vissza a cimoldalra
2022-12-06
részletes keresés    Café Momus on Facebook
Bejelentkezés
Név
Jelszó
Regisztráció
Kiemelt fórumaink
Nemzeti Hangversenyterem - és más helyszínek (5775)
Mi újság a Magyar Állami Operaházban? (63962)
Társművészetek (2585)
Opernglas, avagy operai távcső... (21628)
Momus társalgó (6413)
Kedvenc felvételek (740)
Hozzászólások a Momus írásaihoz (7780)
Élő közvetítések - HAANDEL emléktopik (8730)
Milyen zenét hallgatsz most? (25131)
A komolyzene jelene és jövője Magyarországon (2410)
Digitális kerekasztal (129)
Kedvenc előadók (2933)
Haladjunk tovább... (237)

Olvasói levelek (11896)
A csapos közbeszól (99)
Legfrissebb fórumaink
Balett-, és Táncművészet (6153)
Momus-játék (6361)
Mi újság a Szegedi Nemzeti Színházban? (3324)
A díjakról általában (1180)
Magyar Televízió opera-, balett- és operett közvetítései - hazai produkciók (1599)
Birgit Nilsson (60)
Pantheon (3198)
Szentély az isteni Anna Nyetrebko-nak (3188)
Kimernya? (4696)
Mi újság a debreceni Csokonai Színházban? (141)
Házy Erzsébet művészete és pályája (5405)
Operett a magyar rádióban (1949-től napjainkig) (5230)
Gaetano Donizetti (1012)
Csajkovszkij, Pjotr Iljics (208)
A nap képe (2349)
Operett, mint színpadi műfaj (5258)

Fórumok teljes listája
Impresszum

megjelenteti:
Café Momus Egyesület
adószám:
18240531-1-43
számlaszám:
11711003 20016193

apróhirdetés feladása:

A jó zenét szeretem - Vígh Andrea
- kegy -, 2003-03-18 [ Interjúk ]
nyomtatóbarát változat

Vígh Andrea Vigh Andrea minden bizonnyal egyike az itthon és külföldön legismertebb magyar hárfaművészeknek. Alig akad olyan kamara- vagy szimfonikus zenekar, amellyel ne koncertezett volna együtt. Rendszeresen szerepel a magyar és nemzetközi koncertpódiumokon, emellett az ugyancsak nemzetközi rangú Gödöllői Nemzetközi Hárfafesztivál alapítója és művészeti vezetője. 2000-ben Liszt-díjjal tüntették ki. Holnap este a Zeneakadémia Nagytermében Saint-Saens és Debussy műveit játssza a Kocsis Zoltán vezényelte Budapesti Mozart Zenekarral.

  - Egy kritikusa szerint az ön eddigi munkássága komoly szerepet játszott abban, hogy a hárfa Magyarországon ismét autonóm koncerthangszer legyen. Korábban nem volt az?

  - Talán van benne igazság. én inkább úgy fogalmaznék, hogy kezdettől fogva törekedtem arra, hogy a hárfa más hangszerekkel egyenrangú szólóhangszerré váljék. Nekem is vannak nagy elődeim, korábban is voltak és természetesen vannak is Magyarországon jelentős hárfaművészek, de a hangszernek ez a fajta szerepeltetése nem volt jellemző. Mivel harmonikus hangszer, soha nem kapott olyan szerepet, mint egy hegedű vagy cselló, pedig nagy lehetőségek vannak benne, amit a hangszer irodalma is bizonyít.

  - Nehéz volt az áttörés?

  - Azt kell mondanom, hogy a közönség rögtön szeretettel és bizalommal fogadta a kezdeményezést. Ennek bizonyára a hárfa hangja az oka, hiszen abban van valamiféle lágyság, amire a mai kissé zaklatott életünkben szükségünk van.

  - Ön rendszeresen koncertezik Magyarországon és Európa különböző országaiban, hazai és külföldi fesztiválok közreműködője és szervezője. Miben különbözik az ön, illetve a hangszer hazai és külföldi fogadtatása?

  - Általában jó tapasztalataim vannak itthon és külföldön egyaránt. A közönség kedveli a hangszert, és szívesen látogatja a koncertjeimet is, ugyanakkor úgy érzem, szakmailag a nemzetközi zenei életben is elfogadtak. Idén pl. meghívást kaptam az Arles-i Nemzetközi Hárfaverseny zsűrijébe is. Ebben nyilvánvalóan nagy szerepe van a Gödöllői Nemzetközi Hárfafesztiválnak. Nemrégiben kaptunk egy felkérést arra, hogy működjünk együtt nemzetközi hárfafesztiválokkal. Ennek a lényege az volna, hogy a világ vezető hárfaművészei sorozatban lépnének fel Európa különböző országaiban. Ennek részese volna a gödöllői fesztivál is, aminek nagyon örülök, mert ez annak a jele, hogy valóban sikerült bekerülnünk a nemzetközi vérkeringésbe. Gyakorlatilag felzárkóztunk a szakma élvonalába, amire ilyen hamar nem is számítottam.

  - Mindez négy év alatt sikerült?

