vissza a cimoldalra
2022-01-28
részletes keresés    Café Momus on Facebook
Bejelentkezés
Név
Jelszó
Regisztráció
Kiemelt fórumaink
Digitális kerekasztal (59)
Nemzeti Hangversenyterem - és más helyszínek (5271)
Mi újság a Magyar Állami Operaházban? (62850)
Opernglas, avagy operai távcső... (21198)
Kedvenc felvételek (459)
Kedvenc előadók (2898)
Társművészetek (2517)
Hozzászólások a Momus írásaihoz (7625)
Haladjunk tovább... (231)
Milyen zenét hallgatsz most? (25104)
Élő közvetítések - HAANDEL emléktopik (8682)
Momus társalgó (6361)
A komolyzene jelene és jövője Magyarországon (2387)

Olvasói levelek (11830)
A csapos közbeszól (98)
Legfrissebb fórumaink
Momus-játék (6179)
Mi újság a Szegedi Nemzeti Színházban? (3020)
Házy Erzsébet művészete és pályája (5311)
Richard Strauss (781)
Pantheon (3035)
Erkel Színház (11240)
Rost Andrea (2064)
Kemény Egon zeneszerző (Wien, 1905 - Budapest, 1969) (2329)
Operett a magyar rádióban (1949-től napjainkig) (5025)
musical (220)
Franz Schmidt (4074)
Lisztről emelkedetten (1162)
Juan Diego Flórez (749)
Lehár Ferenc (792)
Média, zene, ízlés (130)
Operett, mint színpadi műfaj (5016)

Fórumok teljes listája
Impresszum

megjelenteti:
Café Momus Egyesület
adószám:
18240531-1-43
számlaszám:
11711003 20016193

apróhirdetés feladása:

Név: Búbánat
Leírás:
Honlap:
   


Búbánat (34070 hozzászólás)
 
Digitális kerekasztal • 582022-01-28 13:20:53

Ha jól számoltam meg a létrehozott fórumokat (topik):  782 db van!!!



Iszonyatosan sok!  Az  előzőekben felsorolt - általam javasolt - összevonások mellett ezeket kellene lecsökkenteni, főleg azokat, amelyekbe évek óta senki nem ír, mára aktualitását vesztette, érdektelen.



pl.: ilyeneket:







































































































































































































































196



 • tremolo-s hangok



BelloMuto

2005-01-25 21:19



cilike

2005-02-02 13:14



65



473



 • Vannak-e „ilyen” hegedűsök, mélyvonósok, fúvósok?



johanna

2013-01-25 22:21



musicus2

2013-02-02 22:32



41



226



 • Virány Gábor



kobbold

2005-02-17 20:13



eccerű

2005-02-18 23:36



12



287



 • Yma Sumac



Sesto

2005-10-16 21:20



musicus2

2008-11-13 01:58



37



188



 • Zsuzsi - Sämtliche Beiträge



Hangyász

2004-12-31 09:45



tukán

2008-01-06 21:23



825



430



 • Szilágyi Szilárd



daunerni

2008-07-09 12:06



musicus2

2008-11-24 21:18



5



370



 • Miért nem szereti Tarnhelm2 Bernstein-t?



Sesto

2007-06-24 21:17



pszí

2009-07-13 18:12



489



296



 • Miért szereti kapa álmodót?



kapa

2005-12-22 16:18



janomano

2006-04-05 17:58



80



297



 • Néptánc



álmodó

2005-12-31 11:39



dreboot

2005-12-31 13:17



5



288



 • Kovács Piri



kapa

2005-10-16 22:14



sphynx

2007-08-26 19:54



86



143



 • Ludwig Fischerről - mélyebben



Heiner Lajos

2004-07-11 20:26



Dégé nevében

2004-07-19 23:41



1



265



 • meghalt Kiss András



nyuszika

2005-04-14 20:57



nyuszika

2005-04-27 08:11



9



121



 • Ives



Anika

2004-05-13 22:53



mimi58

2005-01-23 23:09



4



431



 • Johann Joachim Quantz



Tomasso

2008-07-13 10:44



Tomasso

2008-07-13 10:44



0



223



 • Joseph Martin Kraus



zuzu

2005-02-15 00:39



frushena

2006-11-25 08:19



3



359



 • Kákay FanKlub



-zéta-

2007-04-10 17:12



Myway

2008-08-08 22:28



36



133



 • Ki grafittizte tele a Momust?



Sándor cár

2004-05-31 14:18



Orfeusz

2004-10-20 22:34



54



70



 • Ki milyen hangversenyre megy ősszel?



Megén

2003-09-04 15:27



Sipi

2010-08-24 16:20



23



190



 • Kocsis vs Ferencsik



zuniga

2005-01-01 11:51



ficselvtárs

2005-01-19 17:06



27



170



 • Ettore Panizza



Heiner Lajos

2004-10-24 01:02



frushena

2004-10-26 18:48



6



255



 • G.Carissimi



Magai Ferkó

2005-03-22 00:45



frushena

2005-03-22 08:36



2



157



 • Hazám, hazám...



Loránd

2004-09-07 12:56



Búbánat

2014-07-15 19:50



6



116



 • Bermuda-háromszög



Norma

2004-04-23 00:33



Búbánat

2014-04-26 11:31



25



134



 • Conlon nancarrow



Kalaf

2004-06-02 14:11



anika

2004-06-14 09:21



6



394



 • Dorothea Röschmann



frushena

2007-11-18 15:24



Estelle

2008-01-12 14:27



19



413



 • Emlékezzünk Bordásné Szentirmai Gabriellára



éjkirálynő

2008-04-02 07:39



Búbánat

2008-04-12 12:50



4



23



 • A megkerült Haydn-librettók



yeti

2003-02-05 12:47



Kúp Flóris

2007-01-18 20:11



11



30



 • a szegedi Faust



orlandofurioso

2003-02-21 19:08



virius

2010-09-16 15:45



43



46



 • Alkan



Hangyász

2003-05-02 18:28



Haandel

2008-10-22 10:56



9



156



 • Az Út közepén...



Sárika

2004-09-04 22:50



fisto

2014-04-17 14:38



12



340



 • Az Úzú-ról - partvonalról



Wolfi

2006-10-13 18:07



Wolfi

2006-11-03 19:45



20



212



 • Balog cd



Laci

2005-02-08 10:55



Heiner Lajos

2008-07-02 17:40



37




 


Momus-játék • 61772022-01-28 12:03:03

Máshol azt olvastam, hogy  Adolf Pecz (Petz)  Pozsonyból érkezett mint vendég a "Hunyadi László" címszerepére az ősbemutatóra, de ő és családja német anyanyelvű - nem szlovák!



ERKEL FERENC EMLÉKKÖNYV (Szerkesztette: FABÓ BERTALAN) Budapest, Pátria Irodalmi Vállalat, 1910



"Erkel színpadi ábrázolói - Írta: Dr. Fabó Bertalan"



182. oldalon: "Hunyadi László első alakítója, a pozsonyi Pecz, német volt."

 



Szlovák anyanyelvű Melis György volt, aki Szokolay Sándor Sámson c. operájának ősbemutatóján énekelte el a címszerepet: 1973.10.26. Magyar Állami Operaház


Digitális kerekasztal • 522022-01-28 11:38:04

Máshol - Opernglas, avagy operai távcső... (21192.sz.)  kiegészítettem az előbbieket még ezekkel a javaslatokkal:



De a "Kocsis" Zoltán név is szerepel három, a Wagner" négy topic címében.



"Zeneakadémián uralkodó áldatlan állapotokról; Mi újság a ZAK-on és a hazai koncerttermekben?; SOS Zeneakadémia!"



„Személyes üzenetek” – ebből két azonos című topic található



"Vásáry bedobta a törülközőt”; Vásáry Tamás barátai”



Magam részéről a Mi újság a Magyar Állami Operaházban, az Erkel Színház, az Eiffel Műhelyház topicocat hagynám, mivel azokban jól elkülönülnek és visszakereshetők helyszínek szerint a látott és adott produkciókhoz fűződő bejegyzéseink.   Óriási mennyiség, adathalmaz ez, akárcsak más vonatkozásban az operett-topicok (2 db) Ezeket megtartani érdemesek.



Ugyanakkor más esetekben - mint fentebb rámutattam - valóban érdemes elgondolkozni az összevonáson. 


Házy Erzsébet művészete és pályája • 53102022-01-28 11:28:02

Kapcs. 4627., 1053., 899. sz.  sorszámok és előzményei



Az alábbi cikk újabb adalék Házy Erzsébet ismert, külföldi produkcióban készült filmjéhez.



Ehhez előzményként ide másolom áldott emlékű Haandel fórumtársunknak az Unitel filmvállalat (NSZK) Magyarországon, a Bük településen és környékén Házy Erzsébettel a címszerepben forgatott Marica grófnő-filmhez kapcsolódó hozzászólását (899. sorszám):



„DVD Házy Erzsébettel



Házy Erzsébetet eloszor januarban lattam es hallotam a Gräfin Mariza cimu filmben amelyet Búbánat már említet (570). A ZDFtheaterkanal muholdas TV csatornan (Astra 19.2E, dijmentes) egy honapon keresztul nehanyhoszor ismeteltek. Sikerult rogzitenem eszt a nagyszeru filmet es azota mar szamtalanszor megneztem. Midendki nagyon jol jatzik es enekel benne, de minnel tobbszor lattam annal jobban eresztem hogy Házy Erzsébet kivalo nem csak mint enekesno hanem mind szinesz is. Ehez meg majd maskor viszaterek.



Kutatni kezdtem Házy Erzsébet utan, de sajnos nem sok informaciot es felfetelt talatam. Hala az Istennek sikerult megtalalni eszt a filmet DVD-en, es pedig Japanban -> http://www.hmv.co.jp/product/detail/2615572 . It egy rovid video reszlet is lejatszhato (See the Trailer!). Egy 18 DVD-bol alo sorozatban (Unitel Operetta Series) is megtalahato ez a film -> http://www.hmv.co.jp/product/detail/2522381. Ezeket a DVD-ek problema nelkul lehet lejatszani mert az EU-ban es JP-ban ugyan az a Region Code 2 van. Az is jo hogy nemet felirat is van rajtuk, ez segit ha az ember nem tud jol nemetul. Az arhoz meg oda kell adni a vamdijat es az Afat.



Nagyon orulok hogy nemregen megtalatam eszt a forumot is (Koszonet Búbánatnak es a tobbieknek!), meg nem olvastam el mindent de ez a tema nagyon erdekel es it sokat megtudhatok.”



 



1973-06-08 / 132. szám



Magyar Nemzet



Vasban is „forog az idegen”



Miféle idegenforgalmat vonz­hat az olyan vidék, ahol se ne­vezetes tó, folyó, se égbe gyú­ródott hegyláncok nincsenek? A természeti látványosságok­ban nem bővelkedő Vas megye 251 ezer látogatót fogadott ta­valy, ennek 10 és fél százaléka a határon túlról érkezett. Nincs itt semmiféle rejtély. A Vas megyei példa azt igazolja, hogy az idegenforgalom kellő átgon­doltsággal — az adottságokat és lehetőségeket számba véve — fejleszthető iparág.



A büki Kastély Szálló kapu­ján tábla: Műemléklátogatás 11-től 12 óráig. A Szapáry grófok egykori rezidenciája1696-ban épült, korai barokk stílusban. Ilyen kevés látható az országban. Végleges formá­ját tavaly nyerte el, Sándi Péterné tervei alapján. Az eme­leti díszterem stukkói és fres­kói ismét régi fényükben pom­páznak. Kényelmes szobái és nyugalmas, nagy parkja ideá­lis pihenőhellyé teszik. Erre utal az is, hogy nemrég —mint a Magyar Nemzet is kö­zölte — az osztrák Blaguss utazási iroda öt szobát az egész szezonra lefoglalt saját turis­tái részére. Jelenleg münche­ni filmesek szállták meg a kastélyt. Az Unitel cég ebben a környezetben forgatja a Marica grófnő tévéfilm változatát Házy Erzsébettel a címszerep­ben. A rendező Eugen York.  A park hátsó részét a fil­mesek gyönyörű virágokkal ültették tele. A szálloda igaz­gatója kapva-kapott az alkal­mon és megegyezett velük, hogy a terület használati díja helyett ez a szépen berende­zett kert legyen a fizetség. Így oldódott meg a teljes parkosí­tás, amely — elegendő pénz híján — még egy ideig késle­kedhetett volna.”


Digitális kerekasztal • 512022-01-28 11:23:31

Ez is lehetne egy téma, amit én kezdeményeztem az Olvasói levelek topicban - "daunerni" főszerkesztőnk egyetértése kommentjével:



Ide másolom:














11828   daunerni • előzmény11827  • Válasz erre   2022-01-03 22:02:33

Kedves "Búbánat"



Megfontolandó, amit mondasz, át kell gondolnom, hogyan lehetne ezt technikailag megoldani!



 















11827   Búbánat • Válasz erre   2022-01-03 17:15:49

Felvetem megfontolásra az alábbi négy topic összevonását.



Van négy fórum-topic, melyek témája szinte fedi egymást, jószerivel mindegyik „kéznél van”:



1. Fórum - Miért jó kórusban énekelni? (daunerni, 2002-08-29 12:20:39) – 708 beírásnál tart



2. Fórum - Kórusművek (karnagy, 2003-09-15 08:43:21) – 116 beírásnál tart



3. Fórum - Az énekkar mint közösség (Csizella, 2004-11-24 16:25:17)  - 31 beírásnál tart



4. Fórum - Kórusok, kórusművek, karéneklés (daunerni, 2006-06-01 18:11:05) – 121 beírásnál tart



Célszerű lenne összevonni az egyik fórumcímen vagy egy új név alatt mind a négyet.  Elkerülhetőek lennének az ismétlések, hiszen mindenhova "beillik" a mondandó.



Talán össze lehetne „fésülni” is,  a beírásokat kronologikusan? (ezzel megszüntetve az ismétlődő beírásokat)



De hangsúlyozom, felvetésem csak ötlet...



(Ugyanez a meglátásom a két Bartók Béla-topicra vonatkozóan is..)



Digitális kerekasztal • 412022-01-27 17:09:04

Kedves "takatsa"! Mindig érdeklődéssel olvasom soraidat, meg elismerésem sokoldalú kulturális missziódért, mellyel a fórumra látogatóknak kedveskedsz.  De bevallom, most ezt a mondatodat nem értem:



"akkor adjatok teret a musicalnek , tehát legyenek tematikus topikok, amelyek a musicallel mint műfajjal, a különböző musical előadásokkal és musical szerzőkkel foglalkoznak."



