vissza a cimoldalra
2018-02-24
részletes keresés    Café Momus on Facebook rss
Bejelentkezés
Név
Jelszó
Regisztráció
Legfrissebb fórumaink
Nemzeti Hangversenyterem - és más helyszínek (3945)
Mi újság a Magyar Állami Operaházban? (60480)
Kedvenc előadók (2820)
Társművészetek (1232)
Milyen zenét hallgatsz most? (24995)
Haladjunk tovább... (207)
Momus társalgó (6308)
Kedvenc művek (143)
A komolyzene jelene és jövője Magyarországon (2276)
Kedvenc felvételek (148)

Olvasói levelek (11226)
A csapos közbeszól (95)

Házy Erzsébet művészete és pályája (4185)
Simándy József - az örök tenor (517)
Operett, mint színpadi műfaj (3525)
Magyar Televízió opera-, balett- és operett közvetítései - hazai produkciók (1205)
Élő közvetítések (6924)
A magyar zenei élet elfeledett vagy kevéssé ismert művészei (630)
Kemény Egon zeneszerző (Wien, 1905 - Budapest, 1969) (1322)
Franz Schmidt (3063)
Jonas Kaufmann (2170)
Ilosfalvy Róbert (791)
Operett a magyar rádióban (1949-1990) (2611)
Pantheon (2181)
Palcsó Sándor (203)
Évfordulók, jeles napok, születésnapok etc. (640)
Hozzászólások a Momus írásaihoz (6520)
Komlóssy Erzsébet (35)

Fórumok teljes listája
Impresszum

megjelenteti:
Café Momus Egyesület
adószám:
18240531-1-43

apróhirdetés feladása:

Fórum - Operett, mint színpadi műfaj (Búbánat, 2003-08-26 13:49:49)

   
3524   Búbánat • előzmény3523 2018-02-24 11:36:00

Kíváncsian várom ezt a felvételt; sokszor egész más sül ki belőle, mint amit élő előadásban, saját szemével/fülével megtapasztalt...

3523   telramund 2018-02-24 10:50:48

Ez a Sybill a beharangozás alapján eléggé szörnyű!

3522   Búbánat • előzmény2591 2018-02-24 10:39:15

A 2.591. sorszám alatt írtam beszámolót a 2015. év végén az Operettszínházban Szabó Máté rendezésében bemutatott Sybll operettről.

Megtört a jég: a televízió végre felvett egy teljes operettelőadást a teátrum repertoárjából, így ma este az M5 csatornán láthatjuk Jacobi remekének közvetítését - felvételről - a Budapesti Operettszínházból!

2018. február 24., szombat   20:45 - 23:35

Jacobi Viktor: Sybill

A Budapesti Operettszínház előadásának felvétele

(2017)

Illuzioperett két részben, magyar nyelven

Szöveg Bartos Ferenc, Bródy Miksa.

Díszlet Cziegler Balázs.

Koreográfus Bodor Johanna.

Rendező Szabó Máté

"Jacobi Viktor a Zeneakadémián egy évfolyamon tanult nem kisebb nevű szerzőkkel, mint Kálmán Imre, Szirmai Albert, Weiner Leó.

Két tanév elsajátítása után otthagyta az akadémiát és az addig megszerzett tudással belevetette magát az operett komponálás színes világába.

Első darabjai a Király Színházban uralkodó magyaros daljátékízlésnek igyekeztek megfelelni, majd a nemzetközi sikerek reményében művészete a nyugati stílus, a dzsesszes elemektől gazdag angolszász világ felé tekintett.

Az I. világháború kitörésekor a Sybill londoni bemutatójának előkészítésével volt elfoglalva, de mint ellenséges állam polgárát, kiutasították a brit fővárosból. Jacobi nagyoperettje a váratlan és kiszámíthatatlan szerelemről szól, amit a teljes felfordulás és zűrzavar kísér. Mindenki féltékeny mindenkire és mindenki szerelmes valakibe… Szabó Máté rendező és egyenrangú alkotótársa, a koreográfus Bodor Johanna erősen meg- és átmozgatta a Budapesti Operettszínház társulatát, amely hálásan fogadta a szokott praxistól eltérő munkamódszer és színházi gondolkodás megjelenését. Szabó Máté koncepciója szerint a Sybill nem hagyományos, „cukormázas” operett, hús-vér alakok, árnyaltabb, esendő figurák szerepelnek benne. Világuk életszagú, érzéseik valódi érzések, örömeikben, fájdalmaikban magára ismer a néző. A külső csillogást ellensúlyozzák a sorsukra vetülő árnyak, életüket meghatározó keserű döntések. A rendező jól egyensúlyoz tragédia és komédia között, tökéletesen visszhangozva azt a kettősséget, ami a szerelem és maga az élet."

 

Fischl Mónika - Sybill,

Dolhai Attila - Petrov,

Vadász Zsolt – Nagyherceg,

Frankó Tünde – Nagyhercegnő,

Kocsis Dénes – Poire,

Szendy Szilvi – Charlotte,

Oszvald Marika – Olga,

Mészáros Árpád Zsolt - Kormányzó

Közreműködik a Fővárosi Operettszínház Ének- és Zenekara valamint Balettkara.

Vezényel: Bolba Tamás

3521   Búbánat • előzmény3516 2018-02-23 10:40:58

„A PIM – Országos Színháztörténeti Múzeum és Intézet

tisztelettel meghívj Önt

2018. március 1-én, 16 órára a Bajor Gizi Színészmúzeumba.

„AZ ÖRÖK PRIMADONNA”
 

125 éve született Honthy Hanna

 Rá emlékezünk.

Vendégeink:

Nemlaha György író,
Rátonyi Hajni színművész

Házigazda: Gajdó Tamás színháztörténész

Minden érdeklődőt szeretettel várunk!

Belépő: 500 Ft”

3520   Búbánat 2018-02-22 10:57:16

Cairo Opera House - Lehár: The Merry Widow - In Arabic

2018. februar 22.

Cairo Opera Company

Cairo Opera Orchestra

Cairo Opera Ballet Company

Cairo Opera Choir

 

Operetta

The Merry Widow

In Arabic

Franz Lehár

Choir Master: Aldo Magnato

Choreographer: Erminia Kamel

Set & Lighting Design: Amr Abdalla

Conductor: Hisham Gabr

Director: Mahdy El Sayed

Artistic Supervision: Dr.Iman Moustafa

 

Ugyanez arabusul...

3519   smaragd • előzmény3517 2018-02-22 06:03:31

Előzmény 3515, 3505 is részben

Erdélyi Mihályról Gál György Sándor-Somogyi Vilmos: Operettek könyve-'ben is olvashatunk.

„Erdélyi színiigazgató elgondolása az volt, hogy a közönség derűs szerepekben lássa-hallja a legjobb pesti művészeket. S mindezt filléres helyárakkal. Ezt az elgondolását meg is tudta valósítani. Művei nem irodalmi színvonalúak, de ebben az időben a többi librettistának sincsen sok dicsekedni valója.

Erdélyi Mihály olcsó színházat adott, nagyszerű művészeket léptetett fel. És dallamai bizonyos években „városi népdallá” váltak.”

„A húszas években a Budai Színkörben előadott operettjei: Mintha álom volna, Mit susog a fehér akác, Lehullott a rezgő nyárfa. Kedvelt módszere, magyar nótából, népies műdalból vett részletet ragad ki és azt teszi meg címnek.

(A Budai Színkör 1936. június 16-án tartotta utolsó előadását. Buday Dénes Csárdás című operettjét játszották búcsúzóul.)”

A „Csárdás”, kiemelem: Nem tudok hinni magának... tangó betétdala is Kemény Egon hangszerelésével lett híres és népszerű.

Kottakiadványok sokasága őrizte meg Kemény Egon hangszerelői tudását, tehetségét, zenei leleményét, hangszerismeretét, amelyet 1926-tól (nincs kizárva teljesen az sem, hogy már bécsi zenei tanulmányi ideje alatt is), több mint húsz esztendőn keresztül zeneszerző pályatársai dallamai kibontakoztatására, személyes sikerük elősegítésére is szerényen rendelkezésükre bocsátott – saját zeneművei sikerei mellett, amelyek a maguk idejében nemegyszer meglepő majd gyakran mások által is követett zenei újdonságokat tartalmaztak.

3518   Búbánat • előzmény3516 2018-02-21 22:15:03

Lehár: Friderika c. operettje (1930)

Békássy István és Honthy Hanna

Lehár Ferenc 1930 áprilisában ünnepelte 60. születésnapját, akit Budapesten is felköszöntöttek. Az ünnepségsorozatnak része volt október 31-én a Friderika bemutatója a Király Színházban.  

Gál Róbert írja „Óh, lányka, óh lánykám…” - Lehár, az  operett fejedelme című könyvében – melyből idézek sorokat:

„A darab próbái a forró augusztus után kitűnő hangulatban, a nyár végén kezdődtek. A színház csőd közeli helyzete egyelőre lekerült a napirendről. A bankok hiteleztek.

Lázár Ödön igazgató vette a fáradságot – ritka dolog -, és a lakásán kereste fel a Király Színház első számú díváját, Honthy Hannát.

- Mi szél hozta hozzám, direktor úr? kérdezte várakozóan Honthy? Baj van a színházban, vagy tisztelgő látogatás talán? kérdezte várakozóan.

- Nem, nem, Hanna, tudja, nagy tisztelője vagyok Önnek. Évtizedek óta csodálom, ámulom és bámulom az Ön rendkívüli tehetségét. Gyönyörködteti, andalítja és elbűvöli az emberiségnek azt a részét, amelyet egyszerűen közönségnek nevezünk. Mint az operett koronázatlan királynője, őrzi a műfaj hagyományait, az operettvilág törvényeit, szabályait, és senkitől sem engedi megszegni.

- Ne udvaroljon, Lázó!

- Hanna, Lehárbemutató lesz a Király Színházban. Ha elfogadja ajánlatomat, a női főszerep az Öné.

- Miről van szó?

- Nem szokványos operettszerep. Ha meglátja a zongorakivonatot, egyetért majd velem. Két szóval: opéra comique.

- Lázó, csak  nem azt kívánja tőlem, hogy operát énekeljek?

- Hanna, drága, én semmit sem kívánok, csak azt, hogy vállalja el Lehár Friderikájának címszerepét. Lehár ragaszkodik hozzá, hogy maga legyen Friderika.

[…] A Friderika premierje péntekre esik… kinn zuhog az eső, hideg köd gomolyog a főváros fölött. … Bent a Király Színházban meleg van, egyre forróbb a hangulat. Budapest társadalmi és művészi életének színe-java ott tolong az előcsarnokban. Horthy Miklós kormányzó Klebelsberg Kunó kultuszminiszterrel és Ripka Ferenc főpolgármesterrel beszélget. Odébb Kálmán Imre, Rátkai Márton és Beöthy László társalog.

Lehár kicsit feszeng, kipirulva hallgatja a jubileumi ünnepség háziasszonyát, operettjeinek kedvenc primadonnáját, Lábass Jucit – ki felidézi neki a régi időkből az 1918-as Pacsirta-premiert, melyben játszott és Lehár dirigált és lám, tizenkét év elteltével ismét az ő kezében van a karmesteri pálca… De még az előadás elkezdése előtt sorba mutatja be neki azokat a jóbarátokat, akik üdvözölni kívánják, és az ünnepi szónokokat  jelenti be: Lehár szülővárosának, Komáromnak főpolgármestere, Alapy László; a Király Színház igazgatója, Lázár Ödön;

Harsányi Zsolt szavait viharos tetszésnyilvánítás kíséri:

„Kormányzó urunktól már megkaptad a polgári érdemrend másodosztályú keresztjét. De hordasz te egy másik keresztet is – a sorsodat, hogy magyar vagy. Bízzunk benne, hogy az utóbbi kereszt nemsoká lesz súlyos teher. Ellenkezőleg, dicsőség és büszke öröm.”

[…] Az ünnepség és a Friderika premierje után a színház színpadán svédasztal várja a vendégeket. Lehár alig tud kiszabadulni a barátok gyűrűjéből.  Honthyhoz igyekszik.

Hanna Beöthy családi páholyában, a bal négyesben Kálmán Imrével beszélget.[…] Lehár megáll Hanna előtt. Zsebkendőjével titkolni igyekszik, hogy szeme csupa könny. Hanna kezére hajol, megcsókolja.

- Friderikámmal Berlinben, Münchenben, Lipcsében, Bécsben és Prágában jártunk, csodálatos előadásokban volt részem. De ilyen Friderikám, mint maga, Hanna, sosem volt, és sosem lesz többé. Imre ismeri azt az érzést, azt a hangulatot, amikor nem hallom saját melódiáimat. A zenekart sem. Csak azt érzem, hogy valaki kilép a múltból, és visz magával olyan világba, amelyről eddig csak álmodnunk adatott. Most a maga jóvoltából nemcsak álmodunk róla, hanem át is éljük…

3517   smaragd • előzmény3513 2018-02-21 16:47:42

 

HONTHY HANNA 125. születésnapja alkalmából, emlékére:

Erdélyi Mihály: "Legyen úgy, mint régen volt"

 Erzsébetvárosi Színház

Honthy Hanna és Jávor Pál

 

Rózsavölgyi és Társa Zeneműkiadók Kiadása, 1938

"LEGYEN ÚGY, MINT RÉGEN VOLT"

Operett 3 felvonásban

Szövegét írta és zenéjét szerzette:

ERDÉLYI MIHÁLY

 

KEMÉNY EGON hangszerelése (minden egyes kottalapon feltüntetve):

1. Kék nefelejts.. English waltz

Honthy Hanna és Jávor Pál / YT

2. Nincs énnékem fogatom...Foxtrot

1st Saxophon Eb Alto, Piano, 1st&2nd Violin, 2nd Saxophon Bb Tenor, 3nd Saxophon Eb Alto, 1st Trompet in Bb, 3nd Violin, Guitare, Bass, Trombone, 1st&2nd Trompet in Bb, Drums

Kemény Egon jazz-hangszerelése gramofonfelvételen: Sebő Miklós énekel / YT

3. Van neki...Foxtrot

("Van neki, van neki, ha mondom, van neki...")

4. Búskomor a liba...Foxtrot

5. Jóska, levelet hozott a pósta...Foxtrot

6. Toponári Mári...Foxtrot

 

Rádióközvetítés! Archív ritkaság: Hallo, Rádió Budapest I. / YT  "Legyen úgy mint régen volt "

 

...Este tizenegy volt, amikor Honthy lakásán Erdélyi ismét elkezdte olvasni az operett címét...

Írtam neked egy csudaszép dalt, azt, hogy legyen úgy, mint régen volt, ...képzeld ennek milyen sikere lesz, most, amikor már mindenki torkig van azzal, ami van! Mit szólsz hozzá?

Honthy elnyomott egy ásítást, de Erdélyit ez sem zavarta, még eldalolt csak úgy zene nélkül öt-hat dalt a készülő darabból - állítólag csak egy ujjal tudott zongorázni -, megivott közben hat hosszúlépést és megnyugodva távozott.

A nyugalomra meg is volt minden oka, hiszen hallatlanul értette, mi kell a közönségnek. Mindenki tudta a szakmában, hogy a mese vázát és a dallamokat ő találta ki, de aztán nem sajnálta a fáradságot és a pénzt sem, hogy igénybe vegye ismert és kevésbé ismert librettisták és muzsikusok segítségét, akik névtelenül „összehozták” a produkciót a nagynevű szereplőgárdának, melyhez minden nyári operettjénél ragaszkodott. A legyen úgy mint régen volt júniusi premierjén Honthy és Jávor mellett ott játszott, énekelt és táncolt az Erzsébetvárosi Színház színpadán Fenyvessy Éva, Kiss Manyi, Somogyi Nusi, Rátkai Márton és Sziklai József is. A legnagyobb sikere a zeneszámok közül a Somogyi Nusi-Rátkai Márton kettősnek volt, amikor azt dalolták, hogy „Jóska, levelet hozott a pósta...” de sokszor visszatapsolták Kiss Manyit és Jávort is, amikor táncra perdültek arra a nótára, hogy „Esőben, hóban, télen, nyáron...legszebb lány a Mári Toponáron”

Rátonyi Róbert: Operett

 

3516   Búbánat 2018-02-21 10:34:02

Ma 125 éve született Honthy Hanna!

Honthy Hanna (eredetileg Hügel Hajnalka - Budapest, 1893. február 21. - Budapest, 1978. december 30.) - Kossuth-díjas színművésznő,  operettprimadonna, érdemes és kiváló művész.

Emlékét idézem az alábbi cikk ide bemásolásával:

Megkésett születésnapi beszélgetés HONTHY HANNÁVAL,  aki színész-díjat alapit  és életrajzát írja

Film Színház Muzsika, 1962. március 16. / 11. szám

Honthy Hannáról olykor úgy beszélünk, mint afféle fogalomról. Valaki egyszer elmésen azt mondta róla, hogy valóságos „nemzeti intézmény”, olykor még idegenforgalmi attrakció is. Miért? Alighanem azért, mert igazán csak egy van belőle, a maga nemében egyszeri tüneménye az operettszínpadnak, ezt elismeri az is, aki nem kedveli a műfajt. S aztán, ahogy telnek-múlnak az évek, lassan-lassan valamiféle csodabogárrá is válik, hiszen nem mindennapos jelenség az a sokat emlegetett örökifjúsága,  tágra nyílt égszínkék szeme, ránctalan arca, aranyszőke haja és egész tejszínhabos lénye. A hangja is olyan, most, amikor beszélgetek vele, mint egy üde fiatal leányé, pedig éppen csak kilábolt a divatos influenzából. Legutoljára 38.6-tal játszotta végig a Csárdáskirálynőt, ami valóban hősies erőfeszítés lehetett.
De nemcsak beteglátogatóba mentem hozzá, hanem azért is, mert valahol azt olvastam: kerekszámú születése napját ünnepelte, s mivel tudom, hogy sohasem titkolja éveinek számát, sőt kérkedik vele, ez a kérdés is izgatott.


Ki kell ábrándítanom — mondja, és máris csilingel a nevetése — egy év még hiányzik a kerek számból, habár a születésnapom óta már taposom. Az egyik lexikon tévesen azt írta, hogy 1892-ben születtem, holott csak 1893- ban. Szóra sem érdemes az az egy év, dehát mégiscsak ez az igazság ...
 

Csak úgy dobálódzik az évszámokkal!
Sok mindenre voltam hiú életemben — mondja elbűvölő mosollyal — de életkoromra sohasem. Például igen sokáig nem viseltem nappal szemüveget, még akkor sem, ha kevéssé jól láttam ...


Ami a hiúságot Illeti, azt hiszem, most meg éppen hiúságból beszél az évszámokról. Most arra hiú, hogy sokéves korában is megmaradt a régi Honthy Hannának. Dehát mitől maradt ilyennek, mint amilyen? Meséli, hogy az utóbbi években hatszázszor játszotta el a Csárdáskirálynőt. Ebbe nem számítja bele régi fellépéseit, mert valamikor Sylviát is alakította a Kálmán-operettben. Csak azt nem értem, hogyhogy nem unja ennyiszer eljátszani ezt a káprázatos parádét! Ez a kérdés akkor is felmerül, hogyha a művel kapcsolatos vélemények és ízlések különfélék ...


Semmit sem unok, amíg a nézőtéren nem unják, amit csinálok — feleli.— Mindig más-más közönségnek játszom. S valahányszor kimegyek a színpadra, elönt a boldogság, amikor az emberek tapssal fogadnak. Én körülnézek, és azt mondom magamban, „szervusztok édeseim!” S máris megkezdődik a teniszezés a közönség és köztem. Engem rendkívül lelkesít, ha érzem, hogy játékom hat a közönségre. Ettől valósággal elérzékenyülök... Az én legnagyobb színpadi élményem: az összjáték a közönséggel...

Minden művésznek mást és mást jelent a színpad. Mindenki mást és mást vár és kap tőle. Honthy Hanna magányosan él itt, fent a Deres utcában, kulturált ízléssel megteremtett gyönyörű otthonában, s a szeretetet, a gyöngédséget, ami nélkül senki sem érzi jól magát az életben, ő a közönségtől kapja meg ...


Mióta színész?
Ötven év óta - mondja. S amikor elcsodálkozom ezen, rögtön meg is magyarázza: — Tudom, tudom, már évekkel ezelőtt ünnepeltük ezt a jubileumot, de akkor beleszámították az én balettéveimet is, mert én már 12 éves koromban táncoltam a Babatündérben.  Most azonban csak az operettszínpad éveit sorolgatom. Szívesen gondolok vissza a hosszú évtizedekre, és nem szégyellem, hogy soha semmit sem kaptam ingyen. Én mindenért mindig megküzdöttem…

Így, kívülről pedig úgy látszik, mintha egész pályáján játszi könnyedséggel szerezte volna meg a sorozatos diadalokat. De mit nevez ő küzdelemnek? Egy olyan példát mond el, amely ma valósággal kortörténetnek hat az operettek egykori kulisszavilágából.

— A Király Színház vezetősége annak idején kiosztotta rám a Mézeskalács Örzse szerepét. Petráss Sárit pedig meghívták a királykisasszony eljátszására. Ő azonban rögtön kijelentette, hogy csakis Örzsét hajlandó alakítani, mert olyan szerepet nem vállal, amelyben a férfi nem marad az övé. Kétségbe voltam esve a szerepcsere miatt, de aztán mégis sikerem volt...

— Másképpen játszik-e ma, mint régen?

— Én mindig arra törekedtem, hogy emberi legyek a színpadon... Akik nem szeretik az operettet, többnyire azzal érvelnek, hogy ebben a műfajban a szereplők minden ok nélkül váratlanul táncra perdülnek és énekelnek... Nos, hát éppen ez az: erre vigyáztam mindig, hogy a tánc és az ének természetes következménye legyen az előzményeknek. Nemegyszer mondták nekem: hogyan lehetséges, hogy 37-es lábad van, amikor a színpadon 35-ösnek se látszik? Ez igaz is, mert én a színpadon nem Honthy Hanna vagyok, hanem az, akit játszom...

Ezzel ugyan nem értek egyet, mert az ő egyénisége, az ő kialakult játékstílusa minden maszkon és kosztümön keresztülsüt. Éppen ez az, hogy mindig Honthy Hanna...
Nemsokára ismét Játszik a Fővárosi Operettszinházhan, az influenza nehezebbik felén már túljutott. Mit csinált itthon egész nap?

— Vagy ötezer könyvem van, így hát sosem unatkozom. Azonkívül megkezdtem az önéletrajzom írását...
— Önéletrajzot ír? Hogyan?
— Egyelőre magnetofonba mondom be, ami éppen eszembe jut, a kezdettől máig. A pályámat és a magánéletemet akarom megírni ... Azt hiszem, érdekli majd a fiatalokat is az én sokféle színészi tapasztalatom. Az az elképzelésem, hogy könyvem jövedelméből díjat alapítok fiatal színészeknek ...

—Mi volt a legfontosabb tapasztalata?
— Tálán az, hogy az operettszínész is neveli a maga módján a közönséget. Mondjuk jó ízlésre. Én mindig óvakodtam attól, hogy valaha is frivol, ízléstelen, vagy éppen közönséges legyek a színpadon. Pedig sokan hajlamosak erre a nagyobb és olcsóbb siker érdekében. Valamikor a Fifi című francia vaudeville-ben játszottam. Másnap az egyik kritikus azt írta rólam, hogy még a Sacre Coeur növendékei is megnézhetnek, még ők is tanulhatnak tőlem illemet és jó modort... Pedig csak egy kis kokottot alakítottam ...

— Nem bánta meg. hogy az operett műfaját választotta élete hivatásául?

— Amióta a világ világ, minden operettszínész azt nyilatkozza, hogy a lelke mélyén Shakespeare-t és Szophoklészt szeretné játszani ... Nem, nem, ezt ne várja tőlem ... Még akkor sem, ha régi, jól sikerült prózai szerepléseimre utal... Én ma is változatlanul szeretem az operettet.

Az operett is őt...

Gách Marianne

3515   smaragd • előzmény3505 2018-02-21 05:19:15

 

Szántó Mihály (3505 számú bejegyzéshez)  nevét eddig nem ismertem, így fellapoztam Rátonyi Róbert operett-könyvét, ahol ez áll (1930):

"Május 24-én mutatta be a Színkör a Mit susog a fehér akác sikeres szerzőpárosának Szántó Mihálynak és Erdélyi Mihálynak új operettjét, a Lehullott  a rezgő nyárfát, amely összesen 14 előadást ért meg.

Sebestyén elkeseredve mondta: "Úgy látszik, ezekkel a magyarnótás című operettekkel nincs szerencsém!"

"sikeres szerzőpárosának Szántó Mihálynak és Erdélyi Mihálynak új operettjét"
....arról sem tudtam eddig, hogy Erdélyi Mihálynak zenei szerzőpárja volt....
3514   Búbánat • előzmény3512 2018-02-20 19:47:50

Offenbach: Kékszakáll - Próba közben - video

Revizor -a kritikai portál - megosztotta a Facebookon az Operettszínháztól kapott riportot a próbafolyamatról.

február 3., 12:00

"A próbaidőszak közepén megnéztük, mi történik..."

Székely Kriszta rendező megosztja  gondolatait Offenbach művének színpadra állításáról.

3513   smaragd 2018-02-20 17:45:21

 

"Magyarújság

Színház- Kultúra

Kassai zenészek nagy sikerei külföldön

...Kemény Egon zeneszerző fényes karrierje....

...

Budapesten hetekig szaladt Harmath Imre "Szomorú csütörtök - víg vasárnap" című hangosfilm-szkeccse, melynek pompás kísérőzenéjét és a filmoperett összes divatos slágereit a Kassáról elkerült Kemény Egon írta.

Kemény Egon ma a legjobb budapesti tánc- és dalszerzők között foglal helyet.

A "Szomorú csütörtök - víg vasárnap" legjobb slágerszáma a "Légy életem és halálom" három nyelven készült el gramofónlemezre. Híres dala a "Ritka madár a szerelem", amelynek szövegét szintén Harmath Imre írta. Kemény Egon hangszerelte a "Csavargólány" című operettet , amelynek most lesz a kassai bemutatója.

A "Kontusovka" című újdonságnak, melyet most az őszi szezonban fog bemutatni Kassán Iván Sándor társulata, "Úgy fáj... "című dalbetétjét szintén Kemény Egon írta.

Rózsavölgyi és Társánál jelent meg a "Ne felejts el engem..." című slágere. Nagy sikere volt a "Mondd miért születtél..." című Kemény Egon tangónak.

....

1936"

A fenti tudósítás Kemény Egon saját kompozíció mellett megemlíti a "Csavargólányt".

Minden bizonnyal szoros zenei kapcsolat fűzte egymáshoz a két zeneszerzőt, ugyanis Erdélyi Mihály két másik operettjének - "Sárgapitykés közlegény" (1937), "Legyen úgy, mint régen volt" (1938) -  jazzhangszerelésére is felkérte. Talán még majd további közös zenei sikereikhez...is találunk adatokat vagy kottákat.

KEMÉNY EGON hangszerelése, minden egyes kottalapon feltüntetve:

Rózsavölgyi és Társa Zeneműkiadók Kiadása, 1936

 "Csavargólány..."

Vidám operett 3 felvonásban 9 képben

Írta és zenéjét szerezte: Erdélyi Mihály

1. Én nem kívánom azt, hogy engem szeress...Tangodal

2. Sárgarézből van a pipakupakom...Induló fox

1st&2nd Violin, 2ns Violin, Piano, Trombone, 1st Saxophon EbAlto, 2nd Saxophon Bb Tenor, 1st&2nd Trumpet in Bb, Drums, Bass

Kalmár Pál énekel/YT

3. Göncölszekér az égen...Fox-trott

 

3512   Búbánat • előzmény3511 2018-02-20 14:54:10

Kékszakáll - Nyílt próba - video-interjúk - Operettszínház

 

A Kékszakáll nyílt próbáján jártunk

Operettszinhaz.hu, 2018-02-14

Tíz nappal a február 23-i bemutató előtt nyílt próbát tartottunk nagyszínpadunkon, ahol Székely Kriszta rendező irányításával javában zajlanak a Kékszakáll munkálatai.

A Magyarországon több mint 30 éve nem játszott művet színházunkban első alkalommal tűzzük műsorra. A próbát követő sajtótájékoztatón az előadás rendezője, Székely Kriszta arról beszélt, régi álma vált valóra azzal, hogy megrendezheti élete első operettjét. Mert bár prózai rendezőként is számos kihívásnak kell megfelelnie, "ez a műfaj, azon belül is Offenbach és a hatalmas kórusképei egy egészen más dologra tanítanak. Ugyanakkor az is igaz, hogy nagyon biztonságos környezetben érzem magam, mert olyan művészekkel dolgozom, akik rengeteget tudnak az operettről. Ezért azt gondolom, jóféle kölcsönhatásban keveredik munkánkban a régi az újjal. Örömmel veszem az ő tapasztalataikból adódó segítséget és úgy érzem, ők is nyitottan állnak hozzá ahhoz, amit én tudok hozzáadni ehhez a dologhoz".

Kulcsár Noémi koreográfus, a Táncművészeti Egyetem Moderntánc Tanszékének vezetője is első ízben dolgozik operettel. Úgy véli,  e műfajok találkozása jelen esetben nem idegen egymástól, mert az volt a koncepciójuk, hogy ötvözzék az újszerű táncokat és mozgásokat az operett klasszikus hagyományaival, és egy-egy ponton akár kísérletezzenek is.

Dinyés Dániel zenei vezető és első karmester azt hangsúlyozta, hogy Offenbach mindig kihívást jelent az alkotók számára Magyarországon, mert a zeneszerző életműve nem igazán tudott megragadni az itthoni előadói hagyományban. "Dacára annak, hogy ő volt, aki életre hívta az operettet, és ő használta először magát az operett szót is, a műfaj később túlnőtt rajta. Lehár Ferenc és Kálmán Imre is magáévá tette ezt a kifejezést, és nekünk, magyaroknak, ők jelentik az operettet. Offenbach sokkal gyorsabb, sokkal kuplésabb, sanzonosabb, mint hazai követői és az egésznek van egy iramló, rohanó természete mind zeneileg, mind színpadilag. Miközben egy rendkívül szellemes zenéről és hihetetlenül szórakoztatóan megfogalmazott gondolatokról beszélünk."

Az előadás címszerepében az Operettszínház két sztár bonvivánja, Boncsér Gergely és Vadász Zsolt látható, akik örülnek, hogy a klasszikus hős szerepből kibújva ezúttal kegyetlenebb énüket is megmutatják.

Boulotte karakterét Bordás Barbara és a vendégművész Lusine Sahakyan ölti magára, akik azért is kedvelik különösen a takarító lány figuráját, mert eltérve a klasszikus primadonnai ívtől, erős benne a komikai és szubrett vonulat, miközben hangterjedelmét és zeneiségét tekintve mégis operai feladatot jelent.

Popolaniként Peller Károly és a fiatal vendég baritonista, Erdős Attila brillírozik majd.

Bobèche szenátorként a vendégként érkező Szacsvay László, a Katona József Színház művésze és az egykori  rockszínházas, ma már az Operettszínház oszlopos tagja, Csuha Lajos mutatkozik be, akinek egyébként ez első operett szerepe.

A szenátor kevéssé hűséges feleségét Clémentine-t, a társulat két dívája, Kállay Bori és Kalocsai Zsuzsa tölti meg élettel és derűvel.

Oscar, a szenátor jobb keze Langer Soma, valamint az operában és operettekben egyaránt otthonosan mozgó, a Kreatív kapcsolatokban már a Kálmán Imre Teátrumban is fellépett Kendi Ludovik lesz.

Saphir, a pizzafutár (vagy álruhás herceg?) szerepében Dolhai Attila és Veréb Tamás mutathatja meg humoros oldalát, táncos-komikusi vénáját.

A bájos Fleurette bőrébe a Notre Dame-i toronyőrben debütált Bojtos Luca és a szubrett szerepekben már többszörösen bizonyított Kardffy Aisha bújik.

További szereplők: Horváth Dániel, Imre Roland, Szörényi Andrea, Rikker Mária, Halasi Bianka, Zábrádi Annamária, Kékszakáll első feleségeként pedig Lévai Enikő lép színpadra.

Az előadás szövegét Szabó-Székely ÁrminLőrinczy Attila és Székely Krisztajegyzi, a dalszövegeket Máthé Zsolt írta.

A második karmester Silló István, a karigazgató Szabó Mónika, a jelmeztervező Pattantyús Dóra, míg a díszlettervező Balázs Juli.

 

3511   Búbánat 2018-02-20 14:35:04

Máthé Zsolt: Ez volt életem legnagyobb szövegírói munkája

Fidelio, 2018.02.17. 14:34 – Spilák Klára

Máthé Zsolt jegyzi a Budapesti Operettszínház új bemutatójának, Offenbach Kékszakáll című nagyoperettjének dalszövegeit. Az Örkény István Színház színművésze írt már rap, opera, kuplé, sláger és színházi dalszövegeket, készített saját dalestet, de ez az első alkalom, hogy nagyoperetthez kérték fel. A február 23-i premier kapcsán a feladat nehézségeiről és örömeiről, az operett korszerűségéről és a nőközpontú történetekről beszélgettünk.

