vissza a cimoldalra
2017-11-20
részletes keresés    Café Momus on Facebook rss
Bejelentkezés
Név
Jelszó
Regisztráció
Legfrissebb fórumaink
Momus társalgó (6269)
Milyen zenét hallgatsz most? (24979)
Mi újság a Magyar Állami Operaházban? (60134)
A komolyzene jelene és jövője Magyarországon (2276)
Nemzeti Hangversenyterem - és más helyszínek (3855)
Társművészetek (1217)
Kedvenc művek (142)
Kedvenc előadók (2813)
Haladjunk tovább... (205)
Kedvenc felvételek (148)

Olvasói levelek (11196)
A csapos közbeszól (94)

Hozzászólások a Momus írásaihoz (6428)
Operett a magyar rádióban (1949-1990) (2415)
Kemény Egon zeneszerző (Wien, 1905 - Budapest, 1969) (1176)
Franz Schmidt (2954)
Erkel Színház (8509)
Kedvenc magyar operaelőadók (1010)
Évfordulók, jeles napok, születésnapok etc. (561)
Operett, mint színpadi műfaj (3347)
Kodály Zoltán (347)
Élő közvetítések (6681)
A magyar zenei élet elfeledett vagy kevéssé ismert művészei (364)
Mi újság a Szegedi Nemzeti Színházban? (2410)
Kolonits Klára (1015)
Bartók Béla szellemisége (233)
Verdi-felvételek (530)
Kocsis Zoltán (640)

Fórumok teljes listája
Impresszum

megjelenteti:
Café Momus Egyesület
adószám:
18240531-1-43

apróhirdetés feladása:

Fórum - Kemény Egon zeneszerző (Wien, 1905 - Budapest, 1969) (smaragd, 2016-09-10 17:01:08)

   
1176   smaragd • előzmény1175 2017-11-19 14:07:10

PETRESS  ZSUZSA

KEMÉNY EGON-Ignácz Rózsa-Soós László-Ambrózy Ágoston: "Hatvani diákjai"( 1955)

Daljáték

Magyar Rádió

 

"Megkérdeztem a madártól...- Petress Zsuzsa és Bessenyei Ferenc

A Magyar Rádió 64 tagú Szimfonikus Zenekarát Lehel György vezényelte.

A női főszerepben:

Amálka, Fodorító csizmadiamester leánya....Petress Zuzsa

 

 "Egy nagy prózai színész működött az énekes szerepben és teljes helytállással. Bessenyei ritka orgánuma énekhangjában is szépen zeng, ami ennél több, énekelve is kifejező, akárcsak élőszóval."

 

 

(Részlet, Színház- és Filmművészet, CS. P.,1955/ 830 számú bejegyzés)

1175   smaragd • előzmény1166 2017-11-18 19:49:45

BESSENYEI  FERENC

KEMÉNY EGON-Ignácz Rózsa-Soós László-Ambrózy Ágoston: "Hatvani diákjai"( 1955)

Daljáték

Magyar Rádió

 

A főszerepben:

 

Hatvani professzor....Bessenyei Ferenc

 

 "A "Hatvani diákjai" bemutatója alapján most már joggal várjuk Kemény Egon további, hasonló törekvésű műveit, amelyekre igen nagy szükség van könnyűzenénk mai stíluszavarában."

 

(Részlet, Új Zenei Szemle, Tamássy Zdenkó,1955/ 406 számú bejegyzés)

1174   smaragd • előzmény1171 2017-11-17 16:48:16

1171 számú bejegyzéshez:

 

"már napok óta próbálják a "Lulu" című zenés francia vígjátékot" ehhez kapcsolom a Délibáb riportját Kemény Egonnal, akit Szabolcs Ernő rendező kért fel korrepetítornak a Fővárosi Operettszínházba, e munkát a "Lulu" -val kezdte.

 

Tovabbá jelzem, hogy

 

A "Kikelet ucca 3" szerzőtársai Bródy István és Harmath Imre lettek. (A cikkben szereplő Lakatos László helyett.)

 

"Kemény Egon neve ezelőtt a darab előtt egy Honolulu c. charleston kapcsán kerül említésre a lapokban, de még ő ekkor nagyon fiatal volt." - írtad, és ebből a megfogalmazásból sajnos kiderül, hogy nem vagy elég tájékozott az életműben, az 1927-1929 alkotói időszakról az elmúlt hónapokban részletesen írtam illetve korábban a "Honolulu"-ról többször írtunk, rangjához mérten. A Színházi Élet mellékletében jelent meg, gramofonfelvétel készült, kottakiadvány is, Dénes Oszkár és Érckövy László énekelték, és egyebek....a bejegyzésekben megtalálható.

 

Majd:

 

" Kemény Egon neve ekkor kerül még elő a lapokban"...nemcsak a stílus furcsa, amint ezt megírtad, hanem pontatlan is, hiányos, pl. : "A három jómadár" c. gyermekelőadás, revűoperett, és más darabok, előadások, tudósítások a budapesti és a kassai lapokban.

 

Fórumtársi üdvözlettel arra kérlek, hogy tájékozódj ezen a fórumon Kemény Egon műveivel kapcsolatosan a bejegyzések tekintetében is, mielőtt megfogalmazod írásodat.

 

Mindenesetre köszönöm mai bejegyzéseidet, és örülök, hogy Ábrahám Pál zeneszerzőről  születésének 125. évfordulója alkalmából barátja és zenei munkatársa, Kemény Egon zeneszerző fórumán ily módon megemlékeztünk.

1173   smaragd • előzmény1170 2017-11-17 16:46:20

1170 számú bejegyzéshez: 

 

Ez a tudósítás  a zenekari főpróbáról szerepelt már fórumunkon. 

A szégyenlős szó jelentése és a viselkedés is mai világunkban már alig értelmezhető...eltűnőben van.

Akkor, ebben az esetben tisztelettudót jelentett, amint a szövegből kiderül: 

"...mert a zenekarban csupa komoly férfi ül, még a legfiatalabb, 24 éves is jóval öregebb nálam, és -  nekik kell azt játszani, amit én irtam!" (Kemény Egon, 1929)

 

1172   smaragd • előzmény1169 2017-11-17 16:45:21

1169 számú bejegyzéshez:

 

"a két szerző közötti együttműködés később jött létre" írtad, ehhez hozzáfűzöm, hogy a kettőjük közötti szerződés jött később létre.

 

Tudomásom szerint -  ugyanis mint tudjuk, a lapokon kívül más források is vannak - Kemény Egon zeneszerző a "Zenebona" hangszerelésében is részt vett, akkor már másodkarmesterként a Fővárosi Operettszínházban.

A "Zenebona" előkészületeiről van laptudósítas a fórum bejegyzései között, ha jól emlékszem Ardelao találta meg és jegyezte be.

 

Kemény Egon első felkérésre készített hangszerelése a "32-es baka vagyok én" volt, Ábrahám Pál "Az utolsó Verebélylány" című operettjében. 

Korábban ezt is megírtuk már.

 

"Annyi bizonyos, hogy az 1934 utáni Ábrahám darabok hangszerelésében már Kemény Egon nem vett részt" - írod.

Ez sem nem bizonyos, sem nem igaz!

A szerződést bontotta fel Kemény Egon, de Ábrahám Pál felkérését adott esetben elfogadta, pl. A "Hotel Kikelet" c. Ábrahám film "Késő" c. hawaii tangó hangszerelését, amely Nádor Kálmán kiadásában jelent meg, 1937-ben. A korábbi szerződéses munkákkal ellentétben itt már Kemény Egon neve megjelent a kottakiadvány címlapján és belső oldalain is...!

További művek még a "3:1 a szerelem javára" és a "Mesék az írógépről", amelyekben szintén Kemény Egon hangszerelői munkája is benne van.

 

Kemény Egon zeneszerzői munkája 1934-től elsősorban a budapesti Rádióhoz kötődik.

 
1171   zenebaratmonika 2017-11-17 10:33:48

8 órai újság 1928. augusztus 23.

— Francia zenes-vígjáték, Ábrahám - operett,Wallae-darab a Fővárosi Operettszinházban. A Fővárosi Operettszinbázban már napok óta próbálják a Lulu című zenés francia vígjátékot, amelynek szeptember közepén lesz a bemutatója. Faludi Sándor, a Fővárosi Operettszínház igazgatója, gazdag programmot tűzött ki az idei szezonra. Bár főleg zenés darabokat kíván bemutatni, néhány világsikert aratott prózai darab, különösen vígjáték is, előadásra fog kerülni az operettszínházban. A Lulu után Ábrahám Pál és Harmat Imre operettje, majd Szilágyi— Eisemann revüje kerülnek sorra, ezután pedig az első prózai darab, a világhírű Wallaee Varázsló című darabja. Új zeneszerzőt is avat ez évben a Fővárosi Operettszínház egy magyar fiatalember személyében. Kemény Egonnak hívják az új zeneszerzőt, aki Lakatos László Kikelet-utca 3. című operett-librettóját zenésítette meg.

Kemény Egon neve ez előtt a darab előtt egy Honolulu c. charleston  kapcsán kerül említésre a lapokban, de még ő ekkor nagyon fiatal volt.

1928. 11. 11. Kemény Egon neve ekkor kerül még elő a lapokban, a Beretvás Károly és Lajtay Lajos: Dörmögő Dömötör c. gyermekdarabját vezényli az Operettszínházban.

1170   zenebaratmonika 2017-11-17 10:11:05

8 órai újság, 1929. április 18.

