KEMÉNY EGON GYERMEKJÁTÉKOK CD A RÓZSAVÖLGYI ZENEMŰBOLTBAN!
Tájékoztatjuk kedves Vásárlóinkat, hogy a KEMÉNY EGON CD-k a Rózsavölgyi Zeneműboltban is megvásárolhatók.
Kemény Egon (Wien, 1905 – Budapest, 1969) kétszeres Erkel Ferenc-díjas zeneszerző műveinek kottáit pályakezdése – 1927 – óta elsősorban a Rózsavölgyi és Társa Zeneműkiadó adta ki és Alberti Rezső cégvezetővel a kölcsönös tisztelet és megbecsülés légkörében, nyomtatott kottái folyamatos megjelentetésével évtizedekig, a kiadó megszűnéséig, fennállt kapcsolata. Ennek emlékére a Rózsavölgyi Zeneműbolttal együttműködve kínáljuk vásárlóinknak a – KEMÉNY EGON ÉLETMŰVE válogatás CD-sorozat 2019 – Hatvani diákjai, Komáromi farsang, Gyermekjátékok című albumokat.
KEMÉNY EGON – Erdődy János: „Krisztina kisasszony”
60 évvel ezelőtt, 1959-ben mutatta be a Magyar Rádió.
A mai műsorban „Kemény Egon gyönyörű daljátékával” –ahogy Nagy Ibolya felelősszerkesztő bevezetőjében említette –a Krisztina kisasszonnyal emlékezett kora híres primadonnájára, PETRESS ZSUZSÁRA.
Elhangzott részletek:
Ha madárka dalol az ágon…. dal, Krisztina – Petress Zsuzsa
Záporeső….. kettős, István és Krisztina – Kövecses Béla és Petress Zsuzsa
Kemény Egon - Tabi László - Erdődy János: „Valahol Délen” (1956) Nagyoperett 3 felvonásbanBemutató: Fővárosi Operettszínház (ma: Budapesti Operettszínház) 1956. március 30. Főszereplők: Petress Zsuzsa, Mezey Mária, Sennyei Vera, Gaál Éva, Borvető János, Homm Pál, Rátonyi Róbert, Peti Sándor. Rendező: Dr. Székely György. Karmester: Bródy Tamás. Díszlet: Fülöp Zoltán Kossuth-díjas. Jelmez: Márk Tivadar Kossuth-díjas
Magyar Rádió
Kemény Egon - Ignácz Rózsa - Soós László - Ambrózy Ágoston: „Hatvani diákjai” (1955) Rádiódaljáték 2 részben. Szereplők: Hatvani professzor – Bessenyei Ferenc, Kerekes Máté – Simándy József, női főszerepben: Petress Zsuzsa, további szereplők: Mezey Mária, Tompa Sándor, Sinkovits Imre, Zenthe Ferenc, Bende Zsolt, Horváth Tivadar, Kovács Károly, Hadics László, Gózon Gyula, Csákányi László, Dénes György és mások. Zenei rendező: Ruitner Sándor. Rendező: Molnár Mihály és Szécsi Ferenc. A Magyar Rádió (64 tagú) Szimfonikus Zenekarát Lehel György vezényelte, közreműködött a Földényi-kórus 40 tagú férfikara. 2019 - Kemény Egon kétszeres Erkel Ferenc-díjas zeneszerző halálának 50. évfordulója esztendejében CD-újdonságként jelentek meg a "Hatvani diákjai" és a "Komáromi farsang" című daljátékai eredeti rádió-hangfelvételeinek (1955, 1957) digitalizált (2019) dupla-albumai. kemenyegon.hu
Kemény Egon - Erdődy János: „Krisztina kisasszony” (1959) Rádióoperett 2 részben. Főszereplő: Krisztina kisasszony: Petress Zsuzsa. Szereplők: Kövecses Béla, Bitskey Tibor, Gyenes Magda, Bilicsi Tivadar, Rátonyi Róbert, Ungvári László, Gonda György, Somogyi Nusi, Dajbukát Ilona, Pethes Sándor és mások. Zenei rendező: Ruitner Sándor. Rendező: Cserés Miklós dr. A Magyar Rádió Szimfonikus Zenekarát Lehel György vezényelte, közreműködött a Földényi-kórus.
Kemény Egon - Romhányi József: „Az elrabolt asszony” rádiójáték (57 perc), Bemutató: 1949. január 16. Vidám zenés játék Boccaccio novellájából írta Bihari Klára. Zenéjét Romhányi József verseire Kemény Egon szerezte. Szereplők: Riccardo - Mányai Lajos, Bartolomea, a felesége - Komlós Juci, Paganino de Mare, a kalóz- Gábor Miklós, Bianca - Petress Zsuzsa. Zenei rendező: Járfás Tamás Rendező: Rácz György.
Kemény Egon - Dalos László: „Kinyílott a pitypang” 1952, amelyet először Petress Zsuzsa énekelt a Magyar Rádió felvételén, majd Andor Ilona Gyermekkarával is rádió- és lemezfelvétel készült.
Most értesültem, hogy a Gyermekjátékok CD-bemutatón előadott: Kemény Egon – Dalos László: „Hóember” című gyermekkari művet a Gregor József Általános Iskola Kicsinyek Kórusa az iskolai Karácsonyi Ünnepségen is elő fogja adni.
A Kemény Egon-esten meglepetésvendégek voltak a Magyar Rádió Gyermekkarának egykori tagjai:
Makra Zsuzsa és Balogh Ilona, akik a „Játszótéren” szvitben és a „Köszöntsük jó tanítónkat!” című pedagógus-napi dalban szólót énekeltek, továbbá Balogh Viktória.
Mások a közönség soraiból a bemutatót követően léptek Csányi Valériához és mesélték el neki gyermekkórusbeli emlékeiket!
Zelinka Tamás, a Parlando c. internetes zenepedagógiai folyóirat felelős szerkesztője Kemény Anna Mária, Kemény Egon lánya, a KEMÉNY EGON ÉLETMŰVE válogatás CD-sorozat, 2019 producere Szabó Ágnes, a Gregor József Általános Iskola zenei alsó tagozatának volt karvezetője Gordos Júlia, a Gregor József Általános Iskola zenei alsó tagozatának karvezetője Molnár Anna, a Gregor József Általános Iskola igazgató-asszonya Bella Tibor, a Gregor József Általános Iskola volt igazgatója
Simándi Józsefné Hegedüs Judittól búcsúztunk ma, az engesztelő, hálaadó szentmisét hozzá méltóan tartották meg és költeményekkel, zenével bővítették a Gazdagréti Szent Angyalok Plébániatemplomban.
Itt tudtam meg, hogy „az Apostol Televízió műsorfolyamában 2019. december 7-én látható a Jutka asszonnyal korábban készült portréfilm, 21 óra 30 perces kezdettel.”
A fenti verssor Kemény Egon – Kótzián Katalin: Télapó című dalára utal. Idén a Mikulás már az érkezése előtti napokban hóval terítette be a Gregor József Általános Iskola szépen kialakított udvarát is. A tanulók ősszel ültetett árvácskái virágait fehér lepel fedte, ők pedig vidáman szaladgálva örültek a télnek és nagy golyót görgettek össze a hóból.
Ez alatt az egyik tanteremben a Kicsinyek Kórusa Kemény Egon – Dalos László: Hóember című vidám dalát próbálta. A „Tavasz a télben” dalciklus már bemutatásakor nagy sikert aratott. Minden bizonnyal sok iskolában elő is adták a zeneszerző által megírt kétszólamú gyermekkarra zongorakísérettel nyomtatott kottával. A mindmáig népszerű és közismert művet most, a XXI. századi "ős"–bemutatón, a 3. és 4. osztályos zenetagozatos tanulók kórusa énekelte, Gordos Júlia vezényelt és az erre az alkalomra felújított, felhangolt iskolai pianinon Csányi Valéria kísért.
A kellemes hangulatú CD-bemutató új programmal színesítette az iskola rendezvényeinek sorát. A műsor hamarosan videofelvételen, A zeneszerző: KEMÉNY EGON YouTube csatornán fog megjelenni.
November 13-án, életének 85. évében elhunyt egyházközségi Képviselőtestületünk tiszteletbeli tagja, Simándiné Hegedűs Judit. Az infánsnő születésnapja című Radnai Miklós táncjátékban már 14 éves korában szerepelt, majd negyedszázadon át – 1950 és 1975 között – volt az Operaház balettkarának megbecsült tagja. Jutka asszony Simándi József gazdag pályafutása alatt férje fontos támasza és három gyermekük édesanyja volt. A Kossuth-díjas, Érdemes és Kiváló művész, operaházi Örökös Tag 1997-ben bekövetkezett halála után is minden idejét és kiapadhatatlan energiáját a legendás tenor emléke ápolásának szentelte. A Szegeden 1998-ban alapított Simándi József Énekversenyen évről évre fővédnökként figyelte a jövő generációját, valamint tevékenyen részt vett a 2017-es Simándy100 rendezvénysorozat lebonyolításban. Plébániánk több csoportjának tagja volt. Minden hívő szerette és becsülte Judit asszonyt az alázatos, szolgálatkész, kedves és embertársait szerető megjelenéséért. Mindenszentek ünnepén a szentmisén áldozott, kórházi ágyán megkapta a szent kenet szentségét, és teljes búcsúban részesült. Felkészülten lépte át az örökkévalóság kapuját. Nyugodjék békében!!!
Köszönöm szépen bejegyzésedet, amely a „Gyermekjátékok” CD több lényeges pontjára valamint Kemény Egon egykori zenei és emberi tekintélyére is rámutatott.
Tegyünk hozzá még valamit: egymás szeretete is sugárzik a versekből és a zenéből.
Ahogy Fittler Katalin írta: hanghordózóváltás történt. Ez azt jelenti, hogy új hallgatók, mai generációk és vásárlók is megismerkedhetnek a „Hatvani diákjai” és a „Komáromi farsang” daljátékokkal, rangos alkotóikkal és előadóművészeikkel – értékes, tanulságos szórakozást nyújtanak.
Mind a három CD – kemenyegon.hu – megjelenése után lett nyilvánvaló, hogy sem Kemény Egont, sem daljátékait, sem gyermekkarra írt zenekari műveit nem felejtették el a rádióhallgatók, a közönség! Épp ellenkezőleg: szeretetteli történetek, emlékek bukkannak fel.
