Tegnapi szóhasználatoddal élve ezek szerint Eisemann Mihály sem jelentős magyar operettszerző?
:-)
Kemény Egon operettjei és Fényes Szabolcs igazgatósága közötti erős kapcsolatra majd visszatérek, felelevenítve a fórumon írtakat a "Fekete liliom" és a "Valahol Délen" bemutatóival kapcsolatban, a Fővárosi Operettszínházban 1946-ban és 1957-ben (felújítás). Fényes Szabolcsnak azért volt némi fogalma arról, jelentős operettszerző-e Kemény Egon...
Igen, ő valakitől hallotta ezt a téves infót. Különbe Eisemann Mihálynak is van honlapja, most néztem, az természetesen magyar nyelvű. Régen őt is játszották több országban, azt nem tudom mekkora sikerrel.
Ezt látod jól tetted! Klaus Waller úr nem téved, hanem téves vagy hiányos adatokhoz jutott néha, és mindmáig azonnal javítja a bizonyítottan helyesre. Óriási teljesítmény Ábrahám Pálról írt könyve, amelyben neki sikerült először összegyűjteni a zeneszerző hiteles életrajzi adatainak legnagyobb mennyiségű sorát.
Szóval itt a híres osztály Jacobi, Szirmai, Kodály és Weiner Leo. De hol van Bartók és Kálmán Imre ? Szóval ez is érdekes. Bár lehet átteszem a kérdést az operett fórumba...
Ábrahám Pál életművét nem kutatom - Klaus Waller úr kutatási eredményei naprakész tájékoztatást nyújtanak, azaz a legfrissebb és ellenőrzött adatokat a weboldalon jeleníti meg.
Arról tudsz e valamit, hogy Ábrahám Pál elvégezte e a Zeneakadémiát és volt-e diplomamunkája? Az abszolutóriomt biztosan megszerezte, és az 5. évfolyamot is elvégezte 1915-16-ban, viszont 1916-17-ben is fel van tüntetve mint diák, szintén az 5. évfolyamon, de ott azt írják kimaradt. A korábbi osztálytársait Kósa György későbbi operaszerzőt és Krausz Mihályt és Hartmann Elemért se látom, hogy jártak volna oda már 1916-17-ben. 1-2 osztályt pedig összevontan végezte. A Zeneakadémián különben előadtak egy-egy darabot mind a négyen, ezt a korabeli lapok publikálták, de ez a diplomamunka lett volna? Ráadásul abban az évben ugye folyt a Világháború, szóval talán ez is oka lehetett ennek a zavarnak. Mint tudjuk, akkoriban az 1-es volt a legjobb jegy az iskolában, csak a fiatalabbak kedvéért, akik esetleg már nem tudják.
Azt írják zeneszerzés tanszakot látogatva zenei tanulmányait bevégezte, miért is a részére fennálló szabályok értelmében végbizonyítvány kiadatott. Herzfeld Viktor volt a zeneszerzés tanára, érdekes akkor a másik osztályt már Kodály vezette.
Különben állítólag az operettszerzők közül sem Kálmán Imre, sem Jacobi Viktor és sem Eisemann Mihály nem fejezte be a zeneakadémiát, de ennek nem tudom, hogy hol lehet utána járni. Eisemannt azt eltanácsolták úgy tudom. Jabobi meg abbahagyta 2. év után kb. Jó lenne annak az osztálynak a bizonyítványát is látni, nem tudom, hogy kik voltak pontosan egy osztályban.
napközben még a „Szépséges Balaton” hullámai között a „Balaton-keringő” dallama ringatott romantikus hangulatba és hazaérve már a „Valahol Délen”-ből vártak részletek a mai rádióműsorban:
Dankó Rádió „Az a szép…”
Szerkesztő – műsorvezető: Erdélyi Claudia
Kemény Egon – Tabi László – Erdődy János: „Valahol Délen”
Fővárosi Operettszínház, nagyoperett, 1956. A Magyar Rádió felvételei.
Kemény Egon – Erdődy János:
„Még nincsen, senkim sem…” – foxtrot, Jutka és Rodrigo kettőse, Gyenes Magda és Rátonyi Róbert
A vágyakozás ”Fekete az éj…” – Lolita boleroja, Mezei Mária
Egy szót se szólj „Csendesen vártam a válaszodat, szeretsz-e…” – Anna és Bodzás kettőse, Petress Zsuzsa és Melis György.
A Fővárosi Operettszínház Zenekarát Bródy Tamás vezényelte.
Kassa szebb, mint valaha (az utóbbi évtizedeket értem alatta), a kiállítás igényes, érdemes ellátogatni az Óvárosba és a nyár szépségei, az ételek és italok élvezete mellett a Felvidék magyar művelődés-történetében is elmerülni.
Újabb örömteli hír és esemény Kassán: értékes kiállítás nyílt értékes kulturális szellemben!
Kemény Egon zeneszerző Kassán nevelkedett családi körben, édesapja Fő-utcai házának oltalmában, és a bécsi orvosegyetemi- valamint zeneakadémiai tanulmányai előtt itt végezte iskoláit 1910 – 1923 között.
Így nagy örömmel fedeztem fel a Felvidék egyik nagy jelentőségű eseményét:
Orémus Zoltán esperes az augusztus 3-i istentiszteleteken örömmel jelentette be, hogy a Kassai Magyar Református Óvoda megnyitásához megkapták az SZK Oktatási Minisztériumának engedélyét. Ez történelmi pillanat, mivel majd 150 év után, ismét van magyar református oktatási intézmény Kassán.
Az Óváros patinás részén található az intézmény
Szintén egy ódon épület mellett áll az új óvoda. Valamikor a Thália Színház irodaépületeként működött egy rövid ideig, szemben meg Váraljay Ottó lakott, aki a Csemadokban jeleskedett 1968-ban. Bizonyára örülne ennek a lehetőségnek. Nem messze ide található a MaJel Rovás Centrum.
Az óvoda a Tajovský utca 10 sz. alatt nyílik meg.
Egykor Frangepán utcának hívták, még korábban Szent Lénárdról nevezték el, mivel itt egy templom állt, s védőszentjének neve adott nevet az utcának is. A szent beteg emberek és állatok orvosa, rabok, kovácsok, pásztorok védőszentje.
Reméljük, boldog gyermekzsivaj keveredik majd itt a madarak énekével!
Rózsavölgyi és Társa kottacímlap. Kép: Kemény Egon zeneszerző archívuma.
klasszikus és kortárs magyar – Csokonai Vitéz Mihály, Vajda János, Petőfi Sándor, Reviczky Gyula, Ady Endre, József Attila, Tóth Árpád, Áprily Lajos, Juhász Gyula, Kosztolányi Dezső és mások, valamint angol – Burns, Shakespeare, Blake, Poe és mások, továbbá amerikai költők leghíresebb verseit zenésítette meg, szám szerint harmincnál többet, s e dalokkal – amelyeket az ország legkiválóbb énekesei is felvettek műsorukba – aratta akkor legnagyobb sikereit.
*Részleteket korábbi bejegyzéseink is tartalmaznak.
részlet a „Valahol Délen” című nagyoperettből, amelyben Rátonyi Róbert 1956-ban és az 1957-es felújításban is Don Rodrigo szerepét játszotta a Fővárosi Operettszínházban.
RÁTONYI RÓBERT ÉS A GIRLÖK
Kemény Egon – Erdődy János: „Még nincsen senkim sem…”
foxtrott, kettős Gyenes Magda és Rátonyi Róbert énekelt.
A rádiófelvételen a Fővárosi Operettszínház Zenekarát Bródy Tamás vezényelte.
„Talán a csillagok” - a kantáta ill. oratórium keletkezési körülményei, röviden, Rácz György szavaival:
… egyetlen buktatót nem tudtunk kikerülni. Azt tudniillik, hogy a kiszabott másfél óra (sosem akartunk ennél hosszabb zenés játékot alkotni, s ez nem is lett volna hasznos) nem töltötte ki éjfélig az időt, a darab huszonhárom órára véget ért.
Ekkor támadt valamelyikünknek az a nem túl szerencsés ötlete, hogy a darab befejezését fejeljük meg egy oratóriummal, amelyet a zenekar és az énekkar valamint Rafael Márta ad elő. Hát ez bizony a mi kivitelezésünkben meglehetősen szerencsétlen ötlet volt!
Az ismétlés alkalmával már az oratórium nélkül hallhattuk a „Talán a csillagok”-at.
*
Ez azt mutatja, hogy valóban felvették a stúdió-előadáson a kantátát, de csak a szilveszteri bemutatón sugározták.
Az biztos, hogy meglepő módon sok feldolgozásra váró forrás maradt meg a „Májusfa” és a „Talán a csillagok” alkotói folyamatáról - sajnos a teljes felvételek eltűntek -, amire valamennyien, példaképpen: a zeneszerző, a rendező, Ruttkay Éva, Rátonyi Róbert, Tamássy Zdenkó és mások még évtizedekkel később is sok szeretettel gondoltak rádióműsorokkal és írásos emlékezésekkel.
Kemény Egon keringői aratták a legnagyobb közönség- és szakmai sikert:
Májusfa-keringő, Hópehely-keringő
Balaton-keringő
Hóvirág-keringő
valamennyit Gyurkovics Mária előadásában is felvette a Magyar Rádió.
Kemény Egon első rádióoperettjei, a "Májusfa" és a "Talán a csillagok" a Rádió Dalszínháza sok évtizedes sikerének nyitottak utat - a hallgatók szívében és a magyar rádiózás történetében.
1949 május elsejére született meg az első korszerű operett »Májusfa« címmel. Ez volt a rádió első kísérlete, hogy az operettet mai tartalommal töltse meg. — mondja Lehel György, a Rádió karmestere. — Első kísérletünkben sokat tévedtünk, mert a feladat oly nagy volt és a tapasztalat olyan csekély, hogy nem is lehetett hiba nélkül megoldani.
De a kísérlet nem bizonyult hiábavalónak, azóta a Népművelési Minisztérium és a Rádió életre hívott egy munkaközösséget, amely most már minden héten új operettel, vagy zenés vígjátékkal lép a mikrofon elé. [...]
— Hogyan oldják meg a korszerűsített operett feladatát a munkaközösségben?
— A feladat az, hogy a zenés drámai műfajnak is a mi életünk harcos lendületét, mindent betöltő optimizmusát kell kivetítenie. Szórakoztasson, neveljen és segítse a dolgozó népet a szocializmusért vívott nagy harcban."
Új magyar operett bemutatója a rádió május 1-i műsortervében
Szabad Nép, 1949. április 27.
Este új magyar operett kerül első ízben a mikrofon elé: a „Májusfa“. Kemény Egon zenéjével, Mesterházi Lajos és Szász Péter szövegével.
Bár a szerzők „nagyoperett”-ként jelölik, a darab teljesen elüt ennek a műfajnak eddigi sablonjaitól. A szereplők — a magyar operett történetében talán első ízben — nem hercegnők, grófkisasszonyok, bárók és katonatisztek, hanem egyszerű, mai emberek. A cselekmény is a dolgozók mindennapjairól szól, s Pesten, Óbudán, Csillebércen a gyermekvasúton bonyolódik. A „színlapon” szövőnők, ifjúmunkások, üb-elnök, párttitkár, népi kollégisták szerepelnek.
Békésen építő hazánk, szabadon dolgozó népünk már készül a munkásság május 1-i ünnepének megülésére. Az ünneplésekből a Rádió is kiveszi a részét.
Az Irodalmi osztály május 1-én mutatja be új operettjét, a „Májusfát“. A szöveget Mesterházi Lajos és Szász Péter írta, zenéjét Kemény Egon szerzetté és az operett versbetéteit egyik fiatal költőnk írta. Miről szól ez az operett? Erről beszélgetünk.
