vissza a cimoldalra
2018-11-18
részletes keresés    Café Momus on Facebook rss
Bejelentkezés
Név
Jelszó
Regisztráció
Legfrissebb fórumaink
Mi újság a Magyar Állami Operaházban? (61318)
Nemzeti Hangversenyterem - és más helyszínek (4098)
Milyen zenét hallgatsz most? (25002)
Momus társalgó (6349)
Kedvenc felvételek (149)
Társművészetek (1278)
Kedvenc előadók (2824)
Haladjunk tovább... (214)
A komolyzene jelene és jövője Magyarországon (2283)
Kedvenc művek (143)

Olvasói levelek (11292)
A csapos közbeszól (95)

Élő közvetítések (7523)
Franz Schmidt (3226)
Mi újság a Szegedi Nemzeti Színházban? (2624)
Kurtág György Szeretete (53)
A magyar zenei élet elfeledett vagy kevéssé ismert művészei (1159)
Évfordulók, jeles napok, születésnapok etc. (784)
Operett, mint színpadi műfaj (3764)
Kimernya? (2839)
Kemény Egon zeneszerző (Wien, 1905 - Budapest, 1969) (1530)
Operett a magyar rádióban (1949-1990) (2995)
Balett-, és Táncművészet (5577)
Opernglas, avagy operai távcső... (20163)
Nagy koncertek emlékezete (35)
A nap képe (2107)
Lisztről emelkedetten (932)
Pantheon (2280)

Fórumok teljes listája
Impresszum

megjelenteti:
Café Momus Egyesület
adószám:
18240531-1-43

apróhirdetés feladása:

Fórum - Mi újság a debreceni Csokonai Színházban? (-zéta-, 2010-04-22 09:13:56)

   
103   Búbánat 2018-07-04 19:00:43

A 2018/19 színházi évadban

a Debreceni Csokonai Színház operaújdonságai lesznek:

Mozarttól a Figaro házassága - amelyet 22 évvel ezelőtt játszottak utoljára Debrecenben és

Rossini vígoperája, az Ory grófjabemutató!

 

A teátrum zenei vezetője, Somogyi-Tóth Dániel reménye szerint az elmúlt évad újdonságai közül repertoáron marad majd  Bellini Normája.

102   Beatrice 2018-04-03 12:47:12

Márok Tamás Norma-kritikája

101   Beatrice 2018-03-15 19:59:36

Újabb Norma-élménnyel lettem gazdagabb tegnap Debrecenben. A zenei megvalósítás továbbra is erős, méltó Bellini szelleméhez. Meglehet, pár év múlva ezt a szériát már magyar operatörténeti legendaként fogják emlegetni. Én mindenesetre szeretnék annyi előadást kiélvezni, amennyit csak lehet. Nincs két egyforma előadás. Most a zárójelenetben Norma sokkal líraibban, szerelmesebben viszonyult Pollionéhoz, könyörögve kérlelte, hogy mondjon le Adalgisáról a szabadon engedés fejében. Amikor az elutasítás hallatán megfenyegette, hogy bosszúból Adalgisát "fel fogja nyomni", ez is már inkább egy halálra gyötört, legalább minimális elégtételre vágyó lélek fellobbanása volt, és tudható volt, hogy a valóságban nem fogja megtenni, amivel fenyeget. Korábban viszont volt olyan előadás, hogy ebben a fenyegetés-részben valósággal bosszúálló fúriává változott, sistergett a dühe, szégyentelenül élvezte Pollione rémületét, teljesen elhittem neki, hogy tényleg valóra fogja váltani a fenyegetést. Nos, mindezeket a variációkat megengedi a zene, a libretto, sőt, a rendezés is, és egy Kolonits-kaliberű előadó ki is tudja aknázni a lehetőséget, újabb és újabb örömteli meglepetésben részesítve közönsége azon részét, amelyik több előadásra is elmegy.

Balga Gabriella és Călin Brătescu a tőlük már megszokott magas színvonalon teljesített, utóbbi egy kis bemelegedést követően. Örömömre Wagner Lajos (Oroveso) előadásról előadásra fejlődik szerepében, a Momus-beírásokból most már értem, hogy a nehézséget az okozta neki, hogy bariton létére mély basszus szerepet kapott. A nyitójelenetben most már tényleg basszusnak hangzik. Figuraként pedig mindig nagyon "ott van".

A korábban látott előadásokhoz képest még egy különbséget vettem észre: a Casta divát Norma most nem a viszonylag hátul levő kis oltárféleségen állva énekelte, hanem előrejött. Ez megoldotta az egyik korábbi beírásomban említett akusztikai problémát, hogy a Casta divát a földszint elején nem lehetett annyira jól hallani. (Most ugyan nem ott ültem, de emlékeim szerint az elöl éneklők mindig jól hallhatók ott.)

Belcanto-rajongóknak javaslom, hogy ne hagyják ki ezt az igen jelentős Norma-produkciót, ami május 18-án Pesten is vendégszerepelni fog, illetve még március 24-én Momus-busz indul Pestről a megtekintésére (az előadás után meg vissza).

100   Beatrice 2018-02-13 11:48:04

Még egy Norma-kritika

99   márta 2018-02-11 21:11:56

Zéta nagyszerű írásából két dolgot emelnék ki. A debreneni színház BÁTORSÁGÁT. Hogy ezt a ritkábban játszott művet egy szereposztásban, sok munkával.

A másik a szereposztás SZAKSZERŰSÉGE. Persze, ha van egy Kolonitsunk, akkor Normát kell játszani! De Balga és Bratescu is hajszálpontos hozzáváalsztásnak tűnik. Ez manapság magyar operaszínpadon ritka holló. És aminek megvan azb eredménye is!

 

98   Beatrice 2018-02-05 12:53:09

"Barbárok Debrecenben"- a dehir.hu kritikája

97   Beatrice • előzmény91 2018-02-05 12:49:32

Szombaton volt a debreceni Norma-sorozat ötödik, számomra harmadik előadása. A művészeknek nem volt könnyű, mert az előző napon is volt előadásuk (nagyon nem szerencsés az ilyen beosztás), de most is nagyon professzionális teljesítményt nyújtottak. A tenoron itt-ott érződött egy kis fáradtság, de az exponált helyeken jól teljesített. Kolonits Klára az első felvonásban eleinte kicsit visszafogott volt, de a felvonás fináléjára a többiekkel együtt "begyújtotta a rakétákat". Igen ütősre sikeredett az a finálé. Úgy vettem észre, ezen az előadáson melegebben, kerekebben szólt Balga Gabriella hangja, mint a korábban hallott első kettőn. Vokális interpretációja engem Sonia Ganassiéra emlékeztet - ha tényleg őt választotta mintának, jól választott. Nagyszerű, hogy most már két tehetséges fiatal belcanto-képes mezzónk van (a másik Vörös Szilvia).
A Kolonits-Balga páros megléte szinte kiált pl. Donizetti Boleyn Annája után (kedves operaigazgatók, tetszenek hallani...?).
Most már a rendezésből is több részlet vált világossá számomra. A darab elején a druida kislányt nem Pollione és Flavio bántalmazza, hanem két másik római. A színpadnak van egy fölső emelete, ahol kiegészítő, illusztratív történések zajlanak - pl.  a rómaiak itt játszadoznak a kislánytól elvett gömbbel meg fátyollal. A druidák kultuszának fontos része az arcfestés, ezt kapja meg a kislány is a nyitány végén, valamint Norma két gyereke a darab végén, amikor Oroveso veszi őket a gondjaiba, és kvázi így válnak a druida közösség tagjaivá. Általában véve a rendezés elemei koherensek és logikusak, nincsenek benne kósza, összevissza ötletek. A jelmezek nekem tetszettek. Voltak azonban a közönségben, akik kritizálták, hogy a jelmezek cipzárasak, pedig a cselekmény korában még nem létezett cipzár. (Mit szólnának, ha olyan Norma-produkciót látnának - én már láttam -, ahol gépfegyverek is szerepelnek? Szerintem ez egy időtlen történet, beleférhet a cipzár meg a géppuska is.)
Ami nem annyira tetszett a rendezésben, az az oltár. Elég kicsi, jobbra hátul van, akusztikailag szerintem nem annyira szerencsés ponton, a Casta divát jobb helyre is pozicionálhatták volna (persze azért Kolonits így is hallható). Meg az oltár tetején van valami madáretető-szerű díszítés, ez egy kicsit komolytalannak tűnik. De bárcsak minden mai rendezésben csak ennyi kifogásolnivalót találnék!
Az eddig általam korábban élőben látott négy Norma-produkcióhoz képest ez az ötödik helyezi a legnagyobb hangsúlyt arra, hogy mennyire megkönnyebbül Norma - azt lehet mondani, boldog lesz - mikor nyilvánosan megvallja szörnyű, a közösség ellen elkövetett bűnét. Gondolom, ez a megoldás a rendező és az énekes együttes gondolkodásának eredménye, és persze kell hozzá egy olyan címszereplő, aki hitelesen közvetíteni tudja ezt a belső történést. Norma vallomásának következménye kínhalál lesz, de ezt is vállalja, hogy így vezekeljen, végre megszabadulva a rá nehezedő mázsás súlytól. Lehet spekulálni, hogy kizárólag a szerelem vezette-e tévútra, de nagyon is elképzelhető, hogy a népének is szeretett volna engedményeket kicsikarni, de ez megfeneklett azon, hogy Pollione római "macsó", a nőket kihasználja, az alacsonyabbrendűnek gondolt druidákat eleve megveti és nem tesz nekik engedményeket. A Normában a rómaiak és a druidák is "barbároknak" nevezik az ellenoldalt - ez is modernné és aktuálissá teszi ezt az operát.
Az előadás után a közönség vastapssal ünnnepelte a művészeket.

96   Beatrice 2018-01-31 12:37:48

Páréves interjú a Pollionét éneklő, Magyarországon eleddig nem ismert Călin Brătescuval. (Románul van, de a Google Fordító segítségével hozzáférhető a tartalom.) Megtudhatjuk az interjúból, hogy példaképe Franco Corelli, és a klasszikus rendezéseket szereti. Az is érdekes megállapítása, hogy sok énekes van a világon, de nagyon kevés [köztük] a művész...

 

95   -zéta- 2018-01-29 11:21:01

Autóbusz szerveződik a március 24-i, szombati esti Norma-előadásra Budapestről Debrecenbe, akit a részletek érdekelnek, írjon privátot...

