vissza a cimoldalra
2017-11-23
részletes keresés    Café Momus on Facebook rss
Bejelentkezés
Név
Jelszó
Regisztráció
Legfrissebb fórumaink
Milyen zenét hallgatsz most? (24980)
Mi újság a Magyar Állami Operaházban? (60140)
Momus társalgó (6274)
A komolyzene jelene és jövője Magyarországon (2276)
Nemzeti Hangversenyterem - és más helyszínek (3855)
Társművészetek (1217)
Kedvenc művek (142)
Kedvenc előadók (2813)
Haladjunk tovább... (205)
Kedvenc felvételek (148)

Olvasói levelek (11196)
A csapos közbeszól (94)

Pantheon (2146)
Bartók Béla szellemisége (238)
Lehár Ferenc (590)
Mi újság a Szegedi Nemzeti Színházban? (2421)
Operett, mint színpadi műfaj (3369)
Magyar Rádió operafelvételei és operaközvetítések – magyar előadóművészekkel (933)
Moldován Stefánia (44)
Operett a magyar rádióban (1949-1990) (2422)
Rost Andrea (1945)
Momus-játék (5368)
A magyar zenei élet elfeledett vagy kevéssé ismert művészei (367)
Kemény Egon zeneszerző (Wien, 1905 - Budapest, 1969) (1179)
Franz Schmidt (2957)
Brahms, Johannes (155)
Kimernya? (2593)
Élő közvetítések (6685)

Fórumok teljes listája
Impresszum

megjelenteti:
Café Momus Egyesület
adószám:
18240531-1-43

apróhirdetés feladása:

Fórum - Operett, mint színpadi műfaj (Búbánat, 2003-08-26 13:49:49)

 
3268   zenebaratmonika • előzmény3267 2017-10-18 09:15:34

Vasárnap volt szerencsém megnézni az Operettszínház Víg özvegy c. előadását, hát elég vegyes a kép. A 2. felvonás zeneileg jóval erősebb az elsőnél, az énekesek hangjával elégedett voltam, de Fischl Mónika teljesen érthetetlenül énekelt.Ami nem tetszett, az a librettó, nem ismerem az eredetit, de ez amit láttam nekem nagyon primitívnek hatott és unalmasnak, nevetni se igazán lehetett rajta, max. 2-szer, a többi poén kifejezetten fárasztó volt. Az első felvonás végén a wc-s rész közönséges volt, ha jól láttam Hommonnay önkielégített... az meglepett, hogy angol felirat ment fent, és  német egyáltalán nem volt..

Az opi honlapján ezt írják:

Ari-Nagy Barbara alkalmazta mai színpadra Viktor Léon és Leo Stein szövegét. Egyértelmű, a Béres Attila rendezte új produkció - Daróczi Sándor díszletével, Füzér Anni jelmezeivel és Bodor Johanna koreográfiájával - fiatalságával, frissességével hódít Budapesten.

Na, hát nekem ez fiatalosnak se hatott egyáltalán, inkább gagyi kategória, túl sok volt benne az uncsi fárasztó szöveg, és kevés a zene, amit szerintem alaposan megvágtak.

 

Ennél gondolom a Wolksoper előadása biztos jobb...

3267   Búbánat 2017-10-16 18:23:33

Lehár Ferenc örökbecsű remekét október, november és december folyamán játssza a bécsi Volksoper. Úgy tudom,  náluk – a mi Operettszínházunk repertoárján lévő Víg özvegy-adaptációval ellentétben - az „original” szövegkönyv alapján vitték színpadra a nagyoperettet.

Franz Lehár: Die lustige Witwe – Wien, Volksoper - jelenetképek az előadásból

3266   Búbánat 2017-10-16 18:00:38

Szabó Magda 100 - kiállításmegnyitó és jubileumi Abigél előadás az Operettszínházban + videofilm

Operettszínház.hu, 2017-10-06

100 éve született jelenkori irodalmunk egyik legnagyobb hatású írója, Szabó Magda, akinek műveit ma is rajongásig szereti a közönség, akármilyen formában találkozik is vele: könyvben, filmen vagy színpadon. Születésnapján, október 5-én a Budapesti Operettszínház kettős jubileumi ünnepséggel emlékezett a teátrum életében is meghatározó szerepet betöltő szerzőről. Az Abigél című musical 250. előadását tekinthették meg a nézők, köztük mintegy száz Nyíregyházáról érkezett fiatal, emellett a műhöz kapcsolódóan a Petőfi Irodalmi Múzeummal közös tárlat nyílt.

 

3265   Ardelao 2017-10-16 11:30:23

Az alábbi beírásomat "A magyar zenei élet elfeledett vagy kevéssé ismert művészei" topikból áthozom ebbe a topikba is, mert részletes ismertetőt ad egy ma már bizonyára nem sokak által ismert operettről:

SZÍNHÁZI ÉLET, 1919. 24. SZÁM:

A CSIBÉSZKIRÁLY

       Repríz volt múlt héten a Király-Szinházban, de valóságos bemutató számba ment ez a repríz, mert bizony a mai színházi közönségnek csak igen kis hányada emlékszik még azokra az időkre, amikor ugyanezen a színpadon játszották „A csibészkirály"-t. Tizenkét évvel ezelőtt mutatta be ezt az operettet a Király-Szinház és azóta kissé megfeledkeztek a budapestiek a kis Daisyről, a kedves Grolmusról, a mulatságos Gámeczről és a darab sok más vidám figurájáról, melyek most frissen, mintha nem is tartózkodtak volna hosszú éveken át a színházi könyvtár poros csendjében, új életre keltek.
       Az angol miljőben játszó darab szövegét Szél Lajos, egy kiváló magyar mérnök írta, aki a komoly aritmetikai tudományok mellett nagy rutinnal és sok ötletességgel forgatta már tizenkét évvel ezelőtt is a tollat és most dolgozik éppen új darabjai megírásán. Egy új operettlibrettója és egy vígjátéka van készülőben és ha ideje volna hozzá, nagyon szeretne megírni egy középkori verses drámát, mely a valóság köntösébe öltözött mesejáték volna.
       A zene Buttykay Ákos műve. A kiváló komponistát, akit a komoly hangversenyek publikuma épp oly jól ismer, mint a színházakéi, nem kell e helyen és ez alkalommal külön bemutatni. Két nagyszabású szimfóniája, zongoraversenye, az Arany balladájához készült „Ünneprontók" című szimfóniai költeménye és „Az ember tragédiájá”-hoz a Nemzeti Színház számára készült kísérőzenéje mellett tudvalévőleg vannak színpadi művei is, amelyek őszinte sikereket hoztak számára. „A csibészkirály"-on kívül sok nagysikerű előadás emléke fűződik „A bolygó görög" című operettjéhez, mely ugyancsak a Király-Színházban került előadásra és a „Hamupipőke" című operához, melyet az Operaház adott elő. Hogy továbbá Buttykay Ákos operettkomponista azonos az európai hírű zongoraművésszel és a budapesti Zeneakadémia professzorával, talán nem minden olvasója e soroknak tudja, de aligha lesz olyan tagja a színházi közönségnek, aki ne tudná, hogy Kosáry Emma neve előtt a B. betű Buttykay Ákost jelenti, a legszeretetreméltóbb primadonna-férjet.
                                                                     *
„A csibészkirály" a legkevésbbé sem sablónoperett. Minden értékén felül ez egyik legnagyobb érdeme: egyáltalában nem él az operettek unos-untig megszokott rekvizitumaival, egészséges ötlettel olyan szituációkat visz színpadra, amilyenek alig kerülnek oda ebben a műfajban és még a romantikája is olyan beállítású, ami nem hasonlítható a librettók nagy átlagának elkoptatott patronjaihoz. Mert operett, nem maradhatott el a szerelem A csibészkirályból sem. De a szívek és érzelmek története csak halvány fonálként húzódik végig egy kacagtatóan kedves, burleszk betörő-histórián, amely az egész operett magvát alkotja.
       Az egyik szerelmes Daisy, a primadonna, híres starja egy nagy londoni operettszínháznak, aki valamikor nem volt ilyen boldog, mint most, mikor premierre készülhet és nem volt ilyen előkelő primadonna, hanem egy szegény, ostoba kis leány, akit sötét gondolatokra csábított az éjszaka csendje és a víz fekete tükre. Mi tűrés-tagadás, Daisy valamikor öngyilkos akart lenni és végső elkeseredettségében vízbe vetette magát. A mentőangyal azonban ott őrködött a közelben egy derék rendőrfelügyelő képében, aki minden baj nélkül vitte szárazra a kis öngyilkosjelöltet, kit a holdfénynél, vizesen, prüszkölőn meglátni és megszeretni pillanat műve volt. Megmentő és megmentett azután elváltak és nem is tudták meg egymás kilétét. De
Daisy épp ugy nem felejtette el szabadítóját, mint a derék Edward Leyton az ő védencét és keresik egymást, hátha egyszer véletlenül megint összeakadnak.
       Mi már akkor ismerkedünk meg velük, mikor ez a titkos óhaj régen ég a szívük mélyén. De Daisy most már primadonna és semmi oka sincs arra, hogy öngyilkosságot akarjon elkövetni. Éppen premier előtt állnak, a színház javában készül „A Csibészkirály" című operett bemutatójára és Daisy öltözőjébe garmadával hordják a virágot az udvarlók. Ott sürög-forog az igazgató is, a kritikus is, ki és befut az ügyelő és bejön a kórus is, hogy még egyszer utoljára elpróbálja Daisyval a főszámot. A primadonna, szerepéhez híven, csibésznek van öltözve, művészien rongyos fiúruhában, nagy tollas karbonári kalapban, a harmadik felvonásban azonban estélyi ruhában lesz és már ott hevernek öltöző-asztalán a pompás ékszerek, melyeket viselni fog.
       Leyton rendőrfelügyelő, aki szenvedélyesen üldözi a betörőket, elárulja az igazgatónak, hogy betörés készül, el akarják lopni a primadonna ékszereit és kénytelen az öltöző környékén megfelelő számú rendőrt elhelyezni, hogy idejekorán lefülelhessék a jómadarakat Daisynek természetesen nem szólnak, nehogy felizgassa a dolog. Alig libben ki Daisy a színpadra, kiürül az öltöző és pontosan, ahogyan a rendőrfelügyelő megjósolta, megjelenik halk, macskaléptekkel Grolmus,
a híres betörő két társával. Egyenesen Daisy toilette-asztalához tartanak és javában zsákmányolják a kincseket, mikor besurrannak Leyton emberei és lefülelik őket. A szín pár pillanatig ismét üres marad és Daisy fut vissza a színpadról, hogy a tükör előtt kis festéket tegyen arcára. Két rendőr e pillanatban visszatér, megpillantják az operett jelmezébe öltözött „Csibészkirályt" és e szavakkal, hogy:
       — Ni, egy még itt maradt ! — fülön csípik a meglepett primadonnát is és viszik magukkal a többiek mellé a dutyiba.
       A második felvonás két részből áll. Az elsőben a rendőrségi fogház kőfallal körülkerített udvara a színhely. Két rendőr beszélgetéséből megtudjuk, hogy Leyton rendőrfelügyelő állandóan álöltözékben a betörők közé jár, kilesi minden tervüket, titkukat és a munkánál azután rajtuk üt. Ez a magyarázata annak, hogy a betörők állandóan kudarccal dolgoznak. A színházhoz mozgósított rendőrök visszatérnek a zsákmánnyal, magukkal hozzák Grolmust és társait, valamint Daisyt, akit szintén betörőnek tartanak.
       Daisy csak a díszes triumvirátustól tudja meg, hogy miért cipelték őt el az öltözőjéből és mikor értesül arról, hogy betörőnek vélik őt is, boldogan felsikolt :
       — Hiszen ez pompás ! Nagyszerű reklám lesz!
       Vidáman megadja magát sorsának és felcsap a bandába, hiszen ez a legegyszerűbb módja annak, hogy baj nélkül kiszabaduljon a furcsa kalandból. Grolmus segítségével pillanatok alatt megszabadulnak bilincseiktől és a kőfalon át megszöknek.
       A szín változik: a színpad egy tolvajkocsma kedélyes helyiségét tárja elénk. Sorra gyülekeznek a betörők, tolvajok, kik nagy ünnepre készülnek: ma lesz a Csibészkirály választása. Gámecz két húgát hozza magával noviciáknak. Ma kell letenniök a vizsgát, hogy felvehetők-e a céhbe. Csak Grolmus kompániája hiányzik és egy leány szepegve hozza hírül, hogy a társaságot elfogta a zsaru. A nagy búsulás azonban, ami ennek nyoméban támad, nem tart sokáig. Vidám nótázással megérkeznek a szökevények: Grolmus, Daisy és a többiek.
       Ott van a betörők közt a rendőrfelügyelő is két emberével, hogy kilesse az újabb terveket. Leyton meglepetve ismeri fel Daisyben azt, akit állandóan keres és elhatározza, hogy megmenti a bűn fertőjéből. Daisy is felismeri .a rendőrfelügyelőben azt a fiatalembert, aki után vágyódik, mióta a hullámokból megmenekült. Sajnálja, hogy ily mélyre süllyedt és elhatározza, hogy megmenti.
       Először a vizsgát tartják meg. Csengőkkel teleaggatott babát hoznak be, annak a zsebkendőjét kell kilopni úgy, hogy a csengők meg se szólaljanak. Gámecz két húga nagyon ügyetlenül végzi a feladatot, Daisy azonban remekel, nem csak a zsebkendőt lopja ki a bábu zsebéből, hanem elcsórja a csengőket is anélkül, hogy bárki észrevenné. llyent még a legvénebb betörők se láttak. Hát még amikor Daisy
a szélsípokkal telerakott szőnyegen, melyen a surrunó járást tanítják, nemcsak hogy úgy fut végig, hogy egy síp se szólaljon meg, de a sípokon lépdelve egy vidám nótát is elzenél. Grolmus egészen elérzékenyül ennyi tehetség láttán és azt indítványozza, hogy maga helyett Daisyt válasszák meg csibészkirállyá. A választás közfölkiáltással meg is történik és Daisy azonnal szónokolni kezd :
       — Népemhez!
       Grolmus azonban leinti. Előbb a koronázásnak kell megtörténnie. Behozzák a palástot, jogart és koronát, felültetik az új csibészkirályt a trónra, azután ünnepélyes menetben Vonulnak el az új király előtt az alattvalók, az egész tolvaj és betörőtársaság. Az ünnep azonban nem volna teljes, ha meg nem koronáznák egy nagyszabású — betöréssel. Grolmus azt indítványozza,, hogy miután a primadonna öltözőjében pórul jártak, köszörüljék ki a csorbát azzal, hogy betörnek a primadonna lakááéra. Az új „Csibészkirály" lesz a vezérük.
       Daisy felújong. Hiszen így a legkényelmesebben fog hazajutni! Kiválaszt magának néhány embert, köztük Grolmust, akit nagyon megszeretett és Leytont, akit minden áron meg akar menteni.
       A harmadik felvonásban a társaság bravúrosan végrehajtja a betörést. A díszes szalonban azonban legnagyobb megrökönyödésre Daisy leleplezi magát. Leyton boldogan újong föl és ő is levetve inkognitóját szerelmesen veszi birtokba a legnagyobbszerűbb zsákmányt: Daisyt magát.

                                                                   *

       Ezt a kedves, mulatságos cselekményt csengő-bongó rímekben és ötletes prózában írta meg Szél Lajos, Buttykay Ákos pedig olyan muzsikát komponált hozzá, ami — ne értsék félre ezt — szinte túl jó operettnek. Nemcsak dalok, táncok, indulók pompás sokasága van Buttykay partitúrájában, a zenekari ötletek végtelen változatossága pajzánkodik állandóan az orkeszterben, szinte nem is győzi figyelni az ember azt a sok kedves részletet, amely ellenállhatatlanná teszi ezt a finom, tartalmas és mesterien instrumentált muzsikát.
       A Király-Színház pazar szereposztásban hozza ismét színre „A Csibészkirály"-t. A főszerepet, Daisyt, Fedák Sári játssza, aki nagy sikerrel alakította ezt a pompás nadrágszerepet már az operett bemutatóján, most pedig sok komoly drámai szerepe után vidáman, egészséges pajkos humorával tér vissza kis kirándulásra, benne az operett birodalmába, ahol — hiába távozott — sokkal inkább otthon van ma is, mint sokan mások. Nem lehet részletezni Fedák Sári Daisyjét, ezt a sokaknak új alakítását. Fedák ismét Zsazsa, egyéniségének minden bájával, eredetiségével, varázsával.
       A partnere Grolmus szerepében Rátkai Márton, aki pompás figurát csinál a vén betörőből. A bemutatón, tizenkét évvel ezelőtt Sziklay Kornél játszotta ezt a szerepet, most Rátkai kacagtatja meg mókáival, fürgeségével közönségét. Az érzelmes rendőrfelügyelőt Király Ernő alakítja, kinek kellemes orgánuma megkapóan érvényesül a szép, finom Buttykay dalokban. Ihász Aladár, akit őszinte elismerés illet meg a kitűnő rendezésért is, a szerencsétlen színházi igazgatót játssza, akitől a premiér közepén hurcolják el ostoba félreértésből a rendőrök a primadonnát. Latabár Árpád és Nádor Jenő két betörő alakjában jeleskednek, Mányoki Gizi mint takaros
Kitty szobaleány arat sok tapsot és nagyon kedves jelenség a fiatal Bellák Annus is. Szirmai Imre a kritikus, Raskó a tűzoltó szerepében egészítik ki a kitűnő együttest, mely előreláthatóan sok-sok estén át fogja sikerre vinni A Csibészkirályt-t.”

3264   Búbánat 2017-10-14 16:10:17

Mától nyolc hét nyolc szombatján kerül ismét adásba a televízióban először 2001-ben sugárzott, az operett históriáját nem túl komoly formában  feldolgozó magyar zenés filmsorozat:

Operett.hu: Hétköznapi operett - A Kis Orpheustól a "nagy" Orpheusig – VIII/1. rész

Október 14.:  18:15-től az M3 műsorán!

