Mondhatjuk, hogy az Ábrahám – Kemény barátság keretezte a mai műsor zenei részét… Ábrahám Pál-operettjével indult és Kemény Egon szimfonikus könnyűzenéjével zárult…
Kemény Egon néhány nappal ezelőtti (október 13.) születésnapi évfordulója alkalmából feleleveníthetjük, hogy zeneszerzői karrierje színpadi szerzőként, Budapesten indult.
Első nagyoperettjét még abban az esztendőben, pontosan 90 évvel ezelőtt, 24. születésnapja előestéjén, a Kassai Nemzeti Színház is bemutatta:
Kemény Egon – Bródy István – Harmath Imre: „Kikelet ucca 3”
Pesti operett 3 felvonásban.
Bemutató: Fővárosi Operettszínház (ma: Budapesti Operettszínház), 1929. április 27.
Kemény Egon muzsikája – Ábrahám Pál karmester – Kerpely Jenő csellószólói
Muzsikája szenzáció! Az új komponista, Kemény Egon csupa ötlet, invenció, frissesség, melódia. Ez a fiatal tehetség briliánsan megérezte, hogy mi kell a pesti ember fülének. (Részlet, Pesti Napló, 1929. IV. 26.)”
Kemény Egon – Bródy István – Harmath Imre: „Kikelet ucca 3.”
Bemutató a Kassai Nemzeti Színházban: 1929. október 12.
Fő szerepekben: Fülöp Sándor, Jeney János, Várady Pál, Farkas Pál, Szigethy Irén, Elek Ica, Kálmán Manci, Szántó Jenő, Némety Zoltán, Simon Marcsa.
Kedves Ardelao, lehet-e egy zeneszerzőnek nagyobb öröme, mint az, hogy életében művei bemutatóit rendre siker kíséri? Köszönöm emlékezésedet.
Kemény Egon elhunyta után még ötven évvel is vannak, akik előadják kompozícióit, felidézik műsorait, daljátékait, emlékeznek személyére, mondataira és lehetőség is nyílik arra, hogy mindez a hallgatókhoz és az olvasókhoz is eljusson – ennek vagyunk tanúi ebben az esztendőben.
Dankó Rádió a mai ismétlésben: 18.04-től
Kemény Egon kétszeres Erkel Ferenc-díjas zeneszerző halálának 50. évfordulója évében, születésének 114. évfordulóján Nagy Ibolya felelősszerkesztő-műsorvezető a mai emlékműsor bevezetőjében elmondta:
„egy hallgató meglepett minket, rátaláltunk egy fantasztikus emberre, Dr. Szedresi István nyugalmazott orvos-alezredesre és arról érdeklődtem honnan ismeri a Hatvani diákjai daljátékot és Kemény Egont.””
Megtudtuk, hogy a doktor úr közvetlenül az érettségi előtt 1961-ben a mezőkövesdi Szent László Gimnáziumban tanáraival és diáktársaival előadta a Hatvani diákjait és azóta Hatvani professzor életútjának járt utána.
Szavai, előadása és történetei olyan lenyűgözőek, hogy meg sem kísérlem összefoglalni, hanem hamaros lejegyzem és fórumunkon bejegyzem.
Addig még egy érdekességet azért idézek, amely illik a mai születésnapi évfordulóhoz, Kemény Egon személyiségét is felidézi valamint a Magyar Rádió-beli kollegális- és szakmai mindennapjairól is sokat elmond:
Dr. Szedresi István úr érdeklődésének középpontjában maga a daljáték és ezen belül Hatvani professzor áll, csak most ismerte meg, a CD megrendelésekor a zeneszerző életművét közelebbről. A korát meghazudtoló doktor úr Balázs Árpád zeneszerzővel barátságban lévén a napokban megtudta tőle azt, hogy „nagy korkülönbség volt köztük és hogy Kemény Egon mennyire segítőkész volt, és mennyire támogatta az ő tevékenységét, főleg például hangszerelésben, mert odaszólt, hogy: idefigyelj, egy stúdiófelvételbe nem lehet négy trombitát betenni, hát szétrepednek a falak, hangversenyterembe egy nagyzenekarhoz mehet, de egy stúdióba maximum kettő, de inkább egy rézfúvós.”
Kemény Egon – Ignácz Rózsa – Soós László – Ambrózy Ágoston: Hatvani diákjai
Történik Debrecenben, 1780-ban
www.kemenyegon.hu
A műsorrészletben a Hatvani diákjai című daljátékból a CD duplaalbumban újdonságként kiadott jelenet- és zenei felosztások (trackek), hangzottak fel, a Magyar Rádió felvételei:
Jelenet: „Most menj szépen és kísérd haza ezt a madárkát…” Bessenyei Ferenc, Simándy József, Petress Zsuzsa
Szerenád, Amálka és Máté kettőse: „ Édes lányka, szép Amálka… Petress Zsuzsa, Simándy József, Földényi-férfikar, Magyar Rádió Szimfonikus Zenekara, vezényelt: Lehel György
Jelenet az osztályteremben, felelés…. Simándy József, Zenthe Ferenc, Bessenyei Ferenc, Sinkovits Imre, Lázár Gida, Horváth Tivadar, Dékány László, Suka Sándor
Hatvani professzor: „eljön az idő, amikor az ember megérti majd a természet csodás titkait…”
Pálóczy Horváth Ádám hegedűszólója, Kapocs dala ”Még azt mondják, nem illik a tánc a magyarnak…" Ramor Ervin, Hadics László és a Magyar Rádió Szimfonikus Zenekara, vezényelt: Lehel György
Bule Lajos, a kapatos volt pedellus, dala, „Aki felönt a garatra….” Gózon Gyula, a Magyar Rádió Szimfonikus Zenekara, vezényelt: Lehel György
Kántus „Jó dolga van a diáknak, mivel sokat tud…” Simándy József és a Földényi Férfikar.
„Túl az Óperencián” – NAGY IBOLYA műsora – Dankó Rádió
Időszerű lenne itthon is tiszta vizet önteni a pohárba, erre a mondatra gondolok:
„Legendás Ábrahám Pállal való barátsága: az akkor már nemzetközi hírű zeneszerző 1930-ban kérte fel Kemény Egont, hogy Budapest után Berlinben is dolgozzanak együtt.”
Klaus Waller, Ábrahám Pál életrajzírója óriási munkával elérte azt, amit eddig senki más, hiteles dokumentumok alapján összeállította és megírta Ábrahám Pál életrajzát.
Az első fejezetben olvashatjuk:
„ Irgendwann tauchte er in Berlin auf. Es war in der zweiten Hälfte des Jahres 1930, als man in Berliner Künstlerkreisen plötzlich auf einen Komponisten namens Paul Abraham aufmerksam wurde. Bisher hatte niemand von ihm gehört, allenfalls hatte der eine oder andere mitbekommen, dass der erfolgreiche Schlager Bin kein Hauptmann, bin kein Offizier aus der ersten Ufa-Tonfilm Melodie des Herzensvon einem bis dahin völlig unbekannten ungarischen Komponisten stammte.”
*Kívánatos lenne ezt a könyvet magyarul is megjelentetni.
Klaus Waller: Paul Abraham Der tragische König der Operette Eine Biographie 2., überarbeitete Auflage, 2017
Waller úr a napokban elégedettem említette nekem, hogy sikerült magánkiadásban megjelentetett könyvét eladni, annak ellenére, tette hozzá kissé lehangoltan, hogy Paul Abraham neve is lassan feledésbe merül.
** "Bin kein Hauptmann, bin kein Offizier"" - a „32-es baka vagyok én” című induló német nyelvre fordított címe...
Megjelent a dal+szerző legfrissebb száma – Kemény Egon 50. évvel ezelőtti halála (1969. július 23.) és születése (1905. október 13.) közötti naptári időszakban emlékezik a zeneszerzőre az Artisjus kulturális magazinja, MMXIX harmadik negyedév, 40 - 41. oldal.
A kétoldalas ismertető, emlékező életmű-összefoglaló címe Kemény Egon zeneszerző megnyerő külsejét és kedves szeretetreméltóságát emeli ki személyisége egyik jellemzőjeként:
KEMÉNY EGON (1905 – 1969)
EGY BÁJOS EMBER
Sokszor nehéz azokat a művészeket újradefiniálni, elhelyezni egy képzeletbeli tablón, akik valamiért elhalványodtak az emlékezetben: Kemény Egon zenei életútja igazi XX. századi magyar történet.
A háború előtt sokszor használták ezt a jelzőt a szeretetreméltó emberekre. Kemény Egonra ez többszörösen igaz volt, és ha mindezt átkonvertáljuk munkásságára, talán a legszerényebb XX. századi zeneszerzőink egyikének a képe rajzolódik ki, aki mégis sokszor alkotott harsány műfajokban. Bécs, Kassa, Bécs, Budapest, Berlin, Budapest - valahogy így néz ki élete egy térképen, ahol többször átrajzolódtak a határok.
Az 1905-ben született zeneszerző-karmester-hangszerelő tehetségét már hat éves korában felismerte sebész főorvos apja. 1923-ig Kassán tanult zongora-hegedű-zeneelméletet Rétháti Kövér Dezsőtől, a Kassai Városi Zeneiskola igazgatójától kapott, Miskolcon érettségizett, majd a Bécsi Egyetem orvosi fakultásán készült orvosnak, ahol négy szemesztert végzett el, de párhuzamosan az orvosi karral a bécsi Zeneakadémiára járt, ahova azonnal a legfelső évfolyamra vették fel. Kemény Egon mint Franz Schmidt-tanítvány végezte el zenei felsőfokú tanulmányait, ám innen Bécsből Budapestre vezetett az útja, ahol a huszonéves fiú belecsöppent az akkor rendkívül izgalmas pesti színházi, jazz, operett életbe, 1929-tól az Operettszínház állandó karmestere lett, ahol bemutatásra került első nagyoperettje, a Kikelet ucca 3. is Somogyi Erzsi majd Eggerth Márta, Sarkadi Aladár, Kabos Gyula, Halmay Tibor főszereplésével.
Ebben az időszakban bontakozott ki igazán: ismert zeneszerzők műveit, dalait ő hangszerelte – 32-es baka vagyok én Ábrahám Pál: Az utolsó Verebély lány (1928) című operettjéből, a Viktória (1930) című operettet, vagy részben a Zenebona (1928) című jazz-operettet –, slágereket írt (Honululu stb.), nem sokkal később már filmzenét írt és hangszerelt, majd évtizedekig a Magyar Rádió egyik legfontosabb szerzője volt –, és nem utolsósorban a gershwini szimfonikus könnyűzene magyarországi meghonosítójaként is számon tarthatjuk.
Legendás Ábrahám Pállal való barátsága: az akkor már nemzetközi hírű zeneszerző 1930-ban kérte fel Kemény Egont, hogy Budapest után Berlinben is dolgozzanak együtt. Ebben az időben karnagyként, hangszerelőként, titkárként tevékenykedett hangosfilmtől az operettig. Az ebben a három éves időszakban íródott Ábrahám-operettek mind Kemény hangszerelésében szólaltak meg.
Lassan mindenhonnan zene szólt: az élőzenén, a kottán túli világban elterjedtek a gramofonlemezek, a rádió, a hangosfilm, így a szerzői jogok érvényesítése egyre nagyobb szerepet kapott: a fiatal Kemény Egon Dr. Huszka Jenő mellett a szerzői jogok megerősítéséért tevékenykedett az Artisjus előd MARS szövetkezetnél. Alapító tagja volt a Magyar Zeneművészek Szövetségének.
1934-ben kezdődött a Magyar Rádióval való szoros kapcsolata: zenedarabjait számtalanszor játszották és mutatták be itt. Mindezen túl rádió- és zenetörténeti jelentőségű is itt végzett munkássága: Kemény Egonhoz fűződik az első rádió daljáték (Schönbrunni orgonák, 1937), híres operaénekesnők és operaénekesek Kemény Egon műveiben énekeltek először könnyűzenei műfajokban a rádióban, ő írta az első rádióoperettet (Májusfa, 1949), vagy a Hatvani diákjai című daljátékában játszott először prózai szerepet operaénekes, Simándy József (1955).
Kemény Egon mindvégig ápolta az osztrák, német, magyar zenei hagyományokat, még az ideológiailag igencsak zűrös ötvenes években is, igyekezett megmaradni egy szeretetre és tiszteletre méltó bájos embernek, még ha éppen munkásmozgalmi dalokat kellett írni vagy gyerekdalokat.
Kemény Egon kétszer kapott Erkel Ferenc-díjat, halálának 50. évfordulójakor CD-n jelentek meg a Hatvani diákjai és a Komáromi farsang című daljátékai eredeti rádió-hangfelvételeinek (1955, 1957) digitalizált (2019) dupla albumai.
–AJM–
Foto: a megemlékező írás oldalán (41.) Kemény Egon portréja 1967 körül
Illusztráció: a 40. oldalt teljesen kitölti Kemény Egon: Fekete liliom nagyoperettjének plakát-színlapja (Fővárosi Operettszínház, 1946.), piros betűkkel jelezve az 50-75 előadásszámot, 1947-ben.
A Magyar Rádió Szimfonikus Zenekarát Lehel György vezényelte.
A szövegében és zenéjében is fordulatos, szellemes, ugyanakkor tiszta és mély emberi érzéseket, erkölcsi tartást elénk állító rádióoperettet nagyon rég óta nem játszotta a Magyar Rádió, a teljes darab sugárzására sincs mód… zenés részleteket a Dankó Rádió megalakulása óta mégis hallhatunk belőle.
Műrészletek: lsd. a 1744 számú bejegyzésben.
„Túl az Óperencián” – NAGY IBOLYA műsora – Dankó Rádió
A zeneszerző életművének számos elveszettnek hitt felvétele bukkant fel az utóbbi években. Talán a rádiójátékokhoz komponált zenéit (1935 -1961) is megtalálják még. Fórumunkon a témában először Ardelao kutatott digitális archívumban és nem kevés eredeti dokumentumot tett közzé, én a radiojatek.elte.hu bejegyzéseimben sorozatszerűen folytattam. Most az archivum.mtva.hu oldalról mutatom be Molière vígjátékát – nagyszerű fordításban és versekkel, kiváló szereposztással és énekes előadókkal: Farkas Ilonka, Spiegel Annie, Angyal-Nagy Gyula és Mindszenti Ödön dr.
A Magyar Rádió 1960-as években készített, úrjahangszerelt felvételét halljuk, a Magyar Rádió Vonós Tánczenekarát Bolba Lajos vezényelte.
Kemény Egon zeneszerző karrierje igen fiatalon, operettszerzőként indult – Fővárosi Operettszínház, Kikelet ucca 3.,(1929), majd három esztendőn át Berlinben dolgozott.
1933-ban tért haza Budapestre, és végleg itt telepedett le. 1934-ben nagyzenekari művel mutatkozott be a Magyar Rádióban, majd ezt követte a Ritka madár a szerelem óriási népszerűsége. A Kemény Egon – Harmath Imre: Ritka madár a szerelem (1935) című angol-keringő nagy sikert aratott, több előadóval is készült gramofonfelvétel róla.
„Túl az Óperencián” – NAGY IBOLYA műsora – Dankó Rádió
című filmjének magyarországi díszbemutatóját, a Corvin Mozi két termében egyidejűleg vetítették. Ezt követően a meghívottak a nagy sikert aratott film szereplőivel és alkotóival beszélgethettek.
