Karácsonyi koncert, Kicsinyek Kórusa Gregor József Általános Iskola, Budapest, 2019.
Kemény Egon – Dalos László: „Tavasz a télben” című dalciklus (1952, Magyar Rádió) „Hóember” című részlete, Kemény Egon iskolai előadásra kétszólamú gyermekkarra zongorakísérettel is megkomponálta.
Előadják: A Kicsinyek Kórusa 3. és 4. osztályos tanulói.
Vezényel: Gordos Júlia, az iskola zenei alsó tagozatának karvezetője.
A mai, megismételt műsor második felében elhangzott a „Viktória” című operett „Nem történt semmi…” („Good Night…”) című duettje, megközelítőleg az eredeti zenekari hangszerelésben: brácsaszólóval majd később a zongoraszólóval (Turán László közreműködésével) a Magyar Rádió Esztrádzenekara játszott, Vámosi János és Hollós Ilona énekelt.
Kemény Egon a vele készült portréműsorban megemlékezett fiatalkori hangszereléséről – Nagy Ibolya felelősszerkesztő-műsorvezető 2020-ban „Kemény Egonra emlékezünk halála 50. évfordulóján” című műsorhete során is hallhattuk –, nevezetesen az ő javaslatára a jazz zenekarban addig (1930) nem használt hangszeren, a brácsán megszólaló Ábrahám-dallam kulisszatitkáról. Azóta a zenei érdekességet Kemény Anna Mária röviden felelevenítette a Hogy volt?! című Ábrahám Pál emlékműsorban (2020. január 26.) is: https://mediaklikk.hu/video/hogy-volt-abraham-pal/ 20:55-nél kezdődik.
Műsorzáró zeneműrészlet:
KEMÉNY EGON: „Krisztina kisasszony” című nagyoperettjének (rádióváltozat) Előjátéka.
A Magyar Rádió Szimfonikus Zenekarát Lehel György vezényelte.
„Túl az Óperencián” – NAGY IBOLYA műsora – Dankó Rádió
Az akkor 19 éves, a Bécsi Egyetem Orvosi Karának hallgatója és ezzel egyidőben a Bécsi Zeneakadémián Franz Schmidt tanítványa, Kemény Egon fiatalkori autogrammgyűjteményének újabb értékes darabja van fent az interneten, forrás: bedo.hu
STRAUSS, RICHARD (1864-1949) NÉMET ZENESZERZŐ AUTOGRÁF SORAI ÉS KOTTARÉSZLETE ("TEJSZÍN" CÍMŰ BALETTZENÉJÉNEK WALZER RÉSZLETE) KEMÉNY EGON (1905-1969) ZENESZERZŐ AUTOGRAM GYŰJTŐ KARTONJÁN. 1924.06.19.
A LAVOTTA ALAPÍTVÁNY 2020-RA LAVOTTA EMLÉKÉVET HIRDETETT
Idén emlékezünk meg Lavotta János verbunkos szerző, hegedűvirtuóz halálának 200. évfordulójáról. A Lavotta Alapítvány 2020-ra Lavotta emlékévet hirdetett, s ehhez csatlakozva az Európa Rádióban is megemlékezünk a nemzeti romantika előfutáráról. Dombóvári János Lavotta kutatóval, a Lavotta Kamarazenekar művészeti vezetőjével végigjárjuk életének legfőbb állomásait. Első adásunkban a családi gyökereket és pályájának kezdetét villantjuk fel.
21: 37 – 22:50: Kemény Egon - Dalos László: „Hóember”
(Részlet a „Tavasz a télben” című dalciklusból, iskolai előadáshoz.)
A Parlando teljes cikkét, a szép karácsonyi műsort, itt: http://www.parlando.hu/2020/2020-1/Gregor.htm tekinthetik meg olvasóink, bátorkodtam fórumunk számára a fenti részletet kiemelni belőle.
Zelinka Tamás felelősszerkesztő gondozásában méltó keretben, szépen illusztrálva jelent meg Fittler Katalin írása, és a CD-bemutatót is ismerteti az internetes folyirat, lsd link Előzmény 1857
2020. 1. szám
XXI. SZÁZAD ZENÉJE
GYERMEKJÁTÉKOK – NEMCSAK GYEREKEKNEK
VÁLOGATÁS KEMÉNY EGON DARABJAIBÓL – CD-FELVÉTELEN
A szerző lányának, Kemény Anna Máriának a lelkes-áldozatos munkája hívja életre az „Életmű” - sorozatot. A Magyar Rádió archívumának elfeledett kincsei kelnek hangzó életre, mondhatni, többfunkciósan. Aktualitást a szerző halálának 50. évfordulója jelentett, amikor is az egyidejűleg megjelent két albumot (Hatvani diákjai, Komáromi farsang) elismerésre méltó gyorsasággal követte a harmadik, amely a Gyermekjátékok címet kapta.
Egy-egy korszak kulturális életéhez meghatározóan hozzátartoznak mindazok az alkotások, amelyek a mindennapok életének kísérőjelenségei voltak, néha szinte magától értődő természetességgel, már-már környezeti tényezőként. Természetükből adódóan, kívül rekednek bármifajta (szociológiai, dokumentarista, stb.) vizsgálat által feltárt tartományokból, jóllehet, a maguk idejében akarva-akaratlanul befolyásoló tényezők voltak. Hatásuk azért nem mérhető, mert az élet különböző területein észrevétlenül hatottak; néha hangulatkeltő hatással, máskor azáltal, hogy „fülbemászva” kísérték a hallgatókat, akikben tovább élt egy-egy ritmusképlet, harmóniai fordulat, melódia, vagy szövegrészlet (mondóka jellegű ritmikus tartásával, választékos vagy nyelvtörő fordulatával, esetenként pedig érzelmi-indulati tartalmával). Beépülve a személyiségbe, jelentőségük eltörpülhetett, ám melléktermékként megmaradt hatásuk eredményeképp, hogy általuk fogékonyabbá vált az akár többé, akár kevésbé kiművelt hallás, szív, értelem.
A változó időben más-más környezet veszi körül a gyerekeket, értelemszerűen mások a játékaik, másfelé nyílik az érdeklődésük. De vannak „örök emberi” érzések, amelyek eltérő formában ugyan, de mindenkor megmutatkozhatnak. Zenére vetítve, a száguldás öröme a gyors tempóban, a ritmikus gesztusok (nemritkán időmértékes képletek által megjelenítve), a memorizálást megkönnyítő rímek (továbbá alliterációk), a zene bármely összetevőjével „hangutánzó”, néha szinte effekt-jellegű fordulatok: megannyi inspirációforrás, amelyek arra késztethetik a hallgatót, hogy ténylegesen aktív közreműködője legyen a folyamatoknak.
A kóruséneklés, közismert, a gyakorlatban megannyiszor vizsgázott lehetőség, hogy „legyen a zene mindenkié”. Mégis, időről-időre háttérbe szorul, hogy később ismét „feltámadjon”… Remélhetőleg ez a – minden bizonnyal sokakban nosztalgiát ébresztő – válogatás is hozzájárul ahhoz, hogy ki-ki tegyen azért, hogy környezetében (akár házimuzsikálás szintjén) új erőre kapjon az aktív zenélés. Nem maximalista igényességgel, nem versenyszerűen, hanem „mindösszesen” örömforrásként.
A Gyermekjátékok műsort így részletezi a borító címlapja: óvodai – és iskolai dalok, dalciklus, szvit gyermekkarra zenekari kísérettel. Gyermek- és felnőtt előadók produkciójában hallhatjuk az 1952 és ’62 között bemutatott műveket (NB., a kétszeres Erkel Ferenc-díjas szerző az egyik Erkel-díját 1953-ban épp a gyermekkarra és zenekarra komponált műveiért kapta).
A műsor hallgatásakor ismételten azt látom bizonyítva, hogy habár a művek megszületése akkorra időzíthető, amikor az utolsó ütem végére kettősvonalat ír a szerző (s teszi ezt az utolsó átdolgozást követően), hangzó életük a bemutatóval kezdődik, és érdemben addig tart, amíg repertoáron maradnak, s az új betanulásoknak (új interpretációknak, azaz, új előadóknak) köszönhetően megannyi új élet lehetőségét kapják, a hangfelvételeknek köszönhetően új dimenzió tárul fel előttük, amikor – térben-időben távoli – új közönségre gyakorolhatnak hatást. Mert még ugyanaz az ember is másként hallgatja ugyanazt a művet egy bizonyos idő elteltével, hiszen közben megannyi zenei tapasztalatra tett szert. Tehát, miközben a mű és az interpretáció változatlan, a megváltozott régi-új hallgatóság számára új élmények és tapasztalatok-tanulságok forrása lehet.
Aki gyermekként hallgatta Kemény Egon gyermekkórusait, olyan előadásban, amikor – hála az érthető szövegmondásnak – hallás alapján megtanulhatta őket, talán csak évtizedek távlatából döbben rá, hogy a „memorizálásban” szerepet játszott a megzenésített szöveg minősége. Utólag már sohasem derülhet ki, vajon ösztönösen lett pregnáns a ritmika, a szöveg-ritmusból adódóan, avagy tudatos volt a felismerés: a gyermekeknek szánt hallgatnivaló esetenként időmértékes verselésű. De akár tudatos volt ez annakidején, akár nem – a mai gyerekek számára remek előkészítés a versformák iránti fogékonyság fejlesztésére.
Hallgatom a dalokat, emlékezem. Gyermekkoromra, s arra az időre, amikor az Ifjúsági Rádió műsorszerkesztőjeként találkoztam velük, s válogattam tematikus összeállításokba némelyiket. És néha felfedezésszámba menően tudatosítom, ez is Kemény Egon műve. Merthogy a zenei emlékezet készlete mindenkinél sokkal nagyobb, mint a szerzővel-címmel tudatosított zeneirodalom példatára.
Érdemes böngészni az előadókat is, amelyeket lelkiismeretes alapossággal tüntet fel a kísérőfüzet. A Magyar Rádió együttesein túl Andor Ilona kórusai is jeleskednek, valamint a Lovag utcai Általános Iskola Énekkara, a gyermekkar szólistái között felfedezhetjük Kincses Veronika nevét, de kísérő együttesként közreműködik a Magyar Néphadsereg Művészegyüttesének Szimfonikus Zenekara és a MÁV Szimfonikus Zenekara is. A művek dirigense Beliczay Éva, Csányi László, Gergely Pál, Lehel György, Nagy Olivér, Polgár Tibor és Róna Frigyes, zongorakísérőként Raics István nevével találkozunk. Nevek, amelyek feledésbe merültek az idők folyamán, amelyek adatszerűen ismertek, és amelyekhez – legalábbis a ma élő idősebb generációknak – hangzó (koncert) emléke fűződik.
