vissza a cimoldalra
2017-09-23
részletes keresés    Café Momus on Facebook rss
Bejelentkezés
Név
Jelszó
Regisztráció
Legfrissebb fórumaink
A komolyzene jelene és jövője Magyarországon (2272)
Mi újság a Magyar Állami Operaházban? (59735)
Nemzeti Hangversenyterem - és más helyszínek (3832)
Társművészetek (1196)
Haladjunk tovább... (121)
Milyen zenét hallgatsz most? (24970)
Momus társalgó (6046)
Kedvenc előadók (2796)
Kedvenc művek (141)
Kedvenc felvételek (148)

Olvasói levelek (11086)
A csapos közbeszól (94)

Bánk bán (2928)
Bartók Béla szellemisége (171)
Kodály Zoltán (335)
Élő közvetítések (6580)
Házy Erzsébet művészete és pályája (4043)
Karmesterekről, karmesterségről-"úgy általában" (628)
A magyar zenei élet elfeledett vagy kevéssé ismert művészei (219)
Operett a magyar rádióban (1949-1990) (2307)
Magyar Televízió opera-, balett- és operett közvetítései - hazai produkciók (1106)
Ferencsik János (70)
Lehár Ferenc (565)
Operett, mint színpadi műfaj (3247)
Kemény Egon zeneszerző (Wien, 1905 - Budapest, 1969) (1052)
Franz Schmidt (2888)
Momus-játék (5338)
Udvardy Tibor (140)

Fórumok teljes listája
Impresszum

megjelenteti:
Café Momus Egyesület
adószám:
18240531-1-43

apróhirdetés feladása:

Fórum - Szkrjabin (Bob, 2003-09-06 15:44:26)

   
533 • Búbánat 2017-09-14 16:39:27
Tervezői gondolatok a Gödöllői Szentháromság Templomról

www.építészfórum.hu


Nagy Tamás, építész tervező:

„A templom centrális tere a szentélyre, mint középpontra szervezett. Mint ahogy a három épületszárny veszi körbe az udvart, úgy öleli körbe a karzat „U” alakú tere a szentélyt, az épületegyüttes igazi középpontját. Az apszis nem csak formájában különbözik a többi térelemtől (az egyetlen íves forma az épületen), de színvilágában is. A 63 színes üvegablak rejtett üzenetet tartalmaz. Alexander Szkrjabin, századvégi orosz zeneszerző kutatása eredményeképpen, mely a zenei hangok és a színek összefüggésére irányult, létrehozott egy mátrixot, melyben minden hangnak egy szín felel meg. Ezt a hang–szín kódot felhasználva, az íves fal ablakaira a Kyrie eleison, könyörgésünk gregorián dallamát írtam fel.”
532 • smaragd 2017-09-13 16:56:28


A ZENE ÖRÖK

MAGYAR RÁDIÓ ZENEI EGYÜTTESEK
2017/2018

DOHNÁNYI-BÉRLET
2017. szeptember 28. csütörtök 19:30
MÜPA, BARTÓK BÉLA NEMZETI HANGVERSENYTEREM

"LÁTOMÁSOK A TŰZRŐL ÉS A HALÁLRÓL"

Szkrjabin: Az extázis költeménye
Liszt: Haláltánc
Liszt: Prometheus
Szkrjabin:  A tűz költeménye (Prometheus)
Zongoraszóló: Báll Dávid

Vezényel: Kovács János
Közreműködik: Magyar Rádió Szimfonikus Zenekara, Énekkara, Ránki Dezső (zongora)

  Semmi kétség, hogy a 19. század legnagyobb hatású zeneszerzői között előkelő hely illeti Liszt Ferencet. Újragondolta a versenymű műfaját - például a Haláltáncban - valamint megálmodta a szimfonikus költemény ideáját, mely a legkülönbözőbb stílusú és szemléletű zeneszerzők Csajkovszkij, Richard Strauss, Smetana, Rachmaninov, sőt, a fiatal Bartók - számára jelentett referenciát. A liszti elgondolás egyik legkülönösebb, legizgalmasabb, legrejtélyesebb leágazása pedig Szkrjabin nevéhez kapcsolódik.



531 • Ardelao Előzmény 530 2017-09-09 08:49:28

„Pintér Éva

ALEXSZANDR SZKRJABIN:
ETŰDÖK


(1986) Július 14. Kossuth 9 h

(2. rész)


„Ugyancsak fontos stílusjegy Szkrajbin etűdjeiben a nagy ugrások, a szélesre „kifeszített basszusfigurációk használata, amely néhány művében a lejátszhatóság határait súrolja: a bal kéz szólamának technikai igényessége nem hogy egyenrangú a jobb kezével, hanem szinte túlszárnyalja a jobb kéz szólamának nehézségét. Ez a – Szkrjabin zongoramuzsikáját mindvégig jellemző – virtuóz balkéz-technika a zeneszerző zongorista pályafutásának egyik nehéz korszakából eredeztethető: az alig huszonéves Szkrjabin csak bal kézzel gyakorolhatott (ekkor keletkezett bal kézre írt Prelűdje és Noktürnje , op. 9). […] keze meggyógyult. Hogy az egyoldalú gyakorlási időszak milyen mértékben fejlesztette ki Szkrjabin balkéz-technikáját, az a balkezes darabokkal egyidőben komponált op. 8-as etűdsorozat számos darabja illusztrálja – legjobban talán a befejező, 12-es számú disz-moll etűd . A basszusszólam szakadatlanul száguldó trioláival, hatalmas ugrásaival, gyakran csak „törve” játszható kettősfogásaival Szkrjabin olyan elementáris hatást ér el, mely csak Chopin Forradalmi etűdjének viharos lendületéhez hasonlítható.

[…]

[…] „Viharmadár”-etűdként emlegették. […]

( SCRIABIN PLAYS SCRIABIN ETUDE Op 8 No 12 )

A magasrendű technikai követelményekkel Szkrjabin nemcsak csillogó virtuozitásra törekedett: etűdjei abban az értelemben is „tanulmányok”, hogy a zeneszerző egy-egy technikai elem segítségével új hangszíneket, hangzásbeli árnyalatokat kísérletez ki. 1903-ban keletkezett Fisz-dúr etűdje (op. 42 No. 3) […], ahol […] olyan szivárványosan csillámló színhatást alakít ki, amely későbbi műveinek (különösen 10. szonátájának ) villódzó-zsongó trillaeffektuasait előlegezi:

[…]

[…] a ritmust is újszerű hanghatások elérésére használja fel. Etűdjeiben különösen fontos szerepet játszik a különböző ritmusértékeket (pl. triolát és kvintolát) egymással szembesítő poliritmika . […]

[…]

[…] zongorajátékából a kortársak elsősorban a különösen finom rubato-játékot, a rendkívül rugalmas agogikát méltatták. Kompozícióinak bonyolult ritmikája legtöbbször valójában kísérlet ennek a játéknak egzakt kottaértékekkel való rögzítésére, s ez okozza számos Szkrjabin etűdben a metrikai keretek fellazítását is. […] Minden műben dúl a metrum és a ritmus harca. […] legkonzekvensebben talán az op. 42-es sorozat utolsó, Esz-dúr etűdjében . […]

( Alexander Scriabin ‒ 8 Etudes, Op.42 )

[…]

[…] 1907-08 között keletkezett Négy zongoradarabjának (op. 56.) utolsó, Etűd tételében […] szétfeszíti a tonalitás kereteit […]

( Alexander Scriabin ‒ 4 Pieces, Op.56 )

[…]

Késői műveiben Szkrjabin a hagyományos hármashangzat-terc-építkezés felől egyre inkább a kvart felépítésű akkordok felé fordul, eljut az atonalitásig, az extrém kromatikáig és harmónai feszültségekig […] különösen érdekes és jellemző módon pl. az op. 65-ös etűdök első darabjában. […] oktávok helyett nóna -meneteket ír. […] maga is érezte, hogy utolsó etűdsorozatával túllépett a tradicionális etűd műfaján. 1912 nyarán így írt egy barátjának: „Olyan dolgokról tudósítalak, mely számomra örvendetes, számodra talán érdektelen, ám a klasszkus hit vádelmező számára igen fájdalmas: egy általad is ismert zeneszerző három etűdöt komponált! Kvintekben (borzalom!), nónákban (mily perverz!) és … nagyszeptimekben (az utolsó szentségtörés?!). Mit fog szólni ehhez a világ …?” Szkrjabin ironikus aggálya alaptalannak bizonyult: utolsó etűdsorozatát az utókor a zeneszerző egyik legegyénibb hangú, legérdekesebb alkotásaként tartja számon.”

( Scriabin - Etude Op.65 No.1 )
530 • Ardelao 2017-09-08 22:19:07

Kivonat „A HÉT ZENEMŰVE” c. kiadványból (szerkesztette: Kroó György), amely az 1985. év októberétől az 1986. év szeptember végéig terjedő időszakot öleli fel.

„Pintér Éva

ALEXSZANDR SZKRJABIN:
ETŰDÖK

(1986) Július 14. Kossuth 9 h

(1. rész)

A Szkrjabin állítólag úgy szerette Chopin muzsikáját, hogy Chopin-kottákkal a párnája alatt aludt éjszakánként. A effajta visszaemlékezések ugyan gyakran túlzottak, sokszor inkább anekdotába illőek – de mint minden anekdotának, ennek is van valóság-alapja: Alekszandr Szkrjabin zeneszerzői és zongorista pályafutásának első időszakát döntő módon Chopin zongoramuzsikája határozta meg. „Barátnak, fivérnek tekintettem őt” – mondta később Szkrjabin ifjúkori vonzalmáról: mazurkák, keringők, prelűdök mutatják életművében Chopin műfajainak, zongorastílusának, forma- és harmóniavilágának hatását. Két műfaj ezek közül Szkrjabint egész életében végigkísérte: a prelűd mint általános megjelölés rövid karakterdarabokra, és az etűd mint zongorajáték különböző technikai-zenei lehetőségeivel foglalkozó kompozíció. Szkrjabin három etűdsorozata közül az első (Tizenkét etűd op. 8) 1894-ben keletkezett; ezt követte 9 évvel később a Nyolc etűd op. 42. A késői Szkrjabin-stílust képviseli a Három etűd op. 65. E három sorozat mellett még három opuszban szereplő etűd: a Három zongoradarab (op. 2), illetve a Három zongoradarab (op. 49) első, valamint az op. 56-os Négy zongoradarab utolsó kompozíciója.

