vissza a cimoldalra
2019-09-23
részletes keresés    Café Momus on Facebook rss
Bejelentkezés
Név
Jelszó
Regisztráció
Legfrissebb fórumaink
Olvasói levelek (11438)
A csapos közbeszól (95)

Mi újság a Magyar Állami Operaházban? (61896)
Juan Diego Flórez (739)
Társművészetek (1412)
Balett-, és Táncművészet (5886)
Élő közvetítések (8141)
Pantheon (2387)
A díjakról általában (1069)
Házy Erzsébet művészete és pályája (4562)
Erkel Színház (10315)
Kimernya? (3221)
A nap képe (2157)
Kemény Egon zeneszerző (Wien, 1905 - Budapest, 1969) (1764)
Franz Schmidt (3422)
Opernglas, avagy operai távcső... (20316)
Operett, mint színpadi műfaj (4061)
Erkel Ferenc (1063)

Fórumok teljes listája
Impresszum

megjelenteti:
Café Momus Egyesület
adószám:
18240531-1-43

apróhirdetés feladása:

Fórum - Franz Schmidt (smaragd, 2015-05-10 14:52:59)

   
3422   smaragd • előzmény3421 2019-09-19 17:50:45

Studien zu Franz Schmidt VIII , 1990     

Reiner Schuhenn

Franz Schmidts oratorische Werke

Gespräch mit ANTON DERMOTA

6.

„Ich kann mich auch erinnern, wie man den allerdings schon Schwerkranken und schon Sechzigjährigen aufs Podium geführt hat, sich zu bedanken nach der Uraufführung des „Buch mit sieben Siegeln”, gestützt von zwei Seiten, da war er schon arm dran, und es war eigentlich ein Bild des Jammers. Aber es war ein riesiger, jubelnder Erfolg! Er war aber ein schon um die Kräfte seines Lebens beraubter Autor; man hat es ihm angesehen, daß es also bald ein Abschied für immer ist. Das war damals besonders auffallend.”

3421   smaragd • előzmény3420 2019-09-16 11:26:57

Franz Schmidt: Das Buch mit sieben Siegeln (1935-1937)

Oratorium

YouTube:

"Und als das Lamm der Siegel erstes auftat" (Das Buch mit sieben Siegeln)

 https://www.youtube.com/watch?v=c9_B6zp0uXs

"Und als das Lamm der Siegel zweites auftat" (Das Buch mit sieben Siegeln)

 https://www.youtube.com/watch?v=ciU6esY25-8


"Und als das Lamm der Siegel drittes auftat" (Das Buch mit sieben Siegeln)   

 https://www.youtube.com/watch?v=OnU39Z5noOE

 

Niederösterreichisches Tonkünstlerorchester · Anton Dermota · Grazer Konzertchor 

3420   smaragd • előzmény3419 2019-09-13 17:13:29

Studien zu Franz Schmidt VIII , 1990     

Reiner Schuhenn

Franz Schmidts oratorische Werke

Gespräch mit ANTON DERMOTA

5.

„Diese Fotos sind rechts kurios, aber sie zeigen, daß er ein sehr „erdverbundener” Mensch war, er hat sich draußen ganz natürlich gegeben, und man sieht, daß er sich draßuen in der Natur am wohlsten gefühlt hat. Dies könnte man auf dem Podium oder auf dem Parkett nicht in dieser Deutlichkeit bemerkt haben, denn er war als Mensch immer auch ein kleines bißchen gehemmt. Er war kein sich frei gebender und – womöglich mit lauten Worten – sich selbst in Szene setzender Mensch, er war eher still und zurückhaltend.”

3419   smaragd • előzmény3418 2019-09-11 18:27:02

Studien zu Franz Schmidt VIII , 1990     

Reiner Schuhenn

Franz Schmidts oratorische Werke

Gespräch mit ANTON DERMOTA

4.

„…meine andere Leidenschaft ist die Autographensammlerei: Briefe, Musikhandschriften, und es ist mir gelungen einiges von Schmidt zu erwerben, aus „Notre Dame”, aus einer Symphonie einige Skizzen und einige Briefe, Korrespondenz mit seiner Frau, einige Fotos aus seinem sommerlichen Milieu (Schmidt mit Lederhose und Gamsbart).”

3418   smaragd • előzmény3417 2019-09-10 20:15:19

Studien zu Franz Schmidt VIII , 1990     

Reiner Schuhenn

Franz Schmidts oratorische Werke

Gespräch mit ANTON DERMOTA

3.

„Bei mir hat sich die Tätigkeit für dieses Werk dann so gesteigert, daß ich Ehrenmitglied der Schmidt-Gesellschaft geworden bin, als Anerkennung wohl für die Verdienste, wobei ich mich als gewesener Organist sehr intensiv für seine Orgelwerke interessiert habe und selbst – soweit ich es konnte – auf meiner Orgel gespielt habe. Auf diese Weise bin ich mit Schmidtischer Musik immer wieder in Kontakt getreten;…”

3417   smaragd • előzmény3415 2019-09-09 23:32:37

Studien zu Franz Schmidt VIII      

Reiner Schuhenn

Franz Schmidts oratorische Werke

Gespräch mit ANTON DERMOTA

2.

„Ich habe „Das Buch mit sieben Siegeln” natürlich sehr oft gesungen, unter verschiedenen Dirigenten, als Höhepunkt sicher mit Mitropoulos, der das Werk ’im kleinen Finger’ hatte; so etwas habe ich noch nie erlebt, daß ein Dirigent es so gut und auswendig macht – mit einer Intensität sondergleichen und mit einer Kenntnis, daß er bei der Probe sogar alle Taktzahlen auswendig wußte, ohne in die Partitur zu schauen!”

3416   smaragd 2019-09-08 09:03:40

Megtaláltam:

Franz Schmidt: „Notre Dame” című operájának magyarországi ősbemutatóját (Schmidt Ferenc: Notre Dame 1916) és budapesti előadásait:

2019. szeptember 27-én, az Operaház megnyitásának 135. évfordulóján az DigiTár a színház honlapjáról a nagyközönség számára is elérhető. Majdnem hat évnyi, több ezer munkaóra áll a készítők (Karczag Márton – adatbázis, Wellmann Nóra – fotók, Országh György – fejlesztő) mögött. Az adatbázisban jelenleg 53.800 előadás, 6.300 személy és mintegy 5.000 fotó kutatható. Ezzel az Operaház nemcsak felzárkózott a világ nagy színházainak (Metropolitan Opera, Wiener Staatsoper) digitális archívumaihoz, hanem több szempontból szélesebb betekintést nyújt.
Természetesen – mint minden hasonló nagyságú adatbázis – a DigiTár sem tökéletes. Technikai problémák éppúgy várnak még megoldásra, mint ahogy a rögzített adatok között is előfordul téves. Jelenleg a koncertek-gálák felvétele és az előadások ellenőrzése folyik időrendben.
A DigiTár szerkesztői pedig arra kérik a látogatókat, segítsék a munkájukat. Amennyiben technikai problémákat észlelnek, vagy téves adatot találnak, jelezzék a digitar@opera.hu címen, ahol minden megkeresésre érdemben válaszolunk, hiszen mindannyiunk érdeke, hogy minél pontosabb adatbázis maradjon az utókorra.

Név: Schmidt, Franz

Foglalkozás: zeneszerző

Született: 1874.12.22. Pozsony

Meghalt: 1939.02.11. Perchtoldsdorf

Operaházi tagság -

Megjegyzés a Notre Dame szerzője a Bécsi Filharmonikusok szólócsellistája volt
emlékszobája: Perchtoldsdorf (Alsó-Ausztria), Lohnsteinstraße 4

Megjegyzésem:

van még mit hozzátenni... és javítani az adatbázisban. https://hu.wikipedia.org/wiki/Franz_Schmidt 

Mindezekkel együtt gratulálok a nagy munka résztvevőinek!

3415   smaragd • előzmény3371 2019-09-04 13:40:54

Studien zu Franz Schmidt VIII      

Reiner Schuhenn

Franz Schmidts oratorische Werke

Gespräch mit ANTON DERMOTA

1.

"Ich kann Ihnen über "Das Buch mit sieben Siegeln" nur so viel erzählen, als mir der Umstand erlaubt, als Mitwirkender bei der Uraufführung dabeigewesen zu sein, welche Resonanz das Werk beim Publikum hervorgerufen hat und welche Kritik es gab."

3414   smaragd • előzmény3399 2019-09-02 20:37:13

3413   smaragd • előzmény3203 2019-08-30 08:34:22

Franz Schmidt: "Variationen über ein Husarenlied " (1930-1931)

      

Megtaláltam! Egy másik "videón", a koncertfelvétel itt meghallgatható (vagy tévedésből vagy szándékosan rejtette el ide valaki.)

A rendkívül sikeres Schmidt-műről korábban számos bejegyzésben írtunk.

3412   smaragd • előzmény1173 2019-08-27 12:27:00

Forrás: Adrian Rajter https://webgram.life/user/adrian.rajter.music

Ez rendkívül értékes dokumentum. A "fórumozás" szép percei közé tartozik, hogy megjelentethetem Franz Schmidt fórumán és ami engem illet, én kizárólag ezekért az örömökért készítem bejegyzéseimet :-) 

A 1173 számú közvetlen előzményt hét korábbi előzi meg, amelyekkel teljes a Rajter Lajossal készített interjú, "előrelapozva" könnyen megkereshető. Akkor még nem szoktuk meg, hogy az előzményeket lehetőleg egymáshoz fűzzük, képeket sem lehett még feltenni az oldalakra. A fórum tematizálása egyelőre még nem lehetséges, utólag szinte lehetetlen.

3411   smaragd 2019-08-25 07:58:28

Gottfried Scholz

Die 2. Symphonie von Franz Schmidt

Eine Untersuchung der thematischen Einheit und variativen Vielfalt

(Studien zu Franz Schmidt III)

Durch das Instrumentalschaffen von Franz Schmidt zieht sich die Idee, zyklische Großform und Variationsverfahren miteinander zu verbinden. Barocke monothematik wird zur Bändigung spätromantischer Dimensionen neuerlich eingesetzt. Das Werk von Franz Schmidt wird jenes Publikum begeistern können, das Zugang zur österreichischen Wesensart der Synthese und des Ausgleichens findet.

3410   smaragd • előzmény3406 2019-08-22 19:01:28

FRANZ SCHMIDT MŰVEI – KONCERTEK 2017/2018/2019/2020

Fabio Luisi leads Schmidt’s magnum opus, a vast oratorio that tackles no less a subject than the Bible’s Book of Revelation, a prophetic vision of the final violent destruction of the world. The DSO, soloists, choruses and organ solos depict the breaking of the seals, the Horsemen of the Apocalypse, the seven trumpets summoning souls to the Last Judgment, and, finally, the message of salvation and a climactic “Halleluiah!” Riveting and unforgettable.

“An artist of true distinction, an interpreter in possession of a bold, unique and clearly discernible voice.”
Cleveland Plain-Dealer

https://bachtrack.com/concert-listing/meyerson-symphony-center/franz-schmidts-book-with-seven-seals/03-april-2020/19-30

3409   smaragd • előzmény3407 2019-08-20 20:08:08

Franz Schmidt und seine Zeit

Symposium 1985

(Studien zu Franz Schmidt VI)

herausgegeben von Walter Obermaier

Mit Beitragen von

Kurt Rapf, Friedrich Oswald, Theofil Antonicek, Leo Black, Robert Pascall, Akio Mayeda, Gerhard J. Winkler, Anton Staudinger, Susi Jeans, Walter Panhofer, Marcel Rubin, Alfred Uhl.

3408   smaragd • előzmény3407 2019-08-18 21:37:55

3407   smaragd 2019-08-17 14:18:49

F

3406   smaragd • előzmény3405 2019-08-15 13:42:44

FRANZ SCHMIDT MŰVEI – KONCERTEK 2017/2018/2019/2020

So 10. November 2019

15:30 Großer Saal, Musikverein

Dupré • Poulenc • Schmidt

Interpreten

Tonkünstler-Orchester Niederösterreich

Wayne Marshall Dirigent und Orgel

Programm

Marcel Dupré

„Cortège et Litanie“ für Orgel und Orchester, op. 19/2

Francis Poulenc

Konzert für Orgel, Streichorchester und Pauken g-Moll

— Pause —

Franz Schmidt

Symphonie Nr. 2 Es-Dur

https://www.musikverein.at/konzert/eventid/41453

Franz Schmidt halálának 80. évfordulója évében – nem jelzi ugyan a program ezt a tiszteletadást, ám valószínűleg megemlítik majd szóban vagy írásban, megfelelő alkalommal.

3405   Ardelao • előzmény3403 2019-08-14 05:29:32

Emlékeztetőül e mű korábban beillesztett felvételeiből:

Wayne Marshall plays the Variations & Fugue from Fredigundis by Franz Schmidt

Franz Schmidt: Variationen und Fuge über ein eigenes Thema (Königsfanfaren aus Fredigundis), Tina Christiansen, Organ

3404   Hné P. Ida • előzmény3403 2019-08-13 20:33:44

Poulenc orgonaversenyét nagyon szeretem, és Schubert B-dúr szimfóniáját is. A Schmidt művet nem ismerem, milyen?

