vissza a cimoldalra
2022-08-19
részletes keresés    Café Momus on Facebook
Bejelentkezés
Név
Jelszó
Regisztráció
Kiemelt fórumaink
A komolyzene jelene és jövője Magyarországon (2400)
Nemzeti Hangversenyterem - és más helyszínek (5615)
Opernglas, avagy operai távcső... (21476)
Mi újság a Magyar Állami Operaházban? (63566)
Hozzászólások a Momus írásaihoz (7708)
Társművészetek (2569)
Momus társalgó (6402)
Kedvenc felvételek (684)
Haladjunk tovább... (237)
Élő közvetítések - HAANDEL emléktopik (8723)
Kedvenc előadók (2930)
Digitális kerekasztal (128)
Milyen zenét hallgatsz most? (25110)

Olvasói levelek (11891)
A csapos közbeszól (99)
Legfrissebb fórumaink
film és zene (213)
Operett a magyar rádióban (1949-től napjainkig) (5210)
Edita Gruberova (3174)
Pantheon (3121)
Évfordulók, jeles napok, születésnapok etc. (902)
Ilosfalvy Róbert (1003)
Jules Massenet ! Ki ismeri ? (318)
Verdi-felvételek (634)
A Magyar Zenekarok helyzetéről (115)
Miklósa Erika (1273)
Rost Andrea (2126)
Operett, mint színpadi műfaj (5197)
Mi újság a Szegedi Nemzeti Színházban? (3261)
Házy Erzsébet művészete és pályája (5389)
Radnai György művészete (67)
Callas (476)

Fórumok teljes listája
Impresszum

megjelenteti:
Café Momus Egyesület
adószám:
18240531-1-43
számlaszám:
11711003 20016193

apróhirdetés feladása:

Név: Beatrice
Leírás:
Honlap:
   


Beatrice (855 hozzászólás)
 
Edita Gruberova • 31722022-08-17 02:45:00

Beszámoló a júniusi, franciaországi emlékkoncertről


Mi újság a Szegedi Nemzeti Színházban? • 32502022-08-07 13:00:11

Tény, hogy egyes mellékszereplők a szokásosnál hangsúlyosabbak lettek, de ez messze nem tette főszereplővé őket. Ezt nyilván Ön is látta volna, ha kegyeskedett volna elmenni az előadásokra.


Mi újság a Szegedi Nemzeti Színházban? • 32492022-08-07 12:47:23

"Szerintem  Agache  úgy jatszott, ahogy instruálva volt." Szerintem is. Ez egy eléggé statikus szerep. Látott már valaki hiperaktív Germont papát a színpadon?


Mi újság a Szegedi Nemzeti Színházban? • 32422022-08-07 00:03:12

Én nem éreztem úgy, hogy a rendező az énekesek fölé akart volna kerekedni. Szerintem a rendezés a helyszínnek megfelelő volt. Én a jobb rendezések közé sorolom. (Bár, bevallom, nálam mindig a zene az elsődleges, sose a rendezés kedvéért megyek el egy előadásra.)


Edita Gruberova • 31692022-08-02 23:17:57

Szeptember 10-én koncert lesz Pozsonyban Edita Gruberova emlékére, az Opera új épületében.


Mi újság a Szegedi Nemzeti Színházban? • 32002022-08-02 01:11:01

Zéta kiváló Traviata-kritikájához egy-két megjegyzés:



Kolonits Klára június 30-i franciaországi koncertjén szerepelt a Violetta-ária, és az Esz is megvolt a végén.



A szegedi rendezés olyan, hogy markáns hangulati különbség van a Sempre libera első és második versszaka között, ugyanis a második versszak alatt jelen van a Halál figurája, Violetta gondolatban vele viaskodik, így a második versszak sötétebb tónust kap. Emiatt az Esz valószínűleg nem is illene oda.



Egyébként Alfredo "O mio rimorso"-jának végén sem szerepelt az opcionális magas hang.



Én is nagyra értékeltem, hogy a szokásos húzások most nyitva voltak. Különösen szeretem az első felvonásbeli Violetta-ária ( "Ah, fors'è lui" ) második versszakát (" A me fanciulla"), amit rendszeresen elsinkófálnak élő előadásban, és inkább csak lemezen hallani. Itt meg megvolt. Ugyancsak megvolt a legvégén, hogy a Violetta halála utáni pillanatokban a többi szereplő hangot ad kétségbeesésének. A Traviata nem olyan hosszú darab, nem is olyan vontatott, meg nem is olyan gyenge, hogy indokolt lenne bármit is húzni belőle. Hacsak egyik-másik előadó képességét meg nem haladja ez vagy az a rész. De itt szó se volt ilyesmiről.



Nekem is tetszett Dinyés Dániel interpretációja. Az volt a benyomásom, hogy - szemben a tradicionális-érzelmes megközelítéssel (amit az általam hallott előadásokban Kovács János művelt a legmagasabb fokon) - ő egy modern, viszonylag pátosztalanított történetet tár elénk. (Ilyenfajta interpretációt hallottam Simone Young pálcája alatt Hamburgban, 2010-ben.) Ez a Violetta egy mai nő, a történet eszünkbe idézheti, hogy ma is vannak nők, akik kénytelenek a testükből élni, ezért megvetik őket, pedig jobb sorsra, boldog családi életre lennének érdemesek.


Mi újság a Szegedi Nemzeti Színházban? • 31992022-08-02 00:15:07

Még egy Traviata-beszámoló


Mi újság a Szegedi Nemzeti Színházban? • 31922022-07-30 14:24:57

Két, a Traviatához kapcsolódó interjú:



Kolonits Klára



Vajda Júlia


Mi újság a Szegedi Nemzeti Színházban? • 31852022-07-28 22:59:44

TV-riport a Traviatáról, zenés próbarészletekkel. 10:40-től.


Mi újság a Szegedi Nemzeti Színházban? • 31822022-07-27 23:55:54

További olvasni-, hallgatni- és néznivalók a szegedi Traviata kapcsán:



Háttérbeszélgetés a főszereplőkkel és a rendezővel (videó, nagyon érdekes)



Juronics-interjú



Még egy Juronics-interjú (audio)



Kolonits-interjú



Interjú Vajda Júliával (Flora alakítója)


Mi újság a Magyar Állami Operaházban? • 635302022-07-23 16:24:56

Igazából, ha az életkort nézzük, Kolonits tovább tartotta repertoárján a Königint, mint Gruberova. Utóbbi 40 évesen énekelte utoljára, Harnoncourt lemezfelvétele kedvéért.



Egyik szoprán sem azért hagyta abba ezt a szerepet, mert ne lett volna meg az F-je. Inkább a többi szereppel való összeegyeztethetőségről, illetve esetleg a szerep stresszes voltáról volt szó.


Kolonits Klára • 12172022-07-16 02:37:51

Marton és Gruberova között lényeges különbség, hogy Martont soha nem tagadta ki a szülőhazája, míg Gruberovát távollétében börtönbüntetésre ítélték, mert engedély nélkül emigrált Ausztriába, 1971-ben. Pár év múlva megkapta az osztrák állampolgárságot. Valószínűleg ekkor "hullott le az ékezet" a nevéről. Csak a 80-as években tudott egyáltalán látogatóba visszatérni szülőhazájába. Ausztria befogadta. Úgy tudom, mindvégig osztrák állampolgár maradt, bár egy idő után Svájcba költözött.


Kolonits Klára • 12132022-07-10 19:14:56

A művésznő saját honlapján ékezet nélkül írják:



https://martoneva.hu/en/the-international-eva-marton-singing-competition-has-started


web - ajánlat • 642022-07-09 00:49:42

Most találtam ezt a nagyon érdekes szakdolgozatot az operadívák idősödéséről:



https://escholarship.mcgill.ca/downloads/xs55mf29g



Sok szempontot felvet és igen árnyaltan tárgyalja a kérdést.



Angol nyelven.


Mi újság a Magyar Állami Operaházban? • 634822022-07-06 18:26:48

Kösz a beszámolót, a rendezés meredeknek tűnik, de a zene meg az énekesek kedvéért csakazértis elmegyek. Végül is akár be is lehet hunyni a szemet.


Mi újság a Magyar Állami Operaházban? • 634782022-07-06 11:21:31

Látta valaki most Az álruhás kertészlányt (Mozart)? Egyáltalán, megvolt a július 1-jei bemutató?



A jövő évi két előadás szereposztása erősen hiányos (de van benne egy számomra fontos név, ezért, meg a darab miatt is, vettem jegyet). A jegyek érdekes módon nem helyre szólnak.



Az amerikai-magyar koprodukció próbáiról az OperaCafé készített műsort.



Fodor Géza A Mozart-opera világképe c. könyvének a darabról szóló fejezete



Nekem a kedvenc áriám a darabból a Geme la tortorella (a címszereplő énekli).


Mi újság a Magyar Állami Operaházban? • 634652022-07-04 14:33:37

Jaja, én is kihasználtam a tavalyi szabadbérletes lehetőséget, idén viszont egyetlen kötött bérlet se volt ínyemre, így nem vettem. Ha, mondjuk, csak egy előadás van egy bérletben, ami nem érdekel, de a többi igen, akkor még megveszem, de nem volt ilyen bérlet. Manapság már válogatósabbak a nézők, mint régebben, pláne ezeken az árakon, erre a színházaknak is reflektálniuk kell(ene). Erre most csak a Hatos kártya ad kedvezményes lehetőséget, ha jól látom.

Kedvenc előadóim vagy kedvenc műfajom kedvéért hajlandó vagyok akár egy széria összes előadását is végignézni. Azért a műfajon belül a szereposztás is számít. Tollnok fórumtárshoz hasonlóan én se fogom megnézni a Luciát, egyszer se.


Mi újság a Magyar Állami Operaházban? • 634602022-07-04 13:06:13

Köszönet az információkért!



Én az ún. Hatos kártyáról érdeklődtem, amiről itt van némi információ a 296.oldalon: https://www.opera.hu/data/cikk/6548/2022_23_musorkalendarium.pdf

(Erre a kártyára 6 eiffeles nagyszínpadi előadást kell gyűjteni, és akkor 3 teljes árú operaházi előadásra féláron lehet jegyet venni.) Azt a választ kaptam, hogy plasztikkártya még nincs, a kedvezmény érvényesítéséhez tartsuk meg az eiffeles jegyeket. Egyelőre csak személyesen érvényesíthető a kedvezmény, de arra törekszenek, hogy online is működjön majd.


Kolonits Klára • 12112022-07-03 12:38:00

Létezik egy Edith Gruber nevű mezzoszoprán és zongorista, Grazban, Gruberovánál 5 évvel idősebb, de a mai napig aktív, legalábbis 2018-ban még zongoristaként fellépett. A két "Gruber Editnek" volt egy közös fellépése: a Lammermoori Lucia 1975-ben Grazban. Erről pl. ebben a disszertációban lehet olvasni.