Az etűd Szkrjabin számára a romantika, Chopin és Liszt öröksége: nem pedagógiai célzatú ujjgyakorlat, hanem csillogó hangversenydarab, mely egyrészt virtuozitásával kápráztat el, másrészt zenei igényességével messze túllépi a technikai tanulmány kereteit. Az ördöngős technikai nehézségek, a szinte már lejátszhatatlanságig bonyolult zongorafaktúra Szrjabin etűdjeiben is a darabok legjellemzőbb vonása; ugyanakkor azonban e kompozíciók a szkrjabini életmű ritmikai-harmóniai-stiláris alakulásáról, fejlődéséről is képet adnak: hogyan formálja át a zeneszerző-előadóművész a romantikus zongoramuzsika technikai-zenei eszköztárát, s hogyan fejleszt ki ezekből az eszközökből egyedi nyelvezetet.

A korai etűdök mély Chopin hatásról tanúskodnak, melodikában és harmonizálásban egyaránt. (Szkrjabin maga mondta később, hogy ifjúkorában „Chopiniánus” volt. Legelső etűdjének, az 1887-ből származó, 15 évesen komponált cisz-moll etűdnek (op. 2 No. 1) az alaphang oktávra felfutó, majd onnan visszahajló dallamszkémája sok Chopin-műből ismerős, a g-moll noktürnből (op. 15 No. 3) éppúgy, mint a c-moll mazurkából (op. 30 No. 1). […]

(Horowitz - Scriabin: Etude for piano in C# minor, Op. 2 no. 1 )

[…]

A nyilvánvaló reminiszcenciák ellenére is súlyos tévedés lenne azonban Szkrjabin műveiben Chopin utánzatokat látni. […] ha egyes darabjainak melódiafordulatai, harmóniái Chopin muzsikájára rímelnek vissza, úgy ezek inkább csak külsőséges jegyei egyfajta lelki rokonságnak, kettejük sok szempontból hasonló zeneszerzői és előadói alkatának. Boris de Schloezer így ír Szkrjabin és Chopin zongorastílusának kapcsolatáról: „[…] Mi teszi őket hasonlóvá? Az erős érzékenység, a kifinomult érzelmesség, a majdnem beteges gyengédség; de éppúgy a lázas szenvedések kiváltotta krízisek, a vonzódás melankolikus álmokhoz s hevesen robbanó indulatokhoz.”

[…] feltűnő, hogy Szkrjabin már korai etűdjeiben is olyan jellegzetes-egyedi technikai és zenei eszköztárral rendelkezik, amely szorosan kapcsolódik a zongoraművész Szkrjabin interpretációs stílusához. […] már a 15 évesen komponált cisz-moll etűd is számos olyan technikai-zenei megoldást mutat, melyek később is karakterisztikus vonásai maradnak Szkrjabin zongorastílusának. Jellemzőek a telt, nagy fogások, a gyakori akkordrepetíciók, a bal és jobb kéz hüvelykujjának keresztezése, ahol a bal kéz legfelső szólama magasabban fekszik, mint a jobb kéz akkordjainak legalsó szólama. Ezt a keresztező technikát (mely gyakran önálló és fontos szólamot bíz a hüvelykujjal játszott hangokra) mutatja az op. 8-as sorozat b-moll etűdje (No. 11) […]

(Sviatoslav Richter plays Scriabin Etude Op. 8 No. 11 )

(Folyt. köv.)
529 • Búbánat 2017-09-01 09:18:31
A Bartók Rádióban ma 14.09 -15.00 között egy élő koncertről hangzik el Szkrjabin IX: szonátája (Fekete mise).

A Lantos István zongoraművész előadásában elhangzó darab előtt Beethoven: f-moll (Appassionata) szonáta Op. 57., Szkrjabin műve után meg Prokofjev VII. szonátáját játssza.

(Pesti Vigadó, 1983. február 18.)
528 • smaragd 2017-08-05 14:25:51

RTV RÉSZLETES

INTERJÚ KOVÁCS GÉZÁVAL, az MRZE ügyvezető igazgatójával

"A zenei élet színe-java"

benne az új évad programjai között szerepel, kiemelem:

"A Dohnányi  bérlettel a Művészetek Palotájában található Bartók Béla Nemzeti Hangversenyterem koncertjei látogathatók, itt olyan grandiózus művek szólalnak meg, mint...Szkrjabin költői poémái, a Magyar Rádió Szimfonikus Zenekara adja elő Kovács János karmester és az egyik legnagyobb ma élő zongorista, Ránki Dezső közreműködésével."
527 • Ardelao 2017-07-15 20:23:51

Münchner Klavierpodium 2017

„Das „Münchner Klavierpodium“ ist für Teilnehmer aller Nationalitäten ausgeschrieben und verfolgt den unkommerziellen Zweck, jungen Musikern die Möglichkeit zu bieten, ihr Talent unter Beweis zu stellen und als Preisträger Konzerterfahrung zu gewinnen. Die Teilnehmer werden in 5 Alterskategorien bewertet:

I 5 - 7 Jahre
II 8 - 10 Jahre
III 11 - 13 Jahre
IV 14 - 16 Jahre
V 17 - 25 Jahre

Stichtag ist der erste Tag des Wettbewerbs (29. Juni) .”

Ha a fenti linket megnyitjuk, a „Müncheni zongorapódium” elnevezésű, fiatalok számára meghirdetett, nemzetközi versenyről valamennyi információ elolvasható. A versenyen induló művészpalánták vagy ifjú művészek a zsűri által megjelölt művekből választhatnak, azokat kotta nélkül kell lejátszaniuk. Érdekesség: A választható zeneművek között – az első és a második korcsoport számára megjelöltek kivételével – minden esetben szerepel Szkrjabin mű. Szkrjabin tehát, úgy tűnik „élt, él és élni fog” (?) :)

A III. korcsoport számára kiírva::

Prélude es-moll op.11 Nr.14

vagy

Prélude g-moll op.11 Nr.22

A IV. korcsoport számára kiírva:

Prélude c-moll op.11 Nr.20

Az V. korcsoport számára kiírva:

Prélude d-moll op.11 Nr.24
526 • Ardelao Előzmény 525 2017-04-27 22:58:32

A nap befejezéseként még egy Szkrjabin remekmű:

Skrjabin - Vers la flamme
525 • smaragd Előzmény 523 2017-04-27 13:33:46

Elolvastam, meghallgattam és köszönöm.
524 • Ardelao 2017-04-27 10:47:39

Skrjabin : Sonate Nr. 9 op. 68
523 • Ardelao 2017-04-27 09:34:03

Néhány gondolat Szkrjabin halálának 102-ik évfordulóján. (1915. április 27.)


Idézetek Jurij Vszevolovodics Keldis „AZ OROSZ ZENE TÖRTÉNETE” című könyvében a zeneszerzőről írottakból:


„Alekszandr Nyikolajevics Szkrjabin Moszkvában született (1872.január 6-án), itt végezte zenei tanulmányait, és itt töltötte élete nagyobb részét. Anyja tehetséges zongoraművésznő volt, akit korai halála meggátolt abban, hogy álmai valóra váljanak s hangversenyeket adjon. Szkrjabin még gyermek volt, amikor anyját elvesztette. Atyjával, aki diplomáciai szolgálatban állott, s így többször külföldön – a Keleten volt, - csak azokban a rövid időközökben találkozott, amelyeket az édesapa Moszkvában töltött. Szkrjabint nagyanyja és atyai nagynénje nevelte, féltő szeretettel véve körül kisfiút. Ez a valóságos „melegházi” nevelés számos olyan jellemvonás forrása lett, amely egész életére kihatott, s megérződött műveiben is. Fokozottan érzékennyé vált, minden benyomás a lelke mélyéig hatolt, egocentrikus volt s teljesen elszakadt az élettől.”



„Már mint zsenge gyermek kitűnik különféle művészi adottságaival. Ötéves korában hallás után játszik zongorán. Rendszeres zenei tanulmányait azonban elég későn kezdi el, hacsak a nagynénjével való alkalomszerű zenei foglalkozásokat nem számítjuk. . . .

A zenei előtanulmányok után 1888-ban mindjárt a moszkvai Konzervatórium egyik felsőbb osztályába léphetett. Zongorázni Szafonovnál tanul. Szafonov büszke tanítványának tehetségére, elragadtatással beszél róla és később ő lesz Szkrjabin műveinek egyik leglelkesebb propagátora. . . .

Nagyjelentőségű volt számára, hogy 1894-ben megismerkedett Beljajevvel. Mind maga Beljajev, mind körének számos tagja szeretettel támogatta, köztük is különösen Ljadov és Sztaszov. Beljajev elvállalta Szkrjabin műveinek kiadását, és 1895-96-ban külföldi hangversenykörutat szervez számára. Visszatérve Oroszországba, sok időt fordít a zongoraművészetre, számos hangversenyt ad. . . .

Műveit nagy átérzéssel maga a szerző adja elő. Játékának feltűnő, egyéni jellege van. Nem a ragyogó, hatalmas külső virtuozitással, hanem az árnyalatok páratlan gazdagságával és finomságával ragadta el a közönséget. A hangárnyalatok sokfélesége, a hajlékony, könnyed és állandóan változó ritmus különös, remegő, érzelmi szint adott játékának. Mint zongoraművész különösképpen nagyszerű pedálkezelésével tűnt ki. Ezzel légiesen átlátszó koloritot és a hangszínek könnyed villódzását érte el. Előadását tiszta és feszült expresszivitás szőtte át, ezt egyik bírálója találóan nevezte az idegek technikájának. Játékának belső érzelmi heve, művészi fennköltsége gyakran feledtették a hangzás-erő hiányát.
Filozófiai nézetei a kilencvenes évek végén alakultak ki. Sok filozófiai művet olvas, s gondosan jegyzeteli olvasmányait, választ keres izgató világnézeti kérdésekre. . . .

