vissza a cimoldalra
2021-06-17
részletes keresés    Café Momus on Facebook
Bejelentkezés
Név
Jelszó
Regisztráció
Legfrissebb fórumaink
Olvasói levelek (11685)
A csapos közbeszól (95)

A MET felvételei (1513)
Pantheon (2916)
Kimernya? (4073)
Operett, mint színpadi műfaj (4817)
Momus-játék (6064)
Házy Erzsébet művészete és pályája (5164)
Erkel Színház (10858)
Kemény Egon zeneszerző (Wien, 1905 - Budapest, 1969) (2233)
Milyen zenét hallgatsz most? (25077)
Operett a magyar rádióban (1949-től napjainkig) (4730)
Franz Schmidt (3849)
Régizene (7425)
Mi újság a Szegedi Nemzeti Színházban? (2875)
Opernglas, avagy operai távcső... (20958)
Társművészetek (2404)
Kedvenc magyar operaelőadók (1227)

Fórumok teljes listája
Impresszum

megjelenteti:
Café Momus Egyesület
adószám:
18240531-1-43
számlaszám:
11711003 20016193

apróhirdetés feladása:

Név: Búbánat
Leírás:
Honlap:
   


Búbánat (33186 hozzászólás)
 
Házy Erzsébet művészete és pályája • 51632021-06-16 09:21:11

Kapcs.  1400. sorszám



Böbe



Írta és fényképezte: Keleti Éva



/PREMIER - 2007. Április – Május/



Négy betű és mögötte egy egész élet. Szerepek, történetek, pletykák. Mindaz, ami egy színésznőt jellemez. Színésznő? Igen! Színésznő volt, csodálatos hanggal. Játszott és énekelt, énekelt és játszott. Ritka képesség, csak a legnagyobbaknak adatik meg. És meseszép volt,

Fotósnak vele dolgozni egyszerre jelentett örömöt és poklot. Nem lehetett rossz képet készíteni róla, de csak nagyon kevés olyat, ami neki is tetszett.

Gerolsteini kaland, Manon Lescaut, A víg özvegy, Vérnász. Mindegyik más szerep, más stílus, más Házy Erzsébet.

Komplikált családban élt, élete enyhén szólva is zűrzavaros volt. A húga, Telessy Györgyi, elfeledett színésznőnk (aki Koncz Gabi osztálytársa volt a főiskolán) egyszer azt mondta: „Hogy lehet egy testvért egyszerre imádni és gyűlölni?” Találóbban nem is lehetett volna jellemezni.



Smink nélkül is gyönyörű volt. Külső szépségén átsugárzott a tehetsége. Olyan nagy énekesek után vette át a lírai (drámai) szoprán szerepkörét, mint Osváth Júlia, Gyurkovics Mária, Orosz Júlia. Azokban a furcsa hatvanas években tudta, hogyan kell „sztárnak” lenni.

Az élet sokat próbálta, és ő is sokat tett azért, hogy megnehezítse mások életét. Azonban ha színpadra lépett, minden bosszúságot elfelejtett az ember.

Kétszer kerültem vele izgalmas kapcsolatba. Egyszer idehaza, egyszer Bécsben.

Túl voltam már a „híres” Ruttkai- Latinovits-fotózáson. Sokan kerestek meg, készítsek róluk hasonló képeket. Nehéz volt megmagyarázni, hogy ez nem elhatározás kérdése. A fotó erejét nem a fotográfus határozza meg, hanem elsősorban az alanya. Számos visszautasított felkérés után, az egyik délelőtti próba szünetében, az Operaház büféjében odaült hozzám Házy Erzsi, és provokatívan azt kérdezte: „Vagyok olyan nagy művész, mint a Ruttkai, csinálsz rólam is képeket?” Már a számon volt a nemleges válasz, amikor azt mondta: „Tudod, én Böbe vagyok, és nem Házy Erzsébet.” Bevallom őszintén, akkor ezt nemigen értettem, de hatással lehetett rám ez a mondat, mert igent mondtam. Elkészültek a képek. Alig jelent meg közülük néhány, mert valóban Böbe volt a képeken és nem a sztár operaénekesnő. Kutyájával, konyhájában, majdnem smink nélkül, számtalan képet őriz az MTI archívuma. Sétáltunk a villája kertjében, ebédet készített, élt egy számára is hihetetlen magánéletet. Akkor és ma is úgy gondolom, hogy mindez szerepjátszás volt.

Bécsbcn nem játszott szerepet. Ott sztár volt, az osztrák főváros sztárja. Egy nyári évadon át volt A víg özvegy csillaga. Bérelt villában lakott fent a Grinzingben. Lába előtt hevert Bécs. Délelőttönként a város, esténként a közönség. Akkoriban nem nagyon lehetett csak úgy kiutazni Bécsbe. Ő hívott és elintézte, hogy kapjak kiutazási engedélyt. Már szinte alig emlékszem a képekre, amiket készítettem. Azt hiszem, nem is az volt a fontos számára, hogy fotók készüljenek róla, hanem hogy elvigyem a hírét, mennyire szeretik az osztrákok. Ma azt mondanánk, hogy Házy Erzsébet a kultúra követe volt. Akkoriban pedig csak egy énekesnő volt a pesti Operából, aki esténként elbűvölte a bécsieket.

Majdnem lekéste az előadást. Délután öt órakor kezdett el kapkodva készülődni.

Gyere, elviszlek a pályaudvarra, még beérek a színházba. Rohantunk mindenütt. Híresen rosszul látott és rosszul vezetett autót. Az út a hegyről a Mariahilfer Strasséig egy rémálom volt. De ő repkedett. Hirtelen lefékezett egy üzlet előtt. Persze ott, ahol nem lehetett megállni. Azonnal ott termett egy rendőr, aki nem, hogy nem büntette meg, de ott maradt addig, amíg Böbe ki nem jött az üzletből. Frau Házy. mondta a rendőr, Sie sind wunderschön - Ön gyönyörű.

Sztárosan még adott egy autogramot, nekem meg egy kis csomagot. Akkor bontsd csak ki, ha kiszálltál.

Megálltunk a pályaudvar előtt. Na. mi lesz, bontsd ki a csomagot. Egy gyönyörű indiai sál volt benne.

Most elmegyek, mondta, de te a sállal hosszan integess...

Soha többé nem beszélgettünk egymással. Egy délelőttre megnyílt, majd örökre bezárult.

Ha kezembe veszem a sálat, a mai napig nem tudom, személy szerint én kaptam-e, vagy csak azért vette, hogy integethessek vele. Neki, Házy Erzsébetnek, a magyar operaénekesnőnek Bécsben.


Erkel Színház • 108572021-06-16 09:17:40

Ma este az Erkel Színházban:



Kálmán Imre: Josephine császárné



Nagyoperett két felvonásban, német nyelven magyar és angol felirattal



Hangversenyszerű előadás



Közreműködik a Magyar Állami Operaház Énekkara (karigazgató: Csiki Gábor) és Zenekara



Vezényel: Marius Burkert (Ausztria - Graz; Bad Ischl)



Szövegíró: Paul Knepler, Herczeg Géza



Szereposztás:



Napóleon.................................... Szappanos Tibor

Josephine................................... Sümegi Eszter

Juliette........................................ Váradi Zita

Bernard káplár............................ Erdős Attila

Marion........................................ Fürjes Anna Csenge

Therése Tallien........................... Gál Erika

Berthier generális....................... Kiss András

Junot generális........................... Szerekován János

Hippolyte Charles....................... Ujvári Gergely

Escarbot, anyakönyvvezető....... Balczó Péter



Kálmán Imre ritkán játszott operettje Napóleon és szerelme, Josephine Beauharnais történetét dolgozza föl, sok történelmi ténnyel és költői szabadsággal fűszerezve. Paul Knepler és Herczeg Géza a szereplőket egyfajta Hamupipőke-történetben mutatja be, párizsi bálokkal, itáliai hadjárattal és sok szerelemmel, féltékenységgel és hatalmas (katonai) győzelmekkel tarkítva. Kálmán Imre zenéje egyszerre támogatja és kiegészíti ezt a sokszínűséget: zeneileg is sokrétű anyag ez a gavott-tól a katonai indulóig, az operettek elengedhetetlen humoros duettjein át az áradó érzelmekkel telített szerelmes áriákig.


Operett, mint színpadi műfaj • 48132021-06-16 09:17:06

Ma este az Erkel Színházban:



Kálmán Imre: Josephine császárné



Nagyoperett két felvonásban, német nyelven magyar és angol felirattal



Hangversenyszerű előadás



Közreműködik a Magyar Állami Operaház Énekkara (karigazgató: Csiki Gábor) és Zenekara



Vezényel: Marius Burkert (Ausztria - Graz; Bad Ischl)



Szövegíró: Paul Knepler, Herczeg Géza



Szereposztás:



Napóleon.................................... Szappanos Tibor

Josephine................................... Sümegi Eszter

Juliette........................................ Váradi Zita

Bernard káplár............................ Erdős Attila

Marion........................................ Fürjes Anna Csenge

Therése Tallien........................... Gál Erika

Berthier generális....................... Kiss András

Junot generális........................... Szerekován János

Hippolyte Charles....................... Ujvári Gergely

Escarbot, anyakönyvvezető....... Balczó Péter



Kálmán Imre ritkán játszott operettje Napóleon és szerelme, Josephine Beauharnais történetét dolgozza föl, sok történelmi ténnyel és költői szabadsággal fűszerezve. Paul Knepler és Herczeg Géza a szereplőket egyfajta Hamupipőke-történetben mutatja be, párizsi bálokkal, itáliai hadjárattal és sok szerelemmel, féltékenységgel és hatalmas (katonai) győzelmekkel tarkítva. Kálmán Imre zenéje egyszerre támogatja és kiegészíti ezt a sokszínűséget: zeneileg is sokrétű anyag ez a gavott-tól a katonai indulóig, az operettek elengedhetetlen humoros duettjein át az áradó érzelmekkel telített szerelmes áriákig.


Házy Erzsébet művészete és pályája • 51622021-06-15 21:59:23

Kapcs. 5161. sorszám:



Házy Erzsébet filmjei:




  • Gábor diák – 1956 (Veronika – Andaházy Margit színésznő énekhangja)

  • Gerolsteini kaland – 1957  (énekel is)

  • Felfelé a lejtőn – 1959 (énekel is)

  • Alázatosan jelentem – 1960

  • Hófehérke és a hét törpe – 1962 (Hófehérke; animációs karakterének szinkron-énekhangja/Walt Disney-1937)

  • Éjszakai repülés – 1963

  • Férjhez menni tilos! – 1964

  • Új Gilgames – 1964

  • A cigánybáró – 1965 (Szaffi; WDR)

  • A denevér – 1965 (Adél)

  • És akkor a pasas… – 1966

  • Marica grófnő – 1974 (Marica; Unitel/ZDF)


Operett a magyar rádióban (1949-től napjainkig) • 47292021-06-15 21:37:12

Kapcs. 4728. sorszám



Még annyit kiegészítésül Sullivan egyfelvonásos operettjéhez („zenés komédia”), hogy az 1970-es televíziós filmfeldolgozás („Egy esküdtszéki tárgyalás”) alapjául szolgáló zenei felvétel bemutatója a Rádió Dalszínház produkciójaként jött létre („Esküdtszéki tárgyalás”): először 1965. augusztus 14-én volt hallható a Kossuth adón - amit sok rádiós ismétlése követett.

(Időtartam: 36 perc)



A televízióban: 



Sir Arthur Sullivan: Egy esküdtszéki tárgyalás



Zenés Tv Színház bemutatója: 1971. január 23., 20.05 MTV 1



Szövegét William Schwenck Gilbert írta.

Fordította: Blum Tamás



Szereplők:



A felperes – Halász Judit (énekhangja: László Margit)

Az alperes – Tahi Tóth László (énekhangja: Réti József)

A bölcs bíró – Márkus László (énekhangja: Melis György)

A felperes ügyvédje – Verebély Iván (énekhangja: Palcsó Sándor)

Az esküdtszék elnöke - Várhelyi Endre

1. esküdt - Velenczey István (énekhangja: Domahidy László)

2. esküdt - Miklóssy György (énekhangja: Kishegyi Árpád)

3. esküdt - Tándor Lajos (énekhangja: Nádas Tibor)

4. esküdt - Külkey László



Km. a Magyar Rádió és Televízió Énekkara és Szimfonikus Zenekara.

Karigazgató: Bódy Irma



Vezényel: Blum Tamás



Díszlet: Kaunitz Ervin

Jelmez: Tóth Barna

Operatőr: Darvas Máté



Rendezte: Szitányi András



Nem sokkal azután, hogy Szitányi András irányításával véget értek Sullivan Egy esküdtszéki tárgyalás című operettjének televíziós felvételei, egy interjúban az újságíró erről a szerepéről is kérdezte az ifjú színművészt, Tahi Tóth Lászlót, mikor meglepve hallotta tőle, hogy egy zenés filmalkotásban is szerepet vállalt:



— Hogyan? Sullivan? Énekel is?

— Azt azért nem. Hisz a kitűnő angol zeneszerző műve „operai adottságokat” kíván. S ezt a feladatot meghagytam Réti Józsefnek. Az ő hangjára — énekelek „némán” majd...



Gantner Ilona így fogalmazott televíziós filmkritikájában:



Szitányi András ötletes, jókedvű rendezésében kitűnő énekesek és színészek tolmácsolták a kellemes kis művet.”



További érdekesség: a televízió húsz évvel később új feldolgozást készített Sullivan művéből, „Esküdtszéki tárgyalás” volt a címe, mint a rádiófelvételé. A rendező: Ádám Ottó. A zenei hanganyag itt is megegyezik az 1965-ös rádiófelvételével, viszont Melis György ebben a televíziós változatban nem csak a hangját adja a képfelvételhez, hanem maga eljátssza a „Bölcs bíró” szerepét! A többi szerepben is más színészeket látunk, pld. A felperes: Tóth Enikő; Az alperes: Lesznek Tibor; Az esküdtszék elnöke: Dunai Tamás.

A díszlet: Mátay Lívia; Jelmez: Witz Éva. Operatőr: Gombos Tamás.

A Zenés TV Színház bemutatója: 1991. február 13.


Operett a magyar rádióban (1949-től napjainkig) • 47282021-06-15 18:58:15

Azonnal kezdődik a Bartók Rádióban:



19:00 - Prológ 



Arthur Sullivan: A házasságszédelgő (Esküdtszéki tárgyalás)



A mikrofonnál: László Ferenc



Szerk.: Bánkövi Gyula



19:30 - Hírek 



19:35 – 20:10  Arthur Sullivan: Esküdtszéki tárgyalás (A házasságszédelgő) 



operett egy felvonásban (/Trial by Jury - 1875/



Szövegét William Schwenk Gilbert írta



Vez.: Richard Hickox



Km.: Walesi Drámaiskola Kórusa,



BBC Walesi Zenekara



Szereposztás:



Felperes – Rebecca Evans (szoprán),

A felperes ügyvédje – Matthew Brook (bariton),

Alperes – James Gilchrist (tenor),

Bíró – Donald Maxwell (bariton),

Az esküdtszék elnöke – David Thaxton (bariton)



(Felvétel: 2004-ben, Brangwyn Hall, Swansea)



Érdemesnek tartom az operett magyar nyelvű, pompás rádiófelvételének adatait is ismertetni:



Sir Arthur Sullivan: Esküdtszéki tárgyalás



Operett 1 felvonásban (zenés komédia)



A Rádió Dalszínházának bemutatója: 1965. augusztus 14., Kossuth Rádió, 20.25 – 21.00 



Szövegét William Schwenck Gilbert írta.



Fordította: Blum Tamás



Szereplők:



A felperes – László Margit

Az alperes – Réti József

A bölcs bíró: Melis György

A felperes ügyvédje – Palcsó Sándor

Az esküdtszék elnöke - Várhelyi Endre

1. esküdt - Domahidy László

2. esküdt - Kishegyi Árpád

3. esküdt - Nádas Tibor

4. esküdt - Külkey László



Km. a Magyar Rádió és Televízió Énekkara és Szimfonikus Zenekara.



Karigazgató: Bódy Irma



Vezényel: Blum Tamás



Megjegyzem: a rádiófelvétel ének-zenei hanganyagának felhasználásával a Zenés TV Színháza 1971-ben elkészítette az operett televíziós változatát.



Cselekmény:



Egy londoni bírósági tárgyaláson vagyunk, ahol egy házasságszédelgő ügyében fognak ítéletet hozni az esküdtek. Elsőként az alperes érkezik, aki arról szeretné meggyőzni az egybegyűlteket, hogy a férfiak alkatilag alkalmatlanok a monogámiára. Ekkor megérkezik az ünnepelt bölcs bíró is, akiről megtudjuk, hogy érdekházasság révén került ilyen magas és jól jövedelmező pozícióba. Végül megérkezik a felperes, a tündér szépségű, harmatos lelkű fiatal lány is, aki azonnal belopja magát a törvény szigorú őreinek szívébe. A felperes ügyvédje előadja, hogy a jegyesség mézes napjai után jött volna a házasság, ami elől a vőlegény megszökött. Vajon mi lesz a furfangos bírói döntés, ha a törvény nem kötelezheti a férfiút ígérete betartására?


Házy Erzsébet művészete és pályája • 51612021-06-15 14:52:27

Kapcs. 207. sorszám



Ideírom most a teljes cikket, amiből korábban csak részlet volt olvasható itt a topicban:



Film Színház Muzsika, 1959. május 8.



„Opera vagy film?”



„Beszélgetés Házy Erzsébettel”



Mozart, Verdi, Puccini, Csajkovszkij és Gounod klasszikus operahősnőit        szó­laltatja meg Házy Erzsébet az operaszín­padon. S közben két film: a Gerolsteini kaland és a Felfelé a lejtőn főszerepei­nek eljátszása után ismert filmszínésznő is lett. Erről a „kiruccanásról" beszélgetünk.



-  Azt hittem, nem barátkozom meg a filmezéssel. Az operaéneklésnél ugyanis megszoktam a szélesebb, erőteljesebb gesztusokat, a filmszerep viszont finom arcjátékokra, könnyed mozdulatokra épül. „Nem műfaj számomra a film” – ezt gondoltam akkor, de azután rájöttem; éppen ebben van a filmezés nagy varázsa, hogy a színésznek itt percek alatt kell jellemekké átalakulnia. Jelenetről jelenetre átélni, abbahagyni és újra kezdeni a szerepet.



- És az opera?



- Új szerepeim: Fra Diavolo Zerlinája, a Turandot feketehajú Liuja és a Faust Margitja. De Mimihez, Tatjánához sem vagyok hűtlen. Most jöttem haza a Szovjetunióból, ahol a moszkvai Bolsoj Tyeatr-ban, majd Kujbisevben, Lvov­ban és Kievben az Álarcosbált, az Anye­gint és a Bohéméletet énekeltem. Nagy élmény volt számomra a Bolsoj Tyeatr-beli szereplésem. A felkészülés komoly­ságát mutatja, hogy minden fellépése­met egy szobapróba, egy együttespróba és egy színpadi próba előzte meg. A ki­tűnő zenekar pedig olyan pianisszimókat produkált, amelyek a legfinomabb zenei kifejezésmódról, pazar eszközökről tanúskodnak.



- De még nem válaszolt a feltett kér­désre. Opera vagy film? Melyik áll szí­véhez közelebb?



- Mind a kettő. Az operában szeretnék modern szerepeket – Menottit, Brittent, Orffot – a filmben pedig egyszer egy drámát is eljátszani. De most éppen a harmadik műfajjal, az operettel kacérkodom. A nyáron a Margitszigeten felújítjuk a Víg özvegyet, ebben Glavari Hannát énekelem. Erre a szerepre hívott meg az őszi idényre a bécsi Volksoper.



/Potoczky Júlia/



A cikkben két fotón látható Házy Erzsébet:



1. fotó: „... és mai pesti lány a Felfelé a lejtőn című filmben”

2. fotó: „Házy Erzsébet, mint Frasquita a Carmen­ban ...”