A szégyenlős komponista
A Fűvárosi Operettszínházban tegnap délben volt a „Kikelet-utca 3..“ című operett-újdonság első zenekari próbája. A sanzonok, indulók, nóták, kuplék és táncok pompásan hangzottak a zenekarból; hiszen a fiatal zeneszerző: Kemény Egon együtt hangszerelte első operettjét a kitűnő Ábrahám Pállal, aki minden tehetségét és tudását, ötletét és humorát kollegájának rendelkezésére bocsátotta. Pompásan hangzott az új operett muzsikája és mindenki elragadtatással gyönyörködött benne: Faludi Sándor, a direktor, Szabolcs Ernő, a rendező, Harmaih Irme, a librettista, az új operett szereplői és maguk a zenekar tagjai is; csak egy ember járkált izgatottan és idegesen a folyosón és semmiképpen sem akart bemenni a színpadra, vagy a nézőtérre: Kemény Egon, a komponista.
— Nem, nem megyek be! — mondogatta egyre, amikor kapacitálni akarták, — én úgy szégyenlem magamat! . . .
— Miért szégyenled magad?
— Mert a zenekarban csupa komoly férfi ül, még a legfiatalabb, 24 éves zenész is jóval öregebb nálam és — nekik kell azt játszaniok, amit én írtam! . . .Az igazság az, hogy Kemény Egon, aki nagyon tehetséges és invenciózus muzsikus, s aki a bécsi Zeneakadémiát kitüntetéssel végezte: valóban
nincs még 24 éves. De azért ninCs semmi oka a szégyenkezésre. Sőt! ... És ha már minden hívás ellenére nem ment be, majd ha a közönség hívja: csak jöjjön ki bátran és büszkén! . . .
 

1169   zenebaratmonika 2017-11-17 09:49:27

Szombat PESTI NAPLÓ 1928. március 3. Lakatos László Zenebona
A Fővárosi Operettszínház údonsága
Végre: operett az — Operettszínházban. Operett, mégpedig ízig-vérig, valódi jazz-operett. Szövegben is, zenében is. A librettó modern és nívós. A zene: friss és üdítő. Lakatos László, a rutinos, jószemű Bródy István ötletét teljes estét betöltő librettóvá szélesítette. Librettót Nem is, — sokkal több: fordulatos, pergő ütemű. mulatságos — vígjáték. Önmagában is teljes és önmagában is siker. Lakatos László, a színpad nagyszerű ismerője, ebben a librettóban valami egész kedves játékot rejtett el, s a cselekmény fordulatainak szövevényében bujtatja, csillogtatja, fejleszti, rejti, sűríti tovább, hogy végül is egy frappáns ötlettel, fölényesén keresse ki és adja élénk a megoldást. Bájos fintorok, nevettető tréfák, piruettek, bukfencek, és egészséges, maró szatíra keverednek egybe ebben az érdekes szövegkönyvben, amely mintha egyben enyhe paródiája is volna a divatos francia operettek már-már egészen szokványossá váló szövegkönyveinek. Él ez a cselekmény, még akkor is, amikor bátor tréfálkozással az életnek pontosan a visszáját mutatja.
A zene: tizenkét külföldi sláger és öt eredeti magyar jazzáru. Az eredeti számok kitűnő szerzője: Ábrahám Pál ötletes komponista; nyeresége az operettnek és a magyar muzsikusgárdának. Ábrahám Pál fűzte csokorba a külföld legdivatosabb,12 jazz-slágerét, ő maga hangszerelte ezeket a számokat, amelyekből három hatásos finálét is épített. Kitűnő, a szövegkönyvhöz méltó, nívós munkát végzett. Külön elismerés illeti meg a tizennégytagú, pompásan működő zenekar dirigálásáért.
A színház áldozattal állt a szerzők mellé; szereposztásban, kiállításban és rendezésben is a tőle telhető legjobbat adta. Az együttes játéka elsőrangú.Fejes Teri játéka diszkréten finom, franciásan pikáns, éneke kedves, táncai nagyszerűek Mellette, ugyancsak az első vonalban: Gombaszögi Ella hatásosan szövi át és aknázza ki humoros szerepének minden lehetőségét. Ez a fiatal, talentumos művésznő Seraphine szerepében. A Zenebona főpróbájának sikerét teljes mértékben pecsételte meg a bemutató est hangos. nagy sikere, amelynek során, az egyes felvonások végén számtalanszor hívták a 'lámpák elé a szerzőket és a szereplőket.
 

Mindenesetre ez a darab még 1927 végén és 1928 elején készült, és a két szerző közötti együttműködés később jött létre. 1927-től lett Ábrahám karmester az Operettszínházban.

Annyi bizonyos hogy mindkét szerző hangszerelt, és hogy az 1934 vége utáni Ábrahám darabok hangszerelésében már Kemény Egon nem vett részt, így a Történnek még csodákban, a 3:1 a szerelem javárában, a Dzsainahban, a Júliában és a Fehér hattyúban.

A Mese a Grandhotelben, ez passz, mert pont 1934-es.

1168   zenebaratmonika 2017-11-17 09:49:23

Annyira rosszul működik a lap. Először küldjétek el mindeképp utána szerkesztés, nehogy elvesszen a munka.

1167   smaragd • előzmény1165 2017-11-17 07:59:20

 

KEMÉNY EGON- Harmath Imre: "Mert más a párja" (1930)

 

Tango , 17 szólam

Saxofon B, in B Trombita, C Basso, Banjo...Harmonium, Cello...

hangszerelésben komponálta és hangszerelte a zeneszerző.

 

Ezt a zenedarabot Budapesten előadták, a Rózsavölgyi és Trsa kiadónál megjelent kottakiadványban, 1930-ban, Kemény Egon zeneszerző berlini éveit (1930-1933) megelőzően.

 

Kemény Egon zeneszerző részére tehát nem volt "új hangszer a bendzsó", a

"Die Blume von Hawaii" (1931) hangszerelésekor!

(lsd. 1164 számú bejegyzés: "új hangszereket is lehet hallani, pl. bendzsó")

 

1139 számú bejegyzéssorozatomhoz kapcsolódik a Cello szólam a fenti zeneműben.

1166   smaragd • előzmény1155 2017-11-16 18:09:40

Hatvani István professzorra emlékezve, halála napja évfordulóján

Hatvani professzor

 

történeti személy, Hatvani István (1718. november 21 - 1786. november 16.) debreceni tanár, ref. lelkész, orvos és természetbúvár.

Alakja köré tanítványai, a debreceni kollégium, diákjai eredetileg csipkelődve, humorral és babonaellenes éllel csoportosították a közszájon forgó, régi korok bűbájosainak történetéből kölcsönzött mondákat.

Előadják mint varázsolt vizet a Fehér-szálló tánctermének padlójára, hogy a szoknyájukat kapkodó asszonyoknak bebizonyítsa, hogy bizonyos esetekben tisztességes asszonyoknak is pirulniuk kell.

 

Fenti mondatokat a Néprajzi lexikon szócikkéből ragadtam ki, a "Hatvani diákjai" kedvéért, ahol Elmira sanzonjában hallhatjuk a történetet.

KEMÉNY EGON: "Elmira sanzonja" - Mezey Mária énekel

Hatvani professzor, Néprajzi Lexikon

Hatvani István rövid életrajza

"Hatvani diákjai"

 
1165   smaragd • előzmény1164 2017-11-16 16:45:23

A "Zenebona" dalbetétjeiről is írtunk korábban, érdeklődés esetén meg lehet keresni. Néha egymásnak némileg ellentmondó írások is megjelentek a lapokban. 1146 számú bejegyzésben leírt színlapon (Fővárosi Operettszínház,1928 ) még nem szerepel zeneszerző neve. 

 
1164   zenebaratmonika • előzmény1162 2017-11-16 15:21:54

Nyilvánvaló, hogy együtt hangszereltek, és hát ez a kooperáció nagyon jó eredményre vezetett. Ábrahám maga is jól értett a hangszereléshez, - de mint tudjuk kevés ideje volt sok más elfoglaltsága - hisz pályája kezdetén külföldi számokat hangszerelt és így született a Zenebona dalai kb. fele, a többi saját szerzemény. 48 hangszer az pedig rengeteg, nehéz lehetett összehozni, ráadásul új hangszereket is lehet hallani, mint pl. bendzsó.

A Hawaii rózsája jövőre meghallgatható lesz a Lehár fesztiválon Bad Ishle-ben a Lehár Mosoly országa mellett.

1163   zenebaratmonika • előzmény1162 2017-11-16 14:38:28

https://www.youtube.com/watch?v=gN9v8MRu0QA

Ezen a linken meg lehet hallgatni a Hawaii rózsája operettet eredeti verzióban, rekonstruált változat.

1162   smaragd • előzmény1158 2017-11-16 13:25:23

Óriási siker volt!

Mesteri hangszereléssel...

A fórum névadójáról szóló részt kiemelem:

 

"Nem szabad említetlenül hagyni Kemény Egont, aki Ábrahám Pál  hűséges munkatársa volt a hangszerelés nehéz munkájában és a 46 tagú tökéletes zenekar tagjainak kiválogatásaban."

A hűséges is igaz...

 

 

1161   zenebaratmonika • előzmény1160 2017-11-16 13:22:35

Ne lepődj meg, mert mindig beszúrom és utána javítom a szerkesztéssel.

1160   smaragd • előzmény1159 2017-11-16 13:20:00

A két utóbbi bejegyzés: 1156, 1157

1159   smaragd • előzmény1157 2017-11-16 13:13:36

 

Köszönöm a két utóbbi bejegyzésedet.

A "Pármai ibolya" kottakiadványról Ibolya-napon én is írtam.

Kálmán Imre szolgálatába nemigen lehetett szegődni... ezt is megírtuk már, sőt azt is, hogy Kemény Egon zeneszerző atyai jóbarátja volt.

Mindenestre érdekes cikkek, főleg, ha időrendi sorrendben olvassuk őket.

Abból a szempontból fontosak, hogy feljegyezzük, mely műveket hangszerelt Kemény Egon. Az archív rádiódelvételeken nemreg hallottuk  pl. a "Csárdás"-t, "Nem tudok hinni magának...".

Kemény Egon 1927-1929 között komponált és bemutatott zenedarabjait alább bejegyeztem.