"[Székely] Kriszta és az alkotótársak, Szabó-Székely Ármin és Lőrinczy Attila eleinte nem akartak semmilyen komolyabb változtatást az eredeti történeten és jeleneteken, ezért én is úgy indultam neki, hogy azt fogom meg-, illetve átírni, ami van. Az 1981-es Erkel színházi előadás példányát olvasgattam és hallgattam eredetiben a dalokat. Közben gondolkoztam, mi az, amit én akarok közölni a szövegek által. Eleinte nem volt egyszerű. Eleve úgy állapodtam meg Krisztával, hogy néhány számot kiválasztunk, arra megírom az általam elképzelt verziót és aztán egyeztetünk, jó-e ez az irány vagy merre induljak tovább. Tulajdonképpen ez volt az együttgondolkodás menete. Miután az én verzióim többé-kevésbé elsőre tetszettek Krisztának, a továbbiakban ebben a hangvételben és szóhasználattal, stílussal dolgoztam. Később aztán volt egy kis koncepcióváltás, amikor úgy döntöttek, megváltoztatják a történet idejét és közegét.

Elhagyták ezt a pásztoridillel induló, királyos-lovagos sztorit és a 20. századba, az '50-es évek Amerikájára hajazó közegbe helyezték a cselekményt.

Ezért visszamenőleg néhány helyen változtatnom kellett a szövegen. Dinyés Danival, a zenei vezetővel sokat konzultáltam, mindig szólt, ha valami prozódiailag nem stimmelt és felhívta a figyelmemet, ha a zene, a kíséret más hangulatot sugallt, mint az én ahhoz írt soraim."

3510   Búbánat • előzmény3488 2018-02-20 14:27:10

Ki volt az igazi Kékszakállú? - I. rész

Fidelio. hu -   Csabai Máté

2018.02.20. 13:26

"A kamrájában hét halott feleség, a nyolcadik túlságosan kíváncsi. Alakját Bartók és Offenbach is feldolgozta, az utóbbit tűzi műsorra az Operettszínház. Utánajárunk, honnan ered Kékszakáll mondai alakja."

"Cikkünk második részében sorra vesszük a leghíresebb Kékszakállú-feldolgozásokat, különös tekintettel Bartók és Offenbach műveire."

3509   zenebaratmonika 2018-02-20 14:25:08

Alfred Grünwald igazi librettószöveggyáros volt Németországban, Ausztriában, - 1933-tól ugye már csak utóbbiban - számos ismert darabhoz írt szövegkönyvet, melyek közül többet hazánkban is játszanak vagy játszottak, ezért érdemesnek tartom linkelni operettlibrettói listáját:

A magyar szerzők közül Kálmán Imrének 5, Ábrahám Pálnak 6, Lehár Ferencnek 2 librettót készített.

Werke (Auswahl)

  • Elektra, Operette, (mit Julius Brammer), Musik: Bela Lasky, 1905
  • Die lustigen Weiber von Wien, Operette, Musik: Robert Stolz, 1908
  • Die Dame in Rot, Operette, (mit Julius Brammer), Musik: Robert Winterberg, 1911
  • Hoheit tanzt Walzer, Operette, (mit Julius Brammer), Musik: Leo Ascher, 1912
  • Der lachende Ehemann, Operette, (mit Julius Brammer), Musik: Edmund Eysler, 1913
  • Die ideale Gattin, Operette, (mit Julius Brammer), Musik: Franz Lehár, 1913
  • Die schöne Schwedin, Operette, (mit Julius Brammer), Musik: Robert Winterberg, 1915
  • Die Kaiserin, Operette, (mit Julius Brammer), Musik: Leo Fall, 1916
  • Die Rose von Stambul, Operette, (mit Julius Brammer), Musik: Leo Fall, 1916
  • Bruder Leichtsinn, Operette, (mit Julius Brammer), Musik: Leo Ascher, 1917
  • Das Sperrsechserl, Operette, (mit Julius Brammer), Musik: Robert Stolz, 1920
  • Der letzte Walzer, Operette, (mit Julius Brammer), Musik: Oscar Straus, 1920
  • Die Bajadere, Operette, (mit Julius Brammer), Musik: Emmerich Kálmán, 1921
  • Die Tangokönigin, Operette, (mit Julius Brammer), Musik: Franz Lehár, 1921
  • Die Perlen der Cleopatra, Operette, (mit Julius Brammer), Musik: Oscar Straus, 1923
  • Mädi, Operette, (mit Leo Stein), Musik: Robert Stolz, 1923
  • Gräfin Mariza, Operette, (mit Julius Brammer), Musik: Emmerich Kálmán, 1924
  • Die Zirkusprinzessin, Operette, (mit Julius Brammer), Musik: Emmerich Kálmán, 1926
  • Die gold’ne Meisterin, Operette, (mit Julius Brammer), Musik: Edmund Eysler, 1927
  • Die Herzogin von Chicago, Operette, (mit Julius Brammer), Musik: Emmerich Kálmán, 1928
  • Das Veilchen vom Montmartre, Operette, (mit Julius Brammer), Musik: Emmerich Kálmán, 1930
  • Viktoria und ihr Husar, Operette, (mit Fritz Löhner-Beda), Musik: Paul Abraham, 1930
  • Die Blume von Hawaii, Operette, (mit Fritz Löhner-Beda), Musik: Paul Abraham, 1931
  • Ball im Savoy, Operette, (mit Fritz Löhner-Beda), Musik: Paul Abraham, 1932
  • Eine Frau, die weiß, was sie will, Operette, Musik: Oscar Straus
  • Venus in Seide, Operette, Musik: Robert Stolz
  • Märchen im Grand-Hotel, Operette, (mit Fritz Löhner-Beda), Musik: Paul Abraham, 1934
  • Dschainah, das Mädchen aus dem Tanzhaus, Operette, (mit Fritz Löhner-Beda), Musik: Paul Abraham, 1935
  • Polnische Hochzeit, Operette, (mit Fritz Löhner-Beda), Musik: Joseph Beer, 1937
  • Roxy und ihr Wunderteam, Operette, (mit Hans Weigel), Musik: Paul Abraham, 1937
  • Bozena, Operette, (mit Julius Brammer), Musik: Oscar Straus, 1952
3508   smaragd • előzmény3507 2018-02-20 00:47:40

Mesélte..., vannak benne igaz elemek is.

Nyilván nem emlitette azokat a zeneszerzőket, akiket nem érintettek ezek a dolgok.

3507   zenebaratmonika • előzmény3506 2018-02-19 20:33:35

Miért kellett ezt megrendelni?

Divatba jöttek a jazzes slágerek és ennek elterjedését mesélte. De ez még a kezdet, mert az igazi híres jazzoperettek 1930. után születtek, az első kísérletek pedig 1928-ban történtek... pl. Zenebona...

Az általad említett szerzők más műfajban mozogtak, azért nem említették őket a cikkben. Könnyűzene, de nem jazz....

3506   smaragd • előzmény3504 2018-02-19 19:05:21

 

Érdekes cikkek (3504)...tartalmuk alapján felmerülhet az emberben, hogy akkor ezeket ki rendelte meg és ki fizette?  :-)

Hétköznapi szinten számol be a "mindent elsöprő" társadalmi jelenségről, amit az új zenei irányzatok, a jazz és  szalonzene megjelenése és gyors elterjedése váltott ki. 

Korabeli jeles szerzők értékes zenei ismertetőit is meg lehet találni, mélyebben tájékozódni.

 

Egy későbbi Bárd Kottafüzetből:

Magyar Zene Szalonzenekarra

Zeneszerzők:

Pécsi József

Kacsoh Pongrác - János vitéz egyveleg

Ákom Lajos

Sándor Jenő

Huszka Jenő (Kemény Egon hangszerelése)

 

Nagy Ibolya műsorának vendége volt nemrég Boros Attila, akinek egykori riportalanya, Fehér György érzékletesen és ifjúságára visszaemlékezve lelkesen mesélte el, milyen nagyszerű volt az új "könnyűzenei" irányzatok, a jazz felé fordulni budapesti zeneakadémiai tanulmányai közben majd ezt követően egész életében.

"Túl az Óperencián", 2017. november 30.

3505   zenebaratmonika 2018-02-19 14:56:07

Itt pedig egy szomorú hír, az egyik fiatal zeneszerző haláláról, akihez sok sláger fűződik:

Pesti Napló, 1935. február 29.


(*) Szánthó Mihály halála. Szánthó Mihály, a kitűnő komponista és karmester, sok nagysikerű operett muzsikájának szerzője, hosszas szenvedés után, 39 éves korában meghalt. Szánthó Mihály tehetséges ember volt, sokat dolgozott és különös érdeme volt, hogy a legtöbb divatos magyar zeneszerző operettjének muzsikáját hangszerelte. Szánthó Mihály operettjei közül a "Mit susog a fehér akác" és a "Lehullott a rezgő nyárfa" címűek aratták a legnagyobb sikert. Szánthó Mihály a mult év nyarán végigdirigálta a Cirkusz csillaga előadásait. Az utolsó előadás után ágynak dőlt, a Siesta-szanatóriumba vitték. Tüdőbaja elhatalmasodott rajta, néhány héttel ezelőtt orvosai gégerákot is konstatáltak. Súlyos szenvedésektől váltotta meg a fiatal karmestert a halál. Felesége, Pálffy Blanka, a kitűnő primadonna gyászolja. Temetése kedden délután 3 órakor lesz a rákoskeresztúri római katolikus temetőben.

3504   zenebaratmonika 2018-02-19 13:11:33

Újság, 1927. július 21.

A birkozóbajnok, az ügyvéd, a csokoládégyáros, a rendőrtisztviselő, a járásbiró, a színész és a többiek, akik valamennyien zenét szereznek

1.

A körúti művész- és életmüvész-kávéház zsibongó hangzavarában mint rikkantó csatakiáltások törnek fel a zeneszerzők harsány, vitatkozó szavai. Itt termelődött ki a szövegíró börze, azaz a muzsikusok ide járnak el egy-egy jó szövegért. Komoly kávéházi bölcsek ellentmondást nem tűrő hangsúllyal jelentik ki, hogy az 1927-es év Budapesten a zeneszerzés jegyében fejlődött ki és ma az van itt a zenében, ami pár év előtt tőzsdében volt. És a Teréz-köruti Padillák és Yvain-ek, ami a legfontosabb, sőt talán egyedül fontos: tehetségesek. Hiszen voltak itt mindig kitűnő művelői a könnyű muzsikának; de a Hulló falevél szerzőjének évtizedekig kellett verekedni, körömszakadtig a legfalatnyibb sikerért. Ma pedig? ... Két jó taktus és a zeneszerző ölébe hull a pénz és a hir. Egy bárkarmesler két kótájával „befut" és azontúl mindenki ismeri Eisemann Mihály nevét. Aztán a legdivatosabb (egyben legkomolyabb értékű) komponistája a könnyű zenének: Márkus Alfréd. Mindig megállapították róla, hogy vérbeli tehetség, de igazi, átütő sikere alig volt. Tavaly aztán merészet gondolt Márkus, irt egy remek, parkettrekergető charlestont és a kótára igy irta a nevét: Fred Márkush. A muzsika külföldre került. Pár hét múlva visszajutott hozzánk. Mint a legdivatosabb angol tánczene, azzal az ajánló pecséttel, hogy a Dollyak a Casino de Paris-bán erre a muzsikára táncolnak. És Márkus Alfréd, az ügyes, nagyszerű muzsikus ilyen csellel végre igazán meghódította ezt a várost, amely a tehetségest csak akkor tűri meg, ha idegen vignetta alatt jelentkezik.

2.

Ha két jó taktussal ezreseket és csengő nevet lehet szerezni, csoda-e ha a kávéházi terraszon ott gubbasztanak Irvius Berlin jelöltek és kiagyalni próbálják azt a ritmust, amivel mindent megszerezhetnek, amit az élet csak nyújthat. Egy kávéházi statisztikus kiszámitotta, hogy e pillanatban több mint nyolcvan ismert zeneszerző-jelölt jár a városban azzal a szent hittel, hogy pár hónap múlva ő lesz a Fred Márkush, mert most mindenki őt irigyli Az én babám egy fekete nő-ért...

Hol vannak ma már az álmodozó, kékszemü zeneakadémisták, akik örökélefü szimfóniákat terveitek ki magukban? Kihallak, utánpótlás pedig nincs. A könnyű muzsikát ma már a kiválasztott zeneértőkön kivül csak a bólogató smockok nézik le,hiszen a tánczene valóságos életformájává lett a modern embernek, szükséglet lett mint a ruha, vagy az élelem. A fiatal és képzett muzsikusok is tudják ezt, Ábrahám Pál, aki áhitatosan tiszta zenei kompozíciókkal kezdte, ma —- charleston- zenét ir.

3.

Így vált ragadó őrületté, tobzódó mániává a tánczeneszerzés Pesten. Eisemann óta mindenki tangót ir, akit valaha gondos mamája zongorázni fanitott, Wilde népszerűsége idején mindenki afrorizmákat gyártott, — ma tangót dudorász a praktikáns, — hátha kijön belőle valami?... Nem Írunk itt most a beérkezett régi zeneszerzőkről, a partot ért árnyékről. Inkább róluk legyen szó, akiket megmámorositolt a siker látása. És azokról a fiatalokról, akik máról-holnapra hihetetlen népszerüségü tánczenéket komponáltak és oly rövid idő alatt lopták be taktusaikat a publikum szivébe? hogy a közönség nem is jegyezhette meg a nevüket". Pedig érdemes. A sikeresek között hivatásos muzsikus alig akad. Hanem: Talán a legtehetségesebb egy ifjú birkozóbajnok. Garai Imre a neve. Kedves olvasó, tegye szivére kezét és úgy vallja be, hogy a Hallod-e, hallod-e körösi lány zenéjét ismeri? Na ugy-e? De azt nem képzelte, hogy ennek az aranyos muzsikának a szerzője egy aktív birkozóchampion, aki ellentfeleit a szőnyegre vagdossa. A publikumot ezzel a dalával máris „kétvállra fektette".
Aztán azt a dalt, hogy: Este hétkor kis babám .. . egy ifjú, teljesen ismeretlen karmester, Ilnitzky László irta. A nevét senki nem ismeri, a muzsikáját mindenki. És a többiek: a csokoládégyáros, aztán az ismert büntetőjogász, a városligeti kis színész és mások', csupa nagysikerű muzsika szerzői. Hát érdemes operát írni?

4.

A kóta útja? Most erről is kell beszélni.
Tudniillik, ne gondoljuk azt, hogy a zeneszerző megkomponálja a „fülbemászót" és máris mindenki dudorász ... Óh, dehogy. A popularitásért meg kell dolgozni, különösen azóta, hogy a sláger az utcáról bekerült a teadélutánra, a lokál karmesteri pulpitusára, a kávéház és a szálloda zenekarába. Mistinguette valóságos hadsereggel, előre pontosan elkészített stratégiai tervvel lopta be a Valenciát előbb Párizs, aztán az egész világ fülébe. Még a világjáró gőzösök matrózai is meg voltak vesztegetve, hogy ezt a dalt és csak ezt a dalt dúdolják az utasok fülébe. Maurice Chevalier, Páris kuplékirálya, amikor tavalyi műsorát, a Valentinéi divatba hozta, végigjárta a párizsi éjszakát és minden helyiségben ingyen énekelte a kupiét érte rajongó párizsiaknak. Komoly, céltudatos munka a dal népszerűsítése, ötlet és pénz kell hozzá.

A pesti kóta útja?
Amint az ifjú tehetséget érez magában, elszalad a körúti kávéházba a szövegíró börzére Írót keresni. A szövegíró a legfontosabb, jó szöveg nélkül nincs siker és mostanában születtek olyan tánczenék, amelyeket négy-öt szövegre énekelnek. Szövegírót találni azonban nem könnyű feladat. A hires mondást kell ide aplikálni: három dolog kell hozzá, pénz, pénz, pénz. És el kell árulnunk azt az édes titkot, hogy a szövegírót az esetek kilencvenöt százalékában a zeneszerző fizeti a saját zsebéből, vállalván természetesen a kockázatot. Amellett zeneszerző minden kávéházi asztal mellett öt ül, szövegírót azonban csak lámpással lehet találni. Tegyük fel, hogy már elkészült a zene és megiródott a szöveg. Akkor jön a nagy feladat: a kótát kiadni! Ismét a gyengébbek kedvéért megjegyezzük, hogy a modern tánckólák javarészét nem zeneműkiadó adja ki, hanem maga a zeneszerző és a zeneműkiadó csupán bizományosa. Négyszáz-ötszáz pengőbe kerül átlag egy, kóta kiadása.
Ha már megjelent a kóta, akkor kerül sor az „osztogatásra“. Hogy mi az az osztogatás, azt mindjárt megmagyarázzuk. Fel kell bérelni húsz- harminc gyorslábú fiatalembert, akik ingyen osztogatják a zeneszám szövegét. De csak' a szövegét. Hogy aztán a közönség kiváncsi legyen — a zenére!
Ezután következik a „plaszirozás". A muzsikus elhelyezi a kótát. Ez úgy történik, hogy a zeneszerző végigjárja a lokálokat és a zenekaroknak ajándékozza a kótát azzal, hogy legalább egyszer játsszák el minden este. Tudni kell, hogy minden, sikertelen zeneszerző arra hivatkozik, hogy őt a zenekarok nyomják el. A zeneszerző hihetetlenül agilis ilyenkor. Nem elégszik meg azzal, hogy hogyne, majd játsszuk a dalt... hanem leül a legelső asztalhoz és ellenőrzi, mikor csendül fel az ő minden reménységét magában foglaló száma. Ha a zenekar késlekedik, — ó borzalom! — maga leül a zongorához és valósággal kiforszirozza, hogy az ö muzsikájára táncoljanak a parketten suhanó párok. Beszélik, hogy sok kiskorú zeneszerző igy züllött el, hogy ellenőrizze mikor zenditenek rá a muzsikájára?

5.


A siker titka az, amit nem lehet megfejteni. Vannak zeneszámok amelyek rögtön népszerűek lesznek, de két hét múlva mindenki elfelejti őket. Természetes, hogy a pattogó refrén pótolhatatlan. Az már törvény, hogy a könnyű tánczene néhány hónap alatt a feledés homályába vész, viszont a dalok, bár nem gyors népszerüségüek, hosszabb ideig élnek.
E pillanatban a legdivatosabb tánczene, mint ismeretes, Az én babám egy fekete nő... Két hónapig énekelték az egyik orfeumban, hangos siker nélkül. A refrént senki nem dúdolta az utcán. Egy regel arra ébredt a szerencsés zeneszerző, Márkus Alfréd, hogy mindenki az Ö dalát dúdolja. Pedig az orfeumban akkor már régen nyári szünet volt. A siker kiszámíthatatlan.

6.

Egész más a helyzet a dalköltőknél. Ne beszéljünk most Fráter Lórándról, Balázs Árpádról és a többi nagyokról, akiknek neveihez már tradíció fűződik.
A mostaniak közül a legnépszerűbb Ányos Laci, a megboldogult Sas Náci öccse, az ő dalait éneklik szerte az országban. A legtöbb dala a Nem én lettem hűtlen hozzádtól egészen a legújabb sikeréig meghódították az egész országot.
Ha nem is olyan nagy mértékben, mint a könnyü tánczenéknél, a dalköltésben is nagy az invázió most. Uj dalköllök neveit ismeri meg az ország, csupa olyan nevet, amelyek viselői polgári foglalkozást töltenek be.
Csak a budapesti főkapitányságon öt főtiszt- viselőt lehet összeszámlálni, akik valamennyien sikeres dalkőltők: Igen hires dalköltő lett az utóbbi időben egy szombathelyi órásmester: Koller István. Nagyon népszerű zeneszerző Bajomi Hümér fárásbiró, akinek több dala bejárta az egész országot.


7.


A „vérbeliek" most tangózenét komponálnak. Az a legkönnyebb — mondják ők — és a legtöbb pénzt lehet vele keresni. És végül olvasóm egy figyelmeztetést, ha a kávéházban két urat látsz összebújva, amint élénk gesztikulálás kíséretében Gergelyffy Gábor, Sándor Jenő dr., Balázs Árpád, Dirner Gusztáv és Babits László vitatkoznak, ne hidd, hogy valami üzletet tervelnek ki. Ó nem! Az egyik a zeneszerző, a másik" szövegíró!
Mert most zeneszerzésben van konjunktúra .. j
(K. A.)

 

3503   Búbánat • előzmény3499 2018-02-19 12:46:50

Fotók a Szép Galathea próbájáról és magáról a bemutató-előadásról a Müpában.

3502   zenebaratmonika 2018-02-19 12:21:02

1927. november 1. Népszava: ez lehet Ábrahám Pál egyik első filmzenéje, amit némafilmekhez írt:

RADIUS 

(VI, Nagymező-utca 22—24. Tel.: T. 220-98 és T. 292—50): Magyar-Hiradó. „Az áruló", amerikai dráma 6 fölv. Fősz.. Monte Blue. Fox-Journal. „Tingli-Tangli, filmrevü 3 színpadi és 3 lilmrészben. A filmrész főszereplői: Dolly Davis és Igo Sym. A színpadi részt Bródy István irta és rendezte. Zenéjét szerezte: Ábrahám Pál. Fősz.: Flory Florence, Johnny Cratton és a Radiusgörlök. A prológot Igo Sym, a film főszereplője, a bécsi Saseha-filmgyár férllstarja mondja. A zenekart Lazarus Walter zeneigazgató vezényli. (V$4. 'ÍG, '/i8, íílO.)

 Az Est, 1927. 12. 01.

Rótt Ferenc az ismert kiváló táncos színész rendkívül ötletes, színes és humoros kis revüt állított össze és tanított be, amely „Varieté Texasban“ címen kerül színre. Zenéjét Ábrahám Pál szerezte és a ragyogó szépségű tánckaron kívül Kmochné, Paris Ila, Nagy Lili, Balázs, Gáspár, Lévay és Nádassy adják elő.
A Komédia műsorából szinte elmaradhatlav blüettet ezúttal Kőváry Gyula írta, zenéjét pedig Hetényi-Heidlberg Albert állította össze. Előadják: Rótt Ferenc, Balázs István, Békássy István, Gáspár és Nádassy.

Pesti Hirlap, 1927. július 16.
KAMARA-MOZGÓ
Telefon: J. 440—27. NAPKELET ASSZONYA Mihály István és Ábrahám Pál filmoperettje 4 színpadi és 4 filmrészben. Főszereplők: Madjíde Musztafa, Vaszary Piroska, Somogyi Emmi, Dezsöffy László, O'Arrisó Kornél.
Előadások: fél8, fél10.

Az Újság, 1927. december 3.
Bemutató a Komédiában. Nagy sikerrel mutatkozott be ma este ismét a Komédia művész- társulata. A nyitány után Kellér Dezső, a tehetséges fiatal Író Titok Iroda tréfáját adták Faragó Sári, Szántó és Balázs. Nóti Károly szellemes darabjában Rótt Sándor nagy művészetén Gáspár, Újházi Nusi és Nádassy arattak sikert. A műsor első felének fénypontja ismét Kellér Dezső Varieté Texasban cimü darabja. Pattogó, ritmikus zenéjét Ábrahám Pál, a már jól ismert zeneszerző irta, aki már számtalanszor adta. tanujelét művészi képességének. Rótt Ferenc, Kmochné, a bájos Paris Ila, a mindjobban fejlődő Békássy István és Nagy Lilli számtalanszor jelentek meg a függöny előtt.

Friss Újság, 1927. június 18.
Madzsidje Musztafa hercegnő nrimadonna lett és nagy sikert aratott egy budapesti mozgószinházhan.
Csütörtökön a Kamara-mozgó helyiségében zsúfolt ház előtt mutatkozott be Madzsidje Musziafa hercegnő, mint primadonna a „Napkelet asszonya“ cimü nagysikerű énekes-táncos filmszkeccsben, amelynek szövegét Mihály István, a sok síkért aratott film és színpadi iró, zenéjét Ábrahám Pál irta. A népszerű hercegnőnek, akivel a budapesti sajtó újabban sűrűn foglalkozott, úgy a színpadi, mint a filmrészben őszinte, nagy sikere volt. Megvesztegető, idegenszerü szépsége, szívhez szóló, bársonyos melegségü hangja és előkelő megjelenése egy csapásra meghódította a közönséget. A rendkívül mulatságos és érdekes bonyodalma bohóság sikeréhez jelentős mértékben járult Ábrahám Pál újszerű, behízelgően finom muzsikája és a többi szereplő lelkes igyekezete, élükön a kitűnő Darrigóval és a jókedvű Dezsőfivel. Igen nagy hatást tettek a gyönyörű, eredeti konstantinápolyi filmfelvételek is.

Pesti Napló, 1927. szeptember 2.

Az újjáalakított Palace Filmszínház szerdán este félnyolc órakor sajtóbemutatóval kezdte meg az új szezont. A színházat a megnyitóra úgyszólván teljesen átépítették s most művésziesen berendezett filmpalota várja a mindig újat kereső publikumot. A Palace Filmszínház igazgatósága a sajtóbemutatón az új évad egyik slágerfilmjét mutatta be, de ezenkívül a színház vezetősége meglepetéssel szolgált a bemutató közönségének. Új műfajt mutattak be, két szcenirozott filmdalt: »Falu alatt folyik egy patak ...« és »A mi Budapestünk« címmel. Mindkettő szövegét Kálmán Jenő írta, zenéjét Ábrahám Pál szerzette, filmre pedig Daróezy József, az új színház igazgatója rendezte. A szcenirozott filmdal szövegét film kíséri. Filmjelenetekkel éreztetik meg és érzékeltetik azt, amit a költő mondani akar. A közönség nagy tetszéssel fogadta a Palace Filmszínház meglepetését, amellyel Budapest egy újszerű és érdekes szórakozóhellyel gazdagodott.

3501   zenebaratmonika • előzmény3500 2018-02-18 23:18:23

Kiváncsi vagyok, hogy a Komisch Oper Berlin mit csinál ezzel a darabbal, ugyanis az is egy modernizáló színház.

Nekem furcsa ez a folyamatos szövegkönyvátírás, nem tudom mennyire van joguk ehhez a színházaknak, hisz elvileg szerzői jog van a darabokra.

3500   Búbánat 2018-02-18 22:46:02

Az Operettszínház közelgő Kékszakáll című Offenbach-operettjének színpadra állítása az előzetes híradások szerint ugyancsak napjaink "valóságára" hajazó sztoriba ülteti át az eredeti szövegkönyv történetét - mint A szép galathea színrevitele esetében már láthattuk. 

3499   Búbánat 2018-02-18 21:32:11

2018. február 16-án este a Művészetek Palotája Bartók Béla Nemzeti Hangversenytermében egy ugyancsak ritkán színpadra kerülő teljes operettnek a bemutatójára került sor:

Franz von Suppé: A szép Galathea vidám mitológiai játék

A szünet utáni második részben pedig egy különleges, szimfonikus koncertre is sor került:

Bartók Béla: A fából faragott királyfi

Miért és hogyan került egymás mellé – egy estére - ez e két, teljesen más műfajhoz tartozó zenés színpadi alkotás?  Mi köti össze ezeket? Ezekre a kérdésekre a feleletet megkaptuk az előadás előtt a színpadra fellépő Hollerung Gábor karmestertől, az esten közreműködő Budafoki Dohnányi Zenekar vezetőjétől:

A koncerten felhangzó két művet - a Zenekar játéka mellett - „Az átváltozás” varázslata köti össze: egy az ember által teremtett tárgy életre kel. A kérdés az, hogy vajon olyan lesz-e ez a megelevenedett tárgy, amilyennek mi szeretnénk?

Bartók Béla művében a királyfi által a maga képére alkotott fabáb elfoglalja az alkotója helyét, a királylány az igazi, vérbeli királyfi helyett inkább a fabábot választja, és nem veszi észre, hogy a fabáb csak a külsőségekben azonos a királyfival. Amikor azonban ráébred, a tévedésére, a királyfi visszautasítja a szerelmét, ezért a királylánynak is meg kell alázkodnia, meg kell szabadulnia a külsőségektől. Az átváltozás Bartóknál egyfajta megtisztulás is: a királyfi és a királylány akkor lehetnek egymáséi, ha levetik külsőségeiket, ha puszta önmagukat adják a másiknak. A fából faragott királyfi balett éppen száz éve született. 

A fából faragott megelevenedő királyfi szerelmet kiváltó fabábjának történetét Cakó Ferenc kivetített, egyedi látványvilágú homokgrafikája meséli el.

A szép Galathea operettben megelevenedő szobor leválik alkotójáról, önálló érzései lesznek, melyeken az alkotó már nem uralkodhat többé. Suppé műve a másik elengedéséről szól: nem kérhetjük számon másokon az önnön álmainkat, nem formálhatunk senkit olyanná, amilyennek mi szeretnénk – vetíti előre Hollerung Gábor, mit fogunk látni a színpadon…

Én itt csak az első részben látott operettnek a Müpa színpadára adaptált változatáról kívánok beszámolni. És van miről szólnom, hiszen Suppé klasszikus dalművének színre viteléhez szintén egy merőben szokatlan megjelenítés, különös látványvilág társul a mai alkotók részéről.

Suppénak A szép Galathea című operettje Sylvie Gabor rendezésében „elevenedett” meg a színpadon. Jelmez és díszlet Árva Nóra munkája.

Először pár mondattal szólok Suppéról, a híres „bécsi operettgyár” első jeles komponistájáról és ezen operettjéről:

A belga származású osztrák zeneszerző (1820 – 1895) Dalmáciában született. Zenéjében az olasz jelleg is felfedezhető, sőt Offenbach hatása is érződik hasonló mivoltú és könnyűségű zeneművein, de mégis inkább a tisztán bécsi muzsika lüktet abban, mivel   működési területe osztrák földön teljesedett ki és kompozícióira ez a korabeli bécsi szellemiség hatott erősebben és lett jellemzőjévé. Suppé a bécsi konzervatóriumban tanult, Donizettinek is volt tanítványa. Különféle színházaknak, 1860 körül a pozsonyi színháznak is, volt karnagya. Mintegy 200 darab egyházi és világi zeneművet komponált.  Írt misét, megnyitót (Költő és paraszt), bohózatot és 30 operettet. Nevezetesebb dalművei: A nőnevelde, Pajkos diákok, A szép Galathea, Könnyű lovasság, Fatinitza, a fő műve a Boccaccio, Donna Juanita, A gascogne-i nemes, Pique Dame, Banditák, Tantalusz kínja.

Suppé zeneműveit nagy leleményesség, édes dallamainak ízléses volta és pezsgő ritmusa jellemzik.

A Szép Galatheának érdekes módon először Berlinben, a Meysel’s Theaterben volt az ősbemutatója (1865 június 30.), s csak ezután mutatta be 1865 szeptemberében a bécsi Karl Theater. Az új operettje igazi diadalt hozott Suppé számára. Sikerét elősegítette a franciás hangzású Poly Henrion (Leonhard Kohl von Kohlnegg írói álneve) librettistának ügyes szövegkönyve is. A cselekmény igen mozgalmas,  a szövegkönyvíró ügyes kézzel dolgozott, és ízlése átsegítette a kényes helyeken, úgyhogy a sikamlós tárgy ellenére sem botránkoztatta meg a korabeli bemutató közönségét.

Az eredetileg persziflázs – antik világot idéző - történetben egy Pygmalion nevű szobrász  szerelmes lesz egyik gyönyörű szobrába, amelyet Galatheának nevez el. Könyörgésére Vénusz, a szerelem istennője megeleveníti a szobrot. Mielőtt Galathea megelevenedne, jelentkezik egy műkereskedő, Mydas, aki meg akarja vásárolni. Természetesen nem kapja meg. De amikor Galathea életre kel, első dolga, hogy megcsalja a szobrászt a gazdag műpártolóval (Mydas), de Pygmalion szolgájával, Ganymedes-szel is kikezd; az utóbbival töltött bizalmas együttléte alatt  rajta kapja őket a hirtelen betoppanó Pygmalion, aki dühében meg akarja ölni a szép, de hűtlen Galatheát. Ebben a pillanatban megjelenik Vénusz, közbelép, és egyetlen mozdulatával visszavarázsolja a csalfa teremtést szoborrá.

 

Ez a mitológiai komédia szcenírozott formában, jelmezes, kosztümös színpadi játékként jelenik meg, egy önállóan érző, életre kelő, - és most jön a csavar: -,  a XXI. század számítógépes világára „aktualizált” szobor történetét meséli el – meghagyva az „átváltozás” varázsát, amit itt nem egy istenség beavatkozása idéz elő, hanem a kortárs technika „zűrje” vált ki.  

Mert mit látunk és mi történik a Müpa színpadán?

Egy informatikus lakásának munkaszobája szemközti falát teljes egészében egy hatalmas számítógép-monitorablak bekapcsolt, villódzó fényű felülete tölti ki, éppen színes video-és animációs rajzok, képek váltakoznak rajta;  amikor reggeli álmából ébredve belép a szobába a fiatal számítógép programozó azonnal a klaviatúrához siet és elővarázsol a gép winchesteréből egy antik ruházatú,hiányos öltözetű szép lány képét, amelynek alakját korábban ő hozta létre a számítógépében; ezen szeretne még kissé alakítani valamit, miközben el van telve ügyes alkotásától, és azon kesereg, hogy a való életben nem találna ilyen szépségre, mint az előtte lévő képmás.  Besiet szolgája, Ganymedes, aki munka helyet inkább lustálkodna a  szoba oldalában kifeszített hálós nyugágyában,ami nem tetszik Pygmalionnak. Mikor dolga végeztével kimegy a szobából, belép Mydas, a gazdag műkincskereskedő, és feltűnik neki ez a csodálatos szépségű nőalak a monitoron és megpróbálja rávenni a szolgát, hogy mentse át neki pendrive-ra töltve ezt a képet, amit megfizetne, és alkudozni kezd vele, de hirtelen visszatér az informatikusunk és kiebrudalja  a lakásból, a szolgájával együtt. Egy sóhajt, imát ereszt meg, hogy bár csak valóság lenne ez a gyönyörű lény! És egyszer csak, amikor  a klaviatúra billentyűihez ér, hirtelen kialszik a fény, teljes sötétségbe borul a helység, de nem csak a színpadon, hanem az egész hangversenyteremben koromsötét lesz néhány másodpercre, mikor visszajön a fény, lám csoda történt, ott áll  „teremtménye”, a megelevenedett Galathea  hús-vér valóságában – aki számára minden új, érdekes, és kíváncsi, no meg éhes… Innen kezdve minden úgy történik tovább, ahogyan az operett eredeti cselekményéből ismerjük…  A darab végén pedig nem a szobrász rombolja le, töri szét szép szobrát dühében, féltékenységében Ganymedes „hódítása” miatt, hanem a számítógépes programozónk rohan oda a klaviatúrához és belecsapva megint áramszünetet és teljes sötétséget teremtve „tünteti” el szíve hölgyét-álmát a színtérről.

