Nyári história, de olyan kedves, hogy el kell mondani.
Szombaton délben Harmath Imre, a kitűnő librettista meghívta ebédre Víg Miklóst, a Fővárosi Operettszínház titkárát, az ismert és elismert rádió-énekest és Kemény Egont, a fiatal komponistát.
A Royal-terraszon foglaltak helyet, ahol is Harmath vadat, halat s mi jó falat, szem-szájnak ingere, tálaltatott vendégeinek. Persze: italban is bőség volt a nagyszerű lakomán, amely órák hosszat tartott, s amelynek folyamán Víg Miklós megkérdezte a vendéglátó gazdát, hogy minek köszönhetik ezt a nagyszerű bankettet.
— Képzeljétek, — mesélte erre Harmath Imre, — ma reggel beállított hozzám a ligeti Jókai- színkör titkára és pénzt hozott. Azt mondta, hogy előadták a Jókai-színkörben „Nizzai éjszaka” című darabomat és ezért tantiemként száz pengő jár nekem. Mindjárt át is adta a pénzt. Ezt a talált pénzt ebédeljük el most! ...
De aztán hozzátette még:
— Nem az egészet, persze.
— Persze, persze! — bólogatták a librettista vendégei.
— Annyi pénznek meg kell maradnia, hogy virágot vihessünk Jókainak!
És valóban: az ebéd végén fölkerekedtek, egy virágos boltban virágot vettek és kivitték Jókai Mór sírjára a Kerepesi-temetőbe. A virágbokrétán pedig nemzetiszínű szalag pompázott ezzel a felírással:
„Jókai Mórnak örök hálával Harmath Imre“.
8 ÓRAI ÚJSÁG, 1929. július 30.
(15. Évfolyam, 171. szám)
A Színházi Élet 1927-ben hírül adta a fiatal Kemény Egon zeneszerző karrierje budapesti indulását, aki Kassáról utazott le a fővárosba. Ezeket a bejegyzéseinket az 510, 511, 512 számúban lehet megtalálni.
Kemény Egon zeneszerző korai darabjainak (1927-1928) egyik színhelye a híres
KOMÉDIA KABARÉ
(Jókai tér 10.)
rövid részlet Alpár Ágnes: A fővárosi kabarék műsora 1901-1944 c. könyvéből, Magyar Színházi Intézet Budapest, 1979
"A Komor Marcell és Jakab Dezső által tervezett Jókai tér 10. sz. alatti szecessziós épület földszinti helyisége eredetileg az Edison fimszinház céljára épült. Később a viharos múltú UHU mulató működött benne, majd rövid ideig Pelikán név alatt a megszűnt Apollo Kabaré gárdája lépett föl színpdán.
A Komédia Kabaré 1927. szeptember 16-án nyitotta meg kapuit Rott Sándor igazgatása alatt. A kabaré Komédia ( időnként Komédia Orfeum) néven 1944-ig játszott"....
"Rott Sándor 1918-tól 1927-ig Steinhardt Gézával együtt a Révay utcai Kis Komédiát vezette. 1927-ben különvált Steinhardttól s egy esztendeig a Komédia igazgatását vette át. Művészeti vezetője Rott Ferenc, zenei vezetője Hetényi-Heidelberg Albert, díszlettervezője Várady Tihamér volt.
Mikor Rott Sándor 1928-ban külföldön vállalt szerződést, Somogyi Kálmán lett a Komédia igazgatója...s azt 1938-ig vezette.
1928-tól 1932-ig Komédia Orfeum néven kabaré-varieté műsort játszott."
Nemcsak a filmesek, de a közönség között is élénk feltűnést keltett, hogy Ábrahám Pál, a világhírű zeneszerző pört indított a „Rákóczi-induló“, illetve a film tulajdonosa ellen.
Ábrahám Pál — állítólag — a film német verziójának bécsi bemutatóján megdöbbenve látta, hogy ő nem szerepel a szerzők, rendezők és szereplők névsorában. Érdeklődésére a bécsi mozis közölte vele, hogy így kapta a filmet Budapestről. A zeneszerzőnek tehát így jutott tudomására, hogy neve a német példányokon nem szerepel
s miután ismeretes okok miatt reménytelennek tartja, hogy a filmet hamarosan bemutató németországi mozikkal pörösködjön, ehelyett a magyar bírósághoz fordult jogvédelemért és kérte, hogy a „Rákóczi-induló" német példányait még itt Budapesten sürgősen vegyék zár alá, nehogy az ő neve nélkül kikerülhessenek Németországba .
Nem értettük az egész dolgot, mert
1. Ábrahám Pál annyira szívén viselte a „Rákóczi-induló“ s ezen keresztül a magyar filmgyártás újabb föllendülésének ügyét, hogy még a párisi utazását is elhalasztotta a film miatt;
2. ha Németországban egyáltalában szerepelhetne a neve a filmen, a magyar vállalkozó bizonyosan büszkén kiírta volna a német verziók élére is;
3. ha ugyancsak „ismeretes okok miatt" Ábrahám neve a német verziókon nem szerepelhet, mit akar elérni Ábrahám azzal, hogy ezeknek a kópiáknak lefoglalását kéri a bíróságtól ... Utánajártunk a különös ügynek és megtudtuk a következőket:
Ábrahám Pál vállalta a „Rákóczi induló" zenei részének irányítását s ebben a munkában részt is vett attól a perctől kezdve, hogy külföldről hazaérkezett. Igaz, hogy akkor már a felvételek hosszabb idő óta folytak. És az is igaz, hogy Ábrahám nem egyedül dolgozott a „Rákóczi-induló" zenei részén ,
hanem Kemény Egon és László Sándor társaságában. Illetve a két utóbbi tényleg elejétől-végig dolgozott a felvételeknél. Ezenkívül Ábrahám Pál két betétszámot komponált a filmhez: egy valcert és egy csárdást. Nem többet.
És amikor Ábrahám megállapodott a film vállalkozójával, azt is megbeszélték, hogy a német példányokon az ő neve nem fog szerepelni .
„Ismeretes okok miatt."
Ez a megállapodás egészen természetes volt, mert hiszen egy pesti filmes mégsem változtathatja meg azt a németországi hangulatot, amely lehetetlenné tette, hogy Ábrahám Pál operettjeit német színpadokon játszák, vagy német filmek kísérőzenéjét komponálhassa. Ez annyira belügye a mai Németországnak, hogy a „Rákóczi-induló" vállalkozója, aki nagyon jól tudta, hogy a filmbe fektetett tőkéjének nagyobb részét Németországban kell visszaszereznie, nem is kísérletezhetett Ábrahám Pál nevének „becsempészésével", mert ezzel legfeljebb a film betiltását érhette volna el. De tudta ezt Ábrahám Pál is, nem volt tehát kifogása az ellen, hogy a „Rákóczi Marsch" élén nem jelzik a két betétszám szerzőjét.
Nem tudjuk, hogy ki és mi indította most utólag Ábrahámot a pör megindítására. De a pör esetleg jó lesz arra, hogy Németországban azt higyjék, a „Rákóczi-induló"-t magát is Ábrahám komponálta .
És deficittel végződjék egy magyar filmvállalkozás.
Még csak annyit kívánunk megjegyezni, hogy a „Pardon, tévedtem" budapesti plakátjairól annakidején kifelejtették Brodszky Miklós nevét.
És bár annak a filmnek egész zenéjét, minden számát ő szerezte, mégsem indított pört senki ellen... ”
Az itt betett filmen azonban már csakis Ábrahám Pál neve szerepel, aki a film zenéjéből mindössze „két betétszámot komponált”. Szegény Berlioz, no meg a kedves, jóhiszemű Kemény Egon és László Sándor a mennyei páholyból, sajnos, már nem „pörölhet”:
KEMÉNY EGON- Harmath Imre: "Honolulu Lulu" (1927)
Charleston, 3'
Dénes Oszkár mutatta be az "Alpesi falu"-ban 1927 nyarán majd a már alább bejegyzett előadás követte a Komédia Kabaréban, decemberben.
