apróhirdetés feladása:

|
Bakfark hangja (Kórusművek lantátiratai) Varga Péter, 2007-03-02 [ Egyéb ] |
|
The Voice Of Bakfark
DESPREZ, CLEMENS NON PAPA, ARCADELT stb. énekes kompozíciói, BAKFARK BÁLINT-lantfeldolgozások
Voces Aequales
Győri István - lant
Hungaroton
HCD 32308
Bakfark neve jóval ismertebb műveinél. Azt már sikerült a köztudatba sulykolni, hogy létezett, és nagy művésze volt hangszerének, azt már kevésbé, miből is állt ez a nagy művészet. Az igaz, hogy Benkő Dániel három évtizede lemezre játszotta összes művét, de a hetvenes évek vége felé indult projekt felújított CD-kiadása is már húsz éves. Ezen túl azonban nem lehet mondani, hogy a darabok különösebben gyakori szereplői lennének koncerteknek, lemezeknek. Az meg több mint érdekes, hogy a maga korában valóban a legnagyobbaknak kijáró elismeréseket szerzett alkotó ma a nemzetközi hanglemezpiacon sem nagyon fellelhető név. Az ok talán paradox módon éppen az, amiért Bakfark saját korában is hírnevét szerezte: magasrendű, a kor átlagos lanttechnikai követelményeit messze maghaladó művei. Sokat kívánnak előadótól, hallgatótól egyaránt. Nem egyszerű táncocskák. És nem is lehet egyszerűen vokális művek lantfeldolgozásainak tekinteni ezeket a darabokat.
Mesterünk korának ünnepelt zenészei igazából a többszólamú kórusművek szerzői voltak. A lantosok csak akkor érhettek a közelükbe, ha ugyanolyan gazdag szólamszövésű anyagot tudtak bemutatni hangszerükön, mint amazok. De nehéz dolguk volt, a lant nem igazán alkalmas polifon játékra. Ezért csaltak: egyszerűsítettek, a polifon szólammozgást csak néhány akkorddal jelezték, az eredeti műből csupán két-három szólamot megtartva. Szerencséjükre viszont a mai értelemben vett eredetiség akkor nem volt fontos, ezért a művek lehettek ismert szerzők kórusműveinek áttételei lantra. Bakfark éppen abban volt nagy, hogy bizony mindvégig igyekezett nagyon hű maradni az eredeti zenei szövethez. Akár négy-öt szólam esetében is mindent bemutatott, nyílt lapokkal játszott. Ehhez járultak még harmóniai merészségei, amelyeket itt-ott alkalmazott az átírás során, és virtuóz díszítéstechnikája is.
Az idő mára megérett egy újabb Bakfark-lemezre, ha nem is összkiadásra. Viszont lehet, hogy egy tiszta lantanyag ma már nem igazán vonzó. Jó ötlet a vokális eredeti művek és a Bakfark-kompozíciók társítása. Talán csak egy-két letét hiányzik más szerzőktől, hogy azt is halljuk, mivel tudott többet náluk az erdélyi szász származású magyar mester. Lehet, hogy ez tanulságosabb hozzátétel lett volna a lemez anyagához, mint olyan misetételek bemutatása, amelyeket más szerzők komponáltak társaik Bakfark által is feldolgozott világi chansonjainak témáira.
De a koncepció helyes, már csak egy jó énekegyüttes kell a megvalósításához, amely stílusosan prezentálja a kórusműveket. Adva van ehhez szerencsére a Voces Aequales. És kell egy jó lantos, akire mégiscsak az egész épül, úgy hívják: Győri István.
Bakfark két lantkönyvet adott ki, az egyiket Lyonban 1553-ban, a másikat Krakkóban 1565-ben. A fáma szerint azok a kéziratok, amelyeket Padovában halála előtt elégetett - vagy valószínűbben halála után a hatóságok a pestis elleni védekezésképp elégettek - még ezeknél is magasabb színvonalat képviseltek.
Felvonulnak tehát a kor jeles mesteri Josquintől, Clemens non Papán át, Arcadeltig, Sermisyig, Créquillonig. Világi és egyházi művek, chansonok, és a kissé idegen három misetétel. A kórus szépen énekli ezeket, tisztán, és olyan hangvétellel, amelyet ma stílusosnak tartunk. Ennek része az is, hogy csak férfiakat hallunk, egyenes hangon, nagyon összeforrottan énekelni. Kicsit komolynak tűnik a hozzáállás a könnyed, szerelmes szövegű dalokhoz, de jellemző a korra, hogy - mint már említettem - ugyanezen zenei témák akár misetételekben is feltűnhettek, tehát feldolgozásuk így is a komoly, magas művészetet képviselte. Összességében az előadók messze többet nyújtanak, mint hogy csak bemutassák az előzőleg lanton feljátszott mű eredeti változatát.
