vissza a cimoldalra
2017-10-18
részletes keresés    Café Momus on Facebook rss
Bejelentkezés
Név
Jelszó
Regisztráció
Legfrissebb fórumaink
Mi újság a Magyar Állami Operaházban? (59873)
Nemzeti Hangversenyterem - és más helyszínek (3847)
Társművészetek (1210)
Haladjunk tovább... (205)
Kedvenc előadók (2812)
Momus társalgó (6052)
Milyen zenét hallgatsz most? (24975)
A komolyzene jelene és jövője Magyarországon (2273)
Kedvenc művek (141)
Kedvenc felvételek (148)

Olvasói levelek (11179)
A csapos közbeszól (94)

Kemény Egon zeneszerző (Wien, 1905 - Budapest, 1969) (1112)
Végveszélyben a komolyzene a Magyar Rádióban? (453)
Palcsó Sándor (179)
Marton Éva (692)
Élő közvetítések (6633)
Franz Schmidt (2920)
A magyar zenei élet elfeledett vagy kevéssé ismert művészei (295)
musical (155)
Magyar Rádió operafelvételei és operaközvetítések – magyar előadóművészekkel (930)
Operett a magyar rádióban (1949-1990) (2358)
Bartók Béla szellemisége (209)
Udvardy Tibor (166)
Lisztről emelkedetten (846)
Lehár Ferenc (575)
Operett, mint színpadi műfaj (3268)
Bizet és a Carmen (284)

Fórumok teljes listája
Impresszum

megjelenteti:
Café Momus Egyesület
adószám:
18240531-1-43

apróhirdetés feladása:

Fórum - Franz Schmidt (smaragd, 2015-05-10 14:52:59)

   
2920   Ardelao • előzmény2918 2017-10-17 13:55:07

És egy fájdalmas fotó: Franz Schmidtet ábrázolja, életének utolsó évében.

2919   smaragd • előzmény2917 2017-10-17 07:55:30

"40 Jahre Franz-Schmidt-Gesellschaft" címmel ünnepi koncertet hallhatott a közönség 1991. októbet 14-én  Bécsben, a Musikvereinben.

Szervezője a Gesellschaft der Musikfreunde in Wien volt.

 programot talán majd sikerül fellelnünk.

2918   Ardelao 2017-10-16 16:40:42

https://i.guim.co.uk/img/static/sys-images/Arts/Arts_/Pictures/2015/8/27/1440689247849/Franz-Schmidt-Oswald-Kaba-009.jpg?w=300&q=55&auto=format&usm=12&fit=max&s=a76603ba33deb8dbf952352ecff11114

Franz Schmidt és Oswald Kabasta "A hétpecsétes könyv" premierje előtt.

2917   smaragd • előzmény2916 2017-10-16 08:06:39

Kammermusik- -Gedenkkonzert, 1989 Musikverein

A konzert szervezője  - Franz Schmidt tiszteletére, halálának 50. évfordulója alkalmából - a Franz Schmidt Gesellschaft volt.

 

2916   smaragd 2017-10-15 13:55:03

Musikverein, Wien

2915   smaragd 2017-10-15 07:39:28

Franz Schmidt: "Fuga solemnis" (1937)

2914   smaragd • előzmény2913 2017-10-13 15:35:09

28.I.21

Trio-Abend

B-Dur - Beethoven

C-Dur - Brahms

B-Dur - Schubert

 

Franz Schmidt

Josef Peischer

Hugo Kreisler

2913   smaragd • előzmény2912 2017-10-12 07:34:22

Ez a kötet közel hozza Franz Schmidt személyét, elsősorban tanítványai emlékei révén.

Magyar tanítványra is bukkantam itt, Dr. Enyedi György személyében, akiről eddig csak annyit tudtam, hogy a Magyar Rádió tekintélyes zenei vezetője volt egy időben.

Ennek megfelelően még nagyobb nyomatékot kap az az állításom (2906), hogy a pozsonyi születésű Franz Schmidt (korabeli újságokban Schmidt Ferenc néven is említett) osztrák zeneművész , a bécsi Akadémia igazgatója majd rektora Magyarországon a XX. század utolsó harmadáig a legmagasabb zenei körökben ismert és elismert volt. 

Zenei értékeit, kiváló adottságait már életében legendaszerűen emlegették. Néhány emlékezésben már korábban is felidéztük pl. bámulatra méltó zenei memóriáját, ebből a kiadványból idézve majd még folytatom a rá jellemző zenei, különleges tulajdonságok ismertetését.

 
2912   smaragd • előzmény2911 2017-10-11 19:12:24

1. März 1921

Klavierabend

Bach Englische Suite Nr. 4. Fdur

Partita Nr. 3 amoll

Brahms 4 Balladen op.10

Variationen über ein eigenes Thema op.21 a

Variationen über ein ungarisches Lied op. 21 b

Franz Schmidt

2911   smaragd • előzmény2910 2017-10-11 12:10:04

30/VI/21

Privataudation von Fredigundis I. u. II. Aufzug

Franz Schmidt

2910   smaragd • előzmény2908 2017-10-10 21:59:04

14/VI/21

Privataudation von Notre Dame

Franz Schmidt

2909   smaragd 2017-10-10 14:58:22

Franz Schmidt: "Toccata d-moll " (1938)

művét Paul Badura-Skoda mutatja be a közönségnek.

A balkezes mű előadása előtt röviden ismerteti Franz Schmidt életművét valamint Paul Wittgensteinhez fűződő művészi és baráti kapcsolatát.

Paul Badura- Skoda ez év október 6-án töltötte be 90. életévét! 

 

 

Paul Badura-Skoda játszik

2908   smaragd • előzmény2907 2017-10-09 18:57:21

Franz Schmidt egyik kézzel írt bejegyzése:

 

30/I

Klavierabend

Bach Wohltemp. Klavier I.

Cdur, cmoll, Cisdur, cismoll

Ddur, dmoll, Esdur, esmoll

Beethoven Sonaten

op.2. Nr.1, op 13.

Schumann Carneval

Brahms Variationen op.2

 

Franz Schmidt

 

(Sietős írásnak tűnik, s.)

 

 

2907   smaragd • előzmény2906 2017-10-09 09:14:03

 

Franz Schmidt egyik kézzel írt bejegyzése:

31.1.21.-

Sonatenabend

Beethoven 

- Sonate Op. 12. No. 1.

- Sonate Op. 12. No. 2.

- Sonate Op. 24. No.1.

- Sonate Op. 47. (Kreutzersonate)

 

Josef Peischer

Franz Schmidt

 

 

2906   smaragd • előzmény2905 2017-10-08 19:43:59

Arra a kérdésre, hogy ismert volt-e Franz Schmidt és életműve Magyarországon a XX. században teljes bizonyosságal igennel válaszolhatunk.

Bartók és Dohnányi, a Waldbauer-Kerpely Quartett, magyar zeneszerző tanítványai, a legmagasabb  zenei körökből számosan személyesen is ismerték, közelebbi illetve baráti kapcsolatban  - Bartók és Dohnányi - álltak vele, korábbi bejegyzéseinkben is olvashatók e témában írások. 

Budapesten  Kern Aurél igazgatósága alatt 1916-ban mutatták be "Notre Dame" című operáját, Ferencsik János 1949-ben Bécsben tanította be és dirigálta.

Műveit a fővárosban koncerteken játszották, minden bizonnyal hanglemezfelvételeken is eljutottak a közönséghez. A rádió műsorán szerepeltek.

Franz Schmidt magyarországi ismertségében akkor keletkezett hullámvölgy, amikor a fenti zenei kör tagjai, ez a generáció, élete végéhez ért, a hetvenes évektől kezdődően. Ekkor már évtizedek óta Budapesten nem játszották műveit és a zenei élet potens szereplői nevének fényét hagyták kihunyni, rádiófelvételei sem jutottak már el a hallgatókhoz. 

Új lendültetet kapott életművének felelevenítése oratóriumának "Das Buch mit sieben Siegeln" ("A hétpecsétes könyv"),  ősbemutatójával 2003-ban, amikor Alois J. Hochstrasser vezényelte, majd 2009-ben Miskolcon hallhatta a közönség.

Számomra is óriási élmény volt 2014-ben az Operában Franz Schmidt 4. Szimfóniáját meghallgatni, a magyarországi ősbemutató részesének lenni. Szépkorúak is ültek a nézőtéren, akik ismerték Franz Schmidt presztizsét. Fiatalok is eljöttek, és a közönség hatalmas ovációval fogadta a művet és az előadást.