Alaposan meg kell nézni a megmaradt feljegyzéseket Alpár Ágnes könyvében, ugyanis nem a harmadik, hanem már a megnyitást (1927. IX. 16.) követő második előadáson (1927. XI. 1.) bemutatták Kemény Egon modern táncdalait, akit a Fővárosi Operettszínház 1926 óta másodkarmesterként és korrepetitorként szerződtetett.
KEMÉNY EGON-Harmath Imre: "Malvin" (1927)
Charleston, 3' című táncszámát,
de a régi feljegyzésből hiányzik a zeneszerző neve, Érczkövy László adta elő.
Mindkét darab szalonzenekarra hangszerelve ill. szalonzenekarra kórussal jelent meg a Rózsavölgyi és Tsa Budapest Zeneműkiadónál.
Kassán kaptam kézhez egy kivonatot - Astoria -Andrássy - a "Košické dostaveníčka" című könyvből, egy kedves ismerősömtől, ezúton is köszönöm figyelmességét.
Kemény Egon zeneszerző karrierje 90 évvel ezelőtt indult, a kirobbanó sikert aratott Kemény Egon-Harmath Imre: "Honolulu Lulu" című charleston (1927) Kassán is előadásra került: 1927-ben, az Andrássy Palota elegáns Grand Café ASTORIA tánctermének megnyitásakor:
"V roku 1927 bola v suteréne zriadená veľka tanečná sála.
....
Pri slávnostnom znovuotvorení kaviarne zahral vynikajúci orchester Macseka pre túto udalosť skomponované dielo Honolulu od nadaného mladého košického skladateľa Egona Keménya."
"
Legelőkelőbb az
A N D R Á S S Y
nagy kávéház
KASSA, Fő-utca 85..sz. alatt.
A vidéki és a helybeli intelligencia kedvelt találkozóhelye.
- Kül- és belföldi hírlapok -
Kellemes nyári helység. Kitűnő tekeasztalok
Telefonszám:188
KEMÉNY EGON-Erdődy János:"Csillebérci fák alatt (1962)
Szvit gyermekkarra kamarazenei kísérettel (18'15")
Bemutató: Magyar Rádió, Kossuth-adó, 1962. április 3.
I. Csillebérci fák alatt és Táborverő induló
(A Magyar Rádió Gyermekkara és a Magyar Rádió Zenekara)
II. Virágoskert
(Keresztury Mária, Szabó Márta - ének, a Magyar Rádió Gyermekkara és Zenekara)
III. Kukták dala
( A Magyar Rádió Gyermekkara és Zenekara)
IV. A tábor őzikéje
(Káldy Rita, Kincses Veronika - ének, a Magyar Rádió Gyermekkara és Zenekara)
V. Úttörővasút
(Farkas Teréz, Baráth Gabiella - ének, a Magyar Rádió Gyermekkara és Zenekara)
VI. Búcsúeste a táborban (Finale)
(A Magyar Rádió Gyermekkara és Zenekara)
A Magyar Rádió Gyermekkórusát és a Magyar Rádió (29 tagú) Kamarazenekarát Csányi László vezényelte
Most már teljes és pontos a nagy sikert aratott Kemény Egon-zenemű minden adata, a szvit közkedveltségéhez ezúttal is nagy mértékben hozzájárult a szerzőtárs, Erdődy János szellemes és szép munkája.
KEMÉNY EGON-Bródy István-Hartmat Imre: "Kikelet ucca 3"
Pesti operett 3 felvonásban
Fővárosi Operettszínház, 1929. április 27.
Kassai Nemzeti Színház, 1929. október
"Az áttapsolt felvonásköz
A nagy sikerek külső jelei közül elsőrangúak: a vastaps és az áttapsolt felvonásköz. Mind a kettő jelentkezett tegnap a Fővárosi Operettszínházban, a "Kikelet ucca 3."című operett első hétfői előadásán. Zsúfolt ház nézte végig jókedvűen és vidám elragadtatással a pompás darabot és annak kitűnő előadását, s úgy az első, mint a második felvonás után igen sokszor kitapsolta a főszereplőket: Somogyi Erzsit, Fejes Terit, Szokolay Ollyt, Kertész Dezsőt, Kabos Gyulát, Halmay Tibort és Szirmai Imrét; sőt: mindkét felvonás után kétszer-háromszor is ki kellett nyitni a vasajtót, hogy a "Kikelet utcca 3" szereplői abban is megjelenhessenek az ezerfejű Ceasar, a kitűnően mulató közönség előtt.
A Fővárosi Operettszínház művészei megszokhatták az idők folyamán a "vastaps"-ot, de Somogyi Erzsi, aki komoly drámai művésznő, s a komoly Nemzeti Színház tagja, bizony
megdöbbent egy kissé, amikor az ügyelő berontott az öltözőjébe és lelkendezve szólott:
- Kérem művésznő, tessék jönni gyorsan, vas van!....
Ugyanakkor megjelent az öltözője ajtajában Fejes Teri is, és ő is hívta sürgősen:
-Gyere Bogyó, vas van!...
Somogyi Erzsi magára kapott egy selyemkabátot és most már együtt futott Fejes Terivel.
Együtt állítottak be a Szokolay öltözőjébe:
-Gyerre Olly, vas van!...
Aztán: hárman futottak tovább és ragadták magukkal Kabost, Kertész Dezsőt és Halmayt:
- Gyertek, gyertek, vas van.....vas van!
És megjelentek mindnyájan a kis vasajtóban, s amikor onnan visszamenet az öltözőjükbe, Somogyi Erzsi vidáman mondogatta:
- Ez hát a vas!....Jaj, de jó!....
A három "vas" után pedig a közönség tovább tapsolt! Áttapsolta a felvonásközt."
"Úgy látszik, programjába vette a Fővárosi Operettszínház az új magyar tehetségek meglepetésszerű kirobbantását. A Zenebonával és Az utolsó Verebély lánnyal Ábrahám Pált ariváltatta a magyar színpadra, Miss Ameriká-val pedig Eisemann Mihálynak nyújtott teret, a most színre kerülő "Kikelet-utca 3" című opetettjével pedig Kemény Egon fog beérkezni az ismert zeneszerzők közé. Ki ez a Kemény Egon?
- Minden ellenkező híresztelés dacára 24 éves vagyok - mondja az Operettszínház újdonságának szerzője. - Bécsben 1925-ben végeztem a zeneakadémiát, zeneszerzést tanultam. Első számaimat a Rott Komédiában énekelte Érczkövy László. Tulajdonképpen Harmath Imre fedezett fel és ő hozott szinte kézenfogva az Operettszínházhoz. Harmath Imre írta az első szöveget első dalomhoz és úgy látszik annyira megtetszett a muzsikám, hogy felajánlotta azt, hogy operettet ír velem. Kapva kaptam természetesen az alkalmon és most itt vagyok. Izgatottan, boldogan és várom első darabom premierjét. A Kikelet-utca 3. Harmath Imre pesti életképe, amelynek premierjét a színház április 27-ében állapította meg. A szerepeket a régmúlt és a jelen híres színészei, így Szirmai Imre és Kertész Dezső, Felhő Rózsi és Somogyi Bogyó, majd Szokolay Olly, Fejes Teri, Halmay Tibor, Kabos, Horváthy Elvira, Tamásy Lívia és Krudy Ilona játsszák."
Kemény Egon első zenedarabjai színpadi előadásra kerültek, mondhatjuk, hogy 22 évesen színpadi szerző lett, első darabjai azonnal táncslágerekké váltak.
A pontos előadási dátumokat és a műsorokat Alpár Ágnes: "A fővárosi kabarék műsora 1901-1944 " c. könyve őrzi.
Kemény Egon zeneszámait a Kis Komédia és Komédia Kabaré mutatta be 1927-ben.