Már kora ifjúságában szükségesnek érezte, hogy az élethez, az emberekhez, a fennálló erkölcsi és társadalmi rendhez való viszonyát meghatározza. Érdekes a vázlatkönyvében egy feljegyzése, amelyet abban az időben írt, mikor első zongora-szonátáján dolgozott;
’Húsz éves vagyok: megbetegedett a kezem. Ez életem legnagyobb eseménye. A sors üzenete. Akadály az annyira kívánt cél, a hír és a dicsőség elérésében. Az orvosok azt mondják, hogy leküzdhetetlen akadály. Ez életem első komoly megpróbáltatása. De egyúttal alkalom az első komoly elgondolkozásra: elemzéshez kezdek. Az a sejtelmem, hogy nem tudok meggyógyulni, a legsötétebb hangulatot kelti bennem. Először gondolkodom az élet értékéről, a vallásról, Istenről. Még mindig erős a hitem benne (inkább – úgy tűnik – Jehovában hiszek, mint Krisztusban). Forrón, szívből imádkozom, templomba járok. . . Zúgolódom sorsom és Isten ellen. Megírom az első szonátát a gyászindulóval.’
Itt Szkrjabin képzeleteiben még teljes a homály. A fiatal Szkrjabin néha hajlamos arra, hogy egészen lemondjon szubjektivitásáról és belső ellentmondásainak megoldhatatlan köréből a természettel való panteisztikus összeolvadásban keresi a kiutat. Később azonban közömbössé vált a természet szépségeivel szemben. Egyik közeli ismerőse ’a természet dilettánsának’ nevezte azt a Szkrjabint, aki ifjúkorában igen fogékony volt a természeti benyomásokra és azokat mélyen és szenvedéllyel átélte.

A természettel szembeni közömbösség a természettel való összeolvadás elvének elvetéséhez vezetett, amit Szkrjabin ugyanúgy felszámolt magában, mint a keresztény vallás tanítását, és szélsőséges, korlátlan szubjektivizmusba csapott át. A századfordulóra eső egyik írásában közli, hogy leküzdötte nyomott hangulatát, győzött önmagán és az ismeretlen Istenbe vetett hiten. Az Isten ellen való lázadozásai összekapcsolódnak saját messiási szerepének hangsúlyozásával. Felismerve énjének ’korlátlan erejét’, ’korlátlan hatalmát’ és ’győzhetetlenségét’, valamennyi embert el akarja vezetni az általa elért diadalhoz, hogy önbizalmat öntsön beléjük és megszabadítsa őket a tudatlanság és a gyöngeség okozta szenvedésektől.

Innen már csak egy lépés volt az önistenítéshez és ahhoz, hogy magát tekintse a világ alkotójának, ami a szubjektív idealizmus legfelső foka. Ennek a nézetnek világos kifejezését találjuk a következő évekből származó filozófiai feljegyzéseiben. Szerinte ’ez az egész világ, amelyet én külsőnek tekintek,’ tisztán szubjektív, szellemi tevékenység eredménye. Ez nem egyéb, mint az antitézis, amit maga az egyéni tudat teremt.

Szkrjabin műveit azonban távolról sem kell csupán elvontan misztikus, filozófiai programú alkotásoknak tekintenünk. Az elgondolás idealista volta ellenére zenéjüket számos életteli realista elem szövi át. A szerző eszmei kereséseinek feszültségét gyakran kíséri éles lelki harc, nehéz és kínzó kétség. Ez felfokozott érzelmekkel, drámai pátosszal, energiával és célratöréssel tölti meg a zenét. Az érzelmek gazdagsága, a kifejezés ereje és a zene tisztasága tekintetében Szkrjabin művészetében a kilencszázas évekből származó alkotásai jelentik a csúcspontot.

1904-ben olyan anyagi körülmények közé jut, hogy teljesen az alkotó munkának szentelheti életét, lemond konzervatóriumi katedrájáról és külföldre utazik. Állandó tartózkodási helyül Svájcot választja, de gyakran utazik más országokba is. 1905 tavaszán részt vesz az ’Isteni költemény’ párizsi előadásán, melyet Nikisch Artur vezényel. 1906 végén és 1907 elején zongora-hangversenyeket ad Amerikában. Az 1905.-1906. évi forradalom egész időszakát külföldön éli át. Minthogy azonban a szubjektív idealizmus szélsősége tartotta hatalmában és minden eseményt kívülről, misztikus vágyainak és várakozásainak prizmáján át látott, természetesen nem tudta megérteni a forradalom reális politikai értelmét.

A forradalom éveiben születik meg Szkrjabinban a Misztérium zenei elgondolása, vagyis ama nagyszabású vallásos-művészi aktusé, amelynek teljesülése, a zeneszerző elképzelése szerint ’világkataklizmát’, ’a mai ember nem eltűnését’ és a szellemnek az anyagi-fizikai érzékiség fogságából való megszabadulását eredményezi. A Misztérium megírását Szkrjabin a legnagyobb hőstettnek fogta fel, melynek a végrehajtására önmagát tartotta hivatottnak. A mű terve keresztény apokaliptikus elemeket tartalmaz, keverve óhindu vallási tanításokkal és az abban az időben divatos teozófiával. Lázálomszerű abszurditása ellenére a Misztérium gondolata volt Szkrjabin alkotói munkásságának vezérfonala életének utolsó, 1907-1915 közötti szakaszában. Ez határozza meg valamennyi ez időben keletkezett művének tartalmát. Misztikus elképzelésének egyes részleteivel mintegy elő akarta készíteni önmagát és az emberiséget a ’világ átalakulásának’ nagy titkára.

Minél inkább hatalmába keríti Szkrajbint a Misztérium eszméje, annál inkább távolodik a bizonytalan jövőbe annak megvalósítása. Míg azon ábrándozik, hogy alkotó tevékenységének határait mindent elnyelő kozmikus méretekig nagyítja, a valóságban annál inkább belemerül a szűken szubjektív, képzeletbeli, minden realitástól elszakadt élmények szférájába. Ez zenei nyelvének nagymérvű kifinomulását, zenei formáinak elaprózódását eredményezi. A ’Prometheus’után nem ír többé nagy szimfonikus művet. Csak a kamarazenei zongoradarabok műfajában hoz újat, de ezek is egyre inkább miniatűr és töredékes jellegűek. Ebben nyilvánul meg alkotásának egyik alapvető ellentmondása, amely szubjektív, idealista világnézetével függ össze.

1913-ban elkezdi a ’Bevezető aktus’-t (L’acte préalable), ami a Misztérium-nak mintegy a küszöbe akar lenni. A Bevezető aktust hatalmas szintetikus jellegű alkotásnak képzeli, mely felöleli az oratórium, a tánc ás a színpadi játék elemeit. . . . .
A Bevezető aktus kidolgozását váratlan halála szakítja meg. . . . 1915. április 14 (27)-én meghal. „

Szkrjabin műveiről korábban már sok szó esett. Művészi hagyatéka ellentmondásos.

„A zeneszerző alkotó tevékenységének csúcsán méltó folytatója volt az orosz klasszikus zene mélyen eszmei tartalmú nemes hagyományainak. Tagadhatatlan, hogy egyes műveiben negatív, dekadens vonásokat is találunk. Ez szükségessé teszi, hogy alkotásait ne sematikusan bíráljuk. Amikor történelmi szerepét méltatjuk az orosz zene fejlődésében, tisztában kell lennünk a reá jellemző eszmei és stílusbeli ellentmondásokkal.
Műveiből sok minden ma is közel áll hozzánk, nagy művészi értéke napjainkban is megvan.”





Skrjabin: Le poème de l'extase

hr-Sinfonieorchester (Frankfurt Radio Symphony Orchestra) ∙
Markus Stenz, Dirigent


522 • Ardelao Előzmény 521 2017-01-07 10:16:55

A.V. Lunacsarszkij:

Mit jelent Szkrjabin a mának?

3. rész

„Szkrjabint ez a tapasztalata, természetének szenvedélyessége és fékezhetetlensége, zsenialitása és metafizikus szemléletmódja vezette arra az őrültnek tetsző gondolatra, hogy éppen ő, Szkrjabin hivatott arra, hogy alkotó szelleme, a hangok feletti uralma segítségével, a zene profetikus erejével – vagy még inkább mágikus hatásának felidézésével – megmentse a világot, felszabadítsa a szellemet, és igazi harmóniával töltse be az árnyékkal, bajjal teli életet.

Ez a nagyon is hóbortosnak tűnő gondolat logikus folyománya Szkrjabin zseniális művészi alkatának, amely legtisztábban abban a tervében jutott kifejezésre, hogy hatalmas zenei misztériumjátékot akart írni, amelynek zenéjét fények és színek, énekhangok és szavalatok kísérték volna.

Szkrjabint lelkesedése odáig sodorta, hogy azt képzelte: ha misztériuma elkészül és előadják, ugyanolyan csoda történik, mint amilyen az Orpheusz-legendában történt.

A világot átjárja majd ez a muzsika, s a misztérium pátosza megrendíti majd. A szellem magához tér, és alkotó élete új, méltóságteljes, tudatos mederbe terelődik. Egyszóval bekövetkezik az, ami különböző népek mitológiájában a messiásvárás, a világvége, a másvilágra költözés.

De Szkrjabin megértette, milyen hihetetlen nehéz feladatot vállalt magára. Ezért jelző köveket helyezett el tervezett alkotófolyamán. Különböző előkészítő műveket írt. Ilyennek tartotta a Poème de l’extase (Az eksztázis költeménye) és a Prometheus című zenekari művét, vagy a L’acte préalable (Előzetes cselekedet) című alkotását is, utóbbit mintegy előjátéknak tekintve a nagy misztériumhoz. Szkrjabin már ennek a művének is nagy jelentőséget tulajdonított, fontos zenei vívmányokat akart benne megvalósítani, mágikus hatása azonban még nem lett volna, csupán megrendítette, meghatározott irányba fordította volna az emberek tudatát.

Igazságtalan dolog Szkrjabint egyszerűen pszichopatának tartani. Ha az lett volna, az ilyen nagy, de csalfa célok zsákutcájában valóban megőrült volna. De egyáltalán nem ez történt. Minél inkább közeledett az új forradalom, minél feszültebb lett az őt körülvevő légkör, annál jobban csendesedett extatikus felindultsága, annál férfiasabb, magabiztosabb, józanabb lett. És rendkívül érdekes naplójának utolsó oldalain Szkrjabin már arról ír, hogy tökéletesen belátta eszméi hamisságát, hogy nem ő az alkotó szellem egyetlen, kizárólagos képviselője. Már arról beszél, hogy minden ember hordozója a tudatnak és az alkotásnak. Már lemond a zene varázserejéről, és azt fejtegeti, hogy az ő feladata: a muzsikán keresztül megszervezni az emberi akaratot.

