vissza a cimoldalra
2022-08-12
részletes keresés    Café Momus on Facebook
Bejelentkezés
Név
Jelszó
Regisztráció
Kiemelt fórumaink
Nemzeti Hangversenyterem - és más helyszínek (5584)
Mi újság a Magyar Állami Operaházban? (63558)
Momus társalgó (6402)
Kedvenc felvételek (684)
Haladjunk tovább... (237)
Társművészetek (2550)
Opernglas, avagy operai távcső... (21470)
Élő közvetítések - HAANDEL emléktopik (8723)
Hozzászólások a Momus írásaihoz (7675)
Kedvenc előadók (2930)
Digitális kerekasztal (128)
Milyen zenét hallgatsz most? (25110)
A komolyzene jelene és jövője Magyarországon (2387)

Olvasói levelek (11890)
A csapos közbeszól (99)
Legfrissebb fórumaink
Pantheon (3115)
Operett, mint színpadi műfaj (5197)
A Magyar Zenekarok helyzetéről (108)
Mi újság a Szegedi Nemzeti Színházban? (3261)
Operett a magyar rádióban (1949-től napjainkig) (5209)
Házy Erzsébet művészete és pályája (5389)
Radnai György művészete (67)
Callas (476)
Kolonits Klára (1223)
Edita Gruberova (3172)
A nap képe (2319)
Rost Andrea (2113)
Kimernya? (4574)
Momus-játék (6308)
Wagner (2701)
Jonas Kaufmann (2526)

Fórumok teljes listája
Impresszum

megjelenteti:
Café Momus Egyesület
adószám:
18240531-1-43
számlaszám:
11711003 20016193

apróhirdetés feladása:

Dalolj nekem! - CCLVI / XII.
Kerékgyártó György - Szűcs József, 2006-06-17 [ Dalolj nekem ]
nyomtatóbarát változat
Bevezető Ki kicsoda? Az előző részek tartalma Az előző részek

Dalolj nekem! Délelőtt, a Santo Quasimodói városi kórház elitül luxus folyosója. Egy luxusul elit kávéautomatával szemben nyílik Gloria szobája. Az automatából csak olyan kávét kapni, amilyen a jelenetet követő reklámban is szerepel.
    Alejandro jelenik meg egy hatalmas csokor virággal, az automata ciszre hangolt zümmögésétől kísérve belép az ajtón.

    - Oh, Gloria! - mondja.
    - Oh, Alejandro! - feleli Gloria.
    Alejandro ekkor figyel fel arra, hogy az ágy mellett malomkeréknyi csokor áll, az oldalt függő üdvözlőkártyán pedig csak ennyi: El Fanatico. Alejandro semmit sem kérdez, leteszi a saját csokrát.
    - Ön tartja a szavát, és kitűnően alakít - mondja Alejandro mosolyogva.
    - Alejandro, én meg fogok halni - pihegi egészen kimerülten Gloria.
    - Persze, persze - bólint Alejandro nevetve. - Sajnálom, hogy önnek kellett feláldoznia magát. Pedig délután évadzáró társulati ülés, és a fogadáson mindig szokott lenni túrótorta.
    Gloria elitül, luxusul, de azért észrevehetően öklendezni kezd.
    - Miért? - csodálkozik Alejandro. - Narancsdzsemmel. Nagyon finom.
    Gloria igyekszik, de hiába: egy kis adaggal beszennyezi vánkosát. Közben reszkető kezével a nővérhívót nyomja.
    - Csak nincs rosszul? - értetlenkedik Alejandro.

    A nővér beront a szobába, az ajtónyitáskor egy pillanatra beszökik a szobába a folyosót betöltő halk, tiszta cisz.
    - Istenem, már megint! - kiáltja, azzal rögtön az ágyhoz veti magát. Közben Alejandróhoz fordul. - Maga meg mit tátog ott, mint a partra vetett pirana?
    - Az nálunk nem is honos - jegyzi meg Alejandro.
    - Nem látja, milyen beteg? - ripakodik rá a nővér, mintha az ellenvetést nem is hallotta volna. - Ha erre nincs tekintettel, legalább arra legyen, hogy nő. Kifelé!

    - (Reklám) -

A Teatro Palazzo tágas, középütt szökőkúttal díszített, pompás zöld növényekkel körbeültetett, elitül luxus patiója. Délután van, a társulat az évadzáró társulati ülésre ült össze. A déli oldalon hosszú terített svédasztal, nem messze tőle, a sarokban ökör sül a nyárson. Az északi oldal árkádja alatt összerakott kis pódiumon Esteban Fuentes igazgató olvassa fel beszédét:

    -…Éppen ezért - mondja egy kisebb tapsot követően - összegzőlegesen mintegy, szem előtt tartva a közönség igényeinek szem előtt tartását, de mindazonáltal odahajazva a tulajdonosi tanács bírálatának dicséretére - heves taps -, elmondhatjuk, hogy összegzőlegesen így foglalhatjuk össze az évet. Új nóvum, ami eddig nem volt, éppen ezért újdonság, hogy szub róza alatt a testület úgy döntött, a lemezfelvételt a nyári fesztivál alatt pótoljuk, miáltal is Francisco Ferrer veszi át Sánhez szerepeit. - Szórványos taps. - A másik új nóvum, hogy fenntartók ez évben adtak pénzt - erősödő taps - az ünneplés céljából, úgyhogy az évadot megsültnek tekintem. Fogyasszatok a lezárt ökörből! - Szórványos taps, heves csörtetés.

