A Magyar Rádió gyakran játszotta a gramofonfelvételt, ezen az oldalon 1948. március 18-án, az Ötórai tea című műsorban szerepelt.
(mtva archivum)
A zeneszerző ezekben az években: 1947, 1948 - dalokat komponált, megzenésített verseit a Rádió irodalmi műsoraiban énekelték operaénekesek, sanzonjait Neményi Lili, Rácz Vali és mások adták elő.
Majd 1949-ben született meg az új rádiós műfaj: a rádióoperett ("Májusfa, "Talán a csillagok"), amelynek előzményeként Kemény Egon zenéjével már igen sok rádiójátékot mutatott be a Magyar Rádió, 1937-től kezdve: az első rádiódaljáték (zenés játék) a "Schönbrunni orgonák" volt.
Kemény Egon zeneszerző négy évtizedes (1927-1969) alkotói pályaíve elején (https://kemenyegon.hu/) hat és fél éven át volt Ábrahám Pál zenei munkatársa, ebből az időszakból három esztendőt Berlinben töltöttek – 1930-1933 –, ahol a világhírű Ábrahám Pál operettek születtek; állandó zenekari hangszerelőjük Ábrahám Pál legjobb barátja, Kemény Egon volt. Kemény Egon a berlini évek alatt saját kompozíciót nem készített.
Az alábbi két előadás zenei előkészítése már Manfred Grimminger és Henning Hagedorn zenetudósok munkája, akik a mai adottságokhoz alakították, rekonstruálva előadhatóvá tették az eredeti, zenei megoldások tekintetében rendkívül különleges partiturákat.
Dieser Abend stand mit am Anfang der Paul-Abraham-Renaissance der letzten Jahre: Am 28. Juni 2009 führte das WDR-Rundfunkorchester mit Chor und Solisten in der Kölner Philharmonie die Blume von Hawaii erstmals nach der wiederentdeckten Originalpartitur von Paul Abraham (Info: http://www.paul-abraham-bio.de) auf. Der hier zu hörende Mitschnitt der konzertanten Fassung wurde am 3. Juli 2009 im WDR 4 ausgestrahlt. Die Aufführung stand unter der musikalischen Leitung von Rainer Roos.
Die Solisten:
Melba Ramos – Prinzessin Laya
Melvin Edmondson – Jim Boy
Dominik Wortig – Prinz Lilo-Taro
Kay Stiefermann – Harald Stone
Stefan Bwoing – Buffy
Heike Susanne Daum – Bessie
Anja Metzger – Raka
Boris Leisenheimer – Sunny Hill
Die als verschollen geltende Partitur hatte WDR-Orchesterchef Winfried Fechner bei einem Sammler in Remscheid (Bergisches Land) entdeckt. Die Musikwissenschaftler Manfred Grimminger und Henning Hagedorn passten das Werk an heutige Gegebenheiten an und unterzogen es einer aufführungspraktischen Rekonstruktion. Die Partitur selbst war von Paul Abraham und seinem Team in einer ganz speziellen Form entwickelt worden, die ohne Kenntnis der Hintergründe heutzutage unspielbar wirkt.
Ein Jahr nach der „Blume von Hawaii“ führte das WDR-Rundfunkorchester mit Chor und Solisten am 25.6.2010 in der Kölner Philharmonie auch die Operette „Ball im Savoy“ von Paul Abraham (Info: http://www.paul-abraham-bio.de) auf. Der hier zu hörende Mitschnitt der konzertanten Aufführung wurde am 2. Juli 2010 im WDR 4 ausgestrahlt. Die Aufführung stand unter Leitung von Dirigent Eckehard Stier.
Kemény Egon a "Hawaii rózsája" című Ábrahám Pál operettet Berlinben (1931) nagyzenekarra hangszerelte, az eredeti hangzást a partitura alapján élvezhetnénk.
Kemény Egon partiturája nehezen hozzáférhető; másolatban kijuthatott Amerikába.
Amit ezen az előadáson hallunk, az átírt változat, emiatt nem az eredeti hangszerelés. Egyelőre nem tudjuk, hogy mikor keletkezett. Elképzelhető, hogy az eredeti partiturából írta át valaki 9-11 fős, jazz-zenekarra emlékeztető együttesre.
Még nem hallgattam végig az előadást, megállapítható, hogy ebben az esetben igyekeztek hűek maradni az eredeti Ábrahám-Kemény zenei alkotáshoz. A téma szakértője, az Ábrahám-operettek zenéjének az eredetihez hű, 21. századi zenekari változatának szerzője: Henning Hagedorn. Ezen a vonalon érdemes tovább fejtegetni a témát.
Íme egy kis meglepetés, Ábrahám Pál: Hawaii rózsája c. varázslatosan szép operettje teljes egészében, szerintem eredeti hangszerelésben (Kemény Egon műve részben) a Chicago-i Wolks Operetta Theater előadásában 2019-ben
Sajnos a Johny dal kimaradt érthetetlen okokból, de az összes többi dal szerepel az előadában, még a teljesen ismeretlen összekötő dalok is.
Alul magyar felirat is választható az automatikus fordításnál, természetesen érdekes hallani angol fordításban az eredetileg német nyelvű operettet. A szövegkönyv Földes Imre műve.
„Fűszer és csemege” (1939) Hangosfilm, irodalmi mű filmzáltozata, Lévai film Bemutató: 1940. január 29. Bécsi Filmszínház (Budapest előkelő elsőhetes premiermozija), Budapest, VI. Teréz krt. 30. Az akkori legmodernebb magyar mozi. Írta: Csathó Kálmán. Zene és versek: Kemény Egon. Főszereplők: Somlay Artur, Vizváry Mariska, Szörényi Éva, Jávor Pál, Dénes György, Hidvéghy Valéria, Petheő Attila, Bihary József, Földényi László, Tompa Sándor. Operatőr: Vass Károly. Díszlet: Kokas Klára. Rendezte: Ráthonyi Ákos
„Kemény Egon filmzenéjének sikere
Szombaton megemlékeztünk a Fűszer és csemege című, új magyar filmről, amelyet Csató Kámán nagysikerű vígjátékából forgattak. A film melódikus zenéjét Kemény Egon, az ismert fiatal írta, aki ezzel a muzsával mutatkozott be, mint filmzeneszerző. A Fűszer és csemege finom zenéjét a közönség elismerésessel és sok tapssal fogadta.
avec palisir…, szeretettel, megértéssel olvastam észrevételeidet. Közben azért elgondolkodtam, hogy melyik ló szaladt el valójában…?
Jelzem, hogy
a Fórumszabályzat nem írja elő a bejegyzések hoszát,
a képméret megadásánál még az általam legyakrabban használtnál is sokkal nagyobbak készítésére van lehetőség,
a betűméret is választható.
Az, hogy ki mit zavar mások bejegyzéseiben, az egyéni probléma, oka a saját készülékben keresendő. Engem pédául az ékezetek hiánya, mert az magyartalan, az ékezet néküli bejegyzéseket nem olvasom el.
Bírálatodat a szövegek hosszával kapcsolatban már más fórumokban is olvastuk. Lyányomnak mondom, hogy menyem is értsen belőle…?
Te röviden írsz, mások meg hosszabban, néha talán túl hosszan; van hely és nem kell sablonosan írnunk. A téma részletei az Olvasói levelek fórumba tartoznak.
Igyekszem azért majd kedves kiakadásod tartalmát a kedvedért szem előtt tartani.
Kedves (+ csinos, + szemrevaló) smaragd !
Korábbi bejegyzések során néha elszaladt a ló, ezért ez a topic - practice - olvashatatlan.
Érdemes lenne a lóbetűket, plakátnagyságú képeket-lócímeket visszamenőleg kiirtani. Pardon, madame, de ez a helyzet. Je suis animé des meilleures intentions. :-)
És mindez már egy éve megy.
Bizony, más topic is rászorulna némi visszafogottságra!
Még egy kártya Kemény Egon fiatalkori (1923-ban érettségizett), gazdag és értékes, egykori autogram-gyűjteményéből (Előzmény: 1888 szám és korábbi bejegyzések.):
Forrás:https://www.ukauctioneers.com
RUTHERFORD ERNEST: (1871-1937) New Zealand-born British Physicist, the father of Nuclear Physics. Nobel Prize winner for Chemistry, 1908. Bold, black fountain pen ink signature ('E Rutheford') on the printed postcard of the autograph collector Egon Kemeny. Rutherford has added the Latin words 'Arduus ad solem' (striving towards the sun) and the date, Cambridge, 9th October 1923, in his hand beneath his signature. VG.
A zenepedadagógiai folyóirat a közelgő Pedagógus-napra „Köszöntsük jó tanítónkat!” címmel Kemény Egon – Soltész Erzsébet kórusművével, Szabó Ágnes, Gordos Júlia és Kemény Anna Mária gondolataival készített összeállítást.
Kemény Egon karrierje Budapesten, 1927-ben a Fővárosi Operettszínházban indult, pályája kezdete Harmath Imréhez és Ábrahám Pálhoz is kapcsolódik.
Ez a műsorlap Alpári Ágnes: „A Fővárosi kabarék műsora” c. könyvében található. A programban az akkor 22 éves Kemény Egon zeneszerző szerzőtársa Harmath Imre, már itt együtt szerepel későbbi szerzőtársaival is, azaz a színházi életben rögtön az élvonalba került!
A „Fekete lilliom” című romantikus nagyoperetjének (1946) későbbi egyik szerzőtársa Nóti Károly, Kellér Dezső „Álmaimban” címmelírt verset 1939-ben slowrox (gramofonsláger lett) kompozíciójához, barátsága és zenei munkatársi kapcsolata Ábrahám Pállalközismert volt és az is maradt.
1927.
Kellér Dezső: TITOK IRODA. Tréfa
Nóti Károly: A PORTRÉ. Bo. Rend.: Szántó Jenő
Ábrahám Pál-Kellér Dezső: VARIETÉ TEXASBAN! Prológus: Békássy István. Szcenírozta és a táncokat bétán.: Rott Ferenc
Kemény Egon zeneszerző hangszerelései zeneszerző kollégái körében is nagyon kelendőek voltak, más szóval a siker egyik garanciáját jelentették!
Erdélyi Mihály: Csavargólány (1936)
Vidám operett 3 felvonásban
című darabjából tűnt most fel egy kottarészlet, Kemény Egon ének-zongora hangszerelésével. A gramofon-jazzhangszerelés is az ő munkája, valószínűleg a teljes operettet is ő hangszerelte és annak sikerét követte a kottakiadás valamint a lemezfelvétel.
reggel a Dankó Rádióban hangzott fel Kemény Egon egyik angol keringője,
este a Duna TV vetíti az Aki maradtak című filmet, Magyarország Oscar nevezettje, 2019.
Dankó Rádió reggelente: 5:00 – 5:55
Felelősszerkesztő-műsorvezető 2012-2020: Nagy Ibolya
A mai ismétlés a 2018. október 13-i műsor.
Kemény Egon születésnapjának évfordulóján
KEMÉNY EGON: Ritka madár a szerelem…
című angol keringőjével –egyik legnagyobb sikerével, ami valódi örökzöld sláger – kezdődött.
A rádiófelvételen Bolba Lajos vezényelte a Magyar Rádió Vonós Tánczenekarát.
„Túl az Óperencián” – NAGY IBOLYA műsora – Dankó Rádió
*Ezt is Kemény Egon írta? Hányszor, de hányszor hallottam már a kérdést… éppen a napokban is, egyik kedves barátomtól. Gramofonfelvételről megszámlálhatatlan ismétlésben ment a Rádióban…
most bukkantam rá a fenti felvételre /YouTube link, a zeneszerző hangszerelésével több előadóval és zenekarral készült gramofonlemez. Ezen Sebő Miklós énekel.
