Közvetlen beszélgetésekkel, művészfellépésekkel, az est díszvendége meglepetésével, korabeli kritikák, cikkek bemutatásával, hangfelvételekkel idézi fel a most megjelent film
Kemény Egon személyét, zenéjét - a "Hatvani diákjai" és a "Komáromi farsang" CD-k bemutatóján:
Dombóvári János hegedűművész, Lavotta János életművének sok évtized óta ismert ápolójának meghívására érkezett Sátoraljaújhelyre Kemény Anna Mária, aki Kemény Egon kétszeres Erkel Ferenc-díjas zeneszeszerző zenei hagyatékának gondozója, és művei újbóli megjelenésének producere.
Előadása zárt körű volt, a Lavotta Zeneiskola tanárai vettek részt rajta. Dombóvári János bevezetőjében elmondta, hogy Kemény Egon nevét, zenéjét rádióműsorokból ismeri, ám a "Komáromi farsang" című daljátéka és benne Lavotta János megszemélyesített alakja meglepetésként hatott rá, amikor a CD megjelenéséről értesült. Igy került sor arra, hogy a XVII. Lavotta Napok programjába felvették Kemény Egon: "Komáromi farsang" című daljátékát (1957).
Kemény Anna Máriát - aki a "Komáromi farsang" rádiódaljáték, színmű bemutatásánál Csokonai és Lavotta barátságát, a Lavotta biográfiákat és írásokat kapcsolta egybe Kemény Egon korhű zenéjével, kiemelve a "Csokonai dala" zenei részt, amelyet Ilosfalvy Róbert énekelt a Magyar Rádió Szimfonikus Zenekara közreműködésével, és a szövegkönyv (Gál György Sándor és Erdődy János - részben 18. századvégi nyelvezetű szövegei és versei) irodalmi valamint a magyar nyelvű színjátszás kezdetét bemutató részeivel - meglepetéssel várták:
BOJTI ESZTER
Bojti Eszter zongoraművésznő, zenepedagógus kiváló előadásban részletet adott elő Kemény Egon: Bihari-Lavotta: "Díszpalotás" című zongoraátiratából.
A program vége sem maradt meglepetés nélkül, ugyanis Kemény Anna Mária magával hozott kottákat, amelyből a résztvevők Kemény Egon 1938-ban komponált Bihari-Lavotta művét teljes egészében megismerhették - nagyzenekari-, szalonzenekari- és zongoraátirat formájában.
Lehoczky Éva halálának évfordulója 2019-ben szinte egybe esett a "Komáromi farsang" CD dupla-album megjelenésével.
Az 1798 farsangján játszódó daljáték báli jelenetének egyik szereplője, olasz primadonnaként lép fel a gazdag kereskedőváros bálján. Fábián Juliánna (Berky Lili) írónő meghívására érkezett házában, ahol, Csokonai (Ilosfalvy Róbert és Zenthe Ferenc) találkozhatott Lillával (Házy Erzsébet és Korompai Vali.)
Valódi neve Kőmívesné, a vándor színésztársulat tagja, aki - ahogyan a darabban elhangzik - "csalogányénekével megszépíti bálunkat".
"...de mert olasznak csaptam föl, megnyíltak a szívek..." - mondta később Csokonainak, aki a bál után meglepődve fedezte fel a színésznőben az "olasz" primadonnát.
Nagy Ibolya szerkesztő-műsorvezető Lehoczky Éváról készített emlékműsorában - Túl az Óperecián - riportokban hallhattunk a csodálatos operaénekesnő fordulatos életéről, megismerhettük útját az Operaházig.
Elhangzott az a koloraturdal is - Kemény Egon - Erdődy János: Hajnali szerenád (Koloraturdal szimfonikus zenekarral, 1958), amelyet a Magyar Rádió felkérésére Kemény Egon komponált Lehoczky Éva részére.
A "Komáromi farsang"-ban olasz primadonnaként a "Nel cor piú..."-val lép fel, amelynek végére Kemény Egon koloratur befejezést komponált - így bravúrária lett, ahogyan a CD bemutatón Kassai István zongoraművész kiemelte - magas F hanggal kitartva, briliáns szépséggel énekelte 1957-ben a Magyar Rádióban hangfelvételre Lehoczky Éva.
(A CD ismertetőfüzetének második oldalán Lehoczky Éva 1957 körül készült csodaszép portréja is látható, hála az Operaház Emlékgyűjteménynek, Karczag Mártonnak.)
HATVANI DIÁKJAI - Nagyon szép részlettel emlékezett meg Nagy Ibolya szerkesztő-műsorvezető a Hatvani diákjai három fő szerepét alakító művész, Petress Zsuzsa és Simándy József elhunyta évfordulóján hozzákapcsolva Hatvani professzort alakító Bessenyei Ferenc születésének 100., ez évi jubileumát (lsd még a 1592 számú bejegyzést).
A közel 15 perces részlet Hatvani éjjeli csillagászati megfigyeléseivel indul, famulusa mellette van, segítségére lenne, ám a professzor hamar észreveszi ennek okát, bánatát, sejti, hogy emiatt tölti ébren az éjszakát.
„Ha a távcsőbe nézel hosszasan....” halljuk Hatvanit, Bessenyei szelíden oktató hangján és Simándyt , aki nagyon természetesen, kiváló prózai előadással (ebben a daljátékban először operaénekesi pályája során) árulja el szíve titkát, professzora megértően a segítségére siet: felfedi előtte, hogy milyen út vezeti el majd szolgadiákként a diplomaszerzéshez. Máté - Simándy hálás hangon mond köszönetet és elindul a megfigyelés előkészítésére.
Ekkor Amál kopog az ajtón, veszélyre figyelmezteti a professzort, és a jelenet után most kezdődnek a duettek, amelyeket az utóbbi években is hallhattunk, most így teljességükben érvényesülnek a daljáték zenei, prózai és előadói szépségei, a zenei rendezés és a rendezés rádiós erényei.
"Szép is vagyok, jó is, mégis árva vagyok...." énekli Petress Zsuzsa Bessenyei Ferenccel:
"Nem születtünk kóbor, vándorló madárnak..." „...Megkérdeztem a madártól, a fecskétől, a gólyától..."
Máté toppan be és a jelenet folytatódik, meglepődve látja Amálkát Hatvanival beszélgetve, az éjszaka közepén...a professzor a fiatal leány hazakísérésére bíztatja diákját, aki készséggel teszi ezt, Amálka kedvére is....
"Az életemnél is jobban szeretlek Amálka" - hangzik Simándy vallomása, olyan gyengéden, hogy minden bizonnyal emlékezetes maradt évtizedeken át a rádióhallgatók körében, ráismerhetnek, akik a CD-n újra meghallgatják, és a leendő hallgatók fülében is zengeni fog.
"Az ördöngős Hatvani vigyáz rátok, ha kell, kitoldja a szemét egy távcsővel" - szól Hatvani, védve és az illemre figyelmeztetve.
„Nézd, milyen csendes a holdfényes utca...” hangzik el a mondat, ismét megcsodálhatjuk, a színészi tehetséget, egy mondat szépségét, ahogyan Petress Zsuzsa megformálta, a hallgató szívéhez elérve, saját élményeinket érinti meg... Kemény Egon korhű, finom zenéje átszövi a jelenetek egy részét is, a Magyar Rádió Szimfonikus Zenekara szépen szólaltatta meg, a zeneszerző jelenlétében vették fel.
A „Túl az Óperencián” című műsorban gyakrabban hallott duett következik, Amálka és Máté dala:
„Felhőcske száll a Hold előtt...” Simándy József énekel, „Ha majd a fény…”
„Alszik a város, szendereg...” Ambrózy Ágoston választékos, hangulatos versei.
A hosszabb részletet Simándy József hangja, Máté szavai zárják le, Amálkát nyugtatja kedvesen, Hatvanira utalva:
„Nem leselkedik ő miránk, mikor a Holdat nézheti...” nagyzenekari befejezéssel.
rapszódia zongorára és szimfonikus zenekarra - részlet hangzott el a műsor végén
Magyar Rádió, 1957, Zongorán előadta: Petri Endre, a Magyar Rádió Szimfonikus Zenekarát Borbély Gyula vezényelte.
Nagy Ibolya szerkesztésében az emberi nemesség témaköréhez kapcsolódva, amikor Gyurkovics Zsuzsa művésznő, a hét vendége, férje nemes jelleméről és megjelenéséről beszélt, a kor nehézségeit is megemlítve.
Túl az Óperencián - Nagy Ibolya műsora - Dankó Rádió
Kemény Egon - Ignácz Rózsa - Soós László - Ambrózy Ágoston: HATVANI DIÁKJAI
Magyar Rádió, 1955, daljáték
felvételeiből hallhatunk jelenetet és duettet, zenei részeket, Petress Zsuzsa, Bessenyei Ferenc és Simándy József főszereplésével, mindhárman az ének és a prózai szerepüket is alakították a darabban, amint már olvasóink előtt ennek története bizonnyal ismeretes.
A "Hatvani diákjai" és a "Komáromi farsang" daljátékok CD-bemutatóján Kemény Anna Mária meghívott vendégeként Simándiné Hegedűs Judit asszony, Simándy József, a Magyar Állami Operaház örökös tagja, Kossuth-díjas oparaénekes özvegye is részt vett.
Az est meglepetése Jutka asszony színpadi fellépése volt, amely során Kemény Egon és Simándy József barátságára emlékezett, amikor a művészek gyermekei még kicsik voltak. Az Operaház Balettkarának tagjaként családi és szakmai feladatait egyaránt ellátta.
