vissza a cimoldalra
2022-01-18
részletes keresés    Café Momus on Facebook
Bejelentkezés
Név
Jelszó
Regisztráció
Kiemelt fórumaink
Kedvenc felvételek (448)
Opernglas, avagy operai távcső... (21193)
Társművészetek (2512)
Mi újság a Magyar Állami Operaházban? (62846)
Hozzászólások a Momus írásaihoz (7625)
Haladjunk tovább... (231)
Milyen zenét hallgatsz most? (25104)
Élő közvetítések - HAANDEL emléktopik (8682)
Digitális kerekasztal (12)
Nemzeti Hangversenyterem - és más helyszínek (5244)
Kedvenc előadók (2878)
Momus társalgó (6361)
A komolyzene jelene és jövője Magyarországon (2387)

Olvasói levelek (11830)
A csapos közbeszól (98)
Legfrissebb fórumaink
Momus-játék (6154)
Kiss B. Atilla (210)
Operett, mint színpadi műfaj (5014)
Franck, César (41)
Erkel Színház (11192)
Házy Erzsébet művészete és pályája (5297)
Operett a magyar rádióban (1949-től napjainkig) (5013)
Franz Schmidt (4068)
Kemény Egon zeneszerző (Wien, 1905 - Budapest, 1969) (2324)
Kimernya? (4402)
Kedvenc magyar operaelőadók (1243)
Kocsis Zoltán (729)
Pantheon (3019)
Marilyn Horne (490)
László Margit (224)
Eiffel Műhelyház (646)

Fórumok teljes listája
Impresszum

megjelenteti:
Café Momus Egyesület
adószám:
18240531-1-43
számlaszám:
11711003 20016193

apróhirdetés feladása:

Schubert: "Nagy" C-dúr / Simon Albert
Varga Péter, 2006-04-13 [ Szimfonikus művek ]
nyomtatóbarát változat

Schubert: Nagy C-dúr / Simon Albert SCHUBERT: Symphony No.7 (9) in C major "The Great", D.944
Orchestra of Liszt Ferenc Academy of Music
Albert Simon
BMC CD 109

1979 márciusában a Zeneakadémia nagytermében Schubert "Nagy" C-dúr szimfóniája hangzott el. A zenekar teljesítménye olyan szintet ütött meg, hogy az előadás legendássá vált, nem véletlenül határozta el a BMC, hogy 27 év után megjelenteti CD-n a Magyar Rádió által készített felvételt.

Hogy mi történt 1969-től, amikortól Kovács Dénes, az akkori rektor megbízta Simon Albertet a Zeneakadémia hallgatói zenekarának vezetésével, addig, míg talán ő is belefáradt abba, hogy heroikus munkával hozzon létre olyan előadásokat, amelyeket átgondoltabb képzési tervvel talán egyszerűbben is lehetne, azt talán egyszer megírja az intézmény történetének krónikása.

Volt tehát egy esemény, amelynek nézőként, hallgatóként történetesen részese voltam, és amikor felvétele a kezembe került, kíváncsi voltam, milyen lesz szembesülni az akkori élménnyel. Biztos voltam, hogy a karmesteri koncepció, és természetesen a megvalósítás grandiózusságáról bennem élő képben nem fogok csalódni, erre mások hasonló emlékei mellett az is volt a garancia, hogy több, mint negyedszázad elteltével is méltónak bizonyult az előadás arra, hogy lemezen megjelenjen. A kérdés csak az volt, felvételről, otthon, utólag hogyan élesedik ez a kép.

A zenekar játékáról hallatszik, hogy valóban nagy és hosszú menetelés végére tett pontot a koncert. Dobszay László elmondja a kísérőfüzetben Simon Albertről azt az anekdotát, hogy a szobába belépő édesanya a rádiót átölelve találta nyolc éves kisfiát, aki az éppen akkor szóló, minden valószínűség szerint a C-dúr szimfónia által keltett érzelmeit fejezte ki ily módon. Tehát nem egyszerűen csak egy kivételesen jól sikerült előadásról volt szó, Simon Albert nyilván mindent el akart akkor mondani, amit zenén keresztül ki tudott fejezni.

Már az első tétel Andante bevezetőjében megszólal az a nagy és tömör zenekari vonóshangzás, amely az előadás végig jelenlévő erénye. Olyan, amiről egyébként azt szoktuk gondolni, hosszú munka gyümölcse. Persze az is a karmester legendáriumának része, hogyan, és milyen "kegyetlen" módszerekkel (de csak a próbák hevében) érte el azt, hogy az szólaljon meg, amit hallani akart. Amit pedig hallani akart, és amit most is hallunk, az valóban több évtizedes emlékezésre méltó. Persze vannak kisebb hibák, ha valódi gikszert nem is nagyon hallunk. Nem egészen pontos hangindítások, az indulások utáni lötyögések - főleg a fúvósoknál - állandóan jelen vannak.