Talán elkerülte volna figyelmedet, hogy a fórumon évek óta létezik topic, ezzel az összefoglaló címmel:  "musical"? A műfajjal, a témával  kapcsolatos minden anyag oda beírható, akit ez érdekel. 


Erkel Színház • 112382022-01-27 16:49:35

Az Erkel Színház már kezdi "odaszoktatni" a musicalekre vágyó "tömegeket" - ha később, egyszer akár Városi Színház néven, ismét "befogadó színházzá" válna.



Ókovács Szilveszter: "Akár így, akár úgy, egy átépített Erkelben/Városiban sok musical fog menni, ez ma a papírforma. Ott vannak Rosta Mária produkciói, Szente Vajk darabjai, Szikora Robi is beszállt a musicalírásba, emellett vidéki színházakban, de budapesti teátrumokban is születnek olyan produkciók, amelyek hatalmasat robbannának ekkora helyen: itt játszani egyszer, nagyot, miközben háromszoros a nézőtér, meg fogja érni." (Lásd Index-interjú  a főigazgatóval)



Sőt, arról is hallottam "pletykákat", hogy idővel a Budapesti Operettszínház tisztán operetteket játszó színházzá alakulna át.


Mi újság a Szegedi Nemzeti Színházban? • 30092022-01-27 16:33:21

Kedves Edmond Dantes!



A Mi újság a Magyar Állami Operaház-topicba általad belinkelt Ókovács-"nagyinterjúban" (Index.hu) a főigazgató érintőleg utalt rá: az Erkel Színházban még júniusban "befogadják a vidéki operatagozatok produkcióit" .



Ebből az "elszólásából" akár arra is következtethetünk, hogy az előző években megszokott, a vidéki operatagozatoktól "Májusünnep" égisze alatt befogadott egy-egy produkciójuk idén júniusban fog helyet kapni az Erkel Színházban. S ha így lesz, továbbra is reménykedem abban, hogy a Szegeden koncertszerű előadásban bemutatásra váró Stuart Mária című Donizetti-opera majd itt Pesten, az Erkel Színházban is látható lesz. (S ha talán Donizetti kevésbé ismert művéért nem is, de Kolonits Klára és Boross Csilla neve és művészete vonzani fogja oda a közönséget ehhez a opera-produkcióhoz is.)   


Rost Andrea • 20632022-01-27 16:02:00

Rost Andrea fogja váltani Dr. Temesi Máriát a Szegedi Tudományegyetem Zeneművészeti Karán  magánének tanszékvezetőként. 


Házy Erzsébet művészete és pályája • 53092022-01-26 22:29:00

Pergolesi: Az úrhatnám szolgáló – „Tudom én azt, kedves gazdám” - Házy Erzsébet és Dene József



Km. a Magyar Rádió és Televízió Szimfonikus Zenekara, vezényel Borbély Gyula



"A magyar operaszínpad csillagai  4."  (1984 HUNGAROTON RECORDS)


Operett a magyar rádióban (1949-től napjainkig) • 50242022-01-26 21:29:31

Nemcsak külföldön, hanem idehaza is az operaénekesek (nők és férfiak) közül sokan, az „anyaintézményük”-béli fellépésük mellett szívesen kirándultak/kirándulnak az „operett mezejére” – anno nálunk a Magyar Rádió és/vagy a Hanglemezgyár rendszeres időközönként „kölcsönkérte”, igénybe vette és  foglalkoztatta őket az operett- és daljátékirodalom fontos, ismert darabjainak stúdiófelvételén, hogy énekhangjukkal, hírnevükkel  is, tovább népszerűsítsék a zenés színpadi műfajnak ezt az olykor háttérbe szoruló, mégis megkerülhetetlen és szép „elhajlását”; főleg a negyvenes és kilencvenes évek között, a Rádió- és a Hanglemezstúdió egymás után „gyártotta” és rögzítette hangszalagra ezeket a darabokat, amelyek hangfelvételén folyamatosan közreműködtek; öt/ tíz/tizenöt éves periódusokban újabb és újabb  operaénekesek neve tűnt fel a szereposztásokban, hiszen az Opera területéről is, a hívott művészek mindig örömmel vállalták az ilyen jellegű énekfelkéréseket (nemcsak anyagilag  jött jól, de egyúttal a hangjuk, az orgánumuk az utókor számára megörökítve lett, és egyébként is szívesen tették, hiszen egyfajta "missziót" is betölthettek és bizony „renomét” is jelenthetett nekik némely színvonalas, rangos operettszerep elvállalása, azokban is megmutatkozni).



Most e műfajban is „megmérettetett”, a stúdiófelvételeken a „bonviván” szerepekhez gyakorta keresett tenor művészeket említem, ahogy az elmúlt évtizedek során időben előre haladva érkeztek sorban a mikrofonok köré:



Szabó Miklós, Udvardy Tibor, Simándy József, Ilosfalvy Róbert, Réti József, Korondy György, B. Nagy János, Fülöp Attila, Kelen Péter, Molnár András, Gulyás Dénes, később Berkes János, Kovács József, Leblanc Győző, Maros Gábor, Daróczi Tamás, Nyári Zoltán, Boncsér Gergely...



A felsoroltak között ott van az egyik Kossuth-díjas operaénekesünk, az Operaház örökös tagja, Molnár András is, akit egyszer egy Máté passió-koncertünk utáni agapén megkérdeztem:  ő aki Wagner, Verdi, Puccini, Beethoven, Erkel és más szerzők dalműveiben, zenedrámáiban énekel(t), mégis hogyan és miért „vetemedik” arra, hogy az ilyen „könnyedebb” fajsúlyúnak tekintett darabokhoz is hozzáadja nevét? Ezzel nem aprózza-e el énekművészetét? Miképpen egyeztethető össze  a sokféle operai (drámákban éneklő) feladatával? Kissé meglepődve és talán értetlenül is, fogadta e kérdéseimet, de készségesen elmondta,  hogy számára mindig mekkora megtiszteltetést jelent Lehárt, J. Strausst, Kálmánt, Offenbachot, Huszkát, Suppét énekelni, és hogy ezek  bizony komoly feladatok, némely dala, áriája, kettőse, együttese van olyan „nehéz”, mint az operákban  – azoknál semmivel sem könnyebbek, hiszen az említett zeneszerzők is igényes, komoly énektechnikát megkövetelő partitúrákat írtak, és bennük a bonvivánoknak helyenként operai nívójú, nehézségű énekelnivalók vannak (nem beszélve a dalbetétek közötti dialógusokról...). Ezeket is mindenkor örömmel felvállalta ha ilyen kérés érkezett a számára – akár a Rádiótól vagy élőben egy-egy operettkoncertre, örömmel tett ezeknek eleget.   Molnár András szimpatikus válasza csak megerősített engem abban, hogy a "komoly" operaénekesek is mennyire komolyan veszik ha más műfajban - így az operettben is - a tudásuk legjavát kell adniuk, és ezt a közönség minden rétege jólesően elismeri.  



Adatbázisomból kigyűjtöttem néhányat azokból a rádiófelvételekből, melyeken Molnár András tenorja is hallható az operettekben:




  • Kincses Veronika és Molnár András új operettfelvételeiből (1982. május 7., Kossuth Rádió, 20.45 – 21.30)  Oberfrank Géza vezényel – km. az MRT Szimfonikus Zenekara. Szerkesztő: Bitó Pál.



Részletek:

1. Carl Millöcker: Dubarry René dala (Molnár András)

2. Carl Zeller: A bányamester A grófnő belépője (Kincses Veronika) 

3. Lehár Ferenc - Martos Ferenc: Pacsirta Juliska belépője (Kincses Veronika)



4. Franz Suppé: BoccaccioOlasz kettős (Kincses Veronika, Molnár András) 



5. Jacques Offenbach:



a./ Fortunio dalaLauretta és Valentin kettőse (Kincses Veronika, Molnár András)



b/ A szép HelénaÁlom kettős (Kincses Veronika, Molnár András)



6. Johann Strauss: A cigánybáró



a/ Nyitány



b/ Barinkay belépője (Molnár András, km. az MRT Énekkara)




  • Lehár Ferenc – Harsányi Zsolt – Erdődy János: Giuditta (1982. szeptember 13., Kossuth Rádió, 20.19 –22.00) – Oberfrank Géza – Kalmár Magda, Zempléni Mária, Molnár András, Korcsmáros Péter, Póka Balázs, Mersei Miklós, az MRT Énekkara és Szimfonikus Zenekara. Zenei rendező: Fejes Cecília. Rendező: Bozó László.

  •  

  • Kálmán Imre – Szenes Andor – Szenes Iván: A montmartre-i ibolya (1983. január 1., Kossuth rádió 20.30 – 22.00)  - Breitner Tamás – Kincses Veronika, Kalmár Magda, Begányi Ferenc, Molnár András, Póka Balázs, Palcsó Sándor, Rozsos István, az MRT Énekkara és Szimfonikus zenekara. Zenei rendező: Fejes Cecília. Rendező: Bozó László.

  •  

  • Huszka Jenő – Martos Ferenc: Lili bárónő (1983. október 10., Petőfi Rádió, 20.35 -22.30) – Sebestyén András – Kukely Júlia, Zempléni Mária, Hűvösvölgyi Ildikó, Molnár András, Rozsos István, Melis György, a Magyar Rádió Énekkara és Szimfonikus Zenekara. Zenei rendező: Fejes Cecília. Rendező: Bozó László. Rádióra alkalmazta: Ruitner Sándor. Szerkesztő: Bitó Pál

  •  

  • Lehár Ferenc – Gábor Andor - Zoltán Pál – Semsei JenőCigányszerelem (1984. július 9., Petőfi Rádió, 20.35 – 22.15)  - Nagy Ferenc – Decsi Ágnes, Kincses Veronika, Kukely Júlia, Takács Tamara, Gulyás Dénes, Molnár András, Bende Zsolt, Fülöp Attila, Mersei Miklós, az MRT Énekkara és Szimfonikus Zenekara. Zenei rendező: Bárány Gusztáv. Rendező: Békés András. Szerkesztő: Bitó Pál

  •  

  • Offenbach-est közvetítése a Pesti Vigadóból (1984. november 12., - 3. Műsor (URH adó) - 19.35 – kb. 21.15.) - Breitner Tamás - Kalmár Magda, Takács Tamara, Zempléni Mária, Molnár András, Sólyom-Nagy Sándor, az MRT Szimfonikus Zenekara és Énekkara (karigazgató: Sapszon Ferenc) Műsorvezető: Rapcsányi László

  •  

  • Lehár-est közvetítése a Pesti Vigadóból (1985. október 28., - hangfelvétele: Petőfi Rádió, 1985. november 4., 21.05 – kb. 22.35 ) – Breitner Tamás – Kalmár Magda, Kukely Júlia, Zempléni Mária, Korcsmáros Péter, Melis György, Molnár András, a MRT Énekkara, a Magyar Állami Operaház Zenekara.

  •  

  • Kálmán Imre – Kulinyi Ernő: A bajadér (részletek, 1988. október 27., Petőfi Rádió, 19.05 – 19.45) – Sebestyén András – Kertesi Ingrid, Zempléni Mária, Korcsmáros Péter, Molnár András, C. Tóth Pál,  a Magyar Állami Operaház Énekkara és az MRT Szimfonikus Zenekara. (Új felvétel; Huszka Jenő Aranyvirág c. operettjének részletei is.)

  •  

  • Carl Millöcker – Blum Tamás: A koldusdiák (1988. december 25., 16.35 – 18.15) - Pál Tamás - László Margit, Kalmár Magda, Sánta Jolán, Molnár András, Melis György, Kovács Pál, Póka Balázs, Rozsos István, Szüle Tamás, az MRT Énekkara és Szimfonikus Zenekara. Zenei rendező: Matz László. Rendező: Tímár Béla

  •  

  • Jacques Offenbach – Fischer Sándor – Innocent-Vincze Ernő: Fortunio dala (1989. április 3., Kossuth Rádió, 20.30 – 21.26.) - Breitner Tamás – Kincses Veronika, Takács Tamara, Molnár András, Fülöp Attila, Korcsmáros Péter, Martin János, Rozsos István, Wendler Attila – ének; Kállai Ferenc – próza, az MRT Szimfonikus Zenekara. Zenei rendező: Bárány Gusztáv. Rendező: Bozó László


musical • 2182022-01-26 11:09:35

Az Ég tartja a Földet – Igazi sztárparádénak ígérkezik a készülő Szent Erzsébet-musical



Magyar Kurír - KULTÚRA – 2022. január 11., kedd | 17:02  - Pallós Tamás



Jóformán a teljes alkotógárda, a közreműködő színészek többsége megjelent január 10-én a fővárosi Damjanich utcában, a D50 Rendezvényközpontban, ahová sajtónyilvános olvasópróbát hirdettek. A sokszereplős, összművészeti igényű program célja az volt, hogy a szervezők bemutassák, hol tartanak Szikora Róbert, Zsuffa Tünde és Lezsák Sándor Az Ég tartja a Földet című musicaljének előkészületei.



A darab leendő kulisszái mögé tekintő hangolódás bevezetéseként a rendező, Cseke Péter osztotta meg gondolatait a sajtó munkatársaival és a széles körben népszerű műfaj iránt érdeklődőkkel. Amikor tavaly márciusban felhívta Lezsák Sándor, hogy elvállalná-e egy Árpád-házi Szent Erzsébet életét feldolgozó musical színpadra állítását, jóllehet mindent alaposan átgondoló típus, igazgatóként felelős döntéseket hozó, régi színházi ember, ezúttal azonnal igent mondott a felkérésre. Annak ellenére, hogy nem volt még szövegkönyv, dalok sem, csak zenei ötletek, alapok, dalkezdemények, amelyeket évekkel korában Szikora Róbert vázlatolt.



Elolvasta Zsuffa Tünde történelmi regényét, majd az alkotók csapatához csatlakozva egy hat hónapon át tartó „kölcsönös tiszteleten, szereteten alapuló, egymást építő kritikával serkentő, harmóniában és jókedvvel megélt” közös munka vette kezdetét. Ennek eredménye a tizennyolc színészt, nyolc gyerekszereplőt, nyolc énekesből álló ensemble-t, harminc táncost, kaszkadőröket, artistákat, összesen mintegy hetven főt felvonultató darab, amelynek – kettős szereposztású – ősbemutatójára április 8-án és 9-én, az Erkel Színházban kerül sor.