— Ez az újszerű operett, — mondja informátorunk, — egy nagyüzem ifjúságárólszól. Központi problémája egy munkásleány karrierje, történetesen az, hogy a munkásból lett operetténekesnő elszakad-e osztályától, vagy nem. Természetesen a darabban kiderül, hogy nem szakad el, mert hiszen a művész ma éppen olyan dolgozó, mint bármelyik munkástársa. Az operett különböző részei gyárban, üzemi étkezdében, balatoni üdülőben, Budán játszódnak le.
—- Ezzel az operettel az volt a célunk, hogy megteremtsük az új magyar realista könnyű operettet. A május 1-i adást hanglemezre vettük és kivisszük az üzemekbe is, ahol lepergetjük a dolgozóknak. A szerzők, a szereplők és a dolgozók közös vitájából szűrődik majd le, hogy jó úton járunk-e.
— Az operettben két új tömegdal is születik. A két dalnak, reméljük, igen nagy sikere lesz.
A Rádió május 1-i új operettje csak az első lépés afelé, hogy a huszárkapitányos, csókos, uraskodó régi sablonoperettektől elfordulva új utakon keressük a könnyű szórakozás lehetőségeit. Reméljük, ezen az úton elindulva, még sok új operettet hallunk majd a rádióban.
KEMÉNY EGON kétszeres Erkel Ferenc-díjas zeneszerző halálának évfordulóján
A Dankó Rádió „Az a szép” című műsora, szerkesztő-műsorvezető: Erdélyi Claudia
1. rész 2020. július 23.
2. rész 2020. július 24.
2020. július 24. 2. rész
A műsor folyamán Erdélyi Claudia szerkesztő-műsorvezető újabb részletekkel frissítette a zeneszerző, Kemény Egon életrajzi adatait, műveinek bemutatóit és rádiótörténeti jelentőségét, megemlítve az első rádióoperettet:
Kemény Egon – Mesterházi Lajos – Szász Péter – Romhányi József: „Májusfa” (1949)
Az elhangzott művek és részleteik:
Kemény Egon – Szász Péter – Romhányi József: „Talán a csillagok” (1949)
Balaton-keringő „ A balatoni szellő csak rólad mesél…” – koloratur-dalkeringő Gyurkovics Mária, Földényi kórus
Konyt-kettős ”Úgy szeretném megcsodálni csodálatos kontyát…” – Gyenes Magda és Rátonyi Róbert
Sördal „Víg vasárnap délelőtt mi szórakozni elmegyünk…” – Mindszenti Ödön és Rátonyi Róbert
Kiránduló-dal ”Rossz idő vagy jó…” – Bán Klári, Gyenes Magda, Pogány Zsuzsa, Mindszenti Ödön, Rátonyi Róbert, Hadics László
A Magyar Rádió Szimfonikus Zenekarát Lehel György vezényelte.
Kemény Egon – Tabi László – Erdődy János: „Valahol Délen” (1956)
Előjáték
„Még nincsen, senkim sem…” – foxtrot, Gyenes Magda és Rátonyi Róbert
Valahol Délen ”Valahol Délen, idegen tájon…” – dal, Melis György
A vágyakozás ”Fekete az éj…” – bolero, Mezei Mária
Egy szót se szólj „Csendesen vártam a válaszodat, szeretsz-e…” – kettős, Petress Zsuzsa és Melis György
A Fővárosi Operettszínház Zenekarát Bródy Tamás vezényelte.
Kemény Egon – Ignácz Rózsa – Soós László – Ambrózy Ágoston: „Hatvani diákjai” (1955)
Nyitány
„Megkérdeztem a madártól…” – kettős, Petress Zsuzsa és Bessenyei Ferenc
Ha majd a fény… „Felhőcske száll a Hold előtt…” – kettős Petress Zsuzsa és Simándy József
Kántus „Jó dolga van a diáknak…” Földényi kórus
A Magyar Rádió Szimfonikus Zenekarát Lehel György vezényelte.
Kemény Egon – Romhányi József: „Szél, könnyű szél…” (1952)
„Szél, könnyű szél, jó, ha épp erre lenget az éj…” – koloraturdal, Gencsy Sári, Földényi kórus Női kara
Stúdiózenekar, Vincze Ottó vezényelt.
Kemény Egon – Békés István: „Szabad szívek” rádióoperett (1960)
Nyitókórus – a Magyar Rádió Férfikara
A Magyar Rádió Szimfonikus Zenekarát Lehel György vezényelte.
A tegnap elhangzott emlékműsor ismét érdekes és szép válogatásban adott betekintést Kemény Egon kétszeres Erkel Ferenc-díjas zeneszerző műveibe, a Magyar Rádió felvételeivel miközben röviden karrierjét is ismertette.
Megállapíthatjuk, hogy két adásnap erre korántsem elegendő, ám a hallgatókat mindkét műsor elkápráztatta: a gyönyörű zene és a szellemes, nemes versek… a nagyszerű előadók, sokáig hallgatták volna, hallgatnák tovább, ahogy nekem elmondták… Természetesen elsősorban azok a generációk, akik még a rádió mellett ülve, mint most is, boldogan füleltek minden hangra…, mint egykor, évtizedeken át, és emlékeztek a ritkán játszott dalokra is.
Remélhetőleg az emlékműsor is felkerül az „Az a szép” című műsor körforgásos programjába és így alkalom lesz arra is, hogy további Kemény Egon-felvételekkel gazdagodjon a kínálat!
— Csendet kérek! Hangfelvétel!
A zaj, amely megüli a XI. számú rádió-stúdiót, a kemény rendezői vezényszóra hirtelen elcsendesedik. Több mint harminc színész, szereppel kezében gyorsan elfoglalja helyét, az emelvényen készen áll a zenekar és a titokzatos üvegkamra mögött egy fehérköpenyes férfi helyezkedik el Rácz György rendező mellett. Éjféli hangfelvétel a rádióban. A szilveszteri műsor nagy operettjének ősbemutatója ez, melyet ezúttal — ritka alkalom! — az üvegkamra mögül, műszerek, órák és mikrofonok között hallgatunk meg. Olyan az üvegfal, mint egy vetítő- vászon, látjuk a szereplőket, de hangjukat csak a mikrofonon keresztül hallhatjuk.
Megkezdődik az adás. Címe: „Talán a csillagok …” Kissé furcsa így nézni a mikrofon előtt beszélő színészeket. Középen egy barna fiatalember sürög- forog, mint kiderül, kellékes, aki a későbbiek során a „zörejeket“ produkálja. Az első percekben furcsán hat, hogy Rácz György rendező az üvegfal mögül felemeli mutatóujját és abban a pillanatban előlép egy színész a csoportból és beszélni kezd a mikrofonba. Az is furcsa, hogy a műszaki rendező pillanatok alatt élethű harangzúgástimitál, az egész olyan, mint egy üvegfal mögül nézett különös kosztüm nélküli színpadi próba.
Amikor azonban felcsattan az első nevetés, már meg is szokjuk azt, hogy voltaképpen televíziórendszerű előadást látunk s egy egészséges humorú, jómuzsikájú — Kemény Egon szerzeménye —mulatságos operettet, melynek üzemi dolgozók a hősei és szerzője Szász Péter, eredményesen próbálta meg az újfajta öröm élethű ábrázolását. Száz szereplő dolgozik a felvételnél, hol az emelvényen hangzik fel énekhang, hol közel érezzük, hol pedig távol a színészek hangját: mindezt az üvegfal mögül, némán, „beintéssel” irányítja a rendező. Múlik az idő, egy óra, két óra, egyre emelkedik az operett, a szorongó arcok kipirulnak, mindenki érzi, hogy a hosszú munkának eredménye lesz Szilveszter éjszakáján. Derű és optimizmus árad a kitűnően rendezett darabból, vidámak a dalok, a jelenetek.
Pontosan két óra, amikor a sikerült operett befejeződik. Suttogva jegyzi meg valaki: — Nem is olyan könnyű a „könnyű műfaj". De azt hisszük, sikerült....
Erőteljes kórus hangzik fel: az „Ötéves terv kantáta", melynek szövegét Kemény Egon zenéjére Hegedűs Zoltán írta. Közel tizenöt percig zeng a kantáta dallama, hirdeti, hogy az adás pillanatában, Szilveszterkor, éjfél után kezdi meg népünk az új, hatalmas munkát, az ötéves tervet...
Az éjszakai adás véget ért a Stúdióban. Vidáman, jó munka tudatában készülődnek hazafelé a színészek. Szilveszterkor ők is meghallgatják a vidám, zenés vígjátékot a rádióban. Mindenkinek figyelmébe ajánljuk. Érdemes meghallgatni.
Számomra zavaros az is, hogy a korabeli rádióújságban az említett részleteket is hol a Májusfa hol a Talán a csillagok operettek részleteként tüntetik fel. Keverés van:
Például kiírtam ezeket:
3. Kemény Egon: Mackódal a Talán a csillagok c. rádióoperettből (Pogány Margit és Rátonyi Róbert),
Kemény: Talán a csillagok — Balaton- kerlngö (Gyurkovics Mária, Földényl- kórus).
Kemény Egon: Balaton keringő a Májusfa című rádióoperettből (Konkoly Gitta)
Kemény: Talán a csillagok c. rádióoperettből.
a) Szövögép-dal (Bán Kiári, Gyenes Magda és Pogány Zsuzsa),
b) Konty- kettős (Gyenes Magda és Rátonyi Róbert),
c) A szélvész dala (Mindszenti Ödön),
3. Kemény Egon: Hóvirág-keringő a Talán a csillagok c. rádió- operettből (Konkoly Gitta énekel)
2. Kemény: Hópehelykeringő a Talán a csillagok c. rádióoperettből (Roósz Emil
együttese játszik. — Fenyvesné Zsoldos Hilda énekel.)
Kemény Egon: Májusfa - „Sör- dal” – Mindszenti Ödön, Rátonyi Róbert
6. Kemény: Kirándulódal a Májusfa c. operettből (Rátonyi Róbert, Pogány Margit és Rafael Márta). - máshol ugyanez a Talán a csillagok betétszámaként jegyzi... stb.
A Fővárosi Operettszínház Zenekarát Bródy Tamás vezényelte? Mikor készült a felvétel - részletek? És mi indokolta, miért változott a karmester személye?
A „Májusfa" színlapja (hiányos; énekhangok, zenekar megnevezése…? - a korabeli rádióújságból másoltam át):
1949. május 1., Kossuth Rádió, 20.50 – 22.00
"Előadás a stúdióban"
„Rádiót a dolgozóknak”
MÁJUSFA
Mesterházy Lajos és Szász Péter nagyoperettje
Zenéjét szerzette: Kemény Egon
Vezényel: Majorossy Aladár
Közreműködik a Földényi-kórus
Rendező: Rácz György
Személyek:
Kálló Marika, a Technotex szövőnője – Ferrari Violetta
Gyurik Péter, Pokics Pál, Szuh Ferenc és Huszár Jóska ifjúmunkások – Horváth Tivadar, Dékány László, Rátonyi Róbert és Kárpáti Zoltán
Panda Antal, szakács – Bilicsi Tivadar
Studla bácsi - üb. elnök – Szigeti Jenő
Baksa, párttitkár – Szakáts Miklós
Tavi János, Szög Panni, Mikola Mici és Dósa Sári, népi kollégisták – Pálos György, Kardos Magda, Hlatky Edit és Parragh Éva
Konok Teri, műegyetemista – Ruttkay Éva
Samu, kukta – Fehéregyházi Tibor
Bradács, házmester – Baló Elemér
Újságíró – Győző László
„Ez az első, mai valóságoperett, amely a dolgozók életéről és problémáiról szól. Pesten, Óbudán, Csillebércen, a gyermekvasúton történik és mindenütt, ahol a mai ember él és megfordul.”