Gyönyörűen formált a második tétel oboaszólója - vajon ki volt a szólista, kideríthetetlen? -, és az egész tételen végigvonul a schuberti melankólia beszédes kifejezése, lefordítása a zenekar hangzó nyelvére. Sajnos ezt a tételt fogja vissza az egyik legbántóbb hiba, a kürtök nem igazán tiszta megszólalása a vége felé. De feszes és tömör megfogalmazású a Scherzo feltámadása, és grandiózus a zárótétel. Az egész mű zenekari felfogása még a későromantikus zenekari gyakorlatot tükrözi, de azért szó sincs túlromantizálásról.

Más ma már az előadói felfogás Schubertről, kevésbé illik heroizálni. De aki kíváncsi a mű - a kisebb hibák ellenére is - valódi hittel és a szerző iránti odaadással megfogalmazott, megvalósított megszólaltatására, az élményszerű előadást kap. És nem mellesleg Simon Albert kivételes tehetségének egyik legjobb pillanatában megragadott felvillantását - még ha ez a tehetség az évtizedekkel ezelőtti keretek között nem is igazán tudta megtalálni igazi lehetőségeit.

Műsorajánló
Mai ajánlat:
18:00 : Budapest
Bartók Emlékház

"Junior Prima-díjasok hangversenysorozata"
A 2021-es díjazott estje

18:45 : Budapest
Sára Sándor vetítő- és koncertterem

Bánkövi Bence (gordonka), Szabó Marcell (zongora)
Schubert: a-moll (Arpeggione) szonáta
Bartók: I. rapszódia, BB 94
Klengel: Scherzo
Kodály: Adagio
Prokofjev: Szonáta gordonkára és zongorára

19:30 : Budapest
Zeneakadémia, Nagyterem

Darázs Renáta (szoprán)
Óbudai Danubia Zenekar
Kodály Kórus Debrecen (Karigazgató: Kocsis-Holper Zoltán)
Műsorvezető: Bősze Ádám
Vezényel: Dinya Dávid
"Dinya Dávid Karvezetés DLA zárókoncertje"
Brahms: Öt ének, op. 104 – 1. Nachtwache I
Kecskés D. Balázs: Nachtwache I
Közreműködik: Matuska Flóra (cselló)
Brahms: Öt ének, op. 104 – 2. Nachtwache II
Tornyai Péter: Nachtwache II
Közreműködnek: Bartek Zsolt, Tóth-Csamangó Blanka, Hegyi Norbert (klarinét, basszusklarinét), Révész Márk, Csabay László (kürt)
Brahms: Öt ének, op. 104 – 3. Letztes Glück
Dinya Dávid: Letztes Glück
Közreműködnek: Bartek Zsolt, Tóth-Csamangó Blanka, Hegyi Norbert (klarinét, basszusklarinét)
Brahms: Öt ének, op. 104 – 4. Verlorene Jugend
Balogh Máté: Verlorene Jugend
Brahms: Öt ének, op. 104 – 5. Im Herbst
Szőcs Márton: Im Herbst
Közreműködnek: Ács Dominika (fuvola), Bartek Zsolt (klarinét),Tóth-Csamangó Blanka (klarinét), Hegyi Norbert (basszusklarinét), Révész Márk (kürt)
SZÜNET
Balogh Máté: Psalm XLII
Mendelssohn: 42. zsoltár, op. 42

19:45 : Budapest
Müpa, Bartók Béla Nemzeti Hangversenyterem

Francesco Piemontesi (zongora)
Budapesti Fesztiválzenekar
Vezényel: Marek Janowski
Schumann: Manfréd-nyitány, op. 115
Schumann: a-moll zongoraverseny, op. 54
Schumann: IV. (d-moll) szimfónia, op. 120

20:00 : Budapest
Jézus Szíve Jezsuita Templom

Magyar Rádió Énekkara
Horváth Márton Levente (orgona)
vez.: Pad Zoltán
"Hangverseny Lajtha László születésének 130. évfordulója alkalmából"
Lajtha: Magnificat, op. 60
Lajtha: Három Mária-himnusz, op. 65
Lajtha: Mise, op. 54
A mai nap
született:
1835 • Cezar Antonovics Kjui, zeneszerző († 1918)
1841 • Emmanuel Chabrier, zeneszerző († 1894)
1907 • Ferencsik János, karmester († 1984)
1943 • Lencsés Lajos oboaművész