vissza a cimoldalra
2022-11-29
részletes keresés    Café Momus on Facebook
Bejelentkezés
Név
Jelszó
Regisztráció
Kiemelt fórumaink
Társművészetek (2583)
Opernglas, avagy operai távcső... (21613)
Momus társalgó (6413)
Kedvenc felvételek (740)
Mi újság a Magyar Állami Operaházban? (63905)
Nemzeti Hangversenyterem - és más helyszínek (5767)
Hozzászólások a Momus írásaihoz (7780)
Élő közvetítések - HAANDEL emléktopik (8730)
Milyen zenét hallgatsz most? (25131)
A komolyzene jelene és jövője Magyarországon (2410)
Digitális kerekasztal (129)
Kedvenc előadók (2933)
Haladjunk tovább... (237)

Olvasói levelek (11896)
A csapos közbeszól (99)
Legfrissebb fórumaink
A díjakról általában (1176)
Balett-, és Táncművészet (6149)
A nap képe (2349)
Pantheon (3193)
Operett, mint színpadi műfaj (5258)
Kimernya? (4683)
Momus-játék (6352)
Sass Sylvia (490)
Mi újság a Szegedi Nemzeti Színházban? (3306)
Ilosfalvy Róbert (1008)
Házy Erzsébet művészete és pályája (5404)
Magyar Televízió opera-, balett- és operett közvetítései - hazai produkciók (1596)
Zenei események (1027)
Évfordulók, jeles napok, születésnapok etc. (904)
Rost Andrea (2134)
Kolonits Klára (1237)

Fórumok teljes listája
Impresszum

megjelenteti:
Café Momus Egyesület
adószám:
18240531-1-43
számlaszám:
11711003 20016193

apróhirdetés feladása:

Dalolj nekem! - CCLVI / XIII.
Kerékgyártó György - Szűcs József, 2006-06-24 [ Dalolj nekem ]
nyomtatóbarát változat

Bevezető Ki kicsoda? Az előző részek tartalma Az előző részek


Dalolj nekem! A Santo Quasimodói kórház elitül luxus folyosója. Gloria ajtajával szemben a kávéautomata megnyugtatóan zümmögi az előző részben már legendássá vált ciszt. Egy beteg, aki egyik kezében a Santo Quasimodói Cserkészek Napi Harsonáját szorongatja, a másik kezével ügyesen vásárol egy olyan kávét, amilyen majd a reklámban is látható lesz.

Alejandro érkezik, kezében ismét jókora csokor. Belép, Gloria ágya mellett a szokásokhoz híven már egy másik hatalmas virágkompozíció, El Fanatico névvel a kártyán. Alejandro nem kérdezősködik, leteszi a virágot, és az ágy mellé ül.
    - Oh, Gloria - mondja -, ön olyan csodálatosan színlelt a legutóbb is! Micsoda élethűség! De ne aggódjon, a narancsdzsemes túrótorta nem is volt olyan jó.
    - Alejandro! - integet teljesen elgyengülve Gloria.
    - Oh, segítek, csak szóljon! - előzékenykedik Alejandro. - Esetleg egy pohár vizet parancsol? - Gloria megrázza a fejét. - Akkor igazítsam el a párnáját? - A lány kétségbeesetten rázza a fejét. - Hívjam a nővért? - A lány nemet int a fejével, és nagyon erőtlenül jelez a fiatal férfinak, hogy elitül és luxusul hajoljon közelebb.

    Alejandro illedelmesen a lány ajkai elé tartja a fülét, mire Gloria halkan, nagyon gyengén belesuttog:
    - Naponta ötször hányok a lavór mellé, és mindig a papucsomra, érti? Ne mondja nekem még egyszer, hogy jól színlelek!
    - Istenem, csak nem beteg?! - kiált fel Alejandro. - Ez szörnyesztő! De végül is így mégiscsak időt nyertünk, elhalasztódik az esküvőnk!
    Kis híján táncra perdül, de aztán megregulázza magát, és megkérdi:
    - Nincs szüksége esetleg orvosra?

    - (Reklám) -

Az Esperanza-ház. Don Rafael az asztalnál ül, kezét az arcába temeti. Ebben a pillanatban lép be donna Maria, dühösen egy jegyzéket csap az asztalra.
    - Tessék! Öt üveg narancsdzsem hiányzik! Öt üveg. - Föltekint a szoba sarka felé. - És tessék, Lope de Vega is milyen szörnyű állapotban van! Milyen fonnyadt a hálója! Nem lehet bízni már a cselédségben.
    - Isten büntetése! - zokog fel don Rafael.
    - Ne temesd az arcod a kezedbe, mert nem értem, amit mondasz - torkollja le donna Maria.
    - Isten büntetése! - ismétli meg don Rafael az asztalra borulva.
    - Dehogy! Egyszerűen rosszak a cselédek.
    - Én, csakis én tehetek róla, hogy Gloria beteg! - zokog a családfő. - Nem elég, hogy csődbe mentünk, a legnagyobb hitelezőm don Diego! Amint értesült az eseményekről, megzsarolt: csak úgy engedi el a tartozásaimat, ha Gloria feleségül megy Alejandróhoz. És én odaígértem a lányom kezét. Istenem, micsoda csapás! Kislányom, édes kicsi lányom!
    Donna Maria döbbenten tekint férjére, majd zavarában csak ennyit tud kimondani:
    - És akkor tessék, ilyen cselédséget! Még szégyenben maradok a nászom előtt.

