vissza a cimoldalra
2017-09-23
részletes keresés    Café Momus on Facebook rss
Bejelentkezés
Név
Jelszó
Regisztráció
Legfrissebb fórumaink
A komolyzene jelene és jövője Magyarországon (2272)
Mi újság a Magyar Állami Operaházban? (59735)
Nemzeti Hangversenyterem - és más helyszínek (3832)
Társművészetek (1196)
Haladjunk tovább... (121)
Milyen zenét hallgatsz most? (24970)
Momus társalgó (6046)
Kedvenc előadók (2796)
Kedvenc művek (141)
Kedvenc felvételek (148)

Olvasói levelek (11086)
A csapos közbeszól (94)

Bánk bán (2928)
Bartók Béla szellemisége (171)
Kodály Zoltán (335)
Élő közvetítések (6580)
Házy Erzsébet művészete és pályája (4043)
Karmesterekről, karmesterségről-"úgy általában" (628)
A magyar zenei élet elfeledett vagy kevéssé ismert művészei (219)
Operett a magyar rádióban (1949-1990) (2307)
Magyar Televízió opera-, balett- és operett közvetítései - hazai produkciók (1106)
Ferencsik János (70)
Lehár Ferenc (565)
Operett, mint színpadi műfaj (3247)
Kemény Egon zeneszerző (Wien, 1905 - Budapest, 1969) (1052)
Franz Schmidt (2888)
Momus-játék (5338)
Udvardy Tibor (140)

Fórumok teljes listája
Impresszum

megjelenteti:
Café Momus Egyesület
adószám:
18240531-1-43

apróhirdetés feladása:

Fórum - Giacomo Puccini (johanna, 2008-12-22 22:42:36)

   
119 • Búbánat 2017-09-13 10:41:00
Puccini: Bohémélet -operafilm

A Classica csatornán láthatjuk ma 12 és 20 órától.

Duration: 01:44:32

Conductor: Herbert von Karajan

Stage Director: Franco Zeffirelli
Stage Design: Franco Zeffirelli

Costumes:Marcel Escoffier

Soloist:

Mirella Freni (Musetta)
Gianni Raimondi (Rudolf, ein Dichter)
Adriana Martino (Musette)
Rolando Panerai (Marcel, ein Maler)
Ivo Vinco (Collin, ein Philosph)
Gianni Maffeo (Schaunard, ein Musiker)
Carlo Badioli (Benoit, der Hauswirt)
Franco Ricciardi (Parpignol)
Angelo Mercuriali (Ein Obstverkäufer)
Carlo Forti (Ein Zollwächter)
Giuseppe Morresi (Sergeant der Zollwache)

Chorus:
Teatro alla Scala di Milano
Orchestra:
Teatro alla Scala di Milano

(1965)
118 • parampampoli Előzmény 117 2017-06-15 13:29:06
A lelke... -:)
117 • Heiner Lajos Előzmény 116 2017-06-15 13:26:12
Nem tamadhatott fel, mert ö halhatatlan.
116 • parampampoli Előzmény 114 2017-06-15 13:20:35
Panizza feltámadott? -:)
115 • Klára Előzmény 106 2017-06-15 13:17:12
"Szeretném, hogy a kortárs néző úgy érezze, köze van a történethez...érezzék, hogy ezt az operát most írták." (sic!)
Bocs, senkinek nem tűnt fel, hogy a darab nem napjainkban játszódik? Mikor magyarázza meg végre valaki ennek a sok botcsinálta rendezőnek, hogy a feladatuk a darab/opera színrevitele és a szerző koncepciójának megvalósítása, az énekesek, kórus, zenekar tevékenységének összehangolása? Nem azt mondom, hogy az 50-60 évvel ezelőtti rendezéseket, színpadképeket kell megtartani és használni - bár a Wiener Staatsoperben jelenleg játszott Tosca beállítás, díszlet stb.kb ennyi idős - de ne írjuk újra, ne írjuk át a darabot! A MÁO sem profitált egyértelműen a régi, nagy mesterek rendezésének, színpadképének lecseréléséből! Nem beszélve arról, hogy aki még életében operát nem rendezett, miért egy ilyen rangos eseményen kísérletezik? (a darabbal, a zenével és az énekesekkel is?)
114 • Heiner Lajos Előzmény 112 2017-06-15 10:09:05
En meg a Balloban a dirigenst varom...
113 • Edmond Dantes 2017-06-15 10:03:57
A rendezők túlnyomó többsége maga is azt vallja, hogy "ötletes, a szerző szellemiségét tiszteletben tartó, újító rendezéseket" óhajt prezentálni...aztán vagy úgy lesz vagy nem. Vagy sikere van vagy nem. Kísérleteznek színházakban, operaházakban. A karambolokat szerintem az okozza, hogy az operarepertoár "beállt" és csak a meglévő nyersanyaggal lehet kísérletezgetni, ami olykor kiveri itt-ott a biztosítékot.
112 • Alvaro 2017-06-15 09:34:13
Remélem egyszer vége lesz a rendezők uralmának az operák világában... hol vannak ma már a Ponnellehez, Götz Friedrichez hasonló kaliberű alkotók... jómagam vállaltan a konzervatívabb táborhoz tartozom, számomra még a zenei minőség az elsődleges a színpadon. Persze, az ötletes, a szerző szellemiségét tiszteletben tartó, újító rendezéseket szívesen megnézem. Kiváncsian várom pl. az Álarcosbál jövő évadban esedékes új premierjét...(elsősorban Sümegi Eszter és Agache fellépését...)
111 • macskás 2017-06-15 09:28:34
111
110 • IVA Előzmény 106 2017-06-15 05:23:21
Milyen könnyű dolgom volt nekem a Toscával! Amikor gimnazistaként megismerkedtem vele, még élt Napóleon. De szegény nem kortárs Bocsárdi vegyészmérnökként valószínűleg már semmit sem értett belőle, ezért rendezői diplomát szerzett, hogy rendezői lényén és koncepcióján keresztül valahogy közelebb szűrje ezt a bonyolult darabot a ma immár végképp hülyék számára, akik, ha XIX. századi jelmezben látnák a szereplőket, azt hinnék, hogy nem színpadot látnak, hanem tankönyvet.
Sardouról nekem is pontosan Brecht jutott eszembe! És milyen kár, hogy drámájából Puccini írt dalművet, nem Kurt Weill!
109 • Klára Előzmény 107 2017-06-14 19:29:09
Egyik-másik sajtó-munkatársnak el kellene olvasni a librettót, netán megnézni egy előadást, és csak azután tollat ragadni! Ez sajnos egyre elterjedtebb és egyre tragikusabb! És ezért még fizetnek is!
108 • Edmond Dantes Előzmény 107 2017-06-14 19:26:24
"Ez a hanyag Puccini hát nem elfelejtette beírni..." stb.
Ennek egyszerű oka van, ld.a cikkben: "...ezt az operát most írták." Naná, hogy Puccini most nem írhatott be sehová semmit...legfeljebb odafönt.
107 • Héterő 2017-06-14 16:24:56
Az újságírás kultúrremeke ez a címadás:
A Tosca nyitja a Szabadtérit - megmutatják azt is, milyen az arckifejezése halála előtt

Ez a hanyag Puccini hát nem elfelejtette beírni eme lényeges körülményt az egyébként igen aprólékos utasításokkal bíró szövegkönyvbe?

Tosca balza in piedi e invece di sfuggire Spoletta, lo respinge violentemente, rispondendogli:
...
All'urto inaspettato Spoletta dà addietro, e Tosca rapida gli sfugge, passa avanti a Sciarrone ancora sulla scala, e, correndo al parapetto, si getta nel vuoto gridando:
O Scarpia, avanti a Dio!
Sciarrone ed alcuni soldati, saliti confusamente, corrono al parapetto e guardano giù. Spoletta rimane esterrefatto, allibito.
106 • Edmond Dantes 2017-06-14 15:36:01
Bocsárdi László (wiki) életrajzában eddig egyetlen operarendezés sincs.
Nem tudom, vajon egy ilyen erős reflektorfényben lévő produkcióval kell-e startolnia? Magyarul: milyen "deal" nyomán bukkantak éppen őrá éppen itt itt és most? Ráadásul még Katarina Witt (2015) és Paul Potts (2016) szédületes vonzerejére sem számíthat.