KEMÉNY EGON kétszeres Erkel Ferenc-díjas zeneszerző halálának évfordulóján
A Dankó Rádió „Az a szép” című műsora, szerkesztő-műsorvezető: Erdélyi Claudia
1. rész 2020. július 23.
2. rész 2020. július 24.
A műsor azonnal a „Ritka madár a szerelem” című Kemény Egon-táncslágerének, angol keringő (1935), zenekari változatával (1962) indult. Ezt követték Kemény Egon felvételei, amelyek a Magyar Rádióban készültek. Kivétel a „Ma éjjel” gramofonfelvételről készített rádióátvétel.
Erdélyi Claudia szerkesztő-műsorvezető összekötőszövegével tehetségesen fűszerezte a kiváló felvételeket, életrajzi adatokat valamint a zeneszerző karrierjét bemutató fontos és pontos tényeket ismertetett.
A hozzám eljutott hallgatói lelkesültség alapján elmondhatom, hogy a tegnapi műsor elragadtatott hangulatba hozta Kemény Egon zenéjével és a nagyszerű előadókkal azokat, akik jól ismerik, szeretik és már nagyon várták a zeneszerző műveit az „Az a szép” című műsorban is.
Gratulálunk Claudia és köszönjük szépen!
A meglepetéseket tovább fokozta a bejelentés: „tartsanak velünk holnap is a magyar könnyűzene egyik mesterével!” A műsor két részes, azaz ma ismét hallhatjuk Kemény Egon műveit: http://stream001.radio.hu:8080/mr7.aac18.04 – 19.00 között!
2020. július 23. 1. rész
Kemény Egon – Erdődy János: „Krisztina kisasszony”
Előjáték
Dal a rab madárról – „Kósza felhő úszik fenn az égen…”Krisztina és István kettőse, Petress Zsuzsa és Kövecses Béla
„Bárhova mentél, én visszavárlak…” – Krisztina románca, Petress Zsuzsa
Dal a hódításról – „Az ellenségen könnyebb győzni, mint egy asszonyon…” Krisztina és Eugène kettőse, Petress Zsuzsa és Rátonyi Róbert
Blanche dala – „Sétál a párizsi utcán egy édes kis párizsi lány…” Gyenes Magda
„Ha jól szemügyre vett egy nő egy férfit…” – Blanche és Brunner kettőse, Gyenes Magda és Bilicsi Tivadar
Kemény Egon – Erdődy János: „Komáromi farsang”
„Könnyű lepke, kis madár…” – Lilla románca Lilla – Házy Erzsébet
„Sötét lepel borult reám…” – Csokonai dala, Ilosfalvy Róbert
„Lilla szívemet ne vesd meg…” – Lilla és Csokonai kettőse, Házy Erzsébet és Ilosfalvy Róbert
Nagyon örülök, hogy a Dankó Rádióban a szerkesztő-műsorvezető, Erdélyi Claudia ma, Kemény Egon halálának évfordulóján, egy szép, tartalmas zenei összeállítással emlékezett meg a kiváló zeneszerzőről. Várom a holnap délutáni folytatást! ("Az a szép")
Most hangzott el Erdélyi Claudia szerkesztő mősorvezető kiváló összeállítása, amelyben a Dankó Rádió "Az a szép" című műsorában Kemény Egon kétszeres Erkel-Ferenc-díjas zeneszerzőre emlékezett - rádiófelvételekkel és igényesen összeállított életrajzi ismertővel.
Gratulálok!
A műsor műsodik részét holnap hallhatjuk, a "Májusfa" és a "Valahol Délen" részleteivel is!
Kemény Egon művészbarátságai a nyilvánosság előtt is ismertek voltak. Az akkori színházi újságokban, rádióújságban, napilapokban képes riportok, tudósítások jelentek meg a művészekről.
A mai napon a KISTARCSAI KALENDÁRIUM 2020 kiadványban megjelent írással emlékezem a zeneszerzőre és művészbarátaira.
Kemény Anna Mária emlékező szavai a „Simándy szobor koszorúzása” című emlékműsor után, Kistarcsa, 2019. szeptember 15.
Drága Jutka néni,
Péter
és Simándi család!
Tisztelt ünneplő közönség!
Mindenekelőtt köszönöm a meghívást, régóta készülök Önökhöz.
Ebben az évben édesapám, Kemény Egon kétszeres Erkel Ferenc-díjas zeneszerző halálának 50. évfordulójára is emlékezünk.
Életműve egyik kiemelkedő pontja a Kemény Egon – Simándy József művészbarátság, amelynek személyes szálait szép emlékeink között őrizzük.
Művészetük első közös, nagysikerű daljátéka a Hatvani diákjai volt, a Magyar Rádió mutatta be, 1955-ben. Simándy József könyveiben is helyet kapott a rádiótörténeti jelentőségű mű – Kemény Egon Erkel Ferenc-díjas kompozíciója:
„Nagyon lelkiismeretesen készülök első daljátékszerepemre, amelyben nemcsak énekelek, de a prózában is helyt kell állnom.„
„Hatvani, az ördöngös debreceni professzor famulusa, Kerekes Máté szolgadiák, aki szorgalmával és hűségével mintaképe lesz a kollégium minden egyes diákjának.”
Simándy József szavai, idézetek Simándi Péter: Simándy József újra „megszólal” című könyvéből.
„Bessenyei Ferenc oldalán kellett helytállni. Nagy élmény volt, hogy együtt lehettünk, a két Bánk bán.”
A mai ünnepi megemlékezés alkalmat kínál arra is, hogy helyet, időt találjunk életünkben – és újraolvassuk a Simándy Józsefről írt könyveket, meghallgassuk a „Hatvani diákjai”-t, amely új CD-kiadvány, elhoztam Önöknek.
Köszönöm szépen.
SIMÁNDY JÓZSEF SZOBRA ELŐTT, KISTARCSÁN
Különös boldogság fogott el, amikor megérkeztem Kistarcsára és megpillantottam Simándy József szobrát. Emlékeim hirtelen körbefonták a szoboralakot, felidézték személyét, szinte megelevenedett.
Művészvilágba születtem. Csöpp gyermekként éltem át, amikor a legnagyobbak közül Kapy utcai házunkba eljött édesapámhoz – megbeszélésre, próbára – Simándy József operaénekes is.
A Magyar Rádióban ismerkedtek meg egymással, 1953 kezdődött zenei kapcsolatuk, amely azonnal baráti szállal bővült.
Karrierjeik közös vonása, hogy hirtelen ívelt magasra, pályáik lezárulásáig ott fent is maradt. Kemény Egon (Bécs, 1905 – Budapest, 1969) akkor már Erkel Ferenc-díjas (1953) zeneszerző volt, a „Kikelet utca 3.” (Fővárosi Operettszínház, 1929) és a „Fekete liliom” (Fővárosi Operettszínház,1946) című nagyoperettjei sikereivel és közel három évtizedes sokoldalú zeneszerzői alkotómunkája szép hírnevével.
Simándy József operaénekes tizenegy évvel volt fiatalabb nála, Kossuth-díjat szintén 1953-ban kapott.
Kemény Egon 1934-től a Rádió felkéréseinek is eleget tett.
Művei közül az 1940-es években a dal, a megzenésített költemények – zongora vagy zenekari kísérettel –, is előtérbe kerültek, a legnevesebb operaénekesnők és operaénekesek előadásában, számos zenés rádiójáték és más zenei műfaj mellett.
Néhányat kiemelek:
Juhász Gyula: A tápai Krisztus (1939),
Reviczky Gyula: Óh, csak még egyszer összejönnénk…(1940),
József Attila: Tél (1941),
Kosztolányi Dezső: A holtak vonatja (1946)
Petőfi Sándor: Ezrivel terem a fán a meggy…(1946),
amelyeket önálló műsorszámként vagy irodalmi összeállításokban sugárzott a Rádió.
1952-ben Dalos László verseivel készült el a „Tavasz a télben” című dalciklus, amely tovább növelte a szerzőpár sikereit és elismertségét.
Ez a művészi folyamat kapott új irányt akkor, amikor Kemény Egon javaslatára elhatározták, hogy Simándy József operaénekes részére is írnak egy dalt: így született meg a
Kemény Egon – Dalos László: „Mosolyod” című, 1953-ben bemutatott kompozíció.
A Mosolyod–dalról Simándi Péter: Simándy József újra „megszólal” című könyvében olvashatjuk el a csodaszép dal keletkezésének és rádiófelvételének történetét.
Sikere után most már szinte magától értetődően Simándy József énekelte a három dalból álló Burns dalciklust (1954), amelyet a zeneszerző imádott feleségéhez, édesanyámhoz írt és neki ajánlott.
Ebben a rendkívül intenzív rádiós alkotói időszakban már a „Hatvani diákjai”-n és a „Komáromi farsang” című daljátékokon is dolgozott, a Sárospataki Várban működő Alkotóházban.
A „Hatvani diákjai” rádiótörténeti esemény volt, ugyanis ebben a darabban sikerült megvalósítani először, hogy operaénekes prózát is mondjon és fordítva, a színész a szerep énekes részeit is maga adta elő – Simándy József és Bessenyei Ferenc. Ruitner Sándor, aki akkor a Magyar Rádió fiatal zenei rendezője és dramaturgja volt feljegyzéseiben megörökítette a felvételhez vezető utat. Bessenyei Ferencet ő beszélte rá erre a nagy elhatározásra, Simándy Józsefet barátja, Kemény Egon kérte fel a szövegmondásra.
Kemény Egon a „Hatvani diákjai” daljáték zenéjével nyerte el másodszor a rangos zenei kitűntetést, második Erkel-Ferenc díját.
A „Hatvani diákjai” daljáték a Kemény Egon életműve CD-sorozat első kiadványa.
2019. februárjában tartottuk a CD-bemutatót, díszvendégünk, Simándi Józsefné Hegedüs Judit asszony részvételével. Nagy meglepetéssel kedveskedett nekünk: elhozta a „Mosolyod” egyik hangfelvételét, amelyet a közönség nagy tapssal fogadott. A fiatalabbak talán most hallották először…
„Kemény Egonra emlékezünk” a kétszeres Erkel Ferenc-díjas zeneszerző halálának 50. évfordulójáról a Dankó Rádió „Túl az Óperencián” című programja 2019. 30. hetében hétfőtől hétfőig naponta, a rendelkezésre álló szinte teljes zenei műsoridőben sugározta a zeneszerző műveit. Nagy Ibolya felelősszerkesztő-műsorvezető felkérésére vendége voltam, és itt alkalmam nyílt arra is, hogy felidézzem a Simándy családhoz fűződő kedves emlékeimet, amelyek nem halványodtak el.
A műsorhéten Simándy József előadásában elhangzott a „Mosolyod”-dal, a „Szerenád”, amelyet Kemény Egon Kulinyi Ernő versére komponált, Rösler Endre énekelte 1947-ben, majd 1955-ben magnófelvételt készítettek Simándy Józseffel.
Hasonlóképpen elevenítette fel a Magyar Rádió a Kemény Egon – Reviczky Gyula: „Óh, csak még egyszer összejönnénk…” című dalt, amikor 1956-ban Simándy Józseffel vették fel.
Részleteket hallottunk a Kemény Egon – Ignácz Rózsa – Soós László – Ambrózy Ágoston: „Hatvani diákjai” című daljátékából (1955), és a „Messzetűnt kedves” című történelmi daljátékból is, amelynek főszerepét 1965-ben Simándy József énekelte. Ebben a különösen finom hangvételű darabban a prózát Darvas Iván hangjával halljuk, ők ketten alakították Fazekas Mihályt, a Lúdas Matyi költőjét, akinek életívét a Kemény Egon – Erdődy János szerzőpár állította elénk.
Ezeket az értékes rádiófelvételeket az MTVA Archívuma őrzi.
