vissza a cimoldalra
2022-11-29
részletes keresés    Café Momus on Facebook
Bejelentkezés
Név
Jelszó
Regisztráció
Kiemelt fórumaink
Opernglas, avagy operai távcső... (21621)
Társművészetek (2583)
Momus társalgó (6413)
Kedvenc felvételek (740)
Mi újság a Magyar Állami Operaházban? (63905)
Nemzeti Hangversenyterem - és más helyszínek (5767)
Hozzászólások a Momus írásaihoz (7780)
Élő közvetítések - HAANDEL emléktopik (8730)
Milyen zenét hallgatsz most? (25131)
A komolyzene jelene és jövője Magyarországon (2410)
Digitális kerekasztal (129)
Kedvenc előadók (2933)
Haladjunk tovább... (237)

Olvasói levelek (11896)
A csapos közbeszól (99)
Legfrissebb fórumaink
Kimernya? (4687)
Gaetano Donizetti (1012)
Csajkovszkij, Pjotr Iljics (208)
A díjakról általában (1179)
Mi újság a Szegedi Nemzeti Színházban? (3307)
Balett-, és Táncművészet (6150)
A nap képe (2349)
Pantheon (3193)
Operett, mint színpadi műfaj (5258)
Momus-játék (6352)
Sass Sylvia (490)
Ilosfalvy Róbert (1008)
Házy Erzsébet művészete és pályája (5404)
Magyar Televízió opera-, balett- és operett közvetítései - hazai produkciók (1596)
Zenei események (1027)
Évfordulók, jeles napok, születésnapok etc. (904)

Fórumok teljes listája
Impresszum

megjelenteti:
Café Momus Egyesület
adószám:
18240531-1-43
számlaszám:
11711003 20016193

apróhirdetés feladása:

Név: Csákovics
Leírás:
Honlap:
   


Csákovics (138 hozzászólás)
 
Mi újság a Szegedi Nemzeti Színházban? • 32932022-11-06 01:51:34

Egy másik tévedés: a Nemzeti Színházban, majd a Magyar Királyi/Állami Operaházban 1838-tól 1944. márciusáig szinte folyamatosan repertoáron volt a darab, 192 előadást ért meg! A későbbiekben egy német vendégjáték(1977), majd a Zsótér-féle döbbenet az Erkelben. Összesen 206 alkalom.


Mi újság a Szegedi Nemzeti Színházban? • 32922022-11-06 01:51:31

Egy másik tévedés: a Nemzeti Színházban, majd a Magyar Királyi/Állami Operaházban 1838-tól 1944. márciusáig szinte folyamatosan repertoáron volt a darab, 192 előadást ért meg! A későbbiekben egy német vendégjáték(1977), majd a Zsótér-féle döbbenet az Erkelben. Összesen 206 alkalom.


Mi újság a Szegedi Nemzeti Színházban? • 32712022-09-29 10:22:18

Én úgy tudom,  a Kalóz olaszul megy, itt csak a nyelv megjelölése a téves.



Szemben a Bűvös vadásszal! Azon a színlapon továbbra sem láthatni sem az eredeti, sem a magyar szöveg írójának a nevét...


Mi újság a Szegedi Nemzeti Színházban? • 32622022-09-04 11:04:20

Szilágyi János bizonyára Kolozsvárról érkezik.



És vajjon ki írta az eredeti szövekönyvet, és ki a magyart? A legtöbb színlap szerint ezek csak úgy, maguktól szoktak létrejönni. :D


Hozzászólások a Momus írásaihoz • 77142022-09-04 10:59:49

A ’60-as években már igen. De az írásban említett, 1958-as előadás idején még más volt a „vonal”, a legkatolikusabb uralkodó sem hajlongott az oltár előtt – legalább is szóban…


Hozzászólások a Momus írásaihoz • 77092022-09-03 20:22:05

Mert akkoriban magyarul énekelték a művet, és - feltételezem, politikai okból - az eredeti jelentés helyett éppen az ellenkezője hangzott el Fülöp szàjából: "Soha meg nem hajlíthatja hatalmam az egyház!".



A spanyol birodalom pedig hatalma csúcsán volt, II. Fülöp, ha nem is az egész, de ahogyan Posa márki mondja, "a fél világ" felett uralkodott. Az sem kicsi...


Rost Andrea • 21152022-08-13 13:44:37

Ráadásul ez a cikk még meg sem jelent, ha jól látom... :D


Nemzeti Hangversenyterem - és más helyszínek • 55812022-08-06 00:41:55

De legalább megtudtuk, hogy "az Operaház Állami Zenekara" adta elő...

Magyar Televízió opera-, balett- és operett közvetítései - hazai produkciók • 15492022-06-27 14:26:36

Leszámítva az időnként kb.: 2-6 kockás elcsúszások miatti félretátogásokat, ami a vágáson múlott...


Mi újság a Szegedi Nemzeti Színházban? • 31482022-05-15 14:36:54

Azt sosem szabad elfelejtenünk: csupán a librettó létezik, az összes többi csak képzelgés! Fiktív szereplők fiktív élete a szövegkönyvön kívül.


Pál Tamás, karmester • 2462022-02-01 15:17:42

2032-ben lesznek még cifrábbak is!

Mi újság a Szegedi Nemzeti Színházban? • 30202022-01-28 15:09:11

Ez nálam többnyire belső kényszer. :D


Mi újság a Szegedi Nemzeti Színházban? • 30142022-01-28 09:43:26

Szivárog...

Mi újság a Szegedi Nemzeti Színházban? • 30122022-01-28 07:30:22

A jövő hétvégi Stuart-koncertek elmaradnak!



Pontosabban áttolódnak április elejére.


Pantheon • 29622021-10-11 19:43:17

Ágoston Edit, operaénekes (82)


Mi újság a Szegedi Nemzeti Színházban? • 28802021-07-28 11:03:13

Ritka illetlen egy írás.


Erkel Színház • 108292021-03-04 12:22:53

"Héterő üzenete:Főleg azon kedves Momus-olvasók számára szeretnék pár perces egybevetést mutatni, akik csak olvassák elmélkedéseinket."



Magam is így vagyok ezzel. Ezért javaslom, nézzük meg, mit is állít szembe mivel bejegyzésében!



Az ön által idézett két felvételről:



  Az első egy végtelenül vacak hangminőségű videófelvétel, amin akkor sem lenne jól érthető a magyar szöveg, ha a fordítás prozódiai és egyéb énekelhetőségi szempontból tökéletes volna. Nem az, de ez más téma. És erről nem Kincses művésznő tehet.



  A második esetben teljesen mindegy, milyen a hangminőség, hiszen ott a felirat olvashatóságát az nem befolyásolja.



Ez már egy erős hendikep a magyar nyelvű előadásnak, amiről nem tehet szegény...





 



A második megközelitési tévedés(?):



Az énekelt szöveg fordítójának kezét súlyos láncok húzzák: meg kell felelnie a tartalmi ("Mit is mond, mit is mond?" ;) ) és a formai elvárásoknak (mondjuk úgy egyszerűen: a kottának és a versformának) egyaránt. Ezt ki-ki tehetsége, felkészültsége szerint tudja elérni. Várady talán jobb énekes lehetett, mint amilyen műfordító volt, de munkássága méltó a tiszteletre.



A felirat fordítója teljes szabadsággal dolgozik, senki nem kéri számon tőle a szótagszámot, a ritmusképletet, az énekelhetőséget (még csak a határidő sem köti!). Persze helyenként használhatja ezen eszközöket, de nem kényszer. Megvan a lehetősége, hogy olyan szavakat, jelzőket használjon, amelyektől a szöveg már önmagában is szép lehet! Ehhez némi nyelvismeretre, szókincsre és ízlésre van szükség. Itt egyik sem hiányzik.