Operett, mint színpadi műfaj • 48122021-06-15 14:41:53

A Budavári Palotakoncerten fellépők lesznek:



Fischl Mónika

Kiss Diána

Lukács Anita

Oszvald Marika

Süle Dalma

Széles Flóra

Szendy Szilvi

Zábrádi Annamária

Dénes Viktor

Dolhai Attila

Erdős Attila

Homonnay Zsolt

Laki Péter

Pete Ádám

Vadász Zsolt



Közreműködik: a Budapesti Operettszínház Zenekara, Énekkara, valamint Balettkara



Vezényel: Pfeiffer Gyula



Rendező: Vincze Balázs

Koreográfus: Lénárt Gábor



A tavalyi Palotakoncerten fellépett művészek közül idén nem lesz ott: Bojtos Luca, Bordás Barbara, Hary Judit, Kalocsai Zsuzsa, Lévai Enikő, Fülöp Márton, Ninh Dúc Hoang Long és a Jávorkai Brothers



Új fellépők: Süle Dalma, Széles Flóra, Zábrádi Annamária, Pete Ádám


Operett, mint színpadi műfaj • 48112021-06-15 14:14:58

Huszka Jenő április 24-én született, a Gála ideje: május 1., közel esik egymáshoz a két dátum. Amúgy a bérlet Huszka nevét viseli.  "Illene"  akkor már a gálán Huszka-melódiákkal előrukkolni...


Operett, mint színpadi műfaj • 48082021-06-15 13:55:42

Operett-bérletek



Huszka Jenő bérlet



Előadások: vasárnap 19:00



Diótörő 2021. december 19.



Marica grófnő 2022. január 23.



Gála  2022. május 1.



 A mosoly országa 2022. május 8.



Talán ez a meghirdetett bérleti Gála-előadás pótolná jövőre a tavaly elmaradt Huszka-gálát?  Nem tudom, majd kiderül...


Operett a magyar rádióban (1949-től napjainkig) • 47272021-06-15 13:51:16

A Dankó Rádió mai, Az a szép című műsorában a szerkesztő-műsorvezető, Tölgyi Krisztina,  az éter hullámain át köszöntötte Rost Andrea operaénekesnőt, aki ma ünnepli születésnapját!  Ebből az alkalomból egy élő koncertfelvételről hangzott el a Csárdáskirálynő című Kálmán-operettből Szilvia belépője, Rost Andrea előadásában. A  Nemzeti Filharmonikus Zenekart  Peter Valentovič vezényelte. (Brüsszel, 2018 – a visegrádi csoport (V4) magyar elnöksége alkalmából)




  • Huszka Jenő és Zerkovitz Béla egy-egy művének dallamai is felcsendültek az adásban, valamint kiemelem még a délelőtt elhangzott műsor zenéi közül:




  • Lajtai Lajos – Békeffy István: Régi nyár



- Mária dala, I. felv.: „Van egy édes kis zug Budán, oda szerelmes jár csupán.../Legyen a Horváth-kertben, Budán, szombaton este fél nyolc után...”  (Honthy Hanna, km. a Magyar Állami Hangversenyzenekar, vezényel: Vincze Ottó) – 1963, Qualiton, LPX 6542




  • Lehár Ferenc – Martos Ferenc: Pacsirta



- Juliska belépője: "Akkor vagyok boldog, mikor elbolyongok erdő sűrűjében, tarka réten, a rigó dallal vár, öröm az élet, örökös a nyár.…/Kis pacsirta víg dala ég felé száll… én is, én is szállni vágyom a magasba fenn, hol a kedves kis pacsirta vígan énekel.... (Tiboldi Mária, km. a Magyar Rádió Szimfonikus Zenekara, vezényel: Váradi Katalin) - "Tiboldi Mária - Szép álom szállj a szívemre"  (CD) - 1999, Hungaroton



Ez a daljáték-részlet is felcsendült a rádióadásban: 




  • Kodály Zoltán: Székelyfonó



- A Háziasszony dala: „Én elmentem a vásárba félpénzzel, tyúkot vettem a vásárban félpénzen. Tyúkom mondja: kitrákotty. Kárikittyom, édes tyúkom, mégis van egy félpénzem…” (Komlóssy Erzsébet, km.  a Budapesti Filharmóniai Társaság Zenekara, vezényel: Ferencsik János) - Hungaroton, 1970


Operett, mint színpadi műfaj • 48002021-06-15 09:11:03

 Lehár Festival Bad Ischl – 2021 



A nyári előadás-programok közül kiemelem:



DEIN WAR MEIN GANZES HERZ



 



DER ZAREWITSCH





Lesz még "Csárdáskirálynő" is...


Házy Erzsébet művészete és pályája • 51602021-06-14 20:56:50

Bara Margit, Váradi Hédi, Házy Erzsébet



Fotó: „Boldog Újévet Kívánunk!’



Film Színház Muzsika, 1959. január 2.


Operett a magyar rádióban (1949-től napjainkig) • 47262021-06-14 20:54:52

Bara Margit, Váradi Hédi, Házy Erzsébet



Fotó: „Boldog Újévet Kívánunk!’



Film Színház Muzsika, 1959. január 2.


Operett, mint színpadi műfaj • 47932021-06-14 20:50:01

Bizony, Szirmai maga mondta, hogy a legkedvesebb operettje az "Alexandra", de szorosan ott van mellette zenei szépségben a "Mézeskalács" vagy a "Gróf Rinaldó" is... Kacsóh János vitézénél érzésem szerint jobb, értékesebb zenei anyaga van a "Rákóczi"-nak.  Méltatlan Huszka személyéhez és géniuszához, hogy a Gül babát "időtlen idők óta" nem játssza a fővárosi teátrum, a Lili bárónő pedig a nagyszínpad és zenekar helyett sok-sok éve  a hátsó kis tenyérnyi  "zsebszínházba" van száműzve, mindössze egy zongorakísérettel játsszák. De sok-sok éve nincs Bob herceg, nincs Aranyvirág, nincs Mária főhadnagy, sem Szép Juhászné, sem Szabadság, szerelem...  Jacobitól semmi.  Szégyen, hogy a legnagyobb magyar operettszerzőtől, a Lehár Ferenctől mindössze  a tavalyról elhalasztott A mosoly országa bemutatót kapjuk (2020-ban emlékezett meg a zenei világ a világhírű komponistánk születésének 150. évfordulójáról! Nálunk?...)



A tavaly elmaradt Huszka- és Lehár-gálák pótlásáról továbbra sincs semmi hír...


Operett, mint színpadi műfaj • 47912021-06-14 20:14:43

Valóban, a musical túlsúlya már tendencia, kvázi az operett visszaszorulását jelzi és jelenti, hiszen lassacskán nem lesz operett az Operettszínházban!  Három-négy operett repertoáron tartása nem indokolja a színház mostani nevét; az "operett" helyébe a "musical" elnevezés fog kerülni? Az Operettszínház helyett „Musicalszínház" lenne a cél?   De ez nem megy, hiszen a repertoáron mindig kell lenni legalább két Kálmán-operettnek is - ha már a zeneszerző szobra ott "trónol" a teátrum bejárata előtt, a Nagymező utcában.  Akkor beszélhetnénk „operettszínházról”, ha nemcsak agyonjátszott Kálmán-művekkel találkozna a Nagyérdemű, hanem számos más zeneszerző több ismert vagy kevésbé ismert de értékes operettje is bemutatót meg rendszeres játszási lehetőséget kapna. Egy magyar operettszínházban folyamatosan műsoron kellene tartani Lehár Ferenc, Huszka Jenő, Jacobi Viktor, Ábrahám Pál, Kemény Egon, Gyöngy Pál, Vincze Ottó, Nádor Mihály, Farkas Ferenc, Polgár Tibor, Fényes Szabolcs, Kacsóh Pongrác, Schubert-Berté, Szirmai Albert, Kerekes János, Zerkovitz Béla stb. közismert darabjait, ahogyan a repertoáron ott kellene lenniük a „bécsi operett” (J. Strauss, Suppé, Zeller, Millöcker, Fall, O. Straus), a francia operett (Offenbach, Hervé, Lecocq, Planquette) vagy az angol operett (Sullivan, Jones) jelentős képviselőinek és  ismert alkotásainak.



Ha ez nincs így, mert musical-dömping van, akkor tényleg ne legyen „Budapesti Operettszínház”, legyen akkor „Budapesti Musicalszínház” (azzal a négy-öt játszott operettel, egy-két balettprodukcióval kiegészítőleg -  hírmondóul). Kálmán Imre szobra mellé pedig „ültessenek egy társat”  valamely híres musicalszerző személyében...


Operett, mint színpadi műfaj • 47872021-06-14 14:51:32

Szűnni nem akaró álló taps a nemzet legújabb színészének



2021.06.13. 22:33 ORIGO.HU



Vasárnap este a Nemzeti Színházban, a Rómeó és Júlia című előadás után Vidnyánszky Attila, a teátrum igazgatója átadta a Nemzet Színészének járó elismerést Lehoczky Zsuzsának. 1957 óta színész, és 1962 óta a Budapesti Operettszínház művésze Lehoczky Zsuzsa; Kossuth-díjas színésznő, kiváló és érdemes művész, akit az április közepén meghalt Törőcsik Mari helyére választottak meg a nemzet színészévé. A közönség felállt, és szűnni nem akaró vastapssal ünnepelte a színésznőt.



[...] 



„Ennél nagyobb dicséret már nem is kell egy színésznek az életben. Köszönöm azoknak is, akik úgy gondolták, hogy megérdemeltem. De hadd mondjam el, hogy most én is megnéztem a Vidnyánszky Attila által rendezett Rómeó és Júliát, és úgy érzem, nem engem kell ünnepelni, hanem ezeket a fantasztikus színészeket. Tökéletes előadás volt, őrületes tehetségekkel, és a rendezés egészen egyedülállóan kiváló. Mindenkinek köszönöm ezt a nagyszerű élményt!" – mondta Lehoczky Zsuzsa, miután átvette a díjat.


Társművészetek • 24022021-06-14 14:49:26

Szűnni nem akaró álló taps a nemzet legújabb színészének



2021.06.13. 22:33 ORIGO.HU



Vasárnap este a Nemzeti Színházban, a Rómeó és Júlia című előadás után Vidnyánszky Attila, a teátrum igazgatója átadta a Nemzet Színészének járó elismerést Lehoczky Zsuzsának. 1957 óta színész, és 1962 óta a Budapesti Operettszínház művésze Lehoczky Zsuzsa; Kossuth-díjas színésznő, kiváló és érdemes művész, akit az április közepén meghalt Törőcsik Mari helyére választottak meg a nemzet színészévé. A közönség felállt, és szűnni nem akaró vastapssal ünnepelte a színésznőt.



[...] 



„Ennél nagyobb dicséret már nem is kell egy színésznek az életben. Köszönöm azoknak is, akik úgy gondolták, hogy megérdemeltem. De hadd mondjam el, hogy most én is megnéztem a Vidnyánszky Attila által rendezett Rómeó és Júliát, és úgy érzem, nem engem kell ünnepelni, hanem ezeket a fantasztikus színészeket. Tökéletes előadás volt, őrületes tehetségekkel, és a rendezés egészen egyedülállóan kiváló. Mindenkinek köszönöm ezt a nagyszerű élményt!" – mondta Lehoczky Zsuzsa, miután átvette a díjat.


Operett a magyar rádióban (1949-től napjainkig) • 47242021-06-14 12:16:25

A Dankó Rádió Az a szép című, ma délelőtti műsorában elhangzott zenék közül említem meg a következő dalszámokat:




  • Lehár Ferenc - Paul KneplerLudwig Herzer, Fritz Löhner-Beda - Harsányi Zsolt – Erdődy János: Giuditta 



- Octavio dala: „Szép tünemény!... Új tavasz én rám nem vár!...Nincs többé vágy, nincs többé cél....” (Molnár András, km. az MRT Szimfonikus Zenekara, vezényel: Oberfrank Géza) – A Rádió Dalszínházának bemutatója: 1982. szeptember 13., Kossuth Rádió, 20.19 – 22.00




  • Kemény Egon – Tabi László – Erdődy János: Valahol Délen  



- Rodrigo és Jutka kettőse (foxtrott)„Ha meggondolná mégis a dolgot, szép kislány… / Még nincsen senkim sem…”  (Gyenes Magda és Rátonyi Róbert, km. a Fővárosi Operettszínház Zenekara, vezényel: Bródy Tamás) - Magyar Rádió, 1956/1957 – rádiófelvétel; nem a teljes operettet vették fel, hanem - keresztmetszetszerűen - a főbb részletekből állították össze a stúdiófelvételt. 




  • Buday Dénes – Szilágyi László – Kellér Dezső: Csárdás 



- Virág Rozika dala: „Szeretném a boldogságot egyszer megtalálni” (Honthy Hanna, km. a Fővárosi Operettszínház Zenekara, vezényel: Török Emil) – 1957




  • Fényes Szabolcs – Török Rezső: Csipetke



- Vidám kettős: „Nem kell más, nem kell más, nem kell más, csak egy jó átható pillantás...  egy csodás kis lakás, egy kis összeborulás, nem kell más, nem kell más, nem kell más!…" (Zentay Anna és Kishegyi Árpád, km. az MRT Szimfonikus Zenekara) - A rádiófelvétel elhangzott először - más Fényes Szabolcs-művek részleteivel -1962. május 17., Kossuth Rádió,18.00 – 18.40




  • Ábrahám Pál - Alfred Grünwald, Fritz Löhner-Beda - Földes Imre: Hawaii rózsája 



- Indulódal: „Zúg a szél, száz poklon át fut a hajó. Ez boldogság, mert az a jó, ha száz veszélyen át a tenger zeng! Ez a varázs! Végre már nem tombol, hanem dalol a szél, szívünkben már szerelem él. Hahó! A tenger vár, hol bár van és muzsika szól! Itt a hajó!... És ha szép lány van, cimborám, hej, az bizony, nem merész a tengerész...” (Radnay György, km. az MRT Énekkarának férfikara és Szimfonikus Zenekara, vezényel: Bródy Tamás) - A rádiófelvétel bemutatója: 1963. május 5., Kossuth Rádió, 17.10 – 17.40. Hanglemezeken is: „Részletek Ábrahám Pál operettjeiből - Bál a Savoyban, Hawaii rózsája, Viktória” ; Részletek HCD 16886; Bál a Savoyban – egyveleg Ábrahám Pál műveiből, LPX 65520”


Operett a magyar rádióban (1949-től napjainkig) • 47232021-06-14 10:56:36

Már most jelzem:  holnap, kedd este - végre - teljes operettfelvételt hallgathatunk meg a Bartók Rádióban - igaz, nem magyar nyelvűt: Arthur Sullivan: Esküdtszéki tárgyalás (angol nyelven)  - pedig elővehették volna/elővehetnék a Rádió Dalszínháza felvételét is, amelyen László Margit, Réti József, Melis György, Palcsó Sándor, Várhelyi Endre, valamint az MRT Énekkara énekel.


Kedvenc magyar operaelőadók • 12262021-06-14 10:54:53

A Bartók Rádió mai műsora: 19.00 - 19.30 – "Évfordulók"



100 éve született Palánkay Klára énekművész



A műsor vendége Várkonyi Judit, A Díva – Palánkay Klára emlékezik c. kötet szerzője



Szerkesztő – műsorvezető: Becze Szilvia



(Ism. szerda, 9.30)


Verdi-felvételek • 6042021-06-13 20:51:42

Hamarosan kezdődik: 21.00 – 23.18  Classica Stingray csatorna



Verdi: Nabucco  - Daniel Oren - George Gagnidze, Susanna Branchini, Nino Surguladze, Rubens Pelizzari, Stanislav Trofimov



Veronai Aréna, 2017


Operett a magyar rádióban (1949-től napjainkig) • 47192021-06-13 20:47:56

Kapcs. 4696. sorszám



(folytatom)



A Magyar Rádióban anno kialakult gyakorlat volt, hogy a teljes operettek rádiófelvételén - a rendezőktől, a dramaturgtól is függően - az egyes szerepeket ketten alakították: a színészeké volt a dialógusokban a próza, míg az énekhangok természetszerűleg az énekművészeké. (A későbbiekben egyre gyakrabban, a szerepekre olyan énekeseket kértek fel, akiknek nem okozott gondot a szövegmondás sem.)



A következő időszakban sorra veszem színművészeinket, akiknek szerepalakítása mellé a hangfelvételen a dalbetétszámokban az énekesek külön felvett hangja párosult. 



Amennyiben az adott színművész a szövegmondás mellett még énekel is, a listában nem tüntetem fel azt a szerepét. A listába azokat a címeket veszem be, amelyeknél a színész és az énekművész elkülönült kettőse társul a rádiófelvételhez.  



107. VÁRADI HÉDI



Jurij Miljutyin: Nyugtalan boldogság – „Natasa Malinyina, énekesnő” - Váradi Hédi (Házy Erzsébet) – a Rádió Dalszínházának bemutatója: 1959. január 1., Kossuth Rádió, 19.10 - 22.00



Franz von Suppé: A szép Galathea – „Galathea - szobor - Váradi Hédi (Lehoczky Éva) – a Rádió Dalszínházának bemutatója: 1960. április 19., Kossuth Rádió, 15.10 – 16.15



Szirmai Albert: Mágnás Miska – „Rolla grófnő”- Váradi Hédi (Gyurkovics Mária) – a Rádió Dalszínházának bemutatója: 1961. május 30., Kossuth Rádió, 20.25 – 21.30



Jacques Offenbach: Orfeusz az alvilágban – „Euridiké” - Váradi Hédi (László Margit) – a Rádió Dalszínházának bemutatója: 1963. július 20., Kossuth Rádió, 20.45 – 23.15



Jacques Offenbach: A szép Heléna – „Heléna” - Váradi Hédi (Házy Erzsébet) – a Rádió Dalszínházának bemutatója: 1965. december 20., Kossuth Rádió, 18.58 – 21.32



Jacques Offenbach: Az elisondói lány – „Manuelita - baszk falusi lány - Váradi Hédi (László Margit) – a Rádió Dalszínházának bemutatója: 1966. május 1., Kossuth Rádió, 20.10 – 21.03)



Johann Strauss: Egy éj Velencében – „Annina, halárus lány” - Váradi Hédi (Házy Erzsébet) – a Rádió Dalszínházának bemutatója: 1966. július 16., Kossuth Rádió, 20.28 - 22.00  



Vincze Ottó: Hej, Madrid, Madrid avagy fiatalnak mindig rokona a fiatal - „Angéla” - Váradi Hédi (László Margit) – a Rádió Dalszínházának bemutatója: 1966. november 5., Kossuth Rádió, 20.17 – 22.00



Leo Fall: Pompadour – „Madame Pompadour” - Váradi Hédi (Házy Erzsébet) – a Rádió Dalszínházának bemutatója: 1967. szeptember 9., Kossuth Rádió, 20.31 - 22.00



Sir Arthur Sullivan: A mikádó – „Yum-Yum – Ko-ko, a hóhér gyámleánya - Váradi Hédi (László Margit) – a Rádió Dalszínházának bemutatója: 1968. január 27., Kossuth Rádió, 19.30 – 22.00



Hidas Frigyes: Veronai haragosok – „Júlia” - Váradi Hédi (László Margit) – a Rádió Dalszínházának bemutatója: 1969. július 12., Kossuth Rádió, 1925 - 20.40 



Horusitzky Zoltán: A fekete város – „Rozália” - Váradi Hédi (László Margit) – a Rádió Dalszínházának bemutatója: 1969. december 15., Kossuth Rádió, 20.25 - 22.00



Thihon Hrennyikov: Fehér éjszaka – „Dárja Mihajlovna” - Váradi Hédi (László Margit) – a Rádió Dalszínházának bemutatója: 1971. április 30., Kossuth Rádió, 19.40 – 21.35



Carl Michael Ziehrer: A csavargók – „Mimi, táncosnő” - Váradi Hédi (László Margit) – a Rádió Dalszínházának bemutatója: 1971. július 26., Kossuth Rádió, 19.30 – 21.17



Horváth Jenő: Kénytelen mulatság – „Repey Katinka grófnő” - Váradi Hédi (Házy Erzsébet) – a Rádió Dalszínházának bemutatója: 1973. szeptember 30., Kossuth Rádió, 19.15 – 20.35



Fényes Szabolcs: Rigó Jancsi – „Clara – a Herceg felesége - Váradi Hédi (Kalmár Magda) – a Rádió Dalszínházának bemutatója: 1973. december 26., Kossuth Rádió, 19.09 – 21.40



Jacques Offenbach: A sóhajok hídja – „Catarina Cornarini – a Dózse felesége - Váradi Hédi (Kalmár Magda) – a Rádió Dalszínházának bemutatója: 1976. december 26., Kossuth Rádió, 18.50 – 20.13



 



(Folytatni fogom)


Birgit Nilsson • 572021-06-12 22:37:56

Holnap (vasárnap)  18.30 - 19.30, Bartók Rádió



"Muzsikuslegendák"



Birgit Nilsson operaénekes



Szerkesztő-műsorvezető: Némethy Attila


Házy Erzsébet művészete és pályája • 51592021-06-12 16:40:11

  • Neue Zeitung, 1960 1960-12-30 / 53. szám



A lap második oldalán egy fotó található, a csoportkép alatt olvashatók a személyek neve:



Der grosse italienische Tenor Giuseppe di Stefano gastierte mit grossem Er­folg in Budapest. Unser Bild: von links nach rechts: Giuseppe di Stefano, Tito Schipa, Magda Tiszay, Erzsébet Házy, János Ferencsik.