A zeneszerző emléke és művei felelevenítéséhez, ahogy már korábban is hangsúlyoztam 2012 decembere óta Nagy Ibolya „Túl az Óperencián" című műsorával nagy mértékben járul hozzá a „régi rádiósok” Tamássy Zdenkó, Ruitner Sándor, Schubert Ferenc és mások Kemény Egon és művei emlékét őrző műsorsorozatait, riportjait követően.
Nem ritkán hangzik el mostanában a Kemény Egon CD-k kapcsán: olyan, mint régen, amikor együtt hallgattuk a rádió mellett ülve…
A „Kemény Egon életműve” CD-sorozat most megjelent 3. lemeze igazi kincs lehet azok számára, akiknek a gyermekkora és ifjúsága a II. világháborút követő első 15 évre esett, de élményt jelenthet minden más korosztály számára is. Mert történelmet idéznek ezek a gyermekek számára komponált, nagyszerű kis művek. Derű, humor, életkedv árad belőlük, a lírai részek pedig úgy hatnak, mint egy lágy szülői simogatás. Csodálatos gyermekkórusok és gyermekhangok, nagyszerű hangszerelés. Ezeknek a daloknak egykor igazi közösségkovácsoló erejük volt. A tisztességre, tiszteletre nevelés szolgálatában álltak. És erre Kemény Egon személye, becsületessége és sokoldalú tehetsége garancia volt.
Köszönet illeti Kemény Egon leányát, Kemény Anna Máriát, aki nem kis munkával és áldozatvállalással tette lehetővé, hogy a zenekedvelő közönség a zeneszerző e műveit is újra vagy első ízben meghallgathassa.
KEMÉNY EGON: GYERMEKJÁTÉKOK
KEMÉNY EGON ÉLETMŰVE CD-SOROZAT 2019/CD 3
Válogatás a Magyar Rádió Archívumából –
a rádiófelvételek 1952-1962 között készültek, restaurálás és digitalizálás: 2019
(Összidő: 72:07:53)
Kemény Egon első alkalommal 1953-ban kapott Erkel Ferenc-díjat, gyermekkarra komponált zenekari műveivel nyerte el a zenei kitüntetést. 1952-ben mutatta be a Magyar Rádió Kemény Egon – Dalos László: "Tavasz a télben" című dalciklusát Gyurkovics Mária, Pogány László és Andor Ilona Gyermekkórusa előadásában. A most megjelent CD a zeneműből a "Hóember" címú dalt is bemutatja, a Magyar Rádió Szimfonikus Zenekarát Polgár Tibor vezényelte. Elmaradhatatlan a szerzőpár egyik legnagyobb sikerdala is: "Kinyílott a pitypang" (1952), Andor Ilona Gyermekkórusa előadásában maradt meg rádiófelvétel, a Magyar Állami Hangversenyzenekart Gergely Pál vezényelte.
Igyekszünk most is az egész családot szórakoztatni, hiszen kapunk levelet minden korosztályból: írnak nekünk nagyszülők, de sokszor gyerekek is, ennek megfelelően az operettől a könnyűzenéig most is minden műfajból merítünk. Egy nagyon kedves kollégánkat hívtuk meg a keddi adásba, hiszen Nagy Ibolyával mostanság a Dankó Rádió szerkesztő-műsorvezetőként találkozhatnak, de igazán ismertté primadonnaként vált.
Nagy Ibolya felelősszerkesztő műsorvezető egy hónap híján hét esztendeje a "Túl az Óperencián" című műsor háziasszonya is, akinek adásait naponta - nagy örömünkre - hallhatjuk. Íly módon archív és friss felvételeken megismerhettük már eddig is a szórakoztató zene klasszikus és új műveit, szerzőit, előadóit, és ma este a Dunán őt magát is, talán egy kicsit közelebbről.
Ezen a műsorhéten két alkalommal hallhattuk Kemény Egon zenéjét a „Túl az Óperencián” című műsorban, két nagyoperettjét a „Fekete liliom”-ot idézte fel Karády Katalinnal gramofonfelvételről (1798, november 13.) Nagy Ibolya felelősszerkesztő-műsorvezető majd a „Valahol Délen” címűt, mindkettőt a Fővárosi Operettszínház mutatta be.
A „Valahol Délen” bemutatóját a Magyar Rádió közvetítette az Operettszínházból.
A héten, november 15-én hangzottak el az alábbi rádiófelvételek, amelyeket egy kivétellel a színpadi szereplőkkel és a Fővárosi Operettszínház Zenekarával készített a Magyar Rádió, Bródy Tamás vezényelt.
Valahol Délen – dal, Melis György, akivel a színpadi előadástól függetlenül készült a felvétel, hogy a nagy sikerű operett vezérdalát az ő előadásában megörökítsék meg.
Ha az este leszáll…. – foxtrot, ’Kandúr-step’ Rátonyi Róbert
Valahol délen a Fővárosi Operettszínházban
Budapest, 1956. március 28. Sennyei Vera (Gonzales) és Rátonyi Róbert (Rodrigo), Tabi László-Kemény Egon: Valahol délen című operettjében. A darabot március 30-án mutatják be dr. Székely György rendezésében a Fővárosi Operettszínházban. Magyar Fotó: Keleti Éva
Forrás: archivum.mtva.hu
Ezen a műsorhéten engem is nagyon foglalkoztató témákról beszélgetett Nagy Ibolya és vendége, Kurutz Márton – elsősorban a filmoperettek köréből.
Így jutottam arra a gondolatra, hogy a közkedvelt, régi magyar filmek után a Venezuelában játszódó „Valahol Délen” (1956) nagyoperett megfilmesítése újdonságként hatna, színpadi kasszasikere után filmest is arathatna!
("Álom, álom, édes álom, álomkép..." :-), amint a mai műsorban hallhattuk!)
"Túl az Óperencián" – NAGY IBOLYA műsora – Dankó Rádió
Hegedűs Judit balerina nagyon fiatalon megtalálta élete párját, Simándy Józsefet. Judit és Péter, csodaszépek kisgyermekek voltak, már akkor nagyon hasonlítottak szüleikre. Egyszercsak világra jött a kis Katika …
Rég volt, és mégis igaz. Most eltávozott közülünk Jutka, Jutka asszony, Jutka néni is, színpadra termett teremtés volt, akinek életét a szolgálat töltötte be: szerényen és serényen élt másokért.
Nemes emberségét, emlékét szeretettel őrzöm én is.
című daloknál tűnt fel először ez a Karády címlapfotó és a nagyoperett több más, évtizedek óta nem látott dokumentuma. A "Fekete liliom"-ot emlékezetes sikerrel (fórumunkon részleteztük) mutatta be a Fővárosi Operettszínház 1946-ban, Fényes Szabolcs igazgatósága idején.
Rendező: Tihanyi Vilmos. Karnagy: Endre Emil. Díszlet: Bercsényi Tibor. Karády Katalin, Fejes Teri, Gombaszögi Ella ruhái a Szitanágay-szalonban készültek. Revükoreográfia: Rudas-fivérek.
„Fekete liliom
Különösen tetszett Kemény Egon szép és ragyogóan hangszerelt muzsikája. Ábrahám Pál legjobb barátja és állandó hangszerelője eddig csak egy saját művel jelentkezett a zenés színpadon, az 1929-ben bemutatott Kikelet utca 3 című darabjával. A Fekete liliom 18 évi szünet után született, és mindenki megállapította, milyen sajnálatos volt ez nagy kimaradás, hiszen Kemény Egon muzsikája lehári s kálmáni nívót képviselt, ugyanakkor magán viselte a modern zenei irányzatok stílusjegyeit.
Kurutz Márton igen tanulságos filmes szakmai-témái köré szerkesztette – vele beszélgetve – a zenei példákat Nagy Ibolya felelősszerkesztő-műsorvezető. Mindvégig a XX. században maradtunk, a kor színházi és zenei életét archív rádiófelvételek hozták közel hozzánk.
Ritkaságként hallhattuk Király Ernő két zenés felvételét, majd a Zerkovitz-csokor következett. Ezután a Karády Katalin-rész, hozzá kapcsolódott Kemény Egon és Ábrahám Pál egy-egy operettjének betétdala.
Az elhangzott gramofonfelvételt a Magyar Rádió Archívumából az MTVA restaurálta és digitalizálta:
Kemény Egon – Halász Rudolf: „Bocsánatot kérek” – francia keringő, a "Fekete liliom" című nagyoperett Párizsban játszódó felvonásából, 18:45 körül hallható:
AMiskolci Nemzeti Színház előadássorozata a Magyar Rádióban bemutatott rádióoperett színpadi változata, amelyhez a színház kérésére a zeneszerző zenei bővítést készített és Kardos György szövegkönyvével került színre.
21 felvétel megmaradt, amelyet bátorkodom fórumunkon nyilvánosságra hozni, megjelölve a forrást: mandadb.hu
A Krisztina kisasszony színpadképsorozat a 1770 számú bejegyzéssel indult, közvetlen előzmény: 1795.
Az elmúlt heti összeállítás egyszerre dicséri Nagy Ibolya avatott zenei szerkesztését és műsorvezetését, a nagyszerű előadóművészeket valamint az egykori Magyar Rádió Dalszínházának valamennyi rádiós tehetségét, akik a műsorokat megalkották, gyártották és nem utolsó sorban a közönség gyönyörködtetésére, művelődésére a szerzőktől megrendelték!
A műsorhét valamennyi vendége és a közreműködők sziporkázó műsorhetet nyújtottak mindannyiunknak, akik szeretik az operett-műfajt és a vidámságot.
"Mindez már történelem…" amint a napokban KEMÉNY EGON: Gyermekjátékok című új CD albumával és a rádiófelvételekkel kapcsolatban operaéletünk egyik kiválósága írta nekem.
Ismeretlenül is jó egészséget kívánok Palcsó Sándor művész úrnak és még sok örömet az életben! Köszönöm szépen művészi alakításait!
Nagy Ibolya forgószínpada ’nem vár…’, az e heti program vendége:
KURUTZ MÁRTON - KUTATÁSI ÉS GYŰJTEMÉNYI MENEDZSER
Magyar Nemzeti Filmalap Zrt. Filmarchívum Igazgatóság , 46.hét - FILM-OPERETT HÉT - aki bizonyosan sok érdekességet fog elénk tárni.