Nagyszerűen játszanak, énekelnek és a dialógusokat is pergő nyelven, ha kell, hozzák a szereplő művészek:

Horváth István (Pygmalion), Hábetler András (Ganymedes), Szerekován János (Mydas) - és a címszerepben Lukács Anita – aki énekszólamából részleteket korábban több alkalommal is előadott koncerteken (Palotakoncert, 2016;  Operettszínház – operettgála, 2015)

Itt van két fotó a próbáról: 

Galathea-1.

Galathea-2

Az összes pompás dal, duett, tercett és quartett felhangzik Suppé operettjében, amelyeket a magyar nyelvű rádiófelvételekről is jól ismerhetünk, így például:

Mydas,  Pygmalion és Ganymedes jelenete, dal és hármas„Mars ki, hogy merészel bánni vélem, hallatlan, hogy mit, merészel… mars, kinn tágasabb…./- Hej, azt a teremburáját, milyen méreg…/- Jaj, nekem… Atyám neve… anyám neve…”

Pygmalion imája „Vénusz, anyám, hallgass reám, vágyaktól verve, itt esdeklem én… Vénusz, nézz le rám, vágyam epedve kérlek…”

Jelenet, Galathea ébredése és kettős: „Ám mozdul… Ó mily szép….Szava kél….Istennő, Galathea, én édes álmom, Galathea, hadd nézek rád, elönt a vágy…./- Ki vagyok, mondd…/- Égi nő, akire vártam, akit imádtam, Te vagy az élet és a cél…./ - Édes mámor, jöjj hát boldogság, drága szerelem, áradj rám…/- Jöjj drága párom, tiszta csókodban élek...”

Bordal . négyes: „Itt a pohár, az éltető ital…..igyál, igyál, igyál…”

Ganymedes kupléja: „Ránk antik égbolt napja süt és vígan élünk mindenütt, e lázban, e lázban…/Ám ha átaludnék ezer éveket, mit lehetne látnom, ha ébredek?.../- Bármily klasszis, klasszis, klasszis, ámde mégse klasszikus…”

Kiválóan szólt a Dohnányi Zenekar, élükön Hollerung Gábor karmesterrel, tényleg stúdióminőségű volt a hangzás.  

Csak tájékoztatásul: Suppé operettjének két teljes rádióváltozata készült el a hatvanas években nálunk, az alábbi szereposztásokban (csak az énekszólamok előadóit hozom:

Galathea, szobor – Lehoczky Éva (1960); László Margit (1964)
Pygmalion, fiatal szobrász – Szabó Miklós (1960); Réti József (1964)
Ganymedes, a szolgája – Bende Zsolt (1960); Melis György (1964)
Mydas, műkereskedő – Kishegyi Árpád (1960); Palcsó Sándor (1964)

Km. a Magyar Állami Hangversenyzenekar és a Földényi-kórus , vezényel: Polgár Tibor (1960); 

az MRT Szimfonikus Zenekara és Énekkara, vezényel: Lehel György (1964).

Fordította és rádióra alkalmazta Innocent Vincze Ernő. 

A Magyar Állami Operaház is bemutatta Suppé művét,  1902 és 1905 között 12 előadása volt a darabnak.

Több televíziós kamerával felvették A szép Galathea operettet, remélem, előbb-utóbb a televízió képernyőjén látni fogjuk ezt a formabontó, de szellemes, elgondolkodtató, ugyanakkor a partitúrához csaknem hű változatot! (Lukács Anita egy dalának kissé áthangszerelt, átritmizált és átharmonizált részére célzok;  a szerepnek a csipkelődő, és karikírozott jellegét kívánja kihangsúlyozni ezzel a karaoke-szerű éneklési-megközelítéssel.) 

A Müpa és a Budafoki Dohnányi Zenekar együttműködése márciusban folytatódik majd egy újabb operett-bemutatóval: Kálmán Imre Marica grófnő című operettjének koncerttermi jelmezes játékát láthatjuk-hallhatjuk majd - a tervek szerint Rost Andreával a címszerepben!

3498   Haandel • előzmény3497 2018-02-16 20:11:46

8ung!
↓ ↓ ↓ ↓  ↓ ↓ ↓ ↓

18.02.2018 | 20:00 Uhr | Kölner Philharmonie.tv

3497   zenebaratmonika • előzmény3496 2018-02-16 19:18:43

Elképzelhető, hogy leadja az M5 a MÜPA akusztik keretében? Volt felvétel? Tavaly is volt egy operettkoncert a MÜPA-ban, ha jól emlékszem Valentin napkor, de azt még nem látthattuk eddig, legalábbis én nem tudok róla, hogy ment volna.

Bécsi operettgála Leo Fall és Oscar Strauss dal nélkül elég hiányos repertoár. Zeller Madarász eredetileg a műsortervben volt, ezek szerint kimaradt? Ez is alap bécsi operett.

Jacoby Sybilljét az Operettszínházból még ebben a hónapban megtekinthetjük. (Természetesen felvételről, mert ez a darab már szeptember óta nincs műsoron.)

3496   Búbánat 2018-02-16 18:07:39

Tegnap este a Művészetek Palotájában, a Bartók Béla Nemzeti Hangversenyteremben - ritkaságszámba menő - operettestet tartottak!

 „Bécsi operett”-estre került sor három világsztár-operaénekes (Annette Dasch, Piotr Beczała, Thomas Hampson) vendégfelléptével, sőt nemzetközileg jegyzett karmester, a Bulgáriában született Pavel Baleff dirigens látta el a karmesteri teendőket a Magyar Rádió Szimfonikus Zenekarának élén!

Miért is a kiemelt, „megkülönböztető” jelző: a „bécsi”?

Ott kell kezdjem, hogy visszatekintek magára a műfajra, és az operett fejlődésére.

Az „operett” eredetileg „kis opera”. Mai értelmében könnyebb fajsúlyú zenés színdarab, amelyben dialógusok, énekszámok és táncbetétek váltakoznak.

A XIX. század második felében kialakult zenés színpadi műfaj. Az operett a francia „opera comique” (vígopera) és  német „Singspiel” leszármazottja. Ezekkel közös formai sajátossága, hogy zenés és prózai részek váltakoznak benne. Az operett a vidámság, a csúfondáros jókedv jegyében született, és további fejlődése során is uralkodik benne a mulattató szándék. Van burleszk, parodisztikus, karikírozó, látványos és táncos operett, kis dalmű, nagyoperett, nemzetenként is más-más. Komolyabb hangulat-elemként megtűri a romantikus szalonérzelmességet.

Hervé tekinthető a francia operett megalapítójának, aki szellemes zenei burleszkjeivel nagy hatást ért el, elsőnek mutatta meg a „nagy” stílus – a korabeli Auber- és Meyerbeer-operák - fonákját. Utána Offenbach egycsapásra meghódította úgyszólván egész Európát, aki 100-nál több dallamos, pikáns ritmikájú – előbb egyfelvonásos, majd egész estét betöltő darabjaival megalkotta az operett klasszikus korszakát.  Követői közül Charles Lecocq és Robert Planquette tűnt ki. Az angol-operett a klasszikus vígopera és dalirodalom tradícióihoz kapcsolódott (Arthur Sullivan, Sidney Jones)

Francia hatás alatt, de külön ágban fejlődött ki a bécsi operett, amelynek legelső, a műfajt meghatározó képviselője Franz von Suppé. De az igazi bécsi stílus megteremtője ifj. Johann Strauss. Operettjeinek zenei gerincévé a keringőt tette, mely általa hódította meg a világot. Karl Millöcker, Carl Zeller és Ziehrer zárják le a század végén a bécsi operett első virágzását – amit „aranykornak” is nevezünk.

A bécsi operett második korszakát szokták az „ezüstkornak” hívni – a mi Lehár Ferencünk indította meg! Méltó követői Oscar Straus, Leo Fall és Lehár mellett a másik magyar büszkeségünk, Kálmán Imre. (S ha már magyar operett: itt említem meg a nagyszerű Huszka Jenő, Jacobi Viktor, Szirmai Albert, Kacsóh Pongrác és Ábrahám Pál nevét is.)

Tehát a bécsi operett második virágzásának kora a XX. század első két évtizedére esik. Mielőtt az amerikai jazz stílus uralomra kapott volna az operett színpadokon, a bécsi nagyvilági körök vidámságát és szerelmi romantikáját érzelmes keringő dallamokba, pattogó indulókba és könnyed táncritmusokba éppen olyan zeneszerzők öntötték, akik Oscar Straus kivételével nem is Bécsben születtek, mégis a bécsi operett második fénykorát teremtették meg: ugyanis Leo Fall Olmützben látta meg a napvilágot, Lehár Ferenc és Kálmán Imre pedig Magyarországon születtek.  

A csütörtök esti bécsi operett-esten mind az arany-, mind az ezüstkor reprezentálva volt: Suppé, ifj. Johann Strauss, Millöcker, Lehár, Kálmán operettjeinek részletei mellett még Robert Stolz és Rudolf Sieczyński  dalai képviselték ezt a vonalat.

A bécsi nép, a bécsi mentalitás, a bécsi környezet, a „Császár-város” volt az, ahol ez a kellemes színpadi világ, a „híres operett-gyár” megszületett; e műhelynek kiváló népszerűségét, megvesztegetően kellemes és kedves hatását, ezeknek mesteri alkotásaik, ötletes zeneszerzői leleményességük, szebbnél-szebb dallamaik, mulatságos cselekményű, fülbemászó, vértpezsdítő zenéjű operettjeik, a zenekedvelő közönség lelkében maradandó hálás emléket emeltek a világhírű zeneszerzőknek – és mily meglepő: a Müpa pódiumán helyet foglaló magyar rádiózenekar előtt nem bécsi előadóművészek tolmácsolták a „bécsi, bécsibb” szerzők  dalait, hanem egy német szoprán, egy lengyel tenor,  egy amerikai bariton és egy bolgár karmester állt; hozzáteszem, énekesi-muzsikusi mivoltuk mellett azért közös bennük még, hogy mindhárman kötődnek a bécsi operához, a bécsi zenevilághoz s így a bécsi operetthez is!...

Még egy gondolat: operett-est hangversenyteremben!  Ritkaság ez mi nálunk. A közönség ilyen helyekre manapság legtöbbször komolyzenei (szimfonikus-, oratorikus-, kamara- és versenyművek)  előadásokért látogat oda, meg olykor koncertszerű operaelőadásokra szokott beülni… Pedig, jól emlékszem a hatvanas, hetvenes, nyolcvanas, de még a kilencvenes évekből is, hogy voltak operettkoncertek  a Pesti Vigadóban, a Zeneakadémia Nagytermében, a Budapest Kongresszusi Központban, ahogyan a Magyar Rádió Szimfonikus Zenekarának és Énekkarának Huszka, Lehár, Kálmán, Offenbach, Suppé, J.Strauss műveiből összeállított  operett-estjeire is  a rádióstúdió mellett a csepeli munkásotthonban  és a Magyar Néphadsereg   művelődési házában -  mely programok a legtöbb esetben a kor jeles, népszerű magyar operaénekeseinek közreműködésével valósultak meg.  

 

Így érkezett el a tegnapi, kitüntetett és várt esemény:  a Müpa Bartók Béla Hangversenytermébe szervezett operett-gála, mely hatalmas közönségérdeklődés mellett zajlott le, és ez nem volt véletlen, hiszen ez a felfokozott várakozás egyszerre övezte a három híres külföldi operaénekest, a karmestert  és a közreműködő rádiózenekart – és persze kíváncsian várva azt is, hogyan, miként éneklik el a műsorukban meghirdetett nevezetes operettszerzők ismert dalműveinek dalait, kettőseit. 

Az előadók között a legnagyobb renoméja kétségkívül Hampsonnak van, ugyanakkor mára már túl van a zeniten: a hivatalos programban Suppé Banditák nyitányát követően, a két énekes kollégája után a „Hej, cigány…” kezdetű dallal kezdett Kálmán Imre Marica grófnő című operettből. Már itt hallani lehetett, hogy a hang nem makulátlan; magasságai abszolút nincsenek meg, pedig tenorális baritonja még erre „rásegíthetné” is… Ugyanakkor a charme-ja, előadó-képessége, a játszani tudása, a mimikája, gesztusai mind-mind hamisítatlan operett-bonvivánt varázsolt belőle, így a publikum hatalmas tetszésnyilvánításban részesítette Hampsont és produkcióját. A szünet előtti első részben A denevérből kaptunk egy válogatást, benne az „óra-duett” és a finálé tercett jelenetét, s Dr. Falke szerepében Hampson megcsillogtathatta komikumát, sőt  a tánctudását is kamatoztathatta. Ez az adottsága jól működött nála a szünet utáni második részben is, amikor Millöcker Koldusdiákjából adta elő a nevezetes kuplét: Ollendorf belépője („Katonákkal bánni könnyű”).  Következett egy-egy népszerű, Bécs szépségét megéneklő Stolz - ill. Sieczyński-dal, Hampson baritonján elhangzott számok különösebben nem ragadtatták el a hallgatóságot, kétségtelen ihletetten, szép énekhangon szólaltak meg általa.

Annette Dasch elbűvölő jelenség, szopránja is szép, de a hang maga kissé „sápadt”, hiányzik belőle a szenvedély, olykor túl halk… Mindazonáltal a német operaénekesnő érzi az operettet is, tud kifejezni könnyed, vidám dallamokat énekelni, és jól mutat estélyi ruháiban a pódiumon. El tud bájolni is, ha nem egymaga áll ki, hanem partnereivel énekel együtt. Így kevéssé tetszett a nyitó dal: Lehár A mosoly országál, Liza belépője („Egy nőnek mindig jólesik…. szív, szív…”), zavart, hogy a számhoz megírt kórus nélkül adta elő – bennem Osváth Júlia és különösen Házy Erzsébet stúdiófelvételei rögzültek, hozzájuk képest nekem ez a szám most itt csalódást jelentett. A csárdáskirálynőből énekelt duettben – „ Táncolnék a boldogságtól” - ,(partner Beczała), már jobban tetszett – s általában, mint említettem, a párjelenetek jobban sikerültek, ahogyan A denevérből a Csárdás nem tudott lázba hozni, viszont az operett finélé jelenetében a két partnere neki is „szárnyakat” adott… A második részben jobban  sikerültek az előadott operettrészletek: Lehár Paganini című dalművéből először Liza dalát adta elő nagyon szépen: „Szép álom, szállj a szívemre”, majd egészen forróvá vált a hangulat a nézőtéren, mikor ugyanebből a darabból a szerelmi kettőst énekelte Beczała oldalán: „Nem szeret így téged más”. 

Az egész est számomra legnagyobb zenei élményét Piotr Beczała szolgáltatta! Makulátlan, fényes, minden regiszterében kiegyenlített tenorja bűvölt, az elénekelt áriák énekhangján minden szépségét a dalnak előhozta. A közönség is érezhette, hogy minőséget, színvonalat kapott benne, általa, és hallhatóan, a tapsokban is kifejezésre juttatta a rokonszenves művész iránti rajongását, szeretetét.

Beczała minden dalát, és a duettekben,  tercettekben is,  láthatóan és hallhatóan remek hangi diszpozícióban adta elő: Lehár: GiudittaSzép itt az élet és oly vidám.. óh, signora, signorina…”; Kálmán: Csárdáskirálynő – duett: „Táncolnék a boldogságtól”;  Johann Strauss: A denevér: Óra-duett; a finálé („A szívem úgy reszket”); Lehár: Paganini: „Volt nem egy, de száz babám”, duett: „Nem szeret így téged más”; Kálmán: Marica grófnő – „Mondd meg, hogy imádom a pesti nőket”.

És következtek a ráadások: Lehár- blokk! Fergeteges, színvonalas, méltón egy bécsi, mondhatni „monarchikus” dalok következtek zárásul, a közönség jókedvétől, szimpátiájától övezve, nagy tapsok és ovációk tetszésnyilvánításukat kifejezve és a hangulat magas hőfokára jutva: A víg özvegyből Danilo belépőjét énekelte Hampson, énekelve-játszva-táncolva: „Az Orfeum tanyám! Ott békén hágy hazám! Ott éltem vígan élem, mert átkarol tündérem: Lolo, Dodo,Cloclo, Margot, Frou-Frou, Tutu, s a hazaszeretetnél szerelmük többet ér.” - tombolt a közönség!

Jött Beczała:  A mosoly országa – „Vágyom egy nő után!” Közönség tombolás dettó! S végül: A víg özvegy szerelmi kettőseénekelték hárman – kissé a „három tenor” formulára hajazva... „Minden vágyam, súgom lágyan  csak szeress! (más fordításban: „Ajk az ajkon” ) – kis meglepetés:

a refrénnél Desch, Beczała és Hampson egyenként elővarázsol kis cetlit, és magyarul éneklik a refrént! Elementáris hatás!!!

 

Minden jó, ha vége jó! Felejthetetlen operettest volt a Müpában! A bécsi szerzők közül ugyan kimaradt Karl Zeller, Leo Fall, Oscar Straus, de így is jól szolgálta az ügyet ez a koncert: ízelítőt kaptunk bécsi életérzésből, kedélyből, és jó zenéket is hallottunk, kiváló tolmácsolásban, melyhez járult a Magyar Rádió Szimfonikus Zenekarának briliáns együttmuzsikálása a nagyszerűen irányító Pavel Baleff-fel az élükön -  figyelemmel és alkalmazkodva az énekesek tempóihoz.

Jó lenne minél több operettet bevinni a hangversenytermekbe, igény van rájuk!

Ma este megint visszatérek a MÜpába: Franz von Suppé: A szép Galathea az operett keresztmetszete kerül előadásra Bartók Béla műve mellett (Dohnányi Zenekar és a Magyar Állami Operaház énekművészeinek előadásában.)

3495   zenebaratmonika • előzmény3480 2018-02-16 12:22:42

Az alábbi Ábrahám: Júlia c. operett szereposztás a Nagyváradi Színház előadása volt, azért nem Honthy Hanna a főszereplő, itt más a rendező is, Gróf László.

3494   zenebaratmonika 2018-02-14 17:43:58

Bécsben 2016-ben a Wolksoper Wien felújította Ralph Benatzky: Axel a menyország kapujában c. jazzoperettjét (1936 Axel and der Himmelstür), amely Gréta Garbót parodizálja ki. Ezt a darabot Magyarországon is játszották:

Esti Kurir, 1939. február 5.

AXEL A MENNYORSZÁG KAPUJÁBAN

Benatzky bemutató a Terézköruti Szinpadon

Ralph Benatzky feltalált egy modern opeirettstilust, amely szövedék bohózatból, sanzonokból, kuplékból, sok-sok tréfából, cseppnyi érzelmességből és hamisítatlan, csipkefinom franciás szellemből. Ugy látszik, ő nyert, az ő új műfaja foglalja el a régi nagyoperett helyét, legalábbis ezt bizonyítja világsikere. Nincs egyetlen zenés darabja, amely ne szaladt volna százon felül, akárhol került is színre. Ez a legújabb, háromrészes és szintén sokképes „benatzkyzmus", az „Axel a mennyország kapujában", Bécsből kiindulva, egyenesen lepusztithatatlan a világszinpadokról és kiindulópontját jelzi egy olyan figyelemreméltó karriernek, mint Zarah Leanderé.
A Terézköruti Színpad nagy érdeme, hogy felfedezte, mennyire illik Benatzky a kis színpadokhoz, amelyeknek tövében két zongora kíséri az előadást és ahol, ha tetszik, a színész minden különösebb megerőltetés nélkül lejöhet a nézőtérre, mert a szinpad és nézőtér közt alig van választóvonal. Éppen ezért robban az Axel sikere teljes erejével a Terézköruti Színpadon. No meg azért is, mert nincs az előadásnak olyan pontja, amelyen ne a legkiválóbbak gondoskodnának a legkényesebb igények kielégítéséről. Az átdolgozó: Stella Adorján. A versek: Harmalh Imre. A zongoránál: Bródy Tamás. A primadonna: Mezey Mária. A bonviván: Dénes György. A komikusok: Gárdonyi Lajos, Peti Sándor, Kőváry Gyula, Bihari Nándor, Fülöp Sándor, Fenyő Árpád. A komikus hölgyek: Kökény Ilona, Rajna Alice. A darab szépei: Nórát Teri, Andrássy Mária. A rendeződ Tarján György.
Színház és darab, vagy ahogyan mondani szokták: az egész produkció biztosíték arra, hogy Axel Budapesten is ragaszkodni fog külföldi szériáihoz és a Terézköruti Színpad sok estén át lesz olyan forró siker színhelye, mint a főpróbán volt.

https://www.youtube.com/watch?v=rsByEp26LIA&list=PLPql_KeANbf6LauUpTNSeijG71m9mcxmo&index=5

1939. január 25-től márc. 5-ig volt műsoron, de addig naponta ment, volt hogy kétszer, kb. 35 előadás volt.

Mezey Mária szerintem kitünő választás volt erős karakterével, kisugárzásával, mély hangjáva. Garbó szerepére.

3493   zenebaratmonika 2018-02-14 17:26:50

Korábban már említettem, hogy Ábrahám Bál a Savoyban c. operettjének filmváltozata újabb dalokat tartalmaz a szinpadi verzióhoz képest. Találtam erről egy érdekes cikket:

Pesti Napló, 1935. február 16. Színház rovat

A Royal Apolló mutatta be a Bál a Savoyban című filmet, amely Ábrahám Pál azonos című operettjének változata. A film meséjét Hermann Kosternitz írta. A mese teljesen különbözik az operett meséjétől, de mindenesetre elsőrangúan alkalmas arra, hegy megfelelő kerelet adjon Alpár Gittának, Bársony Rózsinak, Hans Járaynak és a többi kitűnő filmszínésznek hatásosnál hatásosabb alakításokra. A film, amely a bécsi ősbemutatón szokatlanul nagy sikert aratott, nálunk is a siker igaz jegyében startolt. Ábrahám Pál muzsikája két új dallal bővült, egy magyar dallal is, amelynek hatása nagy volt. Ábrahám Pál muzsikája érzékien forró, magasan az átlagon felül álló és ami a legnagyobb erőssége: csupa virtuózitás a hangszerelése. Alpár Gitta énekszámai valósággal ékkövei a filmnek. Ez a magyar művésznő, mint filmszinésznö is befutott az elsők közé. Gyönyörűen énekel és hatásosan játszik. Mellette vele egyvonalban látjuk Bársony Rózsit. Csupa nemes kultúra az éneke, játéka és a tánca. Hans Járay elegáns, finom színész. Félix Bressart talán még sohasem volt olyan mulatságos, mint ebben a filmben. Willy Stettner és Otto Wallburg gondoskodnak még a közönség mulattatásáról. A filmet Székely István rendezte. Hibátlan és ötletes munkát végzett, Székely István ezzel a rendezésével bebizonyította, hogy valóban a legjobb európai rendezők sorába tartozik. Asszisztense, Cziffra Géza: méltó társa Székelynek. A film Budapesten készült, Gál Ernő pompás produkciójában. Eiben István volt az operatőr, Vincze László a felvételvezető és Vincze Márton tervezte a szép díszleteket. Bob Gray tanította be a táncokat; a sikerült jelmezeket Várady Tihamér tervezte. Bródy Tamás és Alpár Tibor mint zenei asszisztensek végezték művészi munkájukat. A közönség tetszéssel fogadta a bemutatót.

Íme az egyik 1935-ben írt Ábrahám dal:

https://www.youtube.com/watch?v=y0Pn07v0EKk

 

3492   Búbánat • előzmény3252 2018-02-14 14:13:50

Thomas Hampson: „Felejthetetlen élmény volt Polgár Lászlóval énekelni”

Írta:Tóth Anna

Papageno, 2018. február 13. (A cikk eredetileg a Müpa Magazinban jelent meg.)

 A dal amerikai nagykövete. Százötven albumon énekel, egy Grammy-díj, öt Edison-díj és a Grand Prix du Disque tulajdonosa. Operaénekesi karrierje egyedülálló: jut hely benne a zenei nevelésre fordított figyelemnek és zenetörténeti kutatásoknak is. Annette Dasch és Piotr Beczała társaságában Thomas Hampson bécsi operettesten lép fel a Müpában.

Kétlaki életet él. Bécsben éppen úgy otthon van, mint New York­i lakásában. Büszkén vallja, hogy tiszteletbeli bécsiként ismerik el Ausztria fővárosában, és amikor a Bécsi Filharmonikusoknak ítélték a Baden Baden­i Kulturális Alapítvány Herbert von Karajan-­díját, őt kérték fel a laudációra. Az operától az oratóriumokon és dalokon át az amerikai musicalig szinte mindent éneklő művész repertoárjában az operettek is figyelemre méltó helyet foglalnak el.

– Mikor kezdett érdeklődni az operettek iránt?

– Nem köthető ez dátumhoz, hiszen az operett egyike a klasszikus műfajoknak. Akárcsak az operák, dalok és musicalek, számomra az operettek is elválaszthatatlanok az európai zenétől.

– Van-e szerepe ebben a vonzódásban annak, hogy ennyi időt tölt Bécsben?

– Minden bizonnyal szerepet játszik ebben hosszas bécsi tartózkodásom. Az ember fantáziáját megérinti az ottani miliő, a mindent átható zene, az állandóan jelen lévő történelem, és megérintik az ahhoz kapcsolódó hétköznapi történetek. Ilyenkor lehet igazán szembesülni az opera és az operett közötti alapvető különbséggel: az operák reprezentatív figurákat állítanak színpadra, nagy élettapasztalatot közvetítenek, nagyobb időbeli távlatokra mutatnak — témájuk többnyire évszázadokra nyúlik vissza. Az operettek azonnal akarnak szórakoztatni, a mindennapok tanulmányozása segíthet az adekvát figurák felkutatásában — valóban inspiratív lehet ezek életre keltésében átélni a bécsi hétköznapokat.

– Honnan származik az operettgála ötlete?

– Erre nem emlékszem pontosan, de talán Baden­Badenben beszéltünk róla először. Többször léptem fel ott különböző gálaesteken, ahol opera­ és operettáriákat énekeltem. Egyszer csak megfogalmazódott ez az elképzelés.

– Gondolom, régebbről ismeri már partnereit. Hol dolgoztak eddig együtt?

– Piotr Beczałát húsz éve ismerem, nagyon sokat dolgoztunk együtt Bécsben és a Metben, Salzburgban és más helyeken is. Szeretek vele együtt énekelni, kiváló partner és nagyon kedves ember. Annette Dasch fantasztikus művész, vele is többször volt szerencsém közös produkciókban részt venni. Nagyon örülök ennek a közös munkának velük.

Ha mérnöki pontossággal össze lehetne állítani az énekesek génállományát, a romantikus baritont Thomas Hampsonból kellene klónozni. Ő jelenti az operahősök etalonját: egyesíti az óriás Marcello gyengédségét, a lehengerlő Figaro ravaszságát, a magabiztos Don Giovanni kevélységét és a szívtipró Danilo gróf eleganciáját. És ha Hollywoodban készülnének még olyan musical­filmek, mint az ötvenes években, sztárbaritonjuk, a nálunk a Dallas sorozat Clayton Farlow­jaként ismert Howard Keel csak bámulna, hány menyasszony akadna Hampson horgára. És a hangja: egészséges, hajlékony, áradó és egy kis tenormagassággal színezett — egyszerre meggyőző és elbájoló.

– Ki állította össze a gálaest műsorát? Kaptak egy előre elkészített programot, vagy lehetőségük volt ötletelni, akár egy-egy kedvencre javaslatot tenni?

– Ez a műsor egyszer csak „összeállt”. Mindenkinek volt javaslata, amelyben mérlegre tette a saját személyiségét, a saját repertoárját, aztán lassanként körvonalazódott a program. És természetesen kellett némi kompromisszumkészség is, ami mindig meghozza a gyümölcsét.

– Érez valamilyen különös örömöt, amikor operettszínpadon énekel?

– Valójában ezt is úgy kezelem, mint más műfajokat. Nagyon szeretem, amikor éppen benne vagyok, egyébként úgy tekintem ezeket a szerepeket, mint az éneklés, előadás egy lehetséges fajtáját. A pályám elején már kapcsolatba kerültem a műfajjal, még az Egyesült Államokban, Chicagóban énekeltem először operettet. Azóta sem találkoztam túl sok szereppel, de amivel igen — például Danilóval, Falkéval —, azt nagyon megszerettem.

– Most éppen Párizsban játszik A víg özvegyben, majd Németországban is többször elénekli ezt a gálaműsort. Szerepel még hasonló produkció az előjegyzési naptárjában?

– Egyelőre nincs lekötött operettszerződésem, igaz, most még előttem áll e gálaműsor néhány előadása. A napokban valóban A víg özvegyben énekelek Párizsban, aztán lehet, hogy a belátható időhorizonton A denevér körvonalazódik.

– Számos műfajban mozog otthonosan, sok nyelven beszél, sok országban vendégszerepel. Vannak kedvencei? Kedvenc műfajra, nyelvre, országra gondolok. Lehet egyáltalán ilyet megnevezni?

– Határozottan kijelenthetem, hogy nincs kedvencem. Nagyon szeretem, hogy különböző stílusokkal, nyelvekkel, helyszínekkel, sőt különböző műfajokkal találkozom. Akkor mondok igent egy felkérésre, ha érdekel a munka. Ennyi feltétlenül szükséges ahhoz, hogy a kellő szinten azonosulni tudjak vele. Ha viszont ez megtörtént, akkor mindig szeretem, amit csinálok, olyankor teljesen elmerülök az adott szerepben, adott feladatban. Ezért merem elvállalni azt is, amin sokan csodálkoznak, hogy esetenként egyik nap Simon Boccanegra vagyok, másnap (vagy két­három nap múlva) pedig Danilo. Belépek az egyikbe, elmerülök benne, kilépek belőle — és kész vagyok hamarosan valami egészen mással ezt megtenni.

– Már nemegyszer járt Budapesten. Szerzett különleges élményeket Magyarországon? Megért esetleg valamit magyarul?

– Nagyon szeretek itt lenni. Elbűvöl a város, Budapestnek nincs párja a világon. Sok szép élmény kapcsolódik az önök csodálatos fővárosához. A Müpa fantasztikus termét többször is kipróbáltam már, koncerteztem a felújított Zeneakadémián, ami egy művészettörténeti csoda ezzel a tiszta szecesszióval. Felejthetetlen előadásban vettem részt a gyönyörű Operaházban, az azóta elhunyt Polgár Lászlóval, akinek halála számomra is nagy veszteséget jelentett. És bár nagyon szeretek itt lenni, magyarul még nem sikerült semmit sem megtanulnom, de még megértenem sem…

3491   zenebaratmonika 2018-02-13 18:15:15

Keleti Újság, 1940. május 3.