Franz Schmidt művei nehéz darabok. Tökéletes megszólaltatásuk igen nagy feladat elé állítja a művészeket...

(A fenti megállapításaimat megelőző bejegyzéseket, részleteket a "Forum - Franz Schmidt" oldalon lehet olvasni. Ismét köszönöm érdeklődő fórumtársaimnak, hogy ezen a témán munkálkodtak és a fórum tartalmát gazdagították.)

 

2905   smaragd • előzmény2904 2017-10-07 21:14:28

"....Kornstein...."

2904   smaragd • előzmény2903 2017-10-07 07:53:35

"Wien, 8. II. 21

Beethoven Sonate op. 110.

Mozart:(?) moll Quartett

Beethoven: a moll op. 132

Brahms: Klavierquintett in c moll

Emerich Waldbauer

Eugen von Kerpely

Egon Kronstein

Johann von Temesváry

Franz Schmidt"

A kötet végén néhány oldalon  Franz Schmidt kézírásával láthatjuk  Dr. Jerome Stonborough vendégkönyvében a koncertek időpontjait, a műsorokat és az előadó muzsikusok nevét. 

 

 

2903   smaragd • előzmény2902 2017-10-06 00:30:22

"Bei der Durchsicht der Aufzeichnungen sehen wir sofort, daß Schmidts Soloklavierabende - meist wöchentlich veranstaltet - wesentlich die Anzahl der Kammermusikabende übertreffen. Der Komponist als genialer Pianist - in den Erinnerungen noch lebender Kollegen, Freude und Schüler charakterisiert - ist in diesem kleinen Būchlein ebenso dokumentiert wie sein Musizieren mit kongenialen Kollegen.

Diese "Kollegen" möchte ich nun vorstellen. Franz Schmidt musizierte mit Josef Peischer, in einem Konzertprogramm des Musikvereins als  "1. Konzertmeister des Wiener-Sinfonie-Orchesters" vorgestellt, mit dem Cellisten Hugo Kreisler und dem Streichquartett des Geigers Emmerich (Imre) Waldbauer und seine damaligen Kollegen Egon Kornstein (2.Violine), Eugen (Jenő) von Kerpely (Cello) und Johann (János) von Temesvary, der wahrscheinlich an jenen Abenden die Bratsche spielte.

 

Auch mit dem damals sehr bekannten Mairecker-Buxbaum-Quartett musizierte Franz Schmidt.

...."

2902   smaragd • előzmény2901 2017-10-04 22:11:54

"KAMMERMUSIKABENDE

 

Kammermusikabende bei Familie Dr. Stonborough (1921-1923)

 

In den Jahren 1921 bis (Anfang) 1923 gab Franz Schmidt in der Wohnung des Arztes Dr. Jerome Stonborough (1876-1938) regelmäßig Klavierabende oder musizierte mit  bedeutenden Vertretern des Wiener Musiklebens.

Diese interessanten musikalischen Ereignisse sind in einem Büchlein aufgezeichnet, dessen Inhalt ich durch das liebenswürdige Entgegenkommen des Sohnes, Hrn. Dr. Thomas Stonborough, photokopieren durfte. (Es werden nur Konzerte mit Schmidt dokumentiert.)

 

Die erste (handschriftliche) Eintragung Schmidts war am 4. 1. 1921, die letzte am 16.1.1923. Hr. Dr. Thomas Stonborough war aber der Ansicht, daß das letzgenannte Datum sicher nicht identisch mit dem letzten Besuch im Hause seines Vaters war. Bis zu diesem Zeitpunkt wurde Franz Schmidt in erster Linie als Künstler eingeladen. Danach dürften diese  Besuche private Zusammenkünfte gewesen sein, da auch die Gattin des Gastgebers, eine Schwester des Pianisten Paul und des Philisophen Ludwig Wittgenstein, sehr an künstlerischen, vorallem musikalischen Gesprächen interessiert war. Kurze Zeit gab der Komponist dem Sohn Thomas sogar einige Klavierstunden"

2901   smaragd • előzmény2900 2017-10-03 17:38:32

Carmen Ottner

Quellen II zu Franz Schmidt

 

Briefe, Autographen, Aufzeichnungen im Privatbesitz, Erinnerungen

 

Eine Veröffentlichung der Franz Schmidt-Gesellschaft

Studien zu Franz Schmidt V

 

Copyright 1987

Satz und Druck: Doblinger Wien

 

INHALT

 

Vorwort

 

Abkürzungsverzeichnis

 

I. Briefe

II. Autographen

III. Kammermusikabende

IV. Erinnerungen

 

Abbildungen

 

Register

 

2900   smaragd • előzmény2745 2017-10-02 19:37:30

 

 

Carmen Ottner

Quellen I zu Franz Schmidt

 

Autographen, Drucke, Handschriften, Briefe in Wiener öffentlichen Sammlungen

 

INHALT

 

Vorwort

 

Briefe

 

Autographen

 

  Vokalmusik: 

Opern

Chorwerke

  Instrumentalmusik:

Symphonien

Orchesterwerke

Konzerte für Klavier

Musik für Bläser

Kammermusik

Orgelwerke

Klavierwerke

 

Handschriften

  Vokalmusik: 

Chorwerke

  Instrumentalmusik:

Symphonien

Orchesterwerke

Konzerte für Klavier

Kammermusik

Orgelwerke

Klavierwerke

Musik für Bläser

 

Drucke

  Vokalmusik: 

Opern

Chorwerke

  Instrumentalmusik:

Symphonien

Orchesterwerke

Konzerte für Klavier

Musik für Bläser

Kammermusik

Orgelwerke

Klavierwerke

 

 

 

Copyright 1985

Eine Veröffentlichung der Franz Schmidt Gesellschaft

Studien zu Franz Schmidt IV

Satz und Druck: Doblinger Wien

 

 

 

 

 

 

2899   smaragd 2017-09-30 19:39:54

Kedvenc linkem - próba

2898   smaragd • előzmény2897 2017-09-30 19:28:23

...Mesterházi Máté....

2896 bejegyzésben a  magyar kötődésre utaló zenei tartalom a 2855 számú alatti és az ott megnyíló  Előzményhez is kapcsolható.

2897   smaragd • előzmény2896 2017-09-29 09:39:36

Szerintem nagyszerű írás...még nagyszerűbb lenne, ha Mesterházi Máte folytatná Franz Schmidt zenéjének kutatását.
A "Halleluja" részlet itt hallható, figyeljünk  csak oda...
2896   Ardelao • előzmény2695 2017-09-28 09:55:36

Mesterházi Máté sajátos meglátása …
Népszava, 2001. 05. 05.
Mesterházi Máté:
Passió és apokalipszis
(Részlet)
[…]
És ha már a romantika fogalma említtetett. Nemrég került a hanglemezpiacra az a CD-felvétel is, amely az OsterKlang fesztivál tavalyi legemlékezetesebb, Musikverein-beli hangversenyén készült. Műsoron akkor - Harnoncourt vezényletével - Franz Schmidt (1874-1939) késő romantikus oratóriuma, az 1938-ban ugyanitt bemutatott Hétpecsétes könyv szerepelt. A pozsonyi születésű, félig német, félig magyar származású komponista e legfontosabb művében az Új Testamentum utolsó könyvét, „János apostolnak mennyei jelenéseit” dolgozta fel. Egy hihetetlen szöveg hihetetlen megzenésítése, állítja Harnoncourt - és nem túloz. Hisz valóban döbbenetes, miként képes Schmidt a német zenei hagyomány legkülönbözőbb stílusait - a mozarti szabadkőműves-pátosztól a schönbergi Sprechgesangig, avagy Wagner Parsifaljának nagypénteki varázsától éppenséggel a Bach-passiókig - egységbe ötvözni. A mű egyik legfontosabb tételének, a fehér lovas (azaz Jézus Krisztus) győzelméért hálát adó allelujakórusnak népies-műdalos lejtésével Franz Schmidt még saját családi kötődésének, félig magyar származásának is emléket állított. A zenekar sem semmi (Bécsi Filharmonikusok), János apostol szerepében pedig egy fenomenális tenorista, Kurt Streit hallható.”
2895   smaragd • előzmény2893 2017-09-27 20:46:23

Franz Schmidt: "Notre Dame" (1902-1904)
Oper

Most olvastam el az opera német nyelvű Wikipedia oldalát, de sajnos hiányos és pontatlan, nem érdemes idehozni.