„1792-ben egy operett társulat próbál, a forradalmi járőr letartóztatja őket. Így indul a történet, amelyben évődő riportok, archív bejátszások, Rátonyi- interjú váltják egymást. Végül a színészek 100 évvel később előadnak egy zenés jelenetet Offenbach : Orfeusz az alvilágban c. operettjéből.”

Műsorvezető:

  • Rózsa György
  • Szerednyey Béla

Időtartam: 55 perc

Epizód:  8/1. rész

Felelős szerkesztő: Vitézy Zsófia
Forgatókönyvíró: Horváth Péter
Rendezte: Horváth Péter

3263   Búbánat 2017-10-14 14:39:06

A 25 éve meghalt Rátonyi Róbert emlékére és felesége 90. születési évfordulójához

A Dankó Rádió Túl az Óperencián c. operett műsorában a szerkesztő-műsorvezető, Nagy Ibolya, személyes emlékeit osztotta meg Rátonyi Róbertről, az Operettszínház egykori legendás táncos-komikusáról, aki később a Thália Színház tagjaként is beírta magát a színművészet nagy magyar alakjai közé, és akinek két kötetes Operett könyve máig fontos forrásműve a magyar operettirodalomnak.

Rátonyi Róbert 69 évesen, október 8-án, 25 éve hagyott itt bennünket.   

Rátonyi Róbert felesége idén július 13-án ünnepelte a 90. születésnapját, amely ünnepéhez innen is, utólag, gratulálok neki és kívánok minden szépet, jó egészséget, szeretettel.

3262   Búbánat • előzmény3248 2017-10-13 23:02:55

Tévesen írtam, hogy megvolt a darab premierje.

Felturbózott Luxemburg grófja előadás készül az Operettszínházban

 

"Lehár Ferenc az operett irodalom egyik legmulatságosabb műveként számon tartott darabja november 4-én debütál a Budapesti Operettszínházban."

/Forrás: Fidelio.hu/

3261   Ardelao • előzmény3260 2017-10-13 19:29:16

A bababatündér plakátja

3260   Ardelao 2017-10-13 19:28:03

A BABATÜNDÉR SZERZŐJE MEGHALT.

„A közelmúlt egyik legnépszerűbb zeneszerzője: Bayer József, a múlt hónapban hosszas betegeskedés után elhunyt Bécsben.

A boldogult, egyike volt a császárváros legünnepeltebb és legtöbb sikert aratott komponistáinak. 1852-ben született Bécsben s huszonnyolc éves korában már az udvari operaház karmestere lett. Nevét azonban nem annyira karmesteri kiválósága, mint inkább szerzeményei tették ismertté. Kétségtelen, hogy a bécsi muzsikusvilág egyik kitűnő emberét vesztette el benne. Attól az időtől kezdve, hogy első keringője népszerű lett, számtalan dolgot produkált, mind kitűnőt és — ami a karrierjét a legjobban magyarázza — mindig igazi bécsit. A muzsikája minden ízében, minden taktusában, lüktetésében bécsi muzsika volt és Bécs szerette és megbecsülte az ő nagyon tehetséges és bámulatosan produktív komponistáját.

Hellmesbergertől tanult hegedülni majd a konzervatóriumon Bruckner volt a tanára. A konzervatórium elvégzése után az udvari Operaház zenekarának lett másodhegedűse, majd balett karmester lett és ebben a minőségében húsz ballettet irt, amelyek a színház legnagyobb sikere voltak. Az első nagy sikere a »Wiener Walzer« volt, amelynek a premierje 1885-ben volt a bécsi udvari Operaházban és a balett hatalmas sikere egyszerre ismertté tette Bayer nevét.

Életének igazi diadala, nagy sikere a »Babatündér« volt. Érdekes, hogy a szegedi árvízkárosultak javára rendezett jótékony-célú előadásra írta Bayer ezt a ballettet. Az előadást Metternich Pauline hercegnő vezetése alatt Bécs arisztokráciája rendezte és az ötletet a szöveghez Metternich Pasqualine hercegnő adta. Óriási sikere volt a balettnek, amelyet, azóta Európában majdnem mindenütt előadtak, nálunk is igen nagy sikere volt. Balettjein kívül öt operettet szerzett és nagyon sok vaudeville-t, apróbb énekes bohózatot zenésített meg. Műveiben alkalmazkodott a közönség ízléséhez s ez volt sikereinek titka. Nálunk a Babatündér és a Bécsi keringő című balettjei kerültek színre s mind a kettő hosszú ideig állandó műsordarabja volt Operaházunknak.

Az utóbbi években sok igaztalan mellőzés miatt teljesen visszavonult Bayer a színháztól és abbahagyta a komponálást is. Régi vesebaja újult ki s tette tönkre munkaképességét. Hosszas gyötrődéseitől váltotta meg a halál. Temetésén képviseltette magát a bécsi Operaház és a császárváros minden nagyobb zenei intézete.”

A ZENE, 1913. április hó (IV. Évfolyam, 4. szám)

Josef Bayer (1852.III.6. Wien – 1913.III.12. Wien),[megj., A.]

3259   smaragd • előzmény3258 2017-10-13 08:04:34

Kemény Egon kétszeres Erkel-díjas zeneszerző 112. születésnapi évfordulóján említsük meg, hogy színpadi karrierje a Fővárosi Operettszínházból indult, 90 évvel ezelőtt.

(Meghagylak abban a szép illúzióban, hogy az Operettszínház archívumában megtalálhatók a bemutatók.)

Gyermekoperettjei a "Dörmögő Dömötör"és "A három jóbarát" nem teljes mértekben az ő művei ugyan, de minden bizonnyal meghatározó volt már ezek sikerében is kiváló zenei tehetsége.

Néhány bejegyzésben már írtunk színpadi műveiről ezen a fórumon is, a "Kemény Egon zeneszerző (Wien, 1905 - Budapest, 1969)" fórumból majd áthozok továbbiakat.

Búbánat fórumtársunk biztosan megtalálja azokat az évekkel ezelőtti bejegyzéseinket, amelyekhez most csatolhatjuk itt is Beretvás Károly nevét, akit Bozó Péter operett-forráskatalógusa Kemény Egon nevéhez kapcsolt.

3258   Ardelao 2017-10-13 04:25:19

 

Az ifjúság zenei ízlésének formálása rendkívül fontos feladat.Természetesen az, hogy mit tekintünk értékes zenének, mindig is korfüggő volt.

A Budapesti Operettszínház aktuális kínálatában szerepel néhány zenés gyermekdarab is: Zenés gyermekprogramok a Budapesti Operettszínházban

Ezekben a gyerekek nemcsak az operett műfajából kaphatnak ízelítőt.

Néha azonban be lehetne mutatni egy-két régebbi, klasszikusnak számító gyermekdarabot is, mint amilyen a Dörmögő Dömötör, A három jómadár, Postás bácsi szerencséje, stb. E darabok szövegét és kottáit bizonyára még őrzi az Operettszínház archívuma.

Korabeli hírek:

8 ÓRAI UJSÁG, 1928-02-25 (SZOMBAT):

„SZÍNHÁZ:

Postás bácsi  szerencséje. (Házi  főpróba.)
A  Fővárosi  Operettszínház  holnap  délután  új gyermekdarabot mutat be, ebben a szezonban már a  harmadikat.  A Mackó  úrfi  kalandjai-t,  A  jégkirály  kincsé-t most a Postás  bácsi  szerencséje követi,   amelynek   szövegét. Breitner Károly írta,  a muzsikáját pedig Lajtai Lajos  szerezte. A Postás  bácsi  szerencséje egy jókedvű és mókás  kedélyű  postásról  szól,  aki  rengeteg  kaland és vidám  epizód után éri el  a  boldogságot. A  gyermekdarabnak az  a  különös  érdekessége, hogy  ez  lesz  az  első  gyermekrevü  Budapesten. Az előadáson három  zenekar  működik közre:  a rendes  színházi  zenekar, egy cigányzenekar és egy jazz-band. A jazz-band a nagy indián jelenetet és az exotikus banánjelenetet fogja kísérni. A női főszerepet Lészay  Kató, a legifjabb primadonna  játssza,  aki legutóbb  a  Városi  Színházban  Fedák  Sári  mellett aratott igen nagy sikert és aki játékával és hangjával most is meg fogja nyerni a közönség tetszését. A Postás bácsi szerepében a gyermekdarabok sztárja, Sarkadi Aladár lép ismét a kicsinyek elé, akinek szereplése nélkül most már úgyszólván elképzelhetetlen egy igazi gyermekdarab. Sarkadi bácsi,  mint ahogy a gyermekek nevezik, rengeteg tréfát talált ki a gyermekközönség szórakoztatására.”

A FENTI ÚJSÁGBAN MÉG A KÖVETKEZŐ HIRDETÉS OLVASHATÓ:

„POSTÁS BÁCSI SZERENCSÉJE
a nagy érdeklődéssel várt új látványos gyermekdarab, szombaton délután — először — a Fővárosi Operettszínházban.  Főszereplők a  gyermekvilág kedvencei:
Sarkadi Aladár és  Lészay Kató,
a két gyermekprimadonna:
Szécsi  Hédy  és  Horváth  Manci,
azonkívül Palotay  P.  Tibor, Kürty  Teréz, Borbély és Tary. Mulatságos szöveg, gyönyörű zene, pompás táncok,  fényes  kiállítás,  teljes  zenekar, olcsó helyárak.”

Kemény Egon születésének 112. évfordulóján – a zeneszerzőre, karmesterre, és sok más zeneszerző zeneműveinek hangszerelőjére, ill. társszerzőjére emlékezve – áthozom még ide két korábbi bejegyzésemet, amely a Kemény Egon topikban a 1012. és a 1037. szám alatt szerepel. Egyúttal hivatkozom smaragd fórumtársnak a Kemény Egon topikban olvasható, 1038. bejegyzésére is:  

ESTI KURIR, 1928.11.13.:

"Dörmögő Dömötör 
A Fővárosi Operettszínház új gyermekdarabja

A Fővárosi Operett Színház szombaton, november 17-én, bemutatja Beretvás Károly és Lajtai Lajos új látványos gyermekdarabját, a Dörmögő Dömötör-t. Az új gyermekdarab nemcsak a gyerekek, hanem a felnőttek között is meglepetést fog kelteni újszerű, modern felépítésével, szenzációs ötleteivel és pompás trükkjeivel. Bűbájosán kedves mese, végtelenül mulatságos szöveg, gyönyörű zene, pompás táncok és szemkápráztató fényes kiállítás, ezek a főkellékei a Dörmögő Dömötör-nek. Az első felvonás egy játékáruházban történik és a színpadon levő csodás játékok tarka színessége külön élmény lesz a gyermekek számára. Azon kívül a többi szenzációk, a Baba-ország aranykapuja, a színpadon átrobogó vonat, az eltűnő tenger, futballmeccs a Sarkadi bácsival, nézőtéri felvonulás igazi katonabandával és még rengeteg egyéb meglepetés. A Dörmögő Dömötör főszereplői csupa dédelgetett kedvenc: a címszerepben Sarkadi Aladár életének legragyogóbb alakítását fogja nyújtani. Az első felvonásban drótostót, a másodikban futballbíró, a harmadikban pedig király lesz és olyan mulatságos, amilyen még talán sohasem volt. 

Gábor Mara játssza a szubrett-szerepet, énekben, táncban és játékban egyaránt csillogtatva tehetségét. A két népszerű gyermekprimadonna, Szécsi Hédy és Horváth Manci, ezúttal olyan nagyszerű énekes-táncos szerepeket játszanak amilyent még nem játszottak soha. Kürty Teréz, Kolozsvári Rózsi, Gyenes Magda, Mátrai György, Gaál Dezső, Borbély Sándor, Tary Mihály és a bájos kis Váradi Kató a többi főszereplő. 

A gyermekdarab-újdonsághoz ragyogó díszletek és száznál, több gyönyörű ruha készült. A zenekart Kemény Egon vezényli. A táncokat Mátray György tanította be. Rendkívül olcsó helyárak. Jegyek már válthatók.”

(A Dörmögő Dömötört egyébként több éven át és több helyen is előadták, hogy csak néhányat említsek:

1929. október 20. Fővárosi Operettszínház

1931. január 4. Vígszínház

1931. január 11. Vígszínház

1934. március 4. Fővárosi Operettszínház

1936. december 26. Városi Színház

1940. július 14. A színház

1958. január 26. Móricz Zsigmond Művelődés Háza)

ESTI KURIR, 1929. 12. 03.:

A három jómadár 
A Fővárosi Művész Színház új gyermekoperettje 

A Fővárosi Művész Színház (volt Fővárosi Operettszínház) szombaton, december 7-én délután fél 4 órakor mutatja be új gyermekoperettjét, amelynek a ciíme „A három jómadár". Az új operettet Beretvás Károly írta, akinek tavaly a „Dörmögő Dömötör", előző évben pedig a „Postás bácsi szerencséje" círnű gyermekoperettjei arattak sikert. Az új gyermekoperett zenéjét Kemény Egon állította össze nagyobbrészt saját számainak felhasználásával. A gyermekdarab-újdonság felépítése teljesen újszerű, modern, pompás trükkökkel, boszorkányos táncokkal és szenzációs látványosságokkal. „A három jómadár" főszerepéit a gyermekvilág kedvencei játsszák. Sarkadi Aladár, aki életének legragyogóbb alakítását fogja produkálni, Szécsi Hédi, Horváth Manci és Székely Gabi, a három legjobb gyermekprimadonna, akik úgy énekben, mint táncban és játékban egyaránt meglepetést fognak kelteni. A többi főszerepeket Déry Hugó, Kürthy Teréz, Borbély Sándor, Gyenes Magda és az aranyos kis Ehrlich Lucy játsszák. A gyermekdarab-újdonsághoz ragyogó új díszletek és ruhák készültek. Rendező: Beretvás Károly, karmester: Kemény 
Egon, a táncokat betanította Metzger Fini. Jegyek 50 fillértől.”

3257   Búbánat • előzmény3247 2017-10-11 13:10:08

Kapcs.: 3247. sorszám

A már említett televíziós adáshoz találtam egy előzetes cikket a Film Színház Muzsikában (1970. március 21., 12. száma)

„Magyar operettek kavalkádja”

„Háromszor huszonöt”

„Az elmúlt huszonöt év huszonöt új magyar operettjének,  huszonöt slágerszáma – innen a műsor címe: „3x25” – csendül fel két alkalommal a televízióban: az első rész március 30-án, a második rész későbbi időpontban.

A műsort nyilvános adás keretében március 16-án és 17-én vették fel a Fővárosi Operettszínház színpadán. A felidézett operettek, felcsendülő melódiák az elmúlt huszonöt év alatt mind ebben a színházban találkoztak először a közönséggel. A felszabadulás óta mintegy negyven új magyar operettet, musicalt játszottak el e színház művészei s ezek közül választották ki a huszonöt operett huszonöt számát az Operettszínház és a Televízió közös gálaestjére.

A műsort – mind a két részben – Rátonyi Róbert konferálja, s a számokat kis keretjátékok tarkítják. Az első részben „Így kezdődött…” cím alatt a bemutatók próbahangulatát igyekeznek visszaadni. Megszólalnak egyes szerzők és műszakiak is.

A műsor szerkesztője: Ruitner Sándor, rendezője Seregi László, karmestere: Gyulai Gál Ferenc.”

Három kép a műsorból:

Eisemann Mihály: Bástyasétány 77 (Latabár Kálmán, Galambos Erzsi)

Bágya András: Három napig szeretlek (Lehoczky Zsuzsa és Kertész Péter)

Kerekes János: Állami Áruház (Medgyesi Mária)

3256   Búbánat • előzmény3255 2017-10-11 13:09:36

Lapozgassunk és írjunk be.

3255   Ardelao • előzmény3254 2017-10-11 11:53:06

Igazad van! Mindenki lapozgasson csak! Ne írjunk be semmit! :)

3254   Búbánat • előzmény3253 2017-10-11 11:29:25

Van még sok ilyen kedves cikk ott, csak fel kell  „lapozni”…

3253   Ardelao 2017-10-11 11:19:54

MISKA!

Meghalt egy kedves ember, igazabban, meghalt a kedves ember.

A legkedvesebb, akit valaha ismertünk, akit mindenki szeretett, akit tárt karokkal fogadnak most odaát. Márton Miksa* a legnépszerűbb lakója volt Bohémiának; ő maga, a szó legnemesebb értelmében vett bohém. Szerette az életet és szerette az embereket. Jól is élt mindig, gusztusosan és stílusosan, csak jó-barátai voltak, asszonyok-férfiak rajongtak érte.

Egymaga el-tudott mulattatni egy nagy társaságot és fiatalabb éveiben, amikor újságíró volt, a legderűsebb és legmulatságosabb cikkeket írta,«Uhi» álnév alatt.

Aztán a színpad felé fordult szeretetével és leghíresebb munkái «Az Izé» című operett és a «Heidelbergi diákélet» fordítása volt. Az előbbit Pálmay Ilka játszotta igen sokszor a Népszínházban, az utóbbinak Harmath Hédi (H. Hedvig, 1884-1911, megj. A.), aki első felesége volt, szerzett szinte páratlan sikert. Híresek voltak rögtönzései, Molnár Ferenccel együtt, percek alatt egész operetteket komponáltak és adtak elő, a zenekar is ő maga volt, pompás zongorajátéka külön értéket adott ezeknek a rögtönzéseknek.

Heltai Jenő a sógora és a legjobb barátja volt, évtizedeken át együtt voltak, úgyszólván mindig. Gyönyörű társaság fogadja most a drága Miskát odaát, idelenn pedig megsiratja mindenki, aki csak egyszer is találkozott vele.

Isten veled, kedves Miska!

8 ÓRAI ÚJSÁG, 1936. augusztus 5. (22. Évfolyam, 178. szám)

*Márton Miksa (1871.IX.24. – 1936.VIII.2.), ügyvéd, újságíró, zenekritikus (megj. A.)