Kaleidoszkóp-darabkák, amelyekből, remélhetőleg, mozaikkockákhoz hasonlóan összerakható valami jelentéssel bíró…
A nosztalgikus kalandtúra kétségkívül kellemes – az ifjabb generációk megnyeréséhez rendkívül hasznos lenne, ha rendelkezésre állnának az egykor népszerű kórusok kottái, hogy a mai ízlésnek-igényeknek leginkább megfelelőek visszakerülhessenek a mindennapi gyakorlatba, akár egy-egy intézmény kóruséletét is aktivizálva.
A közelmúltban elkészült oldalon, életműve igen rövid összefoglalója mellett, Kemény Egon magyar film-hangszerelései is szerepelnek, a híres betétdalok hangszerelője és feltehetőleg a közkedvelt filmek zenei vezetője is volt:
A Túl az Óperenciánban megemlékeztek születése 125. évfordulóján (2017.) 3 napon keresztül Ábrahám Pálról, felelevenítve a rádió archívumban meglévő felvételeket.
Már többször is megnéztem a műsort, az Úr sok jó dolgot mondott, de azért mondott valótlanságokat is pl. Ábrahám nem meztelenül, hanem pizsamában vezényelt a Broadway-en. Azt nem tudom, hogy igaz volt e hogy Ábrahámot gyengéd kapcsolat fűzte Bársony Rózsihoz (végül is ez kettőjük magánügye), mindenestre Rózsi férje Dénes Oszkár volt. A Fehér hattyú operettnek - és nem csak a Júliának - volt Honthy Hanna a főszereplője. Nagyjából ezek tűntek fel. Mindenesetre örülök, hogy megszületett ez a rész.
Az, hogy Kemény Egonról is lesz e ilyen rész, passz, nála érdekes lenne az a tény, hogy Ábrahám mellett rengeteg embernek hangszerelet még pl. Buday Dénes Csárdás ugrik be. (Smaragd: Honnan veszed, hogy nem lesz? )
Az is kérdés, hogy Huszka Jenőről, - akinek szintén 2020-ban van halálának 60. évfordulója -, készül e külön műsor. (Erről tudtok valamit?)
Mindenesetre hiányoltam az Ábrahám részből, hogy nem játszották be a sokat emlegetett Johnny dalát a Hawaii rózsájából (Szolnoki rosszul mondta, mert az nem a Savoyban van, de gondolom beletették az előadásába, ezért mondta ), de erről is csak hanganyag készült (Bozsó Józseffel és Szolnoki Tiborral). Ja és jó lenne végre a tévében is megnézni a Bál a Savoybanbanról készült tévéjátékot, Zsadon Andreával, Felföldi Anikóval, Berkes Jánossal.
Ez a férfiúi viselkedés másoknak is feltűnt… nagy nézőtábora van a Hogy volt?! műsornak, a hozzám eljutott véleményekben ugyanezt, szinte szóról szóra, szóvá tették. Az egyik családban egy kisfiú is megjegyezte: a bácsi mindig beleszól abba, amit a néni mond. :-)
Lehet, hogy a vágóolló is furcsán működött?
Nézzük a dolog, a jó oldalát: ez volt az első tévéműsor (úgy értesültem), emlékműsor, amely Ábrahám Pálról szólt, és ebbe a szerkesztő legjobb barátját, zenei munkatársát az akkor nagyon fiatal Kemény Egont is bevonta.
Eddig ugyanis fordítva volt: Ábrahám Pál szerepelt Kemény Egon fórumán, itt, és a Dankó Rádió Túl az Óperencián című Kemény Egonra emlékezünk 2013-as és 2019-es emlékhetében is, Nagy Ibolya műsorában, Kemény Anna Máriával.
Sajnos a brácsa említése után nem ezt, az eredeti hangszelést hallottuk a Hogy volt?! műsorában, ellentétben a 2019. 30. hetében sugárzott fenti, Kemény Egon emlékhéttel! Ennek oka az lehet, hogy ez rádiófelvétel, és nincs hozzá bejátszható képük.
Emiatt nem lesz Hogy volt?! Kemény Egonra emlékezünk műsor sem, pedig 2020-ban, születésének 115. évfordulján időszerű lenne; nem készült tévéfelvétel műveiből, senki nem tudja, miért nem.
Mindent egybevetve: elindult egy szép út Kemény Egon életműve 21. századi bemutatására, és ebben még sok örömünk lehet!
Az Ábrahám Pálról szóló emlékműsort meglehetősen kiábrándítónak találtam. Az a személy ugyanis, aki a legautentikusabban nyilatkozhatott volna a zeneszerzőről, szinte alig kapott szót. Pedig a meghívott vendégek között jelen volt Kemény Anna Mária, Ábrahám Pál „munkatársának” (de kijelenthetjük: zseniális szerzőtársának), Kemény Egonnak a leánya is, aki Ábrahámot személyesen is ismerte. Igazán Anna Mária gyermekkori emlékeinek a felelevenítése lett volna érdekes, mivel ő – feltételezem - már csak a szülei beszélgetéseiből is minden jelenlévőnél többet tudhatott Ábrahámról.
Azt már nem is említem, hogy Anna Mária - tudomásom szerint - kiválóan beszél németül, jól ismeri az Ábrahám Pálról megjelent német irodalmat, így Waller Ábrahámról írt könyvének a teljes tartalmát is. Ennek ellenére Nemlaha György csaknem minden alkalommal faragatlanul félbeszakította a Kemény Egon leánya által éppen megkezdett mondatot, noha az erőszakos úr (?) közbevetéseiből kiviláglott, hogy felkészültsége az adott témában hagy némi kívánnivalót maga után. Talán attól félt, hogy hangsúlyt kap az az állítás, amely szerint Ábrahám sikerdarabjai a zeneszerző Kemény Egonnal történt együttműködése idején születtek? Pedig Wallernak a TV-műsorban bemutatott könyvében is ez olvasható. (Ld. a 3348. sz. bejegyzésben idézett részt.)
Még szerencse, hogy Anna Mária finoman, úrinő módjára elhallgatott, szabad utat engedve a tahóság érvényesülésének.
Így történt, hogy az érdeklődéssel várt műsor – a kellemes (bár nem minden esetben a legjobb előadókkal) bemutatott zenés részletek ellenére – számomra bosszúságot okozott.
Klaus Waller Ábrahám Pál életének kutatója, a róla megjelent dokumentumok és az elterjedt anekdoták elemzője, könyve interneten megrendelhető. Már a bevezetőben említik, hogy maradt még bőven tennivaló… ő sem jutott a végére. Kötetében pontos és szavahihető, dokumentum-filmhez is felhasználható adatok találhatók; magyarra fordítása időszerű.
Láttam és nagyszerű műsor volt. Annyit hozzátennék, hogy New York-ban Ábrahám Pál nem meztelenül, hanem pizsamában vezényelt azért.... kár hogy a Hawaii rózsájából nem játszotték a Johnny c. dalt, de miután a műsoridő véges, így ennyi fért bele. Végre Alpár Gitta és Bársony Rózsi is előkerült Dénes Oszkárral, valahogy mostanában mindenki csak Hothy Hannáról beszél, aki a Júlia és a Fehér hattyú c. Ábrahám operett főszerepét vitte, tehát nem Fedák volt a Hattyú.
Zsadon Andrea
Kemény Anna Mária
Mahó Andrea
Szolnoki Tibor
Bozsó József
Nemlaha György
Ábrahám Pál (1892-1960) és Kemény Egon (1905-1969) zeneszerzők művészbarátságát és zenei alkotómunkáját, amely hat és fél éven át tartott (Budapest, Lipcse, Berlin 1928-1933) az alábbi fényképpel idézem fel:
Komáromban, 1798 farsangi bálján Csokonai Vitéz Mihály pártfogója, Fábián Juliánna írónő házában találkozhat szerelmével, Lillával. Csokonai tanítani szeretne, híres költő, de pénztelen, emiatt szóváltásba kerül Lilla apjával, Vajda Péterrel, a gazdag kereskedővel. Ekkor toppan be a bálterembe Lavotta János zeneszerző, hegedűvirtuóz – Csokonai barátja – színtársulata körében. Lavotta magyar dalát Csokonai elénekli, és zenéjére Lillával táncol, ezt látva Vajda Péter haragra gerjed. A költő találkát kér Lillától. Kettesben maradva Kajdács Kelemen fogadójában tervezgetik életüket. Lavotta színészeivel éppen itt szállt meg. Hiányzó társulati tagjai szerepeire Lillát és Csokonait kéri fel. Lilla kedvéért stafírungjáért apja komáromi házához utaznak vissza, ahol Kraxelstumpf óbester éjjeli zenét ad. Lavotta Csokonai szerenádját és a szöktetést készíti elő: jelmezbe öltözött víg komédiásai fondorlatosan leitatják az éjjeli baktert, és a létraállításon szorgoskodnak. Végül lovas szekéren együtt térnek vissza a fogadóba. A két szerelmes első reggelére ébred. Miközben a társulattal generálpróbára készülnek, Lilla dadája gyors esküvőjüket szervezi. Lavotta a paphoz lovagol. Váratlanul Vajda Péter jelenik meg és tanúi előtt, mindenki hallatára végrendelkezik. Ekkor az országúton a csurgói diákok dala hangzik fel – új professzoruknak, Csokonai Vitéz Mihálynak hozzák elnyert kollégiumi katedrája hírét.
Az felvétel a Magyar Rádióban, 1955-ben készült, a Magyar Rádió Szimfonikus ZenekarátLehel György vezényelte.
Lilla – Házy Erzsébet
Csokonai Vitéz Mihály – Ilosfalvy Róbert
A most elhangzott daljáték-részletek:
Csokonai dala "Sötét lepel borul reánk…"
(Ilosfalvy Róbert, Magyar Rádió Szimfonikus Zenekara)
Üldözők kara "Gézengúz, léhűtő, imposztor..."
(Bilicsi Tivadar, Göndöcs József, Hlatky László, Kibédy Ervin, Szabó Ernő, Magyar Rádió Szimfonikus Zenekara)
Lilla és Csokonai kettőse "Az első reggel"
(Házy Erzsébet, Ilosfalvy Róbert, Magyar Rádió Szimfonikus Zenekara)
A nápolyi király dala "Ferdinándusz büszke nevem..."
(Fekete Pál, Kishegyi Árpád, Földényi-kórus, Magyar Rádió Szimfonikus Zenekara)
A program lekonferálásánál Nagy Ibolya felelősszerksztő-műsorvezető kollégái nevében is búcsúzott hallgatóitól, úgy, mint 2012 óta minden nap.