94   nickname 2018-01-28 14:43:01

Szabó Sipos tempói nekem nem mindig tetszettek, de ettől függetlenül jól játszott a zenekar, nagyszertű formában volt az énekkar és ezt a román tenorisítát lehetne hívni Pestre is. Lehet, hogy lehetne még finomítani az éneklésén, de ettől függetlenül sokkal jobb Stifellio vagy Cavardossi lenne belőle, mint Mednozából és nem hiszem, hogy többe kerülne, de színvonalasabb lenne, persze tudom, hogy ez senkit nem érdekel. Kolonits szépen, kidolgozottan, érzelmekben gazdagon énekelt. Norma nem őrül meg a történet végén, de mégis: Kolonits alakításában úgy érzem, hogy az őrület határáa sodródik és kvázi eszét is veszti. Mindezt hitelesen, mindenféle túlzástól mentesen, természetesen, mindenféle mestrkéltség nélkül, megrendítően adja elő, ahogy végül a lelkiismerete és a férfi iránt érzett szeretette nem viszi rá, hogy vetélytársát küldje máglyára, az igazán megdöbbentő, ahogy tavaly márciusban megrendítői volt a Tisza-parti jelentben is. Ki merem jelenteni, hogy nála megrendítőbb Tisza-parti jelenet interpretációt sohasem láttam még élőben, sohasem! Balga Gabriella a Hugenottákban és a Jancsi és Juliskában jobban tetszett, de Adalgisa szerepével is szépen megbirkózott. A jelemzek nem tetszettek, a rendezés abszolút konvencionális, de biztos lesz, aki majd a budapesti előadás után kielemzi, hogy miért kellettek volna a teljesen historikus díszletek és jelmezek, mert így az egésznek nincs igazi hatása vagy valami hasonló - engem nem zavart ez a rendezés, csak a jelmezek némelyike.  Wagner Lajos erős színpadi jelenség, de az éneklése már hagy maga után kívánnivalót, de Pesten hallhattunk nála sokkal rosszabakat is hasonló terjedelmű szerepekben. 

93   Beatrice • előzmény92 2018-01-27 23:30:35

Pardon, a "fent" igazából "lent" - csak a válasz írásakor jelenik meg a beidézett előző poszt "fent", a fórumban már "lent" lesz.

92   Beatrice • előzmény91 2018-01-27 23:26:06

Jó, hogy megnéztem a mai előadást is - ma nem szerepeltek a cabaletta da capo részében a fent kritizált, számomra excesszív koloratúrák, és így nekem jobban tetszett. Persze ízlés dolga, hogy ki hogy értékeli.

91   Beatrice 2018-01-27 01:57:18

Norma gyorsjelentés Debrecenből:

Sikeres premier. A szerepeket - egy kivételével - sikerült jól kiosztani.

Az egyáltalán nem könnyű partitúrát a zenekar sikerrel abszolválta, nekem különösen a vonósok tetszettek. A nyitány talán kicsit lassú volt, de legalább elkerülték a másik végletet, amikor úgy hangzik, mintha egy katonazenekar játszaná a promenádon (bizony hallottam ilyen Normákat Pesten). 

A kórus is kitett magáért.

Duffaut rendezése konvencionális-időtlen. Passzol a darabhoz. Egyéni elem a nyitány megrendezése: egy gyerek-balerina táncol a druidák közt. Egy idő után papnő-öltözéket adnak rá, és ekkor válik világossá, hogy Normát látjuk gyermekkorában. Később Pollione és Flavio a gyerek-druidát középre vonszolják, a földre lökik és elvesznek tőle egy kultikus jellegű, varázsgömb-szerű tárgyat (minden druidának van ilyen), miközben gúnyosan vigyorognak. Amiből rögtön kiderül a druidák és a rómaiak viszonya.

A tenor (Calin Bratescu) jó választás volt. Érces hangja megfelel a szerep követelményének. Áriájában fura módon oldotta meg a c-t, mintha félig falzettben lett volna. (Nálam szakavatottabbak majd kielemzik.) Színésznek nem jelentős.

Kevés olyan kortárs szoprán van, aki a Norma összes hangi kívánalmának megfelel. Kolonits Klára ilyen. Jókor sikerült színpadra jutnia a szereppel. Minden hangot kiénekelt, nem deklamált, nem tört bele a bicskája a legtorokgyötrőbb staccatókba sem. Csodálatos, kifinomult megoldásai voltak számos helyen, és ezeket a legnagyobb természetességgel adta elő. Bensőséges, átszellemült, könyörgő Casta divát énekelt, a könnyem is kicsordult tőle. Nem tudtam viszont egyetérteni azzal, ahogy a cabaletta második versszakát prezentálta Sills modorában, az agyonkoloratúrázástól szinte felismerhetetlenné vált az eredeti zene. Másutt a díszítései mértéktartóbbak voltak, az említett egy ponttól eltekintve tetszett a zenei interpretációja. "Persze" megcsinálta az opcionális d-t az 1. felvonás végén, meg az eszt a Pollionéval való duett végén. Mintha korlátlan lenne a felső regisztere. 

Jól passzolt Kolonits hangjához Balga Gabrielláé: Annak dacára, hogy mélyebben fekszik, mégis lányosabbnak hangzott. Hiteles volt, mint fiatal, naiv lány (miközben ugye Norma már asszony, két gyerekkel). Balga jól is énekli a belcanto dallamíveket, és remekül is játszik. Remélem, látjuk majd még más belcanto szerepben is.

Az Oroveso talán beteg volt, sajnos nem volt az igazi. A végére kicsit belejött. A Flavio (Biri Gergely) és a Clotilde (Rendes Ágnes) jól énekelt, előbbinek érzésem szerint még az olasz kiejtésén lehetne javítani. A közönség jól fogadta a premiert.

90   Búbánat 2018-01-26 15:39:19

 

Bellini Norma című operáját péntek este mutatják be a debreceni Csokonai Színházban 2018.01.25. 

Video-interjúk

89   nickname 2017-12-17 21:44:23

Nyilvános a Norma szereposztása.

Balga Gabriella lesz Adalgisa. Mendoza meg Pollione..... ó jaj......

A januári előadásokra már jegyek is kaphatóak. 

88   Búbánat 2017-08-21 09:25:55
1969. március 2., Petőfi Rádió, 11.05 – kb. 13.00

„Kapcsoljuk a Debreceni Csokonai Színházat”

Operahangverseny a színház művészeinek közreműködésével

Vezényel: Rubányi Vilmos

Közreműködik:
Czakó Mária, Körössy Anna, Kőváry Anikó, Marczali Kiss Zsuzsa, Marsay Magda, Pallos Gyöngyi, Pázsit Magdolna, Tibay Kriszta
Bán Elemér, Berczelly István, Csongor József, Gazsóm János, Járay József, Karnausz Tibor, Oláh György, Tóth József, Tréfás György, Virágos Mihály,
valamint a Debreceni MÁV Filharmonikus Zenekar és a Csokonai Színház Énekkara. Karigazgató: Tarnay György

1. Mozart: Figaró házassága – nyitány
2. Mozart: A varázsfuvola – Papageno áriája, II. felv. (Berczelly)
3. Don Juan – Hatos, II. felv. (Czakó, Kőváry, Marczali, Karnausz, Gazsó, Tréfás)
4. Rossini: A szevillai borbély – Figaro belépője (Gazsó)
5. Erkel: Hunyadi László
a.) La Grange áriája (Czakó)
b.) László áriája (Csongor)
6. Charpentier: Louise – Louise áriája (Marsay)
7. Bizet: Carmen – Csempészkvintett (Tibay, Körössy, Marczali, Bán, Oláh)
8. Donizetti: Don Pasquale – A háznép kórusa, III. felv.
9. Puccini: Gianni Schicchi – Lauretta áriája (Pallos)
10. Verdi: Luisa Miller – Miller áriája (Virágos)
11. Verdi: Don Carlos – Eboli áriája, III. felv. (Tibay)
12. Verdi: Simone Boccanegra – Fiesco áriája (Tréfás)
13. Verdi: Az álarcosbál – Az I. felvonás fináléja (Pallos, Pázsit, Járay, Tóth, Tréfás, énekkar)

87   IVA • előzmény81 2017-05-19 05:40:53
Köszönöm!
86   IVA • előzmény80 2017-05-19 05:40:07
Észrevettem, hogy ki rendezi a Normát, azt tartottam „érdekes kérdésnek”, hogy ezt fontosabb volt közölni, mint a címszereplő nevét.
Láttam Duffaut Traviata-rendezését, és szintén olvastam a fórumtársak véleményét. A magamét is olvastam.
Ismételten köszönöm a következetes figyelmet és reflektálást.
85   Edmond Dantes • előzmény83 2017-05-18 17:11:06
Köszönöm, oda fogok figyelni.
84   nickname • előzmény83 2017-05-18 16:39:52
Én megnézem Debrecenben is, ha úgy adódik. Minnél többször látom - hallom, annál jobb.
83   Robesz • előzmény82 2017-05-18 16:20:06
A Norma jön a Primaverá-ra az Erkelbe ;)
82   Edmond Dantes • előzmény81 2017-05-18 15:05:46
Remélhetőleg a produkciót Pestre is elhozzák, szívesen megnézném rendezőstől, címszereplőstől, mindenestől.
81   Beatrice • előzmény79 2017-05-18 12:33:05
Itt már arról is szó van, hogy ki énekli a címszerepet.
80   Edmond Dantes 2017-05-18 12:29:07
A Normát Debrecenben Nadine Duffaut rendezi, aki már több operát színpadra állított ott. Egyebek között -Kolonits Klárával- a Traviatát éspedig mint olvasom, az 1940-es évek németek által megszállt Párizsába helyezve a cselekményt. Úgy vélem, ez az értelmezés a momusos fórumtársak nagy részének helyeslésével találkozott ;-)
79   IVA • előzmény78 2017-05-18 02:32:37
Norma
Bizony, nincs is annál érdekesebb kérdés, mint hogy ki rendezi a Normát...
78   -zéta- 2017-05-17 18:53:08
Norma...:-)
77   nickname 2017-03-20 21:04:20
A debreceni Bánk bán képekben.

Áprilisban a budapesti közönség is láthatja.
76   Búbánat • előzmény75 2016-11-06 10:04:14
A Magyar Rádió is megemlékezik az elhunyt nagyszerű basszistáról:

ma 16 órától a Bartók Rádió "Lemezelő - nem csak gyűjtőknek" adása:

I. "Muzsikuslegendák: Tréfás György operaénekes
Vendég: Boros Attila
75   Búbánat • előzmény74 2016-10-06 12:48:31
A Dankó Rádió operettműsora ma délelőtt megemlékezett Tréfás György születésének 85. évfordulójáról - amit az idén nyáron eltávozott kiváló basszista, sajnos, már nem élhetett meg.