Inkább hallgassunk meg egy részletet "Geliebte! Endlich allein." Hans Hopf és Hilde Scheppan énekel.
2894   smaragd 2017-09-26 23:10:34

Fritz Wunderlich születése 80. évfordulója tiszteletére adta ki a Sony Classical 2010-ben Franz Schmidt oratóriumának legendás felvételét - olvashatjuk a CD ismertetőben.
Emlékére a mai napon a " Das Buch mit sieben Siegeln" című  1959, Salzburgi Ünnepi Játékokon előadott mű részletét idézem, Dimitri Mitropoulos vezényelt.
2893   smaragd • előzmény2855 2017-09-26 00:05:27

"Schmidt nevét valamikor Budapesten is jól ismerték..."

idézem bejegyzésedből Ferencsik János szavait.
Nagy örömmel olvastam, köszönöm. Szavai tükrözik, visszaadják azt a csendes tiszteletet és nagyrabecsülést, amely e fórum létrehozásának is indítéka volt, Franz Schmidt életművének felidézése.

Ferencsik János Schmidt dirigálásához az Előzmény 2855 számú bejegyzéssorozat is kapcsolódik, amelyben  Franz Schmidt XX. századi, magyarországi ismertségét, zenéjét elevenítettük fel.
Talán sikerül majd még rádióműsorokat is találnunk az 1949. májusi "Notre Dame" előadásról, már amennyiben volt ilyen, de elképzelhető.

Fórumunk korai szakaszában is felbukkant már Ferencsik János bécsi "Notre Dame" betanítása és dirigálása, lsd 13 és 15 számú bejegyzések, most elolvashattuk a részleteket is.
2892   Ardelao • előzmény2891 2017-09-24 14:33:22

Ugyanerről Ferencsik János másutt:

Bónis Ferenc: Tizenhárom találkozás Ferencsik Jánossal

(Részlet)

Ferencsik János meséli:

„[…] 1949-ben […]
Bécsben a Turandottal és a Boris Godunovval bővült operai repertoárom, itthon Otellót dirigáltam. Bécsben felújítottam egy számukra nagyon kedves zeneszerző, Franz Schmidt operáját. Schmidt nevét valamikor Budapesten is jól ismerték, ma már Bécsben is kevésbé. Pozsonyban született, Bécsben tanult, utóbb csellistája lett a Bécsi Filharmonikusoknak. Termékeny zeneszerző volt: több szimfóniát írt, van egy Notre Dame című operája is. Ez utóbbit újította fel a Bécsi Opera, még mindig a Theater an der Wien épületében. Ezt a felújítást én tanítottam be, én is dirigáltam. Az ember örül, ha tehet egy gesztust azok felé, akik szívesen látják. Bécsben azóta is szívesen látnak; én pedig azóta is keresem az alkalmat: mi az, amit a bécsieknek adhatunk vagy adhatok, viszonzásul ezért a szimpátéiáért. […]”
2891   Ardelao • előzmény2864 2017-09-24 14:25:23

Haladás, 1949.04.28.:
Hölgyfutár,
Írja: Gách Marianne

„[…] Ferencsik János február 9-én utazott el Budapestről. Jól emlékszem fáradt, sápadt arcára és rekedtre cigarettázott hangjára, amikor az Operában elbúcsúztam tőle. Egy hétig kórházban feküdt, voltaképpen semmi komoly baja nem volt, de úgy agyondolgozta, agyonhajszolta magát, hogy az orvos óvatosságra intette. Most bécsi sikerei után hazajött egy hétre látogatóba, többek között azzal az eredménnyel, hogy amióta nem láttuk, öt kilót hízott, hősies módon, tökéletesen leszokott a cigarettáról és egyetlen itala a tej.
— Meggyógyultam, jól érzem magamat, — mondja nevetve — igaz, hogy olykor-olykor eszembejut még a cigaretta illata és öröme, de aztán összeszidom magamat: nem szabad, hogy az ember ilyen gyönge legyen. Egyik napról a másikra új életet kezdtem, meg is volt az eredménye.
— Egyébként?
— Helsinkiben öt hangversenyt vezényeltem, valamennyit közvetítette a rádió. Utána Kopenhágában pihentem néhány napig. Ott találkoztam a nagy sikerrel turnézó Fischer Annieval és Kabos Ilonkával, aki a Londonban megalakult »Magyar Trio«-ban játszott gyönyörűen. Aztán Bécsbe utaztam, ahol ebben a szezonban harminchétszer dirigáltam már. Negyven estére szerződtem, de mivel a dátum szerint még másfél hónapot kell töltenem, jóval többet vezénylek majd. mint ahogy előre képzeltük.
— Miket dirigált az idén Bécsben?
— A Tannhäusert, Lohengrint,Traviatát, Don Carlost, Aidát, Othellót, Don Juant, Figaró házasságát, Fideliót és a Carment. Azonkívül a Borisz Godunovot újítottuk fel, szép előadás volt, tetszett a bécsi közönségnek. Májusban bemutatjuk Franz Schmidt »Notre Dame« című operáját. Franz Schmidt osztrák szerző, félig magyar: Pozsonyban született, anyja magyar volt, ő maga is tökéletesen beszélt magyarul. A bécsi Zeneakadémia igazgatója volt, tíz évvel ezelőtt halt meg. Operája: a romantikus iskola utolsó hajtása. Érdekes, hogy Esmeralda, a főhősnő megjelenését a szerző magyar cigánymotívmokkal illusztrálja. Ezt a szerepet Ljuba Welitsch, Bécs legünnepeltebb énekesnője énekli, aki a háború után tűnt fel. Welitsch egyébként a Metropolitanban is vendégszerepelt már, nagy tehetség. [...]"
2890   smaragd • előzmény2886 2017-09-24 10:36:41

Wiener Symphoniker
Musikverein Wien, Großer Saal

Heinz Wallberg   Dirigent

Franz Schmidt "Das Buch mit sieben Siegeln" (1935-1937)
Oratorium

11. November 1959
2889   smaragd • előzmény2888 2017-09-23 08:04:12

Alois J. Hochstrasser sokoldalú zeneművészi tevékenysége egyike volt, és egyik fontos eredménye is, az a kiemelkedő színvonalú munkálkodás, amely során Franz Schmidt zenei életművét gondozta.
Ezért a Franz Schmidt Gemeinde "Díszpolgár" kitüntetésben részesítette.
Minderről már beszámoltunk, most Wikipedia oldalán olvashatunk róla.
2888   smaragd • előzmény2887 2017-09-21 15:03:45

:-) Igen, most már két teljes felvételen/YT is hallható az oratórium.
2875 számú bejegyzésben Dimitri Mitropoulus vezényletével.
2887   Ardelao • előzmény2886 2017-09-21 10:01:22

Köszönöm, hogy megtaláltad, és betetted "A hétpecsétes könyv" teljes felvételét, hiszen e műből ez ideig mindig csak részleteket idéztünk!
2886   smaragd 2017-09-21 09:09:03

Franz Schmidt:" Das Buch mit sieben Siegeln"
Oratorium

Dirigent: Alois J. Hochstrasser


Itt hallgatható meg.
Ismét új YT lehetőség, a híres mű és az előadás CD felvétele azonnal elérhető.

Anton Dermota - Johannes
Robert Holl - Stimme des Herrn
Margareta Kyriaki, Sopran
Herha Töpper, Alt
Thomas Moser, Tenor
Robert Scholz - Orgel
Grazer Conzertchor
Niederösterreichisches Tonkünstlerorchester
2885   smaragd • előzmény2883 2017-09-20 09:55:15

Franz Schmidt, a nagy szimfónikus - emléktábla a zeneszerző, zenepedagógus egykori villája falán, Perchtoldsdorfban.
2884   smaragd 2017-09-19 17:52:32


Polgár László operaénekesre emlékezve, Franz Schmidt oratóriumában aratott sikere:

theguardian
2883   smaragd • előzmény2882 2017-09-18 15:30:03

Franz Schmidt:
4. Szimfónia, Rudolf Moralt vezényel
2882   smaragd 2017-09-18 06:16:06

Jean Luc Caron: Franz Schmidt. Az utolsó nagy osztrák romantikus
címmel írt 23 oldalas munkája olvasható a  csatolt link megnyitásával.

