vissza a cimoldalra
2019-11-22
részletes keresés    Café Momus on Facebook rss
Bejelentkezés
Név
Jelszó
Regisztráció
Legfrissebb fórumaink
Olvasói levelek (11450)
A csapos közbeszól (95)

Zene, ifjúság, jövô (80)
Operett, mint színpadi műfaj (4152)
Élő közvetítések (8250)
Kimernya? (3303)
Operett a magyar rádióban (1949-1990) (3512)
Társművészetek (1463)
A Magyar Zenekarok helyzetéről (88)
Házy Erzsébet művészete és pályája (4611)
Erkel Színház (10375)
Magyar Rádió operafelvételei és operaközvetítések – magyar előadóművészekkel (999)
Palcsó Sándor (271)
Kemény Egon zeneszerző (Wien, 1905 - Budapest, 1969) (1806)
Franz Schmidt (3457)
A komolyzene jelene és jövője Magyarországon (2358)
Meg kell újítani az ének-zene oktatást! (137)
Pantheon (2446)

Fórumok teljes listája
Impresszum

megjelenteti:
Café Momus Egyesület
adószám:
18240531-1-43

apróhirdetés feladása:

Fórum - Eiffel Műhelyház – Bánffy terem (IVA, 2019-04-14 12:36:48)

   
109   IVA • előzmény108 2019-11-12 01:48:21

Félrenéztem vagy félreütöttem a 10-ét, köszönöm a kiigazítást.
Van tánckar a kellemes és szellemes Hófehérke és a 7 törpében: leginkább a királyi palota háznépére emlékszem. Meglepő módon A vágy villamosában is van, holott az alapjául szolgáló dráma voltaképpen kamaradarab. A balettben megjelennek olyan figurák is, akiket a főhősnő eredetileg csak megemlít, azt is igencsak kényszeredetten teszi, ráadásul a koreográfus meg is többszörözte ezek látványát: mintha azt a sok likőrt nemcsak Banche szopogatta volna, hanem te is. (A szóhasználatot Stanley szájából, illetve Czímer József fordításából vettem.)

108   Edmond Dantes • előzmény107 2019-11-11 08:27:54

Köszönöm, ezek lehetnek a májusi műsorből eltűnt előadások, júniust már nem néztem. Érdeklődéssel várom, visszaigazolják-e a májusi időpontra visszaigazolt belépőket valamelyik júniusi előadásra. Ha igen, meg fogom osztani a jó hírt. Apró javítás: az általad észrevett ütközés nem jún.10-én, hanem 11-én és persze az általad is észrevett 12-én állhat elő. Nem ismerem egyik produkció létszámát sem pl. hogy van-e kar mindkettőben, csak azt látom, hogy A vágy villamosa-előadásoknak még egyáltalán nincs szereposztása. 

107   IVA • előzmény106 2019-11-11 05:33:07

Nekem olyan típusú számítógépem van..., amelyen június 9., 10., 11. és 12. napjára ígéri a honlap A vágy villamosát 20 órás kezdettel, jegyváltási lehetőség nélkül, mint valamennyi (nem kevés) oda kitűzött előadást.
Azt még csak el tudom képzelni, hogy 10-én a 17 órás Erkel színházi Hófehérke és a 7 törpe után a balettkar egy része átmegy ledolgozni a táncdrámát is, azt viszont már nehezebben, hogy 12-én egy 19 órás Hófehérke után (közben) is. Valami mégsem stimmel.

106   Edmond Dantes • előzmény105 2019-11-10 09:15:27

Az en regisztraciomat par hete vettek fel (nem a mult szezon, akkor bejutottam a ket magyar egyfelvonasosra) es igazoltak is vissza azzal, hogy a reszletekkel majd jelentkeznek. De az igazi lenyeg az, hogy semmilyen Vagy villamosat nem latok majusban. Se balettet se a 4-6-os villamost ;-) legfeljebb a 28-ast, amire viszont nem vagyom ...  ha nincs A vagy villamosa, nem kell a 28-as sem. Ugy latom, talan minden regisztraciohoz kotott tavaszi eloadas eltunt a Muhelyhazbol. Voltak egyebek is, azokat cserelhettek at mas, immar tutira fizetos produkciokra. A 2020 1.felevi billego (kesz lesz?nem lesz kesz?) idoszakot nyilvanithattak "kesz van" -ertsd: fizetos- idoszakka az elmult hetekben. Nem tul nagy ugy, csak furcsa, mast talan jobban idegesit, engem csak erdekelne, hogy is van ez.

105   IVA • előzmény104 2019-11-10 05:46:46

Érintettként én csak azt az ígéretet tartom számon, hogy az idei évad bérlettulajdonosai bónuszként 50 %-os kedvezménnyel válthatnak korlátozott számú jegyet az Eiffel Műhely előadásaira. Regisztrációkat akkor jegyeztek fel, amikor kiderült, hogy még nem tudják értékesíteni a jegyeket Kőbányára, mert nem biztosak a meghirdetett dátumok, sem a nézőtér képe. De – immár nem kísérleti időszakban – miért ne lenne fizetős A vágy villamosa?

104   Edmond Dantes • előzmény102 2019-11-09 09:58:48

Ha tenyleg olvassak a forumunkat, akkor ezuton kerdezem tisztelettel az illetekesektol, szamithatunk-e a tobb hettel ezelott a majusi Vagy villamosa-baletteloadasra regisztralt es visszaigazolt beleponkre? Es vajon fizetos lesz? Arrol regisztralaskor nem tettek emlitest..

103   Klára • előzmény102 2019-11-09 08:54:04

Néha nem árt, sőt!

102   IVA • előzmény101 2019-11-08 23:34:24

Olvassák a fórumunkat...

101   fbcs 2019-11-08 17:24:24

A frissített műsorkalendárium alapján az Eiffel-műhelyház az előzeteshez képest barátibb árakkal fog nyitni. 5900-4900-2900 + 1.000 (pótszék) lesz a jegy az esti előadásra, a matiné pedig 3000-2500-1500 + 1000(pótszék).

100   nickname • előzmény98 2019-11-03 10:17:37

Tudtommal a műhelyház egiyk előadására se vásárolhatóak még jegyek. Gondolom erre majd az átadás után kerülhet sor, de addig nem. És nekem a cirka 10 ezer forintos egységár még mindig a valóságtól elrugaszkodott ötletnek tűnik és nagyszámú vattázási megoldásokat fog szerintem eredményezni, mert ennyiért nem fognak ritkaságokra menni négszázával a kedves operarajongók. 

99   Búbánat • előzmény97 2019-11-02 22:29:57

Köszönöm, ezek szerint áttették tavaszra a két operát -  engem elsősorban a Gyöngyhalászok érdekel... 

98   Edmond Dantes • előzmény97 2019-11-02 13:49:12

Apró probléma, hogy mai állás szerint egyikre sem vásárolható jegy, pedig ezt az orosz kamara-Faustot megnézném (mennyiért is lehetne?) ... másrészt huss! elröppentek a műsorból A vágy villamosa-előadások, amikre regisztrálni lehetett és regisztráltam mint lejjebb már írtam. Maradt a 28-as mint vágy villamosa, de arra legalább fel lehet szállni...viszont nem táncol.

97   nickname • előzmény94 2019-11-02 13:34:13

Faust lesz március 29-én, Gyöngyhalászok meg előtte egy nappal - legalábbis még a honlapon fenn vannak.

96   Hangyász • előzmény95 2019-11-02 13:25:21

Meglátjuk azt a jövő évi megnyitót. :O((( Avagy utálom, ha igazam van.

95   IVA • előzmény94 2019-11-01 21:49:27

Lehet, hogy jobb így...

94   Búbánat 2019-11-01 19:52:56

Sajnálom, hogy elmarad a korábban novemberre meghirdetett Gyöngyhalászok és a Faust operák előadásai.

93   eccerű • előzmény91 2019-11-01 01:03:27

Én néztem el, Jóska 141 hozta ezt fel, de voltaképpen nem is ő, hanem ófőigazgató úr levelében jött elő, ő csak idézi.

92   Edmond Dantes • előzmény90 2019-10-30 09:43:02

Frissítek: mostanra valóban megjelent A Mester és Margarita a naptárban feb. 7-étől. Másrészt viszont meglepetéssel észlelem, hogy pl. A vágy villamosa eltűnt a műsornaptárból (vagy csak én nem látom?), aminek egyik előadására pedig magam is regisztráltam éspedig sikeresen: néhány másodperc múlva automatikus válasz jött, miszerint a részletekről hamarosan értesítenek .. még nem értesítettek. Megköszönöm, ha valaki megosztaná itt, hogy akkor mi is van a korábban meghirdetett -és/de eltűnt- regisztrációs Műhelyház-előadásokkal?

91   Edmond Dantes • előzmény88 2019-10-29 09:41:24

Valami félreértés van. Korábbi beírásomban csak a Levéláriához kapcsolódva írtam be, miszerint "Párhuzamos világban élünk. " Van egy egyik világ és van egy másik világ = mint életünk más területein is, részletek 83 itt. A tanú eszembe se jutott, bevallom, sok évtizede láttam, azóta nem. Nem igazán az én -párhuzamos vagy másmilyen- világom az a film. Ha netán tetszett anno, úgy elkoptatták, koptatják népszerű szállóigéit, hogy a könyököm fáj tőlük..

90   Edmond Dantes • előzmény85 2019-10-29 09:31:00

Te már tudsz valamit, amit pl. MÁO honlapja (és jegy.hu) még nem. Keresgélés után az első Műhelyház-produkciót 2020. ápr. 5-én látom GIF-Girls in Focus címmel. Itt jegyzem meg, hogy a legtöbb Eiffeles "regisztrációs" előadásra már elfogytak a jegyek. Az nem tudható, legalábbis nem látszik, hogy a (szerencsés) regisztáltak az eddigihez hasonlóan ingyenes belépővel tekinthetik-e meg az előadás(oka)t.

