vissza a cimoldalra
2020-09-27
részletes keresés    Café Momus on Facebook rss
Bejelentkezés
Név
Jelszó
Regisztráció
Legfrissebb fórumaink
Olvasói levelek (11553)
A csapos közbeszól (95)

Társművészetek (2086)
Régizene (4452)
Bartók Béla szellemisége (284)
Bartók Béla (1881-1945) (218)
Operett a magyar rádióban (1949-től napjainkig) (4109)
Kemény Egon zeneszerző (Wien, 1905 - Budapest, 1969) (2061)
Franz Schmidt (3692)
Házy Erzsébet művészete és pályája (4935)
Mi újság a ZAK-on és a hazai koncerttermekben? (308)
Eiffel Műhelyház (293)
Jazz (80)
Bartók Rádió (780)
Opernglas, avagy operai távcső... (20660)
Mi újság a Magyar Állami Operaházban? (62451)
Kimernya? (3772)
Balett-, és Táncművészet (6037)

Fórumok teljes listája
Impresszum

megjelenteti:
Café Momus Egyesület
adószám:
18240531-1-43

apróhirdetés feladása:

Fórum - Operett, mint színpadi műfaj (Búbánat, 2003-08-26 13:49:49)

   
4550   zenebaratmonika 2020-09-20 18:09:19

A Hamburgi Állami Operaház műsorára tűzte Ábrahám Pál: Mese a Grand Hotelben c. 1934-es operettjét, az előadás 2 zongora kiséretével tartott és úgy nézem a szereplőkis tarották a 1.5 m-es távolságot, akár a közönség.

https://www.staatsoper-hamburg.de/en/schedule/event.php?AuffNr=192528

 

4549   Búbánat 2020-09-19 17:35:02

2020.09.19  21:05 - 22:45  M5 (HD)

Emlékgála Rökk Marika születésének 100. évfordulójára

magyar zenei műsor, 2013

„A színésznő születésének 100. évfordulója alkalmából a Budapesti Operettszínház nagyszabású gálaműsorral idézte fel a revüsztár és operett primadonna legendás filmjeit, színpadi alakításait és sikerszámait. A műsorban a színház legnagyobb sztárjai mellett fellépett Mario Zeffiri a Grammy-díjas operaénekes, Johannes Duisburg világszerte keresett Wagner-basszbariton, valamint Rökk Marika lánya, Gabriele Jacoby.”

Közreműködött: Bordás Barbara, Bucsi Annamária, Dancs Annamari, Dolhai Attila, Johaness Von Duisburg, Faragó András, Frankó Tünde, Gabriele Jacoby, Kerényi Miklós Máté, Lehoczky Zsuzsa, Oszvald Marika, Peller Károly, Heiko Reissig, Szabó Dávid, Szendy Szilvi, Szulák Andrea, Mario Zeffiri

Színházi rendező: Kerényi Miklós Gábor

Rendezte: Lukin Ágnes

4548   zenebaratmonika 2020-09-16 11:06:43

Polyák Lilla is elkapta a koronvírust.

4547   Edmond Dantes • előzmény4546 2020-09-15 15:30:42

Tessék érteni a jelzők árnyalásából! Óriási siker origo.hu-ul = Vidnyánszky Attila-rendezés: pl. ez, ez, ez és ez. Nagy siker: Zsámbéki  Ascher  Máté Gábor  Schilling  Kovalik  Bodó  Mohácsi  Bagossy  Alföldi  Székely Kriszta  Mundruczó Vincze Balázs-rendezés--->még fejlődhet.

4546   joska141 2020-09-15 15:10:54

A félretájékoztatás tipikus példája a következő cikk:

https://www.origo.hu/kultura/20200915-la-mancha-lovagja-budapesti-operettszinhazban.html?utm_source=hirkereso

Az idézett cikk nagy betűkkel, vastagítottan kiemelt címe:

„Nagy siker volt a La Mancha lovagja premierje az Operettszínházban”

A cikkben mindenről írnak, úgy mint:

  • a musical keletkezéstörténetéről,
  • a musical tartalmáról,
  • a rendező koncepciójáról,
  • a karmester műelemzéséről,
  • a jelmezés díszlettervező elképzeléséről.

Egyről viszont egyetlen szó sem olvasható: hogyan fogadta a musical bemutatóját a közönség???!!!

4545   macskás 2020-09-09 19:12:47

4545

4544   Búbánat 2020-09-09 13:14:16

Bozó Péter AZ OPERETT „CSILLAGOS ÓRÁI”

* Heltai Gyöngyi: Az operett metamorfózisai, 1945–1956 A „kapitalista giccs”- től a haladó „mimusjáték”- ig Budapest: ELTE Eötvös Kiadó, 2012

 

„Könyvismertetőmet olvasva persze felmerülhet a kérdés, miért recenzeálom Heltai Gyöngyi alapvetően színház- , társadalom- és kultúrtörténeti, illetve antropológiai vonatkozású munkáját egy zenetudományi folyóiratban. Túl azon, hogy az operett zenés műfaj, két okból is különösen figyelemre méltónak és érdekesnek találom ezt a könyvet. Az egyik ok személyes jellegű: különösképpen foglalkoztat Offenbach opéra- bouffe- jainak magyarországi fogadtatása, s az 1950- es évtized ebből a szempontból is igen izgalmas időszak. Másfelől a 20. század zenetörténetét vizsgálva nem hagyhatjuk figyelmen kívül azokat a – valóban nem feltétlenül vonzó – jelenségeket sem, mint amilyen például a szocreál operett. Annál kevésbé, mivel az 1950- es évek magyar zeneéletében a komoly és „szórakoztató” műfajok különös egybemosódása figyelhető meg.”

4543   zenebaratmonika 2020-09-08 17:54:00

Klaus Waller Ábrahám Pál életrajzírója feltöltötte a tegnapi napon Ábrahám Pál 1935-ben a Theater Wien-ben bemutatott  Dschainah. Das Mädchen aus dem Tanzhaus (Magyarul Dzsajna, lány a táncházból) c. operettjének felújított verzióját. Az operettet 2019. decemberében újította fel a Komischen Oper Berlin: (a szereplők között megtalálhatjuk a magyar Foki Dánielt, aki a Virtuózok tehetségkutatóban is szerepelt)

https://www.youtube.com/watch?v=815E_2A5zzA

Hera Hyesang Park – Dschainah Johannes Dunz – Pierre Claudel Zazie de Paris – Madame Hortense Cliquot Mirka Wagner – ihre Tochter Dániel Foki – Baron Begumil Berczewsky Talya Liebermann – Musotte Klaus Christian Schreiber – Erzähler Chorsolisten der Komischen Oper Berlin Orchester der Komischen Oper Berlin Das Leitungsteam: Hendrik Vestmann - Musikalische Leitung Katrin Kath – Kostüme David Cavelius – Chöre Musik: Paul Abraham Libretto: Alfred Grünwals und Fritz Löhner-Beda

4542   Búbánat 2020-09-02 14:47:04

https://www.jegymester.hu/hun/Production/58087/Lehar-gala

Budapesti Operettszínház, 2020. november 11., 19.00

Lehár gála

"Idén százötven éve, 1870. április 30-án született a népszerű zeneszerző, operettkomponista és karmester, Lehár Ferenc. Az évforduló alkalmából nagyszabású ünnepi gálaműsorral készül a Budapesti Operettszínház. Az est során felcsendülnek a szerző legnépszerűbb slágerei színházunk sztárjainak előadásában: fellép Bojtos Luca, Dolhai Attila, Fischl Mónika, Kerényi Miklós Máté, Kiss Diána, Laki Péter, Lukács Anita, Ninh Duc Hoang Long, Szendy Szilvi és Vadász Zsolt. A pazar előadást színesíti a Budapesti Operettszínház Énekkara és Balettkara, színházunk Zenekarát Pfeiffer Gyula vezényli. A gálát Ionel Pantea álmodja színpadra."

4541   smaragd 2020-08-31 16:05:35

Forrás: https://mandadb.hu/mandadb/webimage/3/8/8/1/2/9/pre_wimage/17839.jpg

Kemény Egon – Tabi László ­–  Erdődy János: „Valahol Délen”, a 3 felvonásos nagyoperett kamaraváltozata, Kemény Egon átdolgozása hét tagú zenekarra.

Bemutató: 1962. március 24. Szekszárdon és környékén, 1962. április 20. Állami Déryné Színház, Budapest, sajtóbemutató.

Főbb szerepekben: Harmaczy József, Rónaszéky András, Papp Tibor, Erőd Pál, Sághy István, Czéh Gitta, Dévényi Cecília, Szatmáry Olga.

Rendezte: Csongrádi Mária.

Karmester: Patay Kató.

Díszlettervező: Sostarics Zsuzsa.

Jelmeztervező: Rimanóczy Yvonne.

Koreográfus: Rimóczy Viola.

„A Déryné Színház nagy sikerrel játszotta a „Valahol Délen”-t, a 100. jubileumi előadáson 1962. november 21-én Cseh Viktória és Juhász Pál előadásában." Film-Színház-Muzsika

Forrás: https://hu.wikipedia.org/wiki/Kem%C3%A9ny_Egon#Bemutat%C3%B3k_az_%C3%81llami_D%C3%A9ryn%C3%A9_Sz%C3%ADnh%C3%A1zban

* A Fővárosi Operettszínház bemutatója után a kamaraváltozat is országos sikert aratott. (Akik nem tudták Budapesten megnézni, a Déryné Színház országjáró előadásain tekinthették meg a darabot.)

A fenti plakátot most találtam meg az interneten. Archívumokban megmaradtak a szereplőkről és az előadásokról készült, a korabeli lapokban megjelent, fotókkal bőven illusztrált ismertetők és kritikák.

4540   Búbánat 2020-08-25 17:39:27

Ma este, Bartók Rádió, 19.00 -19.30 – Prológ

Sullivan: A mikádó

A mikrofonnál: László Ferenc

Arthur Sullivan: A Mikádó (1885)

Augusztus 25-én, 19:35-től – 21.11-ig a Bartók Rádióban!

Kétfelvonásos operett

Szövegét William Schwenck Gilbert írta

Vez.: Malcolm Sargent

Km.: Glyndebourne-i Fesztivál Kórusa (karig.: Peter Gellhorn), Pro Arte Zenekar

A szereposztás:

Mikádó – Owen Brannigan (basszus),
Nanki-Poo – Richard Lewis (tenor),
Ko-Ko – Geraint Evans (bariton),
Poo-Bah – Ian Wallace (basszus),
Pish-Tush – John Cameron (bariton),
Yum-Yum – Elsie Morison (szoprán),
Pitti-Sing – Marjorie Thomas (kontraalt),
Peep-Bo – Jeanette Sinclair (szoprán),
Katisha – Monica Sinclair (kontraalt)

4539   Búbánat • előzmény4423 2020-08-20 15:08:05

Budavári Palotakoncert 2020 II/1- 2. rész

2020.08.20  19:55-től,  Duna TV (HD)

A Budavári Palotakoncert idén már nyolcadik alkalommal Találkozások címmel került műsorra, a megszokott helyszínről, az Oroszlános udvar impozáns környezetéből. Az idén Huszka Jenő és Lehár Ferenc életműve előtt tisztelegtek a fellépő művészek.