A musical negyvenhét jelenetét kiszolgáló látványos, korhű díszletet Szendrényi Éva, a pazar kivitelű jelmezeket Berzsenyi Kriszta tervezte. A zenei alap hangszerelője Kiss Gábor, a világítástervező Madarász Zsolt, a koreográfiát Benkő Dávid és Morvai Veronika készíti.



A címszerepre két nagyszerű orgánumú, beszédtechnikai modorosságok nélkül, szépen artikuláló, rendkívül muzikális, „éterien” éneklő fiatal művészt választottak: Györfi Annát és Békefi Viktóriát. Minden szempontból ideális Erzsébetek.



A sajtóeseményen részletek hangzottak el a műből: rövid jelenetek és persze néhány dal ízelítőként. A musical cselekménye „kerettel”, Erzsébet szenttéavatási szertartásával indul; az őt méltató prózai monológot – IX. Gergely pápa szerepében – Varga Miklós tolmácsolta. A szülők, II. András és Gertrúd királyné vitáját – amely a gyermek Erzsébet elengedéséről, Türingiába küldéséről szól – Szekeres Adrien és Horányi László „hangjátéka” idézte.



Ez a párbeszéd készíti elő az aggódó anya, Gertrúd érzelmes búcsúját, Szekeres énekszólóját, amelyhez végül a király is csatlakozik. Zsófia őrgrófné, Erzsébet anyósa szigorú, zord karakter. Kemény, feszes, zúzós dalát (Gyűlölöm Erzsébetet) Vasvári Mónika hitelesítette



Erzsébet és Lajos kölcsönös vallomását, a musical „szerelmi kettősét” (Szívemből énekelek) Györfi Anna és Vastag Tamás szólaltatta meg. A következő prózai részletben Walter lovag (Buch Tibor) és II. András (Dóczi Péter) az Aranybulláról, a pénzszóró magyar urakról, a keresztes hadjáratról és az Európát is fenyegető iszlám veszélyről dialogizált. Erzsébet és fivére, Béla – gyermekkorukra emlékező – duettjét, a musical címadó számát (Az Ég tartja a Földet) Békefi Viktória és Dánielfy Gergő énekelte először a média képviselői, ha tetszik, közönség előtt.



A darab végén az ifjan özvegyen maradt, elűzött Erzsébet az ispotályban megálmodja közelgő halálát. Gyermekei sorsát, jövőjét addigi örök védelmezőjére, Walterre bízza. Az alkotók által Dolhai Attila lelkére szabott ima, a lovag Erzsébettől való búcsúja (Menj, csak pár lépés a Menny!) olyan „zenei jutalomjáték”, amely minden bizonnyal a musical egyik nagy slágere lesz. Merthogy a sajtó munkatársainak szánt előzetes legfőbb hozadéka talán éppen az volt, hogy a kétkedőket meggyőzze: egy olyan nemzetközi mércével is mérhető, egyszerre felemelő és izgalmas alkotás születik, amely – ha továbbra is minden jól megy – valóban sikeres lehet.



A producer, Pataki András is ezt a reményt erősítette. Az áprilisi premiereket követően a musicalnek május elején is lesz még két előadása az Erkel Színházban, majd vidéki turnéra viszik a darabot. Nyáron többek között Szent Erzsébet szülőhelyén, Sárospatakon és a Fertőrákosi Kőfejtő és Barlangszínházban is bemutatják.



Már készül a német fordítása is, 2023-ban nemcsak a határon túlra, Felvidékre, Erdélybe és Délvidékre szeretnék elvinni a leghíresebb magyar szentről szóló musicalt, hanem Ausztriába és Németországba is.



A musical kiemelt médiatámogatója a Magyar Kurír, a Magyar Katolikus Rádió és a Szent István Rádió és Televízió.


Erkel Színház • 112322022-01-26 11:07:48

Az Ég tartja a Földet – Igazi sztárparádénak ígérkezik a készülő Szent Erzsébet-musical



Magyar Kurír - KULTÚRA – 2022. január 11., kedd | 17:02  - Pallós Tamás



Jóformán a teljes alkotógárda, a közreműködő színészek többsége megjelent január 10-én a fővárosi Damjanich utcában, a D50 Rendezvényközpontban, ahová sajtónyilvános olvasópróbát hirdettek. A sokszereplős, összművészeti igényű program célja az volt, hogy a szervezők bemutassák, hol tartanak Szikora Róbert, Zsuffa Tünde és Lezsák Sándor Az Ég tartja a Földet című musicaljének előkészületei.



A darab leendő kulisszái mögé tekintő hangolódás bevezetéseként a rendező, Cseke Péter osztotta meg gondolatait a sajtó munkatársaival és a széles körben népszerű műfaj iránt érdeklődőkkel. Amikor tavaly márciusban felhívta Lezsák Sándor, hogy elvállalná-e egy Árpád-házi Szent Erzsébet életét feldolgozó musical színpadra állítását, jóllehet mindent alaposan átgondoló típus, igazgatóként felelős döntéseket hozó, régi színházi ember, ezúttal azonnal igent mondott a felkérésre. Annak ellenére, hogy nem volt még szövegkönyv, dalok sem, csak zenei ötletek, alapok, dalkezdemények, amelyeket évekkel korában Szikora Róbert vázlatolt.



Elolvasta Zsuffa Tünde történelmi regényét, majd az alkotók csapatához csatlakozva egy hat hónapon át tartó „kölcsönös tiszteleten, szereteten alapuló, egymást építő kritikával serkentő, harmóniában és jókedvvel megélt” közös munka vette kezdetét. Ennek eredménye a tizennyolc színészt, nyolc gyerekszereplőt, nyolc énekesből álló ensemble-t, harminc táncost, kaszkadőröket, artistákat, összesen mintegy hetven főt felvonultató darab, amelynek – kettős szereposztású – ősbemutatójára április 8-án és 9-én, az Erkel Színházban kerül sor.



A musical negyvenhét jelenetét kiszolgáló látványos, korhű díszletet Szendrényi Éva, a pazar kivitelű jelmezeket Berzsenyi Kriszta tervezte. A zenei alap hangszerelője Kiss Gábor, a világítástervező Madarász Zsolt, a koreográfiát Benkő Dávid és Morvai Veronika készíti.



A címszerepre két nagyszerű orgánumú, beszédtechnikai modorosságok nélkül, szépen artikuláló, rendkívül muzikális, „éterien” éneklő fiatal művészt választottak: Györfi Annát és Békefi Viktóriát. Minden szempontból ideális Erzsébetek.



A sajtóeseményen részletek hangzottak el a műből: rövid jelenetek és persze néhány dal ízelítőként. A musical cselekménye „kerettel”, Erzsébet szenttéavatási szertartásával indul; az őt méltató prózai monológot – IX. Gergely pápa szerepében – Varga Miklós tolmácsolta. A szülők, II. András és Gertrúd királyné vitáját – amely a gyermek Erzsébet elengedéséről, Türingiába küldéséről szól – Szekeres Adrien és Horányi László „hangjátéka” idézte.



Ez a párbeszéd készíti elő az aggódó anya, Gertrúd érzelmes búcsúját, Szekeres énekszólóját, amelyhez végül a király is csatlakozik. Zsófia őrgrófné, Erzsébet anyósa szigorú, zord karakter. Kemény, feszes, zúzós dalát (Gyűlölöm Erzsébetet) Vasvári Mónika hitelesítette



Erzsébet és Lajos kölcsönös vallomását, a musical „szerelmi kettősét” (Szívemből énekelek) Györfi Anna és Vastag Tamás szólaltatta meg. A következő prózai részletben Walter lovag (Buch Tibor) és II. András (Dóczi Péter) az Aranybulláról, a pénzszóró magyar urakról, a keresztes hadjáratról és az Európát is fenyegető iszlám veszélyről dialogizált. Erzsébet és fivére, Béla – gyermekkorukra emlékező – duettjét, a musical címadó számát (Az Ég tartja a Földet) Békefi Viktória és Dánielfy Gergő énekelte először a média képviselői, ha tetszik, közönség előtt.



A darab végén az ifjan özvegyen maradt, elűzött Erzsébet az ispotályban megálmodja közelgő halálát. Gyermekei sorsát, jövőjét addigi örök védelmezőjére, Walterre bízza. Az alkotók által Dolhai Attila lelkére szabott ima, a lovag Erzsébettől való búcsúja (Menj, csak pár lépés a Menny!) olyan „zenei jutalomjáték”, amely minden bizonnyal a musical egyik nagy slágere lesz. Merthogy a sajtó munkatársainak szánt előzetes legfőbb hozadéka talán éppen az volt, hogy a kétkedőket meggyőzze: egy olyan nemzetközi mércével is mérhető, egyszerre felemelő és izgalmas alkotás születik, amely – ha továbbra is minden jól megy – valóban sikeres lehet.



A producer, Pataki András is ezt a reményt erősítette. Az áprilisi premiereket követően a musicalnek május elején is lesz még két előadása az Erkel Színházban, majd vidéki turnéra viszik a darabot. Nyáron többek között Szent Erzsébet szülőhelyén, Sárospatakon és a Fertőrákosi Kőfejtő és Barlangszínházban is bemutatják.



Már készül a német fordítása is, 2023-ban nemcsak a határon túlra, Felvidékre, Erdélybe és Délvidékre szeretnék elvinni a leghíresebb magyar szentről szóló musicalt, hanem Ausztriába és Németországba is.



A musical kiemelt médiatámogatója a Magyar Kurír, a Magyar Katolikus Rádió és a Szent István Rádió és Televízió.


Lisztről emelkedetten • 11612022-01-26 11:01:21

Mai koncert:



18:00 : Budapest

Régi Zeneakadémia, Kamaraterem



Váradi László (zongora)



Liszt: Zarándokévek, Második év: Itália – 104. Petrarca-szonett, Sposalizio

Liszt: Transzcendens etűdök – Wilde Jagd (Vad hajsza)

Liszt: Zarándokévek, Első év: Svájc – Obermann völgye

Liszt: Csárdás macabre

Liszt: 1. Mefisztó-keringő


Momus-játék • 61682022-01-25 15:34:59

Pesti Műsor, 2008. június 12.



"OLASZ NŐ ALGYÍRBAN

Idén először rendezik meg a Tiszta Forrás Fesztivált a Klebelsberg Kultúrkúriában, amely tematikájában a vizek évéhez és a Reneszánsz Évhez kötődik. Az Olasz nő Algyirban című vígopera szellemiségében mindkét meghatározó vezérgondolat­hoz kötődik, mind a természetet éltető, áradó zenéjével, mind a kitörő életszeretet megfogalmazásával. Az Olasz nő Algírban Rossini egyik legszórakoztatóbb vigoperája, s míg a nemzetközi dalszínházak máig kedvelt repertoárdarabja,

Magyarországon mindmáig nem mutatták be. Az eredetileg arab környezetben játszódó cselekményt Paróczay Balázs rendező egy elképzelt európai, mesebeli faluba adaptálja, Algyirba, s így a kultúrák sokszínűségét, egymás közötti pár­beszédének problematikáját a vígopera eszközeivel veti fel, kedvesen ironikus rajzolatát adva az EU és a kisebb népek viszonyának.

Klebelsberg Kultúrkúria, 15., vasárnap, 20.00"



A darabban a Magyar Állami Operaház énekesei lépnek fel (Simon Krisztina, Hercz Péter, Hábetler András, Dér Krisztina, Rezsnyák Róbert, Szerekován János, Érsek Dóra), őket a Ventoscala zenekar kíséri.


Juan Diego Flórez • 7482022-01-25 14:03:44

A pesaroi Rossini Operafesztivál Juan Diego Flórezt nevezte ki művészeti vezetőnek a pozíciót 2019-ig betöltő Ernesto Palacio ajánlására. A tenor 2022. január 1-jén kezdte meg a munkát új megbízatásában.


Momus-játék • 61652022-01-25 13:35:31

Figyelembe véve, hogy a (korabeli) Magyarországnak tekintett habsburg-magyar birodalomban a Pesti Német Színház sorban mutatta be a Rossini-operákat, németül, kevés van, amit nem, úgy mégis a Tankréd című maradna kizárásos alapon: 2009.10.26-án, a  Zeneakadémián -  koncertszerűen, a  Theater an der Wiennel koprodukcióban mutatták be először nálunk ezt az operát.  Minden más Rossini-bemutató legutolsójaként.



A „Bruschino úr” akkor lehetne utolsó Rossini-operabemutató, ha  a Soproni Petőfi Színház 2014-es ill. a Veszprémi színház bemutatóját tekintem az utolsónak, de ezt a  Népszínházi Józsefvárosi Színház épületében tartott 1986-os bemutató már megelőzte.



Viszont ha eltekintek a korabeli Pesti Német Színház előadásaitól is, akkor az utolsó Rossini-bemutató:



Mózes Egyiptomban - 2013. 07.13., Zsidó Nyári Fesztivál – Dohány u. Zsinagóga, koncertszerű előadás -  (* ”Rossini a Mózes-témájú operájából két változatot is komponált, amelyeket önálló műveknek tekintett. Mi az első, 1818. március 5-én Nápolyban bemutatott változatot mutatjuk be - mondta el Pál Tamás karmester az MTI-nek.”)



De ha  „Mózes Egyiptomban” és a „Mózes és a Fáraó” c. operákat mégis egy műnek tekintjük, valamint a Népszínházi bemutatókat sem vesszük figyelembe, az előbbiek mind kiesnek,



marad utolsóként a Tankréd mellett/után  az Olasz nő Algirban – de csak akkor, ha Klebelsberg Kultúrkúria  egynyári bemutatójától  (2008.06.15.) eltekintünk: 2017.11.18. Erkel Színház


Momus-játék • 61622022-01-25 12:36:55









Bruschino úr



Il signor Bruschino



 
















1986.02.28. – nyilvános főpróba, „Juj, a hűség” címen mutatta be a Népszínház a Józsefvárosi Színház épületében;



 



2014.01.11



Petőfi Színház



Sopron




Momus-játék • 61612022-01-25 12:35:20

Szintén írtam ezt a választ: Tankréd a Zeneakadémián


Momus-játék • 61582022-01-25 12:29:50

Olasz nő Algírban nem biztos, hogy a helyes válasz:



http://www.mebt.hu/tartalom/rossini-olasz-no-algirban-opera-premier



A vígopera magyarországi ősbemutatója 2008-ban volt a Klebelsberg Kultúrkúriában, Pesthidegkúton. (2008.06.15.) 



"Mezei néző" is említi egyik cikkében



Persze, elfogadható ha ettől a bemutatótól eltekintünk. Én ezt is írtam.