De talán jobb lenne ezt a Gruberova-topikban folytatni.


Kolonits Klára • 12092022-07-02 22:56:07

Köszönet a fordításért.



Egyetlen apró megjegyzés: Gruberova nevét mint művésznevet ékezet nélkül kell írni. Ezt onnan tudom, hogy megkérdeztem Tőle. Tanúk jelenlétében. Nem tűnt úgy, mintha nagy jelentőséget tulajdonítana az ügynek, de azt felelte, hogy ékezet nélkül írandó.



(Természetesen a szülőhazájában ékezettel írják a nevét, mint ahogy a mi nagy drámai szopránunkat mi Marton Évaként emlegetjük, külhonban meg Eva Marton. Mindkét esetben az ékezet nélküli verzió lett a nemzetközi "brand".)


Kolonits Klára • 12072022-07-02 13:48:29

Holnap, azaz július 3-án 15:30-tól 16:30-ig Operabeavató lesz

Verdi Traviatájáról a szlovákiai Füleken (Fil'akovo).

Közreműködők: Kolonits Klára, Tötös Roland, Dinyés Dániel.



Linkek:

https://udvartfestival.com/hu/program/

https://udvartfestival.com/hu/megkozelites/

Jegyek a helyszínen kaphatók: https://udvartfestival.com/hu/jegyek/


Kolonits Klára • 12062022-07-01 00:07:52

Fenomenális volt a koncert!


Kolonits Klára • 12052022-06-27 19:51:25

Interjú Kolonits Klárával (angol és francia nyelven)


Kolonits Klára • 12042022-06-26 16:08:08

Kolonits Klára június 30-án az Edita Gruberova emlékére rendezett koncert szólistája lesz. Helyszín: Théâtre André Messager, Néris-les-Bains, Franciaország. A program olyan áriákból áll, amiket Gruberova énekelt, vagy énekelhetett volna



Aki anyagilag támogatja a koncertet - akár kis összeggel - az meg fogja kapni a linket a koncert felvételéhez.



Program



Itt lehet támogatni


Mi újság a Magyar Állami Operaházban? • 634052022-06-20 00:30:04

Hát igen, tényleg van néhány hangnagybirtokos most ebben a produkcióban! Sose gondoltam volna, hogy egyszer megnézem ezt az operát (Puccini nem a szívem csücske), de most a szereposztás miatt megnéztem, és azon gondolkozom, hogy még egyszer megnézem!


Magyar Televízió opera-, balett- és operett közvetítései - hazai produkciók • 15412022-06-19 13:19:43

Gruberova 2019-es pesti Luciáin első ill. második sorban ültem, és teljes mértékben elhittem, hogy fiatal - nem is húsz- hanem inkább tizenhatéves - lány. Mert úgy szólt a hangja, olyan volt a kisugárzása, úgy mozgott a színpadon. Ez volt Gruberova csodája. Mármint számomra, és azok számára, akik az egész világról jöttek megcsodálni az utolsó Luciáit, és megtöltötték a színházat. Az operaelőadások azoknak szólnak, akik jegyet váltanak rájuk.

Egy barátnőm mesélte, hogy egy ismerőse úgy vett jegyet a Luciára, hogy csak annyit tudott, egy híres díva fog énekelni, de nem tudta, mennyi idős. A földszint közepén ült, és a látottak és hallottak alapján negyvenesnek saccolta a művésznőt.



A zenés színház virtuális valóság, a szereplők - jó esetben - elhitetik a nézővel, hogy ők most az előadás időtartama alatt azonosak azzal a karakterrel, akit eljátszanak és elénekelnek. Ehhez kellenek bizonyos előadói kvalitások, megfelelő jelmez és maszk, meg a nézők részéről a fogadókészség, a hajlandóság, hogy elhiggyék a játékot. Kérdés, hogy mennyire kell, hogy a szereplő valódi kora közel legyen az általa játszott karakter korához. (Pl. igen ritkák a valóban tizenéves Salome-k a színpadon.) Teljes realizmust nincs is értelme megkövetelni, a zenés színház eleve stilizált, pl. az igazi Boleyn Anna vagy Stuart Mária aligha ment dalolva a vérpadra, mégis egy jó operaelőadás meg tudja idézni az alakjukat.



Rost Andrea Paminájában és Amelia Grimaldijában számomra a probléma nem optikai volt.


Magyar Televízió opera-, balett- és operett közvetítései - hazai produkciók • 15362022-06-19 00:13:46

"Én Gruberovát nagyon szerettem de sajnos az időskori fellépéseit nem tudtam élvezni. Még a koncertszerű előadás mondjuk hagyján."

Ha a koncertszerű előadás még hagyján, melyek voltak azok az időskori színpadi fellépései, melyeket nem tudtál élvezni? Hányra mentél el?

Én bizony sűrűn elmentem mind a színpadi, mind a koncertfellépéseire, és mindig úgy éreztem, hogy kaptam valami különlegeset. Természetesen nem mindig egyformán, de mindig pozitív volt az élmény.


Magyar Televízió opera-, balett- és operett közvetítései - hazai produkciók • 15332022-06-17 21:17:13

Művésze válogatja, hogy ki milyen színvonalon tud énekelni idősebb korban. Például pár éve az akkor 74 éves Helen Donath egészen fantasztikusan énekelt Puccini-áriákat a Zeneakadémián, teljesen intakt hangon. (Zéta recenziója itt.) Egy katalán barátom is ott volt a koncerten, és azt mondta, sok évvel azelőtt már hallotta Donathot élőben, de akkor nem tett rá ilyen nagy benyomást.



Szóval, ne általánosítsunk. Aki képes a megfelelő színvonalat nyújtani, hadd csinálja, akárhány éves. Nem támogatom az "aggizmust" (ageism). Egy jelenleg 99 éves rokonom tanár, 94 éves koráig tanított.



Amúgy Rost Paminájára én se vagyok kíváncsi, de nem a kora miatt, hanem mert pár éve hallottam a szerepben, és nem voltam tőle elragadtatva, meg most a Boccanegrában se tetszett, kicsit se.


Magyar Televízió opera-, balett- és operett közvetítései - hazai produkciók • 15302022-06-17 00:02:42

Ezek szerint a 81 éves Domingót se nézted meg.


Hozzászólások a Momus írásaihoz • 76662022-05-22 22:39:37

Zéta sokkal szakavatottabban írt a 19-i győri Teremtés-koncertről, mint én valaha is tudnék, de nekem is igen pozitív élmény volt.



Alexander Kaimbacher neve ismerősnek tűnt. Rémlett, hogy valamikor, valahol Gruberovával együtt énekelt. És tényleg: 2008-ban a bécsi Staatsoperben énekeltek együtt az Ariadne auf Naxosban. Nagyon halványan emlékszem csak rá, nem volt különösebben rossz, de átütő sem.



Rajna Martin ma a Pomádé királyt vezényelte az Eiffelben, és abban is igencsak tetszett.


Zenei események • 10242022-05-18 21:44:49

A Concerto Budapest hirdeti ezeket az ingyenes koncerteket a jövő hétre:

https://www.concertobudapest.hu/v/promenad-koncertek/

Regisztrálni kell rájuk: a koncert címére kattintva megjelenik az adott koncert oldala, itt a kép alatt van a regisztrációs link.


Mi újság a Magyar Állami Operaházban? • 632872022-05-17 20:19:45

"Megnéztem az állóhelyeket is, közülük csak néhány olyan van, ahonnan nagyjából a színpad fele látszik (...)"



A legjobb állóhelyekről csak a színpad sarka nem látszik. Végigálltam már két előadást ilyen állóhelyekről.



Kétségtelen, hogy nincs olyan állóhely, ahonnan a teljes színpad látszik. Ez markánsan különbözik mind a bécsi Staatsopertől, mind a müncheni Nationaltheatertől..


Mi újság a Magyar Állami Operaházban? • 632572022-05-12 22:06:17

Az állóhelyekről szeretnék néhány információt megosztani, két előadás tapasztalatai alapján:



Az állóhelyekre az előadás előtt kb. 2 órával kezdődik a jegyárusítás (A "kb." azt jelenti, hogy pl. szerdán néhány perccel előbb kezdődött.) A jegyeket személyesen és online is meg lehet venni, utóbbi esetén elég okoseszköz képernyőjén bemutatni, nem kell kinyomtatni. Annak dacára, hogy maguk az állóhelyek számozottak, a jegyen csak az szerepel, melyik oldal (bal vagy jobb) melyik sorába (3. vagy 4.) szól. Számomra ez abszurd és kényelmetlen, mert hiába kattintom le az online vásárláskor a legjobb állóhelyet, nem biztos, hogy ott állhatok. Tapasztalataim szerint a III. emeletre felmenetelt az előadás előtt 40 perccel teszik lehetővé, a nézőteret azonban 20 perccel a kezdés előtt nyitják, tehát ekkorra érdemes odamenni, és elfoglalni az állóhelyet. Tülekedést, konfliktust nem tapasztaltam. Én lehetőleg már ott maradok, miután elfoglaltam a helyemet, de ha mégis ki akar az ember menni, a bécsi szokás alapján valószínűleg elég, ha megjelöli a helyet. Az állóhely közönsége: akikről - beszédjük, kinézetük alapján - kiderült a hovatartozásuk, mind külföldinek bizonyultak, jelentős részük felvonásvégnél, ill. szünetben távozott. Egyesek normálisan viselkedtek, mások (ez csak egyetlen csoport volt) fecsegtek, ittak, mászkáltak az előadás alatt.



Egyik állóhelyről sem látható a színpad teljes egészében, de soronként a legjobb 3-4 helyről szerintem elfogadható a látvány, valamint van képernyő is a falon, bár ez nem minden állóhelyről látható. Szerintem a 3. és a 4. sor is jó. Elöl korlát van, hátul támasz, aránylag kényelmesek a helyek. Aki bír állni, annak számára az ár-érték arány megfelelő. Diákok és nyugdíjasok ebben az évadban 15% kedvezményt kapnak az állóhelyre is.


José Cura • 5952022-05-09 23:18:26

Szép és felemelő előadás volt, többet kaptam tőle, mint vártam. A darab a Falkland-szigeteki háború áldozatainak emlékére készült eredetileg. Most fájdalmas aktualitást nyert.


Mi újság a Magyar Állami Operaházban? • 632432022-05-09 23:10:58

Igen, ott voltam mindkettőn (két külön előadás volt, két teljesen más csapat hozta létre őket). A Ruszalkáról írtam a "Nemzeti Hangversenyterem - és más helyszínek" fórum 5125 sz. hozzászólásában.



