vissza a cimoldalra
2019-09-16
részletes keresés    Café Momus on Facebook rss
Bejelentkezés
Név
Jelszó
Regisztráció
Legfrissebb fórumaink
Olvasói levelek (11438)
A csapos közbeszól (95)

Társművészetek (1398)
Opernglas, avagy operai távcső... (20301)
Évfordulók, jeles napok, születésnapok etc. (832)
Milyen zenét hallgatsz most? (25042)
Élő közvetítések (8124)
Hozzászólások a Momus írásaihoz (7212)
Pantheon (2385)
A nap képe (2153)
Nemzeti Hangversenyterem - és más helyszínek (4381)
Magyar Televízió opera-, balett- és operett közvetítései - hazai produkciók (1352)
Mi újság a Magyar Állami Operaházban? (61894)
Kedvenc előadók (2840)
Kemény Egon zeneszerző (Wien, 1905 - Budapest, 1969) (1752)
Franz Schmidt (3420)
Simándy József - az örök tenor (623)
Operett, mint színpadi műfaj (4058)

Fórumok teljes listája
Impresszum

megjelenteti:
Café Momus Egyesület
adószám:
18240531-1-43

apróhirdetés feladása:

Fórum - Magyar Televízió opera-, balett- és operett közvetítései - hazai produkciók (Búbánat, 2008-09-12 19:49:47)

   
1351   Búbánat • előzmény1205 2019-09-13 20:49:15

Már most jelzem: az M5 csatorna vasárnap éjjel 21.30-tól ismét a műsorára tűzi

Rossini Olasz nő Algírban című vígoperájának felvételét:

MESTER VIKTÓRIA, ALASDAIR KENT, PALERDI ANDRÁS, SÁFÁR ORSOLYA, BALGA GABRIELLA,  BRUNO TADDIA, DOBÁK ATTILA

Vezényel: FRANCESCO LANZILLOTTA

Rendező:  SZABÓ MÁTÉ

A felvétel 2017. november 23-án készült az Erkel Színházban.

1350   Búbánat 2019-09-10 11:05:56

Múltidézés

A Zenés TV-Színház bemutatja

Lehár Ferenc: Alpesi történet

zenés komédia

A darab televíziós változatának eredeti címe: Rosentock und Edelweis (1912)

A televíziós közvetítés ideje: 1988. május 14.,  MTV 1, 20.05 – 20.45

A forgatókönyvet Julius Bauer librettója nyomán Lehel Judit írta.

Versek fordítója: Bradányi Iván

Szereplők:

Rosenstock – Kerekes József

Edelweiss – Malek Andrea

Közreműködik: Forgács Gábor (jódli), valamint a

 Magyar Rádió Szimfonikus Zenekara.

Vezényel: Sebestyén András

Dramaturg: Ruitner Sándor

Zenei rendező: Fejes Cecília

Koreográfus: Krámer György

Díszlettervező: Nagy Sándor

Jelmeztervező: Csengey Emőke

Vezető operatőr: Szalay Z. László

Rendező: Tímár Béla

 

ALPESI TÖRTÉNET

Az életrajzi emlékekből és addig fiókban maradt Lehár-kompozíciókból felépített Első szívdobbanás című daljáték  - jóval a zeneszerző halála után – a rádióban nyerte el „darab-formáját”, hogy később Rose de Noël címmel arasson jelentős színházi sikereket.

A Zenés TV-Színház soron következő bemutatója abban különbözik az előzőektől, hogy nem operett, s magyarul még sohasem játszották! Akkor bukkantam rá erre a Rosentock und Edelweis című kis tréfára, amikor egyszer, nagyon-nagyon régen, egy Lehár-műsort készítettünk a Televízióban. A különböző operettekből kiragadott zenei idézeteket összekötő szövegrészeket azzal színesítettük, hogy, közben a zeneszerzőről archív filmfelvételeket vetítettünk. Ezek a dokumentumok sok mindent elárultak arról a világról is, amely a Bad Ischl-i kastélyában akkor magát Lehárt vette körül, manapság viszont ennek már csak emlékeit őrzi. Amikor az a bizonyos műsor készült, csak arra kerestem adatokat a különböző életrajzokban, hogy melyik volt az első – ott készült - mű. Az ember azt képzeli, hogy a környezet szárnyakat ad a képzeletnek, és valami egészen kivételes alkotás születik. De vajon melyik? … És lám csak… hogy is mondja a bölcs? „Egeret szültek a hegyek.” Igaz, nagyon mókás kis egeret, egy remek zenés tréfát, amelyet aztán nem is színházban, hanem a „Hölle”, vagyis a „Pokol” nevű kabaréban játszottak (s melyet később Pesten is a Royal Orfeumban mutattak be – német nyelven). Ez a kis mese – amely most Alpesi történet címmel jelenik meg a képernyőn -, jelképesnek is tekinthető: a városlakó zeneszerző kiszabadul a falak, az emberek, a mindennapos tennivalók, az őt körülvevő zaj, füst, az állandó mozgás szorításából; csend, nyugalom, hegyek, jó levegő, kiegyensúlyozottság veszi körül… Így kezdődik a mese is: Rosentock úr, a bécsi rövidáru nagykereskedő felmászik a zergék világába, és találkozik egy Edelweiss nevű tehenészlánnyal…

/Ruitner Sándor/ - Rádió és Televízióújság, 1988. május 9-15. szám

1349   Búbánat • előzmény1204 2019-09-07 16:23:05

2019. szeptember 7. szombat , 21:30 - 00:20  - ma éjjel ismét láthatjuk az MTV  M5 csatornáján a Budapesti Operettszínház 2017-es Sybill-produkcióját, ami tavaly egyszer már adásba került. 

Jacobi Viktor – Martos Ferenc – Bródy Miksa: operettjének főbb szerepeiben Fischl Mónika, Frankó Tünde, Szendy Szilvi, Oszvald Marika, Dolhai Attila, Vadász Zsolt, Kocsis Dénes játszik.

Közreműködik a Budapesti Operettszínház Ének- és Zenekara valamint Balettkara.

Vezényel: Bolba Tamás

Díszlet: Cziegler Balázs

Koreográfus: Bodor Johanna

Rendező: Szabó Máté

1348   Búbánat • előzmény1198 2019-09-03 12:46:38

Kapcs. 1198. sorszám

Kálmán Imre: Montmartre-i ibolya

Az operett televíziós változata

A Zenés TV Színház  bemutatója: 1988. március 6., MTV 1., 20.10 – 22.00

Az operett szövegét írta Julius Brammer és Alfred Grünwald.

Fordította és átdolgozta: Szenes Iván. 

Szereposztás:

Violetta, virágáruslány –  Kocsis Judit (énekhangja: Kárpáti Magda)

Ninon, színésznő  - Kováts Adél (énekhangja: Zempléni Mária)

Raoul, festő – Lippai László (énekhangja: Laczó András)

Florimond, zeneszerző – Hirtling István (énekhangja: Gerdesits Ferenc)

Henry, költő – Laklóth Aladár (énekhangja: Korcsmáros Péter)

Spaghetti, végrehajtó – Szilágyi Tibor (énekhangja: Kovács Péter)

Hadügyminiszter – Iglódy István (énekhangja: Palcsó Sándor)

Színigazgató – Csákányi László

Durand asszony – Törőcsik Mari

Margot – Kádár Flóra

Tiszt – Izsóf Vilmos

Km. az MRT Énekkara és Szimfonikus Zenekara

Vezényel: Selmeczi György

Dramaturg: Ruitner Sándor

Zenei rendező: Fejes Cecília

Koreográfus: Kramer György

Díszlettervező: Kézdi Lóránt

Jelmeztervező: Schäffer Judit

Vezető operatőr: Márk Iván

Rendező: Maár Gyula

 

Ruitner Sándor előzetes, ajánló cikke az RTV Újságban (1988. február 29.- március 6.):

Az utóbbi években úgy hozta a véletlen, hogy a Zenés TV-színház sorozatban mutatott be zenés színpadi keretbe foglalt életrajzokat. Olyan műveket, amelyek önmaguk értékein, valamint a közönségnek nyújtott nemes és tanulságos szórakozáson kívül, a dramaturgnak is különös élvezetet kínáltak. (Természetesen az előkészítés, a tervezés szakaszában, hiszen a megvalósítás már a rendező és a színészek személyes ügye. szinte zártkörű játéka.) Ezeknek a speciálisnak is nevezhető munkáknak eredményeképpen a televízió nézői tanúi lehettek Mozart és Salieri tragikus kimenetelű találkozásának (Rimszkij-Korszakov – Puskin drámája nyomán írt – operájában); láthatták a képernyőn a romantika, a bécsi dalköltészet halhatatlan mesterét, Franz Schubertet (a Három a kislány című Berté-daljáték főhőseként)… most pedig ebbe a sorozatba kívánkozik Kálmán Imre Montmartre-i ibolyája, amelynek művész-szereplőit szintén a valódi nevükön teszi a partitúra címlapjára a Julius Brammer-Alfred Grünwald írópáros. A darab főhőse, Delacroix, a festő ugyan – az általánosan ismert Eugen helyett – Raoul nevet kapja az operett-keresztelőn, költő és muzsikus társa, Murger és Hervé azonban megőrzi a lexikonokban is olvasható személynevét, az Henrit és a Florimond-t. (Közbevetőleg hadd jegyezzem meg, hogy Murger drámája nyomán született Puccini világhírű operája, a Bohémélet, Hervé Lilije, vagy a Nebáncsvirág pedig ma is kasszasiker, ha valamelyik színház műsorra tűzi.)

A Montmartre-i ibolya szerzői operettszínpadokon szokatlan légkört, környezetet teremtenek a játék köré, amelybe a nélkülözésektől terhes, párizsi művészsorsokon kívül nagyszerűen beleillik a részeges, kolduló öregasszony és utcai énekes leánya, valamint a szinte elérhetetlen álomkép: a színház – hőseink darabjának bemutatójával, primadonnájával, s annak miniszter hódolójával.

Az operettek sokszínű forgatagában különös, egyéni színt képvisel Kálmán Imre műve, s Maár Gyula rendezéséről is ugyanezt mondhatjuk el, ha körülnézünk a tizenöt éves Zenés TV Színház – immár meglehetősen gazdagnak tekinthető – tárházában.

1347   lujza • előzmény1346 2019-09-02 22:59:36

"...nem ok nélkül szerepelnek a legnagyobb operaénekesnők és énekesek repertoárján" Persze, mivel ők el is tudják énekelni.

1346   Klára 2019-09-02 14:45:49

Néhány "illetékes"-t le kellene ültetni a TV elé, és megnézetni velük pár,  az archivumból előásott korabeli operett.felvételt, még akkor is, ha csak fekete-fehérben van meg egyik-másik! Pl. Csárdáskirálynő, Víg özvegy, Luxemburg grófja, stb - hogy legyen már némi fogalmuk az operett-ről, mint műfajról, és az operett-rendezés mibenlétéről. És persze kellene néhány művész, aki akar és képes egy operett-szerepet elénekelni, eltáncolni, stb. Szóval irány az archivum!

Egyébként a Lehár, Kálmán, Ábrahám, stb operettek áriái, mindhatnám slágerei nem ok nélkül szerepeltek, szerepelnek évtizedek óta a legnagyobb operaénekesnők és - énekesek repertoárján!

1345   telramund 2019-09-02 12:38:34

Bár a Víg özvegy Házykivételével  egyébként sem kedvelem ez az előadás méltatlan a műhöz minden téren

1344   Búbánat • előzmény1342 2019-09-01 20:25:12

Gyenge, nagyon gyenge előadás volt; az idén készült televíziós színházi közvetítés felvételét megtekintve megerősített engem - visszaigazolja -, amit két évvel ezelőtt írtam a másik topicban a bemutató előadás színvonaltalanságáról, Lehár világsikerű Víg özvegyének eljelentéktelenítéséről.

1343   Haandel 2019-09-01 18:50:39

♫♫ ''Lippen schweigen, 's flüstern Geigen...'' ♫♫
Aber was, Budapesten? HiHeTétlen :-(((

1342   operaisiásza 2019-09-01 16:39:54

Egy-két kivétellel harmatgyenge énekesi produkciók. Danilo alakítóját színpadra sem lett volna szabad engedni. Egyáltalán hogy kerülhetett ez a színvonalon aluli előadás a képernyőre. A zenekari hangzás alig hasonlított Lehár művének hangulatára.

1341   joska141 • előzmény1340 2019-09-01 13:05:40

A 2017-es bemutatóhoz viszonyítva egy szétesett produkció volt. Mintha mindenki minél hamarabb túl akart volna lenni rajta. Nem hallottam a humorosnak szánt részeknél a közönség nevetését, az ismert indulóknál a közönség együtt tapsolását, ami pedig rendszerint bejön. Brrr...

1340   operaisiásza • előzmény1339 2019-09-01 12:15:39

Elkeserítően rossz előadás volt.

 

1339   Búbánat 2019-08-31 14:08:50

Ma éjjel az M5 csatorna közvetíti a Budapesti Operettszínházból - felvételről

2019. augusztus 31. szombat 21:00 - 23:40

Lehár Ferenc: Víg özvegy

(2019) (160')

A főbb szerepekben:

Glavari Hanna – Fischl Mónika
Gr. Danilovics Daniló - Homonnay Zsolt
Báró Zéta Mirkó – Földes Tamás
Valencienne, a felesége – Lukács Anita
Camille de Rosillon – Vadász Zsolt
Nyegus – Laki Péter
Sebastian Cascade – Csere László
Raoul Saint Brioche – Magócs Ottó
Kromov – Faragó András
Olga – Oszvald Marika
Bogdanovics - Dézsy Szabó Gábor

Közreműködik: az Operettszínház  Balettkara (koreográfus: Lőcsei Jenő), Énekkara (karigazgató: Drucker Péter) és Zenekara

Zenei vezető-karmester: Makláry László

Alkotók:

Szövegíró: Viktor Léon és Leo Stein

A verseket Mérey Adolf nyomán újra fordította: Baranyi Ferenc
Fordította és mai színpadra alkalmazta: Lőrinczy Attila

Díszlettervező: Cziegler Balázs
Jelmeztervező: Tihanyi Ildikó

Rendező: Szabó Máté

 (Bemutató előadás: 2017)

 

1338   Búbánat • előzmény1127 2019-08-30 11:26:31

Magyar Hírlap – 1970. szeptember 26.

Vita a tévéoperettről

 „A műhely közbeszól”

Eredetileg nem akartam hozzászólni. Ügy gondoltam: a tv zenés színházának dramaturgiája cikk helyett további bemutatókkal érveljen az operettvitában. Furcsa érzés ugyanis az „alperes szemszögéből” bekapcsolódni egy olyan tárgyalásba, amelyet a T. Bíróság tagjai: bírák (vagy bírálók), esküdtek (vagy esküdt ellenségek), vagy vádlók és védők több mint egy évszázada folytatnak egy nevezetes gyermektartási per kapcsán. E gyermeknek — az operettnek — betoppanását éppoly pimaszul váratlan eseménynek tarthatták annak idején szülei — a színpadi dráma és a szalonmuzsika —, mint amilyen provokatívan rendhagyó volt késői leszármazottjának, a tv zenés színházának létrejötte a mai magyar kulturális életben.

A kezdet kezdetén Offenbach mester még szabadjára hagyta a szertelen — odamondogató, politizáló — ifjút. Később aztán számos pártfogója lett, és végül sikerült is a kamaszoperettet beíratni egy szigorú és nemes hagyományokkal rendelkező konzervatív nevelőintézetbe, ahol is leszoktatták fenegyerekeskedő magatartásáról, és jól nevelt társasági lényt faragtak belőle. A polgárközönség igényének megfelelően egyszerűen slágertermelö gépezetté változott. Új habitusában igazán hatásosan töltötte be — hogy úgy mondjam — a mai táncdalfesztiválok szerepét. Eljátszott egy este tíz-tizenöt számot, ebből a közönség kiválasztotta a győztes hármat.
Később, a technika fejlődésével megváltozott a helyzet. Előbb csupán a győztes dalokat, az operettek slágereit kezdte sugározni a közben népszerűvé lett közlőeszköz, a rádió; azután pedig a szerzők rájöttek arra: teljesen felesleges egy egész estét átzenélni ahhoz, hogy három slágert „eladhassanak”. Megírták azt a három számot, és a színpadot átengedték igazi hivatásának. Ez lehetővé tette, hogy elkezdődjék és még ma is tartson egy új korszak, amelyben a dráma és a zene kölcsönösen egymásért él és egymást szolgálja a színpadon. Amerikában megszületett, majd Európába is bevándorolt az új műfaj, a musical.
De vajon tényleg új ez a műfaj ?
Egészében igen, de részleteiben korántsem az. Atomokban már magukban hordozzák eszközeit a klasszikusok is, de még a slágerrendeltetésű operettek is. Ez az aprónak igazán nem nevezhető atomocska pedig nem más, mint a zenei együttes, az ensemble. Ennek megteremtése már igazi zeneszerzői — és nem slágerszerzői — feladat. Jelentkezése a különböző szintű operettekben olykor már operai igényű, és ilyen értelemben valódi drámai mag hordozója. A darabot szolgálja, a cselekményt fejleszti tovább. Az ilyen művek hallgatása közben figyelni kell, nem lehet elandalodni, tehát már nemcsak az érzelemre apellál, hanem az értelemre is. Ha mármost ezekből az atomokból megpróbálunk egy teljes estét betöltő zenés játékot felépíteni, az eredmény meglepő lesz: a musical születik meg, szinte a szemünk láttára.
No persze a folyamat nem ilyen egyszerű, de el kellett mondanom mindezt, hogy lássák: új műfajok nem születnek előzmény nélkül.