1158   zenebaratmonika 2017-11-16 13:05:34

Esti Kurir, 1931. július 29,

„Die Blume von Hawaii" premierjén
Interparlamentáris színigazgató-kongresszus Lipcsében — Rozi Bárzfini. meghódította a német közönséget
Lipcse, 1931 julias 24.
Délután hat óra.
Á szállodahall tele van már szmokingos urakkal. Áhrahám uj operettje a világ minden részéből idecsőditette a színigazgatókat, akik a hal asztalánál ülve kis csoportokat alkotnak és titokzatosan suttognak. Mintha ma lenne itt a színigazgatók világkongreszusa.
Megérkezik autóján Ince  Sándor, aki Karlsbadból elhozta magával Bálint Lajost, a Nemzeti Színház titkárát, Bródg Istvánt, a Magyar Színház igazgatóját és Tihanyi Vilmost, a Király Színház főrendezőjét is.
Háromnegyed nyolc.
Leipzig hatalmas főtere hemzseg az autóktól Fehér plasztrónok és még fehérebb dekoltázsok villannak elő az autókból, hogy besiessenek az impozáns Neues-Theaterbe, amelyre ma az egész színházi világ egyforma érdeklődéssel figyel.
Nyolc óra.
Az elsötétült nézőtéren a közönség tapsorkán bán tör ki, amikor Európának ma egyik legnépszerűbb operettkomponistája, Ábrahám Pál, elfoglalja a karmesteri emelvényt.
A nyitány a szimfónikus es jazz-zenének csodálatos keveréke. Az első néhány széles, klasszikus akkord után a mesterien hangszerelt zenekarban alig hallhatóan felcsendül a hawai gitár meleg, buja hangja... De azonnal felderülnek az arcok akaratlanul is, ritmikusan mozognak a fejek; a sötét nézőtéren úgy érezni, mintha a székek, a csillárok, a levegő is masírozna: A zenekai az új Ábrahám, indulót játsszák *
’ Felgördül a függöny és szemeink elé tárul s gyönyörű kép: Honolulu. A színpadi félhomályban festői hawai kosztümökben majdnem az összes résztvevők, a háttérben a sötét hullámzó- tenger és a színpad balsarkában néhány frakkos pár és estélyiruhás hölgy (köztük égszínkék álomruhájában Bársony Rózsi)../
Az együttes remek megnyitója és néhányszavas párbeszéd után Bársony Rózsi és Fritz Steiner duettje következik. Ezt az első táncduettet a közönség háromszor ismételtet! el. — Barzoni! Barzoni! — kiállja a közönség. Bársony Rózsi befutott!
És a siker egyre fokozódik leirhatatlanul.
Az est legünnepeltebb hősei: Ábrahám Pál és Bársony Rózsi.
A fordulatos, nagyszerű szövegkönyv írója: "Földes Imre, német átdolgozó!: Alfréd Grünwald és dr. Fritz Löhner-Beda.
A mesteri, rutinos rendezés Práger Miksa érdeme. A táncokat a már nálunk is sok sikert aratott, I. Piddöck angol táncmester tanította be. Rita Georg, az operett primadonnája, Laya hercegnő és Susanne Provénce párizsi kokott kettős szerepében felejthetetlen alakítást nyújtott. Nem szabad emlitetlenül hagynunk Kemény Egont, aki Ábrahám Pál hűséges munkatársa volt a hangszerelés nehéz munkájában és a 46 tagú tökéletes zenekar tagjainak kiválogatásában. A festői kosztümöket is magyar művész: a tehetséges Váradi Tihamér tervzete. Kis szerepeikben is jót nyújtottak: Lona Erdy (Vásárhelyi Gyula berlini magyar újságíró felesége), Tarján György, a Fővárosi Operettszinház volt tagja, Bob Grach (alias Weisz Imre, akinek ez volt második színpadi szereplése, először Reinhardtnál lépett fel egy revüben).
A B. Z. am Mlttag, Berlin legtekintélyesebb újságja háromhasábos cikkben számol be a nagy magyar sikerről:
• A közönség gyorsan tüzet fogott és mondhatni gázsi nélkül a színészekkel együtt játszott: részben a zene ritmusaira, részben szabadon, azonban mindig elragadtatással tapsolt.)
Jylius 25. déli 12 óra.
A lipcsei szálloda kiürül. A külföldi szinigazgatók boldogan utaznak vissza hazájukba, érdemes volt Lipcsébe jönniök. A telefon szakadatlanul szól, Zürich, Párizs, London, Barcelona, Amerika egymásután hívják a telefonhoz Ábrahámot, hogy gratuláljanak a nagy sikerhez és lekössék színházuk részére ezt az újabb magyar sikert. Eddig 264 színház kötötte le Ábrahám operettjét!
Flseh Károly.
 

1157   zenebaratmonika 2017-11-16 12:52:16

Pesti Napló 1934. 04. 09.

Brodszky Miklós zenei munkatársul szerződtette Kemény Egont. Kemény Egon hosszú éveken keresztül Ábrahám Pál zenei munkatársa volt és mint ilyen, szép és komoly munkát végzett Ábrahám mellett. A szezón elején Ábrahám Pál és Kemény Egon között nézeteltérések támadtak, amelyek következtében Kemény Egon itthagyta állását, Bécsbe utazott, hogy Kálmán Imre szolgálatába szegődjék. Ez a terve nem sikerült, visszajött Budapestre, ahol szerződést írt alá, hegy a jövőben Brodszky Miklós zenei munkatársaként fog működni. A szerződés aláírása után Brodszky Miklós Londonba utazott, ahol résztvesz Kék lámpás címfi operettjének előkészítő munkálataiban.
 

1156   zenebaratmonika 2017-11-16 12:50:50

Pesti Napló 1934. április 21.

Kemény Egon tervel. Kemény Egon, a fiatal magyar komponista mondja a következőket: Nem szerződtem végleg Brodszky Miklóshoz, csupán megállapodtam vele, hogy étn hangszerelem a Singaporei Maharádsa című új operettjét. Ugyancsak én hangszerelem Földes-Bolecskó operettjét, a Pármai ibolyát is, amely június végén fog színrekerülni a Budai Színkörben. Nem szerződtem végleg Brodszkyhoz, mert Ábrahám Páltól is azért váltam meg, mivel végre úgy éreztem, hogy itt az ideje, hogy magamnak dolgozzam. A jövő szezónban ki akarok jönni egy nagy operettel, amelynek librettóját Vándor Alfréd írta. Ugyancsak én komponáltam a muzsikát Vándor Alfrédnek René című filmkönyvéhez. Ezt a filmet júliusban kezdik forgatni Párizfifcan. A rádióban két-három hét múlva előadják Magyar fantázia című kompozíciómat és szeptemberig befejezem Magyar szvit című négytételes magyar kompozíciómat. Elhatározott szándékom, hogy a jövő szezónban már csak saját munkáimat hangszerelem.
 

1155   smaragd 2017-11-16 10:02:55

Ma  van Hatvani István debreceni tudósprofesszor születésének évfordulója, az ő munkássága körül forog KEMÉNY EGON: " Hatvani diákjai" című daljátéka (1955).

1154   smaragd • előzmény1153 2017-11-16 09:58:41

1153 bejegyzéshez;

 

Vicces látásmódod van...az élet, a dokumentumok komoly dolgok.

1153   zenebaratmonika • előzmény1152 2017-11-16 09:45:49

Akkor még nem volt fénymásoló, se skenner, max. indigó, Kemény Egon szebben írt Ábrahámnál - aki ilyenekkel nem vacakolt - ezért őt  erre is alkalmazta.

 

1152   smaragd • előzmény1151 2017-11-16 06:50:34

Visszatérve Ábrahám Pál és Kemény Egon barátságára és alkotótársi zenei munkáira - tegnapi műsor, "Túl az Óperencián" -  most már az itteni új lehetőséggel képen is megjelentethetjük Ardelao fórumtársunk korábbi bejegyzésének részleteit:

Kemény Egon kéziratai: kottafüzete és a partitura részlete, Ball im Savoy (1932) 

A berlin évek alatt Kapellmeister-ként is részt vett az Ábrahám-operettek színre- és filmre vitelében.

Kenguru fox (egyéb címek alatt is ismert)

Klaus Waller könyvet írt Ábrahám Pál életéről, valamint honlapon is nyilvánosságra hozza kutatási eredményeit.

1151   smaragd • előzmény1149 2017-11-15 13:44:34

1150   smaragd • előzmény1149 2017-11-15 10:34:43

KEMÉNY EGON:  "Szerencsés utazás" , Előjáték

1149   smaragd • előzmény1146 2017-11-15 10:33:21

Most hangzott el, Dankó Rádió  ismétlés ma:18.04

 

Kedves Hallgatóink Ábrahám Pálra emlékezve kihagyhatatlan egy név Kemény Egon kétszeres Erkel Ferenc díjas zeneszerző neve.

Aki nem csak mint barát, hanem, alkotótárs is Ábrahám mellett állt. 1931 után Ábrahám Pál berlini műveinek jó részét Kemény Egon zeneszerző hangszerelte. Őt is megidézve jöjjenek a "Szerencsés utazás" operettjének dallamai. Az Előjátékot halljuk a Magyar Rádió Szimfonikus Zenekara tolmácsolásában, vezényel Lehel György.

 

Az ismétlésben kb. 18.50-től hallható.

A mai műsor részleteire majd még visszatérek.

Ezen a fórumon a fent idézett életrajzi adatokat külön köszönöm Nagy Ibolya szerkesztő-műsorvezetőnek.

 

"Túl az Óperencián" - NAGY IBOLYA műsora - Dankó Rádió

1148   smaragd • előzmény1124 2017-11-15 05:34:50

KEMÉNY EGON

kétszeres Erkel-díjas zeneszerző 

A fénykép 1935 körül készült,  ekkor már - Ábraham Pál zenei munkatársaként Berlinben töltött évek (1930-1933) után -  újra Budapesten élt és komponált.