Franz Schmidt halálának 70. évfordulóján, 2009-ben megjelent (ResMusica) tanulmány francia szerzője ebből az életrajzi adatból és annak politikai hátteréből (1939) indul ki.
Ezt követően Franz Schmidt, a XX. század első felének egyik legkiemelkedőbb osztrák zeneszerzőjenék zenei hagyatékát, életét és életművét elemzi. Kiemeli, külön fejezetben tárgyalja Franz Schmidt zeneszerzőt, a szimfonikust, aki Anton Bruckner es Gustav Mahler mellett harmadikként áll ezen a pódiumon.
A műveket katalógusba gyűjtve ismerteti és forrásjegyzéket ad.
Értékes munkája végén összeállítást találunk Franz Schmidt műveinek megjelent felvételeiből avval a céllal, hogy a szerző állításairól  meggyőződhessünk - a zene meghallgatásával.
2881   smaragd • előzmény2875 2017-09-17 09:01:49

Fritz Wunderlich elhunyta évfordulóján YT részlettel, ismét új, emlékezhetünk énekművészetére, Franz Schmidt oratóriumában alakított szerepére: itt hallható

2880   smaragd • előzmény2876 2017-09-16 09:22:43

Franz Schmidt:"Streichquartett in A-dur (1925)"
2879   smaragd • előzmény2825 2017-09-15 10:01:20

7. Franz Schmidt Orgelwettbewerb a BMC versenykiírás-listáján
2878   smaragd • előzmény2847 2017-09-14 10:36:58

Franz Schmidt (Pozsony/Pressbug 1874 - Perchtoldsdorf 1939) emlékére és tisztelére halálának 20. évfordulóján 1959-ben  a Wiener Symphoniker hat alkalommal adta elő oratóriumát:


Wiener Symphoniker
Musikverein Wien, Großer Saal

Heinz Wallberg Dirigent

Wilma Lipp Sopran

Christa Ludwig Sopran

Julius Patzak Tenor

Fritz Wunderlich Tenor

Stefan Kosso Bass

Otto Wiener Bass

Josef Nebois Orgel

Singverein der Gesellschaft der Musikfreunde

Wiener Symphoniker

8. Jänner 1959
2877   smaragd 2017-09-13 11:18:41

Franz Schmidt tanítvány, Rajter Lajos vezényli a 4.szimfóniát.
2876   smaragd • előzmény2873 2017-09-12 14:00:37

Andreas Juffinger felvételein kiváló előadásban hallgathatjuk meg Franz Schmidt orgonaműveit.

Disk 1-4
2875   smaragd • előzmény2874 2017-09-12 08:34:15

Franz Schmidt: "Das Buch mit sieben Siegeln" (1935-1937)

"A hétpecsétes könyv" című oratórium egyik híres felvételénekDimitri Mitropoulus vezényletével részletei jelentek meg júniusban a YT-on, "Halleluja" (az előző bejegyzésben).
Anton Dermota előadásában "Gnade sei mit euch".
2874   smaragd 2017-09-10 14:33:21

Franz Schmidt:" A hétpecsétes könyv"
Oratórium
2873   smaragd • előzmény2872 2017-09-08 11:28:47

Nagyszerű összeállítás Franz Schmidtről, amely hitelesen tárja elénk virtuóz és ámulatot keltő, zseniális zongorajátékát, pedagógusi karrierjét a bécsi Zeneművészeti Főiskola igazgatói, rektori pozíciójáig.
Fontos témákat érint és objektíven tárgyal.
Vannak részek, amelyeket már bejegyzéseinkben magyarul is olvashattuk, más publikációkban és könyvekben már megjelent feljegyzések,egyéb dokumentumok.
Érdemes foglalkozni ezzel a részletekbe menő, alapos könyvvel, és adott esetben megvásárolni.

Das Geheimnis der Wirklichkeit:Kurt Hübner zum 90. Geburtstag
2872   smaragd • előzmény2871 2017-09-06 08:29:54

Franz Schmidt: "Fuge F-dur"(1927)

Herbert Weß előadásában halljuk.
2871   smaragd • előzmény2870 2017-09-03 19:50:12

Az előző bejegyzésben már elkezdtem azokat a zeneműveket a Youtube által hallhatóvá tenni, amelyeket Franz Schmidt már a bécsi akadémia igazgatójaként komponált.
"A bécsi akadémia" elnevezés általánosan elterjedt lehetett, nem csak Budapesten, a napokban olvastam egykori kassai "Szlovenszkói Színházi Élet"-ben is.

Érdekes belegondolni ebbe korszakba tanítványai szemszögéből is, akik a bemutatókon minden bizonnyal jelen voltak és feleleveníteni emlékirataik itt közreadott ezen részét.

Franz Schmidt: "Toccata in C" (1924)
2870   smaragd • előzmény2869 2017-09-01 13:20:14

Franz Schmidt: "Chaconne in cis" (1925)

Robert Kovács előadásában
2869   smaragd • előzmény2868 2017-08-31 07:25:13


Franz Schmidt régi nevén a bécsi Akadémiai igazgatója és tanára, ez időszakban - 1925-től 1927-ig - komponált művei és bemutatói:

Streichquartett in A-dur (1925)

Quintett in G-dur für Klavier, zwei Violinen, Bratsche und Cello (1926)

Variationen und Fuge über ein eigenes Thema in D-dur (Königsfanfaren), 4. Fassung für Bläser, Pauke und Orgel (1925)

Toccata  C-dur ( bemutató 1925)

Chadonne in cis (1925)

Vier kleine Choralvorspiele (1926)

Fuge F-dur (1927, bemutató 1932)

Präludium und Fuge Es-dur (1927, bemutató 1928)



2868   smaragd • előzmény2820 2017-08-30 09:17:54

A megjelent újságcikkhez kapcsolom a korábban már számos bejegyzésben ismertetett tényt, amelynek részletei tanítványai emlékező méltatásaiból itt fórumunkon ismertek, Franz Schmidt 1925-1927 között a bécsi Zeneakadémia igazgatója volt, majd rektora.
Ez utóbbi időszakot kiadványban tárta fel a Franz Schmidt Gesellschaft.
Az 1925 évi dokumentumok egy része tűzkárban megsemmisült.
Az Akadémia elnevezése azokban az időkben többször változott, ma egyetemi besorolásban működik.
Franz Schmidt als Rektor
2867   smaragd • előzmény2862 2017-08-29 18:08:35

Érdekes elolvasni Franz Schmidt oratóriumának wikipédia-oldalát:

Das Buch mit sieben Siegeln
2866   smaragd • előzmény2854 2017-08-28 17:04:31

Franz Schmidt (Pozsony 1874 - Perchtoldsdorf 1939), Dohnányi és Bartók Martin Sloboda: Bratislava Activ című könyvében.
2865   smaragd • előzmény157 2017-08-27 19:18:57

A nap képe: Somos Csaba, a Nemzeti Énekkar karvezetője

Somos  Csaba abba a kortárs magyar zeneművészi körbe tartozik, amelynek tagjai már elindultak megismerni Franz Schmidt zenei életművét, értékeit, műveit a magyar közönségnek is bemutatták.

DLA doktori értekezését már korábban felfedeztük az interneten, közre is adtuk itt fórumunkon, lsd Ardelao előzményben csatolt bejegyzése.

További sok sikert kívánok és érdeklődéssel várom, hogy e tekintetben mit hoz a jövő itthoni közönségünknek, lesz-e alkalma hangversenyteremben megismerni Franz Schmidt zeneműveit.
2864   smaragd 2017-08-26 16:29:42
Wolfgang Sawallisch szülestésnapjának mai évfordulóján fórumunkon ismét közlöm Franz Schmidt első  operájának - Notre Dame - legismertebb részletét.
Ezt a videót zenei és képi szépsége miatt kedvelem, helyszíne szorosan kötődik Franz Schmidt életéhez, művei bemutatóihoz, akárcsak a Wiener Philharmoniker.
2863   smaragd • előzmény2858 2017-08-25 21:45:29

Fáj Attila írásából kiemelve  "fiatalkori szerzeményei:  Fantáziák magyar nemzeti muzsikára, ...":

Franz Schmidt: "Drei kleine Phantasiestücke nach ungarischen Nationalmelodien für Violincello und Klavier" (1892), a cím alatti linken meghallgatható, a bemutató 1926-ban volt.
2862   smaragd 2017-08-24 11:31:42

Franz Schmidt: "Das Buch mit sieben Siegeln"

az alábbiakhoz fűzve, az oratórium a fenti linken meghallgatható.
2861   smaragd • előzmény2859 2017-08-22 22:22:17

Ez így nem igaz:

"Halála megakadályozta, hogy kidolgozza, befejezze a művet."

Fáj Attila állítása súlyos tévedés, javítandó, ugyanis Dr. Franz Schmidt súlyos betegen a kantátát félbehagyta, nem ő  fejezte be, ellenben halála előtt még két jelentős saját művet komponált.
A pontos részletek fórumunkon is olvashatók, zenetörténeti, zenetudományi kutatásokat a Franz Schmidt Gesellschaft végzett, honlapjukon hiteles adatok állnak rendelkezésre e mű tekinteteben is.