3252   Búbánat 2017-10-10 14:51:59

A MÜPA honlapjáról

„Az operett legjava a Müpában”

„Bécs a Müpába költözik!

"2018. február 18-án a Met három operasztárja - Marlis Petersen, Piotr Beczała és Thomas Hampson - a Magyar Rádió Szimfonikus Zenekarának közreműködésével a legnépszerűbb operettslágereket hozza el a magyar közönségnek."

Bécsi, bécsibb - operett!Marlis Petersen, Piotr Beczała és Thomas Hampson operettestje

  • Zeller: A madarász - nyitány
  • Lehár: Giuditta - Octavio belépője (Szép itt az élet és oly vidám)
  • Kálmán: Marica grófnő - Jöjj, cigány
  • Kálmán: A csárdáskirálynő - Táncolnék
  • ifj. J. Strauss: A denevér - keresztmetszet
  • - Nyitány
  • - Óra-duett - Ez az ízlés, ez a kellem….
  • - Quadrille
  • - Csárdás - Hazámnak dalára nyugtom nem lelem
  • - Tercett - A szívem úgy reszket
  • Millöcker: A koldusdiák - Ollendorf belépője (Szépen bánjak tán a nőkkel?)
  • Millöcker: Dubarry grófnő - Ez ő, ez ő, a Dubarry
  • Millöcker: A szegény Jonatán - nyitány
  • Lehár: Paganini - Nem szeret így téged más
  • Lehár: Paganini - Volt nem egy, de száz babám
  • ifj. Johann Strauss: Bécsi vér - keringő
  • Stolz: Bécsi dal - Bécs csak éjjel lesz szép
  • Kálmán: Marica grófnő - Mondd meg, hogy imádom a pesti nőket
  • Stolz: A kedvenc - Te légy a lelkem császára
  • Siecynski: Bécs, álmaim városa

"Könnyed, fülbemászó, de operai igénnyel megírt dallamokkal és sok humorral átszőtt történet, amelynek központi témája a szerelem: a bécsi születésű operett ma ismert, többnyire óriási sikert arató táncos-komikus és szubrett szereplőkkel megerősített alakját részben magyar zeneszerzőknek köszönhetően nyerte el. A Müpában kuriózumnak számító operettgálán olyan, az operaszínpadokról ismert világsztárok lépnek fel, mint Marlis Petersen, Piotr Beczała és Thomas Hampson, hogy a legnépszerűbb operettkomponisták örökzöld muzsikájával örvendeztessék meg a közönséget."

Rendező: Müpa

3251   Búbánat • előzmény3250 2017-10-06 10:11:13

Javaslom, fent a  "Haladjunk tovább..." topicba írtakat figyelmesen elolvasni:

a 142. és 144. sorszámok alatt ott van egy minta is...a szerint próbáld meg, én is úgy tettemm, teszem..

 

3250   zenebaratmonika 2017-10-05 23:19:09

Ez a beszúrás nem múködik még nekem, de úgy nézem már a régi módszer se jó.

Búbánat te hogy csináltad? Anu jó hogy utólag is lehet szerkeszteni, javítani, amit beírtam.

https://www.youtube.com/watch?v=Sc7eYHNaY6A

 

3249   zenebaratmonika 2017-10-05 23:18:13

Október 1-én megtartották Ábrahám Pál Hawaii rózsája c. jazzoperett premierjét a sváci Baselben, eredetileg szeptember 28n lett volna, de elhalasztották, mert még nem voltak még kész vele.... Az előadást nem operaénekesek, hanem prózai színészek énekelték. A zenekar pedig fent a forgószínpad részen volt. Íme egy kis előzetes:
https://www.youtube.com/watch?v=Sc7eYHNaY6A

3248   Búbánat 2017-10-05 19:48:20

Lehár: Luxemburg grófja az Operettszínházban – előzetes

 

Tegnap este megvolt a premier.

3247   Búbánat 2017-09-29 12:54:09

Magyar Televízió, 1970. március 30., 21.00 – 22.15

3 x 25…
25 év – 25 új magyar operett – 25 siker

A Fővárosi Operettszínház és a Televízió gálaestje – I. rész

A műsorban az alábbi operettek részletei szerepelnek:

1. De Fries Károly: Napsugár kisasszony
2. Fényes Szabolcs: Rigó Jancsi
3. Bródy Tamás: Nyolcadik osztály
4. Huszka Jenő: Szabadság, szerelem
5. Sárközy István: Szelistyei asszonyok
6. Vincze Ottó: Boci-boci tarka
7. Farkas Ferenc: Vők iskolája
8. Kerekes János: Palotaszálló
9. Horváth Jenő: Tavaszi keringő
10. Kemény Egon: Valahol Délen
11. Ránki György: Hölgyválasz
12. Szirmai Albert: Tündérlaki lányok
13. Lajtay Lajos: Három tavasz

Közreműködik:
Baksay Árpád, Csajányi György, Csákányi László, Csikós Rózsi, Felföldi Anikó, Fónay Márta, Gallai Judit, Hadics László, Harsányi Frigyes, Homm Pál, Kertész Péter, Kiss Ilona, Kovács Zsuzsa, ifj. Latabár Kálmán, Lehoczky Zsuzsa, Mednyánszky Ági, Németh Marika, Németh Sándor, Pagonyi János, Palócz László, Petress Zsuzsa, Várhegyi Teréz, valamint

a Fővárosi Operettszínház ének-, zene-és tánckara

A műsort Rátonyi Róbert vezeti

Koreográfus: Széki József és Takács Piroska
Karigazgató: Virány László

Vezényel: Gyulai Gaál Ferenc

Szerkesztő: Ruitner Sándor
Díszlet: Csinády József
Jelmez: Horányi Mária
Vezetőoperatőr: Lukács Lóránt

Rendező: Seregi László

(A műsort az Intervízió is átveszi)


Magyar Televízió, 1970. április 25., 22.10 – 23.25

3 x 25…
25 év – 25 új magyar operett – 25 siker

A Fővárosi Operettszínház és a Televízió gálaestje – II. rész

A műsorban az alábbi operettek részletei szerepelnek:

1. Kerekes János: Állami áruház
2. Fényes Szabolcs: Két szerelem
3. Kerekes János: Kard és szerelem
4. Vincze Ottó: Budai kaland
5. Eisemann Mihály: Bástyasétány 77
6. Bágya András: Három napig szeretlek
7. Vujisics Tihamér: Négyen pizsamában
8. Lendvay Kamilló: Knock out
9. Gyöngy Pál: Narancshéj
10. Bródy Tamás: Köztünk maradjon
11. Horváth Jenő: Péntek Rézi
12. Fényes Szabolcs: Csintalan csillagok

Közreműködik:
Csajányi György, Domján Mária, Felföldi Anikó, Galambos Erzsi, Hadics László, Kertész Péter, Konrád Antal, Kovács Iby, Kovács Zsuzsa, Laboch Gerard, ifj. Latabár Kálmán, Lehoczky Zsuzsa, Medgyesi Mária, Németh Sándor, Oszvald Gyula, Várhegyi Teréz, Zentay Anna, valamint

a Fővárosi Operettszínház ének-, zene-és tánckara

A műsort Rátonyi Róbert vezeti

Koreográfus: Széki József és Takács Piroska
Karigazgató: Virány László

Vezényel: Gyulai Gaál Ferenc

Szerkesztő: Ruitner Sándor
Díszlet: Csinády József
Jelmez: Horányi Mária
Vezetőoperatőr: Lukács Lóránt

Rendező: Seregi László
3246   Búbánat 2017-09-21 15:59:53
Az Antikvárium.hu 4. online aukciója

Fedák Sári: Útközben I-II. (szerzői aláírt, számozott példány)

89. tétel

KIKIÁLTÁSI ÁR: 17 000 HUF

LICIT INDUL:
2017. 09. 21. csütörtök 00:00

LICIT ZÁRÁS:
2017. 10. 01. vasárnap 20:00

TÉTEL TELJES LEÍRÁSA

Budapest, é.n., Szőllősi Zsigmond kiadása (Világosság Könyvnyomda Rt., Bp.), 223 p.; 232 p.

Szerzői aláírt, számozott példány.

"Ebből a könyvből a szerző által tervezett Fedák-kötésben és sajátkezű névírásával 500 számozott példány készült. Ez a példány a 238-as számú".

A címlap előtti oldalon a szerző keretes, fekete-fehér arcképével illusztrált kiadás.

Fedák Sári nagy port kavaró visszaemlékezésének az "Útközben"-nek ez az aláírt, számozott példánya már kötésében is magán viseli a felejthetetlen színésznő egyéniségét, mivel magát a kötést is ő maga tervezte.

Kiadói aranyozott, virágmintás hímzett selyem könyvszalaggal díszített egészvászon Fedák-kötésben lévő, megkímélt állapotú példány.

Tóth Károly így méltatta Fedák könyvét: "a mű szubjektív, tiszta hangja, mély érzésvilága magasba emeli a könyv színvonalát, ahogy magának Fedáknak a színpadi játéka is mély érzésekről, magas szintű művészi tehetségéről tanúskodik".

Árverési feltételek


aukció időpontja:
2017. 09. 21. csütörtök 00:00 - 2017. 10. 01. vasárnap 20:00

aukció helyszíne:
https://www.antikvarium.hu/aukcio

kiállítás helyszíne:
1095 Budapest, Soroksári út 18.

kiállítás ideje:
Szeptember 21. és szeptember 28. között H-P.: 10-18; Szo.: 10-13

egyéb információ:

Az aukció online zajlik: 2017.09.21. 0:00-tól 2017.10.01. 20:00-ig!

A tételekre licitálni csak az alábbi weboldalon lehet:
https://www.antikvarium.hu/aukcio/

A tételekre vételi megbízást kizárólag, az axioart oldalán keresztül adhat!
3245   Búbánat • előzmény3243 2017-09-21 15:55:59
A Marica grófnő még mindig jobb operett, mint az agyonnyúzott Csárdáskirálynő... Egyébként Szabó Máté igen tehetséges rendező, már letette a névjegyét több operával és operettel; utóbbiak közül Jacobi Sybilljének színpadra állítása tett rám igen kedvező benyomást (Budapesti Operettszínház) Hátha Miskolcon tud "kezdeni" valamit a Maricával is...
3244   zenebaratmonika • előzmény3242 2017-09-21 14:50:57
Szóval lehet persze ezt a darabot jól is előadni, de az opis verzió nagyon giccses, régimódi volt nekem, és a tartalma uncsi. Sajnos a gyenge librettó a legtöbb operett jellemzője, de azért Grünwald ennél jobb darabokat is írt pl. Cirkuszhercegnő, Bál a Savoyban.... ott azért van valami tartalom.
3243   zenebaratmonika • előzmény3242 2017-09-21 14:48:08
Kinek mi. Én majdnem elaludtam rajta, a librettója nagyon gyenge, a dalok meg agyonjátszottak, azért párat szeretek a Marica belépőjét, az Imádom a Pesti nőket és a Ne szólj kicsimet.. még ott van a Hej cigány is. Kb. 3-4 éve láttam az opi-ban. Nekem a Cirkuszhercegnő a legkedveltebb Kálmán operettem, de most megnézem a Chicagoi hercegnőt is, majd meglátjuk....
3242   Búbánat 2017-09-20 11:57:46
Életteli operett egy férfiról és egy nőről, akik majdnem elmennek egymás mellett – Marica grófnő bemutató Miskolcon

www.amdala.hu, 2017-09-20

Kálmán Imre legkedveltebb operettjének bemutatójával indul az évad a Miskolci Nemzeti Színházban. Szeptember 22-én kerül a nézők elé a Marica grófnő a Nagyszínházban.

Rendező: Szabó Máté

A címszerepben Eperjesi Erika
Taszilo: Szőcs Arthur
3241   Búbánat 2017-09-17 12:32:30
Bad Ischl – Lehár Fesztivál – 2018

„2018-ban a Lehár Fesztiválon Bad Ishle-ben Lehár Mosoly országa mellett látható Ábrahám Pál: Hawaii rózsája c. darabja, utóbbi 1987-benment utoljára Magyarországon, annak ellenére, hogy világhíres darab, ezért is jó hír, hogy Ausztriában megnézhető. 2 kocert formájában a Fritz Kriesler Sissy c. operettje is műsoron lesz, amit a 2017-es Palotakoncerten lehetett hallani.”
3240   Búbánat • előzmény3239 2017-09-17 12:22:46
Persze 2012 decemberétől szól a Dankó Rádió!
3239   smaragd • előzmény3229 2017-09-17 09:00:06

Operettet 2012 decembere óta hallgathatunk újra magyar rádióban.

Néhány éves kihagyás után. Nem tudom most pontosan megmondani, meddig tartott ez a méltatlan helyzet a Magyar Rádióban. Utána lehet nézni.
Volt egy átmeneti vagy kisérleti állapot, akkor az MR7 interneten sugárzott válogatást, betétdalokat visszatérő jelleggel, műsorelőzetessel. Napi 24 órás adásidő volt, rádiófelvételeket sugároztak.
Ez is megszűnt.

Majd mindentől függetlenül létrejött, elindult a Dankó Rádió (2012), benne állandó program Nagy Ibolya szerkesztő-műsorvezető "Túl az Óperencián" című, a hét minden egyes napján felhangzó, operettkedvelőknek szóló műsora, napi egy óra időtartammal és annak ismétlésével. Azóta elsősorban, újra a Magyar Rádió archív operettfelvételeit hallhatjuk.

(Feltételezem, hogy bejegyzésedben a 2014 évszám elütés lehet.)
3238   Búbánat 2017-09-16 23:06:35
A Lehár-topicból áthozom ide az alábbi szöveget - a téma miatt.

Lehár Ferenc: „Miért éppen operett?” („Warum Opererette?”) – SCHWEINFURTER ZEITUNG, Schweinfurt, 1944. április 26.

„…vannak jó operák meg rosszak, jó operettek meg rosszak. Értelmes embernek soha nem jutna eszébe, hogy becsmérlőleg nyilatkozzék magáról az operáról csak azért, mert e fogalom alatt sokminden kerül operaszínpadra, ami hidegen hagyja a szívet s a kedélyt, a jó zene e hangulati alapjait, mert sok minden akad, amit, fejcsóválva, legfeljebb mellőzni lehet. Ám az operettet mint műfajt szívesen teszik felelőssé mindazért, amit olykor – e fogalommal visszaélve – giccsben, rossz minőségben, alja-zenében feltálalnak. A zenetudomány legtöbbször megvetéssel kezeli vagy agyonhallgatja az operettet. Ha egy író valami silány, felületes fickót kíván regényében jellemezni, azt írja róla, hogy operett-dallamot fütyül, vagy – ahogy mondani szokás – holmi silány operettben gyönyörködik. A legnevesebb, zenével foglalkozó müncheni író egyszer azt tanácsolta a zeneakadémistáknak, hogy ha nincs elég tehetségük az operaszerzéshez, komponáljanak operettet!”

Lehár Ferenc: „Hogy hogyan jön létre egy operett?” („Wie eine Operette entsteht”) – NEUES WIENER JOURNAL, Bécs, 1905. VI. 11.

„ Egy operett létrejötte során olyan jelenetekre kerül sor, melyek annál mulatságosabbak a kívülállók szemében, minél komolyabban veszik az érdekelt felek. Pontosan mint az operettben: az akaratlanul komikus szituáció általában a leghatásosabb! Az operett-komponálás első mozzanata: hajsza a szövegkönyv után, avagy ’országomat egy jó ötletért’! Librettókkal Dunát lehet rekeszteni, magam is sok százat lapoztam át. Honnan vegye az ember a türelmet valamennyinek az elolvasására, ha ilyen ’költeményekre’ akad, mint az, amelyik véletlenül most éppen előttem van (egy vándorló beduin, nőrabló stb. belépője): […]. Alatta pedig aláhúzva: Egy a nagy sláger!... Ám egy ifjú, ismeretlen zeneszerző előtt egyetlen cél lebeg: hogy szövegkönyvet szerezzen valamelyik elismert librettistától! Ám ők igen tartózkodóak holmi ismeretlen zeneszerzővel szemben.”

Hiszen ugyanezt tapasztalta Lehár a Victor Léonnal való együttműködés kezdetén is. Amikor aztán kifejtette A drótostót cselekményét, a szlovákiai falusi idillt, Pfefferkorn alakját, hát az olyasmi volt, hogy – írja Lehár ugyanebben a cikkében -,

„szinte szükségletemmé lett ezt zeneileg kifejezni. Minden zeneszerző leghőbb vágya, hogy ilyen belső késztetés alapján dolgozzék. Csak keveseknek adatott meg, hogy kényszerítő erővel hassanak a komponistára. Ha aztán végre megvan a librettó, megkezdődik a zeneszerző harca a költővel, a színházzal és a közönséggel. A zeneszerző lubickol a művészi felépítésű fináléban vagy egy hosszabb zenei jelenetben, a szövegíró számára mindez túl hosszú. S leírhatatlan az öröme, ha a komponistáról lefaragott egy percnyi zenét! Ám bármennyi is a súrlódás munka közben, végül csak a szépre emlékezik; például egy új dallamra, melyet elsőként a direktornak játszott el nagy örömmel, s érezte, hogy az mennyire el van ragadtatva. Nem minden szövegkönyvíró egyforma; bánni kell tudni velük. Sokszor nem is annyira muzsikusnak, mint inkább diplomatának éreztem magamat, afféle mindent elsimító udvari tanácsosnak. Direktorokra, énekesnőkre, énekesekre, színészekre kell különös tekintettel lenni, mindnek van valami kívánsága, s ezeket mind figyelembe kell venni, nem egy esetben: de mennyire kell!”

Lehár többször is nyilatkozott a munkamódszeréről. Elmondta, hogy komponálni szinte kizárólag csak éjjel szokott:

„Amikor minden csendes, amikor tökéletes a nyugalom körülöttem, akkor jutnak eszembe a legjobb ötletek. Mindenekelőtt a szöveg szélére írok néhány hangjegyet, valami, csak számomra érthető vázlat-félét. Ezek aztán egyre világosabbak lesznek. Addig változtatok, míg az az érzésem nem támad, hogy ennek így és nem másképp kell lennie. Ennek a munkának az ideje számomra a legboldogságosabb. Erre emlékszem legszívesebben, ez hozza a legnagyobb kielégülést. Minden éjszaka hajnalig ülök az íróasztal mellett, míg a test el nem kezdi követelni a maga jogait! Sokszor az íróasztalra borulva aludtam el.”