4538   Búbánat • előzmény4537 2020-08-18 20:46:52

Kedves "joska141"!  Köszönöm a kedvcsináló linket. Ezen a spoton látottak vagy "átjönnek" a hazai színpadunkra is - vagy nem; annyiban megnyugtató, hogy nem mai köntösbe öltöztetett és egy sivár irodakomplexumban játszódó víziót rendezett Stephen Medcalf.  Meglátjuk, hogy ugyanezt a változatot kapjuk-e mi is. Ezzel az inkább hagyományosnak tűnő látványvilággal kiegyeznék.

4537   joska141 • előzmény4536 2020-08-18 20:25:12

Tisztelt Búbánat! Köszönöm a tájékoztatást. Kedvcsinálónak egy spot Stephen Medcalf korábbi - 2019/2020 évi - Mosoly országa rendezéséből a Landestheater Niederbayern (Landshut, Passau, Straubing) színészeinek előadásában:

https://www.youtube.com/watch?v=DdVbnbcc7B8

4536   Búbánat 2020-08-18 19:51:43

Erre az eseményre még a Palotakoncertet megelőzően került sor (augusztus 7.)

Budapesti Operettszínház - Társulati évadnyitó 2020/21

"Lehár Ferenc születésének 150. évéhez kapcsolódva új bemutatóként színre kerül A mosoly országa című operett, a világhírű Stephen Medcalf rendezésében. Az előadásban Pfeiffer Gyula főzeneigazgató mellett Sándor Szabolcs, Olaszországban végzett karmester, a Zeneakadémia tanára fog bemutatkozni karmesterként."

4535   zenebaratmonika 2020-08-18 14:45:13

Korábban felsoroltom már a jövő évi operettbemutatók egy részét

most találtam még

Szolnoki Szigligeti Színház

- Eisemann Mihály- Halász Imre – Békeffi István: EGY CSÓK ÉS MÁS SEMMI

zenés vígjáték  Rendező: Molnár László

Egy régen játszott magyar musical is előkerült:

- Szörényi Levente – Bródy János – Sarkadi Imre – Ivánka Csaba: KŐMŰVES KELEMEN

rockballada  Rendező: Radó Denise

És ezek szerint ugyancsak az Eisemann: Egy csók és más semmi fog menni a Veszprémi Petőfi Színházban

4534   Búbánat 2020-08-18 14:00:56

Primadonnák és bonvivánok kertben és színházban

2020. AUGUSZTUS 17. HÉTFŐ 18:41 MNO.HU

HARMADSZOR RENDEZIK MEG A RÁTONYI RÓBERT OPERETTFESZTIVÁLT VESZPRÉMBEN

/Temesi László/

Az operett ünnepe lesz augusztus 19–20-án a Veszprémi Petőfi Színházban és kertjében. A teátrum vezetése a III. Rátonyi Róbert Operettfesztivállal is igyekszik népszerűsíteni ezt a hungarikum rangjára emelkedett vidám műfajt.

„A nyitó nap estéjén két operett is jut az érdeklődőknek: a színházteremben a Marica grófnő Eperjesi Erika címszereplésével, és a szabadban Egy csók és más semmi, a házigazda színház művészeivel. Ez utóbbi ízelítő az októberi bemutatóból.

Csütörtök délben Jó ebédhez szól az operett, helyi művészekkel, 17 órakor Pécsi operettvarázs címmel, a Pécsi Nemzeti Színház művészei, élükön Gulyás Dénes Kossuth-díjas operaénekessel „varázsolnak”,

majd 20 órakor tartják az operettgálát, többek között Frankó Tündével, Peller Károllyal és Buch Tiborral. Zongorán közreműködik Oberfrank Péter Liszt-díjas érdemes művész.”

Az előadások nagy része ingyenes, de regisztrációhoz kötött.

 

4533   Búbánat • előzmény4532 2020-08-16 14:19:01

Erre rímel a következő hír:

Keszthely – Zenés nyári estek a Festetics-kastély belsőudvarában

Balról: Pálinkás Róbert, Szabó László, Szendy Szilvi és Kiss B. Atilla. Fotó © Csodálatos Balaton

„A Helikon Kastélymúzeum nem maradhat nyári színházi előadások nélkül – mondta Pálinkás Róbert, a kastélymúzeum igazgatója a 2020. augusztus 14-én, Keszthelyen tartott sajtótájékoztatón, melyen részt vett még Kiss B. Atilla, a Fővárosi Operettszínház főigazgatója, Szendy Szilvi, a Fővárosi Operettszínház szubrettje és Szabó László, a Magyar Teátrumi Társaság titkára.”

„Augusztus 23-án a "Szabadság, szerelem" – festői operettest a Festetics kastélykertben címmel a Budapesti Operettszínház ad gálaműsort.

 A legismertebb operettszerzők – Lehár Ferenc, Kálmán Imre, Johann Strauss, Jacques Offenbach – műveit Fischl Mónika, Lukács Anita, Szendy Szilvi, Kiss Diána, Lévai Enikő, Vadász Zsolt, Laki Péter és Ninh Duc Hoang Long előadásában hallhatja a közönség.

Az Operettszínház Balettkara táncprodukciókkal színesíti az estét Lénárt Gábor koreográfiájában.

A gála rendezője Angyal Márta, a karmester Pfeiffer Gyula főzeneigazgató.

Az előadás  21 órakor kezdődik a park belső udvarában.”

 

Megjegyzem: a "Szabadság, szerelem"  Huszka Jenő regényes daljátékának címére utal, a nyolcvan felé járó zeneszerző utolsó, zenés színpadra írt kompozíciója,  a Fővárosi Operettszínház  mutatta be 1955 áprilisában. 

Még abban az évben elkészült a Rádióban a daljáték keresztmetszete is:

  • Huszka Jenő – Háy Gyula – Fischer Sándor: Szabadság, szerelem (Keresztmetszet, 1955. június 25, Kossuth Rádió, 18.20 – 19.00) – vezényel: Várady László – Petress Zsuzsa, Zentay Anna, Hadics László, Jámbor László, Kishegyi Árpád, Radnay György, Csákányi László, km- a Földényi-férfikórus, a Magyar Rádió szimfonikus zenekara. (Érdekesség, hogy a stúdiófelvételen Lávay Béla szólamát hárman is megszólaltatták: Hadics László, Jámbor László, Radnay György.)
4532   joska141 • előzmény4526 2020-08-16 12:06:11

Tisztelt Edmond Dantes! Köszönöm, hogy felhívta a figyelmet a Dolhai Attila interjúra. Elolvastam, mint ahogy az előadássorozat többi, beharangozó írását is, Kiss B. Attila főigazgató úrral kezdődően. Tényleg a műfaj megújítása, hogy néhány énekes, szabad téren kiáll és néhány dalt énekel a színház műsoron levő darabjaiból.

És így – Dolhai Attila szavai szerint – érezni lehet a közönség szeretetét. Hasonlóan, mint Búbánat fórumtársunk által 4507.számon beillesztett 1953.évi kritikához, (idézem): „mutatja közönségünk szeretetteljes érdeklődését”

Ahogy a Prédikátorok Könyve tartalmazza: „Ami volt, ugyanaz lesz majd, és ami történt, ugyanaz fog történni, mert nincs semmi új a nap alatt

4531   Búbánat • előzmény4530 2020-08-16 10:49:35

-:)

4530   joska141 • előzmény4524 2020-08-16 08:29:03

Tisztelt Búbánat! Köszönöm, hogy irigylésre méltó tájékozottságát megosztotta az Operettszínház(ak) és a román operett kapcsolatát illetően. Érdekes, hogy ugyanazt az előadást mennyire másként értékeli egy akkori kritikus és az akkori színigazgató. A kritikus „minden jegy elkelt” táblákról ír, a színigazgató pedig: „nem lesz nagy siker. Így is történt”. Már abban az időben is…Még egyszer köszönöm.

4529   Búbánat 2020-08-14 20:00:13

KIRÁLY SZÍNHÁZ  - OPERETT 2020

„Műsorunkban a legnépszerűbb bécsi és budapesti operettszerzők legismertebb műveinek melódiái csendülnek fel, melyet az ország legkitűnőbb ének- és színművészei tolmácsolnak Önöknek. Előadásunk különlegessége az áriák közötti, úgynevezett „interaktív-narráció”, melynek segítségével megismerkedhetnek az operett, mint műfaj kialakulásának történetével, múltjával, jelenével, jövőjével. Megtudhatják, hogy mit mondott Puccini Lehár Ferencnek, amikor először látta a Mosoly országát, vagy mi volt az eredeti címe a leghíresebb Kálmán Imre operettnek, a Csárdáskirálynőnek. A tánc szerelmeseit sem hagyjuk élmények nélkül, hiszen műsorunkban a zeneszámok kiegészítéseként, illetve szólisztikusan, önálló betétként is láthatnak táncprodukciókat, melyeket színházunk kiemelkedő tehetségű táncművészei adnak elő.”

4528   smaragd • előzmény4527 2020-08-14 16:55:49

Tetszett a "csattanó", el is nevettem magam, csak az a baj, hogy könnyen lehet, ezt is hallani fogjuk még ... 

*

Aki teheti és tud, szépen és helyesen beszéljen magyarul!

4527   Héterő • előzmény4525 2020-08-14 15:49:00

"...két művész ...beszéltek." Orig(o)inális magyar szóhasználat.
A nevében "KLUB" -elemmel bíró TV és rádió szokásos nyelvezete.
További változat lesz: " ...kettő művészek beszéltek."

4526   Edmond Dantes • előzmény4488 2020-08-14 14:40:29

Kedves joska141, felhivom figyelmet, hogy a Varmegyehaz udvaran lathato sikerdarabokrol, sikersorozatrol az ez alatti Dolhai-interjuban lehet ismet olvasni.

4525   Búbánat 2020-08-14 11:41:46

Dolhai Attila: Kicsit érettebbek lettünk, és bátrabban merünk éretlenebbnek lenni

ORIGO2020.08.13. 13:35

Különleges találkozásokkal folytatódik augusztusban a Budapesti Operettszínház szabadtéri sikersorozata a belvárosi Vármegyeházán. A fényfestéssel megelevenedő sikerdarabokról két művész, Széles Flóra és Dolhai Attila beszéltek. 

4524   Búbánat • előzmény4523 2020-08-13 23:33:57

Kapcs.: 4523. sorszám

  • Béke és Szabadság, 1953. január 25.

