vissza a cimoldalra
2018-11-15
részletes keresés    Café Momus on Facebook rss
Bejelentkezés
Név
Jelszó
Regisztráció
Legfrissebb fórumaink
Mi újság a Magyar Állami Operaházban? (61317)
Nemzeti Hangversenyterem - és más helyszínek (4097)
Milyen zenét hallgatsz most? (25002)
Momus társalgó (6349)
Kedvenc felvételek (149)
Társművészetek (1278)
Kedvenc előadók (2824)
Haladjunk tovább... (214)
A komolyzene jelene és jövője Magyarországon (2283)
Kedvenc művek (143)

Olvasói levelek (11292)
A csapos közbeszól (95)

Operett a magyar rádióban (1949-1990) (2994)
Élő közvetítések (7512)
Balett-, és Táncművészet (5577)
Opernglas, avagy operai távcső... (20163)
Kimernya? (2837)
Nagy koncertek emlékezete (35)
A nap képe (2107)
Lisztről emelkedetten (932)
Pantheon (2280)
Kemény Egon zeneszerző (Wien, 1905 - Budapest, 1969) (1529)
Franz Schmidt (3222)
A magyar zenei élet elfeledett vagy kevéssé ismert művészei (1155)
Miller Lajos (87)
Palcsó Sándor (229)
musical (180)
Gioacchino Rossini (1021)

Fórumok teljes listája
Impresszum

megjelenteti:
Café Momus Egyesület
adószám:
18240531-1-43

apróhirdetés feladása:

Fórum - film és zene (psmith, 2003-10-08 07:44:16)

   
188   Búbánat 2018-09-23 13:54:07

Paganini - Az ördög hegedűse

Német – olasz életrajzi film (2013)

(117 perc)

Ma éjjel a Duna TV  sugározza (23.25 – 1.35)

1830. A hegedű virtuóz és hírhedt nőfaló Niccolò Paganini (David Garrett) karrierje csúcsán van, Európa rajong érte. Nevéhez számtalan botrány és pletyka kapcsolódik, melyekért főleg menedzsere, Urbani (Jared Harris) a felelős, aki így próbálja ügyfelét az érdeklődés központjában tartani. Már csupán a londoni közönség meghódítása várat magára. Paganini Londonba csábításáért és Britanniában történő debütálásáért az angol impresszárió John Watson (Christian McKay) és szeretője Elisabeth Wells (Veronica Ferres) mindenüket kockára teszi. A minden hájjal megkent Urbani végül meggyőzi Paganinit, hogy fenntartásai ellenére Londonba utazzon. Az újságíró Ethel Langham (Joely Richardson) ömlengő cikkeinek hatására Urbani terve jobban működik, mint képzelte: a rajongók elárasztják szállodájukat és hatalmas zűrzavart okoznak. A zenész és menedzsere Watson házaba menekül, ahol Paganini gyorsan belopja magát háziasszonya szívébe...

Rendező: Bernard Rose

 

U.i.: Örömhír a magyar rajongóknak, hogy ősszel a rocksztárként ünnepelt művész  - David Garrett - végre Budapestre érkezik: 2018. október 10-én a Papp László Budapest Sportarénában lép fel.

187   Ardelao 2018-02-15 10:54:35

Portréfilm Kassai Istvánról

Petrovics Eszter rendező Ágoston Gábor operatőrrel – 2013-ban, Nádasladányban - nagyon szép portréfilmet készített Kassai Istvánról. Ezen a zongoraművész Szecsődi Ferenccel muzsikál, és feleségével, Csányi Valériával négykezest játszik. Kassai Istvánról tanára, Kertész Lajos beszél.

A filmet – amely felvehető – a Duna World február 17-én, szombaton, 13:17 h-kor sugározza újra.

Portréfilm-előzetes

186   Búbánat 2017-12-16 11:03:20

Hamarosan a Bartók Rádió műsorában halljuk:

12.05 – 12.36 Cine-java
- a legjobb filmzenék

Részletek Richard Rodgers-Oscar Hammerstein A muzsika hangja című filmzenéjéből

Julie Andrews és Christopher Plummer énekel,

a Nuns Kórust és a zenekart a hangszerelő, Irwin Kostal vezényli

Szerkesztő -műsorvezető: Veisz Gábor

(Ism. jövő szerda, 9.30)
 

185   Búbánat 2017-12-09 09:06:12

Bartók Rádióban halljuk ma délben:

12.05 - 12.36 Cine-java - a legjobb filmzenék

Karády Katalin énekel.

Km. a Pátria Zenekar.

1. Polgár Tibor-Nadányi Zoltán: a) Halálos tavasz, b) Nincs vége még,

2. Polgár Tibor: A szívemben titokban

3. Galántai Viktor-Orsi Mária: Ne kérdezd ki voltam

4. Fényes Szabolcs-Mihály István: Mindig az a perc

5. Balogh Béla: Ópiumkeringő

6. Eisemann Mihály-Füredi Imre: Május éjszakán

7. Hegedűs Tamás: Hamvadó cigarettavég.

Szerk.-mv.: Ottmár Dávid

(Ism. jövő szerda, 9.30)
12.36 50 éve

184   Búbánat 2017-07-16 12:04:20
Ma éjjel az M5 csatornán láthatjuk:

21.50 – 23.50 Paganini – Az ördög hegedűse - filmelőzetes

Olasz-osztrák életrajzi film (2013)

Niccoló Paganini (David Garrett), a nőcsábász és hegedűvirtuóz pályafutása csúcsán van, az egész kontinens a lábai előtt hever. Menedzsere, Urbani (Jared Harris) pletykákkal és botrányokkal próbálja meg a figyelem középpontjába helyezi a zenészt. Mindössze Londont kell még meghódítania. Ezért azonban az angol impresszárió, John Watson (Christian McKay) és szerelme, Elisabeth Wells (Veronica Ferres) hatalmas kockázatot vállal. Bár Paganini nem szívesen menne Londonba, Urbani mégis meggyőzi őt. A terv úgy tűnik, működik, melyhez hozzájárulnak az újságíró Ethel Langham (Joely Richardson) méltató cikkei. Amikor a zenész rajongói valósággal megszállják a hotelt, ahol tartózkodik, ő és menedzsere Watson házában talál menedéket, és erős vonzalmat kezd táplálni a ház asszonya iránt

RENDEZŐ: Bernard Rose

SZEREPLŐK:
David Garrett, Jared Harris, Joely Richardson, Christian McKay, Veronica Ferres, Helmut Berger, Olivia d'Abo, Andrea Deck, Thomas Anton, Peter R. Bishop
183   zenebaratmonika 2017-01-24 01:12:27
Ez a cikk már kicsit régi és poros, de a magyar színészek és zenészek 1929-es berlini hangosfilm sikereiről ír, tehát kint már előbb elkezdtünk filmezni mint idehaza, ahol a Hippolit 1931-ben készült el, mint az első hangosfilm:
8 órai újság 1929. 07. 25.
BERLIN:
Alpár Gitta, Tibor von Halmay, Ábrahám Pál, Remhardt, hangos és beszélőfilm, zsúfolt színházak
Egy magyar rendező beszámol tanulmányútjáról
Megírtuk, hogy a legfiatalabb rendezői gárda egyik legtehetségesebb tagja: Keleti Márton, a Városi Színház rendezője, Berlinben van tanulmányúton. Keleti onnan, küldi nekünk ezt a beszámolófélét:
Berlin, 1929 július 24.
A legelső, amiről meg kell emlékezni, hogy a rettenetes melegben minden színház az utolsó helyig tele van. Ez az idegen előtt feltűnő, de itt természetesnek találják. Az amerikaiízű Berlinben annyi ember él és annyi idegen van, hogy még a kánikulában is bőven jut közönség a szinházakba.
Persze Reinhardt-tál kell kezdeni. Hiába; a ő munkája már úgy belevésődött Berlin színházi életébe, hogy pozícióját megmozdítani nem lehet. A „Denevér“ forgószínpadon. Nagyszerű előadás. Mintha újdonságot látna az ember. Minden friss és eleven. A második felvonást három részre osztották. Egyenesen szenzációs a valcer- jelenet, amelyet az összes szereplők és a tánckar együtt énekelnek, táncolnak. Ezt a Wiesenthal- növérek tanították be. Orlofsky szerepét férfi játssza. Aktuális strófákat mond. Az előadás egyik erőssége Tibor von Halmay. Tapssal fogadják; minden szavára, gesztusára: nyíltszíni taps. A berlini közönséget teljesen meghódította.
És kívüle: még két magyar. A Staatsoperben Alpár Gitta és Szél György, a karmester. A „Rózsalovag" megy (Richard Strauss opera). Hoffmansthal temetése napja van, a közönség gyászkeretes arcképet kap. Az emberek megilletödve nézik. Az előadás friss, ott mindennek valami különösen lendülő, lüktető tempója van' Mintha most kezdenék a színházat játszani. No és Alpár Gitta. Büszkén nézzük. Mindenütt hódítunk... ahol ilyen művészek képviselik a magyarságot.
Megnéztem az Ufa hatalmas műtermét. Egész városrész. Ábrahám Pállal mentünk ki. Teljes magyar falu. A Tisza partján vagyunk, sok halász, még a falu pora is ott szálldogál. A falusi ház kapujában Willi Fritsch azt harmonikázza, hogy ,,32-es baka vagyok én“. Közben elalszik és megjelenik előtte a Tisza csónakokkal, halászokkal. Az egész film zenei motívuma Ábrahám Pál nagyszerű slágerszáma. Itt is rendkívüli tehetségnek értékelik Ábrahám Palit és több hangos filmet csináltatnak vele... A 32-es bakát nagyobb számnak tartják, mint a Sonny boy-t, melyet immár harmadik hónapja játszanak a Glória Palástban. Az utolsó Verebély-leány-nak (Ábrahám operett) decemberben lesz a berlini bemutatója, de már novemberben kijön a „Vasárnap délután négykor" című hangos film Ábrahám muzsikájával és ennek is nagy sikert jósolnak. Itt vagyunk az Ufa műtermében, Erich Pommer és Hans Schwarz nagy szeretettel veszik körül a magyar Ábrahám Pált, aki személyesen vezeti első tonfilmjének zenei felvételeit. A műteremben találjuk még a következő magyarokat: Ligeti Juliska, Simon Marcsa, Mály Gerő, Körmendi/ János, Dezsőffy László, Várady Tihamér. A felvételek reggel 8-tól este 11-ig gyors tempóban folynak, mert közeledik a bemutató és az Ufa sokat vár első magyar hangos filmjétől.
Néhány szót a beszélő filmről. Hát bizony ez valami egészen csodálatos. Két amerikai beszélőfilm szórakoztatja a berlinieket, a „Singing fool“ és a „Submaríne“ című tengeralattjáró-film. Az énekszámok jönnek ki a legpompásabbán, a zenekar is hű a megtévesztésig. Nem lehet észrevenni, hogy nincs is orchester — csak a lepedőn, vagy a lepedő mögött. A gépben. 'A beszélő hang már egy kicsit tompább, mintha mélyről jönne. De ezeket a hibákat majd eltüntetik. Persze sokat beszélnek róla, hogy milyen hatása lesz a színházakra a beszélőfilmnek. Biztos vagyok benne, hogy a hatás csak jó lehet. Ez itt technika, csak technika: százszázalékos technika és semmi más: de a művészet a színházé marad. A színházak mindjobban visszatérnek majd rendeltetésükhöz, az igazi művészethez, a mesterkedés, a technika viszont egészen átmegy a beszélőfilmhez és ez nem lesz baj. Csak megtisztulás lesz...

