Zenei ellentétekről és fesztiválokról Szabó Marcell zongoraművésszel”
2020-03-20 Új Ember.hu
- Mértékadó - kulturális melléklet
Jóllehet a koronavírus megjelenése kérdésessé tette a következő hetek, hónapok kulturális programjainak megvalósulását, a legkülönbözőbb területeken működő előadók rendületlenül készülnek a közeljövő kihívásaira. Szabó Marcell zongoraművésszel, az őszi Orosz Zenei Fesztivál alapítójával többek között az orosz zenéről, Lisztről és a Budapesti Tavaszi Fesztiválra szánt estjének tematikájáról beszélgettünk.
– Gyakran kérdeztek erről, úgyhogy sokszor elmondtam, hogy egyáltalán nincsenek orosz gyökereim. Nagy szívfájdalmam, hogy eddig még csak nem is jártam Oroszországban. Ezt orvosolva reményeim szerint idén sikerül kijutnom, és először Moszkvába megyek. Nem is érzem igazán autentikusnak, hogy ilyesmiről beszéljek, amíg bele nem szippantottam az ottani levegőbe. Egyébként tizennégy éves koromban kezdődött a Rachmaninov-mániám, ami aztán folyamatosan az orosz zene iránti rajongássá terebélyesedett. Mi lehetett a lelki alapja?
Az elmúlt évszázadok az orosz népet is alaposan megtépázták, ezért talán a hasonló léthelyzet, a kölcsönös történelmi tapasztalás, a közelség miatt mi mintha jobban értenénk őket. Könnyen rá tudunk hangolódni erre a zenei világra. Nem véletlen Csajkovszkij, Rachmaninov és a többiek nagy népszerűsége itthon. Az orosz zenére és különösen a romantikusokra, a késő romantikusokra jellemző melankóliára a magyar lélek nagyon rezonál. Jobban, mint mondjuk a mediterrán vidékeken élők, ahol az emberek sokkal felszabadultabbak.
- Az orosz művészet egyéb területeivel is foglalkozik, például a nagy orosz irodalommal is árnyalja a róluk kialakított összképét?
– Vonatkozó irodalmi ismereteim még hiányosak, de mindazok alapján, amit tanulmányaim és későbbi olvasmányélményeim során megismertem Dosztojevszkijtől Csehovig, úgy érzem: az orosz irodalom ugyanazt közvetíti, amit az orosz zene. Lélekdrámákat, melyeknek alapérzése a meg próbált, sokszor sanyarú lét, a szenvedés… Az orosz irodalmat és a zenét egyaránt áthatja a melankólia, a lélek gyötrődése, ami hozzánk is annyira közel áll.
- Úgy tudom, régebben legalábbis az a hír járta, hogy például az akadémiai zenetörténet-oktatásban nem vagy alig szerepelnek a népszerű orosz szerzők. Van, aki Rachmaninov életművét elintézi annyival, hogy „szalonzene”. Változott valamennyire ez a fajta lesajnáló, valójában az önálló véleményformálástól tartó, mindig igazodó „szakmai” sznobériából fakadó hozzáállás?
– Sajnos ezt én is tapasztaltam. De nem csak a Zeneakadémiára volt igaz, a komolyzenei életben is általánosították ezt a nézetet. Szerintem az utóbbi évtizedben sokat javult az orosz romantikusok megítélése. A zenészek, oktatók, zenetörténészek sokszor abból indultak ki, hogy kik voltak azok, aki zeneileg újat alkottak, újat hoztak. Leegyszerűsítve a legnagyobb újítókat tekintették a legnagyobb zeneszerzőknek. Persze Bach, Beethoven, Wagner nem kétséges…
- Ez így van, ugyanakkor ilyen alapon – a kérdés persze költői – mit keres a kánonban mondjuk a minden zenei műfajban átütő, saját stílust teremtő Csajkovszkij vagy a szárnyait bontogató, az I. szimfóniájával már tabukat döntögető Mahler fölé helyezve a korszerűnek semmiképpen sem mondható, a klasszikára visszatekintő, nagyrészt „tét nélküli” Brahms?
– A magam részéről soha nem értettem a rangsorolgatást. A zenetörténészeket kellene kikérdezni, hogy a „konzervatív romantikusok” akkor miért is vannak ott, ahol. Sajnos zongoratanároknál is előfordult, hogy egy-egy szerzőre azt mondták: „B kategóriás”, ami többek között Rachmaninov és Dohnányi vonatkozásában is elhangzott. Ez a megítélés azonban változik, ami a hangversenyek műsorából is kitűnik. Ha megnézzük a koncertkalendáriumokat, például Rachmaninov-művek egyre többet szerepelnek a programban. Egyetemistaként, tíz évvel ezelőtt még úgy kellett vadásznom, hogy fővárosi szinten egy hónapban legalább egyszer kifogjam valahol. Most már nem így van, és ezt jó látni.
- Most egy Liszt-programos estre is készül. Vele kapcsolatban mi a helyzet? Ha nagy újítókról beszélünk, Lisztre ez mindenképpen igaz. Őt viszont talán más szempontból nem kezelik a helyén. Tegyük hozzá, nem itthon, inkább a tengeren túl.
– A zongoravirtuóz Liszt a maga idejében rocksztárnak számított. Mára pedig számos intézményt, világversenyt, fesztivált rendeltek a nevéhez. Liszt szerintem megbecsült szerzőnek számít. Németekkel, osztrákokkal, szlovákokkal versengtünk érte, de nekünk ott az az ütőkártya, hogy jóllehet alig beszélt magyarul, mindig és mindenhol magyarnak érezte és vallotta magát. Jómagam a nemzetköziségével együtt is a magyar kultúra részeként tekintek rá. És nem is érzem, hogy el lenne hanyagolva.