Megjegyzem,  Tito Schipa nem lépett fel Az álarcosbál pesti előadásain. A csoportképen civilben látni: áll  a jelmezes szereplők és a karmester között,  a függöny előtt. 


Házy Erzsébet művészete és pályája • 51582021-06-12 16:14:11

  • Neue Zeitung, 1968-12-27 / 52. szám



Was sehen wir...





SEIT JAHREN wird zwischen Fern­sehen und Rundfunk ein geheimerWettstreit um die Gunst des Publikums ausgetragen. Das „Entscheidungsspiel” dieses Wettstreites findet stets am Sil­vestertag statt. Was erwartet wohl das Publikum? Welchen Anspruch erhebt es am letzten Tag des Jahres? Ein Ka­barettprogramm, selbstverständlich.





„Der 31. Dezember ist nicht der gro­sse Tag des Jahres, sondern ein wichti­ger Tag im Leben des Fernsehens”, sag­te uns Endre Gellért, der künstleri­sche Leiter des Fernsehens. „In diesem Bewusstsein haben wir uns vorbereitet. Nur ein einziger Blickpunkt erschienuns wesentlich: Den Zuschauern guteUnterhaltung zu bieten!”

Im Fernsehen findet die Ouvertüre des Silvesterprogramms um 17.20 Uhr unter dem Titel „Csak a képre emlé­kezem” (Ich erinnere mich nur an das Bild) statt. In diesem zweistündigen Programm können die Zuschauer Ein­zelheiten aus den besten Prosa- und Musikprogrammen des vergangenen Jah- res sehen.

Ab 19.20 Uhr folgt eine Operettenzu­sammenstellung unter dem Titel „Túlaz Óperencián" (Hinter sieben Meeren). Auf dem Bildschirm können die Ope­rettenfreunde ihre Lieblingswerke und Lieblingskünstler Wiedersehen: so u. a. Hanna Honthy, Erzsébet Házy, Zsuzsa Petress, Éva Lehoczky, Zsolt Bende, Árpád Baksay, Sándor Németh und na­türlich die beiden Latabár.


Lisztről emelkedetten • 11312021-06-12 11:24:10

A Bartók Rádió mai műsorán szerepel:



17:56 – 18.55:  Fiatal művészek pódiuma 



Kovács Gergely estje Liszt Ferenc zongoraműveiből



1. Esti harmóniák – transzcendens etűd,



2. Esz-dúr Paganini-etűd,



3. gisz-moll Paganini-etűd (La Campanella),



4. Desz-dúr consolation,



5. Velence és Nápoly – Tarantella,



6. E-dúr legenda (Paolai Szent Ferenc a hullámokon),



7. Norma-parafrázis



(Márványterem, 2021. február 2.)


Verdi-felvételek • 6032021-06-12 11:22:15

A Bartók Rádió ma esti operaközvetítése



19.00 – 21.41 A New York-i Metropolitan Operaház archívumából



Giuseppe Verdi: Otello 



Négyfelvonásos opera



Szövegét Shakespeare drámája nyomán Arrigo Boito írta



Vez.: Yannick Nézet-Séguin



Km.: a Metropolitan Operaház Zenekara és Énekkara

(Karig.: Donald Palumbo)



Rendező: Bartlett Sher



Szereposztás:



Otello – Aleksandrs Antonenko (tenor),

Desdemona - Sonya Yoncheva (szoprán),

Jago – Željko Lučić (bariton),

Emilia – Jennifer Johnson Cano (mezzoszoprán),

Cassio – Dimitri Pittas (tenor),

Rodrigo – Chad Shelton (tenor),

Montano – Jeffrey Mattsey (basszus),

Lodovico – Günther Groissböck (basszus),

Hírnök - Tyler Duncan (basszus)



(2015. október 17.)


Operett a magyar rádióban (1949-től napjainkig) • 47172021-06-12 11:05:53

Már most jelzem: kedd este - végre - teljes operettfelvételt hallgathatunk meg a Bartók Rádióban - igaz, nem magyar nyelvűt: Arthur Sullivan: Esküdtszéki tárgyalás (angol nyelven)  - pedig elővehették volna/elővehetnék a Rádió Dalszínháza felvételét is, amelyen László Margit, Réti József, Melis György, Palcsó Sándor, Várhelyi Endre, valamint az MRT Énekkara énekel.


Erkel Színház • 108522021-06-11 15:18:32

Az  Opera facebook oldalán olvasható a Notre Dame -előadásról



egy kommentelő véleménye  (június 9.):



„Ott voltam a tegnapi előadáson és nagyon bízom benne, hogy több is lesz még! Fantasztikus zene és gyönyörű történet! Bosszantott, hogy méltatlanul kevesen ültünk a nézőtéren, pedig ez a darab (és az előadók is) megérdemelte volna a teltházat. Nem volt szerencsés, hogy viszonylag ismeretlen műként kellett megbirkóznia nem csupán a járvány utáni esetleges félelemmel (pedig hely lett volna bőven a távolságtartásra) de azzal is, hogy az előadással egy időben, ingyenesen nézhető online előadásként leadták a Hoffmann meséi című népszerű operát. Az operakedvelők közül talán többen útra keltek volna a Notre Dame-ra, ha nincs aznap éppen választható alternatívaként egy otthonról kényelmesen megtekinthető, ingyenes előadás. Nagyon örülök, hogy én az élő színházat választottam! A vetített filmrészleteket nagyon jó ötletnek tartottam, a vászonra írt ismertető szövegek segítették a történet követését, bár az első sorokban ülőknek nehéz dolguk volt, mert a karmester háta "kitakarta" a feliratok egy részét. Cserébe nagyon régen láttam ennyire hatásos koncertszerű előadást. Jobban szeretem amikor díszlet és jelmez is segíti a fantáziát :) Bár minden művész magas színvonalon teljesített, mégis muszáj egy mondatban kiemelnem Krisztián Cser opera singer szenzációs szereplését. A magas és nem előnytelen külsejű basszista a színpadon, a hangversenyszerű előadás keretében, maszk és jelmez nélkül tökéletesen eljátszotta a szerepet. A hangjával és arcának, kezének játékával, minden külső eszköz nélkül, elegáns öltönyében és helyhez kötve Quasimodová, "púpossá és alacsonyabbá vált", tökéletes alakítást nyújtott minden tekintetben!

Örülök, hogy a részese lehettem!!! Hatalmas köszönet és gratuláció az élményért neki és minden közreműködőnek!”


Operett, mint színpadi műfaj • 47862021-06-11 15:13:50

ABRAHAM, P.: Ball at the Savoy  - video



Ez a link már lehet, hogy szerepelt itt a bejegyzések között. 



Viszont most CD-n is megjelenik a NAXOS gondozásában:



ABRAHAM, P.: Ball at the Savoy [Operetta] (Sung in English) (A. Kelly, G. Frantzen, R.T. Oldham, C.F. Gruel, Chicago Folks Operetta, A. Barrese), Naxos 8.660503-04


Operett a magyar rádióban (1949-től napjainkig) • 47152021-06-11 13:00:53

A Dankó Rádió Az a szép című, ma délelőtti műsorában elhangzott zenék közül említem meg a következő dalszámokat:




  • Kálmán Imre – Julius Brammer, Alfred Grünwald – Kulinyi Ernő: A cirkuszhercegnő



- Fedora és Mister X szerelmi kettőse, II. felv.: „Szeretem én! A szám elmondja százszor! Szeretem én, majd akármerre járjon!… /My darling, my darling, te más vagy, mint más…” (Németh Marika és Korondy György, km. az MRT Szimfonikus Zenekara, vezényel: Bródy Tamás) - Az új rádiófelvétel – keresztmetszet – bemutatója: 1976. augusztus 14., Kossuth Rádió, 19.43 – 20.28




  • Zerkovitz Béla – Szilágyi László: Csókos asszony



- Kubanek és Hunyadiné kettőse, II. felv.: „Szabadság, szerelem, e kettő kell nekem, Petőfi így szavalá, …/Asszonykám, adj egy kis kimenőt, hogy zülljek ma, úgy mint azelőtt. Az egyik kocsmából a másik kocsmába, törzskávéházamból, zenés kávéházba...” (Csombor Teréz és Szerednyei Béla) - élő színházi előadás részlete, hangfelvételről 




  • Huszka Jenő – Jókai Mór nyomán Szilágyi László: Mária főhadnagy



- Tóbiás és Panni vidám kettőse: „- Én vagyok itt a szabó, de nyakamba te varrod most magad, - Bármilyen rémes, de férj leszel édes, ha törik, ha szakad. - Ez megzavar. - Valljál hamar, hódítsál meg a daloddal. /- Én teve- én teve- én teveled oly vígan élek, ezért mint hülye, mint hű jegyesed elvennélek…” (Zentay Anna és Kishegyi Árpád, km. az MRT Szimfonikus zenekara, vezényel: Sebestyén András) - Huszka Erzsébet című operettjének részleteivel együtt: 1967. augusztus 25., Kossuth Rádió, 19.32 – 20.12




  • ifj. Johann Strauss - Victor Leon, Leo Stein - Fischer Sándor: Bécsi vér  



- Gróf Zedlau  és lakája, Joseph  levélkettőse”  (Fülöp Attila és Melis György, km. az MRT Szimfonikus Zenekara, vezényel: Breitner Tamás) – a Rádió Dalszínházának bemutatója: 1976. augusztus 19., Kossuth Rádió, 19.30-21.40



„- Mit írjak szépet?  - Diktálja lassan, arra kérem!....- A cél! csak ez vezéreljen! - De mindent bele, ami kell!  / - Ó, kedvesem, mióta láttalak, örökre él az első pillanat. Szívem kigyúlt egy röpke perc alatt, a vágyam ég, hogy újra lássalak!  Egy randevúra kérlek meg tehát, pont tízkor várok Grinzingben Terád.  A kert a kaszinóban nyitva van. Ó, édesem!  Ó, édesem! Jöjj oda pontosan! - Ez hat, ez szép! - Most jön a vég.  Írd amíg tart az ihletés.../Te drága édes angyalkám, ó, jöjj, ó, jöjj és hallgass rám, a randevúra jó a hely, ott várlak Rád, ne késs csak el! Ó, jöjj, ó jöjj, ha hív a szó, ne mondd, hogy nem, mondd azt, hogy jó. Szerelmem ennyit érdemel! Te loptad szívem el!  Szerelmem ennyit érdemel! Te loptad szívem el!  /- Elszédül, annyi szent, hódít ő.. Itt a dokument!/ - El jő, azt gondolod? – Ebben biztos vagyok! – Hátha tán mást szeret, a szíve nem szabad, mit tehetek? – Jó lesz és izgató. – Hát az nem lenne jó. - Ám bátor és igénytelen egy ilyen kis manöken, és én a gróf urat tekintem. - Mit írtunk csak a kis levélben? /Te drága édes angyalkám....”




  • Szirmai Albert - Bakonyi Károly - Gábor Andor: Gróf Rinaldó



- Mr. Georg Adam kaliforniai dala, I. felv.: „Száll a szellő, száll, messze földig jár,  ó, bocsáss véle, álom tündére, sóhajtásom száll, én is mennék már, szól a szív, visszahív, visszavágyom már. / Kaliforniába vágyom, az arany hazája vár, sokkal szebbek ott a lányok, szebben szól a madár. Kaliforniába vágyom, hol a kék vizek felett, szívem bút, borút és fájó szerelmet elfeled….”  (Bende Zsolt, km. a Magyar Állami Hangversenyzenekar, vezényel Breitner Tamás) – a Magyar Rádió 1965. április 16-án sugározta az operett részleteit a Kossuth adón, 20.30 órától, Bemutatjuk új operett-felvételünket címmel. (Egy másik Szirmai-operett, a Mexikói lány dalai is - Házy Erzsébet énekével is - ekkor hangzottak el először, erről a stúdiófelvételről.)


Bende Zsolt • 1732021-06-10 19:19:21

Kerekes János - Kótzián Katalin: Jelenné lett a szép jövő (Bende Zsolt)



Az első űrhajós: Gagarin zenés köszöntése 1961. április 12-e történelmi jelentőségű nap volt: Jurij Gagarin a világűrbe repült!



A Rádióban folyó „naprakész” munkára jellemző, hogy a szenzációs űrutazás másnapján már megszülettek a „szputnyik-dalok”. A 6-os stúdióban lázas sietséggel dolgoztak. Többek között ekkor készült a Kótzián Katalin Jelenné lett a szép jövő c. versére komponált dal magnetofon felvétele Kerekes János zeneszerző - karmester irányításával, Bende Zsolt szólójával.



/Forrás: Rádiófónia - 75 esztendő a magyar zene hullámhosszán (1925 – 2000). A rádiósorozat rövidített, írásos változata. Összeállította: Bieliczkyné Búzás Éva  2. kötet: 1945-1974/  - (részlet a cikkből)


Operett, mint színpadi műfaj • 47832021-06-10 19:12:46

IV. Veszprémi Rátonyi Róbert Operettfesztivál



2021. június 11- 13. 


Házy Erzsébet művészete és pályája • 51572021-06-10 19:11:05

A Dankó Rádió Az a szép című műsorában ma délelőtt ismét elhangzott Házy Erzsébet ének közreműködésével ez az operettrészlet:



Charles Lecocq - Victor Koning, Clairville (Louis-François Nicolaïe), Paul Siraudin - Kristóf Károly - Romhányi József: Angot asszony lánya  /La Fille de Madame Angot  (1872)/



- Együttes - Clairette, Hortensie, Odette és Ange Pitou jelenete és tánc 



(Házy Erzsébet, Németh Marika, Geszty Szilvia és Szabó Miklós) - A Rádió Dalszínházának bemutatója: 1960. augusztus 21., Kossuth Rádió, 20.15 – 22.00



„- Vendégünk felvette szép ruháját… Azt hiszem sikerült a fiút megnyernem… /- Vigyázz, Pitou! Időt kell nyerned! Bármilyen kínos ez a helyzet. Üdvözöllek szép Mademoiselle, csinos ruhát vettél ma fel! /- Légy üdvözölve! Mi történt?... /- Sajnálom, nincs mondanivalóm más! /- Szegény leány, úgy sajnálom őt! Ezért kár volt lefújni az esküvőt! /- Mit válaszolsz kis Clairette? Szívemben szerelem helyett most más szív él! Elárulhatom, valakit szeretek nagyon, nagyon! És soha el nem hagyom!./- Így tehát, a fiú hozzátartozik? Szerelmes belé ő is! /- Pitou, hát szószegőnek vélsz? Ígéreted... hallgass!… /- Én úgy szegem meg adott szavamat, mint ezt az esküvőn is hallottad! És úgy teszek! Ezt jegyezd meg, Clairette! /- Ó. Így már értem! .../ - Nos, Ange Pitou! Öné most e ház! … Jól vigyázz!... Rendelkezzék mindennel!.....Előre! Kezdődjék már a tánc!...” (keringő – balettzene -részlet


Operett a magyar rádióban (1949-től napjainkig) • 47142021-06-10 19:05:28

A Dankó Rádió Az a szép című, ma délelőtti műsorában elhangzott zenék közül említem meg a következő dalszámokat:




  • Eisemann Mihály – Halász Imre - Békeffi István: Egy csók és más semmi



- „Egy csók és más semmi, a vágyam csak ennyi, és csendben elmenni tovább...” (Tolnay Klári és Jávor Pál) – Az 1941-ben bemutatott magyar film zenéjéből. A filmet rendezte: Ráthonyi Ákos




  • Eisemann Mihály – Baróti Géza – Dalos László: Bástyasétány 77



- Rudi és Tini vidám kettőse, II. felv.: „...Pest-Budán szép a lány! Még szebb Palánkán. De a legeslegszebb talán lent a Tisza partján, a szegedi boszorkány!...” (Zentay Anna és Rátonyi Róbert, km.  az MRT Szimfonikus Zenekara, vezényel: Vaszy Viktor) - a Rádió Dalszínházának bemutatója:1957. május 4., Kossuth Rádió, 20.20 – 22.00




  • Eisemann Mihály – Mihály István - Szilágyi László:



- „Köszönöm, hogy imádott, hogy reám úgy vigyázott, de ne küldjön virágot nekem.”  (Kalmár Magda, km. a Stúdió 11, vezényel: Behár György) – eredetileg a Hippolyt, a lakáj c. film (1931) betétdala volt. 




  • Charles Lecocq - Victor Koning, Clairville (Louis-François Nicolaïe), Paul Siraudin - Kristóf Károly - Romhányi József: Angot asszony lánya  /La Fille de Madame Angot  (1872)/



- Együttes: Clairette, Hortensie, Odette és Ange Pitou jelenete és tánc 



(Házy Erzsébet, Németh Marika, Geszty Szilvia és Szabó Miklós) - A Rádió Dalszínházának bemutatója: 1960. augusztus 21., Kossuth Rádió, 20.15 – 22.00



„- Vendégünk felvette szép ruháját… Azt hiszem sikerült a fiút megnyernem… /- Vigyázz, Pitou! Időt kell nyerned! Bármilyen kínos ez a helyzet. Üdvözöllek szép Mademoiselle, csinos ruhát vettél ma fel! /- Légy üdvözölve! Mi történt?... /- Sajnálom, nincs mondanivalóm más! /- Szegény leány, úgy sajnálom őt! Ezért kár volt lefújni az esküvőt! /- Mit válaszolsz kis Clairette? Szívemben szerelem helyett most más szív él! Elárulhatom, valakit szeretek nagyon, nagyon! És soha el nem hagyom!./- Így tehát, a fiú hozzátartozik? Szerelmes belé ő is! /- Pitou, hát szószegőnek vélsz? Ígéreted... hallgass!… /- Én úgy szegem meg adott szavamat, mint ezt az esküvőn is hallottad! És úgy teszek! Ezt jegyezd meg, Clairette! /- Ó. Így már értem! .../ - Nos, Ange Pitou! Öné most e ház! … Jól vigyázz!... Rendelkezzék mindennel!.....Előre! Kezdődjék már a tánc!...” (keringő – balettzene -részlet




  • Huszka Jenő – Martos Ferenc: Aranyvirág



- Aranyvirág dala, II. felv.: „Furcsa nekem itt a módi, befarag… itt mindenki. Férfi és nő…folyton folyvást nézik egymást, hogy esett- megesett mindenki. Ily bolondot, mondhatom, hogy sohasem láttam még!...minálunk  egymást megérti a nő, a férfi, szemünk ha csillan, csak összevillan, egymásra rátalálunk…” (Lehoczky Éva, km. a Szekeres-kórus és a Magyar Állami Hangversenyzenekar, vezényel: Bánfalvy Miklós) – részletek, rádió, 1956 (Megjegyzem: más forrás szerint a felvétel karmestere Vincze Ottó)


Franz Schmidt • 38462021-06-10 10:48:43

Számomra nagy élményt jelentett az Erkel Színházban tegnap este bemutatott „Notre Dame”.  (A Magyar Királyi Opera 1916 decemberében mutatta be Franz Schmidt operáját. Öt előadást ért meg abban az évadban)



Nekem „bejött” a Notre Dame zenéje. Egyszeri hallás után is könnyen befogadtam; mint „bel canto” rajongó, azért „mindenevő vagyok”, és ami szép, jó, nemes, arra a zenére (is) fogékony vagyok.



Az est egyik legnagyobb öröme nekem – az opera zenéje mellett – az ének-zenei megvalósítás közreműködői közül Kelemen Zoltán énekművészete volt, aki erőteljes, kormos szinezetű baritonján tökéletes hangi kondícióban énekelte végig a roppant nehéz, olykor deklamáló stílusú, ének-beszéd szólamát, ezzel is kifejező drámaiságot kölcsönözve a „Főesperes” karakterének.