" Na kérem, ez a különbség. "



Szerintem is.



Olyan nagy a különbség, mintha egy állatkerti, szűk ketrecbe zárt antilopot hibáztatnánk, miért nem szökell a szavannán.


Erkel Színház • 108202021-03-02 13:57:30

Nem tudom, valóban várt-e választ erre az indulatos pamfletre, de a feltett kérdésekre igyekszem legjobb tudásom szerint válaszolni, még ha olykor már a kérdésben a válasz is benne volt.



Azt csak udvariasan javasolni merem, hogy a heves vagdalkozás helyett legyen ez inkább beszélgetés a témáról, vagy harciasabban: véleményütköztetés!



" - "Verdi nem írt operát DON CARLO címmel."

Amikor négyfelvonásossá
alakult a mű, ahhoz sem volt köze? "



De, természetesen. Az olaszra fordított szövegkönyvhöz volt köze, nem is kevés. És az olasz nyelvű átdolgozásokhoz is ő írta a zenét... Fel sem merült bennem az "idegenkezűség" ötlete...



" Carlos = Carlos, a hitelesség alapján - úgymond - nálunk átspanyolosodott.

         Hát a többiek miért nem spanyolosodtak át (francia / spanyol) ?

Élisabeth / Isabel, Thibault / Tebaldo, Rodrigue / Rodrigo, Eboli / Éboli, Philippe / Felipe, Le comte de Lerme / Conde de Lerma..."



Igen. Carlos = Carlos. Franciául is és spanyolul is.



A többiek neve is átspanyolosodott. Pontosan úgy, ahogyan Ön azt a felsorolásban jelezte. Mindeki "visszakapta" a spanyol nevét. Leszámítva az aktuális és volt uralkodókat és házastársukat (V. Károly, II. Fülöp, Erzsébet királyné). Ez nem az operai névadási szokásokat követi (ha egyáltalán létezik ilyen fogalom), hanem a történelmi névhasználatot. Világszerte szokásban van a mai napig is az uralkodók nevét a honi nyelvre fordítani.



" Tartalmi összefoglaló ezen a megspanyoloztatott elven:

Isabel királylány Felipe neje lesz, noha Don Carlost választaná szíve szerint. A huncut Éboli is beavatkozik. "



Ez nem következik az általam írottakból, de így is alakulhatott volna a nyelvhasználat. Nem így lett.



"...a DON-t nincs mivé magyarra fordítani"

A franciáknak sikerült, lásd LAROUSSE : (...)



Nosza, fordítsuk mi is, a magyar operacím logikusan (szofisztikusan?) ez lenne:

                            Károly úr, spanyol trónváró.

                            Zenéjét szerezte Ződ József "





 



A franciák fordítási szokásait, a szavak pontos jelentéstartalmát nem firtatom. Az bizonyos, hogy a DONt ÚRnak fordítani nem érdemes. Az ÚRnak nincs meg az a jelentéstartalma, ami a DONnak. De ezzel Ön is tisztában van.



A ZŐD JÓZSEF akár vicces is lehetne, de ilyet senki nem tenne komoly szándékkal. A gúnyiratba belefér. De minek? Senki nem javasolt ilyet. Vezetékneveket csak a legritkább esetben szokás fordítani. Akkor is csak az ú.n. "beszélő nevek" esetében. A keresztnevek fordítása mára már kiment a szokásból, de Verdi idején még természetes volt. Nem csak Magyarországon, hanem mindenütt a világon. (pl.: Pallas Nagy Lexikona /1893 – 1896/:   "Verdi József, olasz zeneköltő", "Strepponi Józsa elsőrangú szopránénekesnő (...) Strepponi Félix karnagy leánya", stb.)



"- A Mozart-operában a fenti logika alapján 1003 spanyol donna hullna János úr karjába."



Ez pontosan így van. Viszont a "fenti logika" az öné. Nem fakad az általam írtakból. Sőt!



"- Korábban - jobb híján! - magyarul énekeltek, így a nézők nem akadhattak fönt olyan "apróságokon", hogy a kesztyűáriában nincs kesztyű, a pezsgőáriában nincs pezsgő. A betévedő külföldieknek amúgy is mindegy volt, milyen nyelven NEM ÉRTIK a szöveget (csakúgy, mint a magyar nézőknek). Legfeljebb a - néha gyalázatos - magyar prozódia lehetett bosszantó. Manapság azonban jönnek-mennek az emberek; nos, képzeljük csak el, a magyar fülnek milyen lenne a Teatro alla Scala színpadáról azt hallani, hogy Tristano szerelmet vall Isottának! Amikor még azon is gúnyolódnak nálunk, ha - mondjuk Kassán - Brigitte Bardotová lépett volna föl. No persze kis honunkban számosan szívesen látnák így:                            fellép a szép Öszvér Brigitta."





 



Korábban nem "jobb híján" énekeltek magyarul, hanem azért, mert természetes volt – még a szerzők számára is –, hogy minden ország a maga nyelvén ad elő egy darabot. Megzenésített drámaként kezeltek egy egy operát, nem egy elvont zenei műfajként. Ehhez pedig szükséges, hogy a hallgatóság nyelvén szólaljon meg.



A nemzetközi jövés-menés valóban nem kedvez sem a színpadi előadhatóságnak, sem a befogadhatóságnak.



A fordítás prozódiájának rossz minősége kétségtelenül egyik gátja lehet az érthetőségnek.



A magam részéről mindig is érdekesnek találtam nem az eredeti nyelveken is megismerni egy-egy darabot. A Don CARLOS egyes részeit kívülről tudom németül is, és szívesen énekelgetem úgy... De Lyonel áriáját ("Ach, so fromm") a Mártából (Martha) például szebbnek találom olaszul.



Az "Öszvér Brigitta" persze hülyeség, de vicces. Gratulálok!



"Hogy mi vezet tévútra? Csakis az, ha a művészet legösszetettebb, legnemzetközibb, legnagyszerűbb ágazatát provinciális szintre züllesztenénk az erőltetett helyiesítéssel, ráadásul bravo-ujjongással dicsőítenénk az elődeink kényszerű megalkuvása nyomán kialakult nemtelen gyakorlatot. Valaha nem állt rendelkezésre mindama technikai csoda, aminek révén megértjük a tartalmat. "



A fentiek tükrében jól értem? A szereplők nevének nem az eredeti (vagy annak vélt) libretto nyelve szerinti használata jelenti a "provinciális szintre züllesztést"?



A technikai csodák magasztalásával a legnagyobb mértékben egyetértek. Az internet nagyszerű dolog!





 



"Gyanítom, hogy a háttérben ott lapul, hogy amíg Pillangó az a Butterfly, addig a mi kutyánk kölyke kapja a jogdíjat.



Az az Amerika-rajongó, saját nyelvéhez is ostobácska Puccini meg tanuljon meg olaszul, ha operaírásra vetemedik: Farfalla biz'a!"





 



A "mi kutyánk kölyke" lapulását nem értem.



A gyakori emlegetés miatt viszont érzékelem, hogy a jogdíjak ügye erősen foglalkoztatja önt. Nos, nem tudom, a Pillangókisasszony magyar szövege után kap-e még bárki jogdíjat.



