vissza a cimoldalra
2017-10-22
részletes keresés    Café Momus on Facebook rss
Bejelentkezés
Név
Jelszó
Regisztráció
Legfrissebb fórumaink
Mi újság a Magyar Állami Operaházban? (59919)
Milyen zenét hallgatsz most? (24977)
Kedvenc művek (142)
Társművészetek (1214)
Kedvenc előadók (2813)
Nemzeti Hangversenyterem - és más helyszínek (3847)
Haladjunk tovább... (205)
Momus társalgó (6052)
A komolyzene jelene és jövője Magyarországon (2273)
Kedvenc felvételek (148)

Olvasói levelek (11180)
A csapos közbeszól (94)

Edita Gruberova (3023)
Lisztről emelkedetten (859)
Operett, mint színpadi műfaj (3290)
A nap képe (1969)
Jonas Kaufmann (2139)
Franz Schmidt (2925)
Lehár Ferenc (579)
Udvardy Tibor (168)
Házy Erzsébet művészete és pályája (4092)
Erkel Színház (8378)
Operett a magyar rádióban (1949-1990) (2367)
Kemény Egon zeneszerző (Wien, 1905 - Budapest, 1969) (1117)
Lamberto Gardelli (62)
Új lemezek (93)
Barenboim (69)
Thomas Hampson (257)

Fórumok teljes listája
Impresszum

megjelenteti:
Café Momus Egyesület
adószám:
18240531-1-43

apróhirdetés feladása:

Fórum - Kemény Egon zeneszerző (Wien, 1905 - Budapest, 1969) (smaragd, 2016-09-10 17:01:08)

 
1017   smaragd • előzmény1013 2017-08-26 16:31:43

KEMÉNY EGON: "Gyermekjátékok" (1961)
Szvit nagyzenekarra (60 tagú), gyermekarral (40 tagú)
Bemutató:
Magyar Rádió, Kossuth-adó,
1961. február 8., 1-4 tétel
1962. szeptember, 5-7. tétel

1., Paprikajancsi
2., Baba
3., Mackó
4., Hinta
5., Sárkány
6., Hajó
7., Vonat

A Magyar Rádió Szimfonikus Zenekarát és Énekkarát Lehel György vezényelte.
1016   smaragd • előzmény1014 2017-08-26 08:08:49

"...Kemény Egon....akinek dalai....
és sok más daljáték betétei az idők során
oly sok gyönyörűséget szereztek a rádióhallgatók táborának"

Elgondolkodtató a rövid nekrológ szövegezése. Nem valószínű, hogy elkapkodott dolog, bár Kemény Egon hirtelen halála váratlanul ért mindenkit, nagy csend és megdöbbenés övezte.

Hiányzik a felsorolásból:

Kemény Egon: Komáromi farsang

Kemény Egon: Hatvani diákjai

Kemény Egon: Messzetűnt kedves

valamint  a Szerencsés utazás és a Szabad Szívek című daljátékai, a Valahol Délen rádiófelvételei és további műveinek, sikereinek említése.

Nem szól az 1945 előtti, 1934-ben kezdődött rádiós munkáiról sem, amelyek sokasága és műfaji változatossága említendő lett volna.
Különös megfogalmazás a "sok más daljáték betétei", amely azt sejteti, hogy titokban más szerzők műveihez is komponált betétdalokat, amelyről a szöveg írójának tudomása volt, avagy csak lemaradt volna az a betű a daljáték szó végéről...?
Ne ítéljünk elhamarkodottan. Talán mindennek az lehetett az egyszerű oka, hogy ilyen kevés hely állt az újságban rendelkezésre....
Ami mindennél fontosabb, hogy ismét elhangzott a "Krisztina kisasszony", természetesen ismét csak a rendelkezésre álló műsoridőpontban...

1015   smaragd • előzmény1014 2017-08-25 22:15:37

Köszönöm.
1014   Búbánat • előzmény959 2017-08-25 22:13:24
Kapcs. 959. sorszámhoz:

Az RTV újság is megemlékezett a magyar komponista elhunytáról. Idézem a nekrológ sorokat:

" Elhunyt Kemény Egon Erkel díjas zeneszerző, a Rádió Dalszínháza ismert és népszerű komponistája, akinek dalai – a Májusfa, a Talán a csillagok, a Krisztina kisasszony és sok más daljáték betétei – az idők során oly sok gyönyörűséget szereztek a rádióhallgatók táborának.

A Petőfi rádión kedden 8.05-kor elhangzó 'Krisztina kisasszony' az ő emlékét idézi.”

/1969. augusztus 5., Petőfi Rádió 8.05 – 10.00 – „Kemény Egonra emlékezünk…”/
1013   smaragd • előzmény1012 2017-08-25 21:48:18

Nagyszerű, hogy megtaláltad a bemutatót beharangozó tudósítást.
Amilyen örömteli olvasni a részleteket  a gyermekek kedvét kereső, szép és elkápráztató műsorról, olyan fájdalmas, hogy a szerzők és a műcím nem kerültek be pontosan egy nagy forrásmunkába, mert a kutatási területeken ezek az adatok már nem voltak meg.

Talán ennek a régi gyermekdarabnak a játékai és  az előadás kedves emlékei is inspirálták Kemény Egon zeneszerzőt később "Gyermekjátékok" című művének  - szvit nagyzenekarra gyermekkarral, 1961 - megkomponálásában? Nem tudhatjuk. Nagyon szerette a gyermekeket, ezt az egyik vele készített rádióműsorban is említette.
1012   Ardelao • előzmény1011 2017-08-24 19:29:16

Dörmögő Dömötör

A Fővárosi Operettszínház új gyermekdarabja

A Fővárosi Operett Színház szombaton, november 17-én, bemutatja Beretvás Károly és Lajtai Lajos új látványos gyermekdarabját, a Dörmögő Dömötör-t. Az új gyermekdarab nemcsak a gyerekek, hanem a felnőttek között is meglepetést fog kelteni újszerű, modern felépítésével, szenzációs ötleteivel és pompás trükkjeivel. Bűbájosán kedves mese, végtelenül mulatságos szöveg, gyönyörű zene, pompás táncok és szemkápráztató fényes kiállítás, ezek a főkellékei a Dörmögő Dömötör-nek. Az első felvonás egy játékáruházban történik és a színpadon levő csodás játékok tarka színessége külön élmény lesz a gyermekek számára. Azon kívül a többi szenzációk, a Baba-ország aranykapuja, a színpadon átrobogó vonat, az eltűnő tenger, futballmeccs a Sarkadi bácsival, nézőtéri felvonulás igazi katonabandával és még rengeteg egyéb meglepetés. A Dörmögő Dömötör főszereplői csupa dédelgetett kedvenc: a címszerepben Sarkadi Aladár életének legragyogóbb alakítását fogja nyújtani. Az első felvonásban drótostót, a másodikban futballbíró, a harmadikban pedig király lesz és olyan mulatságos, amilyen még talán sohasem volt.

Gábor Mara játssza a szubrett-szerepet, énekben, táncban és játékban egyaránt csillogtatva tehetségét. A két népszerű gyermekprimadonna, Szécsi Hédy és Horváth Manci, ezúttal olyan nagyszerű énekes-táncos szerepeket játszanak amilyent még nem játszottak soha. Kürty Teréz, Kolozsvári Rózsi, Gyenes Magda, Mátrai György, Gaál Dezső, Borbély Sándor, Tary Mihály és a bájos kis Váradi Kató a többi főszereplő.

A gyermekdarab-újdonsághoz ragyogó díszletek és száznál, több gyönyörű ruha készült. A zenekart Kemény Egon vezényli. A táncokat Mátray György tanította be. Rendkívül olcsó helyárak. Jegyek már válthatók.
Esti Kurir, 1928. november 13. (6. Évfolyam 257. szám)

*
1011   smaragd • előzmény1008 2017-08-24 19:07:55


Az Operettszínház és Kemény Egon kapcsolata élete végéig nagyon erős volt.
Ma már nehéz ennek felelevenítéséhez dokumentumokra bukkanni, alább színpadi karrierek indulására tekinthetünk vissza.

Bozó Péter operett-forráskatalógusában Kemény Egonnal kapcsolatosan említi Beretvás  Károly nevét, a hiányzó adatokat most egy plakát alapján pótolom, nem ezzel a munkával kapcsolatban (erre majd ismét visszatérek, lsd. 944 számú bejegyzés ill. az Operett, mint szinpadi műfaj fórum), Gyenes Magda emlékére.

Gyermekelőadás

Fővárosi Operettszínház

Sarkadi Aladár felléptével,
először, 1928. november 17-én
látványos operettrevű 3 felvonásban

Írta: Beretvás Károly
Zenéjét részben szerezte: Lajtay Lajos
Rendező: Beretvás Károly
[b]Karmester: Kemény Egon[^b]

DÖRMÖGŐ DÖMÖTÖR

Dörmögő Dömötör, drótostót - Sarkadi Aladár
........
Szeplős Klári - Gyenes Magda

Tündérek, urak, hölgyek, katonák, boszorkányok, stb. stb.

Ez a kedves darab lehetett az első közös színpadi munkája a harmadik életévét még be nem töltött Gyenes Magdának és a fiatal zeneszerző, karmesternek Kemény Egonnak, amelyet azután az évtizedek során, Kemény-zeneművekben, még sok közös siker kísért.




1010   smaragd • előzmény1009 2017-08-24 13:05:06

Nyugodjon békében.
Ahányszor csak ismételték élvezettel hallgattuk, annak idején, régen a rádió mellett ülve...
Nem  is hinné az ember, hogy milyen sokan vannak még, akik szívesen emlékeznek ezekre az időkre, csak szóba kell hozni.
Éppen készültem egy összeállítást készíteni Gyenes Magda szerepeiről Kemény Egon műveiben, amelyekben már nagyon fiatalon fellépett.
1009   Eusebius 2017-08-24 12:59:31
Ebben a fórumban is szeretnék megemlékezni Gyenes Magdáról(1925-2017), akinek halálhíréről tegnap értesültünk. Szerencsére sok operett és zenés játék rádiófelvétele őrizte meg hangját és előadóművészetét. Többek között Kemény Egon műveinek is kiváló tolmácsolója volt (Valahol Délen, Krisztina kisasszony). Ez utóbbiból választottam megemlékezésül Blanche sanzonját.
Blanche sanzonja
1008   smaragd • előzmény1007 2017-08-24 11:41:35


KEMÉNY EGON- Harmath Imre: "Sokadika van" (1928)
Foxtrot, 3'

KEMÉNY EGON-Harmath Imre: "Békebeli bakanóta" (1928)
Charleston, 3'

A fenti számokat Érczkövy László adta elő a Komédia Kabaréban, 1928.II.15-én.
Róla kevés feljegyzést találtam, kora híres előadója volt.

Két rövid idézet Alpár Ágnes könyvéből (lsd 985):

"Ennek a kabarénak a műsoraiban is - csakúgy, mint a Teréz-körúti Színpadon - a műfaj legkiválóbb képviselői léptek fel.
Az 1927.XI. 1-i műsorban Rott Sándor először lépett fel egy színpadon Rózsahegyi Kálmánnal és Rátkai Mártonnal."

"Az apró termetű, kivételes komikusi tehetséggel megáldott kis Rott egész életében félreértéses tréfákat játszott, s ez volt a magyar színészet legnagyobb félreértése.
...A mesterség minden titka a kisujjában volt. Igazi elégtétele nem a közönség kétes értékű hahotája és tapsa, hanem pályatársai egyöntetű elismerése volt. Újházy Ede a komikus pályára készülő növendékeit hozzá küldözgette, hogy ne tőle, hanem a kis Rottól tanuljanak..."

Kellér Dezső: Kortársak és sorstársak. Bp.1971."

Az 513 számú bejegyzésben a Fővárosi Operettszínház "32-es baka vagyok én"c. revű próbáján Rott Sándor és Kemény Egon karmester is látható, Színházi Élet, 1929/35 - foto

A könyvben a teljes műsor megtalálható:

Komédia Kabaré, 1927. XI.1.