Kelemen Zoltán naplója   (Művész-blog) – Café Momus - 2021-05-14 - Video-stream-ek a karantén idején



Innét idézem Kelemen Zoltán mondatait:



„Mindeközben még egy új szerepet is kellett tanulnom, amelyre talán hamarosan sor fog kerülni, de nem merem még elkiabálni. Ez nem más, mint Franz Schmidt Notre Dame című operájában a Főesperes (az eredeti Victor Hugo-műben Frollo) szerepe, vagyis a bariton főszerep. A darab zenei világa élesen elüt mindentől, amit eddig a pályám 28 éve alatt módomban állt énekelni. Talán leginkább még a Richard Strausshoz áll legközelebb, legalábbis neki a kortársa volt, de igazából arra sem nagyon hasonlít. Teljesen független hangzásvilága van, az énekszólamok legtöbbször deklamáló jellegűek, egyáltalán nem egy könnyű énekelnivaló, egészen más, mint egy Verdi vagy Puccini, de nagyon színes, változatos a hangszerelés. Volt belőle pár együttespróba még április elején, de aztán az április 15-re tervezett koncert végül elmaradt, és azóta több verzió is felmerült, hogy mikor tudjuk megtartani. Remélhetőleg most már nem fog több akadályba ütközni...”



És már itt is van Kelemen Zoltán újabb -  mai  - blogbejegyzése:  2021-06-10 - Falstaff-keresztmetszet és koncertszerű Notre Dame



Idézem Kelemen Zoltánt:



- De az igazi "feketeleves" még hátra volt: a Notre Dame-előadás! Másfél év után végre újra közönség előtt állhattam, ráadásul nem is az Eiffelben, ahová eredetileg tervezték az előadást, hanem az Erkel Színházban! Idáig azonban el is kellett jutni. A darabot már február közepén elkezdtük tanulni, április elején volt belőle pár együttespróba is, majd lefújták az előadást, én akkor azt gondoltam, hogy végleg, ám pár hét múlva jött a hír, hogy július végén mégiscsak meg lesz tartva. Aztán előbbre hozták június 9-re, a helyszín pedig megváltozott. Ismét elkezdhettünk próbálni. A két hónapnyi "érés" jót tett a darabnak, és koncertről lévén szó, kottából énekelhettünk, tehát nem kellett kívülről megtanulni. Azonban még így sem volt könnyű. Ugyanis a zongorás próbákon hall az ember egy hangzásképet, és a zongorakivonatból könnyen lehet követni azt, ami elhangzik akkor és ott. Igen ám, de aztán jön a zenekar és helyenként egyáltalán nem azt hallja az ember, ami a zongorakivonatban ki van emelve főszólamként, egészen más hangzást kell megszokni, hirtelen alkalmazkodni és persze belépni. Egy ilyen nehéz darab esetében ez plusz problémát jelentett. A szerepem, a Főesperes szólama szinte teljes egészében deklamálós, recitativikus jellegű, és még ahol egy kicsit kiszélesedik dallammá, ott sem az a fajta áradó dallamosság van, mint egy olasz, vagy korábbi romantikus művek esetében. A szerzőnek volt dallaminvenciója, azonban valamiért a főszerepekben ez ritkán érhető tetten, a zenekarnak és a kórusnak viszont kifejezetten szép dolgokat írt. A főbb szerepek alakítói: Cser Krisztián (Quasimodo), Rálik Szilvia (Esmeralda), Kovácsházi István (Phoebus), Balczó Péter (Gringoire), illetve jómagam ("Archdiakonus", vagyis Frollo).



Bár a műfaji megjelölés szerint a Notre Dame "romantikus opera", azért ez a zene eléggé különbözik azoktól, amiket pályám során idáig énekeltem. Pedig főleg romantikus szerzők operaszerepeit alakítottam, és volt köztük pár Richard Strauss is, de ez eleinte teljesen idegennek tűnt, nem volt könnyű fogódzót találni hozzá. A karmester, Dénes István sokat segített, magyarázott a betanulás és az együttespróbák során, sőt még a teljes szövegkönyvet is felolvastuk magyarul és németül is hangosan, prózában, szóval igazán nem lehet azt mondani, hogy ne lett volna alapos a felkészülés. Mégis, a zenekari próbák után valahogy most nem volt az a fajta "komfortérzetem", ami máskor meg szokott lenni. Nem vagyok egy izgulós típus, de a 28 évnyi rutin ezesetben szinte semmit sem számított, és kicsit drukkolva vártam a koncertet...



A darab ismeretlen volta, a járványtól való félelem, valamint az időpont és helyszín áthelyezése is közrejátszhatott abban, hogy végülis nem volt túl nagy érdeklődés a koncert iránt. Viszont elmondható, hogy a viszonylag kis létszámú közönség a végén hálás volt, és a tetszésnyilvánításból azt szűrtem le, hogy sokaknak tetszett a darab első hallásra, de mivel ez most csak egyszeri alkalom volt, a további "ismerkedés" legfeljebb felvételekről lesz lehetséges. Ezt a koncertet is felvették képpel együtt, egyszer talán adásba kerül és akkor a szélesebb közönség is hallhatja Franz Schmidt magyar-osztrák zeneszerző Victor Hugo regénye nyomán írt, Notre Dame című későromantikus operáját.



(Kelemen Zoltán írása)


Erkel Színház • 108452021-06-10 10:48:28

Számomra nagy élményt jelentett az Erkel Színházban tegnap este bemutatott „Notre Dame”.  (A Magyar Királyi Opera 1916 decemberében mutatta be Franz Schmidt operáját. Öt előadást ért meg abban az évadban)



Nekem „bejött” a Notre Dame zenéje. Egyszeri hallás után is könnyen befogadtam; mint „bel canto” rajongó, azért „mindenevő vagyok”, és ami szép, jó, nemes, arra a zenére (is) fogékony vagyok.



Az est egyik legnagyobb öröme nekem – az opera zenéje mellett – az ének-zenei megvalósítás közreműködői közül Kelemen Zoltán énekművészete volt, aki erőteljes, kormos szinezetű baritonján tökéletes hangi kondícióban énekelte végig a roppant nehéz, olykor deklamáló stílusú, ének-beszéd szólamát, ezzel is kifejező drámaiságot kölcsönözve a „Főesperes” karakterének.



Kelemen Zoltán naplója   (Művész-blog) – Café Momus - 2021-05-14 - Video-stream-ek a karantén idején



Innét idézem Kelemen Zoltán mondatait:



„Mindeközben még egy új szerepet is kellett tanulnom, amelyre talán hamarosan sor fog kerülni, de nem merem még elkiabálni. Ez nem más, mint Franz Schmidt Notre Dame című operájában a Főesperes (az eredeti Victor Hugo-műben Frollo) szerepe, vagyis a bariton főszerep. A darab zenei világa élesen elüt mindentől, amit eddig a pályám 28 éve alatt módomban állt énekelni. Talán leginkább még a Richard Strausshoz áll legközelebb, legalábbis neki a kortársa volt, de igazából arra sem nagyon hasonlít. Teljesen független hangzásvilága van, az énekszólamok legtöbbször deklamáló jellegűek, egyáltalán nem egy könnyű énekelnivaló, egészen más, mint egy Verdi vagy Puccini, de nagyon színes, változatos a hangszerelés. Volt belőle pár együttespróba még április elején, de aztán az április 15-re tervezett koncert végül elmaradt, és azóta több verzió is felmerült, hogy mikor tudjuk megtartani. Remélhetőleg most már nem fog több akadályba ütközni...”



És már itt is van Kelemen Zoltán újabb -  mai  - blogbejegyzése:  2021-06-10 - Falstaff-keresztmetszet és koncertszerű Notre Dame



Idézem Kelemen Zoltánt:



- De az igazi "feketeleves" még hátra volt: a Notre Dame-előadás! Másfél év után végre újra közönség előtt állhattam, ráadásul nem is az Eiffelben, ahová eredetileg tervezték az előadást, hanem az Erkel Színházban! Idáig azonban el is kellett jutni. A darabot már február közepén elkezdtük tanulni, április elején volt belőle pár együttespróba is, majd lefújták az előadást, én akkor azt gondoltam, hogy végleg, ám pár hét múlva jött a hír, hogy július végén mégiscsak meg lesz tartva. Aztán előbbre hozták június 9-re, a helyszín pedig megváltozott. Ismét elkezdhettünk próbálni. A két hónapnyi "érés" jót tett a darabnak, és koncertről lévén szó, kottából énekelhettünk, tehát nem kellett kívülről megtanulni. Azonban még így sem volt könnyű. Ugyanis a zongorás próbákon hall az ember egy hangzásképet, és a zongorakivonatból könnyen lehet követni azt, ami elhangzik akkor és ott. Igen ám, de aztán jön a zenekar és helyenként egyáltalán nem azt hallja az ember, ami a zongorakivonatban ki van emelve főszólamként, egészen más hangzást kell megszokni, hirtelen alkalmazkodni és persze belépni. Egy ilyen nehéz darab esetében ez plusz problémát jelentett. A szerepem, a Főesperes szólama szinte teljes egészében deklamálós, recitativikus jellegű, és még ahol egy kicsit kiszélesedik dallammá, ott sem az a fajta áradó dallamosság van, mint egy olasz, vagy korábbi romantikus művek esetében. A szerzőnek volt dallaminvenciója, azonban valamiért a főszerepekben ez ritkán érhető tetten, a zenekarnak és a kórusnak viszont kifejezetten szép dolgokat írt. A főbb szerepek alakítói: Cser Krisztián (Quasimodo), Rálik Szilvia (Esmeralda), Kovácsházi István (Phoebus), Balczó Péter (Gringoire), illetve jómagam ("Archdiakonus", vagyis Frollo).



Bár a műfaji megjelölés szerint a Notre Dame "romantikus opera", azért ez a zene eléggé különbözik azoktól, amiket pályám során idáig énekeltem. Pedig főleg romantikus szerzők operaszerepeit alakítottam, és volt köztük pár Richard Strauss is, de ez eleinte teljesen idegennek tűnt, nem volt könnyű fogódzót találni hozzá. A karmester, Dénes István sokat segített, magyarázott a betanulás és az együttespróbák során, sőt még a teljes szövegkönyvet is felolvastuk magyarul és németül is hangosan, prózában, szóval igazán nem lehet azt mondani, hogy ne lett volna alapos a felkészülés. Mégis, a zenekari próbák után valahogy most nem volt az a fajta "komfortérzetem", ami máskor meg szokott lenni. Nem vagyok egy izgulós típus, de a 28 évnyi rutin ezesetben szinte semmit sem számított, és kicsit drukkolva vártam a koncertet...



A darab ismeretlen volta, a járványtól való félelem, valamint az időpont és helyszín áthelyezése is közrejátszhatott abban, hogy végülis nem volt túl nagy érdeklődés a koncert iránt. Viszont elmondható, hogy a viszonylag kis létszámú közönség a végén hálás volt, és a tetszésnyilvánításból azt szűrtem le, hogy sokaknak tetszett a darab első hallásra, de mivel ez most csak egyszeri alkalom volt, a további "ismerkedés" legfeljebb felvételekről lesz lehetséges. Ezt a koncertet is felvették képpel együtt, egyszer talán adásba kerül és akkor a szélesebb közönség is hallhatja Franz Schmidt magyar-osztrák zeneszerző Victor Hugo regénye nyomán írt, Notre Dame című későromantikus operáját.



(Kelemen Zoltán írása)


Operett a magyar rádióban (1949-től napjainkig) • 47132021-06-10 09:48:44

Erdélyi Mihály: Legyen úgy, mint régen volt



„Esőben, hóban, télen, nyáron, legszebb lány a Mári Toponáron. Hajnalban már a rétet járja, búzavirágért kinn a határban. Közel se jön hozzá Manci, Mici, Sári, mert a legszebb lány a Toponári Mári..."



"Nincs énnékem fogatom, se kocsim, se lovam, hát azért járok gyalog, mert az én nevem Balog....” (Jávor Pál, kísér: Dani Gyurka zenekara)



 


Operett a magyar rádióban (1949-től napjainkig) • 47112021-06-09 17:55:20

Mintha megéreztem volna tegnap, amikor a „Rigó Jancsi” operett rádiófelvételéről fotót tettem be, hogy ma elhangzik a rádióban a darab egyik részlete...



A Dankó Rádió Az a szép című, ma délelőtti műsorából említem meg:




  • Fényes Szabolcs - Békeffy István – Semsei Jenő: Rigó Jancsi 



- Mariska, Jancsi és Ficsúr hármasa, II. felv.: Budapest, Budapest, te csodás! Te vagy nékem a szívdobogás. Sehol nincs a világon olyan szép város, és ilyen rügyfakadás!...” (Petress Zsuzsa, Korondy György és Rátonyi Róbert, km. az MRT Énekkara és Szimfonikus Zenekara, vezényel: Sebestyén András) - A Rádió Dalszínházának bemutatója: 1973. december 26., Kossuth Rádió, 19.09 – 21.40



Rátonyi Róbertre emlékezve, énekfelvételei közül további két ismert dalt is hallhattunk:  




  • Zerkovitz Béla – Szilágyi László: Csókos asszony



- Rica-maca és Ibolya Ede kettőse: „Gyere Tubicám, ülj ölembe cicám, hisz nincsen abba semmi szégyen, újítsuk fel, hogy volt régen, mikor te meg én a liget rejtekén egymásra leltünk szerelem terén…./ Éjjel az omnibusz tetején, emlékszel kicsikém? de csuda volt!…” (Zentay Anna és Rátonyi Róbert, km. a Magyar Állami Hangversenyzenekar, vezényel: Behár György) – „Zerkovitz dalok” – Qualiton, LPX 16561  (1967)




  • Kálmán Imre – Leo Stein, Jenbach Béla – Gábor Andor – Romhányi József: A csárdáskirálynő



- Bóni dala, I. felv.: „Hányszor mondtam már magamnak, nézd, ezt nem szabad…/Jaj, cica, eszem azt a csöpp kis szád…” (Rátonyi Róbert, km. a Fővárosi Operettszínház Zenekara, vezényel: Bródy Tamás) - Qualiton lemezfelvétel, 1962;  alternatív stúdiófelvétel,  a Rádió Dalszínházának bemutatója: 1968. június 1., Kossuth Rádió, 19.20 – 22.00, km. az MRT Szimfonikus Zenekara, vezényel: Bródy Tamás



A műsorban elhangzott zenék közül említem még:




  • Kálmán Imre –Julius Brammer, Alfred Grünwald – Kulinyi Ernő: A bajadér



- Marietta és Napoleon St. Cloche vidám kettőse, II. felv.:Aki tudja mi a sikk, mi a módi, rajong az a divatért mi nem ósdi… Jön-e velem nagysád shimmyt járni? Bizsereg a talpam, nem tud várni, a zenekarban hottentotta tam-tam szól....” (Kalmár Magda és Palcsó Sándor, km. az MRT Szimfonikus Zenekara, vezényel: Breitner Tamás) – 1979




  • Huszka Jenő – Martos Ferenc: Gül baba



- Gábor diák bordala, I. felv.: „A kulacsom kotyogós, kotyogós, hej, a gégém, iszamlós, csuszamlós, járásom kopogós, kopogós, ha cifrázom ropogós, ropogós… / Borban az igazság, borban a vigasz, borban hadd felejtsünk, borban a tavasz…” (Ilosfalvy Róbert, km. az MRT Énekkara és Szimfonikus Zenekara, vezényel: Sebestyén András) – A Rádió Dalszínházának bemutatója – keresztmetszet, 1963. augusztus 20., Kossuth Rádió, 13.42 – 14.57




  • Jacques Offenbach: Orfeusz az alvilágban



- Kán-kán (Miskolci Szimfonikus Zenekar, vezényel: Kovács László - élő koncert felvétele a Magyar Nemzeti Galéria Kupolatermében, 2002. március 12-én (részlet)


Házy Erzsébet művészete és pályája • 51562021-06-08 22:19:14

   



Házy Erzsébet fotó, a bal sarkánál megvan törve. mérete 6 x 9 cm.



Forrás: Galéria Savaria Online Piactér




Operett a magyar rádióban (1949-től napjainkig) • 47102021-06-08 22:12:29

Rigó Jancsi – rádiófelvétel – fotók



/RTV Újság, 1973. július 23. - 1973. július 30./





A képeken:




  • Kalmár Magda,

  • Rátonyi Róbert,

  • Fényes Szabolcs, a zenei rendező Fejes Cecília és a hangmérnök Winkler Péter,

  • A közreműködő Rádiókórus



Fényes Szabolcs – Békeffy István – Semsei Jenő: Rigó Jancsi



A Rádió Dalszínháza bemutató: 1973. december 26., Kossuth Rádió, 19.09 – 21.40



Vezényel: Sebestyén András



Km.: az MRT Szimfonikus Zenekara és Énekkara (karigazgató: Sapszon Ferenc)



Zenei rendező: Fejes Cecília



Rendező: Cserés Miklós dr.



Szerkesztő: Bitó Pál



Szereposztás:

Rigó Jancsi – Korondy György (Lőte Attila)

Balázs bácsi – Csákányi László

Mariska, a lánya – Petress Zsuzsa

Chimay herceg – Palócz László (Ajtay Andor)

Clara, a felesége – Kalmár Magda (Váradi Hédi)

Albert, belga király – Bende Zsolt (Mensáros László)

Lisette, Clara szobalánya – Németh Marika

Dupont, impresszárió – Bilicsi Tivadar

Ficsúr – Rátonyi Róbert

Elemér – Pagonyi János

Gyula – Gálcsiki János

Béla – Kósa András (Zámori László)

Lajos – Suka Sándor


Pitti Katalin • 8462021-06-08 14:38:43

Beszélgetés Pitti Katalinnal



Nagyszüleit a szovjetek tömegsírba lőtték, szüleit tönkretették, de rajta sem a szörnyűségek, sem a férfiak nem tudtak kifogni”



/SZTANKAY ÁDÁM/



2021.06.06. 21:31 – Origo.hu



Interjú három folytatásban


Franz Schmidt • 38452021-06-08 13:49:30

Kapcs. 3843. és 3844. sz sorszámok



A Pallós Tamás jegyezte cikk második, befejező része:



„A NOTRE DAME magyar módra, németül”



„Schmidt Ferenc operájának visszahódítása”



/Új Ember – „Mértékadó” – kulturális magazin, 2021. május 31.- június 6./



II.



Haraszti Emil a Budapesti Hírlap 1916. december 15-i számában hasonlókat írt a hallottakról: „Szerencsére a zene felülmúlja a szövegkönyv színvonalát. Komoly és nagy tehetség munkája. Folyamatos illusztráló muzsika zárt formák nélkül. Stílusa eklektikus. Olasz, francia, német elemek keveréke, de az alaptónus erősen magyaros. (…) A többi motívum: Phoebus lendületes témája, a papot jellemző korálmelódia semleges. Invenciója inkább lírai, mint drámai. (…) Phoebus és Esmeralda duettje, a pap monológja a legkiemelkedőbb vokális részei a műnek. A nagy, végső fokozásokra gyakran hiába várunk. Schmidt, a komoly szimfonikus, mintha félne a kiszámított színpadi trükktől. Ezért gyönge, sokszor vontatott felvonásvégei többnyire hatástalanok. A muzsika itt csak dekoratív keretet szolgáltat. (…) Abszolút felsőbbrendű érték ebben a darabban a technika. Bámulatos leleményt és nagy tudást árul el. A komponista a zenekarnak szuverén ura. Színei, ritmusai mindig érdekelnek. Hangszerelő művészekben főképp a vonósok szólamvezetése megragadó, elárulja az egykori gordonkást. Formai megnyilvánulása mindig figyelemre méltó. Az utolsó kép talán a legjobban sikerült. Itt mégiscsak megszólal Schmidtben a drámai költő. Megdöbbentő akcentusokkal tárja föl az archidiakónus lelkében lezajló tragédiát.”



A zeneszerzővel összedolgozó, műkedvelő szövegíró, Leopold Wilk öt színbe, hat jelenetbe sűrítette a több szálon futó Hugo-regény szerteágazó cselekményét. A fontosabb fordulati elemeket megtartotta, de jelentősen zömítette. A legösszetettebb figura természetesen Quasimodo, a katedrális torz, púpos harangozója, a cigányok által felnevelt, énekével-táncával mindenkit elbűvölő utcai „komédiás”, Esmeralda tiszta szívű védelmezője. A vágyain uralkodni nem tudó, gyilkosságra is kész, majd Esmeraldát boszorkányság vádjával hóhérkézre juttató pap, Claude Frollo figurája viszont sokat finomodott a mélyen hívő (és vallásos) Schmidtnél. A néven nem nevezett archidiakónus vívódó lélek, és némileg tisztább kezű az operában: az Esmeraldának udvarló testőrtisztet, Phoebust ugyanis nem ő, hanem a lányt elengedni nem tudó, féltékeny csavargó költő, Gringoire szúrja le. A tragikus véget persze az archidiakónus itt sem kerülheti el: az ártatlan lány vesztét látva Quasimodo a spirituális árulásait, cselekvőképtelenségét feldúltan hárító gazdáját letaszítja a Notre-Dame mellvédjéről.



