Bejelentkezés Regisztráció

Vidéken

Kodály Művészeti Fesztivál - A Netherlands Female Youth Choir és az Új Liszt Ferenc Kamarakórus hangversenye

2017-08-02 09:47:00 - eszbé -

Kodály Művészeti Fesztivál 2017. július 24.
Kecskeméti Piarista Templom

A Netherlands Female Youth Choir és az Új Liszt Ferenc Kamarakórus

Igazi csemegét ígért a Holland Ifjúsági Leánykar és az Új Liszt Ferenc Kamarkórus hangversenye. Erre maga a műsor és a két, egyénenként is magasszinten képzett zenészekből álló együttes volt a garancia.
Nem is kellett csalódnia a Piarista Templomot zsúfolásig megtöltő közönségnek, valóban ritkán hallható művek szólaltak meg - szerencsére nem annyira ritkán, de azért nem tucatjával hallható kiváló minőségben.

A műsorfüzet tanúsága szerint - tegyük hozzá némi vitriollal, hogy a valóságban is, mert nem ritkán találkozni olyan gyermekkarral, melyben anyányi korú "gyermekek" is énekelnek - a holland együttest 16-29 év közötti lányok alkotják. Külön szolfézs-, és hangképzést kapnak, és ez bizony meg is látszik, pontosabban hallatszik produkciójukon. Kezdve ott, hogy minden számot fejből énekelnek természetesen eredeti nyelven - ami adott esetben akár 6-7 féle is lehet, mint a mostani koncerten, ahol Krenek, Csemiczky, Frank Martin, Kodály, Sandström, Bartók és Veljo Tormis kompozíciói csendültek fel. E szóhasználat most kivételesen indokolt, nemcsak a választékosság eszköze, mert elképesztően lágy, kristálytiszta intonációjú már-már éterinek nevezhető finomságú hangzás jellemezte minden megszólalásukat. Vezetőjük, Wilma ten Wolde látható gondossággal vigyázta is ezt, tulajdonképpen nem is nevezhető a szó klasszikus értelmében vezénylésnek, amit az együttes előtt állva művelt, ütemező mozdulatokat csak elvétve, nyomokban láthattunk, mozgása sokkal inkább azt juttatta az ember eszébe, mintha egy varázsgömböt simogatott volna.

És tényleg szinte varázslat volt. Hogy mégsem, az az Erdei Péter által alapított és 2014 ősze óta Nemes László Norbert által vezetett Új Liszt Ferenc Kamarakórus "bűne". Mert bármilyen csoda is volt a hollandok interpretációja, valami megmagyarázhatatlan hiányérzete támadt közben a hallgatónak, ami a volt és jelenlegi zeneakadémiai hallgatókból alakult magyar kórus első műsorszáma után azonnal szavakba önthetővé vált: az előbbiek interpretációja szoborszépségű volt, pozitív és negatív értelemben egyaránt, az utóbbiaké pedig élő, emberi, az esendőségeivel együtt. Mivel egy fárasztó külföldi turné után nem sokkal volt a hangverseny, teljesen érthető, hogy hangilag nem a legfrissebb állapotban tudtak kiállni, de ez valószínűleg fel sem tűnt volna, ha nem épp e leánykar után énekelnek. Ezzel csak arra akartam utalni, hogy nem fáradt, lefelé (laposan) intonáló, "szőrös" hangzást kell elképzelni, magukhoz mérten voltak csak egy kicsit visszafogottabbak.

Műsorukon Orbán, Ligeti, Kurtág, Szabó Barna és Kodály művek szerepeltek, ezek sem a legtöbbet hallhatók. Az ő interpretálásuk mint említettem, hangilag nem volt olyan perfekt, mint a holland együttesé, de abszolút értelemben véve csak dicsérhető, érzékeny, színes, az adott művek hangulatát és mondanivalóját teljesen visszaadó volt. Összegezve a két kórus a tökéletesség két oldalát megmutatva, egymást mintegy kiegészítve ezáltal, emlékezetes estét okozott a hallgatóságnak, és ha már, este, ha már Kodály-év, természetesen nem maradhatott el közös ráadásként az Esti dal. Még egy megjegyzés idekívánkozik a remek koncert zárszavaként: csak a capella műveket hallhattunk.






A lapunkban megjelent szövegek a Café Momus, vagy a szerző kizárólagos szellemi tulajdonát képezik és szerzői jog védi őket.
A szerkesztőség külön, írásos engedélye nélkül mindennemű (részben vagy egészben történő) sokszorosításuk, felhasználásuk, kiadásuk és terjesztésük tilos.