Fórumunkba kiemelem:

Malnicser Béla-Ács Kálmán: "Pancy's Hyper Revuette". Aranzsálta: Augenfeld Jenő.
Rend.: Rott Sándor, Ferenc és István.
Terv.: Várady Tihamér
Kemény Egon-Harmath Imre: "Malvin"
Ea.: Érczkövy László

Másfél évvel később Kemény Egon "Kikelet utca 3." c. "pesti operette"-jének társszerzője Bródy István mellett Harmath Imre lett, a táncokat Rott Ferenc tanította be, a ruhatervező Várady Tihamér volt.
Bemutató: Fővárosi Operettszínház, 1929. április 27. (ma: Budapesti Operettszínház)



1007   smaragd • előzmény1006 2017-08-24 11:37:41

A Royal Kabaré és a Royal Orfeum sajnos nem szerepel Alpár Ágnes könyvében, emiatt egykori műsoraikat sem olvashatjuk.
1006   smaragd • előzmény1005 2017-08-22 22:49:05

Fórumunk szempontjából érdekes a cikk, amennyiben Kemény Egon munkássága első éveibe enged betekintést, a kabarék világába is. Keresni fogom ezt a fellépését Alpár Ágnes könyvében.

A Kabos Gyulának tulajdonított csattanó tréfás, de az újságíró homályban hagyott részleteket, amelyek tisztázandóak.

Leszögezhetjük, hogy Kemény Egon esetében elképzelhetetlen bármilyen zenei pontatlanság.
Ezt Kabos Gyula is tudhatta, ugyanis főszereplője volt  Kemény Egon "Kikelet utca 3." c. nagyoperettjének (1929). Ennek következtében karmester úrnak sem szólíthatta.
Kemény Egon 1926-tól másodkarmesterként a Fővárosi Operettszínháznál volt szerződtetve, de nincs arról adat, hogy meddig, talán Berlinbe való költözéséig, akkor 25 éves volt.
1005   Ardelao • előzmény974 2017-08-22 16:14:02

A KOMIKUSOK REVŰJÉBEN, a Royal Kabaréban, két zongora adja a muzsikát. Két kitűnő muzsikus, Erdőss László és Kemény Egon ülnek a zongoránál. Tegnap este a görl-számot ugyancsak elsiette az egyik zongorista, amire Kabos Gyula megmondta a maga véleményét:
— „Hallja, karmester úr, azért, mert maga olyan messze lakik, nem kell a számot — elsietnie.”

Esti Kurir, 1930. június 11.
(8. Évfolyam, 130. szám)
1004   smaragd • előzmény989 2017-08-22 05:19:50

A Komédia Kabaré következő előadása 1928. I. 9-én volt, benne ismét Érczkövy László fellépésével:

KEMÉNY EGON- Harmath Imre: "Dr.  Csongorády" (1928)
Foxtrot, 3'

KEMÉNY EGON- Harmath Imre: "Barátom a Kelemen " (1928)
Foxtrot, 3'
1003   smaragd • előzmény1002 2017-08-21 13:17:26

Nagy Ibolya "Petress Zsuzsa-emlékműsor"-ában is hosszan és szívesen, szeretetteli hangon emlékezett Petress Zsuzsa  a "Hatvani diákjai"-ra, régi riportokban.
Ebben a műsorban valószínűleg a rádiófelvételt ismételték, sajnos nem láttam, talán majd még sugározzák.
1002   Búbánat • előzmény1001 2017-08-21 12:53:49
Magyar Televízió
1969. március 22., 21.45 – 22.25

PREMIER PLÁNBAN: Petress Zsuzsa

Az összekötőszöveget írta: Demeter Imre

A Magyar Rádió Szimfonikus zenekarát Gyulai Gaál Ferenc, Lehel György és Sebestyén András, az Operettszínház zenekarát Vincze Ottó vezényli.

Közreműködik: Baksay Árpád, Bende Zsolt, Korondy György, Melis György, Simándy József, Várhelyi Endre, valamint az Operettszínház tánckara.

Koreográfia: Széki József
Zenei vezető: Deák Tamás

1. Huszka Jenő: Bob herceg - „Az első édes…”
2. Fényes Szabolcs: „Csak álmodom…”
3. Lajtai Lajos: „Én nem szeretek mást…”
4. Cole Porter: „Mért kell férj…”
5. Kemény Egon: Hatvani diákjai – Szerenád: „Édes lányka, szép Amálka...” - kettős, Petress Zsuzsa, Simándy József és a Földényi-kórus férfikara
6. Lajtai Lajos: Nekem egy a liget…”
7. Oscar Straus: Varázskeringő - Piccolo-kettős (Petress Zsuzsa, Várhelyi Endre)
8. Jacobi Viktor: Sybill – „Illúzió a szerelem…”
9. Lehár Ferenc: A víg özvegy – „Ajk az ajkon..” – szerelmi kettős (Petress Zsuzsa, Bende Zsolt)
10. Kálmán Imre: Csárdáskirálynő – „Hurrá! Hurrá!...”

Szerkesztő: Kótzián Katalin
Vezetőoperatőr: Varga Vilmos
Díszlet: Csányi Árpád
Jelmez: Kovács Margit

Rendező: Seregi László
1001   smaragd 2017-08-21 12:27:31

KEMÉNY EGON: " Hatvani diákjai" (1955)
Daljáték, Magyar Rádió

"Még azt mondják nem illik" - Hadics László, a Földényi kórus Férfikara, a Magyar Rádió Szimfonikus Zenekarát Lehel György vezényelte
1000   smaragd • előzmény999 2017-08-21 12:24:26

KEMÉNY EGON
(1905 - 1969)

Bécsben született és tanulmányait az ottani Zeneakadémián végezte. Tanára Franz Schmidt volt. Életre szóló barátság kötötte Ábrahám Pálhoz, akinek hangszerelője, barátja, tanácsadója, túlzás nélkül szólva: titkára volt. Erre több zenei képessége is predesztinálta, nagy zenei tudása, hibátlan ízlése, a zenei kolorit alapos ismerete, szerénysége - és kongenialitása.
Az Ábrahámmal való közös munka - a külföldön íródott Ábrahám operettek majd mind Kemény Egon hangszerelésében láttak napvilágot - háttérbe szorította egyéniségét, alkotó kedvét, önálló produkcióit. Igazán csak a felszabadulás után jutott levegőhöz.
Az 1928-ban íródott Kikelet utca 3. már jelzi kitűnő képességeit.
Ez igazolja a Fekete liliom (1946) is, alkotói képessége azonban a Valahol délen című operettben bontakozott ki igazán (1957). A szövegkönyv (Tabi László és Erdődy János munkája) az akkori idők mindennapi problémáját veti fel. A zenés játék a hazáról szól és a hazátlanokról. A nagyhangú frázisokkal politizáló álhazafiakról és az igazi hazafiakról, akik számára az új Magyarország nemcsak földrajzi meghatározast jelent, nemcsak nótaszóval megzenésített sírvavigadást, hanem igazi fészket, mely jövőt, védelmet és igaz otthont ád.
Kemény Egon munkásságából ki kell még emelnünk az 1949-ben írt Talán a csillagok-at, az 1955-ben keletkezett Hatvani diákjait, az 1957-ben íródott Komáromi farsangot, a Krisztina kisasszonyt (1961) és a Messzetűnt kedvest (1965).  A színpadi termést kiegészíti a szimfonikus könnyűzenei művek, dalok, kórusművek, gyermekkarok és zenés hangjátékok egész sora.

E könyv szerzői jelen voltak a Komáromi farsang radiófelvételénél. A szöveget ugyanis  Erdődy János társaságában, Gál György Sándor írta. A felvételt a Rádió és Televizió Szimfonikus Zenekara kísérte, Lehel György vezényelt.
A zene a két főhősnek (Csokonay - Ilosfalvy Róbert, Lilla - Házy Erzsébet) olyan hátteret biztosított, hogy az komolyságban, drámai feszültségben az opera színvonalát közelítette meg.
A gratulációkból és szerencsekívánatokból mindenkinek jutott. Szövegíróknak, karmesternek, szólistáknak, zenekarnak és énekkarnak egyaránt. Csak Kemény Egonnak nem lehetett további jószerencsét kívánni, mert úgy elbújt, hogy az ügyelők sem tudták megtalálni.
Tehetségének értékét, rangját ez a mélységes szerénység jellemezte.
Korán, idő előtt távozott.



Gál György Sándor-Somogyi Vilmos: Operettek könyve
Zeneműkiadó, Budapest 1976
999   smaragd 2017-08-21 12:24:08

Kemény Egon: Az első reggel - Házy Erzsébet, Ilosfalvy Róbert

A Magyar Rádió Szimfonikus Zenekarát Lehel György vezényelte

KEMÉNY EGON-Gál György Sándor-Erdődy János: "Komáromi farsang" (1955)
Daljáték, rádióváltozat 2 részben, Magyar Rádió
998   smaragd • előzmény997 2017-08-21 12:22:56

Német és magyar lapok foglalkoztak az üggyel, talán a két zeneszerző között félreértés vagy kívülről jövő tévedések is szerepet játszottak abban, hogy Kemény Egon felbontotta Ábrahám Pállal kötött szerződését. Hosszas keresgéléssel talán még hitelesen, dokumentumokkal, rekonstruálni lehet ezt az esetet, ha valaki veszi magának a fáradságot. Ők ketten elintézték annak idején egymás között, tudomásom szerint a barátság és az egymás iránti szeretet, amennyire a helyzet lehetővé tette, megmaradt.
997   zenebaratmonika 2017-08-21 11:58:59
Rakoczi

Itt a német verzió, nem szerepel semmilyen zeneszerző neve rajta.
996   zenebaratmonika • előzmény987 2017-08-21 11:49:31
Budapesti Hírlap 1933 december 8.

MOZI HÍRADÓ
* (Ábrahám Pál nevét levették a Rákóczi- induló német példányairól.)
Érdekes bonyodalom keletkezett a Rákóczi-induló című magyar film német változata körül. A filmet, amelynek német változatában Gustav Fröhlich és Camilla Horn játsszák a főszerepet, pénteken mutatják be Berlinben. Ábrahám Pál értesült róla, hogy nevét, mint zeneszerzőét, a német fővárosban nem akarják a fűmen vetíteni. A zeneszerző csütörtökön, ügyvédje útján, zárlati kérelmet nyújtott be a budapesti törvényszéken a film német példánya ellen. A zárlati kérelem hivatkozik arra, hogy szerződése értelmében a filmen szokásos formák között fel kell tüntetni a nevét és mintán engedélye nélkül Kemény Egon szerepel a német filmen, mint zeneszerző, noha az illető csak asszisztense volt a film zenéjének feldolgozásánál, kéri az összes német példányok lefoglalását.

Mint tudjuk Ábrahám és Brodszky izraelita származása miatt lett kitiltva Németországból, de ekkoriban még máshol szabadon írhattak zenét. Ha jól tudom 1937 után még írt egy osztrák filmzenét Ábrahám, de ezt már álnéven, de utólag kiderítették, hogy ő komponálta.
A Rákóczi Induló német verziója fenn van a neten, de nem szerepel egy zeneszerző neve sem.
Pontosan melyik két dal lehet amit Ábrahám komponált, és milyen részek, amit Kemény Egon? A magyar verzión csak Ábrahám neve szerepel ha jól emlékszem.
992   smaragd • előzmény991 2017-08-20 19:19:36
"Letűnt világ..." mondta rám tekintve, halkan, finom rezdüléssel zenei életünk egyik kiemelkedő személyisége, akinek a napokban kezébe adtam Kemény Egon egyik Rózsavölgyinél 1928-ban megjelent kottafüzetét, meglátva a kottakép szépségét, hallva a zenét...

Vígh Miklósról is olvashatunk az alábbi vidám, de mégis kicsit szívszorító történetben, eddig énekesi munkásságát ismertem, ezek szerint az Operettszínházban Kemény Egon zeneszerző - akkor másodkarmester is - kollégája volt, Harmath Imre szinte állandó szerzőként működött ugyanott.