Elábrándoztam ezen cikken...a régi nyári esten, ahol nevetéssel, tréfával, nagyszerű tehetségű művészek játékával múlattak a Royal Orfeumban...nehéz gazdasági időkben is nyári revü...bárcsak elénk varázsolódna most ez a műsor!
Kemény Egon kitűnően zongorázott, amint ezt korábbi bejegyzéseink is tükrözik - Kassától Bécsen át Budapestig.
A revü közel állt színpadi műveihez, erre majd visszatérek, kisoperettjeiben is.
A cikk dátuma mutatja, hogy akkor még Budapesten alkotott, majd ugyanebben az évben költözött Berlinbe.
A színpadi humor elite-gárdája vonult be tegnap este a Royal Orfeumba. A bemutatkozás egy ötletekben, színekben, mókákban gazdag nyári revü — „Te boldog Budapest“ — keretében történt meg, amelyet Herczeg Jenő ötlete alapján Harmath Imre, Mihály István, Lőrincz, Faragó Sándor és Békeffi István írtak. Az előadás már a premier-estén élénk tempóban pergett és a közönség végignevette az estét. A premier a teljes siker jegyében pergett le. Szinte lehetetlen a szereplő színészek mindegyikét érdem szerint méltatni. Kabos és Sarkadi, Pethes és Dénes, Gárdonyi Lajos, Pártos Gusztáv, Sárossy Andor, Boros Géza, Tóth Böske, Rasovszki Juci és Sas Oli osztozkodnak a sikerben. Dicséretet érdemelnek a görlök is, akik a különböző képekben többször szerepelnek nagy sikerrel. A zenés részeket két zongora kísérte, olyan hatásosan, hogy ezért külön elismerés illeti Erdős Lászlót és Kemény Egont. A rendezés ötletessége Herczeg Jenő munkáját dicséri.”
A Magyar Rádió Vonós Tánczenekarára hangszerelt Kemény Egon-táncslágert hallhattuk, Bolba Lajos vezényelt.
Ritka életutat mutatott be ezen a héten is Nagy Ibolya műsorvezető-szerkesztő, és maga a meghívott vendég, amint a vele megtörtént színházi és privát esetekről mesélt "Tarrmari Mária", akit még ezzel a névvel is említettek, mert a lenézett színházi súgó szakmát olyan kiválóan művelte, hogy szinte fogalom lett s eljutott a 'súgólyuktól a szószékig', amint önálló estjeire és a színésztörténetekre emlékezve sikereit felelevenítette. Mindenkinek ilyen életet kíván, amely neki megadatott, öröm volt minden perce és nyugalom, ahogy ma hallhattuk.
Tarr Mária a színpadra szeretett volna kerülni, de "úrilány ne legyen színésznő" indoklással elutasították, mégis a hét folyamán megbizonyosodhattunk róla, hogy a színház egyik csillaga lett!
Szórakoztató, könnyed, de szép emlékeket felsorakoztató műsor mai, Tarr Mari öniróniával mesél színházi súgói pályájáról. Viszonthallásra, mondja a műsor végén Nagy Ibolya, részemről biztos a dolog...
Ehhez különleges és szép darabhoz most csak annyit fűzök hozzá, hogy ez volt az első zenés hangjáték a magyar rádiózás történetében, egyben az 1945 utáni új műfaj - a rádióoperett, Kemény Egon: " Májusfa" (1949) - előfutára.
„ (A Schönbrunni orgonák a rádióban.)
A rádió július elsején előadja Kulinyi Ernő és Kemény Egon Schönbrunni orgonák című zenés hangjátékát, amely Ferenc József életének egy nevezetes napját viszi mikrofon elé. Az előadást Barsi Ödön rendezi.”
Budapesti Hírlap, 1937. augusztus 8.
„ Guglielmetti — magyarul énekel
A minap búcsúzott el Budapesttől Anna Mária Guglielmetti, a világhírű olasz koloratúr-énekesnő, aki ismételten vendégszerepeit már nálunk és nagyon megszerette Magyarországot. A kiváló énekesnő ősszel visszatér Budapestre, a Városi Színházban fog vendégszerepelni és ez alkalommal kedves meglepetésben részesíti a magyar zenéi közönséget: A Sevillai borbély előadásán, a második felvonás zenelecke jelenetében a betétdalok során egy új magyar kompozíciót is elénekel és pedig — magyar szöveggel.
Guglielmetti Mária mostani búcsúfellépése előtt az egyik nagy zeneműkiadó cégnél kottákat vásárolt és véletlenül kezébe került Kemény Egon, a kitűnő fiatal magyar zeneszerző három új hangversenydala, amelyet Kulinyi Ernő verseire írt. Lapozgatott a füzetben és az egyik, dal, a Pacsirtadal című koloratúr-keringő annyira megnyerte tetszését, hogy felvette műsorába. Olasz szöveget íratott a dalhoz, de a magyar szöveget is magával vitte, sőt külön magyar nyelvmestert szerződtet, mert magyarul akarja elénekelni a keringőt a Városi Színház színpadán, így akarja meghálálni a magyar közönségnek azt a szeretetteljes fogadtatást, amelyben eddig minden budapesti és vidéki vendégszereplése alkalmával része volt.
Guglielmetti egyébként gramofonba is beénekli a magyar szerzők művét, legközelebbi gramofonműsorának felvételei során.”
Kemény Egon váratlan, korainak vélt halála megdöbbenést keltett 48 évvel ezelőtt. Elsőként régi barátja, pálya- és szerzőtársa, Kristóf Károly adta közre a gyászhírt, az akkori lehetőségek szerint a leggyorsabban: az Esti Hírlap c. délután megjelenő napilapban búcsúztatta a könnyűzene egyik kiváló mesterét, majd minden bizonnyal a Magyar Rádió is bemondta...
Este a Magyar Televízió a Híradó műsorában közölte.
Általános volt az a vélemény, hogy Kemény Egont korán ragadta el - még alkotóereje teljében, ahogy Ruitner Sándor dramaturg, zenei rendező évtizedekkel később emlékműsorában fogalmazott - közülünk sorsa.
Kemény Egon kétszeres Erkel-díjas zeneszerző óriási életművet alkotott, négy évtizeden átívelő zeneszerzői munkásságában előadott műveinek száma több, mint háromszáz kompozíció, amelyek tekintélyes része a Magyar Rádióhoz (1934 -1968) kötődik.
Élete utolsó hónapjaiban Szlovák László az Operettszínház akkori igazgatója új nagyoperett zeneszerzőjének kérte fel, már folytak az előkészületek, szerzőtársai ismét Romhányi József és Erdődy János lettek volna.
A Magyar Rádióban egykor két fiatal, majd hamarosan jelentős zenei sikereket elért munkatárs dolgozott, Tamássy Zdenkó zeneszerző, szerkesztő és Ruitner Sándor dramaturg, zenei rendező.
Mindketten már szinte barátinak mondható munkakapcsolatban álltak a szerénységéről is ismert sikeres zeneszerzővel, Kemény Egonnal.
Tamássy Zdenkó 1985-ben "Minden hangra emlékezem" címmel adássorozatban elevenítette fel rádiós munkáit, ezek egyikében hangzottak el az alábbiak, ezt a részletet a mai évfordulóhoz emelem ki:
"És most szeretnék Kemény Egonra emlékezni, akinek immár tizenhat éve érzem a hiányát a rádióműsorban, a zeneéletben és baráti körömben.
Ez a muzsikájában és az életben is oly finom lelkű, halk szavú komponista sajátos, egyéni hangot képviselt a magyar könnyűzenében.
A felszabadulás utáni rádiózás egyik meghatározó egyénisége volt, bár szervezetileg sohasem tartozott a rádió dolgozói közé, én mégis úgy emlékezem rá, mint első számú munkatársunkra.
