vissza a cimoldalra
2020-07-12
részletes keresés    Café Momus on Facebook rss
Bejelentkezés
Név
Jelszó
Regisztráció
Legfrissebb fórumaink
Olvasói levelek (11532)
A csapos közbeszól (95)

Kedvenc előadók (2846)
Dalolj nekem! - szappanopera (657)
A MET felvételei (694)
Pantheon (2693)
Nicolai Gedda-az univerzális tenor (283)
Kortárs zene (101)
Operett a magyar rádióban (1949-től napjainkig) (3968)
Lehár Ferenc (713)
Kimernya? (3703)
Franz Schmidt (3639)
Jazz (78)
Házy Erzsébet művészete és pályája (4862)
Radnai György művészete (58)
Évfordulók, jeles napok, születésnapok etc. (863)
Operett, mint színpadi műfaj (4379)
Kemény Egon zeneszerző (Wien, 1905 - Budapest, 1969) (1977)

Fórumok teljes listája
Impresszum

megjelenteti:
Café Momus Egyesület
adószám:
18240531-1-43

apróhirdetés feladása:

Fórum - Franz Schmidt (smaragd, 2015-05-10 14:52:59)

   
3639   smaragd • előzmény3615 2020-07-11 19:49:17

3638   smaragd 2020-07-11 05:26:19

Franz Schmidt: „Notre Dame”      (YouTube felvételen)

Oper (1902 – 1904)

 

Megszületett a döntés:

a Notre Dame főszékesegyház huszártornyát az eredeti tervek szerint állítják helyre.

Előzmény : https://ujember.hu/az-orok-elet-zenei/

3637   smaragd • előzmény3633 2020-07-09 14:25:21

Studien zu Franz Schmidt VIII, 1990    

Reiner Schuhenn

Franz Schmidts oratorische Werke

Gespräch mit HANS HADAMOWSKY

10.

Ich selbst habe mit der Neuen Wiener Schule keinen Kontakt gehabt, ich wollte es auch nicht sehr, denn ich war noch zu sehr in die romantischen Bande verstickt, das Neue war mir klanglich immer zu dürftig. Ich mochte lieber das Musikantisch-Blühende.

3636   smaragd • előzmény3635 2020-07-07 20:28:33

Kedves Ardelao, nagyon szépen köszönöm a fordítást!

3635   Ardelao • előzmény3634 2020-07-07 18:00:31

Előzmény:

3544, 3546, 3549, 3556-3557, 3559, 3561-3563, 3565-3567, 3572, 3579, 3587-3589, 3594, 3596, 3598-3599, 3603, 3605

A Josef DICHLERREL folyatott beszélgetés magyarul – 2. rész

TANULMÁNYOK FRANZ SCHMIDTRŐL, VIII., 1990

REINER SCHUHENN

FRANZ SCHMIDT ORATÓRIUMI MŰVEI

BESZÉLGETÉS JOSEF DICHLERREL

[…]

A tizenkét fokú technikát zsákutcának tartja?

Ezt nem tudom megítélni; Schönberg zseniális ember volt, az op. 11 előtti művek is zseniálisak. Különben azonban Schmidttel együtt azt tartom, hogy az atonalitás és a muzikalitás összeegyeztethetetlen. Ez az új technika természetesen hallatlanul praktikus volt, mert, ha már egyszer megvan egy sor és az összes inverzió stb., az ember természetesen egyre tovább komponálhat.

A tanításban más zenészeket is állított példaképül?

Igen, természetesen. Én például megkértem, hogy nevezzen meg egy könyvet a hangszerelést illetően. Ő pedig azt mondta nekem, hogy a legjobb egy bérlet a filharmonikusokhoz, alapos felkészüléssel. Ebben igaza van!

Raimund Weißensteiner a „A hétpecsétes könyv” egyik lehetséges „kezdeményezői” közé számít, legalább is ő ezt állítja saját önéletrajzában. Lehetségesnek tartana ehhez az oratóriumhoz még egyéb ösztönző erőket is?

Hát, ez valahogy így van, mivel minden zeneszerző azt gondolja magában, hogy szeretnék szimfóniákat írni, egy hegedűversenyt vagy zongoraversenyt, szeretnék írni egy oratóriumot, stb. Ez a dologhoz úgymond hozzátartozik. Ezt minden nagy zeneszerző megtette, és éppen ez késztette Schmidtet arra, hogy művet írjon ehhez a nagy szereposztáshoz. De nem hiszem, hogy az ötlet csak Weißensteinertől eredeztethető.

„A hétpecsétes könyvben” igen terjedelmes orgona-közjátékok fordulnak elő. Gondolja, hogy ebben Franz Schütznek mérvadó szerepe volt?

Nagyon is lehetséges. Schmidtet nagyon érdekelte az orgona, maga is nagyon jól játszott rajta, és nagyon sok művet írt orgonára és Schütz számára.

Hasonlítható-e Schmidt és Schütz viszonya a Reger és Straube közöttihez?

Ezt nem tudom pontosan. De hiszen Schmidt nem vonakodott írni, ha megrendelést kellett teljesítenie. Gondoljon csak a Wittgensteinnek készült irodalom egészére. Hiszen minden rendelésre történt. Schmidt sem tette ezt természetesen anélkül, hogy ne vetett volna egy oldalpillantást a pénzre, ebben ugyanis nincs semmi rossz. Hiszen Richard Strauss is ezt tette.

„A Beethoven-variációkért kapott honorárium egy régóta dédelgetett vágy megvalósítását hozta reális közelségbe: egy saját házét vidéken …. A wittgensteini összeg erre elegendő lett volna …” (Alfred Jirasek: „Erinnerungen an Franz Schmidt”, Graz 1975)

Dorothea Schmidt-Jirasek asszony megjegyzése: „Egy levélben az özvegy Margarete Schmidt panaszkodik a házvásárlásból keletkezett adósságok hosszú ideig tartó törlesztésére; a Wittgensteintől származó honorárium tehát a finanszírozáshoz messze nem volt elegendő.”

Voltak Schmidtnek zenei példaképei?

Nem tudom pontosan, mindenesetre stílusa sohasem volt epigonális, Mint ahogyan már mondtam Önnek, az ember azonnal felismeri Schmidt stílusát, akkor is, ha nem tudja megmondani, miért.

Ön hogyan jellemezné Schmidtet?

Nagyon nyugodt, barátságos volt, de egyúttal cinikussá is tudott válni. Hihetetlenül gyors felfogásával is azonnal mély benyomást keltett.

Miért játsszák ma Schmidt zenéjét oly keveset, túlságosan nehéz?

Nem, ezt nem gondolom. Egyfajta sznobizmus van szó. Schmidt némileg két front között áll: Az atonális zeneszerzők számára túl „maradi”, másfelől pedig a normál közönség számára mégis túl modern volt, és ma is az, túl nehezen érthető. Azt hiszem, ez változni fog.

Van még ma valaki, aki továbbvitte Schmidt stílusát?

Leginkább talán még Alfred Uhl, noha nem hangzik úgy, mint Schmidt, de tonalitásban mégis az ő nyomdokain halad. Tovább építi a Schmidti vonalat; hiszen Uhl is hallatlanul tehetséges ember. Weißensteiner zenéjének azonban kevesebb köze van Schmidthez. 

Van Schmidt szerzeményeiben valami fejlődésféle?

Olyan fejlődés, mint pl. Beethovennél? Ha az ember ezt így érti, akkor meg kell mondanom, e fejlődés nem olyan erős. Mert, ha az ember mindig valami modernről vagy komplikáltról beszél, úgy a Negyedik kevésbé komplikált, mint a Második. A vonósnégyesnél ez a fejlődés még inkább megvan, az első kvartett még nagyon a 19. századi romantikában gyökeredzik, a második attól már sokkal távolabb áll.

Hogyan kerülhetett sor olyan műre, mint a „Deutsche Auferstehung” (Német feltámadás)?

Lehetséges, hogy ehhez Schütznek volt köze, hiszen ő a párt tagja volt. Schmidt mindenesetre teljesen apolitikus volt. Széles baráti körében ugyanis nagyon sok zsidó volt. Schmidt e tekintetben talán még kissé megalkuvó is volt, hasonlóan ahhoz, mint amikor Wittgenstein kijelentette, „fizetek Önnek egy villát Perchtoldsdorfban, ha Ön szép zenét csinál nekem”. De hiszen ebben sincs semmi rossz, ez a dolog teljesen politikamentes volt; a pénz Richard Straussnak sem volt ellenére. A bécsi ember mindig úgy gondolja, hogy zseni csak az, aki éhen hal! „Schubert, ő zseni volt, a szegény ördög”; és ha egyikük pénzt kap – úgy, ahogy Strauss kapott nem keveset a Rózsalovagért – akkor az már gyanús.

Van Schmidtnél, a zenéjében valami tipikusan magyar vagy éppen osztrák?

Hát különösen magyaros vagy osztrákos-e Brahms avagy Beethoven? Úgy vélem, ez a dolog nemzetközi. Itt Schubert mégis csak osztrákosabb, mint Beethoven. Én magam osztrák vagyok, és teljesen helytállónak találom, ha azt mondják, „Ausztria a zene országa”. Schmidtet sehol másutt nem tudnám elképzelni.

A bécsi ember nagyon konzervatív. A koncerten Berget, Schönberget vagy Webernt avagy még a Filharmonikusokat szólaltatták meg, akik vonakodtak attól, hogy új zenét adjanak elő, vagy akik maguk közé nőt a mai napig sem engednek be: Miért, ha az jobb?