3403   smaragd • előzmény3400 2019-08-13 18:42:19

FRANZ SCHMIDT MŰVEI – KONCERTEK 2017/2018/2019/2020

Sparkassen Saal Wiener Neustadt

09. NOV. 2019, 15:30

NÖ TONKÜNSTLER ORCHESTER
Wayne Marshall Organ, Conductor

Pulenc, Francis (1899-1963)   Concerto in G minor
Schmidt, Franz (1874-1939)  Variationen und Fuge über ein eigenes Thema D-Dur „Königsfanfaren aus Fredigundis” 
Schubert, Franz (1797-1828)  Symphony nr. 5 in B flat major D. 485

3402   Hné P. Ida • előzmény3401 2019-08-11 17:06:31

Trózner József (Marosvásárhely, 1904. aug. 4. – 1989): romániai magyar zeneszerző, zenetanár. A marosvásárhelyi konzervatóriumban kezdte zenei tanulmányait, majd a bécsi Zeneművészeti Főisk.-n 1928-33-ban Richard Stöhr és Franz Schmidt tanítványa volt. 1947-49-ben a marosvásárhelyi konzervatórium, 1949-től 1971-ig a Népi Művészeti Isk. tanára, tanított a Zenei Líceumban (1949-60) és a Pedagógiai Főisk.-n is (1961-68). A mai erdélyi zeneszerző középnemzedék több kiemelkedő tagja az ő tanítványa volt. Zeneszerzői munkásságának gerincét a dalok és a kórusművek alkotják. Mintegy ötven dalt írt többek között Rainer Maria Rilke, Babits Mihály, Juhász Gyula, Dsida Jenő verseire. – M. C-dúrszimfónia (1935); Fisz-moll vonósnégyes (1935); D-dúr hegedű-zongoraszonáta (1950)); Székely rapszódia (1951). – Irod. Molter Károly: Rilke-est Marosvásárhelyen (Maros, 1930. szept. 19.); H. A.: T. J. szerzői estje (Szabad Szó, 1947. dec. 13.); V. Cosma: Muzicieni români (Bukarest, 1970); Popescu: Repertoriul general al creaţiei muzicale româneşti (1981); Terényi E.: T. J.-ről négy dala apropóján (Utunk, 1982. jan.).

3401   Hné P. Ida 2019-08-11 17:02:45

Trózner József (Marosvásárhely, 1904. augusztus 4. – Marosvásárhely, 1984. február 6.) erdélyi magyar zeneszerző, Trózner Lajos (1867) fia.

Tanulmányait szülővárosában kezdte (a zeneieket a Városi Zeneiskolában, 1915–22 között), majd a bécsi Zeneakadémia (1928–33) és az ottani Mesteriskola (1933–35) hallgatójaként folytatta, ahol Richard Stöhr és Franz Schmidt tanítványa volt. Közben az 1924–25-ös iskolaévben a párizsi École des hautes études comerciale előadásait is hallgatta. A második világháború után hathatós zenei nevelőtevékenységet fejtett ki: tanára volt a vásárhelyi városi Zenekonzervatóriumnak (1947–49), a Népi Művészeti Iskolának (1949–71), ezzel egy időben a Zenei Líceumban (1949–60) és a Pedagógiai Főiskolán (1961–68) is tanított szolfézst, zeneelméletet és összhangzattant.

Legfontosabb műfaja a dal volt, mintegy 50 dalt írt Ditmar von Aiste, Babits Mihály, Balassi Bálint, Charles Baudelaire, Berde Mária, Elisabeth Brown, Richard Dehmel, Dsida Jenő, Stefan George, Goethe, Victor Hugo, Juhász Gyula, Leona Klein, Detlef von Liliencron, Mallarmé, Michelangelo, Charles d’Orléans, Petrarca, Reményik Sándor, Rilke, Shakespeare, Tennyson, Vajda János, Paul Verlaine és mások verseire. E dalok egy csoportjával elnyerte a Kemény Zsigmond Társaság pályázatának egyik díját s a társaság tagságát.

Művei:

C-dúr szimfónia (1935);
Fisz-moll vonósnégyes (1935);
D-dúr hegedű-zongoraszonáta (1950);
Székely rapszódia (zenekarra, 1951), kórusművek többek közt Kriza János és Konsza Samu gyűjtötte népi szövegekre, két kantáta Rilke- (1935) és Babits-versekre (1946).

3400   smaragd • előzmény3391 2019-08-11 16:45:46

FRANZ SCHMIDT MŰVEI – KONCERTEK 2017/2018/2019/2020

ORGELKONZERT „ Notre-Dame de Paris”

8. 1. 2019 – 19:30

Perchtoldsdorf, Pfarrkirche

ORGELFEST PERCHTOLDSDORF 2019
"Franz Schmidt-Orgel generalüberholt“
 

Gemeinschaftskonzert Perchtoldsdorfer OrganistInnen (Angela Amodio, Elena Guttman, Gabriele Wimmer, Markus Göller, Pfarrer Josef Grünwidl, Anthony Jenner, Jörg Nossek, Johannes Wenk und Stefan Zapotocky)

Veranstalter: pro organo Orgelverein Perchtoldsdorf

www. perchtoldsdorf.at

3399   smaragd • előzmény3346 2019-08-11 16:45:04

3398   Hné P. Ida • előzmény3397 2019-08-11 16:29:13

3397 számú bejegyzésre:

"Na ne bolondozz! :-) "

Felvilágosítanál afelől, hogy mit értesz bolondozás alatt?

A kioktató és leereszkedő fórumtársi stílusodból nem kérek és visszautasítom!

3397   smaragd • előzmény3396 2019-08-11 12:48:08

3396 számú bejegyzésre:

Na ne bolondozz! :-)

Számonkérő és kiosztó fórumtársi stílusodból nem kérek és visszautasítom!

Olvasd el Rózsika bejegyzéseit, annyi elég volt itt ebből.

3396   Hné P. Ida • előzmény3394 2019-08-11 12:19:50

"Kemény Egon életműve nem keres, hanem tanítványaként  joggal talál helyet Franz Schmidt fórumában, lásd előzmények."

Kemény Egonnak van saját fóruma, ezeknek ott a helye.

Az olvasó azért kattint a Franz Schmidt fórumra, hogy róla olvasson, ne másról. Aki Kemény Egonra kíváncsi, az megnyitja azt a fórumot.

3395   smaragd • előzmény3393 2019-08-11 06:25:46

3393 számú bejegyzéshez:

Nem te vagy az első, aki ezen a fórumon stílusomat - ebben az esetben a nyelvhelyességi téma (Olvasói levelek) és a hozzátartozó betűtípus, amivel kiemeltem - utánozza. Nem baj.

Esetleges további akadékoskodás helyett elolvashatod az előzményekben az emléktábla feliratát és a róla készült fényképfelvételt is megtekintheted.

Fentiek értelmében ezen a fórumon, az emléktáblát internetes napilapban közreadtuk.

3394   smaragd • előzmény3392 2019-08-11 06:11:02

3392 számú bejegyzéshez:

Kemény Egon életműve nem keres, hanem tanítványaként  joggal talál helyet Franz Schmidt fórumában, lásd előzmények.

A "végeláthatatlan" megjegyzésedet túlzásnak találom. Nem "kell ide bemásolni", hanem bejegyeztem, Kemény Egon zeneszerző halálának 50. évfordulója alkalmából, a Dankó-Rádió Kemény Egon - emlékhét műsoraival kapcsolatban.

Örülök, hogy Franz Schmidt és Kemény Egon zeneszerzők kedvéért beléptél a fórumozók közé...ha nem is vitted előre a tartalmi részt.

3393   Hné P. Ida • előzmény3388 2019-08-10 23:55:40

Egy emléktáblát hogyan lehet közreadni?

közread (ige)

Nyomtatásban megjelenít egy írásművet a szerzője, vagy a szerzővel szerződéses kapcsolatban levő kiadó, vállalat.

Példák:

A gyár közread egy katalógust a gyártmányaiból.

Az író tavasszal közreadja az új regényét.

3392   Hné P. Ida 2019-08-10 23:50:28

Mit keres ilyen sok Kemény Egon a Franz Schmidt fórumban? Miért kell ide bemásolni a végeláthatatlan Kemény Egon montázsokat?

3391   smaragd • előzmény3349 2019-08-08 18:09:22

FRANZ SCHMIDT MŰVEI - KONCERTEK 2017/2018/2019/2020

Olin Hall

Richard B. Fischer Center for the Performing Arts, New York

On Sunday 11 August 2019 at 13.30

 

Programme

 

Korngold, Erich Wolfgang (1897-1957)                 

Much Ado About Nothing, Op.11

 

Korngold, Erich Wolfgang (1897-1957)                 

Suite for two violins, cello and piano, Op.23

 

Works by Labor, Josef (1842-1924)

Works by Schmidt, Franz (1874-1939)

Works by Dohnányi, Ernst von (1877-1960)

Works by Braunfels, Walter (1882-1954)

Works by Schoeck, Othmar (1886-1957)

3390   smaragd • előzmény3389 2019-08-06 18:16:16

Németh István László pozsonyi  Franz Schmidt tanítvány volt, amint most megtudtuk

Újra egy különlegesség, ahogy Tőled megszokhattuk – rég nem hallott nevet ismertettél meg velünk. Szívesen olvastam a szép mondatokat, nagy élmény lehetett annak idején jelen lenni ezen a koncerten.

3389   Ardelao 2019-08-04 21:51:48

Orgona-est.

Egy fiatal pozsonyi magyar művész mutatkozott be ma a Főiskola nagytermében, Németh István László*, akinek nevét örömmel jegyezzük föl emlékezet okáért, hogy örömmel várhassuk mindig vissza. A legjavából való muzsikus, föltétien úr ezen a nehezen megnyergelhető hangszeren, aki tökéletes ritmussal, bámulatosan finom és szellemes, önálló regisztrálással, rendkívül világos, értelmes szólamvezetéssel egy válogatottan érdekes műsort játszott végig.

Az orgona régi és új klasszikusai legkomolyabb műveikkel vonultak föl ezen a műsoron, Buxtehude: g-moll előjátéka s fugájával, Bach: C-dúr Toccata, Adagio és fugájával, négytételes Pastoraléjával, g-moll fantázia és fugájával, Reger fisz-moll szonátájával, Brahms és Schmidt Ferenc hangulatos Korálelőjátékaival.  

A közönség a lenyűgöző szépségű előadásért szívből ünnepelte az előadót.

(m. i.)

MAGYARSÁG,1927.XII.1.

*Németh-Šamorínsky István (1896-1975), zeneszerző, orgonaművész, zenepedagógus. Bécsben tanult zongora és orgonaszakon. Franz Schmidt tanítványa volt. (A.)

3388   smaragd • előzmény3387 2019-08-03 12:34:01

Igen, köszönöm, az emléktáblát is közreadtuk már.

3387   Ardelao • előzmény3386 2019-08-03 11:22:07

A 123.sz. bejegyzésemben már jeleztem (2015.V.30.), hogy Pozsonyban, a mai Kulturális Minisztérium helyén állt ez a bizonyos Raidner nevű ház, ahol Schmidt 1874-ben megszületett.

A jelenlegi épület Orsolya utcai falán emléktábla jelzi, hogy:

ITT SZÜLETETT FRANZ SCHMIDT, A JELENTŐS ZENESZERZŐ, CSELLISTA ÉS ZONGORISTA (1874.12.22.-1939.2.11.)

Az 1965-ből való emléktábla alkotója Alexander Vika volt.

3386   smaragd 2019-08-02 16:23:55

Franz Schmidt német nyelvű oldalán találtam: https://de.wikipedia.org/wiki/Franz_Schmidt_(Komponist)

Das Geburtshaus von Franz Schmidt im Jahre 1922. Das Haus stand in Preßburg an der Ecke Marktplatz (heute nám. SNP) und Ursulinengasse und wurde Ende der 1920er Jahre abgerissen.

Erre a képre régóta vártunk, eddig csak feljegyzésekben olvastunk róla - Franz Schmidt egykori szülőháza, 1922-ben, Pozsonyban.

3385   smaragd • előzmény3383 2019-07-31 10:12:30

Közvetlen előzmény: 3379 számú bejegyzésben, Franz Schmidt: "Notre Dame"

Victor Hugo és az opera

Franz Schmidt: „Notre Dame”  Oper (1902-1904)

YouTube :https://www.youtube.com/watch?v=gaqpv8mSX90

3384   smaragd 2019-07-29 17:29:44

Kassai István Liszt Ferenc-díjas zongoraművész, a Magyar Művészeti Akadémia rendes tagja, Franz Schmidt tisztelője és művészetének ismerője, így illendő, hogy őt is bemutassuk fórumunk olvasóinak – biztosan sokan megcsodálták már koncertjein vagy CD felvételein kiváló játékát –  kínálkozó alkalom a most elkészült videó:

KEDDI KALEIDOSZKÓP

A Magyar Művészeti Akadémia Művészetelméleti Tagozatának pódium-beszélgetés sorozata

Kassai István zongoraművésszel Kertész Lajos zongoraművész-tanár beszélget

Magyar Művészeti Akadémia Irodaháza, 2019. június 4-én.

https://www.youtube.com/watch?v=QLdNtkDCuHA

3383   smaragd • előzmény3382 2019-07-28 17:07:31

KEMÉNY EGON

kétszeres Erkel Ferenc-díjas zeneszerző portréja, 1967 körül

DANKÓ RÁDIÓ 

KEMÉNY EGONRA EMLÉKEZÜK, halálának 50. évfordulóján

2019. július 22 - 28.  30. hét

naponta: 9:04-10:00-ig és                 hamarosan kezdődik az ismétlés: 18:04-19:00

https://www.mediaklikk.hu/danko-radio-elo/

DANKÓ RÁDIÓ: http://stream001.radio.hu:8080/mr7.aac

„ A stúdióban e heti vendégem a kétszeres Erkel Ferenc-díjas zeneszerző Kemény Egon lánya, Kemény Anna Mária, akivel együtt emlékezünk édesapjára, halálának 50. évfordulója tiszteletére – így indult a mai műsor.