A Ruszalka valóban a korábban elmaradt előadás pótlása volt. Szívesen megnézném máskor is a darabot, akár ebben a produkcióban, akár másikban,


Mi újság a Magyar Állami Operaházban? • 632342022-05-08 20:08:34

A Müpában volt nemrég Ruszalka-keresztmetszet, valamint Eladott menyasszony is. Mindkettő szcenírozva.


Edita Gruberova • 31682022-05-03 01:04:13

Június 30-án koncert lesz Edita Gruberova emlékére Franciaországban.



Helyszín: Néris-les-Bains, Théâtre André Messager



Közreműködők: Kolonits Klára (szoprán), Maxime Neyret (zongora)



További információk: Festival Lyrique en Tronçais, gruberova.com


Kolonits Klára • 12012022-04-30 01:45:25

A Grieg-dalok némelyikét itt megtaláltam (kotta és szöveg).


Kolonits Klára • 12002022-04-30 01:32:52

Ma 16 órakor az Eiffel Műhelyházban:



Daldélután Kolonits Klárával



A műsort tematikus blokkok alkotják, szinte minden blokkban szerepel mindhárom szerző (Csajkovszkij, Grieg és Brahms).



Még van néhány jegy.


Mi újság a Magyar Állami Operaházban? • 630332022-04-11 22:49:22

Női WC-ügyben a földszinten előrelépés történt: 6 fülke lett, és így aránylag hamar elfogy a sor. (4 előadáson szerzett tapasztalatok alapján írom.)


Mi újság a Szegedi Nemzeti Színházban? • 30952022-04-11 18:15:02

A Stuarda-finálé videón


Mi újság a Szegedi Nemzeti Színházban? • 30832022-04-09 22:10:07

Néhány gondolat a Stuarda-előadásról:

Mit mondjak, pazar volt. Belcanto a köbön.

A címszerepben Kolonits Klára nemcsak hogy hozta a kötelezőt, de alaposan túl is teljesítette. Alakítása nemcsak énektechnikailag volt csúcs ("persze" bőven mért csúcshangokkal), hanem emocionálisan is. Felfoghatjuk úgy az utolsó felvonásban Mária alakját, hogy az metaforikusan minden emberről szól, aki a halálra készül. Tudjuk, mindenkire egyszer sor kerül, és azt is tudjuk, hogy nem vagyunk tökéletesek, voltak ilyen-olyan bűneink, hibázásaink. Felemelő, hogy Donizetti ilyen zseniálisan megírta, és Kolonits Klára így megjelenítette, hogy hogyan lehet méltósággal a halálra készülni, ha egyszer eljön az idő. Az egész felvonásban Mária egyetlen nagy ívben haladt a bűnei megvallásán és megbánásán át a gyilkosának való megbocsátásig. A Preghiera elképesztően átszellemült volt.

A Máriát kivégeztető Erzsébet királynőt alakító Boross Csilla is valami egészen különlegeset hozott. Általában ezt a karaktert úgy szokták megjeleníteni, hogy a hatalomba belekeményedett, belecsontosodott uralkodó, aki megszokta, hogy minden az övé lesz, amire-akire csak kedve szottyan, és mivel a megszerezni akart, játékszerül kiszemelt férfi (Leicester gróf) nem őt, hanem Máriát szereti, és nem tudja-akarja ezt eltitkolni, ezért Erzsébet dühében rettenetesen megbünteti mindkettőt: Máriát kivégezteti, Leicesternek pedig végig kell néznie a kivégzést. (Az ítéletben szerepet játszik, hogy Mária nem hajlandó behódolni Erzsébetnek, sőt, a legitimitását is megkérdőjelezi.)

Boross Csilla új, szokatlan aspektust hozott a képbe. Az ő interpretációjában Erzsébet őszintén szereti Leicestert, nem csak játékszerként, és rettenetesen megsebzi az elutasítás. Borzasztóan szenved. Szenvedése teszi keménnyé és kegyetlenné. Pillanatnyi elégtételt fog jelenteni számára Mária kivégzése és Leicester megalázása, de hosszú távon ő a vesztes, szerencsétlen lesz és viselnie kell tette súlyát. Boross Csilla árnyalt, drámai szopránoknál szokatlanul hajlékony éneklése mindezt gyönyörűen kifejezte.

Nagyszerű volt a zenekar, és általában minden közreműködő beletette a magáét a sikerbe. A tenor (Tötös Roland mint Leicester) is szépen frazeált, abszolúte alkalmas a szerepre, a volumenét azonban némileg soknak találtam. (Elöl ültem a földszinten, nem tudom, hogy hallatszott az emeleten.)

Holnap újra megyek Szegedre...


Mi újság a Szegedi Nemzeti Színházban? • 30822022-04-09 02:04:30

Igazán méltó magyarországi ősbemutatója volt a Maria Stuardának pénteken Szegeden! Ez a produkció a világ bármely pontján megállná a helyét.


Nemzeti Hangversenyterem - és más helyszínek • 53442022-03-23 00:42:05

Minden városba más magokat visznek, helyieket. Itt van információ a Budapesten osztogatott kőrismagokról:



https://eden.joycedidonato.com/seeds/hungarian-ash



És, igen, klassz volt a koncert. Nekem a gyerekkórusos szám is tetszett.



DiDonatonak nagy híve vagyok 2010 óta, mikor Salzburgban hallottam a Normában.


Mi újság a Magyar Állami Operaházban? • 629852022-03-20 11:12:09

Anyám mesélte, hogy látott egy Hovanscsina-előadást, melyben a Márfát alakító énekesnő a nagy átélés közepette, valószínűleg véletlenül, a zenekari árokba rúgta a lószereplő otthagyott "termékét". A zenészek elhajoltak, néhány szólam rövid időre kimaradt.

A negyvenes évek végén vagy az ötvenes években történhetett, Budapesten.


Mi újság a Magyar Állami Operaházban? • 629812022-03-19 23:08:53

A saját szubjektív benyomásaim a Hunyadiról:



Nekem tetszik a projekt, szép vállalkozás a kritikai kiadás zenei anyagának bemutatása, ami több ponton eltér a korábban megismert verziótól. A legnagyobb különbség számomra, hogy a korábban Mária áriájaként ismert "Bús gerle ablakomra szállt" gyönyörű dallama valójában Mátyáshoz tartozik, és a darab elején hangzik el.

A régi szöveg - némi igazítással - szerintem sok helyen költőibb, mint a megszokott, átdolgozott változat. A rendezés üdítően tradicionális, néhány dramaturgiai csavarral megfejelve. Mindent beleraktak, "ami jó és drága": valódi tűz, igazi ló, süllyesztők, forgószínpad, nézőtéren játszódó jelenet, látványos jelmezek, elsülő pisztoly...

(Csak zárójelben jegyzem meg, hogy szerintem az élő ló szerepeltetése, bár az eddigi három előadásból kétszer nyíltszíni tapsot kapott, ma már kissé ellentmondásos, az állatok ilyenfajta kihasználása ma már nem annyira elfogadott. Meglehet azonban, hogy a ló, intelligens állat lévén, esetleg szívesen együttműködik. Én nem akarok, nem tudok ebben a témában megfellebbezhetetlen ítéletet mondani. A lónak egyébként nincs különösebb dramaturgiai szerepe az előadásban, probléma nélkül kihagyható lenne.)



És most néhány énekesről:



Kolonits Kláráról írván korábban már minden szuperlatívuszt elsütöttem, nemigen tudok újabbakat kitalálni. Éneklése virtuóz, alakítása megrendítő. Az első és a harmadik előadáson a La Grange ária vastapsot kapott. A közönség szünetben általam hallott beszédfoszlányai arra utaltak, hogy már színrelépése előtt nagy várakozás előzte meg a fellépését, illetve voltak kevésbé tájékozottak, akik csak a második szünetben kezdték böngészni a színlapot, hogy ki is énekli az anyát.



Érdekes módon a kritikák némelyike nem is említi Balga Gabriellát, aki a gyerekszereplő által megjelenített Mátyás "magyar hangja". Az előző rendezéstől eltérően itt most nem nevelőnőként jelenik meg, hanem különféle, az aktuális jelenetbe illő jelmezekben, illetve egyszer takarásban énekel. Gyönyörűen, kifejezően. Mint említettem, itt szerepe több, mint a szokványos verzióban.



Némely, a premierről írt kritika kicsit fanyalog a címszerepet éneklő Brickner Szabolcsról. Az a véleményem, hogy ő igen kiváló lírai tenor, aki most igyekszik repertoárját hősibb szerepekkel bővíteni. Tavaly nekem nagyon tetszett a Carmenben, szerintem a hátán vitte az előadást (az elsőt láttam). Mások, a Carmen-széria más előadásait látván, nem értékelték ennyire nagyra. Most, a Hunyadi-sorozat első három előadása közül szerintem az ő tekintetében a premier némileg halványabb volt, mint a másik kettő. A Máriáról énekelt románcot az első előadásban kicsit kevésnek találtam hangilag. De a későbbi előadásokban, különösen a harmadikban, többet adott, ércesebben csengett a hangja, én ez alapján el tudom őt fogadni Hunyadi Lászlónak.

A másik tenor, Pataky Dániel mint László király, szintén a harmadik előadásban volt a legjobb formában (szerintem). Nekem ebben a szerepben személyes kedvencem ugyan Horváth István, aki igazi belcanto-parádét csinált a szerepből, de Pataky is énekelt néhány szép variációt, és meggyőző volt az alakítása is.


Mi újság a Magyar Állami Operaházban? • 629782022-03-19 00:25:44

További Hunyadi-kritikák:



Népszava

ÉS (előfizetőknek, illetve reklám megtekintése fejében ingyenes)

Magyar Narancs (előfizetőknek)


Mi újság a Magyar Állami Operaházban? • 629582022-03-16 16:43:15

Közben "értesítve lettem" a korábbi kezdésről: egy kedves hölgy a jegypénztárból felhívott telefonon.


Mi újság a Magyar Állami Operaházban? • 629572022-03-16 16:38:51

Az Operába tegnap a legolcsóbb jegy 1500 Ft volt: ez az állóhelyek és a legrosszabb oldalülések ára a III. emeleten. (A tájékoztató szerint legalábbis ez ugyanaz az árkategória.) Ezeket a jegyeket bárki megveheti, de az árból diákok és nyugdíjasok 15% kedvezményt kapnak. Délelőtti előadásokra - a pénztáros tájékoztatása szerint - még olcsóbbak ezek a jegyek. Csak az előadás napján vehetők meg, és, úgy látom, online egyáltalán nem. Valamiért ezt a jegykategóriát nem reklámozzák, a Hunyadi-premieren ezek a helyek üresek voltak, Felteszem, azért, mert az emberek nem is tudtak erről a lehetőségről. Pedig sok későbbi nagy operarajongó az állóhelyen kezdi "pályafutását". (Hej, de sokszor voltam én Bécsben, Münchenben állóhelyen Gruberovát hallgatni! Egyszer még a Scalában is. Aztán később már inkább ülőhelyeket vettem.)


