vissza a cimoldalra
2019-03-18
részletes keresés    Café Momus on Facebook rss
Bejelentkezés
Név
Jelszó
Regisztráció
Legfrissebb fórumaink
A komolyzene jelene és jövője Magyarországon (2317)
Mi újság a Magyar Állami Operaházban? (61556)
Társművészetek (1297)
Nemzeti Hangversenyterem - és más helyszínek (4257)
Milyen zenét hallgatsz most? (25009)
Haladjunk tovább... (230)
Kedvenc előadók (2833)
Momus társalgó (6353)
Kedvenc felvételek (150)
Kedvenc művek (143)

Olvasói levelek (11322)
A csapos közbeszól (95)

Házy Erzsébet művészete és pályája (4460)
Pantheon (2326)
Balett-, és Táncművészet (5703)
Kossuth-díj (1424)
Giuseppe Verdi (1388)
László Margit (158)
Operett a magyar rádióban (1949-1990) (3179)
Operett, mint színpadi műfaj (3865)
Kemény Egon zeneszerző (Wien, 1905 - Budapest, 1969) (1612)
Franz Schmidt (3294)
Élő közvetítések (7777)
Kocsis Zoltán (661)
Opernglas, avagy operai távcső... (20204)
Miklósa Erika (1230)
A díjakról általában (1056)
Renée Fleming (1005)

Fórumok teljes listája
Impresszum

megjelenteti:
Café Momus Egyesület
adószám:
18240531-1-43

apróhirdetés feladása:

Fórum - Kemény Egon zeneszerző (Wien, 1905 - Budapest, 1969) (smaragd, 2016-09-10 17:01:08)

   
1612   smaragd • előzmény1610 2019-03-17 21:04:21

 

Közvetlen beszélgetésekkel, művészfellépésekkel, az est díszvendége meglepetésével, korabeli kritikák, cikkek bemutatásával, hangfelvételekkel idézi fel a most megjelent film

Kemény Egon személyét, zenéjét - a "Hatvani diákjai" és a "Komáromi farsang" CD-k bemutatóján:

YT       https://youtu.be/FMRDsMg0nX4

1611   smaragd • előzmény1609 2019-03-15 06:53:23

 

Dombóvári János hegedűművész, Lavotta János életművének sok évtized óta ismert ápolójának  meghívására érkezett Sátoraljaújhelyre Kemény Anna Mária, aki Kemény Egon kétszeres Erkel Ferenc-díjas zeneszeszerző zenei hagyatékának gondozója, és művei újbóli megjelenésének producere.

Előadása zárt körű volt, a Lavotta Zeneiskola tanárai vettek részt rajta. Dombóvári János bevezetőjében elmondta, hogy Kemény Egon nevét, zenéjét rádióműsorokból ismeri, ám a "Komáromi farsang" című daljátéka és benne Lavotta János megszemélyesített alakja meglepetésként hatott rá, amikor a CD megjelenéséről értesült. Igy került sor arra, hogy a XVII. Lavotta Napok programjába felvették Kemény Egon: "Komáromi farsang" című daljátékát (1957).

Kemény Anna Máriát  - aki a "Komáromi farsang" rádiódaljáték, színmű bemutatásánál Csokonai és Lavotta barátságát, a Lavotta biográfiákat és írásokat kapcsolta egybe Kemény Egon korhű zenéjével, kiemelve a "Csokonai dala" zenei részt, amelyet Ilosfalvy Róbert énekelt  a Magyar Rádió Szimfonikus Zenekara közreműködésével,  és a szövegkönyv (Gál György Sándor és Erdődy János - részben 18. századvégi  nyelvezetű szövegei és versei) irodalmi valamint a magyar nyelvű színjátszás kezdetét bemutató részeivel - meglepetéssel várták:

BOJTI ESZTER

Bojti Eszter zongoraművésznő, zenepedagógus  kiváló előadásban részletet adott elő Kemény Egon: Bihari-Lavotta: "Díszpalotás" című zongoraátiratából.

 

A program vége sem maradt meglepetés nélkül, ugyanis Kemény Anna Mária magával hozott kottákat, amelyből a résztvevők Kemény Egon 1938-ban komponált Bihari-Lavotta művét teljes egészében megismerhették - nagyzenekari-, szalonzenekari- és zongoraátirat formájában.

1610   smaragd 2019-03-13 05:23:49

 

RÓZSAVÖLGYI ZENEMŰBOLT, BUDAPEST

https://kemenyegon.hu/

MEGJELENTEK A CD-ALBUMOK!

KEMÉNY EGON DALJÁTÉKAI:

"HATVANI DIÁKJAI", "KOMÁROMI FARSANG"

 

Szerzőtársak:

- Ignácz Rózsa, Soós László, Ambrózy Ágoston (Hatvani diákjai)

- Gál György Sándor, Erdődy János (Komáromi farsang)

Főszereplők:

Bessenyei Ferenc, Simándy József, Petress Zsuzsa, Mezei Mária, Sinkovits Imre, Zenthe Ferenc - Hatvani diákjai

Házy Erzsébet, Ilosfalvy Róbert, Korompai Vali, Zenthe Ferenc, Gönczöl János, Molnár Miklós, Gózon Gyula - Komáromi farsang

1609   smaragd • előzmény1608 2019-03-11 10:44:01

 

LAVOTTA-HÁZ,  SÁTORALJAÚJHELY

 

XVII. LAVOTTA NAPOK PROGRAMJA

2019. március 09 – 13.

 

 

Időpont

Esemény

Helyszín

09.17ó

In memoriam Molnár Pál

Emlékhangverseny

Városháza díszterme

11.10ó

Lukin László népdaléneklési verseny

Lavotta-ház

12.10ó

Regionális Verbunkos Négykezes Verseny

Lavotta-ház

13.1030

Kemény Egon:

Komáromi farsang – daljáték

Főszereplők:

Csokonai, Lilla, Lavotta

Kemény Anna Mária előadása

Lavotta-ház

 

 

 

Sátoraljaújhely, 2019. február 28.                              Dombóvári János Imre

                                                                                          intézményvezető

1608   smaragd • előzmény1600 2019-03-08 19:45:41

 

Lehoczky Éva halálának évfordulója 2019-ben szinte egybe esett a "Komáromi farsang" CD dupla-album megjelenésével. 

Az 1798 farsangján játszódó  daljáték báli jelenetének egyik szereplője, olasz primadonnaként lép fel a gazdag kereskedőváros bálján. Fábián Juliánna (Berky Lili) írónő meghívására érkezett házában, ahol, Csokonai (Ilosfalvy Róbert és Zenthe Ferenc) találkozhatott Lillával (Házy Erzsébet és Korompai Vali.)

Valódi neve Kőmívesné, a vándor színésztársulat tagja, aki - ahogyan a darabban elhangzik - "csalogányénekével megszépíti bálunkat".

"...de mert olasznak csaptam föl, megnyíltak a szívek..." - mondta később Csokonainak, aki a bál után meglepődve fedezte fel a színésznőben az "olasz" primadonnát.

Nagy Ibolya szerkesztő-műsorvezető Lehoczky Éváról készített emlékműsorában - Túl az Óperecián - riportokban hallhattunk a csodálatos operaénekesnő fordulatos életéről, megismerhettük útját az Operaházig. 

Elhangzott az a koloraturdal is - Kemény Egon - Erdődy János: Hajnali szerenád (Koloraturdal szimfonikus zenekarral, 1958), amelyet a Magyar Rádió felkérésére Kemény Egon komponált Lehoczky Éva  részére.

A "Komáromi farsang"-ban olasz primadonnaként a "Nel cor piú..."-val lép fel, amelynek végére Kemény Egon koloratur befejezést komponált - így bravúrária lett, ahogyan a CD bemutatón Kassai István zongoraművész kiemelte - magas F hanggal kitartva, briliáns szépséggel énekelte 1957-ben a Magyar Rádióban hangfelvételre Lehoczky Éva. 

(A CD ismertetőfüzetének második oldalán Lehoczky Éva 1957 körül készült csodaszép portréja is látható, hála az Operaház Emlékgyűjteménynek, Karczag Mártonnak.)

1607   smaragd • előzmény1605 2019-03-07 12:10:12

 

HATVANI DIÁKJAI - Nagyon szép részlettel emlékezett meg Nagy Ibolya szerkesztő-műsorvezető a Hatvani diákjai három fő szerepét alakító művész, Petress Zsuzsa és Simándy József elhunyta évfordulóján hozzákapcsolva Hatvani professzort alakító Bessenyei Ferenc születésének 100., ez évi jubileumát (lsd még a 1592 számú bejegyzést).

A közel 15 perces részlet Hatvani éjjeli csillagászati megfigyeléseivel indul, famulusa mellette van, segítségére lenne, ám a professzor hamar észreveszi ennek okát, bánatát, sejti, hogy emiatt tölti ébren az éjszakát.

„Ha a távcsőbe nézel hosszasan....” halljuk  Hatvanit,  Bessenyei szelíden oktató hangján és Simándyt , aki  nagyon természetesen,  kiváló prózai előadással (ebben a daljátékban először operaénekesi pályája során) árulja el szíve titkát, professzora megértően a segítségére siet:  felfedi előtte, hogy milyen út vezeti el majd szolgadiákként a diplomaszerzéshez.  Máté - Simándy hálás hangon mond köszönetet és elindul  a megfigyelés előkészítésére.
Ekkor Amál kopog az ajtón, veszélyre figyelmezteti a professzort, és a  jelenet után most kezdődnek a duettek, amelyeket az utóbbi években is hallhattunk, most így teljességükben érvényesülnek a daljáték zenei, prózai és előadói szépségei, a zenei rendezés és a rendezés rádiós erényei.
"Szép is vagyok, jó is, mégis árva vagyok...." énekli Petress Zsuzsa Bessenyei Ferenccel:
"Nem születtünk kóbor, vándorló madárnak..." „...Megkérdeztem a madártól, a fecskétől, a gólyától..."

Máté toppan be és a jelenet folytatódik, meglepődve látja Amálkát Hatvanival beszélgetve, az éjszaka közepén...a professzor a fiatal leány hazakísérésére bíztatja diákját, aki készséggel teszi ezt, Amálka kedvére is....
"Az életemnél is jobban szeretlek Amálka" -  hangzik Simándy vallomása, olyan gyengéden, hogy minden bizonnyal emlékezetes maradt évtizedeken át a rádióhallgatók körében, ráismerhetnek, akik a CD-n újra meghallgatják, és a leendő hallgatók fülében is zengeni fog.
"Az ördöngős Hatvani vigyáz rátok, ha kell, kitoldja a szemét egy távcsővel" - szól Hatvani, védve és az illemre figyelmeztetve.

„Nézd, milyen csendes a holdfényes utca...” hangzik el a mondat, ismét megcsodálhatjuk, a színészi tehetséget, egy mondat szépségét, ahogyan Petress Zsuzsa megformálta, a hallgató szívéhez elérve, saját élményeinket érinti meg...
Kemény Egon korhű, finom zenéje átszövi a jelenetek egy részét is, a Magyar Rádió Szimfonikus Zenekara szépen szólaltatta meg, a zeneszerző jelenlétében vették fel.
A „Túl az Óperencián” című műsorban gyakrabban hallott duett következik, Amálka és Máté dala:
„Felhőcske száll a Hold előtt...” Simándy József énekel, „Ha majd a fény…”
„Alszik a  város, szendereg...” Ambrózy Ágoston választékos, hangulatos versei.

A hosszabb részletet Simándy József hangja, Máté szavai zárják le, Amálkát nyugtatja kedvesen, Hatvanira utalva:
„Nem  leselkedik ő miránk, mikor a Holdat nézheti...” nagyzenekari befejezéssel.

1606   smaragd 2019-03-05 09:54:35

 

Dankó Rádió     mai ismétlés kb: 18.55

https://www.mediaklikk.hu/danko-radio-elo

KEMÉNY EGON: "A tavaszhoz"

rapszódia zongorára és szimfonikus zenekarra - részlet hangzott el a műsor végén

Magyar Rádió, 1957, Zongorán előadta: Petri Endre,  a Magyar Rádió Szimfonikus Zenekarát Borbély Gyula vezényelte.

Nagy Ibolya szerkesztésében az emberi nemesség témaköréhez kapcsolódva, amikor Gyurkovics Zsuzsa művésznő, a hét vendége,  férje nemes jelleméről és megjelenéséről beszélt, a kor nehézségeit is megemlítve.

 

Túl az Óperencián  - Nagy Ibolya  műsora - Dankó Rádió

1605   smaragd • előzmény1604 2019-03-04 18:24:44

 

Dankó Rádió     most kezdődik:

SIMÁNDY JÓZSEF EMLÉKÉRE

Kemény Egon - Ignácz Rózsa - Soós László - Ambrózy Ágoston: HATVANI DIÁKJAI 

Magyar Rádió, 1955, daljáték

felvételeiből hallhatunk  jelenetet és duettet, zenei részeket, Petress Zsuzsa, Bessenyei Ferenc és Simándy József főszereplésével, mindhárman az ének és a prózai szerepüket is alakították a darabban, amint már olvasóink előtt ennek története bizonnyal ismeretes.

https://www.mediaklikk.hu/danko-radio-elo

Az elhangzott részletek a CD 2 elején találhatók:

Amálka és Hatvani kettőse....

"Megkérdeztem a madártól..."

majd két rövid jelenet következett zenei aláfestéssel - Amálka és Máté

Ezt követte

Amálka és Máté kettőse

"Ha majd a fény..." és a jelenet vége.

A Magyar Rádió Szimfonikus Zenekarát Lehel György vezényelte.

Túl az Óperencián  - Nagy Ibolya  műsora - Dankó Rádió

 

1604   smaragd • előzmény1603 2019-03-04 01:10:03

 

A "Hatvani diákjai" és a "Komáromi farsang" daljátékok CD-bemutatóján Kemény Anna Mária meghívott vendégeként Simándiné Hegedűs Judit asszony, Simándy József, a Magyar Állami Operaház örökös tagja, Kossuth-díjas oparaénekes özvegye is részt vett.

