vissza a cimoldalra
2020-04-05
részletes keresés    Café Momus on Facebook rss
Bejelentkezés
Név
Jelszó
Regisztráció
Legfrissebb fórumaink
Olvasói levelek (11475)
A csapos közbeszól (95)

Magyar Televízió opera-, balett- és operett közvetítései - hazai produkciók (1403)
Zenetörténet (282)
Pantheon (2584)
A MET felvételei (135)
Opernglas, avagy operai távcső... (20453)
Házy Erzsébet művészete és pályája (4738)
Operett a magyar rádióban (1949-től napjainkig) (3775)
Élő közvetítések (8466)
Mi újság a Magyar Állami Operaházban? (62107)
A nap képe (2197)
Operett, mint színpadi műfaj (4275)
Kimernya? (3521)
Udvardy Tibor (218)
Franz Schmidt (3570)
Kemény Egon zeneszerző (Wien, 1905 - Budapest, 1969) (1908)
Lisztről emelkedetten (989)

Fórumok teljes listája
Impresszum

megjelenteti:
Café Momus Egyesület
adószám:
18240531-1-43

apróhirdetés feladása:

Fórum - Operett, mint színpadi műfaj (Búbánat, 2003-08-26 13:49:49)

   
4274   Búbánat • előzmény2064 2020-04-04 11:37:59

Ma éjjel az M5 csatorna sugározza

2020. április 4. szombat 21:00 - 22:30

Budavári Palotakoncert 

„Operett a Duna felett"

2013. augusztus 10.

(90')

Helyszín: a Budai Vár Oroszlános udvara

Műsorvezető: Osvárt Andrea

Producerek: Nacsa Olivér és dr. Vadász Dániel 

Az operett-koncertet  (részleteit) az m1 csatorna 2013. augusztus 19-én, 20.15 – 21. 50 óra között már sugározta.

A műsort és a közreműködőket a 2064. sz. bejegyzésben ismertettem.

4273   zenebaratmonika 2020-04-02 16:41:43
  • Magyar Hirlap, 1935. április (45. évfolyam, 75-97. szám)

Egy kortörténetinek is nevezhető riportot találtam Ábrahám Pál operettszerzőről és a bizonyos fehér kesztyű mítoszáról

Ábrahám Pál és a fehér kesztyű

Ábrahám Pál, a világhírű magyar zeneszerző — mint a Történnek még csodák próbáján láthattuk — egyik pillanatban a zenekart vezényli, a másik pillanatban már a primhegedűsnek, a harmadik pillanatban Bobby-nak, a dobosnak ad utasításokat, majd fent terem a színpadon és a táncokat mutatja a görlöknek, egy szempillantás, odaszalad Bársony Bózsihoz és neki mond néhány szót. És mindezt olyan villámgyorsan, hogy az ember nem is hiszi, hogy mindenhol az az egy Ábrahám van. Jókedvű, vidám, még sohasem láttuk így premier előtt.
— Szeretem ezt a muzsikámat — mondja —, mert nemcsak a közönség szórakozlalására Írtam, hanem magam is jól mulattam rajta, amikor komponáltam. Nem abszint ez a zene, csak könnyű, színes cocktail; nem is az a célja, hogy Ierészegitsen, hanem csak hogy elmámorosítson. A pesti tavasz — ha késik is — talán holnap már itt lesz: illik tehát zenével fogadni...
Éveket ezelőtt — talán még emlékezni fognak rá? — Ábrahám Pál a Zenebona című első, háromfelvonásos operettjét fehér glaszékesztyűben, karmesteri pálca nélkül dirigálta. Milyen feltűnést keltett ez akkor.
— Tényleg, kabalája ez a fehér kesztyű? — kérdezzük.
Nevet:
— Szó sincs róla! Ma már pálcával dirigálok és kesztyű nélkül. Bevallom: adminisztrációs trükk volt az egész. Egy fiatal, kezdő zeneszerző trükkje, hogy — minél többet beszéljenek róla. Ezt ma már bevallhalom, főleg azért, mert nem is a keszlyű-trükkröt beszéltek annyit, hanem inkább a zenémről... Valami azonban mégis megmaradt a fiatal, kezdő zeneszerzőből: ma is drukkolok így premier előtt ..
Már szalad is tovább, fel a színpadra, ahol á világosítónak magyaráz valamit, majd az egyik színész maszkján talál kifogásolni valót.
Szertefoszlott tehát Ábrahám Pál elegáns, fehér glaszékesztyűinek legendája.

 

4272   Búbánat 2020-03-27 19:39:55

Elhunyt Kovács Zsuzsa, a Budapesti Operettszínház művésze.

Szomorú hír. Sok darabban láttam őt.  A zenés színpad nagyszerű művésze volt.  Isten nyugosztalja!

Az Operettszínház nekrológja

Mély fájdalommal tudatjuk, hogy életének 75. évében elhunyt Kovács Zsuzsa Jászai Mari-díjas színésznő.
A művésznő 1968 óta tagja a Budapesti Operettszínháznak. Az operettirodalom szinte összes fontos szubrett-szerepét eljátszotta. Láthatta a közönség többek között a Sybill, a Marica grófnő, a Luxemburg grófja, a Mária főhadnagy, A mosoly országa, a Mágnás Miska, a Csárdáskirálynő, a Menyasszonytánc című előadásokban, de a sort még hosszasan folytathatnánk. Kiemelkedő ének- és tánckészségét emellett számos musicalben is megcsodálhatták az évtizedek során. Ilyen volt többek között az Ének az esőben, a Carousel és az Abigél. A színpadi szerepek mellett játék- és tévéfilmekben is szerepelt, illetve rendezőként is letette névjegyét. Munkásságát számos kitüntetéssel jutalmazták, 1980-ban Jászai Mari-, 1998-ban Déryné-díjban, 2009-ben Kálmán Imre-emlékplakettben részesítették. 2010-ben a Budapesti Operettszínház Életműdíját vehette át színpadi pályafutásának 50. évfordulója alkalmából, 2017-ben pedig Bessenyei-díjat kapott.
Kovács Zsuzsa művésznőt az Operettszínház saját halottjának tekinti.

4271   Búbánat • előzmény4270 2020-03-25 11:57:50

Kapcs. 4270. sorszám

A bemásolt kép (plakát, hirdetmény) online árverésen vasárnapig megvásárolható az antikvarium.hu oldalon.  A licit 1 Ft-ról indult és most 18.000 Ft-nál tart.  (a katalógusban 119. sorszám alatt)  Regisztrálni kell. 

"A MAGYAR TELEVÍZIÓ NYILVÁNOS HANGVERSENYE A FŐVÁROSI OPERETTSZÍNHÁZBAN/1960. NOVEMBER 26-ÁN, SZOMBATON ESTE 8 ÓRAI KEZDETTEL"

(Latabár Kálmán, Németh Marika, valamint Feleki Kamil által dedikált, továbbá Baksay Árpád és Latabár Árpád által aláírt példány)

https://www.antikvarium.hu/aukcio/index.php?t=cd&bid=913844&aid=13351&utm_source=hirlevel13&utm_medium=email&utm_campaign=2020_03_10_dedikalt_konyvek_arveres

4270   Búbánat 2020-03-21 21:51:24

A MAGYAR TELEVÍZIÓ NYILVÁNOS HANGVERSENYE A FŐVÁROSI OPERETTSZÍNHÁZBAN/1960. NOVEMBER 26-ÁN, SZOMBATON ESTE 8 ÓRAI KEZDETTEL

(Latabár Kálmán, Németh Marika, valamint Feleki Kamil által dedikált, továbbá Baksay Árpád és Latabár Árpád által aláírt példány)

Közreműködők:

Ágay Karola  - nem szerepelt a koncerten

Házy Erzsébet

Honthy Hanna  - nem szerepelt a koncerten

Koltay Valéria

Németh Marika

Orosz Adél

Vámos Ágnes

Zentay Anna

+Balogh Edina - a plakáton nem szerepel a neve

Baksay Árpád

Feleki Kamill

Kövecses Béla

Latabár Árpád

Latabár Kálmán

Oswald Gyula

Rátonyi Róbert

Róna Viktor

Sárdy János

+ Palcsó Sándor - a plakáton nem szerepel a neve

A Fővárosi Operettszínház Zenekara, Énekkara és Tánckara.

Vezényel: Bródy Tamás

Vezényel: Pécsi István - nem vezényelt a koncerten

Koreográfus: Hidas Hédy

Díszlettervező: Rajkay György

Rendező: Mikó András

Szerkesztő: Fábry Éva

Műsor volt:

1. rész

Kálmán: Ördöglovas – Palotás (tánckar)

Lehár: Giuditta – részletek (Palcsó, Koltay, Oszvald, Vámos, énekkar)

Lehár: A mosoly országa – Balett (Balogh és a tánckar)

Lehár: A víg özvegy – részletek (Házy – Vilja-dal; Grizett-dal; (Koltay, Kövecses, Sárdy, énekkar, tánckar)

Kálmán: Csárdáskirálynő – részletek (Németh, a két Latabár, Baksay, Rátonyi, énekkar, tánckar)

2. rész

Lehár: Arany és ezüst – keringő (Orosz - Róna)

Kálmán: Tatárjárás – részlet (Zentay)

Kálmán: Marica grófnő  - Marica belépője (Házy, énekkar)

Kálmán: Marica grófnő  - „Ne szólj, kicsim, ne szólj…” - kettős (Házy, Sárdy)

Lehár: Luxemburg grófja – részletek (Németh, Zentay, Baksay, Feleki, Rátonyi, énekkar, tánckar)

4269   Búbánat 2020-03-21 16:01:38

Az Operettszínház honlapjára is felkerült a gyászhír:

"Gyászol a magyar táncművészet

Február 25-én, életének 86. évében elhunyt Pethő László táncművész, a Magyar Állami Operaház egykori legendás művésze, aki öt évadon át a Fővárosi Operettszínház balettigazgatója volt. Táncművészi munkája mellett jelentős volt koreográfusi tevékenysége, szinte minden színpadi műfajban alkotott, és dolgozott az összes nagy vidéki színházban is. Táncosként pedig bejárta a fél világot, többek között fellépett Vietnámban, Kínában, Koreában, Berlinben, Moszkvában, Kubában, az Egyesült Államokban, Londonban és Párizsban.

A háború utáni magyar balettművészet egyik nagy alakja távozott közülünk. Nyugodjon békében!"

4268   Búbánat • előzmény4258 2020-03-19 18:14:56

Meghallgattam  az Ördög a Földön c. háromfelvonásos nagyoperettet (1879)  kedden a Bartók Rádióban. (Az előadás hangfelvétele a Chemnitzi Operaház produkciója, 2019. június 4.)

Ez az egész estés, nagyszabású, „fantasztikus” operett véleményem szerint Suppé gyönge művei közé tartozik.  Nem tett rám mély benyomást, igaz, a német nyelvű próza és dalszöveg értése miatt is, nehezen követhetők a cselekmény mozzanatai, a szatirikus téma és történet fordulatai, nem mindig érthető a szituáció és benne az egyes szereplő-karakterek egymáshoz való viszonya sem. De ami számomra a legmeglepőbb, hogy alig vannak ebben az operettben megjegyezhető dallamok, és inkább vígopera-paródia szerű az egész, ami lehet, hogy a színpadon működőképes, de csupán a zenéjét hallgatva, nincs különösebb hatásuk.  Pedig nem jellemző  Suppéra a kevés dallaminvenció, hiszen a bécsi operett  megteremtőjeként, a  műfaj első sikeres és hírneves operett-komponistájaként úgy van elkönyvelve, mint aki a műveiben  ontja a dallamokat, könnyen és jól megjegyezhető dalokat, kettősöket, nagy együtteseket  ír - ezekre példák a tíz-tizenöt évvel korábban komponált egyfelvonásosai is: A pajkos diákok – 1863; A szép Galathea – 1865;  Banditák – 1867; Tantalusi kínok – 1868; de még a szóbanforgó műve előtt két évvel bemutatott „Fatinitza” (1876)  is telis tele van jól megjegyezhető, invenciózus dallamokkal.  Az „Ördög a Földön-t” mégiscsak az érett, kiforrott Suppé-alkotások egyikeként kell tekinteni,  aminek  bécsi bemutatójára rá egy évre következik az igazi világsiker: a „Boccaccio” – 1879.! Úgyhogy azt kell mondanom, ez a témáját tekintve Offenbach Orfeusz az alvilágban-jára emlékeztető szellemiségű, de messze nem olyan könnyedségű és a bécsi zene „lüktetésével” is adós maradó operett kissé „kilóg”  a sorból.  Mondhatni, emiatt érdekes is lehet ez a mű, ezzel együtt kissé átértékelhetjük Suppé oeuvre-járól felüleletes ismereteinket is.  Persze,  az „Ördög a Földön” zenéje is bír a zeneszerző nagy leleményességéről, dallamainak ízléses voltáról,  pezsgő ritmusáról, ami nyitányaira is jellemző: az említettek mellett a Költő és paraszt (1846); Könnyű lovasság (1866);  Pikk dáma (1884).

Suppét  és darabját a Chemnitz Operaház valószínűleg a nem szokványos, szatirikus, de aktualizálható téma miatt is vette elő a feledés homályából.  Benne egyedül az „ördög-induló” az, ami nevezetes,  amit számon tartanak. A fő baja az operettnek alapjában, a librettóban van. Pedig ügyes ötleten alapul; a pokol birodalmának három minisztere szabadságidejét a földön akarván tölteni, itt mindenféle emberi csínyt követ el; az ördögök fejedelme keresésükre indul s meggyőződést szerez arról, hogy az emberek még romlottabbak az ördögöknél, visszaszáll a pokolba, hogy el ne romolják.

4267   Edmond Dantes • előzmény4265 2020-03-19 14:30:23

Kedves Leopold Maria, fogalmam sincs rola, kicsoda on es eddig, legalabbis ilyen neven meg nem szolalt meg, de cafolnom kell allitasat. Az Operettszinhaz kivalo muveszeivel szembeni ellenallas szelektiv: az evek ota vezeto primadonnat ugyan iden nem/sem dijaztak, de az alig egy eve szerzodtetett, operahazi korrepetitorbol operettszinhazi fozeneigazgatova roppentett Pfeiffer Gyulat maris. Az o dijazasa aligha szolhat korabbi tevekenysegenek. Egyreszt a korrepetitorok fontos es aldozatos munkajat ritkan (sosem?) honoraljak Liszt-dijjal, masreszt a dijra a muveszeket az aktualis munkaltato, esetunkben az Operettszinhaz terjeszt(het)i fel. Pfeiffer maestro nagyivu operettszinhazi munkassaga a jelek szerint maris lenyugozte az illetekes donteshozokat. Egy eleddig kisebb ivu palya tundokletes folszarnyalasanak lehetunk tanui az o eseteben. Fischl Monika es mas operettszinhazi kollegai pedig csak szepen varjanak! (Javaslatom: ne fellabon.)

4266   zenebaratmonika 2020-03-19 14:13:19

Magyar Hírlap, 1935 május 30.