Zene: Pirisi László
Felhasznált zene: Kemény Egon (lsd. 1747 számú bejegyzés). A műrészlet egy otthoni jelenet hangulatfestését szolgálja, a rádióból gyermekkórus éneke szól.
Engem a film mély tartalma ragadott meg - a drámai témák korhű ugyanakkor szép és szelíd megjelenítése, a szeretet fensőbbsége, amely minden bajon átlendíti az embert.
Ezt a cikket lehet egy kicsit elemezni, mert Kemény Egon zeneszerző Budapesten 1927-1930-ig felépített karrierjét berlini tartózkodása (1930-1933) miatt saját kompozíciókkal nem gyarapította, és visszatérése után folytatta a komponálást.
Fontos adatok:
ahogy megemlíti az Ábrahám-Kemény szerződést, amelyet Kemény Egon bontott fel (a Rákóczi induló körüli botrányok miatt).
Hangszerelőként is kiváló volt, ennek a munkájának egzisztenciális oka is lehetett, amellett Kemény Egon neve hangszerelőként is rangot adott, sikert hozott ... zeneszerző-kollégái műveinek.
1934-ben mutatta be a Rádió Budapest I. Kemény Egon első zeneművét (www.kemenyegon.hu), a közel négy évtizedes rádiós sikereinek kiemelkedő darabjai közül 2019-ben a Kemény Egon életműve CD-sorozatban jelentek meg: CD1 Hatvani diákjai, CD2 Komáromi farsang, a daljátékokat egy másik műfaj követi, ez lesz a CD3.
Az Est 1934. április 21.
Kemény Egon tervei.
Kemény Egon, a fiatal magyar komponista mondja a következőket:
Nem szerződtem végleg Brodszky Miklóshoz, csupán megállapodtam vele, hogy én hangszerelem a Singapoori Maharádzsa című új operettjét.
Ugyancsak én hangszerelem Földes-Dolecskó operettjét, a Pármai ibolyát is, amely június végén fog színre kerülni a Budai Színkörben.
Nem szerződtem végleg Brodszkyhoz, mert Ábrahám Páltól is azért váltam meg, mivel végre úgy éreztem, hogy itt az ideje, hogy magamnak dolgozzam.
A jövő szezónban ki akarok jönni egy nagy operettel, amelynek librettóját Vándor Alfréd írta. Ugyancsak én komponáltam a muzsikát Vándor Alfrédnek René című filmkönyvéhez. Ezt a filmet júliusban kezdik forgatni Párizfifcan.
A rádióban két-három hét múlva előadják Magyar fantázia című kompozíciómat és szeptemberig befejezem Magyar szvit című négytételes magyar kompozíciómat.
Elhatározott szándékom, hogy a jövő szezonban már csak saját munkáimat hangszerelem.
Búbánat már réges-rég megtalálta és bejegyezte, az előbbi cikkeket pedig Ardelao.
Kemény Egon a Rákóczi induló című reprezentatív magyar hangosfilm szerződtetett zenei vezetőjeként tért vissza Budapestre, a film körülötti bonyodalmakat is megtárgyaltuk már a fórumon.
Házasság
Kemény Egon, Ábrahám Pál munkatársa és titkára, Berlinben nőül vette Gora Zoltán elvált feleségét. A fiatal pár Budapestre jön nászúira, ahol Kemény Egon segédkezni fog Ábrahám Pálnak a Rákóczi cimü film zenéjének filmrc
Ez a cikk is volt már, felesleges újra beírni féligazságokat.
"Bécsbe utazott, hogy Kálmán Imra szolgálatába szegődjék. Ez a terve nem sikerült" - nevetséges fogalmazás! Kálmán Imre Kemény Egon atyai jóbarátja volt.
Pesti Naplo 1934. április 19.
(*) Brodszky Miklós zenei munkatársul szerződtette Kemény Egont. Kemény Egon hosszú éveken keresztül Ábrahám Pál zenei munkatársa volt és mint ilyen, szép és komoly munkát végzett Ábrahám mellett. A szezón elején Ábrahám Pál és Kemény Egon között nézeteltérések támadtak, amelyek következtében Kemény Egon itthagyta állását, Bécsbe utazott, hogy Kálmán Imra szolgálatába szegődjék. Ez a terve nem sikerült, visszajött Budapestre, ahol szerződést írt alá, hegy a jövőben Brodszky Miklós zenei munkatársaként fog működni. A szerződés aláírása után Brodszky Miklós Londonba utazott, ahol résztvesz Kék lámpás címfi operettjének előkészítő munkálataiban.
Kemény Egon, a fiatal magyar komponista mondja a következőket: Nem szerződtem végleg Brodszky Miklóshoz, csupán megállapodtam vele, hogy étn hangszerelem a Singaporei Maharádsa című új operettjét. Ugyancsak én hangszerelem Földes Bolecskó operettjét, a Pármai ibolyát is, amely június végén fog színrekerülni a Budai Színkörben. Nem szerződtem végleg Brodszkyhoz, mert Ábrahám Páltól is azért váltam meg, mivel végre úgy éreztem, hogy itt az ideje, hogy magamnak dolgozzam. A jövő szezónban ki akarok jönni egy nagy operettel, amelynek librettóját Vándor Alfréd írta. Ugyancsak én komponáltam a muzsikát Vándor Alfrédnek René című filmkönyvéhez. Ezt a filmet júliusban kezdik forgatni Párizfifcan. A rádióban két-három hét múlva előadják Magyar fantázia című kompozíciómat és szeptemberig befejezem Magyar szvit című négytételes magyar kompozíciómat. Elhatározott szándékom, hogy a jövő szezonban már csak saját munkáimat hangszerelem.
Nem kell minden újságcikknek bedőlni, mert nem biztos, hogy igazat ír…
Ami viszont igaz, Kemény Egon zeneszerző Ábrahám Pál zeneszerző legjobb barátja volt, és felkérését elfogadva 25 évesen, a nagy gazdasági világválság idején, szerződéssel zenekari hangszerelője és zenei munkatársa lett Lipcsében és Berlinben 1930-1933 között.
Zenei iródiákí Ilyen is van, csak a be nem avatottak nem tudnak róla.
Népszerű, sokat dolgozó, sokfelé elfoglalt zeneszerzők tartanak ilyen zene- titkárt, aki segít is nekik és őrzi is titkaikat. (Mert egy zeneszerzőnek csak vannak titkai ?...)
A zenei íródiák rendezi, fésüli, összeállítja, szétszedi, Ábrahám Pál ismét összeállítja, csoportosítja az anyagot, amit a Mester alkot, A melódia, a harmónia, a ritmus a nagy zeneszerző kötelessége, a hangszerelés is az ő feladata, — ha ráér. Ha nem ér rá és a színház sürget: az instrumentálásban segit neki a zenei munkatárs. Ábrahám Pál egyike ma a világ legelfoglaltabb komponistáinak, tehát neki is szüksége van zenei író diákra. Több év óta Kemény Egon, egy fiatal magyar zeneszerző töltötte be mellette őzt a tisztet. Nemrég Ábrahám lemondott régi hűséges zenetitkáráról, akit aztán Kálmán Imre azonnal szerződtetett. A zenei berkekben ez nagy esemény volt, de csak addig, amíg Ábrahám meg nem találta új zenei munkatársát Bródy Tamás, a tehetséges és nagyon Ifjú karmeter személyében.
Csak érdekességképp küldöm a cikket, remélem segítségére lehettem. Most már érhető, hogy miért is van édesapja kézírása a darab kottáján, mert ezzel is segített neki, nyilván szépen írt. Szerintem Kálmán Imrénél végül is nem dolgozott, Passz, csak nem hallottam arról.
Kiváló zenei program és Simándy József fennkölt előadása, "Hazám, hazám…" hangfelvétele, ünnepi beszéd és koszorúzás – alkották a méltó megemlékezés műsorát.
Tegnap én is részese voltam. A Szilas Tv felvette a „Simándy-szobor koszorúzása” programot, a KIKE KULTURÁLIS HÉT zárórendezvényét. A felvétel hamarosan a YouTube-on is látható lesz.
*Úgy értesültem, hogy az ünnepi program után a helyszínen ez évben ismét lehetőség nyílik egyes Simándy Józsefről kiadott könyvek és CD-k megvásárolására, beleértve a 2019-ben megjelent „Hatvani diákjai”-t is.)
Ilosfalvy Róbert díjat alapított a Zeneakadémia (Forrás: Café Momus, Hírek)
Egykori növendékéről Ilosfalvy Róbertről nevezett el díjat a Zeneakadémia. A díjat minden tanév végén adják át a szakmai fejlődése, szorgalma és művészi alázata alapján legméltóbbnak ítélt diáknak. Ezzel a kezdeményezéssel az intézmény szeretné életben tartani a régi magyar énekesek emlékét, akiknek példája és szakmai életútja érdemes arra, hogy irányadója legyen egy pályakezdő fiatal művésznek.
Pontosan három évvel ezelőtt indult Kemény Egon zeneszerző fóruma. Akkor még senki nem is sejthette, hogy 2019-ben majd lehetőség nyílik arra, hogy a „Komáromi farsang” CD-kiadványon megjelenik - Ilosfalvy Róbert Csokonai Vitéz Mihály énekes főszerepét alakította a daljátékban. Elbűvölően. 29 éves volt.
Ez a daljáték-kiadvány is tiszteletnyilvánítás valamennyi szerzője, alkotója és előadója művészete iránt.
Kemény Egon – Ignácz Rózsa – Soós László – Ambrózy Ágoston: Komáromi farsang
A két részes rádiódaljáték drámai csúcspontja, amikor Vajda Péter kíséretével leányát, Lillát Csokonai és a vándorszínészek körében megleli. A szívszorító jelenet után érkezik meg Lavotta a szőnyi pappal, hogy megeskesse a szerelmeseket…
VIOLA MIHÁLY
Magyar Foto: Farkas Tamás
A szőnyi kálomista pap szerepében: Viola Mihály
Elegáns, jó humorú, mindig mértékkel karikírozó színész volt. Jellegzetes hanghordozása a figyelmet rendszerint rá irányította. A színpadon nagy rutinnal mozgott, kiemelkedő színpadi mozgáskultúrával rendelkezett. Magyar színházművészeti lexikon. Főszerk. Székely György. Budapest: Akadémiai. 1994
Lukács Margit előadása különleges rádiófelvétel. Kemény Egon több kompozícióját énekelte, amelyeket a Magyar Rádió mutatott be – ez az egy maradt meg. Aki most hallotta – 2019. július 23. – annak bizonnyal emlékezetes élményt nyújtott. (Részletek a 1744 számú bejegyzésben.)
„Lilla, szívemet ne vesd meg…” – Házy Erzsébet és Ilosfalvy Róbert
5. Kemény Egon: „Könnyűzene szimfonikus zenekarra, hegedűre, gordonkára zongoraszólóra” (1955) – négy tételes mű, I. tételét Ramor Ervin (hegedű), Tokaji András (gordonka) és Petri Endre (zongora) játszotta.
A Magyar Rádió Szimfonikus Zenekarát Lehel György vezényelte.
2019. július 28., vasárnap
1. Kemény Egon: „Különös dallam” (1965) – zenekari mű
A Magyar Rádió Esztrád Zenekara, vezényelt: Gyulai Gaál János.
2. Kemény Egon – Erdődy János: „Valahol Délen” – a nagyoperett rádiófelvételei (1956)
„Még nincsen senkim sem…” – foxtrot, Gyenes Magda és Rátonyi Róbert
„Árván vártam…” – dalkeringő, Petress Zsuzsa és Rátonyi Róber
„A vágyakozás” – bolero, Mezey Mária
„Egy szót se szólj...” – kettős, lassú fox, Petress Zuzsa és Melis György
„Ha az este leszáll…”(’kandúr-sztepp’) – foxtrot, Rátonyi Róbert
A Fővárosi Operettszínház Zenekarát Bródy Tamás vezényelte.
3. Kemény Egon – Kulinyi Ernő: „Szerenád” (1937) – dal, Simándy József
A Magyar Rádió Szimfonikus Zenekarát Lehel György vezényelte (1955).
4. Kemény Egon – Dalos László: „Mosolyod” (1952) – dal, Simándy József
A Magyar Rádió Szimfonikus Zenekarát Polgár Tibor vezényelte (1953).
5. Kemény Egon – Erdődy János: „A messzetűnt kedves” – rádiódaljáték (1965)
Rózsa-kettős – László Margit és Simándy József
Ámeli-dal – Simándy József
A Magyar Rádió Szimfonikus Zenekarát Bródy Tamás vezényelte.
6. „Zenés beszélgetés Kemény Egonnal műveiről” (Műsorvezető: Ráday Imre, 1965)
Kemény Egon: „Ritka madár a szerelem…” – angolkeringő (1935)
A Magyar Rádió Vonós Tánczenekara, Bolba Lajos vezényelte.
Magyar állami kitüntetést kapott Balassa Zoltán kassai helytörténész
Államalapításunk ünnepe alkalmából Áder János köztársasági elnök Magyar Arany Érdemkereszttel tüntette ki Balassa Zoltán újságírót, helytörténészt. A magyar állami kitüntetést Balassa Zoltánnak Magyarország Kassai Főkonzulátusán ünnepélyes keretek között Haraszti Attila főkonzul ma adta át. A meghívott vendégek és a sajtó jelenlétében Simon Lívia, a Kassai Magyar Főkonzulátus művelődésszervezője olvasta fel az alábbi laudációt:
Közvetlen előzmény: 1709 számú bejegyzés, 2019. július 22.
DANKÓ RÁDIÓ
Kemény Egonra emlékezünk, halálának 50. évfordulóján
egy tavaszi életképet megjelenítő, különleges hangulatú dalnak, amelyet Melis György kíváló előadóművészetével élvezhettünk és évtizedek óta nem volt hallható, tévesen adtam meg a címét és itt most javítom, elhangzott:
Kemény Egon – Vaszilij Kazin: „Tavasz a külvárosban” (1949) – dal, Melis György
A Magyar Rádió Szimfonikus Zenekarát Lehel György vezényelte.
A februárban megjelent dupla CD-album értékét növeli:
Fórum - Házy Erzsébet művészete és pályája (Búbánat, 2005-12-05 14:23:42)
"Házy Erzsébet magyar nyelvű teljes operett rádiófelvételei közül egyedüliként a "Komáromi farsang"-ról tudok (2 CD); a Csárdáskirálynő teljes felvétele anno LP-n került kereskedelmi forgalmazásra, de a CD-n már csak az operett keresztmetszete jött ki."
Hozzáteszem, hogy a teljes magyar nyelvű Házy-felvétel még különlegesebbé teszi a most megjelent "Komáromi farsang"-ot, szépsége, a zenei és színműbeli értékei mellett számos más érdekessége van.
Nem néztem utána, hogy Ilosfalvy Róbertnek megjelent-e már teljes rádiódaljáték felvétele, de azt tudom, Ruitner Sándor feljegyzéséből, hogy mindkettőjüknek ez a darab volt első rádiódaljáték-felvétele (Magyar Rádió, 1957).
Augusztus 16-án volt Gencsy Sári operénekesnő születésének 95. évfordulója.
A „Kemény Egonra emlékezünk halálának 50. évfordulóján” című emlékhét keretében minden igyekezet ellenére sem lehetett életműve valamennyi részletét megemlíteni – ez természetes. Így maradtak ki Gencsy Sárinak írt dalai, amelyeket azonban Nagy Ibolya már a Dankó Rádió indulása környékén is műsorába szerkesztett, ez volt a „Szél, könnyű szél…” című dal (1951), a verset Romhányi József írta és egy Gencsy Sári -megemlékezésben néhány évvel ezelőtt a szerzőpár „Óra-keringő”-jét (dalkeringő, 1952) is hallhattuk.