Minden reggel, mikor a rádiósok megérkeztek ő már ott ült a 6-os stúdió előtt, majd később, amikor megépült, a Pagodában, és a táskájában ott sorakoztak az éjszaka folyamán teleírt kottalapok. Mindig rendelésre írt és mindig v o l t rendelése, mert pontos volt, megbízható és főleg mindig jót adott. Nagyon tehetséges ember, nagyon tudta a mesterséget. A szerkesztők szívesen dolgoztak vele, éppen ezért."
( A műsorban hét részlet hangzott el Kemény Egon 1945 utáni műveiből kezdve a "Májusfa"-'val, az első rádióoperettel, a felvételekhez Tamássy Zdenkó emlékező szavait fűzte.)
Ruitner Sándor egy bő évtizeden át volt dramaturgja és zenei rendezője Kemény Egon műveinek, erre a viszonylag rövid, de sikerekben bővelkedő, nagyszerű rádiós időszakra, zenei munkáikra és barátságukra élete végig szeretettel emlékezett, Kemény Egon zeneszerző emlékének fényét nem hagyta kihunyni, zenei értékeit műsoraiban sok műrészlettel emelte ki és mutatta be.
Ma a Dankó Rádióban Nagy Ibolya műsorvezető-szerkesztő négy felvételből összeállítva emlékezett meg Kemény Egonról, akiről már 2013-ban és 2014-ben is életrajzi évfordulóihoz kapcsolva emlékhetet és emléknapot készített "Túl az Óperencián" című műsorában.
Lehet-e tiszteletteljesebb egy megemlékezés, annál, mint amikor a zeneszerző művei hangzanak fel?
A ma délelőtti adás ismétlése 18.04 kor kezdődik, benne
KEMÉNY EGON-Raics István: "Szerencsés utazás" (1955)
Rádióoperett
Magyar Rádió
"Nézd, hogy ragyog ránk a fény" - kettős, Gyurkovics Mária, Szabó Miklós
A Magyar Rádió Szimfonikus Zenekarát Lehel György vezényelte
KEMÉNY EGON-Tabi László-ErdődyJános: "Valahol Délen"(1956)
Nagyoperett 3 felvonásban
Fővárosi Operettszínház
Rádiófelvételek:
" Még nincsen senkim sem " - foxtrot, Gyenes Magda, Rátonyi Róbert
"Egy szót se szólj" - dal és lassú fox, kettős, Petress Zsuzsa, Melis György
"Ha az este leszáll" (Kandur-szerenád) - foxtrot, Rátonyi Róbert
A Fővárosi Operettszínház zenekarát Bródy Tamás vezényelte
„Vidám vendéglő, ahol nem szolgálják ki a vendégeket
Éjfél felé járt az idő, mikorra a Kikelet utca 3. házi főpróbája véget ért. Pedig fél-kilenckor kezdték meg. Persze a szünetek hosszabbak voltak, mint a nyilvános főpróbán.
Derű, jókedv volt a jelenlévők arcán. A vendégekéé azért, mert szórakoztak, a színházhoz tartozók arcán meg azért, mert a vendégek arcán levő mosolyt — joggal — a siker jelének tulajdonították.
★
Egy, csak egy ember volt komoly a vidéken. A zeneszerző: Kemény Egon. Éppen ő, akinek legtöbb oka van az örömre. Miért?
Huszonhárom éves fiatalember. Nemrég hagyta el a zeneiskolát és máris háromfelvonásos operettel léphet a közönség elé.
Még az a hír sem varázsolt mosolyt arcára, pedig nagyon örült neki, hogy kassai barátai szám szerint negyvenen tegnap vonatra ültek, hogy jelen lehessenek barátjuk premierjén. Szóval, Kemény Egon komoly. Drukkol.
★
Az első felvonás a Kikelet-utca 3. számú házban lévő vendéglőben játszódik le. Kitűnően lehet itt mulatni, hiszen a vendéglős: Kabos Gyula és leánya: Somogyi Erzsi.
Nem csoda, ha grófok is járnak ebbe a kis vendéglőbe. Szám szerint ketten. És az egyik, a Laci beleszeret a kis lányba. El is jegyzi. Az eljegyzés estéjén senki „nem lesz kiszolgálva“.
Az eljegyzési lakoma végén az egész társaság felkerekedik s mulatni indul egy bárba.
Senki sem marad otthon, csupán két kis gyerek. De ők sem maradnak ott, ahová fektették őket, az ágyba, hanem kijönnek az udvarra és eléneklik, meg eltáncolják a felvonás egyik slágerét.
Tánc után visszabújnak az ágyba. Az éppen becsukódó ajtóra hiába teszi mancsát bebocsátást kérőn a ház egyetlen és négylábú őrzője, az ajtó nem nyílik ki.
És a szép farkaskutya végighasal a küszöbön, őrizni a gyerekek álmát...
★
— Egész kis Blaháné! — így szólt előttünk egy nagybajuszú öreg úr. A sötét nézőtéren nem ismerjük fel arcát, de hangjáról felismerjük Szirmai Imrét
— Hallottuk, hogy nagyon szép szerepe van.
— Igen! Örülök neki — feleli és máris feláll, mert jelenése következik.
— Megvárják a harmadik felvonást is? kérdezi elmenőben.
★
Ebben a felvonásban civilruhában van. Ä harmadikban tábornoki díszben.
A kövér vendéglősnében egykori szerelmét, a cirkuszcsillagot ismeri fel. Természetesen a felismerés öröméből duett lesz.
Alig kezd bele, félbehagyja. Valaki beszélget a nézőtéren.
— Kérem, így nem tudok énekelni, — szól le a színpadról szerényen.
Csend lesz, az éneket újra kezdi. Igaza volt. Kár lett volna, ha beszélgetéssel — bennünket zavarlak volna.
Az ifjúságról, a régen elszállott ifjúságról énekel bensőséggel. De hangja egyszerre pattogó lesz, úgy érzi, nem lett még vén az öreg katona. Lendületes valcerbe kezd. De hirtelen abba hagyja.
Térdében megmozdult a — reuma.
Lemondó kézmozdulat, halvány, mélabús mosoly. Éppen olyan szívbe nyilaló, mint a keringő zenéje.
A házipróbán senki sem kapott nagyobb tapsot, mint Szirmai, ez után a jelenet után.
Örültünk, hogy megvártuk a harmadik felvonást.
★
Majd elfelejtettük. A zeneszerzőről, — kiszámították, hogy az ötvenedik előadáson lesz nagykorú.”
Szabolcs Ernő rekedt, mint az ágyú; Harmath Imre rekedt, mint a törött fazék; Ábrahám Pál rekedt, mint egy turnézó tenorista. Szerencsére: nem nekik kell énekelniük sem ma, sem a premieren. Ők csak itt tesznek-vesznek, ágálnak-dirigálnak, veszekednek — licitálnak ... az utolsó simításokat végzik a Kikelet ucca 3. című pesti operetten.
Faludi Sándor mosolyogva ül a földszint utolsó sorában; Kemény Egon, a komponista — istenkém, még nem is nagykorú! — sápadtan jár-kel. Fejes Teri meg is szólítja: Egonka, olyan fehér vagy, mint a hó. Mi lesz veled a premieren?! Mi azt reméltük, hogy a publikum azt mondja majd, amikor kitapsol: „tyűh, de szép fiú ez a zeneszerző!...“ és te így festel!? … Apropos, erről jut eszembe: ki fogunk festeni a premierre …
És a zeneszerző még sápadtabb lesz egy árnyalattal!
*
Kerpely Jenő, a világhírű gordonkaművész, Ábrahám Pálnak testi-lelki jóbarátja. Bejött hát egy próbára, megnézni, mit csinál a Pali és úgy megtetszett neki egy szám, hogy beült a zenekarba és — azóta is ott ül és ő kíséri Kabos Gyulát, amikor a hangulatos, szép keringőt énekli:
— Szeavasz Strausz, bist wiada z’haus ...