Ábrahám Pál legújabb darabját a budapesti operaházhoz nyújtja be
Beszélgetés a komponistával Londonról, Párizsról, filmről, operettről


Ábrahám Pál, a világhírű magyar zeneszerző, többhetes külföldi tartózkodás után szerdán Budapestre érkezett. Vidáman, jókedvűen, tele optimizmussal beszél külföldi élményeiről és a közeljövő művészi terveiről.
Először egy érdekes külföldi újításról számol be Ábrahám Pál. Elmondja, hogy Londonban minden nagy hangosfilm először a színpadon jelenik meg, mint színdarab. Ennek az az oka, hogy élőbb kipróbálják a témát, mielőtt kockára tennék a filmesítés óriási költségeit. A második oka, hogy véget vessenek már annak a jelszónak, hogy a film tönkreteszi a színházat. Átengedik tehát a téma elsőbbségi jogát a színháznak. A londoni film- és színházi szakemberek úgy hiszik, hogy a színház ezzel az új módszerrel egyenesen nyer.
— Londonban egyébként — mondta Ábrahám — nemsokára színre kerül The gay King (A víg király) című operettem, amelyből csak azután készítenek majd filmet, az új recept szerint. Párizsban megbízást kaptam arra, hogy én komponáljam Chevalier legújabb filmjének muzsikáját. Júniusban — folytatja a kitűnő zeneszerző — Bécsbe utazom, ahol megkomponálom Darvas Lili első filmjének, a Baskircsev í/rfríá-nak zenéjét. Úgy amis a filmet több helyen zene kíséri.
Egy rendkívül érdekes tervet árult még el Ábrahám Pál. Köztudomású, hogy Dzsaina című legújabb munkáját már évek óta írja. Ábraháni Pál ezt tartja legszebb muzsikájának, valóságos szívszerelme ez a zene. A külföldi lapok már többször megemlékeztek a Dzsaina külföldi bemutatóiról, de helytelenül, mindig azt írták, hogy ennek a munkának a műfaja: operett.
Ábrahám Pál ezt most maga cáfolta meg:

Az operett a Dzsaina, a stílusa, a meséje is egészen más és — ha szabad szerénytelennek lennem — a muzsikája is több: és nemesebb, mint az operettmuzsika. Különös célom vain a darabbal: a nyár folyamán benyújtom a budapesti operaházhoz, Radnai Miklós igazgatónak. Remélem, hogy ő is ezen a véleményen lesz ..,

4265   Leopold Mária 2020-03-17 20:41:40

Kedves fórumtársak tudomásom szerint Fischl Mónika Jászai díjra lett felterjesztve amit sajnalatos módon a biràló bizottsag elnöke sem tudott keresztül vinni. Érthetetlen ez az ellenállás az Operettszínhàz kíváló művészeivel szemben .

4264   Búbánat • előzmény4258 2020-03-17 19:04:24

Most kezdődött el a Bartók Rádióban:  "Prológ"  - Franz von Suppé: Az ördög a Földön - az operettközvetítés elé.

4263   Búbánat • előzmény4262 2020-03-17 18:57:10

Mint írtam itt, Fischl Mónika már régen kiérdemelte a Liszt-dííjat!   Hogy most sem kapta meg, a mindenkori döntéshozók felelőssége;  nyilván több személy szerepel a listán, de miért csak egy fő díjazott "jár"  az Operettszínháznak? 

Pfeiffer Gyula igaz csak egy éve működik itt, de letett az asztalra ezt-azt az opera karmesteri-korrepetitori pályáján, mielőtt az Operettbe került. De valóban érthetetlen, hogy az Operettszínház kitűnő énekművésze,  első primadonnája, Fischl Mónika eddig mindig kimaradt (kiesik) a díjazottak köréből!

https://hu.wikipedia.org/wiki/Fischl_M%C3%B3nika

https://www.origo.hu/kultura/20191029-pfeiffer-gyula-interju.html

4262   miketyson 2020-03-17 18:16:52

gondolom fischl mónika...

4261   Búbánat • előzmény4259 2020-03-17 17:48:24

Ki az a FM? És mikor ítélték oda neki ezt a Liszt-díjat, ki és mikor vette el tőle? Miért? És mi köze van ehhez P.GY-nek?

Különben lásd E.D. alábbi hozzászólását - mintha helyettem írta volna....  Gratuláltam Pfeiffert Gyula Liszt-díjához.  Ahogy gratuláltam Kolonits Klára és Berczelly István Kossuth-díjához is.  (Kellett volna gratulálni FM-nek is?  Mások is gratuláltak neki? Megteszem én is, utólag, ha tudom, ki ő.)

4260   Edmond Dantes 2020-03-17 13:46:40

Az én értelmezésemben -hacsak nem lappang valami nagy titok az egészben, amiről nem tudok- elég nyilvánvaló, hogy Búbánat fórumtársunk Pfeiffer Gyulának gratulált. Más kérdés, mi végre pottyant ez a Liszt-díj ilyen hamarjában a nemrég kinevezett főzeneigazgató ölébe hajtókájára? Jelenlegi munkahelyén alig bő éve dolgozik és mint Búbánat írta, a fölterjesztés a jelenlegi munkáltatója-főnöke lehetősége azaz operaházi működése az Operettszínházban "nem játszik". És ha Pfeiffer Gyula Liszt-díjat kapott bő egy évnyi operettszínházi munkásságáért, akkor ugyanezen az alapon Apáti Bence balettigazgató is és máris megkaphatná a Harangozó Gyula-díjat. Az ő munkája legalább olyan sikeres mint Pfeiffer maestróé.

4259   kétked • előzmény4257 2020-03-17 13:28:50

Nem olvastad el figyelmesen, amit írtam. 

Búbánat gratuláltál Fischl Mónika Liszt díjához Pfeiffer Gyulának. Ennyi!!!!!! 

Ezt a díjat odaítélték FM-nak, majd elvették tőle.

4258   Búbánat 2020-03-17 11:11:39

A Bartók Rádióban ritkán, de operett is elhangzik.

Ma este 19.35 – 21.46 óra között egy olyan operettkülönlegességet sugároz a rádió, amit nálunk utoljára az 1920-as években játszották és nincs magyar nyelvű rádiófelvétele sem, ezért ismeretlen a magyar közönség előtt:

Franz von Suppé: Az ördög a Földön

Háromfelvonásos  „fantasztikus” operett

Szövegét Julius Hopp és Karl Giugno írta

Szövegét átdolgozta Alexander Kuchinka

Vezényel: Jakob Brenner

Km.: Robert Schumann Philharmonie és a Chemnitzi Opera Kórusa

Szereposztás:

Ruprecht - Alexander Kuchinka (ének),
Rupert - Matthias Winter (bariton),
Alglaja anyja - Dagmar Schellenberger (szoprán),
Donnersbach ezredes - Gerhard Ernst (ének),
Amanda, Amalia és Amira - Marie Hänsel (szoprán),
Isabella, Isolde és Iska - Sophia Maeno (mezzoszoprán),
Isidor, Isbert és Ismail - Andreas Beinhauer (bariton),
Reinhart, Reinwald és Reiner - Benjamin Bruns (tenor),
Haderer, a pokol kapujának örzője és Thomas - Matthias Otte (ének),
A tánciskola vezetője - Carsten Knödler (próza)

(Chemnitz, Operaház, 2019. június 4.)

 (2 hrs., 11 min.)

https://www.youtube.com/watch?v=jpA2n-DuKYw

Suppé operettjét – „Der Teufel auf Erden” közvetlenül a világsikerű Boccaccio-ja előtt komponálta, a bemutatója 1878. január 5-én volt Bécsben, a Carltheaterben. 

Magyarországi bemutató: 1883. július 6.  Budapest, Fővárosi Nyári Színkör

A cselekményről:

Az  utolsó felvonás színhelye maga a pokol. A pokol fejedelme elé különböző betörőket és gonosztevőket vezetnek, akiket borzalmas büntetésekkel sújtanak.

Egy korabeli színházi kritikából idézek:

  • Nemzet, 1886. július 31.

A budai színkörben ma a népszínház személyzete tartott előadást. Egy Suppé-féle operett került újdonságképpen színre. Címe: »Ördög a földön«; a fantasztikus szövegkönyvet Rákosi Viktor fordította.

A poklok ura, a sátán, látogatást tesz a földön és ideszökött minisztereit hajhássza. Megfordul egy leánynevelő intézetben, egy lovaskaszárnyában és egy színház balett termében, persze meg is találja az öreg sátán emberi formába bújt ördögeit, mert hiszen a föld tele van ördöggel. „Quod erat demonstrandum.”  Maga a pokol nyüzsgő hadával Offenbach Olympusának gyönge utánzata, de alkalmi élcelésre tág keretet szolgáltat. Így nyer az operett aktualitást, sőt a rendezés a jó ízlés rovására túlságig is vitte a dolgot, engedve a színészeknek — masque-ban és modorban — olyan alusiókat élő és ismert egyénekre, melyek az egész előadásnak provinciális színezetet kölcsönöztek. Suppé zenéje, a szerző modorához híven, fölöslegesen lármás, de dallamos és egy általánosan népszerűvé vált indulóban — mint eddig mindegyik nagyobb operettjében — rejlik legfőbb vonzó ereje. A szereplők közül Hegyi Aranka asszony (Oszkár, katonatiszt) és Margó Célia kisasszony (Rosina, balett-táncosnő) tűntek ki és arattak gyakori tapsot. Fölötte mulattató volt Németh, a legjoviálisabb sátán, aki valaha az ördögök fölött uralkodott. Az előadást meglehetősen nagy közönség nézte.

4257   Búbánat • előzmény4256 2020-03-17 11:01:50

Tudtommal Fischl Mónika - és még sok kitűnő operett-musical-énekművész - nem kapott még, sajnos, Liszt-díjat (sem) - amiről Pfeiffer Gyula nem tehet... A  gratulációm mondhatni az Operettszínház teljes társulatának is "jár"...- de személy szerint a főzeneigazgatóé, aki most megkapta.

Ugyanakkor felterjeszteni kitüntetésre az Operettszínház művészeit, ideértve a karmestert is, a főigazgató lehetősége, de az elbírálás és döntés nem az ő kompetenciája.  Egyetértünk, hogy Fischl Mónika művészi teljesítményéért már régen megérdemelt volna egy magas állami elismerést, legalább Liszt-díj odaítélésével. 

4256   kétked • előzmény4255 2020-03-17 09:40:51

Búbánat gratuláltál Fischl Mónika Liszt díjához Pfeiffer Gyulának. Ennyi!!!!!! 

4255   Búbánat 2020-03-16 22:03:22

Itt külön hozom:

Kásler Miklós, az emberi erőforrások minisztere nemzeti ünnepünk, március 15-e alkalmából a Budapesti Operettszínház főzeneigazgatóját, Pfeiffer Gyula karmestert, Liszt-díj elismerésben részesítette.

Gratulálok hozzá!

4254   Búbánat • előzmény4240 2020-03-16 11:31:12

 

Előadások pótlására és jegyek visszaváltására vonatkozó információk

(Az Operettszínház honlapjáról)

Tisztelt Nézőink!

Tájékoztatjuk Önöket, hogy a március 12-étől hatályos kormányhatározat értelmében a tervezett előadásainkat, beleértve a bemutatót is, nem áll módunkban megtartani.

Az előadások megtartásáról, elhalasztásáról, azok esetleges pótlásáról, valamint a már megvásárolt jegyekkel kapcsolatos intézkedésekről a Budapesti Operettszínház a saját felületein (honlap, facebook) folyamatosan ad tájékoztatást.

Előadások pótlására és jegyek visszaváltására vonatkozó információk:

- A márciusi nagyszínpados előadások jegyárát a Budapesti Operettszínház visszafizeti nézőinek. Az interneten vásárolt jegyek esetében a szolgáltató (Interticket Kft). végzi a visszautalást. A visszaváltás módjáról lentebb tájékozódhatnak részletesebben.

- A Kálmán Imre Teátrumban és a Raktárszínházban a tervezett előadások lehetőség szerint későbbi időpontban kerülnek megtartásra. Amint az módjában áll, a Budapesti Operettszínház tájékoztatást ad a dátumokat illetően.

Bérletes előadásaink pótlására is igyekszünk sort keríteni, az időpontokról a későbbiekben küldünk tájékoztatást.

Az áprilisi előadásokra szóló jegyek egyelőre nem kerülnek visszaváltásra, amíg nem születik további kormányzati döntés a járványügyi vészhelyzet időtartamával kapcsolatban.

 Az áprilisi előadásokra szóló jegyek egyelőre nem kerülnek visszaváltásra, amíg nem születik további kormányzati döntés a járványügyi vészhelyzet időtartamával kapcsolatban.

 Visszaváltás módja (márciusi nagyszínpados előadások esetében):

- Az interneten vásárolt jegyek esetében a szolgáltató (Interticket Kft,). automatikusan visszautalja a márciusi nagyszínpados jegyek árát.

- A személyesen váltott jegyek visszaváltása elektronikusan történik a következők megküldésével az operett@operett.hu e-mail címre:

  • a visszaváltandó jegy bescannelve vagy lefotózva (fontos, hogy tisztán látszódjon a vonalkód!)
  • bankszámlaszám, amelyre visszautalható az összeg.
4253   Edmond Dantes • előzmény4252 2020-03-14 16:10:22

Nekem erről a címről Kádár et. jut eszembe: „Vannak még hibák, elvtársak, de az irány, az jó. Egyenesen haladunk a szocializmus fölépítésének rögös útján.(A kihúzott részt csak Kádár et. mondta.) A tartalmas beszélgetés megindító csúcspontja, amit a nagybetűs tördelés még inkább kiemel, tehát amit a (saját szóhasználatukkal) "Trianon-operett vagy musical" sajnálatos kiesése (?), halasztása (?) kapcsán nyilatkozik a Főigazgató Úr, ez megérdemli a kiemelést, íme: "Talán ez az egyetlen terület, ahol egy picit – jóhiszeműen - elszámoltuk magunkat, hiszen az idő rövidsége miatt – be kell látnunk – képtelenség olyan szintű új darabot és produkciót színpadra állítani, ami méltó e nemzeti tragédiához. Születtek művek – köztük számtalan jó - a pályázatra, de kifutottunk az időből, így inkább eredménytelennek nyilvánítottuk, mint sem félig kész verzióval álljunk a publikum elé. Ez méltatlan lett volna az évfordulóhoz, a szerzőhöz, a közönséghez, a nemzethez. Ugyanakkor az nem fordulhat elő, hogy hungarikumként is számon tartott magyar operett valamilyen formában ne csatlakozzon a Nemzeti Összetartozás Napjához. A Budapesti Operettszínház június 4-ére és az évforduló körüli időszakra számos kulturális eseménnyel készül."

4252   Búbánat • előzmény4251 2020-03-14 14:28:40

"Az alattomos mendemondák vagy alaptalan rágalmak sok ember munkáját és rengeteg néző szórakozását tehetik tönkre. Az intézmény nemzeti kulturális missziót teljesít, a változásokat nem lehet megakadályozni.”

KISS-B. ATILLA: MÉG NINCS VÉGE AZ ÁTALAKÍTÁSNAK, DE AZ IRÁNY JÓ


Csúri Ákos - 2020.03.03.

aktualis.blogstar.hu

4251   Edmond Dantes • előzmény4233 2020-03-14 13:02:04

Érdekes összevetésre nyújt lehetőséget origo.hu belinkelt "riportja" és hvg.hu illetve a nyomtatott változat azonos témájú cikke Operettszínházról és a főigazgató körüli "helyzetről" ld. ez alatt. Külön figyelmet érdemel a Lavina c. "keretes" írás, amit teljes terjedelmében be tudtam másolni.