Az idő sodrában

Lehár

Hetvenéves, most ünnepük. Negyven évvel ezelőtt mutatták be első operettjét, a Drótostótot. A Vig özvegy most harmincötéves. Lehár világhírneve is annyi idős. Harmincöt év óta öt kontinensen ismerik. Dallamai tartós életűek.
Ki emlékszik Czakó Zsigmond, Hugó Károly, (Jbernyik Károly drámáira? De ki ne emlékeznék a „Cornevillei harangok"-ra, a „Nebántsvirág"-ra, a „Rip"- re, vagy a „Madarász"-ra? Ezek a melódiák úgy kisérik el az embert a sírig, mint az ifjúság szép emlékei. Ha egy ócska, nyikorgó kintorna is fűrészeli, illat, fény, rózsaszínű párázat szövődik a szemünk előtt. Lehár előtt is voltak operett szerzők, Konti József, Verő György, Bokor József, hogy csak néhányat említsünk. Ezeknek a szerzőknek a nevei már rég feledésbe merültek, de taktusaik megdobbantják az öregecske sziveket és még fiataljaink füleibe se verődnek ismeretlenül. A nagy magyar operettet azonban ez a Bécsben állomásozó magyar katona-karmester teremtette meg. A „Drótostót"-tal egyidősek a „Bob herceg" és a „János vitéz". Egyik sikere lelkesíti a másikat. Lehár Huszka Jenőt és Kacsóh Pongrácot ösztökéli, ezek sikerei visszahatnak Lehárra, aki csakhamar leteszi a Regiments-tamburt és egymásután írja meg a „Vig özvegy", „Luxemburg grófja", „Cigányszerelem" zenéjét. Lehár nagy sikerei óta van egyáltalában magyar operett. Ez a műfaj egyszerre kivirágzik. A Pálmai Ilkák, Szoyer Ilonkák, Küry Klárák és Hegyi Arankák nagy nemzedéke után, akik még külföldi dalművekben, „Santoy", „Gésák" stb. jeleskedtek, beérkezik a Fedák Sárik, Kosáry Emmik nemzedéke, Kálmán Imre "Csárdáskirálynő" -je, „Maricza grófnő"-je ugyancsak azt a magyar levegőt, stilizált népi muzsikát árasztják, amit Lehár. A tragikus sorsú Jacobi Viktoron keresztül egészen Ábrahám Pálig vezet a magyar operett felfelé ívelő útja, amely már nem áll meg országhatároknál, értékes exportcikk lett belőle.
Amikor Lehár Ferencet ünnepeljük, lehetetlen nem gondolni a magyar operettnek csodálatos kibontakozására, amely talán nem is lett volna lehetséges Lehár nélkül. Az a műfaj, amelyet ö megteremtett, nemcsak melódiákban volt gazdag, nemcsak hangszerelésben volt nagyvonalú, hanem magyar is . ., Vagy még helyesebben: dualisztikus, mert egyaránt érvényesült benne Bécs forró keringő-kultusza, mint a magyár csárdásritmus. Lehár a maga műfajában éppen úgy egy nagy zenei egyéniség alkotó lehetőségeit élte ki, mint mások az oratóriumban vagy operában, Tulajdonképen operaszerzőnek indult ő is. Egészen fiatalon operát irt, a „Kukuská"-t, amelyet azonban csak nagy operett-sikerei után mutatott be az operaház. Operettjeinek fináléi, egy-egy nyitánya, sőt egyik másik keringője is az operaszerző szünetlen jelenlétére figyelmeztetnek. Mint az operett nagy mesterénél, Offenbachnál, úgy nála is csak egy lépés, hogy müve áthatoljon az operamüfajba. Mindenesetre a „klasszikus" operett nagymesterének nevezhetjük.
A lehári értelemben vett magyar operett — sajnos — az utóbbi években lehanyatlott. Majdnem azt mondhatnék, hogy az egész műfaj haldoklik. Hol vannak már a régi kiváló magyar operettegyüttesek? A jelesebb primadonnák éa bonvivánok áttértek az operára vagy a prózára. Az operett elhajlott vagy egy forma nélküli nemzetközi műfajba — a diadalmas jazz és az újsütetű szinkópák jegyében — vagy pedig összezsugorodott néhány táncbetétté — franciás vigjátékoknak — a közepében. Mintha az egész magyar operettmüfaj Lehárral állott, vagy bukott volna. A hetvenéves Lehárnak a hallgatása épen annyira beszédes, mint amennyire szemléltető volt, amikor az ö csillagzata uralta az európai színpadokat,

3490   Búbánat • előzmény3489 2018-02-13 17:53:37

A "Nagy koncertek emlékezete" topicban beszámoltam, milyen koncerten vettem részt Berlinben:

Itt  is elolvasható.

A többi színházat, a két operaházat, a Philharmónia épületét csak kívülről vettem szemügyre...

3489   zenebaratmonika • előzmény3487 2018-02-13 17:40:10

Miket láttál ott és hol?

3488   Búbánat • előzmény3407 2018-02-13 17:35:06

Kékszakáll - olvasópróba

Kékszakáll: Boncsér Gergely/Vadász Zsolt

Boulotte: Bordás Barbara/Lusine Sahakyan

Popolani, Kékszakáll személyi titkára: Peller Károly/Erdős Attila

Bobéche, szenátor: Szacsvay László/Csuha Lajos

Clémentine, a felesége: Kállay Bori/Kalocsai Zsuzsa

Oscar, a szenátor főtanácsadója: Kendi Ludovik/Langer Soma

Saphir: Dolhai Attila/Veréb Tamás

Fleurette: Bojtos Luca/Kardffy Aisha

Alvarez: Horváth Dániel/Imre Roland

Kékszakáll feleségei

 

Közreműködik: a színház ÉNEK- és ZENEKARA, valamint BALETTKARA

 Zenei vezető: Dinyés Dániel

Karigazgató: Drucker Péter/Szabó Mónika

 

Koreográfus-asszisztens: Németh Zsuzsi

 Rendezőasszisztens: Tucker András

Világításterv: Bányai Tamás

Játékmester: Angyal Márta

Díszlettervező: Balázs Juli

Jelmeztervező: Pattantyus Dóra

Zenei munkatársak: Axmann Péter, Mihalics János, Déri Judit, Szekeres László, Puskás Dóra, Barta Gábor, Mazalin Wanda

Koreográfus: Kulcsár Noémi

Rendező: Székely Kriszta

A feleségeit sorra fogyasztó Kékszakáll története ismerős lehet a nézők számára. Jacques Offenbach életörömöt sugárzó, zeneileg is sziporkázó operettje komédiává alakítja a véres legendát, szerelmi és politikai intrikákkal dúsítva az egyébként is akciódús cselekményt. Az Operettszínház új bemutatója leporolja a romantikus történetet, és egy mai néző számára is ismerős közegbe, a vállalati szférába helyezi. Kékszakáll vezérigazgató és Bobeche szenátor a hierarchia csúcsán, teljhatalommal rendelkeznek beosztottaik élete felett, egészen addig, amíg Boulotte, egy szókimondó takarítónő kézbe nem veszi a dolgokat. A furcsa szerelmi viszonyokról és hatalomvágyról szóló előadást, a Katona József Színház fiatal rendezője, a Színikritikusok Díjával is jutalmazott Székely Kriszta állítja színpadra, aki korábban a Kreatív kapcsolatok című kamaraoperát rendezte a Kálmán Imre Teátrumban.

3487   Búbánat • előzmény3486 2018-02-13 17:33:15

Az elmúlt másfél évben háromszor jártam Berlinben; jelzésedre, már tervezem a következő - ezúttal zenés színházi - odalátogatásomat...

3486   zenebaratmonika • előzmény3484 2018-02-13 17:25:07

2018. március 17-én a Komische Oper Berlin is repertoárra tűzi Offenbach Kékszakállját, majd érdemes lesz a két előadást összehasonlítani:

https://www.komische-oper-berlin.de/programm/spielplan/blaubart/558/

3485   Búbánat • előzmény3482 2018-02-13 17:12:54

Budavári Palotakoncert 1 rész Sissi nyomában

MTV, 2017 augusztus 20

Offenbach Kékszakáll című operettjéből előzőekben külön-külön belinkelt dalok itt folyamatában szólalnak meg:

Az időskálán elérhetőek:

1:15:59-től Kékszakáll belépője – legenda (Boncsér Gergely)

1:20:20 tól Kettős: „Egy randevú” (Kardffy Aisha, Kerényi Miklós Máté) 

1:22:53 – 1:25:34 Együttes „Saltarelle, avagy mit ad a nő…” (Bordás Barbara, Kardffy Aisha, Lévai Enikő, Lukács Anita, Boncsér Gergely, Kerényi Miklós Máté, Laki Péter, Vadász Zsolt

3484   Búbánat • előzmény3478 2018-02-13 16:42:21

Peller Anna és Kocsis Dénes énekel a Kékszakáll című Offenbach darabból előzetest /részlet/

A Budapesti Operettszínház 2017/18 évadjában Offenbach: Kékszakáll című darabját is műsorra tűzik. A sajtótájékoztató a Kálmán Imre Teátrumban volt 2017.05.03-án, a színpadon Peller Anna és Kocsis Dénes énekelt. A felvételen a dal egy részlete látható.

Ugyanez a Szenvedély-duett velük Tatán - 2017 június 9.

3483   Búbánat • előzmény3482 2018-02-13 16:33:43

Offenbach: Kékszakáll - Fleurette és Daphnis duettje „Egy randevú” (Kardffy Aisha, Kerényi Miklós Máté)

Budavári Palotakoncert - 2017 augusztusa

(Ezért a hölgyért hagyta ott feleségét, Dancs Annamarit és párhónapos gyermeküket Kerényi Miklós Máté)

3482   Búbánat • előzmény3477 2018-02-13 16:17:41

J. Offenbach - Kékszakáll - Palotakoncert 2017 – Boncsér Gergely

3481   zenebaratmonika 2018-02-12 16:05:17

Keleti Újság, 1938. március 28.

A Városi Szinház háromezer embert befogadó nézőtere előtt századik előadásához közeledik az utolsó tíz esztendő legnagyobb operettsikere, a Júlia ötletességben, humorban, a dalok és zene számok szépségében, a táncszámok újszerűségében, a kiállítás pazarságában egyetlen operett sem vetekedhetik ezzel az újdonsággal, amelynek sikere elhomályosít minden eddigi operettsikert. Ezen nem is fogunk csodálkozni, ha megtudjuk, hogy a
Júlia szövegkönyvét Földes Imre és Harmath Imre írták, zenéjét pedig Ábrahám Pál szerezte.
Ábrahám Pál saját vallomása szerint a Júliában érte el eddigi diadalmas zeneszerzői pályafutásának csúcspontját és nem csoda az sem, hogy a Júliát a jövő szezonban Párizs, London és Newyork legnagyobb operett színházai fogják játszani. E világvárosi színházakat is megelőzve a mi színházunk
péntek este megkezdi a Júlia sorozatos előadásait, ezzel is igazolva, hogy a színházi év legnagyobb sikerű darabjait a lehető leggyorsabban, az eredeti előadásokkal párhuzamosan tudja bemutatni városunk közönsége előtt.
Talán mondanunk sem kell, hogy a Júlia a legelőkelőbb szereposztásban, a legpazarabb kiállításban kerül színre nálunk is. Aki a színház heti műsor hirdetésében elolvassa a szereplők névsorát, meggyőződik róla, hogy a szinház összes vezető tagjai állanak sorompóba a Júlia mennél nagyobb sikere érdekében. Gróf László rendezi a darabot, Rajnai Sándor és Kudelász Károly készítik a díszleteket és kosztümöket, a szinház saját zenekarán kívül két cigánybanda is részt vesz az előadásban, a duettek és balettek egész sora készül a táncteremben, úgy, hogy minden remény megvan arra, hogy
a Júlia nálunk is az esztendő legnagyobb látványos operettsikere lesz és hosszú ideig uralkodni fog a színpadon.

 

3480   zenebaratmonika 2018-02-12 15:51:12

JÚLIA

Szövegét írták: Földes Imre és Harmath Imre, zenéjét szerezte : Ábrahám Pál

Szereplők:

Júlia .................................. Sólymosán Magda
Vica ................................. Ürmössy Magda , Sándor Stefi

Trude ............................... Wojticzki Elvira
Mary ................................. Porti Mimi
lfjabb Júlia ... ............... .....Bázsa Éva
Klarissz .............................Czopán Flóri
Udvardy Kálmán .................Jenei János
Udvardy György ................ Honim Pál
Udvardy ezredes ........ Réthely Ödön
Zabos őrmester ......... Tompa Sándor

Bajusz ........................... Fülöp Sándor
Báró Somfalvy ......... Csóka József
líj. Udvardy............... Csengeri Aladár
Mányi ..................... Solthy Miklós
Péterffy ................... Végh József
Máté ....................... Szentes Ferenc
Bagyik .................... Dancsó György
Kucor cigány............ Szakács Sándor
Táncos..................... Sándor Andor
Kis táncosnő........... Gerö Borosa
Egy táncos ur ......... Pintér Jenő

Történik az

I. felvonás I. kép Kanzaszban. 2. kép a Somfalvy kastély parkjában. 3. kép a kastély nagytermében. 4. kép Kanzaszban.

II. felvonás 1. kép a háromhalmi templomtéren. 2. kép a kastély kis szalonjában. 3. kép a parkban. 4. kép a kastély dísztermében.

III. felv. 20 év múlva a Somfalvy kúrián.

Farmerek, farmerlényok, ültetvényesek, tisztek, parasztok, urak, hölgyek, cigányok

Rendező: Gróf László, vezényel: Schreiber Alajos, táncok: Sándor Andor, díszletek Rajnai—Kudelász.
A színház szükségesnek látja közölni, hogy a Júlia második előadása szombaton délután 5 órakor van és pedig természetesen rendes helyárakkal. Este ugyanis a színházban a bucuresti-i Alhambra társulát játszik.

A másik szereposztásban különben Honthy Hanna játszotta a főszerepet.

3479   zenebaratmonika 2018-02-12 15:25:18

Találtam egy érdekes cikket, amelyből kiderül, hogy Ábrahám Pál élete főművének Júlia c. 1937-ben bemutatott darabját tekintette, akkoriban hatalmas sikere volt és úgy nézett ki, örök műsordarab marad, ennek ellenére a II. világháború -1939. után- után nem játszották:

Keleti Ujság, 1938. április 1.

JÚLIA — A világsikert aratott Ábrahám nagyoperett bemutatója

Talán a Szibill óta nem volt operettnek olyan átütő sikere, mint a .Júliának. Paris, London, Berlin s az operett őshazája, Bécs sem látott még az utolsó tíz évben olyan tökéletes- látványos operettet, mint a Júlia. A Júlia szövegét Földes Imre, sok-sok nagysikerű dráma és vígjáték szerzője, az ötletes és mesterien verselő Harmath Imre társaságában irta. Ez a szöveg még zene nélkül is megállaná a helyét, annyira érdekes, újszerű, hatásos jelenetekben bővelkedő. A zeneszerző, Ábrahám Pál pedig bizonyságot tett arról, hogy nálánál különb operettmuzsikát senki- sem tud ma komponálni. A Júlia minden egyes zeneszáma valódi gyöngy. Ezt a zenét évek múlva is játszani fogják, annyira fülbemászó és mégis eredeti. Ábrahám Pál úgy nyilatkozott, hogy élete főmüve a Julia. Szinházunk természetesen mindent elkövet, hogy ezt a világsikert aratott operettet méltóan, nagyszabású előadásban hozza ki. Gróf László rendezése ezer uj szint, ötletet és meglepő hatást hoz. Sólymosán Magda még sosem játszott és énekelt olyan igazi primadonnaszerepet, mint a Júlia.

Ürmössy Magda ezúttal táncos szubrett-szerepet játszik, Sándor Stefi pedig egy német nevelőnő ellenállhatatlanul mulatságos szerepében jutott ragyogó feladathoz. Jenei János és Homm Pál alakítják a két vetélkedő, szerelmes bonvivánt. Tompa Sándor az őrmester alakjában hatalmas, roppant jóizü buffó szerephez jutott. Fiilöp Sándor táncoskomikus szerepe csupa vidámság és bohó ötlet. Csóka, Kéthely, Porti Mimi, Wojticzki EBL vira, Csengeri Aladár stb. .stb. is fellépnek a Júliában.
Külön fejezetet érdemelnek a táncok, amelyeket Topán Lulu, Gerő Borosa- Pintér Jenő és a szólisták táncolnak, továbbá a ballettkar gazdag mutatványai. Mindezeket Sándor Andor tanította be. A zenekart Schreiber Alajos vezényli.
Semmi kétség, a Júlia nálunk is az operett- szezon legnagyobb szenzációja lesz.

Keleti Újság, 1938. április 2.


Ma van a Júlia premierje
— Páratlan érdeklődés előzi meg az uj Földes —Ábrahám operettet —
Szokatlanul nagy érdeklődés előzi meg a szinház mai bemutatója*. Teljesen indokolt is ez az érdeklődés, mert hiszen olyan szenzációt ígér a Júlia bemutatója, amire igen ritkán akad példa. Földes Imre, a neves vígjáték- és drámaíró ezúttal operettszöveget irt, olyat azonban, amely minden zene nélkül is versenyre kelhet a legjobb prózákkal is. A kitűnő librettóhoz Ábrahám Pál, a modern operettmuzsika nagymestere szerzett invenciőzus, briliáns és fülbemászó muzsikát. Természetes, hogy a színház is olyan lelkesedéssel, áldozat- készséggel hozza szilire a Júliát, amely ezt a nagysikerű operettet méltán megilleti. A Gróf László közismert gondos és körültekintő rendezése mellett, a nagyszerű szereposztás, gyönyörű, uj díszletek egész sora, táncok, ötletek és összevágó kitűnő előadás lesznek a Júlia várható hatalmas sikerének a megalapozói. Igen érdekes tudni a Júliáról azt, hogy annak szerzői, ebben az operettjükben egyesítették a tökéletes régi és uj operettstilust és összesüritve ezeknek minden erényét a Júliában mesterig módon tálalják a közönség elé. Ebből az operettből semmi sem hiányzik, ami a tulajdonképpeni alapja egy operett sikerének. Van ebben primadonna, szubrett, komika, bonviván, tánckomikus és buffó s minden szerep olyanok kezében, akik a legteljesebb ambícióval és lelkesedéssel készülnek feladataik megoldására.

Minden remény megvan tehát rá, hogy a Júlia nálunk is — mint külföldön — sorozatos előadásokban fog szinrekerülni.

1938. ÁPRILIS 7.

Napról napra fokzódik a Júlia sikere
Ábrahám Pál és Földes Imre legújabb óriási sikerrel bemutatott operettjének, a Júliának eddig minden előadását zsúfolt nézőtér nézte végig. Nem tud a közönség betelni ennek a brilliáns szövegű, nagyszerű muzsikájú operettnek a szépségeivel. A pompás előadás, amely az első perctől az utolsóig leköti a nézőt, egyike a színház legtökéletesebb előadásainak, s így érthető az a hatalmas siker, amely a Júlia előadásait kiséri.
Drámai feszültség, könnyed humor, jobbnál-jobb helyzetek váltakoznak a Júliában, ami által az operett egy percre sem vészit érdekességéből. Ábrahám Pál muzsikája pedig azok közé az operettzenék közé tartozik, amelyek minden ütemükkel magukkal ragadják a nézőt.
Ezen a héten minden este és vasárnap délután hat órakor is a Júlia szerepel a színház műsorán. Az operett iránti szokatlanul nagy érdeklődésre való tekintettel a Júlia előadásaihoz tanácsos jegyekről előre gondoskodni, mert az esti pénztárnál alig lehet jobb jegyet - kapni.

KELETI ÚJSÁG 1938-04-09

JULIA - A szezon nagy operett-slágere!
Szövege hangulatos, drámai feszültségű! Humora ellenállhatatlan!
Zenéje: — Ábrahám-muzsika!
Kiállítása pazar!
Szereplői elsőrendüek!
Az előadás tökéletes!
Táncai ördöngősek!
Rendezése káprázatos!
Kosztümjei színesek, szépek, elegánsak!

a JULIA a szezon egyik legtökéletesebb előadása!

3478   Búbánat • előzmény3477 2018-02-11 20:32:52

Más érdekel egy férfi, mint egy női rendezőt

Fidelio.hu

CSABAI MÁTÉ, 2018.02.07. 08:36

Február 23-án mutatja be a Budapesti Operettszínház Jacques Offenbach Kékszakáll című művét. A darab rendezője, Székely Kriszta az ötvenes évek tengerentúli vállalati kultúrájába helyezi a hírhedt feleséggyilkost.

- Kékszakáll egy archetipikus figura. A története a legtöbb feldolgozásban tragikus, Offenbachnál viszont franciásan tekereg. Téged mi érdekel a sztoriban?

- Úgy tudom, hogy ez a legendák szintjén élő férfitípus egy valós személyen alapszik, egy őrült veterán katonáén, aki meggyilkolta a feleségeit. A történet általában sötét – elég, ha Bartók operáját nézzük –, pedig a gondolat, hogy eltedd láb alól a feleségedet, szerettedet, egy hétköznapi, komolytalan módon, széles körben ismert érzet (nevet). Nagyon bírom Offenbach operettjében, hogy nem pszichoanalizál, hanem nevettet, kicsavar. Ez a groteszk, humoros megközelítés sokszor merészebben mutatja meg – és figurázza ki – Kékszakáll lelkének sötétségét.

- Támaszkodsz a műfaji hagyományokra?

- Egy erős rendezői koncepciót alkalmazunk: a darab elhagyja a királyi környezetet, és a női emancipáció előtti ötvenes évekbe kerül, olajos hajú, szivarozó férfiak közé.

- Azzal kezdtétek tehát a munkát, hogy leültetek, és átírtátok a szöveget. Miért volt erre szükség?

- Szabó-Székely Árminnal és Lőrinczy Attilával közösen készítettük a darab adaptációját. Ha nem közelítjük ezt a jelenséget a mai korhoz, a néző hátradőlhet és azt gondolhatja, hogy ez mind valamikor, valahol régen történt. Pedig itt olyan narcisztikus, hatalomtól ittas férfitípusok jelennek meg, akik – ha más formában is, de – a mai napig meghatározó szerepet játszanak a társadalomban.

- Ez a téma most igencsak pörög.

- Sok esetben a rendező hosszú ideig keres ilyen aktuálisan megszólaló művet, mi a darabot jóval a #metoo-időszak előtt választottuk. Bámulatos és ijesztő egyben, amikor a közélet hatványozottan belekerül egy rendezésbe, viszont ez csak jót tesz egy előadásnak. A közegnek és a közönségnek pedig az, hogy a színházon keresztül reagálhat egy jelenségre.

- Mennyire szoktál aktuális lenni? Számíthatunk naprakész kiszólásokra?

- Nem, az ilyen napi politikai bulvár szintű utalgatások felett nagyon gyorsan eljár az idő. Az eggyel nagyobb dimenzióra figyelek: inkább a közhangulatot igyekszem megragadni.

- Számít, hogy egy nő rendezi ezt az előadást?

- Mindenképpen. Ha csak a mesterségbeli részét nézem, szeretném azt gondolni, hogy nem, de minden rendező az őt ért eseményeken keresztül értelmezi a történeteket, más dolgok érnek egy férfit, mint egy nőt. A szövegkönyv átírásánál pedig megerősítettük a hősnőinket, hogy ne kallódjanak úgy el a férfiak világában. A csavar az, hogy kezükbe veszik a sorsukat, a férfiak pedig nem tudnak ezzel mit kezdeni.

- Kulcsár Noémi a darab koreográfusa. Egykori balettosként mennyire szólsz bele a munkájába, hogyan működtök együtt?

- Csináltam már koreográfiát Apáti Bencével, az Operaház számára A sárga herceg/nő-ben, amit nagyon élveztem, de megterhelő is volt. Tizennyolc-tizenkilenc évesen otthagytam a balettintézetet, már távolabb áll tőlem ez a világ. Viszont a rendező dolga az, hogy mindenbe beleszóljon (nevet). Noémivel hasonló megközelítésben dolgozunk. Mindkettőnk számára a játszó művészekből kiindulva fejlődik ki a végeredmény. Igaz, hogy végül nekem kell átlátnom mindent és döntéseket hozni, de a közös munkánk igazi együttműködés.

- Eddig a Kálmán Imre Teátrumban rendeztél. Milyen lehetőségeket ad most a nagyszínpad?

- Egészen más jellegű a két tér. A kamaraszínpadon „közeliket” csinálunk, a szereplők rezzenéseivel is foglalkozik a rendező, a nagyszínpadon viszont hátrébb ül, sokkal inkább „totálokban”, képekben fogalmaz. A Kékszakáll egy kórus központú operett, az összes kép zeneileg is ezekre a nagy kórus számokra fut ki. Ettől is elképesztő erejű mozgalmas zene, amely egyenesen kívánja a tág teret, úgyhogy rendkívüli módon várom, hogy a nagyszínpadon legyünk már.

3477   Búbánat • előzmény3407 2018-02-05 10:13:07

Boncsér Gergely - Kékszakáll

Február 23-ától Kékszakáll a Budapesti Operettszínházban!

"Tudják, hogy kit neveztek kortársai a "Champs-Élysées Mozartjának"? És azt, hogy Veréb Tamás élete első operett szerepére készül? Na és azt, hogy ez a Kékszakáll nem "az" a Kékszakáll? Eláruljuk, mit érdemes tudni Offenbach kicsit sem vérfagyasztó, ám annál viccesebb operettjéről."

/Operettszinhaz.hu/

3476   Ardelao 2018-02-04 22:15:59

 Első éneklésem a gramofonba.
 

https://upload.wikimedia.org/wikipedia/commons/b/ba/Kir%C3%A1ly_Ern%C5%91.jpg

Írta: Király Ernő, a Király Színház tagja.

 

Mikor első gramofonéneklésemre gondolok, önkéntelenül eszembe jut az én első színpadi föllépésem. Körülbelül ugyanaz az érzés vett erőt rajtam mindkét esetben.

Néhai műkedvelő koromban történt, hogy egy néhány — körülbelül 20 szavas szerepben — először léptem fel nyilvánosan. Szörnyű boldoggá tett az a tudat, hogy játszani fogok. Heteken keresztül otthon a szobában, künn az utcán egyre az elmondandó pár szót hajtogattam és hadonásztam, handabandáztam hozzá. Az emberek nyilván azt hihették, hogy meg vagyok bolondulva. Csak úgy repesült a szívem az örömtől, víg voltam és büszke!

Persze félvállról beszéltem mindenkivel, aki még nem játszott. Végre elérkezett a várva- várt este. Szépen kiöltözködtem és a kulisszák mögött vártam a jelenésemet. És lestem a végszót, melynek hallatára be kellett volna lépnem a színpadra. Itt volt az idő! Egyszerre elfogott a drukk, a lámpaláz, elsötétült előttem a világ és én, ahelyett, hogy beléptem volna a színpadra, mint akit hirtelen elfogott az émelygés, kikívánkoztam a szabad levegőre! Nem értem rá sokáig gondolkozni, valaki hátulról az egyik kezével nyakon ragadott, a másik kezével körülbelül négy arasszal lejebb, egy lódítás — és benn voltam a színpadon.

— „Itt baj van” — gondoltam, — ”ezen már nem lehet segíteni!”, és elkezdtem fújni az én mondókámat lélegzet nélkül, egy szuszra az utolsó szóig. Egy pillanatra sem álltam meg. Egy pillantásra elmondtam az egészet, nem törődve azzal, hogy valamelyik partneremnek közbe reflektálnia kellett volna egy-egy mondatomra. Mikor a végére értem, sarkon fordultam és kiszaladtam a színpadról. Ott hagytam a szereplőtársaimat, mint szent Pál az oláhokat, . . . így végződött az én első színpadi szereplésem.
 

A gramofonénekléssel ugyanígy voltam. Mikor először léptem a tölcsér elé, kivert rajtam az izzadság, valami fojtogatni kezdte a torkomat és ne adj isten, hogy egy becsületes hang jött volna ki rajta. A lábaim reszkettek, a hangom tremolázott, pedig egy félóra alatt megittam vagy három üveg Málnási vizet. Mind nem használt. Kértem egy kis pauzát, hogy egy kicsit magamhoz térjek.

A szünet alatt megmagyarázták, hogy a tölcsér nem harap, mitől félek hát?!Könnyű azt kérdezni,” mondtam és remegtem nyárfalevél módjára. Még egy kicsit biztatgattak, hogy csak bátran álljak oda és danázzak. Közben jött a fölvevő mérnök és siettetett, hogy végre kezdjünk hozzá.
 

Odaálltam a mellé a borzasztó tölcsér mellé. A fölvevő gép elkezdett brekegni: „Ruhe” hallatszott a másik szobából s egy pillanatra rá: „Los!” Csönd.

„Kezdje már meg!” - szólt mögöttem valaki. Erre el-akartam szaladni, de az a valaki megfogott a nyakamnál és nem eresztett! „Nyissa ki a száját és énekeljen” — szólt egy kissé szigorú hangon.

Erre nekiduráltam magam és danáztam. Hogy hogyan, azt bizony nem tudnám megmondani, csak arra emlékszem, hogy a mérnök már rég megállította a gépet és én fújtam keservesen; mert ha egyszer belejövök, hát akkor engem egykönnyen megállítani nem lehet.

Ez csak próbalemez volt, úgy hogy a következő percben hallhattam a saját hangomat. És rájöttem arra, hogy érdemes volt azt a félórai drukkot végigszenvedni azért a fölemelő érzésért, amely erőt vett rajtam akkor, amikor először hallottam a saját hangomat.

ZENEKERESKEDELMI KÖZLÖNY, 1911. június 1. (1. Évfolyam, 4. szám)

 

3475   Búbánat 2018-02-03 10:29:41


Színházi Élet - 1925/3. szám

"Operett készül  Mendelssohn életéből"

Schubert és Offenbach után Mendelssohn is bevonul az operettfigurák tisztes sorába. Az amerikai Schubert-színházi tröszt operettet készített Mendelssohn életéből, melynek librettóját Edgar Allen Woolf írta és zenéjét Mendelssohn műveiből Sigmund Romberg állította össze.

 

3474   Búbánat • előzmény3470 2018-02-02 23:10:10

Népszabadság, 1957-09-22 / 224. szám
 

MAGYARORSZÁG „NAGY ÖREGEI"

HUSZKA JENŐ

A klasszikus magyar operett műfajának egyetlen ma is köztünk járó kiformálója, Huszka Jenő, a Bob herceg, Aranyvirág, Gül baba, Tündérszerelem, Lili bárónő, Mária főhadnagy, Szabadság-szerelem ünnepelt komponistája körül majdnem nyolc évtizede halmozódik fel a siker.

Valahogyan úgy alakult az életem — emlékezik ifjúságára —hogy számomra még a mások nagy szomorúságának napjaiban is kijutott az örömből. A nyilvánosság előtt például először a szegedi nagy árvíz évében, 1879-ben szerepeltem. A károsultak javára rendezett műkedvelő előadáson én is felléptem, bár alig voltam ötéves. Hegedülni tanultam s 11 esztendős koromban már mint a jövő nagy ígéretét emlegetett a Szegedi Híradó tudósítója. Hat évvel később csatlakozott szegedi kritikusom véleményéhez Hubay Jenő is, amikor felvett a Zeneakadémiára.

A fiatal Huszka nemcsak hegedülni tanult, beiratkozott a zeneszerzői tanszakra és a jogtudományi egyetemre is. Tanulmányai végeztével, huszonegy éves korában doktori diplomával foglalta el az első hegedűs helyét Párizsban, Lamoureux hírneves zenekarában.

Diplomáim mellé — mosolyog ifjonti nekibuzdulásán — két szerzeményem kinyomtatott kottáját is magammal vittem, hogy meghódítsam Párizst: a Jogász-csárdást , s Martos Ferencnek A Hétben megjelent Bob herceg című versére szerzett kísérő zenét.
Mi tagadás, a francia főváros zenei világa nem figyelt fel a Jogász-csárdásra. Sőt dr. Huszka másik zeneművére sem, amely pedig Pesten nagy sikert hozott szerzőjének. Török Irma, a Nemzeti Színház kiváló fiatal művésznője adta elő 1895-ben az Otthon Körben, az írók klubjában s annyira megnyerte a közönség tetszését, hogy az első kottákat szétkapkodták s új meg új kiadásban jelentette meg a kiadó. S ha Párizs nem is tárta fel kapuját a Bob herceg előtt, hét évvel később a magyar főváros közönsége a melodráma sikerétől inspirált diadalmas operett szerzőjét és primadonnáját ünnepelte.
A siker pillanatában mindenki ellenállhatatlan — vall a Bob herceg egy csapásra beérkezett ifjú szerzőjének érzéseiről a nyolcvankét éves mester. — Én is ellenállhatatlannak éreztem magam akkor, a siker szédületében, s nagyon meglepett volna, ha a Király Színház megnyitására nem tőlem, a huszonhét éves komponistától, kért volna operettet Beöthy László igazgató. Úgy is történt, mint vártam, s megszületett második operettem, az Aranyvirág. Ennek sikerét csak a harmadik, a Gül baba homályosította el. Ma ötvenkét év után is játsszák, éneklik, sőt legutóbb filmre is vitték.

A siker ezután is hűséges komondorként járt a melódia-gazdag komponista nyomában. Tündérszerelem című daljátékát fővárosi bemutatója előtt ötven estén játszották vidéken. A Nemtudomka bemutatója után kitör a világháború s elhallgat Huszka múzsája; a diadalmas életöröm. Csak a Tanácsköztársaság reményteljes napjaiban csendülnek fel újra a forró melódiák, a Lili bárónő emlékezetes sikerű premierjén, kétszáz táblás ház nyitányaként. A Lili bárónőt az Erzsébet, a Gyergyói bál, majd a Mária főhadnagy 260 előadása követi, a felszabadulás után pedig a Szép Juhászné és a Szabadság-szerelem áradó kedvű melódiái.

Jó szerencse kísért s mindvégig ki is tartott mellettem — summázza életét Huszka Jenő. — Ha irigység, rosszakarat keresztezte az utamat, az is hasznomra vált. Amikor annakidején a kultuszminisztérium művészeti osztályáról, ahol évekig dolgoztam, a vakok intézetébe helyeztek át, megszerveztem a vakok Homeros énekkarát. Úgy lehet, nem szívesen látták, hogy „száműzetésem” helyén is kedvvel és eredményesen dolgozom, mert kisvártatva nyugdíjba küldtek. De ez a fordulat is szerencsésnek bizonyult számomra. Most már minden szabad időmet a Szövegírók és Zeneszerzők Szövetkezetének az ügyeire fordíthattam, amelyet még 1907-ben alapítottunk. Harcoltam a szerzői jogok védelméért, mert tapasztalatból tudtam, hogy egyes külföldi államokban szabad prédának tekintették a magyar szerzők műveit. A Bob herceget például Prinz Vagabund cím alatt amerikai szerzők operettjeként játszották az Egyesült Államokban.

A felszabadulás óta — állapítja meg elégedetten — hivatalosan és erélyesen képviselik a szerzők jogvédelmét is. Ez a gondoskodás is hozzájárul, hogy jól találom magam az új világban, melynek eszmevilágából főleg az igazi demokráciára való törekvés ragadott meg. Ifjúságomban szüleim kedvéért közhivatali állást vállaltam, ott mindig igyekeztem demokratikus felfogásomat érvényre juttatni. Ez a szempont vezetett szövegkönyveim megválasztásánál is. Nem is tehettem volna másként, hiszen nyolcéves korom óta, mikor szüleim elvittek az Orfeusz a pokolban előadására, szenvedélyesen hiszek az operettben, mely a legdemokratikusabb műfaj, mert a közönség legszélesebb rétegeihez szól.