Az eddig elmondottakban mindenesetre azt igyekeztem hangsúlyozni, hogy az operett (s ennek egyik kései alvállalkozója, a tv zenés színháza is): zenés műfaj.
Meg kellene próbálni tehát elsősorban erről az oldalról megközelíteni, és ebből az aspektusból bírálni.

Az inkriminált három bemutató, amellyel a tv zenés színháza három egymást követő szombaton jelentkezett, nemcsak felkeltette a figyelmet, de a kedélyeket is felkavarta. E sorok írója nem vállalkozik arra, hogy a megvalósítás teljességéről számot próbáljon adni; az olvasónak be kell érnie a dramaturg szándékainak rövid ecsetelésével.

Az 1920-as évek végén a nagyérdemű közönség felháborodottan távozott a Clo-clo (Vörös macska) című operett bemutatójáról. — Mit képzel ez a Lehár? Az ember azért jön a színházba, hogy egy évre el legyen látva új slágerrel — és szép melódiák helyett bohóckodnak a színpadon. Sehol egy dal, amit elpötyögtethetek a zongorán, vagy eldúdolhatok, ha „hangulatom” van. A Vágyom egy nő után.,., az volt az igazi! — A siker tetőfokán álló Lehár Ferenc a húszas években megsértette tehát a „nagyérdeműt”, mert zeneszerző akart lenni és nem slágerszerző. S ha ezek után 1970-ben egy dramaturgia — a zeneszerző születésének ünnepi, 100. évfordulóján nem egy agyoncsépelt, ezerszer megrágott és átalakított Lehár-operettet mutat be nyitódarabként, hanem ezt az első magyar (vagy talán az első európai) musical- kísérletet, akkor furcsának kell tartani, hogy a mai kritikusok egy része a produkciót „ósdi kacatnak” és a vállalkozást személyes sértésnek tekinti.

A következő bemutatóhoz, Lajtai Régi nyár című daljátékához nem szükséges ilyen tudálékos jegyzetet írni. Szórakoztatni szerettünk volna vele: játszani. És persze közben muzsikálni is. Szórakoztatni: finoman megformált színészi játékkal. Játszani: mai játékot egy régi, operett sémájára. Muzsikálni: a játékhoz és a szórakoztató szándékhoz alkalmazkodva. S ha ez a film valakiben nosztalgiát ébresztett volna egy valóságos „régi nyár” iránt, az magára vessen, mert nem figyelt oda sem a játékra, sem a muzsikára, sem... az idézőjelre.

És most elérkeztünk harmadik bemutatónkhoz, s vele együtt a következő vádhoz: a történelemhamisításhoz.
őszinte megkönnyebbülésemre a Házasodj, Ausztria! bemutatója tájékán az Iskolatelevízió éppen nyári szünetet tartott, így nem kerülhetett bemutatásra a napóleoni kor — a történész szemszögéből. Mégis izgultam. Nem is magam, és nem is a musical szerzőtriója miatt. Mikszáth nimbuszát féltettem. És nem is alaptalanul. Egy szigorú ítész észrevette a csalást: a darab nem követte híven a történelmi eseményeket! Mentségül egyetlen apróságot szeretnék felhozni.
Adásunk kizárólag szórakoztató céllal készült — vagyis játék volt csupán. S talán bocsánatos bűnt követtünk el, hiszen egy sokkal merészebb történelemhamisító szerzőpár darabját évtizedek óta hatalmas sikerrel játsszák szerte az országban. Igaz, annak hősét nem Aklinak hívják, hanem Háry Jánosnak, de a köret: Ferenc császár, Mária Lujza, Napóleon és a többiek — ugyanazok.

Talán még egy évtizeddel ezelőtt is hagyományos, vagy éppen meseszerű daljáték megírására ihlette volna alkotóit a mikszáthi téma; ám hogy most végül mégsem az lett belőle, azt — tisztelt Bírák, Esküdtek, Vádlók és ítészek — írják annak a dramaturgiának a számlájára, amely tiszteli ugyan a nagy elődöket, mégis a mai közönséget olyan produkciókkal igyekszik szórakoztatni, amelyek formájukban tükrözik az alkotás évét, 1970-től... az ítélethozatalig.

Őszintén remélem, hogy keresetlen szavaim, nem az utolsó szó jogán hangzottak el.


Ruitner Sándor,
a televízió dramaturgja

1337   Búbánat 2019-08-28 21:58:57

Az M5 csatorna éppen most ismétli az "Olasz Estély Sonya Yonchevával" gála televíziós közvetítésének a felvételét. (21.05 - 22.50)

(Kapcs. 1286. sorszám)

1336   Búbánat • előzmény1334 2019-08-28 09:51:13

Persze Tiboldi Mária volt Grisi.  Köszönöm, hogy ezt megemlíted.

A kiírt szereposztás csak a főbb szereplőket tünteti fel, mindenki másét, így Tiboldi művésznő szerepét (pedig  jelentős szerep az övé is) külön nem jelöli, és mint írtam: "további közreműködők" között említi a korabeli műsorújság.  (Bezzeg a Rádió Dalszínháza teljes stódiófelvételének szereposztása feltünteti a legkisebb szerepet alakító művész nevét is.) 

1335   AndersWasRight 2019-08-28 02:04:48

Gyerekkoromban hányszor újranéztem a Három a kislányt... a cselekményről csak valami homályos fogalmam van, de a gyönyörű ruhák meg kalapok nagyon megmaradtak :D

1334   IVA • előzmény1333 2019-08-27 21:37:35

Úgy emlékszem, Tiboldi Mária Grisit, az énekesnőt alakította, akinek a szerepe több, mint egy „további közreműködő”.

1333   Búbánat • előzmény808 2019-08-27 19:01:39

Kapcs. 808. sorszám

Kiegészítés

Zenés TV színház bemutatója

Schubert - Berté: Három a kislány 

A daljáték TV-filmen

MTV 1, 1987. május 31., 20.10 – 21.40

Szövegét Alfred Maria Willner és Heinz Reichert írta.

Harsányi Zsolt fordítása

Rendező: Seregi László

Dramaturg: Ruitner Sándor

Zenei rendező: Fejes Cecília

Díszlettervező: Langmár András

Jelmeztervező: Wieber Marianna

Vezető operatőr: Kocsis Sándor

Közreműködik: a Magyar Állami Operaház Zenekara

Vezényel: Sándor János

Szereposztás: 

Tschöll Keresztély, üvegfestõ – Melis György
Tschöllné – Medgyesi Mária
Médi – Csonka Ibolya (énekhang: Csonka Zsuzsa)
Hédi – Palásthy Bea (énekhang: Kertesi Ingrid)
Édi – Földesi Judit (énekhang: Bokor Jutta)
Franz Schubert, zeneszerzõ – Bándi János
Schober, a költõ – Gárday Gábor
Vogl, operaénekes – Katona János (énekhang: Gerdesits Ferenc)
Schwind, festõ – Csere László (énekhang: Mersei Miklós)
Gumpelwieser, rajzoló – Szüle Tamás
Dán nagykövet – Pataky Jenő

További közreműködők:

Arányi Adrienn, Farkasinszky Edit, Tiboldi Mária
Böröndi Tamás, Forgács Gábor, Harkányi Endre, Korcsmáros Péter, Kokas László, Kovács Pál, Szolnoki Tibor, Varga Tibor 


(89 perc)

Három a kislány

Az ötletet, hogy a Három a kislányt képernyőre kellene vinni, tulajdonképpen egy másik dramaturgiai munkám adta. Több mint két évvel ezelőtt, bevallom: némi elégedettséggel néztem az akkor megvalósult  Mozart és Salieri című Rimszkij-Korszakov operát, s közben azon törtem a fejem, nincs-e az elfekvő „kincsek” között olyan életrajzi zenés ,ű, amelynek televíziós változata legalább így tud hatni? Ekkor jutott eszembe a Schubert-kompozíciókra épített, és a bécsi romantika egyik legnagyobb zeneköltőjének életét ábrázoló Berté-operett; amelynek szereplői közül nem csak a főhős, Franz Schubert, de a darabban az őt körülvevő baráti kör tagjai is mind-mind megtalálhatók a lexikonokban: Franz Schober báró, a költő, aki azonos keresztnevével a játék alapkonfliktusát szolgáltatja; Johann Michael Vogl, a Bécsi Udvari Operaház énekese; Moritz von Schwind, a festő; és végül Nepomuk Gumpelwieser, a rajzoló…

1916. január 15-én egy magyar földön született, de ízig-vérig osztrák zeneszerző, Berté Henrik megteremtette a bécsi operett új arculatú színpadi formáját. Ez nem valamifajta zenei megújulást hozott, mint a századforduló után Lehár Ferenc Víg özvegye, hanem kifejezetten dramaturgiai tanulmány volt, színpadi formaváltás. Hozott – természetesen – zenei változást is, hiszen a kor muzsikája kívül rekedt a színház falain; a komponista alázatos szolgaszerepet vállalt, leporolta, másfajta rendbe rakta Schubert mester szerte heverő kottapapírjait. Szakmai körökben a bemutató óriási vihart kavart, miközben a pénztárakat valóságos ostrom alatt tartotta a publikum, amely látni akarta a darabot, hallani Schubert muzsikáját. Bertét a szentségtörés vádjával támadó osztrák zeneesztétákkal szemben egy német zenetörténet-író, Ottó Keller így védte meg: „… Mit használ a népnek Schubert, ha a lakosságnak csak csekély töredéke ismeri a műveit? Most, ebben az operett-, vagy daljáték-formában felhívták a figyelmet Schubertre. A közönség megismerte a nagy mester pompás muzsikáját, mégpedig csorbítatlan formájában, és könnyen bebizonyítható, hogy a Három a kislány bemutatója után sokkal több Schubert-kottát adtak el a világ zeneműkereskedései, mint előzőleg…”

A darab sikere az életrajzi-operettek egész sorát inspirálta: először folytatódott a Schubert-krónika, megszületett a Médi; aztán színpadra lépett Schumann, Liszt, Beethoven, Mozart, Offenbach, sőt a bécsi népénekes, Schrammel is… Az irányzat egyik utolsó, magyarországi megnyilvánulása – jóval a felszabadulás után -, a Fővárosi Operettszínházban bemutatott, de meglehetősen szolid sikerrel játszott Szerelmi álmok volt, amely ismét Liszt életéről szólt.

Most, amikor a Zenés TV Színház a Három a kislány bemutatására készül, jómagam, valamint a következő stáb, a következő művészgárda már egy jövő évi bemutató, a Montmartre-i ibolya című Kálmán Imre-operett zenefelvételeit készítjük. Azét a darabét, amelynek szintén vannak történelmi művész-szereplői: A Három a kislány bécsi baráti köréhez hasonlóan, a párizsi Montmartre-on él három üres zsebű fiatalember, Raoul, Florimond és Henry. A három keresztnév mögött pedig három nagy egyéniség rejtőzik: Raoul Delacroix, a festő; Florimond Hervé, a zeneszerző; és Henry Murger, a költő… Ám ez a jövő „zenéje”… Most még maradjunk Schubertnél, művészbarátainál, Tschöll üvegfestő mester három aranyos lányánál, és a bécsi romantikánál, amely még így, operettbe foglalva is, bizonyára kellemes estét szerez majd önöknek.

/Ruitner Sándor/ - RTV Újság, 1987. május 25-31.

1332   Búbánat • előzmény1277 2019-08-26 11:07:19

Kapcs. 1277. sorszám

KIEGÉSZÍTÉS

„Szellő szárnyán”  - Huszka-est a IV-es stúdióban

Televíziós operettfilm-összeállítás (Bemutatója: 1985. október 10., MTV 1., 20.00 -21.00)

 (60')

Huszka Jenő négy operettjének - Mária főhadnagy, Bob herceg, Gül baba, Lili bárónő - legnagyobb slágerei hangzanak el a műsorban.

 Közreműködik: Kovács Zsuzsa; Lehoczky Éva; Oszvald Marika; Pászthy Júlia; Sass Sylvia; Tiboldi Mária; Zsadon Andrea; B. Nagy János; Bács Ferenc; Bende Zsolt; Berkes János; Horváth Bálint; Jankovits József; Németh Sándor; Ötvös Csaba; Palcsó Sándor;

 a Magyar Televízió tánckara (művészeti vezető Molnár Ernő);

 a Magyar Rádió és Televízió Énekkara és Szimfonikus Zenekara

Vezényel: Hidas Frigyes

Koreográfus: Bán Teodóra és Keveházi Gábor

Szerkesztette: László Zsuzsa

Díszlet: Langmár András

Jelmez: Tóth Barna

Vezető operatőr: Dubovitz Péter

Rendezte: Apró Attila

 

A műsorvezető: Bács Ferenc

Mária főhadnagy

  1. „Szabad-e remélnem?” (Pászthy Júlia, B. Nagy János)
  2. Antónia dala (Tiboldi Mária)
  3. „Én mától kezdve” (Pászthy Júlia, B. Nagy János)
  4. Palotás (MTV tánckara)

Bob herceg

  1. Bob belépője (Berkes János)
  2. A királynő dala (Lehoczky Éva)
  3. A holló legendája (Bende Zsolt)
  4. Annie és Bob kettőse (Oszvald Marika, Berkes János)
  5. Gárdainduló (Palcsó Sándor és az MRT Énekkarának férfikara, MTV tánckara)

Gül baba

  1. Leila és Gábor diák kettőse (Zsadon Andrea, Jankovits József)
  2. „Darumadár fenn az égen(Ötvös Csaba)
  3. Leila dala (Zsadon Andrea és az MRT Énekkarának nőikara)

Lili bárónő

  1. „Szellő szárnyán…” (Sass Sylvia, Horváth Bálint)
  2. „Gyere, csókolj meg, tubicám” (Kovács Zsuzsa, Németh Sándor)
  3. „Egy férfi képe” (Sass Sylvia)
  4. „Tündérkirálynő, légy a párom” (Sass Sylvia, Horváth Bálint és az MTV tánckara)
1331   macskás 2019-08-25 16:34:11

1331

1330   Edmond Dantes • előzmény1327 2019-08-23 18:33:44

Kedves joska141, nem kerülte el figyelmemet ez a beírása,költőinek szánt kérdése (sem), de inkább közvetetten, apránként és folyamatosan reagálok, ma pl. a Társművészetek/1345-ben. "Felemás eredményt hoz"  megjegyzése pedig mélységes jóindulatáról, jóhiszeműségéről tanúskodik :-) mások, máshol, nem kevesen, nem kevés helyen -olykor e fórumon is- erősebb jelzőket használnak. 

1329   telramund • előzmény1327 2019-08-21 19:53:56

Magam részéről miután absz jobb oldali vagyok csupán a csalódottság szólalt meg.Egyes énekes teljesírményekről pedig nem is írtam,pedig volna mit.