A fenti képet a világhálón a keresőben véletlenül találtam arról a nyomdáról, ahol a „Hatvani diákjai” és a „Komáromi farsang” CD albumok bemutatójára készítették a roll-up-okat, amelyek a belépő nézőket tájékoztatták… mik vannak!
Kemény Egon CD albumainak nem kell cégér…
bár spot is készült, a Dankó Rádióban és a Bartók Rádióban volt hallható, ám enélkül is megtalálják a vásárlók, ahogyan a Blog bejegyzésben olvashatjuk: https://kemenyegon.hu/vasarloi-visszhang-88.
Az „Az a szép” című operett-óra 2020. május 11-12-én Erdélyi Claudia szerkesztésében röviden ismertetve végigkísérte a hallgatókat Ábrahám Pál zeneszerző, karmester életútján, legsikeresebb operettjei részleteit tűzte műsorra. Az összeállításokból most azokat a felvételeket válogattam ki, amelyek ez eredeti Kemény Egon-zenekari hangszerelésre (1928-1933) még emlékeztettek (Búbánat és smaragd bejegyzések nyomán, Fórum - Operett a magyar rádióban (1949-től napjainkig) (Búbánat, 2008-03-06 21:20:47):
Dankó Rádió, 2020. május 11.
Az Ábráhám Pál-összeállításhoz kaptunk egy pár életrajzi adatot, emlékműsornak is vehetjük, bár nem hangzott el, hogy halálának 60. évfordulója alkalmából készült volna.
Kemény Egon zeneszerző eredeti zenekari hangszerelésének, – amely Ábrahám Pál jazz-operettjeinek különleges szépségéhez és ezzel a világsikerhez nagy mértékben hozzájárult – nyomai még fellelhetők néhány felvételen (a többi műrészletet Ábrahám Pál halála után áthangszerelték):
Ábrahám Pál – Alfred Grünwald, Fritz Lohner Beda - Földes Imre - Harmath Imre: Viktória
- Nyitány
Ábrahám Pál - Alfred Grünwald, Fritz Löhner-Beda- Földes Imre: Hawaii rózsája
Hawaii keringő: „Ilyen szép nincsen még.../ A dél tenger tündérvilága…” (Petress Zsuzsa, Melis György, km. az MRT Énekkara és Szimfonikus Zenekara, vezényel: Bródy Tamás) – Rádiófelvétel: 1963
- „A csillogó ezüstfolyó partján pálmafák.../Zöld smaragd föld…” (Melis György)
Dankó Rádió, 2020. május 12.
Ábrahám Pál - Harmath Imre: Az utolsó Verebély-lány
„32-es baka vagyok én” (Weygand Tibor) eredeti gramofonfelvétel
Ábrahám Pál -Alfred Grünwald, Fritz Löhner-Beda - Heltai Jenő fordításának felhasználásával Romhányi József:Bál a Savoyban
- Madeleine és Aristid kettőse: "A férjed(m) szerelmes beléd(m), letérdel rajongón eléd(m)....A férjed(m) csak ismerjük el, úgy csókol, hogy jobban sem kell...” (Házy Erzsébet és Melis György, km. az MRT Énekkara és Szimfonikus Zenekara, vezényel: Bródy Tamás) - 1963. május 5., Kossuth Rádió, 17.10 – 17.40 Ábrahám Pál operettjeiből
- Tangolita belépője, I. felv.: „Az én nevem La bella Tangolita, La Tangolita, di Santa Fé!” (Házy Erzsébet , MRT Énekkara és Szimfonikus Zenekara, vezényel: Bródy Tamás) - 1963. május 5., Kossuth Rádió, 17.10 – 17.40 Ábrahám Pál operettjeiből
* A „32-es baka vagyok én…” (1928) volt az első hangszerelés, amelyre Ábrahám Pál felkérte Kemény Egont, ez nagyon emlékezetes tény, tekintve, hogy óriási sikere a berlini indulást (1930), a világhírhez vezető utat is megalapozta…(lsd Klaus Waller biográfiája)
Örültem a két műsornapon elhangzott egy-egy Nyitánynak, talán még sosem hallottam őket, vagy nagyon régen.
Gyermekkorom óta csodálom Házy Erzsébet előadásában a ’Tangolitát’, nem tudom, énekelte-e valaha szebben és élvezetesebben más, mint ő…
* Német rádióműsor Ábrahám Pál halálának 60. évfordulóján, 2020. május 6-án:
Sajnos tényleg nem emlékezett meg senki Ábrahám Pál halálának 60. évfordulója napján a zeneszerzőről, de ugye a tévéműsor azért szerencsére elkészült. Sajnos a Viktória operett előadása is elmaradt a vírus miatt az Operettszínházban, reméljük azért pótolva lesz ősszel, ha egyáltalán kinyit akkor a színház.
Különben az egyik német rádió megemlékezett Ábrahám Pálról halála 60. évfordulója alkalmából.
A fenti kottarészlet az Ábrahám Pál – Kemény Egon művészbarátság egyik utolsó közös munkája (közvetlen előzmény: 1867 számú bejegyzés), amiről a: https://kemenyegon.hu/abraham-pal-halalanak-60-evfordulojan-87 Blog oldalon olvashatunk. A kottán balra fent a hangszerelő Kemény Egon, jobbra a szerzők: Vadnai Tibor és Ábrahám Pál neve olvasható.
Elfelejtették volna Ábrahám Pált? Épp a napokban hallottam, hogy Magyarországon még jobban emlékeznek rá, mint Németországban… és ezt nem akárki mondta nekem, hanem biográfiájának szerzője.
Ábrahám Pálra emlékezett a Duna Televízió „Hogy volt?! Ábrahám Pál" című műsorával, amelyet 2020. január 26-án láthattunk először, azóta többször ismételték.
Ma, Ábrahám Pál halálának 60. évfordulóján nem sugározzák, itt megtekinthető:
KEMÉNY EGON: Gyermekjátékok CD albumáról Anyák napjára komponált gyermekkari művének rövid részletével kívánok minden szépet és jót az édesanyáknak:
Kemény Egon – Soltész Erzsébet: Édesanyánknak - 1:36:59
(„Nagy csokor virággal, szívünkben hálával…”)
Közreműködött: a Lovag utcai Általános Iskola Énekkara, Beliczay Éva vezényelt.
Énekszóló: Kovács Ildikó, Raics István – zongora.
A Kemény Egon – Soltész Erzsébet szerzőpár Anyák napja ünnepéhez is több felkérést kapott: a fenti dalt a Magyar Rádió felvétele (1959) őrizte meg.
Az alábbi óvodai kézikönyvekből óvónők generációi tanultak.
Ünnepek, ünnepélyek az óvodában I.-II.
Országos Pedagógiai Intézet Vikárné Forrai Katalin
Budapest, Tankönyvkiadó 1963.
Az Anyák napja fejezetben:
Kemény Egon – Soltész Erzsébet: „Könnyű szél illatoz…”
kétsoros vers, kottával, énekhangra, három versszak
Kemény Egon – Soltész Erzsébet: „Ispiláng ispiláng…” („Ünnepi csokor”)
kétsoros vers, kottával, énekhangra, három versszak
Az „Ispiláng ispiláng…” új kiadásban is megjelent: Forrai Katalin: Ének az óvodában Móra Könyvkiadó, 2016.
Az óvodai Anyák-napi ünnepségeken ritkán hangzik el a szerzők neve… de a címekről felismerhetjük a dalokat, a kisgyermekek kedves hangján felcsendülő szép szavakról és dallamokról meghitt Anyák-napi ünnepségek emléke idéződhet fel bennünk…
„MÁJUSFA” – AZ ELSŐ RÁDIÓOPERETT BEMUTATÓJA: 1949. MÁJUS 1.
Címlap: Ruttkay Éva a "Májusfa" című rádióoperettben szerepel május 1-én.
Kemény Egon – Mesterházi Lajos – Szász Péter – Romhányi József: „Májusfa”
Előzetes a „Májusfa” című első magyar rádióoperettről:
Kit hallunk? Irodalmi műsorvezető: Balla Katalin
(Rádióélet, részlet,1949., archivum.mtva.hu)
… A rádióhallgató jogosan fintorog: mi köze a grófnő és tiszttartó, az isteni díva és az álruhás báró bonyolultnak látszó ám valójában igen szimpla szerelmi történetéhez? Igaza van: semmi!
A klasszikus operett és vígjáték valóban szórakoztató lehet, de új, mai darabot is akar hallani. … Az operett hősnője 18 éves, kedves, okos, csinos kislány. Itt él közöttünk, nincsenek különleges tulajdonságai, nem él álomvilágban – és sosem merengett még a tengerparton, hacsak a Magyar Tenger partján nem, ahová az üzemi nyaraltatás elvitte. Hősnőnk ugyanis egy pestkörnyéki textilgyár szorgalmas, vidám munkásnője; dolgozik – és énekel, mégpedig az üzemi kultúrcsoport díszelőadásán. Tehetségére felfigyeltek és a kislány otthagyja a gyárat, színésznő lesz.
Hogy ezzel a gyárat, társait, régi életét valóban otthagyja-e, ekörül forog a mese. A választ az egymás után pergő, humorban, zenében bővelkedő jelenetek sora adja meg. Felvonul az operett minden kelléke: szerelem, féltékenység, összeveszés, holdfényes est a Balatonon – de ne féljenek, kedves rádióhallgatók, a megoldás megnyugtató lesz mindenki számára. Kísérlet ez, de kísérletek nélkül nem tudjuk megközelíteni célunkat, hogy valóban vidám szórakoztató mai műsort sugározhassunk. Hogy a kísérlet mennyire sikerült, erre Önöktől várjuk a választ. Hallgassák meg a „Májusfa” című operettünket, május 1-én, este 20.50-kor a Kossuth adón.”
MÁJUSFA
Mesterházi Lajos, Szász Péter és Romhányi József nagyoperettje.
Zenéjét szerzette: Kemény Egon.
A Fővárosi Operettszínház Zenekarát Majorossy Aladár vezényelte.
Közreműködik a Földényi-kórus.
Rendező: Rácz György.
Szereplők:
Ferrari Violetta, énekhangja: Fábry Edit, Horváth Tivadar, Dékány László, Rátonyi Róbert, Kárpáti Zoltán, Bilicsi Tivadar, Szigeti Jenő, Szakáts Miklós, Pálos György, Kardos Magda, Hlatky Edit, Parragh Éva, Ruttkay Éva, Fehéregyházi Tibor, Baló Elemér, Győző László.(Más helyen levő szereposztás szerint Darvas Iván, Pándy Lajos, Rafael Márta is játszott az operettben.)
Az ünnepi műsort követően azonnal megnyilvánult, hogy rádiótörténeti jelentőségű volt a „kísérlet”, a rádióhallgatók sokasága telefonált be és azonnali folytatást kért…
Az első magyar rádióoperett, a „Májusfa” nyitott utat a Magyar Rádióban a Rádió Dalszínháza öt évtizedes sikersorozatának: a klasszikus operettfelvételek mellett ezután a magyar szerzők felkérésekre írt, új operettjeiről készültek rádiófelvételek.
Legnagyobb hatással a Májusfa - keringő volt a hallgatóságra és 1949. Szilveszter éjjelére elkészült a második, most már nem „kísérleti”… rádióoperett, Kemény Egon - Szász Péter - Romhányi József: „Talán a csillagok”.