Kedvenc felvételek • 4522022-01-25 11:47:56

Jó írás!  Annyit fűznék hozzá, hogy az Erkel Színházban is előadták Korngold operáját, 2018-ban - koncertszerű előadásban.



Merényi Péter kritikája a Revizor  portálon jelent meg: Elmebaj és gyönyör



Magam is ott voltam az Erkel Színházban (korábban a Műpa-beli produkciót is láttam).  Hatalmas élmény volt újra találkoznom a komponista zseniális A halott ("holt") városának zenei és misztérium világával!



Máris sikerült a letöltlés...


Kedvenc előadók • 28972022-01-25 11:36:23

A Bartók Rádió mai adása:



19:00 - 19.30 Arckép



- in memoriam Prőhle Henrik 



Beszélgetőtárs-szerk.: Katona Márta



(A 2016. június 24-i adás ism.)


Pantheon • 30312022-01-24 18:18:20

Csollány Szilveszter (51)


Lehár Ferenc • 7912022-01-24 10:34:55

Archív - A víg özvegy (rádióoperett, 1941.) - töredék



Nemzeti Filmintézet - Filmarchívum



 „Víg özvegy“ - Operett három részben.



Zenéjét szerezte Lehár Ferenc.



Leon Viktor és Stein Leó szövegkönyve alapján rádiószínpadra alkalmazta és rendezte dr. Németh Antal.



 A verseket fordította dr. Liszt Nándor.



A rádiózenekart vezényli Fridl Frigyes.



Rendező dr. Németh Antal.



Személyek:



báró Zéta Mirkó montenegrói párizsi nagykövet — Maleczky Oszkár;



Valencienne, a felesége — Farkas Ilonka;



gróf Danilovics Daniló, követségi titkár — Laurisin Lajos;



Glavari Hanna, az özvegy — Honthy Hanna;



Camille de Rosillon — Udvardy Tibor;



Vicomte Cascada — Hámory Imre;



Raoul de St. Brioche — Mally Győző;



 Bogdanovics, montenegrói konzul — v. Garamszeghy Sándor;



 Sylvanie, a felesége — Berky Lili;



Kromow montenegrói követségi tanácsos — Pethes Sándor;



Olga, a felesége — Haraszti Mici;



Prascoia — Gobbi Hilda;



Nyegus, írnok a követségen — Gózon Gyula;



Első, második, harmadik hölgy — Hódy Gitta, Kóry Judit és Romváry Gertrúd;



Első, második úr — Szilassy Gyula és Primusz István


Operett a magyar rádióban (1949-től napjainkig) • 50232022-01-24 10:31:40

Archív - A víg özvegy (rádióoperett, 1941.) - töredék



Nemzeti Filmintézet - Filmarchívum



 „Víg özvegy“ - Operett három részben.



Zenéjét szerezte Lehár Ferenc.



Leon Viktor és Stein Leó szövegkönyve alapján rádiószínpadra alkalmazta és rendezte dr. Németh Antal.



 A verseket fordította dr. Liszt Nándor.



A rádiózenekart vezényli Fridl Frigyes.



Rendező dr. Németh Antal.



Személyek:



báró Zéta Mirkó montenegrói párizsi nagykövet — Maleczky Oszkár;



Valencienne, a felesége — Farkas Ilonka;



gróf Danilovics Daniló, követségi titkár — Laurisin Lajos;



Glavari Hanna, az özvegy — Honthy Hanna;



Camille de Rosillon — Udvardy Tibor;



Vicomte Cascada — Hámory Imre;



Raoul de St. Brioche — Mally Győző;



 Bogdanovics, montenegrói konzul — v. Garamszeghy Sándor;



 Sylvanie, a felesége — Berky Lili;



Kromow montenegrói követségi tanácsos — Pethes Sándor;



Olga, a felesége — Haraszti Mici;



Prascoia — Gobbi Hilda;



Nyegus, írnok a követségen — Gózon Gyula;



Első, második, harmadik hölgy — Hódy Gitta, Kóry Judit és Romváry Gertrúd;



Első, második úr — Szilassy Gyula és Primusz István


Lehár Ferenc • 7902022-01-24 10:27:23

LEHAR, F.: Operettas (Lehar Conducts Lehar: The Saarbrucken Concert) (1939)




Operett a magyar rádióban (1949-től napjainkig) • 50222022-01-24 10:27:05

LEHAR, F.: Operettas (Lehar Conducts Lehar: The Saarbrucken Concert) (1939)




Lehár Ferenc • 7892022-01-24 10:19:26

Lehár conducts Lehár


Operett a magyar rádióban (1949-től napjainkig) • 50212022-01-24 10:18:27

Lehár conducts Lehár


Operett a magyar rádióban (1949-től napjainkig) • 50202022-01-24 10:08:46

Lehár Ferenc és Richard Tauber - angol nyelvű riport










Lehár angolul beszél (!) és zongorán kíséri Richard Tauber énekét a „Paganini”-ből



TAUBER & LEHAR 1930’s



Lehár Ferenc • 7882022-01-24 10:07:26

Lehár Ferenc és Richard Tauber - angol nyelvű riport










Lehár angolul beszél (!) és zongorán kíséri Richard Tauber énekét a „Paganini”-ből



TAUBER & LEHAR 1930’s



Lehár Ferenc • 7872022-01-24 10:00:21

1943. JÚLIUS - MAGYAR VILÁGHÍRADÓ 1014



Inzertszöveg:



„Lehár Ferenc Víg özvegy című operettjét nagy sikerrel mutatták be a Margitszigeti Szabadtéri Színpadon.”



Rendező: Tihanyi Vilmos



Díszlettervező: Bercsényi Tibor; a tervei alapján festették: Kéry és Laszka



Jelmeztervezők: Dióssyné Nagyajtay Teréz és dr. Pintér Viktorné



Koreográfus: Horváth Margit



Karmester: Rubányi Vilmos



Km. a Budapesti Hangversenyzenekar



Karigazgató: Dötsch Zoltán



Szólótáncosok: Erőss Éva és Sallay Zoltán



Az 1943. július 21-i bemutató előadás szereposztásából:



Glavari Hanna – Szilvássy Margit



Danilo – Udvardy Tibor



Valencienne – Kelly Anna



Camille de Rosillon – Hámory Imre



Viconte de Cascada – Szomolányi János



Raoul de St. Brioche – Csáky Ferenc



Zéta Mirko – Maleczky Oszkár



Nyegus – ijfj. Latabár Árpád



Időpontok:



július 21 – 31.



augusztus 1-31.



szeptember 1-14.


Lehár Ferenc • 7862022-01-24 09:59:45

1943. MÁRCIUS - MAGYAR VILÁGHÍRADÓ 993.



Inzertszöveg:



„Lehár Ferenc, a világhírű magyar zeneszerző Garabonciás című új dalművét vezényli a Magyar Királyi Operaházban megtartott ősbemutatón.”



1943. február 20., ősbemutató – az egyperces, archív filmkockákon látni és énekel:



Udvardy Tibor, Orosz Júlia, Osváth Júlia, Hámory Imre, km. a Magyar Királyi Operaház Énekkara és Zenekara, vezényel: Lehár Ferenc!



Rendező: Nádasdy Kálmán



Díszlettervező: Oláh Gusztáv 

társdíszlettervező: Fülöp Zoltán



Jelmeztervező: Márk Tivadar



Koreográfus: Nádasi Ferenc


Lehár Ferenc • 7852022-01-24 09:59:19

1940. FEBRUÁR - MAGYAR VILÁGHÍRADÓ 834



Inzertszöveg:



„Lehár Ferenc jubileuma



A 70 éves világhírű magyar zeneszerző A víg özvegy nyitányát vezényelte jubiláris rádióhangversenyén.”


Lehár Ferenc • 7842022-01-24 09:58:32

Kapcs. 782. sorszám



1935. JANUÁR - MAGYAR VILÁGHÍRADÓ 567



Inzertszöveg:



LEHÁR FERENC, A VILÁGHÍRŰ MAGYAR ZENESZERZŐ BUDAPESTI LÁTOGATÁSA ALKALMÁVAL NYILATKOZIK ALKOTÁSAINAK MEGFILMESÍTÉSÉRŐL ÉS A JÖVŐ TERVEIRŐL



Riporter: „Mi a véleménye a mesternek világhírű darabjainak megfilmesítéséről?”



Lehár Ferenc: „Nagyon örülök, hogy operettjeimet megfilmesítik, mert véleményem szerint a film, a maga korlátlan lehetőségeivel azt is be tudja mutatni, amit a színpadon csak elmesélnek.”



Riporter: „És mik a tervei a legközelebbi jövőben?”



Lehár Ferenc: „Erről egyelőre nem beszélhetek, azt hiszem, meglepetés lesz. A téma már megvan, lehet, hogy film, lehet, hogy színpad.”


Operett a magyar rádióban (1949-től napjainkig) • 50192022-01-24 09:56:57

1943. JÚLIUS - MAGYAR VILÁGHÍRADÓ 1014



Inzertszöveg:



„Lehár Ferenc Víg özvegy című operettjét nagy sikerrel mutatták be a Margitszigeti Szabadtéri Színpadon.”



Rendező: Tihanyi Vilmos



Díszlettervező: Bercsényi Tibor; a tervei alapján festették: Kéry és Laszka



Jelmeztervezők: Dióssyné Nagyajtay Teréz és dr. Pintér Viktorné



Koreográfus: Horváth Margit



Karmester: Rubányi Vilmos



Km. a Budapesti Hangversenyzenekar



Karigazgató: Dötsch Zoltán



Szólótáncosok: Erőss Éva és Sallay Zoltán



Az 1943. július 21-i bemutató előadás szereposztásából:



Glavari Hanna – Szilvássy Margit



Danilo – Udvardy Tibor



Valencienne – Kelly Anna



Camille de Rosillon – Hámory Imre



Viconte de Cascada – Szomolányi János



Raoul de St. Brioche – Csáky Ferenc



Zéta Mirko – Maleczky Oszkár



Nyegus – ijfj. Latabár Árpád



Időpontok:



július 21 – 31.



augusztus 1-31.



szeptember 1-14.


Operett a magyar rádióban (1949-től napjainkig) • 50182022-01-24 09:55:01

1943. MÁRCIUS - MAGYAR VILÁGHÍRADÓ 993.



Inzertszöveg:



„Lehár Ferenc, a világhírű magyar zeneszerző Garabonciás című új dalművét vezényli a Magyar Királyi Operaházban megtartott ősbemutatón.”



1943. február 20., ősbemutató – az egyperces, archív filmkockákon látni és énekel:



Udvardy Tibor, Orosz Júlia, Osváth Júlia, Hámory Imre, km. a Magyar Királyi Operaház Énekkara és Zenekara, vezényel: Lehár Ferenc!



Rendező: Nádasdy Kálmán



Díszlettervező: Oláh Gusztáv 

társdíszlettervező: Fülöp Zoltán



Jelmeztervező: Márk Tivadar



Koreográfus: Nádasi Ferenc


Operett a magyar rádióban (1949-től napjainkig) • 50172022-01-24 09:52:59

1940. FEBRUÁR - MAGYAR VILÁGHÍRADÓ 834



Inzertszöveg:



„Lehár Ferenc jubileuma



A 70 éves világhírű magyar zeneszerző A víg özvegy nyitányát vezényelte jubiláris rádióhangversenyén.”


Operett a magyar rádióban (1949-től napjainkig) • 50162022-01-24 09:51:04

1935. JANUÁR - MAGYAR VILÁGHÍRADÓ 567



Inzertszöveg:



LEHÁR FERENC, A VILÁGHÍRŰ MAGYAR ZENESZERZŐ BUDAPESTI LÁTOGATÁSA ALKALMÁVAL NYILATKOZIK ALKOTÁSAINAK MEGFILMESÍTÉSÉRŐL ÉS A JÖVŐ TERVEIRŐL



Riporter: „Mi a véleménye a mesternek világhírű darabjainak megfilmesítéséről?”



Lehár Ferenc: „Nagyon örülök, hogy operettjeimet megfilmesítik, mert véleményem szerint a film, a maga korlátlan lehetőségeivel azt is be tudja mutatni, amit a színpadon csak elmesélnek.”



Riporter: „És mik a tervei a legközelebbi jövőben?”



Lehár Ferenc: „Erről egyelőre nem beszélhetek, azt hiszem, meglepetés lesz. A téma már megvan, lehet, hogy film, lehet, hogy színpad.”


Házy Erzsébet művészete és pályája • 53082022-01-24 09:26:36

És még mindig  Házy Erzsébet szilveszteri Operabeli fellépéseinél maradva: 



Esti Hírlap, 1959-12-17 / 296. szám



„BIHARI NÓTÁJA” szilveszteri előadása az Erkel Színházban meglepetéseket tartogat a közönségnek. A balett-táncosok között ezúttal énekesek is lesznek, akik betétműsort adnak: Házy Erzsébet, Melis György és Réti József  is fellép


Kedvenc előadók • 28952022-01-24 09:19:45

Gáti István  (bariton)  miután ott hagyta a Magyar Állami Operaházat, másfél évtizeden át Bécsben működött, ma már visszavonult az énekléstől, talán most is ott él?  Vörös Szilvia  kaphatna tőle tanácsokat ha kérdezné őt (akár feleségét, Takács Máriát, az egykori itthoni szopránt...) 


Operett, mint színpadi műfaj • 50152022-01-24 09:09:52

Az Operettszínház honlapján olvashatjuk:



A ZENE HÍDJÁN



Gálakoncert a horvát - magyar diplomáciai kapcsolatok felvételének 30. évfordulója alkalmából



Horvátország és Magyarország között 1992. január 18-án jött létre hivatalosan a diplomáciai kapcsolat. Az esemény 30. évfordulója alkalmából a Budapesti Operettszínház 2022. január 25-én 18.30-tól nemzetközi operettgálával lepi meg Önöket.



Az est során felcsendülnek Kálmán Imre, Lehár Ferenc és Huszka Jenő remekműveinek részletei kiegészülve a horvát operaszerző, Jakov Gotovac műveivel az Eszéki Horvát Nemzeti Színház művészeinek előadásában.