Ezúttal hozzáfűzte: kedves Hallgatóim, tartsanak velem az ismétlésekben is! Viszonthallásra, viszontlátásra!
Kedves Ibolya, reménykedik a Túl az Óperencián című sikeres és közkedvelt műsor hallgatótábora, hogy lesz még folytatás… az eddigieket nagyon szépen köszönjük!
Nagy Ibolya az eltelthét esztendő alatttöbb, mint 2555 napon át örvendeztetett meg minket kiváló összeállításaival, amely a mai adással lezárult.
Túl az Óperencián – NAGY IBOLYA műsora – Dankó Rádió
Most kaptam az értesítést, hogy Dr. Árvai Judit, Poroszló kitüntetett, köztiszteletben álló és szeretett doktornője
három darab
KEMÉNY EGON: Gyermekjátékok CD-vel ajándékozta meg a poroszlói óvodásokat.
Dr. Szedresi István orvos-ezredes úr arról is tájékoztatott, hogy fényképfelvételeken örökítette meg az óvodai CD-átadást és a kedves gyermekmulatságon jelmezben vidáman farsangoló óvodásokat. A képeket a kemenyegon.hu Események oldalról fórumunkon is megtekinthetjük majd.
Dr. Árvai Judit háziorvos 50 éve áll a gyógyítás szolgálatában. A jubileum alkalmából Magyar Arany Érdemkereszttel tüntették ki a poroszlói doktornőt.
Sajnos nem lehet tudni, mikor sugározzák végre az Ábrahám Pálról szóló részt, a port.hu-nál már egy hete ki van írva Duna world-re egész február 2-ig, de eddig minidig másik rész ment. Szerintem ez egy 2020-as készítésű adás lesz, ami még nem készült eddig egy se, a nava.hu-n megnéztem. Az apropo nyilván a Viktória áprilisi premierje, tavaly Fényes Szabolcsról készült egy rész a Maya premier miatt, azt sajnos azóta már le is vették, szerencsére láttam.
Hogy volt?!... - Ábrahám Pálra emlékezünk. Talán nincs még egy olyan kalandos életű, világhírű operettszerzőnk, mint Ábrahám Pál. A gazdasági világválság idején börtönben ült, mint tőzsdés, később mégis ő volt a berlini színházi élet legünnepeltebb szerzője, de Havannában bárzongoristaként is találkozhattak vele rajongói. Az operett műfaját megújítva sikert sikerre halmozott, de sorsa végül tragikus fordulatot vett. Ezt a kivételes szerzői életutat elevenítjük föl a Hogy volt?! műsorában, olyan slágerek felidézésével, mint a "Toujour l'amour", a "Tangolita" vagy a "Kicsike vigyázzon" kezdetűek.
Ábrahám Pál legjobb barátja Kemény Egon volt - ez a mondat sokszor elhangzott már, Ábrahám Pálról szóló szócikkekben is gyakran szerepelt. A zeneszerzők barátságáról, zenei munkakapcsolatáról itt is olvashatunk:
Túl az Óperencián, Nagy Ibolya felelősszerkesztő-műsorvezető Kemény Egonra emlékezünk halálának 50. évfordulóján, emlékhét keretében 2019-ben felidézte a zeneszerzők barátságát is: 1967-ben hangfelvételen Kemény Egon Boros Attila kérdéseire válaszolva emlékezett zenei együttműködésükre.
„Ennek a CD-nek a segítségével nyerhetünk ma itt bepillantást egy olyan zeneszerző életművébe, munkásságába, aki nagyon szerette a gyerekeket.
Elvarázsolta ez a világ, és mi sem bizonyítja ezt jobban annál, mintsem, hogy munkásságának nagy részét a gyermekek számára komponált dalok és kórusművek teszik ki – ő Kemény Egon, kétszeres Erkel Ferenc-díjas zeneszerző, akinek idén volt halálának 50. évfordulója.”
Szabó Ágnes a program műsorvezetője, 2019. december 4.
Megjelent Kemény Egon: Gyermekjátékok CD albuma, melyet A Gregor József Általános Iskola aulájában mutattak be az iskola 3. és 4. osztályos tanulói december 4-en, szerda délután.
A diákok Kemény Egon – Dalos László: „Hóember” c. dalát kétszólamú gyermekkarként énekelték el zongora kísérettel, az iskola zenei alsó tagozatának karvezetője Gordos Júlia vezényelt. A bemutatót zenés beszélgetés követte Kemény Egon „Gyermekjátékok” című CD albumán megjelent műveiről. A beszélgetőpartnerek pedig Csányi Valéria karmester, Kassai István Liszt-díjas zongoraművész, a Magyar Művészeti Akadémia rendes tagja és Szabó Ágnes az iskola zenei alsó tagozatának volt karvezetője, Kemény Anna Mária voltak.
Kemény Egon ifjúkori, értékes autogram-gyűjteményéből bukkant fel egy kártya – bárcsak mesélni tudna, hol járt eddig – egy évekkel ezelőtti budapesti árverésen.
Ezen a linken https://mediaklikk.hu/musor/tulazoperencian/ megtaláljuk Nagy Ibolya felelősszerkesztő-műsorvezető 2020 előtti műsorheteit, így a 2019-ben sugárzott Kemény Egon-emlékhetet is:
Kemény Egonra emlékezünk halálának 50. évfordulóján:
Ma hajnali 5-kor a Dankó Rádióban a Túl az Óperencián tegnap elkezdett 2019. 46. hét pénteki adásának ismétlését hallhattuk (vágatlanul ment), így teljes egészében élvezhettük Nagy Ibolya akkori felelősszerkesztő-műsorvezető műsorát, amelyet az előzményre kattintva tekinthetnek meg olvasóink.
Benne Kemény Egon legsikeresebb nagyoperettjének részleteivel, rádiófelvételeivel:
Valahol Délen – dal, Melis György, akivel a színpadi előadástól függetlenül készült a felvétel, hogy a nagy sikerű operett vezérdalát az ő előadásában megörökítsék meg.
Ha az este leszáll…. – foxtrot, ’Kandúr-step’ Rátonyi Róbert
Feltételezhetően ez a műsorhét folytatódik a hétvégén is, ami bizonyára már nem Nagy Ibolya döntése.
Karády Katalin születésének 110. és halálának 30. évfordulója alkalmából falinaptárral emlékezünk a legendás művészre.
"Ami annak idején Karádyt Karádyvá tette, a bűvös varázserő, amit delejesen árasztott ez a különös és senkihez nem hasonlítható művészasszony, s amely ma is éppen olyan élő, mint maga Karády. Ez az a titokzatos megfejthetetlen és a tömegpszichózissal foglalkozók számára is rejtvényt jelentő adottság, amely mámorossá teszi a nézőket, ami úgy fűzi a közönséget a művészethez, eltéphetetlenül és örökre, mint ritka és legendás szerelmeseket." (Molnár Gál Péter)
A naptár megvásárolható a Bajor Gizi Színészmúzeumban, az Országos Színháztörténeti Múzeum és Intézetben valamint a Petőfi Irodalmi Múzeum ajándékboltjában 3450 Ft-os áron
*
Még nem tudom, szerepel-e foto a naptárban a "Fekete liliom"-ból:
Kemény Egon - Nóti Károly - Földes Imre - Halász Rudolf: „Fekete liliom” (1946) Romantikus nagyoperett 3 felvonásban. Bemutató: Fővárosi Operettszínház (ma: Budapesti Operettszínház) 1946. december 20.
A mai nappal váratlanul megszűnt Nagy Ibolya műsora, amelyet a Dankó Rádió 2012 decemberi indulása óta szerkesztett és vezetett.
A sokoldalúan képzett, gyönyörű hangú Déryné-díjas színművésznőt és énekművésznőt sorsa elrabolta a rádióhallgatóktól. Hosszan lehetne méltatni munkásságát, kiemelem azállandóságot, amely a naponta jelentkező remek összeállításaival elmélyítette a hallgatóság ismereteit és szórakoztatva emlékeztetett nagy művészeinkre és előadásaikra, műveikre.
Hálás szívvel gondolok az elmúlt évekre, amelyek során Nagy Ibolya Ruitner Sándor zenei rendező, dramaturg évtizedekkel ezelőtt megkezdett majd szándékán kívül megszakított útját folytatta, és naponta jelentkező adásaival, operettműsoraival tárta elénk az egykori Magyar Rádió Zenei Archívuma kincseit.
A „Túl az Óperencián” című műsor nagy nyereség volt a magyar rádiózás számára, új, friss stílus, amelyért ismét érdemes volt a rádió mellé ülni 2012. decemberétől 2020 januárjáig, megszüntetése nagy veszteség.
NAGY IBOLYA
Kívánom, hogy sok siker és boldogság koronázza Nagy Ibolya művésznő további életútját az Óperencián innen és túl…!
Visszatekintve a 2019-es esztendőre, az Újévet azzal indítom, hogy felhívom a figyelmet két értékes, megjelenésében és tartalmában is kiváló kiadványra, amelyekben Kemény Egon zeneszerzőről is találunk megemlékező írásokat:
KAPTÁRKÖVEK
IX. évfolyam, 4. szám (33. megjelenés) * Negyedévenként megjelenő bükkaljai folyóirat * 2019. december 15.
Kiadó: Civil Szövetség Egyesület, Mezőkövesd
A készülődés jegyében
Írta: Dr. Szedresi István
2019. október 13-án, Kemény Egon születése 114. évfordulóján hallhattuk Dr. Szedresi István nyugalmazott orvos-ezredesúr fényüket nem vesztett, máig színes emlékeit a Dankó Rádió Túl az Óperencián szerkesztő-műsorvezetője Nagy Ibolya telefon-interjújában: az érettségi előtt álló osztály tanulói és tanárai közreműködésével a Mezőkövesdi Szent László Gimnázium fennállásának 50. évfordulóján a Hatvani diákjai című daljáték előadásáról, zongorakísérettel, 1961-ben.
A szellemi fiatalságát és tetterejét megőrző szerző – az egykori eminens, zenei tehetséggel megáldott gimnazista, aki Simándy József szerepét, Hatvani István professzor famulusa, Kerekes Máté szegény szolgadiák, énekelte és játszotta –
a MATYÓFÖLD periódika 2014. november 28-i számában
„Hatvani professzor szellemisége a Szent László Gimnáziumban”
továbbá a
KAPTÁRKÖVEK 2017. március 15-i számában
„Hatvani diákjai” Daljáték az 50 éves Szent László Gimnáziumban címmel
adta közre gondolatait és jelentette meg azokat a gimnáziumi relikviákat, amelyeket a nevezetes iskolai előadásról megőrzött.