Nagy Ibolya felelősszerkesztő-műsorvezető bevezetőjét ma

  • Kemény Egon: „Különös dallam” című zeneműve (1965) indította arra az útra, amely igen sokszínű zenei műfajban alkotott szerzeményeihez vezetett minket, hacsak némi betekintésre is, amennyit ez a műsorhét még megengedett…

A Magyar Rádió Esztrád Zenekara, vezényelt: Gyulai Gaál János.

Nagy Ibolya a megjelent Kemény Egon CD-kel kapcsolatos terveiről kérdezte Kemény Anna Máriát, aki elmondta, hogy nagyon fontosnak tartja azt a lehetőséget, amely abban rejlik, hogy a Kemény Egon művek révén a kor előadóművészvész-csillagainak-, valamint szerzőtársainak-, és a megzenésített irodalmi- és történelmi témák hagyományőrző köreihez is eljussanak a Kemény-életmű zenedarabjai, azaz a CD-albumok a „Hatvani diákjai” és a „Komáromi farsang” – kimondatlanul is erősítve összetartozásunkat. A Lavotta-kultusz, a Hatvani-kultusz az eddigiekhez mindenképpen hozzátartozik és ezen a ponton lépett be Kemény Egon: „Díszpalotás” című zongoraátirata (1938), amelyet Kassai István, Liszt Ferenc-díjas zongoraművész felvett műsorára és idén már nagy sikerrel többször eljátszotta.

Ezt a témát követte Kemény Egon – Tabi László – Erdődy János: „Valahol Délen” című nagyoperettje, amelyet a Fővárosi Operettszínház (1956) kasszasikerét követően az Állami Déryné Színház vitt el az akkori vidéki közönséghez – országos  sikerrel, Kemény Egon kamarazenekari hangszerelésével.

A korabeli, azaz restaurált, archív rádiófelvételekről az nagyoperett változatos zenei műfajait hallottuk:

„Még nincsen senkim sem…”  – foxtrot, Gyenes Magda és Rátonyi Róbert

A Fővárosi Operettszínház Zenekarát Bródy Tamás vezényelte.

„Árván vártam…” – dalkeringő, Petress Zsuzsa és Rátonyi Róber

A Fővárosi Operettszínház Zenekarát Bródy Tamás vezényelte.

A vágyakozás – bolero, Mezey Mária

A Fővárosi Operettszínház Zenekarát Bródy Tamás vezényelte.

„Egy szót se szólj...” – dal és lassú fox, Petress Zuzsa és Melis György

A Fővárosi Operettszínház Zenekarát Bródy Tamás vezényelte.

„Ha az este leszáll…”(’kandúr-sztep’) – foxtrot, Rátonyi Róbert

A Fővárosi Operettszínház Zenekarát Bródy Tamás vezényelte.

Nagy Ibolya felvetette Kemény Egon és Simándy József , ahogyan ma mondják: ’legendás’ barátságát, amelyről Kemény Anna Mária megemlítette Simándy Józsefné, Jutka asszony részvételét a februári CD-bemutatón, ahol díszvendégként maga is a színpadon emlékezett a művészbarátságból fakadó szép művekre, ezt követően pedig a családhoz kapcsolódó gyermekkori emlékeit.

Elhangzott:

  • Kemény Egon – Kulinyi Ernő: „Szerenád” (1937) – dal, Simándy József 

A Magyar Rádió Szimfonikus Zenekarát Lehel György vezényelte (1955).

  • Kemény Egon – Dalos László: „Mosolyod” (1952) – dal, Simándy József

A Magyar Rádió Szimfonikus Zenekarát Polgár Tibor vezényelte (1953).

A szerkesztő-műsorvezető Nagy Ibolya végül Kemény Anna Máriát arról kérdezte, vajon melyik mű tekinthető Kemény Egon életműve csúcspontjának – és itt tértek rá „A messzetűnt kedves” című daljáték (1965) rövid részletezésére, kiemelve Fazekas Mihályt, a Lúdas Matyi szerzőjét, akinek életéről készült a Magyar Rádióban – és a műsorban visszatérve a francia témákhoz is, a hét elejére – ez a varázslatosan szép, számtalan nemes magyar vonatkozású darab.

  • Kemény Egon – Erdődy János: „A messzetűnt kedves”

Rózsa-kettős – László Margit és Simándy József

A Magyar Rádió Szimfonikus Zenekarát Lehel György vezényelte

  • Kemény Egon – Fazekas Mihály: „A messzetűnt kedves”

Ámeli-dal – Simándy József

A Magyar Rádió Szimfonikus Zenekarát Bródy Tamás vezényelte.

És itt jött, a műsor legvégén Nagy Ibolya szerkesztői bravúrja, amely méltó volt az emlékezéshez és meglepetést szerzett minden hallgatónak:

ismét Kemény Egon zeneszerzőt hallhattuk, aki családi idilljét a Kapy utcában, és zenei pályájának évtizedek óta nem hallott részleteiből idézett: barátja, Ráday Imre színművész készített vele interjút – „Zenés beszélgetés Kemény Egonnal” címmel.

Majd ismét az égig szállt egy dallam… egyik legnagyobb korai sikere:

  • Kemény Egon: „Ritka madár a szerelem…” (1935)

A Magyar Rádió Vonós Tánczenekara, Bolba Lajos vezényelt.

NAGY IBOLYA és KEMÉNY ANNA MÁRIA a Dankó Rádió új stúdiójában, 2019. július

Az e heti műsor magas színvonala Nagy Ibolya érdeme.

Most készült először olyan rádióműsor tartalmi- és zenei összeállítás –, amely Kemény Egon kétszeres Erkel Ferenc-díjas zeneszerző karrierjének pályaívét időrendi sorrendben – sok eddig (a 2013-as Kemény Egon-emlékhét óta fellelt) nem ismert életrajzi adattal, zenével szinte teljes körűen felrajzolta, és a zeneszerzővel készült interjúkkal fűszerezve tette még hitelesebbé és szebbé.

A műsorhét sikere Nagy Ibolya főszerkesztő-műsorvezető vezetésével vendége, Kemény Anna Mária mellett a Zenei Archívum munkatársainak is köszönhető, akik Nagy Ibolya kérése olyan, gyakran több évtizede nem hallott felvételeket restauráltak és tettek sugárzásra alkalmassá a Kemény Egon-évforduló tiszteletére, és hoztak egyúttal műsorba szerkeszthető helyzetbe, hogy még mára is jutott a nagy meglepetésekből és talán még maradt is az elkövetkező adásokhoz.

Azok a hallgatók, akik ma délelőtt leültek a készülékek mellé – ahogyan régen mondták – szívükbe zárhatták Kemény Egon zenéjét, amely „olyan, hogy meghallgatva elteszi magának az ember…” mondta néhány órával ezelőtt nekem nagy örömmel, a műsorhoz elsőként gratulálók között, a szépkorúan is fiatalos Bradányi Iván, aki pályakezdésekor  – még, ha futólag is,  – ismerte Kemény Egont a Bródy Sándor utcai Magyar Rádió épületéből, a stúdiókból és a Pagodából…

Ezúton is köszönöm a Café Momus szerkesztőségének, hogy lehetőséget kaptam Franz Schmidt és Kemény Egon zeneszerző fórumának megnyitására, továbbá Héterő fórumtársunknak, hogy műszaki tudásával önzetlenül hozzájárult (link) az e heti adáshét műsorainak zavartalan meghallgatásához.

KEMÉNY EGON zeneszerző művei szerző jogvédelem alatt állnak.

Az elhangzott felvételek az MTVA tulajdonában vannak.

3382   smaragd • előzmény3379 2019-07-27 17:16:00

Kemény Egon művei a mai adásban:

DANKÓ RÁDIÓ 

Kemény Egonra emlékezünk, halálának 50. évfordulóján

2019. július 22 - 28.  30. hét

naponta: 9:04-10:00-ig és                 hamarosan kezdődik az ismétlés: 18:04-19:00

https://www.mediaklikk.hu/danko-radio-elo/

DANKÓ RÁDIÓ: http://stream001.radio.hu:8080/mr7.aac

„ A stúdióban e heti vendégem a kétszeres Erkel Ferenc-díjas zeneszerző Kemény Egon lánya, Kemény Anna Mária, akivel együtt emlékezünk édesapjára, halálának 50. évfordulóján – így indult a mai műsor.

Nagy Ibolya felelősszerkesztő-műsorvezető bevezetőjét ma

  • Kemény Egon: „Eső és napsütés” című műve (Hangulatkép nagyzenekarra,1958.) követte.

A Magyar Rádió Szimfonikus Zenekarát Lehel György vezényelte.

Ezután rövid beszélgetést hallottunk Kemény Egon és a rádióoperett, mint az új rádiós műfajt teremtő „Májusfa” zeneszerzőjéről is, és a

  • „Talán a csillagok” (1949)

 az elhangzott részletek, híres keringői közül kettő:

Kemény Egon – Romhányi József:

Hópehely - keringő – Gyurkovics Mária

A Magyar Rádió Szimfonikus Zenekarát Lehel György vezényelte.

Szélvész dala – Mindszenti Ödön

a Fővárosi Operettszínház Zenekarát Bródy Tamás vezényelte.

Hóvirág - keringő – Gyurkovics Mária

A Magyar Rádió Szimfonikus Zenekarát Lehel György vezényelte.

valamint az első rádiódaljáték Kemény Egon: „Schönbrunni orgonák” című darabjáról (1937).

Tegnap az Anna-napra Kemény Egon megzenésített Juhász Gyula költeménye utalt, a mai Anna-bálra Eisemann Mihály operettjének részletei.

Nagy Ibolya Ruitner Sándor zenei rendező, dramaturg egyik régebbi műsorából olvasott fel egy részletet:

„Kicsit félve kell említenem, hogy Kemény Egon neve és személye a mai fiatalság számára nem tartozik az ismert zeneszerzők közé. És ehhez az is hozzátartozik, hogy művei manapság egyre ritkábban szólalnak meg különböző műsorokban, sőt ezt meg kell toldanom egy olyan jelenséggel, amely egyszerűen méltatlan ahhoz a gazdag életműhöz, amivel megajándékozott minket.

Nevét ugyanis hiába keresi az ember az újabb kiadású zenei lexikonokban, a szerkesztők egyszerűen megfeledkeztek róla: szándékosan tették ezt vagy a véletlen műve volt, ma már hiába kutatjuk, a tényeken nem tudunk és nem is érdemes változtatni.

Vagyunk azonban néhányan, és én boldogan sorolom magamat is ezek közé, akik szeretettel gondolnak vissza azokra a közös munkákra, amelyek során egy-egy kompozíciójának partitúrája hangzó formát öltött.

A róla szóló ismertetőkben egyébként ezt olvashatjuk, hogy szerzeményeiben gondosan ápolta az osztrák és német zenei hagyományokat. Ez így, egyszerűen nem igaz.

Hiszen a korábbi, 1935-ös kötet lexikális részében a komponista kifejezetten magyar hangvételű szerzeményeit sorolja fel a szerkesztő.

Ennyit a gondosan ápolt osztrák és német zenei hagyományokról…”

Magyar Rádió, stúdiófelvétel: Komáromi farsang (1957)

Kemény Egon, Házy Erzsébet, Ilosfalvy Róbert, Ruitner Sábdor, Erdődy János és mások

Kemény Egon Archívum – www.kemenyegon.hu

2019-ben a Kemény Egon életmű-sorozat – az MTVA támogatásával megjelent – első két dupla-albuma februári CD-bemutatója (https://www.youtube.com/watch?v=FMRDsMg0nX4) felidézése után - ízelítőül azoknak a hallgatóknak is, akik még nem ismerik a műveket, vagy régen nem hallották a18. század végén játszódó két történelmi daljátékot, rövid tartalmuk ismertetésével, a

  • Hatvani diákjai”-ból

„Megkérdeztem a madártól…” – kettős, Petress Zsuzsa (Amálka) és Bessenyei Ferenc (Hatvani István professzor)

és a

  • Komáromi farsang”- ból, amely Csokonai Vitéz Mihály és Lilla szerelméről szól  – hangzott el néhány részlet:

Nyitány

„Az első reggel…” –  kettős, Házy Erzsébet (Lilla) és Ilosfalvy Róbert (Csokonai Vitéz Mihály)

Kraxelstumpf óbester szerenádja ”Egy-kettő…”Bilicsi Tivadar

„Lilla, szívemet ne vesd meg…”  kettős, Házy Erzsébet és Ilosfalvy Róbert

A mai műsor végén

  • Kemény Egon: Könnyűzene szimfonikus zenekarra, hegedűre, gordonkára, zongoraszólóra című (1955)  négy tételes művének I. tételét Ramor Ervin (hegedű), Tokaji András (gordonka) és Petri Endre (zongora) előadásban.

A Magyar Rádió Szimfonikus Zenekarát Lehel György vezényelte.