AMiskolci Nemzeti Színház előadássorozata a Magyar Rádióban bemutatott rádióoperett színpadi változata, amelyhez a színház kérésére a zeneszerző zenei bővítést készített és Kardos György szövegkönyvével került színre.
21 felvétel megmaradt, amelyet bátorkodom fórumunkon nyilvánosságra hozni, megjelölve a forrást: mandadb.hu
Nagy Ibolya felelősszerkesztő-műsorvezető 2019. október 26-án jelentette be a „Túl az Óperencián” című műsorában (hangfelvételen az 1785 számú bejegyzésben a 0:26 időpontnál hallható)
a KEMÉNY EGON ÉLETMŰVE válogatás CD sorozat 2019 – CD 3 megjelenését:
KEMÉNY EGON: Gyermekjátékok
További részletek és rövid zenei minták, CD vásárlási lehetőség: www.kemenyegon hu.
Nagy Ibolya felelősszerkesztő-műsorvezető tegnap Mindenszentek ünnepét idézte fel a nyitó-muzsikával.
A műsor gerincét Ábrahám Pál – Kemény Egon – Fényes Szabolcs zenéje adta.
Ők évtizedeken át bizonyos értelemben magyar, XX. századi zeneszerző-triászt alkottak… operettszerzőként mindhármukat a Fővárosi Operettszínház – mint fiatal zeneszerzőket – indította el a pályán, 1928 körül. A mai napon különösen mély érzéseket vált ki belőlem ez a tény.
Nagy Ibolya felelősszerkesztő – műsorvezető Szinetár Miklósssal beszélgetve a 90 évvel ezelőtt született operacsillagra, Házy Erzsébetre emlékezett, amely részben Szinetár Miklós kiemelte, a személyiség fontosságát Házy Erzsébet karrierjét példaként hozva, megemlítette nagy népszerűségét továbbá közös munkáikról idézett fel emlékképeket.
Nagy Ibolya a műsora alkotórészeként hallható születésnapi köszöntésnél ma így szólt:
Kedves Hallgatóink!
Ma ünnepli születésnapját Kemény Egon, a kétszeres Erkel Ferenc–díjas zeneszerző lánya, Kemény Anna Mária, korábbi vendégem, aki édesapja hagyatékának gondozója, ápolója, és aki immár három CD-t is megjelentetett édesapja műveiből. A Hatvani diákjait, és egy teljesen friss, „ropogósat”, amit éppen tegnap kaptam a kézbe: Gyermekjátékok címmel, valamint a Komáromi farsangot, aminek dallamaival köszöntjük sok-sok szeretettel, és kívánunk Kemény Anna Máriának: boldog születésnapot!
Magyar Rádió, stúdiófelvétel: Komáromi farsang (1957)
Kemény Egon Bécs után Kassán (1910 – 1923) nevelkedett, zenei tanulmányait a Kassai Zeneiskolában kezdte, majd a Főgimnázium tanulója volt. Rétháti Kövér Dezső, a Zeneiskola igazgatója készítette fel a Bécsi Zeneakadémia felvételi vizsgájára, igazgatója Prof. Dr. Franz Schmidt volt.
Kassai különlegességek
Kassa a magyar királyság területén Nagy Lajos jóvoltából már 1347-ben szabad királyi város címet kapott, ami egyben azt is jelentette, hogy Buda után a második legjelentősebb városnak számított abban az időben.
A kassai márka
Kassa fejlődését – Róbert Károlytól kezdve egészen V. Lászlóig – több kiváltság odaítélésével is előmozdították. Ilyen szabadalmak voltak például a csöböradó alól való felmentés, a vásárjog, a mindennél fontosabb árumegállító jog, amelyet Nagy Lajos 1361-ben adott a városnak. Ennek értelmében az orosz- és lengyelországi kereskedők Kassán tartoztak letenni és eladni árucikkeiket. Kiváltságot kaptak Zsigmond királytól a helybeliek arra nézve is, hogy a város kebelébe nem tartozók nagyobb bevásárlásokat kizárólag a kassai kereskedőknél tehetnek, sőt a város polgárai is csak bizonyos mennyiségben szerezhetik be szükségleteiket az idegen kereskedőktől. / Például csak 6 vég lengyel posztót, 4 vég barhetet, 12 kalapot, vagy sipkát vásárolhatnak./ Kassa árumegállító joga és sok más szabadalma nagy üzleti lehetőségeknek az alapjait vetette meg, melyek oda vezettek, hogy a 14. század elején a kereskedelmi szükségletek lebonyolítására saját pénzt, a kassai márkát hozták forgalomba.
A barhet gyártás kassai monopólium
Kassa egyedi termékek előállítására is jogosítványokat kapott. Ezek közül a barhet gyártásra és árusításra vonatkozó volt a legjelentősebb. A rendelkezés szerint Kassán kívül Magyarországon sehol sem készíthettek barhetet, de még a barhet-gyártóknak is Kassára kellett költözniük, ha történetesen más városokban űzték mesterségüket. A híres szabadalom-levél, melyet Zsigmond király 1419-ben adott ki a következőket tartalmazza:
„Egyedül Kassán és sehol másutt országunk területén ne készítessék, tartassék és adassék el barhet és senki, akár kereskedő, akár pedig más állású egyéniség ne merészeljen külföldi barhetet bárhonnan az országunkba hozni, vagy pedig innét kivinni. Kassa város bírája és esküdt polgárai beleegyezése nélkül akarjuk, határozzuk és rendeljük, hogy a barhetkészítéssel foglalkozók, bárhol tartózkodjanak is királyságunk területén, akár nemesek, kár más birtokosok földjén, akár pedig városokban és szabad községekben, névszerint Bártfán, kivétel nélkül Kassára vonuljanak vagyonukkal és a barhetmesterség űzéséhez minden szükségesekkel együtt, mesterségüket a jövőben sehol másutt, mint Kassán gyakorlandók.“
Kassai sonka
A Kassai sonka egy csaknem negyedszázada ide vándorolt olasznak és társának köszönheti a létezését. Korábban mindketten a híres „veroneser“ szaláminak voltak a kitűnő mesterei. Előbb Debrecenben akartak letelepedni, de rájöttek, hogy Kassa sokkal jobb hely lehet számukra, mégpedig azért, mert itt van a közelben a jó és olcsó lengyel sertés, amelynek a húsa kiváló a konzerválásra. Pár esztendő múlva egy Elischer nevezetű szepességi hentes is itt ütött tanyát. Valójában ez a két jövevény: az olasz és a cipszer munkálkodott azon, hogy a kassai sonkának jó hírnevet szerezzenek. Elischer nagy segítségére volt a gyógyszerész bátyja, aki addig kotyvasztott, kísérletezett, amíg sikerült valami különös, jóízű pác-levet feltalálnia, ami a kassai sonka egyedi jellegét adta. Az olasz később kivált az üzletből. Elischer Kassán egyedül maradt a sonka-király. Nagy mennyiségben kivitelre is dolgozott. A Kassai-sonkát Németország, Törökország és Hollandia is vásárolta. A specialitás titka az volt, hogy Elischer a különleges pácolás után hetekig száraz füstön tartotta a sonkákat, tehát mire lehozták őket a kéményből, főzés nélkül is élvezhetőek voltak.
Kassai sör
A Bauernebl-féle sör- és malátagyár már 1858 óta működik Kassán, alapítója Bayer János volt. Később volt még egy sörgyára a városnak, a Lepesch és fia serfőzője, amelyet 1870-ben alapítottak. Hogy Kassán századokra visszamenően mindig virágzó iparágnak bizonyult a sörkészítést, ezt kifejezően bizonyítják a ránk maradt feljegyzések. Egy Szathmáry György prímásról, Kassa nagy jótevőjéről szóló írás megemlíti, hogy mekkora szeretettel és odaadással fáradozott a kiváló főpap a kassai szegény emberek megsegítésén. Többek között ezt is írja:
„A tanács 1516-ban egy Sándor nevű polgárnak bizonyos ok miatt megtiltotta, hogy jól jövedelmező iparát, a serfőzést folytassa. Sándor mester, mikor a budai vásáron járt, meglátogatta Szathmáryt, ki is „mint régi ismerősét“ szívesen fogdta s elkérdezősködött életviszonyairól. Amint nagy baját a tanács tilalmát hallotta, kész volt a közbenjárásra. Minthogy a saját házában már van sörfőzője – mondja Szathmáry – s életének nagyobb részét sörfőzéssel töltötte, megindította e régi ismerősének nyomora és szüksége: miért is kéri a tanácsot, hogy reá való tekintetből vonja vissza tilalmát s engedje meg a sörfőzést Sándor mesternek.“
A fenti sorok számunkra azért lehetnek fontosak, mert ezekből is kitűnik – ezek is azt igazolják –, hogy Kassán már 1516-ban – tehát egy félévezreddel ezelőtt – kassai sört ihattak a polgárok, ha éppen ehhez volt kedvük.
Új bejegyzés: Fűszer és csemege – A zeneszerző KEMÉNY EGON YT csatornán:
„Magyarországon csak hónapokat töltöttem. Szüleim dicsősége hogy magyarul beszélek. Igaz hogy hibásan írok de büszkén megtartottam a magyar nyelvet. Brazíliában elek már 75 éven át. Ez a film nekem egy megrendítő elvezet. Már négyszer néztem végig. Tiszta élvezet. Köszönöm szépen.”
Mondhatjuk, hogy az Ábrahám – Kemény barátság keretezte a mai műsor zenei részét… Ábrahám Pál-operettjével indult és Kemény Egon szimfonikus könnyűzenéjével zárult…
Kemény Egon néhány nappal ezelőtti (október 13.) születésnapi évfordulója alkalmából feleleveníthetjük, hogy zeneszerzői karrierje színpadi szerzőként, Budapesten indult.
Első nagyoperettjét még abban az esztendőben, pontosan 90 évvel ezelőtt, 24. születésnapja előestéjén, a Kassai Nemzeti Színház is bemutatta:
Kemény Egon – Bródy István – Harmath Imre: „Kikelet ucca 3”
Pesti operett 3 felvonásban.
Bemutató: Fővárosi Operettszínház (ma: Budapesti Operettszínház), 1929. április 27.