További -stílszerűen- vérfagyasztó részletek a készülő Toscáról például itt olvashatók, rendezői színház rajongói számára néhány kiemelés a cikkből tőlem:
"Bocsárdi László...célja, hogy a népszerű opera alapvető értékeit kortárs módon jelenítse meg. Segítségére lesz Bartha József absztrakt teret képző díszlete és Kiss Zsuzsanna modern jelmezei."

"Szeretném, hogy a kortárs néző úgy érezze, köze van a történethez...érezzék, hogy ezt az operát most írták." (sic!)

"Bocsárdi Brecht színházát tartja alapnak a klasszikus darabok rendezéséhez is."
stb.

105 • IVA 2017-06-14 03:45:53
A Jegymester hírlevelében olvasom ezt a (vélhetően a Szegedi Szabadtéri Játékok vezetőségétől kapott) szöveget, amely a Toscát ajánlja:

»A kiváló szereposztáshoz izgalmas látásmódú rendezőt “igazolt” a Szabadtéri: Bocsárdi László most először dolgozik a Dóm téren. Az opera legfontosabb üzeneteként azt szeretné kiemelni, hogy egész életünket a szenvedély vezérli, az ember pedig nem egy racionális lény, sokkal inkább az érzelmei hatására hozza meg döntéseit. “A világot látszólag a férfiak uralják, de igazából a nők irányítanak – mondja. – Tosca miatt Scarpia és Cavaradossi is elveszti biztosnak hitt egyensúlyát.”«

Amikor Cavaradossit mégis lelövik, történetesen nem az derül ki, hogy a nők irányítanak.
A Tosca nem lélektani dráma: nem arról szól, hogy Scarpia és Cavaradossi elveszti biztosnak hitt egyensúlyát. Nem az egyensúlyukat vesztik el, hanem az életüket – leszámítva azokat a pillanatokat, amikor az előbbi a késszúrástól rogy földre, az utóbbi a sortűztől, de az okoskodó rendező nyilván nem a fizikai egyensúlyvesztésre gondolt. Mariónak pedig az utolsó pillanatig éppen Tosca jelenti az egyensúlyt, amit nem miatta veszít el.
104 • Edmond Dantes 2017-06-13 16:19:09
Különbözőek vagyunk. Én például el sem tudom képzelni, hogy "életem során mindig egyformán Puccini rajongó" lettem volna, továbbá minden egyes művéhez ugyanúgy viszonyultam (volna) 20-40-60-80-99 éves koromban. Ugyanez érvényes más zeneszerzőkre, írókra, emberekre, városokra, ételekre, sőt: önmagunkra...
Az is lehetetlen, hogy valaki teszem azt -túlzottan el nem távolodva a portál profiljától- Wagner műveit, akár egyenként, akár külön-külön, de ugyanúgy kedvelje 20-40-60-80-99 éves korában. Puccini vagy Wagner nem változnak, de mi és mellesleg a körülöttünk lévő világ is, változik, véleményünk, ízlésünk dettó.

Egy véleményre azt mondani, hogy butaság: jobb esetben udvariatlanság, rosszabb esetben ízlésterror. Egyik sem jó, függetlenül attól, hogy ki kinek mondja-írja. Véleményszabadság! Ízlésszabadság!
103 • Cilike Előzmény 98 2017-06-13 14:29:10
Azt nem mondtam, hogy nála nincs, csak máshogy. Egymás után sorolhatnám a példákat, minden egyes művéből, még az elég kezdetleges Edgárból és Le villiből is, hogy hatásvadász módon van megkomponálva. Persze nem mondom, hogy az baj, csak számomra egy kicsit olyan, mint a könyveknél a bestseller-lista. Azt falják a legtöbben, de azért nem azok a legkomolyabb irodalmat képviselő művek. Mondom, egyszer csak meghallottam ezt benne és azóta sajnos ez az uralkodó érzésem az operáival kapcsolatosan. Mit ahogy volt énekes, most mindegy, hogy ki, akit nagyon szerettem, és ahogy hanyatlani kezdett és egyre hallhatóbbak voltak a technikai problémák, már a régi felvételein is meghallottam ugyanazt, és soha nem tudtam többé úgy hallgatni, mint előtte. Na és Puccinival is pont így vagyok. Elnézést minden rajongójától.
102 • bermuda Előzmény 96 2017-06-13 12:41:03
Tiramisu minden szavával egyetértek
Életem során mindig Puccini rajongó voltam...Verdi csak utána következett , s ott is a korai Verdik..amíg el nem merültem a Belcanto operákban.. de Puccini a szívemben első helyen áll.
101 • ebera Előzmény 100 2017-06-12 22:46:03
" Győzzük meg Cilikét Pucciniről " fórum

100 • ebera 2017-06-12 22:40:25
Ez most akkor a " Győzzük meg Cilikét " Pucciniről fórum?
:-)
99 • Edmond Dantes Előzmény 91 2017-06-12 21:45:53
Ugy ertelmezem, hogy eleted soran hol igy hol ugy voltal Puccini operaival. Hol egyiket szeretted maskor valamelyiket kevesbe. Az ember szerintem nem ugy altalaban szereti Puccinit vagy Verdit vagy mast, hanem idorol idore valtozik az izlesunk, vilagkepunk, erzelmeink, ahogy az eletunk alakul. Nincs olyan hogy minden vagy semmi, orokke vagy soha stb. Puccini, Verdi stb. orok, de mi nem azaz a mi eletunk, erzeseink, sorsunk alakulasa nincs ugy kobe vagy kottaba vesve mint pl. 1-1 opera.
98 • tiramisu Előzmény 91 2017-06-12 19:28:21
Tovább: Puccininál nincs drámai felépítés ???
Cilike, összeomlottam...
97 • tiramisu Előzmény 93 2017-06-12 19:27:01
Így igaz! Köszönöm.
96 • tiramisu Előzmény 91 2017-06-12 19:25:59
Cilike!
Kérlek ne fogalmazz gorombán!!
Hogy ki a nagyobb zeneszerző Verdi , vagy Puccini?
Ezt a kérdést EGYÁLTALÁN FELVETNI , hogy gorombán fogalmazzak, nagy butaság!!
Egyik jobb, mint a másik! Teljesen más világ egyik és másik!
Hagyd el a ""kulisszahasogatás" kifejezést, mert ez nem igaz! Ha ez a véleményed , ne haragudj, de fogalmad sincs Puccini zenéjéről!! Nem szereted és kész!
Szerencsére nem kell Puccinit megvédeni.

Ezek igaz érzelmek! És akkor minden erről szólt! Költészet , zene, képzőművészet, életérzés...
Szerinted Puccininél nincs kompozíció és drámai felépítés? De bizony , hogy van! Nem improvizál, mindennek pontosan ott a helye ahol lennie kell!
Ajánlom, hogy jobban merülj bele Puccini műveiben, és azután nyilatkozz! Ha nem kedveled az a Te bajod! - Teljesen kiborítottál!!!

95 • Héterő 2017-06-12 11:23:04
Itt van még ez is - Jr. Butterfly - Ifjabb Butterfly, vagy inkább Pinkerton Jr. a tartalom alapján.
94 • IVA Előzmény 93 2017-06-11 23:16:26
Én is hülyeségnek tartom. Ha árnyaltabb kifejezést keresnék rá, az még rosszabb lenne.
93 • nickname Előzmény 91 2017-06-11 07:21:05
Szerintem is, de hogy ne legyek igazságtalan vagy egyoldalú: Puccini nagyon értett a színházhoz és nagy tehetsége is volt a színházi hatáskeltéshez, és mint zeneszerző minden hatásvadászata ellenére sem képviselte a korabeli középszert. Umberto Giordano pl. már annál inkább, de a Parasztecsületet leszámítva Mascagni is. Mindkét szerző több operáját meghallgattam felvételről: a nyomába se érnek a Puccini képviselte késő romantikus operamuzsikának.

