vissza a cimoldalra
2022-01-24
részletes keresés    Café Momus on Facebook
Bejelentkezés
Név
Jelszó
Regisztráció
Kiemelt fórumaink
Nemzeti Hangversenyterem - és más helyszínek (5269)
Kedvenc előadók (2897)
Mi újság a Magyar Állami Operaházban? (62847)
Társművészetek (2517)
Opernglas, avagy operai távcső... (21195)
Kedvenc felvételek (451)
Hozzászólások a Momus írásaihoz (7625)
Haladjunk tovább... (231)
Milyen zenét hallgatsz most? (25104)
Élő közvetítések - HAANDEL emléktopik (8682)
Digitális kerekasztal (12)
Momus társalgó (6361)
A komolyzene jelene és jövője Magyarországon (2387)

Olvasói levelek (11830)
A csapos közbeszól (98)
Legfrissebb fórumaink
Momus-játék (6155)
Lehár Ferenc (792)
Operett a magyar rádióban (1949-től napjainkig) (5024)
Média, zene, ízlés (130)
Erkel Színház (11232)
Házy Erzsébet művészete és pályája (5309)
Operett, mint színpadi műfaj (5016)
Magyar Televízió opera-, balett- és operett közvetítései - hazai produkciók (1507)
Richard Strauss (780)
Franz Schmidt (4073)
Kemény Egon zeneszerző (Wien, 1905 - Budapest, 1969) (2327)
Pantheon (3031)
Mi újság a Szegedi Nemzeti Színházban? (3007)
Gaetano Donizetti (997)
musical (218)
Plácido Domingo (946)

Fórumok teljes listája
Impresszum

megjelenteti:
Café Momus Egyesület
adószám:
18240531-1-43
számlaszám:
11711003 20016193

apróhirdetés feladása:

Edita Gruberova halálára
- zéta -, 2021-10-22 [ Kommentár ]
nyomtatóbarát változat

Edita Gruberova halálára Több volt, mint énekesnő. Ikonná vált már életében. Pedig mindvégig csak az az egyszerű szlovák-német-magyar lány volt, akinek született. Ha Gruber Editnek hívtuk, csak nevetett, de a világ megmaradt Edita Gruberova mellett.

Szülővárosában, Pozsonyban lépett először színpadra A sevillai borbély Rosinájaként mindössze 22 évesen, majd Besztercebányára költözött. Az akkor mintegy ötvenezres lakosú kisváros helyi színházának szoprán mindenese lett, több más feladat mellett még a My fair Lady Elizáját is életre keltette. De ennél fontosabb, hogy elénekelhette élete első Violettáját és Gildáját is. A Traviata megmaradt egy elképesztően jó minőségű filmfelvételen, csak ámulni tudunk. Mindent tudott már 24 évesen. Így utólag természetesnek tűnik (de 1969/70 fordulóján korántsem volt az), hogy előbb utóbb fölbukkant egy igazi operaszentélyben is.

Bécs lassan adta meg magát, vagy mondjuk úgy, hosszabb idő telt el, mire felépítette Gruberovában a világsztárt. Az Éj királynőjeként debütálhatott 24 évesen, de mindjárt utána egy sor kis szerep következett: Arzéna, Barbarina, Bervoix Flora, Ida, Parsifal-viráglány, Kate Pinkerton, Tebaldo és társai. De jöttek apránként főszerepek is, egyre több. A kisebb feladatok azután szép lassan eltűntek.

Érdekes nyomon követni Gruberova pályáját az Ariadné Naxos szigetén c. Richard Strauss-operában. 1972/73-ban Najade apró, de kényes szólamát énekelte hat egymást követő előadásban, öt különböző Zerbinetta mellett, mert a Staatsoper egyik mellett sem köteleződött el. Amikor megkapta a rettegett szerepet (kereken egy évvel Najade után) 1979 végéig senki más nem énekelte Bécsben, utána is csak elvétve. Az pedig már vaskosan történelem, hogy 97 alkalommal lépett fel vele csak a bécsi Staatsoper égisze alatt, legutoljára 36 évvel az elsőt követően. Ez még a 69 bécsi Varázsfuvolát és a 89 bécsi Lammermoori Luciát is meghaladja, valószínű, hogy egyhamar senki nem dönti meg ezt a számot.

Edita Gruberova halálára Az Éj királynője sok ajtót kinyitott neki. Bécs után 1974-ben Salzburgban beugrott Karajan Varázsfuvolájának premierjébe (nem gondolnánk, de René Kollo Taminója mellé), onnantól oda is hazajárt. A MET-ben is ezzel nyert teret, nem véletlenül volt az első évtized emblematikus szólama számára.

A bel canto világa a nagy Varázsfuvola-sorozat után következett. Okosan építkezett, mert nem akarta azonnal behabzsolni a repertoárt. Szép aprólékosan, egyesével lett királynő ebben a rettentő veszélyeket rejtő műfajban. A Normát, a Lucrezia Borgiát csak utolsók között, bőven ötven felett hódította meg. Lépésekben ért fel a csúcsra is, egyszer csak azt vettük észre, hogy a világ a „szlovák csalogány” lábai előtt hever.

Egyik legelső, 1968-as felvételén dalokat énekelt, tisztán, érintetlenül, szinte népdal egyszerűséggel. Ugyanez az egyszerűség nyűgözött le, amikor 2009-ben interjút készíthettem vele, épp a Norma kapcsán. Addigra megtanult a rivaldán közlekedni, de amint lejött onnan, visszavedlett mindennapi háziasszonnyá. Az ikon státusszal kötelezően együttjáró rajongást civil örömmel fogadta, de érezhetően nem volt természete.

A műfaj megkerülhetetlen idolja lett, akit mindig is Callas, Sutherland, Sills, Caballé társaságában fognak emlegetni, amíg a földön az operajátszásnak tábora lesz.

legújabb:
Kelemen Zoltán - 2022-01-23
Műsorajánló
Mai ajánlat:
19:00 : Budapest
Zeneakadémia, Nagyterem

Tommaso Benciolini (fuvola), Filipp Kopacsevszkij (zongora)
Szolnoki Szimfonikus Zenekar
Vezényel: Yunsung Chang
Mozart: D-dúr fuvolaverseny, K. 314
Alexey Shor: Travel Notebook – zongoraverseny
Dvořák: 9. (e-moll) szimfónia, op. 95 („Az Újvilágból”)

19:00 : Budapest
Zeneakadémia, Solti Kamaraterem

Mondok Yvette (szoprán), Oláh Vilmos (hegedű), Lajkó István (zongora)
Medtner: Sonate-Vocalise mit einem Motto ‘Geweihter Platz’ von Goethe, op. 41/1
Medtner: Sonata-Ballada, op. 27
Medtner: 2. (G-dúr) hegedű-zongora szonáta, op. 44
A mai nap
született:
1705 • Farinelli (Carlo Broschi), énekes († 1782)
1937 • Baranyi Ferenc, költő, műfordító, operai író
1951 • Szenthelyi Miklós, hegedűs
elhunyt:
1883 • Friedrich von Flotow, zeneszerző (sz. 1812)
1960 • Edwin Fischer, zongorista (sz. 1886)
2007 • Palánkay Klára, énekes (sz. 1924)