vissza a cimoldalra
2017-12-14
részletes keresés    Café Momus on Facebook rss
Bejelentkezés
Név
Jelszó
Regisztráció
Legfrissebb fórumaink
Társművészetek (1220)
Nemzeti Hangversenyterem - és más helyszínek (3859)
Mi újság a Magyar Állami Operaházban? (60213)
Momus társalgó (6308)
Milyen zenét hallgatsz most? (24990)
Kedvenc előadók (2814)
Kedvenc művek (143)
A komolyzene jelene és jövője Magyarországon (2276)
Haladjunk tovább... (205)
Kedvenc felvételek (148)

Olvasói levelek (11198)
A csapos közbeszól (95)

Hozzászólások a Momus írásaihoz (6447)
Erkel Színház (8584)
Élő közvetítések (6746)
Operett, mint színpadi műfaj (3407)
Berlioz újratemetése (140)
Operett a magyar rádióban (1949-1990) (2451)
Kemény Egon zeneszerző (Wien, 1905 - Budapest, 1969) (1203)
Franz Schmidt (2975)
Magyar Televízió opera-, balett- és operett közvetítései - hazai produkciók (1142)
Bartók Béla szellemisége (256)
A magyar zenei élet elfeledett vagy kevéssé ismert művészei (423)
Opernglas, avagy operai távcső... (19881)
Jonas Kaufmann (2150)
Évfordulók, jeles napok, születésnapok etc. (571)
Lisztről emelkedetten (879)
Magyar Rádió operafelvételei és operaközvetítések – magyar előadóművészekkel (935)

Fórumok teljes listája
Impresszum

megjelenteti:
Café Momus Egyesület
adószám:
18240531-1-43

apróhirdetés feladása:

Fórum - Kemény Egon zeneszerző (Wien, 1905 - Budapest, 1969) (smaragd, 2016-09-10 17:01:08)

 
1103   smaragd • előzmény1099 2017-10-15 14:01:08

Kemény Egon a Magyar Rádióban, 112. születésnapi évfordulóján, a

1102   smaragd 2017-10-15 07:43:16

KEMÉNY EGON:"Valahol Délen" - Gyenes Magda és Rátonyi Róbert rádiófelvétel-részlet

1101   smaragd • előzmény1100 2017-10-13 17:01:36

Ma!  Dankó Rádió     ismétlés: 18.30

 

Kemény Egon kétszeres Erkel-díjas zeneszerző születésének 112. évfordulója alkalmából:

 

 

 

KEMÉNY EGON- Erdődy János: "Messzetűnt kedves" (1965)

Daljáték

 

Az első szerelem dala - Andor Éva (Julika), Simándy József (Fazekas Mihály)

Szüretelők dala - Barlay Zsuzsa és Kishegyi Árpád, Földényi-kórus

Rózsa-kettős - László Margit (Ámeli), Simándy József (Fazekas Mihály)

 

A Magyar Rádió Szimfonikus Zenekarát Bródy Tamás vezényelte.

 

 

 

"Túl az Óperencián" - NAGY IBOLYA műsora - Dankó Rádió

1100   smaragd • előzmény1099 2017-10-13 13:05:55

Mindkét fórumtársamnak köszönöm mai bejegyzéseit :-).

1099   Búbánat • előzmény1096 2017-10-13 10:59:56

„A nap képe” – galéria – Café Momus

2017. október 13.

A "Komáromi farsang" (1957) felvételének próbája a Magyar Rádió stúdiójában

A zongoránál Kemény Egon zeneszerző, a háta mögött Fischer Sándor, a mikrofon körül mások mellett Házy Erzsébet és Ilosfalvy Róbert

1098   Búbánat 2017-10-13 10:21:29

A most véget ért operettműsorban, a Dankó Rádióban, újra hallhattunk részleteket Kemény Egon művéből: „Messzetűnt kedves”

Vitányi János hátrahagyott darabját befejezte és a verseket írta: Erdődy János

A daljáték rádiófelvétele 1965-ben készült.

Ezúttal három részlet csendült fel  a darabból - emlékezve a zeneszerzőre, aki ezen a napon, október 13-án született, 1905-ben.

- Julika és Fazekas Mihály kettőse: „Kislány voltál, most már nagylány… Páros csókot vár a nagylány…” (Andor Éva és Simándy József, a Magyar Rádió Szimfonikus zenekarát Bródy Tamás vezényelte)

- "Szüretelők dala"  „.. Kocsmárosné kápolnája…imádságos könyvecskéje…” (Barlay Zsuzsa és Kishegyi Árpád; a Magyar Rádió Szimfonikus Zenekarát és a Földényi-kórust Lehel György vezényli)

- Máli és Fazekas Mihály kettőse: Rózsa-kettős
"Messzi földről jött egy jó magyar huszár…/Szebb is lenne minden, jobb is lenne már kürt helyett ha szólna énekes madár..." (László Margit és Simándy József, km. a Magyar Rádió Szimfonikus zenekara, vezényel: Bródy Tamás)

 

(A Túl az Óperencián adásának első részében Nádor Mihály- Kuliniy Ernő Babavásár című operettjének részletei szólaltak meg Koltay Valéria, Andor Éva, Udvardy Tibor és Palcsó Sándor előadásában, az MRT Szimfonikus Zenekarát és Énekkarát Sebestyén András vezényelte az 1968-ban készült stódiófelvételen.)

Ismétlés ma 18 és 19 óra között.

1097   Ardelao • előzmény1093 2017-10-13 10:02:03

 

Kemény Egon a saját darabjáról:

NÉPSZABADSÁG, 1957-12-21 / 301. SZÁM:

A „Valahol délen" sikere — a Szovjetunióban
Csaknem harminc  színház tűzi műsorára  Kemény Egon operettjét

Hárman  ültek  együtt  a  Hungária  kávéház  asztalánál.  Ketten  — Tabi László, a szövegkönyv és Erdődy János, a versek  írója — Kemény  Egont,  a  zeneszerzőt  igyekeztek  rávenni:  vállalja   el  operettlibrettójuk    megzenésítését. „Ha a Valahol délen kezdetű dalt meg tudom jól csinálni, akkor elvállalom az egészet"  —  volt  a felelet, s ebben  maradtak.

Most  majdnem  ugyanannál   az asztalnál  beszélgetünk  a Valahol délen   zeneszerzőjével,   mert   a dal is,  az  operett  is,  elkészült,  a Fővárosi  Operettszínházban  be  is mutatták, sikere is volt, s egy  idő múlva  le  is  vették   a   műsorról, ahogy  az nálunk szokás.   Az operett  azonban   kikerült  a  Szovjetunióba,  ahol a szverdlovszki  operettszínház  műsorra  tűzte  s  idén tavasszal nagy sikerrel bemutatta. Az októberi forradalom 40. évfordulója alkalmából rendezett színházi    fesztiválra   meghívták Moszkvába  a szverdlovszki  társulatot,  a Valahol  délent,  és  magát a szerzőt is.  November 30-án  volt az  operett  első  előadása  a  Majakovszkij Színházban. Ennyit mond róla  a  szerző:
 

— Legnagyobb  örömöm,  hogy  a magyar  operettzene  egyik  képviselőjeként  megállhattam  a  helyemet.  A  fogadtatásra  vonatkozólag csak  annyit:  a  harmadik  felvonás után  is  kitapsolt  a  szovjet  közönség  a  páholyból.
 

Az  előadást  a  televízió  is  közvetítette.   Ott  látta   Hrennyikov elvtársnak,  a  szovjet  Zeneszerzők Szövetsége  főtitkárának  a  sofőrje,  aki  azonnal  „referált”  a  neki nagyon  tetsző  operettről. Talán ennek  is  tulajdonítható,  hogy   a második előadást Hrennyikov elvtárs  is  végignézte,  elragadtatással nyilatkozott és  szívből gratulált  a szerzőnek.


— Úgy  gondoltam,  amikor  felültem  a  repülőgépre,  hogy  megbukni  azért  nem  fog  ez  a  darab, de ilyen  sikerre   nem   számítottam  —  mondja  Kemény  Egon  —, és  mélységesen  meghatott  az az őszinteség,  amellyel  a  szovjet  zeneszerzők  lelkűk  mélyéig  örülnek egy  másik  komponista  sikerének. Miljutyinnal  órákon   át   játszottunk  egymásnak  a  készülő  darabjainkból  és  megállapodtunk   benne,  hogy  közösen  írunk  operettet a  magyar—szovjet  barátság  témaköréből.  Elutazásom  előtt  közölték  velem,  hogy  a  „Valahol  délen"  partitúráját,  zongorakivonatát  és  szövegkönyvét  kiadják,   s eddig  valamennyi szovjet  operettszínház   (összesen   húsz)   és   hat vidéki  opera  kötötte  le  előadásra. Tallinnban  január  25-én,  Leningrádban   áprilisban,  a   moszkvai Sztanyiszlavszkij  Színházban  pedig  novemberben  lesz  a  bemutató.  Az  utóbbi  főrendezője,  Bara- tov  professzor,  a   Színművészeti  Főiskola  tanára  is.  Meghívott  a főiskolára,  ahol  növendékei   már próbálják   az   operettet,  s  be  is mutatják.  Egyébként  nemrég  értesültem,  hogy   márciusban   Romániában  is  színre  kerül,  először Ploestiben, majd  Bukarestben és műsorra  tűzik  Berlinben  is.
 

Lehet,  hogy  némi  változással  a „Valahol  délen”-nek  is  az  lesz  a sorsa,  ami  jó néhány, azóta  híressé  vált  magyar  operettnek:   itthon  majd  csak   akkor  kell   igazán,  ha  külföldről  hozzuk  haza? Talán  nem  —  hiszen  úgy  hírlik, hogy  a  Fővárosi   Operettszínház február  táján  újra  műsorra  tűzi."