Szeretet, tisztelet, barátság és anyagi nehézségek rejlenek a szavak mögött,

a Royal teraszán beszélgetve...
1929 nyarán Kemény Egon első operettjét már bemutatta a Fővárosi Operettszínház, talán már tudta, hogy októberben a Kassai Nemzeti Színház is műsorára tűzi a Kikelet utca 3-at.

"Vígh Miklós, dalénekes, 1898-
Számos hanglemezfelvétele van forgalomban. A rádióban valamikor sokat szerepelt."

Tiszai Andor-Falk Géza: Rádióhallgatók lexikona, Wajda-Wichmann Kiadás Budapest, 1944
991   Ardelao 2017-08-20 11:45:35

Harmath Imre — örök hálával Jókai Mórnak!

Nyári história, de olyan kedves, hogy el kell mondani.
Szombaton délben Harmath Imre, a kitűnő librettista meghívta ebédre Víg Miklóst, a Fővárosi Operettszínház titkárát, az ismert és elismert rádió-énekest és Kemény Egont, a fiatal komponistát.
A Royal-terraszon foglaltak helyet, ahol is Harmath vadat, halat s mi jó falat, szem-szájnak ingere, tálaltatott vendégeinek. Persze: italban is bőség volt a nagyszerű lakomán, amely órák hosszat tartott, s amelynek folyamán Víg Miklós megkérdezte a vendéglátó gazdát, hogy minek köszönhetik ezt a nagyszerű bankettet.

— Képzeljétek, — mesélte erre Harmath Imre, — ma reggel beállított hozzám a ligeti Jókai- színkör titkára és pénzt hozott. Azt mondta, hogy előadták a Jókai-színkörben „Nizzai éjszaka” című darabomat és ezért tantiemként száz pengő jár nekem. Mindjárt át is adta a pénzt. Ezt a talált pénzt ebédeljük el most! ...

De aztán hozzátette még:
— Nem az egészet, persze.

— Persze, persze! — bólogatták a librettista vendégei.
— Annyi pénznek meg kell maradnia, hogy virágot vihessünk Jókainak!

És valóban: az ebéd végén fölkerekedtek, egy virágos boltban virágot vettek és kivitték Jókai Mór sírjára a Kerepesi-temetőbe. A virágbokrétán pedig nemzetiszínű szalag pompázott ezzel a felírással:

„Jókai Mórnak örök hálával Harmath Imre“.

8 ÓRAI ÚJSÁG, 1929. július 30.
(15. Évfolyam, 171. szám)

*
990   smaragd • előzmény510 2017-08-19 12:16:32

A Színházi Élet 1927-ben hírül adta a fiatal Kemény Egon zeneszerző karrierje budapesti indulását, aki Kassáról utazott le a fővárosba. Ezeket a bejegyzéseinket az 510, 511, 512 számúban lehet megtalálni.
989   smaragd • előzmény985 2017-08-18 05:34:45

Kemény Egon zeneszerző korai darabjainak (1927-1928) egyik színhelye a híres

KOMÉDIA KABARÉ
(Jókai tér 10.)

rövid részlet Alpár Ágnes: A fővárosi kabarék műsora 1901-1944 c. könyvéből, Magyar Színházi Intézet Budapest, 1979

"A Komor Marcell és Jakab Dezső által tervezett Jókai tér 10. sz. alatti szecessziós épület földszinti helyisége eredetileg az Edison fimszinház céljára épült. Később a viharos múltú UHU mulató működött benne, majd rövid ideig Pelikán név alatt a megszűnt Apollo Kabaré gárdája lépett föl színpdán.
A Komédia Kabaré 1927. szeptember 16-án nyitotta meg kapuit Rott Sándor igazgatása alatt. A kabaré Komédia ( időnként Komédia Orfeum) néven 1944-ig játszott"....
"Rott Sándor 1918-tól 1927-ig Steinhardt Gézával együtt a Révay utcai Kis Komédiát vezette. 1927-ben különvált Steinhardttól s egy esztendeig a Komédia igazgatását vette át. Művészeti vezetője Rott Ferenc, zenei vezetője Hetényi-Heidelberg Albert, díszlettervezője Várady Tihamér volt.
Mikor Rott Sándor 1928-ban külföldön vállalt szerződést, Somogyi Kálmán lett a Komédia igazgatója...s azt 1938-ig vezette.
1928-tól 1932-ig Komédia Orfeum néven kabaré-varieté műsort játszott."

988   Ardelao • előzmény987 2017-08-17 06:32:13

Lehet, hogy Justiciának a szeme be volt kötve, de a zsebe igencsak nyitott lehetett … :(
987   smaragd • előzmény986 2017-08-17 00:04:43

Ez az ügy nagy port vert fel, úgy tudom, hogy pert Ábrahám Pál megnyerte.
986   Ardelao 2017-08-16 22:54:38

Egy kis történeti és történelmi visszatekintés …

Sporthírlap, 1933. 12. 09. – Rendkívüli kiadás:

„FILM

Miért pörli Ábrahám Pál a Rákóczi indulót?

Nemcsak a filmesek, de a közönség között is élénk feltűnést keltett, hogy Ábrahám Pál, a világhírű zeneszerző pört indított a „Rákóczi-induló“, illetve a film tulajdonosa ellen.
Ábrahám Pál — állítólag — a film német verziójának bécsi bemutatóján megdöbbenve látta, hogy ő nem szerepel a szerzők, rendezők és szereplők névsorában. Érdeklődésére a bécsi mozis közölte vele, hogy így kapta a filmet Budapestről. A zeneszerzőnek tehát így jutott tudomására, hogy
neve a német példányokon nem szerepel
s miután ismeretes okok miatt reménytelennek tartja, hogy a filmet hamarosan bemutató németországi mozikkal pörösködjön, ehelyett a magyar bírósághoz fordult jogvédelemért és kérte, hogy
a „Rákóczi-induló" német példányait még itt Budapesten sürgősen vegyék zár alá, nehogy az ő neve nélkül kikerülhessenek Németországba .
Nem értettük az egész dolgot, mert
1. Ábrahám Pál annyira szívén viselte a „Rákóczi-induló“ s ezen keresztül a magyar filmgyártás újabb föllendülésének ügyét, hogy még a párisi utazását is elhalasztotta a film miatt;
2. ha Németországban egyáltalában szerepelhetne a neve a filmen, a magyar vállalkozó bizonyosan büszkén kiírta volna a német verziók élére is;
3. ha ugyancsak „ismeretes okok miatt" Ábrahám neve a német verziókon nem szerepelhet, mit akar elérni Ábrahám azzal, hogy ezeknek a kópiáknak lefoglalását kéri a bíróságtól ... Utánajártunk a különös ügynek és megtudtuk a következőket:
Ábrahám Pál vállalta a „Rákóczi induló" zenei részének irányítását s ebben a munkában részt is vett attól a perctől kezdve, hogy külföldről hazaérkezett. Igaz, hogy akkor már a felvételek hosszabb idő óta folytak. És az is igaz, hogy
Ábrahám nem egyedül dolgozott a „Rákóczi-induló" zenei részén ,
hanem Kemény Egon és László Sándor társaságában. Illetve a két utóbbi tényleg elejétől-végig dolgozott a felvételeknél. Ezenkívül Ábrahám Pál két betétszámot komponált a filmhez: egy valcert és egy csárdást. Nem többet.
És amikor Ábrahám megállapodott a film vállalkozójával, azt is
megbeszélték, hogy a német példányokon az ő neve nem fog szerepelni .
„Ismeretes okok miatt."
Ez a megállapodás egészen természetes volt, mert hiszen egy pesti filmes mégsem változtathatja meg azt a németországi hangulatot, amely lehetetlenné tette, hogy Ábrahám Pál operettjeit német színpadokon játszák, vagy német filmek kísérőzenéjét komponálhassa. Ez annyira belügye a mai Németországnak, hogy a „Rákóczi-induló" vállalkozója, aki nagyon jól tudta, hogy a filmbe fektetett tőkéjének nagyobb részét Németországban kell visszaszereznie, nem is kísérletezhetett Ábrahám Pál nevének „becsempészésével", mert ezzel legfeljebb a film betiltását érhette volna el. De tudta ezt Ábrahám Pál is, nem volt tehát kifogása az ellen, hogy a „Rákóczi Marsch" élén nem jelzik a két betétszám szerzőjét.
Nem tudjuk, hogy ki és mi indította most utólag Ábrahámot a pör megindítására. De a pör esetleg jó lesz arra, hogy Németországban azt higyjék,
a „Rákóczi-induló"-t magát is Ábrahám komponálta .
És deficittel végződjék egy magyar filmvállalkozás.
Még csak annyit kívánunk megjegyezni, hogy
a „Pardon, tévedtem" budapesti plakátjairól annakidején kifelejtették Brodszky Miklós nevét.
És bár annak a filmnek egész zenéjét, minden számát ő szerezte, mégsem indított pört senki ellen...

Az itt betett filmen azonban már csakis Ábrahám Pál neve szerepel, aki a film zenéjéből mindössze „két betétszámot komponált”. Szegény Berlioz, no meg a kedves, jóhiszemű Kemény Egon és László Sándor a mennyei páholyból, sajnos, már nem „pörölhet”:

Rákóczi induló (1933)
985   smaragd • előzmény978 2017-08-16 19:13:56

KEMÉNY EGON- Harmath Imre: "Honolulu Lulu" (1927)
Charleston, 3'

Dénes Oszkár mutatta be az "Alpesi falu"-ban 1927 nyarán majd a már alább bejegyzett előadás követte  a Komédia Kabaréban, decemberben.

Alaposan meg kell nézni a megmaradt feljegyzéseket Alpár Ágnes könyvében, ugyanis nem a harmadik, hanem már a megnyitást (1927. IX. 16.) követő második előadáson (1927. XI. 1.) bemutatták Kemény Egon modern táncdalait, akit a Fővárosi Operettszínház 1926 óta másodkarmesterként és korrepetitorként szerződtetett.

KEMÉNY EGON-Harmath Imre: "Malvin" (1927)
Charleston, 3' című táncszámát,

de a régi feljegyzésből hiányzik a zeneszerző neve, Érczkövy László adta elő.

Mindkét darab szalonzenekarra hangszerelve ill. szalonzenekarra kórussal jelent meg a Rózsavölgyi és Tsa Budapest Zeneműkiadónál.
984   smaragd • előzmény917 2017-08-16 08:07:13

A fiatal zeneszerző kassai zenei bemutatkozása olvasható a 917 számú bejegyzésre visszatérve, ill. első saját művének kassai sikere lsd. 983.
983   smaragd • előzmény978 2017-08-15 08:12:33

Kassán kaptam kézhez egy kivonatot - Astoria -Andrássy -  a "Košické dostaveníčka" című könyvből, egy kedves ismerősömtől, ezúton is köszönöm figyelmességét.

Kemény Egon zeneszerző karrierje 90 évvel ezelőtt indult, a kirobbanó sikert aratott Kemény Egon-Harmath Imre: "Honolulu Lulu" című charleston (1927) Kassán is előadásra került: 1927-ben,  az Andrássy Palota  elegáns  Grand Café ASTORIA tánctermének megnyitásakor:

"V roku 1927 bola v suteréne zriadená veľka tanečná sála.
....
Pri slávnostnom znovuotvorení kaviarne zahral vynikajúci orchester Macseka pre túto udalosť  skomponované dielo Honolulu od nadaného mladého košického skladateľa Egona Keménya."

"
Legelőkelőbb az
 A N D R Á S S Y
  nagy kávéház
KASSA, Fő-utca 85..sz. alatt.
A vidéki és a helybeli intelligencia kedvelt találkozóhelye.
 - Kül- és belföldi hírlapok -
Kellemes nyári helység.    Kitűnő tekeasztalok
Telefonszám:188

Tulajdonos: Szentgyörgyi Ferenc
"

"Grand Café
ASTORIA
...

Minden este
kitűnő zenekar
hangversenyez

Este
a szuterénben tánc"




Az Andrássy Palota történetéről  Balassa Zoltán: "Kassa - történelmi városkalauz" Tortoma Útikönyvek, 2016  212. oldalán olvashatunk részletesen.