4250   Edmond Dantes • előzmény4237 2020-03-14 12:54:33

Megjelent hvg. hu cikkének kissé bővített változata Nemzeti operett: megújulás helyett frusztrált társulat címmel. A cikk ide kattintva olvasható el, a teljes írás HVG legfrissebb számában található. Az online változat keretes írása Lavina címmel: "Cikkünk szerdán megjelent internetes beharangozója óta a közösségi médiában egyre szaporodnak az Operettszínházban történtekről szóló beszámolók. A társulat tagjai – igaz, névtelenül – a HVG értesüléseit is megerősítve sorolnak fel olyan előadásokat, amelyek végül komoly veszteséget okozhattak a színháznak. A szakmai hiányosságok mellett a hozzászólók felhívják a figyelmet a vezetőség kinevezési gyakorlatára is. Az első Orbán-kormány kurzusfilmje, a Bánk bán főszereplőjeként ismertté vált Kiss-B. Attila hatalmi módszerei ellen szerintük a nyilvánosság az egyetlen fegyver."

4249   Búbánat • előzmény4246 2020-03-12 18:05:04

Operett-rádiófelvételeknek külön topikja van.  Érdemes külön választani mindazt, ami rádióhoz kapcsolódik attól, ami tágabb vagy szorosabb kapcsolatban áll az operett műfajával és intézményeivel.

4248   Edmond Dantes • előzmény4242 2020-03-12 16:34:18
4247   Edmond Dantes • előzmény4246 2020-03-12 16:31:06

Abszolút itt van szerintem a helye és az enyém még "dióbb" héj :-)

2. ponthoz: "...eddig nem követtek el komolyabb hibát". Csárdáskirálynővel elég nehéz komoly hibát elkövetni, de Vidnyánszkynak talán mégis sikerült. Bozsik Yvette János vitézéről meg rémhíreket lehetett olvasni, de a János vitézzel sem lehet megbukni, még ha táncjátékká rendezik is át ... és "... csak hát szóljon nagyot az a pályázat..." Magyarul: hazudtak nem a pályázatban írottakat valósítják meg. Illik-e ez? (ld. Bánk-Gertrudis duett)

3. ponthoz: dettó mint fent (pályázat!!)

4. ponthoz: egyetértek. De turnézni csak klasszikus darabokkal lehetséges. Senki nem (lenne) kíváncsi külföldön nemzeti érzelmű kortárs magyar musicalre. "Persze" nem zárható ki, hogy közpénzen utaztatnnak nemzetyesch Trianon- stb. musicalt a határon túli magyar közönség boldogítására ... ld. MÁO, de ők a "Nagy-Magyarország" turnéra legalább klasszikus(oka)t vittek.

5. ponthoz: "Nemzeti Dalszínház" = blöff, humbug. És még jó, ha csak blöff és humbug. Az Operettszínházat nem mint egyfajta alternatív MÁO-t tartják fenn és tartjuk el. Elég abból egy, csak legyen jó ... amaz.

6. ponthoz: dettó. Sem szükség sem igény sem "humán nyersanyag" nincs egy ellen-MNB vagy alternatív-MNB üzemeltetésére. MNB és kortárs tánc- és mozgásszínházak kielégítik az erre irányuló közönségigényt. Csak azért, mert XY a balett igazgató, nem toljuk túl egy operettszínházban, AZ Operettszínházban a balettet. Vicc. 

4246   Amalgám • előzmény4245 2020-03-12 15:36:22

Kedves Búbánat, ez nagyon decens eljárás. Ennek a nyomán most már én is látom, hogy a Kiss B. Attila vezette Operettszínház teljesítményével foglalkozó bejegyzésemnek (4242) talán nem itt lenne a megfelelő helye, de jobb lehetőség hiányában én már itt hagyom...

4245   Búbánat • előzmény4244 2020-03-12 11:44:47

Az  alanti bejegyzésemet tegnap tévesen tettem be a topicba, most átvittem a "helyére" :Operett a magyar rádióban (1949-től napjainkig)

4244   Búbánat 2020-03-11 20:28:08

A Dankó Rádió ma délutáni operettműsorában ("Az a szép") ismét felcsendültek operettmelódiák az elmúlt hetek zenei összeállításaiból:

Kálmán Imre – Szenes Andor: Az ördöglovas  „Ma önről álmodtam megint, bocsánat, asszonyom,   mert szeretem én nagyon, mert szeretem én nagyon! (Szabó Miklós, km. a Magyar Állami Hangversenyzenekar, vezényel: Pécsi József) - 1959

Kálmán  Imre – Gábor Andor: A Csárdáskirálynő - Bóni és Stázi kettőse, II. felv.: „Zajt ne üss kicsi lány, idesüss! Amit én szavalok, az egy tiszta dolog…./Te rongyos élet, bolondos élet! Mitől tudsz olyan édes lenni, mint a méz?...” (Házy Erzsébet és Kövecses Béla, km. a Magyar Rádió Szimfonikus Zenekara, vezényel: Török Emil)  - bemutató: 1954. február 28., Kossuth Rádió, 13.00 órától, részletek

 

Kovács József „Kedvencek" lemezéről hallottuk most: 

Km. a Budapest Lehár Zenekar, vezényel Faith Tibor – interoperett Kft. produkciója, 2001

- De  Curtis: Sorrentinói emlék 

- Huszka Jenő: Bob herceg - Bob  belépője

- Kálmán Imre: Marica grófnő - Tasziló dala: "Hej, cigány..."

 

Szirmai Albert –Emőd Tamás: Mézeskalács

A Rádió új stúdiófelvétele a daljáték keresztmetszetét jelentiBemutatója 1977. január 21., Kossuth Rádió 17.19 – 18.04.

Közreműködik: Andor Éva, Házy Erzsébet, Melis György, Palcsó Sándor, Rozsos István, valamint az MRT Énekkara és Szimfonikus Zenekara, Sebestyén András vezényletével

A most hallott részletek a következők voltak:

- Encella királynő dala, I. felv.: „A kis királykisasszonyoknak be jó dolguk van őnekik! Az oldaluknál mindig őrt áll kilenc fráj és tíz gardedám ... /És mégis, mégis, furcsa egy dolog! A nagy királynők mégse boldogok, egy kis cseléd, higgyétek nékem el, az nem cserélne Őfelségével!…" (Andor Éva)

- Örzse és Jóska kettőse, I. felv.: „- Kívül piros, belül édes, olyan cukor, mint a rétes, jaj be szép!...” Közepén a kép! …/- Egyik piros, másik sárga, így árulják a vásárba’, jaj be szép!...muzsikára lép…/ Hencida, Boncida, Bergengócia, mér is csak az uraké az óperenci-en-ci-a!” (Házy Erzsébet, Melis György)

- Örzse és Buhu vidám kettőse, II. felv.: „Őfelsége, őfelsége mit süt, mit főz mára?.../Édes-kedves krumplileves káré kity-tyen koty!…” (Házy Erzsébet, Palcsó Sándor)

4243   Búbánat 2020-03-11 20:04:18

Múltidéző

  • Békés Megyei Hírlap, 2001. április 21-22.

Az Interoperett kiadásában Kedvencek címmel megjelent Kovács József nagylemeze.  (2001)

Akiknek a név hallatán nem „kattan be” hirtelen, kiről is van szó, nos, az 1967-es táncdalfesztivál közönségdíjasa jelentkezett...

A Kedvencek cím mögött sikeres, népszerű dalok húzódnak meg, de nem úgy általában, hanem amelyek Kovács József kedvenc dalai. Tegyük szívünkre a kezünket, ezek a dalok valaha minket, negyveneseket, ötveneseket is lázba hoztak. Szóval, saját kedvenceinknek is tekinthetjük őket. A mostani válogatásban újból ránk köszönnek ezek az örökzöld dallamok, felidézve az ifjúságot, romantikát, szerelmeket, álmodozásokat... Túl ezen, hiánypótló válogatás is ez a hanghordozó, hiszen bármilyen hihetetlen, a kiváló énekesnek operett-lemeze utoljára 1985-ben látott napvilágot.

Akik már operetténekesként ismerték meg, azoknak a mostani alkalomból talán nem érdemtelen felidézni pályája kezdetét is.

— A Csepel Autógyárban autószerelő inasként tanultam, majd az akkor legendás Csepel Vasművekben dolgoztam. Kora gyermekkorom óta énekeltem és utólag tudom szüleimtől, már hatévesen úgy kezelhettek, mint akiben egyfajta elhivatottság bujkál... Állítólag gyakran mondogattam, én bizony operaénekes leszek — emlékszik vissza a kezdetekre.

Hogy minél hamarabb ismerkedjen a színpaddal, a világot jelentő deszkákkal, bálokon, vállalati ünnepségeken lépett fel és csillogtatta tehetségét, például rendre nagy tapsot kapott, ha elénekelte a mostani nagylemezen is helyet kapott Sorrentói emléket.
Ä már említett korosztály arra is emlékezhet, hogy a táncdalfesztivál egy ideig az ő nevétől volt hangos, ami abból (is) adódott, hogy a zsűri és közönség nagyon nem értett egyet produkciója után. A közönségdíj jelzi, hogy a tévénézők az ő pártjára álltak, mi több, a versenyben fellépése nyomán akkoriban még igencsak szokatlan szimpátiatüntetés alakult ki. Erről ma már nem szívesen beszél, már csak azért sem, mert szerencsére később igazán érdekesebb és értékesebb élmények is érték a szakmában.
Az Operettszínház tagjaként, öt év alatt szinte minden produkcióban láthattuk-hallhattuk. A Csárdáskirálynőben még Honthy Hanna partnereként is találkozhattunk vele. Aztán nagyot fordult vele a világ, pontosabban ő maga fordított rajta. Mivel úgy érezte, itthon nincs lehetősége továbblépni, Grazba költözött. Ha azt említjük, nem beszélt németül, sokat elárulunk a beilleszkedés gondjairól, ám ő kemény munkával az ottani operaház elismert sztárja lett. Nagy elégtételt jelentett számára, hogy operaénekesként, hiszen itthon egyszerűen nem fogadták el, hogy egy táncdalénekesből is lehet a nehéz műfajnak elismert képviselője. Kivételt a Szegedi szabadtéri játékok egyik Bánk bán-előadása jelentett, amelyben Ottót alakította. Persze, eközben is kedvencévé lett a Marica grófnő és a János vitéz.
Ismét ugorva egy nagyot, idehaza létrehozta az Interoperettet, amely bécsi mintára immár tizennégy éve működik sikeresen, egyaránt szolgálva idegenforgalmi látványosságként és kuriózumként. Évi száz koncert, közte az újévi szuperkoncert — Kovács József igazgatásával. „Hazánk, ez a kis ország az operett hazája és bölcsője” — vallja. Manapság már nem énekel ezeken a koncerteken, inkább tanít. S, hogy kik kerültek ki iskolájából? Csupán egy nevet említünk, az immár világszerte ismert Miklósa Erikát.

A sors (és pályafutása) fintora, hogy Kovács József először jelentkezik önálló nagylemezzel. A nagylemezen a Budapesti Lehár Zenekar működik közre, vezényel Faith Tibor, Kaposi Gergely és Deák András, a zenei rendező Bárány Gusztáv. A felvételek a Magyar Rádió 22-es stúdiójában készültek.

  1. Huszka Jenő: Bob herceg – „Londonban, hej…”
  2. Lehár Ferenc: A mosoly országa – Vágyom egy nő után…”
  3. Lehár Ferenc: A víg özvegy – „Minden vágyam…”
  4. Augustin Lara: Granada
  5. Ruggero Leoncavallo: Mattinata
  6. Ruggero Leoncavallo:A bajazzók – Canio áriája
  7. Francesco Cilea: Az arles-i lány – Federico románca
  8. Giacomo Puccini: Turandot – Calaf áriája
  9. Giacomo Puccini: Bohémélet - Rodolphe áriája.
  10. Ernesto De Curtis: Sorrentói emlék
  11.  Ernesto De Curtis: Non ti scordar di me
  12. Oscar Straus: Varázskeringő – „Halkan száll, halkan…”
  13. Kálmán Imre: A cirkuszhercegnő – „Egy drága szempár…”
  14. Kacsóh Pongrác: Rákóczi – „…”Hazámba vágyom…”
  15. Kálmán Imre: Marica grófnő – „Hej, cigány…”

 Kiadó: Interoperett Kft, CD,  cat. no. IO 001  (2001)

Manapság jósolni nehéz a sikert illetően, de hírét bizonyosan nagyon sokan örömmel hallották. És mivel örökzöldekről, valóban kedvenc dalokról van szó, talán mégis megkockáztathatjuk: bizonyára szép fogadtatás lesz.

(fábián)

 

Pótlólag: 

„Vágyom egy nő után” - Kovács József operettlemeze (részletek, Qualiton, 1985) – Pál Tamás – MRT szimfonikus zenekara

Lehár Ferenc: Paganini - „Volt nem egy, de száz babám..."

Ábrahám Pál: Viktória - „Good night”- kettős (km. Bártfai-Barta Éva) 

Kálmán Imre: Marica grófnő - „Hej, cigány...”

Kálmán Imre: A cirkuszhercegnő - „Egy drága szempár” 

Kálmán Imre: Marica grófnő – „Egy az élet, egyszer élsz csak" -  kettős (Km. Tokody Ilona)

Lehár Ferenc: A cárevics - „Nem szerettem így még soha mást..." - ketttős (Km. Tokody Ilona) 

Johann Strauss: Egy éj Velencében - Gondola-dal („Várlak az éjben…”)

Lehár Ferenc: A cárevics - Volga-dal („Egyedül, újra egyedül...”)

Carl Zeller: A madarász – „ A nagyvilág rózsákból áll..." - kettős (Km. Gregor József)

Kacsóh Pongrác: Rákóczi – „Rákóczi megtérése”: Hazámba vágyom..."

Huszka Jenő: Bob herceg – „Londonban, hej! …”

Lehár Ferenc: A mosoly országa – „Vágyom egy nő után..."

Johann Strauss: Bécsi vér - Kettős (Km. Bártfai-Barta Éva) 

Lehár Ferenc: Friderika – „Ó lányka, ó lánykám”

4242   Amalgám • előzmény4237 2020-03-11 19:13:15

Dióhéjban a cikkhez és az Operett helyzetéhez:

 

1. Kerényi Miklós Gábor és mások sajtószereplései, illetve Kiss B. Attila kinevezése között nem telt el annyi idő, hogy meg lehessen állapítani, Lőrinczy direktor úr konszolidálta-e az intézményt azalatt, vagy hogy egyáltalában kellet-e „konszolidálni” azt.

 

2. Ahhoz képest, amekkora ellenérzés a Kiss B. Attila és Apáti Bence alkotta páros kinevezését anno kísérte, eddig nem követtek el komolyabb hibát. A helyzet akkor úgy nézett ki, mintha Kiss B. Attila magát a nézőellenes színházat akarná megvalósítani, inkább múzeumi semmint színházi funkcióval, politikai és ideológiai alapon bőségesen folyósított szubvencióval. Ehhez képest a látogatottság rendben van, az Operetett pedig nem igazán látom leárazva soha a Ma este színház oldalán. Persze az nem eredmény, ha valaki megőrzi az addig is meglévő közönséget, de legalább nem hibáztak. Nyilván azt is érzik, mit lehet és mit nem lehet megtenni, és bizonyára minden pillanatban a szemük előtt lebeg egyik-másik nagy, a közönség által keményen büntetett állami színház példája, amelyet azért talán csak nem akarnak megismételni. Budapest szívében, az Operett szokásos nézőközönségével nem igazán vannak hazai pályán a „nemzeti gondolat”-tal, és ezt vagy felismerték, vagy eleve tudták is, csak hát szóljon nagyot az a pályázat... Azt sem tartom súlyosabb hibának, ha valamilyen ideológiai töltet érvényesítése helyett esetleg a közönség optimumhoz közeli kiszolgálásával törődnek, végső soron az alapvető dolguk ez lenne.