 

1328   Búbánat • előzmény1324 2019-08-21 19:06:52

Budavári Palotakoncert - 2019 augusztusa

Pótlólag ideírom a  Duna TV-ben sugárzott gálakoncert II. részének a műsorát:

Lehár Ferenc: Paganini - Maria Anna-Elisa dala: „Szép álom, szállj a szívembe, szent égi tűz!” (Fischl Mónika)

Kálmán Imre: A Bajadér – Radjami dala: „Óh, bajadérom, megöl érted a vágy!…(Vadász Zsolt)

Dunajevszkij: Szabad szélPepita belépője: „Az ördög bújt belém…” (Szendy Szilvi, balettkar)

Lehár Ferenc: A mosoly országaLiza és Szu-Csong „szív-duett”-je: „Lótuszvirág! ... Szív! Hogyan tudsz így tele lenni, mondd?..." (Bordás Barbara, Boncsér Gergely)

ifj. Johann Strauss: Éljen, a magyar! – polka  (Fitos Dezső Társulatának táncegyüttese)

Erkel Ferenc: Bánk bán Bánk áriája, II. felv.  „Hazám, hazám…” (Ninh Duc Hoang Long)

Kálmán Imre: Marica grófnő„Ringó vállú csengeri violám, kisangyalom…” (Dancs Annamari, Laki Péter)

Lehár Ferenc: CigányszerelemJózsi dala: „Vad cigánylegény vagyok”  (Vadász Zsolt, balettkar)

Cigánytáncok (Fitos Dezső Társulatának táncegyüttese)

Lehár Ferenc: Cigányszerelem Ilona csárdása: „Messze a nagy erdő…/Volt, nincs, fene bánja…” (Fischl Mónika, km. két táncos - Fitos Dezső koreográfiája)

Ábrahám Pál: Viktória – „Tyúkocskám!”  (Oszvald Marika, Peller Károly, balettkar)

Huszka Jenő: Erzsébet – „Délibábos Hortobágyon egy kis kurta kocsma van…”  (Szendy Szilvi, Laki Péter)

Finálé - Kálmán Imre: Csárdáskirálynő „Húzzad csak kivilágos virradatig!...” (Az összes közreműködő énekes, táncos)

1327   joska141 • előzmény1326 2019-08-21 18:19:05

Tisztelt Fórumozók!

 

Olvasva az idei Palotakoncertről szóló, nem éppen az elragadtatást tükröző, soraikat, szeretnék valamit kérdezni. Kérem, fogadják el, hogy nem álnaívitás lesz a kérdésem: tényleg érdekel a dolog.

Miért van az, hogy egy-egy olyan esemény, intézmény, ami mellé az aktuális kormányzat, itt döntően kulturális kormányzatot értek, teljes szélességgel odaáll és minden eszközzel támogatja, az jórészt felemás eredményt hoz?

Gondolok itt elsődlegesen a Nemzeti Színház helyzetére, az Operaház helyzetére, a Palotakoncertek támogatására, az Operettszínház újrapozicionálására.

Az elmúlt hetekben-napokban több televíziós csatornán ismételték például Mága Zoltán különböző Újévi koncertjeit. A látogatókból gyakorlatilag egy egész országgyűlési ülésnapot ki lehetett volna állítani. A koncertek színvonalát nem kívánom minősíteni.

Minden felsorolt példa az ország helyzetéhez viszonyítva írtózatos mennyiségű pénzt vitt el, de az eredmények? Miért? Miért?

1326   telramund 2019-08-21 15:38:48

Valóban gyrnegécske volt az idei konceert.Számomra egytelen pozítívum Fischl Mónika hangja volt .Valószínűleg jó tanárt talált,.mert tavaly bizonyí sok helyen magas hangjai nem a helyükön szóltak most pedig könnyedén szárnyaltak,bomba biztosasan.Az egész koncert a kissé lepusztult.kiállításával a fáradtság jeleit mutat

1325   Edmond Dantes 2019-08-20 21:32:49

Meghallgattam a Budavári Palotakoncert 2. részét. Fischl Mónika szép hangját leszámítva alig volt értékelhető produkció. Azaz dehogynem: a megjegyezhetetlen nevű ázsiai (vietnámi?) tenorista értékelhetően: mulatságosan énekelte a Hazám, hazám-áriát. Kiskero eltűnésével nemhogy tisztességes, de még "tisztességtelen" táncoskomikust sem tudtak kiállítani: Laki Péter nyomokban sem tartalmaz tehetséget, Peller Károly csak (ólom)súlyban zárkózott föl partner(nőj)e mellé. Az új első karmester, Pfeiffer Gyula mintha egy középiskolai fizikatanári katedráról ugrott volna át operettgálát vezényelni.

1324   Búbánat 2019-08-20 18:48:17

Budavári Palotakoncert - 2019 augusztusa

Tegnap este láthattuk a Duna TV-ben  az operett-gála felvételének I. részét

Amire emlékszem  a koncertből az különösen két értékes operarészlet volt, nívós előadásban kaptuk.

A műsorból (az elejét nem láttam, később kapcsolódtam be a közvetítésbe):

Kacsóh Pongrác: János vitéz – Iluska dala (Bordás Barbara)

Johann Strauss: Egy éj Velencében – Lagúna-keringő (Vadász Zsolt)

Fényes Szabolcs: Maya – Vidám kettős: „Galambom-bo-bom” (Dancs Annamari, Laki Péter)

Verdi: Traviata – Violetta nagy áriája, I. felv. (Fischl Mónika, km. Ninh Duc Hoang Long – háttérből énekhangja) (olasz nyelven)

Delibes: Lakmé - Virág-duett , I. felv.  – Lakmé és Mallika kettősét Fischl Mónika és Bordás Barbara adta elő (francia nyelven)

Volt  még: Ábrahám Pál Viktória c. operettjéből a Honvéd banda szól a Stefánián” c. vidám jelenet,  meg egy Huszka-operettdal is...

Fellépett:  Oszvald Marika, Szendy Szilvi, Dancs Annamari, Fischl Mónika, Bordás Barbara, Peller Károly, Laki Péter, Ninh Duc Hoang Long, valamint a XI. Nemzetközi Lehár Ferenc Operett Énekverseny különdíjasai: Faragó Alexandra és Dénes Viktor. 

Az I. rész zárásaként Lehár: A víg özvegy – Grisette-dalt  + Offenbach: Orfeusz az alvilágban – kánkánt adták elő a Budapesti Operettszínház énekművészei, tánckara.

Az Operettszínház Zenekarát  Pfeiffer Gyula vezényli.

Ma 20.05 – 21.00 között láthatjuk a Duna TV-ben felvételről a II. részt

1323   Búbánat 2019-07-20 15:10:14

Az M5 csatornán láthatjuk ma éjjel:

2019. július 20. szombat 21:00 - 23:50

Lehár Ferenc: Luxemburg grófja

Közvetítés a Budapesti Operettszínházból – felvételről (2019)

(170')

„A mű címe eredetileg Luxenburg grófja volt, hogy a hasonló nevű nagyhercegséggel még véletlenül sem vonjon párhuzamot a nagyérdemű, de miután a közönség amúgy is Luxemburgként emlegette az operettet, Lehár is beleegyezett a betűcserébe. A premierre 1909. november 12-én került sor és nem várt sikert aratott, hiszen Lehár, saját bevallása szerint, minden különösebb műgond nélkül néhány Bad Ischlben töltött hét alatt „összecsapta”e remekművet. A kritika is kedvezően fogadta az operettet, de megjegyezték, hogy Lehár korábbi műveinek kamataiból él, azaz nem vitt forradalmi, újító megoldásokat művébe. A viták most már nem csupán az új produkció körül zajlottak, hanem napirendre került a Lehár-operett fölötti vita. Nem véletlenül szólt az egyik kritikus az erotikus-operett vonzerejéről és izgatóerejéről, akarva-akaratlanul megteremtve azt a műfaji meghatározást, mely ráillik a Lehár-operettek többségére. A Luxemburg grófja az operett irodalom egyik legmulatságosabb története, amelyben a gazdag, szenilis vénember, Sir Basil szerelmével üldözi az ünnepelt énekesnőt, Didier Angele-t, akit persze sokkal jobban érdekelnek az éhenkórász, fiatal művészek. Közülük is leginkább René, aki váratlanul értesül róla, hogy Luxemburg grófja lett, s ezt a címet egy névházasság formájában azonnal el is adja Sir Basilnak... A meglepetésekkel, cselszövésekkel és szerelmi párviadalokkal teli, szellemes és fordulatos történet Lehár Ferenc olyan örökzöld melódiáinak szárnyán jut el a kötelezően boldog végkifejletig, mint például a Polkatáncos, vagy a Szívem szeret...”

Szereposztás:

René - Dolhai Attila

Angele - Fischl Mónika

Fleury - Frankó Tünde

Brissard - Kerényi Miklós Máté

Juliette - Szendy Szilvi

Sir Basil - Kálloy Molnár Péter

Lord Lanchaster - Langer Soma

Lord Winchester - Oláh Tibor

Lord Worchester - Pálfalvy Attila

Közreműködik a Budapesti Operettszínház Tánckara, Énekkara és Zenekara

Karmester: Makláry László

Rendező: Somogyi Szilárd

1322   Búbánat • előzmény1278 2019-07-13 10:47:29

Ma éjjel (21.00 - 23.15) ismét láthatjuk az M5 csatornán Johann Strauss Egy éj Velencében című operettjének a Soproni Petőfi Színház előadásán készült felvételét  (2018. december)  

A főbb szerepekben: Domoszlai Sándor, Vadász Zsolt, Sipos Marianna, Teremi Trixi, Szolnoki Tibot, Major Zsolt

Km. a  Soproni Liszt Ferenc Szimfonikus Zenekar, a Soproni Petőfi Színház kórusa,  gyermekkara,  tánckara

Vezényel: Tassonyi Zsolt

Koreográfus: Demcsák Ottó

Magyar szöveg: Zsadon Andrea

Versek: Miklós Tibor

Rendezte – Prof. Dr. Robert Herzl

Művészeti vezető – Zsadon Andrea és Szolnoki Tibor

1321   Búbánat • előzmény1066 2019-06-26 20:11:57

Kapcs. 1066  - 1075 sorszámok

Ma éjjel ismét sugázza a televízió:

M5 csatorna 2019. június 26. szerda 21:05 - 23:05

https://nava.hu/id/3157666/

Tokody 40 - Tokody Ilona jubileumi hangversenye - 2017. március 13

(120')

Rendező: Aczél András

A XX. század utolsó harmadában egy igazi unicum Tokody Ilona magyar lírai szoprán, aki tehetsége és szorgalma, elbűvölő egyénisége révén sikerrel járhatta be a világot. Az olasz lírai szerepek mindegyikében etalon, a kifinomult, artisztikus éneklés nagy alakja. Pályafutása kezdetének 40. évfordulójára rendezett ünnepi hangversenyére személyesen állította össze az est műsorát és szereplőit.

A gálakoncerten az ünnepelt művésznő többek között a Figaro házassága, a Simon Boccanegra, az Otello, az Aida, a Bohémélet és a Tosca híres nőalakjait is megelevenítette, a duettekben Alexandru Agache és a művésznő férje, Muskát András működött közre.

A jubileumi előadást a néhai Luciano Pavarottival rendszeresen együttdolgozó, a Három Tenor-koncerteket rendszeresen vezénylő Ács János dirigálta. Közreműködik: a Magyar Állami Operaház Zenekara

  1. rész
    Mozart: Vado, ma dove?  („Megyek, de hová?”) K. 583 – Tokody Ilona
    Mozart: Don Giovanni – Nyitány
    Verdi: Otello – Ave Maria – Tokody Ilona
    Verdi: A lombardok – Oronte áriája a II. felvonásból – (’La mia letizia infondere’) – Muskát András
    Verdi: Simon Boccanegra – Boccanegra és Amelia duettje az I. felvonásból (’Orfanella il tetto umile… Figlia! A tal nome palpito’) – Tokody Ilona, Alexandru Agache
    Bellini: Norma – Nyitány
    Verdi: Aida – Aida és Radamès duettje a IV. felvonásból (’O terra, addio’) – Tokody Ilona, Muskát András
     
  2. rész
    Cilea: Adriana Lecouvreur – Adriana áriája az I. felvonásból – (’Ecco, respiro appena’) – Tokody Ilona
    Giordano: Andrea Chénier – Gérard áriája a III. felvonásból – (’Nemico della Patria’) – Alexandru Agache
    Rossini: A tolvaj szarka – Nyitány
    Meyerbeer: Az afrikai nő – Vasco da Gama áriája a IV. felvonásból – (’Pays merveilleux... O Paradis...’) – Muskát András
    Puccini: Bohémélet – Mimì áriája a III. felvonásból – (’Donde lieta usci’) – Tokody Ilona
    Verdi: Aida – Előjáték
    Puccini: Tosca – Tosca és Cavaradossi duettje az I. felvonásból – (’Qual occhio al mondo…’) – Tokody Ilona, Muskát András

Ráadások:

Paolo Tosti: A vucchella

Ernesto de Curtis: Non ti scordar di me 

1320   Búbánat 2019-06-02 11:13:11

A Zenés TV Színház bemutatója volt: 1986. február 27., 20.00 – 21.00

Behár György: Primadonna

Zenés játék/dalmű/

"Regényes történet Pálmay Ilkáról, aki meghódította a világot".

Krúdy Gyula kisregénye nyomán a forgatókönyvet írta és a televízióra alkalmazta:  Juhász István

Versek: Baranyi Ferenc

A zenei felvételen közreműködik a Magyar Rádió és Televízió Énekkara (karigazgató: Sapszon Ferenc) és Szimfonikus Zenekara.

Vezényel: Jancsovics Antal

Rendező: Bohák György

Dramaturg: Bánki László

Vezető operatőr: Kocsis Sándor

Díszletterrvező:  Langmar József

Jelmeztervező: Wieder Marianne

 

A szereposztásból:

Primadonna  (Pálmay Ilka) – Pitti Katalin

Florica, szobalány (öltöztetőnő) – Oszvald Marika

Timothy, angol inas (lakáj) – Benedek Miklós

Kinsky gróf - Bács Ferenc

Cziráky gróf – Bende Zsolt

Négy színésznő - Torday Éva, Barlay Zsuzsa, László Margit, Lehoczky Éva

Evva Lajos, a Népszínház igazgatója – Haumann Péter

Szigeti József – Vajda László

További szereplők:Mácsai Pál, Hirtling István és Szolnoki Tibor, Jáki Béla

Km. a Magyar Néphadsereg Művészegyüttesének tánckara (koreográfus: Molnár Ernő, Szirmai Béla).

A Színházi Élet a húszas évek elején folytatásokban közölte Krúdy Gyula kisregényét, Pálmay Ilkáról, a századforduló tehetséges. kalandos életű színművészéről. Pálmay Ilka színészi pályája Kassáról indult; játszott a pesti Népszínházban, amelynek hőskora elválaszthatatlan az ő nevétől, majd Bécs és London után Amerika színházlátogató közönségét is meghódította. A francia pikantéria, a sejtetett, de ki nem mondott kétértelműségek bájos és virtuóz művésze volt.

 

A Dankó Rádió mai operettműsorában ("Túl az Óperencián")  ennek a televíziós daljátéknak a zenei hanganyagáról részlet  szólalt meg:  a finálé:

Km.  Pitti Katalin, Bács Ferenc, Vajda László, Oszvald Marika, Benedek Miklós, valamint az MRT Énekkara és Szimfonikus Zenekara, vezényel: Jancsovics Antal.

Ezt a mintegy 15 perces részletet ma délután (18.00 - 19.00) az ismétlő adás végén  megint meghallgathatjuk.

1319   Búbánat • előzmény1057 2019-05-26 20:27:05

Kapcs. 1057. sorszám

Ismétlés:

2019. május 26-án (vasárnap) 21:35 órától látható felvételről Richard Wagner A walkür című zenedrámája az M5 csatornán. 

(250 perc)

Rendező, vizuális koncepció: M. Tóth Géza
Díszlettervező: Zöldy Z Gergely
Vetített látvány: KEDD Kreatív Műhely
Jelmeztervező: Bárdosi Ibolya
Koreográfus: Venekei Marianna
Dramaturg: Orbán Eszter

Szereplők: Kovácsházi István (Siegmund), Sümegi Eszter (Sieglinde), Andreas Hörl (Hunding), Tomasz Konieczny (Wotan), Linda Watson (Brünnhilde), Németh Judit (Fricka), valamint a walkürök szerepében: Wittinger GertrúdBátori ÉvaFodor BeatrixVörös SzilviaVárhelyi ÉvaKálnay ZsófiaGál ErikaFodor Bernadett

Vezényel: Halász Péter

A felvétel a bemutatón, 2016. március 6-án készült az Operaházban.

1318   Búbánat 2019-05-25 10:48:17

Ismét láthatjuk ma éjjel az M5 csatornán ezt az operettszínházi közvetítést:

2019. május 25., 21.00 – 23.55

Kálmán Imre: A chicagói hercegnő

- Operett két felvonásban

(2018) (180')

Díszlettervező: Horesnyi Balázs.

Jelmeztervező: Velich Rita.

Rendező: Béres Attila

„A chicagói hercegnő a nagy közép-európai operett-áradat hullámain született, de amikor bemutatták, 1928-ban a csillogó műfajnak már új versenytársa akadt. A kávéházakban megjelent az addig szokásos muzsika mellett az európai publikumot piszkálgató amerikai dzsessz. Charleston vagy csárdás, pénz vagy monarchia, amerikai életstílus avagy európai tradíciók - ezek a darab alapkérdései, amelyek természetesen a mű zenei anyagában is megjelennek.