182   Búbánat 2016-07-26 12:53:31
Meghalt Hollywood titkos énekhangja

MTI 2016.07.26. 10:550

Fantoménekesnő volt Marni Nixon: híres színésznők énekhangját kölcsönözte egy halom hollywoodi filmben. Akkoriban senki nem tudta, de ő énekelt Audrey Hepburn helyett a My Fair Ladyben, vagy Natalie Wood helyett a West Side Storyban. Marni Nixon 86 éves korában, vasárnap halt meg New Yorkban.
181   Búbánat • előzmény180 2016-04-30 10:52:41
Dudley Moore
180   Búbánat 2016-04-30 10:50:58
Ma este sugározza a televízió azt a híres színes, amerikai bűnügyi filmvígjátékot, Óvakodj a törpétől (Foul Play) – 1978
melyben a cselekmény során kiemelt szerephez jut a zene, még pontosabban egy angol nagyoperett színházi jelenete: Colin Higgins, a rendező a hozzá illő szellemességgel használja fel Sullivan Mikádó című klasszikus nagy operettjét, melynek előadásán játszódik a Hitchcockot idéző finálé.

Excerpts from Gilbert & Sullivan's THE MIKADO
Written by W.S. Gilbert (as Gilbert) & Arthur Sullivan (as Sullivan)
Performed by New York City Opera Orchestra (as The New York City Opera) and New York City Opera Chorus (as The New York City Opera)
Conducted by Julius Rudel
Staged by Jack Eddleman

A főszereplők: Goldie Hawn, Chevy Chase, Dudley Moor, Rachel Roberts, Burgess Meredith

A Duna TV-ben láthatjuk: 19.30 – 21.30
179   Búbánat • előzmény178 2015-11-06 10:34:18
Bartók Rádió sugározza.
178   Búbánat 2015-11-06 10:33:55
22.00 – 23.00 Celluloidák
- a legjobb filmzenék

50 éve mutatták be:

I. A muzsika hangja
Zeneszerző-szövegíró: Richard Rodgers-Oscar Hammerstein
Km.: Julie Andrews, Christopher Plummer, Charmian Carr, Nicholas Hammond, Duane Chase, Debbie Turner - ének, a Fox Filmgyár Ének- és Zenekara, vezényel: Irwin Kostal (MONO)

II. Doktor Zsivágó
Zeneszerző: Maurice Jarre
Km.: Metro-Goldwin-Mayer Stúdió zenekara. Vezényel a szerző

Szerkesztő-műsorvezető: Veisz Gábor
177   Búbánat 2015-10-14 16:07:15
Bernsteinre emlékezve - ma 25 éve hunyt el a legendás komponista, karmester, zenész, előadóművész - a Classica csatornán láthatunk este 20 órától egy zenés dokumentumfilmet:

LEONARD BERNSTEIN: WEST SIDE STORY - EINE AUFNAHME ENTSTEHT

Zum 25. Todestag von Leonard Bernstein (1918-1990)

14.10.2015 20:00

LÄNGE DES PROGRAMMS: 01:28:19

DIRIGENT: Leonard Bernstein

SOLIST GESANG:
Kiri Te Kanawa (Maria)
Tatiana Troyanos (Anita)
José Carreras (Tony)
Kurt Ollmann (Riff)

D, 1984
NÄCHSTE AUSSTRAHLUNGEN: 15.10., 03:00


Das "West Side Story" ist Leonard Bernsteins bekanntestes Werk überhaupt und enthält eine ganze Reihe weltweit ungeheuer populärer Nummern. Die Filmversion wurde mit zehn Oscars ausgezeichnet. 1984, erst 27 Jahre nach der Uraufführung, dirigierte Bernstein sein Musical zum ersten Mal und mit Sängern, die er selbst ausgewählt hatte. Diese Dokumentation wurde 1985 mit dem Prix Italia und dem Robert Flaherty Award der British Academy ausgezeichnet.

Der Film zeigt das Wechselspiel von Streß, Mühsal, Freude und Erfolg während einer Woche in einem New Yorker Tonstudio, als Leonard Bernstein sein hinreißendes Musical zum ersten Mal selbst dirigiert. Da die Kameras überall Zutritt haben, kann der Betrachter den engen Kontakt des Dirigenten mit Orchester und Sängern hautnah miterleben.

Internationale Stars der Opernbühne wie Tatiana Troyanos, Kiri Te Kanawa und José Carreras singen die berühmten Nummern "America", "Tonight", "I feel pretty" und "Maria". Der Zuschauer erlebt ein ungeschminktes Bild der Mitwirkenden - mit all ihren Fehlern und Launen, ihrer Verletzbarkeit, aber auch der Freude am Augenblick des Erfolgs.
176   Búbánat • előzmény175 2015-09-25 12:42:49
Celluloidák- a legjobb filmzenék

Film Classics - 2. rész

A Bartók Rádió sugározza ma 22.00 - 23.00

1. Händel:
a) Salamon - Sába királynőjének érkezése (Négy esküvő és egy temetés) (St.Martin-in-the Fields Kamarazenekar, vez: Neville Marriner),
b) Zadok a főpap - koronázási anthem (György király) (Királyi Kórustársaság, Londoni Filharmonikus Zenekar, vez: Andrew Davis)
2. Bach:
a) g-moll szonáta BWV. 1029. - II. Adagio kezdő részlet (Szívből, igazán) (Jordi Savall - viola da gamba, Ton Koopman - csembaló)
b) Goldberg variációk - Ária (A bárányok hallgatnak) (Maria Tipo - zongora)
3. Beethoven: IX. szimfónia - Örömóda - részlet (Mechanikus narancs) (James Morris - basszus, Westminster Kórus, Philadelphiai Szimfonikus Zenekar, vez: Riccardo Muti)
4. Giordano: André Chénier - Madeleine áriája III.felv. (Philadelphia) (Maria Callas - szoprán, Philharmonia Zenekar, vez: Tullio Serafin)
5. Tarrega: Alhambrai emlékek (Kerülőutak) (Christopher Parkening - gitár)
6. Elgar: Enigma változatok - Nimród (Elizabeth) (Londoni Szimfonikus Zenekar, vez: Adrian Boult)
7. Holst: A bolygók - Jupiter (Annie Hall) (Philharmonia Zenekar, vez: Simon Rattle)
8. Nyman: A szív első kérése (A zongora) (a zenekart Michael Nyman vezényli)
9. Mozart: C-dúr zongoraverseny K. 467. - II. Andante (Elvira Madigan) (Stephen Hough, Hallé Zenekar, vez: Bryden Thomson)
10. Debussy: Holdfény (Ocean´s Eleven) (Moura Lympany - zongora)
11. Händel: Messiás - Halleluja (Bridget Jones naplója) (Cambridge-i King´s College Kórusa, St.Martin-in-the Fields Kamarazenekar, vez: David Willcocks)

Műsorvezető–szerkesztő: Veisz Gábor
175   Búbánat 2015-09-19 09:35:58
Ma délelőtt a Bartók Rádióban hallhatjuk:

10.30 . 11.30 Celluloidák - a legjobb filmzenék

Film Classics - 1. rész

1. R. Strauss: Imígyen szóla Zarathustra (2001: Űrodisszeia) (David Bell-orgona, Londoni Filhgarmonikus Zenekar, vez: Klaus Tennstedt)
2. Wagner: A walkür - A walkürök lovaglása (Apokalipszis most) (Oslói Filharmonikus Zenekar, vez: Mariss Jansons)
3. Mozart: Requiem - Lacrimosa (Amadeus) (Londoni Szimfonikusok Kórusa, Northern Sinfonia, vez: Richard Hickox)
4. Beethoven: VII. szimfónia - részlet a II. tételből (A király beszéde) (Royal Concertgebouw Zenekara, vezh: Wolfgang Sawallisch)
5. Csajkovszkij: Hattyúk tava - Bevezetőzene (Fekete hattyú) (Londoni Szimfonikus Zenekar, vez: André Previn)
6. Mascagni: Parasztbecsület - Intermezzo (Dühöngő bika) (Philharmonia Zenekar, vez: Riccardo Muti)
7. Rahmanyinov: II. zongoraverseny - II. tétel nyitórész (Késői találkozás) (Cécile Ousset, Birminghami Szimfonikus Zenekar, vez: Simon Rattle)
8. Myers: Cavatina (A szarvasvadász) (Manuel Barrueco, Steve Morse-gitár)
9. Bellini: Norma - Norma kavatinája (A vaslady) (Maria Callas, Milánói Scala Ének- és zenekara, vez: Tullio Serafin)
10. Barber: Adagio (A szakasz) (Philadelphiai Szimfonikus Zenekar, vez: Ormándy Jenő)
11. Mahler: V. szimfónia - IV. Adagietto, befejező rész (Halál Velencében) (Új Philharmonia Zenekar, vez: John Barbirolli)
12. Verdi: Traviata - Violetta és Alfred kettőse II.felv. (Micsoda nő) (Renata Scotto, Alfredo Kraus, Philharmonia Zenekar, vez: Riccardo Muti)
13. Mozart: g-moll szimfónia K. 183. - I. tétel bevezetés (Rómeó + Júlia) (St. Martin-in-the-Fields Kamarazenekar, vez: Neville Marriner)
14. Schubert: VIII. (Befejezetlen) szimfónia - I. tétel bevezetés (Különvélemény) (Berlini Filharmonikus Zenekar, vez: Herbert von Karajan)

Szerkesztő-műsorvezető: Veisz Gábor
174   Búbánat 2015-08-12 11:13:15
Puccini Turandotja (zenéje) alatt – az előadás közben - folyik az üldözéses jelenet a bécsi operaházban: lépcsőházban, emeleti folyosókon, bent a páholyokban, a színpad mögötti kulisszák között, meg kint, az opera tetőzetén is mindenféle létrákon és köteleken folyik a harc… . A bécsi operaházi filmjelenetek.

Mission: Impossible világpremierje Bécsben

Az osztrák fővárosban elsősorban a Staatsoper és a belvárosban fekvő Schottenring metrómegálló szolgált a jelenetek hátteréül. Tom Cruise tavaly augusztusban volt itt, amikor a most bemutatott film jeleneteit rögzítették. A bécsi díszletek már a márciusban közzétett, első filmelőzetesben feltűntek: a képkockákon Tom Cruise az operaház tetején harcol, egy autó robban fel az egyik belvárosi utcán, a Schottenring metrómegállóban pedig Simon Pegg kezébe titkos csomagot nyom egy ismeretlen.

Forgatási próbajelenet 1

Forgatási próbajelenet 2
173   Búbánat 2015-08-08 13:05:29
Az M3 csatornán láthatjuk ma este Leonard Bernstein musicaljének amerikai filmváltozatát (1961):

West Side Story - a főszerepekben: Natalie Wood, Richard Beymer

Rendező-koreográfus: Jerome Robbins, Robert Wise

(21.45 - 0.15)
172   Búbánat 2014-05-03 10:22:12
Ma délelőtt a Bartók Rádióban

11.00 – 12. 00 Celluloidák - a legjobb filmzenék


I. Charlie Chaplin filmzenéi - Michel Villard zenekara játszik

1. Kutyaélet
2. Smile a Modern idők c. filmből
3. Mandolin szerenád az Egy király New York-ban c. filmből
4. Részletek A diktátor c. filmből, a) Katonainduló, b) Wagner: Lohengrin - Előjáték, c) Brahms: V. magyar tánc
5. Két piciny fehér balettcipő a Rivaldafény c. filmből
6. A csavargó
7. Az én dalom A Hong Kong-i grófnő c. filmből
8. Chaplin a katona
9. Szerelmem, az Egy király New York-ban c. filmből
10. Részletek az Aranyláz c. filmből

II. Részletek a Chaplin c. film zenéjéből - A zeneszerző: John Barry Km. Angol Kamarazenekar, vez. a szerző

1. Főtéma
2. Early Days In London
3. Charlie Proposes
4. The Roll Dance
5. From London To L.A.
6. Chaplin: Smile (km. Robert Downey Jr .- ének)

Szerkesztő-műsorvezető: Veisz Gábor
171   Búbánat 2013-09-17 11:42:35
M1 14:45, Kedd (szeptember 17.),

M1 csatorna, ma 13.45 – 15.40
Caruso másik hangja

színes, fekete-fehér, olasz dokumentumfilm, 51 perc,
(2009)

"Enrico Caruso Nápoly nyomornegyedében nőtt fel. Tízéves korában már templomi gyermekkórusban énekelt, majd különböző mestereknél tanult. 1899-ben debütált a milánói Scalában: a műsorváltozás következtében színre került Puccini-operában, a Bohéméletben Rodolphe szerepét énekelte. Milánó után London, majd 1904-től a New York-i Metropolitan. Korának legismertebb énekese volt, ragyogó, ércesen és mégis selymesen zengő hangjában az olasz hangzás szépségeszménye testesült meg. Nápolyban hunyt el 1921. augusztus 2-án.

A filmben a mostanáig ismeretlen levelek lebbentik le a fátylat életének sok mozzanatáról: Puccini, Toscanini, Roosevelt az énekes életében betöltött szerepéről, illetve viharos szerelmi történetéről a Giachetti nővérekkel."
170   miketyson • előzmény169 2013-01-28 13:24:19
Nagyon jó írás. Kár, hogy a szerző nem látta a filmet, különben feltűnt volna neki, hogy egyáltalán nem a Verdi-házban játszódik.
169   Búbánat 2013-01-28 11:57:59
Verdi gondolt a kiöregedett operaénekesekre

/figaro | 2013-01-23 14:20:13/

Dustin Hoffmann 75 évesen debütál rendezőként. A héten mutatják be a magyar mozik első filmjét, a Kvartettet, amelynek témája – talán nem véletlenül – az öregség, annak is egy speciális formája: egykori sztárok, ünnepelt operaénekesek küzdelme a feleslegessé válás érzésével. A sztorit Ronald Harwood, Az öltöztető és A zongorista Oscar-díjas szerzője szolgáltatja. Ő írta Szabó István Csodálatos Júliájának forgatókönyvét is.

A történet nálunk sem ismeretlen, most is játsszák a Belvárosi Színházban Gálffi László rendezésében. Igazi jutalomjáték négy nagy színésznek: Vári Évának, Molnár Piroskának, Benedek Miklósnak, Szacsvay Lászlónak. Hoffmann filmjében a négy nagy név: Maggie Smith, Tom Courtenay, Pauline Collins, Billy Connolly.

A történet egy elegáns idősek otthonában játszódik, az úgynevezett Verdi-házban, amelyet maga a névadó alapított 1896-ban kiöregedett énekesek számára. Amikor 1842-ben végre megtörtént a nagy áttörés a Nabuccóval, Verdi anyagi gondjai, amelyek annyira nyomasztóak voltak, hogy már-már feladni készült zeneszerzői becsvágyát, egyszeriben megoldódtak.

Verdiből a pénz, szemben a gazdagok többségével, nem ölte ki az empátiát. Amikor szembesült azzal, milyen nyomorúságos körülmények között tengődnek azok az operadívák, hőstenorok és buffo basszusok, akiket néhány évtizeddel korábban még tenyerükön hordott az operarajongó közönség, megalapította a Casa di Riposo per Musicistit Milánóban, amely a mai napig énekesek és zenészek nyugdíjas otthonaként működik.