Az idézett hazai beszámolókban Schmidt Ferenc kapcsán olyan észrevételeket fogalmaztak meg a recenzorok, amelyek Erkeltől, Goldmarkon, Hubay Jenőn, Dohnányin át Kodály színpadi műveiig jóformán általánosan igazak az operát, daljátékot komponáló magyar zeneszerzőkre: lírában erősek. Drámai és dramaturgi érzék terén nehezen, alig tudnak versenyre kelni az olasz, francia, orosz mesterekkel. A gyenge szövegkönyveket szokás hibáztatni, de tény: magyar operákban a mai napig ritkán hallunk például jól felépített, hatásos felvonásvégeket. (Más téren, súlytalanabb, tétnélkülibb közegben Lehárnak és Kálmánnak a „hatásvadász” zenei építkezés lényegesen jobban sikerült.) Nem értjük a kihagyott lehetőségeket, ahogy azt sem, hogy ha már jött egy izgalmas zenei ötlet, találó motívum, ha adott a feszült szituáció, miért nem tudnak valóban élni vele.



Schmidt esetében azonban másról lehet szó. Persze ő is a visszafogottabb, formatisztelőbb, spekulálóbb német iskola neveltje, ugyanakkor Liszt Ferenchez hasonlóan autonóm, újító alkotó. Ahogy Liszt is „kiszámíthatatlan”, hiszen az általa kiválasztott és feldolgozott témákat nem a korszak uralkodó stílusában, a „vártak” szerint komponálta meg, hanem valami egészen egyedi, átszellemiesített módon. Gondoljunk a Szent Erzsébet legendája, a Krisztus-oratórium vagy a Via crucis földi kínjait, „materiális” történéseit szinte teljesen figyelmen kívül hagyó, inkább meditációszerű „megfogalmazására”. Ha Schmidt nem is ennyire tudatos, de legalább ennyire független: az erősen szimfonikus alapú Notre Dame-jában nyoma sincs a francia nagyopera túlzásainak, nem követi az áradó dallamvilágú, akkoriban különösen népszerű olasz veristákat, nem kísérti meg az impresszionizmus sem. Wagnerre is legfeljebb csak az énekbeszéd és a monológok túlsúlyával emlékeztethet, ahogy különbözik közvetlen kortársaitól, Mahlertől és Richard Strausstól is. Schmidt besorolhatatlan, bizonyára ez magyarázza újbóli felfedezését, művészetének bontakozó reneszánszát.



Senkit ne tévesszen meg a Notre Dame partitúráján és librettóján feltüntetett „romantikus opera” megjegyzés. Cselekmény tekintetében az, de aki egy könnyen befogadható, érzelmileg túlfűtött, késő romantikus műre készül, csalódni fog. A német szöveg – amelyet a couleur locale megteremtése végett csak Esmeralda spanyol nyelvű dalolása, illetve az archidiakónus és a papok processziójának orgonaszóval kísért, gregoriánt imitáló latin éneklése színesít – eleve elemeli, más szintre helyezi a darabot. Útkereső, újító igényű mű; egy szerény muzsikusfenomén merészsége. A sűrű zenekari szöveten olykor hidegen áthasító gong bongása-sistergése az éles hangulatváltásoknál vált ki jeges borzongást. Komoran hömpölyög ez a zene, még a nyitány és a karnevál álderűje is ránehezedik furcsa burjánzásával a hallgatóra. Márpedig Hugo regényét olvasva nem feltétlenül ezt a „tartottságot” érezzük. De talán Schmidt olvasatának éppen ez a legfőbb ereje: annyira meglepő, és annyira más, mint amit A párizsi Notre-Dame-ról és a romantikáról gondolunk. Valahogy mégis megérinti az embert e hangkatedrális vonzása, Schmidt közép-európai látásmódja, magyar találékonysága és Quasimodo végtelen magánya, amit térdre omolva kiált a világba: „Volt, volt és nincs a lány s a mester. Mindaz, ki nékem drága volt. A gyászharangok zúgni fognak, a nagyvilág is megremegjen. Csak rázkódj, te nagy torony! Dőlj le, s temess engem is magad alá!”



Szerző: Pallós Tamás



Fotó: Wikipédia Commons



Magyar Kurír



Az írás nyomtatott változata az Új Ember 2021. május 30-i számában, a Mértékadó kulturális mellékletben jelent meg.


Franz Schmidt • 38432021-06-08 09:47:52

„A NOTRE DAME magyar módra, németül”



„Schmidt Ferenc operájának visszahódítása”



/Új Ember – „Mértékadó” – kulturális magazin, 2021. május 31.- június 6./



„A pandémia miatt az Operaház rövidre szabott Francia évadában Franz Schmidt Notre Dame-jának április idusi koncertszerű előadása és lemezfelvétele is elmaradt. A budapesti dalszínház vezetése úgy tervezte, hogy a zenedráma CD-kiadásából Párizsba is juttatnak, és annak bevételével támogatják a 2019 áprilisában tűzkárt szenvedett katedrális renoválását, tetőszerkezetének és huszártornyának újjáépítését. Ha nem is a katasztrófa évfordulójának napján, de június 9-én mégis megszólal az Erkel Színházban a német nyelvű opera, Cser Krisztián, Rálik Szilvia, Kelemen Zoltán, Kovácsházi István és Balczó Péter főszereplésével, Dénes István vezényletével.”



A Pallós Tamás jegyezte cikket két folytatásban idemásolom:



I. 



Előfordul, hogy ritkán játszott vagy majd majdnem a feledés homályába vesző operák egyetlen népszerűvé vált részlet miatt maradnak fenn a kulturális köztudatban, és a szerzőt mindössze néhány percnyi zene tartja a világhírben. A pozsonyi születésű, magyar anyanyelvű, de pályafutását Bécsben kiteljesítő, abszolút hallással és páratlan memóriával rendelkező Franz Schmidt ilyen komponista volt. Volt, ugyanis az utóbbi évtizedekben fokozódó érdeklődés mutatkozik egyéni hangvételű művei, különösen négy szimfóniája és a Hétpecsétes könyv című apokalipszis-oratóriuma iránt. (Második operája, a „Fredigundis”  Schmidt növekvő rajongótáborának fantáziáját izgatja, „feltárásáról” azonban egyelőre nincs hír.)



Ausztrián kívül, szélesebb körben sokáig csak a Notre Dame négyperces „magyaros” intermezzója miatt ismerték, amelyet Goldmark Károly úgy emlegetett: „a legszebb cigányzene”. Schmidt Ferenc ezt használta fel a Victor Hugo-regény jellemzésére, térségünkből kölcsönözve hozzá a Nyugaton egzotikusnak ható hangvételt. Az intermezzo és a karneváli zene – mint Közjáték egy befejezetlen romantikus operából – először 1903-ban hangzott el Bécsben. Schmidt nagy tetszést aratott vele, így e díszgombhoz varrta a kabátot. Az 1904 és 1906 között komponált Notre Dame ősbemutatójára azonban csak 1914-ben került sor a Bécsi Hofoperben, majd 1916 decemberében – Drezdával egy évben és Berlin előtt – Budapesten is megszólalt a kétfelvonásos, bő kétórás zenedráma. A várakozás felfokozott, a fogadtatás meglehetősen kritikus volt itthon.



Jóllehet A párizsi Notre-Dame-ból tucatnál is több opera született, egytől egyig kirostálódtak az állandó repertoárból. Hiába a ragyogó, a romantika teljes tárházát felvonultató, érzelmekben és borzalmakban gazdag téma, egyetlen zeneszerző sem volt képes maradandóan megragadni azt. Puccini vonatkozó nagyszabású operaterve sajnos nem valósult meg: őt ismerve bizonyosan ezzel is elvitte volna a pálmát. Ugyanakkor az sem véletlen, hogy Scmidt Notre-Dame-feldolgozása azért időről időre előkerül és megszólal valahol a világban. Az 1949-es müncheni rádiófelvételét követően, 1988-ban Kurt Moll, Gwyneth Jones, Hartmut Welker és James King közreműködésével készült belőle „wordl premier” lemez. Az elmúlt évtizedekben játszotta többek között a bécsi Volksoper, a drezdai Semperoper, előadták a New York-i Carnegie Hallban. Idén nyáron a svájci St. Gallen St. Galler Festspiele-je tűzi műsorára.



Visszatérve a hazai bírálókra, mosolyogva olvashatjuk a Schmidt-művel kapcsolatos „kettős kimenetelű”, reális elemzéseket, amelyek nagyrészt egybecsenghetnek a kuriózumokra nyitott mai érdeklődők többségének véleményével is. Objektív megítélése mégsem egyértelmű. De erről később.



Pesti Napló, 1916. december 15., Kálmán Jenő premieri beszámolójából: "Bámulatos rutin jellemzi a Notre Dame partitúráját, szinte érthetetlen ez egy fiatal szerző első művében. Komolyság és komoly törekvések az alapelemei, melyeken szilárdan nyugszik a nagy tudás, szerkezeti készség, hangszerelési ízlés és ügyesség. A melodikus invenció nem jelentkezik túl gazdagon és el-elvész a konstrukció szövevényeiben, mégis a lírai részükhöz van elég melegsége, színe, a drámai vonatkozásokhoz sok ereje. Erénye, hogy a banálist kerülni igyekszik, ahol a mondanivalójához nem érez elég erőt, hogy a magáét mondja, ott beéri azzal, hogy külsőségekkel érdekesen szóljon. (...) A muzsika legszebb és leggazdagabb része az Esmeralda motívum és annak kifejlesztése. Tiszta magyar cigánymuzsika ez, melyet zseniálisan rak fel a hangszerekre...(...)  A két első kép közötti közzene – ez az Esmerelda motívum széles kifejlesztése –, mint önálló zenekari szám is feltétlenül hatásos, játszották már a mi hangversenytermeinkben is. A farsangi menet zeneképe is tetszetős. Sok melegséget éreztünk még Esmeralda és Phoebus szerelmi duettjében. Szépen épült fel a Notre Dame előtti kórus és jól van itt applikálva a korhű francia templomi zene is. Nagy zökkenője a muzsikának – ez a szövegkönyvből folyó hiba – hogy a szereplők folyton monológokat énekelnek. A drámai akció helyett monoton magánbeszédből kell kihámozni a cselekményt, a muzsika ezeken a helyeken szárnyszegetten kíséri az énekest, ahelyett, hogy a drámai akciót illusztrálná és a zene is kifejezné azokat a drámai történéseket, amelyeket a szereplők, mint a színfalak mögött történteket, elmondanak."



 



(A cikk befejező részével folytatni fogom)


Házy Erzsébet művészete és pályája • 51552021-06-07 23:23:40

Kapcs. 5153., 5154. sorszámok



Megjegyzem, I. Horváth Ágnes, költő, író mesélte nekem a szervezés időszakában, hogy a Házy Erzsébet-emlékkoncertet eredetileg az újlaki Sarlós Boldogasszony Plébániatemplomban szerette volna megrendezni, de megütközve tapasztalta, hogy kérése az (akkori)  plébános atya részéről nem talált kedvező fogadtatásra: elutasította. Ezért kerestek egy másik helyszínt.  (2007-et írtunk...)


musical • 2012021-06-07 19:10:34

A Budapesti Operettszínház június 25-én új darabbal jelentkezik:



Hegedűs a háztetőn



A színház honlapjáról:



„A darabot Magyarországon először az Operettszínházban mutatták be 1973. február 9-én Vámos László rendezésében, a főszerepben Bessenyei Ferenccel. Nagyon fontos mű, mely egyfajta átmenetet képez az operett és a musical műfaja között, különleges zenei világával és keserédes humorával szólítja meg a nézőket. A darabot 1974-ben betiltották, és csak tizenegy év múlva, 1985-ben mutatták be újra, ugyancsak az Operettszínházban.



2021-ben Bozsik Yvette rendezésében, a színház valamennyi művészének közreműködésével tér vissza repertoárunkra!”



A karmesterek: Pfeiffer Gyula és Tassonyi Zsolt



Fordította: Orbán János Dénes



Most az Operettszínház többszörös szereposztásban viszi színre Jerry Bock, Joseph Stein és Sheldon Harnick darabját:



Néhány szerepet és szereplőt említek a bemutatásra váró darabból:



Tevje, a tejesember: Földes Tamás, Dézsy Szabó Gábor, Homonnay Zsolt, Faragó András



Golde,Tevje felesége: Kalocsai Zsuzsa, Szulák Andrea, Janza Kata, Frankó Tünde



Cejtel, Tevje lánya: Vágó Bernadett, Gubik Petra, Jenes Kitti, Haraszti Elvira



Hódel, Tevje lánya: Kardffy Aisha, Széles Flóra, Zavaros Anna



Jente, házasságközvetítő: Oszvald Marika, Zsadon Andrea, Siménfalvy Ágota



Mótel Kamzolj, szabólegény: Kocsis Dénes, Dénes Viktor,...



Percsik, diák: Kerényi Miklós Máté,...



Lejzer-Wolf, hentes: Magócs Ottó,...



Mordche, kocsmáros: Jantyik Csaba,...



Rabbi: Szolnoki Tibor, Csere László, Bardóczy Attila



Cejtel dédi, Golde nagyanyja: Ullmann Zsuzsa, Frankó Tünde, Vásári Mónika



Fruma - Sára: Kékkovács Mara,...



Csendbiztos: György-Rózsa Sándor,...



Sejndl, Mótel anyja: Csengeri Ottília,...



Szása – első orosz: Laki Péter, Erdős Attila,...


Operett, mint színpadi műfaj • 47822021-06-07 19:10:00

A Budapesti Operettszínház június 25-én új darabbal jelentkezik:



Hegedűs a háztetőn



A színház honlapjáról:



„A darabot Magyarországon először az Operettszínházban mutatták be 1973. február 9-én Vámos László rendezésében, a főszerepben Bessenyei Ferenccel. Nagyon fontos mű, mely egyfajta átmenetet képez az operett és a musical műfaja között, különleges zenei világával és keserédes humorával szólítja meg a nézőket. A darabot 1974-ben betiltották, és csak tizenegy év múlva, 1985-ben mutatták be újra, ugyancsak az Operettszínházban.



2021-ben Bozsik Yvette rendezésében, a színház valamennyi művészének közreműködésével tér vissza repertoárunkra!”


Házy Erzsébet művészete és pályája • 51542021-06-07 17:55:31

Erről a Házy Erzsébet- emlékestről beszámolóm itt volt olvasható.


Házy Erzsébet művészete és pályája • 51532021-06-07 13:33:50

Hangverseny a Szentháromság Plébánia templomban



Házy Erzsébet, Kossuth-díjas, kiváló és érdemes művész, operaénekes halálának 25. évfordulója alkalmából emlékhangversenyt rendeztek.



Időpont: 2007. december 30., 18:00

Helyszín: Óbudai Szentháromság Plébánia templom (1032 Budapest, Vörösvári út 110.)



Az est fővédnöke:



Tarlós István



frakcióvezető, a FIDESZ-KDNP frakciószövetség elnöke



Az est díszelnöke:



Szokolay Sándor

Kossuth-díjas zeneszerző



Közreműködtek:



Pitti Katalin operaénekes



Zsadon Andrea operaénekes



Tahi Tóth László színművész



Benkő Péter színművész



Korondy György operaénekes



Domahidy László operaénekes



Orgonán közreműködött: Lőrincz Ildikó orgonaművész



Az est szóvivője: Dr. Bőzsöny Ferenc, a Magyar Rádió főbemondója


Udvardy Tibor • 2392021-06-07 13:29:36

A Dankó Rádió Az a szép című mai műsorában a szerkesztő-műsorvezető, Tölgyi Krisztina egy igazán ritka, magyar operett szép részletének bejátszásával örvendeztetett meg:



Rényi Aladár – Martos Ferenc: Kis gróf (1911)



- Szerelmi kettős: Az éj, a tündökletes éj, oly illatos, oly lázító! Átjárja szívemet a kéj, oly mámorosan kábító! Szerelemről ír a szellő, csupa vágyódást lehellő! Megejtő a júliusi éj, szívet a  szívhez szállító!”(Orosz Júlia és Udvardy Tibor, km. a Magyar Állami Hangversenyzenekar, vezényel: Bródy Tamás) – a rádiófelvétel először 1957 novemberében csendült fel a Kossuth Rádió operettműsorában: „Régi magyar operettekből”.


Operett a magyar rádióban (1949-től napjainkig) • 47092021-06-07 13:10:22

A Dankó Rádió Az a szép című, mai műsorában a szerkesztő-műsorvezető, Tölgyi Krisztina egy igazán ritka magyar operett szép részletének bejátszásával örvendeztetett meg:




  • Rényi Aladár – Martos Ferenc: Kis gróf (1911)



- Szerelmi kettős: Az éj, a tündökletes éj, oly illatos, oly lázító! Átjárja szívemet a kéj, oly mámorosan kábító! Szerelemről ír a szellő, csupa vágyódást lehellő! Megejtő a júliusi éj, szívet a  szívhez szállító!” (Orosz Júlia és Udvardy Tibor, km. a Magyar Állami Hangversenyzenekar, vezényel: Bródy Tamás) – a rádiófelvétel először 1957 novemberében csendült fel a Kossuth Rádió operettműsorában: „Régi magyar operettekből”



További operettzenék is elhangzottak az adásban:




  • Lehár Ferenc: Cigányszerelem



– Ilona dala: „Messze a nagy erdő” (Pitti Katalin, km. az MRT Szimfonikus Zenekara, vezényel: Sebestyén András) – Pitti Katalin operettdalokat énekel – részletek; az adásban Kalmár Magda és Ilosfalvy Róbert operettfelvételei is hallhatók. Rádióbemutató: 1984. február 23., Kossuth Rádió, 19.15 – 20.10




  • Huszka Jenő: Bob herceg



– Bob belépője: „Londonban, hej, van számos utca...” (Kovács József, km. az MRT Szimfonikus Zenekara, vezényel: Pál Tamás) „Vágyom egy nő után” - Kovács József operettlemeze (részletek, Qualiton, 1985) 




  • Johann Strauss: A cigánybáró



– Szaffi és Barinkay kettőse: „Ki esketett?” (Csonka Zsuzsa és Leblanc Győző, km. a Sinfonica Hungarica, vezényel: Benedek Tamás) - Csonka Zsuzsa és Leblanc Győző operettfelvételei (Alpha Line Records, 1996), 1 CD)- "Operettenmelodien"




  • Szirmai Albert: Mágnás Miska



- Marcsa és Miska kettőse:Csiribiri, csiribiri kék dolmány” (Zentay Anna és Szabó Miklós, km. a Magyar Rádió Szimfonikus Zenekara, vezényel: Bródy Tamás) – A Rádió Dalszínházának bemutatója - keresztmetszet: 1961. május 30., Kossuth Rádió, 20.25 - 21.30




  • Kacsóh Pongrác: János vitéz



 - Bagó dala: „Egy rózsaszál szebben beszél” (Melis György, km. a Magyar Állami Operaház Zenekara, vezényel: Lukács Ervin) – a teljes daljáték felvétele hanglemezen (Qualiton, LP - 1961; Hungaroton, CD - 1996)


Operett a magyar rádióban (1949-től napjainkig) • 47072021-06-07 11:55:31

Én sajnos, nem tudok mozgósítani - semmilyen értelemben... Benned volt/van minden bizodalmam :-)



De valami kapcsolatod talán van a média világában, s közvetve talán tudnál valami eredményt elérni a közös kívánságunk megvalósulásában/megvalósulásáért.  


Operett a magyar rádióban (1949-től napjainkig) • 47052021-06-07 11:04:41

Talán mozgósíthatnád meglévő? média-beli kapcsolataidat, hogy a rádióban ismét hallhassunk teljes operetteket és daljátékokat a Rádió Dalszínháza égisze alatt készült számtalan magyar nyelvű stúdiófelvétel közül. Elvégre érdekelt vagy mint Kemény Egon műveinek felkarolója, gondozója... :-)



Én viszont első sorban Lehár Ferenc-, Offenbach-, Suppé- vagy Sullivan-operettek teljes felvételeiben lelném örömömet, ha Rádió sok-sok év után ismét műsorára tűzné ezeket (is).