A régi valcerről énekel és — a régi Pestről. Újháziról, Blahánéról, Gromon Dezsőről ... a régi jó idők legendás alakjairól. Akik itt vannak a házi főpróbán: könnyes szemmel hallgatják és olyan halálos csöndben, hogy a sóhajtásokat is meg lehet hallani. Kabos Gyula pedig kitárja a szívét és minden melegségét, érzését, humorát, hangulatát beleplántálja a dalba:
— Szeávász Strauss!...
Somogyi Bogyó, hogy úgy mondjam: karikatúrát ad. Kikarikírozza az operettet, az operettprimadonnákat és a bonvivánokat. Groteszk és kedves s amikor egyik jelenetben becsípve énekel és táncol, — megakad a próba néhány percre: mindenki, aki itt van, zajosan tapsol. Még Szabolcs Ernő is felszól a színpadra:
— Bravó! ... Menjünk tovább!...
*
És tovább mennek; tovább folyik a próba. Kertész Dezső énekel. Aszongya, hogy aszongya:
— Nekem, nem kell szerelem!...
Elhinni nem fogja ezt neki senki... de a játék így kívánja, hát így mondja... aszongya, hogy aszongya! ... Az este még mint bostoni diákot láttam; most mint fiatal pesti gróf fiút... Igazán az. Olyan finom, decens és kedves, mintha már a pólyáján is kilencágú grófi korona pompázott volna. Csak azt nem hiszem, hogy — neki nem kell szerelem! ...
*
Vitéz László, alias Paprika Jancsi úr is itt van. Két bábúval szerepel a grófi ifjú bárjában. Ez a két bábú: Fejes Teri és Halmay Tibor. Mintha csak a ligeti vurstliból kerültek volna ide. Kacagtatóan kedves szám; mulatságos, vidám játék; groteszk tánc; pompás kuplé. Hol Van még egy ilyen táncos pár a világon! Fejes Teri, — hogy is szokták mondani, ilyenkor? — ilyen táncos pár a világon! Fejes Teri, — hogy is szokták mondani, ilyenkor? — felülmúlja önmagát; Halmay Tibor pedig — annyira Halmay Tibor megint, amennyire nem volt évek óta. A nézőtérről persze megint taps és gratuláció és ütemben hangzik a két név: — Teri!... Tibi!... Teri!... Tibi!...
*
Scenírozott kuplé: Konstantinápoly. Szokolay Olly és Sadé Sándor. Nevetőgörcsöket kap a nyájas néző, amint hallgatja és nézi őket. A fejükbe kis piros fezt nyomnak és — egyszerre csak fez van az Ábrahám Pali és a zenekar minden tagjának a fején. De ez még nem minden. Mert most meg azon vesszük észre magunkat, hogy mi is fezeket kapunk... Ez aztán a mulatság... jókedvtől, nevetéstől, nótától hangos az egész színház!
*
Szirmai Imre lovassági tábornoka: egy darab régi Pest. És a nótája: Mire vársz vén huszár!? egy szempillantás alatt visszavarázsolja a régi jó időket! ... Helfgott bácsi, a ligeti gyorsfényképész: Sarkadi Aladár és van itt még százegy figura: kikiáltó, tűzoltó, kimenős cselédlány, rendőr, virágáruslány, kéményseprő, pékmester...
Egészen bizonyos, hogy itt lesz a Siker is!
F. J.”
Ugyanezen újság ugyanezen oldalán még a következő tudósítás áll:
„Kikelet ucca 3 ének- és táncszámai
A Fővárosi Operettszínház szombaton este mutatja be Bródy István és Harmath Imre KIKELET UCCA 3 című új operettjét. Ennek az operettnek, amely a vidámság remeke, zenéjét
Kemény Egon
komponálta, aki meglepő tehetségének egész erejével, akkora mélódikus frisseséggel és bőséggel mutatkozik be a Kikelet ucca 3-ban, hogy ez öröm és szenzáció lesz mindenki számára. Ennek az új és oly eredeti magyar tehetségnek ragyogó ének- és táncszámai élménnyé teszik az új operettet. A főbb számok ezek:
Gömbölyű a föld... — Somogyi Erzsi.
Szeavasz Strauss — Kabos Gyula.
Cinkotán, a Nagyitcén is túl — Fejes Teri — Halmay Tibor.
Feketeszemű kis párom — Somogyi Erzsi — Kertész Dezső.
Mire vársz vén huszár — Szirmay Imre — Felhő Rózsi.
Konstantinápoly — Szokolay Olly — Radó Sándor.
Nekem nem kell szerelem — Kertész Dezső.
Hej Kikelet ucca 3 — Fejes Teri — Halmay Tibor.
Csak egyszer, ha grófnő lehetnék — Somogyi Erzsi — Kertész Dezső.
Sánikám sánir di nett — Kabos Gyula — Felhő Rózsi.
Egész Budapest ezeket a dalokat fogja énekelni. Egész Budapest erre a muzsikára fog táncolni.”
A napi műsor közlésének hiánya rámutat arra, hogy mennyire el vagyunk kényeztetve a teljes műsoridő pontos ismertetésével, amely Nagy Ibolya szerkesztésének egyik jellegzetessége. Olyan érzést kelt, mint a régi rádióújságok arculata, de még annál is részletesebb.
Köszönöm, hogy fáradtál és az előző bejegyzésben tájékoztattad olvasóinkat, mindjárt kezdődik az ismétlés.
MA! Dankó Rádió: 18 - 19 óráig, az ismétlésben is:
KEMÉNY EGON-Ignácz Rózsa-Soós László-Ambrózy Ágoston : "Hatvani diákjai" (1955)
Daljáték
Magyar Rádió
Megkérdeztem a madártól - Petress Zsuzsa, Bessenyei Ferenc
Mivel továbbra sincs fent a Dankó Rádió Túl az Óperencián adásának műsortartalma a megszokott, Facebook oldalán, megint ideírom, mit hallhattunk a mai operettadásban:
Huszka Jenő- Martos Ferenc: Bob herceg – részletek
Km. Balczó Péter, Clementis Tamás, Dancs Annamari, Fischl Mónika, Boncsér Gergely, az MRT Szimfonikusok, vezényel: Kovács János
(a Rádió 2014-es stúdiófelvételéről: "Huszka operettjeiből")
Ugyancsak nem először hangzottak el most részletek
Kemény Egon–Ambrózy Ágoston-Ignácz Rózsa–Soós László Hatvani diákjai c. művéből.
Bemutatója 1955. január 23-án volt a Kossuth Rádióban.
A hegedűszólót Ramor Ervin adta elő. Km.: a Magyar Rádió Szimfonikus Zenekara és a Földényi-kórus (Karigazgató: Földényi János). Vezényel: Lehel György. Zenei rendező: Ruitner Sándor. Rendező: Molnár Mihály és Szécsi Ferenc
- Amálka és Hatvani professzor kettőse: „Szép is vagyok jó is, mégis árva vagyok…/Megkérdeztem a madártól, a fecskétől, a gólyától…” (Petress Zsuzsa, Bessenyei Ferenc) – ezt a kettőst később Melis Györggyel újra felvették.
- Elmira és Fodoríto kettőse a bon-tonról: „A bon-ton roppant fontos” (Mezei Mária, Tompa Sándor)
- Bule Lajos „pityókás” dala (Gózon Gyula)
- Kórusjelenet: „Jó dolga van a diáknak” (Földényi-kórus Férfikara)
Kocsák Tibor–Móricz Zsigmond–Miklós Tibor: Légy jó mindhalálig - a musical részleteiben mások mellett Kautczky Armand énekel.
A délelőtti operettműsor – melyben Kocsis Judit színésznővel beszélget Nagy Ibolya – Suppé Fatinitza című operettjének nyitányával zárult (km. a Magyar Állami Operaház Zenekara, vezényel: Sándor János)
A várható ismétlés: ma 18 és 19 óra között a Dankó Rádió elérhetőségein újra meghallgatható lesz az adás.