Sajnálatos, hogy Fáj Attila komoly munkája téves adatot terjeszt.

Franz Schmidt Gesellschaft
2860   smaragd 2017-08-22 05:21:21

Franz Schmidt egyik leggyakrabban játszott műve, a 2. szimfónia (1911-1913), a linken meghallgatható, ismét egy új videó a YT-on.
2859   Ardelao • előzmény2858 2017-08-21 12:21:37

Folytatom:

Ami
Thomas Mann regényében elsikkadt című
Fáj Attila írását (II. részlet)


…… Schmidt oratóriumában nincs semmi, ami ne a Jelenések könyvéből került volna ki. Csak itt-ott akad az énekszövegben hatásfokozó betét. Ilyen az éhhaláltól tartó anya és lánya énekkettőse. Ezek és a többi „betétek” nem a harcos ellenszegülésnek adnak hangot, hanem a vörös paripán nyargaló Háború, a feketén ügető Éhhalál és a rákövetkező fakón jövő Döghalál tragikus következményeinek. Művéről szólva Schmidt maga írja, hogy tudatosan kerülte a bibliai Apokalipszisben hemzsegő, többé-kevésbé szimbólumokkal érzékeltetett szöges ellentéteket, amilyen élet és halál, erény és bűn, égi és földi Jeruzsálem. Meggyőződése ugyanis, hogy az ellentétpár egyik tagja (főleg a negatív) már magától értetődik. Gondolom, ezért jeleníti meg az égi és földi Jeruzsálem kettőssége helyett csupán az előbbit. Annak is csupán a hatalmas kapuját és azt sem énekelve, hanem lenyűgöző zenével: Muszorgszkij egyik híres motívumával; A nagy kijevi városkapu visszhangjával.
Az oratórium második részében, ahol a kifejlés egyre közeledik a végítélethez, az ellentét felszámolás egészen természetes lesz. így kell lennie, hiszen ekkor már alaptalan, oktalan minden ellenszegülés.

A negatív elemek kihátrálása, eltűnte, nem járt képgyengüléssel. Van valami izgatóan jövendölésszerű a kar énekében, akkor, amikor beszámol az Úr bosszúja kezdetéről: elszabadulnak az Eufrátesz mellett őrködő angyalok, milliós hadsereget zúdítanak a gonoszak táborára és elsöprik azt.
Gyökeresen más eljárás uralkodik Leverkühn kompozíciójában. Mindenütt tobzódnak benne a „helycserék” és összeolvadnak az ellentétek. A hangszerek veszik át az énekhang hagyományos szerepét, sőt egyik hangszer a másikét. Nem kell zenei szakember ahhoz, hogy észrevegyük, miként változik egy Apokalipszis-szövegrész, amikor Schmidt a megzenésítője és amikor Leverkühn.
Mindketten döntő fontosságot tulajdonítanak az átmenetnek az oratórium első részéből a másodikba. Schmidtnél az énekkar kétségbeesetten mondja el Isten haragjának következményeit: a kozmikus katasztrófákat, földrengést, tengerek kiáradását, a nap elfeketedését, a csillagok földre zuhanását - mely hasonló a megrázott fügefa gyümölcshullásához, stb.
Suttogó sorral zárul az ének: „ki tudja elviselni mindezt a szörnyűséget?”
Mély hallgatással indul a második rész. Majd János beleénekli, mit lát az égben. Megjelenik a napba öltözött, csillagkoronás, terhes Asszony (Mária). íme a Bárány által feltört hetedik pecsét titka. Nos, Leverkühn hosszú-hosszú, egyre terebélyesedő ördögi kacajjal fejezi be az első részét. A pokol ellenállhatatlan öröme van benne. A hahotázás egyetlen hanggal kezdődik, utána magával sodorja a kórust és a zenekart 50 ütemen keresztül... Diadalittas, gúnyos röhögés, hátborzongató összetétele üvöltésnek, ugatásnak, csikorgásnak, bőgésnek, ordítás, röhögés, hátborzongató összetétele üvöltésnek, ugatásnak, csikorgásnak, bőgésnek, ordításnak, bégetésnek és nyerítésnek. (Mann jellemzi így.) A rákövetkező második rész az ördögi gúnykacaj ellentéte: „a gyermekek csodálatos karénekét az égi szférák zenéje kíséri, hideg, tiszta, átlátszó, élesen disszonáns muzsika, de hangjai szinte túlvilágiak, elérhetetlenek és a szívet telítik megvalósíthatatlan, reménytelen honvággyal.” S mi több: ezek a hangok - bár más „körítésben” - meglepően olyanok, mint az ördögi gúnykacajé.
Az ilyen és ehhez hasonló többi következetes ellentét Schmidt megoldásaival összevetve, felkeltik a gyanút: nem bujkál-e Leverkühn oratóriuma mögött visszahatás Schmidt művére?
Megerősíti feltevésünket Mann reagálása Schmidt befejezetlenül maradt utolsó szerzeményére. A regényíró ezt a hatást is eltitkolja. Doktor Franz Schmidt (immár a bécsi egyetem díszdoktora) 1938-ban felkérésre hozzáfogott a Német feltámadás (Deutsche Auferstehung) c. kantátához. Halála megakadályozta, hogy kidolgozza, befejezze a művet. A háború után ezért a félig kész alkotásért mellőzték többi műveinek előadását is. Csak pár év múlva folytatta diadalútját a régbemutatott Hétpecsétes könyv Európában és Amerikában.

Leverkühn a regényben zongorához ül ugyan, de már nem képes eljátszani búcsúzóul utolsó szerzeményét, a Doktor Faustus panaszát (Lamentatio Doctoris Fausti). Megbotránkozó vagy szánakozó barátai előtt csupán arra van ereje, hogy régies német nyelven elmondja élete nagy botlásait. Életgyónást mond. Párhuzamba hozható vallomása az akkor még be nem vallott német hanyatlással. És úgyszintén a lehangoló manni tanulsággal: ezzel a regényemmel lezárul a németeket kísértő Fauszt-téma. Ezen-túl, ne akarjon senki sem fausztuszkodni volt hazámban.”

A DUNÁNÁL
2003. június – július
2. évfolyam 6-7 szám.

*
2858   Ardelao 2017-08-20 23:47:32

„A DUNÁNÁL” című folyóiratból:

Ami
Thomas Mann regényében elsikkadt
Fáj Attila írása
(részlet)

„Térjünk most rá a regényben leírt, képzeletbeli Apokalipszis-oratórium ugyancsak fel nem fedezett, „rejtett” kapcsolatára egy tényleges, a regényben bemutatottal szinte egyidejű Apokalipszis-oratóriummal: Franz Schmidt (1874-1939) főművével.

A zenei lexikonok Schmidtet mint osztrák zeneszerzőt, karmestert, zongora- és csellóművészt ismertetik. Való tény, hogy magasabb művészi tanulmányait, kitűnő mesterek mellett Bécsben végezte, pályafutása ott kezdődött, csellista volt az Udvari Operazenekarban 1896 és 1911 között. Utána a bécsi Állami Akadémián cselló- és zongoratanár. Végül a bécsi Zeneművészeti Főiskolán zeneszerzést oktatott, majd nyugdíjba vonulásáig ennek az intézménynek lett rektora.
A zeneszerzés valamennyi területén értékes műveket alkotott beleértve a legigényesebbé emelkedetteket: a szimfóniákat és operákat. A sikerek csúcsán sem feledte, honnan indult, hol „lökték meg” érdeklődése szekerét a zene iránt. Schmidt Ferenc szülővárosa Pozsony, anyanyelve magyar, szülei és felmenői magyarok. Gyerekemberként még hallotta Liszt Ferencet zongorázni. Első mestere a pozsonyi székesegyház orgonistája volt. Miután 1888-ban szüleivel Bécsbe költözött, oda is elkísérte az emlékezés. Fiatalkori szerzeményei: Fantáziák magyar nemzeti muzsikára és Változatok egy huszárnótára. Kevéssel halála előtt elnyerte a Porosz Akadémia Beethoven-díját. Munkásságával, műveinek elemzésével, kapcsolatával, a zeneirodalommal a bécsi Franz Schmidt Gesellschaft kiadványai foglalkoznak.