982   smaragd • előzmény981 2017-08-15 08:07:14

KEMÉNY EGON-Erdődy János:"Csillebérci fák alatt (1962)
Szvit gyermekkarra kamarazenei kísérettel (18'15")

Bemutató: Magyar Rádió, Kossuth-adó, 1962. április 3.


I.   Csillebérci fák alatt és Táborverő induló
(A Magyar Rádió Gyermekkara és a Magyar Rádió Zenekara)
II.  Virágoskert
(Keresztury Mária, Szabó Márta - ének, a Magyar Rádió Gyermekkara és Zenekara)
III. Kukták dala
( A Magyar Rádió Gyermekkara és Zenekara)
IV. A tábor őzikéje
(Káldy Rita, Kincses Veronika - ének, a Magyar Rádió Gyermekkara és Zenekara)
V. Úttörővasút
(Farkas Teréz, Baráth Gabiella - ének, a Magyar Rádió Gyermekkara és Zenekara)
VI. Búcsúeste a táborban (Finale)
(A Magyar Rádió Gyermekkara és Zenekara)

A Magyar Rádió Gyermekkórusát és a Magyar Rádió (29 tagú) Kamarazenekarát Csányi László vezényelte

Most már teljes és pontos a nagy sikert aratott Kemény Egon-zenemű minden adata, a szvit közkedveltségéhez ezúttal is nagy mértékben hozzájárult a szerzőtárs, Erdődy János szellemes és szép munkája.

981   Búbánat • előzmény953 2017-08-14 23:39:49
Kapcs.: 953. sorszám

Kiegészítés

Kemény Egon - Erdődy János: Csillebérci fák alatt

Szvit gyermekkarra kamarazenei kísérettel

Bemutató: Magyar Rádió (1962)

A Magyar Rádió Gyermekkórusát és a Magyar Rádió (29 tagú) Kamarazenekarát Csányi László vezényelte

Szólót énekel: Barát Gabriella, Farkas Teréz, Káldy Rita, Keresztúri Mária, Kincses Veronika, Szabó Márta

I. Csillebérci fák alatt
II. Virágoskert
III. Kukták dala
IV. A tábor őzikéje ( Káldy Rita, Kincses Veronika - ének)
V. Úttörővasút
VI. Finale

(20 perc)
980   smaragd • előzmény979 2017-08-14 19:16:28


KEMÉNY EGON-Bródy István-Hartmat Imre: "Kikelet ucca 3"
Pesti operett 3 felvonásban
Fővárosi Operettszínház, 1929. április 27.
Kassai Nemzeti Színház, 1929. október

"Az áttapsolt felvonásköz

A nagy sikerek külső jelei közül elsőrangúak: a vastaps és az áttapsolt felvonásköz. Mind a kettő jelentkezett tegnap a Fővárosi Operettszínházban, a "Kikelet ucca 3."című operett első hétfői előadásán. Zsúfolt ház nézte végig jókedvűen és vidám elragadtatással a pompás darabot és annak kitűnő előadását, s úgy az első, mint a második felvonás után igen sokszor kitapsolta a főszereplőket: Somogyi Erzsit, Fejes Terit, Szokolay Ollyt, Kertész Dezsőt, Kabos Gyulát, Halmay Tibort és Szirmai Imrét; sőt: mindkét felvonás után kétszer-háromszor is ki kellett nyitni a vasajtót, hogy a "Kikelet utcca 3" szereplői abban is megjelenhessenek az ezerfejű Ceasar, a kitűnően mulató közönség előtt.
A Fővárosi Operettszínház művészei megszokhatták az idők folyamán a "vastaps"-ot, de Somogyi Erzsi, aki komoly drámai művésznő, s a komoly Nemzeti Színház tagja, bizony
megdöbbent egy kissé, amikor az ügyelő berontott az öltözőjébe és lelkendezve szólott:
- Kérem művésznő, tessék jönni gyorsan, vas van!....
Ugyanakkor megjelent az öltözője ajtajában Fejes Teri is, és ő is hívta sürgősen:
-Gyere Bogyó, vas van!...
Somogyi Erzsi magára kapott egy selyemkabátot és most már együtt futott Fejes Terivel.
Együtt állítottak be a Szokolay öltözőjébe:
-Gyerre Olly, vas van!...
Aztán: hárman futottak tovább és  ragadták magukkal Kabost, Kertész Dezsőt és Halmayt:
- Gyertek, gyertek, vas van.....vas van!
És megjelentek mindnyájan a kis vasajtóban, s amikor onnan visszamenet az öltözőjükbe, Somogyi Erzsi vidáman mondogatta:
- Ez hát a vas!....Jaj, de jó!....
A három "vas" után pedig a közönség tovább tapsolt! Áttapsolta a felvonásközt."

8 Órai Újság, 1929. május


979   smaragd • előzmény978 2017-08-11 07:28:38

"Úgy látszik, programjába vette a Fővárosi Operettszínház az új magyar tehetségek meglepetésszerű kirobbantását. A Zenebonával és Az utolsó Verebély lánnyal Ábrahám Pált ariváltatta a magyar színpadra,  Miss Ameriká-val pedig Eisemann Mihálynak nyújtott teret, a most színre kerülő "Kikelet-utca 3" című opetettjével pedig Kemény Egon fog beérkezni az ismert zeneszerzők közé. Ki ez a Kemény Egon?
- Minden ellenkező híresztelés dacára 24 éves vagyok - mondja az Operettszínház újdonságának szerzője. - Bécsben 1925-ben végeztem a zeneakadémiát, zeneszerzést tanultam. Első számaimat a Rott Komédiában énekelte Érczkövy László. Tulajdonképpen Harmath Imre fedezett fel és ő hozott szinte kézenfogva az Operettszínházhoz. Harmath Imre írta az első szöveget első dalomhoz és úgy látszik annyira megtetszett a muzsikám, hogy felajánlotta azt, hogy operettet ír velem. Kapva kaptam természetesen az alkalmon és most itt vagyok. Izgatottan, boldogan és várom első darabom premierjét. A Kikelet-utca 3. Harmath Imre pesti életképe, amelynek premierjét a színház április 27-ében állapította meg. A szerepeket a régmúlt és a jelen híres színészei, így Szirmai Imre és Kertész Dezső, Felhő Rózsi és Somogyi Bogyó, majd Szokolay Olly, Fejes Teri, Halmay Tibor, Kabos, Horváthy Elvira, Tamásy Lívia és Krudy Ilona játsszák."

HÉTFŐI NAPLÓ
Budapest,1929. április 15.

978   smaragd • előzmény977 2017-08-10 09:10:29

 "A Komédia Kabaré 1927. szeptember 16-án nyitotta meg kapuit, Rott Sándor igazgatása alatt" - olvashatjuk a könyvben.

3. előadásán, december 2-án már szerepeltek Kemény Egon művei:

Kemény Egon - Harmath Imre: "Csússzunk egyet...  "
Kemény Egon - Harmath Imre: "Honolulu"

Előadó: Érczkövy László
977   smaragd • előzmény975 2017-08-09 13:56:50

Kemény Egon első zenedarabjai színpadi előadásra kerültek, mondhatjuk, hogy 22 évesen színpadi szerző lett, első darabjai azonnal táncslágerekké váltak.
A pontos előadási dátumokat és a műsorokat Alpár Ágnes: "A fővárosi kabarék műsora 1901-1944 " c. könyve őrzi.
Kemény Egon zeneszámait a Kis Komédia és Komédia Kabaré mutatta be 1927-ben.
976   smaragd • előzmény975 2017-08-08 22:05:10

Elábrándoztam ezen  cikken...a régi nyári esten, ahol nevetéssel, tréfával, nagyszerű tehetségű művészek  játékával múlattak a Royal Orfeumban...nehéz gazdasági időkben is nyári revü...bárcsak elénk varázsolódna most ez a műsor!
975   smaragd • előzmény974 2017-08-08 09:48:16

Kemény Egon kitűnően zongorázott, amint ezt korábbi bejegyzéseink is tükrözik - Kassától Bécsen át Budapestig.
A revü közel állt színpadi műveihez, erre majd visszatérek, kisoperettjeiben is.
A cikk dátuma mutatja, hogy akkor még Budapesten alkotott, majd ugyanebben az évben költözött Berlinbe.
974   Ardelao 2017-08-08 09:23:56

8 ÓRAI UJSÁG, 1930. JÚNIUS 3.:

„— Nyári revü a Royal Orfeumban.

A színpadi humor elite-gárdája vonult be tegnap este a Royal Orfeumba. A bemutatkozás egy ötletekben, színekben, mókákban gazdag nyári revü — „Te boldog Budapest“ — keretében történt meg, amelyet Herczeg Jenő ötlete alapján Harmath Imre, Mihály István, Lőrincz, Faragó Sándor és Békeffi István írtak. Az előadás már a premier-estén élénk tempóban pergett és a közönség végignevette az estét. A premier a teljes siker jegyében pergett le. Szinte lehetetlen a szereplő színészek mindegyikét érdem szerint méltatni. Kabos és Sarkadi, Pethes és Dénes, Gárdonyi Lajos, Pártos Gusztáv, Sárossy Andor, Boros Géza, Tóth Böske, Rasovszki Juci és Sas Oli osztozkodnak a sikerben. Dicséretet érdemelnek a görlök is, akik a különböző képekben többször szerepelnek nagy sikerrel. A zenés részeket két zongora kísérte, olyan hatásosan, hogy ezért külön elismerés illeti Erdős Lászlót és Kemény Egont. A rendezés ötletessége Herczeg Jenő munkáját dicséri.”
973   smaragd • előzmény972 2017-08-07 16:46:51


Egy kis ajándék Ibolya-napra:


VÁROSI SZÍNHÁZ
VII. Tisza Kálmán tér

PÁRMAI IBOLYA

Szilágyi László és Dolecskó Béla
szenzációs sikerű új operettje

Főszereplő:
HONTHY HANNA

Ragyogó kiállítás!  Pompás zene!
Budapest operett szenzációja
A saison slágere


Megjelent 3 kottafüzetben, nyomtatva:
DR. MARTON SÁNDOR ÉS RÓZSAVÖLGYI ÉS TÁRSA KIADÁSA

PÁRMAI IBOLYA
ZENÉS PARÁDÉ 3 FELVONÁSBAN

Szövegét és verseit írta
SZILÁGYI LÁSZLÓ
zenéjét szerzette
DOLECSKÓ BÉLA
KEMÉNY EGON hangszerelése

- Tudom is én...
English Waltz
- Óh, Zsófia...
Induló-fox
- Azt álmodtam tegnap éjszaka...
Tango

A füzetek hátoldalán Kemény Egon 3 táncslágere is szerepel az 1935-1936 évi sorszámozott kottakiadványok között, Rózsavölgyi Orchester Sorozat, R.O.S.



972   smaragd 2017-08-07 10:03:53

Ma:   Dankó Rádió    ismétlés: 18.00


KEMÉNY EGON dallamaival zárult a mai műsor, rövid részlet hangzott fel az "Estefelé" című műből.

Ibolya nap alkalmából áldást, örömöt, boldogságot és további sok sikert kívánok csodálatos primadonna-szerkesztő-műsorvezetőnknek!


"Túl az Óperencián" - NAGY IBOLYA műsora - Dankó Rádió
971   smaragd • előzmény965 2017-08-06 22:24:54

Anna Maria Guglielmetti - "Sovra il sen"
970   smaragd • előzmény967 2017-08-06 10:30:38

A Magyar Rádió Vonós Tánczenekarára hangszerelt Kemény Egon-táncslágert hallhattuk,  Bolba Lajos vezényelt.