És hogy visszakanyarodjunk a témához: mivel a Pillangókisasszony dramaturgiailag kerek egész hülyeség teljes felvonást elhagyni belőle, mert torzó lesz a dramaturgia.
92 • IVA Előzmény 91 2017-06-11 06:02:48
Nyilván ezért nem adják már egyik Puccinit sem tisztességes díszletben: nehogy azok hasogassák a kulisszákat. Bár... a többi szerző darabjaival is meglehetősen elővigyázatosak.
91 • Cilike Előzmény 90 2017-06-10 21:28:07
Igen. Szerintem igen.Puccinit szeretem, de egy idő után mindegyik operájáról az a véleményem alakult ki, hogy sok hatásvadászat van bennük és hogy gorombán, túlozva fogalmazzak, kulisszahasogatás. Ezzel szemben Verdinél kompozíció van, dráma felépítés, szereplők zenei jellemzése és formai szabályosság. De miként mondom, ez az én véleményem, nem kötelező vele egyetérteni.
90 • Haandel Előzmény 84 2017-06-10 20:06:03
Puccs!!!

Nem tudom elhinni:
‘Verdi komolyabb, mint Puccini’?

Puccini, Lehár,
a homokórám lejár.

Verdi, Wagner,
aki komolytalanul odavág, az nyer!


(;-)
89 • IVA Előzmény 84 2017-06-09 21:38:33
Csak jelzem, hogy a vita innen szépen kisiklott. Egyébként nem tudok dönteni Verdi, illetve Puccini elsőbbségében, a komoly zeneszerzőség terén is akadnak nyerő érvek Puccini nagysága mellett. De az ő alkotásának ideje nem is fedi pontosan a Verdiét.
Általában a saját érzelmi korszakaim, még inkább egy-egy élmény alkalma szerint rajongom jobban hol egyikükért, hol a másikért.
88 • IVA Előzmény 83 2017-06-09 21:36:53
Puccini műveinek átszerkesztése és -értelmezése elsősorban azért barbár és szentségtörő, mert azok dramaturgiailag is vitathatatlan remekművek. Ebből a szempontból magasabb rendűek Donizetti, Verdi és orosz operaszerzők egyes műveinél” – ezt írtam én.

Szerintem problematikus magasabb rendűnek gondolni Puccini operáit, Verdi műveinél” – ezt írtad Te, kedves Nickname, ami köszönőviszonyban sincs az én gondolatommal!

Nem mindegy, hogy zeneszerzők műveit egy-egy tulajdonságuk – a dramaturgia minősége, pontossága és kikezdhetetlensége – szempontjából vetjük össze, vagy önmagukban és általában.
Aki ily módon átszabja az előzmény lényegét, annak megállapításaival, és a továbbiakban a vitával nem tudok mit kezdeni. (Mintha ez jelenség ragályos lenne a fórumon.
87 • nickname Előzmény 84 2017-06-09 21:24:38
Ami az átírásokat illeti írtam volt, hogy mindig is része volt a színház világának, és az is marad: anno az volt a divat vagy szokás, hogy agyonhúzzák Donizettit, de ez még nem von le semmit Donizetti tehetségéből és nem is tesz hozzá semmit. Egy előadási gyakorlat volt, biztos szükségszerűségből is. Mi Erkellel meg vagyunk lőve, hiszen külföldi énekesek nem jöhetnek számításba a nyelvi akadályok miatt és mert csak a magyar közönség kedvéért nem fogja Melinda nemcsak zeneileg, de egy külföldi számára a nyelv miatt is nehéz szólamát megtanulni senki sem.

Az meg az én egyéni szociális problémám, hogy számomra a modernesített, rövidített, újrafordított, átírt Shakespeare előadások se okoznak túl sok esztétikai és művészi élményt. Februárban néztem meg a Vígszínház új Szentivánéji bemutatóját és végig untam az egészet.
86 • IVA Előzmény 82 2017-06-09 21:24:01
Köszönöm, kedves Búbánat.
85 • IVA Előzmény 80 2017-06-09 21:22:55
Persze, Házy. Érdekes módon Házy Erzsébet pazar előadásában hallottam először – egy nagyszabású szabadtéri esztrádműsorban, amelyet a televízió közvetett – azt a dalt, amelyre a '60-as évek végén visszacserélték a Messze a nagy erdőt mint Rosalinda betétdalát a A denevérben. Ez volt a Johann Strauss Klänge der Heimatja. (Lendületes mozgással énekelt–játszott Házy, vállig érő, kibontott hajjal, csillogó, pasztell ruhában, addig sosem látott merészségű dekoltázzsal, és az akkor még szinte ismeretlen ajakfénnyel.)
84 • Cilike Előzmény 83 2017-06-09 17:57:44
Sok mindenben igazat adok Neked,Verdi és Puccini vonatkozásában mindenképpen, az én szememben Verdi legalább egy, de talán két kategóriával komolyabb zeneszerző, mint Puccini. A belcantoval kapcsolatosan is, viszont megemlíteném, hogy ha legalább húzva nem adták volna elő, lehet, hogy feledésbe vesztek volna ezek a művek, leht, hogy kellett hozzá egy primadonna assoluta, hogy a köztudatba kerüljenek. Ami a Tiszaparti jelenetet illeti, azzal is egyetértek elvben, viszont ha megnézzük, évtizedekig olyanok énekelték a szerepet, akik nem tudták elénekelni az eredeti verziót. Most se sokan tudnák Kolontis Klárán kívül, megkockáztatom, hogy senki.
83 • nickname Előzmény 75 2017-06-09 16:05:28
Szerintem problematikus magasabb rendűnek gondolni Puccini operáit, Verdi műveinél. Egész egyszerűen tudomásul kell venni, hogy a szövegkönyvek dramaturgiája gyakran csak a "jólmegcsinált" színdarabok szintjén mozognak, egészen egyszerűen azért, mert a zeneszerzőknek valószínűleg fontosabb volt az, hogy egy szövegönyvhöz hatásos és a kornak megfelelő, a közönség és az énekeseket igényeit kielégítő, hatásos zenét tudnak-e komponálni, minthogy irodalom remekművekről legyen szó. Különben is a bel canto operák teljesen más tészta, mint Puccini. Ezért összehasonlíthatatlanok azokkal dramaturgiai szempontjából. Anno Az 1950-es éveken estek rendre abba a hibába, hogy nem kezelték a helyükön a bel canto operákat és össze-vissza húzták, meg toldozták őket. Tessék csak meghallgatni a Callas címszereplésével felvett Boleyn Annát, hogy megcsonkították ezt a remekművet, ami ezáltal számomra elvesztette azt a színpadi-színházi hatását, amiért szeretem a nem agyonhúzott verziót. Ugyanebbe a hibába estek Erkellel. Mert egy Kolonits Klára számomra bebizonyította márciusban, hogy az eredeti Tisza-parti jelenet egy zseniális remekbe szabott őrülési jelenet, amely nagyon hatásosan jellemzi vissza pszichológiailag Melinda lelkiállapotát.

Ettől függetlenül az átdolgozások, átírások, átértelemezések mindig is részesei voltak és lesznek a színház világának, míg a klasszikus darabok eredeti formájukban sohasem avulnak el,lesznek rosszabbak az idő múlásával.
82 • Búbánat Előzmény 80 2017-06-09 13:25:26
Persze még hosszan lehetne folytatni a magyar szopránok említését, akik énekelték ezt az örökbecsű, igen népszerű, az évtizedek során lassacskán szinte „magyar nótává” vált Lehár-dalt: Kukely Júlia, Ötvös Csilla, , Sass Sylvia, Koltay Valéria, Réthy Eszter stb..
81 • Edmond Dantes Előzmény 79 2017-06-09 13:15:42
Köszönöm, ezt sem tudtam.itt valóban lehet olvasni a két változatról. Az operát csak hírből ismerem, kivéve a "Di tanti palpiti"-áriát, ami nemrég Kimernya-kérdés is volt.