Kemény Egon művei közül továbbiakat is énekelt Gencsy Sári, a rádiófelvételeken kívül lemezfelvétel is készült, amelyen a „Hópehelykeringő”-t énekelte a „Talán a csillagok” című rádióoperettből (1949).
Nagy Ibolya felelősszerkesztő-műsorvezető megemlítette, hogy
Házy Erzsébet idén lenne 90 esztendős…
Így a Hatvani diákjai és a Komáromi farsang daljátékok dupla CD-albumai a zeneszerző, Kemény Egon életrajzi évfordulója mellett a korábbi bejegyzésekben már említett Ignácz Rózsa szerzőtárs, Bessenyei Ferenc (Hatvani István professzor) főszereplő, Ruitner Sándor zenei rendező valamint Házy Erzsébet (Lilla),az énekes női főszerepben, emlékére, tiszteletére is szolgáló, méltó kiadvány, ritkaság, szép ajándékként is átnyújtható.
(A fent felsorolás, kerek életrajzi évfordulókkal, még bővülhet.)
Barlay Zsuzsa operaénekesnővel és Nagy Ibolya felelősszerkesztő-műsorvezetővel egy héten át ismét örülhettünk a Magyar Rádió aranykorának, a remek felvételeknek – szinte éreztem a régi stúdióhangulatot…
"Nagyon-nagyon szerettük egymást" - mondta a művésznő pályatársaira is emlékezve.
Életfeladatának tartja egykori művésztársa, barátnője Házy Erzsébet pályája emlékének őrzését.
Érdekes történetekkel szép műsorhétben részesültünk – gratulálok!
Mai tájékozódásom eredménye, hogy Házy Erzsébet és Ilosfalvy Róbert felvételei kifogytak, Simándy Józseftől még kapható, a nagyhírű üzletben. Egy ideje új üzletvezetés van és remény nyílt arra, hogy pezsgőbb lesz a kereskedelmi szellem.
A fentiek értelmében is egyedülálló KEMÉNY EGON: Hatvani diákjai és Komáromi farsang CD kiadvány-sorozata.
A Rózsavölgyi webáruház most már bővebb tájékoztatást is ad a zeneszerzőről és a Kemény Egon-CD kiadványokról:
A SZERZŐRŐL
KEMÉNY EGON (Bécs, 1905 – Budapest, 1969) a 20. századi magyar könnyűzene kiválósága, kétszeres Erkel Ferenc-díjas zeneszerző. Neve és zenéje már életében fogalom lett, magas színvonalat garantáló márka. Bécsben született és ott végezte el a Zeneművészeti Főiskolát. Tanára Franz Schmidt volt. Karrierje 1927-ben, 21 évesen, Budapesten, a Fővárosi Operettszínházban indult, a mai Budapesti Operettszínház színpadi művei bemutatóinak fő helyszíne: Kikelet utca 3. (1929), Fekete liliom (1946), Valahol Délen (1956). Nagyoperettjeit sztárszereposztással, revükoreográfiával, pompás jelmezekkel és díszletekkel vitték színre. Nagyszerű szerzőtársai méltán vehették ki részüket a sikerekből. Filmzenéjével 1940-ben nézőszám-rekordot állított fel a Fűszer és csemege című hangosfilm.
1934-től közel negyven éven át a Magyar Rádió felkéréseinek is eleget tett. Tehetsége elismeréseként 1953-ban gyermekkarra írt zenekari műveiért, 1955-ben a Hatvani diákjai című daljátékáért részesítették a rangos zenei kitüntetésben, Erkel Ferenc-díjban. A rádiódaljáték (1937) és a rádióoperett (1949) műfajteremtő zeneszerzője, szimfonikus könnyűzenéje, dalai, sanzonjai híressé tették a rádióhallgatók körében is. Műveiben magyar operacsillagok énekeltek és a prózai szerepeket legkiválóbb színészeink játszották.
Emlékére 2019-ben jelent meg két magyar témakörű sikerdarabja – a debreceni Hatvani István professzornak és a költő Csokonai Vitéz Mihálynak emléket állító – Hatvani diákjai (1955) és a Komáromi farsang (1957) című daljátékainak dupla CD-albumai, az MTVA támogatásával.
CD-újdonság, a patinás rádiófelvétel (1955) 21. századi korszerű zenehallgatáshoz alakított felújítása. Fordulatos, 18. század végi történet, középpontban a Debreceni Kollégiumban Hatvani István tudós professzorral és diákjaival, romantikus szerelmi szállal és nem kevés császári intrikával. Kemény Egon zenei tehetségével korhűen idézi fel a nagy hagyományú magyar iskola szellemiségét, a Kántust, az ősi magyar diákélethez fűződő tréfákat, a büszke civisváros társasági életét, a dialógusokkal és a dalszövegekkel a daljáték nemes szórakozásban részesíti a hallgatót.
A művészeti élet szenzációja volt, hogy a Hatvani diákjaiban játszott először prózai szerepet is az operaénekes Simándy József és a színész, Bessenyei Ferenc először énekelt daljátékszerepben a Magyar Rádióban.
Kemény Egon életműve sorozat, CD 1. – az MTVA támogatásával, 2019.
CD-újdonság, a patinás rádiófelvétel (1957) 21. századi korszerű zenehallgatáshoz alakított felújítása. Csokonai Vitéz Mihály és Lilla szerelmét tárja elénk a történet. A daljáték meseszövése fordulatos, szellemes, Kemény Egon zenéje korhű és stílusgazdag – a 18. század végi Komárom bálterméből indul és Csokonait professzori állása elnyeréséig kísérhetjük el. A cselekmény Csokonai Vitéz Mihály költő és Lavotta János zeneszerző, hegedűvirtuóz barátságán keresztül idézi fel az első magyar nyelvű színjátszótársulat és a verbunkos zene kezdeteit. A szerzők, az operaénekesek és a színészek, a rádió dramaturgjai, rendezője, zenei rendezője, a zenekar és a kórus – valamennyien emlékezetes rádiós művet alkottak, amelynek csillaga még ma is ragyog. A daljáték nemes szórakozásban részesíti a hallgatót.
Kemény Egon életműve sorozat, CD 2. – az MTVA támogatásával, 2019.
A darab felépítése: Fazekas Mihály debreceni diákként találkozik a francia forradalmat előkészítő eszmékkel, majd férfi-korban személyesen ismerkedik a forradalommal és hőseivel, köztük sírigtartó szerelmével is. S végül az idős, oly sokat tapasztalt költő megírja élete nagy művét...
Ehhez a témához komponált zenét - magas hőfokon – K e m é n y E g o n. A próbákat hallgatva, úgy véljük, megküzdött a legnehezebbel: sikerült közelhoznia a korabeli magyar és francia muzsikát a mai közönséghez.
(Megjegyzem, hogy a Zenei Archívum digitalizált művei között még nem szerepel a teljes mű. Az ismétlésekben hallható részek a debreceni, magyar hangulathoz kötődő gyönyörű muzsikát és szavakat őrizték meg. Kíváncsian várom a Nyitányt, a Finálét és más vidám, a debreceni diákélet hangulatát megjelenítő kiváló versek és zene mellett, Amélie francia dalát, amelyet a rádióhallgatók évtizedek óta nem hallhattak. Hátha sikerül... :-))
A mai műsorban elhangzott:
Szüretelők dala – kettős, Barlay Zsuzsa és Kishegyi Árpád
Az első szerelem dala – kettős, Andor Éva (Julika) és Simándy József (Fazekas Mihály)
A Magyar Rádió és Televízió Szimfonikus Zenekarát Bródy Tamás vezényelte, közreműködött a Magyar Rádió Énekkara.
„Túl az Óperencián” – Nagy Ibolya műsora – Dankó Rádió
Liszt-díjas, Érdemes Művész, a Magyar Állami Operaház örökös tagja.
Két héttel ezelőtt, a „Kemény Egonra emlékezünk, halálának 50. évfordulóján” című műsorok egyikében - 1713 • előzmény1712 • - hallottuk a „Messzetűnt kedves”-ből a
Barlay Zsuzsa kis szerepet kapott ugyan ebben a daljátékban, de annál hangulatosabban és szépen szól éneke a szüreti jelenetben, amely eseménynek régen nagy hagyománya és társasági jelentősége is volt.
Úgy emlékszem, a Fináléban is szerepelt.
Meglepett - kellemesen - Nagy Ibolya e heti vendégének személye és nagy érdeklődéssel várom a hét minden napját.
Ezúton szeretnék jó egészséget kívánni Barlay Zsuzsa Művésznőnek!
Ma a francia császári udvarban igencsak keresett, és ott szolgáló magyar huszárokról is megemlékezett a felelősszerkesztő-műsorvezető. Ez a téma is illik a Fazekas Mihály életét megörökítő daljátékhoz. Felidézem, hogy 1791-ben, Debrecenben, majd 1793-ban egy francia kisvárosban és 1827-ben az érmelléki szőlőben játszódik a cselekmény.
"Túl az Óperencián" - Nagy Ibolya műsora - Dankó Rádió
Piano Direction, Harmonika, Violin Direktion (1st & 2nd Violin), 3rd Violin, Cello, Bass, Clarinet 1 in B’, Clarinet II. in B’, Trumpet in B’, Mandolin ossia Guitarre, Drums
A kottafüzet hátoldalán a tartalomjegyzék Kemény Egon olasz-szerenádjával kezdődik és középtájon szerepel még egy zenedarabja:
KEMÉNY EGON – Rákosi János: „Kár volt, belátom…”
Dalkeringő
1934-től a Rádiónak is komponált – ezekben az években megzenésített költeményeivel is nagy sikert aratott, opera-életünk kíválóságai előadásában, amelyek irodalmi műsorokban hangzottak fel.
A Kemény Egon-emlékhét a rádiófelvételeken keresztül mutatta be a zeneszerző karrierjét. Az akkori elnevezés szerint: modern táncslágerei, 1927-től, is beletartoznak.Gramofonfelvételei is lehetnek még az MTVA Zenei Archívumában.
Ismét egy Kemény Egon-gramofonsláger a YouTube-on…
WEYGAND TIBOR
A versíró (ma: dalszerző) is egyes források szerint Kemény Egon, hivatalosan:
Kassai István Liszt Ferenc-díjas zongoraművész, a Magyar Művészeti Akadémia rendes tagja Kemény Egon zeneszerző életművével is megismerkedett, részben már korábban, az elmúlt évtizedektől fogva a rádióműsorokon keresztül, részben ez év februárjában, amikor először játszotta el közönség előtt
Kemény Egon: ”Díszpalotás” című zongoraátiratát (1935) Bihari, Lavotta, Csermák dallamaival.
Páratlan jelentőségű a tegnap véget ért „Kemény Egon zeneszerzőre emlékezünk halála 50. évfordulóján” című műsorhét.
Ruitner Sándor dramaturg, zenei rendező munkásága óta most történt meg először a rádióban, hogy egy szerkesztő kötöttségeit szem előtt tartva, a lehetőségei határáig elmenve, minden zenei műsoridejét (99,99%) Kemény Egon kétszeres Erkel Ferenc díjas zeneszerző emlékének és muzsikájának szentelte, a szó nemes értelmében, ahogyan hallhattuk Nagy Ibolyát, a „Túl az Óperencián” című műsor felelősszerkesztő-műsorvezetőjét.
Zenéjét szerzette: Kemény Egon…1934-ben hangzott fel először a Rádióban, és ma is vannak, akiknek a fülében cseng még ez a mondat. Mosolyogva idézik fel nekem újra és újra, sőt tegnap is hallottam tőlük, a rádióhallgatóktól.
Sokan emlékeznek Kemény Egon nevére és csodaszép műveire, hangszereléseire és még közülük is nagyon sokakat meglepett az életmű rendkívüli gazdagsága, amelyet minden lehetősége ellenére az emlékhét is csak válogatásban mutathatott be. Hét napon át összesen hét óra műsoridőben! Ez a dimenzió teljesen új, a Dankó Rádióban Nagy Ibolya érdeme. Úgy értesültem, hogy a műsorhét felvétele a Zenei Archívumba kerül, tehát kutatók is elérhetik.
Lehet, hogy a zenei lexikonok szerkesztői a renkívüli tehetségű, ismétlem kétszeres Erkel Ferenc-díjas, magyar zeneszerző Kemény Egon több száz, egyenként és sikerrel bemutatott művét, hatalmas életművét egyszerűen nem képesek…(?) egy szócikkbe beletenni, amint hallom a most készülő 20. századi kötetben sem fogják még csak megemlíteni sem…Adatokért most már van kihez fordulni és puskázni is lehetne a www.kemenyegon.hu oldalról vagy Wikipédiaoldaláról.
Ennél viszont sokkal fontosabb Kemény Egon zeneszerző eredeti célja, ami nem a hírnévre, hanem a sikerre, a közönség örömére irányult, ami életében, alkotómunkássága negyven esztendeje alatt (zeneszerzőként és zenekari hangszerelőként - zeneszerző társai felkérésére, cca 1927-1947) is végigkísérte és még mindig tart…
„Kemény Egon és Simándy József barátsága is legendás volt.”
Most olvastam előző bejegyzésedet és nem hagyhatom szó nélkül, hogy Nagy Ibolya a legendás szót a tegnapi műsorban a fenti mondatban használta, nem pedig úgy, ahogy feltételezem, véletlenül elírtad.
A mai szóhasználatban elterjedt „legenda” eredetileg szentek történeteit mesélte el, ugyanakkor mende-monda jelentése is van – Nagy Ibolya széles hallgatótáborához szól ezzel a manapság elterjedt jelzővel.
Régen elég volt annyit mondani hazánkban – barátság – és mindenki azt értette ez alatt, hogy a barátok vállvetve kiállnak egymásért…
Ez a szemlélet jellemezte az Ábrahám-Kemény barátságot (Budapest-Lipcse-Berlin). Ugyanúgy a Kemény-Simándy barátságot is, amelynek csúcspontja akkor volt, ahogyan Ruitner Sándor egyik műsorában elmondta, amikor zeneszerző barátja felkérte és barátja kedvéért Simándy József a „Hatvani diákjai”-ban Kerekes Máté szerepének prózai részét is elvállta (1955).
Kemény Egon zeneszerző életművében az operaénekes Simándy József 1954–ben tűnik fel:
Kemény Egon – Dalos László: „Mosolyod”
dal tenor hangra nagyzenekari kísérettel, 5’
1954. január Simándy József részére készült Sárospatakon, 1953-ban.
Tegnap meghallgathattuk…
Az akkor már nagyoperettjeivel, kisoperettjeivel, dalaival és dalciklusaival, sanzonjaival, gyermekeknek komponált műveivel, gramofonfelvételeivel magának nevet és szakmai elismerést szerzett, nagy színpadi és rádiós sikereket aratott, és rangos zenei elismeréssel kitűntetett Erkel Ferenc-díjas (1953) Kemény Egon zeneszerző karrierje középső szakaszában járt (www.kemenyegon.hu), Simándy József operaénekesi pályája 1946–ban indult, Kossuth-díj: 1953.
Az évek során, még a 60-as években, is Kemény Egon számos korábbi siker-darabját Simándy József hangjára átírta vagy transzponálta, a Magyar Rádió felvételeken örökítette meg. Példaképpen a tegnap hallott „Szerenád” című dalát említem.
