vissza a cimoldalra
2022-08-19
részletes keresés    Café Momus on Facebook
Bejelentkezés
Név
Jelszó
Regisztráció
Kiemelt fórumaink
A komolyzene jelene és jövője Magyarországon (2403)
Nemzeti Hangversenyterem - és más helyszínek (5618)
Opernglas, avagy operai távcső... (21476)
Mi újság a Magyar Állami Operaházban? (63566)
Hozzászólások a Momus írásaihoz (7708)
Társművészetek (2569)
Momus társalgó (6402)
Kedvenc felvételek (684)
Haladjunk tovább... (237)
Élő közvetítések - HAANDEL emléktopik (8723)
Kedvenc előadók (2930)
Digitális kerekasztal (128)
Milyen zenét hallgatsz most? (25110)

Olvasói levelek (11891)
A csapos közbeszól (99)
Legfrissebb fórumaink
film és zene (213)
Operett a magyar rádióban (1949-től napjainkig) (5210)
Edita Gruberova (3174)
Pantheon (3121)
Évfordulók, jeles napok, születésnapok etc. (902)
Ilosfalvy Róbert (1003)
Jules Massenet ! Ki ismeri ? (318)
Verdi-felvételek (634)
A Magyar Zenekarok helyzetéről (115)
Miklósa Erika (1273)
Rost Andrea (2126)
Operett, mint színpadi műfaj (5197)
Mi újság a Szegedi Nemzeti Színházban? (3261)
Házy Erzsébet művészete és pályája (5389)
Radnai György művészete (67)
Callas (476)

Fórumok teljes listája
Impresszum

megjelenteti:
Café Momus Egyesület
adószám:
18240531-1-43
számlaszám:
11711003 20016193

apróhirdetés feladása:

A láma dalai - Kőrösi Csoma Sándor
- kegy -, 2005-02-04 [ Nagy zeneszerzők ]
nyomtatóbarát változat

Kőrösi Csoma Sándor eredetileg szótárírónak készült. Ötévesen megírta svéd-francia, holland-német és belga-dél-szuahéli szótárát, de ki kellett derülnie, hogy ilyenek már réges-rég léteznek. A tehetséges fiatalember nem keseredett el: összeállított egy gyűjteményt dakota mondásokból. Sajnos, megint csalódnia kellett. A kiadó - túlságosan nyilvánvaló politikai tartalmuk miatt - visszautasította a dakota mondásokat. Így a gyűjtemény feledésbe is merült. Egészen 1998-ig.

A roppant optimista beállítottságú Sanyi ekkor eldöntötte: zeneszerző lesz, de nem itthon, ahol annyi kudarc érte már. Volt Amerikában egy nagybátyja, bizonyos Kőrösi Csoma Nándor, aki a család igazi fekete bárányává vált, amikor a bölcsészettudományok, azon belül a nyelvek tanulmányozása helyett az orvoslást választotta, s hibátlan karriert futott be prosztataszakértőként az Egyesült Államokban. Sanyi semmiképpen sem szeretett volna vele találkozni, így az ellenkező irányba indult: kelet felé.

Sanyi lassan ment, nagyon lassan, és mindent feljegyzett, hogy a később nyomába szegődő expedíciók pontosan követhessék az útját. És olyan lassan, hogy közben Sándorrá is érett. Záhonynál akadtak problémái a határátkeléssel, de miután a korrupt vámtiszteket levette a lábukról azzal, hogy négy szólamban elénekelte a Katyusát, szabad volt az út előtte. Na, így érkezett meg egy idő után Tibetbe.

Ebben a hegyekre épült különleges országban azonnal feltűnt neki, hogy átkozottul hideg van. A fogadóban, ahová behúzódott, egy bögre tea mellett elénekelte a Hull a hó, és hózik című rögtönzött dalocskáját. Szerencséje volt. A szomszéd asztalnál ugyanis egy rimpocse ült, aki azonnal meghívta őt saját kolostorába, hogy a szerzetesek soron következő születésnapi partiján muzsikáljon.

