vissza a cimoldalra
2022-11-28
részletes keresés    Café Momus on Facebook
Bejelentkezés
Név
Jelszó
Regisztráció
Kiemelt fórumaink
Opernglas, avagy operai távcső... (21606)
Kedvenc felvételek (740)
Mi újság a Magyar Állami Operaházban? (63905)
Nemzeti Hangversenyterem - és más helyszínek (5767)
Hozzászólások a Momus írásaihoz (7780)
Momus társalgó (6412)
Élő közvetítések - HAANDEL emléktopik (8730)
Milyen zenét hallgatsz most? (25131)
Társművészetek (2582)
A komolyzene jelene és jövője Magyarországon (2410)
Digitális kerekasztal (129)
Kedvenc előadók (2933)
Haladjunk tovább... (237)

Olvasói levelek (11896)
A csapos közbeszól (99)
Legfrissebb fórumaink
Mi újság a Szegedi Nemzeti Színházban? (3305)
Ilosfalvy Róbert (1008)
Házy Erzsébet művészete és pályája (5404)
Magyar Televízió opera-, balett- és operett közvetítései - hazai produkciók (1596)
Pantheon (3192)
Operett, mint színpadi műfaj (5257)
Balett-, és Táncművészet (6148)
Momus-játék (6349)
Zenei események (1027)
Évfordulók, jeles napok, születésnapok etc. (904)
Rost Andrea (2134)
A díjakról általában (1172)
Kolonits Klára (1237)
Kimernya? (4677)
Lehár Ferenc (817)
MET-es operaelőadások moziban (631)

Fórumok teljes listája
Impresszum

megjelenteti:
Café Momus Egyesület
adószám:
18240531-1-43
számlaszám:
11711003 20016193

apróhirdetés feladása:

Név: peter
Leírás:
Honlap:
   


peter (4 hozzászólás)
 
 
Mi újság a Magyar Állami Operaházban? • 633532022-06-06 19:49:33

Polentzanit meg tudom érteni. Én is ezért nem vettem jegyet az egyébként egyik kedvenc operámra a Don Carlosra. A korábbi rendezés, diszletek, kosztümök telitalálat volt! A mai rendezőket nem az érdekli, hogy a néző mit szeretne!


Mi újság a Magyar Állami Operaházban? • 608662018-06-20 14:23:46

Szerintem jelenleg az operaház kiemelkedő énekese Kolonits Klára. Sajnos csak két évvel ezelőtt hallottam először (bel canto reoladed) és meg kell mondjam elvarázsolt. A hangja kiegyenlítetten szól a legnagyobb magasságokban és mélységekben is. Technikai problémája nincs. Egy hamis hangja nincs. Vannak énekesek, akiknél az ember azon izgul, hogy ki tudja énekelni az ária végi magas hangot. Kolonitsnál ez meg sem fordul a fejemben. Csak rá lehet figyelni. Lucia, Hugenották, Norma – mindben a maximumot adta. Csak megjegyzem, hogy nála sokkal gyengébb énekesek kaptak már Kossuth díjat. Sok operát láttam életemben (70) , megfordultam Europa jelentős operaházaiban, ő mindenhol megállná a helyét. Hogy mi a titka, nem tudom! A fentieken kívül valószínű egy kisugárzó egyéniség.                                                              Mindezt azért írom, mert szerintem ő ma nem hasonlítható senkihez az operaház jelenlegi énekesei közül.



 