- Akkor inkább úgy fogalmaznék, hogy hatalmas életművének gazdagságához mérten csak „rész szerint” ismert.
– Ez igaz. A szerzeményeinek elképesztő nagy számához viszonyítva valóban szűkös az a darabkör, amit a nagyközönség ismer tőle. Számomra például a tán legnépszerűbbnek tartott művei, a magyar rapszódiák érdekesek a legkevésbé zeneileg. Ezek a közönség kegyeit kereső és a fantasztikus virtuozitását csillogtató darabok a kor popslágerei voltak. Én jobban szeretem az újító szándékú, más hangvételű, kicsit elvontabb, elmélázóbb kompozícióit, amelyek a lelke felé mutatnak. Ilyen melankolikus, álmodozóbb Liszt-darabokat játszom a közelgő koncertemen is. Mondhatjuk, hogy Liszt megalapozta, megelőlegezte a XX. századi atonális zenét, de megjelent nála az impresszionizmus is. Élete második felében elképesztő dolgokat írt. Egy-két művével kapcsolatban még mindig vakarják a fejüket a zenészek is.
- A Budapesti Tavaszi Fesztivál keretében a Pesti Vigadóba tervezett koncertjére ellentétes hangulatú és stílusú darabokkal készül: Debussy impresszionista vibrálású műveivel Muszorgszkij monolitját, az Egy kiállítás képeit állította szembe. Gondolom, tudatos feszültségkeltésről van szó.
– A program úgy állt össze, hogy az Egy kiállítás képei esetemben bakancslistás darab volt. A múlt évben megtanultam, és most szeretném minél több helyen eljátszani. Monumentális, félórás mű, mint egy Liszt-szonáta. Technikailag talán – egy halom Rachmaninov után – már nem annyira nagy kihívás, de vannak igen kényelmetlen részei. Muszorgszkij nem volt nagy zongorista, és ez átjön a kottaírásán: nem igazán vette figyelembe, hogy egy előadó számára mi kényelmes. Rachmaninovnál vagy Lisztnél hiába van sokkal több hangjegy a kottában, érezhető, hogy ők zongoristaként komponáltak, és mindaz, amit leírtak, kellő gyakorlással lejátszható. Az Egy kiállítás képeiben nagyon sok az olyan állás, ami nem kifejezetten nehéz, de a kéznek nem kényelmes. Muszorgszkij kicsit az az eset, mint Schubert, aki ugyancsak híresen rossz zongorista volt, és akinek a zongoradarabjai szintén nem annyira nehezek, ám sokszor kényelmetlenek.
A képekben való gondolkodás és a francia zene, azon belül is különösen Debussy szeretete indított el abba az irányba, hogy őt válasszam Muszorgszkij mellé. Ez arra is jó, hogy kicsit ellensúlyozzak, és balanszban tartsam a lelkivilágom a mély tónusú, nagyrészt drámai orosz zenével való foglalkozás közben. Némi általánosítással élve a francia zene majdnem az orosz ellentéte: könnyedebb, világosabb, áttetszőbb, nem annyira a mélybe, inkább fölfelé visz. Muszorgszkij valós festményeket megörökítő, címekkel ellátott, impresszionista elemeket is felvillantó műve igazi programzene, csakúgy, mint Debussytől a Képek és a Gyermekkuckó, úgyhogy ezek a szálak is összekötik az esten elhangzó „történetes” darabokat.
- Végül ejtsünk néhány szót az idei Orosz Zenei Fesztiválról. Hol tart a szervezése?
– Nagyon készülünk a következő, a korábbiaknál már kicsit hosszabb és még gazdagabb programra. Tavasszal szeretnénk is sajtótájékoztatót tartani az addigra megjelenő magazinnal. A bővülő budapesti, illetve a debreceni játszóhelyeken túl a Tihanyi Apátság új koncerthelyszínünk lesz. Idén ünnepeljük Csajkovszkij születésének 180. évfordulóját, úgyhogy az ő életműve kiemelt szerepet kap. A Zeneakadémián ugyancsak zajlanak az előkészületei egy jövő tavaszra tervezett másik projektemnek. Egynapos koncertsorozatról van szó, amely kicsit az említett vigadós koncertemre és az orosz fesztiválra is rezonál majd. Ismert és kevésbé ismert francia szerzők műveit vonultatja fel a különlegességekre is nyitott, érdeklődő hallgatóknak.
2020. MÁRCIUS 14. SZOMBAT 08:14 2020. 03. 14. 09:04 MNO.Hu
NEMZETKÖZI CHOPIN-ZONGORAVERSENY ELŐTT ÁLL VIDA MÓNIKA RUTH FIATAL ZONGORAMŰVÉSZ
„Vida Mónika Ruthról biztosan kijelenthetjük, csodagyerekként indult, lévén háromévesen már kottát olvasott. Ha ez nem lenne elegendő, kétévesen már ismerte a betűket is. Ma – fiatal kora ellenére – kisgyermekes anyuka, valamint egyre nagyobb sikereket arató zongoraművész.”