2019-ben, a „Májusfa” bemutatójának 70. évfordulóján és a KEMÉNY EGONRA EMLÉKEZÜNK című emlékhéten, https://kemenyegon.hu/kemeny-egon-50, a Dankó Rádió „Túl az Óperencián” című műsorában Nagy Ibolya felelősszerkesztő– műsorvezető a „Májusfa” sikerét követő „Talán a csillagok” 1949. szilveszteri ikerdarabot is említve tűzte műsorra a rádiófelvételeket:
Balaton – keringő (Májusfa) Gyurkovics Mária
Konty – kettős (Talán a csillagok) Gyenes Magda és Rátonyi Róbert
Kirándulók – dala (Talán a csillagok) Bán Klári, Gyenes Magda, Pogány Margit, Mindszenti Ödön, Rátonyi Róbert, Hadics László
A Fővárosi Operettszínház Zenekarát Bródy Tamás vezényelte.
A „Májusfa” emlékét évtizedeken át idézték és szeretettel említették a Rádióújságban és a Magyar Rádió műsoraiban Ruttkay Éva, Rátonyi Róbert, Dr. Rácz György, Tamássy Zdenkó, Kemény Egon, Ruitner Sándor és mások.
Amit a város dalol - Kemény Egon zeneszerző 1946-ban önálló műsort kapott, amelybe a legfrissebb slágerszámokat és közkedvelt melódiákat szerkesztett; a műsort élő adásban vezette.
Később, feltehetően zenei elfoglaltsága miatt a szerkesztést vállalta csak, egy adás a sok közül:
1947. január 29. - 1947. február 5
18.00 Amit a város dalol Összeállította Kemény Egon…
Nagy Ibolya a következő műsorrészhez szóló bevezetőjét tegnapelőtt így kezdte:
"Kemény Egon daljátékával, a "Hatvani diákjai"-val megyünk máris tovább, amelynek zenei értéke mellett...." ez a tény minden bizonnyal oka lehet annak, hogy a 2005 - Kemény Egon 100. születésnapja - óta nem sugárzott teljes mű hangfelvételének részleteivel keresztmetszetet nyújt ebből a nagyszerű műből hallgatóságának.
„Ez volt ugyanis az a szenzációszámba menő rádiódaljáték (1955), ahol Bessenyei Ferenc először énekelte prózai főszerepe mellett a teljes daljátékbeli szerepet és viszont, Simándy József itt vállalt először prózát is, énekes főszerepe mellett.”
Sokan vagyunk, akik ennek az első, ritka rádiós szereposztásnak a történetét már jól ismerjük, mert emlékezünk rá, és még többen lehetnek a hallgatók között, akiknek a kedvéért Nagy Ibolya szerkesztő-műsorvezető felelevenítette...
Kemény Egon - Ignácz Rózsa - Soós László - Ambrózy Ágoston: „Hatvani diákjai”
(1955) Magyar Rádió, rádiódaljáték
Hatvani professzor – Bessenyei Ferenc, Kerekes Máté – Simándy József, női főszerepben: Petress Zsuzsa, továbbá: Mezey Mária, Tompa Sándor, Hadics László, A Magyar Rádió (64 tagú) Szimfonikus Zenekarát Lehel György vezényelte, közreműködött a Földényi kórus 40 tagú férfikara. Zenei rendező: Ruitner Sándor Rendező: Molnár Mihály és Szécsi Ferenc
Elhangzott:
Amálka és Hatvani kettőse - Petress Zsuzsa és Bessenyei Ferenc
Jelenet és kettős: Amálka és Kerekes Máté - Petress Zsuzsa és Simándy József, Bessenyei Ferenc
A Debreceni Kollégium diákkórusa - Földényi kórus, férfikar
Bula Lajos, az öreg pedellus dala - Gózon Gyula
Elmira sanzonja -Mezey Mária
Kapocs, debreceni diák dala - Hadics László és a Földényi kórus férfikara
„Túl az Óperencián” – NAGY IBOLYA műsora – Dankó Rádió
Érdekes volt ma meghallgatni a 2018. szeptember 26-i műsort, még a Hatvani diákjai CD kiadása előtt készült. Az elhangzott műsor az ismertető füzet szerint:
Amálka és Hatvani kettőse "Megkérdeztem a madártól…" - 04:43
(Petress Zsuzsa, Bessenyei Ferenc, Magyar Rádió Szimfonikus Zenekara)
Szerenád, Amálka – Máté kettőse: "Édes lányka, szép Amálka…" - 02:23
(Petress Zsuzsa, Simándy József, Földényi-férfikar, Magyar Rádió Szimfonikus Zenekara)
Kántus "Jó dolga van a diáknak…" - 00:25
(Simándy József, Földényi-férfikar)
Bule Lajos dala "Aki felönt a garatra..." - 02:21
(Gózon Gyula, Magyar Rádió Szimfonikus Zenekara)
Elmira chansonja Hatvaniról és a debreceni úri dámákról "Elpirult, miért pirult?..." - 04:07
(Mezei Mária, Magyar Rádió Szimfonikus Zenekara)
Pálóczi Horváth Ádám hegedűszólója és Kapocs dala "Még azt mondják, nem illik..." - 02:53
(Ramor Ervin, Hadics László, Magyar Rádió Szimfonikus Zenekara)
Bemutató a FŐVÁROSI OPERETTSZÍNHÁZBAN, 1929. április 27.
Kemény Egon zeneszerző első nagyoperettje bemutatójának évfordulóján
Pesti operette – így jelölte az Fővárosi Operettszínház (később átnevezték, ma: Budapesti Operett Színház) csinos kis műsorfüzete a 23. életévében járó új, magyar operettszerző, Kemény Egon zeneszerző színpadi darabjának műfaját.
A cselekmény helyszíne a budapesti Franzstadt (Ferencváros), a Liget, hangulatos, nézőcsalogató légkörével és jellegzetes személyiségeivel, mulattatóival – mindennek már régóta nyomát sem látjuk. Megőrizte az operett:
Kemény Egon - Bródy István - Harmath Imre: „Kikelet ucca 3.”
Pesti operett 3 felvonásban, nagyoperett. Bemutató: Fővárosi Operettszínház. 1929. április 27.
Rendező: Szabolcs Ernő. Karmester: Ábrahám Pál. Díszlet: Gara Zoltán. Ruhatervező: Váradi Tihamér. Jelmez: Berkovits Andor. A táncokat betanította: Rott Ferenc.
„Kikelet ucca 3.
Kemény Egon muzsikája – Ábrahám Pál karmester – Kerpely Jenő csellószólói
Muzsikája szenzáció! Az új komponista, Kemény Egon csupa ötlet, invenció, frissesség, melódia. Ez a fiatal tehetség briliánsan megérezte, hogy mi kell a pesti ember fülének. (Részlet, Pesti Napló, 1929. IV. 26.)”
A nagyoperett cselekménye a társadalmi-, zenéje a stílusbeli korszakváltást mutatta be, azaz a XX. század eleji császári világ letűntével, az arisztokrata és a polgári életvitel közeledését – természetesen szerelmi szálon bonyolítva – a bécsi keringő, a Walzer világából a modern jazz térhódításáig.
A színház nagy szeretettel készült a fiatal tehetség zeneszerzői bemutatkozására, Kemény Egont az Operettszínházban már jól ismerték, korrepetitorként, másodkarmesterként, majd állandó karmesterként, sokoldalú foglalkoztatása, azonnali szerződtetése egy bő esztendő alatt, a bemutató előtti időben, 1927-től kezdődően történt.
A Rózsavölgyi kottakiadványon szereplő betétdalokat és még kettőt, már a bemutató előtt Víg Miklós, a népszerű komikus Berlinben gramofon felvételre énekelte:
„hat a Fővárosi Operettszínház újdonságából, a Kikelet ucca 3-ból való, amelyet még mi sem ismerünk.” (Esti Kurir, 1929.)
2019-ben volt a Kikelet ucca 3. bemutatójának 90. évfordulója. Úgy adta a sors, hogy egy évvel ezelőtt, éppen ezekben a napokban a Budapesti Operettszínház előadását tekintettem meg, előbb azonban alaposan körülnéztem az „Operett”-ben, kicsit az akkori, 23 éves fiatal zeneszerző szemével, élete első operettpremierje előtti édesapám helyébe képzelve magam… Óriási élmény volt a pillanat szülte ötlet illúziójával az előadás előtti percekben a várakozás, a színház csillogása, a közönség halk moraja…
Az 1929-es bemutatót nagy érdeklődés előzte meg; visszatérek majd rá, és korabeli részleteket fogok még közreadni.
ZENTHE FERENC EMLÉKÉRE, SZÜLETÉSE 100. ÉVFORDULÓJÁN
Zenthe Ferenc, Csokonai Vitéz Mihály és Korompai Vali, Lilla prózai szerepében a "Komáromi farsang" felvételén a Magyar Rádió stúdiójában, 1957-ben. MTI Foto
Fiatalos, lendületes, kalandra kész és emberséges, becsületes férfi benyomását tette a rádióhallgatókra, majd a TV-nézőkre, így él emlékezetünkben Zenthe Ferenc színművész.
1957-ben harminchét esztendős volt, ekkor kapta meg Csokonai Vitéz Mihály prózai szerepét Kemény Egon – Gál György Sándor – Erdődy János: Komáromi farsang című daljátékában, a főszerep operaénekes párja Ilosfalvy Róbert volt, Lilla szerepét Házy Erzsébet énekelte. Nagy sikerrel mutatta be a Magyar Rádió a Csokonai és Lilla szerelme körül forgó cselekményű művet, amelyben valamennyi szerző és szereplő, csakúgy a rádió alkotógárdája tudása legjavát adta. Mulattató jelenetek tarkítják az irodalomból ismert történetet, szívszorító helyzettel zárul le a reményteli vonzalom... A Magyar Rádió és a Dankó Rádió „Túl az Óperencián” című műsora gyakorta ismételte, teljes egészében legutóbb a Bartók Rádió 2001-ben sugározta.
A darab egyik kulcsmondata: „Lillám, szeretsz-é?”- kérdi Csokonai, ezt a pár emlékezetes szót évtizedek óta Zenthe Ferenc hangján hallom... magamban.
A "Komáromi farsang"Zenthe Ferenc emlékét is őrzi, dupla CD-albumon jelent meg és megvásárolható.
Zenthe Ferenc a Nemzet Színésze címmel kitüntetett, Kossuth-díjas és kétszeres Jászai Mari-díjas magyar színművész, érdemes és kiváló művész életművéhez elválaszthatatlanul hozzátartozik a „Komáromi farsang”-ban nyújtott feledhetetlen alakítása is, érdemes megismerkedni vele.
Felelősszerkesztő-műsorvezető 2012-2020: Nagy Ibolya
Ma, a 2018. augusztus 31-i műsort
Kemény Egon: „Tangó” című zenekari műve zárta, a Rádiózenekart Kerekes János vezényelte.
„Túl az Óperencián” – NAGY IBOLYA műsora – Dankó Rádió
Kemény Egon első tangó-dala 1927-ben jelent meg, előadásban is, Harmath Imre versével, címe: "Szerettelek". A „Tangó” (1954) egyetlen zenekari műve ebben a genre-ban. Hosszú évtizedek alatt sok sikert aratott ezzel a műfajjal is. Nyomtatott kottafüzetek tanúsága szerint pályatársai közül többen az ő tangó-hangszerelésével, például: Ábrahám Pál, Buday Dénes, de Fries Károly, Eisemann Mihály, Erdélyi Mihály, Dolecskó Béla, Paksy József, Erdős László, Waldmann Miklós, Nádas Béla és mások.
Az ismert és generációk által közkedvelt dalocska számos lemezfelvétele közül az OSZK Zeneműtárának gyűjteményéből a Magyar Rádió Gyermekkórusa előadásában, Csányi László vezényletével az M. H. V. Kisegyüttese kíséretével hangzik fel. Különleges megvilágításban jelennek meg a tavaszt jelző, kedves kis virágok, pajkosságuk mosolyt csal arcunkra. Kemény Egon dallamai, Dalos László verse tiszta, vidám gyermekhangokkal életkedvet sugároznak, a természetbe hívnak minket..., most is.