KEMÉNY EGON-Erdődy János: "Csillebérci fák alatt" (1962)
Szvit gyermekkarra kamarazenei kísérettel
Magyar Rádió
I. Csillebérci fák alatt
II. Virágoskert
III. Kukták dala
IV. A tábor őzikéje
V. Úttörővasút
VI. Finale
A Magyar Rádió Gyermekkórusát és a Magyar Rádió (29 tagú) Kamarazenekarát Csányi László vezényelte
IV. A tábor őzikéje
Káldy Rita, Kincses Veronika ének
Kincses Veronika opera-énekesnő lett, nagyívű és sikeres karriert ért el. Minden szépet és jót kívánok a művésznőnek, talán olvas minket...:-) és talán emlékezik erre a felvételre is.
Köszönöm, hogy bejegyezted ezt a munkát a fórumba. Korábban az egyik operett-topic bejegyzéseiben már írtunk róla úgy tudom, hogy azóta új változatát is megjelentette a szerző, ezt még nem találtam meg a neten.
Viszzatérek majd erre a forrásmunkára, megtaláltam azokat a részeket, amik eddig csak itt bukkantak fel.
"A kassai zeneiskola 1800-ban alakult." - Szőnyiné Szerző Katalin: Adatok Kassa zenetörténetéhez című dolgozata az internetről letölthető.
"Kassa a 14. század elejétől gyorsan fejlődő, iparosodó, nemzetközi jellegű városaink közé tartozik"....a fejezetekben Kassai graduál, Tinódi kora, XVII. század, XVIII. század, XVIII-XIX.század. A verbunkos mesterei, Zeneoktatás, XIX.század, Operajáték, 1833-as hírek, a régi rezidenciális zenélés kiemelések köré fonta munkáját.
A Kassai Zeneiskola fennállásának 180. évfordulója alkalmából készített áttekintést olvashatjuk alább.
Igazgatói közül Kövér Dezső (vitéz Rétháti Kövér Dezső) 1918-1933 majd halála után Paulus Ákos gordonkaművész kapcsolódnak Kemény Egon zeneszerző kasssai tanulmányi éveihez.
A cikkben olvasható forgalmas Leninova az egykor Fő-utca volt, ma ismét csendes, elegáns sétalóutca az Óvárosban.
A 917 számú bejegyzésre visszatérve, az 1921. július 2-án megrendezett irodalmi esten Schalkház Sára elbeszélései is szerepeltek a műsoron. Kemény Egon 1923-ban ismét Bécsben élt, egyetemi éveit kezdte meg.
Azidőtájt Schalkház Sára Budapestre költözött, ahol nemes és hősies életutat járt be. Boldog Salkaházi Sára
Melis György operaénekes július 2-i születésnapjának évfordulójára emlékezem most.
Kemény Egon zeneszerző művei közül dalait énekelte a Magyar Rádióban, a legismertebb felvétele a "Valahol Délen" (1956, Fővárosi Operettszínház) című Kemény Egon-Tabi László-Erdődy János 3 felvonásos nagyoperettjének címadó dala. Az operett Kemény Egon legsikeresebb színpadi műveként is ismert.
Melis György színpadon nem énekelte, az óriási közönségsiker hatására örökítette meg a dalt Melis György hangjával, előadásában rádiófelvételen a Magyar Rádió, amelyet Nagy Ibolya műsorában, a "Túl az Óperencián" c. programban gyakorta hallhatunk a Dankó Rádióban. Korábban - évtizedeken át - a rádió operettműsoraiban és Kemény Egon műveiből válogatott összeállításokban hallhattuk.
Személyes emlékeimet Melis Györgyről szeretettel őrzöm.
A 96 évvel ezelőtti irodalmi esten Kassán Kemény Egon zeneszámai is felhangzottak, amint ezt a 917 számú bejegyzésben is olvashatjuk.
Az 1921 előtti évekről Vécsey Zoltán írt könyvet, a linken tájékoztató olvasható, a könyv fő témája az 1918-1919 időszak körül forog.
Ruitner Sándor szavait idézem, amelyeket most Bende Zsolt (1926 - 1998) operaénekes halálozási évfordulója alkalmából elevenítek fel.
Bende Zsolt a férfi főszerepet (András) énekelte - próza: Benkő Gyula -, a női főszerepben Sándor Judit (Glória) - próza: Bánki Zsuzsa - a "Szabad szívek" című regényes rádiódaljátékban, amelyet részben már korábban is ismertettünk. Debrecenben játszódik.
" 1960-ban a Rádió valamennyi részlege részt kellett hogy vegyen abban az ünnepi műsorsorozatban, amit a Felszabadulás negyedszázados évfordulójára tervezett a legfőbb szerkesztőség. Jómagam azidőtájt kezdtem önálló dramaturgi munkámat.
...
A dramaturgiának nem kis fejtörést okozott a zeneszerző-partner kiválasztása, Békés Pista bácsi ugyanis azt szerette volna elérni, hogy a pokoli harcokat átélt városnak elsősorban ne a szenvedő arculatát jelenítse meg a muzsika, hanem azokat a lírai pillanatokat, amelyek abban az infernóban is megjelentek az emberek életében.
...
A komponista felkérésénél ezért csak hosszas fejtörés után kötöttünk ki Kemény Egonnál, mert jóformán még be sem fejeződtek a "Krisztina kissszony" stúdiómunkái."
Ruitner Sándor: "Művészportrék a Rádió Dalszínházának emlékkönyvéből - KEMÉNY EGON (II. rész)", Magyar Rádió, 2005
1940. január 29-én, hétfőn délelőtt 1/2 12 órakor a Décsi Filmszínházban
Kiszolgálnak még: Hidvéghy Valéria, Dénes György, Pethő, Bihary, Tompa, Földényi, Kőműves, Simon Marcsa, Mester Ilona, Berczy.
LÉVAY BÉLA megbízásából az üzletet rendezte: RÁTHONYI ÁKOS
A vásárló közönséget KEMÉNY EGON zenéje szórakoztatja. - Képben megörökítette: VASS KÁROLY. - Az üzlet berendezését a Hunnia Filmgyárban KOKAS KLÁRA készítette.
Az üzleti megnyitóra szóló jegyeket kizárólag a címzett veheti át a LÉVAY FILM irodájában Erzsébet-körút 8, III. emelet. Telefon:422-
Gyurkovics Zsuzsa megélte a 20. században a magyarországi sanzon előadóművészet fénykorát, emlékeit megosztja velünk. Így hallhatunk tanárairól is, nagy művészekről, Neményi Liliről, Mezey Máriáról, Kiss Manyiról és Cziffra Györgyről, a "Kedves" presszóról...
Köszönöm, hogy mindezt ma elmondta és jó egészséget kívánok!
KEMÉNY EGON- Gál Zuzsa: "Ha visszanézek" (1957)
Chanson, 4'
A mai műsorban az eredeti rádiófelvételt hallhatjuk természetesen már digitalizálva,rádiós hangminőségben!
(Korábbi linkeken a YT videón jegyeztük be.)
Kemény Egon sanzonját Mezey Mária adta elő, a Magyar Rádió Esztrádzenekarát Kerekes János vezényelte.
Gyurkovics Zsuzsa művésznő - aki sanzonénekesnőként is szívesen fellépett és nevett szerzett magának - már az első adásnapon is megemlítette a műfaj egyik jellegzetességét. Ez pedig az a művészi bravúr, amely egy egész életet sűrít 3 percbe, a zene, a vers és az előadó megformálásában.