Ha felkattintjuk a rádiót, a Szív küldi... műsorában szinte naponta felcsendülnek a Londonban, hej, az Ott túl a rácson, az Egy kis cigaretta valódi finom szívet melegítő dallamai. Míg gyönyörködve hallgatjuk, szeretettel gondolunk a nyolcvankét éves zeneszerzőre, aki a könnyed melódiák szárnyán küld szívhez szóló szépséges üzenetet.

Lengyel István

3473   Búbánat • előzmény3470 2018-02-02 13:55:42
  • Magyar Zenészek Lapja, 1927-05-01/5. szám

Dr. Huszka Jenő.

Az Országos Magyar Zenész-szövetség kebelében tömörült magyar zenészek, karmesterek és zeneoktatók nagy és lelkes részvétele mellett lefolyt évi rendes közgyűlés közfelkiáltással és egyhangú lelkesedéssel dr. Huszka Jenő urat, a m. kir. vallás- és közoktatás- ügyi minisztérium min. tanácsosát, a Magyar zeneszerzők, szövegírók és zeneműkiadók szövetkezetének és a Magyar színpadi szerzők egyesülete zenei szakosztályának elnökét a zenész-szövetség díszelnökévé választotta meg.
Midőn a szövetség vezetősége a közgyűlés eme elhatározását küldöttségileg közölte vele, ő méltósága válaszában azt fejtette ki, hogy betűszerint kiváló megtiszteltetést jelent számára, hogy az ország zenésztársadalma őt szeretetének ezen újabb jelével elhalmozza, a mivel szemben azonban ő, a zenészség kulturális érdekeinek szolgálatában állva, szíve egész melegével, ragaszkodásának teljes és tömör erejével, de együttérzésének egész súlyával is nem a díszt és megtiszteltetést akarja látni megválasztásában, hanem a zenészség magasabb érdekeinek szolgálatában álló új munkakört lát a maga számára, melynek odaadó és lelkes betöltésében a magyar zenészség erkölcsi, anyagi és kulturális céljainak elérésére való törekvésében hathatós szószóló és támogató kíván lenni.

Az ezen tömör szavakban kifejezésre jutott megnyilvánulásban látjuk annak a nagy kérdésnek fontos és súlyos horderejét, mely lehetővé tette számunkra, a zenész-szövetség számára, hogy dr. Márkus Jenő kipróbált munkaereje mellett, mely javunkra változatlanul biztosítva marad, dr. Huszka Jenő munkakészségét és ügyszeretetét biztosíthattuk.
Kétségtelen objektivitással kell megállapítanunk, hogy dr. Huszka Jenő személyének a zenészség összérdekei szolgálatába állításával oly hatalmas lépést tettünk ismét előre, mely a szövetség erkölcsi és kulturális javainak gyarapításán kívül a magyar zenekultúra életében is határkövet jelent.

Dr. Huszka Jenő magas közjogi pozíciója, nagy tehetsége és kiváló zenei kvalitásai mellett vérbeli muzsikus mivoltát, a zenészek speciális érdekei iránti érzékét is magával hozza. Az országos zeneakadémián Hans Kössler és Herzfeld tanárok egyik nagyreményű tanítványa volt, zenei tanulmányai befejeztével pedig egy évig Párisban a híres Lamoureux-féle filharmonikus zenekarnak volt tagja. És ki nem ismerné a szép Huszka-dalokat, a Bob herceg, Aranyvirág, Gül Baba, Tündérszerelem, Rébusz báró, Nemtudomka, Lili bárónő és az idei szezonban nagy sikerrel színre került Hajtóvadászat című operettjeit?! S aki oly tetterős és eredményes munkásságot fejtett ki a testvéregyesületek felvirágoztatása körül, aki oly lelkes harcosává vált az önként, önzetlenül vállalt ügynek, teljes biztosítékát nyújtja a mi szövetségünknek is abban a tekintetben, hogy a benne rejlő tehetség és a szövetség iránt táplált szeretet minden erejével áll sorompóba a zenész-szövetség mellett, a zenész-szövetségért.

Oly sokszor olvassuk a színlapokon, meg az újságok hasábjain a diadalt arató két nevet: Huszka— Martos", mely alliance mindig diadalra vitte a vállalt ügyet. Reméljük és bízunk benne, hogy ez a jelszó: Huszka—Márkus ugyancsak diadalt fog jelenteni a mi számunkra. Minden esetre azonban megállapíthatjuk, hogy a második negyedszázad kitűnő auspiciumokkal indult meg és bízunk a magyarok Istenében, hogy ilyen vezetők kormányzása mellett a magyar zenészek hajója dagadó vitorlákkal büszkén fogja átszelni a magyar zenekultúra végtelen óceánját, hogy a jól végzett munka után vissza-vissza térjen a nyugalmat és biztonságot jelentő révbe.

3472   Ardelao • előzmény3471 2018-02-02 13:22:04

 

Huszka Jenő

Egy zeneszerző, akit kitüntetés ért. Ritkaság a mai világban, de annál említésre méltóbb, sőt, éppen ezért méltó az említésre. Huszka Jenő tudniillik, miniszteri tanácsos is volt, és mint ilyen, 35 esztendei szolgálat után saját kérelmére ment nyugdíjba. Tényleg a saját kérelmére.  De a legmagasabb kitüntetést nem szolgálata elismeréséért kapta, hanem kifejezetten, mint zeneszerző,  «a zeneművészet terén szerzett érdemeinek elismeréséül» ......
 

A II. osztályú magyar érdemrend jutott osztályrészéül és ehhez a szép kitüntetéshez a Magyar Muzsikaszó teljes gárdája nevében szívből gratulálunk, hiszen — többek között — lapunk egyik legkitűnőbb főmunkatársa is az ünnepelt. Az utóbbihoz magunknak gratulálunk.
 

Az egészben nem azt tartom különösnek, hogy észrevették érdemeit, hanem azt, hogy ilyen későn vették észre. Valóban nehéz lehetett olyan sokoldalú művészi tevékenységet meg nem látni. Vegyük csak például az operettjeit sorra:

„Bob herceg,” „Aranyvirág,” „Gül Baba,” „Tündérszerelem,” „Rébusz báró,” „Nemtudomka,”     „Hajtóvadászat,” „Lili bárónő.”

Különös ember ez a Huszka Jenő. Most, hogy így egymás mellé írtam ezt a nyolc operett címet, megjelenik előttem a szerző képe, úgy, ahogy én közel harminc éve látom. Magam elé idézem és egy lelki interjút kérek tőle. Hogy én személyesen menjek fel hozzá, nem is tudom elképzelni.  Nem szokott önmagáról beszélni. De talán nincs is erre szükség: előttem vannak az alkotásai, ismerem életének egyes mozzanatait és ezekből megkísérlem a lelki interjú megírását.

Származási helye Kiskunfélegyházán van, a kemény koponyájú kunok földjén és van is benne sok a kunok keménységéből. Nehezen barátkozó, de akit barátjául fogadott, ahhoz rendületlenül ragaszkodik. Ez teljes ellentétben áll úgynevezett külső megjelenésével, mely a diplomata hűvös, tartózkodó modorát mutatja. Ám ez csak külső látszat, a csaknem gyerekesen jó szív védekezése, aki tudja mennyi keserves csalódás után. Mert, bár az ember lelke sok ellentétből van összetéve, de az a nagy melegség, mely Huszka melódiáiból, felénk árad hogyan lehetne megmagyarázható, ha szíve csakugyan olyan hideg lenne, mint amilyennek a felületes szemlélő ítélné szokásos külseje után?

A nagy magyar alföld közepén született és van benne sok a magyar paraszt tempósságából, flegmájából: nem igen vannak fölösleges mozdulatai és nehezen hozható ki a sodrából. 

A siker ezek dacára mégis utolérte. Így helyes, hogy — utolérte, mert ő ugyan nem futott utána, de nem is tette elbizakodottá.
 

A mai szerzői mentalitás szemlélete alapján szinte érthetetlen Huszka közömbös viselkedése a sikerrel szemben. Mert nézzük csak egy kicsit a mai szerzői úgynevezett mentalitást.

Egy úgynevezett mai szerző megír, helyesebben lefütyül egy melódiát, azután keres egy zeneértőt, aki lekottázza az új szellemi (?!) terméket. Ha mindez már elkészült, akkor Isten legyen irgalmas a zenekarok vezetőinek, énekeseknek (különösen a rádión bevezetetteknek), kiadóknak és a tisztelt közönségnek! És ha véletlenül sikerül a tisztelt közönség fülébe, költséget és fáradtságot nem kímélve, beverklizni egy ilyen szerzeményt, milyen napóleoni pózba vágja magát, milyen fölényessé válik, és milyen zseniálisnak érzi magát!
 

Huszkának a siker úgyszólván az ölébe hullott. Igaz, könnyű dolga volt: neki nem Huszka volt az elődje! Érdekes egy kissé belepillantani az illusztris szerző múltjába, már amennyire egy aránylag rövidre szabott cikk kerete megengedi.

Szegeden végezte középiskoláit. Nem láttam ugyan a bizonyítványait, de ismerve a mostani Huszkát és tudva, hogy a kegyesrendi gimnáziumban végzett, feltételezem, hogy alapos munkát szerető, kitűnő tanuló volt. Első zenei kiképzését is Szegeden nyerte az ottani zenedében.
 

Apja, Huszka Ödön, a szegedi királyi tábla közszeretetnek örvendő bírója, jeles piccoló művész volt. Édesanyja művésziesen zongorázott. Tehetségét mindenki Istentől kapja, de a hajlamot szüleitől örökli. Az lett volna csoda, ha Huszka Jenő nem örökölt volna művészi hajlamot ilyen zeneileg képzett szülőktől. Még hozzátesszük ezekhez azt, hogy édesapjától a zenetanulásra ösztönzést kapott, sőt annak döntő fontosságára folyton figyelmeztetést nyert és Budapestre érve egyetemi tanulmányaival egy időben Zeneakadémiánkon a zeneszerzési tanszakot is elvégezte Koessler János vezetése alatt, kinek keze alól annyi kitűnő zenészünk került ki.
 

Nem ismerem gyermekkorát, de úgy képzelem, hogy nem olyan laufmétázó, utcákon kószáló fiú volt. Ezek helyében iskolai tanulmányai mellett hegedülni tanult, a német, francia, angol és az olasz nyelvek ismeretét sajátította el: szóval céltudatosan készült a jövendőre már abban a korban, mikor másoknak még csak a játékon van az eszük.

Tipikus regényalak. Olyan, mint Jókai aranyembere: minden arannyá válik a kezei között.  Csodálatos véletlenek kapcsolata az élete. Ezekben a véletlenekben lehetetlen a tervszerűséget fel nem fedezni.

Ennyire tervszerű véletlen-sorozat már isteni gondviselésnek is nevezhető. Amellett, hogy a zenével teljesen átitatott család sarjadéka, a zeneszerzőség felé sodorja ellenállhatatlanul adottsága, melyet közönséges nyelven tehetségnek nevezünk. Ehhez járul az apa erős ösztönzése, aki a zeneszerzői működésben látta, illetve óhajtotta látni fia jövőjének legszilárdabb alapját és — valljuk be — nem ok nélkül.
 

Nem csekély nyomokat hagyhatott Huszka életében a 14 esztendős Fedák Sári szegedi rokonlátogatása sem. Ezt a látogatást Huszka csak négy év múlva viszonozta ugyan Beregszászon, de két ilyen művészlélek találkozása szükségszerűen kihatással kellett legyen, jövő életükre. Fedák Sári is művészi hajlamokkal telitett család sarja. Már apja és anyja is szívesen vettek részt műkedvelői előadásokon, sőt a rossz nyelvek azt beszélik, hogy édesapja inkább színészi, mintsem orvosi talentum volt.
 

Martos Ferenccel való baráti viszonya is egyik sorsdöntő faktuma életének. Addig-addig olvasgatta Martos Ferenc verseit, míg Huszkának, egyszer csak megszületett a «Bob herceg» melodráma, mely hamarosan az ország legdivatosabb melodrámája és később a hasonló című operett magva lett.
 

Huszka-Martos-Fedák. Hová vezethetett ez a szellemi triumvirátus? Csakis a magyar operett megteremtéséhez, csakis a teljes diadalhoz. Ez a hármas, magyar szellemi nagy antant az egész magyar zenei életre nagy kihatással volt és természetesen döntő hatású kellett legyen a három művész életére. Rekordot jelentett a magyar operettek terén a «Bob herceg.» 

Az első magyar operett, mely száz előadást ért meg egyfolytában. Azóta már sok magyar operett megérte ezt, de az akkori időben a mai generáció számára talán meg sem érthető nagy szenzáció erejével hatott az első százas jubileum.

Felületes szemlélő csak a «Bob hercegtől» a «Lili bárónő»-ig befutott utat, a diadalok sorozatát látja, de a gondolkodó ember részére az ezt megelőző idő, a komoly stúdiumok kemény esztendői is érdekes dokumentumokat jelentenek és a „Véletlen-sorozatokat”  gondviselés-szerűnek látja, mert az ilyen „Véletlen-sorozatok” csak kiválasztott emberek életében fordulnak elő.
 

Huszka életét tanulságos volna külön tanulmány tárgyává tenni.
 

Az, hogy annyi kiváló szellemi tulajdonsággal rendelkező ember, mint Huszka Jenő a magyar művészeti élet terén — mondjuk példának okából, mint a kultuszminisztérium Művészeti osztályának vezetője, nem lett volna-e hivatva arra, hogy művészi életünket, de különösen zenei életünket nagy-mértékben felfejlessze? Arra mi, akik képességeit közelebbről ismerjük, határozott igennel felelhetnénk, de ez talán más Iapra tartozik, mi csak ünnepelni akartuk őt e cikkünkben, kitüntetése alkalmából.
 

Nádor József*

Magyar Muzsikaszó, 1933. április 1. (2. Évfolyam, 4. szám)

 

*Nádor József (Bp., 1876Bp., 1967. január 4.): dalszerző. (Megj., A.)

 

3471   Ardelao 2018-02-02 13:02:34

 

Huszka Jenő ünneplése

Illusztris társaság gyűlt össze március 16-án (1933-ban, megj., A.) a Gellért szálló márványtermében. A Magyar Szövegírók, Zeneszerzők és Zeneműkiadók Szövetkezete tagjai jöttek el, hogy kitűnő és népszerű elnöküket Dr. Huszka Jenőt ünnepeljék, legfelsőbb kitüntetése alkalmából.

Megállapíthatjuk, hogy ez ünneplés őszinte volt és lelkes.

Balázs Árpád mondott keresetien, de költői lendületű szavakkal felköszöntőt, melyekre Huszka dr. reflektálva szinte dióhéjban mondta el a Szövetkezet egész történetét. 

E közvetlenül elmondottakból tudhatták meg — akik még nem tudták volna, — hogy a szövetkezet illusztris elnöke néhány úttörő szerzővel — (Ányos, Chorin, Erőss, Nádor, Martos dr.), milyen nagyszerű munkát végzett, mikor az albérleti szobából a mai székházig hozta el a Szövetkezetét.
 

Vacsora után Bertha István a kitűnő karnagy, ismert rádió zenekarával az ünnepelt műveit mutatta be. Szabó Lujza, Raffay Erzsi, Turay Ida, Mocsányi és Lakos, Balassa János és Weiner István dr. működtek még közre. Martos Ferenc dr. konferált s a társaság a késő éjszakai órákig maradt együtt.

 

Magyar Muzsikaszó, 1933. április 1. (2. Évfolyam, 4. szám)

 

3470   Búbánat 2018-02-02 12:44:07

Ma 58 évvel ezelőtt halt meg a magyar operett „atyja”, Huszka Jenő zeneszerző (Szeged, 1875, április 24. – Budapest, 1960. február 2.)

 - 1896-  Huszka Jenő nemcsak az államtudományok, hanem a jog doktora is lesz,  és zenei tanulmányait is sikeresen befejezi a Zeneakadémián.

1897-1898 - Párizs, Lamoreaux zenekarában helyettes koncertmester – a londoni vendégszereplésükkor is velük volt.

1907 - májusban megalakul a Zeneszerzők Szövetkezete, alapító tagja, később elnöke

1927 - kinevezik a Kultuszminisztériumban, ahol a művészeti osztályt vezeti, miniszteri tanácsosnak

1930 -1948 - a Zeneszerzők Világszövetségének alelnökévé választják 
(Confédération Internationale des Sociétés d'Auteaurs, Compositeurs et Editeurs)
1938 szeptemberében, a Magyar Rádió Zenei Tanácsának ülésén beválasztják a tagok sorába

1943 - Megválik a Zeneszerzők Szövetkezete igazgatói státuszától, 
a Magyar Rádió Zenei Tanácsának tagságától, a Zenész-szövetség, 
valamint a Zeneiskolák Országos Egyesületének elnöki tisztjeiről, 
lemond továbbá a hanglemezjogokat védő társaság, a "SZEMERT" vezetéséről, 
és a Színpadi Szerzők Egyesületének alelnöki tisztségéről is az őt ért fenyegető támadások miatt.

1945. március - Huszka, visszatér a Zeneszerzők Szövetkezetébe

1947-ben elutazik a Szerzők Világszövetségének párizsi kongresszusára, ahol a magyar szerzőket ő képviseli.

1960. február 2. - éjjel 2-kor, felesége karjai közt, 84 évesen elhunyt.

Huszka Jenő jelentősége, és munkásságának összegzése

A kiegyezést követően a millennium időszaka az, amikor a magyarosodás - bár jobb kifejezés lenne a visszamagyarosodás kora -, a magunk újrafelfedezése válik fontossá. Huszka Párizsból hazatérve a zene világában elsőként ismeri fel ezt, és a nagy bécsi operett-négyes halálát követően, mintegy átveszi tőlük a marsallbotot, és új magyar hangot üt meg a romantikus színpadi zenés műfajban. Huszka Jenő nyomán válik világhírűvé ennek a műfajnak a magyar ága. Az ő nyomdokán jár Kacsóh, Lehár, Kálmán, Jacobi, Szírmai, Ábrahám, Zerkovitz, Eisemann és a többiek is. Talán mint első, ő tudja legjobban, és legkövetkezetesebben a verbunkoshangot, a magyar táncritmust, a palotást, a csárdást, a népies műfajt beépíteni a sikeres bécsi klasszikus operett bevált formakeretébe. Nem forradalmi jelenség, a zenei kereteket ugyan nem töri szét, de az elfogadott zenei formulák között a nemzeti önállóság, függetlenség, és hazaszeretet, a magyar föld és lakói iránt érzett szeretet fűti át egész munkásságát. Még akkor is, amikor látszólag London utcáiról ír a Bob hercegben. Egyébként Huszka dallamainak őserejét jól példázza, amit Kodály mesélt nevetve többször is, miszerint egy eldugott erdélyi faluban járva, népdalgyűjtő körutjai során, többször is belebotlik a "Londonban hej.." kezdetű "népdalba" a harmincas években. Hasonló beszámolókat még az ötvenes évekből is találni, ám ott a gyűjtött dallamok között a "Darumadár fenn az égen" kezdetű népdallá váló Huszka dalt említik. A szabadságharc, mint motívum keresztülível életművén, és bár ő egy-egy történet kapcsán beszél a szabadságról, és az elnyomásról, korfüggő módon válik kínossá egy-egy premierje. A szabadság allegóriája egy pénzfüggő, adott pillanatban idegenérdekeket szolgáló, vagy egy-egy gazdaság diktálta uralkodó politikai közegnek zavaró téma, és ilyenkor megvető és degradáló jelzők közepette temetik el a műfajt, bugyuta és bárgyú szavakkal illetve. A mező, a rét soha sem egynemű növények összessége, mégis erről gyakran megfeledkeznek, akik a színház világát varázsolják a nézők elé.

Forrás: http://www.szineszkonyvtar.hu/contents/f-j/huszkaelet.htm

Huszka Jenő és második felesége, született Arányi Mária sírja Budapesten. Farkasréti temető: 41-1-19/20.

3469   Búbánat 2018-01-28 13:17:47

Tegnapi születésnap - évforduló

Harsányi Zsolt  (Korompa, 1887. január 27. – Budapest, 1943. november 29.) író, újságíró, műfordító, színigazgató. A két világháború közötti korszakban a szórakoztató irodalom népszerű szerzője volt.

Harsányi Zsolt az emlékezetes regényei mellett az opera -, operett-, daljáték műfajában dalszövegek írásával és fordításával is maradandót alkotott:

Mozart: Don Juan

Mozart: A varázsfuvola

Rossini: A sevillai borbély

Richard Strauss: Ariadne Naxos szigetén

Kodály Zoltán: Háry János

Dohnányi Ernő: A tenor

Csajkovszkij-Klein: A diadalmas asszony

Schubert-Berté: Három a kislány

Offenbach: A banditák

Suppé: Boccaccio

Fall: Pompadour

Lehár Ferenc: A három grácia

Lehár Ferenc: Frasquita

Lehár Ferenc: A mosoly országa

Lehár Ferenc: Giuditta

Szirmai Albert: Napoleon és a mozikirály

Kálmán Imre: A cigányprímás

Kálmán Imre: Marica grófnő

Harsányi Zsolt előbb bölcsész pályán indult, majd a jogi karra váltott és ott szerzett diplomát a kolozsvári egyetemen. Az újságírással már fiatal korában elkezdett foglalkozni, színházi lapot szerkesztettSzínházi Hét címmel (1910). A Budapesti Hírlap, a Pesti Hírlap, az Új Idők munkatársaA Magyar PEN Club főtitkára és  1938-tól a Vígszínház igazgatója volt.  Tagja volt a Kisfaludy Társaságnak (1934) és a Petőfi Társaságnak. Harsányi Zsolt írta a szövegét  - Paulini Bélával -  Kodály Zoltán Háry János című daljátékának (1926).  Színdarabokat, verses műveket is írt. 1935-ben  Corvin-koszorúval tüntették ki.

1943. november 29-én hunyt el Budapesten, 56 éves korában.

Főbb művei

  • A féltékeny költő (versek, Bp., 1920);
  • Az arany holló (regény, Bp., 1925); regény a szerelemről
  • Az üstökös (regény, Bp., 1932); Petőfi Sándor életének regénye
  • Ember küzdj! … (regény, Bp., 1932); Madách Imre életének regénye
  • Szólalj, szólalj, virrasztó! (regény, Bp., 1934.); Zrínyi, a költő életének regénye
  • A tündérkirálynő (1934)
  • Ecce homo (regény, Bp., 1935); Munkácsy Mihály életének regénye
  • Magyar rapszódia (regény, Bp., 1936); Liszt Ferenc életének regénye
  • Mathias rex (regény, Bp., 1937); Hunyadi Mátyás életének regénye
  • Élni jó (regény, Bp., 1937); Rubens Péter Pál életének regénye
  • És mégis mozog a föld (regény, Bp., 1937); Galilei életének regénye
  • Magdolna (regény, Bp., 1938); Három szerelem regénye
  • Sacra Corona. (Bp., 1939); A magyar szent korona regénye
  • Grófkisasszony (vígjáték, Bp., 1939);
  • Szegény János (regény, Bp., 1940); Korvin János életének regénye
  • Whisky szódával (regény, Bp., 1941);
  • A bolond Ásvayné (színmű, 1942);
  • Aranyalma (regény, Bp., 1942). Páris királyfi a görög mitológiának népszerű alakja és az Olympos ragyogó világa elevenedik meg az ősi mondáknak ebben a művészi feldolgozásában.

Harsányi Zsolt, Hercegh Ferenc, Csathó Kálmánné Aczél Ilona

 

3468   Búbánat 2018-01-22 16:22:41

Nagy Operett Farsangi Bál

2018. február 24., Hatszín Teátrum, 19 óra

/Showszínhaz.hu/

3467   zenebaratmonika • előzmény3466 2018-01-21 11:03:39

Így van, én is kíváncsiságból néztem meg..

3466   Búbánat • előzmény3465 2018-01-21 11:00:00

Nem láttam a darabot és nem is áll szándékomban megnézni; akiket érdekel bizonyára elmennek/már elmentek a színházba megnézni ezt a produkciót. A bemutató előadáson készült hangfelvételről a Dankó Rádió Túl az Óperencián c. műsorában játszott be részleteket, figyelemfelkeltésül.  Különösebben engem sem kapott meg az, amit hallottam belőle - de mint ritkaság, szót érdemel.

3465   zenebaratmonika • előzmény3464 2018-01-21 10:52:09

Nemrég láttam a Karinthy Színházban, írtam róla egy beszámolót korábban, ez egy elég gyenge darab vagy legalábbis az előadás az volt, mert a poénok inkább eröltetettek voltak, fárasztóak és nem csattantak... a zenéje is elég sablonos, ötlettelen, a más Eisemann darabokból áttett számok javítottak rajta. Rengetegen hazamentek a szünetben, pl. a mellettem ülők is mi valahogy végigszenvedtük. A Kutya ugat c. dal ebben az operettben van eredetileg? Ezt szerettem, meg az Egy kis rúzst is.

3464   Búbánat 2018-01-21 10:49:31

Harsányi - Zágon – Eisemann: XIV. René

zenés hatalmi őrület 3 felvonásban, két részben

karinthyszinhaz.hu

Művészeti vezető: Karinthy Márton

Rendező: Csizmadia Tibor

Zenei vezető: Fekete Mari

"Eisemann Mihály szinte csak slágereket írt! Kevés olyan ember van, aki nem ismeri az Éjjel az omnibusz tetején, Lecsó lecsó, Lesz maga juszt is az enyém, Holdvilágos éjszakán, Bőg a tehén, Hallod-e Rozika te, János legyen fenn a Jánoshegyen, Jaj de jó a habos sütemény című dalokat.

Lodoméria, ez a kis ország politikai válságban van. Korrupció, cselszövések, kicsinyes hatalmi játszmák, ellenzéki tüntetések nehezítik az uralkodást. A fiatal király, XIV. René trónját trónkövetelő és egy szomszédos nagyhatalom uralkodója is fenyegeti. És a háttérben még ott van egy nyomasztóan nagy titok, amit az uralkodó környezetében inkább sejtenek, mint tudnak, de René próbálja megőrizni ezt, az ország további sorsát is befolyásoló titkot.

Harsányi Zsolt és Zágon István szövegkönyve, szófordulatai Rejtő Jenő legjobb írásait idézik. Szellemes, kicsit abszurd, és végtelenül szórakoztató. Nem mentes a mai korra jellemző áthallásoktól, de nem politizál, csak annyira, amennyire egy képzeletbeli ország viszonyait színpadra állítva ez elképzelhető.

Mivel a történet uralkodói környezetben játszódik, ezért kötelező a látványos kiállítású előadás, ami a zene mellett hozzájárul az igazi színházi élményhez. 

Az 1940-es vígszínházi bemutatóban Tolnay Klári, Mezey Mária, Ajtay Andor, Feleky Kamill játszott. A mi bemutatónkban is több színházi kedvenc, ismert színész lép majd színpadra. Olyanok, akiket már több Karinthys előadásban láthattak és olyanok, akik először lépnek színpadunkra."

 

3463   Búbánat 2018-01-20 23:17:24

Ezekről az Ábrahám-operettszámokról szóltam a musical-topicban is... de mégis ez operett és így ideírom: 

Hungaroton CD

Bál a Savoyban 

Részletek Ábrahám Pál operettjeiből

HCD 16886 
This Compilation (P) 2007 Hungaroton Records Ltd.

1. Toujours l'amour “Bál a Savoyban² (Heltai Jenô) 5'21"
2. Mauzi “Viktória² (Harmath Imre) 3'15"
3. Néger dal (Egy Johnny vagyok) “Hawaii rózsája² (Harmath Imre) 4'05"
4. Beleszerettem magába “3:1 a szerelem javára" (Harmath Imre) 4'21"
5. Pardon madame “Viktória" (Harmath Imre) 5'35"
6. My golden baby “Hawaii rózsája" (Harmath Imre) 2'56"
7. Ittam egy kis pityókát “Hawaii rózsája" (Harmath Imre) 2'35"
8. Lila akácok a “Lila akácok² c. filmből (Mihály István) 4'20"
9. La bella Tangolita “Bál a Savoyban" (Heltai Jenő) 4'48"
10. Édes mamám “Viktória" (Harmath Imre) 3'14"
11. Álmaimban már láttalak “3:1 a szerelem javára" (Harmath Imre) 4'26"
12. Kicsike vigyázzon “Zenebona" (Harmath Imre) 3'42"
13. Good night “Viktória" (Harmath Imre) 4'41"
14. Teve van egypupú “Az utolsó Verebély lány" (Harmath Imre) 4'06"

Összidő: 58'10"

Házy Erzsébet (1, 9, 13), Németh Marika (5, 11), Zentay Anna (2, 4, 6, 7, 10, 12)
Melis György (3, 5, 13 ), Mensáros László (8), Rátonyi Róbert (2, 6)

Harmónia vokál (1, 3, 5. 9, 13), A Magyar Rádió és Televízió Szimfonikus Zenekara (1, 3, 9, 13)
A Magyar Rádió és Televízió Esztrádzenekara (2, 4-6, 10-12, 14),
A Magyar Rádió és Televízió Tánczenekara (7), Stúdió 11 (8), MÁV Szimfonikusok (8),
Vezényel: Bródy Tamás (1-6, 9-14), Bágya András (7), Behár György (8)

 

Ezek a dalszámok először rádiófelvételeken hangzottak el a hatvanas években ezekkel az előadókkal, de más énekművészekkel is hangszalagra rögzítették az első időkben. Pl. a 3. szám Néger dal (Egy Johnny vagyok) - Radnay György felvételéről jobban ismert...

(A Házy Erzsébet-topicban korábban ugyancsak volt erről szó.)

3462   zenebaratmonika • előzmény3461 2018-01-20 01:24:43

Ez egy rövidített verzió. Van egy 3. teljes is fenn a youtube-n  A magyar feliratot utólag is lehet pótolni. 1.48 perc, de a vége hiányzik.

https://www.youtube.com/watch?v=7BYj5LfM9Ck

Ezt a filmet már Németországban nem mutathatták be 1935-ben, de Ausztriában még igen.

3461   Búbánat • előzmény3460 2018-01-19 15:22:40

Bizony, az ilyen archív, "múzeumi" filmfelvételek recsegnek-ropognak-sercegnek; örülnünk kell annak, hogy egyáltalán még megvannak, fellelhetők és lejátszhatóak. Bizonyára még előbukkannak a Youtube-on hasonló operettritkaságok is - teljes változatban, elfogadható kép-és hanganyaggal. Az eredeti hang fontos, a magyar felirat meg azoknak, akiknek így könnyebb az érthetőség miatt.

3460   zenebaratmonika • előzmény3459 2018-01-19 15:17:06

Ezt én is láttam korábban, sajnos nagyon zörög és rossz a minősége.

https://www.youtube.com/watch?v=WWVpuDji4ZU

Ez talán egy fokkal jobb verzió, de ezen viszont nincs magyar felirat.

3459   Búbánat 2018-01-19 12:06:11

Bál a Savoyban – német operettfilm,1934 - teljes

 

Ábrahám Pál: Bál a Savoyban - 1934 - németül beszélő, magyar feliratos

Rendező - Székely István

Szereplők - Alpár Gitta, Bársony Rózsi, Hans Járay, Willi Stettner, Felix Bressart

(1:11:53 óra)

3458   zenebaratmonika • előzmény3457 2018-01-15 16:35:02

Nagy munka volt ezeket a dalokat válogatni, úgy nézem mindig a szituációhoz illő dalok lesznek, ügyes munka, végigmegy a XX. századon és a zene is követi a kort.

3457   Búbánat • előzmény3456 2018-01-15 15:08:22

József Attila Színház - LUCIFER SHOW

Egyébként ennek a produkciónak már volt előzménye:

 

Lucifer Show - revü két részben

Premier 2002. április 26. Szigligeti Színház, Szolnok

Rendező: Verebes István

 Koreográfus: Bodor Johanna

 

https://www.youtube.com/watch?v=rSPYlCdCJHQ

3456   zenebaratmonika 2018-01-15 15:01:42

A József Attilla Színház decemberben egy Lucifer show című történelmi revüt tett fel repertoárjára, ebben rengeteg operett dal, kuplé hallható de musical és dalok és a 60-as évek dalai egyaránt: (főként magyar szerzők de néhány külföldi is szerepel, a zeneszerzőket dőlt betűvel szedtem)

RENDEZŐ Verebes István
 
Nők
Fehér Anna, Fekete Réka Thália, Holczinger Szandra, Korponay Zsófia, Kovalik Ágnes, Kocsis Judit, Krassy Renáta, Létay Dóra, Szucskó Noémi
 
Férfiak
Betz István, Blazsovszky Ákos, Brunczlík Péter, Chajnóczki Balázs, Dobrányi Máté, Előd Álmos, Fila Balázs, Ömböli Pál, Schlanger András, Vaszkó Bence, Zöld Csaba
 
Zongorista Darvas Ferenc
Díszlet Mira János
JelmezTordai Hajnal
Dramaturg Szokolai Brigitta
Zenei vezető Gátos Iván
Koreográfus Hajdu Anita
Korrepetitor Fekete Mari
Rendezőasszisztens Németh Dóra
Súgó Törőcsik Eszter
 
Verebes István - Nemlaha György
Lucifer show - történelmi revü két részben
Ügyelő Verebély Monika
 
Ez a Lucifer nem hagyja magát befolyásoltatni a XX. század történéseitől: ő úgy mutatja meg a sorsfordító napokat Ádámjának és Évájának, hogy azokról kiderüljön, tulajdonképpen mind a nagy „showtime” részei. A századforduló szilvesztere a vurstliban, a trianoni szerződés aláírásának napja egy orfeumban, a nyilas hatalomátvétel egy bordélyban, Rákosi Mátyás születésnapja egy üzemi rendezvényen, a szovjet csapatok november 4-i bevonulása egy vidéki szálloda éttermében, a Varsói Szerződés csapatainak csehszlovákiai inváziója az Ifjúsági Parkban éri az első emberpárt. De ők „valami miatt” sosem lehetnek egymáséi... Ez a történet – és közben közel száz korabeli dal – tölti meg a történelmi revüt.

