vissza a cimoldalra
2022-08-12
részletes keresés    Café Momus on Facebook
Bejelentkezés
Név
Jelszó
Regisztráció
Kiemelt fórumaink
Nemzeti Hangversenyterem - és más helyszínek (5583)
Mi újság a Magyar Állami Operaházban? (63558)
Momus társalgó (6402)
Kedvenc felvételek (684)
Haladjunk tovább... (237)
Társművészetek (2550)
Opernglas, avagy operai távcső... (21470)
Élő közvetítések - HAANDEL emléktopik (8723)
Hozzászólások a Momus írásaihoz (7675)
Kedvenc előadók (2930)
Digitális kerekasztal (128)
Milyen zenét hallgatsz most? (25110)
A komolyzene jelene és jövője Magyarországon (2387)

Olvasói levelek (11890)
A csapos közbeszól (99)
Legfrissebb fórumaink
Pantheon (3115)
Operett, mint színpadi műfaj (5197)
A Magyar Zenekarok helyzetéről (108)
Mi újság a Szegedi Nemzeti Színházban? (3261)
Operett a magyar rádióban (1949-től napjainkig) (5209)
Házy Erzsébet művészete és pályája (5389)
Radnai György művészete (67)
Callas (476)
Kolonits Klára (1223)
Edita Gruberova (3172)
A nap képe (2319)
Rost Andrea (2113)
Kimernya? (4574)
Momus-játék (6308)
Wagner (2701)
Jonas Kaufmann (2526)

Fórumok teljes listája
Impresszum

megjelenteti:
Café Momus Egyesület
adószám:
18240531-1-43
számlaszám:
11711003 20016193

apróhirdetés feladása:

A láma dalai - Kőrösi Csoma Sándor
- kegy -, 2005-02-04 [ Nagy zeneszerzők ]
nyomtatóbarát változat

Kőrösi Csoma Sándor eredetileg szótárírónak készült. Ötévesen megírta svéd-francia, holland-német és belga-dél-szuahéli szótárát, de ki kellett derülnie, hogy ilyenek már réges-rég léteznek. A tehetséges fiatalember nem keseredett el: összeállított egy gyűjteményt dakota mondásokból. Sajnos, megint csalódnia kellett. A kiadó - túlságosan nyilvánvaló politikai tartalmuk miatt - visszautasította a dakota mondásokat. Így a gyűjtemény feledésbe is merült. Egészen 1998-ig.

A roppant optimista beállítottságú Sanyi ekkor eldöntötte: zeneszerző lesz, de nem itthon, ahol annyi kudarc érte már. Volt Amerikában egy nagybátyja, bizonyos Kőrösi Csoma Nándor, aki a család igazi fekete bárányává vált, amikor a bölcsészettudományok, azon belül a nyelvek tanulmányozása helyett az orvoslást választotta, s hibátlan karriert futott be prosztataszakértőként az Egyesült Államokban. Sanyi semmiképpen sem szeretett volna vele találkozni, így az ellenkező irányba indult: kelet felé.

Sanyi lassan ment, nagyon lassan, és mindent feljegyzett, hogy a később nyomába szegődő expedíciók pontosan követhessék az útját. És olyan lassan, hogy közben Sándorrá is érett. Záhonynál akadtak problémái a határátkeléssel, de miután a korrupt vámtiszteket levette a lábukról azzal, hogy négy szólamban elénekelte a Katyusát, szabad volt az út előtte. Na, így érkezett meg egy idő után Tibetbe.

Ebben a hegyekre épült különleges országban azonnal feltűnt neki, hogy átkozottul hideg van. A fogadóban, ahová behúzódott, egy bögre tea mellett elénekelte a Hull a hó, és hózik című rögtönzött dalocskáját. Szerencséje volt. A szomszéd asztalnál ugyanis egy rimpocse ült, aki azonnal meghívta őt saját kolostorába, hogy a szerzetesek soron következő születésnapi partiján muzsikáljon.