A filmbeli négy énekes dicsőséges múltjának szimbóluma egy Rigoletto-felvétel, amellyel annak idején zenetörténetet írtak. Arra készülnek, hogy az otthon anyagi gondjainak leküzdésére szervezett gálaest főattrakciójaként újra előadják a harmadik felvonás híres kvartettjét, mai sztárokkal, mint Ramón Vargas, Anna Netrebko, Elina Garanca, Ludovic Tezier.
168   joska141 • előzmény167 2012-01-06 11:56:52
Említsük még meg, hogy a további szereplők hangját is az akkori korszak legnagyobbjai tolmácsolták, úgy mint Ebe Stignani, Giuseppe Campora, Gino Bechi, Giulio Neri.
Érdekesség, hogy az Amneris-t alakító Lois Maxwell neve ismerős lehet a kémfilmek kedvelői között is. Ő volt a James Bond filmek örök titkárnője, Miss Moneypenny.
167   Búbánat 2012-01-06 10:35:47
ÖRÖKMOZGÓ MOZI műsorán

Hattyúk tava
(Lebedinoe ozero)
Péntek (Január 6.) 16:30

színes, szovjet film, 81 perc, 1958

rendező: Zoja Tulubjeva



Aida
Vasárnap (Január 8.) 16:30

színes, magyarul beszélő, olasz operafilm, 95 perc, 1953
Stereo
rendező: Clemente Fracassi
forgatókönyvíró: Carlo Castelli
zeneszerző: Giuseppe Verdi
operatőr: Piero Portalupi
jelmeztervező: Maria De Matteis
zene: Renzo Rossellini
vágó: Mario Bonotti

szereplő(k):

Sophia Loren (Aida)
Luciano Della Marra (Radamcs)
Antonio Cassinelli (Ramfis)
Lois Maxwell (Amneris)
Afro Poli (Amonasro)

Giuseppe Verdi operájának látványos filmfeldolgozása a páratlan szépségű Sophia Lorennel, akinek a kivételes képességű Renata Tebaldi kölcsönzi az énekhangot.



Rigoletto

Hétfő (Január 9.) 16:30
Fekete-fehér, feliratos, olasz romantikus film, 95 perc, 1946

rendező: Carmine Gallone
író: Giulio Neri
forgatókönyvíró: Francesco Maria Piave
operatőr: Anchise Brizzi
zene: Giuseppe Verdi
vágó: Niccolň Lazzari

szereplő(k):
Tito Gobbi (Rigoletto)
Lina Pagliughi (Gilda)
Mario Filippeschi (mantuai herceg)
Anna Maria Canale (Maddalena)
Giulio Neri (Sparafucile)

Rigoletto, az udvari bolond kigúnyolja Monterone gróf atyai fájdalmát, miközben a világtól elzárva rejtegeti féltett kincsét, leányát. A nagy csábító, az álruhás mantuai herceg mégis rátalál Gildára. A "diák" lángoló udvarlása hamar viszonzást nyer, s az udvaroncok cselvetése sem késik soká...
A lélek tragikus mélységeit feltáró dráma egyben példázat a vállalt szolgaság önsorsrontó hatásáról, az emberben megbúvó jóról és gonoszról, valamint "ingatag asszonyokról", csalárd hatalmasságokról és a szerelem erejéről. Verdi világhírű zeneműve a római operaház együttesének előadásában, a színpadi bemutatót hűen követve elevenedik meg.



Pillangókisasszony
(Madame Butterfly)

Szerda (Január 11.) 16:30

színes, magyarul beszélő, francia-német-angol operafilm, 129 perc, 1995

rendező: Frédéric Mitterrand
író: Giuseppe Giacosa, Luigi Illica
forgatókönyvíró: Frédéric Mitterrand
operatőr: Philippe Welt
zene: Giacomo Puccini
vágó: Luc Barnier

szereplő(k):

Ying Huang (Cso-Cso-Szan)
Richard Troxell (Pinkerton)
Ning Liang (Suzuki)
Richard Cowan (Shapless)
Jing Ma Fan (Goro)
Christopheren Nomura (Yamadori herceg)
Constance Hauman (Kate Pinkerton)

Puccini operájának legújabb filmváltozata az ismert 19. századi történetet meséli el. Pinkerton, amerikai hadnagy vásárol magának egy házat Nagaszakiban, és egy 15 éves menyasszonyt. Hazautazik Amerikába, Cso Cso Szan pedig három esztendeig várja. A viszontlátás azonban nem a remélt boldogságot hozza meg a Pillangókisasszony számára. A hadnagy amerikai feleségével tér vissza...
Olasz nyelvű filmopera, kínai szopránnal a címszerepben.


166   Pivo 2012-01-05 12:59:55
Tudtok valami forrást, hol lehetne szert tenni az alább emlitett Clara Schumann filmre?
165   Búbánat • előzmény164 2009-10-18 01:04:47
Jaj, Istenem! Most már tényleg szükséges lesz valami szert bevennem! Idevág:

Online szűrhető a memóriazavar

A német kutatók az anonim teszt során (mintegy 20 perc) a résztvevők elméjét többek között memóriakártyákkal, számsorokkal és felvillanó arcképekkel teszik próbára. A korai felismerés segíthet a betegségek okozta memóriaproblémák kezelésében.
A feledékenyek a jövőben tetszőleges alkalommal önvizsgálatot végezhetnek, hogy komoly memóriaproblémájukat kialakulásának kezdetén felismerhessék. A Gedaechtnisonline.de (emlékezet online) weboldalon elérhető tesztet a német Duisburg egyetem kutatói fejlesztették ki.

Szól, ha baj van

Ha az online vizsgálat komolyan veendő eredményt hozott, a páciens virtuális konzultációra léphet tovább, ahol felsorolják a szakszerű orvosi segítséget biztosító klinikákat.

A betegség okozta memóriazavar korai felismerése és kezelése rendkívül fontos, idézte az APA hírügynökség az egyetem közleményét.

Leront a stressz

Az elég korai beavatkozással még a különben gyógyíthatatlan Alzheimer-betegség kialakulása is lassítható, illetve kitolható a folyamatos ápolást biztosító otthonba utalás időpontja.

A csökkent emlékezőképesség fiatal korosztályoknál is felléphet, például rendkívüli stressz mellékhatásaként, illetve különböző betegségek kísérőjelenségeként.

/Forrás: Index, Tudomány. 2004.november 9./
164   macskás • előzmény163 2009-10-17 12:21:56
A filmet megnézem, megígérem.
Ha Téged idéznélek, természetesen odaírnám, hogy Te vagy a kútfő.
A lóláb kilógva, a Google kihozta, honnan is van a beírásod.
163   Búbánat • előzmény162 2009-10-17 01:22:27
Forgattam a zenei lexikonokat és a kézikönyveket, még a wikipédiába is benéztem. Különben, ha ezt a beírást felakarod használni saját céljaidra, nyugodtan megteheted, nem kell forrásul rám hivatkoznod. (Esetenként konstatálom, hogy egyesek rám találnak a neten, tőlem vesznek át,vagy engem “idéznek”; igazán meg sem lepődöm ezen, miért is méltatlankodnék – ezzel együtt kell élnünk...) Egy ismerősöm weblapjára – őszinte örömére – “átmentettem” kis jegyzetemet. Legyen ennek ott is nyoma.
Ha a filmet még nem láttad, és játsszák valahol, feltétlenül ajánlom figyelmedbe megtekintését!
162   macskás • előzmény160 2009-10-16 12:14:16
Megteszed, hogy odaírod, honnan az idézet?
161   bnemeth • előzmény0 2009-10-16 11:38:22
Az összes Mario Lanza film (8) megvan nekem DVD-én. Továbbá 7 különböző életrajzi regény róla, továbbá az összes fontos CD-lemeze (kb. 30). Ha valakit nagyon érdekel, szívesen kooperálok.
160   Búbánat • előzmény159 2009-06-14 00:07:59
Már láttam a filmet.

Robert Schumann, Clara Schumann (leánykori neve: Clara Wieck) és Johannes Brahms „szerelmi háromszöge” áll a cselekmény középpontjában, melynek valósággyökere van… Gyönyörű zenék illusztrálják a filmbeli történetet, mely Robert Schumann életének utolsó éveiben játszódik: bemutatja a nagy komponista örömei ( a Rajnai szimfónia születése; a fiatal, jóképű, zenei tehetségét csillogtató Brahmsszal való megismerkedésük, barátságuk) mellett a sok küszködést a megélhetésért, a nagy család eltartásához, és a keserveket: a fizikai megpróbáltatásokat és a szellemi teljes leépülést, melynek következménye az elborult elmével elkövetett öngyilkossági kísérlet, majd a betegség súlyosbodásával, az elmegyógyintézetben ért tragikus vég. Közben látjuk a vívódó Clarát, aki egy személyben feleség, anya, zongoraművész, komponista és karmester – finom, tartózkodó, majd egyre szenvedélyesebb érdeklődést tanúsít a másik komponista iránt, akivel való (több mint?) barátsága férje halála után évtizedekig tartó kapcsolat marad… Johannes Brahms ebben a filmben nemcsak barát, segítő társ, a gyermekek pesztonkája a házaspár életében, hanem – talán visszaélve azok befogadó barátságával, egyre hevesebben ostromló udvarló - a nem vak, féltékeny férj szinte szeme láttára… és mégis, Schumann maga mellett tartja őt, akiben meg kell bíznia, talán sejti, ha már nem lesz, akkor kell valaki, aki a családja mellett marad és segíti őket a nehézségekben… meg amúgy felismeri Brahmsban a jövendő nagy zenei nagyságot. Mindezek motivációi benne vannak a filmben.

Amit „hivatalosan” tudni kell az asszonyról:

Clara Wieck a romantika korának egyik legnagyobb zongoraművésze volt. Feleségül ment Robert Schumann zeneszerzőhöz, ettől kezdve Clara Schumann néven szerepelt.