Kemény Egon muzsikája – Ábrahám Pál karmester – Kerpely Jenő csellószólói
Muzsikája szenzáció! Az új komponista, Kemény Egon csupa ötlet, invenció, frissesség, melódia. Ez a fiatal tehetség briliánsan megérezte, hogy mi kell a pesti ember fülének. (Részlet, Pesti Napló, 1929. IV. 26.)”
Kemény Egon – Bródy István – Harmath Imre: „Kikelet ucca 3.”
Bemutató a Kassai Nemzeti Színházban: 1929. október 12.
Fő szerepekben: Fülöp Sándor, Jeney János, Várady Pál, Farkas Pál, Szigethy Irén, Elek Ica, Kálmán Manci, Szántó Jenő, Némety Zoltán, Simon Marcsa.
Kedves Ardelao, lehet-e egy zeneszerzőnek nagyobb öröme, mint az, hogy életében művei bemutatóit rendre siker kíséri? Köszönöm emlékezésedet.
Kemény Egon elhunyta után még ötven évvel is vannak, akik előadják kompozícióit, felidézik műsorait, daljátékait, emlékeznek személyére, mondataira és lehetőség is nyílik arra, hogy mindez a hallgatókhoz és az olvasókhoz is eljusson – ennek vagyunk tanúi ebben az esztendőben.
Dankó Rádió a mai ismétlésben: 18.04-től
Kemény Egon kétszeres Erkel Ferenc-díjas zeneszerző halálának 50. évfordulója évében, születésének 114. évfordulóján Nagy Ibolya felelősszerkesztő-műsorvezető a mai emlékműsor bevezetőjében elmondta:
„egy hallgató meglepett minket, rátaláltunk egy fantasztikus emberre, Dr. Szedresi István nyugalmazott orvos-alezredesre és arról érdeklődtem honnan ismeri a Hatvani diákjai daljátékot és Kemény Egont.””
Megtudtuk, hogy a doktor úr közvetlenül az érettségi előtt 1961-ben a mezőkövesdi Szent László Gimnáziumban tanáraival és diáktársaival előadta a Hatvani diákjait és azóta Hatvani professzor életútjának járt utána.
Szavai, előadása és történetei olyan lenyűgözőek, hogy meg sem kísérlem összefoglalni, hanem hamaros lejegyzem és fórumunkon bejegyzem.
Addig még egy érdekességet azért idézek, amely illik a mai születésnapi évfordulóhoz, Kemény Egon személyiségét is felidézi valamint a Magyar Rádió-beli kollegális- és szakmai mindennapjairól is sokat elmond:
Dr. Szedresi István úr érdeklődésének középpontjában maga a daljáték és ezen belül Hatvani professzor áll, csak most ismerte meg, a CD megrendelésekor a zeneszerző életművét közelebbről. A korát meghazudtoló doktor úr Balázs Árpád zeneszerzővel barátságban lévén a napokban megtudta tőle azt, hogy „nagy korkülönbség volt köztük és hogy Kemény Egon mennyire segítőkész volt, és mennyire támogatta az ő tevékenységét, főleg például hangszerelésben, mert odaszólt, hogy: idefigyelj, egy stúdiófelvételbe nem lehet négy trombitát betenni, hát szétrepednek a falak, hangversenyterembe egy nagyzenekarhoz mehet, de egy stúdióba maximum kettő, de inkább egy rézfúvós.”
Kemény Egon – Ignácz Rózsa – Soós László – Ambrózy Ágoston: Hatvani diákjai
Történik Debrecenben, 1780-ban
www.kemenyegon.hu
A műsorrészletben a Hatvani diákjai című daljátékból a CD duplaalbumban újdonságként kiadott jelenet- és zenei felosztások (trackek), hangzottak fel, a Magyar Rádió felvételei:
Jelenet: „Most menj szépen és kísérd haza ezt a madárkát…” Bessenyei Ferenc, Simándy József, Petress Zsuzsa
Szerenád, Amálka és Máté kettőse: „ Édes lányka, szép Amálka… Petress Zsuzsa, Simándy József, Földényi-férfikar, Magyar Rádió Szimfonikus Zenekara, vezényelt: Lehel György
Jelenet az osztályteremben, felelés…. Simándy József, Zenthe Ferenc, Bessenyei Ferenc, Sinkovits Imre, Lázár Gida, Horváth Tivadar, Dékány László, Suka Sándor
Hatvani professzor: „eljön az idő, amikor az ember megérti majd a természet csodás titkait…”
Pálóczy Horváth Ádám hegedűszólója, Kapocs dala ”Még azt mondják, nem illik a tánc a magyarnak…" Ramor Ervin, Hadics László és a Magyar Rádió Szimfonikus Zenekara, vezényelt: Lehel György
Bule Lajos, a kapatos volt pedellus, dala, „Aki felönt a garatra….” Gózon Gyula, a Magyar Rádió Szimfonikus Zenekara, vezényelt: Lehel György
Kántus „Jó dolga van a diáknak, mivel sokat tud…” Simándy József és a Földényi Férfikar.
„Túl az Óperencián” – NAGY IBOLYA műsora – Dankó Rádió
Időszerű lenne itthon is tiszta vizet önteni a pohárba, erre a mondatra gondolok:
„Legendás Ábrahám Pállal való barátsága: az akkor már nemzetközi hírű zeneszerző 1930-ban kérte fel Kemény Egont, hogy Budapest után Berlinben is dolgozzanak együtt.”
Klaus Waller, Ábrahám Pál életrajzírója óriási munkával elérte azt, amit eddig senki más, hiteles dokumentumok alapján összeállította és megírta Ábrahám Pál életrajzát.
Az első fejezetben olvashatjuk:
„ Irgendwann tauchte er in Berlin auf. Es war in der zweiten Hälfte des Jahres 1930, als man in Berliner Künstlerkreisen plötzlich auf einen Komponisten namens Paul Abraham aufmerksam wurde. Bisher hatte niemand von ihm gehört, allenfalls hatte der eine oder andere mitbekommen, dass der erfolgreiche Schlager Bin kein Hauptmann, bin kein Offizier aus der ersten Ufa-Tonfilm Melodie des Herzensvon einem bis dahin völlig unbekannten ungarischen Komponisten stammte.”
*Kívánatos lenne ezt a könyvet magyarul is megjelentetni.
Klaus Waller: Paul Abraham Der tragische König der Operette Eine Biographie 2., überarbeitete Auflage, 2017
Waller úr a napokban elégedettem említette nekem, hogy sikerült magánkiadásban megjelentetett könyvét eladni, annak ellenére, tette hozzá kissé lehangoltan, hogy Paul Abraham neve is lassan feledésbe merül.
** "Bin kein Hauptmann, bin kein Offizier"" - a „32-es baka vagyok én” című induló német nyelvre fordított címe...
Megjelent a dal+szerző legfrissebb száma – Kemény Egon 50. évvel ezelőtti halála (1969. július 23.) és születése (1905. október 13.) közötti naptári időszakban emlékezik a zeneszerzőre az Artisjus kulturális magazinja, MMXIX harmadik negyedév, 40 - 41. oldal.
A kétoldalas ismertető, emlékező életmű-összefoglaló címe Kemény Egon zeneszerző megnyerő külsejét és kedves szeretetreméltóságát emeli ki személyisége egyik jellemzőjeként:
KEMÉNY EGON (1905 – 1969)
EGY BÁJOS EMBER
Sokszor nehéz azokat a művészeket újradefiniálni, elhelyezni egy képzeletbeli tablón, akik valamiért elhalványodtak az emlékezetben: Kemény Egon zenei életútja igazi XX. századi magyar történet.
A háború előtt sokszor használták ezt a jelzőt a szeretetreméltó emberekre. Kemény Egonra ez többszörösen igaz volt, és ha mindezt átkonvertáljuk munkásságára, talán a legszerényebb XX. századi zeneszerzőink egyikének a képe rajzolódik ki, aki mégis sokszor alkotott harsány műfajokban. Bécs, Kassa, Bécs, Budapest, Berlin, Budapest - valahogy így néz ki élete egy térképen, ahol többször átrajzolódtak a határok.
Az 1905-ben született zeneszerző-karmester-hangszerelő tehetségét már hat éves korában felismerte sebész főorvos apja. 1923-ig Kassán tanult zongora-hegedű-zeneelméletet Rétháti Kövér Dezsőtől, a Kassai Városi Zeneiskola igazgatójától kapott, Miskolcon érettségizett, majd a Bécsi Egyetem orvosi fakultásán készült orvosnak, ahol négy szemesztert végzett el, de párhuzamosan az orvosi karral a bécsi Zeneakadémiára járt, ahova azonnal a legfelső évfolyamra vették fel. Kemény Egon mint Franz Schmidt-tanítvány végezte el zenei felsőfokú tanulmányait, ám innen Bécsből Budapestre vezetett az útja, ahol a huszonéves fiú belecsöppent az akkor rendkívül izgalmas pesti színházi, jazz, operett életbe, 1929-tól az Operettszínház állandó karmestere lett, ahol bemutatásra került első nagyoperettje, a Kikelet ucca 3. is Somogyi Erzsi majd Eggerth Márta, Sarkadi Aladár, Kabos Gyula, Halmay Tibor főszereplésével.
Ebben az időszakban bontakozott ki igazán: ismert zeneszerzők műveit, dalait ő hangszerelte – 32-es baka vagyok én Ábrahám Pál: Az utolsó Verebély lány (1928) című operettjéből, a Viktória (1930) című operettet, vagy részben a Zenebona (1928) című jazz-operettet –, slágereket írt (Honululu stb.), nem sokkal később már filmzenét írt és hangszerelt, majd évtizedekig a Magyar Rádió egyik legfontosabb szerzője volt –, és nem utolsósorban a gershwini szimfonikus könnyűzene magyarországi meghonosítójaként is számon tarthatjuk.
Legendás Ábrahám Pállal való barátsága: az akkor már nemzetközi hírű zeneszerző 1930-ban kérte fel Kemény Egont, hogy Budapest után Berlinben is dolgozzanak együtt. Ebben az időben karnagyként, hangszerelőként, titkárként tevékenykedett hangosfilmtől az operettig. Az ebben a három éves időszakban íródott Ábrahám-operettek mind Kemény hangszerelésében szólaltak meg.