Győri megtartja ugyanazt a komoly hangvételt, hiszen Bakfark azt igyekezett bizonyítani, egy hangszeres zenész is teljes értékű tagja a kora alkotó művésztársadalmának. Ez az alapkoncepciót erősíti: ha Bakfark arra törekedett, hogy a kórusműveket minél hűbben tegye át hangszerére, ennek az előadásban is tükröződnie kell. A szólista és az együttes tehát összegezve tudását olyan elgondolkodtató és szép, reneszánsz zenét tartalmazó lemezzel jelentkezett, amely legmagasabb rendű formájában mutatja be a Palestrina és Lassus előtti muzsikát. | |
|
| Mai ajánlat: | 17:00 : Budapest Müpa, Üvegterem Szigeti Bence (gitár),
Kiss Kata Sára (fuvola) "Hangulatkoncert"
Händel: a-moll szonáta, op. 1, No. 8, HWV 366
Bartók: Román népi táncok, Sz. 56, BB 68
Ibert: Entr'acte
J. S. Bach: e-moll szvit, BWV 996 - IV. Sarabande
Coste: Gitárfantázia („Le Depart”), op. 31
Rózsa: Szonáta gitárra, op. 42 - III. Molto moderato, quasi canzone
Paganini: F-dúr gitárszonáta, MS 84, No. 14
Castelnuovo-Tedesco: Capriccio diabolico, op. 85
19:00 : Budapest Régi Zeneakadémia, Kamaraterem Wenjie Zhang (hegedű) Wenjie Zhang (hegedű) MA diplomakoncertje
J. S. Bach: 2. (d-moll) hegedűpartita, BWV 1004 – 5. Chaconne
Beethoven: 8. (G-dúr) hegedű-zongora szonáta, op. 30/3
Közreműködik: Yubo Wang (zongora)
Sibelius: d-moll hegedűverseny, op. 47
Közreműködik: Soós Orsolya (zongora)
19:00 : Budapest Zeneakadémia, Solti Kamaraterem Fülei Balázs (zongora) "Hallgasson Füleire"
4. rész / Színek és illatok
19:00 : Budapest Zeneakadémia, Nagyterem "Áriavizsga"
Rossini: „Cruda sorte! Amor tiranno!” – Isabella cavatinája az Olasz nő Algírban első felvonásából
Csejtei-Varga Júlia (ének)
Monteverdi - Bella: „Vanne, vattene omai… Amici è giunta l’ora” – Seneca recitativója és áriája a Poppea megkoronázása második felvonásából
Jóhannsson Aron Ottó (ének)
Beethoven: „O, wär ich schon” – Marzelline áriája a Fidelio első felvonásából
Amy Van Walsum (ének)
Gluck: „Che fiero momento” – Euridiké áriája az Orfeusz és Euridiké harmadik felvonásából
Ambruzs Berill (ének)
Donizetti: „Una furtiva lagrima” – Nemorino románca a Szerelmi bájital második felvonásából
Szeleczki Artúr (ének)
Donizetti: „Regnava nel silenzio” – Lucia áriája a Lammermoori Lucia első felvonásából
Brindás Boglárka (ének)
Nicolai: „Nun eilt herbei” – Frau Fluth áriája A windsori víg nők első felvonásából
Kapi Zsuzsanna (ének)
Puccini: „Sola, perduta, abbandonata” – Manon áriája a Manon Lescaut negyedik felvonásából
Tuznik Natália (ének)
SZÜNET
Händel: „Dopo notte, atra e funesta” – Ariodante áriája az Ariodante harmadik felvonásából
Csejtei-Varga Júlia (ének)
Mozart: „Giunse alfin il momento... Deh, vieni, non tardar” – Susanna recitativója és rózsaáriája a Figaro házassága negyedik felvonásából
Ambruzs Berill (ének)
Mozart: „Bene, io tutto farò… La vendetta, oh, la vendetta!” – Bartolo recitativója és áriája a Figaro házassága elso felvonásából
Jóhannsson Aron Ottó (ének)
Verdi: „Sul fil d’un soffio etesio” – Nannetta áriája a Falstaff harmadik felvonásából
Amy Van Walsum (ének)
Verdi: „De’ miei bollenti spiriti” – Alfredo áriája a Traviata második felvonásából
Szeleczki Artúr (ének)
Verdi: „Tacea la notte placida... Di tale amor” – Leonora cavatinája A trubadúr első felvonásából
Tuznik Natália (ének)
Erkel: „Élt régen egyszer két kismadár” – Melinda áriája a Bánk bán harmadik felvonásából
Kapi Zsuzsanna (ének)
Donizetti: „C’en est donc fait… Salut à la France” – Marie áriája Az ezred lánya második felvonásából
Brindás Boglárka (ének)
Tanárok: Prof. em. KS Marton Éva, Fried Péter, Iván Ildikó, Kertesi Ingrid
Tanszékvezető: Meláth Andrea
Budapesti Filharmóniai Társaság Zenekara
Vezényel: Szennai Kálmán
20:00 : Budapest Magyar Zene Háza, Előadóterem Czene Rudolf, Kocsis Krisztián (zongora) "Kocsis70"
Bartók-Kocsis: Két kép, op. 10, Sz. 46
Kocsis Esz-Dúr Keringő
Tchaikovsky-Kocsis: Virágkeringő, op. 71
Kocsis: f-moll Scherzo
Liszt: Mephisto Walzer, No.1 (Der Tanz in der Dorfschenke), S. 514
Brahms: Variationen über ein Thema von Joseph Haydn, op. 56b |
|
A mai nap |
született: 1830 • Goldmark Károly, zeneszerző († 1915) 1911 • Jámbor László, énekes († 1995) 1914 • Boris Christoff (Borisz Hrisztov), énekes († 1993) 1940 • Kovács Eszter, operaénekesnő elhunyt: 1909 • Isaac Albéniz, zeneszerző (sz. 1860) 1911 • Gustav Mahler, zeneszerző, karmester (sz. 1860) 2012 • Dietrich Fischer-Dieskau, énekes (szül. 1925)
|
|
|