/Forrás: Otto Schneidereit: Lehár, Zeneműkiadó, 1988.)/
3237   zenebaratmonika 2017-09-15 11:19:51
EISEMANNBÓL HANGOSFILMZENE KOMPONISTA LESZ.
Eisemann Mihályt visszük hangosfilmhez. Néhány perc még és a magyar zeneszerző hangosfilm muzsika komponistává avanzsál.
A hatalmas filmvállalat próbatermében már összeült a bizottság. Huszonnégy tagja van: rendezők, Írók, dramaturgok, zenei vezetők, producerek, karmesterek, muzsikusok, alelnökök és főelnökök, parancsnokok, vezérek, korifeusok, a film korlátlan uralkodói.
Izzik a levegő. Az egyik sarokban, a nagy kiadó cég, a Bohém Verlag hangosfilm osztályának egyik vezetője, a magyar származású Rényi István drukkol. Dehogy drukkol. Tördeli a kezét. Eisemann az övé és ő nagy üzletet lát benne.
— Alsó Herr Eisemann!
Ebbén a 'pillanatban mélységes csend borul a párnáktól hizó próbateremre. Az elnök ur szivarját kiveszi szájából. A főrendező előrelép, a vezérdirigens felnyitja a zongorát, amely e percben még hallgat.
Eisemann leül a zongorához. Reszket a keze. A forgó kis zongoraszéken féloldalt ül. mint a drukkoló diák, amikor felelésre vár.
Azután felkel és meghajtja magát. Az elnök ur szemtelenül int kezével, amelyet köszönésnek is beképzelhetsz, de annak is, hogy a prezident azt akarja közölni:
3236   Búbánat • előzmény3235 2017-09-14 10:53:42
A Veszprémi Petőfi Színház új operettbemutatója lesz a Bob herceg.
3235   Búbánat 2017-09-14 10:52:15
HUSZKA-BAKONYI-MARTOS: Bob herceg

operett

Rendező: Bozsó József

Bemutató: 2017.09.29.

Leírás

„Londonban, hej, van számos utca…” – és ezeket az utcákat járja éjjelente álruhában, mandolinját pengetve György herceg, az angol trón várományosa. Szerelme a szegény, de annál gyönyörűbb Annie és az utca népe csak Bobnak szólítja. Az anyakirálynő már kiszemelte György számára a leendő arát az udvarban – Annie kezére pedig a bugyuta borbély ácsingózik. „Te más világban, én más világban” – szárnyal a szomorú dallam Huszka Jenő operettjében, s mire a függöny legördül, kiderül legyőzi-e a rangkülönbséget a „minden akadályt legyőző szerelem”? Huszka Jenő operettjének a különlegessége, hogy az első magyar nyelven írt operett volt: 1902 december 20-án mutatták be a Népszínházban. Innen eredeztethetjük a magyar operett játszást, hiszen a Bob herceg hatalmas sikeréből nőtt ki a magyar operett máig tartó világsikere. A veszprémi előadásban visszanyúlunk a gyökerekhez: Bakonyi Károly eredeti szövegkönyvét használtuk, félretéve a sok átiratot, mai színpadra alkalmaztuk, de érthetően megtartva a múlt század elejei nyelvezetet és hangulatot.
MŰSORON

Szereposztás

A királynő | KÁLLAY BORI Érdemes művész
György herceg, a fia | DÓSA MÁTYÁS
Annie, Tom apó lánya | TÓTH DOROTTYA
Pomponius, a herceg nevelője | KÖRÖSI CSABA
Viktória hercegnő | HALAS ADELAIDA
Lord Lancaster, gárdakapitány | SZELES JÓZSEF
Hopmester | BOZSÓ JÓZSEF
Mary Pickwick | TERESCSIK ESZTER
Tom apó | TÓTH LOON
Plumpudding, borbély | MÁTÉ P GÁBOR
Pickwick, kocsmáros | ZSOLNAY ANDRÁS
Gippsy | VAJDA KÁROLY
Udvarhölgyek | BONYHÁDI VIKTÓRIA, CSUTAK NOÉMI, LUKÁTS SÁRA, ZAB JOHANNA
Katonák IMRE MARCELL, RÁCZ JÁNOS, ROGÁCSI MÁRTON, SCHMIDT MARCELL

Közreműködők


Zenei vezető | KÉMÉNCZY ANTAL
Jelmeztervező | LIBOR KATALIN

Rendező, koreográfus, látvány | BOZSÓ JÓZSEF


3234   zenebaratmonika • előzmény3233 2017-09-14 09:58:29
imádja, de néha gyűlöli

A szövegbeolvasó sokszor rosszul olvassa be a szövegeket. Érdekes, hogy akkoriban elég sok helyesírási hiba volt az újságokban.
3233   zenebaratmonika 2017-09-13 16:41:53
És egy érdekes nyilatkozat Ábrahám Páltól.... persze más komponisták is érdekelnének a témával kapcsolatban pl. Kálmán Imre, ő úgy tudom szivarozott...

Mit határozott a cigaretta-ankét?
Négy nyilatkozat — hadd álljon itt minden kommentár nélkül ...

Ábrahám Pál:

A cigaretta olyan, mint a feleség, le adja, de néha gyűlöli s mégis soha nem tud meglenni nélküle az ember. A cigaretta éppen úgy hozzam tartozik, mint a kezem, vagy az agyam s ha le kellene mondanom róla, azt hiszem ugyanúgy hiányozna, mintha az egyik karomat vágnák le. Legutóbb egy éjszaka hirtelen észrevettem, hogy kifogyott a cigarettám. Az egész lakásban, bármennyire is felforgattam mindent — egyetlen darabot sem találtam. Méltánytalanság lelt volna felkölteni házam népét, igy hát magam mentem cigarettáért. Nálam ez nem olyan egyszerű, én nem találok minden kávéházban megfelelő cigarettát, mert
— miután rengeteget szívok, igen megszoktam a nihotexest:
Másfél órai viszontagság után hazaértem s amint rágyújtottam az első cigarettára, rögtön remekül ment a munka, amely pedig dohányfüst nélkül teljesen csődöt mondott.

Csortos Gyula:
— A dohányzás problémái közül leginkább az
ártalmasság kérdését hánytorgatják. Hát hogy ártalmas-e vagy sem. azt a magam részéről nem tudom eldönteni. I)e van erre egy nagyon jó mottó, amelyet Roda-Róda. a híres bécsi író talált ki s nyert pályázatot azon a bécsi plakátversenyen, amelyen arra kellett felelnie ártul mas-e a dohányzás-? Hoda-Roda pályadíjnyertes mondata igy hangzik: ,,A nagyapám szenvedélyes dohányos volt és 84 éves korában halt meg. A kisöcsém, aki egyállalán nem dohányzóit, négyéves korában halt meg." Ez a bölcs mondás nyilvánvalóan fejezi ki, hogy a dohányzásnak semmi köze az élet egyéb erőihez, amelyek elvégzik a maguk dolgát. En magam a leggyengébb dohánynemüt szívom: a ni kotexcs Jovialest. Ezt aztán elég gyakran.

Esti Kurir, 1934. december 9.
3232   zenebaratmonika 2017-09-13 16:07:16
És még egy érdekes cikk Ábrahám Pál első próbálkozásairól a könnyűzene fel. (Mint tudjuk komolyzenésznek készült)

ABRAHáM PÁL karrierjéről ezerféle verzió kering. Most végre összeállítottuk pályafutását és megdönthetetlen adatokkal jelenthetjük:
Ábrahám Pál első könnyű zeneszámát a Kamara-m ozgóban adták elő egy szkecs előadása 'során. Az Ábrahám-daloknak Kcllér Dezső szövegével itt már szép sikere volt. Gábor Dezsőnek, a
Magyar Színház akkori és a Vígszínház mostani titkárának ajánlására ekkor a Magyar Színházhoz került, ahol a Csókról csókra cimü operettet korrepetálta a szereplőkkel. Ezután ugyancsak Kellér Dezső kitűnő szövegeire a Jardinban énekelték néhány dalát, majd a Kis Komédában szintén Kellér szöveggel bemutatták egy operettjét. Faludi Sándor akkor felszólította a Zenebona cimü operett betétjeinek komponálására. Egyben arra kérte, hogy angol jazz-karmester mintára pálca nélkül, fehér kesztyűben dirigáljon. A Zenebonával Ábrahámnak nagy sikere volt, még nagyobb Az utolsó Verebély-lány-nyal, innen a Fővárosi Opercttszínház színpadáról ugrott át az ország határain külföldre, ahol r-a nála kevés népszerűbb komponista van.

Esti Kurir, 1932. január 10. A Függöny mögött
3231   zenebaratmonika 2017-09-13 15:38:36
ÁBRAHÁM PÁL, a példátlanul rövid idő alatt világhírűvé lett magyar komponista, aki a budapesti Zeneakadémiáról indult és a KIs Komédián át jutott a nagy színházak orchesterébe, e pillanatban ül be a Király Színház elkerített orchesterébe, amelynek muzsikusai már készülődnek a Havai rózsája házi föpróbájára.
Abrahám, mielőtt fölemelné pálcáját, hogy belekezdjen a nyitányba, bemutatja a nézőtéren öszszegyülekezett benfentes publikumnak a zenekar amerikai vendégeit, akiket ö hozott magával Berlinből és akik a különösebbnél különösebb hangszerek ördögi mesterei. Abrahám Pál még Berlinben szerveZte ezt a kis amerikai truppot. A hét amerikai fiatalember a berlini Havai rózsája zenekarában olyan sikerrel szerepelt, hogy Ábrahám Pál, most, hogy Budapesten a Király Színházban szÍnrekerül a Havai rózsája, magával hozta az amerikai zenészeket. Az amerikaiak olyan hangszereket hoztak magukkal, amiknek Budapesten még nevük sincs. Itt még sohasem látták és hallották azokat Ezeken a hangszereken olyan mutatványokat végeznek, amilyenek még sohasem gyönyörködtettek pesti füleket — Ezek az én kabaláim — mutatta be Abrahám tegnap a zenekari próba közönségének az amerikai muzsikosokat
Esti Kurir, 1932. január (10. évfolyam, 1-25. szám)

Igazából milyen hangszerek lehettek ezek? Hawaii gitár talán, bendzsó... ekkor még ezeket nem ismerték nálunk?
3230   Búbánat 2017-09-12 11:22:54
Állami elismerésben részesült Kálmán Imre lánya

2017-09-08, www.operett.hu

Szeptember 1-én a Parlamentben Pro Cultura Hungarica kitüntetést adományozott Balog Zoltán emberi erőforrás miniszter Kálmán Yvonne-nak, a világhírű operett szerző, Kálmán Imre lányának, édesapja munkásságának és az operettnek, mint magyar műfajnak nemzetközi népszerűsítése érdekében végzett több évtizedes tevékenysége elismeréseként. Emellett bejelentette a Kálmán Imre Kutatóintézet létrehozását.
3229   Búbánat 2017-08-30 12:00:19
Örvendetes, hogy sok-sok év után újra van - 2014 óta -operett a magyar rádióban (Dankó Rádió).

Azért érdemes megemlíteni azt is, hogy régen a rádióban nemcsak itthon készült és felvett, magyar nyelvű stúdiófelvételekről hallgathattunk operetteket, operett-részleteket.

Külföldi rádiófelvételekről, hanglemezfelvételekről is napi rendszerességgel szólaltak meg dalok, kettősök, együttesek, finálék, nyitányok, jelenetek, kórustételek, balettképek az ismert vagy kevésbé ismert operettekből, daljátékokból, zenés játékokból - eredeti nyelven, és a kor legendás operaénekeseinek, operacsillagainak tolmácsolásában, kiváló zenekarok, énekkarok közreműködésével, neves karmesterek vezényletében.

Tehát pld. francia nyelven élvezhettük Lecocq: Angot asszony, Hervé: Nebányvirág, Planquette: A corneville-i harangok; Offenbach: A gerolsteini nagyhercegnő, A szép Heléna, Périchole, Tamburmajor lánya...; németül Lehár: A víg özvegy, A mosoly Országa, Pacsirta, Giuditta stb., Suppé: Boccaccio, J. Strauss: A cigánybáró, A denevér, Egy éj Velencében..., Fall: Pompadour; Kálmán: Csárdáskirálynő, Marica grófnő…, Zeller: A madarász, Millöcker: A koldusdiák, Dubarry, Oscar Straus: Varázskeringő, Ábrahám Pál: Bál a Savoyban, Hawaii rózsája…, angol nyelven Jones: A gésa, Sullivan: A Mikádó, A gondolások, Patience…, és számos más operettkomponista műveinek részleteit is, sorolhatnám ezeket tovább…

Napi rendszerességgel hallhattunk olyan világsztárokat és/vagy jónevű operaénekeseket operettet énekelni, mint Regine Crespin, Mady Mesplé, Suzanne Lafaye, Yvonne Minton, Elisabeth Schwarzkopf, Emmy Loose, Hilde Güden, Erika Köth, Anneliese Rothenberger, Lucia Popp, Brigitte Fassbender, Gundula Janowitz, Réthy Eszter, Anday Piroska, Wilma Lipp, Joan Sutherland, Janet Baker, Monica Sinclair,Elsie Morison, Valerie Masterton, Elisabeth Harwood, Lisa della Casa, Anna Moffo, Teresa Stratas, Frederica von Stade, Beverly Sills…
Gabriel Bacquier, Gérard Souzay, Michel Sénéchal, Robert Massard, Michel Dens, Ernest Blanc, Roger Soyer, Jules Bastin, Alain Vanzo, Nicolai Gedda, Peter Schreier, Fritz Wunderlich, Richard Tauber, Pataky Kálmán, Hermann Prey, Gerhard Unger, Walter Berry, Erich Kunz, Tom Krause, Kurt Böhme, Stuart Burrows, Alexander Young, Richard Lewis, John Cameron, Geraint Evans…

A Kossuth Rádió, a Petőfi Rádió naponta sugározta a fentiek operettfelvételeit is – a magyar előadóké mellett. Tehát a rádióhallgatónak lehetősége volt arra, hogy ugyanazt az operettrészletet egyik nap eredeti nyelven, a következő nap akár magyar felvételről is meghallgatni, élvezni azt!

Ugyanez volt a helyzet az operarészletek tekintetében is: napról napra hol magyar, hol külföldi előadók tolmácsolásában hallgathattuk meg kedvenc darabjaink ismert ének-zene számait.
Sajnos, ez a számomra igencsak becsült műsorválaszték (rádiós korszak) a nyolcvanas-kilencvenes évektől kezdve előbb ritkulni kezdett, majd bánatomra, teljesen eltűnt a rádió zenei műsorkínálatából (párhuzamosan a CD, video, DVD, majd az internet megjelenésével ). Sajnálom.
3228   zenebaratmonika 2017-08-30 09:57:03
Eisemann Mihályt úgy nézem most tették fel a listára, mert az Én és a kisöcsém előadást egyáltalán nem írja, és a nemzetisége sincs még a neve mellett....
3227   zenebaratmonika 2017-08-30 09:53:57
Suppe
7 előadás 2 produkció 2 városban
Nico Dostal
0
Robert Stolz
0
30 előadás 3 produkció 3 városban
Charles Lecocq
Festival d'Opérettes de Lamalou les Bains La fille de Madame Angot
1 előadást látok aug 20-án
3226   zenebaratmonika 2017-08-30 09:32:09
Ábrahám Pál
55 előadás 8 produkció 8 vársoban (Ebben nincs benne a Győri Bál a Savoyban, a miskolci Viktória pedig csak febr. 28-ig, pedig májusban is ment)
Huszka Jenő
22 előadás 2 produkció 2 városban (Budapest és Sapaev, csak érdekességből)
Jacobi Viktór
11 előadás Budapeten
Szirami Albert
10 előadás Budapesten (persze nyilván több, de azok kis helyek voltak)
Eisemann Mihály
29 előadás Pécsett
Zerkovitz Béla
0 előadás

Ralph Benatzky
154 előadás 14 produkció 13 városban
Oscar Strauss
20 előadás 3 produkció 3 városaban
Carl Zeller
45 előadás 6 produkció 6 városban
Millöcker
15 előadás 2 produkció 2 városban
Artur Sullivan
97 előadás 20 produkció 18 városban
Leo Fall
17 előadás 3 produkció 3 városban
Paul Linke
18 előadás 2 produkció 2 előadás (Frau Luna)
Hervé
20 előadás 4 produkció 4 városban
Eduard Künneke
17 előadás 3 produkció 3 városban
3225   zenebaratmonika 2017-08-30 09:09:38
2016. szept. 1-2017. aug. 30. (mai nap)
Johann Strauss
557 előadás 107 produkció 82 városban
Offenbach
392 előadás 71 produkció 61 városban
Lehár Ferenc
315 előadás 59 produkció 52 városban
Emmerich Kalman
329 előadás 70 produkció 48 városban

Tehát tévedtem, mert Kálmán Imre megelőzte Lehárt a legutóbbi évadban
3224   Búbánat • előzmény3223 2017-08-30 08:58:31
"a legtöbbet játszott művek magyar szerzőtől a világon" - statisztika alapján első helyen áll: Lehár _ A Víg özvegy
3223   zenebaratmonika • előzmény3222 2017-08-30 08:50:16
Legelől a Denevér marad.
Kálmán kicsit hátra fog csúszni a következő évadokban, ha nem is helyezésileg, de előadások számát tekintve, Staruss, Offenbach, Lehár, Kálmán mard a sorrend, de majd megnézem egyenként.
3222   Búbánat • előzmény3219 2017-08-29 22:56:15
Megnyugtat, hogy Lehár Víg özvegye van a rangsor elején... (korábban, magam is - "látatlanban" -, így gondoltam... és így van "rendjén...)
3221   zenebaratmonika • előzmény3218 2017-08-29 21:52:31
Igazam volt, ez a lista több év összesítése:
Composers ranked by the number of performances of their operas over the five seasons 2011/12 to 2015/16