Ő maga is, a zenekritika is, alkotásai koronájának a „Das Buch mit sieben Siegeln”(Hétpecsétes könyv) c. oratóriumát tekinti. Joggal. Amikor a hitleri Németország bekebelezte Ausztriát, a bécsi ősbemutató közönsége könnyekig meghatva hallgatta. Kiérezte belőle, mit hoz a jövő, mi vár Európára.
János evangélista a hagyomány szerint élete vége felé, aggkorában írta Patmosz szigeti száműzetésében a Jelenések könyvét, az Apokalipszist. Túl volt már akkor a hol helyeslő, hol részletesen kioktató levelezésen. Kitűnik ez abból is, hogy víziója elején mintegy kiosztja a hét kisázsiai egyháznak a róluk kialakult minősítéseket és röviden kitűzi számukra, mire törekedjenek a jövőben. Oratóriumában mind Schmidt, mind Leverkühn elhagyja az Újszövetség elején szereplő odaszólást a hét egyháznak. Ezáltal világos, hogy a látomás az egész keresztény és nem-keresztény világnak szól. Mi több, János nem rezignált hangú öregember, hanem szenvedélyes fiatal. Schmidt szárnyaló tenor hangon énekelteti. A telhetetlen Leverkühn még tovább, odáig megy el, hogy amikor a fiatal látnok előtt megjelenik a négy evangélistát jelképező ember-, oroszlán-, ökörarcú és a sas fejű élőlény, és János szembesül saját szimbólumával, a sassal, hangja a kasztrált énekesek magasságába szökken.
Folytatva Schmidt valóságos és Mann képzeletbeli oratóriumának egybevetését, nem szabad figyelmen kívül hagynunk, hogy az osztrák-magyar zeneszerző tudatosan leegyszerűsítette és célirányossá tette az újszövetségi szöveget. Másrészt Zeitblom beszámolója barátja alkotásáról alig mond valamit a szövegről. Jobbára arról szól, milyen technikai fogásokat használt, vagy eszelt ki barátja és azok milyen hatást váltottak ki a hallgatóban. Ami az utóbbit illeti, regénye végén Mann kénytelen-kelletlen beismeri, hogy mindezt Arnold Schönbergtől kölcsönözte. Viszont élete végéig hallgatott arról, kitől vette (és miért) az Apokalipszis megzenésítésének gondolatát. Persze ez a komponista nem lehetett más, mint Schmidt, aki - mint maga írta - tudtával elsőnek vállalkozott erre a rendkívüli feladatra. Durván szólva azt mondhatjuk: a megzenésített Jelenések könyve Schmidt gondolata volt, technikai kivitelezése Schönbergé.

(folyt.köv.)
2857   smaragd 2017-08-19 12:13:35

A Franz Schmidt Gesellschaft kiadványai, amelyek a zeneszerző munkásságát és kora zenei környezetét is bemutatják, tudományos szimpóziumaik előadásait is tartalmazzák.

Studien zu Franz Schmidt
2856   smaragd 2017-08-18 05:31:33

A Wiener a Singakademie honlapján is megtaláljuk az alábbi Bach-hangversenyt, most bukkantam rá, kivételes hangversenyélményben lehetett részük a hallgatóknak ugyanis Franz Schmidt egyéni, csodálatos, virtuóz zongorajátékáról is híres volt nagyrabecsült zongorista.
Franz Schmidt als Pianist, Norbert Tschulik könyvének ebből  a fejezetéből magyarra fordítva olvashatunk korábbi bejegyzéseinkben.

21.3.1935 Wiener Symphoniker
2855   smaragd • előzmény2854 2017-08-16 19:07:01

Az előző tudósítás  - 'Schmidt Ferenc új műve magyar népi motívumokat dolgoz fel' - szerint tehát a budapesti ősbemutató a bécsivel ugyanabban az esztendőben volt!

1931-ben:

Franz Schmidt: "Variationen über ein Husarenlied" (1930-1931)

Einleitung
Thema und Variationen Nr.1-5
Lento
Variationen 6-10
Variationen 11-12
Variationen 13-15

Hans Knappertsbusch vezényel
2854   smaragd • előzmény2853 2017-08-16 08:03:19

8 Órai Újság
1931. december 8.

"A Filharmonikusok főpróbája

A Filharmonikusok III. hangversenyének műsorán érdekes művek szerepelnek.
Dohnányi Schumann B-dúr szimfóniáját vezényelte. Mozart "Exultate jubilate" kantátáját Guglielmetti Anna Maria hivatott művészettel adta elő.
Két újdonság is szerepelt a hangversenyen, Schmidt Ferenc: "Változatok egy huszárdal fölött" és Casella: "Italia"című rapszódiája, amelyek magyar illetve olasz népi motívumokat dolgoznak fel.
A Zeneművészeti Főiskola nagytermét megtöltő közönség lelkesen ünnepelte az előadókat."
2853   smaragd • előzmény2852 2017-08-14 19:13:53

Rádióközvetítés

"RÁDIÓ-WIEN
1939. október 4., vasárnap

11.30 A wieni szimfonikus zenekar hangversenye Anday Rosette operaénekesnő közreműködésével. Hatvan év szimfonikus alkotásai.
I. Mai osztrák zeneszerzők
1. Marx: Idill, 2. Kerngold: A búcsúzás dalai a) Halotti dal b) Nem tudja ő vágyamat megérteni c) Hold, ismét feljössz, Elfogódott búcsú 3) Berg Alban: Három darab a Lírai szvitből 4) Schmidt Ferenc: I. Szimfónia
2852   smaragd • előzmény2851 2017-08-11 07:26:05

Rádióközvetítés

"RÁDIÓ-WIEN
1920. szeptember 12.

9.05 Adler Oszkár hegedű- és Schmidt Ferenc zongoraművész Mozart C-dúr és B-dúr szonátáját játssza"
2851   smaragd • előzmény2849 2017-08-10 09:08:24

"Schmidt  Ferenc, zeneszerző, szül.1874. Pozsonyban,  bécsi Conservatorium növendéke, 1892 óta a bécsi operaház tagja, először, mint csellista, azután mint karmester. Operái: Notre Dame (Bécs 1914., Budapest 1916.); Fredegund.
Zenekari művei 2 szimfónia, a másodikban igen szép variációs magyar témával"

TOLNAI Világlexikon, 1929.

A fentivel együtt 4 részből álló sorozatot küldött nekem egyik kedves barátom, amelyben Franz Schmidt neve Schmidt Ferencként szerepel.
Ezúton is köszönöm figyelmességét és gyűjtéseink támogatását.

Fredegund: Fredigundis, Oper (1916-1921)

Franz Schmidt 2. szimfóniáját  - benne az "igen szép variációs magyar témával", lsd.fent, mindmáig előadják, ez biztosan maradandó...lsd. Falk Géza könyve, 1936, alább.
2850   smaragd 2017-08-09 13:53:11

Ismét egy új videó a YT-n,  Franz Schmidt legőszintébb műve, ahogyan ő maga jellemezte 4. szimfóniáját, amelyet leánya tragikus halálát követően komponált.
2849   smaragd • előzmény2835 2017-08-08 17:53:36

RÁDIÓHALLGATÓK LEXIKONA

AZ IRODALOM,  ZENE,  SZÍNHÁZ,  FILM, RÁDIÓ, RÁDIÓTECHNIKA, GRAMOFON ÉS SPORT ENCIKLOPÉDIÁJA

SZERKESZTETTÉK
TISZAY ANDOR ES FALK GÉZA
I-II. KÖTET

A lexikont 1944. január 1-én zártuk le.

VAJDA-WICHMAN KIADÁS, BUDAPEST


"Franz Schmidt" szócikk nincs a kötetekben.

Ellenben:

"Schmidt Ferenc, külföldön élő magyar zeneszerző, 1874-.
A bécsi zeneakadémia tanára. Írt két operát: "Notre Dame " és "Fredigundis", három szimfóniát, zongora- és orgonaműveket, zongorakvintettet, vonósnégyest, stb."

Eltekintve a szöveg  hiányosságaitól, nagyon érdekes, hogy 1944-ben Franz Schmidt magyar zeneszerzőként került be a lexikonba.