    A pódiumról lekászálódó Fuentes odahajol a büszke testtartásban álló Yolanda Martinezhez, és a fülébe súg.
    - Ezt kivel írattad, te pirana?
    - Az nálunk nem honos, édesem - feleli Yolanda, miközben látványosan körülmosolyog. - Amúgy pedig tanulj meg olvasni!

    - (Reklám) -

A társulati ülést követő parti. Az elitül luxus ökröt már darabokra szedték, a társaság kisebb csoportokban eszik, iszik, mulat. Alejandro épp sajtsalátáért tülekedik, amikor Beatriz Valente egy kis adag lazaccal a kezében rámosolyog, és azt mondja:
    - "S ha az acélgyártók tüzei kialszanak,
    a sülő ökrök elfogyatkozandanak,
    mint Göteborg
    felett a kerge Hold."

    Alejandro megkövülten tekint Beatrizre, majd elmosolyodik, és titokzatosan így felel:
    - "Nemzetünk gyászban
    tunkol a pácban.
    Mert nem sejtheti finn, se norvég,
    Miért oly bús e torvég."

    Alejandro és Beatriz összenevet.
    - A kortárs svéd népköltészet* nekem is a kedvencem - mondja Alejandro.
    - Micsoda véletlen! - mosolyog Beatriz is. - Nem láttalak a múlt héten azon a felolvasóesten, amit a Svéd Kultúra Háza éttermében tartottak.
    - Nem, nem is tudtam róla - hűl el Alejandro. - Pedig oda járok spenótot enni, ott a legjobb a városban. - Mi volt?
    - Hozzál két pezsgőt, elmesélem.

Ezalatt a patio egy csöndes szegletében az ifjú Francisco Ferrer merengve nézi a romantikusan felkelő holdat. Mit neki svéd népköltészet, mit neki svédasztal! Mit neki a karrier kezdete. Csak egyvalaki jár eszében: Gloria!

A svédasztal másik végében Dolores Gutiérrez észrevétlenül odaáll a kaszinótojások között turkáló Yolanda Martinez mögé. Halkan, de jeges keménységgel súg a fülébe:
    - Nem tudom bizonyítani, de biztos vagyok benne, hogy te mérgezted meg Gloriát, álnok pirana! És nekem ne mondd, hogy az itt nem honos, mert lenyomom a torkodon ezt a túrótortát, a narancsdzsemmel együtt!

Vége a CCLVI / XII. résznek
(Tartsanak velünk a jövő héten is, mert a következő epizódban eddig még soha nem látott jeleneteket olvashatnak!)


     * A szerzők ezúton fejezik ki tiszteletüket a svéd nép és a svéd kultúra iránt. Mindketten nagy ABBA-rajongók, Max von Sydow, Bergman, asztal meg minden.
Műsorajánló
Mai ajánlat:
19:00 : Budapest
Rumbach utcai Zsinagóga

Bauer Andrea (ének)
Kéménczy Antal (zongora), Pusztai Csaba (ütőhangszerek)
Goldmark Károly: Sába királynője, Op.27 nyitány
Goldmark Károly: Szulamit imája
Händel: Aria „Lascia ch’io pianga” from Rinaldo
Johann Sebastian Bach: BWV 165 „O heilges Gest- und Wasserbad”
Rimszkij Korszakov: A fülemüle és a rózsa
Kéménczy Antal: Sion – Zsoltar 137
Johann Sebastian Bach: Air – improvises live Andrea Bauer
Kodály Zoltán: A csitári hegyek alatt
Osvaldo Golijov: Ainadamar
Rimszkij Korszakov: Sadko – Song of India
Pusztai Csaba: Improvisation
Rimszkij Korszakov: Scheherezade
Arvo Pärt: Silentium
Giuseppe Verdi: Aida "O patria mia"

20:00 : Budapest
Margitszigeti Szabadtéri Színpad

Giuseppe Verdi: Attila

20:00 : Budapest
Rákospalotai Evangélikus Nagytemplom

Pintér Anna (orgona)
Anima Musicae Kamarazenekar, művészeti vezető G. Horváth László
Orgonapont koncertek - "A kakukk és a fülemüle"
Händel: g-moll orgonaverseny HWV 289
Albinoni: g-moll Adagio
Vivaldi: A-dúr "A Kakukk" hegedűverseny Rv 335
Händel: F-dúr orgonaverseny HWV 295
19:00 : Fertőd
Esterházy Kastély

Authentic Quartet:
Kalló Zsolt, Bozzai Balázs, Rác Gábor, Vályi Csilla
Haydn: d-moll vonósnégyes Op. 42
Haydn: h-moll vonósnégyes Op. 33 No. 1
Haydn: c-moll vonósnégyes Op. 4 No. 3

20:00 : Sárospatak
Rákóczi-vár udvara

Nyári Zoltán (tenor)
Budafoki Dohnányi Zenekar
Budapesti Akadémiai Kórustársaság
vezényel: Hollerung Gábor
Zempléni Fesztivál - Nyitóhangverseny
Mendelssohn: 5. "Reformáció" szimfónia, d-moll, Op.107
Kodály Zoltán: Psalmus Hungaricus, Op.13
A mai nap
született:
1935 • Harry Kupfer, operarendező († 2019)
elhunyt:
1928 • Leoš Janáček, zeneszerző (sz. 1854)
1992 • John Cage, zeneszerző (sz. 1912)