Lassan mindenhonnan zene szólt: az élőzenén, a kottán túli világban elterjedtek a gramofonlemezek, a rádió, a hangosfilm, így a szerzői jogok érvényesítése egyre nagyobb szerepet kapott: a fiatal Kemény Egon Dr. Huszka Jenő mellett a szerzői jogok megerősítéséért tevékenykedett az Artisjus előd MARS szövetkezetnél. Alapító tagja volt a Magyar Zeneművészek Szövetségének.
1934-ben kezdődött a Magyar Rádióval való szoros kapcsolata: zenedarabjait számtalanszor játszották és mutatták be itt. Mindezen túl rádió- és zenetörténeti jelentőségű is itt végzett munkássága: Kemény Egonhoz fűződik az első rádió daljáték (Schönbrunni orgonák, 1937), híres operaénekesnők és operaénekesek Kemény Egon műveiben énekeltek először könnyűzenei műfajokban a rádióban, ő írta az első rádióoperettet (Májusfa, 1949), vagy a Hatvani diákjai című daljátékában játszott először prózai szerepet operaénekes, Simándy József (1955).
Kemény Egon mindvégig ápolta az osztrák, német, magyar zenei hagyományokat, még az ideológiailag igencsak zűrös ötvenes években is, igyekezett megmaradni egy szeretetre és tiszteletre méltó bájos embernek, még ha éppen munkásmozgalmi dalokat kellett írni vagy gyerekdalokat.
Kemény Egon kétszer kapott Erkel Ferenc-díjat, halálának 50. évfordulójakor CD-n jelentek meg a Hatvani diákjai és a Komáromi farsang című daljátékai eredeti rádió-hangfelvételeinek (1955, 1957) digitalizált (2019) dupla albumai.
–AJM–
Foto: a megemlékező írás oldalán (41.) Kemény Egon portréja 1967 körül
Illusztráció: a 40. oldalt teljesen kitölti Kemény Egon: Fekete liliom nagyoperettjének plakát-színlapja (Fővárosi Operettszínház, 1946.), piros betűkkel jelezve az 50-75 előadásszámot, 1947-ben.
A Magyar Rádió Szimfonikus Zenekarát Lehel György vezényelte.
A szövegében és zenéjében is fordulatos, szellemes, ugyanakkor tiszta és mély emberi érzéseket, erkölcsi tartást elénk állító rádióoperettet nagyon rég óta nem játszotta a Magyar Rádió, a teljes darab sugárzására sincs mód… zenés részleteket a Dankó Rádió megalakulása óta mégis hallhatunk belőle.
Műrészletek: lsd. a 1744 számú bejegyzésben.
„Túl az Óperencián” – NAGY IBOLYA műsora – Dankó Rádió
A zeneszerző életművének számos elveszettnek hitt felvétele bukkant fel az utóbbi években. Talán a rádiójátékokhoz komponált zenéit (1935 -1961) is megtalálják még. Fórumunkon a témában először Ardelao kutatott digitális archívumban és nem kevés eredeti dokumentumot tett közzé, én a radiojatek.elte.hu bejegyzéseimben sorozatszerűen folytattam. Most az archivum.mtva.hu oldalról mutatom be Molière vígjátékát – nagyszerű fordításban és versekkel, kiváló szereposztással és énekes előadókkal: Farkas Ilonka, Spiegel Annie, Angyal-Nagy Gyula és Mindszenti Ödön dr.
A Magyar Rádió 1960-as években készített, úrjahangszerelt felvételét halljuk, a Magyar Rádió Vonós Tánczenekarát Bolba Lajos vezényelte.
Kemény Egon zeneszerző karrierje igen fiatalon, operettszerzőként indult – Fővárosi Operettszínház, Kikelet ucca 3.,(1929), majd három esztendőn át Berlinben dolgozott.
1933-ban tért haza Budapestre, és végleg itt telepedett le. 1934-ben nagyzenekari művel mutatkozott be a Magyar Rádióban, majd ezt követte a Ritka madár a szerelem óriási népszerűsége. A Kemény Egon – Harmath Imre: Ritka madár a szerelem (1935) című angol-keringő nagy sikert aratott, több előadóval is készült gramofonfelvétel róla.
„Túl az Óperencián” – NAGY IBOLYA műsora – Dankó Rádió
című filmjének magyarországi díszbemutatóját, a Corvin Mozi két termében egyidejűleg vetítették. Ezt követően a meghívottak a nagy sikert aratott film szereplőivel és alkotóival beszélgethettek.
Zene: Pirisi László
Felhasznált zene: Kemény Egon (lsd. 1747 számú bejegyzés). A műrészlet egy otthoni jelenet hangulatfestését szolgálja, a rádióból gyermekkórus éneke szól.
Engem a film mély tartalma ragadott meg - a drámai témák korhű ugyanakkor szép és szelíd megjelenítése, a szeretet fensőbbsége, amely minden bajon átlendíti az embert.
Ezt a cikket lehet egy kicsit elemezni, mert Kemény Egon zeneszerző Budapesten 1927-1930-ig felépített karrierjét berlini tartózkodása (1930-1933) miatt saját kompozíciókkal nem gyarapította, és visszatérése után folytatta a komponálást.
Fontos adatok:
ahogy megemlíti az Ábrahám-Kemény szerződést, amelyet Kemény Egon bontott fel (a Rákóczi induló körüli botrányok miatt).
Hangszerelőként is kiváló volt, ennek a munkájának egzisztenciális oka is lehetett, amellett Kemény Egon neve hangszerelőként is rangot adott, sikert hozott ... zeneszerző-kollégái műveinek.
1934-ben mutatta be a Rádió Budapest I. Kemény Egon első zeneművét (www.kemenyegon.hu), a közel négy évtizedes rádiós sikereinek kiemelkedő darabjai közül 2019-ben a Kemény Egon életműve CD-sorozatban jelentek meg: CD1 Hatvani diákjai, CD2 Komáromi farsang, a daljátékokat egy másik műfaj követi, ez lesz a CD3.
Az Est 1934. április 21.
Kemény Egon tervei.
Kemény Egon, a fiatal magyar komponista mondja a következőket:
Nem szerződtem végleg Brodszky Miklóshoz, csupán megállapodtam vele, hogy én hangszerelem a Singapoori Maharádzsa című új operettjét.
Ugyancsak én hangszerelem Földes-Dolecskó operettjét, a Pármai ibolyát is, amely június végén fog színre kerülni a Budai Színkörben.
Nem szerződtem végleg Brodszkyhoz, mert Ábrahám Páltól is azért váltam meg, mivel végre úgy éreztem, hogy itt az ideje, hogy magamnak dolgozzam.
A jövő szezónban ki akarok jönni egy nagy operettel, amelynek librettóját Vándor Alfréd írta. Ugyancsak én komponáltam a muzsikát Vándor Alfrédnek René című filmkönyvéhez. Ezt a filmet júliusban kezdik forgatni Párizfifcan.
A rádióban két-három hét múlva előadják Magyar fantázia című kompozíciómat és szeptemberig befejezem Magyar szvit című négytételes magyar kompozíciómat.
Elhatározott szándékom, hogy a jövő szezonban már csak saját munkáimat hangszerelem.
Búbánat már réges-rég megtalálta és bejegyezte, az előbbi cikkeket pedig Ardelao.
Kemény Egon a Rákóczi induló című reprezentatív magyar hangosfilm szerződtetett zenei vezetőjeként tért vissza Budapestre, a film körülötti bonyodalmakat is megtárgyaltuk már a fórumon.
Házasság
Kemény Egon, Ábrahám Pál munkatársa és titkára, Berlinben nőül vette Gora Zoltán elvált feleségét. A fiatal pár Budapestre jön nászúira, ahol Kemény Egon segédkezni fog Ábrahám Pálnak a Rákóczi cimü film zenéjének filmrc
Ez a cikk is volt már, felesleges újra beírni féligazságokat.
"Bécsbe utazott, hogy Kálmán Imra szolgálatába szegődjék. Ez a terve nem sikerült" - nevetséges fogalmazás! Kálmán Imre Kemény Egon atyai jóbarátja volt.
Pesti Naplo 1934. április 19.
(*) Brodszky Miklós zenei munkatársul szerződtette Kemény Egont. Kemény Egon hosszú éveken keresztül Ábrahám Pál zenei munkatársa volt és mint ilyen, szép és komoly munkát végzett Ábrahám mellett. A szezón elején Ábrahám Pál és Kemény Egon között nézeteltérések támadtak, amelyek következtében Kemény Egon itthagyta állását, Bécsbe utazott, hogy Kálmán Imra szolgálatába szegődjék. Ez a terve nem sikerült, visszajött Budapestre, ahol szerződést írt alá, hegy a jövőben Brodszky Miklós zenei munkatársaként fog működni. A szerződés aláírása után Brodszky Miklós Londonba utazott, ahol résztvesz Kék lámpás címfi operettjének előkészítő munkálataiban.
Kemény Egon, a fiatal magyar komponista mondja a következőket: Nem szerződtem végleg Brodszky Miklóshoz, csupán megállapodtam vele, hogy étn hangszerelem a Singaporei Maharádsa című új operettjét. Ugyancsak én hangszerelem Földes Bolecskó operettjét, a Pármai ibolyát is, amely június végén fog színrekerülni a Budai Színkörben. Nem szerződtem végleg Brodszkyhoz, mert Ábrahám Páltól is azért váltam meg, mivel végre úgy éreztem, hogy itt az ideje, hogy magamnak dolgozzam. A jövő szezónban ki akarok jönni egy nagy operettel, amelynek librettóját Vándor Alfréd írta. Ugyancsak én komponáltam a muzsikát Vándor Alfrédnek René című filmkönyvéhez. Ezt a filmet júliusban kezdik forgatni Párizfifcan. A rádióban két-három hét múlva előadják Magyar fantázia című kompozíciómat és szeptemberig befejezem Magyar szvit című négytételes magyar kompozíciómat. Elhatározott szándékom, hogy a jövő szezonban már csak saját munkáimat hangszerelem.
Nem kell minden újságcikknek bedőlni, mert nem biztos, hogy igazat ír…
Ami viszont igaz, Kemény Egon zeneszerző Ábrahám Pál zeneszerző legjobb barátja volt, és felkérését elfogadva 25 évesen, a nagy gazdasági világválság idején, szerződéssel zenekari hangszerelője és zenei munkatársa lett Lipcsében és Berlinben 1930-1933 között.
Zenei iródiákí Ilyen is van, csak a be nem avatottak nem tudnak róla.