Így ereszkedett alá Szkrjabin azokból a magasságokból, amelyek végül is csalókáknak, hiábavalóknak bizonyultak, de éppen ezáltal foglalhatott el tényleges magaslatokat, ezáltal kényszeríthette a zenét hatalmas energiák hordozására, ezáltal érhette el, hogy a zene az élet tanítója, az igazi haladás fegyvere legyen. Ezen az úton Szkrjabin kétségtelenül összetalálkozott volna a mi társadalmunkkal, forradalmunkkal, amely akkor benne a legfőbb szószólóját tisztelhette volna.

Egy véletlen betegség sírba döntötte Szkrjabint. De hátrahagyott alkotásaiban annyi lendület, a tiltakozás akkora ereje, olyan viharos szenvedély van, a természet szépségeit úgy tudják érzékeltetni, hogy ezek a darabok rokonai, talán éppen legközelebbi rokonai nagyszerű korunk igazi élményekből táplálkozó zenei nyelvének.

Beethoven valamennyi zeneszerző közül azért áll hozzánk a legközelebb, mert a nagy francia forradalom szülötte, és mert muzsikája zseniálisan fejezi ki az elégedetlenség, a harc és a győzelmi vágy filozófiáját. Szkrjabin mindebben rokona volt Beethovennek.

Igaz, Szkrjabin korunk értelmiségije, Beethovennél erőteljesebben foglalkozott műveinek külsőségeivel, zenei eszköztára színesítésével, választékossá tételével. De ugyanakkor ez a tevékenysége sohasem csak a dekorativitást szolgálta: a színesség, a csillogó külső benne mindig összekapcsolódik az alapvető zenei gondolatok folyamatával. A proletariátus talán több férfiasságot követel majd a zenétől, az eszközök takarékosabb kezelését, több erőt; zenéje így lesz ünnepélyes, életörömet sugárzó, de ha kell, zord és harcias is – ezt követeli meg a proletár önmagától és mindazoktól, akik vele tartanak.

Ilyen értelemben a proletár hallgatóság bizonyára közelebb áll Beethoven zenéjéhez, hiszen az kétségtelenül férfiasabb muzsika Szkrjabinénál. De a hangok megszólaltatásának gyönyöre, az élet érzéki szeretete, a hangulatok ideges, gyors változása – mindezek a Szkrjabinban megtalálható tulajdonságok vonzóak a számunkra, még ha egyelőre távolabb állnak is az igazi proletárszellemtől.

S ha arra gondolunk, hogy Szkrjabin, Beethovenhez hasonlóan a zene megújítója volt, ha figyelembe vesszük, mennyit tett a muzsikának a szorongató régi béklyóktól való megszabadulásáért – és mindezt kiváló ízléssel, a zseni hibátlan érzékével -, ha arra gondolunk, hogy Szkrjabin kitörései a Beethovenénél is erőteljesebbek, forradalmibb lendületűek, akkor megértjük, milyen közel áll hozzánk Szkrjabin, mennyire rokonunk ő. És azok a muzsikusok, akik megteremtik majd az új zenét, a szocializmus korszakának muzsikáját, rendkívül sokat tanulnak majd tőle.

Moszkvában található a Szkrjabin Múzeum. Hasznos volna megőrizni az intézményt, mint hű tanúját annak a kornak, amelyben Szkrjabin élt és alkotott. De jó volna ugyanabban az épületben zenetudományi kutatócsoportot is alakítani, amely feldolgozhatná Szkrjabin hagyatékát, vizsgálhatná, hogyan hat Szkrjabin napjaink muzsikájára. E tevékenységet azután fokozatosan ki lehetne szélesíteni, s a kutatók foglalkozhatnának a zene általános kérdéseivel is, különösen a XX. század kezdete, a Szkrjabin utáni időszak muzsikájával.”

Vége

Lunacsarszkij ezt az esszét 1930-ban írta. Szövege néhol megmosolyogtató, utalok itt pl. a proletariátussal kapcsolatban kifejtettekre. Szinte minden korszaknak megvannak azonban az irodalmi és egyéb publikációkba ajánlottan vagy kötelezően beillesztendő dogmái, paneljei. E szöveget tehát ezek figyelembe vétele nélkül érdemes olvasni. Nem vagyok biztos abban, hogy Szkrjabin zenéjét éppen Beethovenével kellene összevetni. Ha már mindenképpen hasonlítgatni kellene, engem Szkrjabin zenéje inkább emlékeztet Chopinére vagy Debussyére, de leginkább a saját stílusára. Az itt említett írás azonban mégiscsak zenetörténeti dokumentumnak minősül, és számos olyan megállapítást tartalmaz, amely ma is megállja a helyét.
521 • Ardelao Előzmény 520 2017-01-07 08:02:16

A.V. Lunacsarszkij:

Mit jelent Szkrjabin a mának?

2. rész

A viharos forradalmi napok hajnalán Szkrjabin világosan látta már a világ tragikumát, a mérhetetlen szenvedést, a megrontott, gyötrődő életet, a létezés bizonytalanságát.

Tegyük ehhez hozzá, hogy mindezek a tulajdonságok egyáltalán nem tartoznak a kozmosz, a világmindenség alaptulajdonságai közé, bár nagyon furcsa volna azt állítani, hogy e világegyetemből tökéletesen kiküszöbölhetők az összeütközések, a pusztulás – vagyis mindaz, ami sok-sok szenvedéssel jár. A természetet aszerint érzékeljük jónak vagy rossznak, hogy milyen az életünk, és hogyan értékeli a természetet az adott társadalom adott osztályának ideológusa: a költő, a filozófus, a zeneszerző stb.

Szkrjabin már azzal is csatlakozott az akkori társadalmi rend ellen tiltakozók táborához, hogy rendkívül érzékenyen reagált az élet igazságtalanságaira, a megalázottságra, a bajokra, a bűnre és kegyetlenségre, mindarra a rosszra, amely csordultig töltötte az akkori társadalmat.

A zeneszerző filozofikus agyának nekiszegeződött a kérdés: hogyan írhatja meg az alkotó szellem, disszonáns hangok özönével, belső bizonytalanságok, kétségek, kínok között a világot teremtő poémát, a kozmikus szimfóniát? Talán bizonyos keleti és nyugati pesszimista filozófusok hatására – Szkrjabin arra a következtetésre jutott, hogy a világ építőjét, a teremtő szellemet az alkotás maga, az általa felhasznált különböző színek és lehetőség elégítik ki leginkább, úgy is mondhatnánk: az a végtelen kalandregény, amelybe belekezdett, amelyben eltévedt, de amelynek anyagából megteremtette önmagát – a létezést.

Szkrjabin elmélete nagyjából a következő volt: a szellem az önmagából teremtett fantázia hatalmas világával veszi körül magát, és e fantáziában valósul meg. Átéli az édes vagy szörnyűséges álmokat, és ebbe az alkotó látomásba, amelynek mi mindnyájan, gondolkodó és érző emberek részei vagyunk, belefullad, eltékozolja önmagát, és nincs többé ereje, hogy kiszakadjon abból, amit teremtett, annak ellenére, hogy a teremtmény egyre lidércesebbé válik.

Ebben a filozófiában Szkrjabin személyes alkotóélményei tükröződnek. A fantáziáló szellemről saját tapasztalatát írta meg. Zeneszerzés közben, önmaga számára is váratlanul, nyugtalansággal, szenvedéssel, gyötrelmekkel teli műveket alkotott (ez természetes, hiszen korának gyermeke volt, és tele ellentmondással). De az alkotásai feletti uralmát, úgy érezte, mégis mindig megőrizte. Bármelyik pillanatban képes volt témát váltani, feloldani a disszonanciát, visszaállítani a zenei egyensúlyt, átmenni egyik hangnemből a másikba, megváltoztatni a ritmust, és a görcsben vonagló melódiát halk epizóddá csendesíteni, vagy élettel teli, hősies győzelmi indulóvá fejleszteni.

De ha az alkotó ilyen hatalommal rendelkezik zeneművei felett, vajon a szellemnek nincs ugyanekkora ereje, hogy a világ, az emberi társadalom mai muzsikáját mérhetetlenül, végtelenül boldog énekké változtassa?

Ezek a gondolatok vezették el Szkrjabint azokhoz az eszmékhez, amelyek fő alkotókorszakának jellemzői voltak. Szkrjabin éppen a zenében kívánta megtalálni azt a mágikus erőt, amely képes lecsendesíteni a valóság ellentmondásait. És itt szintén önmagáról énekelt. Nyilvánvaló, hogy nagyon gyakran saját pszichológiai élményeit, bánatát, dühét, elégedetlenségét, sértődöttségét olvasztotta bele a muzsikájába, s ezek az érzések a zenei alkotás folyamatában harmonikussá csendesültek.”

(Folyt. köv.)
520 • Ardelao 2017-01-06 12:07:09

Alekszandr Nyikolajevics Szkrjabin születésnapja alkalmából (1872. január 6., amely ugyan az ortodox időszámítás szerint 1871. december 25-ének felel meg) idézem A.V. Lunacsarszkijnak a „Zene világában” c. könyvében megjelent írását:

Mit jelent Szkrjabin a mának?

A művész nagymértékben attól a társadalomtól függ, amely őt körülveszi, s leginkább annak az osztálynak a függvénye, amelyet képvisel.

Szkrjabin rendkívül individualista volt. A régi iskolán nevelkedett művészettörténészek azt állítanák róla, hogy egész tevékenységét művészalkata határozta meg. Mi más véleményen vagyunk. Szerintünk a művészalkat elsősorban a környező világgal szemben álló kifinomult érzékenység, amely nem hogy csökkenti, éppen ellenkezőleg: megnöveli a személyiség társadalmi függését. A művészalkat a környező világ érzékelésének szükségességét jelenti. A művészalkat arra törekszik, hogy a környező világot meghatározott formákba (mivel jelen esetben muzsikusról van szó, tehát zenei formákba) öntse, és e speciális formákban továbbadja élményeit az egész világnak.