Maradva az itt "off" Rossininél: azon tűnődöm, vajon heppiendnek számít-e a Sevillai végkimenetele? Ha Mozart Grófnéját kérdezed, hát nem biztos...szinte hallom, "ha én tudom, milyen csapodár pasihoz megyek férjhez..." ;-)
80 • Búbánat Előzmény 78 2017-06-09 12:45:20
És ki ne maradjon Házy Erzsébet, aki ugyancsak énekelte, hanglemezfelvételen, a "Messze a nagy erdő-t a dal gyors szakaszával együtt. Qualiton kiadványa volt (1965.), LP-n, majd CD-n is kiadták:

Házy Erzsébet – Ilona/Zórika
Ilosfalvy Róbert – Jonel/Józsi
Radnay György – Dragotin

A Magyar Állami Operaház Zenekarát Breitner Tamás vezényli:

1.) Zórika és Józsi kettőse az I. felvonásból (Házy, Ilosfalvy)
2.) Ilona dala és Csárdás „Messze a nagy erdő…/Volt, nincs, fene bánja…” (Házy)
3.) Józsi dala „Messze hív a nagyvilág” (Ilosfalvy)
4.) Zórika dala „Nézz rám” (Házy)
5.) Ilona és Dragotin kettőse „Egy dal kísér” (Házy, Radnay)
6.) Zórika és Jonel kettőse „Zórika, Zórika jöjj haza már” (Házy, Ilosfalvy)
79 • Franca Előzmény 76 2017-06-09 10:41:11
Rossini a Tancredihez is írt heppiendes befejezést, nem csak az Otellóhoz. Láttam olyan előadást, ahol mindkettőt eljátszották, a tragikust is, majd a tapsokat követően, mintegy ráadásként a heppiendet is. Úgy látszik, Rossini nem nagyon díjazta a tragikus végkimenetelt.
78 • IVA Előzmény 77 2017-06-09 09:51:56
Az a helyzet, hogy hozzászólásomban nem jelen időt, hanem feltételes múltat és múlt időt használtam, miután az 1950-es, '60-as években elég gyakran, évadonként 10–15 alkalommal az volt a helyzet, hogy Neményi Lili, Osváth Júlia és Szilvássy Margit Rosalindája a Messze a nagy erdő és az ahhoz tartozó gyors eléneklésével bizonyította magyarságát. Operett-előadásokban ennél merészebb kakukktojások is előfordulnak, olykor egész fészekaljnyi.
Magam a YouTube-on nemrég csupa szoprán (Gyurkovics, Tokody, Pitti, Kalmár, Rost, Németh Marika, Tiboldi, Rost, Kalocsai, Fischl, Frankó, Molnár Marica stb.) előadásában találtam a nótára, és a Mészöly Kataliné tűnt kakukktojásnak. Mivel a mezzoszoprán hang ritkább érték, általában van helyük az Operaházban, nem szorulnak az Operettszínház társulatába. (Különben minden kifogásod akceptálandó.)
77 • Edmond Dantes 2017-06-09 08:42:29
Az a helyzet, hogy a Denevér Rosalindája elég ritkán énekli egy Lehár-operett slágerét...max. ha netán kakukktojásként berakják a báli jelenetbe. Továbbá szokásosan nem igazán szopránnak való "vidék", inkább mezzók álma Ilona.
76 • Edmond Dantes Előzmény 69 2017-06-09 08:37:40
Otello: köszönet az infóért, "megnyugodtam". Még évtizedekkel ezelőtt hallottam vagy olvastam, hogy Rossini heppiendes Otellót írt, egyéb eltérésekről nem is tudtam. Akkor (nekem) még nem volt elérhető annyi szakirodalom stb., a neten most is a tragikus végű változat olvasható.

Bár itt off, mert nem Puccini: talán az egyik leginkább közkeletű példa az eltérő befejezésekre a Don Carlos fináléja/címszereplő sorsa. Öngyilkosság vs nagypapa bekíséri a kolostorba, függöny. A történelmi valóság pedig egy másik sőt harmadik dolog..
75 • IVA Előzmény 70 2017-06-09 01:54:26
Az Erkel-operák átdolgozásának örökzöldje alatti mocsárban nem szeretnék dagonyázni, de úgy gondolom, Puccini műveinek átszerkesztése és -értelmezése elsősorban azért barbár és szentségtörő, mert azok dramaturgiailag is vitathatatlan remekművek. Ebből a szempontból magasabb rendűek Donizetti, Verdi és orosz operaszerzők egyes műveinél, amelyeknek kisebb-nagyobb dramaturgiai hibáit más erényeikre való tekintettel elnézzük.
A Pillangókisasszony első változata nyilván kivétel volt a sorban, a bukás nagyon fájt is a szerzőnek, akiben mégis volt annyi erő, becsvágy és intelligencia, hogy átdolgozza és remekművei sorába emelje „legkedvesebb gyermekét”. De ezt maga tette meg. Turandotját sajnos már nem tehette ő maga teljessé, de a jobb és kevésbé jó finálé-változatok sem tudták csorbítani a darab remekmű voltát.
74 • IVA Előzmény 68 2017-06-09 01:47:00
Ezért is hőn remélem, hogy Kovalik és a Hovanscsina találkozása nem fog megtörténni a Magyar Állami Operaházban. Ki szeretné látni, hogy a szerelmét másfél ezer ember szeme láttára megerőszakolják a színpadon?
73 • IVA Előzmény 67 2017-06-09 01:45:48
Az utolsó 3 szóhoz szokásom szerint megjegyzem: többet várunk egy színháztól, mit hogy ki lehessen bírni.
72 • IVA Előzmény 65 2017-06-09 01:43:35
Valamikor én sem bántam volna, ha Neményi Lili, akit Cso-cso-szán és Rosalinda szerepében is láttam, a Pillangókisasszony „paraván-jelenete” helyett elénekli a Volt, nincs, fene bánja, Volt, nincs, vigye kányát.
71 • IVA Előzmény 64 2017-06-09 01:36:09
Minden világban jellem kérdése is, hogy egy nő prostivá válik-e, vagy sem. Minnie-nek van kenyere: kocsmát vezet, ahol pincére van (otthon is tart alkalmazott-félét), tekintélye van. Emellett tudja, hogy nem a legfinomabb foglalkozás az övé („Kerítőm a pénz, hazám a kocsma!... Élek, mert mások isznak” – vallja maga is Rance-nek), ám az nagyon nem mindegy neki, hogy kinek adja első csókját – éppen erről szól a története.
70 • nickname Előzmény 69 2017-06-08 20:12:35
Csakhogy már Puccini földimaradványai felett több évtizede sírhant domborodik, következésképpen ő már nem dolgozza át egyik operáját sem. A nem szerzői átdolgozások, kiigazítások meg szerintem mindig neccesek. Még egy Rékai-Nádasdy-Oláh trió esetében is azok - ha nem lennének azok nem folyna róluk vita :-).
69 • Búbánat Előzmény 65 2017-06-08 10:59:41
Ehhez kapcsolódóan,de más aspektusból kiindulva hozom szóba:

Rossini Otellójának van egy - saját maga által írt - boldog végű változata is. (Hozzáteszem: már az 1817-es operája sem kimondottan Shakespeare drámája nyomán készült; a librettó szövegének forrása más irodalmi előzményekre támaszkodik.)

A III. felvonás közepéig azonos az 1817-es eredetihez: Desdemona a vihar zajára felriad. Otello vádjaira bátran felel, s szavaival meggyőzi a mórt hűségéről. Szerelmesen simulnak egymás karjaiba. Így talál rájuk a dózse és a kíséretében belépő Elmiro, valamint a Jagót párbajban legyőző Rodrigo. Az ellenfelek kibékülnek, a betóduló nép boldogan ünnepli a város fiává fogadott hőst.

Az eredeti forrás: Giraldi Cinzio (1504-1573) novellája. Ebből merítette később Shakespeare a maga – máig ismert és Verdi által megzenésített – történetét. Rossini Otellója cselekményében a helyszín nem is Ciprus, hanem Velence. Desdemona csak titokban – nem elismerten – hitvese a mórnak. Rodrigo a dózse fiává lép elő. Az első változatnál maradva továbbá a felesége gyilkosává váló férfi magatartása nem igazán motivált, asszonya vélt hűtlenségéről való képzelgése alig alátámasztott. Elmarad a kendőmotívum, miként Jago ravaszul megtervezett álomelbeszélése is. Az 1820-as római premierre módosult a zenei anyag is: a III. felvonásban Otello és Desdemona új duettet kapott, amelyet egy kórussal kiegészített együttes követett.