3220   zenebaratmonika 2017-08-29 14:29:06
Ez a vége a listának:
szerintem ez több év összesítése

1518= 51 hu (#51) Eotvos (#7) [*] Lady Sarashina 5 (1)
1689= 52 hu (#52) Ivan (#1) [f] Ez tortent Becsben 4 (2)
1689= 53 hu (#53) Selmeczi (#1) [*] Byzantium 4 (2)
1689= 54 hu (#54) Jarno (#1) Die Forsterchristl 4 (1)
1689= 55 hu (#55) Gryllus (#1) [*] Blaubarts 4 (1)
1689= 56 hu (#56) Selmeczi (#2) [*] I spiritisti 4 (1)
1893= 57 hu (#57) Eotvos (#8) [*] Angels in America 3 (2)
1893= 58 hu (#58) Vajda (#3) [*] Mario si vrajitorul 3 (2)
1893= 59 hu (#59) Lehar (#12) Das Furstenkind 3 (1)
2117= 60 hu (#60) Kerek (#1) [*] Parody 2 (2)
2117= 61 hu (#61) Lehar (#13) Die Juxheirat 2 (1)
2117= 62 hu (#62) Lehar (#14) Wo die Lerche singt 2 (1)
2384= 63 hu (#63) Erkel (#3) Dozsa Gyorgy 1 (1)
2384= 64 hu (#64) Harsanyi (#1) L'histoire du petit tailleur [c] 1 (1)
2384= 65 hu (#65) Huszka (#4) Gul Baba 1 (1)
2384= 66 hu (#66) Balassa (#1) [*] Cataclysm 1 (1)
2384= 67 hu (#67) Eotvos (#9) [*] Harakiri 1 (1)
2384= 68 hu (#68) Eotvos (#10) [*] Radames 1 (1)
2384= 69 hu (#69) Orban (#1) [*] Buvolet 1 (1)
┃ ┃ ┃ ┃ ┃ ┃ ┗ Number of performance runs ("productions")
┃ ┃ ┃ ┗ Composer ┗ Work ┗ Number of performances
┃ ┃ ┗ National ranking
┃ ┗ Ranking in this filtered list
┗ Global ranking across all works
3219   zenebaratmonika • előzmény3218 2017-08-29 14:24:35
Nincs mit, és még egy lista, ez is érdekes, a legtöbbet játszott művek magyar szerzőtől a világon:

19 1 hu (#1) Lehar (#1) Die lustige Witwe 1202 (223)
22 2 hu (#2) Kalman,E (#1) Die Csardasfurstin 1007 (177)
39 3 hu (#3) Kalman,E (#2) Grafin Mariza 535 (90)
80 4 hu (#4) Lehar (#2) Das Land des Lachelns 256 (46)
107 5 hu (#5) Lehar (#3) Der Graf von Luxemburg 195 (24)
108= 6 hu (#6) Abraham (#1) Ball im Savoy 194 (33)
134= 7 hu (#7) Huszka (#1) Lili barono 140 (13)
144 8 hu (#8) Kacsoh (#1) Janos Vitez 131 (12)
148= 9 hu (#9) Lehar (#4) Der Zarewitsch 126 (26)
158= 10 hu (#10) Szirmai (#1) Magnas Miska 115 (9)
165 11 hu (#11) Abraham (#2) Viktoria und ihr Husar 106 (9)
197= 12 hu (#12) Lehar (#5) Zigeunerliebe 79 (9)
199= 13 hu (#13) Ranki (#1) Pomade kiraly uj ruhaja 78 (5)
213 14 hu (#14) Kalman,E (#3) Die Zirkusprinzessin 71 (15)
233= 15 hu (#15) Kalman,E (#4) The Bayadere 61 (15)
254= 16 hu (#16) Ligeti (#1) Le grand macabre 54 (8)
281= 17 hu (#17) Erkel (#1) Hunyadi Laszlo 47 (5)
298= 18 hu (#18) Kalman,E (#5) Die Herzogin von Chicago 44 (10)
315= 19 hu (#19) Lehar (#6) Giuditta 41 (6)
315= 20 hu (#20) Kodaly (#1) Hary Janos 41 (5)
329= 21 hu (#21) Erkel (#2) Bank ban 38 (8)
329= 22 hu (#22) Javori (#1) Wedding Dance 38 (5)
329= 23 hu (#23) Zerkovitz (#1) The Kissing Lady 38 (3)
346= 24 hu (#24) Kalman,E (#6) Das Veilchen vom Montmartre 36 (8)
368= 25 hu (#25) Huszka (#2) Bob herceg 33 (2)
393= 26 hu (#26) Huszka (#3) Maria fohadnagy 30 (4)
437= 27 hu (#27) Abraham (#3) Die Blume von Hawaii 26 (4)
454= 28 hu (#28) Lehar (#7) Paganini 25 (6)
560= 29 hu (#29) Goldmark (#1) Die Konigin von Saba 19 (3)
560= 30 hu (#30) Lehar (#8) Eva 19 (1)
581= 31 hu (#31) Jacobi (#1) Sybill 18 (1)
644= 32 hu (#32) Vajda (#1) [*] Don Cristobal 16 (3)
644= 33 hu (#33) Vajda (#2) [*] Don Perlimplin 16 (3)
703= 34 hu (#34) Eotvos (#1) [*] Der goldene Drache 14 (4)
703= 35 hu (#35) Hubay (#1) Anna Karenina 14 (2)
703= 36 hu (#36) Lehar (#9) Friederike 14 (2)
703= 37 hu (#37) Abraham (#4) Roxy und ihr Wunderteam 14 (1)
741= 38 hu (#38) Lehar (#10) Frasquita 13 (1)
797= 39 hu (#39) Eotvos (#2) [*] Tri Sestri 12 (2)
797= 40 hu (#40) Lehar (#11) Schon ist die Welt 12 (1)
906= 41 hu (#41) Szokolay (#1) Vernasz 10 (2)
906= 42 hu (#42) Eotvos (#3) [*] Paradise Reloaded 10 (2)
1193= 43 hu (#43) Kalman,E (#7) Arizona Lady 7 (3)
1193= 44 hu (#44) Goldmark (#2) Gotz von Berlichingen 7 (2)
1326= 45 hu (#45) Eotvos (#4) [*] Love and Other Demons 6 (2)
1326= 46 hu (#46) Taller (#1) [*][f] Leander es Lenszirom 6 (1)
1326= 47 hu (#47) Ligeti (#2) Aventures, nouvelles aventures 6 (1)
1326= 48 hu (#48) Liszt (#1) Don Sanche 6 (1)
1518= 49 hu (#49) Eotvos (#5) [*] Senza sangue 5 (3)
1518= 50 hu (#50) Eotvos (#6) [*] Le Balcon 5 (2)
┃ ┃ ┃ ┃ ┃ ┃ ┗ Number of performance runs ("productions")
┃ ┃ ┃ ┗ Composer ┗ Work ┗ Number of performances
┃ ┃ ┗ National ranking
┃ ┗ Ranking in this filtered list
┗ Global ranking across all works

Operas: 50 (Productions: 823, Performances: 5036)
[*] : Works by living composers (9)
[f] : Works by female composers (1)
3218   Búbánat • előzmény3217 2017-08-29 13:02:59
Köszönöm, számomra is igen érdeklődést keltett adatok ezek mind!
3217   zenebaratmonika 2017-08-29 12:41:43
2015/16-os év adatai
3216   zenebaratmonika 2017-08-29 12:40:56
2 1 at (#1) Mozart 11876 (2480)
8 2 at (#2) Strauss,J 2934 (526)
34 3 at (#3) Benatzky 516 (69)
43 4 at (#4) Berg 306 (64)
49 5 at (#5) Millocker 272 (37)
54 6 at (#6) Haydn 213 (78)
58 7 at (#7) Zeller,C 195 (27)
61 8 at (#8) Zemlinsky 175 (32)
66 9 at (#9) Schubert 161 (53)
82 10 at (#10) Schoenberg,A 116 (27)
86 11 at (#11) Straus 108 (19)
87 12 at (#12) Ullmann 107 (39)
108 13 at (#13) Naske [*][f] 84 (7)
112 14 at (#14) Mitterer [*] 78 (12)
119= 15 at (#15) Krenek 70 (11)
137= 16 at (#16) Suppe 56 (11)
137= 17 at (#17) Schreker 56 (10)
146= 18 at (#18) Toch 50 (8)
168= 19 at (#19) Dostal 44 (5)
216= 20 at (#20) Gassmann 32 (6)
244= 21 at (#21) Haas,Georg [*] 27 (10)
293 22 at (#22) Gruber [*] 22 (7)
308 23 at (#23) Lang,B [*] 20 (6)
326= 24 at (#24) Neuwirth [*][f] 18 (6)
326= 25 at (#25) Raymond 18 (5)
342= 26 at (#26) Binder 17 (3)
357= 27 at (#27) Kolonovits [*] 16 (5)
357= 28 at (#28) Baumgartner [*] 16 (4)
357= 29 at (#29) Stolz 16 (3)
371= 30 at (#30) Cerha [*] 15 (3)

Itt pedig az osztrák lista számos operettszerzővel.
3215   zenebaratmonika 2017-08-29 12:35:08
A nemzetközi operdata alapján a legtöbbet játszott magyar zeneszerzők a világon:
a magyar színházak közül csak Opera, Operettszínház, Erkel, Müpa, Miskolci Nemzeti, Pécsi Nemzeti, Debreceni Csokonai, Szegedi Nemzeti és pár szabadtéri fesztivál, mint a Miskolci Operafesztivál, Budapesti Tavaszi Fesztivál és Szegedi Szabadtéri Fesztivál

13 1 hu (#1) Lehar 1989 (348)
14 2 hu (#2) Kalman,E 1761 (318)
39 3 hu (#3) Abraham 340 (47)
57 4 hu (#4) Huszka 204 (20)
75 5 hu (#5) Kacsoh 131 (12)
83 6 hu (#6) Szirmai 115 (9)
104= 7 hu (#7) Erkel 86 (14)
112= 8 hu (#8) Ranki 78 (5)
127= 9 hu (#9) Eotvos [*] 62 (20)
130= 10 hu (#10) Ligeti 60 (9)
180= 11 hu (#11) Kodaly 41 (5)
188= 12 hu (#12) Javori 38 (5)
188= 13 hu (#13) Zerkovitz 38 (3)
200= 14 hu (#14) Vajda [*] 35 (8)
251= 15 hu (#15) Goldmark 26 (5)
326= 16 hu (#16) Jacobi 18 (1)
390= 17 hu (#17) Hubay 14 (2)
493= 18 hu (#18) Szokolay 10 (2)
580= 19 hu (#19) Selmeczi [*] 8 (3)
695= 20 hu (#20) Taller [*][f] 6 (1)
695= 21 hu (#21) Liszt 6 (1)
842= 22 hu (#22) Ivan [f] 4 (2)
842= 23 hu (#23) Jarno 4 (1)
842= 24 hu (#24) Gryllus [*] 4 (1)
1042= 25 hu (#25) Kerek [*] 2 (2)
1167= 26 hu (#26) Harsanyi 1 (1)
1167= 27 hu (#27) Balassa [*] 1 (1)
1167= 28 hu (#28) Orban [*] 1 (1)
┃ ┃ ┃ ┃ ┃ ┗ Number of performance runs ("productions")
┃ ┃ ┃ ┗ Composer ┗ Number of performances
┃ ┃ ┗ National ranking
┃ ┗ Ranking in this filtered list
┗ Global ranking across all composers
3214   Búbánat 2017-08-25 12:06:43
Operettbemutató a Miskolci Nemzeti Színházban, 2017. szeptember 22-én:

Kálmán Imre – Julius Brammer – Alfred Grünwald: MARICA GRÓFNŐ

Fordította: Harsányi Zsolt

Kardos G. György átdolgozását felhasználva, színpadra alkalmazta: Szabó Máté

Szereposztás:

• Marica grófnő: EPERJESI ERIKA/BALOG TÍMEA
• Tasziló gróf: SZŐCS ARTUR/SARÁDI ZSOLT
• Liza, Tasziló gróf lánytestvére: TENKI DALMA
• Popolescu Dragomir Móritz herceg: KINCSES KÁROLY
• Bozsena (Cecília hercegnő): MÁHR ÁGI, Jászai-díjas
• Zsupán: RÓZSA KRISZTIÁN
• Kudelka, Cecilia hercegnő komornyikja: SALAT LEHEL
• Tschekko: (Mihály Marica öreg szolgája) SZEGEDI DEZSŐ, Jászai-díjas
• Manya, cigány jósnő: VARGA ANDREA

Közreműködik:

a Miskolci Nemzeti Színház zenekara, énekkara és a Miskolci Balett

• Díszlettervező: CZIEGLER BALÁZS
• Jelmeztervező:FÜZÉR ANNI Jászai-díjas

• Zenei vezető: CSER ÁDÁM

• Koreográfus: BODOR JOHANNA
• Karvezető: GYÜLVÉSZI PÉTER

• Rendező: SZABÓ MÁTÉ
3213   Ardelao • előzmény3209 2017-08-25 09:41:13

A Katókában eljön Budapestre, a már népszerű „Kis gárdahadnagy.“


A Fővárosi Operett Színház szombaton este Stolz Róbertnek, a világhírű zeneszerzőnek egyik legérdekesebb művét állítja a közönség elé. Stolz Róbertet az utóbbi időben különösen kedveli Budapest zenekedvelő népe, amióta a „Zwei Herzen im dreiviertel Takt” melódiáival, valósággal elbűvölte a közönséget. Ma ő a világ egyik legkeresettebb és legtöbbet kereső muzsikusa, aki naponta egész postacsomag számra kapja a megrendeléseket a legkülönbözőbb hangosfilm-vállalatoktól és színházaktól.

A Fővárosi Operett Színházban színre kerülő operettje, a Katóka, egyik legsikerültebb alkotása, amely rövidesen, mint hangosfilm is megjelenik. Németországban, ahol bemutatták, a közönség lelkesedése vette vállára. Slágerei már kiszivárogtak a német határokon túlra is, a rádió és a gramofonlemez elvitte mindenfelé és a „Kis gárdahadnagy” már Budapesten is közismert és utcasarkokon is dúdolt sláger.

A librettó, amely Stolznak ezer alkalmat ad zenei ötleteinek csillogtatására, egy örökifjú és örökbohó férfiról szól, aki nem hajlandó megkomolyodni. Nagybátyja trükköt eszel ki, becsempész a házba egy elragadó, fiatal titkárnőt, akiről elhiteti, hogy egyik fiatalkori kalandjának emléke. Ebből támadnak azután a mulatságos bonyodalmak, amelyeket a librettista Stolz muzsikájával nyújt át a közönségnek.

A Fővárosi Operett Színház új operettjének, a Katókának, Biller Irén a primadonnája, aki külföldi sikerei után most lép először operettben a közönség elé, A többi szereplő Fejes Teri, Somogyi Nusi, Kabos Gyula, Delly Ferenc és Sziklay József.
Karmester: Szántó Mihály.
Rendező: Szabolcs Ernő.

ESTI KURIR, 1931. február 17.
(9. Évfolyam, 38. szám)


Adieu mein kleiner Gardeoffizier
3212   Ardelao • előzmény3209 2017-08-25 09:38:49
:-)
3211   zenebaratmonika 2017-08-25 08:56:48
Itt pedig Stolz leghíresebb operettje a Salome dalai, ennek bevezető dala a híres induló

salome
3210   zenebaratmonika 2017-08-25 08:50:43
Kedvenc dalaim tőle

ötkisnő
KovácsJózsef
3209   zenebaratmonika • előzmény3208 2017-08-25 08:47:55
Köszi a megemlékezést. A Budavári Palotakoncerten is műsorra vették Stolz-t, 2016-ban 3 dalt, idén pedig 1 dalt játszottak tőle.

3208   Ardelao 2017-08-25 06:46:01

Születésnapján Robert Stolzra
(1880. 08. 25.-1975. 06. 27.)
emlékezve

HÁROMNEGYED ÜTEMBEN
(Írta: Dalos László)

Kedvence volt a zene múzsájának: csupa örökzöld dallamot szerzett; kegyeltje volt a sorsnak: két hónap híján 95 évet élt.

Robert Stolz , egészen kicsi gyerekként, a gyakran hozzájuk látogató Brahms ölében ült, és amikor szülei már aludni küldték, a nagy kései romantikus zeneszerző neki, a kis Robertnek zongorázta el Bölcsődalát. Tizenkilenc éves, amikor Bécsben marhagulyásebédre (!) hívja meg ifjabb Johann Strauss , a keringőkirály, s a szerény eszem-iszom után fölváltva játszanak keringőket A denevér komponistájának zongoráján.

Négy esztendő múlva Brünnben karmesterkedik, s reggelenként öt krajcárért cigarettát hoz neki egy Mizzi Jedliczka nevű színházi kóristalány, akiből később Jeritza Mária lesz. Huszonöt esztendős, amikor a bécsi Theater an der Wien zenekari pulpitusánál vezényelni kezdi A víg özvegyet, és abba sem hagyja az 547. előadásig, bár egy kritika ezt írta: „Lehár Ferenc Víg özvegyének tegnapi ősbemutatójával az operettműfaj végleg meghalt …”

Legféltettebb kincse egy ezüst díszítésű ébenfa karmesteri pálca volt, amely „a keringőkirályok jogara” nevet viselte. Joseph Helmesberger ajándékozta Suppénak , ő ifj. Johann Straussnak adta tovább; ezután Adele, az özvegy jóvoltából Lehárhoz került, ő később így nyújtotta át Stolznak: „Kedves Robet, megérdemled ezt a trófeát …”

Az ébenfapálcás karmester 1910-ben, harmincesztendős fejjel, megírja első sikeres operettjét (Das Glücksmädel), ráadásul Alexander Girardi , a páratlan színész a főszereplője …

Szakítsuk meg az események menetét, s mondjuk el, hogy az eddigiekről és még rengeteg minden másról a páratlanul népszerű osztrák komponista-karmester, Robert Stolz ugyanolyan emberi bájjal mesél a Die ganze Welt ist himmelblau című memoárkötetében, ahogyan szava is hangzottak a rádió mikrofonja előtt másfél-két évtizede Sebestyén János több riportműsorában. Igen, ez ugyanaz a kissé naiv és talán örökké diáklelkű, szeretetre méltó muzsikus, aki több, mint hat évtizeden át örökzöld dallamokkal ajándékozta meg az embereket. Leírt mondataiban is zene bujkál, gyakran háromnegyed ütemű dallam.