3381   smaragd 2019-07-26 17:32:04

 

Franz Schmidt: Präludium D-Dur (Vier kleine Präludien und Fugen, 1928 )

Úgy emlékszem Ardelao már ismertette a lemezt, most megtaláltam egy YT felvételt:https://youtu.be/2ThPMi7Huck

3380   smaragd • előzmény3379 2019-07-25 17:36:52

 

Nagyon örülök, hogy Nagy Ibolya szerkesztésében tegnap elhangzott a Dankó Rádió „Túl az Óperencián” című műsorában az „Intermezzo” – a Kemény Egon – emlékhét alkalmából!

Aki még nem ismerné, vagy meghallgatná, annak küldöm:-), ez a felvétel szólt: YT https://youtu.be/U-YUdIyev7w

 

3379   smaragd • előzmény3378 2019-07-24 17:22:12

 

DANKÓ RÁDIÓ 

Kemény Egonra emlékezünk, halálának 50. évfordulóján

2019. július 22 - 28.  30. hét

naponta 9:04-10:00-ig és                  hamarosan kezdődik az ismétlés: 18:04-19:00

https://www.mediaklikk.hu/danko-radio-elo/

DANKÓ RÁDIÓ: http://stream001.radio.hu:8080/mr7.aac

A műsorhét harmadik adásával mondhatni spirálisan halad felfelé Kemény Egon életműve tekintetében, visszautalásokkal az előző napokra is és a 2013-ban elhangzott Kemény Egon - emlékhétre.

Nagy Ibolya és Kemény Anna Mária beszélgetésének mai témái röviden:

A kétszeres Erkel Ferenc-díjas Kemény Egon zeneszerző pályájának budapesti indulása

a modern táncslágerektől (1927) – színpadi előadásuk az akkor rangos Rott Kis Kabaréban  

Ábrahám Pállal töltött baráti és zenei munkatársi évei Berlinben valamint a németországi zenei vonatkozások napjainkban

beszélgetés Kassáról   

a Bécsi Zeneakadémia, ahol Franz Schmidt volt az igazgató és Kemény Egon tanára is, aki tanulmányait vezette.

Nagy Ibolya felelősszerkesztő-műsorvezető tehetségét ismét megcsodáltam –, ahogyan én érzem – asszociációkkal építette fel a műsor zenei szerkezetét.

Az elhangzott műrészletek:

rádióoperett 2 részben.

Előjáték

A Magyar Rádió Szimfonikus Zenekarát Lehel György vezényelte.

A színpadi nagyoperett-változatát a Miskolci Nemzeti Színház mutatta be 1962-ben.

  • Ábrahám Pál – Földes Imre – Harmath Imre: Viktória (1928)

operett 3 felvonásban

Nagy Ibolya utalt a tegnapi archív Kemény Egon-interjúban megismert történetre, a brácsa bevezetése a magyarországi jazzhangszerelésbe Kemény Egon kezdeményezésére (1928) valósult meg

a „Good Night” („Nem történt semmi..”) című számban, Kemény Egon hangszerelése

Gramofonfelvételről hallottuk, Kalmár Pál, Tóth Erzsi és az Odeon zenekar előadásában

rádiódaljáték 2 részben.

Csokonai dala: „Sötét lepel borult reánk…”Ilosfalvy Róbert

Dal a nápolyi királyrólFekete Pál, Kishegyi Árpád

Lilla románca „Könnyű lepke, kis madár…”Házy Erzsébet

A Magyar Rádió Szimfonikus Zenekarát Lehel György vezényelte.

  • Franz Schmidt: „Notre Dame”, „Intermezzo” az operából

a Berlini Filharmonikusokat Herbert von Karajan vezényelte, aki (rövid ideig) Schmidt-tanítvány is volt.

történelmi rádiódaljáték Fazekas Mihály életéről

Az első szerelem dalaAndor Éva és Simándy József

Szüretelők dalaBarlay Zsuzsa és Kishegyi Árpád

Rózsa kettős – László Margit és Simándy József

A Magyar Rádió és Televízió Szimfonikus Zenekarát Bródy Tamás vezényelte, közreműködött a Földényi-kórus.

  • Kemény Egon: „Tangó” című szimfonikus műve (1954), a Rádiózenekart Kerekes János vezényelte – zárta a mai műsort.

„Túl az Óperencián” – NAGY IBOLYA műsora – Dankó Rádió

3378   smaragd • előzmény3377 2019-07-23 08:28:55

 

EGY SCHMIDT-TANÍTVÁNY EMLÉKÉRE:

KEMÉNY EGON ZENESZERZŐ PORTRÉJA 1935 körül

DANKÓ RÁDIÓ: http://stream001.radio.hu:8080/mr7.aac

https://www.mediaklikk.hu/danko-radio/cikk/2019/07/21/tul-az-operencian-kemeny-egonra-emlekezunk-halalanak-50-evfordulojan-30-het/

KEMÉNY EGON kétszeres Erkel Ferenc-díjas zeneszerző
(Bécs, 1905. október 13. – Budapest, 1969. július 23.)

Bécsben, a császárvárosban született, Kassán nevelkedett. Abszolút hallása volt, kisgyermekkora óta zeneszerzőnek készült. Klasszikus zenei tanulmányait a Kassai Zeneiskolában kezdte (zongora, hegedű, zeneelmélet, hangszerelés) és a Bécsi Zeneakadémián (tanára Franz Schmidt zeneszerző, az Akadémia igazgatója) végezte (1925), rendkívüli tehetségével a könnyűzene felé fordult (1926), ez a 20. századi zeneművészeti ág lett választott hivatása.
Kiváló zongorista volt, korai műveit Kassán adta elő, tomboló sikerrel. 1926-ban Budapestre költözött. Színpadi szerzőként mutatkozott be: Kemény Egon – Harmath Imre: Honolulu, charleston, (1927), modern tánc-slágereit (charleston, tango, foxtrot, blues) Dénes Oszkár, Érczkövy László énekelte, szinte mindegyiket gramofonlemezre vették.

Zenei karrierje negyven éve során művei elsősorban Rózsavölgyi és Tsa. kottakiadványokban jelentek meg.

A Fővárosi Operettszínház előbb korrepetitornak és másodkarmesternek szerződtette.
1928-ban az Operettszínház állandó karmestere lett Ábrahám Pál mellett.
Itt, a mai Budapesti Operettszínházban mutatták be nagyoperettjeit – sztárszereposztással és revükoreográfiával, pompás jelmezekkel és díszlettekkel:

Kemény Egon – Bródy István – Harmath Imre: „Kikelet ucca 3” (1929). Pesti operett 3 felvonásban: Somogyi Erzsi, Eggerth Márta, Fejes Teri, Kertész Dezső, Sarkadi Aladár, Halmay Tibor, Kabos Gyula. A táncokat betanította: Rott Ferenc. Karmester: Ábrahám Pál

Kemény Egon – Nóti Károly – Földes Imre – Halász Rudolf: „Fekete liliom” című romantikus nagyoperettet, Fényes Szabolcs igazgató felkérésére alkották, Karády Katalin főszereplésével. Partnerei: Latabár Árpád, Latabár Kálmán, Nagy István, Gozmány György, Fejes Teri, Gombaszögi Ella és kis szerepben Petress Zsuzsa voltak.

Kemény Egon – Tabi László – Erdődy János: „Valahol Délen” c. kasszasikert hozó nagyoperett, bemutatója 1956 tavaszán Gáspár Margit színházigazgató idején volt, fő szerepekben: Petress Zsuzsa, Mezey Mária, Sennyei Vera, Borvető János, Homm Pál, Rátonyi Róbert. Felújítás: 1957., Fényes Szabolcs igazgatóval. 1958-tól kiemelkedő sikersorozatban játszották a környező országok nagyszínpadain.

A tehetségével és szerénységével feltűnő fiatal zeneszerző nevét 1929-től szárnyra kapta a színház világa.

Ábrahám Pál legjobb barátjaként és zenei munkatársaként, zenekari hangszerelőjeként – Budapesten, Lipcsében és Berlinben – ugyancsak ismert volt.
1930 -1933-ig nem komponált saját művet: Ábrahám Pál felajánlott szerződését elfogadta és Berlinben élt, zenei munkakapcsolatuk hat és fél éven át tartott.

1933-ban Budapestre költözött, mint a „Rákóczi induló” című reprezentatív magyar hangosfilm szerződtetett zenei vezetője és zeneszerzőként folytatta karrierjét.

Hazaszeretetéből fakadó művei közül a legnevezetesebbek: a négy tételes „Magyar szvit” (1934), amely kedvelt műsorszáma volt az ország legnagyobb zenekarainak, a „Tisza” (1935) c. szimfonikus költeménye és a „Délibáb” (1935) c. nagyzenekari népdal egyvelege a Rózsavölgyi cég megbízásából született, azóta az egész világot bejárta.

1936-ban újrahangszerelte a „Rákóczi induló”- t szimfonikus zenekarra, amely Rózsavölgyinél jelent meg.

Kemény Egon a gershwini szimfonikus könnyűzene magyarországi meghonosítója.

1937-1948 között klasszikus és kortárs magyar – Csokonai Vitéz Mihály, Vajda János, Petőfi Sándor, Reviczky Gyula, Ady Endre, József Attila, Tóth Árpád, Áprily Lajos, Juhász Gyula, Kosztolányi Dezső és mások, valamint angol – Burns, Shakespeare, Blake, Poe és mások, továbbá amerikai költők leghíresebb verseit zenésítette meg, szám szerint harmincnál többet, s e dalokkal – amelyeket az ország legkiválóbb énekesei is felvettek műsorukba – aratta akkor legnagyobb sikereit.

Kemény Egon filmzenéje a „Fűszer és csemege” című hangosfilm (1939), amely közvetlenül bemutatója után nézőszám-rekordot döntött. Főszerepben: Somlay Artur, Vízváry Mariska, Szörényi Éva és Jávor Pál. A film Csathó Kálmán nagy sikerű regényének filmes változata, ezt megelőzően a Vígszínház mutatta be.
Hangszerelőként számos zeneszerző-kollégája operettjei, betétdalai és filmjei népszerűségében játszott jelentős szerepet.

A Magyar Rádióval (Rádió Budapest I.) 1934-ben kezdődött sokoldalú kapcsolata, az intézmény évtizedeken át művei bemutatóinak egyik fő helyszíne lett. Zeneműveit számtalan rádióműsorban gyakran sugározták. Életművét 2012 óta a Dankó Rádió „Túl az Óperencián” című műsorában Nagy Ibolya felelősszerkesztő-műsorvezető mutatja be a rádióhallgató nagyközönségnek.

Első rádiós bemutatója a „Fantázia a ’Hullámzó Balaton’ tetején” című népdalból (1934) – nagyzenekari népdal parafrázis – volt, amelyet az akkori műszaki lehetőségekkel stúdió-előadásban, nagy sikerrel közvetített a Rádió, az Operaház Zenekarát Zsolt Nándor vezényelte.

Rádiótörténeti újdonságok – Magyar Rádió – Kemény Egon műveiben: 1940-tól operaénekesek adták elő dalait, zenéjével új rádiós műfajok indultak: az első rádiódaljáték, „Schönbrunni orgonák” (1937), az első rádióoperett, „Májusfa” (1949), a „Hatvani diákjai” c. daljátékban (1955) a korábbi kettős szereposztás nélkül alakította a prózai színész Bessenyei Ferenc az ének-, és az operaénekes Simándy József a prózai szereprészt is – szenzációt keltve és remekül.

1946-ban a Magyar Rádióban saját műsort is szerkesztett és vezetett „Amit a város dalol” címmel, továbbá zenei összeállítások készítésével is megbízták, karmesterként, zongorakísérőként is foglalkoztatták, felvételek énekes próbáit vezette.

Műveiben a főszerepeket – ám gyakran kisebb szerepekben is (mint Rózsahegyi Kálmán a „Komáromi farsang”- ban) – kora leghíresebb és legtehetségesebb művészei énekelték és játszották, szerzőtársai, a zenei együttesek, kórusok és a darabok rádiós alkotói minden esetben kiváló zenei- és színházi tekintélyek voltak.

Alapító tagja volt a Magyar Zeneművészek Szövetségének. Műveiben gondosan ápolta az osztrák és a német zenei hagyományokat is, megőrizve a magyar zenei örökséget, zeneművei azzal az eleganciával szólaltak meg, aminek a könnyűzene mestereként emberi mivoltában is birtokában volt. Zenei alkotómunkáját magas zenei kitüntetéssel, Erkel Ferenc-díjjal (1953,1955) ismerték el.
Halálának 50. évfordulója évében (2019) lánya, Kemény Anna Mária producerként – az MTVA támogatásával – életműsorozatot indított: megjelent a „Hatvani diákjai” és a „Komáromi farsang”, a CD dupla-albumokat a tervek szerint továbbiak követik.

3377   smaragd • előzmény3159 2019-07-22 07:56:52

 

DANKÓ RÁDIÓ 

Kemény Egonra emlékezünk, halálának 50. évfordulóján

2019. július 22 - 28.  30. hét

naponta 9:04 - 10:00-ig és ismétlés 18:04 - 19:00

https://www.mediaklikk.hu/danko-radio-elo/

A tegnapi műsor végén hangzott el Nagy Ibolya felelősszerkesztő-műsorvezető ajánlása:

Kedves Hallgatóink!

Jövő héten a kétszeres Erkel Ferenc-díjas zeneszerzőre, Kemény Egonra, emlékezünk – halálának 50. évfordulója tiszteletére.

Segítségemre lánya, Kemény Anna Mária lesz. Várunk mindenkit, nagy-nagy szeretettel minden nap délelőtt 9-kor és az ismétlésben délután 6 órakor, az Óperencián innen és túl egyaránt.

