• 2018-04-17 A Magyar Nemzeti Énekkar meghallgatást hirdet bariton és basszus szólamra, valamint basszus szólamvezetői megbízatásra szakirányú felsőfokú végzettséggel rendelkező énekesek számára.
A meghallgatás anyaga:
1. Szabadon választott skála, ami a hangterjedelmet bemutatja.
2. Két szabadon választott, különböző karakterű darab (ária, vagy dal) előadása (zongorakísérőt biztosítunk)
3. Előre megadott énekkari állások előadása zongorakísérettel az alábbi művekből (kottát kérésre biztosítunk):
- Bach: h moll mise
- Brahms: Német Requiem
- Bartók: Cantata profana
- Verdi: Quattro pezzi sacri
4. Lapról olvasás
5. Szólampróba vezetése (csak szólamvezető-jelölt esetében!)
Jelentkezés részletes szakmai önéletrajzzal 2018. május 10-ig Tóth Antal menedzsernél a toth.a@filharmonikusok.hu e-mailcímen.
Nagy Ibolya szerkesztő-műsorvezető megemlékezett a sikerekben bőven részesült, kedvelt és nagyrabecsült színművésznő fordulatokban gazdag életpályájáról:
MEZEY MÁRIA énekel
KEMÉNY EGON: "Ha visszanézek" (1957)
Chanson, 4'
"Túl az Óperencián" - NAGY IBOLYA műsora - Dankó Rádió
1. visszatérő dallam, amelybe újabb és újabb versszakaszt énekelnek.
2. Kisebb terjedelmű és igényű zenei gondolat a nagyobb témák között, ha visszatér, akkor refrainszerű couplet a neve."
RÁDIÓHALLGATÓK LEXIKONA
AZ IRODALOM, ZENE, SZÍNHÁZ, FILM, RÁDIÓ, RÁDIÓTECHNIKA, GRAMOFON ÉS SPORT ENCIKLOPÉDIÁJA
SZERKESZTETTÉK: TISZAY ANDOR ES FALK GÉZA I-II. KÖTET
A lexikont 1944. január 1-én zártuk le.
VAJDA-WICHMANN KIADÁS, BUDAPEST
1374/
"Érdekes megoldás, hogy a híres Hatvani-féle báli árvíz-históriát kis kupléban éneklik el. Ez viszont a régi Kemény Egont idézi, mint a »Felhőcske száll a Hold előtt« című kettős is. ….“
Ez a mondat a fentiek szerint átértelmezhető, a couplet régi jelentése alapján.
Jó lenne meghallgatni a "Hatvani diákjai"-t, teljes időtartamban, hogy nyomon követhessük ezt a zenei szálat.
(Már csak emiatt is...)
Továbbra is talány előttem, mire gondolt a cikk szerzője, a "Felhőcske száll a Hold előtt", Petress Zsuzsa és Simándy József kettőse, zenei tartalmát illetően.
Hozzáteszem, hogy a "Májusfa" (1949), a "Talán a csillagok" (1949) és a "Szerencsés utazás" (1950) rádióoperettek igen nagy sikert aratott keringőit követően 1955-ben Kemény Egon: "Hatvani diákjai" című rádiódaljátékában "magyar intonációjú zenét komponált" (lsd 1374) ez nem jelenti azt, hogy ne idézzük fel korábbi műveit, amelyek szintén a magyar zenei kincs őrzői:
"Fantázia a ’Hullámzó Balaton’ c. népdalból” (1934)
A „tekeredés” kérdésében igazat adok Neked. Ezért is nem idéztem végig a szóban forgó „Rádiókritiká”-t. Bár az alapvetően pozitív megállapításokat tartalmaz a dalműről, az abban foglalt megállapításokból kitűnik, hogy a kritika írója nem állt a zenei ismeretek magaslatán. Amivel egyetértek, és amiért betettem ezt a részt, az Kemény Egon választékos ízlésének és felkészültségének a kiemelése. U.i. azt - a még elérhető hangfelvételek alapján - a laikus is képes megállapítani, hogy Kemény Egon valóban „finom” zenét írt, bármilyen műfajban is tette azt.
Azért van ebben a cikkben egy kis tekeredés, "Elmira sanzonja",, / YT ,mint kuplé..., Kemény Egon ugyanis korábban sem komponált kuplét, valószínűleg a pesti kabaréra utalt a cikkíró. Az ott előadott majd gramofon lemezre vett Kemény zeneműveket (Harmath Imre verseivel, modern táncok 1927-1929) már az előzőekben idéztem, a Rott Kabaré és a magyarországi kabaré megjelenítésével, sajátos, irodalmi jellegével.
Kemény Egon a felszabadulás óta rangot ért el a könnyűzene területén, választékos ízlésével, felkészültségével. Ebben az első nagy daljátékában saját munkásságán belül is új utat választott. Az eddigi finom keringők muzsikusa magyar intonációjú zenét komponált. A daljátéknak hatalmas zeneanyaga van, s éppen ez a főerőssége. A diákkórusok (»Jó dolga van a diáknak«), szólószámok (»Aki felönt a garatra«), duettek (»Szép is vagyok, jó is...«) énekszólamban, zenekari kíséretben s biztos kifejezési formákban járatos muzsikus alkotásai. Érdekes megoldás, hogy a híres Hatvani-féle báli árvíz-históriát kis kupléban éneklik el. Ez viszont a régi Kemény Egont idézi, mint a »Felhőcske száll a Hold előtt« című kettős is. ….“
Ez így van, ahogy írtad, sőt Kemény Egon zeneszerző "önmaga reklámozását" meg sem próbálta, ahogyan arról már eddig is olvashattunk, zenéje és megbízhatósága vitte jó hírét.
Nem ismertem ezt az emlékezést, köszönöm, hogy bejegyezted.
Ők hárman viszont annál jobban ismerték egymást a Magyar Rádióból!
Kemény Egon, Dalos László és Romhányi József - Kemény Egon szerzőtársaiként is (1337, 1324,1238, 1202....)
"még Kemény Egon ajánlására sem"...mutatja a fent említetteket: neve volt, mélységesen szerény személyét mondhatni nimbusz övezte, amelyet rádiós kollégái szerint soha el nem ismert volna, emellett finom társasági lényével kedvelt volt a rádiós és művészi körökben.
Ehhez kapcsolódik saját rádióműsora is, az egyik adás a rádióújságból:
1946. október 9. szerda
Rádió Budapest I
19:19 "Amit a város dalol"… Kemény Egon összeállítása.
Szeretettel idéztem fel alakjukat és gondolatban rádiós sikereiket.
Vajon tudjuk-e, hogy Romhányi József, akit egykor oly sokan kedveltünk, nemcsak pompás, remek ritmusú versei, hanem kedves, derűs egyénisége, közvetlensége miatt is, „rádiós karrierjét”, illetve ismertté válását Kemény Egonnak köszönhette?
Ez azért is érdekes, mert az előzményekből kitűnik, hogy Kemény Egon önmaga reklámozásában nemigen jeleskedett.
Film Színház Muzsika, 1983.05.21.:
(Részlet Dalos László írásából: Búcsú Romhányi Józseftől)
„ ………….Romhányi József nevét — ……. — az ötvenes évek elején már kezdte megismerni az ország. Pedig nem volt kikövezve előtte minden
út. Kemény Egon, az oly korán örökre eltávozott, kitűnő zeneszerző mesélte egyszer,hogy nem sokkal a felszabadulás után, de amikor már teljes erővel működött a magyar rádió — bevitte a még ismeretlen és rendkívül fiatal Romhányi Józsefet a stúdióba, s bemutatta valaki illetékesnek: itt van ez a fiú, bravúrosan versel, nagyszerűen ért a muzsikához és a magyar prozódiához. Romhányi Józsefet persze nem fogadták egyszeriben tárt karokkal, még Kemény Egon ajánlására sem. Miután viszont letette az asztalra első dolgait, muzsikáló és szinte hibátlan rímelőkészségről tanúskodó, játékos léptű dalszövegeit — megtört a jég.