A mai napon, Simándy József halálának 22. évfordulóján elevenítem fel a néhány héttel ezelőtti eseményt, ahol özvegye nagy szeretettel nyújtotta át Kemény Anna Máriának az erre az alkalomra - nem kis fáradozás után - megtalált Kemény Egon - Dalos László: "Mosolyod" című dalfelvételt. Jutka asszony elmondta, hogy a dalt Kemény Egon Simándy József részére komponálta.
Ez a dal műveszbarátságuk nevezetes, szép emléke, akárcsak a néhány évvel később, a Magyar Rádióban felvett "Hatvani diákjai".
megjelenése halaszthatatlanná teszi a zeneszerző művei diszkográfiájának elkészítését, ami nem kis munka lesz.
Már első kompozícióját, 1927-ben, a "Honolulu"-t (charleston) kottakiadványban Rózsavölgyi és Társa (szalonzenekarra és szalonzenekar, kórus) jelentette meg, gramofonlemezen Columbia (The Charleston Serenaders).
"Leírhatatlan az öröm pesti zenei és színházi körökben. Kemény Egonban kiapadhatatlan melódiaforrást éreznek meg a legjobb szemű színházi rókák. Pár hét alatt rádió és gramofon kapja szárnyra a kassai fiút, aki Rózsavölgyiék próbatermének állandó vendége, az üzletvezető, Alberti előtt játsza az új slágereket s maga Harmath Imre énekli hozzá a szöveget. Egyszer Márkus Alfrédet is odaviszi a véletlen s ahogy hallgatja az újszerű, mégis fülbemászó melódiákat, meghatottan jelenti ki:
„A József Attila Színház közzéteszi, hogy a 2017/2018 évadban a „Lucifer-show” című történelmi revü előadásaiban a szerzői jog jogosultjának előzetes engedélye nélkül vitte színre és használta fel Kemény Egon kétszeres Erkel Ferenc-díjas zeneszerző alábbi műveit:
Kemény Egon – Dalos László: „Kinyílott a pitypang” (1952) tömegdal, 0’54”
Kemény Egon – Szász Péter: „Május elsején láttalak meg én” (1950) foxtrott, 0’40” a „Szerencsés utazás” című rádióoperettből (Magyar Rádió)
Színházunk – bár 2017 áprilisától, tehát a december 16-i premiert megelőző fél évben már bizonyíthatóan elkezdte a produkció valamennyi zeneművének örököseit felkutatni és jogdíjait rendezni – a fenti művek vonatkozásában a bemutató napjáig felhasználási engedéllyel csak részlegesen rendelkezett (mindkét dal szövegíróinak örököseitől), így ezen alkotások részben jogellenes módon, de mégiscsak jóhiszeműen kerültek felhasználásra és előadásra.
Amint Kemény Egon örököse részéről 2018. február folyamán kifogás érkezett, az említett két dalt a darabból kiemeltük. Elhangzására – a premiert megelőző főpróbákkal együtt – 15 alkalommal került sor, amelyekre eső jogdíjat, valamint az örökös által megszabott sérelemdíjat számára megfizettük.
Elismerjük továbbá, hogy az előadás során a „Kinyílott a pitypang” szerzőjeként a valódi szerző neve helyett egy kitalált orosz hangzású név hangzik el. Megjegyezni kívánjuk, hogy a darab csupa fantázianévvel operál, mind a figurák, mind az elhangzó művek tekintetében.
A fentiek miatt Színházunk sajnálatát fejezi ki és elnézést kér a szerző jogutódaitól.”
A képen, lsd. Előzmény 1481 Bilicsi Tivadar (Kraxelstumpf szekerész óbester) és Hlatky László (Lilla vőlegénye, Hajós Gáspár szerepében) látható, a "Komáromi farsang"-ot nyitó báljelenetek egyikében:
Tompa Sándor a Fűszer és csemege című - zeneszerző Kemény Egon - rekord-nézőszámot elért hangosfilmben az egyik főszereplő, Jávor Pál (Mácsi Márton, segéd úr) mellett kis szerepben (Szalonnás úr) tűnt fel és remekelt.
A Hatvani diákjai daljátékban Fodorító Márton (ezúttal ő szerepelt Márton keresztnévvel) csizmadia céhmestert alakította, Elmira, az úri dáma - Mezei Mária "korhű" előadásában - nemzetes uramnak szólította. A "Bonton roppant fontos..." refrénű kettősük a kölcsönös vonzalom igéretes kezdetét sejtette, a darab második részében a vonzó debreceni özvegyasszonynak adott "Édes lányka, szép Elmira..." szerenádjával, duettjükkel folytatódott, ám végül nagy csalódásba fulladt...
Bilicsi Tivadar a Komáromi farsang című daljátékban Kraxelstumpf szekerés obester szerepében kiváló.
A császári, katonai parancsszavakat, és alantasabb kifejezéseket is, olyan tökéletes bécsies kiejtéssel "potyogtatja", hogy az embernek az az érzése, ezek esetleg csak kicsúsztak a száján, talán nincs is mindegyik a szövegkönyvben. Érdemes lenne utánanézni, egy biztos, ezek nyelvi emlékek, most már lehetnek olyan német anyanyelvű generációk, akik ezt a nyelvezetet már nem is értik.
Kemény Egon - Ignácz Rózsa- Soós László - Ambrózy Ágoston: Hatvani diákjai
című daljátékban
Czibjlavzek császári biztos szerepében Dénes György nagyszerű alakítását élvezhetjük, ennek egy része tökéletes bécsi dialektusa, azaz inkább az a jellegzetes bécsies kiejtés, ahogyan szerepe szerint a magyar nyelvet töri...
Pályája egy részét Max Reinhardt mellett töltötte (Wikipédia):
1919-től a Medgyaszai, 1920-tól 1926-ig a Vígszínház tagja volt. 1926 és 1930 között a Magyar Színházban játszott, majd 1930 novemberében Max Reinhardt leszerződtette Bécsbe. 1931-ben külföldön (Berlinben, Zürichben, Bázelben és Bernben) szerepelt. Még ugyanebben az évben Reinhardt hívására ismét Bécsbe szerződött, egy évadig tagja volt a bécsi Theater an der Josephstadtnak.1932–33-ban a Pesti, 1935–36-ban a Kamara Színház tagja. 1936–37-ben a Royal Színházban játszott, majd visszatért a Vígszínházba, ahol egészen 1946-ig szerepelt.
Fontos szerepet (Aladár) kapott a Fűszer és csemege című hangosfilmben (bemutató:1940), amelynek zeneszerzője: Kemény Egon
KEMÉNY EGON "Hatvani diákjai" és "Komáromi farsang" című daljátékaiaz eredeti, 1955-ös és 1957-es rádiófelvételek digitalizált "felfrissített" felvételei a most megjelent CD duplaalbumokon, hamarosan kaphatók lesznek.
Ezzel szinte egyidőben jelent meg Furtwängler és a Berlini Filharmonikusok rádiófelvételeinek összkiadása / YT videó, itt látható.
Nagyon sok hasonlóság van a két KEMÉNY EGON CD elkészülte és a német kiadás dokumentálása között, amint a rövid videón láthatjuk. A régi szalagok a hangarchívumok polcairól kerültek a lejátszó "magnókra", és hallhatjuk, láthatjuk azt a lelkesültséget is, ahogy erről a munkafolyamatról készítői visszaemlékezve mesélnek. Amint mondják nagyszerű, megkapó pillanat volt a régi szalagokat először látni és a zenét hallani, az eredetit, amit annak idején felvettek...
Örülök ennek a kisfilmnek, mert pontosan ilyen élményekkel - csodálatos munkalégkörben, felejthetetlenül és nagy munkával - készültek a "Hatvani diákjai" és a "Komáromi farsang" digitalizált mesterlemezei is az MTVA kiváló munkatársai együttműködésével.
KEMÉNY EGON: "Hatvani diákjai" című daljátéka nagyszerű szerzőtársai közül Ignácz Rózsáról a 1576, 1577 számú bejegyzésekben emlékeztünk meg.
Ambrózy Ágoston Baumgarten-jutalommal elismert költő írta a verseket, aki a Magyar Rádió Új Zenei Újság című műsora riportereivel 1954. őszén a Sárospataki Alkotóházban látogatta meg Kemény Egont, és ott hallotta először a készülő mű verseire komponált zenét.
Visszatérve a február 10-i műsorra, Nagy Ibolya szerkesztő-műsorvezető így fogalmazott:
"Kedves Hallgatóink, most pedig egy egészen frissen digitalizált felvétel forog rögtön a "Hatvani diákjai" - ból,
Kemény Egon - Ignácz Rózsa - Soós László - Ambrózy Ágoston történelmi daljátékából.
És, hogy ezt most forgatni tudom, köszönhetem a szerző lányának, Kemény Anna Máriának is, aki gondozója a hagyatéknak, és aki CD formájában is megjelentette a minap ezt a csodálatos darabot.
És ami különleges, hogy a "Hatvani diákjai", ez a daljáték volt az első, amelyben Bessenyei Ferenc dalra is fakadt, mint Hatvani professzor.
Kedves Hallgatóink, először egy prózai jelenetet hallanak az első felvonásból, majd egy duett jön, melyben Bessenyei Ferenc partnere Petress Zsuzsa."
A Magyar Rádióban 2 felvonásban sugárzott daljáték most 2 lemezen jelent meg.
Kiváló hangminőségben hallhattuk a "Hatvani diákjai" részleteit.
Ez az öröm a "Komáromi farsang" elkövetkezendő ismétléseinél is vár ránk :-).
A 2 KEMÉNY EGON-CD dupla-album hangrestaurátora Komesz Zsolt volt (MTVA).
Házy Erzsébet (Lilla), Lehoczky Éva (Kőmívesné, a színtársulat tagja, olasz primadonna), Fekete Pál (Bájligeti Kázmér, a színtársulat igazgatója, a nápolyi király) és Ilosfalvy Róbert (Csokonai Vitéz Mihály) 1957 körül készült portréi a CD duplaalbum Ismertető füzetének második oldalán, ill. a főszereplőké Házy Erzsébeté és Ilosfalvy Róberté a hátsó borítón is láthatók.