 

"Magyarújság

Színház- Kultúra

 

Kassai zenészek nagy sikerei külföldön

 

Peschkó Zoltán orgonaművész, Németh Miklós énekes és Kemény Egon zeneszerző fényes karrierje - Egy 18 éves új csillag tűnt fel Kassán

....

Budapesten hetekig szaladt Harmath Imre "Szomorú csütörtök-víg vasárnap" című hangosfilm-szkeccse, melynek pompás kísérőzenéjét és a filmoperett összes divatos slágereit a Kassáról elkerült Kemény Egon írta. Kemény Egon ma a legjobb budapesti tánc- és dalszerzők között foglal helyet. A "Szomorú csütörtök-víg vasárnap" legjobb slágerszáma a "Légy életem és halálom" három nyelven készült el gramfónlemezre. Híres dala a "Ritka madár a szerelem", amelynek szövegét szintén Harmath Imre írta. Kemény Egon hangszerelte a "Csavargólány" című operettet , amelynek most lesz a kassai bemutatója. A "Kontusovka" című újdonságnak, melyet most az őszi szezonban fog bemutatni Kassán Iván Sándor társulata, "Úgy fáj... "című dalbetétjét szintén Kemény Egon írta. Rózsavölgyi és Társánál jelent meg a "Ne felejts el engem..." című slágere. Nagy sikere volt a "Mondd miért születtél..." című Kemény Egon tangónak. A tehetséges kassai származású komponista, aki éveket töltött a berlini filmstúdiókban, állandóan Pesten él, ahol megházasodott és szorgalmasan dolgozik újabb kompoziciókon.

...."

 

1936

 

 

 

 
1147   smaragd • előzmény1144 2017-11-14 07:59:10

"Karády Katalin legszebb dalai"

Lemezborító, rajta 1/2:

KEMÉNY EGON-Halász Rudolf:  "Ma éjjel" (1946) Karády Katalin énekel (YT)

A zeneszerző hangszerelése gramofonfelvételhez, tangó-dal a "Fekete liliom"-ból.

1146   smaragd • előzmény1131 2017-11-14 07:17:24

 

Dankó Rádió  

 

Ezen  a héten Nagy Ibolya szerkesztő-műsorvezető Ábrahám Pál és Kálmán Imre magyar zeneszerzők életművét idézi fel.

Tegnap, továbbá a hét elején Ábrahám Pál műveivel foglalkozik a műsor, ennek során eredeti felvételeken betétdalokat is hallhattunk a "Zenebona" és az "Utolsó Verebélylány" című darabokból.

 

Az elhangzottakhoz hozzáfűzöm az alábbiakat,

korabeli plakátokon ez áll:

 

"Fővárosi OperettSzínház

1928. november 18. vasárnap

Jazz-operett

Zenebona

3 felvonásos vidámság sok muzsikával. Írták: Bródy István és Lakatos László. A dalok szövegét: Harmath Imre

Rendező: Szabolcs Ernő  Karmester: Ábrahám Pál"

A zeneszerző neve nincs feltűntetve, az idők során Ábrahám Pál műveként maradt fent.

 

Előző nap, 1928. november 17-én, szombaton, ugyancsak délután 1/2 4-kor volt a Fővárosi Operettszínházban a "Dörmögő Dömötör" gyermekelőadás bemutatója, Sarkadi Aladár felléptével "látványos operett-revű 3 felvonásban", ahogy a színlapon olvasható. Karmester: Kemény Egon.

 

A "Zenebona"szerzői közül Bródy István és Harmath Imre Kemény Egon: "Kikelet ucca 3" című pesti-operettjének társszerzői lettek. A nagyoperett rendezője Szabolcs Ernő, karmestere Ábrahám Pál volt.

Bemutatók: 

Budapest, Fővárosi Operettszínház 1929. április 27. 

Kassa, Kassai Nemzeti Színház, 1927. október 14.

 

"Fővárosi OperettSzínház

Ma és mindennap

este 8 órakor

Az utolsó Verebélylány

Operett 3 felvonásban

Drégely Gábor: "A kisasszony férje" című vígjátékéból írta: Harmath Imre

Zenéjét Ábrahám Pál szerezte"

A "32-es baka vagyok én" című világhírűvé vált induló ("Ich bin kein Hauptmann") is elhangzott tegnap, Ambrózy Ferenc előadásában, Kemény Egon zeneszerző hangszerelésével, 

itt hallható:

 

Ábrahám Pál és Kemény Egon zenei együttműködése innen indult tehát, hat és fél éven át tartott.

 

Kemény Egon zeneszerző Ábraham Pál zeneszerző mellett az 1926-1928 évadokban a Fővárosi Operettszínház másodkarmestere, 1928-tól állandó karmestere volt. Első zenedarabját 1927-ben Dénes Oszkár és Érczkövy László fellépésével mutatták be.

 

(Fentiekről lsd korábbi bejegyzéseink)

 

 

 

"Túl az Óperencián" - NAGY IBOLYA műsora - Dankó Rádió

 

 

1145   smaragd • előzmény1133 2017-11-12 14:30:12

KEMÉNY EGON-Raics István: "Sárga falevél" (1951)

Dalkeringő, 3'

Új YT felvételen hallgathatjuk meg  Kishegyi Árpád előadásában az eredeti művet, itt!

Köszönöm Szekeres Istvánnak ezt a kellemes meglepetést és azt is, hogy a szerzők nevét, a műcímet is pontosan megjelentette.

1144   smaragd 2017-11-11 17:13:46

Ma!   Dankó Rádió   ismétlés: 18.04-től

 

100 évvel ezelőtt született Csikós Rózsi színésznő, kedvelt és híres szubrett, akinek emlékét Nagy Ibolya szerkesztő-műsorvezető a mai műsor elején idézte fel.

A művesznő vidám közvetlenséggel beszélt pályája alakulásáról, fő céljáról, a siker eléréséről.

Petress István riportalanya volt, természetesen férje Fényes Szabolcs zeneszerző, a Fővárosi Operettszínház igazgatója is több témában megemlíttetett, majd az archív felvétel egyik kérdése így hangzott:

- Melyik operettben nem játszott végül is?

- Jaj, hát nagyon sokban... a "Fekete liliom"-ban...mert Szabolcs minden igyekezetével olyan darabot állított színre, ami fantasztikus.

A fenti idézet nem teljesen szó szerinti, de a fórumhoz kapcsolódóak mindenképpen.

Csikós Rózsinak színházigazgató férje ugyanis kertelés nélkül elmondta, hogy nem olyan nagy név, nincs olyan híre, hogy egyes szerepeket megkapjon. Ezt az állítást a művésznő elfogadta tőle.

Érdekes kor- és operettszínházi dokumentum ez a rövid részlet.

KEMÉNY EGON- Nóti Károly-Földes Imre-Halász Rudolf: "Fekete liliom"(1946)

Romantikus nagyoperett 3 felvonásban

Fővárosi Operettszínház

 

Bejegyzéseinkben korábban idéztük a kritikákat és Fényes Szabolcs színházigazgató szavait is, aki 1946-ban a nehéz gazdasági helyzetben Kemény Egon zenéjétől várta azt a sikert, amely a színházat megmenti az anyagi csődtől. Reménye beteljesedett!

1957-ben a "Valahol Délen" felújítása került színre, színházigazgatói karrierje újabb szakaszában.

 

 

"Túl az Óperencián" - NAGY IBOLYA műsora - Dankó Rádió

1143   smaragd • előzmény1141 2017-11-10 09:53:26

SOMLAY ARTÚR

 

"Fűszer és csemege" (1940) irodalmi mű feldolgozása, hangosfilm

Nagy Ibolya szerkesztő-műsorvezető mai műsora kezdetén hívta fel a figyelmet Somlay Artúr halálának évfordulójára.

 

Juhász Gyula: Somlay Arthurnak (1924)

 

"Pozsony és Kassa dómjának harangja

Zeng fönséges hangodban, Somlay,"

 

Ebből az alkalomból KEMÉNY EGON: "Fűszer és csemege" (1939) fimzenéjével emlékezem meg nagy színészegyéniségünkről. Somlay Artúr Puskás Aladár szerepét alakította.

(A hangosfilmről számos bejegyzést tartalmaz fórumunk, egyebek mellett 443 és előzményei)

 

1142   smaragd • előzmény980 2017-11-09 19:08:33

KEMÉNY EGON-Harmath Imre: "Feketeszemű kis párom", blues

A "Kikelet ucca 3" c. (1929) pesti operette-ből - Fővárosi Opererettszínház - a fenti ének- és táncszámot Somogyi Erzsi és Kertész Dezső adták elő.

Tartalomjegyzék

1141   smaragd • előzmény933 2017-11-08 17:09:55

"Fűszer és csemege" (1939)

Hangosfilm

 

Plakát

 

A "Csemege" felirat alatt látjuk:

ZENE: KEMÉNY EGON

 

Természetesen Vízváry Mariska neve is olvasható, Somlay Artúr, Jávor Pál, Szörényi Éva játszották a fő szerepeket.

 

 

 

1140   smaragd 2017-11-07 17:23:57

Ma!   Dankó Rádió   ismétlés: 18.04-től

 

A Magyar Opera Napján a műsor zárásaként

 

KEMÉNY EGON szimfonikus könnyűzenéje hallható, rövid részlet a Magyar Rádió Szimfonikus Zenekara előadásában.

 

"Túl az Óperencián" - NAGY IBOLYA műsora - Dankó Rádió

1139   smaragd • előzmény1078 2017-11-07 09:36:31

 

 

A 1064 -1070 számú bejegyzéseimmel és előzményeikkel a cselló hangszeren át vezető zenei vonal kezdeteit próbáltam feltérképezni Kemény Egon életművében, amely művészete legkorábbi szakaszától - Kassa, Bécs, Budapest, 1921-1927 - nagy jelentőséget kapott muzsikájában.