89   Búbánat 2019-10-28 11:48:46

Tegnap az Erkel Színházban a Budapesti Operabarátok Egyesületének az évad első klubnapján Szinetár Miklós említette, hogy az Eiffel Műhelyház hivatalos megnyitója jövő tavaszra várható. 

88   eccerű • előzmény86 2019-10-27 13:17:03

Nem tisztem ED helyett válaszolni, de érteni vélem a mondanivalóját, így megteszem. A "mennyivel jobb és régibb kiszólás ez A tanú habostortájánál!" megjegyzést elég nehéz nem belerúgásnak értékelni. Egyrészt egy műalkotás sem lehet régebbi, mint amennyi idős, ezt számonkérni butaság. S ha figyelembe vesszük a szóban forgó film születésének okát, körülményeit és utóéletét, akkor még unfairnek is nevezhetjük. A filmnek természetesen nem volt célja felülírni a tejfölös közmondást, nincs benne szó a MÁO leendő vezetőiről sem, csak annyi van benne, hogy a karikatúra eszközeivel mondja el véleményét arról a korszakról - tegyük hozzá: műfaját és témáját tekintve az egyik, ha nem "A" legjobban sikerült alkotásként - teljesen érthetetlen ez az oldalrúgás. A miniszterelnök kedvenc sportágában az ilyet sárgalappal szokás jutalmazni.

87   Hangyász • előzmény85 2019-10-27 12:49:01

Az átlagos magyar építkezéseket, helyesebben az azokon folyó lázas semmittevést látva legalábbis jogos fenntartással viseltetem a közölt időpontokkal szemben. Abban egy pillanatig sem kételkedem, hogy január utolsó 3-4 napjában tényleg DOLGOZNI fognak, méghozzá hangyaszorgalommal. Egyébként meg nagyon örülnék, ha tévednék.

86   zöldszemű • előzmény82 2019-10-26 09:18:58

„Az élet ugyan nem fenékig tejfel (mennyivel jobb és régibb kiszólás ez A tanú habos tortájánál!)” 

Most ez miért?

-----

A "nem fenékig tejfel”  sokkal régebben és általánosabban használt a közbeszédben, mint a "habostorta".  
Szíves tájékoztatásul: 
https://www.arcanum.hu/hu/online-kiadvanyok/Szolasok-regi-magyar-szolasok-es-kozmondasok-1/dr-margalits-ede-magyar-kozmondasok-es-kozmondasszeru-szolasok-5222/tejfel-69B9/

A "habostorta" az eredeti  szólásnak  a szocialista szellemvasutat jellemző, remekül  sikerült karikatúrája,  ugyanúgy, mint az emlékezetes film többi kiszólása.

Ha valaki az eredeti szólást használja, az miért "belerúgás" a filmbe, sőt, rögtön annak minden kiváló színészébe? 

 

85   IVA • előzmény84 2019-10-26 04:22:54

2020. február 1-én és 2-án avatóünnepség, 7-én premier: A mester és Margarita.

84   Hangyász • előzmény78 2019-10-25 21:07:07

Október vége van, lassan itt a karácsonyi/újévi elmebaj. Szilveszter barátunkak (illetve, vagy inkább Baánnak, ha már unja a Városligetet) a melósok körmére kellene néznie. Az épület körül továbbra is háborús állapotok, belül munkavégzésnek semmi nyoma. A héten kétszer mentem el ott a villamossal, ráadásul a külső körút felől továbbra sem lehet autóval behajtani.

83   Edmond Dantes 2019-07-11 16:52:48

Párhuzamos világban élünk. (Mindkét topikot érinti, mindkettőre felteszem.)

Az egyik világban van egy Magyar Állami Operaház, egyre bizonytalanabb ideig tartó zárvatartással-tatarozással és a -szándékos képzavar!- csillagokra rúgó, megsokszorozódó felújítási költségekkel, amikben már összemosódik az Andrássy úti ház, a Műhelyház, az eddig nem említett múzeum és ki tudja, mi minden még. (Erkelről nem beszélve.) Vannak továbbá itt is, ott is "A" és "B" verziók és mindezek számos kombinációja. 

A másik világban van egy hatalmas győzelmi jelentés, "levélária" a Műhelyházról, dicső megnyitásáról, szép, sőt annál is szebb jövőről, "harmadik színházteremről, amelyben operaházi méretű zenekari árok található", és még sok-sok hozsánna és Zsozsánna Tatjána meg persze a csúnya sajtó, amelyik erre a tejjel-mézzel, fenékig tejfellel Eiffellel folyó Kánaánra nem fordít kellő figyelmet. Van azonban a friss levéláriának egy komoly hiányossága: lemaradt a végéről az annyira szeretett istenhozzád = „Zsdú átvétá, kák szálávej létá!” Ajjaj, már ez sem a régi, ez is tatarozásra szorul. Még lehet pótolni, anélkül nem kerek (a perec).

82   joska141 2019-07-11 14:08:30

Megjelent az alább idézett helyen Ókovács Szilveszter 2/115.számú levéláriája az Eiffel Műhelyház jelen és jövőbeni működéséről.

https://www.origo.hu/kultura/20190711-fenekig-eiffel-avagy-adashiba-az-operaeletben.html?utm_source=hirkereso

Természetesen az ott leírtak egyrészt tények, amelyeket nehéz lenne vitatni, nem is szükséges, másrészt vélemények, amit illik tiszteletben tartani, még ha nem is értünk egyet mindenben.

Ami azért egy kicsit furcsa ebben a levéláriában és bizonyos szempontból kulcsot ad egy magatartásforma jellemzéséhez, az a következő:

Az Eiffel Műhelyház megnyitása feltétlen üdvözlendő tény, Ókovács Szilveszter joggal lehet büszke rá, bármi történik a jövőben, ez az Ő igazgatóságával kapcsolódik össze.

De a kétségtelenül jogos büszkeség mellett ugyan mi szükség volt egyidejűleg belerúgni a Tanú című emblematikus film már elhunyt alkotóiba (Bacsó Péter, Kállai Ferenc, Őze Lajos), az alábbi, idézett szavakkal:

„Az élet ugyan nem fenékig tejfel (mennyivel jobb és régibb kiszólás ez A tanú habos tortájánál!)”

Most ez miért?

81   nickname • előzmény80 2019-07-10 20:49:49

:-). A lényeg, hogy az R. Strauss opera díszletei szerintem monstrumok a műhelyházhoz - bár lehet, hogy egyszerűsítve, újragyártva leznek. Én szívesen megnézném újra, ha nem 10 ezer lenne a belépő :-).

80   IVA • előzmény79 2019-07-10 16:30:42

:-) R. Strauss–Kenessey operájának további címváltozatai: Az arany nélküli asszony, Az árnyékszék meg az asszony (az utóbbi a hozzá társított Tóték egyik jelenetére utal).

79   nickname • előzmény78 2019-07-10 13:39:29

Hát én a Poppeát, a két magyar egyfelvonásos sem találom a bemutatók között, de Tűzmadár és Fantasio és Forunio sem lesz. Ezenkívül Az arany meg az asszony és a Tóték is lekerült a műsirról, viszont itt lesz Az árnyék meg az asszony. Be fognak férni a díszletek, vagy koncert lesz? Mindegy: akárhogy is nézzük ez lesz Ókovácsék leggyengébb évada. Nem is azzal van a baj, hogy csúszik az átadás, de minek előr meghirdetni valamit, mikor utána csendben törölni kell? Kb. évek óta ez megy, de úgy látszik ez a vezetőséget nem zavarja. A lényeg, hogy egy-egy sajtótájékoztatón legyen mit reprezentálni, mikor meghirdetik az új évadot. A sok változás meg már kit érdekel? Amellett elmennek csöndesen. 

78   fbcs 2019-07-10 12:34:37

Az opera honlapján fent van a Műhelyház végleges(?) programja a következő évadra. A tervek szerint februárban nyílik meg, és onnantól meglehetősen zsúfolt a program: első ránézésre úgy tűnik, gyakorlatilag minden oda tervezett előadást megtartanak, egyedül a Mathis, a festő nem szerepel a műsoron.

77   Búbánat 2019-07-02 10:10:45

Bizonyára valami adminisztratív okai lehetnek, hogy eltűntek az említett előadások a műsorkínálatból. Majd visszakapjuk ezeket... Reméljük!

76   IVA • előzmény75 2019-07-02 04:01:59

OFF: Szintén eltűnt a műsorból az Anyegin és a Mefistofele koncertszerű előadása a Müpában, noha egyikük valamelyik bérletben is szerepelt.

75   nickname • előzmény74 2019-07-01 21:30:19

Az Eiffel-műhelyház egyetlen előadására sem árusítanak még jegyet. És egy sor bemutató lekerült az Opera honlapjáról: Poppea, Mathis, a festő, Simona néni, A cremonai hegedűs, de a most bemutatott Mozart, valamint A arany meg az asszony és a Tóték se lesz jövőre műsoron - eddig legalábbis úgy látszik. Mindenestre a szentpéterváriak két előadása még oda van hirdetve.

74   Edmond Dantes 2019-07-01 15:24:18

Érdekesnek ígérkezik  márciusban a Műhelyházban a Ments meg, Uram! Az 1995-ös filmet pár éve láttam két színészóriással, Susan Sarandonnal és Sean Pennnel és ma is nagyon ütős. Jegy még nem vásárolható az operaelőadásra, vajon tényleg 10.000 Ft (körül) lesz darabja?