Forrás, copyright és köszönet: Operaház Emlékgyűjtemény.
KEMÉNY EGON: Komáromi farsang
A daljáték rövid tartalma:
Komáromban, 1798 farsangi bálján Csokonai Vitéz Mihály pártfogója, Fábián Juliánna írónő házában találkozhat szerelmével, Lillával. Csokonai tanítani szeretne, híres költő, de pénztelen, emiatt szóváltásba kerül Lilla apjával, Vajda Péterrel, a gazdag kereskedővel. Ekkor toppan be a bálterembe Lavotta János zeneszerző, hegedűvirtuóz – Csokonai barátja – , színtársulata körében. Lavotta magyar dalát Csokonai elénekli, és zenéjére Lillával táncol, ezt látva Vajda Péter haragra gerjed. A költő találkát kér Lillától. Kettesben maradva Kajdács Kelemen fogadójában tervezgetik életüket. Lavotta színészeivel éppen itt szállt meg. Hiányzó társulati tagjai szerepeire Lillát és Csokonait kéri fel. Lilla kedvéért stafírungjáért apja komáromi házához utaznak vissza, ahol Kraxelstumpf óbester éjjeli zenét ad. Lavotta Csokonai szerenádját és a szöktetést készíti elő: jelmezbe öltözött víg komédiásai fondorlatosan leitatják az éjjeli baktert, és a létraállításon szorgoskodnak. Végül lovas szekéren együtt térnek vissza a fogadóba. A két szerelmes első reggelére ébred. Miközben a társulattal generálpróbára készülnek, Lilla dadája gyors esküvőjüket szervezi. Lavotta a paphoz lovagol. Váratlanul Vajda Péter jelenik meg és tanúi előtt, mindenki hallatára végrendelkezik. Ekkor az országúton a csurgói diákok dala hangzik fel – új professzoruknak, Csokonai Vitéz Mihálynak hozzák elnyert kollégiumi katedrája hírét.
Petress Zsuzsa (Fodorító Amálka), Mezei Mária (Elmira), Bessenyei Ferenc (Hatvani István professzor) és Simándy József (Kerekes Máté szolgadiák) 1955 körül készült portréi a CD duplaalbum Ismertető füzetének második oldalán, ill. a főszereplőké Bessenyei Ferencé és Simándy Józsefé a hátsó borítón is láthatók.
Forrás, copyright és köszönet: Operaház Emlékgyűjtemény, PIM – OSZMI, MTI.
KEMÉNY EGON: Hatvani diákjai
A daljáték rövid tartalma:
Hatvani István külföldi egyetemeken elismert tudós. A Debreceni Református Kollégium professzora, ingyen gyógyítja betegeit. A haladást szolgáló kísérleteit sokan varázslatnak, boszorkányságnak tartják. Diákjai, Kerekes Máté, Pálóczi Horváth Ádám, és a többiek, édesatyjukként szeretve tisztelik, kántussal dicsőítik. 1780-ban a császári biztos Hatvani régi ellenségével, a Kollégium matézis professzorával, összeesküvést tervel ki ellene. Szövetségeseikkel – Bule Lajos a kapatos, volt pedellus, Füzéressy Kristóf, az arisztokrata származására büszke, de bukásra álló kollégiumi diák és előkelő dáma rokona, Elmira – külhoni ajánlat elfogadására próbálják rábírni az „ördöngös” Hatvanit, hogy megszabadítsák tőle Debrecent. Kerekes Máté szegény szolgadiák beleszeret Fodorító Amálkába, akinek apja hallani sem akar róla, mert diplomás férjet szán neki. A gazdag csizmadia céhmester leánya hozományát ősi címerük némi aranyozásához Kristóf szeretné elnyerni, Fodorító Márton vagyonára Elmira is szemet vet. A magyar tudós, Hatvani, hűséges marad nemzetéhez és kedves diákjaihoz, a fiatalok boldogsága lesz legszebb tiszteletdíja.
KEMÉNY EGON - Ignácz Rózsa - Soós László - Ambrózy Ágoston: Hatvani diákjai (1955)
Magyar Rádió, a daljáték rádióváltozata
Ma, nagy meglepetésemre már hallhattunk is egy jelenetet - osztályterem, tanóra, felelés Hatvani professzornál a Debreceni Református Kollégiumban - a most megjelent restaurált és digitalizált CD felvételből (amely "felfrissítve" került vissza az MTVA Zenei Archívumába), majd a "Megkérdeztem a madártól" című duettet Petress Zsuzsa és Bessenyei Ferenc énekelte.
A jelenet és a duett kiválasztásakor Nagy Ibolya műsorvezető-szerkesztő felelevenítette azt a rádiótörténeti tényt, amikor a Hatvani diákjaiban először szólalt meg prózában az operaénekes Simándy József és a színész, Bessenyei Ferenc a darab énekszerepét is megformálta. Mindketten kiválóan.
A jelenet - CD 1, 20. track - szereplői: Simándy József, Zenthe Ferenc, Bessenyei Ferenc, Sinkovits Imre, Lázár Gida, Horváth Tivadar, Dékány László, Suka Sándor.
A teljes darabot, benne a fenti jelenettel legutoljára 2005-ben,
Kemény Egon születésének 100. évfordulóján
sugározta a Rádió, hallhatták a rádióhallgatók.
Közreműködött a Magyar Rádió Szimfonikus Zenekara, vezényelt Lehel György
Túl az Óperencián" - NAGY IBOLYA műsora - Dankó Rádió
producere Kemény Anna Mária, így az ismertető füzet (booklet) tartalma is az ő munkája.
Idetartozik egyebek mellett a teljes és részletes szereposztás felkutatása és összeállítása, a daljáték tartalmi összefoglalása valamit a tracklista elkészítése.
Nagy öröm, hogy a magyarországi 20. századi könnyűzene komoly oldalán megjelent két új CD, a KEMÉNY EGON életmű - CD sorozat 1, 2 azaz a "Hatvani diákjai" és a "Komáromi farsang".
Ezzel "kézzel foghatóvá" váltak a művek és néhány hét múlva megvásárolhatók lesznek, jelezni fogom, amikor már kaphatók lesznek.
Mihelyt elkészül a webshop, az otthonról vásárlás lehetőségét kedvelők is megrendelhetik.
A CD bemutató előtt a helyszínen Kemény Anna Máriával, Kemény Egon zeneszerző lányával interjút készített az M5 Híradó részére Kassai Katalin, az összefoglaló itt látható, kb. 14'30"-nál kezdődik: https://www.mediaklikk.hu/video/m5-hirado-2019-02-07-i-adas/#
KEMÉNY EGON: Hatvani diákjai és Komáromi farsang című daljátékainak CD-bemutatója
Kemény Egon (Bécs, 1905– Budapest, 1969) kétszeres Erkel Ferenc-díjas zeneszerző halálának 50. évfordulója előtt tisztelegve jelenik meg a két duplaalbumot tartalmazó CD.
A kiváló szerző nagyoperettjeit a Fővárosi Operettszínház után – Kikelet utca 3.(1929), Fekete liliom (1946), Valahol Délen (1956) – a Kassai Nemzeti Színház (1929) és a Miskolci Nemzeti Színház is játszotta (Krisztina kisasszony, színpadi változat,1961). A Magyar Rádióval 1934-ben kezdődött a kapcsolata, az intézmény évtizedeken át művei bemutatóinak egyik fő helyszíne lett. A lemezeken most megjelenő daljátékait is a Magyar Rádió mutatta be: a Hatvani diákjait 1955-ben, majd két év múlva a Komáromi farsangot.
Mindkét rádiódaljáték magyar szellemi nagyságokat állít középpontba: Hatvani István tudós professzort diákjaival a 18. századvégi Debreceni Református Kollégiumban, illetve Csokonai Vitéz Mihály költőt szerelmével, Lillával Komáromban, az 1798-as év farsangján.
Élvonalbeli művészek hallhatók a főszerepekben: Bessenyei Ferenc (Hatvani professzor), Házy Erzsébet (Lilla), Ilosfalvy Róbert (Csokonai Vitéz Mihály), Petress Zsuzsa, Simándy József, Sinkovits Imre és Zenthe Ferenc. A kisebb szerepeket is kiválóságok alakítják: Berky Lili, Bilicsi Tivadar, Csákányi László, Fekete Pál, Horváth Tivadar, Gózon Gyula, Lehoczky Éva, Mezei Mária, Rózsahegyi Kálmán, Tompa Sándor és még sokan mások.
Az est díszvendége: Kemény Anna Mária, Kemény Egon zeneszerző lánya, zenei hagyatéka gondozója
Közreműködik:
Nagy Ibolya Déryné-díjas énekművésznő, a Dankó Rádió Túl az Óperencián című műsora szerkesztő-műsorvezetője
Kassai István Liszt-díjas zongoraművész, a Magyar Művészeti Akadémia rendes tagja
Kemény Egon tehetségének értékét, rangját mélységes szerénysége fémjelezte, ahogy azt Gál György Sándor - Somogyi Vilmos: Operettek könyvében olvashatjuk.
Hozzáteszem, hogy minden zenedarabjához művészi színvonalban hozzá méltó szerzőtársat talált (ami nem mindig volt egyszerű dolog ...) illetve kapott, amikor a Fővárosi Operettszínházban és a Magyar Rádióban választották ki őket részére a felkérések előtt a legkiválóbb előadókkal bemutatott műveihez. Ugyanígy a a Fűszer és csemege című hangosfilm esetében is.