A legendás szóhasználatnál maradva:
a „Kemény Egonra emlékezünk halála 50. évfordulóján” műsorhéten Nagy Ibolya összeállításában (2019. július 22-28.) a zeneszerző valamennyi elhangzott művét rádiófelvételeken l e g e n d á s oparaénekesnők, operaénekesek és prózai előadóművészek adták elő.
Fájlalom, hogy a Dankó Rádióban véget ért a Kemény Egon halálának 50. évfordulója alkalmából készített zenei műsor. Szép, méltó megemlékezést hallhattunk egy héten át e nagyszerű zeneszerzőnkről, élvezhettük az általa komponált, csodálatos dallamokat, zeneszámokat. Külön köszönet illeti Kemény Egon leányát, aki felkutatta az édesapja szerzeményeiről készült, elveszettnek, megsemmisültnek hitt hangfelvételeket, és gondoskodott arról, hogy azok élvezhető, jó minőségben jussanak el a hallgatók füléhez, szívéhez. Kemény Anna Mária hatalmas feladatot vállalt és teljesített, amelyért nemcsak a zenekedvelők tartoznak hálával, hanem a zene hivatásos krónikásai is. Remélhetőleg a jövőben Kemény Egon neve mellett a zenei lexikonokban már nemcsak két-három rövidke sor szerénykedik majd; e zeneszerzőnk is az őt megillető, rangos helyre kerül!
Elérkeztünk a Kemény Egon-emlékhét utolsó adásnapjához a Dankó Rádióban. A „Túl az Óperencián” felelősszerkesztő-műsorvezetője, Nagy Ibolya, egész héten át a stúdióban a zeneszerző lányával, Kemény Annamáriával beszélgetett a Kemény Egon-életműről és -hagyatékról, valamint a családi emlékeiről is kérdezte.
A mai műsor számomra legérdekesebb és legmeghatóbb perceit az az interjúbejátszás jelentette, amelyben Ráday Imreszínművész beszélgetett Kemény Egonnal. (Ezt megelőző egyik adásban ugyancsak Kemény Egon hangját hallhattuk egy másik interjúból, amit Boros Attila rádiósszerkesztő készített 1967-ben a komponistával:„Zenés beszélgetés Kemény Egonnal pályájáról”)
Az adásban felhangzó zenék:
Kemény Egon: Különös dallam - e szimfonikus könnyűzenét a Magyar Rádió Esztrádzenekara tolmácsolásában szólal meg, vezényel: Gyulai Gaál Ferenc) -1965
Kemény Egon - Tabi László - Erdődy János: Valahol Délen (1957 – rádiófelvétel;nem a teljes operettet vették fel, hanem - keresztmetszetszerűen - a főbb részletekből állították össze a stúdiófelvételt; érdekesség, hogy Melis György két szerep szólamát is felénekelte: Péteriét és Bodzásét!)
A Fővárosi Operettszínház énekkarát és Zenekarát Bródy Tamás vezényli.
Most ezek a részletek hangzanak fel az operettből:
- Jutka és Rodrigo duettje: „Ha meggondolnád mégis a dolgot, szép kislány…” (Gyenes Magda, Rátonyi Róbert)
- Anna és Péteri kettőse „Árván vártam, hogy valaki rám talál” (Petress Zsuzsa, Melis György)
- Lolita bolerója "Fekete az ég, ötvénylő szél zúg... A vágyakozás úgy sír a szélben..." (Mezei Mária)
- Anna és Bodzás kettőse „Csendesen vártam a válaszod arra, hogy szeretsz-e engem?…/- Egy szót se szólj! A szerelemre rábeszélni senkit nem lehet…” (Petress Zsuzsa, Melis György)
- Rodrigo dala: Kandúr-szerenád „Ha az este leszáll, párjával táncol a lány” (Rátonyi Róbert)
Kemény Egon és Simándy József barátságáról is szó esik a műsorban.
A legendás tenorista rádiófelvételei közül hallhatjuk ezeket a dalokat:
- Kemény Egon – Kulinyi Ernő: Szerenád (Simándy József, km. a Magyar Rádió Szimfonikus Zenekara, vezényel: Lehel György) –az 1937-ben komponált dal új felvétele a "Hogy tetszik" c. rádióműsorban hangzott el, 1955 júliusában.
- Kemény Egon- Dalos László: Mosolyod – „Mosolyod száll a szélben, tündöklő tollú, hófehér madár..Repül a szív, nem ér el,szemednek tiszta kékje messze már….” (Simándy József, km. a Magyar Rádió Szimfonikus Zenekara, vezényel: Polgár Tibor) –1954(lásd még az 1613., 1614., 1615, sorszámoknál is.)
Kemény Egon – Erdődy János: A messzetűnt kedves - történelmi rádiódaljáték Fazekas Mihály életéről.
A Rádió Dalszínháza bemutatója: 1965. május 22., Kossuth Rádió 20.25 – 22.00
A Magyar Rádió és Televízió Szimfonikus ZenekarátBródy Tamásvezényelte.
Erről a rádiófelvételről most két részletet hallunk
- Mihály és Ámeli „rózsa- kettőse" (László Margit, Simándy József) „- Messzi földről jött egy Jó magyar huszár, távoli határból, hol madár se jár... /-Vas-deres lován a franciák honába jött a messzi táj felől a jó magyar huszár…”
- „Ámeli-dal „- Fazekas Mihály költő verssoraira (Simándy József)
„Mint mikor a nap az ellátás szélére lejutván visszatekint, s az aranygyapjas felhőknek alóla a már barnuló erdőkre veresses arany színt leggyent…”
Az adás végére maradt:
Kemény Egon: Ritka madár a szerelem - angol keringő (1935) – a hatvanas években készült új hangszereléssel játssza a Magyar Rádió Vonós Tánczenekara. Vezényel: Bolba Lajos.
„ A stúdióban e heti vendégem a kétszeres Erkel Ferenc-díjas zeneszerző Kemény Egon lánya, Kemény Anna Mária, akivel együtt emlékezünk édesapjára, halálának 50. évfordulója tiszteletére – így indult a mai műsor.
Nagy Ibolya felelősszerkesztő-műsorvezető bevezetőjét ma
Kemény Egon: „Különös dallam” című zeneműve (1965) indította arra az útra, amely igen sokszínű zenei műfajban alkotott szerzeményeihez vezetett minket, hacsak némi betekintésre is, amennyit ez a műsorhét még megengedett…
A Magyar Rádió Esztrád Zenekara, vezényelt: Gyulai Gaál János.
Nagy Ibolya a megjelent Kemény Egon CD-kel kapcsolatos terveiről kérdezte Kemény Anna Máriát, aki elmondta, hogy nagyon fontosnak tartja azt a lehetőséget, amely abban rejlik, hogy a Kemény Egon művek révén a kor előadóművészvész-csillagainak-, valamint szerzőtársainak-, és a megzenésített irodalmi- és történelmi témák hagyományőrző köreihez is eljussanak a Kemény-életmű zenedarabjai, azaz a CD-albumok a „Hatvani diákjai” és a „Komáromi farsang” – kimondatlanul is erősítve összetartozásunkat. A Lavotta-kultusz, a Hatvani-kultusz az eddigiekhez mindenképpen hozzátartozik és ezen a ponton lépett be Kemény Egon: „Díszpalotás” című zongoraátirata (1938), amelyet Kassai István, Liszt Ferenc-díjas zongoraművész felvett műsorára és idén már nagy sikerrel többször eljátszotta.
Ezt a témát követte Kemény Egon – Tabi László – Erdődy János: „Valahol Délen” című nagyoperettje, amelyet a Fővárosi Operettszínház (1956) kasszasikerét követően az Állami Déryné Színház vitt el az akkori vidéki közönséghez – országos sikerrel, Kemény Egon kamarazenekari hangszerelésével.
A korabeli, azaz restaurált, archív rádiófelvételekről az nagyoperett változatos zenei műfajait hallottuk:
„Még nincsen senkim sem…” – foxtrot, Gyenes Magda és Rátonyi Róbert
A Fővárosi Operettszínház Zenekarát Bródy Tamás vezényelte.
„Árván vártam…” – dalkeringő, Petress Zsuzsa és Rátonyi Róber
A Fővárosi Operettszínház Zenekarát Bródy Tamás vezényelte.
A vágyakozás – bolero, MezeyMária
A Fővárosi Operettszínház Zenekarát Bródy Tamás vezényelte.
„Egy szót se szólj...” – dal és lassú fox, Petress Zuzsa és Melis György
A Fővárosi Operettszínház Zenekarát Bródy Tamás vezényelte.
„Ha az este leszáll…”(’kandúr-sztep’) – foxtrot, Rátonyi Róbert
A Fővárosi Operettszínház Zenekarát Bródy Tamás vezényelte.
Nagy Ibolya felvetette Kemény Egon és Simándy József , ahogyan ma mondják: ’legendás’ barátságát, amelyről Kemény Anna Mária megemlítette Simándy Józsefné, Jutka asszony részvételét a februári CD-bemutatón, ahol díszvendégként maga is a színpadon emlékezett a művészbarátságból fakadó szép művekre, ezt követően pedig a családhoz kapcsolódó gyermekkori emlékeit.
Elhangzott:
Kemény Egon – Kulinyi Ernő: „Szerenád” (1937) – dal, Simándy József
A Magyar Rádió Szimfonikus Zenekarát Lehel György vezényelte (1955).
Kemény Egon – Dalos László: „Mosolyod” (1952) – dal, Simándy József
A Magyar Rádió Szimfonikus Zenekarát Polgár Tibor vezényelte (1953).
A szerkesztő-műsorvezető Nagy Ibolya végül Kemény Anna Máriát arról kérdezte, vajon melyik mű tekinthető Kemény Egon életműve csúcspontjának – és itt tértek rá „A messzetűnt kedves” című daljáték (1965)rövid részletezésére, kiemelve Fazekas Mihályt, a Lúdas Matyi szerzőjét, akinek életéről készült a Magyar Rádióban – és a műsorban visszatérve a francia témákhoz is, a hét elejére – ez a varázslatosan szép, számtalan nemes magyar vonatkozású darab.
Kemény Egon – Erdődy János: „A messzetűnt kedves”
Rózsa-kettős – László Margit és Simándy József
A Magyar Rádió Szimfonikus Zenekarát Lehel György vezényelte
Kemény Egon – Fazekas Mihály: „A messzetűnt kedves”
Ámeli-dal – Simándy József
A Magyar Rádió Szimfonikus Zenekarát Bródy Tamás vezényelte.
És itt jött, a műsor legvégén Nagy Ibolya szerkesztői bravúrja, amely méltó volt az emlékezéshez és meglepetést szerzett minden hallgatónak:
ismét Kemény Egon zeneszerzőt hallhattuk, aki családi idilljét a Kapy utcában, és zenei pályájának évtizedek óta nem hallott részleteiből idézett: barátja, Ráday Imre színművész készített vele interjút – „Zenés beszélgetés Kemény Egonnal” címmel.
Majd ismét az égig szállt egy dallam… egyik legnagyobb korai sikere:
Kemény Egon: „Ritka madár a szerelem…” (1935)
A Magyar Rádió Vonós Tánczenekara, Bolba Lajos vezényelt.
NAGY IBOLYA és KEMÉNY ANNA MÁRIA a Dankó Rádió új stúdiójában, 2019. július
Az e heti műsor magas színvonala Nagy Ibolya érdeme.
Most készült először olyan rádióműsor–tartalmi- és zenei összeállítás –, amely Kemény Egon kétszeres Erkel Ferenc-díjas zeneszerző karrierjének pályaívét időrendi sorrendben – sok eddig (a 2013-as Kemény Egon-emlékhét óta fellelt) nem ismert életrajzi adattal, zenével szinte teljes körűen felrajzolta, és a zeneszerzővel készült interjúkkal fűszerezve tette még hitelesebbé és szebbé.
A műsorhét sikere Nagy Ibolya főszerkesztő-műsorvezető vezetésével vendége, Kemény Anna Mária mellett a Zenei Archívum munkatársainak is köszönhető, akik Nagy Ibolya kérése olyan, gyakran több évtizede nem hallott felvételeket restauráltak és tettek sugárzásra alkalmassá a Kemény Egon-évforduló tiszteletére, és hoztak egyúttal műsorba szerkeszthető helyzetbe, hogy még mára is jutott a nagy meglepetésekből és talán még maradt is az elkövetkező adásokhoz.
Azok a hallgatók, akik ma délelőtt leültek a készülékek mellé – ahogyan régen mondták – szívükbe zárhattákKemény Egon zenéjét, amely „olyan, hogy meghallgatva elteszi magának az ember…” mondta néhány órával ezelőtt nekem nagy örömmel, a műsorhoz elsőként gratulálók között, a szépkorúan is fiatalos Bradányi Iván, aki pályakezdésekor – még, ha futólag is, – ismerte Kemény Egont aBródy Sándor utcai Magyar Rádió épületéből, a stúdiókból és a Pagodából…
Ezúton is köszönöm a Café Momus szerkesztőségének, hogy lehetőséget kaptam Franz Schmidt és Kemény Egon zeneszerző fórumának megnyitására, továbbá Héterő fórumtársunknak, hogy műszaki tudásával önzetlenül hozzájárult (link) az e heti adáshét műsorainak zavartalan meghallgatásához.
KEMÉNY EGON zeneszerző művei szerző jogvédelem alatt állnak.
Az elhangzott felvételek az MTVA tulajdonában vannak.
„ A stúdióban e heti vendégem a kétszeres Erkel Ferenc-díjas zeneszerző Kemény Egon lánya, Kemény Anna Mária, akivel együtt emlékezünk édesapjára, halálának 50. évfordulóján – így indult a mai műsor.
Nagy Ibolya felelősszerkesztő-műsorvezető bevezetőjét ma
Kemény Egon: „Eső és napsütés” című műve (Hangulatkép nagyzenekarra,1958.) követte.
A Magyar Rádió Szimfonikus Zenekarát Lehel György vezényelte.
Ezután rövid beszélgetést hallottunk Kemény Egon és a rádióoperett, mint az új rádiós műfajt teremtő „Májusfa” zeneszerzőjéről is, és a
„Talán a csillagok” (1949)
az elhangzott részletek, híres keringői közül kettő:
Kemény Egon – Romhányi József:
Hópehely - keringő – Gyurkovics Mária
A Magyar Rádió Szimfonikus Zenekarát Lehel György vezényelte.
Szélvész dala – Mindszenti Ödön
a Fővárosi Operettszínház Zenekarát Bródy Tamás vezényelte.
Hóvirág - keringő – Gyurkovics Mária
A Magyar Rádió Szimfonikus Zenekarát Lehel György vezényelte.
valamint az első rádiódaljáték Kemény Egon: „Schönbrunni orgonák” című darabjáról (1937).
Tegnap az Anna-napra Kemény Egon megzenésített Juhász Gyula költeménye utalt, a mai Anna-bálra Eisemann Mihály operettjének részletei.
Nagy Ibolya Ruitner Sándor zenei rendező, dramaturg egyik régebbi műsorából olvasott fel egy részletet:
„Kicsit félve kell említenem, hogy Kemény Egon neve és személye a mai fiatalság számára nem tartozik az ismert zeneszerzők közé. És ehhez az is hozzátartozik, hogy művei manapság egyre ritkábban szólalnak meg különböző műsorokban, sőt ezt meg kell toldanom egy olyan jelenséggel, amely egyszerűen méltatlan ahhoz a gazdag életműhöz, amivel megajándékozott minket.