„Egy dal születik” – írta: Asztalos Sándor

— Éppen ma kaptam meg az »Ana Lugojana« teljes zenei anyagát. Küldöm is azonnal haza.
Bukaresti követségünk fiatal kultúrattaséja fogadott bennünket ezzel a hírrel a Román Népköztársaságba való érkezésünk másnapján. Halvány fogalmunk sem volt róla, mi is az az »Ana Lugojana« —pontosabban; ki is az az »Ana Lugojana«, akinek teljes zenekari anyaga van. Azt azonban sejtettük, mert a kultúrattasé lelkesedése nyilvánvalóvá tette, hogy »Ana Lugojanának« illik örülnünk.
De nem lehetett túlságosan meggyőző tetszésnyilvánításunk; az attasé gyanút fogott:
— Ismerik az elvtársak az »Ana Lugojanát«?
— Nem.
— Ó, az más! Okvetlenül nézzék meg! Ez a legnagyobb sikerű új operett: már túl van a háromszázadik előadáson, s a közönség nem engedi levenni a műsorról.
— Háromszázadik?
— Igen, bármilyen hihetetlen is. Ennek az anyagát küldöm most haza Budapestre. Ha operettszínházaink meg tudnak birkózni vele; egész biztos, hogy otthon is igen nagy sikere lesz.
— Annyira nehéz?
— Nem, nem a nehézség fokával van baj, hanem valami másról van itt szó... Nem vágok elé a dolgoknak: nézzék meg, majd aztán beszélgetünk róla.
Még aznap este megnéztük. Ma sem tudom, hogyan, de valahogyan a Román írószövetségnek sikerült elérnie a lehetetlent: kaptunk jegyet.

Ana Lugojana — Lugosi Anna
Az operett a századforduló tájékán játszódik, valahol Lúgos környékén. Ebből kitűnik az is, hogy »Ana Lugojana« (ejtsd »Lugozsana«), magyarul annyit jelent, hogy Lugosi Anna. Egy kedves és szép bánáti parasztlány szerelmének s főként egy népdal megszületésének történetét eleveníti meg két és fél-három óra alatt a színészek, énekesek, táncosok és muzsikusok játéka.
Sandu Boldurean együtt nő fel Annával, s a gyermekkori jópajtási viszony benne észrevétlenül forró, de szemérmes szerelemmé változik. Együtt vannak jóban- rosszban, együtt járnak dolgozni a főispán - a színlap szerint: »Contele Wertherhaszy, obergespan de Torontál - (azaz Wertherházy gróf, torontáli főispán) « szőlőjébe és együtt dalolnak-táncolnak a vigadozó fiatalokkal.
Sandu boldogságát több irányból is veszedelem fenyegeti: szemet vet Annára Tony úrfi, Adolf Pfizner urasági ispán teljesen »ütődött« fia, majd egy május 1-i ünnepély alkalmával - Tony úrfi és a hozzá hasonló elemek mesterkedése következtében - Sandu összetűz a rendőrséggel is. Csak Szabó Sándornak, a nyomdász szakszervezet egyik vezetőjének, a román munkásoknak és egy keménykötésű bánáti legénynek köszönheti, hogy a dolgok jóra fordulnak.
A legnagyobb veszedelem azonban mégis ennek a bánáti legénynek: Nica Jancu Janovicinek megjelenése. Jancu messze földön híres nótafa, nagyszerű énekes és hegedűs, ő is meglátja Annát: így kezd megszületni a közönség füle hallatára az a szép dal, amelyet szájról szájra adnak, faluról falura, vidékről vidékre küldenek tovább, mígnem mindenki megismeri. Ez az a dal, amelynek a neve: Ana Lugojana.

A nép művésze végül egymáshoz, igazítja a két szerelmes: Sandu és Ana útját, maga pedig más vidékre indul, más emberek közé, hogy azoknak is dalokba foglalja kimondhatatlan örömét-bánatát.
Ennyi a történet, az »Ana Lugojana« meséjének lényege.

Új operettstílus

A Bukaresti Állami Operettszínház művészeinek előadásában láttuk. Kitűnő előadás volt. Hivatásos színészektől — operettszínészektől úgy népdalt énekelni, s színházi táncosoktól úgy népi táncot táncolni, sohasem hallottam, sohasem láttam. Ha pedig valami nem könnyű feladat, akkor bizony a román népdalok melizmatikus, árnyalatos dallamvonalát megrajzolni nem könnyű. S különösen úgy nagyon nehéz, hogy ez az éneklés ne hasson néprajzi különlegességnek, vagy hamis népieskedésnek, hanem élő, eleven muzsika legyen. Olyan népművészet, amelyik észrevétlenül hajlik át a műzene formáiba.
Úgy nagyon nehéz, ahogyan a bukaresti operettszínház művészei csinálták.
Két felvonás között beszélgettem a színház igazgatójával, a darab rendezőjével, Franz Auerbach elvtárssal. Őszintén gratuláltam neki a kitűnő előadáshoz. Aztán megkérdeztem: hogy tudnak a színház művészei a népművészet előadásának erre a rendkívül magas fokára eljutni? Válaszából azt vettem ki, hogy az eredménnyel még egyáltalán nincsenek megelégedve. És azt, hogy a színház művészeinek nagy része kezdetben teljesen idegenül állott a népdallal, a népi tánccal, főként ennek az operettnek levegőjével szemben.
Azzal váltunk el, hogy ő őszinte elismeréssel adózott a mi klasszikus operett-hagyományainknak, új operett művészetünk eddigi eredményeinek, kiváló színészeinknek: Latabár Kálmánnak, Feleki Kamillnak, a Budapesti Állami Operettszínház szép munkájának és sok sikert kívánt az »Ana Lugojana« budapesti bemutatójához.
Én pedig azon gondolkodtam, hogy vajjon miért nincs még nekünk egy ilyen »Ana Lugojanánk«? És azon, hogy nagyon jó lesz ez a pesti bemutató: hátha hozzásegít bennünket egy ilyesfajta operett világra hozásához.

A siker titka

Ezzel azonban még nem oldódott meg az, hogy miért nem engedi a közönség levenni a műsorról az »Ana Lugojana«-t, még a háromszázadik előadás után sem.
A Folklór Mézeiben jöttem rá erre. Már előbb is, rádióhallgatás közben is, éttermi zenekarokat hallgatva is pedzettem valamit - talán egyetlen rádióállomás sem sugároz annyi népzenét, mint a bukaresti! - a megoldást azonban a »40.000 dallam birodalmában«, a román kulturális forradalom egyik büszkeségében találtam meg. A Folklór Intézet a román népzene kincsestára. Fonográf hengerei valóban 40.000 dallamot őriznek; nyilvántartása 12.000 népi tánc- és énekegyüttest tart számon. [..]

Néhány nappal a Román Népköztársaságból való hazaérkezésem után, az Állami Díj (a mi Kossuth-díjunk megfelelője) legmagasabb fokozatával kitüntetettek között megtaláltam az »Ana Lugojana« zeneszerzőjének: Filaret Barbu-nak a nevét is.
Filaret Barbu ebből a szinte napról napra gazdagodó, színesedő és az épülő szocializmussal együtt növekvő kincsestárból merített.
Ez pedig a Román Népköztársaságban annyira milliók közös ügye, hogy egy olyan operettnek a sikerén, háromszázadik előadásán, amely egy népdal születéséről szól, igazán nincs mit csodálkozni.
Az »Ana Lugojana« dalt különben még aznap, november 6-án este viszonthallottam a román Athenaeum-ban rendezett ünnepség második részében. A bukaresti rádió énekkara énekelte. Hatalmas sikere volt itt is. Gheorge Gheorghiu-Dej elvtárs, a minisztertanács elnöke, a román testvérnép szeretett vezére felállt, mosolygott és a páholyból kihajolva tapsolt.

4523   Búbánat • előzmény4519 2020-08-13 23:29:50

Kedves "joska141"!  Utánanéztem, mit lehet tudni az "Ana Lugojana"  operettről és zenéjének szerzőjéről. 

Elöljáróban: ismereteim szerint Magyarország határain belül nem mutatták be a művet.

Filaret BARBU

Születési hely: Lugos (Ausztria-Magyarország)

 Születési év: 1903. április 16.

Tevékenységi terület: zeneművészet

Halálozási hely: Temesvár (Románia)

Halálozási idő: 1984. május 31. (81 éves korában)

Szakma/beosztás: zeneszerző, zenetanár, zenekritikus

Iskolák – helységek: Lugos, Karánsebes, Bécs

 Iskolák – intézmények: általános iskola Lugos, líceum Karánsebes, zenei tanulmányok (hegedű és ellenpont) a bécsi Új Konzervatóriumban

Helység(ek) – ahol alkotott: Lugos, Temesvár, Bukarest

Életútleírás: Bécsből hazatérve 1926-ban létrehozta a Bánsági Román Kórusok és Rézfúvós Zenekarok Egyesületét, amely 160 kórust és 40 zenekart egyesített, plusz 14-et Bánság szerbiai oldaláról. Ekkora zenei mozgalom szakmai támogatására szaklapot indított (Revista corurilor și fanfarelor din Banat), illetve egy sor kulturális lapnak volt a munkatársa. Karvezetőként lugosi (a román dalegylet kórusa, a német dalegylet kórusa), majd temesvári (a vasutasok Lyra kórusa) dalárdákat vezetett. A 40-es évek végén Bukarestbe került a minisztériumba zenei előadónak, és itt az 1. Sz. Zenelíceumnak volt közben a tanára.

Zeneszerzőként kórusműveket, operettet, népoperát komponált.

Fő művei: operettek (Ana Lugojana, 1950; Plutașul de pe Bistrița, 1955; Târgul de fete, 1964; Ciocârlia, 1966), szimfonikus művek, kórusművek.

 

Filaret Barbu: Ana Lugojana (3 felvonásos operett), 1950

A youtube-ról:

https://www.facebook.com/operanationalaromanatimisoara/videos/942032516256198/

Opera Nationala Romana Timisoara 

Ana Lugojana de Filaret Barbu
Moment coral
Maestru de cor - Laura Mare
La pian - Angela Balici

Más felvételek: 

https://www.youtube.com/watch?v=TMvdiX0CpOE

https://www.youtube.com/watch?v=KuXwv7eiXgU

 

4522   Búbánat • előzmény4519 2020-08-13 22:18:53

Előbb erre az idézett mondatrészre reagálok: "két operettszínházunk valamelyike"

A Blaha Lujza Színház (Dohány u. 42-44.): 1954-60 között a Fővárosi Operettszínház kamaraszínháza.