A horvát-magyar barátságot az Operettszínház szólistáinak (Fischl Mónika, Lukács Anita, Homonnay Zsolt, Vadász Zsolt, Szendy Szilvi, Bojtos Luca, Laki Péter, Dénes Viktor) közreműködésével és a legnagyobb operettslágerekkel ünnepelnénk”



Az est rendezője SOMOGYI SZILÁRD


Erkel Színház • 112282022-01-24 09:08:47

Az aláírók között megint nincs ott Gulyás Dénes (Pécsi Nemzeti Színház)-


Lehár Ferenc • 7832022-01-23 15:37:48

Uhrman György:



„Gardiner a Maximban”




  • Magyar Hírlap, 1995-01-14 / 12. szám



„Bamba gyászvitéz” legyen a talpán, aki nem szédül bele a táncforgatagba, kivált, hogy a banda (a Bécsi Filharmonikusok) élén John Eliot Gardiner húzza! Hát ezt is tudja? A Maxim is a tanyája? - hüledezünk. Azon is, hogy pálcája alatt a barokk ének­lés mintapéldájaként tisztelt Monteverdi Kórus „korhűen” dúdolja a Vilja-dalt, meg azt harsogja, hogy „Csak a nő, nő, nő!”. Gardiner a meglepetések embere. A nyolcva­nas évek elejétől a „legélettelibb historikus” címmel illetik (nagyszerű Messiás-lemeze a Hungaroton kiadásában is kapható volt). Átgondolt terv szerint nyomult előre a ze­netörténeti időben a 18. századtól Rossinin és Berliozon át Brahmsig. 1994-ben ő lett az év művésze a Grammophone díjazottjai között; friss Beethoven-szimfóniaciklusa mind híveit, mint bírálóit lázba hozta. Szíves karácsonyi küldemény jelezte, immár a Lehár-birodalom fellegvárán is ott lobog Gardiner felségjele.



A legnépszerűbb operettdallamokat - hála a rádiónak - kisiskolás korunk előtt is ismerhettük, s ha Glavari Hanna kedvéért nem tértünk is be a színházba, régi margit­szigeti esték és felejthető filmváltozatok emléke dereng a képernyőről. Ez a 80 (!) per­ces CD így is meglep: ennyire jó zene ez? Többszöri meghallgatás, kutakodások és összehasonlítások után felfedezzük, amivel a műveltebbek feltehetően régóta tisztában vannak.



Úgymint:



1. Lehárnak sok köze van a Straussokhoz, elsőül is Johannhoz. Víg özve­gye legalább annyit köszönhet a Denevérnek, mint amaz Offenbachnak. (A szöveg­könyv forrása is azon a tájon csörgedezett.) Richard neve szintén felbukkan, a Salome és A víg özvegy egyaránt az 1905-ös esztendő szülötte. A későbbi Strauss-operák míves költő-librettistája, Hugo von Hofmannstahl állítólag azt mondotta, A rózsalovag ak­kor lett volna igazán jó, ha Lehár ír hozzá zenét. Hm... Bár e helyütt és a késéi dara­bokban is kétségtelen a vígoperai igényesség. Egyes szakírók aláhúzzák, hogy míg A rózsalovagban egyetlen táncforma (csakis a valcer) ritmusa és dallamai kavarognak szün­telen, A víg özvegy szerzője a lassú keringő, a cake-walk, galopp és kánkán angolos­franciás divatcikkein és pattogó marsokon kívül nem fukarkodik a mazurka, polka és kóló szláv-balkáni táncfüzéreivel sem. Nem is tehetné, ugyanis ebben az operettben (akár a költő szerint az égben) minden este bál van; minden felvonásban a táncterem­ben térül-fordul, sasszézik a színpadi nép, mivel így kívánja ezt a párizsi sikk - pontevedrói szemmel.



2. A bál utáni macskajajban ugyan felróhatjuk, hogy a III. felvonás zenéjét szinte elfeledte megírni a szerző, újat alig kapunk, de némiképp hasonló hibában leledzik a felsőbb osztályba sorolt Denevér is. S tűnődésre késztet a Concerto „megszakított köz­játékának” groteszk motívuma: részeg társaság csizmái dübörögnek, triviális fütyülésük erősen hasonlít egy pajkos Lehár-dallamra - adta tovább Fricsay Ferenc az állítólag Bartóktól eredő jellemzést. Amiről József Attila jut eszünkbe, a Szigeten zajongó „csámpás Wotanok téglavörös arccal”. A zenetörténészeknek meg Sosztakovics VII. szimfóniája, ott ez a felvonuló náci hadsereg jelképe. (Vajon tudta-e Bartók, hogy Hit­ler is A víg özvegy kedvelői közé tartozott?)



3. S ha már Danilo belépőjénél tartunk: a pontevedrói, vagyis montenegrói histó­riában járatlan magamfajta laikus operetthallgatónak a kísérőfüzetből kellett értesül­nie, hogy az amúgy kellőképpen bugyuta cselekmény valódi hely- és személynevekkel, eseménytörténeti és napi utalásokkal kacsint a századelő újságolvasói felé. (Zeta, Letinjé-Cetinje, Njegos-dinasztia, Danilo fejedelem stb.)

Szükség és a vállalati „személyzeti politika” szabja meg, hogy a bécsi operett szereposztásában amerikaiak (2), skandinávok (2) és britek mellett egyetlen német anya­nyelvű kapott nagyobb feladatot. Le sem tagadhatnák eredetüket, de kiejtésük ne riassza el a magyar hallgatót; végtére egy pontevedrói beszélhet akcentussal - „fran­ciául”. Ámde egymás között?... Legjobban a lírai tenor Rainer Trost (Camille) és partnernője, Barbara Bonney (Valencienne) tetszett, meg Bryn Terfel Mirko Zetája. A már-már elmaradhatatlan Cheryl Studer kissé sápadt és finomkodó címszereplő, elkel­ne valamennyi Schwarzkopf spontán és idiomatikus vígságából, Házy Erzsébet tempe­ramentumából. Boje Skovhus (Danilo) baritonja sem oly behízelgő, amilyennel Her­mann Prey bolondította egykor az orfeum és a közönség hölgyeit.



Mindezzel együtt a Kilencvenéves Özvegy pompás farsangi mulatságba invitál.



UHRMAN GYÖRGY





Lehár: A víg özvegy



Vezényel: John Eliot Gardiner



Deutsche Grammophone,



1994 Poly Gram



https://www.opus3a.com/u/sir-john-eliot-gardiner-wiener-philharmoniker-monteverdi-choir-bryn-terfel-barbara-bonney-lehar-the-merry-widow-cd/4d937dc2a2b38212095082365fa0304b


Nemzeti Hangversenyterem - és más helyszínek • 52582022-01-23 15:16:44

Operaportal.hu oldalán volt olvasható egy Kocsis Zoltán emlékét felidéző glossza  (2016):



2015 októberében Kocsis Zoltán Richard Strauss A béke napja és a Daphne című operáit vezényelte a Müpában. Az erről szóló kritikánkban ezt írtam: „Kocsis Zoltán sorra veszi elő az itthon és világszerte is alig vagy egyáltalán nem játszott Strauss-műveket. (...) Vannak még itthon nagyon rég vagy egyáltalán nem játszott Strauss-operák (Egyiptomi Heléna, Tűzinség, Intermezzo, Guntram), biztos vagyok benne, hogy hamarosan jön a folytatás.”



Ezeket az operákat az ő vezényletével már sohasem fogjuk látni. (-szerk.-)


Házy Erzsébet művészete és pályája • 53072022-01-23 15:00:05

Egy évvel később - 1970. december 31-én - is szerepelt Házy Erzsébet A sevillai borbély Éneklecke-jelenetében, az Opera szilveszteri előadásán:



A Film Színház Muzsika képes beszámolója - 1971. június 9. 



/ARCANUM-hozzáféréssel nyitható meg az oldal!!!/



SZILVESZTER ESTÉJÉN az Erkel Színházban, az immár hagyományos Denevér előadáson  Udvardy Tibor és Moldován Stefánia énekelték a főszerepeket.



Az Operaházban A sevillai borbély került színre; az előadás érdekessége, hogy az Éneklecke jelenetében Darvas Iván is színpadra lépett.



Képeinken: A sevillai borbély éneklec­kéje: Szendrey-Karper László, Ágai Karola, Házy Erzsébet és Darvas Iván, illetve: Udvardy Tibor és Moldován Stefánia


Magyar Televízió opera-, balett- és operett közvetítései - hazai produkciók • 15042022-01-23 13:17:28

2022. január 23-án (vasárnap) 21:00 órától látható felvételről Mozart Szöktetés a szerájból című daljátéka az M5 műsorán.



Az Opera honlapjáról:



Vecsei H. Miklós új produkciójának frissességét, az operai hagyományokat olykor fricskázó előadásmódot a Kiégő Izzók vetítőcsapata és Varró Dániel új fordítása is garantálja. Dramaturg: Németh Nikolett, jelmeztervező: Vecsei Kinga Réta, koreográfus: Vetési Adrienn.



Szereplők: Wunderlich József (Szelim basa), Miklósa Erika (Konstanze), Rácz Rita (Blonde), Balczó Péter (Belmonte), Szerekován János (Pedrillo), Gábor Géza (Ozmin)



Közreműködik a  Magyar Állami Operaház Zenekara és Énekkara (karigazgató: Csiki Gábor).



Vezényel: Halász Péter


Operett, mint színpadi műfaj • 50142022-01-23 13:13:25

Ismét látható a tévében a Mágnás Miska-operettfilm (1949., FF)



Rendező: Keleti Márton



Főszereplők: Gábor Miklós, Sárdy János, Mészáros Ági, Németh Marika, Latabár Kálmán



Duna TV- ma 14.25 - 16.00


Magyar Televízió opera-, balett- és operett közvetítései - hazai produkciók • 15032022-01-22 19:17:40

Az M5 csatornán láthatjuk ma éjjel 22.15 órától és ismétlésként holnap, 23.20 órától:



Erkel Ferenc: Hunyadi László



Magyar operafilm, 106 perc (1977)



Zenés TV Színház bemutatója: 1978. április 4. , 20.00 óra



Szövegét Tóth Lőrinc drámája nyomán írta: Egressy Béni.



Az opera zenéjét és szövegét  Radnai Miklós - Oláh Gusztáv - Nádasdy Kálmán dolgozta át.



Dramaturg: Ruitner Sándor



Díszlet: Varga Mátyás



Jelmez: Wieber Marianne



Vezető operatőr: Kocsis Sándor



Rendezte: Vámos László



A zenei hangfelvételen közreműködik: a Magyar Állami Operaház Zenekara, a Magyar Rádió és Televízió Énekkara (karigazgató: Sapszon Ferenc)



Vezényel: Medveczky Ádám



Km.  a Magyar Állami Operaház Balettkara



Zenei rendező: Fejes Cecília



Szereplők:



Sárvári Győző (Hunyadi László – énekhangja Simándy József))



Éry-Kovács András (Hunyadi Mátyás – énekhangja Takács Klára), 



Temessy Hédi (Szilágyi Erzsébet – énekhangja Horváth Eszter), 



Benedek Miklós (László király – énekhangja Palcsó Sándor),



Árva János (Cillei Ulrik kormányzó – énekhangja Ütő Endre),



Fekete Tibor (Gara nádor – énekhangja Sólyom-Nagy Sándor)



Menszátor Magdolna (Mária, a leánya – énekhangja Kincses Veronika), 



Váradi Balogh László (Szilágyi Mihály – énekhangja Katona Lajos), 



Medgyessy Pál (Rozgonyi – énekhangja Kertész Tamás),



Tímár Zoltán (Hadnagy – énekhangja Kovács Péter)


Nemzeti Hangversenyterem - és más helyszínek • 52492022-01-22 17:03:32



Győri Filharmonikus Zenekar a Liget Budapest projektben elkészült Magyar Zene Háza megnyitóján 2022. január 22-én



Az ünnepség programja is színes volt, az egyik fellépő a Győri Filharmonikus Zenekar lehetett, nagy elismerés ez a győri művészeknek. Olyan neves előadókkal együtt léptek fel, mint Miklósa Erika Kossuth- és Liszt Ferenc-díjas operaénekes, Bogányi Gergely Kossuth-díjas zongoraművész, Gertler Teo ifjú hegedűs, Szakcsi Lakatos Béla Kossuth- és Liszt Ferenc-díjas zongoraművész és az Erdőfű Zenekar.



/Forrás: ujszo.com - MTI - 2022. január 22. 14:02/


Média, zene, ízlés • 1182022-01-22 16:43:38

Mérföldkőnél a Duna TV



"ÚJ ARCULATTAL ÉS MŰSORVEZETŐKKEL JELENTKEZNEK A MEGÚJULT MŰSOROK"



Petrovics Gabriella – MNO.hu (2022.01.22.)



Beszélgetés Dobos Menyhérttel, a Duna Médiaszolgáltató vezérigazgatójával a tartalmi és vizuális megújulásról, a magyar nyelv ápolásának jelentőségéről és a tehetséggondozásról is.


Nemzeti Hangversenyterem - és más helyszínek • 52482022-01-22 16:30:26

 Vasárnap nyitja meg kapuit a Magyar Zene Háza a nagyközönség előtt



"Zenei csodák palotája"



MNO.hu - Petrovics Gabriella



Beszélgetés Batta András zenetörténésszel, a Magyar Zene Háza igazgatójával


Erkel Színház • 112182022-01-22 11:18:28

Az egyik fórumtársunk (aki amúgy "bennfentes" az Operában)  írta le tavaly ezeket a mondatokat itt a fórumon - az ő mondatait idézte most Edmond Dantes.


Gaetano Donizetti • 9962022-01-22 10:46:07

Nem tudom, tudatosult-e a potenciális szegedi és nem szegedi nézőközönségben, hogy a február eleji  (4., és 6.) két Stuart Mária-előadás (Donizetti) "csupán" koncertszerűen hangzik majd el a Szegedi Nemzeti Színházban. Viszont könnyebb lenne felhozni Pestre a produkciót, hogy itt is, még többen hallhassuk - más szólamtársak mellett - Kolonits Klára és Boross Csilla "bel canto"-ját... - legyen az ének-zenei élményben azoknak is részük, akik nem juthatnak el Szegedre és kíváncsiak az olasz komponista ritkán hallható, híres operájára. 


Mi újság a Szegedi Nemzeti Színházban? • 30042022-01-22 10:34:57

Nem tudom, tudatosult-e a potenciális szegedi és nem szegedi nézőközönségben, hogy a február eleji (4., és 6.) két Stuart Mária-előadás (Donizetti) "csupán" koncertszerűen hangzik majd el a Szegedi Nemzeti Színházban. Viszont könnyebb lenne felhozni Pestre a produkciót, hogy itt is, még többen hallhassuk - más szólamtársak mellett - Kolonits Klára és Boross Csilla "bel canto"-ját... - legyen az ének- zenei élményben azoknak is részük, akik nem juthatnak el Szegedre és kíváncsiak az olasz komponista ritkán hallható, híres operájára. 