(Kerpely Jenő Popper Dávid tanítványa volt)

 

Ez év március 1-én (előzmény 790) a "Túl az Óperencián" című műsorban hallhattuk újra

"Könnyűzene szimfonikus zenekarra, gordonkára, hegedűre és zongorára" című művét, szvit 4 tételben (1955, 17')

A rádiófelvételen (1955) a gordonkaszólót Tokaji András a hegedűszólót Ramor Ervin, a zongoraszólót Petri Endre játszotta. 

Kisért a Magyar Rádió Szimfonikus Zenekara. 

Vezényelt: Lehel György.

 
1138   smaragd • előzmény1125 2017-11-06 13:59:39

A "Békebeli primadonna" (1947) kapcsán már említettem, Neményi Lili operaénekesnő valamint  Rátonyi Róbert színművész (1949-ben, az első rádióoperett - Kemény Egon: "Májusfa"- egyik főszerepét is ő alakította) nevét, akik Kemény Egon több művében is szerepeltek.

Érdekes Kemény Egon életművében felfedezni majd áttekinteni, hogy a rendezők -  adott esetben a zenei rendező vagy a zeneszerző javaslata alapján - zenedarabjaiban mikor és kire osztották a szerepeket. Ezekről a műhelytitkokról is említést tett Ruitner Sándor  műsoraiban.

 

Visszatérve a "Békebeli primadonna"-'ra Vízváry Mariska ( Ómama szerepében) nevét emelem ki, aki a Nemzeti Színház örökös tagja volt. 1939-ben forgatták és 1940-ben mutatták be Kemény Egon zenéjével a "Fűszer és csemege" című hangosfilmet - emlékezetes közönségsikert aratott - , amelynek szintén egyik jelentős szerepét alakította Somlay Artúr oldalán.

A filmből még nem találtam fényképet a nagyszerű művésznőről, ezért híres szakácskönyve címlapjával emlékezem meg róla, amelyen időskori arcképe látható.

 

A "Békebeli primadonna" teljes szereposztása  a 373 számú bejegyzésemben tekinthető meg.

 
1137   smaragd • előzmény1134 2017-11-05 07:11:17

A tegnapi ünnepi műsor záróakkordjaként

 

KEMÉNY EGON: "Könnyű-zene" című 

- nagyzenekari szvit, 3 tételes, 1954 - műve csendült fel, amelyet teljes egészében sugárzott a Dankó Rádió.

A Magyar Rádió Szimfonikus Zenekarát Polgár Tibor vezényelte.

 

(A műcímet Nagy Ibolya pontosan mondta be.

A zenekar neve sajnos pontatlan volt, talán adatbeviteli ok miatt, lehet, hogy nem lehet egykönnyen javítani.)

 
1136   smaragd 2017-11-04 17:39:42

Ma!   Dankó Rádió   ismétlés: 18.04-től

 

KEMÉNY EGON: "Könnyű zene-szvit" (1954)

12'20"

Szvit nagyzenekarra, 3 tételben

Magyar Rádió

 

A Magyar Rádió Szimfonikus Zenekarát Polgár Tibor vezényelte.

 

Ma kb. 18.50-kor , a Nemzeti Gyásznap ünnepi műsorának záróakkordjaként fog felcsendülni a mű egyik tétele.

 

"Túl az Óperencián" - NAGY IBOLYA műsora - Dankó Rádió

1135   smaragd • előzmény1134 2017-11-04 17:34:27

Köszönöm a bejegyzést, a mai műsort - talán másokkal együtt - ma én is az ismétlésben fogom meghallgatni. Szerencsére erre is van mód és lehetőség!

Meghallgatás után majd tisztázhatjuk a műcímet, az biztos, hogy Kemény Egon szimfonikus könnyűzenéjét nem esztrádzenakar játszotta, hanem a Magyar Rádió Szimfonikus Zenekara.

Ha a karmester személyéből indulunk ki, aki Polgár Tibor, akkor másik műről van szó, visszatérhetünk erre.

1134   Búbánat 2017-11-04 10:18:00

A Dankó Rádió Túl az Óperencián c.,mai adásának legvégén hangzott el:

Kemény Egon: „Könnyűzene vonószenekarra” (1952.)  Km. a Magyar Rádió Esztrádzenekara, Polgár Tibor vezényelt.

A rádióban újrameghallgatható lesz ez a zenekari szerzemény a ma 18 órakor kezdődő ismétlő műsor utolsó számaként.

1133   smaragd 2017-11-04 08:06:48

Karády Katalin budapesti otthonában.

KEMÉNY EGON-Raics István: "Sárga falevél" (1951)

 

Dalkeringő, 3' 

 

Elsőként Lantos Olivér énekelte illetve Karády Katalin a Magyar Rádióban.

 

Ebben az évben (1951) hagyták el mindketten Magyarországot.

 

Megjelent a Zeneműkiadó 1952-es "Újévi Album"-ában.

 

1132   smaragd 2017-11-03 05:15:23

Kemény Egon zeneszerző műveiben a Nemzeti Színház rangos és ünnepelt színésznői is játszottak:

 

"Kikelet ucca 3" (nagyoperett,1929) - Somogyi Erzsi

"Fűszer és csemege" (hangosfilm,1939) - Vizváry Mariska (próza)

"Őszi séta" (dalciklus,1952) - Lukács Margit (próza)

"Valahol Délen" (nagyoperett,1956) - Mezei Mária

 

Ez a felsorolás talán nem is teljes, kiegészítésekkel vissza lehet térni rá.

1131   smaragd • előzmény1130 2017-11-02 16:11:44

Dankó Rádió   ismétlés: ma 18 órakor

 

KEMÉNY EGON: "Tango" (1954) 

6'

A Rádiózenekart Kerekes János vezényelte.

Ismétlés ma, kb. 18.04 órakor

 

Ábrahám Pál zeneszerző születésnapjának évfordulóján két részlet hangzott fel, a Magyar Rádió archív felvételei.

Óhatatlanul is felsejlik ezen a fórumon ez alkalomból a két zeneszerző barátsága, zenei munkakapcsolata, az ez időszak alatt komponált három világhírű Ábrahám-operett.

Ábrahám Pál szerzeményeiből most a "Hawaii rózsája" és a "Viktória" részleteit halljuk majd az ismétlésben, kb. 18.30-tól.

Házy Erzsébet és Melis György énekelt, a Magyar Rádió Szimfonikus Zenekarát Bródy Tamás vezényelte.

 

Halottak napján szeretettel emlékezem Ábrahám Pál és Kemény Egon zeneszerzőkre.

 

"Túl az Óperencián" - NAGY IBOLYA műsora - Dankó Rádió

 

1130   smaragd 2017-11-02 09:06:41

Most! Dankó Rádió

 

KEMÉNY EGON: Tangó

 

Nagy Ibolya műsora

1129   smaragd • előzmény1128 2017-11-01 13:27:33

Lehel György két évtizeden át  vezényelte a Magyar Rádió Szimfonikus Zenekara karmestereként Kemény Egon műveit.

Ezen a héten Zempléni Mária operaénekesnő a műsor vendége.

KEMÉNY EGON- Erdődy János: "Krisztina kisasszony" című rádióoperettjéről (1957) többek között a 1118 számú bejegyzésben írtunk.

 

A tegnapi műsor zárásaként a "Nyitány"-t hallottuk.

1128   smaragd • előzmény1127 2017-10-31 14:45:21

Lehel György karmester

1127   smaragd 2017-10-31 09:55:30

Most!  Dankó Rádió     a délelőtti adás ismétlése: 18 órakor kezdődik

 

 

 

 

KEMÉNY EGON: "Krisztina kisasszony"

 

 

A Magyar Rádió Szimfonikus Zenekarát Lehel György  vezényelte.

 

 

 

"Túl az Óperencián" - NAGY IBOLYA műsora - Dankó Rádió

1126   smaragd 2017-10-31 09:55:24

Most!  Dankó Rádió     a délelőtti adás ismétlése: 18 órakor kezdődik

 

 

 

 

KEMÉNY EGON: "Krisztina kisasszony"

 

 

A Magyar Rádió Szimfonikus Zenekarát Lehel György  vezényelte.

 

 

 

"Túl az Óperencián" - NAGY IBOLYA műsora - Dankó Rádió

1125   smaragd • előzmény1123 2017-10-30 11:46:33

A "Békebeli primadonna" szereplői közül Neményi Lili, Vizváry Mariska, Bilicsi Tivadar, Zentai Ferenc, Ráthonyi (Rátonyi )Róbert szerepeltek már korábban is illetve kaptak később is újabb előadói lehetőséget Kemény Egon műveiben, róluk már írtunk itt, a zeneszerző fórumán.

Keresztessy Mária, Sitkey Irén, Oláh Böske, Németh Marika, Hajnóczy Lívia nevére is visszatérek majd, ha találok még előadásukban szerepeket az életműben.

 
1124   smaragd 2017-10-28 17:52:50

Kassa -  a Fő utca egyik részlete a Színházzal - Kemény Egon zeneszerző neveltetésének színhelye.

1123   smaragd • előzmény1122 2017-10-26 13:11:59

Megtaláltam a képet, amelyről már írtam, majd megkeresem hozzá a bejegyzés számát.

Magyar Rádió

Címlap

III. évfolyam

1947. augusztus 8.

"Neményi Lili

augusztus 12-én a 

"Békebeli primadonna"

zenés vígjáték női főszerepét játssza.

(Várkonyi Stúdió felvetele)"

Zene: Kemény Egon

 

 

1122   smaragd • előzmény377 2017-10-25 12:48:58

70 évvel ezelőtt mutatta be a Magyar Rádió, Budapest I. programján

Kemény Egon-Thurzó Gábor- Kovách Aladár: "Békebeli primadonna" című rádiójátékát.