Ami az operaházi jogdíjazási szokásokat illeti, csak a magam munkáiról számolhatok be: nem egy nyugdíjbiztosítás. ;) Felirat után nem jár jogdíj, egyszeri munkadíjas. A magyar nyelven előadott darabok fordítása után nem csak megbízási díj jár, hanem jogdíj is. Előadásonként fix. 1 avagy 2db operaházi jegy ára. Szóval nem akkora biznisz, higgye el...! Ettől még lehet, hogy Váradi Sándor idejében olyan szerződéseket kötöttek a fordítókkal, hogy a dédunokáik a mai napig abból dőzsölnek.



Amúgy a Pillangókisasszony kontra Madama Butterfly nehéz ügy. Nem tudhatjuk, mi vezetett a magyar cím ezen formájához. Akár a németből való fordítás is lehet. De egyéb marketingmegfontolás is. Pl.: kevesebben értettek akkor tájt angolul. Ki tudja. Talán az Opera levéltárában van róla valami. Mindenesetre a darabon belül elhangzik a "Butterfly", csak a "hívócím" nem ez lett. És nem tudok róla (ami nem jelent semmit persze), hogy Puccini számos magyarországi látogatása alkalmával szóvá tette volna. Pedig még a premierpróbákon is részt vett. Ahogyan A nyugat lánya miatt sem csinált botrányt, pedig talán az A WEST LEÁNYA lett volna a helyes magyar cím, még ha nem is értette volna senki.



Ezeket tudtam válaszként írni.



Most én szeretnék kérdést feltenni önnek:



Ha a neveket a magyar fordításban érintetlenül kell hagyni – ahogyan azt ön is teszi a gyakorlatban, akkor mi a helyzet a helységnevekkel? Van különbség?



Pl.: Helyenként egészen kíváló fordításában A SEVILLAI BORBÉLY miért nem A SIVIGLIAI BORBÉLY? Illetve a Bohémélet PÁRIZSban játszódik vagy PARIGIban?



És ezeket nem viccből kérdezem, a logikáját szeretném megérteni. Válaszát előre is köszönöm.



 


Erkel Színház • 108052021-03-01 12:35:17

Néhány gondolat az operai nevek kapcsán – ismételten.



Verdi nem írt operát DON CARLO címmel. Az eredeti, FRANCIA szövegkönyv címe DON CARLOS (ami valóban a német Dom Karlos című Schiller-dráma alapján íratott). A DON CARLO a kor szokásainak megfelelően csupán olasz fordítása a DON CARLOSnak, tehát csak fordítás! Akkor is az, ha a MÁO olaszul játssza a darabot.



A francia libretto és annak hiteles, spanyol fordítása a spanyol nevekkel ITT megtalálható.



Bár a magyar operai köztudatba átment Don Carlos verzió nem a visszafranciásítás miatt vált Carlosszá, hanem az "átspanyolosítás" miatt.  Ugyanis a DON-t nincs mivé magyarra fordítani, így a spanyol eredeti maradt, másrészt mert "csak" trónörökös, és – minthogy trónra nem került – a történelmi köztudatban is spanyol maradt a név. A koronás fők a szokásoknak megfelelően magyar néven szerepelnek (illetve Európa-szerte a honi nyelveken): V. KÁROLY, II. FÜLÖP, valamint a királyné, VALOIS ERZSÉBET.



Ugyanez a helyzet a korábban emlegetett DON GIOVANNIval. A szövegkönyv alapja Molière DON JUAN című drámája. Az olasz libretto, olaszra fordított nevekkel dolgozik; ám semmi nem indokolja, hogy magyarul is olasz neveket használjunk, sőt, mivel a fordítás révén "váltak olasszá", a magyar változatban is illik fordítani: vagy magyarra, vagy arra a nyelvre, ahonnan származnak a szereplők, jelen esetben inkább spanyolra (Giovanni – Juan). A donjuankodás talán még ma is jelent valamit, de dongiovanniskodni soha senki nem szokott...



A magam részéről teljesen tévesnek tartom azt a mind jobban elharapódzó gyakorlatot, hogy a magyarra fordított szövegben (többnyire már csak feliratozásban) olyan neveket használnak, amelyek sem a cselekmény helyszínéhez, sem a célközönség nyelvéhez nem kötődnek. Ilyen elképesztő számomra pl.: a Bohémélet RODOLPHE-ját RODOLFÓnak nevezni. Ő nem egy párizsi olasz közösség tagja, hanem egy francia ifjú. Más kérdés, hogy az olasz librettóban minden szereplő nevét olaszra fordították. Radó ebben mindenképpen helyesen járt el a fordítás készítésekor.



Arra hivatkozni, hogy az eredeti műhöz való hűség jegyében a neveket (miért pont a neveket?!) érintetlenül kell hagyni a magyar változatban, véleményem szerint merő szofizmus. Ettől nemhogy hívebbek leszünk az eredetihez, hanem a szerzők eredeti célját szem elől tévesztve tévútra visszük a nézőt/hallgatót.


Pantheon • 27442020-10-28 14:57:36

Bodóczky István (1943.08.21. – 2020.10.26.), Munkácsy–díjas képzőművész, pedagógus, címzetes egyetemi tanár, konstruktőr.



És nagyszerű Ember...


Pantheon • 25422020-02-26 11:18:23

Rusz Lívia, grafikus-, festőművész (1930 - 2020)


Pantheon • 25082020-01-23 23:09:23

Richly Zsolt (1941. március 23. – 2020. január 23.), rajzfilmrendező, grafikus, címzetes egyetemi tanár



Ismert sorozatai mellett (Kockásfülű nyúl, Heltai Gáspár: Fabulák, Luther Márton élete) számos Bartók- és Kodály-mű rajzfilmes feldolgozása (Mevetánc, Este a székelyeknél, Háry János, stb.) is fűződik nevéhez.


Pantheon • 23552019-06-19 17:50:29

Horváth Ádám (1930 – 2019)


Hozzászólások a Momus írásaihoz • 68452019-06-03 19:08:35

Ami jó, minek bántani... De ez a színlap így félreveztő.

Hozzászólások a Momus írásaihoz • 68422019-06-03 18:45:21

Arra, hogy a linkelt YouTube videón a Blum-féle szöveget énekli a kórus, igaz egyedül a fordító nincs feltüntetve a színlapon. Ez Debrecenben már csak így szokás...



A miskolci előadás hirdetésén pedig ez olvasható:



Vígopera három felvonásban, magyar nyelven



Libretto: Karel Sabina



Fordítás: Jánszky Lengyel Jenő



 


Hozzászólások a Momus írásaihoz • 68402019-06-03 18:23:52

A miskolci előadásra új magyar szöveget tanultak a debreceniek?! A YouTube-on még a Blum Tamásét éneklik.


Hozzászólások a Momus írásaihoz • 67712019-05-31 23:19:04

Az eredeti ok a sokévszázados tradíció, ami csak a XX. század első felében kezdett kihalni, az tudniillik, hogy mindig mindenkinek a nevét honi nyelvere fordították. Nem is nagyon merült fel más megoldás. És ez nem csak a színpadi, irodalmi alakokra volt érvényes, hanem szinte minden személynévre. Ha megnézzük a Pallas Nagy Lexikona-sorozatban a nagy zeneszerzők, írók neveit: Goethe Farkas János, Schiller Frigyes, Bellini Vince, Donizetti Kajetán, Verdi József és neje, Strepponi Józsa... Ma már megmosolyogtatóan hat. De azért többünkben él még Verne Gyula vagy May Károly neve gyerekkorunkból, akikről csalódottan tudhattuk meg, hogy nem magyar írók. Ma már őket sem "így hívják". Napjainkban már csak a királyi családok trónközeli tagjainak nevét szokás magyarítani.