A színpadon egy jazz- és egy népi zenekar segítségével az amerikai jazz számok mellett klasszikus operett melódiák éppúgy felcsendülnek majd, mint cigány- és népzenei ihletettségű dalok.

"Amikor valami nincs, az nagyon nagy felelősség, mert rajtad múlik, tovább fog-e élni vagy sem." Béres Attila kiemelte, hogy az operett színpadra varázsolásánál arra törekedett az alkotói stáb, hogy formailag és színészi kifejezési eszközökben valami fajta kísérlet jelenjen meg az előadásban. "Nem tudom, sikerült-e, hogy a nitrogén bomba felrobban-e majd, de az biztos, hogy összeöntöttünk egy csomó színházi gondolkodást, sok-sok műfaji követelményt, sőt! műfaji ellenkövetelményt is, megpróbáltunk annyira ironikusak lenni, ami még nem sértő, és annyira cinikusak lenni önmagunkkal, amennyire csak lehet.”

Szereposztás:

Mary - Bordás Barbara,

Borisz, Sylvária trónörököse - Dolhai Attila,

Lizaveta nagyhercegnő, az Anyja - Kalocsai Zsuzsa,

Mr. James Bondy, Mr. Lloyd Titkára - Kerényi Miklós Máté,

Rosemary Dragica, morániai hercegnő - Szendy Szilvi,

Edith Rockefeller - Szulák Andrea,

Sarah Rotschild - Zábrádi Annamária,

Bobby, szaxofonos - Bársony Bálint,

Bunda Mihály, cigányprímás - Ökrös Tibor,

 Alexej Zénó Luparovics nagyherceg, Moránia uralkodója - Földes Tamás,

Közreműködik:

Bársony Bálint és zenekara,

Ökrös Tibor és zenekara,

A Budapesti Operettszínház Énekkara, Balettkara, Zenekara,

valamint a Vasutas Zeneiskola Pesti Broadway Musical Stúdiójának növendékei.

Vezényel: Bolba Tamás

1317   Edmond Dantes • előzmény1316 2019-05-20 21:29:11

Aki nem latta ezt a friss, 2019-es beszelgetest Kincses Veronikaval, sok vendeg kollegajaval es a főigazgatóval, itt megtekintheti

1316   Edmond Dantes 2019-05-20 19:22:51

Duna World-on ma 20:00-tol  a "Hogy volt?!"-sorozatban zenes multidezes, beszelgetes Kincses Veronikaval.

1315   Búbánat 2019-05-19 16:58:04

Ma éjjel láthatjuk a televzióban:

2019. május 19-én (vasárnap) 21:00 órától látható felvételről Giacomo Puccini A Nyugat lánya című operája az M5 műsorán

A felvétel a 2018. december 13-i előadáson készült az Erkel Színházban.

(Bemutató: 2018. december 1.)

David Belasco The Girl of the Golden West című drámája alapján a szövegkönyvet írta: Guelfo Civinini, Carlos Zangarini

 

Díszlettervező: Zinovy Margolin

Jelmeztervező: Olga Shaishmelashvili

Világítástervező: Alexander Sivae

Dramaturg: Orbán Eszter

Rendező: Vasily Barkhatov

 

Közreműködik a Magyar Állami Operaház Zenekara és Énekkara (karigazgató: Csiki Gábor).

Vezényel: Kocsár Balázs

 

Szereposztás

Minnie – Bátori Éva

Dick Johnson (Ramerrez), bandita – Gaston Rivero

Jack Rance, seriff – Szegedi Csaba

Nick, pultos – Balczó Péter

Ashby, a Wells Fargo társaság ügynöke – Bakonyi Marcell

Sonora, aranyásó – Cseh Antal

Trin, aranyásó – Ujvári Gergely

Sid, aranyásó – Geiger Lajos

Bello, aranyásó – Erdős Attila

Harry, aranyásó – Kiss Tivadar

Joe, aranyásó – Kristofori Ferenc

Happy, aranyásó – Rezsnyák Róbert

Jim Larkens, aranyásó – Gábor Géza

Billy Jackrabbit, indián – Kőrösi András

Wowkle, a felesége – Heiter Melinda

Jake Wallace, vásári énekes – Káldi Kiss András

José Castro, mesztic férfi – Kiss András

1314   Búbánat 2019-05-18 13:09:41

Ma éjjel az M5 csatorna sugározza

2019. május 18. szombat 21:00 - 00:00

Szirmai Albert: Mágnás Miska

A Budapesti Operettszínház előadása  (2019)

Szereposztás:

Alsótrécsei Trécsei Mixi Miska, lovász - Peller Károly

Marcsa, mosogatólány - Peller Anna

Rolla grófnő - Lukács Anita

Baracs István - Vadász Zsolt

Alsótrécsei Trécsei Mixi - Csere László

Felsőrécsei Récsei Pixi - Csonka András

Zsorzsi nagymama - Lehoczky Zsuzsa

Korláth gróf – Virágh József

Stefánia – Kalocsau Zsuzsa

Mausi grófnő – Ullmann Zsuzsa

Jella grófnő – Csengeri Ottilia

Leopold – Benkóczi Zoltán

Eleméri gróf – Péter Richard

Szele, Korláth gróf titkára – Balogh Bodor Attila

Közreműködik a Budapesti Operettszínház Zenekara és Énekkara.

Karmester: Rónai Pál

 

Író: Bakonyi Károly

Dalszövegíró: Gábor Andor

Átdolgozó: Békeffy István, Kaszó Elek

Dramaturg: Kállai István

elmeztervező:Tordai Hajnal

Díszlettervező: Kis-Kovács Gergely

Karigazgató: Drucker Péter

Koreográfus: Nagy György

Rendező: Verebes István

1313   Búbánat 2019-05-15 22:49:57

Múltidézés

 „La Bella Tangolita”

Részletek a Pesti Vigadó 1983. augusztus 7-i operettműsorából

I. rész: 1984. február 15., Magyar Televízió 1., 20.00 – 20.30

Felléptek: Goetz Judit, Kukely Júlia, Mészöly Katalin, Ötvös Csilla, Pitti Katalin, Horváth Bálint, Leblanc Győző, Ötvös Csaba, Palcsó Sándor, Rozsos István

(A műsorrészletezésről nem áll rendelkezésemre adat)

II. rész: 1984. március 22., Magyar Televízió 1., 20.00 – 20.35

Műsorszámok:

  1. Ábrahám Pál – Harmath Imre: Bál a Savoyban – Tangolita dala (Kukely Júlia)
  2. Lehár Ferenc – Kulinyi Ernő: Paganini – „Volt nekem már száz babám” (Leblanc Győző)
  3. Lehár Ferenc – Erdődy János: Giuditta„Olyan forró ajkamról a csók” (Pitti Katalin)
  4. Lehár Ferenc – Kulinyi Ernő: Paganini„Nem szeret így téged más” (Kukely Júlia, Horváth Bálint)
  5. Lehár Ferenc – Innocent-Vincze Ernő: Cigányszerelem„Messze a nagy erdő” (Mészöly Katalin)
  6. Kálmán Imre – Harsányi Zsolt: Marica grófnő„Kis húgom, légy vidám…” (Ötvös Csilla, Ötvös Csaba)
  7. Kálmán Imre – Gábor Andor: Csárdáskirálynő„A lányok, a lányok…” (Goetz Judit, Kukely Júlia, Mészöly Katalin, Pitti Katalin, Horváth Bálint, Leblanc Győző, Ötvös Csaba, Palcsó Sándor)

Műsorvezető: Antal Imre

Km. a Postás Szimfonikus Zenekar

Vezényel: Dénes István

Szerkesztő: László Zsuzsa

Rendező: Bodnár István

1312   Búbánat 2019-05-12 10:24:47

Ma este 21 órától látható Jules Massenet Werther című operája az M5 HD műsorán.

Rendező: Szikora János

Karmester: Alain Guingal

A főbb szerepekben: 

Brickner Szabolcs (Werther), 

Szegedi Csaba (Albert), 

Busa Tamás (Le Bailli), 

Szerekován János (Schmidt), 

Egri Sándor (Johann), 

Mester Viktória (Charlotte), 

Szemere Zita (Sophie)

Díszlettervező: Horesnyi Balázs
Jelmeztervező: Kovács Yvette Alida
Dramaturg: Kenesey Judit
A gyermekkar vezetője: Hajzer Nikolett

A felvétel 2017. május 6-án készült az Operaházban.

1311   Búbánat • előzmény349 2019-05-09 12:28:35

Kapcs.  349. sorszámhoz

Kiegészítés

Petrovics-opera: Lysistrate

Az opera tévéváltozata

Írta: Ruitner Sándor

/RTV Újság, 1984. december 10-16./

Egy kritikus szerint az a mű, amelyik nem tűnik el a feledés homályában a bemutatót követő egy-két évtizeden belül, feltétlenül érdemes arra, hogy sorsának alakulását figyelemmel kísérjük. Korunkban ugyanis a formák és stílusok olyan sorozatban váltják egymást, amely ennek előtte szinte századokra elegendő lett volna. Ha egy huszonöt évvel ezelőtti, a magyar zene forrongó és megújulást szülő korszakából származó zeneműre azt mondhatjuk, hogy mainak, frissnek, fiatalosan üdének tetszik, akkor ebből az „opus”-ból igazi tehetség sugárzik. Petrovics Emil Lysistrate című koncertoperája (keletkezésekor így határozta meg műfaját a szerző) ilyen mű. A művészeti ízlésváltozások buktatóit szinte észre sem véve jelentkezett újra meg újra; változott külsővel, de változatlan tartalommal.

Először a rádióban szólalt meg. A fiatalosan dinamikus, abszolút drámai töltésű zene – érdekes módon – nemcsak hallgatóságának képzeletét ragadta magával, de szereplőit is a „mozgás” felé vonzotta. A felvétel címszereplője, Sándor Judit például ragaszkodott ahhoz, hogy a róla nem sokkal később készülő televíziós portréfilmben feltétlenül szerepeljen a darab egyik áriája.

Ilyen előzmények után izgalmas dolog nyomon követni a mű színpadi pályafutását. A Magyar Állami Operaház az 1962-es rádiós premier után kilenc esztendővel tűzte műsorára, Házy Erzsébettel a címszerepben. A cselekmény egy, az egész művet átfogó, látványos koreográfiától nyerte el szokatlanul újnak tetsző kifejezési formáját. Ezek után nem tarthatjuk véletlennek, hogy a rendezés munkáját – vendégként – a Pécsi Balett vezetőjére, Eck Imrére bízták. A Lysistrate új közönsége immár két Petrovics-opera ismeretében ült be a színházba. Két, nyomasztó témájú mű kontrasztja, és ugyanakkor vidám „előzménye” is a Lysistrate, hiszen anyaga – kísérőzenekéntelőbb született, mint a C’est la guerre, vagy a Bűn és bűnhődés. Aristophanész sodró erejű komédiájának először kiszolgálójává szegődött az alig harmincesztendő, fiatal zeneszerző, Devecseri Gábor tüneményes fordításához társítva klasszikus ihletésű motívumait. S amikor a prózai színházban elért siker nyomán egy opera lehetőségének körvonalait látta kibontakozni, bátran vállalkozott arra, hogy immáron ő kényszerítse igába az arisztophanészi szöveget, hogy szolgálja a zenei mondanivalót és kifejezési formát.

Az első elképzelés, a rádióváltozat, a koncertopera még statikus volt; a színpadon, a táncos lábakon már szinte szárnyakat kapott a mű; és nemcsak az első változat. A budapesti premiert – kis idő múlva – követte egy más formátumú berlini, Mikó András rendezésében. Ennek filmszalagra rögzített részletét 1974-ben láthatták a magyar operabarátok, a forró sikerű színházi estéről beszámolt a televízió zenei híradója is.

Akkor merült fel először a tévéváltozat elkészítésének gondolata, ám a zeneszerző ellenálltA Zenés TV Színház addig kialakult palettáján nem talált olyan színt, olyan formát, amely a mű, általa még mindig keresett, igazi kifejezési formájaként megfelelt volna. Alkotótársat keresett és Maár Gyula személyében (egyre gyarapodó zenés rendezései láttán) ezt a társat meg is találta. A Bűn és bűnhődés író-rendező szerzőtársa újraálmodta a táncos elképzelést, de mellőzte a konkrét játéktér kényszerítő kalodáját. A képző-és és a mozgásművészet rafinált kifejezési eszközeiből épített olyan sugárzó „színpadot”, amelynek fényébe, sőt fókuszába mindig életrehívója, a zene került. S még sincs olyan érzésünk, hogy ebben a megoldásban minden a zenét szolgálja. A különböző művészetek, a zenével társulva, olyan módon hatnak egymásra, mint a természet erői, hogy megszüljék a csillaghoz hasonló gyémántot: az arisztophanészi gondolatot.

Petrovics Emil: Lysistrate

az opera tévéváltozata

Zenés TV Színház bemutatója: MTV 1, 1984. december 16., 21.50 – 22.35 óra

(44 perc) 

Szereplők:

Lysistrate – Zempléni Mária

Nő karvezető – Farkas Katalin

Férfi karvezető – Gulyás Dénes

Közreműködők:

a Magyar Állami Operaház zenekara,

a Debreceni Kodály Kórus,

a Népszínház tánckara,

a Rockszínház tagjai

Vezényel: Petrovics Emil

Arisztophanész művét Devecseri Gábor fordította

Zenei rendező: Erkel Tibor

Karigazgató: Erdei Péter

Koreográfus: Györgyfalvai Katalin és Reinthaller Éva

Díszlettervező: Kézdi Lóránt

Jelmeztervező: Schäffer Judit

Szerkesztő: Ruitner Sándor
Operatőr: Gulyás Buda

Rendező: Maár Gyula

 

1310   Búbánat 2019-05-07 14:28:22

Richard Wagner: Parsifal

Zenés ünnepi játék három felvonásban

Felvétel az Erkel Színházban készült, 2018. április 5-én.

Leadta: 2019. április 21. vasárnap 21:05 - 01:30, M5 csatorna

Mikó András legendás rendezése 35 év után, 2018. április 5-én ezzel az előadással búcsúzott a közönségtől.

Karmester: Kocsár Balázs

Km- a Magyar Állami Operaház Énekkara és Zenekara

Szereposztás: 

Amfortas: Tómas Tómasson 
Titurel: Kovács István 
Gurnemanz: Palerdi András 
Parsifal: Kovácsházi István

Klingsor: Gábor Géza 
Kundry: Németh Judit 
1. grál-lovag: Kiss Péter
2. grál-lovag: Geiger Lajos 
1. apród: Markovics Erika
2. apród: Simon Krisztina
3. apród:
4. apród: Szerekován János 
I./1. viráglány: Váradi Zita 
I./2. viráglány: Szakács Ildikó 
I./3. viráglány: Simon Krisztina 
II./1. viráglány: Gál Gabi 
II./2. viráglány: Wierdl Eszter 
II./3. viráglány: Várhelyi Éva 
Egy hang: Vörös Szilvia 

Szövegíró: Richard Wagner 
Koreográfia: Seregi László nyomán László Péter 
Díszlettervező: Forray Gábor 
Jelmeztervező: Makai Péter 
Magyar nyelvű feliratok: Oberfrank Géza 

Karigazgató: Strausz Kálmán

1309   Búbánat • előzmény347 2019-04-16 23:21:14

Kapcs, 346., 347. sorszámok

Kiegészítés

  • Esti Hírlap, 1984. április 7.

„PESTIEKKEL BÉCSBEN”
„Indul a Lehár-expressz”

A sztárok: Sass Sylvia és Siegfried Jerusalem

Magyar operettművészek állnak a bécsi televízió stúdiójának kamerái elé. Nagyszabású, hamarosan az NSZK-ban, utóbb majd nálunk is bemutatandó, a szokásosnál tarkább zenei programot rögzítenek. A zenét Budapestről viszik magukkal: a dalok és a táncok muzsikáját ugyanis már rögzítették a rádió VI. stúdiójában. Egyetlen komponista műveit: Lehár Ferencét. A Bécsben dolgozó magyar művészcsoport vezetője Kalmár András, televíziónk szórakoztató osztályának vezetője. Őt kérdeztük a program részleteiről.