Az est meglepetése Jutka asszony színpadi fellépése volt, amely során Kemény Egon és Simándy József barátságára emlékezett, amikor a művészek gyermekei még kicsik voltak. Az Operaház Balettkarának tagjaként családi és szakmai feladatait egyaránt ellátta.

A mai napon, Simándy József halálának 22. évfordulóján elevenítem fel a néhány héttel ezelőtti eseményt, ahol özvegye nagy szeretettel nyújtotta át Kemény Anna Máriának az erre az alkalomra - nem kis fáradozás után -  megtalált Kemény Egon - Dalos László: "Mosolyod"  című dalfelvételt. Jutka asszony elmondta, hogy a dalt Kemény Egon Simándy József részére komponálta.

Ez a dal műveszbarátságuk nevezetes, szép emléke, akárcsak a néhány évvel később, a Magyar Rádióban felvett "Hatvani diákjai".

1603   smaragd • előzmény1589 2019-03-02 06:28:47

 

A két első

KEMÉNY EGON - CD

megjelenése halaszthatatlanná teszi a zeneszerző művei diszkográfiájának elkészítését, ami nem kis munka lesz.

Már első kompozícióját, 1927-ben, a "Honolulu"-t (charleston) kottakiadványban Rózsavölgyi és Társa (szalonzenekarra és szalonzenekar, kórus) jelentette meg, gramofonlemezen Columbia (The Charleston Serenaders).

"Leírhatatlan az öröm pesti zenei és színházi körökben. Kemény Egonban kiapadhatatlan melódiaforrást éreznek meg a legjobb szemű színházi rókák. Pár hét alatt rádió és gramofon kapja szárnyra a kassai fiút, aki Rózsavölgyiék próbatermének állandó vendége, az üzletvezető, Alberti előtt játsza az új slágereket s maga Harmath Imre énekli hozzá a szöveget. Egyszer Márkus Alfrédet is odaviszi a véletlen s ahogy hallgatja az újszerű, mégis fülbemászó melódiákat, meghatottan jelenti ki: 

— Nyugodtan halok meg, fiam, mert van utódom!"

1602   smaragd 2019-02-28 16:47:36

 

Mégiscsak egyensúlyba került a tartalom és a forma...

Jó példa a békés megegyezésre:

https://jozsefattilaszinhaz.hu/performance/lucifer-show/

NYILATOKOZAT

„A József Attila Színház közzéteszi, hogy a 2017/2018 évadban a „Lucifer-show” című történelmi revü előadásaiban a szerzői jog jogosultjának előzetes engedélye nélkül vitte színre és használta fel Kemény Egon kétszeres Erkel Ferenc-díjas zeneszerző alábbi műveit:

Kemény Egon – Dalos László: „Kinyílott a pitypang” (1952) tömegdal, 0’54”

Kemény Egon – Szász Péter: „Május elsején láttalak meg én” (1950) foxtrott, 0’40” a „Szerencsés utazás” című rádióoperettből (Magyar Rádió)

 Színházunk – bár 2017 áprilisától, tehát a december 16-i premiert megelőző fél évben már bizonyíthatóan elkezdte a produkció valamennyi zeneművének örököseit felkutatni és jogdíjait rendezni – a fenti művek vonatkozásában a bemutató napjáig felhasználási engedéllyel csak részlegesen rendelkezett (mindkét dal szövegíróinak örököseitől), így ezen alkotások részben jogellenes módon, de mégiscsak jóhiszeműen kerültek felhasználásra és előadásra.

Amint Kemény Egon örököse részéről 2018. február folyamán kifogás érkezett, az említett két dalt a darabból kiemeltük. Elhangzására – a premiert megelőző főpróbákkal együtt – 15 alkalommal került sor, amelyekre eső jogdíjat, valamint az örökös által megszabott sérelemdíjat számára megfizettük. 

Elismerjük továbbá, hogy az előadás során a „Kinyílott a pitypang” szerzőjeként a valódi szerző neve helyett egy kitalált orosz hangzású név hangzik el. Megjegyezni kívánjuk, hogy a darab csupa fantázianévvel operál, mind a figurák, mind az elhangzó művek tekintetében.

A fentiek miatt Színházunk sajnálatát fejezi ki és elnézést kér a szerző jogutódaitól.”

1601   smaragd 2019-02-26 18:49:56

 

Dankó Rádió     mai ismétlés kb: 18.52

 

https://www.mediaklikk.hu/danko-radio-elo

 

KEMÉNY EGON: Nyitány a műsor záródarabja

 

Kemény Egon - Szász Péter - Raics István: „Szerencsés utazás” 

 

Magyar Rádió, 1950  Rádióoperett 

Szereplők: Gyurkovics Mária, Szabó Miklós 

A Magyar Rádió Szimfonikus Zenekarát Lehel György vezényelte.

 

Túl az Óperencián  - Nagy Ibolya  műsora - Dankó Rádió

 

1600   smaragd • előzmény1596 2019-02-25 11:59:25

 

A képen, lsd. Előzmény 1481 Bilicsi Tivadar (Kraxelstumpf szekerész óbester) és Hlatky László (Lilla vőlegénye, Hajós Gáspár szerepében) látható, a "Komáromi farsang"-ot nyitó báljelenetek egyikében:

 

Rádiófelvétel, Magyar Rádió, 1957

1599   smaragd • előzmény1598 2019-02-25 11:59:01

 

Most, hogy a digitalizált daljáték a nagyközönség számára elérhető lett, felevenítem a 1463-as bejegyzést,:

Zenthe Ferenc és Korompai Vali (Lilla / próza) a stúdióban a "Komáromi farsang" felvételén, Magyar Rádió, 1957

Korompai Vali tündérszép hangja ugyanolyan elbájoló, mint ahogyan Házy Erzsébet szólaltatja meg Lillát a "Komáromi farsang"- ban.

 

1598   smaragd • előzmény1597 2019-02-25 11:44:31

 

ZENTHE FERENC

Zenthe Ferenc mindkét most megjelent KEMÉNY EGON-CD előadói között jelentős szerepet formált meg

főszerepben a "Komáromi farsang" -  ban:

Csokonai Vitéz Mihály........ Zenthe Ferenc -  próza, Ilosfalvy Róbert - ének

A "Hatvani diákjai" - ban a műcímben szereplő diákok egyike:

Naszályossy.........................Zenthe Ferenc

 

1597   smaragd • előzmény1595 2019-02-23 19:18:36

 

TOMPA PUFI (SÁNDOR)

Tompa Sándor a Fűszer és csemege című - zeneszerző Kemény Egon - rekord-nézőszámot elért hangosfilmben az egyik főszereplő, Jávor Pál (Mácsi Márton, segéd úr) mellett kis szerepben (Szalonnás úr) tűnt fel és remekelt.

 

Itt látható:  https://youtu.be/ctwyzsxcngg   7:36 - 8:19

 

A Hatvani diákjai daljátékban Fodorító Márton (ezúttal ő szerepelt Márton keresztnévvel) csizmadia céhmestert alakította, Elmira, az úri dáma  - Mezei Mária "korhű" előadásában - nemzetes uramnak szólította. A "Bonton roppant fontos..." refrénű kettősük a kölcsönös vonzalom igéretes kezdetét sejtette,  a darab második részében a vonzó debreceni özvegyasszonynak adott  "Édes lányka, szép Elmira..." szerenádjával, duettjükkel  folytatódott, ám végül nagy csalódásba fulladt...

 
1596   smaragd • előzmény1589 2019-02-22 13:49:32

 

Bilicsi Tivadar a Komáromi farsang című daljátékban Kraxelstumpf szekerés obester szerepében kiváló.

A császári, katonai parancsszavakat, és alantasabb kifejezéseket is,  olyan tökéletes bécsies kiejtéssel "potyogtatja", hogy az embernek az az érzése, ezek esetleg csak kicsúsztak a száján, talán nincs is mindegyik a szövegkönyvben. Érdemes lenne utánanézni, egy biztos, ezek nyelvi emlékek, most már lehetnek olyan német anyanyelvű generációk, akik ezt a nyelvezetet már nem is értik.

 
1595   smaragd • előzmény1593 2019-02-20 20:38:10

 

DÉNES GYÖRGY

Kemény Egon - Ignácz Rózsa- Soós László - Ambrózy Ágoston: Hatvani diákjai

című daljátékban

Czibjlavzek császári biztos szerepében Dénes György nagyszerű alakítását élvezhetjük, ennek egy része tökéletes bécsi dialektusa, azaz inkább az a jellegzetes bécsies kiejtés, ahogyan szerepe szerint a magyar nyelvet töri...

Pályája egy részét Max Reinhardt mellett töltötte (Wikipédia):

1919-től a Medgyaszai, 1920-tól 1926-ig a Vígszínház tagja volt. 1926 és 1930 között a Magyar Színházban játszott, majd 1930 novemberében Max Reinhardt leszerződtette Bécsbe. 1931-ben külföldön (Berlinben, Zürichben, Bázelben és Bernben) szerepelt. Még ugyanebben az évben Reinhardt hívására ismét Bécsbe szerződött, egy évadig tagja volt a bécsi Theater an der Josephstadtnak.1932–33-ban a Pesti, 1935–36-ban a Kamara Színház tagja. 1936–37-ben a Royal Színházban játszott, majd visszatért a Vígszínházba, ahol egészen 1946-ig szerepelt.

Fontos szerepet (Aladár) kapott a Fűszer és csemege című hangosfilmben (bemutató:1940), amelynek zeneszerzője: Kemény Egon 

 
1594   smaragd • előzmény1592 2019-02-20 20:33:50

 

Dénes György a Fűszer és csemege című hangosfilmhez (1939)  készített filmelőzetesben (2018) https://youtu.be/D-0ZDN4FTGc,

A zeneszerző: KEMÉNY EGON / YT csatornán.

1593   smaragd • előzmény1592 2019-02-19 15:18:53

 

KEMÉNY EGON "Hatvani diákjai" és "Komáromi farsang" című daljátékai az eredeti, 1955-ös és 1957-es rádiófelvételek digitalizált  "felfrissített" felvételei a most megjelent CD duplaalbumokon, hamarosan kaphatók lesznek.

 

Ezzel szinte egyidőben jelent meg Furtwängler és a Berlini Filharmonikusok rádiófelvételeinek összkiadása / YT videó, itt látható.

 

Nagyon sok hasonlóság van a két KEMÉNY EGON CD elkészülte és a német kiadás dokumentálása között, amint a rövid videón láthatjuk. A régi szalagok a hangarchívumok polcairól kerültek a lejátszó "magnókra", és hallhatjuk, láthatjuk azt a lelkesültséget is, ahogy erről a munkafolyamatról készítői visszaemlékezve mesélnek. Amint mondják nagyszerű, megkapó pillanat volt a régi szalagokat először látni és a zenét hallani, az eredetit, amit annak idején felvettek...

 

Örülök ennek a kisfilmnek, mert pontosan ilyen élményekkel - csodálatos munkalégkörben, felejthetetlenül  és nagy munkával -  készültek a "Hatvani diákjai" és a "Komáromi farsang" digitalizált mesterlemezei is az MTVA kiváló munkatársai együttműködésével.

1592   smaragd • előzmény1591 2019-02-16 17:54:32

 

Érdekes időbeli egybeesések, jubileumi évek, amelyek 2019-ben, a "Hatvani diákjai" című daljáték CD duplaalbuma megjelenésekor feltűnnek:

 

A Hatvani diákjai bemutatója (1955)

szinte egy napra esett Ignácz Rózsa születésnapjával (akkor 46 éves volt).

2019 - Kemény Egon halálának 50., 

2019 - Ignácz Rózsa születésének 110. és halálának 40. évfordulója.

2019 - Bessenyei Ferenc születésének 100. évfordulója

 
1591   smaragd • előzmény1590 2019-02-14 06:33:10

 

KEMÉNY EGON: "Hatvani diákjai" című daljátéka nagyszerű szerzőtársai közül Ignácz Rózsáról a 1576, 1577 számú bejegyzésekben emlékeztünk meg.

 

Ambrózy Ágoston Baumgarten-jutalommal elismert költő írta a verseket, aki a Magyar Rádió Új Zenei Újság című műsora riportereivel 1954. őszén a Sárospataki Alkotóházban látogatta meg Kemény Egont, és ott hallotta először a készülő mű verseire komponált zenét.

 

Ambrózy Ágoston Wikipédia-oldala: https://hu.m.wikipedia.org/wiki/Ambr%C3%B3zy_%C3%81goston

1590   smaragd • előzmény1588 2019-02-12 14:13:21

 

Visszatérve a február 10-i  műsorra, Nagy Ibolya szerkesztő-műsorvezető így fogalmazott:

"Kedves Hallgatóink, most pedig egy egészen frissen digitalizált felvétel forog rögtön a "Hatvani diákjai" - ból,

Kemény Egon - Ignácz Rózsa - Soós László - Ambrózy Ágoston történelmi daljátékából. 

És, hogy ezt most forgatni tudom, köszönhetem a szerző lányának, Kemény Anna Máriának is, aki gondozója a hagyatéknak,  és aki CD formájában is megjelentette a minap ezt a csodálatos darabot.

És ami különleges, hogy a "Hatvani diákjai", ez a daljáték volt az első, amelyben Bessenyei Ferenc dalra is fakadt, mint Hatvani professzor.

Kedves Hallgatóink, először egy prózai jelenetet hallanak az első felvonásból, majd egy duett jön, melyben Bessenyei Ferenc partnere Petress Zsuzsa."

 

A Magyar Rádióban 2 felvonásban sugárzott daljáték most 2 lemezen jelent meg.

Kiváló hangminőségben hallhattuk a  "Hatvani diákjai" részleteit.

Ez az öröm a "Komáromi farsang" elkövetkezendő ismétléseinél is vár ránk :-).

A 2 KEMÉNY EGON-CD dupla-album hangrestaurátora Komesz Zsolt volt (MTVA).

1589   smaragd • előzmény1584 2019-02-11 09:20:45

 

Házy Erzsébet (Lilla), Lehoczky Éva (Kőmívesné, a színtársulat tagja, olasz primadonna), Fekete Pál (Bájligeti Kázmér, a színtársulat igazgatója, a nápolyi király) és Ilosfalvy Róbert (Csokonai Vitéz Mihály) 1957 körül készült portréi a CD duplaalbum Ismertető füzetének második oldalán, ill. a főszereplőké Házy Erzsébeté és Ilosfalvy Róberté a hátsó borítón is láthatók.