Ritka életutat mutatott be ezen a héten is Nagy Ibolya műsorvezető-szerkesztő, és maga a meghívott vendég, amint a vele megtörtént színházi és privát esetekről mesélt "Tarrmari Mária", akit még ezzel a névvel is említettek, mert a lenézett színházi súgó szakmát olyan kiválóan művelte, hogy szinte fogalom lett s eljutott a 'súgólyuktól a szószékig', amint önálló estjeire és a színésztörténetekre emlékezve sikereit felelevenítette. Mindenkinek ilyen életet kíván, amely neki megadatott, öröm volt minden perce és nyugalom, ahogy ma hallhattuk.
Tarr Mária a színpadra szeretett volna kerülni,  de "úrilány ne legyen színésznő" indoklással elutasították, mégis a hét folyamán megbizonyosodhattunk róla, hogy a színház egyik csillaga lett!
969   smaragd • előzmény968 2017-08-05 14:31:12

KEMÉNY EGON-Halász Rudolf: "Bocsánatot kérek""Fekete liliom" (1946)
Nagyoperett 3 felvonásban
Fővárosi Operettszínház

Főszerepben: Karády Katalin
968   smaragd 2017-08-03 17:01:24


KEMÉNY EGON-Halász Rudolf: "Ma éjjel"
"Fekete liliom" (1946)
Romantikus nagyoperett 3 felvonásban
Fővárosi Operettszínház

Főszerepben: Karády Katalin
967   smaragd • előzmény966 2017-08-01 18:05:12

Szórakoztató, könnyed, de szép emlékeket felsorakoztató műsor  mai, Tarr Mari öniróniával mesél  színházi súgói pályájáról. Viszonthallásra, mondja a műsor végén Nagy Ibolya, részemről biztos a dolog...
966   smaragd 2017-08-01 09:07:44

MOST! Dankó Rádió, NAGY IBOLYA műsora

KEMÉNY EGON: "Ritka madár a szerelem" (1935)

965   smaragd • előzmény962 2017-07-31 15:17:31

Anna Maria Guglielmetti énekel, a videó rövid leírást is ad énekesi pályájáról.
964   smaragd • előzmény959 2017-07-30 09:57:39

KEMÉNY EGON: "Ha az este leszáll"
"Valahol Délen"
Nagyoperett 3 felvonásban
Fővárosi Operettszínház 1956, 1957
Rádiófelvétel, Magyar Rádió
963   smaragd • előzmény962 2017-07-29 10:18:47

KEMÉNY EGON:"Schönbrunni orgonák"

Ehhez  különleges és szép darabhoz most csak annyit fűzök hozzá, hogy ez volt az első zenés hangjáték a magyar rádiózás történetében, egyben az 1945 utáni  új műfaj - a rádióoperett,  Kemény Egon: " Májusfa" (1949) - előfutára.
962   Ardelao 2017-07-28 10:12:55

Korabeli hírek:

Budapesti Hírlap, 1938. június 10.

(A Schönbrunni orgonák a rádióban.)
A rádió július elsején előadja Kulinyi Ernő és Kemény Egon Schönbrunni orgonák című zenés hangjátékát, amely Ferenc József életének egy nevezetes napját viszi mikrofon elé. Az előadást Barsi Ödön rendezi.”


Budapesti Hírlap, 1937. augusztus 8.

Guglielmetti — magyarul énekel

A minap búcsúzott el Budapesttől Anna Mária Guglielmetti, a világhírű olasz koloratúr-énekesnő, aki ismételten vendégszerepeit már nálunk és nagyon megszerette Magyarországot. A kiváló énekesnő ősszel visszatér Budapestre, a Városi Színházban fog vendégszerepelni és ez alkalommal kedves meglepetésben részesíti a magyar zenéi közönséget: A Sevillai borbély előadásán, a második felvonás zenelecke jelenetében a betétdalok során egy új magyar kompozíciót is elénekel és pedig — magyar szöveggel.
Guglielmetti Mária mostani búcsúfellépése előtt az egyik nagy zeneműkiadó cégnél kottákat vásárolt és véletlenül kezébe került Kemény Egon, a kitűnő fiatal magyar zeneszerző három új hangversenydala, amelyet Kulinyi Ernő verseire írt. Lapozgatott a füzetben és az egyik, dal, a Pacsirtadal című koloratúr-keringő annyira megnyerte tetszését, hogy felvette műsorába. Olasz szöveget íratott a dalhoz, de a magyar szöveget is magával vitte, sőt külön magyar nyelvmestert szerződtet, mert magyarul akarja elénekelni a keringőt a Városi Színház színpadán, így akarja meghálálni a magyar közönségnek azt a szeretetteljes fogadtatást, amelyben eddig minden budapesti és vidéki vendégszereplése alkalmával része volt.
Guglielmetti egyébként gramofonba is beénekli a magyar szerzők művét, legközelebbi gramofonműsorának felvételei során.”
961   smaragd • előzmény960 2017-07-27 06:33:08

KEMÉNY EGON-Erdődy János: "Krisztina kisasszony" (1959)
Zenés játék 2 részben, rádióoperett
Magyar Rádió

Záporeső - kettős, Petress Zsuzsa, Kövecses Béla
960   smaragd • előzmény938 2017-07-25 01:49:31

KEMÉNY EGON: "Krisztina kisasszony" (1959)
Rádióoperett 2 részben
Magyar Rádió

Az egész estét betöltő színpadi változatot a Miskolci Nemzeti Színház mutatta be 1961-ben, lsd. 487-490 bejegyzések.

"Ha madárka dalol az ágon" - Petress Zsuzsa (Krisztina kiasasszony)
959   smaragd • előzmény957 2017-07-23 17:06:15

Kemény Egon váratlan, korainak vélt halála  megdöbbenést keltett 48 évvel ezelőtt. Elsőként  régi barátja, pálya- és szerzőtársa,  Kristóf Károly adta közre a gyászhírt, az akkori lehetőségek szerint a leggyorsabban: az Esti Hírlap c. délután megjelenő napilapban búcsúztatta a könnyűzene egyik kiváló mesterét, majd minden bizonnyal a Magyar Rádió is bemondta...
Este a Magyar Televízió a Híradó műsorában közölte.

Általános volt az a vélemény, hogy Kemény Egont korán ragadta el -  még  alkotóereje teljében, ahogy Ruitner Sándor dramaturg, zenei rendező évtizedekkel később emlékműsorában fogalmazott  - közülünk sorsa.
Kemény Egon kétszeres Erkel-díjas zeneszerző óriási életművet alkotott, négy évtizeden átívelő zeneszerzői munkásságában előadott műveinek száma több, mint háromszáz kompozíció, amelyek tekintélyes része a Magyar Rádióhoz (1934 -1968) kötődik.
Élete utolsó hónapjaiban Szlovák László az Operettszínház akkori igazgatója új nagyoperett zeneszerzőjének kérte fel, már folytak az előkészületek, szerzőtársai ismét Romhányi József és  Erdődy János lettek volna.

A Magyar Rádióban egykor két fiatal, majd hamarosan jelentős zenei sikereket elért munkatárs dolgozott, Tamássy Zdenkó zeneszerző, szerkesztő és Ruitner Sándor dramaturg, zenei rendező.
Mindketten már szinte  barátinak mondható munkakapcsolatban álltak  a szerénységéről is ismert sikeres zeneszerzővel, Kemény Egonnal.

Tamássy Zdenkó 1985-ben "Minden hangra emlékezem" címmel adássorozatban elevenítette fel rádiós munkáit, ezek egyikében hangzottak el az alábbiak, ezt a részletet a mai évfordulóhoz emelem ki:

"És most szeretnék Kemény Egonra emlékezni, akinek immár tizenhat éve érzem a hiányát a rádióműsorban, a zeneéletben és baráti körömben.
Ez a muzsikájában és az életben is oly finom lelkű, halk szavú komponista sajátos, egyéni hangot képviselt  a magyar könnyűzenében.
A felszabadulás utáni rádiózás egyik meghatározó egyénisége volt, bár szervezetileg sohasem tartozott a rádió dolgozói közé, én mégis úgy emlékezem rá, mint első számú munkatársunkra.
Minden reggel, mikor a rádiósok megérkeztek ő már ott ült a 6-os stúdió előtt, majd később, amikor megépült, a Pagodában, és a táskájában ott sorakoztak az éjszaka folyamán teleírt kottalapok. Mindig rendelésre írt és mindig v o l t rendelése, mert pontos volt, megbízható és főleg mindig jót adott. Nagyon tehetséges ember, nagyon tudta a mesterséget.  A szerkesztők szívesen dolgoztak vele, éppen ezért."

( A műsorban hét részlet hangzott el Kemény Egon 1945 utáni  műveiből  kezdve a "Májusfa"-'val, az első rádióoperettel, a felvételekhez Tamássy Zdenkó emlékező szavait fűzte.)

Ruitner Sándor egy bő évtizeden át volt dramaturgja és zenei rendezője  Kemény Egon műveinek, erre a viszonylag rövid, de sikerekben bővelkedő, nagyszerű rádiós időszakra, zenei munkáikra és barátságukra élete végig szeretettel emlékezett, Kemény Egon zeneszerző emlékének fényét nem hagyta kihunyni, zenei értékeit műsoraiban sok műrészlettel emelte ki és mutatta be.

Ma a Dankó Rádióban Nagy Ibolya műsorvezető-szerkesztő négy felvételből  összeállítva emlékezett meg Kemény Egonról, akiről már 2013-ban és 2014-ben is életrajzi évfordulóihoz kapcsolva emlékhetet és emléknapot készített  "Túl az Óperencián" című műsorában.
Lehet-e tiszteletteljesebb egy megemlékezés, annál, mint amikor a zeneszerző művei hangzanak fel?
A ma délelőtti adás ismétlése 18.04 kor kezdődik, benne

KEMÉNY EGON-Raics István:  "Szerencsés utazás" (1955)
Rádióoperett
Magyar Rádió

"Nézd, hogy ragyog ránk a fény" - kettős, Gyurkovics Mária, Szabó Miklós

A Magyar Rádió Szimfonikus Zenekarát Lehel György vezényelte

KEMÉNY EGON-Tabi László-ErdődyJános: "Valahol Délen"(1956)
Nagyoperett 3 felvonásban
Fővárosi Operettszínház

Rádiófelvételek:

" Még nincsen senkim sem "   - foxtrot, Gyenes Magda, Rátonyi Róbert
"Egy szót se szólj" - dal és lassú fox, kettős, Petress Zsuzsa, Melis György
"Ha az este leszáll" (Kandur-szerenád) - foxtrot, Rátonyi Róbert

A Fővárosi Operettszínház zenekarát Bródy Tamás vezényelte



958   Ardelao • előzmény956 2017-07-23 15:14:25

Budapesti Hírlap, 1929. április 27.

„Vidám vendéglő, ahol nem szolgálják ki a vendégeket

Éjfél felé járt az idő, mikorra a Kikelet utca 3. házi főpróbája véget ért. Pedig fél-kilenckor kezdték meg. Persze a szünetek hosszabbak voltak, mint a nyilvános főpróbán.
Derű, jókedv volt a jelenlévők arcán. A vendégekéé azért, mert szórakoztak, a színházhoz tartozók arcán meg azért, mert a vendégek arcán levő mosolyt — joggal — a siker jelének tulajdonították.



Egy, csak egy ember volt komoly a vidéken. A zeneszerző: Kemény Egon. Éppen ő, akinek legtöbb oka van az örömre. Miért?
Huszonhárom éves fiatalember. Nemrég hagyta el a zeneiskolát és máris háromfelvonásos operettel léphet a közönség elé.
Még az a hír sem varázsolt mosolyt arcára, pedig nagyon örült neki, hogy kassai barátai szám szerint negyvenen tegnap vonatra ültek, hogy jelen lehessenek barátjuk premierjén. Szóval, Kemény Egon komoly. Drukkol.



Az első felvonás a Kikelet-utca 3. számú házban lévő vendéglőben játszódik le. Kitűnően lehet itt mulatni, hiszen a vendéglős: Kabos Gyula és leánya: Somogyi Erzsi.
Nem csoda, ha grófok is járnak ebbe a kis vendéglőbe. Szám szerint ketten. És az egyik, a Laci beleszeret a kis lányba. El is jegyzi. Az eljegyzés estéjén senki „nem lesz kiszolgálva“.
Az eljegyzési lakoma végén az egész társaság felkerekedik s mulatni indul egy bárba.
Senki sem marad otthon, csupán két kis gyerek. De ők sem maradnak ott, ahová fektették őket, az ágyba, hanem kijönnek az udvarra és eléneklik, meg eltáncolják a felvonás egyik slágerét.
Tánc után visszabújnak az ágyba. Az éppen becsukódó ajtóra hiába teszi mancsát bebocsátást kérőn a ház egyetlen és négylábú őrzője, az ajtó nem nyílik ki.
És a szép farkaskutya végighasal a küszöbön, őrizni a gyerekek álmát...