Nemzeti Hangversenyterem - és más helyszínek • 52452022-01-21 18:19:39

Ha nem tudsz elmenni,  de amennyiben lehetőséged van a Bartók Rádióra kapcsolni,  úgy mégsem maradsz le az énekhang varázsáról: a rádió élőben sugározza Pasztircsák Polina Richard Strauss- dalestjét  a Fesztivál Színházból,  20 órától. 



Km.: Jan Philip Schulze (zongora)

1. Mályvák, 2. Cecília, 3. Álmodj, szívem!, 4. Az éj, 5. Szerenád, 6. Holnap, 7. Boszorkánydal, 8. Bölcsődal, 9. Így szólt jó atyám, 10. Tavirózsa, 11. Miért rejtené szív lázas mélye



Megjegyzem: szombat délután és este a rádió további hangversenyeket is  közvetít a Müpából (Fesztivál Színház; Bartók Béla Nemzeti Hangversenyterem)


Plácido Domingo • 9462022-01-21 17:58:10

A Duna TV ma esti közvetítése 20.35 – 22.40



„Plácido Domingo és vendégei” – hálakoncert Győrben a Dunakapu téren: 2021. augusztus 6., 20.00



Felejthetetlen koncertet adott Plácido Domingo Győrben



Napjaink legnépszerűbb operaművészének koncert repertoárjában elhangzanak örökzöld slágerek, népszerű áriák, musical-és operett részletek, köztük a Virtuózok főcímzenéje a Győri Filharmonikusok tolmácsolásában, melyet a Maestro fia, Plácido Domingo Jr. komponált.



Közreműködők:



PLÁCIDO DOMINGO, bariton;



Adela Zaharia, szoprán;



Balázs-Piri Soma, zongora



Plácido Domingo Junior, vendég fellépő



Győri Filharmonikus Zenekar



Vendég karmester: EUGENE KOHN



Galéria



Domingo próbál...


Erkel Színház • 112032022-01-21 10:08:42

A Klasszik Rádió 92.1  Opera Extra- Podcast műsorában a vendég: Palerdi András, basszista, a Magyar Állami Operaház magánénekese - Donizetti Az ezred lánya című vígoperájának Erkel Színházi bemutatójáról kérdezte a műsorvezető, Szerémi Nóra.


Pantheon • 30272022-01-20 19:01:16

Annyit írnak a hírügynökségek, hogy "ismeretlen ok"; "nem hozták nyilvánosságra"; "váratlanul"


Pantheon • 30222022-01-20 13:04:56

Úgy van.  És az Otello címszerepét is énekelte nálunk az Operában:



Vez. Pinchas Steinberg



Km. a Magyar Állami Operaház Zenekara, Énekkara (karig.: Strausz Kálmán) és Gyermekkara (karig.: Gupcsó Gyöngyvér)



Szereposztás:



Otello, mór, Ciprus sziget kormányzója - Rafael Rojas (tenor)

Desdemona, a felesége - Létay Kiss Gabriella (szoprán)

Jago, zászlós - Kálmándi Mihály (bariton)

Emilia, Jago felesége - Németh Judit (mezzoszoprán)

Cassio, kapitány - Boncsér Gergely (tenor)

Rodrigo, velencei nemes - Ujvári Gergely (tenor)

Montano, Ciprus korábbi kormányzója - Egri Sándor (basszus)

Lodovico, a Velencei Köztársaság követe - Cserhalmi Ferenc (basszus)

Hírnök - Zsigmond Géza (basszus)



(Magyar Állami Operaház, 2015. október 3.)


Házy Erzsébet művészete és pályája • 53062022-01-20 12:16:58



Opera - 2021 - Tél



a magazin 52. oldalán található fotó  A sevillai borbély szilveszteri előadásán készült 1969-ben. A jelenetképen Házy Erzsébet és Melis György láthatók.



(A kép forrása: Opera Archívuma)



Cikk címe: Szilveszter Denevér nélkül?!  /”Archív”/  Szerzője: Karczag Márton


Operett a magyar rádióban (1949-től napjainkig) • 50132022-01-20 12:03:40

-zéta- által belinkelt Vörös Szilviával készült interjúban (Kedvenc előadók-topik) olvasható a Művésznőnek ez a gondolatsora is:



"Hogy milyen az opera társadalmi elismertsége ma? Sok minden megváltozott az elmúlt ötven-hatvan évben. A múlt század közepén mindenki tudta, ki Simándy József, Házy Erzsébet vagy Komlóssy Erzsébet. Nem volt más, mint a rádió és a tévé, azon belül is kulturáltabb, értelmesebb adások – a rendszer minden hátulütőjének ellenére mondom ezt. Operákat, operetteket, magyar muzsikákat sugároztak. Ezért is olyan nagy hallgatottságú ma a Dankó Rádió, hiszen az a zenei légkör hozza vissza a mai nyugdíjasok fiatalságát. Más volt az emberek tempója is.



A világ is más lett, ma az a sztár, akire egyszerűen rásütik ezt a bélyeget vagy aki hülyét csinál magából. Nyilván az operaénekesek között is vannak hírességek, de az, hogy kinek a neve hangzik el legtöbbször, kit ismernek, az szinte kizárólag reklám, marketing és ügynökség kérdése.



Rengeteg a tehetség, kinyílt a világ. Akit a hatalmas gépezet nem visz a hátán, az nem kap figyelmet."



Amit Vörös Szilvia e témakörben megfogalmazott, az opera műfaján túli, ma még jobban jelen lévő,  ismert disszonánsjelenségekre is rímelhet...


Kedvenc előadók • 28842022-01-20 11:58:18

Engem is  "megkapott" a Vörös Szilvia-interjúban taglalt témakörök. Roppant érdekes és elgondolkoztató, akár a (meg)tapasztaltak okán, a Művésznő által megfogalmazott mondatok, melyek tovább gondolásra késztetők. 



Köszönöm én is ezt a betett linket.


Gaetano Donizetti • 9952022-01-19 17:07:50

Magyar Katolikus Rádió – „Zenei barangolás”



Operaházi premier



Donizetti: Az ezred lánya – részletek a vígoperából



Magyar Kornél összeállítása



Joan Sutherland (Marie), Luciano Pavarotti (Tonio) , Monica Sinclair  (Berkenfield márkiné), Spiro Malas (Sulpice), Eric Garrett (altiszt)



A Londoni Covent Garden Royal Operaház Ének- és Zenekara, vezényel: Richard Bonynge



/DECCA, 1968)



Elhangzott:  2022.01.16.  20:04 – 21:00



Az adás visszahallgatható: itt


Házy Erzsébet művészete és pályája • 53042022-01-19 14:51:13

A felhívásban olvasható:



 "2022-ben az énekverseny elődöntőjét online formában hirdetjük meg, amelyre erre az alkalomra készített videót kell beküldeni 2022. augusztus 31-ig."   Ha ez igaz, akkor még ebben az évben megtartják a hatodik énekversenyt - ha a koronavírus közbe nem szól.



A felhívásban nem szerepel  2023-as dátum.



Ha mégis 2023-ban kerül sor az idei évre meghirdetett énekversenyre, akkor bizonyára időben hivatalos formában is olvasni fogunk az időpont változásról. 


Házy Erzsébet művészete és pályája • 53022022-01-19 14:17:00

A pozsonyi születésű szépséges szoprán operaénekesnőről elnevezett tehetségkutatót szervezői évről évre Házy Erzsébet születésének évfordulóján rendezik meg.



Az első énekverseny 2016-ban volt,



 A második énekverseny 2017-ben volt



A harmadik énekverseny 2018-ban volt



A negyedik énekverseny 2019-ben volt



Az ötödik énekverseny egy év kihagyással, 2021-ben volt (a koronavírus-helyzet miatt 2020-ban elmaradt.)



A hatodik énekverseny megtartását vélhetően  továbbra is a vírusjárvány-helyzet miatt kell egy év kihagyással,  2023-ra áttenni. 


Házy Erzsébet művészete és pályája • 53002022-01-19 13:47:16

(Covid-19 és vírusváltozatai bizony, e tekintetben is bizonytalanságot jelenthet.)


Kedvenc előadók • 28802022-01-19 13:40:37

Találkozások a Liszt Ünnep podcastsorozatában: Láng Dorottya és Farkas Róbert



2021.10.07 - Kultúra.hu



A Kultúra.hu és a Liszt Ünnep most induló podcastsorozatának első részében velük beszélgettünk kötetlenül, játékosan, a közös pontokat keresve.



A cikkből idézek:



Farkas Róbert és Láng Dorottya számára a közös pontot Liszt Ferenc Esztergomi miséje jelenti, amelyet október 22-én adnak elő az esztergomi bazilikában.



Láng Dorottya Bécsben tanult, tizenkét évig élt külföldön – a bécsi- és a hamburgi operaháznál volt szerződése –, ám 2019-ben rátört a honvágy, és rájött: a hazai közönségnek szeretne énekelni. „Impulzív személyiség vagyok, a döntéseimet inkább érzelmi alapon hozom meg, és ez talán nem mindig sül el jól, de már megtanultam együtt élni a következményekkel. Ha egy színháznál művészként nem tudok fejlődni, akkor tovább kell állnom.”


Házy Erzsébet művészete és pályája • 52982022-01-19 13:21:22

A Házy Erzsébet Nemzetközi Tehetségkutató Énekversenynek ez már a hatodik kiírása.  A megelőző években (öt alkalommal) már szép eredményekkel zajlott le Felvidéken (Érsekújvár) ez az ismert ének-megmérettetés. Örömmel várom az ideit is, biztosan az előzőekhez hasonlóan, kedvező fogadtatásra talál és visszhangja lesz!


Erkel Színház • 111952022-01-19 13:08:43

Szerintem is, Schöck Atala kiváló választás volt a Márkiné szerepéhez. Remekül játszott. 



És nem csak a tekintetben, ahogy a főigazgató úr megfogalmazta: "Biztos vagyok benne, hogy Schöck Atala is pompás prózista lesz, különleges feladat ez a kiváló mezzoszoprán számára."  



Schöck Atala pompásan énekelte is az amúgy kevéske énekelnivalóit a vígoperában. 


Kedvenc felvételek • 4482022-01-18 22:39:49

Ott voltam a Müpa Fesztivál Színházában 2012 tavaszán, ahol és amikor a Debreceni Csokonai Színház társulata – a főszerepekben fővárosi énekművész-párossal - bemutatta Korngold felkavaró szépségű, ritkán játszott operáját: A halott város. Akkor megosztottam gondolataimat itt arról a produkcióról.



(Annyira belefelejtkeztem a darabba, hogy később beszereztem az operának egy német produkcióban készült felvételét - DVD-n. )


Kiss B. Atilla • 2092022-01-18 12:05:33

Kiss-B. Atilla Kossuth- és Liszt-díjas operaénekes az Esti Broadway vendége



"Esti Broadway ma 19 órától, a Klasszik Rádióban. H. Varga Mariann vendége Kiss-B. Atilla Kossuth- és Liszt-díjas operaénekes, akadémikus, a Liszt Ferenc Zeneművészeti Egyetem adjunktusa, a Színház- és Filmművèszeti Egyetem docense, osztályvezető tanára, a Budapesti Operettszínház főigazgatója."



/Adás: 2021. november 2./



"Szó lesz ma este arról, hogy Kiss-B. Atilla operaénekesként hogyan kapcsolódik Pucccini és Lehár világához; Stephan Medcalffal való szakmai kapcsolata mikor kezdődött; milyen bemutatók várhatóak a következő hetekben az Operettszínházban; de beszélünk a Színművészeti Egyetemen indult énekes-színész képzésről, amely a musical és operett műfaját kívánja erősíteni és arról is, miért más egy olyan igazgató, aki művészként érti és érzi azokat társulati tagokat, akiket képvisel a szakma és a közönség felé egyaránt."


Operett, mint színpadi műfaj • 50132022-01-18 12:03:50

Kiss-B. Atilla Kossuth- és Liszt-díjas operaénekes az Esti Broadway vendége



"Esti Broadway ma 19 órától, a Klasszik Rádióban. H. Varga Mariann vendége Kiss-B. Atilla Kossuth- és Liszt-díjas operaénekes, akadémikus, a Liszt Ferenc Zeneművészeti Egyetem adjunktusa, a Színház- és Filmművèszeti Egyetem docense, osztályvezető tanára, a Budapesti Operettszínház főigazgatója."



/Adás: 2021. november 2./



"Szó lesz ma este arról, hogy Kiss-B. Atilla operaénekesként hogyan kapcsolódik Pucccini és Lehár világához; Stephan Medcalffal való szakmai kapcsolata mikor kezdődött; milyen bemutatók várhatóak a következő hetekben az Operettszínházban; de beszélünk a Színművészeti Egyetemen indult énekes-színész képzésről, amely a musical és operett műfaját kívánja erősíteni és arról is, miért más egy olyan igazgató, aki művészként érti és érzi azokat társulati tagokat, akiket képvisel a szakma és a közönség felé egyaránt."



Megjegyzem: a Klasszik Rádió 92.1 minden kedden este hét és nyolc óra között operett és musical műsort sugároz - vendégművészek meghívásával - az Esti Broadway című élő adásában.


Franck, César • 412022-01-18 12:01:22

Amikor a tanítvány „leénekli” a mesterét:



César Franck: Panis angelicus – Ninh Long & Kiss-B. Atilla



(2018)


Momus-játék • 61522022-01-18 11:59:26

Ez így van, ahogy mondod, én is ügyeltem erre a válaszadáskor.



Például Carlo Valentini: Il Sonnambulo (1834) operájában a herceg =a férfi, az alvajáró.


Házy Erzsébet művészete és pályája • 52962022-01-17 23:12:02

Kapcs. 5295. sorszám



Még egy kritika Házy Erzsébet Cso-cso-szan-alakításáról /Erkel Színház - 1971/, kapcsolva az előző bejegyzésemhez: 




  • Népszava, 1971-05-27 / 123. szám



„Amiről külön kell szól­ni, de éppen azért külön, mert a felújításnak leg­szervesebb része és leg­főbb élménye, az Házy Erzsébet alakítása. Ez a nagy művésznő másfél évtizede „tartja a vállán” opera-repertoárunk rá eső, nem kicsiny részét. Emlé­kezetes alakok sokaságát formálta meg színészi és zenei vonatkozásban. Cso- cso-szánja a pálya csú­csán találja — bár elgon­dolkodtató, vajon szerep­nek és művésznek ez a nagy találkozása miért nem történt akár évtized­del korábban. Itt azonban az örömé a „főszólam” — ez a megrázó, egyszerűsé­gében felemelő emberfor­málás méltó a muzsiká­hoz, amelyet színpadi esz­közeivel életre kelt. Szeb­ben végigélt „Butterfly” nem érkezett még tragi­kus halálához zenedrámai színpadainkon.”