Erre a két operettszínházra történt az utalás. (4507. sorszám)

4521   Búbánat • előzmény4507 2020-08-13 18:02:25

Augusztus - szinhaz.net

F Ő V Á R O S I O P E R E T T S Z Í N H Á Z  1 9 4 9 - 1 956

BESZÉLGETÉS GÁSPÁR MARGITTAL

"VIRÁGKOR TÖVISEKKEL"

Itt volt például az a román darabunk, a Hegyen-völgyön lakodalom. Az harmincszor ment, de nem is szántuk hosszabbra a szériát. Azért mutattuk be, mert egyrészt idő kellett a következő bemutató előkészítéséhez, másrészt muszáj volt már egy népi demokratikus darabot is bemutatni, és azok sajnos mind lehetetlenül pocsékak voltak; ennek legalább a zenéje szép volt. Előre tudtuk, hogy nincs sok benne, nem lesz nagy siker. Így is történt, de meglepetés, az nem ért.

 
4520   zenebaratmonika • előzmény4519 2020-08-13 16:43:26

Nézd meg a színházi adatbázisban, ott rá lehet keresni.

4519   joska141 • előzmény4507 2020-08-13 16:27:50

Tisztelt "Búbánat"! Köszönöm, hogy idézte e Hegyen-völgyön lakodalom kritikáját, érdekes kordokumentum. Nincs ismerete arról, hogy "a közönség szeretteljes érdeklődése" kielégítésére a "két operettszínházunk valamelyike" bemutatta-e a cikkben említett "Ana Lugojana" című operettet?

4518   zenebaratmonika • előzmény4517 2020-08-13 15:58:16

Ok

4517   smaragd • előzmény4516 2020-08-13 15:53:13

4516 számú bejgyzésre:

Ebben maradunk :-). Mára nekem is pont elegem lett mindebből.

4516   zenebaratmonika • előzmény4515 2020-08-13 15:32:52

Te persze mindent tudsz... Hagyjuk. De inkább ne személyeskedjünk itt. Én megpróbálok utánajárni ennek is majd, de ez idő és lehetőségek függvénye.

4515   smaragd • előzmény4514 2020-08-13 15:29:38

4514 számú bejegyzéshez:

Te nem tudod. Magadról állíthatod, vagy konkrétan valamiről, amiről biztos tudásod van :-).

4514   zenebaratmonika • előzmény4513 2020-08-13 15:22:50

Bármi történhetett az idő folyamán ezekkel. Nem tudjuk.

4513   smaragd • előzmény4512 2020-08-13 15:07:59

4512 számú bejegyzéshez:

Igen? Akkor a stílust is talán megtalálod majd mindehhez.

A neten kottakéziratok nincsenek.

4512   zenebaratmonika • előzmény4511 2020-08-13 14:45:47

Én csak próbálok a neten utánajárni, amennyire lehetséges.

4511   smaragd • előzmény4508 2020-08-13 14:43:54

4508 számú bejegyzéshez:

:-) te csak tudod :-)...

Kálmán Imre Kemény Egon atyai jóbarátja volt - röviden, ennyi most elég itt.

Közben véletlenül előjött Kemény Egon - Gaál Zsuzsa sanzonja YT-on: "Ha visszanézek", Mezei Mária énekel, ezen a szép nyári napon is sokatmondó: " sok gyötrődésem feledem..." "nem látok mást, csak szépet..., ha visszanézek" :-) https://youtu.be/OemuZotrP4k

4510   zenebaratmonika • előzmény4509 2020-08-13 14:35:26

Ja ebből is az következik, hogy az operett egy nemzetközi műfaj. Olasz operettszerző is van pár, ezeknek is értemes utána járni. 

4509   Edmond Dantes 2020-08-13 14:13:44

Ha már egészen a román operettig eljutottunk, akkor bátorkodom a béketábor további jeles operett- (és egyéb zenék) szerzőjét, V.P. Szolovjov-Szedojt is idecitálni. Nem néztem utána, játszották-e valamelyik művét nálunk, de itt van egy korabeli műsorújság, ami szerint a Kossuth Rádióban játszották egy dalát a Hű barát c. operettből. Közvetlenül utána történetesen Kemény Egon Talán a csillagok c. rádióoperettjéből játszottak egy dalt. Szolovjov-Szedoj nálunk (és máshol)  legismertebb műve minden bizonnyal a Moszkva-parti esték. A belinkelt előadó sokak szívét megdobogtatta.. A dal eredeti címe „Leningrádi esték” volt, de a szovjet kulturális minisztérium kérésére „Moszkvai estékre” változtatták és a szövegét is ehhez igazították. (forrás: wiki)

4508   zenebaratmonika • előzmény4506 2020-08-13 14:03:54

Miért, én Kálmán Imre után is csak nyomtatott partitúrát találtam. Gondolom ő se körmölt. Ennyi.

Különben ennek talán utána lehet járni, hogy maradt e utánuk kézzel irt partitúra, hangszerelés. Kálmán Imrének is volt hangszerelője, mellesleg Kemény Egon is jelentkezett a posztra.

Az Ábrahám német wikipédia oldala szerint Henning Hagedorn és Matthias Grimminger  úr az Ábrahám operettek  un. szinpadi rekonstrukcióját a megmaradt eredeti partitúrák alapján végezték és együtt dolgoztak Josef Weinberger  és Musik und Bühne kiadókkal. Tehát ők az eredeti hangzást próbálták rekonstruálni, amennyire ez lehetséges, szemben a magyar operett feldolgozásokkal (ld. Maya, Chicagoi hercegnő, Én és a kisöcsém), amelyekben sajnos jelentősen módosították az eredeti operett hangzását és zenéjét. 

 

4507   Búbánat • előzmény4505 2020-08-13 13:46:09

Magyar Nemzet, 1953. június 27.

HEGYEN-VÖLGYÖN LAKODALOM

Román operett a Fővárosi Operettszínházban

Amennyire örvendetes, hogy a magyar irodalmi, prózai-színházi, film- és képzőművészeti életben -  ha még nem is megfelelő - , de komoly helyet foglalnak el a testvéri népi demokratikus országok művészeti alkotásai, annyira helytelen, hogy hangversenyéletünkben és zenés színpadainkon a népi demokratikus országok alkotásai elenyészően kis mértékben, vagy egyáltalában nem szerepelnek. Ezért helyes a Fővárosi Operettszínháznak az a hiányt pótló, követésre váró kezdeményezése, hogy román operettet tűzött műsorára. A Hegyen-völgyön lakodalom”-nak nagy közönségvisszhangja, az estéről estére a színház bejáratánál függő „Minden jegy elkelt”-tábla híven mutatja közönségünk szeretetteljes érdeklődését a népi demokratikus országok életének művészi ábrázolása iránt.
A Hegyen-völgyön lakodalom érdeme, hogy egy kis román falu fejlődésén keresztül a mai élet ábrázolását kísérli meg az operett műfajban. Másik fontos sajátossága a paraszti környezet, mert így lehetővé vált, hogy a zeneszerző, operettje muzsikáját a gyönyörű román népzene szellemében komponálhatta meg - ami zenéjének legnagyobb érdeme - és zenéjének ez a friss, paraszti hangvétele így drámailag teljesen indokolt.
Kirculescu muzsikája nagy mesterségbeli tudással megírt, tehetséges munka. Kitűnően alkalmazza a nálunk is annyira népszerű hórák és szirbák élettől duzzadó elemeit a színpadon a szimfonikus közjátékokban. Nem teljesen a zeneszerzőn múlt, hogy az operett zenedrámai követelményeihez képest, zenéje a kelleténél visszavonultabb, szerényebb.
A finom fordulatokkal bővelkedő kedves mese csak kevés lehetőséget adott együttesek, finálék, általában nagyobb zenei formák megkomponálására, így a zene részvétele a cselekményben háttérbe szorul. A szöveg (szövegírók: Nicolaide és Negrin) bizonyos szvitszerűsége következtében az érzelmi összecsapások, a hősök fejlődése - ami pedig a zenei emberábrázolás fontos feltétele - nem a színpadon történik. Az 1945-ben játszódó első felvonás parasztjai, akiket a kulák úgy csavar az ujja köré, ahogy csak akarja, a néhány évvel később lejátszódó második felvonásban már öntudatos, szocializmust építő emberek. A színpadi cselekmény (ennek kapcsán természetesen a zene is) azt a drámailag izgalmas momentumot hagyja ki, hogy a darab hősei hogyan változtak meg. Ez már csak azért is kár, mert az elnyomott és a felszabadult emberek ábrázolása önmagában nagyon jól sikerült. Mint kedves ismerősökre emlékszik rájuk vissza a néző. Jól sikerült a „mindent rendbe hozó” bábos (Latabár Kálmán szerepe) kedves, sokszínű figurájának megrajzolása is. A cselekmény, a dramaturgiai szerkezet nem ad lehetőséget az írónak arra, hogy jellemábrázoló készségét a jellemek fejlődésének ábrázolásában is megmutassa.
Az operett előadásának sikeréből természetesen a kitűnő Latabár Kálmán és főként Váradi László karmester, Roboz Ágnes koreográfus, Petress Zsuzsa és Keleti László vették ki részüket. Mikó András sokhelyütt ötletes rendezése inkább a burleszklehetőségeknek - eszközökben nem mindig válogatós -  kihasználására (második felvonás immáron hagyományos kísértet-jelenete), mintsem a gördülékeny előadásra törekedett.
Reméljük, hogy a Hegyen-völgyön lakodalom bemutatásán a magyar közönség az eddiginél több, népi demokratikus országban született alkotással ismerkedhet meg a zenei műfajok területein is. Ugyanakkor reméljük azt is, hogy két operettszínházunk valamelyike bemutatja az új román operett- irodalom másik kiváló alkotását, a román Állami Díj első fokozatával nem véletlenül kitüntetett »Ana Lugojanát«.

/S. T./

4506   smaragd • előzmény4503 2020-08-13 13:19:38

4503 számú bejegyzéshez:

Jól van, ha ez a stílusod itt, akkor ez a stílusod, te tudod, miért.

Olvasóink nyilván így is már régen megértették a lényeget.

4505   Búbánat • előzmény4502 2020-08-13 12:40:03

A Fővárosi Operettszínház bemutatója: 1953. május 1., további előadások májusban, júniusban:

HEGYEN-VÖLGYÖN  LAKODALOM

Operett 3 felvonásban, 5 képben

Zenéjét szerezte: NICOLAE KiRCULESCU

Szövegét írta: H.NICOLAIDE és H.NEGRIN

Fordította: Semsei Jenő és Török Sándor

Versek: Tóth Eszter

Díszlet: Bercsényi Tibor

Jelmez: Márk Tivadar

Koreográfia: Roboz Ágnes

Bábokat tervezte: Gábor Éva

Karigazgató: Virányi László

Rendezte: Mikó András

Vezényel: Várady László és Gyulai Gaál Ferenc
 

Szereposztás:

Nika Jonika, parasztlegény - Juhász Pál

Pacsirta, cigánymuzsikus - Agárdy Gábor

Margyoala, parasztlány - Petress Zsuzsa

Ileana, sofőr - Harmath Éva

Mitu Szpanu, nagygazda - Keleti László

Veta, a felesége - Garamszegi Mária

Kloncu, bíró - Balázs István

Csubota bácsi, varga – Bagyinszky János

Dinicu - Hadics László

Floarea – Kiss Ilona

Bábos bácsi – Latabár Kálmán

Mitika, bohóc – Antalffy József

Szolgálók Szpanunál:

Tinka –Saághy Erzsi

Linka – Hódossy Judit

Nikifor – Suka Sándor

Zamfira – Vándory Margit

Toader apó – Gárday Lajos

Anyóka – Hont Erzsi

Kocsmáros – Nádori István


Történik egy román faluban, az I. felvonás 1945-ben, a II. felv.: 1948-ban, a IlI. felv. 1949-ben.