Clara Wieck 1819-ben született Lipcsében, egy neves zongoratanár és egy szopránénekesnő lányaként. Ötéves korától zongorázott. Pályája meredeken ívelt felfelé (ma a XIX. század első zongoraművészeként emlegetik), első koncertjére 11 éves korában került sor: a lipcsei zenekart az akkor 21 éves Mendelssohn vezényelte. Az egy évvel fiatalabb Robert Schumann 1828-ban jár először náluk, apja tanítványaként, két évvel később pedig a házukba költözik. Clara Wiecket a legnagyobb tehetségnek tartják, szerte Európában sikerrel koncertezik (például a 82 éves Goethének). 1835-ben megismerkedik Chopinnel, aki ugyancsak elragadtatással szól a fiatal lányról. Még ebben az évben szerelem szövődik Schumann és Clara között, a kapcsolatnak apja azonnal véget akar vetni. 1837-től már együtt élnek, és mivel az apa nem járul hozzá a házasságkötéshez, a bírósághoz fordulnak, és csak 1840-ben kelhetnek egybe. Közben Clara egy bécsi koncertje során 1838-ben megismerkedik Liszt Ferenccel.
1841-ben koncertezik először Clara Schumann néven, és ebben az évben meg is születik első gyermekük – tizenhárom év alatt nyolc gyermeket szült, miközben nem hagyott fel a zenével. (Négyet el is temet.) Házasságuk nem volt zavartalan, a zeneszerző nem támogatta Clara karrierjét, még ha a zongoraművész főként férje kompozícióit szólaltatta is meg. Clara szeretett utazni, szerette a turnékat, férje inkább otthon ült a hangszere mellett. 1853-ben ismerkedtek meg az akkor 20 éves Johannes Brahmsszal, Clara és Brahms kapcsolata igen szoros és bensőséges volt egészen Clara haláláig. Robert Schumann 1854-ben öngyilkosságot kísérel meg, két évvel később bekövetkezett haláláig elmegyógyintézetben él. Clara eközben is turnézik, férje halála előtti hetekben Pesten is fellép. Az özvegyen maradt zongoraművésznő folyamatosan koncertezik szerte Európában, és kiadásra rendezi Schumann hagyatékát. 1879-ben Frankfurtba költözik, ahol a konzervatórium vezető zongoratanára lesz. Utolsó koncertjét 1891-ben tartja ugyanitt, ezután, 1896-ben bekövetkezett haláláig már csak otthonában fogad tanítványokat.

A film záró képsorai megdöbbentően sejtetők: a temetés estéjén, otthonában, egy ágyban látjuk Brahmsszal….és Clara szenved és zokog….. A narrátor később elmondja, amint a filmben benne volt, Brahms hűségnyilatkozatot tett Clarának: örökké mellette kíván maradni, a halálig. Clara nélkül az ő élete mit sem érne tovább... S valóban, alig egy évvel élte túl Clarát: 1897 április 3.-án hunyt el.

Csodálatos a szereplők játéka is, különösen a Clarát alakító színésznő érdemli meg figyelmünket! Érdemes a filmet megtekinteni, hatalmas élmény!
159   Búbánat 2009-05-14 17:15:40
Mai naptól látható a mozikban a "Clara" című filmalkotás.

Színes, feliratos német- magyar-francia életrajzi dráma, 107 perc

Olvasom, hogy miről szól a Clara: a film középpontjában Clara Schumann "viharos szerelmi élete" áll, bemutatva Roberttel kötött házassága nehézségeit, miután 1850-ben Düsseldorfba költöznek. Ahogy Robert egészsége egyre romlik, Clara szenvedélye egyre erősebb lesz a nála jóval fiatalabb zeneszerző, Johannes Brahms iránt...

A kommentár hozzáfűzi: Clara korának egyik legnagyobb zongoristájaként, de mint komponistaként is ismert művész, 1819-ben Clara Wieck-ként látta meg a napvilágot. Kisgyerekként már apja mellett fellépett, később férje, Robert Schumann oldalán volt Európa koncerttermeinek ismert előadója. 1853-ban találkozott Johannes Brahmsszal, és onnantól fontos szerepet töltöttek be egymás életében. Robert Schumann halála után, vélhetően a nagy korkülönbség miatt nem házasodtak össze, Brahms 14 évvel volt fiatalabb Claránál.

Clara Schumannt Martina Gedeck, Robert Schumannt Pascal Greggory, Brahmsot Malik Zidi alakítja. Jelentős szerepet kapott a filmben Fesztbaum Béla.

Clara Schumann életét feldolgozó filmet Helma Sanders- Brahms rendezte.

A film zenei anyagának felvétele a diósdi Phoenix Hangstúdióban, Jandó Jenő, Gách Anikó, Oláh Vilmos és a Danubia Szimfonikus Zenekar, karmester Dénes István, közremûködésével készült.

A film magyar koprodukciós partnere az Objektív Filmstúdió, producere Rózsa János.



158   Búbánat 2009-03-24 22:40:20
Hófehérke és a hét törpe

Részletek Frank Churchill filmzenéjéből

Holnap este (szerda: 19.40) a Kossuth Rádióban.

Sok-sok év után újra hallható a rádióban.
157   Búbánat 2008-08-10 17:57:45
Filmmúzeum

Mágnás Miska

Zenés magyar filmvígjáték (1948. FF) – 83 perc

Fsz.: Gábor Miklós, Mészáros Ági, Németh Marika, Sárdy János, a Latabárok…
156   Búbánat • előzmény151 2008-08-10 17:57:15
Film és zene

Száz éve született Feleki Kamill

Állami Áruház– zenés magyar film (1952. FF) - 98 perc

Fsz.: Feleki Kamill, Petress Zsuzsa, Gábor Miklós, Latabár Kálmán

R.: Gertler Viktor

Zeneszerző: Kerekes János


Duna TV, augusztus 20., 12.15
155   tilla • előzmény137 2008-07-20 01:15:24
Közönség a színpadon? Nem jobb a nézőtéren?
154   WiseGentleman • előzmény153 2008-07-19 23:31:18
No igen, és Glauziusz bácsi monológja a kisunokájáról :)!
151   bermuda • előzmény152 2008-07-19 21:20:18
Dunaparti csónakház......
153   WiseGentleman • előzmény151 2008-07-19 20:03:04
Nekem az \"Egy budapesti csónakházban\" a kedvencem...:)
152   Búbánat 2008-07-19 19:37:36
Egy boldog nyár Budapesten
150   Búbánat • előzmény141 2008-05-13 17:01:47
Párbeszéd


Ime a dal:

Egyedül járok köztetek,
kik párosan jöttetek,
Néha mondok szavakat,
mert a hangom is elakad,
Nehéz a magányosok éje,
Mint egy eldobott kődarab.

Ha volna valaki,
Aki azt mondaná, hogy ébredj,
Nem fonódna rám a bánat,
Szemembe hullanának,
Tűztollú reggeli fények,
reggeli fények.

Ha volna valaki,
aki azt mondaná, hogy járjak,
Minden utca hívogatna,
Néznélek megtagadva,
Csalóka éjszakai árnyak,
éjszakai árnyak.

Ha valaki megfogná a kezem,
vagy bíztatóan visszanézne rám,
Sokáig néznék
A felkelő nap felé,
S lehajtanám lassan a fejem.

Ha lenne valaki,
Aki nekem a mindenem volna,
Tétovázva erre jönne,
Csendesen átölelne,
Mennénk, ő megcsókolna,
És semmit se szólna.

Ha valaki megfogná a kezem,
Vagy bíztatóan vissza nézne rám,
Sokáig néznék
A felkelő nap felé,
S lehajtanám lassan a fejem.
149   frushena 2008-05-12 11:01:09
Macsek! Privát ment!
148   frushena • előzmény147 2008-05-12 10:27:01
Méghozzá Tancredit?! Ha jól emlékszem!

Mindjárt megy neked egy privát és ott megtalálod az instrukciókat mit kell tenned! :)
147   macskás • előzmény146 2008-05-12 10:22:59
OK. Persze, hogy érdekel. Meg Horne-t is ígértél valamikor:)
146   frushena • előzmény145 2008-05-12 10:21:28
Drága macskás!
Értékelem! A magam módján természetesen. Honnan veszed, hogy nem értékelem! Amúgy meg ha érdekel ez a \'barokk opera\' szólj és rádtestálom. :)
145   macskás • előzmény143 2008-05-12 10:18:57
Az eltéveszthetetlen humoromat miért nem értékeled?:)
144   frushena • előzmény142 2008-05-12 10:08:05
http://www.lowellliebermann.com/
143   frushena • előzmény142 2008-05-12 10:05:44
Óóóó, dehogy Lowel Libermann 1961 -

:)
142   macskás • előzmény136 2008-05-12 10:01:46
Az is barokk opera?
:))))))))))))))))))))
141   mimi59 2008-05-12 08:30:15
Üdv. Mindenkinek!
Emlékszik valaki a Párbeszéd c. filmre? Hol tudnék utánanézni, ki rendezte, mikor, de elsősorban a film betétdala éedekelne.
KÖszönet.
140   indymedia • előzmény105 2008-05-12 02:04:33
Érdekes, hogy a leírásból az derül ki, hogy B. nem ítéli meg pozitívan K. tevékenységét. Ez persze lehet az Ő véleménye, de ez nem egyezik pl. az enyémmel. Szerintem K. cselekedett helyesen.
139   sadie 2008-05-12 01:40:25
hello!


ha tudna valaki ötletet adni,h honnan szerezhetném meg dino risi előzés c. filmjét,nagyon hálás lennék!

kössszzzzz
138   frushena • előzmény137 2008-03-16 23:52:03
Hát még én sem, de holnap reggel ezzel kezdek! Wilde eme művét olvasni imádom igazán! REMEKMŰ !!!!
137   zsoly • előzmény136 2008-03-16 23:50:32
Nem ismerem ezt az operát.
Viszont Szegeden most éppen megy a Bunbury a Kisszínházban, kamaraformában, 60 fős közönséggel a színpadon. Tervezem, hogy megnézem.
136   frushena 2008-03-16 23:25:51
Mivel imádom Oscar Wildeot és vele együt minden művét, kiváltképp a Dorian Gray arcképét elévadultam kicsit.