A rádió műsorának 18 órakor kezdődő ismétlésében megint meghallgathatjuk (18:51:37) Tréfás György felvételéről Ozmin akasztófaáriáját a Szöktetés a szerájból - vezényel: Lukács Ervin
74   Búbánat • előzmény73 2016-10-05 10:35:09

Gálaesten emlékeznek Tréfás György operaénekesre Debrecenben – videóval

/Dehir.hu/MTI | info@dehir.hu/

Tréfás György operaénekesre október 6-án, 85. születésnapján emlékeznek a debreceni Csokonai Nemzeti Színházban.

Komolay Szabolcs kulturális alpolgármester elmondta: a gálát születésnapi köszöntésnek szánták, de a művész váratlan halála felülírta a terveiket, így emlékező gálaműsort tartanak október 6-án a Csokonai Színházban.

- A sors közbeszólt és elszólította közülünk Tréfás Györgyöt. Így a születésnapjára rendezett gálaműsorral megemlékezünk a pályafutásáról, arról, hogy egész életét az operaművészetnek, Debrecennek és a Csokonai Színháznak szentelte – mondta el Komolay Szabolcs.

Ráckevei Anna, a színház igazgatója köszönetet mondott Tréfás György özvegyének, aki egyedülálló kép- és hangfelvételeket bocsátott a színház rendelkezésére férje szerepeiről. A színigazgató felidézte: Tréfás György 159 szerepet játszott, illetve énekelt el, köztük Bartók Kékszakállúját, amelyet ő vitt színre 1964-től 1990-ig egyedül a Csokonai Színházban. Emellett legkedvesebb szerepei között tartotta számon Verdi Don Carlosának Fülöp királya, valamint az egyetlen basszusra írt női szerep: Donizetti Vivat Mama című operájának a Mama szerepét, illetve olyan basszusszerepeket, mint Mozart Varázsfuvolájából Sarastrót, a Szöktetésből Ozmint, a Don Giovanniból a Leporellót, valamint nagyon sok Verdi- és Wagner-basszusszerepet.

Szabó-Sipos Máté, a Csokonai Színház zenei vezetője hozzátette: a gálaesttel szeretnék feloldani a gyász időszakát, s olyan vidám esten megidézni Tréfás György emlékét, amilyen vidám ember, sokszínű művész volt ő maga. Mohos-Nagy Éva operaénekes, tanszékvezető egyetemi tanár harminc éven át szerepelt együtt Tréfás Györggyel a Csokonai Színház színpadán, koncerteken, templomokban, művelődési házakban.

- Volt a gyóntatóm, a férjem, az apám, de a Vivat Mamában női szerepében a vetélytársam is – emlékezett az énekesnő a közös szerepekre, hozzátéve, hogy Tréfás György nemcsak nagyszerű énekes, hanem nagy komédiás is volt. Azonosult a szerepeivel, mindig szórakoztatni akart, ez volt az élete – és ezt a közönsége is megérezte, és a szívébe zárta – tette hozzá a pályatárs.
A Tréfás György emlékgálára nem árulnak jegyet, előzetes regisztrációval lehet azon részt venni október 6-án – jelezte Ráckevei Anna igazgató.
73   Búbánat • előzmény72 2016-07-21 14:28:38
Végső búcsút vettek Tréfás György operaénekestől

MTI|2016. júl 19. 14:43

Több százan vettek végső búcsút Tréfás György operaénekestől kedden a debreceni Köztemetőben.
Tréfás György Liszt-díjas érdemes és kiváló művész, a Csokonai Nemzeti Színház örökös tagja, Debrecen díszpolgára életének 85. évében hunyt el.

Papp László, a város polgármestere gyászbeszédében kiemelte: Tréfás György nemcsak nagyszerű művésze, hanem hűséges polgára is volt Debrecennek. Bár sokszor szerepelt Debrecenen kívül, mindvégig ragaszkodott a városhoz: Tréfás György neve örökre összeforrt a debreceni operával - mondta.

Ráckevei Anna, a Csokonai Színház igazgatója szerint irigylésre méltó pálya volt az övé, mert a közönség minden másnál több erőt adó szeretete mellett a szakma is elismerte: a legnagyobb magyar basszisták egyikeként tartották számon. A pályatársak nevében Mohos Nagy Éva operaénekes búcsúztatta Tréfás Györgyöt, akit a református egyház szertatása szerint helyeztek végső nyugalomra a debreceni Köztemetőben, a szertartást Fekete Károly, tiszántúli református püspök vezette.
72   Búbánat 2016-07-04 10:28:27
Elhunyt Tréfás György

Operavilag.net, 2016. július 3.

A Csokonai Színház basszistáját nyolcvanöt éves korában érte a halál
71   márta 2016-06-21 09:26:39
De ki lesz Palló Imre?
70   Kaliban • előzmény69 2016-06-20 22:33:58
A bariton-verzió fog menni, nem az eredeti Bánk bán.
69   Búbánat 2016-06-08 21:49:39
Megújul a Csokonai Színház épülete

Bánk bán, Jadviga párnája és Kőműves Kelemen a 2016/17-es debreceni évadban

Forgách Kinga – 2016.06.07. 00:38

Várhatóan jövő tavaszra készül el a debreceni Csokonai Nemzeti Színház épületének teljes felújítási terve, s még abban az évben megkezdődnek a kivitelezési munkák is. A következő teljes színházi évad előadásait valószínűleg még a nagy színházban tartják – jelentette be a város kultúráért felelős alpolgármestere tegnap, a 2016/17-es évadot ismertető sajtótájékoztatón.

„A következő, 2016/17-es évadban – amelynek szlogenje: Szabadság, szerelem – az Erkel Ferenc által megálmodott, eredeti formában mutatják be a Bánk bán operát, az 1956-os forradalom hatvanadik évfordulóját méltóképpen megünneplő ősbemutató lesz a Mensáros László börtönnaplói alapján színpadra állított Szélfútta levél című előadás, a kortárs magyar tematikából pedig a Jadviga párnája és az erdélyi népballadát alapul vevő Kőműves Kelemen rockballada kerül színpadra – sorolta Ráckevei Anna. Gemza Péter, a színház művészeti vezetője kiemelte a két tervezett operabemutatót: a Bánk bán mellett A varázsfuvolát láthatja a közönség. A Csokonai Színház három előadással októberben a Ravenna Fesztiválra utazik, ahol a Szegedi Nemzeti Színházzal közösen Lehár Ferenc A víg özvegy, a Budapesti Operettszínházzal karöltve pedig Johann Strauss A denevér és Kálmán Imre Marica grófnő című operettjét mutatja be. A Debreceni Nyári Színház az idén a Csokonai Színház előadásában a Kőműves Kelemen című rockopera bemutatójával kezdődik június közepén a Nagyerdei Szabadtéri Színpadon – jelentette tegnap a távirati iroda.”
68   Búbánat 2016-04-13 13:36:52
Beatrice fórumtársunk betette a linket az Erkel Színház-topicba. Legyen itt is nyoma:

Debreceni operát ünnepeltek a budapesti fesztiválon

2016. április 13. 9:44 | Frissítve: ma 9:44Dehir.hu

Debrecen – Óriási közönség- és szakmai siker övezte a Csokonai Színház La Traviata előadását a hétvégi Primavera Fesztiválon.

„[…] Szabó Sipos Máté szerint a Primavera Fesztivál nagyon fontos bemutatkozási fóruma a “Budapestesen kívüli” magyar operajátszásnak, s a debreceniek sikere fontos visszajelzés arról, hogy a 20-30 éve még virágzó, de mára már lényegesen szerényebb, a fővárosi anyaintézmény anyagi lehetőségeitől fényévekre működő vidéki operajátszás, milyen értékeket képes mégis létrehozni ma is.
A zenei vezető kiemelte ugyanakkor azt is: ezt az értéket, ezt a katartikus élményt, amelyet a fővárosi közönség olyan nagyra értékelt, hogy hosszú percekig vastapssal jutalmazott, otthon még inkább meg kellene becsülni. Ösztönözze ez a szép siker a cívisváros lakóit arra, hogy éljenek minél többen ezzel az élménnyel, ismerjék fel és legyenek méltán büszkék értékeikre, melyből bármely nap gazdagodhatnak.”
67   Beatrice 2016-04-10 21:21:17
Nagy gratuláció a pesti Traviata-vendégjáték minden közreműködőjének! Lelkes és profi a társulat.
66   Búbánat • előzmény65 2016-04-10 16:21:05
Kedves joskia141! Köszönöm a pontosítást, persze hogy itt a Lutetia Hotelben játszódik a cselekmény a rendező olvasatában.
65   joska141 • előzmény57 2016-04-10 16:14:08
Tisztelt „Búbánat”! Nagyon figyelemre méltó észrevételei vannak élvezettel olvastam a Traviatában látható zongoráról, a zongorán szereplő kotta – kétségtelenül indokolt – jelentőségéről.

Azonban tisztelettel szeretném megjegyezni, hogy szerintem a 2.felvonás („kertre nyíló vidéki ház – szobabelső”) és a 4.felvonás („Violetta otthona”), hasonlóan az 1.felvonáshoz, szintén a néven nevezett Lutetia Hotelben játszódik.

Én csak a pesti előadást láttam-hallottam, meglehetősen távolról és oldalról, de mindegyik részben volt egy nagy padlószőnyeg, amelyen a hotel neve volt olvasható.
Igazság szerint így is érzem egységesnek a rendezés ívét, az egyetlen épület különböző helységeiben zajló cselekményeket, a végén Violetta nem csak magánéleti drámájával.

(Az, hogy az énekelt szöveg emiatt néha ellentétben volt a tényleges szituációval, más lapra tartozik.)




64   melisande • előzmény61 2016-04-10 16:07:49
köszönöm! :-)
63   Búbánat • előzmény59 2016-04-10 16:05:06
Köszönöm a pontos infót!
62   Búbánat • előzmény58 2016-04-10 16:04:27
Igyekszem "nyitott szemmel" nézelődni...
61   -zéta- • előzmény59 2016-04-10 15:51:42
Javítottam...:-)
59   melisande • előzmény57 2016-04-10 15:40:02
Nem véletlenül ez a kotta került oda: nem a Klosé a fontos, hanem a második darab, aminek a címe zárt kottafüzeten alig látható. Első felvonásban, ha nyitva van a kotta, elég jól lehet látni közelről. Invitation á la valse. A könyvben van egy elég jellemző jelenet, ahol ez a Weber darabja szerepel.
58   -zéta- • előzmény57 2016-04-10 15:34:18
Jó szemed van.... :-) Szerintem minden üzenetet a valós életről szólt. Valódi a zongora, valódi a kotta, az üvegpoharak, a kancsó...
57   Búbánat 2016-04-10 15:29:29

Fotók a debreceni Traviata-bemutató előadásról

A Traviata három színpadi képében „berendezési tárgy” a zongora is:

- első felvonás (hotel előtere – vendégfogadás) – a zongora használatban van: a klaviatúra fedele felemelve, a kottatartóban kinyitott kotta.

