Bejelentkezés Regisztráció

Budapesten

Archaikus – romantikus

2020-01-22 18:49:02 BaCi

Rövid interpretációtörténeti eszmefuttatás két ragyogó koncert kapcsán

Fejérvári Zoltán 2020. január 4.
Régi Zeneakadémia

CHOPIN: 1. (h-moll) scherzo op.20
LISZT: 2. ballada
CHOPIN: Huszonnégy prelűd op.28

Fejérvári Zoltán – zongora

2020. január 16.
Zeneakadémia – Nagyterem

FRANCK: A-Dúr hegedű-zongora szonáta (Jules Delsart cselló-zongora átirata)
CHOPIN: Bevezetés és polonéz, op.3 (polonaise brillante)
CHOPIN: g-moll cselló-zongora szonáta, op. 65

Gautier Capucon – cselló
Yuja Wang – zongora

Még emlékszem, amikor a ’90-es években egy kisalakú világoskék könyvecskét adtunk kézről-kézre a főiskolán. Olyan áhítattal olvastuk, mintha legalábbis a bölcsek kövének előállításmódja lett volna leírva benne. Ez a kis könyvecske nem volt más, mint Harnoncourt Beszédszerű zene c. írása.

Nem csoda, hogy úgy odavoltunk érte. Hiszen javarészt olyan információkat tartalmazott, melyeket a saját tanárainktól nemigen tudtunk volna elsajátítani. Különösen nem egy vidéki kampusz falai között De ennél is sokkal többet nyomott a latban, hogy ez a könyvecske egy új világot nyitott meg számunkra. Valami olyasmiről beszélt, ami hallatlanul izgalmasnak tűnt az addigiakhoz képest. A lapokat forgatva egyértelművé vált számunkra: a régizene sokkal több információt rejt magában, mint amit mi eddig ki tudtunk hámozni belőle.

Ennek már több, mint 25 éve. Azóta sok víz lefolyt a Dunán. Vashegyi György együttesei a magyarországi koncertélet fontos, megkerülhetetlen tényezőivé váltak. Évente többször játszanak nálunk világhírű barokk együttesek, karmesterek, szólisták. A magyar közönségnek is ráállt a füle szép lassan a beszédszerű zene értésére.

Aztán olyan 10 évvel ezelőtt egy kortárszenei koncerten feltűnt egy boglyas fejű fiatalember – valahol a húszas évei elején járhatott – és olyan játszi könnyedséggel bánt a kortárs zene embert próbáló ritmikai és hangzás elemeivel, hogy mindjárt tudtam: meg kell jegyeznem a nevét. Azóta Fejérvári Zoltán – merthogy ő volt a kiváló zongorajátékos – már megnyert egy zongoraversenyt, sőt, a zeneakadémia tanárának mondhatja magát. Ezért is csodálkoztam, hogy 1-2 héttel a koncertje előtt még kaptam jegyet a matinéhangversenyére. Több okból is kíváncsi voltam rá: egyrészt vagy 10 évig nem hallottam játszani őt. Másrészt a Bartók rádióban az említett montreali győzelem kapcsán kiemelték, hogy a tempóválasztásai nagyon izgalmasak és eltérőek a megszokotthoz képest.

Szereti a lassabb tempókat.

Őszintén szólva én is kezdem szeretni a lassabb tempókat. Nyilván öregszem. de egyre több az olyan előadó, akiket alig tudok követni. mert odáig jutottak a tempó fokozásában, hogy a hangok egy részét csak sejtem, de már képtelen vagyok kivenni. A zenei történések pedig alá vannak vetve ennek a tempóőrületnek.

De ha valaki ennek a - zongoristák között talán még erősebb – tendenciának ellenállva elkezd megint érthetően zongorázni, ráadásul ezzel a játékmóddal képes egy versenyt megnyerni, biztosan csoda dolgokat tud a hangszeren.

Nem is csalódtam. A január 4-i koncert nem a szokásos Chopin és Liszt művek virtuóz, lehengerlő előadását hozta. Valóban sok helyen egészen merész, lassú tempóban is ki tudta tölteni a rendelkezésre álló teret. Valahogy iszonyú izgalmas, újszerű volt az egész. Helyenként a Fesztivál zenekar játékmódjára emlékeztetett, különösképpen a Prelűdökben. Fischer Ivánéknál szoktam érezni, hogy az eldugott, akár mellékesnek is tekinthető szólamok gondos megformálása miatt szinte térbe kerülnek a darabok az együttes kezében. s ennek révén mindig teljesen újszerű az előadásuk. Ezt éreztem most Fejérvári Zoltánnál is.

A hangról hangra ismert darabok új arcukat mutatták meg.

Előkerültek eddig elmaszatolt frazeálások, háttérbe szorult interpretációs utasítások. Ezeket eddig benyelte a romantikus előadásmód fergeteges érzelemhulláma. Most viszont ott tündököltek és teljesen új élménnyel ajándékoztak meg bennünket.

Yuja Wang & Gautier Capuçon Két héttel később hasonló élményben volt részem Yuja Wang és Gautier Capuçon hangversenyén. Ez is romantikus anyag, olyan műsor, melyet száz és száz előadóval hallhattunk az elmúlt évtizedek alatt. Mégis: minden pillanat izgalmas, teljesen új muzsikát hozott az est folyamán. Gautier Capucon – Fejérvári Zoltánhoz hasonlóan – teljesen új megközelítésbe helyezte a Franck szonátát és a Chopin szonátát is. Azok a páros kötések, staccatók, amik eddig a végeláthatatlan dallamívek fogságában alig-alig jutottak szerephez, itt most állandóan átvillantak a zenei szöveten. Nem arról van szó, hogy szétszabdalta volna a művet. Pont olyan folyamatos, dallamíveken alapuló értelmezésben adta elő, mint neves elődei. De ez a szövet az interpretációs utasítások frekventált játékmódjával sokkal díszesebb, közlékenyebb, izgalmasabb lett, mint az eddigi előadások során. Yuja Wangnak nem volt könnyű dolga. A mai hangversenyzongorák tulajdonképpen a romantikus zongoravirtuózt szolgálják ki. Ez a gyönyörű, kedvesen mosolygó kínai hölgy azonban nem engedte elcsábítani magát. Nem virtuózkodott, nem veszett el a kezei alatt lévő háromlábú hangágyú mindent lehengerlő fortéiban, hanem szépen a tenyerére vette csellista partnerét és vigyázva, minden rezdülését lekövetve elbeszélte vele együtt Franck és Chopin történeteit.

Mert végtelen nagy örömömre megírhatom, hogy pontosan erről van szó: a beszédszerű zene kitörni látszik a régizene fogságából és egyre nagyobb teret hódít magának a későbbi korok zenéjében.

Gondolkoztam rajta: vajon mennyire tekinthető archaikusan romantikus előadásnak egy olyan interpretáció, amely a régizene beszédszerűségével közelít a korszak felé.

Nem tudom. Nem vagyok zenetörténész.

De abban biztos vagyok, hogy az a világosan kirajzolódó interpretációs irány rengeteg élvezetes, izgalmas, új információkkal szolgáló előadást fog hozni számunkra.






A lapunkban megjelent szövegek a Café Momus, vagy a szerző kizárólagos szellemi tulajdonát képezik és szerzői jog védi őket.
A szerkesztőség külön, írásos engedélye nélkül mindennemű (részben vagy egészben történő) sokszorosításuk, felhasználásuk, kiadásuk és terjesztésük tilos.