Mi újság a Magyar Állami Operaházban? • 629552022-03-15 12:46:21

Erről a korábbi kezdésről értesítették a kedves jegyvásárlókat? Én legalábbis semmi értesítést nem kaptam. A jegyeimet bérletben vettem, személyesen az Erkelben, és megadtam az elérhetőségeimet.


Lukács Gyöngyi drámai szoprán • 29142022-02-17 23:27:19

2022 június 11-én daldélután lesz Lukács Gyöngyivel az Eiffelben.


Mi újság a Szegedi Nemzeti Színházban? • 30252022-02-01 23:14:27

A Facebookon közvetített közönségtalálkozó érdekes és élvezetes volt, remek zenei ízelítőkkel.



Azt is megtudhattuk, hogy nem jön a Stuarda-produkció Budapestre, és nem lesz bemutatva a Szegedi Szabadtéri Játékokon sem.


Mi újság a Szegedi Nemzeti Színházban? • 30242022-01-30 22:31:45

A színház honlapja szerint a megváltott jegyek és bérletek automatikusan érvényesek az új időpontokra.


Nemzeti Hangversenyterem - és más helyszínek • 52692022-01-24 23:55:26

Az online közvetítés egy részét láttam (aztán elkezdett szakadozni a net).



Meglepetésemre, tetszett a koncert, pedig nem nagyon számítottam erre, a dalok többségét ugyanis ismertem már Edita Gruberova dalestjeiről, és a legritkább eset, hogy más előadóval is tetszenek. De most tetszettek. Amennyire meg tudom ítélni, Pasztircsák Polina szuverén és értő Strauss-interpretátor.


Erkel Színház • 112232022-01-22 15:25:10

Igen, bent van a DigiTárban, hiányos szereposztással. Ezt belinkeltem 11208 sz. hozzászólásomban, és felvetettem, hogy ki lehetne egészíteni.


Erkel Színház • 112082022-01-22 00:16:04

Mindenütt azt írják "110 év után újra az Opera műsorán Az ezred lánya". Ez nem egészen korrekt, 2005 október 8-án szerepelt a mű az Operaházban, a pozsonyi produkció vendégeskedett itt. Részletek (ezekkel ki lehetne egészíteni az OperaDigiTár hiányos adatait). Ugyanez a produkció Miskolcon is szerepelt akkortájt.


Erkel Színház • 111922022-01-19 00:56:00

"Az új beálló, Schöck Atala „fiatalosabb” márkinéra karikírozta magát, humorral sem volt híján, viszont alakításából hiányzik az a mindent elsöprő lendület, ami szereptársát, Farkasréti Máriát oly' jellemezte a premieren."



Nekem nem volt hiányérzetem. Úgy vélem, Schöck Atalának egyszerűen más volt a szerepfelfogása, Inkább az előkelő, arisztokrata nőt jelenítette meg. Tudjuk, ez az arisztokrata nő annak idején félrelépett egy katonatiszttel (eme félrelépés gyümölcse Marie), Meg azóta is imádja a katonákat. Meg most a komornyikjával van talán túlságosan is bizalmas kapcsolatban. De mégiscsak egy arisztokrata, van tartása.



Farkasréti Mária (akit szintén kedvelek), harsányabb, vulgárisabb figurát hozott. Ő sokszor alakít ilyen karaktereket, mindig élvezetesen. Schöck, azt hiszem, inkább kivételként alakít most ilyen humoros figurát. Nekem nagyon tetszik. És az a gyönyörű hang... Őt mostanában MINDENBEN hajlandó vagyok megnézni-meghallgatni, mert, úgy vélem, érdemes. Nagy élményem volt a közelmúltban a Verdi Requiem az Erkel Színházban meg a Prokofjev-kantáta a Müpában.


Kolonits Klára • 11942022-01-08 18:25:15

Most már 4-ére is lehet venni jegyet.


Kolonits Klára • 11922022-01-07 22:45:27

Megkezdődött a jegyértékesítés a február 6-i szegedi Maria Stuardára.



Érdekes módon a február 4-i premierre még nem kaphatók jegyek.



Maria: Kolonits Klára, Elisabetta: Boross Csilla.


Nemzeti Hangversenyterem - és más helyszínek • 52212021-11-23 21:06:58

Gyárfás Orsolya angol nyelvű recenziója a 18-i Lucreziáról



A cím kicsit kétértelmű, nem lehet belőle biztosan tudni, hogy a "faltering" jelző Fridmanra vagy általában az előadásra vonatkozik. A recenzió tartalma az utóbbira utal.


Nemzeti Hangversenyterem - és más helyszínek • 52182021-11-22 00:16:41

A Lucrezia Borgia 20-i Müpa-beli előadásán a prológus és az I. felvonás alatt azon tűnődtem, hogy aki Yolanda Auyanetet ideszerződtette a címszerepre, azt be kéne aranyozni. Mármint forró arannyal. A szoprán egyenetlen hangon, néha huhogva énekelt, az egyik éles sovracutója átütötte a fájdalomküszöbömet és összerándultam tőle. Csak egy-egy mozzanat árulta el, hogy valószínűleg jobb énekes annál, mint amilyen teljesítményt most hallunk tőle. Ilyen mozzanat volt a belépőária végefelé a trillázás.

A 18-i előadást betegség miatt lemondta, a 20-i előtt nem jelentették, hogy betegen énekel. A második szünet végén viszont bemondták, hogy betegsége dacára vállalja az utolsó felvonást, és kérik a közönség megértését. Ezek után - talán mert megszabadult a lelki stressztől, hogy nem hibázhat - lazábban, gömbölyűbben, szebben énekelt, és végül is nagyobb bajok nélkül befejezte az előadást. Záró csúcshang nem volt, de az nem is kötelező.



Sajnos elég sok Lucreziát hallottam már, Gruberovával (10 éve a Müpában is, utoljára 3 éve Münchenben), ahhoz, hogy a tegnapi szopránteljesítményt összességében jónak minősíthetném.

Mondhatjátok, hogy mit picsog itt egy "Gruberova-özvegy", ami volt, elmúlt. Igen ám, de működik ma Magyarországon egy igen kvalitásos szoprán, Kolonits Klára, aki ennek az operának bizonyos részleteit már csúcsminőségben előadta: a finálét pár éve az Erkel Színházban, a belépőáriát meg az idei áprilisi online koncertjén csodálhattuk meg, az ária után a cabalettát is pazarul kipengette (ezt a cabalettát Gruberova egyébként nem énekelte).

Persze nem tudhatjuk biztosan, hogyan énekelt volna Auyanet, ha egészséges. De sajnos a Youtube-on fellelhető közelmúltbeli klipjei némelyikében is némiképp felfedezni vélem az egyenetlenséget, a huhogást, és az élességet.



Színészi teljesítménye úgy-ahogy elfogadható volt, de Lucreziához több kellett volna.



Meglehet, valakik jól jártak Auyanet felléptetésével. Csak nem a közönség.



A tenor, Ștefan Pop, nagyszerű volt, jó pozícióban szólt a hangja, nagyon természetesen, a hang elég nagy is. A szerepet kívül-belül ismeri, és piknikus testalkata dacára jó színész is. Sajnos az Ivanov-áriát nem adta elő.

Kiváló volt Bretz Gábor Don Alfonso szerepében, hangilag és színészileg is. Jól hozta a karakter összes aspektusát: a féltékeny, bosszúvágyó nemesurat (aki tényleg azt hiszi, hogy a felesége csalja egy nyálas kis nyikhajjal) és a kegyetlen, lelketlen szadistát is. Sajnos nem igazán volt partnere a veszekedős jelenetben, amelyben Münchenben Gruberova és Franco Vassallo mindig szinte felgyújtották a színpadot, itt meg elég lagymatag lett, és nem Bretz hibájából.

Orsini alakítója, Cecilia Molinari, kulturáltan, stílusosan énekelt, nem is csúnya a hangja, csak egy kicsit kicsi. Az együttesekben szinte semmit nem hallottam belőle, pedig elöl ültem. Nos, ezt a szerepet nehéz jól kiosztani.

A kis szerepekre gondosan választhatták ki az énekeseket. Mindenki jó volt. Kiemelkedő volt Haja Zsolt mint az intrikus Gubetta, valamint David Astorga mint a sunyi Rustighello.

Szuper volt a Honvéd Férfikar.

Andrij Jurkevics karmester a tőle már rég megszokott profizmussal működött.



A rendezés? Hát, valahogy megrendezték az operát. A korhű jellegű jelmezek tetszettek. A díszlet meghatározó eleme két gigantikus göreb, nyilván a méreg előállítására. Ennyi méreggel egy hadsereget meg lehetne mérgezni.

Azt a megoldást röhejesnek tartottam, hogy amikor a librettó szerint Gennaro a palota homlokzatán található "BORGIA" feliratot megcsonkítva az "ORGIA" szöveget állítja elő, ami ugye nagy sértés, a Müpa színpadán az történt, hogy Gennaro ráírt valamit az egyik flaskára, feltehetően az "ORGIA" szöveget. Ez valahogy nem ugyanaz. Azt se tudtam felfogni, miért szerepelt a rendezésben egy játékbaba, amelyet a szereplők időnként egymásnak passzolgattak. Talán a gyermek Gennarót jelképezte. Volt még két néma szereplő, a játékbabával sokat foglalkozó leányzó, aki hol Lucrezia-alteregónak, hol prostituáltnak, hol cselédnek vagy dajkának tűnt (a színlap szerint ő Negroni hercegnő volt, aki az utolsó felvonás végzetes bulijának házigazdája), meg egy szorgalmasan festegető férfiú, aki a háttérben a világtérképet pingálta egész idő alatt.





Sajnos a Lucrezia-rendezésekből nem szokott kitűnni, hogy a címszereplő vajon miért is vált sorozatgyilkossá. Pedig itt egy modern, intelligens rendező előtt nagy lehetőségek nyílnának. Csak egy kicsit el kellene gondolkodni a történeten, meg komolyan lehetne venni a librettót. Lucrezia miért is nem meri sokáig elmondani Gennarónak, hogy ő az anyja, meg miért is nem mondja meg a férjnek, hogy Gennaro nem a szeretője, hanem a fia? Donizetti - meg a cenzúra - korában nem kellett-lehetett explicite hangsúlyozni, de közkeletű "tény" volt (valójában aligha volt igaz, csak a Lucreziára ráragasztott rágalom tartotta így): Gennaro incesztusból származott. Egy modern rendező továbbgondolhatná, hogy vajon a fogantatás konszenzuális kapcsolat eredménye volt-e, vagy abúzusé. És így tovább. Mindjárt egy igen modern történetet kapnánk. Talán egyszer majd valaki megrendezi így.