Kőrösi élete megváltozott. Bejárta Tibetet, Nepált, és mindkét országban hamarosan már-már szentként kezdték tisztelni. Nepálban például azért, mert Katmandu főterén megállva a következő próféciát jelentette ki: Jönni fog egy ember Európából. Utánam jön, de én arra sem leszek méltó, hogy a bakancsa fűzőjét megoldjam, mert ő meghódítja majd a Nagy Hegyet (= Csomolungma=Mount Everest - a szerk.). Úgy hívják majd: Sir Edmond Hillary.

És Kőrösi a varázslatos Kelet klímájától megrészegülve ontotta magából a dalokat: a Serpa blues, a Fel Katmanduba!, a Megyek az úton lefelé, a Súlyos teher az én vállamon mind-mind olyan szerzemény volt, amit a tibeti és nepáli serpa fiúk már a bemutatót követő napon vígan fütyörésztek.

Idős korában Kőrösit maga Őszentsége rendelte föl a Szent Városba, hogy udvari zeneszerzőként szolgálja Tibet vallási vezetőjét. Ebben a korszakban alkotta meg az érett művész két nagyszabású, elmélyült művét. Az egyikben a korábbi slágereket gyűjtötte csokorba, rendszerezte és hangszerelte át. Ezt A láma dalai címmel tette közzé. Életművének záródarabja pedig egy grandiózus kórusmű, amely a gyermekkori vágyakkal egy helyen gyökerezik: a Tibeti-magyar szótár. E pazar életmű láttán nyugodt szívvel állapíthatjuk meg: Kőrösi nem véletlenül kapott helyet a Századfordító magyarok-sorozatban.

Műsorajánló
Mai ajánlat:
18:00 : Budapest
Ötpacsirta Szalon (FSzEK Zenei Gyűjteménye)

A klasszikus ének új generációja: tanítványok, tehetségek, jelen és jövő csillagai
Prof. Laki Krisztina ének mesterkurzusának záró koncertje
Műsoron áriák és dalok klasszikus remekművekből.
Kísér Mezei Pál zongoraművész.

20:00 : Budapest
Magyar Állami Operaház

"Tenorissimo" - ünnepi operagála Fabio Sartorival és magyar énekesnőkkel
18:00 : Tokaj
Kulturális és Konferencia Központ, Zsinagóga

"Zempléni Fesztivál"
A XIV. Cantemus Nemzetközi Kórusfesztivál kórusai

19:00 : Fertőd
Esterházy Kastély

Keller Quartet:
Keller András, Környei Zsófia, Homoky Gábor, Fenyő László
Haydn: d-moll „Quinten” vonósnégyes Op. 76 No. 2
Dvořák: F -dúr „Amerikai” vonósnégyes Op. 96 No. 12
Haydn: D-dúr vonósnégyes Op. 76 No. 5

20:00 : Sárospatak
A Művelődés Háza és Könyvtára

Keszei Bori, Fodor Beatrix, Megyesi Schwartz Lúcia (ének)
Pokorny Lia (próza)
Budafoki Dohnányi Zenekar kamaraegyüttese: Lajhó Barbara, Nagy Szilvia, Nádasdi Szilvia (hegedű), Kusz Viktória (brácsa), Szabó Anna (gordonka)
"Zempléni Fesztivál"
Női sors Európában - asszonyok az operákban
Gounod: Júlia cavatina (Rómeó és Júlia)
Mozart: Barbarina ária (Figaro házassága)
Mozart: Grófné és Susanna duett (Figaro házassága)
Rossini: Isabella áriája (Olasz nő Algírban)
Puccini: Lauretta ária (Gianni Schicchi)
Puccini: Mimi ária (Bohémélet)
Bizet: Carmen ária (Carmen)
Offenbach: Barkarola (Hoffmann meséi)
Kacsóh: Iluska dala (János vitéz)
Erkel: Melinda Tiszapart-ária (Bánk bán)
Bernstein: Ludwig ária (Candide)
Lehár: Vilja dal (A Víg özvegy)
A mai nap
született:
1881 • George Enescu, zeneszerző († 1955)
1965 • Johan Botha, operaénekes († 2016)
elhunyt:
1975 • Vujicsics Tihamér, zeneszerző, népzenekutató (sz. 1929)