Forrás, copyright és köszönet: Operaház Emlékgyűjtemény.

 

KEMÉNY EGON: Komáromi farsang    

A daljáték rövid tartalma:

Komáromban, 1798 farsangi bálján Csokonai Vitéz Mihály pártfogója, Fábián Juliánna írónő házában találkozhat szerelmével, Lillával. Csokonai tanítani szeretne, híres költő, de pénztelen, emiatt szóváltásba kerül Lilla apjával, Vajda Péterrel, a gazdag kereskedővel. Ekkor toppan be a bálterembe Lavotta János zeneszerző, hegedűvirtuóz – Csokonai barátja – , színtársulata körében. Lavotta magyar dalát Csokonai elénekli, és zenéjére Lillával táncol, ezt látva Vajda Péter haragra gerjed. A költő találkát kér Lillától. Kettesben maradva Kajdács Kelemen fogadójában tervezgetik életüket. Lavotta színészeivel éppen itt szállt meg. Hiányzó társulati tagjai szerepeire Lillát és Csokonait kéri fel. Lilla kedvéért stafírungjáért apja komáromi házához utaznak vissza, ahol Kraxelstumpf óbester éjjeli zenét ad. Lavotta Csokonai szerenádját és a szöktetést készíti elő: jelmezbe öltözött víg komédiásai fondorlatosan leitatják az éjjeli baktert, és a létraállításon szorgoskodnak. Végül lovas szekéren együtt térnek vissza a fogadóba. A két szerelmes első reggelére ébred. Miközben a társulattal generálpróbára készülnek, Lilla dadája gyors esküvőjüket szervezi. Lavotta a paphoz lovagol. Váratlanul Vajda Péter jelenik meg és tanúi előtt, mindenki hallatára végrendelkezik. Ekkor az országúton a csurgói diákok dala hangzik fel –  új professzoruknak, Csokonai Vitéz Mihálynak hozzák elnyert kollégiumi katedrája hírét.

1588   smaragd • előzmény1587 2019-02-11 09:19:03

 

Petress Zsuzsa (Fodorító Amálka), Mezei Mária (Elmira), Bessenyei Ferenc (Hatvani István professzor) és Simándy József (Kerekes Máté szolgadiák) 1955 körül készült portréi a CD duplaalbum Ismertető füzetének második oldalán, ill. a főszereplőké Bessenyei Ferencé és Simándy Józsefé a hátsó borítón is láthatók.

Forrás, copyright és köszönet: Operaház Emlékgyűjtemény, PIM – OSZMI, MTI.

 

KEMÉNY EGON: Hatvani diákjai                     

A daljáték rövid tartalma:

Hatvani István külföldi egyetemeken elismert tudós. A Debreceni Református Kollégium professzora, ingyen gyógyítja betegeit. A haladást szolgáló kísérleteit sokan varázslatnak, boszorkányságnak tartják.  Diákjai, Kerekes Máté, Pálóczi Horváth Ádám, és a többiek, édesatyjukként szeretve tisztelik, kántussal dicsőítik. 1780-ban a császári biztos Hatvani régi ellenségével, a Kollégium matézis professzorával, összeesküvést tervel ki ellene. Szövetségeseikkel – Bule Lajos a kapatos, volt pedellus, Füzéressy Kristóf, az arisztokrata származására büszke, de bukásra álló kollégiumi diák és előkelő dáma rokona, Elmira  –  külhoni ajánlat elfogadására próbálják rábírni az „ördöngös” Hatvanit, hogy megszabadítsák tőle Debrecent. Kerekes Máté szegény szolgadiák beleszeret Fodorító Amálkába, akinek apja hallani sem akar róla, mert diplomás férjet szán neki. A gazdag csizmadia céhmester leánya hozományát ősi címerük némi aranyozásához Kristóf szeretné elnyerni, Fodorító Márton vagyonára Elmira is szemet vet. A magyar tudós, Hatvani, hűséges marad nemzetéhez és kedves diákjaihoz, a fiatalok boldogsága lesz legszebb tiszteletdíja.

1587   smaragd • előzmény1586 2019-02-10 17:18:11

 

A daljátékrészlettel Bessenyei Ferenc születésének mai, 100. évfordulójára is emlékezünk nevezetes főszerepével a Hatvani diákjaiban.

 

1586   smaragd • előzmény1584 2019-02-10 15:48:45

 

Dankó Rádió     mai ismétlés kb: 18. 30-tól

 

https://www.mediaklikk.hu/danko-radio-elo/

 

KEMÉNY EGON - Ignácz Rózsa - Soós László - Ambrózy Ágoston: Hatvani diákjai (1955)

Magyar Rádió, a daljáték rádióváltozata

 

Ma, nagy meglepetésemre már hallhattunk is egy jelenetet - osztályterem, tanóra, felelés Hatvani professzornál a Debreceni Református Kollégiumban - a most megjelent restaurált és digitalizált CD felvételből (amely "felfrissítve" került vissza az MTVA Zenei Archívumába), majd a "Megkérdeztem a madártól" című duettet Petress Zsuzsa és Bessenyei Ferenc énekelte.

A jelenet és a duett kiválasztásakor Nagy Ibolya műsorvezető-szerkesztő felelevenítette azt a rádiótörténeti tényt, amikor a Hatvani diákjaiban először szólalt meg prózában az operaénekes Simándy József és a színész, Bessenyei Ferenc a darab énekszerepét is megformálta. Mindketten kiválóan.

 

A jelenet  - CD 1, 20. track - szereplői: Simándy József, Zenthe Ferenc, Bessenyei Ferenc, Sinkovits Imre, Lázár Gida, Horváth Tivadar, Dékány László, Suka Sándor.

A teljes darabot, benne a fenti jelenettel legutoljára 2005-ben,

Kemény Egon születésének 100. évfordulóján

sugározta a Rádió, hallhatták a rádióhallgatók.

Közreműködött a Magyar Rádió Szimfonikus Zenekara, vezényelt Lehel György

 

Túl az Óperencián"  - NAGY IBOLYA  műsora  -  Dankó Rádió  

1585   smaragd • előzmény1584 2019-02-10 15:48:40

 

KEMÉNY EGON ÉLETMŰVE - CD SOROZAT  2019

„Hatvani diákjai”

Magyar Rádió, a  daljáték rádióváltozata, 1955

Írta: Ignácz Rózsa és Soós László

Versek: Ambrózy Ágoston

Zenéjét szerezte: Kemény Egon

Zenei rendező: Ruitner Sándor

Rendezte: Molnár Mihály és Szécsi Ferenc

Közreműködik a Magyar Rádió Szimfonikus Zenekara és a Földényi-kórus, karigazgató Földényi János.

Vezényel: Lehel György

 A hegedűszólót Ramor Ervin játszotta.

A SZEREPOSZTÁS:

Hatvani István, a Debreceni Református Kollégium természettan professzora – Bessenyei Ferenc

Bankós Tóbiás, a matézis professzora – Kovács Károly

Domokos, a poétika professzora – Bárdi Ödön

Varjas János rektor, professzor – Kőváry Gyula

Hatvani professzor diákjai:

Kerekes Máté, Hatvani famulusa – Simándy József

Pálóczi Horvát Ádám – Sinkovits Imre (Bende Zsolt)

Naszályossy – Zenthe Ferenc

Kapocs – Hadics László

Csukás – Suka Sándor

Szilvássy – Dékány László

Füzéressy Kristóf – Horváth Tivadar

Kocsondi – Lázár Gida (Gedeon)

Reszegi pedellus – Csákányi László

Bule, volt pedellus – Gózon Gyula

Fodorító Márton, csizmadia céhmester– Tompa Sándor

Fodorító Amálka, a leánya – Petress Zsuzsa

Czibljavzek, császári biztos – Dénes György

Elmira (özv. füzéresi Füzéressy  Szvetozálné, Khetsch Elmira) – Mezei Mária 

Pfutscher – Pethes Sándor

 

1584   Búbánat • előzmény1581 2019-02-09 14:48:58

A

KEMÉNY EGON: Hatvani diákjai;

KEMÉNY EGON: Komáromi farsang

dupla-albumok CD kiadványok

producere Kemény Anna Mária, így az ismertető füzet (booklet) tartalma is az ő munkája. 

Idetartozik egyebek mellett a teljes és részletes szereposztás felkutatása és összeállítása,  a daljáték tartalmi összefoglalása valamit a tracklista elkészítése.

1583   smaragd • előzmény1581 2019-02-08 12:27:25

 

Nagy öröm, hogy a magyarországi 20. századi könnyűzene komoly oldalán megjelent két új CD, a  KEMÉNY EGON életmű - CD sorozat 1, 2 azaz a "Hatvani diákjai" és a "Komáromi farsang".

Ezzel "kézzel foghatóvá" váltak a művek és néhány hét múlva megvásárolhatók lesznek, jelezni fogom, amikor már kaphatók lesznek.

Mihelyt elkészül a webshop, az otthonról vásárlás lehetőségét kedvelők is megrendelhetik.

A CD bemutató előtt  a helyszínen Kemény Anna Máriával, Kemény Egon zeneszerző lányával interjút készített az M5 Híradó részére Kassai Katalin, az összefoglaló itt látható, kb. 14'30"-nál kezdődik: https://www.mediaklikk.hu/video/m5-hirado-2019-02-07-i-adas/#

1582   Búbánat 2019-02-07 09:14:48

Épp most  szólnak részletek a Komáromi farsangból a Dankó Rádióban: Házy Erzsébet, Ilosfalvy Róbert, Bilicsi Tivadar és mások énekelnek...

1581   smaragd 2019-02-07 05:13:25

"CANTO CANTARE, AMO AMARE…”

MEGHÍVÓ

2019. február 7., 19:00

Till Ottó-terem

ÓBUDAI TÁRSASKÖR

KEMÉNY EGON: Hatvani diákjai és Komáromi farsang című daljátékainak CD-bemutatója

Kemény Egon (Bécs, 1905– Budapest, 1969) kétszeres Erkel Ferenc-díjas zeneszerző halálának 50. évfordulója előtt tisztelegve jelenik meg a két duplaalbumot tartalmazó CD.

A kiváló szerző nagyoperettjeit a Fővárosi Operettszínház után – Kikelet utca 3.(1929), Fekete liliom (1946), Valahol Délen (1956) – a Kassai Nemzeti Színház (1929) és a Miskolci Nemzeti Színház is játszotta (Krisztina kisasszony, színpadi változat,1961). A Magyar Rádióval 1934-ben kezdődött a kapcsolata, az intézmény évtizedeken át művei bemutatóinak egyik fő helyszíne lett. A lemezeken most megjelenő daljátékait is a Magyar Rádió mutatta be: a Hatvani diákjait 1955-ben, majd két év múlva a Komáromi farsangot. 

Mindkét rádiódaljáték magyar szellemi nagyságokat állít középpontba: Hatvani István tudós professzort diákjaival a 18. századvégi Debreceni Református Kollégiumban, illetve  Csokonai Vitéz Mihály költőt szerelmével, Lillával Komáromban, az 1798-as év farsangján.

Élvonalbeli művészek hallhatók a főszerepekben: Bessenyei Ferenc (Hatvani professzor), Házy Erzsébet (Lilla), Ilosfalvy Róbert (Csokonai Vitéz Mihály), Petress Zsuzsa, Simándy József, Sinkovits Imre és Zenthe Ferenc. A kisebb szerepeket is kiválóságok alakítják: Berky Lili, Bilicsi Tivadar, Csákányi László, Fekete Pál, Horváth Tivadar, Gózon Gyula, Lehoczky Éva, Mezei Mária, Rózsahegyi Kálmán, Tompa Sándor és még sokan mások.

Az est díszvendége: Kemény Anna Mária, Kemény Egon zeneszerző lánya, zenei hagyatéka gondozója

Közreműködik: 

Nagy Ibolya Déryné-díjas énekművésznő, a Dankó Rádió Túl az Óperencián című műsora szerkesztő-műsorvezetője

Kassai István Liszt-díjas zongoraművész, a Magyar Művészeti Akadémia rendes tagja

https://obudaitarsaskor.hu/index.php/hu/component/jem/event/38881-canto-cantare-amo-amare

1580   smaragd • előzmény795 2019-02-02 20:02:20

 

Tavasz a télben

olvasom az idokep.hu-n, minden bizonnyal szállóigévé lett Dalos László műcíme.

Kemény Egon - Dalos László: "Tavasz a télben" című dalciklusát (1952) az előzményekben ismertettem.

Évtizedek óta nem hallhattuk teljes egészében...nagy kár.

1579   smaragd 2019-01-31 18:03:53

 

Dankó Rádió     mai ismétlés kb: 18.04

https://www.mediaklikk.hu/danko-radio-elo/

KEMÉNY EGON - Harmath Imre: "Ritka madár a szerelem" (1935)

Magyar Rádió, angolkeringő

A régi nagy sikert, slágerszámot a hatvanas években új hangszereléssel játszotta a Magyar Rádió vonós tánczenekara, Bolba Lajos vezényelt.

 

Túl az Óperencián"  - NAGY IBOLYA  műsora  -  Dankó Rádió  

1578   smaragd • előzmény1577 2019-01-29 15:40:08

 

A Debreceni Református Kollégium történetét mutatja be népszerű formában ez a videó: https://youtu.be/sKax-2moGCkdebr

itt pedig napjainkban, 2000 után, sok régi érdekességet is felvonultatva: https://youtu.be/UR5JnPuKMgY

1577   smaragd • előzmény1576 2019-01-27 05:06:18

 

Kemény Egon tehetségének értékét, rangját mélységes szerénysége fémjelezte, ahogy azt Gál György Sándor - Somogyi Vilmos: Operettek könyvében olvashatjuk. 

Hozzáteszem, hogy minden zenedarabjához művészi színvonalban hozzá méltó szerzőtársat talált (ami nem mindig volt egyszerű dolog ...) illetve kapott, amikor  a Fővárosi Operettszínházban és a Magyar Rádióban választották ki őket részére a felkérések előtt a legkiválóbb előadókkal bemutatott műveihez. Ugyanígy a a Fűszer és csemege című hangosfilm esetében is.