Itt a fórumon Ardelao a "Fekete liliom" társszerzőit a 1416 bejegyzésben mutatta be röviden, én Harmath Imréről 1328 és Kótzián Katalinról 1543 számúakban írtam. Van még tehát teendő Kemény Egon szerzőtársai bemutatása terén is.
Most nagy örömmel olvastam Ignácz Rózsáról, köszönöm szépen a bejegyzést.
A napokban én is elkezdtem keresni a neten a szerzőtársakról készült fotókat és írásokat. Sajnos nemigen találni, de Wikipédiaoldaluk van.
Így a Magyar Idők megemlékezése ebből a szempontból is fontos és értékes tudósítás Ignácz Rózsa életműve örzőiről és pályájáról. Egy régi rádiófelvételem van róla, hamarosan újra meghallgatom és bejegyzem.
A kedves és boldogságot sugárzó képen látható Ádám úrfiból Prof. Dr. Makkai Ádám lett.
Csodálatos tehetségét épp a napokban ismertem meg a YT videókon, ezek közül a kedvencem a Galagonya: https://youtu.be/bWCOhMcpA_k
A Szegedi Nemzeti Színház és a budapesti Nemzeti Színház tagja (1931–1939), a budapesti Színházi Magazin párizsi tudósítója (1939–1940), majd fővárosi napilapok esszéistája, riportere és a Fővárosi Kiadó lektora (1945–1947). A Református Élet szerkesztője. Ignácz Rózsa színésznő, író, műfordító 110 éve született.
„Telt házas érdeklődés övezte a kovásznai művelődési házban megrendezett tisztelgést, amit Ignácz Rózsa születésének 110. évfordulója alkalmából szervezett az írónő nevével fémjelzett irodalmi klub, valamint a Kőrösi Csoma Sándor Egyesület. A rendezvényen Szebeni Zsuzsa színháztörténész, a sepsiszentgyörgyi Balassi Intézet Magyar Kulturális Központjának igazgatója tartott vetítéssel egybekötött előadást a kovásznai írónő életpályájáról” – olvashatjuk az erdélyi sajtóban.
Kemény Egon - Ignácz Rózsa - Soós László - Ambrózy Ágoston: „Hatvani diákjai”
Magyar Rádió, 1955, rádiódaljáték
Pálóczi Horváth Ádám szerepében prózai és ének kettős szereposztásban:
SINKOVITS IMRE BENDE ZSOLT
"....De ott volt a kórusban Bende Zsolt, aki egy pillanat alatt megtanulta, sőt szinte lapról olvasva a kottaképet úgy ugrott be Imre helyett...." (idézet Ruitner Sándortól, a sorozat 10. bejegyzésében)
Előzmény 1515 / Pálóczi Horváth Ádámról olvashatunk.
“Orando et laborando” – 475 éves a Debreceni Református Kollégium
2013.03.22 17:21
Debrecen, 2013. március 22., péntek (MTI) – “Orando et laborando” (imádkozva és dolgozva) – olvasható a Debreceni Református Kollégium homlokzatán a hitvallásra utaló felirat; az ország legrégebbi, ugyanazon a helyen megszakítás nélkül működő református oktatási intézménye idén ünnepli fennállásának 475. évfordulóját.
Bölcskei Gusztáv tiszántúli református püspök ebből az alkalomból pénteken sajtótájékoztatón emlékezett arra, hogy “a református kollégium soha nem volt öncél, eredetileg a város iskolája volt: őrködött, segítette a várost, és nehéz politikai, gazdasági időszakokban is megjelenítette a protestáns műveltséget”.
Az elmúlt 475 év alatt több mint negyedmillió diák tanult a kollégium falai között, akik az egész magyar társadalmat átfogták, így az évforduló nemcsak az egykori ás a mai diákok, ünnepe, hanem az egész magyar kultúráé, az egész magyar társadalomé – tette hozzá a püspök.
Bölcskei Gusztáv, a Magyarországi Református Egyház zsinatának lelkészi elnöke szimbolikusnak nevezte, hogy az évforduló évében a magyar kormány 10 milliárd forintot bocsát rendelkezésre annak érdekében, hogy a Debreceni Református Kollégium oktatási intézményei a 21. századnak megfelelő színvonalon tölthessék be hivatásukat. Az erről szóló megállapodást május 25-én írják alá.
Fekete Károly, a Református Kollégium igazgatóságának elnöke elmondta: a Kollégiumi Baráti Kör éves találkozójának keretében felavatják a kollégium neves diákjainak emléktábláját, “Ország iskolája – szegények iskolája” címmel kollégiumtörténeti kiállítás nyílik a nagykönyvtárban, június 28-án pedig a Heidelbergi Káté 450. évfordulója tiszteletére Debrecenben lesz a Magyar Református Egyház zsinatának ünnepi ülése.
A pénteki debreceni sajtótájékoztatón Győri János, a Kollégiumi Baráti Kör elnöke bemutatta a Miről mesél a debreceni Kollégium? című mesekönyvét, amelyet Orosz Judit illusztrációival jelentettek meg az évfordulóra.
Szabadi István, a kollégiumi levéltár igazgatója hozzátette: két kötetben megjelentették az Intézménytörténeti források a Debreceni Református Kollégium levéltárában című kiadványt, amely 24 ezer, a kollégiumban 1588 és 1850 között felsőfokú tanulmányokat folytatott diák nevét tartalmazza.
A "Fekete liliom" plakátján szereplő piros számok ma már nem mindenkinek egyértelműek, azaz a jelentését sem érti már a fiatalabb generáció, azt hiszem ma már nemigen látni ilyet - a kitűzött előadások számát hirdették a feltűnő vörös számokkal.
Most bukkant fel ez az oldal, eddig nem láttam. Jól esően emlékszem az első adáshétre - is :-) - , amikor nagy várakozással hallgattam az új műsort.
Megjelenése pótolta a hallgatói igényt, új operettműsor született.
Nagy Ibolya primadonna tehetsége eddig csak kevesek előtt ismert oldalát mutatta meg, szerényen és nagyon kedvesen, a Dankó Rádió indulásakor naponta jelentkező programja szerkesztő-műsorvezetője lett.
Ő volt az, és ma is meghallgathatjuk, aki Ruitner Sándor operettműsorai után visszahozta a rádióhallgatóknak Kemény Egon muzsikáját is.
2013-ban, elhunyta évfordulóján, Kemény Egon-emlékhéten elevenítette fel a zeneszerző pályaívét és sikereit.
Túl az Óperencián - Vendégeim 2012-2013-ban
2016. október 28.
Kedves Hallgatóink!
A Túl az Óperencián című műsorunkban már nagyon sok vendéggel találkozhattak, most erről tettünk közé egy listát, amely egészen a műsor kezdetéig vezeti Önöket vissza.
2013. november 18.: Csonka Zsuzsa
2013. november 11.: Straub Dezső
2013. november 4.: Kékkovács Mara
2013. október 28.: Gárday Gábor
2013. október 21.: Fischl Mónika
2013. október 14.: Harsányi Frigyes
2013. október 7.: Dávid Krisztina
2013. szeptember 30.: Hommonnay Zsolt
2013. szeptember 23.: Kalmár Magda
2013. szeptember 16.: Egri József
2013. szeptember 9.: Keszler Éva
2013. szeptember 2.: Farkas Bálint 2. rész
2013. augusztus 26.: Várkonyi Szilvia
2013. augusztus 9.: Teremi Trixi 2. rész
2013. augusztus 7.: Berkes János operaénekes
2013. augusztus 5.: Galambos Erzsi 2. rész
2013. július 29.: Farkas Pál (karmester)
2013. július 22.: Kemény Egonról lánya Kemény Annamária
Kaptam egy kis segítséget, ezúton is ngyon szépen köszönöm!
Nóti Károly Kemény Egon "Fekete liliom" című nagyoperettjének lett később szerzőtársa, a mű címe a bemutató előtt több variációban, tervezetben létezett, ezek egyike a "Casa Rosella"
Pécsi Napló, 1932.03.06.:
„SZÍNHÁZ
A NYITOTT ABLAK.
(Bemutató.)
Nóti Károly ,,A nyitott ablak“ című vígjátékának életfolyása a sablonnal éles ellentétben áll. Nem a színpadról került a filmre, hanem megfordítva. Hasonló című filmvígjátékának sikere indította Nótit a ma este Pécsett bemutatott színdarabjának megírására. Katonavígjáték a ,,Nyitott ablak“ annak többé-kevésbé már elcsépelt (részben épp Nóti bűne ez) hatáseszközeivel, szereplőivel, szituációival. Érdeme, (az egyedüli) hogy három felvonáson keresztül nem fogy ki a közönség a legfergetegesebb nevetésből. Ez azonban Nóti mellett legalább is ugyanolyan arányban a darab fő szerepét játszó Salamon Bélának érdeme. Salamon Béla egész estét betöltő szerepben: három órás végeszakadatlan kacagás. Egy-egy arcrándulása, gesztusa formális nevető orkánokat idézett elő a nézőtéren. Humora, ha nem is nagyskálájú, de mindenesetre egyéni és ellenállhatatlanul ragadja magával a közönséget, amely valóban egész este nem fogyott ki régi kedvence ünnepléséből. Az est másik ünnepeltje Jánossy Terka, akit nagy tetszéssel látott viszont a közönség a színpadon. Közvetlen játéka, elegáns megjelenése pompásan érvényesült szerepében.
Minden tudásukkal szálltak síkra a siker érdekében azonban az előadás háziszereplői is, akik közül Orbán Violát, Egry Bertát, Feleky Klárit, Markovics Andort, Bende Lászlót, Danis Jenőt, Krémer Ferencet, v. Bánky Róbertet, azonkívül Somorjai Erzsit, Fenyő Tusit, Major Lajost, Kovács Józsefet, Ajtay Györgyöt és Késmárky Kálmánt illeti meg elismerés.