Lehár Ferenc • 7602021-06-07 10:04:52

Magyarország Pozsonyi Nagykövetsége és a Magyar Kulturális Intézet Pozsony szervezésében



Június 16-én, szerdán 15.30 kezdettel szervezik meg A komáromi operettkirály című rendhagyó kiállításmegnyitót A Szlovákiai Magyar Kultúra Múzeuma pozsonyi központi épületében.



Lehár Ferenc, a bécsi operett megújítója, a XX. Század egyik legkiválóbb és legünnepeltebb operettkomponistája 151. évvel ezelőtt született Észak-Komáromban. Bár életét nagyobb részt Bécsben töltötte, haláláig elszakíthatatlan szálak kötötték a magyar nyelvhez és a magyar gyökerekhez.



Munkásságát Baranyi Ferenc Kossuth- és József Attila-díjas költő, író, műfordító méltatja. Beszélgetőtársa Klemen TeréziaAz operettkirály – Lehár Ferenc életútja című könyv társszerzője. (A másik társszerző: Margitay Zoltán)


Franz Schmidt • 38342021-06-07 08:55:43

Pallós Tamás úgy fogalmaz az Új Ember  újság "Mértékadó"  heti kulturális mellékletében: Második operája, a „Fredigundis”  Schmidt növekvő rajongótáborának fantáziáját izgatja, „feltárásáról” azonban egyelőre nincs hír.


Operett a magyar rádióban (1949-től napjainkig) • 47032021-06-07 08:46:06

Babucs Krisztának van egy hónapok óta futó, másik műsora is a Kossuth Rádióban:  a most megszűnt Operettparádé mellett vezeti ezt is: Kalendárium



 Minden hétköznap 15.32-16.00 között hallható.



Erről a következőket lehet tudni:



A  Kossuth rádió kultúra sávjának napi aktuális műsora. Korábban programajánlóként működött, hogy felhívja a figyelmet aznapi érdekes eseményekre. Az adás azonban egyre jobban igyekszik elszakadni a sima programajánlótól, egyre több olyan kulturális téma is szerepel benne, amelyek nem eseményhez kapcsolódnak, például kulturális pályázatok, felhívások, vagy akár aktuális kultúrpolitikai elemek is. A szerkesztők hosszabb terjedelemben kibontják a témákat, hogy a hátterét, mélységét is érezze a hallgató. Egy színházi bemutatónál például nemcsak a rendező vagy éppen egy színész szólal meg, hanem más szempontból is megvilágítja az adott premiert, ugyanígy egy nagy kiállítás megnyitója után több riportalany is elmondhatja a véleményét. Mindazonáltal a programajánló jelleg is megmarad, klasszikus, komolyzenei koncerttel vagy filmajánlóval, szignálokkal vagy ha kell zenével elválasztott hírekkel, gyakran hangos hírekkel tarkítva.


Lehár Ferenc • 7592021-06-06 20:16:38

Keresem az Operettszínház oldalán, de nem találom, hogy pótolnák a tavaly november 11-re meghirdetett Lehár Gálát  - ("Vágyom egy nő után" - Operettgála Lehár Ferenc születésének 150. évfordulója tiszteletére) 



A pandémia idején maradt el, s akkor azt mondták az Operett illetékesei, hogy a járvány lecsengése után pótolni fogják az elmaradt előadást. 



A jegyet még őrzöm, nem váltottam át kuponra, de más operett-előadásra sem cseréltem át,  az árát nem kértem vissza. Titkon még reménykedem, hogy a Színház vezetése nem felejtette el ezt a programot és a következő évad elején megvalósítani fogja. 



Ugyanez a helyzet a másik nagy magyar operettkomponista, Huszka Jenő évfordulós, meghirdetett operettgálájával, ami tavaly ugyancsak elmaradt az Operettszínházban!


Operett, mint színpadi műfaj • 47812021-06-06 20:16:05

Keresem az Operettszínház oldalán, de nem találom, hogy pótolnák a tavaly november 11-re meghirdetett Lehár Gálát  - ("Vágyom egy nő után" - Operettgála Lehár Ferenc születésének 150. évfordulója tiszteletére) 



A pandémia idején maradt el, s akkor azt mondták az Operett illetékesei, hogy a járvány lecsengése után pótolni fogják az elmaradt előadást. 



A jegyet még őrzöm, nem váltottam át kuponra, de más operett-előadásra sem cseréltem át,  az árát nem kértem vissza. Titkon még reménykedem, hogy a Színház vezetése nem felejtette el ezt a programot és a következő évad elején megvalósítani fogja. 



Ugyanez a helyzet a másik nagy magyar operettkomponista, Huszka Jenő évfordulós, meghirdetett operettgálájával, ami tavaly ugyancsak elmaradt az Operettszínházban!


Operett a magyar rádióban (1949-től napjainkig) • 47012021-06-06 19:56:52

Semmi jele nem volt annak, hogy a heti sugárzású Operettparádé műsora nem folytatódik a Kossuth Rádióban. A múlt héten már nem került adásba.  (A színes RTV Újság a megszokott szombat délutáni adásnap helyett ma, vasárnap, 17.05 órai kezdést tüntetett fel,  de hiába kapcsoltam oda, más  műsor ment.)



Babucs Kriszta szerkesztő - műsorvezető a május 22-i adás végén - Brodszky Miklós életútja és művei volt a téma - nem köszönt el, nem búcsúzott el a rádióhallgatóktól, egyetlen szóval sem utalt arra, hogy az volt az utolsó adás.



Számomra érthetetlen ez a hirtelen leállás ("elnémulás").



Tavaly év végén, amikor indult  ez a műsor a rádióban, az első adásban sem jelezték, hogy csak átmeneti időre készül.  



Talán mérték és úgy találták, nincs számottevő hallgatósága/hallgatottsága, ezért szakadt meg a műsorsorozat? 



Azért még bízom abban, hogy lesz operett a Kossuth Rádióban - akár más struktúrában, más formában, más szerkesztésben, más név alatt... Vagy  valamikor visszatér ugyanez a "stáb" - Nemlaha György, dramaturg és zenei író közreműködésével - mintha semmi nem történt volna, egyszerűen csak: szüneteltették az Operettparádét - valamilyen oknál fogva. 


Simándy József - az örök tenor • 6792021-06-06 19:34:44

A XI. Nemzetközi Simándy József Énekverseny 2021. június 14-20. között kerül megrendezésre Szegeden a Szent-Györgyi Albert Agóra dísztermében. 



A versenyről



Versenyfelhívás



Versenyhét-program



A döntőkről felvételt készít a Bartók Rádió. 



Helyszín: Szegedi Nemzeti Színház



Az M5 kulturális televízió és a Bartók Rádió, valamint a Városi Televízió Szeged közvetíti a Díjkiosztó Gálát.



A verseny és a Díjkiosztó Gála műsorvezetője: Beslin Anita 


Operett a magyar rádióban (1949-től napjainkig) • 47002021-06-06 17:49:48

Vivaldit ma is hallgathattál a Bartók adón. Amúgy evés közben jön meg az étvágy...


Operett a magyar rádióban (1949-től napjainkig) • 46992021-06-06 17:48:13

Azért ne add fel: a Dankó Rádióban továbbra is vannak operettet sugárzó műsorok - s a zenehallgatás közben zavartalanul tudsz akár falatozni is...


Operett a magyar rádióban (1949-től napjainkig) • 46972021-06-06 17:41:23

Sajnos, úgy tűnik, tényleg nem folytatódik a Kossuth Rádió Operettparádé műsora. Kár.  


Erkel Színház • 108362021-06-06 16:47:30

Éljen a közös halál, avagy fejvesztve sikerbe rohanó operákról, halálokról



2021.06.06. 14:20 - Origo.hu



Ókovács szerint az opera - 181. levél



"Kedves Néném,..."


film és zene • 2082021-06-06 16:45:18

Kedves Edmond Dantes!



A másik topicban kérted, soroljam fel a pandémia után nyító mozikban látott filmeket.  Az elmúlt két hétben ezekre a címekre esett a választásom, íme: 



The Doorman – Több mint portás



Monster Hunter - Szörnybirodalom



Godzilla Kong ellen



Ígéretes fiatal nő   



Vad víz - Aqua Hungarica



A nomádok földje



A háromszoros Oscar-díjas A nomádok földje film még friss élmény, de megjegyzem, a legjobb női főszereplő kategóriában nálam nem Frances McDormandé a pálma, hanem  Carey Mulligané  az Ígéretes fiatal nő című, lebilincselő filmben nyújtott kimagasló  - szememben Oscar-díjat érdemlő - alakításáért/ játékáért.   A hat film közül talán ez az utóbbi alkotás tette rám a legnagyobb hatást. 



Úgyhogy nem vagyok beszűkülve csak  operára, operettre, koncertre, mert szívesen járok moziba is...



Nem kell maszk, a moziba belépéshez (is) elegendő felmutatni a COVID-oltást igazoló okmányt és a személyit.  Kb. öt - tíz ember között  - most még - oda ülhetünk, ahová tetszik...  Volt egy mozi,  ahol és egy film, amelynek vetítése  alatt (egyiket sem nevezem meg) egy szál magam üldögéltem teljesen zavartalanul a sötét nézőtéren: "csak az enyém volt a terem és nekem vetítették a filmet"!  


Operett, mint színpadi műfaj • 47802021-06-06 16:25:42

Kedves E.D.!  Kérésedre felsorolom a látott mozifilmeket - átmegyek a "film és zene" topicba. 


Karmesterekről, karmesterségről-"úgy általában" • 6542021-06-06 13:58:40

A Bartók Rádió mai műsorán szerepel



18.30 – 19.30  Muzsikuslegendák



Doráti Antal karmester, zeneszerző



Szerkesztő – műsorvezető: Némethy Attila


Operett, mint színpadi műfaj • 47772021-06-06 13:53:12

Kedves Dantes!  Gondolom, nem idegen táj Neked sem pld. a mozik világa.  Az elmúlt két hétben hat filmet néztem meg hat különböző filmszínházban: a korlátozások  csupán arra terjednek ki, hogy a bejáratnál - még a pénztárhoz igyekvés előtt - elkérik a  védettségi igazolványt meg a személyi okmányt. Ha mindent rendben találnak, akkor tovább engednek - arcmaszk nélkül.  Persze minden más, így az Operettszínházzal kapcsolatos témára, hírekre odafigyelek én is, ami a kultúra vonzáskörébe tartozik, így arra is, amit ismételten szóba hoztál. 


Operett a magyar rádióban (1949-től napjainkig) • 46962021-06-06 07:56:50

Kapcs. 4680. sorszám



(folytatom)



A Magyar Rádióban anno kialakult gyakorlat volt, hogy a teljes operettek rádiófelvételén - a rendezőktől, a dramaturgtól is függően - az egyes szerepeket ketten alakították: a színészeké volt a dialógusokban a próza, míg az énekhangok természetszerűleg az énekművészeké. (A későbbiekben egyre gyakrabban, a szerepekre olyan énekeseket kértek fel, akiknek nem okozott gondot a szövegmondás sem.)



A következő időszakban sorra veszem színművészeinket, akiknek szerepalakítása mellé a hangfelvételen a dalbetétszámokban az énekesek külön felvett hangja párosult. 



Amennyiben az adott színművész a szövegmondás mellett még énekel is, a listában nem tüntetem fel azt a szerepét. A listába azokat a címeket veszem be, amelyeknél a színész és az énekművész elkülönült kettőse társul a rádiófelvételhez.  



96. SZEMES MARI



Franz von Suppé: Boccaccio – „Peronella – Lambertucció, a szatócs felesége – Szemes Mari (Palánkay Klára) – a Rádió Dalszínházának bemutatója:  1961. június 24., Kossuth Rádió, 20.30 -23.35 



Robert Planquette: Rip van Winkle – „Kata – Nick, a kocsmáros lánya – Szemes Mari (Barlay Zsuzsa) – a Rádió Dalszínházának bemutatója: 1968. december 28., Kossuth Rádió, 19.46 – 22.00



97. SZENDRŐ JÓZSEF



Sir Arthur Sullivan: A mikádó – „Pish-Tush, titpui előkelőség” – Szendrő József (Palócz László) – a Rádió Dalszínházának bemutatója: 1968. január 27., Kossuth Rádió, 19.30 – 22.00



98. SZIRTES ÁDÁM



Tyihon Hrennyikov: Fehér éjszaka – „Burja Illarion, matróz” – Szirtes Ádám (Melis György) – a Rádió Dalszínházának bemutatója: 1971. április 30., Kossuth Rádió, 19.40 – 21.35



99. SZOKOLAY OTTÓ



Ifj. Johann Strauss: A királyné csipkekendője – „A portugál király” – Szokolay Ottó (Bartha Alfonz) – a Rádió Dalszínházának bemutatója: 1967. november 4., Kossuth Rádió, 20.30 - 22.00  



100. SZTANKAY ISTVÁN



Tyihon Hrennyikov: Fehér éjszaka – „Lanszkoj gróf, főhadnagy” – Sztankay István (Begányi Ferenc) – a Rádió Dalszínházának bemutatója: 1971. április 30., Kossuth Rádió, 19.40 – 21.35



Sir Arthur Sullivan: A Fruska – „Fedélzetmester” – Sztankay István (Kovács Péter) a Rádió Dalszínházának bemutatója: 1973. január 22., Kossuth Rádió, 19.47 – 21.30



101. TAHI TÓTH LÁSZLÓ



Carl Mihael Ziehrer: A csavargók – „Rudi, hadnagy” – Tahi Tóth László (Bartha Alfonz) – a Rádió Dalszínházának bemutatója: 1971. július 26., Kossuth Rádió, 19.30 - 21.17



Vincze Ottó: Kedves rokonok – „Sós Jenő, poéta” – Tahi Tóth László (Kishegyi Árpád) – a Rádió Dalszínházának bemutatója: 1972. augusztus 19., Kossuth Rádió, 19.55 - 21.15  



102. TÁBORI NÓRA



Vincze Ottó: Hej, Madrid, Madrid avagy Fiatalnak mindig rokona a fiatal – „Lucia, szobalány” –Tábori Nóra (Barlay Zsuzsa) – a Rádió Dalszínházának bemutatója: 1966. november 5., Kossuth Rádió, 20.17 – 22.00



Tyihon Hrennyikov: Fehér éjszaka – „Anna Virubova, udvarhölgy” – Tábori Nóra (Barlay Zsuzsa) – a Rádió Dalszínházának bemutatója: 1971. április 30., Kossuth Rádió, 19.40 – 21.35



Vincze Ottó: Kedves rokonok – „Bábi, cigányasszony” – Tábori Nóra (Barlay Zsuzsa) – a Rádió Dalszínházának bemutatója: 1972. augusztus 19., Kossuth Rádió, 19.55 – 21.15



103. TOLNAY KLÁRI



Lehár Ferenc: A vándordiák (Garabonciás) – „Karolin” – Tolnay Klári (Gyurkovics Mária) – a Rádió Dalszínházának bemutatója: 1952., október 7., Kossuth Rádió, 20.45 – 22.20



Sir Arthur Sullivan: A Fruska – „Muskátli (Hebe), az admirális unokahúga” – Tolnay Klári (Barlay Zsuzsa) – a Rádió Dalszínházának bemutatója: 1973. január 22., Kossuth Rádió, 19.47 – 21.30



104. TOMANEK NÁNDOR



Tyihon Hrennyikov: Fehér éjszaka – „Sennyer báró, tábornok” – Tomanek Nándor (Kovács Péter) – a Rádió Dalszínházának bemutatója: 1971. április 30., Kossuth Rádió, 19.40 – 21.35



105.  TORDY GÉZA



Jacques Offenbach: A szép Heléna – „Orestes, Agamemnon fia” – Tordy Géza (Bende Zsolt) – a Rádió Dalszínházának bemutatója: 1965. december 20., Kossuth Rádió, 18.58 – 21.32



Hidas Frigyes: Veronai haragosok – „Rómeó” – Tordy Géza (Bende Zsolt) – a Rádió Dalszínházának bemutatója:  1969. július 12., Kossuth Rádió, 19.25 - 20.40 



106. UNGVÁRY LÁSZLÓ



Polgár Tibor: A lepecsételt asszony – „Szaniszló király” – Ungváry László (Palócz László) – a Rádió Dalszínházának bemutatója: 1962. január 6., Kossuth Rádió, 20.45 – 22.55



Jacques Offenbach: Az elisondói lány – „Vertigo, kocsmáros” – Ungváry László (Radnay György) – a Rádió Dalszínházának bemutatója: 1966. május 1., Kossuth Rádió, 20.10 – 21.03



Horusitzky Zoltán: A fekete város – „Quendel Mihály, gazdag kereskedő” – Ungváry László (Radnay György) – a Rádió Dalszínházának bemutatója: 1969. december 15., Kossuth Rádió, 20.25 - 22.00



Jacques Offenbach: A gerolsteini nagyhercegnő – „Bumm tábornok” – Ungváry László (Melis György) – a Rádió Dalszínházának bemutatója: 1970. augusztus 19., Kossuth Rádió, 20.07 - 23.04



 



(Folytatni fogom)


Operett, mint színpadi műfaj • 47732021-06-06 07:43:49

ÚJRA KITÁRTA KAPUIT A BUDAPESTI OPERETTSZÍNHÁZ


Vincenzo Bellini • 4982021-06-05 16:29:01

A Bartók Rádió ma esti operaközvetítése



19:00 – 21.50  A New York-i Metropolitan Operaház archívumából



Vincenzo Bellini: A puritánok 



Háromfelvonásos opera



Szövegét Carlo Pepoli írta



Vez.: Patrick Summers



Km.: Metropolitan Operaház Ének- és Zenekara

(Karig.: Donald Palumbo)



Rendező: Sandro Sequi



Szereposztás:



Elvira – Diana Damrau (szoprán),

Lord Arthur Talbot – Javier Camarena (tenor),

Sir Riccardo Forth – Alekszej Markov (bariton),

Sir Giorgio Walton – Luca Pisaroni (basszus),

Enrichetta di Francia – MaryAnn McCormick (mezzoszoprán),

Lord Gualtiero Walton – David Crawford (basszus),

Sir Bruno Robertson – Eduardo Valdes (tenor)



(2017. február 18.)


Házy Erzsébet művészete és pályája • 51522021-06-05 11:36:53

Amint Héterő fórumtárs bejegyzéséből ("Operett a magyar rádióban...") megtudtam, június 2-án szerepelt a Dankó Rádió Az a szép című  műsorának zenei összeállításában az a dalszám is, amit akkor nem hallottam:



Szirmai Albert - Emőd Tamás Mézeskalács című daljátékából Házy Erzsébet és Melis György énekével csendült fel az ismert duett:  "Szív küldi szívnek szívesen" (km. az MRT Szimfonikus Zenekara, vezényel: Sebestyén András) - a Rádió Dalszínházának bemutatója - keresztmetszetfelvétel: 1977. január 21., Kossuth Rádió, 17.19 – 18.04 


Operett a magyar rádióban (1949-től napjainkig) • 46952021-06-05 11:25:23

Planquette: Rip van Winkle -  ez az operettcím sem szerepel  a június 2-án, 10 és 12 óra között elhangzott adásban (Dankó Rádió - "Az a szép")



Úgyhogy erősen hiányos ez a nem tudom milyen algoritmus által generált lista (műsorrészletezés).  Annak viszont örültem, hogy elhangzott a szép kettős a Mézeskalács című Szirmai-daljátékból, Házy Erzsébet és Melis György énekével!


Magyar Rádió operafelvételei és operaközvetítések – magyar előadóművészekkel • 10192021-06-04 13:07:49

Katolikus Rádió - „Zenei barangolás” -  2021. április 4.