Itt a fórumon Ardelao a "Fekete liliom" társszerzőit a  1416 bejegyzésben mutatta be röviden, én Harmath Imréről 1328 és Kótzián Katalinról 1543 számúakban írtam. Van még tehát teendő  Kemény Egon szerzőtársai bemutatása terén is.

Most nagy örömmel olvastam Ignácz Rózsáról, köszönöm szépen a bejegyzést.

A napokban én is elkezdtem keresni a neten a szerzőtársakról készült fotókat és írásokat. Sajnos nemigen találni, de Wikipédiaoldaluk van.

Így a Magyar Idők megemlékezése ebből a szempontból is fontos és értékes tudósítás Ignácz Rózsa életműve örzőiről és pályájáról. Egy régi rádiófelvételem van róla, hamarosan újra meghallgatom és bejegyzem.

A kedves és boldogságot sugárzó képen látható Ádám úrfiból Prof. Dr. Makkai Ádám lett.

Csodálatos tehetségét épp a napokban ismertem meg a YT videókon, ezek közül a kedvencem a Galagonya: https://youtu.be/bWCOhMcpA_k

pályája, élete: https://youtu.be/TtGukep-Xmg  https://youtu.be/JuQT8_0H0VE   https://youtu.be/gnob5w19ShQ

A Hatvani diákjai bemutatója szinte egy napra esett Ignácz Rózsa születésnapjával, akkor 46 éves volt. 

2019 - Kemény Egon halálának 50., Ignácz Rózsa születésének 110. és halálának 40. évfordulója.

 
1576   Búbánat • előzmény1574 2019-01-26 21:24:04

Ignácz Rózsa

Kemény Egon - Ignácz Rózsa - Soós László - Ambrózy Ágoston: „Hatvani diákjai”

Magyar Rádió, 1955, rádiódaljáték

SZÁZTÍZ ÉVE SZÜLETETT IGNÁCZ RÓZSA SZÍNÉSZNŐ, ÍRÓ, MŰFORDÍTÓ

2019. JANUÁR 25. PÉNTEK 12:19

Magyar Idők

"AKI NEM HUNYÁSZKODOTT MEG"

A Szegedi Nemzeti Színház és a budapesti Nemzeti Színház tagja (1931–1939), a budapesti Színházi Magazin párizsi tudósítója (1939–1940), majd fővárosi napilapok esszéistája, riportere és a Fővárosi Kiadó lektora (1945–1947). A Református Élet szerkesztője. Ignácz Rózsa színésznő, író, műfordító 110 éve született.

„Telt házas érdeklődés övezte a kovásznai művelődési házban megrendezett tisztelgést, amit Ignácz Rózsa születésének 110. évfordulója alkalmából szervezett az írónő nevével fémjelzett irodalmi klub, valamint a Kőrösi Csoma Sándor Egyesület. A rendezvényen Szebeni Zsuzsa színháztörténész, a sepsiszentgyörgyi Balassi Intézet Magyar Kulturális Központjának igazgatója tartott vetítéssel egybekötött előadást a kovásznai írónő életpályájáról” – olvashatjuk az erdélyi sajtóban.

[…]

 

1575   smaragd 2019-01-26 18:43:25

 

https://www.mediaklikk.hu/danko-radio-elo/

Dankó Rádió     mai ismétlés kb: 18. 55

Az Operett  a magyar rádióban fórumból hozom át a hírt, hamarosan elhangzik: 

Kemény Egon - Erdődy János: „Krisztina kisasszony”  - Nyitány

Magyar Rádió, 1959, rádióoperett 2 részben 

Főszerepben:Petress Zsuzsa

Továbbá: Gyenes Magda, Kövecses Béla (Bitskey Tibor), Bilicsi Tivadar, Rátonyi Róbert, Somogyi Nusi, Ungvári László, Gonda György, Dajbukát Ilona és mások.

Közreműködött a Földényi-kórus. 

A Magyar Rádió Szimfonikus Zenekarát Lehel György vezényelte.

Zenei rendező: Ruitner Sándor.  Rendező: Cserés Miklós dr.

 

Túl az Óperencián"  - NAGY IBOLYA  műsora  -  Dankó Rádió  

1574   smaragd • előzmény1539 2019-01-26 06:20:43

 

Kemény Egon - Ignácz Rózsa - Soós László - Ambrózy Ágoston: „Hatvani diákjai”

Magyar Rádió, 1955, rádiódaljáték

 

Pálóczi Horváth Ádám szerepében prózai és ének kettős szereposztásban:

 

 

            

SINKOVITS IMRE                                                           BENDE ZSOLT

"....De ott volt a kórusban Bende Zsolt, aki egy pillanat alatt megtanulta, sőt szinte lapról olvasva a kottaképet úgy ugrott be Imre helyett...."  (idézet Ruitner Sándortól, a sorozat 10. bejegyzésében)

 

Előzmény 1515 /  Pálóczi Horváth Ádámról olvashatunk.

1573   smaragd • előzmény1572 2019-01-23 18:57:18

 

64 évvel ezelőtt, ezen a napon volt a "Hatvani diákjai" bemutatója.

1572   smaragd • előzmény1567 2019-01-22 07:52:59

 

http://www.haon.hu/orando-et-laborando-475-eves-a-debreceni-reformatus-kollegium/2224833

 

“Orando et laborando” – 475 éves a Debreceni Református Kollégium 

 

2013.03.22 17:21

 

Debrecen, 2013. március 22., péntek (MTI) – “Orando et laborando” (imádkozva és dolgozva) – olvasható a Debreceni Református Kollégium homlokzatán a hitvallásra utaló felirat; az ország legrégebbi, ugyanazon a helyen megszakítás nélkül működő református oktatási intézménye idén ünnepli fennállásának 475. évfordulóját.

Bölcskei Gusztáv tiszántúli református püspök ebből az alkalomból pénteken sajtótájékoztatón emlékezett arra, hogy “a református kollégium soha nem volt öncél, eredetileg a város iskolája volt: őrködött, segítette a várost, és nehéz politikai, gazdasági időszakokban is megjelenítette a protestáns műveltséget”.

Az elmúlt 475 év alatt több mint negyedmillió diák tanult a kollégium falai között, akik az egész magyar társadalmat átfogták, így az évforduló nemcsak az egykori ás a mai diákok, ünnepe, hanem az egész magyar kultúráé, az egész magyar társadalomé – tette hozzá a püspök.

Bölcskei Gusztáv, a Magyarországi Református Egyház zsinatának lelkészi elnöke szimbolikusnak nevezte, hogy az évforduló évében a magyar kormány 10 milliárd forintot bocsát rendelkezésre annak érdekében, hogy a Debreceni Református Kollégium oktatási intézményei a 21. századnak megfelelő színvonalon tölthessék be hivatásukat. Az erről szóló megállapodást május 25-én írják alá.

Fekete Károly, a Református Kollégium igazgatóságának elnöke elmondta: a Kollégiumi Baráti Kör éves találkozójának keretében felavatják a kollégium neves diákjainak emléktábláját, “Ország iskolája – szegények iskolája” címmel kollégiumtörténeti kiállítás nyílik a nagykönyvtárban, június 28-án pedig a Heidelbergi Káté 450. évfordulója tiszteletére Debrecenben lesz a Magyar Református Egyház zsinatának ünnepi ülése.

A pénteki debreceni sajtótájékoztatón Győri János, a Kollégiumi Baráti Kör elnöke bemutatta a Miről mesél a debreceni Kollégium? című mesekönyvét, amelyet Orosz Judit illusztrációival jelentettek meg az évfordulóra.

Szabadi István, a kollégiumi levéltár igazgatója hozzátette: két kötetben megjelentették az Intézménytörténeti források a Debreceni Református Kollégium levéltárában című kiadványt, amely 24 ezer, a kollégiumban 1588 és 1850 között felsőfokú tanulmányokat folytatott diák nevét tartalmazza.

 – MTI –

1571   smaragd • előzmény1569 2019-01-20 10:17:19

 

A "Fekete liliom" plakátján szereplő piros számok ma már nem mindenkinek egyértelműek, azaz a jelentését sem érti már a fiatalabb generáció, azt hiszem ma már nemigen látni ilyet - a kitűzött előadások számát hirdették a feltűnő vörös számokkal.

Ez a link: https://www.europeana.eu/portal/hu/record/2022111/urn_axmedis_00000_obj_e3653a4d_8190_427f_9fef_ef050472c359.html a Színházi Intézet  archívumában őrzött "Fekete liliom" - plakát adatlapja.

Az  50 - 70 előadásoké itt , a YT videón tekinthető meg.

1570   smaragd • előzmény1566 2019-01-18 07:02:37

 

Most bukkant fel ez az oldal, eddig nem láttam. Jól esően emlékszem az első adáshétre  - is :-) - , amikor nagy várakozással hallgattam az új műsort.

Megjelenése pótolta a hallgatói igényt, új operettműsor született.

Nagy Ibolya primadonna tehetsége eddig csak kevesek előtt ismert oldalát mutatta meg, szerényen és nagyon kedvesen, a Dankó Rádió indulásakor naponta jelentkező programja szerkesztő-műsorvezetője lett.

https://www.mediaklikk.hu/2015/09/25/tul-az-operencian-eddig/

Ő volt az, és ma is meghallgathatjuk, aki Ruitner Sándor operettműsorai után visszahozta a rádióhallgatóknak Kemény Egon muzsikáját is.

2013-ban, elhunyta évfordulóján, Kemény Egon-emlékhéten elevenítette fel a zeneszerző pályaívét és sikereit.

Túl az Óperencián - Vendégeim 2012-2013-ban

2016. október 28.

Kedves Hallgatóink!

A Túl az Óperencián című műsorunkban már nagyon sok vendéggel találkozhattak, most erről tettünk közé egy listát, amely egészen a műsor kezdetéig vezeti Önöket vissza.

2013. november 18.: Csonka Zsuzsa

2013. november 11.: Straub Dezső

2013. november 4.: Kékkovács Mara

2013. október 28.: Gárday Gábor

2013. október 21.: Fischl Mónika

2013. október 14.: Harsányi Frigyes

2013. október 7.: Dávid Krisztina

2013. szeptember 30.: Hommonnay Zsolt

2013. szeptember 23.: Kalmár Magda

2013. szeptember 16.: Egri József

2013. szeptember 9.: Keszler Éva

2013. szeptember 2.: Farkas Bálint 2. rész

2013. augusztus 26.: Várkonyi Szilvia

2013. augusztus 9.: Teremi Trixi 2. rész

2013. augusztus 7.: Berkes János operaénekes

2013. augusztus 5.: Galambos Erzsi 2. rész

2013. július 29.: Farkas Pál (karmester)

2013. július 22.: Kemény Egonról lánya Kemény Annamária

2013. július 15.: Csák József

2013. július 8.: Domonkos Zsuzsa

2013. július 1.: Váradi Katalin (karmester)

2013. június 24.: Kovács József emlékműsor

2013. június 17.: Fonyó Barbara

2013. június 10.: Virágh József

2013. június 3.: Kállai Bori

2013. május 27.: Medgyesi Mária

2013. május 20.: Jankovics József

2013. május 13.: Marik Péter/ Németh Marika

2013. május 6.: Tiboldi Mária

2013. április 29.: Zentai Anna

2013. április 22.: Krasznai Tamás

2013. április 15.: Szendy Szilvi

2013. április 8.: Csere László 2.

2013. április 1.: Teremi Trixi

2013. március 25.: Bozsó József

2013. március 18.: Frankó Tünde

2013. március 11.: Galambos Erzsi

2013. március 4.: Maros Gábor

2013. február 25.: Kalocsai Zsuzsa

2013. február 18.: Kerényi Miklós Máté

2013. február 11.: Oszvald Marika

2013. február 4.: Dolhai Attila

2013. január 28.: Benkóczi Zoltán

2013. január 21.: Zsadon Andrea

2013. január 14.: Csere László

2013. január 7.: Kovács Zsuzsa

2012. december 31.: Szolnoki Tibor

2012. december 22.: Farkas Bálint

 

1569   smaragd • előzmény1560 2019-01-16 07:43:21

 

Kaptam egy kis segítséget, ezúton is ngyon szépen köszönöm!

Nóti Károly Kemény Egon "Fekete liliom" című nagyoperettjének lett később szerzőtársa, a mű címe a bemutató előtt több variációban, tervezetben létezett, ezek egyike a "Casa Rosella" 

Pécsi Napló, 1932.03.06.:

„SZÍNHÁZ

A NYITOTT ABLAK. 

(Bemutató.) 

Nóti Károly ,,A nyitott ablak“ című vígjátékának életfolyása a sablonnal éles ellentétben áll. Nem a színpadról került a filmre, hanem megfordítva. Hasonló című filmvígjátékának sikere indította Nótit a ma este Pécsett bemutatott színdarabjának megírására. Katonavígjáték a ,,Nyitott ablak“ annak többé-kevésbé már elcsépelt (részben épp Nóti bűne ez) hatáseszközeivel, szereplőivel, szituációival. Érdeme, (az egyedüli) hogy három felvonáson keresztül nem fogy ki a közönség a legfergetegesebb nevetésből. Ez azonban Nóti mellett legalább is ugyanolyan arányban a darab fő szerepét játszó Salamon Bélának érdeme. Salamon Béla egész estét betöltő szerepben: három órás végeszakadatlan kacagás. Egy-egy arcrándulása, gesztusa formális nevető orkánokat idézett elő a nézőtéren. Humora, ha nem is nagyskálájú, de mindenesetre egyéni és ellenállhatatlanul ragadja magával a közönséget, amely valóban egész este nem fogyott ki régi kedvence ünnepléséből. Az est másik ünnepeltje Jánossy Terka, akit nagy tetszéssel látott viszont a közönség a színpadon. Közvetlen játéka, elegáns megjelenése pompásan érvényesült szerepében. 