Az említett ez évi események folytatása lett, hogy felkerestem Kistarcsát és most már ily módon is, szeretettel ápolom Simándy József operaénekes emlékét.
Kemény Egon zeneszerző halálának (1969. július 23.) közelgő évfordulóján felidézhetjük első nagyoperettjét is, amelynek részletes elemzése még várat magára. A zeneszerző fórumán a legtöbb megjelent írást már bejegyeztük. Ez a tréfás szöveg felhívja a figyelmet a korabeli magyar vicclapokra, amelyek közkedveltek voltak, és a karikatúra eszközeivel tovább népszerűsítették a darabokat is. Ebben az esetben az „Ojság” cím is feltűnő, amely nyilván „Az Ujság” című lapra hajaz. (Vajon van-e kiadvány, tanulmány, amely a magyar vicclapok történetét dolgozta fel?)
Itt jegyzem meg, hogy hajaz is nagyon régi szó, nem a mai szleng alkotta, hallhatjuk a „Hatvani diákjai”-ban is Fodorító Márton debreceni csizmadia céhmestertől: https://kemenyegon.hu/hatvani-diakjai
A „Kikelet ucca 3.” írásmódja nem helyesírási hiba, ahogyan ma gondolnánk, hanem akkor elfogadott írásmód, nyilvánvalóan a ferencvárosi miliőre is célozva. („Kikelet utca 3.” címmel is megjelentek cikkek.) Az akkori pesti hangulatot tükrözi az operett szövegkönyve és zenéje – korszakváltás a Monarchia utáni társadalmi és zenei életben. Pesti operett, „mai magyar operett”, ahogy később a szakma fogalmazott.
A szereplők névsora is sok érdekességet tartalmaz – részletek a korábbi bejegyzéseinken – most csak egyet emelek ki: Somogyi Bogyó (Erzsébet) a Nemzeti Színházból jött át az Operettszínházba és a „Kikelet ucca 3”- ban mutatkozott be, a vasfüggönnyel Kemény Egon operettjében ismerkedett meg... Szerepét néhány előadás után Eggerth Márta vette át.
Kemény Egon – Bródy István – Harmath Imre: „Kikelet ucca 3”
Pesti operett 3 felvonásban, nagyoperett.
Történik: 1929-ben. Színhely: Budapest, Ferencváros (Franzstadt) és a Liget.
Kemény Egon muzsikája – Ábrahám Pál karmester – Kerpely Jenő csellószólói
Muzsikája szenzáció! Az új komponista, Kemény Egon csupa ötlet, invenció, frissesség, melódia. Ez a fiatal tehetség briliánsan megérezte, hogy mi kell a pesti ember fülének". (Részlet, Pesti Napló, 1929. IV. 26.)
A huszonhárom éves zeneszerző, Kemény Egon 1928-ban lett a Fővárosi Operettszínház szerződtetett, állandó karmestere Ábrahám Pál mellett, aki ezt a posztot 1927 óta töltötte be.
Találtam egy vicces cikket a Kikelet utca 23. c. Kemény Egon operettről
Az Ojsag 1929. 05. 05. számában jelent meg
Kinek kelleti ucca 3
Ezajus siker a Fővárosi Operettszinházban.
ELŐJÁTÉK.
Miss Amerika rövid, ittartózkodás után felül a Riviera Expressre és elutazik.
ELSŐ FEIVONÁS.
Gróf Kertész Dezső, miután a bostoni egyetem évzáró vizsgáján Lázár Ödön nagynehezen átengedte, kimegy a ligetbe és ott megismerkedik Somogyi Bogyóval, akinek azt mondja:
— Te kis bolond naiva, mit tespedsz ott a Nemzeti Színházban, nézd a Gál Francit, nézd a Gál Francit, az is operettben lett nagy, gyere velem az akáclombos Nagymező-utcába.
Bogyó nem tud ellentállni a kisértésnek és megy.
MÁSODIK FELVONÁS.
Főúri palota, ahova mindenki bemegy vicceket mondani. A vicceket szívességből Harmath Imre engedte át. A palotából hirtelen bár lesz, ahol egymásután jelennek meg a híresnél híresebb zeneszerzők, akiket Ábrahám Pál lelkedezö karokkal üdvözöl és minduntalan hallatszik: Szevasz Strausz, szevasz Puccini, szevasz Verdi, szevasz Zerkovitz. A zene nemcsak hogy igen erotikus, de direkt lapos.
HARMADIK FELVONÁS.
Minden rendbejön, Kertészről kitudódik, hogy nem gróf, Somogyi Bogyóról kitudódik, hogy operettben is remek, Radó önmagát múlja felül, Szokolay jobb mint Radó, Kabosban legalább annyi a bü, mint a báj, Fejes nemcsak fejes, de lábas is, Halmny édes, Sarkadi smekedig, Szabolcs jobb, mint a Rákosi rendező, pedig annak régibb praxisa van és a szerzők boldogok, mert most igazán a tehetségük javát adták.
A két első rádióoperett (1949. május1., december 31.) slágerré lett koloratur-dalkeringőitGyurkovics Mária operaénekenő előadásában szerette meg az ország…, a rádióhallgatók ebben a műsorban a Kemény Egon – Romhányi József szerzőpár két népszerű dalát Orosz Júlia operaénekesnő előadásában hallhatták:
MTVA Archívum
1950. 12. hét
március 27. hétfő KOSSUTH-RÁDIÓ
21 Magyar könnyű zene
Közreműködik Orosz Júlia, Várhelyi Endre, a Pro Musica-énekegyüttese és a Budapest Zenekar
Orosz Júlia műsora
Kemény Egon: Balaton keringő a „Májusfa” című rádióoperettből
Kemény Egon: Hóvirág keringő a „Talán a csillagok” című rádióoperettből
A magyarországi szimfonikus könnyűzene meghonosítója: Kemény Egon
ZENÉS BESZÉLGETÉS KEMÉNY EGONNAL PÁLYÁJÁRÓL
Magyar Rádió 1967. Műsorvezető: Boros Attila
"Boros Attila: Milyen példa lebegett a szeme előtt, amikor meg akarta nálunk honosítani a szimfonikus könnyűzene műfaját?
Kemény Egon: Annak idején óriási sikere volt, mint ahogy még ma is, Gershwin Rhapsody in Blue-nak, és ez a mű, illetve maga Gershwin munkássága volt az, amelyik bennünket is felajzott ilyen művek megírására.
Régi barátom, Losonczi Dezsővel azon törtük a fejünket, hogy hogyan lehetne Magyarországon is megteremteni a szimfonikus könnyűzenét. Ez a törekvésünk nem is maradt eredménytelen, mert annak idején írtam meg, 1936-ban a „Magyar szvit”-emet, amelyet Polgár Tibor vezényelt és a „Hullámzó Balaton tetején” jazz-parafrázist (1934), amely természetesen az akkori időkben megdöbbentően hatásos volt, azt hiszem, ha ma lejátszanánk nem volna annyira érdekes.”
* Kemény Egonra jellemző szerény vélelem..., jó lenne hallani a műveket.
Az 1940-es években Kemény Egon dalait gyakran irodalmi műsorokban, -sorozatokban mutatta be a Magyar Rádió (lsd 1953, 1689, 1686, 1643 számú és más előzmények) több előadóval is sugározták megzenésített költeményeit. Most ezt a műsort találtam:
18.35 Móryné Szakmáry Magda énekel
Kemény Egon – Falu Tamás
Kacagtál
Kinyúlt egy kéz
Kemény Egon – Juhász Gyula: „A tápai Krisztus”
* külön érdekesség, hogy Kemény Egon – Juhász Gyula: „A tápai Krisztus” című dalát Palló Imre operaénekes, a Magyar Királyi Operház örökös tagja gramofonlemezre énekelte, a rádió közvetítés engedélyhez volt kötve.
Melis György születésnapi évfordulóján köszönettel emlékezem rá… Előadásában Kemény Egon „Valahol Délen”-rádiófelvételeit és válogatást dalaiból a zeneszerző 2019-es emlékhetén hallhattunk legutóbb, Nagy Ibolya „Túl az Óperencián” című műsorában.
Kemény Egon – Tabi László – Erdődy János: „Valahol Délen”
Nagyoperett 3 felvonásban
Bemutató: Fővárosi Operettszínház (ma: Budapesti Operettszínház) 1956. március 30.
Történik: 1955 körül. Színhely: Venezuela, Caracas
Főszereplők: Petress Zsuzsa, Mezey Mária, Sennyei Vera, Gaál Éva, Borvető János, Homm Pál, Rátonyi Róbert, Peti Sándor. Rendező: Dr. Székely György. Karmester: Bródy Tamás. Díszlet: Fülöp Zoltán Kossuth-díjas. Jelmez: Márk Tivadar Kossuth-díjas.
„Valahol Délen
Bródy Tamás vezényelte Kemény Egon csodálatosan szép muzsikáját, vérforraló spanyol ritmusait, szép magyar dalait, melyeket Erdődy János verseire írt.” Rátonyi Róbert: Operett I.-II.
A Magyar Rádió közvetítette a bemutatót, majd stúdiófelvételeket készített, ezek közül hangzott el 2020. június 26-án a Dankó Rádió „Az a szép” című műsorában, szerkesztő-műsorvezető Erdélyi Claudia:
Kemény Egon – Erdődy János: Valahol Délen
Ha az este leszáll… (Kandúr-szerenád) – foxtrot, Rátonyi Róbert
Még nincsen senkim sem…– duett, foxtrot Rátonyi Róbert és Gyenes Magda
* az elhangzott műsorszámok címét Búbánat fórumtársunk bocsátotta rendelkezésemre, továbbá, hogy Erdélyi Claudia szerkesztő-műsorvezető 2020. július 23-án, Kemény Egon halálának évfordulóján műveiből válogatva emlékezik meg a kétszeres Erkel Ferenc-díjas zeneszerzőről.
a fenti nagyoperett színlapja nyitható meg a cím alatti pdf-n, Kemény Egon legsikeresebb operettjeként ismert, ez az előadás a szereposztás alapján az 1957-es felújítás, amelyet Fényes Szabolcs igazgató vitt színpadra a Fővárosi Operettszínházban.
„Mai magyar operett” célkitűzéssel Gáspár Margit igazgatósága alatt született meg, színhely: Venezuela, Caracas... Lolitát Mezey Mária alakította, akit a Nemzeti Színházból a Fővárosi Operettszínház „vett át”… A Valahol Délen kasszasiker volt. Részletek: https://kemenyegon.hu/kemeny-egonrol
Dombóvári János úr, Lavotta-kutató, volt zeneiskola-igazgató, a Lavotta János Kamarazenekar művészeti vezetője és tagja tájékoztatott éppen a mai rádióműsorról és örül, ha minél több hallgatóhoz eljut az emlékműsor mai első, és második része, amelyet a jövő héten hallhatunk:
Bartók Rádió 2020. június 22. 19.00
Évfordulók 200 éve hunyt el Lavotta János zeneszerző, hegedűművész
II./1. rész Szerkesztő-műsorvezető: Becze Szilvia
Gyurkovics Mária tegnapi születésnapi évfordulójára:
Gyurkovics Mária operaénekesnő neve a Magyar Rádió első rádióoperettjéhez, a „Májusfa”-'hoz is kötődik, ugyanis 1949-ben a Májusfa-keringő országos sikerét követően vele külön felvették a darab koloratur-dalkeringőjét. Ezután a rádióhallgató közönség kérésére született meg a folytatás: a szilveszteréji „Talán a csillagok”, amelyben már szereplőként vett részt. A két első Kemény Egon-rádióoperettet követték más szerzők operett- és daljátékszerepei.
1950-ben a „Szerencsés utazás” című rádióoperettben, 1952-ben Kemény Egon – Dalos László: „Tavasz a télben” című dalciklusában énekelt.
