vissza a cimoldalra
2022-08-19
részletes keresés    Café Momus on Facebook
Bejelentkezés
Név
Jelszó
Regisztráció
Kiemelt fórumaink
Nemzeti Hangversenyterem - és más helyszínek (5615)
A komolyzene jelene és jövője Magyarországon (2399)
Opernglas, avagy operai távcső... (21476)
Mi újság a Magyar Állami Operaházban? (63566)
Hozzászólások a Momus írásaihoz (7708)
Társművészetek (2569)
Momus társalgó (6402)
Kedvenc felvételek (684)
Haladjunk tovább... (237)
Élő közvetítések - HAANDEL emléktopik (8723)
Kedvenc előadók (2930)
Digitális kerekasztal (128)
Milyen zenét hallgatsz most? (25110)

Olvasói levelek (11891)
A csapos közbeszól (99)
Legfrissebb fórumaink
film és zene (213)
Operett a magyar rádióban (1949-től napjainkig) (5210)
Edita Gruberova (3174)
Pantheon (3121)
Évfordulók, jeles napok, születésnapok etc. (902)
Ilosfalvy Róbert (1003)
Jules Massenet ! Ki ismeri ? (318)
Verdi-felvételek (634)
A Magyar Zenekarok helyzetéről (115)
Miklósa Erika (1273)
Rost Andrea (2126)
Operett, mint színpadi műfaj (5197)
Mi újság a Szegedi Nemzeti Színházban? (3261)
Házy Erzsébet művészete és pályája (5389)
Radnai György művészete (67)
Callas (476)

Fórumok teljes listája
Impresszum

megjelenteti:
Café Momus Egyesület
adószám:
18240531-1-43
számlaszám:
11711003 20016193

apróhirdetés feladása:

Gondolatbajnokság (Douglas R. Hofstadter: Gödel, Escher, Bach)
- zéta -, 2011-09-05 [ Könyvek ]
nyomtatóbarát változat

Hofstadter: Gödel, Escher, Bach DOUGLAS R. HOFSTADTER:
Gödel, Escher, Bach

Fordította: Lipovszki Gábor
778 oldal
5900 Ft
Tipotex Kiadó

*

Hónapok óta egy rendkívüli könyv bűvöletében élek, és ezt most megosztom Önökkel. Douglas R. Hofstadter munkája először a címben említett jeles komponista, Johann Sebastian Bach miatt keltette fel érdeklődésemet, de ahogy a könyvesboltban beleolvastam, rögtön sejthető volt, hogy nem valami szokványos műelemzést, életrajzot tartok a kezemben. Hanem mit is?

A Gödel, Escher, Bach nem könnyen besorolható alkotás, még az sem egyértelmű, hogy a matematikához, a képzőművészethez, netán a zenéhez illeszkedő műről van-e szó. Ahogy haladunk előre a könyv olvasásával, fejezetről fejezetre változik érzésünk, sőt, hogy a téboly teljes legyen, még az irodalom, a biológia és a filozófia is többször előtüremkedik jó néhány oldal erejéig. Azután a terjedelmes alkotás (778 oldal) vége felé tartva az Olvasóban (persze, csak ha elég kitartó volt) kezd összeállni a kép: valami egyetemes tudományközi izét tart a kezében. Merthogy Hofstadter munkája időről időre leveti magáról a beskatulyázás összes béklyóját, gondolatkísérlete teljesen új kontinens meghódítására viszi magával a türelmes (ezt nem lehet elégszer hangsúlyozni) Olvasót.

Azt hiszem, ez a leghelyesebb megfogalmazás: gondolatkísérlet. Amikor naivan belekezdünk a könyvbe, Hofstadter Nagy Frigyes porosz király udvarából indít, az uralkodó éppen fogadni készül az „öreg” Bachot, s feladja neki a Királyi Témát, melyre az rögtönöz, majd visszatérve Lipcsébe, megalkotja egyik kiemelkedő remekművét, a Musikalisches Opfert, a Zenei Áldozatot. Hofstadter elidőz a mű szerkezetének elemzésén, majd az egyik háromszólamú kánon ismertetése kapcsán váratlan fordulattal átugrik a Bach halála után közel 150 esztendővel később született holland grafikus, M. C. Escher alkotásaira.

Escher: Waterfall Az ürügy az „átugrásra” a kánon egyik modulációs megoldása, melyet Hofstadter „Furcsa Hurok”-nak nevez (jegyezzük meg a kifejezést, még visszatérünk rá). Írónk az 1747-es potsdami látogatás nyomán született remekmű zenetechnikai megoldását véli felismerni a népszerű grafikus 1961-es datálású litográfiáján, a Vízesésen (ld. a mellékelt képet). Hofstadter a folytonosan emelkedő kánont („Canon per Tonos” nevet viseli) a Furcsa Hurok-rendszerűnek gondolja, éppúgy, mint Escher képét. A kapcsolat elemzését követően egy újabb ugrás következik, és máris ott vagyunk a XX. század jeles matematikusánál, Kurt Gödelnél, akinek egyik híres levezetésében, az 1931-ben ismertetett Nem-teljességi Tételben szintén a Furcsa Hurok jelenséget fedezi fel.