— Egész kis Blaháné! — így szólt előttünk egy nagybajuszú öreg úr. A sötét nézőtéren nem ismerjük fel arcát, de hangjáról felismerjük Szirmai Imrét
— Hallottuk, hogy nagyon szép szerepe van.
— Igen! Örülök neki — feleli és máris feláll, mert jelenése következik.
— Megvárják a harmadik felvonást is? kérdezi elmenőben.



Ebben a felvonásban civilruhában van. Ä harmadikban tábornoki díszben.
A kövér vendéglősnében egykori szerelmét, a cirkuszcsillagot ismeri fel. Természetesen a felismerés öröméből duett lesz.
Alig kezd bele, félbehagyja. Valaki beszélget a nézőtéren.
— Kérem, így nem tudok énekelni, — szól le a színpadról szerényen.
Csend lesz, az éneket újra kezdi. Igaza volt. Kár lett volna, ha beszélgetéssel — bennünket zavarlak volna.
Az ifjúságról, a régen elszállott ifjúságról énekel bensőséggel. De hangja egyszerre pattogó lesz, úgy érzi, nem lett még vén az öreg katona. Lendületes valcerbe kezd. De hirtelen abba hagyja.
Térdében megmozdult a — reuma.
Lemondó kézmozdulat, halvány, mélabús mosoly. Éppen olyan szívbe nyilaló, mint a keringő zenéje.
A házipróbán senki sem kapott nagyobb tapsot, mint Szirmai, ez után a jelenet után.
Örültünk, hogy megvártuk a harmadik felvonást.



Majd elfelejtettük. A zeneszerzőről, — kiszámították, hogy az ötvenedik előadáson lesz nagykorú.”
957   smaragd 2017-07-23 09:32:40

Most! Dankó Rádió

Kemény Egon emlékére

NAGY IBOLYA műsora
956   Ardelao • előzmény554 2017-07-21 20:09:03

8 Órai Ujság, 1929.14.25., 93 szám, 10. oldal

„SZÍNHÁZ
Házi főpróba:
Kikelet ucca 3

— Fővárosi Operettszínház. —

Szabolcs Ernő rekedt, mint az ágyú; Harmath Imre rekedt, mint a törött fazék; Ábrahám Pál rekedt, mint egy turnézó tenorista. Szerencsére: nem nekik kell énekelniük sem ma, sem a premieren. Ők csak itt tesznek-vesznek, ágálnak-dirigálnak, veszekednek — licitálnak ... az utolsó simításokat végzik a Kikelet ucca 3. című pesti operetten.

Faludi Sándor mosolyogva ül a földszint utolsó sorában; Kemény Egon, a komponista — istenkém, még nem is nagykorú! — sápadtan jár-kel. Fejes Teri meg is szólítja:
Egonka, olyan fehér vagy, mint a hó. Mi lesz veled a premieren?! Mi azt reméltük, hogy a publikum azt mondja majd, amikor kitapsol: „tyűh, de szép fiú ez a zeneszerző!...“ és te így festel!? … Apropos, erről jut eszembe: ki fogunk festeni a premierre …

És a zeneszerző még sápadtabb lesz egy árnyalattal!

*

Kerpely Jenő, a világhírű gordonkaművész, Ábrahám Pálnak testi-lelki jóbarátja. Bejött hát egy próbára, megnézni, mit csinál a Pali és úgy megtetszett neki egy szám, hogy beült a zenekarba és — azóta is ott ül és ő kíséri Kabos Gyulát, amikor a hangulatos, szép keringőt énekli:
— Szeavasz Strausz, bist wiada z’haus ...
A régi valcerről énekel és — a régi Pestről. Újháziról, Blahánéról, Gromon Dezsőről ... a régi jó idők legendás alakjairól. Akik itt vannak a házi főpróbán: könnyes szemmel hallgatják és olyan halálos csöndben, hogy a sóhajtásokat is meg lehet hallani. Kabos Gyula pedig kitárja a szívét és minden melegségét, érzését, humorát, hangulatát beleplántálja a dalba:
— Szeávász Strauss!...
Somogyi Bogyó, hogy úgy mondjam: karikatúrát ad. Kikarikírozza az operettet, az operettprimadonnákat és a bonvivánokat. Groteszk és kedves s amikor egyik jelenetben becsípve énekel és táncol, — megakad a próba néhány percre: mindenki, aki itt van, zajosan tapsol. Még Szabolcs Ernő is felszól a színpadra:
— Bravó! ... Menjünk tovább!...

*

És tovább mennek; tovább folyik a próba. Kertész Dezső énekel. Aszongya, hogy aszongya:
— Nekem, nem kell szerelem!...
Elhinni nem fogja ezt neki senki... de a játék így kívánja, hát így mondja... aszongya, hogy aszongya! ... Az este még mint bostoni diákot láttam; most mint fiatal pesti gróf fiút... Igazán az. Olyan finom, decens és kedves, mintha már a pólyáján is kilencágú grófi korona pompázott volna. Csak azt nem hiszem, hogy — neki nem kell szerelem! ...

*

Vitéz László, alias Paprika Jancsi úr is itt van. Két bábúval szerepel a grófi ifjú bárjában. Ez a két bábú: Fejes Teri és Halmay Tibor. Mintha csak a ligeti vurstliból kerültek volna ide. Kacagtatóan kedves szám; mulatságos, vidám játék; groteszk tánc; pompás kuplé. Hol Van még egy ilyen táncos pár a világon! Fejes Teri, — hogy is szokták mondani, ilyenkor? — ilyen táncos pár a világon! Fejes Teri, — hogy is szokták mondani, ilyenkor? — felülmúlja önmagát; Halmay Tibor pedig — annyira Halmay Tibor megint, amennyire nem volt évek óta. A nézőtérről persze megint taps és gratuláció és ütemben hangzik a két név: — Teri!... Tibi!... Teri!... Tibi!...

*

Scenírozott kuplé: Konstantinápoly. Szokolay Olly és Sadé Sándor. Nevetőgörcsöket kap a nyájas néző, amint hallgatja és nézi őket. A fejükbe kis piros fezt nyomnak és — egyszerre csak fez van az Ábrahám Pali és a zenekar minden tagjának a fején. De ez még nem minden. Mert most meg azon vesszük észre magunkat, hogy mi is fezeket kapunk... Ez aztán a mulatság... jókedvtől, nevetéstől, nótától hangos az egész színház!

*

Szirmai Imre lovassági tábornoka: egy darab régi Pest. És a nótája: Mire vársz vén huszár!? egy szempillantás alatt visszavarázsolja a régi jó időket! ... Helfgott bácsi, a ligeti gyorsfényképész: Sarkadi Aladár és van itt még százegy figura: kikiáltó, tűzoltó, kimenős cselédlány, rendőr, virágáruslány, kéményseprő, pékmester...

Egészen bizonyos, hogy itt lesz a Siker is!

F. J.”

Ugyanezen újság ugyanezen oldalán még a következő tudósítás áll:

„Kikelet ucca 3
ének- és táncszámai

A Fővárosi Operettszínház szombaton este mutatja be Bródy István és Harmath Imre KIKELET UCCA 3 című új operettjét. Ennek az operettnek, amely a vidámság remeke, zenéjét

Kemény Egon

komponálta, aki meglepő tehetségének egész erejével, akkora mélódikus frisseséggel és bőséggel mutatkozik be a Kikelet ucca 3-ban, hogy ez öröm és szenzáció lesz mindenki számára. Ennek az új és oly eredeti magyar tehetségnek ragyogó ének- és táncszámai élménnyé teszik az új operettet. A főbb számok ezek:

Gömbölyű a föld... — Somogyi Erzsi.
Szeavasz Strauss — Kabos Gyula.
Cinkotán, a Nagyitcén is túl — Fejes Teri — Halmay Tibor.
Feketeszemű kis párom — Somogyi Erzsi — Kertész Dezső.
Mire vársz vén huszár — Szirmay Imre — Felhő Rózsi.
Konstantinápoly — Szokolay Olly — Radó Sándor.
Nekem nem kell szerelem — Kertész Dezső.
Hej Kikelet ucca 3 — Fejes Teri — Halmay Tibor.
Csak egyszer, ha grófnő lehetnék — Somogyi Erzsi — Kertész Dezső.
Sánikám sánir di nett — Kabos Gyula — Felhő Rózsi.

Egész Budapest ezeket a dalokat fogja énekelni. Egész Budapest erre a muzsikára fog táncolni.”
955   smaragd • előzmény951 2017-07-21 17:41:34

A napi műsor közlésének hiánya rámutat arra, hogy mennyire el vagyunk kényeztetve a teljes műsoridő pontos ismertetésével, amely Nagy Ibolya szerkesztésének egyik jellegzetessége. Olyan érzést kelt, mint a régi rádióújságok arculata, de még annál is részletesebb.


Köszönöm, hogy fáradtál és az előző bejegyzésben tájékoztattad olvasóinkat, mindjárt kezdődik az ismétlés.


MA!     Dankó Rádió: 18 - 19 óráig, az ismétlésben is:



KEMÉNY EGON-Ignácz Rózsa-Soós László-Ambrózy Ágoston : "Hatvani diákjai" (1955)
Daljáték
Magyar Rádió

Megkérdeztem a madártól - Petress Zsuzsa, Bessenyei Ferenc

Dal a bontonról - Mezey Mária, Tompa Sándor

Bule Lajos dala - Gózon Gyula

Jó dolga van  a diáknak - Földényi férfikórus

"Túl az Óperencián" - NAGY IBOLYA műsora - Dankó Rádió
954   Búbánat 2017-07-21 10:33:42

Mivel továbbra sincs fent a Dankó Rádió Túl az Óperencián adásának műsortartalma a megszokott, Facebook oldalán, megint ideírom, mit hallhattunk a mai operettadásban:

Huszka Jenő- Martos Ferenc: Bob herceg – részletek

Km. Balczó Péter, Clementis Tamás, Dancs Annamari, Fischl Mónika, Boncsér Gergely, az MRT Szimfonikusok, vezényel: Kovács János
(a Rádió 2014-es stúdiófelvételéről: "Huszka operettjeiből")

Ugyancsak nem először hangzottak el most részletek

Kemény Egon–Ambrózy Ágoston-Ignácz Rózsa–Soós László Hatvani diákjai c. művéből.

Bemutatója 1955. január 23-án volt a Kossuth Rádióban.
A hegedűszólót Ramor Ervin adta elő. Km.: a Magyar Rádió Szimfonikus Zenekara és a Földényi-kórus (Karigazgató: Földényi János). Vezényel: Lehel György. Zenei rendező: Ruitner Sándor. Rendező: Molnár Mihály és Szécsi Ferenc

- Amálka és Hatvani professzor kettőse: „Szép is vagyok jó is, mégis árva vagyok…/Megkérdeztem a madártól, a fecskétől, a gólyától…” (Petress Zsuzsa, Bessenyei Ferenc) – ezt a kettőst később Melis Györggyel újra felvették.

- Elmira és Fodoríto kettőse a bon-tonról: „A bon-ton roppant fontos” (Mezei Mária, Tompa Sándor)

- Bule Lajos „pityókás” dala (Gózon Gyula)

- Kórusjelenet: „Jó dolga van a diáknak” (Földényi-kórus Férfikara)


Kocsák Tibor–Móricz Zsigmond–Miklós Tibor: Légy jó mindhalálig - a musical részleteiben mások mellett Kautczky Armand énekel.