Szkrjabin a világot megrendítő nagy forradalmat megelőző korszakban élt, de az 1905-ös forradalom hatása közvetlenül is érintette őt.

Azok, akik közelebbről ismerték Szkrjabint, azt állítják, hogy érdekelték a politikai és gazdasági kérdések, és egy időszakban közeledett a szociáldemokráciához. Számunkra nem különösebben fontos, így volt-e ez, vagy sem. Elegendő tudomásul vennünk, hogy Szkrjabin tökéletesen megértette annak a társadalomnak az ingatagságát, amelyben élt. És megérezte a készülő vihart. Viharmadár volt ő is, vagyis olyan művész; aki előre megsejti a készülő égzengést, megérzi a levegőben felgyülemlő elektromosságot, és érzékenyen reagál a fenyegető jelekre.

A művész reakciója – attól függően, hogy melyik osztály szószólója – természetesen
különböző lehet. Gorkij boldog viharmadár lehetett, mert az értelmiségnek ahhoz a rétegéhez tartozott, amely megtalálta az utat a tömegekhez, és később proletáríróvá vált; de sok, a konzervatív rétegekhez tartozó író a készülődő vihart gyűlölettel, szitkokkal fogadta.

Szkrjabint rendkívüli erővel rázta meg a hatalmas katasztrófa előérzete. Idegei pattanásig feszültek. Viharos ritmusok, szokatlan hangzatok, sajátos zenei gondolatok és formák születtek agyában. Kezdetben nem adott magának magyarázatot újító törekvéseire; nem fogalmazta meg, miért vágyik új, még sohasem hallott formák teremtésére. De elsődlegesen az okozott számára rendkívüli örömet, hogy felfedezte magában a művészi tudat erejét. A muzsika területén igazi alkotónak tekintette magát, aki a semmiből, csupán zenei anyagok segítségével jellemek és hangulatok egész világát teremtette meg. Az érzései és gondolatai feletti, valamint a műveiben életre keltett alakok feletti hatalma elragadta őt.

Az erősen filozofikus hajlamú Szkrjabin művészetének ebben az erősen individualista szakaszában az alkotó szellemről sajátos, metafizikai elméletet alakított ki (különböző individualista filozófusok hatására), amely szerint a művész – mint például ő maga – ül a zongoránál vagy a kottapapír előtt, a káoszból világokat teremt, és ezek a világok az ő játékának az eredményei.”

(Folyt. köv.)
519 • smaragd Előzmény 518 2016-12-19 07:04:35

Ennek a videónak egyik erőssége és szépsége - Szkrjabin zenéjéhez hűen -,  hogy több érzékünkre egyszerre hat. Nekem nagyon tetszik.
518 • Ardelao 2016-12-19 02:50:31

Alexander Scriabin – Towards the Light / Calculation and Ecstasy (1996)

(Oliver Becker filmje)

Ez a dokumentumfilm, amely Alexander Scriabin (1872-1915), az úttörő orosz zongoraművész és zeneszerző nem mindennapi életéről szól, rávilágít azokra az eszmékre, amelyek munkájában inspirálták őt. Scriabin a művészetek uniójának az eszméjével vált népszerűvé, azáltal, hogy a zene, a szavak, a mozgás, a fény, a szín és az eszmék összeolvasztása révén transzcendens élmények megteremtésére törekedett. A zeneszerző életének és munkásságának izgalmas feltárásában Vladimir Ashkenazy zongoraművész és karmester, Vladimir Horowitz zongoraművész és zeneszerző, Mikhail Pletnev zongoraművész, karmester és zeneszerző, továbbá Scriabin leánya, Marina közreműködött.

E film bemutatja Scriabin írásait, archív fotóit, a vele kapcsolatos dokumentációt, valamint egy Svájcban, Olaszországban és Moszkvában készült filmfelvételt. A zenei bejátszások sokasága között, egy 1908-ban készült felvételen Scriabint is hallhatjuk zongorázni (Poème, op. 32, No. 1).
517 • Ardelao Előzmény 514 2016-04-30 05:59:01

A Radioklassik (Wien) 2016.04.30-i műsorán, 11:10 h-kor:

Skrjabin, Alexander (1871-1915)
Prométhée - Le Poème du feu, op. 60
Deutsches Symphonie-Orchester Berlin; Rundfunkchor Berlin
Jablonski, Peter (Klavier)
Ashkenazy, Vladimir
516 • Búbánat 2015-12-20 09:22:37
A Bartók Rádióban tegnap délután ismét meghallgathattuk a "175 éve született Csajkovszkij, 100 éve halt meg Szkrjabin" - rádióhangverseny közvetítését: a rádió Márványtermében december 8-án adott koncert felvétele

Palojtay János zongorázik

A műsorban szerepeltek ezek a darabok is:

Szkrjabin: Keringő, op. 38.

Szkrjabin: IX. szonáta (Fekete ) mise, op. 68.
515 • zsolnay 2015-12-20 04:42:11


Szokolay Balázs zongoraestje
Budapest » Zeneakadémia - Nagyterem

/ 2016. március 16. (19:30) /


Debussy: Prelűdök
Debussy: Etűdök
Debussy: Két arabeszk
Debussy: Pour le Piano
[b]Szkrjabin: Noktürn és prelűd bal kézre
Szkrjabin: Prelűdök (az op. 11-es sorozatból)
Szkrjabin: Etűdök (az op. 8-as, és op. 42-es sorozatból)
Szkrjabin: Két poéma, op. 32
Szkrjabin: 4. szonáta, op. 30[/b]


Szokolay Balázs (zongora)



„Mindig is izgatott Szkrjabin, ennek az egzaltált zseninek a zenéje, akinek érett stílusa félreismerhetetlenül egyéni – nyilatkozta a Liszt-díjas zongoraművész, Szokolay Balázs. – Pár éve, Moszkvában egy Szkrjabin-versenyen zsűriztem, azóta egyre többet foglalkoztat a különleges, éppen száz esztendeje elhunyt zeneszerző művészete és gondolatvilága. Talán kézenfekvőbb lett volna az ő prelűdjeit Chopinéivel társítani, hiszen a lengyel mester zenéje meghatározónak bizonyult korai korszakára. Én azonban valami szokatlanabbat szerettem volna, ezért választottam Szkrjabin mellé inkább Debussyt, de a műsor-összeállítást indokolta az is, hogy a 20. század elején az orosz és francia művészet látványosan összefonódott, és e két mester azonos időben alkotott, és kiváló zongorista hírében is állt. Miniatűr zongoraköltészetük egymás mellé állítása rendkívül érdekes és izgalmas feladat, emellett egy-egy nagyobb szabású művet is megszólaltatok a két nagy szerzőtől.”

514 • Ardelao Előzmény 513 2015-11-21 10:55:22

Emlékére szólaljon meg egyik híres műve:


Scriabin's Prometheus: Poem of Fire
513 • smaragd 2015-11-21 08:05:43
100 éve halt meg
Szkrjabin

Bartók Rádió
2015. november 21.

17.39

Fülei Balázs zongoraestje

1. Schubert: G-dúr szonáta D.894
2. Janáček: Szonáta
3. Szkrjabin:III. szonáta

(Márványterem, 2015. november 10.)
512 • Ardelao Előzmény 511 2015-10-19 01:31:27

Vassily Primakov orosz zongoraművész. (*1979. Moszkva).
Első zongoratanulmányait édesanyjától kapta. Majd a Moszkvai Központi Speciális Zeneiskolában folytatta, azután a West Santa Barbara és a New Yorki Julian Schoolban végezte tanulmányait.
Van Cliburn amikor meghallotta őt játszani, elragadtatásában azt mondta róla: „tüneményes technika, igazán csodálatos.”

Ma a legjobb Chopin játékosnak tartják!

Bővebb információkat itt találálhatjuk:(http://www.wqxr.org/#!/story/288331-vassily-primakov-makes-passionate-case-chopin),
(http://www.wqxr.org/#!/story/288331-vassily-primakov-makes-passionate-case-chopin)/ (http://vassilyprimakov.net/)













511 • Ardelao 2015-10-07 10:21:39

Vassily Primakov plays Scriabin Piano Sonata No. 4






510 • Ardelao Előzmény 501 2015-10-06 10:48:54

Andrei Korobeinikov orosz zongoraművész (*1986.július 10-én Dolgoprudny, moszkvai régióban). Már öt éves kora óta zongorázik és vagy húsz díjat is begyűjtött már, különböző Nemzetközi Zongoraversenyeken. Többek között 1.díjat nyert a 3.Alekszander Szkrjabin Nemzetközi Zongoraversenyen Moszkvában (2004).
Nagy zenekarokkal és karmesterekkel játszott már együtt, de elmondása szerint nagyon szereti a kamarazenét is. Nehéz lenne felsorolni, hogy hány helyen fordult meg eddigi pályafutása során.

Bővebben: (http://www.korobeinikov.com/29.html)



Vlagyimir Ivanovics Fedoszejev Konzervatóriumot végzett nagy tudású orosz karmester (*1932.VIII.5.). 1974-1999-ig a Moszkvai Rádió Csajkovszkij Szimfonikus Zenekarának volt a művészeti vezetője és karmestere.
Közben, 1977-2005-ig a Bécsi Szimfonikusok vezető karmestere is volt. Különösen kiállt Rimszkij-Korszakov operái és Valerij Gavrilin (1939-1999) zeneszerzői munkássága mellett.

Bővebb információ: (http://imgartists.com/artist/vladimir_fedoseyev)








509 • Ardelao 2015-10-06 10:46:19

Andrei Korobeinikov. A. Scriabin. Etudes


508 • Ardelao Előzmény 499 2015-10-05 19:41:44

Gustavo Diaz-Jerez spanyol zongoraművész, zeneszerző (*1970.február 27.Tenerife). Tanulmányait otthon, majd Amerikában, New Yorkban végezte. Egyik legragyogóbb zongoristának tartják. Ő is számos Nemzetközi Zongoraverseny győztese. Fellépett egész Európában, Ázsiában, Ausztráliában, Amerikában, jelentős zenekarokkal és karmesterekkel.