73   Edmond Dantes • előzmény70 2019-06-22 12:01:48

Előző itteni bejegyzésem végén  :-) jellel jeleztem, hogy kissé ironizálok B.E.-üggyel kapcsolatban. Talán mégsem lett volna rossz ötlet átvinni, ha nem tilos? Ha a szerződés csak előadásszámot ír elő, azt Eiffelben is lehet teljesíteni. A fajlagos B.E. költség-bevétel arány Eiffelben jobb (lett volna) mint az Erkel-hodályban. Az Eiffel technikája egyszeri ottlétem alapján fejlettnek látszik és fejlett kell is, hogy legyen egy 2019-ben épült objektumban. A színpadméret esetleges eltérését nem ismerem, de elég tágasnak látszott, legfeljebb kevésbé széles viszont mélyebb mint Erkelé. Minden átalakítható valamelyest. Jó példa erre a Bohémélet 1.0, amit az erősen eltérő alaprajzú MÁO- és Erkel-színpadon is (többször) láttam, oda-vissza alapon. Egy múltkori -teljesen jogos- kifogásodra: úgy hallottam, hogy az Eiffel nézőtéri építménye csak ideiglenes vagy már ideiglenes is csak volt, mert elbontják-elbontották és a végleges más lesz. Megjegyzem, bár valóban kényelmetlen volt, de az erős emelkedés nekem pozitívum (volt?): inkább ülök kényelmetlenebb széken jó rálátással mint kényelmes(ebb) zsöllye-fotelben úgy, hogy nem látok rá jól a színpadra az előttem ülők miatt. (Nem vagyok túl alacsony.)

72   IVA • előzmény18 2019-06-19 07:08:12

Jelentem, a konténeres örökzöld fácskák visszatértek az Eiffel Műhelyház csarnokában teljesített kéthónapos vendégszereplésükről az Erkel Színház főbejrata elé.

71   IVA • előzmény70 2019-06-04 01:07:10

előadászámát → előadásszámát

70   IVA • előzmény69 2019-06-03 23:13:06

A Billy Elliot előadásához az Erkel Színház teljes színpada és színpadnyílása tisztességesen be van építve díszlettel. A színpadkép jelenetenként változik, amihez bevetik az Erkel színpadtechnikáját, még azt is, ami nincs, mert Szirtes Tamás azok „helyettesítését” is kitalálta. Sok a szereplő, gyerekszereplő, sok a jelmezváltás. Nem valószínű, hogy mindez pikk-pakk megvalósítható lenne az elsősorban koncertszerű, egyszerű szcenírozású operák, kamarabalettek előadására alkalmas színpadon.
A Billy Elliot szerződésben előírt előadászámát az Operaház kénytelen teljesíteni. A bevételt nem. A kedvezményes előadások elszámolásánál mindig megjelenik egy könyvelési oldal (pl. egy oktatási program vagy egy önkormányzat támogatása), amitől a veszteség nem veszteség. Feltételezem, hogy a Bánffy terem ingyenes próbaüzeme az Eiffel Műhelyház építési költségvetéséhez tartozik, más elszámolással, mint a különböző támogatások.

69   Edmond Dantes • előzmény67 2019-06-03 09:39:40

Billy Elliottal jobban jártak volna kint, ott talán megtelik a nézőtér, főleg gratis belépők mellett ;-)

68   IVA • előzmény64 2019-06-03 03:05:50

Köszönöm. Csak fennakadtam az érdeklődés jelzőjén: hogyan állapítható ez meg alig 400 férőhelyes nézőtér és ingyenes belépők esetén, még ha telt ház volt is. Bár, ha arra gondolok, hogy az ételosztások is „hatalmas érdeklődés mellett” zajlanak… Sajnos.

67   lujza • előzmény62 2019-06-02 23:52:25

Egyetértek, én ugyanígy jártam! Sőt, A vágy villamosával is. De akkor nem lett volna elég programjuk  a Műhelyház kipróbálásához, ami nyilván fontos volt nekik.

66   nickname • előzmény65 2019-06-02 19:44:41

Mondjuk Manont és Ory grófját láttam az eredeti helyszíneken - Pécs és Debrecen.

65   nickname 2019-06-02 19:44:08

Mi lesz a Primaverával? Úgy volt elmarad, de most fenn van június eleji időpontokkal, de jegye venni vagy kérni rá nem lehet.

64   Búbánat • előzmény63 2019-06-02 19:42:20

Nem beszámoló volt, hanem híradás.  Többet nem szándékoztam írni.

63   IVA • előzmény61 2019-06-02 18:12:28

Ez saját beszámoló?

62   Edmond Dantes • előzmény61 2019-06-02 14:39:56

Vajon miert nem hoztak be az Edgart az Erkelbe? Probaltam, de mar hetek ota nem lehetett regisztralni ra = ket telthazas Muhelyhaz van annyi nezo mint szuk felhaz az Erkelben, amire -olvashattuk- volt szamos pelda, csak a Puccini-szeriaban is. Tenyleg nem kekeckedni akarok, csak kedvem tamadt (volna) megnezni es kibirtam volna anyagilag is jegyet venni ra. Mint ahogy, gondolom, masok is, nem szolva a kenyelmi-kozelsegi szempont elonyeirol.

61   Búbánat 2019-06-02 12:15:48

A közönség és a szakma hatalmas érdeklődése mellett zajlott le  tegnap este az Eiffel Műhelyház  Bánffy termében Puccini második operájának, az Edgar-nak a bemutató-előadása: a Magyar Állami Operaház új produkcióját láthattuk Tulassay Ádám rendezésében.

Közreműködött a Magyar Állami Operaház Énekkara (karigazgató: Csiki Gábor, Gyermekkara (karigazgató: Hajzer Nikolett) és Zenekara.

A karmester: Szennai Kálmán

A szereplők: Hector Lopez Mendoza (Edgar), Balga Gabriella (Tigrana), Fodor Beatrix (Fidelia), Haja Zsolt (Frank), Kovács István (Gualtiero)

A június 1-jei bemutatót még egy előadás követi, június 6-án.

60   Edmond Dantes • előzmény58 2019-05-08 13:37:26

Ezért írtam így: " óhajt az Intézmény"...óhajt, aztán legfeljebb sóhajt egyet. Főleg ha 200, netán 100 jegy sem kel majd el teljes áron..

59   Myway • előzmény53 2019-05-08 12:29:41

Egyetértek! Ha már.. a Poppeát én inkább az Erkelben vagy még inkább a Vígben nézném átdolgozás nélkül!

58   nickname • előzmény56 2019-05-08 12:05:31

És ez úgyis megvalósul majd, ha a 400 férőhelyből csak kb. 200 jegyet adnak majd el estéről estére?

57   nickname • előzmény56 2019-05-08 12:05:26

És ez úgyis megvalósul majd, ha a 400 férőhelyből csak kb. 200 jegyet adnak majd el estéről estére?

56   Edmond Dantes • előzmény55 2019-05-08 08:35:26

Egyszerű a magyarázat: Bánffyban fogják be/kipótolni a harmad-félházas Erkel-színházi előadások kieső bevételét ld. ez alatti beírásom végét.

55   nickname 2019-05-07 22:01:55

Továbbra se értem, hogy a tisztelt vezetőség honnan veszi, hogy a Mathis, a festőre majd meg tudják tölteni 10 ezer forintos helyárakkal a Bánffy-termet? És akkor ezek szerint ezek ilyen egy szériás előadások lesznek, mert az átlag operalátogató nem fogja őket nézni, a turistáknak, meg a szakmának, meg a dazdagabb, erre vevő nézőknek meg nem hiszem, hogy el tudják majd adni több évadon át rá a jegyeket. Továbbá: most komolyan a Simona néni és a Cremonai hegedűs előadásaira is majd 9900 forintos jegyárakkal meg tudják töltenia  nézőteret, mikor Az arany meg az asszony és a Tóték ingyen se megy teltházakkal? Nem értem, ezt mire alapozzák. Tatjána nénémnek írt levelével Ókovács elmagyarázhatná ezt az én szintemen is, hát ha megértem. 

54   Edmond Dantes 2019-05-07 09:17:37

Az évek óta sikeres budapesti 100 éves házak rendezvénysorozat a múlt hét végén az idén 100 éves Bauhausnak szentelte programjait. Számos lakóház, közintézmény egyikeként az SzFE-hoz tartozó Ódry Színpad is megnyitotta kapuit, ahol az intézmény nyugalmazott főmérnőke tartott színvonalas előadást a Bauhausról majd körbevezetés-bejárás következett. Ennek során megtekintettük a nagytermet és a fölötte lévő szinten kialakított kistermet. Mindkettő falai, mennyezete  f e k e t e   borításúak és az ülések, egyebek is sőtét tónusúak. Kalauzunk elmagyarázta, hogy ez a színválasztás teljesen tudatos. Célja nem más mint az, hogy a nézők figyelme a sötét térben kifejezetten a színpadra, az ott zajló produkcióra összpontosuljon. Akkor és ott értettem meg, miért alakítanak "fekete doboz"-szerűre több hasonló színháztermet, kőztük legújabban a Műhelyház Bánffy-termét. A ravatalozó-fílinget csak a világos huzatú, amúgy alacsony támlájú, nem túl kényelmes ülések oldják kissé. A terem akusztikája kiváló -sajnos valami gépzaj is folyamatosan hallható-, a színpadra rálátás a meredek szintemelés jóvoltából ugyancsak. A "foyerba" azaz az egykori szerelőcsarnokba kényelmesen elférne sokkal több látogató is. A büfé és a mosdók remélhetőleg még csak átmenetiek. A parkolásról-közlekedésről már sok szó esett, a helyzet jelenleg olyan, amilyennek már többen megírták. Az utolsó 9-es buszt még éppen elértük (23h30 körül), a következő, 20 perc múlva már éjszakai járat lett volna. A valódi szezon valódi jegyárait megvárjuk-meglátjuk. A 10.000 Ft körüli tarifáról keringő hírek nem túl bíztatóak. Nem túl bíztatóak a nézőknek... és/de az Intézménynek és a szervezőknek sem. Aligha lehet arra számítani, hogy az ott műsorra tűzni kívánt régizene- és kortárs-kísérleti és más rétegprodukciókra kíváncsi kör tartósabban meg tudná vagy akarná fizetni ezt az árat. Mellesleg szólva közgazdaságilag is nehezen érthető és értelmezhető, miért óhajt az Intézmény a kőbányai Bánffy-teremben -gyors fejszámolásom alapján- nagyjából akkora bevételt kitermelni alkalmanként, amennyi egy nem ritkán harmad-félházas Erkel-színházi előadás bevétele?