(előzmények: 1109, 377, 373, 372 számú bejegyzések)

Ez a zenés vígjáték egyéb évfordulókhoz is kötődik ebben az évben:

90 évvel ezelőtt indult Kemény Egon zeneszerző pályája, amelyet mindvégig siker koronázott,

100 évvel ezelőtt született Fábry (Fábri) Zoltán, a darab rendezője,

25 évvel ezelőtt hunyt el Rátonyi Róbert, aki a rádiójátékban a fűszerüzlet tulajdonosát játszotta.

 

Németh Marika a főszerepet alakító Neményi Lili unokáját formálta meg.

Neményi Lili Kemény Egon dalait és sanzonjait nagy sikerrel énekelte, Németh Marika - úgy tudom - csak ebben a Kemény-műben szerepelt.

 

Érdekesség, hogy Somló Sándor "Melódia"- szalonegyüttesében Kemény Egon zongorázott, Somló Sándor vezényelt.

A rádiójáték a 19 órakor kezdődött az "Előadás a stúdióban" programban. 

Az  I. és a I. felvonás között a szünetben Hírek-et és Sporthírek-et olvastak fel.

Az előadást viaszlemez-felvételen sugározta a Magyar Rádió, majd ismételte.

1121   smaragd • előzmény1120 2017-10-24 22:49:45

Kálmán Imre szobra a Budapesti Operettszínház bejárata előtt.

(Nemrég én is tisztelettel melléültem, különös érzés volt...)

1120   smaragd 2017-10-24 09:43:04

Hans Miilberg operaénekes énekel Kemény Egon és Kálmán Imre operettjeiből. Kálmán Imre születésnapi évfordulóján ezzel a videóval emlékezem mindkettőjükre, jól ismerték egymást...

Kálmán Imre hangját éppen most hallhattuk - Rácz Paliról beszélve - Nagy Ibolya műsorában, "Túl az Óperencián", ismétlése ma kb. 18. 25-kor.

1119   smaragd 2017-10-23 16:04:57

KEMÉNY EGON: "Hatvani diákjai" (1955)

Daljaték

"Még az mondják nem illik, a tánc a magyarnak.."

1118   smaragd • előzmény1106 2017-10-23 10:30:17

KEMÉNY EGON-Erdődy János-Kardos György: "Krisztina kiassszony" (1961)

Nagyoperett, Miskolci Nemzeti Színház

A főszerepben: Komlóssy Teri (előzmény 488)

1117   smaragd • előzmény1113 2017-10-22 11:12:49

"Túl az Óperencián" - Nagy Ibolya vendége ezen a héten Básti Juli Kossuth- és Jászai Mari-díjas színésznő, a Hallhatatlanok Társulatának örökös tagja volt. 

Hangja, hanghordozása természetesen sajátja, mégis minden nap azt is figyeltem, mikor fedezem fel benne szüleiét...

Okos, mértéktartó meglátásait szívesen hallgattam, ám bevallom egyik kedvenc filmem is pergett gondolatban a szemem előtt, a vidám és kedves, "életből merített"  "Butaságom története" - főszerepben Básti Lajos.

Kedden a Művésznő édesapjáról elmondott emlékeit Nagy Ibolya Ábrahám Pál: "Hawaii rózsája" (még az eredeti, a Kemény Egon hangszerelői korszakból, ugyanis Ábrahám Pál halála óta új hangszerelések is vannak) egyik dalával zárta. Ez a szerkesztői ötlet, a dal és az előadás rám váratlanul hatott, nagyon megkapó és szép volt, kicsit megilletődtem...

 

 

1116   smaragd • előzmény1103 2017-10-21 09:23:14

Az egykori Magyar Rádió épületének részlete a Pagodával.

Az egykori Magyar Rádió épületének részlete a Pagodával.

1115   smaragd • előzmény1114 2017-10-20 07:00:03

Az egymásra épülés egyik oka lehetett

Kemény Egon zenéinek sikere,

a rádióhallgatók várták újabb és újabb műveinek bemutatóit a Magyar Rádióban, erről korabeli rádióújságok tanuskodnak.

1114   smaragd • előzmény1109 2017-10-20 06:53:34

Azt vettem észre, hogy Kemény Egon zeneszerző életművében az ismétlődés látszatát keltve láncszerűen fonódnak egymásba talán apróságnak tűnő elemek, mint például egyes szavak visszatérése műveiben ( békebeli, hinta, stb.), zenedarabjait előadó énekesek és színészek (Vízváry Mariska, Gyurkovics Mária, Mezey Mária, Andor Éva, Zentay Ferenc, Rátonyi Róbert, Simándy József és mások), szerepek (operettszínésznő , bárzongorista, fűszeres), revűelemek és görlök ("Kikelet ucca 3", "Fekete liliom", "Valahol Délen" c. nagyoperettjeiben),  helyek (fűszerüzlet, stb.), és a helyszínek közül Debrecen városa ("Hatvani diákjai", "Szabad szívek", "Messzetűnt kedves").

 

Fentiekre egy példa a "Békebeli primadonna" c. zenés rádiójáték (1947., Főszerepben Neményi Lili, - aki Kemény Egon dalait és sanzonjait is énekelte - előzmények: Fórum - Kemény Egon  zeneszerző (Wien, 1905 - Budapest, 1969) 377, 373, 372, 359), amely a nagy sikerű "Békebeli bakanóta"-t" (1928, charleston) is előhívhatta a rádióhallgatók emlékezetében.

Erre utal a rádiójáték témája mellett Somló Sándor "Melódia"-szalonegyüttese is, a zene talán felevenítette az egykori modern táncslágert (a verset Harmath Imre írta).

Ezek a sejtéseim - utánanézni ugyanis nem olyan egyszerű, de kutatható az egymásra épülés is, amelynek gondolatát már Ruitner Sandor is említette egyik Kemény Egonról készített műsorában - arra a tényre alapozódnak, hogy Kemény Egon szinte a Magyar Radió állandó munkatársának számított, a valóságban nem volt az.

A rádióban folyó művészi munkában sokoldalúan és igen aktívan vett részt, gondolatait, ötleteit szívesen építették be a művekbe alkotótársai.

 
1113   smaragd • előzmény1107 2017-10-18 15:01:30

KEMÉNY EGON- Erdődy János: "Krisztina ksiasszony"

" Ha én egyszer tereád, szemet vetek..." 

1112   smaragd • előzmény1111 2017-10-18 08:11:13

NAGY IBOLYA, a Dankó Rádió "Túl az Óperencián" címů műsora szerkesztő-műsorvezetője, énekművésznő portréja.

1111   smaragd 2017-10-18 08:04:44

Nagy Ibolya szerkesztő-műsorvezető, énekművésznő

1110   smaragd 2017-10-18 08:04:28

(Sajnos nekem még mindig nem sikerült, most sem, az elmaradott bemásolása.)

1109   smaragd • előzmény1108 2017-10-18 08:01:16

Köszönöm szépen összefoglaló bejegyzésedet.

Örültem, hogy szerencsésen sikerült bemásolni az új rendszerben.

Kemény Egon zenés rádiójátékai listáját Ardelao fórumtársunk találta meg az interneten, ez a 359 számú bejegyzésben olvasható.

Amennyiben további (34 darab...) zenés rádiójátékainak is elkészül - pl. a "Békebeli primadonna"-  az összesített oldala, akkor a 1108 számúhoz kapcsolhatjuk, így némileg tematizált sorozatot kapunk majd.

1108   Búbánat 2017-10-17 11:11:38

Próba - szerencse...

Kapcs.: 930., 928., 928., 515., 359., 357. sorszámokhoz

Kiegészítés és teljeskörű leírás

Ideírom a már többször és több helyen említett zenés rádiójáték teljes szereposztását, közreműködőit, tudnivalóit:

„Az elrabolt asszony”

Vidám zenés játék

Boccaccio novellájából írta Bihari Klára

Zenéjét Romhányi József verseire Kemény Egon szerezte.

Zenei rendező: Járfás Tamás

Rendező: Rácz György

Bemutató: 1957. november 14., Kossuth Rádió

(előzmény-rádiójáték bemutatója, más címmel – lásd lejjebb - 1949. január 16., Kossuth Rádió)

Műsoridő: 57 perc

Ebből a zene összideje: 21'50"

Szereposztás:

Ricciardo – Mányai Lajos

Bartolomea, a felesége – Komlós Juci

Paganino da Mare, kalóz – Gábor Miklós

Bianca – Petress Zsuzsa (ének)

Petronella – Sitkei Irén

Pietro – Agárdy Gábor

Andolfo – Balázs István

 

Közreműködik:

Réti József (ének),

Szendrey Karper László (gitár),

a Földényi-kórus,

a Magyar Rádió Szimfonikus Zenekara

Vezényel: Lehel György

„smaragd” fórumtárs írta:

1949-ben "Mese a hűséges szolgálóról" címmel Révay József fordításával már elkészült a darab zenés - Kemény Egon - rádiójáték változata, akkor Bihari Klára alkalmazta rádióra (ahogy annak idején fogalmaztak), mindkét felvételnél Romhányi József verseivel.
1957-ben " Az elrabolt asszony" címmel tűzték műsorra, a zenei rész jelentősen bővült, előjáték, dalok, aláfestő- és átkötőzene, kórusok hangzottak el, Kemény Egon 26 tagú kamarazenekarra átírta és újrahangszerelte a korábbi művet.

"A novellát Kemény Egon muzsikája színesítette" (Ruitner Sándor)

A zenék részletezése:
- Előjáték és fonódal (26 tagú kamarazenekar, Földényi-kórus)
- Bianca dala a hűséges szolgálóról ( Petress Zsuzsa)
- Tofano dala és aláfestőzene (Réti József)
- Átkötőzene és Bianca dala (Petress Zsuzsa)
- Dal a bátor halászról (Petress Zsuzsa )
- Álomzene (kamarazenekar)
- Evezősök kara (Földényi kórus )
- Átkötőzene (kamarazenekar)
- Zárókórus (Földényi-kórus )


A fenti kiegészítés kapcsolódik az  "Operett a magyar rádióban (1949-1990)” fórum 2148., 2146., 2145., 2143.,,és  a „Pantheon” fórum 2000., 2001. számú bejegyzéseihez is.