A feliratozásban a végefelé valami zavar támadt, nem tudom, hogy gépi vagy emberi hiba folytán.



Ha a címszereplőtől eltekintünk, akkor ez egy jó előadás volt. Csakhogy az ilyen primadonna-operák esetén sehogy sem lehet a címszereplőtől eltekinteni.



A 18-i előadást nem láttam (a másik, beugró szopránnal), arról nem tudok nyilatkozni.


Edita Gruberova • 31612021-11-15 16:14:33

Itt a teljes Dolina, Dolina, videón.


Edita Gruberova • 31582021-11-15 00:49:44

Szép és felemelő volt a vasárnapi emlékkoncert. A kis templom teljesen tele volt, a karzat is, mindez úgy 200 főt jelenthetett. Három külföldi rajongót ismertem fel a maszk mögött, a közönség nagyrésze helyi lehetett. (Tudható, hogy a művésznő tartotta a kapcsolatot a račaiakkal.) A koncert közben egyszercsak egy katicabogár jelent meg a programfüzetemen. Arra gondoltam, talán Edita küldte... Aztán a bogárka eltűnt. Az utolsó szám a művésznő kedvenc szlovák dala volt, a Dolina, dolina, az összes közreműködő részvételével. Mikor végetért, hátul valaki elkiáltotta magát: "Edita, Edita!" Álló ováció volt. Utána gratuláltam a művészeknek. Pavol Breslik azt mondta nekem, hogy biztos benne, hogy [ezt a koncertet Edita] hallotta odaföntről.


Edita Gruberova • 31542021-11-07 20:54:16

November 14-én 16 órakor Gruberova-emlékkoncert lesz Pozsonyban, abban a kis evangélikus templomban, ahol a művésznőt keresztelték, és ahol a pap azt mondta neki, hogy legyen operaénekesnő.



Regisztráció és további információ: https://www.ecav.sk/aktuality/pozvanky/spomienka-na-editu-gruberovu



Azt javaslom, hogy aki nem tud elmenni, de szeretne megemlékezni Edita Gruberováról, gyújtson gyertyát az emlékére a koncert időpontjában.


Kolonits Klára • 11892021-10-28 14:15:41

Most fedeztem fel a Müpa honlapján, hogy a ma esti Verdi Requiem szoprán szólistája Kolonits Klára lesz (eredetileg nem vele hirdették). Az előadást a neten is közvetítik. 19:30-kor kezdődik.


Nemzeti Hangversenyterem - és más helyszínek • 51292021-10-04 19:54:45

Aha. Jó lenne, ha nem 7 évente kerülne elő Magyarországon. (Ez az előadás egyébként tavalyra volt tervezve, de közbeszólt a vírus.)



Megtaláltam a saját korábbi recenziómat a prágai előadásról: Dana Burešovát hallottam a címszerepben, aki 20 évvel korábban Heiner fórumtársnak jobban tetszett, és 2016-ban is.



A tegnapi Müpa-beli előadás igazi csapatmunka volt, úgy tűnt, mindenki mindent bevetett.



Én még szívesen megnézném máskor is, de kérdés, mekkora közönségigény lenne rá.



A Bartók Béla Nemzeti Hangversenyterem nem volt tele, de azért voltak benne jócskán.


Nemzeti Hangversenyterem - és más helyszínek • 51272021-10-04 11:03:47

Nem Vykopalová volt Ruszalka abban az előadásban. A nevet már elfelejtettem. Itt a Momuson vissza lehetne keresni, annak idején hírt adtam róla. Emlékezetem szerint 2017-ben volt. Esetleg 2018 elején.


Nemzeti Hangversenyterem - és más helyszínek • 51252021-10-03 22:45:06

Klassz volt a ma délelőtti Ruszalka-keresztmetszet a Müpában. Ez egy családi és ifjúsági program volt, a produkció "Antonín Dvořák operája nyomán" készült. 



Igen gondosan összeállított és bepróbált produkció volt, kvalitásos magyar énekesekkel. A címszerepet Bakonyi Anikó alakította, nagy átéléssel és igen jól énekelve. Nagyságrenddel jobb volt, mint az általam pár éve Prágában látott cseh szoprán, aki csak elénekelte a szerepet, de adós maradt a karakterrel. 



Turpinszky Gippert Bélát (Herceg) most hallottam először. Ő is nagyságrenddel jobb volt, mint a prágai előadásban hallott fachtársa. Engem valahogy Simándyra emlékeztet a frazeálása.



Idegen hercegnőként Miksch Adrienn alakított emlékezeteset. 



Amikor a színlapon megláttam, hogy Laczák Boglárka lesz a Boszorkány, meghökkentem, mert én ezt a szerepet inkább nagy hangterjedelmű alt énekesnő számára tartanám megfelelőnek (bár Prágában sem ilyen énekelte). Felteszem, az adottságaihoz idomították a szólamot (nem tudom, hogyan, nem ismerem még annyira a Ruszalkát). Mindenesetre jó benyomást keltett, és egészen szuperül játszott. 



A Vízimanó Kiss András volt, és először nem értettem, miért hord mikroportot (pont ő), de kiderült, hogy egyes megszólalásait csak elénk vetítették a színpadon kívülről. 



Minden közreműködő dicséretet érdemel: Huszár Anita (Kukta), Vághelyi Gábor (Vadász, Erdőőr), a gyerekszereplők, a Sinfonietta Erudita, a Vörösmarty Vegyeskar, valamint Oberfrank Péter karmester.



A zenekari élmény talán nem volt akkora, mint Prágában, de lehetséges, hogy ez legalább részben az akusztikai viszonyoknak tudható be: a Bartók Béla Nemzeti Hangversenyterem elsősorban úgy lett kialakítva, hogy a zenekar a színpadon (pódiumon) található, nem a zenekari árokban. Elöl ültem, és így talán elment fölöttem a hang, nem ölelt úgy körül, mint Prágában. Meg egy picit kevésbé érzékeltem a "szláv melankóliát", mint Prágában. De ez csak apró kis megjegyzés, az élmény így is pozitív volt.



Igen adekvát volt Toronykőy Attila rendezése. Kreatívan használta a süllyesztőt, a Müpa korlátai nem tűntek korlátoknak, teljes élmény született. Ötletes volt például az a megoldás, hogy amikor a Boszorkány főzte a varázsitalt, az üst emberekből formálódott. A jelmezek is szépek és adekvátak voltak.



Remélem, ez a produkció máskor, esetleg máshol is látható lesz, mert megérdemli.



Az előadás magyar nyelvű volt. Feliratozva is volt, magyarul, de sajnos az énekesek által énekelt szöveg és a felirat jó néhány helyen eltért egymástól. (Más kifogást azonban nemigen tudtam találni.)



A Ruszalka szerintem olyan opera, ami kicsiknek és nagyoknak is tud adni valamit, és nagyon aktuális és gondolatébresztő értelmezései lehetségesek. Például a fogyatékosságról: ugye Ruszalka az emberek között néma, és ettől szenved. Az idegen környezetbe kerülés és adaptálódás nehézségeiről is elgondolkodhatunk. Meg a párkapcsolati problémákról és a szerelem elmúlásáról.



Kifelé menet hallottam egy nagymama és unokája beszélgetését: a gyerek azt kérdezte, hogy ugye, ez csak egy mese volt, mire a nagymama azt válaszolta, hogy igen, de a mesékben sok igazság van.



Végezetül egy érdekesség: úgy hozta a sors, hogy most 24 órán belül kétszer is hallottam élőben Ruszalka híres fohászát a Holdhoz. Előző este ugyanis az Albertfalvi Közösségi Házban Terebessy Éva énekelte (zongorakísérettel, a Opera- és Dalstúdió gáláján), aki csak évei számát tekintve veterán, de a hangja nagyon frissen szólt, és azonnal el tudtam képzelni a vágyakozó fiatal sellőlányt. Nem igazán tudnék választani Terebessy és Bakonyi közt: mindkettő szépen énekelt és légkört tudott teremteni. Egyetlen dologban viszont Terebessyt találtam jobbnak: a dikció tekintetében. Ebben Terebessy verhetetlen. Az összbenyomást tekintve azonban nem igazán tudnék választani kettejük közül. De nem is kell.


Erkel Színház • 109072021-09-19 01:23:04

Pár órája újra vastaps ünnepelte az Erkel Színház színpadán álló Fekete Veronikát. A művésznő kapta ugyanis pályatársnői felajánlását: az este szoprángálájának fellépti díjait neki adományozták. Tudjuk, a művésznő az énekléstől már visszavonult, de most is aktív az előadásokon egy másik területen: ő kezeli a feliratokat. Erről az jut eszembe, hogy ahogy - a mondás szerint - nincsenek kis szerepek, úgy nincsenek kis munkakörök sem. Legalábbis a feliratkezelés nem az: ha a feliratkezelő hibázna, azt igen sokan észrevennék a közönségből.



Furcsálltam viszont a szervezésben, hogy a közönségtől nem kértek anyagi kontribúciót (sőt, még lehetővé se tették azt, legalábbis a személyzet tagjainál hiába érdeklődtem erről), pedig a jótékonyságinak hirdetett koncertre a belépés ingyenes volt. Ilyen esetekben pedig szokás, hogy a közönség tagjai - anyagi lehetőségeik és hajlandóságuk függvényében - hozzájárulást adhatnak. Ezt talán még utólag is meg lehetne tenni.



A gáláról néhány impresszió:



Számomra a legemlékezetesebb két momentum egyike, hogy most sikerült először élőben hallanom Boross Csillát (már többször szerettem volna, de mindig meghiúsult). És bizony szeretném még máskor is hallani...



A másik emlékezetes élmény az volt, hogy Kolonits Klára hangjában "fürödve" döbbentem rá, hogy túléltük a pandémiát (legalábbis eddig), és a művészeink hangja is túlélte, és ez milyen remek dolog, és nem adjuk fel továbbra se, csak azért se. (Ez a koncert korántsem az első, nem is a második volt számomra a pandémia visszaszorulása óta, de valahogy most tolult föl bennem ez a felszabadult érzés. Pedig itt is maszkban voltam.)



Lukács Gyöngyi hatalmas vastapsot kapott igen drámai Aida-interpretációjára.



Jó benyomást tett rám Szabóki Tünde és Kriszta Kinga is. És minden résztvevő köszönetet érdemel.



Az is felemelő volt, hogy a záróképben mindenki megjelent, az A csitári hegyek alattot adták elő, mindenki énekelt szólóban egy-egy kis részt, illetve a végefelé csoportokban is. Ez kihangsúlyozta az est kollektív jellegét.