  - Igen. Amikor 1999-ben elkezdtük szervezni a gödöllői eseményeket, tapasztaltuk, hogy nagy az érdeklődés iránta, hiszen nincs olyan sok hasonló eseménysorozat világszerte. A közönség is szívesen látogatja. Ez a kellemes muzsika mellett a Grassalkovich-kastély miliőjével is magyarázható. Az, amit elértünk azonban sokkal több, mint amire ennyi időn belül számíthattunk volna.

  - Van-e olyan ország, város, kultúrkör, ahol a hárfának jelentősebb az irodalma, mint bárhol máshol, illetve olyan, ahol önt szívesebben várják vissza, mint másutt?

  - A kérdés második felére nemigen tudok válaszolni. Nem mondhatnám, hogy Magyarországon jobban kedvelnek, mint külföldön, mint ahogy ennek a fordítottjáról sem tudok beszámolni. Tényleg mindenhol jó tapasztalataim vannak. Olyan ország azonban létezik, ahol a hangszer erősebben jelen van a zenei életben, annak történetében. Ilyen írország, ahol a hárfa nagyon ősi tradicionális hangszernek számít. A népzenét és műzenét egyaránt áthatja a hangszer szeretete. Gondoljunk csak arra, hogy az ország címerében is megjelenik a hárfa! A másik Franciaország. Itt ugyancsak bőséges irodalommal bír ez a hangszer. Ennek oka az is, hogy a ma ismert modern, pedálos hangszer kifejlesztője is francia volt.

  - Ezt tükrözi az akadémiai koncert programja is.

  - Saint-Saens és Debussy rengeteget komponált hárfára: zenekari kíséretes és szólóműveket egyaránt. A program összeállításában törekedtem arra, hogy ezek mindegyikéből kapjon ízelítőt a közönség. Saint-Saens Fantáziája, Debussy Holdfény című műve szólódarab, de játszunk majd duókat, valamint hárfaversenyeket zenekari kísérettel. Debussyt amúgy nagyon kedvelem, ő a kedvenc szerzőim közé tartozik, ezért van, hogy gyakran veszem fel a darabjait a műsoromba, sőt lemezre is szívesen játszom fel őket.

  - Az együttműködés a Budapesti Mozart Zenekarral és Kocsis Zoltánnal hogyan jött létre?

  - Kocsis Zoltánnal és a Budapesti Fesztiválzenekarral Debussy két táncát már műsorra tűztük 1997-ben. Ez gyümölcsöző együttműködésnek tűnt, ezért nagyon örülök, hogy erre a koncertre készülve ismét elvállalta a közös munkát.

  - Létezik-e a hangszernek kortárs, esetleg kortárs hazai irodalma?

  - Mindkettőre igen a válasz, határozott igen. A hárfa olyan intonációkra és olyan speciális effektek kibocsátására képes, amilyenre más hangszer nem. Ennek köszönhetően élénken foglalkoztatja a kortárs szerzőket. Én magam is részesültem már abban a szerencsében, hogy kortárs szerző kimondottan nekem komponált darabot. Nemrégiben kaptam művet Tihanyi Lászlótól. Kiváló darab, érezni rajta, hogy a szerzőt valóban foglalkoztatták a hangszerben rejlő lehetőségek, és ismeri is a hangszert.

  - Mindebből úgy veszem ki, hogy önnek izgalmas feladat kortárs szerzővel együtt dolgozni. Azért kérdezem, mert ehhez nem minden zenész ragaszkodik.

  - Nálam nem éles a határvonal. Szívesen veszek részt minden érdekes, izgalmas kezdeményezésben. Én valójában jó zenét szeretek játszani.

Műsorajánló
Mai ajánlat:
15:00 : Budapest
Marczibányi Téri Művelődési Központ

Nyári Edit (ének), Szalóczy Pál (előadóművész), Neumark Zoltán (zongora)
"Ki nyer ma? - Játék és muzsika 70 percben"

18:00 : Budapest
Ötpacsirta Szalon (FSzEK Zenei Gyűjteménye)

Belovári Beatrix (barokk fuvola), Tóth-Vajna Zsombor (csembaló)
"Egy tea a Händel-házban: barokk fuvolaszonáták"
Sammartini: G-dúr szonáta
J. Stanley: D-dúr szonáta
Geminiani: D-dúr szonáta, Op. 1/10
J. Stanley: h-moll szonáta
Händel: G-dúr szonáta, Op. 1/5.

19:00 : Budapest
Magyar Állami Operaház

Wayne Eagling / Solymosi Tamás / Pjotr Iljics Csajkovszkij: A diótörő

19:30 : Budapest
Zeneakadémia, Nagyterem

A Magyar Rádió Szimfonikus Zenekara
Vezényel: Vásáry Tamás
Schubert: Rosamunde, D. 797 – Nyitány
Schubert: 8. (h-moll) szimfónia, D. 759 („Befejezetlen”)
Schubert: 4. (c-moll) szimfónia, D. 417 („Tragikus”)
A mai nap
született:
1929 • Nikolaus Harnoncourt, karmester († 2016)
1933 • Henryk Górecki, zeneszerző († 2010)
elhunyt:
2003 • Hans Hotter, énekes (sz. 1909)
2007 • Szőllősy András, zeneszerző (sz. 1921)