vissza a cimoldalra
2021-01-15
részletes keresés    Café Momus on Facebook
Bejelentkezés
Név
Jelszó
Regisztráció
Legfrissebb fórumaink
Olvasói levelek (11567)
A csapos közbeszól (95)

Régizene (5852)
Média, zene, ízlés (117)
Nemzeti Hangversenyterem - és más helyszínek (4928)
Társművészetek (2210)
Lehár Ferenc (740)
La Voix humaine - avagy az énekhang varázsa (185)
Operett a magyar rádióban (1949-től napjainkig) (4340)
Kimernya? (3919)
Momus-játék (5985)
A MET felvételei (1351)
TOP 10 - Kedvenc énekesek (293)
Kocsis Zoltán (675)
Kedvenc magyar operaelőadók (1197)
Pantheon (2807)
Házy Erzsébet művészete és pályája (5045)
Operett, mint színpadi műfaj (4618)

Fórumok teljes listája
Impresszum

megjelenteti:
Café Momus Egyesület
adószám:
18240531-1-43

apróhirdetés feladása:

"Elég vegyes az első év után a tapasztalatom" (Bán Teodóra, a Szabad Tér Színház igazgatója)
Tóth Péter, 2004-11-04 [ Interjúk ]
nyomtatóbarát változat

Bán Teodóra 5 éves korától táncol. A Balettintézet elvégzése után végigtáncolta a balettirodalom jelentősebb szerepeit. 1992-ben megalakította a V.I.P. Arts Management produkciós céget, melyből később a Budafest rendezvénysorozat is megszületett. Idén nyáron már a Szabad Tér Színház produkcióit szervezte. Az első év tanulságairól beszélgettünk.

Bán Teodóra    - Ha a tavalyi nyárra gondol, mi jut elsőnek az eszébe?

   - Az, hogy nagyon jó, hogy túl vagyunk rajta! Június óta időjárásfüggő lettem. Még most is, minden reggel az az első dolgom, hogy megnézem, milyen az idő. Az időjárás ugyanis nagyon nem volt mellettünk. Meglehetősen korán, június 10-én kezdtünk. A hirdetéseinknek még nem nagyon volt felfutási idejük, és ráadásul 12-15 fok közötti hőmérséklet volt. Márpedig, ha rossz idő van, az emberek meg sem nézik a szabadtéri színpadok műsorát. Az előadás napján is hiába van jó idő, mert az már késő, és ha előző nap esett, akkor sem azon gondolkodnak az emberek, hogy másnap szabadtérre menjenek. Az Attilát tűző napon dolgozta végig a társulat, de a premierre már lehűlt a levegő, és a második, harmadik előadás alatt már kimondottan hűvös és szeles idő volt. Komolyra fordítva a szót, elég vegyes az első év után a tapasztalatom. Nagyon rövid idő, alig hat hónap alatt kellett felkészülni erre a nyárra. El kellett készíteni egy programot, válságkezelni egy céget, kezelni a hiányt, összeállítani a három színpadra egy olyan műsort, ami a fővárosiaknál, a Budapest környékieknél és esetleg a külföldieknél is érdeklődésre tarthat számot. Különböző igényeket kiszolgáló programot igyekeztem válogatni, és ehhez egy új arculatot kellett tervezni és bevezetni, felfűzni rá a szabadtéri nyár programsorozatát.

   - Mennyiből gazdálkodik a kht?

   - Csak a három helyszín éves üzemeletetési költsége körülbelül 120 millió forint volt, az önkormányzattól normatív támogatásként a felét kaptuk. Tehát eleve 60 millió mínusszal kell kalkulálni, amikor a profil, vagyis a kulturális események szervezését megkezdjük. Mondanom sem kell, hogy elég nehéz kultúrából hasznot termelni, és ebből pótolni a költségvetési mínuszt. Az évadunk kettő és fél, három hónap. Ebben a periódusban, szabadtéren, az időjárásnak kitéve kellene megtermelni a pénzt. Közben létrehozni az előadásokat, karbantartani a színpadokat, arculatot teremteni, reklámozni. Több mint nehéz helyzet. A támogatók arra jönnek, aminek nagy a keletje. Tudjuk, hogy nem minden esetben az eladhatóság jelzi az értéket, de a nyárnak nem is csak az a feladata, hogy maradandót alkosson, hanem, hogy színvonalas szórakozást nyújtson. Azt mondhatom az első évemben, melyet teljesen kísérleti évnek szántam és tekintek, nem lettem sokkal okosabb, a műsorpolitikát értve. Például a Városmajorban Eisemanntól Steinbeckig, tehát habkönnyűtől a zoddrámáig, operától a rockig bezárólag szinte mindent játszottunk, és egyformán telt háza volt a könnyebb daraboknak és a komoly színházi produkcióknak is, és szerény volt a látogatottsága ugyanezen műfajoknak más időpontokban, más időjárásban.