Hozzászólások a Momus írásaihoz • 75312021-09-06 23:08:34

" Tehát nem kell 75 éves korban énekelni, ahogyan azt Gruberova teszi"



Kis pontosítás: Gruberova csak az idén tölti be a 75-öt, és utolsó koncertjét 72 évesen adta. Még egy évet tervezett, de ennek keresztbetett a Covid. Így csöndben visszavonult.


Nemzeti Hangversenyterem - és más helyszínek • 50992021-09-06 22:58:44

Sajnos ez a szabadtéri koncert a beengedési körülmények miatt vált számomra "emlékezetessé".



A belépésnél biztonságiak motozták végig a táskákat és szatyrokat, és nem engedtek be ételt és italt.



A barátnőmtől (akivel nem egyszerre léptünk be), még a palackját is elkobozták és kidobták (velem csak az italt öntették ki, a palackot megtarthattam).



Nos, az ÁSZF-ben valóban szerepel, hogy "a játszóhelyekre a biztonságra veszélyes, és/vagy a közönséget zavaró tárgyat, továbbá ételt, illetve italt tilos bevinni". Ez azonban - eddig legalábbis - az Erkelben és az Eiffelben úgy valósult meg, hogy az ember bevitte a ruhatárig az italát, ott még ihatott belőle, és leadta a ruhatárban. (Aki akart, a mosdóban is ihatott, a csapból.)



Most az Eiffelben a szabadtéren azonban elkobzás is volt, ami szerintem már nem volt jogszerű. Utólag derült ki, hogy valójában volt csomagmegőrző, de erről nem volt tájékoztatás mindenki számára.



Engem úgy informáltak a biztonsági őrök, hogy bent majd lesz lehetőség a palack megtöltésére. Ez az információ azonban nem bizonyult helytállónak. A mobilvécéknél a kézmosásra biztosított víz nem ivóvíz volt. Megkérdeztem egy operai dolgozót, hogy hol lehetne megtölteni a palackot, de csak a - fizetős - büfét tudta ajánlani. Tőlem tudta meg, hogy a biztonságiak nem engedik be az italokat.



Ilyen szempontból az Opera rosszabb, mint egy reptér, utóbbiban a kaját (ha nem folyékony) nem kobozzák el, a palackot sem, amit a mosdóban megtölthet az ember, sőt, kulturáltabb reptereken ivókutak is vannak.



Kevés olyan koncertre emlékszem, ahol motozás volt: a zsinagógában biztonsági okokból volt a reptérihez hasonló átvilágítás, meg egy pekingi koncertteremben is, de egyik helyen sem koboztak el vagy öntettek ki semmit. Pekingben udvariasan megkértek, hogy bizonyos tárgyakat a ruhatárban helyezzek el.



Ha a büfé forgalmát akarták az Eiffelben az elkobzással fellendíteni (remélem, a többletbevételt átutalják az alapítványnak, melynek támogatására buzdítottak), akkor rosszul mérték fel, hogy mekkora igény lesz a melegben az italokra, hatalmas tömeg állt sorba. A nézőtérre egyébként akadálytalanul vitték be az emberek a büfében vásárolt italt. Ha a rendezvényen megjelent köztársasági elnök biztonsága érdekében történt az intézkedés, akkor csak pont arra volt jó, hogy a békés koncertlátogatók életét megkeserítsék, de egy rossz szándékú embert nem igazán akadályozott volna meg abban, hogy bevigyen valamit (testi motozás ugyanis nem volt, és a csomagok átkutatása sem volt igazán alapos). Az is meglehet, hogy a klasszikus zenei koncert látogatóit egyszerűen egy kalap alá vették a stadionok közönségének balhésabb részével, és ennek megfelelő elbánásban részesítették.



Mit mondjak, nekem egyik verzió sem tetszik, így az esetleges további ilyen koncertek nélkülem fognak lezajlani (meg anélkül a másik két ember nélkül, akiket én szerveztem be a koncertre). Remélem, a kőszínházakban azért továbbra sem lesz motozás, mert ha lesz, ne nagyon számítsanak rám ott se.



Amúgy Brownlee igazán tetszett, bár fel nem foghattam, minek énekeltették el vele a Vágyom egy nő után ikszedik változatát - persze profi lévén elénekelte, de ez a nóta Kaufmann-nak jobban feküdt, és mindenkinek inkább az erősségeit kellene kidomborítani. Kis csalódást okozott az is, hogy a beharangozott Massenet Manon duett helyett a Traviata utolsó felvonásából hangzott el az ezerszer hallott duett, rutinból. A változtatásról az utolsó pillanatban dönthettek, mert a kiosztott nyomtatott műsorban még a Manon szerepelt.



A magyar fellépők közül Horti Lilla tetszett a legjobban, meg a torreádor-jelenetben Carmen kis énekelnivalójában Fürjes Anna Csenge. Néhányan meg egyáltalán nem tetszettek, a neveket mellőzöm.



Sokan sokat dolgozhattak ennek az estnek a sikeréért. Kár, hogy az élmény, az én esetemben legalábbis, hogy úgy mondjam, szuboptimális lett a motozási, elkobzási és szomjaztatási hercehurca miatt.


bakelitmentés • 152021-05-05 11:05:13

Ma délután kezdődik egy online konferencia:



Early Recordings: Diversity in Practice

https://early-recordings.com/2021-conference/



Zoom-on bárki csatlakozhat.


Nemzeti Hangversenyterem - és más helyszínek • 47992020-11-02 02:30:57

Úgy vélem, igazságtalan a szólisták teljesítményét sommásan a "botrányos" jelzővel elintézni. Nagyon kevés idejük lehetett felkészülni (a kiosztott műsorfüzetben még a Nelson-mise szerepelt, valamint Fried Péter neve és nem Cser Krisztiáné). Nyilván többet tudtak volna nyújtani, ha nem ilyen lehetetlenül rövid a felkészülési idő. Nekem így is pozitív élményt nyújtott a produkciójuk, és köszönöm a helytállásukat. A közönségtől szép tapsot kaptak.


Edita Gruberova • 31142020-10-01 17:42:04

A Szlovák Filharmónia honlapja szerint sajnos mégis törölni kellett a 10-i koncertet. :-((



Az erről szóló információ szlovákul ill. angolul



Az ok nyilvánvalóan a vírussal kapcsolatos rendelkezések szigorítása.



A jegyeket visszaváltják, vagy személyesen, vagy - online vásárlás esetén - e-mailben küldött kérésre (forrás: a navstevnik.sk jegyportál körlevele).


Edita Gruberova • 31102020-09-24 01:16:33

Változás: az október 10-i pozsonyi koncert mégis meg lesz tartva.



(Információm a fesztivál honlapjáról ill. Peter Valentovič karmestertől származik.)


Edita Gruberova • 31062020-09-14 18:16:31

A legújabb hír szerint lesz még egy zártkörű fellépés Svájcban a szlovák államelnök tiszteletére, és talán a kassai Devereux, és így zárul a karrier.


Edita Gruberova • 31042020-09-12 23:17:06

A teljes visszavonulásról szóló hírek elsietettek. A kassai előadásokat nem mondta le a művésznő, később fog dönteni róluk.


Edita Gruberova • 30972020-09-07 23:19:11

Most jött a hír, hogy az egész Pozsonyi Zenei Fesztivált lemondták a koronavírus miatt. :-(



Még reménykedhetünk, hogy a kassai előadások talán meg lesznek tartva...


Edita Gruberova • 30962020-09-04 23:00:31

A hírek szerint szcenírozott előadás lesz, azaz a színpadtól elvileg már visszavonult művésznő reaktiválja magát.



A színház honlapja szerint jegyek szeptember 21-től kaphatók.


Edita Gruberova • 30912020-08-25 20:26:15

Nem ő énekelt a koncerten, Valentina Nafornița.lépett fel helyette.


Edita Gruberova • 30892020-08-24 12:58:26

A Pozsonyi Zenei Fesztivál honlapja szerint Gruberova gálakoncert lesz (zenekari kísérettel) október 10-én!



Jegyek a Facebook oldal szerint szeptember 2.-tól kaphatók.


Kolonits Klára • 11822020-08-23 12:41:56

A zeneakadémiai koncertről időközben megjelent Zéta beszámolója.



(Én meg elnézést kérek, hogy elfelejtettem megemlíteni Palojtay János zongorakísérői közreműködését a koncerten.)


Kolonits Klára • 11812020-08-23 00:35:28

A művésznőt szerencsére élőben is lehetett látni-hallani ezen a héten: csütörtökön a Zeneakadémián énekelte az angol Vaughan Williams egyik dalciklusát, míg szombaton a BMC-ben az Operajátszóház c. műsorban lépett fel.



Mint a műsorközlőtől megtudtuk, Vaughan Williams On Wenlock Edge c. dalciklusának műsorra tűzése a művésznő kívánsága volt. A kíséretet a Korossy Vonósnégyes szolgáltatta.

Érdekes élmény volt a nálunk kevéssé ismert szerző - aki Bartók és R. Strauss kortársa volt - dalait hallgatni. A ciklus nem egy darabja sötét tónusú és a halált idézi meg, de úgy, mint az élet természetes részét.



Az elsősorban gyerekeknek szóló Operajátszóház igazi csapatmunka.

A műsor témája a Varázsfuvola volt, közreműködött az Óbudai Danubia Zenekar, melyet Dinyés Dániel vezényelt, aki a gyerekek számára magyarázatokkal is szolgált, Göttinger Pál rendezővel egyetemben. Az énekesek Erdős Attila és Kolonits Klára voltak. Erdős Papagenót alakította, míg Kolonits hol Pamina, hol Papagena volt (a Papagenóval énekelt két duettben), valamint fuvolán is közreműködött Papageno belépőáriájában.

A rendező itt is - mint más Operajátszóházak alkalmával - élt a közönség bevonásának eszközével. Papageno áriáját úgy rendezte meg, hogy Papageno bekötött szemmel bolyongott az erdőben, a fuvola (azaz a madarak) hangját követve, az erdő fáit pedig a résztvevő gyerekek alakították.


Nemzeti Hangversenyterem - és más helyszínek • 46922020-08-08 21:57:36

Szubjektív beszámolóm a pénteki Sevillairól:

Elsősorban Annalisa Stroppa, valamint Horváth István miatt váltottam jegyet. Stroppát, a magyar közönség többségétől eltérően, már ismertem a színpadról: 5 éve Wiesbadenben hallottam beugró Adalgisaként Gruberova mellett, és akkor nagyon elégedett voltam vele. A tegnapi előadás nem igazán igazolta vele kapcsolatos várakozásaimat, szerintem egy elfogadható rutinelőadást kaptunk Stroppától, de az a bizonyos "plusz" (inspiráltság, szuggesztivitás, kisugárzás), ami Wiesbadenben megvolt, itt nem volt érzékelhető. Szép mezzo hang, tud énekelni, játszani, profi - ennyi. Ugyancsak olasz "sztártársát", Giorgio Caoduro-t (Figaro) még ennyire se tudom értékelni. A hangnak nincs igazi "magja", "teste", valahogy kamu az egész.