Népszerű, sokat dolgozó, sokfelé elfoglalt zeneszerzők tartanak ilyen zene- titkárt, aki segít is nekik és őrzi is titkaikat. (Mert egy zeneszerzőnek csak vannak titkai ?...)
A zenei íródiák rendezi, fésüli, összeállítja, szétszedi, Ábrahám Pál ismét összeállítja, csoportosítja az anyagot, amit a Mester alkot, A melódia, a harmónia, a ritmus a nagy zeneszerző kötelessége, a hangszerelés is az ő feladata, — ha ráér. Ha nem ér rá és a színház sürget: az instrumentálásban segit neki a zenei munkatárs. Ábrahám Pál egyike ma a világ legelfoglaltabb komponistáinak, tehát neki is szüksége van zenei író diákra. Több év óta Kemény Egon, egy fiatal magyar zeneszerző töltötte be mellette őzt a tisztet. Nemrég Ábrahám lemondott régi hűséges zenetitkáráról, akit aztán Kálmán Imre azonnal szerződtetett. A zenei berkekben ez nagy esemény volt, de csak addig, amíg Ábrahám meg nem találta új zenei munkatársát Bródy Tamás, a tehetséges és nagyon Ifjú karmeter személyében.
Csak érdekességképp küldöm a cikket, remélem segítségére lehettem. Most már érhető, hogy miért is van édesapja kézírása a darab kottáján, mert ezzel is segített neki, nyilván szépen írt. Szerintem Kálmán Imrénél végül is nem dolgozott, Passz, csak nem hallottam arról.
Kiváló zenei program és Simándy József fennkölt előadása, "Hazám, hazám…" hangfelvétele, ünnepi beszéd és koszorúzás – alkották a méltó megemlékezés műsorát.
Tegnap én is részese voltam. A Szilas Tv felvette a „Simándy-szobor koszorúzása” programot, a KIKE KULTURÁLIS HÉT zárórendezvényét. A felvétel hamarosan a YouTube-on is látható lesz.
*Úgy értesültem, hogy az ünnepi program után a helyszínen ez évben ismét lehetőség nyílik egyes Simándy Józsefről kiadott könyvek és CD-k megvásárolására, beleértve a 2019-ben megjelent „Hatvani diákjai”-t is.)
Ilosfalvy Róbert díjat alapított a Zeneakadémia (Forrás: Café Momus, Hírek)
Egykori növendékéről Ilosfalvy Róbertről nevezett el díjat a Zeneakadémia. A díjat minden tanév végén adják át a szakmai fejlődése, szorgalma és művészi alázata alapján legméltóbbnak ítélt diáknak. Ezzel a kezdeményezéssel az intézmény szeretné életben tartani a régi magyar énekesek emlékét, akiknek példája és szakmai életútja érdemes arra, hogy irányadója legyen egy pályakezdő fiatal művésznek.
Pontosan három évvel ezelőtt indult Kemény Egon zeneszerző fóruma. Akkor még senki nem is sejthette, hogy 2019-ben majd lehetőség nyílik arra, hogy a „Komáromi farsang” CD-kiadványon megjelenik - Ilosfalvy Róbert Csokonai Vitéz Mihály énekes főszerepét alakította a daljátékban. Elbűvölően. 29 éves volt.
Ez a daljáték-kiadvány is tiszteletnyilvánítás valamennyi szerzője, alkotója és előadója művészete iránt.
Kemény Egon – Ignácz Rózsa – Soós László – Ambrózy Ágoston: Komáromi farsang
A két részes rádiódaljáték drámai csúcspontja, amikor Vajda Péter kíséretével leányát, Lillát Csokonai és a vándorszínészek körében megleli. A szívszorító jelenet után érkezik meg Lavotta a szőnyi pappal, hogy megeskesse a szerelmeseket…
VIOLA MIHÁLY
Magyar Foto: Farkas Tamás
A szőnyi kálomista pap szerepében: Viola Mihály
Elegáns, jó humorú, mindig mértékkel karikírozó színész volt. Jellegzetes hanghordozása a figyelmet rendszerint rá irányította. A színpadon nagy rutinnal mozgott, kiemelkedő színpadi mozgáskultúrával rendelkezett. Magyar színházművészeti lexikon. Főszerk. Székely György. Budapest: Akadémiai. 1994
Lukács Margit előadása különleges rádiófelvétel. Kemény Egon több kompozícióját énekelte, amelyeket a Magyar Rádió mutatott be – ez az egy maradt meg. Aki most hallotta – 2019. július 23. – annak bizonnyal emlékezetes élményt nyújtott. (Részletek a 1744 számú bejegyzésben.)
„Lilla, szívemet ne vesd meg…” – Házy Erzsébet és Ilosfalvy Róbert
5. Kemény Egon: „Könnyűzene szimfonikus zenekarra, hegedűre, gordonkára zongoraszólóra” (1955) – négy tételes mű, I. tételét Ramor Ervin (hegedű), Tokaji András (gordonka) és Petri Endre (zongora) játszotta.
A Magyar Rádió Szimfonikus Zenekarát Lehel György vezényelte.
2019. július 28., vasárnap
1. Kemény Egon: „Különös dallam” (1965) – zenekari mű
A Magyar Rádió Esztrád Zenekara, vezényelt: Gyulai Gaál János.
2. Kemény Egon – Erdődy János: „Valahol Délen” – a nagyoperett rádiófelvételei (1956)
„Még nincsen senkim sem…” – foxtrot, Gyenes Magda és Rátonyi Róbert
„Árván vártam…” – dalkeringő, Petress Zsuzsa és Rátonyi Róber
„A vágyakozás” – bolero, Mezey Mária
„Egy szót se szólj...” – kettős, lassú fox, Petress Zuzsa és Melis György
„Ha az este leszáll…”(’kandúr-sztepp’) – foxtrot, Rátonyi Róbert
A Fővárosi Operettszínház Zenekarát Bródy Tamás vezényelte.
3. Kemény Egon – Kulinyi Ernő: „Szerenád” (1937) – dal, Simándy József
A Magyar Rádió Szimfonikus Zenekarát Lehel György vezényelte (1955).
4. Kemény Egon – Dalos László: „Mosolyod” (1952) – dal, Simándy József
A Magyar Rádió Szimfonikus Zenekarát Polgár Tibor vezényelte (1953).
5. Kemény Egon – Erdődy János: „A messzetűnt kedves” – rádiódaljáték (1965)
Rózsa-kettős – László Margit és Simándy József
Ámeli-dal – Simándy József
A Magyar Rádió Szimfonikus Zenekarát Bródy Tamás vezényelte.
6. „Zenés beszélgetés Kemény Egonnal műveiről” (Műsorvezető: Ráday Imre, 1965)
Kemény Egon: „Ritka madár a szerelem…” – angolkeringő (1935)
A Magyar Rádió Vonós Tánczenekara, Bolba Lajos vezényelte.
Magyar állami kitüntetést kapott Balassa Zoltán kassai helytörténész
Államalapításunk ünnepe alkalmából Áder János köztársasági elnök Magyar Arany Érdemkereszttel tüntette ki Balassa Zoltán újságírót, helytörténészt. A magyar állami kitüntetést Balassa Zoltánnak Magyarország Kassai Főkonzulátusán ünnepélyes keretek között Haraszti Attila főkonzul ma adta át. A meghívott vendégek és a sajtó jelenlétében Simon Lívia, a Kassai Magyar Főkonzulátus művelődésszervezője olvasta fel az alábbi laudációt:
Közvetlen előzmény: 1709 számú bejegyzés, 2019. július 22.
DANKÓ RÁDIÓ
Kemény Egonra emlékezünk, halálának 50. évfordulóján
egy tavaszi életképet megjelenítő, különleges hangulatú dalnak, amelyet Melis György kíváló előadóművészetével élvezhettünk és évtizedek óta nem volt hallható, tévesen adtam meg a címét és itt most javítom, elhangzott:
Kemény Egon – Vaszilij Kazin: „Tavasz a külvárosban” (1949) – dal, Melis György
A Magyar Rádió Szimfonikus Zenekarát Lehel György vezényelte.
A februárban megjelent dupla CD-album értékét növeli:
Fórum - Házy Erzsébet művészete és pályája (Búbánat, 2005-12-05 14:23:42)
"Házy Erzsébet magyar nyelvű teljes operett rádiófelvételei közül egyedüliként a "Komáromi farsang"-ról tudok (2 CD); a Csárdáskirálynő teljes felvétele anno LP-n került kereskedelmi forgalmazásra, de a CD-n már csak az operett keresztmetszete jött ki."
Hozzáteszem, hogy a teljes magyar nyelvű Házy-felvétel még különlegesebbé teszi a most megjelent "Komáromi farsang"-ot, szépsége, a zenei és színműbeli értékei mellett számos más érdekessége van.
Nem néztem utána, hogy Ilosfalvy Róbertnek megjelent-e már teljes rádiódaljáték felvétele, de azt tudom, Ruitner Sándor feljegyzéséből, hogy mindkettőjüknek ez a darab volt első rádiódaljáték-felvétele (Magyar Rádió, 1957).
Augusztus 16-án volt Gencsy Sári operénekesnő születésének 95. évfordulója.
A „Kemény Egonra emlékezünk halálának 50. évfordulóján” című emlékhét keretében minden igyekezet ellenére sem lehetett életműve valamennyi részletét megemlíteni – ez természetes. Így maradtak ki Gencsy Sárinak írt dalai, amelyeket azonban Nagy Ibolya már a Dankó Rádió indulása környékén is műsorába szerkesztett, ez volt a „Szél, könnyű szél…” című dal (1951), a verset Romhányi József írta és egy Gencsy Sári -megemlékezésben néhány évvel ezelőtt a szerzőpár „Óra-keringő”-jét (dalkeringő, 1952) is hallhattuk.
Kemény Egon művei közül továbbiakat is énekelt Gencsy Sári, a rádiófelvételeken kívül lemezfelvétel is készült, amelyen a „Hópehelykeringő”-t énekelte a „Talán a csillagok” című rádióoperettből (1949).