   - Milyen állapotban vannak a színpadok?

   - Katasztrofális állapotban vannak!

   - Kapnak-e támogatást a felújítási munkálatokra?

   - A margitszigeti színház beruházása egy új konstrukciós program keretében fog történni, melynek kidolgozása folyamatban van. Azt mondhatom, hogy a Budai Parkszínpad van a leglerobbantabb állapotban, ha a közönségforgalmi részeket nézzük. De egyetlen színpadunk sem rendelkezik saját műszaki felszereléssel, személyzettel. Magyarul: üres térben kell előadásokat gyártanunk, és ehhez minden alkalommal a hang és fénytechnikát, színpadi berendezéseket kell bérelnünk, mert a meglévő hang- és fényparkunk a mai igényeket már nem képes kiszolgálni. Ha komolyabb színvonalat akarunk, akkor nekünk is a piachoz kell alkalmazkodnunk. Egy fokkal ugyan jobb a helyzet a Városmajorban, de nagyon jó lenne, ha a vendégeinket legalább minimális komforttal tudnánk várni. A székek valamennyi helyszínen több évtizedesek. A Margitszigeten feltört betonlépcsők, leszakadt, szétázott mennyezet, rozoga mellékhelyiségek vannak. Arra sincs pénzünk, hogy átfessük a fémkorlátokat. Csak a nyitás legszükségesebb költségei közel 10 milliót vittek el a 60-ból.

   - Nem állnak jobban a kiszolgáló helyiségek dolgában sem.

   - Megalázó és méltatlan körülmények között, a harmincas években épült öltözőkben vagy konténerekben öltöznek a művészek. Szükség lenne próbatermekre, próbaszobákra, hogy egy-egy produkció normálisan felkészülhessen. Ezeket a helyiségeket aztán akár 12 hónapon át hasznosíthatnánk, különböző kulturális kiegészítő szolgáltatások formájában.

   - A főváros nem támogatná a rekonstrukciós terveiket?

   - Támogatja a főváros, hiszen az általam megnyert pályázati kiírásában is szerepelt a Margitszigeti Szabadtéri Színpad rekonstrukciójának beindítása. De a tapasztalat szerint elég nehéz a fővárossal bármilyen konstrukcióban előrelépni. Sok az ügy, és sokfelé oszlik egy-egy ügy lebonyolításának megoldása, sok fontos ügyosztálynak és embernek kell mellette vagy ellene állást foglalni, és így a végén a néhány ügy megoldást nyer, néhány lemorzsolódik vagy elhal. Természetesen nem adtam fel a próbálkozást, aktív szerepet vállaltam a sikeres megoldásban bízva. Azt gondolom, hogy ha ez nem feladata a fővárosnak, akkor a kormány segítségét kérve, kellő érvekkel megszólítva kell lépni. Bár elgondolkodtató és követendő példának tartom a vidéki önkormányzatok felelős magatartását a fesztiváljaik pártolásában, mint például (nem hivatalos forrásból tudom) a miskolci 400 milliós költségvetésű Operafesztivál, vagy a 660 millió forintos kerettel gazdálkodó Szegedi Ünnepi Játékok - az előadásszámok hasonlításával már nem is fáradozom -, vagy a Ferencvárosi Ünnepi Játékok, ahol a kerület ugyanakkora összeget biztosít a rendezvényre, mint amennyit a Szabad Tér Színháznak a Főváros tud nyújtani 12 hónapra.

   - A megoldás a magántőke lehetne?

   - Igen, a magántőke bevonására van szükség, fővárosi és állami, kormányzati együttes akarattal.

   - A Margitszigeti Szabadtéri Színpadhoz hasonló adottságú, fővárosban, természeti környezetben elhelyezkedő szabadtéri színház nincs a régióban.