A világ körül

— Hatnapos bécsi utunk célja, hogy képeket adjunk a hangoknak — mondta. — Lehár-expressz című műsorunkhoz forgatunk. A műsor alapötletét az a közismert tény adta, hogy Lehár Ferenc minden operettjének más-más ország a színhelye. Abból indultunk ki — jómagam és GüntherTolar, a forgatókönyvben társszerzőm —, hogy a valóságban létező Lehár-expressz mintájára világkörüli útra hívjuk meg a tévénézőket. Olyan országokba, ahol a Lehár-darabok cselekménye játszódik. Például a régi Oroszországba (Cárevics), Spanyolországba (Frasquita), Olaszországba (Giuditta, Paganini), Franciaországba (A víg özvegy). Összesen tizenöt helyre, természetesen Magyarországra is, Pacsirta című operettjének egyik részletével. A zeneszámokat blokkokra osztottuk, becsempésztünk „kívülálló” muzsikát is, ilyen például A három grácia. Felhangzik a Vilja-dal, a Várj, várj, szép délibáb, Ajka az ajkon, majd egy részlet a Tatjana című munkájából.

A bécsi felvételek résztvevői: Sass Sylvia,  Oszwald Marika, Kovács József, Straub Dezső, Decsi Ágnes és az osztrákok egyik kedvence, Németh Sándor. Osztrák részről egyébként szintén sok közreműködője van a Lehár- expressznek Herbert Grunsky rendezésében.

Fellép például a bécsiek Danilója, Harald Serafin, s korunk egyik legnagyobb művésze, Siegfried Jerusalem. Amikor a zenei felvételekre Budapestre érkezett, elmondta nekem, hogy hatszor vendégszerepeit már hazánkban, de operettet még soha nem énekelt. Úgy érzi, legalább olyan nehéz kifogástalanul előadni egy Lehár-áriát, mint bármelyik operáét.

Ó, lányka...

— Táncok?
— Palotás, részlet a Cigányszerelemből, a Drótostótból, s lehári tarantella. Élőre felhívom a figyelmet, hogy felhangzik majd a leghíresebb Lehár-tenorista, azaz Richard Tauber gyönyörű hangja is. A Friederikából adja elő az Ó, lányka, ó, lányka kezdetű dalt, amelyre Bécsben Szőnyi Nóra Michael

Birkmeier társaságában táncol egy pas de deux-t.

— Időtartam?
— A műsor összesen kilencvenöt percig tart. Ebből nyolcvan perc Lehár-zene, a többi próza, csakhogy két változatban. A német nyelvű kissé hosszabb, a magyar szöveg rövidebb. A zenei részeket a Magyar Rádió és Televízió Zenekara élén Pál Tamás vezényelte.


/Kristóf Károly/

1308   Búbánat • előzmény1306 2019-04-14 20:49:28

 

Egyelőre csak ezt találtam: egy részletet a youtube-on:

Terzetto:  "Guerrieri,e preso il tempio... Io t'amava..."

Abigaille - Veronika Fekete

Fenena - Éva Tordai

Ismaele - József Csák

Conductor: Ferenc Nagy

1995 - Erkel Színház (Erkel Theater), Budapest

https://www.youtube.com/watch?v=m4gtNVR5Zpo

1307   Búbánat • előzmény1305 2019-04-14 20:41:28

 2018 után tudtommal ma éjjel másodszor láthatjuk a Nabucco  2017-es előadásának felvételét  (közvetítés az Erkel Színházból) a televízióban.

1306   nizajemon • előzmény1305 2019-04-14 19:57:34

Nincs felvéve Misura Zsuzsával? F.Veronikával?Elsőrangúak benne.

1305   nizajemon 2019-04-14 18:59:46

Hányadjára????

1304   Búbánat • előzmény1212 2019-04-14 16:26:11

Ismétlés az M5 csatornán ma éjjel: 21.05 - 23.20

(Először 2018 márciusában láthattuk a képernyőn az operaelőadás felvételét.)

Giuseppe Verdi: Nabucco 

A felvétel 2017. október 21-én készült az Erkel Színházban.

Alexandru Agache, Brickner Szabolcs,  Bretz Gábor

 Rálik Szilvia,  Gál Erika

Rendező és karmester: Kesselyák Gergely

1303   Búbánat • előzmény1127 2019-04-14 15:52:15

Kapcs. 1127., 1063., 930., 929. sorszámok

Kiegészítés

1984. június 22. , MTV 20.30 – 21.15.

Zenés TV Színház bemutatója

Offenbach: Fortunio dala

Az operett televíziós filmváltozata

Libretto: Hector Crémieux, Ludovic Halévy
 

Műfordító: Innocent Vincze Ernő

Vezető operatőr: Márk Iván

Díszlettervező: Langmár András

Jelmeztervező: Wieber Marianne


Rendezte: Szirtes Tamás

Szereposztás:

• Fortunio, ügyvéd - Mádi Szabó Gábor  (próza)
Lauretta, a felesége - Zempléni Mária
• Babette, szakácsnő – Halász Aranka
• Valentin, Fortunio írnoka, Lauretta imádója - Mácsai Pál (próza) - Énekhang: Molnár András
• Friquet, Fortunio patvaristája - Maros Gábor 
• Ügyvédbojtár - Gárday Gábor
• Ügyvédbojtár - Kozáry Ferenc 
• Ügyvédbojtár - Szolnoki Tibor 
• Ügyvédbojtár - Sipos András 

• Lányok: Détár Enikő, Makai Ágnes, Szegedi Dorottya, Vásári Mónika

Közreműködik: a Magyar Állami Operaház zenekara.

Vezényel: Makláry László


Dramaturg: Ruitner Sándor

Zenei rendező: Fejes Cecília

Koreográfus: Hencsey Róbert

 (Időtartam: 45 perc)

Fortunio ügyvédet féltékenység gyötri, mert valaki lopkodja a rózsáit, és fiatal felesége Lauretta egyre több rózsacsokrot kap ajándékba. Fortunio félve emlékszik ifjúkorára, mikor másodírnok volt André ügyvédnél és elcsábította annak fiatal nejét egy szerelmes dal segítségével. Ezért gyanakodva figyeli a neki dolgozó ügyvédbojtárokat, különösen a Laurettába titkon szerelmes Valentint, mert nem szeretne úgy járni, mint elődje. Friquet elmeséli Fortunio történetét az ügyvédbojtároknak, akik nagyon szeretnék megtalálni az asszonyszíveket hódító bűvös dal kottáját…

 

Ruitner Sándor dramaturg gondolatai az új televíziós operett bemutatójához (Megjelent az RTV Újságban):

„Akadnak az ember életében olyan vétségek, amelyek jóvátétele néha évtizedekig várat magára. A Zenés TV Színház következő bemutatója ilyen jóvátételi alkalmat kínál. Attól a pillanattól kezdve ugyanis, amikor Jacques Offenbach Fortunio dala című operettje megelevenedik a képernyőn, a történet két változatban szerepelhet a hallgatók-nézők ismeretében: az egyik az ötvenes években készült rádiófeldolgozás, amely több mint százszor hangzott el - („Búbánat”: a Rádió Dalszínházának bemutatója 1958. június 22, Kossuth Rádió 20.20 – 21.25. - Házy Erzsébet mint Fortunio lánya szerepel itt!, további énekes szereplők: Palánkay Klára, Ilosfalvy Róbert, Maleczky Oszkár, Kishegyi Árpád, Bende Zsolt, Kövecses Béla, Külkey László, Réti József. A Magyar Állami Hangversenyzenekart Fischer Sándor vezényli. Zenei rendező: Fejes Cecília. Rendező: Szécsi Ferenc) -, a másik ez a most bemutatásra kerülő „új” változat.

Ennek a kettősségnek – bármennyire furcsának tetszik – erkölcsi indoka van. Amikor a remek, sodró erejű vígjátékot bemutatta a Rádió Dalszínháza, igencsak erkölcsös világban éltünk, Az, hogy a megbecsült, idős ügyvédet megcsalja fiatal felesége az iroda pelyhesállú ügyvédbojtárjával/írnokával, nem tartozott a hivatalosan támogatott operett-témák közé. A sziporkázóan szellemes zenét viszont be lehetett mutatni. Kínálkozott hát egy kézenfekvő megoldás: az ifjú asszonykából fiatal lány, az idős férjből pedig – korához illő – apa lett. Mindezek után még a hepiendet is tálcán kínálta a korántsem ilyen konszolidált megoldásokért lelkesedő szerző darabja: a fiatalok – apai áldással – egymáséi lettek.

Ám higgyék el, ez az eredeti Offenbach-darabban nem így van. A valódi történet most jelenik meg a képernyőn. S akik jól ismerik az operett megálmodójának, első nagy mesterének gondolatvilágát (és az Offenbach életrajz-filmsorozat jóvoltából nálunk ez immár nem korlátozódik szűk körre), azok számára ez a régi-új változat adhatja a maradandó színházi élményt. No és a dramaturg lelkiismerete is megnyugodhat végre, korrigálhatja sok évtizedes „tévedését”. A darab mostani változatát nem dolgozta át senki, hiteles alakjában kerül a néző elé.

Egyetlen apró kis csalást azért mi is elkövettünk, de ezt közzétettük a színlapon: Operaházunk magánénekese, Molnár András „kölcsönzi” énekhangját a Valentint játszó Mácsai Pálnak.”

Megjegyzem:

A rádió 1982-ben készítette el a Fortunio dala 1958-as felvételének „ remake”-jét: már ezen a stúdiófelvételen énekel  - két évvel a televíziós változat előtt  - a Zempléni Mária-Molnár András páros:

  • Jacques Offenbach – Fischer Sándor: Fortunio dala (1982. május 7., Kossuth Rádió, 20.45 – 21.30) – Breitner Tamás – Zempléni Mária, Molnár András, Takács Tamara, Fülöp Attila, Korcsmáros Péter, Martin János, Wendler Attila, az MRT énekkara és szimfonikus zenekara.
1302   Búbánat 2019-04-09 16:18:05

1983. február 19-én az MTV 1 csatorna sugározta

A Zenés TV Színház bemutatója: 20.55 – 21.55

Lehár Ferenc: A garabonciás

A daljáték televíziós változata

(60 perc)

Szövegét és verseit Innocent Vincze Ernő írta.

Zenéjét átdolgozta: Rékay Miklós

Dramaturg: Ruitner Sándor
Díszlet: Mátay Lívia
Jelmez: Wieber Marianne

Maszk: Sammer Katalin
Vezetőoperatőr: Kocsis Sándor
Zenei rendező: Fejes Cecília

Rendező: Békés András

Közreműködők:
- az MRT szimfonikus zenekara

a KISZ Központi Művészegyüttes énekkara (karigazgató: Strausz Kálmán)

- a Bihari Táncegyüttes (koreográfus: Novák Ferenc)

Vezényel: Sándor János

Szereplők:

A diák – Mácsay Pál fh. (énekhangja: Molnár András)

Drághy Péter – Bitskey Tibor (énekhangja: Sólyom-Nagy Sándor)

Sárika, az unokahúga – Fazekas Zsuzsa fh. (énekhangja: Temesi Mária) - megjegyzem: a műsorlapon még a művésznő születési neve szerepel: Tóth Mária

Karolin – Andor Éva (próza és énekhang)

Ferdinand von Kolb – Horesnyi László

Borcsa – Kovács Erzsébet

István – Tarsoly Elemér

(Előtte emlékezés az 1943. február 20-i ősbemutatóra: Magyar Királyi Operaházban)

1301   IVA • előzmény1300 2019-04-04 02:51:08

Kedves Héterő, egyikünk sincs a megengedés vagy a nem megengedés helyzetében.
Csak tiszteletre méltónak lehet nevezni Puccini híres, megszállott igényességét a tökéletes szöveg érdekében, egyben szerencséje volt, hogy korának kiváló költői, librettistái között válogathatott. Nyilván tudta (ha sejtette egyáltalán a Manon Lescaut komponálásakor), hogy ha muzsikája a számos nyelvet használó nagyvilág közkincsévé válik, már nem lesz módja ügyelni minden szóra és kirúgni szövegírókat, műfordítókat. Azt sem kötötte ki, hogy szövegeit nem szabad lefordítani, az előadó ország nyelvén énekelni. Sem ő, sem más.
Biztos vagyok abban, hogy Nádasdy Kálmán éppen annyi szövegeltérést engedett meg magának, amennyi szükséges volt a magyar nyelvű énekelhetőséghez, de nem változtatott a cselekményen és a szerep jellemén. Egy „átértelmezett” rendezői koncepció, gesztus, jelmez vagy díszlet sokkal erősebb hamisítás, mint egy eleve (olykor szándékosan) közhelyes szöveg átfogalmazása.

1300   Héterő • előzmény1299 2019-04-03 22:59:01

Kedves bermuda, nem akartam udvariatlan lenni, de ha mégis úgy érzed, elnézésedet kérem. Akinek valójában szólt, válaszolt is. Régi témánk IVÁ-val... :-)
Idő híján most csak ennyit tudok írni, de a véleményedre nagyon kíváncsi vagyok: megengedhető ekkora szövegeltérés a Manon-románcnál? Puccini sorra rugdalta ki a szövegírókat:  Marco Praga, Domenico Oliva, Giuseppe Giacosa, Luigi Illica, Ruggero Leoncavallo és mások bicskája is beletört, mert a zeneszerző minden szóra ügyelt.

1299   bermuda • előzmény1297 2019-04-03 20:44:27

Kedves IVA. Köszönöm szépen... -nem akartam reagálni a" nagyon udvarias "helyreigazításra.. nem számit. ...Kb 100x hallottam Házyval , élőben is lemezen is, s most a You Tubeon is direkt meghallgattam... köszönöm .bermuda.

1298   IVA • előzmény1296 2019-04-03 03:45:04

Valószínűleg kedvelték a jól hangzó Ékszerária elnevezést. Hiszen azonos a címe Margit áriájának (Ballada és Ékszerária), sőt gyakran hallottam így nevezni Dappertutto áriáját is, a Tükörária és Gyűrűária elnevezések mellett.

1297   IVA • előzmény1293 2019-04-03 03:27:06

Dehogynem érti! – szólok a védők nevében.
Nincs ékszer ennél gyönyörűbb – olvassuk Nádasdy Kálmán magyar szövegkönyvében. (Érthető.) Se szeri, se száma azoknak az eseteknek, amelyekben egy énekes apró vagy merészebb, egyéni vagy hagyományos szövegmódosítással énekel, legtöbbször a kiéneklés vagy könnyebbség kedvéért. Ugyanúgy érthető az is, hogy nincs ékszeremnél gyönyörűbb. Bermuda nem értette félre: nem tudni, miért, felvételek tanúsága szerint így énekelte Orosz Júlia, Házy Erzsébet, Pitti Katalin, Kukely Júlia is.
Ettől még Nádasdy Kálmán Manon Lescaut-fordítása minden idők egyik legszebb, legszívhezszólóbb magyar operaszövege, amely méltó Puccini zenéjéhez.
Bár a Magyar Állami Operaházban időről időre akadtak kiemelkedő sikerű előadások, népszerű és nagy tekintélyű énekesek, az utóbbi 60 év operajátszása legnagyobb sikerének a Manon Lescaut bizonyult. Ebben kétségtelenül nagy szerepe van az 1961-es felújítás zenei minőségének, még inkább a Házy–Ilosfalvy-párosnak és legendájának, valamint az előadás alapján készült rádió- és lemezfelvételnek. Nem sok érdeme volt a sikerben Fülöp Zoltán díszletének, amely a zseniális tervezőnek korántsem a legihletettebb munkája, amint Mikó András sem a Manon Lescaut rendezésében mutatta meg fantáziája legjavát. A magyar fordítás azonban mintegy 20 éven át volt részese a sikernek és a népszerűség megalapozásának.
Ennyit a magyar nyelvű operaelőadásról.

1296   Héterő • előzmény1293 2019-04-02 11:12:02

Puccini: Manon Lescaut - Manon: In quelle trine morbide

Hívhatnánk a teljesen légből kapott, ezért randán hamis Ékszerária-megnevezés helyett Alkóváriának vagy Hálófülke-áriának (ld. 1293), ami mutathatná a fordító dicséretes és kívánatos törekvését a pontosságra. Azonban Manon nem ingatlanügynökként vagy belsőépítészként vágyakozik vissza alkóv nélküli kicsiny lakába. Az egyébként igényes fordítás ( ritka eset! ) elkerülhette volna ezt a "hálófülke"-szarvashibát.

In quelle trine morbide...
nell'alcova* dorata v'è un silenzio gelido, mortal,
v'è un silenzio, un freddo che m'agghiaccia!
Ed io che m'ero avvezza a una carezza voluttuosa
di labbra ardenti e d'infuocate braccia
or ho tutt'altra cosa!
O mia dimora umile,
tu mi ritorni innanzi gaia, isolata, bianca
come un sogno gentile di pace e d'amor!
________________
alcova
1. la camera da letto matrimoniale, o *il letto stesso, con allusione, spesso scherzosa, ai rapporti sessuali
 2. parte di una stanza, generalmente separata da un arco, da tendaggi ecc., dove si colloca il letto
________________

Az alábbi értelmezés jobban megfelel az olasz eredetinek:

Ezekben a finom csipkékben...
az aranyozott, baldachinos ágyban jeges, halálos némaság van.
Ez a némaság, ez a fagy halálra dermeszt!