A délelőtti operettműsor – melyben Kocsis Judit színésznővel beszélget Nagy Ibolya Suppé Fatinitza című operettjének nyitányával zárult (km. a Magyar Állami Operaház Zenekara, vezényel: Sándor János)

A várható ismétlés: ma 18 és 19 óra között a Dankó Rádió elérhetőségein újra meghallgatható lesz az adás.
953   smaragd • előzmény952 2017-07-20 18:51:09

KEMÉNY EGON-Erdődy János: "Csillebérci fák alatt" (1962)
Szvit gyermekkarra kamarazenei kísérettel
Magyar Rádió

I.   Csillebérci fák alatt
II.  Virágoskert
III. Kukták dala
IV. A tábor őzikéje
V.  Úttörővasút
VI. Finale

A Magyar Rádió Gyermekkórusát és a Magyar Rádió (29 tagú) Kamarazenekarát Csányi László vezényelte

IV. A tábor őzikéje
Káldy Rita, Kincses Veronika ének

Kincses Veronika opera-énekesnő lett, nagyívű és sikeres karriert ért el. Minden szépet és jót kívánok a művésznőnek, talán olvas minket...:-) és talán emlékezik erre a felvételre is.

952   smaragd 2017-07-19 11:30:54

KEMÉNY EGON-Erdődy János: "Csillebérci fák alatt" (1962)
Szvit gyermekkarra kamarazenei kísérettel
Magyar Rádió

I.   Csillebérci fák alatt
II.  Virágoskert
III. Kukták dala
IV. A tábor őzikéje
V.  Úttörővasút
VI. Finale

A Magyar Rádió Gyermekkórusát és a Magyar Rádió (29 tagú) Kamarazenekarát Csányi László vezényelte

Kukták dala
951   smaragd • előzmény836 2017-07-17 16:51:43


KEMÉNY EGON-Soós László-Ignácz Rózsa-Ambrózy Ágoston: "Hatvani diákjai" (1955)
Daljáték
Magyar Rádió

"Még azt mondják, nem illik..."
950   smaragd • előzmény869 2017-07-16 10:19:39

KEMÉNY EGON-Vitányi János-Erdődy János: "A messzetűnt kedves" (1965)
Történelmi daljáték
Magyar Rádió

László Margit és Simándy József énekel: "Rózsa-dal"
949   smaragd 2017-07-16 10:17:23

A német naptár szerint július 15-én van az Egon férfinév nevenapja, eredetileg így vették át a magyar naptárak is.


Kemény Egon zeneszerző vezeti a "Híres Egonok" címszót:Egon,Wikipedia
948   smaragd 2017-07-14 20:59:52


KEMÉNY EGON: "Szerencsés utazás" (1950)
Rádióoperettelőjáték
Magyar Rádió

A Magyar Rádió Szimfonikus Zenekarát Lehel György vezényelte.
947   smaragd • előzmény946 2017-07-14 07:39:11

Andor Ilona zenei munkásságáról a Zeneakadémia honlapján is megemlékeznek.

Andor Ilona, Nagy elődök
946   smaragd • előzmény902 2017-07-13 06:20:18

KEMÉNY EGON-Erdődy János: "Sétarepülés" (1965)
Szvit gyermekkarra, 12 tagú kamarazenekari kísérettel, 20'
Magyar Rádió


Erdődy János: Dal a hazáról

Amerre szállunk, amerre járunk,
Amerre nézünk, amerre látunk, ezen a földön, amelyre lépünk
Itt él a népünk.

Gyümölcsös dombok, mosolygó rétek,
Növekvő falvak, szolgáló gépek:
Miénk itt minden, mindez csak értünk,-
Itt él a népünk.

Ki innen elmegy örökre árva,
Sosem lesz nyugta, mert nincs hazája;
Új lelket más föld nem adhat nékünk,-
Itt él a népünk.

Akármi vár ránk, viseljük bátran,
Örömben-bajban, de csak hazánkban.
Ha jó, ha rossz is az osztályrészünk:
Itt él a népünk.

Ezen a földön, itt él a népünk,
Szívünk parancsa, amíg csak élünk:
Szeretni, forrón édesanyánkat;
Édes hazánkat!



Az egyes számokat összekötő átvezetőzene alatt egy-két mondat mesélés  - Örkényi Éva hangja szólaltatta meg - arról, hogy most merre repülünk.
945   smaragd • előzmény944 2017-07-12 05:04:28

Köszönöm, hogy bejegyezted ezt a munkát a fórumba. Korábban az egyik operett-topic bejegyzéseiben már írtunk róla úgy tudom, hogy azóta új változatát is megjelentette a szerző, ezt még nem találtam meg a neten.
Viszzatérek majd erre a forrásmunkára, megtaláltam azokat a részeket, amik eddig csak itt bukkantak fel.
944   Ardelao 2017-07-11 21:57:59
Talán hasznos lehet:

Operett Magyarországon 1860-1958 – forráskatalógus

A Kemény Egonnal kapcsolatos adatokat a fenti katalógus 23. és 94. oldalán olvashatjuk.
943   smaragd • előzmény941 2017-07-11 17:10:08

"A kassai zeneiskola 1800-ban alakult." - Szőnyiné Szerző Katalin: Adatok Kassa zenetörténetéhez című dolgozata az internetről letölthető.
"Kassa a 14. század elejétől gyorsan fejlődő, iparosodó, nemzetközi jellegű városaink közé tartozik"....a fejezetekben Kassai graduál, Tinódi kora, XVII. század, XVIII. század, XVIII-XIX.század. A verbunkos mesterei, Zeneoktatás, XIX.század, Operajáték, 1833-as hírek,  a régi rezidenciális zenélés kiemelések köré fonta munkáját.

942   smaragd 2017-07-09 20:15:52

Komlóssy Erzsébet énekművész születésének mai évfordulója emlékére idézem fel az alábbi rádiófelvételt:

KEMÉNY EGON: "Lassú  víz"  (1963)
Dal alt-hangra, 3'20"

Komlóssy Erzsébet - ének

Módos énekegyüttes

MR esztrádzenekara
941   smaragd • előzmény940 2017-07-08 15:59:27

A Kassai Zeneiskola fennállásának 180. évfordulója alkalmából készített áttekintést olvashatjuk alább.
Igazgatói közül Kövér Dezső (vitéz Rétháti Kövér Dezső) 1918-1933 majd halála után Paulus Ákos gordonkaművész  kapcsolódnak Kemény Egon zeneszerző kasssai tanulmányi éveihez.
A cikkben olvasható forgalmas Leninova az egykor Fő-utca volt, ma ismét csendes, elegáns sétalóutca az Óvárosban.

Parlando,1964
940   smaragd • előzmény937 2017-07-07 14:49:57

KASSAI MAGYAROK BUDAPESTEN, a XX. században

A 917 számú bejegyzésre visszatérve, az 1921. július 2-án megrendezett irodalmi esten Schalkház Sára elbeszélései is szerepeltek a műsoron.
Kemény Egon 1923-ban ismét Bécsben élt, egyetemi éveit kezdte meg.
Azidőtájt Schalkház Sára Budapestre költözött, ahol nemes és hősies életutat járt be.
Boldog Salkaházi Sára
939   smaragd • előzmény838 2017-07-05 13:32:12

Melis György operaénekes július 2-i  születésnapjának évfordulójára emlékezem most.

Kemény Egon  zeneszerző művei közül dalait énekelte a Magyar Rádióban, a legismertebb felvétele a "Valahol Délen" (1956, Fővárosi Operettszínház) című Kemény Egon-Tabi László-Erdődy János 3 felvonásos nagyoperettjének címadó dala. Az operett Kemény Egon legsikeresebb színpadi műveként is ismert.
Melis György színpadon nem énekelte, az óriási közönségsiker hatására örökítette meg a dalt Melis György hangjával, előadásában rádiófelvételen a Magyar Rádió, amelyet Nagy Ibolya műsorában, a "Túl az Óperencián" c. programban gyakorta hallhatunk a Dankó Rádióban. Korábban - évtizedeken át - a rádió operettműsoraiban és Kemény Egon műveiből válogatott összeállításokban hallhattuk.

Személyes emlékeimet Melis Györgyről szeretettel őrzöm.

938   smaragd • előzmény927 2017-07-04 09:03:17

MA!   Dankó Rádió:    09.53    ismétlés 18.53


KEMÉNY EGON: "Krisztina kisasszony" (1959)
Rádióoperett 2 részben
Magyar Rádió

A színpadi változatot 1961-ben mutatta be a Miskolci Nemzeti Színház.

Ma a rádiófelvételen a Nyitányt hallgathatjuk meg.

A műsorhét vendége Gór Nagy Mária


"Túl az Óperencián" - NAGY IBOLYA műsora - Dankó Rádió
937   smaragd • előzmény936 2017-07-03 09:39:59

Vécsey Zoltán premontrei rendi tanár, író és szakíró  életéről, munkásságáról és főbb műveiről olvashatunk Wikipedia oldalán.
936   smaragd • előzmény917 2017-07-01 09:23:17

A 96 évvel ezelőtti irodalmi esten Kassán Kemény Egon zeneszámai is felhangzottak, amint ezt a 917 számú bejegyzésben is olvashatjuk.
Az 1921 előtti évekről Vécsey Zoltán írt könyvet, a linken tájékoztató olvasható, a könyv fő témája az 1918-1919 időszak körül forog.
935   smaragd 2017-06-29 12:26:22

KEMÉNY EGON-Tabi László-Erdődy János: "Valahol Délen" (1956)
Nagyoperett 3 felvonásban
Fővárosi Operettszínház

Lolita boleroja:"A vágyakozás"
A szerepben 1956-ban Mezey Mária tündökölt, énekelt és táncolt.

934   smaragd • előzmény905 2017-06-27 13:26:24

Ruitner Sándor szavait idézem, amelyeket most Bende Zsolt (1926 - 1998) operaénekes halálozási évfordulója alkalmából elevenítek fel.

Bende Zsolt a férfi főszerepet (András) énekelte - próza: Benkő Gyula -, a női főszerepben Sándor Judit (Glória) - próza: Bánki Zsuzsa - a "Szabad szívek" című regényes rádiódaljátékban, amelyet részben már korábban is ismertettünk. Debrecenben játszódik.

" 1960-ban a Rádió valamennyi részlege részt kellett hogy vegyen abban az ünnepi műsorsorozatban, amit a Felszabadulás negyedszázados évfordulójára tervezett a legfőbb szerkesztőség. Jómagam azidőtájt kezdtem önálló dramaturgi munkámat.
...
A dramaturgiának nem kis fejtörést okozott a zeneszerző-partner kiválasztása, Békés Pista bácsi ugyanis azt szerette volna elérni, hogy a pokoli harcokat átélt városnak elsősorban ne a szenvedő arculatát jelenítse meg a muzsika, hanem azokat a lírai pillanatokat, amelyek abban az infernóban is megjelentek az emberek életében.
...
A komponista felkérésénél ezért csak hosszas fejtörés után kötöttünk ki Kemény Egonnál, mert jóformán még be sem fejeződtek a "Krisztina kissszony" stúdiómunkái."

Ruitner Sándor: "Művészportrék a Rádió Dalszínházának emlékkönyvéből - KEMÉNY EGON (II. rész)", Magyar Rádió, 2005
933   smaragd • előzmény920 2017-06-26 12:59:24

KEMÉNY EGON:"Fűszer és csemege"(1939)
Magyar hangosfilm, filmzene
Irodalmi mű filmváltozata

A bemutatóhoz meghívó készült, ennek szövege:


Jávor Pál, Szörényi Èva, Somlay Artur, Vizváry Mariska meghívják

Csathó Kálmán:

Fűszer és csemege
üzletének megnyitójára

1940. január 29-én, hétfőn délelőtt 1/2 12 órakor  a Décsi Filmszínházban

Kiszolgálnak még:  Hidvéghy Valéria, Dénes György, Pethő, Bihary, Tompa, Földényi, Kőműves, Simon Marcsa, Mester Ilona, Berczy.
LÉVAY BÉLA megbízásából az üzletet rendezte: RÁTHONYI ÁKOS
A vásárló közönséget KEMÉNY EGON zenéje szórakoztatja. - Képben megörökítette: VASS KÁROLY. - Az üzlet berendezését a Hunnia Filmgyárban KOKAS KLÁRA készítette.
Az üzleti megnyitóra szóló jegyeket kizárólag a címzett veheti át a LÉVAY FILM irodájában Erzsébet-körút 8, III. emelet. Telefon:422-

932   smaragd • előzmény931 2017-06-24 14:53:25

Gyurkovics Zsuzsa megélte a 20. században a magyarországi sanzon előadóművészet fénykorát, emlékeit megosztja velünk. Így hallhatunk tanárairól is, nagy művészekről, Neményi Liliről, Mezey Máriáról, Kiss Manyiról és Cziffra Györgyről, a "Kedves" presszóról...
Köszönöm, hogy mindezt ma elmondta és jó egészséget kívánok!
931   smaragd 2017-06-24 08:35:21

MA!  Dankó Rádió      9.52    ismétlés :18.52

KEMÉNY EGON- Gál Zuzsa: "Ha visszanézek" (1957)
Chanson, 4'

A mai műsorban az eredeti rádiófelvételt hallhatjuk természetesen már digitalizálva,rádiós hangminőségben!
(Korábbi linkeken a YT videón jegyeztük be.)