Nemsokára megkezdődött a rádió munkája új magyar operettekért, zenés játékokért, és Romhányi József versei meg szövegkönyvei ott voltak az úttörők között. Májusfa, Talán a csillagok... — rádióhallgatók több korosztálya emlékezik ezekre a címekre, arra például: hogyan énekelte Gyurkovícs Mária a Hópehely-keringőt („Hópelyhek, hópelyhek, — csillámló jókedvet — hintsetek ... ”), Romhányi dalszövegeit Kemény Egon muzsikájára. Akik valamennyit is értettek ahhoz, amit ez a fiatalember csinált, tudhatták: nemesen azt viszi tovább a szövegírásban, amit Gábor Andor, Harsányi Zsolt, Harmath Imre, Szilágyi László művelt igen magas szinten. ……”
Annyi most már sikerült kiderítenem, hogy a YT felvételek szerint Szedő Miklós dr. tangólemezének lehetett a "Budapest tangót táncol" a címe. Ennek egy vagy több felvétele lehetett Kemény Egon zeneszáma.
6:00 Hanglemezek. — I. rész; Pátria-hanglemezek. 1. Kemény Egon: Budapest tangót táncol (dr. Szedő Miklós). ……………. 5. Kemény Egon: Légy életem és halálom (Harmath Imre szövege) …“
(Hozzáteszem, hogy a Budapest tangót táncol c. dalt itt olvashatjuk először, majd még ellenőrizni kell, hogy a Kemény Egon életmű része-e.)
KEMÉNY EGON - Erdődy János: "Valahol Délen" című nagyoperettje
(Fővárosi Operettszínház) vezérdala refrénjének szövegét, amelyet a Zeneműkiadó Vállalat kiadványa alapján idézett, s amelyet rádiófelvételen Melis György énekelt.
Meglepett, hogy ilyen gyorsan találtál új adatokat, örömöt szereztél vele, köszönöm.
Közben én is rábukkantam egy dalbetétre.
Hol lehetnek ezek a rádiófelvételek, hova tűnhettek, miért nem hallhatjuk...nehéz ezt felfogni, bár sok okot fel lehetne sorolni az elmúlt évszázad utolsó évtizedeiből. Jelenleg az is nagy dolog, hogy digitalizált adatbankokból nem kevés szorgalommal némileg teljes képet kaphatunk egy-egy zenés rádiójátékról. Kíváncsiságunkat mindez nem csillapítja teljesen, különösen olyan érdekes darabok esetében, mint ez.
Kemény Egont, a zeneszerzőt megtaláltuk, a háziegyüttes neve és a szövegkönyv is felbukkanhat még, de a zene csak a rádiófelvételről szólhatna. Minden bizonnyal nagy siker volt, elsőrangú szereposztással, Szász Péter szövegkönyve is szórakoztató lehetett.
A cukrászda életregénye szellemes fordulatokat sejtet, hozzájuk illeszkedve Kemény Egon zenéje korhű hangulatokat ébreszthetett.
Németh Marika eddigi ismereteim szerint nem szerepelt Kemény Egon színpadi műveiben, ám a Rádióban ebben a darabban - az 1947-ben bemutatott "Békebeli primadonna" (lsd. 1123 alatti bejegyzéssorozat) után - 23 évesen főszerepet kapott.
A Magyar Rádió hetilap kottamellékletében megjelent, a zenés rádiójátékban
Németh Marika és Kovách Aladár énekelte:
KEMÉNY EGON -Szász Péter: "Volt egyszer egy cukrászda Budán" (1948)
Most már csak a történet, a zene és a zeneszerző neve hiányzik (ez utóbbi, mint mindig ....). Pedig a szereposztás remek!
SZABAD NÉP, 1948.05.14.:
„Szombat
Május 22.
Budapest I
[…]
18 50: „Volt egyszer egy cukrászda.”
Egy kis budai cukrászda zenés életregénye Mária Teréziától az espressóig Irta: Szász Péter. Rendezi: Pál Sándor. Szereplők: Németh Marika, Hajnóczy Lívia. Sulyok Mária, Gábor Miklós. Kovách Aladár, Gáti József, Pécsi Sándor és Pethes Sándor. Közreműködik a házi-együttes. […]“
Ismét egy rádiójáték, ahol a cím nem teljes, a zeneszerző és a szereplők neve hiányzik. A felhasznált forrásban valószínűleg nem maradtak fent, ezért kiegészítem. Talán a szereplőket is megtaláljuk majd.
Kemény Egon zeneszerző és a Rózsavölgyi és Társa Zeneműkiadó közötti üzleti kapcsolat Kemény Egon Wikipedia-oldalán megjelent kottakiadványokból, fórumunkon ismertetett művei és kottakiadványai valamint a nemrég árverésre került Kemény-Alberti levélkézirat alapján is lassan kibontakozik, a mai zenei nyilvánosság előtt fölelevenedve.
Kemény Egon első zenedarabja, 1927-ben Rózsavölgyinél jelent meg, a Karácsonyi Album 1927-1928 is felvette a legnépszerűbb művek közé.
Ezért meglepett, amikor most megtaláltam Hutira Albin "Rózsavölgyi és a magyar zenekultúra" Parlando, 10/3 írásában az alábbi téves adatokat:
"Rózsavölgyi és Társa – Könnyűzenei kiadványok a XX. században
Egyes zeneszerzőkkel a Rózsavölgyi Zeneműkiadó több évre szóló kizárólagos szerzői jogokat kötött le. Ezekben az esetekben a kiadási jog kezdeti időpontja mellett a lejárati dátumot is közöljük.
1927-1944 Kemény Egon táncdalok és operettek hangszerelése"
Kemény Egon hangszerelői zenei munkája valóban rendkívül jelentős, filmzenék is beletartoznak, évtizedeket ívelt át, ám ennél is lényegesebb saját zeneszerzői pályája, amelynek kottakiadványai a fent jelzett 1927-es évtől a cég fennállásáig szinte kizárólag a Rózsavölgyi és Társa kiadóhoz kapcsolódnak.
Hogyan kerülhettek a fenti hibák illetve hiányosságok Hutira Albin írásába? Érdekes lenne, ha a fentiek alapján megtudhatnánk kinek a művét hangszerelte 1927-ben...
KEMÉNY EGON: "Magyar szvit” nagyzenekari szvit 4 tételben (1934)
Köszönöm, érdekes volt végigtekinteni, sajnos nem maradt meg felvétel, bár minden ilyen esetben bízom a csodában...
A XX. század második harmadában három Franz Schmidt-tanítványt foglalkoztatott a Magyar Rádió:
Enyedi György, Kemény Egon és Rajter Lajos
a bécsi Zeneakadémia hallgatói voltak.
Fórum - Franz Schmidt (smaragd, 2015-05-10 14:52:59):
2913 smaragd • előzmény29122017-10-12 07:34:22
Ez a kötet közel hozza Franz Schmidt személyét, elsősorban tanítványai emlékei révén.
Magyar tanítványra is bukkantam itt, Dr. Enyedi György személyében, akiről eddig csak annyit tudtam, hogy a Magyar Rádió tekintélyes zenei vezetője volt egy időben.
Ennek megfelelően még nagyobb nyomatékot kap az az állításom (2906), hogy a pozsonyi születésű Franz Schmidt (korabeli újságokban Schmidt Ferenc néven is említett) osztrák zeneművész , a bécsi Akadémia igazgatója majd rektora Magyarországon a XX. század utolsó harmadáig a legmagasabb zenei körökben ismert és elismert volt.
Zenei értékeit, kiváló adottságait már életében legendaszerűen emlegették. Néhány emlékezésben már korábban is felidéztük pl. bámulatra méltó zenei memóriáját, ebből a kiadványból idézve majd még folytatom a rá jellemző zenei, különleges tulajdonságok ismertetését.
Kísérőzenéjét írta Kemény Egon, a rádiózenekart vezényli Török Emil.
Rendező: Rácz György.
Személyek: Férfi beszélő — Képesi József, Női beszélő — Rafael Márta; Bem — Kemény László; Petőfi — Horváth Ferenc; Klapka — Dénes György; Példaék, nemzetőr — Tompa Sándor; Riczkó ezredes — Juhász József; Teleki Sándor — Palotai István; Kiss alezredes — Turgonyi Pál; Németh alezredes — Táray Ferenc, Bauer — Velenczei István; Dobay százados — Horváth Jenő; Bécsi légionista — Somogyvári Rudolf; Császári parlamenter — Lázár Gida; Bundfrührer — Keleti László; Kamasz-hang — Somogyvári Pál; Mély hang — Dózsa István; Hat hang — Heltay Andor, Márkus Ferenc, Sugár Lajos, Tamás József, Galamb György és Kozák László.
Közreműködik a Földényi-kórus, Földényi János vezetésével.