Nevét ugyanis hiába keresi az ember az újabb kiadású zenei lexikonokban, a szerkesztők egyszerűen megfeledkeztek róla: szándékosan tették ezt vagy a véletlen műve volt, ma már hiába kutatjuk, a tényeken nem tudunk és nem is érdemes változtatni.
Vagyunk azonban néhányan, és én boldogan sorolom magamat is ezek közé, akik szeretettel gondolnak vissza azokra a közös munkákra, amelyek során egy-egy kompozíciójának partitúrája hangzó formát öltött.
A róla szóló ismertetőkben egyébként ezt olvashatjuk, hogy szerzeményeiben gondosan ápolta az osztrák és német zenei hagyományokat. Ez így, egyszerűen nem igaz.
Hiszen a korábbi, 1935-ös kötet lexikális részében a komponista kifejezetten magyar hangvételű szerzeményeit sorolja fel a szerkesztő.
Ennyit a gondosan ápolt osztrák és német zenei hagyományokról…”
Magyar Rádió, stúdiófelvétel: Komáromi farsang (1957)
Kemény Egon, Házy Erzsébet, Ilosfalvy Róbert, Ruitner Sándor, Erdődy János és mások
Kemény Egon Archívum – www.kemenyegon.hu
2019-ben a Kemény Egon életmű-sorozat – az MTVA támogatásával megjelent – első két dupla-albuma februári CD-bemutatója (https://www.youtube.com/watch?v=FMRDsMg0nX4) felidézése után - ízelítőül azoknak a hallgatóknak is, akik még nem ismerik a műveket, vagy régen nem hallották a18. század végén játszódó két történelmi daljátékot, rövid tartalmuk ismertetésével, a
„Hatvani diákjai”-ból
„Megkérdeztem a madártól…” – kettős, Petress Zsuzsa (Amálka) és Bessenyei Ferenc (Hatvani István professzor)
és a
„Komáromi farsang”- ból, amely Csokonai Vitéz Mihály és Lilla szerelméről szól – hangzott el néhány részlet:
Nyitány
„Az első reggel…” – kettős, Házy Erzsébet (Lilla) és Ilosfalvy Róbert (Csokonai Vitéz Mihály)
„Lilla, szívemet ne vesd meg…” – kettős, Házy Erzsébet és Ilosfalvy Róbert
A mai műsor végén
Kemény Egon: Könnyűzene szimfonikus zenekarra, hegedűre, gordonkára, zongoraszólóra című (1955) négy tételes művének I. tételétRamor Ervin (hegedű), Tokaji András (gordonka) és Petri Endre (zongora) előadásban.
A Magyar Rádió Szimfonikus Zenekarát Lehel György vezényelte.
„ A stúdióban e heti vendégem a kétszeres Erkel Ferenc-díjas zeneszerző Kemény Egon lánya, Kemény Anna Mária, akivel együtt emlékezünk édesapjára, halálának 50. évfordulóján – így indult a mai műsor.
Nagy Ibolya felelősszerkesztő-műsorvezető bevezetőjét
Kemény Egon: „Estefelé” című műve (Karakterdarab esztrád-zenekarra, 1964.) követte.
A Magyar Rádió Esztrád-zenekarát Gyulai Gál János vezényelte.
A mai beszélgetések témái röviden:
Kemény Egon nagyoperettjei, bemutatói a Fővárosi Operettszínházban: 1929, 1946 és 1956 és a revü
www.kemenyegon.hu
Kemény Egon – Bródy István – Harmath Imre: „Kikelet ucca 3” (1929) Pesti operett 3 felvonásban, nagyoperett. Bemutató: Fővárosi Operettszínház (ma: Budapesti Operettszínház) 1929. április 27. Főszereplők: Somogyi Erzsi, Eggerth Márta, Fejes Teri, Kertész Dezső, Sarkadi Aladár, Halmay Tibor, Kabos Gyula, Szirmai Imre. Rendező: Szabolcs Ernő. Díszlet: Gera Zoltán. Ruhatervező: Váradi Tihamér. Jelmez: Berkovits Andor. A táncokat betanította: Rott Ferenc. Karmester: Ábrahám Pál.
Kikelet ucca 3
Kemény Egon muzsikája – Ábrahám Pál karmester – Kerpely Jenő csellószólói
Muzsikája szenzáció! Az új komponista, Kemény Egon csupa ötlet, invenció, frissesség, melódia. Ez a fiatal tehetség briliánsan megérezte, hogy mi kell a pesti ember fülének (Pesti Napló, 1926. részlet)
és a Kassai Nemzeti Színházban:
Kemény Egon - Bródy István - Harmath Imre: „Kikelet ucca 3.” Bemutató a Kassai Nemzeti Színházban 1929. október 12. Fő szerepekben: Fülöp Sándor, Jeney János, Várady Pál, Farkas Pál, Szigethy Irén, Elek Ica, Kálmán Manci, Szántó Jenő, Némety Zoltán, Simon Marcsa. Rendező: Szántó Jenő. Karnagy: Fischer Károly. Díszlet: Ütő Endre. A nyitányt Kemény Egon vezényelte.
Különösen tetszett Kemény Egon szép és ragyogóan hangszerelt muzsikája. Ábrahám Pál legjobb barátja és állandó hangszerelője eddig csak egy saját művel jelentkezett a zenés színpadon, az 1929-ben bemutatott Kikelet utca 3 című darabjával. A Fekete liliom 18 évi szünet után született, és mindenki megállapította, milyen sajnálatos volt ez nagy kimaradás, hiszen Kemény Egon muzsikája lehári s kálmáni nívót képviselt, ugyanakkor magán viselte a modern zenei irányzatok stílusjegyeit.
Rátonyi Róbert: Operett I.-II.”
Kemény Egon - Tabi László - Erdődy János: „Valahol Délen” (1956) Nagyoperett 3 felvonásban Bemutató: Fővárosi Operettszínház (ma: Budapesti Operettszínház) 1956. március 30. Főszereplők: Petress Zsuzsa, Mezey Mária, Sennyei Vera, Gaál Éva, Borvető János, Homm Pál, Rátonyi Róbert, Peti Sándor. Rendező: Dr. Székely György. Karmester: Bródy Tamás. Díszlet: Fülöp Zoltán Kossuth-díjas. Jelmez: Márk Tivadar Kossuth-díjas
„Valahol Délen
Bródy Tamás vezényelte Kemény Egon csodálatosan szép muzsikáját, vérforraló spanyol ritmusait, szép magyar dalait, melyeket Erdődy János verseire írt.
Rátonyi Róbert: Operett I.-II.”
A mai műsorban elhangzott további zeneszámok:
dal
Kemény Egon – Erdődy János:
Valahol Délen – dal, Melis György
A Magyar Rádió Szimfonikus Zenekarát Lehel György vezényelte
Kemény Egon 1934-től a Rádió háziszerzője, Ruitner Sándor zenei rendező, dramaturg korabeli egyik műsorbeli megállapítása szerint
megzenésített költemények:
Kemény Egon – Juhász Gyula: „Milyen volt szőkesége…” dal (1940) Nagykovácsi Ilona énekel, zongorán kísért Polgár Tibor
Kemény Egon – József Attila: „Tél” (1941) – műdal, Melis György
dal és sanzon:
Kemény Egon – Bornemissza Endre: „Bárányfelhő” (1966) – dal, Melis György
Kemény Egon – Bornemissza Endre: „Reggeli telefon” (1964) – sanzon, Melis György
A Magyar Rádió és Televízió Szimfonikus Zenekarát Lehel György vezényelte
koloratúrdal:
Kemény Egon – Erdődy János: „Hajnali szerenád” (1958) – Lehoczky Éva
Koloratúrdal szimfonikus zenekarral
Az Állami Hangverseny Zenekart Hidas Frigyes vezényelte
Kemény Egon a Magyar Rádió felkérésére komponálta ezt a koloratúrdalt Lehoczky Éva részére. Ezt megelőzően a „Komáromi farsang” című daljátékában szerepelt prózában és koloratúr dallal (1957).
És végül még egy különlegességet kínált Nagy Ibolya, amelyet a rádióhallgatók nagyon régóta nem hallhattak:
daljátékrészlet:
Kemény Egon – Békés István: „Szabad szívek” – Finálé
Történelmi daljáték, játszódik: Debrecenben.
Főszerepben: Sándor Judit és Bende Zsolt továbbá a Fináléban: Raffael Márta, Zentay Anna.
A Magyar Rádió és Televízió Szimfonikus Zenekarát Lehel György vezényelte, közreműködött a Földényi-kórus.
Ezt a művet is feldolgozta azaz Kemény Egon életműve felelevenítésénél műsorában megemlítette Ruitner Sándor: a darabot terjedelmessége miatt (120’) ritkán sugározták, de a zene olyan kiváló, hogy Sándor Judit operaénekesnő még évtizedekkel később is reménykedve emlegette - vajon meg van-e még a szalag, nem törölték- e le…és íme, a Zenei Archívum megőrizte, restaurálta és Nagy Ibolya szerkesztésében ma meghallgathatjuk ezt a hosszabb részletet a műsor végén.
(A Rádióélet címlapkép és szereposztás Fórum - Kemény Egon zeneszerző (Wien, 1905 - Budapest, 1969) (smaragd, 2016-09-10 17:01:08) az1665 számú bejegyzésben.)
„Túl az Óperencián” – NAGY IBOLYA műsora – Dankó Rádió
Magyar Rádió stúdiója, Kemény Egon - Erdődy János Krisztina kisasszony című "dalos rádiójátékának" felvétele. Dajbukát Ilona, Gyenes Magda, Rátonyi Róbert, Petress Zsuzsa és Bitskey Tibor színművészek. (1959)
Forrás: Fortepan.hu
Fotó: Szalay Zoltán
Kemény Egon – Erdődy János: Krisztina kisasszony
Rádió Dalszínháza bemutatója: Kossuth Rádió, 1959. augusztus 22., 20:25 - 22:00
Vezényel: Lehel György
Km.: a Magyar Rádió Szimfonikus zenekara és a Földényi-kórus
Zenei rendező: Ruitner Sándor
Rendező: Cserés Miklós dr.
Szereposztás:
Krisztina kisasszony – Petress Zsuzsa
Balogh István – Kövecses Béla (Bitskey Tibor)
Brunner Joachim – Bilicsi Tivadar
Puchmann, karmester – Pethes Sándor
Kőrösi úr – Sugár Mihály
Patkóné asszonyság – Somogyi Nusi
Napóleon – Ungvári László
Eugene de Beauharnais – Rátonyi Róbert
Madame Blanche – Gyenes Magda
Szárnysegédek – Szatmári István, Mezei Lajos
Polgármester – Sugár Lajos
Tanácsos – Baló Elemér
Porkoláb – Gonda György
Máticsné – Dajbukát Ilona
Csaplárosné – Nádori Margit
Betyárok – Deák Sándor, Varga András, Balázs István,
Szomszédasszonyok – Seress Erzsi, Szatmári Margit, Csatay Ibolya
A mai műsor 18. századi magyar témájú daljáték zenéjével indult:
Kemény Egon: „Hatvani diákjai” – Nyitány
A Magyar Rádió Szimfonikus Zenekarát Lehel György vezényelte,
majd folytatódott zenei pályaívének bemutatása – az emlékhéten elsősorban zenéje alapján – Nagy Ibolya felősszerkesztő - műsorvezető és a hét vendége, Kemény Anna Mária gondolatai és szavai vezették be a muzsikát.
„Egy új Jacobi született” – idézte a fel Nagy Ibolya az egyik korabeli írásban Kemény Egon zenei indulását kiváltó szakmai meglepetést majd röviden a Kemény Egon - Harmath Imre szerzőpárról beszélgettek.
Ezen a héten egyébként kevésbé a műismertetésé, mint inkább Kemény Egon saját kompozícióié a főszerep. Emellett a zeneszerző kollégáinak készített hangszereléseiről is szó esett már, és ma is.
A tegnapi francia ihletettségű légkört – Kemény Egon: „Krisztina kisasszony”, Franz Schmidt: „Notre Dame”, Intermezzo, Kemény Egon:”Messzetűnt kedves” – most ismét a napoleoni időkben játszódó „Krisztina kisasszony” című rádióoperett részletei hozták vissza, a Kemény-Erdődy szerzőpár szép, máskor igen szellemes zenei fordulataival és verseivel:
Kemény Egon – Erdődy János: „Krisztina kiasasszony”
Krisztina románca – Petress Zsuzsa
Dal a hódításról – Petress Zsuzsa és Rátonyi Róbert
Dal a rabmadárról – István és Krisztina, a főszereplők kettőse, Petress Zuzsa és Kövecses Béla
Blanche és Brunner kettőse – Gyenes Magda és Bilicsi Tivadar
A Magyar Rádió Szimfonikus Zenekarát Lehel György vezényelte.
A fiatal zeneszerző, Kemény Egon 1927-től a Fővárosi Operettszínház szerződtetett korrepetitora, majd karmestere volt, komponált, parádés kivitelű gyermekoperetteket vezényelt, gyermeksztárok és hírességek fellépésével. Nagyoperettje bemutatója (1929) után hirtelen Lipcsébe és Berlinbe vezette a sorsa Ábrahám Pál zenei munkatársaként és barátjaként.
1933-ban hazatérve 1934-től a magyar rádióban ért el sikereket, Rádió Budapest I.
Ebben az időben kortársainak is hangszerelt, eredeti kottakiadványokból válogatva most csak Buday Dénes: Csárdás című operettje, Seres Rezső és Lajtai Lajos egy-egy művéről esett szó.
Nagy Ibolya szerkesztése és a Zenei archívum jóvoltából régi, restaurált felvételek is bekerültek a műsorba (hallgatván felismerhetjük Kemény Egon hangszerelését…):
Buday Dénes: „Csárdás” (1936), az operett rádiófelvételeiből:
Nem tudok hinni magának…– Udvardy Tibor
Szeretném a boldogságot egyszer megtalálni… – Honthy Hanna
Merci bien…– Rafael Márta és Baksay Árpád
Kiskacsa fürdik a …– Koltay Valéria és Külkey László
A következő rövid téma a „Fűszer és csemege” (1939/1940) című hangosfilm volt, amellyel a kiváló alkotók és sztárszereplők mellett filmzenéjével Kemény Egon is nagy sikert aratott.
Ahogyan Nagy Ibolya tegnap előtt Kemény Egon gyönyörű dalait említette, majd válogatásban hallottunk is néhányat, úgy szólt ma igényes és nehéz koloratúráiról – itt tért rá az adás a „Májusfa” és „ikertestvére” a „Talán a csillagok” az első rádióoperettek, részleteire:
Kemény Egon – Romhányi József:
Balaton-keringó – rádiófelvételen: Gyurkovics Mária énekli
A rádiótörténeti jelentőségű első rádióoperettek vidám dalai után, amelyek hallatán Kemény Egon mellett sok-sok művésztársára is szeretettel és megbecsüléssel gondolhatunk – az emlékhéthez méltó emelkedettséget nyújtott:
Kemény Egon: Könnyűzene fúvósokra (1954, 9’) című műve.
A Magyar Rádió Szimfonikus Zenekarát Lehel György vezényelte.
„Túl az Óperencián” – NAGY IBOLYA műsora – Dankó Rádió
Kemény Egon - Mesterházi Lajos - Szász Péter - Romhányi József: „Májusfa” (1949. május 1.) Nagyoperett rádióra, az első rádióoperett. Szereplők: Fábry Edit (ének), Ferrari Violetta, Horváth Tivadar, Pándy Lajos, Darvas Iván, Kárpáti Zoltán, Rátonyi Róbert, Rafael Márta, Ruttkay Éva, Gera Zoltán. Rendező: Dr. Rácz György. A Fővárosi Operettszínház Zenekarát Majorossy Aladár vezényelte. A „Májusfa-keringőt” a rádiófelvételen (1950) Gyurkovics Mária énekelte.