1096   smaragd • előzmény1000 2017-10-13 02:20:38

Kemény Egon kétszeres Erkel-dijas zeneszerző születésének 112. évfordulója van ma.

KEMÉNY EGON: "Komáromi farsang" - "A nap képe "archív felvétel, arról az ihletette egykori rádiós stúdiómunkáról, amelyet a régi rádiósok évtizedekig emlegettek egymás között a Pagodában.

1095   smaragd • előzmény1092 2017-10-12 16:43:26

Kemény Egon műveinek televíziós felvételei, műrészletek

A bejegyzések száma: 1002, 1061, 1062, 1092

 

 

1094   smaragd • előzmény1035 2017-10-12 07:37:16

KEMÉNY EGON: "Krisztina kisasszony" Főszerepben: Petress Zsuzsa  "Ha madárka dalol az ágon"

1093   smaragd • előzmény1092 2017-10-11 19:14:55

KEMÉNY EGON: "Valahol Délen" A rádiófelvételen Melis György énekel

1092   Búbánat • előzmény1061 2017-10-11 13:08:03

Kapcs.: 1061. sorszám

A már említett televíziós adáshoz találtam egy előzetes cikket a Film Színház Muzsikában (1970. március 21., 12. száma)

„Magyar operettek kavalkádja”

„Háromszor huszonöt”

„Az elmúlt huszonöt év huszonöt új magyar operettjének,  huszonöt slágerszáma – innen a műsor címe: „3x25” – csendül fel két alkalommal a televízióban: az első rész március 30-án, a második rész későbbi időpontban.

A műsort nyilvános adás keretében március 16-án és 17-én vették fel a Fővárosi Operettszínház színpadán. A felidézett operettek, felcsendülő melódiák az elmúlt huszonöt év alatt mind ebben a színházban találkoztak először a közönséggel. A felszabadulás óta mintegy negyven új magyar operettet, musicalt játszottak el e színház művészei s ezek közül választották ki a huszonöt operett huszonöt számát az Operettszínház és a Televízió közös gálaestjére.

A műsort – mind a két részben – Rátonyi Róbert konferálja, s a számokat kis keretjátékok tarkítják. Az első részben „Így kezdődött…” cím alatt a bemutatók próbahangulatát igyekeznek visszaadni. Megszólalnak egyes szerzők és műszakiak is.

A műsor szerkesztője: Ruitner Sándor, rendezője Seregi László, karmestere: Gyulai Gál Ferenc.”

Három kép a műsorból:

Eisemann Mihály: Bástyasétány 77 (Latabár Kálmán, Galambos Erzsi)

Bágya András: Három napig szeretlek (Lehoczky Zsuzsa és Kertész Péter)

Kerekes János: Állami Áruház (Medgyesi Mária)

1078   smaragd • előzmény1072 2017-10-09 18:37:31

Ehhez a bejegyzéssorozathoz még két linket csatolok:

 

Ász Dezső: Popper Dávid (Nyugat, 1913)

"Nagy elődök" - Kerpely Jenő

1072   smaragd • előzmény1070 2017-10-09 15:09:51

Popper Dávid - Wikipedia

1070   smaragd • előzmény1069 2017-10-07 21:15:08

"....Kornstein...."

1069   smaragd • előzmény1068 2017-10-07 07:57:27

"Wien, 8. II. 21

 

Beethoven Sonate op. 110.

Mozart:(?) moll Quartett

Beethoven: a moll op. 132

Brahms: Klavierquintett in c moll

 

Emerich Waldbauer

Eugen von Kerpely

Egon Kronstein

Johann von Temesváry

Franz Schmidt"

A kötet végén néhány oldalon  Franz Schmidt kézírásával láthatjuk  Dr. Jerome Stonborough vendégkönyvében a koncertek időpontjait, a műsorokat és az előadó muzsikusok nevét. 

 

1068   smaragd • előzmény1067 2017-10-06 00:35:38

"KAMMERMUSIKABENDE

 

Kammermusikabende bei Familie Dr. Stonborough (1921-1923)

In den Jahren 1921 bis (Anfang) 1923 gab Franz Schmidt in der Wohnung des Arztes Dr. Jerome Stonborough (1876-1938) regelmäßig Klavierabende oder musizierte mit  bedeutenden Vertretern des Wiener Musiklebens.

Diese interessanten musikalischen Ereignisse sind in einem Büchlein aufgezeichnet, dessen Inhalt ich durch das liebenswürdige Entgegenkommen des Sohnes, Hrn. Dr. Thomas Stonborough, photokopieren durfte. (Es werden nur Konzerte mit Schmidt dokumentiert.)

Die erste (handschriftliche) Eintragung Schmidts war am 4.1.1921, die letzte am 16.1.1923. Hr. Dr. Thomas Stonborough war aber der Ansicht, daß das letzgenanannte Datum sicher nicht identisch mit dem letzten Besuch im Hause seines Vaters war. Bis zu diesem Zeitpunkt wurde Franz Schmidt in erster Linie als Künstler eingeladen. Danach dürften diese  Besuche private Zusammenkünfte gewesen sein, da auch die Gattin des Gastgebers, eine Schwester des Pianisten Paul und des Philisophen Ludwig Wittgenstein, sehr an künstlerischen, vorallem musikalischen Gesprächen interessiert war. Kurze Zeit gab der Komponist dem Sohn Thomas sogar einige Klavierstunden"

"Bei der Durchsicht der Aufzeichnungen sehen wir sofort, daß Schmidts Soloklavierabende - meist wöchentlich veranstaltet - wesentlich die Anzahl der Kammermusikabende übertreffen. Der Komponist als genialer Pianist - in den Erinnerungen noch lebender Kollegen, Freude und Schüler charakterisiert - ist in diesem kleinen Būchlein ebenso dokumentiert wie sein Musizieren mit kongenialen Kollegen.

Diese "Kollegen" möchte ich nun vorstellen. Franz Schmidt musizierte mit Josef Peischer, in einem Konzertprogramm des Musikvereins als  "1. Konzertmeister des Wiener-Sinfonie-Orchesters" vorgestellt, mit dem Cellisten Hugo Kreisler und dem Streichquartett des Geigers Emmerich (Imre) Waldbauer und seine damaligen Kollegen Egon Kornstein (2.Violine), Eugen (Jenő) von Kerpely (Cello) und Johann (János) von Temesvary, der wahrscheinlich an jenen Abenden die Bratsche spielte.

 

Auch mit dem damals sehr bekannten Mairecker-Buxbaum-Quartett musizierte Franz Schmidt."

1067   smaragd • előzmény1064 2017-10-04 22:16:23

"Franz Schmidt als Pianist-Cellist und Organist - ein unerschöpfliches Thema!"

ez a mondat az alábbi kiadványban szerepel, amelynek tartalma a zenepedagógus, zeneszerző, kamarazenész, Zeneakadémia-igazgató és rektor Franz Schmidt zenész baráti körének és tanítványainak magángyűjteményekben elérhető és fellelt dokumentumait tartalmazza.

Kemény Egon Franz Schmidt tanítvány volt, így a gyűjteményből az ő bécsi zeneaakadémiai tanulmányi évei atmoszférájáról is benyomást kaphatunk e munka révén:

Carmen Ottner

Quellen II

zu Franz Schmidt

Briefe, Autographen, Aufzeichnungen im Privatbesitz, Erinnerungen

Eine Veröffentlichung der Franz Schmidt-Gesellschaft

Studien zu Franz Schmidt V

Copyright 1987

Satz und Druck: Doblinger Wien

INHALT

Vorwort

Abkürzungsverzeichnis

I. Briefe

II. Autographen

III. Kammermusikabende

IV. Erinnerungen

Abbildungen

Register

 

1066   smaragd • előzmény1065 2017-10-03 17:40:41

D. Popper: "Rhapsodie Hongroise" David Louwerse violoncello, François Daudet piano

1065   smaragd • előzmény228 2017-10-03 05:33:33

"D. Popper: Op. 68 Rapsodie Hongroise

 

Gordonkán előadja: Danyi Nándor, zongorán kiséri: Kemény Egon" 

 

(1921, Kassa)

 

Vajon találunk-e Danyi Nándor, a fiatal csellóvirtuóz művészetét és életpályáját bemutató dokumentumokat?

 
1064   smaragd • előzmény1056 2017-10-01 12:46:18

"Kerpely Jenő csellószólói

Kemény Egon - Bródy István - Harmath Imre:  "Kikelet ucca 3" című nagyoperettjében.

Erre a témára majd még visszatérek.

1063   smaragd • előzmény1038 2017-09-29 18:34:56

Gyenes Magda utolsó útja előtt (Pantheon 2060) ma a "Krisztina kisasszony" Nyitánya csendült fel, mintha így Blanche-ra is emlékeznénk, együtt, a rádió mellett...
1062   smaragd • előzmény1061 2017-09-29 18:33:49

Kemény Egon műveinek televíziós felvételei, műrészletek:
1002, 1061
bejegyzésekben.