Bemutató: 1951. március 15., csütörtök, 17:35, Kossuth
Csortos Gyula, a Nemzeti Színház kiváló művésze, aki már hosszabb ideje nem lépett fel új szerepben, legközelebb a rádió mikrofonja előtt alakít új szerepet: I. Ferenc József király és császár szerepét. Az illusztris művész játssza ugyanis a Schönbrunni orgonák, Kulinyi Ernő és Kemény Egon zenés hangjátékának a főszerepét a rádióban június 29-én este."
Budapesti Hírlap, 1937.06.20.
1350 Ardelao • előzmény9622018-03-23 10:50:00
Korábban már nyitottam egy bejegyzés-sorozatot azokról a kiemelkedő színészeinkről, akik a Nemzeti Színház tagjaként Kemény Egon darabjaiban szerepeltek. Hozzájuk tartozik Csortos Gyula is, akinek életét barátja, Ráday Imre igyekezett megmenteni.
Ráday Imre és Kemény Egon között is évtizedeken át tartó barátság volt, amely talán Berlinből indult, az 1930-as években.
A tényt, hogy mennyire népszerű lehetett a „Schönbrunni orgonák”, alátámasztja az a tény is, hogy vizsgaelőadáson is műsorra tűzték. A darab tartalmáról az alábbi rövid leírást találtam:
Kis Ujság, 1938.06.23.:
„Előadás a Stúdióban 1938 július 1 –én, pénteken este 8 órakor. SCHÖNBRUNNI ORGONÁK.
Zenés hangjáték 1 felvonásban. Irta Kulinyi Ernő. Zenéjét szerzette: Kemény Egon. Tartalom:
A schönbrunni kastély parkjában nyílnak az orgonák. Mindenki vidám és megelégedett a kastélyban, csak a császár rosszkedvű, mert a fiatal főherceg egy szegény és polgári származású leányt akar feleségül venni.
Girardi, a híres komikus sem tudja teljesen megenyhíteni a haragos uralkodót; ez csak a színésznőnek sikerül, aki egy nagy csokor orgonával beállít a kastélyba. A császár beleegyezik a fiatalok házasságába és megbékélten ül vacsorához kedvencével, a kis nagyhercegnővel.
A lakájok kinyitják a schönbrunni kastély ablakait és az orgonák illata elárasztja a királyi termeket.”
Budapesti Hírlap, 1939.02.14.:
„(Vizsgaelőadás.) Az Országos Filmegyesület filmművészeti iskolája vasárnap délelőtt vizsgaelőadást rendezett a Belvárosi Színházban. A műsor első felében Zilahy Lajos Tábornoká-nak első felvonását adták elő a növendékek […] Szünet után Kulinyi Ernő és Kemény Egon a rádióban nagy sikerrel bemutatott hangjátékát, a Schönbrunni orgonák-at adták elő Vándory Gusztáv rendező-tanár gondos és stílusos betanításában és Stephanides Károly karnagy kitűnő zenei vezetésével. A hangulatos és derűs játék szereplői közül sok megérdemelt tapsot kaptak Adorján Éva, Mattyasovszky Jolán, Láng Marika, Margittay Alajos, Incze Aurél, Tarján Béla, Keresztes György. […]”
Óriási, hogy megtaláltad a szereposztást, mert sokszor nem is olyan könnyű rálelni.
Nagy nevek sejtetik a darab rangját, ugyanis évtizedek múltán is emlékezetes volt rádiós berkekben és akkor még a közönség is emlékezett rá.
Ismételték... és eljutott a hallgatóhoz.
KEMÉNY EGON-Kulinyi Ernő: "Schönbrunni orgonák" (1937)
Az első rádió-daljáték a Magyar Rádióban (Rádió Budapest, I.)
Ezt követte 1949-ben az első rádió-operett (Kemény Egon: "Májusfa"), majd 1950-ben az új politikai, történelmi korszak első rádió-daljátéka (Farkas Ferenc: "Csinom Palkó").
"Schönbrunni orgonák" egyveleg a hangjáték zenéjéből címmel szintén évekig sugározta a rádió a zenei összeállítást.
Megtaláltam a „Schönbrunni orgonák” szereposztását:
Budapesti Hírlap, 1937.06.20.:
„(Csortos Gyula új szerepe.) Csortos Gyula, a Nemzeti Színház kiváló művésze, aki már hosszabb ideje nem lépett fel új szerepben, legközelebb a rádió mikrofonja előtt alakít új szerepet: I. Ferenc József király és császár szerepét. Az illusztris művész játssza ugyanis a Schönbrunni orgonák, Kulinyi Ernő és Kemény Egon zenés hangjátékának a főszerepét a rádióban június 29-én este. Csortos Gyula mellett, aki az ötven éves Ferenc Józsefet alakítja, Tóth Böske játssza a hangjáték női főszerepét, egy híres bécsi színésznőt, Bilicsi Tivadar személyesíti Alexander Girardit, a nagy bécsi jellemszínészt és Várady Lajos a fiatal János Szalvátor főherceget. Leövey Leó, a Vígszínház művésze, Harsányi Gizi és egy gyermekszínésznő játszik még jelentősebb szerepet a Schönbrunni orgonákban, amelynek előadását Barsi Ödön rendezi és ifj. Stephanidesz Károly vezényli.”
E bemutatóra a 962. bejegyzésben jelzett időpont előtt, tehát még korábban, 1937. 06. 29-én került sor.
Ezt követően a rádió 1940 végéig szerepeltetett műsorában részleteket a „Schönbrunni orgonák”-ból.
"Bp.(1948.) Magyar Jog 144 l. /Magyar Jog könyvtára 3. kötet/ A füzet elképesztően drága volt, 25 Ft-ba került (ez kb. 10.000 mai forintot jelent). Fűzve, feliratos, kiadói papírborítóban, jó-közepes állapotban"
Felteszem, ennek az ügyvédnek szól Kemény Egon ajánlása a kottán.
Domárt szőnyege -Mesejáték, írta G. Rosál és A. Tadzsibájev.
Fordította Sík Endre. Zenéjét szerzette Kemény Egon. Vezényel Nagy Olivér. Rendező Cserés. — Főszereplők: Szakáts, Komlós Juci, Szabó Margit. Ferrari Violetta, Berki Lili. Tökés Anna. Balázs Samu.
A bemutató után, itt a két főszereplő nevében változás történt...
Akkor a Magyar Rádió Petőfi adójának "Vasárnapéji Rádiószínház" - a volt....
"Aki nem foglalkozik vele, nem tudja...." ez a mondattöredék is lehetne Sebő Ferencnek az elmúlt műsorhét vendégének, elhangzott gondolatmeneteinek, mottója.
Hálás vagyok Nagy Ibolya szerkesztő-műsorvezetőnek ezért a meghívásért.
Sebő Ferenc életművét ismerhettük meg, amely igen jelentős, sokrétű, nagy horderejű - művészi és zenetudományi szempontból egyaránt.
Lenyűgözőtt már egy mondatából is sugárzó széles látóköre, tudása és tehetsége. Végül az operett műfajáról is szót ejtett, bár kimondatlanul is kapcsolódtak ismerni való, tudnivaló zenei érdekességek hozzá.
KEMÉNY EGON-Erdődy János: "Messzetűnt kedves" c. történelmi daljátékában (Magyar Rádió, 1965)
Simándy József - Csokonai Vitéz Mihály - oldalán.
A Művésznő mai szülétésnapjáról tisztelettel megemlékezve említem meg, hogy a daljáték teljes egészének ismétlése, sugárzása nagy örömet szerezne a hallgatóknak!
Most, hogy a YT-on hallhatjuk Kemény Egon egyik legismertebb és legkedveltebb keringőslágerét - most már a szerzőpár neve is megjelent - felidézem hozzá korábbi bejegyzésem egy részletét:
1033 smaragd • előzmény10322017-09-06 08:31:28
Kemény Egon "Ritka madár a szerelem" című angol keringőjét hallottuk a tegnapi műsorban, a Magyar Rádió Vonós tánczenekarára hangszerelve, Bolba Lajos vezényelt.
Harmath Imre versével komponálta a szerző 1935-ben, gramofon felvételének a magyar rádió gramofonközvetítései során olyan nagy sikere volt, hogy már 1936-ban korabeli újságcikk
"A hangszóró mellől" címmel megjegyezte,
'ne éljenek vissza a népszerű produkciókkal, valami újat is szeretnének hallani '...
Kemény Egon - Ignácz Rózsa - Soós László - Ambrózy Ágoston "Hatvani diákjai"
című daljátékából csendültek fel zeneszámok.