Táncjelenetek:  Rímóczy Viola, Farkas Edit, Nikola Pál, Garai Nándor és a tánckar

 A háború után egy kis román faluban él Nika Jonika. a fiatal parasztlegény. Látástól vakulásig dolgozik Szpanunál, a gazdag kuláknál, aki egy meghamisított adósságlevéllel szinte rabszolgasorban tartja a legényt. A faluba érkező vándorcirkusz öreg bábosa megsajnálja Nikét, leleplezi a kulákot s a vele összejátszó bírót. Nika jogos felháborodásában leüti a kulákgazdát s ezért csendőrkézre kerül. Az öreg bábos a falu népe előtt lerántja a leplet a gazságról s a nép kiszabadítja a legényt a börtönből. Nika megbecsült munkása lesz a román népi demokrácia egyik hatalmas erőmű építkezésének s beleszeret Ileanába, a sofőrlányba, aki a városban szeretne élni. Nika rábeszéli őt, térjenek haza a faluba, hogy ott együtt harcoljanak a kulák népbolondítása, gazságai ellen. Harcuk győztes lett, a falu Nikáék s az öreg bábos segítségével megszabadul a múlt árnyaitól s szabadon indul a szövetkezeti gazdálkodás útján. Nika s barátja,  Pacsirta szerelmesükkel boldog lakodalmat ülve ünneplik meg győzelmüket, amely egyben a nép győzelmét is jelenti.

4504   zenebaratmonika 2020-08-13 12:25:16

Utánanéztem. Henning Hagedor az Ábrahám operettek rekonstrukcióját végezte el Matthias Grimminger úrral. Többek között a 3:1 a szerelem javára c. darabét, amit korábban csak Bécsben és Magyarországon.  Emellett a Viktóriát és a Bál a Savoybant is rekonstruálták. 

A Mese a Grand Hotelben- ezt is ők restaurálták, de alul írják is. 

ROXY UND IHR WUNDERTEAM  (ez az operett német címe) Genre: Operette Autoren: Operette von Paul Abraham Libretto von Alfred Grünwald und Hans Weigel Bühnenpraktische Rekonstruktion von Matthias Grimminger und Henning Hagedorn

https://www.musikundbuehne.de/fileadmin/media/Downloads/Infos_allgemein/Musik_und_Buehne_PAUL_ABRAHAM.pdf

4503   zenebaratmonika • előzmény4500 2020-08-13 11:03:38

Igen, mert Ábrahám vele iratta le az anyagot, mert szép volt a kézírása és ő volt a titkára, ott dolgozott mellette Ábrahám utasításai alapján. Valószínűleg zongorán játszotta Ábrahám az anyagot és ezt valaki írta. Így gyorsabb volt.

http://operetta-research-center.org/interview-mit-henning-hagedorn-uber-die-rekonstruktion-von-abraham-partituren/

Itt látható egy Ábrahám partitúra, ezt valami bértollnok (passz ki) írhatta, mert nagyon szép a külalakja.  Az nem derül ki, melyik operett. 

 

4502   Búbánat • előzmény4499 2020-08-13 10:30:55

Dendrino mellett szintén román nemzetiségű operettszerző: Nicolae Kirculescu (Nicolae Chirculeşcu)

A Magyar Rádiónak tőle is  van magyar nyelvű operettfelvétele: 

"Hegyen-völgyön lakodalom" - részletek

Bemutató: 1953. december 17., Petőfi Rádió 17.45 – 18.10

Km.: Petress Zsuzsa, Szecsődy Irén, Kishegyi Árpád, Szabó Miklós, valamint a Fővárosi Operettszínház énekkara és zenekara

Vezényel: Várady László

4501   Búbánat • előzmény4498 2020-08-13 10:24:39

Dr. Celler Tibor Ábrahám Pál – a legkalandosabb életű magyar zeneszerző

Ez a cikk - lehet, hogy már linkjét beírtuk - talán újabb adalékokkal is szolgál a zeneszerző életéből.

4500   smaragd • előzmény4498 2020-08-13 10:24:18

4498 számú bejegyzéshez:

A "Die Blume von Hawaii" partiturája Kemény Egon kottakézirata. Egy másik megmaradt és megtalált Ábrahám operett-partitura is az övé, igen kis részben egy harmadik zeneszerzőé.

A téma kutatója Henning Hagedorn úr, akit érdekel, az interneten megtalálja. Klaus Waller úr Paul Abraham monográfiája sok pontos részletet tár fel, olvasóink megkereshetik.

4499   zenebaratmonika • előzmény4496 2020-08-13 09:20:25

Román operettről nem hallottam még, de görögről igen. 

Theophrastos Sakellaridis 1883 (Athens) – 1950 (Athens)

Kostas Giannidis 1903 (Smyrna) – 1984 (Athens)

Spyridon Samaras 17 November/29 November 1861 (Corfu) – 25 March/7 April 1917 (Athens)

Az athéni operában szokták is játszani a pár ismertebb görög operettet. Különben a Denevért és a Víg özvegyet ott is játszák, meg Sullivan Mikado-ját és természetesen Offenbach neve is ismert (ld. operabase) 

https://www.youtube.com/watch?v=_khT2K5aFPo

Ez azért egész jó. 

https://www.youtube.com/watch?v=FWigVLX3pIY

https://www.youtube.com/watch?v=zO4Fvn4n4-s

4498   zenebaratmonika • előzmény4497 2020-08-13 09:02:22

Az ADT lapon régi újságok cikkeit szoktam közölni, de most nincs szabadnap. Nemrég volt egy szabad hónap, akkor mentettem le magamnak pár cikket, de csak pár került fel ide ebből. Más szerzőket is érdemes ott keresni, mivel a korabeli újságok az egyik legjobb forrás. 

http://docplayer.hu/2688197-Nem-tortent-semmi-csak-elvalunk-csendben-50-eve-halt-meg-abraham-pal.html

Érdemes elolvasni a nemrég elhunyt Kőniger Miklós cikkét, itt említi, hogy Ábrahám nagyon elfoglalt volt és kb. 4-5 óra alvásra maradt ideje, látszott is rajta, mert mindig kialvatlan volt a szeme. Kávékkal és rengeteg cigivel tartotta ébren magát. A berlini villában fogadta a librettistákat, énekeseket, meg mindenkit. Kemény Egon valóban a titkára volt.

A kottakéziratok jelentős része a berlini lakásban maradt, mivel nem vitte magával ezeket, de ott megsemmisítették a nácik, illetve eladta a sofőrje a kiadatlan anyagokat. Annak idején nyomtatott formában jelentek meg a dalok az újságokban is.

4497   smaragd • előzmény4492 2020-08-13 07:09:18

4492 számú bejegyzéshez:

"Úgy tudom..." írtad, amire csak annyit mondhatok - és itt utalok Héterő 4464 számú bejegyzésére is -, hogy elfogultságodban sok mindent, ezt a témát is, felületesen kezelsz Ábrahám Pál életművében a momus.hu fórumain, annak ellenére, hogy magad is kutatod az életét és hiteles dokumentumokat is igyekszel fellelni. Ez a beállítódásod dezinformációnak is tűnhet. Így nagyon helyes lenne, ha a fórumokon is pontosan fogalmaznál és a már megjelent, fórumainkon olvasható eredeti dokumentumokat is figyelembe vennéd, azaz szubjektív ködösítésedet objektív látásmódra és közlésre váltanád.

Két megjegyzésedre válaszolok:

meglátásodat furcsának tartom az írógép korszakában... nem kellett akkor már kézzel írni...

Bejegyzésemben, 4490, a szerzői kézirat természetesen a kottakéziratra vonatkozott, ami nem maradt fent Ábrahám Pál kézírásával, egy-két rövid skicc létezik.

*

Titkári teendőket Ábrahám Pál legjobb barátja, Kemény Egon zeneszerző látott el mellette, aki tizenegy évvel volt fiatalabb nála. Kezdetben 23-25 évesen, segítségképpen 1928-1930, majd szerződéssel a berlini évek alatt, 1930-1933 között, ekkor a fiatal zeneszerző 25-28 éves volt. Zenei karrierjük egyszerre indult Budapesten, karmesterként és zeneszerzőként egyaránt, a Fővárosi Operettszínházban.

A másik visszatérő téma, amit említeni szoktál: Ábrahám Pálnak nem volt ideje... Klaus Waller úr megírja, hogy Ábrahám Pálnak mi mindenre jutott ideje.

Fentieket az Ábrahám-Kemény művészbarátság jegyében említettem meg, tiszteletben tartva kettőjük emberi és zenei együttműködését.

4496   Búbánat • előzmény4493 2020-08-12 23:00:34

A 4493. sz. bejegyzésem kiegészítéséül:

A román zeneszerző emlíített operettjét Magyarországon is többször, több helyen előadták,  de a Magyar Rádió sem akart kimaradni a sorból: a románok állami ünnepéhez  igazodva - deklaráltan Románia  "felszabadításának"  évfordulója idejére időzítve - készítette el és mutatta be a darab keresztmetszetének stúdiófelvételét:

Gherase Dendrino - Pintér Lajos - Diez Imre - Gréda József: Szálljon a dal (keresztmetszet, 1959. augusztus 26., Petőfi Rádió 21.30 – 22.00)  

A rádiófelvételen Farkas Ilonka, Miklós Kata, Ambrus Miklós, Baksay Árpád, Kishegyi Árpád, Michels János énekel, közreműködik az MRT Énekkara és Szimfonikus Zenekara.  Vezényel: Vincze Ottó. Semsey Jenő összekötőszövegét Romváry Gertrúd olvassa fel.

4495   Búbánat • előzmény4494 2020-08-12 22:44:34

Azért bosszankodom, mert a Lili bárónő anno az Operettszínházban nem  a nagyszínpadra "rendeződött", csak a kis, 100 fős Raktárszínházban játsszák már hosszú évek óta, egy szál zongorakísérettel. Ezt méltatlannak tartom Huszkához - az egyik leghíresebb és legszebb zenéjű alkotása - eredeti partitúrája nyomán -  "zenekaros" előadásának bemutatója és repertoárra kerülése még mindig várat magára. 