Minden tudásukkal szálltak síkra a siker érdekében azonban az előadás háziszereplői is, akik közül Orbán Violát, Egry Bertát, Feleky Klárit, Markovics Andort, Bende Lászlót, Danis Jenőt, Krémer Ferencet, v. Bánky Róbertet, azonkívül Somorjai Erzsit, Fenyő Tusit, Major Lajost, Kovács Józsefet, Ajtay Györgyöt és Késmárky Kálmánt illeti meg elismerés. 

A bemutató nagy sikeréből ítélve, a ,,Nyitott ablak“ további előadásait is telt házak fogják végigtapsolni. (kj.) 

A SZÍNHÁZ VISSZAMEGY, 

ÉN MAGAM MEGJAVULOK” ígéri Jób Dániel, a Vígszínház igazgatója …

Fényes Szabolcs:

"… Nagy baj az, hogy nincsen avatott operettírónk s a sok kitűnő zeneszerző részére nem tudunk megfelelő operettköntöst összefabrikálni. Ezért kénytelenek vagyunk reprízeket előadni.

A Csicsóné után hozzuk Nóti Károly, Földes Imre és Kemény Egon Casa Rosella romantikus nagy operettjét. …”

 
1568   smaragd 2019-01-14 09:56:56

 

MOST  hallható:  Dankó Rádió     mai ismétlés kb: 18.52

KEMÉNY EGON: "Szerencsés utazás"  (1950)

Előjáték

Magyar Rádió, rádióoperett

A Magyar Rádió Szimfonikus Zenekarát Lehel György vezényelte.

https://www.mediaklikk.hu/danko-radio-elo/

Túl az Óperencián"  - NAGY IBOLYA  műsora  -  Dankó Rádió  

1567   smaragd • előzmény1566 2019-01-13 16:00:14

 

A 1559 számú alatti bejegyzéssorozat és sok korábbi is a "Hatvani diákjai"-val, valamint Hatvani professzor és a Debreceni Református Kollégium évfordulóival is foglalkozik.

1566   smaragd • előzmény1565 2019-01-13 15:58:53

 

Köszönöm tegnapi fórum-bejegyzésedet, kicsit hozzáteszek én is.

Farsang ideje van, ebben az időszakban mutatta be a Magyar Rádió a „Komáromi farsang”-ot.

Így a zeneszerző életrajzi évfordulója mellett erre a rádiós vonatkozásra  is emlékezhetünk:

KEMÉNY EGON (Bécs, 1905 – Budapest, 1969) kétszeres Erkel Ferenc-díjas zeneszerző halálának 50. évfordulóján  – tiszteletére – újdonságként jelenik meg két dupla-album CD-kiadványa.

Mindkét rádiódaljátéka  magyar szellemi nagyságokat állít középpontba:  

Hatvani István tudós professzort diákjaival

a 18. századvégi Debreceni Református Kollégiumban 

és

Csokonai Vitéz Mihály költőt szerelmével, Lillával 

Komáromban, az 1798-as év farsangján.

Máig emlékezetes közönségsikerük nagyszerű szerzői- és rádiós alkotómunka eredménye,

élvonalbeli művészekkel a főszerepekben­:  

Bessenyei Ferenc (Hatvani professzor), Házy Erzsébet (Lilla), Ilosfalvy Róbert (Csokonai Vitéz Mihály), Petress Zsuzsa, Simándy József, Sinkovits Imre, Zenthe Ferenc

és kisebb szerepekben:  

Berky Lili, Bilicsi Tivadar, Csákányi László, Fekete Pál, Horváth Tivadar, Gózon Gyula, Lehoczky Éva, Mezei Mária, Rózsahegyi Kálmán, Tompa Sándor, és még sokan mások.  

Az est díszvendége:   Kemény Anna Mária, Kemény Egon zeneszerző lánya, zenei hagyatéka gondozója

Közreműködik:

Nagy Ibolya – Déryné díjas énekművésznő,  a Dankó Rádió Túl az Óperencián című műsora szerkesztő-műsorvezetője

Kassai István  – Liszt-díjas zongoraművész, a Magyar Művészeti Akadémia rendes tagja

Óbudai Társaskör – Budapest, III., Kiskorona u. 7.

(A belépés díjtalan,  a két dupla-album a helyszínen, ahogy szokásos, megvásárolható.)

 

1565   Ardelao • előzmény1486 2019-01-12 16:01:09

VÉGRE!

Nem mindennapi felvételek kerülnek kiadásra! A hír a maga nemében óriási. Igazi hiánypótlásról van szó.

Bárcsak Kemény Egon nagyoperettjeit is újra színre vinné valaki!  ...

„CANTO, CANTARE, AMO, AMARE…”

2019. február 7., 19:00

Till Ottó-terem

KEMÉNY EGON: Hatvani diákjai és Komáromi farsang című daljátékainak CD-bemutatója

Kassai István zongoraművész
Kemény Anna Mária 

Műsorvezető: Nagy Ibolya (Dankó Rádió) 

Részletek: ITT

1564   smaragd • előzmény1563 2019-01-10 19:30:50

 

Köszönöm :-), akkor nálunk már szeptemberre tették az Egon-napot, pedig július 15-e az igazi helye a naptárban.

Híres, fényes ezek eredeti jelentései a névnek. 

Ami a fegyvert illeti, az annyiban jellemzi Kemény Egont, hogy műveltségével, tudásával, derüs légkört kedvelő természetével lefegyverezte környezetét...ahogy akkor mondták: bájos ember volt.

Hallgatag ember volt, így emlékezett rá néhány hónappal ezelőtt rádiózásunk egyik kiválósága. Ez a szó elgondolkodtatott, nem csendest mondott, hallgatag...aki hall, hallgat valamit...amit mások nem...

 
1563   Ardelao 2019-01-10 11:55:08

Csak úgy ….

A Magyar Nemzet, 1999.09.01-i számában olvasom:

Névnap
Egyed, Egon és Zádor
nevű olvasóinkat köszöntjük.

[…]
Az Egon germán, ószász, középnémet eredetű név, jelentése: híres, fényes, fegyver. A művészvilágból Kemény Egon Erkel-díjas zeneszerző, a nagy közönségsikert aratott Valahol Délen című operett, számos daljáték és gyermekeknek írt kórusmű szerzője, az irodalomban Egon Erwin Kisch prágai születésű német író, újságíró ismert tulajdonosa e névnek.  . […]”

Hát nincs igaza a névmisztikának? :)

1562   smaragd • előzmény1561 2019-01-08 16:04:19

 

https://amikassa.sk/2014/06/13/a-kassai-allami-szinhaz/

A KASSAI ÁLLAMI SZÍNHÁZ

A védőfalakkal körülvett 35 hektáros régi Kassa mértani középpontjában 1756-ig ezen a helyen állt a város első városháza, majd utána a Domus Cafferia – vagyis kávéház kerthelyiséggel együtt. Ezekhez építették 1788-1790-ben a színházépületet, azt a színházat, melyben 1833. február 15-én a magyar nemzeti dráma, Katona József Bánk bánjának ősbemutatóját tartották. Tény azonban, hogy a színházban eleinte csak német színdarabokat játszottak. Magyarul először a miskolci társulat szólalt meg a kassai színpadon, 1816-ban, méghozzá Dérynével az élen. Rajta kívül Egressy Gábor és Béni, Szentpétery, Megyeri, Blaha Lujza, a Latabár-dinasztia művelte a színjátszást Kassán, de Faragó Ödöntől kezdve Páger Antalig sok magyar színész életének fontos állomáshelye volt az egykori Kassai nemzeti színház, melynek mindmáig fennálló impozáns, barokk stílusú épületét Láng Adolf tervezte, és Répászky Mihály neves kassai építész építette 1897-1899 között. A színház tetején a múzsák támogatójának, Auróra istennőnek a szobra áll.

A második világháború óta a szlovák állami színház működteti itt drámai-, opera- és balett-társulatát. A színház felújítása az 1990-es évek elején fejeződött be.

 

1561   smaragd • előzmény1457 2019-01-06 09:18:47

 

 

                                                    

                                                       

 

 

 

 

 

A kassai Óváros szépségeit mutatja be az alábbi linken megnyitható blogbejegyzés, amelyet most találtam meg.

Megjelenése óta kiadták Balassa Zoltán Kassa című történelmi útikönyvét. Pontos adatokat tartalmazó, értékes, hiányt pótló kötet.

Utazás a Felvidéken - Kassa, Hlavna - a város szíve  / itt

A Fő-utca

Nekem ez a régi blog is nagyon tetszik, Kassa gyönyörű kék egét láthatjuk a képeken, a felvételek nagyon szépek és az ismertetők is olvasmányosak, tanulságosak.

Kemény Egon 1910-től 1923-ig élt Kassán, a Kassai Zeneiskolában kezdte zenei tanulmányait, amelyeket a bécsi Zeneakadémián fejezett be. Első nagyoperettjét a képeken is látható Kassai Nemzeti Színház is bemutatta - 1929 októberében került színra a Kikelet utca 3., a tavaszi Fővárosi Operettszínházbeli premiert követően.

A Színház épülete melletti részen áll az egykori Kemény ház, ahogy annak idején hívták.

1560   smaragd 2019-01-03 15:42:24

 

http://portal.vfmk.hu/taxonomy/term/8190

 

Erről az előadásról sajnos nem tudok egyelőre ennél többet, bízom benne, hogy találunk még fontos adatokat, szereposztást, rendezőt, esetleg kritikát.

1559   smaragd • előzmény1557 2019-01-02 09:21:58

 

Debreceni Református Kollégium Múzeuma:

300 éve született Hatvani professzor

 

Az eseménysorozat itt tekinthető meg.

 

1558   smaragd • előzmény1238 2018-12-31 17:56:53

 

                          

1557   smaragd • előzmény1530 2018-12-29 22:17:20

 

475 éves a Debreceni Református Kollégium

 

Az évforduló alkalmából indított honlap:

http://475.reformatus.hu/

A Kollégium   A 475 év   Kántus  Kiadványok   Baráti kör

 

Az egykori professzorok és diákok - Csokonai Vitéz Mihály, Fazekas Mihály, Pálóczi Horváth Ádám - valamint a Kollégium, a Kántus  

KEMÉNY EGON:

"Hatvani diákjai",

"Komáromi farsang" és

"A messzetűnt kedves" című daljátékaiban elevenednek meg.

 

1556   smaragd • előzmény1389 2018-12-27 20:20:02

 

Mécs Károly kiváló színművészünk  a "Túl az Óperencián" c. műsor e heti vendége, tegnap  Domján Edit - aki kora egyik legismerettebb és legkedveltebb színésznője volt - emlékét felidézve hiányolta felvételeit a rádióadásokból, amit Nagy Ibolya szerkesztő-műsorvezető pótolt. 

DOMJÁN EDIT

Itt említem meg Domján Edit egyik főszerepét, amelyben prózát játszott, és Ámeli szerepét László Margit énekelte. (Sajnos a daljáték feltehetőleg még nincs digitalizálva, ezért jelenetei nem kerülhetnek műsorba.)

Az előzményekben Fazekas Mihály Ámelihez írt versét, a szereposztást és további részleteket olvashatunk a daljátékkal kapcsolatban, a 752 számúban Domján Edit szerepéből is néhány sort.

Kemény Egon - Erdődy János: „A messzetűnt kedves” 

Magyar Rádió, 1965 - Történelmi daljáték

Főszerepekben:

Fazekas Mihály – Simándy József / Darvas Iván

Pálóczi Horváth Ádám – Palócz László / Láng József 

Ámeli – László Margit / Domján Edit

Julika – Andor Éva / Örkényi Éva 

 

Közreműködött a Földényi-kórus 

A Magyar Rádió Szimfonikus Zenekarát Bródy Tamás vezényelte 

Zenei rendező: Ruitner Sándor 

Rendezte: László Endre

 
1555   smaragd • előzmény1225 2018-12-26 16:34:20

 

Előzmények a 800, 812, 813, 1216, 1235 számú bejegyzésekben, Kemény Egon művei Rózsavölgyi Arany Karácsonyi Album kiadványaiban, továbbá

 

KEMÉNY EGON átiratai (1943-1944):

A jó lovas katonának  48

A nagy bécsi kaszárnya   33

Debreceni kaszárnya 48

A csitári hegyek alatt 17

Erdő, erdő, erdő  17

Hajnalodik, közeleg a reggel 33

1554   smaragd 2018-12-24 12:27:42

 

Békés Karácsonyt kívánok olvasóink!

1553   smaragd • előzmény1462 2018-12-22 08:28:17

 

Karácsonyi bemutató a Fővárosi Operettszínházban, 1946

 

Kemény Egon - Nóti Károly - Földes Imre - Halász Rudolf: „Fekete liliom” (1946) 

Romantikus nagyoperett 3 felvonásban 

Bemutató: Fővárosi Operettszínház (ma: Budapesti Operettszínház) 

1946. december 20. 

Főszereplők: Karády Katalin, Gombaszögi Ella, Fejes Teri, Somogyi Nusi, Latabár Kálmán, Nagy István, Gozmány György, Zentay Ferenc, id. Latabár Árpád 

Rendező: Tihanyi Vilmos 

Karnagy: Endre Emil 

Díszlet: Bercsényi Tibor

Karády Katalin, Fejes Teri, Gombaszögi Ella ruhái a Szitanágay-szalonban készültek

Revükoreográfia: Rudas-fivérek

Az előzményekben többek között olvasható, hogy mit remélt Kemény Egon zenéjétől a színházigazgató Fényes Szabolcs...számítása bevállt, a nagy siker meghozta a bevételt.

1552   smaragd • előzmény1551 2018-12-20 12:41:07

 

A  Kemény - Romhányi szerzőpár első dalát - "Cordobai lányok" - 1948-ban mutatta be a Magyar Rádió.

 

KEMÉNY EGON - Romhányi József: "Miénk a világ " (1953), 2'50"

Tömegdal egy szóló énekhangra és kétszólamú egynemű karra, 

zongora vagy zenekari kisérettel

 

1.

Bemutató: Magyar Rádió, 1953. augusztus 20.

A Vasas-Énekkar énekelte, Dulya István a szólót, az Állami Hangversenyzenekar kisérte, vezényelt: Vétek István.

 

2.

A 1548 számú bejegyzésbeli felvétel:

Vasas Szakszervezet Központi Kórusa és a Magyar Állami Hangversenyzenekar, szólót énekel: Vétek István

3.