Rádióbemutató: 1955. április 9., szombat, 20:30-21:59, 22:15-23:08
Közreműködik a Földényi-kórus, a Magyar Rádió Szimfonikus zenekara, vezényel: Lehel György
- Bule Lajos, az öreg pedellus dala: „Aki felönt a garatra...” (Gózon Gyula)
- Elmira és Fodorító kettőse a bontonról (Mezei Mária, Tompa Sándor)
- Kapocs dala (Pálóczi Horváth Ádám verseiből Kemény Egon állította össze): „Még azt mondják, nem illik a tánc a magyarnak!...” (Hadics László, valamint a férfikar)
- Jó dolga van a diáknak..."Jó dolga van a diáknak, tekintélye van" (Földényi Férfikórus)
- Amálka és Máté kettőse: „Jaj, Istenkém, engedj el már, sietek, éjfél van, az idő úgy szalad…- Ne haragudj rám, én arról nem tehetek, hogy megcsókoltalak. Ó, mért vagy olyan édes, kedves? Oly szép veled az édes kettes…/ Nincsen messzebb ez az utca az ég csillagától, mint a szegény szolgadiák a gazdag leánytól…” (Petress Zsuzsa, Simándy József)
Mai "országjárásom" idejére esett a "Hatvani diákjai"- részletek sugárzása. Sajnos pont nem hallottam az elejét, ezért köszönettel átveszem a Fórum - Operett a magyar rádióban (1949-1990) (Búbánat, 2008-03-06 21:20:47)-ból, hiszen bejegyzéseinkben mindketten tökéletesítgettük az elmúlt években a daljáték felvételeinek adatait. :-)
A műsor legelején Sebő Ferenc zenei pályája kezdeteire emlékezve említette meg a régi zenéhez tartozó magyar népzenét, érdemes szavaira ma is odafigyelni.
Ehhez a témához szépen illesztette Nagy Ibolya szerkesztő-műsorvezető a "Hatvani diákjai"-t.
Kemény Egon zeneszerző 1955-ben a Magyar Rádió közbenjárásával régi magyar zenei motívumokat kutathatott a Debreceni Református Kollégiumban, amint ezt az akkor rendkívüli lehetőséget Ruitner Sándor egyik műsorában felevenítette.
Nagy Ibolya mai műsorához és fórumtársunk bejegyzéséhez csatlakozom megemlékezésemmel:
Fórum - Évfordulók, jeles napok, születésnapok etc. (Sesto, 2007-07-25 08:33:23)
653 Búbánat2018-03-11 12:35:16
111 évvel ezelőtt született Polgár Tibor, zeneszerző, karmester
(Budapest, 1907. március 11. - Toronto (Kanada), 1993. augusztus 27.)
Bónis Ferenc: Két magyar muzsikus a XX. századból: Polgár Tibor és Ránki György
hitelfolyóirat.hu/pdf
POLGÁR TIBOR
Nem könnyű az interneten Polgár Tibor munkásságáról Bónis Ferenc írásán kívül egyebet találni, de nála jobban, érzékletesebben talán nem is fogalmazta meg más emlékeit róla.
Polgár Tibor méltán volt a Magyar Rádió egyik legnagyobb zenei tekintélyű személyisége.
Talán nem tévedek, ha azt állítom, hogy ez volt élete legboldogabb időszaka.
Kemény Egon zeneszerzővel a Magyar Rádióban eltöltött évtizedek alatt szoros kapcsolatban álltak, alább kiemelt műveit a Magyar Rádió Szimfonikus Zenekara élén Polgár Tibor vezényelte.
Ezek közül a "Túl az Óperencián" című műsorban is hallhattunk az elmúlt időszakban néhányat vagy részletet.
Korábbi évtizedek során a Magyar Rádióban gyakran felcsendültek teljes terjedelmükben is.
KEMÉNY EGON: "Magyar szvit” nagyzenekari szvit 4 tételben (1941)
A Székesfővárosi Zenekar játszott, Polgár Tibor vezényelt.
KEMÉNY EGON: 'Könnyű zene szvit”, szvit nagyzenekarra 3 tételben (1954)
Dalciklusok:
Kemény Egon-Dalos László: „Tavasz a télben” (1952)
Gyurkovics Mária, Pogány László, Andor Ilona Gyermekkara, Forrai kórus, a Magyar Rádió Szimfonikus Zenekarát Polgár Tibor vezényelte.
Kemény Egon-Dalos László: „Őszi séta” (1952)
Lukács Margit – próza, Sándor Judit, Rösler Endre, Andor Ilona Gyermekkórusa, a Magyar Rádió Szimfonikus Zenekarát Polgár Tibor vezényelte
továbbá
KEMÉNY EGON dalai, amelyeket Simándy József és Sándor Judit énekeltek.
A Magyar Rádióban 1946-ban sugárzott - rendszeres időszakonkénti, talán heti - adássorozat, ahol Kemény Egon zenei szerkesztésében "Amit a város dalol" címmel hangzottak fel a kedvelt dalok, operettslágerek.
A rádiófelvételek közötti derüs összekötőszöveget Gyöngyi László és Kemény Egon párbeszédes formában mondta el.
Az egyik műsor zeneszerzői: Ábrahám Pál, Lányi Ernő, Eisemann Mihály, Fényes Szabolcs, Lajtai László, Zerkovitz Béla, Kemény Egon, Kálmán Imre, Buday Dénes, Horváth Jenő, összesen 18 műsorszám.
Csoda folytán felbukkanhatna valamelyik adás felvétele...
Több mai műsor előfutára is lehetett ez a műsorszerkezet.
Nagykovácsi Ilona önálló dalestjét hallgattuk a minap a rádióban. Ha van hang, amely a mikrofón apró hangszekrénykéjét - a szó szoros értelmében - látványos pódiummá sőt hangulatos, szép hátterű szabadtéri színpaddá színesíti s a dal szárnyán plasztikus mélységet ád szavaknak és az éneknek, úgy Nagykovácsi Ilona forró zengésű, bronzmély, csodálatos hangja az. Ahogy a "Milyen volt szőkesége" című Juhász Gyula vers fűtött szépsége, avagy Kosztolányi "Lámpagyújtogató éneke" fojtott drámaisága Kemény Egon kongeniális muzsikájával élménnyé jegesedett az istenáldotta tehetségű színésznő hangján, az valósággal ünnepe volt a studiónak."
1955-ben a „Hatvani diákjai” című daljátékában játszott először prózai szerepet is operaénekes: Simándy József. Ekkor mutatkozott be először a Rádióban énekes szerepben is a prózai színész Bessenyei Ferenc (Hatvani István professzor). Addig - és természetesen a művészek adottságai szerint gyakran később is – kizárólag szétválasztva szólaltak meg a rádiófelvételeken az énekes és prózai szerepek.
"Fórum - Simándy József - az örök tenor (Búbánat, 2006-09-05 11:36:15)
520 Búbánat • előzmény5192018-03-04 21:14:49
Március 4.-e: Petress Zsuzsa és Simándy József is ezen a napon hunyta le örökre a szemét - rájuk emlékezett egy-egy operettdaluk felidézésével a Dankó Rádióban Nagy Ibolya; megtehette volna - és titkon reménykedtem benne -, hogy a Hatvani diákjai rádiófelvételéről beszerkeszti egy közös számukat az operettműsorába. De majd legközelebb..."
Rendező: Szabolcs Ernő Díszlet: Gara Zoltán Ruhatervező: Váradi Tihamér
bemutatója és sikere előtt több, mint tíz modern táncslágerrel örvendeztették meg a nagyközönséget: színpadon előadva, gramofonlemezeken, hangosfilmszkeccs és rádión keresztül valamint kottakiadványokban, majd további tízzel, ugyanígy egészen 1937-ig.
Köszönöm Ardelao, hogy megtaláltad és bejegyezted a műsorrészletet!
A Triumph énekegyüttesről nem találtam adatokat, így itt rájuk is emlékezünk. Rádióműsor lévén, biztosak lehetünk benne, hogy magas színvonalú muzsikát nyújtottak.
Érdekes az is, hogy a Rádióújság a jelek szerint még nincs digitális adattárban feldolgozva...
Kemény Egon alábbi szerzeményéről eddig talán még nem esett szó.
1936. október 9-i, pénteki rádióműsor:
„Budapest 1:
…….