Kemény Egon első dalát (1937) sok szép előadás és siker követte. Legismertebbek a Kemény Egon - Kulinyi Ernő: „Három dal” (1937), „Kemény Egon hat dala” (1940) és a „Kemény Egon dalok” (1946) című Rózsavölgyi és Társa Kiadó kottafüzeteiben is megjelent művei voltak. Népszerűségüket a jeles és híres énekesnők, énekesek Basilides Mária, Farkas Ilonka, Warga Livia, Neményi Lili, Rácz Vali, Nagykovácsi Ilona, Gyurkovics Mária, Házy Erzsébet, Lehoczky Éva, Komlóssy Erzsébet, Székely Mihály, Rösler Endre, Koréh Endre, Melis György, Simándy József és mások kiváló előadása valamint kedveltségük miatt a rádióműsorokban elhangzott gyakoriságuk is fokozta.
Kemény Egon a Magyar Rádió (Budapest I.) - „Napló”, „Költők múzsái”, „Zenés antológia amerikai költők verseire”, „Zenés antológia angol költők verseire” és más – irodalmi műsor-sorozataiban elhangzott megzenésített költeményeit egyaránt dicsérte a kritika és minden új dalát fokozott érdeklődéssel várták a hallgatók.
„Kemény Egon a jeles zeneszerző megzenésítette Kosztolányi Dezső, Juhász Gyula és Falu Tamás hat dalát. Kitűnően alkalmazkodik a költemények hangulatához, a líra fájó és bensőséges hangját épp oly finom zenei eszközökkel fejezi ki, mint amilyen erővel csendíti meg a Kosztolányi-vers drámai izzását. "Kemény Egon hat dala" értékes nyeresége az új magyar dalirodalomnak. A hat dal a Rózsavölgyi cég ízléses kiadásában jelent meg.
Egy évvel ezelőtt kaptuk a megrendítő hírt László Margit haláláról. Röviden, ám meleg szívvel emlékezem meg szeretett művésznőnkról, aki sok híres szerepe mellett a
Magyar Rádióban 1965-ben bemutatott:
Kemény Egon – Erdődy János: „A messzetűnt kedves” (1965)
Szereplők:
Fazekas Mihály – Simándy József/Darvas Iván
Pálóczi Horváth Ádám – Palócz László/Láng József
Ámeli – László Margit/Domján Edit
Julika – Andor Éva/Örkényi Éva
Zenei rendező: Ruitner Sándor.
Rendezte: László Endre.
A Magyar Rádió Szimfonikus Zenekarát Bródy Tamás vezényelte, közreműködött a Földényi kórus
történelmi daljátékában is főszerepben, gyönyörű hangjával, kiváló előadásban szólaltatta meg Ámelit, Fazekas Mihály költő és természettudós fiatalkori, francia szerelmét.
A rádiódaljátékból legutóbb 2019-ben, Kemény Egon emlékhetén, halálának 50. évfordulóján hallottunk részleteket Nagy Ibolya „Túl az Óperencián” című műsorában.
Minden remény és lehetőség megvan arra, hogy Kemény Egon kétszeres Erkel Ferenc-díjas zeneszerző, a magyar rádió talán legfoglalkoztatottabb háziszerzőjének műveit a Dankó Rádióban 2020 januárjában indult „Az a szép” című műsorába Erdélyi Claudia is szerkessze, „A messzetűnt kedves”-bőlkiemelve a rég nem hallott műrészleteket, László Margit énekével.
Kemény Egon modern tánc slágerei 1927 óta jelentek meg gramofonlemezeken. 1934-től játszotta műveit a magyar rádió, amely a lemezfelvételeit is közvetítette. Az alábbi összeállítás érdekessége, hogy két Kemény Egon mű szerepel benne, a „Budapest tangót táncol” című lemez szerkesztője volt, és a mellékelt műsor szerint a lemezeken szereplő tangókból egyveleg komponálásával is megbízták.
Előzmények: Ardelao 1777, smaragd 1902
BUDAPEST I.
1936. augusztus 17. hétfő
20:00 Hanglemezek
3. Kemény Egon: Budapest tangót táncol egyveleg (Szedő Miklós dr. és Komor Géza tánczenekara)
13. Kemény Egon – Harmath Imre: Légy életem és halálom (Szedő Miklós dr., Komor Géza Pátria Tánc-zenekara)
1909 számú bejegyzéshez — két nap múlva ismét hallhattak Kemény Egon-művet a hallgatók:
1941. április 15., szerda
13:30 Országos Postászenekar. Vezényel: Eördögh János
5. Kemény Egon: Schönbrunni orgonák
(A zeneszerző az azonos című, a magyar rádióban 1937-ben bemutatott első rádiódaljáték nagyzenekari egyvelegét az Országos Postászenekar számára áthangszerelte.)
59 évvel ezelőtt ezekben az órákban már készültek a bemutatóra, Kemény Egon zeneszerző jelenlétével
Kemény Egon – Kardos György –Erdődy János: „Krisztina kisasszony”
A rádióoperett (1959) színpadi változata, operett 3 felvonásban.
Bemutató: Miskolci Nemzeti Színház1961. április 7.
Igazgató: Jákó Pál.
JELENET középen Krisztina kiasszony, Komlóssy Teri
A képsorozat korábbi bejegyzéseimben megtalálható, a mai évfordulóhoz még egy Kemény Egon interjút is csatolok, amelyet most találtam meg az arcanum archívumban:
Film Színház Muzsika, 1961-06-16 / 24. szám
KEMÉNY EGON
„Valahol délen” című operettje nemrégiben érdekes jubileumhoz érkezett: századszor játszották Leningrádban. Előzőleg több szovjet színpadon is sikerrel mutatták be. Kérdésünkre a következőket mondotta:
— Igen örülök a sikernek! Hosszú zeneszerzői munkásságom megbecsülését látom benne. 1929-ben a „Kikelet utca három” című operettel mutatkoztam be, röviddel azután, hogy tanulmányaimat befejeztem a bécsi zeneakadémián. Egy ideig az Operettszínház karmestere voltam, majd Ábrahám Pál magával vitt Németországba, és ott mintegy hat évig dolgoztunk együtt. — A felszabadulás óta a rádió többízben adott műveimnek nyilvánosságot. A Krisztina kisasszony is — amelyet most Miskolcon játszanak —, rádióoperett volt eredetileg. Egyik legjobb visszhangot keltett rádióoperettemet, a „Hatvani diákjai''-t pedig most dolgozom át a színpad számára. Erre a daljátékra kaptam a második Erkel-díjat és azt hiszem, megállja majd a helyét a színpadon is. Egyébként talán nem újdonság az, hogy "komoly" szerző is vagyok, legutóbb Gyermekjáték címen öttételes zenekari szvitet írtam, amely a rádióban kerül bemutatóra Lehel György vezényletével.
(Kemény Egon 1930-33 között élt és dolgozott Berlinben Ábrahám Pál zenei munkatársaként, ebben a cikkben pontatlanul jelent meg ez az időszak.)
Április 7-én mutatják be Kardos György, Erdődy János és Kemény Egon új daljátékát, a „Krisztina kisasszony”-t. Amikor Miskolcon jártunk, még csak próbát láthattunk, Orosz György irányításával. A főbb szerepeket Komlóssy Teréz. Máthé Éva, Fehér Tibor. Polgár Géza, Csiszér András és Némethi Ferenc alakítja. Komlóssy Terézt legutóbb Sybill- ként láthattuk — finom, karakterisztikus játéka, szép énekhangja pompásan illett az elegánsan mulatságos, igényes előadás sítlusába. (Szilágyi Albert rendezése.) Máthé Éva, az Arbuzov-dráma kitűnő Larisszája és a Sybill szubrettje most is szubrettszerepet játszik. Hálás szerep jutott a színház jeles buffójá- nak: Fehér Tibornak is; Fehér a Sybill kormányzójaként győzött meg legutóbb szellemes, eredeti humoráról, mértéktartó és mégis bővérű komédiázásáról, igényes jellemformálásáról. Képünkön Komlóssy Teréz mint Krisztina kisasszony. A próbaképen Fehér Tibor, Dobránszky Zoltán és Máthé Éva.
Innen lehet folytatni… írta Búbánat fórumtársunk (1905) és… Nagy Ibolya felelősszerkesztő-műsorvezető folytatta… 2012 és 2020 között, a „Túl az Óperencián” című műsorában. Majd egyszer szorgalmasan összeírjuk, mikor, hány alkalommal ékesítették a „Komáromi farsang” részletei adásait. Legutoljára 2020. január 26-án, utolsó műsora végén– Kemény Egon daljátékával búcsúzott hallgatóitól (1851 számú bejegyzés).
A „Komáromi farsang” bemutatójának és ismétléseinek időpontját részletesen jeleztük (1905, 1906,1907). Fábián Juliannát alakító csodálatos Berky Lilit és férjét, a közkedvelt Gózon Gyulát, aki Kajdács Kelemen szerepében jeleskedett, említette egy bemutató előtti hír fotóval, lsd. 1907.
a híres színészházaspár, Berky Lili és Gózon Gyula a „Komáromi farsang” című új rádióoperett hangfelvétele előtt még egyszer átnézik szerepüket. A „Komáromi farsang” című operettet március 9-én, szombaton mutatja be a rádió.
A 2001-es Bartók Rádió-sugárzásról nem tudtam. Korábban Veisz Gábor szerkesztett egyik műsorába néhány részletet a "Komáromi farsang"-ból.
2019-ben a zeneszerzőnek és Házy Erzsébetnek volt életrajzi évfordulója, idén Zenthe Ferenc – Csokonai prózai megszemélyesítője – születésének 100. évfordulója lesz, továbbá Kemény Egon születésének 115. évfordulója.
Az RTV műsorújságban „nevesítve” a "Komáromi farsang" - kigyűjtöttem az elhangzott adások műsoridőpontjait.
1957. március 9., Kossuth Rádió, 20.00 – 22.00 – bemutató
1957. április 4., Petőfi Rádió 8.50 – 9.20 részletek
1957. május 10., Petőfi Rádió 22.10 – 23.00 részletek – Huszka Szép Juhászné c. daljátékának részleteivel egy műsorban
1957. május 26., Kossuth Rádió 19.00 – 19.40 - A Hatvani diákjai c. daljáték részleteivel egy műsorban
1957. június 8. Petőfi Rádió, 15.30 – 17.40 daljáték
1957. július 6., Kossuth Rádió 10.10 – 11.00 részletek (A Hatvani diákjai c. daljáték részleteivel egy műsorban)
1957. augusztus 30. Petőfi Rádió 22.00 – 23.00 részletek (A Hatvani diákjai c. daljáték részleteivel egy műsorban)
1957. október 16., Petőfi Rádió 16.00 – 18.10 daljáték
1957. november 20., Kossuth Rádió 13.15 – 14.00 részletek
1958. május 16., Kossuth Rádió 8.10 – 8.50 részletek
1958. szeptember 25. Kossuth Rádió 18.55 – 21.35 daljáték (Közben 20.00 – 20.25: Esti Krónika)
1959. január 2., Petőfi Rádió 21.05 – 21.40 részletek
1959. február 28., Petőfi Rádió 10.30 – 11.00 részletek
1959. június 9., Kossuth Rádió 11.25 – 12.00 részletek (Kókai Lészen ágyú c. daljátékának részleteivel egy műsorban.