„Túl az Óperencián” – NAGY IBOLYA műsora – Dankó Rádió

3376   smaragd • előzmény3373 2019-07-22 07:55:32

 

A Rádióélet és a már korábban is megnyílt digitális archívumok dokumentumai szerint teljes bizonyossággal állíthatjuk, hogy Franz Schmidt – Schmidt Ferenc – művei a rádión keresztül is eljutottak a magyarországi hallgatókhoz. Neve és művészete, zenepedagógusi munkássága évtizedeken át ismert és elismert volt hazánkban is.

archivum.mtva.hu

Műsor

1933.03.26 / 12 

1933. március 26. - 1933. április 2

WIEN

21:00 Schmidt Ferenc zeneszerző művei a bécsi szimfonikusok előadásában Kabasta vezényletével

3375   smaragd 2019-07-19 08:51:16

 

Franz Schmidt: Präludium und Fuge Hallelujah in D - Dur: Präludium

Vier kleine Präludien und Fugen, 1926

YT: https://youtu.be/I6j4EQWB4LA

 

3374   smaragd • előzmény3373 2019-07-17 16:43:10

 

Érdekes lesz a Rádióéletben is megnézni ezeket a koncerteket, és majd (ha lesz egy kis időm...) megkeresem a régi koncertbejegyzéseimnél, Musikverein.

Addig is csenben örülök, hogy megtaláltad! :-)

3373   Ardelao • előzmény3372 2019-07-17 14:06:53

MAGYARSÁG RÁDIÓMELLÉKLETE:

1930.I.12. WIEN:

10.30:

Schmidt Ferenc F-dúr fugája és négy előjátéka orgonán.

*

1930.VI.27. BERLIN:

21.04:

Schmidt Ferenc zeneszerző estje.  

*

1930.IX.12. WIEN:

21.05:

Adler Oszkár hegedű- és Schmidt Ferenc zongoraművész Mozart: C-dúr és B-dúr szonátáját játssza.
 

3372   smaragd • előzmény3331 2019-07-15 08:01:30

 

Ardelao  3331 számú bejegyzése

„Franz Schmidt-est.“

  • Műsor:

Symphonie Nr. 1. E-dúr

Zwischenspiel aus der Oper „Notre Dame“

Schlusszene aus der Oper „Fredigundis“

(Sopransolo: Louise Helletsgruber (Staatsoper)

Magyar Rádió,1928. III. 15.

és most hozzáteszem a rádióújság eredeti oldalát (archivum.mtva.hu):

1928. március 15. csütörtök, Bécs

21:00  „Franz Schmidt est”

3371   smaragd • előzmény3368 2019-07-13 19:20:30

 

15.

Gespräch mit  THEODOR BERGER

„Dem Schönberg bin ich persönlich nie begegnet, Berg habe ich ein paarmal im Konzert gesehen, der einzige, dem ich einmal persönlich begegnet bin, ist der Webern, wir haben uns bei unserem gemeinsamen Verleger, dem damaligen Direktor des Universal-Edition, kennengelernt.”

3370   smaragd • előzmény3349 2019-07-12 19:11:05

https://youtu.be/hSFOooWpxy0

Franz Schmidt: Hallelujah - Das Buch mit sieben Siegeln

(Minden bizonnyal telefonfelvétel… mégis egy kis benyomást kaphatunk az emlékműsorról.)

3369   smaragd • előzmény3341 2019-07-10 14:51:22

 

Megtaláltam, nagyon boldog vagyok! Hallani a magyar szavakat a zenében! :-)

Szeretettel küldöm mindenkinek

Franz Schmidt: Drei kleine Phantasiestücke nach ungarischen Nationalmelodien (1892)

No.1 in G - https://youtu.be/JOsJ3UVp0Fs

3368   smaragd • előzmény3362 2019-07-09 20:48:22

 

14.

Gespräch mit  THEODOR BERGER

„In seinem Streichsextett ’Verklärte Nacht’ ist er von der Schmidtschen Musik gar nicht so weit entfernt. Aber all die Leute, die Schönberg gut kannten – auch während seiner Emigrationszeit – haben gesagt, daß es ihn dauernd ’gewurmt’ hat und unruhig gemacht habe, da er epigonal werden könne und als solcher auch klassifiziert würde. Es war fast so eine Art psychosomatische Erkränkung: Er konnte den Gedanken nicht ertragen, da man ihn eines Tages einmal zu den Epigonen rechnen würde. Wie das auch sei, die tonale und polytonale Musik ist ja noch lange nicht ausgeschöpft, der Kosmos kann noch mit ungeheuren musikalischen Welten angereichert werden. Trotz der immensen Werkfülle von den Klassikern und Romantikern ist der Tonvorrat immer noch nicht ausgeschöpft…”

3367   smaragd • előzmény3334 2019-07-08 10:18:59

 

A Wikipédia szerkesztői lassan felfedezik Franz Schmidt oldalát, Ferencsik János életművébe is beemelték.

A bekezdés tartalmi részét  Franz Schmidt művei előadása tekintetében majd még lehet finomítani - fórumunkról pontosan be lehet írni - :

"Művészi alkatához a bécsi klasszikusok álltak a legközelebb, és mindenek fölött a két legnagyobb modern magyar zeneszerző: Bartók és Kodály Zoltán. Az új muzsika befogadója és tolmácsolója volt. Bartók Béla, Kodály Zoltán, Weiner LeóLajtha László és Dohnányi Ernő mellett 28 kortárs magyar zeneszerző műveit mutatta be. Ő adta elő Ránki György Pomádé királyátLeoš Janáček Katja KabanovájátAlban Berg Wozzeckjét, Benjamin Britten Peter Grimesát, HumperdinckPoldiniFranz SchmidtRimszkij-KorszakovErmanno Wolf-FerrariSiklós AlbertPolgár Tibor műveit is."

3366   smaragd • előzmény3363 2019-07-06 05:55:30

 

Úgy tudom, hogy teljes lista nem készült Franz Schmidt tanítványairól, ugyanis sok magántanítványa is volt. 

Majd igyekszünk ezen a téren is összeállítást készíteni.

3365   smaragd • előzmény3364 2019-07-06 05:37:14

 

Oscar Kabasta felvidéki rokoni kapcsolatáról már szó esett, úgy emlékszem pozsonyi vonatkozásban,  – kár, hogy nem lehet itt a fórumban tematizálni, mappázni – nem könnyű azonnal megtalálni, amit keresünk. Vajon tudott-e ő is magyarul, talán néha így beszélgettek egymás között Schmidttel? Érdekes újdonság bejegyzésed.

3364   Ardelao 2019-07-04 09:59:36

Előzmény: 3309, 3350, 3351, 3353

Érdekesség, hogy Oswald Kabasta – Franz Schmidt jó barátja - német főzeneigazgató eperjesi gyógyszerész-család sarja. A világhírű karmester nemrégiben Budapesten rendkívül nagysikerű hangversenyt vezényelt a müncheni Filharmonikus Zenekar élén. Ebből az alkalomból említjük meg, hogy nagyapja és dédapja Eperjesen gyógyszerészek voltak.

(GYÓGYSZERÉSZEK LAPJA, 1940.II.15.)

 

3363   Ardelao • előzmény1287 2019-07-03 22:13:16

A Franz Schmidt zeneszerzői munkásságát érintő heves viták szerencsére már elültek. A ma komolyzenei köreinek vezető egyéniségei egyre inkább belátják, hogy nevezett zenéjével foglalkozni kell. Franz Schmidt tanári munkásságának az értékét azonban soha senki sem vitatta. E vonatkozásban minden kortársa és az utókor is messzemenő elismeréssel szólt róla. Minthogy Franz Schmidtnek már létezik magyar nyelvű Wikipédia-oldala, érdemes lenne azt még néhány fontos adattal kiegészíteni, legalább is addig, amíg azok fellelhetők:

Úgy tudom, az időközben sajnálatosan megszűnt Franz Schmidt Társaság birtokában volt annak a jegyzéknek, amelyben Franz Schmidt összes tanítványának a neve szerepelt. Közülük sokan váltak híressé, nemcsak a magyar és idegen nyelvű Wikipédia-oldalakon említett személyek. Dr. Carmen Ottner asszonytól egy személyes találkozó alkalmával talán érdemes lenne e jegyzék másolatát elkérni.

Korábbi bejegyzésemben már szóltam Schmidt néhány nő tanítványáról. Íme még egy, aki a gyengébb nem képviselői közül vált híressé: Isolde Ahlgrimm.

És egy róla szóló, korabeli újságcikk:

Vendég zongoraművésznők a Rádió műsorán.

3362   smaragd • előzmény3361 2019-07-03 07:21:18

 

13.

Gespräch mit  THEODOR BERGER

„Schmidt hat auch nie eine Anfechtung gesagt gegen Schönberg oder Berg, von Webern war noch keine Rede, auch gegen Hindemith nicht, im Gegenteil, für Hindemith hat er sich einmal sehr Hochachtung streuend geäußert. Er hat sich nie über einen von ihnen ausgelassen. Sehen Sie, ich kenne einige Schönberg-Schüler, und einer von ihnen hat mir einmal gesagt, Schönberg sei in seinen letzten Jahren bekümmert darüber gewesen, daß er mit dieser Zwölftontechnik angefangen habe. Er hat sich sogar geäußert, da er sich damit auf einem Irrweg befunden habe. Es ist eben so, wie ich vorhin gesagt habe, daß man vor allem mit der Dodekaphonie die tollsten intellektuellen Gebäude machen kann, aber es ist keine Musik ’von innen’. Gut, der  Schönberg hat’s überlebt…”

3361   smaragd • előzmény3357 2019-06-30 18:45:31

12.

 

Gespräch mit  THEODOR BERGER

„Schmidt hat Brahms sehr bewundert. Den Bruckner fand er auch einen sehr beglückenden Komponisten, aber den Brahms hat er noch mehr bewundert. Brahms ist ja eh’ in Bezug auf kompositorische Virtualisität der größte aller Komponisten, zumindest in europäischen Orbit,”

3360   smaragd • előzmény3359 2019-06-28 18:43:04

 

Talán megajándékoz majd engem Főigazgató Úr egy tiszteletpéldánnyal... :-)

3359   Búbánat 2019-06-28 18:30:43

A Magyar Állami Operaház 2019/2020 Műsorkalendáriumában olvasom:

Az OperaTrezor lemezkiadványai között tervezi az Operaház megjelentetni Franz Schmidt (Schmidt Ferenc) Notre Dame című operájának élő előadáson készülő felvételét (2 CD-n). 

Erről többet olvashatunk az alábbi interjúban:

2019 „Az örök élet zenéi” - Ókovács Szilveszter az Operaház (következő) keresztény évadáról

szerző: Pallós Tamás

Új Ember Hetilap  2019.06.23.

Idézek az interjúból:

„- Nagy gondot fordít a ritkán játszott, méltatlanul elfeledett vagy elhallgatott magyar szerzők operáinak feltámasztására is. A következő évadban Hubay Jenő és Dohnányi Ernő egy-egy remeke is előkerül.

– Azzal is kezdhetném, hogy még közel sem teljes a hazai operajátszás két évszázadából szemezgető MagyarOpera200 CD-sorozatunk. Nyolc éve indult a program, mint a prioritáslistám egyik további eleme. Ahogy a mélyen alulreprezentált francia operairodalmat is szeretném jobban fölfedeztetni a magyar közönséggel, vagy ahogy a – számunkra nagy erőforrást jelentő – magyar klasszikus balett-társulatnak igyekszem több lehetőséget adni, úgy a sikeres régi magyar operák lemezen történő megjelentetése és közülük néhány fontosabbnak a színpadi megújítása is a céljaim közé tartozik. Dohnányi például: amikor A tenorral elkezdtük ezt a sorozatot, öröm volt látni, hallani, megsejteni, hogy még mi minden lehet hátra az ismeretlenből. Ide akartuk hoz­ni Kodálytól a Czinka Pannát is, de eredeti példánya végül nem került elő, viszont a megtalált főbb részleteit csak eljátszottuk egy hangverseny keretében, így föl is vehettük, ki is adhattuk. Jött Kenesseytől Az arany meg az asszony, a következő évadban érke­zik Dohnányi Simona nénije, Hubaytól A cremonai hegedűs. Tervben van Poldini Ede Farsangi lakodalma, Farkas Ferenc A bűvös szekrényét már egyszer kinyitottuk, Lendvay Kamilló A tisztességtudó utcalányát színpadra vittük, de Ránki György sincs elfelejtve, sőt, talán Kadosa Huszti kalandjának is nekifutunk, nagyon kortárs szemlélettel. Nem lehet véletlen, hogy eleink értékelték e darabokat. Azon kívül, hogy mindegyik a magyar kultúrhistória része, s így tisztességes hangfelvétel is maradjon belőle, kiderülhet, hogy ma is hallgatható, szerethető némelyik.