Ebből idézve: "Zsúfolásig megtelt a világ legrangosabb zenei hangversenyterme, a Carnegie Hall Isaac Stern Auditoriuma, a klasszikus zene “temploma”. Az április 11-i koncerten álló tapsvihar köszöntötte a Liszt Ferenc-díjas hegedűművészt, Mága Zoltánt."
A jelen fórum címéhez - Fiatal művészeinek..." kapcsolódva, szintén a cikkből:
"Az este kétségkívül legnagyobb meglepetéseként Mága Jennyfert szólították színpadra a közönség soraiból, aki katartikus előadásával lenyűgözte az amerikai közönséget. A nézők között többen úgy fogalmaztak, hogy egy hamisítatlan fekete torkú énekesnőt hallottak, ahogy behunyták a szemüket."
BALÁZS JÁNOS A MESTERTŐL KAPOTT BAKELITLEMEZEKRŐL, A MEGNYÍLT MENNYORSZÁGRÓL ÉS A KARÁCSONYI ZSERBÓRÓL
Ozsda Erika - Magyar Nemzet, 2019. március 30.
"A Cziffra György Fesztivál alapítója és művészeti vezetője, a Snétberger-központ zongoratanára, a komolyzenei tehetségkutató verseny, a Virtuózok zsűritagja. Tavaly 72 koncertet adott szerte a világban. Balázs János – Liszt Ferenc-díjas, Magyarország Érdemes Művésze és két hete Kossuth-díjas zongoraművész – idén lesz 31 éves."
Tudomásom szerint Vida Mónika Ruth nagysikerű zongorakoncertet adott tegnap este a Marczibányi Téri Művelődési Központban
Március 23-án 19 órától orosz-lengyel zongoraest.
Vida Mónika Ruth gyermekkora óta a zene szeretetének szenteli életét. Álma, hogy a muzsika öröme és gyógyító ereje mindenkihez eljusson. Fiatal kora ellenére a legtöbb európai országban koncertezett már, de fellépett Afrikában, az Egyesült Államokban, és több ázsiai országban is. Országos és nemzetközi sikereit követően mindössze 14 éves volt, amikor megnyerte élete első nemzetközi versenyét Szerbiában. Röviddel ezután Kínában debütált a Shanghai-i világkiállításon. Azóta többszörös győztese hazai és nemzetközi zongora-, orgona- és kamarazene versenyeknek. Kitüntetéses diplomáját 2016-ban szerezte a Zeneakadémián. Kamarazenei együttesével, a Trio Energico-val is gyakran lép fel itthon és külföldön egyaránt. Legutóbb a Coimbra Zongora Világtalálkozón nyert Liszt-díjat, és az Olasz Parlament kitüntetésében részesült kiváló zenei munkásságáért.
Műsora volt:
Ignacy jan Paderewski: Részletek a lengyel táncokból op.9
Frederic Chopin: H-dúr és a-moll "Vihar" etűdök op.25.no.10-11.
Frederic Chopin: H-dúr noktürn op.9. no.3.
Frederic Chopin: Desz-dúr noktürn op.27.no.2.
Sergei Rachmaninov: b-moll szonáta op.36.no.2.
Pyotr Ilyich Tchaikovsky: Dumka
Frederic Chopin: f-moll ballada op.52.no.4.
Frederic Chopin: a-moll és Asz-dúr maturkák op.58.no.1-2.
Frederic Chopin: 2 noktürn - c-moll és fisz-moll op.48.
Devich Gergely (cselló), Kovalszki Mária (zongora), Osztrosits Éva (hegedű)
"Az ifjú tehetségeket bemutató hangversenysorozat soron következő koncertjén Devich Gergely lép színpadra. A figyelemre méltó csellista fiatal kora ellenére sikert sikerre halmoz: az országos alapfokú versenyek dobogóinak meghódítását követően 2014-ben ő képviselhette hazánkat a Fiatal Zenészek Eurovízióján, ahol a megmérettetés addigi legkiemelkedőbb magyar teljesítményét nyújtva harmadik helyezést ért el. Zeneakadémiai hangversenyére a zeneirodalom gyöngyszemeivel érkezik. Maurice Ravel 1914-ben komponált zongoratriója a zeneszerző talán legkiemelkedőbb kamaraműve. Az egzotikus zenekultúrákból kölcsönzött ritmusképletek és a harmóniai újdonságok biztosítják, hogy a darab hallgatói különleges zenei élményben részesüljenek. Chopin kései csellószonátája a műfaj romantikus korszakának figyelemre méltó példája. Kodály hegedűre és csellóra komponált Duója az első világháború árnyékában született, részben ennek köszönhető heroikusságot és rezignáltságot elegyítő hangulati világa."
„Még nem töltötte be a 16. életévét, amikor harmadik helyezést ért el a Fiatal Zenészek Eurovízióján Kölnben. Zenészcsaládba született, és korán eldőlt, belőle is muzsikus lesz. Reméli, innen már nincs visszaút. A Junior Prima díjas Devich Gergely csellóestje október 31-én lesz a Zeneakadémián.”
„Fiatalember, hosszú, vékony keze-lába, és komolyzenész: beszéd közben is élénken gesztikulál, mint aki megszokta, hogy mozdulataival kísérje érzéseit, gondolatait. Devich Gergely tízévesen megnyerte a Budapesti Banda Ede Csellóversenyt, majd országos versenyek győzteseként hallhattunk róla, Kölnben az eddigi legjobb magyar helyezést érte el a Fiatal Zenészek Eurovízióján, és sikereinek köszönheti első szólólemezét is, melyen édesanyja, Kovalszki Mária kíséri zongorán. Hangszerét nagyapjától, a tavaly elhunyt Devich János gordonkaművésztől örökölte. Mondhatjuk, hogy beleszületett a zenébe?” [...]