„Magyar nyelvű operagála”



https://www.katolikusradio.hu/archivum.php?firstaudioid=20&mev=2021&mho=04&mnap=04&mora=20&mperc=04



A műsor a fenti linken visszahallgatható (időskálán: 20:04:44 – 20:59:10)



Szerkesztő-műsorvezető: Boros Attila



- Puccini: Bohémélet - Mimi áriája, III. felv. (Pászthy Júlia)



- Dvořák: Rusalka – a Herceg áriája: „Gyönyörű, csodás tünemény!”  (Ilosfalvy Róbert, km. a Magyar Rádió Szimfonikus Zenekara, vezényel: Várady László) - 1955 



- Wagner: A walkűr - Sieglinde elbeszélése, I felv.  – a Kőrisfa törzsébe rejtett kard történetét mondja el Siegmundnak. (Rigó Magda, km. a Magyar Állami Operaház Zenekara, vezényel: Georges Sebastian)



- Verdi: Otello – az I. felvonást záró szerelmi kettős (Báthy Anna és Joviczky József, km. a Magyar Állami Operaház Zenekara)



- Giordano: André Chénier - Gérard monológja (Melis György)



- Verdi: A trubadúr – Leonóra és Luna gróf kettőse, IV. felv. (Déry Gabriella és Palócz László)



- Wagner: A nürnbergi mesterdalnokok - Hans Sachs „orgonamonológja”, II. felv. (Losonczy György, km. a Magyar Állami Operaház Zenekara, vezényel: Otto Klemperer)



- Verdi: Don Carlos – kertjelenet/hármas (Simándy József, Delly Rózsi és Jámbor László, km. a Magyar Állami Operaház Zenekar, vezényel: Lukács Miklós)


Kedvenc magyar operaelőadók • 12252021-06-04 12:55:29

Katolikus Rádió - „Zenei barangolás” -  2021. április 4.



„Magyar nyelvű operagála”



https://www.katolikusradio.hu/archivum.php?firstaudioid=20&mev=2021&mho=04&mnap=04&mora=20&mperc=04



A műsor a fenti linken visszahallgatható (időskálán: 20:04:44 – 20:59:10)



Szerkesztő-műsorvezető: Boros Attila



- Puccini: Bohémélet - Mimi áriája, III. felv. (Pászthy Júlia)



- Dvořák: Rusalka – a Herceg áriája: „Gyönyörű, csodás tünemény!”  (Ilosfalvy Róbert, km. a Magyar Rádió Szimfonikus Zenekara, vezényel: Várady László) - 1955 



- Wagner: A walkűr - Sieglinde elbeszélése, I felv.  – a Kőrisfa törzsébe rejtett kard történetét mondja el Siegmundnak. (Rigó Magda, km. a Magyar Állami Operaház Zenekara, vezényel: Georges Sebastian)



- Verdi: Otello – az I. felvonást záró szerelmi kettős (Báthy Anna és Joviczky József, km. a Magyar Állami Operaház Zenekara)



- Giordano: André Chénier - Gérard monológja (Melis György)



- Verdi: A trubadúr – Leonóra és Luna gróf kettőse, IV. felv. (Déry Gabriella és Palócz László)



- Wagner: A nürnbergi mesterdalnokok - Hans Sachs „orgonamonológja”, II. felv. (Losonczy György, km. a Magyar Állami Operaház Zenekara, vezényel: Otto Klemperer)



- Verdi: Don Carlos – kertjelenet/hármas (Simándy József, Delly Rózsi és Jámbor László, km. a Magyar Állami Operaház Zenekar, vezényel: Lukács Miklós)


Operett a magyar rádióban (1949-től napjainkig) • 46932021-06-04 12:46:04

Nagyon köszönöm!!!



"Házy Erzsébet és Melis György és Magyar Rádió és Televízió Szimfonikus Zenekara - Szív küldi szívnek szívesen (Mézeskalács)"



Rendszeresen előkerül ez a szép kettős is a Dankó Rádió Az a szép című műsorában...


Társművészetek • 23972021-06-04 12:41:45

 



https://www.origo.hu/itthon/20210601-elkeszult-az-ujjaszuleto-szent-istvan-terem-kulonleges-mennyezete-es-parkettaja.html



Elkészült az újjászülető Szent István-terem különleges mennyezete és parkettája



Az ütemterv szerint haladnak a Budavári Palotában újjászülető Szent István-terem munkálatai. Most elkészült a csodálatos terem látványos mennyezete és parkettája, az egyedi bútorok többségének megmunkálásával is végeztek a szakemberek. A pazar falburkolat kialakítása lesz az egyik következő feladat. A Budavári Palota elsőként rekonstruált történelmi termét augusztus 20-tól csodálhatják meg az érdeklődők - írta közleményében a Várkapitányság.


Operett a magyar rádióban (1949-től napjainkig) • 46912021-06-04 12:32:55

A Dankó Rádió Az a szép című, ma délelőtti műsorában elhangzott zenék közül említem meg a következő dalszámokat:




  • Szirmai Albert – Martos Ferenc: Alexandra



- A gárdisták indulója: „Büszkén állanak itten a gárdisták, a vitézek a harcmezőn... Mert büszkén állanak itten a gárdisták, a csatát elhárítják!"  (Kelen Péter és az MRT Énekkarának Férfikara, az MRT Szimfonikus Zenekara, vezényel: Sebestyén András)  A Rádió Dalszínházának bemutatója – az operett keresztmetszetének új felvétele: 1980.  július 2., Petőfi Rádió, 18.35 -19.25




  • Kerekes János – Bíró Lajos – Hárs László: Sárgarigó és az alkirály 



- Dal a legyezőről: „- A felség, feltehető, rém szófukar szerető….Csak azért kell a szép legyező, mellyel jelzi, hogy ha kegyes ő…”  (Kalmár Magda és Palcsó Sándor, km. az MRT Szimfonikus Zenekara, vezényel a komponista: Kerekes János) - A Rádió Dalszínházának a bemutatója: 1973 augusztus 19., Kossuth Rádió, 18.25 – 19.00




  • Zerkovitz Béla – Harmath Imre: Az Aranymadár



 - Vidám kettős: „Párizsban huncut a lány, de komilfó. Szemével gyújt a zsivány, de szíve jó. A bulvár napsugarán ha libben ő, utána bomlik, omlik, romlik száz monsieur…”  (Koltay Valéria és Kishegyi Árpád, km. a Magyar Állami Hangversenyzenekar, vezényel: Behár György) „Zerkovitz dalok” - Qualiton, LPX 16561 (1967)




  • Ábrahám Pál - Földes Imre – Harmath Imre: Viktória



- Riquette és Jancsi kettőse, III. felv.: „Alattunk dübörög az összekötő vasúti híd…/Ahol az ember felmászik a fára, s a Turul-madárra, ott van Budapest”  (Vörös Edit és Peller Károly, km. a Pécsi Szimfonietta, vezényel: Silló István- Peller Károly lemeze – „EZ OPERETT! 2. – KETTECSKÉN”  – CD - (2011); alternatív felvétel: Szendy Szilvi és Peller Károly – „OPERETTSLÁGEREK – SLÁGEROPERETTEK” - 2017




  • Huszka Jenő – Kristóf Károly: Szép Juhászné 



- Rudi és Krisztina kettőse: „Hűvös a kút vizehűvösebb a lány szíve, hogyha benne megbúvik a búbánat…/ Magyar lánynak magyar legény a babája, mert a szíve, mert a lelke azt kívánja. ... Félre a búval, mert csattan a csók! Magyar lánynak a világon nincsen párja…” (Kékkovács Mara és Peller Károly, km. az MRT Szimfonikus Zenekara, vezényel: Kovács János) – MTVA -Dankó Rádió produkció, 2015 - Huszka operettjeiből 31 részlet rádiófelvétele, a zeneszerző születésének 140., halálának 55. évfordulóján


Momus-játék • 60562021-06-04 11:50:59

... és érdekes lehetett volna annak az operafőhősnőnek személye, aki  a dalműben több (három) kontinenssel is kapcsolatba hozható...


Operett a magyar rádióban (1949-től napjainkig) • 46902021-06-04 10:35:25

Kiszámíthatatlan, mikor hol vagyok...  Most ismét rádióközelben.



Már - hiányos forrásból - megtudtam, hogy az említett adásban volt egy dal a Rip van Winkléből is (Planquette).  Egyébként semmit nem veszítettem,  Tölgyi Krisztina pár hét múlva megint újra beszerkeszti a dalokat, ő is ismétel, csereberéli az elhangzó dalok többségét műsoraiban.


Házy Erzsébet művészete és pályája • 51502021-06-03 22:27:08

Ezt a jól ismert operettrészletet hallgathattuk meg újra ma délelőtt a Dankó Rádió Az a szép című műsorában. A szerkesztő-műsorvezető, Tölgyi Krisztina már nem először tűzi műsorára ezt a kedves, vidám dalszámot a két nagyszerű operaénekes rádiófelvételéről:



Jacobi Viktor – Bródy Miksa – Martos Ferenc: Leányvásár



- Bessy és Fritz vidám kettőse, I. felv.: „- Nagyon vad ez a vadon, ülök a padon s unalommal nézek szét.  - Megyek ide-oda már, ha kegyeskednék helyet adni cseppecskét.  - Ne papoljon már, az idő eljár, ide mellém, úrficskám!  - Kicsi szívem ijedez, tudom isten, lesz szigorú vizsgám.  /- Kettecskén, az élet édes álom kettecskén, szerelemben összenőve, sülve-főve, kettecskén.  - Kettecskén, veszélyes üldögélni kettecskén, bizseregve forr a vérem, furcsa kérem, kettecskén…”  (Házy Erzsébet és Palcsó Sándor, km. az MRT Szimfonikus Zenekara, vezényel: Sebestyén András) - A Rádió Dalszínházának bemutatója: 1964. július 18., Kossuth Rádió, 20.52 – 23.33


Operett a magyar rádióban (1949-től napjainkig) • 46882021-06-03 22:20:35

A Dankó Rádió Az a szép című, ma délelőtti műsorában elhangzott zenék közül említem meg a következő dalszámokat:




  • Jacobi Viktor – Bródy Miksa – Martos Ferenc: Leányvásár



- Bessy és Fritz vidám kettőse, I. felv.: „- Nagyon vad ez a vadon, ülök a padon s unalommal nézek szét.  - Megyek ide-oda már, ha kegyeskednék helyet adni cseppecskét.  - Ne papoljon már, az idő eljár, ide mellém, úrficskám!  - Kicsi szívem ijedez, tudom isten, lesz szigorú vizsgám.  /- Kettecskén, az élet édes álom kettecskén, szerelemben összenőve, sülve-főve, kettecskén.  - Kettecskén, veszélyes üldögélni kettecskén, bizseregve forr a vérem, furcsa kérem, kettecskén…”  (Házy Erzsébet és Palcsó Sándor, km. az MRT Szimfonikus Zenekara, vezényel: Sebestyén András) - A Rádió Dalszínházának bemutatója: 1964. július 18., Kossuth Rádió, 20.52 – 23.33




  • Huszka Jenő – Martos Ferenc: Lili bárónő – az operett filmváltozatának („Zenélő malom” -rendező: ifj. Lázár István, 1943) zenei felvételén Szeleczky Zita és Szilassy László éneklik a Cigarette-keringőt.



- Illésházy gróf és Clarisse kettőse, I. felv.: „Egy kis cigaretta, valódi finom, oly illatos, enyhe, mint rózsaszirom. Szippantani jó, de vége hamar, csacsi mind, aki többet akar! Oly édes az élet, oly szép a világ, míg szállnak a légben a füstkarikák! Ha gyorsan is illan, szívedre ne vedd! Cigarette, csak cigarette.”



Buday Dénes – Babay József: A csodatükör



- István és Katalin kettőse: „...-Teneked adom a lelkem és a meggyötört szívem! Csak teneked adom, szerelmem, angyalom!./...- Nem adom a lelkem és a bút, amely gyötör,  szívem! S ne kívánd mosolyom, oda nem adhatom!...” (Lehoczky Éva és Palócz László, km. a Magyar Rádió Szimfonikus Zenekara, vezényel: Bánfalvy Miklós) - Rádióbemutató – részletek: 1957. május 21., Kossuth Rádió, 19.00 – 19.25




  • Nádor Mihály – Kulinyi Ernő – Kardos Ernő: Babavásár 



- Gigi és Gitta vidám kettőse, II. felv.: „Nem hiába nevelt fel hát anyám! Juhé, trallalá!, Juhé, trallalá!.../ Kisfiú, kisleány, táska lóg az oldalán, csínyre kész kiscsibész, Pest-Budán mindahány…” (Andor Éva és Kishegyi Árpád, km. az MRT Szimfonikus Zenekara, vezényel: Sebestyén András) – a Rádió Dalszínházának bemutatója – az operett keresztmetszete, 1968. augusztus 21., Kossuth Rádió, 20.00 – 21.18 „Bemutatjuk új operettfelvételünket”




  • Fényes Szabolcs – Békeffy István: Rigó Jancsi



- Jancsi belépője, I. felv.: „Én vagyok a Rigó Jancsi, ilyen prímás nincs több senki. Minden lánynak, aki meglát, elhúzom a nótáját...” (Korondy György, km. az MRT Énekkara és Szimfonikus Zenekara, vezényel: Sebestyén András) - A Rádió Dalszínházának bemutatója: 1973. december 26., Kossuth Rádió, 19.09 – 21.40 




  • Szirmai Albert - Martos Ferenc: Alexandra



 - A grófnő és Károly vidám kettőse: „Florida-dal” (Oszvald Marika és Maros Gábor, km. az MRT Szimfonikus Zenekara, vezényel: Sebestyén András– A Rádió Dalszínházának új felvétele - keresztmetszet: 1980. július 2., Petőfi Rádió, 18.35-19.25



„- Szívem, de jó lesz, de jó lesz nekünk, Amerika felé most együtt megyünk! - Ott van Florida hol sok a madár! Florida, de csoda, így oda ma vár! /- Floridát ropjuk, a shimmyt dobjuk már idén! Ez az új maszlag, eszi a gazdag és szegény! - Ezeregy jazzben száz cigány, Floridát játssza mindahány!  Florida-bálvány, Florida-járvány láz!  - Floridát gyúrja, Floridát nyúzza férfi, nő! Ez az új bomba, e bolondgomba szédítő!  Floridát járja fiatal férj, Floridát őriz, Floridát néz, beleőrülünk és beleveszünk idén!  /- Sok ott a csecse, a bájos kis nő, táncos lábuk dobban, a jókedvük nő!  - Libben a szoknya…”  


Operett a magyar rádióban (1949-től napjainkig) • 46872021-06-03 22:18:18

Sajnos nem volt időm meghallgatni a tegnap délelőtti rádióadást. És még mi más operettekből hangzottak el részletek? Legalább címszerűen szeretném tudni - ha lehetséges? 


Házy Erzsébet művészete és pályája • 51492021-06-02 20:32:15

Házy Erzsébet és Melis György operett- és filmdalokat énekel a televízióban - ebből az operettből is:



Jurij Szergejevics Miljutyin: Nyugtalan boldogság 



Forrás: Google - fotógaléria





Kapcs. 4049. sorszám



„Szállj, szállj, Napkeletről hozzánk”



A Magyar Televízióban 1970. április 3.-án 21:30 és 23.50 óra között került adásba szovjet operettek részleteiből összeállított operett-gála , mely az Erkel Színházban , márciusban megtartott hangverseny felvétele volt.



A koncertről három fényképet tett közzé a Film Színház Muzsika 1970. március 7-i (10.) száma, Házy Erzsébetet a Szibériai rapszódiában láthatjuk – jelmezben.


Lisztről emelkedetten • 11302021-06-02 20:19:29

Korábban a Bartók Rádióban hallhattuk élőben ezt a koncertet, amit  ma este a televízióban is megtekinthetünk: 



M5 csatorna, 21.05 - 22.40



Művészetek Palotája - Bartók Béla Nemzeti Hangversenyterem



/2021. január 16./



„Liszt látomásai”



Hangverseny Liszt Ferenc műveiből



Km. a Magyar Rádió Szimfonikus Zenekara



Vezényel: Martin Haselböck



Km.: Móré Gabriella (mezzoszoprán), Kálmándy Mihály (bariton), Magyar Rádió Énekkara (karig.: Pad Zoltán)



1. Dante szimfónia (Kálmándy, énekkar),



2. Két jelenet Lenau Faustjából,



3. A Strassbourgi Katedrális harangjai (Móré, Kálmándy, énekkar)


Momus-játék • 60532021-06-01 23:22:06

Tájékoztatás



Itt jelzem Kedves Játékostársaimnak, hogy a nyáron többször, több napon át, nem leszek gép- és internetközelben (utazásaim miatt); számomra a Játék  – az elérhető eredményt tekintve – „csonka” hónapokra korlátozódna, így ez időszakban inkább nem játszom.


Momus-játék • 60522021-06-01 22:30:46

Pontosítok:



A Lidércek I. verziója: Le Willis - egy felvonásban,  1884. május 31., Milánó, Teatre dal Verne



A bemutató előadáson tizennyolcszor hívták ki az énekeseket a függöny elé, háromszor kellett megismételni az első részt lezáró zenekari közjátékot, dübörgő taps kísérte Anna és Roberto mindkét kettősét. Közönség és a sajtó egyaránt tomboló lelkesedéssel fogadta az új operát.



II. verzió: Le Villi - két felvonásban, 1884. december 26., Torino, Teatro Regio



A korábbiakhoz képest némileg mérsékeltebb sikerrel (szerényebb képességű énekesek és a kevésbé átéléssel játszó zenekar), viszont 1885. január 24-én, a  Milánói Scala-beli premier megint nagy sikert hozott.



/Forrás: Winkler Gábor operaismertetője/


Operett a magyar rádióban (1949-től napjainkig) • 46852021-06-01 22:09:39

A Dankó Rádió Az a szép című, ma délelőtti műsorában elhangzott zenék közül említem meg a következő dalszámokat:




  • Fényes Szabolcs - Harmath Imre - Romhányi József: Maya 



- Madeleine és Dixie kettőse, II. felv.: "Tudom, hogy van neki, na mije van neki, szöszi haja van a fején. Tudom, hogy van neki, na kije van neki, senkije sincs neki, csak én...” (Németh Marika és Korda György, km. az MRT Szimfonikus Zenekara, vezényel: Gyulai-Gaál Ferenc) - A Rádió Dalszínházának bemutatója: 1971. április 12., Kossuth Rádió, 19.57 – 22.00




  • Kerekes János – Innocent Vincze Ernő – Erdődy János: Déryné



- Dal a módiról: „Nótárius uram, hallja, talál dolgot a kend kardja úton, útfelen. Bécsi divat igen hódít, lenézi a magyar módit, sok szégyentelen…./ Ide nézz, csak ide rám, ropogós a rokolyám, így szép a magyar lány. Gyöngykaláris a nyakán, pillangó a papucsán, így szép a magyar lány. …./ Piros, piros, piros pántlikája, de jól illik selymes szöghajába…” (Zentay Anna, km. a Magyar Állami Operaház Zenekara, vezényel: Kerekes János) 




  • Huszka Jenő – Bakonyi Károly – Martos Ferenc: Bob herceg 



- Bob belépője, I. felv.:Londonban, hej, van számos utca, és minden utcán több sarok...” (Balczó Péter, km. az MRT Szimfonikus Zenekara, vezényel: Kovács János) – MTVA-Dankó Rádió produkciójában 31 Huszka-operettrészlet rádiófelvétele, 2015.




  • Kálmán Imre – Julius Brammer, Alfred Grünwald – Szenes Andor – Szenes Iván: A montmartre-i ibolya



- Finale ultimo (Violetta és Raoul jelenete): „Te árva kis virágszál, nem űz a sors tovább!  ...” (Kincses Veronika és Molnár András, km. az MRT Énekkara és Szimfonikus Zenekara, vezényel: Breitner Tamás) – A Rádió Dalszínházának bemutatója: 1983. január 1., Kossuth Rádió, 20.30 – 22.00 




  • Zerkovitz Béla – Kellér Dezső: „Lehoznám néked a csillagokat is az égről, tündér vagy te a legtündéribb tündérmesékből...” (Vámosi János, km. az Állami Hangversenyzenekar, vezényel: Behár György) – „Zerkovitz dalok” – 1967, Qualiton, LPX 16561  




  • Lehár Ferenc Alfred Maria Willner, Robert Bodanzky  Gábor Andor: Luxemburg grófja  



- Basil belépője: „Szívem szeret, valóság ez, nem álom.../Vulkán izzó tüze hull rám…” (Melis György, km. az MRT Énekkara és Szimfonikus Zenekara, vezényel: Sebestyén András) – A Rádió Dalszínházának bemutatója: 1966. február 26., Kossuth Rádió, 20.25 – 22.00




  • Frederick Loewe - Alan Jay Lerner - Ungvári Tamás - G. Dénes György: My Fair Lady



- Higgins dala: „Egy finom angol úr” (Básti Lajos, km. a Fővárosi Operettszínház Zenekara, vezényel: Gyulai-Gaál Ferenc) a musicalfelvétel részletei hanglemezen, 1966, Qualiton (LPX 6556;  HCD 16556


Mi újság a Magyar Állami Operaházban? • 626062021-06-01 15:51:39

Műsorkalendárium – 2021/22


Mi újság a Magyar Állami Operaházban? • 626052021-06-01 15:41:18

Plácido Domingóval nyit az Operaház



/Origo.hu/



Az évad leginkább várt eseményének az Operaház megnyitása ígérkezik, amelyet 2022. március 12. és 14. között háromnapos eseménysorozat kísér. Első este ünnepi gálakoncerttel és Plácido Domingo karmesteri közreműködésével nyitja meg kapuit az Andrássy úti dalszínház, másnap A HUNYADI LÁSZLÓT ÓKOVÁCS SZILVESZTER FŐIGAZGATÓ RENDEZŐI DEBÜTÁLÁSÁBAN LÁTHATJA A KÖZÖNSÉG, harmadnap Kenneth MacMillan Mayerling című neoklasszikus balettje tér vissza az Opera repertoárjára a Magyar Nemzeti Balett előadásában.