- második felvonás (kertre nyíló vidéki ház – szobabelső) – a zongoraklaviatúra nincs lezárva, ahogy a kottatartó fedele is felnyitva van, de erről most hiányzik a kotta.

- utolsófelvonás (Violetta otthona) – a zongora klaviatúrája bezárva, a felhajtott kottatartón egy összecsukott kotta. A kotta címlapján két név jól olvasható: H. Klosé és Paul Jeanjean – mindketten klarinétművész-komponisták.

Kérdésem, miért éppen H. Klosé művére esett a francia rendezőnő választása (e szerint Violetta egy abban a korban népszerű klarinétművész szerzeményét játszhatta zongoráján); vajon a szerző nevének kihangsúlyozásával és darabja választásával (utóbbi címe számomra olvashatatlan) valamit „üzenni” kívánna nekünk?...
56   Búbánat • előzmény54 2016-04-07 12:51:31
Leszámolás a múlttal – A debreceni Traviatáról felsőfokban

Café Momus, -zéta-, 2016-04-04 [ Operabemutatók ]

2016. április 1.
Debreceni Csokonai Színház

Violetta Valery - Kolonits Klára
Alfred Germont - Boncsér Gergely
Georges Germont - Florin Estefan
Flora Bervoix - Bódi Marianna
Annina - Fehér Éva
Gastone - Böjte Sándor
Douphol báró - Fülep Máté
Grenvil doktor - Ürmössy Imre
D’Obigny márki - Wagner Lajos
Joseph - Kun Tibor
Rendőrtiszt - Udvarhelyi Péter
Alfred Germont húga - Gemza Iringó

a Kodály Filharmonikusok Debrecen és a Csokonai Színház Énekkara

vez. Szabó Sípos Máté

„A címszerepben Kolonits Klára a papírformát is messze meghaladóan, teljes technikai felvértezettséggel, székbeszögezően hozta Violetta fájdalmas-kemény, de nagyon emberi és igen szerethető figuráját. Az a tény, hogy egy ilyen munkás színpadi alakítást ennyire kifinomult színpadi eszközökkel, árnyalt gesztusrendszerrel, összetetten tudott megvalósítani, gyakorlatilag BÁRMELY előadás bármely szopránszerepére alkalmassá teszi Őt. Zenei megvalósítása a korábbi kiemelkedő színvonalú Violetta-előadásokhoz képest is tovább fejlődött. Az „É strano”-t merte szétszaggatni tépelődő gondolatonként, ami tökéletes ellentéte tudott így lenni a „Sempre libera” katartikus szenvedélyének. A második felvonásban az „Ah! Dite alla giovane” indítását oly valószínűtlenül halkan és lassan kezdte, hogy emiatt az abból felépített crescendot elképesztő feszesre és hatásosra tudta húzni. Az utolsó felvonással pedig a hazai operajátszás koronáját tette fel, ami – ha lenne ilyen kategória – az évad első számú operai alakításáért jár(na). Bár korábban riadtan figyeltem Kolonits különös kalandozásait (Éj királynőjétől a Kékszakállú Juditjáig) a szólam végletei között, most azt gondolom, hogy e tapasztalatok mind ott vannak az utolsó jelenet hihetetlen összetett és mély ábrázolása mögött.”
55   macskás 2016-04-07 00:33:28
55
54   Búbánat 2016-04-06 19:59:24
Németekkel kollaboráló Violetta Debrecenben

http://www.eletforma.hu/

2016. március 30. 15:00 | László Márta

SZÍNHÁZI BEMUTATÓ

Április 1-jén új, izgalmas és nagyszabású bemutatóval rukkol elő a Csokonai Színház: a La Traviata című opera második világháborús környezetbe, Párizs egyik legjelentősebb luxusszállodájába, a Lutetia Hotelbe helyezve kerül színpadra.

Az ideális szereposztás

A debreceni előadás főszerepét a Kolonits Klára játssza, és énekli. A művésznő 2002 óta a Magyar Állami Operaház tagja, s számos külföldi vendégszereplést is magáénak tudhat. Különleges hangjához kifejezetten illik a Traviáta, hiszen a címszerep egy olyan szólamot takar, ami rendkívül összetett, koloratúr-, lírai és drámai szoprán hangot igényel.
Kolonits Klára énekének komplexitása és egyedisége épp abban rejlik, hogy hangja nem sorolható be egyértelműen egyetlen kategóriába sem; a lírai szoprán és a koloratúraszoprán szerepek ugyanúgy megtalálhatóak a repertoárjában.

A társasági élet középpontjában csillogó nőt őszintén szerető ifjút Boncsér Gergely alakítja. A tenor 2008-ban az Operaház ösztöndíjasa lett, az Operettszínházban játszott bonviván szerepeket, majd az Operaház tagjává vált.

„A rendező az operáról és Debrecenről:

- Úgy gondolom, hogy a partitúra teljes mértékben megfelel ennek a korszaknak, hiszen 1945-ben nagyon hasonló módon írtak zenét, mint a La Traviata keletkezési idejében. Ez az időbeli eltolás zeneileg egyáltalán nem nonszensz. Zavaros időszakról van szó, a társadalom nagyon rossz állapotban volt, és általános volt a nők kihasználása. Számomra a főszereplő a férfiközpontú társadalom áldozata, ezért történetének helye van ebben a korszakban. A helyszín emblematikus. A Lutetia Hotel történelemmel rendkívül telített hely: Párizs német megszállása alatt oda költözött be a Gestapo, a felszabadulás után pedig olyan kórházként működött, ahol a koncentrációs táborokból visszatérő embereket látták el.

Debrecenben olyan emberi minőséggel és munkával találkozom, amit egyre ritkábban látok Franciaországban, ahol a színház dolgozói ma már főként úgy viselkednek, mintha hivatalnokok lennének. Itt sokszor munkaidőn túl is kedvvel dolgoznak az emberek. Az itteni legnagyobb probléma az óriási pénzhiány, amit a jó szándék és a jókedv ellensúlyoz. Ezért jövök mindig vissza.

Nagyon kellemes meglepetés Violetta szerepében Kolonits Klára. Úgy értelmezi, érti a szerepet, ahogy én. Nagyon jól megértjük egymást. Georges Germont szerepét Florin Estefan énekli és játssza, őt a Kolozsvári Román Nemzeti Opera igazgatójaként már ismerem, s nagy örömömre egy nagyon emberi figurát teremt. A Csokonai Színház Énekkarával is többször dolgoztunk együtt, s úgy gondolom, egy jó kis csapatot alkotunk együtt. Számos pozitív dolgot tapasztalok tehát – mesélte el Nadine Duffaut.”

A háromfelvonásos operát Szabó Sipos Máté és Kovács László vezényli, a díszlettervező Emmanuelle Favre, a jelmeztervező Gérard Audier
53   Búbánat 2016-01-26 20:08:00

150 éves a debreceni Csokonai Nemzeti Színház

„Kicsi az a szelete a nemzeti kultúrának, amely valamilyen módon ne kötődne Debrecenhez – mondta a város polgármestere péntek este a magyar kultúra napján a Csokonai Nemzeti Sínházban rendezett ünnepségen.”

Magyar Idők, 2016. JANUÁR 22. PÉNTEK 21:27 2016. 01. 22. 21:53

„A Csokonai Nemzeti Színházban rendezett ünnepségen átadták a város kulturális díjait. A Debrecen Kultúrájáért díjat vehette át Mohos Nagy Éva operaénekes, a Csokonai Színház örökös tagja, tanszékvezető főiskolai tanár és Aczél Géza babérkoszorús költő, az Alföld irodalmi folyóirat nyugalmazott főszerkesztője.”

„Az est második részében Szentpéteri Csilla adott ünnepi koncertet a 150 éves Csokonai Színházban.”

Februárban Szerelmi bájital, márciusban Marica grófnő, az évad hátralévő részében pedig lesz még Traviata és Hattyúk tava is - ami az opera, operett és a balett vonalat illeti.
52   Búbánat 2015-10-23 10:57:43
Donizetti: Szerelmi bájital

Magyar fordítás: Blum Tamás

Vezényel: Somogyi-Tóth Dániel

Szereposztás:

Nemorino - Balczó Péter m.v.
Adina - Rendes Ágnes m.v.
Belcore - Fülep Máté m.v.
Dulcamara - Cseh Antal m.v.
Gianetta - Janovicz Zsófia; Fehér Éva

Közreműködik a Kodály Filharmonikusok Debrecen és a Csokonai Színház Énekkara

Rendező: Gemza Péter
51   Búbánat 2014-06-03 12:32:54
A Debreceni Csokonai Színház ma esti műsorán – és egész héten át - Lehár A víg özvegy című operettje szerepel

Libretto: Victor Leon és Leo Stein
Fordította: Mérei Adolf

Az előadás szövegkönyve Gáspár Margit átdolgozása alapján készült.

Közreműködik a Kodály Filharmonikusok Debrecen és a Csokonai Nemzeti Színház Énekkara

Vezényel: Somogyi-Tóth Dániel/Csurgó Tamás

Szereposztásból:

Glavári Hanna- Zavaros Eszter/Bódi Marianna
Danilovics Daniló - Bakos-Kiss Gábor/Homonnay Zsolt
Zéta Mirko- Harmath Albert/Rácz István
Valencienne, a felesége- Bucsi Annamária/Kovács Éva/Balla Melinda
Camille de Rosillon- Vadász Zsolt/Urbán Nagy Róbert
Nyegus - Mercs János/Böjte Sándor
Vicomte Cascada - Bocskai István
Paul St. Brioche - Papp István
Bogdanovics - Dánielfy Zsolt
Sylvaine, a felesége - Szakács Hajnalka
Kromov - Ürmössy Imre
Olga, a felesége - Szanyi Sarolta
Prisics - Böjte Sándor/Kovács Levente
Praskovia, a felesége - Ujvárosi Andrea

Közreműködik a Kodály Filharmonikusok Debrecen és a Csokonai Nemzeti Színház Énekkara
Karigazgató: Gyülvészi Péter |

Koreográfus:Katona Gábor | Díszlettervező: Bujdosó Nóra | Jelmeztervező:Berzsenyi Krisztina | Dramaturg: Márton Imola

A báli zenéket a Kodály Filharmonikusok vonósötöse játssza

Rendező: Horváth Patrícia

Bemutató: 2013. szeptember 13.