„Visszatekintve hogyan látja, a Zeneakadémia különleges tehetségek osztályába felvételt nyerni olyan, mint megnyerni a lottóötöst? Kikövezett pálya előtt áll? A Zeneakadémia nagy hangsúlyt fektet a szólistaképzésre, a legtöbb zenész mégsem szólistakarriert fut be, inkább zenekarban helyezkedik el. Sokan csak külföldön találnak munkát. Milyen tervei vannak?
– Nekem most a tanulás és a gyakorlás a legfontosabb. Az biztos, hogy nem mindenkinek való a szólistapálya, amely másfajta munkabírást igényel, mint zenekarban játszani, hiszen a szólistának, miközben előtérbe kerül az egyénisége, a felelősséget is egyedül kell cipelnie. A zenekarban mind egy ügyért dolgozunk, ami hatalmas közösségi élmény. A kamarazenélés megint teljesen más. A Zeneakadémia igyekszik minden lehetőséget megadni, hogy minél több irányba képezzük magunkat, de képlékeny, hogy végül kinek hogyan alakul a pályája. Szeretnék majd kicsit külföldön tanulni, de azt most nem tudnám elképzelni, hogy hosszabb távon külföldön éljek, mert én nagyon szeretek itthon lenni, és remélem, hogy végül itthon fogom majd megtalálni a helyemet.”
1. Kodály Zoltán: a) Akkor szép az erdő, b) Ne búsuljon senki menyecskéje,
2. Kósa György: Keresem a tavaszt,
3. Bartók Béla: Színes álomban,
4. Kodály Zoltán: a) A csitári hegyek alatt, b) Árva vagyok, c) Mezei dal,
5. Balassa Sándor: Csodálkozás,
6. Kodály Zoltán: Este Rózsám, ne jöjj hozzám,
7. Kadosa Pál: Ringató,
8. Petrovics Emil: Álmos kicsiny madársereg,
9. Erkel Ferenc: Bánk bán - a) Melinda áriája II. felv., b) Tisza parti jelenet (Melinda áriája III. felv.),
10. Erkel Ferenc: Hunyadi László - Cabaletta (Gara Mária áriája III. felv.)
A fiatal klasszikus zenészek tehetségkutatójának gyártási jogait James Corden közismert médiaszemélyiség produkciós cége, a Fulwell 73 szerezte meg, így hamarosan elindulhat a műsor az Egyesült Államokban és Nagy-Britanniában. Nagyszabású sajtótájékoztatón jelenthettük be New Yorkban, hogy a klasszikus zene jövőjét ezentúl együtt építjük Plácido Domingoval, közös nemzetközi céget létrehozva. A Virtuózok felfedezettjeit pedig ezentúl a Maestro közbenjárásával repíthetjük a világhír felé. Ennek kapcsán adott interjút Peller Mariann, a műsor megálmodója a FORBES-nak.
Megvette a Virtuózok licenszét egy brit produceri cég, így a klasszikus zenében tehetséges gyerekek hamarosan világszerte a közönség elé léphetnek. A világhírű operaénekes, Plácido Domingo is tulajdonrészt vásárolt magának, mert úgy érzi, hogy a komolyzenei show egyszerre szolgálja a fellépő fiatalokat és a közönséget:
„Nincs nagyszerűbb és felemelőbb, mint ezeket a gyerekeket hallgatni! El tudják képzelni azokat az
embereket, akik nem járnak koncertekre, semmit sem tudnak a virtuozitásról, és a televízió előtt ülve egyszer csak meghallják, hogy mire képesek ezek a gyerekek? Magukkal ragadják a nézőket!” - mondta Plácido Domingo.
A műsort Peller Mariann cége fejlesztette, és Magyarországon már három évad futott sikeresen. A tehetségkutatós formátum izgalmassá teszi a klasszikus zenét a szélesebb közönségnek.
„Nagyon büszke vagyok rá, hogy most az egyszer nem mi vásárolunk, Magyarország, egy formátumot, hanem egy magyar brand, egy magyar találmány tud kimenni a világba. Ez fantasztikus érzés!”
A Virtuózok licenszjogait a több népszerű műsort gyártó brit produkciós cég, a Fulwell 73 vette meg. A formátum értékesítésére létrehozott brit cégben (Virtuosos Ltd-ben) egy kínai befektető mellett az operaénekes világsztár, Plácido Domingo is kisebbségi tulajdonrészt szerzett.
A vételnek köszönhetően a műsor brit és amerikai változata is elkészülhet, és világszerte jelentős közönség előtt játszhatnak a fiatal tehetségek.
Múzsa - Nagy MIskó Ildikó • 2018. május 20., 14:44
/muzsa sk. /
"Nagy sikert aratott május 16-án a New York-i Carnegie Hallban Kristóf Réka, a 2017-es évi magyarországi Virtuózok komolyzenei tehetségkutató verseny abszolút győztese, akit Bogányi Gergely Kossuth- és Liszt Ferenc-díjas zongoraművész kísért egyedi formájú, illetve felépítésű zongoráján. A komáromi őstehetség amerikai útja után először portálunknak nyilatkozott New York-i élményeiről és terveiről."
