vissza a cimoldalra
2022-05-18
részletes keresés    Café Momus on Facebook
Bejelentkezés
Név
Jelszó
Regisztráció
Kiemelt fórumaink
Kedvenc felvételek (604)
Nemzeti Hangversenyterem - és más helyszínek (5402)
Mi újság a Magyar Állami Operaházban? (63289)
Opernglas, avagy operai távcső... (21365)
Társművészetek (2540)
Digitális kerekasztal (111)
Hozzászólások a Momus írásaihoz (7665)
Kedvenc előadók (2928)
Élő közvetítések - HAANDEL emléktopik (8706)
Momus társalgó (6378)
Milyen zenét hallgatsz most? (25108)
Haladjunk tovább... (232)
A komolyzene jelene és jövője Magyarországon (2387)

Olvasói levelek (11850)
A csapos közbeszól (98)
Legfrissebb fórumaink
Mi újság a Szegedi Nemzeti Színházban? (3168)
Momus-játék (6283)
Jonas Kaufmann (2522)
Kimernya? (4538)
Operett a magyar rádióban (1949-től napjainkig) (5127)
Magyar Televízió opera-, balett- és operett közvetítései - hazai produkciók (1519)
Franz Schmidt (4112)
Kemény Egon zeneszerző (Wien, 1905 - Budapest, 1969) (2373)
W.A.Mozart (1553)
Wagner (2699)
Pantheon (3085)
A Magyar Zenekarok helyzetéről (107)
musical (226)
A nap képe (2306)
Gaetano Donizetti (1007)
Balett-, és Táncművészet (6133)

Fórumok teljes listája
Impresszum

megjelenteti:
Café Momus Egyesület
adószám:
18240531-1-43
számlaszám:
11711003 20016193

apróhirdetés feladása:

Félig tele – Az Andrea Chénier az Erkel Színházban
- zéta -, 2021-06-01 [ Operabemutatók ]
nyomtatóbarát változat

Félig tele – Az Andrea Chénier az Erkel Színházban Erkel Színház
2021. május 29.

GIORDANO: ANDREA CHÉNIER

Andrea Chénier - László Boldizsár
Maddalena de Coigny - Sümegi Eszter
Carlo Gérard - Kálmándy Mihály
Coigny grófné / Öreg Madelon - Wiedemann Bernadett
Bersi, mulatt leány - Megyimórecz Ildikó
Pierre Fléville / Roucher / Fouquier-Tinville - Geiger Lajos
Mathieu, sans-culotte - Fülep Máté
Az abbé / Egy besúgó - Szerekován János
Udvarmester / Dumas / Schmidt - Hábetler András

a Magyar Állami Operaház Ének- és Zenekara
vez. Kocsár Balázs

Hát itt vagyunk újra az Erkelben!

Azt a csalódásokkal telt, évad eleji Salomét hosszú-hosszú szünet követte. Ha Ókovács Szilveszter jól számolt, kerek 200 nap után találkozhattunk újra, ahogy Ő fogalmazott: a „félig tele” Erkel Színházban. Hogy mivel nyitott újra egy színház a covid-kényszerszünet után, már nem az igazgatóság, hanem maga a vírus döntötte el. A függöny az idei francia évad május végi bemutatója előtt libbenhetett fel, műsoron az Andrea Chénier. Persze, a francia évadot már elvitte a cica, csak reménykedhetünk, hogy az idénre tervezett néhány igazán izgalmas és nagyon várt produkciót a következő – remélhetően már megvalósuló – évadban visszakapjuk.

Az idei évadban nem a Chéniert vártuk talán leginkább, én legalábbis semmiképpen. Volt erre alapos okom is, hiszen az alkotók (Fabio Ceresa rendező, Tiziano Santi díszlettervező, Giuseppe Palella jelmeztervező és a koreográfus, Mattia Agatiello) már három éve ugyanebben a felállásban bemutatkoztak a Magyar Operaházban, azzal a bizonyos „ópiumtanyás” Álarcosbállal tették emlékezetessé a Puccini-évadot. Valahogy most nem éreztem megfelelőnek a pillanatot, hogy újabb Ceresa-feldolgozással ismerkedjek meg, de végül a hosszú hiány megtette a hatását, így mégis elmentem.