Fülembe jutott, hogy létezik opera is belőle, meg is kerestem :

Lowell Liebermann : The Picture of Dorian Gray

Holnap meg is hallgatom! Hallott már esetleg róla valaki? Esetleg ismeri valaki a felvételt?
135   -krl- • előzmény130 2008-02-09 01:10:03
Ezt a Manon Lescaut - SW hasonlóságot a Domingois említi a könyvében. De ugyanez a dallam már korábbról is megvan, pl. Porpora: Solfeggio por Farinelli. Meg nyilván még pár más helyen.
134   -krl- • előzmény129 2008-02-09 01:07:02
Spec a Duel of the Fates is hajaz valamire, mégpedig sztem az Újvilág szimfónia 3. tételére. (De nem csak az EPI párbajzenéje, ott van mindhárom prequelben.)
133   virius • előzmény130 2008-02-08 23:48:48
d\'-s-fmr-d
Akár lehetne új topikot nyitni pl. olyan címmel, hogy \"Ki kitől lopott?\"
Tudnék még példákat sorolni, de nem mind filmzene, úgyhogy itt nagyon off lenne.
132   Momo von Hofmannsthal 2008-02-08 23:04:56
A Volt egyszer egy Amerika, és a Volt egyszer egy Vadnyugat kis vonós együtteseiben pedig szerintem tudatosan utal Puccinire Morricone.
Olyan nagy a hasonlóság, hogy nem lehet véletlen.
131   Momo von Hofmannsthal • előzmény130 2008-02-08 23:00:06
Hát ugye a \"birodalmi zene\" (Darth Vader motívuma) jellege és dramaturgiája, a Toscából van: tök ugyanúgy funkcionál, mint a Scarpia motívum.
130   tukán • előzmény129 2008-02-08 22:45:02
Stars Wars zenéje?
Puccini:Manon Lescaut-részletek a II.felvonásból és az az Intermezzoból!

Na, dúdold csak!
129   Sieglinde_ 2008-02-08 21:32:21
Filmzenében is azokat szeretem a legjobban, amik foyltatják az operai hagyományokat. John Williams a Star Warsban bevallottan és szándékosan wagneriánus - de jól is teszi. A Birodalmi indulót még Richard mesternek sem kéne szégyellnie. Másik nagy kedvencem tőle a Duel of the Fates, az Episode I párbajzenéje.

De a legnagyobb élő Mester Ennio Morricone - na, őt nem kell bemutatni, nagyzenekar, szopránszólók, ráadásul különleges hanghatások egész sora.

A kedvencem tőle a La resa dei conti évre keresztelt opus - ez a Pár dollárral többért egyik visszatérő vezérdallama.
Egy zsebóra melankolikus, kissé borzongató csilingelésével indul, amiben aztán belejön egy igen erőteljes-markáns spanyol gitárdallam (Indio, a rosszfiú \"vezérmotívuma\"), aztán hatalmas-fenséges orgonaszólam, mely sokban emlékeztet Bach d-moll Toccata és fúgájára, aztán ugyanez a dallam nagyzenekaron megy tovább, trombitaszólóval ,a végén pedig minden elhallgat, csak a zsebóra zenéje marad, és amikor lejár... olyankor kell lőni. :D
128   Búbánat 2008-01-06 10:54:46
A tévében karácsonykor látott „Muzsika hangja” után ma este itt a következő filmmusical, ebben is Julie Andrews a női főszereplő:

Mary Poppins (1964)

Amerikai színes filmmusical (139 perc)

1965 - Oscar-díj - a legjobb színésznő (Julie Andrews)

1965 - Oscar-díj - a legjobb eredeti filmzene (Richard M. Sherman, Robert B. Sherman)

1965 - Oscar-díj - a legjobb eredeti filmdal (Richard M. Sherman, Robert B. Sherman) - \"Chim Chim Cher-ee\"

1965 - Oscar-díj - a legjobb vágás (Cotton Warburton)

1965 - Oscar-díj - a legjobb vizuális effektusok (Eustace Lycett, Hamilton Luske, Peter Ellenshaw)

1965 - Golden Globe-díj - a legjobb vígjáték vagy musical színésznő (Julie Andrews)

1965 - Oscar-jelölés - a legjobb film (Walt Disney, Bill Walsh)

1965 - Oscar-jelölés - a legjobb rendező (Robert Stevenson)

1965 - Oscar-jelölés - a legjobb adaptált forgatókönyv (Don DaGradi, Bill Walsh)

1965 - Oscar-jelölés - a legjobb operatőr (színesben) (Edward Colman)

1965 - Oscar-jelölés - a legjobb látványtervezés (színesben) (Emile Kuri, William H. Tuntke, Carroll Clark, Hal Gausman)

________________________________________
További díjak és jelölések

Összesen 5 Oscar-díj, 8 Oscar-jelölés, 1 Golden Globe-díj, 4 Golden Globe-jelölés.


Az m2 csatornán este 20:30 órától látható a film: szinkronizált + felirat

Fsz.: Julia Andrews, Dick Van Dyke, David Tomlinson

Rendező: Robert Stevenson
127   bnemeth • előzmény2 2007-10-20 20:04:19
En regi Mario Lanza rajongo vagyok. Az osszes filmje meg van DVD-en. Legalabb 30 lemeze CD-en. 6 eletrajzi regenye, stb. Volt szerencsem a szulohazaban jarni, a fiaval talalkozni.
126   Búbánat 2006-11-24 09:06:22
Ez most nem zene. Inkább lehetne gyászzene...


Elhunyt Philippe Noiret
2006. november 23., csütörtök 22:05
360 olvasás

Hosszas betegség után csütörtökön 76 éves korában elhunyt Philippe Noiret francia színész - közölte a neves művész ügynöksége, az Artimédia.

Az 1930-ban született Noiret nemrég ünnepelte pályafutása kezdetének fél évszázados évfordulóját, ebből az alkalomból a közelmúltban tartott firenzei France Cinéma fesztiválon 50 filmjét mutatták be. Noiret ez alkalomból sajtónyilatkozatában azt emelte ki, hogy összesen 130 filmje közül a szívéhez Massimo Troisi Neruda postása (1995) című alkotása áll a legközelebb, amelyben ő személyesítette meg az olaszországi emigrációban élő nagy chilei költőt. TV-sorozatban soha nem játszott, nem szerette a televíziót, amely szerinte a „mozi halála”.

Első filmsikerét a Zazie a metrón (1960) című filmjével aratta, de nem csak francia filmekben szerepelt. Noiret játszott A nagy zabálás (1973), A bíró és a gyilkos (1976), a Három fivér (1980), a Szemünk fénye (1982) a Huhogók (1988), a Cinema Paradiso (1988), Az élet és más semmi (1989) és A szél (1997) című filmekben is.
125   Megén 2006-11-07 09:38:11
Elég vacak film: Eladó a szerelem. De csodálatos operarészleteket énekelnek benne kísérőzenének. Pld. Cotrubas Traviatát énekel Domingoval stb.
124   Sipi 2006-07-12 18:48:05
Na. Akkor legújabb filmzene-élményeimet osztom meg veletek, bár a konklúzió - olvasva a korábbi hozzászólásokat - nem lesz valami eredeti.
Nagyon szeretem a \"csinnadrattás\" zenéket. Amikor a TV-ben reklámozták a Gyűrűk urát, gondoltam, ez nekem való. De csak most jutottam oda, hogy letöltöttem a netről mind a három rész zenéjét (ezt csak súgva mondom). Gondoltam, ha tetszik, majd megveszem eredetiben is (én így is szoktam). Elolvastam az egyik amerikai filmzenei oldalon: az egyik legjobbra értékelték a hozzászólók. Hát mit ne mondjak, nagy csalódás volt. Csinnadratta van benne, az nem vitás, de ez 10 perc múlva már átvált üres csattogásba, sőt időnként teljesen mindegy, hogy üstdob vagy dobgép szólna-e. Itt-ott felfedeztem mahleri fordulatokat (uram bocsá\' lopásokat), de az egész konglomerátum igen-igen messze van Mahlertől. Úgy tűnik, az egész csak arra való, hogy a multiplex moziban minél nagyobbat szóljon (szól is, én annak idején minden nézőnek füldugót adtam volna). Hogy a filmhez passzol-e vagy nem, azt nem tudom, de az biztos, hogy ezek után nem fogom megvenni. (A felépítése is csapnivaló, egyszerű lassú rész-gyors rész váltakozásokra épül az egész.)
Letöltöttem viszont mellette a Reszkessetek betörők zenéjét is, ami gyerekkoromban nagyon tetszett. Ezt korábban meg is akartam eredetiben rendelni a netről, de nem lehetett kapni. Itt sem tetszik az átmenetek nélküli váltakozás, de az egész lemeznek van hangulata. Williams itt mintha Mozarti dallamokat használna, de nekem nagyon tetszik az még most is.
123   frushena • előzmény122 2006-03-03 20:18:24
És persze az Otello zenéje nem véletlen :

\"Az Othello cselekményének eme rendkívül izgalmas, sodró lendületű átültetése a mai amerikai fiatalok világába azt bizonyítja, hogy a Shakespeare klasszikus drámájában kibomló konfliktusok időtlenek és mindig aktuálisak.\"
122   frushena 2006-03-03 20:06:59
Az \"O\" c. filmet nézvén ismerős, szomorú dallamokra lehet bukkanni.