Fenti felvételeit a Zenei Archívum őrzi, évtizedeken át sugározta a Magyar Rádió. A Dankó Rádióban 2012-2020 között Nagy Ibolya „Túl az Óperencián” című műsorában is ráismerhettek az idősebb hallgatók és meghallgathatta a fiatalabb korosztály is!
Ilosfalvy Róbert mai születésnapi évfordulóján szeretettel emlékezem a rádiófelvételre, a fellelhető emlékekre és az emlékezőkre, Csokonai megszemélyesítőjére (ének-szerepe) és a tüzesen ízzó, mégis finom légkörű stúdiómunka részeseire.
Nagy Ibolya a mai műsorban Mezey Máriát idézte fel vendégével, Lőte Attila színművésszel, ebből az alkalomból két Kemény Egon-dal hangzott el és a műsor végéig hallgatóival a zeneszerző zenei világánál maradt, ahogy mondta. (2018. 11.14.)
KEMÉNY EGON: "Hatvani diákjai" (1955) Magyar Rádió, rádiódaljáték.
Kemény Egon – Ambrózy Ágoston: Dal a bontonról - Mezey Mária és Tompa Sándor
KEMÉNY EGON – Gaál Zsuzsa: "Ha visszanézek" (1957) Magyar Rádió, sanzon.
KEMÉNY EGON: "Szerencsés utazás" (1950) Magyar Rádió, rádióoperett Nyitány
A Magyar Rádió Szimfonikus Zenekarát Lehel György és Kerekes János vezényelte.
„Túl az Óperencián” – NAGY IBOLYA műsora – Dankó Rádió
KEMÉNY EGON-SOLTÉSZ ERZSÉBET dalával és Gordos Júlia, Kemény Anna Mária, továbbá Szabó Ágnes gondolataival
3.
KEMÉNY ANNA MÁRIA
KEMÉNY EGON PEDAGÓGUS-NAPRA KOMPONÁLT MŰVEIRŐL
KEMÉNY EGON SOLTÉSZ ERZSÉBET
(1905 - 1969) (1916 - 2011)
Most, amikor Soltész Erzsébet és a kétszeres Erkel Ferenc-díjas Kemény Egon portréira tekintek, azonnal megelevenedik bennem gyermekkori emlékeim közül a csendes, tisztelet- és szeretetteli alkotólégkör, a hangulat, amelyben dalaik születtek. Erzsike –, ahogyan édesapám megszólította a kiváló zenepedagógust – megbeszélésre érkezett Kapy utcai házunkba. Szerzőtársi kapcsolatuk a Magyar Rádióban, 1954-ben kezdődött és 1963-ban zárult le, amikor az Oktatási Minisztérium megbízásából dalaik az „Ünnepek, ünnepélyek az óvodában I.-II.” (Országos Pedagógiai Intézet, Vikárné Forrai Katalin, Budapest, Tankönyvkiadó 1963.) című kötetben megjelentek. Ezt a nagyobb munkát még a „Ballagásra” című daluk követte. A Pedagógus-napot 1952-ben vezették be Magyarországon. Kemény Egon és Soltész Erzsébet 1958. májusában kapott felkérést a Magyar Rádiótól a „Köszöntsük jó tanítónkat!” és „A tanítónéni” címmel pedagógusnapra készítendő versre és zeneműre. Rádiós bemutatóra készültek tehát, a Magyar Rádió Gyermekkórusa előadásában. Talán nem is hinnénk, milyen körültekintő és aprólékos odaadással jöttek létre a dalok. A határidő ugyan sürgetett, ám ihletben nem volt hiány. A prozódiával kapcsolatos finomításról fennmaradt a kettőjük közötti levelezés kis részlete. A Magyar Rádió 1958. június 1-én, Pedagógus-napon, a Kossuth-Rádióban mutatta be a szerzőpár ünnepi újdonságait. A Magyar Rádió Gyermekkórusa énekelt, vezényelt Botka Valéria és dr. Csányi László.A digitalizált műsorújságban, archívum.mtva, megtaláltam ezt az oldalt: https://archivum.mtva.hu/images/medium/NEWSd242dUhlVTlWd2x1TXRaNG4wbTkyZmdoT2ZuVDVMdUJSanVlTi9DRlE5bz0 Érdekesség, de nem ritkaság, hogy néhány órával később még egy Kemény Egon mű következett. Ez alkalommal a Vasárnapi Rádiószínház keretében egy vidám zenés rádiójáték. Somerset Maugham: A hódítás iskolája, amelynek a zenéjét Kemény Egon írta.
Itt jegyzem meg, hogy az akkor már kétszeres Erkel Ferenc-díjas zeneszerző 1958-ban közel huszonöt esztendeje a Magyar Rádió talán egyik legfoglalkoztatottabb „háziszerzője”-ként
„Mindig jót adott… Nagyon tehetséges ember, nagyon tudta a mesterséget, a szerkesztők szívesen dolgoztak vele, éppen ezért.” Tamássy Zdenkó Kemény Egon halálának 16. évfordulóján, hiányát említve, elismeréssel emlékezett meg róla egyik műsorában. (Magyar Rádió, Minden hangra emlékezem. Részlet. 1985).
2020. október 13-án Kemény Egon zeneszerző születésének 115. évfordulója jön el. Amikor meghallgatjuk, mert az új CD kiadványról meghallgathatjuk „A tanítónéni”-t, szemünk előtt végig pereg az oktató-nevelő folyamat egyik legszebb, és legnehezebb szakasza, a kis elsőosztályosok iskolába érkezése. A „Köszöntsük jó tanítónkat!” felsőbb osztályokhoz is szól. A Magyar Rádió Gyermekkara megejtő tisztaságú előadásában éljük át egykori önmagunk, gyermekeink és unokáink iskolai életszakaszát. Erős nevelőereje van mindkét dalnak, rejtve és hatásosan. A tanulók lelkét ma is megérintik, ennek jelét látjuk a Budapest, XVII. kerületi Gregor József Általános Iskola előadásának – életem felejthetetlen élménye lett! – videofelvételén, amikor a kislányok (és bizony a közönség körében is néhányan) éneklés alatt meghatottan pityeregni kezdtek. Magamra ismertem, én sem tudtam soha sírdogálás nélkül elénekelni az iskolai énekkarban, vagy családi körben a rádió mellett meghallgatni ezeket az őszinte dalokat. Tanítóink, tanáraink tiszteletét a XX. században még megkövetelték tőlünk, kiérdemelni csak példamutatással lehetett. Biztos vagyok benne, hogy hálás érzések vezették a szerzők kezét is az alkotás során. Jól emlékszem, amikor édesapám mesélt nekünk iskolai éveiről – latin és görög nyelvű idézetekkel szőtte át –, a Kassai Zeneiskola és a Főgimnázium tanárairól; a Miskolci Főgimnáziumban 1923-ban magántanulóként érettségizett magyar nyelven… majd Bécsben járt egyetemre, az Orvosi Fakultáson és egyidejűleg a Zeneakadémiát végezte el, tanára Franz Schmidt volt…
Sok szeretettel gondolok Szabó Ágnes, Dávid Krisztina és Gordos Júlia karnagyokra, akik a Magyar Rádió Gyermekkórusától részben átvették Kemény Egon gyermekkari műveinek előadását, azaz Szabó Ágnes tanárnő fiatal karnagyként, már pályája kezdetén elhozta egykori iskolájába, a Gregor József Általános Iskolába, és most már mindhárman, értékes kórusmunkájuk során, szépen éneklő tanítványaikkal, zongorakísérettel előadva több generáción át éltetik e műveket.
Kemény Egon – Soltész Erzsébet: Köszöntsük jó tanítónkat!
Dal háromszólamú gyermekkarra, egy szólóra, 18 tagú kamarazenekari kísérettel.
(Bemutató: 1958. június 1., Pedagógus-nap, Magyar Rádió)
„Kertek, rétek virágait szedjük ma csokorba…”
„Köszöntsük jó tanítónkat hálateli szívvel…”
Kemény Egon – Soltész Erzsébet: A tanítónéni
Dal kétszólamú gyermekkarra, 18 tagú kamarazenekari kísérettel.
A rádiófelvételen zongorakísérettel halljuk. (Bemutató: 1958. június 1., Pedagógus-nap, Magyar Rádió)
„Csodálkozó gyermekszemmel néztünk a világba…”
„Szálljon, áldás, béke, kedves tanítónkra.”
A „Gyermekjátékok” című Kemény Egon-CD létrejöttét az a szándékom is vezette, hogy színesítsük az óvodai-, iskolai-, énekkari dalválasztékot, a mai lehetőségekhez alkalmazkodva zenehallgatással vagy kottából megtanulva, amelyhez szívesen nyújtok segítséget a https://kemenyegon.hu/ weboldalon keresztül. Éppen ezért a Gyermekjátékok kedvező áron vásárolható meg itt, a webáruházban, tekintettel a családi-, óvodai- és iskolai vásárlóközönségre.
Végül: hálával gondolok most én is pedagógusaimra, akik magas követelményeikkel támogatták fejlődésemet, gyarapították tudásomat, és szinte érzem régi kertünk gyönyörű rózsaszálainak illatát, amelyeket édesapám küldött el velem tanítónénimnek, a tanári asztalra.
Az 1980-as évek elején kisiskolás voltam a Gregor József ének-zene tagozatos Általános Iskolában, akkori nevén Hősök-terei Általános Iskola ének-zene tagozatán. Karnagyunk Szabó Ágnes, a fiatal ének-zene tanár oltotta belénk ezt a gyönyörű melódiát. A többes szám teljes joggal megállja itt a helyét, mert nem túlzás azt állítani, hogy a gregoros ének-zene tagozatos diákok több generációja ismeri ezt a dalt úgy, mint a pedagógus napra való legszebbet, legkifejezőbbet, az egyetlent. Nem énekeltünk mást a tanévnek ebben az időszakában. Jól emlékszem a fellépésekre, a dal előadására, az azt követő zajos sikerre. Mind éreztük, hogy valami mást, különlegesebbet adtunk a közönségnek ezzel a dallal. Talán azért is, mert a mi szívünket is átjárta. A szöveg csodálatos képi világot teremtett, a dallam minden érzelmet kifejezett, előadás közben ösztönösen hozta elő belőlünk, gyerekekből a tanáraink iránt érzett szeretetet. A zene kifejező erejét nem volt nehéz átadni.
Közel negyven év elteltével is sikerült, és akkor az egyetlen, legjobban szeretett énektanárunknak szólt a köszöntés. A dal szívünk mélyéről szólt „hálateli szívvel”. A meglepetés elsöprő erejű volt, hiszen soha nem szólt 40 évig csakis annak, aki sok éven át tanította sok-sok zeneis diáknak.