A Kemény Egon-emlékműsorhoz a KEMÉNY EGON ÉLETMŰVE válogatás CD-sorozat első kiadványaként 2019-ben megjelent HATVANI DIÁKJAI CD vezette el.
(Közvetlen előzmények: 1779, 1778)
KISTARCSAI KALENDÁRIUM 2020
Kiadja: Kistarcsai Kulturális Egyesület
A kiadásért felel: Kereszti Ferenc, elnök
Régóta nem tartottam a kezemben kalendáriumot és most nagyon kellemes érzés volt átlapozni, beleolvasni az egyszerre szórakoztató és számtalan hasznos tudnivalót is adó, szép kiállítású könyvecskébe, amely olvasmányos formában és tartalmas írásokkal idézi fel a Kistarcsai Kulturális Egyesület 2019-ben szervezett programjait.
A Kalendáriumban Simándy Józsefre elsőként fia, Simándi Péter emlékezik, 2019. szeptember 15-én, a Simándy-szobornál tartott ünnepi beszédével.
Kemény Anna Mária emlékező szavai a Simándy-szobor koszorúzási ünnepségét követően hangzottak el, most írásban is megjelent, csakúgy, mint a Kistarcsai Kulturális Egyesület elnökének felkérésére készített összeállítása, amelyben a Kemény Egon – Simándy József művészbarátság zeneműveinek történetét és részleteit ismerteti:
„A szobor előtt, Kistarcsán” címmel.
Kun Péter: Simándy József iránti érzelmek
Kozma József: Simándy József a Szegedi Pantheonban
KEMÉNY EGON ÉLETMŰVE válogatás CD-sorozat: Hatvani diákjai, Komáromi farsang, Gyermekjátékok – ez az újdonság a kétszeres Erkel Ferenc-díjas zeneszerző halálának 50. évfordulója alkalmából jelent meg 2019-ben. Most lezárul ez az esztendő és nyugodt szívvel állíthatom, hogy a Café Momus fórumain éppúgy, mint az MTVA részéről a Zenei Archívum és vele „karöltve” Nagy Ibolya, a Dankó Rádió „Túl az Óperencián” csatornájának felelősszerkesztő-műsorvezetője,
mindannyian, tisztelettel emlékeztünk meg a szerzőről, felevenítve életét és művei egy részét.
Idén jött létre Kemény Egon szerzői weboldala és a KEMÉNY EGON CD-k webáruháza – https://kemenyegon.hu/ – a Publikáció és Események rovatokban időrendi sorrendbe gyűjtve találhatók meg a legfontosabb írások.
Zongoradarabjait és szimfonikus műveit koncerteken is előadták (Rajter Lajos, Polgár Tibor és mások vezényeltek, pontos részletek bejegyzéseinkben találhatók), ezek közül a „Díszpalotás” című 1935-ben komponált művét Kassai István Liszt Ferenc-díjas zongoraművész az év során több előadás keretében eljátszotta.
Szilveszter-éji bemutatója volt, 70 évvel ezelőtt… :
MAGYAR RÁDIÓ:
Kemény Egon – Szász Péter – Romhányi József: „Talán a csillagok” (1949. december 31.) Rádióoperett.
Szereplők: Pándy Lajos, Gyurkovics Zsuzsa, Petress Zsuzsa, Kiss Manyi, Peéry Piri, Soltész Anny, Szitányi Gabriella, Romváry Gertrud, Soós Lajos, Bilicsi Tivadar, Lórán Lenke, Táncsics Mária, Kemény László, Pongrácz Imre, Balogh Erzsi, Komlós Vilmos, Lukács Margit, Bárdi György, Gálcsiki János, Tompa Sándor, Keleti László, Rozsos István, Bársony István, Rátonyi Róbert, Ruttkay Éva, Horváth Jenő, Hlatky László, Justh Gyula, Győző László, Bodó György, Barlay Gusztáv, Arossy Aladár, Kardos Jóska, Zala Karola, Sárosi Mihály, Surányi Magda.
A Hópehely-keringőt Gyurkovics Mária énekelte.
Rendező: Rácz György.
A Magyar Rádió Szimfonikus Zenekarát Lehel György vezényelte.
Minden remény megvan arra, hogy 2020-ban a KEMÉNY EGON CD-sorozat új kiadvánnyal bővül és színpadi művei közül is megismerhet majd egyet a mai közönség.
„Már 7 éve dalban mondjuk el… Túl az Óperencián… mindennap a Dankó Rádióban…”
A mai műsorban, amely még a 2012-beli, a Dankó Rádió indulási évének emlékhete körül is forog, Nagy Ibolya műsorvezető, a „Túl az Óperencián” című csatorna alapító-felelősszerkesztője a „Hatvani diákjai” részleteivel emlékezett meg
Bessenyei Ferenc halálának 15. évfordulójáról.
KEMÉNY EGON – Ambrózy Ágoston: „Hatvani diákjai”
Daljáték, rádióváltozat, Magyar Rádió, 1955
Az elhangzott részletek:
prózában és énekesként is hallhatjuk Bessenyei Ferencet
Esti jelenet
Hatvani István professzornál – Bessenyei Ferenc –, aki famulusával, Kerekes Mátéval – Simándy József – távcsővel a csillagos égboltot készül vizsgálni…– amikor a „rebellis és ördöngös” professzort Fodorító Amálka – Petress Zsuzsa – sírva keresi fel…
Amálka és Hatvani kettőse – Petress Zsuzsa és Bessenyei Ferenc
„Szép is vagyok, jó is, mégis árva vagyok…”
„Megkérdeztem a madártól, a fecskétől, a gólyától, fáj-é mikor őszidőben elbúcsúzik a haza tájtól…”
Végül Hatvani diákjai egyik diákkántusát hallhattuk:
Kántus „ Jó dolga van a diáknak, mivel sokat tud…” – Simándy József és a Földényi-férfikar
A Magyar Rádió Szimfonikus Zenekarát Lehel György vezényelte.
„Túl az Óperencián” – NAGY IBOLYA műsora – Dankó Rádió
1955-ben a „Hatvani diákjai” című daljátékában játszott először prózai szerepet is operaénekes: Simándy József. Ekkor mutatkozott be először a Rádióban énekes szerepben is a prózai színész Bessenyei Ferenc (Hatvani István professzor). Addig – és természetesen a művészek adottságai szerint gyakran később is – a zenés rádiófelvételeken egy-egy szerepet kettős szereposztással azaz az énekesi és prózai alakításokat szétválasztva vettek fel.
Kemény Egon – Ignácz Rózsa – Soós László – Ambrózy Ágoston: „Hatvani diákjai” (1955) Rádiódaljáték 2 részben. Szereplők: Hatvani professzor – Bessenyei Ferenc, Kerekes Máté – Simándy József, női főszerepben: Petress Zsuzsa, további szereplők: Mezey Mária, Tompa Sándor, Sinkovits Imre, Zenthe Ferenc, Bende Zsolt, Horváth Tivadar, Kovács Károly, Hadics László, Gózon Gyula, Csákányi László, Dénes György és mások. Zenei rendező: Ruitner Sándor. Rendező: Molnár Mihály és Szécsi Ferenc.
A Magyar Rádió (64 tagú) Szimfonikus Zenekarát Lehel György vezényelte, közreműködött a Földényi-kórus 40 tagú férfikara.
2019 – Kemény Egon kétszeres Erkel Ferenc-díjas zeneszerző halálának 50. évfordulója esztendejében CD-újdonságként jelentek meg a "Hatvani diákjai" és a "Komáromi farsang" című daljátékai eredeti rádió-hangfelvételeinek (1955, 1957) digitalizált (2019) dupla-albumai. kemenyegon.hu
Hét évvel ezelőtt indult aDankó Rádió és a „Túl az Óperencián” című operettkedvelőknek szóló műsor, amelyben hétfőtől hétfőig, hetente új vendéget, vendégeket mutatott be Nagy Ibolya felelősszerkesztő-műsorvezető. Az országosan kedvelt program az utóbbi években a zenés színházi profillal bővült. Az évforduló hetének mai zárószáma:
KEMÉNY EGON: „Krisztina kisasszony” – Nyitány (részlet)
rádióoperett, Magyar Rádió, 1959
A Magyar Rádió Szimfonikus Zenekarát Lehel György vezényelte.
2012. december 22-én, azaz 7 éve indult a rádiónk, és 7 éve hallgathatják a Túl az Óperencián műsort, itt a Dankó Rádióban. 7 éve együtt élvezhetjük, a szebbnél szebb operett melódiákat, és részesei lehetünk továbbá, kiváló művész kollégáim gondolatainak, érzéseinek, és általuk színházaik kulisszatitkaiba is bepillantást nyerhetünk.
Ez alatt a 7 év alatt, 7 csodás művésszel köszöntöttem be karácsonykor Önökhöz. Velük ünnepelek, és az akkori műsorokból szemezgetek, természetesen sok-sok friss és szép karácsonyi, illetve az alkalomhoz illő zenével.
Hétfőn Farkas Bálint, kedden Pitti Katalin, szerdán Gulyás Dénes, csütörtökön Piros Ildikó, pénteken Halász Judit, szombaton Koltay Gergely, majd vasárnap eljutunk a tavalyi karácsonyi vendégemhez, aki nem volt más, mint csatornánk hangja, Mécs Károly.
Hallgassanak minket Túl az Óperencián, avagy heted hét országon innen és túl egyaránt.
Hála és köszönet Önöknek, hallgatóinknak, az eddigi 7, és a következő 7 évért is.
Túl az Óperencián minden nap 9:04-től és 18:04-től a Dankó Rádióban!
Szerkesztő-műsorvezető: Nagy Ibolya
„Túl az Óperencián” – NAGY IBOLYA műsora – Dankó Rádió
Franz Schmidt emlékére, születése 145. évfordulóján
„Tanára Franz Schmidt volt.”
Ez a mondat végigkísérte Kemény Egon kétszeres Erkel Ferenc-díjas zeneszerző életét.
Köszönöm a Szerkesztőségnek, hogy ma A nap képe című rovatban Franz Schmidt fotóját jelentette meg:
FRANZ SCHMIDT
A nagy hozzáértéssel és pontos adatokkal megírt, kiváló magyar fordítással megjelent, Franz Schmidt életét és zenei pályáját bemutató, rá emlékező, pozsonyi összeállítást ezen a linken találják meg olvasóink:
28. Kemény Egon – Dalos László: Hóember - 1:11:11
(„Hóembernek se, keze, se lába, mi majd gyúrunk…”)
Részlet a „Tavasz a télben” című dalciklusból.
Közreműködött: Andor Ilona Gyermekkórusa, a Magyar Rádió Szimfonikus Zenekarát Polgár Tibor vezényelte.
