vissza a cimoldalra
2021-09-22
részletes keresés    Café Momus on Facebook
Bejelentkezés
Név
Jelszó
Regisztráció
Kiemelt fórumaink
Hozzászólások a Momus írásaihoz (7554)
Nemzeti Hangversenyterem - és más helyszínek (5120)
Társművészetek (2466)
A komolyzene jelene és jövője Magyarországon (2387)
Opernglas, avagy operai távcső... (21078)
Kedvenc felvételek (152)
Élő közvetítések - HAANDEL emléktopik (8621)
Mi újság a Magyar Állami Operaházban? (62716)
Kedvenc előadók (2871)
Momus társalgó (6360)
Milyen zenét hallgatsz most? (25095)
Haladjunk tovább... (230)

Olvasói levelek (11809)
A csapos közbeszól (98)
Legfrissebb fórumaink
Richard Strauss (758)
Eiffel Műhelyház (563)
Kemény Egon zeneszerző (Wien, 1905 - Budapest, 1969) (2282)
Franz Schmidt (4014)
Erkel Színház (10931)
Operett a magyar rádióban (1949-től napjainkig) (4896)
Kimernya? (4284)
A MET felvételei (1608)
Bartók Rádió (795)
A nap képe (2290)
Évfordulók, jeles napok, születésnapok etc. (892)
Magyar Televízió opera-, balett- és operett közvetítései - hazai produkciók (1496)
Pantheon (2952)
Mi újság a Szegedi Nemzeti Színházban? (2905)
Operett, mint színpadi műfaj (4934)
Jacques Offenbach (491)

Fórumok teljes listája
Impresszum

megjelenteti:
Café Momus Egyesület
adószám:
18240531-1-43
számlaszám:
11711003 20016193

apróhirdetés feladása:

A tanítvány minősíti a Mesterét (Veress Sándor kamaraművei)
- zéta -, 2011-08-19 [ Kamara ]
nyomtatóbarát változat

Veress Sándor kamaraművei SÁNDOR VERESS:
String Quartet No. 1.
String Quartet No. 2.
Trio for Violin, Viola and Cello

Ensemble Des Équilibres

Hungaroton
HCD 32691

*

Ismerünk komponistákat, akik hosszú fejlődésen keservesen átjutva, lassan alakították ki egyéni hangjukat. Másoknak ez gyorsabban sikerült, a tanulmányaik befejeztével, levetve az idegen göncöt, egyből önálló arcot tudtak fölmutatni. Míg voltak/vannak olyanok is, akik egész alkotói pályájukat az egykori mester hatása alatt töltötték. Veress Sándor az utóbbiak közé tartozott, de esetében szó sincs pejoratív felhangról, ugyanis ezt a legmagasabb szinten művelte.

Veress korban negyedszázaddal követte a XX. század két jelentős magyar géniuszát. A Zeneakadémián Kodályhoz járt zeneszerzésre, míg a zongora szakon Bartók volt a mestere, s ő vezette be a népdalgyűjtés világába is. 1930-ban már Moldvában gyűjtötte a kincseket, s néhány évvel később Bartók maga mellé vette a Magyar Tudományos Akadémia égisze alatt végzett kutatómunkájához. Veress tehát már igen fiatalon eljegyezhette magát a kor vezető komponistái és azok stílusa mellett.

Életpályájának meghatározó eleme lett, hogy Bartók 1940-es távozását követően Kodály munkatársa, majd a világháború alatt és közvetlenül utána a zeneakadémiai zeneszerzés tanszak vezetője lehetett. E minőségében Veress volt Kurtág György és Ligeti György mestere. Ha úgy tetszik, ő volt a láncszem, aki összekötötte a XX. század végének (XXI. század elejének) vezető komponistáit Bartókkal. Veress szakmai elismertségét, de egyben emberi önérzetét is jelzi, hogy ugyan 1949-ben Rákosiék Kossuth-díjat ítéltek neki, de azt már nem vette át, hanem inkább új életet kezdett Svájcban.

Amikor a CD-t betettem a lejátszómba, és felcsendült az Első vonósnégyes, az első gondolatom Bartók Béla volt. Igen, Veress első kvartettje Bartók érett kori kamarazenéjét idézte. Sőt, nemcsak idézte. Mintha Bartók „három és feledik” vonósnégyesét hallanám. 1931-ben (ekkor született a mű) Veress 24 esztendős volt, Bartók akkor éppen túl volt a Negyediken. A mesterével szoros kapcsolatot ápoló Veress közvetlen közelről figyelhette annak alkotói tevékenységét, s nyilván nem tudta kivonni magát a géniusz hatása alól.

De azt gondolom, nem is akarta. Az elégikus és olykor népzenei érzetű hangvétel, a túlhangsúlyozott ritmika, az összeölelkező motívumok expresszivitása mind-mind utal Bartók műhelyére. Ez nem változott később sem. A Második vonósnégyes (amely egyébként most első alkalommal került lemezre) hasonló hangulatot kelt, persze ez még mindig a fiatal Veress műve. 1937-ben született, amikor a komponista még csak 30 esztendős volt. A második, Andante tétel egy hosszan kidolgozott csellómonológra épül (éppúgy, mint Bartók Negyedikje), a rezignált fájdalom gyönyörű megszólaltatásaként.

Mégis, mindezek ellenére, egy pillanatig sincs a hallgatónak olyan érzete, hogy egy szimpla Bartók-epigont hallana. Veress ugyan nem alkotott önálló formanyelven, de művei saját gondolatokat tartalmaznak, mélyenszántó és kidolgozott alkotások.

Nem változott a helyzet később sem. A lemezen található harmadik Veress-alkotás az 1954-es keltezésű, már Bernben komponált Trió hegedűre, brácsára és gordonkára. Veress nem keresett új utakat, járta a – számára – biztosat.

A felvételen a francia illetőségű Ensemble Des Équilibres játszik, példamutató tisztasággal és kidolgozottsággal. Nem azt halljuk, mint számos hasonló felvételen, hogy a közreműködők a felvétel (kötött) időszaka alatt eljutnak valameddig a mű megismerése és feldolgozása során. Ez a fiatal csapat egy sejthetően hosszan kidolgozott folyamat végén, kész eredménnyel a tarsolyukban ült be a stúdióba. Munkájuk eredménye hosszú időre alapjaiban meghatározza a Veress-kamarazenét játszók alapmércéjét.

Hírek
• Újra nyílik a Fővárosi Szabó Ervin Könyvtár Zenei Gyűjteménye
Műsorajánló
Mai ajánlat:
19:00 : Budapest
Erkel Színház

R.STRAUSS: Salome
A mai nap
történt:
1869 • A Rajna kincse bemutatója (München)
született:
1931 • Nello Santi, karmester († 2020)
1954 • Gőz László, harsonás
1958 • Andrea Bocelli, énekes
elhunyt:
2001 • Isaac Stern, hegedűs (sz. 1920)