1960. január 6., Petőfi Rádió 14.35 – 15.00 részletek
1960. május 13., Petőfi Rádió 14.15 – 15.00 részletek
1960. november 3., Petőfi Rádió 19.05 – 19.40 részletek
1960. december 13., Petőfi Rádió 19.05 – 19.40 részletek
1961. augusztus 2. Kossuth Rádió 0.10 - 0.30 részletek
1961. augusztus 21. Kossuth Rádió 8.10 – 9.00 részletek (Huszka Szép Juhászné c. daljátékának részleteivel egy műsorban)
1961. december 1., Petőfi Rádió 19.05 – 19.30 részletek
1961. december 19., Kossuth Rádió 18.32 – 19.05 részletek (Kemény Egon Talán a csillagok c. operettjének részleteivel egy műsorban)
1962. január 23., Kossuth Rádió 17.15 – 17.58 részletek (Miljutyin Nyugtalan boldogság és Kerekes János Állami Áruház c. operettjeinek részleteivel egy műsorban)
1962. július 4., Kossuth Rádió 23.00 – 23.45 részletek
1962. december 29., Kossuth Rádió 14.15 – 15.00 részletek
1963. február 13., Kossuth Rádió, 14.01 – 16.20 daljáték
1963. március 31., Petőfi Rádió 18.10 – 18.35 részletek
1963. május 14., Petőfi Rádió 14.47 – 15.10 részletek
1966. április 6., Kossuth Rádió 14.05 – 15.30 részletek
1966. szeptember 24., Petőfi Rádió 19.00 – 19.30 részletek
1967. április 6., Petőfi Rádió 22.30 – 23.00 részletek
1967. július 3., Kossuth Rádió 14.31 – 15.15 részletek
1968. szeptember 27., Petőfi Rádió 19.00 – 19.35 részletek
1970. április 21., Petőfi Rádió, 22.35 – 23.00 részletek
1970. augusztus 26., Kossuth Rádió, 23.20 – 0.00 részletek
1974. június 21., Petőfi Rádió 22.30 – 23.00 részletek
1975. augusztus 1., Kossuth Rádió 0.10 - 0.30 részletek
1975. november 5., Petőfi Rádió 19.35 – 20.10 részletek
1976. február 21., Petőfi Rádió 15.00 – 15.25 részletek (A Hatvani diákjai c. daljáték részleteivel egy műsorban)
1997. augusztus 31., Petőfi Rádió 21.03 – 23.00 daljáték
2001. augusztus 29., Bartók Rádió 10.5 – 11.00 daljáték I. rész
2001. augusztus 30., Bartók Rádió 10.5 – 11.00 daljáték II. rész
Innen lehet folytatni...
Kemény Egon: Komáromi farsang – daljáték
Írta: Erdődy János és Gál György Sándor
Versek: Erdődy János
Dramaturg: Fischer Sándor és Haán Endre
Zenei rendező: Ruitner Sándor
Rendező: László Endre
A Rádió Dalszínházának a bemutatója: 1957. március 9., Kossuth Rádió, 20.00 – 22.00
Közreműködik:
A Magyar Rádió SzimfonikusZenekara és a Földényi-kórus (karigazgató: Földényi János)
Vezényel: Lehel György
Szereposztás:
Csokonai Vitéz Mihály, költő – Ilosfalvy Róbert és Zenthe Ferenc
Lilla, Vajda Julianna – Házy Erzsébet és Korompai Vali
Vajda Péter, gazdag komáromi kereskedő, Lilla apja – Deák Sándor
Lavotta János, zeneszerző, hegedűvirtuóz – Gönczöl János és Molnár Miklós
Fábián Juliánna, írónő – Berky Lili
Joachim von Kraxelstumpf, szekerészóbester – Bilicsi Tivadar
Korponay báró – Szabó Ernő
Hajós Gáspár, Lilla vőlegénye– Hlatky László
Bájligeti Kázmér, a színtársulat igazgatója, a nápolyi király – Fekete Pál
Kőmívesné, a színtársulat tagja, olasz primadonna – Lehoczky Éva
Dajka – Völcsey Rózsi
Kajdács Kelemen fogadós, kocsmáros – Gózon Gyula
Éjjeli bakter – Rózsahegyi Kálmán
Flixi és Floxi, arszlánok – Göndöcs József és Kibédi Ervin
A szőnyi kálomista pap – Viola Mihály
Közjegyző – Harkányi Ödön
Majordomus – Kishegyi Árpád
Ordonánc – Lontai István
Színészek – Barabás Irén, Basilides Zoltán, Kéri Gyula, Galgóczy Imre
Vendégek – Kolozs Margit, Galamb György
Éjjeli hangok – Dózsa István és Gál János
Csurgói diákok – Baracsi Ferenc, Balázs Péter, Egressi István
FLASH MOB a Gregor József Általános Iskolában * Szabó Ágnes karnagy, zenepedagógus köszöntése * Az Évzáró Hangversenyt 2018. május 25-én rendezték meg, a nagy érdeklődésre való tekintettel ezúttal a megfelelő méretű iskolai tornacsarnokban. Ez évben szeretve tisztelt Ági néni első évfolyamának egykori tanulói is felejthetetlenné kívánták tenni a gondosan összeállított, szép műsort. Már hónapokkal korábban elkezdődött a szervezés, először abban állapodtak meg, hogy egykori kedvenc énekkari darabjukkal, Kemény Egon – Soltész Erzsébet: „Köszöntsük jó tanítónkat!” című pedagógusnapi énekkari dalával fognak fellépni, a legnagyobb titoktartás mellett felelevenítve és az iskola valamennyi kórusával betanulva. Megtalálták a kottát és az örökösök hozzájárulását is megkapták az előadáshoz. Végül eljött a hetek óta feszülten várt pillanat – pisszenés nélkül figyeltek a nézőtéren a beavatott szülők is – amikor a színpadon a bekonferált, program szerinti műsorszám helyett váratlanul a régi és mai tanítványok együtt énekeltek és egy szál virággal a kezükben búcsúztak meglepődött tanárnőjüktől, aki az iskolában eltöltött negyven éves értékes és elismert pedagógiai munkája végeztével nyugdíjba vonul.
Iskolaigazgató: Bella Tibor
Vezényelt: Dávid Krisztina
Zongorán kísért: Bolyosné Pethő Ildikó
A iskola Jubilate Kórusa az egyike a 2020. évi KÓTA-díjasainak
Kemény Egon zeneszerző Berlinből 1933-ban tért haza; Wien, Kassa, Berlin után Budapestet választotta végleges otthonául. Szimfonikus műveit az ország leghíresebb zenekarai játszották, továbbá a rádió sugározta zeneszámait, amelyek nagy része gramofonfelvételeken is megjelent. Pályakezdésekor saját mellett zenei produkciók összeállítójaként, azaz szerkesztőjeként, hangszerelőként és karmesterként is ismert volt a Fővárosi Operettszínházban, később az alábbi hanglemez elkészültében is szerepet játszott (Ardelao fórumtársunk fedezte fel a lemezt egy digitális archívumban, lsd korábbi bejegyzések.)
Ebben a műsorban mások mellett a fenti, általa szerkesztett lemezről valamint egyik saját kompozícióját kínálta gramofonfelvételről a rádió hallgatóinak, idézem:
BUDAPEST I. 1937. november 8. hétfő
18.30 Hanglemezek
3. Budapest tangót táncol (összeállította Kemény Egon; Szedő Miklós dr.)
9. Kemény Egon: Légy életem és halálom (Harmath Imre szövege, Szedő Miklós dr.)
A mai ismétlés a 2018. július 26-i adás volt, Kemény Egon halálának évfordulója alkalmából hallhattuk egy újabb műfajban komponált műve részletét. A program az Anna polkával indult és hangulatos, szórakoztató részletekkel folytatódott, beleértve a hét vendégeinek felvételeit és pályájuk kulisszatitkait: https://mediaklikk.hu/cikk/2018/07/23/tul-az-operencian-pohly-boglarka-es-jenei-gabor-30-het/
Fórum - Kemény Egon zeneszerző (Wien,1905 - Budapest, 1969) (smaragd, 2016-09-10 17:01:08)
Nagy Ibolya felelős szerkesztő-műsorvezető rövid műismertetőjével elhangzott archív felvételek:
- Kapocs dala (Pálóczi Horváth Ádám verseiből Kemény Egon állította össze): „Még azt mondják, nem illik a tánc a magyarnak!...” , Hadics László, valamint a Földényi Férfikórus
- Jó dolga van a diáknak... "Jó dolga van a diáknak, tekintélye van", Földényi Férfikórus
- Bule Lajos dala: „Aki felönt a garatra...” , Gózon Gyula
- "Oh, miért vagy olyan édes, kedves..." Amálka és Máté kettőse, Petress Zsuzsa és Simándy József
- Elmira és Fodorító kettőse a bontonról (Mezei Mária, Tompa Sándor)
Kemény Egon - Ignácz Rózsa - Soós László - Ambrózy Ágoston: „Hatvani diákjai” (1955)
Rádiódaljáték
Főszerepben:
Hatvani professzor – Bessenyei Ferenc
Kerekes Máté – Simándy József
Amálka – Petress Zsuzsa
továbbá: Mezey Mária, Tompa Sándor, Hadics László
A Magyar Rádió 64 tagú Szimfonikus Zenekarát Lehel György vezényelte, közreműködött a Földényi kórus 40 tagú férfikara.
Zenei rendező: Ruitner Sándor
Rendező: Molnár Mihály és Szécsi Ferenc
„Túl az Óperencián” – NAGY IBOLYA műsora – Dankó Rádió
A mai ismétlés a 2018. július 25-i adás volt, minden bizonnyal ismét Kemény Egon halálának évfordulója alkalmából, emlékére hallhattuk egy másik műfajban komponált műve részletét, a műsor kezdéseként:
Az operettel rokon műfaj a daljáték - Kemény Egon halálának évfordulójára két daljátéka jelent meg CD-n, a Hatvani diákjai és a Komáromi farsang című. E „könnyűzenei” felvételek kapcsán Fittler Katalin műgondot, igényes interpretációt, mesterségbeli tudást említ, no meg nívós kikapcsolódást - mindezt térben és időben is elhelyezve.
„ A daljáték – németül Singspiel, ahogy Lehár néhány operettjét jelölte –, több mint operett, és kevesebb, mint az opera. Nincsenek benne zárt számok, de annál inkább átkomponált zenei részek, sőt egész képek is, s prózában előadott jelenetek tarkítják. Az új magyar daljáték azt hiszem az a műfaj, amely nagy tömegeket vonzana!”
Problémák az operett körül (részlet)
Film – Színház – Muzsika, 1962 (g.m.)
A mai műsor érdekessége: annak ellenére, hogy 2020 januárja óta az ismétlésben sugárzott műsorokból többnyire kivágták a születésnapi megemlékezéseket, ma
Kemény Egon kétszeres Erkel Ferenc – díjas zeneszerző 2018. július 23-i születésnapi évfordulója alkalmábólNagy Ibolya felelősszerkesztő-műsorvezető (2012-2020) emlékező összeállítását újra meghallgathattuk:
„1969. július 23-án hunyt el Kemény Egon, kétszeres Erkel-díjas zeneszerző, akinek édesapja Bécsben nagyra becsült sebészfőorvos volt. Tanulmányait Kassán és Miskolcon végezte, de a zeneművészeti főiskolái diplomáját Bécsben szerezte meg. A könnyűzene felé fordulva önálló zenei pályája kezdeti sikereit divatos táncslágereivel aratta. Színpadi műveit viszont a Fővárosi Operett Színház mutatta be, első nagyoperettje a „Kikelet ucca 3.” Eggert Márta és Kabos Gyula, majd a „Fekete liliom” Karády Katalin, Latabár Kálmán, és a „Valahol Délen” Petress Zsuzsa és Rátonyi Róbert főszereplésével.
Hat és fél éven át Ábrahám Pál munkatársa volt Budapesten és Berlinben.
Amikor hazatért sokszínű zenei munkakapcsolatot alakított ki a Magyar Rádióval és ez a kapcsolat élete végéig tartott.