Áprilisban Almási-Tóth András rendezésében a Parsifal látható, majd az M. Tóth Géza rendezte Az istenek alkonya.



Forrás:



https://www.opera.hu/hu/regi-uj-premierek-ujranyito-operahaz-es-ujdonsagokat-kinalo-eiffel-muhelyhaz-az-opera-202122-es-evadaban/



Plácido Domingo Simon Boccanegra, Erwin Schrott Mefistofele, Peter Seiffert Parsifal, Matthew Polenzani Don Carlos, John Lundgren Barak, Carlo Ventre Andrea Chénier, Annemarie Kremer Salome szerepében lép a közönség elé, míg egy különleges együttműködés keretében Sir Willard White a Porgy és Bess és A kékszakállú herceg vára férfi címszerepét is elénekli, utóbbit magyar nyelven. A 2022 augusztusában pedig a tervek szerint az Eiffel Műhelyház szabadtéri koncertjén Anna Netrebko és Yusif Eiyvazov várja az érdeklődőket. Az Opera Zenekar élén a magyar kiválóságok mellett olyan világklasszisok is a pulpitusra lépnek, mint a Giselle-t vezénylő David Coleman vagy az Anyegint dirigáló Paul Connelly. Verdi Rekviemjét Pier Giorgo MorandiAz árnyék nélküli asszonyt és az „Ezrek” szimfoniájáStefan SoltészAz ezred lányáFabrizio Maria Carminati, a Máté-passióSebastian Lang-Lessing, a Pelléas és Mélisande-ot pedig Frédéric Chaslin tolmácsolásában hallgathatja meg a közönség, míg az Ybl208 hangversenyt Nánási Henrik dirigálja. Az Opera saját művészeinek és együtteseinek jubileumai előtt is tiszteleg, így Szinetár Miklós rendezőt és címzetes főigazgatót 90., Dózsa Imre balettművész-balettmestert 80. születésnapján köszönti különleges programmal az intézmény, az Opera Gyermekkar pedig 50. jubileuma alkalmából készül gálaestre.


Obrazcova, Jelena • 1942021-06-01 15:23:03

A Bartók Rádió ma esti operaközvetítése



19:00 - Prológ 



Alekszandr Borogyin: Igor herceg



A mikrofonnál: László Ferenc



Szerk.: Bánkövi Gyula



19:30 - Hírek 



19:35 – 22.56 Alekszandr Borogyin: Igor herceg 



Négyfelvonásos opera előjátékkal



Szövegét – az óorosz Igor-ének alapján – a szerző írta



Vez.: Mark Ermler



Km.: Moszkvai Nagyszínház Ének- és Zenekara



Szereposztás:

Igor herceg – Ivan Petrov (bariton),

Jaroszlavna – Tatjana Tugarinova (szoprán),

Vlagyimir – Vlagyimir Atlantov (tenor),

Galickij herceg – Artur Ejzen (basszus),

Koncsak kán – Alekszandr Vegyernyikov (basszus),

Koncsakovna – Jelena Obrazcova (szoprán),

Ovlur – Alekszandr Laptyev (tenor),

Szkula – Valerij Jaroszlavcev (basszus),

Jeroska – Konsztantyin Baszkov (basszus),

Jaroszlavna dajkája – Irina Zajceva (szoprán)


Momus-játék • 60492021-06-01 12:11:22

Én is...



Puccini Torinóban nagysikerrel bemutatott "Lidércek"-jének cselekménye lényegében azonos Adam balettje történetével.  (Ezt leírja Winkler Gábor is az opera ismertetőjében.)


Operett, mint színpadi műfaj • 47632021-05-31 21:59:42

Interjú Lehoczky Zsuzsával



2021. MÁJUS 30. VASÁRNAP 11:30 MNO.Hu – /Ozsda/



„Csudijó”



"A NEMZET SZÍNÉSZNŐJE – LEHOCZKY ZSUZSA, AZ OPERETT NAGYASSZONYA"


Operett a magyar rádióban (1949-től napjainkig) • 46842021-05-31 15:36:52

Kapcs. 4680. sorszám



Suka Sándort még szerencsém volt látni a Debreceni Csokonai Színház produkciójában bemutatott Lehár-operett, a Luxemburg grófjának Sir Basil szerepében, de más operettekbe is „színt” vitt színpadi komikus alakításaival (A denevér – Frosch; A leányvásár – Rottenberger gróf; Sybill – Kormányzó; A cirkuszhercegnő – Nagyherceg; János vitéz - Francia király stb.)



 



A másik kitűnő színművész – aki köztünk van – Szacsvay László: a közelmúltból említhetem egyik ragyogó buffó-szerepét, az Operettszínházban 2018-ban bemutatott Offenbach Kékszakáll című operettjében ő volt Bobéche szenátor. A Katona József Színházban anno a János vitéz  Francia királyát alakította,  ugyancsak  hatalmas sikerrel.


Házy Erzsébet művészete és pályája • 51482021-05-31 13:24:30

A Dankó Rádió Az a szép című műsorának mai zenei összeállításában Tölgyi Krisztina szerkesztő-műsorvezető egy ritkán játszott szovjet operett egyik betétszámát is bejátszotta: a "Nyugtalan boldogság" második teljes rádiófelvételéről Házy Erzsébet tolmácsolásában hangzott el ez a különösen szép dal: 



Jurij Szergejevics Miljutyin - V. V. Vinyikov, Kraht és V. V. Tyipot. – Vajda István – Romhányi József: Nyugtalan boldogság  (a darab Szibériai rapszódia címmel is ismeretes)



- Natasa dala: A május én vagyok!...Soha-soha ilyen szép nem volt még a világ. Nékem ragyog az ég, nékem nyílik a virág...Ó boldogság! Szeretni oly jó!... Május a szívemben!... A május én vagyok!(Házy Erzsébet, km. a Magyar Állami Operaház Zenekara, vezényel: Bródy Tamás) – A Rádió Dalszínházának bemutatója: 1959. január 1., Kossuth Rádió, 19.10 – 22.00


Operett a magyar rádióban (1949-től napjainkig) • 46812021-05-31 12:57:29

A Dankó Rádió Az a szép című műsorának (szerkesztő-műsorvezető: Tölgyi Krisztina) ma délelőtti zenei összeállításából kiemelten megemlítem a következő operettdalokat és operettkettősöket: 




  • Huszka Jenő – Martos Ferenc: Lili bárónő



- Clarisse és Frédi  vidám kettőse, I. felv.: „Hogyha szeretnél engemet, úgy mint én tégedet..../ Gyere, csókolj meg szaporán, tubicám, ha megfőztél most megegyél, de meg ám...” (Koltay Valéria és Kishegyi Árpád, km. a Magyar Állami Operaház Zenekara, vezényel: Sebestyén András) – A Rádió Dalszínházának bemutatója - keresztmetszet, 1961. március 25., Kossuth Rádió, 20.00 – 21.35




  • Szirmai Albert - Bakonyi Károly - Gábor Andor: Rinaldó



- Rózsika és dr. Balázs vidám kettőse, I. felv.: Csincsalavér, Csincsalavér, férfi áll a házhoz, Csincsalavér, Csincsalavér, nagy felfordulást hoz. Csincsalavér, Csincsalavér, én nem félek tőle,  Csincsalavér,  Csincsalavér nem lesz baj belőle...” (Zentay Anna és Rátonyi Róbert, km. a Magyar Állami Hangversenyzenekar, vezényel: Breitner Tamás) - A rádió két Szirmai Albert-operett részleteit vette fel egyszerre: Rinaldó; A mexikói lány.  Először 1965. április 16-án sugározta azokat a Kossuth adón, 20.30 órától: „Bemutatjuk új operett-felvételünket”.




  • Jurij Szergejevics Miljutyin - V. V. Vinyikov, Kraht és V. V. Tyipot. Vajda István – Romhányi József: Nyugtalan boldogság  (a darab Szibériai rapszódia címmel is ismeretes)



- Natasa dala: A május én vagyok!...Soha-soha ilyen szép nem volt még a világ. Nékem ragyogva az ég, nékem nyílt a virág...Ó boldogság! Szeretni oly jó!... Május a szívemben... A május én vagyok!” (Házy Erzsébet, km. a Magyar Állami Operaház Zenekara, vezényel: Bródy Tamás) – A Rádió Dalszínházának bemutatója: 1959. január 1., Kossuth Rádió, 19.10 – 22.00




  • Friderika Lehár Ferenc – Ludwig Herzer – Fritz Löhner Béla – Harsányi Zsolt - Szenes Andor: Friderika



- Goethe és Friderika szerelmi kettőse: „- Nem hallgathatok róla már, túl erős a vágy, s oly gyönge vagyok Hozzád, hogy így éljek tovább!  Engem te elbűvöltél …. te drága lány! Nem vársz-e te is épp így rám? ../- Én várok Rád mikor a hold megcsillan a tó tükrén... /- Nem, szerelmem, nem! Nem ajkad kérem!  Kézcsókkal most én, drágám, beérem! Kis kezedre félve nézek, ezt se hittem volna én!.../Ó, maradj, te kis virágom, megleltelek végre én! Boldogság, amelyre vágyom, nyugszik itt egy lány kezén! Egy leány kicsiny kezén, fehér kezén! ”  (Andor Éva és Simándy József, km. az MRT Szimfonikus Zenekara, vezényel: Sebestyén András) - A Rádió Dalszínházának bemutatója - keresztmetszet: 1972. április 3., Kossuth adó, 19.20 - 20.10




  • Franz Schubert - Berté Henrik Alfred Maria Willner és Heinz Reichert - Harsányi Zsolt: Három a kislány



- Médi és Schubert kettőse, I. felv.: „- Lelkem boldog, mily nagy dolgot értem meg véletlenül!  Ennyi szóval, széppel, jóval, attól félek: túlbecsül…/- Ó drága szép muzsika, drága hang, úgy zeng a szívemben, mint lágy harang…” (László Margit és Ilosfalvy Róbert, km. a Magyar Állami Hangversenyzenekar, vezényel: Fischer Sándor) - A Rádió Dalszínházának bemutatója: 1963. január 5., Kossuth Rádió, 18.55 – 22.00 (szünet 19.55-20.30)


Operett a magyar rádióban (1949-től napjainkig) • 46802021-05-30 20:30:24

Kapcs. 4640., 4637. sorszámok



(folytatom)



A Magyar Rádióban anno kialakult gyakorlat volt, hogy a teljes operettek rádiófelvételén - a rendezőktől, a dramaturgtól is függően - az egyes szerepeket ketten alakították: a színészeké volt a dialógusokban a próza, míg az énekhangok természetszerűleg az énekművészeké. (A későbbiekben egyre gyakrabban, a szerepekre olyan énekeseket kértek fel, akiknek nem okozott gondot a szövegmondás sem.)



A következő időszakban sorra veszem színművészeinket, akiknek szerepalakítása mellé a hangfelvételen a dalbetétszámokban az énekesek külön felvett hangja párosult. 



Amennyiben az adott színművész a szövegmondás mellett még énekel is, a listában nem tüntetem fel azt a szerepét. A listába azokat a címeket veszem be, amelyeknél a színész és az énekművész elkülönült kettőse társul a rádiófelvételhez.  



86. SÓLYOM ILDIKÓ



Franz von Suppé: Pajkos diákok – „Lizi – Anton szerelmese- Sólyom Ildikó (Erdész Zsuzsa) – a Rádió Dalszínházának bemutatója: 1966. december 28., Kossuth Rádió, 19.30 – 20.39



87. SOMOGYVÁRI PÁL



Franz von Suppé: Boccaccio – „Boccaccio” - Somogyvári Pál (Ilosfalvy Róbert) - a Rádió Dalszínházának bemutatója: 1961. június 24., Kossuth Rádió, 20.30 – 23.35



Franz von Suppé: Pajkos diákok – „Anton, asztaloslegény" - Somogyvári Pál (Bartha Alfonz) - a Rádió Dalszínházának bemutatója: 1966. december 28., Kossuth Rádió, 19.30 – 20.39



88. SOMOGYVÁRI RUDOLF



Hidas Frigyes: Riviera – „Misch úr - árúházi osztályvezető segéd” - Somogyvári Rudolf (Szőnyi Ferenc) – a Rádió Dalszínházának bemutatója: 1965. március 27., Kossuth Rádió, 20.25 – 22.00



Vincze Ottó: Hej, Madrid, Madrid avagy fiatalnak mindig rokona a fiatal – „Beltran, kadét” - Somogyvári Rudolf (Palócz László) - a Rádió Dalszínházának bemutatója: 1966. november 5., Kossuth Rádió, 20.17 – 22.00



Carl Michael Ziehrer: A csavargók – „Muki, hadnagy” - Somogyvári Rudolf (Kishegyi Árpád) - a Rádió Dalszínházának bemutatója: 1971. július 26., Kossuth Rádió, 19.30 . 21.17



89. SUKA SÁNDOR



Franz von Suppé: Boccaccio – „Pietro, Palermo hercege” - Suka Sándor (Bende Zsolt) - a Rádió Dalszínházának bemutatója: 1961. június 24., Kossuth Rádió, 20.30 – 23.35



Hidas Frigyes: Veronai haragosok – „Montague” - Suka Sándor (Várhelyi Endre) - a Rádió Dalszínházának bemutatója: 1969. július 12., Kossuth Rádió, 19.25 - 20.40



90. SUNYOVSZKY SZILVIA



Jacques Offenbach: Kékszakáll – „Hermina hercegnő” - Sunyovszky Szilvia (Lehoczky Éva) - a Rádió Dalszínházának bemutatója: 1978. december 26., Kossuth Rádió, 19.53 – 22.00



91. SZABÓ GYULA



Kerekes János: A majlandi tornyok – „Karacsi Jóska” - Szabó Gyula (Réti József) - a Rádió Dalszínházának bemutatója: 1961. április 15., Kossuth Rádió, 20.25 – 22.00



Szirmai Albert: Mágnás Miska – „Miska, lovász” - Szabó Gyula (Szabó Miklós) - A Rádió Dalszínházának a bemutatója: 1961. május 30., Kossuth Rádió 20.25 - 21.30



92. SZACSVAY LÁSZLÓ



Jacques Offenbach: Kékszakáll – „Zafír herceg” - Szacsvay László (Fülöp Attila) - a Rádió Dalszínházának bemutatója: 1978. december 26., Kossuth Rádió, 19.53 - 22.00



93. SZATHMÁRI ISTVÁN



Szirmai Albert: Mágnás Miska – „Pixi gróf” - Szathmári István (Külkey László) - a Rádió Dalszínházának bemutatója: 1969. április 5., Kossuth Rádió, 19.52 – 22.00



94.SZATMÁRI JÓZSEF



Franz von Suppé: Boccaccio – „Leonetto, diák” - Szatmári József (Réti József) - a Rádió Dalszínházának bemutatója: 1961. június 24., Kossuth Rádió, 20.30 - 23.35



95. SZEGEDI ERIKA



Jacques Offenbach: A szép Heléna – „Leona, hetéra” - Szegedi Erika (Erdész Zsuzsa) - a Rádió Dalszínházának bemutatója: 1965. december 20., Kossuth Rádió, 18.58 – 21.32



Vincze Ottó: Kedves rokonok – „Zsófi – a megyei főjegyző lánya - Szegedi Erika (Kalmár Magda) - a Rádió Dalszínházának bemutatója: 1972. augusztus 19., Kossuth Rádió, 19.55 – 21.15



Johann Strauss: Bécsi vér – „Franciska, táncosnő” - Szegedi Erika (Kalmár Magda) - a Rádió Dalszínházának bemutatója: 1976. augusztus 19., Kossuth Rádió, 19.30 - 21.40



 



(Folytatni fogom)


Házy Erzsébet művészete és pályája • 51472021-05-30 17:14:13

Svéd Sándor Amerikából hazatérve, 1949-től újra a budapesti Operaház rendes tagjaként működött. Egyik legemlékezetesebb és legtöbbször énekelt szerepe René volt az Álarcosbálban, amivel ugyancsak elgyönyörködtette a hazai közönséget.



Házy Erzsébet első főszerepe kezdő énekesnő korában (1951) az Álarcosbál Oszkár apródja volt. Hogy milyennek látta ő Svéd Sándort, erről sok-sok évvel később így nyilatkozott:





HÁZY ERZSÉBET:



„Lehet, hogy kegyetlen leszek, de abban az időben a közönség Svéd Sándort szerette is és nem is. Szerette azért, mert olyan nagy művész és nagyszerű énekes volt, amilyen nagyon ritkán születik, százévenként talán! Viszont nem szerette azért, mert mindig olaszul vagy más idegen nyelven énekelt. Megjegyzendő, azóta divatba jött, hogy időnként egy-egy operát valamennyien olaszul énekelünk! Akkor ez még nem volt szokás, a közönség erre nem készült fel, s így egy komplikált darab történetét nem értették meg. Tehát szerették is, nem is. Egy azonban bizonyos, hogy az énektechnikája olyan csodálatos volt, hogy azóta is, az akkori és a mai fiatalok is csak tanulhatnak tőle.

Egyszer bejött a Rádióba és dalokat énekelt. Én besettenkedtem a stúdióba másokkal együtt, és akkor ő megmutatta hogyan kell egy magas c-t énekelni, egy úgynevezett hőstenor c-t.

Rengeteget énekeltem vele az Álarcosbálban mint Oszkár, mellette akarva-akaratlanul meg kellett hallgatnom René áriáit. Ez talán egyike volt azoknak a szerepeinek, amelyikben soha nem spórolt, hanem mindig teljes hanggal énekelt, természetesen a közönség határtalan örömére.

Említenék még egyet rendkívüli szerepei közül, Telramundot a Lohengrinben, amit nem tudom kitől, hol tanult meg, de valami csodálatos volumenben és egy levegőre elképesztően hatalmas frázisokat énekelt.

Ugyanezt tapasztaltam az Amonasrójánál is. Ott van egy rész, általában mindenki háromszor vesz levegőt, ő ennél a résznél egyszer sem vett, egy levegővel kiénekelte az egészet. Hogy csinálta, nem tudom.



Még egy dolgot talán érdemes megemlíteni. Amikor ő Székely Mihállyal együtt énekelt a Simon Boccanegrában vagy a Don Juanban, amikor összekerült ez a két titán, versenyre keltek, le akarták egymást énekelni, micsoda hangpárbaj volt! Mennyire élvezte a közönség ezt a hangorgiát!"





/Dr. Viola György: Operafejedelmek – Népszava, 1986./


Pantheon • 29082021-05-30 17:01:54

Nagyon megrendített fórumtársunk halálhíre; nemcsak saját nevén, több login néven is jelen volt köztünk a fórumon. Személyes barátság fűzött hozzá!  



Spangel Péter sokfelé publikált. Utoljára akkor álltam vele kapcsolatban, amikor Berczelly István operaénekesről írt,  két évvel ezelőtt megjelent könyve kapcsán adtam itt előzetes hírt.



Hiányozni fog!  Isten nyugosztalja!


  
legújabb:
Kelemen Zoltán - 2021-06-10
Műsorajánló
Mai ajánlat:
18:00 : Budapest
MÜPA Home

A felvétel a Müpa 2019. június 13-i előadásán készült.

WAGNER: A Rajna kincse
A mai nap
született:
1818 • Charles Gounod, zeneszerző († 1893)
1882 • Igor Fjodorovics Sztravinszkij, zeneszerző († 1971)
1958 • Derek Lee Ragin, énekes