Örültem a mai "műsoremlék"-nek is...
Kemény Egon zeneszerzőről nem készült (még...) portréfilm.
1061   Búbánat 2017-09-29 12:51:41
Magyar Televízió, 1970. március 30., 21.00 – 22.15

3 x 25…
25 év – 25 új magyar operett – 25 siker

A Fővárosi Operettszínház és a Televízió gálaestje – I. rész

A műsorban az alábbi operettek részletei szerepelnek:

1. De Fries Károly: Napsugár kisasszony
2. Fényes Szabolcs: Rigó Jancsi
3. Bródy Tamás: Nyolcadik osztály
4. Huszka Jenő: Szabadság, szerelem
5. Sárközy István: Szelistyei asszonyok
6. Vincze Ottó: Boci-boci tarka
7. Farkas Ferenc: Vők iskolája
8. Kerekes János: Palotaszálló
9. Horváth Jenő: Tavaszi keringő
10. [b]Kemény Egon: Valahol Délen[b]
11. Ránki György: Hölgyválasz
12. Szirmai Albert: Tündérlaki lányok
13. Lajtay Lajos: Három tavasz

Közreműködik:
Baksay Árpád, Csajányi György, Csákányi László, Csikós Rózsi, Felföldi Anikó, Fónay Márta, Gallai Judit, Hadics László, Harsányi Frigyes, Homm Pál, Kertész Péter, Kiss Ilona, Kovács Zsuzsa, ifj. Latabár Kálmán, Lehoczky Zsuzsa, Mednyánszky Ági, Németh Marika, Németh Sándor, Pagonyi János, Palócz László, Petress Zsuzsa, Várhegyi Teréz, valamint

a Fővárosi Operettszínház ének-, zene-és tánckara

A műsort Rátonyi Róbert vezeti

Koreográfus: Széki József és Takács Piroska
Karigazgató: Virány László

Vezényel: Gyulai Gaál Ferenc

Szerkesztő: Ruitner Sándor
Díszlet: Csinády József
Jelmez: Horányi Mária
Vezetőoperatőr: Lukács Lóránt

Rendező: Seregi László

(A műsort az Intervízió is átveszi)
1060   smaragd 2017-09-29 09:54:09

Most! Dankó Rádió     ismétlés: 18.53



KEMÉNY EGON: "Krisztina kisasszony"
Nyitány


"Túl az Óperencián" - NAGY IBOLYA műsora - Dankó Rádió
1059   smaragd • előzmény1058 2017-09-29 09:40:45

Kemény Egon mindhárom nagyoperettjére azonnal amerikai és nyugat-európai érdeklődés mutatkozott és lekötések is létrejöttek.
Miért nem valósultak meg ezek a bemutatók? Csak a "jó Ég tudja", ahogy régen mondták.
Meglehet,hogy még ezekre az dolgokra is fény derül egyszer.
1058   smaragd • előzmény1057 2017-09-28 14:07:55

MAI NAP
SZÍNHÁZ
Teljes gőzzel

Magyar Színház....

Városi Színház....

Belvárosi Színház....

"A Fővárosi Operettszínház
csak a hónap vége felé ad premiert, amikor Kemény Egon - Harmath Imre Kikelet-utca 3 című operettjét fogja előadni. Az operett a régi jó béke világban játszódik le és a fiatal Kemény Egon zenéje a modern operettzene legsikerültebb alkotása. A legnagyobb népszerűség vár erre a zenére azok szerint, akik már hallottak belőle valamit."

1929. április


1057   smaragd • előzmény1056 2017-09-27 10:04:51

Budapesten Kemény Egon táncszámai (1927-1928) - amelyek minden bizonnyal a magyarországi korai jazz műfajába tartoznak - a híres kabarék előadásaiban példaként:  Rott Kiskomédia, Rott Komédia Kabaré a legnevesebb énekesekkel, Harmath Imre verseivel lettek slágerek.
Kottakiadványok és gramofonfelvételek jelentek meg, még ismertebbek lettek. 

Eközben Bécsben is publikálták egyik korai művét:

Wiener Musikmagazin
3. Jahrgang Heft 8
"Stunden, die man nie vergießt"
Lied und Tango für Gesang und Klavier, 2 händig
von Egon Kemény
Text von Wilhelm Sterk


Ezek a sikerei  valamint karmesteri munkássága a Fővárosi Operettszínházban vezethettek bő egy év leforgása alatt oda, hogy a színház igazgatója 3 felvonásos operett komponálására kérte fel (Bemutató: 1929).
1056   smaragd • előzmény1055 2017-09-26 12:22:09



"Kikelet ucca 3."


Kemény Egon muzsikája
Ábrahám Pál karmester
Kerpely Jenő csellószólói


Kikelet ucca 3 -  a Fővárosi Operettszínház szombati premierje abszolút biztonsággal indul el a Zenebona és Az utolsó Verebély-lány sikereinek útjára.

A darab szövege:
  a legvidámabb Budapest, csupa kedvesség, közvetlenség, humor.

Muzsikája szenzáció!  Az új komponista
  Kemény Egon, csupa ötlet, invenció, frissesség, melódia.
Ez a fiatal tehetség briliánsan megérezte, hogy mi kell a pesti ember fülének. Ez a muzsika üdülés, pláne, hogy melódiáit
  
  Ábrahám Pál
dirigálása alatt hozza a zenekar, amelynek külön szenzációja, hogy
  
Kerpely Jenő, a világhírű csellóművész,
minden hangverseny-dobogó attrakciója
részt vesz benne. Első eset, hogy ilyen kaliberű művész beült egy operettzenekarba.

És az előadás:
  Somogyi Erzsi, Fejes Teri, Szokolay Olly,
Felhő Rózsi, Halmay Tibor, Kabos Gyula, Kertész Dezső,
Sarkadi Aladár, Szirmai Imre, Radó Sándor, Peti Sándor
a legjobbak, legkedvesebbek, legmulatságosabbak.

  Hogy siker lesz a Fővárosi Operettszínházban? Nagy, a legnagyobb siker!


Magyarország
Színházi hírek
1929. április 28.








1055   smaragd • előzmény1054 2017-09-24 16:45:12

"HÉTFŐI NAPLÓ
Budapest, 1929. május 6.

SZÍNHÁZI NAPLÓ

Míg a Nemzetközi Vásáron a magyar ipar, kereskedelem és mezőgazdaság reprezentáns termékei kerülnek a vidéki és a külföldi közönség elé, addig talán csak egyedül a Fővárosi Operettszínház az, amely magyar szerzők darabjaival szolgálja ki a pesti idegenforgalmat.
A Kikelet-utca 3. című operett nem is téveszti el hatását, mert esténként valóságos roham indul az Operettszínház pénztára ellen, ugy, hogy Harmath, Bródy és Kemény Egon operettjének eljött a megérdemelt nagy sikere.
A többi színházak mind külföldi darabokat játszanak.
...."
1054   smaragd • előzmény714 2017-09-24 10:42:19

Kemény Egon nagy sikerű modern, jazz táncslágerei közül néhányat az alábbi bejegyzésekben is bemutattunk, korábban is,  kassai operettbemutatója kapcsán is felidézték, lsd 714 számú bejegyzésben.

"...Kemény Egon beérkezett." Írta a Színházi Élet 1927- ben (510 számú bejegyzés), "Kemény Egon Kassán is beérkezett", írta a Kassai Újság 1929. októberében a "Kikelet ucca 3" bemutatója után.
1053   smaragd • előzmény1052 2017-09-23 08:06:03

"A BESZÉLŐ FILM-KABARÉ MŰSORA

Talkie konfliktus. Írta: Csupkó Lajos
Az asszony: Faragó Sári  A férj: Mátrai Sándor  A szomszéd: Somlár Stefi

Alkonyi tangó. (Innocent Ernő-P.Shussy)
Éneklik: a színpadon - Dalmady Erzsi, a rádión - Békéssy József

Esküvő előtt. Írta: Vaszary János.
A vőlegény: Anday Béla  A kislány: Fehér Lili

Szentiványi Kálmán konferál

A telefonkönyvfenomén
Játsszák: Anday Béla, Békéssy József

Vidor Ferike

A jövő zenéje. (Innocent Ernő-Ábel Pál-Vincze Ottó)
Éneklik: Dalmady Erzsi, Fekete Pál, Békéssy József

Pesti kertek. Írta: Heltay Jenő  Elmondja: Faragó Sári

A braziliai ültetvényes. Írta: Vadnai László
Fenyő - Anday Béla  Telefonoslány - Somlár Stefi
Recege - Fekete Pál  Pincér - Mátray Sándor
Suhajda - Rott Ferenc  Történik a kávéházban.

A szünetben rádión Békéssy József orosz dalokat énekel.

Látogatás. Írta: Harsányi Zsolt.
A színésznő: Haraszti Mici  A grófnő: Faragó Sári

Malvin. (Kellér Dezső-Kemény Egon)
Játsszák és táncolják: Rott Ferenc és Tubay Sári

Par-Don Kozák kórus

Békeffy Vocal Quartett új slágerekkel

Rózsahegyi Kálmán. Írta: Bródy László  Elmondja: Haraszti Mici

A kalbász. Írta: Rózsahegyi László
Személyek:
cs. Sutya Mihály - Rózsahegyi Kálmán m.v.
A felesége - Vidor Ferike
Dr. Kovács, ügyvéd - Szentiványi Kálmán"

(Közvetlen Előzmények: 1051,1052, 547 számú bejegyzések)
1052   smaragd • előzmény1051 2017-09-21 15:04:19

"Talkie Kabaré
(József krt. 31.)

Az Omnia Mozi József krt. 31. sz. alatti helyiségében nyílt meg 1929. június 11-én a Talkie-beszélőfilm-kabaré."
1051   smaragd • előzmény1050 2017-09-21 09:12:28

1021 számú bejegyzésemhez kapcsolódik majd a következő is, említettben idéztem Alpár Ágnes szavait "A cabaret" című könyvéből: "A magyar kabaré története nincs megírva. A feldolgozás előfeltétele a műsorok feltárása, amire a jelen könyv vállalkozott. Ez azonban nehéz feladat a források hiányossága miatt."

Ehhez a munkához szeretnék hozzájárulni a teljes műsorral, amelynek részlete a könyv Talkie Kabaré fejezetében megtalálható.
Ardelao fórumtársunk az 547 számú bejegyzésében leírta a könyv internetes adatbázisban olvasható részét.
Ezt egészítem ki, az eredeti műsorlap alapján.