 - Úgy érzem, az is dolgunk, hogy az eredendően magyar szerzőket visszaszerezzük magunknak. Ne hagyjuk, hogy mond­juk Gold­mark vagy Lehár egyszerűen csak besorolódjon „a bécsiek” közé. Ilyen Franz Schmidt, vagyis a magyar anya­nyel­vű Schmidt Ferenc is, aki Pozsonyban született magyar anya és félig magyar apa gyermekeként. Április közepén leégett a párizsi Notre-Dame tetőszerkezete. De az összefüggéseket Ön mondja el…

- Schmidt Ferenc Victor Hugo regényét feldolgozó, Notre Dame című operájának sorsa, recepciója hasonló például Goldmark Sába királynőjéhez. Többen nyúltak e témához, még musicalszerzők is, de az operák közül Schmidt műve lett a legjobb, a legmaradandóbb. És illik az előbb említett sorba: magát magyarnak valló szerző ritkán játszott, elfeledett műve ez. Schmidt 4. szimfóniája sokfelé megszólal, nagy karmesterek dirigálják, néhány éve a mi muzsikusaink is játszották egy operaházi hangversenyen. Kaptam levelet, amelyben kérték: adakozzunk mi is a Notre-Dame számára. Csakhogy az Opera vala­mennyiünk adóforintjaiból működik, a pénzadomány így tilos. Megjegyzem: nem is tartanám helyesnek. Adják össze a franciák, akik meg is tették: eddig bő egymilliárd euró gyűlt össze, ami fedezi a költségeket – és a Notre-Dame közvetve hatalmas bevételt generál. Jobb, amit mi kínáltunk: létrehozunk egy előadást, és a felvételét 2019 példányban kiküldjük Párizsba. A Notre-Dame-plébánia pedig eladja vagy árverezi a CD-ket: hátha valamilyen magyar vonatkozású, a tűzben elenyészett vagy megsérült műtárgy restaurálására tudják fordítani a befolyt összeget!”

3358   Ardelao 2019-06-28 17:37:20

Magyar szerző a nemzetközi műsorban
 

Azok között, akik hétfőn este a nagyon érdekesnek ígérkező bécsi műsor meghallgatására készülnek, csak kevesen tudják, hogy a Bécsi Filharmonikusok műsorában szereplő-szerzők közül az egyik - magyar ember. Schmidt Ferenc, akinek a „Notre Dame” című sok, sikert aratott operájából, két részletet ad elő a bécsi-zenekar, magyar földről került idegenbe, és mint sok nagy zenész-honfitársa, Joachim, Goldmark, Nikisch, Hans Richter, kora ifjúságában hagyta el hazáját.
 

Pozsony közelében, «színmagyar» Csallóközben ringott Schmidt Ferenc bölcsője és a bécsivé lett zeneszerző csak Pozsonyban végzett középiskolai tanulmányai után került a császárvárosba, ahol a híres zeneakadémián Hellmesberger növendéke lett. Mint egzekutív zenész, ritkítja párját a komponisták között: a zeneszerzés mellett kettős művészi oklevelet is szerzett, gordonka- és zongoraművész egy személyben.

Hosszú ideig a bécsi állami operaház zenekarának volt tagja, mint gordonkás és ezt a hangszert tanította a bécsi zeneakadémián is. 1914-ben átvette az intézetben az egyik zongora-tanszak vezetését is és ekkor megvált az operaháztól. 1925-ben pedig, mint Marx József utóda, a bécsi állami Zeneakadémia igazgatója lett.

Schmidt Ferenc ma is kitűnően beszél magyarul és régebben, mikor gyakran megfordult Budapesten, szívesen érintkezett a magyar zenei körökkel. Művei sokszor szerepeltek a Filharmóniai Társaság műsorában. Notre-Dame című operáját pedig, amelynek szövege Hugó Viktor regényéből készült. 1916. december 14-én bemutatta a budapesti Operaház is. Azt a két részletet, amelyet hétfőn Bécsben játszanak belőle, gyakran adták már elő Budapesten is úgy filharmonikusaink, mint a nálunk vendégszereplő bécsi zenekarok.

 

MAGYARORSZÁG, 1929.VI.23.

3357   smaragd • előzmény3356 2019-06-28 17:35:49

 

11.

Gespräch mit  THEODOR BERGER

 

„Ein ähnlich unmögliches Wort ist die Bezeichnung ’Avantgarde’! Man hätte es besser im Wortschatz des Militärvokabulars gelassen. Aber ebenso, wie der Wortschatz verkommt, gibt es auch eine gesellschaftliche Verwahrlosung, auch in der Kunst…

Bei Schmidt war das anders, ich hätte ihm ruhig Zwölftonarbeiten bringen können, er hätte sie in Ruhe durchgelesen und hätte sie toleriert. Höchstens hätte er versucht herauszubekommen, warum ich das so geschrieben habe, ob es eine Neigung bei mir war oder ob ich einer Pression gefolgt bin. So gab es damals auch von mir einige Werke, die ich heute klanglich abscheulich finde, die ich nicht mag, die waren gegen meine eigene Musikalität geschrieben, da hat das Intellektuelle dominiert. Es gibt ja auch heute noch eine ganze Reihe von Komponisten, die sehr bemüht sind, die sich ganz auf den intellektuellen Orbit verlegt haben und ihrer musikalischen Neigung nicht mehr gehorchen. Namentlich will ich niemanden nennen.”

3356   smaragd • előzmény3350 2019-06-26 17:18:07

 

10.

Gespräch mit  THEODOR BERGER

 

„Schmidt ist im gleichen Jahr geboren wie Arnold Schönberg: 1874.

Beide haben sich aber in verschiedenen musikalischen Richtungen entwickelt. Würden Sie Schmidt unter diesen Gesichtspunkt als ’Konservativisten’ bezeichnen?

Dazu müßte man das Wort ’konservativ’ erst einmal in seiner Bedeutung artikulieren und auf seine Definition festlegen. Atonale Musik, Zwölftontechnik ist nicht konservativ, eine Kompositionsweise, die sich an dem Tonalitätsgebrauch früherer Zeiten orientiert, ist konservativ, so die übliche Meinung.

Nun finde ich, die Allerkonservativsten sind doch zur Zeit die Atonalisten und Zwölftontechniker: Die ganze Welt schreibt in diesem Stil doch gleich, der Zwanzigjährige gleich wie die Vierzigjährige, so wie es der Schönberg katapultiert hat.”

 

3355   smaragd • előzmény3354 2019-06-24 18:47:36

 

Az előző bejegyzésben említett műsorokban Rajter Lajos és Kemény Egon, ezen az oldalon:

1936.02.08

3354   smaragd • előzmény3345 2019-06-24 18:47:14

 

Amellett, hogy a két Franz Schmidt-tanítvány ismételten egy rádióműsorban szerepel, már 1936-ban…még egy érdekesség van ezen az oldalon, ami igen gyakran előfordult: alig fejeződött be az egyik programon egy Kemény Egon-mű, máris kezdődött a másikon a következő!

1936. február 8. szombat (ez a naptári nap szinte egybeesik az ez évi KEMÉNY EGON CD-bemutatóval …www.kemenyegon.hu)

22.40 Budapest I. Budapesti Hangverseny Zenekar Vezényel Rajter Lajos.

Vaszy Viktor, Kazacsay Tibor, Farkas Ferenc, Pongrácz Géza, Paksy József, Clement Károly és

6. Kemény Egon: Magyar szvit

Budapest II. 17.20 – 18.30 Közvetítés a Dunakorzó-kávéházból

Reisz Pál szalonötösének műsora

Kéler, Dohnányi, Ábrahám, Kiss-Angyal Ernő, Sattler, Poldini, Adler és

7. Kemény Egon: Ritka madár a szerelem

 

(archivum. mtva.hu - részletesen a következő bejegyzésben)

 

3353   Ardelao • előzmény3352 2019-06-22 12:49:53

5. Oktober 1931. WIEN:

20.45: Sinfonie-konzert.

Dirigent: Prof. Oswald Kabasta. Ausführende: Prof. Franz Schmidt (Klavier).

Wiener Sinfonie-Orchester.

 

Beethoven: Fantasie für Pianoforte, Orchester und Chor, op. 80.

Es-Dur (Eroica), op. 55.

 

PESTER LLOYD, 1931.

3352   smaragd • előzmény3351 2019-06-20 17:45:19

 

Kiváló! 

Úgy látom, hogy – szerencsére – kiapadhatatlan forrással rendelkezel, (nem csak) Oswald Kabasta művészetét illetően!

Olvasóink figyelmébe ajánlom ebben a témában is korábbi bejegyzéseidet.

 

3351   Ardelao • előzmény3350 2019-06-19 17:37:13

FORRÁS, 1943.VI.1.
 

[…] Zenekari hangversenyeink közt a müncheni filharmonikusok két estjét kell először megemlítenünk. Oswald Kabasta vezényelte a kitűnő zenekart, amely, ha nem is éri el a bécsiek tökéletességét, még mindig példaképe lehetne a magyar együtteseknek. Kabasta egyénisége az ismert nagy karmesterek közül Mengelberghez áll legközelebb. Termete is, mozgása is sokban hasonlít a holland mesteréhez; nem annyira méltóságteljes és nagyvonalú, viszont több derű, a bajorokra jellemző egészséges testi-lelki életöröm ömlik szét mozdulatain.[…]

Oswald Kabasta sikereihez számos Franz Schmidt zenemű bemutatása és előadása is köthető!

3350   smaragd • előzmény3348 2019-06-19 05:49:25

 

9.

Gespräch mit  THEODOR BERGER

„Wie charachterisieren Sie Oswald Kabasta?

Er war ein sehr musikalischer Mensch, und sehr gescheit. Er hatte eine sehr rundliche Figur uns sah eigentlich sehr gesund aus, war es aber nicht. Er litt ziemlich an Depressionen, und er hat sich ja auch durch Selbsmord das Leben genommen.  …

Sie haben mich nach Wanderer gefragt: ich kannte ihn, aber ich mochte ihn nicht, ich hatte kein Vertrauen zu ihm.

Ich weiß nicht, ob ich Ihnen in den Details eine Hilfe war, ich hoffe auch, daß meine Erinnerungen nichts verfälscht hat. Ich konnte Ihnen wahrscheinlich nur helfen, Ihr Bild, das Sie von Schmidt haben, zu vervollständigen.”

 

3349   smaragd • előzmény3323 2019-06-15 19:18:18

 

FRANZ SCHMIDT MŰVEI - KONCERTEK 2017/2018/2019/2020

A koncertsorozat előzménye fórumunkon: 3286, 3285,3228 számú bejegyzések

 

Konzert anläßlich des 80. Todestages des Komponisten Franz Schmidt 

23. Juni 2019

11:00 Großer Saal, Musikverein

Orchesterverein der GdM in Wien

Alois J. Hochstrasser | Franz Schmidt

Orchesterverein der Gesellschaft der Musikfreunde in Wien 

Interpreten

Orchesterverein der Gesellschaft der Musikfreunde in Wien

Internationaler Franz Schmidt Chor

Alois J. Hochstrasser Dirigent

Robert HollBass (Stimme des Herrn)

Johannes ChumTenor (Johannes)

Nicola Proksch Sopran

Barbara Hölzl Alt

Jan Petryka Tenor

Thomas Tatzl Bass

Robert Kovács Orgel

Programm

Franz Schmidt: Das Buch mit sieben Siegeln.

Aus der Offenbarung des Johannes - Oratorium für Solisten, Chor, Orchester und Orgel

musikverein.at

3348   smaragd • előzmény3344 2019-06-13 14:08:12

 

8.

„Gespräch mit  THEODOR BERGER

„Schmidt hatte ein absolutes Gehör wie ich auch. Er sagte mir einmal, daß er seit einigen Jahren alles höher höre als es tatsächlich sei. Und bei mir war es vor zehn oder fünfzehn Jahren ebenso, da ich alles um einen halben Ton höher gehört habe, so war die Eroica für mich eine E-Dur-Symphonie. Die furchbarste Ungnade, die ein Mensch erfahren kann, ist die, wenn er ein absolutes Gehör hat! Schmidt sagte mir, daß ihn dieses ungenaue Hören ziemlich quäle.”

3347   smaragd 2019-06-09 17:33:18

 

PIROS PÜNKÖSD NAPJÁN

Franz Schmidt - Das Buch mit sieben Siegeln - Hallelujah - Dimitri Mitropoulos (Salzburg, 1959)

 

YT / https://www.youtube.com/watch?v=RT4M8tKgtVc

3346   smaragd • előzmény3341 2019-06-07 17:31:42

 

3345   smaragd 2019-06-06 19:01:58

 

1356   Ardelao

 

2018-03-29 17:36:34

     

Amikor Schmidt-tanítvány vezényelte Schmidt-tanítvány szerzeményét:

 Kis Ujság, 1934.01.29.:

Február 4., 9:20 h: Budapesti Hangverseny Zenekar. Vezényel Rajter Lajos. …  4. Kemény Egon: Magyar szvit.

Pesti Napló, 1935.11.22.:

November 24., Budapest I., 22:10 h: Az Operaház tagjaiból alakult zenekar. Vezényel: Rajter Lajos. ….. 2. Kemény Egon: Magyar szvit                                  

Kis Ujság, 1936.01.31.:

Február 8., 19.40: Budapesti Hangverseny Zenekar. Vezényel Rajter Lajos. …  d) Kemény Egon: Magyar szvit.

Pesti Napló, 1937.09.29.:

Február 4., 21:20 h: Budapesti Hangverseny Zenekar. Vezényel Rajter Lajos. …  4. Kemény Egon: Magyar szvit.

Népszava, 1941.04.11.:

Április 13., Budapest I., 12:30 h: Székesfővárosi Zenekar. Vezényel: Polgár Tibor. … 4. Kemény Egon: Magyar szvit.