12,05: Triumph énekegyüttes. Tagjai: Vigh Jenő, Balassa József, Révész Imre és Gerő György. 1. …….. 2. ……. 3. Kemény Egon—Harmath: Aranypohár a napsugár, keringődal. ………“
"A dóm első ismert orgonáját Koffenberg Jakab építette 1634-ben Újszandecen. Az új orgona eredetileg a pécsi Angster cégnél készült 1869-ben.
1960-ban a krnovi Rieger-Kloss cég építette át. 1972-ben ismét felújították. A hárommanuálos, 65 regiszteres orgona jelenleg 4500 síppal és egy harangjátékkal rendelkezik. Az eredeti orgonaszekrényben helyezték el, melyet a bártfai Hölzer Mór készített neogótikus stílusban Steindl Imre tervei alapján (1896)."
Itt ma szelíden búcsúzik az idei tél, vidám hópelyhek táncolnak....
SLÁGERMÚZEUM
Hópehely keringő 28
"Rádióoperettek és rádiódaljátékok – Magyar Rádió
Kemény Egon - Mesterházi Lajos - Szász Péter - Romhányi József: „Májusfa” (1949. május 1.) Nagyoperett rádióra, az első rádióoperett. Szereplők: Fábry Edit (ének), Ferrari Violetta, Horváth Tivadar, Pándy Lajos, Darvas Iván, Kárpáti Zoltán, Rátonyi Róbert, Rafael Márta, Ruttkay Éva, Gera Zoltán Rendező: Dr. Rácz György A „Májusfa-keringőt” a rádiófelvételen (1950) Gyurkovics Mária énekelte.
Kemény Egon - Szász Péter - Romhányi József: „Talán a csillagok” (1949. december 31.) Rádióoperett Gyurkovics Mária, Bán Klári, Gyenes Magda, Rátonyi Róbert, Hadics lászló A Magyar Rádió Szimfonikus zenekarát Lehel György vezényelte."
(Kemény Egon, Wikipédia)
A Hópehely-keringőt a "Talán a csillagok" -ban Gyurkovics Mária énekelte lakklemezre, majd magnófelvételre, az MR7 zenei program még utolsó adásnapján, 2012. decemberében is sugározta...
Erdélyi Mihályról Gál György Sándor-Somogyi Vilmos: Operettek könyve-'ben is olvashatunk.
„Erdélyi színiigazgató elgondolása az volt, hogy a közönség derűs szerepekben lássa-hallja a legjobb pesti művészeket. S mindezt filléres helyárakkal. Ezt az elgondolását meg is tudta valósítani. Művei nem irodalmi színvonalúak, de ebben az időben a többi librettistának sincsen sok dicsekedni valója.
Erdélyi Mihály olcsó színházat adott, nagyszerű művészeket léptetett fel. És dallamai bizonyos években „városi népdallá” váltak.”
„A húszas években a Budai Színkörben előadott operettjei: Mintha álom volna, Mit susog a fehér akác, Lehullott a rezgő nyárfa. Kedvelt módszere, magyar nótából, népies műdalból vett részletet ragad ki és azt teszi meg címnek."
(A Budai Színkör 1936. június 16-án tartotta utolsó előadását. Buday Dénes Csárdás című operettjét játszották búcsúzóul.)”
A „Csárdás”, kiemelem: Nem tudok hinni magának... tangó betétdala is Kemény Egon hangszerelésével lett híres és népszerű.
Kottakiadványok sokasága őrizte meg Kemény Egon hangszerelői tudását, tehetségét, zenei leleményét, hangszerismeretét, amelyet 1926-tól (nincs kizárva teljesen az sem, hogy már bécsi zenei tanulmányi ideje alatt is), több mint húsz esztendőn keresztül zeneszerző pályatársai dallamai kibontakoztatására, személyes sikerük elősegítésére is szerényen rendelkezésükre bocsátott – saját zeneművei sikerei mellett, amelyek a maguk idejében nemegyszer meglepő majd gyakran mások által is követett zenei újdonságokat tartalmaztak.
Az archív felvételeket Kék nefelejts, Toponári Mári - Kemény Egon hangszerelésével - Nagy Ibolya emlékműsoraiban is hallhattuk, a Van neki..., Búskomor a liba..., Jóska, levelet hozott a pósta betétdalokat eredeti hangszerelésben még nem hallottam.
Rádióközvetítés! / YT - archív ritkaság: Hallo, Rádió Budapest I., "Legyen úgy, mint régen volt"
"...Este tizenegy volt, amikor Honthy lakásán Erdélyi ismét elkezdte olvasni az operett címét...
Írtam neked egy csudaszép dalt, azt, hogy legyen úgy, mint régen volt, ...képzeld ennek milyen sikere lesz, most, amikor már mindenki torkig van azzal, ami van! Mit szólsz hozzá?
Honthy elnyomott egy ásítást, de Erdélyit ez sem zavarta, még eldalolt csak úgy zene nélkül öt-hat dalt a készülő darabból - állítólag csak egy ujjal tudott zongorázni -, megivott közben hat hosszúlépést és megnyugodva távozott.
A nyugalomra meg is volt minden oka, hiszen hallatlanul értette, mi kell a közönségnek. Mindenki tudta a szakmában, hogy a mese vázát és a dallamokat ő találta ki, de aztán nem sajnálta a fáradságot és a pénzt sem, hogy igénybe vegye ismert és kevésbé ismert librettisták és muzsikusok segítségét, akik névtelenül „összehozták” a produkciót a nagynevű szereplőgárdának, melyhez minden nyári operettjénél ragaszkodott. A legyen úgy mint régen volt júniusi premierjén Honthy és Jávor mellett ott játszott, énekelt és táncolt az Erzsébetvárosi Színház színpadán Fenyvessy Éva, Kiss Manyi, Somogyi Nusi, Rátkai Márton és Sziklai József is. A legnagyobb sikere a zeneszámok közül a Somogyi Nusi-Rátkai Márton kettősnek volt, amikor azt dalolták, hogy „Jóska, levelet hozott a pósta...” de sokszor visszatapsolták Kiss Manyit és Jávort is, amikor táncra perdültek arra a nótára, hogy „Esőben, hóban, télen, nyáron...legszebb lány a Mári Toponáron”
A tudósítás - 1318/ "...Kemény Egon zeneszerző fényes karrierje..." - Kemény Egon saját kompozíció mellett megemlíti a "Csavargólányt" .
Minden bizonnyal szoros zenei kapcsolat fűzte egymáshoz a két zeneszerzőt, ugyanis Erdélyi Mihály két másik operettjének - "Sárgapitykés közlegény" (1937), "Legyen úgy, mint régen volt" (1938) - jazzhangszerelésére is felkérte. Talán még majd további közös zenei sikereikhez...is találunk adatokat vagy kottákat.
KEMÉNY EGON hangszerelése, minden egyes kottalapon feltüntetve:
Rózsavölgyi és Társa Zeneműkiadók Kiadása, 1936
"Csavargólány..."
Vidám operett 3 felvonásban 9 képben
Írta és zenéjét szerzette: Erdélyi Mihály
1. Én nem kívánom azt, hogy engem szeress...Tangodal
2. Sárgarézből van a pipakupakom...Induló fox
1st&2nd Violin, 3nd Violin, Piano, Trombone, st Saxophon EbAlto, 2nd Saxophon Bb Tenor, 1st&2nd Trumpet in Bb, Drums, Bass
Nagyon megörültem és át is veszem Ardelao bejegyzését kiegészítve a sajátommal Fórum - A magyar zenei élet elfeledett vagy kevéssé ismert művészei (Ardelao, 2017-07-05 18:34:35)/ lsd 598, 600, 602
A Kontusovka budapesti bemutatóját eddig nem találtam meg, kassai párját a 1148 számú bejegyzésbe írtam be, ahol egyúttal szó esik Kemény Egon 1933 utáni sikereinek egy részéről is.
"Magyarújság
Színház- Kultúra
Kassai zenészek nagy sikerei külföldön
...Kemény Egon zeneszerző fényes karrierje....
...
Budapesten hetekig szaladt Harmath Imre "Szomorú csütörtök-víg vasárnap" című hangosfilm-szkeccse, melynek pompás kísérőzenéjét és a filmoperett összes divatos slágereit a Kassáról elkerült Kemény Egon írta.
Kemény Egon ma a legjobb budapesti tánc- és dalszerzők között foglal helyet.