A Talki Kabaré első előadásában  azaz megnyitásakor - 1929.VI. 11. - játszották és táncolták:
KEMÉNY EGON-Kellér Dezső: Malvin (1927) c. zeneszámát.
Charleston, 3'

Ez a műsor a "Kikelet ucca 3". c. Kemény Egon-operett bemutatója - Fővárosi Operettszínház, 1929. április 27 - után került színpadra.
(A nagy gazdasági világválság idején.)
A Kassai Nemzeti Színház 1929. október 12-én mutatta be a "Kikelet ucca 3". című nagyoperettet, a zeneszerző a Nyitányt vezényelte.
1050   smaragd • előzmény1045 2017-09-20 09:56:51

Még egy zeneszám, amely nem szerepel Alpár Ágnes könyvében a megmaradt műsorok között, de fellelhető:

KEMÉNY EGON-Harmath Imre: "Salamon" (1928)

A "Rott-Komédiában" énekelte Érczkövy László
1049   smaragd • előzmény1048 2017-09-19 17:54:43

Peter Wicke könyvének eredeti címe:
Von Mozart bis Madonna. Eine Kulturgeschichte der Popmusik.

További fejezetcímek, amelyek fórumunk szempontjából még érdekesek lehetnek:

- Adj nekem egy kis szerelmet
Sláger slágert követ

- Szabad kérnem a következő tangót?
A populáris zene erotizálódása

- Jön-e velem nagysád shimmyt járni?
A test középpontja és a dzsessz

Az első fejezetben  a szerző "A művészettől a szórakoztatásig - a populáris zene születése" alcímmmel a 18. századból eredő  gyökereket tárja fel.
"...megszületik a populáris (magyarul leginkább:szórakoztató) zene is."

A könyvet kultúrtörténeti tartalma miatt hoztam ide a fórumba. Sok ismeretet ad, maga is szórakoztató. Nem árt, ha újszerű meglátásokkal is gyarapítjuk korábbi ismereteinket.
Érdekel továbbá az is, hol vált el a klasszikus alapokra épült könnyűzene ( könnyű zene), amely Kemény Egon zeneszerző művészetének is sajátja, a mai értelemben vett szórakoztató (populáris) zenétől.
A szórakoztató zene fogalma már a Dr. Molnár Imre szerkesztésében megjelent "A magyar muzsika könyve" (1936) tartalomjegyzékében  is szerepel. A "Szórakoztató zene" fejezetben "A cigányzene", "A jazz", "A szalonzene" című értékes munkák olvashatók.
Az operett a "Színházi zene" fejezetben van, "A magyar operett".

1048   smaragd • előzmény1047 2017-09-18 15:31:40


Fejezetcímek:

- "Ne feledkezz el a populáris elemről"

- A szűz imája
Szerelmi játékok a zongorán

- "Kék Duna" keringő
Táncol a polgár

.......

1047   smaragd 2017-09-18 06:17:15

Peter Wicke:
A szórakoztató zene

Mozarttól Madonnáig

"Ne feledkezz el a populáris elemről" - intette fiát Wolfgang Amadeust, aki meg is fogadta az atyai jótanácsot, és nem állt útjába a zene populáris ága fejlődésének..."

"Peter Wicke a szórakoztató zene térnyerését mutatja be a zenei klasszikus kortól napjainkig."

Atheneum 2000 Kiadó

Gustav Kiepenheuer Verlag GmbH, Leipzig,1998
1046   smaragd • előzmény933 2017-09-17 09:05:16

Az Előzmény 933-t megnyitva a 821 számú bejegyzésben hallhatjuk  Fényes Kató előadásában a "Fűszer és csemege" című  film slowfox-számát. Sajnos a  jelenetet követő tánc nem maradt fent, a film restaurálása után már nem látható.
A fox-trott és annak lassú (slow) fox változata a film alkotása idején (1939) a legnépszerűbb,a jazz műfajba sorolt, tánc ill. tánczene volt.
1045   smaragd • előzmény1041 2017-09-16 09:24:19


RÁDIÓHALLGATÓK LEXIKONA

AZ IRODALOM,  ZENE,  SZÍNHÁZ,  FILM, RÁDIÓ, RÁDIÓTECHNIKA, GRAMOFON ÉS SPORT ENCIKLOPÉDIÁJA

SZERKESZTETTÉK
TISZAY ANDOR ES FALK GÉZA
I-II. KÖTET

A lexikont 1944. január 1-én zártuk le.

VAJDA-WICHMANN KIADÁS, BUDAPEST

Benne:

"Tánc-, jazz-, slágerzene története és fejlődése
Háromféle csoportba sorolható tánczenét különböztethetünk meg: 1. valcer, 2. tangó, 3. foxtrot. Valamennyiük történetét külön-külön kell tárgyalnunk, hiszen más és más eredetük van.
...
A jazz-muzsika magyar slágerszerzői közül fel kell említeni: Márkus Alfréd (Fred Márkus), Walter László, Sally Géza, Seress Rezső, Fries Karoly, Szabó Kálmán, Grossz Alfréd, Szlatinay Sándor, Vécsey Ernő, Dr. Zakál Dénes, Pártos Jenő, Gyöngy Pál, Beretvás Károly, Kemény Egon, dr. Fehér, Dolecskó Béla, Vincze Ottó, Ákom Lajos, Nádor Jenő, Kalmár Tibor, Zerinvári Andor, Kovács Kálmán, Vályi és Hajós, Brodszky Miklós, Szekeres Ferenc, Kondor Leó, Feleky László, Kiszely Gyula, Ránki György, stb., stb. nevét."



1044   smaragd • előzmény1028 2017-09-15 10:04:45

KEMÉNY EGON-Tabi László-Erdődy János: "Valahol Délen " (1956)
Nagyoperett 3 felvonásban
Fővárosi Operettszínház, felújítás 1957

Jelmez: Márk Tivadar Kossuth díjas
Díszlet:
Fülöp Zoltán Kossuth-díjas

1043   smaragd • előzmény1038 2017-09-14 10:40:41

"Új gyermekdarab a Fővárosi Operettszínházban. A Fővárosi Operettszínházban új gyermekdarabot mutattak be Dörmögő Dömötör címen. A gyermekdarabban, amelynek szövegét Beretvás Károly írta, zenéjét pedig  Lajtay Lajos szerezte, mindaz megvan, ami az apróságokból álló közönség megkíván a jó gyermekdarabtól. A jóízű tréfák, mulatságos jelenetek, az ötletes mókaságok valósággal kergetik egymást ebben a kis darabban, amelyhez Lajtay Lajos hangulatos és fülbemászó muzsikát szerzett. A két gyermekszereplőt, Szécsy Hédit és Horváth Mancit és a felnőtt szereplők : Gábor Mara, Sarkady Aladár, Kürthy Teréz és Gaál Dezső játékát a nézőtéren ülő kis gyerekek zajos tapssal és hangos kacagással kisérték végig az előadás során.
A zenekar betanításáért Kemény Egont illeti az elismerés."

A fenti tudósítás sajnos két helyen hiányos, ugyanis Lajtay Lajos csak részben szerzője a darab zenéjének. Még nem találtam dokumentumot arra nézve, hogy ki állította össze a zene többi anyagát.

Másrészt Kemény Egon karmestere is volt a Dörmögő Dömötör című látványos gyermekoperett-revünek, ez kimaradt a fenti tudósításból.

Kemény Egon a Fővárosi Operettszínházban először 1928. novemberében, a gyermekrevüt megelőzően, a "Jazz-matiné" című, tomboló sikerű darabban vezényelt.
1042   smaragd • előzmény1041 2017-09-13 11:20:14

(Alább idéztem, de helyesen: montmartre-i)
1041   smaragd • előzmény1026 2017-09-12 14:04:02

Kemény Egon zeneszerző budapesti pályakezdésére (1926-1929) visszatérve, egy másik zenei és karmesteri munkája a Fővárosi Operettszínházban  "A három jómadár" gyermekoperett (1928) a 1037 és 1038 számú bejegyzésekben található.

A kabaré műfajban előadott táncszámai, gramofonslágerei témához még egy idézet Alpár Ágnes könyvének bevezetőjéből:

Az első állandó jellegű magyar kabaré csak 1907-ben alakult meg  Bonboniere néven, ettől kezdve a  hosszabb-rövidebb életű kabarék már megszakítatlan sorban követték egymást.
A "cabaret" francia elnevezése átszármazott a magyar nyelvbe, de a műfaj magyar változata mégis eltéréseket mutat nyugati elődeitől.
Kosztolányi Dezső így jellemzi később:
" A mi kabarénk nem montremartrei diák csapszékek friss szellemességét és bájos kajánságát szólogatja, mint a párizsi, nem véres, nem halálos, nem ideg-csigázó, mint a berlini, nem tüntet idétlen kispolgári léhaságával, mint a  bécsi.
Kezdettől fogva igényesebb volt, fényesebb és kényesebb, irodalmibb mindegyiknél.
Egy kis nép szellemi fényűzésével rendeztük be.
Alig volt kitűnő írónk, akinek a neve ne szerepelt volna műsorán, s ezt ne tekintette volna megtiszteltetésnek, mert nem szállt le hozzá, hanem magához emelte." (Színházi Élet, 1922. 38.sz.)
1040   smaragd • előzmény1039 2017-09-12 08:32:39
A kottakiadványok (Rózsavölgyi, Bárd és más zeneműkiadók) címlapján a szerzők neve volt feltüntetve, valamint - ahogy alább is írtam - "Hangszerelte: KEMÉNY EGON" vagy "KEMÉNY EGON hangszerelése" megjelöléssel szintén a címlapon, vagy az első oldalon, balra fent elhelyezve, az akkori szokás szerint.
Mivel ez megállapodás kérdése volt ( ill. szerződés szerint) a zeneszerző és a hangszerelő zeneszerző között, az említett több, mint 140 művön kívül legalább annyi lehetett a fel nem tüntetett hangszerelései száma, ezen felül  még az Ábrahám operettek.