A zongoratanítás többnyire egyedi oktatás volt, de azt ajánlották nekünk, hogy más zongoraórákat is látogassunk, ugyanis a kollégáktól is tanulunk, hiszen önmagunk nem tudunk mindent lejátszani.

A tanítás mindig úgy zajlott le, hogy minden diák jelen volt, többnyire tizenhatan, húszan. Az egyik aztán előadta az új darabját, majd Schmidt beszélt róla. Ez sem volt soha úgy, mint Marxnál, aki mindig azt akarta, hogy úgy írjunk, ahogyan ő. Schmidt mindent tudott, csak atonalitást oktatni nem. És ha a körülmények megengedték, az új darabot azonnal előadatta: „Hozzunk tüstént egy csellót, egy brácsát, stb. …”

3634   Ardelao • előzmény3605 2020-07-07 17:45:34

Előzmény:

3544, 3546, 3549, 3556-3557, 3559, 3561-3563, 3565-3567, 3572, 3579, 3587-3589, 3594, 3596, 3598-3599, 3603, 3605

A Josef DICHLERREL folyatott beszélgetés magyarul – 1. rész

TANULMÁNYOK FRANZ SCHMIDTRŐL, VIII., 1990

REINER SCHUHENN

FRANZ SCHMIDT ORATÓRIUMI MŰVEI

BESZÉLGETÉS JOSEF DICHLERREL

1936-ban léptem be Schmidtnél a zeneszerzés osztályba; Schmidtnél tehát nem volt részem sem zongora-, sem elméletoktatásban. Elméletet Stohrnál tanultam. Amikor aztán Schmidt megbetegedett, valamennyi tanítványa Josef Marxhoz ment át. Egyébként ő is igen jelentős ember volt. Jóllehet, nem volt olyan, mint Schmidt, de hallatlanul művelt és intelligens volt más területeken is, elsősorban az orvostudomány és a fizika terén. Zongoraoktatásban Kerschbaumernél részesültem.

Mi jellemezte Schmidtet a tanításban?

Az ember azt tehette, amit akart. Csak, ha valaki atonálisan komponált, akkor  közölte, hogy nem érti. Egyszer azt is mondta: „Számomra a két fogalom, az atonalitás és a muzikalitás összeegyeztethetetlen.”

Tanárként szigorú vagy akadékoskodó volt?

Nem, egyáltalán nem, lejátszottuk neki a feladatokat, és ő elmondta, hogy ezt vagy azt még jobban is tudnánk csinálni. De nem szigorúan. “Kérem, ahogyan Ön óhajtja, ha Ön ezt az akkordot szívesen hallja, és ott akarja, akkor írja azt.”

Mert a zeneszerzést az ember tulajdonképpen nem tudja megtanulni. Az óra után távoztunk, és magunkban azt mondtuk, igen, most zenét fogok szerezni. Ennyire lelkesedővé tett minket a zene iránt.

Életemben sohasem ismertem meg nála nagyobb muzsikust. És micsoda felfogóképességgel és emlékezettel rendelkezett! Hiszen gyakran adott zongoraesetet – anélkül, hogy valamit is gyakorolt volna. Azok az emberek, akik a házban, nála laktak, ők mondták, hogy egyáltalán nem  gyakorolt. [1]. És csellón is fantasztikusan játszott.

Schmidtet Ön inkább zongoraművészként vagy csellistaként sorolná be?  

Zeneszerzőként.

Létezik tipikusan Schmidt-stílus?                                             

De még mennyire! Egy pár másodperc elteltével kijelentjük: Ez Schmidt. Az első pillanatban talán nem tudjuk megmondani, miért; nemcsak egyetlen akkord az, amelyen felismerjük, de tudjuk, ez Schmidt, az ő kézírása.

Hogyan látja Ön Schmidt zeneszerzési stílusát Max Regeréhez viszonyítva?

Jóllehet, vannak hasonlóságok, de Reger mégis csak egészen más. Reger sokkal intellektuálisabb, gondoljon csak a sok fúgára. Schmidt egyszer azt mondta: „Ha valakinek semmi sem jut az eszébe, akkor írjon egy fúgát, az mindig sikerül.“

Beszélt Schmidt tanítás közben a saját műveiről?

Nem, soha!

Schmidt a Schönberg korszakban konzerativista?

No, igen, így mondják. De egy ideig úgy volt, hogy azt, aki nem atonálisan komponált, konzervatívnak és retrográdnak minősítették. Nézetem szerint azonban ez nem helyes. Így áll a dolog Schönberggel és Hauerrel is. Schönberg azonban állította, hogy találmányával monopóliuma van. Ez tényszerűen nem igaz. Van Liszttől, az ócsárolt Liszttől egy Bagatell. A pontos címe: „Bagatelle sans Tonalité” [2], amely szó szerint „atonalitás”-t jelent. Nem tudom, ismerte-e Schönberg ezt a darabot, azt hiszem, igen, mert Schönberg szinte mindent ismert. De képzelje el azt az esetet, hogy Armstrong, az első ember a Holdon, megérkezik, és ott talál egy táblát a következő szöveggel és aláírással: „Üdvözlöm! Franz Liszt”. Mit tud csinálni? Vagy jelenti a dolgot, vagy eltűnteti a táblát! Schönberg még a világon sem volt, amikor Liszt ezt a  művét komponálta. Ha tehát létezne egy szabadalom, úgy az Liszté, nem pedig Haueré vagy Schönbergé lenne.

----------------------------------------------

[1] Ezek az állítások arra az időre vonatkoznak, amikor Schmidt még nem Perchtoldsdorfban lakott.

[2] Hangnem nélküli bagatell

(Folyt. köv.)

3633   smaragd • előzmény3628 2020-07-07 14:40:24

Studien zu Franz Schmidt VIII, 1990    

Reiner Schuhenn

Franz Schmidts oratorische Werke

Gespräch mit HANS HADAMOWSKY

9.

Wissen Sie wie Schönberg, Berg oder Webern der Schmidtischen Musik gegenüberstanden?

Der Berg hat die Schmidtische Musik ausgesprochen gern gehabt, er war ein regelrecht fanatischer Schmidt-Verehrer. Nach einem Konzert des Kamper-Quartetts, das auch ein Streichquartett von Schmidt gespielt hatte, kam Berg hinterher ins Künstlerzimmer und hat so lange darum gebettelt, das Schmidt-Quartett nochmals zu spielen, und er hat keine Ruhe gelassen, bis man es ihm in einem Nebenraum allein nochmals vorgespielt hat. So narrisch war der Berg auf die Schmidtische Musik! Ich galube, es war das A-Dur-Quartett.

3632   smaragd • előzmény3591 2020-07-05 04:39:09

FRANZ SCHMIDT MŰVEI – KONCERTEK 2017/2018/2019/2020/2021

A járványkrízis miatt sajnos egyelőre elmaradt:

2020. március 22.

https://szentendreiteatrum.hu/event/orgonahangverseny/

3631   Ardelao • előzmény3630 2020-07-03 13:19:37

:-) Nagyszerű zene, kiváló előadóval!

3630   smaragd 2020-07-02 19:19:43

Nagy örömmel fedeztem fel Kovács Róbert orgonajátékát a YouTube-on, még inkább szeretném végre eredeti előadásában is hallani!

Franz Schmidt: Toccata C-dur (1924)

3629   smaragd 2020-07-01 14:19:02

PETER PLANYAVSKY

ORGEL UND DAS JAHR 1918.

1918 ORGELWELTKRIEG

Peter Planyavsky beschäftigt sich mit dem Jahr 1918. Dem Ende des Ersten Weltkrieges und seinen weitreichenden Folgen. Er erinnert mit Orgeln von Innsbruck, Brixen und Lienz an die Zerteilung Tirols sowie an den Elsass, wo der Organist Daniel Roth 1942 im Mühlhausen geboren wurde. Für in Wien Ansässige besonders naheliegend, auch ein Blick in den pannonischen Raum mit Bratislava und Franz Schmidt, der im damaligen Pressburg am 22. Dezember 1874 das Licht der Welt erblickte.

(c) Darko Pleli

https://radioklassik.at/orgel-1918/

* Pozsonyról... is szó volt a fentiek szerint... sajnos nem sikerüt meghallgatnom ezt a műsort. 

3628   smaragd • előzmény3626 2020-06-29 09:10:48

Studien zu Franz Schmidt VIII, 1990    

Reiner Schuhenn

Franz Schmidts oratorische Werke

Gespräch mit HANS HADAMOWSKY

8.

Welches war der „Hauptanlaß” zur Vertönung der Apokalypse?

Eine Textsuche, über die er schon beinahe unglücklich geworden ist. Aber ich wußte ihm auch nichts Besseres zu raten.

3627   smaragd • előzmény3626 2020-06-26 20:01:53

Franz Schmidt és a Schönberg-előadáshoz hozom fel az 1974-ben, 100. születésnapi évfordulójára írt emlékezést (magyar fordításban Ardelao bejegyezte):

Österreichische Musikzeitschrift 

FRANZ SCHMIDT IM SPIEGEL SEINER ZEIT

Alfred Uhl

3626   smaragd • előzmény3624 2020-06-25 20:20:25

Studien zu Franz Schmidt VIII, 1990    

Reiner Schuhenn

Franz Schmidts oratorische Werke

Gespräch mit HANS HADAMOWSKY

7.

Wie stand Schmidt der Neuen Musik gegenüber?

Soweit sie ehrlich war, hat er sie sogar gefördert, aber von Humbug und aufgeblasenen Scheinkunstwerken hat er sich distanziert. Daß er Schönberg aufgeführ hat, spricht ja für seine Einstellung.