Elismerésben részesült Balázs István gordonkaművész, Balogh Ádám zongoraművész, Balogh Tamás jazz-zongorista, zeneszerző, Dolfin Balázs gordonkaművész, Horti Lilla operaénekes, Kovács Levente zeneszerző, Lukács Gergely tubaművész, Szalai Lotti gitárművész, Sztán Attila harsonaművész, valamint Varga Oszkár hegedű- és brácsaművész.
Vigh Andrea zsűrielnök, a Zeneakadémia rektora elmondta, hogy idén "a világ zenei életének prémium kategóriáját képviselő zsűri" egyhangúlag hozta meg a döntését, s választotta ki a tíz díjazottat. Hangsúlyozta, hogy a zenei tehetségforrás Magyarországon kifogyhatatlan.
A díjak odaítélésében közreműködő zsűri tagja volt Vigh Andrea Liszt-díjas hárfaművész, Marton Éva Kossuth- és Prima Primissima díjas operaénekesnő, Szenthelyi Miklós Kossuth- és Liszt-díjas hegedűművész; Dráfi Kálmán Liszt-díjas zongoraművész; Fekete Gyula Erkel-díjas zeneszerző; Binder Károly Erkel-díjas zeneszerző, zongoraművész, a szeptember végén elhunyt Devich János Liszt-díjas gordonkaművész, érdemes művész, Boldoczki Gábor Liszt- és Junior Prima Díjas trombitaművész, Jakobi László gordonkaművész, hangversenyrendező, Vásáry Tamás Kossuth-díjas karmester, zongoraművész és Balázs János Liszt- és Junior Prima Díjas zongoraművész.
Az MVM Zrt. gondozásában az elmúlt években 100 tehetséges fiatal kapta meg a zeneművészet terén kimagasló teljesítményért járó Junior Prima Díjat. A társaság célja, hogy az elismeréssel és az anyagi támogatással ösztönzőleg hasson a minél magasabb szintű teljesítmények eléréséhez, segítséget nyújtson a fiatalok pályakezdéséhez és további fejlődéséhez.
Első helyezést ért el a Virtuózok című klasszikus zenei tehetségkutatóban feltűnt Wendler Enikő fuvolista a Grand Prize Virtuoso International Music Competition versenyen Salzburgban.
A megmérettetésen 38 ország több száz fiatal tehetsége vett részt. Wendler Enikő felkészülését bécsi tanárai, Barbara Giesler Haase és Florian Aichinger, valamint Lengyel Andrea zongoraművész irányították.
Idén is tíz fiatal zeneművész vehette át a Junior Prima Díjat csütörtök este a Müpában tartott gálaesten.
A díjazottak:
• Baranyai Barnabás gordonkaművész
• Boros Mihály zongoraművész
• Brindás Barnabás harsonaművész
• Csabay Domonkos zongoraművész
• Erdélyi Dániel karmester
• Homoki Gábor hegedűművész
• Kocsis Krisztián zongoraművész
• Rab Gyula tenor
• Ránki Fülöp zongoraművész
• Tornyai Péter zeneszerző
A díjak odaítélésében közreműködő zsűri tagja volt Vigh Andrea Liazt-díjas hárfaművész, Rost Andrea Prima Primissima és Kossuth-díjas operaénekesnő, Szenthelyi Miklós Kossuth- és Liszt-díjas hegedűművész, Dráfi Kálmán Liszt-díjas zongoraművész, Devich János Liszt-díjas gordonkaművész, érdemes művész, Fekete Gyula Erkel-díjas zeneszerző, Binder Károly Erkel-díjas zongoraművész, Boldoczki Gábor Liszt- és Junior Prima Díjas trombitaművész, Jakobi László gordonkaművész, hangversenyrendező és Balázs János, Liszt- és Junior Prima Díjas zongoraművész.
A verseny abszolút győztese a szentpéteri származású, a budapesti Liszt Ferenc Zeneművészeti Egyetemen idén júniusban operaénekművészi diplomát szerző és jelenleg ugyanott énektanárnak tanuló, a Virtuózok elnevezésű magyarországi televíziós tehetségkutató műsorból is ismert Sárközi Xénia lett.
Idén áprilisban, a komáromszentpéteri (Svätý Peter) Sárközi Xénia nyerte Magyarország egyik legrangosabb operaénekesi versenyén a Magyar Állami Operaház különdíját
Az 1998 óta rendszeresen megrendezésre kerülő Centenáriumi IX. Nemzetközi Simándy József Énekverseny klasszikus énekes tehetségkutató versenyként olyan ifjú énekes előadóművészeket fedezett fel, akik közül sokan ma már a hazai és nemzetközi operaélet ifjú sztárjaiként ismertek.
A különdíjas Sárközi Xénia a Liszt Ferenc Zeneművészeti Egyetem végzős hallgatója opera-ének szakon. Felkészítő tanára Kertesi Ingrid Liszt Ferenc-díjas magyar opera-énekesnő, érdemes és kiváló művész. Tavaly a Crescendo Summer Institute 2015 versenyének első helyezettje volt, idén pedig láthatjuk majd a népszerű Virtuózok komolyzenei tehetségkutatóban is.
Második alkalommal rendezték meg július 21-én a Petrovics Emil Énekversenyt az Ifjú Zeneművészek Nemzetközi Nyári Akadémiáján, amelyen kizárólag kortárs darabokat énekeltek a fiatal művészek. A versenyen kötelező volt egy Petrovics-művet, valamint egy szabadon választott 20–21. századi dalt vagy áriát előadni a zsűri előtt.