A „Májusfa” zenéje nagy sikert aratott, a rádióhallgatók kívánságára készült el az új rádiós műfajt teremtő darab szilveszteréji folytatása, ”zenei ikertestvére”: Kemény Egon - Szász Péter - Romhányi József: „Talán a csillagok” (1949. december 31.) Rádióoperett. Szereplők: Gyurkovics Mária, Bán Klári, Gyenes Magda, Rátonyi Róbert, Hadics László. A Magyar Rádió Szimfonikus zenekarát Lehel György vezényelte.
Kemény Egon - Erdődy János: „Krisztina kisasszony” (1959) Rádióoperett 2 részben. Főszerelő: Krisztina kisasszony: Petress Zsuzsa. Szereplők: Kövecses Béla, Bitskey Tibor, Gyenes Magda, Bilicsi Tivadar, Rátonyi Róbert, Ungvári László, Gonda György, Somogyi Nusi, Dajbukát Ilona, Pethes Sándor és mások. Zenei rendező: Ruitner Sándor. Rendező: Cserés Miklós dr. A Magyar Rádió Szimfonikus Zenekarát Lehel György vezényelte, közreműködött a Földényi-kórus.
Gyermekoperett, gyermekeknek komponált művei
Kemény Egon zenei pályája kezdetétől szeretettel fordult a gyermekek felé, először a Fővárosi Operettszínház színházi produkciói keretében:
„Dörmögő Dömötör”. Gyermekelőadás, látványos operettrevü 3 felvonásban. Bemutató:1928. november 17. Írta és rendezte: Beretvás Károly Zenéjét részben szerezte: Lajtai Lajos Sarkadi Aladár felléptével továbbá Gábor Mara szubrett, Szécsi Hédi, Horváth Manci gyermekprimadonnák, Kürty Teréz, Mátray György, Gyenes Magda és mások (Esti Kurir, 1928. november 13.) A táncokat Mátray György tanította be. Karmester: Kemény Egon
„A három jómadár”. Gyermekoperett (Fővárosi Művész Színház). Bemutató: 1929. december 3. Írta és rendezte: Beretvás Károly Zenéjét összeállította és szerezte: Kemény Egon
A műsorhét harmadik adásával mondhatni spirálisan halad felfelé Kemény Egon életműve tekintetében, visszautalásokkal az előző napokra is és a 2013-ban elhangzott Kemény Egon - emlékhétre.
Nagy Ibolya és Kemény Anna Mária beszélgetésének mai témái röviden:
A kétszeres Erkel Ferenc-díjas Kemény Egon zeneszerző pályájának budapesti indulása
a modern táncslágerektől (1927) – színpadi előadásuk az akkor rangos Rott Kis Kabaréban
Ábrahám Pállal töltött baráti és zenei munkatársi évei Berlinben valamint a németországi zenei vonatkozások napjainkban
beszélgetés Kassáról
a Bécsi Zeneakadémia, ahol Franz Schmidt volt az igazgató és Kemény Egon tanára is, aki tanulmányait vezette.
Nagy Ibolya felelősszerkesztő-műsorvezető tehetségét ismét megcsodáltam –, ahogyan én érzem – asszociációkkal építette fel a műsor zenei szerkezetét.
Az elhangzott műrészletek:
Kemény Egon - Erdődy János: „Krisztina kisasszony” (1959)
rádióoperett 2 részben.
Előjáték
A Magyar Rádió Szimfonikus Zenekarát Lehel György vezényelte.
A színpadi nagyoperett-változatát a Miskolci Nemzeti Színház mutatta be 1962-ben.
Ábrahám Pál – Földes Imre – Harmath Imre: Viktória (1928)
operett 3 felvonásban
Nagy Ibolya utalt a tegnapi archív Kemény Egon-interjúban megismert történetre, a brácsa bevezetése a magyarországi jazzhangszerelésbe Kemény Egon kezdeményezésére (1928) valósult meg
a „Good Night” („Nem történt semmi..”) című számban, Kemény Egon hangszerelése
Gramofonfelvételről hallottuk, Kalmár Pál, Tóth Erzsi és az Odeon zenekar előadásában
Éppen most jelent meg az alábbi tájékoztató, amely az MTVA Archívumának hangrestaurációs és digitalizációs munkáját ismerteti és Kemény Egon zeneszerző 2019-ben kiadott (MTVA támogatásával) „Hatvani diákjai” (1955) és „Komáromi farsang” (1957) dupla CD-albumai megjelenéséhez is kapcsolódik (www.kemenyegon.hu), akárcsak a tegnap elhangzott „Zenés beszélgetés Kemény Egonnal pályájáról” című (1967) interjúhoz –, amelyek az MTVA Hangtárának féltett kincseihez tartoznak.
Örülök, hogy végre megjelent az MTVA Archívumában folyó kiváló szakmai munkáról ez az ismertető, és most már nem csak a Berlini Filharmonikusok hasonló tevékenységéről olvashatunk – amint azt korábbi bejegyzésemben már ismertettem.
A Rádióarchívumban modern technikával történik a régi hanganyagok restaurálása.
A szennyeződések eltávolítása után a digitalizáció, majd a hanganyag megtisztítása következik.
A Rádióarchívumban a restaurálás 1995-től zajlik. Az ehhez szükséges eszközök beszerzése, a technológiai folyamat kidolgozása 2000-ig megtörtént. A munka minőségét mutatja, hogy a vietnami tévétől, a Bayerische Rundfunktól (Bajor regionális közszolgálati médium), de a BBC-től is jártak Magyarországon szakemberek, hogy a módszereket és a modern eszközöket tanulmányozzák.
A képkockákat filmszalagra rögzítik. Hasonlóan történik ez a hanggal is: valamilyen hordozóra (régen lemez, optikai szalag, mágnesszalag, CD stb.) rögzítik a hangot.
A restaurálás első része a mechanikai előkészítés. A hanghordozót olyan fizikai állapotba kell hozni, hogy a hang lejátszható legyen. Szemrevételezés, a sérülések detektálása után lemezek esetében ez történhet ultrahangos tisztítással, a lakkréteg helyreállításával, illetve a barázdákból el kell távolítani a szennyeződéseket. Ennek szintén több módja van, desztillált vízzel vagy speciális tisztítóhabbal végezhető.
Szalagok esetében egészen más a helyzet. Vannak olyan típusok, melyek a nedves levegő hatására lejátszhatatlanná válnak. Ezeket először „ki kell sütni”, azaz 53 Celsius-fokon 5 órán keresztül inkubátorban szárítani ahhoz, hogy a lejátszáshoz megfelelő legyen a szalag minősége.
A tisztítás után következik a digitalizáció, azaz a hang digitális átjátszása és eltárolása. Ehhez természetesen le kell játszani a hanghordozókat, amihez megfelelő berendezésre van szükség. A hasznos hanganyagot veszik föl a szakemberek számítógéppel – a hasznos területen kívül kis elő-és utózajjal -, ami éppen olyan egyedi a hanghordozók esetében, akár az embereknél az ujjlenyomat.
Az archívumban nem a lehető legjobb minőség előállítása a cél, hanem az eredetit leginkább megközelítő állapot reprodukálása. Vannak olyan hanghordozók, például a lakklemezek, melyekből egy-egy darab található az archívumban, tehát ezek kordokumentumok, melyek az adott kor technológiai fejlettségéről is információval szolgálnak.
Ezért kell szem előtt tartani a restaurálás etikáját. A folyamat során szoftveres eszközökkel kitisztítják a hangzást: eltávolítják a zörejeket, sercegést, recsegést és a hangfelvételi hibákat. De a félbehagyott levegőt vagy az elfojtott köhögést – mivel ezek részei az eredeti felvételnek – nem tüntetik el, jóllehet a technológia ezt lehetővé tenné. A restaurálás következtében a beszéd is érthetőbbé válik, plasztikusabb lesz a hangzás.
A zajcsökkentés valamilyen szinten természetesen automatizálható, de akárcsak a filmek esetében, nem szabad túl érzékenyre állítani a szoftvert, nehogy hasznos terület vesszen el a hangból. Így viszont csak a nagy hibák tűnnek el a felvételről, a többi a szakemberek tudásán és érzékenységén múlik.
S hogy mi történik manapság a Rádióarchívum műhelyeiben? A normál 78-as lemezek megmentése, illetve a filmek hangjának restaurálása zajlik.
Ma, Kemény Egon kétszeres Erkel Ferenc-díjas zeneszerző halálának 50. évfordulóján Nagy Ibolya felelősszerkesztő-műsorvezető a zeneszerző legnagyobb operett-sikerével kezdte a műsort:
a „Valahol Délen” nagyoperett Előjátékát hallhattuk, amely már elég régóta nem szerepelt a rádióprogramban.
A Fővárosi Operettszínház Zenekarát Bródy Tamás vezényelte.
A hét vendége, Kemény Anna Mária családi emlékeiből idézett.
A program gerincét az MTVA Zenei Archívumában megőrzött és a mai megemlékezésre digitalizált archív riport és a köré illesztett Kemény Egon-művek alkották.
„Zenés beszélgetés Kemény Egonnal pályájáról” ez volt a címe a fiatal rádiós műsorvezető, Boros Attila 1967-ben készült interjújának. Külön érdekesség, hogy ez a műsor hosszú évtizedek eltelte után ma hallható ismét Kemény Egon hangjával és „részvételével”…
A röviden felelevenítették:
a pályakezdést, Harmath Imre és Ábrahám Pál személyét. A híres Ábrahám – Kemény barátságról és munkatársi kapcsolatról a kérdésre válaszolva mondott el részleteket a zeneszerző, egy történetet is elmesélve…
majd az akkor 23. életévében levő zeneszerző első nagyoperettjét, a Kikelet ucca 3. szereplőinek nevét: Eggerth Mártával a főszerepben, Somogyi Erzsit, Kabos Gyulát és Halmay Tibort emelte ki az akkori csillagok közül a zeneszerző
ezt követte Kemény Egon és a gershwini szimfonikus könnyűzene, jazzparafrázis „amely természetesen az akkori időben…hát…megdöbbentően hatásos volt..”, megzenésített költeményei, a gyermekifjúságnak komponált szvitjei valamint a magyar rádióhoz fűződő közel negyven éves alkotómunkájának egyes részletei, személyes vonatkozásokat is megemlítve.
Elhangzott művek és műrészletek:
32-es baka vagyok én… Ábrahám Pál – Harmath Imre indulója, Kemény Egon hangszerelése, Weygand Tibor énekelte
Kemény Egon – Képes Géza: Szeptemberi tűnődés (1950) – dal, Rösler Endre
A Magyar Rádió Szimfonikus Zenekarát Polgár Tibor vezényelte.
Kemény Egon - Juhász Gyula: Szerelem (1941) - dal, Melis György
Kemény Egon- Erdődy János: Valahol Délen – dal, Melis György
Kemény Egon - Raics István: Nézd, hogy ragyog ránk a rét… kettős, dal Gyurkovics Mária és Szabó Miklós(„Szerencsés utazás”, rádióoperett, 1950)
Még nincsen senkim sem… kettős, foxtrot Gyenes Magda és Rátonyi Róbert („Valahol Délen”, a nagyoperett rádiófelvétele, 1956)
A Magyar Rádió Szimfonikus Zenekarát Lehel György vezényelte.
A dalok mellett ékszerként csillant fel
Kemény Egon – Anatole France – Tiszai Márton: „A néma asszony” című kupléja (sanzon) is, amelyet most az archív felvétel felújításával Lukács Margit briliáns előadásában élvezhettünk, stúdióelőadás a Rádiózenekarral – az emlékezést az életmű egyik vidám darabjával színezte. A zeneszerző 1948-ban Rácz Vali részére komponálta.
Nagy Ibolya hozzáértő szerkesztéssel és zenei válogatásával szép emléknapot készített, amely méltó Kemény Egon zeneszerző nevéhez és életében elért sikereihez.
A műsort Kemény Egon
„A tavaszhoz” című műve – rapszódia zongorára és szimfonikus zenekarra (1957) – zárta.
A Magyar Rádió és Televízió Szimfonikus Zenekarát Borbély Gyula vezényelte, Petri Endrezongorázott.
„Túl az Óperencián” – NAGY IBOLYA műsora – Dankó Rádió
KEMÉNY EGON kétszeres Erkel Ferenc-díjas zeneszerző (Bécs, 1905. október 13. – Budapest, 1969. július 23.)
Bécsben, a császárvárosban született, Kassán nevelkedett. Abszolút hallása volt, kisgyermekkora óta zeneszerzőnek készült. Klasszikus zenei tanulmányait a Kassai Zeneiskolában kezdte (zongora, hegedű, zeneelmélet, hangszerelés) és a Bécsi Zeneakadémián (tanára Franz Schmidt zeneszerző, az Akadémia igazgatója) végezte (1925), rendkívüli tehetségével a könnyűzene felé fordult (1926), ez a 20. századi zeneművészeti ág lett választott hivatása.
Kiváló zongorista volt, korai műveit Kassán adta elő, tomboló sikerrel. 1926-ban Budapestre költözött. Színpadi szerzőként mutatkozott be: Kemény Egon – Harmath Imre: Honolulu, charleston, (1927), modern tánc-slágereit (charleston, tango, foxtrot, blues) Dénes Oszkár, Érczkövy László énekelte, szinte mindegyiket gramofonlemezre vették.
Zenei karrierje negyven éve során művei elsősorban Rózsavölgyi és Tsa. kottakiadványokban jelentek meg.
A Fővárosi Operettszínház előbb korrepetitornak és másodkarmesternek szerződtette.
1928-ban az Operettszínház állandó karmestere lett Ábrahám Pál mellett.
Itt, a mai Budapesti Operettszínházban mutatták be nagyoperettjeit – sztárszereposztással és revükoreográfiával, pompás jelmezekkel és díszlettekkel:
Kemény Egon – Bródy István – Harmath Imre: „Kikelet ucca 3” (1929). Pesti operett 3 felvonásban: Somogyi Erzsi, Eggerth Márta, Fejes Teri, Kertész Dezső, Sarkadi Aladár, Halmay Tibor, Kabos Gyula. A táncokat betanította: Rott Ferenc. Karmester: Ábrahám Pál
Kemény Egon – Nóti Károly – Földes Imre – Halász Rudolf: „Fekete liliom” című romantikus nagyoperettet, Fényes Szabolcs igazgató felkérésére alkották, Karády Katalin főszereplésével. Partnerei: Latabár Árpád, Latabár Kálmán, Nagy István, Gozmány György, Fejes Teri, Gombaszögi Ella és kis szerepben Petress Zsuzsa voltak.
Kemény Egon – Tabi László – Erdődy János: „Valahol Délen” c. kasszasikert hozó nagyoperett, bemutatója 1956 tavaszán Gáspár Margit színházigazgató idején volt, fő szerepekben: Petress Zsuzsa, Mezey Mária, Sennyei Vera, Borvető János, Homm Pál, Rátonyi Róbert. Felújítás: 1957., Fényes Szabolcs igazgatóval. 1958-tól kiemelkedő sikersorozatban játszották a környező országok nagyszínpadain.
A tehetségével és szerénységével feltűnő fiatal zeneszerző nevét 1929-től szárnyra kapta a színház világa.