Buday Dénes: "Csárdás" c. operettjéről megemlékezve Nagy Ibolya a következőket mondta (részlet): "Buday Dénes talán az egyik legismertebb és nemzetközi sikert is elért operettje a Budai Színkörben bemutatott "Csárdás". Egyik lelkes méltatója azt írta kritikaként, hogy a budai romantikát tartalmazó, revüfilmekre is emlékeztető operett zenéje felettébb szép és hangulatos, angol keringője, tangója, rumbája és foxtrotja meglepően művészi...."

( lsd. 1039 számú bejegyzést)
1039   smaragd 2017-09-10 09:26:19

"Csárdás" operett 3 felvonásban, 1936. Buday Dénes Szilágyi László darabjának egyik betétdala, de könnyen lehet, hogy a teljes operett Kemény Egon hangszerelése.

"Nem tudok hinni magának", tangó, megjelent Rózsavölgyi kiadásban, Kemény Egon hangszerelését feltüntetve, ezt halljuk most, ismétlés 18.20, Dankó Rádió.

Ez a betétdal része annak a 140 műnek, amely "hangszerelte Kemény Egon" kottakiadványban megjelent 1936-1941 között.
1038   smaragd • előzmény1037 2017-09-09 20:05:06

Nagyszerű, köszönöm, hogy bejegyezted és örülök, hogy a sajtóban meglelted a két gyermekoperettet.

Egy ideje kerestük már Beretvás Károly munkáit. Most Kemény Egon zeneszerző és karmester mellett megtaláltuk közös előadásaikat, író, rendező, zeneszerző, karmester alkotótársakként - a Fővárosi Operettszínházban.
 "A Dörmögő Dömötör" (1928) és  "A három jómadár" (1929) látványos  operettrevü, gyermekelőadás ill. gyermekoperett műfajban.
Mindkettőben szerepel Gyenes Magda, akinek egyik elragadó rádiófelvételét épp tegnap hallhattuk a "Túl az Óperencián" című műsorban, a "Krisztina kisasszony" (1959) kedvelt duettjében.
Talán még további részletek is előkerülnek e homályba tűnt művekről, fotók, dalok ugyanakkor az eddigiek alapján is el lehet képzelni a közönségsikert...

A Kassai Napló 1928 decemberében kiemelt helyen, egész oldalas cikket közölt egyik számában ezzel a  címmel: "A Fővárosi Operett-Színház állandó karmesterének szerződtette KEMÉNY EGONt, aki két hónap alatt a legfélelmetesebb kritikusokat is meghódította."
1037   Ardelao • előzmény1012 2017-09-09 10:27:12

Esti Kurir, 1929. 12. 03.:

A három jómadár

A Fővárosi Művész Színház új gyermekoperettje

A Fővárosi Művész Színház (volt Fővárosi Operettszínház) szombaton, december 7-én délután fél 4 órakor mutatja be új gyermekoperettjét, amelynek a ciíme „A három jómadár". Az új operettet Beretvás Károly írta, akinek tavaly a „Dörmögő Dömötör", előző évben pedig a „Postás bácsi szerencséje" círnű gyermekoperettjei arattak sikert. Az új gyermekoperett zenéjét Kemény Egon állította össze nagyobbrészt saját számainak felhasználásával. A gyermekdarab-újdonság felépítése teljesen újszerű, modern, pompás trükkökkel, boszorkányos táncokkal és szenzációs látványosságokkal. „A három jómadár" főszerepéit a gyermekvilág kedvencei játsszák. Sarkadi Aladár, aki életének legragyogóbb alakítását fogja produkálni, Szécsi Hédi, Horváth Manci és Székely Gabi, a három legjobb gyermekprimadonna, akik úgy énekben, mint táncban és játékban egyaránt meglepetést fognak kelteni. A többi főszerepeket Déry Hugó, Kürthy Teréz, Borbély Sándor, Gyenes Magda és az aranyos kis Ehrlich Lucy játsszák. A gyermekdarab-újdonsághoz ragyogó új díszletek és ruhák készültek. Rendező: Beretvás Károly, karmester: Kemény
Egon, a táncokat betanította Metzger Fini. Jegyek 50 fillértől.”
1036   smaragd • előzmény961 2017-09-08 11:31:03

A tegnapi műsorhoz kapcsolom, KEMÉNY EGON: "Krisztina kisasszony" című rádióoperettjéhez korábbi bejegyzéseket az Előzmény 961 megnyitásával olvashatunk el.
1035   smaragd • előzmény1034 2017-09-07 17:54:45

KEMÉNY EGON-Erdődy János: "Krisztina kisasszony" (1959)

A mai műsorban  - "Túl az Óperencián" - elhangzott részletek közreműködői a Magyar Rádió Szimfonikus Zenekara Lehel György vezényletével
valamint

Dal a rab madárról  - duett, Petress Zsuzsa és Kövecses Béla

Dal a hódításról - duett, Petress Zsuzsa, Rátonyi Róbert

Ha én egyszer tereád szemet vetek - duett, Gyenes Magda, Bilicsi Tivadar

A rádióoperett (zenés játék 2 részben) nagy sikerét színházi változat követte.
1961-ben mutatta be a Miskolci Nemzeti Színház, Krisztina címszerepében Komlóssy Teri.
Részletek a 488, 487, 475, 473-  bejegyzésekben találhatók (Fórum - Kemény Egon zeneszerző (Wien,1905 - Budapest,1969)

Az ismétlés 18 órakor kezdődik.
1034   smaragd 2017-09-07 09:20:24

Most!  Dankó Rádió     ismétlés: 18.19


KEMÉNY EGON: "Krisztina kisasszony"
Rádióoperett


"Túl az Óperencián" - NAGY IBOLYA műsora - Dankó Rádió
1033   smaragd • előzmény1032 2017-09-06 08:31:28

Kemény Egon "Ritka madár a szerelem" című angol keringőjét hallottuk a tegnapi műsorban, a Magyar Rádió Vonós tánczenekarára hangszerelve, Bolba Lajos vezényelt.

Harmath Imre versével komponálta a szerző 1935-ben, gramofon felvételének a magyar rádió gramofonközvetítései során olyan nagy sikere volt, hogy már 1936-ban korabeli újságcikk  "A hangszóró mellől" címmel megjegyezte, 'ne éljenek vissza a népszerű produkciókkal, valami újat is szeretnének hallani '.
A "Ritka madár a szerelem" bemutatója a Fővárosi Operettszínházban volt, erre majd visszatérek.

A műsorhéten Nagy Ibolya vendége: Szomor György, aki a Budapesti Operettszínház darabjainak is művésze.

1032   smaragd 2017-09-05 09:05:58

Most!  Dankó Rádió     ismétlés: 18.04


KEMÉNY EGON zenéje


"Túl az Óperencián" - NAGY IBOLYA műsora - Dankó Rádió
1031   smaragd • előzmény765 2017-09-03 19:56:03

Kemény Egon dalai - költeményekre írt kompozíciói,  műdalok, u.n. megzenésített versek -  bemutatói többnyire a Magyar Rádió (Budapest I.) irodalmi műsorsorozataiban hangzottak fel.
Már bejegyeztem a "Költők múzsái" és más rangos programokat.
Neményi Lili a "Zenés anthológia angol költők verseire" c. adássorozat egyik műsorában, 1946-ban adta elő először "A négergyerek" című Kemény Egon-William Blake-Faludi György dalt, zongorán Kemény Egon kísérte.

Az Előzmény 765 szám alatt ismertettem részletesen.
Ez a bejegyzésem a 1029 (1030) számúhoz kapcsolódik, ahol a budapesti zeneakadémia előadást (1947) is olvashatjuk.
1030   smaragd • előzmény1029 2017-09-03 19:53:32

4. Jemnitz Sándor: Szonáta op. 46 (brácsaszólóra)....Lukács Pál
Allegro - Lento - Allegro vivo


(javítottam és kiegészítettem)
1029   smaragd 2017-09-02 17:04:07


A fórumok  témájához, életművekhez illesztve Jemnitz Sándor és Kemény Egon kiemelésével közlöm most az egyik gyűjteményben talált műsorlapot:

NEMZETI SEGÉLY
Szombaton, 1947. február 8-án este 7 órakor
a Zeneművészeti Főiskola nagytermében

"Otthont az elhagyott gyermekeknek"
c. akció javára tartandó hangverseny

műsora
1. Bevezető....Jemnitz Sándor
2. Beethoven: Kreutzer szonáta...Böszörményi-Nagy Béla, Zathureczky Ede
3.
József Attila - Reinitz Béla: Mama
William Blake - Kemény Egon:  A négergyerek
Babits Mihály - Kardos István: Zsoltár gyermekhangon...   Neményi Lili
4. Jemmitz Sndor: Szonáta op. 46. (brácsa szólóra)...Lukács Pál
5.
Chopin: f-moll fantázia
cisz-moll polonaise...Fischer Annie
6. Debussy: Menuette
Bartók-Székely: Román táncok....Lengyel Gabriella

Zongoránál: Hajdu István
Bösendorfer zongora

Rendező: Kun Imre




1028   smaragd • előzmény1027 2017-09-01 13:36:24

Nehogy félreértés legyen, az eltűnt dolgok régi ügyek, már korábban részleteztük!
1027   smaragd • előzmény1025 2017-09-01 13:21:52

Sajnos a "Valahol Délen" zenéjéből összeállított 40 perces montage felvétele már régóta nem hallható, eltűnhetett...mint oly sok más szerző felvétele...de talán még egy műsorújságban rábukkanhatunk, hogy műsorra tűzték, ismételték.
1026   smaragd • előzmény1021 2017-08-31 07:27:52

További idézet a Bevezetőből:

A szecesszió légkörében és törekvéseinek jegyében született meg egy új műfaj, a kabaré is.
Előzményeit a párizsi café concert vagy café chantant elnevezésű zenés kávéházakban kell keresnünk. Ezek közül először a Chat Noir nevű kávéházban kezdtek először rendszeresen sanzonokat, verseket, táncszámokat és kis bohózatokat előadni egy pódiumon, amely az asztalok körül helyet foglaló közönség  előtt volt felállítva. Ebből alakult ki az asztalok nélküli, színházi jellegű kis nézőtér, a pódiumból pedig egy kis színpad. A francia kabaré  műsorának központjában a sanzon állt, ...
Hogy a francia kabaré műsorában a sanzon mindvégig megtartotta központi szerepét, azt elsősorban annak köszönheti, hogy sanzon művészi folyamatosságát  olyan előadók őrizték és  ápolták  - mintegy egymásnak örökítve át a nemes zenei hagyományt -, mint Yvette  Guilbert, Mistinguett, Maurice Chevalier, Raquel Meller, Josephine Baker, Edith Piaf, Yves Montand és Mireille Mathieu.
Németországban az első kabarét a fiatal Reinhardt és baráti társasága hozta létre. Már 1900-ban működtek a Berliner Künstlerhaus-ban s akkor kezdték magukat Goethétől kölcsönzött ironikus néven "Schall und Rauch"-nak (Zaj és füst) nevezni. Hivatalosan azonban a kabaré csak 1901. októberében nyílt meg az Unter den Lindenen bérelt új helyiségben.
1025   smaragd • előzmény1024 2017-08-30 09:20:36

"Ha meggondolná mégis a dolgot, szép kislány"
Megtévesztő lehet, ezért jelzem, hogy a videón látható képen Rátonyi Róbert nem a "Valahol Délen"-ben játszott szerepében látható.
A verscímben magázó formát használtak a szerzők, ami akkor bizalmas volt, vagy bizalmaskodó is lehetett, azután tegezőbe váltott.

Ne tekintsük idegennek ("kakukktojás") Kemény Egon Raics István duettjét a  "Szerencsés utazás"-ból (1950) - korábban már tisztáztam a pontos műcímet Gyurkovics Mária és Szabó Miklós duettjéhez - adatai a digitalizáláskor becsúszott elírás is minden bizonnyal javítva van, ahogyan a régi programok engedik.
Talán Nagy Ibolya művészi szabadságáról van itt szó, aki szerkesztőként a rádióhallgatók részére sajátos módon, kivételesen, ezt a betétdalt a "Valahol Délen"-hez sorolja...hasonló "rakosgatás" már nem egyszer színpadi műveknél, máshol, nem egyszer előfordult...
A duett szépségével beépült a tegnap elhangzott Kemény Egon rádiófelvétel-blokk műélvezetébe.

Sikerült megtalálnom a rádiófelvételek  pontos adatait, a "Valahol Délen"-ből  tegnap elhangzott betétdalok mindegyikét:

A vágyakozás (bolero, 4'40", Fekete az éj..)

Ha az este leszáll (foxtrot, 2'25" "Kandúr-szerenád")

Még nincsen, senkim sem (foxtrot, 2'30" , Ha meggondolná mégis a dolgot, szép kislány..)

Valahol délen (dal,  3'30, Valahol délen, idegen tájon)

már 1956 májusában rádiófelvételek készültek, a Fővárosi Operettszínház Zenekarát Bródy Tamás vezényelte.

A "Valahol Délen"-ből az Előjátékot, a Táncjátékot és a zenéből készült 40 peres montage-t  a Magyar Rádió Szimfonikus Zenekara játszotta, Lehel György vezényelte. Ezek a felvételek 1956 nyarán készültek.

Eközben a Fővárosi Operettszínházban pótszékes táblás házzal ment a "Valahol Délen".
1024   smaragd • előzmény1023 2017-08-29 18:13:03

Gyenes Magda néhány nappal ezelőtti halálára és életpályája során nagyszerű előadásmódjára, hangjára, sikereire emlékezhetünk ma a "Valahol Délen" nagyoperett duettjével a Dankó Rádió adásában, az operettkedvelők műsorában.
Nagy Ibolya talán majd még hosszabb műsort készít  a művésznő életéről és szerepeiről, Kemény Egon kompozíciója rádiófelvételének mai sugárzása az első, amelyet a kiváló énekesnő halála után ismét hallhattunk a rádióban!

A mai adás ismétlése már elkezdődött.
1023   Búbánat • előzmény1022 2017-08-29 10:42:06
„Túl az Óperencián” A Dankó Rádió mai -
délelőtti - operettösszeállításában két nagysikerű operett rádiófelvételéről hangoztak el szép részletek:

Nádor Mihály – Kardos Andor – Kulinyi Ernő: Babavásár

Bemutató: 1968. augusztus 21., Kossuth Rádió 20.00 – 21.18

Km.: az MRT szimfonikus zenekara és énekkara (karigazgató: Bódy Irma)

Vezényel: Sebestyén András

Az alábbi dalok szólaltak meg erről a kiváló stúdiófelvételről:

- Richard és Gitta első szerelmi kettőse, II. felv.: „Elszállt az édes nyári mámor…./Ó, régi nyár, elszállt ma már, sóvárgó vágyunk rád hol talál?.../ Hallom a valcert, ölelésre csábít! Felejtsd a múltat!...(Andor Éva, Udvardy Tibor)

- Richard és Gitta másik szerelmi kettőse, II. felv.: ”Szeme tengerkék, haja tenger szép, ragyogóbb, mint tán az üdvösség, kicsi angyalkák, szeme angyalt lát, ha halkan lágyan ringatják…./Drága tündér tán, szőke tündér lány, nincs oly édes szende kis lány, mint az én kis szép mamám… Ő is épp ily szép,Ő is épp így lép. Mit tagadjam, rám hasonlít; rá meg én, mint hű leány/legény” (Andor Éva, Udvardy Tibor)

- Gigi és Gitta vidám kettőse, II. felv. : „Nem hiába nevelt fel hát anyám! Juhé, trallalá!, Juhé, trallalá!.../ Kisfiú, kisleány, táska lóg az oldalán, csínyre kész kiscsibész, Pest-Budán mindahány…” (Kishegyi Árpád és Andor Éva)

- - Maca dala, II. felv.: „Jön a farsang, lányok, férjet fogtok…/Farsangi cécó, csengő kánkán…” (Koltay Valéria és az énekkar)


Kemény Egon – Tabi László - Erdődy János: Valahol Délen

Km. a Fővárosi Operettszínház Zenekara, vezényel: Bródy Tamás (1957)

Az alábbi részletek csendültek fel ebből az ugyancsak nagyon népszerű operettből:

- Péteri dala: „Valahol Délen, idegen tájon rideg a föld, hideg az ég. …” (Melis György)

- Rodrigo – Jutka duett: „Ha meggondolnád mégis a dolgot, szép kislány…” (Rátonyi Róbert és Gyenes Magda )

- Lolita bolerója: „Fekete az ég, örvénylő szél zúg, zörög a tető, párák, zuhog az eső…” (Mezei Mária)

- Rodrigo dala („Kandúr-szerenád”): „Ha az este leszáll, párjával táncol a lány…” (Rátonyi Róbert)

„Kakukktojás”: - egy másik Kemény Egon-operett – -Raics István: Szerencsés utazás (1950-es rádiófelvétell) - szép kettőse is ebben a zenei blokkban hangzik fel – már nem először: a „Valahol Délen” stúdiófelvételéhez sorolhatták a digitalizáláskor, úgy látszik, ezen már nem lehet változtatni…(Nagy Ibolya szerkesztő esetleg megpróbálhatna ennek utánajárni):

- „Nézd, hogy ragyog ránk a rét, és a vadvirág…./ Szeretem én napsütést, rétek illatát (Gyurkovics Mária, Szabó Miklós, a Magyar Rádió Szimfonikus Zenekarát Lehel György vezényli)

Franz von Suppé: Fatinitza – a nyitány részletével (Magyar Állami Operaház Zenekarát Sándor János vezényli) zárult a mai operettműsor a Dankó Rádióban

A délelőtti adás ismétlése: 18 és 19 óra között a Dankó Rádió hullámhosszán.
1022   smaragd 2017-08-29 09:45:49

Most!  Dankó Rádió     ismétlés: 18.40


KEMÉNY EGON zenéje


"Túl az Óperencián" - NAGY IBOLYA műsora - Dankó Rádió
1021   smaragd • előzmény1020 2017-08-28 17:10:49

Alpár Ágnes könyvének bevezetője, rövid részlet:

A magyar kabaré kezdettől fogva politikai és társadalmi kritikát gyakorolt, az újságírás gyorsaságával reagált a napi eseményekre is, nevetve gúnyolódott és tréfálkozva mondott ki keserű igazságokat, akár a konferanszon keresztül, akár a jelenetek témájába rejtve. Jellegzetes műsorszámai a monológ,  a duó,  szkeccs, a paródia, a versmondás, a villámtréfa, az egy órát meg nem haladó jelenetek, és a sajnos egyre inkább ritkuló szellemes sanzonok.
A kabaré sajátos színésztípust fejlesztett ki, ami a műfaj életképességét is bizonyítja. Közöttük Rott Sándor, Steinhardt Gyula, Salamon Béla, Radó Sándor, Kabos Gyula, Komlós Vilmos, Herczeg Jenő, Boross Géza, Sajó Géza voltak a legkiválóbbak.
A magyar kabaré története nincs megírva. A feldolgozás előfeltétele a műsorok feltárása, amire a jelen könyv írója vállalkozott. Ez azonban igen nehéz feladat a források hiányossága miatt.
...
De a feltárt műsorok is bőséges alapot nyújtanak annak, aki a magyar kabaré történetének megírására vállalkozik.