1107   smaragd • előzmény1105 2017-10-17 07:57:14

Köszönöm bejegyzésedet.

 

A "Krisztina kisasszony"-ban is megfigyelhetjük a Kemény-Erdődy szerzőpáros mestermunkáját, ahogyan a zene és  a vers egymásba fonódva tökéletes harmóniát alkot.

 

Igy nagyon fontos, hogy ide is a pontosan írjuk le a verset, "Blanche sanzonja" így kezdődik:

 

"Sétál a párizsi utcán

egy édes kis párizsi lány

Büszkén, a gárda huszárja

kocog a lányka után"

 

A "Dal a rabmadárról" versének kezdete:

 

"Kósza felhő úszik fenn az égen, 

rab madárka búsan néz felé

Szabadságnak vágya él szivében, 

várja, hogy a kalitkának rácsa nyílik-é".

 

(A versek szövege is szerzői jogvédelem alatt áll.)

1106   smaragd • előzmény748 2017-10-16 18:14:53

Ma!  Dankó Rádió     a délelőtti adás ismétlése: cca18.40-kor kezdődik

 

KEMÉNY EGON- Erdődy János: "Krisztina kisasszony" (1959)

Rádióoperett

Négy részletet fogunk hallani.

A darab színpadi változatát - amint korábban is már megírtuk - a Miskolci Nemzeti Színház mutatta be, egész estét betöltő nagyoperett.

 

 

A Magyar Rádió Szimfonikus Zenekarát Lehel György  vezényelte.

 

"Túl az Óperencián" - NAGY IBOLYA műsora - Dankó Rádió

1105   Búbánat 2017-10-16 10:05:28

Mától egész héten át Básti Juli színművésznő Nagy Ibolya beszélgetőtársa a Dankó Rádió Túl az Óperencián adásában.

A mai zenei kínálatból:

Gyöngy Pál – Török Rezső: Muzsikáló kastély - nyitány (km. a Magyar Rádió Szimfonikus Zenekara, vezényel: Bródy Tamás)

Fényes Szabolcs – Békeffy István: Rigó Jancsi - részletek

Csákányi László, Kalmár Magda, Németh Marika, Rátonyi Róbert,  Korondy György, Suka Sándor, Gálcsiki János, valamint az MRT Énekkara és Szimfonikus Zenekara, vezényel: Sebestyén András

Frederick Loewe  - My Fair Lady– dal (Básti Lajos, km. a Fővárosi Operettszínház Zenekara, vezényel: Gyulai Gaál Ferenc)

Kemény Egon -  Erdődy János: Krisztina kisasszony

Bemutató: Magyar Rádió, 1959. augusztus 22. Kossuth-adó
Zenei rendező: Ruitner Sándor
Rendezte: Cserés Miklós dr.

A Magyar Rádió Szimfonikus Zenekarát Lehel György vezényelte.
Közreműködött a Földényi-kórus.

Részletek:

- Blanche sanzonja (Gyenes Magda)
„Sétál a párizsi utcán egy édes kis párizsi lány, büszkén a gárdahuszár várja, kocog a lányka után, fülébe suttogja szépen…/Hallgat a szóra a kislány és máris indulni kész, mehetünk már a csatába, teljes a felszerelés…”

- Krisztina és István kettőse (Petress Zsuzsa és Kövecses Béla)
„ Kósza felhő úszik fenn az égen, rab madárka búsan néz felé, szabadságnak vágya él szívében, várja, hogy a kalitkának rácsa nyílik még…” 

- Blanche és Brunner kettőse (Gyenes Magda és Bilicsi Tivadar)
„- Ha én egyszer tereád szemet vetek, nem is mondok akkor hát nemet neked. - Hogyha egyszer tereád vetek szemet, nem is mondhatok talán neked nemet…”

- Krisztina és Eugene kettőse -  "Dal a hódításról"  (Petress Zsuzsa-Rátonyi Róber)

„- Az ellenségen könnyebb győzni, mint egy asszonyon…/ A hódításhoz kell egy hadsereg..."

Kálmán Imre: Csárdáskirálynő: Keringő (Philharmonia Hungarica, vezényel: Doráti Antal)

Ismétlés ma 18 és 19 óra között.

1104   smaragd • előzmény1098 2017-10-16 08:08:15

Ámeli (Amelie Deneulin, a polgármester lánya) szerepében hallottuk László Margitot a "Rózsa-kettős"-ben, ez volt "Messzetűnt kedves"-ből a 3. részlet .

(A szerep nevét javítottam, ami elütés lehetett.)

1103   smaragd • előzmény1099 2017-10-15 14:01:08

Kemény Egon a Magyar Rádióban, 112. születésnapi évfordulóján, a

1102   smaragd 2017-10-15 07:43:16

KEMÉNY EGON:"Valahol Délen" - Gyenes Magda és Rátonyi Róbert rádiófelvétel-részlet

1101   smaragd • előzmény1100 2017-10-13 17:01:36

Ma!  Dankó Rádió     ismétlés: 18.30

 

Kemény Egon kétszeres Erkel-díjas zeneszerző születésének 112. évfordulója alkalmából:

 

 

 

KEMÉNY EGON- Erdődy János: "Messzetűnt kedves" (1965)

Daljáték

 

Az első szerelem dala - Andor Éva (Julika), Simándy József (Fazekas Mihály)

Szüretelők dala - Barlay Zsuzsa és Kishegyi Árpád, Földényi-kórus

Rózsa-kettős - László Margit (Ámeli), Simándy József (Fazekas Mihály)

 

A Magyar Rádió Szimfonikus Zenekarát Bródy Tamás vezényelte.

 

 

 

"Túl az Óperencián" - NAGY IBOLYA műsora - Dankó Rádió

1100   smaragd • előzmény1099 2017-10-13 13:05:55

Mindkét fórumtársamnak köszönöm mai bejegyzéseit :-).

1099   Búbánat • előzmény1096 2017-10-13 10:59:56

„A nap képe” – galéria – Café Momus

2017. október 13.

A "Komáromi farsang" (1957) felvételének próbája a Magyar Rádió stúdiójában

A zongoránál Kemény Egon zeneszerző, a háta mögött Fischer Sándor, a mikrofon körül mások mellett Házy Erzsébet és Ilosfalvy Róbert

1098   Búbánat 2017-10-13 10:21:29

A most véget ért operettműsorban, a Dankó Rádióban, újra hallhattunk részleteket Kemény Egon művéből: „Messzetűnt kedves”

Vitányi János hátrahagyott darabját befejezte és a verseket írta: Erdődy János

A daljáték rádiófelvétele 1965-ben készült.

Ezúttal három részlet csendült fel  a darabból - emlékezve a zeneszerzőre, aki ezen a napon, október 13-án született, 1905-ben.

- Julika és Fazekas Mihály kettőse: „Kislány voltál, most már nagylány… Páros csókot vár a nagylány…” (Andor Éva és Simándy József, a Magyar Rádió Szimfonikus zenekarát Bródy Tamás vezényelte)

- "Szüretelők dala"  „.. Kocsmárosné kápolnája…imádságos könyvecskéje…” (Barlay Zsuzsa és Kishegyi Árpád; a Magyar Rádió Szimfonikus Zenekarát és a Földényi-kórust Lehel György vezényli)

- Máli és Fazekas Mihály kettőse: Rózsa-kettős
"Messzi földről jött egy jó magyar huszár…/Szebb is lenne minden, jobb is lenne már kürt helyett ha szólna énekes madár..." (László Margit és Simándy József, km. a Magyar Rádió Szimfonikus zenekara, vezényel: Bródy Tamás)

 

(A Túl az Óperencián adásának első részében Nádor Mihály- Kuliniy Ernő Babavásár című operettjének részletei szólaltak meg Koltay Valéria, Andor Éva, Udvardy Tibor és Palcsó Sándor előadásában, az MRT Szimfonikus Zenekarát és Énekkarát Sebestyén András vezényelte az 1968-ban készült stódiófelvételen.)

Ismétlés ma 18 és 19 óra között.

1097   Ardelao • előzmény1093 2017-10-13 10:02:03

 

Kemény Egon a saját darabjáról:

NÉPSZABADSÁG, 1957-12-21 / 301. SZÁM:

A „Valahol délen" sikere — a Szovjetunióban
Csaknem harminc  színház tűzi műsorára  Kemény Egon operettjét

Hárman  ültek  együtt  a  Hungária  kávéház  asztalánál.  Ketten  — Tabi László, a szövegkönyv és Erdődy János, a versek  írója — Kemény  Egont,  a  zeneszerzőt  igyekeztek  rávenni:  vállalja   el  operettlibrettójuk    megzenésítését. „Ha a Valahol délen kezdetű dalt meg tudom jól csinálni, akkor elvállalom az egészet"  —  volt  a felelet, s ebben  maradtak.

Most  majdnem  ugyanannál   az asztalnál  beszélgetünk  a Valahol délen   zeneszerzőjével,   mert   a dal is,  az  operett  is,  elkészült,  a Fővárosi  Operettszínházban  be  is mutatták, sikere is volt, s egy  idő múlva  le  is  vették   a   műsorról, ahogy  az nálunk szokás.   Az operett  azonban   kikerült  a  Szovjetunióba,  ahol a szverdlovszki  operettszínház  műsorra  tűzte  s  idén tavasszal nagy sikerrel bemutatta. Az októberi forradalom 40. évfordulója alkalmából rendezett színházi    fesztiválra   meghívták Moszkvába  a szverdlovszki  társulatot,  a Valahol  délent,  és  magát a szerzőt is.  November 30-án  volt az  operett  első  előadása  a  Majakovszkij Színházban. Ennyit mond róla  a  szerző:
 

— Legnagyobb  örömöm,  hogy  a magyar  operettzene  egyik  képviselőjeként  megállhattam  a  helyemet.  A  fogadtatásra  vonatkozólag csak  annyit:  a  harmadik  felvonás után  is  kitapsolt  a  szovjet  közönség  a  páholyból.
 