Egyszer tettek kivételt: 2018. május 31-én ünnepelték a Raktárszínpadon a Lili bárónő 300. előadását. A teátrum egy lelkes nézője megkereste az akkori főigazgatót, Lőrinczy Györgyöt, hogy nem lehetne -e a nagyszínpadra “adaptálni” a produkciót.  Az ötletet nagyszerűnek találták, így született meg a Lili bárónő 300+1, amelyet június 6-án, 19.00 órától láthattak a nagyszínpadon, ezúttal nagyzenekari kísérettel. 

Tehát ha sikerült, lehetett egy darab előadásra megvalósítani, akkor miért nem követte - követi - ezt további hasonló nagyszínpadi, zenekaros előadás, hiszen, sok fizető nézőt vonzana be a Színházba - Huszka évfordulóra is tekintettel. 

4494   zenebaratmonika 2020-08-12 22:09:49

2020/21. operettbemutatók

Budapesti Operettszínház

Kálmán Imre: Marica grófnő Lehár Mosoly országa, visszatérő Ábrahám Viktória, továbbjátszák Szirmai Mágnás Miska, Huszka Lili bárónő, Lajtai: Régi nyár. Kacsóh: János vitéz

Debrecen

Bemutató Kálmán: Cirkuszhercegnő

Győr

Zerkovitz Csókos asszony

Pécs

Zerkovitz Csókos asszony

Miskolc

Ábrahám Bál a Savoyban

Szeged

itt nincs bemutató, hanem Szirmai Mágnás Miskája fut még egy évadot

Békéscsaba

Ábrahám Pál: Viktória (Trianon 100 Nemzeti Összetartozás jegyében) és emellet műsoron marad Huszka Bob hercege is

Kaposvár

itt még nincs műsor hirdetve

Nyíregyháza

itt nem lesz operett, de legy Cy Coleman: Sweet charity musicalje, ami hát nem sűrűn kerül elő itthon

Turay Ida Színház

itt se látok operettet

Budapesti Thália Színház

itt Eisemann Egy csók és más semmi továbbjátszása (emellet jellemző, hogy 3 Feydeau komédia is megy, persze hát mert már nincs rá jogdíj:

4493   Búbánat 2020-08-12 14:45:01

"Újra műsoron Gherase Dendrino Szálljon a dal című operettje a Kolozsvári Nemzeti Operában"

/erdon.ro/  

2019. 02. 14. 12:25

A Kolozsvári Román Nemzeti Opera újra műsorra tűzte Gherase Dendrino Lăsați-mă să cânt című operettjét. Szövegkönyvét Erastia Sever, Liliana Delescu és Viorel Cosma írta.

Gherase Dendrino (1901-1973) a román zeneirodalom jelentős személyisége, zeneszerző, karmester a „Lăsați- mă să cânt” operettjét 1954-ben mutatta be a Bukaresti Állami Operettszínház. Majd 1958-ban a Kolozsvári Nemzeti Opera Anghel Ionescu Arbore rendezésében vitte színre. A produkciót Drezda, Olmütz, Odessza, Jászvásár, Nagyvárad színházában is játszották.

A darab cselekménye Brassóban játszódik le, főszereplői Ciprian Porumbescu zeneszerző és Berta Gorgan, Ciprian szerelme. A zeneszerző életének momentumait eleveníti fel. 1882-ben a zeneszerző legújabb darabját, a Vasile Alecsandri versei alapján alkotott, Crai nou című, két felvonásos operettjét akarta bemutatni. (Az első román operettnek tekintik.) Azonban a bécsi udvar hivatalos képviselői ellenezték a darab bemutatását, igyekeztek elfojtani minden nemzeti érzést. Végül, köszönhetően az értelmiség és a vidékén élő emberek lelkes és kitartó támogatásának a Crai nou című alkotást a brassói Román Gimnázium (ma Andrei Șaguna Kollégium) dísztermében vitték színre (1882. március 11). Ciprian Porumbescu 1881-1883 között a gimnázium zenetanára volt. A gyermekeket arra tanította, hogy „a művész mindenkor a néptől tanulja azt, amit tud”. (Szegő Júlia)

Az élet érdekessége, hogy hatvan év múlva a neves rendező, Anghel Ionescu Arbore fia, Cătălin Ionescu Arbore rendezésében, 2018-ban, Dendrino operettje a Kolozsvári Nemzeti Operában került bemutatásra. Cătălin Ionescu Arbore elmondta, hogy számára a mostani rendezés nagy élményt, egyben kihívást is jelentett. Hiszen a kolozsvári opera színtere gyermekkori élményeit juttatja eszébe, amikor a darab rendezője az édesapja volt, az édesanyja a Suzănica szerepét alakította. Az operett dallamvilága, humora megérinti a közönséget. A neves áriák, mint Martha áriája, Berta-Ciprian duettje, Berta áriája, a II. felvonásban, Ciprian áriája az első felvonásban valósággal meghatja a közönséget. Az operettben sajátosan ötvöződik a szöveg, a tánc és a zene. Különböző műfajú zenék -induló, hora, keringő- kapcsolódnak össze. A rendezésben nehézséget a nagyszámú szereplő – 38-jelentette. Közreműködött a Kolozsvári Nemzeti Opera zene-, ének- és a balettkara. Az előadás sikerességéhez hozzájárult a Kolozsvári Nemzeti Színházzal és a Transilvania Állami Filharmóniával való együttműködés is.

Ciprian Porumbescu (1853-1883) neves román zeneszerző. Tanulmányait a Bécsi Zene- és Előadóművészeti Egyetemen végezte. A modern román zene megalapítójának tekintik. Alkotó tehetség, maradandó műveket hagyott az utókorra: Ballada hegedűre és zongorára, Román Rapszódia, A trikolor éneke, az Egyesülés himnusza, a Crai nou- operett, és még lehetne sorolni. Dr. Valeriu Braniște szerint „A nemzet összes öröme befolyásolta a nagy művészi lelket, a fájdalmak pedig a legrejtettebb zúgáig hatottak.”

Gherase Dendrino (1901-1973) román zeneszerző, karmester. Filmzenei, könnyűzenei alkotásai ismertek. A Lăsați-ma să cânt és a Lysistrata című operettek dúsítják a zeneszerzői munkáját.

A rendező alkotótársai

Díszlettervező: Adriana Urmuzescu, Koreográfia: Felicia Serbănescu. Vezényel: Adrian Morar. Kórusvezető: Corneliu Felecan. Színpadvezető: Dan Lupea. A VIP gyermekkórus karmestere: Anca Mona Mariaș. Főbb szerepekben felléptek: Cristian Mogoșan (Ciprian Porumbescu), Lorena Puican (Berta Gorgon), Florin Sâmpălean, Oana Trămbițaș, Liliana Neciu, Iulia Merca, Bogdan Nistor, Sorin Lupu, Petre Băcioiu, Cristian Bogdan, Petre Burcă.

Az 1989 előtti politikai hatalom a Dendrino- operettjét, akárcsak más korabeli alkotást, a saját ideológiájának népszerűsítése érdekében próbálta felhasználni. Amint Cătălin Arbore hangsúlyozta, az operett nem ideológiai jellegű, jól kidolgozott cselekménnyel rendelkezik. A produkcióban a humor, a dallam, a ritmus, a jó hangulat, a romantika sajátosan ötvöződik egymásba, egyensúlyt teremtve.

A Dendrino-operettjének szövegkönyvét Pintér Lajos fordította magyarra

Amint a Romániai Magyar Irodalmi Lexikonból megtudhatjuk, Pintér Lajos újságíró a zenei tárgyú cikkeit, interjúit a hazai magyar lapokban közölte. Zenekritikai rovatot vezetett a Román Rádió bukaresti magyar adásában. Gherase Dendrino „Lăsați-mă să cânt” című operettjének szövegkönyvét „Szálljon a dal” címmel fordította magyarra. A Dendrino- operettjét a Nagyváradi Szigligeti Társulat 1958. február 22-én mutatta be, főszereplők Belényi Ferenc (Ciprian Porumbescu) és Dukász Anna (Berta Gorgon). Magyar színre alkalmazta és rendezte: Gróf László. Díszlettervező: Kudelász Károly. Vezényelt Matolcsy Zoltán.

A Kolozsvári Román Nemzeti Opera nagy sikerrel mutatta be Dendrino -operettjét. A produkció közönségvonzó erejét a zenéje, a híres áriák, a kórus, a koreográfia, a zenekar, a táncosok művészi teljesítménye eredményezte.

Csomafáy Ferenc

4492   zenebaratmonika • előzmény4490 2020-08-12 14:05:29

Úgytudom bértollnokokat alkalmazott, ezeknek diktált, mert csúnya volt a kézírása. De a nácik sok mindent megsemmisítettek. Ennek azért utána kéne járni, hátha mégiscsak maradt utána valami. 

https://www.stretta-music.com/abraham-paul-abraham-melodien-nr-124817.html

Itt nyomtatott formában van meg 4 dal kottája.

https://www.stretta-music.com/en/abraham-foeldes-gruenwald-loehner-beda-die-blume-von-hawaii-nr-124874.html#:~:text=Die%20Blume%20von%20Hawaii

Itt is csak nyomtatott formában van meg, de gondolom így lett kiadva. 

https://www.antikvarium.hu/konyv/sebestyen-gyorgy-paul-abraham-665132

Viszont ennek a könyvnek az elején ott van a kézírása. Rajta az aláírás is középen.

4491   Edmond Dantes • előzmény4488 2020-08-12 10:18:20

A nagy botrány(kilátás)ra való tekintettel viszont gyorsan és sikeresen, határidő-hosszabbítás nélkül lezárták az operettszínházi zaklatási vizsgálatot.

4490   smaragd • előzmény4489 2020-08-12 10:05:38

4489 számú bejegyzéshez:

A német színpadokon jelenleg játszott Ábrahám-operettek u.n. "Ábrahám-hű" egyszerűsített zenei változatok, amelyeket az eredeti partitura alapján nagyrészt Henning Hagedorn úr készített. 

Ez a mondatod nem tetszik, nem mondtam ezt: "Most úgy beszélsz erről, mintha Ábrahám Pál nem tudott volna hangszerelni, szóval ő is hangszerelte operettjeit, de szüksége volt a segítségre időhiány miatt."

Tény, hogy Ábrahám Pál után sem szerzői kézirat, sem ezen belül saját hangszerelésű kotta nem maradt fent. Kutatható, hogy mi miatt.

Ezzel egy időre szeretném lezárni ezt a témát.