Egy másik példa. Verdi A végzet hatalma operája első változatában (Bemutató: Szentpétervár, 1862.) meghal Alvaro is: úgy határoz, nem küzd tovább a végzettel, s egy közeli szikláról a mélybe veti magát.
68 • macskás Előzmény 65 2017-06-08 09:25:46
Kovalik is megöleti (lelöveti!) Elektrát és Krüszothemiszt Oresztésszel, pedig a librettóban nem ez van.
67 • Edmond Dantes Előzmény 63 2017-06-08 08:34:31
Wagnert az utóbbi 50 évben eléggé agyongyötrik, hol sikeresebben hol kevésbé sikeresen. Verdiről nem is beszélve és láttam pár éve (MüPa) Kékszakállút (pesti?) társasházba helyezve, nézőtér felé nyitott lakásokban zajlott a ház mindennapi élete ...ki lehetett bírni.
66 • Edmond Dantes Előzmény 65 2017-06-08 08:25:00
Hát igen...extremitások mindig voltak-lesznek. És ha jól látom, mindezt a Komische Operben követte el, ahol az alapító Felsenstein is megbolygatott ezt-azt.
Szóval Bieito létrehozta a második tengelyt csak Tokió helyébe Nagaszaki lépett, de az is Japán :-)
Apropó, tudtommal rendeztek már Pillangót az 1945-ös Nagaszakiba, az opera végére időzítve az augusztus 9-ei atomtámadást...
65 • Cilike Előzmény 59 2017-06-08 07:58:35
amit viszont nem lehet, nem szabad: a szerzők által megírt cselekményt, annak végkifejletét megváltoztatni. Rómeó és Júlia meghalnak, Desdemonát megfojtja Othello és Otelló és Butterfly is végez magával, pont.
Azt csak hiszed... volt egy rendezés, Bieito-é, ahol Butterfly életben maradt, inkább megölte a lányát (!) és Suzukit. Bieito ha cambiado el final de 'Madame Butterfly'. En vez de suicidarse, la 'jinetera' asiática mata a su hija y a su criada, porque el director teatral considera que la ópera de Puccini es "una tragedia y no un melodrama".
64 • nickname 2017-06-07 21:22:18
Bele se merek gondolni, hogy akkor A nyugat lányáról mit gondolhatnak: egyetlen nő egy tiszta férfi közösségben, aki érintetlen amazonként őrzi tisztaságát és nem vált prostiváb az aranyásók durva világában :-).
63 • zenebaratmonika Előzmény 56 2017-06-07 19:54:35
Gondolom azért Wagner, Richard Strauss, Bartók nem fog soha ebbe a kategóriába esni, persze Verdi se.
Én nem szeretem a Pillangókisasszonyt, de hogy elavult e nehéz megítélni, gondolom nem jobban mint más korabeli darab.
62 • Klára Előzmény 60 2017-06-07 18:09:06
Igen, ez a modernizáció egy újkori népbetegség, aminek a vadhajtásait operalátogatóként is "élvezhetjük."
Láttam pl. az Andrea Chénier bemutatóját a tubuson, és láttam néhány kapcsolatos kritikát, véleményt. Ott is rákérdezett valaki a kosztümös előadásra, amire a rendező csak annyit válaszolt, hogy ez a darab végtére is a francia forradalom idején játszódik, nehéz lenne a mába átültetni...
61 • Ardelao Előzmény 60 2017-06-07 15:00:13
Nagyon igazat írtál! Nekem is ez a véleményem.
60 • Alvaro 2017-06-07 14:46:46
Értelmetlen a művek, operák korszerűségéről beszélni...a remekművek, márpedig a Butterly az, mindig aktuálisak. Akik most ágálnak ellene, valószínűleg nekik még nem okozott katarzist a mű...vagy nem látják az értékeit.... kezd elegem lenni a mai divatokból, amelyek és akik minden régebbi értékel meg akarnak semmisíteni....
59 • Edmond Dantes 2017-06-07 09:26:10
A cikkel ill. szerzőjével semmi bajom. Nem ítél(kezik), csupán különböző véleményeket, felfogásokat, koncepciókat gyűjt csokorba. Nagyobb baj az aktuális produkcióval lehet. Következetes véleményem, hogy klasszikus színdarabokat, operákat stb. igenis lehet, olykor muszáj értelmezni, újragondolni, akár mai jelmezekkel, sőt, mobiltelefonnal súlyosbítva is...

...amit viszont nem lehet, nem szabad: a szerzők által megírt cselekményt, annak végkifejletét megváltoztatni. Rómeó és Júlia meghalnak, Desdemonát megfojtja Othello és Otelló és Butterfly is végez magával, pont. Azaz végzett magával. Ha ma írták volna, talán tényleg másképp fejeződne be: a "vegyes" házasság elfogadottsági indexe figyelemreméltóan emelkedett az utóbbi évtizedekben, valószínűleg a fajvédők nagy bánatára.

PS Megjegyzem, az ún. "klasszikus régi nagy" szerzők is gyakran heppiendesítették az eredetileg tragikus végű cselekményt. "Jó" példa erre az Orpheusz-legenda vs Gluck operája, ami hála Ámornak, teljesen másképpen végződik. És úgy tudom, pl. Thomas Hamletje is "túlél". Akkor hogy is van ez?
58 • Cilike 2017-06-07 08:33:10
Az a véleményem, hogy ez a probléma csak azért merül fel, mert mindent aktualizálni akarnak és ez a téma ebben a formában nem hagyja magát, illetve nem píszí. Múltkor ugye valamelyik vidéki operában felemelték Butterfly korát 18 évre... erre már nincs mit mondani.
57 • IVA Előzmény 56 2017-06-07 00:46:52
Nem szívesen írom le, csak kényszerűségből: ennek a linkelt írásnak minden gondolata, minden mondata, minden hivatkozása a Pillangókisasszony élményétől érintetlenek álpolemizálása. Zeneigazgatók és a média megélhetési ostobasága.
56 • nickname 2017-06-06 21:39:18
Az elavult Pillangókisasszony.

Szegény Erkelt mindig szidjuk, pedig Puccinire se feltétlenül tekintenek korszerűként. Kérdés: mi a korszerű? Mert ahogy Puccini operái, úgy azok átdolgozásai is csak egy korszak lenyomatai, nem beszélve arról, hogy Puccini mégis csak egy remek zeneszerző, egy nagy tehetség volt, aki a zene erejével megnemesítette az önmagukban kevésbé érdekes történeket is, amelyek időtállóként szólítanak meg bennünket akár száz vagy annál több év távlatából is. Számomra egyetlen átdolgozás se ér fel sohasem az eredeti művek esztétikai értékeivel, varázsával. Az Erkel átdolgozások se érnek fel az eredetivel, mert egy átdolgozás mégiscsak mindig torzó marad az eredetihez képest. Persze mindjárt jön az, hogy mi az eredeti? Mindenesetre számomra ez a 90 perces Pillangókisasszony egy torzónak tűnne minden bizonnyal.
55 • Búbánat 2017-04-29 10:55:54
A Classica csatornán láthatjuk ma 14.05 és 22.05-kor is:

PUCCINI: LA BOHÈME

Operafilm

Duration: 01:44:32

Conductor: Herbert von Karajan

Stage Director:Franco Zeffirelli
Stage Design:Franco Zeffirelli
Costumes:Marcel Escoffier

Soloist:
Mirella Freni (Mimi)
Gianni Raimondi (Rudolf, ein Dichter)
Adriana Martino (Musette)
Rolando Panerai (Marcel, ein Maler)
Ivo Vinco (Collin, ein Philosph)
Gianni Maffeo (Schaunard, ein Musiker)
Carlo Badioli (Benoit, der Hauswirt)
Franco Ricciardi (Parpignol)
Angelo Mercuriali (Ein Obstverkäufer)
Carlo Forti (Ein Zollwächter)
Giuseppe Morresi (Sergeant der Zollwache)

Teatro alla Scala di Milano

Teatro alla Scala di Milano

Country, year of production:
CH, 1965
54 • Búbánat 2016-07-09 16:39:43
Pesti Napló, 1912. február 22.