/Rajk András/


Operett a magyar rádióban (1949-től napjainkig) • 50122022-01-17 23:03:08

Lehár Ferenc: Szép a világ - címadó dal - Szabó Miklós



 Georg dala: „Van olyan, aki őrzi a pénzt, van olyan, van olyan, sose vettem a pénzügyeket komolyan…/ Szép a világ, ha szívünkben nyíl száz virág, szép, nézni szép, egy lány ábrándos tekintetét…” (Szabó Miklós és a Magyar Rádió Szimfonikus Zenekara, vezényel: Várady László)  - Rádiófelvétel: 1957



Megemlítem: a Rádió Dalszínháza teljes stúdiófelvételén Korondy György tolmácsolásában szólal meg a címadó dal ( a youtube-on nem találom).


Erkel Színház • 111912022-01-17 22:57:03

Bocsánat: basszus! persze, elírtam, javítom máris. Köszönöm az észrevételt.


Operett a magyar rádióban (1949-től napjainkig) • 50112022-01-17 22:48:32

Lehár Ferenc: Szép a világ - Ugye, gondolsz rám? - Korondy György



- Georg dala: „Ugye, gondolsz rám? Csupa vágy a szád! Így nem szerettem senkit még talán! Jöhet tél vagy nyár, olyan mindegy már, az én szívem egyre téged vár…” 



Lehár Ferenc: Szép a világ - Van egy édes bár - Andor Éva, Korondy György



Van egy édes bár…” - Elisabeth és Georg kettőse:



- Uram, a szívem lázong,

de maga milyen gyáva,

ne legyek árva, figyeljen!

Egy bárhoz van kedvem ma éjjel.



- Tudok egy helyet édes,

remekebb ennél nincsen,

ha oda eljön, tudom,

hogy boldog lesz!



- Van egy édes bár, van egy édes bár,

valamennyi páholyban szerelmes pár,

minekünk való, minek ott a szó,

hisz a száj az ott másra használható!



- …Van egy édes bár, van egy édes bár

hova titkon mindenki kettesben jár.

Van egy édes bár!...



Lehár Ferenc – Szenes Andor- Dalos László: Szép a világ



A Rádió Dalszínházának bemutatója: 1974. május 1., Kossuth Rádió, 14.29 – 15.00



A rádiófelvételen énekel: Andor Éva, Németh Marika, Korondy György, Palcsó Sándor, Basky István, km. az MRT Énekkara és Szimfonikus Zenekara.


Operett a magyar rádióban (1949-től napjainkig) • 50102022-01-17 22:30:05

Lehár Ferenc - Giuditta - Octavio belépője - Korondy György



Lehár Ferenc – Harsányi Zsolt – Erdődy János: Giuditta



Octavio dala: „Élni, barátaim, élni jó!  - Ó signora, o signorina..." (Korondy György, km. a Földényi-kórus és az MRT Szimfonikus Zenekara). 



Vezényel: Bródy Tamás



részletek, 1968. Kossuth Rádió



A stúdiófelvételen részleteket énekel: Házy Erzsébet, Koltay Valéria, Korondy György, Palcsó Sándor.


Erkel Színház • 111892022-01-17 22:21:22

A tegnap esti Ezred lánya-előadáson Boncsér Gergely már erőteljesebb és biztosabb hangon énekelte a nevezetes, kilenc magas cés áriát, mint a premieren, ami bizakodásra adott okot, de a második felvonás kavatinája még továbbra is „várat magára” – hogy színben, árnyaltan, szépen kivitelezve és biztos magasságokkal, méltó legyen a tetszésünkre.  Reménykedjünk, Boncsér félig egészségesből napról napra javulva eljut a teljesen egészséges állapotig, s amint ennek hangot adott Ókovács Szílveszter főigazgató az ominózus „kritikájában”, fokozatosan visszanyeri korábbi megbízható „vocé”-jét, amely Tonio szerepmegformálásának rendkívüli hangi követelményeihez nélkülözhetetlen.  Úgyhogy én is remélem, legalább az utolsó (január 29.) előadáson betegségéből felépülve Boncsér Gergely már tudása-énekhangja legjavát fogja tudni nyújtani, mégpedig azon a színvonalon és olyan könnyedén, lazán, ahogyan a 9 magas C-vel megkoronázott áriát abszolválta a Kaufmann fémjelezte Parkfoglaló-gálakoncert első részében, az Eiffel Műhelyház szabadtéri Kodály parkjában 2020 augusztusában.



Az új beálló, Schöck Atala „fiatalosabb” márkinéra karikírozta magát, humorral sem volt híján, viszont alakításából hiányzik az a mindent elsöprő lendület, ami szereptársát, Farkasréti Máriát oly' jellemezte a premieren.  Mindkettőjük "szertartásos" „Szörnyellás” kinézetű, hosszú uszályos ruhakölteményben jelenik meg a színen, s ebből fakadóan is, mulatságos jelenetekben láthatjuk Berkenfield márkiné megszemélyesítőit a színpadon, és hozzá teszem: énekelni valójukat is élvezetesen oldják meg.  Palerdi Andrásnak – a többi énekművészhez hasonlóan – az ének mellett bőséges prózát is kell mondania, s ebben is jeleskedik: mondhatni, basszistánkban egy színművész veszett el...


Kedvenc magyar operaelőadók • 12422022-01-17 12:49:07

Gulyás Dénes-interjú



"A világhírű magyar operaénekes, aki Pavarottinak is barátja volt"



/SZTANKAY ÁDÁM - Origo.hu2022.01.16. 12:32/


Opernglas, avagy operai távcső... • 211922022-01-17 12:31:26

Az Olvasói levelek topicban - azt hiszem, elsőként - vetettem fel egy gondolatot (nem opera-tematikában) - amire "daunerni"  főszerkesztőnk azonnal reflektált, idézem: " Megfontolandó, amit mondasz, át kell gondolnom, hogyan lehetne ezt technikailag megoldani!"



Ezt írtam előzőleg ott: 



"Felvetem megfontolásra az alábbi négy topic összevonását.



Van négy fórum-topic, melyek témája szinte fedi egymást, jószerivel mindegyik „kéznél van”:



1. Fórum - Miért jó kórusban énekelni? (daunerni, 2002-08-29 12:20:39) – 708 beírásnál tart



2. Fórum - Kórusművek (karnagy, 2003-09-15 08:43:21) – 116 beírásnál tart



3. Fórum - Az énekkar mint közösség (Csizella, 2004-11-24 16:25:17)  - 31 beírásnál tart



4. Fórum - Kórusok, kórusművek, karéneklés (daunerni, 2006-06-01 18:11:05) – 121 beírásnál tart



Célszerű lenne összevonni az egyik fórumcímen vagy egy új név alatt mind a négyet.  Elkerülhetőek lennének az ismétlések, hiszen mindenhova "beillik" a mondandó.



Talán össze lehetne „fésülni” is,  a beírásokat kronologikusan? (ezzel megszüntetve az ismétlődő beírásokat)



De hangsúlyozom, felvetésem csak ötlet...



(Ugyanez a meglátásom a két Bartók Béla-topicra vonatkozóan is..)"



De a "Kocsis" Zoltán név is szerepel három, a Wagner" négy topic címében.



"Zeneakadémián uralkodó áldatlan állapotokról; Mi újság a ZAK-on és a hazai koncerttermekben?; SOS Zeneakadémia!"



„Személyes üzenetek” – ebből két azonos című topic található



"Vásáry bedobta a törülközőt”; Vásáry Tamás barátai”



Magam részéről a Mi újság a Magyar Állami Operaházban, az Erkel Színház, az Eiffel Műhelyház topicocat hagynám, mivel azokban jól elkülönülnek és visszakereshetők helyszínek szerint a látott és adott produkciókhoz fűződő bejegyzéseink.   Óriási mennyiség, adathalmaz ez, akárcsak más vonatkozásban az operett-topicok.  Ezeket megtartani érdemesek.



Ugyanakkor más esetekben - mint fentebb rámutattam - valóban érdemes elgondolkozni az összevonáson. 


Erkel Színház • 111842022-01-17 11:44:44

A harmadik évezred lánya, avagy a nevetést ne vessük el



ÓKOVÁCS SZILVESZTER



2022.01.17. 09:31



Ókovács szerint az Opera - 210. levél



Édes Néném,



mivel tudatja, hogy nem mert eljönni a 110 éve nem játszott Donizetti-pamflet, Az ezred lánya bemutatójára, arra gondoltam, informálom én. Persze, nem operakritikát írok, hogy nézne az ki, csak egy-két szösszenetet arról, ami közben eszembe jutott a nevetésről. (Is.)



[...] "Mivel ez is az operettstruktúrával rokon opera comique műfajában született, a számok közti prózákat Kovács András Péterrel, a másik elfajzott jogásszal dolgoztattuk át. A rendező, a Dömötör Andráshoz hasonlóan szintén „operaszűz" Polgár Csaba sincs humorérzéknek híján, így péntek este hiába volt csak félházunk az Erkel Színházban, mégis bensőséges-hangulatos nevetéstől hullámzott a nézőtér." 



[...] „A pénteki este igazi jutalomjátékot hozott egyrészt a mi Farkasréti Marinknak, aki búgó, vérbő, de közben kétoktávos nemesasszonyt hozott remek prózával. (Biztos vagyok benne, hogy Schöck Atala is pompás prózista lesz, különleges feladat ez a kiváló mezzoszoprán számára. Hiába, amikor 2019 őszén kitűztük a darabot, még kivételesen két szereposztással indultunk neki, aztán sok minden történt, ugye, többen ezért vagy azért kipontozódtak, az előadássorozat felrakása is változott, de Atala maradt és ennek nagyon örülök!)

Palerdi András őrmestere ugyancsak valóságos színművészi képességeket csillogtatott a premieren, büszkék voltunk rá, miközben nevettünk rajta. A betegség utóhatásaival küzdő, de Tonio szerepére termett Boncsér Gergelynek csak annyit tudtam mondani, hogy ha nekem ilyen magas C-im lennének lábadozva... [...] Boncsér Gergő most félig egészségesen is hozza a szerepet a 9 rettegett C-vel együtt, és biztos vagyok benne, hogy a többi előadáson pirospozsgássá érik az alakítás, ahogy teljesen felgyógyul. És itt van a címszereplő, a végére „hagyott" Szemere Zita, aki pedig maga Marie, az ezred lánya! Rég éreztem valakit ennyire önazonosnak: nem egyszerűen kiváló éneklés, szerepalakítás az övé, hanem ez a földre pottyant komika mintha önmagát alakítaná, vagy mintha Marie-t egy másik évezredből megsejtette volna bizonyos Gaetano Donizetti... Lírában, virtuozitásban, muzikalitásban, színjátszásban, prózában és szerethetőségben is jeles!” [...]


Opernglas, avagy operai távcső... • 211872022-01-16 16:54:06

Kedves "zenebaratmonika"!



"Operett a tévében"? 



Figyelmedbe ajánlom ezt a topicot:



Fórum - Magyar Televízió opera-, balett- és operett közvetítései - hazai produkciók (Búbánat, 2008-09-12 19:49:47)



A külföldi operettprodukcióknak is  (színpadon, tévében, filmen, videón, lemezen stb.) ott van az "Operett, mint színpadi műfaj" - látom, oda gyakran írsz. Ott is jó helyük van, amiket a műfajból bejegyezni szeretnél (az itthoni operettprodukciókéval együtt).


Házy Erzsébet művészete és pályája • 52952022-01-16 13:11:38

Puccini: Pillangókisasszony – Szerelmi kettős – Házy Erzsébet, Korondy György



Pinkerton: Korondy György



Cso-cso-szan: Házy Erzsébet



Magyar Állami Operaház Zenekara



Vezényel: Erdélyi Miklós



(Élő előadás felvétele - a kettőst követően, a közönség tapsaival) - 1971



10:20 perc



Fodor Lajosnak a két premier-előadásról írt kritikájából (Esti Hírlap, 1971. május 28.)  idézek: 



„Házy Erzsébet megrázó Cso-cso-szán, varázsos ere­jű színpadi egyéniség. Tö­kéletesen átéli és tökélete­sen vetíti ki a drámai és lírai hullámzású muzsi­kát. Hangját — amelyet tékozló, magát sohasem kí­mélő énekes pályáján vá­logatás nélkül fel- és ki­használt ő és a színház — maximálisan kényszeríti a művészi kifejezés szolgála­tára. Korondy György fö­lényes biztonságú, muziká­lis partner — kár, hogy nincs egy 'Papp Laci', aki súlycsoportjának tartására kötelezné.”



„A min­dennapos robotban sok­szor halvány, fáradt zene­kar most magasrendű kon­certélményt ad a kezük alatt, nemcsak kitisztult hangzást, hanem a legmé­lyebben átélt, szárnyaló, s e szárnyalásban nagy erő­vel magával ragadó, nagy­szerű muzsikálást. Erdé­lyinél ez nem váratlan már, hiszen éppen eléggé is­merjük szenvedélyes Puc­cini-interpretálásait. An­nál nagyobb viszont a fia­tal Medveczky Ádám keltette meglepetés, aki egyetlen évad, néhány előadás alatt lépett a legnagyobb ma­gyar karmestertehetségek nyomdokaiba, az élvonal­ba!”