Az előadás hossza 2 óra 50 perc, egy szünettel.

50   Búbánat 2014-02-28 13:19:29
Ma este mutatja be a Csokonai Színház Verdi operáját:

Nabucco-premier Debrecenben
49   Búbánat • előzmény47 2013-09-29 12:56:28

„Nem az az igazi operett, amivel az önjelölt haknibrigádok turnéznak”
Szénási Miklós | info@dehir.hu , 2013. szeptember 28. 11:52 |

Debrecen – Az igazi a komolyzene és a szórakoztató zene határán van, s ma is megkerülhetetlen. A debreceni víg özvegy a fiatalokhoz is utat nyithat Somogyi-Tóth Dániel zeneigazgató szerint.

Rendre előkerül a kérdés, mikor operettet játszik egy színház, hogy valóban szükség van-e erre a műfajra. Az utóbbi néhány évben Debrecenben hiányzott az operett a színlapról. Az új évad első bemutatója viszont igazi, vérbeli nagyoperett, Lehár Ferenc műve, A víg özvegy. A rendező Horváth Patrícia mellett nagy szerepe van a darab sikerében Somogyi-Tóth Dániel zeneigazgatónak is, aki pályafutása során vezényelt már operettet, ám Lehár Ferenc e művével most először került ilyen közvetlen kapcsolatba.

Dehir.hu: Hogy tetszik A víg özvegy a zeneigazgatónak?
Somogyi-Tóth Dániel: Az első pillanattól reméltem, hogy szeretni fogja a közönség, mi is úgy álltunk hozzá, beleadtunk mindent. A próbákat már az elejétől kezdve nagyon élveztem én is. Ez tényleg különleges zene, 1905-ben írta Lehár, egy olyan időszakban, amikor a kasszasikerre szánt műveknél nem engedhette meg a szerző magának azt, hogy egy kicsit is lejjebb adjon a minőségből. A Víg özvegy abszolút egyenrangú hangszerelési és melodikus téren is a korabeli komolyzenei művekkel. Abban az időben ugyanis még nem vált el egymástól a komoly és a könnyű műfaj annyira, mint manapság. Ez a folyamat éppen akkoriban kezdődött, akkor kezdett kialakulni az a szórakoztató könnyűzene, ami később piaci alapokon, a bevételekből is meg tudott élni. Ugyanakkor a klasszikus muzsika megmaradt azon a területen, ami viszont csakis úgy tud működni, hogy szponzorok segítik. Lehet támogató az állam, de érkezhet szponzor a piaci szférából is. Lehár viszont ezt a darabot úgy írta meg, hogy számos eleme bármilyen operában vagy szimfonikus műben megállná a helyét.

Dehir.hu: Bár népszerű az operett, Debrecenben egy ideig nélkülözték a nézők.
Somogyi-Tóth Dániel: Operettbemutató tényleg hosszú évek óta nem volt Debrecenben, operettrészletekkel azért lehetett találkozni időnként – például a Kodály Filharmónia különböző produkcióiban is. Ahelyett azonban, hogy az operett műfaja alkalmi előadások formájában jelenne meg, sokkal jobbnak gondolom, ha egy olyan intézmény, mint a Csokonai Színház áll elő saját maga egy-egy magas színvonalon kiállított operett-előadással. Az a baj ugyanis, hogy az elmúlt években ráült egy rossz imázs az operettre, sokan azzal azonosították, ami a kisebb tévécsatornák olcsó műsoraiban feltűnt, vagy amivel önjelölt haknibrigádok járják az országot. Ezt a képet már elkezdtük ledolgozni, sokat javított rajta például a Kerényi Miklós Gábor vezette Budapesti Operettszínház is. Az igazi operett a komolyzene és a szórakoztató zene határán van. De ha már itt tartunk: tulajdonképpen Mozart muzsikáinak egy része is szórakoztató – természetesen teljesen más formában…

Dehir.hu: Miért fontos ez a műfaj?
Somogyi-Tóth Dániel: Sok nézőhöz tud szólni minőségi módon. Szerintem ma is megkerülhetetlen az operett, s nem túlzás azt állítani, hogy valamilyen szinten a reneszánszát éli. Ha úgy vesszük, vannak támadható stílusjegyei, mivel a legtöbb operett viszonylag egy sémára épül, rendszerint a vége előtt mindig összevesznek az addig nagy nehezen egymásra talált főszereplők, aztán meg csak kitisztul az égbolt és minden gyönyörű lesz. A prózai részek humora is egy tőről fakad. A víg özvegy ugyanakkor sok szempontból kilóg ebből a világból. Itt eleve két bonviván van, s a két női főszereplőt (Hannát és Valencienne-t) is gyakorlatilag egy szinten lehet venni az éneklés tekintetében. De maga az egész zenei szövet is sokkal több operára jellemző motívumot tartalmaz, talán azt lehet mondani, hogy Lehár műve a legoperaibb operett. Emellett olyan melodikus tartalma van, a második felvonástól annyi sláger szerepel benne, amelyek szinte minden gálán elhangoznak, hogy e tekintetben is elsők között van az operettek között..

Dehir.hu: Nagy kérdés, mennyire tudja megtalálni az operett a fiatalokat. A víg özvegyre be lehet csábítani a tizen- és huszonéveseket?
Somogyi-Tóth Dániel: Miért is ne? Szerintem igen. Az a fiatal, aki szereti a színházat, akit érdekel a kultúra, az szerintem be fog jönni erre a darabra is. Úgy gondolom, ebben az is segít, hogy változik, s jó irányba változik az operettről alkotott kép. De szerintem az is vonzó lehet, s utat nyithat a fiatalokhoz, hogy a Csokonai Színház előadásában kifejezetten remek, fiatal színészek és énekesek szerepelnek. Ráadásul A víg özvegy most különlegesen szépen szól, ugyanis a kiadónak és jogtulajdonosnak köszönhetően nagyon jó kottát kaptunk, s ez szerintem átjön az előadáson is. Szóval olyan előadás ez, amit feltétlenül meg kell nézni.
48   Búbánat • előzmény47 2013-09-21 15:11:28
Fáy Miklós: A bús özvegy

ZENE Lehár: A víg özvegy (Debreceni Csokonai Színház)

Zászlóbontásnak elég hervatag lett az új évad és az új éra indulása Debrecenben. A víg özvegy. Van a darab körül egy meglehetősen makacs tévképzet, hogy ez talán könnyű volna, operett és operettli.

Fáy Miklós| NOL| 2013. szeptember 17.

„Nem arról van szó, hogy a könnyű műfajnál nincs nehezebb, hanem hogy speciálisan ez az operett nagyon nehéz. A történet valami aranykorba visz, amikor Európa egységes volt, furcsa módon egységesebb, mint ma, amikor a balkáni államok mulattak a párizsi követségen, de már csak hitelből. Mégis egy volt a világ, a pontevedróiak vagy montenegróiak igaz, hogy különös népek voltak, de ugyanabból az anyagból valók, mint a fővárosi ficsúrok. Lehetett Bécsben vagy Pesten nevetgélni rajtuk, mi is Párizsba vágytunk, hogy onnét szörnyülködjünk a magyar ugar felett.

De el is jutottunk Párizsba, közben pedig azzal vigasztalhattuk magunkat, hogy mégsem vagyunk balkániak. Most ezzel nem nyugtathatjuk magunkat, leszakadtunk, valóban mi vagyunk Pontevedro, már nem odatartozunk, hanem ide, fönn az orrunk és üres a kezünk. Magunkon kellene nevetnünk, és ha ezt nem érzi meg az előadás, akkor csak arra hivatkozhat, hogy kikerülte ugyan az alapkérdést, de nagyon profi, nagyon szórakoztató, nagyon zene. Ehhez képest a debreceni előadás nagyon nem zene. Cserébe nagyon hangos, a zenekar elképesztő rondán és stílustalanul csörömpöl az árokban, azt a varázsos léhaságot, amiről egy élvezhető előadás szólhatna, még megsejteni sem lehet."
47   Búbánat 2013-09-13 11:01:44
Ma este Víg özvegy-premier a Debreceni Csokonai Színházban

„Az operett mesét szolgáltat”

Magyar Színházi Portál, 2013. szeptember 13. péntek, 07:00

A debreceni Csokonai Színház szeptember 13-án mutatja be Lehár Ferenc A víg özvegy című operettjét Horváth Patrícia rendezésében.

Horváth Patrícia rendező:

„Az operettek nagyon erősen kötődnek ahhoz a korhoz, amelyben íródtak. Én azt gondolom, hogy ha a századforduló Osztrák-Magyar Monarchiája és a két világháború közötti boldog békeidők világa nem létezett volna, akkor ez a műfaj sem született volna meg. Az operett ugyan konkrét korhoz köthető, mégis örökérvényű, mert a felnőtt emberből soha nem tűnik el a tündérmese iránti vágy.
Az operett a fel nem nőtt gyerekek meséje. Nagyon fontos, hogy minden ember gyerekből válik felnőtté, a gyerekek pedig a mesék világán nőnek fel. Szerintem az teljesen elvetemült gondolat, hogy ha az ember felnőtt lett, többé nem vágyik a mesékre. És az operett az egyetlen olyan műfaj, amely ezt tudja szolgáltatni. Hús-vér emberekről, férfi-nő viszonyról és a világ egyetlen igazi mozgatórugójáról, a szerelemről szól – tündérmesei köntösbe ágyazva. És ebből egy olyan történet kerekedik, amely egyszerűen boldoggá tesz.”