 

Voltak olyan rádióműsorok is, ahol Rajter Lajos és Kemény Egon, mindketten Franz Schmidt-tanítványok voltak, egy-egy műve A RÁDIÓ ugyanazon műsorában hangzott fel, például:

1940.12.30 / 52 / 017

15:30  Szalonötösök

2. Rajter Lajos: Régi emlékek

3. Kemény Egon: Tündértánc

https://archivum.mtva.hu/news_archive/item/NEWS-Ry9TZzU3TU5IaEE4bU1MWlI4ZldUN1hLTnZCVFdHcEx1SWQ4dUZXb2FuND0

3344   smaragd • előzmény3343 2019-06-04 15:15:37

 

7.

„Gespräch mit  THEODOR BERGER

„…Zwei Werke, die ich besonders gut kenne sind die zweite und die vierte Symphonie, die erste und die dritte kenne ich weniger. Ich erinnere mich, ich habe mit ihm einmal über die Vierte gesprochen, die ja mit einer Trompete allein anfängt. Da sagte mir Schmidt, da es eines seiner ersten musikalischen Jugenderlebnisse gewesen sei, wie er von weit weg über eine Wiese gehört habe, da jemand Trompete spielt oder übt. Und als er einmal sehr krank daniederlag hab er von diesem frühen musikalischen Erlebnis, dem Trompetensolo, geträumt. Und er nehme an, da ß es wieder diese Töne sein werden, die er höre, wenn es ans Sterben ginge, die ersten und letzten Töne auf dieser Welt. Und jener tiefer Eindruck, hat ihn dann zu diesem Symphonienanfang genötigt. Darauf sagte ich ihm, da wenn diese Jugenderlebnis tatsächlich der Anlaß zu diesem Trompetenanfang gewesen sei, die Trompete im Saal auf Podium  zu brutal sei, und da es doch besser wäre, so wie in der Leonoren-Ouvertüre, das Solo von drauen spielen zu lassen, als Ferntrompete. Da hat er aber mir ziemlich barsch geantwortet, da sei nur eine Außerlichkeit. Er wollte es also nicht. Eigentlich ist es fast ein impressionistischer Zug, daß er einen erlebnishaften Anlaß zu dieser Symponie hatte, eber die Theatralik des Geschehens, nähmlich das weit entfernte Klingen, durfte nicht enthalten sein..”

 

3343   smaragd • előzmény3342 2019-06-04 15:15:24

 

6.

„Gespräch mit  THEODOR BERGER

„…Wie charakterisieren Sie Schmidt als Menschen?

 

Ich habe ihn sehr gemocht, er war warmherzig, überaus freundlich. Auch das Urteil, was er über den Schütz gesagt hat, war nicht bös gemeint. Er war einer von den Menschen, die den Spielregeln der abendländischen Gesittung sehr untertan waren.”

 

3342   smaragd • előzmény3340 2019-06-03 17:04:54

 

5.

„Gespräch mit  THEODOR BERGER

„Kannten Sie den Organisten Franz Schütz?

Ja, sicher, aber ich habe zu ihm keine näheren Beziehungen entwickelt. Er war dem Schmidt ja sehr zugetan und fast alles von ihm für Orgel aufgeführt. Weil der Schütz oft ein bißchen grobpratzig sein konnte, hat der Schmidt in seinem deftigen Humor einmal gesagt, der „Schütz sei eine Mischung aus einem Apollo und einer Fleischerhündin”. Nichts desto trotz, die beiden haben sich gut verstanden. Schütz war musikalisch eben sehr feinfühlig, konnte aber im Umgang oft etwas grob sein.”

 

3341   smaragd • előzmény3306 2019-06-02 11:38:07

 

Franz Schmidt: Drei kleine Phantasiestücke nach ungarischen Nationalmelodien (1892)

Heinrich Schiff - Violincello
Samuel Sanders - Klavier


3 kleine Fantasiestücke nach ungarischen Nationalmelodien: Nr. 1 G-dur

Sajnos most már nem hallható mind a három darab az eddigi linken, de a 3335 számú bejegyzésben megszólal ennek  a műnek rövid részlete.

3340   smaragd • előzmény3339 2019-05-31 08:00:15

 

4.

„Gespräch mit  THEODOR BERGER

„Man spricht häufig von einem „österreichischen Kolorit”. Könnten Sie einem solchen Begriff zustimmen?

Ich könnte eine solche Difinition nicht wagen. Natürlich spricht man oft in naiver Weise  von einem „Austrianismus” oder sogar von einem „Viennismus”. Auch beim Brahms spricht man davon, an was ich aber oft bei ihm denken muß, ist Schleswig-Holstein, gerade in der Dritten, ich denke da immer an eine Heide-Landschaft. Aber bitte, das ist subjektiv. Nur wenn man schon von Kolorit spricht, dann darf man das nicht übersehen. Brahms war natürlich auch von der ungarischen Musik sehr fasziniert, und selbst da ist in seinen „Ungarischen Tänzen” seine norddeutsche Abstammung erhalten. Aber ich finde, eine Bezeichnung „österreichisches Kolorit” geht zu weit, vor allem, wenn man es bei manchen Leuten zum ausschließlichen Kennzeichen macht. Mozart? Er hat eine Weltkolorit, eine magische Schönheit, die es überall gibt. Ich habe z.B. beim Betrachten eines Albums mit chinesischer Malerei nebenher aus dem Radio eine Mozart-Symphonie gehört. Und Sie werden es nicht glauben, ich fand, daß diese feine Schönheiten ungeheuer zusammenpassen.”

 

3339   smaragd • előzmény3338 2019-05-29 17:57:34

 

3.

„Gespräch mit  THEODOR BERGER

„Sie würden Schmidts Musik also nicht als „wienerisch” bezeichnen?

Wienerisch? Da sind ja die „Ungarische Tänze“ von Brahms noch wienerischer. Aber bei Schmidt niemals. Johann Strauß – seine Walzer – oder Lanner usw. die sind meinetwegen wienerisch, aber Schmidt nicht.“

 

3338   smaragd • előzmény3337 2019-05-27 19:34:50

 

2.

„Gespräch mit  THEODOR BERGER

„Hat Schmidt im Unterricht über eigene Werke gesprochen?

Nie, ich kann mich nicht daran erinnern, daß er jemals auch nur mit einer Silbe sein eigenes Schaffen erwähnt hat.

Würden Sie ihn eher einen „Pianisten“ oder einenen „Cellisten“ nennen?

Ich habe nur sein Klavierspiel gehört, und das war sehr aufschlußreich. Allein, wie er das Klavier angetastet hat, welches Stück es auch immer war, man hat sofort bemerkt, das ist ein Mensch mit einer ungeheuren musikalischen Feinfühligkeit.”

 

3337   smaragd • előzmény3309 2019-05-25 08:16:51

 

„Gespräch mit  THEODOR BERGER

In welchem Jahr sind Sie in die Klasse von Franz Schmidt eingetreten?

Das weiß ich auswendig gar nicht  genau, es muß das Jahr 1926 oder 1927 gewesen sein, denn im Jahre 1931 habe ich dann die sogenannte Reifeprüfung gemacht, ausgetreten bin ich im Mai 1932.

Damals hieß es das Haus noch Musikakademie, kurz darauf wurde es dann umgetauft in Musikhochschule, es war halt ein anderer Titel, aber das Wesen und die Unterrichtsmethoden sind gleich geblieben.“

3336   Ardelao 2019-05-23 12:44:09

Egy Schmidt hangversenyről:
 

A NEGYEDIK FILHARMONIAI HANGVERSENY

1922.XI.20.

Filharmonikusaink hétfői hangversenyüket egy nagytehetségű magyar szerző művével nyitották meg.

Schmidt Ferenc, akinek második szimfóniája került előadásra, 1874-ben Pozsonyban született. Mint a „Notre Dame“ című opera szerzője lépett az európai nyilvánosság elé. Dalművét 1914-ben adták Bécsben s rá két évvel nálunk is szép sikert aratott az Operában. Második (Esz-dúr) szimfóniáját is játszották már a filharmonikusok egyik rendkívüli hangversenyükön 1918-ban.

Schmidt műve a bruckneri minta szerint tágított formára készült. Több mint egy órát vesz igénybe. Az ilyen „tágítás“ nem válik egy műnek sem előnyére. Első tétele a tematikus felépítésben és kidolgozásában a szonátaforma egyik változatának tekinthető. Meleg témák csillannak fel az Orchester színtengerében. Rövid, inkább motivikus jellegűek.

A kidolgozásban a komoly tudás egész kincsesháza tárul a hallgató elé. Sokszólamú szövése mesteri, témáinak szembeállításában mindig természetes marad, egyébként sincs az egész műben semmi erőltetettség. Zenekara gigantikus méretei mellett kitűnően egyensúlyozott, kihasználása elsőrendű. A második tételben a mű a „téma con variazioni“ formáját követi végig. A finálét hosszabb lassú bevezetés készíti elő, amelyet a szintén komoly jellegű allegro záró-rész követ kiszélesített témáival, így festenek a mű kontúrjai madártávlatból.

Sajnos, a szerzőt is csak madártávlatból ismerjük. Annyit tudunk róla, hogy először a bécsi udvari Operában volt gordonkás, aztán hangszert cserélt és a bécsi konzervatóriumban vállalta el egyik zongoraszaknak a vezetését. Muzikális képzettségéről már ez a tény is eleget mond. Ma zongorát és zeneszerzést tanít ugyanott. A rajz nem teljes. A hiányzó vonalakat azonban a tegnapi szimfónia hangjaiból megszerkeszthetjük. Fogékony lelkű, gazdag kedélyű, vérbeli muzsikust ismerünk meg belőle, aki Bruckner és Mahler művein át szívta magába az „abszolút“ zenei stílust. A hatszorosan osztott vonósok briliáns kezelése, a hatásos fúvóregisztrálás, zenekarának drámai ereje rögtön elárulja a kitűnő operaházi gordonkást. Strauss Richard vezérkönyveinek minden keresztmetszete úgyszólván: a kisujjában van. Modern, igazi idegéletet élő intellektuális agy. Játszi könnyűséggel tette magáévá mindazt a készséget, amely a zenetörténet nagyjait jellemezte.

Mesteri tudásának csillogó eszközei mögött az alkotó egyéni vonásai elmosódnak. A technikai elemektől megtisztított motívummagon vissza- visszatükröződik a Rózsalovag szerzőjének ellenállhatatlan hatása. Pedig Schmidt Ferencben vannak egyéni jellegzetességek. Határozott, komoly erőt sugároz a zenéje. Azonban formális készsége nagyobb, virtuózabb, semhogy állandóan előtérbe kerüljön az ő Igazi „énje.”

...

 […] Schmidt Ferenc szimfóniája leköti figyelmünket, érdekel mindvégig, fantáziánkat is állandóan foglalkoztatja.

Mélyebb összhatást talán nem tesz (természetesen azt a bizonyos negyediket értve!).

Alkotó „énjét” nem érezzük ki belőle teljes pontossággal, azonban művének komoly értéke kétségtelen. A közönség nem azért fogadta meleg tapsokkal, mert a mesteri munkát honorálta benne. Nem. Sokkal inkább azért, mert bőven találkoznak a szimfóniában olyan részletek, amelyekre mégis csak a legegyszerűbb jelző a legtalálóbb ítélet, hogy tudniillik: szép.[…]

... 

[…] Schmidt szimfóniája a fúvósok és vonósok számára egyaránt félelmetes nehézségeket tartalmaz. Rengeteg dolgot adhatott a betanulása. Szépen, diszkrét ízléssel kísérték a zongoraversenyt is.

Az imént azt mondtuk, nem volt az egész műsorban semmi különösebb egyéni vonás. Mégis volt. De azt a karmester Dohnányi Ernő nagy és erős egyénisége adta hozzá. Az önzetlen jó barát, aki az iskolapadbeli pajtásért minden energiáját latba vetette, hogy a sikert kivívja számára. El is érte. A jeles komponista, Schmidt Ferenc büszke lehet egykori iskolatársára, Dohnányi Ernőre. Sikerének hatalmas részét köszönheti neki. Friedmann mester sem találhatott volna avatottabb kezet a kísérő zenekar vezetésére.[…]
 

Dr.Spur Endre

SZÓZAT, 1922.XI.22.

(Spur Endre (Barcs, Somogy vm., 1886. máj. 11. - Pittsburgh, Penn., USA, 1963. okt. 6.): ügyvéd, törvényszéki bíró, zenetörténész.)

*

3335   smaragd • előzmény3334 2019-05-22 19:45:54

 

A HÉT ZENESZERZŐJE: FRANZ SCHMIDT

Zenei részletekkel dúsan illusztrált rádióműsor, új internetes design..., a régi, nagyszerű tartalommal. Ismét bejegyzem, meghallgatásra, új és régi olvasóink figyelmébe ajánlom, ez sajnos még mindig nem a Bartók Rádió műsora...

https://www.radionz.co.nz/concert/programmes/composeroftheweek/audio/2537414/franz-schmidt-1874-1939

3334   smaragd • előzmény3333 2019-05-21 18:53:06

 

Nemrég került fel

Franz Schmidt magyar nyelvű Wikipédiaoldalára

az alábbi link, amely fórumunkon eddig még nem szerepelt, ezúton is köszönöm:

https://imslp.org/wiki/Category:Schmidt,_Franz

3333   smaragd • előzmény3332 2019-05-20 13:56:07

 

Franz Schmidt magyar nyelvű Wikipédiaoldala megnyitása után, halálának 80. évfordulóján...lehetőségek nyíltak meg,  szerkeszthető vált, más oldalakra is átvihető, így jelent meg a

Zenetörténet oldalon is: 

https://hu.m.wikipedia.org/wiki/Zenet%C3%B6rt%C3%A9net . :-)

(Neve talán eddig is szerepelt, most már életműve, tartalom is van alatta, az oldal újabb szerkesztésekkel gyarapszik.)