I. rész

Johann Strauss: Radetzky marsch, Szövegíró: Verebes István, Márkus Alfréd: Ma este babám a fasorba megyünk, Szövegíró: Garai Imre. Lajtai Lajos: Nekem egy a liget és a szerelem Szövegíró: Szenes Iván, Fényes Szabolcs a Vén diófa c. operettből: Két napot ültem az egyesben, Szövegíró: Békeffi István, Szerdahelyi János: Három kislány ül a padkán, Szövegíró: Heródek Sándorné, John H. Flynn Zerkovitz Béla Ujjé, a Ligetben, Szövegíró: Zerkovitz Béla
Penn W. H.: Lennék én (te) rózsabimbó (németül), Szövegíró: Fitz Albert, Magyar szöveg írója: Komor Gyula Leszler József: Hinni kell a boldogságban, Szövegíró: Horváth Gyula, Kerekes János, Polgár Tibor a Déryné c. filmből: Dal a módiról, Szövegíró: Innocent Vincze Ernő, Endrődi Sándor, Carl Hoschna: Itt a tavasz, valakit keresek én, Szövegíró: Weiner István, Huszka Jenő: Két veréb, Szövegíró: Beöthy László, Szlatinay Sándor: Lesz nekünk mindenünk, Szövegíró: Füredi Imre, Lajtai Lajos Sisters c. operettjéből: Szervusz, te vén lizsé!Szövegíró: Békeffi István, Zerkovitz Béla Csókos asszony c. operettjéből: Szép, jaj, de szép!Szövegíró: Szilágyi László, Zerkovitz Béla: Szép kis társadalom, Szövegíró: Zerkovitz Béla, Márkus Alfréd: Felveszem az én keménykalapomat, Szövegíró: Kellér Dezső, Jacobi Viktor a Leányvásár c. operettjéből: Gilolo, Szövegíró: Bródy Miksa, Martos Ferenc, Eisemann Mihály: Most ugrik a majom a vízbe, Szövegíró: Szenes Andor, Szirmai Albert: Ha majd egyszer mindenki visszajön, Szövegíró: Emőd Tamás, Abraham Pál: Jókedvemszky van nékem, Szövegíró: Harmath Imre, Lajtai Lajos: Van egy kis viskóm Pomázon, Szövegíró: Szenes Andor, Papír Viktor: Ne kérdezd, ki voltam, Szövegíró: /Orsi/ Szepes Mária, Buday Dénes: A bohóc dala (Az egyik ember gazdag…) Szövegíró: Buday Dénes, Farkas Sándor: Miénk ez a föld, Szövegíró: Lampérth Géza, Zerkovitz Béla a Csókos asszony c. operettből: Goodbye, Duna, Szövegíró: Szilágyi László, Ákom Lajos: Adj, Uram Isten, Szövegíró: Ákom Lajos, Márkus Alfréd: Halló! Ha ló nincs… Szövegíró: Harmath Imre, Márkus Alfréd: A bankban nincsen betétem, Szövegíró: Békeffi István, Vadnay László, Ábrahám Pál: Családi pótlék, Szövegíró: Mihály István, Szerdahelyi János: Lesz, lesz, lesz, csak azért is lesz, Szövegíró: Kulinyi Ernő, Vincze Zsigmond: Szép vagy, gyönyörű vagy Magyarország!Szövegíró: Kulinyi Ernő. Márkus Alfréd: Csak azért is úgy lesz! Szövegíró: Harmath Imre, Fred Raymond: És közben halkan szól a dzsessz, Szövegíró: Szécsén Mihály, De Fries Károly: Csak egy nap a világ, Szövegíró: Vaszary Janos, Karl Wilhelm: Die Wacht Am Rhein (Őrség a Rajnán) Magyar szöveg: Kalmár Tibor, Reményi Béla: Jaj, de kutya jó kedvem van, Szövegíró: Kalmár Tibor, Elfogja szívünket a régi vágy, Dr. Roth Béla: Van egyormányú elefánt, Szövegíró: Dr. Roth Béla, Garai Imre, Seress Rezső: Én nem tudom, mit hoz a holnap Szövegíró: Dénes Gyula, Farkas Imre: Egyszer csak mindennek vége, Szövegíró: Hegedűs Tamás

II. rész

G. Dénes György: Poljuska, Szövegíró: Knyipper-Guszjev, Kemény Egon: Kinyílott a pitypang, Szövegíró: Dalos László Kemény Egon: Május elsején láttalak meg én, Szövegíró: Szász Péter, Horváth Jenő: Belzebub lánya vagyok én, Szövegíró: Halász Rudolf, Garai Imre: Farkasok, farkasok, óvatosan járnak, Szövegíró: Garai Imre, Hegyek között, völgyek között (népdalból átírva) Malcsiner Béla: Hiába menekülsz, Szövegíró: Mihály István, Szerdahelyi Zoltán: Amikor polkát jár a nagyapó, Szövegíró: Szenes Iván, Fred Raymond: Minden elmúlik egyszer, Szövegíró: Kovách Kálmán, Fényes Szabolcs a Szerencsés flótás c. operettből: Te Cézárnak hiszed magad, Szövegíró: Szenes Iván, Békeffi István, Matvej Iszaakovics Blanter: Katyusa, Szövegíró: Mihail Vasziljevics Iszakovszkij, Gyöngy Pál: Megyen a hegyen a turista, Szövegíró: Szenes Iván, Behár György: Szállnak a darvak, Szövegíró: Romhányi József, Horváth Jenő: Csellengő kis csacsi, Szövegíró: G. Dénes György, De Fries Károly: Egyszer láttam a tengert, Szövegíró: Kristóf Károly, Vértes László: Minden asszony életében… Szövegíró: Szenes Iván, Seress Rezső: Néha visszaűznek, Szövegíró: Seress Rezső, Breitner János: Mindenkit elfelednek egyszer, Szövegíró: Szenes Iván, de Fries Károly: Honvágy, Szövegíró: Kristóf Károly, Bágya András: Nem lehetsz te éntőlem oly messze, Szövegíró: Szenes Iván, Presser Gábor: Ringasd el magad, Szövegíró: Adamis Anna, Bródy János, Illés Lajos: Valahol egy lány, Szövegíró: Bródy János, Illés Lajos, Bródy János, Szörényi Levente: Keresem a szót, Szövegíró: Bródy János, Szörényi Levente
Gábor S. Pál – Szenes Iván: Hosszú forró nyár, Szövegíró: Gábor S. Pál, Szenes Iván, Dobos Attila: Nyári zápor Szövegíró: Szenes Iván, Binges Zsolt, Gajda Mátyás, Kovács Krisztián, Maróti András: Minden jó lesz, Szövegíró: Kovács Krisztián, Presser Gábor: Ahogy volt, úgy volt Szövegíró: Sztevanovity Dusán, Lehr István: Gyertyák
Szövegíró: Demjén Ferenc
3455   Búbánat 2018-01-13 16:05:52

Topsy Küppers: Minden álom Bécsbe vezet

Dokumentumregény

Magyar Könyvklub (Budapest) , 2003 
 

Fűzött kemény papírkötés , 350 oldal

Megjegyzés:

Néhány fekete-fehér fotóval.

FÜLSZÖVEG

Keresd a nőt! - és ne csak mint bűnügyek titkos, színfalak mögötti okozóját, hanem mint nagy emberek nagy alkotásainak ihletőjét, életük hajtóerejét, szenvedéseik és örömeik forrását...
Vera Makinszka és Kálmán Imre házassága váltakozva ívelt a féltékenység legkínzóbb mélyéről a mennybéli boldogság magaslatáig. Kálmán Imre imádta Verát, aki fiatal lányként az Európa nagyvárosaiba vetődött orosz emingránsok sanyarú életét élte. De Verában hatalmas akarat volt, színésznői álmokat dédelgetett, és jól akart élni. És persze szép volt, gyönyörű szép. És harminc évvel fiatalabb, mint Kálmán Imre. Sugárzó szépsége, vidámsága megváltoztatta Kálmán Imre zárkózott életét, aki megismerkedésük idején már befutott, gazdag ember volt. Topsy Küppers sikerkönyve, amely műfaját tekintve dokumentumregény, nem Kálmán Imre életrajza, hanem kettejük, Vera és Imre házasságának, válásának és újbóli házasságának története a múlt század 20-as éveitől Kálmán Vera haláláig, a 90-es évekig. E két rendkívüli ember sorsa elválaszthatatlan életük színtereitől, elsősorban Bécstől, Berlintől és Budapesttől. És hiába kényszerültek a német megszállás idején feladni gyönyörű bécsi otthonukat, és Amerikába emigrálni, Kálmán, ahogy lehetett, visszajött Európába, visszahúzta szíve az ő - nem is mindig olyan kedves - Bécsébe, hogy újra sikert sikerre halmozzon

1. fejezet, amelyből megtudhatjuk, hogy a nemesség (egyáltalában nem) kötelez

7

2. fejezet, amelyben egy zseni kopogtat az ajtón

18

3. fejezet, amelyben bebizonyosodik, hogy a túlzás ugyan messze esik a valóságtól, ám mégis célravezető

27

4. fejezet, amely "azokról a boldog húszas évekről" szól, amelyek nem is voltak olyan boldogok

45

5. fejezet, amelyben egy másik világ művészeinek és túlélőművészeinek a találkozásáról értesülünk

51

6. fejezet, amelyben a nagy várakozásokat vegyes érzelmek váltják fel

65

7. fejezet, amelyben megtudunk bizonyos dolgokat a bécsi operettkirályról

77

8. fejezet, amelyben megtudjuk, milyen is az a "másik szerelem"

84

9. fejezet, amelyben meglátjuk, milyen egy "aranyszívű" bécsi

93

10. fejezet, amelyben megtudjuk, hogy milyen előre nem látható következményekkel jár, ha régi ismerőssel találkozunk

107

11. fejezet, amelyben bebizonyosodik, hogy operett nem csak a színpadon létezik

117

12. fejezet, amelyben megérzik a közeledő katasztrófát, és ügyetlenül próbálnak menekülni előle

125

13. fejezet, amelyben kiderül, hogy mi a különbség Monte-Carlo és Bad Ischl között derűs és borús napokon

129

14. fejezet, amely arra a mesére emlékeztet, amikor tallérok potyognak az égből

144

15. fejezet, amelyben bebizonyosodik, hogy Bécsben a pusztába kiáltott szó valóban az

151

16. fejezet, a szerelem hatalmáról és gyöngeségéről

160

17. fejezet, amelyből kiviláglik, hogy mennyire veszélyes lehet, ha nem veszünk tudomást a politikai fejleményekről

164

18. fejezet, amelyből megtudhatjuk, hogy minden barátság próbaköve az elválás

170

19. fejezet, amelyben embernek álcázott fenevadak jelennek meg

177

20. fejezet, amelyben bebizonyosodik, hogy a szerelem kereslet és kínálat dolga

198

21. fejezet, amelyben a férfi a tegnap után vágyódik, a nő pedig a holnapnak örül

207

22. fejezet, amelyben valaki elveszti az eszét, az egyetlent, amit még elveszíthet

211

23. fejezet, amelyben művészek és túlélőművészek egy hajóban eveznek

218

24. fejezet, amelynek a mottója: "Make the best of it!"

225

25. fejezet, amelyben megtudhatunk egy s mást arról, hogy milyen az élet a magyarerdőben

235

26. fejezet, amely Magyarország egyik legsötétebb korszakáról szól

248

27. fejezet, amelyben más szemében a szálkát, sajátjában a gerendát sem veszi észre

253

28. fejezet, amely a háború és béke közötti eseményekről tudósít

266

29. fejezet, amelyből megtudhatjuk, hogy a hallgatás most néma kiáltás

280

30. fejezet, amely arról szól, hogy öröm és bánat elválaszthatatlanok egymástól

284

31. fejezet, amelyben a reményről bebizonyosodik, hogy hiú

294

32. fejezet, amely azt mondja: Változtasd meg lakhelyed, és megváltozik az életed!

302

33. fejezet, amely arról szól, hogy az élet véges

310

34. fejezet, amelyben megtudjuk, hogyan tanulja meg az ember értékelni az öregséget

320

35. fejezet, amelyben bebizonyosodik, hogy a mértéktelen szerelem soha nem mércéje a szerelemnek

324

36. fejezet, amelyben megtudjuk, hogy hova vezethetnek a mentális tévelygések

335

Utolsó fejezet - Az idő múlik és gyógyít

 

 

3454   zenebaratmonika • előzmény3453 2018-01-13 14:59:31

Köszi a cikket, ez nagyon részletes és családjáról is megtudunk sok mindent.

3453   Búbánat 2018-01-13 14:26:06

Ábrahám Pál zeneszerző emlékezete

Forrás: Operett.network - Operettklub

Ábrahám Pál zeneszerző, karmester, a jazz-operett, revü-operett műfajának egyik megalkotója, legismertebb képviselője, számos 1930-as évekbeli magyar és külföldi filmzene szerzője 125. éve, 1892. november 2-án a vajdasági Apatinban látta meg a napvilágot, bár házassági anyakönyvében a közeli Zombort írják születési helyének.[1]  Mindkét város 1920 után Magyarországtól Jugoszláviához került, jelenleg Szerbia része.

Gyermekkoráról keveset tudunk. Születésétől az érettségi letételéig Apatinban, a Duna-parti, zömében németek lakta városban élt. Ükapja, az askenázi zsidó kereskedő Wolf Abraham 1763-ban telepedett le itt, Csehországból érkezett a Mária Terézia által kezdeményezett nagy telepítési programmal.[2] Az Ábrahám család leszármazottjai is kereskedők lettek, vagy bankárok.  A Zombori Királyi Törvényszék bejegyzése szerint a zeneszerző nagypapájának, Ábrahám Hermannak[3] (1832–1908) 1876-ban vegyeskereskedése volt Apatinban,[4] és a helyi takarékpénztár igazgatóságának is tagja volt. Fiai közül Sándor termény-, kender-, vegyeskereskedést nyitott,[5] Hugó fia az Apatini járás gazdasági tudósítója volt,[6] Jakab fia[7] (1859–1909)– Ábrahám Pál édesapja (1859–1909), 1896 májusáig nagyapja cégében dolgozott, ez megszűnt,[8] ezután egy kis magánbankot vezetett, és tiltakozott az ellen, hogy fia bohémpályára menjen és muzsikát komponáljon. „Tessék a bankszakmábanmaradni” – mondta.[9] Jakab 1892 elején feleségül vette a 20 éves Blau Flórát (1872–1943),[10] Blau Rezső mohácsi közszállító és építkezési vállalkozó[11] és Freund Jeanette lányát,[12] és november 2-án megszületett fiuk, Pál, 3 év múlva pedig László, aki az I. világháború alatt elhunyt.

 


[1] https://familysearch.org/ark:/61903/3:1:S3HY-6M8H-LX?i=133&wc=92QB-16F%3A40678301%2C51334101%2C1077268102%3Fcc%3D1452460&cc=1452460; Familysearch. Hungary Civil Registration Budapest

[2] Klaus Waller: Paul Abraham – Der tragische König der Operette, 2017. 17–18. o.

[3] http://www.rakovszky.net/D1_DisplRemImg/Rako_DRI_ShowRemoteImages.shtml?$LSG_A01@0416; Gyászjelentés Ábrahám Herman (†Apatin, 1908)

[4] Központi Értesítő, 1. évf., 24. sz., 1876. máj. 16. Arcanum Digitális Tudománytár [ADT] 126. o.)

[5] Központi Értesítő, 10. évf. 78. sz., 1885. okt. (ADT 589. o.)

[6] Budapesti Közlöny, 38. évf. 95.sz.  1904.ápr. 24. (ADT 146. o.,1.o.)

[7] http://www.rakovszky.net/D1_DisplRemImg/Rako_DRI_ShowRemoteImages.shtml?$LSG_A01@0416; Gyászjelentés Ábrahám Jakab (†Apatin, 1909)

[8] Központi Értesítő, 21. évf. 2. félév, 56, sz. 1896. júl. 9.   (ADT 974. o., 974. o.)

[9] Színházi Élet, 1933. 6. sz.  Maga csak tudja… (ADT 28. o., 30. o.)

[10] https://www.findagrave.com/cgi-bin/fg.cgi?page=gr&GSvpid=48092136&GRid=129876093&; Flora Blau Abraham (1872-Bp., 1943)

[11] Budapesti Közlöny, 63. évf.  287. sz. 1929. dec. 15. (ADT 105, 5. o.)

[12] http://www.rakovszky.net/D1_DisplRemImg/Rako_DRI_ShowRemoteImages.shtml?$LSG_A01@0416 (lásd a 3. sz. jegyzetet).

Pali 1898-ban, 5 évesen kezdte meg az apatini zsidó elemi iskolát és bizonyítványában láthatjuk, hogy az első osztályt kitűnő eredménnyel végezte, anyanyelve magyar, édesapja pedig kereskedő volt.[1] Ezután gimnáziumba került.  Életének ezen időszakáról így beszélt: „Nem mondom, hogy a legjobb tanulók közé tartoztam, de matematikából egyike voltam a leggyengébbeknek. Nyolcadikos koromban osztályvizsga előtt a tanár úr utolsó alkalmat adott arra, hogy javítsak. A cosinus-tétel alkalmazásáról érdeklődött nálam. Természetesen meg sem tudtam mukkanni. A tanár úr mérgesen ütni kezdte az asztalt:  Nézze Ábrahám, én magát nem buktatom meg, ha már felvergődött nyolcadik osztályig! De figyelmeztetem, hogy az érettségin is ezt fogom kérdezni magától… Így átmentem az érettségin.”[2] Édesanyja, a zongoratanárnő Flóra tanította a csodagyereknek tartott Palit zongorázni, aki már 5 évesen kis dalokat készített, 8 évesen pedig a helyi katolikus misét kísérte.

A Zeneakadémiát 17 éves korában, miniszteri engedéllyel kezdhette meg 1910-ben, ekkor Budapestre költöztek édesanyjával. Tanulmányait hamarosan megszakította, mert kereskedelmi iskolába iratkozott. Végül a Zeneakadémiát 1913–1916 között járta ki zeneszerzés és cselló szakon, és szerzett kitűnő eredménnyel – egyedül a zongorából volt jeles – abszolutóriumot. A zeneszerzést Herzfeld Viktortól, a hangszerelést és partitúraolvasást Siklós Alberttől tanulta, a karnagyképzőt is elvégezte, lázas ambíciói voltak. 1916 májusában a Filharmóniai Társulat bemutatta a Zeneakadémia zeneszerzést végzett 4 növendéke kompozícióját, Ábrahám gordonkaversenye „hatásosan aknázza ki hangszere színbeli és hangzásbeli lehetőségeit”.[3]

1917-ben a Modern Színpadon mutatták be Mohácsi Jenő szövegkönyvére írt Etelka szíve című egyfelvonásos báboperáját, amely „lírai formában festi az ifjú és az öreg szívek küzdelmét”.[4]

1920-ban sikere ellenére kénytelen volt abbahagyni a muzsikát, még a tiszteletükre adott bankett költségeit is maguk állták. Díjat is nyert, mindhiába. Ezután mindenfélével próbálkozott.  Barátai tanácsára tőzsdeirodát nyitott a Nádor utca 24. sz. alatt. Ez kezdetben jól jövedelmezett, Mátyásföldön villát vásárolt magának, ügyfelei főként a művészvilágból kerültek ki, akik gyakran nem tudtak fedezetet nyújtani. A tőzsdei válság viszont utolérte, rosszul, hosszra spekulált és másfél milliárd koronát bukott. Cserébe felajánlotta ingóságait, követeléseit és papírjait, de

 


[1] http://www.paul-abraham-bio.de/archiv%201.htm  Paul Abraham Kindheit und Jugend

[2] Színházi Élet, 1936. 52. sz. Diákcsemege c. cikk (ADT 145, 151. o.)

[3] Budapesti Hírlap, 36. évf. 150. sz., Új magyar zeneszerzők 1916. máj. 30. ( ADT 469., 11. o.)

[4] Színházi Élet, 1917. 21. sz. Művészi bábjátékok (ADT 18. o., 15–16. o.)

került.[1] Hamarosan szabadult, de tartozásait folyamatosan fizetnie kellett.[2] 1925-ben sportirodát rendezett be, jól ment, mellette énekesnőket korrepetált. Leutazott nagymamájához, ahol 48 sikeres angol dalt írt a rádiónak, ezzel beérkezett, le lett kötve Rózsavölgyiékhez és a Bohem Verlaghoz.[3]

1927-ben Mihály István szövegíróval „film-operett” zenét írtak a Napkelet asszonya című némafilmhez, és mint „könnyű” muzsika szerzőjének is ismert és becsült lesz a neve. Zeneszámai ötletesek, dallamosok, pattogó ritmusúak, kivétel nélkül csupa sláger.[4] Még ez évben a Budapesti Operettszínház karmestere lett, ahol egy új típusú operett megírására kérték fel, amelyet a zenekari árokban jazz-zenekar szólaltatott meg. A Zenebona című operett librettóját Lakatos László és Bródy István írták, 1928. március 2-án mutatták be a Budapesti Operettszínházban. Pattogó ritmusú amerikai tánc- és énekszámai slágerekké váltak. „Ez az Ábrahám Pál nagy tehetség, kitűnő muzsikus. Néhai jó Jacobi Viktorhoz hasonlítható tehetségben, tudásban, finomságában, melódiáinak választékosságában és bőségében. Egészen bizonyos, hogy az új magyar operettet tőle kapjuk majd idővel.”[5] Ábrahám a bemutató előtt karmesterként tüntette fel magát, csak a siker után árulta el, hogy több dalt ő írt, közte a Kicsike vigyázzon, egyszer nagymama lesz című örökzöldet, és úgy látta: „A jazz ma már nem próbálkozás. Ma már: érték, eredmény. Minden erőmmel azon vagyok, hogy ezt a műfajt fejlesszem…”[6]

Októberben bemutatták első önálló operettjét, Drégely Gábor Kisasszony férje című népszerű vígjátékára írt Az utolsó Verebély-lányt, amelyhez a versszövegeket a kiváló Harmath Imre alkotta.  A Teve van egy pupú című slágert egész Budapest dúdolta, és „minden egyes zeneszáma telve van ritmussal, meglepő fordulattal, zenei tréfával. Zenekara egy cimbalommal megerősített jazzband, melyből néha szinte szimfonikus hatásokat hoz ki.”[7]

1929-ben Budapesten forgatták a Melodie des Herzens című német némafilmet, de hirtelen hangosfilmre váltottak, és kellett egy zeneszerző, Ábrahámra esett a választás, aki egy nap alatt írta meg a 32-es baka vagyok című máig is népszerű nótát, amely világsikerének kezdetét is jelentette.

1930-ban újabb jazz-operettet írt, ezúttal Földes Imre színműíróval, a Viktóriát, amelyet a Király Színház 1930.

 


[1] Pesti Napló, 75. évf.  26. sz. 1924. jan.  31. A zeneszerző tőzsdebizományos bukása (ADT 331. o., 7. o.) 

[2] Újság,  22. évf. 26. sz. 1924. jan. 31. Letartóztatták a művészvilág tőzsdését. Egy fiatal muzsikus tragédiája (ADT 319. o., 8.o.)

[3] Színházi Élet, 1928. 12. sz. Pesti karrier (ADT 36–37., 34–35.o.)

[4] Újság, 3. évf. 136. sz. 1927. jún. 18. Napkelet asszonya (ADT 312. o., 12. o.)

[5] 8 Órai Újság, 14. évf. 48. sz. 1928. febr. 28. Elsimult a „Zenebona” zenebonája (ADT 262. o. 10. o.)

[6] Pesti Napló, 79. évf. 1928. márc. 4. A Fővárosi Operettszínházban siker van (ADT 104. o. 20. o.)

[7] Újság, 4. évf. 234. szám. Az utolsó Verebély-lány, 1928. okt. 14. (ADT 243. o., 17. o.)

 

címmel Németországban és Ausztriában óriási siker lett. Németországot Ábrahám zenéje „úgy hódította meg, hogy nem is kell neki más, csak ő és hogy ez az ízlés mennyire korrespondál az angolokéval, bizonyíték rá, hogy a Viktóriát egyfolytában 870-szer játszották egyedül Londonban.”[1] Igazi sláger-operett, olyan dalokkal, mint a Nem történt semmi, csak elválunk csendben, a Honvéd banda szól a StefániánAhol az ember felmászik a fáraPardon MadameMausieLesz-e úgy, mint valamikor rég. A Viktória volt Ábrahám világhírsikerének valódi kezdete. Az operettben a jazzes, magyaros, oroszos és japán dallamok váltják egymást a darab színhelyeivel összhangban, ez későbbi munkáiban is mindig jellemző.

A világsiker ezután következett. Földes és Harmath újabb librettót írt számára. A német verziót – akár a Viktóriánál – a világhíres Alfred Grünwald szövegkönyvíró és Fritz Löhner-Beda dalszövegíró alkották.[2] A Hawaii rózsájajazz-operett fordított utat tett meg. A premierre a németországi Lipcsében 1931. július 24-én került sor, a Neues Theaterben Die Blume von Hawaii címmel óriási sikerrel. Zenéje és története is különleges, újszerű, érződik rajta az amerikai néger jazz hatása, az érzelmes operettáriák pedig már a magasabb zenei ízlés igényét is kielégítik. A Hawaii lett a Weimari Köztársaság legtöbbet játszott operettje, és napjaikban is játsszák német nyelvterületeken.

A darab a külföldi sikerek után, 1932 januárjában érkezett a Király Színházba. A partitúra több száma már népszerű lett a premier előtt, „Ábrahám ugyanis külföldi tartózkodása alatt egészen kitűnő karmester lett. Szuggesztív erejű, aki nagyszerűen kezében tartja együttesét és minden lehetőségét tökéletesen kihasználja. Már a főpróbán szorongásig megtelt a nézőtér és dörgő taps fogadta, amint bevonult a zenekarba, akiket ő maga is hatalmas tussal üdvözölt. [...] A Hawaii kedves, mulatságos mese, a zene: mindvégig tipikus Ábrahám-muzsika, mindjárt első halásra meghódította a közönséget és állandó darabja már a külföldi operettszínházaknak.”[3] Az jazz-operett slágerei: My Golden Baby, Ittam egy kis pityókát, Van egy díványbabám, Jól szól ez a jazzband, Egy Johnny vagyok, utóbbiban a néger bárénekes szerepét mindig feketére festett arcú fehér színész alakította, mivel négerek még nem léphettek fel.

A premier után Ábrahám interjút adott a Színházi Életnek: „Soha így nem féltem, mint a Hawaii pesti premierjén. Ezt akár írásba is adhatom! –Add! – Tessék! [...]Egy szikrát se tudtam aludni az éjjel, mondja Ábrahám Pál, és mind a két kezét üdvözlésre nyújtja.  Még

 


[1] Újság, 8. évf. 118. sz. 1932. máj. 31. Vasárnap délután Ábrahám Palinál (ADT 409 .o., 5. o.)

 

[2] http://www.operetten-lexikon.info/?menu=295&lang=1

[3] Újság, 8. évf. 17. sz. 1932. jan. 22. Színház – Zene: Hawaii rózsája. Főpróba a Király Színházban (ADT 306. o., 8. o.)

 

most is a fülembe dübörög az a spontán üdvözlés, amivel a főpróba és a premier publikuma fogadott. Berlinben is lelkes a premier-publikum, ott is tudnak szeretni és ünnepelni, de ahogy itt csinálják, azt nem tudja a világ egyetlen publikuma se” [...] Első kacérkodásom a könnyebb műfajjal egy sanson volt, amelyet Szép Ernőnek egy kis darabjához írtam. A siker végkép elcsábított. [...] A Hawaiit eddig 67 színpadon játszották, 168 színházban folynak az előkészületek és a világ minden kultúrnyelvére lefordították, a premierek kedvéért rövidesen körbeutazom a világot.[1]

Ábrahám Pál különleges egyéniség volt. Az Esti Kurír beszámolója: Ábrahám dirigál, bizarr kép. Megszólalnak a főpróba megkezdését jelentő csengők. „Ábrahám a nézőtér utolsó soraiból szalad előre. A zenekart a nézőtértől elválasztó korlátot hatalmas lendülettel átugorja és a karmesteri pulpitus mögött elhelyezkedik, [...] a következő pillanatban már felugrik és kabátja jobb belső zsebéből előveszi kicsiny mogyorófa pálcáját. Kabátját ezután messzire eldobja feje fölött. A kabát körülbelül a zsöllye negyedik soráig esik [...] felemeli jobb kezét és a vezető hegedű felé mutat. Aztán bal kezével ráköszönt a fúvósokra és a slágwerkekre. Ezután bal kezével a szája elé ernyőt varázsol, majd jobb karját az ég felé böki, azután leül, majd ismét felugrik, óráját maga elé teszi, óráját visszateszi zsebébe, pálcáját jobb kezéből átteszi a bal kezébe, hátranéz a publikumra, a bal kezéből a pálcát jobb kezébe helyezi, ülőhelyéből felemelkedik, legalább hatvan foknyira előre dől, jobb kezével a magasba int és a zenekar belekezd a Hawaii nyitányába. Mindez [...] húsz másodperc alatt történik.[2]

A sikerrel nő az előadások száma és a bevételek is, óriási vagyonhoz jut, amelyből kifizeti tőzsdéseit.[3]  Eközben egész nap dolgozik, dalokat ír operettekhez, filmekhez, saját jazz-zenekart vezényel Berlinben, felvételeket készít. Közben napi 30 kávét iszik, 3 doboz cigarettát szív. Éjszaka Berlin utcáin kóborol, bárokba, könnyű lányokhoz jár, kaszinókban játszik nagy összegekkel,[4] luxusautókkal jár, drága, elegáns ruhákat visel, de a berlini szegény magyaroknak is adakozik.

A Kurfürsterdamm mellett, a Fasanerstrasse 33. alatt rokokó villát vesz, és drága, antik bútorokkal, értékes festményekkel, szőnyegekkel és porcelánokkal rendezi be. A villában rendezett gulyás-partikon Berlin művészvilága, színészek, színház- és filmkészítők adják egymásnak a kilincset, kaviáros szendvicset, drága italokat fogyasztanak, zenélnek, alsós

 


[1] Színházi Élet, 1932. 6. sz. Hajnali ntervjú Ábrahám Pállal a „Hawaii” premierje után . (ADT 32. o., 30–32. o.)

 

[2] Esti Kurir, 10. évf. 17. sz. A függöny mögött. Csütörtök 1932. jan.  22. (ADT 172. o., 8. o.)

[3] Színházi Élet, 1933. 6. sz.  Maga csak tudja (ADT 28. o., 30. o.) 

[4] Klaus Waller: Paul Abraham. Der tragische König der Operette Eine Biographie. 2017.  88–89. o.

kaláberes” kártyapartikat játszanak.[1] Az Újság című napilap írja: „Ez olyasvalami, mintha azt mondanám, a Lendvay-, vagy a Munkácsy-utcában, ötven-száz lépésnyire az Andrássy-úttól. Viszont ezt a fejedelmi pompát [...] nem tudom összehasonlítani budapesti vonatkozásban semmivel. A holdas parkban magyar akácok virágzanak, fülemülék csattognak szerelmesen, a kert végében egy intim kis sarok, egy nádfedeles kunyhóféle, melyet az orgonák fehér és lila virágai illatosan magukhoz ölelnek. Ide vonul el Ábrahám Pali mindössze egy plajbásszal és néhány ív kottapapírossal a kezében [...] a legteljesebb magányban és áhítatos csendben veti papírra az ő ezerféle színben tarkálló melódiáit.[2] A mérhetetlen mennyiségű megrendelést nem győzi, hangszerelőket is fizet, többek közt barátját Kemény Egon zeneszerzőt.

1932-ben újabb operettet ír, Bál a Savoybant, amely a legismertebb és a legtöbbet játszott műve. Európa számos országának színpadán napjainkban is műsoron van, Magyarország mellett például Németországban, Ausztriában, Svájcban, a volt szovjet tagállamokban, Olaszországban, Erdélyben.

Az Est című bulvár napilap írta: „A Ball im Savoy-nak tegnapi premierje Berlin páratlan társadalmi és színházi eseményévé lett. Elsősorban a ragyogó közönségről kell megemlékezni, amelyhez hasonló még nem töltötte meg a Grosses Schauspielhaus lampiondíszes hatalmas nézőterét. Kancellársága óta először jelent meg a színházban Schleicher, feleségével az első páholyban.  Ott volt dr. Sahm Berlin főpolgármestere, számos politikus és a művészvilág legjelentősebb képviselői. Rotter a rendező és a színpadon 300 ember szerepelt, 50 tagú zenekar játszott. [...] A siker mindent felülmúló ünnepléssé emelkedett a harmadik felvonás végéig, Ábrahám Pál bőséges invenciójú muzsikája 16 nagy számával a komponista legszebb alkotása. Alpár Gitta, Bársony Rózsi és Dénes Oszkár külön-külön is nagy sikert aratott. [...] Éjfél után ért véget az előadás, de a közönség még egy félórát maradt a színházban, és újra meg újra a függöny elé tapsolta a nagy siker részeseit: a színészeket és a zeneszerzőt.”[3] A további előadásokra minden jegy már elővételben elkelt.