Viszont a magyar közreműködők igencsak odatették magukat. Érezhető volt rajtuk a karanténból való kiszabadulás eufóriája.

Első helyen Horváth Istvánt (Almaviva) emelném ki, teljesítménye bármely világszínpadon megállná a helyét.

Kiss András (Bartolo) is kiválót nyújtott, fiatalságát sikerült hatásosan elmaszkírozni, talán csak túlságosan atlétikusan ugrált ez az "öregember". De a voce, az szuper.

Nagyot alkottak a maszkmesterek Palerdi András (Basilio) esetében is, és ott is volt hang is bőven, valamint Geiger Lajos (Fiorello) sem szűkölködött hangi erényekben. Farkasréti Mária (Berta) áriája viszont túlságosan öregesre sikeredett - lehet, hogy ez valakinek a "koncepciója" volt (ha igen, nem jó ötlet - én legalábbis kifejezetten szeretem, ha a Berták megcsillogtatják énekesi kvalitásaikat).

Cser Ádám karmester profin összefogta az előadást, bár a nyitányt untam (lehet, hogy csak a hangosítás, amelyhez nem vagyok szokva, volt a ludas). A rendezéssel - amit nem először láttam - nem voltam most kibékülve. A gegekkel itt is, ott is feldobott hagyományos előadás valahogy nem akart összeállni egységes egésszé, tök uncsi volt, sajnos. Lehet, hogy a szabadtéren nem annyira működik, ami a kőszinházban még igen.

Nem világos, hogy miért kell világsztárként beharangozott, valójában átlagos (Stroppa) vagy az alatti (Caoduro) olasz énekeseket felléptetni egy ilyen előadásban. Meg lehetne oldani hazai erőkkel is, jobb minőségben.

Mindezen fanyalgásaim ellenére határozottan pozitív élmény volt számomra ez a karantén utáni első élő operaelőadás.


Zenetörténet • 2742020-03-20 19:38:35

Azoknak, akik szeretnek régi újságokban, folyóiratokban böngészni: A vírushelyzetre való tekintettel április közepéig ingyenesen böngészhető az Arcanum Digitális Tudománytár, ami két évszézad magyar újságjait és folyóiratait teszi elérhetővé. További részletek itt.


Nemzeti Hangversenyterem - és más helyszínek • 45742020-03-14 16:53:11

A zenekar honlapja szerint 20-án 19 órakor elérhetővé teszik a felvételt a zenekar Youtube-csatornáján.


Kolonits Klára • 11592020-02-19 19:43:26

Sajnos nem láttam a szóban forgó videót, de tavaly érdeklődésből, nézőként résztvettem Edita Gruberova egyhetes mesterkurzusán Tirolban. Bár nem vagyok énekes, annyi lejött, hogy egy ilyen kurzuson nem lehet pillanatok alatt áttanítani, átalakítani régi rossz beidegződéseket. A kurzus végére, miután sokat gyakoroltak, sikerült egyeseknek valamennyire begyakorolni a Gruberova által tanított megoldásokat. A prompt utánzás e mesterkurzus során is többször "kudarcosnak" bizonyult, de akik ambicionálták a változtatást, érzékelhetően tudtak fejlődni néhány nap alatt.

Kolonits Klára nem a győri mesterkurzussal kezdte énektanítási munkásságát, és benyomásaim szerint az IQ-ja se kimondottan átlag alatti, aligha lehet vádolni azzal, hogy azt képzelné, hogy mindenkinek az anatómiája pont ugyanolyan, mint az övé. Viszont, úgy látom, vannak bizonyos technikai fogások, amelyek alkalmazása nélkül nem nagyon lehet valaki igazán jó énekes az ő fachjában. Nyilván ezeket próbálta megtanítani, és ha az elsajátítás nem sikerült azonnal, az nem az ő "kudarca", de nem is a tanítványoké. Amelyik tanítvány úgy gondolja, hogy érdemes a művésznő által mutatott úton továbbmenni, az majd nyilván megteszi.

Melegen ajánlom az énekesnő Mesterkurzus projektjének videóit: http://klarakolonits.com/masterclass/


Kolonits Klára • 11562020-02-17 19:00:09

Elképesztő hete volt Kolonits Klárának a múlt hét:



Honlapja szerint február 12-én mesterkurzust tartott Győrben a Széchenyi István Egyetemen,

13-án ugyancsak Győrben Konstanzát alakította a Nemzeti Színház színpadán,

14-én Pesten a Festetics-palotában az Új Harmónia Fúvósegyüttessel lépett fel (Händel Messiásából énekelt egy áriát, valamint Mozart Exsultate Jubilate-ját),

15-én a Müpában az Operajátszóház műsorban Mozart Don Giovannijának részleteiben Zerlinát (!) alakította,

16-án délelőtt a Müpa Fesztivál Színházában a Beethoven 250 sorozat keretében az A távoli kedveshez dalciklusból énekelt el két dalt (többször is, mert "magyarázós" műsor volt),

ugyanaznap este a Hatszín Teátrumban az Operabeavatóban Donna Anna volt.



Felsorolni is sok... A fentiek közül tanúja voltam a 14-i és 15-i, valamint a 16-i délelőtti eseménynek, és tanúsíthatom, hogy ezek a fellépések a művésznőtől már megszokott és elvárt magas színvonalon zajlottak, érzékelhető spórolás nélkül.



Én csak az események felén vettem részt, és még csak most "pihenem ki", azaz dolgozom fel őket. Mindegyik nagy élmény volt.



Hadd meséljek az egyikről, a számomra legszokatlanabbról: Az Operajátszóház a Budapesti Vonósok sorozata, Dinyés Dániel vezényletével és Göttinger Pál rendező fellépésével, valamint énekesekkel. Elsősorban gyerekeknek szól. A Tükörteremben rendezik az egyórás műsort. A zenekar pódiumon helyezkedik el, a terem közepén van egy nagy tér, ahol a gyerekek ülnek párnákon, a felnőtt kísérők és a túl kicsi vagy félős gyerekek oldalt ülnek székeken. A műsorban a nagyszerű énekbetétek és az ezeket kísérő élvezetes zenei és rendezői magyarázatok mellett az ún. gamifikáció ("játékosítás") módszerét is alkalmazzák: a középen levő gyerekek kapnak bizonyos játékszabályokat, és eszerint kell viselkedniük, részt véve az opera cselekményében az énekesekkel együtt. A Don Giovanni-Zerlina kettőst úgy játszották el, hogy a két énekes (Cseh Antal és Kolonits Klára) a tér két átellenes pontjáról indult el (énekelve a kettőst), és a gyerekeknek kellett a talpuk alá rakosgatni a párnákat, csak párnára léphettek, és két párna nem lehetett egymáson. Nos, némi "túra" után sikerült középen találkozniuk.

Később a felnőtt közönségből is bevontak egy apukát a játékba: ő játszotta Masetto (néma) szerepét egy széken ülve, és az volt a rá vonatkozó szabály, hogy nem mozdulhatott meg, és nem nevethette el magát, miközben a neki éneklő Zerlina bármit csinálhatott, csak nem érhetett hozzá.

Volt még Regiszterária is (Cseh Antal ezúttal Leporello bőrébe bújt), a gyerekeknek meg kellett jegyezniük, hogy melyik országban hány nőt hódított meg Don Giovanni, illetve milyen nőket kedvel, és ki lettek kérdezve belőle (jól teljesítettek).

Az Operajátszóház elvileg a kisiskolás korosztálynak szól, de szerintem melegen ajánlható minden gyereknek 4 és 124 éves kor között...

Számomra a legnagyobb élmény mégiscsak Zerlina volt, abszolút különlegesség, sose hallottam még a művésznőt ebben a szerepben. De az egész produkció szuper volt.


Hozzászólások a Momus írásaihoz • 72632020-02-12 23:15:40

Badarság, hogy az Alvajáró librettistája, Felice Romani, szicíliai lett volna. Valójában genovai volt, Bellini volt a szicíliai.



A Tell Vilmos-Alvajáró analógia ott bicsaklik meg, hogy Tell Vilmos, ha nem is igazán történeti személy, de mindenesetre egy jól ismert legenda főszereplője, amelynek helyszíne adott: Uri kanton, ami ugye német vidék. Aki a történetet feldolgozó, komolyan vehető művet akar írni, bármilyen nyelven, meg kell tartania ezt a helyszínt, így Rossini - Schiller színművén alapuló - operája is itt játszódik. A szereplők közül jó néhánynak a francia librettóban is német (vagy legalábbis németes) maradt a neve: Arnold, Hedwige stb. Az Alvajárónál nincs ilyen többnyelvi vonatkozás és helyszíni kötöttség. Teljesen fiktív a sztori, bárhova helyezhető. Romani egy svájci faluba helyezte. A szereplők nevei olaszok, és olaszul beszélnek (énekelnek) az olasz megrendelésre készült, Olaszországban bemutatott darabban, melyet olaszok írtak. Így joggal adódik a következtetés, hogy egy svájci olasz faluról van szó (még ha Romani explicite nem is adta meg, hogy olasz a falu).

Érdekesség, hogy a címszereplő Amina neve valójában arab eredetű. Az Amina név mai itáliai elterjedtségéről itt van adat. Színesíti a képet, hogy az Itália egy részét egykor benépesítő etruszkoknak volt egy Amina nevű városuk.


Hozzászólások a Momus írásaihoz • 72482020-02-11 16:53:21

Igaz, de olaszul beszélnek (énekelnek) a szereplők, és olasz nevük van.



Svájci nyelv nincs, a hivatalos nyelvek tudomásom szerint az olaszon kívül a francia, a német és a rétoromán.


Hozzászólások a Momus írásaihoz • 72462020-02-11 16:19:11

Egy svájci olasz faluban :-)


Nemzeti Hangversenyterem - és más helyszínek • 44882020-02-10 00:10:21

Nem okozott csalódást a koreai tenor, sőt! Szerintem ő volt a legjobb az előadói gárdában. Hangja betöltötte a terem óriási terét, jó technikával, árnyaltan, kifejezően énekelt.


Nemzeti Hangversenyterem - és más helyszínek • 44832020-02-03 22:14:46

Az eredetileg beharangozott tenor, Francesco Demuro, akit a Puritánokban megkedveltünk, sajnos mégse fog fellépni az előadásban. Remélem, a helyette éneklő fiatal koreai tenor nem okoz majd csalódást.


Nemzeti Hangversenyterem - és más helyszínek • 44822020-02-03 22:11:25

Tényleg reményteli. A felvételből ítélve megvan az elégikus jellegű hangszín, ami Bellinihez kell.