Az Akik maradtak is szerepel az Oscar-díjra esélyes filmek szűkített listáján
Tóth Barnabás Akik maradtak című alkotása is szerepel a legjobb nemzetközi film Oscar-díjára esélyes művek szűkített listáján – közölte az amerikai filmakadémia keddre virradóra Los Angelesben.
……...
Az amerikai filmakadémia idén 93 alkotásból választotta ki a szűkített listán szereplő 10 művet, amelyből majd kikerülnek a kategória végső jelöltjei.
………
A jelölteket január 13-án ismertetik, a 92. Oscar-gálát 2020. február 9-én rendezik a hollywoodi Dolby Színházban.
Tekintettel arra, hogy Tóth Barnabás rendező felhasznált zeneként Kemény Egon – B. Radó Lili: Derűvel dallal…című dalrészletét (Gyermekjátékok CD) választotta filmjébe, ebből a szempontból is örülök a mű további sikerének.
Érdekes az is, hogy a KEMÉNY EGON ÉLETMŰVE válogatás CD-SOROZAT 2019-ben megjelent első három CD-je a zeneszerző halálának 50. évfordulója mellett e művei előadói, közreműködői életének vagy fennállásának jubileumaihoz is kapcsolódik (lsd korábban bejegyzettek), és mindehhez Magyarország 2019-beli Oscar-nevezettje, az AKIK MARADTAK is társul.
Gálakoncert a Zeneakadémia Nagytermében, ma ünnepli alapításának 65. évfordulóját a Magyar Rádió Gyermekkórusa, amely Botka Valéria és Csányi László nevéhez fűződik.
A mai műsor egyik témájához kapcsolódva hangzottak el Nagy Ibolya felelősszerkesztő-műsorvezető fenti szavai.
Az évfordulóhoz kapcsolódva elmondta, hogy a rádiófelvételek közül a most megjelent, remek gyermekkórus CD-ről - Gyermekjátékok címmel - Kemény Egon tündéri dalaival, választott két kórusművet:
KEMÉNY EGON – Erdődy János: „Játszótéren”
Szvit, Magyar Rádió, 1959, részlet
Játszótéri induló
A Magyar Rádió Gyermekkarát és Kamarazenekarát Csányi László vezényelte.
KEMÉNY EGON – Soltész Erzsébet : „A tanítónéni”
dal Pedagógus-napra, Magyar Rádió, 1958
A Magyar Rádió Gyermekkarát Csányi László vezényelte, zongorakísérettel.
„Túl az Óperencián” – NAGY IBOLYA műsora – Dankó Rádió
KEMÉNY EGON GYERMEKJÁTÉKOK CD A RÓZSAVÖLGYI ZENEMŰBOLTBAN!
Tájékoztatjuk kedves Vásárlóinkat, hogy a KEMÉNY EGON CD-k a Rózsavölgyi Zeneműboltban is megvásárolhatók.
Kemény Egon (Wien, 1905 – Budapest, 1969) kétszeres Erkel Ferenc-díjas zeneszerző műveinek kottáit pályakezdése – 1927 – óta elsősorban a Rózsavölgyi és Társa Zeneműkiadó adta ki és Alberti Rezső cégvezetővel a kölcsönös tisztelet és megbecsülés légkörében, nyomtatott kottái folyamatos megjelentetésével évtizedekig, a kiadó megszűnéséig, fennállt kapcsolata. Ennek emlékére a Rózsavölgyi Zeneműbolttal együttműködve kínáljuk vásárlóinknak a – KEMÉNY EGON ÉLETMŰVE válogatás CD-sorozat 2019 – Hatvani diákjai, Komáromi farsang, Gyermekjátékok című albumokat.
KEMÉNY EGON – Erdődy János: „Krisztina kisasszony”
60 évvel ezelőtt, 1959-ben mutatta be a Magyar Rádió.
A mai műsorban „Kemény Egon gyönyörű daljátékával” –ahogy Nagy Ibolya felelősszerkesztő bevezetőjében említette –a Krisztina kisasszonnyal emlékezett kora híres primadonnájára, PETRESS ZSUZSÁRA.
Elhangzott részletek:
Ha madárka dalol az ágon…. dal, Krisztina – Petress Zsuzsa
Záporeső….. kettős, István és Krisztina – Kövecses Béla és Petress Zsuzsa
Kemény Egon - Tabi László - Erdődy János: „Valahol Délen” (1956) Nagyoperett 3 felvonásbanBemutató: Fővárosi Operettszínház (ma: Budapesti Operettszínház) 1956. március 30. Főszereplők: Petress Zsuzsa, Mezey Mária, Sennyei Vera, Gaál Éva, Borvető János, Homm Pál, Rátonyi Róbert, Peti Sándor. Rendező: Dr. Székely György. Karmester: Bródy Tamás. Díszlet: Fülöp Zoltán Kossuth-díjas. Jelmez: Márk Tivadar Kossuth-díjas
Magyar Rádió
Kemény Egon - Ignácz Rózsa - Soós László - Ambrózy Ágoston: „Hatvani diákjai” (1955) Rádiódaljáték 2 részben. Szereplők: Hatvani professzor – Bessenyei Ferenc, Kerekes Máté – Simándy József, női főszerepben: Petress Zsuzsa, további szereplők: Mezey Mária, Tompa Sándor, Sinkovits Imre, Zenthe Ferenc, Bende Zsolt, Horváth Tivadar, Kovács Károly, Hadics László, Gózon Gyula, Csákányi László, Dénes György és mások. Zenei rendező: Ruitner Sándor. Rendező: Molnár Mihály és Szécsi Ferenc. A Magyar Rádió (64 tagú) Szimfonikus Zenekarát Lehel György vezényelte, közreműködött a Földényi-kórus 40 tagú férfikara. 2019 - Kemény Egon kétszeres Erkel Ferenc-díjas zeneszerző halálának 50. évfordulója esztendejében CD-újdonságként jelentek meg a "Hatvani diákjai" és a "Komáromi farsang" című daljátékai eredeti rádió-hangfelvételeinek (1955, 1957) digitalizált (2019) dupla-albumai. kemenyegon.hu
Kemény Egon - Erdődy János: „Krisztina kisasszony” (1959) Rádióoperett 2 részben. Főszereplő: Krisztina kisasszony: Petress Zsuzsa. Szereplők: Kövecses Béla, Bitskey Tibor, Gyenes Magda, Bilicsi Tivadar, Rátonyi Róbert, Ungvári László, Gonda György, Somogyi Nusi, Dajbukát Ilona, Pethes Sándor és mások. Zenei rendező: Ruitner Sándor. Rendező: Cserés Miklós dr. A Magyar Rádió Szimfonikus Zenekarát Lehel György vezényelte, közreműködött a Földényi-kórus.
Kemény Egon - Romhányi József: „Az elrabolt asszony” rádiójáték (57 perc), Bemutató: 1949. január 16. Vidám zenés játék Boccaccio novellájából írta Bihari Klára. Zenéjét Romhányi József verseire Kemény Egon szerezte. Szereplők: Riccardo - Mányai Lajos, Bartolomea, a felesége - Komlós Juci, Paganino de Mare, a kalóz- Gábor Miklós, Bianca - Petress Zsuzsa. Zenei rendező: Járfás Tamás Rendező: Rácz György.
Kemény Egon - Dalos László: „Kinyílott a pitypang” 1952, amelyet először Petress Zsuzsa énekelt a Magyar Rádió felvételén, majd Andor Ilona Gyermekkarával is rádió- és lemezfelvétel készült.
Most értesültem, hogy a Gyermekjátékok CD-bemutatón előadott: Kemény Egon – Dalos László: „Hóember” című gyermekkari művet a Gregor József Általános Iskola Kicsinyek Kórusa az iskolai Karácsonyi Ünnepségen is elő fogja adni.
A Kemény Egon-esten meglepetésvendégek voltak a Magyar Rádió Gyermekkarának egykori tagjai:
Makra Zsuzsa és Balogh Ilona, akik a „Játszótéren” szvitben és a „Köszöntsük jó tanítónkat!” című pedagógus-napi dalban szólót énekeltek, továbbá Balogh Viktória.
Mások a közönség soraiból a bemutatót követően léptek Csányi Valériához és mesélték el neki gyermekkórusbeli emlékeiket!
Zelinka Tamás, a Parlando c. internetes zenepedagógiai folyóirat felelős szerkesztője Kemény Anna Mária, Kemény Egon lánya, a KEMÉNY EGON ÉLETMŰVE válogatás CD-sorozat, 2019 producere Szabó Ágnes, a Gregor József Általános Iskola zenei alsó tagozatának volt karvezetője Gordos Júlia, a Gregor József Általános Iskola zenei alsó tagozatának karvezetője Molnár Anna, a Gregor József Általános Iskola igazgató-asszonya Bella Tibor, a Gregor József Általános Iskola volt igazgatója
Simándi Józsefné Hegedüs Judittól búcsúztunk ma, az engesztelő, hálaadó szentmisét hozzá méltóan tartották meg és költeményekkel, zenével bővítették a Gazdagréti Szent Angyalok Plébániatemplomban.
Itt tudtam meg, hogy „az Apostol Televízió műsorfolyamában 2019. december 7-én látható a Jutka asszonnyal korábban készült portréfilm, 21 óra 30 perces kezdettel.”
A fenti verssor Kemény Egon – Kótzián Katalin: Télapó című dalára utal. Idén a Mikulás már az érkezése előtti napokban hóval terítette be a Gregor József Általános Iskola szépen kialakított udvarát is. A tanulók ősszel ültetett árvácskái virágait fehér lepel fedte, ők pedig vidáman szaladgálva örültek a télnek és nagy golyót görgettek össze a hóból.
Ez alatt az egyik tanteremben a Kicsinyek Kórusa Kemény Egon – Dalos László: Hóember című vidám dalát próbálta. A „Tavasz a télben” dalciklus már bemutatásakor nagy sikert aratott. Minden bizonnyal sok iskolában elő is adták a zeneszerző által megírt kétszólamú gyermekkarra zongorakísérettel nyomtatott kottával. A mindmáig népszerű és közismert művet most, a XXI. századi "ős"–bemutatón, a 3. és 4. osztályos zenetagozatos tanulók kórusa énekelte, Gordos Júlia vezényelt és az erre az alkalomra felújított, felhangolt iskolai pianinon Csányi Valéria kísért.
A kellemes hangulatú CD-bemutató új programmal színesítette az iskola rendezvényeinek sorát. A műsor hamarosan videofelvételen, A zeneszerző: KEMÉNY EGON YouTube csatornán fog megjelenni.