53   nickname • előzmény46 2019-05-06 20:22:10

"Az Eiffel Műhelyházban Monteverdi utolsó színpadi műve, a Poppea megkoronázása nyitja meg az opera - bemutatók sorát, melyet Bella Máténak az Opera felkérésére készült, újrahangszerelt, kortárs zenei elemekkel dúsított átiratában láthatna."

Ezt olvashatjuk a közelgő Monteverdi bemutatóról a műsorkalendáriumban és a honlapon ott szerepel a Poppea zeneszerzőjelént Bella Máté neve is. Engem ez a kortárs elemekkel dúsított barokk opera nem érdekel. A Házyval játszott verzió se volt historikus, de igyekezett valamit mégis visszaadni a barokkból és nem akart szerintem kortárs zenei elemekkel dúsítani. 

52   Klára • előzmény51 2019-05-06 12:37:09

Több külföldi operaházban tradicionálisan létezil az "állóhely", mint olyan, byilvéb nem véletlenül. A kispénzű emberek is lehetnek operabarátok. Az, hogy az Operaházban ki lehet-e alakítani, más kérdés. A páholyok második sorának állóhellyé minősítése szerintem számos problémát felvet, aminek taglalása túlmegy azan fórum keretein. Pl. milyen helyárat kellene fizetni? Mi történik, ha az első sor történetesen üres, és a hátsó sorban ülő előbbre költözik? Ahogyan a drágább ülőhelyekre is előresurrannak sokan a kedzet után, stb.

51   IVA • előzmény49 2019-05-06 02:16:39

OFF: Egyetértek az aggályoddal, de attól tartok, hogy a problémát „előkelően” fogják megoldani. Szerintem ritkábbak lesznek a széksorok és szélesebbek az ülőhelyek: vagyis könnyebb lesz a mozgás, a közlekedés és kevesebb a néző. Láttam fényképeket olyan, patinás külföldi színházak nézőteréről, ahol a földszinten inkább fotelok sorakoznak, mint székek. Nem szeretném, ha ez így lenne, mert akkor magyarul beszélő néző már egyáltalán nem lesz a Magyar Állami Operaházban.
Arra is kíváncsi vagyok, hol alakítják ki a beharangozott állóhelyeket. Szerintem a pesti Operaház nem alkalmas erre, nincs is rá közönségigény, és nem is hiányzik, hogy más operaházak idejét múlt rendszerét majmolják. Azzal viszont egyetértenék, hogy a páholyok első sor mögötti részét nyilvánítsák állóhelyeknek, hiszen valójában azok is.

50   IVA • előzmény48 2019-05-06 02:11:24

Úgy gondolom, mire a Műhelycsarnok fizetős lesz, őrzött parkolót is kapnak az autósok.
A 28-as villamos kellemetlensége, hogy 22 óta után már csak 20–30 percenként mennek a járatok a Népszínház utca (jelenleg a Keleti pályaudvar) felé, és nincs a megállóban fedett, védett, kivilágított váró.
OFF: Szerintem nincs már olyan környék Budapesten, ahol vonzó lenne sétálni éjszaka, akár színház utáni levegőzés, testmozgás céljából. Tulajdonképpen az 1973-as olajválság óta egyre barátságtalanabb a város. Addig hajnalig lehetett nézegetni a fényes kirakatokat. (Ja, üzletek, áruházak is voltak.) De a nyugati fővárosok hangulata sem a régi már. Az esti, éjszakai séták kedvtelése: történelem.

49   Myway • előzmény47 2019-05-05 09:45:21

Részemről teljesen elhibázottnak tartom az Opera nézőterének "új" kiosztását. A páholysor alatti út akkor lenne elfogadhatóbb, ha a nézőtérről pl a zenekari árok vonalában lenne egy-egy oldal kijárat (más hasonló elrendezésű színházakban ez majdnem követelmény tűzrendészeti szempontok miatt is), de csak rá kell nézni az operettszínház förtelmes kagyló nézőterére, ahonnan a sor közepéről (kb. a 25. székről) kijutni szinte lehetetlenség. Lemérte valaki, hogy még a tágasabb Erkelből is szünetben mennyi idő alatt juthat ki a néző az előtérbe??? Nos szuper lesz az Opera! Egyébként sem kéne Zobokinak mindent (színeket, diszítéseket) visszaállítani az eredeti állapotra!!! De akkor már tessék a nézőtéri nagybüfé közepét is eltakarítani! És még sok mindenről lehetne szó...

48   Klára • előzmény44 2019-05-05 09:21:46

Evvel  a megközelíthetőséggel? A "Trendi sőt mondén"  réteg kocsival jár, és parkolni szeret, gyalog max a parkolótól a bejáratig és vissza, aki pedig ún. tömegközlekedéssel, az is normális, emberi körülményekre számít! És a Népliget vagy a Könyves Kálmán krt vidéke nappal sem a a békebeli, hát még éjféltájban, mikor már sem metro (ami jelenleg egyébként sem), sem buszközlekedés nincs! Nem véletlenül voltak annak idején az Erkel Színháznál minden este űn. színházi buszok, pedig onnan csak egy sarok a Rákóczi úton a körútig.

47   IVA 2019-05-05 04:20:02

Túl azon, hogy a Bánffy terem nézőterét kényelmetlennek találtam és nem is tetszik (azt persze nem tudni, hogy „végleg” és minden előadáshoz ilyen marad-e), egy érdekes ellentmondásb ütköztem.
Az Operaház épületének fejújításáról szólva azt nyilatkozták (talán maga Ókovács Szilveszter, vagy ő is), hogy a földszinti nézőteret azért érdemes átrendezni a két járás megszüntetésével (illetve áthelyezésével a páholysorok tövéb), mert eddig a nézőtér közepének számító, legértékesebb helyeket foglalták el. Ez teljesen érthető, egyet is értek vele.
Ugyanakkor a Bánffy terem nézőterét úgy alakították ki, hogy a legfrekventáltabb járás, mint afféle sétány, az első zsöllyesor előtt húzódik, ami kb. 3 széksor helyét foglalja el a nézőtér és a zenekari árok között. Vagyis amelyek a legértékesebb helyek lennének. Ezáltal minden sor 3 sornyival messzebb esik a színpadtól, mint ahogy eshetne, ahogy más színházban megszoktuk. Mögötte a nézőtéri tábla a kereszt- és hosszirányú tagolatlanságtól is nyomasztó, Isten ne adja, hogy valakinek ki kelljen kecmeregnie onnan előadás közben.

46   IVA • előzmény45 2019-05-04 23:51:22

Valójában csak a Poppea megkoronázásának nem tudtam volna ellnállni. De ha a modernizált hangszerelés mellett kiderül, hogy Néró, Seneca, Poppea napjaink hősei, boldogan lemondok róla.

45   nickname • előzmény44 2019-05-04 22:41:13

Köszönöm, ez elkerülte a figyelmemet. Néha beáldozok 10-15 ezer forintokat egy-egy nagyon látni vágyott előadásra, de mivel ez rendszeresen nem tudom megtenni, akkor nem leszek gyakori vendég a Bánffy-teremben. Sőt: elképzelhető, hogy a következő évadban mindössze egy Gyöngyhalászokon fogok ott járni. Még megnéztem volna a Poppeát - egészen addig, amíg nem szembesültem vele, hogy nem egy historikus és nem is a Házy Erzsébetékkel bemutatott verzió fog menni, hanem valami modernizált hangszerelés, ami annyira nem vonz első hallásra. 

44   IVA • előzmény42 2019-05-04 22:23:35

Az eddigi sajtóhír és operaházi közlés szerint a következő évadban a Bánffy-terembe egységesen 9900 forint lesz egy belépőjegy ára. Azt még nem tudjuk, hogy egyes előadások (pl. a Szentpétervári Kamaraopera vendégjátéka) felemelt helyárakkal megy-e.
Az sem derült ki még számomra, miért kezdi ott az előadásokat 20:00 órakor – egy olyan operaház, amely az Operában és az Erkelben még olyan darabokat is 18:00 órakor kezd, amelyeket korábban sohasem. A késői kezdés és a magas helyár arra enged következtetni, hogy trendi, sőt mondén helynek szánják az Eiffel Csarnokot, olyan rétegre számítva, amelyik nem munkából, illetve nem a saját munkájából él.

43   Edmond Dantes • előzmény42 2019-05-04 22:12:52

MAO-ban mar gyakorlatta valt. Eiffelben kisebb vatta is eleg lesz a cca.350-400 hely feltoltesehez. Az orosz Faustra maris bejelentkezem ket db.vattacskara ;-)

42   nickname • előzmény40 2019-05-04 21:17:21

Bocsánat, de mit kell érteni a kilátásva helyezett, 10 ezer forintos belépőár alatt? Gondolom nem ennyiért árulják majd a jegyeket az Eiffelbe, mert ha igen, akkor nem nagyon lesz közönség. Lehet majd vattázni a foghíjjas nézőteret. 

41   IVA • előzmény40 2019-05-03 17:32:35

Hibajegyzék: zűrüs → zűrös, áprázoló → ábrázoló, sparhelt → sparheld, Tóthék → Tóték, mint másutt

40   IVA 2019-05-03 06:34:40

Az arany meg az asszony és Tóték – 2019. április 28.