Glavári Hanna szerepében: Zavaros Eszter

„Hannáról nekem elsősorban Kalocsai Zsuzsa vagy Sáfár Mónika megközelíthetetlen nagyasszonya jut eszembe. Horváth Patrícia elképzelésében Hanna egy iszonyúan nőies, kislányos, mégis olyan céltudatos és motivált nő, akiben ugyanúgy fellelhető a megközelíthetetlenség és az erő, mint az előbb említett nagyasszony típusú szemléletben…”

Danilovics Daniló szerepében: Bakos-Kiss Gábor

„Az előadásban a férfi főszereplő, Daniló alakját formálom meg, ami egy különleges, jól játszható szerep. A víg özvegyben nem egyszerűen az a történet menete, hogy a bonviván meglátja a primadonnát, azonnal beleszeret, és a kérdés csak az, hogyan legyenek egymáséi, hanem itt előtörténet is van, ezért mélyebb érzelmi rétegeket is föl lehet tárni, ami színészi szempontból igen hálás feladat. Nemcsak egy züllött, mulatozós, orfeumozós figurát kell eljátszani, hanem meg lehet mutatni azt is, hogy mitől ilyen. A mi előadásunk nem akarja „megúszni” azt, hogy komolyan belemenjünk az emberi viszonyokba és érzelmekbe. A darabhoz ugyanúgy közelítek, mint egy kortárs drámához, és nem hagyatkozom arra, hogy adott helyen a bonviván hagyományosan csak áll és énekel…”
46   Búbánat • előzmény45 2013-04-05 16:47:13
"Bízom magunkban" - Interjú Ráckevei Annával
45   Búbánat 2013-04-05 16:46:06
]url] http://szinhaz.hu/interjuk/51352-bizom-magunkban-interju-rackevei-annaval; "Bízom magunkban" - Interjú Ráckevei Annával [/url]

/Szinhaz.hu 2013. március 29. péntek, 08:01/

Részlet az interjúból:

"- Önök, akik Vidnyánszky Attila mellett dolgoztak éveken át, hogy élték meg azokat a kritikákat, támadásokat, változásokat, amelyekkel Attilának szembesülnie kellett?

Ráckevei Anna: Dolgozni csak úgy lehet, ha az ember nem a konfliktusokkal foglalkozik. Az, hogy mi a véleményem a rendezőmet, az igazgatómat érő támadásokról, az ő gesztusairól vagy arról, ki hogy konfrontálódik a szakmában, nem befolyásolhatja, hogy én miként működöm, mint színész, mert különben a dolog elkezd valami másról szólni, aminek nem a színházhoz van köze. Attila és a munkatársai is képesek arra, hogy a konfliktusokat külön kezeljék, így a létrehozott előadások minőségét ezek nem befolyásolják, tehát a munka örömét sem veszik el. Az együtt töltött idő a gondolkodásé, az együttműködésé, a színésznek nem az a dolga, hogy magánemberként nyilvánuljon meg a színházában, vagy hogy vitába bocsátkozzon szakmapolitikai kérdésekben.

- Egy igazgatónak azonban szakmai vitákban is részt kell vennie időnként...

- Ráckevei Anna: A szakmai vitákban igen..."
44   Búbánat • előzmény43 2013-03-30 00:42:28
Ráckevei Anna a debreceni Csokonai Színház új igazgatója

43   Búbánat • előzmény42 2013-03-26 11:53:42
Ráckevei Anna személyében fennállása óta első ízben kerülhet hölgy a debreceni teátrum élére
42   virius 2013-03-10 21:37:50
Kiderült, kik pályáznak a debreceni színház élére
41   Búbánat 2012-07-25 11:40:31
Meghallgatás a debreceni színházban
Grund/MNO

2012. július 24., kedd 16:17

Meghallgatást hirdet a debreceni Csokonai Sznház a jövő évad egy operabemutatójának szoprán szerepére.

A debreceni Csokonai Színház meghallgatást hirdet Gioacchino Rossini A sevillai borbély című operájának Rosina (szoprán) szerepére. A szerepre operai képzettségű szopránok jelentkezését várják. Az előadást Szinetár Miklós rendezi a 2012–2013-as évadban.

A meghallgatást augusztus 31-én tartják a színház nagyszínpadán, a jelentkezőknek Rosina áriája és recitativója mellett egy koloratúrszoprán bravúráriával kell készülniük. Zongorakísérőt a színház biztosít. Fényképes szakmai önéletrajzzal jelentkezni augusztus 28-ig lehet a színház titkárságán, postán vagy a magyar.orsolya@csokonaiszinhaz.hu e-mail címen.
40   Búbánat 2012-06-17 17:45:25
Összefogás egy családért – koncert Lehner Bálint emlékére

A fellépő magánénekesek:
Francesca Provvisionato, Kriszta Kinga, Mohos Nagy Éva, Albert Miklós, Balczó Péter, Böjte Sándor, Haja Zsolt, Ürmössy Imre, Pataki Potyók Dániel, Wagner Lajos

A fellépő színművészek:
Garay Nagy Tamás, Jámbor József, Kóti Árpád, Miske László, Vranyecz Artúr

Közreműködik a Csokonai Színház énekkara, a Kodály Filharmonikusok.

Vezényel: Kocsár Balázs, Csurgó Tamás, Pálinkás Péter, Blázy Lajos, Gyülvészi Péter.

Fellép a debreceni Hajdú Táncegyüttes.

39   Búbánat 2012-04-21 14:06:08
85 éve született Marsay Magda

„Rubányi Vilmos zeneigazgató és Kertész Gyula rendező működése alatt a színház „aranykorát” éli, ebben az időszakban számos kimagasló jelentőségű produkció kerül színre, amelyekben Marsay Magda művészete is kibontakozhat. 1958-tól kezdve a lírai és koloratúrszoprán szerepkör olyan nőalakjait formálja meg, mint Antónia, Micaela, Melinda, Mimi, Margit, Tatjána, Lauretta, Violetta, Lammermoori Lucia, Lakmé, Zsuzsika (Poldini: Farsangi lakodalom). Mozart operáiban is kiemelkedő teljesítményt nyújtott, a kritikák dicsérték stílusérzékét, finom pianóit.”

„1971-ben mutatta be a Csokonai Színház Goldmark operáját, a Sába királynőjét, amelyben Szulamit kényes szólama várt a művésznőre. Ám mint a kritika bizonyítja: „Hibátlanul megfelelt cseppet sem hálás feladatának Marsay Magda, aki kivált a Szulamit-áriát formálta meg művészien és hatásosan.” (Albert István, Film Színház Muzsika, 1971/23.)

Különleges hangi adottságainak köszönhetően Erkel Hunyadi Lászlójában Gara Mária lírai koloratúr és Szilágyi Erzsébetet drámai koloratúrszoprán szólamát is bravúrosan elénekelte. Verdi operái közül az Ernani Elvirájaként, Luisa Millerként, az Attila Odabellájaként és Don Carlos Erzsébet királynéjaként, Puccinitól a Manon Lescaut és a Pillangókisasszony címszereplőjeként nyújtott emlékezetes alakítást. Repertoárját színesítette még a Fidelio Marcellinája, a Bajazzók Neddája és Nicolai A windsori víg nők Vígnéja.”

(Forrás: Jánosi Ildikó – Opera-Világ)
38   Búbánat • előzmény37 2012-03-22 01:13:19
Érdemes volt megismerkedni Korngold fő művével itt Pesten. Nagy köszönet a Debreceni Csokonai Színház társulatának, hogy a magyarországi bemutató után nem sokra rá, elhozták a Fesztivál Színházba ezt az opera-ritkaságot. S persze, köszönet jár a Budapesti Tavaszi Fesztivál és a Müpa menedzsmentjének is, hogy sikerült időpontot találni és helyet biztosítani ennek a produkciónak. A debreceni előadás kritikáit olvashattuk, és aki elmulasztotta akkor és ott az előadást, most lehetősége volt ezt bepótolnia. Ahogy nekem is. Számomra nagy élmény volt "élőben" találkozni ezzel az eklektikus zenei nyelvezetet tartalmazó, a német posztromantikus stílust a tízes-húszas évek zenei formanyelvével ötvöző – a lírát és a drámát, a humort és a komort egyaránt befogadó – érzelemdús alkotással. Mindamellett igen hatásos darab, jól felépített, zeneileg igen igényes mű, mely hatalmas feladat az összes közreműködőnek. A zenekari és énekesi teljesítmények mellé nem kevés "színház" is társul, s mind ez együtt fantasztikus hatással van a nézőre-hallgatóra, a befogadóra. Itt most csak a két főszereplő alakításáról szólok: Rálik Szilvia és Nyári Zoltán brillíroztak szerepükben. Fantasztikus nagyot énekeltek/játszottak. Párosukat korábban is megcsodálhattam már: három évvel ezelőtt a Thália Színházban láthattuk őket együtt Kurt Weill „Mahagonny” című operájában, melyben Jenny Smith és Jim Mahoney szerepeikben mély átéléssel hozták a figurát. Azóta művészetük még jobban kiteljesedett, és ennek bizonyítéka ez a mostani Marietta/Marie - Paul megformálásuk zseniális volta. Egyenként szólhatnék a többi szereplőről, és kitérhetnék a színpad különböző pontjain elhelyezkedő nagy zenekar teljesítményére is - Kocsár Balázs kiváló karmesteri ténykedésével az élen, meg említhetném az énekkar, a gyermekkar, a táncosok munkáját, megérdemelne a rendezés, a díszlet-jelmez, valamint a video színpadi alkalmazása is néhány mondatot. De talán ez itt most fölösleges is. Aki ott volt szerda este a Fesztivál Színházban, tanúja lehetett egy nagyszerű, elegáns kivitelű operaelőadásnak, amely megérdemelt sikert aratott, és megajándékozott egy operaritkaság talán soha vissza nem térő személyes élményével.
37   Búbánat 2012-03-21 16:36:42
A mai ajánlatban nem látom, ezért ide írom a MÜPA honlapjáról:

Budapesti Tavaszi Fesztivál

Korngold: A halott város - a debreceni Csokonai Színház előadása

2012. március 21. 19:00 - 22:00
Fesztivál Színház

Korngold: A halott város - opera három képben, német nyelven

Paul: Nyári Zoltán
Marietta, táncosnő /Marie, Paul elhunyt feleségének szelleme: Rálik Szilvia
Frank, Paul barátja / Fritz, a Pierrot: Massányi Viktor
Brigitta, Paul házvezetőnője: Bódi Marianna
Juliette, táncosnő: Balla Melinda
Lucienne, táncosnő: Rendes Ágnes
Gaston, táncos / Victorin, a rendező: Cselóczki Tamás
Albert gróf: Böjte Sándor
Színészek: Bakos-Kiss Gábor, Tóth László, Kiss Gergely Máté, Mercs János, Szűcs Kata, Szalma Noémi

Vezényel: Kocsár Balázs

Közreműködik: Kodály Filharmonikusok Debrecen, a Csokonai Színház Énekkara, a Bányai Júlia Általános Iskola gyermekkara

Díszlet: Dmitrij Kosztyuminszkij
Jelmez: Bánki Róza
Videó: Jóvér Csaba

A rendező munkatársa: Bakai Barbara
Rendező: Vlad Troickij

Erich Wolfgang Korngold 1897-ben született Brünnben. A csodagyereknek számító fiú Bécsben nőtt fel, a bécsi Hofoperben mutatták be első balettjét 1910-ben. A világhírű karmester, Bruno Walter 1916-ban vitte színre Münchenben első két operáját: a Polükratész gyűrűjét és a Violantát. Giacomo Puccini 1920-ban, A halott város bemutatásának évében „a német zene legnagyobb reménységének” nevezte az akkor 23 éves Korngoldot. Az első világháború után szomorúan aktuális opera hatalmas sikert aratott: 1920-ban Hamburgban és Kölnben is bemutatták, egy évvel később pedig már a Metropolitanben tűzték műsorra New Yorkban. A halott várost tartja a zeneirodalom a később filmzeneszerzőként hatalmas hírnevet szerző Korngold fő művének. A 2004-es salzburgi újrafelfedezés óta tartó „Korngold-reneszánsz” részeként került sor a darab debreceni bemutatójára, melynek érdekessége, hogy a zenekar a színpadon foglal helyet, míg az énekeseket néma színészek „kettőzik le”. Kocsár Balázs karmester szerint „A halott város olyan, mintha egy kései Puccini-operát Richard Strauss hangszerelt volna meg”. Azáltal, hogy a zenekar a színpadra kerül, „nemcsak a zene, hanem maguk a zenészek is az előadás főszereplőivé válnak”.