„A zsűri első díjjal jutalmazta Baracskai Juditot és Zemlényi Esztert, a legjobb Petrovics Emil-mű előadásáért járó különdíjat Molnár Petra érdemelte ki a zeneszerző Öt dal Shakespeare verseire – Fűzfa-dal című művének előadásáért.”
Kiemelt első díjat nyert a párizsi Concours Musical de France nemzetközi zongoraversenyen a 18 éven aluliak között Boros Misi, a közmédia Virtuózok című komolyzenei tehetségkutatójának felfedezettje.
A tenorista növendék kínai, de ő nem állami finanszírozással tanul nálunk.
A szoprán félig magyar, magyar állampolgár és Budapesten született.
Kinek mi baja van ezzel?
A többi egyébként stimmel, mindketten kiváló hangok és szerintem ez a lényeg.
Ide másolom a Nemzeti Hangversenyterem...topicból az alábbi bejegyzést:
2702 • Fabricius Válasz erre 2015-01-24 09:59:03
Tegnap a Zeneakadémia Solti termében volt az opera szakos növendékek félévi vizsgája, ahol Rossini: A selyemlétra és Az Olasz nő Algírban című operájából énekeltek. Rendezte Almási-Tóth András.
Vezényelt: Christian Schumann
A két legjobb hang (sajnos) külföldiek voltak: Zou Yuo tenor és Lusine Sahakyan szoprán, akikre szép karrier várhat.
Kiemelésre méltó még Ihring Anna koloratúr szoprán. A hölgynek végtelen a hangmagassága. Nem is tudom, hogy milyen három vonalas hangokat énekelt ki, de talán még f fölé is ment.
A három figyelemre méltó növendék Marton Éva és Kertesi Ingrid tanítványai.
... milyen otthoni gyökerek, kultúra, származás, nyelv, környezet, taníttatás, mentalitás, precizitás, lelkiismeret, felkészültség és ezernyi minden más... - amiben a "mieinkhez" képest "mást" hoznak magukkal a továbbtanuláshoz, vizsgáikhoz. Amivel nem akarom azt sugallni, hogy a hazai "termés" gyengébb volna, alább rendű volna, de ide is igaz: mások a gyökereik.
Meglehet, hogy ízlés dolga kinek melyik énekes tetszik.
Csak nyomokban értek egyet Kondor Kata írásával.
Ihring Anna engem is lenyűgözött korlátlan magasságával, de a hangja sajnos a puha mellett sincs. Ha a tanárnője tudna csiszolni rajta, hogy ne legyen éles, még szép sikereket érhetne el.
Krisztoffóri Ferenc még ígéret sem, és hiába vannak ez évben relatíve sokan az operatanszakon, operai hangot csak elvétve hallottunk.
A külföldiek szépen énekeltek, és valahogyan más színű és más kifejezésű a hangjuk.
Sitcom – Operavizsga a Zeneakadémián, 2015. január 23. KONDOR KATA írása
„Az utóbbi években az ember némi aggodalommal ment operavizsgát nézni: bár az ifjú tehetségek felfedezése mindig izgalmas feladat, egy ideje a legtöbb kiemelkedő énekespalánta nem operaszakon végzett – eltekintve néhány kivételtől, akik azóta már a hazai, vagy esetleg a nemzetközi operaéletet gazdagítják. Nem tudom, a növendékek kiválasztásával akadtak-e gondok, netán olyan generációk kerültek sorra, amelyek kevés tehetséges énekessel rendelkeztek, mindenesetre az idei operavizsga egyik legfontosabb pozitívumának azt az élményt tarthatjuk, hogy – úgy tűnik – vége a szűk esztendőknek. A mostani operaszakosok között jóformán mindenki értékelhető, sőt élvezhető teljesítményt nyújt, és akad közöttük néhány kiemelkedő tehetség is, akire a jövőben érdemes lesz különösen odafigyelni.”
„A nagyok mezőnyében Gyöngyösi Ivett, a tinik közül Lugosi Dániel Ali, a kicsik között pedig Boros Misi nyerte a közmédia komolyzenei tehetségkutatója, a Virtuózok péntek esti döntőjét. A zsűri különdíját Demeniv Mihály vehette át.
A korcsoportgyőztesek egy-egy fellépést nyertek a New York-i Avery Fisher Hall rendezvényteremben, a torontói Roy Thomson Hallban, illetve a miami Kravis Centerben, valamint elkészíthetik első saját lemezüket is.
A zsűri különdíját elnyerő Demeniv Mihály a Los Angeles-i Walt Disney Concert Hallban léphet fel."
Míg a középdöntőkben a fiatalokat a Magyar Virtuózok Kamarazenekar kísérte, a péntek esti döntőben az MR Szimfonikusok kíséretével, Kovács János vezényletével játszottak a versenyzők.
A péntek esti döntő korcsoportgyőztesei még egyszer színpadra állnak majd, hogy megküzdjenek a Virtuózok „abszolút fődíjasának” címéért, a december 19-ei élő adásban (fináléban) azonban már a nézők szavazatai döntenek.
Másnap, december 20-án Virtuózok-gálaestet rendeznek a SYMA csarnokban a döntő szereplőinek részvételével. Ezen a gálaesten adják át a verseny további különdíjait, amelyeket hazai szimfonikus zenekarok, az Armel Operafesztivál és Molnár Levente operaénekes ajánlott fel.
Gyöngyösi Ivett, a Zeneakadémia hallgatója nyerte a 10. Darmstadti Nemzetközi Chopin zongoraversenyt, A verseny fődíja mellett kisebb díjakat, illetve számos komcertmeghívást is kapott a német városban a korábban már több Chopin-versenyt megnyerő fiatal zongoraművész - adta hírül a Zeneakadémia.