Kemény Egont az egész zenei szakma ismerte. Kiváló hangszerelőként is szerette, tisztelte.
És még valami: gyermekeknek írt kórusműveit több generáció is kedvelte és kedveli a mai napig.
De most vissza a „Valahol Délen” című operettjéhez, melynek dalait máris indítjuk:”
Kemény Egon – Erdődy János: „Valahol Délen” – a Magyar Rádió felvételei:
• Egy szót se szólj.... dal és lassú foxtrot, Petress Zsuzsa és Melis György
• Még nincsen senkim sem... foxtrot, Gyenes Magda és Rátonyi Róbert
• Valahol Délen... dal, Melis György
• A vágyakozás („Fekete az éj...”) bolero, Mezey Mária
• Nézd, hogy ragyog ránk a fény... kettős (Kemény Egon – Raics István: „Szerencsés utazás” című rádióoperettből) Gyurkovics Mária és Szabó Miklós (Magyar Rádió Szimfonikus Zenekara, vezényelt: Lehel György)
• Ha az este leszáll... foxtrot, Rátonyi Róbert
Közreműködött a Fővárosi Operettszínház Zenekara, vezényeltBródy Tamás.
„Túl az Óperencián” – NAGY IBOLYA műsora – Dankó Rádió
(2018. július 23. 1446 számú bejegyzés részlete)
2020-ban Kemény Egon zeneszerző születésének 115. évfordulója lesz. https://kemenyegon.hu/
Pánik… Kézmosás és fertőtlenítés után Home Office, házi karantén – a rádió, a TV, a telefon bekapcsolva. Ömlenek ránk a hírek a koronavírusról, a koronavírustesztről és a Covit 19 sem ismeretlen már. A liszt a cukorral a polcon vár a sütésre, száraztészta is van elég, a gyógyszer is sorra kerülhet majd –, de addig is: mindent kikapcsolhatunk, és most a CD-lejátszót bekapcsolva, lazuljunk egy kicsit! Tiszta és szép gondolatokkal, zenehallgatással óvjuk meg magunkat…
Kemény Egon CD-i oldják a stresszes félelmet, másfél óra kikapcsolódás dupla albumaival feltölt minket, lelki békénket hozza vissza. Gyermekjátékok CD-jével a kicsiket a virtuális térből mesevilágukba és a kisiskolás életbe vezethetjük át… bezártak az óvodák, az iskolák és most velük együtt, otthonunkban hallgathatjuk meg a lemezt, az oktatás újraindulásááig. Idős szeretteinket a daljátékokkal lephetjük meg, gondoskodjunk szórakoztatásukról!
Kemény Egon – Tabi László – Erdődy János: "Valahol Délen" című nagyoperettjéről korábban részletesen írtunk, kassasiker követte a Fővárosi Operettszínház 1956 tavaszi bemutatóját. Az új, magyar operett Venezuelában játszódik, a művön a hazaszeretet és a honvágy érzése vonul végig.
Az 1957-ben felújított változat "került ki" az orosz nyelvű nagyszínházakba, ahol magas színvonalon, fordításban és saját rendezésben adták elő. Ennek története kutatási téma lehet. A kinti bemutatók sikerét mutatja, hogy 30 évvel az ottani hihetetlen nagy számú előadássorozat után, lemezen is megjelent a "Valahol Délen" egyik betétdala, ha nem tévedek az egyik, amelyet külön kértek a kinti színházak Kemény Egontól.
Ardelao fórumtársunk már belinkelte ezt a különlegességet, egy orosz nyelvű, korabeli TV-felvételen találta meg a YouTube videók között. (Amennyiben jól emlékszem, a lemezen szereplő betétdalról van szó, majd utánanézek.)
Kemény Egon – B. Radó Lili: Derűvel dallal című dalának (1954) rövid részlete a film zenéje mellett felhasznált zeneként csendül fel, így az újabb sikert fórumunkon is megemlítem:
Tóth Barnabás Akik maradtak című filmje kapta a legjobb játékfilmnek járó díjat a Magyar Mozgókép Szemle csütörtöki gáláján a fővárosi Vígszínházban.
A film alkotói további három díjat vehettek át, összesen 29 kategóriában osztottak ki elismeréseket.
„Igazi családi ünnep ez. Idén január 1-jén megalakítottuk a Nemzeti Filmintézetet, hogy ez a család egyben maradjon és minél jobb, érdekesebb, szórakoztatóbb mozgófilmet készítsen és ezek minél több emberhez jussanak el” – mondta Káel Csaba, a magyar mozgóképipar fejlesztéséért felelős kormánybiztos a díjátadón. (Forrás: 2020. 03. 05. hirado.hu)
Lilla, Vajda Julianna - Házy Erzsébet és Korompai Vali
Vajda Péter, gazdag komáromi kereskedő, Lilla apja - Deák Sándor Lavotta János, zeneszerző, hegedűvirtuóz - Gönczöl János és Molnár Miklós Fábián Juliánna, írónő - Berky Lili
Joachim von Kraxelstumpf, szekerészóbester - Bilicsi Tivadar
Korponay báró - Szabó Ernő
Hajós Gáspár, Lilla vőlegénye - Hlatky László
Bájligeti Kázmér, a színtársulat igazgatója, a nápolyi király - Fekete Pál
Kőmivesné, a színtársulat tagja, olasz primadonna - Lehoczky Éva
Dajka - Völcsey Rózsi
Kajdács Kelemen fogadós, kocsmáros - Gózon Gyula
Éjjeli bakter - Rózsahegyi Kálmán
Flixi és Floxi, arszlánok - Göndöcs József és Kibédi Ervin
A szőnyi kálomista pap - Viola Mihály
Közjegyző - Harkányi Ödön
Majordomus - Kishegyi Árpád
Ordonánc - Lontai István
Színészek - Barabás Irén, Basilides Zoltán, Kéri Gyula, Galgóczy Imre
Vendégek - Kolozs Margit, Galamb György
Éjjeli hangok - Dózsa István és Gál János
Csurgói diákok - Baracsi Ferenc, Balázs Péter, Egressi István
Közreműködött: A Magyar Rádió Szimfonikus Zenekara, vezényelt: Lehel György, és a Földényi-kórus, karigazgató: Földényi János.
Dramaturg: Fischer Sándor és Haán Endre.
Zenei rendező: Ruitner Sándor.
Rendezte: László Endre.
63 évvel ezelőtti bemutatójáról, amelyre a fennmaradt korabeli tudósítások, rádióműsorok tanúsága szerint ugyanolyan lelkesen készültek a szerzők és az előadók, mint a
Kikelet ucca 3.
című pesti operettjének kassai bemutatójára, a Nemzeti Színházban, 1929. októberében, a zeneszerző 24. születésnapján.
KASSA DESZKÁK, itt 16:20-nál a Kassai Nemzeti Színház épületével is megismerkedhetünk (sajnos, csak kívülről.)
Kemény Egon Bécsben született, 1910-1923 között Kassán nevelkedett, itt végezte a Kassai Zeneiskolában és a Főgimnáziumban tanulmányait, majd a Bécsi Zeneakadémián Franz Schmidt volt a tanára.
Lehoczky Éva operaénekesnő születésének mai, 95. évfordulója emlékére
LEHOCZKY ÉVA
aki a Komáromi farsang (1957) című daljátékban az első magyar nyelvű színtársulat egyik színésznőjét (ének- és prózai szerepben) alakította, a farsangi bálon olasz primadonnaként lépett fel, és az ismert bravúráriát Kemény Egon koloratúr betétjével énekelte.
Számára a Magyar Rádió megrendelésére a zeneszerző koloratúr dalt is komponált:
Kemény Egon–Erdődy János : Hajnali szerenád (1958), a felvételen Lehoczky Évát a Magyar Rádió Szimfonikus Zenekara kísérte, vezényelt: Hidas Frigyes.
Nagy Ibolya felelősszerkesztő-műsorvezető (2012-2020) „Túl az Óperancián”című műsorában is meghallgathattuk.
Nagy örömmel fedeztem fel a bejegyzést, köszönöm szépen.
Részben vagy egészben mintha már olvastam volna, de az a fontos, hogy most itt megjelent.
Sejteti a Komáromi farsang tüneményes hangulatát, amely szívszorító jelenetekkel is elgondolkodtatja a hallgatókat.
Érdekes a Visegrádi Alkotóház megemlítése, a Komáromi farsangon Kemény Egon már a Hatvani diákjai komponálásakor is dolgozott a Sárospataki Alkotóházban. Éppen a Győri Színház részére, még akkor. Ő a zene nagysága miatt nem találta alkalmasnak a színházi előadást, természetesen a színház vezetésével egyetértve. Ami késik nem múlik… ?
A rádióváltozat felvétele előtti események egyik vidám jelenete volt, amikor a szerzőtársak majdnem vitába szálltak, hogy kinek az ötlete volt rádiódaljátékot írni a Komáromi farsangból.
Ez a beharangozó tudósítás visszaadja a Magyar Rádió akkori, magas művészi színvonalú, értékes munkája mellett a családiasra emlékeztető, szeretetteli légkört is.
"Elkészült a Komáromi farsang rádiójáték felvétele"
Hajdú-Bihari Napló
1957-03-08 / 56. szám
(Budapesti tudósítónktól)
A stúdió párnázott ajtaja mögött, mint a színes pillangók röpködnek Csokonai szavai. A debreceni költő a Komáromi farsang derűs forgatagában lázas szavakban vallja meg szerelmét Lillának. László Endre, a darab rendezője az utolsó simításokat végzi a felvételre kerülő legújabb daljátékon, melynek fő alakjait kettős, — egy énekes és egy prózai — szereposztásban veszik fel. Csokonait Zenthe Ferenc alakítja, Kemény Egon friss, melodikus zeneszámait pedig llosfalvy Róbert énekli. Lilla alakjánál az énekes szerep Házy Erzsébeté, a prózai szöveg Korompay Valié. Lavottát is ilyen kettős alakításban adja a rádió: Molnár Miklós és Gönczöl János formálja és énekli a zeneszerző szerepét. A zord apát, a kérőként jelentkezett Csokonait kikosarazó Vajda Pétert Deák Sándor, a többi főszerepet Berki Lili, Bilicsi Tivadar, Szabó Ernő, Hlatky László, Gózon Gyula, Rózsahegyi Kálmán játsszák, tehát igazi parádés szereposztásban hallgathatják a debreceni tárgyú rádiójátékot a hallgatók. A lehallgató fülkében Gál György Sándor, a rádió zenei fejtörőjének közismert szerkesztője mondja el a legújabb magyar daljáték születésének körülményeit.
— Néhány évvel ezelőtt Visegrádon voltam az alkotók házában, ahol egy operatanulmányon dolgoztam. Itt találkoztam társszerzőmmel, Erdődy Jánossal, és megbeszéléseink során határoztuk el, hogy Csokonai édesbús poétikus szerelmének történetéből daljátékot írunk. A téma valósággal rabul ejtett. A daljáték szövege nagyrészt Visegrádon elkészült, de akkor még színpadra szántuk. Úgy volt, hogy vidéken lesz az ősbemutatója, a győri Kisfaludy Színházban. Aztán mindinkább rájöttünk, hogy a darab elsősorban rádióelőadásra kívánkozik. így is döntöttünk szerzőtársunkkal, Kemény Egonnal együtt, akinek a Hatvani diákjai című szintén debreceni tárgyú rádió játéka, a Valahol Délen c. operettje és más hangulatos, szép zeneszámai jól ismertek a rádió hallgatói előtt. Bízom benne, hogy daljátékunk utolsó akkordjai után sokan kelnek fel elégedetten a rádiókészülék mellől.
A hangjáték, melynek előadása március 9-én, szombaton lesz a Kossuth-rádióban, különösen a debreceni hallgatók részéről tarthat számot nagy érdeklődésre.