A "Szomorú csütörtök-víg vasárnap" legjobb slágerszáma a "Légy életem és halálom" három nyelven készült el gramofónlemezre. Híres dala a "Ritka madár a szerelem", amelynek szövegét szintén Harmath Imre írta. Kemény Egon hangszerelte a "Csavargólány" című operettet , amelynek most lesz a kassai bemutatója.
A "Kontusovka" című újdonságnak, melyet most az őszi szezonban fog bemutatni Kassán Iván Sándor társulata, "Úgy fáj... "című dalbetétjét szintén Kemény Egon írta.
Rózsavölgyi és Társánál jelent meg a "Ne felejts el engem..." című slágere. Nagy sikere volt a "Mondd miért születtél..." című Kemény Egon tangónak.
8 ÓRAI UJSÁG, 1935. 11. 05.:
„Kontusovka
Házi főpróba az Andrássy-úti Színházban
A híres lengyel pálinkától nyerte a nevét ez a darab és a játék főszereplője. Az orosz—lengyel határon lévő kiskocsma tulajdonosa Madame Kontusovka, aki, hogy leányát megvédje az élet örvényeitől, férjhez megy a züllött és iszákos Nariskin herceghez, ami által ő is, a lánya is hercegnővé lesz. Ez az első felvonás, amely egészen orosz légkörben játszik. Madame Kontusovka: Gombaszögi Ella, Nariskin herceg: Rátkai Márton, a leány: Gervay Marica, Ignác, a kocsmárosné bizalmasa, a csapos: Pethes Ferenc. A második felvonás a Rivierán, Cannesben játszik, ahol Nariskin hercegné nagy életet él. Leányát nevelőintézetbe adta, és mint dáma érkezik hozzá, de az első látásra beleszeret Paul parkett-táncosba: Delly Ferencbe. A mama persze kétségbe van esve, nem azért ment férjhez Nariskin herceghez, hogy most a lánya egy parkett-táncoshoz kösse az életét. Mulatságos és lírai jelenetek során azonban kiderül, hogy Paul az igazi herceg és Nariskin részeges, züllött komornyik csak, aki a parkett-táncos apjának dokumentumait ellopta, és így lett herceggé. A vége persze, hogy a táncos elveszi feleségül a szép Verát, Madame Kontusovka tehát elérte anyai célját: megcsinálta a leánya karrierjét. Kedves, színes játék, amely második éve szerepel már a bécsi Academy Theater műsorán.Szerzője: Axel Nielsen, de ez álnév s az igazi szerző kilétét titokzatos homály födi. A zeneszerző: Hajdu Imre, akinek a muzsikája Szenes Andornak, a fiatalon elhunyt poétának hátrahagyott verseit zenésíti meg. Az előadást Vaszary János rendezi; a librettót Stella Adorján fordította, a játékban még Kováts Terus, Boross Géza, Szaplonczay Éva és Ihász Lajos is szerepel. Nyilvános főpróba pénteken; premier szombaton este lesz.“
"Kontusovka"
- Úgy fáj a szerelem...English Walz
A Rózsavölgyi kotta szerint a dalbetét -1936 - Hajdú Imre zenéje, az 1936-ban megjelent "Magyarújság, Színház- Kultúra" cikke szerint Kemény Egon zenéje.
(Csak az első kézirat árulhatná el a zeneszerző személyét, talán.)
Az biztos, hogy Kemény Egon hangszerelése: 1st Violin, Piano, 1st Saxophon Eb Alto, 2nd Violin, Cello, Bass, 2nd Saxophon, 3nd Saxophon Eb Alto, Piston, Drums.
Kemény Egon igen sok rádiójáték zenéjének a szerzője is volt. Sajnos, sok ilyen adás témája ma már nem tart érdeklődésre számot, igazodik az akkori időkben megkövetelt „irányelvekhez”, de zenéjük – Kemény Egon tehetségét és igényességét ismerve – minden bizonnyal értékes.
Nagy kár, hogy e rádiójátékok zenéit, az azokban elhangzott dalokat ma már a fenti okból nem, vagy csak elvétve hallgathatjuk meg."
Talán vannak még megmaradt zenés rádiójátékok. Történhetnek csodák. Értékmentés lenne digitalizálni és műsorra tűzni őket, egykori kiváló színészek, énekesek hangját újra hallani és a zenét is. Ezek a hangjátékok és a felvételek a Magyar Rádió Irodalmi Osztályának megrendelésére jöttek létre, úgy tudom. Majd ha találok kritikákat bejegyzem.
Négy napon belül - 1949-ben - három zenés játékot mutatott be a Magyar Rádió Kemény Egon zenéjével és nagyszerű szereplőkkel (Ferrari Violetta a "Májusfa"-'ban is szerepelt):
április 30-án: "Dzsomárt szőnyege",
május 1-én: "Májusfa",
május 3-án: "Megállt az idő"....
"Dzsomárt szőnyege"
1949. április 30. 19:00
Mesejáték
Írta:G. Rozsát és A. Tazsibájev
Fordította: Sik Endre
Zenéjét szerezte: Kemény Egon
Vezényel: Nagy Olivér
Rendező: Cserés Miklós dr.
Személyek:
Dzsomárt, a bajnok – Szabó Sándor
Neszvelda, szerelme – Szörényi Éva
Zahija, Dzsomárt anyja – Szabó Margit
Dariga, szőnyegszövő asszony - Berki Lili
Kuraláj, unokája – Ferrari Violetta
Gauhardász, fejedelemnő – Tőkés Anna
Ajáz, a zseszternákok vezetője – Balázs Samu
Anápia, Mart, Neszvelda, társnői – Pogány Margit és Nánási Mária
Az egykori Magyar Rádióban 1934-től Kemény Egon zeneszerző darabjai gyakorta felhangzottak.
Polgár Tibor több szimfonikus művét vezényelte. Évtizedeken át szoros zenei, szakmai kapcsolat fűzte őket egymáshoz.
A Magyar Rádió zenei életének színvonalát kiváló tudásukkal, tehetségükkel mindketten emelték.
Koréh Endre énekelte:
KEMÉNY EGON-Ady Endre: "Bíztató a szerelemhez "
című kompozícióját,
(1945, Műdal, 3'30") 1945-ben, Rádió Budapest, I.
Fenti soraim (562 számú bejegyzés) a Fórum - A magyar zenei élet elfeledett vagy kevéssé ismert művészei (Ardelao, 2017-07-05 18:34:35) -ban is olvashatók, ahonnan Koréh Endre művészportréjához a 563 számú bejegyzésből Polgár Tibor szavait vettem át:
"Koréh Endre erdélyi születésű, sepsiszentgyörgyi, ha élne, most 80 éves lenne. Sajnos, túl korán, 1960-ban halt meg Bécsben. 1935-ben, 25 éves korában, még ösztöndíjasként lépett fel a pesti Operában, mégpedig két jelentős szerepben, a Rigoletto Sparafucile-jében és mint Titurel, a Parsifal- ban. 1946-ig volt a magyar operaház tagja s ezalatt több, mint 80 szerepet énekelt. Egy vendégfellépése után a bécsi Staatsoper 1936- ban szerződtette s e nagyhírű intézménynek haláláig tagja volt. Közben 1948-ban a salzburgi Ünnepi Játékokon lépett fel, majd a glyndebournei Ünnepi Játékokon, utána a firenzei Maggio Musicale-n, s végül a newyorki Metro- politanban."
A Rádióhallgatók Lexikonában ez áll:
"Koréh Endre,
operaénekes, a m. kir. Operaház tagja. *1906. Kiváló művészete a rádióból is közismert. Híres szerepei: Hagen ( Istenek alkonya), Hunding (Walkür), II. Fülöp (Don Carlos), Daland (Bolygó hollandi), stb. Lemezei közül ismertebbek "A medvebocs", "Giling-galang", stb."
RÁDIÓHALLGATÓK LEXIKONA
AZ IRODALOM, ZENE, SZÍNHÁZ, FILM, RÁDIÓ, RÁDIÓTECHNIKA, GRAMOFON ÉS SPORT ENCIKLOPÉDIÁJA
Két nappal az első rádióoperett - Kemény Egon - Mesterházi Lajos - Szász Péter - Romhányi József: „Májusfa” (1949. május 1.) - nagy sikert aratott bemutatója után sugározta a Magyar Rádió az itt következő zenés rádiójátékot.
Mindkét darab zeneszerzője Kemény Egon és mindkettőben a főszereplők között: (Ruttkai) Ruttkay Éva.
"Megállt az idő"
Magyar Rádió, 1949. május 3.