3332   smaragd • előzmény3331 2019-05-20 13:55:55

 

Nagyszerű! Jó lenne rendszerezni az előadasokat,  pl. a magyarországi ősbemutatókat összeírni...  talán majd felkerül Franz Schmidt Wikipédiaoldalára. 

(Bár ez a zenei szakma feladata lenne...azt hiszem. Amennyiben megvan valahol, annak nagyon örülnék!) 

3331   Ardelao • előzmény3330 2019-05-20 12:03:55

A két háború közötti években Franz Schmidt és művei gyakran szerepeltek a Magyar Rádió és a hangversenyek műsorán:

 

„Franz Schmidt-est.“

Műsor:

Symphonie Nr. 1. E-dúr

Zwischenspiel aus der Oper „Notre Dame“

Sehlusszene aus der Oper „Fredigundis“

(Sopransolo: Louise Helletsgruber (Staatsoper)

Magyar Rádió

1928.III.15.

 

Pozsony magyar estét közvetít, amelynek műsorában Jarnó József Jókai Mórról tart előadást magyar nyelven, dr. László felolvas, Erdélyi zongoraművész pedig Liszt, Kodály, Dohnányi és Bartók műveit adja elő. Magyar szereplője van Bécs kétzongorás hangversenyének is, amelyben Franz Schmidt, a bécsi Zeneakadémia magyar születésű tanára és Edgar Schiffmann működik közre.

AZ EST, 1930.VI.13.

 

A modern osztrák irodalom bemutatkozása Budapesten.

[…] Az irodalmi estély a modern osztrák zene néhány kimagasló alkotásával is gazdagodott: a műsor első számaként az Új Magyar Vonósnégyes szép tolmácsolásában Franz Schmidt mély költészettől átszőtt vonósnégyesét hallottuk, majd az egyik legnagyobb élő osztrák zeneszerző, Joseph Marx zongorakísérete mellett Báthy Anna, az Operaház művésznője énekelte el a mester néhány remek dalát. A közönség az összes szereplőket lelkesen ünnepelte és ez a tetszés az osztrák és magyar kapcsolatok újabb megpecsételését jelenti.[…]

PESTI HÍRLAP, 1936.XII.8.

*

3330   smaragd • előzmény3329 2019-05-19 18:40:09

 

Igen.

Körültekintő zenei előkészítéssel, és magas színvonalon előadva biztosan megtelne közönséggel a koncertterem.

Franz Schmidt életművét szinte a Schmidt Ferenc-korabeli évtizedekből kell visszahozni a már idős generációk számára, bár ők Franz Schmidt néven ugyanígy ismerik, amint a IV. Szimfonia bemutatóján is tapasztaltuk.

Művei közül magyarországi ősbemutatók is szép számmal váratnak magukra...új közönséggenerációk részére is kíváló zenei programok lehetnek.

Kézenfekvő és természetes lenne, ha a fenti nemes feladatkört mint egykori bemutatóit a magyar rádió, most a Bartók Rádió tűzné ki célul.

A "Notre Dame" budapesti ősbemutatója az Operaházban volt (lsd korábbi írásaink).

3329   Ardelao • előzmény3328 2019-05-17 17:42:35

Egy hazai Schmidt koncert már régóta esedékes lenne!

Műveiből bőven lehetne válogatni.

3328   smaragd 2019-05-16 18:46:05

 

Franz Schmidt neve és zeneművészete egyre kevésbé elfeledett, ahogyan még néhány évvel ezelőtt is sajnálatosan megállapítható volt.

Jelenleg a világ számos koncerttermében, templomokban játszák műveit, rádióadók sugározzák...talán eljut hozzánk is!

http://www.wqxr.org/music/musicians/franz-schmidt/

Franz Schmidt

Last played Wednesday, May 01 2019 at 02:53 PM

Franz Schmidt

Notre Dame: Intermezzo

Berlin Philharmonic Orchestra

Herbert von Karajan, conductor

Album: Overtures and Intermezzi

Buy Track

6:13

Last played Saturday, March 23 2019 at 12:16 PM

Franz Schmidt

Notre Dame, Op. 2: Introduction, Intermezzo, and Carnival Music

Netherlands Philharmonic Orchestra

Yakov Kreizberg, conductor

Album: Schmidt | Orchestral Works

Buy Track

14:31

Last played Tuesday, March 05 2019 at 04:21 AM

Franz Schmidt

Symphony No. 2 in E-flat Major

Vienna Philharmonic Orchestra

Semyon Bychkov, conductor

Album: Schmidt: Symphony No. 2 | Strauss: Dreaming by the Fireside

 

3327   smaragd • előzmény3326 2019-05-15 12:32:24

 

:-) Repül az idő...négy évvel ezelőtt indult Franz Schmidt fóruma, ezúton mondok a lehetőségért ismét köszönetet a Szerkesztőségnek és értékes bejegyzéseikért fórumtársaimnak is. 

3326   Ardelao • előzmény3325 2019-05-12 21:40:08

:-)

3325   smaragd • előzmény3324 2019-05-12 13:57:30

 

Kedves fórumtársunk korábbi bejegyzését idézem fel, és hozzáteszem, hogy azóta a YT-on megjelent egy új felvétel, itt meghallgatható:

https://youtu.be/8oXmb0yZW58

Jörg Demusról magyar nyelvű Wikipédiaoldal is van már:

https://hu.m.wikipedia.org/wiki/J%C3%B6rg_Demus

ezt is ki lehet egészíteni Franz Schmidt zeneszerző művészetéhez kapcsolódó tényekkel és adatokkal.

1381   Ardelao

 

2016-02-12 11:46:25


Österreichische Musikzeitschrift, 
Volume 15, Issue (JG) (Dec 1960) 

Franz Schmidt ismeretlen szerzeménye 
(Az A-dúr Románc rövid története)

Jörg Demus (sz.: Sankt Pölten) 1928.12.02., osztrák zongorista, a bécsi Zene- és Előadóművészeti Egyetem egykori növendéke) erről a következőket írja:

(Kivonatos fordítás)

A „Három évszázad osztrák zongorazenéje“ c. zongoraestem keretében, amelyet október 7-én Haydn, Mozart, Beethoven, Schubert, Bruckner, Berg és Marx műveiből adok a Zeneegylet Nagytermében, abban a megtiszteltetésben lesz részem, hogy első alkalommal mutathatom be Franz Schmidt eddig ismeretlen szerzeményét. Egy A-dúr románcról van szó, amelyet Alfred Jirasek professzor úrtól kaptam ajándékba. E mű sorsáról Jirasek professzor alábbi levele tájékoztat, aki tudvalevően Franz Schmidt sógora. ………..”

A levél:

„Igen tisztelt Demus úr!

Birtokomban van Franz Schmidtnek egy kis zongoraműve, amelyet 1922-ben írt, mégpedig egy bizonyos Geoffrey Sephton úr számára. Ezt a Mr. Sephtont nagyon jól ismertem, kedves barátom volt. Az alábbiakban el akarom mesélni Önnek, hogy Franz Schmidt hogyan jött össze vele, és miként alakul e kis szerzemény története. Elvégre Önnek bizonyára érdekében áll, hogy ezt megismerje, mert Önnek e levél kézhezvételével egy nagy ember kezéből származó kis kézirat tulajdonosává kell válnia. Ugyanis az a szándékom, hogy odaajándékozom Önnek Franz Schmidt “Romanze” c. zongoradarabjának a kéziratát.

Mr. Geoffrey Sephton angol volt. Családjával a felesége, Molly iránt érzett szerelme miatt szakított, elhagyta hazáját, és életét nyelvtanárként és fordítóként Berlinben tengette éveken át, meglehetősen nyomorúságosan. Majd Berlitz nyelviskolájának a bécsi fióküzletébe küldte őt. Nővérem, Grete, 1917-ben ott ismerte meg a Sephton házaspárt, és röviddel azután engem is megismertetett velük. Az első világháború elején Stephtonékat rövid időre internálták. Befolyásos barátok és növendékek azonban elintézték, hogy szabadon engedjék őket, úgy, hogy ismét gyakorolhatták hivatásukat. Mindketten finom érzésű és művészethez értő emberek voltak; Geoffreyt megáldotta a sors azzal a tipikus angol humorral, amelyet Dickens, Jerome és mások műveiből ismerünk és értékelünk, figyelemre méltó költői tehetség volt (verseinek egyik kötete megjelent az Almathea-Verlage kiadásában, Marquis de Bayros illusztrációival), Mollynak pedig kifejezett tehetsége volt a táncművészethez.

Franz Schmidt és a nővérem egy ideig órákat vett Sephtonéknál. Feltételezhető, hogy ez 1921/22-ben történt, ahogyan arra a „Romanze” kéziratán szereplő ajánlásból következtetni lehet. ….”

Ford. megj.:

E zongoradarabot Franz Schmidt Geoffrey Sephtonnak ajánlotta, aki nemcsak Schmidt angoltanára volt, hanem házasságkötési tanúja is, amikor a zeneszerző másodszor (1923-ban) Alfred Jirasek testvérét, Margarethe Jiraseket vette nőül.
E művet sokáig elveszettnek tartották. Kottája így csak 1950-ben jelent meg, a Doblinger Musikverlag kiadásában.
A youtube-on ez a kis mű, sajnos, nem lelhető fel. 
CD-n azonban megtalálható: „SCHMIDT: Clarinet Quintet in B-Flat Major / Romance” (Naxos/Marco Polo)

3324   smaragd 2019-05-11 06:46:56

 

Jörg Demus zongoraművészre emlékezve

Franz Schmidt ‎– Drei Kammermusikwerke

Label: Preiser Records ‎– SPR 3246/47

Format: 2 × Vinyl, LP, Repress 

Country: Austria

Released: 1964

Genre: Classical

Style: Neo-Romantic

Tracklist

 

Quintett Für Klarinette, Klavier, Violine, Viola und Violoncello B-dur

 

A1

1. Andante Tranquillo

 

A2

Lento, Allegro - Vivace

 

B1

3. Allegro Ma Non Troppo

 
 

Streichquartett G-Dur

 

B2

1. Molto Tranquillo

 

B3

2. Adagio

 

C1

3. Scherzo

 

C2

4. Allegro

 
 

Quintett Für Klavier, 2 Violinen, Viola und Violoncell G-Dur

 

C3

1. Lebhaft, Doch Nicht Schnell

 

D1

2. Adagio

 

D2

3. Sehr Ruhig. Lebhaft

 

D3

4. Sehr Lebhaft

 

 

3323   smaragd • előzmény3322 2019-05-08 23:20:46

 

FRANZ SCHMIDT MŰVEI - KONCERTEK 2017/2018/2019/2020

Werke von Franz Schmidt und Hans Pfitzner

https://www.kulturzueri.ch/kulturdatenbank-zurich/veranstaltungen/1104-68913-zwischen_nostalgie_und_abgrund/

  
Műsorajánló
Mai ajánlat:
17:00 : Budapest
Szent István Bazilika

Virágh András (orgona)

19:00 : Budapest
Zeneakadémia, Nagyterem

MÁV Szimfonikus Zenekar
Vezényel: Szenthelyi Miklós
"Különleges tehetségű hegedűsok gálakoncertje"
Szenthelyi Miklós zeneakadémiai osztályának hallgatói
BRUCH: 1. (g-moll) hegedűverseny, op. 26 – 2. Adagio
ifj. Mága Zoltán (hegedű)
RAVEL: Tzigane
Korb Vanessza (hegedű)
BRUCH: Skót fantázia, op. 46 – Bevezetés: Grave
Kuti Róbert (hegedű)
SAINT-SAËNS: Havanaise, op. 83
PAGANINI: Moto perpetuo, op. 11
Hodos Dániel (hegedű)
WAGNER: „O du, mein holder Abendstern” – Wolfram áriája a Tannhäuser 3. felvonásából
DONIZETTI: „Come Paride vezzoso” – Belcore áriája a Szerelmi bájital 1. felvonásából
Szenthelyi Krisztián (bariton)
PAGANINI: 1. (D-dúr) hegedűverseny, op. 6 – 1. Allegro maestoso
Z. Lendvai József (hegedű)
PAGANINI: 1. (D-dúr) hegedűverseny, op. 6 – 2. Adagio espressivo, 3. Rondo. Allegro spirituoso
Bácsy-Schwartz Zoltán

19:45 : Budapest
Bartók Béla Nemzeti Hangversenyterem

Nora Fischer (mezzoszoprán)
Budapesti Fesztiválzenekar
Vezényel: Fischer Iván
SCHUBERT-BERIO: Visszaadás
BERIO: Népdalok
J.S. BACH-RESPIGHI: Nun komm, der Heiden Heiland, BWV 659
RESPIGHI: Róma fenyői
19:00 : Veszprém
Hangvilla

Győri Filharmonikus Zenekar
vez.: Medveczky Ádám
DUBROVAY LÁSZLÓ: Ünnepi zene
BARTÓK: A fából faragott királyfi - szvit, BB 74
RIMSZKIJ-KORSZAKOV: Seherezade, op. 35
A mai nap
született:
1923 • Kónya Sándor, operaénekes († 2002)
1973 • Ingrid Fliter, zongorista
elhunyt:
1835 • Vincenzo Bellini, zeneszerző (sz. 1801)
2006 • Pege Aladár, jazz-muzsikus, zeneszerző (sz. 1939)