Operett a magyar rádióban (1949-től napjainkig) • 50082022-01-16 10:45:46

Kálmán Imre-operettest közvetítése a Csepeli Munkásotthonból (1979. december 3., Petőfi Rádió 19.40 –21.40 – Breitner Tamás - Kalmár Magda, Kukely Júlia, Pászthy Júlia, Gulyás Dénes, Gáti István, Korondy György, Palcsó Sándor, az MRT énekkara és szimfonikus zenekara



1.) - Harsányi Zsolt: Marica grófnő



- Bevezető zene;



- Marica belépője (Kukely, énekkar);



- „Mondd meg, hogy imádom” (Gulyás);



- „Szép város Kolozsvár” (Kukely, Gulyás)

 



2.) - Kulinyi Ernő: A bajadér



- Odette belépője (Pászthy, énekkar);



- „Ó, bajadérom” (Palcsó);



- „Egy kis bár” (Pászthy, Palcsó);



- Balettzene (énekkar);



- „Jön-e velem nagysád Shimmyt járni” (Kalmár, Palcsó)

 



3.) - Gábor Andor: Tatárjárás



- nyitány;



- „Hajrá, előre! (Kukely, énekkar)

 



4.) - Harsányi Zsolt: A cigányprímás



- „Régen néma már a húr” (Gáti);



- Stradivári-dal (Gáti)

 



5.) - Gábor Andor: A csárdáskirálynő



- Szilvia belépője (Kalmár, énekkar);



- „A lányok, a lányok…” (Gáti, Korondy, Gulyás, énekkar);



- „Nincs szebb, mint a szerelem” (Kalmár, Gáti, Palcsó);



- „Emlékszel még” (Kalmár, Korondy);



- „Hurrá…” (Kalmár, Pászthy, Gulyás, Korondy, Palcsó)


Operett a magyar rádióban (1949-től napjainkig) • 50072022-01-16 10:35:03

Operettest Kálmán Imre születésének 100. évfordulója alkalmából  a Csepeli Munkásotthonból (1982. október 25., Kossuth Rádió 19.30 – 21.25)  Sebestyén András - Kalmár Magda, Kincses Veronika, László Margit, Zempléni Mária, Ilosfalvy Róbert, Fülöp Attila, Mersei Miklós, Rozsos István, Sólyom- Nagy Sándor, valamint az MRT énekkara és szimfonikus Zenekara. 



1.) – Gábor Andor: A csárdáskirálynő

a.) Nyitány

b.) „Nincs szebb, mint a szerelem” – tercett (Kincses, Mersei, Rozsos)

c.) „Lányok, a lányok” – duett (Mersei, Rozsos, férfikar)

d.) „Álom, álom, édes álom” – duett (Kincses, Ilosfalvy)

e.) „Hurrá” (Kincses, László, Fülöp, Rozsos)



2.) – Kulinyi Ernő: A bajadér

a.) Odette belépője (László, énekkar)

b.) „Egy jó kis bár” (Zempléni, Rozsos)



3.) – Szenes Andor: Az ördöglovas

Ma önről álmodtam megint” (Ilosfalvy)



4.) – Szenes Andor- Szenes Iván: Montmartre-i ibolya

a.) Ninon és a gavallérok dala (Kalmár, férfikar)

b.) „Karambolina” (Kalmár, énekkar)



5.) – Gábor Andor: Tatárjárás

a.) Nyitány

b.) „Ó, boldog este” – duett (Kalmár, Sólyom-Nagy)

c.) „Hajrá, előre, a sík mezőre” (Zempléni, énekkar)



6.) – Harsányi Zsolt: A cigányprímás

Stradivari-dal (Sólyom-Nagy)



7.) – Martos Ferenc: Zsuzsi kisasszony

a.) „Légy az ici-pici párocskám(Kalmár)

b.) „Édesebb, szebb ott a nyár” (Sólyom-Nagy)



8.) – Harsányi Zsolt: Marica grófnő

a.) Marica belépője (Kalmár, énekkar)

b.) „Mondd meg, hogy imádom…” (Ilosfalvy)

c.) „Szép város Kolozsvár” – duett (Kalmár, Mersei)


Operett a magyar rádióban (1949-től napjainkig) • 50042022-01-15 13:31:53

Az előző sorszámokon belinkelt dalok A cigányprímás operettből:



Kálmán Imre – Harsányi Zsolt – Innocent Vincze Ernő: A cigányprímás (részletek, Qualiton, 1965) – Breitner Tamás – Petress Zsuzsa, Zentay Anna, Kelen Tibor, Kishegyi Árpád, Radnay György, a Fővárosi Operettszínház Énekkara, a Magyar Állami Operaház Zenekara. Zenei rendező: Székely András



Kálmán Imre - Harsányi Zsolt – Innocent Vincze Ernő: A cigányprímás (keresztmetszet,1964. augusztus 17., Kossuth Rádió 20.30 - 21.30) - Vincze Ottó -  Koltay Valéria, Németh Marika, Ilosfalvy Róbert, Melis György, Kishegyi Árpád, Külkey László, Kovács Péter, valamint az MRT szimfonikus zenekara, énekkara, és Andor Ilona gyermekkara. Zenei rendező: Fejes Cecília. Az összekötőszöveget elmondja: Szemes Mari


Operett a magyar rádióban (1949-től napjainkig) • 50032022-01-15 13:22:23

A youtube-on nem találtam meg az alábbi dalok linkjét...




  • Vidám négyes: „ Köszönöm! Köszönöm! Ez a perc nagy öröm!…/ Voltam egyszer én is büszke bálkirály, jártam én is száz leány után…/ Egy király, egy cigány…./ Áll a bál….  jöjjön a bor, jöjjön a francia pezsgő!.../ Én vagyok a bálkirály…  áll a bál, Rácz a király…”  (Kishegyi Árpád, Melis György, Koltay Valéria, Németh Marika km. az MRT szimfonikus zenekara, vezényel: Vincze Ottó)

  •  

  • Sári dala: „Nádfedelű kicsi falu rózsája, odahaza falunépe hogy várja…” (Koltay Valéria, km. az MRT szimfonikus zenekara, énekkara, és Andor Ilona gyermekkara. Vezényel: Vincze Ottó)


Operett a magyar rádióban (1949-től napjainkig) • 50022022-01-15 13:17:38


Operett a magyar rádióban (1949-től napjainkig) • 50012022-01-15 13:17:22

A cigányprímás - Régi nóta, régi tánc - Radnay György



Rácz Pali dala, I. felv.: „Voltam egyszer én is délceg, voltam én is nyalka úr! Féltek tőlem mind a férjek, hogyha egyszer szólt a húr! / Régi nóta, régi tánc, régi kedvem, merre jársz? Régi lányok, régi vér, vén cigány, vén cigány, már itt a tél...”



A cigányprímás - Stradivari-dal - Radnay György



Rácz Pali dala, II. felv. – Stradivari-dal: „Mi a jobb és mi a szebb: hegedű vagy asszony?... /A régi Stradivari egy árva szót sem szól...” 


Operett a magyar rádióban (1949-től napjainkig) • 50002022-01-15 13:07:55

A cigányprímás - Gingallo - Petress Zsuzsa és Kelen Tibor



Rácz Laci és Juliska kettőse, I. felv. – keringődal: „ És szól és meg sem áll, fel a kéklő mennybe száll.../Gingallo, mint a pillangó...”



A cigányprímás - Száll, száll, tovaszáll - Petress Zsuzsa és Kelen Tibor



Rácz Laci és Juliska kettőse, II. felv.: „Most számot adnék, drágám..../ Száll, száll, tovaszáll a nyár...”


Operett a magyar rádióban (1949-től napjainkig) • 49992022-01-15 13:07:22

A cigányprímás - Mese - Zentay Anna




  • Sári dala: Mese a királylányról (Zentay Anna, km. a Fővárosi Operettszínház Énekkara és a Magyar Állami Operaház Zenekara, vezényel: Bródy Tamás)


Operett a magyar rádióban (1949-től napjainkig) • 49982022-01-15 13:07:14

A cigányprímás - Hacacáré - Koltay Valéria és Külkey László



Sári és Gaston kettőse, I. felv.: „Hacacáré erre, hacacáré arra, elhagy a csizmám sarka.../Furcsa tánc az úri fajta...” 



A cigányprímás - Lárifári - Zentay Anna és Kishegyi Árpád



Sári és Gaston kettőse, III. felv.: „Végre átfog a karod, fogj csak át ha akarod.../Lárifári nem kell várni, frissen jó a csók...”


Operett a magyar rádióban (1949-től napjainkig) • 49972022-01-15 11:45:51

Kapcs. 4994. sorszám



Ugyanebben a cikkben olvashatjuk a következő mondatokat is: 



Bécsben akkoriban az a mondás járta: „Bécs nem lehet meg operett nélkül, s az operett — Kálmán Imre nélkül!”



Természetesen nagy ambícióval, lel­kesen dolgozott új operettjén, a Ci­gányprímáson. A magyar zeneszerzőt csöndes, álmodozó, inkább kissé me­lankóliára hajlamos embernek ismer­ték és amikor jóval később (ez idő tájt már világot járt és világhírű mester volt), nyilatkozatot kértek tőle, ezt mondta: „Életemben a legboldogabb gondtalannak tetsző ifjúságom idején, a Cigányprímás alkotása közben vol­tam. Akkor, amikor Bécsben és Buda­pesten a darab próbái folytak. .. De mintha csak megbánta volna, hogy ilyen derűs kijelentést tett, nyomban hozzáfűzte: „... Többé aztán soha!”


Mi újság a Magyar Állami Operaházban? • 628372022-01-15 11:22:05

Ókovács Szilveszter tegnap este az Erkel Színházban megtisztelte jelenlétével "Az ezred lánya"  premierjét: a fellépő művészeket, a népes publikumot (amúgy kötelessége is a főigazgatónak, hogy legalább ilyenkor ott legyen) -  "az  igazgatói páholyban meghúzódva. Nem szólt, nem szerepelt, csak csendben figyelte az előadást" - és persze tapsolt a szereplőknek, a közönséggel együtt. 


Erkel Színház • 111782022-01-15 11:16:31

A beszámolómban egy szóval sem jeleztem, hogy mennyire volt tele vagy nem tele a nézőtér. Amúgy a jegyeladások kimutatása általában nem tükrözi a  valóságot: teltház volt a premieren; az emeleti rész volt foghíjas. (Az Opera művészei, munkatársai a premierek alkalmával tiszteletjegyekkel vannak jelen? Tegnap is  elég sokukat láttam ott a közönség körében.)


Erkel Színház • 111752022-01-14 23:46:59

Az ezred lánya Erkel Színházi bemutatója az este hatalmas sikert aratott!  



Most egyelőre annyit, hogy a pompás vígopera vastapsos előadásában Szemere Zitáról  - mint címszereplőről (Marie), de mint az Opera fiatal tehetséges énekművészének újabb szerepben való megmérettetéséről egyaránt  - elmondható:  tündökölt!  Elvarázsolt! Fantasztikusat énekelt, játszott, alakított, egyszóval: brillírozott!  Én még soha nem láttam őt ennyire ragyogni a színpadokon... Már csak  Őérte megérte ezt a ritkán játszott Donizetti-operát elővenni és bemutatni! Még sokszor ajándékozzon meg bennünket ilyen csodálatos ének-zenei élménnyel, mint amit ma Tőle kaptunk, és persze az egész produkció roppant szórakoztató! Érdemes nem is egyszer megnézni! Donizetti muzsikája pedig ugyancsak sziporkázó! Eredeti, francia nyelven hangzanak el a dalbetétek, magyarul a dialógusokban a próza. (Némely zenetörténész, zenei író, rendező mint  "első operettként" aposztrofálja e sok humorral, zenei ötlettel is átszőtt művet:  a francia operett /Hervé, Offenbach... / előfutáraként is tekinthetünk e nagyszerű zenés-színházi darabra.)



Még egy gondolat: Tonio szerepében Boncsér Gergely a kilenc magas C-t ugyan kiénekelte - a kilencediket inkább "fejhangon", mintha a magasságaival azért hallhatóan küszködne  és még hozzátenném, a tenorjának továbbra sincs átütő ereje (gyengén hallatszik a többi szólamot éneklő művészhez viszonyítva is) ,   viszont a szerepét ő is jól játssza, Marie-val kettősei élvezetesek, a hármasban is remek (Palerdi András a komédiázásban is jeleskedik mint Sulpice őrmester) és a prózamondással könnyedén megbirkózott, a karaktert hozza. 


László Margit • 2232022-01-14 23:24:23

Kerekes János: A kapitány lánya - Fut a szánkó – László Margit és Szabó Miklós



Kerekes János: A kapitány lánya – Ez hát a szerelem – László Margit és Szabó Miklós



"Ez hát a szerelem!... Itt járt a szerelem! Hát elmesélem, hogy történt..."



Kerekes János: A kapitány lánya - Nőuralom - Koltay Valéria



Kerekes János - Zoltán Péter: A kapitány lánya



A rádiódaljáték részleteinek felvételein Koltay Valéria, László Margit és Szabó Miklós énekel, km. az MRT Szimfonikus Zenekara.



Vezényel: Kerekes János



(1961)


  
Hírek
• A Szegedi Nemzeti Színház közleménye
legújabb:
Kelemen Zoltán - 2022-01-23
Műsorajánló
Mai ajánlat:
18:00 : Budapest
Zeneakadémia, Solti Kamaraterem

Borbély László (zongora)
Borbély László habilitációs koncertje
J.S. Bach: Musikalisches Opfer, BWV 1079 – Ricercar a 3
Beethoven: 28. (A-dúr) zongoraszonáta, op. 101
Liszt: 3. Mefisztó-keringő
Bartók: Improvizációk magyar parasztdalokra, BB 83
Messiaen: Madárkatalógus – L’alouette calandrelle (Sziki pacsirta)

18:30 : Budapest
BMC, Könyvtár

LFZE Elektronikus Zenei Médiaművészet Tanszaki Koncert

19:00 : Budapest
Erkel Színház

Giacomo Puccini: Manon Lescaut

19:00 : Budapest
Eiffel Műhelyház – Bánffy Miklós terem

Benjamin Britten: Szentivánéji álom

19:30 : Budapest
Zeneakadémia, Nagyterem

Mischa Maisky (cselló), Martha Argerich (zongora)
Műsorvezető: Becze Szilvia
"CZIFFRA100"
Beethoven: 2. (g-moll) cselló-zongora szonáta, op. 5/2
Schumann: Fantáziadarabok, op. 73
Franck: A-dúr hegedű-zongora szonáta (Jules Delsart cselló-zongora átirata)

19:30 : Budapest
Müpa, Bartók Béla Nemzeti Hangversenyterem

Elina Vähälä (hegedű)
Pannon Filharmonikusok
Vezényel: Bogányi Tibor
Bernstein: Candide - nyitány
John Corigliano: „The Red Violin” - hegedűverseny
Dohnányi: fisz-moll szvit, op. 19
19:00 : Veszprém
Hangvilla

Győri Filharmonikus Zenekar
vez: Hamar Zsolt
J. Brahms: D-dúr szerenád, No. 1, op. 11
Dohnányi E.: fisz-moll szvit, op. 19
A mai nap
született:
1887 • Arthur Rubinstein, zongorista († 1982)
1932 • Szendrey Karper László, gitárművész († 1991)
1944 • John Tavener, zeneszerző († 2013)