Többet lehet megtudni: (http://www.gustavodiazjerez.com/?page_id=15) és (https://translate.google.hu/translate?hl=hu&sl=en&u=http://www.gustavodiazjerez.com/&prev=search)



507 • Ardelao Előzmény 505 2015-10-05 00:45:12

Alekszej Chernov egy orosz zongoraművész (*1982), aki négy éves kora óta tanult zongorázni. Tanulmányait a Központi Különleges Zeneiskolában, majd a moszkvai Csajkovszkij Konzervatóriumban végezte. Több Nemzetközi Zongoraverseny díjával büszkélkedik (legalább 10-el). Londonban diplomázott 2011-ben. Világhírű zenekarokkal és karmesterekkel dolgozott már együtt.

Bövebben: (https://translate.google.hu/translate?hl=hu&sl=en&u=http://www.piano-e-competition.com/ContestantBios2014/CHERNOVAlexey.asp&prev=search)
506 • Ardelao Előzmény 500 2015-10-05 00:21:52

Dinorah Varsi egy uruguayi klasszikus zongoraművész, aki már három évesen kezdett zongorázni tanulni. (*1939.november 15. Montevideo - †2013.június 17. Berlin)
1949-ben, tíz évesen debütált az Uruguay Országos Rádió Szimfonikus zenekarával. Több Nemzetközi Zongoraverseny győztese volt. 1961-ben az Egyesült Államokban is debütált. Fellépett jelentős európai szimfonikus zenekarokkal.

Bővebb információk: (https://en.wikipedia.org/wiki/Dinorah_Varsi) és
(http://www.dinorahvarsi.com/).
(500-ik számon bejegyezve).
505 • Ardelao 2015-10-03 22:01:55

Scriabin - 3 Etudes, op. 65 - Alexey Chernov

504 • Ardelao Előzmény 503 2015-10-03 19:25:23
:-) és nagyon köszönöm!
503 • smaragd Előzmény 500 2015-10-03 19:19:02
Ez volt a félezredik Szkrjabin bejegyzés!

Változatlan lelkesedéssel olvasom és hallgatom az újdonságokat, napról napra örülök neki, követem a fórum menetét.

Nagyszerű, hogy elkötelezted magad Szkrjabin zenéje és élete megismertetésének, fáradságot, időt nem kímélve tárod elénk csodálatos világát.

Hálásan köszönöm, minden jót kívánok a továbbiakhoz, és egyúttal szeretettel gratulálok az eddigiekhez!

502 • Ardelao 2015-10-03 12:38:00

A Szkrjabin halálának centenáriuma alkalmából szerencsére előkerülnek régi és új felvételek az egykori nagy művészek, valamint a mai zongoraművészek előadásában. Így képet kaphatunk arról (és ez egy összehasonlítási alap is), hogy kik azok a művészek, akik megközelítőleg a legjobban játszották, vagy játsszák Szkrjabin műveit. Lehet válogatni és dönteni.

501 • Ardelao 2015-10-03 12:05:09


Andrei Korobeinikov Vladimir Fedoseev Scriabin Piano Concerto


The Great Hall of the Moscow Conservatoire
Tchaikovsky Symphony Orchestra




500 • Ardelao 2015-10-03 12:01:23

Varsi, Dinorah - Scriabin étude opus 8 no 12 D sharp min.



499 • Ardelao 2015-10-03 12:00:40

A. Scriabin -- Piano sonata No. 6, op. 62


Gustavo Díaz-Jerez, Piano




498 • Ardelao 2015-10-03 11:59:52

Vladimir Horowitz - The Last Romantic 10/12 Scriabin - Etude n C-Sharp Minor Op 2 No. 1
497 • Ardelao 2015-10-03 11:59:00

Horowitz plays Scriabin Sonata No. 5 Op. 53 (a)


496 • Ardelao Előzmény 495 2015-10-02 22:42:40

Joel Hastings kanadai zongoraművész (*1969), már több Nemzetközi Zongoraverseny győztese. Hangversenyezett az Egyesült Államokban, de Európában is megfordult. Játéka, a kritikusai szerint szenvedélyes, hipnotikus és transzcendens. Nagy tudású zongorista. Játékát látva, tényleg olyan természetfölöttinek tűnik.
Jelenleg adjunktus a Floridai Állami Egyetemen (zongora).

Bővebb információ: (http://joelhastings.com/2n65hdf3gxdp8b4h2xtty82bm2jk2c;)
495 • Ardelao 2015-10-02 20:06:54

"Black Mass" Sonata No.9 Op.68 Alexander Scriabin - Joel Hastings
494 • Ardelao 2015-10-02 20:06:22

>1893-ban, amikor beteg keze miatt családja a Krímbe küldte gyógy kúrára, Szkrjabin papírra vetette elmélkedéseit a világról és benne önmagáról.<

„Huszonegy éves vagyok: megbénult a kezem. Ez életem legnagyobb eseménye. A sors üzenete. Akadály az annyira kívánt cél, a hír és dicsőség elérésében. Ez életem első komoly megpróbáltatása. De egyúttal alkalom az első komoly elgondolkodásra: elemzésbe kezdek. Gondolkodom az élet mibenlétéről, a vallásról, Istenről.”

Irta: Papp Márta: A.Szkjabin — Szubjektív portré (részletek).
Muzsika 2015. augusztus, 58.sz.
493 • Ardelao 2015-10-02 00:30:45

Mysterium: Prefatory Act (Scriabin) 1 of 5

492 • Ardelao 2015-10-01 16:59:11

Alexander Scriabin – Mysterium
491 • Ardelao 2015-10-01 12:13:24

A 481.sz. alatt bejegyzett Tamara Atschba Tbilisziben (Grúzia) zenészcsaládban született zongoraművésznőről még nem írtam. Négy éves korában kezdett zongorázni tanulni. Hamarosan sok verseny résztvevője és nyertese lett. Rendszeresen fellép a Grúz Filharmónikusokkal.

Bővebb információ:(http://www.tamaraatschba.com/#!biographie/c1if2)
490 • Ardelao Előzmény 489 2015-10-01 09:47:24

Lola Astanova orosz-amerikai zongoraművésznő 1985-ben született Taskentben (Üzbegisztán). Hat éves korában kezdett zongorázni tanulni Taskentben.
Moszkvában is tanult a Csajkovszkij Konzervatóriumban. Csodagyerek volt, aki már nyolc éves korában fellépett Németországban, Ausztriában, Franciaországban, Olaszországban és Oroszországban. 1996-ban a Nemzetközi Chopin Zongoraversenyen díjat nyert. 1998-ban szerepelt az UNESCO Dokumentumfilmjében. 2003-ban kivándorolt Amerikába.
Bővebb információ: (https://en.wikipedia.org/wiki/Lola_Astanova)
489 • Ardelao Előzmény 488 2015-10-01 09:46:26

Lola Astanova plays Scriabin Etude Op.2 No 1

488 • Ardelao Előzmény 487 2015-10-01 00:17:15

Lola Astanova - La Musique et L'Ardeur: Part One - Alexander Scriabin Op. 8 No. 11
487 • Ardelao 2015-09-30 22:58:27

Lola Astanova plays Scriabin's etude Op.42 No.5
486 • Ardelao Előzmény 485 2015-09-30 19:28:21

Boris Bekhterev egy szovjet-orosz zongoraművész, aki zenészcsaládból származik. Öt éves korában kezdte zongora tanulmányait (Gnessin School of Music), Majd a Moszkvai Csajkovszkij Konzervatóriumban folytatta. Kiemelkedő eredményeként a doktori címet is elérte. Szovjetúnióban és Európában is többször koncertezett. 1972-1986 között tanított a moszkvai Konzervatóriumban. Majd Olaszországban tanult és élt. Repertoárja igen széles. Különösen kedveli Szkrjabin zenéjét (több lemezfelvétel is készült műveiből).

1996-óta Japánban él.

Forrás: (http://www.last.fm/music/Boris+Bekhterev/+wiki)

485 • Ardelao 2015-09-30 10:33:33

Scriabin - Allegro appassionato, Op. 4 (Boris Bekhterev, piano)
484 • Ardelao 2015-09-30 10:22:21

Papp Márta írja, hogy :

----( Sajnos), „Szkrjabin játékáról csak gépzongorás felvételek maradtak fönn, amelyek épp az árnyalatokat , a billentésmódot adják vissza kevésbé. Idézem viszont egy korabeli karmester, Alekszandr Hesszin emlékezését: >Senkitől sem hallottam eddig ilyen sajátos hangzást, ilyen elbűvölő játékstílust, ilyen hirtelen egzaltált fellobbanásokat. Mindez valami ördögi kísértésnek , valami titkos intuíciónak tűnt. De megvallom, az ő varázslatos, áttetsző, sejtelmes színei teljesen rabul ejtettek. < „

Írta: Papp Márta
Muzsika 2015.augusztus hó, 58.sz.
483 • Ardelao Előzmény 482 2015-09-29 22:40:07

Roope Gröndahl finn zongoraművész, 1989.október 20-án született Helsinkiben. Először a Helsinki Konzervatóriumban
tanult, majd a Londoni Royal Academy of Music tanulója. Kamarazenét is tanult. Sikeresen turnézott több országban.
Bővebb információ:( http://www.roopegrondahl.com/biography.html)
(https://fi.wikipedia.org/wiki/Roope_Gr%C3%B6ndahl)
482 • Ardelao 2015-09-29 20:31:33

Scriabin Piano Sonata No. 10 Op. 70 - Roope Gröndahl
481 • Ardelao 2015-09-28 22:24:15

Scriabin Rachmaninoff Synesthetic Perception Tamara Atschba
480 • Ardelao Előzmény 479 2015-09-28 17:09:31

---- Újabb és újabb érdekességeket lehet megtudni Szkrjabinról, ha elolvassuk Papp Márta írását a „Muzsika 2015.augusztus havi számában:”

---- „Szkrjabin és Rahmanyinov gyermekként barátságot kötött, jó kapcsolatuk mindvégig, Szkrjabin rövid életének végéig megmaradt, annak ellenére, hogy már híres művész korukban a sajtó szívesen állította szembe őket riválisokként.
A nagyon magas és végtelenül hosszú ujjú Rahmanyinovval szemben Szkrjabin alacsony növésű volt, kis keze felnőtt korában sem ért át egy oktávnál többet a zongorán, mégis csodálatos zongorajátékossá vált, aki sajátosan finom technikát, billentést, pedálhasználatot alakított ki magának. Érett művészként kizárólag saját műveit szólaltatta meg, míg Rahmanyinov mindvégig szívesen játszott és vezényelt Szkrjabint.”