Mert Stolzról a mai tisztes-őszes-halántékúaknak legelébb is a Zwei Herzen im Dreivierteltakt kezdetű dal jut eszükbe, a Két szív háromnegyed ütemben, a film, amelyben fölhangzott, és amely magyarul a Szívek szimfóniája címet viselte. Ifjabb Strauss és Lehár Ferenc után igazi bécsi keringőt Robert Stolz mert és tudott írni. (Persze, más ritumushoz is értett. Dr. Ralph Bunche , az Egyesült Nemzetek főtitkár-helyettese 1957-ben arra kérte fölt: írjon Egyesült Nemzetek-indulót. Ne háborús marsot, hanem - békeindulót ..)

Sok-sok dalt komponált, sok zenés játékot, operettet, rengeteg filmhez írt betétszámokat, kísérőmuzsikát. Egy görögországi utazása ihlette A Madonna rózsái című egyfelvonásos operáját.

Memoárkötetének egy helyén ezt írja: „Mozartot mélységesen tisztelem, Wagnert nagyra becsülöm, Verdit határtalanul csodálom, de a szeretetem Puccinié …”

Nagy fekete autójában üldözöttek tucatjait csempészte át Hitler Németországából az ideig-óráig még veszélytelen Ausztriába. Ausztria bekebelezésének küszöbén kivette csaknem egymilliós bankbetétjét, egy megbízható ügyvédnek adta át a pénzt, hogy az az elkövetkező nehéz időkben segítse a majdani kitaszítottakat, föld alá szorulókat, barátokat, szerzőtársakat. Ő maga pedig, akár Thomas Mann , az emigrációt válaszotta. Előbb Franciaországba, majd Amerikába ment.

Robert Stolz nemcsak melódiát tudott írni: emberként is jelesen vizsgázott a legpróbálóbb időkben.

Bécs egyiket sem felejtette el neki, a második világháború befejezése után visszavárta. Stolz 1946-ban visszatért a romok közé, hogy segítsen a város és a lelkek újjáépítésében. Még csaknem három évtized gazdag alkotó szakasza állt előtte. Bécs városa 1970-ben, kilencvenedik születésnapja alkalmából, díszpolgársággal tisztelte meg.

Mi minden történt hosszú életében! Hadd említsünk még két élményt. Az első színhelye Berlin, 1924-ben. Stolz egy társaságban van Isadora Duncannel , a táncosnővel, és Szergej Jeszenyinnel . A költő részleteket mond a Pugacsov című drámai költeményéből … A másik az amerikai emigráció egy páratlan epizódja. Látogatás Albert Einsteinnél . A nagy tudós előveszi hegedűjét és – Stolz-dallamokat játszik zeneszerző vendégének. Azután a komponista folytatja a páratlan hangversenyt …

Robert Stolz már nem fejezhette be emlékiratait. A feleség, Einzi Stolz írt egy zárórészt a könyvhöz, meghatottan összefoglalva az utolsó éveket. Einzi Stolz nemcsak a memoárkötetet tette teljessé: azon fáradozik, hogy férjének életműve minél több helyen minél több örömöt szerezzen. A minap a budapesti Vigadó Robert Stolz-hangversenyére is eljött. A dallamok, a ritmusok élnek. Őszinteségük, humanizmusok élteti őket.

(Ez az írás a Film Színház Muzsika 1986. szeptember 20-i számában jelent meg.)

Robert Stolz: Zwei Herzen im Dreivierteltakt – Énekel: Nicolai Gedda és Anneliese Rothenberger
3207   zenebaratmonika 2017-08-22 20:25:58
Operettszínház
Lehár Ferenc: Víg özvegy
Lehár Ferenc: Luxemburgrófja
Offenbach: Kékszakáll
Szirmai Albert: Mágnás Miska
Huszka Jenő: Lili bárónő
Kálmán Imre: Marica grófnő
Kálmán Imre: Csárdáskirálynő
Kálmán Imre: Chicagoi hercegnő

úgy tudom már Jacobi Sybill nem lesz

Erkel Színház
Offenbach: Rajnai sellők - nem tudom hogy ez opera e vagy operett, talán a kettő között van valahol...
3206   zenebaratmonika 2017-08-22 20:10:07
FedakSariSzinha
3205   zenebaratmonika 2017-08-22 20:08:39
A 23. kerületi soroksári Fedák Sári Színház a jövő évadban több operettet is darabra tűzött:

Huszka Jenő: Lilibárőnő
Huszka Jenő: Mária főhadnagy
Kálmán Imre: Montmartrei ibolya
Kálmán Imre: Éljen a szerelem
Kálmán Imre: Cigányprímás
Ábrahám Pál: Viktória
Eisemann Mihály: Egy csók és más semmi
Szirmai Albert: Mágnás Miska

és emellett a régi 30-as évek filmjeit is vetítik.
Nagyon örvendetes ez, még nem voltam ott sose, de napjainkban sajna nem sok színház mondhatja el magáról Budapesten, hogy operettet játszik.
József Attila Színház: Csókos asszony
Turay Ida Színház: Zsuzsi kisasszony
Erkel Színház: Cigánybáró

még ezeket találtam.
3204   Búbánat • előzmény3167 2017-08-22 11:28:22
Szombaton este megnéztem a Cigánybáró-produkciót a Városmajorban. Nem volt rossz előadás, még az éjjel kitört szélvihar és eső előtt idejében hazaértem; amúgy a színpad és a nézőtér fedél alatt van (csak oldalról érhetnék a szereplőket és a nézőket az időjárás szélsőségei) így a kellemes, langyos esti légáramlás miatt nem kellett aggódnunk, hogy pld összedől a díszlet és „elfújja a szél” azt és az operettet… De biztos, ami biztos, Csonka Zsuzsa az előadás kezdete előtt a színpadra érkezve bejelentette nekünk, hogy az előre nem látható időjárási szeszélyek miatt festett vásznak előtt zajlik majd a játék. Egyébként illúziót keltő, tényleg festői színpadképben énekeltek-játszottak a szereplők.

Magára a produkcióra nem sok szót vesztegetek: semmilyen tekintetben nem mérhető az Erkel Színházban elmúlt évadban színre hozott Szinetár Miklós-féle Cigánybáró-rendezéshez, de más, emlékezetes, színházi (szabadtéri) előadáséval sem vethető össze: a Városmajori Színpad kis mérete, a zenekari árok és sok minden más szükséges feltétel hiánya miatt egyszerűen nem alkalmas nagyszabású operett-darabok színpadi kiállítására, de arra igen, hogy kevés szereplővel, négy-öt tagú „kórus”, és pár táncossal jelzés szerű díszletek között, de azért igényes jelmezekben, valamint a színpad jobb sarkában elhelyezett kis létszámú (15 fő) zenekarral, áthangszerelve - mintegy átíratban – megvalósítva-megrendezve bármi előadás előadható legyen; akár olyan zenés produkció (operett), mint volt a korábbi években: Bál a Savoyban; A madarász; Lili bárónő; Cigányprímás.
Ha sikerül ehhez tehetséges, ismert, népszerű művészeket megnyerni, akkor - úgy gondolják a szervezők - már „eladható” a darab, és a közönség megveszi, mert az ismert hiányosságokat kompenzálja az igény egy nyáresti – a „szabadban de mégis fedél alatt eltölthető” – „kiruccanásra a zöldbe” jeligével szórakozni-kikapcsolódni; ezt tudatosítva magunkban minden más gondolatot félretéve a „hiányérzetünk” a minimálisra csökken…

Most Johann Strauss örökbecsű darabjának Jókai-féle romantikája nem lett „kilúgozva” – és ez már eleve nagy szó. A cigánybáró dallamai, a szép melódiák „átjöttek” a fülünkbe, még akkor is, ha a kevéske zenei kíséret, a sok húzás, a dramaturgiai szálak összevonása, a cselekmény „redukálása” hagy kivetni valót maga után… Mégis, Bozsó József rendezése ügyesen áthidalja ezeket az „anomáliákat” és ami történet és látvány a szemünk elé kerül, meg az énekművészek hangján felcsendül, az elismerésre méltó. Látszik, hogy a lelkes közreműködők így is igyekeztek olyan Cigánybáró-produkció élményével, varázsával megajándékozni a szép számú közönséget, akik zsúfolásig megtöltötték a nézőteret; amit „letettek az asztalra” (színpadra) így sem kevés…

„Barinkay (Turpinszky Gippert Béla) hazatér Carnero gróffal (Bozsó József), aki átadja részére a birtokot, ami részben romokban, részben a víz alatt áll, ami meg éppen maradt, abban Zsupán (Bátki Fazekas Zoltán) él, aki gazdag, mindenből pénzt tud csinálni és apránként terjeszkedett a Barinkay birtokon, ami már a sajátja. A romos részben cigányok élnek, köztük Czippra (Rikker Mária), és lánya Saffi (Vörös Edit). Czippra „tudta” Barinkay érkezését – megjósolta kártyája. Saffi első látásra beleszeret a férfibe. Zsupán, hogy ne kelljen visszaadnia a birtokot, hozzáadná Arsena lányát, aki viszont szerelmes Ottocarba (Laczó András), ezért kitalálja, hogy csak báróhoz mehet feleségül. Barinkay így fedél nélkül marad. A cigányok befogadják, később vajdának választják, de … A történet még hosszú és bonyolult, de sokan ismerik a Jókai írta történetet.”

A szereplőkre nem lehet panaszom, tényleg, a tudásukat, tehetségüket hozták; a dialógusokban és énekszólamaikban hangjuk a hangerősítés (mikroport) alkalmazásával jól hallható volt. Domoszlai Sándor Homonnayként ugyancsak kiváló alakítást nyújtott. Csonka Zsuzsanna amellett, hogy egy „vicces” Mirabella megformálással rukkolt elő, elismerést érdemel a tőle már megszokott, a szereplőkre „varrott” szép jelmezkölteményeiért is, Bozsó József pedig azért is, mert bravúros énekszáma mellett egy sikeres, a közönség szimpátiájától övezett rendezését tapsolhattuk meg az előadás legvégén. A Saffit alakító Vörös Editet és Arsena szerepében Galambos Lillát is „kegyeinkbe” fogadtuk, hiszen játékuk, előadásuk hozták a „kötelezőt”: szép énekhangjukon jól szóltak az operett igényes dalai, ahogyan a nagyobb együttesekben is kitűntek. A címszerepben Turpinszky Gippert Béla kifogástalan énekhangon szólaltatta meg tenorszólamait, megnyerő jelenség volt a színpadon ő is: Barinkay első áriáját, ami az egyik legvirtuózabb operettbelépő az operettirodalomban, magasan a legsikerültebb énekszáma volt az előadásnak. Rikker Mária mint Czippra, Bátki Fazekas Zoltán mint Zsupán ugyancsak elismerésre méltó színpadi jelenségek voltak és énekelnivalójukat is színvonalasan oldották meg.
A Farkas Pál irányította kis létszámú élőzenekar (a Váci Szimfonikusok ) érdeme, hogy még ez a „zsugorított” hangszeres apparátus is tudott olyan elfogadható hangzást produkálni, mely az énekesek kíséretét szem előtt tartva, velük együtt, egy klasszikus nagyoperett előadásához szükséges minimum élvezhetőséget produkált úgy, hogy olykor az volt az érzésem, mintha a maximum sem lett volna számukra elérhetetlen – ha úgy adódik, máshol, más színpadi körülmények, nagy zenekari felállás esetén működni...
3203   zenebaratmonika 2017-08-22 08:54:30
operettlap

Ez egy német operett internetes oldal, érdemes nézelődni rajta.
3202   Búbánat • előzmény3167 2017-08-19 11:15:59
Újra ideírom:

Ma este - egyetlen alkalom - a Városmajori Szabadtéri Színpadon:

Johann Strauss: A cigánybáró - operett

2017. augusztus 19. szombat 20.00

A Dáma Díva és a Magyar Zenés Színház közös produkciója.

3201   Búbánat 2017-08-14 23:55:45

Beszélgetés Nagy Ibolya énekes-színésszel, a Dankó Rádió szerkesztő-műsorvezetőjével

„A mosoly muzsikusai – Túl az Óperencián”

/Megjelent a Keresztény Élet c. hetilapban 2017. augusztus 6-án./

„Kálmán Imre nagyoperettje, a Csárdáskirálynő Túl az Óperencián… című slágerét Nagy Ibolya színpadi előadás keretében soha nem énekelte, hiszen ez a szubrett és a bonviván duettje, ő pedig a primadonna volt a miskolci, a debreceni, a szegedi színházban, az osztrák-magyar koprodukcióban bemutatott Csárdáskirálynő-előadásokon és Szilvia dalait énekelte a hazai és külföldi operett gálákon. Viszont 2012 óta a Dankó Rádióban vezeti, szerkeszti a Túl az Óperencián című zenés színházi magazint….”

Részlet az interjúból:

[…] „– Amikor a Dankó Rádióba került, és elvállalta a műsorvezetést, szerkesztést, azt is vállalta, hogy másokat népszerűsít!
– Eleinte szokatlan volt, hogy nem engem kérdeznek, nem én vagyok a középpontban, de elárulok egy nagy titkot, ezt még élvezem is, mert a rádió, a rádiózás egy olyan új világot nyitott ki előttem, melyben parttalanul gazdag az ismeretterjesztés, az érték közvetítés lehetősége. Ezzel is szeretnék jól sáfárkodni.
Köszönöm a Teremtőnek, hogy ilyen „tanösvényre” vezérelt.

– Tényleg igaz, hogy mindig mosolyog?!
- Ez belülről fakad. Ez a lelki alkatom, de dolgozom is érte. Az operett egy csodálatos műfaj, népszerűsítése egy életérzés közvetítése, nem más, mint a mosoly muzsikája, és így mi lehetünk a mosoly muzsikusai.
Remélem, akik eljönnek koncertjeinkre, vagy hallgatják a Dankó Rádiói szép nótáit, népdalait, operettjeit, azoknak is mosolyt csalhatunk az arcukra és derűt, örömet, szívükbe, lelkükbe.” […]


Nagy örömmel olvastam el a [b] Nagy Ibolyával készített beszélgetés [/i] szövegét; akit régóta ismerünk, és a szívünkbe is zártuk, Róla minden hírvonatkozás érdeklődést kelt; így van ezzel a rádióhallgató is, aki szívesen veszi azt is ha kedvenc műsora népszerű vezetőjéről-szerkesztőjéről talál valami érdeklődésre számot tartó olvasnivalót; akinek rádiós műsorában hétről-hétre a művészvilág ismert, jeles személyiségei tárulkoznak ki, ezúttal készségesen vállalta a fordított „szereposztást”: ő maga nyílt meg/ki... És milyen jól tette, hogy személyes gondolatait megosztotta a nyilvánossággal – ami önvallomással is felér(t)! További szeretetet, lelkesedést vált ki belőlünk nemcsak műsora, hanem kedves lénye iránt is.

Hálás köszönetem Neki, hogy: "van" - értünk!

Nagy Ibolya élvezetes rádiós-beszélgetős, operettműsorát továbbra is várom napról-napra, változatlan érdeklődéssel, „elszánt” figyelemmel, kedvvel.



3200   Búbánat • előzmény3199 2017-08-10 15:09:48
További fotók a Budavári Palotakoncert – „Sissi nyomában” – operettestről – a Fischl Mónika nyilvános Facebook oldaláról. (2017. augusztus 5., Oroszlános Udvar)
3199   Búbánat • előzmény3181 2017-08-09 10:18:26
Budavári Palotakoncert 2017 – Fotók I.

Budavári Palotakoncert 2017 – Fotók II.

Az Oroszlános Udvarban augusztus 5-én megtartott operettgálát felvette a televízió. A koncertet a Duna TV-én láthatjuk majd jövő vasárnap (augusztus 20.) két részben: 20.00 – 21.00 és a tűzijáték után, 21.35 – 22.35 óra között.
3198   Búbánat • előzmény3167 2017-08-01 21:57:28
Lesz egy másik szabadtéri Cigánybáró -produkció is augusztusban: korábban említettem Budán, a Városmajort, ahol a szabadtéri színpadon adják elő a Dáma Díva és a Magyar Zenés Színház koprodukciójában Johann Strauss remekét augusztus 19-én.

Most találtam rá a Szarvasi Hét rendezvényei között ugyanerre a produkcióra, melynek

időpontja: 2017. aug. 4., 20:30
helyszíne: Szarvasi Vízi Színház, Szarvas, Petőfi u. 7,

A cigánybáró - Szarvasi Vízi Színház

operett két részben – a Magyar Zenés Színház és a Veszprémi Petőfi Színház koprodukciója

(A városmajori Cigánybáró előadása szereposztásától némileg eltérő szereplő-gárdával mutatják be Szarvason az operettet.)