Az arany meg az asszony szimbolikus mű. Nem egyedülállóan az, és nem is szűk körű társaságban: minden színmű, opera, balett, játékfilm eleve szimbolikus. Senkik sem vagyunk azok közül, akiket a színpadon látunk, sem rabszolgák, sem fáraók, sem máglyahalálra ítélt eretnekek, sem zsoldoskapitányok, sem a többik. Mégis át tudjuk érezni, élni azt az élethelyzetüket, sorsukat, a lelkükben lezajló történéseket, amelyek kimerevednek egy-egy színpadi előadásban, mert a jó művek általános emberi jellemeket és helyzeteket szimbolizálnak. Mi közöm van nekem a germán mitológiából vett alakokhoz, istenekhez, félistenekhez, törpékhez, Grál-lovagokhoz? – ez a kérdés csak addig merül fel bennünk, amíg nem ismertük meg Wagner zenéjét és nem döbbentünk rá, hogy azok a hősök mi is vagyunk, a rokonaink, a szomszédaink is ők. Ehhez a felismeréshez azonban a színjátszóknak nem kell úgy kinézniük, mint amilyen én vagyok, vagy a szomszéd, vagy a vezérigazgató. A színházi élményben az a csodálatos, hogy másmilyenekben ismerjük fel magunkat és életünk szereplőit, akiknek a színpadon csak a jelképeivel találkozunk. Így lesz az előadás a mi asszociációs kalandunk, szellemi és érzelmi kaland. A baj, a rossz színház ott kezdődik, amikor egy rendező a jó, olykor zseniális szerző és a közönség közé tehénkedik: majd ő megmutatja, hogyan kell a művet értelmeznünk, „közel hozza hozzánk”, a nézőtéren ülő bambákhoz, akik a mitológiai vagy történelmi vagy más korban, más vidéken élt személyekben és sorsukban nélküle nem ismernénk fel önmagunkat és saját élethelyzeteinket. A rendező a színről eltűnik, de ott hagyja saját személyét, s ha olyan is van neki, személyiségét. Aki valamennyit „ad magára”, és arra, hogy a kritikusok mit írnak majd róla, a maga hozzáadott szimbólumát vagy szimbólumrendszerét hagyja ott. Jobb esetben egyet, bár az is képes gyengíteni vagy akár kioltani is a szerző jelképrendszerét.
Káel Csaba a biztosra akart menni: egyszerre több szimbólumrendszert is megjelenít a színpadon, nem mondhatni, hogy eredetiket. Sajnos nem nyit nekünk ablakot az opera miliőjére, egy visszavonult, jómódú kereskedő otthonára, ahol mégis boldogtalanság honol, Lőcse városában. Pedig nagyon érdekelne, milyen lehet egy ilyen környezet tehetséges és művelt rendező és díszlettervező fantáziája szerint, mert sosem jártam Lőcsén, főleg nem a XV. században. Szerencsére Káel nem élt a rendezői közhelyek közhelyével, ti. hogy mai környezettel és személyekkel hozná közel és tenné számomra is átélhetővé a történetet (hiszen tőlem is csaknem olyan távol van a cselekmény kora, sőt az alapszínmű írójának kora is, mint egy tizenöt éves nézőtől); szerencsére nem látunk loftlakást, ahol Wolfgang házi mozi előtt ülve várná az estét, Anna pedig a mobilján böngészve nézelődne kifelé az ablakon. Azazhogy nem ily módon élt ezzel a rendező, hiszen az ablak inkább olyan, mint egy multiplex mozi vászna, amelyen nem hópelyheket látunk, hanem vattacsomókat, hol remegni, hol megállni a levegőben, halvány emlékét és hangulatát sem idézve fel egy alkonyati havazásnak, amikor nem kellemes az utcán lenni, viszont hívogat egy meghitt otthon melege.
Kétoldalt hatalmas lépcsősorok keretezik a színpadot, de percig sem képzeljük, hogy egy városi palota lépcsői: csak színpadi lépcsők. A középkori lakás atmoszférájáról már lemondtunk; arról is, hogy megdermedjünk a falai közt honoló ridegségtől, szeretethiánytól. Elég hidegek a fények, de a színpad (díszlet: Szendrényi Éva) csak nem áraszt semmilyen miliőt sem. Németh Anikó jelmezei sokat akarnak, többet, mint operai és mesés jelmeznek lenni együttvéve – és keveset tudnak. Az otthon üldögélő polgári asszony ruhája túlontól is nagyvonalú, fejdíszéről aláomló fátyla talán mégis a középkorra utal, öltözékének színvilága azonban inkább Barbie-ra vagy kínai gyártású írószerekére. És nicsak, Anna homloka fölött csaknem élethű állatfej ékeskedik, talán macskáé, farka is van, amellyel gazdája játszadozhat. Ugyanígy rókafej és rókaegyebek utalnak Wolfgang állati lényére, talán a jellemére, amely a mesében él, a természetben viszont nem. A kakast még elfogadnánk Rotaridész jellemzésére, bár ez igen gyenge és elcsépelt jellemzés, ám a színészek és a szolga ábrázolása további állatokkal már megterhelően fölösleges (bármilyen fölöslegesen aranyos is Beöthy-Kiss László Hinkója), és más szimbólumvilágot kever ebbe a zűrüs világba. Persze az ember örök vágya állatokat játszani, állatokon keresztül emberi jellemeket, de úgy gondolom, amilyen gazdag fantáziaterep nyílik erre A ravasz rókácskában vagy mesejátékokban, vagy a Csipkerózsika divertissiment-jában, annyira idegen Kenessey Jenő inkább tanmesének, mint mesének felfogható operájában. Ám nem elég, hogy a rendező beleszeretett ennek a sántító és rendszerré összeállni nem tudó szimbólumvilágnak az ötletébe, belepakolta még az énekesek mozgó-táncoló alteregóit is (talán Gluck Orfeuszának vagy a Milhaud Francia salátájának a hatása alatt?), pazarlóan megkettőzve a jelmezek költségét is, és már le sem merem írni, mert hátha el sem hiszik nekem, hogy az irizáló fények és a hamis kincseket áprázoló felülmúlhatatlan (?) csillogás mellett megjelennek az elektronikusan világító jelmezek is, ami már Káel Csaba Don Pasqule-kitalációjában is példázta a decens művészi ízlést…
Sajnálom, hogy gyerekkoromban nem láttam Az arany meg az asszony operaházi előadását. Nem tudom, mennyire élne bennem a zenéje azóta. Bár hallgani kellemes, most, ezzel a színpadi feldolgozással, nem lettem a rajongója. Ha némely harmóniáján nem érezném A kékszakállú herceg várának feltehetően akaratlan hatását, fel sem merülne bennem az a kérdés, hogy nagy zene-e a Kenesseyé. Ugyanakkor annak tartom A keszkenő című balettét, és lelkesen üdvözölném, ha azt a Magyar Nemzeti Balett műsorára tűzné.
Wolfgang, a kereskedő szomorúságát és boldogsága helyébe lépő bosszúját Kovács István gyönyörű hangon, átéléssel szólaltatta meg. Az Annát megformáló Megyimórecz Ildikó hódító jelenség, de még nem hódító személyiség a színpadon. Hódító szoprán hangja szíven ütött a magas regiszterben – egyetlen frázisban, a többiben nem. Szívesen írnék a pályájához fűzött reményeimről, ha az Operaház honlapja a színházban kapott feladatainak felsorolásán kívül egyebet is elárulna róla.

Tóth Péter Tóték című operájának előadása jobban tetszett, és talán még jobban tetszett volna, ha…
Ha nem Az arany meg az asszony tolakodó túl(meg)rendezettsége okozta fáradtsággal, nem mindvégig kissé fázva nézem, és nem a Bánffy terem – most már állíthatom – kényelmetlen üléséről. Nem mondom, hogy nem ültem még ennél kényelmetlenebb széken stúdiószínházakban, szabad téren, sőt az Operaház III. emeletén vagy páholyaiban is, de kétségtelen, hogy az utóbbi időkben leggyakrabban látogatott Erkel Színházhoz szokva ez nem kényelmes színház. Ha majd még az első (jelenleg A) sor elé is le lehet ülni, földre terített párnákra, a fiatalok nagyon fogják szeretni.
Így igen hosszadalmasnak tűnt a Tóték, de élvezhetőbbnek, vélhetően attól, hogy Örkény István darabja olyan remekmű, amelyet még a tolakodó rendezéssel sem lehet agyonütni. Pedig szegény darabot egyéb is fenyegethetné. Míg pl. a Figaro házasságaDon Carlos, az Otello, a Bánk bán hallatán, láttán sosem merült fel bennem, miért „kellett” operát komponálni a drámai remekművekből, a Tóték esetében sajnos és egyelőre igen. Nem mondhatom, hogy ez a zene nem tetszett, még azt sem, hogy zavart, csak egyelőre, első hallásra nem éreztem, hogy valami más minőséget adott volna a színműhöz. Még azt sem, hogy nem követte a darab tragikomikus, abszurd jellegét – bár A varázsfuvola és a Hovanscsina zenéjének rafinált idézése szellemes volt, műfajérzékem szerint ezekkel mégis a vígopera felé billent a darab műfaji mérlege.
Nem ez az első Tóték, amelyet operaszínpadi dimenziókba „emelve” láttam: 2004-ben Vidnyánszky Attila a Beregszászi Nemzeti Színház társulatával bemutatott előadást a Bárka Vívótermének nagy terére apadtálta, népi zenekarral és táncosokkal, Mariska (Szűcs Nelli) sparhelden sülő rántott húsával és erős alakításokkal. Azóta mégis úgy gondolom, illetve tapasztaltam, hogy a Tóthék jobban érvényesül kamara méretű helyen és a kamarajelleg meghittségével. Ehhez a véleményemhez képest kellemesen csalódtam az operaváltozatban, leszámítva az egyelőre nyitott kérdést: miért?
Az írói zsenialitás Káel Csabát több önmérsékletre szoríthatta a jelképhasználat terén, mint Az arany meg az asszony esetében, noha a játékban és főleg a jelmezekben (Németh Anikó) a kissé kevesebb, kevésbé harsány többet adott volna. Ágika megjelenítésének magyarnemzeti-baba jellege elrajzolta a figurát, még ha ezért kárpótolt is kissé a rakott aljrész kimerevítésének szellemessége.
Tetszettek az énekesek. Játékban és hangban elsősorban Szvétek László, már-már feledtetve, hogy nem prózai Tót-alakítást látok. Vajda Júlia éneklése is, még inkább roppant színpadi otthonossága Mariska szerepében. Ágika gyermeki lényét Nánási Helga megszemélyesítésében nkább a hangja hitelesítette, mint a termete. A Magyar Állami Operaház Énekkarának lelkes szereplése és színvonala szinte a főszereplők sorába emelte a falu népét.
Mindkét darabról szólva utaltam a második megtekintés lehetőségére. Vajon mi venne rá? Semmiképpen sem az, ami az elsőre: az igyenes regisztrációs jegy, amiért ezért az előadásért is köszönet illeti az Operaházat. A kilátásba helyezett 10000 forintos belépőár viszont végképp nem! Talán kíváncsi lennék egy másik szereposztásra. Vagy ugyanerre: az Erkel Színházban, és nem csak az Erkel színházi helyárak miatt.