4489   zenebaratmonika • előzmény4487 2020-08-12 09:27:07

Jövő évadban Litvániában lesz Bál a Savoyban, ill. Pforzheimben, Darmstat-ban Németországban, ill. úgy néz ki Miskolcon és a Fertőrákosi Barlangszínházban is adják. Most úgy beszélsz erről, mintha Ábrahám Pál nem tudott volna hangszerelni, szóval ő is hangszerelte operettjeit, de szüksége volt a segítségre időhiány miatt. Siklós Alberttől tanulta a Zeneakadémián, jeles ill. kitűnő eredménnyel. https://www.paul-abraham-bio.de/archiv%202.htm   A Winkler Gábor féle Magyar operett könyv nekem is megvan és tegnap belenéztem, ott azt írja, hogy 1919-ben kapta meg a zeneakadémiai diplomáját, bár az abszolutóriumot 1916-ban szerezte meg, mint a bizonyítványai mutatják. Különben az I. világháború alatt nem diplomázott senki, tehát Ábrahám osztálytársai (Kósa György, Hartmann Elemér, Krasznai-Krausz Mihály sem), emiatt csúszhatott az időpont.

Hawaii rózsája is lesz Hagen-ban, Salzburgban és a Komisch Oper Berlinben, ugye azt is hangszerelte Kemény Egon. 

Viktória lesz ugye a Budapeti Operettszínházban, valamikor Békéscsabán ill. Neustrelitz-ben, és München-ben is (utóbbi még nincs kiírva)

A Mese a Grand Hotelben pedig Hamburgban, Dresdában és Meiningenben fog menni. Most ez is elővették a 2017-es felújítás után. 

https://www.operabase.com/hu

 

4488   joska141 2020-08-12 08:08:53

Mindig csodálkozva olvastam/olvasom azt a szófordulatot, hogy „a nagy sikerre való tekintettel meghosszabbítjuk…”

Ilyen volt például most a nemzeti konzultáció, melynek beadási határidejét „a nagy sikerre való tekintettel” meghosszabbították.

Ilyen ma az Operettszínház hírlevele, melyben arról értesítenek, hogy „a nagy sikerre való tekintettel” kedvezményes jegyeket kínálnak az augusztus 15-16-i budapesti Vármegye Udvar előadásokra.

Eddig úgy hittem, „a nagy siker” azt jelenti, hogy már a meghirdetés első napjaiban minden jegy elkel, minden konzultációs ívet visszaküldenek és így tovább.

Úgy látszik, ma már ez a szófordulat – mint sok más szófordulat is – mást jelent, mint évtizedekkel ezelőtt.

4487   smaragd • előzmény4466 2020-08-12 06:26:09

Korábban Kemény Egon zeneszerző fórumán  korabeli újságcikkel idézte fórumtársunk, talán éppen te voltál, hogy Kemény Egon Brodszky Miklósnak is hangszerelt (zenekari hangszerelés), ez már 1933 után volt Budapesten.

1934-től kezdődött a magyar rádióval hosszú évtizedeken át tartó "háziszerzői" kapcsolata. Ennek keretében rádióoperetteket és rádiódaljátékokat is komponált, amelyeknek színpadi változata is készült. A "Krisztina kisasszony" című rádióoperett színpadi változata daljáték, amelyet a Miskolci Nemzeti Színház mutatott be. 

Kemény Egon művei színpadi előadásának egyik fő feltétele az operaénekesi kvalitás: a rádióban Házy Erzsébet, László Margit, Gyurkovics Mária,  Simándy József, Ilosfalvy Róbert, Melis György, Kövecses Béla énekelte a főszerepeket illetve Petress Zsuzsa, akit Simándy József beszélt le az operai karrierről.

4486   smaragd • előzmény4485 2020-08-12 05:51:16

Ennek örülök és kíváncsi vagyok, hogy Kemény Egon zenekari hangszerelésében adják-e elő! Talán még az "eredeti partiturából" játszanak, akkor csodálatos lehet, talán náluk megmaradt és el is tudják játszani...  A "Bál a Savoyban" az 1930-1933 közötti berlini Ábrahám-Kemény zenei munkatársi kapcsolat ("Viktoria und ihr Husar", "Die Blume von Hawaii", "Ball im Savoy") utolsó operettje volt.

4485   zenebaratmonika • előzmény4471 2020-08-11 21:03:06

Különben a Bál a Savoyban még napjainkban is szokott menni Oroszországban, Észtországban, Litvániában az Operbase oldalon meg lehet nézni.. 

4484   Búbánat • előzmény4472 2020-08-11 20:24:55

A televízióban anno  örömmel követtem hét héten át a népszerű Verne-regény, „A Grant kapitány gyermekei” nyomán készült szovjet-bolgár filmsorozat (1985)  epizódjait.

Dunajevszkij zenéje nagyban hozzájárult a film sikeréhez:

A film eredeti címe:  Дети капитана Гранта

 

4483   Búbánat • előzmény4481 2020-08-11 20:07:30

A szocializmusban, a Szovjetúnió alatt, ott eleve mindenki "szovjet" volt...

4482   smaragd • előzmény4477 2020-08-11 20:02:10

4477 számú bejegyzéshez:

Ami késik nem múlik, feltételezem, hogy kedves kérdéseddel a "nevek" alatt zeneszerzőket értesz.

Kemény Egon fórumában Ábrahám Pál mellett Erdélyi Mihály műveiről is szó esett már, és másokról is, a 2019-es Kemény Egon emlékműsorban - "Túl az Óperencián", Dankó Rádió - Buday Dénes "Csárdás" című operettjéről, ezekről te is tudsz, olvashattad.

A többieket majd máskor, részletesen összegyűjtve közlöm. Mára most már tényleg búcsúzom!

4481   zenebaratmonika • előzmény4469 2020-08-11 19:55:32

Most nézem "Sztálin-díjat" kapott a Szabad szélért ... maradjon inkább szovjet operettszerző ezek után.

4480   smaragd • előzmény4479 2020-08-11 19:54:39

:-)

4479   Búbánat • előzmény4477 2020-08-11 19:51:40

Gondolom, kérésed nem nekem címezted...

4478   zenebaratmonika • előzmény4476 2020-08-11 19:51:29

Én a Pál utcai fiúkat musicalt néztem meg Balatonfüreden, ott is telház, és kb. 3 emberen volt maszk.

4477   zenebaratmonika • előzmény4474 2020-08-11 19:50:24

Jó akkor sorolj neveket, akiknek Kemény Egon hangszerelt.

4476   Búbánat • előzmény4457 2020-08-11 19:45:46

A Budavári Palotakoncerten bezzeg nem féltek az emberek a koronavírustól: szorosan egymás mellett ülve, dugig tele volt a nézőtér. Megszámoltam: mindössze három emberen láttam arcmaszkot...  A margitszigeti Sevillai-n sem láttam ennél sokkal több "maszkosat"...

4475   Edmond Dantes • előzmény4473 2020-08-11 19:39:16

???

4474   Búbánat • előzmény4471 2020-08-11 19:22:36

Nevesítsük: Winkler Gábor a szerzője a "legújabb operettkönyvnek" 

"A magyar operett" - Holnap kiadó, Budapest, 2018

Benne a

Kemény Egon-szócikk a 164 - 166. oldalakon olvasható.

Ábrahám Pál-szócikk: 119 - 125. oldalakon található.

4473   smaragd • előzmény4470 2020-08-11 19:19:58

És még sokan mások...

Ki ismeri például a "Körözött liptói"  című darabot... és zeneszerzőjét? Szintén Kemény Egon hangszerelésében került színre. Már a címe is sokat ígér, ami a humoros szórakoztatást illeti :-).

És vajon mi a jelentős jelentése...? (ld. 4460).

4472   Héterő • előzmény4468 2020-08-11 19:19:14

                                             Dunya

                          Ицхак-Бер бен Бецалель-Йосеф Дунаевский
                                       (Kodály-tanítványként: Deutsch)

Az biztos, hogy nincs olyan dal, amit ennél gyakrabban énekeltek - és mély áhítattal.
                                          Широка страна моя родная,
                                          Много в ней лесов, полей и рек.
                                          Я другой такой страны не знаю,
                                          Где так вольно дышит человек!

4471   smaragd • előzmény4465 2020-08-11 19:07:47

"VALAHOL DÉLEN"

Nem szeretem a csúsztatást, azaz

  • 4460-ban jelentős magyar zeneszerzőkről írtál,
  • erre válaszoltam 4462-ben,
  • és egyszercsak a nemzetközi sikerekhez jutottál 4465-ben...

Kemény Egon hat és fél éven át volt Ábrahám Pál zenekari hangszerelője, tehát Ábrahám első sikerétől a berlini évek alatt keletkezett három világhírű operettje ideje alatt, amint ezt jól tudod.

Lesz még alkalom a Kemény-Ábrahám művészbarátságot elemezni, most nincs szándékomban.

Érdemes lenne összegyűjteni Kemény Egon hangszereléseit Ábrahámtól Ábrahámig (Pesti mese, 1937, Hotel Kikelet, 1937 filmek), illetve időrendben a legutolsó zeneszerző kollégájáig...

Ennél még fontosabb, amit Héterő fórumtárs is említett, Kemény Egon életműve. És hozzáteszem, annak rangja. Negyven esztendő alatt első jazz-slágereitől (1927) a daljátékig "A messzetűnt kedves" (1965, Fazekas Mihály élete) átívelő karrierje sokrétű - nem könnyű, és nem is volt könnyű műveit sem szám szerint sem műfaj szerint áttekinteni. 

Ez teljesen független attól, hogy melyik lexikonból miért maradt ki... elég érthetetlen. Mai példa: vajon hogy lehet az, hogy a legújabb operettkönyvben a "Kikelet utca 3." című nagyoperettje 1929 helyett tíz évvel későbbi bemutatóval jelent meg...? Ez mégiscsak különös lektorált operettkönyvben. 

Nem volt szándékomban most ezekbe a részletekbe belekapni, mára azzal búcsúzom, hogy az orosz nyelvű színpadokon, nagyszínházakban követhetelenül nagy előadásszámban játszott "Valahol Délen" zenei körökben már Dankó Pista idejében is nagyobb siker volt, mint a nyugat-európai... 

4470   Edmond Dantes • előzmény4463 2020-08-11 19:01:23

Lemaradt még az ismertebbek közül pl. De Fries Károly, Gyöngy Pál és Buday Dénes, ők még Fényes Szabolcs előtt születtek, de ismert nevek. Kerekes János, az Állami Áruház szerzője pedig egy évvel Fényes Szabolcs után (1913) született.

4469   Edmond Dantes • előzmény4468 2020-08-11 18:57:44

Magyar wikipédia szerint "zsidó származású ukrán zeneszerző". Angol és orosz wikipédia szerint  "szovjet zeneszerző".

4468   zenebaratmonika • előzmény4467 2020-08-11 18:50:00

Ő most milyen nemzetiségűnek számít?

4467   Edmond Dantes • előzmény4463 2020-08-11 18:46:05

És volt Dunajevszkij..