A Don Carlos csak annyira franciás, amennyire németes vagy spanyolos, az ő nevét egyedül az olasz nyelvben változtatták meg. A magyar fordítói tradíció szerint (a legutóbbi időkig) az olasz darabok esetében a neveket vagy lefordították magyarra (ha az olaszban is fordításban szerepeltek) vagy visszaállították annak az országnak a nyelvére, amelyikben a darab játszódik. A legkülönösebb, és véleményem szerint indokolatlan megoldás az, ami újabban divatozik: az olasz nevek meghagyása. Nem furcsa pl.: Párizsban egy csapat francia bohém, Musetta, Rodolfo, Marcello néven? Hacsak nem egy olasz kolónia tagjai?



ED kérdésére visszatérve, ha az opera címére gondol, úgy lett a Mozart Don Juan-ja Mozart Don Giovannijává nálunk, hogy, az új hullámnak megfelelően, 1982-től Ljubimov rendezésében már olaszul ment a darab, így a neve is visszaolaszosodott. És ezzel együtt lett a zenés színpadi drámából egy színpadon előadott zenemű. :)



Elgondolkodtató érdekességként jutott eszembe : kinek mi a véleménye pl.: Massenet Wertherjében az Osszián-dal francia szövegéről, ami ugye Goethe német Osszián-fordításából került át az operába, Goethe pedig a sosem létezett kelta költő nyomán alkotta meg? Szabad benne franciául gyönyörködni? Vagy aki ezt tenné, úgy járhat mint IVA, aki képes hamisítványokban örömét lelni? :D


Hozzászólások a Momus írásaihoz • 67612019-05-31 16:45:06

Ha jágói indulattal csavargatják, semmiképpen nem...


Hozzászólások a Momus írásaihoz • 67592019-05-31 15:47:55

Kedves takatsa, nem túl ízléses beírása kapcsán érdemes elgondolkodnia azon a tényen, hogy a Don Giovanni név/cím a spanyol don Juan olasz fordítása. Vagyis, ha úgy vesszük, éppen hogy olaszul énekelnek "János urat", ami magyarul sosem történt meg. Sőt, érthető és logikus módon visszafordították spanyolra a korábbi változatokban. János bácsi pedig a csatába ment...


Erkel Színház • 97442019-03-02 19:47:09

 A mostani Gioconda-sorozat és az Operaház leendő előadásainak kapcsán talán nem érdektelen a Művészeti Igazgató operajátszásról vallott nézeteit ismerni:



Almási-Tóth András OPERA: Zene / Ember / Színház TÉZISEK



ALMÁSI-TÓTH ANDRÁS OPERA: ZENE/EMBER/SZÍNHÁZ Az operajátszás színészi alapproblémái


Pantheon • 22472018-08-18 14:03:55

Fenyves Márk (1973 – 2018) táncos-korreográfus, mozdulatművész


Mi újság a Magyar Állami Operaházban? • 610192018-08-15 15:49:34

Lombardok, Jeruzsálem, Aroldo...?


Pantheon • 22362018-06-22 00:13:30

Huszár László, színművész (1938 – 2018)



 


Pantheon • 21002017-10-09 17:17:51

Nepp József


Pantheon • 20832017-09-26 16:12:11
Tarján Tamás író, irodalomtörténész, kritikus, tanár
1949 – 2017
Giuseppe Verdi • 13712017-01-15 12:06:29
Biztosan húztak e recitativókból...
Giuseppe Verdi • 13682017-01-15 11:31:36
És ha valaki képes végignézni az új szinkronnal (én képtelen voltam), gondoljon kegyelettel a régire! :'-(
Momus-játék • 50942016-12-10 11:44:53
Érdekes.Én több forrásban is azt találtam, hogy az 1837. augusztus 29-i bemutatón Bántó Sámuel fordításában hangzott el a Sevillai. Ezen fordítás első bemutatását 1835. áprilisára keltezik, tehát nem lehet azonos az 1827.-től játszott Szevillai borbély szövegével, ami talán Szerdahelyi munkája volt; biztosan kinyomozható kis utánajárással. Ebben az esetben milyen furcsa lehetett Szerdahelyinek nem a saját, néhány évvel korábbi szövegét énekelni! Vagy úgy tett, ahogyan sok énekes az új szövegbetanulások alkalmával, maradt a réginél, énekelje az újat, aki akarja...?
Magyar Rádió operafelvételei és operaközvetítések – magyar előadóművészekkel • 8832016-11-28 17:32:48
Megdöbbentő, hova jutott a Bartók Rádió. Igaz, ritkán hallgatom, de ha mégis, folyton-folyvást tárgyi tévedéseket hallok, a műsorközlések, az ismertetések tele pontatlanságokkal. Elolvasom ezt a színlapot: "Szövegét - Friedrich Schiller drámája nyomán - Francesco Maria Piave írta". Ki, Piave?! Ez valami újabb kutatás eredménye? Hogy Lányi Viktor, a fordító neve nincs feltüntetve, az már törvényszerű...
Pantheon • 17412016-07-10 22:29:36
Pethő Zsolt, Balázs Béla–díjas zeneszerző. Gusztáv, Mirr-Murr, Vizipók, Frakk...
Gioacchino Rossini • 9512016-01-06 09:31:53
Így igaz. Minden célom mások munkáinak a magamé alá gyűrése, az alkotók nevének eltitkolása, ahogyan ebben az esetben is tettem, hiszen a szöveg csak úgy nyitható meg, ha a "Jánszky Lengyel Jenő fordítása" sorra klikkel az érdeklődő... :-D
Pantheon • 16312016-01-05 19:54:35
Vándor Kálmán (Békásmegyer, 1922. november 5. – Budapest, 2016. január 5.) magyar sportújságíró, dalszövegíró.
Gioacchino Rossini • 9482016-01-02 11:20:56
Kedves Héterő, köszönöm az aggódást. Sosem voltam egy korszerű pali, engedelmével most is megmaradok a magam anakronisztikusságában: ami éneklésre szánt szöveg, az "mű"-ként, ami túlnyomórészt "Wort zu Wort" fordításként készült, az "nyers"-ként szerepel az oldalon továbbra is. A Duna fordítóiroda műfordításait ugyan nincs szerencsém ismerni, de a náluk feltüntetett leírások sem mondanak ellent az én szóhasználatomnak. Hogy aztán a nyers alapján készült műfordítást végül lehet-e "művészi értékű fordítás"-nak tartani, vagy csak "hasalásnak" és "nyáladzásnak", az már egyéni megítélés kérdése...
Gioacchino Rossini • 9462015-12-28 00:47:27
Kedves Héterő, nem hiszem, hogy ennek a kérdésnek a Rossiniről elnevezett topikban volna a helye, ezt akár a blogon is megkérdezhette volna, bár ott bizonyára kevesebben olvasnák. Valóban, a nem éneklésre szánt fordításokat szoktam "nyers" megjelöléssel illetni, s mivel a szöveg túlnyomó részét ilyennek ítéltem, ezt írtam mögé. A szép fordítás készítőjének nevét nem titkolom így sem. Ha van jobb ötlete, szívesen átírom. Mi lenne a megfelelő, szerencsésebb titulus?
Gioacchino Rossini • 9432015-12-27 00:02:18
Kedves Búbánat, ez AZ OLASZ NŐ ALGÍRBAN! ;-)
Magyar Rádió operafelvételei és operaközvetítések – magyar előadóművészekkel • 8392015-10-27 13:04:16
Kedves Búbánat, egy kis elírás történt. Helyesen:

Fordította: Fischer Sándor
Zenei rendező: Ruitner Sándor

Valószínűleg a dátumban is van tévedés, a Bartók Rádió rendre hibás adatokat közöl? A Don Pasqualét húsz évvel ezelőtt még 1959-re datálták.