 

3. A műsorra nem került musicel(ek) mellőzése több mint helyes, látatlanban meg tudom mondani róluk, hogy semmiféle értékelhető zenei, művészi vagy eszmei színvonalat nem képviseltek. A TAO-világban ez a műfaj nagyon súlyos minőségi károkat szenvedett, az ún. nemzeti szárnya pedig kifejezetten szánalmas eredményeket produkált, a nemzeti érzületű emberek számára is nyilvánvaló módon. Ez a konstelláció, ezekkel a szerzőkkel tökéletes betligarancia volt. Attól még nem musicalszerző valaki, hogy van nemzeti színű pántlikája és volt már a kezében vonó vagy pengető. Helyes, hogy nem látjuk és halljuk őket. Helyes, hogy ezt a „nemzeti” alapon jelentkező minőséget egy normális színiigazgató nemzeti alapon sem engedi színpadra. Az a nem helyes, ha esetleg bármennyit is fizetett már nekik az Operett, vagy egyébként pénzt költött a dologra.

 

4. A vendégjétékok esetében teljes értetlenséggel szemlélem az eredeti pályázati koncepciót is és a jelenlegi helyzetet is. Szerintem bizony turnézzon az Operett, járjon vendégszereplésekre: a saját működési területén kimagasló társulatról van szó, mutassa be tehát minél szélesebb körben a tevékenységét, és töltse be itthon és külföldön is azt a tőle elvárható szerepet, amely a hagyományosan magas színvonalú magyar operettműfaj képviseletében az általános társadalmi elvárások szerint reá hárul.

 

5. A nézőellenes színház koncepciójának gyanúja mellett annak idején talán úgy tűnhetett, mintha Kiss B. Attila egyfajta ellen-Operaházat szeretett volna megvalósítani, ami szerintem nem is rossz ötlet. Amíg az Operaház olyan működési eredményeket képes felmutatni, mint a legutóbbi időkben, addig nem árt sem a verseny, sem az alternatíva. Kifejezetten szeretném, ha az Operettben létre tudna jönni egy olyan másik szakmai műhely, amelyik képes lehet legalább távolról megszorítani az Operaházat, pusztán létével megpróbálhatja ösztönözni őt a jobb teljesítményre, esetleg alternatívát kínálhat az ottani helyzettel elégedetlen nézők számára.

 

6. Az Operett által felvállalt balettmisszió az 5. pont alesete. Ők sajnos nyilván nincsenek abban a helyzetben, hogy szakmailag akár még csak távolról is megszoríthassák a nemzetközi profikkal feltöltött, elit orosz balettakadémiákon végzett, ottani vezető balettszínházakból érkező táncosokkal bőségesen megerősített Nemzeti Balettet, de fontos szerepük lehet a magyar balettjátszás második vonalának kialakításában. Aki magyar balettművészek által uralt együttest akar a színpadon látni, esetleg gyengébb képességű, de legalább hazai felnövekvő balettgenerációk fejlődését akarja figyelemmel kísérni, tehesse meg ott, illetve a nagyobb számú vidéki kezdemény valamelyikénél. A végzős hazai balettművészek helyezkedhessenek el ott, ha már az utóbbi időkben sem a Nemzeti Balettnél, sem pedig egyébként a nemzetközi színtéren nem nagyon tudják venni az akadályt. Lehessen onnan néhány év további fejlődés után továbblépni a Nemzeti Balett vagy a nemzetközi színtér felé, és lehessen oda visszatérni is az első vonalból kikerülő művészeknek, tompítva a balettszcénán belüli egzisztenciális feszültségeket és harcokat. Jelentkezzen új szín, új stílus, kapjon szerepet több, főként hazai koreográfus a magyar tánc világában. Meglehet, a jelenlegi vezetés elképzelései közül talán ez a legjelentősebb hozzájárulás a magyar kulturális élet fejlődéséhez, nem pedig a több vagy kevesebb musical vagy operett kérdése körül történő „táncolás”.

 

4241   Edmond Dantes • előzmény4237 2020-03-11 18:04:02

"Az Operettszínház utóbbi két évéről szóló teljes elemzést a HVG e heti számában olvashatják."

4240   Búbánat • előzmény4238 2020-03-11 17:29:30

Az Operett honlapjáról:

Tájékoztatjuk Önöket, hogy a kormányzat döntése értelmében ma esti Tajtékos dalok és Lili bárónő című előadásunkat még megtartjuk.

Holnaptól azonban a frissen hatályba lépett rendelet értelmében nagyszínpadi előadásainkat márciusban nem tarthatjuk meg. A továbbiak kapcsán nyomon követjük és várjuk az operatív törzs hivatalos tájékoztatásait, és folyamatosan informálni fogjuk Önöket a fejleményekről itt a weboldalunkon.

Felhívjuk figyelmüket arra, hogy Jegyértékesítő irodánkat nem zárjuk be, az a szokásos nyitvatartási időben üzemel, kérdések esetén kollégáink szíves rendelkezésükre állnak.  

4239   Edmond Dantes • előzmény4238 2020-03-11 16:48:05

Helyesbítenem kell: a rendelkezések nem 2020. április 3-áig, hanem visszavonásig azaz határozatlan ideig érvényesek! Megtiltják a 100 főnél nagyobb beltéri és 500 főnél nagyobb kültéri rendezvényeket.

4238   Búbánat 2020-03-11 16:31:22

Kedves Közönségünk!

 

Magyarország kormányának mai döntése alapján ma (2020. március 11.) éjféltől tilos a 100 fő fölötti beltéri rendezvények tartása.

A mai napon (március 11., szerda) a Laurencia–előadást az Erkel Színházban még megtartjuk. A holnapi naptól egyelőre 2020. április 3-ig valamennyi előadás, koncert és egyéb rendezvény (különleges esemény) törlésre kerül.

A megváltott jegyekkel, bérletekkel kapcsolatban hamarosan tájékoztatást adunk ki.

4237   joska141 2020-03-11 16:07:48

A mai napon a következő, tendenciózus című, cikk jelent meg a HVG internetes oldalán:

https://hvg.hu/kultura/20200311_Operettszinhaz_se_muveszi_megujulas_se_nemzeti_fordulat#rss

A szerző a tényeket egyoldalúan csoportosítja, szemre hányja a Mohács és Trianon musicalok tervezett bemutatóinak elmaradását, a külföldi vendégjátékok elmaradását, a már lekötött előadások törlését és így tovább.

Az interneten kivonatosan megjelent cikk nem említi a Csárdáskirálynő, a János vitéz óriási sikerét, a megújult Kálmán Imre Teátrum vacsoraszínházi produkcióját, ahová új és új asztalokat kellett nyitni, a nemzeti jellegű átalakulás sikeres gazdasági igazgatói levezénylését és így tovább.

Jó lenne végre egy tényleg tárgyilagos elemzés a Nemzeti Dalszínház jelenéről és várható – még sikeresebb – jövőjéről.

4236   Búbánat 2020-03-08 20:03:12

zene.hu – 2019. 12.23.

Dolhai Attila, a  Budapesti Operettszínház művésze 2019. december 14-én új kiadvánnyal jelentkezett.

Az operett válogatás kilenc tenor áriát és egy duettet tartalmaz. A művész partnere Fischl Mónika, az Operettszínház primadonnája. Közreműködik a Budapesti Operettszínház Zenekara, vezényel Makláry László és Pfeiffer Gyula.

„Mi muzsikus lelkek” 1 CD

 Kiadó:Carnet-csoport, 2019

MI MUZSIKUS LELKEK – DOLHAI ATTILA LEMEZBEMUTATÓJA AZ OPERETTSZÍNHÁZBAN: 2020. május 12.

Dallista:
1. Zerkovitz Béla - Szilágyi László - Mi muzsikus lelkek (Csókos asszony) 
2. Kálmán Imre - Harsányi Zsolt- Mondd el, hogy imádom....( Marica grófnő)
3. Ábrahám Pál - Földes Imre - Harmath Imre- Csak egy kislány (Viktória) 
4. Kálmán Imre - Müller Péter Sziámi- Radjami áriája (Bajadér)
5. Kálmán Imre - Kulinyi Ernő- Szebb volt itt régen (A chicagói hercegnő)
6. Kálmán Imre - Gábor Andor- Emlékszel még (Csárdáskirálynő) Közreműködik Fischl  Mónika
7. Kálmán Imre - Szenes Andor- Ma Önről álmodtam (Az ördöglovas)
8. Kálmán Imre - Harsányi Zsolt- Hej, cigány (Marica grófnő)
9. Kacsóh Pongrác - Heltai Jenő- Jancsi belépője (János vitéz) Vezényel: Pfeiffer Gyula        
10. Kálmán Imre - Szenes Andor- Sándor ária (Az ördöglovas) 

„Meghallgattuk Dolhai Attila, Mi muzsikus lelkek című operett lemezét”:

Ha csak a közreműködők sorát nézzük meg a lemezborítón, máris tudjuk, hogy egy igényes kiadvánnyal lehet dolgunk. A lemez anyagát a Budapesti Operettszínház Csillártermében vették fel. Professzionális zenei és hangtechnika körülmények között. Azon a helyen és azokkal az alkotókkal, akiknél többet senki sem tud az operett műfajról, és annak hiteles tolmácsolásáról.

Még mindig csak a borítót vizsgálva láthatjuk, hogy minden dal, amely felkerült a lemezre, az operettirodalom egy-egy gyöngyszeme. A lemezborítón egy közeli képről a megnyerő, tiszta tekintetű bonviván, Dolhai Attila ígér romantikus perceket a hallgatóknak.

A lemez csodálatos hangzással szólal meg.  A klasszikus hangszerelés minden szólama érvényesül a mai modern technikának köszönhetően. Dolhai Attila hangképzésében hű a műfajhoz, hű a zenei örökséghez, a dalok értelmezésében, tolmácsolásában azonban, találhatunk valami frisset, a mai korban is érvényes kifinomult férfiasságot.

A címadó dalban Dorozsmay Pista (Csókos asszony 1926) éleszti fel bennünk a korai 1900-as évek hangulatát, a korabeli Budapestet. Nincs kétségünk, közel 40 perc nagybetűs muzsika fog következni, ami időutazásra hív bennünket. Visszarepít a századforduló utáni évtizedekbe. A szöveg, a dallam, a hangulat mind valami fájdalmasan szép nosztalgia útra hív a „szép volt, igaz sem volt” világába, amiről mégis olyan jó álmodozni.

Endrődy-Vittenburg Tasziló gróf (Marica grófnő 1926) áriáját talán minden negyven feletti ember tudja énekelni. „Mondd meg, hogy imádom a pesti nőket…” Nekem a dal hallatán felidéződtek régi ünnepek, karácsonyok, szilveszterek, mikor a nagycsalád együtt nézte a televízióban az operett gálákat. Talán apám, nagyapám hangját is hallom a fülemben egy pillanatra, de leginkább látom magam előtt Török Béla és Marica grófnő szerelmes évődését az Operettszínház nagyszínpadán. Ez a keringő olyan fájdalmasan ismerteti fel az emberrel, hogy a lovagiasság, az operett romantikája mára teljesen elveszett a párkapcsolatokból, a világunkból.

Szintén a Marica grófnőből csendül fel a Hej, cigány. Az első sor azonnal szíven találja az embereket, ettől olyan könnyű azonosulni a dallal „Mit tudjátok ti benn, hogy idekint, mi fáj”. Ennek a sornak az igazságát talán mindannyian átéltük már. Aki hallotta már koncerteken a művész úrtól ezt a dalt, tudja, hogy az un. „magyar virtus”, a sírva vígadás csodaszép példáját kapja a dal által.

Dolhai Attila a „magyar rubato” nagy mestere. A nótaéneklés túlfűtött érzelmi szabadságát nagyszerűen tudja megmutatni szerepeiben. A lemezen több példát is kapunk erre, Csak egy kislány (Viktória 1930), Szebb volt itt régen (A chicagói hercegnő 1928), Jancsi belépője (János vitéz 1904). A népiesség egyik kedvenc stílusa a magyar operetteknek, Ábrahám Pál, Kálmán Imre, Kacsóh Pongrác szép példáit mutatják ennek.

A magyar népzenéből származó, a csárdáshoz hasonló verbunkos zene csendül fel Sándor áriájában (Az ördöglovas 1932). Attila gyakran bújik zsinóros huszár ruhába a színpadon, hangjával is könnyedén idézi fel a katonás tartást és kiállást.

Ugyanebből az operettből egy szép, szerelmes tangót hallhatunk tőle, „Ma Önről álmodtam megint, bocsánat asszonyom”. Dala hallatán az ember kedvet kap, hogy táncoljon egyet. Vajon szoktak a mai férfiak így gondolni még a nőkre, ilyen rejtett, őrült vággyal, mint ebben a melódiában?

Bajadér  (1921) operett bizonyára egy fontos mérföldkő volt a művész pályáján. Operai nehézségű szerep. Radjami áriája zenei stílusában és érzelmi töltésében rendkívül összetett. Az indiai herceg túlfűtött szerelmi vallomása most is elvarázsolja a hallgatót, mint ahogyan tette Odette Darimonde-dal az Operettszínház színpadán.

A lemez egyetlen duettje a Csárdáskirálynőből (1916) csendül fel. Örök klasszikus, az Emlékszel még című dal. Fischl Mónika és Dolhai Attila előadásában nemcsak a szép hangokat, hanem a megidézett érzelmeket is átélheti a hallgató. A két művész az operett műfaj autentikus tolmácsolója. Összeszokott párosuk felébreszti a hallgatókban a vágyat egy csodálatos, minden társadalmi korlátot és gátat elsöprő szerelem átélésére.

A tíz dal olyan népszerű operettekből való, hogy azonnal tudnánk dúdolni a következő számot is a művekből. Szinte minden dal újabbakat hív be az ember fejében, szívében. A lemez végén marad a csend és a súlyos hiányérzet, mert úgy hallgatnánk még.

Ajánló

Azt nem lehet mondani Dolhai Attilára, hogy művészi pályája során a könnyebbik utat választotta. Így valósulhatott meg, hogy a rocktól induló fiatalember, mára a musicalek világán át, megérkezett a klasszikus zenéhez. Saját bevallása szerint ez a stílusbeli és műfaji változatosság gyönyörködteti.

Ezzel a sokszínűséggel pedig belenavigálta magát abba a nehéz helyzetbe, hogy lemezeinek, nincs egy adott zenei ízléssel rendelkező, állandó célcsoportja. Követői táborában vannak rock rajongók, musical kedvelők, és operett szerelmesek.

Úgy gondoljuk, hogy a saját kiadású új lemez, elsősorban nem üzleti vállalkozás a részéről. Sokkal inkább arról lehet szó, hogy az operett szerepekből egy kézzel fogható válogatás legyen a művész birtokában.

A nézők, hallgatók számára pedig, egy „darabka” Dolhai Attila, amit meg lehet fogni, haza lehet vinni, és csodálatosan jó minőségben meg lehet hallgatni.