(MTI)
Gyöngyösi Ivett nyerte az Eurorádió (EBU) New Talent nemzetközi zenei versenyét Pozsonyban, a 19 éves zongorista Beethoven G-dúr zongoraversenyét játszotta a hétfő esti döntőben.
A ma ismert legnagyobb sztárok is egykor – kezdőként – csaknem ismeretlen, névtelen kis „senkik” voltak, s többségük ilyen apró, mint Barbarina és a többi, kis szereppel kezdték a pályájukat az Operában vagy hangversenytermekben. Általában igaz, hogy ez a kezdő vagy talán már nem is annyira kezdő, de még be nem futott művészpalánta a felkínált első, kis feladatokat megelőzően, vagy azok közben és utána sikerrel vett különböző akadályokat: megnyert vagy jó helyezést ért el nemzetközi és hazai versenyeken. Az elért jó eredményüket a közmédia is felkapja, a szakma is tudomást szerez erről és már hívja is. Egyelőre kis feladatokat bíz rá. Úgymond kipróbálja élesben, és ha ezzel színvonalasan megbirkózik, akkor jöhetnek a nagyobb, fontosabb szerepkiosztások, és több meghívás. Ezzel a korábban „neve nincs- neve sincs” neve már keringeni kezd… Kezdik számon tartani, egyre többet hallani majd ilyen-olyan alakításairól, és beszélni fog róla a plebs is. Ha a tehetség szorgalommal, önismerettel és jó menedzseléssel párosul, a rátermettség is kidomborodik, akkor a felelős döntéshozók mellett a közönség is bizonyára felfigyel az ifjú kellemes, megnyerő adottságaira, egyebek közt a szép hangra, a technikára, és más, jó, előnyös tulajdonságaira. És akkor már reklamálnia sem kell az illetékesek felé, hogy kis kedvencük egyre több szép feladatot kapjon, mert kiérdemli-megérdemli, és a sikerek máris jönnek: a kapott-ráosztott kezdeti kis szerepeket követhetik a nagyobbak, ahogy a további feladatok, koncertek, újabb pályázati versenyek is előtérbe kerülhetnek, és ha a kezdeti lendület és eredményesség nem szakad meg, akkor ezzel tovább alapozhatják művészetük tudását, a karrierjük máris beindul, és a hírnevük is terjed. Persze tudniuk kell pályázni, versenyezni, (ki)értékelni a helyzetet is - minden téren. Meg okulni a kapott jóindulatú bírálatokból. És nem árt már a kezdeteknél, ha az idősebb generációból a pályatársak felkarolják, támogatják, megosztják vele tapasztalataikat, „bevezetik” a pálya sűrűjébe. És mind e mellé az se volna baj, ha egy kis szerencse is melléjük szegődik.
Nagyon sok ma ismert, nagy énekművészünk kezdte a pályát Barbarinával és ehhez hasonló kis karakterszerepekkel… csak legyen türelmük a mostani fiataloknak mindezt kivárni, és kapjanak anyagi, erkölcsi megbecsülést is, ami ösztönözheti őket a folytatásra, a maradásra…
A második helyen végzett Madaras Gergely az 52. Besanconi Nemzetközi Karmesterversenyen, amelynek döntőjét péntek este tartották.
Madaras Gergely továbbá az Arte Live Web portál különdíjában is részesült.
Baráth Enőkére máris "lecsapott" az Operaház: az innsbrucki Barokk Opera Verseny idei nyertese és közönségdíjasa 2012 januárjában és februárjában négy alkalommal énekli Barbarina szerepét Mozart Figaro házassága című vígoperájában - olvasható az Opera weboldalán.
Magyar szoprán Barát Emőke nyerte az innsbrucki Barokk Opera Versenyt. A 25 éves énekesnőnek ítélték a közönségdíjat is.
(MTI) Az Innsbrucki Nemzetközi Régizenei Fesztivál és Kurzus keretében másodszor rendeztek énekversenyt. Huszonhét ország 71 jelentkezője közül tartották a legjobbnak a 25 éves magyar szopránt. A zsűri döntése azért is igazságos - írja a fesztivál honlapja -, mert a négyezer eurós fődíj mellett az ezer eurós közönségdíjat is Baráth Emőke nyerte el.
Baráth Emőke 2012 februárjában a Pécsi Nemzeti Színházban a Gulyás Dénes által vezetett operatagozat első premierjén Verdi Falstaffjában Nanettát (Annuska) fogja énekelni. Pászthy Júlia zeneakadémia növendékeként Baráth Emőke korábban III. helyezést ért el a Karlovy Vary-ban rendezett Nemzetközi Dvorák Énekversenyen.
Negyedik helyen végzett Szegedi Csaba bariton az első alkalommal megrendezett Saljapin nemzetközi énekversenyen az oroszországi Plijoszban. Többségben orosz művészek, de több üzbég, lengyel, fehér-orosz és kazah énekes is részt vett a versenyen.
Bátor Tamás, a "Bartók+..." Miskolci Nemzetközi Operafesztivál igazgatója, rész vett a zsűri munkájában.
(MTI) - Mint arról beszámolt, a 38 fiatal énekes alkotta mezőnyben a nők között az első Venyera Gimagyijeva szentpétervári szoprán lett, a második ugyancsak szoprán, a moszkvai Szvetlana Kasjan. Ukrán énekesnő, a szintén szoprán Alevtyina Jarovaja kapta a harmadik díjat, a negyediket ebben a kategóriában nem adta ki a zsűri.