Rendező: Budapesti Tavaszi Fesztivál

Jegyárak: 3000, 4000, 5000 Ft

36   Búbánat 2012-01-22 19:55:50
A Csokonai Színházban most este az opera-tagozat múltját felidéző kiállítás nyílt. A Debreceni magyar opera ünnepe címmel éppen gálaműsort ad a színház énekkara és a Kodály Filharmonikusok.
35   Búbánat • előzmény34 2011-08-22 13:25:39
Valban, erre céloztam: ott helyben forgathatók a könyv lapjai.
34   jukiguni • előzmény33 2011-08-22 13:03:54
Szerintem csak kikérhető és helyben tanulmányozható. A kikölcsönzés azt jelenti, hogy elvisszük haza a könyvet, amit a nevünkre írtak. Az OSZK-ból nem lehet kölcsönözni legjobb tudomásom szerint nem kölcsönző könyvtár.
33   Búbánat • előzmény32 2011-08-22 12:17:24
Az Országos Széchényi Könvytárban megvan a könyv. Ott helyben kikölcsönözhető.
32   Búbánat • előzmény31 2011-08-22 12:13:36
Az adattárban Simándy is szerepel:

Bizet: Carmen - Don José - 1962. március 29.
Bizet: Carmen - Don José - 1966. június 18.
Bizet: Carmen - Don José - 1977. január 22.
Verdi: Az álarcosbál - Richard gróf - 1962. január 19.
Erkel: Hunyadi László - címszerep - 1974. február 27.
Erkel: Bánk bán - címszerep - 1973. június 8.

Ez utóbbi előadás lehetett a MÁO társulata fellépésének időpontja, ugyanis az adattárban olvasom, hogy ugyanezen a napon a Csokonai Színházban a Bánk bánban énekelt a pestiek közül Komlóssy Erzsébet (Gertrudis), Reményi Sándor (II. Endre), Sólyom-Nagy Sándor (Petúr bán), Melis György (Tiborc). Kórodi András vezényelte az előadást.

Erre a könyvre egy pesti antikváriumban bukkantam. Ez az egy példány volt belőle.
31   Spangel Péter • előzmény30 2011-08-22 08:17:42
A hetvenes évek elején volt egy operafesztivál, amikor a MÁO a Bánk bánt adta elő, Simándyval a címszerepben.
Egyébként hogy lehet ehhez a könyvhöz hozzájutni?
30   Búbánat 2011-08-21 22:32:27
Mindenki figyelmébe ajánlok egy nagyszerű kézikönyvet.

Papp János: Fél évszázad debreceni opera-előadásai (1952-2002)

Kiadó: Csokonai Színház, Debrecen, 2002

278 oldal

Előszó

Lectori salutem!

A magyar vidéki operajátszás meghatározó együtteseként számon tartott debreceni társulat fél évszázadáról készített adattárát tartja kezében az olvasó.

Az elmúlt öt évtized 68 bemutatójának, 6 koncertszerű feldolgozásának, valamint 62 új rendezésű felújításának 2622 debreceni előadását vizsgálva összegeztük az egyes művek színrevitelében közreműködő rendezők, díszlet- és jelmeztervezők, karmesterek, énekesek, külföldi és hazai vendégművészek tevékenységének számszerű adatait.

Időpontokra, nevekre, számokra épülő összeállításunk természetesen nem helyettesítheti a történeti és kritikai feldolgozást, azonban ezek a bizonyító értékű adatok alapjául szolgálhatnak színháztörténeti feldolgozásoknak.

Adattárunkkal maradandó emléket kívántunk állítani a fennállásának 50 éves évfordulóját ünneplő debreceni operatársulatnak, amely fél évszázados működése során oly sok nagyszerű előadással, megannyi szép élménnyel ajándékozta meg az operabarátok népes táborát.

A szerző



Fellapozva az adattárat rengeteg érdekességre bukkanhatunk. Néhányat kiragadva belőle:

- Mensáros László Verdi Traviatáját rendezte meg 1955. november 22-én. A 23 előadásból 6-ban a későbbi neves prózai színész énekelte Douphol bárót!
- Svéd Sándor Luna grófot énekelte A trubadúrban 1962. június 2-án
- Katia Ricciarelli a parmai társulat tagjaként a Bohéméletben lépett fel – Mimit énekelte – 1970. október 29-én.
- Ilosfalvy Róbert a Bánk bán címszerepét kétszer énekelte a színházban: 1998. március 12-én és 15-én
- Goldmark Károly: Sába királynője bemutatója: 1971. április 30. 21 előadást ért meg az opera. (Természetesen a teljes szereposztás fel van tüntetve, ahogy az összes játszott darabé.)
- A Magyar Állami Operaház, Budapest vendégjátékára két alkalommal került sor: Traviata – 1955. július 10; Parasztbecsület és Bajazzók 1957. augusztus 7.
29   jukiguni • előzmény28 2011-08-21 18:00:06
Egyébként magával az operával kapcsolatban elgondolkoztató a következő Goethe idézet, amit Fodor Géza írásából emelek át ide:

"A sokoldalúság lényegében annyit tesz, hogy a nézõ belátja: nem tekintheti a színdarabokat kabátnak, melyet jelen igényei szerint pontosan a testére kell szabni. Nem lenne szabad örökké önmagunk s önnön szellemi, szívbéli, testi igényeink kielégítését várni el a színháztól, jobb lenne olykor utazónak képzelni magunkat, ki azokon az idegen helyeken s tájakon, hová tanulni és gyönyörködni indult, nem lelheti fel pontosan azt a kényelmet, melyet odahaza önmagához és egyéniségéhez idomíthatott."

Hát igen....
28   jukiguni 2011-08-21 17:50:57
Jövőre megint lesz Bánk Debrecenben! Az eredeti zenei és dramaturgiai megoldásokkal ha nem is teljesen az eredeti szöveggel. Bár messze lakok Debrecentől, de ezúttal is köszönöm nekik, hogy meg merték lépni azt, ami mögül a MÁO másodszorra is kihátrált és most újra visszahozzák a repertoárba a darabot. És mindenki mondjon, gondoljon amit akar, nem érdekel: a MÁO példát vehet Erkel-ügyben a Csokonai Színházról!
27   Búbánat 2011-07-07 17:42:05
Kocsár Balázs: Munkamániás vagyok

Egy bekezdés az interjúból:

„A zenekarnál és a kórusnál tavaly december 31-gyel lejárt művészeti vezetői megbízatásom, idén májustól új hajóskapitány állt a kormányrúdhoz Somogyi-Tóth Dániel személyében, és az együttes ezentúl Kodály Filharmónia Debrecen néven folytatja működését. Bár az új igazgatóval jó a kapcsolatom, sajnos azt kell mondanom, nem kettőnkön múlik, hogy Debrecenben tovább dolgozom-e majd.”

26   Búbánat 2011-06-29 22:47:40
A kultura.hu cikkét másolom ide:


A debreceni Csokonai Színház a bytomi operafesztivál díszvendége

2011. június 28.A debreceni Csokonai Színház Bánk bán-előadása lesz a nyitánya idén az évenként megrendezendő dél-lengyelországi nemzetközi szabadtéri operafesztiválnak, a Bytomi Szentiván-éjnek.

(MTI) - A Katowice melletti sziléziai városban, Bytomban működő, világszerte rangosnak tartott Sziléziai Operaház - Lengyelország második legnagyobb operaháza a varsói Teatr Wielki (Nagy Színház) után - évente megrendezi ezt a fesztivált, mindig Szent Iván éjszakája, azaz június 24. környékén. Az idei rendezvényt a magyar EU-elnökség június 30-i lezárásához, illetve a lengyel EU-elnökség július 1-jei kezdetéhez időzítették.

A július 1-jén és 2-án tartandó operafesztivál előestéjén, június 30-án, 18 órai kezdettel Erkel Ferenc Bánk bán című operáját adja elő a debreceni Csokonai Színház társulata Kocsár Balázs vezényletével, Vidnyánszky Attila rendezésében. A főbb szerepeket Kiss B. Atilla, Keszei Borbála, Bódi Marianna, Bátki Fazekas Zoltán, Wagner Lajos és Rendes Ágnes éneklik.

Az előadás felett védnökséget vállalt Jerzy Buzek, az Európai Parlament elnöke, Bogdan Zdrojewski lengyel kulturális miniszter és Szőcs Géza magyar kulturális államtitkár. Szőcs Géza az előadás megtekintése előtt beszédet mond az operaházban, ahol a Bánk bán után ünnepi fogadást is rendeznek.