39   Edmond Dantes • előzmény38 2019-05-02 21:44:53

Koszonom.

38   nickname • előzmény37 2019-05-02 18:05:47

Az arany meg az asszony dráma - nem elbeszélés. Ezt a prózában írt drámát zenésítette meg szinte szószerint Kenessey. Egy időben prózai színházban is ment a darab és megjelent modern kiadásban is a Magyar dráma gyöngyszemei c. sorozatban. 

37   Edmond Dantes 2019-05-02 10:23:25

Ha nem is a legelső, de mindenképpen figyelemreméltó produkciója  volt négy alkalommal az Operaház teljesen még messze nem elkészült Eiffel Műhelyházának két magyar opera bemutatása. Kenessey Jenő (Krúdy Gyula drámája nyomán írt) Az arany meg az asszony című egyfelvonásosát eddig csak hallomásból ismertem, nem gondoltam, hogy valaha színpadon látni fogom: most mégis. Az ősbemutató 1943-ban a szerző vezénylete alatt parádés lehetett, a Nádasdy-Oláh-Márk Tivadar trió irányítása alatt nagynevű művészek: Osváth Júlia, Rösler Endre, Koréh Endre alakították a főszerepeket és a karakterfigurákat is jeles szólistákra: Laurisin Lajosra, Komáromy Pálra és Szabó Miklósra osztották ki. Káel Csaba rendezése nekem mindkét darabban megfelelt,  Németh Anikó állatjelmezei sem zavartak és jó Szendrényi Éva színpadképe, legfeljebb olykor sajnálkoztam, olykor meg szurkoltam, hogy a ráadásul nehéz, hosszú, uszályos slafrokba öltöztetett Anna -Megyimórecz Ildikó még nem teljesen kész hanggal a torkában- fől-le járkálás közben végig ne zuhanjon a magas lépcsősoron. (Az említett két művész tervezte a Tóték-ősbemutató díszletét, jelmezeit is.) Az előadás legjobbja számomra Kovács István Wolfgangja volt, zengő basszusa, mélysége végre színpadon is jól érvényesült. Kiss-B. Atilla tenorja -talán nem tegnapelőtt- már túljutott fénykorán: a kellő hangerő megvan, de éles, szorított és olykor mintha disztonált volna. Kiss Tivadar és Cserhalmi Ferenc tetszettek a színészek fontos karakterében, Beöthy-Kiss László és Bakó Antal énekelt még szólót. Venekei Marianna koreográfiáját külön elismerés illeti: a kulcsfontosságú hamis arany-jelenet táncos ábrázolása az előadás egyik csúcspontja.

Megtisztelő feladat s egyben nagy kihívás, nagy felelősség lehetett Örkény István Tótékjának operai színrevitele. Tóth Péternek jutott a megtiszteltetés és a felelősség, és a maga módján -bár természetesen más hangzásvilággal- ugyanolyan élvezhető, "easy-listening", könnyen befogadható muzsikát szerzett mint háromnegyed évszázada Kenessey Jenő. Ehhez a történethez 2019-ben talán passzolt volna kicsit "maibb" zene, de a szerző vélhetően biztosra akart menni és -Várady Szabolcs librettójára-  jól emészthető muzsikával kottázta le Örkény abszurdját. Igaza lett, a közönség hálás tapsokkal köszönte meg az alkotást és kivitelezését. Néhány ismert mű (Debussy: Felhők, Mozart: A varázsfuvola stb.) 1-1 neves motívumának beemelését is a karikírozás eszközének szánhatta a maestro. A jövő dönti el, lesz-e folytatása a mű színpadi életének. László Boldizsár Őrnagya imponáló biztonsággal, úgyszólván a hátán vitte el az előadást, hangban-játékban mindvégig egyenletesen magas színvonalon. Tetszett Szvétek László Tót Lajos szerepében miként a postást alakító Cserhalmi Ferenc is. Gyengébbnek éreztem a hölgyeket: Nánási Helga (Ágika) szubretthangját kevésnek hallottam és nem volt átütő Vajda Júlia sem Tótné alakjában. Busa TamásErdős RóbertZsigmond GézaFürjes Anna kaptak még szólót. Jó volt a kórus (karig.: Csiki Gábor) és a nyitó jelenet mindkét számához külön gratulálok a gyermekkarnak (vezető: Hajzer Nikolett). Az erdélyi születésű, nagyváradi vendég karmestert, Jankó Zsoltot nem ismertem eddig, mindkét darabban fölkészülten vezényelte a kiválóan játszó zenekart és a színpadi közreműködőket.

Kenessey Jenő: Az arany meg az asszony, Tóth Péter: Tóték - MÁO Eiffel Műhelyház, 2019. április 30.

36   Edmond Dantes • előzmény32 2019-05-01 10:51:15

Köszönöm, hogy fölhívtad a figyelmemet az újdonságra, mert azt követően jegyet igényeltem és kaptam rá, láttam a tegnap esti utolsót, de már bőven "ma" volt, mire hazaértem a kies(ő) Kőbányáról, ezért később írok be a produkcióról (és a helyről). Annyit máris elárulok :-) hogy nagyjából egyetértek rövid véleményeddel úgy a két művet mint az énekeseket illetően és a színrevitel sem ütötte ki a biztosítékomat.

35   nickname • előzmény34 2019-04-30 20:32:03

Igen, negyed tizenkettőkor - ha megvárjuk a taps végén fél tizenkettő körül kerülünk ki az utcára. Szerintem ez a még zajló munkálatok miatt is lehet - gondolom délutánig négy vagy öt óráig biztosan dolgoznak az építőipari munkások a területen, utána meg elő kell készíteni a terepet az esti előadás számára. Nagyon kiesik, a semmi közepén van, de nekem vidékről nincs messze - a vonat pont letesz Kőbánya-Kispesten, onnan metróval pár megálló a Népliget s a népligeti megállóból negyedóra séta. Ugyanakkor nem jó hajnali egy felé hazaérni, úgyhogyy remélem a jövő évadban ott is egy órával korábban leszneka az előadások és akkor hamarabb érnek is véget. Ja és persze a nem jár a hármas metró mert újítják miatt azért egy kicsit macerásabb tud lenni nagy forgalomban a kijutás. 

34   perempe 2019-04-30 17:27:07

pár napja vettem észre, hogy már működik az Eiffel, viszont nagyon későn van vége az előadásoknak. (az Erkelből még pont haza tudok érni.)

33   malinconico • előzmény32 2019-04-30 11:48:56

Én voltam, a 28-i előadáson és meglepődtem, hogy eléggé gyér volt a kapott taps, főleg Az arany meg az asszony után. A rendezés szerintem nagyon szellemes és találó volt. Nekem is nagy kedvencem; igazán különleges atmoszférája van a zenének; és ez az egész Puccini-, Bartók-, Kodály utánérzet Kenessey egyediségével csodálatos. Az énekesek közül én az Annát éneklő Megyimórecz Ildikót emelném ki, akit most hallottam először, és akit ezek után sokkal többször szeretnék hallani, mert a hang gyönyörű. Kovács Istvánnal is meg voltam elégedve, ellenben Kiss-B. Attilával, de őt már hallottam sokkal jobbnak is, így biztos csak ilyen napja volt. Ennyi baj legyen. 

 

Tóth Péter Tóték című operájával kapcsolatban egyetértek; néhány zeneileg szellemes és ötletes részletet leszámítva eléggé egysíkú volt. (Viszont itt ellent kell mondanom magamnak, hiszen egyszer hallottam eddig, minél jobban megismerném, talán annál több meglepő részletet fedezhetnék fel benne. Jövőre majd megnézem, lehet akkor is írni fogok róla :)) Tetszett nagyon a mű prozódiája, valamint a színpadi megvalósítás és az énekesek játéka. 

 

És tud valaki valamit arról, hogy miért volt hangosítás? Vagy csak én hallottam úgy?

32   nickname 2019-04-28 12:52:53

Senki nem volt Arany meg az asszony - Tóték premieren? Nekem az Arany meg az asszony nagy kedvencem - nagyon szerethető darab. Örkényt is szeretttem, de ez az opera feldolgozás néhány jobban sikerült zenei ötlettől eltekintve számomra unalmas volt. Mondjuk a közönség lelkesen tapsolta. Káel Csaba fabulát, állatmesét csinált a Kenessey-operából: Rotarides = kakas, Anna = macska, Wolfgang = róka, Hinkó = nyúl, a színészek = bika. Ilyen jelmezekben jelentek meg az énekesek a színpadon, akik közül számomra a legélvezetesebb alakítást a Wolfgang szerepében színre lépő Kovács István nyújtotta. Már a Luciában is nagyon tetszett, pozitív változás ált be vokális teljesítményében. A Tóték esetben jók voltak a kórusrészletek, Szvétek László és László Boldizsár is tetszett. 

