vissza a cimoldalra
2021-02-25
részletes keresés    Café Momus on Facebook
Bejelentkezés
Név
Jelszó
Regisztráció
Legfrissebb fórumaink
Olvasói levelek (11571)
A csapos közbeszól (95)

Régizene (6433)
Hozzászólások a Momus írásaihoz (7413)
Operett a magyar rádióban (1949-től napjainkig) (4428)
Erkel Színház (10793)
Nemzeti Hangversenyterem - és más helyszínek (4953)
Társművészetek (2270)
Mi újság a Magyar Állami Operaházban? (62545)
A MET felvételei (1363)
Momus-játék (6007)
Kimernya? (3955)
Erkel Ferenc (1091)
Operett, mint színpadi műfaj (4685)
Kemény Egon zeneszerző (Wien, 1905 - Budapest, 1969) (2160)
Házy Erzsébet művészete és pályája (5083)
Franz Schmidt (3786)
Opernglas, avagy operai távcső... (20733)

Impresszum

megjelenteti:
Café Momus Egyesület
adószám:
18240531-1-43

apróhirdetés feladása:

Verdi Gálaest az Erkel Színházban
-Té.Pé-, 2002-03-27 [ Budapesten ]
nyomtatóbarát változat

2002. március 26. - Erkel Színház
Paolo Gavanelli - bariton
Valeria Esposito - szoprán
Antonello Palombi - tenor
Magyar Állami Operaház Ének- és Zenekara
Vezényelt: Győriványi Ráth György

Három olasz sztár, egy gyűlölt/szeretett főzeneigazgató karmester, és egy kimondva, kimondatlanul "B" csapatnak minősített zenekar. Körítésnek az Erkel épülete, mely avittabbnak hat, mint valaha. A színpadkép - az Aida díszlete - hatásos, bár funkciótlan. Hiszen épp' oly kevés köze van a Végzet hatalmához, mint a Rigolettóhoz, vagy a Traviátához. A műsorfüzet tetszetős, bár nem jelzi, hogy hány részben adják elő a több mint egy tucat számot.

Hét órakor még lézengenek a nézőtéren, de csodák csodájára a kezdésre megtelik az épület. Az erkély néhány üres sorát pedig a későn, többnyire kabátban és beszélgetve érkezők lepik el. Így székrecsegés és fészkelődés közepette hallgatom a Végzet nyitányt és Gilda áriáját. Az sem tesz lelkessé, hogy a mögöttem ülő fiatalok boldogan ismerik fel a "La donna é mobile" kezdetű áriát és néhány taktuson át együtt dünnyögik a szólistával. Aztán végre lecsillapodnak a kedélyek - az enyém is - és egyre növekvő csodálattal hallgatom Rigoletto második felvonásbeli "Cortigiani..." áriáját. A "Piangi, piangi, fanciulla" ugyaninnen pedig méltóképpen tetőzi be az első részt. Ehhez képest a második felvonás kórusos fináléja már könnyed levezetés.

Az operagálák alap problematikája a műsor összeállítás. A tegnap esti műsor szerkesztői azt vállalták, hogy egy-egy operát egy tömbben állítanak ki, ami egyrészről szerencsés, másrészről viszont operadramaturgiai nonszenszekhez vezet. De végül is egy gálán az énekhang a főszereplő és nem az opera. E téren különösebben nagy csalódás senkit sem érhetett. Bár Valeria Espositót hallgatva mindvégig az volt az ember érzése, hogy a magas hangokra, koloratúrákra spórol és a közbülső időt/hangokat "kibekkeli", kétségkívül míves hangú, technikás énekesnőről van szó.
Antonello Palombi hangja és hangszíne áll a legtávolabb az én ízlésemtől. Kissé érces, már-már nyers (különösen zavaró volt Don Carlos és Posa márki kettősében), azzal együtt nincsenek gondjai a magassággal, hangja nem válik feszítővé a felső lágéban sem. Az est legnagyobb élményét Paolo Gavanelli jelentette. Gavanelli baritonja nem igazán melegtónusú, nem simogat, mint a bársony és egy cseppet sem gördülékeny, a jelzőknek abban az értelmében, ahogy megszoktuk az operaszínpadon. Valamit azonban mégis nagyon tud. Elvarázsolja a hallgatót. Akárki bőrébe bújik, legyen az Rigoletto, vagy az öreg Germont, hiteles személyiséget formál. A hangját nem öncélúan használja, hanem ez a természetes „megszólalása” az általa életre keltett figuráknak.

Kitűnő szólistákat hallhattunk azonban a zenekarban is. Érdemes külön kiemelni a fuvola-, az oboa- és a csellószólót, valamint a rézfúvós szekció már-már elfeledettnek hitt kulturált és érzékeny megszólalásait. A zenekar tegnap este újra bizonyította, hogy semmivel sem rosszabb zenészek, mint kollégáik a jól menedzselt sztárzenekarokban.

Győriványi Ráth György rutinosan és biztos kézzel fogta össze a produkciót. Kezdetben még inkább visszafogottnak nevezhető technikája a műsor előrehaladtával egyre attraktívabbá vált, de mindvégig megmaradt azon a határon belül, ahol a karmester produkciója még nem nő a szólisták illetve az előadás fölé.

Műsorajánló
Mai ajánlat:
Nincs mai ajánlat
A mai nap
született:
1727 • Armand-Louis Couperin, zeneszerző († 1789)
1873 • Enrico Caruso, énekes († 1921)
1940 • Jesús López-Cobos, karmester († 2018)