Mi újság a Magyar Állami Operaházban? • 538992015-10-20 20:16:20
Legalább egyszer kiderült, hogy én sem mindig írok csak és kizárólag minősíthetetlen ostobaságokat... ;-) Amúgy az elnézéskérés nem engem illet, hanem a minden tiszteletre méltó tiramisut, hiszen a harag villáma "hivatalosan" őt sújtotta. Részemről spongya!
Mi újság a Magyar Állami Operaházban? • 538932015-10-20 18:24:29
Én köszönöm tiramisu kedvességét. Talán nem is azért köszönte meg a linket, mert bele sem olvasott, hanem azért, mert ő nem a második kötetben nézte meg a 317. oldalt, hanem az elsőben, ahol ez áll:
"Un Capitano Moro piglia per mogliera una cittadina Venetiana...".
A félreértést az okozhatta, hogy a linkelt PDF-ben a mű mindkét kötete szerepel.
A történet helye:
Prima parte, Deca terza, Novella VII.

A történet eleje röviden: Egy harcokban jeleskedő mór, szülei akarata ellenére nőül vesz egy bájteli velencei leányt, bizonyos Disdemonát. A mórt a város Tanácsa Ciprusra küldi, ahová neje is követi. Disdemonába szerelmes egy alávaló zászlós, aki a visszautasítások után gonoszul féltékenységet ébreszt a mór szívében, elhitetve vele, hogy neje a cédaság bűnébe esett egy ifjú kapitánnyal.

Ha ez a történet nem szolgálhatott alapul az Othellóhoz – akár "at first hand", akár másod- vagy harmadkézből – akkor Shakespeare látnok volt.
Mi újság a Magyar Állami Operaházban? • 538902015-10-20 15:15:09
(Zárójeles adalék arról, hogyan került Jago Credója az opera szövegkönyvébe. Részlet Boito és Verdi levelezéséből:

[i]Milánó, 1884. április 26. után

Kedves Mester!

Bár az Ön levele bölcs és jóságos, ki tudja miért, maradt bennem egy kis nyugtalanság, és nem is leltem békét, amíg újra el nem kezdtem Önnek dolgozni. Eszembe jutott, hogy nem volt megelégedve Jago egy jelenetével a II. felvonásban, amelyet dupla ötszótagos verselésben írtam, és szeretett volna töredezettebb, kevésbé lírai formát. Én javasoltam Önnek egyfajta elvetemült Credót, és igyekeztem azt nagyon tagolt és nem szimmetrikus versformában megírni. Hiányzik az összekötőkapocs e részlet és a megelőző recitativo között, de nincs előttem a kézirat, ezért nem tudtam megcsinálni, viszont ez a hiány mindössze két, vagy legfeljebb három soros. Ha ez a kísérletem rosszul sikerült, tudja be azt a sietségnek és az izgalomnak, és majd kijavítom, ha úgy kívánja. Addig is, ha nem tartja teljesen elhibázottnak, arra kérem, tegye be ezt a részletet az Otello többi lapja közé. A saját személyes örömömre és megelégedésemre csináltam, mert szükségét éreztem annak, hogy megcsináljam, bárhogy is kívánja értelmezni ezt a szükségszerűséget: gyerekességnek, szentimentalizmusnak vagy babonaságnak – nem számít. Csak arra kérem, hogy még egy köszönömöt se válaszoljon (mert ez a lap nem érdemli meg), különben megint elkezdek nyugtalankodni.
Íme tehát: idemásolom Jago Credóját.

Hiszek egy kegyetlen istenben, ki képére
teremtett, s kit haragomban nevezek meg.
Egy hitvány sejtből vagy atomból
hitványnak születtem én,
mert ember vagyok,
s érzem az eredendő sarat magamban.
Igen! ez az én hitem!
Állhatatos szívvel hiszem, ahogyan az
özvegyasszony hisz a templomban,
hogy a gonoszt, mit elgondolok, s mely belőlem árad,
a sors rendeléseképp betöltöm.
Hiszem, hogy az igaz csak egy csalárd csepűrágó,
hazug az arca és a szíve,
minden hazugság benne,
a könnyek, a csók, a tekintet,
az áldozat és a tisztesség.
És hiszem, hogy az ember a galád sors játékszere,
magzatkorától, a bölcsőn keresztül a sírbolt férgeiig.
És mind a sok gúny után jön a Halál!
S aztán? A Halál a Semmi,
és vén csaló az Ég.

Látja, mennyi gazságot adtam a szájába?
Szeretetteljes üdvözletem Önnek és Giuseppina asszonynak

az Ön
A. Boitójától[/i]
(Mesterházi Máté fordítása.)
Mi újság a Magyar Állami Operaházban? • 538832015-10-20 11:53:11
Angolul ITTolvasható.
Mi újság a Magyar Állami Operaházban? • 538822015-10-20 11:50:45
Otello/Othello nem csak Verdinél és Boitonál, nem csak Shakespeare-nél, de már Giraldi Cinthionál is mór volt, ami mindenképpen a férfi bőrének színére utal. ENNEK a könyvnek hetedik fejezete (317. oldal) tartalmazza az alapnovellát.
Magyar Rádió operafelvételei és operaközvetítések – magyar előadóművészekkel • 8122015-10-13 15:05:52
Érdemes is vitatnod. A felvétel pontos dátuma: 1953. november 9-11., legalábbis a belőle megjelent LP-n ezt közölték.
Pantheon • 15992015-10-09 11:18:55
Nemeskürty István (1925 – 2015)
Széchenyi-, József Attila-, Balázs Béla- és Kossuth-nagydíjas író, irodalom- és filmtörténész, egyetemi tanár, nyugállományú dandártábornok.
Kolonits Klára • 4372015-09-24 18:45:58
Igen.
Pantheon • 15792015-09-18 19:53:57
Kun Vilmos, 1926. március 15. – 2015. szeptember 16.
Jacques Offenbach • 4472015-08-03 10:11:31
Az értekezés erről a darabról szól. Italománia címmel készült belőle tv-változat.
Mi újság a Magyar Állami Operaházban? • 530712015-07-18 18:47:51
Úgy érzem, ide kívánkozik Huszár Klára 1970-ben megjelent Operarendezés c. könyvéből néhány Nádasdy Bohéméletével kapcsolatos gondolat. A könyvben természetesen sokkal bővebben olvashatni Nádasdyról is, a Bohéméletről is.