31   Edmond Dantes • előzmény30 2019-04-28 09:42:07

Inkább átmegyek válaszolni modern eszement-topikba, maradjon ez a topik Eiffelé :-)

30   Hangyász • előzmény29 2019-04-27 15:04:17

Wagner és Bayreuth úgy általában kedvenc rajongója révén a 2. vh. után eléggé kompromittálódott. (Persze a MET-ben azért hattyú vontatta csónakon jött Lohengrin, és szárnyas sisakos, páncélos csajok üvöltöttek a műsziklák tetején stb., amit senki sem vett tőlük rossz néven.) WW reformját a körfüggönnyel, jelzett díszlettel stb. a maga idejében senki sem vette eszementnek, mivel ő nem helyezte át elmegyógyintézetbe/atomcsapás után vegetáló vademberek körébe a cselekményt, nem változtatta meg 180 fokban a végkimenetelt stb.

29   Edmond Dantes • előzmény28 2019-04-24 19:31:09

Úgy gondolom, a maga idején Wieland Wagner újítása felért egy mai ún. "eszement rendezéssel", csak éppen ő egy darab "eszement rendezés" helyett a teljes (Wagner-) műfajt forradalmasította, szakértők szerint máig hatóan. És ami 60-65 éve talán (talán!) eszement volt, az mára, sőt már évtizedekkel ezelőtt kánon lett és a mai rendezők talán (talán!) a kánont fejlesztenék tovább vagy legalábbis ahhoz képest akarnak újat mondani-nyújtani Wagneren innen s túl. Nem pártoskodom sem ellenük sem mellettük, csak megérteni próbálom a törekvést -ami adott esetben, megengedem, nem több puszta magamutogatásnál, öncélú hivalkodásnál- és/de az ember megpróbálja egyenként elbírálni az egyes új produkciókat és nem egyetemlegesen és elvágólag pálcát törni az összes "eszement" fölött.

A Faust nem kedvencem, de X évenként azért szívesen megnézem és ez az orosz produkció akár jó is lehet. Lejjebb már kérdeztem, mekkora az Eiffel-színpad, mert ha nem túl nagy, akkor túl nagy kórus sem lehet és a balettet is sajnálnám, ha kimaradna. Márpedig ők egy kamaraopera, a Faust meg nem az.

28   Hangyász • előzmény27 2019-04-24 17:48:15

Wieland Wagner nem elmegyógyintézetbe helyezte át a Ring/Trisztán/Parsifal stb. cselekményét. Ennyi. A Faust nem érdekel, sem az értelmiségi rizsával körített magyarázkodás, sem a zene. (Avagy mindenki saját vérmérsékletének/ízlésének függvényében érdeklődik az egyes operák iránt IS. Nálam EZ A Faust simán belefér az engemet teljesen hidegen hagyó dalművek sorába.)

27   Edmond Dantes • előzmény26 2019-04-24 13:42:56

Wieland Wagner modernnek számított az ötvenes években? Mert fenekestül felforgatta éppen hazai pályán az operarendezést, a komplett Wagner- kánont...csaknem 70 évvel ezelőtt. És a világ azóta sem állt meg, a Wagneren túli világ sem. Ember is járt közben a Holdon :-)

PS Hogy ne csak "off" legyek ebben a topikban: már most érdemes belenézni a szentpéterváriak Faust-produkciójába, amit itteni hírek szerint a Műhelyházban játszanak majd. Érdekelne mikor, mert érdekel a produkció. Modern rendezésekre érzékeny idegzetűek óvatosan nézzenek bele :-)

26   Hangyász • előzmény21 2019-04-24 12:27:45

Van, mivel kb. az elmúlt pár évtized prózai és zenés színházi rendezései állították a talpáról a feje tetejére az eredeti kort/helyszínt/a szereplők funkcióját és társadalmi helyzetét/ az egész mondanivalóját.

25   Edmond Dantes • előzmény23 2019-04-24 09:14:23

Nem tudom, ki (volt) babalu, a nickre kattintva ez jelenik meg: "dummy (54174 hozzászólás)", amit nem tudok értelmezni, de ez talán nem lényeges. (oder???) Fontosabb, hogy szerintem nem észrevette, csupán észrevételezte azaz saját véleményét nyilvánította a "modern eszement" rendezésekről. Kicsit beleolvasva abba a topikba, vannak azért ott (és máshol) más vélemények is...szerencsére :-) és a topiknyitó beírás óta 15 év telt el. Vajon ma is ugyanazt gondolná, írná? Ő is, más is? Az baj lenne meglátásom szerint. Megállt volna az -operai, operarendezési- idő 2004-ben? Vagy 1900-ban? Vagy mikor is?

24   IVA 2019-04-24 05:38:56

Íme, a húsvéti brigádnapló:
https://www.origo.hu/kultura/20190422-okovacs-szerint-az-opera-2-110-levelaria.html
Valaki segítene nekem értelmezni az alábbi, zárójeles mondatot, különös tekintettel a hármas pontra?
(sőt, Jézus kronológiailag is adós a Szabadság-szobor eltüntetésével...)

Addig is fűzök valamit egy másik, zárójelbe tett gondolathoz:
»(Azért az is megérne egy „misét”, milyen huszadik századi városszervezés juttatta oda Kőbányát, a X. budapesti kerületet, hogy hiába a főváros mértani közepe, még sokáig meg kell küzdenünk a „külváros” érzettel? És rövid távon az sem segítene az érzeten, ha a háromszáz méterre lévő VIII. kerülethez tartoznánk...)«
Az Erkel Színház felújítását záró területrendezés és a II. János Pál pápa tér felújítása óta hálásan gondolok a VIII. kerületre, amiért a színház környékét megszabadították a kültelki összképtől, s ha nem is belvárosi, de sokkal kulturáltabb benyomást kelt, mint korábban. Ugyanakkor mélységes csalódás ért a VIII. kerület igényességében, amiért a Műhelyházba tartva, a 28-as villamossal kifelé, az Orczy tértől a Könyves Kálmán körútig folyamatosan hömpölygött a szeméttenger a sínek mentén. Nejlontasakok újság- és mindenféle papír stb. Húsvét hétfőjén, miután a neten heteken át másról sem lehetett olvasni, mint példamutató kerületi vezetők, iskolai tanárok és diákok, aktivisták szemétgyűjtő akcióiról. Tudom, hogy egyszerre nem lehet minden szemetet eltüntetni, és hogy óriási ipartelepek új funkciójával még nem változik meg egy környék jellege. De a hírhedt józsefvárosi piacot már évekkel ezelőtt felszámolták, ám tövében a szemét mennyisége csaknem a régi.

23   Haandel • előzmény21 2019-04-23 19:41:07

babalu már 2004-ben észrevette, hogy a modern rendezések zöme eszement.
babalunak ezért jár, 2019-ben is, egy hatalmas, elsöprő és ésszerű köszönet

22   Edmond Dantes 2019-04-23 16:20:05

A Műhelyházban még nem jártam, a Trafóban sokszor, az egykori Krétakör játszóhelyén a még egykoribb Arizonában szintén, a Szkénében, párszor a Bárkában és más, ún. alternatív játszóhelyeken is. E topik azonban "az" Eiffelé, ezért a Társművészetek topikba írok be. 

21   Edmond Dantes • előzmény19 2019-04-23 16:13:15

Van olyan, hogy "modern rendezés"? Szerintem olyan van, hogy "jó" rendezés meg "rossz" rendezés. Onnantól fogva -sőt már odáig- pedig ízlés dolga, kinek mi jön be. Ez így -remélem- a lehető legsemlegesebb vélemény :-)

20   nickname • előzmény16 2019-04-23 14:41:38

Hm, ezt elfelejtettem Nem láttam, de tudtam róla s most mégsem jutott eszembe Mindenestre repertoár bővítésként bemutathatnák a darabot a Házba is. Megfelelő rendezéssel és zenei kivitelezéssel évekig műsoron tartható lenne. 

19   Hangyász • előzmény15 2019-04-23 13:04:36

Aki szereti a modern "rendezéseket", annak ott a helye. (Jómagam torkig vagyok velük.)

18   IVA 2019-04-23 04:23:20

Máté-passió – 2019. április 22.