A bemutató nagy sikeréből ítélve, a ,,Nyitott ablak“ további előadásait is telt házak fogják végigtapsolni. (kj.)
A SZÍNHÁZ VISSZAMEGY,
ÉN MAGAM MEGJAVULOK” ígéri Jób Dániel, a Vígszínház igazgatója …
Fényes Szabolcs:
"… Nagy baj az, hogy nincsen avatott operettírónk s a sok kitűnő zeneszerző részére nem tudunk megfelelő operettköntöst összefabrikálni. Ezért kénytelenek vagyunk reprízeket előadni.
A Csicsóné után hozzuk Nóti Károly, Földes Imre és Kemény Egon Casa Rosella romantikus nagy operettjét. …”
A 1559 számú alatti bejegyzéssorozat és sok korábbi is a "Hatvani diákjai"-val, valamint Hatvani professzor és a Debreceni Református Kollégium évfordulóival is foglalkozik.
Köszönöm tegnapi fórum-bejegyzésedet, kicsit hozzáteszek én is.
Farsang ideje van, ebben az időszakban mutatta be a Magyar Rádió a „Komáromi farsang”-ot.
Így a zeneszerző életrajzi évfordulója mellett erre a rádiós vonatkozásra is emlékezhetünk:
KEMÉNY EGON (Bécs, 1905 – Budapest, 1969) kétszeres Erkel Ferenc-díjas zeneszerző halálának 50. évfordulóján – tiszteletére – újdonságként jelenik meg két dupla-album CD-kiadványa.
Mindkét rádiódaljátéka magyar szellemi nagyságokat állít középpontba:
Hatvani István tudós professzort diákjaival
a 18. századvégi Debreceni Református Kollégiumban
és
Csokonai Vitéz Mihály költőt szerelmével, Lillával
Komáromban, az 1798-as év farsangján.
Máig emlékezetes közönségsikerüknagyszerű szerzői- és rádiós alkotómunka eredménye,
élvonalbeli művészekkel a főszerepekben:
Bessenyei Ferenc (Hatvani professzor), Házy Erzsébet (Lilla), Ilosfalvy Róbert (Csokonai Vitéz Mihály), Petress Zsuzsa, Simándy József, Sinkovits Imre, Zenthe Ferenc
és kisebb szerepekben:
Berky Lili, Bilicsi Tivadar, Csákányi László, Fekete Pál, Horváth Tivadar, Gózon Gyula, Lehoczky Éva, Mezei Mária, Rózsahegyi Kálmán, Tompa Sándor, és még sokan mások.
Az est díszvendége: Kemény Anna Mária, Kemény Egon zeneszerző lánya, zenei hagyatéka gondozója
Közreműködik:
Nagy Ibolya – Déryné díjas énekművésznő, a Dankó Rádió Túl az Óperencián című műsora szerkesztő-műsorvezetője
Kassai István – Liszt-díjas zongoraművész, a Magyar Művészeti Akadémia rendes tagja
Óbudai Társaskör – Budapest, III., Kiskorona u. 7.
(A belépés díjtalan, a két dupla-album a helyszínen, ahogy szokásos, megvásárolható.)
Köszönöm :-), akkor nálunk már szeptemberre tették az Egon-napot, pedig július 15-e az igazi helye a naptárban.
Híres, fényes ezek eredeti jelentései a névnek.
Ami a fegyvert illeti, az annyiban jellemzi Kemény Egont, hogy műveltségével, tudásával, derüs légkört kedvelő természetével lefegyverezte környezetét...ahogy akkor mondták: bájos ember volt.
Hallgatag ember volt, így emlékezett rá néhány hónappal ezelőtt rádiózásunk egyik kiválósága. Ez a szó elgondolkodtatott, nem csendest mondott, hallgatag...aki hall, hallgat valamit...amit mások nem...
„Névnap Egyed, Egon és Zádor
nevű olvasóinkat köszöntjük.
[…] Az Egon germán, ószász, középnémet eredetű név, jelentése: híres, fényes, fegyver. A művészvilágból Kemény Egon Erkel-díjas zeneszerző, a nagy közönségsikert aratott Valahol Délen című operett, számos daljáték és gyermekeknek írt kórusmű szerzője, az irodalomban Egon Erwin Kisch prágai születésű német író, újságíró ismert tulajdonosa e névnek. . […]”
A védőfalakkal körülvett 35 hektáros régi Kassa mértani középpontjában 1756-ig ezen a helyen állt a város első városháza, majd utána a Domus Cafferia – vagyis kávéház kerthelyiséggel együtt. Ezekhez építették 1788-1790-ben a színházépületet, azt a színházat, melyben 1833. február 15-én a magyar nemzeti dráma, Katona József Bánk bánjának ősbemutatóját tartották. Tény azonban, hogy a színházban eleinte csak német színdarabokat játszottak. Magyarul először a miskolci társulat szólalt meg a kassai színpadon, 1816-ban, méghozzá Dérynével az élen. Rajta kívül Egressy Gábor és Béni, Szentpétery, Megyeri, Blaha Lujza, a Latabár-dinasztia művelte a színjátszást Kassán, de Faragó Ödöntől kezdve Páger Antalig sok magyar színész életének fontos állomáshelye volt az egykori Kassai nemzeti színház, melynek mindmáig fennálló impozáns, barokk stílusú épületét Láng Adolf tervezte, és Répászky Mihály neves kassai építész építette 1897-1899 között. A színház tetején a múzsák támogatójának, Auróra istennőnek a szobra áll.
A második világháború óta a szlovák állami színház működteti itt drámai-, opera- és balett-társulatát. A színház felújítása az 1990-es évek elején fejeződött be.
A kassai Óváros szépségeit mutatja be az alábbi linken megnyitható blogbejegyzés, amelyet most találtam meg.
Megjelenése óta kiadták Balassa Zoltán Kassa című történelmi útikönyvét. Pontos adatokat tartalmazó, értékes, hiányt pótló kötet.
Utazás a Felvidéken - Kassa, Hlavna - a város szíve / itt
A Fő-utca
Nekem ez a régi blog is nagyon tetszik, Kassa gyönyörű kék egét láthatjuk a képeken, a felvételek nagyon szépek és az ismertetők is olvasmányosak, tanulságosak.
Kemény Egon 1910-től 1923-ig élt Kassán, a Kassai Zeneiskolában kezdte zenei tanulmányait, amelyeket a bécsi Zeneakadémián fejezett be. Első nagyoperettjét a képeken is látható Kassai Nemzeti Színház is bemutatta - 1929 októberében került színra a Kikelet utca 3., a tavaszi Fővárosi Operettszínházbeli premiert követően.
A Színház épülete melletti részen áll az egykori Kemény ház, ahogy annak idején hívták.
Mécs Károly kiváló színművészünk a "Túl az Óperencián" c. műsor e heti vendége, tegnap Domján Edit - aki kora egyik legismerettebb és legkedveltebb színésznője volt - emlékét felidézve hiányolta felvételeit a rádióadásokból, amit Nagy Ibolya szerkesztő-műsorvezető pótolt.
DOMJÁN EDIT
Itt említem meg Domján Edit egyik főszerepét, amelyben prózát játszott, és Ámeli szerepét László Margit énekelte. (Sajnos a daljáték feltehetőleg még nincs digitalizálva, ezért jelenetei nem kerülhetnek műsorba.)
Az előzményekben Fazekas Mihály Ámelihez írt versét, a szereposztást és további részleteket olvashatunk a daljátékkal kapcsolatban, a 752 számúban Domján Edit szerepéből is néhány sort.
Kemény Egon - Erdődy János: „A messzetűnt kedves”
Magyar Rádió, 1965 - Történelmi daljáték
Főszerepekben:
Fazekas Mihály – Simándy József / Darvas Iván
Pálóczi Horváth Ádám – Palócz László / Láng József
Ámeli – László Margit / Domján Edit
Julika – Andor Éva / Örkényi Éva
Közreműködött a Földényi-kórus
A Magyar Rádió Szimfonikus Zenekarát Bródy Tamás vezényelte
Karácsonyi bemutató a Fővárosi Operettszínházban, 1946
Kemény Egon - Nóti Károly - Földes Imre - Halász Rudolf: „Fekete liliom” (1946)
Romantikus nagyoperett 3 felvonásban
Bemutató: Fővárosi Operettszínház (ma: Budapesti Operettszínház)
1946. december 20.
Főszereplők: Karády Katalin, Gombaszögi Ella, Fejes Teri, Somogyi Nusi, Latabár Kálmán, Nagy István, Gozmány György, Zentay Ferenc, id. Latabár Árpád
Rendező: Tihanyi Vilmos
Karnagy: Endre Emil
Díszlet: Bercsényi Tibor
Karády Katalin, Fejes Teri, Gombaszögi Ella ruhái a Szitanágay-szalonban készültek
Revükoreográfia: Rudas-fivérek
Az előzményekben többek között olvasható, hogy mit remélt Kemény Egon zenéjétől a színházigazgató Fényes Szabolcs...számítása bevállt, a nagy siker meghozta a bevételt.
Ez a tömegdalként indult kompozició minden bizonnyal nem csak a Kemény Egon –Soltész Erzsébet szerzőpár egyik sikerdala volt – lsd „Köszöntsük jó tanítónkat”…/YT videófelvétel az ezévi előadásról – hanem Andor Évához is kötődött még akkor, húsz év után újra felvették vele....
Talán zenekari kiséret nélkül, kórusműként adták elő.
Népszerűségét az is növelte, hogy az első felvételt szinte naponta lehetett hallani a rádióban, teljes mértékben új zenei irányt képviselt…friss, lendületes, kedves, Kemény Egon különleges hangszerelésével.