Később újra felvették:

Szóló: Bordás György - bariton, 

Egészségügyi Dolgozók Szakszervezetének Énekkara

MÁV Szimfonikus Zenekar

Vezényel: Sapszon Ferenc

 
1551   smaragd • előzmény1550 2018-12-17 17:05:17

 

Majd a "Miénk a világ" című kompozícióról is keresek adatokat.

1550   smaragd • előzmény1549 2018-12-17 16:59:44

 

A 1548 számú bejegyzésre visszatérve:

 

Ez a tömegdalként indult kompozició minden bizonnyal nem csak a Kemény Egon –Soltész Erzsébet szerzőpár egyik sikerdala volt – lsd  „Köszöntsük jó tanítónkat”…/YT videófelvétel az ezévi előadásról – hanem Andor Évához is kötődött még akkor, húsz év után újra felvették vele....

Talán zenekari kiséret nélkül, kórusműként adták elő.

Népszerűségét az is növelte, hogy az első felvételt szinte naponta lehetett hallani a rádióban, teljes mértékben új zenei irányt képviselt…friss, lendületes, kedves, Kemény Egon különleges hangszerelésével.

A két rádiófelvétel:

KEMÉNY EGON - Soltész Erzsi: "Ma diáknak lenni jó" (1959)
Dal mezzoszoprán és baritonszólóra vegyeskarral és szimfonikus zenekari kísérettel, 3'

Prácser Éva (Andor Éva) és Varga András énekelte, a Magyar Rádió Szimfonikus Zenekarát és énekkarát Sebestyén András vezényelte.

 

KEMÉNY EGON – Soltész Erzsébet: „Ma diáknak lenni jó” (1959)

KISZ Központi Művészegyüttes Egyetemi énekkara

Szólót énekel: Andor Éva  vezényel: Nógrádi László

1549   smaragd • előzmény1548 2018-12-15 19:58:57

 

Erre a bejegyzésre majd visszatérek, érdekessége az operaénekesek előadása mellett az is, hogy Kemény Egon-dalok címmel ment a műsor, utalva zeneszerzői pályája korábbi, híres, Rózsavölgyinél megjelent kottakiadványaira, megzenésített költeményeire, amelyeket akkor is koruk legnevesebb operaénekesei adtak elő.

Andor Éva mai születésnapi évfordulójára emlékezve:

ANDOR  ÉVA

http://m.fszek.hu/konyvtaraink/kozponti_konyvtar/zenei_gyujtemeny/?article_hid=38858

Andor Éva Andor Ilona Gyermekkórusában énekelt, Kemény Egon műveiben többször is, majd legutolsó rádiódaljátéka egyik főszerepét, Julikát formálta meg "A messzetűnt kedves"-ben amelyben Fazekas Mihályt Simándy József és Darvas Iván alakította.

Kemény Egon - Erdődy János: „A messzetűnt kedves”

Magyar Rádió, 1965

Történelmi daljáték

Fazekas Mihály – Simándy József/Darvas Iván

Pálóczi Horváth Ádám – Palócz László/Láng József 

Ámeli – László Margit/Domján Edit

Julika – Andor Éva/Örkényi Éva

Közreműködött a Földényi kórus.  A Magyar Rádió Szimfonikus Zenekarát Bródy Tamás vezényelte.

Zenei rendező: Ruitner Sándor

Rendezte: László Endre

1548   Búbánat • előzmény599 2018-12-14 23:13:21

Kapcs.  az 599. sorszámú bejegyzéshez

Kiegészítés

Smaragd" írta:

"KEMÉNY EGON-Soltész Erzsi: "Ma diáknak lenni jó" (1959)
Dal mezzoszoprán és baritonszólóra vegyeskarral és szimfonikus zenekari kísérettel, 3'

Prácser Éva és Varga András énekelte, a Magyar Rádió Szimfonikus Zenekarát és énekkarát Sebestyén András vezényelte."

 

Találtam a Rádióújságban egy „Kemény Egon-dalok” című rádióműsort -  1980. október 1., Petőfi Rádió 8.05 – 8.20

A műsor-részletezésben feltüntetettek szerint ez a fenti dal itt részben más előadókkal szerepel:

Kemény Egon – Soltész Erzsébet: Ma diáknak lenni jó (KISZ Művészegyüttes egyetemi énekkara. Szólót énekel: Andor Éva (eredeti neve: Prácser Éva), vezényel: Nógrádi László. (Zenekar- közreműködőt nem közöl a műsorújság.)

Ideírom a műsorban szerepelt további Kemény Egon-dalok címét és előadóit is:

Kemény Egon – Soltész Erzsébet: Ballagás (Váci Vox Humana Énekkar és a MÁV Szimfonikus Zenekar, szólót énekel: Bende Zsolt. Vezényel: Maklári József

Kemény Egon – Romhányi József: Mienk a világ (Vasas Szakszervezet Központi Kórusa és a Magyar Állami Hangversenyzenekar, szólót énekel: Vétek István)

Kemény Egon – Bornemissza Endre:  a) Bárányfelhő; b) Reggeli telefon

(Km. a MÁV Szimfonikus Zenekar, szólót énekel: Melis György. Vezényel: Vincze Ottó)

 

1547   smaragd • előzmény1546 2018-12-13 20:36:45

 

Köszönöm. Érdemes a Kemény - Kótzián  szerzőpár szép műveit operaénekeseink előadásában megismertetni a mai közönséggel.

1546   Búbánat • előzmény1545 2018-12-13 20:11:10

Kapcs. 1545 és 1544. sorszámok bejegyzéseihez

Egy kiegészítés:

Kemény Egon - Kótzián Katalin: Köszöntő (szólót énekel Gábor Artemisz és Réti József, közreműködik a Váci Vox Humana Énekkara és a MÁV Szimfonikus Zenekar. Vezényel: Makláry József)

Ez is elhangzott a már említett  Altatódal II. (szólót énekel Komlóssy Erzsébet, km. az MRT szimfonikus zenekara. vez. Breitner Tamás) és az  Édesanyám (szólót énekel Melis György, km. az MRT szimfonikus zenekara, vez. Breitner Tamás) c. dalokkal együtt abban a rádióműsorban, melyet a Kossuth adó sugárzott 1980. december 12-én, 11.45 és 12.00 óra között.  ("Kemény Egon dalai Kótzián Katalin verseire“)

1545   smaragd • előzmény1544 2018-12-13 11:12:30

 

Először is köszönöm, hogy fáradtál, és megkerested a korabeli műsorújságban a rádióadásokat.

Milyen fontos, hogy megvannak ezek a dokumentumok, élővé teszik a műadatokat. Vannak, akik még hallották is a rádióban...

KEMÉNY EGON - Kótzián Katalin:  "Boldog otthon" (1962)

Dalciklus

mezzo-szólóra, bariton-szólóra, női karra, vegyeskarra nagyzenekari kisérettel

I.   Bölcsődal, Altatódal

II.  Boldog otthon

III.  Édes otthonunkban

1544   Ardelao • előzmény1543 2018-12-11 11:07:49

A Petőfi Rádióban 1964.01.04-én hangzott el Kemény Egon-Kótzián Katalin: Édesanyám c. dala.

Majd - a dalok megnevezése nélkül – többször hangzott el a Magyar Rádió valamelyik adóján az alábbi műsor:

 „Kemény Egon-Kótzián Katalin dalai“ v. „Kemény Egon dalai Kótzián Katalin verseire“ v. „szövegére“, mégpedig

1972.11.28-án

1976.07.01-jén

1980.12.12-én

1983.02.14-én

A Magyar Ifjúság 1980.06.06-i, 23. számában, a Kossuth Rádió 06.14-i, szombati műsorának ismertetőjében ez áll:

„12.45: A Magyar Rádió és Televízió énekkara énekel
[…] 2. Kemény Egon—Kótzián Katalin: a) Altatódal II. (szólót énekel Komlóssy Erzsébet, km. az MRT szimfonikus zenekara. vez. Breitner Tamás), b) Édesanyám (szólót énekel Melis György, km. az MRT szimfonikus zenekara, vez. Breitner Tamás), […]“

Volt ezek szerint Kemény Egonnak egy „Altatódal I.“ c. szerzeménye is?

1543   smaragd • előzmény1538 2018-12-11 01:56:23

 

KÓTZIÁN KATALIN

Az 1960-as években Kemény Egon gyermekeknek komponált, róluk szóló darabjainak verseit Erdődy János, Soltész Erzsébet, B. Radó Lili mellett Kótzián Katalin írta. A Magyar Rádió Gyermekkarával és a Magyar Rádió Szimfonikus Zenekarával készült felvéteket a Magyar Rádió évtizedeken át sugározta.

KEMÉNY EGON - Kótzián Katalin: "Mindenki tanul" (1962)

című chansonját Nagy Ibolya szerkesztésében is többször meghallgathattuk már a "Túl az Óperencián" című műsora 2012 decemberi indulása óta a Dankó Rádióban, Radnai György operaénekes előadásában.

Kótzián Katalinról eddig még nem készült Wikipédia-oldal, kevés adat áll rendelkezésre életéről, műveiről az interneten:

Születési dátum: 1926. április 8., Budapest

Meghalt: 2006. december 14.

Házastárs: Ranódy László (házas. ?–1983.)

Könyvek: Dalok őszidőn: válogatott versek és műfordítások, Szonett a szőlődombon

Férje Ranódy László https://hu.m.wikipedia.org/wiki/Ran%C3%B3dy_L%C3%A1szl%C3%B3 a "Fűszer és csemege" (1939, bemutató: 1940) / A zeneszerző: KEMÉNY EGON YT segédrendezője volt, karrierje kiindulópontjának számít a nagy közönségsikert aratott magyar hangosfilm.

1542   smaragd • előzmény1490 2018-12-08 11:57:18

 

https://adtplus.arcanum.hu/hu/collection/MagyarMuzsikaKonyve/

"Örömmel üdvözlöm a „Magyar Muzsika Könyve" megjelenését, mely a maga nemében nemcsak a hazai földön, de úgy látom, hogy nemzetközi viszonylatban is az első munka, mely anyagát nem lexikonszerűen, hanem szerves összefüggésben tárgyalja. Teljes megelégedéssel látom, hogy a szerkesztőnek sikerült munkatársait a közös célra összefogni s ezzel kitűnő eredményt kivívni. Mára: megnyugtató öröm, a jövőre: biztató remény." (Dohnányi Ernő bevezetője)

"A 20. század zenélő Magyarországa" című fejezetben,  415. oldal:

"KEMÉNY EGON : zeneszerző. 1905, Wien.
Tanulmányait a bécsi zeneművészeti főiskolán végezte. Tanára: Franz Schmidt. 
Szerzeményei: Négytételes magyar szvit, Hullámzó Balaton (magyar népdalfeldolgozás), Népdal potpourri, melyek a rádióban kerültek előadásra.
Kikelet u. 3 c. operettje a Fővárosi Operettszínházban került előadásra.
Táncszámai: Ritka madár a szerelem, Ne felejts el engem, Szerettelek,...
Hangszereléssel is foglalkozik.
Tagja a Zeneszerzők Szövetkezetének és a Színpadi Szerzők Egyesületének."

KEMÉNY EGON arcképe (Földes felv.) a könyv végén levő fotók között az 568. oldalon van.

Manapság már sokan  nem ismerik ezt a rangos kötetet. Régi példányai újabban felbukkantak és  beszerezhetők.

265 számú bejegyzésemben idéztem a fentieket, a Kemény Egonról szóló bekezdést. Munkássága 1927-1936 közötti egyes darabjait emelte ki a szerkesztő.

Most hogy a kötet beszerezhető lett, és a címoldalát is meg tudjuk mutatni, Ruitner Sándor írásához kapcsolva közzéteszem.

1541   smaragd 2018-12-06 18:38:44

 

Kemény Egon - Erdődy János: „Krisztina kisasszony” (1959)

Rádióoperett 2 részben

Főszerepben: Petress Zsuzsa

Kövecses Béla, Gyenes Magda, Bilicsi Tivadar, Rátonyi Róbert

Közreműködött a Földényi-kórus.

A Magyar Rádió Szimfonikus Zenekarát Lehel György vezényelte Zenei rendező: Ruitner Sándor Rendező: Cserés Miklós dr.

1540   smaragd 2018-12-06 18:38:40

 

Itt találtam... :-)  délelőtt nem hallottam:

Fórum - Operett a magyar rádióban (1949-1990) (Búbánat, 2008-03-06 21:20:47)

3015   Búbánat • előzmény3014

 

2018-12-06 12:00:5

A mai operettműsor a Dankó Rádióban Kemény Egon Krisztina kisasszony című rádióoperettje nyitányának dallamaival ért véget. (Km. a Magyar Rádió Szimfonikus Zenekara, vezényel Lehel György) - 1959. augusztus 22., Kossuth Rádió, 20.25 – 22.00.

szerkesztő-műsorvezető, Nagy Ibolya vendége a stúdióban ezen a héten minden nap a Liszt-díjas, Érdemes művész, Pitti Katalin operaénekesnő.

Mindjárt kezdődik: 

KEMÉNY EGON: " Krisztina kisasszony " (1959)

Rádióoperett

Nyitány

https://www.mediaklikk.hu/danko-radio-elo/

"Túl az Óperencián"  - NAGY IBOLYA  műsora  -  Dankó Rádió  

1539   smaragd • előzmény1535 2018-12-04 17:28:42

 

Arckép egy mű tükrében

KEMÉNY EGON 

és a "Hatvani diákjai"

című daljáték

Írta és összeállította: 

Ruitner Sándor

Szerkesztő: Schubert Ferenc

Magyar Rádió, 1997

Rövid részleteket idézek a két részes műsorból 

 

29.

"Már csak egyetlen jelenetet szeretnék felidézni a Hatvani diákjai című daljátékból: a darab Fináléját, amely tulajdonképpen az a nyilvános tárgyalás, amit hosszú és szisztematikus manőverrel, az Elmira vezette trupp szervezett a professzor ellen….Előtte azonban engedjenek meg egy rövidke zárszót:

Említettem, hogy Kemény Egon neve nem található a ma használatos zenei lexikonokban. Viszont mai és a következő vasárnap estéken – amennyiben hallgatták és hallgatni fogják a Rádió Dalszínházának műsorait – meggyőződhetnek arról, hogy milyen érdemtelenül felejtődött el ilyen rövid idő alatt ennek a szín- és melódiagazdag palettával rendelkező komponistának a neve. 