3625   smaragd • előzmény3618 2020-06-24 18:06:13

Schmidt, Franz: Notre Dame - Intermezzo

Rudolf Kempe (cantor)

Wiener Philharmoniker

Recorded: 1961-12-01

Recording Venue: 11-17 Dec 1961, Musikvereinssaal, Vienna

https://www.prestomusic.com/classical/products/7990719--100-best-wiener-philharmoniker

  • a 3618 számú bejegyzésbe nemrég beillesztettem a felvétel YouTube linkjét.
3624   smaragd • előzmény3621 2020-06-22 17:00:56

Studien zu Franz Schmidt VIII, 1990    

Reiner Schuhenn

Franz Schmidts oratorische Werke

Gespräch mit HANS HADAMOWSKY

6.

Wie verhielt sich denn die öffentliche Kritik zu Zeiten Schmidts?

Da steht das meiste auch in meniem Buch. Die öffentliche Kritik war größtenteilts gelenkt von einem Menschen namens Richard Specht; der hat Schmidt, wo er nur konnte, versucht unmöglich zu machen, er war sein Todfeind. Aber es gab auch andere, so z. B. Max Graf: „Die Schmidtsche Musik ist eine wunderbare Erscheinung, ein reiner Klang in einer zerstörten Welt, eine feste Form in einer qualvoll gebärerenden Zeit…” Aber dieser Specht hat sich selbst ins Unrecht gesetzt und hat sich selbst unmöglich gemacht; bei den kultivierteren, intelligenteren Musikhörern hat er sich selbst mehr geschadet als dem Schmidt.

3623   smaragd • előzmény3575 2020-06-20 13:30:08

Ezt a bejegyzés-sorozatot kerestem, és most már itt is van egy sokatmondó átírás, én nem a lyánya, hanem a lánya, esetleg leánya szót írtam... ez legalább elviselhető utólagos hiba. (Nemrég, egy közmondásban egy másik fórumon viszont  lyányát írtam... )

Nem vagyok hajlandó mindezért a Szerkesztőséghez rohangálni, most már tényleg feltűnő mindez, és nem is fogom elmentegetni a bejegyzéseimet, jó lenne, ha ez az értelmetlen dolog abbamaradna!

Az előzményben Rudolf Moralt karmester vezényelte Franz Schmidt IV. szimfóniájának I. tételét, itt mind a 4 tétel meghallgatható:

Franz Schmidt: IV. Symphonie in C-dur (1932-1933)

I.  https://www.youtube.com/watch?v=XA-rIPVe3Lk&list=RDXA-rIPVe3Lk&index=1

II. https://www.youtube.com/watch?v=vALkJVY7E94

III. https://www.youtube.com/watch?v=tOx6nMn0Y4I&list=RDXA-rIPVe3Lk&index=4

IV. https://www.youtube.com/watch?v=tN-jaT1Dk7Y&list=RDvALkJVY7E94&index=4

3622   smaragd 2020-06-20 13:19:02

Kerestem egy előzményt és most vettem észre, hogy a 3583 bejegyzésben, nem először garázdálkodik ezen a fórumon valaki, át van írva Franz Schmidt neve. 

Ugyanakkor feltehetően a Szerkesztőség már javított egy korábbi, hasonló átírást 3602, köszönöm szépen.

(Majd csak elmúlik ez is... nem értem, hogy mire jó, kinek jó és hogyan lehetséges.)

3621   smaragd • előzmény3620 2020-06-18 19:47:44

Studien zu Franz Schmidt VIII, 1990    

Reiner Schuhenn

Franz Schmidts oratorische Werke

Gespräch mit HANS HADAMOWSKY

5.

Hatte Schmidt ein kompositorisches Vorbild?

Sein großes Vorbild war der Brahms; er hat mir gesagt: „Brahms ist ein Gott, ich beuge meine Knie vor ihm”! Er hat alle Komponisten nach Begabung eingeschäzt; und da hat er merkwürdigerweise einen kleinen „Tick” gehabt, er war begeistert von Berlioz, den doch kein Mensch leiden kann. Das war eben der berühmte „Vogel”, den die genialen Menschen haben… Den Dvorák hat er auch sehr gern gehabt, insofern weil er Dvoráks musikalische Gabe sehr geliebt hat, aber er hat ihn in seiner geistigen Potenz auch nicht übermäßig hoch eingeschätzt, weil er an vielen Stellen doch „zu primitiv” war. Die großen klanglichen und geistigen Verwandschaften in der Musik hat der Dvorák doch nur mehr aus seinem Gefühl heraus bewältigt, soweit man einen Klang eben „erwischt”, ein überaus „denkender” Musiker war er ja nicht, aber überaus liebenswert. Ob sich Schmidt und Dvorák gekannt haben, kann ich Ihnen nicht sagen, eher nein.

3620   smaragd • előzmény3619 2020-06-17 17:23:09

Dr. Hans Hadamowsky könyvet írt Franz Schmidtről:

"Meine Erinnerungen an Franz Schmidt" címmel. Először magánkiadásban jelent meg (Untertullnerbach) majd a Franz Schmidt-Gesellschaft első tanulmánykötetébe illesztették:

A könyv tartalma jelenik meg a most olvasható VIII. kötetben, további kérdésekkel és válaszokkal bővült, részleteket idézek innen.

Dr. Hans Hadamowsky Wikipédia-oldala: https://de.wikipedia.org/wiki/Hans_Hadamowsky

3619   smaragd • előzmény3616 2020-06-16 12:43:02

Studien zu Franz Schmidt VIII, 1990     

Reiner Schuhenn
Franz Schmidts oratorische Werke

Gespräch mit HANS HADAMOWSKY

4.

Warum hat Schmidt gerade die Apokalypse vertont?

Ich will keine Illusionen zerstören; aber ich glaube, er war einfach auf Textsuche, und da kam ihm dieser Stoff unter. Er hat mir einmal gesagt: ”Wissen S’, lieber Hadamowsky, wenn das einer glauben kann, was da drin steht, dann hat er eh’ schon die Seligkeit auf Erden!” Man hat gesehen, daß er zu den rein dogmatischen glaubenssätzlichen Momenten immer Distanz gehalten hat.

Natürlich hat man ihm vorgeworfen, daß er statt des Oratoriums doch auch hätte drei Symphonien schreiben können; ich treue mich nicht, mich da reinzumischen, aber ich glaube doch, daß seine Instrumentale Begabung weit überragender war wie seine chorische. Aber bitte, das ist meine subjektive Meinung.

3618   smaragd 2020-06-14 19:13:12

Rudolf Kempe karmester mai 110. születésnapi évfordulójára

Franz Schmidt legismertebb műrészletének felvételét kínálom meghallgatásra, hátha van, aki még nem ismeri… baráti körömben ez a legkedvesebb Intermezzo felvételünk. Kempe csárdásként jelölte (lsd. korábbi bejegyzéseink):

Franz Schmidt - Intermezzo (Csárdás) de l'Opéra 'Notre Dame'

https://www.youtube.com/watch?v=Opd-MMFAYd0

3617   smaragd 2020-06-13 14:16:41

3616   smaragd • előzmény3614 2020-06-12 15:21:05

Studien zu Franz Schmidt VIII, 1990     

Reiner Schuhenn
Franz Schmidts oratorische Werke

Gespräch mit HANS HADAMOWSKY

3.

Sie würden Schmidt also eher als Pianisten denn als Cellisten bezeichnen?

Ja, sicher, er war Pianist! Am Cello hatte er ja viel weniger die Möglichkeit, das auszudrücken, was er wollte, am Klavier konnte er das viel besser. Er war auch einer der ersten, der in Wien Reger bekannt gemacht hat. Mit dem Cello war er ja nur einer von vielen im Orchester; er hat aber auch überaus gern Kammermusik gespielt. Als Solist ist er mit dem Cello, soviel ich weiß, nur einmal aufgetreten, da hat er das erste Haydn-Konzert gespielt; Brahms war auch anwesend und so begeistert, daß er den Schmidt zu sich in die Loge hat rufen lassen; am eindrucksvollsten war für Brahms die von Schmidt selbst geschriebene Kadenz. Aber am Klavier war er erst recht eine überragende Erscheinung.

3615   smaragd • előzmény3612 2020-06-11 18:07:47

3614   smaragd • előzmény3613 2020-06-09 20:15:45

Studien zu Franz Schmidt VIII, 1990     

Reiner Schuhenn
Franz Schmidts oratorische Werke

Gespräch mit HANS HADAMOWKY

2.

Wie charakterisieren Sie Schmidts Klavierspiel?

Es war kein technisch erlerntes oder durch Fleiß gedrilltes Spiel, sondern er war auf diesem Gebiet eine Naturbegabung von einmaliger Art. Er war ja einige Zeit Schüler von Leschetitzky, hat ihn aber nicht leiden können, weil Leschetitzky so eine militärische Finger- und Unterrichtsmethode hatte. Ich glaube auch, daß das menschliche Verhältnis nicht gut war zwischen den beiden, weil der Leschetitzky sich turmhoch über Schmidt erhaben gefühlt hat, und der Schmidt hat ihn aus tiefster Seele verachtet. Und das verträgt sich nicht gut. Schmidt hat auch später im Unterricht auf Fingerdrill keinen gesteigerten Wert gelegt, die Musik war für ihn die Hauptsache.

3613   smaragd • előzmény3605 2020-06-08 20:31:54

Studien zu Franz Schmidt VIII, 1990     

Reiner Schuhenn
Franz Schmidts oratorische Werke

Gespräch mit HANS HADAMOWSKY

1.

Worauf hat Schmidt im Unterricht am meisten Wert gelegt?

