vissza a cimoldalra
2022-08-19
részletes keresés    Café Momus on Facebook
Bejelentkezés
Név
Jelszó
Regisztráció
Kiemelt fórumaink
Nemzeti Hangversenyterem - és más helyszínek (5617)
A komolyzene jelene és jövője Magyarországon (2401)
Opernglas, avagy operai távcső... (21476)
Mi újság a Magyar Állami Operaházban? (63566)
Hozzászólások a Momus írásaihoz (7708)
Társművészetek (2569)
Momus társalgó (6402)
Kedvenc felvételek (684)
Haladjunk tovább... (237)
Élő közvetítések - HAANDEL emléktopik (8723)
Kedvenc előadók (2930)
Digitális kerekasztal (128)
Milyen zenét hallgatsz most? (25110)

Olvasói levelek (11891)
A csapos közbeszól (99)
Legfrissebb fórumaink
film és zene (213)
Operett a magyar rádióban (1949-től napjainkig) (5210)
Edita Gruberova (3174)
Pantheon (3121)
Évfordulók, jeles napok, születésnapok etc. (902)
Ilosfalvy Róbert (1003)
Jules Massenet ! Ki ismeri ? (318)
Verdi-felvételek (634)
A Magyar Zenekarok helyzetéről (115)
Miklósa Erika (1273)
Rost Andrea (2126)
Operett, mint színpadi műfaj (5197)
Mi újság a Szegedi Nemzeti Színházban? (3261)
Házy Erzsébet művészete és pályája (5389)
Radnai György művészete (67)
Callas (476)

Fórumok teljes listája
Impresszum

megjelenteti:
Café Momus Egyesület
adószám:
18240531-1-43
számlaszám:
11711003 20016193

apróhirdetés feladása:

Geisha
Bodajky Nagy István, 2000-01-12 [ Szakcikk hiszékenyeknek ]
nyomtatóbarát változat

A magyar származású Blaskó Dávid Geisha címmel írt egy drámát, amelyben emléket állít egy laza erkölcsű, ezért említésre méltó honfitársunknak, Franklin Benjamin Pinkerton, alias (e.:aljas!) Habzó Áronnak.
Habzó Áron és Blaskó Dávid valamikor a csongrádi Szt. Imre Gimnázium tanulói voltak. Árcsi, így nevezték diáktársai, az intézet pedellusának, (Petykó tatának) és Kanalas Matildnak (htb.) hetedik gyermeke volt, aki felcseperedvén, Láczay hajóskapitány, a híres Lukács Béla gőzös parancsnoka kalandos életén felbuzdulva elhatározta, törik, szakad, kimarad a gimnáziumból...
Tervét nagyban elősegítette az a tény, miszerint éppen hét tantárgyból állt bukásra. Állást vállalt. Előbb egy tiszai kompnál, majd a Délibáb személyhajó matrózaként mosta a fedélzetet Dévény és Csongrád viszonylatában. Itt néhány évre megszakad a történet. Egy-két kocsmai verekedésen kívül semmi érdemleges életrajzi adattal nem szolgálhatunk. Később derült fény arra, - Blaskó Dávid jóvoltából - hogy Árcsi is kivándorolt Ámerikába, mint olyan sok honfitársunk. Előbb rágógumit árult Massachusetts Államban, de mert évekig tartó gyötrelmes tanulás árán sem tudta kiejteni a számára otthont adó állam nevét, beállt az Egyesült Államok tengerészei közé, sorhajókapitánynak.
Kihasználta, hogy Anglia, Oroszország, Franciaország és Hollandia mellett az Egyesült Államok is megszerezte a partraszállási és kereskedelmi jogokat Japánban. A nyakán maradt, eladatlan rágógumikkal üzleti spekulációba kezdett. Segítségére volt ebben - a szintén csongrádi születésű - Góró Jóska, aki néhány évvel korábban hagyta el a gimnáziumot és országunkat. Góró Nagasakiban főtt kukoricát, ingatlant és Gésákat árult a tengerparton, főleg amerikai tengerészek számára. Habzó Áron, a mi Árcsink egy - Jacksonville - Tahiti - Új Kaledónia - Jászárokszállás - Nagasaki - útja alkalmából adott Górónak százhúsz Yent. Százért Gésát, a húszasért pedig kimonót kapott. A kimonó sorsáról tudunk többet, mert azt Habzó Áron hazaküldte az édesanyjának, aki évekig használta tehénfejés közben. Közvetlenül a halála előtt menyének ajándékozta, legidősebb fia félszemű feleségének, aki az anyósa iránti indokolt tiszteletből a kutyaólba tette. Itt találta meg az értékes leletet Palásti Pál amatőr muzeológus a hatvanas években, és tette közkinccsé. Jelenleg is a Dr. Tary László Kubikus Múzeumban van kiállítva, mint Vihar-sarki kubikus talicskatakaró. Hasonló feltűnést keltve, mint a szentesi címerben ábrázolt pálmafa.
Köszönetet kell mondanunk Giacomo Puccini - olasz apától és magyar anyától származó - zeneszerzőnek, aki Balassa Imre és Gál György Sándor megbízásából megírta Habzó Áronról, a mi Árcsinkról szóló operáját. Egy helyütt az operában nem mint Benjamin Pinkertont szerepelteti, hanem igazi magyar nevén nevezve, Habzó Áronként. Erre a mindenki által ismert részre gondolok:

Andante molto calmo! ...

Lásd egy szép nap végre,
füstfelhő száll az égre,
ott a távoli láthatáron
hajó jön, Habzó Áron.

Műsorajánló
Mai ajánlat:
18:00 : Budapest
Ötpacsirta Szalon (FSzEK Zenei Gyűjteménye)

A klasszikus ének új generációja: tanítványok, tehetségek, jelen és jövő csillagai
Prof. Laki Krisztina ének mesterkurzusának záró koncertje
Műsoron áriák és dalok klasszikus remekművekből.
Kísér Mezei Pál zongoraművész.

20:00 : Budapest
Magyar Állami Operaház

"Tenorissimo" - ünnepi operagála Fabio Sartorival és magyar énekesnőkkel
18:00 : Tokaj
Kulturális és Konferencia Központ, Zsinagóga

"Zempléni Fesztivál"
A XIV. Cantemus Nemzetközi Kórusfesztivál kórusai

19:00 : Fertőd
Esterházy Kastély

Keller Quartet:
Keller András, Környei Zsófia, Homoky Gábor, Fenyő László
Haydn: d-moll „Quinten” vonósnégyes Op. 76 No. 2
Dvořák: F -dúr „Amerikai” vonósnégyes Op. 96 No. 12
Haydn: D-dúr vonósnégyes Op. 76 No. 5

20:00 : Sárospatak
A Művelődés Háza és Könyvtára

Keszei Bori, Fodor Beatrix, Megyesi Schwartz Lúcia (ének)
Pokorny Lia (próza)
Budafoki Dohnányi Zenekar kamaraegyüttese: Lajhó Barbara, Nagy Szilvia, Nádasdi Szilvia (hegedű), Kusz Viktória (brácsa), Szabó Anna (gordonka)
"Zempléni Fesztivál"
Női sors Európában - asszonyok az operákban
Gounod: Júlia cavatina (Rómeó és Júlia)
Mozart: Barbarina ária (Figaro házassága)
Mozart: Grófné és Susanna duett (Figaro házassága)
Rossini: Isabella áriája (Olasz nő Algírban)
Puccini: Lauretta ária (Gianni Schicchi)
Puccini: Mimi ária (Bohémélet)
Bizet: Carmen ária (Carmen)
Offenbach: Barkarola (Hoffmann meséi)
Kacsóh: Iluska dala (János vitéz)
Erkel: Melinda Tiszapart-ária (Bánk bán)
Bernstein: Ludwig ária (Candide)
Lehár: Vilja dal (A Víg özvegy)
A mai nap
született:
1881 • George Enescu, zeneszerző († 1955)
1965 • Johan Botha, operaénekes († 2016)
elhunyt:
1975 • Vujicsics Tihamér, zeneszerző, népzenekutató (sz. 1929)