"Túl az Óperencián" - NAGY IBOLYA műsora - Dankó Rádió
KEMÉNY EGON- Boccaccio-Bihari Klára-Romhányi József: " Az elrabolt asszony" (1957)
Zenés rádiójáték, 60'
A zene összideje: 21'50"
Magyar Rádió
"A novellát Kemény Egon muzsikája színesítette" (Ruitner S.) - a zenék részletezése:
Előjáték és fonódal (26 tagú kamarazenekar, Földényi kórus)
Bianca dala a hűséges szolgálóról ( Petress Zsuzsa)
Tofano dala és aláfestőzene (Réti József)
Átkötőzene és Bianca dala (Petress Zsuzsa)
Dal a bátor halászról ( Petress Zsuzsa )
Álomzene ( kamarazenekar)
Evezősök kara (Földényi kórus )
Átkötőzene (kamrazenekar)
Zárókórus (Földényi kórus )
KEMÉNY EGON-Boccaccio-Bihari Klára-Romhányi József: "Az elrabolt asszony" (1957)
Rádiójáték, 60'
A zene összideje: 21'50"
Magyar Rádió
Járfás Tamás zenei rendezőre - lsd. még "Operett a magyar rádióban (1949-1990)" fórum 2143, 2144, 2145, 2146 számú bejegyzések - emlékezve idéztem fel ezt az értékes rádiós művet, a már ismertetett alkotók és előadók mellett feltétlenül megemlítendő Szendrey Karper László gitárművész, a Földényi kórus és a rendező Rácz György neve.
Nagyra értékelem Járfás Tamás zenei rendezőről írt összeállításodat.
A teljességhez hozzáteszek még egy művet, amely a Rádió Dalszínháza műhelyében készült, zenei rendezőjéről, Járfás Tamásról Ruitner Sándor egyik műsorában megemlékezett:
"Művészporték: KEMÉNY EGON, I-II."
című műsorában ezt mondta: "A Rádiózenekaron és Lehel Györgyön kívül azonban van még egy olyan munkatárs, aki éteri zenés színházunkhoz tartozott: felejthetetlen zenei rendező kollégánk, Járfás Tamás."
Kemény Egon - Bocaccio - Bihari Klára - Romhányi József: "Az elrabolt asszony" (1957)
Rádiójáték, 60'
A zenék összideje: 21'50"
Magyar Rádió
A Magyar Rádió Szimfonikus Zenekarát Lehel György vezényelte.
Énekelt: Petress Zsuzsa és Réti József
Zenei rendező: Járfás Tamás
Gyurkovics Mária koloratúrszoprán operaénekesnő születésnapja mai évfordulóján azokat a rádiófelvételeket idézem fel, amelyeken Kemény Egon nagyszerű keringőit énekelte. Az emlékezetesen nagy sikert aratott Májusfa-keringő, majd a Hópehely-keringő az első két rádióoperettben (1949) hangzott el. Ezt követte a Szerencsés utazás-keringő (1950) és továbbiak. "A tavasz a télben" dalciklus (1952) Hóvirág-dalában is csodálhattuk gyönyörű énekét és művészetét. Gyurkovics Mária énekel
Ilosfalvy Róbert operaénekes 30 éves volt, amikor Kemény Egon-Gál György Sándor-Erdődy János: "Komáromi farsang " című 60 évvel ezelőtt (1957) bemutatott 2 részes daljátékéban a férfi főszerepet - Csokonai Vitéz Mihály - énekelte.
Ma, születése 90. évfordulóján, emlékére idézem fel az híres-nevezetessé vált kettőst "Lilla" női főszerepében Házy Erzsébet operaénekesnővel...és szeretettel emlékezem mindannyiukra, akik már nincsenek közöttünk, de velünk maradtak a "Komáromi farsang" felvételei által, amelynek zenei rendezője a nemrég elhunyt Ruitner Sándor volt.
[url]http://operett.network.hu/video/kemeny_egon__daljatekok/hazy_erzsebetilosfalvy_robert__az_elso_reggel__komaromi_farsang"Az első reggel"[/url]
Manapság a Wikipédia létjogosultsága már nem vitatott, én az első szerkesztőnek mondok köszönetet. Ő volt az, aki már akkor felismerte az internet jelentőségét és a Magyar Életrajzi Lexikon szócikkével elindítottá Kemény Egon zeneszerző Wikipédia oldalát. Hálás vagyok annak a csodálatos személynek, aki ebben a lépésében ihletője lehetett, talán Szigligeten, az Alkotóházban...talán olvas minket...
Nagy örömmel konstatáltam, hogy kiegészült a Kemény Egonról szóló, korábbi, internetes ismertető (Ld.! itt) .
Nagy szükség volt erre, hiszen a jelen topic indulásakor némelyek számára e kiváló zeneszerzőnek még az állampolgársága is kérdéses volt. Az utóbbi évtizedekben Kemény Egonról – eléggé el nem ítélhető módon – a médiumok nem sok szót ejtettek.
Köszönet illeti a Wikipédiában megjelent, precíz tájékoztató összeállítóját!
Ennek nyomán el lehet indulni. Bár a korábbi hanganyag nagy része elveszett, a megmaradt kották alapján újra élővé lehetne tenni Kemény Egon zenéjét, nemcsak a Dankó Rádión keresztül.
Megérdemelné, mind a zeneszerző, mind a hallgató közönség!
E könyv „SZINETÁR MIKLÓS A kívülálló” c. fejezetében olvashatjuk Szinetár Miklós visszaemlékezéseit ifjúkori rendezéseire. Képet kapunk arról, milyen falakba ütközött annak idején az operett, mint műfaj elfogadtatása a kor politikai vezetőivel. A rendező itt tesz említést Kemény Egon „Valahol délen” c. operettjének moszkvai és szverdlovszki előadásáról is, amelyekről az internet magyar nyelvű oldalain ritkán esik szó.
A 228. sz. bejegyzésben leírt, 1921. 07. 02-i eseményhez kapcsolódóan (Kemény Egon ekkor még nem töltötte be a 16. életévét) a korbeli sajtóban még a következő, rövid beszámolót olvashatjuk:
……
A JÖVŐNK folyóiraté az érdem, hogy 1921. július hó 2-án megrendezte az első irodalmi estét Kassán, melynek ünnepi beszédét Mécs László tartotta az Ifjúság és kultúra címen.
A kor hangulatát fejezte ki Ölvedi Lászlónak az ünnepélyre írt prológusa is: A BÚS TESTVÉREKHEZ. Most is hallom az ünnepi csendben húgom ajkán felcsendülni kezdő sorait: „Édes véreim, könnyes magyarok, taposott tarlón fonnyadt virágok” – Mécs László ünnepi beszéde alatt a lelkesedés tomboló orkánná fokozódott. Hajnali harangszó című kötetének Szekfű című költeménye erről szól. Rimai Vilma, Schalkház Sára elbeszélései, Danyi Nándor, Kemény Egon zeneszámai , valamint Urr Ida saját szerzeményű magyar dalai tették teljessé az első magyar irodalmi estély műsorát. ……”
"Kemény Egon egészen fiatalon, alig huszonkét évesen már zeneszerzőszámba ment. Önálló munkái és ezek színvonala meglepte a komolyzenei szakmát és a kritikusokat egyaránt. Kiforrott tehetségű, kifinomodott lírai érzékű zeneköltőnek ismerték el."
Kemény Egon kétszeres Erkel-díjas zeneszerző "Hatvani diákjai" című daljátékának részleteit vezette be tegnapi műsorában Nagy Ibolya szerkesztő-műsorvezető fenti szavaival.
KEMÉNY EGON-Ambrózy Ágoston "Hatvani diákjai" (1955)
Rádiódaljáték
A mai műsorban pár perc múlva újra meghallgathatjuk a dalokat:
- Kapocs dala (Még azt mondják, nem illik...) Hadics László
- Szerenád (Édes lányka, szép Amálka...) kettős, Petress Zsuzsa, Simándy József és a Földényi férfikar
- Dal a bontonról (Ötvenkilenc dáma elindult a bálba...) kettős, Mezey Mária, Tompa Sándor
A Magyar Rádió Szimfonikus Zenekarát Lehel György vezényelte.
Rák Kati modell-színésznő ma elmondott kedves, személyes emlékeinek hangulatához is kapcsolhatóak a darab részletei...ami a szerelmet és a finom udvarlást illeti....