Man kann es mit einem einzigen Wort sagen, mit dem Ihnen wahrscheinlich nicht viel geholfen sein wird: auf das Ohr. Ihm war sehr wichtig: der Klang. Und auch die geistige Beziehung in der Musik, die Klangverwandschaft hat ihn sehr interessiert. Darüber hätte er eigentlich stundenlang reden können, aber er hat keinen Gesprächspartner gehabt, er war einfach zu anspruchsvoll für seine Umgebung.

3612   smaragd • előzmény3608 2020-06-06 17:57:36

3611   smaragd 2020-06-04 18:52:35

A NEMZETI ÖSSZETARTOZÁS NAPJA

alkalmából hozom át fórumunkra:

Magyar Pozsony 2020. 04. 5. https://pozsonyikifli.sk/koncsol-laszlo-budapest-es-pozsony-meg-mindig-bizalmatlanul-meregeti-egymast/

3610   smaragd • előzmény3607 2020-06-03 20:00:30

3609   smaragd 2020-06-01 16:47:00

PIROS PÜNKÖSD NAPJÁN

3608   smaragd • előzmény3601 2020-05-31 18:40:17

Schmidt - Piano quintet in G - Barylli SQ Demus 

YouTube: https://www.youtube.com/watch?v=xe494ejokQ0

Az egyik hozzászólás: Dávid Rehák 1 éve

Franz Schmidt:G-dúr Zongoraötös

1.Vivace, ma non veloce 00:00

2.Adagio 13:29

3.Molto tranquillo 24:01

4.Molto vivace 30:52

Barylli Vonósnégyes, Jörg Demus - zongora

3607   smaragd 2020-05-29 09:26:36

https://repertoire-explorer.musikmph.de/wp-content/uploads/vorworte_prefaces/2048.html

3606   smaragd 2020-05-26 18:54:25

8. FRANZ-SCHMIDT-ORGELWETTBEWERB 2020

11. - 19. SEPTEMBER 2020 Wien

Az új weboldalon minden szükséges tájékoztatás megjelent már: https://www.orgelwettbewerb.at/2020/03/22/neue-fso-website/

3605   smaragd • előzmény3604 2020-05-25 17:12:04

Studien zu Franz Schmidt VIII, 1990     

Reiner Schuhenn
Franz Schmidts oratorische Werke

Gespräch mit Josef  DICHLER

22.

Der Unterricht verlief immer so, daß alle Schüler anwesend waren, mesit sechzehn bis zwanzig. Einer hat dann sein neues Stück vorgetragen, und Schmidt hat dann darüber gesprochen. Es war auch nie so wie bei Marx, der immer wollte, daß man so wie er schreibt. Der Schmidt konnte alles, nur keine Atonalität unterrichten. Und wenn es die Umstände erlaubten, hat man das neue Stück auch gleich in die Tat umgesetzt: „Holen wir uns gleich ein Chello, eine Bratsche usw. …”

3604   smaragd • előzmény3603 2020-05-24 20:25:35

A Franz Schmidt-Gesellschaft Studien zu Franz Schmidt kiadványsorozatának kiadója: http://www.doblinger-musikverlag.at/Verlag/index.php?sp=2&kat=1

3603   smaragd • előzmény3599 2020-05-23 12:08:30

Studien zu Franz Schmidt VIII, 1990     

Reiner Schuhenn
Franz Schmidts oratorische Werke

Gespräch mit Josef  DICHLER

21.

Der Klavierunterricht war meist Einzelunterricht, aber es wurde uns anempfohlen, daß man auch andere Klavierstunden besucht, da man ja auch von Kollegen lernt, man kann selber ja nicht alles spielen.

3602   smaragd 2020-05-20 14:56:49

Franz Schmidt Pozsonyban született, 1874. december 22-én. Pozsony híres épületei, terei vették körül, itt nevelkedett, gimnáziumi barátja volt Dohnányi Ernő és Bartók Béla. Zenei indulása is a városhoz köti, majd 1888-ban Bécsbe költözött át családjával.

Pozsony nevezetes épületeit Rudolf Alt és Jakob Alt több képén is megörökítette (Forrás: https://pozsonyikifli.sk/a-pozsonyi-ferenciek-tere-ahogy-mi-latjuk/):

Rudolf Alt: A pozsonyi Fő tér és a Ferenciek tere, webumenia.sk

3601   smaragd • előzmény3581 2020-05-17 18:11:49

3600   smaragd 2020-05-14 19:23:39

3599   smaragd • előzmény3598 2020-05-14 19:23:20

Studien zu Franz Schmidt VIII, 1990     

Reiner Schuhenn
Franz Schmidts oratorische Werke

Gespräch mit Josef  DICHLER

20.

Der Wiener ist sehr konservativ. Man hat den Berg, Schönberg, oder Webern im Konzert tumultiert oder auch die Philharmoniker, die sich geweigert hatten, neue Musik aufzuführen oder auch bis heute keine Frau in ihre Reihen ließen: Warum, wenn sie besser ist?

3598   smaragd • előzmény3596 2020-05-12 18:42:45

Studien zu Franz Schmidt VIII, 1990     

Reiner Schuhenn
Franz Schmidts oratorische Werke

Gespräch mit Josef  DICHLER

19.

Gibt es bei Schmidt etwas typisch Ungarisches oder auch Österreichisches in seiner Musik?

Ist Brahms denn besonders ungarisch oder österreichisch oder Beethoven? Ich finde, daß es international  ist. Da ist Schubert doch noch mehr österreichisch als Beethoven. Ich bin selber Österreicher und ich finde es ganz richtig, daß man sagt, Österreich ist das Land der Musik. Ich könnte mir den Schmidt nirgendwo anders vorstellen.

3597   smaragd 2020-05-11 17:31:08

Susanne Rohn

Das Dirigierrepertoire der Künstlerin umfasst die verschiedensten Epochen und Stilistiken und enthält auch Werke, die über das Standard-Repertoire hinausgehen (z.B. Edward Elgar „The Dream of Gerontius“, Franz Schmidt „Das Buch mit sieben Siegeln“, Michael Tippett „A Child of Our Time“, Oskar Gottlieb Blarr „Osteroratorium“, Ralph Vaughan Williams „Five Mystical Songs“, Vaclav Trojan „Märchen“ für Akkordeon und Orchester oder Max Reger „Der 100. Psalm&ldquo.) https://www.volksbank-hochrhein-stiftung.de/1990.html

https://de.wikipedia.org/wiki/Susanne_Rohn

https://www.rondeau.de/infocenter.php?cms=1&item=161

Tegnap fedeztem fel a videofelvételeket, amelyeken Susanne Rohn játszik gyülekezete templomának orgonáján. Kedvesen vezet be minket a frissen felújított hangszer titkaiba és Bach születésnapján két kisebb darabját adta elő.

Régóta készülök őt személyesen bemutatni, így a világhálón megismerhetik olvasóink sokoldalú tehetségét és elragadó személyét.

https://www.youtube.com/watch?v=i1o0tNCruzI

Orgelpodcast 21.3.20 aus der Erlöserkirche, S. Rohn: J.S. Bach „Herzlich tut mich verlangen“ BWV 727

Max Reger mai születésnapi évfordulójára:

https://www.youtube.com/watch?v=_Bf7G0yIuCE

Orgelpodcast 3. 4. 20 Susanne Rohn spielt von Max Reger: „Ein feste Burg ist unser Gott” op.67, Nr.6

3596   smaragd • előzmény3594 2020-05-09 09:22:29

Studien zu Franz Schmidt VIII, 1990     

Reiner Schuhenn
Franz Schmidts oratorische Werke

Gespräch mit Josef  DICHLER

18.

Wie mag es zu einem Werk wie der „Deutschen Auferstehung” gekommen sein?

Da könnte eventuell der Schütz beteiligt gewesen sein, der ja in der Partei war. Der Schmidt auf jeden Fall war völlig unpolitisch. Er hatte in seinem großen Freundenkreis ja sehr viele Juden. Vielleicht war der Schmidt sogar ein bißchen Opportunist in diesem Zusammenhang, so ähnlich wie eben Wittgenstein gesagt hat, ich zahle Ihnen eine Villa in Perchtoldsdorf, wenn Sie mir schöne Musik machen. Aber das ist ja auch nicht Schlechtes, das war völlig unpolitisch; der Richard Strauss hat ja auch nichts gegen Geld gehabt. Der Wiener denkt immer so, daß nur der ein Genie sei, der verhungert! „Der Schubert, das war ein Genie, der arme Teufel”; und wenn einer Geld bekommt – so wie Strauss für den Rosenkavalier nicht wenig bekommen hat – dann ist das schon verdächtig.

3595   smaragd • előzmény3592 2020-05-06 18:00:47

Részletek a lemezről:

3594   smaragd • előzmény3589 2020-05-03 16:30:52

Studien zu Franz Schmidt VIII, 1990     

Reiner Schuhenn

Franz Schmidts oratorische Werke

Gespräch mit Josef  DICHLER

17.

Gibt es in Schmidts Kompositionen so etwas wie eine Entwicklung?

Entwicklung wie bei Beethoven z. B.? Wenn man es so versteht, dann muß ich sagen, sie ist nicht so stark. Denn wenn man immer von modern oder kompliziert spricht, so ist die Vierte weniger kompliziert als die Zweite. Beim Streichquartett gibt es diese Entwicklung noch eher, das erste Quartett ist noch sehr in der Romantik des 19. Jahrhunderts, das zweite ist davon schon viel weiter entfernt.