November 13-án, életének 85. évében elhunyt egyházközségi Képviselőtestületünk tiszteletbeli tagja, Simándiné Hegedűs Judit. Az infánsnő születésnapja című Radnai Miklós táncjátékban már 14 éves korában szerepelt, majd negyedszázadon át – 1950 és 1975 között – volt az Operaház balettkarának megbecsült tagja. Jutka asszony Simándi József gazdag pályafutása alatt férje fontos támasza és három gyermekük édesanyja volt. A Kossuth-díjas, Érdemes és Kiváló művész, operaházi Örökös Tag 1997-ben bekövetkezett halála után is minden idejét és kiapadhatatlan energiáját a legendás tenor emléke ápolásának szentelte. A Szegeden 1998-ban alapított Simándi József Énekversenyen évről évre fővédnökként figyelte a jövő generációját, valamint tevékenyen részt vett a 2017-es Simándy100 rendezvénysorozat lebonyolításban. Plébániánk több csoportjának tagja volt. Minden hívő szerette és becsülte Judit asszonyt az alázatos, szolgálatkész, kedves és embertársait szerető megjelenéséért. Mindenszentek ünnepén a szentmisén áldozott, kórházi ágyán megkapta a szent kenet szentségét, és teljes búcsúban részesült. Felkészülten lépte át az örökkévalóság kapuját. Nyugodjék békében!!!
Köszönöm szépen bejegyzésedet, amely a „Gyermekjátékok” CD több lényeges pontjára valamint Kemény Egon egykori zenei és emberi tekintélyére is rámutatott.
Tegyünk hozzá még valamit: egymás szeretete is sugárzik a versekből és a zenéből.
Ahogy Fittler Katalin írta: hanghordózóváltás történt. Ez azt jelenti, hogy új hallgatók, mai generációk és vásárlók is megismerkedhetnek a „Hatvani diákjai” és a „Komáromi farsang” daljátékokkal, rangos alkotóikkal és előadóművészeikkel – értékes, tanulságos szórakozást nyújtanak.
Mind a három CD – kemenyegon.hu – megjelenése után lett nyilvánvaló, hogy sem Kemény Egont, sem daljátékait, sem gyermekkarra írt zenekari műveit nem felejtették el a rádióhallgatók, a közönség! Épp ellenkezőleg: szeretetteli történetek, emlékek bukkannak fel.
A zeneszerző emléke és művei felelevenítéséhez, ahogy már korábban is hangsúlyoztam 2012 decembere óta Nagy Ibolya „Túl az Óperencián" című műsorával nagy mértékben járul hozzá a „régi rádiósok” Tamássy Zdenkó, Ruitner Sándor, Schubert Ferenc és mások Kemény Egon és művei emlékét őrző műsorsorozatait, riportjait követően.
Nem ritkán hangzik el mostanában a Kemény Egon CD-k kapcsán: olyan, mint régen, amikor együtt hallgattuk a rádió mellett ülve…
A „Kemény Egon életműve” CD-sorozat most megjelent 3. lemeze igazi kincs lehet azok számára, akiknek a gyermekkora és ifjúsága a II. világháborút követő első 15 évre esett, de élményt jelenthet minden más korosztály számára is. Mert történelmet idéznek ezek a gyermekek számára komponált, nagyszerű kis művek. Derű, humor, életkedv árad belőlük, a lírai részek pedig úgy hatnak, mint egy lágy szülői simogatás. Csodálatos gyermekkórusok és gyermekhangok, nagyszerű hangszerelés. Ezeknek a daloknak egykor igazi közösségkovácsoló erejük volt. A tisztességre, tiszteletre nevelés szolgálatában álltak. És erre Kemény Egon személye, becsületessége és sokoldalú tehetsége garancia volt.
Köszönet illeti Kemény Egon leányát, Kemény Anna Máriát, aki nem kis munkával és áldozatvállalással tette lehetővé, hogy a zenekedvelő közönség a zeneszerző e műveit is újra vagy első ízben meghallgathassa.
KEMÉNY EGON: GYERMEKJÁTÉKOK
KEMÉNY EGON ÉLETMŰVE CD-SOROZAT 2019/CD 3
Válogatás a Magyar Rádió Archívumából –
a rádiófelvételek 1952-1962 között készültek, restaurálás és digitalizálás: 2019
(Összidő: 72:07:53)
Kemény Egon első alkalommal 1953-ban kapott Erkel Ferenc-díjat, gyermekkarra komponált zenekari műveivel nyerte el a zenei kitüntetést. 1952-ben mutatta be a Magyar Rádió Kemény Egon – Dalos László: "Tavasz a télben" című dalciklusát Gyurkovics Mária, Pogány László és Andor Ilona Gyermekkórusa előadásában. A most megjelent CD a zeneműből a "Hóember" címú dalt is bemutatja, a Magyar Rádió Szimfonikus Zenekarát Polgár Tibor vezényelte. Elmaradhatatlan a szerzőpár egyik legnagyobb sikerdala is: "Kinyílott a pitypang" (1952), Andor Ilona Gyermekkórusa előadásában maradt meg rádiófelvétel, a Magyar Állami Hangversenyzenekart Gergely Pál vezényelte.
Igyekszünk most is az egész családot szórakoztatni, hiszen kapunk levelet minden korosztályból: írnak nekünk nagyszülők, de sokszor gyerekek is, ennek megfelelően az operettől a könnyűzenéig most is minden műfajból merítünk. Egy nagyon kedves kollégánkat hívtuk meg a keddi adásba, hiszen Nagy Ibolyával mostanság a Dankó Rádió szerkesztő-műsorvezetőként találkozhatnak, de igazán ismertté primadonnaként vált.
Nagy Ibolya felelősszerkesztő műsorvezető egy hónap híján hét esztendeje a "Túl az Óperencián" című műsor háziasszonya is, akinek adásait naponta - nagy örömünkre - hallhatjuk. Íly módon archív és friss felvételeken megismerhettük már eddig is a szórakoztató zene klasszikus és új műveit, szerzőit, előadóit, és ma este a Dunán őt magát is, talán egy kicsit közelebbről.
Ezen a műsorhéten két alkalommal hallhattuk Kemény Egon zenéjét a „Túl az Óperencián” című műsorban, két nagyoperettjét a „Fekete liliom”-ot idézte fel Karády Katalinnal gramofonfelvételről (1798, november 13.) Nagy Ibolya felelősszerkesztő-műsorvezető majd a „Valahol Délen” címűt, mindkettőt a Fővárosi Operettszínház mutatta be.
A „Valahol Délen” bemutatóját a Magyar Rádió közvetítette az Operettszínházból.
A héten, november 15-én hangzottak el az alábbi rádiófelvételek, amelyeket egy kivétellel a színpadi szereplőkkel és a Fővárosi Operettszínház Zenekarával készített a Magyar Rádió, Bródy Tamás vezényelt.
Valahol Délen – dal, Melis György, akivel a színpadi előadástól függetlenül készült a felvétel, hogy a nagy sikerű operett vezérdalát az ő előadásában megörökítsék meg.
Ha az este leszáll…. – foxtrot, ’Kandúr-step’ Rátonyi Róbert
Valahol délen a Fővárosi Operettszínházban
Budapest, 1956. március 28. Sennyei Vera (Gonzales) és Rátonyi Róbert (Rodrigo), Tabi László-Kemény Egon: Valahol délen című operettjében. A darabot március 30-án mutatják be dr. Székely György rendezésében a Fővárosi Operettszínházban. Magyar Fotó: Keleti Éva
Forrás: archivum.mtva.hu
Ezen a műsorhéten engem is nagyon foglalkoztató témákról beszélgetett Nagy Ibolya és vendége, Kurutz Márton – elsősorban a filmoperettek köréből.
Így jutottam arra a gondolatra, hogy a közkedvelt, régi magyar filmek után a Venezuelában játszódó „Valahol Délen” (1956) nagyoperett megfilmesítése újdonságként hatna, színpadi kasszasikere után filmest is arathatna!
("Álom, álom, édes álom, álomkép..." :-), amint a mai műsorban hallhattuk!)
"Túl az Óperencián" – NAGY IBOLYA műsora – Dankó Rádió
Hegedűs Judit balerina nagyon fiatalon megtalálta élete párját, Simándy Józsefet. Judit és Péter, csodaszépek kisgyermekek voltak, már akkor nagyon hasonlítottak szüleikre. Egyszercsak világra jött a kis Katika …
Rég volt, és mégis igaz. Most eltávozott közülünk Jutka, Jutka asszony, Jutka néni is, színpadra termett teremtés volt, akinek életét a szolgálat töltötte be: szerényen és serényen élt másokért.
Nemes emberségét, emlékét szeretettel őrzöm én is.
című daloknál tűnt fel először ez a Karády címlapfotó és a nagyoperett több más, évtizedek óta nem látott dokumentuma. A "Fekete liliom"-ot emlékezetes sikerrel (fórumunkon részleteztük) mutatta be a Fővárosi Operettszínház 1946-ban, Fényes Szabolcs igazgatósága idején.
Rendező: Tihanyi Vilmos. Karnagy: Endre Emil. Díszlet: Bercsényi Tibor. Karády Katalin, Fejes Teri, Gombaszögi Ella ruhái a Szitanágay-szalonban készültek. Revükoreográfia: Rudas-fivérek.
„Fekete liliom
Különösen tetszett Kemény Egon szép és ragyogóan hangszerelt muzsikája. Ábrahám Pál legjobb barátja és állandó hangszerelője eddig csak egy saját művel jelentkezett a zenés színpadon, az 1929-ben bemutatott Kikelet utca 3 című darabjával. A Fekete liliom 18 évi szünet után született, és mindenki megállapította, milyen sajnálatos volt ez nagy kimaradás, hiszen Kemény Egon muzsikája lehári s kálmáni nívót képviselt, ugyanakkor magán viselte a modern zenei irányzatok stílusjegyeit.
Kurutz Márton igen tanulságos filmes szakmai-témái köré szerkesztette – vele beszélgetve – a zenei példákat Nagy Ibolya felelősszerkesztő-műsorvezető. Mindvégig a XX. században maradtunk, a kor színházi és zenei életét archív rádiófelvételek hozták közel hozzánk.
Ritkaságként hallhattuk Király Ernő két zenés felvételét, majd a Zerkovitz-csokor következett. Ezután a Karády Katalin-rész, hozzá kapcsolódott Kemény Egon és Ábrahám Pál egy-egy operettjének betétdala.
Az elhangzott gramofonfelvételt a Magyar Rádió Archívumából az MTVA restaurálta és digitalizálta:
Kemény Egon – Halász Rudolf: „Bocsánatot kérek” – francia keringő, a "Fekete liliom" című nagyoperett Párizsban játszódó felvonásából, 18:45 körül hallható:
AMiskolci Nemzeti Színház előadássorozata a Magyar Rádióban bemutatott rádióoperett színpadi változata, amelyhez a színház kérésére a zeneszerző zenei bővítést készített és Kardos György szövegkönyvével került színre.