Fórumunk témájához, Kemény Egon ez időben komponált modern táncszámai és operettje előadásaihoz a fentiek közül Rott Sándor és Steinhardt Gyula neve kapcsolódik: a Rott Kis Kabaré és a Komédia Kabaré igazgatói és színészei voltak,  valamint Radó Sándor és Kabos Gyula, akik a Kikelet utca 3. c. operettjében léptek fel.
Kabos Gyula az egyik főszerepet alakította, Radó Sándor Somogyi Erzsivel kabarészámot adott elő a Fővárosi Operettszínházban játszott darabban.
1020   smaragd • előzmény1018 2017-08-27 19:32:21

Rott Sándor, Színészkönyvtár
az 1008 számú bejegyzéshez is kapcsolódik.
1019   smaragd 2017-08-27 19:25:28

A Duna TV- n ment ma este 6-ig a "Hogy volt...A pesti Brodway" c. műsor, de sajnos csak a végét csíptem el.
Televíziós rendezők, Oszwald Marika és mások vendégeskedtek az adásban valamint Dr. Molnár Dániel színháztörténész, akinek a revü egyik kutatási területe. Lassan már achívnak mondható televíziós filmrészletekkel illusztrálva témáik között az egykori kabaré és a revü is szerepelt, jövőjük lehetőségei, ez éppen illik  fórumunk, bejegyzéseink jelenlegi tárgyához.
A mai adás megtekinthető a mediaklikken.

1018   smaragd • előzmény1013 2017-08-27 19:23:38




Műsorlap, 1927-ből:

"AZ "ALPESI FALU" SZENZÁCIÓS SLÁGERSZÁMA

Érczkövy László műsorából

HONOLULU LULU
Szövegét írta: Harmath Imre Zenéjét szerzette: KEMÉNY EGON"

A műsorlap túloldalán  Kemény Egon-Harmath Imre: "Békebeli bakanóta" című táncszáma szerepel.


Az egykori nagy nevek közül:

Érczkövy László wikipédiaoldala

Rott Sándor oldala a Színészkönyvtárban

Tiszay Andor és Falk Géza a "Rádióhallgatók Lexikona"(1944) című 2 kötetes könyvében található néhány címszó ehhez a könnyűzenei korszakhoz kapcsolódóan:

Tánc-, jazz, slágerzene története és fejlődése
Táncok a műzenében
Tánc és a rádió

A Dr. Molnár Imre szerkesztésében megjelent "A magyar muzsika könyve" (1936) részletesen ismerteti a jazz, a szalonzene és az operett műfajokat, amelyekbe Kemény Egon 1927-1930 között komponált zenéje tartozik. Korábban már bejegyeztem ezt a tekintélyes kötetet fórumunkba, a benne található Kemény Egon szócikk és fotó megemlítésével.




1017   smaragd • előzmény1013 2017-08-26 16:31:43

KEMÉNY EGON: "Gyermekjátékok" (1961)
Szvit nagyzenekarra (60 tagú), gyermekarral (40 tagú)
Bemutató:
Magyar Rádió, Kossuth-adó,
1961. február 8., 1-4 tétel
1962. szeptember, 5-7. tétel

1., Paprikajancsi
2., Baba
3., Mackó
4., Hinta
5., Sárkány
6., Hajó
7., Vonat

A Magyar Rádió Szimfonikus Zenekarát és Énekkarát Lehel György vezényelte.
1016   smaragd • előzmény1014 2017-08-26 08:08:49

"...Kemény Egon....akinek dalai....
és sok más daljáték betétei az idők során
oly sok gyönyörűséget szereztek a rádióhallgatók táborának"

Elgondolkodtató a rövid nekrológ szövegezése. Nem valószínű, hogy elkapkodott dolog, bár Kemény Egon hirtelen halála váratlanul ért mindenkit, nagy csend és megdöbbenés övezte.

Hiányzik a felsorolásból:

Kemény Egon: Komáromi farsang

Kemény Egon: Hatvani diákjai

Kemény Egon: Messzetűnt kedves

valamint  a Szerencsés utazás és a Szabad Szívek című daljátékai, a Valahol Délen rádiófelvételei és további műveinek, sikereinek említése.

Nem szól az 1945 előtti, 1934-ben kezdődött rádiós munkáiról sem, amelyek sokasága és műfaji változatossága említendő lett volna.
Különös megfogalmazás a "sok más daljáték betétei", amely azt sejteti, hogy titokban más szerzők műveihez is komponált betétdalokat, amelyről a szöveg írójának tudomása volt, avagy csak lemaradt volna az a betű a daljáték szó végéről...?
Ne ítéljünk elhamarkodottan. Talán mindennek az lehetett az egyszerű oka, hogy ilyen kevés hely állt az újságban rendelkezésre....
Ami mindennél fontosabb, hogy ismét elhangzott a "Krisztina kisasszony", természetesen ismét csak a rendelkezésre álló műsoridőpontban...

1015   smaragd • előzmény1014 2017-08-25 22:15:37

Köszönöm.
1014   Búbánat • előzmény959 2017-08-25 22:13:24
Kapcs. 959. sorszámhoz:

Az RTV újság is megemlékezett a magyar komponista elhunytáról. Idézem a nekrológ sorokat:

" Elhunyt Kemény Egon Erkel díjas zeneszerző, a Rádió Dalszínháza ismert és népszerű komponistája, akinek dalai – a Májusfa, a Talán a csillagok, a Krisztina kisasszony és sok más daljáték betétei – az idők során oly sok gyönyörűséget szereztek a rádióhallgatók táborának.

A Petőfi rádión kedden 8.05-kor elhangzó 'Krisztina kisasszony' az ő emlékét idézi.”

/1969. augusztus 5., Petőfi Rádió 8.05 – 10.00 – „Kemény Egonra emlékezünk…”/
1013   smaragd • előzmény1012 2017-08-25 21:48:18

Nagyszerű, hogy megtaláltad a bemutatót beharangozó tudósítást.
Amilyen örömteli olvasni a részleteket  a gyermekek kedvét kereső, szép és elkápráztató műsorról, olyan fájdalmas, hogy a szerzők és a műcím nem kerültek be pontosan egy nagy forrásmunkába, mert a kutatási területeken ezek az adatok már nem voltak meg.

Talán ennek a régi gyermekdarabnak a játékai és  az előadás kedves emlékei is inspirálták Kemény Egon zeneszerzőt később "Gyermekjátékok" című művének  - szvit nagyzenekarra gyermekkarral, 1961 - megkomponálásában? Nem tudhatjuk. Nagyon szerette a gyermekeket, ezt az egyik vele készített rádióműsorban is említette.
1012   Ardelao • előzmény1011 2017-08-24 19:29:16

Dörmögő Dömötör

A Fővárosi Operettszínház új gyermekdarabja

A Fővárosi Operett Színház szombaton, november 17-én, bemutatja Beretvás Károly és Lajtai Lajos új látványos gyermekdarabját, a Dörmögő Dömötör-t. Az új gyermekdarab nemcsak a gyerekek, hanem a felnőttek között is meglepetést fog kelteni újszerű, modern felépítésével, szenzációs ötleteivel és pompás trükkjeivel. Bűbájosán kedves mese, végtelenül mulatságos szöveg, gyönyörű zene, pompás táncok és szemkápráztató fényes kiállítás, ezek a főkellékei a Dörmögő Dömötör-nek. Az első felvonás egy játékáruházban történik és a színpadon levő csodás játékok tarka színessége külön élmény lesz a gyermekek számára. Azon kívül a többi szenzációk, a Baba-ország aranykapuja, a színpadon átrobogó vonat, az eltűnő tenger, futballmeccs a Sarkadi bácsival, nézőtéri felvonulás igazi katonabandával és még rengeteg egyéb meglepetés. A Dörmögő Dömötör főszereplői csupa dédelgetett kedvenc: a címszerepben Sarkadi Aladár életének legragyogóbb alakítását fogja nyújtani. Az első felvonásban drótostót, a másodikban futballbíró, a harmadikban pedig király lesz és olyan mulatságos, amilyen még talán sohasem volt.

Gábor Mara játssza a szubrett-szerepet, énekben, táncban és játékban egyaránt csillogtatva tehetségét. A két népszerű gyermekprimadonna, Szécsi Hédy és Horváth Manci, ezúttal olyan nagyszerű énekes-táncos szerepeket játszanak amilyent még nem játszottak soha. Kürty Teréz, Kolozsvári Rózsi, Gyenes Magda, Mátrai György, Gaál Dezső, Borbély Sándor, Tary Mihály és a bájos kis Váradi Kató a többi főszereplő.

A gyermekdarab-újdonsághoz ragyogó díszletek és száznál, több gyönyörű ruha készült. A zenekart Kemény Egon vezényli. A táncokat Mátray György tanította be. Rendkívül olcsó helyárak. Jegyek már válthatók.
Esti Kurir, 1928. november 13. (6. Évfolyam 257. szám)

*
1011   smaragd • előzmény1008 2017-08-24 19:07:55


Az Operettszínház és Kemény Egon kapcsolata élete végéig nagyon erős volt.
Ma már nehéz ennek felelevenítéséhez dokumentumokra bukkanni, alább színpadi karrierek indulására tekinthetünk vissza.

Bozó Péter operett-forráskatalógusában Kemény Egonnal kapcsolatosan említi Beretvás  Károly nevét, a hiányzó adatokat most egy plakát alapján pótolom, nem ezzel a munkával kapcsolatban (erre majd ismét visszatérek, lsd. 944 számú bejegyzés ill. az Operett, mint szinpadi műfaj fórum), Gyenes Magda emlékére.

Gyermekelőadás

Fővárosi Operettszínház

Sarkadi Aladár felléptével,
először, 1928. november 17-én
látványos operettrevű 3 felvonásban

Írta: Beretvás Károly
Zenéjét részben szerezte: Lajtay Lajos
Rendező: Beretvás Károly
[b]Karmester: Kemény Egon[^b]

DÖRMÖGŐ DÖMÖTÖR

Dörmögő Dömötör, drótostót - Sarkadi Aladár
........
Szeplős Klári - Gyenes Magda

Tündérek, urak, hölgyek, katonák, boszorkányok, stb. stb.