Azért a hölgy kösse fel a fehérneműt - az Alvajáró fináléja két éve már elhangzott a Müpában...



Hallotta valaki Markovát tavaly a Veszprémfesten Gilda szerepében?


Erkel Színház • 104082020-01-13 22:34:57

Takatsa fórumtárs beszámolójával egyes pontokon egyetértek, más pontokon nem. Schrottot én is nagyon kedvelem, jó is volt most is. Szerintem a voce maga nem osztályon felüli, de az egész jelenség magávalragadó.



Én örültem, hogy Schrott nem egyedül szerepelt, hanem egy igazi csapatjáték középpontjában állt. Vashegyi György szerintem igen jól fogta össze az egészet. Kétségtelenül más a stílusa, mint a konvencionális Mozart-interpretátoroké, már csak régizenei múltja okán is más a megközelítése, szerintem ebben Harnoncourtra hasonlít.



Rácz Rita megítélésében egyetértünk, szerintem óriásit fejlődött az utóbbi időben, hangilag és a színészi játékot tekintve is. Nagyszerűen énekelte a Rózsaáriát.



Kálnay Zsófia szerintem az előadás legszebb hangja volt, és remek volt az alakítása.



Molnár Levente igen szép hanggal rendelkezik, de mintha a hang az alsóbb régiókban nem lenne annyira kistafírozva.



Rost Andrea kérdésében csak annyiban nem értek egyet a fórumtárssal, hogy én nem az énekesnőt sajnálom, hanem magunkat, hogy nem kaptunk jobb Grófnét. A hang ki van élesedve (nem elfogadhatatlan mértékben, de engem zavar), időnként kicsit huhogott is. A hangi teljesítmény csökkenését sajnos az ő esetében nem ellensúlyozza előadóművészi bölcsesség növekedése. Interpretáció tekintetében ugyanolyan sekélyes, mint mindig évtizedek óta. Sajnos. Véleményemmel feltehetően kisebbségben vagyok, a megítélésem szerint gyenge Dove sono-ját a közönség nagy ovációja követte.



A mellékszereplők kitettek magukért, és azt is érdemes megemlíteni, hogy jól sikerültek a maszkok is, pl. remek volt Gábor Gézáé és Megyesi Zoltáné.



Úgy vélem, összességében megérdemelt volt a siker, és mindenki hozzátette a magáét, a színpadon és azon kívül is.


Mi újság a debreceni Csokonai Színházban? • 1082019-12-09 23:56:37

Pénteken volt a premierje Debrecenben a Szöktetésnek, benne Kolonits Klára csodás Konstanza-alakításával. A kifinomult vokális nüanszok, a tökéletes trillák... minden hangi trükk a kifejezést szolgálja, hihetetlen érzelmi mélységeket tárva fel. A második felvonásban a legtragikusabb heroinákkal szinte egyenrangú hősnőként mutatkozott meg, és ha valaki ezt túlzásnak tartja, gondoljon bele: egy, a házastársi (jegyesi) hűséget alapvető értéknek tartó nő számára tényleg rettenetes, ha arra akarják kényszeríteni, hogy a párja helyett más férfival töltse az éjszakát, és érthető, ha a kínzást és a halált is elviselhetőbbnek tartja. A történet átélhetőségét nagyban segíti, hogy a rendezés (Juronics Tamás munkája) modern, és, tudjuk, vannak a világon helyek, ahol ez a történet akár ma is megtörténhet. Van a rendezésben néhány ötletes és hatásos megoldás, pl. amikor a szerelmespár szökni próbál és elfogják őket, és kiderül, hogy Belmonte a basa halálos ellenségének a fia, a szerelmeseket láncra verik, és a lánc hossza még pont lehetővé teszi, hogy némi erőfeszítéssel elérhessék egymást és csókot váltsanak. Vannak vitatható elemek, pl., hogy Konstanza az első jelenetének elején meg van bilincselve, de el lehet fogadni, hogy ez a basa pszichológiai hadviselésének része. A rendezésben - csakúgy, mint a darab zenéjében - keverednek a tragikus és komikus elemek. A végén pedig van egy elég nagy dramaturgiai csavar.

Amikor a szereposztást megláttam, két név láttán igen meghökkentem: László Boldizsár mint Belmonte, és Cseh Antal mint Ozmin? Mindkét művészt igen becsülöm, de nehéz volt elképzelni őket szerepükben. Nos, Cseh színészileg nagyszerűen hozta az ebben a rendezésben biztonságiőr-jellegű figurát, és hangilag is többet megtett, mint amit vártam, de ennek ellenére, mivel nem valódi basszus, ez nem igazán az ő szerepe. Viszont László Boldizsárról bebizonyosodott, hogy, igen, Belmontéra is képes. Fellépése alighanem összefüggésbe hozható azzal, hogy felesége, Nánási Helga alakította Blondét. Nánási, akit először hallottam, nem túl nagy hang, de, legalábbis a debreceni színházban, elegendő a szerephez. A felső hangi régiókban jól ki van stafírozva, az alsókban kevésbé. Játéka hiteles és szórakoztató. Pedrillo Laki Péter volt. Őt korábban a Margitszigeten Bóni grófként láttam, akkor, kiváló színészi alakítás mellett, éneklése gyakorlatilag a mikroportba való kiabálás volt (lehet, hogy nem volt formában aznap). Ahhoz képest Pedrillo-alakításának hangi része fejlődést mutat, de még mindig nem mondanám operaénekesnek. Kérdés, hogy mit ambicionál és hova tud fejlődni. Színészileg Pedrillóként is nagyon jó volt.

A zenekar teljesítményéről (karmester: Somogyi-Tóth Dániel) kicsit vegyes benyomásokat szereztem, de az énekeseket jól szolgálták. A kórus szépen teljesített. Az együttesek jól össze voltak próbálva.

A közönség vastapssal honorálta az előadást. A produkció a Coopera projekt keretében valósult meg. Győrben is látható lesz.


Kolonits Klára • 11402019-12-02 22:04:09

A művésznő - honlapja szerint - december 6-án a Szöktetésben énekel Debrecenben.



A szerepet jövő májusban Pesten is énekli, csakhogy a sorozat egyik előadására se lehet jegyet kapni. A legtöbb előadás zártkörű, arra az egyre, amelyik nem az, pedig már feltehetően elfogytak a jegyek.


Belcanto • 9272019-11-29 00:27:56

Élvezetes, színvonalas koncert volt, mind a koncepció, a műsor összeállítása, mind a kivitelezés tekintetében.

Az énekkari művészek közül szólistaként korábban már hallottam Bakos Kornéliát, Dékán Jenőt és Varga Donátot, és megjegyeztem a nevüket.

Most sem  okoztak csalódást, és újabb neveket jegyeztem meg: a basszus Kelemen Dánielét, valamint a szoprán Bálint Ágnesét, aki színes és jelentős vivőerejű hanggal és remek előadói képességekkel rendelkezik.

Élvezetes volt Tóth Antal összekötő szövege is. Átsejlett rajta az enciklopédikus tudás. Alighanem napokig tudna a belcantóról beszélni, anélkül, hogy puskázna vagy ismételné magát.

Minden közreműködő szépen teljesített, senkinek sem kell szégyellnie magát. Elismerésem!


Kolonits Klára • 11372019-10-28 17:01:06

November 11-én 17 órától a Katona József Színház Kantinjában lesz egy beszélgetés, külföldön élő magyar színházi alkotókról. A belépés ingyenes.



Az egyik beszélgetőtárs Kolonits Klára lesz.



További információk:



https://szinhaz.org/csak-szinhaz/csak-szinhaz-budapest/2019/10/20/jo-kerdes-kulfoldon-elo-magyar-szinhazi-alkotokrol-beszelgetnek-novemberben/



https://deszkavizio.hu/november-11-en-folytatodik-a-jo-kerdes-sorozat-a-katonaban/



"Szó lesz arról, hogy más munkamódszert igényel-e az alkotóktól a külföldi környezet, illetve arról is, hogy hogyan változik a színházi hatásmechanizmus más országokban, színházi kultúrákban?"


Pantheon • 24092019-10-05 16:20:36

Martin Bernheimer amerikai zenekritkus (1936-2019)


  
Műsorajánló
Mai ajánlat:
18:00 : Budapest
Ötpacsirta Szalon (FSzEK Zenei Gyűjteménye)

A klasszikus ének új generációja: tanítványok, tehetségek, jelen és jövő csillagai
Prof. Laki Krisztina ének mesterkurzusának záró koncertje
Műsoron áriák és dalok klasszikus remekművekből.
Kísér Mezei Pál zongoraművész.

20:00 : Budapest
Magyar Állami Operaház

"Tenorissimo" - ünnepi operagála Fabio Sartorival és magyar énekesnőkkel
18:00 : Tokaj
Kulturális és Konferencia Központ, Zsinagóga

"Zempléni Fesztivál"
A XIV. Cantemus Nemzetközi Kórusfesztivál kórusai

19:00 : Fertőd
Esterházy Kastély

Keller Quartet:
Keller András, Környei Zsófia, Homoky Gábor, Fenyő László
Haydn: d-moll „Quinten” vonósnégyes Op. 76 No. 2
Dvořák: F -dúr „Amerikai” vonósnégyes Op. 96 No. 12
Haydn: D-dúr vonósnégyes Op. 76 No. 5

20:00 : Sárospatak
A Művelődés Háza és Könyvtára

Keszei Bori, Fodor Beatrix, Megyesi Schwartz Lúcia (ének)
Pokorny Lia (próza)
Budafoki Dohnányi Zenekar kamaraegyüttese: Lajhó Barbara, Nagy Szilvia, Nádasdi Szilvia (hegedű), Kusz Viktória (brácsa), Szabó Anna (gordonka)
"Zempléni Fesztivál"
Női sors Európában - asszonyok az operákban
Gounod: Júlia cavatina (Rómeó és Júlia)
Mozart: Barbarina ária (Figaro házassága)
Mozart: Grófné és Susanna duett (Figaro házassága)
Rossini: Isabella áriája (Olasz nő Algírban)
Puccini: Lauretta ária (Gianni Schicchi)
Puccini: Mimi ária (Bohémélet)
Bizet: Carmen ária (Carmen)
Offenbach: Barkarola (Hoffmann meséi)
Kacsóh: Iluska dala (János vitéz)
Erkel: Melinda Tiszapart-ária (Bánk bán)
Bernstein: Ludwig ária (Candide)
Lehár: Vilja dal (A Víg özvegy)
A mai nap
született:
1881 • George Enescu, zeneszerző († 1955)
1965 • Johan Botha, operaénekes († 2016)
elhunyt:
1975 • Vujicsics Tihamér, zeneszerző, népzenekutató (sz. 1929)