A két rádiófelvétel:
KEMÉNY EGON - Soltész Erzsi: "Ma diáknak lenni jó" (1959)
Dal mezzoszoprán és baritonszólóra vegyeskarral és szimfonikus zenekari kísérettel, 3'
Prácser Éva (Andor Éva) és Varga András énekelte, a Magyar Rádió Szimfonikus Zenekarát és énekkarát Sebestyén András vezényelte.
KEMÉNY EGON – Soltész Erzsébet: „Ma diáknak lenni jó” (1959)
Erre a bejegyzésre majd visszatérek, érdekessége az operaénekesek előadása mellett az is, hogy Kemény Egon-dalok címmel ment a műsor, utalva zeneszerzői pályája korábbi, híres, Rózsavölgyinél megjelent kottakiadványaira, megzenésített költeményeire, amelyeket akkor is koruk legnevesebb operaénekesei adtak elő.
Andor Éva mai születésnapi évfordulójára emlékezve:
Andor Éva Andor Ilona Gyermekkórusában énekelt, Kemény Egon műveiben többször is, majd legutolsó rádiódaljátéka egyik főszerepét, Julikát formálta meg "A messzetűnt kedves"-ben amelyben Fazekas Mihályt Simándy József és Darvas Iván alakította.
Kemény Egon - Erdődy János: „A messzetűnt kedves”
Magyar Rádió, 1965
Történelmi daljáték
Fazekas Mihály – Simándy József/Darvas Iván
Pálóczi Horváth Ádám – Palócz László/Láng József
Ámeli – László Margit/Domján Edit
Julika – Andor Éva/Örkényi Éva
Közreműködött a Földényi kórus. A Magyar Rádió Szimfonikus Zenekarát Bródy Tamás vezényelte.
"KEMÉNY EGON-Soltész Erzsi: "Ma diáknak lenni jó" (1959) Dal mezzoszoprán és baritonszólóra vegyeskarral és szimfonikus zenekari kísérettel, 3'
Prácser Éva és Varga András énekelte, a Magyar Rádió Szimfonikus Zenekarát és énekkarát Sebestyén András vezényelte."
Találtam a Rádióújságban egy„Kemény Egon-dalok”című rádióműsort - 1980. október 1., Petőfi Rádió 8.05 – 8.20
A műsor-részletezésben feltüntetettek szerint ez a fenti dalitt részben más előadókkal szerepel:
Kemény Egon – Soltész Erzsébet: Ma diáknak lenni jó (KISZ Művészegyüttes egyetemi énekkara. Szólót énekel: Andor Éva (eredeti neve: Prácser Éva), vezényel: Nógrádi László. (Zenekar- közreműködőt nem közöl a műsorújság.)
Ideírom a műsorban szerepelt további Kemény Egon-dalok címét és előadóit is:
Kemény Egon – Soltész Erzsébet: Ballagás (Váci Vox Humana Énekkar és a MÁV Szimfonikus Zenekar, szólót énekel: Bende Zsolt. Vezényel: Maklári József
Kemény Egon – Romhányi József: Mienk a világ (Vasas Szakszervezet Központi Kórusa és a Magyar Állami Hangversenyzenekar, szólót énekel: Vétek István)
Kemény Egon – Bornemissza Endre:a) Bárányfelhő; b) Reggeli telefon
(Km. a MÁV Szimfonikus Zenekar, szólót énekel: Melis György. Vezényel: Vincze Ottó)
Kemény Egon - Kótzián Katalin:Köszöntő (szólót énekel Gábor Artemisz és Réti József, közreműködik a Váci Vox Humana Énekkara és a MÁV Szimfonikus Zenekar. Vezényel: Makláry József)
Ez is elhangzott a már említett Altatódal II. (szólót énekel Komlóssy Erzsébet, km. az MRT szimfonikus zenekara. vez. Breitner Tamás) és az Édesanyám (szólót énekel Melis György, km. az MRT szimfonikus zenekara, vez. Breitner Tamás) c. dalokkal együtt abban a rádióműsorban, melyet a Kossuth adó sugárzott 1980. december 12-én, 11.45 és 12.00 óra között. ("Kemény Egon dalai Kótzián Katalin verseire“)
A Petőfi Rádióban 1964.01.04-én hangzott el Kemény Egon-Kótzián Katalin: Édesanyám c. dala.
Majd - a dalok megnevezése nélkül – többször hangzott el a Magyar Rádió valamelyik adóján az alábbi műsor:
„Kemény Egon-Kótzián Katalin dalai“ v. „Kemény Egon dalai Kótzián Katalin verseire“ v. „szövegére“, mégpedig
1972.11.28-án
1976.07.01-jén
1980.12.12-én
1983.02.14-én
A Magyar Ifjúság 1980.06.06-i, 23. számában, a Kossuth Rádió 06.14-i, szombati műsorának ismertetőjében ez áll:
„12.45: A Magyar Rádió és Televízió énekkara énekel
[…] 2. Kemény Egon—Kótzián Katalin: a) Altatódal II. (szólót énekel Komlóssy Erzsébet, km. az MRT szimfonikus zenekara. vez. Breitner Tamás), b) Édesanyám (szólót énekel Melis György, km. az MRT szimfonikus zenekara, vez. Breitner Tamás), […]“
Volt ezek szerint Kemény Egonnak egy „Altatódal I.“ c. szerzeménye is?
Az 1960-as években Kemény Egon gyermekeknek komponált, róluk szóló darabjainak verseit Erdődy János, Soltész Erzsébet, B. Radó Lili mellett Kótzián Katalin írta. A Magyar Rádió Gyermekkarával és a Magyar Rádió Szimfonikus Zenekarával készült felvéteket a Magyar Rádió évtizedeken át sugározta.
KEMÉNY EGON - Kótzián Katalin: "Mindenki tanul" (1962)
című chansonját Nagy Ibolya szerkesztésében is többször meghallgathattuk már a "Túl az Óperencián" című műsora 2012 decemberi indulása óta a Dankó Rádióban, Radnai György operaénekes előadásában.
Kótzián Katalinról eddig még nem készült Wikipédia-oldal, kevés adat áll rendelkezésre életéről, műveiről az interneten:
Születési dátum: 1926. április 8., Budapest
Meghalt: 2006. december 14.
Házastárs: Ranódy László (házas. ?–1983.)
Könyvek: Dalok őszidőn: válogatott versek és műfordítások, Szonett a szőlődombon
Férje Ranódy László https://hu.m.wikipedia.org/wiki/Ran%C3%B3dy_L%C3%A1szl%C3%B3 a "Fűszer és csemege" (1939, bemutató: 1940) / A zeneszerző: KEMÉNY EGON YT segédrendezője volt, karrierje kiindulópontjának számít a nagy közönségsikert aratott magyar hangosfilm.
"Örömmel üdvözlöm a „Magyar Muzsika Könyve" megjelenését, mely a maga nemében nemcsak a hazai földön, de úgy látom, hogy nemzetközi viszonylatban is az első munka, mely anyagát nem lexikonszerűen, hanem szerves összefüggésben tárgyalja. Teljes megelégedéssel látom, hogy a szerkesztőnek sikerült munkatársait a közös célra összefogni s ezzel kitűnő eredményt kivívni. Mára: megnyugtató öröm, a jövőre: biztató remény." (Dohnányi Ernő bevezetője)
"A 20. század zenélő Magyarországa" című fejezetben, 415. oldal:
"KEMÉNY EGON : zeneszerző. 1905, Wien.
Tanulmányait a bécsi zeneművészeti főiskolán végezte. Tanára: Franz Schmidt.
Szerzeményei: Négytételes magyar szvit, Hullámzó Balaton (magyar népdalfeldolgozás), Népdal potpourri, melyek a rádióban kerültek előadásra.
Kikelet u. 3 c. operettje a Fővárosi Operettszínházban került előadásra.
Táncszámai: Ritka madár a szerelem, Ne felejts el engem, Szerettelek,...
Hangszereléssel is foglalkozik.
Tagja a Zeneszerzők Szövetkezetének és a Színpadi Szerzők Egyesületének."
KEMÉNY EGON arcképe (Földes felv.) a könyv végén levő fotók között az 568. oldalon van.
Manapság már sokan nem ismerik ezt a rangos kötetet. Régi példányai újabban felbukkantak és beszerezhetők.
265 számú bejegyzésemben idéztem a fentieket, a Kemény Egonról szóló bekezdést. Munkássága 1927-1936 közötti egyes darabjait emelte ki a szerkesztő.
Most hogy a kötet beszerezhető lett, és a címoldalát is meg tudjuk mutatni, Ruitner Sándor írásához kapcsolva közzéteszem.
A mai operettműsor a Dankó Rádióban Kemény Egon Krisztina kisasszony című rádióoperettje nyitányának dallamaival ért véget. (Km. a Magyar Rádió Szimfonikus Zenekara, vezényel Lehel György) - 1959. augusztus 22., Kossuth Rádió, 20.25 – 22.00.
A szerkesztő-műsorvezető,Nagy Ibolya vendége a stúdióban ezen a héten minden nap a Liszt-díjas, Érdemes művész, Pitti Katalin operaénekesnő.
"Már csak egyetlen jelenetet szeretnék felidézni a Hatvani diákjai című daljátékból: a darab Fináléját, amely tulajdonképpen az a nyilvános tárgyalás, amit hosszú és szisztematikus manőverrel, az Elmira vezette trupp szervezett a professzor ellen….Előtte azonban engedjenek meg egy rövidke zárszót:
Említettem, hogy Kemény Egon neve nem található a ma használatos zenei lexikonokban. Viszont mai és a következő vasárnap estéken – amennyiben hallgatták és hallgatni fogják a Rádió Dalszínházának műsorait – meggyőződhetnek arról, hogy milyen érdemtelenül felejtődött el ilyen rövid idő alatt ennek a szín- és melódiagazdag palettával rendelkező komponistának a neve.