21 felvétel megmaradt, amelyet bátorkodom fórumunkon nyilvánosságra hozni, megjelölve a forrást: mandadb.hu
A Krisztina kisasszony színpadképsorozat a 1770 számú bejegyzéssel indult, közvetlen előzmény: 1795.
Az elmúlt heti összeállítás egyszerre dicséri Nagy Ibolya avatott zenei szerkesztését és műsorvezetését, a nagyszerű előadóművészeket valamint az egykori Magyar Rádió Dalszínházának valamennyi rádiós tehetségét, akik a műsorokat megalkották, gyártották és nem utolsó sorban a közönség gyönyörködtetésére, művelődésére a szerzőktől megrendelték!
A műsorhét valamennyi vendége és a közreműködők sziporkázó műsorhetet nyújtottak mindannyiunknak, akik szeretik az operett-műfajt és a vidámságot.
"Mindez már történelem…" amint a napokban KEMÉNY EGON: Gyermekjátékok című új CD albumával és a rádiófelvételekkel kapcsolatban operaéletünk egyik kiválósága írta nekem.
Ismeretlenül is jó egészséget kívánok Palcsó Sándor művész úrnak és még sok örömet az életben! Köszönöm szépen művészi alakításait!
Nagy Ibolya forgószínpada ’nem vár…’, az e heti program vendége:
KURUTZ MÁRTON - KUTATÁSI ÉS GYŰJTEMÉNYI MENEDZSER
Magyar Nemzeti Filmalap Zrt. Filmarchívum Igazgatóság , 46.hét - FILM-OPERETT HÉT - aki bizonyosan sok érdekességet fog elénk tárni.
AMiskolci Nemzeti Színház előadássorozata a Magyar Rádióban bemutatott rádióoperett színpadi változata, amelyhez a színház kérésére a zeneszerző zenei bővítést készített és Kardos György szövegkönyvével került színre.
21 felvétel megmaradt, amelyet bátorkodom fórumunkon nyilvánosságra hozni, megjelölve a forrást: mandadb.hu
Nagy Ibolya felelősszerkesztő-műsorvezető 2019. október 26-án jelentette be a „Túl az Óperencián” című műsorában (hangfelvételen az 1785 számú bejegyzésben a 0:26 időpontnál hallható)
a KEMÉNY EGON ÉLETMŰVE válogatás CD sorozat 2019 – CD 3 megjelenését:
KEMÉNY EGON: Gyermekjátékok
További részletek és rövid zenei minták, CD vásárlási lehetőség: www.kemenyegon hu.
Nagy Ibolya felelősszerkesztő-műsorvezető tegnap Mindenszentek ünnepét idézte fel a nyitó-muzsikával.
A műsor gerincét Ábrahám Pál – Kemény Egon – Fényes Szabolcs zenéje adta.
Ők évtizedeken át bizonyos értelemben magyar, XX. századi zeneszerző-triászt alkottak… operettszerzőként mindhármukat a Fővárosi Operettszínház – mint fiatal zeneszerzőket – indította el a pályán, 1928 körül. A mai napon különösen mély érzéseket vált ki belőlem ez a tény.
Nagy Ibolya felelősszerkesztő – műsorvezető Szinetár Miklósssal beszélgetve a 90 évvel ezelőtt született operacsillagra, Házy Erzsébetre emlékezett, amely részben Szinetár Miklós kiemelte, a személyiség fontosságát Házy Erzsébet karrierjét példaként hozva, megemlítette nagy népszerűségét továbbá közös munkáikról idézett fel emlékképeket.
Nagy Ibolya a műsora alkotórészeként hallható születésnapi köszöntésnél ma így szólt:
Kedves Hallgatóink!
Ma ünnepli születésnapját Kemény Egon, a kétszeres Erkel Ferenc–díjas zeneszerző lánya, Kemény Anna Mária, korábbi vendégem, aki édesapja hagyatékának gondozója, ápolója, és aki immár három CD-t is megjelentetett édesapja műveiből. A Hatvani diákjait, és egy teljesen friss, „ropogósat”, amit éppen tegnap kaptam a kézbe: Gyermekjátékok címmel, valamint a Komáromi farsangot, aminek dallamaival köszöntjük sok-sok szeretettel, és kívánunk Kemény Anna Máriának: boldog születésnapot!
Magyar Rádió, stúdiófelvétel: Komáromi farsang (1957)
Kemény Egon Bécs után Kassán (1910 – 1923) nevelkedett, zenei tanulmányait a Kassai Zeneiskolában kezdte, majd a Főgimnázium tanulója volt. Rétháti Kövér Dezső, a Zeneiskola igazgatója készítette fel a Bécsi Zeneakadémia felvételi vizsgájára, igazgatója Prof. Dr. Franz Schmidt volt.
Kassai különlegességek
Kassa a magyar királyság területén Nagy Lajos jóvoltából már 1347-ben szabad királyi város címet kapott, ami egyben azt is jelentette, hogy Buda után a második legjelentősebb városnak számított abban az időben.
A kassai márka
Kassa fejlődését – Róbert Károlytól kezdve egészen V. Lászlóig – több kiváltság odaítélésével is előmozdították. Ilyen szabadalmak voltak például a csöböradó alól való felmentés, a vásárjog, a mindennél fontosabb árumegállító jog, amelyet Nagy Lajos 1361-ben adott a városnak. Ennek értelmében az orosz- és lengyelországi kereskedők Kassán tartoztak letenni és eladni árucikkeiket. Kiváltságot kaptak Zsigmond királytól a helybeliek arra nézve is, hogy a város kebelébe nem tartozók nagyobb bevásárlásokat kizárólag a kassai kereskedőknél tehetnek, sőt a város polgárai is csak bizonyos mennyiségben szerezhetik be szükségleteiket az idegen kereskedőktől. / Például csak 6 vég lengyel posztót, 4 vég barhetet, 12 kalapot, vagy sipkát vásárolhatnak./ Kassa árumegállító joga és sok más szabadalma nagy üzleti lehetőségeknek az alapjait vetette meg, melyek oda vezettek, hogy a 14. század elején a kereskedelmi szükségletek lebonyolítására saját pénzt, a kassai márkát hozták forgalomba.
A barhet gyártás kassai monopólium
Kassa egyedi termékek előállítására is jogosítványokat kapott. Ezek közül a barhet gyártásra és árusításra vonatkozó volt a legjelentősebb. A rendelkezés szerint Kassán kívül Magyarországon sehol sem készíthettek barhetet, de még a barhet-gyártóknak is Kassára kellett költözniük, ha történetesen más városokban űzték mesterségüket. A híres szabadalom-levél, melyet Zsigmond király 1419-ben adott ki a következőket tartalmazza:
„Egyedül Kassán és sehol másutt országunk területén ne készítessék, tartassék és adassék el barhet és senki, akár kereskedő, akár pedig más állású egyéniség ne merészeljen külföldi barhetet bárhonnan az országunkba hozni, vagy pedig innét kivinni. Kassa város bírája és esküdt polgárai beleegyezése nélkül akarjuk, határozzuk és rendeljük, hogy a barhetkészítéssel foglalkozók, bárhol tartózkodjanak is királyságunk területén, akár nemesek, kár más birtokosok földjén, akár pedig városokban és szabad községekben, névszerint Bártfán, kivétel nélkül Kassára vonuljanak vagyonukkal és a barhetmesterség űzéséhez minden szükségesekkel együtt, mesterségüket a jövőben sehol másutt, mint Kassán gyakorlandók.“
Kassai sonka
A Kassai sonka egy csaknem negyedszázada ide vándorolt olasznak és társának köszönheti a létezését. Korábban mindketten a híres „veroneser“ szaláminak voltak a kitűnő mesterei. Előbb Debrecenben akartak letelepedni, de rájöttek, hogy Kassa sokkal jobb hely lehet számukra, mégpedig azért, mert itt van a közelben a jó és olcsó lengyel sertés, amelynek a húsa kiváló a konzerválásra. Pár esztendő múlva egy Elischer nevezetű szepességi hentes is itt ütött tanyát. Valójában ez a két jövevény: az olasz és a cipszer munkálkodott azon, hogy a kassai sonkának jó hírnevet szerezzenek. Elischer nagy segítségére volt a gyógyszerész bátyja, aki addig kotyvasztott, kísérletezett, amíg sikerült valami különös, jóízű pác-levet feltalálnia, ami a kassai sonka egyedi jellegét adta. Az olasz később kivált az üzletből. Elischer Kassán egyedül maradt a sonka-király. Nagy mennyiségben kivitelre is dolgozott. A Kassai-sonkát Németország, Törökország és Hollandia is vásárolta. A specialitás titka az volt, hogy Elischer a különleges pácolás után hetekig száraz füstön tartotta a sonkákat, tehát mire lehozták őket a kéményből, főzés nélkül is élvezhetőek voltak.
Kassai sör
A Bauernebl-féle sör- és malátagyár már 1858 óta működik Kassán, alapítója Bayer János volt. Később volt még egy sörgyára a városnak, a Lepesch és fia serfőzője, amelyet 1870-ben alapítottak. Hogy Kassán századokra visszamenően mindig virágzó iparágnak bizonyult a sörkészítést, ezt kifejezően bizonyítják a ránk maradt feljegyzések. Egy Szathmáry György prímásról, Kassa nagy jótevőjéről szóló írás megemlíti, hogy mekkora szeretettel és odaadással fáradozott a kiváló főpap a kassai szegény emberek megsegítésén. Többek között ezt is írja:
„A tanács 1516-ban egy Sándor nevű polgárnak bizonyos ok miatt megtiltotta, hogy jól jövedelmező iparát, a serfőzést folytassa. Sándor mester, mikor a budai vásáron járt, meglátogatta Szathmáryt, ki is „mint régi ismerősét“ szívesen fogdta s elkérdezősködött életviszonyairól. Amint nagy baját a tanács tilalmát hallotta, kész volt a közbenjárásra. Minthogy a saját házában már van sörfőzője – mondja Szathmáry – s életének nagyobb részét sörfőzéssel töltötte, megindította e régi ismerősének nyomora és szüksége: miért is kéri a tanácsot, hogy reá való tekintetből vonja vissza tilalmát s engedje meg a sörfőzést Sándor mesternek.“
A fenti sorok számunkra azért lehetnek fontosak, mert ezekből is kitűnik – ezek is azt igazolják –, hogy Kassán már 1516-ban – tehát egy félévezreddel ezelőtt – kassai sört ihattak a polgárok, ha éppen ehhez volt kedvük.