„Közel húsz év alatt, mint tanáromtól és mint főrendezőmtől, elméletben és gyakorlatban a Bohéméleten keresztül volt alkalmam végigkísérni azt a folyamatot, ahogyan Nádasdy dinamikusan változó szemlélete, mint állandóan megújuló és megújító forrás, a művet a haladó idő folyamába vitte.
Először 1952-ben a Színművészeti Főiskola óráin elemezte a Bohéméletet. legfrappánsabban az hatott rám, ahogyan bebizonyította, hogy Puccini, jóval a film feltalálása előtt – megérezvén a kor elkövetkező új tömegművészetének sajátosságait – filmszerűen építkezett, plan-ban látott.
(…)
1957-ben egy olyan felújításon asszisztáltam Nádasdy mellett a Bohémekben, amikor Házy Erzsébet és Ilosfalvy Róbert álltak be a főszerepekbe (Ferencsik zenei vezetése mellett). Nádasdy ekkor deheroizálta a művet, de ugyanakkor mítizálta is. Puccini – magyarázta Nádasdy – lerángatta az isteneket a földre, hősei a polgári morált tudomásul nem vevő bohémek, ma hippiknek neveznők őket. Az antiheroikus ifjúságot abszolutizálja. (…) Ilyen analízisek után és közben a lírát – abszurd drámának játsszatta. A konvenciók gúnyolása volt a „blődli” főcélja, de a játékkedv féktelensége tette vidámmá, sőt szeretetreméltóvá. (…) Így mutatta fel a szereplőknek és a közönségnek a Puccini-művet akkor. Most is foglalkozik vele: él, változik benne a mű. A közelmúltban éppolyan lobogóan beszélt róla, mintha éppen most akarná újra színpadra állítani. „’Protestsong’ jellege van – mondta – egy társadalom ellen, amelynek nem vállalja a kötöttségeit. Brutális, pátoszmentes, ’plain-air’ színű zene.” Megint rábukkant a legmaibb vonásaira. (…)
Az 1890-es években Olaszországban a társadalom fejlődésének fokozataiban ott tartottak, mint 1830-ban Franciaországban, ahol és amikor a Bohémek játszódnak. Tehát a szüzsé történelmisége nem érzékelhető. Ahol íródott, teljesen időszerű.”
Mi újság a Magyar Állami Operaházban? • 530702015-07-18 18:47:44
Úgy érzem, ide kívánkozik Huszár Klára 1970-ben megjelent Operarendezés c. könyvéből néhány Nádasdy Bohéméletével kapcsolatos gondolat. A könyvben természetesen sokkal bővebben olvashatni Nádasdyról is, a Bohéméletről is.

„Közel húsz év alatt, mint tanáromtól és mint főrendezőmtől, elméletben és gyakorlatban a Bohéméleten keresztül volt alkalmam végigkísérni azt a folyamatot, ahogyan Nádasdy dinamikusan változó szemlélete, mint állandóan megújuló és megújító forrás, a művet a haladó idő folyamába vitte.
Először 1952-ben a Színművészeti Főiskola óráin elemezte a Bohéméletet. legfrappánsabban az hatott rám, ahogyan bebizonyította, hogy Puccini, jóval a film feltalálása előtt – megérezvén a kor elkövetkező új tömegművészetének sajátosságait – filmszerűen építkezett, plan-ban látott.
(…)
1957-ben egy olyan felújításon asszisztáltam Nádasdy mellett a Bohémekben, amikor Házy Erzsébet és Ilosfalvy Róbert álltak be a főszerepekbe (Ferencsik zenei vezetése mellett). Nádasdy ekkor deheroizálta a művet, de ugyanakkor mítizálta is. Puccini – magyarázta Nádasdy – lerángatta az isteneket a földre, hősei a polgári morált tudomásul nem vevő bohémek, ma hippiknek neveznők őket. Az antiheroikus ifjúságot abszolutizálja. (…) Ilyen analízisek után és közben a lírát – abszurd drámának játsszatta. A konvenciók gúnyolása volt a „blődli” főcélja, de a játékkedv féktelensége tette vidámmá, sőt szeretetreméltóvá. (…) Így mutatta fel a szereplőknek és a közönségnek a Puccini-művet akkor. Most is foglalkozik vele: él, változik benne a mű. A közelmúltban éppolyan lobogóan beszélt róla, mintha éppen most akarná újra színpadra állítani. „’Protestsong’ jellege van – mondta – egy társadalom ellen, amelynek nem vállalja a kötöttségeit. Brutális, pátoszmentes, ’plain-air’ színű zene.” Megint rábukkant a legmaibb vonásaira. (…)
Az 1890-es években Olaszországban a társadalom fejlődésének fokozataiban ott tartottak, mint 1830-ban Franciaországban, ahol és amikor a Bohémek játszódnak. Tehát a szüzsé történelmisége nem érzékelhető. Ahol íródott, teljesen időszerű.”
Erkel Színház • 56012015-04-29 12:03:54
Kedves virius, A budapesti Operahzáz 100 éve című könyv szerint: "HOFFMANN MESÉI (...) F.: Várady Antal, Fáy J. Béla és Radó Antal. Átd.: Innocent Vincze Ernő. (...) R.: Rékai András (...) 1946. III. 8. (Új bet.)". Hogy az 1957-es újabb rendezés szövege mennyit változott, miért maradt le a korábbi fordítók neve, ma már szinte kinyomozhatatlan.
Erkel Színház • 55922015-04-28 10:42:45
Nem megy ez nekem! :-D
Látom, közben Búbánat is feltette a hivatkozást. A másik link:

http://opera-csakovics.blogspot.hu/2015/04/offenbach-barbier-hoffmann-mesei-ford.html

Ez az első változat, amire Innocent-Vincze hivatkozik.
Erkel Színház • 55912015-04-28 10:40:05
Elnézést! Az előbb valahogyan elkallódott a válaszom közepe!:

A feltett kérdéssel teljesen egyetértek, a választ én megadni nem tudom.

Az általam idézett szöveg a Zeneműkiadó "operaszövegkönyvek" sorozatának 24. füzetéből származik(Hoffmann meséi).
Innocent-Vincze Ernő fordítását megtalálhatni IDE. Kezdődhet az összehasonlítás!
A szegediek előadásában én kevés helyen ismertem az Innocent-Vincze-féle szövegre (azon belül mi volt még korábbi, ki tudja?), javarészt Szinetár Miklósét véltem hallani - az eddig nem ismert részekről pedig Pál Tamás írt.
Erkel Színház • 55902015-04-28 10:36:33
A feltett kérdéssel teljesen egyetértek, a választ én megadni nem tudom.

Az általam idézett szöveg a Zeneműkiadó "operaszövegkönyvek" sorozatának 24. füzetéből származik(Hoffmann meséi).
Innocent-Vincze Ernő fordítását megtalálhatni IDE. Kezdődhet az összehasonlítás!
A szegediek előadásában én kevés helyen ismertem az Innocent-Vincze-féle szövegre (azon belül mi volt még korábbi, ki tudja?), javarészt Szinetár Miklósét véltem hallani - az eddig nem ismert részekről pedig Pál Tamás írt.
Erkel Színház • 55842015-04-27 10:35:27
Kedves IVA! Ide vág ez az idézet:
„A fordító – az operafordításoknál kialakult szokás szerint – az operaházi gyakorlatba s a köztudatba átment egyes kis részleteket, népszerű sorokat megtartotta a régebbi fordításokból és amikor erre figyelmezteti az olvasót, egyben köszönetet mond elődeinek, elsősorban Dr. Radó Antalnak, a hajdani kiváló műfordítónak.”
Innocent-Vincze Ernő, 1959