Az  előadást  a  televízió  is  közvetítette.   Ott  látta   Hrennyikov elvtársnak,  a  szovjet  Zeneszerzők Szövetsége  főtitkárának  a  sofőrje,  aki  azonnal  „referált”  a  neki nagyon  tetsző  operettről. Talán ennek  is  tulajdonítható,  hogy   a második előadást Hrennyikov elvtárs  is  végignézte,  elragadtatással nyilatkozott és  szívből gratulált  a szerzőnek.


— Úgy  gondoltam,  amikor  felültem  a  repülőgépre,  hogy  megbukni  azért  nem  fog  ez  a  darab, de ilyen  sikerre   nem   számítottam  —  mondja  Kemény  Egon  —, és  mélységesen  meghatott  az az őszinteség,  amellyel  a  szovjet  zeneszerzők  lelkűk  mélyéig  örülnek egy  másik  komponista  sikerének. Miljutyinnal  órákon   át   játszottunk  egymásnak  a  készülő  darabjainkból  és  megállapodtunk   benne,  hogy  közösen  írunk  operettet a  magyar—szovjet  barátság  témaköréből.  Elutazásom  előtt  közölték  velem,  hogy  a  „Valahol  délen"  partitúráját,  zongorakivonatát  és  szövegkönyvét  kiadják,   s eddig  valamennyi szovjet  operettszínház   (összesen   húsz)   és   hat vidéki  opera  kötötte  le  előadásra. Tallinnban  január  25-én,  Leningrádban   áprilisban,  a   moszkvai Sztanyiszlavszkij  Színházban  pedig  novemberben  lesz  a  bemutató.  Az  utóbbi  főrendezője,  Bara- tov  professzor,  a   Színművészeti  Főiskola  tanára  is.  Meghívott  a főiskolára,  ahol  növendékei   már próbálják   az   operettet,  s  be  is mutatják.  Egyébként  nemrég  értesültem,  hogy   márciusban   Romániában  is  színre  kerül,  először Ploestiben, majd  Bukarestben és műsorra  tűzik  Berlinben  is.
 

Lehet,  hogy  némi  változással  a „Valahol  délen”-nek  is  az  lesz  a sorsa,  ami  jó néhány, azóta  híressé  vált  magyar  operettnek:   itthon  majd  csak   akkor  kell   igazán,  ha  külföldről  hozzuk  haza? Talán  nem  —  hiszen  úgy  hírlik, hogy  a  Fővárosi   Operettszínház február  táján  újra  műsorra  tűzi."

1096   smaragd • előzmény1000 2017-10-13 02:20:38

Kemény Egon kétszeres Erkel-dijas zeneszerző születésének 112. évfordulója van ma.

KEMÉNY EGON: "Komáromi farsang" - "A nap képe "archív felvétel, arról az ihletette egykori rádiós stúdiómunkáról, amelyet a régi rádiósok évtizedekig emlegettek egymás között a Pagodában.

1095   smaragd • előzmény1092 2017-10-12 16:43:26

Kemény Egon műveinek televíziós felvételei, műrészletek

A bejegyzések száma: 1002, 1061, 1062, 1092

 

 

1094   smaragd • előzmény1035 2017-10-12 07:37:16

KEMÉNY EGON: "Krisztina kisasszony" Főszerepben: Petress Zsuzsa  "Ha madárka dalol az ágon"

1093   smaragd • előzmény1092 2017-10-11 19:14:55

KEMÉNY EGON: "Valahol Délen" A rádiófelvételen Melis György énekel

1092   Búbánat • előzmény1061 2017-10-11 13:08:03

Kapcs.: 1061. sorszám

A már említett televíziós adáshoz találtam egy előzetes cikket a Film Színház Muzsikában (1970. március 21., 12. száma)

„Magyar operettek kavalkádja”

„Háromszor huszonöt”

„Az elmúlt huszonöt év huszonöt új magyar operettjének,  huszonöt slágerszáma – innen a műsor címe: „3x25” – csendül fel két alkalommal a televízióban: az első rész március 30-án, a második rész későbbi időpontban.

A műsort nyilvános adás keretében március 16-án és 17-én vették fel a Fővárosi Operettszínház színpadán. A felidézett operettek, felcsendülő melódiák az elmúlt huszonöt év alatt mind ebben a színházban találkoztak először a közönséggel. A felszabadulás óta mintegy negyven új magyar operettet, musicalt játszottak el e színház művészei s ezek közül választották ki a huszonöt operett huszonöt számát az Operettszínház és a Televízió közös gálaestjére.

A műsort – mind a két részben – Rátonyi Róbert konferálja, s a számokat kis keretjátékok tarkítják. Az első részben „Így kezdődött…” cím alatt a bemutatók próbahangulatát igyekeznek visszaadni. Megszólalnak egyes szerzők és műszakiak is.

A műsor szerkesztője: Ruitner Sándor, rendezője Seregi László, karmestere: Gyulai Gál Ferenc.”

Három kép a műsorból:

Eisemann Mihály: Bástyasétány 77 (Latabár Kálmán, Galambos Erzsi)

Bágya András: Három napig szeretlek (Lehoczky Zsuzsa és Kertész Péter)

Kerekes János: Állami Áruház (Medgyesi Mária)

1078   smaragd • előzmény1072 2017-10-09 18:37:31

Ehhez a bejegyzéssorozathoz még két linket csatolok:

 

Ász Dezső: Popper Dávid (Nyugat, 1913)

"Nagy elődök" - Kerpely Jenő

  
Műsorajánló
Mai ajánlat:
10:30 : Budapest
MűPa, Kék terem

"Tesz-vesz muzsika"
ismétlés 11:15

15:00 : Budapest
Benczúr Ház

"Hallgassunk együtt zenét!"
Zelinka Tamás zenei tanácsos műsora.

17:00 : Budapest
Zeneakadémia, Előadóterem

"Találkozások Dohnányival 3/1."
A „Dohnányi Ernő emlékére” c. film vetítése (MTV, rend. Mérei Anna, 1993, 65’)
Kusz Veronika előadása zenei példákkal, Dohnányi zongorázik felvételről
Az előadássorozatot szerkesztette: Prunyi Ilona zongoraművész és Kusz Veronika muzikológus

19:00 : Budapest
Zeneakadémia, Solti György Kamaraterem

Kerner Mária (fuvola), Miranda Liu (hegedű), Németh András, Szalai Éva, Minami Matsunaga (zongora)
"Doktorandusz koncertek 2."
J.S. BACH: a-moll partita, BWV 1013 – 1. és 3. tétel
MOZART: 9. (D-dúr) zongoraszonáta, K. 311
DEBUSSY: Syrinx
TELEMANN: d-moll szólófantázia
KARG-ELERT: 30 Capricen, Op.107/30 – Chaconne
GRIEG: Dalok, Op.52 (a szerző zongoraátiratai, részletek)
CSAJKOVSZKIJ: Souvenir d’un lieu cher, Op.42 (Meditáció, Scherzo, Melódia)

19:00 : Budapest
Megbékélés Háza

Fellegi Ádám (zongora)
CHOPIN: g-moll ballada, Op.23
Barcarolle, Op.60
b-moll scherzo, Op.31
Asz-dúr polonéz, Op.53
cisz-moll noktürn, Op.post.

19:00 : Budapest
Debreceni Egyetem - Aula

Nagy Csaba (oboa, oboa d'amore), Ölveti Mátyás (cselló, viola da gamba), Tokodi Gábor (lant, teorba, gitár), Lakatos Péter (csembaló)
"Tűz és Szenvedély"
WILLIAM BABELL: g-moll szonáta
JOHANN CHRISTIAN SCHICKHARDT: C-dúr szonáta
FRANCOIS COUPERIN: Prélude
J.S. BACH: Simfonia a 76-os kantátából
MARIN MARAIS: D-dúr szvit
JOSEPH BODIN DE BOISMORTIER: e-moll trió

19:30 : Budapest
Zeneakadémia, Nagyterem

Suren Bagratuni (cselló)
Szalai Ágnes, Szathmáry Judit, Dóri Eszter, Kristófi Ágnes, Fekete Andrea, Kelemen Dániel, Pintér Dömötör (ének)
Nemzeti Filharmonikus Zenekar
Nemzeti Énekkar (karigazgató: Somos Csaba)
Vezényel: Hamar Zsolt
WEBER: A bűvös vadász – nyitány
SCHUMANN: a-moll csellóverseny, Op.129
GRIEG: Peer Gynt – részletek a kísérőzenéből

19:30 : Budapest
Bartók Béla Nemzeti Hangversenyterem

Müncheni Bach Kórus
Liszt Ferenc Kamarazenekar
Vezényel és csembalón közreműködik: Hansjörg Albrecht
J.S. BACH: Ein feste Burg ist unser Gott, BWV 80
J.S. BACH: III. (D-dúr) zenekari szvit, BWV 1068
HÄNDEL: Sába királynőjének érkezése
HÄNDEL: Dettingeni Te Deum, HWV 283

19:30 : Budapest
Szent Imre Ház

Szászvárosi Sándor viola da gamba estje
A mai nap
történt:
1805 • A Fidelio bemutatója (Bécs)
született:
1937 • René Kollo, énekes
1948 • Barbara Hendricks, énekes
elhunyt:
1894 • Anton Rubinstein, zeneszerző, zongorista (sz. 1829)
1950 • Francesco Cilea, zeneszerző (sz. 1866)