...
...
S ahogy a darabbeli Hatvani professzor perbe száll a haladásért, úgy perelek én – ezt a műsort is felhasználva – egy tiszta szívű „dalnok” életműve feledésbe merülése ellen!"
A Magyar Rádió Zenei Osztálya hangsúlyt helyezett arra, hogy Kemény Egon szép dalait Melis György előadásában is megörökítse, a Magyar Rádió Szimfonikus Zenekarát Lehel György vezényelte, néhányat felsorolok:
KEMÉNY EGON - Ambrózy Ágoston: "Hatvani diákjai" (1955)
"Megkérdeztem a madártól..." kettős - Petress Zsuzsa, Melis György
KEMÉNY EGON - József Attila: "Tél" (1941)
Megjelent: KEMÉNY EGON DALOK füzetben,
A budapesti Rádióban énekelte: Basilides Mária, Székely Mihály, Lantos Olivér, Báthy Anna, Bencze Miklós.
Melis Györggyel 1954-ben magnófelvételt készített a Magyar Rádió.
KEMÉNY EGON - Juhász Gyula: "Szerelem?" (1940)
Megjelent: KEMÉNY EGON DALOK füzetben, a Bp. Rádió I adásában hangzott fel először, Nagykovácsi Ilona énekelte, zongorán kisért: Polgár Tibor
Majd Kemény Egon hangszerelésében 46 tagú zenekarra Rösler Endre adta elő, nagy sikerrel énekelte Neményi Lili, Wargha Lívia, később Sennyei Vera.
Melis Györggyel két alkalommal vette fel a Rádió, 1954-ben és az újabb bemutató 1957-ben volt.
KEMÉNY EGON - Bornemissza Endre: "Reggeli telefon" (1965)
Melis György
MÁV Szimfonikus Zenekara, Vincze Ottó vezényelt
KEMÉNY EGON - Bornemissza Endre: "Bárányfelhő" (1965)
Melis György
MÁV Szimfonikus Zenekara, Vincze Ottó vezényelt
KEMÉNY EGON- Erdődy János: "Valahol Délen" (1957)
"Árván vártam..." kettős - Petress Zsuzsa, Melis György
"Egy szót se szólj..." kettős - Petress Zsuzsa, Melis György
A Fővárosi Operettszínház Zenekarát Bródy Tamás vezényelte
KEMÉNY EGON - Kótzián Katalin: "Édesanyám" (1963)
Dal baritonszólóra, vegyeskarra nagyzenekari kisérettel
Melis György
Magyar Rádió Szimfonikus Zenekarát Breitner Tamás vezényelte.
Hangját, kiváló előadását Kemény Egon műveiben napjainkban a "Túl az Óperencián" c. műsorban Nagy Ibolya szerkesztésében elsősorban a "Valahol Délen" című nagyoperett rádiófelvételéről ismerjük, amelyet a Fővárosi Operettszínház-beli bemutató után készítettek vele. A dal rendkívül kedvelt volt, évtizedeken át gyakran szerepelt a Magyar Rádió műsorán.
“Eddig nem idéztük egyik jelenetét sem, de a játékban időről-időre feltűnik az iszákos Bule Lajos, a kollégium valamikori pedellusa…
… Nos, ezen az állandóan kapatos Bule Lajoson most – úgy tetszik – beteljesedik a végzet….
A zseniális Gózon Gyula megformálta Bule ebben a kocsmajelenetben eszméletlenül esik össze….
….Mindenki azt hiszi, hogy meghalt, csak a belépő Hatvani nem, aki azonnal hozzálát, hogy életre keltse.
A manőver közepette törnek rá a társaságra a hatóság emberei, hangoztatva, hogy titkos praktikáinak egyikén kapták rajta a professzort. Ennek a részletnek a centrumában szólal meg az a kis dalocska, amit a felejthetlen Gózon Gyula egyik emlékezetes alakításaként őrzök a szívem mélyén….
A kép 1957. februárjában készült, a Komárom farsang rádiófelvételeinek napjaiban....
Kemény Egon - Gál György Sándor - Erdődy János: „Komáromi farsang”
Magyar Rádió, 1957
Daljáték 2 részben
Csokonai Vitéz Mihály – Ilosfalvy Róbert, Zenthe Ferenc
Lilla – Házy Erzsébet, Korompai Vali
további szereplők:
Deák Sándor, Gönczöl János, Berky Lili, Bilicsi Tivadar, Szabó Ernő, Hlatky László, Fekete Pál, Lehoczky Éva, Völcsey Rózsi, Gózón Gyula, Rózsahegyi Kálmán.
A Magyar Rádió Szimfonikus Zenekarát Lehel György vezényelte
"A professzor diákjai kocsmai kirándulásra indulnak, s erre építik az összeesküvők a maguk tervét. Tudják, ha Hatvani értesül diákjai kocsmázásáról, biztosan elmegy, hogy felősségre vonja őket. A hatósági személyek segítségével ekkor lephetik meg a társaságot. A cselekmény menetében most ott tartunk, hogy a kocsmában a Pálóczi-Horváth Ádám vezette kompánia éppen az előre küldött hatósági spiclit táncoltatja."
1957. augusztus 30-án, pénteken a Petőfi-Rádió műsora volt az alábbi válogatás:
22:00
Részletek Kemény Hatvani diákjai és Komáromi farsang c. daljátékaiból.
A hét folyamán több más szerkesztésben is szerepeltek Kemény Egon művei, amelyeket a közelmúltban a "Túl az Óperencián" adásaiban mi is hallhattunk, a Tango, Ha visszanézek, Szerencsés utazás- Előjáték és minden bizonnyal továbbiak, pl. a Könnyű zene című, a rádióújságban nem részletezett műsorban.
A "RÁDIÓ és televízió ÚJSÁG" 1957-es évfolyamából már korábban is bejegyeztem műsorokat.
Most a "Komáromi farsang" bemutatója miatt vettem kézbe néhány lapszámot. Ebben az évben volt a "Valahol Délen" felújítása is a Fővárosi Operettszínházban.
A 44. számban, a hét műsorában:
Kedd
November 5. Petőfi-Rádió
21:40 Szórkoztató zene
1. Kacsoh-Vécsey: Toborzó a János vitézből
2. Kemény - Dalos: Őszi séta (Sándor Judit és Rösler Endre)
3. Martiny: Románc
4. Bródy: Altatódal
Péntek
November 8. Petőfi-Rádió
23.00 Operettrészletek
....
Kemény: Talán a csillagok - Hóvirágkeringő (Gyurkovics Mária)
Csokonai Vitéz Mihály (Debrecen, 1773. november 17. – Debrecen, 1805. január 28.) költő.
Csokonai Vitéz Mihály születésének 245. évfordulója kapcsán
a Debreceni Református Kollégium Múzeuma
Csokonai - sétát szervez, 2018. november 16-án, pénteken
Csokonai Vitéz Mihály és Debrecen
Belvárosi sétánk a debreceni Csokonai-kultusz legfontosabb emlékhelyéről, a Debreceni Református Kollégiumból indul. Séta közben felidézzük a „vígkedvű poéta” alakját, a néphagyomány garabonciását, valamint szépművészeti alkotások, irodalmi szövegek és diáklegendák segítségével „megrajzoljuk” Csokonai portréját.
KEMÉNY EGON rádiódaljátékai közül Csokonai Vitéz Mihály életének egy epizódját a "Komáromi farsang", a Debreceni Református Kollégiumot a "Hatvani diákjai" idézik fel.
Debrecen városa Fazekas Mihály életútja ábrázolásával "A messzetűnt kedves" egyik színhelye, továbbá a Magyar Rádió 1960-ban kiírt pályázati felkérésére, a különleges hangvételű "Szabad szívek" című művével állít zenei emléket a kiemelkedő magyar tudósnak és a költőknek, a 18. és 20. századi Debrecennek.
Kemény Egon - Ignácz Rózsa - Soós László - Ambrózy Ágoston: ”Hatvani diákjai" (1955) Rádiódaljáték Hatvani professzor – Bessenyei Ferenc, Kerekes Máté – Simándy József, női főszerepben: Petress Zsuzsa, továbbá: Mezey Mária, Tompa Sándor, Hadics László, A Magyar Rádió (64 tagú) Szimfonikus Zenekarát Lehel György vezényelte, közreműködött a Földényi kórus 40 tagú férfikara. Zenei rendező: Ruitner Sándor, Rendező: Molnár Mihály és Szécsi Ferenc
Kemény Egon - Gál György Sándor - Erdődy János: „Komáromi farsang” (1957) Daljáték 2 részben Csokonai Vitéz Mihály – Ilosfalvy Róbert, Zenthe Ferenc, Lilla – Házy Erzsébet, Korompai Vali, Deák Sándor, Gönczöl János, Berky Lili, Bilicsi Tivadar, Szabó Ernő, Hlatky László, Fekete Pál, Lehoczky Éva, Völcsey Rózsi, Gózón Gyula, Rózsahegyi Kálmán. A Magyar Rádió Szimfonikus Zenekarát Lehel György vezényelte Zenei rendező: Ruitner Sándor Rendező: László Endre
Kemény Egon - Békés István: „Szabad szívek” (1960) Regényes daljáték 2 részben. Főszereplő: Sándor Judit/Bánki Zsuzsa, Bende Zsolt/Benkő Gyula, Zentay Anna, Horváth Tivadar, Fónay Márta, Agárdi Gábor, Suka Sándor
Kemény Egon - Erdődy János: „A messzetűnt kedves” (1965) Történelmi daljáték Fazekas Mihály – Simándy József/Darvas Iván, Pálóczi Horváth Ádám – Palócz László/Láng József, Ámeli – László Margit/Domján Edit, Julika – Andor Éva/Örkényi Éva Közreműködött a Földényi kórus A Magyar Rádió Szimfonikus Zenekarát Bródy Tamás vezényelte Zenei rendező: Ruitner Sándor Rendezte: László Endre
Nagy Ibolya szerkesztő-műsorvezető a mai műsorban Mezey Máriára emlékezett vendégével, Lőte Attila színművésszel, ebből az alkalomból két Kemény Egon-dal hangzott el és a műsor végéig hallgatóival a zeneszerző zenei világánál maradt, ahogy mondta.