„ Ha jól emlékszünk, néhány évvel ezelőtt, amikor a Pillangókisasszonyt próbálták Operaházunkban, volt egy kis baj és zűrzavar a színpadon éppen Puccini jelenléte miatt. Az ideges maestro már akkor is annyira oda volt attól, amit az Operaházban tapasztalt, hogy tehetetlen dühében idegsokkot kapott, a földhöz vágta magát és éktelenül ordított a rossz játék és ének miatt. Azóta évek múltak el, Puccini idegessége nem javult, a magyar királyi Operaház állapotai ellenben rosszabbodtak. A kívülről figyelőknek valósággal mulatság az a rekord, melyet folytonos halasztgatásban Operaházunknál elértek a maestro legújabb művével, a Nyugat lányával. Napok óta kísértenek a kommünikék, melyek egyébről nem szólanak, mint arról, hogy a Nyugat lányát ismét elhalasztották. Ellenben a szegény Puccini, aki okulva és nem okulva a múltakon, újból lejött Budapestre, hogy személyesen vezesse a próbákat, annyira el van keseredve tapasztalataitól, hogy be se várja a premiert, hanem Budapesten megrongált egészségének helyreállítása végett elutazik egészségesebb vidékre. Kétségtelen, hogy Puccinit idegessé tették a magánénekesek, a kórus és a zenekar. Már-már kezdett belenyugodni abba, hogy Takács énekelje a Sheriff szerepét, amikor ez az énekes megbetegszik és a helyébe Váradi Sándor, illetőleg Pick Ernő lépnek. Mire Puccini kijelenti, hogy elutazik. Egyelőre azonban a világon senki sem tudja, hogy a három énekes közül ki fogja játszani a Sheriff szerepét; egyelőre azt sem tudja senki, vajon a Nyugat lánya színre fog-e kerülni az Operaházban.”

/Forrás: Arcanum Digitális Tudománytár/
53 • Haandel Előzmény 51 2016-06-06 19:45:40
Giacomo Puccini - Die dunkle Seite des Mondes
3sat Mediathek
52 • Ardelao 2016-06-06 17:38:42

PUCCINI MEGÍRATLAN MŰVEI

— A sok terv közül, amelyek a meghalt mester foglalkoztatták, különös előszeretettel kezelte egyik operájának tervezetét, amelynek tárgya a szerencsétlen Mária Antoinette királynő sorsa lett volna, s amely a megvalósuláshoz már közel járt. Munka közben azonban nehézségek merültek fel a terv keresztülvihetőségére vonatkozólag és így lemondott a partitúra további kidolgozásáról.

„Elveszítem a fejem azon” — magyarázta lemondásának megokolására, — „és bőven elég nekem, hogy a szerencsétlen királynő fejét vesztette. Azt hiszem, elég egy áldozat.”

Hosszabb ideig beszéltek egy olyan operájáról is, amelynek Daudet „Tartarin de Tarascon” -ja lett volna a főhőse. A francia szerzővel már összeköttetésbe is lépett Puccini, hogy a regénynek opera-szövegre való átdolgozására annak beleegyezését ki eszközölje. Azonban ezen esetben is elállott az olasz mester a terv végleges megvalósításától, minthogy munka közben meggyőződött arról, hogy a francia komikuma nem biztosít szabad érvényre jutást az ő zenei egyéniségének.

— Arra is gondolt, hogy Zola „Abbé Mouret” – ét operaszövegre alakíttatja át, amelynek megalkotásától különös sikert remélt magának. Időközben az ügy füstbe ment, mert Zola a regény operára való kidolgozására vonatkozólag már tárgyalásba bocsátkozott Alfred Bruneau-val és Massenet-tel. Később aztán a Ricordi nevezetű kiadóvállalat Puccininek ajánlatot tett, hogy Pierre Louy „La femme et le Pantin” című regénye nyomán kidolgozott opera-szöveget megzenésítse . Alapos megfontolás után elutasította a zeneszerző az ajánlatot és Vaucaire librettóját visszaadta. Az anyagot később „Conchita” címmel Zandonai dolgozta föl zeneileg, de az előadásánál minden siker nélkül, úgy, hogy Puccininek nem kellett a visszautasítás miatt bánkódnia.

— Ezzel szemben komolyan foglalkozott a tervvel, hogy Giovanni Verga „Lupa” –ját színpadra hozza. Sziciliába ment, ahol az író házában a szerzővel együtt dolgozta át a szöveget és egyben helyszíni tanulmányokat végzett, hogy a környezetet zeneileg természethűen adhassa vissza. Ezen célra a cselekmény színteréről különböző fényképfelvételeket készített magának. Egyúttal élt az alkalommal és Malta szigetére kirándulást tett, amely közben az a balsors érte, hogy az erődítmények fényképezésénél az angol rendőrség mint kémet letartóztatta. Jól lehet a dolog, kimagyarázás útján teljesen elintéződött, a kellemetlen eset mégis annyira megzavarta Puccini ottani tartózkodását, hogy az angol szigetnek hátat fordítva, visszautazott Livornóba. A gőzösön találkozott jó ismerősével, a Palermóból hazatérő Gravina márkinővel, aki már értesült az ő opera tervezetéről és rögtön megragadta az alkalmat, hogy Puccinit a „Lupa” megzenésítésétől való elállásra bírja. Tanácsát azzal okolta meg, hogy az ő jó ízlésével ellenkezik egy ilyen szenvedély drámának a nagypénteki körmenet vallásos motívumával való kapcsolása, amely összefüggést ő frivolnak és istenkáromlónak bélyegzett.
„Vigyázzon, ez önnek szerencsétlenségére válik” figyelmeztette a zeneszerzőt, aki nem volt eléggé szabad szellemű ahhoz, hogy ezt a figyelmeztetést szélnek eressze és inkább abba hagyta a munkát.

„Zenei Szemle”
1925. IX évfolyam 7. sz. (március)
Írójának nevét nem sikerült megállapítani.
51 • Haandel 2016-06-04 18:58:06
Giacomo Puccini - Die dunkle Seite des Mondes
4. Juni 2016 | 22.25 Uhr | 3sat / 3sat HD

Fernsehfilm, Deutschland 2008
Buch und Regie - Andreas Morell

Darsteller
Puccini Peter Hladik
Elvira Sabine Wegner
Sigmund Freud Rüdiger Kuhlbrodt
Maria Anna Coriasco Aylin Tezel
Sibyl Seligmann Jutta Fastian
Giulia Manfredi Maike von Bremen
Rose Ader Aylin Esener
50 • Haandel 2016-06-04 18:56:47
Royal Opera House London, London 2014
Giacomo Puccini: Manon Lescaut
4. Juni 2016 | 20.15 Uhr | 3sat / 3sat HD
49 • Búbánat Előzmény 48 2016-05-25 09:25:30

A Bartók Rádió ma 14.15 és 15.00 között sugározza ismét a müncheni Puccini-est hangfelvételét.
48 • Búbánat 2016-05-13 09:52:36
A Bartók Rádió ma esti műsora

21.15 – 22.00 A Müncheni Filharmonikus Zenekar Puccini-estje

Énekel Gabriela Benacková, Marton Éva és Edita Gruberova

Vez. Garcia Navarro

1. a) Edgar - Fidelia áriája III. felv., b) Manon Lescaut - Manon áriája IV. felv., c) Bohémélet - Mimi áriája III. felv. (Gabriela Benacková)

2. a) Tosca - Tosca imája II. felv., b) Pillangókisassony - Cso-cso-szán áriája III. felv., c) Angelica nővér - Angelica áriája (Marton Éva)

3. a) A Nyugat lánya - Minnie áriája I. felv., b) Turandot - Turandot áriája II. felv. (Gwyneth Jones)

4. a) A fecske - Magda áriája, b) Gianni Schicchi - Lauretta áriája, c) Turandot - Liu áriája I. felv. (Edita Gruberova)

(Müncheni Filharmónia, 1994. november 12.)