2848   smaragd • előzmény2838 2017-08-07 16:40:08

Pozsony, a felújított óváros

Bratislava (forrás: "diepresse ")
2847   smaragd • előzmény2826 2017-08-06 22:22:51

Wiener Symphoniker
Musikverein Wien, Großer Saal

Heinz Wallberg   Dirigent

Franz Schmidt "Das Buch mit sieben Siegeln" (1935-1937)
Oratorium

7. Jänner 1959
2846   smaragd 2017-08-06 10:27:41

Erich Kleiber karmester tegnapi születésnapi évfordulójához Franz Schmidt oratóriumának előadásait idézem fel:

wienersingakademie, Das Buch mit sieben Siegeln
2845   smaragd • előzmény2843 2017-08-05 14:29:39

Franz Schmidt: "Fuga  solemnis  für Orgel, 16 Bläser und Pauken" (1937)
2844   smaragd 2017-08-03 16:58:46

Peter Schreier július 29-i születésnapi évfordulójára is emlékezve, részletek Franz Schmidt oratóriumából:

"A hétpecsétes könyv"
2843   smaragd • előzmény2841 2017-08-01 19:47:06

Liszt Ferenc Zeneművészeti Egyetem, 2017


BA Orgona tantárgyleírások
Differenciált szakmai ismeretek és készségek
Orgona főtárgy
Kötelezően választható művek és szerzők

Későromantika és a 20. század
Max Reger, Sergei Rachmaninov, Joseph Jorgen,Franz Schmidt, Arnold Schönberg, ...
2842   smaragd • előzmény2835 2017-07-31 15:15:34

"Franz Schmidt a bécsi Hochschule für Musik nevében üdvözölte a magyar "testvér" intézetet" feltehetőleg már igazgatójaként, kinevezése pontos dátumát majd még beírhatjuk.

Az alább idézett cikk tartalma aláhúzza ismereteimet, miszerint Franz Schmidt és művei mindaddig ismertek és elismertek voltak hazánkban, ameddig tanítványai éltek, akik idolként tisztelték, akárcsak  az akkori bécsi zenei élet.

Zenei közismertségét a 2835 számú bejegyzésben valamint 77/"A magyar zenei élet elfeledett vagy kevésbé ismert művészei" fórumban is jeleztem.

Talán Franz Schmidt elhangzott beszédének szövege is felbukkan egyszer, valószínűleg magyarul mondta el...

2841   Ardelao • előzmény2837 2017-07-31 10:07:24

Egy alkalom, amikor Franz Schmidt Budapesten járt …

(A Budapesti Hírlapban 1925. május 03-án megjelent cikk kivonata)

„A Zeneművészeti Főiskola félszázados jubileuma.

…..

Az üdvözlések.

Apponyi Albert mély hatást keltő beszéde után következtek az üdvözlések. Elsőnek Lobmayer Jenő tanácsos üdvözölte a főváros nevében a Zeneművészeti Főiskolát és annak kiváló vezetőit. Utána Balogh Jenő a Magyar Tudományos Akadémia főtitkára az Akadémia üdvözletét tolmácsolta. Az Országos Zeneművészeti Főiskola küldöttjének üdvözlése után Moritz Krumpholtz, a német Gesellschaft der Musikfreunde, majd Franz Schmidt a bécsi Hochschule für Musik nevében üdvözölte a magyar »testvér« intézetet. Utána Gusztáv Mayer az Österreichische Musik und Sangesbund üdvözletét tolmácsolta és ünnepiesen átnyújtotta Hubay Jenőnek a szövetség jelvényét. Végül a Berliner Hochschule küldöttje fejezte ki jókívánatait, majd sorra üdvözölték a jubiláló Főiskolát a Magyar Királyi Színművészeti Akadémia, a Magyar Királyi Operaház, a Budapesti Filharmóniai Társaság, a Magyar Dalos Szövetség, a Nemzeti Zenede, a győri Zeneiskola küldöttei. Végül felolvasták a külföldi és a vidéki rokonintézetektől küldött számos üdvözlő táviratot, amelyek közül különös megemlítést érdemel a finn testvérnéptől küldött, két nagyon meleghangú, magyar nyelvű távirat.
Az üdvözlések után Hubay Jenő igazgató megköszönve az üdvözléseket, kifejtette a Főiskola nagy jelentőségét a nemzeti kultúra szempontjából és hangoztatta, hogy az intézet vezetőinek a jövőben sem szabad letenni arról a nemzeti alapról, amelyen az intézet működése megindult, mert nagy, igazi művészet mindig a nemzeti talajról fakad.
A Hiszekegy után, amelyet a Főiskola énekkara adott elő, a díszülés véget ért. Utána a megjelent vendégek megtekintették az épületben létesített Liszt-szobát, amelyet Klebelsberg Kunó gróf kultuszminiszter avatott fel.”
2840   smaragd 2017-07-30 09:55:40

Hungarian classical pianists - itt megtaláljuk Franz Schmidt  angol nyelvű Wikipedia oldalát is, aki Bécsben ért el kiemelkedő zenei karriert, ifjúkorától káprázatos zongorajátékáról és páratlanul ritka, pontos zenei memóriáról is ismert volt, így kora valamennyi nagy zeneművét tanítványai előtt is játszotta, érdekesség, hogy koncerteken csak kivételes esetekben vállalt fellépést.
2839   smaragd • előzmény2836 2017-07-28 19:31:46

Franz Schmidt: "Variationen über ein Husarenlied" (1930-1931)

Wiener Philharmoniker

Hans Knappertsbusch vezényel
2838   smaragd • előzmény2837 2017-07-27 20:13:48

"Ez a gazdag zenei hagyományokkal rendelkező , büszke kisváros Európa szívében minden zenésze sorsát számon tartotta, legyen szó Charles Foersterről, Dohnányi Ernőről,Franz Schmidtről, Spányi Irmáról vagy éppen Bartók Béláról.
Hiszen éppen Pozsony alapozta meg későbbi sikereiket  a világ zenei életében."

Charles Foerster, a zongoravirtuóz
2837   smaragd • előzmény2836 2017-07-27 19:33:25

Majd később ismét, most már zenei eseményen találkozhattak volna:
1933-ban, Budapesten az I. nemzetközi  Liszt-verseny zsürijébe jelölte Dohnányi Ernő Bartók Bélát és Franz Schmidttet...

Fischer Annie Gramofon Könyvek
2836   smaragd 2017-07-27 19:11:18

Franz Schmidt, Dohnányi Ernő, Bartók Béla - a három pozsonyi gimnazista barát...Dohnányi Ernő mai születési évfordulóján Győriványi Ráth György tájékoztatóját olvashatjuk el, amely Franz Schmidt 4. Szimfóniájának magyarországi ősbemutatója alkalmából készült, egyébként egy nappal Franz Schmidt halálozási évfordulója előtt, 2014-ben.
2835   smaragd • előzmény2834 2017-07-27 06:31:35

Ardelao bejegyzései kérdésfelvetésemhez az alábbi fórumban találhatók.

Saját meglátásaimat ide is áthozom:
74/
Természetesen a két személy nem azonos, még a nevük sem teljesen...Franz ill. Ferenc.
Engem az foglalkoztat, hogy Falk Géza 1936-ban magyar zeneszerzőként említi Schmidttet, azaz itthon közismert volt, belekerült  az idézett felsorolásba.

77/
Egy biztos, "felfedeztem még egy Schmidttet!" :-)
Elnézést kérek a derűs fordulatért...

"A magyar zene fejlődése", "Maradandó művek szerzői..." a 70 sz. bejegyzésben itt jelenik meg Schmidt neve, a névjegyzékben is, csak ennyi, Schmidt, tehát egyértelmű volt még akkor, hogy melyikük.

Azóta mindketten mondhatni, hogy feledésbe merültek, nevük és életművük, annak ellenére, hogy a Franz Schmidt Gesellschaft 65 éven át gyűjtötte, gondozta és bemutatta az életművet, és nagy eredményeket értek el.
A "Forum-Franz Schmidt" topicunkban alapos tájékoztatást kap az olvasó.

Abban biztos vagyok, hogy Franz Schmidt Falk Géza idejében igencsak ismert volt a magyarországi művelt zenei körökben, a bécsi Akadémiai igazgatójaként a Wiener Philharmoniker és a Wiener Symphoniker koncertjei valamint más bécsi zenei fellegvárak útján illetve a rádiózás elterjedésével és lemezfelvételek, tanítványai révén.

Vajon hozzá járult-e Franz Schmidt  a magyar zene fejlődéséhez, tovább vitt-e, megújított-e magyar zenei elemeket? Vizsgálta-e már a magyar zenetörténet ezt a kérdést részletesen a nagy későromantikus osztrák zeneszerző teljes életművében...?

Lehet, hogy igen és talán pont Falk Géza könyvei fognak minket elvezetni oda.

Franz Schmidt nem szerepel A Magyar Muzsika Könyvében, Schmidt Ferenc benne van.
Talán sikerül ezen a fórumon nyomára jutni, a magyar zene fejlődését elősegítő műveit megtalálni, ha voltak ilyenek.