Én ahhoz szoktam, hogy vágytól hevülve simogat
a forró ajak, az izzó kéz;
most milyen más az egész!

Ó, szerény kis lakom,
előttem vagy újra-meg-újra, vidáman, kiesen, fehéren,
mint édes álom - nyugalomról és szerelemről.

1295   lujza • előzmény1293 2019-04-02 02:26:35

De az igazi blamázs mégsem a fordítás, hanem a IV. felvonás "Sola, perduta..." ária ide kavarása volt. Valóban nem árt, ha a májusi bemutatóig a csapat megpróbál ismerkedni a művel.

1294   lujza • előzmény1290 2019-04-02 02:21:21

Nem szeretnélek elszomorítani, de a Gioconda kapcsán volt egy beszélgetés Almási Tóthtal, és akkor nekem úgy tűnt, hogy neki is vannak fogalmazási és nyelvhelyességi gondjai.

1293   Héterő • előzmény1292 2019-04-02 01:24:22

    A felirat most ez volt:
Aranyozott hálófülkémben
   a puha csipkék között

                                Nincs ékszer ennél gyönyörűbb,   ( ! )
                                Szebb selyem, puhább bársony...

Ennyit a magyar nyelvű operaelőadásról: aki védi, az sem érti...

1292   bermuda • előzmény1291 2019-04-01 23:46:11

"Nincs ékszeremnél gyönyörűbb, szebb selyem,puhább bársony.".. magyarul az "Ékszerária".  Sola perdut abbandonata: Árván, a dermesztő magányban.. ..nem tudom hogyan lehet a kettőt összetéveszteni..az illető még sosem látta a Manont....

1291   Búbánat • előzmény1289 2019-04-01 21:37:14

A  tények kedvéért: 

Egy kedves fórumtárstól kaptam az előbb az alábbi hozzászóló-sorokat: 

'de miért nem az Ékszerária lett volna? Dehogynem,az volt,az "In quelle trine morbide " kezdetű ária,ezt nevezik Ékszeráriának. A kezdősort idézték rosszul, nem az ária címét."

Köszönöm.

1290   Héterő • előzmény1289 2019-04-01 12:24:17

Drukkolok az új Artistic Director -nak, András Almási-Tóth -nak, hogy találjon maga mellé olyan munkatársakat, akik kevésbé trehányak, és meg tudják különböztetni például a "ki"-t az "aki"-től, a "mely"-t az "ami"-től, és a magyar nyelv használatában a klasszikus formátumokat részesítik előnyben, ellentétben a jelen, magyar-nyelv-gyalázó, reklám-ízűen ócska szöveghasználat képviselőinek áldatlan tevékenységétől.

1289   Búbánat • előzmény1288 2019-04-01 10:53:17

Bizony,  a Yoncheva által előadott Manon-részlet nem az Ékszerária volt… - ami még érdekesebb: Ókovács Szilveszter a „Tatjana néném”-nek címzett  internetes  (Origo.hu) levelében ugyanígy  nevezi az Olasz Estélyről írt beszámolójában ezt a hallott Puccini-áriát ebből az operából.

Egyébként  a gálaest programjának televíziós, szerkesztett változatából kimaradtak ezek a részletek:

  • Ponchielli: Gioconda – Enzo áriája a II. felvonásból („Cielo e mar”) » Boncsér Gergely
  • Mascagni: Parasztbecsület – Intermezzo
  • Mascagni: Parasztbecsület – Nyitókórus 
  • Leoncavallo: Bajazzók – Harangkórus
  • Mascagni: Fritz barátunk – Intermezzo
1288   IVA • előzmény1287 2019-04-01 01:48:59

Valaki simán félrepárosította az első Manon-ária magyar címét a IV. felvonásbéli (olasz nyelvű) kezdősorával. (Merem remélni, hogy nem a készülő Manon Lescaut-felújítás próbáinak tapasztalata nyomán.

1287   Héterő • előzmény1286 2019-03-31 23:09:55

Puccini: Manon Lescaut – Manon áriája a II. felvonásból (Ékszerária - „Sola, perduta, abbandonata”) » Sonya Yoncheva

A Nádasdy-fordítás nyomán Ékszeráriának nevezett Manon-dalocskában ékszer ugyan még nyomokban sem volt, de a „Sola, perduta, abbandonata” már végképp túlzás lenne.

1286   Búbánat 2019-03-31 20:28:39

Ma éjjel az M5 csatornán láthatjuk felvételről:

21.35 – 23.25 „Olasz Estély”

Sonya Yonchevával

Erkel Színház, 2019. március 2.

Műsor:

I.rész

  • Nádasdi András / Puccini / Andorka Péter: Puccini-keringő – Nyitótánc 
  • Leoncavallo: Bajazzó– Prológ » Kálmándy Mihály
  • Puccini: Lidércek – Anna áriája az I. felvonásból („Se come voi piccina io fossi”) » Sonya Yoncheva
  • Rossini: La Fede » a Magyar Állami Operaház Gyermekkara
  • Rossini: La Caritá » a Magyar Állami Operaház Gyermekkara, Ittzés Berta (szóló)
  • Mráz Kornélia / CsajkovszkijVirágkeringő » a Magyar Nemzeti Balettintézet növendékei
  • Ponchielli: Gioconda – Enzo áriája a II. felvonásból („Cielo e mar”) » Boncsér Gergely
  • Mascagni: Parasztbecsület Intermezzo
  • Puccini: Bohémélet – Mimì áriája az I. felvonásból („Sì, mi chiamano Mimì”) » Sonya Yoncheva
  • Giordano: Andrea Chénier – Gérard áriája a III. felvonásból („Nemico della patria”) » Kálmándy Mihály
  • Mascagni: Parasztbecsület Nyitókórus 
  • Puccini: Bohémélet – Mimì és Rodolfo duettje az I. felvonásból („O soave fanciulla”) » Sonya Yoncheva, Boncsér Gergely

II. rész
 

  • Leoncavallo: Bajazzók Harangkórus
  • Puccini: Bohémélet – Mimì áriája az III. felvonásból („Donde lieta uscì”) » Sonya Yoncheva
  • Sarkissova Karina / RespighiLa pentola magica, P. 129 » Ivanova-Skoblikova Sofia, Kekalo Iurii, Melnik Tatiana, Leblanc Gergely, Felméry Lili, Timofeev Dmitry, Lagunov Ievgen
  • Puccini: Manon Lescaut – Manon áriája a II. felvonásból (Ékszerária - „Sola, perduta, abbandonata”) » Sonya Yoncheva
  • Giordano: Andrea Chénier – Kórus az I. felvonásból („O pastorelle, addio!”)
  • Mascagni: Fritz barátunk – Intermezzo
  • Puccini: Pillangókisasszony – Cso-cso-szan áriája a II. felvonásból ( „Nagyária” „Un bel dì vedremo”) » Sonya Yoncheva
  • Wolf-Ferrari: A négy házsártos – Lunardo áriája az I. felvonásból („Quando un omo xe serio”) Palerdi András
  • Cilea: Az arles-i lány – Federico panasza  - románc („È la solita storia del pastore”) » Boncsér Gergely
  • Verdi: Falstaff – Zárófúga („Tutto nel mondo è burla”) » Rőser Orsolya Hajnalka, Wiedemann Bernadett, Kiss Tivadar, Szegedi Csaba, Nagy Zsófia, Balga Gabriella, Szappanos Tibor, Fülep Máté, Boncsér Gergely, Gábor Géza

Ráadás:

  • Puccini: Gianni Schicchi – Laueretta áriája Sonya Yoncheva
     

Közreműködik a Magyar Nemzeti Balettintézet, a Magyar Nemzeti Balett, a Magyar Állami Operaház Zenekara, Énekkara és Gyermekkara 

Karmester: Kocsár Balázs főzeneigazgató 


Rendezők: Almási-Tóth András művészeti igazgató és Solymosi Tamás balettigazgató 
A rendező munkatársa: Kováts Andrea

Az est házigazdái: Morvai Noémi (MTVA) ás  Ókovács Szilveszter főigazgató
 

A gyermekkar vezetője: Hajzer Nikolett
Zongorán közreműködik: Foskolos Bettina
Karigazgató: Csiki Gábor

Partner: BMW Group Magyarország

1285   Búbánat 2019-03-31 20:13:23

Kapcs. 1264. sorszám

Operettest a Vigadóban - felvételről

I. - Johann Strauss műveiből

 (60')

II. - Lehár Ferenc műveiből

 (50')

Az Ifj. Johann Strauss és Lehár Ferenc legnépszerűbb, legismertebb műveiből készült válogatás  

Kiegészítésül:

Km. a MÁV Szimfonikus Zenekar

Karmester: Makláry László

(1993)

I.rész

I. Johann Strauss: A cigánybáró – részletek (Kincses Veronika, Pitti Katalin, Berkes János, Gregor József, Miller Lajos)

II. Johann Strauss: A denevér

- Nyitány

- Adél dala (Kincses Veronika)

- Csárdás (Pitti Katalin)

III. Johann Strauss: Egy éj Velencében

- Gondoladal (Berkes János)

- Lagúnakeringő (Miller Lajos)

IV. Johann Strauss: Éljen a magyar! – polka

 

II. rész

Lehár Ferenc: Éva – keringő

Lehár Ferenc: A víg özvegy

- Danilo belépője (Miller Lajos)

- Hanna és Danilo szerelmi kettőse – „Minden vágyam súgom lágyan, csak szeress” (Pitti Katalin, Miller Lajos)

Lehár Ferenc: Pacsirta – Juliska dala (Kincses Veronika)

Lehár Ferenc: A garabonciás – „Deres már a határ” (Gregor József)

Lehár Ferenc: A mosoly országa – Szu-Csong dala, II. felv. „Vágyom egy nő után” (Berkes János)

Lehár Ferenc: Paganini – „Szép álom, szállj a szívemre” (Kincses Veronika)

Lehár Ferenc: A cárevics –Volga-dal (Miller Lajos – német nyelven énekelte)

Lehár Ferenc: Cigányszerelem – „Messze a nagy erdő” (Pitti Katalin)

 

id. Johann Strauss: Radetzky-induló (vezényel: Gregor József – poén)

1284   Búbánat 2019-03-30 16:06:35

Ma éjjel, az M5 csatornán láthatjuk:

2019. március 30. szombat, 21:00 – 22:00; 22.00 – 22:50

 

Operettest a Vigadóban - felvételről

I. - Johann Strauss műveiből

 (60')

II. - Lehár Ferenc műveiből

 (50')

Az Ifj. Johann Strauss és Lehár Ferenc legnépszerűbb, legismertebb műveiből készült válogatás  

Kincses Veronika, Pitti Katalin, Berkes János, Miller Lajos és Gregor József előadásában, a Vigadó hangversenyterméből.

Rendezte: Horváth Zoltán

1283   Búbánat • előzmény1230 2019-03-19 15:36:57

Előzmények: 1230., 1198., 1181.,1190., 1189., 314., 417.,  686-689.;  1063., 1127., 1128., 1131., 1132., 899., 900., 335. sorszámok

 

Zenés TV Színház

 Robert Planquette: A corneville-i harangok

„A nyolcvanharmadik meghívó”

Petrányi Judit írása az RTV Újságban – az operett televíziós változatának 1983. március 5­-i bemutatója elé.

A napokban a kezembe került egy régi meghívó. Az akkor megalakult színház így invitálta leendő közönségét első bemutatójára: „Szeretettel meghívjuk Önt saját tévékészüléked elé!” Az első hallásra meghökkentő felhívást azóta nyolcvanszor többször ismételte meg a Zenés TV Színház. A meghívás ezen a héten ismét elhangzik Planquette A corneville-i harangok című operettjének bemutatása előtt. A zenés dráma széles, bár a szerkesztők szerint még mindig nem teljes skálája – ez lehetne e színház első tíz évének egymondatos mérlege.

Ez évtized szereplői: zeneszerzők, írók, színészek, énekesek, hangszeres zenészek, karmesterek, rendezők – puszta felsorolásuk is vaskos kötetet töltene meg. A képzeletbeli névsor élére mindenképpen két név kívánkozik. A Zenés TV Színház két létrehozója: Bánki László és Ruitner Sándor

Ruitner Sándor a tíz év történetének igazi kezdetét harminchárom esztendővel ezelőttről számítja.

- 1950-ben működtem közre az első rádióoperettek felvételeiben – a sorozat azután A Rádió Dalszínháza nevet kapta. Ezt a mi hangzó színházunkat, amelyben a látvány hiányát „csak” a nemes zene és az előadások színvonala feledtethette, húsz év alatt sikerült olyanná alakítani, amilyennek szerettük volna. És akkor mindehhez ráadásként a látvány lehetőségét ajánlotta Bánki László és Gellért Endre, megkérdezve: nem volna-e kedvem valami hasonlóval a televízióban megpróbálkozni. Nagyon is volt kedvem, de nemigen tudtam, hogyan kellene hozzákezdeni. Nádasdy Kálmántól kértem tanácsot, és ő azt mondta: „Én ugyan ezt a műfajt nem értem, de szerintem pontosan ugyanúgy kell csinálni, mint az igazi színházat.” És valóban: az irodalom olykor helyettesítheti a képzőművészetet, a zene az irodalmat, s ha a szavak, színek, hangok és képek teljessége egyszer létrejött, akkor az így vagy úgy megváltoztatva is teljes marad. Úgy érzem, Nádasdy Kálmán és Oláh Gusztáv a magyar zenés színjátszás legjobb hagyományainak ezt a teljességét hagyta ránk; olyan örökséget, amelyet nekünk sajátos tévés kifejezésmóddal kell megőriznünk.

Bánki László, a Zenés TV Színház vezetője a sorozat egyik erényét az időzítésben látja.

- Szerencsés időben jött létre ez a színház: egy kiemelkedő művésznemzedék tehetsége és ereje teljében szerepelhetett benne. Simándy Józseffel kivételes Bánk bán-előadást rögzíthettünk; Melis György tizenkét zenetörténeti értékű alakítással ajándékozott meg bennünket. Galambos Erzsi a musicaljátszás legszebb színeit villantja fel, például mint Osztrigás Mici. De ugyanez a zeneszerzőkre is érvényes: „házi” szerzőink között olyan mesterekkel dolgozhattunk, mint Fényes Szabolcs, Petrovics Emil vagy Lendvay Kamilló. Színházunk eddigi 83 darabját 29 rendező vitte képernyőre, a legkiválóbb karmesterek és zenekarok közreműködésével. De legalább ilyen szerencse, hogy az elmúlt tíz év alatt felnőtt egy, az előzőhöz méltó ifjú művésznemzedék. Hogy csak az operaénekeseket említsem: Tokody Ilona, Pitti Katalin, Kalmár Magda, Gregor József és Kelen Péter. Talán nem hangzik szerénytelenül, ha azt mondjuk: mi is hozzájárultunk felfedezésükhöz. De nélkülük nem is tudtuk volna a nézőt teljes kép – hang élménnyel megajándékozni.

A gyakori közreműködők egyike Palcsó Sándor is. Tizenöt különböző szerep után joggal nevezheti magát tréfásan a Zenés TV Színház örökös tagjának:

- Mint mániákus tévénéző, már az első felkérésnek – még semmit sem ismerve, semmit sem értve – boldogan tettem eleget. A sokféle szerep azonban iskola is volt, és a karakterjátszás olyan lehetőségét kínálta, amely úgy érzem, színpadi pályámon is továbbvitt. S akkor még nem is beszéltem a televízió népszerűsítő hatásáról. Szerintem a Zenés TV Színház már puszta létével is sok új hívet szerzett az opera műfajának.

Békés András rendező továbbfűzi a megkezdett gondolatot:

- A Zenés TV Színház örvendetesen bővítette a repertoárt is. Én például csupa színpadon még nem játszott egyfelvonásost rendeztem. Remek szerzők értékes műveit, amelyek a hagyományos deszkákon mégsem állták meg a helyüket – a képernyő viszont feledtetni tudta gyengéiket. Örülök annak, hogy olyan műveket segíthettem sikerre, amelyek – mint például Schubert Házi háborúja, vagy Rossini Alkalom szüli a tolvajt című egyfelvonásos operája – különben valószínűleg nem kerültek volna közönség elé.