3593   smaragd 2020-05-01 18:10:57

Forrás és részletek az előző bejegyzéshez:

https://www.prestomusic.com/classical/products/8306218--karajan-the-berliner-philharmoniker

3592   smaragd 2020-05-01 18:10:55

Schmidt, F: Notre Dame

3591   smaragd • előzmény3584 2020-04-30 18:10:22

FRANZ SCHMIDT MŰVEI – KONCERTEK 2017/2018/2019/2020/2021

Oct 07, 08

2020

Konserthuset Stockholm: Stora SalenStockholm

Mozart, Piano Concerto no. 16 in D, K451

Schmidt, Symphony no. 2 in E flat major

Royal Stockholm Philharmonic Orchestra

Simone YoungConductor

Lise de la SallePiano

3590   smaragd 2020-04-29 15:42:23

Zubin Mehta születésnapi évfordulóján

YouTube:  

Franz Schmidt "Symphony No 4" Zubin Mehta

https://www.youtube.com/watch?v=y4JdB7zk5T0

3589   smaragd • előzmény3588 2020-04-27 18:20:11

Studien zu Franz Schmidt VIII, 1990     

Reiner Schuhenn
Franz Schmidts oratorische Werke

Gespräch mit Josef  DICHLER

16.

Gibt es heute noch jemanden, der den Schmidtischen Stil weitergetragen hat?

Am ehesten vielleicht noch Alfred Uhl, obwohl es nicht nach Schmidt klingt, so ist er doch in der Tonalität in seinen Bahnen. Er geht auf der Schmidtischen Linie eben weiter; der Uhl ist ja auch ein unerhört begabter Mensch. Weißensteiners Musik hat dagegen mit Schmidt weniger zu tun.

3588   smaragd • előzmény3587 2020-04-26 16:20:39

Studien zu Franz Schmidt VIII, 1990     

Reiner Schuhenn
Franz Schmidts oratorische Werke

Gespräch mit Josef  DICHLER

15.

Warum wird die Schmidtische Musik heute so wenig gespielt, ist sie zu schwer?

Nein, das glaube ich nicht. Es ist eine Art Snobismus. Schmidt steht etwas zwischen den Fronten: Für den atonalen Komponisten war er zu „rückschrittlich” und für das normale Publikum war und ist er doch wiederum zu modern, zu schwer verständlich. Ich glaube, das wird sich ändern.

3587   smaragd • előzmény3579 2020-04-24 18:26:20

Studien zu Franz Schmidt VIII, 1990     

Reiner Schuhenn

Franz Schmidts oratorische Werke

Gespräch mit Josef  DICHLER

14.

Hatte Schmidt musikalische Vorbilder?

Ich weiß nicht genau, einen epigonalen Stil hatte er jedenfalls nie. Wie ich Ihnen schon sagte, man erkennt den Schmidtischen Stil sofort, auch wenn man nicht sagen kann, warum es so ist.

Wie würden Sie Schmidt charakterisieren?

Er war sehr ruhig, freundlich, konnte aber schon auch zynisch werden. Sofort beeindruckte eben auch seine unglaublich rasche Auffassungsgabe.

3586   smaragd 2020-04-23 19:30:56

Ismét kiváló lemezhallgatási lehetőség a YouTube-on, Franz Schmidt egyik legismertebb és legkedveltebb műve: 

https://youtu.be/aDMjQMVVYVA

Franz Schmidt : Variationen über ein Husarenlied for orchestra (1930-31)

  1. Introduction (Adagio)
  2. Theme (Vivace alla marcia)
  3. Variations I to XV
  4. IV. Coda.

Performed by the New Philharmonia Orchestra conducted by Hans Bauer.

3585   smaragd 2020-04-22 15:13:02

Itt hallható.

YouTube:

Franz Schmidt : Conzertante Variationen über ein thema von Beethoven for piano (LH) and orch. (1923)

Rodders 7,34 E feliratkozó The theme is from the third movement, Scherzo of Beethoven's Violin Sonata No. 5 in F major Op. 24 'Frühlingssonate'

I. Langsam

II. Thema

III. Ruhig fliessend

IV. Lebhaft, Doch nicht zu schnell

V. Langsam - Sehr lebhaft

VI. Sehr ruhig

VII. Mässig bewegt - Sehr lebhaft.

Performed by Karl-Andreas Kolly (piano) and Musikkollegium Winterthur conducted by Werner Andreas Albert.

3584   smaragd • előzmény3569 2020-04-21 11:47:17

FRANZ SCHMIDT MŰVEI – KONCERTEK 2017/2018/2019/2020/2021

itt látható: https://www.youtube.com/watch?v=G4ysRz0TLu0

Dallas Symphony Orchestra

Learn more about Schmidt's magnum opus, The Book with Seven Seals. Luisi, a champion of the work, will present its Dallas premiere from April 3 to 5, 2020.

FABIO LUISI conducts

HERBERT LIPPERT tenor (St. John the Divine)

MIKA KARES bass (The Voice of the Lord)

MEGHAN KASANDERS soprano

KELLEY O'CONNOR mezzo-soprano

MATTHEW PEARCE tenor

HADLEIGH ADAMS bass

MICHAEL SCHÖNHEIT organ

DALLAS SYMPHONY

CHORUS: JOSHUA HABERMANN director

* Legnagyobb örömömre Fabio Luisi, Franz Schmidt műveinek avatott karmestere elmondja a leglényegesebb tudnivalókat; szinte szóról szóra a szavakkal, amelyekkel én őt kisgyermekkoromban családi körben megismertem… majd évekkel ezelőtt a kolozális művész, zenepedagógus ezen rendkívüli értékeinek továbbadása céljával nyitottam meg Franz Schmidt (Schmidt Ferenc) fórumát.

Ezt követően Fabio Luisi a "nagy oratórium"-ot –, ahogyan Schmidt említette és amelyet életműve csúcspontjának (Norbert Tschulik könyve) tekintett – nagy vonalakban ismerteti, saját véleményével, meglátásaival együtt; zenei élményben is részünk lehet – az alig három perces video révén.

3583   smaragd • előzmény3582 2020-04-19 19:31:52

Érdekes, Franc Schmidt rövid bemutatása különösen, örülök, hogy megtaláltad!

3582   Ardelao 2020-04-18 13:59:12

"PÁRBESZÉD AZ ALKOTÓVAL
 

Trózner József

Napjainkban, amikor a zeneszerzők kísérletező kedve sok vívódással, sok érdekességgel, de talán kevesebb azonnal értékelhető zenei telitalálattal jár együtt, sokkal inkább, mint bármikor, szükségünk van a tapasztalt, évtizedes távlatokkal rendelkező muzsikusok véleményére. Hogyan látja tanár úr világviszonylatban, hazai viszonylatban és marosvásárhelyi viszonylatban hagyomány és újítás, az elődök mintájához kötöttség és modernség kérdését?

— Mindhárom viszonylatban, így vásárhelyiben is, nagyon szép hagyományok örökösei vagyunk. De le kell szögezzem, hogy amivel a mai fiatalság napjainkban kísérletezik, azzal nem értek mindenben egyet. Bizonyosfajta zenei bruitizmust, a zörejek kultuszát művelik sokan. Természetesen az eredményeket nem én, hanem a jövő fogja tisztázni. így aztán kérdésére nem érdemes kimerítő választ adnom. Mikor a kísérletezés a zene rovására megy, akkor öregnek és maradinak, igen, igen, írja csak szó szerint, öregnek és maradinak tartom magam. S mikor mindezt mondom, tudom, hogy én vagyok a hibás, én vagyok a meg nem értő, a jövő a fiatalságé, nem az enyém.

Másik központi kérdése a mai alkotónak a népzenéhez való viszony. Hogyan vélekedik tanár úr a népzene szerepéről napjainkban és e szerep jövőjéről, természetesen a műzenére gyakorolt hatás szemszögéből?

— A népzene mindig aktuális, nemcsak napjainkban. A népzenének múltja, jelene és jövője van, nagyon sokáig fog még világítani az útját kereső zeneszerző számára. Hogy ez a befolyás az egyes zeneszerzőknél mennyire intenzív, azt már az illető belső világa, beállítottsága szabja meg. Kivonni magad a népzene hatása alól? Ez véleményem szerint lehetetlenség. ...

Az idei vásárhelyi fesztivál egyik hangversenyén a tanár úr kórusműve is szerepelt. Milyen időszakból származó alkotás ez, és milyen helyet foglal el a zenekari művek, kamaraművek, dalok között? Milyen műfaj területén közelítette meg tanár úr leginkább zenei eszményeit?

— Előadott kórusművem 1953-ban született. Kriza „Vadrózsái-ból” vettem szövegét, címe: „Leterítem keszkenyőmet.” Rövidesen megjelenik a Művelődés-ben. Egyébként elég kevés kórusművet írtam, kedvenc műfajom a dal marad. Barabás Kásler Magda tavaly és a télen több dalomat énekelte, s őszire is tervbe vettünk egy újabb közös szerzői estet. Zenekari műveimet nem tartom olyan jónak, mint dalaimat. ...

Milyen költők verseire írt dalokat legszívesebben, mikortól kezdve, és mi jelent meg nyomtatásban a tudomásom szerint gazdag daltermésből?

— Előszeretettel írtam dalokat erdélyi költők verseire és ezek közül Berde Máriát és Dsida Jenőt említeném meg. További kedvenc költőim, akiknek a verseire dalokat írtam: Balassi Bálint, Juhász Gyula, Shakespeare, Michelangelo, Hugó, Baudelaire, Verlaine, Charles d’Orléans és sokan mások. Legelőször a 40-es években írtam dalokat és jelenleg is írok. Dalaim nincsenek kiadva. Szó van róla, hogy kiadnak belőlük, igen, szó van róla. ...