Az "elődök" közül pedig bizonyára Váradi Antalra és Fáy J. Bélára gondolt.
Pantheon • 14332015-02-26 19:09:13
Hosszan tartó, súlyos betegség után elhunyt PÓKA ESZTER operaénekes.
Gyönyörűen induló, félbe tört pályát tudhatott maga mögött. A Magyar Rádió énekversenyét kétszer is megnyerte, az operaszínpadon számos nagy szerepben ünnepelte a közönség. Csodálatos hangját, énekkultúráját sajnos csak kevés felvétel őrzi. Az opera imádatát élete végéig őrizte; mindig tervezte a visszatérést, ami már nem adatott meg neki... Nyugodj békében, Eszter!
Pantheon • 13992015-01-12 15:09:07
Oberfrank Géza!!!
Erkel Ferenc • 8842014-12-08 19:16:33
Kedves musicus2, ugyan nem tartozik szorosan a fórum témájához, de szeretném jelezni: A tenor valamennyi előadása az Erkel Színházban zajlott idén ősszel.
Gaetano Donizetti • 8292014-11-30 21:05:52
Te rutinosabb vagy a linkelésben... Köszönöm. Természetesen csak magyarországi bemutató, nem ős... :-)
Gaetano Donizetti • 8262014-11-30 18:39:34
Donizetti-ősbemutató a Szegedi Kisszínházban: Il giovedi grasso/Farsangi kalamajka
A díjakról általában • 8602014-11-28 13:47:19
Tegnap este a Moholy-Nagy Művészeti Egyetemen Moholy-Nagy Díjat adtak át Kovalik Balázs rendezőnek.
Az eseményről a Mezei néző című blogon találhatni összefoglalót.
Momus társalgó • 55142014-11-16 00:42:40
zenével, pontosan
Pantheon • 12282014-03-10 15:03:07
Déry Gabriella!
Gaetano Donizetti • 8072013-11-04 13:13:00
Siker...
Gaetano Donizetti • 8062013-11-04 13:12:46
BETLY
Gaetano Donizetti • 8052013-11-04 13:11:31
És harmadszor... :-D
Mától olvasható a IL GIOVEDI GRASSOszövegkönyve.Csak erős idegzetű, énekelhető fordításokat elviselni képes érdeklődők kattintsanak a linkekre! ;-)
Gaetano Donizetti • 8042013-11-04 13:09:58
No, még egyszer:
Mától olvasható aIL GIOVEDI GRASSOszövegkönyve.Csak erős idegzetű, énekelhető fordításokat elviselni képes érdeklődők kattintsanak a linkekre! ;-)
Gaetano Donizetti • 8032013-11-04 13:07:22
Mától olvasható a[url]http://opera-csakovics.blogspot.hu/2013/11/donizetti-betly.html,BETLY[/url] és az [url]http://opera-csakovics.blogspot.hu/2013/11/donizetti-giraldoni-farsangi-kalamajka.html,IL GIOVEDI GRASSO[/url]szövegkönyve.Csak erős idegzetű, énekelhető fordításokat elviselni képes érdeklődők kattintsanak a linkekre! ;_)
Mi újság a Szegedi Nemzeti Színházban? • 16862013-10-12 17:43:28
De lehet Bokkanegra is...
Mi újság a Szegedi Nemzeti Színházban? • 16852013-10-12 17:42:42
A Boccanegra felvétele
Edita Gruberova • 22152013-09-10 16:44:17
ITT visszanézhető a beszélgetés
Help me! • 9282013-08-30 22:24:33
Vagy az összes Lorelei-dal...
Help me! • 9252013-08-30 21:13:32
Grieg: Peer Gynt
Marschner: Hans Heiling
Puccini: Le villi
Wagner: Die Feen
Lehár: A víg özvegy
A Porgy és Bess Magyarországon • 592013-08-05 11:22:38
Reményi Gyenes István könyvében az alábbi három részlet található a PORGY ÉS BESS-ből:

NYÁRIDŐN
(Summertime)
Clara bölcsődala

Jő a nyár, akkor könnyű az élet,
Zöld a mező, s halban gazdag a víz.
Látod, fiacskám, nincsen gondod még néked,
Hát csitt, kicsiny bébi, mondd, miért sírsz!

Úgyis egy reggel üres lesz majd a fészek,
Szárnyad röpít majd messzi tájakon át.
De addig senki nem tud bántani téged,
Mert apád és anyád vigyáz majd rád.



AZ ÍNSÉG NÁLAM A VAGYON
(I Got Plenty o’Nuttin’)
Porgy dala a szegényember gazdagságáról

1.
Az ínség nálam a vagyon,
A semmi legnagyobb kincs,
Mert autóm nincs, házam nincs,
Sőt fillér pénzem sincs,
Ki gazdag, sajnálom szegényt,
Mindig van, amit félt,
Folyton remeg, hogy ne jöjjön tolvaj, ezért minden ajtót zár.
De kár!
Nálam nincs ajtókon zár,
Engem az nem véd,
Tolvaj nálam mit se talál,
Minden, ami számomra számít, az ingyen van mint fenn a csillagos ég.

Az ínség nálam a vagyon,
A semmi legnagyobb kincs,
Van asszonyom,
Víg dalom,
Hát mit kívánjak még!
(Panaszra nincs okom!)
Élni szép!
Sírni kár,
Dalom száll!

KÓRUS
Nem kell a kincs, hiszen
Semmire se lenne jó,
Nincsen pénzünk,
Sohasem félünk,
Vígan élünk,
Kacagunk, nevetünk,
Élni így a jó,
Oly jó.

2.
Az ínség nálam a vagyon,
A semmi legnagyobb kincs,
Mert napsugár, holdsugár
Az mind ingyen szolgál.
Ki gazdag, sajnálom szegényt,
Mert imádkozni kell,
Pénzének ura az ördög, hát gondot okoz, merre űzné el.

Ez kell!
Ám kinek nincs, mit félt,
Örül, hogyha él,
Egyszer úgyis eljön a vég,
Menny vagy pokol vár, itt a földön kell boldognak lenni, csak ez lehet cél.

Az ínség nálam a vagyon,
A semmi legnagyobb kincs,
Az ínség nálam a vagyon,
A semmi legnagyobb kincs,
Van asszonyom,
Víg dalom,
Hát mit kívánjak még!
(Panaszra nincs okom!)
Élni szép!
Sírni kár,
Dalom száll!


AZ LEHET, HOGY IGAZ SE VOLT
(It Ain’t Necessarily So)
Dal a Bibliáról

Az lehet, hogy igaz se volt,
Az lehet, hogy igaz se volt,
A Biblia mondja,
Mert ez az ő dolga,
De lehet, hogy igaz se volt.

A Dávidka alacsony volt,
A Dávidka alacsony volt,
És mégis egy kőtől
Nagy Góliát feldől,
Bár Dávidka alacsony volt.

Wadoo! Zim bam Boddle-oo!
Hoodle ah da wa da! Scatty wah! Yeah!

A Jónás a cethalban élt,
A Jónás a cethalban élt,
Kibérelte, nahát,
Az öreg hal hasát.
Így Jónás a cethalban élt.

Kis Mózes a folyóban sírt,
Kis Mózes a folyóban sírt,
Míg Fáraó lánya
Őt ki nem halászta,
Kis Mózes a folyóban sírt.

Wadoo! Zim bam Boddle-oo!
Hoodle ah da wa da! Scatty wah! Yeah!

A tanító meséli ezt,
A gyerek meg remegni kezd,
Mert úgy szól a mese,
Hogy pokolban helye,
A tanító meséli ezt.

Ha vasárnap ott vagy,
Az iskola oktat,
Légy jó a lelkedér’
Hát én is azt teszem,
És védem a lelkem,
Csak tudnám, mennyit ér.

A Matuzsálem sokat élt,
Tán kilencszáz évig is élt,
De mért annyit élni,
Ha folyton kell félni,
Bár Matuzsálem sokat élt.

Én hiszem e sok meseszót,
De lehet, hogy igaz se,
Lehet, hogy igaz se,
Lehet, hogy igaz se volt!