...

...

S ahogy a darabbeli Hatvani professzor perbe száll a haladásért, úgy perelek én – ezt a műsort is felhasználva – egy tiszta szívű „dalnok” életműve feledésbe merülése ellen!"

1538   smaragd • előzmény1537 2018-12-02 20:33:21

 

A Magyar Rádió Zenei Osztálya hangsúlyt helyezett arra, hogy Kemény Egon szép dalait Melis György előadásában is megörökítse, a Magyar Rádió Szimfonikus Zenekarát Lehel György vezényelte, néhányat felsorolok:

KEMÉNY EGON - Ambrózy Ágoston: "Hatvani diákjai" (1955)

"Megkérdeztem a madártól..." kettős - Petress Zsuzsa, Melis György

KEMÉNY EGON - József Attila: "Tél" (1941)  

Megjelent: KEMÉNY EGON DALOK füzetben,

A budapesti Rádióban énekelte: Basilides Mária, Székely Mihály, Lantos Olivér, Báthy Anna, Bencze Miklós.

Melis Györggyel 1954-ben magnófelvételt készített a Magyar Rádió.

KEMÉNY EGON - Juhász Gyula: "Szerelem?"  (1940) 

Megjelent: KEMÉNY EGON DALOK füzetben, a Bp. Rádió I adásában hangzott fel először, Nagykovácsi Ilona énekelte, zongorán kisért: Polgár Tibor

Majd Kemény Egon hangszerelésében 46 tagú zenekarra Rösler Endre adta elő, nagy sikerrel énekelte Neményi Lili,  Wargha Lívia, később Sennyei Vera. 

Melis Györggyel két alkalommal vette fel a Rádió, 1954-ben és az újabb bemutató 1957-ben volt.

KEMÉNY EGON - Bornemissza Endre: "Reggeli telefon" (1965)

Melis György 

MÁV Szimfonikus Zenekara,  Vincze Ottó vezényelt

KEMÉNY EGON - Bornemissza Endre:  "Bárányfelhő" (1965)

Melis György

MÁV Szimfonikus Zenekara,  Vincze Ottó vezényelt

KEMÉNY EGON- Erdődy János: "Valahol Délen" (1957)

 "Árván vártam..." kettős - Petress Zsuzsa, Melis György 

 "Egy szót se szólj..." kettős - Petress Zsuzsa, Melis György 

A Fővárosi Operettszínház Zenekarát Bródy Tamás vezényelte

KEMÉNY EGON - Kótzián Katalin: "Édesanyám" (1963)

Dal baritonszólóra, vegyeskarra nagyzenekari kisérettel

Melis György

Magyar Rádió Szimfonikus Zenekarát  Breitner  Tamás vezényelte.

 

1537   smaragd • előzmény1536 2018-11-29 11:15:15

 

Melis György Kemény Egon szép versekre komponált dalai mellett ezt a vidám foxtrottot is énekelte:

KEMÉNY EGON -Dalos László: "Találkozzunk holnap a Moszka-téren! " (1952)

Foxtrot

 

1536   smaragd • előzmény1523 2018-11-27 18:55:52

 

Melis György elhunyta évfordulóján, emlékezve...

MELIS GYÖRGY 

 

Hangját, kiváló előadását Kemény Egon műveiben napjainkban  a "Túl az Óperencián" c. műsorban Nagy  Ibolya  szerkesztésében elsősorban  a "Valahol Délen" című nagyoperett rádiófelvételéről ismerjük, amelyet a Fővárosi Operettszínház-beli bemutató után készítettek vele. A dal rendkívül kedvelt volt, évtizedeken át gyakran szerepelt a Magyar Rádió műsorán.

1535   smaragd • előzmény1533 2018-11-26 10:01:19

 

Arckép egy mű tükrében

KEMÉNY EGON 

és a "Hatvani diákjai"

című daljáték

Írta és összeállította: 

Ruitner Sándor

Szerkesztő: Schubert Ferenc

Magyar Rádió, 1997

Rövid részleteket idézek a két részes műsorból 

 

28.

“Eddig nem idéztük egyik jelenetét sem, de a játékban időről-időre feltűnik az iszákos Bule Lajos, a kollégium valamikori pedellusa…

… Nos, ezen az állandóan kapatos Bule Lajoson most – úgy tetszik – beteljesedik a végzet….

A zseniális  Gózon Gyula megformálta Bule  ebben a kocsmajelenetben eszméletlenül esik össze….

….Mindenki azt hiszi, hogy meghalt, csak a belépő Hatvani nem, aki azonnal hozzálát, hogy életre keltse.

A manőver közepette törnek rá a társaságra a hatóság emberei, hangoztatva, hogy titkos praktikáinak egyikén kapták rajta a professzort. Ennek a részletnek a centrumában szólal meg az a kis dalocska, amit a felejthetlen  Gózon Gyula egyik emlékezetes alakításaként őrzök a szívem mélyén….

(Bejátszás: Bule Lajos dala – Gózon Gyula)"

1534   smaragd • előzmény1530 2018-11-24 10:08:39

 

Házy Erzsébet elhunytának évfordulóján:

HÁZY ERZSÉBET

A kép 1957. februárjában készült, a Komárom farsang rádiófelvételeinek napjaiban....

Kemény Egon - Gál György Sándor - Erdődy János: „Komáromi farsang”

Magyar Rádió, 1957 

Daljáték 2 részben

Csokonai Vitéz Mihály – Ilosfalvy Róbert, Zenthe Ferenc

Lilla – Házy Erzsébet, Korompai Vali

további szereplők:

Deák Sándor, Gönczöl János, Berky Lili, Bilicsi Tivadar, Szabó Ernő, Hlatky László, Fekete Pál, Lehoczky Éva, Völcsey Rózsi, Gózón Gyula, Rózsahegyi Kálmán.

A Magyar Rádió Szimfonikus Zenekarát Lehel György vezényelte

Zenei rendező: Ruitner Sándor

Rendező: László Endre

 
1533   smaragd • előzmény1528 2018-11-23 17:47:46

 

Arckép egy mű tükrében

KEMÉNY EGON 

és a "Hatvani diákjai"

című daljáték

Írta és összeállította: 

Ruitner Sándor

Szerkesztő:

Schubert Ferenc

Magyar Rádió, 1997

Rövid részleteket idézek a két részes műsorból

 

27.

"A professzor diákjai kocsmai kirándulásra indulnak, s erre építik az összeesküvők a maguk tervét. Tudják, ha Hatvani értesül diákjai kocsmázásáról, biztosan elmegy, hogy felősségre vonja őket. A hatósági személyek segítségével ekkor lephetik meg a társaságot. A cselekmény menetében most ott tartunk, hogy a kocsmában a Pálóczi-Horváth Ádám vezette kompánia éppen az előre küldött hatósági spiclit táncoltatja."

1532   smaragd • előzmény1531 2018-11-22 08:27:01

 

1957. augusztus 30-án, pénteken a  Petőfi-Rádió műsora volt az  alábbi válogatás:

22:00

Részletek Kemény Hatvani diákjai és Komáromi farsang c. daljátékaiból.

A hét folyamán több más szerkesztésben is szerepeltek Kemény Egon művei, amelyeket a közelmúltban a "Túl az Óperencián" adásaiban mi is hallhattunk, a Tango, Ha visszanézek, Szerencsés utazás- Előjáték és minden bizonnyal továbbiak, pl. a Könnyű zene című, a rádióújságban nem részletezett műsorban.

 

1531   smaragd 2018-11-20 17:09:43

 

A "RÁDIÓ és televízió ÚJSÁG" 1957-es évfolyamából már korábban is bejegyeztem műsorokat.

Most a "Komáromi farsang" bemutatója miatt vettem kézbe néhány lapszámot. Ebben az évben volt a "Valahol Délen" felújítása is a Fővárosi Operettszínházban.

A 44. számban, a hét műsorában:

Kedd 

November 5. Petőfi-Rádió

21:40 Szórkoztató zene

1. Kacsoh-Vécsey: Toborzó a János vitézből 

2. Kemény - Dalos: Őszi séta (Sándor Judit és Rösler Endre)

3. Martiny: Románc

4. Bródy: Altatódal

Péntek

November 8. Petőfi-Rádió

23.00 Operettrészletek

....

Kemény: Talán a csillagok - Hóvirágkeringő (Gyurkovics Mária)

....

Vasárnap

November 10.  Petőfi-Rádió

11.30 Zenés vasárnap délelőtt

...

Kemény-Dalos: Tavasz a télben ( Gyurkovics Mária)

...

(Hátlapon: TV A televízió kísérleti műsora)

1530   smaragd 2018-11-16 09:13:14

 

Csokonai Vitéz Mihály (Debrecen, 1773. november 17. – Debrecen, 1805. január 28.) költő.

Csokonai Vitéz Mihály születésének 245. évfordulója kapcsán

a Debreceni Református Kollégium Múzeuma

Csokonai - sétát szervez, 2018. november 16-án, pénteken

Csokonai Vitéz Mihály és Debrecen

Belvárosi sétánk a debreceni Csokonai-kultusz legfontosabb emlékhelyéről, a Debreceni Református Kollégiumból indul. Séta közben felidézzük a „vígkedvű poéta” alakját, a néphagyomány garabonciását, valamint szépművészeti alkotások, irodalmi szövegek és diáklegendák segítségével „megrajzoljuk” Csokonai portréját.

Korosztály: 10 - 99 év

http://muzeum.drk.hu/tartalom/109/1/hirek-aktualitasok/csokonai-seta-2018-november-16-an-penteken 

KEMÉNY EGON rádiódaljátékai közül Csokonai Vitéz Mihály életének egy epizódját a "Komáromi farsang", a Debreceni Református Kollégiumot a "Hatvani diákjai" idézik fel. 

Debrecen városa Fazekas Mihály életútja ábrázolásával "A messzetűnt kedves" egyik színhelye, továbbá a Magyar Rádió 1960-ban kiírt pályázati felkérésére, a különleges hangvételű "Szabad szívek" című művével állít zenei emléket a kiemelkedő magyar tudósnak és a költőknek, a 18. és 20. századi Debrecennek.

Kemény Egon - Ignácz Rózsa - Soós László - Ambrózy Ágoston: ”Hatvani diákjai" (1955) Rádiódaljáték Hatvani professzor – Bessenyei Ferenc, Kerekes Máté – Simándy József, női főszerepben: Petress Zsuzsa, továbbá: Mezey Mária, Tompa Sándor, Hadics László, A Magyar Rádió (64 tagú) Szimfonikus Zenekarát Lehel György vezényelte, közreműködött a Földényi kórus 40 tagú férfikara. Zenei rendező: Ruitner Sándor, Rendező: Molnár Mihály és Szécsi Ferenc

Kemény Egon - Gál György Sándor - Erdődy János: „Komáromi farsang” (1957) Daljáték 2 részben Csokonai Vitéz Mihály – Ilosfalvy Róbert, Zenthe Ferenc, Lilla – Házy Erzsébet, Korompai Vali, Deák Sándor, Gönczöl János, Berky Lili, Bilicsi Tivadar, Szabó Ernő, Hlatky László, Fekete Pál, Lehoczky Éva, Völcsey Rózsi, Gózón Gyula, Rózsahegyi Kálmán. A Magyar Rádió Szimfonikus Zenekarát Lehel György vezényelte Zenei rendező: Ruitner Sándor Rendező: László Endre

Kemény Egon - Békés István: „Szabad szívek” (1960) Regényes daljáték 2 részben. Főszereplő: Sándor Judit/Bánki Zsuzsa, Bende Zsolt/Benkő Gyula, Zentay Anna, Horváth Tivadar, Fónay Márta, Agárdi Gábor, Suka Sándor

Kemény Egon - Erdődy János: „A messzetűnt kedves” (1965) Történelmi daljáték Fazekas Mihály – Simándy József/Darvas Iván, Pálóczi Horváth Ádám – Palócz László/Láng József, Ámeli – László Margit/Domján Edit, Julika – Andor Éva/Örkényi Éva Közreműködött a Földényi kórus A Magyar Rádió Szimfonikus Zenekarát Bródy Tamás vezényelte Zenei rendező: Ruitner Sándor Rendezte: László Endre

1529   smaragd 2018-11-14 18:24:33

 

Dankó Rádió     mai ismétlés kb: 18.40

Nagy Ibolya szerkesztő-műsorvezető a mai műsorban Mezey Máriára emlékezett vendégével, Lőte Attila színművésszel, ebből az alkalomból két Kemény Egon-dal hangzott el és a műsor végéig hallgatóival a zeneszerző zenei világánál maradt, ahogy mondta.

Most ismét meghallgathatjuk:

KEMÉNY EGON: "Hatvani diákjai" (1955)

Magyar Rádió, rádiódaljáték

Kemény Egon - Ambrózy Ágoston:

Dal a bontonról - Mezey Mária és Tompa Sándor

KEMÉNY EGON - Gaál Zsuzsa: "Ha visszanézek" (1957)

Sanzon

KEMÉNY EGON: "Szerencsés utazás" (1950)

Magyar Rádió, rádióoperett

Nyitány

A Magyar Rádió Szimfonikus Zenekarát Lehel György és Kerekes János vezényelte.

https://www.mediaklikk.hu/danko-radio-elo/

 "Túl az Óperencián"  - NAGY IBOLYA  műsora  -  Dankó Rádió  

Az előző bejegyzésekben éppen említettük Mezey Mária szerepét és alakítását a Hatvani diákjaiban...

1528   smaragd • előzmény1527 2018-11-13 17:39:09

 

Arckép egy mű tükrében

KEMÉNY EGON 

és a "Hatvani diákjai"

című daljáték

Írta és összeállította: 

Ruitner Sándor

Szerkesztő:

Schubert Ferenc

Magyar Rádió, 1997

Rövid részleteket idézek a két részes műsorból

26.