Kőrösi élete megváltozott. Bejárta Tibetet, Nepált, és mindkét országban hamarosan már-már szentként kezdték tisztelni. Nepálban például azért, mert Katmandu főterén megállva a következő próféciát jelentette ki: Jönni fog egy ember Európából. Utánam jön, de én arra sem leszek méltó, hogy a bakancsa fűzőjét megoldjam, mert ő meghódítja majd a Nagy Hegyet (= Csomolungma=Mount Everest - a szerk.). Úgy hívják majd: Sir Edmond Hillary.

És Kőrösi a varázslatos Kelet klímájától megrészegülve ontotta magából a dalokat: a Serpa blues, a Fel Katmanduba!, a Megyek az úton lefelé, a Súlyos teher az én vállamon mind-mind olyan szerzemény volt, amit a tibeti és nepáli serpa fiúk már a bemutatót követő napon vígan fütyörésztek.

Idős korában Kőrösit maga Őszentsége rendelte föl a Szent Városba, hogy udvari zeneszerzőként szolgálja Tibet vallási vezetőjét. Ebben a korszakban alkotta meg az érett művész két nagyszabású, elmélyült művét. Az egyikben a korábbi slágereket gyűjtötte csokorba, rendszerezte és hangszerelte át. Ezt A láma dalai címmel tette közzé. Életművének záródarabja pedig egy grandiózus kórusmű, amely a gyermekkori vágyakkal egy helyen gyökerezik: a Tibeti-magyar szótár. E pazar életmű láttán nyugodt szívvel állapíthatjuk meg: Kőrösi nem véletlenül kapott helyet a Századfordító magyarok-sorozatban.

Műsorajánló
Mai ajánlat:
19:00 : Budapest
Rumbach utcai Zsinagóga

Bauer Andrea (ének)
Kéménczy Antal (zongora), Pusztai Csaba (ütőhangszerek)
Goldmark Károly: Sába királynője, Op.27 nyitány
Goldmark Károly: Szulamit imája
Händel: Aria „Lascia ch’io pianga” from Rinaldo
Johann Sebastian Bach: BWV 165 „O heilges Gest- und Wasserbad”
Rimszkij Korszakov: A fülemüle és a rózsa
Kéménczy Antal: Sion – Zsoltar 137
Johann Sebastian Bach: Air – improvises live Andrea Bauer
Kodály Zoltán: A csitári hegyek alatt
Osvaldo Golijov: Ainadamar
Rimszkij Korszakov: Sadko – Song of India
Pusztai Csaba: Improvisation
Rimszkij Korszakov: Scheherezade
Arvo Pärt: Silentium
Giuseppe Verdi: Aida "O patria mia"

20:00 : Budapest
Margitszigeti Szabadtéri Színpad

Giuseppe Verdi: Attila

20:00 : Budapest
Rákospalotai Evangélikus Nagytemplom

Pintér Anna (orgona)
Anima Musicae Kamarazenekar, művészeti vezető G. Horváth László
Orgonapont koncertek - "A kakukk és a fülemüle"
Händel: g-moll orgonaverseny HWV 289
Albinoni: g-moll Adagio
Vivaldi: A-dúr "A Kakukk" hegedűverseny Rv 335
Händel: F-dúr orgonaverseny HWV 295
19:00 : Fertőd
Esterházy Kastély

Authentic Quartet:
Kalló Zsolt, Bozzai Balázs, Rác Gábor, Vályi Csilla
Haydn: d-moll vonósnégyes Op. 42
Haydn: h-moll vonósnégyes Op. 33 No. 1
Haydn: c-moll vonósnégyes Op. 4 No. 3

20:00 : Sárospatak
Rákóczi-vár udvara

Nyári Zoltán (tenor)
Budafoki Dohnányi Zenekar
Budapesti Akadémiai Kórustársaság
vezényel: Hollerung Gábor
Zempléni Fesztivál - Nyitóhangverseny
Mendelssohn: 5. "Reformáció" szimfónia, d-moll, Op.107
Kodály Zoltán: Psalmus Hungaricus, Op.13
A mai nap
született:
1935 • Harry Kupfer, operarendező († 2019)
elhunyt:
1928 • Leoš Janáček, zeneszerző (sz. 1854)
1992 • John Cage, zeneszerző (sz. 1912)