A tíz dalhoz mérten a lemez reális áron került kereskedelmi forgalomba, és talán még lesz alkalom egy újabb válogatásra is, a tizenöt eljátszott operett szerep lehetőséget ad erre. 

Hasonló lehetett a motiváció a 2018-ban megjelent Visszatérés című dupla album megjelenésénél is, mely Dolhai Attila musical szerepeiből, illetve a musical irodalom ikonikus darabjaiból tartalmaz egy 22 számos, frissen hangszerelt válogatást.

Azok a dalok, igazi mély lelki utazások, nagy filozofikus, emberi tartalmakkal.

A musicalválogatás és az operett lemez, látszólag nem illik a művész korábban megjelent albumai sorába - 2006 Ébredjen a nap, szerzői dalok szerzői kiadásban, 2007 Olasz szerelem, kiadó Sony BMG, (aranylemez, platinalemez), 2008 Egy szerelem története Sony BMG, (aranylemez), 2012 Ragyogás Sony BMG - de nagyon is illik az egyre jobban kirajzolódó, színes, gazdag életpályába.

Jelenleg készül Dolhai Attila alkotói lemezének anyaga is. A művész maga írja a dalszövegeket, esetenként a zenét is, így igazán közel kerülhetünk a gondolataihoz, érzelemvilágához. Az eddigi alkotói lemezeken a lírai pop és rock uralkodott. Kíváncsian várjuk, mi kerül az új szerzői lemezre.

A Mi muzsikus lelkek CD-t ajánljuk mindenkinek, aki szereti az operetteket, a romantikát, a szép szerelmes melódiákat, a népies dallamokat. Remek ajándéknak gondoljuk a középkorúak és a kicsit idősebbek számára, akik nosztalgiával gondolnak az ifjúságukra.

A Visszatérés dupla albumot a musical kedvelőknek ajánljuk. Dolhai Attilától remek hangzással mélyen átélve, és értelmezve szólalnak meg a musicalirodalom azon remekei is, mely szerepeket a színész még nem játszott el színpadon.

Legfőképpen azonban, azoknak ajánljuk mindkét lemezt, akik nem akarnak térdig gázolni a videó megosztók ocsújában, és professzionális minőségben akarják hallgatni a musical és operett válogatásokat Dolhai Attila értelmezésében, tolmácsolásában.

4235   Búbánat 2020-03-08 11:35:28

Múltidéző

Fejér Megyei Hírlap

1968. április 21.

„Reflektorfényben”

Látogatás Zentai Anna Jászai-díjas Érdemes művésznél

Hangja csengő, tiszta, mint a forrás. Élete eseményekkel tele. Estéi a Fővárosi Operettszínházban forrongóan izgalmasak. A színpadon ízig-vérig színésznő. Otthon nem játszik szerepet. Csendes, természetes és kislányosan bájos. Nevet a szeme, lendületesen mesél és most boldog.

— Hogyne lennék az — mondja —, a Magyar Népköztársaság Érdemes Művészének lenni csodálatos érzés. Csak egy kicsit nehéz. Mert most hogyan tovább? Többet, jobbat adni? Miként az olimpiai bajnoktól, az elismerés után tőlem is újat vár a közönség. Jaj, csak sikerüljön!
Talán így izgulhatott Szegeden is, amikor friss diplomával a zsebében a Színművészeti Főiskola elvégzése után bemutatkozott a szegedi közönség előtt.
— Prózai színésznő voltam még akkor. Micsoda szerepeket játszottam!
Szentivánéji álom Hermináját, a Mi kis városunk Emilijét, vagy a legszebb emlék az Úri-muri Rozikája,  Bessenyei Ferenccel.
— Látom, büszke a prózai alakításaira?
— Véleményem szerint ma már kevés szépen énekelni a színpadon. Szinte egyenrangú az énekes a szerepekben is az előadói készség, a színészi adottság. Ezért örülök, hogy megfelelő iskolát járhattam. Tulajdonképpen sohasem gondoltam arra, hogy az operett lesz a végállomás.
— És hogyan pártolt át a zenés műfajhoz?
— A színész életében sokszor dönt a véletlen. A Leányvásárt próbálta a társulat. A főpróba előtt Lucy-t alakító primadonna megbetegedett. Az előadást Kennesey Ferenc rendezte, aki ma a férjem, de akkor csak annyit tudott, hogy „van itt egy kislány, aki énekelni is tud”.
— Ez így igaz — kapcsolódik be a férj a beszélgetésbe — csak udvariasságból hallgattam meg, a „kis primadonna-jelöltet”.  Az első hangok után boldogan újságoltam Vaszy Viktor igazgatónak, megtaláltuk az új énekhangot. Az előadás bombasikert hozott.

Hát így lett Zentai Anna operett-primadonna. Azóta szinte végigjátszotta az operett-irodalom valamennyi remek szerepét. A Szabad szél, Szelistyei asszonyok, Nebáncsvirág, Szabadság-szerelem, Bástyasétány 77, Marica grófnő, Narancshéj, Luxemburg grófja, de sorolhatnánk tovább. Izgalmas kirándulásokat tett az Operaházban is.
— Valóban, ha nem köteleztem volna el végleg magam az operettel, szerződtetett volna az Opera. Vendégszerepeltem ott is, énekeltem a Sevillai borbély Rozináját, a Denevér Adélját, és egy nagyon szép élményem ismét premier előtti beugrás a Csínom Palkó daljátékban.

Az elmaradhatatlan sztori néhány évvel ezelőtt történt:
— A Víg özvegy-ben Grisette-et játszottam, és estéről-estére „ledér” kánkánt táncoltam. Egyik előadáson már fölcsippentettem a szoknyámat, amikor látom, hogy az első sorokban csupa diák ül, mindegyik messzelátót tart a szeme elé. Össze-vissza énekeltem a szöveget. A súgónő fölszólt, de nem a végszavakat adta, hanem fölemelt mutatóujjal megrótt. „Annuska-Annuska, mit kever itt maga?"
— Beutazta már a világot az operettel.
— Kanada, Franciaország, Olaszország, Jugoszlávia, Görögország. A Szovjetunióból még ma is leveleket kapok. Volt olyan hódolóm, aki magyarul tanult miattam.

A Jászai-díj után az operettekben nyújtott kiváló alakításaiért eljutott Zentai Anna az Érdemes művészi címig.
— Minden nap tanulok énekelni. Tréningezek, mint egy balerina. Bízom, hogy minden vita ellenére is, az operett öregbíti a magyar zene hírnevét. De ehhez kellenek új magyar daljátékok és nekünk színészeknek teljes szívvel, igaz tehetséggel kell játszanunk. Nagyon sok köszöntő levelet kaptam kitüntetésem alkalmából. Az operettrajongók írtak aláírva és névtelenül, de mind között talán számomra legkedvesebb egykori latin-tanárom levele volt, aki egy latin mondással zárta sorait, ami így hangzik magyarul: „Mindig előre és előbbre...”

(K. I.)

Zentai Anna (Budapest, 1924. június 29. – 2017, január 24. )

https://www.youtube.com/watch?v=RAmUEK01E0E

A trombitás c. operett

 Hermann E. Darewski jr. - Weiner István

4234   Haandel 2020-03-06 18:00:11

Opernhaus Zürich - Saison 2020/21
Emmerich Kálmán: Die Csárdásfürstin
24.09. - 11.10.2020

Sylva Varescu Annette Dasch 
Edwin Pavol Breslik
Boni Spencer Lang
Stasi Rebeca Olvera
Feri Martin Zysset
Kiss/Fürst Jürgen Appel

Philharmonia Zürich
Zusatzchor des Opernhauses Zürich
Statistenverein am Opernhaus Zürich
Musikalische Leitung Ulf Schirmer 

Inszenierung Jan Philipp Gloger

4233   Búbánat • előzmény4232 2020-03-06 11:26:49

Sikeres a Budapesti Operettszínház korszakváltása

ORIGO2020.03.06. 10:34

Egy éve van hivatalban a Budapesti Operettszínház főigazgatója, az ismert és népszerű Kossuth- és Liszt Ferenc-díjas operaénekes, Kiss-B. Atilla. A korábbiakhoz képest csendben telt a 2019-es esztendő, a botrányok elkerülték a Nagymező utcai színházat, nem került lapok címlapjára, mondhatni úgy is: semmilyen érdekfeszítővel nem szolgált a médiának. Nem úgy a közönségnek, akik minden este megtöltik a nézőteret, a régi és új produkciók egyaránt zajos sikert aratnak. 

[...] Kiss-B. Atilla elmondta azt is, mi áll annak hátterében, hogy egy év közös munka után Kriza Zsigmond ügyvezető igazgató közös megegyezéssel távozott a színháztól: „Kriza Zsigmond vállalt valamit – a Budapesti Operettszínház teljes arculatváltását és intézményi működési megújítását –, amit sikeresen levezényelt, eredményesen lezárt, és más irányú szakmai feladataira fókuszál a jövőben.”

A színház átalakulását kísérő pletykákról pedig azt mondta az interjú végén:

"Ismerem persze jól a mai színházi világot, tudom, hogy sokan nem örülnek a sikereinknek, a változásnak, az Operettszínház megújulásának. 

Az alattomos mendemondák vagy alaptalan rágalmak sok ember munkáját és rengeteg néző szórakozását tehetik tönkre. Az intézmény nemzeti kulturális missziót teljesít, a változásokat nem lehet megakadályozni.”

https://aktualis.blogstar.hu/2020/03/03/kiss-b-atilla-meg-nincs-vege-az-atalakitasnak-de-az-irany-jo/91262/

4232   Edmond Dantes • előzmény4230 2020-02-21 10:22:33

Kedves joska141, eddig elkerülte figyelmemet ez a hír, de sosem késő... olvasom, volt ő már minden, csak akasztott ember harangöntő nem ld.pl. itt: https://m.magyarnarancs.hu/belpol/kriza-zsigmond-reneszansz-kader-84309 és azóta is. Érdeklődve várom, hogy a Kulturkampf fenntartó kit nevez ki a helyére. Arra is kiváncsi lennék, melyek voltak a Kriza úr idején lebonyolított, nemzetközi sajtóvisszhangot kiváltó, sikeres külföldi turnék? Azt azonban hangsúlyosan meg kell jegyeznem, hogy külföldi turnékat köztudottan évekre előre szoktak szervezni, "leszerződni", úgyhogy az elmúlt év nemzetközi sajtóvisszhangot kiváltó, sikeres külföldi turnéi -ha voltak ilyenek- aligha köthetők az ő nevéhez, de a teljes új vezetőséghez sem.

4231   Búbánat 2020-02-21 10:05:09

Németh Marika

4230   joska141 2020-02-15 15:11:27

Több internetes fórumon olvasható a mai napon: (jelen idézetek a Fidelio oldaláról származnak)

"Az Operettszínház teljes arculatváltását és intézményi működési megújítását sikeresen levezénylő Kriza Zsigmond ügyvezető igazgató, feladatai eredményes lezárására és más irányú szakmai feladataira figyelemmel, közös megegyezéssel távozik a színháztól - tájékoztatta Kiss-B. Atilla, az intézmény főigazgatója szombaton az MTI-t. A közleményben hangsúlyozták, hogy népszerű a megújult Operettszínház.

Mint írták, a színház egy éve hivatalban lévő vezetősége kiértékelte a Nemzeti Dalszínház című főigazgatói pályázatban meghatározott vállalások teljesülését.

A művészeti program eredményei közül kiemelték a Csárdáskirálynő, a János vitéz és a Kálmán Imre Teátrumban bemutatott Párizsi randevú című "dinner show" minden várakozást felülmúló sikerét. Az intézmény az elmúlt egy évben több mint hatszáz színházi előadás mellett nemzetközi sajtóvisszhangot kiváltó, sikeres külföldi turnékon is járt - tudatták."

4229   Búbánat 2020-02-14 12:55:09

Budapesti Operettszínház tavaszi műsorából említem:

Március 27-én a Huszka-gála lesz,

április 30-án pedig Lehár Ferenc születésének 150. évfordulója alkalmából ünnepi Lehár-gálaestet adnak. A gálán fellépnek többek között Fischl Mónika, Dolhai Attila, Bordás Barbara, Szendy Szilvi, Vadász Zsolt, és még sokan mások. Érdekesség, hogy a gálát Homonnay Zsolt rendezi.

4222   zenebaratmonika 2020-02-13 12:01:21

A Győri Nemzeti Színház, 2020. február 9-én elbúcsúztatta Huszka Jenő: Bob herceg c. előadását, amit előző szezon végén tettek fel.

4221   Búbánat 2020-02-12 09:23:13

Benedek István Gábor: Európa Keringő

Kálmán Imre életregénye tavaly szeptemberben a Vince Kiadó gondozásában jelent meg. 

4220   zenebaratmonika • előzmény4218 2020-02-01 14:12:30

Csodás szereposztás, jó lenne műsorra tűzni, meg kell lennie valahol, mert már játszottak belőle részleteket a Hogy volt-ban.

4219   Búbánat 2020-02-01 12:38:51

„Operett 2020”

Ismeretterjesztő zenetörténeti utazásra invitál a Király Színház produkciója.

Műsorukban a legnépszerűbb bécsi és budapesti operettszerzők legismertebb műveinek melódiái csendülnek fel. A gála különlegessége az áriák közötti, úgynevezett „interaktív-narráció”, melynek segítségével megismertetnek  az operett, mint műfaj kialakulásának történetével, múltjával, jelenével, jövőjével. Megtudhatjuk, hogy mit mondott Puccini Lehár Ferencnek, amikor először látta  A mosoly országát, vagy mi volt az eredeti címe a leghíresebb Kálmán Imre operettnek, a Csárdáskirálynőnek. A tánc szerelmeseit sem hagyják élmények nélkül, hiszen műsorukban a zeneszámok kiegészítéseként, illetve szólisztikusan, önálló betétként is láthatunk táncprodukciókat, melyeket az ország legkiemelkedőbb tehetségű táncművészei adnak elő.

Fellépők:
Balog Tímea / Bódi Barbara / Denk Viktória / Jancsó Dóra / Pánczél Klaudia / Szegő Adrienn, Bácsatyai Gergely / Kurkó József / Ondrik János / Pásztor Máté / Sövegjártó Áron

Az este konferansziéja és házigazdája Bácsatyai Gergely.
 

Duna Palota – január 30., február 3., február 26. - 19 óra

4218   Búbánat 2020-01-31 17:12:53

Múltidéző

Ábrahám Pál: Bál a Savoyban

„Operett dióhéjban”

1977. november 19, MTV 1.  20.55 – 21.25

Szereposztás:

Marki de Faublas – Berkes János

Madelaine – Zsadon Andrea

Daisy Parker – Felföldi Anikó

Musztafa bej – Bodrogi Gyula

Tangolita – Tiboldi Mária

Celestine – Lőte Attila

Archibald – Némethy Ferenc

A  Magyar Rádió és Televízió Szimfonikus Zenekarát Breitner Tamás vezényli.

Dramaturg: Bánky László

Forgatókönyv: Rátonyi Róbert

Zenei Rendező: Erkel Tibor

Díszlet: Wegenast Róbert

Jelmez: Szekulesz Judit

Vezető operatőr: Márk Iván

Rendező: Bednai Nándor

A harmincperces „zsugorított” változat csak a történet vázának felrajzolására vállalkozik, és arra, hogy a legnépszerűbb slágerekből egy-egy refrént villantson fel. Ilyen slágert, mint  a „Toujour’ s  l’ amour” vagy „Az én nevem La Bella Tangolita”.