Nagy Ibolya felelősszerkesztő-műsorvezető megemlítette, hogy
Házy Erzsébet idén lenne 90 esztendős…
Így a Hatvani diákjai és a Komáromi farsang daljátékok dupla CD-albumai a zeneszerző, Kemény Egon életrajzi évfordulója mellett a korábbi bejegyzésekben már említett Ignácz Rózsa szerzőtárs, Bessenyei Ferenc (Hatvani István professzor) főszereplő, Ruitner Sándor zenei rendező valamint Házy Erzsébet (Lilla),az énekes női főszerepben, emlékére, tiszteletére is szolgáló, méltó kiadvány, ritkaság, szép ajándékként is átnyújtható.
(A fent felsorolás, kerek életrajzi évfordulókkal, még bővülhet.)
Barlay Zsuzsa operaénekesnővel és Nagy Ibolya felelősszerkesztő-műsorvezetővel egy héten át ismét örülhettünk a Magyar Rádió aranykorának, a remek felvételeknek – szinte éreztem a régi stúdióhangulatot…
"Nagyon-nagyon szerettük egymást" - mondta a művésznő pályatársaira is emlékezve.
Életfeladatának tartja egykori művésztársa, barátnője Házy Erzsébet pályája emlékének őrzését.
Érdekes történetekkel szép műsorhétben részesültünk – gratulálok!
Mai tájékozódásom eredménye, hogy Házy Erzsébet és Ilosfalvy Róbert felvételei kifogytak, Simándy Józseftől még kapható, a nagyhírű üzletben. Egy ideje új üzletvezetés van és remény nyílt arra, hogy pezsgőbb lesz a kereskedelmi szellem.
A fentiek értelmében is egyedülálló KEMÉNY EGON: Hatvani diákjai és Komáromi farsang CD kiadvány-sorozata.
A Rózsavölgyi webáruház most már bővebb tájékoztatást is ad a zeneszerzőről és a Kemény Egon-CD kiadványokról:
A SZERZŐRŐL
KEMÉNY EGON (Bécs, 1905 – Budapest, 1969) a 20. századi magyar könnyűzene kiválósága, kétszeres Erkel Ferenc-díjas zeneszerző. Neve és zenéje már életében fogalom lett, magas színvonalat garantáló márka. Bécsben született és ott végezte el a Zeneművészeti Főiskolát. Tanára Franz Schmidt volt. Karrierje 1927-ben, 21 évesen, Budapesten, a Fővárosi Operettszínházban indult, a mai Budapesti Operettszínház színpadi művei bemutatóinak fő helyszíne: Kikelet utca 3. (1929), Fekete liliom (1946), Valahol Délen (1956). Nagyoperettjeit sztárszereposztással, revükoreográfiával, pompás jelmezekkel és díszletekkel vitték színre. Nagyszerű szerzőtársai méltán vehették ki részüket a sikerekből. Filmzenéjével 1940-ben nézőszám-rekordot állított fel a Fűszer és csemege című hangosfilm.
1934-től közel negyven éven át a Magyar Rádió felkéréseinek is eleget tett. Tehetsége elismeréseként 1953-ban gyermekkarra írt zenekari műveiért, 1955-ben a Hatvani diákjai című daljátékáért részesítették a rangos zenei kitüntetésben, Erkel Ferenc-díjban. A rádiódaljáték (1937) és a rádióoperett (1949) műfajteremtő zeneszerzője, szimfonikus könnyűzenéje, dalai, sanzonjai híressé tették a rádióhallgatók körében is. Műveiben magyar operacsillagok énekeltek és a prózai szerepeket legkiválóbb színészeink játszották.
Emlékére 2019-ben jelent meg két magyar témakörű sikerdarabja – a debreceni Hatvani István professzornak és a költő Csokonai Vitéz Mihálynak emléket állító – Hatvani diákjai (1955) és a Komáromi farsang (1957) című daljátékainak dupla CD-albumai, az MTVA támogatásával.
CD-újdonság, a patinás rádiófelvétel (1955) 21. századi korszerű zenehallgatáshoz alakított felújítása. Fordulatos, 18. század végi történet, középpontban a Debreceni Kollégiumban Hatvani István tudós professzorral és diákjaival, romantikus szerelmi szállal és nem kevés császári intrikával. Kemény Egon zenei tehetségével korhűen idézi fel a nagy hagyományú magyar iskola szellemiségét, a Kántust, az ősi magyar diákélethez fűződő tréfákat, a büszke civisváros társasági életét, a dialógusokkal és a dalszövegekkel a daljáték nemes szórakozásban részesíti a hallgatót.
A művészeti élet szenzációja volt, hogy a Hatvani diákjaiban játszott először prózai szerepet is az operaénekes Simándy József és a színész, Bessenyei Ferenc először énekelt daljátékszerepben a Magyar Rádióban.
Kemény Egon életműve sorozat, CD 1. – az MTVA támogatásával, 2019.
CD-újdonság, a patinás rádiófelvétel (1957) 21. századi korszerű zenehallgatáshoz alakított felújítása. Csokonai Vitéz Mihály és Lilla szerelmét tárja elénk a történet. A daljáték meseszövése fordulatos, szellemes, Kemény Egon zenéje korhű és stílusgazdag – a 18. század végi Komárom bálterméből indul és Csokonait professzori állása elnyeréséig kísérhetjük el. A cselekmény Csokonai Vitéz Mihály költő és Lavotta János zeneszerző, hegedűvirtuóz barátságán keresztül idézi fel az első magyar nyelvű színjátszótársulat és a verbunkos zene kezdeteit. A szerzők, az operaénekesek és a színészek, a rádió dramaturgjai, rendezője, zenei rendezője, a zenekar és a kórus – valamennyien emlékezetes rádiós művet alkottak, amelynek csillaga még ma is ragyog. A daljáték nemes szórakozásban részesíti a hallgatót.
Kemény Egon életműve sorozat, CD 2. – az MTVA támogatásával, 2019.
A darab felépítése: Fazekas Mihály debreceni diákként találkozik a francia forradalmat előkészítő eszmékkel, majd férfi-korban személyesen ismerkedik a forradalommal és hőseivel, köztük sírigtartó szerelmével is. S végül az idős, oly sokat tapasztalt költő megírja élete nagy művét...
Ehhez a témához komponált zenét - magas hőfokon – K e m é n y E g o n. A próbákat hallgatva, úgy véljük, megküzdött a legnehezebbel: sikerült közelhoznia a korabeli magyar és francia muzsikát a mai közönséghez.
(Megjegyzem, hogy a Zenei Archívum digitalizált művei között még nem szerepel a teljes mű. Az ismétlésekben hallható részek a debreceni, magyar hangulathoz kötődő gyönyörű muzsikát és szavakat őrizték meg. Kíváncsian várom a Nyitányt, a Finálét és más vidám, a debreceni diákélet hangulatát megjelenítő kiváló versek és zene mellett, Amélie francia dalát, amelyet a rádióhallgatók évtizedek óta nem hallhattak. Hátha sikerül... :-))
A mai műsorban elhangzott:
Szüretelők dala – kettős, Barlay Zsuzsa és Kishegyi Árpád
Az első szerelem dala – kettős, Andor Éva (Julika) és Simándy József (Fazekas Mihály)
A Magyar Rádió és Televízió Szimfonikus Zenekarát Bródy Tamás vezényelte, közreműködött a Magyar Rádió Énekkara.
„Túl az Óperencián” – Nagy Ibolya műsora – Dankó Rádió
Liszt-díjas, Érdemes Művész, a Magyar Állami Operaház örökös tagja.
Két héttel ezelőtt, a „Kemény Egonra emlékezünk, halálának 50. évfordulóján” című műsorok egyikében - 1713 • előzmény1712 • - hallottuk a „Messzetűnt kedves”-ből a
Barlay Zsuzsa kis szerepet kapott ugyan ebben a daljátékban, de annál hangulatosabban és szépen szól éneke a szüreti jelenetben, amely eseménynek régen nagy hagyománya és társasági jelentősége is volt.
Úgy emlékszem, a Fináléban is szerepelt.
Meglepett - kellemesen - Nagy Ibolya e heti vendégének személye és nagy érdeklődéssel várom a hét minden napját.
Ezúton szeretnék jó egészséget kívánni Barlay Zsuzsa Művésznőnek!
Ma a francia császári udvarban igencsak keresett, és ott szolgáló magyar huszárokról is megemlékezett a felelősszerkesztő-műsorvezető. Ez a téma is illik a Fazekas Mihály életét megörökítő daljátékhoz. Felidézem, hogy 1791-ben, Debrecenben, majd 1793-ban egy francia kisvárosban és 1827-ben az érmelléki szőlőben játszódik a cselekmény.
"Túl az Óperencián" - Nagy Ibolya műsora - Dankó Rádió
Piano Direction, Harmonika, Violin Direktion (1st & 2nd Violin), 3rd Violin, Cello, Bass, Clarinet 1 in B’, Clarinet II. in B’, Trumpet in B’, Mandolin ossia Guitarre, Drums
A kottafüzet hátoldalán a tartalomjegyzék Kemény Egon olasz-szerenádjával kezdődik és középtájon szerepel még egy zenedarabja:
KEMÉNY EGON – Rákosi János: „Kár volt, belátom…”
Dalkeringő
1934-től a Rádiónak is komponált – ezekben az években megzenésített költeményeivel is nagy sikert aratott, opera-életünk kíválóságai előadásában, amelyek irodalmi műsorokban hangzottak fel.
A Kemény Egon-emlékhét a rádiófelvételeken keresztül mutatta be a zeneszerző karrierjét. Az akkori elnevezés szerint: modern táncslágerei, 1927-től, is beletartoznak.Gramofonfelvételei is lehetnek még az MTVA Zenei Archívumában.
Ismét egy Kemény Egon-gramofonsláger a YouTube-on…
WEYGAND TIBOR
A versíró (ma: dalszerző) is egyes források szerint Kemény Egon, hivatalosan:
Kassai István Liszt Ferenc-díjas zongoraművész, a Magyar Művészeti Akadémia rendes tagja Kemény Egon zeneszerző életművével is megismerkedett, részben már korábban, az elmúlt évtizedektől fogva a rádióműsorokon keresztül, részben ez év februárjában, amikor először játszotta el közönség előtt
Kemény Egon: ”Díszpalotás” című zongoraátiratát (1935) Bihari, Lavotta, Csermák dallamaival.
Páratlan jelentőségű a tegnap véget ért „Kemény Egon zeneszerzőre emlékezünk halála 50. évfordulóján” című műsorhét.