DU BOSE HEYWARS és IRA GERSHWIN versei,
REMÉNYI GYENES ISTVÁN fordítása
Giuseppe Verdi • 12842013-07-11 13:49:11
Augusztus végéig még megy néhány vonat... :-)
Giuseppe Verdi • 12822013-07-11 11:18:01
"VERDI A BALATONNÁL"

Ajánlom minden Verdi-kedvelő figyelmébe ezt a kellemesnek ígérkező dal- és operaestet. Vigyázat! Magyar nyelvű előadás... :-)
Mi újság a Magyar Állami Operaházban? • 472862013-05-15 10:32:32
Ami mindenképpen érdekes, mert rövidítve is csak NaxoszON lenne helyes megoldás, ha nem tévedek.
Pantheon • 11282013-04-07 12:07:31
Bartha Alfonz (1929. október 13. – 2013. április 2.)
Giuseppe Verdi • 12212013-04-02 19:08:45
Rendben van, köszönöm; az igazság és a pontosság járjanak együtt! :-)
A '96-ban nem voltam egészen biztos, de ez a '98 június elég határozottnak tűnik, elhiszem.
Még arra emlékszem, hogy Stankart Réti Attila énekelte.
Giuseppe Verdi • 12182013-04-02 15:21:53
Nem, az is koncert volt.
Giuseppe Verdi • 12162013-04-02 15:19:12
Az igazság kedvéért szeretném hozzátenni, hogy még ha nem is maradt nyoma az interneten, a Stiffelio magyarországi ősbemutatója Szegeden volt 1996-ban. Az előadást akkor a Rádió is közvetítette, valahol a hangtárban bizonyára megvan még.
Giuseppe Verdi • 12132013-03-22 10:05:06
Nem tudom, mi lehet "rendkívül elgondolkodtató" zeneszerző megközelítésében, hiszen nem ő írta a szövegkönyvet, még ha bele is szólt annak alakításába...
De ez az iromány talán segíthet a gondolkodásban.
Mi újság a Magyar Állami Operaházban? • 468702013-03-13 15:01:41
:-D Jogos, csak közben már elkalandoztak a gondolataim az egyéb Verdi-ritkaságok felé... Elnézést! A Haramiák csak Erkel idejében ment valami ötször. És majd jön a kolozsváriakkal.
Mi újság a Magyar Állami Operaházban? • 468682013-03-12 20:40:36
A Miller Lujza ment néhányszor az 1850-es években a Nemzetiben, aztán az 1950-es években Vasadi Balogh Lajos vezényletével Budapesten, valamikor tán a '70-es években Debrecenben, aztán 2001-ben a Zeneakadémián.
A Giovanna d'Arco-t csak Szegeden játszották, ahogyan ön is írta, '79-ben. Bár én Pál Tamástól úgy tudom, csak tervezték, a magyar nyelvű bemutatót, mert bár a fordítás elkészült, végül olaszul adták.
A két Foscari szintén ment a Nemzetiben, aztán az 900-as éveke elején az egyik alkalmanként operát is játszó színházban, de a színház neve most nem jut eszembe... Majd pedig 2001-ben a Zeneakadémián – Pál Tamás dirigálásával.
Játsszunk... • 20232013-02-05 16:18:35
Köszönöm a kiegészítést.
Megint csak tanultunk valamit. :-)
Játsszunk... • 20212013-02-05 14:55:15
Érdekes.
A fűzfadal pedig egészen bizonyos, még a szöveg is csaknem azonos az olasz eredetiben.
Hogy a bordal akkortájt már létezett külön műként, végül is Enrico maga mondja, hogy "Milánóban nagy divat".
Viszont most gyorsan átpörgettem a Mamát, nekem nem volt ismerős egyik részlete sem a Csengőből. Talán felületes voltam.
Érdekesek az idézett magyar fordítások. A Csengőé talán a Blumét megelőző Lányi-féle szövegből lehet; a Pasqualénak három fordítását ismerem (a négyből), ez talán a legelső, Egressi-féléből lehet? Nem feladatnak szántam, de hátha tudja valaki...
Játsszunk... • 20152013-02-05 12:19:05
Winkler könyvét én sem ismerem, az idézeteket véletlenül fedeztem fel; de ezek szerint az Éljen a mamából is került a Csengőbe? No, vajon, melyik részlet lehet az? Kérdezem magamtól is...
Játsszunk... • 20092013-02-04 19:19:27
Talált, süllyedt! :D
Barcarola a Marin Faliero második felvonásából.
Gondolom, a maga idején egy-egy ilyen idézet "nagy poén" lehetett, hiszen az akkori közönség számára ismert slágerek kerültek elő váratlanul; mi inkább csak örömmel fedezzük fel, hogy "Jé! Ez abban is benne van!". :-)
Játsszunk... • 20062013-02-04 11:30:08
Én nem nevezném ezt lopásnak, legfeljebb hasonlóságnak; de nem is ez a fontos.
Az idézett rész valóban az Otellóból való; Desdemona fűzfadala – ezért jeleztem, hogy az eredeti szövegben nem "eperfáról" van szó.
Jár a másik fél pont is! :-)

De, ha már a Csengő! Van ebben a darabban még egy másik operából vett részlet, ezt Enrico a rekedtségéből éppen kigyógyuló énekes jelmezében adja elő: "Feketén leszállt az éjjel...".
Ez eredetileg kinek, melyik művében hangzik el?
Játsszunk... • 19912013-02-03 01:31:05
Kedves Búbánat, ez még csak fél találat! A szerző stimmel, de a darab nem! :)
Játsszunk... • 19822013-01-25 15:45:34
És azt ki tudja, kinek, melyik művéből idéz Enrico Donizetti Csengőjében, amikor azt énekli:
"Egy eperfának alján
Vad fájdalomban senyved,
..."?
Elárulom, az eredeti szövegben nem eper az a fa.
Pantheon • 10712013-01-20 19:50:21
Bakó Márta
(Budapest, 1920. április 9. – Budapest, 2013. január 15.)
színművésznő
  
Műsorajánló
Mai ajánlat:
16:00 : Budapest
Magyar Állami Operaház

Richard Wagner: Az istenek alkonya

18:00 : Budapest
Ötpacsirta Szalon (FSzEK Zenei Gyűjteménye)

Szabó Marcell (zongora), Onczay Zoltán (gordonka), Kanyó Dávid (fuvola), Kővári Eszter Sára (ének)
Az est házigazdája: Madarász Iván zeneszerző


Liszt: 104. Petrarca-szonett, S.161/5
Bartók: Három Csík megyei népdal, BB 45b
Dohnányi: Ruralia Hungarica, Op. 32/a, 32/d
Horváth Márton Levente: Sonata da chiesa
Madarász Iván: Három történet oboára
Bella Máté: A pillangó álma
Balogh Máté: Hét hangya
Madarász Iván: Fú a szél a nádasban

19:00 : Budapest
Zeneakadémia, Solti Kamaraterem

Lajkó István (zongora)
"A fekete-fehér színei 2022"
Liszt: Zarándokévek, Második év: Itália – 47. Petrarca-szonett, 104. Petrarca-szonett, 123. Petrarca-szonett
Schubert: Három zongoradarab, D. 946
Medtner: Szonáta-ballada, op. 27

19:30 : Budapest
Nádor Terem

Nagy Réka (gordonka, viola da gamba)
Savaria Barokk Zenekar, vezényel: Németh Pál
C. Ph. E. Bach: A-dúr gordonkaverseny
J. Pfeiffer: A-dúr versenymű viola da gambára
A mai nap
született:
1797 • Gaetano Donizetti, zeneszerző († 1848)
elhunyt:
1643 • Claudio Monteverdi, zeneszerző (sz. 1567)
1924 • Giacomo Puccini, zeneszerző (sz. 1858)
1957 • Erich Wolfgang Korngold, zeneszerző (sz. 1897)