A 2018-ban készült, ma ismételt műsor érdekessége volt továbbá, hogy Kemény Egon és Ábrahám Pál műveiből is elhangzottak részletek – 2020-ban a zeneszerzők emlékét a kiváló Zsadon Andrea és Szolnoki Tibor művészházaspár Kemény Egon lányával, Kemény Anna Máriával, Mahó Andreával, Nemlaha Györggyel, Bozsó Józseffel elevenítette fel a Hogy volt?! című szórakoztató tévéműsorban.
Nagy Ibolya felelős-szerkesztő vendége volt ezen az ismételt műsorhéten:
Zsadon Andrea és Szolnoki Tibor.
A mai műsorban Nagy Ibolya bevezetőjével elhangzott:
KEMÉNY EGON - Gál György Sándor - Erdődy János: „Komáromi farsang” (1957)
Magyar Rádió, Daljáték 2 részben
Főszerepben: HÁZY ERZSÉBET és ILOSFALVY RÓBERT
Csokonai Vitéz Mihály – Ilosfalvy Róbert, Zenthe Ferenc,
Lilla – Házy Erzsébet, Korompai Vali,
Deák Sándor, Gönczöl János, Berky Lili, Bilicsi Tivadar, Szabó Ernő, Hlatky László, Fekete Pál, Lehoczky Éva, Völcsey Rózsi, Gózón Gyula, Rózsahegyi Kálmán
A Magyar Rádió Szimfonikus Zenekarát Lehel György vezényelte
Zenei rendező. Ruitner Sándor
Rendező: László Endre
Nagy Ibolya szerkesztő-műsorvezető a műsorban a darabból szinte keresztmetszetet adva, több dalfelvétellel is megörvendeztetett minket.
Csokonai dala - Ilosfalvy Róbert és a Magyar Rádió Szimfonikus Zenekara
Az üldözők kara - Bilicsi Tivadar, Göndöcs József, Hlatky László, Kibédy Ervin, Szabó Ernő és Magyar Rádió Szimfonikus Zenekara 10. Üldözők kara "Gézengúz, léhűtő, imposztor..." - 02:12
Lilla románca - Házy Erzsébet és a Magyar Rádió Szimfonikus Zenekara
A nápolyi király dala - Fekete Pál, Kishegyi Árpád, a Földényi kórus és a Magyar Rádió Szimfonikus Zenekara 2. A nápolyi király dala "Ferdinándusz büszke nevem..." - 03:08
Az első reggel, Lilla és Csokonai kettőse - Házy Erzsébet és Ilosfalvy Róbert, a Magyar Rádió Szimfonikus Zenekara 22. Lilla és Csokonai kettőse "Az első reggel" - 01:56
A korcsmáros dala (Kajdács Kelemen) - Gózon Gyula és a Magyar Rádió Szimfonikus Zenekara 20. Kajdács Kelemen dala "Kelemen, menj vissza a konyhába..." - 04:28
Kraxelstumpf szerenádja - Bilicsi Tivadar, Magyar Rádió Szimfonikus Zenekara
„Túl az Óperencián” – NAGY IBOLYA műsora – Dankó Rádió
2019-ben jelent meg a Komáromi farsang CD- felvételen:
KEMÉNY EGON CD-I A RÓZSAVÖLGYI ÉS TÁRSA MÜPA CD-DVD BOLT-BAN
Tájékoztatjuk kedves Vásárlóinkat, hogy új partnerünk
a Rózsavölgyi és Társa MÜPA CD-DVD Bolt, Budapest, IX., Komor Marcell u.1,
ahol nyitvatartási időben, a rendezvények ideje alatt KEMÉNY EGON CD-i megvásárolhatók.
LÁSD,EGY SZÉP NAP VÉGRE...- TORDAI ÉVA ÉS MŰVÉSZ BARÁTAINAK KONCERTJE
Fészek Művészklub - Fészek Művészklub Kellér-szalon
LÁSD, EGY SZÉP NAP VÉGRE… TORDAI ÉVA és művész barátainak koncertje
Konferál: CSOKOLYA JÓZSEF
Közreműködik: ADAMOVITS MAGDA
AMBRUS IMRE
CSÁK JÓZSEF
CSIKAI BARNA
CSIKI GÁBOR
DOBOS SÁNDOR
FENYVESSY ATTILA HÁBERT IRMA
JEREMIÁS BEA
KÁRPÁTI KOHL TAMÁS
KISS ERIKA
KOVÁTS KOLOS
MOLNÁR MURIEL
PODRÁCZKY JÓZSEF TÓTH BÉLA
Zongorán közreműködik:
FEKETE VALÉRIA
Benedetto Marcello, Puccini, Csajkovszkij, Liszt, Schubert, Tosti, Bixio, Giordani, Boublil, Bizet, Kemény Egon dalai, operarészletek, olasz dalok.
A fenti koncertről egyre több adat jelenik meg az interneten, elsőként Ardelao fórumtársunk fedezte fel, még évekkel ezelőtt. Talán még fény derül arra is, mely Kemény Egon-dalok hangzottak el...
Karácsonyi koncert, Kicsinyek Kórusa Gregor József Általános Iskola, Budapest, 2019.
Kemény Egon – Dalos László: „Tavasz a télben” című dalciklus (1952, Magyar Rádió) „Hóember” című részlete, Kemény Egon iskolai előadásra kétszólamú gyermekkarra zongorakísérettel is megkomponálta.
Előadják: A Kicsinyek Kórusa 3. és 4. osztályos tanulói.
Vezényel: Gordos Júlia, az iskola zenei alsó tagozatának karvezetője.
A mai, megismételt műsor második felében elhangzott a „Viktória” című operett „Nem történt semmi…” („Good Night…”) című duettje, megközelítőleg az eredeti zenekari hangszerelésben: brácsaszólóval majd később a zongoraszólóval (Turán László közreműködésével) a Magyar Rádió Esztrádzenekara játszott, Vámosi János és Hollós Ilona énekelt.
Kemény Egon a vele készült portréműsorban megemlékezett fiatalkori hangszereléséről – Nagy Ibolya felelősszerkesztő-műsorvezető 2020-ban „Kemény Egonra emlékezünk halála 50. évfordulóján” című műsorhete során is hallhattuk –, nevezetesen az ő javaslatára a jazz zenekarban addig (1930) nem használt hangszeren, a brácsán megszólaló Ábrahám-dallam kulisszatitkáról. Azóta a zenei érdekességet Kemény Anna Mária röviden felelevenítette a Hogy volt?! című Ábrahám Pál emlékműsorban (2020. január 26.) is: https://mediaklikk.hu/video/hogy-volt-abraham-pal/ 20:55-nél kezdődik.
Műsorzáró zeneműrészlet:
KEMÉNY EGON: „Krisztina kisasszony” című nagyoperettjének (rádióváltozat) Előjátéka.
A Magyar Rádió Szimfonikus Zenekarát Lehel György vezényelte.
„Túl az Óperencián” – NAGY IBOLYA műsora – Dankó Rádió
Az akkor 19 éves, a Bécsi Egyetem Orvosi Karának hallgatója és ezzel egyidőben a Bécsi Zeneakadémián Franz Schmidt tanítványa, Kemény Egon fiatalkori autogrammgyűjteményének újabb értékes darabja van fent az interneten, forrás: bedo.hu
STRAUSS, RICHARD (1864-1949) NÉMET ZENESZERZŐ AUTOGRÁF SORAI ÉS KOTTARÉSZLETE ("TEJSZÍN" CÍMŰ BALETTZENÉJÉNEK WALZER RÉSZLETE) KEMÉNY EGON (1905-1969) ZENESZERZŐ AUTOGRAM GYŰJTŐ KARTONJÁN. 1924.06.19.
A LAVOTTA ALAPÍTVÁNY 2020-RA LAVOTTA EMLÉKÉVET HIRDETETT
Idén emlékezünk meg Lavotta János verbunkos szerző, hegedűvirtuóz halálának 200. évfordulójáról. A Lavotta Alapítvány 2020-ra Lavotta emlékévet hirdetett, s ehhez csatlakozva az Európa Rádióban is megemlékezünk a nemzeti romantika előfutáráról. Dombóvári János Lavotta kutatóval, a Lavotta Kamarazenekar művészeti vezetőjével végigjárjuk életének legfőbb állomásait. Első adásunkban a családi gyökereket és pályájának kezdetét villantjuk fel.
21: 37 – 22:50: Kemény Egon - Dalos László: „Hóember”
(Részlet a „Tavasz a télben” című dalciklusból, iskolai előadáshoz.)
A Parlando teljes cikkét, a szép karácsonyi műsort, itt: http://www.parlando.hu/2020/2020-1/Gregor.htm tekinthetik meg olvasóink, bátorkodtam fórumunk számára a fenti részletet kiemelni belőle.
Zelinka Tamás felelősszerkesztő gondozásában méltó keretben, szépen illusztrálva jelent meg Fittler Katalin írása, és a CD-bemutatót is ismerteti az internetes folyirat, lsd link Előzmény 1857
2020. 1. szám
XXI. SZÁZAD ZENÉJE
GYERMEKJÁTÉKOK – NEMCSAK GYEREKEKNEK
VÁLOGATÁS KEMÉNY EGON DARABJAIBÓL – CD-FELVÉTELEN
A szerző lányának, Kemény Anna Máriának a lelkes-áldozatos munkája hívja életre az „Életmű” - sorozatot. A Magyar Rádió archívumának elfeledett kincsei kelnek hangzó életre, mondhatni, többfunkciósan. Aktualitást a szerző halálának 50. évfordulója jelentett, amikor is az egyidejűleg megjelent két albumot (Hatvani diákjai, Komáromi farsang) elismerésre méltó gyorsasággal követte a harmadik, amely a Gyermekjátékok címet kapta.
Egy-egy korszak kulturális életéhez meghatározóan hozzátartoznak mindazok az alkotások, amelyek a mindennapok életének kísérőjelenségei voltak, néha szinte magától értődő természetességgel, már-már környezeti tényezőként. Természetükből adódóan, kívül rekednek bármifajta (szociológiai, dokumentarista, stb.) vizsgálat által feltárt tartományokból, jóllehet, a maguk idejében akarva-akaratlanul befolyásoló tényezők voltak. Hatásuk azért nem mérhető, mert az élet különböző területein észrevétlenül hatottak; néha hangulatkeltő hatással, máskor azáltal, hogy „fülbemászva” kísérték a hallgatókat, akikben tovább élt egy-egy ritmusképlet, harmóniai fordulat, melódia, vagy szövegrészlet (mondóka jellegű ritmikus tartásával, választékos vagy nyelvtörő fordulatával, esetenként pedig érzelmi-indulati tartalmával). Beépülve a személyiségbe, jelentőségük eltörpülhetett, ám melléktermékként megmaradt hatásuk eredményeképp, hogy általuk fogékonyabbá vált az akár többé, akár kevésbé kiművelt hallás, szív, értelem.
A változó időben más-más környezet veszi körül a gyerekeket, értelemszerűen mások a játékaik, másfelé nyílik az érdeklődésük. De vannak „örök emberi” érzések, amelyek eltérő formában ugyan, de mindenkor megmutatkozhatnak. Zenére vetítve, a száguldás öröme a gyors tempóban, a ritmikus gesztusok (nemritkán időmértékes képletek által megjelenítve), a memorizálást megkönnyítő rímek (továbbá alliterációk), a zene bármely összetevőjével „hangutánzó”, néha szinte effekt-jellegű fordulatok: megannyi inspirációforrás, amelyek arra késztethetik a hallgatót, hogy ténylegesen aktív közreműködője legyen a folyamatoknak.