És befejezésül ismét Ruitner Sándor néhány mondata:

- Ha arra gondolok, hogy Operaházunk jövőre százesztendős, sőt, hogy 1793 óta létezik magyar opera, érthető, ha mi mindig kísérletnek tekintjük, amit csinálunk. S talán senki sem veszi rossz néven, ha újra meg újra meghívjuk – saját tévékészüléke elé.

 

Lásd még: 1230., 1198., 1181.,1190., 1189., 314., 417.,  686-689.;  1063., 1127., 1128., 1131., 1132., 899., 900., 335. sorszámok

 

1282   Búbánat 2019-03-10 15:23:48

Ma éjjel az M5 csatornán láthatjuk:

2019. március 10. vasárnap 21:00 - 23:20

Giuseppe Verdi: Rigoletto

Opera három felvonásban, két részben olasz nyelven, magyar és angol felirattal

A felvétel 2017. szeptember 24-én készült az Erkel Színházban.

Szövegíró Francesco Maria Piave.

Rendező Szinetár Miklós / Harangi Mária.

Díszlettervező: Csikós Attila.

Jelmeztervező: Velich Rita.

Koreográfus: Lőcsei Jenő

Szereposztás:

A mantovai herceg: László Boldizsár,

Rigoletto: Fokanov Anatolij,

Gilda: Miklósa Erika,

Sparafucile: Gábor Géza,

Maddalena: Mester Viktória,

Monterone gróf: Kőrösi András,

Marullo: Káldi Kiss András,

Borsa: Kiss Péter,

Ceprano gróf: Szüle Tamás
Ceprano grófné: Molnár Ágnes
Giovanna: Dobi-Kiss Veronika
Apród: Zavaros Eszter
Porkoláb: Németh Gábor

Km. a  Magyar Állami Operaház Zenekara és Énekkara

Vezényel: Medveczky Ádám

1281   Búbánat 2019-03-02 11:41:01

Ma éjjel az M5 csatornán láthatjuk

2019. március 2. szombat 21:00 - 23:40

Huszka Jenő - Martos Ferenc: Lili bárónő - Operett-fantázia két részletben

A Budapesti Operettszínház Zsebszínházának előadása felvételről

Rendező: Béres Attila. Koreográfus: Bodor Johanna.

 „Érdekel a szituáció” – mondja a nincstelen gróf, amikor komornyik-ruhába bújva vállalja, hogy szolgálatba áll a gazdag bárónál és leányánál. A gróf, aki komornyikot alakít, egyébként sikeres színpadi szerző; a lány, aki szerelmes lesz a komornyikba, színésznői álmokat dédelget. A színésznő, aki a szomszéd birtokon nyaral, meg szeretné szerezni a színpadi szerzőt; a lány a komornyikot; a lány apja pedig a grófot.

A Lili bárónő „szituációjában” mindenki akar valakit – mindenki mást és mégis ugyanazt „Miért szeretünk operettet hallgatni, nézni? Mert minden lehetséges benne, ugyanúgy, mint a mesékben.”

Huszka Jenő egyik legnépszerűbb operettje igazi kikapcsolódást nyújt pazar humorával, közkedvelt melódiáival, hisz ki ne ismerné, "Az egy kis cigaretta", a "Tündérkirálynő légy a párom" „Egy férfi képe…” és a "Gyere, csókolj meg tubicám" című slágereket?

A Lili bárónő ezúttal egyszerre több és kevesebb is egy nagyoperettnél: csupán kilenc színész, egy zenész és egy hihetetlen történet, finom eleganciával, különösen intim szférában…

Szereposztás:

Lili bárónő - Lukács Anita,

Illésházy gróf - Dolhai Attila,

Malomszegi báró - Jantyik Csaba,

Becsey,tiszttartó - Szolnoki Tibor,

Illésházy Agatha grófnő - Lehoczky Zsuzsa,

Illésházy Krisztina grófnő - Kalocsai Zsuzsa,

Frédi - Kerényi Miklós Máté,

Clarisse - Szendy Szilvi,

Minden szerepben - Peller Károly.

 

Zongorán kísér: Szekeres László

1280   Búbánat 2019-02-20 19:06:26

Az  M5 csatornán láthatjuk ma éjjel:

2019. február 20. szerda 21:50 - 00:45

MüpArt Classic

Rossini: A sevillai borbély - Vígopera két felvonásban

2014 (175')

"Rossini legismertebb és legtöbbet játszott vígoperája Beaumarchais 1775-ben írt színdarabjából Cesare Sterbini szövegkönyve alapján készült. A szereplők a commedia dell’arte jellegzetes figuráit idézik fel, a cselekményt a háttérből irányító furfangos borbély, az álruhában szerenádot éneklő gróf, az öregedő gyámja rabságából lázadó Rosina, mind az olasz operaszínpad jellegzetes alakjai, akik a fordulatos cselekményt sok humorral és izgalmas, invenciózus zenei megoldásokkal szédítő tempóban pörgetik a végső megoldás felé.

Káel Csaba rendezése némafilmes környezetbe helyezi az előadást, fokozva ezzel a játékosságot, valamint új dimenziót teremtve leporolja a kétszáz éves mű sikertörténetének elavult konvencióit.

Az előadás nemzetközi hírű szólisták részvételével valósult meg, René Barbera, Pietro Spagnoli, Megyesi Schwatz Lúcia, Bruno de Spagnoli énekesként és színészként is remekelnek. Az előadáson közreműködik a Budafoki Dohnányi Zenekar, vezényel: Hollerung Gábor."

 

1279   Búbánat 2019-02-13 20:38:57

Ma  éjjel 

a televízióban az M5 csatorna felvételről sugározza (21.50 - 24.00) 

Belcanto-gála 

Közreműködők: Diana Damrau - szoprán, Nicolas Testé - basszbariton és a Nemzeti Filharmonikus Zenekar 

Vezényel: Gianluca Martinenghi 

(2016. május 14., Művészetek Palotája)

Műsor:

I. rész
Rossini: A sevillai borbély - Nyitány
• Rossini: A sevillai borbély - Una voce poco fa (Rosina áriája)
• Rossini: A sevillai borbély - La calunnia (Rágalomária - Don Basilio)
Gounod: Rómeó és Júlia - Je veux vivre (Júlia áriája)
Gounod: Faust - Balettzene
• Gounod: Faust - Le veau d'or (Mefisztó áriája)
Massenet: Manon - Suis-je gentille ainsì?… Je marche sur tous les chemins… Profitons bien de la jeunesse (Manon áriája)

II. rész: 
Wagner: A bolygó hollandi - Mögst du mein Kind (Daland áriája)
Verdi: Szicíliai vecsernye - Mercè dilette amiche (Elena áriája)
Verdi: A trubadúr - Di due figli vivea padre beato (Ferrando áriája)
Verdi: A haramiák - Venerabile, o padre, è il tuo sembiante… Lo sguardo avea degli angeli (Amalia áriája)
• Verdi: A haramiák - Mio Carlo!... Carlo! Io muoio (Massimiliano és Amalia duettje)
Mascagni: Parasztbecsület - Közjáték
Ponchielli: Gioconda - Sì, morir ella de'! (Alvise Badoèro áriája)
Bellini: Az alvajáró - Ah, non credea mirarti... Ah, non giunge (Amina áriája)


Ráadások:

- Puccini: Bohémélet – Vecchia zimarra, senti (Colline „Kabátáriája” )
- Puccini: Gianni Schicchi – O mio babbino caro (Lauretta áriája)
- Gershwin: Porgy és Bess – Honey, we sure goin’ strut our stuff today… Bess, you is my women now (Porgy és Bess kettőse, II. felv.)

1278   Búbánat 2019-02-02 15:12:28

Ma éjjel, az M5  csatornán láthatjuk

2019. február 2. szombat 21:00 - 23:15

Ifj. Johann Strauss: Egy éj Velencében

Nagyoperett közvetítése

A Soproni Petőfi Színház előadása

(2018. december)

„Az operett aranykorának aligha akad kiemelkedőbb remekműve, mint az Egy éj Velencében. A nagyoperettben összhangot alkotva találkozik számtalan stílus: a keringő és a tarantella, a polka és a canzonetta. A darab előadásmódja a velencei komédia és a bécsi városi bohózat jellegzetességeiből szövődik össze. Egy karneváli éjszaka forgataga a 18. századi Velencében, melynek érzéki rokokó világát pompásan érzékelteti Johann Strauss muzsikája. „

Szereposztás:

Az urbinói herceg – Domoszlai Sándor

Delaqua, velencei szenátor – Major Zsolt

Annina, halászlány – Sipos Marianna

Caramello, a herceg borbélya – Vadász Zsolt

Pappacoda, szakács – Szolnoki Tibor

Ciboletta, a szenátor szobalánya – Teremi Trixi

Centurione, a herceg titkára – Ács Tamás

Testaccio szenátor –  Savanyú Gergely

Barbaruccio szenátor – Fakas Tamás

Agricola, udvarhölgy – Zsadon Andrea

Barbara, Delaqua szenátor hitvese – Molnár Anikó

Enrico tengerésztiszt, Delaqua unokaöccse – Papp Attila

Peppino gondolás – Galkó Balázs

Benito, utcai énekes – Szabó László

Elisetta – Szalai Dóra

Giovanni – Rovó Péter

 Vezényel: Tassonyi Zsolt

Egyéb munkatársak:

Díszlettervező – Frieder Klein

Jelmeztervező – Tóth Barna

Koreográfus – Demcsák Ottó

Korrepetitor – Sági Balázs

Rendezte – Prof. Dr. Robert Herzl

Művészeti vezető – Zsadon Andrea és Szolnoki Tibor

1277   Búbánat 2019-02-02 15:10:49

Az M3 csatorna sugározza ma

2019. február 2. szombat 18:30 - 19:30

„Szellő szárnyán”  - Huszka est a IV-es stúdióban

Televíziós operettfilm-összeállítás (1985)

 (60')

Huszka Jenő négy operettjének - Mária főhadnagy, Bob herceg, Gül baba, Lili bárónő - legnagyobb slágerei hangzanak el a műsorban.

A műsorvezető: Bács Ferenc

 Közreműködik: Bács Ferenc; Pászthy Júlia; Tiboldi Mária; B. Nagy János; Oszvald Marika; Berkes János; Lehoczky Éva; Bende Zsolt; Palcsó Sándor; Zsadon Andrea; Jankovits József; Ötvös Csaba; Sass Sylvia; Horváth Bálint; Kovács Zsuzsa; Németh Sándor;

 a Magyar Televízió tánckara (művészeti vezető Molnár Ernő);

 a Magyar Rádió és Televízió Énekkara és Szimfonikus Zenekara

Vezényel: Hidas Frigyes

Rendezte: Apró Attila

Írta: Apró Attila, László Zsuzsa

1276   lujza • előzmény1272 2019-01-27 03:57:30

Impozáns volt Begányi zuhanása, miután leszúrták. Ilyenre csak egy fiatal ember képes.

Jó volt az egész Békés rendezés, remélem, van, aki elmentette ezt az előadást!

1275   Búbánat • előzmény1274 2019-01-26 21:54:31

Egy kis pontosítás - biztos elírás volt: 

a televízió Szerelmi bájital-előadás közvetítése  nem 1976-os, hanem 1966-os felvétel volt (László Margittal, Bartha Alfonzzal,Várhelyi Endrével, Bende Zsolttal, a karmester: Kerekes János)

Ezt követte a  Cosi van tutte  1962. december 6-i operaházi előadásának a sugárzása (Ágai Karola, Sándor Judit, Koltay Valéria, Bartha Alfonz, Palócz László, Maleczky Oszkár – a karmester: Erdélyi Miklós)

Aztán láthattuk a Tv-ben a Diótörő balett klasszikus,  1962-es előadásának archív felvételét Dózsa Imre és Dévényi Edith főszereplésével.

Ez a sorozat folytatódott most a Hovanscsinával.

Én is remélem, hogy a régi, archív – digitálisan feljavított - operafelvételek sora az Operából további darabok képernyőre (M3 csatorna) tűzésével bővülni fog!  Rendkívül sok értékes zenei kincs várhat még  újra bemutatásra!

1274   faapo • előzmény1272 2019-01-26 21:30:03

Teljesen egyetértek! Ugyanakkor nagyon örülök, hogy előkerültek valahonnan ezek a csodálatos felvételek, (ezelőtt a Szerelmi bájital 1976-os felvétele volt műsoron csodálatos előadásban László Margittal, Bartha Alfonzzal,Várhelyi Endrével, Bende Zsolttal-micsoda énekesek!!!) Remélem még nincs vége a sorozatnak!:)

 

1273   Búbánat • előzmény1272 2019-01-26 13:34:17

Köszönöm! Már én is felakartam tenni a javított szereposztást - egyszerűen felháborító, hogy a médiában ilyen slendrián, megtévesztő információkat tesznek közzé.

A televíziós közvetítés végén a képfelírásos szereposztás is a téveset jelöli meg. Az operaelőadás felvételének televíziós időpontjaként az 1976. évszám van feltüntetve.

A balettkarból megnevezi a szólótáncosnőt: Sebestény Katalin.

Sajnos, csak fekete-fehérben láthattuk az operát, pedig színesben mutatott volna jól a látvány, kiemelve a diszlet-jelmez szépségeit is.

1272   -zéta- • előzmény1267 2019-01-26 12:43:35

Tragédia, hogy a médiában ilyen mérvű slendriánság lehessen, Kossuth-díjas művészeket kevernek össze...:-(

Csak hogy valahol meglegyen a valódi szereposztás, ideírom:

 

Mogyeszt Muszorgszkij: HOVANSCSINA

Zenés népdráma öt felvonásban.

Szövegét írta: Mogyeszt Muszorgszkij

Fordította: Nádasdy Kálmán

Kiegészítette és hangszerelte: Nyikolaj Rimszkij-Korszakov

Rendezte: Békés András

Vezényel: Kórodi András

Km. a  Magyar Állami Operaház Zenekara és Énekkara

Karigazgató: Nagy Ferenc és Németh Amadé

Szereposztás:

Hovanszkij Iván herceg – BEGÁNYI FERENC

Andrej herceg, a fia – Bartha Alfonz

Golicin herceg – Szőnyi Ferenc

Fjodor Saklovityij, bojár – Melis György

Doszifej, az óhitűek feje – KOVÁTS KOLOS

Márfa, fiatal özvegy – Komlóssy Erzsébet

Emma, fiatal német lány – Szabó Rózsa

Varszonofjev, Golicin bizalmasa – Katona Lajos

Kuzka, sztrelec – Nagypál László

Egy írnok – Palcsó Sándor

Első sztrelec – ÖTVÖS CSABA

Második sztrelec – Domahidy László

1271   telramund • előzmény1270 2019-01-26 09:44:35

Köszönöm a figyelemfelhívást,de tudtam az előadásról.A szereposztásból Jelena Makszimovát ismerem,valamint Misa Didiket.Biztos jó előadás lesz,de szerintem pont nem hangvesenyszerű prodikcióban képzelem el.

1270   Edmond Dantes • előzmény1269 2019-01-26 09:17:18

Aprilis 5. MuPa, BTF nyitokoncertje. Az ismerteto szerint a szerzo szandekahoz legkozelebb allo (vagy annak gondolt??) valtozatban Bojti Janos rekonstrualja a hangszerelest. Nem ismerem Bojti Janos nevet es munkassagat, csak amit a neten talaltam most rola. Az eloadas mindenesetre jonak igerkezik es mar nincs ra sok szabad jobb hely.

1269   telramund 2019-01-26 08:33:19

Nagy öröm számomra ,hogy végre ismét hallhattam  a Rimszkij Korszakov hangszerelte Hovanscsinát.(Nem kicsinyítve persze Sosztakovics hangszerelő nagyszerűséget).Ez egyébként egy nagysikerű előadása  volt az Operaháznak.Doszifej valóban nem Szalma Ferenc volt,hanem Kovács Kolos.Az öreg Hovanszkij is inkább Begányi Ferencnek tűnt.De a hangzás nem éppen száz százalékos volt(mitől is,hol volt akkor még a hangtechnika mai színvonala).Ha valakinek van jobb ötlete írja meg.

1268   -zéta- • előzmény1267 2019-01-25 22:04:23

Hát eddig két főszereplő nem ugyanaz, mint amit hírdettek... :-( 

1267   Búbánat 2019-01-25 20:33:37

Az M3 csatornán láthatjuk ma éjjel:

2019. január 25. péntek 21:05 - 23:35

Hovanscsina

Operaközvetítés (1976)

(150')

„A bojár Saklovityij jelenti a cárnak Ivan Hovanszkij herceg és fia, Andrej tervezett lázadását a sztrelecek támogatásával. Hovanszkij és népe hamarosan szembekerül a cári gárda haragjával… A Magyar Állami Operaház 1972-es előadását tárjuk nézőink elé, olyan feledhetetlen énekesek főszereplésében, mint Komlóssy Erzsébet, Melis György, Faragó András, Szőnyi Ferenc, Szalma Ferenc, Bartha Alfonz.