Szabó Ágnes – számomra Ági néni, hiszen tanítványa voltam, vagyok, az is maradok – tanárként élte meg, hogy milyen rátalálni egy olyan műre, amely a dalszerző és szövegíró nagyszerű együttműködését mutatja. Semmi másból nem derül ez ki, csakis az örömteli előadásból, sőt, az előtte lezajló tanulási/tanítási folyamatból. Jómagam kisdiákként voltam ennek részese. A tapasztalatok összeadódnak. És visszük tovább…
* GYERMEKJÁTÉKOK CD BEMUTATÓ
Kemény Egon-Dalos László: Hóember c. dalát a Gregor József Általános Iskola Kicsinyek Kórusa énekli Gordos Júlia vezényletével a felvétel 28:52-től,
Nemrég jött el az idei Pedagógus-nap, biztosan minden iskolában másképpen köszöntötték a tanítókat, tanárokat június 7-én, a 2020. évi járványkrízis vége felé, mint eddig. Személyes megjelenés, ünnepség és énekkar nélkül… A régebbi iskolai- és kerületi előadásokra a Budapest, XVII. kerületi Gregor József Általános iskola karnagyai és a zeneszerző lánya így emlékezik, a Parlando 2020. 4. számából idézek részleteket:
egykori, és most nyugdíjban levő karnagy visszaemlékezése
Pályakezdő voltam az akkor már közel huszonöt éves ének–zene tagozatos általános iskolában, Budapest XVII. kerületében. Egymás után jöttek a felkérések és szereplések a különböző alkalmakra, így a Pedagógus-napra is. A sok szép, de már közismert mű mellett lelkesen kerestem valami mást, ami dallamában és szövegében egyaránt rólunk és tanítványainkról szól. És akkor, egyszer meghallottam a rádióból a Magyar Rádió Gyermekkarának előadásában Kemény Egon – Soltész Erzsébet: Köszöntsük jó tanítónkat! című kórusművét, ami nagyon megtetszett. A kotta nyomába eredve jutottam el a zeneszerző özvegyéhez, aki segítőkészen másolásra átadta nekem a kéziratot, és én megtanítottam kis tanítványaimnak, akik szívesen és könnyen meg is tanulták. Amikor elénekeltük évzáró hangversenyünkön, lelkesült tapsvihar tört ki a mű hallatán, és igazi sikerszámunk lett. Az akkori kerületi tanácselnök nyomban meg is „rendelte” a kerületi Pedagógus-nap alkalmára. Éveken át énekeltük, több kolléga is elkérte a kottát, hogy megtaníthassa saját diákjainak. Ilyen az, amikor zeneszerző és szövegíró gyümölcsöző együttműködéséből születik meg olyan zenemű, amelyet azután szívesen tanítanak pedagógusok, és örömmel énekelnek a diákok. Legyen ez így a jövőben is!
17.15 KEMÉNY EGON - Romhányi József: Vidám Balaton
Dalciklus. Bemutató: Magyar Rádió, Petőfi-adó, 1951. június 3.
Kemény Egon rádióbeli sikerei, amelynek egy része 1948-tól Romhányi József szerzőtársa verseihez (chansonok, Májusfa, Talán a csillagok, rádiójátékok fordítója, társszerzője) is kapcsolódik újabb kiemelkedő műve Gencsy Sárira épült, a rádiófelvételén Szabó Miklós, Bencze Miklós és a Földényi-kórus énekelt, az operai zenekart Vincze Ottó vezényelte.
Amint a rádióújság megörökítette, a „Vidám Balaton” című dalciklus hanglemezen is megjelent:
Felelősszerkesztő-műsorvezető 2012-2020: Nagy Ibolya
Nagy Ibolya: A mai műsort kezdjük mindenekelőtt Kemény Egon „Tangó”-jával, hallottuk a tegnapi műsorban (a 2018. 11. 02-i adás ismétlése), a Rádiózenekart Kerekes János vezényelte (1954).
A zeneszerző egyik nagy sikert aratott koloratur-dalkeringője hangzott el, Nagy Ibolya fel- és lekonferálásával, a „Hóvirág-keringő”-t Nagy Ibolya Gyurkovics Máriára emlékezve szerkesztette műsorába, 2018. 10. 28-án, a „Talán a csillagok” című 1949. szilveszter-éji rádióoperettből:
KEMÉNY EGON – Romhányi József: „Hóvirág-keringő”
A Magyar Rádió Szimfonikus Zenekarát Lehel György vezényelte.
Ismétlésben: 2020. május 31.
„Túl az Óperencián” – NAGY IBOLYA műsora – Dankó Rádió
Kemény Egon zeneszerző Bécsben született és 1910-től Kassán nevelkedett, itt kezdte zenei tanulmányait a Kassai Városi Zeneiskolában, majd a Főgimnázium tanulója lett.
1920-ban 15 éves volt.
A NEMZETI ÖSSZETARTOZÁS NAPJA KASSÁN 2020. június 4.
A Magyar Rádió gyakran játszotta a gramofonfelvételt, ezen az oldalon 1948. március 18-án, az Ötórai tea című műsorban szerepelt.
(mtva archivum)
A zeneszerző ezekben az években: 1947, 1948 - dalokat komponált, megzenésített verseit a Rádió irodalmi műsoraiban énekelték operaénekesek, sanzonjait Neményi Lili, Rácz Vali és mások adták elő.
Majd 1949-ben született meg az új rádiós műfaj: a rádióoperett ("Májusfa, "Talán a csillagok"), amelynek előzményeként Kemény Egon zenéjével már igen sok rádiójátékot mutatott be a Magyar Rádió, 1937-től kezdve: az első rádiódaljáték (zenés játék) a "Schönbrunni orgonák" volt.
Kemény Egon zeneszerző négy évtizedes (1927-1969) alkotói pályaíve elején (https://kemenyegon.hu/) hat és fél éven át volt Ábrahám Pál zenei munkatársa, ebből az időszakból három esztendőt Berlinben töltöttek – 1930-1933 –, ahol a világhírű Ábrahám Pál operettek születtek; állandó zenekari hangszerelőjük Ábrahám Pál legjobb barátja, Kemény Egon volt. Kemény Egon a berlini évek alatt saját kompozíciót nem készített.
Az alábbi két előadás zenei előkészítése már Manfred Grimminger és Henning Hagedorn zenetudósok munkája, akik a mai adottságokhoz alakították, rekonstruálva előadhatóvá tették az eredeti, zenei megoldások tekintetében rendkívül különleges partiturákat.
Dieser Abend stand mit am Anfang der Paul-Abraham-Renaissance der letzten Jahre: Am 28. Juni 2009 führte das WDR-Rundfunkorchester mit Chor und Solisten in der Kölner Philharmonie die Blume von Hawaii erstmals nach der wiederentdeckten Originalpartitur von Paul Abraham (Info: http://www.paul-abraham-bio.de) auf. Der hier zu hörende Mitschnitt der konzertanten Fassung wurde am 3. Juli 2009 im WDR 4 ausgestrahlt. Die Aufführung stand unter der musikalischen Leitung von Rainer Roos.
Die Solisten:
Melba Ramos – Prinzessin Laya
Melvin Edmondson – Jim Boy
Dominik Wortig – Prinz Lilo-Taro
Kay Stiefermann – Harald Stone
Stefan Bwoing – Buffy
Heike Susanne Daum – Bessie
Anja Metzger – Raka
Boris Leisenheimer – Sunny Hill
Die als verschollen geltende Partitur hatte WDR-Orchesterchef Winfried Fechner bei einem Sammler in Remscheid (Bergisches Land) entdeckt. Die Musikwissenschaftler Manfred Grimminger und Henning Hagedorn passten das Werk an heutige Gegebenheiten an und unterzogen es einer aufführungspraktischen Rekonstruktion. Die Partitur selbst war von Paul Abraham und seinem Team in einer ganz speziellen Form entwickelt worden, die ohne Kenntnis der Hintergründe heutzutage unspielbar wirkt.
Ein Jahr nach der „Blume von Hawaii“ führte das WDR-Rundfunkorchester mit Chor und Solisten am 25.6.2010 in der Kölner Philharmonie auch die Operette „Ball im Savoy“ von Paul Abraham (Info: http://www.paul-abraham-bio.de) auf. Der hier zu hörende Mitschnitt der konzertanten Aufführung wurde am 2. Juli 2010 im WDR 4 ausgestrahlt. Die Aufführung stand unter Leitung von Dirigent Eckehard Stier.
Kemény Egon a "Hawaii rózsája" című Ábrahám Pál operettet Berlinben (1931) nagyzenekarra hangszerelte, az eredeti hangzást a partitura alapján élvezhetnénk.
Kemény Egon partiturája nehezen hozzáférhető; másolatban kijuthatott Amerikába.
Amit ezen az előadáson hallunk, az átírt változat, emiatt nem az eredeti hangszerelés. Egyelőre nem tudjuk, hogy mikor keletkezett. Elképzelhető, hogy az eredeti partiturából írta át valaki 9-11 fős, jazz-zenekarra emlékeztető együttesre.
Még nem hallgattam végig az előadást, megállapítható, hogy ebben az esetben igyekeztek hűek maradni az eredeti Ábrahám-Kemény zenei alkotáshoz. A téma szakértője, az Ábrahám-operettek zenéjének az eredetihez hű, 21. századi zenekari változatának szerzője: Henning Hagedorn. Ezen a vonalon érdemes tovább fejtegetni a témát.
Íme egy kis meglepetés, Ábrahám Pál: Hawaii rózsája c. varázslatosan szép operettje teljes egészében, szerintem eredeti hangszerelésben (Kemény Egon műve részben) a Chicago-i Wolks Operetta Theater előadásában 2019-ben
Sajnos a Johny dal kimaradt érthetetlen okokból, de az összes többi dal szerepel az előadában, még a teljesen ismeretlen összekötő dalok is.
Alul magyar felirat is választható az automatikus fordításnál, természetesen érdekes hallani angol fordításban az eredetileg német nyelvű operettet. A szövegkönyv Földes Imre műve.
„Fűszer és csemege” (1939) Hangosfilm, irodalmi mű filmzáltozata, Lévai film Bemutató: 1940. január 29. Bécsi Filmszínház (Budapest előkelő elsőhetes premiermozija), Budapest, VI. Teréz krt. 30. Az akkori legmodernebb magyar mozi. Írta: Csathó Kálmán. Zene és versek: Kemény Egon. Főszereplők: Somlay Artur, Vizváry Mariska, Szörényi Éva, Jávor Pál, Dénes György, Hidvéghy Valéria, Petheő Attila, Bihary József, Földényi László, Tompa Sándor. Operatőr: Vass Károly. Díszlet: Kokas Klára. Rendezte: Ráthonyi Ákos
„Kemény Egon filmzenéjének sikere
Szombaton megemlékeztünk a Fűszer és csemege című, új magyar filmről, amelyet Csató Kámán nagysikerű vígjátékából forgattak. A film melódikus zenéjét Kemény Egon, az ismert fiatal írta, aki ezzel a muzsával mutatkozott be, mint filmzeneszerző. A Fűszer és csemege finom zenéjét a közönség elismerésessel és sok tapssal fogadta.
avec palisir…, szeretettel, megértéssel olvastam észrevételeidet. Közben azért elgondolkodtam, hogy melyik ló szaladt el valójában…?
Jelzem, hogy
a Fórumszabályzat nem írja elő a bejegyzések hoszát,
a képméret megadásánál még az általam legyakrabban használtnál is sokkal nagyobbak készítésére van lehetőség,
a betűméret is választható.
Az, hogy ki mit zavar mások bejegyzéseiben, az egyéni probléma, oka a saját készülékben keresendő. Engem pédául az ékezetek hiánya, mert az magyartalan, az ékezet néküli bejegyzéseket nem olvasom el.
Bírálatodat a szövegek hosszával kapcsolatban már más fórumokban is olvastuk. Lyányomnak mondom, hogy menyem is értsen belőle…?
Te röviden írsz, mások meg hosszabban, néha talán túl hosszan; van hely és nem kell sablonosan írnunk. A téma részletei az Olvasói levelek fórumba tartoznak.
Igyekszem azért majd kedves kiakadásod tartalmát a kedvedért szem előtt tartani.
Kedves (+ csinos, + szemrevaló) smaragd !
Korábbi bejegyzések során néha elszaladt a ló, ezért ez a topic - practice - olvashatatlan.
Érdemes lenne a lóbetűket, plakátnagyságú képeket-lócímeket visszamenőleg kiirtani. Pardon, madame, de ez a helyzet. Je suis animé des meilleures intentions. :-)
És mindez már egy éve megy.
Bizony, más topic is rászorulna némi visszafogottságra!