És milyen jól tettem. Az előadás szinte semmiben nem idézte fel a 2018 tavaszi fiaskót/rémálmot annak ellenére, hogy az Andrea Chénier sokkal inkább hullámzó minőségű és dramaturgiájú mű, mint az Álarcosbál. Nem is tudok rá más magyarázatot találni, minthogy Ceresaéknak egyszerűen jobban bejött Umberto Giordano darabja, mint annak idején Verdié.

A rendező szerencsésen nem változtatta meg a helyszínt, a darab menetét és a hősök figuráját sem. Ugyan a cselekményből indult ki, de a hangsúly főszereplőink életére és gondolkodására esett. És kiderült, ami az általam korábban látott produkciókból nem ilyen egyértelműen: a dalmű számos pontján kapcsolódik az éppen akkor bontakozó pszichoanalitikus iskola gondolkodásához. Hősei minduntalan visszanyúlnak gyermekkoruk történéseihez, szüleikkel való kapcsolatukhoz. Ez valószínűleg nem volt a komponista és Luigi Illica szövegíró részéről szándékos, sejthetően csak benne volt a kor levegőjében, a nyitott szemmel járó alkotók gondolkodásában.

Ceresa az opera során többnyire faék egyszerűségű jelképrendszert használt a háromféle szín használatával (nota bene a francia trikolórral), de ezt a javára írom, mert ezzel nem borította meg a darab kohézióját, viszont jótékonyan segítette a mű mélyértelmezését.

Ennek a rendezői olvasatnak a csúcsa a harmadik felvonás, amikor előbb Gérard, majd Maddalena vall színt a világról és benne saját helyzetéről. A vaskos jelenet és benne a két ária a mű legnépszerűbb részei, de ezúttal a zenei súlyuknál is erősebben hatottak, hiszen a színpadi mozgás jóvoltából szokatlan oldalról mutatták meg hőseink gondolkodását. És ez egyszerűen más dimenzióba emelte a két figura problémáját. Egyszeriben átléptünk az operai klisék kissé bántó sematizmusán, mert valami egyedi alakult ki a szemünk előtt.

Érdemes egy hosszabb szakaszt szentelni a darab magyarországi fogadtatásának.

Félig tele – Az Andrea Chénier az Erkel Színházban Nagyon jól indult, hiszen az 1896-os ősbemutató után kerek 10 hónappal – Európában is az elsők között – már pazar szereposztással játszotta az operát a Magyar Királyi Operaház (míg például az ugyanabban az évben bemutatott Bohéméletnek kilenc évet kellett várakoznia a bejutásig). Siker lehetett, az első évben 11-szer ment, majd pár évvel később még néhány, de utána hosszú szünet következett. (Jellemző, de a magyarországi bemutatónak díszlet- és jelmeztervezője volt csak, rendezője nem.) A következő, Rékai András nevével fémjelzett produkció sorozat 1942/43-ban jött el, amit újabb Csipkerózsika-álom követett. 1978-ban Szinetár Miklós rendezésében két szereposztással került vissza a repertoárba a dalmű, s ment néhány évig nagy sikerrel. Az ezutáni, újabb bő negyedszázad pauzát Selmeczi György felújítása törte meg 2007-ben. E változat utolsó előadása cirka négy évvel ezelőtt volt. A mostani interpretáció tehát már az ötödik, de az előadások száma nem haladta meg a 75-öt. (Ezen kívül még Szegeden ment a darab 1993-ban és 2012-ben, Galgóczy Judit, illetve Bodolay Géza rendezésében.)

Van egy közkeletű vélekedés az Andrea Chénierről: nem kell hozzá más, csak három fantasztikus énekes. Ebben van is valami, merthogy a három főszerep komoly hangi erőpróba elé állítja a főhősöket, látványos áriákkal és jelenetekkel.

A Magyar Állami Operaház az elzártság időszakában online közvetítésekkel próbálgatta szinten tartani énekesei hangi állapotát. Maga az éneklést leginkább a versenysporthoz lehet hasonlítani, egyrészt, mert olyan összetett folyamat, másrészt, mert éppoly fontos, hogy az előadó versenyformába tudjon lendülni az előadásaira. Ez nem mindenkinek sikerült egyformán, noha a három főszerepet a színház három, nagy rutinnal rendelkező énekesére bízta, ketten közülük a szerep régi birtokosai.