Fiatalabb muzsikusok, akik a tanár úr növendékei voltak, büszkén szoktak mesélni Önről, mint a bécsi zeneakadémia és zeneszerző mesteriskola egykori ösztöndíjasáról. ...

— Igen, Bécsben ragyogó tanáraim voltak, olyanok, mint dr. Richard Stöhr, vagy Franz Schmidt. Ez utóbbi, aki Bruckner tanítványa volt, különösen emlékezetes maradt számomra. Univerzális zenei zseni volt, valóságos megszállott. Képzeljen el valakit, aki a Bécsi Filharmonikusok cselló koncertmestere, de ugyanakkor zongora-mesteriskola tanár az akadémián, és ugyanott zeneszerzés-mesteriskolát is vezet. Művei most jönnek divatba; nemrég olvastam valahol, hogy Lorin Maazel vezényli őket. Rengeteg történetet, anekdotát hallottam tőle Bruckner, Brahms, Hanslick korából. Gondolom, én vagyok az egyik utolsó tanú, aki ezeket még egyenes, forrásból közvetíthetné. … Jó lenne mindezt egyszer lejegyezni és közölni. ...

Állok rendelkezésére, amikor kedve tartja. ...

  Szóval, Bécs után hazatértem Vásárhelyre, és itt a helyi, konzervatórium, népi művészeti iskola, zenei líceum, majd a pedagógiai főiskola tanára lettem. Most nyugdíjas, vagyok. Sok ezer tanítványom, volt, ha összeszámítjuk a csoportos összhangzattan, ellenponttan és formatan-óráim növendékeit. Olyan növendékeimmel büszkélkedhetek, mint Szabó Csaba, Csíky Boldizsár, Terényi Ede, Orbán György. Mint kuriózumot, azt is elmondhatom, hogy van egy olyan család, ahol a nagyapát, apát és unokát egyaránt tanítottam az évtizedek során....

Mit lehetne tenni annak érdekében, hogy az igényes zene még sokkal inkább a tömegek közkincsévé váljék?

— Úgy képzelem, hogy az, igény fokozódni fog. Példa volt erre a marosvásárhelyi zenei fesztivál. Csupa telt ház, nem lehetett jegyet kapni. Ez bizonyítja, hogy a jó zene mindig talál magának közönséget. Nem tudom elképzelni, hogy a zene hatása valaha is csökkenne. Az ember nem vonhatja ki magát a zene hatása alól. Még a legbotfülübb, ember is, ösztönösen, énekel vagy fütyül, olyan hamisan, hogy az embernek kinyílik a bicska a zsebében, de igenis énekel. Minden házban van, rádió vagy tévé, mindenhová, behatol a zene.

No, igen, de vajon a rádió, és tévé eleget tesz-e feladatának, hogy hozzájáruljon a jó zenei ízlés kialakulásához? Gondolok a könnyűzene-dömpingre, gondolok az ál-népzenék, özönére stb.

— Nem hallgatok rádiót, nem nézek tévét, mert nem szeretem a gépi zenét. Gondolom, hogy ha valóban úgy van, ahogy mondja, akkor jó, lenne javítani a dolgon. A komolyzene megközelíthető, fajtáját kéne felkarolni, azt, ami vonz, és nem elriaszt. Ma, már egy Mozart-, vagy Beethoven-mű nem probléma,, mindenki megértheti őket. A rádió és tévé valóban elkényelmesít, leszoktat az élő, zene hallgatásáról, műveléséről, de mindezt nem látom komoly veszélynek, és maradéktalanul optimista vagyok a zene jövőjét illetően."

Simon Dezső

UTUNK, 1973.IX.7. (28. Évfolyam, 36. szám)

3581   smaragd • előzmény3570 2020-04-17 10:33:53

Schmidt, F: Toccata

Christian Brembeck (organ)

https://www.prestomusic.com/classical/products/8006350--freu-dich-sehr-o-meine-seele

3580   smaragd 2020-04-15 18:47:56

Jonathan Berman

BBC National Orchestra of Wales

THE FRANZ SCHMIDT PROJECT

https://youtu.be/uROr8pOE1iA

The BBC National Orchestra of Wales and Jonathan Berman will record all 4 symphonies of Franz Schmidt, exploring and promoting his music leading to his 150th birthday in 2024!

3579   smaragd • előzmény3572 2020-04-14 06:57:45

Az alábbi (3572) idézethez tartozó lábjegyzet:

Studien zu Franz Schmidt VIII, 1990     

Reiner Schuhenn
Franz Schmidts oratorische Werke

Gespräch mit Josef  DICHLER

13.

„Das Honorar für die Beethoven-Variationen rückte die Verwirklichung eines langgehegten Wunsches in reale Nähe: ein eigenes Haus auf dem Lande zu haben….Die Wittgensteinische Summe hätte dafür ausgereicht …” (Alfred Jirasek: „Erinnerungen an Franz Schmidt”, Graz 1975)

Anmerkung von Frau Dorothea Schmidt-Jirasek: In einem Brief klagt die Witwe Margarete Schmidt über die lange Abzahlung der Schulden aus dem Hauskauf; das Wittgenstein-Honorar reichte also bei weiterem nicht zur Finanzierung.

3578   smaragd 2020-04-11 16:38:10

Áldott Húsvétot kívánok kedves olvasóinknak és kedves fórumtársaimnak!

3577   ladislav kozlok 2020-04-09 09:25:13

Koszonom szépen ezt az interjút. Ludovít Rajter/Lajos bácsi/ nagy alakja volt a szlovák zenei életnek, errol már beszégettunk.    

3576   Ardelao 2020-04-09 06:23:34

FRANZ SCHMIDT tanítvány, a fiatal Rajter Lajos

 

Diszkózenéből a barokkba?

A Budavári Zeneművészeti Alapítvány negyedszer rendezte meg az egyházzenei fesztivált. A koncertsorozatot az idén Mosonyi Mihály emlékének ajánlották a zeneszerző születésének 180. évfordulóján Budapest/Budavár—Pozsony/Bratislava helyszíneken. A Mátyás-templomban, az osztrák—szlovák—magyar esten Schubert G-dúr miséjét követően Mosonyi F-dúr miséjét László Váradi Gyula, a hangversenysorozat művészeti vezető-rendezője gondozásában dirigálta Rajter Lajos (Ludovit Rajter) szlovákiai karnagy, zeneszerző. A két művész a koncertet megelőző főpróbán beszélgetett a 89 éves karnagy pályájáról, a század végi, ezred végi zenei folyamatokról.

— Karnagy úr pályája is — mint Mosonyi Mihályé — elválaszthatatlan a szlovák—osztrák—magyar zeneművészettől. Milyen hatással volt művészi tevékenységére a hármas kultúra?

— A bécsi klasszikusok, a „második bécsi iskola”, Schönberg, Berg, Webern, Budapesten Kodály és Bartók óriási hatással voltak rám. Alapos pozsonyi zenei előkészületek után kerültem a bécsi Zeneművészeti Főiskolára. Mesterem zeneszerzésben az ugyancsak pozsonyi születésű Franz Schmidt volt. 1924-ben gazdag zenei élet folyt Bécsben, és az ott megforduló zeneművészekkel később személyes kapcsolatba is kerültem. Ezután Bartók Béla ajánlatára Budapestre kerültem Dohnányi Ernő mesteriskolájába. Itt ismertem meg Bartók és Kodály műveit. Nincs olyan Bartók-mű, melyet ne dirigáltam volna.

— A Budapesten eltöltött időszak nemcsak professzor úr pályáján, hanem a Magyar Rádió történetében is jelentős. ...

— Két évig a pozsonyi Zeneművészeti Főiskolán tanítottam, utána kerültem Budapestre, s a Magyar Rádiónak lettem a karmestere. Mint fiatal dirigensnek ez óriási feladat volt, hiszen akkor még nem volt rádiózenekar, hanem az operaházi és a mai Magyar Állami Hangversenyzenekar elődje létezett. Mindkettő nagyszerű együttes volt. A legtöbb művet kívülről játszották. A legnagyobb feladatom az volt, hogy a partitúrát kitűnően ismerjem. A próbára már teljes kép volt bennem a művekről.

— Hogyan látja karnagy úr a század végi—ezred végi zenei folyamatok alakulását?

— A zeneszerzésben a zenei túlzások kezdenek eltűnni a műsorokból. A kollégáim is visszatérnek a szolidabb zeneszerzési formákhoz, kisebb együttesekre írnak. A fiatalság egyre jobban érdeklődik a barokk zene iránt. Mintha menekülni akarnának a sokdecibeles diszkózene förgetegéből. ... Idővel a túlzott „modernizmus” megszűnik, s egy egészségesebb, érthető stílusnak ad majd helyet. Erősen hiszek a zeneszerzés jövőjében. A megbékélés jegyében.

Lejegyezte: Török Judit                 

MAGYARORSZÁG, 1995.X.13. (32. Évfolyam, 41. szám)

3575   smaragd • előzmény3574 2020-04-08 12:31:30

Nagyon szívesen meghallgattam most is a legjobb felvételt, sokak szerint Rudolf Moralt vezényletével. Tételenként hallhatjuk ezek szerint a most felbukkant 2018-as YT-videón, holott Franz Schmidt egybehangzó előadásra komponálta. Mégis remek így is, jobban, hosszabban elmélyedhetünk a zenében és gondolatainkban, amelyeket hetek óta átsző a rejtett félelem, szeretteink iránti aggodalmunk.