21:25 Kossuth
Rádiójáték
Idegen ötletből írta: Thurzó Gábor.
Zenéjét Amádé László verseire szerzette Kemény Egon.
Rendező: Szendrő József.
Szereposztás:
Zöldi Katinka: Ruttkai Éva
Özvegy Boróthné, a nagynénje: Pádua Ildikó
Szontágh Márton, órásmester: Gózon Gyula
Pál, a fiú, lutheránus papa: Ladányi Ferenc
Gotthard János, rozsnyói főbíró: Mádi Szabó Gábor
Menyus, a fia: Ungvári László
Fabriczy György jolsvai pap: Kemény László
Vietoris János, Salitius Péter, Urszinyi Sámuel, Beszteri Balázs, Revucsán Károly, a papi tanács tagjai: Baló Elemér, Téri Arvéd, Pető Endre, Tompa Sándor és Máriás József
Miskolczi Páter, Zöldi Katinka prokátora: Árvai János
Szakmási Pál, Gotthard Menyus prókátora: Rozsos István
Dadus: Simon Marcsa
Pagonyi János, Késműves Imre, Soltész Miklós, ifjú rozsnyói szenátorok: Horkai János, Garai József és Pásztor János
Sajnos biztosak lehetünk benne, hogy sokkal többen vannak olvasóink között, akik még nem hallották a "Hatvani diákjai" című daljátékot, mint akik még emlékeznek rá, bár tévednék!
Legutóbb Kemény Egon 100. születésnapja (2005) évfordulóján hangzott el a Magyar Rádióban, ezzel a művével és emlékműsorral tisztelgett Ruitner Sándor zenei rendező és Schubert Ferenc zenei szerkesztő a zeneszerző életműve előtt.
Rég volt, így azután nem csoda, hogy sokan lehetnek, akik Bule Lajos dalát nem tudják ahhoz a jelenethez kapcsolni, amely a debreceni diákok és Hatvani professzor tudományos munkáját itt tréfásan, de megalapozott tényekre építve állítja elénk. Emlékeimben él Simándy József felhangzó diákos nevetése is....
Talán egyszer meglep minket Nagy Ibolya szerkesztő-műsorvezető ezzel a jelenettel!
"Aki felönt a garatra..." - Bule Lajos, az öreg pedellus dala, Gózon Gyula
"Oh miért vagy ilyen édes-kedves..." - kettős, Petress Zsuzsa (Amálka) és Simándy József (Máté)
"Még azt mondják nem illik, a tánc a magyarnak..." - Kapocs dala, Hadics László és a Földényi kórus férfikara
"Hatvani diákjai"
Daljáték
Szövegét írta: Ambrózy Ágoston, Ignácz Rózsa és Soós László
Zenéjét szerezte: Kemény Egon
Zenei rendező: Ruitner Sándor
Rendezte: Molnár Mihály és Szécsi Ferenc
A szereposztásból:
Hatvani professzor – Bessenyei Ferenc
Bankós professzor – Kovács Károly
Domokos professzor – Bárdi Ödön
Varja rektor – Kővári Gyula
diákok:
Kerekes Máté – Simándy József
Pálóczi Horvát Ádám – Sinkovits Imre
Naszályossy – Zenthe Ferenc
Kapocs – Hadics László
Csukás – Suka Sándor
Szilvássi – Dékány László
Füzéressy Kristóf – Horváth Tivadar
Kocsondi – Lázár Gida
Reszegi pedellus – Csákányi László
Bule, volt pedellus – Gózon Gyula
Fodorító – Tompa Sándor
Amálka, a leánya – Petress Zsuzsa
Czibljavzek – Dénes György
Elmira – Mezei Mária,
Pfutsch – Pethes Sándor
Közreműködik a Magyar Rádió szimfonikus zenekara, Lehel György vezényletével és a Földényi-kórus, Földényi János vezényletével A hegedűszólót Ramor Ervin adja elő.
Magyar Rádió, Kossuth Rádió
1955. április 9., szombat, 20:30-21:59, 22:15-23:08 (közben: hírek, időjárás-jelentés)
A Rádiólexikon az ELTE Művészetelméleti és Médiakutatási Intézetében készül.
Források:
Magyar Rádió 1.évf. 1.sz. (1945. nov. 16.)-12.évf. 42.sz. (1956. okt. 21.)
FSZEK: 1946-56
OSZK: 6(1950)-12(1956) HB 2.580
Rádióújság
FSZEK: 1957-96 ("rádióújság" címen)
OSZK: 1956-1957 HB 2.597
Rádió és Televízió Újság
FSZEK: 1996-97
OSZK: 1957-98 HB 2.597
Rtv Részletes
FSZEK: 1998-2000 HIÁNY: 1998 január 19-25. HIÁNY: 2004. jun - 2005
2000. Február 20. KOSSUTH és a PETŐFI nem volt benne a könyvben, azok az oldalak minden bizonnyal eltűntek.
OSZK: 1998-2007 HB 2.597
A fentiek is mutatják, hogy a Magyar Rádió indulásától kezdve rendelkezésre álló nyomtatott újságokat megőrizték és fontos forrásként is felhasználták őket. Visszamenőleg ezen a módon is hiteles adatokat lehetett felvenni - gyakran fáradságos, aprólékos munkával - a digitalitizált adatbankokba.
Annyit javasolhatok, hogy bátran vigyél magaddal másokat is erre az előadásra, élményt ad.
A közönség számát lehetne növelni. Ifjútól örökifjúig vettek jegyet.
Középiskolásoknak is ajánlható. Nem fognak unatkozni.
Visszafogott nézőtéri fogadtatás volt a műsor során, de a darab végén érezhető volt az elégedettség sok tapssal, siker.
A "show" az előző ezredfordulótól indul és az utóbbi évtizedekig vezet el minket történelmünkön keresztül, slágerekben is, prózában is előadva, a magasztos ideáloktól a faktoros jelenig süllyedve.
Miután minden percében átérezhetjük, átgondolhatjuk, hogy mi történt ezelatt velünk magyarokkal, mit bírtunk ki, nem túl sok nevetésre ad lehetőséget ez a zenés játék.
Mégis élvezetes, feszes, szép megoldásokkal van teletűzdelve.
Az a jelenet is erős, amelyben Kemény Egon két zeneszámát vitték színre. Sajnos azonban az előadásuknál megtört a tartalom és a forma egysége, amely egyébként a darabon végigvezethető.
Kemény Egon híres és nagysikerű tömegdala valamint foxtrot táncszáma nem kapott a darabban megfelelő formát, azaz a színpadon látható tartalomhoz más számokat kellett volna szerintem választani vagy Kemény Egon két előadott műve zenei tartalmának megfelelő, színvonalasabb színpadi formát adni. Ez a színpadi disszonancia nem az előadókon múlt.
Mennyien voltak? Én is elmegyek rá hamarosan. A jegyeladások elég rosszak a darabra és nincs is kint a maesteszínházon? Hogy fogadta a közönség a dalokat és az előadást, gondolom a szituáció és a történés alapján válogatták őket. Volt benne párbeszéd, vagy csak ének. Nálad volt a dallista?
Eltekintve a "Kinyílott a pitypang" kifogásolható előadásmódjától tetszettek a zene- és táncszámok, a színészi játék, a koreográfia, a jelmezek és a rendezés.
Ma egy hete búcsúzhattunk el az utolsó Rádióműsortól, ami az RTV Részletesben jelent meg. Pár évvel ezelőtt felfigyeltem arra, hogy egyszercsak megváltoztatták a hagyományos sorrendet, és a rádióműsorok rangvesztettek lettek, ugyanis a napi programokban a tv-műsorokat eléjük helyezte a szerkesztőség. Ezt intő jelnek véltem és sajnos most tényleg baj van.
Másokkal, az újság rendszeres olvasóival is beszélgettem erről a héten, maguk elé nézve, hitetlenkedve jelezték megdöbbenésüket. Családok ehhez kapcsolódó mindennapi szokását húzta ki a napirendünkből a változás. Azokban az otthonokban, ahol olvasták a lapot gyakran többen is forgatták.
Megvettük vagy megrendeltük. Generációkon keresztül velünk volt a Rádióújság. Helye volt a lakásunkban...
Űr keletkezett hiányával.
Meglehet nézni a neten...hallom a választ.
Elvettek tőlünk valamit, amit kedveltünk, amire nem sajnáltuk a pénzt, a Rádióújságot.