Ruitner Sándor dramaturg, zenei rendező munkásága óta most történt meg először a rádióban, hogy egy szerkesztő kötöttségeit szem előtt tartva, a lehetőségei határáig elmenve, minden zenei műsoridejét (99,99%) Kemény Egon kétszeres Erkel Ferenc díjas zeneszerző emlékének és muzsikájának szentelte, a szó nemes értelmében, ahogyan hallhattuk Nagy Ibolyát, a „Túl az Óperencián” című műsor felelősszerkesztő-műsorvezetőjét.
Zenéjét szerzette: Kemény Egon…1934-ben hangzott fel először a Rádióban, és ma is vannak, akiknek a fülében cseng még ez a mondat. Mosolyogva idézik fel nekem újra és újra, sőt tegnap is hallottam tőlük, a rádióhallgatóktól.
Sokan emlékeznek Kemény Egon nevére és csodaszép műveire, hangszereléseire és még közülük is nagyon sokakat meglepett az életmű rendkívüli gazdagsága, amelyet minden lehetősége ellenére az emlékhét is csak válogatásban mutathatott be. Hét napon át összesen hét óra műsoridőben! Ez a dimenzió teljesen új, a Dankó Rádióban Nagy Ibolya érdeme. Úgy értesültem, hogy a műsorhét felvétele a Zenei Archívumba kerül, tehát kutatók is elérhetik.
Lehet, hogy a zenei lexikonok szerkesztői a renkívüli tehetségű, ismétlem kétszeres Erkel Ferenc-díjas, magyar zeneszerző Kemény Egon több száz, egyenként és sikerrel bemutatott művét, hatalmas életművét egyszerűen nem képesek…(?) egy szócikkbe beletenni, amint hallom a most készülő 20. századi kötetben sem fogják még csak megemlíteni sem…Adatokért most már van kihez fordulni és puskázni is lehetne a www.kemenyegon.hu oldalról vagy Wikipédiaoldaláról.
Ennél viszont sokkal fontosabb Kemény Egon zeneszerző eredeti célja, ami nem a hírnévre, hanem a sikerre, a közönség örömére irányult, ami életében, alkotómunkássága negyven esztendeje alatt (zeneszerzőként és zenekari hangszerelőként - zeneszerző társai felkérésére, cca 1927-1947) is végigkísérte és még mindig tart…
„Kemény Egon és Simándy József barátsága is legendás volt.”
Most olvastam előző bejegyzésedet és nem hagyhatom szó nélkül, hogy Nagy Ibolya a legendás szót a tegnapi műsorban a fenti mondatban használta, nem pedig úgy, ahogy feltételezem, véletlenül elírtad.
A mai szóhasználatban elterjedt „legenda” eredetileg szentek történeteit mesélte el, ugyanakkor mende-monda jelentése is van – Nagy Ibolya széles hallgatótáborához szól ezzel a manapság elterjedt jelzővel.
Régen elég volt annyit mondani hazánkban – barátság – és mindenki azt értette ez alatt, hogy a barátok vállvetve kiállnak egymásért…
Ez a szemlélet jellemezte az Ábrahám-Kemény barátságot (Budapest-Lipcse-Berlin). Ugyanúgy a Kemény-Simándy barátságot is, amelynek csúcspontja akkor volt, ahogyan Ruitner Sándor egyik műsorában elmondta, amikor zeneszerző barátja felkérte és barátja kedvéért Simándy József a „Hatvani diákjai”-ban Kerekes Máté szerepének prózai részét is elvállta (1955).
Kemény Egon zeneszerző életművében az operaénekes Simándy József 1954–ben tűnik fel:
Kemény Egon – Dalos László: „Mosolyod”
dal tenor hangra nagyzenekari kísérettel, 5’
1954. január Simándy József részére készült Sárospatakon, 1953-ban.
Tegnap meghallgathattuk…
Az akkor már nagyoperettjeivel, kisoperettjeivel, dalaival és dalciklusaival, sanzonjaival, gyermekeknek komponált műveivel, gramofonfelvételeivel magának nevet és szakmai elismerést szerzett, nagy színpadi és rádiós sikereket aratott, és rangos zenei elismeréssel kitűntetett Erkel Ferenc-díjas (1953) Kemény Egon zeneszerző karrierje középső szakaszában járt (www.kemenyegon.hu), Simándy József operaénekesi pályája 1946–ban indult, Kossuth-díj: 1953.
Az évek során, még a 60-as években, is Kemény Egon számos korábbi siker-darabját Simándy József hangjára átírta vagy transzponálta, a Magyar Rádió felvételeken örökítette meg. Példaképpen a tegnap hallott „Szerenád” című dalát említem.
A legendás szóhasználatnál maradva:
a „Kemény Egonra emlékezünk halála 50. évfordulóján” műsorhéten Nagy Ibolya összeállításában (2019. július 22-28.) a zeneszerző valamennyi elhangzott művét rádiófelvételeken l e g e n d á s oparaénekesnők, operaénekesek és prózai előadóművészek adták elő.
11:00 : Budapest Zeneakadémia, Solti György Kamaraterem "Liszt-kukacok Akadémiája"
11:00 : Budapest Müpa, Fesztivál Színház Máv Szimfonikus Zenekar
vezényel: Cser Ádám
műsorvezető: Molnár Szabolcs BEETHOVEN: Egmont-nyitány, op. 84
BEETHOVEN: III. (Esz-dúr, „Eroica”) szimfónia, op. 55 - I. és IV. tétel
11:00 : Budapest Erkel Színház CSAJKOVSZKIJ: A diótörő
Mesebalett három felvonásban
11:00 : Budapest Festetics Palota Tükörterme Balázs János (zongora) CHOPIN est: 4 keringő, 4 mazurka, 4 impromptu, 2 noktürn, 2 polonéz
15:30 : Budapest Bartók Béla Nemzeti Hangversenyterem Vilde Frang (hegedű), Truls Mørk (cselló)
Budapesti Fesztiválzenekar
Vezényel: Sir Mark Elder FINZI: Levélhullás, op. 20
BRAHMS: a-moll kettősverseny, op. 102
BERLIOZ: Fantasztikus szimfónia, op. 14
16:00 : Budapest Zeneakadémia, Nagyterem A Magyar Rádió Gyermekkórusának ünnepi hangversenye alapításának 65. évfordulóján
18:00 : Budapest Erkel Színház CSAJKOVSZKIJ: A diótörő
Mesebalett három felvonásban
18:00 : Budapest Bartók Emlékház Borbély László (zongora)
Classicus Quartet
Kiss Péter (zongora), Rajk Judit (mezzoszoprán), Szűcs Péter (klarinét) "Mestereink, Eötvös Péter, Jeney Zoltán és Vidovszky László estje"
EÖTVÖS PÉTER: Kosmos
JENEY ZOLTÁN: Három dal Apollinaire verseire
JENEY ZOLTÁN: Unisono
VIDOVSZKY: Reverb
JENEY ZOLTÁN: Két gyászének
JENEY ZOLTÁN: Ezerév ‒ hangszalagra
EÖTVÖS PÉTER: Joyce ‒ klarinétra és vonósnégyesre
18:00 : Budapest Budai Ciszterci Szent Imre Gimnázium Díszterme Budapesti Vonósok és a
Weiner Leó Konzervatórium ifjú szólistái "Weiner koncert"
MARCELLO: d-moll Concerto II-I. tétel
Holes Éva (oboa)
MOZART: A-dúr hegedűverseny K. 219, I.tétel
Réthy Lilla (hegedű)
MARIO CASTELNUOVO TEDESCO: D-dúr Cocerto op.99, III. tétel
Csíki Janka (gitár)
HIDAS FRIGYES: Florida Concerto I-II. tétel, Versenymű két harsonára
Ruzsányi István, Nok Roland (harsona)
HAYDN: C-dúr oboaverseny Hob.VIIg:C1 I. tétel
Ozsváth Dorottya (oboa)
MANUEL MARIA PONCE: Concerto del Sur III. tétel
Riesz Péter (gitár)
WIENIAWSKI: D - dúr Polonéz op. 4, I. tétel
Szabó Gergely (hegedű)
TELEMANN: D-dúr szonáta -koncert
Pusztaszegi Ákos, Huszti Boldizsár (trombita)
Felkészítő tanárok: Kerényi Judit, Fejérváriné Németh Zsuzsa, Kató Árpád, Foltyn Péter, Monoki Attila, Kis András
19:00 : Budapest Zeneakadémia, Solti György Kamaraterem Nagy Péter (zongora) MENDELSSOHN: Dalok szöveg nélkül (részletek)
SCHUMANN: B-dúr humoreszk, op. 20
SCHUMANN: Gesänge der Frühe, op. 133
19:00 : Budapest Festetics Palota Tükörterme Lantos István (zongora) Válogatás Haydn és Schubert műveiből
19:00 : Budapest Festetics Palota Tükörterme Nagy Péter (zongora) SCHUBERT: 11. (f-moll) zongoraszonáta, D. 625
BARTÓK: Táncszvit, BB 86
SCHUBERT: 21. (B-dúr) zongoraszonáta, D. 960
19:30 : Budapest Pesti Vigadó Koppándi Vonósnégyes:
Koppándi Jenő, Hutás Erzsébet (hegedű), Ludmány Dénes (brácsa), Kántor Balázs (cselló)
Nemzeti Filharmonikus Zenekar
Vezényel: Dobszay Péter "...mint húrnak pendülése Lukács bérlet 2."
SMETANA: Moldva
MARTINŮ: Concerto vonósnégyesre és zenekarra
DVOŘÁK: VIII. (G-dúr) szimfónia, op. 8817:00 : Gödöllő Gödöllői Királyi Kastély "Arpeggio Gitárzenekar ünnepi koncert"
A mai nap
történt: 1917 • Hilde Zadek, énekesnő († 2019) született: 1873 • Kacsóh Pongrác, zeneszerző († 1923) 1905 • Farkas Ferenc, zeneszerző († 2000) 1939 • Andor Éva, énekművész († 2014) 1943 • Perényi Eszter, hegedűs elhunyt: 1792 • Joseph Martin Kraus, zeneszerző (sz. 1756) 1909 • Francisco Tárrega, zeneszerző, gitáros (sz. 1852) 1984 • Jan Peerce, énekes (sz. 1904)
:format(jpeg):mode_rgb():quality(90)/discogs-images/R-9778602-1486209175-5937.jpeg.jpg)