Franz Schmidt lyánya halála utáni fájdalmában komponálta.

Sosem fogom elfelejteni azt az elementáris élményt, amit 2014-ben a budapesti Operában átéltem a közönségben sok fehér hajú, szépkorú,  és számos fiatal, Franz Schmidt  zenéjét ismerő vagy iránta érdeklődő hallgatóval együtt, a IV. Szimfónia bemutatóján.

3574   Ardelao • előzmény3573 2020-04-08 07:41:13

Franz Schmidt: Symphony No. 4 (Moralt) 1955 - I. Allegro molto moderato - Passionato

3573   Ardelao 2020-04-07 21:43:10

Vienna Symphony Orchestra

Rudolf Moralt (conductor)

3572   smaragd • előzmény3567 2020-04-07 17:04:52

Studien zu Franz Schmidt VIII , 1990     

Reiner Schuhenn

Franz Schmidts oratorische Werke

Gespräch mit Josef  DICHLER

12.

Ist das Verhältnis Schmidt – Schütz vergleichbar mit Reger – Straube?

Das weiß ich nicht genau. Aber der Schmidt hat ja nicht ungern geschrieben, um einen Auftrag auszuführen. Denken Sie nur an die ganze Literatur für den Wittgenstein. Das war ja alles bestellt. Schmidt hat dies natürlich auch nicht ohne einen Seitenblick auf Geld getan, das ist ja nichts Schlimmes. Das hat der Richard Strauss ja auch getan.

3571   smaragd 2020-04-05 18:59:37

https://www.facebook.com/orgelwettbewerb/

3570   smaragd • előzmény3568 2020-04-03 18:58:37

Schmidt, F: Notre Dame

Berliner Philharmoniker Herbert von Karajan

Recorded: 1967-09-22

Recording Venue: Jesus-Christus-Kirche, Berlin

Intermezzo  4:42

https://www.prestomusic.com/classical/products/8252625--berliner-philharmoniker-the-christmas-album#tracklist

3569   smaragd • előzmény3555 2020-04-02 18:15:30

FRANZ SCHMIDT MŰVEI – KONCERTEK 2017/2018/2019/2020/2021

Meyerson Symphony Center

Dallas, Texas, 75201, United States

2021 April 01, 02, 03 at 19:30

PROGRAMME

  • Brahms, Johannes (1833-1897)         Piano Concerto no. 2 in B flat major, Op.83           
  • Schmidt, Franz (1874-1939) Symphony no. 4 in C major  

PERFORMERS

Rudolf Buchbinder    Piano

Fabio Luisi     Conductor

Dallas Symphony Orchestra

3568   smaragd • előzmény3566 2020-03-31 17:44:58

Schmidt, F: Praeludium und Fuge - Hallelujah

  • Andrew Canning (organ)
3567   smaragd • előzmény3565 2020-03-30 00:12:52

Studien zu Franz Schmidt VIII , 1990     

Reiner Schuhenn

Franz Schmidts oratorische Werke

Gespräch mit Josef  DICHLER

11.

Im „Buch mit sieben Siegeln”  kommen sehr umfangreiche Orgelzwischenspiele vor. Glauben Sie, daß Franz Schütz dafür ausschlaggebend war?

Das ist gut möglich. Schmidt hat sich für Orgel sehr interessiert, hat selbst sehr gut gespielt und hat auch sehr viele Werke für Orgel und für Schütz geschrieben.

*https://www.youtube.com/watch?v=O-h5j_OhQ70&list=UUGHMiBOIHzhLcLJny1RPCEg&index=5&t=0s

Franz Schmidt: „Das Buch mit sieben Siegeln” - Ausschnitt (Orgel) aus einem Konzert im Großen Saal des Musikvereins Wien am 20. 12. 2009 mit den Wiener Philharmonikern und dem Singverein der Gesellschaft der Musikfreunde.

Dirigent: Nicolaus Harnoncourt, Organist: Robert Kovács an der RODGERS Orgel.

3566   smaragd • előzmény3564 2020-03-28 12:59:53

Schmidt, F: Notre Dame

Budapest Symphony Orchestra Michael Halász

Notre Dame: Interlude 4:28

3565   smaragd • előzmény3563 2020-03-26 17:02:03

Studien zu Franz Schmidt VIII , 1990     

Reiner Schuhenn

Franz Schmidts oratorische Werke

Gespräch mit Josef  DICHLER

10.

Zu einem der möglichen „Initiatoren” zum „Buch mit sieben Siegeln” wird Raimund Weißensteiner gezählt, er behauptet dies zumindest in seiner eigenen Biographie. Würden Sie  noch andere Anregungen zu diesem Oratorium für möglich halten?

Es ist doch irgendwie so, da sich jeder Komponist denkt, ich möchte Symphonien schreiben, ein Violinkonzert oder ein Klavierkonzert, ich möchte ein Oratorium schreiben, usw. Das gehört sozusagen dazu. Das haben alle großen Komponisten getan, und es hat den Schmidt eben gereizt, für diese große Besetzung ein Werk zu schreiben. Aber ich glaube nicht, da die Idee nur auf Weißensteiner zurückgeht.

3564   smaragd • előzmény3560 2020-03-25 10:17:02

Erről a felvételről eddig nem tudtam!  :-)

*

Bartók: Piano Concerto No. 3, BB 127, Sz. 119

Rachmaninov: Piano Concerto No. 2 in C minor, Op. 18

Ravel: Piano Concerto in G major

Respighi: Concerto in modo misolidio

Schmidt, F: Concertante Variations on a Theme of Beethoven for Piano and Orchestra

Conductors

Boreyko, Andrey

Kuchar, Theodore

Groups & Artists

Hamburg Symphony Orchestra

Janáček Philharmonic Orchestra

National Symphony Orchestra of Ukraine

Schirmer, Ragna

Würtz, Klára

Label

Berlin Classics

Meghallgatható részletek: https://www.prestomusic.com/classical/products/8035545--great-piano-concertos

Schmidt, F: Concertante Variations on a Theme of Beethoven for Piano and Orchestra   29:52

Ragna Schirmer (piano)

  • Hamburg Symphony Orchestra
  • Andrey Boreyko
  • Recorded: May 2004
  • Recording Venue: Friedrich-Ebert-Halle, Hamburg, Germany

I. Langsam  4:07

II. Thema: Scherzo, allegro vivace  4:33

III. Ruhig fliessend  2:18

3563   smaragd • előzmény3562 2020-03-23 14:07:43

Studien zu Franz Schmidt VIII , 1990     

Reiner Schuhenn

Franz Schmidts oratorische Werke

Gespräch mit Josef  DICHLER

9.

Hat er im Unterricht andere Musiker als Vorbilder herangezogen?

Ja sicherlich. Ich habe ihn z. B. darum gebeten, er solle mir ein Buch nennen bezüglich Instrumentation. Und er sagte mir, das beste sei ein Abonnnement zu den Philharmonikern mit gründlicher Vorbereitung. Da hat er Recht!

(A fenti idézet közvetlen előzménye a 3559 számú bejegyzés.)

3562   smaragd • előzmény3561 2020-03-21 12:01:15

Studien zu Franz Schmidt VIII , 1990     

Reiner Schuhenn

Franz Schmidts oratorische Werke

Gespräch mit Josef  DICHLER

8.

Halten Sie die Zwölftontechnik für eine Sackgasse?

Das kann ich nicht beurteilen; der Schönberg war ein genialer Mensch, auch die Werke vor op. 11 sind genial. Ich halte es aber sonst mit Schmidt, daß Atonalität und Musikalität nicht vereinbar seien. Diese neue Technik war natürlich unerhört praktisch, man kann, wenn man einmal eine Reihe hat und die ganzen Umkehrungen usw., natürlich immer wieter komponieren.

3561   smaragd • előzmény3559 2020-03-19 17:37:28

Studien zu Franz Schmidt VIII , 1990     

Reiner Schuhenn

Franz Schmidts oratorische Werke

Gespräch mit Josef  DICHLER

7.

Ist Schmidt in der Schönberg-Epoche ein „Konservativist”?

Naja, man sagt so. Eine Zeitlang war es doch so, daß man jemanden, der nicht atonal komponiert hat, als konservativ und rückschrittlich bezeichnet hat. Aber das stimmt eben meiner Ansicht nach nicht. Es ist mit dem Schönberg und auch mit dem Hauer so eine Sache. Schönberg hat doch behauptet, daß er mit seiner Erfindung ein Monopol habe. Das ist sachlich nicht richtig. Es gibt vom Liszt, von dem geschmähten Liszt, eine Bagatelle. Genau heißt sie: „Bagatelle sans Tonalité” das heißt wörtlich „Atonalität”. Ich weiß nicht, ob Schönberg dieses Stück gekannt hat, ich glaube schon, denn Schönberg hat fast alles gekannt. Aber denken Sie sich den Fall, der Armstrong, der erste Mann auf dem Mond, kommt dort an und findet eine Tafel „Wilkommen! gez. Franz Liszt”. Was kann er da machen? Entweder er meldet das, oder er läßt die Tafel verschwinden! Da war Schönberg noch gar nicht auf der Welt, da hat Liszt das komponiert. Wenn es also ein Patent gäbe, so hätte das der Liszt, nicht Hauer oder Schönberg.

3560   smaragd • előzmény3558 2020-03-17 12:44:53

3559   smaragd • előzmény3557 2020-03-15 18:55:20

Studien zu Franz Schmidt VIII , 1990     

Reiner Schuhenn

Franz Schmidts oratorische Werke

Gespräch mit Josef  DICHLER

6.

Hat Schmidt im Unterricht über seine eigenen Werke gesprochen?