Még egy kártya Kemény Egon fiatalkori (1923-ban érettségizett), gazdag és értékes, egykori autogram-gyűjteményéből (Előzmény: 1888 szám és korábbi bejegyzések.):
Forrás:https://www.ukauctioneers.com
RUTHERFORD ERNEST: (1871-1937) New Zealand-born British Physicist, the father of Nuclear Physics. Nobel Prize winner for Chemistry, 1908. Bold, black fountain pen ink signature ('E Rutheford') on the printed postcard of the autograph collector Egon Kemeny. Rutherford has added the Latin words 'Arduus ad solem' (striving towards the sun) and the date, Cambridge, 9th October 1923, in his hand beneath his signature. VG.
A zenepedadagógiai folyóirat a közelgő Pedagógus-napra „Köszöntsük jó tanítónkat!” címmel Kemény Egon – Soltész Erzsébet kórusművével, Szabó Ágnes, Gordos Júlia és Kemény Anna Mária gondolataival készített összeállítást.
Kemény Egon karrierje Budapesten, 1927-ben a Fővárosi Operettszínházban indult, pályája kezdete Harmath Imréhez és Ábrahám Pálhoz is kapcsolódik.
Ez a műsorlap Alpári Ágnes: „A Fővárosi kabarék műsora” c. könyvében található. A programban az akkor 22 éves Kemény Egon zeneszerző szerzőtársa Harmath Imre, már itt együtt szerepel későbbi szerzőtársaival is, azaz a színházi életben rögtön az élvonalba került!
A „Fekete lilliom” című romantikus nagyoperetjének (1946) későbbi egyik szerzőtársa Nóti Károly, Kellér Dezső „Álmaimban” címmelírt verset 1939-ben slowrox (gramofonsláger lett) kompozíciójához, barátsága és zenei munkatársi kapcsolata Ábrahám Pállalközismert volt és az is maradt.
1927.
Kellér Dezső: TITOK IRODA. Tréfa
Nóti Károly: A PORTRÉ. Bo. Rend.: Szántó Jenő
Ábrahám Pál-Kellér Dezső: VARIETÉ TEXASBAN! Prológus: Békássy István. Szcenírozta és a táncokat bétán.: Rott Ferenc
Kemény Egon zeneszerző hangszerelései zeneszerző kollégái körében is nagyon kelendőek voltak, más szóval a siker egyik garanciáját jelentették!
Erdélyi Mihály: Csavargólány (1936)
Vidám operett 3 felvonásban
című darabjából tűnt most fel egy kottarészlet, Kemény Egon ének-zongora hangszerelésével. A gramofon-jazzhangszerelés is az ő munkája, valószínűleg a teljes operettet is ő hangszerelte és annak sikerét követte a kottakiadás valamint a lemezfelvétel.
reggel a Dankó Rádióban hangzott fel Kemény Egon egyik angol keringője,
este a Duna TV vetíti az Aki maradtak című filmet, Magyarország Oscar nevezettje, 2019.
Dankó Rádió reggelente: 5:00 – 5:55
Felelősszerkesztő-műsorvezető 2012-2020: Nagy Ibolya
A mai ismétlés a 2018. október 13-i műsor.
Kemény Egon születésnapjának évfordulóján
KEMÉNY EGON: Ritka madár a szerelem…
című angol keringőjével –egyik legnagyobb sikerével, ami valódi örökzöld sláger – kezdődött.
A rádiófelvételen Bolba Lajos vezényelte a Magyar Rádió Vonós Tánczenekarát.
„Túl az Óperencián” – NAGY IBOLYA műsora – Dankó Rádió
*Ezt is Kemény Egon írta? Hányszor, de hányszor hallottam már a kérdést… éppen a napokban is, egyik kedves barátomtól. Gramofonfelvételről megszámlálhatatlan ismétlésben ment a Rádióban…
most bukkantam rá a fenti felvételre /YouTube link, a zeneszerző hangszerelésével több előadóval és zenekarral készült gramofonlemez. Ezen Sebő Miklós énekel.
A fenti képet a világhálón a keresőben véletlenül találtam arról a nyomdáról, ahol a „Hatvani diákjai” és a „Komáromi farsang” CD albumok bemutatójára készítették a roll-up-okat, amelyek a belépő nézőket tájékoztatták… mik vannak!
Kemény Egon CD albumainak nem kell cégér…
bár spot is készült, a Dankó Rádióban és a Bartók Rádióban volt hallható, ám enélkül is megtalálják a vásárlók, ahogyan a Blog bejegyzésben olvashatjuk: https://kemenyegon.hu/vasarloi-visszhang-88.
Az „Az a szép” című operett-óra 2020. május 11-12-én Erdélyi Claudia szerkesztésében röviden ismertetve végigkísérte a hallgatókat Ábrahám Pál zeneszerző, karmester életútján, legsikeresebb operettjei részleteit tűzte műsorra. Az összeállításokból most azokat a felvételeket válogattam ki, amelyek ez eredeti Kemény Egon-zenekari hangszerelésre (1928-1933) még emlékeztettek (Búbánat és smaragd bejegyzések nyomán, Fórum - Operett a magyar rádióban (1949-től napjainkig) (Búbánat, 2008-03-06 21:20:47):
Dankó Rádió, 2020. május 11.
Az Ábráhám Pál-összeállításhoz kaptunk egy pár életrajzi adatot, emlékműsornak is vehetjük, bár nem hangzott el, hogy halálának 60. évfordulója alkalmából készült volna.
Kemény Egon zeneszerző eredeti zenekari hangszerelésének, – amely Ábrahám Pál jazz-operettjeinek különleges szépségéhez és ezzel a világsikerhez nagy mértékben hozzájárult – nyomai még fellelhetők néhány felvételen (a többi műrészletet Ábrahám Pál halála után áthangszerelték):
Ábrahám Pál – Alfred Grünwald, Fritz Lohner Beda - Földes Imre - Harmath Imre: Viktória
- Nyitány
Ábrahám Pál - Alfred Grünwald, Fritz Löhner-Beda- Földes Imre: Hawaii rózsája
Hawaii keringő: „Ilyen szép nincsen még.../ A dél tenger tündérvilága…” (Petress Zsuzsa, Melis György, km. az MRT Énekkara és Szimfonikus Zenekara, vezényel: Bródy Tamás) – Rádiófelvétel: 1963
- „A csillogó ezüstfolyó partján pálmafák.../Zöld smaragd föld…” (Melis György)
Dankó Rádió, 2020. május 12.
Ábrahám Pál - Harmath Imre: Az utolsó Verebély-lány
„32-es baka vagyok én” (Weygand Tibor) eredeti gramofonfelvétel
Ábrahám Pál -Alfred Grünwald, Fritz Löhner-Beda - Heltai Jenő fordításának felhasználásával Romhányi József:Bál a Savoyban
- Madeleine és Aristid kettőse: "A férjed(m) szerelmes beléd(m), letérdel rajongón eléd(m)....A férjed(m) csak ismerjük el, úgy csókol, hogy jobban sem kell...” (Házy Erzsébet és Melis György, km. az MRT Énekkara és Szimfonikus Zenekara, vezényel: Bródy Tamás) - 1963. május 5., Kossuth Rádió, 17.10 – 17.40 Ábrahám Pál operettjeiből
- Tangolita belépője, I. felv.: „Az én nevem La bella Tangolita, La Tangolita, di Santa Fé!” (Házy Erzsébet , MRT Énekkara és Szimfonikus Zenekara, vezényel: Bródy Tamás) - 1963. május 5., Kossuth Rádió, 17.10 – 17.40 Ábrahám Pál operettjeiből
* A „32-es baka vagyok én…” (1928) volt az első hangszerelés, amelyre Ábrahám Pál felkérte Kemény Egont, ez nagyon emlékezetes tény, tekintve, hogy óriási sikere a berlini indulást (1930), a világhírhez vezető utat is megalapozta…(lsd Klaus Waller biográfiája)
Örültem a két műsornapon elhangzott egy-egy Nyitánynak, talán még sosem hallottam őket, vagy nagyon régen.
Gyermekkorom óta csodálom Házy Erzsébet előadásában a ’Tangolitát’, nem tudom, énekelte-e valaha szebben és élvezetesebben más, mint ő…
* Német rádióműsor Ábrahám Pál halálának 60. évfordulóján, 2020. május 6-án:
Sajnos tényleg nem emlékezett meg senki Ábrahám Pál halálának 60. évfordulója napján a zeneszerzőről, de ugye a tévéműsor azért szerencsére elkészült. Sajnos a Viktória operett előadása is elmaradt a vírus miatt az Operettszínházban, reméljük azért pótolva lesz ősszel, ha egyáltalán kinyit akkor a színház.
Különben az egyik német rádió megemlékezett Ábrahám Pálról halála 60. évfordulója alkalmából.
A fenti kottarészlet az Ábrahám Pál – Kemény Egon művészbarátság egyik utolsó közös munkája (közvetlen előzmény: 1867 számú bejegyzés), amiről a: https://kemenyegon.hu/abraham-pal-halalanak-60-evfordulojan-87 Blog oldalon olvashatunk. A kottán balra fent a hangszerelő Kemény Egon, jobbra a szerzők: Vadnai Tibor és Ábrahám Pál neve olvasható.
Elfelejtették volna Ábrahám Pált? Épp a napokban hallottam, hogy Magyarországon még jobban emlékeznek rá, mint Németországban… és ezt nem akárki mondta nekem, hanem biográfiájának szerzője.
Ábrahám Pálra emlékezett a Duna Televízió „Hogy volt?! Ábrahám Pál" című műsorával, amelyet 2020. január 26-án láthattunk először, azóta többször ismételték.
Ma, Ábrahám Pál halálának 60. évfordulóján nem sugározzák, itt megtekinthető:
KEMÉNY EGON: Gyermekjátékok CD albumáról Anyák napjára komponált gyermekkari művének rövid részletével kívánok minden szépet és jót az édesanyáknak:
Kemény Egon – Soltész Erzsébet: Édesanyánknak - 1:36:59
(„Nagy csokor virággal, szívünkben hálával…”)
Közreműködött: a Lovag utcai Általános Iskola Énekkara, Beliczay Éva vezényelt.
Énekszóló: Kovács Ildikó, Raics István – zongora.
A Kemény Egon – Soltész Erzsébet szerzőpár Anyák napja ünnepéhez is több felkérést kapott: a fenti dalt a Magyar Rádió felvétele (1959) őrizte meg.
Az alábbi óvodai kézikönyvekből óvónők generációi tanultak.
Ünnepek, ünnepélyek az óvodában I.-II.
Országos Pedagógiai Intézet Vikárné Forrai Katalin
Budapest, Tankönyvkiadó 1963.
Az Anyák napja fejezetben:
Kemény Egon – Soltész Erzsébet: „Könnyű szél illatoz…”
kétsoros vers, kottával, énekhangra, három versszak
Kemény Egon – Soltész Erzsébet: „Ispiláng ispiláng…” („Ünnepi csokor”)
kétsoros vers, kottával, énekhangra, három versszak
Az „Ispiláng ispiláng…” új kiadásban is megjelent: Forrai Katalin: Ének az óvodában Móra Könyvkiadó, 2016.
Az óvodai Anyák-napi ünnepségeken ritkán hangzik el a szerzők neve… de a címekről felismerhetjük a dalokat, a kisgyermekek kedves hangján felcsendülő szép szavakról és dallamokról meghitt Anyák-napi ünnepségek emléke idéződhet fel bennünk…
„MÁJUSFA” – AZ ELSŐ RÁDIÓOPERETT BEMUTATÓJA: 1949. MÁJUS 1.
Címlap: Ruttkay Éva a "Májusfa" című rádióoperettben szerepel május 1-én.
Kemény Egon – Mesterházi Lajos – Szász Péter – Romhányi József: „Májusfa”
Előzetes a „Májusfa” című első magyar rádióoperettről:
Kit hallunk? Irodalmi műsorvezető: Balla Katalin
(Rádióélet, részlet,1949., archivum.mtva.hu)
… A rádióhallgató jogosan fintorog: mi köze a grófnő és tiszttartó, az isteni díva és az álruhás báró bonyolultnak látszó ám valójában igen szimpla szerelmi történetéhez? Igaza van: semmi!
