Bejelentkezés Regisztráció

Kommentár

Andrejcsik István 60

2015-03-15 14:06:00 Heiner Lajos

Andrejcsik István Ma hatvan esztendős az utóbbi három évtized szegedi zenei életének egyik meghatározó egyénisége, Andrejcsik István.

A „száraz” életrajzi adatok, benne az elektroműszerészeti tanonckodás, a Néphadsereg Művészegyüttesében eltöltött évek a világhálón mind megtalálhatóak.

Humorára jellemző, hogy egyik önéletrajzában így ír: "1955. március 15-én születtem Esztergomban. (Ez a nap már születésem előtt is nemzeti ünnepünk volt.)" És tanárai közt felsorolja Mattia Battistinit is...

Nem véletlenül. Egy kezemen meg tudnám számolni, hogy hazánkban hány olyan, elmúlt korok énekeseinek felvételeit tartalmazó gyűjtemény van, mint az övé. Lelkesen mutogatja kincseit, s a publikum, cserében az alapos és érdekfeszítő magyarázatért, hálásan hallgatja a sercegésen időnként áttűnő hangfoszlányokat.

Andrejcsik alakításairól már rengeteget írtak, jómagam is figyelemmel kísérhettem a pálya alakulását – 1983-ban Silvanoként debütált a Szegedi Nemzeti Színházban, ekkor találkoztam vele először, s ez volt az egyetlen alkalom, amikor lámpalázasnak láttam – amúgy fellépéseire az abszolút magabiztosság, tökéletes muzikalitás, perfekt zenei intelligencia a jellemző.

Beugrásai legendásak. Egyszer egy fachkollégája több hét után adott vissza egy szerepet, mondván, az annyi idő alatt megtanulhatatlan – István a premier előtt három nappal kapta meg, s nagy sikerrel énekelte.

Noha alakította a baritonirodalom súlyos szerepeit – Macbethet, a Hollandi címszerepét, a Ballo Renatójat – a hang karaktere elsősorban a komikus, illetve karakterszerepek irányába predesztinálja.

Ám a fentiek messze nem minden. Hallottam őt a Freischütz első Max-áriájában, de ismert mint nagyszerű prózai színész is – így például Haydn Krisztus utolsó hét szava című opuszának narrátorakánt - és, az utóbbi években, úgy Szegeden, mint a fővárosban, egyre nagyobb szerepet tölt be életében a tanítás. Neveltjei között olyan, ma már országosan ismert művészek találhatóak, mint Nánási Helga, Rácz Rita, Cseh Antal, Cser Krisztián.

A szegedi publikum legközelebb a Tosca-premier Sekrestyéseként láthatja.

Boldog születésnapot, kedves István, én csak egyet kérek Tőled, ha majd kilencven évesen a Bohéméletben lépsz fel, mint Benoit, időben szóljál, hogy megnézhesselek!






A lapunkban megjelent szövegek a Café Momus, vagy a szerző kizárólagos szellemi tulajdonát képezik és szerzői jog védi őket.
A szerkesztőség külön, írásos engedélye nélkül mindennemű (részben vagy egészben történő) sokszorosításuk, felhasználásuk, kiadásuk és terjesztésük tilos.