Ez a kedves darab lehetett az első közös színpadi munkája a harmadik életévét még be nem töltött Gyenes Magdának és a fiatal zeneszerző, karmesternek Kemény Egonnak, amelyet azután az évtizedek során, Kemény-zeneművekben, még sok közös siker kísért.




1010   smaragd • előzmény1009 2017-08-24 13:05:06

Nyugodjon békében.
Ahányszor csak ismételték élvezettel hallgattuk, annak idején, régen a rádió mellett ülve...
Nem  is hinné az ember, hogy milyen sokan vannak még, akik szívesen emlékeznek ezekre az időkre, csak szóba kell hozni.
Éppen készültem egy összeállítást készíteni Gyenes Magda szerepeiről Kemény Egon műveiben, amelyekben már nagyon fiatalon fellépett.
1009   Eusebius 2017-08-24 12:59:31
Ebben a fórumban is szeretnék megemlékezni Gyenes Magdáról(1925-2017), akinek halálhíréről tegnap értesültünk. Szerencsére sok operett és zenés játék rádiófelvétele őrizte meg hangját és előadóművészetét. Többek között Kemény Egon műveinek is kiváló tolmácsolója volt (Valahol Délen, Krisztina kisasszony). Ez utóbbiból választottam megemlékezésül Blanche sanzonját.
Blanche sanzonja
1008   smaragd • előzmény1007 2017-08-24 11:41:35


KEMÉNY EGON- Harmath Imre: "Sokadika van" (1928)
Foxtrot, 3'

KEMÉNY EGON-Harmath Imre: "Békebeli bakanóta" (1928)
Charleston, 3'

A fenti számokat Érczkövy László adta elő a Komédia Kabaréban, 1928.II.15-én.
Róla kevés feljegyzést találtam, kora híres előadója volt.

Két rövid idézet Alpár Ágnes könyvéből (lsd 985):

"Ennek a kabarénak a műsoraiban is - csakúgy, mint a Teréz-körúti Színpadon - a műfaj legkiválóbb képviselői léptek fel.
Az 1927.XI. 1-i műsorban Rott Sándor először lépett fel egy színpadon Rózsahegyi Kálmánnal és Rátkai Mártonnal."

"Az apró termetű, kivételes komikusi tehetséggel megáldott kis Rott egész életében félreértéses tréfákat játszott, s ez volt a magyar színészet legnagyobb félreértése.
...A mesterség minden titka a kisujjában volt. Igazi elégtétele nem a közönség kétes értékű hahotája és tapsa, hanem pályatársai egyöntetű elismerése volt. Újházy Ede a komikus pályára készülő növendékeit hozzá küldözgette, hogy ne tőle, hanem a kis Rottól tanuljanak..."

Kellér Dezső: Kortársak és sorstársak. Bp.1971."

Az 513 számú bejegyzésben a Fővárosi Operettszínház "32-es baka vagyok én"c. revű próbáján Rott Sándor és Kemény Egon karmester is látható, Színházi Élet, 1929/35 - foto

A könyvben a teljes műsor megtalálható:

Komédia Kabaré, 1927. XI.1.

Fórumunkba kiemelem:

Malnicser Béla-Ács Kálmán: "Pancy's Hyper Revuette". Aranzsálta: Augenfeld Jenő.
Rend.: Rott Sándor, Ferenc és István.
Terv.: Várady Tihamér
Kemény Egon-Harmath Imre: "Malvin"
Ea.: Érczkövy László

Másfél évvel később Kemény Egon "Kikelet utca 3." c. "pesti operette"-jének társszerzője Bródy István mellett Harmath Imre lett, a táncokat Rott Ferenc tanította be, a ruhatervező Várady Tihamér volt.
Bemutató: Fővárosi Operettszínház, 1929. április 27. (ma: Budapesti Operettszínház)



1007   smaragd • előzmény1006 2017-08-24 11:37:41

A Royal Kabaré és a Royal Orfeum sajnos nem szerepel Alpár Ágnes könyvében, emiatt egykori műsoraikat sem olvashatjuk.
1006   smaragd • előzmény1005 2017-08-22 22:49:05

Fórumunk szempontjából érdekes a cikk, amennyiben Kemény Egon munkássága első éveibe enged betekintést, a kabarék világába is. Keresni fogom ezt a fellépését Alpár Ágnes könyvében.

A Kabos Gyulának tulajdonított csattanó tréfás, de az újságíró homályban hagyott részleteket, amelyek tisztázandóak.

Leszögezhetjük, hogy Kemény Egon esetében elképzelhetetlen bármilyen zenei pontatlanság.
Ezt Kabos Gyula is tudhatta, ugyanis főszereplője volt  Kemény Egon "Kikelet utca 3." c. nagyoperettjének (1929). Ennek következtében karmester úrnak sem szólíthatta.
Kemény Egon 1926-tól másodkarmesterként a Fővárosi Operettszínháznál volt szerződtetve, de nincs arról adat, hogy meddig, talán Berlinbe való költözéséig, akkor 25 éves volt.
1005   Ardelao • előzmény974 2017-08-22 16:14:02

A KOMIKUSOK REVŰJÉBEN, a Royal Kabaréban, két zongora adja a muzsikát. Két kitűnő muzsikus, Erdőss László és Kemény Egon ülnek a zongoránál. Tegnap este a görl-számot ugyancsak elsiette az egyik zongorista, amire Kabos Gyula megmondta a maga véleményét:
— „Hallja, karmester úr, azért, mert maga olyan messze lakik, nem kell a számot — elsietnie.”

Esti Kurir, 1930. június 11.
(8. Évfolyam, 130. szám)
1004   smaragd • előzmény989 2017-08-22 05:19:50

A Komédia Kabaré következő előadása 1928. I. 9-én volt, benne ismét Érczkövy László fellépésével:

KEMÉNY EGON- Harmath Imre: "Dr.  Csongorády" (1928)
Foxtrot, 3'

KEMÉNY EGON- Harmath Imre: "Barátom a Kelemen " (1928)
Foxtrot, 3'
 
Műsorajánló
Mai ajánlat:
11:00 : Budapest
Erkel Színház, Bernáth Büfé

Ringató"

18:00 : Budapest
Zeneakadémia, X. terem

"Házimuzsika a Zeneakadémián"
Fülei Balázs tanítványai

18:00 : Budapest
Régi Zeneakadémia

"Házimuzsika a Zeneakadémián"
Wagner Rita tanítványai

18:00 : Budapest
Erkel Színház

HUMPERDINCK: Jancsi és Juliska

18:00 : Budapest
Patrona Hungariae Katolikus Iskolaközpont

Szili Gabriella, Bólya Papp Nikoletta, Gavodi Zoltán, Dévényi Judit Anna, Megyesi Zoltán, Somogyi Balázs, Cser Péter, Najbauer Lóránt
Anima Musicae Kamarazenekar
vezényel: Dinyés Soma
HÄNDEL: Messiás 1. Rész.
A műről rövid ismertetőt tart Dinyés Soma

18:00 : Budapest
Bartók Béla Emlékház

Kokas Dóra (gordonka)
J.S. BACH: d-moll szólószvit gordonkára, BWV 1008
KODÁLY: Szólószonáta, Op.8

19:00 : Budapest
Zeneakadémia, Solti Kamaraterem

Farkas Mira (hárfa) Nyári László, Varga Oszkár (hegedű), Krähling Dániel (brácsa), Karasszon Eszter (cselló), Scheuring Kata (fuvola), Puha György (klarinét)
HÄNDEL: Prelúdium és toccata (Marcel Grandjany átdolgozása)
HASSELMANS: A forrás, Op.44
ALBÉNIZ: España, op. 165 – 5. Malagueña
KREISLER: Régi bécsi táncdallamok – 2. Szerelmi bánat
SARASATE: Spanyol táncok, op. 21 – 2. Habañera
WALTER-KÜHNE: Fantázia Csajkovszkij Anyegin című operájának témáira
DEBUSSY: Két tánc
RAVEL: Bevezetés és allegro, Op.46

19:30 : Budapest
Zeneakadémia, Nagyterem

Óbudai Danubia Zenekar
Vezényel: Moritz Gnann
NIELSEN: Héliosz-nyitány, Op.17
MILHAUD: A világ teremtése
RAVEL: Daphnis és Chloé

19:30 : Budapest
Bartók Béla Nemzeti Hangversenyterem

Zemlényi Eszter (szoprán)
Nemzeti Filharmonikusok
Vezényel: Keri-Lynn Wilson
KRZYSZTOF PENDERECKI: II. („Karácsony”) szimfónia
MAHLER: IV. (G-dúr) szimfónia

19:30 : Budapest
Pesti Vigadó

Szalóki Ági (népi ének), Bodrogi Éva (barokk ének)
Szalai Péter (ütők), Kónya István (lantok), Szászvárosi Sándor (viola da gamba)
"Mindez világ örvendezzen!"

19:30 : Budapest
Uránia Nemzeti Filmszínház

Sinfonietta Pannonica Ensemble:
Eckhardt Violetta, Jász Pál (hegedű), Sipos Gábor (brácsa), Máté Győző (brácsa), Szabó Péter (gordonka)
"Take Brahms - 2. hangverseny: Vonósötösök"
BRAHMS: F-dúr Vonósötös Nr.1., Op. 88
BRAHMS: G-dúr Vonósötös Nr.2., Op. 111

20:00 : Budapest
Szent István Bazilika

Teleki Miklós (orgona), Kováts Kolos (basszus), Krusic Eleonóra (fuvola)
A mai nap
történt:
1925 • A Wozzeck bemutatója (Berlin)
született:
1922 • Németh Amadé, karmester, zeneszerző († 2001)
elhunyt:
1788 • Carl Philipp Emanuel Bach, zeneszerző (sz. 1714)