   - Pontosan. Ilyen értékkel egyetlen egy ország sem rendelkezik a környékünkön. Olyannal, ami egy fővárosban, egy lokalizálható szigeten, egy csodálatos természeti környezetben helyezkedik el. Ezzel elsők vagyunk a világban. Jó lenne a mostani nézőteret kibővíteni, és akkor tökéletesen alkalmas lehetne konferenciák kísérőrendezvényeinek lebonyolítására is. A terveinkben a színpadtér és a nézőtér fölé tető kerülne, de megmaradna a zöld környezet, mely egyedi és szép. A tulajdonkérdés rendezése jelenleg is folyamatban van. Márpedig e nélkül egyetlen befektető sem tesz egy kapavágást sem. A Víztoronytól kezdve egyetlen hatalmas, osztatlan tulajdonként szerepel az egész. Még a színpad helye sincs a Földhivatal térképeken bejelölve. A tulajdon a Kincstári Vagyonkezelőé is és a fővárosé is. Mindenesetre mielőbb rendezni kell a beruházás érdekében.

   - Művészi szempontból hogyan értékeli a nyarat?

   - Azt tudni kell, hogy a kht. működése két részből áll: befogadó és saját produkciókat létrehozó társaság vagyunk. Tehát vannak olyan napok, amelyeket egyszerűen bérbe vettek tőlünk. Ezek többnyire könnyűzenei koncertek voltak. Saját előadásaim voltak az általam választott előadások. Ezek tükrözték részben az ízlésemet is, és azt is, hogy kísérleti év volt a tavalyi. Mindenből szerettem volna egy kicsit megmutatni. De - sajnos - szempont volt az is, hogy kifizethető legyen a produkció. Miután 60 millióból kell felfele jönni, nehéz volt eldönteni, hogy melyik olcsóbbat vegye meg az ember. Ez a fajta kényszerű alkudozás elég méltatlan a művészekhez is.

   - Egy rohamtempóban összehozott programmal, nagyon rossz háttérkörülményekkel és kellemetlenül hűvös, esős idővel induló szabadtéri sorozat lehet-e nyereséges?

   - Kellett egy hónap, mire tudatosult az emberekben, hogy amint bezártak a kőszínházak, újra kinyílt a Városmajori Színpad. Erre a gondolatra próbáltam felfűzni a termékeimet. És ahogy javult az idő, úgy nőtt a látogatottság is. Augusztusban gyakorlatilag telt házzal játszottunk a Városmajorban. Sajnos, a Margitszigettől még ódzkodnak az emberek. Egyrészt a közlekedés, másrészt a parkolási nehézségek miatt. Összességében 85 millióba került a 60 előadás, s végül a szponzorpénzekkel együtt, ha minimálisan is, de - sajnos - kevés mínusszal zártunk.

   - Milyen terveik vannak a jövőre nézve?

   - A Városmajort kettéosztjuk, és az idei színházi évad legjobb előadásait mutatnánk majd be. Egyfajta színházi mustrára gondoltunk, azzal a különbséggel, hogy ez nem a szakmának szól majd, mint a POSZT, hanem a közönségnek. Máris nagyon sokan jelentkeztek erre. A nagyszínpadtól függetlenül felállítanánk egy színházi sátrat, ahol 150 fő előtt stúdió-előadásokat játszanánk. Egy kicsit talán vásáribb hangulatot szeretnék. A szigetre egy június 10-től 19-ig tartó világkarnevált tervezünk. Ez a BM Duna Együttes Duna-karneváljának a továbbfejlesztett változata volna. Minden nap más és más nemzetiség mutatkozhatna be. Gasztronómiával, tánccal, zenével, gálaműsorral, táncházzal. Terveink között szerepel még egy Aida vagy Trubadúr, illetve egy Hattyúk tava-produkció átvétele az Operaházból. Sajnos, még nem tudjuk milyen összegekkel tervezhetjük a jövő szezont, de ha a pályázataink és besorolásunk jó helyezést ér el a regisztrációs pályázatban, reményeink szerint egy értékes és szép 2005-ös nyári évadot tudunk létrehozni.

Műsorajánló
Mai ajánlat:
Nincs mai ajánlat
A mai nap
elhunyt:
1994 • Róna Viktor, balettművész (sz.1936)
2005 • Victoria de los Ángeles, énekes (sz. 1923)