A klasszikus operett és vígjáték valóban szórakoztató lehet, de új, mai darabot is akar hallani. … Az operett hősnője 18 éves, kedves, okos, csinos kislány. Itt él közöttünk, nincsenek különleges tulajdonságai, nem él álomvilágban – és sosem merengett még a tengerparton, hacsak a Magyar Tenger partján nem, ahová az üzemi nyaraltatás elvitte. Hősnőnk ugyanis egy pestkörnyéki textilgyár szorgalmas, vidám munkásnője; dolgozik – és énekel, mégpedig az üzemi kultúrcsoport díszelőadásán. Tehetségére felfigyeltek és a kislány otthagyja a gyárat, színésznő lesz.
Hogy ezzel a gyárat, társait, régi életét valóban otthagyja-e, ekörül forog a mese. A választ az egymás után pergő, humorban, zenében bővelkedő jelenetek sora adja meg. Felvonul az operett minden kelléke: szerelem, féltékenység, összeveszés, holdfényes est a Balatonon – de ne féljenek, kedves rádióhallgatók, a megoldás megnyugtató lesz mindenki számára. Kísérlet ez, de kísérletek nélkül nem tudjuk megközelíteni célunkat, hogy valóban vidám szórakoztató mai műsort sugározhassunk. Hogy a kísérlet mennyire sikerült, erre Önöktől várjuk a választ. Hallgassák meg a „Májusfa” című operettünket, május 1-én, este 20.50-kor a Kossuth adón.”
MÁJUSFA
Mesterházi Lajos, Szász Péter és Romhányi József nagyoperettje.
Zenéjét szerzette: Kemény Egon.
A Fővárosi Operettszínház Zenekarát Majorossy Aladár vezényelte.
Közreműködik a Földényi-kórus.
Rendező: Rácz György.
Szereplők:
Ferrari Violetta, énekhangja: Fábry Edit, Horváth Tivadar, Dékány László, Rátonyi Róbert, Kárpáti Zoltán, Bilicsi Tivadar, Szigeti Jenő, Szakáts Miklós, Pálos György, Kardos Magda, Hlatky Edit, Parragh Éva, Ruttkay Éva, Fehéregyházi Tibor, Baló Elemér, Győző László.(Más helyen levő szereposztás szerint Darvas Iván, Pándy Lajos, Rafael Márta is játszott az operettben.)
Az ünnepi műsort követően azonnal megnyilvánult, hogy rádiótörténeti jelentőségű volt a „kísérlet”, a rádióhallgatók sokasága telefonált be és azonnali folytatást kért…
Az első magyar rádióoperett, a „Májusfa” nyitott utat a Magyar Rádióban a Rádió Dalszínháza öt évtizedes sikersorozatának: a klasszikus operettfelvételek mellett ezután a magyar szerzők felkérésekre írt, új operettjeiről készültek rádiófelvételek.
Legnagyobb hatással a Májusfa - keringő volt a hallgatóságra és 1949. Szilveszter éjjelére elkészült a második, most már nem „kísérleti”… rádióoperett, Kemény Egon - Szász Péter - Romhányi József: „Talán a csillagok”.
2019-ben, a „Májusfa” bemutatójának 70. évfordulóján és a KEMÉNY EGONRA EMLÉKEZÜNK című emlékhéten, https://kemenyegon.hu/kemeny-egon-50, a Dankó Rádió „Túl az Óperencián” című műsorában Nagy Ibolya felelősszerkesztő– műsorvezető a „Májusfa” sikerét követő „Talán a csillagok” 1949. szilveszteri ikerdarabot is említve tűzte műsorra a rádiófelvételeket:
Balaton – keringő (Májusfa) Gyurkovics Mária
Konty – kettős (Talán a csillagok) Gyenes Magda és Rátonyi Róbert
Kirándulók – dala (Talán a csillagok) Bán Klári, Gyenes Magda, Pogány Margit, Mindszenti Ödön, Rátonyi Róbert, Hadics László
A Fővárosi Operettszínház Zenekarát Bródy Tamás vezényelte.
A „Májusfa” emlékét évtizedeken át idézték és szeretettel említették a Rádióújságban és a Magyar Rádió műsoraiban Ruttkay Éva, Rátonyi Róbert, Dr. Rácz György, Tamássy Zdenkó, Kemény Egon, Ruitner Sándor és mások.
Amit a város dalol - Kemény Egon zeneszerző 1946-ban önálló műsort kapott, amelybe a legfrissebb slágerszámokat és közkedvelt melódiákat szerkesztett; a műsort élő adásban vezette.
Később, feltehetően zenei elfoglaltsága miatt a szerkesztést vállalta csak, egy adás a sok közül:
1947. január 29. - 1947. február 5
18.00 Amit a város dalol Összeállította Kemény Egon…
Nagy Ibolya a következő műsorrészhez szóló bevezetőjét tegnapelőtt így kezdte:
"Kemény Egon daljátékával, a "Hatvani diákjai"-val megyünk máris tovább, amelynek zenei értéke mellett...." ez a tény minden bizonnyal oka lehet annak, hogy a 2005 - Kemény Egon 100. születésnapja - óta nem sugárzott teljes mű hangfelvételének részleteivel keresztmetszetet nyújt ebből a nagyszerű műből hallgatóságának.
„Ez volt ugyanis az a szenzációszámba menő rádiódaljáték (1955), ahol Bessenyei Ferenc először énekelte prózai főszerepe mellett a teljes daljátékbeli szerepet és viszont, Simándy József itt vállalt először prózát is, énekes főszerepe mellett.”
Sokan vagyunk, akik ennek az első, ritka rádiós szereposztásnak a történetét már jól ismerjük, mert emlékezünk rá, és még többen lehetnek a hallgatók között, akiknek a kedvéért Nagy Ibolya szerkesztő-műsorvezető felelevenítette...
Kemény Egon - Ignácz Rózsa - Soós László - Ambrózy Ágoston: „Hatvani diákjai”
(1955) Magyar Rádió, rádiódaljáték
Hatvani professzor – Bessenyei Ferenc, Kerekes Máté – Simándy József, női főszerepben: Petress Zsuzsa, továbbá: Mezey Mária, Tompa Sándor, Hadics László, A Magyar Rádió (64 tagú) Szimfonikus Zenekarát Lehel György vezényelte, közreműködött a Földényi kórus 40 tagú férfikara. Zenei rendező: Ruitner Sándor Rendező: Molnár Mihály és Szécsi Ferenc
Elhangzott:
Amálka és Hatvani kettőse - Petress Zsuzsa és Bessenyei Ferenc
Jelenet és kettős: Amálka és Kerekes Máté - Petress Zsuzsa és Simándy József, Bessenyei Ferenc
A Debreceni Kollégium diákkórusa - Földényi kórus, férfikar
Bula Lajos, az öreg pedellus dala - Gózon Gyula
Elmira sanzonja -Mezey Mária
Kapocs, debreceni diák dala - Hadics László és a Földényi kórus férfikara
„Túl az Óperencián” – NAGY IBOLYA műsora – Dankó Rádió
Érdekes volt ma meghallgatni a 2018. szeptember 26-i műsort, még a Hatvani diákjai CD kiadása előtt készült. Az elhangzott műsor az ismertető füzet szerint:
Amálka és Hatvani kettőse "Megkérdeztem a madártól…" - 04:43
(Petress Zsuzsa, Bessenyei Ferenc, Magyar Rádió Szimfonikus Zenekara)
Szerenád, Amálka – Máté kettőse: "Édes lányka, szép Amálka…" - 02:23
(Petress Zsuzsa, Simándy József, Földényi-férfikar, Magyar Rádió Szimfonikus Zenekara)
Kántus "Jó dolga van a diáknak…" - 00:25
(Simándy József, Földényi-férfikar)
Bule Lajos dala "Aki felönt a garatra..." - 02:21
(Gózon Gyula, Magyar Rádió Szimfonikus Zenekara)
Elmira chansonja Hatvaniról és a debreceni úri dámákról "Elpirult, miért pirult?..." - 04:07
(Mezei Mária, Magyar Rádió Szimfonikus Zenekara)
Pálóczi Horváth Ádám hegedűszólója és Kapocs dala "Még azt mondják, nem illik..." - 02:53
(Ramor Ervin, Hadics László, Magyar Rádió Szimfonikus Zenekara)
Bemutató a FŐVÁROSI OPERETTSZÍNHÁZBAN, 1929. április 27.
Kemény Egon zeneszerző első nagyoperettje bemutatójának évfordulóján
Pesti operette – így jelölte az Fővárosi Operettszínház (később átnevezték, ma: Budapesti Operett Színház) csinos kis műsorfüzete a 23. életévében járó új, magyar operettszerző, Kemény Egon zeneszerző színpadi darabjának műfaját.
A cselekmény helyszíne a budapesti Franzstadt (Ferencváros), a Liget, hangulatos, nézőcsalogató légkörével és jellegzetes személyiségeivel, mulattatóival – mindennek már régóta nyomát sem látjuk. Megőrizte az operett:
Kemény Egon - Bródy István - Harmath Imre: „Kikelet ucca 3.”
Pesti operett 3 felvonásban, nagyoperett. Bemutató: Fővárosi Operettszínház. 1929. április 27.
Rendező: Szabolcs Ernő. Karmester: Ábrahám Pál. Díszlet: Gara Zoltán. Ruhatervező: Váradi Tihamér. Jelmez: Berkovits Andor. A táncokat betanította: Rott Ferenc.
„Kikelet ucca 3.
Kemény Egon muzsikája – Ábrahám Pál karmester – Kerpely Jenő csellószólói
Muzsikája szenzáció! Az új komponista, Kemény Egon csupa ötlet, invenció, frissesség, melódia. Ez a fiatal tehetség briliánsan megérezte, hogy mi kell a pesti ember fülének. (Részlet, Pesti Napló, 1929. IV. 26.)”
A nagyoperett cselekménye a társadalmi-, zenéje a stílusbeli korszakváltást mutatta be, azaz a XX. század eleji császári világ letűntével, az arisztokrata és a polgári életvitel közeledését – természetesen szerelmi szálon bonyolítva – a bécsi keringő, a Walzer világából a modern jazz térhódításáig.
A színház nagy szeretettel készült a fiatal tehetség zeneszerzői bemutatkozására, Kemény Egont az Operettszínházban már jól ismerték, korrepetitorként, másodkarmesterként, majd állandó karmesterként, sokoldalú foglalkoztatása, azonnali szerződtetése egy bő esztendő alatt, a bemutató előtti időben, 1927-től kezdődően történt.
A Rózsavölgyi kottakiadványon szereplő betétdalokat és még kettőt, már a bemutató előtt Víg Miklós, a népszerű komikus Berlinben gramofon felvételre énekelte:
„hat a Fővárosi Operettszínház újdonságából, a Kikelet ucca 3-ból való, amelyet még mi sem ismerünk.” (Esti Kurir, 1929.)
2019-ben volt a Kikelet ucca 3. bemutatójának 90. évfordulója. Úgy adta a sors, hogy egy évvel ezelőtt, éppen ezekben a napokban a Budapesti Operettszínház előadását tekintettem meg, előbb azonban alaposan körülnéztem az „Operett”-ben, kicsit az akkori, 23 éves fiatal zeneszerző szemével, élete első operettpremierje előtti édesapám helyébe képzelve magam… Óriási élmény volt a pillanat szülte ötlet illúziójával az előadás előtti percekben a várakozás, a színház csillogása, a közönség halk moraja…
Az 1929-es bemutatót nagy érdeklődés előzte meg; visszatérek majd rá, és korabeli részleteket fogok még közreadni.
mandadb.hu
MTVA Archívum
mtva. archivum