(Ism. május 25., 14.15)
47 • Búbánat 2014-02-15 12:24:31
A Nyugat lánya látható ma este a Mezzón:

20.30 La Fanciulla del West

Netherlands Philharmonic Orchestra

Carlo Rizzi (direction)

Eva-Maria Westbroek (Minnie),
Lucio Gallo (Jack Rance),
Zoran Todorovic (Dick Johnson),
Roman Sadnik (Nick),
Diogenes Randes (Ashby),
Stephen Gadd (Sonora)

Nikolaus Lehnhoff (stage direction)


The Amsterdam Music Theatre, Nov & Dec 2009
46 • Capriccio 2013-11-22 13:25:26
2013. november 24-én (vasárnap)Puccini Pillangókisasszony című operáját állítják színpadra az Operában. Egy jegyet szeretnék eladni betegség miatt 6 000 forintért. A felajánlott jegy a földszint jobb oldal 6. sorának 3. helyére szól.

Érdeklődni lehet privátban, illetve az alábbi telefonszámon: 06-70/265-4774
45 • Cilike Előzmény 44 2013-02-10 21:45:18
Nem, a genetikánál. :-)
44 • tiramisu Előzmény 40 2013-02-10 13:39:06
Így van, Lukács Miklós vezényelt. a felvételek a Hungaroton (ma) Rottenbiller utcai stúdiójában volt.
Kisgyerekként énekeltem az első felvonásban, a gyerekkórusban. (Nos, itt dőlt el a dolog.):-)


43 • Búbánat 2013-02-10 13:00:56
Bartók Rádió, 2013. február 10., 12.05 – 13.11

A Magyar Rádió Énekkarának és Szimfonikus Zenekarának hangversenye

Vezényel: Marcello Viotti

Karigazgató: Strausz Kálmán

Km. Pászthy Júlia - szoprán, Molnár András - tenor, Jan Galla - bariton

1. Poulenc: Gloria (Pászthy)

2. Puccini: Messa di Gloria (Molnár, Galla)

(Zeneakadémia Nagyterem, 1994. december 15.)
42 • IVA Előzmény 40 2011-09-15 02:17:01
A két felvétel szereposztásának főszerepbeli eltérése: a teljes rádiófelvételen Liut Szecsődi Irén énekli, a Qualiton-keresztmetszeten Orosz Júlia. A szövegben is akadnak eltérések, pl. „Három a próbatét” (rádió) – „Van három próbatét” (lemez, ezen szerencsésebb a fordítás prozódiája). Valójában azonban arra szeretném felhívni a figyelmet, hogy mind a YouTube-ra feltöltött képanyagban, mind az alá írt szövegben számos félrevezető tévedés van. A leglényegesebb hiba, hogy a felvétel természetesen nem 1972-ből való, hanem az 1950-es évek végéről (a lemezfelvétel lehet a '60-as évek elejéről is). Én az 1969-es új betanulás (Dobránszky Zsuzsa, Karizs Béla, Szabó Rózsa / Tordai Éva) idején láttam színpadon először a Turandotot, illetve attól kezdve néztem rendszeresen, és akkor már régóta ismertem a magyar felvételeket. A korábbi főszereplők közül Déry Gabriella később még visszatért a címszerepbe, de a rádió-, illetve lemezfelvétel közreműködői már nem. Az 1972-es dátum talán úgy csúszhatott be, hogy esetleg akkor vette át a magyar operaénekeseket bemutató kiadványsorozat a rádió és a lemezgyár hanganyagait, de részemről ez csak tipp, mert én nem vettem meg a sorozatot.
41 • jukiguni 2011-09-12 15:25:36
Köszönöm a válaszokat!
40 • egy kívülálló Előzmény 39 2011-09-12 11:45:47
Azt a bakelitet, amiből ez a részlet is van, Lukács Miklós vezényli. Valóban részleteket vettek csak fel ekkor, de korábban a rádió rögzített egy teljes Turandotot is a stúdióban, részben azonos szereposztásban (Takács, Simándy), de Vaszy vezényletével.
39 • Licht Alberich Előzmény 38 2011-09-12 11:27:52
Szerintem Erdélyi Miklós. Egy bakelit lemeznyi részlet van otthon, de költözés miatt bedobozolva, úgyhogy nem tudom megnézni, de szinte biztos, hogy Erdélyi...
38 • -zéta- Előzmény 36 2011-09-12 10:35:15
Erdélyi Miklóst gyanítom, esetleg Vaszy Viktort...
37 • jukiguni Előzmény 36 2011-09-12 10:01:03
A youtube-on kb. öt részletet találtam meg belőle.
36 • jukiguni 2011-09-12 10:00:06
Nem tudja, itten ki vezényel?Az opera teljes felvétele eme szereposztásban ugye nem érhető el sehol? Esetleg nem is vették fel az egészet?
35 • Momo 2010-09-21 23:14:18
Galaxis útikalauz Puccini-rajongóknak


„Alapvetően rajongó típus vagyok, szeretek megmerítkezni az általam nagyra tartott művészek szülő- és alkotóhelyeinek atmoszférájában, Puccinit illetően pedig sok-sok éve vágyom rá, hogy azokra a macskakövekre léphessek, amelyeken a Maestro elindult meginni a délutáni kávéját. Amikor felmerült egy esetleges Toszkán túra lehetősége, kapva kaptam az alkalmon: itt az ideje, hogy megnézzük azokat a macskaköveket! Ha esetleg bárki hasonló fejlövéssel küzd, és útnak indulna, jól fog jönni az alábbi kis útmutató – ami persze egy elborult Puccini-hívő élménybeszámolója is.”

Csepelyi Adrienn írása az Opera-Világon…

34 • frushena 2009-12-30 20:23:36
Most megy a DUNA TV-n a Tosca - Olasz Tévéfilm, 1992
33 • frushena Előzmény 32 2009-10-28 01:20:02
az - az ma!
32 • frushena 2009-10-28 01:18:09
Sírva fakadok a MÁO-s Manonon? Holnap elrángattak rá. Informálódnék! Köszi előre is.
31 • Ilike Előzmény 29 2009-07-26 20:19:58
Szerintem irigység fogja a tolladat. Tudsz úgy énekelni mint Ő? Úgy "recsegni"?
30 • Robesz Előzmény 28 2009-07-26 19:44:20
Ez jó!:)
29 • Cilike 2009-07-26 18:04:07
Juj, de gonosz vagy.
Egyébként az az érdekes, hogy amikor zenekari ülőpróbán hallottam, a Jókai utcában, ott nem hallatszik, hogy mennyire elmegy a hangja felfelé. Ott egész épnek hallatszott a hangja. Színpadon viszont sajnos kb g'' felett egyszerűen eltűnik a matéria, marad a recsegés.
28 • Parlando Előzmény 27 2009-07-26 17:05:00
Ha csöndben marad.
27 • Alvaro 2009-07-26 15:32:16
Tokody Ilona még mindíg tud örömet okozni a hallgatóságnak!
26 • Pancoletti Előzmény 24 2009-07-24 19:07:19
így van.
:)
25 • Pancoletti Előzmény 23 2009-07-24 19:06:57
az sem jobb, amikor Berkes énekel Tücsivel... :(