Az Olvasó most azt gondolja, hogy mindezen lépések hosszú, átláthatatlan és követhetetlen száz oldalakon át következtek be, de nem, mert ekkor a terjedelmes kötetnek mindössze 20. oldala körül járunk. Nem is mesélem tovább a történetet, de Hofstadter újabb és újabb Furcsa Hurkokat fedez föl, egyikből lép a másikra, sőt egy idő után arra is rájövünk, hogy a szerző gondolkodása is alapvetően Furcsa Hurok-rendszerű, és már mi is hajlunk rá, hogy egyes kérdéseket a korábbitól eltérő módon közelítsünk meg. Hosszú és végtelennek tűnő levezetései során bejárjuk a matematika legfőbb területeit, az aritmetikától a prímszámokig, de közben, mint a kályhához, folytonosan vissza-visszatérünk Bach remekéhez és Escher képeihez.

Hofstadter nagyszerűen ért a fokozáshoz és a gondolatok felépítéséhez, mert amikor már – agyunk kifáradásával – készülünk a könyv végső letételére (azaz föladására), váratlanul Lewis Carroll szellemében egy irodalmi jellegű, Akhilleusz és a Teknős között folytatott párbeszéddel (na, ezt most direkt nem magyarázom meg) új vizekre evez. Lassan hozzáedződünk e metódushoz, és már várjuk a következő fejtörőt. Az Olvasó tehát mindig talál újabb és újabb gondolatot, ami leköti, föl sem tűnik, hogy már a századik Furcsa Huroknál tart, hogy e különös gondolatbajnokság révén olyan területeket vett be, melyre korábban sem lehetősége, sem késztetése nem volt.

A Typotex Kiadó gondozásában megjelent mű, Lipovszki Gábor szellemes és alapos fordításával nagyszerű olvasmány a (mondjuk el még egyszer) türelmes Olvasónak. Sajnos, az alkalmazott nyomdatechnika alig haladja meg a fekete-fehér fénymásolás szintjét, amit főleg a szép számú képzőművészeti reprodukciók megjelenései sínylenek meg.

Hofstadter könyvének átrágása után alapvetően másképp látjuk a minket körülvevő világot. Ennél többet pedig szerző aligha kívánhat.

Műsorajánló
Mai ajánlat:
18:00 : Budapest
Ötpacsirta Szalon (FSzEK Zenei Gyűjteménye)

A klasszikus ének új generációja: tanítványok, tehetségek, jelen és jövő csillagai
Prof. Laki Krisztina ének mesterkurzusának záró koncertje
Műsoron áriák és dalok klasszikus remekművekből.
Kísér Mezei Pál zongoraművész.

20:00 : Budapest
Magyar Állami Operaház

"Tenorissimo" - ünnepi operagála Fabio Sartorival és magyar énekesnőkkel
18:00 : Tokaj
Kulturális és Konferencia Központ, Zsinagóga

"Zempléni Fesztivál"
A XIV. Cantemus Nemzetközi Kórusfesztivál kórusai

19:00 : Fertőd
Esterházy Kastély

Keller Quartet:
Keller András, Környei Zsófia, Homoky Gábor, Fenyő László
Haydn: d-moll „Quinten” vonósnégyes Op. 76 No. 2
Dvořák: F -dúr „Amerikai” vonósnégyes Op. 96 No. 12
Haydn: D-dúr vonósnégyes Op. 76 No. 5

20:00 : Sárospatak
A Művelődés Háza és Könyvtára

Keszei Bori, Fodor Beatrix, Megyesi Schwartz Lúcia (ének)
Pokorny Lia (próza)
Budafoki Dohnányi Zenekar kamaraegyüttese: Lajhó Barbara, Nagy Szilvia, Nádasdi Szilvia (hegedű), Kusz Viktória (brácsa), Szabó Anna (gordonka)
"Zempléni Fesztivál"
Női sors Európában - asszonyok az operákban
Gounod: Júlia cavatina (Rómeó és Júlia)
Mozart: Barbarina ária (Figaro házassága)
Mozart: Grófné és Susanna duett (Figaro házassága)
Rossini: Isabella áriája (Olasz nő Algírban)
Puccini: Lauretta ária (Gianni Schicchi)
Puccini: Mimi ária (Bohémélet)
Bizet: Carmen ária (Carmen)
Offenbach: Barkarola (Hoffmann meséi)
Kacsóh: Iluska dala (János vitéz)
Erkel: Melinda Tiszapart-ária (Bánk bán)
Bernstein: Ludwig ária (Candide)
Lehár: Vilja dal (A Víg özvegy)
A mai nap
született:
1881 • George Enescu, zeneszerző († 1955)
1965 • Johan Botha, operaénekes († 2016)
elhunyt:
1975 • Vujicsics Tihamér, zeneszerző, népzenekutató (sz. 1929)