A Giocondában tapasztalt hangi mélyrepülés után tartottam Sümegi Eszter Maddalena-alakításától, aki alaposan rácáfolt az előzetes várakozásomra. Az első hangok túlzott óvatoskodása után fokozatosan magára talált, szép, kiegyenlített hangon meglehetősen összetett alakot formált meg. Dinamikailag a szólam ritka árnyalt megfogalmazásával találkozhattunk, színpadi játéka pedig teljesen beilleszkedett az együttesbe. Méltán aratta a ’La Mamma morta’-áriával az est leginkább vastapsos sikerét.

Kálmándy Mihály rutinos énekes, aki jó beosztással építette fel az alakítást. Vállaltan a ’Nemico della patria’ áriára hegyezte ki a szerepet, ami bejött neki. Ennek ellenére a szólam taktikus (azaz hidegfejjel végiggondolt) előadása során elveszett valami ennek a különös és sokarcú hős, Gérard fékevesztettségéből. Talán mondhatjuk, hogy Kálmándy erre az estére még nem érte el versenyképességének maximumát.

Most debütált Andrea Chénier hatalmas és impozáns szerepében László Boldizsár. Amit kaptunk tőle, nem kevés, sőt, kifejezetten ígéretes, de azt gondolom, a szerepben László előtt még jelentős fejlődés állhat. Esetében érezhető volt, hogy az előadás végére elfáradt, noha mérhető hangi megbicsaklás nem következett be. A szólam bizonyos árnyalatai is remélhetően emiatt maradtak háttérben.

Az Andrea Chénier mindig feladja a rengeteg comprimario-szereppel a leckét a szereposztóknak. A színház vezetése ezúttal átvágta a gordiuszi csomót azzal, hogy több szólamot összevont kettesével, hármasával. Izgalmas kabinetalakítások jelentek meg, mint például Coigny grófnéként Wiedemann Bernadett, vagy Schmidt börtönőr szerepében Hábetler András jóvoltából. Bersi figurájából Megyimórecz Ildikó, a Besúgó rendszereken átívelő alakjából Szerekován János formált nagyszerű karaktert.

Sajnos a Kocsár Balázs vezényelte zenekar sokszor indokolatlanul elnyomta az énekeseket, s talán emiatt fordulhatott elő, hogy a finálé drámaisága kevésbé sikerült hatásosra. Ennek ellenére a produkció váratlanul egységes tálalásban méltó sikert aratott.

Nyugodtan mondhatjuk, hogy a pohár félig tele. Milyen régóta vártunk erre!

Félig tele – Az Andrea Chénier az Erkel Színházban
fotó: Nagy Attila

Műsorajánló
Mai ajánlat:
17:00 : Budapest
Müpa, Üvegterem

Szigeti Bence (gitár),
Kiss Kata Sára (fuvola)
"Hangulatkoncert"
Händel: a-moll szonáta, op. 1, No. 8, HWV 366
Bartók: Román népi táncok, Sz. 56, BB 68
Ibert: Entr'acte
J. S. Bach: e-moll szvit, BWV 996 - IV. Sarabande
Coste: Gitárfantázia („Le Depart”), op. 31
Rózsa: Szonáta gitárra, op. 42 - III. Molto moderato, quasi canzone
Paganini: F-dúr gitárszonáta, MS 84, No. 14
Castelnuovo-Tedesco: Capriccio diabolico, op. 85

19:00 : Budapest
Régi Zeneakadémia, Kamaraterem

Wenjie Zhang (hegedű)
Wenjie Zhang (hegedű) MA diplomakoncertje
J. S. Bach: 2. (d-moll) hegedűpartita, BWV 1004 – 5. Chaconne
Beethoven: 8. (G-dúr) hegedű-zongora szonáta, op. 30/3
Közreműködik: Yubo Wang (zongora)
Sibelius: d-moll hegedűverseny, op. 47
Közreműködik: Soós Orsolya (zongora)