most éppen Cavaradossit nyomott. :(
jövőre Wendler váltja. egyik jobb, mint a másik... :(
24 • Cilike Előzmény 22 2009-07-24 15:07:07
Már bocs, de Manon apja nem szerepel a darabban. Kis B. elég szörnyű volt. Lukács meg, akármilyen jó énekesnő, nem Manon. Ez az egész szereposztás tévedés volt, szerintem.
23 • bcn Előzmény 22 2009-07-24 13:08:52
nekem sajnos szörnyű volt hallgatni, azt hittem megfullad a magasságokban - a magas hangjait nem bírtam hallgatni..., és olyan volt mintha két kiöregedett énekes énekelne (DesGrieux-Manon). Hangsúlyozom fogalmam se volt, milyen közvetítés megy, ezért volt utána "megdöbbentő" - valójában azért nem lepett meg a dolog... Én tényleg sajnálom, hogy így gondolom, de évek óta képtelen vagyok az Operaházba járni. OKé, így kimarad egy két ínyencség is esetleg, ami kivételesen jó lenne, de nagy általánosságban nem bírom. Most komolyan: Tokody Ilona még mindig Mimit énekel???? Semmi bajom Tokody Ilonával, de kb 5-6 éve volt az utolsó pillanat hogy hallgatható volt. Meg ilyen idősen Mimit???? azért a közönségben is kijár az illúzió....
22 • popkornos Előzmény 21 2009-07-24 00:51:59
Miért lett volna annyira szürnyú a Kiss B Attila? Szerintem elég jó volt. Nem értem ezeket a szélsőséges megnyilatkozásokat, bár szeretném érteni. Lukács se volt rossz szerintem. A darabbéli apját éneklő énekes volt számomra kellemetlen a nemigen behízelgó hangjával.
21 • bcn Előzmény 15 2009-07-22 10:56:13
tegnap véltetlenül bekapcsoltam a Bartók rádiót este 8-9 körül. Nagyon megörültem, hogy a Manon Lescaut ment. Viszont azt nem tudtam, melyik operaház, vagy hogy milyen énekesek, mert nem tudtam megnézni a műsort. Úgyhogy elkezdtem odafigyelni, hátha felismerem az énekeseket... Viszont ahogy egyre jobban odafigyeltem, elszörnyedtem. Főleg a 3. 4. felvonást hallottam. Manon még csak csak, de DesGrieux (SZŐŐRNYŰŰŰ volt)!!!!!!! LÉnyeg annyi, hogy anélkül, hogy tudtam volna kik énekelnek, úgy gondoltam, hogy ez egy fostalicska és hogy lehetett élvezni egyáltalán ezt az előadást????!!!! Nem beszélve az intermezzo áthelyezéséről, ami teljességgel elfogadhatatlan. Szóval mondjon bárki bármit is, nagyon örültem, hogy így látatlanban hallottam ezt az előadást, mert így sokkal jobban meg lehet bizonyosodni dolgokról, amit amúgy eddig is tudtam. És Lukács Gyöngyi nem volt jó Manon. Szerintem. KissB-t minősíteni se tudnám.
20 • daunerni Előzmény 18 2009-07-22 09:22:51
Már pénz, kapcsoló, rajikam, rajika, rajongasokkal, stb. neveken is kitiltottam - a korábbi neveit hadd ne soroljam.
  
Műsorajánló
Mai ajánlat:
10:00 : Budapest
Zeneakadémia, Előadóterem

Kürtösi István (fagott)
Foglakozásvezetők: Haraszti Rita, Liget Regina
"Liszt kukacok akadémiája"
Zenés beavató foglalkozás

11:00 : Budapest
Régi Zeneakadémia

Razvaljajeva Anasztázia (hárfa)
FAURÉ: 6 Impromptu Op.86
DEBUSSY: La Fille aux cheveux de lin
SATIE: Gnossiennes
FAURÉ: Une Chatelaine en sa Tour, Op.110
RAMEAU: Pieces de Clavecin (részletek)
TOURNIER: Féerie

15:00 : Budapest
Magyar Rádió Márványterme

Kruppa Vonósnégyes:
Kruppa Bálint, Osztrosits Éva (hegedű)
Kurgyis András (mélyhegedű), Fejérvári János (gordonka)
Műsorvezető: Kovács Sándor
HAYDN: D-dúr vonósnégyes, Op.20. No.4.

15:30 : Budapest
Bartók Béla Nemzeti Hangversenyterem

Christopher Maltman, José Fardilha, Laura Aikin, Lucy Crowe
Budapesti Fesztiválzenekar
Rendezte és vezényel:
Fischer Iván
MOZART: Don Giovanni

16:00 : Budapest
Régi Zeneakadémia

Romeo Szmilkov (zongora)
SCHUMANN-LISZT: Widmung
BEETHOVEN: 29. (B-dúr) szonáta, Op.106 ('Hammerklavier') - 3. Adagio sostenuto
WAGNER-LISZT: A bolygó hollandi - ballada
LISZT: Szürke felhők
LISZT: Unstern!
LISZT: 18. magyar rapszódia
NENOV-SZMILKOV: Holy Mother
NENOV: Toccata
LISZT:Slavimo slavno, Slaveni!

19:00 : Budapest
FUGA Budapesti Építészeti Központ

Dolfin Balázs, Matuska Flóra, Tomasz Máté, Virág Mátyás (cselló),
Méri Péter, Molnár Marcell, Szilasi Dávid és Radnóti Róza (zongora)
"Belvárosi Művészeti Napok"
SCHUBERT: Arpeggione sonata D 821
MENDELSSOHN: B-dúr szonáta csellóra és zongorára Op. 45. No. 1.
DEBUSSY: Szonáta csellóra és zongorára
BARTÓK: 1. Rapszódia
KODÁLY: Adagio
JANÁČEK: Pohádka

19:00 : Budapest
BMC Koncertterem

Haja Zsolt (ének)
Nemzeti Énekkar (Somos Csaba)
Eckhardt Gábor (zongora)
Szokolay „Dongó” Balázs – népi hangszerek
Óbudai Danubia Zenekar
Vez.: Somos Csaba
KODÁLY ZOLTÁN: Magyar Rondó
KODÁLY ZOLTÁN: Kádár Kata balladája
KODÁLY ZOLTÁN: Túrót eszik a cigány
KODÁLY ZOLTÁN: Mátrai képek
KODÁLY ZOLTÁN: Magyar népdalok
a Kállai kettős eredeti dallamai
KODÁLY ZOLTÁN: Kállai kettős

19:30 : Budapest
Zeneakadémia, Nagyterem

Várjon Dénes (zongora)
Concerto Budapest
Vezényel: Keller András
MOZART: 16. (D-dúr) zongoraverseny, K. 451
BARTÓK: 3. zongoraverseny, BB 127
BRUCKNER: 9. (d-moll) szimfónia

20:00 : Budapest
Duna Palota

Duna Szimfonikus Zenekar
a Budapesti Operettszínház Balettkara és szólistái
vez.: Deák András
"Budapest Gálakoncert"

20:00 : Budapest
Budavári Mátyás-templom

Solti Kamarazenekar

20:00 : Budapest
Trafó

Harjinder Pal Singh (Santur), Bhupinder Singh Chaggar (Tabla)
16:00 : Vonyarcvashegy
Kossuth utcai rendezvény tér

Zalai Balaton-part Ifjúsági Fúvószenekar

18:00 : Pusztaszabolcs
Római katolikus templom

Hock Bertalan (orgona)
SOTE orvos-zenekar
vez.: Tardy László

18:30 : Solymár
Római katolikus templom

Szokolay Bálint Női Kar - Solymár
Solymári Férfikar
Karnagyok: Blazsek Andrea, Mózes Krisztina, Fábián Attila
Kelemen Istvánné tanár-karnagy születésének 100 éves jubileuma alkalmából
"De Angelis" gregorián mise
19:30
GOUNOD: C-dúr mise

20:00 : Fehérvárcsurgó
Károlyi Kastély

Kállai Quartet:
Kállai Ernő, Szajkó Géza (hegedű),
Dráfi Kálmán (brácsa), Balázs István (cselló)
"Quartettissimo VIII- Európai Vonósnégyes Fesztivál"
SCHUBERT: d-moll vonósnégyes „A halál és a lányka”
CSAJKOVSZKIJ: Vonósnégyes No3, Op.30

20:00 : Pécs
Kodály Központ

Kolonits Klára (ének)
Pécsi Szimfonietta
Pannon Filharmonikusok
Vez.: Bogányi Tibor és Prof. Dr. Lakner Tamás
"XXI. Európai Bordalfesztivál - Gálakoncert"
A mai nap
született:
1973 • Ingrid Fliter, zongorista
elhunyt:
1835 • Vincenzo Bellini, zeneszerző (sz. 1801)
2006 • Pege Aladár, jazz-muzsikus, zeneszerző (sz. 1939)