A televízió ezt az operett-keresztmetszet filmet ismét a műsorára tűzte:

1986. március 21.,  (péntek), MTV 2. csatorna 19.00 -19.30

A korabeli RTV Újság  (1977) címlapján látható az operettfilm egy jelenetében Felföldi Anikó (Daisy Parker) és Bodrogi Gyula (Musztafa bej) 

4217   Búbánat 2020-01-31 09:55:38

Lehár, Straus és egy ál-Tauber sírja

/Papageno.hu/

"Egy, szintén a Lehár-nyughely közvetlen közelében álló sírkövön Richard Tauber (1891–1948), Lehár jó barátja, művei tenor szerepeinek ihletője és első előadója nevét olvashatjuk. Neki is volt villája Bad Ischlben, közel Lehár nyaralójához. Ám ez nem az ő sírja. Tauber is emigrált a nácik elől, ő Londonba. Ott halt meg és a Londonhoz közeli Brompton Cemeteryben temették el, sírját ott lehet meglátogatni. Ebben a sírban egy rokona, Max Tauber nyugszik; Richard Tauber nevét emlékezésként vésték a kőre. Nyilván nemes volt a szándék, hogy a nagy énekes előtt hazájában is le lehessen róni a kegyeletet, de egyben félrevezető is…"

A Tauber-síremlék - Bad Ischl

4216   zenebaratmonika 2020-01-30 16:04:52

Richard Tauber elsősorban azért operaénekes volt. 

Természetesen német, osztrák operettszerzőktől is énekelt áriájat:

Leo Fall

https://www.youtube.com/watch?v=lLYs1aGvUrY

 

Oscar Strauss

https://www.youtube.com/watch?v=sfrlZ1Pn6Co

Csokoládé katona c. operett: https://www.youtube.com/watch?v=4jV4k89am9I

https://www.youtube.com/watch?v=LQtd8VAL7Js

https://www.youtube.com/watch?v=9JIxkoVsAxs

 

Johann Strauss

Denevér c operett 

https://www.youtube.com/watch?v=XGQlsLh9I3I

Cigánybáró c. operett

https://www.youtube.com/watch?v=0YB18GhO-jE

Kék Duna keringő

https://www.youtube.com/watch?v=I5MPiUkIWYw

 

 

4215   zenebaratmonika 2020-01-30 15:10:18

Richard Tauber több magyar zeneszerzőnek és külföldi operettszerzőnek énekelte dalait.

 Lehár Ferencnek:  

Paganini (1925) 

https://www.youtube.com/watch?v=0dKL6xGF5Ro

Cárevics (1927)

Friderika (1928) 

https://www.youtube.com/watch?v=pF3bYtlDFr8

Mosoly országa (1929) 

https://www.youtube.com/watch?v=9-ors0Auadw

Szép a világ (1930) 

https://www.youtube.com/watch?v=_xWY3bTxfFM

Giuditta (1934)

https://www.youtube.com/watch?v=r9YUJgVLsvE "Du bist meine Sonne"

operettje dalait.

 

Tauber Ábrahám Pál 1930-as Viktória (és huszárja) és 1931-es Hawaii rózsája c. operettjéből is énekelt dalokat:

Viktória c. operett:

Good Night (5.1.1931)

Pardon, Madame (5.1.1931)

Hawaii rózsája c. operett:

Blume von Hawaii (8.9.1931)

Ein Paradies am Meeresstrand (8.9.1931)

Will dir die Welt zu Füßen legen (8.9.1931)

Kann nicht küssen ohne Liebe (8.9.1931)

És Ábrahám egy filmdalát is felénekelte:

Der schönste Gedanke bist Du (6.9.1932)

https://www.youtube.com/watch?v=7vXdrZRFcvI

A Tauber féle Ábrahám dalok a fenti linken meghallgathatók.

 

Tauber természetesen Kálmán Imre dalokat is énekelt, többek közt:

Chicagoi hercegnő c operettből.

https://www.youtube.com/watch?v=m-DXWBJ5H6k

https://www.youtube.com/watch?v=G9xElsxxpZo

Marica grófnő c. operettből:

https://www.youtube.com/watch?v=BSGeDw5exos

https://www.youtube.com/watch?v=cP5ZeedfXXY

https://www.youtube.com/watch?v=BSGeDw5exos

A Cirkuszhercegnő c operettből:

https://www.youtube.com/watch?v=wOk7rWMF02E

Montmartei ibolya c. operettből

https://www.youtube.com/watch?v=urw-NQfv-Vk

 

 

4214   zenebaratmonika • előzmény4213 2020-01-30 14:34:56

Mely zeneszerzőkről lehet még mozgó felvétel? Gyöngy Pál és Fényes Szabolcs akit láttam még, de idős korukban.

Gyöngy Pál operettszerzőre és dalaira ez a műsor emlékezik:

https://nava.hu/id/428402/

4213   Búbánat • előzmény4212 2020-01-30 14:32:24

Köszönöm. Amúgy ugyanezt a Lehár-topicba korábban bemásoltam a 435. sorszám alatt: 

http://www.aparchive.com/metadata/youtube/af3a3aec79b9486990c97fe521f8f2f4

 

4212   zenebaratmonika 2020-01-30 12:34:41

A magyar operettszerzők közül Ábrahám Pál mellett Lehár Ferncről is készült filmfelvétel, az alábbi linken Lehár zongorázik Richard Tauber-nek, a világhírű tenornak, aki a zeneszerző késői darabjait sikerre vitte:

https://www.youtube.com/watch?v=XlQPOFpaAd4

4211   zenebaratmonika 2020-01-30 09:31:38

A youtube-on Ábahám Pál 4 operettje is megtalálható teljes terjedelmében (zeneileg) :

Hawaii rózsája átdolgozott NSZK tv revü változata (Ittam egy kis pityókát dal kimaradt):

https://www.youtube.com/watch?v=Zy_z1-afxRE&t=75s

Hawaii rózsája teljes egészében a Kölni Philharmonikusoktól

https://www.youtube.com/watch?v=gN9v8MRu0QA

Bál a Savoyban revüoperett szintén a Köln-i Philharmonikusoktól:

https://www.youtube.com/watch?v=TBBuBy2HzWc&t=5074s

1935-ös eredeti Bál a Savoyban revüoperett

https://www.youtube.com/watch?v=WWVpuDji4ZU

Mese a Grand Hotelben c. Ábrahám operett a Komische Oper Berlin felújított koncertelőadása:

https://www.youtube.com/watch?v=iUYMZwRQ-Bc&t=2188s

Viktória operett dalai, a Mörbisch-i Operettfesztiválról (Ausztria, Fertő tó):

https://www.youtube.com/watch?v=pr25uX8GD78&t=201s

Ez pedig az eredeti 1931-es filmváltozata a Viktória operettnek (maga Ábrahám vezényel):

https://www.youtube.com/watch?v=dXe8ab4x_8g

Itt pedig a német tévéfilmváltozata a Viktóriának:

https://www.youtube.com/watch?v=QOgUzyNRW-8

 

4210   Búbánat • előzmény4192 2020-01-28 11:22:03

Január 30-án, csütörtökön búcsúztatják Felföldi Anikót

Fidelio.hu

2020.01.27. 10:30

A temetés szűk családi körben, egy későbbi időpontban lesz.

A Jászai Mari-díjas, érdemes művész, a Budapesti Operettszínház örökös tagja január 7-én, 81 éves korában hunyt el.

Felföldi Anikó hamvainak búcsúztatására 2020. január 30-án 16.00 órakor az Avilai Nagy Szent Teréz Plébániatemplomban (Budapest, Pethő Sándor utca 2., a Nagymező és a Király utca találkozási pontjában) gyászmise keretében kerül sor.

Kérik az emlékezőket, hogy egy szál virággal érkezzenek a misére, a temetésére egy későbbi időpontban szűk családi körben kerül sor.

Felföldi Anikó művésznőt a Budapesti Operettszínház és a Fővárosi Nagycirkusz (Nemzeti Cirkuszművészeti Központ Nonprofit Kft.) saját halottjának tekinti.

4209   Búbánat • előzmény4207 2020-01-28 11:05:01

Ábrahám Pál: Bál a Savoyban - műsorfüzet

Bemutató előadás: 1999. december 17-én, a Csokonai Színházban

4208   smaragd • előzmény4207 2020-01-28 09:05:11

                     


Szolnoki Tibor, Zsadon Andrea, Nemlaha György, Kemény Anna Mária, Mahó Andrea, Bozsó József


HOGY VOLT?!  Ábrahám Pálra emlékezünk 2020. január 26.
a felvétel után a stúdióban. MTVA, Budapest, 2020. január.

Forrás: https://kemenyegon.hu/

 

Ismétlések: DUNA TV, DUNA WORLD

Műsorrészlet: DUNA TV Facebook

https://mediaklikk.hu/video/hogy-volt-abraham-pal/ 3 hónapig még megtekinthető.

4207   Búbánat 2020-01-27 16:19:50

https://mediaklikk.hu/video/hogy-volt-abraham-pal/

Hogy volt?!  - Ábrahám Pál emlékére, halálának 60. évfordulója alkalmából

2020.01.26.

(51 perc)

„Talán nincs még egy olyan kalandos életű, világhírű operettszerzőnk, mint Ábrahám Pál. A gazdasági világválság idején börtönben ült, mint tőzsdés, később mégis ő volt a berlini színházi élet legünnepeltebb szerzője, de Havannában bárzongoristaként is találkozhattak vele rajongói. Az operett műfaját megújítva sikert sikerre halmozott, de sorsa végül tragikus fordulatot vett. Ezt a kivételes szerzői életutat elevenítjük föl a Hogy volt?! műsorbában, olyan slágerek felidézésével, mint a „Toujour l’amour”, a „Tangolita” vagy a „Kicsike vigyázzon” kezdetűek.”

Archív felvétel-bejátszásokban láthatjuk-hallhatjuk:

Nyári Zoltán, Arany Tamás, Bozsó József,   Galambos Erzsi, Németh Sándor , Zentay Anna, Rátonyi Róbert, Darvas Iván, Szóka Júlia, Kovács Zsuzsa, Szolnoki Tibor, Kalmár Magda, Miller Lajos,  Alfonzó, Psota Irén, Bodrogi Gyula, Lehoczky zsuzsa, Alpár Gitta, Bársony Rózsi, Dénes Oszkár, Tiboldi Mária, Berkes János, Zsadon Andrea, Felföldi Anikó , Házy Erzsébet és Ötvös Csaba  („Toujour L’amour” - 47:12 – 48:15),  Ábrahám Pál vezényel.

4206   Búbánat 2020-01-24 16:53:59

Kapcs. az Operett a magyar rádióban - 3307. sorszámhoz

Múltidéző

Magyar Nemzet, 1954-12-07 / 289. szám

Operettkritika

PÁRIZSI VENDÉG  -  A Blaha Lujza Színház bemutatója

A párizsi vendég egy tisztes bécsi házba toppan be és mindent felborít. Cselre cselt sző, megbűvöli a hiszékenyeket, a szépelgőket, mígnem a jókedvű józanok tréfás tőrbe ejtik, csúffá teszik. A történet és hősei Szigligetitől, a feldolgozás Tabi Lászlótól való. Az előadás maga pedig, ahogyan látjuk, s végig mulatjuk, a Fővárosi Operettszínház leányának, a friss Blaha Lujza Színháznak összefogott, együttes munkálkodását és dramaturgiai, rendezői, tervezői, színészi leleményét dicséri.
Érdeme ennek az előadásnak az is, hogy virtuóz módon dolgozik a különböző művészeti stílusokkal; a darab mondanivalójának szolgálatában ügyesen vonultatja fel egymás ellen a rátarti magyar barokkot és a frivol francia rokokót.
Ezt a „konfliktust" érzékelteti már a nyitány is. Az operett zenéjét Vincze Ottó szerezte, s már nyitányában a darab ellentétes erőinek zenei jelképeként menüett és verbunkos témák kergetőznek.
A nyitány után felgördülő függöny annak a bizonyos bécsi háznak fogadószobáját nyitja ki a közönség előtt. A Bercsényi Tibor komponálta színpadkép korhűségével szinte szantál vagy levendula illatot lehel.
De már kezdődik is a játék: Bandi, a német neje jókedvéért Bécsben időző Koltay alispán huszárja, nyugodalmasan takarít. Ez egyébként a nyugodalom utolsó pillanata  a Koltay-házban,  mert betoppan Babett, a Párizsból érkező Tusnelda grófnő komamája, hogy szállást csináljon úrnőjének, s — mint az egy zenés vígjátékban történni szokott — mindjárt lángot is gyújtson a Bandi huszár szívében.

Történetünk egyébként arról szól, hogy ez a Tusnelda grófnő (Mezey Mária), akinek kifizetetlen tartozások, s főleg egyebek dolgában kínos múlt sötétlik a háta mögött, Párizsból Bécsbe szökik. Bécsben való vendégeskedése a tekintélyes Koltay-vagyonnal kapcsolatos; azzal vannak tervei.
A második felvonásban kitör a harc — a bajusz körül. Ez a bajusz a Koltay alispán férfiúi dísze, de egyben akadálya az udvari körök estélyein való megjelenésnek, hiszen ott rizsporos paróka a divat. A bajusz-háború bonyodalmai rendkívül mulatságosak. A bajusz-front egy ideig nyílt és elkeseredett csatában csap össze az etikett-fronttal, de a két egymásra talált fiatal, Bandi és Babett ügyessége végül is leleplezi a nemszeretem párizsi vendég csalafinta terveit.
Az előadás erénye, hogy a humor eszközeivel helyére teszi a csupán bajuszkultuszban megnyilatkozó nemzeti öntudatot, s megbocsátóan bár, de leszedi a keresztvizet a derék, de pipogya Koltayról. Általában a magyarság és nemzetietlenség problémáját minden operettszerűsége mellett igen politikusan kezeli a darab. Különösen ötletes például a komikuspárnak az a duettje, melyben a tiroli származású párizsi komorna magyar népdalt, a Bandi huszár pedig tiroli jódlert énekel, s egymás táncát járják: a huszár ceppedlit, a habossütemény-Babett pedig rezgéset. Minden külön »átpolitizált« szöveg helyett ebben az ének- és táncduettben tökéletesen kifejeződik a nép gyermekeinek egymásra talált barátkozása, amelytől távol áll minden sovinizmus, mégis mélyen hazafias. (Ezt a közönség is érezte, mert az általunk látott előadáson itt tört fel először viharos taps.)
A rendező, Versényi Ida, támogatva a művészetük javát latba vető színészek lelkesedésétől, dicséretes munkát végzett. A darab szereplőinek

jellemrajza határozott körvonalú. Talán csak az egy Erzsi alakját kellett volna mind szöveg, mind rendezés dolgában több élettel telíteni. Vannak az előadásnak sziporkázó negyedórái, mint például az az ellenállhatatlanul mulatságos jelenetsor a szobadísznek szolgáló páncélt magára öltő Babettel. A harmadik felvonás vége felé, amikor kialszanak a színpadi fények és Tusnelda, meg Hugolini gróf egymás felé tapogatódznak, a színpad a XVIII. században annyira divatos sziluett-képeket eleveníti meg; ez az ötlet rendkívül stílusosan tette hatásossá ez operett befejezését.
Mezey Mária nevét legalább háromszor kellene leírni: elhitető erejű, pompás játékáért, ragyogóan megoldott sanzonjaiért, s végül egész alakításáért, annak minden szikrányi ötletéért. Méltó partnere Zentay Anna, aki tud kedvesen pórias és tenyérviszkettetően finomkodó lenni, nagyszerűen énekel és táncol. Petress Zsuzsa kellemes, nemesanyagú hangja szépen kibontakozik énekszámaiban, s játéka — amikor erre alkalom van — megnyerő és őszinte. Vannak még pillanatai, amikor belső színpadi aktivitása, kisugárzása alábbhagy. Bán Klári nemesen egyszerű játéka, muzikalitása és a magasabb regiszterekben különösen szépen szárnyaló hangja gazdagította az előadást. A Bandi huszárt alakító Besztercei Pál véleményünk szerint legjobb fiatal táncos-énekes színészeink sorába lépett. Huszáros is volt, esetlen is, nyíltszívű is, furfangos is — és főként: az operettkomédiázásban is egyéni, friss és emberi. Basilides Zoltán operettszínészi fellépése is igen jól sikerült. Értékes baritonján tisztán, egészségesen szóltak az énekszámok, s különösen a harmadik felvonásban ragyogó karakteralakítást nyújtott. Dénes György a tőle megszokott csiszoltsággal és kultúrával játszotta a kényeskedő intrikust, bár nem elég szatírával. Megnyerő férfit varázsolt színpadra az ifjú gróf szerepében Horváth Pál. Alakítását abban az irányban kellene fejlesztenie, hogy egy kicsit — grófabb legyen, anélkül, hogy elvesztené a szerepnek felvilágosult hazafiúi jellemvonásait.
Külön kell szólni Nagyajtai Teréz alapos tanulmányról tanúskodó ötletes jelmezeiről, elsősorban Mezey Mária kosztümjeiről. Az ötletes, fordulatos táncokat Roboz Ágnes tervezte.
Az előadás zenei szempontból is értékesen szórakoztat. A dalok kitűnő illeszkedéssel, korhű verettel zengő verseit Erdődy János írta. Az együttest biztos kézzel vezeti a vezénylő Váradi László.