Ábrahám Pál legjobb barátjaként és zenei munkatársaként, zenekari hangszerelőjeként – Budapesten, Lipcsében és Berlinben – ugyancsak ismert volt.
1930 -1933-ig nem komponált saját művet: Ábrahám Pál felajánlott szerződését elfogadta és Berlinben élt, zenei munkakapcsolatuk hat és fél éven át tartott.
1933-ban Budapestre költözött, mint a „Rákóczi induló” című reprezentatív magyar hangosfilm szerződtetett zenei vezetője és zeneszerzőként folytatta karrierjét.
Hazaszeretetéből fakadó művei közül a legnevezetesebbek: a négy tételes „Magyar szvit” (1934), amely kedvelt műsorszáma volt az ország legnagyobb zenekarainak, a „Tisza” (1935) c. szimfonikus költeménye és a „Délibáb” (1935) c. nagyzenekari népdal egyvelege a Rózsavölgyi cég megbízásából született, azóta az egész világot bejárta.
1936-ban újrahangszerelte a „Rákóczi induló”- t szimfonikus zenekarra, amely Rózsavölgyinél jelent meg.
Kemény Egon a gershwini szimfonikus könnyűzene magyarországi meghonosítója.
1937-1948 között klasszikus és kortárs magyar – Csokonai Vitéz Mihály, Vajda János, Petőfi Sándor, Reviczky Gyula, Ady Endre, József Attila, Tóth Árpád, Áprily Lajos, Juhász Gyula, Kosztolányi Dezső és mások, valamint angol – Burns, Shakespeare, Blake, Poe és mások, továbbá amerikai költők leghíresebb verseit zenésítette meg, szám szerint harmincnál többet, s e dalokkal – amelyeket az ország legkiválóbb énekesei is felvettek műsorukba – aratta akkor legnagyobb sikereit.
Kemény Egon filmzenéje a „Fűszer és csemege” című hangosfilm (1939), amely közvetlenül bemutatója után nézőszám-rekordot döntött. Főszerepben: Somlay Artur, Vízváry Mariska, Szörényi Éva és Jávor Pál. A film Csathó Kálmán nagy sikerű regényének filmes változata, ezt megelőzően a Vígszínház mutatta be.
Hangszerelőként számos zeneszerző-kollégája operettjei, betétdalai és filmjei népszerűségében játszott jelentős szerepet.
A Magyar Rádióval (Rádió Budapest I.) 1934-ben kezdődött sokoldalú kapcsolata, az intézmény évtizedeken át művei bemutatóinak egyik fő helyszíne lett. Zeneműveit számtalan rádióműsorban gyakran sugározták. Életművét 2012 óta a Dankó Rádió „Túl az Óperencián” című műsorában Nagy Ibolya felelősszerkesztő-műsorvezető mutatja be a rádióhallgató nagyközönségnek.
Első rádiós bemutatója a „Fantázia a ’Hullámzó Balaton’ tetején” című népdalból (1934) – nagyzenekari népdal parafrázis – volt, amelyet az akkori műszaki lehetőségekkel stúdió-előadásban, nagy sikerrel közvetített a Rádió, az Operaház Zenekarát Zsolt Nándor vezényelte.
Rádiótörténeti újdonságok – Magyar Rádió – Kemény Egon műveiben: 1940-tól operaénekesek adták elő dalait, zenéjével új rádiós műfajok indultak: az első rádiódaljáték, „Schönbrunni orgonák” (1937), az első rádióoperett, „Májusfa” (1949), a „Hatvani diákjai” c. daljátékban (1955) a korábbi kettős szereposztás nélkül alakította a prózai színész Bessenyei Ferenc az ének-, és az operaénekes Simándy József a prózai szereprészt is – szenzációt keltve és remekül.
1946-ban a Magyar Rádióban saját műsort is szerkesztett és vezetett „Amit a város dalol” címmel, továbbá zenei összeállítások készítésével is megbízták, karmesterként, zongorakísérőként is foglalkoztatták, felvételek énekes próbáit vezette.
Műveiben a főszerepeket – ám gyakran kisebb szerepekben is (mint Rózsahegyi Kálmán a „Komáromi farsang”- ban) – kora leghíresebb és legtehetségesebb művészei énekelték és játszották, szerzőtársai, a zenei együttesek, kórusok és a darabok rádiós alkotói minden esetben kiváló zenei- és színházi tekintélyek voltak.
Alapító tagja volt a Magyar Zeneművészek Szövetségének. Műveiben gondosan ápolta az osztrák és a német zenei hagyományokat is, megőrizve a magyar zenei örökséget, zeneművei azzal az eleganciával szólaltak meg, aminek a könnyűzene mestereként emberi mivoltában is birtokában volt. Zenei alkotómunkáját magas zenei kitüntetéssel, Erkel Ferenc-díjjal (1953,1955) ismerték el.
Halálának 50. évfordulója évében (2019) lánya, Kemény Anna Mária producerként – az MTVA támogatásával – életműsorozatot indított: megjelent a „Hatvani diákjai” és a „Komáromi farsang”, a CD dupla-albumokat a tervek szerint továbbiak követik.
„Túl az Óperencián” – NAGY IBOLYA műsora – Dankó Rádió
Kemény Egon: Ritka madár a szerelem című angolkeringője vezette be.
Újdonság volt annak idején, hogy a felvétel a Rádió vonószenekarára íródott.
A gramofonfelvételeken (1935) mások mellett Sebő Miklós énekelte Harmath Imre szövegét.
Ezt követte egy válogatás:
Kemény Egon – Dalos László: Őszi séta – Sándor Judit és Rösler Endre
Őszi séta – dalciklus (1952) A Magyar Rádió Szimfonikus Zenekarát Polgár Tibor vezényelte.
Kemény Egon – Vaszilij Kazin: A kőműves esti dala (1949) – Melis György
A Magyar Rádió Szimfonikus Zenekarát Lehel György vezényelte.
Kemény Egon – Gaál Zsuzsa: Ha visszanézek…(1957) – Mezei Mária
Sanzon, a Magyar Rádió Vonószenekara, vezényelt Kerekes János.
Kemény Egon – Kótzián Katalin: Mindenki tanul…(1962) – Radnai György
Magyar Rádió és Televízió Énekkara, Magyar Rádió és Televízió Szimfonikus Zenekara, vezényelt Breitner Tamás
Majd a most megjelent „Hatvani diákjai” CD jelenetei és dalai, amelyeket teljes egészükben hallhattunk.
Nevezetességük, mi több rádiótörténeti jelentőségük (1955), hogy:
Hatvani István professzor szerepében állt először Bessenyei Ferenc a rádió mikrofonja előtt énekesként is (ahogyan azt a 1634, 1627 számú bejegyzések stúdiófelvételein is látjuk)
Simándy József Kerekes Mátéként a teljes prózai szöveget is előadta
emellett Petress Zsuzsa Fodorító Amálka ének- és prózai alakításában is gyönyörködhettünk, a fenti férfi főszereplők oldalán.
(CD 1/ 18., 19., 20.
18. Jelenet és kántus
(Sinkovits Imre, Suka Sándor, Lázár Gedeon, Horváth Tivadar, Hadics László, Dékány László, Csákányi László, Simándy József, Bessenyei Ferenc, Földényi-férfikar)
19. A Hatvanit dicsőítő kántus
(Simándy József, Földényi-férfikar, harmónium)
20. Jelenet
(Lázár Gida, Simándy József, Zenthe Ferenc, Bessenyei Ferenc, Sinkovits Imre, Horváth Tivadar, Dékány László, Suka Sándor)
CD 2/ 2., 3., 4., 5. track)
2. Amálka és Hatvani kettőse "Megkérdeztem a madártól…"
(Petress Zsuzsa, Bessenyei Ferenc, Magyar Rádió Szimfonikus Zenekara)
3. Jelenet
(Petress Zsuzsa, Simándy József, Bessenyei Ferenc)
4. Jelenet
(Petress Zsuzsa, Simándy József, Magyar Rádió Szimfonikus Zenekara)
5. Amálka és Máté kettőse "Ha majd a fény..." és a jelenet vége
(Petress Zsuzsa, Simándy József, Magyar Rádió Szimfonikus Zenekara)
A Magyar Rádió Szimfonikus Zenekarát Lehel György vezényelte.
A műsort
Kemény Egon: Keringő rapszódia című hangversenykeringője (1965) zárta, a Magyar Rádió és Televízió Szimfonikus Zenekarát Sándor János vezényelte, Petri Endre zongorázott.
A Dankó Rádió már nem használja a Sztárvendég megjelölést, indulása után még sokáig úgy volt.
Most már a műsor vendégeként szerepelnek a meghívottak és ez ebben az esetben különösen áll - a zeneszerző lánya vendégeskedik a nemrég átadott, új stúdióban.
Az érdekesnek ígérkező sorozathoz emlékeztetőül itt a Dankó Rádió közvetlen url-je.
Ezzel a műsort szerte a világon lehet hallgatni illetve rögzíteni.
http://stream001.radio.hu:8080/mr7.aac
Túl az Óperencián / hu: (operettkedvelőknek) Sztárvendég: Kemény Annamária (Anna Mária pontosabb lenne)
Szerkesztő-műsorvezető: Nagy Ibolya / undefined / / 00:56:00 /
Arról tudsz valamit, hogy Kemény Egon barátja Ábrahám Pál Apatinban vagy Zomborban született? A bizonyítványai Apatint jelölik, viszont házassági anyakönyvi kivonatában Zombort írják születése helyéül.
A tegnapi műsor végén hangzott el Nagy Ibolya felelősszerkesztő-műsorvezető ajánlása:
Kedves Hallgatóink!
Jövő héten a kétszeres Erkel Ferenc-díjas zeneszerzőre, Kemény Egonra, emlékezünk – halálának 50. évfordulója tiszteletére.
Segítségemre lánya, Kemény Anna Mária lesz. Várunk mindenkit, nagy-nagy szeretettel minden nap délelőtt 9-kor és az ismétlésben délután 6 órakor, az Óperencián innen és túl egyaránt.
„Túl az Óperencián” – NAGY IBOLYA műsora – Dankó Rádió
Ez a romantikus érzelem a heves nyári zápor után, a napfényes kék ég alatt, „… a Balaton-parton…” tört rám, de előtte még egy meglepetés ért.
Végre rászántam magam ugyanis, és tegnap leutaztam egy gyors csobbanás erejéig kedvenc tavamhoz. A Balaton-expresszen a hangtalan Intercity vagonban ülve, a tiszta ablakokon kitekintve, egyszercsak feltűnt egy mosolygó fiatalember, kis dobozzal a kezében és barátságos mosollyal minden utasnak ajándékképpen átnyújtott egy-egy Balaton Limonádé szeletet. Szinte mindenki elfogadta, kisgyermeki megelégedettséggel mosolygott… és a váratlan fordulat frissitőleg hatott… Ugyanez a jelenet visszafelé is megismétlődött.
Remélem, hogy kis emlékem nem minősül reklámnak, úgy érzem, hogy ez a fogás a MÁV START és a gyártó részéről profi kivitelezésben a finomság legjobb népszerűsítője – és főleg: kis dolgoknak is örülhet az ember :-) !
„A balatoni szellő csak rólad mesél…” „… a Balaton-parton…”
„Balaton – keringő” Gyurkovics Mária énekli Kemény Egon – Romhányi József operettslágerét az első rádióoperett rádiófelvételén, kísér a Magyar Rádió Szimfonikus Zenekara, Lehel György vezényletével az első rádióoperettben: „Májusfa” (1949)
1946. október 5-én „Krajczár” címmel chanson-estet ad
BUDAPEST I. 1946. október 5.
20:45 „Krajczár” Rácz Vali chansonokat énekel, Kemény Egon megzenésítésében.
Zongorán kísér a szerző.
1.Krajczár (Falu Tamás verse) 2. A fekete lepke (Zsolt Béla verse) 3. A másik (Falu Tamás) 4. A sas és a csiga (Sztojan Mihajlovszkij, Dimo A. Bolkilev ford.) 5. A vízcseppek (Falu Tamás) 6. Egy szerelem története (Fedor Ágnes)
Eredetileg a magyar naptárban is a mai napra esett az Egon-nap (jelenleg szeptember 1.)
A Magyar Rádió műsorújságjában (archivum.mtva.hu) a Keringő rapszódiát kerestem erre az alkalomra és így bukkantam ismét olyan adásnapra, amikor két műsor zárószámaként is Kemény Egon-művet sugárzott a Magyar Rádió:
Magyar Rádió 1953. augusztus 6.
8:50 Színes muzsika
1.Offenbach: Orfeusz az alvilágban – nyitány (Berlini állami zenekar)
3. Kemény: Keringő-rapszódia (zongora: Petri Endre, az Állami Operaház zenekarát Pogány László vezényli)
A Hgl. valószínűleg a hanglemez rövidítése, ezek szerint a Keringő rapszódia a rádiófelvétel mellett hanglemezen is megjelent… talán még van belőle valahol.
KEMÉNY EGON: Keringő-rapszódia (1952)
Hangversenykeringő
15:50 A Magyar Rádió kisegyüttese játszik, Farkas Ilonka énekel
7. Kemény Egon: Oh, csak még egyszer összejönnénk… (Farkas Ilonka)
KEMÉNY EGON - Reviczky Gyula : Oh, csak még egyszer összejönnénk… (1945)
Bemutató: Magyar Rádió, 1945. Neményi Lili
További előadások és felvételek:
Vígszínház: Rösler Endre, 1947.
Békeffi Pódium Kabaréban: Neményi Lili, 1946.
A Magyar Rádióban énekelte:
„A Költők múzsái” sorozatban Rösler Endre és Wargha Lívia, 1947.
Svéd Sándor, Magyar Rádió – a dal kíséretét Kemény Egon 52 tagú zenekarra hangszerelte, 1951.
Simándy József, a Magyar Rádió Szimfonikus Zenekara kísérte, vezényelt Lehel György, magnófelvétel 1956. Bemutató: 1957., Kossuth-adó.
12-én 19: Bp.II. Thurzó - Kemény - Kovách: Békebeli primadonna
Rendezte: Fábry Zoltán
Fábri Zoltán életművét most olvastam el a Wikipédián, rádiós rendezése nincs feltüntetve. A Békebeli primadonna talán az első rádiós munkája volt, erre még visszatérhetünk. Továbbá:http://mmakademia.hu/alkoto/-/record/MMA26884
Azt vettem észre, hogy KeményEgon zeneszerző életművében az ismétlődés látszatát keltve láncszerűen fonódnak egymásba talán apróságnak tűnő elemek, mint például egyes szavak visszatérése műveiben ( békebeli, hinta, stb.), zenedarabjait előadó énekesek és színészek (Vízváry Mariska, Gyurkovics Mária, Mezey Mária, Andor Éva, Zentay Ferenc, Rátonyi Róbert, Simándy József és mások), szerepek (operettszínésznő , bárzongorista, fűszeres), revűelemek és görlök ("Kikelet ucca 3", "Fekete liliom", "Valahol Délen" c. nagyoperettjeiben), helyek (fűszerüzlet, stb.), és a helyszínek közül Debrecen városa ("Hatvani diákjai", "Szabad szívek", "Messzetűnt kedves").
Fentiekre egy példa a "Békebeli primadonna" c. zenés rádiójáték (1947., Főszerepben Neményi Lili, - aki Kemény Egon dalait és sanzonjait is énekelte -előzmények: Fórum - Kemény Egon zeneszerző (Wien, 1905 - Budapest, 1969) 377, 373, 372, 359), amely a nagy sikerű "Békebeli bakanóta"-t" (1928, charleston) is előhívhatta a rádióhallgatók emlékezetében.