A kóruséneklés, közismert, a gyakorlatban megannyiszor vizsgázott lehetőség, hogy „legyen a zene mindenkié”. Mégis, időről-időre háttérbe szorul, hogy később ismét „feltámadjon”… Remélhetőleg ez a – minden bizonnyal sokakban nosztalgiát ébresztő – válogatás is hozzájárul ahhoz, hogy ki-ki tegyen azért, hogy környezetében (akár házimuzsikálás szintjén) új erőre kapjon az aktív zenélés. Nem maximalista igényességgel, nem versenyszerűen, hanem „mindösszesen” örömforrásként.
A Gyermekjátékok műsort így részletezi a borító címlapja: óvodai – és iskolai dalok, dalciklus, szvit gyermekkarra zenekari kísérettel. Gyermek- és felnőtt előadók produkciójában hallhatjuk az 1952 és ’62 között bemutatott műveket (NB., a kétszeres Erkel Ferenc-díjas szerző az egyik Erkel-díját 1953-ban épp a gyermekkarra és zenekarra komponált műveiért kapta).
A műsor hallgatásakor ismételten azt látom bizonyítva, hogy habár a művek megszületése akkorra időzíthető, amikor az utolsó ütem végére kettősvonalat ír a szerző (s teszi ezt az utolsó átdolgozást követően), hangzó életük a bemutatóval kezdődik, és érdemben addig tart, amíg repertoáron maradnak, s az új betanulásoknak (új interpretációknak, azaz, új előadóknak) köszönhetően megannyi új élet lehetőségét kapják, a hangfelvételeknek köszönhetően új dimenzió tárul fel előttük, amikor – térben-időben távoli – új közönségre gyakorolhatnak hatást. Mert még ugyanaz az ember is másként hallgatja ugyanazt a művet egy bizonyos idő elteltével, hiszen közben megannyi zenei tapasztalatra tett szert. Tehát, miközben a mű és az interpretáció változatlan, a megváltozott régi-új hallgatóság számára új élmények és tapasztalatok-tanulságok forrása lehet.
Aki gyermekként hallgatta Kemény Egon gyermekkórusait, olyan előadásban, amikor – hála az érthető szövegmondásnak – hallás alapján megtanulhatta őket, talán csak évtizedek távlatából döbben rá, hogy a „memorizálásban” szerepet játszott a megzenésített szöveg minősége. Utólag már sohasem derülhet ki, vajon ösztönösen lett pregnáns a ritmika, a szöveg-ritmusból adódóan, avagy tudatos volt a felismerés: a gyermekeknek szánt hallgatnivaló esetenként időmértékes verselésű. De akár tudatos volt ez annakidején, akár nem – a mai gyerekek számára remek előkészítés a versformák iránti fogékonyság fejlesztésére.
Hallgatom a dalokat, emlékezem. Gyermekkoromra, s arra az időre, amikor az Ifjúsági Rádió műsorszerkesztőjeként találkoztam velük, s válogattam tematikus összeállításokba némelyiket. És néha felfedezésszámba menően tudatosítom, ez is Kemény Egon műve. Merthogy a zenei emlékezet készlete mindenkinél sokkal nagyobb, mint a szerzővel-címmel tudatosított zeneirodalom példatára.
Érdemes böngészni az előadókat is, amelyeket lelkiismeretes alapossággal tüntet fel a kísérőfüzet. A Magyar Rádió együttesein túl Andor Ilona kórusai is jeleskednek, valamint a Lovag utcai Általános Iskola Énekkara, a gyermekkar szólistái között felfedezhetjük Kincses Veronika nevét, de kísérő együttesként közreműködik a Magyar Néphadsereg Művészegyüttesének Szimfonikus Zenekara és a MÁV Szimfonikus Zenekara is. A művek dirigense Beliczay Éva, Csányi László, Gergely Pál, Lehel György, Nagy Olivér, Polgár Tibor és Róna Frigyes, zongorakísérőként Raics István nevével találkozunk. Nevek, amelyek feledésbe merültek az idők folyamán, amelyek adatszerűen ismertek, és amelyekhez – legalábbis a ma élő idősebb generációknak – hangzó (koncert) emléke fűződik.
Kaleidoszkóp-darabkák, amelyekből, remélhetőleg, mozaikkockákhoz hasonlóan összerakható valami jelentéssel bíró…
A nosztalgikus kalandtúra kétségkívül kellemes – az ifjabb generációk megnyeréséhez rendkívül hasznos lenne, ha rendelkezésre állnának az egykor népszerű kórusok kottái, hogy a mai ízlésnek-igényeknek leginkább megfelelőek visszakerülhessenek a mindennapi gyakorlatba, akár egy-egy intézmény kóruséletét is aktivizálva.
A közelmúltban elkészült oldalon, életműve igen rövid összefoglalója mellett, Kemény Egon magyar film-hangszerelései is szerepelnek, a híres betétdalok hangszerelője és feltehetőleg a közkedvelt filmek zenei vezetője is volt:
A Túl az Óperenciánban megemlékeztek születése 125. évfordulóján (2017.) 3 napon keresztül Ábrahám Pálról, felelevenítve a rádió archívumban meglévő felvételeket.
Már többször is megnéztem a műsort, az Úr sok jó dolgot mondott, de azért mondott valótlanságokat is pl. Ábrahám nem meztelenül, hanem pizsamában vezényelt a Broadway-en. Azt nem tudom, hogy igaz volt e hogy Ábrahámot gyengéd kapcsolat fűzte Bársony Rózsihoz (végül is ez kettőjük magánügye), mindenestre Rózsi férje Dénes Oszkár volt. A Fehér hattyú operettnek - és nem csak a Júliának - volt Honthy Hanna a főszereplője. Nagyjából ezek tűntek fel. Mindenesetre örülök, hogy megszületett ez a rész.
Az, hogy Kemény Egonról is lesz e ilyen rész, passz, nála érdekes lenne az a tény, hogy Ábrahám mellett rengeteg embernek hangszerelet még pl. Buday Dénes Csárdás ugrik be. (Smaragd: Honnan veszed, hogy nem lesz? )
Az is kérdés, hogy Huszka Jenőről, - akinek szintén 2020-ban van halálának 60. évfordulója -, készül e külön műsor. (Erről tudtok valamit?)
Mindenesetre hiányoltam az Ábrahám részből, hogy nem játszották be a sokat emlegetett Johnny dalát a Hawaii rózsájából (Szolnoki rosszul mondta, mert az nem a Savoyban van, de gondolom beletették az előadásába, ezért mondta ), de erről is csak hanganyag készült (Bozsó Józseffel és Szolnoki Tiborral). Ja és jó lenne végre a tévében is megnézni a Bál a Savoybanbanról készült tévéjátékot, Zsadon Andreával, Felföldi Anikóval, Berkes Jánossal.
Ez a férfiúi viselkedés másoknak is feltűnt… nagy nézőtábora van a Hogy volt?! műsornak, a hozzám eljutott véleményekben ugyanezt, szinte szóról szóra, szóvá tették. Az egyik családban egy kisfiú is megjegyezte: a bácsi mindig beleszól abba, amit a néni mond. :-)
Lehet, hogy a vágóolló is furcsán működött?
Nézzük a dolog, a jó oldalát: ez volt az első tévéműsor (úgy értesültem), emlékműsor, amely Ábrahám Pálról szólt, és ebbe a szerkesztő legjobb barátját, zenei munkatársát az akkor nagyon fiatal Kemény Egont is bevonta.
Eddig ugyanis fordítva volt: Ábrahám Pál szerepelt Kemény Egon fórumán, itt, és a Dankó Rádió Túl az Óperencián című Kemény Egonra emlékezünk 2013-as és 2019-es emlékhetében is, Nagy Ibolya műsorában, Kemény Anna Máriával.
Sajnos a brácsa említése után nem ezt, az eredeti hangszelést hallottuk a Hogy volt?! műsorában, ellentétben a 2019. 30. hetében sugárzott fenti, Kemény Egon emlékhéttel! Ennek oka az lehet, hogy ez rádiófelvétel, és nincs hozzá bejátszható képük.
Emiatt nem lesz Hogy volt?! Kemény Egonra emlékezünk műsor sem, pedig 2020-ban, születésének 115. évfordulján időszerű lenne; nem készült tévéfelvétel műveiből, senki nem tudja, miért nem.
Mindent egybevetve: elindult egy szép út Kemény Egon életműve 21. századi bemutatására, és ebben még sok örömünk lehet!
Az Ábrahám Pálról szóló emlékműsort meglehetősen kiábrándítónak találtam. Az a személy ugyanis, aki a legautentikusabban nyilatkozhatott volna a zeneszerzőről, szinte alig kapott szót. Pedig a meghívott vendégek között jelen volt Kemény Anna Mária, Ábrahám Pál „munkatársának” (de kijelenthetjük: zseniális szerzőtársának), Kemény Egonnak a leánya is, aki Ábrahámot személyesen is ismerte. Igazán Anna Mária gyermekkori emlékeinek a felelevenítése lett volna érdekes, mivel ő – feltételezem - már csak a szülei beszélgetéseiből is minden jelenlévőnél többet tudhatott Ábrahámról.
Azt már nem is említem, hogy Anna Mária - tudomásom szerint - kiválóan beszél németül, jól ismeri az Ábrahám Pálról megjelent német irodalmat, így Waller Ábrahámról írt könyvének a teljes tartalmát is. Ennek ellenére Nemlaha György csaknem minden alkalommal faragatlanul félbeszakította a Kemény Egon leánya által éppen megkezdett mondatot, noha az erőszakos úr (?) közbevetéseiből kiviláglott, hogy felkészültsége az adott témában hagy némi kívánnivalót maga után. Talán attól félt, hogy hangsúlyt kap az az állítás, amely szerint Ábrahám sikerdarabjai a zeneszerző Kemény Egonnal történt együttműködése idején születtek? Pedig Wallernak a TV-műsorban bemutatott könyvében is ez olvasható. (Ld. a 3348. sz. bejegyzésben idézett részt.)
Még szerencse, hogy Anna Mária finoman, úrinő módjára elhallgatott, szabad utat engedve a tahóság érvényesülésének.
Így történt, hogy az érdeklődéssel várt műsor – a kellemes (bár nem minden esetben a legjobb előadókkal) bemutatott zenés részletek ellenére – számomra bosszúságot okozott.
Klaus Waller Ábrahám Pál életének kutatója, a róla megjelent dokumentumok és az elterjedt anekdoták elemzője, könyve interneten megrendelhető. Már a bevezetőben említik, hogy maradt még bőven tennivaló… ő sem jutott a végére. Kötetében pontos és szavahihető, dokumentum-filmhez is felhasználható adatok találhatók; magyarra fordítása időszerű.
Láttam és nagyszerű műsor volt. Annyit hozzátennék, hogy New York-ban Ábrahám Pál nem meztelenül, hanem pizsamában vezényelt azért.... kár hogy a Hawaii rózsájából nem játszotték a Johnny c. dalt, de miután a műsoridő véges, így ennyi fért bele. Végre Alpár Gitta és Bársony Rózsi is előkerült Dénes Oszkárral, valahogy mostanában mindenki csak Hothy Hannáról beszél, aki a Júlia és a Fehér hattyú c. Ábrahám operett főszerepét vitte, tehát nem Fedák volt a Hattyú.
:format(jpeg):mode_rgb():quality(90)/discogs-images/R-7464481-1471994857-4900.jpeg.jpg)
:format(jpeg):mode_rgb():quality(90)/discogs-images/R-7464481-1442005143-3670.jpeg.jpg)
:format(jpeg):mode_rgb():quality(90)/discogs-images/R-12351079-1533492278-5263.jpeg.jpg)
:format(jpeg):mode_rgb():quality(90)/discogs-images/R-12351079-1533492281-9966.jpeg.jpg)