Papp Márta
Muzsika 2015.augusztus hó, 58.sz.
479 • Ardelao 2015-09-28 16:21:38

Rachmaninoff plays Scriabin prelude in F sharp minor, Opus 11, No 8
478 • Ardelao Előzmény 477 2015-09-28 14:09:39

Andrzej Karałow a fiatal lengyel zongoraművész és zeneszerző (1991-ben született Lodź-ban) a Fryderyk Chopin Zeneművészeti Egyetemen Varsóban, végzi tanulmányait. Már számos hazai és nemzetközi zongoraversenyt nyert. Koncertezett Párizsban és Bécsben.

Bővebb információk: (http://composerscircle.com/andrzej-karalow-3/)
(http://composerscircle.com/andrzej-karalow/)
477 • Ardelao 2015-09-27 19:14:49

Alexander Skriabin - X Piano Sonata op. 70 - Andrzej Karałow
476 • Ardelao 2015-09-26 17:08:35

Scriabin - Etude Op.8 No.9 (Yuja Wang)

475 • Ardelao 2015-09-24 23:51:42

Még, egy-néhány érdekesség Szkrjabin életéből, Papp Márta írása nyomán:

Ifjúkorában Szkrjabint két alkalommal is érte baleset, illetve szerencsétlenség, mely zongorista fejlődését hátráltatta-akadályozta: 1886-ban megsérült a jobb karja, 1891-ben túlhajszolta a gyakorlást Balakirev „Islamey-fantáziáját” és Liszt „Don Juan parafázisát” tanulva és a jobb keze ideiglenesen megbénult.

Mindez azonban zeneszerzői kibontakozását segítette elő: az 1886-os baleset után komponálta első jelentős művét a „cisz-moll” etűdöt (op.2 no.1), a bénulást követően fergeteges Strauss keringő parafázist írt bal kézre, és folyamatosan fejlesztette-finomította balkéz-technikáját.

1892-ben komponált 1. zongoraszonátájának gyászinduló befejezése állítólag a bénulást követő lelki trauma, halálvágy zenei kivetülése; ezzel a szokatlan ciklusépítkezéssel egyébként megelőzte Csajkovszkij 6. szimfóniájának különleges konstrukcióját.

Írta: Papp Márta
MUZSIKA/2015.augusztus/58.szám
474 • Ardelao Előzmény 472 2015-09-24 23:50:11

Alekszej Sultanov emlékére :

SULTANOV Encores - Scriabin Etude in D sharp Minor



473 • Ardelao Előzmény 472 2015-09-24 18:26:23

Scriabin Etude in C sharp minor performed by Alexei Sultanov

472 • Ardelao Előzmény 471 2015-09-24 17:40:33

A fiatalon, 35-éves korban elhunyt Alekszej Sultanov üzbég származású virtuóz zongoraművész, híres zenész családban született: *1969.augusztus 7-én Taskentben - †2005.július 30. Fort Worth[Texas]
Hat-éves korában kezdte zongoratanulmányait, majd a Moszkvai Konzervatóriumban folytatta. Több Nemzetközi Zongoraversenyt nyert, a hallgatóságot elbűvölte virtuóz technikájával, muzikalitásával és dinamikájával.

Többet is megtudhatunk róla:

https://ru.wikipedia.org/wiki/%D0%A1%D1%83%D0%BB%D1%82%D0%B0%D0%BD.....
Султанов, Алексей Файзуллаевич

471 • Ardelao 2015-09-24 13:10:21

A. Sultanov plays Scriabin Sonata No.5

470 • Ardelao 2015-09-23 19:53:13

Olvasom Papp Márta írását Szkrjabinról, „hogy zene iránti vonzódását nagynénje támogatta lelkesen. Eleinte maga tanította zongorára, de azután beíratta egy akkori híres tanárhoz Georgij Konjuszhoz. 1884-ben pedig egy még híresebb moszkvai professzorhoz, Nyikolaj Zverevhez (1832-1893). Zverev saját házában bentlakóként foglalkozott tanítványaival. Szkrjabint németre és franciára is tanította, bevezette az orosz irodalomba és a társasági viselkedés szabályaiba, s megmutatta neki, hogyan kell vodkát inni.
(Az iszákosságra ez utóbbi célzáson túl csak egyetlen mozzanatot találtam Szkrjabin életrajzában: amikor 1893-ban első külföldi útjáról hazatért Moszkvába, barátaival sikeresen gyakorolta a teljes éjszakai ivászat utáni állva maradást; úgy tünik azonban, Szkrjabin nem volt iszákosabb az átlagnál.)

Zverev zongorista csoportjáról látható egy érdekes kép a szovjet kiadású reprezentatív Szkrjabin-albumban (Moszkva: Muzika Kiadó, 1980): ott áll és ül az ősz mester körül a hadapród öltözetű Szkrjabin mellett Rahmanyinov, Makszimov, Szamuelszon, Könemann, s nincs ezen a képen , de szintén Zverevnél tanult Goldenweiser, Levin, Rozanov – valamennyien később konzervatóriumi növendékek, a nagy orosz zongoraiskola első generációjának tagjai, majdan neves Szkrjabin előadók.
Goldenweiser az 1900-as években Tolsztojnak is többször játszott elő Szkrjabin darabokat Jasznaja Poljanán, amit az öreg író nagy tetszéssel hallgatott.”

Írta: Papp Márta
MUZSIKA/ 2015.augusztus /58. szám
469 • Ardelao 2015-09-23 19:51:53

Vladimir Sofronitsky plays Scriabin Impromptu No. 2 in B flat minor Op. 12
468 • Ardelao 2015-09-22 17:41:53

Maria Lettberg plays Julian Skrjabin - 4 Preludes

467 • smaragd Előzmény 466 2015-09-21 02:13:52
Meghallgattam hajnali napkezdésem után, kellemesen indította teendőim sorát ez a frissen feltett videó és Szkrjabin zenéje :-)
466 • Ardelao 2015-09-20 23:04:41

Scriabin: Three Valse (Waltz), Maria Lettberg

465 • Ardelao Előzmény 461 2015-09-20 13:53:33

Dabitur vobis quaerite et invenietis

464 • smaragd Előzmény 463 2015-09-20 13:53:25
Kerestem a yt-on felvételt is, hogy meghallgassuk Palojtay János zongorajátékával Szkrjabin műveit, de sajnos még nem találtam.
463 • smaragd Előzmény 462 2015-09-20 13:50:04
Palojtay János
462 • smaragd Előzmény 447 2015-09-20 13:02:15
Palojtay János,2014
461 • macskás Előzmény 455 2015-09-19 18:23:03
Hol találtad ezt a klassz idézetet? Van valamilyen lap?
460 • Ardelao 2015-09-19 13:44:43

Nicolai Lugansky orosz zongoraművész 1972.április 26-án született Moszkvában. Őt évesen tanult zongorázni. Moszkvai Konzervatóriumot végzett. Számos zongoraversenyen nyer már díjat. Híres művészekkel (pl.: Anna Netrebko, Vadim Repin, Joshua Bell) és karmesterekkel (Riccardo Chailly, Valerij Gergiev, Neeme Järvi) dolgozott már együtt. Több lemez felvételt is készitettek vele. A Moszkvai Konzervatóriumban tanít.
Forrás: (https://en.wikipedia.org/wiki/Nikolai_Lugansky)
459 • Ardelao 2015-09-19 13:42:03

Nikolai Lugansky Scriabin Etude Op. 8 No. 12


458 • Ardelao Előzmény 457 2015-09-18 19:43:29
Emil (Grigoryevich) Gilels szovjet zongoraművész. Egyike a 20. század legnagyobb művészeinek. Moszkvai Konzervatóriumot végzett.
(*1916.október 19. Odessza - †1985.október 14. Moszkva)
Az abszolút hallású Gilels öt és féléves korában kezdte zongoratanulmányait. Már tizenkét éves korában nyilvános hangversenyt adott. Húga, Elizaveta világhírű hegedűművész lett.
Többek között, életre szóló barátságot kötött Artur Rubinsteinnel.

Bővebb információk: (https://en.wikipedia.org/wiki/Emil_Gilels)
(http://www.emilgilels.com/) és (http://archiv.emilgilelsfoundation.net/en/)
457 • Ardelao 2015-09-18 17:32:08

Emil Gilels - Scriabin - Piano Sonata No 4 in F-sharp major, Op 30

456 • Búbánat Előzmény 455 2015-09-18 12:28:16
"Mosolygó nézés és jól nevelt arc, fájjon mögötte akármilyen harc..." (Harsányi Zsolt) - Lehár: A mosoly országa - Szu-Csong belépője
455 • Ardelao Előzmény 444 2015-09-18 11:29:44

A nevetés nem rossz kezdete a barátságnak, és végnek föltétlenül a legjobb!
(Oscar Wilde)
454 • macskás Előzmény 451 2015-09-17 23:47:38
:)
453 • macskás Előzmény 444 2015-09-17 23:46:47
Ó, köszönöm, hogy beírtad:)
Nem voltam elég szemfüles:)
452 • Ardelao Előzmény 449 2015-09-17 23:20:16

Van Cliburn/ Harvey Lavan Cliburn amerikai zongoraművész.
(*1934.júius 12. Shreveport [Louisiana, USA] - †2013.február 27. Fort Worth [Texas, USA]).
A nemzetközi zenei életben akkor vált egyszerre ismertté, amikor 1958-ban megnyerte Moszkvában a Nemzetközi Csajkovszkij-verseny zongora kategóriáját. Sikere töretlen volt.
Források: https://hu.wikipedia.org/wiki/Van_Cliburn
https://en.wikipedia.org/wiki/Van_Cliburn
http://www.biography.com/people/van-cliburn-9251111

451 • Búbánat Előzmény 445 2015-09-17 15:44:53
Ez az esély számodra is megadatott, csak élni kell vele!
450 • Ardelao 2015-09-17 13:08:33

Yuja Wang plays Scriabin's Sonata No.2 (2013, Japan )
449 • Ardelao 2015-09-17 13:07:29

Van Cliburn plays Scriabin (vaimusic.com)
448 • smaragd Előzmény 447 2015-09-17 11:30:00
V.Sofronitsky zongorázik
447 • smaragd 2015-09-17 11:25:12
A mai műsorajánlóban olvashatjuk:

18.00 órakor kezdődik Régi Zeneakadémián,
Pálfalvi Tamás és Palojtay János koncertje, ahol Szkrjabin h-moll fantázia Op. 28 zongoraműve is felcsendül majd.