Nein, nie!

3558   smaragd • előzmény3554 2020-03-14 22:44:54

 

3557   smaragd • előzmény3556 2020-03-13 17:57:41

Studien zu Franz Schmidt VIII , 1990     

Reiner Schuhenn

Franz Schmidts oratorische Werke

Gespräch mit Josef  DICHLER

 

5.

Wie sehen Sie Schmidts Kompositionsstil im Vergleich zu Max Reger?

Obwohl es da Ähnlichkeiten gibt, ist Reger doch ganz anders. Reger ist viel intellektueller, denken Sie nur an die vielen Fugen. Schmidt hat einmal gesagt: „Wenn einem nichts einfällt, so soll man eine Fuge schreiben, das geht immer.“

3556   smaragd • előzmény3549 2020-03-12 17:55:15

Studien zu Franz Schmidt VIII , 1990     

Reiner Schuhenn

Franz Schmidts oratorische Werke

Gespräch mit Josef  DICHLER

4.

Würden Sie Schmidt eher als Pianist oder als Cellisten einordnen?

Als Komponisten.

Gibt es einen typischen Schmidt-Stil?

Na und wie! Nach ein paar Sekunden sagt man: Das ist Schmidt. Man kann im ersten Moment vielleicht nicht sagen, warum; es ist nicht nur ein einzelner Akkord, an dem man ihn erkennt, aber man weiß, das ist Schmidt, seine Handschrift.

3555   smaragd • előzmény3547 2020-03-11 19:15:26

FRANZ SCHMIDT MŰVEI – KONCERTEK 2017/2018/2019/2020

OpernhausFalkenstrasse 1, Zürich, 8008, Switzerland
On Sunday 13 December 2020 at 11:15

PROGRAMME

Brahms, Johannes (1833-1897)

Violin Concerto in D major, Op.77

 

Schmidt, Franz (1874-1939)

Symphony no. 4 in C major

 

PERFORMERS

Augustin Hadelich

Violin

Philharmonia Zürich

Fabio Luisi

3554   smaragd • előzmény3548 2020-03-10 20:54:44

Schmidt, F: Toccata in D minor for the left hand

https://www.prestomusic.com/classical/products/8063143--stefan-warzycki-piano-music-for-the-left-hand

3553   smaragd 2020-03-09 19:11:38

https://open.spotify.com/album/7usXTxBFJIWywtDdY5IAG5

3552   smaragd • előzmény3551 2020-03-09 18:42:59

https://www.facebook.com/hrsinfonieorchester/videos/297663317826786/

3551   smaragd 2020-03-07 17:27:15

Lassan, de halad az adatok bevitele.

Franz Schmidt zeneművészeti munkásságának sok fontos alapadata hiányzik. Vagy talán nem fér ki... ? 

http://digitar.opera.hu/www/c16operadigitar.01.02.php?bm=1&mt=0&kr=A_10_%3D%22Schmidt,%20Franz%22

Név Schmidt, Franz

Foglalkozás zeneszerző

Született 1874. 12. 12. Pozsony

Meghalt 1939. 02. 11. Perchtoldsdorf

Operaházi tagság -

Megjegyzés

a Notre Dame szerzője a Bécsi Filharmónikások szólócsellistája volt
emlékszabjája: Perchtoldsdorf (Alsó-Ausztria), Lohnsteinstraße 4

http://digitar.opera.hu/www/c16operadigitar.01.01.php?bm=1&mt=0&kr=A_10_%3D%22Notre%20Dame%22

Notre Dame Schmidt, Franz 1916.12.14. magyarországi bemutató

Notre Dame Schmidt, Franz 1916.12.17.

 

Notre Dame Schmidt, Franz 1916.12.21.

 

Notre Dame Schmidt, Franz 1916.12.26.

 

Notre Dame Schmidt, Franz 1917.01.11.

 

Megjegyzem, hogy a magyarországi ősbemutatót születésnapjához igazíttatták...

3550   smaragd • előzmény3549 2020-03-06 17:12:42

https://www.geschichtewiki.wien.gv.at/Josef_Dichler

Josef Dichler, * 11. Juli 1912 Wien, † 26. März 1993 Wien, Klavierpädagoge, fast dreißig Jahre Professor für Klavier-Konzertfach an der Hochschule für Musik und darstellende Kunst Wien.

Dichler gründete 1970 den Verein "Wiener Musikseminar". Der Dr.-Josef-Dichler-Klavierwettbewerb wird von der Dr. Josef-Dichler-Gedächtnisstiftung finanziert, deren Gründung Dichler testamentarisch verfügte.

3549   smaragd • előzmény3546 2020-03-06 17:04:09

Studien zu Franz Schmidt VIII , 1990     

Reiner Schuhenn

Franz Schmidts oratorische Werke

Gespräch mit Josef  DICHLER

3.

War er als Lehrer streng oder penibel?

Nein, gar nicht, man hat ihm die Aufgaben vorgespielt, und er hat gesagt, wie man dies oder jenes noch besser machen könnte. Aber nicht streng. “bitte, wie Sie wollen, wenn Sie diesen Akkord gerne hören und da wollen, dann schreiben Sie ihn.“

Denn Komponieren kann man eigentlich nicht lernen. Nach der Stunde ist man weggegangen und hat zu sich gesagt, ja, jetzt werde ich komponieren. So sehr hat er einen begeistert für die Musik.

Ich habe nie in meinem Leben einen größeren Musiker kennengelernt als ihn. Und was der für eine Auffassungsgabe und für ein Gedächnis hatte! Es gab ja öfters einen Klavierabend – aber ohne irgendetwas zu üben. Die Leute, die bei ihm im Haus gewohnt haben, sagten, er habe überhaupt nicht geübt[1]. Und Cello hat er ja auch fantastisch gespielt.

[1] Die Aussagen beziehen sich auf die Zeit, als Schmidt noch nicht in Perchtoldsdorf wohnte.

3548   smaragd • előzmény3541 2020-03-05 18:30:41

Dimitri Mitropoulos conducts Schoenberg, Scriabin & Schmidt

  • Wiener Philharmoniker, Studio orchestra
  • Dimitri Mitropoulos
  • Recorded: 28 September 1958
  • Recording Venue: Grosser Saal of the Musikverein

https://www.prestomusic.com/classical/products/7936711--dimitri-mitropoulos-conducts-schoenberg-scriabin-schmidt

3547   smaragd • előzmény3518 2020-03-04 17:57:50

FRANZ SCHMIDT MŰVEI – KONCERTEK 2017/2018/2019/2020

Thu 15 Oct at 19:30

Royal Festival HallLondon

Schmidt, Notre Dame: Intermezzo

Mozart, Piano Concerto no. 20 in D minor, K466

Mahler, Symphony no. 9 in D major

Philharmonia Orchestra

Paavo Järvi, Conductor

Jan Lisiecki, Piano

3546   smaragd • előzmény3544 2020-03-02 16:35:50

Studien zu Franz Schmidt VIII , 1990     

Reiner Schuhenn

Franz Schmidts oratorische Werke

Gespräch mit Josef  DICHLER

2.

Welche Eigenheiten hatte Schmidt im Unterricht?

Man konnte tun, was man wollte. Nur wenn jemand atonal komponiert hat, so sagte er, daß er das nicht verstände. Er hat auch einmal gesagt: Für  mich sind die zwei Begriffe Atonalität und Musikalität unvereinbar.”

3545   Ardelao 2020-03-01 07:48:26

Képtalálatok a következőre: mitropoulos dimitri cd schmidt

3544   smaragd • előzmény3542 2020-02-27 19:54:43

Studien zu Franz Schmidt VIII , 1990     

Reiner Schuhenn

Franz Schmidts oratorische Werke

Gespräch mit Josef  DICHLER

1.

Ich bin 1936 in die Kompositionsklasse bei Schmidt eingetreten; ich war also bei Schmidt weder in Klavier noch in Theorie. In Theorie war ich bei Stöhr. Als Schmidt dann krank wurde, sind alle seine Schüler zu Josef Marx gekommen. Das war übrigens auch ein sehr bedeutender Mann. Er war zwar kein Schmidt, aber er war unerhört gebildet und intelligent, auch auf anderen Gebieten, in Medizin, und in Physik vor allem. In Klavier war ich bei Kerschbaumer.

3543   Ardelao • előzmény3537 2020-02-26 09:23:24

3542   smaragd • előzmény3538 2020-02-25 20:44:50

Studien zu Franz Schmidt VIII , 1990     

Reiner Schuhenn

Franz Schmidts oratorische Werke

Gespräch mit ANTON DERMOTA

23.

Schmidt war, wenn auch nur vorwiegend im deutschsprachigen Raum, in anspruchsvollen Musikkreisen als letzter Romantiker der deutschen Schule (besonders auch auf dem Gebiete als Kammermusiker) nicht nur als Komponist, sondern auch als ausübender Musiker bekannt und anerkannt.

(Anton Dermota írásának utolsó bekezdése.)

3541   smaragd • előzmény3537 2020-02-24 20:25:33

Bruckner: String Quintet & Schmidt: Piano Quintet

3540   smaragd • előzmény3539 2020-02-22 08:43:31

Köszönöm bejegyzésedet!

  
Műsorajánló
Mai ajánlat:
Nincs mai ajánlat
A mai nap
született:
1895 • Kirsten Flagstad, énekes († 1962)
1934 • Van Cliburn, zongoraművész († 2013)
1947 • Orbán György, zeneszerző
1951 • Sass Sylvia, énekes
elhunyt:
2005 • Piero Cappuccilli, énekes (sz. 1929)