vissza a cimoldalra
2021-09-22
részletes keresés    Café Momus on Facebook
Bejelentkezés
Név
Jelszó
Regisztráció
Kiemelt fórumaink
Hozzászólások a Momus írásaihoz (7554)
Nemzeti Hangversenyterem - és más helyszínek (5120)
Társművészetek (2466)
A komolyzene jelene és jövője Magyarországon (2387)
Opernglas, avagy operai távcső... (21078)
Kedvenc felvételek (152)
Élő közvetítések - HAANDEL emléktopik (8621)
Mi újság a Magyar Állami Operaházban? (62716)
Kedvenc előadók (2871)
Momus társalgó (6360)
Milyen zenét hallgatsz most? (25095)
Haladjunk tovább... (230)

Olvasói levelek (11809)
A csapos közbeszól (98)
Legfrissebb fórumaink
Richard Strauss (758)
Eiffel Műhelyház (563)
Kemény Egon zeneszerző (Wien, 1905 - Budapest, 1969) (2282)
Franz Schmidt (4014)
Erkel Színház (10931)
Operett a magyar rádióban (1949-től napjainkig) (4896)
Kimernya? (4284)
A MET felvételei (1608)
Bartók Rádió (795)
A nap képe (2290)
Évfordulók, jeles napok, születésnapok etc. (892)
Magyar Televízió opera-, balett- és operett közvetítései - hazai produkciók (1496)
Pantheon (2952)
Mi újság a Szegedi Nemzeti Színházban? (2905)
Operett, mint színpadi műfaj (4934)
Jacques Offenbach (491)

Fórumok teljes listája
Impresszum

megjelenteti:
Café Momus Egyesület
adószám:
18240531-1-43
számlaszám:
11711003 20016193

apróhirdetés feladása:

A mindenen átsejlő mosoly (Dunavölgyi koszorú – Válogatás Farkas Ferenc műveiből)
- zéta -, 2009-07-22 [ Egyéb ]
nyomtatóbarát változat

Válogatás Farkas Ferenc műveiből FARKAS FERENC:
Dunavölgyi koszorú

Tokody Ilova, Palcsó Sándor, Török Erzsébet
A Magyar Rádió Szimfonikus Zenekara
Vez.: Farkas András és Farkas Ferenc

Hungaroton
HCD 32616

Régen volt kamaszkorom hangverseny-látogatásainak visszatérő figurája volt egy idősebb bácsi. Szinte minden jellegzetes volt rajta. Kövérkésen joviális megjelenése, óvatosan tapogatózó járása, szódásüveg vastagságú szemüvege, s a rendkívüli, mindenen átsejlő mosolya. A koncertek szüneteiben rendszerint kisebb csoportosulás közepén magyarázgatott halk szóval valamit. Majd egyszer fény derült (számomra) a kilétére is, amikor az egyik kortárs mű előadása után a színpadra szólították a szerzőt: Farkas Ferenc volt.

Farkas hosszú és páratlanul egységes életművéből válogatott – stílszerűen – egy csokorra valót a Hungaroton, Dunavölgyi koszorú címmel. A lemez a komponista népzenei ihletésű, zenekari művei egy részét tartalmazza. Azért csak egy részét, mert Farkas igen termékeny szerző volt, s ráadásul a népzene, mint téma, gyakran megérintette.

Farkas népdalfeldolgozásai zömét a 30-as, 40-es, valamint a 60-as, 70-es években alkotta. A számokból az olvasónak is feltűnhet, hogy a leginkább elvárt időszakban, az 50-es évek szocialista realista korszakában Farkas viszonylag kevés népies ihletésű művet komponált.

A másik „farkasi specialitás”, hogy népdalfeldolgozásai mindvégig megőrizték alkotójuk egyéni hangvételét. Farkas Ferenc műveiből mindig kiviláglik valami finom optimizmus, valami karcsú elegancia, egyszerű, de mégis nemesi tartás. Hangszerelései légiesen áttetszőek. Afféle reneszánsz alkat lehetett, akit nem érintettek meg a XX. század nemzetiségi zűrzavarai, és kénye-kedve szerint közlekedett nemcsak a Kárpát-medencei nációk, hanem nagy általánosságban egész Európa népei között. Erre az össznépiségre nagyszerű példa e lemez.

Az itthon Kállai táncok néven játszott művet római tartózkodása alatt komponálta 1931-ben, az 1937-es Finn népi táncok Koppenhágában készült, eredetileg filmzenének. 1939-ben saját gyűjtés alapján alkotta a Magyar capriccio című zenekari művet, majd egy évvel később a Két magyar táncot. Az 1941-es Kárpáti rapszódia ismét filmzene. Az önálló zenekari művek mind könnyedek és fürgék, s ahogy említettem: a népiesség valami egyedül Farkasra jellemző szűrőn keresztül jut el a hallgatóhoz. A műveket a Magyar Rádió Szimfonikus Zenekara az alkotó fia, Farkas András vezényletével a stílus pontos ismeretében, és a szerzői akarat apró rezdüléseit is felrajzolva szólaltatja meg.

Farkas életművében külön fejezet a Török Erzsivel való együttműködés. Mivel a komponista évtizedekig volt az énekesnő zongorakísérője, művészi kapcsolatuk rendkívüli lehetett. Kiderül mindez az 1960-as, Kőmíves Kelemen balladája címet viselő, a művésznőnek ajánlott darabból is. A ballada előadásából számomra leginkább a fojtó szünetek megjelenítése a legmegrázóbb.

A lemez címadó csokra az a kilenc dal, amit Farkas 1978-ban Dunavölgyi koszorú címmel készített. A három-három szlovák, horvát és román népdal etnikai indulatokkal értelmetlenül terhelt világunkban valami példaértékű módon mutatja be a nép mindennapi örömeit, keserveit. Farkas a rá oly jellemző finom humorral, huncutsággal, másutt meg komolysággal oldja a mindennapi élet nehézségeit. A felvételen a pályakezdő Tokody Ilona őszintén tiszta énekét, s Palcsó Sándor nagyszerű karakterizáló képességét csodálhatjuk meg újra.

Hírek
• Újra nyílik a Fővárosi Szabó Ervin Könyvtár Zenei Gyűjteménye
Műsorajánló
Mai ajánlat:
19:00 : Budapest
Erkel Színház

R.STRAUSS: Salome
A mai nap
történt:
1869 • A Rajna kincse bemutatója (München)
született:
1931 • Nello Santi, karmester († 2020)
1954 • Gőz László, harsonás
1958 • Andrea Bocelli, énekes
elhunyt:
2001 • Isaac Stern, hegedűs (sz. 1920)