Igazán nem szeretnék élcelődni az Eiffel Műhelyház félkész állapotán, mert senkinek a baját sem illik humorforrásnak tekinteni, és azért sem, mert köszönetet érdemlő gesztus az Operaháztól, hogy az eredetileg műsorba ígért néhány produkciójának amolyan kísérleti adását ingyenes belépővel tekinthetjük meg. Hogy az előcsarnokba lépve mégis az 1973-as Riadó a Pitypang Szállóban című kabaréfilmecske (https://www.youtube.com/watch?v=SqvLUUkMQSk) jutott eszembe („ózondús zöldövezeti kilátás” illúziója a szobákban), annak az az előzménye, hogy kb. két hete hiányolom az Erkel Színház főbejárata előtt díszlő konténeres, télálló fácskák legszebb példányait. (Kérdeztem is a szerényebb fejlődésűek melletti kihelyezett büfépult mögött dolgozó fiatalembertől, tudja-e, hová tűntek a növények, nem tudta.) Örülök, hogy nem rabolták el őket: a Műhelyházban emelik a pompát. Remélem, hogy az Eiffel-csarnok óriási ablakai és üvegtetőzete biztosította fényár az édenkert megidézésére inspirálja majd a berendezőket, és a kis babérfák ismét az Erkel Színház bejáratát tehetik kiesebbé.
Kritizálni sem szeretnék olyasmit, ami még nincs készen, aminek hatása még változtathat az összképen, összhatáson. Azt viszont már nem képzelem, hogy a Bánffy-terem (ebben voltunk? a honlap és műsorlap nem pontosítja) jellege alapvetően változhat. Sajnos erősen szorongatott a Trafó- és vívótermi (Bárka) feeling, amelyet azért sem szerettem, mert praktikuma (variálható, mobilizálható színpad és nézőtér) mellett olyan, mintha egy jókora ravatalozóban lennénk. Csak azzal ne érveljen senki se, hogy ma ez a „modern”, „korszerű” színház, hiszen a Trafó Kortárs Művészetek Házát több, mint 20, a Bárka Színházat csaknem 20 esztendeje létesítették, az utóbbi viharos története alatt nem tudott olyan művészeti tekintélyt építeni, amely kiállhatta volna, hogy a hatalom lesöpörje a színházkultúra térképéről.
Hasonlatomat nyomban pontosítom azzal, hogy az új operai játszóhelyen természetesen zenekari árok is van.
A Máté-passió megszólaltatása, Csiki Gábor karigazgatói munkájával és vezényletével, nagyon szép volt. Valamennyi szólista kifogástalanul énekelt, közülük a rendkívüli élményt nekem Schöck Atala érzéki szépségű, telt és kiegyenlített hangja adta az alt szólamban, valamint Kovács István basszusa és stílusos alakítása Jézus szólamában. A kottából éneklő szólisták és kórusművészek teljesítményének elismerése mellett is különösen hitelessé tette Kovács István előadását a kotta mellőzése, nyilván nem hivalkodásból, hanem mert nagyon sajátja a szólam.
A látvány azonban korántsem keltett ilyen jó hatást! Már-már kellemesnek tűnt az élet attól, hogy Ring három előadásának végigszenvedése óta húzódik-halasztódik az Istenek alkonya M. Tóth Géza rendezésében és animációjával (hátha megússzuk), sajnos a német szövegfoszlány-feliratok ténye és módja zavaróvá és unalmassá tette a látványt. Sőt, szemrontóvá, mert a szövegjátékot mindvégig a kórus elé eresztett hálóra vetítették. Homályos látásból két és negyed óra túl sok – de sajnos van ennél rosszabb hírem is.
Talán méltatnom kellene a terem akusztikáját is, ám annak milyenségét nem tudhatom. Legjobban a Thália Színházban szokott zavarni (az 1990-es évek második felében történt felújítása óta) egy gépezet szüntelen zúgása, mely gépezet feltehetően a levegőt kondicionálja. A Máté-passió teljes ideje alatt olyan gépezet működött, amely a Thália színházinál kb. tízszer erősebb zajt csapott. Ismeretek híján arra tippelek, hogy ezért a különben is utálatos animáció vetítése felelős. Nagyon nem érte meg!
Vajon volt-e valamilyen művészi szándék abban, hogy a hat szólista közül a (nézői) bal félen állókra kevesebb fény esett, legesetlegesebben Kovács Istvánt világították, holott Jézus az oratórium főalakja? Szándékos-e, hogy a taps alatt a kórus előtt álló szólisták egyáltalán nem kaptak világítást?
Folytatnám még néhány észrevétellel, kérdéssel, de inkább türelmesen megvárom a játszóhelyen várható további tapasztalataimat.

17   tiramisu 2019-04-22 23:43:06

Részletek a YT_on!

16   tiramisu • előzmény8 2019-04-22 23:39:43

1993-ban  játszották a Gyöngyhalászokat  Budapesten  - 3+1-  előadásban a Budai Parkszínpadon.     Éliás Tibor, Miller Lajos, Hegyes Gabriella, Marczis Demeter. Vezényelt : Jármai Gyula    Szép sikerrel játszották.

15   Edmond Dantes • előzmény11 2019-04-22 20:13:13

Az Erkelt az elmúlt évadokban az ide beírók tanúsága szerint sok minden réteg- és nem-rétegdarabra nem lehetett nemhogy megtölteni, de még ki- és bevattázni sem. Olyankor a PR- és közönségszervezési hiányosságokat rótták fel az érdektelenség okaként. Jobb lehet egy teltházas Műhelyház mint egy kongó-bongó Erkel. Más kérdés, hogy közlekedési-ismeretlenségi okból hányan nem mennek-járnak majd ki Köbányára, akik esetleg elmennének az Erkelbe. A Faust viszont máris érdekel.

14   Edmond Dantes 2019-04-22 20:04:51

Tudható, mekkora a Műhelyház színpadmérete? Csak mert pl. a Faust azért nem egy kamaraopera. Vagy a szentpéterváriaké mégis? A produkció fotóit és trailerét nézegetve nem lehet vagy inkább és szerencsére: nem kell klasszikus rendezéstől tartani.

13   Hangyász • előzmény3 2019-04-22 16:13:26

Sőt a 19. században a város rendezésekor vizesárkot szántak a helyére.

12   Hangyász • előzmény6 2019-04-22 16:10:56

Szerintem meg éppen elég messze van a KK körúttól. Péntek délelőtt autóval mentem el mellette, jó magyar szokás szerint épp hogy elkészült maga a csarnok, legalábbis részben kívülről, mert a közvetlen környezete akár a csatatér.

11   alef • előzmény8 2019-04-22 13:44:20

Én igazán azt nem értem, hogy miért "száműzték" a Gyöngyhalászokat a négyszáz fős Műhelyházba? Ez egyáltalán nem "rétegdarab" - a Bánffy termet elvileg ugye ilyenekre szánták -, abszolút operasláger is akad benne. Egészen bizonyos vagyok benne, hogy egy előadásra az Erkelt is különösebb erőlködés, hírverés nélkül meg lehetne tölteni vele... Így most nagyon figyelni kell, hogy mikor indul meg a jegyértékesítés a darabra :-(

10   nickname • előzmény9 2019-04-22 06:55:09

Igazad van. A linkeket köszönöm. A gyöngyhalászok klasszikus előadásnak tűnik, minden modernkedés nélkül. Én szerintem a Faustot is megnézem - főleg ha nem lesznek háromoszorosára emelt jegyárak. 

  
Műsorajánló
Mai ajánlat:
18:00 : Budapest
Jókai Anna Szalon

Kónya István (barokk lant)
"La conversation"
A fejedelmi udvarok és polgári szalonok lantmuzsikája: Weiss, Visée, Bittner és Blohm művek

19:00 : Budapest
Zeneakadémia, Solti György Kamaraterem

Varga Oszkár (hegedű), Matuska Flóra (cselló), Dani Imre (zongora)
"Haydn Reloaded"
TORNYAI PÉTER: Piano Trio No. last-but-one
HAYDN: 44. (E-dúr) zongoratrió, Hob. XV:28
BALOGH MÁTÉ: Mrs. Trio
DVOŘÁK: 4. (e-moll) zongoratrió, op. 90 („Dumky”)
21: "Kóda" - kötetlen beszélgetés az előadókkal

19:00 : Budapest
Duna Palota

Dimitris Dekavallas (gitár)
Duna Szimfonikus Zenekar
Vezényel: Garo Avessian
Műsorvezető: Zelinka Tamás
"Csodák a zenében"
BEETHOVEN: Coriolan – nyitány, op.62
RODRIGO: Concierto de Aranjuez
BEETHOVEN: 8. (F-dúr) szimfónia, op.93

19:00 : Budapest
BMC, Koncertterem

Kelemen Zoltán (bariton)
Óbudai Danubia Zenekar
Vezényel: Pál Tamás
Házigazda: Eckhardt Gábor
LUI (apák, szerelmek, barátok)
Verdi-portrésorozat Ecjhardt Gáborral 3.
VERDI: Stiffelio – Nyitány
Macbeth – Perfidi!... Pietá rispetto amore
Traviata – Di Provenza il mar, il suol
Don Carlos – Per me giunto
Rigoletto – Cortigiani, vil razza dannata
Macbeth – Balettzene
Az álarcosbál – Eri tu
Don Carlos – O Carlo, ascolta

19:00 : Budapest
Nádor Terem

Farkas Katalin (hegedű), Fervágner Csaba (nagybőgő)
MORTARI: Duettini Concertati (1966)
PENDERECKI: Duo Concertant for Violin and Double bass
GLIERE: Suite for Violin and Double Bass
SÁNDOR LÁSZLÓ: Duó hegedűre és nagybőgőre - ősbemutató
PIAZZOLLA: 3 Tangos (arr. Andreas Wiebecke-Gottstein)

19:30 : Budapest
Zeneakadémia, Nagyterem

Balázs János, Szakcsi Lakatos Béla (zongora)
MVM Koncertek "A zongora 1-ben"
Az improvizáció

19:45 : Budapest
Bartók Béla Nemzeti Hangversenyterem

Elisabeth Leonskaja (zongora)
Budapesti Fesztiválzenekar
Vezényel: Fischer Iván
DVOŘÁK: d-moll legenda, op. 59/1
DVOŘÁK: II. szláv tánc, op. 46/2
DVOŘÁK: Nem mondom el - kórus vegyes karra, op. 29, No. 3
BEETHOVEN: IV. (G-dúr) zongoraverseny, op. 58 (11.21-én és 23-án)
BEETHOVEN: V. (Esz-dúr, „Császár”) zongoraverseny, op. 73 (11.22-én)
DVOŘÁK: VII. (d-moll) szimfónia, op. 70

20:00 : Budapest
Szent István Bazilika

Orgonaestek Virágh Andrással (operaénekesekkel és hangszeres művészekkel)
A mai nap
történt:
1928 • A Bolero bemutatója (Párizs)
született:
1458 • Jacob Obrecht, zeneszerző († 1505)
1710 • Wilhelm Friedemann Bach, zeneszerző († 1784)
1901 • Joaquin Rodrigo, zeneszerző († 1999)
1913 • Benjamin Britten, zeneszerző († 1976)
1951 • Kent Nagano, karmester
1962 • Sumi Jo, énekes
elhunyt:
2007 • Maurice Béjart, koreográfus (sz. 1927)
2017 • Dmitrij Alekszandrovics Hvorosztovszkij, énekes (sz. 1962)