Szereplők:

Barinkay: Turpinszky Gippert Béla
Saffi: Vörös Edit
Zsupán: Németh Gábor
Homonnay: Domoszlai Sándor
Czippra: Tas Ildikó
Mirabella: Csonka Zsuzsanna
Arsena: Galambos Lilla
Ottocar: Laczó András
Carnero: Bozsó József

Díszlet: Szolga István
Jelmez: Csonka Zsuzsanna

Rendező: Bozsó József
3197   Búbánat • előzmény3196 2017-08-01 21:41:40
És idén is lesz (augusztusban) "Palotakoncert" fenn a Vár Oroszlános Udvarában...
3196   Búbánat • előzmény3191 2017-08-01 21:38:28
Régen gyakorta adtak operettkoncerteket, elsősorban a Pesti Vigadóban, de a hetvenes-nyolcvanas években a Magyar Rádió bérletsorozatában nyilvános operett hangversenyek is rendszeresen előfordultak a Rádió 6-os stúdiója mellett "kiruccanva" az MN Művelődési Háza vagy a Csepeli Munkásotthon koncertpódiumára. Voltak tematikus operettestek: Lehár, Kálmán, Huszka, Offenbach, Suppé, Johann Strauss. Ezeket a rádió élőben vagy felvételről sugározta, én többször elmentem ezekre az élő operettkoncertekre, hol a legnevesebb operaénekeseink léptek fel, az MRT Énekkara és Szimfonikus Zenekara közreműködésével, és kiváló karmestereink vezényletével.

Az utóbbi évtizedben az Operettszínházban is alkalmanként tartanak operetthangversenyt.
3195   zenebaratmonika 2017-08-01 16:01:26
Grandhotel
3194   zenebaratmonika • előzmény3190 2017-08-01 15:52:41
Josephine
3193   zenebaratmonika 2017-08-01 15:42:50
Szép ez az ária, egész ismerős.
3192   zenebaratmonika 2017-08-01 15:41:52
Kaiserin
3191   zenebaratmonika • előzmény3190 2017-08-01 15:37:31
Köszi a beszámolót, nem ugranak be ezek a dalok.
A Fred Raymond darab viszont fent van a youtube-n, nem tudom Nagy Ibolya megnézi-e mindhárom darabot. A Kálmán Imre darab csak koncert formájában kerül fel összesen 2 előadás lesz, úgy tűnik ez kint divat. A Komisch Oper Berlin decemberben Ábrahám Pál Mese a Grandhotelben c. darabját veszi elő 2 koncert erejéig. Persze jó lenne, ha felvennék ezeket, mert utóbbit se ismerjük egyáltalán. Magyarországon még nem hallottam operettkoncertről, de operakoncert szokott menni az Erkelben és az Operaházban is meg persze a Müpában. Nem tudom jó ötlet lenne ha ha nálunk is lenne koncertoperett.
3190   Búbánat • előzmény3188 2017-08-01 14:37:50
Bad Ischl - 2017 Kaiserin Josefine (Emmerich Kalman)

Valóban, kevéssé ismert darabja Kálmán Imrének a „ Kaiserin Joséphine”. Ez az operett a komponista utolsó befejezett zenés színpadi alkotása, amely még életében a színpadra került – Európában. (A háromfelvonásos operettet 1936. január 18-án Zürichben mutatta be a Stadttheater; Magyarországi bemutató: 1937. március 26., Budapest, Városi Színház.

Ez volt az utolsó magyar Kálmán-premier: a „ Joséphine császárné”címszerepét – (Joséphine Beauharnais) - az európai operaházak csillaga, Németh Mária énekelte. A további kulcsszerepekben Napóleont Fehér Pál, Barras-t id. Latabár Árpád, Talleyrandot pedig Z. Molnár László játszotta a Városi Színházban, a kisebb karakterszerepekben Mindszenthy Magdát, Sándor Máriát, Berend Istvánt, Fáy Bélát és Fodor Artúrt láthatta a pesti közönség.

A mű Napóleon tábornok, konzul, majd császár és a kacér párja, Joséphine szerelmi kalandját meséli el a történelemhez híven, némileg felmagasztosult zenével.

Tudni lehet, a budapesti előadásnak sikere volt. Németh Mária operadíva, és Fehér Pál, akkor éppen a zürichi Operaház vezető tenoristája, kiválóan alakították szerepüket. Rátonyi Róbert írja az Operett könyvében, hogy Szabolcs Ernő bravúros rendezői munkájának eredményeként a cselekmény filmszerűen pergett, az egyik jelenetben háborús tömegjelenetek és lenyűgöző hatású csataképek tárultak a nézők elé, hogy néhány pillanat változás alatt káprázatos szalont ábrázoljon a színpad, melyben a kor minden pompája látható volt díszletben (alkotó: Upor Tibor) és jelmezben (alkotó: Vogel Erik).
A szubrett-táncoskomikuspár sem hiányozhatott a darabból: Feleki Kamill egy jóképű káplárt játszott, Vágó Märy egy tündéri kalaposlányt. Finomak voltak, szeriőzek és mégis nagyon mulatságosak. A táncaik eseményszámba mentek.”

A szövegkönyvet Paul Knepler írta és Herczeg Géza fordította át magyarra.

A darab azóta a „süllyesztőbe került”, és csak azért nem felejtődött el teljesen, mert a Magyar Rádió keresztmetszet formájában elkészítette az operett stúdiófelvételét, a nyolcvanas-kilencvenes években a részletei még gyakran felcsendültek az operettadásokban. Én is onnan ismerem Kálmán mára szinte „elfeledett” zenéjét:

Rádió Dalszínháza bemutatója: 1982. október 24. , Kossuth rádió, 12.50 – 13.50

Albert István összekötőszövegét Galamb György mondja el.

Km.: Kalmár Magda, Domonkos Zsuzsa, Korondy György, Fülöp Attila, Palcsó Sándor, Ötvös Csaba, valamint az MRT Szimfonikus zenekara és énekkara

Vezényel: Bródy Tamás

Szerkesztő: Bitó Pál

A Dankó Rádióban egyszer- kétszer adásba került erről a magyar nyelvű stúdiófelvételről néhány részlet:

- Juliette és Bernard vidám kettőse: „Kislány-kislány, mondok én egy jót…”
- Ugyanők egy másik kettőse: „Én minden csókom, bókom néked adom…” (Domonkos Zsuzsa és Palcsó Sándor)
- Joséphine dala (No.5) (Kalmár Magda, az MRT Énekkara)
- Napóleon dala (Korondy György
- Induló-dal: „Ki győzött, az vezet ismét…” (Ötvös Csaba, Fülöp Attila és az MRTÉnekkara)

Remélhetőleg Nagy Ibolya, a rádió szerkesztő-műsorvezetője, erről a Kálmán Imre-operettről sem feledkezik meg, amikor beszámolni fog nyári, Bad Ischl-ben töltött élményeiről, köztük a Lehár-fesztivál zenei érdekességeiről – amennyiben jelen volt az ott bemutatott előadásokon, és talán zenei illusztrációkkal is tud majd szolgálni nekünk!
3189   zenebaratmonika • előzmény3186 2017-07-31 16:00:49
Tényleg remek darabok, sajnos Magyarországon nem sokat látni ezek közül, nem tudom szoktak e készíteni videót az előadásokról vagy van e élő közvetítés.
Tavaly a Mörbisch-i operettfesztiválon a Viktória és Huszárja ment, Ábrahám Pál darabja, és ezt meg tudtam nézni a youtube-n, mert pár napra felkerült. A bécsi operaház pedig feltette Benatzky Axel an der Himmelstür (1936) c. darabját.
3188   zenebaratmonika • előzmény3187 2017-07-31 15:42:08
Akkor meg fogja nézni gondolom az említett 3 operettet, ami közül 2 szinte ismeretlen itthon. Kíváncsian várjuk a véleményét.
3187   Búbánat • előzmény3183 2017-07-31 09:04:18
A Dankó Rádió "Túl az Óperencián" szerkesztő-műsorvezetője, Nagy Ibolya tegnapi operettműsorában sejtelmesen elárulta, hogy Bad Ischlben tölti szabadságát, tele élményekkel, alig várja, hogy ezeket, benyomásait megossza kedves rádióhallgatóival...Én is alig várom...
3186   Búbánat • előzmény3184 2017-07-31 09:01:07
Imponáló lista...
3185   zenebaratmonika 2017-07-29 13:34:59
Kaiserin Josefine (Emmerich Kalman) - halbszenisch

Ebből összesen 2 előadás lesz.
3184   zenebaratmonika 2017-07-29 13:33:04
Gespielte Operetten

Ez a Lehár fesztiválon játszott eddig játszott operettek teljes listája, úgy nézem jövőre nem lesz 3. darab


2018 Die Blume von Hawaii (Paul Abraham)
Das Land des Lächelns (Franz Lehár)
2017 Kaiserin Josefine (Emmerich Kalman) - halbszenisch
Die lustige Witwe (Franz Lehár)
Saison in Salzburg (Fred Raymond)
2016 Die Juxheirat (Franz Lehár) - halbszenisch
Die Rose von Stambul (Leo Fall)
Die Fledermaus (Johann Strauss)
2015 Die ungarische Hochzeit (Nico Dostal)
2014 Die Kaiserin (Leo Fall) - halbszenisch
Der Graf von Luxemburg (Franz Lehár)
2013 Wo die Lerche singt (Franz Lehár) - halbszenisch
Gasparone (Karl Millöcker)
2012 Der Vogelhändler (Carl Zeller)
Zigeunerliebe (Franz Lehár)
2011 Paganini (Franz Lehár)
Im weissen Rössl (Ralph Benatzky)
2010 Frasquita (Franz Lehár) - semikonzertant
Der fidele Bauer (Leo Fall)
Die Csardasfürstin (Emmerich Kalman)
2009 Das Land des Lächelns (Franz Lehár)
Wiener Blut (Johann Strauss)
2008 Der Zarewitsch (Franz Lehár)
Der Zigeunerbaron (Johann Strauss)
2007 Giuditta (Franz Lehár)
Die Fledermaus (Johann Strauss)
2006 Die lustige Witwe (Franz Lehár)
Fatinitza (Franz von Suppe)
2005 Eva (Franz Lehár)
Der Bettelstudent (Karl Millöcker)
2004 Eine Nacht in Venedig (Johann Strauss)
Ein Walzertraum (Oscar Straus)
2003 Der Graf von Luxemburg (Franz Lehár)
Die Fledermaus (Johann Strauss)
Die Perlen der Cleopatra (Oscar Straus) - semikonzertant
2002 Das Land des Lächelns (Franz Lehár)
Die Csardasfürstin (Emmerich Kalman)
2001 Der Vogelhändler (Carl Zeller)
Madame Pompadour (Leo Fall)
2000 Der Zarewitsch (Franz Lehár)
Wiener Blut (Johann Strauss)
1999 Paganini (Franz Lehár)
Gräfin Mariza (Emmerich Kalman)
1998 Umbau des Kurhauses
Der Zigeunerbaron (Johann Strauss)
1997 Der Bettelstudent (Karl Millöcker)
Eine Nacht in Venedig (Johann Strauss)
1996 Die lustige Witwe (Franz Lehár)
Die Csardasfürstin (Emmerich Kalman)
1995 Der Graf von Luxemburg (Franz Lehár)
Der Vogelhändler (Carl Zeller)
1994 Paganini (Franz Lehár)
Die Fledermaus (Johann Strauss)
1993 Das Land des Lächelns (Franz Lehár)
Der Zigeunerbaron (Johann Strauss)
1992 Giuditta (Franz Lehár)
Sissy (Fritz Kreisler)
1991 Der Rastelbinder (Franz Lehár)
Die Zirkusprinzessin (Emmerich Kalman)
1990 Die lustige Witwe (Franz Lehár)
Viktoria und ihr Husar (Paul Abraham)
1989 Der Zarewitsch (Franz Lehár)
Maske in Blau (Fred Raymond)
1988 Das Land des Lächelns (Franz Lehár)
Gräfin Mariza (Emmerich Kalman)
1987 Der Graf von Luxemburg (Franz Lehár)
Sissy (Fritz Kreisler)
1986 Frasquita (Franz Lehár)
Der Bettelstudent (Karl Millöcker)
1985 Die lustige Witwe (Franz Lehár)
Eine Nacht in Venedig (Johann Strauss)
1984 Paganini (Franz Lehár)
Ein Walzertraum (Oscar Straus)
1983 Der Zarewitsch (Franz Lehár)
Die Fledermaus (Johann Strauss)
1982 Das Land des Lächelns (Franz Lehár)
Die Csardasfürstin (Emmerich Kalman)
1981 Zigeunerliebe (Franz Lehár)
Wiener Blut (Johann Strauss)
1980 Der Graf von Luxemburg (Franz Lehár)
Sissy (Fritz Kreisler)
1979 Die lustige Witwe (Franz Lehár)
Die Rose von Stambul (Leo Fall)
1978 Giuditta (Franz Lehár)
Gräfin Mariza (Emmerich Kalman)
1977 Der Zarewitsch (Franz Lehár)
Der Zigeunerbaron (Johann Strauss)
1976 Paganini (Franz Lehár)
Der Vogelhändler (Carl Zeller)
1975 Das Land des Lächelns (Franz Lehár)
Wiener Blut (Johann Strauss)
1974 Wo die Lerche singt (Franz Lehár)
Die gold'ne Meisterin (Edmund Eysler)
Im weissen Rössl (Ralph Benatzky)
1973 Die lustige Witwe (Franz Lehár)
Im weissen Rössl (Ralph Benatzky)
Die Csardasfürstin (Emmerich Kalman)
1972 Der Graf von Luxemburg (Franz Lehár)
Der Zigeunerbaron (Johann Strauss)
1971 Paganini (Franz Lehár)
Im weissen Rössl (Ralph Benatzky)
Die ungarische Hochzeit (Nico Dostal)
1970 Giuditta (Franz Lehár)
Das Land des Lächelns (Franz Lehár)
Der Zarewitsch (Franz Lehár)
1969 Paganini (Franz Lehár)
Der Vogelhändler (Carl Zeller) - Gastspiel der bayerischen Opernbühne München
Viktoria und ihr Husar (Paul Abraham)
1968 Das Land des Lächelns (Franz Lehár)
Gräfin Mariza (Emmerich Kalman)
1967 Der Graf von Luxemburg (Franz Lehár)
Der Zigeunerbaron (Johann Strauss)
1966 Die lustige Witwe (Franz Lehár)
Wiener Blut (Johann Strauss)
1965 Brand des Kurhauses, daher nur konzertante Aufführungen
1964 Eva (Franz Lehár)
Der Vogelhändler (Carl Zeller)
Die Csardasfürstin (Emmerich Kalman)
Die gold'ne Meisterin (Edmund Eysler)
Der feurige Elias (Rudi Gfaller)
1963 Paganini (Franz Lehár)
Das Land des Lächelns (Franz Lehár)
Der feurige Elias (Rudi Gfaller) - Uraufführung
Ein Walzertraum (Oscar Straus)
1962 Der Graf von Luxemburg (Franz Lehár)
Das Land des Lächelns (Franz Lehár)
Der Filmmillionär (Wilhelm Leitner) - Uraufführung
Die gold'ne Meisterin (Edmund Eysler)
Die ungarische Hochzeit (Nico Dostal)
1961 Die lustige Witwe (Franz Lehár)
Das Land des Lächelns (Franz Lehár)
Paganini (Franz Lehár)
Die Csardasfürstin (Emmerich Kalman)
3183   zenebaratmonika 2017-07-29 13:30:06
A híres Bad Ischl-i Lehár fesztivál idén Lehár Víg özvegye mellett két másik darabot is játszik, az egyik Fred Raymond: Saison of Salzburg c. darabja, ez már július vége óta megy, a másik pedig Kálmán Imre: Kaiserin Josephine c. operettje. Erről a két darabról tudtok valamit? Igazából csak a címüket hallottam. Fred Raymond ismertebb operettje a Maske in Blue, ebben van a híres Juliska Budapesten c. nóta. Megy közületek valaki oda? Pár éve jártam a városban egy csoportos utazáson, de nem tudom hogy lehet oda eljutni máshogyan.
2018-ban pedig Lehár Mosoly országa és Ábrahám Pál Hawai rózsája fog műsorra kerülni a 3. operett még nem tudni mi lesz. Jó lenne már egyszer Magyarországon is látnia a Hawai rózsáját, de úgy néz ki hogy csak a német nyelvterületeken népszerű, most szeptemberben a svájci Bazelben lesz az operaházban.
3182   Búbánat 2017-07-28 13:43:47
A Szolnoki Szigligeti Színház december 15-én mutatja be Huszka Jenő Lili bárónő című híres operettjét.

A darabot Balázs Péter rendezi Lőrincz Judit és Járai Máté vendégszínészek főszereplésével.
3181   Búbánat 2017-07-26 11:13:54
Előzetes

Budavári Palotakoncertek 2017 – fesztivál az Oroszlános udvarban

3180   Búbánat • előzmény3179 2017-07-25 10:54:53
Lehoczky Zsuzsa
3179   Búbánat 2017-07-25 10:54:11
Egy szép fotó a szülinapos url] https://www.facebook.com/loveoperett/photos/pb.265765453484270.-2207520000.1500966076./1511527475574722/?type=3&theater; Lehoczky Zsuzsáról! [/url] Isten éltesse sokáig!
3178   Búbánat 2017-07-23 08:12:10

Seefestspiele Mörbisch - 2017

TRAILER: Karl Zeller: Der Vogelhändler


A Mörbischi Operettfesztiválon 1957 óta hallgathatunk operetteket és musicaleket a közvetlenül a Fertő-tóra épített vízi színpadról. A világ legnagyobb szabadtéri operett színpada harmonikusan illeszkedik a Fertő-Hanság Nemzeti Park lenyűgöző kulisszái közé. A fesztivál a kultúra határok nélküli élvezetét hirdeti, ami a látogatót kiragadja a hétköznapi gondokból, és elvezeti egy operettekkel és musicalekkel teli mágikus világba. Művészileg a fesztivál a legmagasabb színvonalat képviseli: az alaposan átgondolt és neves előadókat felsorakoztató produkciók évről évre teltházat vonzanak. 2017-ben a Madarász (Karl Zeller) című operett szerepel repertoárjukon.