Új bejegyzés: Fűszer és csemege – A zeneszerző KEMÉNY EGON YT csatornán:
„Magyarországon csak hónapokat töltöttem. Szüleim dicsősége hogy magyarul beszélek. Igaz hogy hibásan írok de büszkén megtartottam a magyar nyelvet. Brazíliában elek már 75 éven át. Ez a film nekem egy megrendítő elvezet. Már négyszer néztem végig. Tiszta élvezet. Köszönöm szépen.”
Mondhatjuk, hogy az Ábrahám – Kemény barátság keretezte a mai műsor zenei részét… Ábrahám Pál-operettjével indult és Kemény Egon szimfonikus könnyűzenéjével zárult…
Kemény Egon néhány nappal ezelőtti (október 13.) születésnapi évfordulója alkalmából feleleveníthetjük, hogy zeneszerzői karrierje színpadi szerzőként, Budapesten indult.
Első nagyoperettjét még abban az esztendőben, pontosan 90 évvel ezelőtt, 24. születésnapja előestéjén, a Kassai Nemzeti Színház is bemutatta:
Kemény Egon – Bródy István – Harmath Imre: „Kikelet ucca 3”
Pesti operett 3 felvonásban.
Bemutató: Fővárosi Operettszínház (ma: Budapesti Operettszínház), 1929. április 27.
Kemény Egon muzsikája – Ábrahám Pál karmester – Kerpely Jenő csellószólói
Muzsikája szenzáció! Az új komponista, Kemény Egon csupa ötlet, invenció, frissesség, melódia. Ez a fiatal tehetség briliánsan megérezte, hogy mi kell a pesti ember fülének. (Részlet, Pesti Napló, 1929. IV. 26.)”
Kemény Egon – Bródy István – Harmath Imre: „Kikelet ucca 3.”
Bemutató a Kassai Nemzeti Színházban: 1929. október 12.
Fő szerepekben: Fülöp Sándor, Jeney János, Várady Pál, Farkas Pál, Szigethy Irén, Elek Ica, Kálmán Manci, Szántó Jenő, Némety Zoltán, Simon Marcsa.
Kedves Ardelao, lehet-e egy zeneszerzőnek nagyobb öröme, mint az, hogy életében művei bemutatóit rendre siker kíséri? Köszönöm emlékezésedet.
Kemény Egon elhunyta után még ötven évvel is vannak, akik előadják kompozícióit, felidézik műsorait, daljátékait, emlékeznek személyére, mondataira és lehetőség is nyílik arra, hogy mindez a hallgatókhoz és az olvasókhoz is eljusson – ennek vagyunk tanúi ebben az esztendőben.
Dankó Rádió a mai ismétlésben: 18.04-től
Kemény Egon kétszeres Erkel Ferenc-díjas zeneszerző halálának 50. évfordulója évében, születésének 114. évfordulóján Nagy Ibolya felelősszerkesztő-műsorvezető a mai emlékműsor bevezetőjében elmondta:
„egy hallgató meglepett minket, rátaláltunk egy fantasztikus emberre, Dr. Szedresi István nyugalmazott orvos-alezredesre és arról érdeklődtem honnan ismeri a Hatvani diákjai daljátékot és Kemény Egont.””
Megtudtuk, hogy a doktor úr közvetlenül az érettségi előtt 1961-ben a mezőkövesdi Szent László Gimnáziumban tanáraival és diáktársaival előadta a Hatvani diákjait és azóta Hatvani professzor életútjának járt utána.
Szavai, előadása és történetei olyan lenyűgözőek, hogy meg sem kísérlem összefoglalni, hanem hamaros lejegyzem és fórumunkon bejegyzem.
Addig még egy érdekességet azért idézek, amely illik a mai születésnapi évfordulóhoz, Kemény Egon személyiségét is felidézi valamint a Magyar Rádió-beli kollegális- és szakmai mindennapjairól is sokat elmond:
Dr. Szedresi István úr érdeklődésének középpontjában maga a daljáték és ezen belül Hatvani professzor áll, csak most ismerte meg, a CD megrendelésekor a zeneszerző életművét közelebbről. A korát meghazudtoló doktor úr Balázs Árpád zeneszerzővel barátságban lévén a napokban megtudta tőle azt, hogy „nagy korkülönbség volt köztük és hogy Kemény Egon mennyire segítőkész volt, és mennyire támogatta az ő tevékenységét, főleg például hangszerelésben, mert odaszólt, hogy: idefigyelj, egy stúdiófelvételbe nem lehet négy trombitát betenni, hát szétrepednek a falak, hangversenyterembe egy nagyzenekarhoz mehet, de egy stúdióba maximum kettő, de inkább egy rézfúvós.”
Kemény Egon – Ignácz Rózsa – Soós László – Ambrózy Ágoston: Hatvani diákjai
Történik Debrecenben, 1780-ban
www.kemenyegon.hu
A műsorrészletben a Hatvani diákjai című daljátékból a CD duplaalbumban újdonságként kiadott jelenet- és zenei felosztások (trackek), hangzottak fel, a Magyar Rádió felvételei:
Jelenet: „Most menj szépen és kísérd haza ezt a madárkát…” Bessenyei Ferenc, Simándy József, Petress Zsuzsa
Szerenád, Amálka és Máté kettőse: „ Édes lányka, szép Amálka… Petress Zsuzsa, Simándy József, Földényi-férfikar, Magyar Rádió Szimfonikus Zenekara, vezényelt: Lehel György
Jelenet az osztályteremben, felelés…. Simándy József, Zenthe Ferenc, Bessenyei Ferenc, Sinkovits Imre, Lázár Gida, Horváth Tivadar, Dékány László, Suka Sándor
Hatvani professzor: „eljön az idő, amikor az ember megérti majd a természet csodás titkait…”
Pálóczy Horváth Ádám hegedűszólója, Kapocs dala ”Még azt mondják, nem illik a tánc a magyarnak…" Ramor Ervin, Hadics László és a Magyar Rádió Szimfonikus Zenekara, vezényelt: Lehel György
Bule Lajos, a kapatos volt pedellus, dala, „Aki felönt a garatra….” Gózon Gyula, a Magyar Rádió Szimfonikus Zenekara, vezényelt: Lehel György
Kántus „Jó dolga van a diáknak, mivel sokat tud…” Simándy József és a Földényi Férfikar.
„Túl az Óperencián” – NAGY IBOLYA műsora – Dankó Rádió
17:00 : Budapest Müpa, Üvegterem Kökény Eszter (hegedű)
Várallyay Kinga, Soós Orsolya (zongora) "Hangulatkoncert" - Diploma előtt
BARTÓK: Hegedűverseny, Sz. 112, BB 117
RAVEL: Couperin sírja
18:00 : Budapest Erkel Színház VERDI: Aida
19:00 : Budapest Óbudai Társaskör Elek Petra, Finszter Eszter, Ilyés Zsanett, Mráz Nikolett, Híves Boglárka, Ortan Vivienne, Józan Vivien, Fenyvesi Gabriella Rea, Tuznik Natália, Somogyi Lili, Kaffehr Zsuzsanna, Papp Balázs, Halász Gergely, Szenthelyi Krisztián, Zajkás Boldizsár, Erdős Róbert, Katona Lóránt, Szeleczki Artúr, Csölley Martin (ének)
Takács Dorottya (fuvola)
Tóth-Csamangó Blanka, Börzsönyi Imola (klarinét)
Persányi Zsófia, Bacsi Tamás, Király Ádám (zongora)
Molnár Dániel (brácsa), Tokárszky Máté (gitár), Riku Hagiwara, Izumi Hagiwara (gordonka)
Felkészítő tanár: Dallos Erika
Tanszékvezető: Meláth Andrea "Kamara@Zeneakadémia.2020"
MONTEVERDI: Zefiro torna
BACH: 106. kantáta „Gottes Zeit ist die allerbeste Zeit” (Actus Tragicus), BWV 106 – részletek
BACH: 4. kantáta „Christ lag in Todesbanden”, BWV 4 – duett
SPOHR: 6 Lieder (1-3)
MOZART: 6 Notturno (4-6)
MOZART: Cosi fan tutte – Sestetto
Evening rise
ARNOLD CCOKE: 3 Songs (2-3)
ALBERT ROUSSEL: 2 Chanson
VERDI: Falstaff – Fúga
ERNST TOCH: Geographical Fugue
19:30 : Budapest Zeneakadémia, Nagyterem Eric Terwilliger (kürt)
Liszt Ferenc Kamarazenekar (koncertmester: Tfirst Péter) BRUCH: B-dúr oktett
HAYDN: 1. (D-dúr) kürtverseny, Hob. VIId:3
BEETHOVEN: 9. (A-dúr) hegedű-zongora szonáta, op. 47 („Kreutzer”) - vonószenekari átirat
19:30 : Budapest Bartók Béla Nemzeti Hangversenyterem Vizin Viktória, Nyári Zoltán, Kovács István
Magyar Nemzeti Táncegyüttes (művészeti vezető: Zsuráfszky Zoltán)
Budafoki Dohnányi Zenekar
Honvéd Férfikar
Vezényel: Riederauer Richárd "L'homme armé - 70 éves a Honvéd Férfikar"
GYÖNGYÖSI LEVENTE: Katonasirató
VAJDA JÁNOS: Szent Péter meg a zsoldosok
TOLCSVAY LÁSZLÓ: Testamentom
19:30 : Budapest Olasz Kultúrintézet Bizják Dóra (zongora)
Dunai Tamás (színművész)
Nemzeti Énekkar (karigazgató: Somos Csaba)
Vezényel: Kocsis-Holper Zoltán, Somos Csaba "Chansonok és Balladák" Pászti/2
HINDEMITH: Six Chansons
SOLTI ÁRPÁD: La Loreley
RAVEL: Trois chansons
H. WOLF: Der Feuerreiter
TÓTH PÉTER: Trois beaux oiseaux du Paradis
LIGETI: Pápainé
VASS: Nocturne
CSÍKY BOLDIZSÁR: Nagy hegyi tolvaj (magyarországi bemutató)
VAJDA JÁNOS: Deux Chansons
PERTIS: Két háromszéki ballada17:18 : Győr Richter Terem Győri Filharmonikus Zenekar
Vezényel: Káli Gábor SCHUMANN: I. (B-dúr) “Tavaszi” szimfónia, op. 38
DVOŘÁK: A vízimanó - szimfonikus költemény, op. 107
A mai nap
született: 1930 • Lazar Berman, zongorista († 2005) elhunyt: 1770 • Giuseppe Tartini, zeneszerző (sz. 1692) 1996 • Mieczysław Weinberg más néven Moishe Vainberg zeneszerző (sz. 1919)