\"Világ életemben szárnyalni vágytam, élni mint a sólyom. Tudom az irígység nem egy dícséretre méltó tulajdonság, de repülni, szárnyalni mindenki és minden felett. Az ám az élet! Csak, hogy a sólyom nem élhet egyszerű madarak között, nem illik közéük. Jól lehet a többi madár is valószínűleg sólyom szeretne lenni. Gyűlölik, mert nem lehetnek olyanok mint ő. Büszkék, hatalmasak, elszántak és sötét lelkűek. Ő sólyom volt, fölöttünk lebegett, tudott repülni. Egy szép napon azonban majd mindenki felfigyel rám, mert én is repülni fogok.\"

Ezekkel a szavakkal végződik a film.
És mindez alatt VERDI : Otello c. operájából Desdemona imája hallatszik. Hátborzongató!
121   Búbánat • előzmény114 2006-02-17 22:01:22
Most ért véget a film. Roppant érdejes volt. De bevallom, ebből nem tudtam eldönteni, hogy melyik város mondhatja magáénak Verdit,melyiké legyen a Traviata. Szerintem eldöntetlen, s amondó vagyok: mindenkié és mindnyájunké!
120   dreboot • előzmény116 2006-02-15 00:04:29
Ne kend-d má össze!
Addig operá - lod míg-
Janonlesz(Í)Qúúúúúúúú:-)))))))
119   janomano • előzmény118 2006-02-14 21:15:53
Na, azér\'!
118   Momo • előzmény117 2006-02-14 21:14:57
Jó, akkor nem... :-)
117   janomano • előzmény116 2006-02-14 21:07:58
mosméééé!? :-)
116   Momo • előzmény115 2006-02-14 21:04:12
Szia Janó!
Azért te is egy nagyon okos Manó vagy... :-)
115   janomano 2006-02-14 20:52:54
Klassz a Passió zenéje: az a Vangelis-féle nejlon-huhogás a fő csapásirány kombinálva gyűrükura-enya utánérzéssel(az utánérzés utánérzése!), ami fölkelti az egyszerű mozilátogatóban a \"nagy érzéseket\".
Kb. a film is ilyen.
114   Búbánat 2006-02-12 22:55:21
Egy különleges csemegére hívom fel a figyelmet.
Február 17-én pénteken 21 órakor az m2 csatornán vetítenek egy dokumentumfilmet: Ég áldjon, boldog órák! (2003, 47 perc)

Kié vajon Giuseppe Verdi? Parma vagy Piacenza városa mondhatja inkább magáénak? Az olasz film fenegyerekének számító Marco Belocchio lírai szépségű kisfilmje a Traviata keresztmetszetének felidézésvel mutatja be, milyen mélyen áthatja Verdi zenéje a piacenzaiak fantáziáját és érzelmeit.
113   dreboot • előzmény112 2005-11-22 00:38:27
Hátmá ahétszázát le selőd?
112   dreboot • előzmény111 2005-11-22 00:37:06
:-)))))csak egyenletesen elevenen:-))))
111   Der berühmte Träumeschmied 2005-11-22 00:26:18
111
110   dreboot 2005-11-22 00:25:03
mindegy:-)
109   orlandofurioso • előzmény104 2005-11-22 00:23:41
http://www.tarjangabor.hu/libretto/szovegek/orfeusz.txt
108   kapa 2005-11-21 22:28:31
Mi lenne, ha a T. szerk. alkalmazná búbánatot, mint lapszemle szerkesztőt? Beírásainak 90 százaléka ugyanis idézet. Nem mindig érdektelen, ezt el kell ismerni. Esetleg lehetne egy külön fóruma.
107   Búbánat • előzmény106 2005-11-21 16:57:28
Szellemes.
106   dreboot • előzmény105 2005-11-21 15:45:58
Talán (ránk-)Sosztakovics op.81 \"Dal a Főd-ről\"című filmzenésítést próbálták
legáll:-)
105   Búbánat 2005-11-21 13:22:16
Film készül Kádárról
2005. november 21.

FigyelőNet-lapszemle

Filmet készít Kádár Jánosról Bereményi Géza író, rendező, a Hídember, az eldorádó és más filmek alkotója – írja a Magyar Nemezet.

A Harkányi Szabadegyetemen a rendező kifejtette: a fiataloknak minél előbb meg kell ismerniük az igazságot az 1956-os forradalom és szabadságharc leverését követő gyilkosságok és megtorlások levezénylőjéről. Szerinte ugyanis, ha négy éven belül nem készülne egy ilyen film, kifutna egy olyan generáció, amely minden érdeklődését elveszíti a történelmi igazság iránt. A megoldás csak is az lehet, hogy olyan filmet mutassanak be, amely nem relativizálja a korszak bűneit. Az író Andy Vajna magyar származású producerrel már beszélt tervéről.


Hogy milyen zene készül a filmhez, arról egyelőre nem szól a fáma...
104   Hari Nata 2005-11-18 14:04:21
SEGÍTSÉG !!! - HILFE!!!

Kedves mindenki!

Egy német film feliratozásához szükségem van Gluck Orfeuszának 43. áriájának magyar szövegére.

Az eredeti német szöveg a következő:

Ach, ich habe sie verloren,
all mein Glück ist nun dahin!
Wär, o wär ich nie geboren,
weh, dass ich auf Erden bin!

Eurydike, gib Antwort
o vernimm mich!
O hör\'meine Stimme,
die dich ruft zurück!

Ach, vergebens!
Ruh und Hoffnung,
Trost des Lebens
ist nun nirgends
mehr für mich

Segítségeteket előre is köszönöm!

Üdvözlettel: Hari
103   Búbánat 2005-11-10 10:54:07
Johanna-pumpa
Film

Népszabadság • Fáy Miklós • 2005. november 10.

A címszerepet Tóth Orsolya játssza
A klasszikus mondás szerint ha valami olyan ostobaság, hogy elmondani nem lehet, akkor eléneklik. Mundruczó Kornél Johanna című filmjét látva ebből a szempontból biztosan klasszikus.

Az egész film egyébként is állandóan pumpálódik. Van valami furcsa kis történet, egészen picike magból: egy ápolónő sorra gyógyítgatja a súlyos betegeket azzal a viszonylag egyszerű módszerrel, hogy szexuális kapcsolatra lép velük a betegágyon. Ez persze önmagában kevés, de a történet szép lassan szárnyra kel, a drogfüggő betegből lett ápolónő nem véletlenül Johanna, áldozat és szent, megmentő és megváltó. Rendben van, de ha ezt a történetet prózában próbálnák meg elmondani, még mindig kézenfekvő lenne a kérdés, hogy na, és akkor mi van. Mit kezdjünk ezzel az értékes információval? Mit kezdjünk vele, ha nincsenek a történetben jellemek, csak titkok; ha a tetteknek nincs indoka, hiszen nem tudjuk, ki kicsoda, és mit akar; ha az eseményekben nem a cselekmény kiszámítható vagy váratlan logikáját látjuk, csak a szerző papírfogyasztó szenvedélyét és szép mondatokat író kedvtelését? Még egy kis héliumot bele! Zenét hozzá.

A zene egyrészt fölöslegessé teszi a fenti kérdéseket. Ha egy kórházban mindenféle romantikus szőrzetet viselő, testes operaénekesek a betegek és az orvosok, akik ráadásul énekelve társalognak, akkor igazán fölösleges fáradság a történet logikáját firtatni. Ha énekelve beszélnek, akkor viszonylag sokszor elvész a szavak értelme is, és ha elég jó a zene - ami ebben az esetben éppenséggel elég jó, Tallér Zsófia nyomasztó muzsikát írt a nyomasztó környezetbe -, akkor annak van saját értelme, ritmusa, célja, és nem kell többé azzal bajlódni, hogy honnan hová megyünk. Violinkulcstól indulunk, és kettős ütemvonallal végzünk.