Előadások időpontja: 2017.07.07 - 08.19

A 2017 évi Mörbischi Operettfesztivál kitesz magáért! A Christl von der Post-al és Ádámmal, a madarásszal két legismertebb operett szereplő tér vissza majd’ 20 év távollét után a tó színpadára. Korrupció, félreértések és szívbéli dolgok – „A madarász” mesteri módon vegyíti a klasszikus operettelemeket. A "Grüß enk Gott, alle miteinander", "Ich bin die Christl von der Post" és a "Schenkt man sich Rosen in Tirol" dallamok az operettet kedvelők számára szerte a világon jól ismertek.

TARTALOM
Ádám, a tiroli madarász, végre újra látogatóba érkezik abba a kis Rajna menti falucskába, ahol menyasszonya, Christl lakik. Sajnos esküvőjüket pénzszűke miatt állandóan el kell halasztani. A hiányzó pénz felkutatása során azonban súlyos tévedés esik, mely végül zátonyra juttatja Ádám és Christl kapcsolatát. Jó pár komoly megpróbáltatást kell leküzdeni ahhoz, hogy a szerelmesek újra egymás karjaiba találjanak.
3177   Búbánat 2017-07-23 07:59:02
http://www.bajaiszabadteri.hu/index.php/eloadasok/magnas-miska

2017. augusztus 25. és 26.
Baja, Szentháromság tér

A Mágnás Miska a magyar operett-irodalom egyik legsikeresebb műve, melyet időről időre bemutatnak zenés és prózai színházak egyaránt, augusztusban pedig Bajára érkezik a Budapesti Operettszínház társulatának előadásában, hogy itt is meghódítsa a közönség szívét.

A szatirikus, mulatságos történetet Szirmai Albert és Gábor Andor pompás, örökzöld számai teszik teljessé olyan jól ismert slágerekkel, mint A nő szívét ki ismeri, Úgy szeretnék boldog lenni vagy a Cintányéros cudar világ!

A darab eredetileg a legendás hírű magyar színészpáros, Rátkai Márton és Fedák Sári számára íródott, ez alkalommal PELLER ANNA és PELLER KÁROLY neve garantálja a felhőtlen szórakozást. Zsorzsi nagymama szerepében LEHOCZKY ZSUZSA, míg Stefániaként KALOCSAI ZSUZSA lesz látható, Korláth grófot pedig FARAGÓ ANDRÁS alakítja majd.

"Miska, a talpraesett lovászfiú, a "vazsmegyei gyerek" pillanatok alatt, a szemünk láttára válik előkelő arisztokratává, tenyeres-talpas babájából, Marcsából is estélyi ruhás, "flancos" dáma lesz, aki Mary grófnőként vonul be az úri társaságba. Mindez azért történik, mert a rátarti család hallani sem akar arról, hogy Baracs, az egyszerű tiszttartó, lányukat, Rolla grófnőt vegye feleségül. Óriási szerencse, hogy a kleptomániás nagymama nem törődve efféle előítéletekkel a fiatalok mellé áll, s így az operett felhőtlenül juthat el a vidám fináléig."

RENDEZŐ: VEREBES ISTVÁN
3176   Búbánat • előzmény3175 2017-07-21 10:38:51
Épp most hangzott el a Dankó Rádió operettműsorának a legvégén Franz von Suppé egyik híres nyitánya - a "Fatinitza" operettjének. A Magyar Állami Operaház Zenekarát Sándor János vezényli.
3175   nickname 2017-07-21 07:37:56
Köszönöm a tájékoztatást. Az operett műfajában annyira nem vagyok otthon, de most Rossini mellett Suppé nyitányokat hallgattam tegnap délután.
3174   Búbánat • előzmény3173 2017-07-20 17:39:08
Persze Suppé operettje címében szereplő kártyalap-motívumnak szerepe van a cselekmény alakulásában:

Judit, egy jövendőmondó asszony, titokban segíti a fiatal szerelmespárt, hogy a lány gonosz gyámjának mesterkedései ellenére révbe jussanak; utóbbi sürgetésére kártyát húz neki, hogy jövendőjét megmondja: a pikk dámát húzza ki a csomagból, s az asztalra téve sejtelmesen csak annyit mond: ez az asszony sötét titkot őriz a kérdező múltjából, amit ha nyilvánosságra hoz. neve s alakja egyaránt a pokol tüzének martaléka lesz (I. felv.)
3173   Búbánat • előzmény3172 2017-07-20 17:24:47
Suppé „Pikk dámá”jának (1884) semmi köze nincs Puskin verses elbeszéléséhez; egész más történet, más kor, más helyszín, más cselekmény, más szereplők – vidám darab és boldog véggel… Suppé korábban komponált művének - Die Kartenschlägerin („A kártyajósnő”, 1862) az átdolgozása, de ez sem volt igazán sikeres operettje, igazán a nyitánya az, ami máig népszerű és a koncerttermekben is olykor felcsendül. Nálunk Ferencsik János, Breitner Tamás, Sándor János is vezényelte, rádió- ill. lemezfelvételük van (külföldön Karajan, Bernstein és sokan mások is felvették repertoárjukba.

Suppénak több operettje nem érte el a Boccaccio (1879), A szép Galathea (1865), a Pajkos diákok (1863) sikerét, lekerültek a színpadokról és csak azért nincsenek elfeledve, mert nyitányaik viszont maradandóak, máig népszerűek, önmagukban is igényes, nívós zenekari darabok, amelyek gyakorta felhangzanak lemezekről, de önálló hangversenydaraboknak is elmennek és mindig hatalmas sikerük van:

Könnyű lovasság (1866)
Banditák (1867)
Tantalusi kínok (1868)
Fatinitza (1876)
A pikk dáma (1884)
Költő és paraszt (Suppé 1846-ban ír zenés darabját átdolgozta Carl Elmar, bemutató: 1936)
Reggel, délben, este Bécsben („Ein Morgen, ein Mittag und ein Abend in Wien”
nem operett; zenés játékhoz írt nyitánya - 1844)
3172   nickname • előzmény3171 2017-07-20 13:48:07
Egyébként nem is tudtam, hogy Suppé a Pik dáma történetét is megzenésítette. Most véletlen futottam bele a darab nyitányába a tubuson.
3171   nickname 2017-07-20 13:46:51
"Itt em lítjük meg, hogy ugyancsak márciusban vendégszerepei a Városi Színházban a bécsi Staatsoper is, amire vonatkozólag ma kötötték meg a szerződést.
E nevezetes vendégjátékokig K. Halász Gyula, K ristóf Károly és N agypál Béla. nagy sikert aratott Suppé-operettje, a .,Tarantella“ uralja a Városi Színház műsorát. Zoltán Irén az operett női főszereplője felgyógyult betegségéből s az ő, Szűcs László, F. Sziklai Szeréna, Szilágyi Maresa, Sziklai József és Fodor Artúr főszereplésével e hét péntekén indul a Tarantella új előadássorozata."

Órai Ujság, 1935. február (21. évfolyam, 27-49. szám)
3170   Búbánat • előzmény3168 2017-07-18 15:47:55
Említettem azt a négy Sullivan-operettet, amelyeket adaptálta a Magyar Rádió, és a stúdiófelvételüket a Dalszínháza égisze alatt bemutatta hazai művészeink közreműködésével. Ideírom ezeket:

I. Arthur Sullivan - William Schwenck Gilbert: Esküdtszéki tárgyalás
/Eredeti címe: Trial by Jury (1875) /

A Rádió Dalszínháza bemutatója: 1965. augusztus 14., Kossuth rádió 20.25 – 21.00

Magyar szöveg: Blum Tamás

Vezényel: Blum Tamás
Km.:MRT Szimfonikus zenekara és Énekkara (Karigazgató: Bódy Irma)

Zenei rendező: Ruitner Sándor

Szereposztás:

A bölcs bíró – Melis György
A felperes – László Margit
Az alperes – Réti József
A felperes ügyvédje – Palcsó Sándor
I. Esküdt – Domahidy László
Törvényszolga – Várhelyi Endre

További esküdtek: Kishegyi Árpád, Külkey László, Nádas Tibor


II. Arthur Sullivan - William Schwenck Gilbert: A mikádó
/Eredeti címe: The Mikado (1885) /

A Rádió Dalszínháza bemutatója: 1968. január 27. Kossuth rádió 19.30 – 22.00

Fordította és rádióra alkalmazta: Romhányi József

Vezényel: Breitner Tamás
Km.: az MRT énekkara és szimfonikus zenekara (Karigazgató: Bódy Irma)

Zenei rendező: Erkel Tibor

Rendező: Békés András

Szereposztás:

A mikádó – Kovács Péter (Mensáros László)
Nanki-Poo, a fia, vándor énekes – Réti József (Kaló Flórián)
Ko-Ko, Titipu legfőbb hóhéra – Várhelyi Endre (Bárdy György)
Pooph-Bah, pénzügyminiszter – Palcsó Sándor (Csákányi László)
Pish-Tush, előkelő úr – Palócz László (Szendrő József)
Yum-Yum, Ko-Ko gyámleánya és menyasszonya – László Margit (Váradi Hédi)
Pitti-Sing – Barlay Zsuzsa (Béres Ilona)
Peep-Bo – Déry Gabriella (Domján Edit)
Katisha, idősebb udvarhölgy – Komlóssy Erzsébet (Bakó Márta)


III. Arthur Sullivan - William Schwenck Gilbert: A Fruska
/Eredeti címe: H.M.S. Pinafore (1878) /

Rádió Dalszínháza bemutatója: 1973. január 22. Kossuth adó, 19.47

Szövegét William Schwenck Gilbert írta.

Rádióra alkalmazta: Romhányi József

Verseket fordította: Blum Tamás

Vezényel: Blum Tamás
Km.: Az MRT szimfonikus zenekara és énekkara (Karigazgató: Sapszon Ferenc)

Zenei rendező: Fejes Cecília
Rendező: Cserés Miklós dr.

Szerkesztő: Bitó Pál

Szereposztás:

Sir Joseph Porter – Várhelyi Endre (Balázs Samu)
Kapitány – Kishegyi Árpád (Agárdy Gábor)
Josephine – Kalmár Magda (Csűrös Karola)
Ralph, matróz – Rozsos István (Körmendi János)
Dick, matróz – Sólyom-Nagy Sándor (Garas Dezső)
Fedélzetmester – Kovács Péter (Sztankay István)
Muskátli – Barlay Zsuzsa (Tolnay Klári)
Dada – Divéky Zsuzsa (Kárpáti Magda)

Km.: Pogány Margit, Bay Gyula, Felvinczy Viktor és Lázár Gedeon


IV. Arthur Sullivan - William Schwenck Gilbert: A cornwalli kalóz avagy a becsület rabja
/Eredeti címe: The Pirates of Penzance, or The Slave of Duty (1879) /

A Rádió Dalszínháza bemutatója: 1975. augusztus 24. Kossuth Rádió, 13.23 – 14.39

A verseket fordította: Fischer Sándor

Vezényel: Breitner Tamás
Km.: az MRT Szimfonikus Zenekara és Énekkara (karigazgató: Sapszon Ferenc)

Zenei rendező: Fejes Cecília

Rendező: Horváth Ádám

Szerkesztő: Bitó Pál

Szereposztás:

Richard, a kalózkirály – Melis György
Samuel, a hadnagya – Miller Lajos
Frederick, kalózjelölt – Nagy János - a „B” betűt neve elé ekkor még nem tette ki – (próza: Maros Gábor)
Stanley, az angol hadsereg első gárdaezredese – Gregor József
Mabel, Kate, Edith, Isabel, a leányai – Kalmár Magda, Káldy Nóra, Csűrös Karola, Schütz Ila,
Edward, rendőrminiszter – Németh Sándor
Ruth, a kalózok mindenese – Barlay Zsuzsa

Sajnálatosnak tartom, hogy megszakadt ez a szép sorozat: a Magyar Rádió a hetvenes évek közepétől nem érzett késztetést további – újra - Sullivan-operettekből felvételt készíteni. Pedig szerintem érdemes lett volna még „A gondolások”, „A gárdista”, „Patience” darabokat is a rádióra alkalmazni, hiszen e műveknek ugyancsak igen értékes zenéi vannak.

Az is tény, hogy a hetvenes évek elejétől-közepétől ritkultak a rádióban a teljes operettfelvételek bemutatói (úgy a hazai szerzőkéi, mint a külföldi komponistákéi); a számuk jelentősen visszaesett az ötvenes-hatvanas évek „terméséhez” képest – aminek okai között a közönség érdeklődésének megcsappanása és az anyagi források csökkenése állhatott (bizonyára a szerzői jogokra is tekintettel kellett lenni.), egyáltalán a „telítettség” érzete is benne volt Persze azért még így is számos új operettfelvételt mutatott be a rádió, egészen a nyolcvanas évek végéig - igaz, évente már alig egy-két darabot jelentett a műfajból:

Offenbach, Johann Strauss, Lehár, Kálmán, Millöcker, Ziehrer műveit ismerhették meg a rádióhallgatók – közöttük olyanokat is, amelyeknek addig még nem volt teljes felvételük és magyar fordításuk/feldolgozásuk:

Offenbach: Sóhajok hídja, Szökött szerelmesek, Piaci dámák, Kékszakáll
Johann Strauss: Bécsi vér
Millöcker: Gasparone
Ziehrer: A csavargó
Lehár: Friderika, Tavasz, Szép a világ,
Lehár: Cigányszerelem, Paganini, Éva, Giuditta (ezekből addig csak keresztmetszetet készített a rádió)
Kálmán Imre: A montmartre-i ibolya.
Kálmán Imre: Marica grófnő, Cirkuszhercegnő (ezekből addig csak keresztmetszetet készített a rádió)
Huszka: Gül Baba, Lili bárónő (ezekből addig csak keresztmetszetet készített a rádió)

Sullivan említett művei mellett hasonlóképpen hiányolom a rádióból a következő operettek teljes, magyar nyelvű változatát, - csak az igen értékes zenei anyagot tartalmazó darabcímeket sorolom:

Offenbach: Périchole, A trapezunti hercegnő, Kakadu (Vert-Vert), Fantasio, Coscoletto, Banditák, Utazás a Holdba, A tamburmajor lánya, Robinson Crusoe,
Johann Strauss: Simplicius
Zeller: A bányamester (csak részleteket vett fel a rádió az operettből)
Oscar Straus: A csokoládékatona
Fall: A dollárkirálynő, A spanyol csalogány
Lehár: A hercegkisasszony (csak részletek vannak a rádióban)
Ábrahám Pál: Hawaii rózsája, Bál a Savoyban (ezekből a darabokból is csak részleteket vett fel a rádió)

Nem fűzök sok reményt ahhoz, hogy a jövőben magyar nyelvű, teljes rádiófelvételeken ismerkedhetünk meg e remek operettekkel –(és teljes zenéjükkel).
3169   Búbánat • előzmény3168 2017-07-16 12:15:58
A Bartók Rádióban tegnap este leadott Sullivan-Gilbert operett zenei stúdiófelvétele megtalálható abban a CD-boxban, amely a nagy angol komponista válogatott munkáit tartalmazza 16 CD-n!

Gilbert & Sullivan - Operettas / Pro Arte Orchestra · Sir Malcolm Sargent Box set

Ezt az EMI-kiadványt sikerült annak idején beszereznem, azóta is, rendszeresen „töltekezem” belőle...
 
Műsorajánló
Mai ajánlat:
11:00 : Budapest
Erkel Színház, Bernáth Büfé

"Ringató"

19:00 : Budapest
Zeneakadémia, Solti György Kamaraterem

Akilone Quartet: Emeline Concé, Elise De-Bendelac (hegedű), Louise Desjardins (brácsa), Lucie Mercat (cselló)
BEETHOVEN: 6. (B-dúr) vonósnégyes, Op.18/6
WEBERN: Öt tétel vonósnégyesre, Op.5
WEBERN: Hat bagatell, Op.9
SCHUMANN: 1. (a-moll) vonósnégyes, Op.41/1

19:00 : Budapest
Erkel Színház

ROSSINI: Olasz nő Algírban

19:00 : Budapest
Óbudai Társaskör

Trojan Tünde előadóművész, Pintér Gábor színművész,
Szilasi Alex (zongora)
"...Ne hagyd a sorsod csillagokra..." - Pilinszky János versei

19:30 : Budapest
Zeneakadémia, Nagyterem

Oláh Vilmos (hegedű)
A Magyar Rádió Szimfonikus Zenekara
Vezényel: Vásáry Tamás
BEETHOVEN: 2. (F-dúr) románc, Op.50
BEETHOVEN: 1. (C-dúr) szimfónia, Op.21
BEETHOVEN: 1. (G-dúr) románc, Op.40
BEETHOVEN: 8. (F-dúr) szimfónia, Op.93

19:30 : Budapest
Bartók Béla Nemzeti Hangversenyterem

Chantal Santon-Jeffery (ének)
Purcell Kórus, Orfeo Zenekar (korhű hangszereken)
Koncertmester: Simon Standage
Vezényel: Vashegyi György
"Ragyogjatok, új csillagok!"
Válogatás Rameau és francia kortársai operáiból

19:30 : Budapest
MOM Kulturális Központ

Aysen Ulucan (hegedű), Birsen Ulucan (zongora), Özcan Ulucan (hegedű, mélyhegedű)
Anima Musicae Kamarazenekar
MOZART: Esz-dúr sinfonia concertante K.364
ONUR TÜRKMEN: Versenymű két hegedűre, zongorára és vonósokra (ősbemutató)
MICHAEL ELISON: Versenymű két hegedűre, zongorára és vonósokra (ősbemutató)
MOZART: A-dúr szimfónia no. 29, K. 201
19:00 : Pécs
Kodály Központ

Wing Singers Gospel
Cantissimo
Trillák Kórus – Mohács, Babits Kamarakórus
VoiSingers
"Hamisítatlan kórus-ünnep!"

19:30 : Debrecen
Szent Anna Székesegyház

Kodály Kórus Debrecen
Vezényel: Szabó Sipos Máté
"Mint a hegyek"
Orbán György kóruskönyvei az idén 70 éves szerző tiszteletére
A mai nap
született:
1872 • Manuel de Falla, zeneszerző († 1946)
1933 • Krzysztof Penderecki, zeneszerző
elhunyt:
1585 • Thomas Tallis, zeneszerző (sz. 1505)