A szerencsétlen fordulat ekkor következett, elvágva Ábrahám további lehetőségeit, életét. 1933. január végén Adolf Hitlert kancellárrá választották, és emiatt a darab teljes gárdája – szerzők, rendezők, színészek – otthagyták Németországot, majd Bécsbe és Budapestre mentek. Berlinben a német hatóságok lefoglalták a komponista luxusvilláját benne

 


[1] https://www.criticailapok.hu/component/content/article/23-2005/37975-nem-toertent-semmi-csak-elvalunk-csendben; Criticai Lapok, 50 éve halt meg Ábrahám Pál.

[2] Újság, 8. évf. 118. sz. 1932. máj. 31. Vasárnap délután Ábrahám Palinál (ADT 409. o., 5. o.)

[3] Az Est, 23. évf.  290. sz. 1932. dec. 26 . Ragyogó külsőségek között óriási sikerrel mutatták be Berlinben Ábrahám Pál új operettjét (ADT 269. o., 23. o.)

 

maradt vagyonával, és sofőrje, akire rábízta még kiadatlan 200 szerzeménye őrzését, egyenként eladta azokat, „no name szerzők” neve alatt váltak ismerté.

Ábrahám ezután Budapest és Bécs között ingázott, de voltak bemutatói pl. Franciaországban, Nagy-Britanniában, Spanyolországban, Olaszországban is.

 

Ábrahám Pál ÁbrahámPál-zongorázik1935.jpg

 

1933 végén került sor a Bál a Savoyban budapesti premierjére a Király Színházban, Daisy Parker, a férfiruhát viselő női zeneszerző szerepét Rökk Marika játszotta.  Az operett slágerei Tangolita, KenguruMr. Blue and Lady BlőToujours l’ amour.

A következő operettjei az 1934-ben Alfred Savoir Nagyhercegnő és a szobapincér című komédiája alapján írt Märchen im Grand-Hotel és az 1935-ös indokínai témájú Dzsajna, a teaház lánya egyaránt a Theater Wienben került premierre, utóbbi mű első fele operaszerű, a második pedig revü, táncosoperett pikáns harmóniákkal, új ritmusokkal, a zenekar hangzása Stravinskyt idézi.[1]

Az előbbi darabot Szegeden Mozihercegnő, majd a budapesti Kamara Színházban Mese a Grandhotelben címmel tűzték repertoárra, Ágai Irénnel a főszerepben, kamara-operettként szimfonikus zenekarral és vokál kvartettel.[2]1934-ben írja egyik legnépszerűbb filmzenéjét, a Szép Ernő regényéből és Székely István rendezésével készült örökzöld Lila akácot a Hallo Baby, ha este szabadcímű dallal.[3] 1935-ben a Magyar Színházban került színre a Békeffi István–Halász Imre librettisták által írt Történnek még csodák című humoros zenés vígjátéka, Bársony Rózsi főszerepével. Érdekesség, hogy a színpadon egy teniszmeccs is folyik.[4]

1936 karácsonyára újabb siker-operettet ír, ezúton Szilágyi László, Kellér Dezső és Harmath Imre szövegírókkal, a 3:1 a szerelem javárat, amely néha még napjainkban is látható kisebb színházakban. A történetet az 1936-os berlini olimpiát megnyerő magyar vizilabda csapat ihlette, a sport-operett főszereplői Bársony Rózsi és Dénes Oszkár voltak. A 8 Órai Újság szerint „nem volt még muzsikus a világon, akinek mindig, minden sikerült. [...] Ábrahám is megtorpant talán egy pillanatra, de rázott egyet magán és új sikerek felé viszi hajóját. Ez a legújabb partitúra csupa gyönyörűség és csupa lehetőség újabb világsikerre. Az

 


[1] Az Est, 26. évf. 292. sz. 1935. dec. 22. „Dzsajna” Ábrahám Pál új operettje a Theater an der Wienben  c. cikk (ADT 294. o., 6. o.)

[2] Pesti Napló, 87. évf. 50. sz. 1936. febr. 29.  Mese a Grand Hotelben c. cikk (ADT 621. o., 13. o.)

[3] Ujság, 10. évf. 129. sz. 1934. június 10..  Akácvirágzás a Nefelejts-utcában (ADT 142. o., 16. o.)

[4] 8 órai Újság, 21. évf. 83. sz. 1935. ápr. 11.  Színház, Tenisz-match a színpadon (ADT 114. o., 12. o.)

 

új Ábrahám-muzsika színes, melódiában gazdag, ötletes és népszerűségre hajló, amilyen a Zenebona volt, sőt: még annál is különb. És különb mindennél, amit Ábrahám Pál valamikor is komponált.”[1] A darab slágerei: Álmaimban már láttalak, Beleszerettem magába, Black walk. 1937-ben Roxy und ihr Wunderteam címmel a Theater an der Wien, majd a trieszti operett-fesztivál is játszotta, a dalok egy részét kicserélték és focisták lettek a főszereplők. Végül ez a verzió került megfilmesítésre magyar és német nyelven.

Ábrahám 1937-től már Ausztriában sem mutathatott be több operettet, filmzenét, bár utóbbit még írt álnéven.  Ezután főként magyar filmzenéket alkotott a Mai lányok, Pesti meseCsaládi pótlékViki, Hotel Kikelet című filmekhez, olyan slágerekkel, mint Jó reggelt itt a tej, Négy cilli, hat cilli, Most megsúgom én,Hallod te ló.

1937 és 1938 karácsonyán mutatták be Júlia, majd Fehér hattyú című operettjét – Honthy Hanna főszerepével – a Városi Színházban, a mai Erkelben. Utóbbi a tragikus sorsú világhírű orosz cári balett táncosnő, Anna Pavlova életét dolgozta fel és „muzsikája szép és megkapó. Meleg dallamai szívből fakadtak és a szívekhez szólnak.[2] A Júliában felcsendül egy revizionista nóta, Kis Komárom, nagy Komárom és a Ma este Burgban című szép tangó és a Sing-singcímű dal. A két librettót itt is a Földes–Harmath páros írta.

1939 tavaszán a II. zsidótörvény teljesen ellehetetlenítette további munkáit Magyarországon, Párizsba utazott – felesége, a római katolikus Feszely Sarolta nem tartott vele –, ahol Yvonne Louise Ulrichhoz költözött és itt egy évig viszonylagos békében élhetett és dolgozhatott, de kevés megrendelést kapott. Bölcsődalokat és a Schubert életéről szóló Serenade című film zenéjét írhatta meg. Párizsból is el kellett menekülnie a náciktól. A filmzenéért kapott pénzből hajóval Casablancába, majd a kubai Havannába utazott, ahol fél évet töltött, mint bárzongorista. Innen Miamiba ment, onnan vasúttal New Yorkba, mert 8 dollárral olcsóbb volt. Sajnos korábban lemondott minden jogdíjáról, így magyar barátja, Alexander Pál helyezett letétbe 500 dollár óvadékot, ami a USA-ba való belépéshez kellett. Ábrahám kint hontalannak számított, és mindvégig magyar állampolgár maradt.[3]

Amerika csalódást jelentett számára, Európa egyik legmodernebb jazz-zeneszerzője nem tudott a jazz anyaországában érvényesülni, a korábbi ígéretek ellenére a Bál a Savoybant sem mutatták be a Broodway-on. Újabb kísérletei is kudarcba fulladtak, köztük az Alfred Grünwalddal közösen írt Tamburin című operettje se került színpadra. Filmzenékkel próbálkozott.

 

 


[1] 8 Órai Újság, 22. évf. 290. sz. 1936. dec. 19. Színház, 3:1 a szerelem javára. Az új Ábrahám-operett bemutatója a Royal Színházban  (ADT 222. o. , 12. o.)

[2]  Újság, 14. évf. 24. sz. 1938. dec. 24.  Fehér hattyú, A Városi Színház újdonsága (ADT 379–380., 11–12. o.)

[3] http://www.paul-abraham-bio.de/exil.htm; Paul Abraham, der tragische König der Operette.

 

Eközben pszichiátriai betegsége is egyre súlyosabbá vált. New Yorkban szakadt ruhában és fehér kesztyűben egy képzeletbeli zenekart vezényelt. 1946 januárjában Herczek Géza barátja elkísérte a Bellevue Kórházba, onnan pedig a Creedmoor Psychiatric Centerbe került 10 évre, ahol 4. stádiumú szifiliszt állapítottak meg nála, ami az agyára húzódott. A fizikai tüneteket tudták kezelni, de a pszichiátriai problémák visszamaradtak. Végül Alexander Pál, hollywoodi fotós barátja tájékoztatta a hamburgi írót, Walter Anatole Persichet barátja sorsáról és a németországi Ábrahám Pál Bizottság segítségével 1956. április 30-án Frankfurtba repítették, onnan pedig Hamburgba vitték a pszichiátriára, ahol 16 hónapot töltött, ezután felesége – aki megérkezett Magyarországról – gondozása alá került. Egy 5 szobás lakást kaptak, jóvátételi váltságdíjat, és ki nem fizetett jogdíjakat.[1]

1960-ban térdfájdalmak miatt ismét kórházba került, ahol áttétes rákot diagnosztizáltak, megműtötték, de már késő volt és május 6-án elhunyt Hamburgban. Itt temették el, felesége 1975-ben követte őt.[2]

 

Pálmány Lilla

 


[1] http://www.paul-abraham-bio.de/absturz.htm; uo. Der Absturz in New York.

[2] http://www.paul-abraham-bio.de/hamburg.htm; uo. Lebensabend in Hamburg.

3452   zenebaratmonika • előzmény3451 2018-01-10 16:45:53

Jó szórakozást ehhez. Én a Riviera görlre kaptam jegyet Karácsonyra ajándékként. Majd beszámolok róla...

A Komiche Oper Berlin 2017. decemberében felújította Ábrahám Pál- Alfred Grünwald és Fritz Löhner Beda 1934-ben a Theater Wienben bemutatott darabját, a Mese a Grand Hotelbent (Marchen im Grand-Hotel) és ezt meg is hallgattam a német kultúrrádióban Szilveszterkor.

Találtam az 1936-os magyar premierről egy kritikát az 1936. február 29-i Népszavában:

Mese a Grand Hotelben." (Zenés vígjáték bemutatója a Kamaraszínház
ban.)

A Kamaraszínház újdonsága, műfaját tekintve elnevezhető zenés vígjátéknak, valójában azonban operett. Librettója a hatásvadászat legósdibb kelléktárából való és felfrissítésén az eredeti szerző, Alfred Savoir után a bécsi Grünwald
és Beda cég, a librettógyáros Harmath Imre és a kitűnő költő, Heltai Jenő fáradozott. A zenét Ábrahám Pál szerzette közel két évvel ezelőtt, a számok ezért ismerősök már a jazz-műsorokról és az újabb betoldások sikerét is kipróbálták a darab szegedi előadásán. Ábrahám zenéje eleven, hangulatos, színes és a közzenékkel bizonyságot szolgáltat arról, hogy képességei igényesebb felaéatok megoldására utalják. Ágai Irén inkább decens megjelensével és diszkrét vígszínházi játékstílusával hat, mintsem operettprimadonnai adottságaival. Az előadás éltető lelke Latabár Kálmán, aki nemzetközi viszonylatban is elsőrendű táncoskomikus; sajátosan egyéni, mondhatni filmszerű és ellenállhatatlanul nevettető a játéka. Vágó Mary
mint szúbrett kedves jelenség, jól táncol, kár azonban, hogy itt-ott megpróbálkozik Rökk Marika utánzásával és egyelőre nyers hanganyagának kiképzésére nem fordít több gondot. Kardos István vokálkvartettje finoman kidolgozott számáért dicséretet érdemel. Gara Zoltán díszletei artisztikusak. A közönség sokat és szívesen tapsolt, ami amellett bizonyít, hogy az operettlátogatók igényei manapság könnyen kielégíthetők.

Ez az írás nagyjából meg is felel az én véleményemnek, a liberttót alaposan meg kellett vágni, sajnos nem értem. A zene ismeretlen volt számomra, egy dalt se szoktak játszani a darabból, de mégis tipikus Ábrahám stílusú zene, mintha a Bál a Savoybant revüs stílusát  kevernénk össze a 3:1 a szerelem javára c. operettje vicces parodisztikus hangulatával, viszont ebben a darabban az előadás végén két nagyon szép lassú jazz dal található, amibe bele van keverve az amerikai jazz is és Gershwin stílusa, még van benne egy jó regtime-os dal is, ami az Alexander ragitime bandhez hasonló stílusú, egy szép tangó, ami azért más mint a Tangolita, és amerikai musicalt idéző dalok is vannak benne és egy vicces gyors jazzdal is. Az előadásban tényleg vannak közzenék, meg egyéb töltelék dalok, amik inkább a német operettek stílusát idézik pl.Dostal, Lincke, összességében, viszont ha nem is egyenletes a darab, a vége sokkal erősebb zeneileg, mégis pozitív róla a kép. Egy vokalkvartett is énekel benne, ami különlegessé teszi. Elvileg a magyar verzióban vannak újabb dalok, passz. Kár hogy erről a darabról egyetlen magyar felvétel sincs, vagy legalábbis még nem találtam ilyet.

3451   Búbánat • előzmény3450 2018-01-10 14:09:38

A Müpában bemutatásra kerülő Szép Galatheát azért is igen várom, mert Franz von Suppé invenciózus és szellemes operettjéhez élő előadásban még sohasem volt szerencsém, ugyanakkor a Rádió Dalszínháza pazar felvételét a hatvanas évekből nagyon jól ismerem és szeretem. Csodás szereposztásban vették fel a rádió stúdiójában ezt az egyfelvonásos, vidám "antik" témájú darabot: 

Galathea: László Margit

Pigmalion: Réti József

Ganimédesz: Melis György

Mídász: Palcsó Sándor

 

Utóbb a Zenés TV Színház elkészítette az operett televíziós változatát - prózai szereplők játszottak, a karakterek énekhangja e rádiófelvétel hanganyagáról szólalt meg. (play back)

3450   Búbánat 2018-01-10 10:19:17

Bartók Béla Nemzeti Hangversenyterem

 2018-02-16 19:30:00 

  • Suppé: A szép Galathea
  • Bartók: A fából faragott királyfi - táncjáték, op. 13, BB 74

"A műsoron szereplő két művet az átváltozás jelensége köti össze: egy ember által teremtett tárgy életre kel.

A szép Galathea című operettben a megelevenedett szobor leválik alkotójáról, önálló érzései lesznek, melyeken az alkotó már nem uralkodhat többé. Suppé műve a másik elengedéséről szól: nem kérhetjük számon másokon az önnön álmainkat, nem formálhatunk senkit olyanná, amilyennek mi szeretnénk. Suppé A szép Galathea című operettje Sylvie Gabor rendezésében elevenedik meg.

A fából faragott királyfi történetében a királyfi által a maga képére alkotott fabáb elfoglalja alkotója helyét. A királylány a hús-vér királyfi helyett a fabábot választja, és nem veszi észre, hogy az csak látszólag azonos a királyfival. Végül ráébred tévedésére, ám a királyfi visszautasítja, és ezért meg kell szabadulnia a külsőségektől. Az átváltozás Bartóknál egyfajta megtisztulást is jelent: a királyfi és királylány akkor lehetnek egymáséi, ha levetik külsőségeiket, ha puszta önmagukat adják a másiknak. A száz éve született művet Cakó Ferenc különleges homokgrafikája illusztrálja."


Rendező: Budafoki Dohnányi Zenekar, Müpa

 

AZ ÁTVÁLTOZÁS - 

Suppé: Szép Galathea 


Galathea: Lukács Anita

Pigamlion: Horváth István

Ganimédesz: Hábetler András

Mídász:  Szerekován János

 

Jelmez és díszlet: Árva Nóra

 Rendező: Sylvie Gabor


*  *  *
 

Bartók: A fából faragott királyfi

Cakó Ferenc – homokgrafika 

 

Vezényel: Hollerung Gábor

3449   zenebaratmonika 2018-01-09 23:47:22

Jacobi Viktor (Budapest, 1883- New York, 1921): Brodway előadásai az IBDB adatbázisból

Belmont Varieties
[Musical, Revue, Vaudeville, Original]

  • Featuring songs by Victor Jacobi
Sep 28, 1932 - Oct 01, 1932
The Love Letter
[Musical, Comedy, Original]
  • Music by Victor Jacobi
Oct 04, 1921 - Oct 29, 1921
The Half Moon
[Musical, Comedy, Original]
  • Music by Victor Jacobi
Nov 01, 1920 - Dec 11, 1920
Apple Blossoms
[Musical, Operetta, Original]
  • Music by Victor Jacobi
Oct 07, 1919 - Apr 24, 1920
Ziegfeld Follies of 1918
[Musical, Revue, Original]
  • Interpolations by: Victor Jacobi
Jun 18, 1918 - Closing date unknown
Rambler Rose
[Musical, Comedy, Original]
  • Music by Victor Jacobi
Sep 10, 1917 - Nov 10, 1917
Sybil
[Musical, Comedy, Original]
  • Music by Victor Jacobi
Jan 10, 1916 - Jun 03, 1916
The Marriage Market
[Musical, Original]
  • Music by Victor Jacobi
Sep 22, 1913 - Dec 1913
3448   Búbánat 2018-01-09 22:14:39

MTV, 1973. április 30., 21.20 – 22.25

„Legyen a Honthynál ma Budán!...”

Születésnapi beszélgetés Honthy Hannánál

 

Közreműködik: Ráday Imre

 

Forgatókönyv: Kristóf Károly

Szerkesztő: Ruitner Sándor

Operatőr: Szabados Tamás

Rendező: Seregi László

Ezt a televíziós Honthy -portrét az alábbi cikk vezeti fel az RTV Újságban:

„Legyen a Honthynál ma Budán!...”

Úgy kezdődött, hogy amikor ennek a műsornak az ötlete megszületett, a stáb tagjai szent fogadalmat tettek: a művésznőt a legmesszebbmenőkig kímélni fogják… mégis, ugyebár 80 év… Ő azonban semmiféle fogadalmat sem tett. Kiadta a jelszót: „Legyen a Honthynál ma Budán!” Így, felszólító módban, s aztán személyes közreműködésével megkezdtük a kocogó-mozgalmat a Szabadság tér és a Deres utca között.

Íme néhány gyakorlat:

  1. Téma-megbeszélések – egy, kettő. három, négy … (K r is t ó f  –  S e r e g i  –  R u i t n e r  váltófutása.)
  2. Forgatókönyvírás – egy, kettő stb… (Idősebbek, mármint Kristóf abbahagyhatják a gyakorlatot. Honthy most kezd formába lendülni.)
  3. Megbeszélések a rendezővel – egy, kettő, mint fent… (Seregi kissé liheg, Honthy különtornára megy: szilveszteri fellépéseire gyakorol.)
  4. Terepszemlék, smink, fodrász, ruhapróbák (Áldor György gyártásvezető erősítő pirulákat szed, Honthy – hogy a fölös energiákat levezesse – fellép a Farsang c. tévéműsorban.)
  5. Erőltetett menet – hét nap forgatás. (A forgatócsoport kapkodva szedi a levegőt, a művésznő – kiegészítő sportként – háztartási gondokkal foglalkozik: fekete, frissítők, fűtés, szőnyegtisztítás stb.)
  6. Az utolsó forgatási nap vége – lazítás. (A stáb fáradtan kidől, Honthy – hóna alatt vaskos szövegkönyvvel – kikocog: születésnapi fellépésre készül, ismét eljátssza Cecíliát a Csárdáskirálynőben.)
  7. Ettől a film készítői is új erőre kapnak, és utánamennek – forgatni…

E  néhány gyakorlat is bizonyára meggyőzően világít rá a 80 esztendős Honthy Hanna fiatalságának egyik titkára. Fel tehát mindnyájan, csatlakozzunk a mozgalomhoz, kocogjunk tévékészülékünkhöz, kapcsoljuk be, amikor elhangzik majd a címben jelzett felhívás!...

/Ruitner Sándor/

3447   smaragd • előzmény3446 2018-01-09 07:14:23

      

 

"Sikeresen ugrott át a régi bécsi operett keringő-lelkületéből a jazz-, a show-,  és a folklor elemeivel a modernbe" -

- így is fordíthatjuk ezt a mondatot, amelyet azért emelek ki, mert Waller nem írja, hogy melyik Ábrahám operettre vonatkozik, hol és mikor jelent meg először ez a tendencia.

 

Könnyen lehet, hogy Kemény Egon - Bródy István - Harmath Imre: "Kikelet ucca 3" c. nagyoperettjében - "pesti operette", Fővárosi Operettszínház, 1929. április 27. - érdemes lenne ezzel a kérdéssel a XX. század zenéjét kutató hazai zenetudósoknak  foglalkozni, ugyanis ennek az operettnek a szövegkönyve az idősebb generáció bécsi-keringő hagyományú zenevilága mellett megjelenő, a fiatalok által már kedvelt, akkor még megütközést keltő, modern táncaival is elénk állítja az akkori Pest jellegzetes társadalmi légkörét.

 

Örülök, hogy lefordítottad ezt a cikket, köszönöm. Fontos Klaus Waller könyve, mert olyan adatokhoz juttat minket a korabeli berlini, német színházi világról, amelyeket eddig nehéz volt elérni. Ugyanakkor egyelőre  hiányosak a magyar vonatkozású részek, de ezt minden bizonnyal pótolni fogja. Hősies munka lehetett a könyv megírása.

 
3446   Ardelao • előzmény3380 2018-01-08 21:40:49

 

A minap Ábrahám Pállal kapcsolatban az alábbi, tárgyilagos cikkre bukkantam a neten. Érdemesnek tartom ide beilleszteni: 

Operett-passzázs (6): Szédítő siker, tragikus bukás – Ábrahám Pál, az „operettkirály élete” és munkássága

Közzétette: Werner Häußner, 2017. november 17-én

Der junge Paul Abraham auf einer historischen Fotografie.

"125 évvel ezelőtt (1892. november 2-án), feltehetően a magyar Apatinban, látta meg a napvilágot a 20. századi berlini operett egyik meghatározó alakja: Ábrahám Pál, akinek az életéről számtalan mítosz és legenda kering, aki a „Viktória”, a „Hawaii rózsája” és a „Bál a Savoyban”  c. operettjeivel az 1930 és 1932 közötti rövid idő alatt három „könnyű múzsai” remekművet alkotott, mielőtt a nácik száműzetésbe kényszerítették.   

Witten/Ruhrban él egy Klaus Waller nevű újságíró, akit ifjú kora óta lenyűgöz Ábrahám zenéje és színes, önmagában is operettre emlékeztető élete.

Az egyik Ábrahám-biográfia szerzője egy Werner Häußnernek adott exkluzív interjúban mesél „az operett tragikus királyának” az életéről.

Kérdés:Waller úr, hogyan alakult ki Önben az Ábrahám Pál zeneszerző iránti rajongás?

Klaus Waller: Mai füleknek furcsán hangozhat: Az ötvenes években a rádióprogramokban az ember elkerülhetetlenül találkozott Ábrahám Pál melódiáival. Mivel a háború után nőttem fel, lelkes rádióhallgató voltam, valamennyi melódiáját ismertem. Azokat a filmeket, amelyeket az operettjei alapján forgattak, akkoriban természetesen nem láttam.

Ahhoz, hogy Ábrahám életével közelebbről foglalkozzam, a lökést sok-sok évvel később, a „Hawaii rózsája” turné keretében történt bemutatójakor egy újságban megjelent jelentés adta meg. Ez a zeneszerző New Yorkban történt pszichiátriai megbetegedéséről adott hírt.  Megpróbáltam tájékozódni Ábrahámról, de semmi sem állt rendelkezésre. Így beszereztem az irodalmat, és „belevetettem” magam a témába.

Der Autor und Abraham-Forscher Klaus Waller. Foto: Werner Häußner

Klaus Waller, a witteni szerző és Ábrahám-kutató. (Fotó: Werner Häußner)

2012-ben aztán létrehoztam egy web-oldalt. Ott összegyűjtöttem azokat a tényeket, amelyek nyilvánosan közzétett anyagokban rendelkezésre álltak. A könyvemhez végzett kutatások megmutatták, hogy ezek az anyagok nemcsak hiányosak, hanem sokszorosan hibásak voltak.

Mi vezette Önt az Ábrahám Pálhoz vezető források nyomára?

Waller: Az információk felülvizsgálata fáradságos ügy volt. Először is sok ellenmondást fedeztem fel, Ábrahám saját állításaiban is. A megbízható források hiányánál legfőbb munkaeszközöm az egyes állítások elfogadhatóságának a vizsgálata volt. Az internetes oldal új kapcsolatokat nyitott számomra; ezenkívül új levéltári anyagot kaptam, pl. a budapesti Liszt Ferenc Akadémiától, amelyet köszönetet érdemlő módon Wiebe Magdolna fordított le nekem a bochumi Ruhr Egyetemtől. Ekkor kiderült: ’Csodagyerek’ Ábrahámról, ahogyan ő önmagát aposztrofálta, nem lehet beszélni.

Éppen arra az időre, amelyben Ábrahám Budapesten tanult, és megtette első lépéseit a szakmai egzisztencia irányába, sötétség borul.

Mit derített ki?

Waller: A furcsaságokat, már a születéssel kapcsolatban is. Minden forrás, és Ábrahám maga is, születési helyként az akkor magyar Apatint – ma Szerbia észak-keleti részén található – adja meg. De azt is kiderítettem, hogy házassági anyakönyvi kivonatában születési helyként az ottani járásszékhelyet, Sombort nevezték meg. Másfelől azonban ott, a zsidó születési anyakönyvben nem szerepel bejegyzés. Ábrahám mindenesetre Apatinban nőtt fel, ahol generációk óta a családja élt.

Az 1923 és 1927 közötti idő is sötétségben marad. Biztos, hogy Ábrahám tőzsdeügynökként dolgozott, és egy csődöt követően, 1924 januárjában letartóztatták.  Semmilyen bizonyítékot nem találtam arra, hogy jazz együttesekkel zenélt vagy kocsmákban zongorázott volna, mint ahogy azt gyakran állítják.

1927 jelenik meg ismét, a Budapesti Fővárosi Operettszínházban karmesterként, 1928-ban néhány dalt ír a „Zenebona” c. operetthez, és „Az utolsó Verebély lány"-nyal („Der Gatte des Fräuleins”) bemutatja első saját operettjét – többek között a későbbi Ufa-sztárral, Eggerth Mártával.

Sikeresek voltak az első operettjei?

Waller: A „Zenebona” recenziója egy teljes újságoldalt foglal el. Ez nagy sikerre utal. Ábrahám a magyar operettszínház jegyzékében is ennek az operettnek a szerzőjeként szerepel. De az első nemzetközi színházi siker csak 1930-ban, a „Viktóriá”-val köszöntött be. Első slágerét Ábrahám, persze, már 1929-ben letette az asztalra, a „Melodie des Herzens” (A szív melódiája) c. filmből való „Bin kein Hauptmann, bin kein großes Tier” (32-es baka vagyok én) c. dallal. Azután gyors egymásutánban 1940-ig – először Berlinban, 1933 után Magyarországon – egy sor filmzenét írt.

Hogyan került sor a Berlinbe történő áttelepülésre 1930 nyarán? Ebben volt szerepe a filmnek?

Waller: A legközelebbi út Magyarországról valójában Bécs lett volna ahhoz, hogy a ’magyar vidékről’ származó tehetség érvényesüljön. Erich Pommer nyilvánvalóan Berlinbe ajánlotta őt. Pommer, Marlene Dietrich felfedezője és 1930-ban „A kék angyal” (Der blaue Engel) producere, az USÁ-ban a Paramountnak és az MGM-nek dolgozott, és az UfÁ-nál producerként köteleződött el. Erich Pommer készítette a „Melodie des Herzens“ filmet,  amely az első, teljes egészében zenés német játékfilmnek számít.

Berlinben szűk három év mámoros siker következett, míg Ábrahám 1933 februárjában a náci terror elől meglehetősen sietősen a berlini Fasanstraßén lévő, tágas lakásából Budapestre menekült. Milyenek voltak az 1933 és 1939 közti esztendők Ábrahám számára Magyarországon?

Waller: A források ezekre az évekre is szűkösek. Ábrahám feleségének, Saroltának az információja szerint Budapest volt az élelmiszerpontjuk. Ábrahám, persze, gyakran utazott Bécsbe, megírta a „Mese a Grand Hotelben”c. operettet, amely premierjére 1934-ben, a Theater an der Wien-ben került sor, és 1936-ban nagy sikert aratott a „3:1 a szerelem javára” (Roxy und ihr Wunderteam) c.  operettel Budapesten, és egy évvel később még egyszer, Bécsben. Arról, miként fogadták többi magyar operettjét, amelyeket nem fordítottak le, nem tudok beszélni: Az ottani kritikákba ezideig nem tudtam betekinteni.

1939-ben Ábrahám elhagyta Magyarországot, és Párizson át az USÁ-ba ment. Ott a sikertelenség éveit követően, 1946-ban teljes pszichikai összeomlást szenvedett, és Németországba, 1956-ban történő visszatéréséig az éveket a pszichiátrián töltötte. Mi ismert erről az időről?

Waller: Ábrahám az USÁ-ban Alfred Grünwald librettója alapján megírta a „Tamburin” c. operettet, amelyet a mai napig senki sem ismer. Ezt sohasem mutatták be; az anyag a New York-i Nemzeti Könyvtárban van. Azt sem tudom megmondani, hogy egyáltalán milyen mértékben készült el ez a mű. Szeretnék többet tudni az 1956 utáni évekről is, amikor Ábrahám egy baráti kör Ábrahámot visszahozta Németországba. Először ugyan az Eppendorfi Pszichiátriára került, de azután a feleségével élt egy hamburgi lakásban. Bizonyos: Soha nem látták őt többé a nyilvánosság előtt. Elmondás szerint állítólag haláláig azt hitte, New York-ban van.

Hogyan jellemezné Ábrahám Pált, mint személyt?

Waller: Ábrahám egyedülálló, kifejezetten káprázatos személyiség volt. Fölöttébb megnyerő, de kérkedő is. Életéről sok ellentmondásos és kitalált adatot is terjesztett. Szükségét érezte, hogy magát állandóan nagyobbá tegye, mint amilyen volt. És mindig a bukástól való félelemben élt. Tragédiája az, hogy magasabbra jutott, mint azt valaha is álmodta volna, viszont mélyebbre zuhant, mint ahogyan azt legrosszabb rémálmaiban el tudta képzelni.

És Ábrahámnak, mint zeneszerzőnek a jelentősége? Honnan jön aktualitása, műveinek reneszánsza?

Waller: Azt, hogy mennyire jelentős Ábrahám zenéje, nem szeretném megítélni, mivel nem vagyok zenetudós. Kiemelkedőnek tartom a dallamokra vonatkozó ötletgazdagságát. Ábrahám olyan melódiákat írt, amelyek még 100 év elteltével is aktuálisak. Jazz-, show- és folklore-elemeivel elrugaszkodott a régi bécsi operett valcer közvetítette boldogságától.

Operettjeinek dzsessz- és revü-jellege megérinti korunk szívét. Ábrahám korának nyugtalansága és bizonytalansága, amely tükröződik műveiben, úgy tűnik, megszólít minket. Ma elismerjük: Zenéje remek szórakozás; ki kell emelni az idősek programjából."

3445   Momo 2018-01-08 20:47:58

Igen. Ez ott van. 2004-ban én is arra ébredtem egy éjjel Tokióban, hogy ide-oda inog a szálloda... :-)

3444   zenebaratmonika 2018-01-08 20:42:58

Életveszélybe került Kerényi Miklós Máté és az Operettszínház csapata Japánban

 

Az operettesek megúszták a földrengést sérülés nélkül
Az operettesek megúszták a földrengést sérülés nélkül

Tokió — Az életükért rettegtek a Budapesti Operettszínház művészei Japánban. Egy ötvenfős csapat a szigetországban turnézik, ahol egyik éjjel hatalmas robajra riadtak.

A Richter-skála szerinti 4,8-as erősségű földrengés rázta meg a környéket. – Amikor elkezdődött a remegés, elfogadtam, hogy itt most mindennek vége – kezdett bele a színház sztárja, Kerényi Miklós Máté (34). – Tudtam, hogy valami olyasmi történik, ami fölött nincs hatalmam.

Mikor vége lett, csak arra tudtam gondolni, de jó, hogy újra láthatom a kisfiamat – mesélte a színész, de a töb­bieket is alaposan megviselték a történtek.

3443   zenebaratmonika 2018-01-08 14:39:45

Pesti Napló, 1937. szeptember 8.