Túl az Óperencián - NAGY IBOLYA műsora - Dankó Rádió
Méterben és másodpercben is mérhető a kompozíció (hangosfilm-zenefelállítás), Kemény Egon zenéjét a "Fűszer és csemege" című filmben 566 méter és 1237 másodpercben örökítette meg.
" Fűszer és csemege" (1939)
Hangosfilm, színpadi mű megzenésítése filmen
Csathó Kálmán: "Egy régi bolt története" filmváltozata
Jelenleg két kiállítás is megtekinthető Budapesten, amely a "Fűszer és csemege" hangosfilmhez is kapcsolódik:
Szörényi Éva játszotta a női főszerepet a nagy sikert aratott filmalkotásban, bemutatóját - 1940. január 29. Décsi Filmszínház, Budapest - követően nézőszámrekordot (Décsi, Átrium, Casino) döntve újat állított fel.
Az Országos Színháztörténeti Múzeum és Intézet kiállítása május 26-án nyílt meg:"Száz éve született Szörényi Éva" címmel.
A hangosfilm hőskorának plakátjait (1931-1944 mutatja be a június 2-án nyílt tárlat, amely az Országos Széchenyi Könyvtárban tekinthető meg, ebbe a gyűjteménybe is beletartozik a "Fűszer és csemege".
A "Fűszer és csemege" c. mozifilmet legközelebb az M3 vetíti:
2017. június 15. csütörtök 21.13
2017. június 16. péntek 13.10
A Lenhardt hangszerkészítő és hangszerkereskedő családról valamint Lenhardt Ilona hárfaművésznőről és operaénekesnőről az alábbi linkek megnyitásával olvashatunk:
Elhunyt Ruitner Sándor, nyolcvannyolc évet élt, 2017. május 27-én búcsúzott el tőlünk.
Megköszönöm a Magyar Rádióban a hallgatóknak készített kiváló alkotásait, amelyek a magyar kultúra értékes részei.
Kemény Egon fórumán avval a gondolattal emlékezem rá, amelyet a zeneszerző 100. születésnapja tiszteletére összeállított 2 részes műsorában - RUITNER SÁNDOR: Művészportrék a Rádió Dalszínházának emlékkönyvéből - KEMÉNY EGON - 2005. október 12-én mondott:
....hiába szólította el a halál, munkáiban tovább él, itt van közöttünk...
Magyar Rádió
III. évfolyam 32. szám
1947. augusztus 11-17.
Címlapfotó:
"Neményi Lili
augusztus 12-én a "Békebeli primadonna" című zenés vígjáték női főszerepét játssza"
A képen Neményi Lilit hajfonata és ékszerek díszítik, vállát szabadon hagyó estélyi ruhát visel, tekintetét elgondolkodva távolba veti.
Szép.
Az Előzmény 377- ben olvashatjuk a vígjáték tartalmát és részletes szereposztását - Neményi Lili, Vízváry Mariska, Keresztessy Mária, Sitkey Irén, Bilicsi Tivadar, Németh Marika, Zentai Ferenc, Ráthonyi Róbert, Oláh Böske, Hajnóczy Lívia a rendező Várkonyi Zoltán.
Zenéjét Kovách Aladár verseire Kemény Egon szerzette.
70 évvel ezelőtti nagy sikerű, emlékezetes műsor....úgy tudom, nyom nélkül eltűnt, bárcsak megkerülne.
A tartalma, zenéje, szereplői, alkotói mindnyájan hozzájárultak sikeréhez.
Az első előadást - Neményi Lili színpadi megjelenéséből ítélve - a stúdióban közönség előtt játszották, "Előadás a stúdióban" sorozat, a felvételt viaszlemezen örökítették meg.
Minden bizonnyal a sikeres és kedvelt rádiós zenés játékok, zenés vígjátékok,zenés rádiójátékok érlelték meg az új rádiós műfaj, a rádióoperett gondolatát, amelynek első darabja két év múlva a "Májusfa" (1949) volt, zeneszerzője Kemény Egon.
Az előző bejegyzésben olvashatóhoz kapcsolódva felhozom a 695 számút és megemlítem:
Az Állami Déryné Színház a "Valahol délen" kamaraszínpadi változatát játszotta, amely szintén egész estét betöltő előadás volt.
A nagyoperettet a Déryné Színház megbízásából kamaraváltozatra átdolgozta és áthangszerelte a zeneszerző: Kemény Egon.
(A felhozott Előzmény 695-höz tartozik,a témához lsd még 694, 693,689)
Az alábbi cikk a Nógrádi Népújság, 1962. április 30-i számának 15. oldalán jelent meg:
„ Színházi esték
V a l a h o l d é l e n . . .
Az operettnek az a helyzeti előnye van minden más színpadi művel szemben, hogy nézője eleve bizonyos megbocsátó elnézéssel fogadja a történést. Szemet húny logikátlanságainak, abszurd helyzeteinek. Egyet kíván meg feltétlenül, hogy érzelmileg helyükön legyenek az események, úgy ahogy azt a műfaj szabályai megszületésük pillanatától előírják.
Kevés olyan műve van az operett-irodalomnak, amely ne a happy end, a szerencsés végkövetkezményei szerint zárulna azok után, hogy a szövegírónak valami agyafúrt módon sikerült a mese, sima fonalát tökéletesen összegabalyítania.
Ilyen szempontból Tabi László — Kemény Egon — Erdődi János közös munkája, a „Valahol délen” szabályszerű operett, a műfaj revüvel párosított családjából. S mert a szövegkönyv írója: Tabi, szatirikus humorista, a szatíra elemei mind az alakok mintázásában, mind a mese építésében bőségesen meglelhetők.
A „Valahol délen”-nek sem a meséje, sem a muzsikája nem nagyigényű, de mindkettő elszórakoztat és nem káros az ízlésre. Az írók mesterség-ismeretére vall a darab ökonomikussága, a derűs és érzelmes motívumok ügyes arányú keverése, váltása, s az operett kívánalmai szerint jól megrajzolt figurák biztosítanak sikert a látványosságnak.
Az Állami Déryné Színház idei műsorrendjében eléggé jól megfér Tabi—Kemény— Erdődi operettje, s az előadás is sokkal egységesebb, összefogottabb, mint amilyeneket hasonló műfajban a színháztól az utóbbi időben láthattunk.
Az összeérett együttes legjobb játszóerőssége a Jászay- díjas Czéh Gitta, aki egy bárénekesnő gyökértelen életét magasrendű művészi igénnyel, sok líraisággal mutatja meg az operett feltételei szerint.
Nagyon tetszett ezúttal a fiatal Dévényi Cecillia is. Gonzales impresszárió alakjában igen komoly művészi növekedésről tett bizonyságot. Már nemcsak mutatni, de nyújtani is tud szerepében. Szatmári Olga Anna alakjában egyszerű, kedves, közvetlen. Igen megnyerő a darab főszerepében Harmaczy József. Hangban kellemes, játékában kulturált. Rónaszéki András Rodrigója pompásan mulattató figura. Rónaszéki karrikírozó készsége találékony és jellemző erejű. Pompás kabinettalakítást kaptunk egy amerikai szenzációhajhász riporterben Hável Lászlótól. Kedves, rokonszenves volt Sághi István öreg szakácsa, s hálátlan szerepét is érett eszközökkel oldotta meg Erős Pál. Dicsérettel kell említenünk Papp Tibor, Tantos Kati, Novotnik István, nevét, s a többiek is hibátlanul oldották meg kisebb feladataikat — részesei a sikernek.
Sostarics Zsuzsa mutatós színpadképe, Rimőczi Viola ötletes korreográfiája, Rimanóczy Yvonne jelmezkompozíciója, Csongrádi Mária rendezői összefogásában hatásosan szolgálta az előadást.
Kemény Egon dallamos muzsikáját Patai Kató vezénylésével kellemesen tolmácsolta a zenekar.