Július 1-jén a bytomi Dolomity Szabadtéri Színpadon Lengyel, magyar, két jó barát címmel, este nyolc órakor közös operagálát rendeznek a Csokonai Színház és a Sziléziai Operaház művészeinek, szólistáinak részvételével. Július 2-án, ugyancsak a szabadtéri színpadon este nyolckor a nagy lengyel romantikus zeneszerző, Erkel Ferenc kortársa, Stanislaw Moniuszko Rettenetes udvarház című operája kerül színre a sziléziai társulat előadásában. Az operafesztivált tűzijáték zárja.
25   pio • előzmény24 2011-06-23 16:22:59
Kösz Héterő, ez a pályázat (Somogyi-Tóth munkája) több mint érdekes. Csupa sejtetés, rosszallás ami a multat illeti, Kocsár neve sehol, sem pozitív, sem negatív értelemben, valamint fellengős nagyotmondás a jövővel kapcsolatban. Vajon komolyan gondolja a pályázó, hogy a mai Magyarországon egy szimfonikus zenekar igazán számíthat a magán-szponzorálásra?
24   Héterő 2011-06-23 11:11:48
Ezt találtam Debrecenről.
23   pio 2011-06-21 20:14:30
Tényleg, mi történt Kocsárral? Már a színházban sincs?
22   kothner 2011-06-21 17:52:03
Figyelmetekbe ajánlom Pál Tamás blogját.
21   Heiner Lajos • előzmény18 2011-05-30 09:54:29
Pár éve a Salzburgi Ünnepi Játékokon láttam, élvezhető darab. Az előadás DVD-n is elérhető.
20   jukiguni • előzmény19 2011-05-30 06:52:03
Sajnos elég sok hiba, elírás van a Winkler kötetekben. Én jobb híjján szoktam használni, de olykor még az operák cselekményét sem ismerteti a legpontosabban.
19   pizzicato • előzmény18 2011-05-29 23:38:30
Zseniális kötetek...
18   Búbánat • előzmény16 2011-05-29 13:10:20
Winkler Gábor "Barangolások az opera világában" c. kötetében annyit jegyez meg, hogy egyes források szerint 1925-ben Budapesten bemutatták, az operaház repertoárjában azonban nincs nyoma.
17   törpekirály 2011-05-28 16:23:52
Bocsánat, a bécsi Operaházban volt!De a zeneszerző akor is Korngold,biztos csak elirás volt!Elnézést
16   Pál Tamás • előzmény14 2011-05-28 13:14:41
Akárhogy is kutatom, nem találok semmi utalást arra nézve, hogy ezt a remek operát valaha is játszották nálunk. Talán koncerten? Kedves Törpekirály, ossza meg velünk információit!
15   jukiguni • előzmény14 2011-05-28 12:38:47
Mikor játszották és hol? Csak kíváncsi vagyok, mert én nem találtam róla adatot.
14   törpekirály 2011-05-27 08:35:09
A darab már ment Magyarországon!Nagyon klassz mű!Kiváncsi leszek a szereposztásra,mert a két főszereplő hangfajilag Wagner énekes kell legyen.
13   Budapest • előzmény12 2011-05-26 21:46:38
ritka.
12   Búbánat • előzmény11 2011-05-26 20:58:19
Ez egy remek darab! Megvan nekem DVD-n.
11   jukiguni 2011-05-26 12:20:18
A Csokonai Színház folytatja a hazánkban ritkán vagy még sohasem játszott operák színpadra állítását. A következő évadban színre viszik a következőt:
Krongold: HALOTT VÁROS (opera)
Rendező: Vlad Troickij
Premier: 2012. február 24.
Ezt még sohasem játszották kis hazánkban. És akkor egyesek a fidelion olyanokat írogatnak (a fórumozók közül, még mielőtt megint kapok egy pü-t egy komolyzenei oldal szerekesztőjétől), hogy nincsen szükség a vidéki opera játszásra, az opera maradjon csak az operaház falain belül és punktum.
10   70tamas • előzmény8 2011-03-22 11:03:31
Remélem, nem...
Nekem az utolsó előttinek feltett Bánsági Ildikó interjú sem megy, a korábbiak viszont igen.
9   70tamas • előzmény7 2011-03-22 11:02:10
Pár részletet feltettem belőle a youtube-ra (sajnos szinte minden áriából csak részletet adtak le):

Don Carlos, Fülöp király áriája

Sarastro (második) áriája

Ozmin akasztófaária

René király áriája (Csajkovszkij - Jolantha)

Ha én gazdag lennék
8   zalbarna • előzmény7 2011-03-22 10:58:53
Nekem se megy... Lehet, hogy ugyanabból az okból, amiért éjfél után került adásba? :)
7   70tamas 2011-03-22 10:49:49
Végre leadta a tv a Tréfás György interjút, amit a halhatatlanokkal szoktak készíteni. Azt inkább nem kommentálnám, hogy miért éjfél utáni időpontban...
Az interjú elvileg elérhető a videótárban itt. Nekem valamiért nem indul el, de talán nálam van a hiba, nem a videótáron.
6   jukiguni • előzmény5 2011-03-08 12:48:49
Egyébként az 1872-es verziót is ritkán játszák. A mai előadások többsége a két, Muszorgszkij által készített változatból gyúrja össze az opera zenei anyagát.
5   jukiguni 2011-03-08 12:45:11
"Noha létezik a Borisz Godunovnak lengyel kép nélküli verziója, számomra az eleve „kiherélt” Borisz."
Nem kiherélt, csak ős Borisz! Az opera legelső, 1869-es változata még nem tartalmazta a lengyel képet, azt csak az 1872-es átdolgozás alkalmával írta hozzá Muszorgszkij, ugyanekkor kihúzta a Vaszilij Blazsennij-székesegyház előtti képet, ezt a részletet Rimszkij-Korszakov sem illesztette vissza, hanem az utólag, Ippolitov-Ivanov hangszerelte át Korszakov stílusában és illesztette be az ő átdolgozott verziójába. Egyébként az 1869-es változat semmiképpen sem tekinthető a végső, kész verziónak, úgyhogy ezt ritkán játszák. Köszönet a debrecenieknek, amiért elsőként vitték azt színre hazánkban.
4   spirito 2011-03-03 15:08:28
Ott leszünk. Végre egy népszerű és hallgatható darab! Reméljük a szereplők sem okoznak csalódást! Sok szempontból érdekes szereposztás...
  
Műsorajánló
Mai ajánlat:
11:00 : Budapest
Zeneakadémia, Nagyterem

Purcell Kórus (karigazgató: Vashegyi György)
Vashegyi György (orgona)
Budafoki Dohnányi Zenekar
Előad és vezényel: Hollerung Gábor
"A megérthető zene"
A zeneirodalom mérföldkövei
J.S. BACH: „Jesu meine Freude” – motetta, BWV 227

15:30 : Budapest
Zeneakadémia, Solti György Kamaraterem

Megyesi Zoltán (tenor), Viviane Hagner (hegedű), Rohmann Ditta (cselló), Simon Izabella, Várjon Dénes (zongora)
kamara.hu - A Zeneakadémia Kamarazenei Fesztiválja
Üveggyöngyjáték
Schubert: Esz-dúr notturno, D. 897
Schubert: Hattyúdalok, D. 957

16:00 : Budapest
MTA Zenetudományi Intézet

Alexander Dimcevski (hegedű), Botos Veronika (mélyhegedű), Hegedűs Katalin (zongora), Baráti Eszter (cselló), Csongár Péter (klarinét)
MOZART: G- dúr duó, KV 423
MOZART: Kegelstatt trió, KV 498
JOACHIM JÓZSEF: Héber melódiák
MOZART: Esz - dúr Sinfonie concertante, KV 364
MOZART: Esz - dúr Divertimento (részletek), KV 563

17:00 : Budapest
Zeneakadémia, Kávézó

kamara.hu - A Zeneakadémia Kamarazenei Fesztiválja
Nyolszemközt - beszélgetés irodalomról, filmről és zenéről
A fesztivál művészeti vezetői: Simon Izabella és Várjon Dénes
Vendégek: Enyedi Ildikó és Wilhelm Droste
Közreműködik: Anthony Marwood (hegedű)

17:00 : Budapest
Óbudai Társaskör

Capella Cracoviensis

18:00 : Budapest
BMC, Koncertterem

Csalog Gábor (zongora)
Fazekas Gergely (zenetörténész)
Dialógusok (a) zenével I.
COUPERIN: Pièces de Clavecin - részletek
DEBUSSY: Metszetek - részletek
DEBUSSY: Prelűdök - részletek

19:00 : Budapest
Zeneakadémia, Solti György Kamaraterem

Megyesi Schwartz Lúcia (mezzoszoprán), Viviane Hagner, Andrea Hallam, Anthony Marwood (hegedű), Jürg Dähler (brácsa), Christoph Richter, Rohmann Ditta (cselló), Pivon Gabriella (fuvola), Vigh Andrea (hárfa), Roman Rabinovich, Simon Izabella, Várjon Dénes (zongora)
kamara.hu - A Zeneakadémia Kamarazenei Fesztiválja
DEBUSSY: Szonáta fuvolára, brácsára és hárfára
MOZART: 2. (Esz-dúr) zongoranégyes, K. 493
LISZT: Orpheus – szimfonikus költemény (Camille Saint-Saëns átirata)
RAVEL: Madagaszkári dalok
FAURÉ: 1. (c-moll) zongoranégyes, op. 15

19:00 : Budapest
Nádor Terem

Pavlovits Dávid (gitár)

19:30 : Budapest
Zeneakadémia, Nagyterem

Varga Donát (ének), Fuchs Diána (zongora)
Budafoki Dohnányi Zenekar
Budapesti Akadémiai Kórustársaság (karigazgató: Kocsis-Holper Zoltán)
Vass Lajos Kamarakórus (karigazgató: Kocsis-Holper Zoltán)
Vezényel: Guido Mancusi
KECSKÉS D. BALÁZS: Zsoltártöredék
MOZART: 9. (Esz-dúr) zongoraverseny, K. 271 („Jeunehomme”)
PROKOFJEV: 7. (cisz-moll) szimfónia, Op. 131

19:30 : Budapest
Bartók Béla Nemzeti Hangversenyterem

Vadim Gluzman (hegedű)
Nemzeti Filharmonikusok
vez.: Hamar Zsolt
SCHUBERT: Rosamunde-nyitány
CSAJKOVSZKIJ: D-dúr hegedűverseny, Op.35
BRAHMS: II. (D-dúr) szimfónia, Op.73

21:00 : Budapest
Zeneakadémia, Solti György Kamaraterem

KÓDA
kamara.hu /6
Moderátor: Mona Dániel
Beszélgetőtársak: Simon Izabella, Várjon Dénes
16:00 : Székesfehérvár
Sóstói Stadion

Alba Regia Szimfonikus Zenekar
vez.: Kollár Imre
"Stadion Nyitány"
Trónok harca, West Side Story, Gladiátorok bevonulása, Vivaldi, Kardtánc

19:00 : Szolnok
Szolnok Városi Sportcsarnok

Operát az Operából! – Belföldi turné
PUCCINI: Turandot

19:00 : Veszprém
Petőfi Színház

Operát az Operából! – Belföldi turné
Klasszikus és modern Balett-est
A mai nap
született:
1786 • Carl Maria von Weber, zeneszerző († 1826)
1899 • Ormándy Jenő, karmester († 1985)
elhunyt:
1986 • Bárdos Lajos, zeneszerző, karnagy (sz. 1899)