(Ez szerintem soha se került bemutatásra...., a 3:1 a szerelem javára c. film viszont elkészült ... Az ezred menyasszonya viszont szerintem a Júlia c. operett lehet, passz, de ezt mutatta be 1937 végén és annak a témája is magyaros)

"Hungarian Cavalcade"
Ábrahám Pál történelmi dalművet komponál

Néhány héttel ezelőtt az a hír terjedt el Budapesten, hogy Ábrahám Pál ismeretlen helyen tartózkodik, s nem lehet megidézni annak a pernek tárgyalására, amelyet egy bécsi szálloda indított ellene a ki nem fizetett szobaszámlák miatt. Hamarosan kiderült, hogy Ábrahám Pál Budapesten tartózkodik, filmjének zenéjén dolgozik, reggeltől estig a Hunnia filmgyárban van elfoglalva, semmiféle per nem folyik ellene és nincsenek kifizetetlen bécsi hotelszámlái. Beszéltünk Abraham Pállal. Megkérdeztük:
— Mikor készült a legutolsó operettje?
— Tavaly karácsonykor került színre a 3:1 a szerelem javára című operettem, amelyet a Vígszínház produkciójával a Royal Színhdzban mutattak be Bársony Rózsival és Dénes Oszkárral a két főszerepben. Az operettet márciusban már a bécsi Theater an der Wien is bemutatta, szintén Bársony Rózsival és Dénes Oszkárral. Most film készül két verzióban, magyar és német nyelven az operettből, ugyancsak Bársony Rózsival és Dénes Oszkárral, Zsoldos Andor produkciójában.
— Legújabb operettje?
— Most zenés vígjáték készül, amelynek a zenéjét én írom. Drégely Gábornak a Szerencse fia című vígjátékából készül a darab. Az első két felvonás már készen is van. A harmadik felvonás zenéjét most komponálom. Az egész darabot modernizálta Harmath Imre, én is teljesen modern zenét írtam.
Az úgynevezett »nagy operetta elkészültéről is hallottunk.
— A nagy operett híre igaz. A szövegíró elsősorban Földes Imre és mellette Harmath Imre. Az operett címei Az ezred menyasszonya. Teljesen magyar a levegője, magyar a témája és magyar a zenéje.
— Hol kerül színre!
— Nem tudjuk még, hogy hol és mikor. Először teljesen készen akarunk lenni a librettóval és a zenével. Azt hiszem, egy hónap alatt befejezzük. Akkor, remélem, hamarosan találunk megfelelő színházat és megfelelő színészeket. Nagy színpadon kell színrekerülnie , ennek az igen sok személyt foglalkoztató operettnek. Elsősorban is szükségünk lesz két prózai bonvivanra, egy nagy énekesnőre, egy szubreitre és egy táncoskomikusra. Az operetthez három zenekar kell, egy cigány-, egy katona- és egy rendes színházi zenekar.
— Tíz év óta nem írt komoly muzsikát. Ezentúl is csak könnyű zenét ír!
— Féltve Őrzött titkomat árulom el, amikor bevallom, hogy pontosan egy év óta dolgozom minden szabad időmben dalművemen, amelynek Hungarian Cavalcade lesz a -címe. Ez a dalmű a honfoglalástól, Attilától kezdve Árpádon, Szent Istvánon, Könyves Kálmánon, Mátyás királyon, Hunyadi Jánoson, Mária Terézián, Kossuth Lajoson, Ferenc Józsefen, a világháborún, a trianoni békén, 1922 szédületes konjunktúráján keresztül a mai napokig vezet el. Az egész dalműnek egyetlen jazzszáma lesz csupán, mégpedig a konjunktúra-részben. A szöveget Harmath Imre írja. Rengeteg zene, ének, tánc és kórus szerepel a gyors iramban változó képek során.
— Hogyan született meg ez az ötlet)
— Tavaly Londonban voltam és az egyik színházban láttam Cochran Néger
Cavalcade ját. A szünetben elragadtatva dicsértem Cochran előtt a darabot és az előadást. Cochran ezt felelte a dicséretre: »Tudja, mi volna igazán szép! Egy magyar Cavalcade! Csupa szín, tűz és exotikum, ami az egész világot rendkívüli módon érdekelné.« Cochrannak^ez a mondata adta nekem az impulzust. Még aznap éjszaka leírtam az első hangjegyeket!
— Komoly a muzsika ?
— Teljesen komoly. Az egész zene a régi magyar motívumok felhasználásával készül, természetesen a Rákóczi-induló és a Kossuth-nóta teljes feldolgozásával is.
— Mikor lesz készen ?
— Félév múlva. A hangszerelés rendkívül sok időt igényel.
— Hol akarja bemutattatni a dalmüvetl
— Hát Istenem ... ha készen lesz, jelentkezni fogok vele az Operaház Igazgatójánál!
•— Új filmzene?
— Nemrégen készült el a Pesti mese, a Hotel Kikelet és a 3:1 a szerelem javára című filmek zenéje. Most írtam meg a Leány a talpán című film zenéjét is. És a legközelebbi napokban kezdem a harmadik Daróczyfilmet.
— Hol kerülnek színre ezek a filmek külföldön ?
— Ha sikerrel fejeződnek be azok a tárgyalások, amelyek ezeknek a filmeknek angol nyelven készítendő verzióira vonatkoznak, akkor a filmek az én muzsikáméinál először Angliában és azután Amerikában kerülnek előadásra.

 

3442   Búbánat • előzmény3405 2018-01-08 14:01:27

Pótlólag ideírom. 

A cirkuszhercegnő nyári, margitszigeti szabadtéri előadásának rendezője Szabó Máté lesz.

3441   zenebaratmonika 2018-01-08 13:37:36

A Színházi Élet 1933/11. szám

Kósa Györggyel, Ábrahám Pál Zeneakadémiai Osztálytársával készít ínterjút, :...
— Ábrahám Pálról mi a véleménye?
— A legőszintébb tisztelője vagyok. Különben régi jóbarátom. jegyütt végeztük az Akadémiát.

Színházi Élet 1933/23. szám:

Fehér hattyú operettről (tehát már ekkor el kezdte írni) kérdezik a zeneszerzőt, Ábrahám Pált:....
— És a) zene?
— Mindig foglalkoztatott az orosz muzsika. Elméletileg is sokat tanulmányoztam. (Ábrahám kettős tanári diplomát szerzett a Zeneakadémián.) A Viktóriában magyar muzsikát írtam, a Hawai rózsája egzotikus zenét komponáltam, a Bál a Savoybant a modem múzsának áldoztam. Most hetek óta esak orosz motívumok zsongnak bennem. Teljesen készen vagyok a tizenöt számmal, ezután kezdődik a legnehezebb munka, az ellenőrzés és a finálék felépítése. Visszavonulok Csömörre és ott fejezem be a munkát....

Az Est, 1933. május 19. 4. old.

„A fehér hattyú“ Az új Ábrahám-operett
Több "hétig' tartó tanácskozás után Ábrahám Pál megállapodott a kiadójával és a szövegíróival legújabb operettjének szüzséjében. A megegyezés érdekessége, hogy a zeneszerző visszatért régi librettistájához, Földes . Imréhez, két operettje: a »Viktória« és a »Hawai rózsája« szövegírójához, aki Grünwald és Beda társaságában írja az új librettót. Miről szól az új operett! — ezt kérdeztük ma Ábrahám Páltól.
— Földes Imre már írja a szövegkönyvet — felelte a népszerű komponista — és én holnaptól kezdve vidéken bezárkózva komponálom a muzsikát. Az új operett címe: A fehér hattyú; hősnője Anna Pavlova, miliője a régi cári balett. Oroszországban és Párizsban játszódik a sokrétű cselekmény, amely á nevezetes orosz balett útját: ragyogását és hanyatlásai kíséri. Pavlova felejthetetlen alakja és művészetének emléke inspirál munkámban.

 

3440   Búbánat 2018-01-07 15:59:03

Szomorúan olvasom a hírt az Origón:

Dancs Annamária először beszélt arról, hogyan szakított vele férje, és hogy élte meg, hogy egyedül maradt gyermekükkel. Négy hónapos volt a kisfiúk, amikor elhagyta a férje, Kerényi Miklós Máté. 

 

"Hét éve ismerjük egymást Mátéval, egyszer már szakítottunk, majd újra egymásra találtunk. Sokban különböztünk, de elfogadtuk egymást, és a legnagyobb békében és boldogságban éltünk. Az utolsó három évünk mesébe illő volt. Aki ismer, tudja rólam, hogy a legnagyobb rajongással szerettem a férjemet, azt a törődést, gondoskodást, amire csak egy szerelmes nő képes, mind megadtam neki. Gyönyörű volt az esküvőnk, majd sok nehézség és küzdelem árán megfogant a babánk, aki tavaly februárban 2 kiló 20 dekával, koraszülöttként jött világra. Szépen cseperedett, Máté ügyes apuka volt, mindenünk megvolt a boldogsághoz.. Aztán nyár elején sokként ért, amikor azt mondta, ő nem boldog, másképp szeretne élni, nem így képzeli el a családot. Amikor visszakérdeztem, mit ért azon, hogy másképp,  nem kaptam  választ" - mondta a művésznő a Bestnek.

A lapnak arról is beszélt, hogy hónapokon át küzdött a férjéért, a házasságuk megmentéséért, de hiába. "Megalázkodtam úgy, ahogyan csak egy szerelmes nő teheti. Végül el kellett fogadnom, hogy ő már rég döntött, másvalakit választott helyettem" - mesélte.

3439   Búbánat 2018-01-03 22:39:32

Nem operett, nem is musical - de legyen itt a link: 

Villanófényben - Csengeri Attila

Operettszinhaz.hu, 2018-01-03

Zenésszínházi történelmet ír a Budapesti Operettszínház. 28 évvel az ősbemutatót követően műsorára tűzi Várkonyi Mátyás elementáris erejű, rövid idő alatt kultikussá vált rock operáját a Dorian Grayt. Az előadás igazi különlegessége, hogy színpadra lépnek benne az egykori legendás Dorianek, Csengeri Attila és Homonnay Zsolt is, akik az örökifjúságra vágyó fiatalember - akit a mostani produkcióban Kocsis Dénes formál meg - életét alapvetően meghatározó két idősebb férfi szerepét öltik magukra. Csengeri Attila a végzetes arcképet készítő festőművészt, míg Homonnay Zsolt a fiút a bűnbe csábító Lord Henryt alakítja. A Kálmán Imre Teátrum január 19-i premierje kapcsán Csengeri Attilával beszélgettünk csodákról, libabőrről, szabadságról, Ács Jánosról és persze a Rock Színházról.

3438   Haandel 2018-01-01 15:08:36

Uraufgeführt vor 150, 125, 100 und 75 Jahren
Operetten- und Musical-Jubiläen 2018
01.01.2018 | 15:05 | Ö1 (7 Tage Ö1)

3437   Búbánat 2017-12-29 14:30:55

Külföldön is a magyar operett a sláger

A Fidelio honlapján olvasható (2017.12.28. 11:58)

Az év utolsó napjaiban is sokat tesznek a Budapesti Operettszínház művészei azért, hogy a külföldi publikum előtt népszerűsítsék a magyar operettet, illetve hogy közkedvelt musicalekkel szerezzenek örömet az ünnepi időszakban. Természetesen az itthoni közönség sem marad nagyszerű programok nélkül!

A márciusban bemutatott A víg özvegy című Lehár-remek Szabó Máté rendezésében, az Operettissima Nonprofit Kft.-vel együttműködésben hódítja meg Európa nagyvárosait.

Július elején a trieszti Politeama Rosetti adott otthont Glavári Hanna és Daniló gróf fordulatos szerelmi történetének,

december 27. és 29. között pedig – Belgiumban az első operettként – a Capitole Gent közönsége előtt mutatkozik be három estén át, német nyelven, mintegy 2400 néző előtt.

A flamand közönség Hanna szerepében Bordás Barbarát, Danilóként Vadász Zsoltot, Rosillonként pedig vendégművészünket, Balczó Pétert üdvözölheti, Valencienne-t Lukács Anita, Nyegust Peller Károly, báró Zéta Mirkót Bardóczy Attila alakítja majd, míg Kromovot Faragó András, Olgát pedig Oszvald Marika kelti életre Ének- és Balettkarunk, valamint a debreceni Kodály Filharmonikusok segítségével, Somogyi-Tóth Dániel dirigálásában.

[...]

(Forrás: Operettszínhaz.hu)

3436   zenebaratmonika 2017-12-29 11:30:23


Cotton Club Singers: Ó. Budapest: COTTON CLUB SINGERS: Gabriella SZŰCS (voc), Adrienn ZSÉDENYI (voc), Boldizsár LÁSZLÓ (voc), Gábor FEHÉR (voc) & Sándor DOBSA (p), Gyula TÓTH (g), Gábor BALÁZS (b), Csaba DEBRECZENI (dr), Vilmos KÖRMENDI (arr)
Budapest, Hungary, P2000


1. Pest megér egy estet":

- Budapest (Miklós BRODSZKY-Imre HARMATH)

- Egy édes boldog pesti nyár (Szabolcs FÉNYES- István MIHÁLY)

- Pest megér egy estet (Júlia HAJDÚ-István BRAND)

- Legyen ötkor fenn a várban (Dénes BUDAY)

- Legyen a Horváth kertben (Lajos Lajtai - István Békeffy )


2 "Hétre ma várom a Nemzetinél"

Van London, van Nápoly (László ANGYAL-Imre HARMATH)

A Nagykörút estefelé ragyog (Lajos LAJTAI-István BÉKEFFI)

A vén Tabán (Mihály SZÁNTÓ-Mihály ERDÉLYI)

In der Josefstadt (Béla ZERKOVITZ)

Budán este tíz óra után (Mihály ERDÉLYI - Mihály SZÁNTÓ)


3 "Hold ragyog a Dunán" 

- Van a Dunán egy kis ladik (Károly de Fries-Kálmán KOVÁCS)

- Sétahajó (Júlls HAJDÚ - Iván BRADÁNYI)

- A Dunaparton este zene szól (Mihály ERDÉLYI)

-Hold ragyog a Dunán (Gábor NÁDAS-Tlbor ifj.KALMÁR)

- Kis csónakom a Dunán (Mihály ERDÉLYI)

 

4. "A pesti nö"

- A ruha a fő (Károly de Fries)

- Mikor egy édes tizenhat éves (Mihály SZÉCSÉN)

- Halló baby (Pál ÁBRAHÁM- István MIHÁLY)

- Látod, ez a szerelem (Tamás DEÁK-István S.NAGY) 

- A pesti nö (József BLUM-Tamás FELKAI)

- Váci utca


5. "Kigyúlt a fény”

Kigyúlt a fény (László POGÁNY-Ollvér LANTOS)


7. "Az élet megy tovább" 

- Az élet megy tovább (Jenő HORVÁTH-Rudolf HALÁSZ)

-Sportinduló (DonajevszkiJ-István RAICS)

-Üdvözlégy, Moszkva (Blantner-ROSSA)

- Kispiricsl faluvégen (Hungarian Traditional)

-Taps polka (Zoltán SZERDAHELYI-Imre ERDŐ)

 

8. "Látta-e már Budapestet éjjel"

Látta-e már Budapestet éjjel (Béla ZERKOV1TZ)

A Dunákorzó este ragyog (József KÓLA- Mlhály SZÉCSÉN)

Különös éjszaka volt (Gábor NÁDAS-Iván SZENES)

Gyönyörű így este Budapest (János BREITNER - Lajos SURÁNYI)


9. "Szervusz Budapest"

Szervusz Budapest (András BÁGYA-Iván SZENES)

 

10. "New York-ban hely"

New York-ban hely (Pál ÁBRAHÁM-lmre HARMATH)

3435   zenebaratmonika 2017-12-29 11:18:30

Régi film- és operettdalok modern feldolgozásban hallgatók:


Bergendv Koncert, Tánc, Jazz és Szalon Zenekar: Mesél a Pesti Broadway: Gábor ANTAL (tp), István MÓRÉ (tb), István BERGENDY (as, cl, ld, arr-2), Péter BERGENDY (ts), János DÁNI (p. arr-1), György OROSZLÁN (g, vlol), Péter GÁBOR (b), István BÁLINT (dr, voc-8), Zoltán MERICSKE (cymbal-solo-9), Endre DAMITH (arr-3), Miklós ZARECZKY (voc-4), Kata JANZA (voc-5), Éva VASVÁRI (voc-6), Nelly PÉRCHY (voc-7) Hungarian Radio Studios, Budapest, Hungary, October 1995

A pénzemet én máma mind elmulatom (Kalapom, pom) (Pál GYÖNGY-Imre HARMATH)

1-4 Hello, Baby! (Pál ÁBRAHÁM-István MIHÁLY)

-2-5 Madonna, drága (Pál GYÖNGY-István MIHÁLY)

1-4-6 Tudom, hogy van neki (Szabolcs FÉNYES- István MIHÁLY)

-3-5-6-7 Pá, kis aranyom, pá (Mihály EISEMANN- László SZILÁGYI-István MIHÁLY)

-2-5-6-7 Hamvadó cigarettavég (Tamás HEGEDŰS- György G. DÉNES)

-2-5 A Te szerelmed (Béla DOLECSKÓ-László SEGESDY)

-2-5-7 Nincsen lakat a számon (Jenő Sándor-Imre HUZLI)

-1-4 Oda vagyok magáért (Szabolcs FÉNYES-István MIHÁLY)

-2-4-5 Legyen esze (Alfréd MÁRKUS-Imre HARMATH)

-1-4-6 A kedvem ma oly happy (Pál ÁBRAHÁM-Ferenc BALOGH) -2-8-9

3434   Búbánat 2017-12-27 13:35:05

Németh Marika Sárdy János sírjánál

Forrás: Operett Klub képgalériája

3433   Búbánat • előzmény3427 2017-12-26 11:49:52

A televízióban tegnap éjjel sugárzott Szimai Albert-műsor tartalma volt:

Rátonyi Róbert interjúvolta meg Szirmai Albertet, amerikai otthonából Budapestre érkezett világhírű magyar komponistát, aki új operettjének, a Tündérlaki lányok operettszínházi bemutatójának próbájára érkezett Budapestre – 1963-ban.

Az interjút követően a televízió stúdiójában felvett részleteket (jeleneteket) láthattunk Szirmai operettjeiből:

egyebek közt a Táncos huszárok című operettből: „karmester-kettős”, a Mágnás Miskából, és ugyanennek az operettnek a 1949-es filmváltozatából is; A ballerinából táncjelenet; a Mézeskalács című daljátékból:

  • Kórusjelenet és tánc: „Szív küldi szívnek szívesen…”
  • Szív küldi szívnek szívesen” – érdekesség volt, hogy a királykisasszony dalát először elénekelte Tiboldi Mária, őt követően Honthy Hannamegmutatta” neki, hogyan is kell igazán a primadonnának előadni ezt a  dalt - „az ő tolmácsolásában”, majd harmadszorra is elhangzott ugyanez a dal – már a kettősükben.

Honthy és Tiboldi mellett Petress Zsuzsa, Zentai Anna, Galambos Erzsi, Lehoczky Zsuzsa, Mészáros Ági, Németh Marika, Baksay Árpád, Bodrogi Gyula, Latabár Árpád, Latabár Kálmán és Sárdy János szerepelt - énekelt az egyes darabrészletekben.

Továbbá Szirmai Albert dalaiból, sanzonjaiból is kaptunk egy válogatást Mezei Mária, Neményi Lili és Ráday Imre előadásában.

A műsor végén Rátonyi Róbert még rákérdezett a vendég, Szirmai Albert legújabb, „vadonatúj” operettének, a Tündérlaki lányok zenéjére is; sőt a komponista élőben, zongora mellől kísérte Németh Marikát és Baksay Árpádot, akik civilben, kezükben kottával, a szerző két oldalán állva énekeltek el egy duettet ebből az operettújdonságból – mintegy a premiert megelőzve, a nézőknek.

Nagyon örültem, hogy az M3 csatornán most újra láthattam ezt a régi, archív, fekete-fehér, zenés televíziós filmet - ízelítőt a múltból, hozzá kis „zenetörténetet” is.

3432   zenebaratmonika • előzmény3431 2017-12-26 11:22:28

Köszi a teljes listát, az első két rész teszett, tegnap este meghallgattam mindkettőt. A 3. 4. rész tartalmát én nem találtam meg, köszi, hogy feltetted. A Zenés tévészínház dalaiból válogatták össze, de az interoperettből is játszottak dalokat meg egyéb felvétek is voltak, sőt a két műsorvezető is énekelt.

3431   Búbánat • előzmény3429 2017-12-26 10:47:28

Köszönöm, hogy beírtad ezt a műsort, ami elkerülte a figyelmem.

Most ideírom a már lement első két rész , a mai harmadik és a holnapi negyedik rész műsortartalmát, valamint a további adások időpontját is:

„Jön-e velem nagysád, shimmyt járni?”

Póka Éva és Csere László operettműsora

Ismert operettek slágerei neves művészek előadásában.

(1994) ( I- X. rész)

(40')

Rendező: Bilicsi Erzsébet

I. rész volt

 2017. december 23. szombat 15:40 - 16:20 (ism.volt  dec. 25.hétfő de. 07:20)

Műsortartalom:

Jacobi Viktor: Leányvásár

- Kettecskén;

- Tom és Lucy szerelmi kettőse.

Kálmán Imre: Marica grófnő

- Ringó vállú csengeri violám.

Schubert - Berté: Három a kislány

- Tschöll papa lányai mi vagyunk;

- Orgonáknak hófehér, bűvös szirma hull;

- Árva a ház.

Offenbach: Párizsi élet

- A hószín fátyol és a szűz mirtusz;

- Olyan tágas ez a város;

- A pénzkirály dala;

Cole Porter: Kán-kán.

 

II. rész volt

2017. december 25. hétfő 15:30 - 16:15 (ism. volt de. 7:20-tól)

Jacobi Viktor: Sybill

 - Sybill levele;

- Ha valami van, ez az, ami roppant jó;

- Én édes asszonyom,

- Sybill; Volt egy hercegnő;

- Valami csoda varázs;

-  Addig jó a tánc, míg izmos a láb;

- Illúzió a szerelem;

- Gombház, hogyha leszakad;

- A Nagyhercegnő belépője;

- Élni jó.

 

 

III. rész ma du. december 26., kedd 15:20 (Ism. december 27. , de: 7:20)

A mai műsor tartalmából:

Jacques Offenbach: Szép Heléna

 - Heléna dala;

- Az istennők és Páris kvartettje;

- Menelaos dala;

- Kréta szigetre;

- Bordal;

- Heléna és Páris duettje;

- Voltam király Beóciában;

- Ha bölcs a férj;

- Kánkán.

 

IV. rész: december 27., szerda 15:30 (Ism.. december 28., de: 7:20)

A  holnapi műsor tartalmából

Leo Fall: Pompadour

- Madame Pompadour belépője;

- Egy életem, egy halálom;

- Óh, Joseph, Óh, Joseph.

Franz von Suppé: Szép Galathea

- Pygmalion imája és Galathea ébredése;

- Mydas dala;

- Bordal.

Planquette: A corneville-i harangok

  • Harangdal;
  • Henry márki dala.

Arthur Sullivan: A Mikádó

- A három hölgy dala;

- Mikádó dala;

- Finálé.

 

A további adások időpontjai:

 
     
   

2017. december 28. csütörtök 07:20 Ism.)

  V. rész

2017. december 28. csütörtök 15:30

   

2017. december 29. péntek 07:20 (ism.)

VI. rész 2017. december 29. péntek 15:30

   

2017. december 30. szombat 07:20 (ism.)

  VII. rész

2017. december 30. szombat 15:25

   

2017. december 31. vasárnap 07:20 (ism,)

  VIII. rész

2017. december 31. vasárnap 15:20

   

2018. január 1. hétfő 07:50 (ism.)

 

IX. rész

 

2018. január 1. hétfő 15:20

2018. január 2. kedd 07:50 (ism.)

  X. rész

2018. január 6. szombat 15:25

   

2018. január 7. vasárnap 09:20 (ism.)

 

   
       
       
       
       
       
       
       
       
       
       
       

 

3430   Haandel 2017-12-26 10:09:09

Apropos Operette
Legendäre Stimmen der Vergangenheit
26.12.2017 | 15:05 | Ö1 (7 Tage Ö1)

Große Opern-Diven der Vergangenheit im Reich der Operette. Ausschnitte aus Werken von Johann Strauß, Franz Lehár, Carl Zeller und Karl Millöcker - gesungen von Hilde Zadek, Lisa Della Casa, Hilde Güden, Melitta Muszely, u.a. 

3429   zenebaratmonika 2017-12-26 01:18:38

Jön e velem nagyság simmyt járni operett sorozat:

Jön-e velem maccsád? - ez a pontos címe a sorozatnak

1 rész tartalma:

Jacobi Viktor: Leányvásár - Kettecskén; Tom és Lucy szerelmi kettőse. Kálmán Imre: Marica grófnő - Ringó vállú csengeri violám. Schubert - Berté: Három a kislány - Tschöll papa lányai mi vagyunk; Orgonáknak hófehér, bűvös szirma hull; Árva a ház. Offenbach: Párizsi élet- A hószín fátyol és a szűz mirtusz; Olyan tágas ez a város; A pénzkirály dala; Cole Porter: Kán-kán.

3428   zenebaratmonika 2017-12-26 00:53:48

Az m3 dec. 25-án délután 15 óra körül "Jön e velem naccsád" címmel operett ismertető műsort tartott, most Jacobi Viktor Sybill c. operettjét boncolgatták és ebből játszottak dalokat (én a médiabox-ról néztem vissza) és meséltek a zeneszerző életéről.

Valójában ez egy 10 részes operettműsor sorozat, amelynek a 2 része ment dec. 25-én.

Visszakerestem az első részt is, ebben a Jacobi: Leányvásárból, Schubert - Berté: Három a kislányból, Kálmán: Marica grófnőből, Offenbach: Szép Helénából és Cole Porter: Can-Can jából hallhattunk részleteket. A bevezető dal pedig minden rész elején Kálmán Bajadér: Jön e velem nagyság simmit járni

Kíváncsian várom a tövábbi részeket:

https://port.hu/adatlap/sorozat/tv/jon-e-velem-naccsad/poka-eva-es-csere-laszlo-operettmusora-4-resz/episode-485635

Este pedig a Duna tévén 2017. évi Budavári Palotakoncert 1 részét játszották vissza

3427   Búbánat 2017-12-25 22:31:19

M3 csatorna, ma éjjel

2017. december 25. hétfő 23:20 - 00:45

Szirmai-est - Szív küldi, szívnek, szívesen..

Magyar szórakoztató műsor (1962)

(85')

„Az a tipikusan mindenkivel előadódó helyzet, amikor csak úgy dudorászik valamit, aztán nem ugrik be, honnan is van ez - "csak fülbemászott". Szirmai Albertet például sokan várták 1963-ban idehaza, talán éppen azért is, mert bár a Mágnás Miska dallamvilága mindenkinek ismerős volt, de számos olyan sanzon, operett auráját is idézte fel már személye is, amelyek esetleg rá is erősíthettek az "Aha! - élményre".

A Magyar Televízióban konkrétan ez történt, megérkezésének alkalmából készítettek egy műsort a tiszteletére.”

Műsorvezető: Rátonyi Róbert

Szereplők:

  • Bodrogi Gyula
  • Galambos Erzsi
  • Honthy Hanna
  • Latabár Árpád
  • Latabár Kálmán
  • Lehoczky Zsuzsa
  • Mészáros Ági
  • Mezey Mária
  • Neményi Lili
  • Németh Marika
  • Petress Zsuzsa
  • Ráday Imre
  • Rátonyi Róbert
  • Sárdy János
  • Tiboldi Mária
  • Zentai Anna


Rendezte:  Simon Zsuzsa

 

3426   Búbánat 2017-12-23 19:41:18

Ma este a Mezzo csatornán láthatjuk A víg özvegy közvetítését a New  York-i Metropolitan Operaházból – a  2015. január 17-i előadás felvételéről:  20.30 – 23.30

 

The Merry Widow by Lehár with Renée Fleming at the Metropolitan Opera

The Merry Widow, by Franz Lehár

The Metropolitan Opera Orchestra and Chorus,

Andrew Davis (Conductor)

Susan Stroman (Stage Director)
Julian Crouch ( Set Designer)
William Ivey Long (Costume Designer)
Paul Constable (Lighting designer)

Renée Fleming (Hanna Glawari)
Kelli O'Hara (Valencienne)
Nathan Gunn (Count Danilovitch)
Alek Shrader (Camille de Rosillon)
Thomas Allen (Baron Zeta)
Jeff Mattsey (Vicomte Cascada)
Alexander Lewis (Raoul de St. Brioche)
Carson Elrod (Njegus)
Emalie Savoy (Sylviane)
Wallis Giunta (Olga)
Margaret Lattimore (Praskowia)
Daniel Mobbs (Kromow)
Mark Schowalter (Bogdanovitch)
Gary Simpson (Pritschitsch)
Andrea Coleman (Woman)
Jason Simon (Maitre D')

Recorded at the Metropolitan Opera House, New York, on January 17, 2015
Directed by Gary Halvorson

3425   zenebaratmonika 2017-12-22 16:24:07
  
Műsorajánló
Mai ajánlat:
10:00 : Budapest
Zeneakadémia, Előadóterem

"Liszt-kukacok akadémiája"

10:00 : Budapest
Zeneakadémia, XXIII. terem

"Liszt-kukacok akadémiája"
Jazz játszótér

11:00 : Budapest
Régi Zeneakadémia

Prunyi Ilona (zongora), Kertesi Ingrid (ének)
Berecz Mihály (zongora)
ARANY: Két dal Petőfi verseire – A toronyban delet harangoznak; Éji dal
SIMONFFY: Tarka madár; Te vagy barna kislány
EGRESSY: Ereszkedik le a felhő; Két magyar nóta
LISZT: Magyar történelmi arcképek – Mosonyi Mihály
MOSONYI: Tanulmány
LISZT: A magyarok Istene
LISZT: Petőfi szellemének
FARKAS: Szeretlek, kedvesem
SZERVÁNSZKY: Száll a felhő
SUGÁR: Reszket a bokor
KODÁLY: Négy dal – 1. Haja, haja
MIHALOVICH: Két ária a Toldi szerelme című operából
ÁBRÁNYI: Ábránd – magyar népdalok felett
LISZT: Költői és vallásos harmóniák – 7. Funérailles

15:00 : Budapest
Erkel Színház, Bernáth Büfé

az Opera Zenekarának művészei
"Zenekari hangversenyek - Kamarazenei koncertek"
"Wagner nyomában II.
BRUCKNER: F-dúr vonósötös – Adagio
SCHÖNBERG: Dalok – válogatás
SCHÖNBERG: Kamaraszimfónia

15:00 : Budapest
MűPa, Üvegterem

Kolonits Klára, Cseh Antal (ének)
Budapesti Vonósok
Koncertmester: Pilz János
"Operajátszóház"
MOZART: Figaro házassága

15:00 : Budapest
Operettszínház

OFFENBACH: Kékszakáll

16:00 : Budapest
Nemzeti Múzeum

Hye Jin Kim (hárfa)
MÁV Szimfonikus Zenekar
Vezényel: Ender Sakpinar
MOZART: 1. szimfónia
SPOHR: Fantázia
DEBUSSY: Danse sacrée et profane
RAVEL: Bevezetés és Allegro

18:00 : Budapest
Erkel Színház

OFFENBACH: A rajnai sellő

18:00 : Budapest
A Nemzeti Filharmonikusok próbaterme

Horváth Béla (oboa)
Papp Dániel, Miczki Rita, Szabó Krisztina, Sárosi Péter, Bali Gábor
(hegedű), Balogh Enikő, Mohácsi Gyula, Kökényessy Zoltán (brácsa)
Deák György, Bajner Zsuzsanna (cselló), Sztankov Iván (nagybőgő)
Hamar Zsolt (csembaló)
Móré Irén, Kovács Imre, Embey-Isztin Zsófia (fuvola)
Szatmári Zsolt (klarinét), Borbély Balázs (kürt), Bokor Pál (fagott), Sipkay Deborah (hárfa)
Batta András (házigazda)
"Próbatermi vendégség"
J.S. BACH: F-dúr oboaverseny, BWV 1053R
REGER: G-dúr szerenád, Op.141a
HAAS: Fúvósötös, Op.10
TOURNIER: Szvit, Op.34
CSAJKOVSZKIJ: D-dúr vonósnégyes, Op.11

18:00 : Budapest
Bartók Béla Nemzeti Hangversenyterem

Sennu Laine (cselló)
A Szent István Király Szakgimnázium Fúvószenekara
Vezényel: Makovecz Pál
SMETANA: Moldva
RÁNKI: Varázsital - szvit
HIDAS: Fantázia csellóra és fúvósokra
LISZT: Hunok csatája

18:30 : Budapest
MűPa, Fesztiválszínház

"Metropolitan-operaközvetítések a Müpában 2017/18"
PUCCINI: Bohémélet

19:00 : Budapest
Zeneakadémia, Kupolaterem

"TERA – kísértés 13 képben"
A Zeneakadémia hallgatóinak előadása az Új Nemzeti Kiválóság Program keretében

19:00 : Budapest
Nádor Terem

Baráth András (zongora)

19:00 : Budapest
Operettszínház

OFFENBACH: Kékszakáll

19:30 : Budapest
Zeneakadémia, Nagyterem

Andreas Ottensamer (klarinét)
Kelemen Kvartett:
Kelemen Barnabás, Kokas Katalin (hegedű), Homoki Gábor (brácsa), Fenyő László (cselló)
DVOŘÁK: Ciprusok – vonósnégyes-ciklus
MOZART: 17. (B-dúr) vonósnégyes, K. 458 („Vadászat”)
BRAHMS: h-moll klarinétötös, Op.115

20:00 : Budapest
Budavári Mátyás-templom

Magyar Virtuózok Kamarazenekar
19:00 : Felsőőr
Messe Oberwart

"Kárpát-Haza OperaTúra"
ERKEL: Hunyadi László

19:00 : Gödöllő
Művészetek Háza

Cserna Ildikó szoprán
Gödöllői Szimfonikus Zenekar
Vezényel: Horváth Gábor
WAGNER: Trisztán és Izolda előjáték, Izolda szerelmi halála
WAGNER: Wesendonck dalok
CSAJKOVSZKIJ: IV. szimfónia
A mai nap
történt:
1607 • Monteverdi Orfeójának bemutatója (Firenze)
született:
1842 • Arrigo Boito, zeneszerző, librettista († 1918)
1934 • Renata Scotto, énekes
elhunyt:
1704 • Marc-Antoine Charpentier, zeneszerző (sz. 1643)