4466   zenebaratmonika 2020-08-11 18:45:28

Vehetjük még Brodszky Mikóst is, de ő Ábrahámmal és Eisemannal egy időben futott. Mára teljesen el lett felejtve, pedig annak idején hasonló népszerüségnek örvendett, és ő nemzetközileg is futott. 

Ott van még Erdélyi Mihály is... de neki is inkább csak pár dala él 

4465   zenebaratmonika • előzmény4464 2020-08-11 18:41:41

Én nem mondtam, hogy Kemény Egon ne lett volna jó zeneszerző, de ő nemzetközileg kevésbé ismert, és hát sokat hangszerelt Ábrahámnak kb. 1934-ig. Pl. a Mese a Grand Hotelben c. Ábrahám operettnél is közreműködött? Ezt nem tudom. Különben a Kemény Egon dalok elég különleges, egyedi stílusúak, mindenesetre mostanában egy operettje se fut, de a Valahol délben az nagyon szép.

4464   Héterő • előzmény4463 2020-08-11 18:33:15

"...utánuk már csak egy jelentős magyar operettszerző született, Fényes Szabolcs (1912)."

Ábrahám Pál életét bizonyára kevesen ismerik annyira részletesen, mint te, így valóban meglepő az idézett mondatod, hiszen Kemény Egon szerepét már azért is méltathatnád jelentősnek, mert kedvenc operettszerződ sikerében oroszlánrésze volt.

A K. E. -topikban a szerző egyéb tevékenységéről, operettjeiről bőven lehet olvasni; a felsorolt művek ismertetése kétségkívül alapos kutatást takar, ezért - engedelmeddel - kicsit sértőnek hangzik a fenti mondat.

4463   zenebaratmonika • előzmény4462 2020-08-11 18:31:00

Ezt nem magamtól szedtem. Találtam egy operettlexicont (most rá kell keresni), az azt állította,hogy Ábrahám Pál volt az utolsó jelentős operettszerző, de ez nemzetközileg. Szóval róla azt írták, hogy az operettirodalom Richard Strauss-a és Stravinsky-je. Természetesen voltak még operettszerzők, de most itt a legismerebbekre utalunk. Szóval volt pl. még Kerekes János is, meg mások akik írtak operettet, de ők már nemzetközileg nem jelentős szerzők. A németeknél Ábrahám után volt talán Nico Dostal vagy Fred Raymond, de ezek szerint már őket se tartják annyira jelentősnek. Werner Richard Heymann (1896-1961), na ő is alkotott egy nagy sikert, Die Drei von der Gasstelle címmel, 1930.ban. Aztán voltak még NDK-s szerzők is.

4462   smaragd • előzmény4460 2020-08-11 16:52:15

4460 számú bejegyzéshez:

Ez az állításod nem igaz, árnyaltabban fogalmazva, nagyon szubjektív: "Ő utánuk már csak egy jelentős magyar operettszerző született, Fényes Szabolcs (1912). "

Természetesen Kemény Egon zeneszerző (1905 -1969) nevét sem lehet kihagyni a jelentős magyar operettszerzők közül! Számos műfajban komponált, nem csak operettszerző volt.

Az lehet, hogy nem ismered a munkásságát, de könnyen  elolvashatod a Wikipédiaoldalát weboldalán is: https://kemenyegon.hu/ és fórumán is éppen elég korabeli tudósításból bárki tájékozódhat. Nem csak színpadi szerző volt 1929-től, hanem a rádióoperett műfaját is ő indította el. Nemzeti színházak is bemutatták operettjeit Kassán, Miskolcon és külföldön.

Rajta kívül még számos, a maga korában jelentős  magyar operettszerző aratott sikert, azaz életükben jelentősek voltak, az utókor nem játsza műveiket, gyakran azért sem, mert nincs meg a partitura és a szövegkönyv! Műveik részletei megmaradtak azokban a Rózsavölgyi és Bárd kiadásokban, amelyeket Kemény Egon hangszerelt nekik... röviden most ennyit szeretnék a "jelentős" jelzőhöz fűzni.

4461   Búbánat • előzmény4460 2020-08-11 16:33:52

A névsort folytatva, említhetjük továbbá akár őket is:

Kacsóh Pongrác (született: 1873)

Nádor Mihály (született: 1882)

Farkas Ferenc (született: 1905)

Vincze Ottó (született: 1906)

Polgár Tibor (született: 1907)

4460   zenebaratmonika 2020-08-11 15:41:39

Ezen a kípen a híres Hans Koessler osztály látható, közte Jacobi, Szirmai, Kodály, Weiner Leó. Kálmán Imre és Bartók Béla vajon miért hiányoznak? Ők más évfolyamra jártak? http://www.bacstudastar.hu/kz-koessler

Az is érdekes, hogy pl. Szirmai 1880-ban született, míg Weiner Leó 1885-ben, Jacobi 1883-ban és Kodály 1982-ben, tehát nagy volt a korbeli szórás. Kálmán 1883-as születésű volt, míg Bartók 1881-es.

Az 1875-ös születésű Huszka Jenő, Hubay-Koesler tanítvány volt szintén.

További operettszerzők is ebben az időszakban születtek, bár nem jártak a Zeneakadámiára Zerkovitz 1881, Márkus Alfréd 1883-ban.

Egy évtizeddel később születtek a jazzoperettszerzők: Ábrahám Pál (1892) (Ő Herzfeld Viktor tanítványa volt az akadémián) és Eisemann Mihály (1898) (Ő Kodály tanítvány volt az akadémián, de eltanácsolták úgy tudom), Lajtai Lajos (1900). Ő utánuk már csak egy jelentős magyar operettszerző született, Fényes Szabolcs (1912). 

4459   zenebaratmonika • előzmény4456 2020-08-11 13:28:58

Azt hogy lehet megnézni, hogy hány helyet adtak el? Ha jól nézem 811 jegy vár még eladásra a Mosoly országánál. De passz mennyi az összlétszám.

4458   zenebaratmonika • előzmény4457 2020-08-11 13:27:54

Az idősebbek a nézőközönség és hát azok félnek a Covid-tól, szóval jobb lenne valahogy szétültetni a közönséget. Pl. Erkelben simán meg lehet tenni.

4457   joska141 • előzmény4456 2020-08-11 12:27:20

Nem erre a fórumra tartozik, de jegyeladás. Eiffel nyitó gála: a 2020 helyből még 537 szabad!!! Pedig Jonas Kaufmann is és egységesen 5.000 Ft. Félnek az emberek a szabadtéri elhelyezkedésektől. (A 2 Sevillai borbély látogatottságát ne is említsük)

4456   zenebaratmonika 2020-08-11 11:34:31

Na ez nagyon gáz: Lehár Mosoly országa lesz hétvégén az egri szabadtérin, de alig van jegyeladás, https://www.jegy.hu/program/a-mosoly-orszaga-114322/643716 Ez olyan 1/5-öd ház.

4455   zenebaratmonika • előzmény4448 2020-08-11 09:00:12

Boncsér felesége, Bordás Barbara az operettes maradt. Ő ott volt? Úgy tudom lesz a miskolci Bál a Savoyban előadásban szeptemberben.

4454   Búbánat • előzmény4429 2020-08-10 16:14:04

Budavári Palotakoncert – 2020 – képgaléria a szombat esti koncertről és azutáni fogadásról

A „lánykérés” és eljegyzés pillanatkockái

(Visszafelé is, és előre görgetni is...)

4453   Búbánat • előzmény4421 2020-08-10 16:01:00

„Karantén levelek" Üzenet a zenés színházból - Vadász Zsolt és Lukács Anita válaszolt

/Zene.hu/

A Budapesti Operettszínház művészházaspárja válaszolt a levelemre. Vadász Zsolt 2008-ban volt az Év Operett Színésze. Bonviván szerepben láthatták a műfaj kedvelői, többek között Jacques Offenbach Párizsi élet, Kálmán Imre Marica grófnő, Szirmai Albert Mágnás Miska, Lehár Ferenc A víg özvegy, Kálmán Imre Csárdáskirálynő operettjében. Kedves felesége, Lukács Anita primadonnaként áll színpadon, 2018-ban díjazták az Év Operett Színészeként. A fenti operetteken kívül, Huszka Jenő Lili bárónő, Lehár Ferenc Luxemburg grófja, Kacsóh Pongrác János vitéz előadásokban látható. A két művész az opera műfajában is gyakran lép a publikum elé. Művészetükkel az egész világon hirdetik a magyar zenés színházi kultúrát. Levelemben arról kérdeztem őket, miként élik meg a „karantén” napokat.

4452   Búbánat • előzmény4430 2020-08-10 15:51:36

Kedves "joska141"

Köszönöm az ismételt "útmutatót" - így már értem a hozzászólásából a hova eljutó "poén"-ját...

Valóban, ez nem semmi.

4451   Búbánat • előzmény4449 2020-08-10 15:36:18

Ott voltam nyolc évvel ezelőtt a Budavári legelső Palotakoncerten - a próbán: 

KERO úgy meggyötörte szegény Frankó Tündét, hogy szinte már csak "szédelgett"; semmi nem volt jó neki: éneklése, szövegkiejtése, hanglejtése, mozgása - és mindezt közönséges, ordibáló módon a nézőtérről ülve hangszóron süvöltötte fel a színpadra neki, nem törődve a körülötte lévőkkel, érdeklődő nézőkkel sem,  a szopránunk  legalább négyszer fogott neki a Cigányszerelem Messze a nagy erdő kezdetű Lehár-slágernek, míg elfogadhatónak tartotta azt.  (Más kérdés, hogy a végeredmény nyilván KERO-t igazolta, mert a  TV-közvetítést nézve, Frankó Tünde nagyon szépen, kulturáltan adta elő ezt a híres, lassú-gyors szakaszokból felépülő csodálatos dalt.)

Kerényi Miklós Gábor rendező folyamatosan instruált: Frankó Tünde és Dolhai Attila kettősnek sem „kegyelmezett”; a Cigányszerelem duettjében talált hibát, így az egészet megismételtette velük - ami rendjén való.

Érdekes módon, más szopránokkal ezen a próbán nem került "összetűzésbe"... (végigültem a több mint kétórás próbát)

  
Hírek
• Most Budapesten is ingyen hallhatják a Fesztiválzenekart
Műsorajánló
Mai ajánlat:
11:00 : Budapest
Zeneakadémia, Nagyterem

Budafoki Dohnányi Zenekar
Vezényel és előad: Hollerung Gábor
"Megérthető zene"
Muszorgszkij-Ravel: Egy kiállítás képei
A mai nap
történt:
1884 • A budapesti Operaház megnyitása
1984 • A felújított, 100 éves budapesti Operaház megnyitása
elhunyt:
1921 • Engelbert Humperdinck, zeneszerző (sz. 1854)