    - (Társadalmi célú hirdetés) -

A kórház folyosója, nem sokkal azután, hogy Alejandro távozott. Don Diego Aranzabal elitül luxus testtartásban áll a ciszt duruzsoló automata mellett, a folyosó másik vége felől pedig a főorvos közeleg.
    - Bocsásson meg, hogy megvárakoztattam - alázatoskodik az orvos. - Egy betegemnek épp most lyukadt ki a gyomra, és nem volt más, aki elvégezze a műtétet. Le vagyunk terhelve. Nem is csodálom a szerencsétlent: díszpiranákkal kereskedik. Pang az üzlet a piranaiparban.
    - Az ördögbe is, ember, de azért már jól van? - fakad fel valami nagyon régről ott maradt emberbaráti érzés don Diego elitül luxus szívének valamelyik rejtett csücskéből.
    - Köszönöm, most már jól vagyok - hajolgat az orvos. - Miben lehetek a szolgálatára?

    Ebben a pillanatban egy virágfutár áll meg mellettük, kezében malomkeréknyi csokor.
    - Vihetem, főorvos úr? - kérdi vigyorogva.
    - Vigye - int az orvos, majd rögvest tájékoztatja is a dont. - Gloria Esperanza kap virágot minden nap. Van, amikor többször is.
    - Kitől? - háborodik fel don Diego.
    - A kártyán csak annyi áll, hogy El Fanatico.
    - Majd utánanézünk - bólint a don nagyon határozottan. - Nos, fiam, itt az ideje, hogy hazaengedje az Esperanza lányt. Elég volt a bohóckodásból.
    - Attól tartok, don Diego - kezd összemenni a főorvos -, hogy ez teljességgel lehetetlen.

    - Lehetetlen? - vonja fel a szemöldökét don Diego.
    - Igen. Gloria ugyanis… hogy is fejezzem ki magam egészen pontosan…: beteg.
    - Beteg? - A don egészen el van képedve. - Hogy képzeli ezt? És mégis, meddig tart ez? Glorának sürgős házasodnivalója lenne!
    - Nézze - kezdi az orvos. - A művésznő banalis enteralis infekció miatt került kórházunkba. Ez a világ bármelyik operaházában előfordulhat, például romlott ételtől. Azonnal elkezdtük lege artis kezelését. Sajnos nem várt szövődmény lépett fel, igen súlyos gyógyszerallergia, amiért is tracheotomiát és infúziós kezelést kényszerültünk alkalmazni. Ezt követően szepszis lépett fel.* Azt hiszem, ezek után megérti, hogy szükség van még néhány vizsgálatra. Holnap tudom tájékoztatni.
    Don Diego néhány pillanatig olyan tekintettel szemléli az orvost, mintha azt méregetné, hogy ugratják-e, aztán sarkon fordul, és csak annyit mond:
    - Most dolgom van, fiam. Legkésőbb holnap értesítsen!

Vége a CCLVI / XIII. résznek
(Tartsanak velünk a jövő héten is, mert a következő epizódban eddig még soha nem látott jeleneteket olvashatnak!)


  * A szerzők ezúton mondanak köszönetet Heiner Lajosnak az epizód írása során nyújtott orvosi segítségért.
Műsorajánló
Mai ajánlat:
16:00 : Budapest
Magyar Állami Operaház

Richard Wagner: Az istenek alkonya

18:00 : Budapest
Ötpacsirta Szalon (FSzEK Zenei Gyűjteménye)

Szabó Marcell (zongora), Onczay Zoltán (gordonka), Kanyó Dávid (fuvola), Kővári Eszter Sára (ének)
Az est házigazdája: Madarász Iván zeneszerző


Liszt: 104. Petrarca-szonett, S.161/5
Bartók: Három Csík megyei népdal, BB 45b
Dohnányi: Ruralia Hungarica, Op. 32/a, 32/d
Horváth Márton Levente: Sonata da chiesa
Madarász Iván: Három történet oboára
Bella Máté: A pillangó álma
Balogh Máté: Hét hangya
Madarász Iván: Fú a szél a nádasban

19:00 : Budapest
Zeneakadémia, Solti Kamaraterem

Lajkó István (zongora)
"A fekete-fehér színei 2022"
Liszt: Zarándokévek, Második év: Itália – 47. Petrarca-szonett, 104. Petrarca-szonett, 123. Petrarca-szonett
Schubert: Három zongoradarab, D. 946
Medtner: Szonáta-ballada, op. 27

19:30 : Budapest
Nádor Terem

Nagy Réka (gordonka, viola da gamba)
Savaria Barokk Zenekar, vezényel: Németh Pál
C. Ph. E. Bach: A-dúr gordonkaverseny
J. Pfeiffer: A-dúr versenymű viola da gambára
A mai nap
született:
1797 • Gaetano Donizetti, zeneszerző († 1848)
elhunyt:
1643 • Claudio Monteverdi, zeneszerző (sz. 1567)
1924 • Giacomo Puccini, zeneszerző (sz. 1858)
1957 • Erich Wolfgang Korngold, zeneszerző (sz. 1897)