Mindehhez a filmszalag már szinte ajándék. Zöldre világított, alagsori terek, vér, művér, izzadság, sötétség, egy alfelét lavórban mosdató nő, egy csúnya profil, de szép mosoly, Tóth Orsié, akiről nem derül ki, hogy milyen színésznő, mert csak komor arccal megy folyosón és kórteremben, még a hangja sem az övé, Wierdl Eszter énekel helyette. Málló vakolat, égő szemeteszacskók, fecskendők, infúzióspalackok, kopott, elvékonyodott fehér köpenyek, rossz, csíkos pizsamák, bütykös lábfejek, testek a szép förtelmességükkel. A végeredmény az, hogy Mundruczó Kornél filmje legalábbis valamilyen. Nem másolat, megy a maga útján. Tehetséges. Nem enged el öt perccel a stáblista után. Legyen ennyi most elég, mert több nincs.
102   Búbánat • előzmény100 2005-09-09 12:42:01
Meg sem köszönöd, hogy meghagytam Neked a 100-at?
101   Búbánat • előzmény100 2005-09-09 12:40:58
Megnevezve volt, és ott is játszódott a történet szerint a film bizonyos jelenetei, de a külső képek alapján, amit láttunk, azt nem ott vették fel.
100   Megén • előzmény99 2005-09-09 12:37:21
Kösz az ismertetést, sajnos tegnap nem volt lehetőségem 9-ig tévé közelébe kerülni. De beleolvastam a tévéújságba, és ott már az állt, hogy Jozefina kapcsolatáról mesél a nagynéni a leánynak. Volt benne Martonvásár is?
99   Búbánat • előzmény97 2005-09-09 12:27:41
A film a Mesternek a Teréz nővére, Josephine közötti kapcsolatára, s annak gyümölcsére fókuszál. Azt a viszonyt mutatja be, amit Teréz a film végén elmesél a lánynak. Mindez megelevenedik a képeskönyvben. A film érdeme, hogy bemutatja Beethoven ifjúságának egy kevéssé ismert szakaszát. Sok szép külső és műtermi felvétel segítségével a rendező ügyesen ábrázolja a kor szokásait, divatját, bemutatja a századforduló tájékán élő emberek egymás közötti kapcsolatát; látunk szép ruhákat, szép házakat, palotabelsőket, szép lovakat, hintókat, kastélyokat, tavakat, fasorokat és hallunk hozzá szép zenéket. Egy kellemes romantikus, érzelmekben dús filmet láthattunk. Aki érzékeny a realitásokra, annak a film megtekintése nem javallott.
98   mimi59 • előzmény87 2005-09-08 15:16:32
Azt még jobban sajnálom, hogy nem Neked címeztem a választ.
dv.mimi
97   Megén • előzmény96 2005-09-08 13:55:49
Na most ki kíváncsi Terézke viszonyára a Mesterrel, amikor Minona nem is az ő lánya!? Már ahogy a beharangozóból kiolvasom.
96   Búbánat 2005-09-08 13:01:17
Ma este a Duna Tv-ben (20:00 órától) A halhatatlan kedves - francia-német tévéfilm (1996 - 108 perc) Rendező: Fabrice Cazeneuve
A történet röviden: Minona makacsul faggatja nagynénjét, Brunswick Terézt származásának titkáról. Mert úgy hallotta az egyik cselédtől, hogy apja nem Christoph von Stakelberg gróf, hanem a zseniális zeneszerző, Beethoven. A fiatal lány úgy véli, es sok mindent megmagyarázna: titokzatos nevét, amelynek tükörolvasata Anonim, vagyis Névtelen, valamint Stakelberg szívtelen bánásmódját. Teréz felháborodottan tiltakozik, ám egy este mégis elmeséli, milyen viszony fűzte Beethovenhez...
95   Búbánat • előzmény94 2005-04-27 17:07:41
Szerintem igen, hiszen a kábel-és égi csatornákon rengeteg régi film megy; nem hiszem, hogy a mai fiatalokat csak a kortárs filmek nézése kötik le... De tény és igaz, \"mindenevőnek\" kell lennie az illetőnek, akit érdekel még a művészetek terén is a régmúlt legendái, titkai, személyiségei...
94   Megén • előzmény93 2005-04-27 16:19:41
Emlékszik még rajtunk kívül valaki rájuk? ;-)
93   Búbánat 2005-04-27 15:36:36
Újabb gyászhír!
97 éves korában tegnap otthonában elhunyt Sir John Mills brit színész – jelentette a BBC.
A színművész több mint ötven éves pályafutása során száznál is több filmben játszott, közöttük például az 1956-ban forgatott Háború és békében. 1971-ben Oscar-díjat kapott. Rövid ideig tartó betegségéről nem közöltek további részleteket.
92   mimi59 • előzmény75 2005-04-27 14:25:38
Sajnálom, nagyon régen jártam erre. Azt még jobban , hogy nem tudok segíteni.
Üdv.mimi
91   Momo • előzmény87 2005-04-27 14:08:39
Én ugyan az ’Előzés’ (Il sorpasso – 1962) című filmet nem láttam, de híres betétdalát a -t ismerem.
Ez Eduardo Vianello szerzeménye.
Itthon Koós János is elénekelte valamikor...
90   Megén • előzmény89 2005-04-27 11:44:22
Szerettem mind a két testvért, Maria nagy színésznő volt. Sajnálom. Nem sokat tud róla a magyar közvélemény. Talán csak azok emlékeznek rá, akik látták - nagyon régen - filmekben.
89   Búbánat 2005-04-27 10:30:28
Elhunyt Maria Schell
NOL • Népszabadság Online • 2005. április 27.
Kedden este elhunyt Maria Schell színésznő, aki az ötvenes évektől a német film egyik legnagyobb csillaga, nemzedékek bálványa volt.

Hetvenkilenc évesen, karintiai otthonában érte a halál. Szövődményes tüdőgyulladás végzett vele - jelentette szerdán az osztrák ORF rádió.
Nagy érzések hiteles megjelenítőjeként ünnepelt filmsztár volt a múlt század ötvenes éveitől. Az utolsó híd című háborúellenes filmben nyújtott remeklése tette világhírűvé1954-ben, amikor elnyerte a legjobb női alakítás díját a Cannes-i Filmfesztiválon.
1926. január 15-én született Bécsben egy svájci író és egy osztrák színésznő gyermekeként. 12 éves volt, amikor családja Svájcba költözött. Tizenhat évesen kapta első filmszerepét. A hatvanas évektől több mint húsz éven át szerepelt nemzetközi produkciókban olyan híres partnerekkel, mint Marcello Mastroianni, Gary Cooper, Marlon Brando és Romy Schneider. Legismertebb filmjei: Az utolsó híd (1954), a Patkányfogó (1956), Fehér éjszakák (1957), A Karamazov testvérek (1957). Színpadon és tévéjátékokban is sokoldalú, meggyőző színészi alakításokat nyújtott.
Utoljára 2002 januárjában jelent meg a nyilvánosság előtt. Részt vett Bécsben testvére, Maximilian Schell Nővérem, Maria című filmjének bemutatóján. (MTI)
  
Műsorajánló
Mai ajánlat:
16:00 : Budapest
Belvárosi Nagyboldogasszony Főplébánia-templom

"Orgonahangverseny"

18:00 : Budapest
Corvin Művelődési Ház - Erzsébetligeti Színház

Adventre hangolva
Ünnepi koncert a Honvéd Férfikarral

19:00 : Budapest
Zeneakadémia, Solti György Kamaraterem

Megyesi Zoltán (tenor), Viviane Hagner, Alexander Janiczek (hegedű), Rafael Rosenfeld (cselló), Pivon Gabriella (fuvola), Heinz Holliger (oboa), Reto Bieri, Klenyán Csaba (klarinét), Lakatos György (fagott), Szőke Zoltán (kürt), Simon Izabella, Várjon Dénes (zongora)
A Zeneakadémia Vonószenekara
Vezényel: Heinz Holliger
kamara.hu – a Zeneakadémia kamarazenei fesztiválja
Üveggyöngyjáték
LIGETI: Hat bagatell
BEETHOVEN: B-dúr klarinéttrió, op. 11
HAYDN: 25. (G-dúr) zongoratrió, Hob. XV:25
HEINZ HOLLIGER: Rechant
BARTÓK: Divertimento, BB 118

19:30 : Budapest
Zeneakadémia, Nagyterem

Vigh Andrea (hárfa), Klukon Edit, Ránki Dezső (zongora), Drahos Béla (fuvola), Szatmári Zsolt (klarinét)
Accord Quartet
Debussy-est a szerző halálának 100. évfordulójára
DEBUSSY: Egy faun délutánja
DEBUSSY: Szonáta fuvolára, brácsára és hárfára
DEBUSSY: Két tánc
DEBUSSY: Fehéren és feketén
DEBUSSY: Lindaraja
DEBUSSY: Hat antik felirat
DEBUSSY: Kis szvit

19:30 : Budapest
Bartók Béla Nemzeti Hangversenyterem

Baráth Emőke, Szutrély Katalin, Megyesi Zoltán, Najbauer Lóránt
Purcell Kórus
Orfeo Zenekar
koncertmester: Simon Standage
Vezényel: Vashegyi György
MOZART: C-dúr („Jupiter”) szimfónia K. 551
MOZART: c-moll mise, K. 427
19:00 : Pécs
Kodály Központ

Giovanni Guzzo (hegedű)
Pannon Filharmonikusok
Vezényel: Howard Williams
BERNSTEIN: Candide − nyitány
BERNSTEIN: Szerenád – Platón: A lakoma című műve nyomán
ELGAR: II. szimfónia
A mai nap
született:
1942 • Daniel Barenboim, karmester, zongorista
elhunyt:
1787 • Christoph Willibald Gluck, zeneszerző (sz. 1714)
1963 • Reiner Frigyes, karmester (sz. 1888)