"Amikor -  immár a Rádió Dalszínházának dramaturgjaként – ennek a darabnak a megzenésítésével „megkínáltam”  Kemény Egont, azt mondta: „ Tudod, milyen régen várok erre?! Végre meglesz a harmadik debreceni téma…ami a Hatvanival kezdődött…„

 

1527   smaragd • előzmény1526 2018-11-12 11:55:16

 

Arckép egy mű tükrében

KEMÉNY EGON 

és a "Hatvani diákjai"

című daljáték

Írta és összeállította: 

Ruitner Sándor

Szerkesztő:

Schubert Ferenc

Magyar Rádió, 1997

Rövid részleteket idézek a két részes műsorból

 

25.

“A forradalom idején játszódó darabban Fazekas Mihály, a Debreceni Kollégium valamikori lázadó diákja, az osztrák hadsereg tisztjeként kénytelen francia földre lépni, de ott, egy kisvárosban, a hadsereg esztelen dúlását látva végleg szakít dicstelen hivatásával. A főszerepnek ezúttal csak énekes szerepét vállalta fel Simándy József, a prózai szövegrészeket Darvas Iván tolmácsolta; s hogy ez ne legyen feltűnő, így tettünk a többi szereplő esetében is.”

1526   smaragd • előzmény1524 2018-11-11 09:36:32

 

Arckép egy mű tükrében

KEMÉNY EGON 

és a "Hatvani diákjai"

című daljáték

Írta és összeállította: 

Ruitner Sándor

Szerkesztő:

Schubert Ferenc

Magyar Rádió, 1997

Rövid részleteket idézek a két részes műsorból

24.

"Ezt követte a hatvanas évek elején az a zenés játék, amelynek főhőse Fazekas Mihály volt. Vitányi János korábban megjelent ifjúsági regénye, a Főhadnagy Fazekas képezte a libretto alapját, s a cselekmény menetébe szépen épültek be az Erdődy János verseinek ihletéséből született zeneszámok; egyetlen kivétellel: a darab végkifejlete felé az Amelie-hez írt gyönyörű Fazekas-versre írt dalt Kemény Egon… "   

1525   smaragd • előzmény1524 2018-11-09 16:32:25

 

Kemény Egon - Gál György Sándor - Erdődy János: „Komáromi farsang”

(1957)  Daljáték 2 részben

Magyar Rádió

Csokonai Vitéz Mihály – Ilosfalvy Róbert, Zenthe Ferenc, Lilla – Házy Erzsébet, Korompai Vali,

Deák Sándor, Gönczöl János, Berky Lili, Bilicsi Tivadar, Szabó Ernő, Hlatky László, Fekete Pál, Lehoczky Éva, Völcsey Rózsi, Gózón Gyula, Rózsahegyi Kálmán.

A Magyar Rádió Szimfonikus Zenekarát Lehel György vezényelte

Zenei rendező: Ruitner Sándor Rendező: László Endre

Lilla és Csokonai kettőse "Lilla, szívemet ne vesd meg..."

Házy Erzsébet és Ilosfalvy Róbert

http://operett.network.hu/video/kemeny_egon__daljatekok/hazy_erzsebet_ilosfalvy_robert__komaromi_farsang__lilla_es_csokonai_kettose

1524   smaragd • előzmény1521 2018-11-09 16:23:22

 

Arckép egy mű tükrében

KEMÉNY EGON 

és a "Hatvani diákjai"

című daljáték

Írta és összeállította: 

Ruitner Sándor

Szerkesztő:

Schubert Ferenc

Magyar Rádió, 1997

Rövid részleteket idézek a két részes műsorból

23.

"A darab címe „Komáromi farsang” volt és a Lilla - Csokonai szerepkettős énekszólamait a felejthetetlen  sztár-kettős, Házy Erzsébet és Ilosfalvy Róbert tolmácsolta…."

1523   smaragd • előzmény1522 2018-11-08 18:28:44

 

A Magyar Rádió felvételén Melis György énekelte, ezen az oldalon hallható  a  Valahol Délen.

1522   Búbánat 2018-11-08 10:27:46

Lehet, hogy már szerepelt itt ez az antikvár-kiadvány, mindenesetre belinkelem; a kotta 680 Ft-ért megvásárolható a www.antikvarium.hu  internetes portálon, a regisztrálást követően.

Kemény Egon - Erdődy János: Valahol Délen

Kiadó: Zeneműkiadó Vállalat, 1958

3 oldal, 30 cm x 21 cm.

Kotta dalszöveggel. Írta Erdődy János, zenéjét szerezte Kemény Egon. Előadói példány.

 

1521   smaragd • előzmény1520 2018-11-07 22:26:54

 

Arckép egy mű tükrében

KEMÉNY EGON 

és a "Hatvani diákjai"

című daljáték

Írta és összeállította: 

Ruitner Sándor

Szerkesztő:

Schubert Ferenc

Magyar Rádió, 1997

Rövid részleteket idézek a két részes műsorból.

22.

"A Hatvani diákjai csak az első lépést jelentette Kemény Egon szerzeményi között és rádiós tevékenysége során a híres Debreceni Kollégum felé vezető úton. A darab sikere után elmondta, hogy szívéhez nagyon közel áll az a világ, amely abból a légkörből, azoknak a történelmi személyiségeknek, főleg irodalmároknak a szelleméből áradt. Talán ennek a kijelentésének köszönhető, hogy az operettszínházi Valahol délen közjáték után, nekiveselkedett egy Csokonai-daljáték megírásának, Erdődy János társaságában."

 

(Megjegyzés: A "Valahol Délen" bemutatója és kasszasikere után (1956) 1957-ben felújításban került újra a Fővárosi Operettszínház színpadára. A Csokonai darab a "Komáromi farsang" (1957), amely színpadi műnek indult, de végül a magas művészi színvonal eléréséhez a Magyar Rádió tudott lehetőséget adni, rádiódaljáték formájában./ smaragd)

1520   smaragd • előzmény1519 2018-11-06 22:28:03

 

Arckép egy mű tükrében

KEMÉNY EGON 

és a "Hatvani diákjai"

című daljáték

Írta és összeállította: 

Ruitner Sándor

Szerkesztő:

Schubert Ferenc

Magyar Rádió, 1997

Rövid részleteket idézek a két részes műsorból.

21.

"Feltétlenül szükségesnek érzem megemlíteni, hogy Bessenyei Ferenc ekkortájt ismerkedett és barátkozott meg a zenés műfaj rejtelmeivel. Éppen ezért feltűnő volt, hogy ez a fantasztikus indulatokkal és hallható energia-felesleggel rendelkező művész szinte félénk kis nyuszivá változott abban a pillanatban, amikor a szimfonikus zenekar előtt kellett énekelnie az imént hallott kettőst….

Volt olyan pillanat is, amikor azt kérte, hogy – csakúgy mint Sinkovits – ő is kapjon énekes dublőrt, akadt olyan momentum, amikor egyszerűen ki akart rohanni a stúdióból, de közben a szerep, amit felvállalt, percről percre, szinte láthatóan, érezhetően vált sajátjává…"

1519   smaragd • előzmény1518 2018-11-05 14:03:41

 

Arckép egy mű tükrében

KEMÉNY EGON 

és a "Hatvani diákjai"

című daljáték

Írta és összeállította: 

Ruitner Sándor

Szerkesztő:

Schubert Ferenc

Magyar Rádió, 1997

Rövid részleteket idézek a két részes műsorból.

20.

"Fodorító Amálka az éj leple alatt felkeresi Hatvani professzort, hogy értesítse az ellene szőtt összeesküvésről, amit Kristóf amúgy udvarlás közben fecsegett ki…Bessenyei Ferencet szerepei –abban az időszakban – kemény, vagy még keményebb vonások felöltésére kényszerítették. Akkor éppen így skatulyázták be. Amikor ennek az összeállításnak tervezgetésekor visszahallgattam a következő részletet, meg kell mondanom, most először lepett meg az a puha, szeretetteljes hang, ami itt megszólal:..."

(Amálka-Hatvani kettőse: "Megkérdeztem a madártól..." YT

1518   smaragd • előzmény1515 2018-11-03 17:17:42

 

Arckép egy mű tükrében

KEMÉNY EGON 

és a "Hatvani diákjai"

című daljáték

Írta és összeállította: 

Ruitner Sándor

Szerkesztő:

Schubert Ferenc

 

Magyar Rádió, 1997

Rövid részleteket idézek a két részes műsorból.

 

19.

“A Hatvani diákjaiból Mezey és Petress neve is ott ékeskedett a Valahol délen plakátján, s a zeneszerző ott is két külön zenei világot teremtett számukra, hogy tökéletesen érvényre juthassanak művészi habitusuk legvonzóbb vonásai.

 Amire korábban nem volt példa, a Valahol délen szinte hónapokkal a pesti bemutató után megjelent előbb Moszkvában; ezt követően pedig a hatalmas ország különböző városaiban, szinte megszámlálhatatlan bemutatót ért meg a darab.”

1517   smaragd • előzmény1516 2018-11-02 10:13:33

 

 

Ma, Halottak napján,  Nagy Ibolya szerkesztő-műsorvezető Kemény Egon "Tangó" című, a Magyar Rádióban  1954-ben bemutatott művével kezdte a programot, a Rádiózenekart Kerekes János vezényelte. Érdekes volt meghallgatni ezen a napon és felfedezni benne a múlékonyság szomorúságát és a megújulás fényét. Köszönöm szépen.

1516   smaragd 2018-11-02 09:07:08

 

Most hallható Dankó Rádió    mai ismétlés: 18:04

KEMÉNY EGON: "TANGO"

https://www.mediaklikk.hu/danko-radio-elo

 

"Túl az Óperencián"  - NAGY IBOLYA  műsora  -  Dankó Rádió  

1515   smaragd • előzmény1514 2018-10-31 08:47:13

 

PÁLÓCZI HORVÁTH ÁDÁM

1773-tól a Debreceni Református Kollégiumban tanult logikát és retorikát. 1775. április 27-én togátus lett; azonban szenvedélyes, nyugtalan természete és a diákélet korhely mulatságaiban való részvétele miatt sok nézeteltérése volt elöljáróival. Ezért a teológiai tanulmányoktól elidegenedvén, a debreceni iskolától 1780-ban önként megvált. A nagyhírű Hatvani István tanártól matematikai képzettségéről jó bizonyítványt kapott és ez segítette a mérnöki hivatalhoz.  

https://hu.m.wikipedia.org/wiki/P%C3%A1l%C3%B3czi_Horv%C3%A1th_%C3%81d%C3%A1m

 

PÁLÓCZI HORVÁTH ÁDÁM (1760–1820) ÉS A KORABELI ÉNEKGYŰJTÉS

http://mek.oszk.hu/02200/02228/html/03/74.html

 
1514   smaragd • előzmény1513 2018-10-31 08:46:48

 

Arckép egy mű tükrében

KEMÉNY EGON 

és a "Hatvani diákjai"

című daljáték

 

Írta és összeállította: 

Ruitner Sándor

Szerkesztő:

Schubert Ferenc

 

Magyar Rádió, 1997

Rövid részleteket idézek a két részes műsorból.

18.

“Mezey Máriáról óhatatlanul eszébe jut az embernek az operettszínházi siker, amit Kemény Egon a Valahol délennel végre magáének mondhatott.

Egon ebben a színpadi játékban a délamerikai dallam és ritmusvilágot olyan szerencsésen ötvözte a magyar érzésvilágból táplálkozó muzsikával, hogy az ember szinte mindkettőt magáénak szerette volna vallani.”

(Hozzáteszem: Kemény Egon 1929-ben és 1946-ban bemutatott operettszínházi nagyoperettjei is sikeresek voltak. Ruitner Sándor itt minden bizonnyal a Valahol délen kasszasikerére utalt.)

1513   smaragd • előzmény1511 2018-10-30 10:54:38

 

Arckép egy mű tükrében

KEMÉNY EGON 

és a "Hatvani diákjai"

című daljáték

 

Írta és összeállította: 

Ruitner Sándor

Szerkesztő:

Schubert Ferenc

 

Magyar Rádió, 1997

Rövid részleteket idézek a két részes műsorból.

 

17.

Elmira haditervében – a következő lépésben – a leánykérés szerepel. Leánynézőbe indul tehát unokaöccsével Fodorító uram házába. A látogatás furcsa eredménnyel zárul, …

Kemény Egon a jelenetet egy olyan kettőssel zárja, amely alkalmat ad egy téma kettős arculatának bemutatására. Elmira kioktatja Fodorító uramat a társasági viselkedés szabályaira, hangulatos dalt énekelve a bontonról, s ezt a mester  a maga tenyeres talpas  modorában próbálja  leckeként megismételni.

  
Műsorajánló
Mai ajánlat:
16:00 : Budapest
Bartók Béla Nemzeti Hangversenyterem

"Orgonaexpedíció"

17:00 : Budapest
Szent István Bazilika

Virágh András (orgona)

19:00 : Budapest
Óbudai Társaskör

Kodály vonósnégyes:
Falvay Attila, Bangó Ferenc (hegedű), Fejérvári János (brácsa), Éder György (gordonka)
CSAJKOVSZKIJ: D-dúr vonósnégyes, Op.11
SMEATAN: e-moll vonósnégyes, Nr. 1. ,"Életemből”
DVOŘÁK: F-dúr „Amerikai” vonósnégyes, Op.96

19:30 : Budapest
Nádor Terem

Móri Beáta, Szalai András (cimbalom)
Klenyán Csaba (klarinét)
"Párhuzamok IV/1."
ZOMBOLA PÉTER: Institutio No1/A
TÓTH ARMAND: Négy Pindaros-i ének
SÁRI JÓZSERF: Stati
TÓTH ARMAND: Blues, tango és riffek
TÓTH ARMAND: "Tristan" partita
BALASSA SÁNDOR: Levelek a rezervátumból
TÓTH ARMAND: Örmény rapszódia
A mai nap
született:
1844 • Nyikolaj Andrejevics Rimszkij-Korszakov, zeneszerző († 1908)
elhunyt:
1973 • Lauritz Melchior, énekes (sz. 1890)
2002 • Gösta Winbergh, énekes (sz. 1943)