Kemény Egon sanzonját Mezey Mária adta elő, a Magyar Rádió Esztrádzenekarát Kerekes János vezényelte.

Gyurkovics Zsuzsa művésznő - aki sanzonénekesnőként is szívesen fellépett és nevett szerzett magának  - már az első adásnapon is megemlítette a műfaj egyik jellegzetességét. Ez pedig az a művészi bravúr, amely egy egész életet sűrít 3 percbe, a zene, a vers és az előadó megformálásában.

"Túl az Óperencián" - NAGY  IBOLYA műsora - Dankó Rádió
930   smaragd • előzmény929 2017-06-23 18:16:42

KEMÉNY EGON- Boccaccio-Bihari Klára-Romhányi József: " Az elrabolt asszony" (1957)
Zenés rádiójáték, 60'
A zene összideje: 21'50"

Magyar Rádió

"A novellát Kemény Egon muzsikája színesítette" (Ruitner S.) - a zenék részletezése:

Előjáték és fonódal (26 tagú kamarazenekar, Földényi kórus)
Bianca dala a hűséges szolgálóról ( Petress Zsuzsa)
Tofano dala és aláfestőzene (Réti József)
Átkötőzene és Bianca dala (Petress Zsuzsa)
Dal a bátor halászról ( Petress Zsuzsa )
Álomzene ( kamarazenekar)
Evezősök kara (Földényi kórus )
Átkötőzene (kamrazenekar)
Zárókórus (Földényi kórus )

929   smaragd • előzmény928 2017-06-22 20:41:11

KEMÉNY EGON-Boccaccio-Bihari Klára-Romhányi József: "Az elrabolt  asszony" (1957)
Rádiójáték, 60'
A zene összideje: 21'50"
Magyar Rádió

Járfás Tamás zenei rendezőre  - lsd. még "Operett a magyar rádióban (1949-1990)" fórum 2143, 2144, 2145, 2146 számú bejegyzések - emlékezve idéztem fel ezt az értékes rádiós művet, a már ismertetett alkotók és előadók mellett feltétlenül megemlítendő Szendrey Karper László gitárművész, a Földényi kórus és a rendező Rácz György neve.
928   smaragd 2017-06-21 14:16:36
Pantheon fórum 2000 számú bejegyzéséhez:

Nagyra értékelem Járfás Tamás zenei rendezőről írt összeállításodat.
A teljességhez hozzáteszek még egy művet, amely a Rádió Dalszínháza műhelyében készült, zenei rendezőjéről, Járfás Tamásról Ruitner Sándor egyik műsorában megemlékezett:

"Művészporték: KEMÉNY EGON, I-II."
című műsorában ezt mondta: "A Rádiózenekaron és Lehel Györgyön kívül azonban van még egy olyan munkatárs, aki éteri zenés színházunkhoz tartozott: felejthetetlen zenei rendező kollégánk, Járfás Tamás."

Kemény Egon - Bocaccio - Bihari Klára - Romhányi József: "Az elrabolt asszony" (1957)
Rádiójáték, 60'
A zenék összideje: 21'50"

Magyar Rádió

A Magyar Rádió Szimfonikus Zenekarát Lehel György vezényelte.
Énekelt: Petress Zsuzsa és Réti József
Zenei rendező: Járfás Tamás
927   smaragd • előzmény846 2017-06-20 07:27:24

Ma Dankó Rádió  9.55 ismétlés 18.55

KEMÉNY EGON: "Krisztina kisasszony"(1959)

A mai műsort a Nyitány zárja, a hét vendége Gyurkovics Zsuzsa színművésznő.

"Túl az Óperencián" - NAGY IBOLYA MŰSORA - Dankó Rádió
926   smaragd 2017-06-19 21:58:40

Gyurkovics Mária koloratúrszoprán operaénekesnő születésnapja mai évfordulóján azokat a rádiófelvételeket idézem fel, amelyeken Kemény Egon nagyszerű keringőit énekelte. Az emlékezetesen nagy sikert aratott Májusfa-keringő, majd a Hópehely-keringő  az első két rádióoperettben (1949) hangzott el. Ezt követte a Szerencsés utazás-keringő (1950) és továbbiak. "A tavasz a télben" dalciklus (1952) Hóvirág-dalában is csodálhattuk gyönyörű énekét és művészetét.
Gyurkovics Mária énekel
925   smaragd • előzmény924 2017-06-18 20:30:45

"Az első reggel"
924   smaragd • előzmény890 2017-06-18 20:26:45

Ilosfalvy Róbert  operaénekes 30 éves volt, amikor Kemény Egon-Gál György Sándor-Erdődy János: "Komáromi farsang " című 60 évvel ezelőtt (1957) bemutatott 2 részes daljátékéban a férfi főszerepet - Csokonai Vitéz Mihály - énekelte.
Ma, születése 90. évfordulóján, emlékére idézem fel az híres-nevezetessé vált kettőst "Lilla" női főszerepében Házy Erzsébet operaénekesnővel...és szeretettel emlékezem mindannyiukra, akik már nincsenek közöttünk, de velünk maradtak a "Komáromi farsang" felvételei által, amelynek zenei rendezője a nemrég elhunyt Ruitner Sándor volt.

[url]http://operett.network.hu/video/kemeny_egon__daljatekok/hazy_erzsebetilosfalvy_robert__az_elso_reggel__komaromi_farsang"Az első reggel"[/url]
923   smaragd • előzmény922 2017-06-17 13:40:05

Manapság a Wikipédia létjogosultsága már nem vitatott, én az első szerkesztőnek mondok köszönetet. Ő volt az, aki már akkor felismerte az internet jelentőségét és a Magyar Életrajzi Lexikon szócikkével elindítottá Kemény Egon zeneszerző Wikipédia oldalát. Hálás vagyok annak a csodálatos személynek, aki ebben a lépésében ihletője lehetett, talán Szigligeten, az Alkotóházban...talán olvas minket...
922   Búbánat • előzmény921 2017-06-17 10:48:41
Mindketten sejthetjük ki áll a tényleg alapos tájékoztató-összeállítás mögött. Dicséret illeti érte!
921   Ardelao 2017-06-17 09:57:53

Nagy örömmel konstatáltam, hogy kiegészült a Kemény Egonról szóló, korábbi, internetes ismertető (Ld.! itt) .

Nagy szükség volt erre, hiszen a jelen topic indulásakor némelyek számára e kiváló zeneszerzőnek még az állampolgársága is kérdéses volt. Az utóbbi évtizedekben Kemény Egonról – eléggé el nem ítélhető módon – a médiumok nem sok szót ejtettek.
Köszönet illeti a Wikipédiában megjelent, precíz tájékoztató összeállítóját!
Ennek nyomán el lehet indulni. Bár a korábbi hanganyag nagy része elveszett, a megmaradt kották alapján újra élővé lehetne tenni Kemény Egon zenéjét, nemcsak a Dankó Rádión keresztül.
Megérdemelné, mind a zeneszerző, mind a hallgató közönség!
920   smaragd • előzmény918 2017-06-16 06:13:06

KEMÉNY EGON:"Fűszer és csemege" (1939)
Hangosfilm, filmzene

MA!  M3   13.10-kor kezdődik, a tegnapi SZÖRÉNYI ÉVA 100 sorozat adásának ismétlése.


919   Ardelao • előzmény893 2017-06-15 21:25:51

Értékteremtők 2012 – Szerző: Hovanyecz László

E könyv „SZINETÁR MIKLÓS A kívülálló” c. fejezetében olvashatjuk Szinetár Miklós visszaemlékezéseit ifjúkori rendezéseire. Képet kapunk arról, milyen falakba ütközött annak idején az operett, mint műfaj elfogadtatása a kor politikai vezetőivel. A rendező itt tesz említést Kemény Egon „Valahol délen” c. operettjének moszkvai és szverdlovszki előadásáról is, amelyekről az internet magyar nyelvű oldalain ritkán esik szó.
918   smaragd • előzmény910 2017-06-15 08:01:33

KEMÉNY EGON:"Fűszer és csemege" (1939)
Hangosfilm
Bemutató: Budapest, 1940. január 29.  Décsi Filmszínház

Ma!      

M3     

SZÖRÉNYI ÉVA 100 
21.13:  "Fűszer és csemege"
(74')


Budapest előkelő első hetes premiermozijáról, a Décsi Filmszínházról itt olvashatunk.


Fényes Kató YT videón Kemény Egon táncslágerét - slowfoxtrot -  adja elő a 910 bejegyzés linkjén.
 
Műsorajánló
Mai ajánlat:
11:00 : Budapest
Erkel Színház

VERDI: Nabucco

14:30 : Budapest
BFZ próbaterme

"Kakaókoncert"
ismétlés 16:30

17:00 : Budapest
Pesti Vigadó

Demény Balázs (zongora)
BARTÓK: 15 magyar parasztdal, Sz. 71, BB 79
HAYDN: D-dúr szonáta, No. 39., Hob. XVI:24
KURTÁG GYÖRGY: Játékok – részletek
LIGETI: L'escalier du diable (Ördöglétra)
BARTÓK: Szabadban, Sz. 81, BB 89

18:00 : Budapest
FUGA Budapesti Építészeti Központ

"CAFe Budapest Kortárs Művészeti Fesztivál"
SZŐLLŐSY András és a magyar film / 4.
Nyolcvan huszár (1978) / SÁRA Sándor (rend.)

18:00 : Budapest
MűPa, Előadóterem

"Metropolitan-operaközvetítések a Müpában"
MOZART: A varázsfuvola - az élő közvetítés ismétlése

19:30 : Budapest
Zeneakadémia, Nagyterem

Banda Ádám (hegedű)
A Zeneakadémia Szimfonikus Zenekara
Vezényel: Pinchas Steinberg
LISZT: Prométheusz
BRAHMS: D-dúr hegedűverseny, Op.77
BRAHMS: 2. (D-dúr) szimfónia, Op.73

19:30 : Budapest
Erkel Színház

Bogányi Gergely (zongora), Váradi Zita (ének)
"Zongoraáriák - Liszt206"

19:30 : Budapest
Pesti Vigadó

Fejérvári Zoltán (zongora)
BEETHOVEN: Hat bagatell, Op.126
BARTÓK: Táncszvit, Sz. 77, BB 86
SCHUMANN: g-moll zongoraszonáta, Op.22

19:30 : Budapest
Liszt Ferenc Nemzetközi Repülőtér

Rácz Rita, Haja Zsolt, Szerekován János (ének)
Kodály Filharmonikusok Debrecen
Kodály Kórus Debrecen (karigazgató: Szabó Sipos Máté)
Talamba Ütőegyüttes
Vörösmarty Gyermekkar (karigazgató: Zsákainé Papp Anita)
Vezényel: Somogyi-Tóth Dániel
VAJDA JÁNOS: Quodlibet
VAJDA JÁNOS: Változatok egy képzeletbeli Weöres-versre
ORFF: Carmina Burana
A mai nap
történt:
1883 • Megnyílt a New York-i Metropolitan Opera House
született:
1811 • Liszt Ferenc, zeneszerző († 1886)
1832 • Leopold Damrosch, karmester († 1885)
elhunyt:
1764 • Jean Marie Leclair, zeneszerző (sz. 1697)
1859 • Ludwig Spohr, zeneszerző (sz. 1784)
1973 • Pablo Casals, csellista (sz. 1876)
1979 • Nadia Boulanger, zenepedagógus (sz. 1887)