Örültem az idézett bekezdésnek, a benne felsorolt zeneszerzőknek, akiknek egy részéről ezen a fórumon már szó esett, vannak néhányan még köztük, akikről talán majd később olvashatunk.

80/
Franz Schmidt zenéjéről német és angol nyelvű könyvek jelentek meg, ezek árnyaltabban, hozzáértéssel elemzik műveit, szerzői a magyar zenét viszont kevésbé ismerik...
Schmidt Ferenc esetében szerencsés lenne tanulmányt találni, hogy megtudjuk, melyik Schmidt nevű zeneszerzőt említette Falk Géza.
2834   Ardelao • előzmény2833 2017-07-26 11:35:33
A választ ld.: A magyar zenei élet elfeledett vagy kevéssé ismert művészei topic 72. sz. bejegyzése alatt.
2833   smaragd • előzmény2832 2017-07-26 08:33:07

A Dr. Molnár Imre szerkesztésében megjelent A MAGYAR MUZSIKA KÖNYVE, 1936  névjegyzékében szerepel Schmidt Ferenc (1882-) rk. főkántor, karnagy, misék, szonatinák, koncertdarabok, magyar dalok zeneszerzője, talán mégis róla van szó az említett felsorolásban?
2832   smaragd 2017-07-26 08:15:55

Falk Géza  " A magyar zene fejlődése" című fejezetben Franz Schmidt (1874-1939), Pozsonyban született,  osztrák zeneszerzőt még a magyarok között tüntette fel:


"Maradandó művek szerzői még: Mosonyi Major J. Gyula, Bloch, Koessler, Herzfeld, Popper, Bachó, Radó, König, Demény, Tarnay, Székács, Joachim, Ábrányi, Schmidt, Poldini, Szabados, Székely I., Lavotta, Gajáry, Harmat, Járay, Szendy, Chován, Aggházy, Farkas Ö., Kern, Hűvös, Fricsay, Figedy-Fichtner, Hermann L., Buchner, Dienzl, Pikéthy, Rékai, Szegheő, Szikla, Perényi, Noseda, Gessler, Antalffy-Zsíros."


Falk Géza: Mindentudó zenei zsebkönyv
Budapest, Rózsavölgyi és Társa Kiadása, 1936
2831   smaragd • előzmény1980 2017-07-25 01:45:36

Véletlen ismétlés lehetett, jó volt újraolvasni!
Így most szerzőjére is emlékezhetünk... A cikket visszahozom az Előzmény 1980-ban.
2829   Búbánat • előzmény2828 2017-07-24 20:12:24
Ezt a cikket már az 1.980. sorszám alatt is elolvashattuk. Forrás: A HÉT, (27. szám) 1989. július 1. (27. szám). Egy évvel ezelőtt, májusban írtam be ide a cikket, ami megtalálható az interneten, de nekem papír alapon, a kivágott újságcikk illetve fénymásolata is a rendelkezésemre áll.
Különben nem baj, ha valamit többször leírunk, ismételünk - különösen, ha valamiért jelentőséget, fontosságot tulajdonítunk annak/neki - pláne ha hosszabb idő is eltelt az újraközlése előtt, mint ebben az esetben is.

Mind ehhez hozzáteszem: az írás szerzője, Varga József, az egyik legjobb barátom volt! Sajnos, 2008-ban elhunyt. Több mint negyedszázadon át tartottuk egymással a kapcsolatot, levelezésünket valamint zenekritikáit és egyéb írásait (több száz darabot jelent) archiváltam – ezek közül a géppel írtakat több kötetbe foglalva beköttettem. "A hétpecsétes könyv" írását szinte a hírlap megjelenésével egyidejűleg kaptam meg tőle, amit ugyancsak megőriztem. Volt hova nyúlnom, mikor e topic megnyitásra került… - de már akkor az internetre is felkerült, ahonnét mindnyájunk számára egyszerű „leemelni”, felhasználni.
2826   smaragd • előzmény2817 2017-07-22 14:24:21

Wiener Symphoniker
Musikverein Wien, Großer Saal

Heinz Wallberg   Dirigent

Franz Schmidt: "Das Buch mit sieben Siegeln" (1935-1937)
Oratorium

6. Jänner 1959
2825   smaragd • előzmény2824 2017-07-20 18:48:33

A jelentkezési határidő: 2018. június 3.

A díjak és kitüntetések valamint a versenyprogram és a finálé műsora is olvasható a honlapon.

A "Franz Schmidt plakett"
2824   smaragd • előzmény2790 2017-07-19 11:27:35

Megjelent a "7. Nemzetközi Franz Schmidt Orgonaverseny 2018" részletes tájékoztatója, benne:

a versenyfeltételek
a jelentkezés módja
a verseny menete
a zsűri tagjai, akik között ezúttal is örömmel üdvözöljük Kovács Róbert orgonistát, honfitársunkat, aki régebb óta Ausztriában él, zenei pályája fő színhelyén.

részletek:itt
2823   smaragd 2017-07-17 16:49:09

Franz Schmidt (1874-1939) művei válogatásából hallgathatunk meg rövid részleteket az alábbi linken:

Universal Edition
2822   smaragd 2017-07-16 10:13:48

Herbert von Karajan Schmidt-tanítvány is volt, korábbi bejegyzéseinkben Rajter Lajos idézi fel  bécsi zeneakadémiai éveiket.

Karajan elhalálozási napjának évfordulóján Franz Schmidt első operájának - "Notre Dame" (1902-1904) - közjátékával emlékezem rá:

Herbert von Karajan vezényel
2821   smaragd • előzmény2820 2017-07-14 20:57:22


Nemrég elhangzott rádióműsor, amelyben a 65 éve fennálló Franz Schmidt Gesellschaft megszűnésének okairól beszéltek Franz Schmidt életművének korunk legavatottabb ismerői.

radioklassik.at
  
Műsorajánló
Mai ajánlat:
18:00 : Budapest
Belvárosi Főplébániatemplom

"Belvárosi orgonakoncertek"

19:00 : Budapest
Fészek Művészklub

Audur Edda (klarinét), Gellért András (zongora)
ALBAN BERG: Drei Stücke für Klarinette und Klavier Op.5
WITOLD LUTOSŁAWSKI: Dance Preludes op.25
JON THORARINSSON: Sonata for clarinet and piano (1947)
GELLÉRI ANDRÁS: Bridges (2017)
DEBUSSY: Premiere Rhapsodie (1910)

19:30 : Budapest
Zeneakadémia, Nagyterem

Rajk Judit (alt)
Pétery Dóra (orgona)
Budapesti Vonósok
A Zeneakadémia Egyházzene Tanszékének Kórusa
Vezényel: Alessandro Cedrone
KODÁLY: 114. genfi zsoltár
RESPIGHI: G-dúr szvit orgonára és vonósokra
KODÁLY: Mónár Anna
KODÁLY - ANGERER: Négy népdal a Magyar Népzene sorozatból – Egy kicsi madárka; Tücsöklakodalom; Zöld erdőben; Dudanóta
RESPIGHI: Trittico Botticelliano – 1. La Primavera (Tavasz)
KODÁLY: Ádventi ének
RESPIGHI: Trittico Botticelliano – 2. L’Adorazione dei Magi (A bölcsek imádása); 3. La nascita di Venere (Vénusz születése)
KODÁLY: Kádár Kata
KODÁLY: Két dal a Székelyfonó című daljátékból – Szomorú fűzfának; Rossz feleség

19:30 : Budapest
Óbudai Társaskör

Liszt Ferenc Kamarazenekar
TELEMANN: La Bizarre-szvit
GEMINIANI: g-moll concerto grosso Op.3/2
VIVALDI: g-moll versenymű két csellóra, RV 531
DUBROVAY LÁSZLÓ: Vonósszimfónia
HÄNDEL: h-moll concerto grosso Op.6/12

20:00 : Budapest
A38 Hajó

Martin Kohlstedt (zongora)
A mai nap
született:
1706 • Baldassare Galuppi, zeneszerző († 1785)
1898 • Lotte Lenya (Karoline Wilhelmine Blamauer), énekesnő, színésznő († 1981)
1927 • Lakatos Gabriella, balett-táncos († 1989)
1945 • Jávori Vilmos, jazz-muzsikus († 2007)
elhunyt:
1545 • John Taverner, zeneszerző (sz. kb. 1490)
1893 • Charles Gounod, zeneszerző (sz. 1818)
1944 • Viktor Ullmann, zeneszerző (sz. 1898)
1968 • Tóth Aladár, zenetörténész, 1946 és 1956 között az Operaház igazgatója (sz. 1898)