Muszorgszkij sötét hangulatú, ám gyönyörű, áradó melódiájú, ortodox vallási és szláv folklorisztikus elemekből táplálkozó, kiemelkedő kórusrészleteket is felvonultató operája 1682-ben játszódik. Egy olyan bonyolult történelmi korban, amikor bojárok és sztrelecek kerülnek szembe a cárral; kiállás a megtorpanással, hűség a hűtlenséggel, szerelem a birtoklással vívja harcát; az óhitűek pedig önkéntes máglyahalált vállalnak.”

Mogyeszt Muszorgszkij: HOVANSCSINA

Zenés népdráma öt felvonásban.

Szövegét írta: Mogyeszt Muszorgszkij

Fordította: Nádasdy Kálmán

Kiegészítette és hangszerelte: Nyikolaj Rimszkij-Korszakov

Rendezte: Békés András

Vezényel: Kórodi András

Km. a  Magyar Állami Operaház Zenekara és Énekkara

Karigazgató: Nagy Ferenc és Németh Amadé

Szereposztás:

Hovanszkij Iván herceg – Faragó András

Andrej herceg, a fia – Bartha Alfonz

Golicin herceg – Szőnyi Ferenc

Fjodor Saklovityij, bojár – Melis György

Doszifej, az óhitűek feje – Szalma Ferenc

Márfa, fiatal özvegy – Komlóssy Erzsébet

Emma, fiatal német lány – Szabó Rózsa

Varszonofjev, Golicin bizalmasa – Katona Lajos

Kuzka, sztrelec – Nagypál László

Egy írnok – Palcsó Sándor

Első sztrelec – Varga András

Második sztrelec – Domahidy László

1266   Búbánat 2019-01-19 20:05:57

  1981. március 14. , MTV 20.00 – 20.40:

Mágnás Miska

Szirmai Albert operettjének tévéváltozata

„Nemrég emlékeztünk meg Szirmai Albert születésének 100. évfordulójáról. Ebből az alkalomból is készült ez a produkció, amely a népszerű operett eredeti, Király Színház-beli előadásának tévéváltozata."
 

Alkotók:

Zeneszerző: Szirmai Albert

Szövegíró: Bakonyi Károly  nyomán Békeffi István

Versszövegek: Gábor Andor

Zenei vezető (karmester): Gyulai Gaál Ferenc

Koreográfus: Gesler György és Németh Sándor

Díszlet: Tóth A. Pál

Jelmez: Szekulesz Judit

Operatőr: Darvas Máté és Szilágyi Virgil

Forgatókönyvíró  - rendező: Csenterics Ágnes

Szereposztás:

Mágnás Miska – Németh Sándor

Marcsa – Kovács Zsuzsa

Baracs – Farkas Bálint

Rolla – Zsadon Andrea

Pixi – Balázs Péter

Mixi – Szombathy Gyula

1265   Búbánat 2019-01-12 11:43:55

Az M3 csatornán láthatjuk ma délután

2019. január 12. szombat 15:10 - 15:55

"A prima donna, mint primadonna" - Sass Sylvia operettrészleteket énekel

Portréfilm  (1977)

(45')

Rendező: Vámos László

Műsorvezető: Antal Imre

A műsorban elhangzó dalok:

Jacques Offenbach: Szép Heléna - Heléna románca

Csajkovszkij – Klein: A diadalmas asszony – Románc

Lehár Ferenc: Giuditta - Giuditta belépője

Jacobi Viktor: Sybill – „Illúzió a szerelem” (km. Miller Lajos)

ifj. Johann Strauss: A cigánybáró - Szaffi dala

Lehár Ferenc: A víg özvegy - Vilja-dal

A Magyar Rádió és Televízió Szimfonikus Zenekarát Sebestyén András vezényli.

 

 

 A hanganyag a Magyar Rádió stúdiófelvételeiről való -  két időpontban kerültek bemutatásra a Kossuth rádióban:

  • Sass Sylvia és Miller Lajos új operettfelvételei a Magyar Rádióban (1976. augusztus 16. Kossuth Rádió 20.25 - 21.05) – Sebestyén András – km. az MRT szimfonikus zenekara.

1.) Huszka Jenő – Martos Ferenc: Bob herceg – nyitány
2.) Huszka Jenő – Martos Ferenc: Gül baba – Mujkó dala (Miller)
3.) Lehár Ferenc – Mérey Adolf: A víg özvegy – Bevezetés és Vilja-dal (Sass)
4.) Jacobi Viktor: Sybill – Kettős: „Illúzió a szerelem” (Sass, Miller)
5.) Robert Planquette: A corneville-i harangok – Henry márki dala (Miller)
6.) Jacques Offenbach: A szép Heléna – románc (Sass)
7.) Jacques Offenbach: A 66-os szám – Házaló-dal (Miller)
8.) Johann Strauss: A cigánybáró – Saffi dala (Sass)

  • Sass Sylvia operettdalokat énekel (1977. március 26. Kossuth Rádió 18.45-19.13)  - Sebestyén András – km. az MRT szimfonikus zenekara.

1.) Kálmán Imre – Harsányi Zsolt: Marica grófnő – Marica belépője
2.) Lehár Ferenc – Harsányi Zsolt: Giuditta – „Más nem csókol”
3.) Leo Fall: Pompadour – Pompadour dala
4.) Karl Millöcker: Dubarry – „Mindegy nekem”
5.) Csajkovszkij – Klein: A diadalmas asszony – Románc
6.) Kálmán Imre – Gábor Andor: Csárdáskirálynő – Sylvia belépője

1264   Búbánat 2019-01-01 12:18:11

2019. január 1. kedd 13:35 - 15:25

M3 csatorna

Interoperett 1998

(110')

 Újévi gálakoncert

Az Interoperett hangversenye a pesti Vigadóból

Kovács József, az Interoperett gálák házigazdája 1998-ban csodálatos estet állított össze a Pesti Vigadó vendégeinek és a televízió nézőknek. 107 percnyi tömény zenei élmény, melyben többek között Gregor József, Miklósa Erika, Papadimitriu Athina, Székelyhidi Hajnalka,  Korda György és Balázs Klári is a színpadra lép.”

1263   Búbánat 2018-12-30 20:29:34

Hamarosan kezdődik. Ma éjjel láthatjuk a televízióban

2018. december 30. vasárnap 21:35 - 00:15  M5 csatornán

(ELŐSZÓ: 21.30-tól)

Johann Strauss: A denevér

Közvetítés az Erkel Színházból – a 2003. december 28-i előadás felvétele

Szereposztás:

Rosalinda: Felber Gabriella

Adél: Kővári Eszter Sára

Orlovszky: Meláth Andrea

Eisenstein: Gulyás Dénes

Alfréd: Berkes János

Falke: Gárday Gábor

Frank: Egri Sándor

Ida: Tallós Andrea

Melanie: Pelle Erzsébet

Blind: Lózsy-Bíró János

Iván: Andrássy Frigyes

Frosch: Szirtes Gábor

Közreműködik a Magyar Állami Operaház Énekkara és Zenekara

Vezényel: Szennai Kálmán

Rendező: Szinetár Miklós

 

1262   Búbánat 2018-12-29 20:36:24

Ma éjjel láthatjuk a televízióban, az M5 csatornán

2018. december 29. szombat 21:00 - 00:00

.Jacobi Viktor: Sybill

operett két részben

A Budapesti Operettszínház előadása (2017)

Szöveg: Martos Ferenc, Bródy Miksa.

Díszlet: Cziegler Balázs.

Koreográfus: Bodor Johanna.

Rendező: Szabó Máté

Jacobi Viktor a Zeneakadémián egy évfolyamon tanult nem kisebb nevű szerzőkkel, mint Kálmán Imre, Szirmai Albert, Weiner Leó. Két tanév elsajátítása után otthagyta az akadémiát és az addig megszerzett tudással belevetette magát az operett komponálás színes világába. Első darabjai a Király Színházban uralkodó magyaros daljátékízlésnek igyekeztek megfelelni, majd a nemzetközi sikerek reményében művészete a nyugati stílus, a dzsesszes elemektől gazdag angolszász világ felé tekintett. Az I. világháború kitörésekor a Sybill londoni bemutatójának előkészítésével volt elfoglalva, de mint ellenséges állam polgárát, kiutasították a brit fővárosból.

Jacobi nagyoperettje a váratlan és kiszámíthatatlan szerelemről szól, amit a teljes felfordulás és zűrzavar kísér. Mindenki féltékeny mindenkire és mindenki szerelmes valakibe…

Szabó Máté rendező és egyenrangú alkotótársa, a koreográfus Bodor Johanna erősen meg- és átmozgatta a Budapesti Operettszínház társulatát, amely hálásan fogadta a szokott praxistól eltérő munkamódszer és színházi gondolkodás megjelenését.

Szabó Máté koncepciója szerint a Sybill nem hagyományos, „cukormázas” operett, hús-vér alakok, árnyaltabb, esendő figurák szerepelnek benne. Világuk életszagú, érzéseik valódi érzések, örömeikben, fájdalmaikban magára ismer a néző. A külső csillogást ellensúlyozzák a sorsukra vetülő árnyak, életüket meghatározó keserű döntések. A rendező jól egyensúlyoz tragédia és komédia között, tökéletesen visszhangozva azt a kettősséget, ami a szerelem és maga az élet.

A szereposztásból:

Fischl Mónika - Sybill, énekesnő

Dolhai Attila - Petrov, hadnagy

Vadász Zsolt – Nagyherceg,

Frankó Tünde – Nagyhercegnő,

Kocsis Dénes – Poire,

Szendy Szilvi – Charlotte,

Oszvald Marika – Olga

Mészáros Árpád Zsolt - Kormányzó

 

Közreműködik a Fővárosi Operettszínház Ének- és Zenekara valamint Balettkara.

Vezényel: Bolba Tamás

 

1261   Búbánat • előzmény1260 2018-12-28 16:37:59

:))

1260   cviki57 2018-12-27 22:15:05

Nagyon köszönöm Búbánat kedves!

1259   Búbánat • előzmény1258 2018-12-27 20:55:36

Kedves "cviki57"! - Ismervén az alábbi zenei műsor iránti szívügyedet, az alábbi linkről bővebb tájékoztató áll rendelkezésünkre, melyet itt megosztok az érdeklődőkkel is:

Nemsokára kezdődik!

December 27-én, 21:00-től az M5 műsorán!

The Violin Alone

Amerikai-magyar zenés dokumentumfilm, 2017 (Feliratos)

A film a vetítés után 7 napig megtekinthető a Médiaklikken!

Forgatókönyvíró: Scott Sterling; Operatőr: Kipjaz Savoie, Rick Smith, Scott Sterling;
Rendezte: Scott Sterling

Szereplők: Eric Funk, Jay O. Sanders, Oláh Vilmos

„A The Violin Alone című dokumentumfilm egy valószínűtlen, mégis megvalósult találkozást mutat be, egy olyan új zenedarab születését, amilyenre korábban még nem volt példa. A film a két modern zseni, Oláh Vilmos hegedűművész és Eric Funk kortárs klasszikus zeneszerző közös munkájáról szól, ahogyan tíz napig dolgoztak együtt egy különleges darab létrehozásán. A „Concerto for Violin Alone Op 109” című zenemű előadása egyszerre feszegeti a határokat és az általunk ismert lehetséges fogalmát: az előadónak, azaz Vilmosnak ugyanis egymagának kell játszania a saját és a zenekar szólamát. Látszólag tehát megoldhatatlan feladatra vállalkozik.
A film hűen visszaadja a hegedűművész, a zeneszerző és a kelet-európai ember lelkében szunnyadó erőt, a magyar emberek érzelmi és lelki gazdagságát, akik a sorozatos megszállások, háborúk és szenvedések dacára folyamatosan felülkerekednek a csapásokon.


A „Concerto for Violin Alone” minta lehet a jövőben, lehetséges megoldást mutathat a zeneszerzők és a zenészek számára, hogy gondolkodjanak és alkossanak. Pont ahogy itt is láthatjuk: két különböző világból érkező, úttörő alkotó elindul egy kihívásokkal teli utazásra, hogy újra értelmezzék a zenéről alkotott elképzeléseinket.
A film 2018-ban 6 Emmy-díjat nyert: a legjobb rendező, a legjobb operatőr, a legjobb vágás, a legjobb audiomegoldások és a legjobb zene kategóriában hozta el a díjat.”

1258   cviki57 2018-12-27 13:16:53

MA:

M5, december 27. csütörtök 21.00-22.05
The Violin Alone

Eric Funk, Oláh Viklmos

M5 és Duna TV, január 01. kedd 19.30 - 21.30  ÉLŐ
Közvetítés a Müpából: Haydn. a teremtés

Már most írom, bár nem hazai produkció:

M5, január 13. vasárnap 21.00 - 23.10
Scala évadnyitó előadás 2018-ban: Verdi: Attila

1257   cviki57 2018-12-26 19:24:16

M5, december 27. csütörtök 21.00-22.05

The Violin Alone

Eric Funk, Oláh Viklmos

Már most írom, bár nem hazai produkció:

M5, január 13. vasárnap 21.00 - 23.10
Scala évadnyitó előadás 2018-ban: Verdi: Attila

1256   Klára • előzmény1253 2018-12-25 18:21:31

Első gyermekkori operalátogatói élményem! Mert akkortájt még voltak vasárnaponként matiné-előadások, és minden Karácsonykor adták a Diótörőt! És nem kellett "vattázni" a nézőteret.

1255   joska141 • előzmény1254 2018-12-25 18:10:31

Nagyon köszönöm a figyelemfelhívást. Véletlen, de ehhez kapcsolódik a napokban megjelent hír, mely szerint (idézem):

"Fischer Ádám 2018 decemberében vette át a Prima Primissima díjat zeneművészet kategóriában. A karmester az elismeréssel járó pénzjutalmat a Magyar Rádió Szimfonikus Zenekarának ajánlotta fel annak érdekében, hogy az együttes koncertmestere, Oláh Vilmos a következő Budapesti Wagner-napokon Stradivari-hangszeren játszhasson."

1254   cviki57 2018-12-25 12:45:22

Már most jelzem, s igyekszem, hogy e topic a vezető helyek egyikén maradjon:

M5, december 27. csütörtök 21.00-22.05

The Violin Alone

Eric Funk, Oláh Viklmos

1253   telramund • előzmény1249 2018-12-23 18:02:53

Köszönöm! Benne van az arany dióban történő tengeri utazás is,ami évtizedekig kimaradt!

1252   Búbánat 2018-12-23 11:07:15

Ma délután láthatjuk a televízióban:

M5 csatorna - 2018. december 23. vasárnap 21:05 - 23:00

Csajkovszkij: A diótörő - mesebalett

Színházi közvetítés (1996) (115')

A Diótörő című mesebalett előadása a Magyar Állami Operaházból.

Szereplők:


Televízióra rendezte: Komlós András


Időtartam: 115 perc

 

  
Műsorajánló
Mai ajánlat:
17:00 : Budapest
Szent István Bazilika

Virágh András (orgona)

19:00 : Budapest
Óbudai Társaskör

Meláth Andrea tanszékvezető növendékei:
Topolánszky Laura, Fenyvesi Gabriella, Erdős Róbert, Gulyás Bence, Katoh Hiroko, Finszter Eszter, Tuznik Natália, Alter Katalin
Harazdy Miklós, Szabó Ferenc János (zongora)
Schubertiáda - A dal mint műfaj különböző korokban - Zenés, prózai este zeneakadémistákkal

19:30 : Budapest
Budavári Mátyás-templom

5 éves az Örökifjú Zenebarátok Kórusa
Pitoni, Arcadelt, Praetorius, Mozart, Miskinis, Kodály, Kayamar művei

19:30 : Budapest
BMC Koncertterem

Ligeti Ensemble & Concerto Budapest & Rácz Zoltán
ELLIOTT CARTER: Two Controversies and a Conversation
ELLIOTT CARTER: Klarinétverseny
CHARLES IVES: III. (The Camp Meeting) szimfónia
A mai nap
történt:
1966 • A Lincoln Centerbe költözött a Metropolitan Opera House
született:
1098 • Hildegard von Bingen († 1179)
1887 • Nadia Boulanger, zeneszerző és tanár († 1979)
elhunyt:
1782 • Farinelli (Carlo Broschi), kasztrált énekes (sz. 1705)
1977 • Maria Callas, énekes (sz. 1923)