Most már az említett könyv címlapját is megtekinthetjük, a hozzázartozó előzmény egy részlete:
"Kemény Egon zeneszerző karrierje 90 évvel ezelőtt (1927) indult, a kirobbanó sikert aratott Kemény Egon-Harmath Imre: "Honolulu Lulu" című charleston táncslágere Kassán is előadásra került: 1927-ben, az Andrássy Palota elegáns Grand Café ASTORIA tánctermének megnyitásakor."
Kemény Egon zeneszerző műveit 1934 óta sugározza a Magyar Rádió, MTVA Dankó Rádió, "Túl az Óperencián". Elhangzott műsorai, zeneművei a Rádióújságokban megjelentek, sajtóarchívumok, könyvtárak őrzik, ma már digitalizálva is, a régi műsorújságokat.
"A műsorújság
Önálló rádióműsor közlésére először 1924. május 24. jelent meg újság:
Magyar rádió újság : képes rádió szaklap
néven.
1929. szeptember 26-tól Rádió újság névre nevezték át, mivel átvette a folyóiratot a Magyar Elektrotechnikai Egyesület. A 21. évfolyam utolsó száma 1944. május 19-én került utcára. Felelős szerkesztője Laszgallner Ernő volt. A Budapesti Hírlap Rt., 1924-1929, Rádió Újság Lapvállalat 1929-1944 adta ki a folyóiratot.[35]
1929. szept. 28-án jelent meg először a Rádióélet utolsó száma pedig 1944. dec. 15.-én (16. évfolyam). Az újság főszerkesztője hosszú időn át Zilahy Lajos és Czizmadia László volt.[36]
A második világháború alatt jelent meg először a Magyar rádió újság : képes rádióműsoros technikai hetilap (1944. május 29.-1944. dec. 15.). Összesen 30 szám került az utcára. A felelős szerkesztői feladatot Petyke Mihály töltötte be.[37]
A második világháborút követően 1945. november 16-án jelent meg ismét műsorújság Magyar Rádió néven,[38] egészen 1956. október 21-ig adták ki. Szerkesztői között: Havas Rezső és Szilágyi Ödönt találjuk. ISSN:0200-0423 [39]. Rádió újság : a Magyar Rádió hetilapját Lévai Béla szerkesztésében 1956. dec. 17-től ismerte meg a lakosság. (ISSN : 0200-0415). Összesen 2 évfolyam jelent meg belőle. Az utolsó szám a 2.évfolyam 42. száma volt 1957. október 27-én. Ezt átnevezték 1957. október 28-án Rádió- és televízióújság : a Magyar Rádió és Televízió hetilapjára, amely névváltozást a televízió megjelenése indokolt. Szerkesztője továbbra is Lévai Béla volt. Melléklete: Az RTV-újság kalendáriuma : a Rádió- és Televízióújság külön-kiadványa mely 1985-1989 között évente jelent meg Boros János szerkesztésében (ISSN : 0324-2080).[40] A Rádió- és televízióújság 1998. február 9-től Rtv részletes : rádió és televízió újság : a Magyar Rádió Rt. műsormagazinja néven jelenik meg (ISSN : 0481-6048). Szerkesztője Aradi Varga Imre lett.[41]"
(Magyar Rádió, Wikipédia)
Az utolsó szám:
"RTV RÉSZLETES
5 RÁDIÓ+73 TÉVÉADÓ
TÉVÉ / RÁDIÓ / MAGAZIN
2018. JANUÁR 8 -14.
Felelős kiadó:
MTVA Kiadó Kft.
ügyvezető igazgatója
Főszerkesztő:
Kovács Ákos
Innen lehet újraindítani, megfiatalítani... :-) Várjuk az új Rádióújságot!
10:00 : Budapest Zeneakadémia, Előadóterem "Liszt-Kukacok Akadémiája"
10:00 : Budapest MÁV Szimfonikus Zenekar Próbaterme "Zene-Tér-Kép Plusz 4."
11:00 : Budapest Régi Zeneakadémia Osztrosits Éva (hegedű), Devich Gergely (cselló), Kovalszki Mária (zongora) KODÁLY: Duó hegedűre és csellóra, Op.7
SAINT-SAËNS: a-moll bevezetés és rondo capriccioso, Op.28
RAVEL: Szonáta hegedűre és csellóra
15:30 : Budapest Zeneakadémia, Nagyterem Olena Tokar (szoprán)
Budapesti Fesztiválzenekar
Vezényel: Takács-Nagy Gábor MOZART: 1. (Esz-dúr) szimfónia, K. 16
MOZART: Ch’io mi scordi di te – koncertária, K. 505
MOZART: Bella mia fiamma, addio – koncertária, K. 528
MOZART: Un moto di gioia – koncertária, K. 579
HAYDN: Holdbéli világ – nyitány, Hob. XXVIII:7
HAYDN: 60. (C-dúr) szimfónia, Hob. I:60 („Il Distratto”)
16:00 : Budapest Erkel Színház "Zenekari hangversenyek - Kamarazenei koncertek"
17:00 : Budapest Müpa, Üvegterem Miranda Liu (hegedű), Stefán Zsófia (fagott), Winni Wan-Chun Tsou (zongora), Bábel Klára (hárfa) "Hangulatkoncert"
J.S. BACH: G-dúr invenció, BWV 781
J.S. BACH: f-moll invenció, BWV 780
LISZT: 3 Études de concert, S. 144 - Un sospiro
CHOPIN: cisz-moll noktürn
BARTÓK: Román népi táncok (Stefán Zsófia átirata)
HUBAY: 3. hegedűverseny, Op. 99
18:00 : Budapest Zeneakadémia, X. terem Hargitai Géza tanítványai "Házimuzsika a Zeneakadémián"
18:00 : Budapest Várkert Bazár Szirtes Edina Mókus és Rohmann Ditta koncertje
Vásárhelyi Művészélet finisszázs
19:00 : Budapest Zeneakadémia, Solti György Kamaraterem Cracow Singers
Raschèr Saxophone Quartet:
Kenneth Coon, Christine Rall, Elliot Riley, Andreas van Zoelen (szaxofon)
Vezényel: Karol Kusz LERA AUERBACH: 72 angyal
19:00 : Budapest Müpa, Fesztiválszínház Pauline Rinvert, Kathrin Zukowski, Natalya Boeva, Eric Ander, Tianji Lin, Anja Silja
Hofkapelle München
zenei vezető
Michael Hofstetter HASSE: Artaserse - magyarországi bemutató
19:00 : Budapest Erkel Színház VERDI: Az álarcosbál
19:00 : Budapest Nádor Terem A Harmonia Caelestis Barokk Zenekar szólistái:
Belovári Beatrix (barokk fuvola)
Tóth-Vajna Zsombor (csembaló, orgona) "Nagy Frigyes és zeneszerzői I."
C.P.E. Bach, J.J. Quantz, J. P. Kirnberger és Nagy Frigyes fuvolaszonátái és billentyűs művei
19:00 : Budapest Magyar Tudományos Akadémia Megyesi Zoltán (ének), Klenyán Csaba (klarinét)
Weiner-Szász Kamaraszimfonikusok
hangversenymester: Somogyi Péter CSAJKOVSZKIJ: Hálás köszönet – elégia
DVOŘÁK: Bibliai dalok, Op.99
GLAZUNOV: Révedezés
GRIEG: g-moll kvartett, Op.27
19:30 : Budapest Zeneakadémia, Nagyterem Frankl Péter (zongora), Várdai István (cselló) MENDELSSOHN: 1. (B-dúr) cselló-zongora szonáta, Op.45
SCHUBERT: a-moll („Arpeggione”) cselló-zongora szonáta, D.821
SCHUMANN: Öt darab népies sílusban, Op.102
DOHNÁNYI: b-moll cselló-zongora szonáta, Op.819:00 : Pécs Kodály Központ Alba Regia Szimfonikus Zenekar
Vezényel: Donato Renzetti ROSSINI: Tell Vilmos - nyitány
BARTÓK: Táncszvit
RESPIGHI: Tre Corali di Johann Sebastian Bach
RESPIGHI: Róma fenyői
19:00 : Gödöllő Művészetek Háza Horváth Benedek (zongora)
Talamba Ütőegyüttes
Gödöllői Szimfonikus Zenekar
Vezényel: Horváth Gábor "Mozarttól a kortárs zenéig"
KOVÁCS ZOLTÁN: Adagietto
MOZART: C-dúr zongoraverseny KV 467
MUSZORGSZKIJ: Egy kiállítás képei