Erre utal a rádiójáték témája mellett Somló Sándor "Melódia"-szalonegyüttese is, a zene talán felevenítette az egykori modern táncslágert (a verset Harmath Imre írta).
Ezek a sejtéseim - utánanézni ugyanis nem olyan egyszerű, de kutatható az egymásra épülés is, amelynek gondolatát már Ruitner Sandor is említette egyik Kemény Egonról készített műsorában - arra a tényre alapozódnak, hogy Kemény Egon szinte a Magyar Radió állandó munkatársának számított, a valóságban nem volt az.
A rádióban folyó művészi munkában sokoldalúan és igen aktívan vett részt, gondolatait, ötleteit szívesen építették be a művekbe alkotótársai.
Magyar Rádió
III. évfolyam 32. szám
1947. augusztus 11-17.
Címlapfotó:
"Neményi Lili
augusztus 12-én a "Békebeli primadonna" című zenés vígjáték női főszerepét játssza"
A képen Neményi Lilit hajfonata és ékszerek díszítik, vállát szabadon hagyó estélyi ruhát visel, tekintetét elgondolkodva távolba veti.
Szép.
Az Előzmény 377- ben olvashatjuk a vígjáték tartalmát és részletes szereposztását - Neményi Lili, Vízváry Mariska, Keresztessy Mária, Sitkey Irén, Bilicsi Tivadar, Németh Marika, Zentai Ferenc, Ráthonyi Róbert, Oláh Böske, Hajnóczy Lívia a rendező Várkonyi Zoltán.
Zenéjét Kovách Aladár verseire Kemény Egon szerzette.
70 évvel ezelőtti nagy sikerű, emlékezetes műsor....úgy tudom, nyom nélkül eltűnt, bárcsak megkerülne.
A tartalma, zenéje, szereplői, alkotói mindnyájan hozzájárultak sikeréhez.
Az első előadást - Neményi Lili színpadi megjelenéséből ítélve - a stúdióban közönség előtt játszották, "Előadás a stúdióban" sorozat, a felvételt viaszlemezen örökítették meg.
Minden bizonnyal a sikeres és kedvelt rádiós zenés játékok, zenés vígjátékok,zenés rádiójátékok érlelték meg az új rádiós műfaj, a rádióoperett gondolatát, amelynek első darabja két év múlva a "Májusfa" (1949) volt, zeneszerzője Kemény Egon.
Kemenes Laci, Annus szerelmese - Zentai Ferenc
A "portói nő" c. fűszerüzlet
tulajdonosa - Rátonyi Róbert
Vandrikné - Oláh Bözske
Nagysága a szomszédból - Hajnóczy Lívia
Rövid tartalom: A Fabriczkiak régi, kereskedőfamíliájában Ómama a családfő. Vaskézzel tart fegyelmet a család tagjai között. Nővérét, Hannát, akiből operettszínésznő lett kitagadta s a család tagjainak megtiltotta, hogy érintkezzenek vele. A család legifjabb tagja, Annuska azonban fellázad Ómama ellen. Megszökik szerelmével, s nénjéhez, Hannához költözik.A szökevényt a család többi tagjai is követik, akik eddig is titokban helyeselték Beléndeki Hanna életét.Ómama először tartja magát a lázadókkal szemben, de végül is beadja a derekát; visszafogadja Hannát, Annuskát pedig odaadja szerelmes vőlegényének.
Zenéjét Kovách Aladár verseire szerzette: KEMÉNY EGON
Közreműködött: Somló Sándor Melódia szalón-együttese, Somló Sándor vezényelt, Kemény Egon zongorázott a zenekarban.
Időtartam: 90'
Próbák: 1947. aug. 6-11.
Az énekpróbákat Kemény Egon vezette.
Az előadást viaszlemezre vették fel.
„Ez egy vígopera-paródia, nagyon szellemes a szöveg is és a zene is…”
Rózsahegyi Kálmán (éjjeli bakter) és Fekete Pál (Bájligeti Kázmér, a színtársulat igazgatója) gránátalma-jelenete (rövid idézet a jelenetsorból a 1691 számú bejegyzésben) a „Komáromi farsang” CD-n hallgatható meg (CD 2/ 13).
Az éjjeli bakter szerepét Rózsahegyi Kálmán játszotta a „Komáromi farsang”-ban. 1957-ben 84 éves volt, négy évvel később hunyt el.
Ez az alakítása is azok közé a rádiós felvételek közé tartozott, amelyeket Ruitner Sándor Kemény Egonról írt emlékezéseiben ismételten, szeretettel idézett fel…nemcsak ő nem felejtette el…Azokban az időkben még volt egy nagy közös emlékezet a Magyar Rádióban (és bizony megvan még ma is, itt-ott...), a kiváló alkotók és előadóművészek, az intenzív munkatempó, a sok siker, a hallgatók érdeklődése, évtizedeken át számtalan szép stúdióélményt nyújtott. Inspiráló lehetett.
Volt mire visszagondolni, ismétléseknél újra felidéződtek ezek az emlékezetes munkák, darabok vagy olykor megható részletek.
Szép téma - a rádió sok évtizedes történetéből Ruitner Sándor jegyzetei őrzik ezeket a különleges pillanatokat.
Lilla (Házy Erzsébet, Korompai Vali) stafírungját készíti elő apja komáromi házában szökéséhez, ezalatt Kraxelstumpf szekerész óbester (Bilicsi Tivadar) katona-zenekarával ad szerenádot, mindeközben Csokonai (Ilosfalvy Róbert, Zenthe Ferenc) barátai, a vándor-színtársulat (Fekete Pál, Basilides Zoltán, Dózsa István) és zeneigazgatója Lavotta János (Molnár Miklós), a fogadós Kajdács Kelemen (Gózon Gyula) azon fáradoznak, hogy a közelgő éjféli szerenádhoz és a szöktetéshez Csokonai részére zavartalan körülményeket teremtsenek.
Ekkor veszik észre, hogy a létra kellék-létra…és felbukkan az éjjeli bakter (Rózsahegyi Kálmán): „ Mi a’? Miféle ribillió ez itt-e…?” - kérdezte azzal a ma már talán sehol nem hallható régies, vidékies kiejtéssel, ahogyan Rózsahegyi Kálmán korhűen, utánozhatatlanul előadta.
Ez a jelenetsor készíti elő a humorral teli gránátalma (színére a dupla-album lemezének árnyalata emlékeztet) jelenetet:
KOMÁROMI FARSANG
CD2
9. Az éjjeli bakter dala "Tűzre, vízre vigyázzatok..." és jelenet 00:50
(Rózsahegyi Kálmán, Magyar Rádió Szimfonikus Zenekara)
10. A Létra-kórus előjátéka és jelenet 00:52
(Fekete Pál, Basilides Zoltán, Gózon Gyula, Molnár Miklós, Magyar Rádió Szimfonikus Zenekara)
11. Létra-kórus "Egy létra kell..." 02:24
(Fekete Pál, Basilides Zoltán, Földényi-kórus, Magyar Rádió Szimfonikus Zenekara )
12. Jelenet és Létra-kórus 00:43
(Molnár Miklós, Gózon Gyula, Földényi-kórus, Magyar Rádió Szimfonikus Zenekara)
13. Jelenet 03:12
(Molnár Miklós, Rózsahegyi Kálmán, Fekete Pál, Gózon Gyula, Basilides Zoltán, Dózsa István, Földényi-kórus, Magyar Rádió Szimfonikus Zenekara)
Ez nagyon érdekes! Ilyenkor öröm a fórumozás…Köszönöm szépen bejegyzésedet.
Én is megtaláltam ennek a műsornak az elejét – Kemény Egon fotójával a Rádióéletben –, de még nem foglalkoztam vele és most látom, hogy olyan megzenésített költeményei szerepelnek itt a másik oldalon is, amelyekről eddig nem tudtam, majd pontosan kiírom egy külön bejegyzésben.
Az amerikai költök zenés antológiája és Az angol költők zenés antológiája című irodalmi műsorokban előadott dalait korábbi bejegyzéseinkben már részleteztük, ezek szerint van mivel kiegészíteni.
Zongorán kísér : Kemény Egon - ez is fontos adat, annak idején nem volt ritkaság, bár hallhatnánk kiváló zongorajátékát! Stúdióközvetítések voltak ezek az adások és úgy tudom, hogy nem készült felvétel, bár meglepetésemre, az elmúlt években olyan sok nem várt szerencsés fordulat következett be életműve megismerése terén, hogy még itt is történhetnek csodák...
Halálának közelgő 50. évfordulója előtt megismerhetjük ezeket a műveit is, amelyeket ilyen formában megőrzött az MTVA Archívuma.
Neményi Lili évtizedeken át énekelte Kemény Egon dalait, a „Békebeli primadonna” zenés rádiójáték főszerepéről is írtunk már.
Ha csak egy mondat erejéig is…tisztelettel és szeretettel emlékeztem gondolatban Melis Györgyre születésnapja tegnapi évfordulóján – amikor megláttam „A mai nap” rovatban a nevét.
A Magyar Rádió felvételei, 1957:
KEMÉNY EGON- Erdődy János: "Valahol Délen"
nagyoperett, részletek:
"Valahol Délen..." - Melis György
"Árván vártam..." kettős - Petress Zsuzsa, Melis György
"Egy szót se szólj..." kettős - Petress Zsuzsa, Melis György
A Fővárosi Operettszínház Zenekarát Bródy Tamás vezényelte.
12. 15 Mindenki muzsikája, a házi együttes játszik, Utassy Margit énekel
8. KEMÉNY EGON - Kulinyi Ernő: Szerenád (1937)
KEMÉNY EGON – Kulinyi Ernő: Három dal (Rózsavölgyi és Tsa Budapest)
Édesanyám
Pacsirtadal
Szerenád
A budapesti Rádióban először Lenhardt Ilona énekelte 1937-ben, most a műsorok között megtaláltam Utassy Margit előadásában is, a legutolsó rádiófelvételen Simándy József énekelte.
Amellett, hogy a két Franz Schmidt-tanítvány ismételten egy rádióműsorban szerepel, már 1936-ban…még egy érdekesség van ezen az oldalon, ami igen gyakran előfordult: alig fejeződött be az egyik programon egy Kemény Egon-mű, máris kezdődött a másikon a következő!
1936. február 8. szombat (ez a naptári nap szinte egybeesik az ez évi KEMÉNY EGON CD-bemutatóval …www.kemenyegon.hu)
22.40 Budapest I. Budapesti Hangverseny Zenekar Vezényel Rajter Lajos.
Vaszy Viktor, Kazacsay Tibor, Farkas Ferenc, Pongrácz Géza, Paksy József, Clement Károly és
6. Kemény Egon: Magyar szvit
Budapest II. 17.20 – 18.30 Közvetítés a Dunakorzó-kávéházból
Reisz Pál szalonötösének műsora
Kéler, Dohnányi, Ábrahám, Kiss-Angyal Ernő, Sattler, Poldini, Adler és
11:00 : Budapest Térszínház Búcsúfia - 1956
Bucz Magor szerzői hangversenye a Corvin köz hőseinek emlékére
15:00 : Budapest Erkel Színház ERKEL: Hunyadi László
18:00 : Budapest FUGA Kéringer László (ének) és Borbély László (zongora) "Kunst in dem FUGA"
MOZART: Abendempfindung
SCHUBERT: Im Frühling
CSAJKOVSZKIJ: Ily hamar elfeledni...
MAHLER: Kis rajnai legenda
STRAUSS: Halk dalokat éneklek neked
RACHMANINOV: Ne énekelj, kedvesem
BIRTWISTLE: Komachi szomorúsága
Részlet - Ibn Jafaya Alzira „Az elveszett kert” című verséből, andalúz hagyomány alapján
RAVEL: Vocalise-étude Habanera formában
AVINU MALKEINU: zsidó ima isztambuli kántorhagyomány alapján
RAVEL: Kaddisch
Wa habibi - libanoni arab nyelvű keresztény ének
KODÁLY: A virágok vetélkedése
Szépen veri az eső a virágot - válaszúti népdal Kallós Zoltán gyűjtéséből
19:00 : Budapest Budai kapucinus templom Elekes Zsuzsa (orgona)
19:00 : Budapest Nádor Terem Balogh Eszter (mezzoszoprán), Najbauer Lóránt (bariton)
Savaria Barokk Zenekar
vez.: Németh Pál H. Purcell és G. F. Händel művek
19:30 : Budapest Bartók Béla Nemzeti Hangversenyterem Axel Porath (brácsa), Philip Mayers (zongora, cseleszta), Schlanger Tamás (ütőhangszerek)
RIAS Kammerchor Berlin
Amadinda Ütőegyüttes
Vezényel: James Wood "Klang der Stille"
CAGE: Imaginary Landscape No. 2
CAGE: Three²
FELDMAN: Rothko Chapel
JAMES WOOD: Khamush
19:30 : Budapest Pesti Vigadó Pólus László (gordonka), Varga Gábor (klarinét), Pálfalvi Tamás (trombita),
Varga Zoltán Mihály (vibrafon), Janca Dániel (ütőhangszerek), Szent Efrém Férfikar (karigazgató: Bubnó Tamás) "Mini-Fesztivál • 4.4"
DUBROVAY LÁSZLÓ: Három tétel trombitára és ütőhangszerekre - magyarországi bemutató
TORNYAI PÉTER: fiori sfiorati (b) - ősbemutató
BÁNKÖVI GYULA: Vízjelek - ősbemutató
EÖTVÖS PÉTER: Sentimental
SZOKOLAY SÁNDOR: Missa Brevis per coro maschile
HOLLÓS MÁTÉ: Szilencium (Áprily Lajos versére)
HORVÁTH MÁRTON LEVENTE: O vos omnes
SZŐNYI ERZSÉBET: Sicut cervus
SZŐNYI ERZSÉBET: Külvárosi elégia - Kassák Lajos versére
CSIKY BOLDIZSÁR: Moxa genezis (Kőrösi Csoma Sándor emlékére)
SÁRY LÁSZLÓ: Zsoltárkánon17:00 : Békéscsaba Csabagyöngye Kulturális Központ Horti Lilla (szoprán), Kálmándi Mihály (bariton), Bándi János (tenor)
Nyíregyházi Cantemus Kórus, karnagy: Szabó Soma
Békés Megyei Szimfonikus Zenekar
vezényel: Gál Tamás PUCCINI: Lidércek – opera két felvonásban
19:00 : Gödöllő Gödöllői Királyi Kastély Weiner - Szász kamarazenekar
vez.: Drahos Béla "Liszt Fesztivál"
CIMAROSA: G-dúr Versenymű 2 fuvolára km: Drahos Rebeka
MOZART: D-dúr fuvolaverseny kv 314 km: Drahos Béla
MOZART: A-dúr zongoraverseny kv 488 km: Szilasi Alex
MOZART: D-dúr Divertimento km: Weiner - Szász Kamarazenekar
A mai nap
történt: 1842 • A Rienzi bemutatója (Drezda) 1923 • Robert Craft, karmester († 2015) 1973 • Megnyílt a Sydney Opera House született: 1874 • Charles Ives, zeneszerző († 1954) 1977 • Leila Josefowicz, hegedűs elhunyt: 1999 • Kistétényi Melinda, orgonista (sz. 1926)
:format(jpeg):mode_rgb():quality(90)/discogs-images/R-9778602-1486209175-5937.jpeg.jpg)