A férfiaknál az első helyen Pavel Kolgatina moszkvai tenorista végzett, második lett Filip Bandzak cseh bariton. A harmadik és negyedik helyre is baritont sorolt a zsűri: az üzbég Rakhimot és a magyar Szegedi Csabát.
A nemzetközi zsűri elnöke a világhírű énekes, Jevgenyij Nyesztyerenko volt, tagjai pedig Bátor Tamás mellett Pekingből, Vilniuszból, Tallinból, Lodzból, Barcelonából, Londonból, Odesszából, Párizsból és Moszkvából érkeztek. A zsűri szerint már az első alkalommal megrendezett versengés is igen magas színvonalú volt.
Az Ivanovo régióban fekvő Plijosz történelmi város, 600 éve alapította Dmitrij Donszkoj herceg fia, Vaszilij. A legendás orosz basszus, Fjodor Saljapin kedvelt nyári tartózkodási helye volt, ezért rendezték itt a nemzetközi énekversenyt.
Domingo Erkel Színházban énekelt Cavaradossijáról mondják, akkora volt a siker, hogy a kezdetben félháznyi nézőtér a harmadik felvonásra zsúfolásig megtelt. Többek között az előadásben közreműködő Rozsos István is így emlékezett.
MGP hogy tévedhetett ekkorát???
Van v.kinek H. Partch, P. M. Davies, C. Cardew, R. R. Bennett és C. Nancarrow kottája, partitúrája és hangzóanyaga. Amerikai szerzőkből tiszta minusz vagyok. A A. Copland, L. Bernstein, P. Glass, John Adams és S. Reich féle retteneteket, zenei ízléstelenségeket pedig messzi kerülöm. No már látom előre, hogy a sok repetitív fan, hogy fog pocskondiázni :) Eh ! No se baj !
Akinek a fentebb írt szerzőktől van hangzó- ill. írott anyaga az kérem dobjon rám egy mailt a walthervondervogelveide@gmail.com címre. Cserébe nyakon öntöm gótikával és ars substilior- al :D Írott és hangzóanyagom is van bőven szal' lehet kalákázni, bartelezni :)
Nem szeretnők
az oktatás vádjával
küszköggyni, ezé
nem linkelék
ismét ( - lés a
tudás mutter),
de a tubiczán
(you Tube) az a kis
Kobayashi - Aimi
meggyőz,hogy kezdhetünk
30 fölött végrendelkezni:(
Tudod, az élsportok nagy részét egy meghatározott életkorban lehet művelni, nem úgy, mint a zenét. A legtöbb zenei versenyen 32-35 év a felső korhatár. Egy tornász ennyi idősen már bőven visszavonult.
Egy 11 éves magyar hárfás, Olasz Flóra nyerte el a Moszkvai IX. Diótörő zenei verseny III. díját a húros kategóriában hétfőn későn este a Csajkovszkij teremben rendezett döntőn. A versenyt a Kultúra orosz tévéadó írja ki 14 év alatti gyerekeknek, akik fúvós, ütős, vonós és zongora kategóriában mérik össze tudásukat. Idén 143 versenyző indult 11 országból, de egy francia, egy koreai és a magyar versenyző kivételével mindannyian Oroszországból, illetve a volt Szovjetunió területéről érkeztek. (MTI)
Reméljük bírja, hiszen már pár jó évet lehúzott az énekes szakmában!
És ha ezek után bírja szép hanggal és ésszel, és már miért is ne ?, akkor nem lesz problémája! (....szerintem...)
Amit írtál Kovácsházi művész úrról, abban 1000%-ig egyetértek Veled !
Pavarotti Pesten nem énekelt Bohéméletet 1986. előtt, akkor meg nem fél ház volt... Esetleg nem Bohémélet volt, hanem Traviata vagy Rigoletto. A leírt eset Domingo 73-as Toscájára volt jellemző, esetleg Aragall első psti Bohéméletére, de abban meg Scottoval énekelt, aligha fél ház előtt.
Cappuccilli nem lehetett tenorista... MGP a nevet eltévesztette, de ilyen élménye lehetett valaki mással. Ennek ellenére, amit Bricknerről ír, figyelemre méltó. Ő aztán nem szokott lelkesedni csak úgy...
Ha te egy magyar futballista lennel, akinek van eselye mondjuk a nemet valogatottal a VB-ben jatszani es hivnanak, mit tennel? Azt mondanad, hogy bocs, de e maradok a Fradinal, mert magyar vagyok es itt van szukseg ram? Avagy kimennel es te lennel a leghiresebb magyar focista, ami az orszagnak is jot tenne? (Meg egy megfontolando dolog: egy focista karrier nagyon rovid. Nagy valoszinuseggel egy (kepzeletbeli) fiatal magyar focistanak sincs ideje megvarni, amig mondjuk a Fradi hamvaibol feltamad)
Oszinte kivancsisaggal kerdezem, szerinted itt melyik valasztas az INVESZTICIO?
\"Sőt, ha nagy néha erre kószál egy-egy külföldi, azt is rögtön kigyűlöljük a háta mögött, hiszen \"ilyen itthon is van\"... pedig hát alapvető kellene, hogy legyen, főleg az operában, a klasszikus zenében, hogy ne legyenek ilyen fajta korlátok és tabuk.\" - jogos a 2 pont!!! :-)
