vissza a cimoldalra
2021-09-22
részletes keresés    Café Momus on Facebook
Bejelentkezés
Név
Jelszó
Regisztráció
Kiemelt fórumaink
Hozzászólások a Momus írásaihoz (7553)
Nemzeti Hangversenyterem - és más helyszínek (5120)
Társművészetek (2466)
A komolyzene jelene és jövője Magyarországon (2387)
Opernglas, avagy operai távcső... (21078)
Kedvenc felvételek (152)
Élő közvetítések - HAANDEL emléktopik (8621)
Mi újság a Magyar Állami Operaházban? (62716)
Kedvenc előadók (2871)
Momus társalgó (6360)
Milyen zenét hallgatsz most? (25095)
Haladjunk tovább... (230)

Olvasói levelek (11809)
A csapos közbeszól (98)
Legfrissebb fórumaink
Kemény Egon zeneszerző (Wien, 1905 - Budapest, 1969) (2282)
Franz Schmidt (4014)
Eiffel Műhelyház (562)
Erkel Színház (10931)
Operett a magyar rádióban (1949-től napjainkig) (4896)
Kimernya? (4284)
A MET felvételei (1608)
Bartók Rádió (795)
A nap képe (2290)
Évfordulók, jeles napok, születésnapok etc. (892)
Magyar Televízió opera-, balett- és operett közvetítései - hazai produkciók (1496)
Pantheon (2952)
Mi újság a Szegedi Nemzeti Színházban? (2905)
Operett, mint színpadi műfaj (4934)
Jacques Offenbach (491)
Marton Éva (840)

Fórumok teljes listája
Impresszum

megjelenteti:
Café Momus Egyesület
adószám:
18240531-1-43
számlaszám:
11711003 20016193

apróhirdetés feladása:

A verő páros - Csínom Palkó és Csínom Jankó
- kegy -, 2004-11-19 [ Nagy zeneszerzők ]
nyomtatóbarát változat

Nagy zeneszerzők - Csínom Palkó és Csínom Jankó Kuruc ingoványok zsongító mélye, erdők-berkek labancgyötrő hűvöse, csikóbőrös kulacsocskák karcsú szája zengte dalaikat, amelyeket aztán bugák Jakabjai, tenkesek kapitányai adtak pödört bajszos ajakról pödört bajszos ajakra. Mégis oly keveset tudunk a két honfiról, Csínom Palkóról és Csínom Jankóról, akik egyszerre hódoltak Marsnak és a Apollónak, akik lóháton nyargalás és fokoslengetés közben is úgy ontották magukból a szebbnél szebb dalokat, mint... De hisz erre hasonlat sincs!

Ha kortárs életrajzírójuk, Kucugh Balázs afféle szorgos Eckermannként fel nem jegyez mindent, ami e rendkívüli alkotópárossal történt, ma alig tudnánk a fiúkról valamit. Így azonban egész bizonyos, hogy testvéreknek születtek, mivel azonos volt az édesanyjuk és - az édesanyjuk bevallása szerint - az édesapjuk is. Tudjuk továbbá, hogy csontos volt a kalabérjuk, de erre csak később derült fény.

Palkó és Jankó annyira hasonlított egymásra, hogy szüleik sem igen tudták, melyikük melyik. Tulajdonképpen mindegy is volt. Ha valamelyik rossz fát tett a tűzre, szájon vágták azt, amelyik előbb szembe jött, a gyerekek pedig megvitatták a dolgot maguk között. Igaz, így előfordult, hogy hosszabb ideig Jankó (vagy Palkó) kapta a pofonokat a másik helyett, de ez is teljesen mindegy volt, mert eddigre a gyerekek sem tartották számon, melyik nevet melyikük viseli. Szerencsére ez később, a szerzői jogok elosztásánál nem okozott gondot, hiszen egyformán dolgoztak a dalokon.

Igazából mindketten Robin Hoodnak készültek, de a korabeli EU bonyolult üzleti világában inkább a hazai piac látszott sokkal kecsegtetőbbnek, ezért kurucnak álltak. Az erdő rejtekéből osztrák akcentussal énekelt labanc katonai dalokra csaptak le, elorozták a hadsereg zenészeinek arzenálját, a zsákmányolt ritmusokat pedig ügyes hangkovácsuk segítségével nyújtották és élesítették, hogy aztán szétosszák az anakronizmustól vezérelt, toborzóra éhes szegények között.

E zsákmányolgatás közben csiszolódott ki Palkó és Jankó igazi stílusa. Eladdig inkább a labanc dalok paródiáit énekelgették nagy átéléssel, de a mindennapi találkozás a néppel, amely jelezte, hogy még egy labanc dal esetén a fejükön töri el a fokost, megérlelte a változások szelét.

Nagy volt ám az élet a kuruc mocsárban. Esténként Vujicsics Tihamér vezetésével elénekelték a főcímdalt, mindannyiuk kedvencét, majd Palkó és Jankó zendített rá legújabb szerzeményeikre. Az előadást daltanítás és táncház követte berúgással elegyítve, amitől másnap a lecsapás a labanc zenészekre nem mindig ment gördülékenyen.

Palkó és Jankó művészetét korai haláluk után egy időre elhomályosította a bukolikus idillel és nyelvújítással érkező nemzeti klasszika, de a romantika újra lehetővé tette, hogy énekeljük dalaikat. Gondoljunk e két páratlan tehetségre, ha nyári éjszakán műveiket halljuk felcsendülni valamelyik közeli nosztalgiamocsárból!

Hírek
• Újra nyílik a Fővárosi Szabó Ervin Könyvtár Zenei Gyűjteménye
Műsorajánló
Mai ajánlat:
19:00 : Budapest
Erkel Színház

R.STRAUSS: Salome
A mai nap
történt:
1869 • A Rajna kincse bemutatója (München)
született:
1931 • Nello Santi, karmester († 2020)
1954 • Gőz László, harsonás
1958 • Andrea Bocelli, énekes
elhunyt:
2001 • Isaac Stern, hegedűs (sz. 1920)