Vincze Ottó muzsikájának sok színe, s főleg a ritmikája elevenebben hatna, ha a zenekar nem lenne oly hiányos összetételű. A zongora — bármily muzikálisan áll is helyt mellette Scheller Erzsébet — nem egészen pótolja az ütőhangszereket; hiányzik a zenekarból a trombita és a harsona is.
A Párizsi vendég mint mulatságos, ízléses, stílusos és tehetséges produkció, gazdagította színházaink műsorkincsét.

/Csobádi Péter/

A Rádió még ugyanezen év végén felvette az operett keresztmetszetét (bemutató: 1955), harmincegy évvel később pedig elkészült az új, teljes stúdiófelvétele (1986)

  • A zenés játék első rádiófeldolgozását (részletek) 1955-ben sugározta a Kossuth Rádió.  A stúdiófelvétel előadói voltak: Petress Zsuzsa, Mezei Mária, Zentay Anna, Kishegyi Árpád, km. a Magyar Rádió Szimfonikus Zenekara. Vezényelt Várady László.
  • Vincze Ottó – Szigligeti Ede A bajusz vígjátéka nyomán Tabi László – Erdődy János: Párizsi vendég (1986. szeptember 8., Petőfi Rádió 21.20 – 23.45) Nagy Ferenc karmesterVáradi Hédi, Oszvald Marika, Gregor József, Császár Angéla, Hűvösvölgyi Ildikó, Korcsmáros Péter, Benedek Miklós, Maros Gábor, km. az MRT Szimfonikus Zenekara. Zenei rendező: Fejes Cecília. Rendező: Varga Géza.
4205   zenebaratmonika • előzmény4203 2020-01-21 13:41:35

Mondjuk jó lenne, ha ezekből a gálákból nem csak 1 előadás lenne, hanem legalább 2.

4204   zenebaratmonika • előzmény4203 2020-01-21 13:40:15

Ha így van, akkor májusban Ábrahám Pál gálát rendezhetnek, mert ő is 1960-ban hunyt el.

4203   Edmond Dantes • előzmény4202 2020-01-21 13:30:16

Ha jól látom, 60 éve, hogy elhunyt. Nem annyira kerek és február 2-án, majdnem két hónappal a gála előtt. Legyen "neve a gyereknek" :-)

4202   zenebaratmonika 2020-01-21 11:35:16

Azt tudja valaki, hogy miért lesz a Huszka Gála az Operettszínházban ? A Lehár gála ok, Lehár születésének 150. évfordulója lesz.

4201   Búbánat 2020-01-19 15:20:59

Blaha Lujza Színház - Montmartre-i ibolya

Budapest, 1954. szeptember 16. Németh Marika (k) Violetta szerepében Julius Brammer, Alfred Grünwald szerzők, valamint Kálmán Imre zeneszerző Montmartre-i ibolya című operettjének egyik jelenetében, melyet Szinetár Miklós és Balla Katalin rendezett a Blaha Lujza Színházban.

MTI Fotó: Farkas Tamás

Blaha Lujza Színház, az Operett Színház Kamara Színháza.

Készítette: Farkas Tamás
Tulajdonos: MTVA Sajtó- és Fotóarchívum
Azonosító: MTI-FOTO-781266

4200   Búbánat 2020-01-17 15:31:32

Operettgála Somorján - képekben

/Felvidek.ma/

Immár harmadik alkalommal rendezték meg január 12-én Somorján az Újévi Operett- és Musicalgálát a Szlovákiai Civil Becsületrend Polgári Társulás szervezésében.

A Városi Művelődési Központ megtelt az érdeklődőkkel, akiket Klemen Terézia, a társulás elnöke köszöntött. Elmondta, hogy a gálát Házy Erzsébet és Hect Anna emlékének szentelték.

A fellépők pedig tradicionálisan a Házy Erzsébet Nemzetközi Tehetségkutató Énekverseny nyertesei voltak: Németh-Nagy Johanna, Eva Bodorová, Bede Blanka, Bégány Csenge Anna, Szeleczki Artúr, Veronika Bílová, Szondi Tamás, Pap Viktória, Gyenis Erika.

A fiatal tehetségek színes repertoárral nyerték el a nagyérdemű tetszését.
Az előadókat a Dunakeszi Szimfonikus Zenekar kísérte.

4199   zenebaratmonika • előzmény4198 2020-01-15 22:21:23

Most nem ez a rész ment, ennyit a port.hu-ról. A Hogy volt honlapján ezeket az időpontokat közlik az Ábrahám Pál zeneszerzőről szóló részhez:

Vetítések:

0:55, péntek (január 17.)

DUNA Televízió


23:50, péntek (január 17.)

DUNA Televízió


0:45, vasárnap (január 19.)

DUNA Televízió

https://port.hu/adatlap/sorozat/tv/abraham-pal/hogy-volt-hogy-volt/episode-827170#comments

 

4198   zenebaratmonika 2020-01-15 17:11:38

2020. január 15-én 20.00-tól a Duna word televízión Ábrahám Pál operett- és filmzeneszerző lesz a téma.

Ismétlések

Hely szerint

Január 15. - Szerda

Január 16. - Csütörtök

Január 18. - Szombat

Január 19. - Vasárnap

Január 23. - Csütörtök

Január 25. - Szombat

Január 26-tól pedig az Operett világa lesz a téma

4197   Búbánat 2020-01-13 10:40:24

Múltidéző

Johann Strauss: A cigánybáró

daljáték három felvonásban.

Debreceni Csokonai Színház bemutató előadása: 1998. október 3.

Műsorismertető füzet (16 oldal):

- Bevezető: Gál György Sándor – Somogyi Vilmos: Operettek könyve – Részlet - 

- Cselekményismertető: Balassa Imre – Gál György Sándor: Operák könyve – Részletek -

- Magyar Művelődéstörténet IV. kötet – Részlet -

- Jókai Mór: A cigánybáró – Részlet –

- Képek

- Próbafotók

- Színlap

Jókai Mór regényéből írta I. Schnitzler, fordította és a forrásmunkára figyelve átdolgozta Tarbay Ede, a verseket fordította Fischer Sándor.

Vezényel: Kollár Imre/Bartal László

Közreműködik a Debreceni Filharmonikus Zenekar, a Csokonai Színház Énekkara és Balettkara.

Rendező: Horváth Zoltán

4196   Búbánat • előzmény4195 2020-01-12 10:57:07

Kiss Diána Iluska szerepében itt is, ott is...  - az Operettben is és az Erkelben is...

4195   joska141 2020-01-12 10:34:46

Tegnap 17,00 órakor kezdődött az Erkel Színházban a János vitéz 6 előadásból álló sorozata (a többi 5 előadás egységesen 11,00 órai kezdettel).

Szakemberek számára érdekes összehasonlítás lehet a két (Operettszínház és Erkel Színház) párhuzamos János vitéz produkció. Laikusként a két előadásból – 1. és 3.rész az Erkelből, 2.rész az Operettből - egy komplexebb, jobban szórakoztatóbb darabot sikerült volna létrehozni.

Jó volt látni a teltházas előadáson a sok-sok gyereket, minden korosztályból, elegánsan felöltözve, cseppet sem feszengve. Jó érzés volt, hogy vannak darabok és játszóhelyek, amelyekre és ahova a szülök nyugodtan elvihetik a gyerekeiket. Már ezért is érdemes volt mind a két helyen bemutatni/felújítani a János vitézt.

4194   Búbánat 2020-01-11 14:30:30

50 éve hunyt el Latabár Kálmán

2020. január 11 . papageno.hu

Írta Papp Timea

 

Arcizmaiba volt kódolva az esendő tragikomikum

2020. JANUÁR 11. SZOMBAT 08:26 - mno.hu

Juhász Kristóf

 

4193   Búbánat • előzmény4192 2020-01-10 11:32:54

Felföldi Anikóra emlékezve:

http://www.borsonline.hu/celeb/felfoldi-aniko-halala-elott-nem-akarta-zavarni-az-orvost/190040

„Galambos Erzsi hosszú évtizedek óta szoros barátságot ápolt Felföldi Anikóval, a szabadidejükben is szívesen voltak együtt, alig másfél héttel ezelőtt még együtt is szilvesztereztek.

– Nála ünnepeltünk, kicsattant az energiától, most meg már nem él – küszködött a könnyeivel a 88 éves színésznő.

– Nyáron együtt nyaraltunk a villájában, nagyon örült a Vidnyánszky Attila-féle Csárdáskirálynőnek, amiben Anhilte szerepét játszhatta. Rengeteget mulattunk, ahogy a szilveszteri partikon is, ahol jóízűen falatozta a kocsonyámat. Múlt péntek este beszéltünk egymással, próba után volt és azt mondta, furcsán érzi magát. Mondtam, hogy hívjon orvost, de ő csak annyit felelt: szombaton nem zavarja, de nem érti, mi lehet a baja. Az egészségügyi bajainkra volt egy vicces válaszunk: égési termék, vagyis a korom. Két nappal később rosszul lett, most meg már csak múlt időben beszélünk erről a csodálatos emberről. A színésznőről, aki szerette az életet, a színpad éltette és a MASZK elnöksége, hogy minden kollégájának a sorsát nyomon kövesse és segítse őket – mondta könnyezve a színésznő.”

4192   Búbánat 2020-01-07 21:53:17

A Budapesti Operettszínház mély fájdalommal tudatja, hogy a Jászai Mari-díjas, Érdemes Művész Felföldi Anikó, az Operettszínház Örökös Tagja életének 82. évében elhunyt.

http://operettszinhaz.hu/index.php?inc=cikk&cikkId=218&menuId=24

 

Nekrológ:

https://szinhaz.org/zenes-szinhaz/operett/2020/01/07/elhunyt-felfoldi-aniko/

 

Az Origó oldalán tavaly november 23-án jelent meg Felföldi Anikóval készült interjú – Sztankay Ádám beszélgetett vele:

https://www.origo.hu/kultura/20190928-felfoldi-aniko-interju.html

4191   Búbánat 2020-01-07 10:03:56

https://www.volksoper.at/produktion/konig-karotte-2019.de.html

 2019. november 23-án Bécsben, a Volksoperben volt a bemutatója Jacques Offenbach operettjének: König Karotte.  

Le Roi Carette  (Sárgarépakirály) – opéra bouffe féerie, négy felvonás, 1872. január 15, Párizs, Théâtre de la Gaîté

Hamarosan újra a színpadon látni ezt az Offenbach-ritkaságot, Bécsben:

OFFENBACH  LE ROI CAROTTE

FROM 10 JANUARY TO 14 JANUARY 2020

Volksoper - Wien

König Karotte

Operetta by Jacques Offenbach

In German language with German surtitles

Direction Matthias Davids
Choreography Kati Farkas

Premiere 23. 11. 2019

Prince Fridolin XXIV is just your regular regent: spoilt, pleasure-seeking and extravagant. But the spirit Robin is determined to set Fridolin on the path to virtue for the good of the land Krokodyne. A coup thus brings King Carrot to power.

This “magical comic opera” is set to be the highlighs of Jacques Offenbach’s 200th birthday celebrations!

Vienna Volksoper

Währinger Straße 78
1090 Wien

  • Fri. 10 Jan 2020, 7 p.m.
  • Tue. 14 Jan 2020, 7 p.m

 

https://www.youtube.com/playlist?list=PLPql_KeANbf7QytapFoTOh3sUNTsXbLm0

(Négy kis video)

https://www.youtube.com/watch?v=tM9xNxYAZvo

König Karotte – Satire, Party und Gemüse | Volksoper Wien

Regisseur Matthias Davids und Dirigent Guido Mancusi erzählen, wie eine Karotte klingt, wie Fridolin tickt und warum dieses Stück gut zur Volksoper passt.

https://www.youtube.com/watch?v=N4tt2i5oq4Q

König Karotte – Solistensalat am Sologang | Volksoper Wien

https://www.youtube.com/watch?v=JWvcbmMDHBU

https://www.youtube.com/watch?v=6JEkRSYH2Q0

4190   Búbánat 2020-01-05 14:59:20

https://www.facebook.com/joshuakonyvek/videos/1942917832671129/?__so__=permalink&__rv__=related_videos

https://www.facebook.com/joshuakonyvek/videos/356032428302856/

Hangos könyvajánlás Horváth Pétertől Az Operett és Én című könyvéhez (2018) - Joshua könyvek

 

https://szinhaz.hu/2018/11/19/az_operett_es_en_megjelent_horvath_peter_kotete

 

http://docplayer.hu/2170033-Horvath-peter-az-operett-es-en-szorakoztato-diplomamunka-komolyabban-d-l-a-disszertacio-temavezeto-szinetar-miklos.html#show_full_text

4189   Búbánat 2019-12-25 23:17:04

Honthy Hanna, a primadonna királynői története

SZTANKAY ÁDÁM2019.12.25. 17:07 Origo.hu

"Honthy Hanna nyílt csatában győzte le elődjét, s lett Fedák Sári utódja az ország első számú primadonnájaként. A mélyszegénységből indult, négy elemit végzett kislány vonatkozó képességei mellett akaraterejének köszönhette, hogy tízévesen bekerülhetett az Operaház balettiskolájába. Alig volt tizenöt éves, amikor a balettkarban felfigyelt rá egy negyvenes mecénás, aki némi ellenszolgáltatás fejében kiemelte a szegénysorból és kifizette a színi tanulmányait. A különös kapcsolat nem roppantotta meg a majdani primadonnát, erősödő morális érzékének is része volt abban, hogy hamarosan a saját útját járta. Nem csak operettben, prózában is remekelt. Szakmai felkészültsége, egyedi színészi képességei mellett mindenkinél jobban ismerte a közönség lélektanát. Egy rendezője Thomas Mann hipnotikus Cipolla lovagjához hasonlította."