Addig is meghallgathatjuk a művet egy korábbi linken, ami ugyan szerepelt már a fórumon, de nekem nagyon tetszik.
446 • Ardelao Előzmény 442 2015-09-17 00:36:03

Vladimir Ashkenazy világhírű orosz származású zongoraművész (*1937.július 6. Nyizsnyij Novgorod). Hatéves kora óta zongorázik. A Moszkvai Konzervatóriumban tanult. Izlandi és svájci állampolgár.
Forrás: (https://en.wikipedia.org/wiki/Vladimir_Ashkenazy)
445 • Ardelao Előzmény 444 2015-09-17 00:34:07

Már vártam ezt az igen értékes és nagy tudású hozzászólásodat, amely méltóképpen
emeli e topic szinvonalát! Csak így tovább!

444 • Búbánat 2015-09-17 00:11:15
Macskásra gondolva? 444
443 • Ardelao Előzmény 439 2015-09-17 00:07:13

Vladimir Horowitz a 20. század egyik legkiemelkedőbb (orosz születésű) zongoraművésze. Még életében legenda lett.
(*1903.október 1. Kijev - †1989.november 5. New York)
Forrás: (https://hu.wikipedia.org/wiki/Vladimir_Horowitz)
442 • Ardelao 2015-09-16 17:56:41

Ashkenazy plays Scriabin Sonata No 6

441 • Ardelao 2015-09-16 17:53:25


[url] https://www.youtube.com/watch?v=Wfx2RTQmV7c; Ashkenazy plays Scriabin Sonata No 6 [/url



440 • Ardelao 2015-09-16 17:52:47

[url] https://www.youtube.com/watch?v=Wfx2RTQmV7c; Ashkenazy plays Scriabin Sonata No 6 [/url



439 • Ardelao 2015-09-16 17:50:32

Horowitz - Scriabin: Etude for piano in C# minor, Op. 2 no. 1


Horowitz Plays Scriabin Etude Op. 8 No. 12
438 • Ardelao Előzmény 437 2015-09-15 18:50:47

Atanasz Kurtev
437 • Ardelao Előzmény 434 2015-09-15 18:47:42

[b] Atanasz Kurtev [b]az egyik leghíresebb bolgár zongoraművész. Vendégszerepel a berlini és a moszkvai Filharmóniánál, a moszkvai és a szentpétervári Zeneakadémián, fellép számos híres európai, ázsiai, afrikai, amerikai koncertteremben. Szóló hangversenyein belül említésre méltó a mintegy 30 legváltozatosabb, „monográfiai” jellegű (vagyis egy stíluson belüli), önálló koncertet felölelő nagyszabású koncertsorozata, Mozarttól Bartókig címmel (1975–2002) és az Évszázados zongora-fantázia című, 27 szerző zongoraműveiből összeállított sorozat (1986–87).
Bővebb információ : (http://bmc.hu/#!/program/2323/Atanasz_Kurtev_zongoramuvesz_koncertje)
436 • Ardelao Előzmény 435 2015-09-15 18:21:41

Jevgenyij Kiszin 1971-ben született Moszkvában. Kétéves korában kezdett zongorázni. Tízévesen debütált zenekarral. Tizenhárom évesen már Chopin zongoraversenyeit játszotta. 1987-től nyugat Európában is bemutatkozott. Magyarországon is hangversenyezett.
Az egész világon keresett művész.
Forrás: (http://fidelio.hu/klasszikus/2013/09/13/jevgenyij_kiszin_a_muveszetek_palotajaban/)
435 • Ardelao 2015-09-15 12:18:26

Scriabin Etude op 8 no 12 by Evgeny Kissin

Vajjon melyikük játsza jobban? Berezovsky vagy Kissin?

434 • Búbánat 2015-09-15 09:40:27
Ma este, 19:30 : Budapest BMC Koncertterem

Atanasz Kurtev (zongora)

LISZT: h-moll szonáta
SZKRJABIN: 9. szonáta, Op.68
CSAJKOVSZKIJ: Nagy szonáta, Op.37
SZKRJABIN: 10. szonáta, Op.70
  
Műsorajánló
Mai ajánlat:
10:00 : Budapest
Zeneakadémia, Előadóterem

Kürtösi István (fagott)
Foglakozásvezetők: Haraszti Rita, Liget Regina
"Liszt kukacok akadémiája"
Zenés beavató foglalkozás

11:00 : Budapest
Régi Zeneakadémia

Razvaljajeva Anasztázia (hárfa)
FAURÉ: 6 Impromptu Op.86
DEBUSSY: La Fille aux cheveux de lin
SATIE: Gnossiennes
FAURÉ: Une Chatelaine en sa Tour, Op.110
RAMEAU: Pieces de Clavecin (részletek)
TOURNIER: Féerie

15:00 : Budapest
Magyar Rádió Márványterme

Kruppa Vonósnégyes:
Kruppa Bálint, Osztrosits Éva (hegedű)
Kurgyis András (mélyhegedű), Fejérvári János (gordonka)
Műsorvezető: Kovács Sándor
HAYDN: D-dúr vonósnégyes, Op.20. No.4.

15:30 : Budapest
Bartók Béla Nemzeti Hangversenyterem

Christopher Maltman, José Fardilha, Laura Aikin, Lucy Crowe
Budapesti Fesztiválzenekar
Rendezte és vezényel:
Fischer Iván
MOZART: Don Giovanni

16:00 : Budapest
Régi Zeneakadémia

Romeo Szmilkov (zongora)
SCHUMANN-LISZT: Widmung
BEETHOVEN: 29. (B-dúr) szonáta, Op.106 ('Hammerklavier') - 3. Adagio sostenuto
WAGNER-LISZT: A bolygó hollandi - ballada
LISZT: Szürke felhők
LISZT: Unstern!
LISZT: 18. magyar rapszódia
NENOV-SZMILKOV: Holy Mother
NENOV: Toccata
LISZT:Slavimo slavno, Slaveni!

19:00 : Budapest
FUGA Budapesti Építészeti Központ

Dolfin Balázs, Matuska Flóra, Tomasz Máté, Virág Mátyás (cselló),
Méri Péter, Molnár Marcell, Szilasi Dávid és Radnóti Róza (zongora)
"Belvárosi Művészeti Napok"
SCHUBERT: Arpeggione sonata D 821
MENDELSSOHN: B-dúr szonáta csellóra és zongorára Op. 45. No. 1.
DEBUSSY: Szonáta csellóra és zongorára
BARTÓK: 1. Rapszódia
KODÁLY: Adagio
JANÁČEK: Pohádka

19:00 : Budapest
BMC Koncertterem

Haja Zsolt (ének)
Nemzeti Énekkar (Somos Csaba)
Eckhardt Gábor (zongora)
Szokolay „Dongó” Balázs – népi hangszerek
Óbudai Danubia Zenekar
Vez.: Somos Csaba
KODÁLY ZOLTÁN: Magyar Rondó
KODÁLY ZOLTÁN: Kádár Kata balladája
KODÁLY ZOLTÁN: Túrót eszik a cigány
KODÁLY ZOLTÁN: Mátrai képek
KODÁLY ZOLTÁN: Magyar népdalok
a Kállai kettős eredeti dallamai
KODÁLY ZOLTÁN: Kállai kettős

19:30 : Budapest
Zeneakadémia, Nagyterem

Várjon Dénes (zongora)
Concerto Budapest
Vezényel: Keller András
MOZART: 16. (D-dúr) zongoraverseny, K. 451
BARTÓK: 3. zongoraverseny, BB 127
BRUCKNER: 9. (d-moll) szimfónia

20:00 : Budapest
Duna Palota

Duna Szimfonikus Zenekar
a Budapesti Operettszínház Balettkara és szólistái
vez.: Deák András
"Budapest Gálakoncert"

20:00 : Budapest
Budavári Mátyás-templom

Solti Kamarazenekar

20:00 : Budapest
Trafó

Harjinder Pal Singh (Santur), Bhupinder Singh Chaggar (Tabla)
16:00 : Vonyarcvashegy
Kossuth utcai rendezvény tér

Zalai Balaton-part Ifjúsági Fúvószenekar

18:00 : Pusztaszabolcs
Római katolikus templom

Hock Bertalan (orgona)
SOTE orvos-zenekar
vez.: Tardy László

18:30 : Solymár
Római katolikus templom

Szokolay Bálint Női Kar - Solymár
Solymári Férfikar
Karnagyok: Blazsek Andrea, Mózes Krisztina, Fábián Attila
Kelemen Istvánné tanár-karnagy születésének 100 éves jubileuma alkalmából
"De Angelis" gregorián mise
19:30
GOUNOD: C-dúr mise

20:00 : Fehérvárcsurgó
Károlyi Kastély

Kállai Quartet:
Kállai Ernő, Szajkó Géza (hegedű),
Dráfi Kálmán (brácsa), Balázs István (cselló)
"Quartettissimo VIII- Európai Vonósnégyes Fesztivál"
SCHUBERT: d-moll vonósnégyes „A halál és a lányka”
CSAJKOVSZKIJ: Vonósnégyes No3, Op.30

20:00 : Pécs
Kodály Központ

Kolonits Klára (ének)
Pécsi Szimfonietta
Pannon Filharmonikusok
Vez.: Bogányi Tibor és Prof. Dr. Lakner Tamás
"XXI. Európai Bordalfesztivál - Gálakoncert"
A mai nap
született:
1973 • Ingrid Fliter, zongorista
elhunyt:
1835 • Vincenzo Bellini, zeneszerző (sz. 1801)
2006 • Pege Aladár, jazz-muzsikus, zeneszerző (sz. 1939)