Mi újság a Magyar Állami Operaházban? • 572222016-10-10 14:48:34
Tegnap láttam a Traviátát. A salzburgi „nagy sikerű „ előadásokhoz hasonlóan ezt is inkább cd-n kellet volna meghallgatnom. A katasztrofális, öncélú rendezés tönkre tette az egész előadást. Nem a zenekaron és az énekesen múlott, hogy semmilyen hatást nem gyakorolt rám. Ők mindent megtettek a siker érdekében és róluk csak elismeréssel szólhatok. Már az is csoda, hogy végig tudták énekelni ezt az előadást. (Ileana Cotrubas nyilatkozta, hogy azért hagyta abba az operajátszást, mert ő ezekkel a modernkedő rendezésekkel nem ért egyet.) Úgy éreztem magam, mint akit tévedésből ültettek oda, és néznie kell mindazt, ami a színpadon történik. Hatással a cselekmény csak akkor volt rám, amikor Violetta (Miklósa Erika) egyedül marad, kialszanak a fények, eltűnnek a zavaró diszletek és csak őt látjuk, a haldokló Violettát. De sajnos ez csak pár percig tartott. Az egész előadásról olyan érzésem alakult ki, hogy csak a polgárpukkasztó momentumokra fektettek hangsúlyt (Felboruló kanapé, Alfréd vattacukros húga, Hófehérke koporsóban), amelyeknek egyébként a mű szempontjából semmi jelentősége nem volt, a rendezés (színészmozgatás) teljesen szétesett.
Láttam már modern rendezésű kitűnő operaelőadást, igaz a TV-ben. Sydneyből egy Bohéméletet, amelyben mai fiatalok élték az életüket, tele szenvedéllyel, anélkül, hogy a szöveg és zene által behatárolt környezetből kiragadták volna őket, vagy egy humoros madridi Hamupipőkét, tele ötletekkel. De sajnos a rendezők némelyike kihasználják, hogy a közönség zöme nem érti a szöveget, igy aztán kard helyett géppisztolyt ránt Manrico a Trubadurban egy olajfinomítóban (Bregenz), vagy teremőr Leonora egy képtárban (Salzburg). A rendezők igyekeznek egymáson túltenni a hülyeségekben. De jó lenne, ha ez nem a nézők kontójára történne. Vagy talán írják ki ezeknél az előadásoknál színlapra: belépés eszementeknek.
Aki látott már egy operát más előadásban, annak van összehasonlítási alapja. Aki nem, az vagy elfogadja, vagy nem megy többet operába. Az unokáimat nehezen tudom rávenni az Erkel színházi Carmen előadás után, hogy újra eljöjjenek velem az operába. Azt hiszem, hogy egy jó opera feltétele az énekeseken és a zenekaron kívül, hogy a mondanivaló, a zene, a díszlet és a kosztüm valahol összhangban legyen. Nem elég az, ha a történetet valamilyen sci-fi környezetbe teszik. És végül nem hiszem, hogy az ilyen „modern„ operákra lenne igény. A fizetéshez képest nem olcsó belépőjegyekért pedig ne kísérletezzenek velem az operarendezők.
Momus társalgó • 58492016-10-10 14:08:11
Tegnap láttam a Traviátát. A salzburgi „nagy sikerű „ előadásokhoz hasonlóan ezt is inkább cd-n kellet volna meghallgatnom. A katasztrofális, öncélú rendezés tönkre tette az egész előadást. Nem a zenekaron és az énekesen múlott, hogy semmilyen hatást nem gyakorolt rám. Ők mindent megtettek a siker érdekében és róluk csak elismeréssel szólhatok. Már az is csoda, hogy végig tudták énekelni ezt az előadást. (Ileana Cotrubas nyilatkozta, hogy azért hagyta abba az operajátszást, mert ő ezekkel a modernkedő rendezésekkel nem ért egyet.) Úgy éreztem magam, mint akit tévedésből ültettek oda, és néznie kell mindazt, ami a színpadon történik. Hatással a cselekmény csak akkor volt rám, amikor Violetta (Miklósa Erika) egyedül marad, kialszanak a fények, eltűnnek a zavaró diszletek és csak őt látjuk, a haldokló Violettát. De sajnos ez csak pár percig tartott. Az egész előadásról olyan érzésem alakult ki, hogy csak a polgárpukkasztó momentumokra fektettek hangsúlyt (Felboruló kanapé, Alfréd vattacukros húga, Hófehérke koporsóban), amelyeknek egyébként a mű szempontjából semmi jelentősége nem volt, a rendezés (színészmozgatás) teljesen szétesett.
Láttam már modern rendezésű kitűnő operaelőadást, igaz a TV-ben. Sydneyből egy Bohéméletet, amelyben mai fiatalok élték az életüket, tele szenvedéllyel, anélkül, hogy a szöveg és zene által behatárolt környezetből kiragadták volna őket, vagy egy humoros madridi Hamupipőkét, tele ötletekkel. De sajnos a rendezők némelyike kihasználják, hogy a közönség zöme nem érti a szöveget, igy aztán kard helyett géppisztolyt ránt Manrico a Trubadurban egy olajfinomítóban (Bregenz), vagy teremőr Leonora egy képtárban (Salzburg). A rendezők igyekeznek egymáson túltenni a hülyeségekben. De jó lenne, ha ez nem a nézők kontójára történne. Vagy talán írják ki ezeknél az előadásoknál színlapra: belépés eszementeknek.
Aki látott már egy operát más előadásban, annak van összehasonlítási alapja. Aki nem, az vagy elfogadja, vagy nem megy többet operába. Az unokáimat nehezen tudom rávenni az Erkel színházi Carmen előadás után, hogy újra eljöjjenek velem az operába. Azt hiszem, hogy egy jó opera feltétele az énekeseken és a zenekaron kívül, hogy a mondanivaló, a zene, a díszlet és a kosztüm valahol összhangban legyen. Nem elég az, ha a történetet valamilyen sci-fi környezetbe teszik. És végül nem hiszem, hogy az ilyen „modern„ operákra lenne igény. A fizetéshez képest nem olcsó belépőjegyekért pedig ne kísérletezzenek velem az operarendezők.
   
Műsorajánló
Mai ajánlat:
19:00 : Budapest
Zeneakadémia, Solti Kamaraterem

Banda Ádám (hegedű), Matuska Flóra (cselló), Prunyi Ilona (zongora)
Mozart: 26. (B-dúr) hegedű-zongora szonáta, K. 378
Dohnányi: cisz-moll hegedű-zongora szonáta, op. 21
Boëllmann: G-dúr zongoratrió, op. 19

19:00 : Budapest
Óbudai Társaskör

Óbudai Kamarakórus
vezényel: Erdős Ákos
zongorán közreműködik: Király Miklós
"Az Óbudai Kamarakórus 36. éves jubileumi hangversenye"

19:30 : Budapest
Zeneakadémia, Nagyterem

Kriszta Kinga (szoprán), Vörös Szilvia (mezzoszoprán), Vigh Andrea (hárfa)
A Magyar Rádió Szimfonikus Zenekara és Énekkara (karigazgató: Pad Zoltán)
Vezényel: Kovács János
Ravel: Pavane egy infánsnő halálára
Debussy: Két tánc
Saint-Saëns: Koncertdarab hárfára és zenekarra, op. 154
Debussy: La Damoiselle élue (A kiválasztott hölgy)
Ravel: La valse
A mai nap
született:
1632 • Jean-Baptiste Lully (Giovanni Battista Lulli), zeneszerző († 1687)
1829 • Anton Grigorjevics Rubinstein, zongorista, zeneszerző, karmester († 1894)