19:00 : Budapest
Zeneakadémia, Solti Kamaraterem

Fülei Balázs (zongora)
"Hallgasson Füleire"
4. rész / Színek és illatok

19:00 : Budapest
Zeneakadémia, Nagyterem

"Áriavizsga"
Rossini: „Cruda sorte! Amor tiranno!” – Isabella cavatinája az Olasz nő Algírban első felvonásából
Csejtei-Varga Júlia (ének)
Monteverdi - Bella: „Vanne, vattene omai… Amici è giunta l’ora” – Seneca recitativója és áriája a Poppea megkoronázása második felvonásából
Jóhannsson Aron Ottó (ének)
Beethoven: „O, wär ich schon” – Marzelline áriája a Fidelio első felvonásából
Amy Van Walsum (ének)
Gluck: „Che fiero momento” – Euridiké áriája az Orfeusz és Euridiké harmadik felvonásából
Ambruzs Berill (ének)
Donizetti: „Una furtiva lagrima” – Nemorino románca a Szerelmi bájital második felvonásából
Szeleczki Artúr (ének)
Donizetti: „Regnava nel silenzio” – Lucia áriája a Lammermoori Lucia első felvonásából
Brindás Boglárka (ének)
Nicolai: „Nun eilt herbei” – Frau Fluth áriája A windsori víg nők első felvonásából
Kapi Zsuzsanna (ének)
Puccini: „Sola, perduta, abbandonata” – Manon áriája a Manon Lescaut negyedik felvonásából
Tuznik Natália (ének)
SZÜNET
Händel: „Dopo notte, atra e funesta” – Ariodante áriája az Ariodante harmadik felvonásából
Csejtei-Varga Júlia (ének)
Mozart: „Giunse alfin il momento... Deh, vieni, non tardar” – Susanna recitativója és rózsaáriája a Figaro házassága negyedik felvonásából
Ambruzs Berill (ének)
Mozart: „Bene, io tutto farò… La vendetta, oh, la vendetta!” – Bartolo recitativója és áriája a Figaro házassága elso felvonásából
Jóhannsson Aron Ottó (ének)
Verdi: „Sul fil d’un soffio etesio” – Nannetta áriája a Falstaff harmadik felvonásából
Amy Van Walsum (ének)
Verdi: „De’ miei bollenti spiriti” – Alfredo áriája a Traviata második felvonásából
Szeleczki Artúr (ének)
Verdi: „Tacea la notte placida... Di tale amor” – Leonora cavatinája A trubadúr első felvonásából
Tuznik Natália (ének)
Erkel: „Élt régen egyszer két kismadár” – Melinda áriája a Bánk bán harmadik felvonásából
Kapi Zsuzsanna (ének)
Donizetti: „C’en est donc fait… Salut à la France” – Marie áriája Az ezred lánya második felvonásából
Brindás Boglárka (ének)
Tanárok: Prof. em. KS Marton Éva, Fried Péter, Iván Ildikó, Kertesi Ingrid
Tanszékvezető: Meláth Andrea
Budapesti Filharmóniai Társaság Zenekara
Vezényel: Szennai Kálmán

20:00 : Budapest
Magyar Zene Háza, Előadóterem

Czene Rudolf, Kocsis Krisztián (zongora)
"Kocsis70"
Bartók-Kocsis: Két kép, op. 10, Sz. 46
Kocsis Esz-Dúr Keringő
Tchaikovsky-Kocsis: Virágkeringő, op. 71
Kocsis: f-moll Scherzo
Liszt: Mephisto Walzer, No.1 (Der Tanz in der Dorfschenke), S. 514
Brahms: Variationen über ein Thema von Joseph Haydn, op. 56b
A mai nap
született:
1830 • Goldmark Károly, zeneszerző († 1915)
1911 • Jámbor László, énekes († 1995)
1914 • Boris Christoff (Borisz Hrisztov), énekes († 1993)
1940 • Kovács Eszter, operaénekesnő
elhunyt:
1909 • Isaac Albéniz, zeneszerző (sz. 1860)
1911 • Gustav Mahler, zeneszerző, karmester (sz. 1860)
2012 • Dietrich Fischer-Dieskau, énekes (szül. 1925)