Most ismét meghallgathatjuk:
KEMÉNY EGON: "Hatvani diákjai" (1955)
Magyar Rádió, rádiódaljáték
Kemény Egon - Ambrózy Ágoston:
Dal a bontonról - Mezey Mária és Tompa Sándor
KEMÉNY EGON - Gaál Zsuzsa: "Ha visszanézek" (1957)
Sanzon
KEMÉNY EGON: "Szerencsés utazás" (1950)
Magyar Rádió, rádióoperett
Nyitány
A Magyar Rádió Szimfonikus Zenekarát Lehel György és Kerekes János vezényelte.
"Amikor - immár a Rádió Dalszínházának dramaturgjaként – ennek a darabnak a megzenésítésével „megkínáltam” Kemény Egont, azt mondta: „ Tudod, milyen régen várok erre?! Végre meglesz a harmadik debreceni téma…ami a Hatvanival kezdődött…„
“A forradalom idején játszódó darabban Fazekas Mihály, a Debreceni Kollégium valamikori lázadó diákja, az osztrák hadsereg tisztjeként kénytelen francia földre lépni, de ott, egy kisvárosban, a hadsereg esztelen dúlását látva végleg szakít dicstelen hivatásával. A főszerepnek ezúttal csak énekes szerepét vállalta fel Simándy József, a prózai szövegrészeket Darvas Iván tolmácsolta; s hogy ez ne legyen feltűnő, így tettünk a többi szereplő esetében is.”
"Ezt követte a hatvanas évek elején az a zenés játék, amelynek főhőse Fazekas Mihály volt. Vitányi János korábban megjelent ifjúsági regénye, a Főhadnagy Fazekas képezte a libretto alapját, s a cselekmény menetébe szépen épültek be az Erdődy János verseinek ihletéséből született zeneszámok; egyetlen kivétellel: a darab végkifejlete felé az Amelie-hez írt gyönyörű Fazekas-versre írt dalt Kemény Egon… "
Deák Sándor, Gönczöl János, Berky Lili, Bilicsi Tivadar, Szabó Ernő, Hlatky László, Fekete Pál, Lehoczky Éva, Völcsey Rózsi, Gózón Gyula, Rózsahegyi Kálmán.
A Magyar Rádió Szimfonikus Zenekarát Lehel György vezényelte
Zenei rendező: Ruitner Sándor Rendező: László Endre
Lilla és Csokonai kettőse "Lilla, szívemet ne vesd meg..."
"A darab címe „Komáromi farsang” volt és a Lilla - Csokonai szerepkettős énekszólamait a felejthetetlen sztár-kettős, Házy Erzsébet és Ilosfalvy Róbert tolmácsolta…."
Lehet, hogy már szerepelt itt ez az antikvár-kiadvány, mindenesetre belinkelem; a kotta 680 Ft-ért megvásárolható a www.antikvarium.hu internetes portálon, a regisztrálást követően.
"A Hatvani diákjai csak az első lépést jelentette Kemény Egon szerzeményi között és rádiós tevékenysége során a híres Debreceni Kollégum felé vezető úton. A darab sikere után elmondta, hogy szívéhez nagyon közel áll az a világ, amely abból a légkörből, azoknak a történelmi személyiségeknek, főleg irodalmároknak a szelleméből áradt. Talán ennek a kijelentésének köszönhető, hogy az operettszínházi Valahol délen közjáték után, nekiveselkedett egy Csokonai-daljáték megírásának, Erdődy János társaságában."
(Megjegyzés: A "Valahol Délen" bemutatója és kasszasikere után (1956) 1957-ben felújításban került újra a Fővárosi Operettszínház színpadára. A Csokonai darab a "Komáromi farsang" (1957), amely színpadi műnek indult, de végül a magas művészi színvonal eléréséhez a Magyar Rádió tudott lehetőséget adni, rádiódaljáték formájában./ smaragd)
"Feltétlenül szükségesnek érzem megemlíteni, hogy Bessenyei Ferenc ekkortájt ismerkedett és barátkozott meg a zenés műfaj rejtelmeivel. Éppen ezért feltűnő volt, hogy ez a fantasztikus indulatokkal és hallható energia-felesleggel rendelkező művész szinte félénk kis nyuszivá változott abban a pillanatban, amikor a szimfonikus zenekar előtt kellett énekelnie az imént hallott kettőst….
Volt olyan pillanat is, amikor azt kérte, hogy – csakúgy mint Sinkovits – ő is kapjon énekes dublőrt, akadt olyan momentum, amikor egyszerűen ki akart rohanni a stúdióból, de közben a szerep, amit felvállalt, percről percre, szinte láthatóan, érezhetően vált sajátjává…"
"Fodorító Amálka az éj leple alatt felkeresi Hatvani professzort, hogy értesítse az ellene szőtt összeesküvésről, amit Kristóf amúgy udvarlás közben fecsegett ki…Bessenyei Ferencet szerepei –abban az időszakban – kemény, vagy még keményebb vonások felöltésére kényszerítették. Akkor éppen így skatulyázták be. Amikor ennek az összeállításnak tervezgetésekor visszahallgattam a következő részletet, meg kell mondanom, most először lepett meg az a puha, szeretetteljes hang, ami itt megszólal:..."
(Amálka-Hatvani kettőse: "Megkérdeztem a madártól..." YT
“A Hatvani diákjaiból Mezey és Petress neve is ott ékeskedett a Valahol délen plakátján, s a zeneszerző ott is két külön zenei világot teremtett számukra, hogy tökéletesen érvényre juthassanak művészi habitusuk legvonzóbb vonásai.
…
Amire korábban nem volt példa, a Valahol délen szinte hónapokkal a pesti bemutató után megjelent előbb Moszkvában; ezt követően pedig a hatalmas ország különböző városaiban, szinte megszámlálhatatlan bemutatót ért meg a darab.”
Ma, Halottak napján, Nagy Ibolya szerkesztő-műsorvezető Kemény Egon "Tangó" című, a Magyar Rádióban 1954-ben bemutatott művével kezdte a programot, a Rádiózenekart Kerekes János vezényelte. Érdekes volt meghallgatni ezen a napon és felfedezni benne a múlékonyság szomorúságát és a megújulás fényét. Köszönöm szépen.
1773-tól a Debreceni Református Kollégiumban tanult logikát és retorikát. 1775. április 27-én togátus lett; azonban szenvedélyes, nyugtalan természete és a diákélet korhely mulatságaiban való részvétele miatt sok nézeteltérése volt elöljáróival. Ezért a teológiai tanulmányoktól elidegenedvén, a debreceni iskolától 1780-ban önként megvált. A nagyhírű Hatvani István tanártól matematikai képzettségéről jó bizonyítványt kapott és ez segítette a mérnöki hivatalhoz.
“Mezey Máriáról óhatatlanul eszébe jut az embernek az operettszínházi siker, amit Kemény Egon a Valahol délennel végre magáének mondhatott.
…
Egon ebben a színpadi játékban a délamerikai dallam és ritmusvilágot olyan szerencsésen ötvözte a magyar érzésvilágból táplálkozó muzsikával, hogy az ember szinte mindkettőt magáénak szerette volna vallani.”
(Hozzáteszem: Kemény Egon 1929-ben és 1946-ban bemutatott operettszínházi nagyoperettjei is sikeresek voltak. Ruitner Sándor itt minden bizonnyal a Valahol délen kasszasikerére utalt.)
Elmira haditervében – a következő lépésben – a leánykérés szerepel. Leánynézőbe indul tehát unokaöccsével Fodorító uram házába. A látogatás furcsa eredménnyel zárul, …
Kemény Egon a jelenetet egy olyan kettőssel zárja, amely alkalmat ad egy téma kettős arculatának bemutatására. Elmira kioktatja Fodorító uramat a társasági viselkedés szabályaira, hangulatos dalt énekelve a bontonról, s ezt a mester a maga tenyeres talpas modorában próbálja leckeként megismételni.
16:00 : Budapest Bartók Béla Nemzeti Hangversenyterem "Orgonaexpedíció"
17:00 : Budapest Szent István Bazilika Virágh András (orgona)
19:00 : Budapest Óbudai Társaskör Kodály vonósnégyes:
Falvay Attila, Bangó Ferenc (hegedű), Fejérvári János (brácsa), Éder György (gordonka) CSAJKOVSZKIJ: D-dúr vonósnégyes, Op.11
SMEATAN: e-moll vonósnégyes, Nr. 1. ,"Életemből”
DVOŘÁK: F-dúr „Amerikai” vonósnégyes, Op.96
19:30 : Budapest Nádor Terem Móri Beáta, Szalai András (cimbalom)
Klenyán Csaba (klarinét) "Párhuzamok IV/1."
ZOMBOLA PÉTER: Institutio No1/A
TÓTH ARMAND: Négy Pindaros-i ének
SÁRI JÓZSERF: Stati
TÓTH ARMAND: Blues, tango és riffek
TÓTH ARMAND: "Tristan" partita
BALASSA SÁNDOR: Levelek a rezervátumból
TÓTH ARMAND: Örmény rapszódia
A mai nap
született: 1844 • Nyikolaj Andrejevics Rimszkij-Korszakov, zeneszerző († 1908) elhunyt: 1973 • Lauritz Melchior, énekes (sz. 1890) 2002 • Gösta Winbergh, énekes (sz. 1943)