(Több folytatásban olvasható a cikk a linket megnyitva.)

4188   zenebaratmonika • előzmény4187 2019-12-23 10:57:39

Az Ábrahám Pál operett helyes fordítása inkább ez lenne: 

Jainah - A lány a táncházból

Magyarországon ez a darab nem került még ezidáig bemutatásra, mert abban az évben a Ábrahám Pál Történnek még csodák c. operettje került színpadra.

4187   zenebaratmonika 2019-12-22 21:51:47

A Komische Oper Berlin 2019. december 22-én újította fel koncertelőadás keretében Ábrahám Pál: Dzsaniah, a lányok táncháza c. 1935-ös, akkoriban a Theater Wien-ben nagy sikerrel bemutatott jazz-operettjét. A 2019-es felújításon az egyik bariton szerepet a szombathelyi születésű Foki Dániel alakította. A 2. koncertelőadás 2019. dec. 30-án lesz. Az operett német címe: Dschainah – Das Mädchen aus dem Tanzhaus

 

STAB

MUSIKALISCHE LEITUNG

Hendrik Vestmann

KOSTÜME

Katrin Kath

CHÖRE

David Cavelius

BESETZUNG

PIERRE CLAUDEL

Johannes Dunz

HORTENSE CLIQUOT

Zazie de Paris

YVONNE

Mirka Wagner

BARON BOGUMIL BARCZEWSKY

Dániel Foki

DSCHAINAH LYLO

Hera Hyesang Park

MUSOTTE

Talya Lieberman

CHORSOLISTEN KOMISCHEN OPER BERLIN

ES SPIELT DAS ORCHESTER DER KOMISCHEN OPER BERLIN.

4186   Búbánat • előzmény4175 2019-12-21 14:29:16

Az Operettszínház honlapjáról

Debütált a Diótörő

Hatalmas sikerrel debütált a Budapesti Operettszínházban Csajkovszkij Diótörő című örök klasszikus karácsonyi meséje. Mint ahogy a premiert megelőző sajtótájékoztatón elhangzott: 30 év után láthat ismét balettbemutatót a közönség, amelyben színházunk táncosai mellett a Magyar Táncművészeti Egyetem növendékei is fellépnek.

Kiss-B. Atilla, a Budapesti Operettszínház főigazgatója többek között a következőket mondta el a sajtó képviselőinek: "Amikor a Budapesti Operettszínház főigazgatója lettem, arra kértem Apáti Bence balettigazgatót, segítsen nekem abban, hogy a mi balettművészeink ne csak alkalmazott táncosokként vegyenek részt az egyes produkciókban, hanem legyen a színháznak teljes értékű balettelőadása is. Huszonötéves színpadi tapasztalatom mondatja azt, hogy egy művészt, a számára megfelelő feladatokkal és kihívásokkal lehet igazán motiválni. Igaz ez az Operettszínház nagyszerű és értékes táncművészeinek esetében is. Továbbá az utánpótlásra is gondolnunk kell. A feltörekvő balettművész nemzedéknek nem biztos, hogy a mi intézményünk, vagy az operett műfaja állt a fókuszában. Viszont ha itt gyűjtik be az első, pozitív színházi tapasztalataikat, élményeiket, akkor jövőképként szolgálhatunk számukra. Nem utolsó, de fontos szempont az is, hogy az Operettszínház törzsközönsége egy olyan karácsonyi klasszikushoz, mint a Diótörő, imádott színházában is hozzáférhessen."

4185   Búbánat 2019-12-18 20:41:00

Az Operettszínház honlapjáról:

Operettszilveszter 2019

December 31-én nagyszabású Operettszilveszterre invitáljuk Önöket! A nap folyamán két operett-musical gálaműsort is rendezünk, délután 15 és este 19 órai kezdettel.

Az előadások során nagyszínpadunkon a legparádésabb operett- és musicalslágereket hallhatják majd színházunk sztárjainak tolmácsolásában. Színpadra lép többek között Bordás Barbara, Dolhai Attila, Fischl Mónika, Gubik Petra, Homonnay Zsolt, Kocsis Dénes, Laki Péter, Lévai Enikő, Lukács Anita, Nádasi Veronika, Szendy Szilvi, Vadász Zsolt. Közreműködik továbbá a Budapesti Operettszínház Énekkara, Balettkara és Zenekara.

A gálákra kétféle jegy váltható, VIP és normál. 

A normál jegy ára a délutáni előadásra 1.750 - 2.900 - 4.800 - 6.700 - 7.700 - 8.700 - 11.500 - 13.500 Ft, az estire 3.500 - 5.800 - 8.800 - 11.600 - 13.200 - 15.200 Ft. Tartalmazza az előadás megtekintését a Nagyszínpadon, valamint a szünetben egy pezsgős koccintást.

VIP jegy 60 000 Ft-ért váltható. Ez tartalmazza a páholyos elhelyezést a műsor alatt, a VIP különterem használatát a szünetben, ahol szendvicsek, üdítők, pezsgő, bor, ásványvíz fogyasztására van lehetőség. Továbbá az előadás után ültetett svédasztalos vacsorát a Kálmán Imre Teátrum galériáján, és a Párizsi randevú című című produkció megtekintését 23.00-tól, azt követően pedig zenés-táncos mulatsággal várjuk nézőinket hajnalig.

A Kálmán Imre Teátrumba este külön belépésre is van lehetőség, ahol megtekinthetik a Párizsi randevú című dinner show-t, amelyet megelőzően állófogadást tartunk, ahol hideg és meleg ételeket, üdítőt, ásványvizet, kávét kínálunk. A csak ide szóló jegyek ára 27.900 - 32.400 Ft, a Nagyszínpados előadás látogatására nem jogosít.

Lehetőség van kombinált jegyet is váltani, ebben az esetben mindkét helyszínre jegyet kell vásárolni.

Az asztalok elfoglalása érkezési sorrendben történik.

 

 

4184   Búbánat 2019-12-18 11:11:10

"A legnépszerűbb operett és musical slágerek csendülnek fel január 2-án, a győri Audi Arénában. A dal, virtus, szenvedély című gálán a Budapesti Operettszínház kiemelt művészei lépnek fel, olyan nevek, mint Oszvald Marika, Dolhai Attila vagy épp Peller Károly. A koncerten közreműködik a Győri Filharmonikus Zenekar, Rácz Márton vezényletével. Újévi zene kavalkáddal indul tehát a 2020-as esztendő Győrben, amiből hagyományt teremtenének a szervezők."

4183   Búbánat 2019-12-17 13:46:52

Áthozom ide „Tejberizs” fórumtárs belinkelt  cikkét:

Hollósi Zsolt írása a Mágnás Miska bemutatójáról a Szegedi Nemzeti Színházban

„Cintányéros cudar világ”

2019. 12.16. - tiszatáj

A MÁGNÁS MISKA PELLER KÁROLY TRADICIONÁLIS RENDEZÉSÉBEN A SZEGEDI NEMZETI SZÍNHÁZBAN

„Peller Károly Mágnás Miska-rendezése azoknak készült a Szegedi Nemzeti Színházban, akik a hagyományos operettet szeretik: a lenyűgözően látványos díszletet, az elegáns, korhű ruhákat, a megunhatatlan poénokat és az örökzöld melódiákat. A pótszékes telt házzal megtartott kettős premieren a közönség elégedetten ünnepelte mindkét szereposztást."

4182   Búbánat 2019-12-15 14:49:19

Interjú az Operettvilág Együttes alapító-művészeivel: 

Zsadon Andrea és Szolnoki Tibor mesél bohém nagyszülőkről, református felmenőkről, egymásra találásról, fájdalmakról, ellenszélben elért sikerekről - olvasható online három  részben

/SZTANKAY ÁDÁM2019.12.14. 15:25 Origo.hu/

„Zsadon Andrea és Szolnoki Tibor harminchárom éve alkotnak párt a magánéletben. Huszonhat éve alapított magánszínházuk, az Operettvilág Együttes produkciói színre kerültek már – egyebek között – Ausztráliában, Algériában, Kolumbiában, Japánban, valamint számos európai országban, Finnországtól Németországon át Olaszországig. Ami a hazai pályát illeti: időnként erős ellenszélben haladnak előre. Az Origónak adott interjúban a művészházaspár tagjai felidézik gyermekéveiket, pályára állásuk körülményeit. Beszélnek magánéletük csalódásairól, ahogy az egymásra találás, az együtt töltött idő örömeiről is.”

4181   Búbánat • előzmény4180 2019-12-14 12:19:34

Észrevételed a topic címéből levezetve jogos: a balett nem "operett, mint színpadi műfaj". A topicot a címe ellenére tágabb, gyűjtő fogalomként kezelem: minden, ami az Operettszínházban történik és esemény (ugyanakkor a hazai és külföldi vonatkozású operettről is), hírt adni. Részletes beszámolót a produkciókról írhatunk oda, amelyeknek külön helyük van a topicok között (operett; balett- és tánc; musical).

Másik gondolatom: az Operettszínháznak  van saját balett-és tánckara, most önálló színpadi balett-produkcióval jelentkeznek. Szűkebb-tágabb értelemben nem csak operett mint színpadi műfaj, hanem minden, ami az Operettszínházban történik, az ne maradjon említés nélkül, így ez a most meghirdetett saját balettprodukció sem. Ugyanúgy, ahogy az Operettszínház és más színházak musical-bemutatóiról, előadásairól a Musical-topicban szoktunk írni - de azért említés gyanánt ebben a topicban is olykor hírt adunk róla - ha saját produkcióban kerül(t) színpadra. Legyenek  több helyen - itt is -  megemlítve. A Diótörő-előadásról beszámolni ott a hely a Balett- és Táncművészet topicjában (ahol parallel ugyancsak hírt adtam a balett közelgő operettszínházi bemutatójáról.)

Különben valóban, az "operett mint színpadi műfaj"-t illetően itt elsősorban az operettről esik (essék) szó.  Egyetértek.

A Diótörő most új színfolt az Operettszínház palettáján, ezért is érdemesnek találtam mint új, saját balettprodukcióját ebben a topicban külön kihangsúlyozva megemlíteni. 

Egyébként a darabot nem tervezem megnézni, ezért ha kedvet kapsz hozzá elmenni és megtekinteni, úgy kíváncsian várom majd a beszámolódat a "másik" topicban. 

A János vitéz operettszínházi bemutatójáról itt írt beszámolódat - a premier-szereposztás tükrében -, az előadáson látottakról kifejtett véleményedett érdeklődéssel olvastam én is. 

4180   IVA • előzmény4178 2019-12-14 04:31:43

A topic címéből határozottan azt a gondolat tűnik ki, hogy a megjelölt téma nem az Operettszínház, hanem az operett műfaja.

4179   IVA • előzmény4177 2019-12-14 04:30:11

Táncjáték hatását ugyan nem kelti ez a János vitéz, de feltűnő, hogy a színpadon folyamatos az erős akciózás és ebben a tánc. Mire Tündérországba érünk, már nem vagyunk rá fogékonyak.

4178   Búbánat • előzmény4176 2019-12-13 15:42:50

Mégis, az Operettszínház produkciója!  Amúgy  beraktam az információt a Balett- és Táncművészet topicba, úgyszintén.

4177   Edmond Dantes • előzmény4176 2019-12-13 09:09:28

Ha jól olvasom alapos elemzésedet az új János vitézről, kis túlzással szinte táncjáték lett. Kicsit keverik a műfajokat, profilokat mostanában arrafelé.

4176   IVA • előzmény4175 2019-12-13 05:19:19

Az érkező Diótörőnek és az arról szóló információnak semmi köze sincs az operetthez mint színpadi műfajhoz. Remélem legalábbis.

4175   Búbánat 2019-12-12 10:34:23

Az Operettszínház honlapjáról:

Hamarosan érkezik a Diótörő

A Budapesti Operettszínházban 30 év után láthat ismét balettelőadást a közönség. Először állítjuk színpadra Csajkovszkij Diótörő című örök klasszikus karácsonyi meséjét, amelyben színházunk táncosai mellett a  Magyar Táncművészeti Egyetem növendékei is bemutatkoznak.

Tavasszal kötöttünk stratégiai megállapodást a Magyar Táncművészeti Egyetemmel. - "Az együttműködés idei legnagyobb közös vállalkozása a Diótörő színpadra állítása." - mondta Kiss-B. Atilla, a Budapesti Operettszínház főigazgatója, aki úgy véli, a két intézmény együttműködése fontos, hiszen az Operettszínháznak szüksége van utánpótlásra, a növendékeknek pedig jövőképre.

Apáti Bence, a Budapesti Operettszínház balettigazgatója szívügyének érzi, hogy szülessen olyan előadás, amely a táncművészekről szól. Az pedig, hogy az egyetem növendékei együtt dolgozhatnak azokkal a táncosokkal, akik már régóta a pályán vannak, az utánpótlás nevelésének a legjobb módja. - "A Diótörő életben tudja tartani a balettművészetet, amely vitathatatlanul a táncok királya" - hangsúlyozta a balettigazgató.

Bolvári-Takács Gábor, a Magyar Táncművészeti Egyetem rektora elmondta: "Hallgatóinknak és növendékeinknek óriási élmény, hogy valódi, színházi körülmények között mutatkozhatnak be egy olyan darabban, amely minden család számára ismerős, és amely elmaradhatatlan része az ünnepi készülődésnek". 

„Klára hercegnő szerepében Kozmér Alexandra (Harangozó-díjas balettművész), Ottlik M. Laura (a Budapesti Operettszínház címzetes magántáncosa, Magyar Ezüst Érdemkeresztes művész) és Szelényi Dóra, a Magyar Táncművészeti Egyetem IX-ik évfolyamos, végzős hallgatója mutatkozik be, Diótörő hercegként Gallai Zsolt (a Budapesti Operettszínház címzetes magántáncosa), Sík Milán (a Budapesti Operettszínház címzetes magántáncosa, az Év férfi táncosa 2018) és Somai Valér, a Magyar Táncművészeti Egyetem 2018-ban végzett hallgatója lép színpadra. A két felvonásból álló balettben a kisebbek is lehetőséget kapnak, a gyerek főszereplőket a Magyar Táncművészeti Egyetem Nádasi Ferenc Gimnáziumának növendékei alakítják.

A közösen színpadra állított, 11 előadásból álló Diótörő-előadássorozat december 20-án indul, és az egyetem mintegy félszáz diákja vesz részt benne. A rendező-koreográfus ifj. Harangozó Gyula Kossuth-díjas táncművész, aki a Bécsi Operában korábban sikerrel játszott Diótörő-rendezése alapján új, látványos előadást rendez.”

Közreműködik a Budapesti Operettszínház Balettkara és Zenekara, vezényel Pfeiffer Gyula.

„Az előadást 2 felvonásban játsszuk, játékideje 2x50 perc, megtekintését 6 éves kortól ajánljuk.”

  
Műsorajánló
Mai ajánlat:
Nincs mai ajánlat
A mai nap
született:
1784 • Louis Spohr, hegedűs († 1859)
1908 • Herbert von Karajan, karmester († 1989)