vissza a cimoldalra
2020-01-27
részletes keresés    Café Momus on Facebook rss
Bejelentkezés
Név
Jelszó
Regisztráció
Legfrissebb fórumaink
Olvasói levelek (11463)
A csapos közbeszól (95)

Erkel Színház (10441)
Magyar Televízió opera-, balett- és operett közvetítései - hazai produkciók (1384)
Házy Erzsébet művészete és pályája (4665)
Operett a magyar rádióban (1949-1990) (3649)
Kemény Egon zeneszerző (Wien, 1905 - Budapest, 1969) (1853)
Jonas Kaufmann (2476)
Hozzászólások a Momus írásaihoz (7244)
Pitti Katalin (836)
Ilosfalvy Róbert (878)
Franz Schmidt (3512)
Élő közvetítések (8357)
Opernglas, avagy operai távcső... (20386)
Évfordulók, jeles napok, születésnapok etc. (837)
Opera, operett, dalciklus, librettók, szövegkönyvek, versek (605)
Zenetörténet (262)
Kimernya? (3421)

Fórumok teljes listája
Impresszum

megjelenteti:
Café Momus Egyesület
adószám:
18240531-1-43

apróhirdetés feladása:

Fórum - Magyar Televízió opera-, balett- és operett közvetítései - hazai produkciók (Búbánat, 2008-09-12 19:49:47)

   
1383   Búbánat • előzmény1199 2020-01-26 21:29:50

Ma éjjel ismét láthatjuk a televízióban.

2020. január 26-án (vasárnap) 22:10-től látható felvételről Ermanno Wolf-Ferrari Sly című operája az M5 HD csatornán.

Az Opera honlapjáról:

Wolf-Ferrari műve a tavalyi Shakespeare Fesztivál egyik csemegéje volt. A zeneszerző sikeres vígoperáival vált híressé; a Sly azonban más: vígjátéknak indul, ám szomorú tragédiába fordul át. A librettó alapja Shakespeare A makrancos hölgy című vígjátékának prológjában előadott történet; a zene pedig magán viseli a korábbi verista operák jegyeit, és erős párhuzam vonható Offenbach Hoffmann meséi című operájával is. Az Erkel Színház és a Szegedi Nemzeti Színház közös előadását Göttinger Pál rendezte.

Díszlettervező: Horgas Péter
Jelmeztervező: Bujdosó Nóra
Koreográfus: Katona Gábor
Karigazgató: Kovács Kornélia

A főbb szerepekben: László BoldizsárKelemen ZoltánKónya KrisztinaCseh Antal.
Közreműködik a Szegedi Szimfonikus Zenekar, a Szegedi Nemzeti Színház Tánckara és Énekkara
Vezényel: Gyüdi Sándor

A felvétel a 2016. május 27-i bemutatón készült az Erkel Színházban.

1382   Búbánat 2020-01-19 20:13:50

Az M5 csatornán láthatjuk ma éjjel:

2020. január 19. vasárnap 21.35 - 22.20; 22.20 - 23.25

Placido Domingo koncert I. és II. rész

(45’ + 45’)

2008. augusztus 2-án Placido Domingo nagysikerű koncertet adott a pécsi Expo Center szabadtéri színpadán. A Pannon Filharmonikusokat Eugen Kohn dirigálta, az estnek a világszerte ünnepelt Grammy-díjas Anna María Martínez, és Rossana Potenza voltak a vendégei. Közismert operaáriák mellett zarzuelák, olasz dalok és operett slágerek szerepeltek a műsorban.

1381   zenebaratmonika • előzmény1380 2020-01-15 22:21:57

Most nem ez a rész ment, ennyit a port.hu-ról. A Hogy volt honlapján ezeket az időpontokat közlik az Ábrahám Pál zeneszerzőről szóló részhez:

Vetítések:

0:55, péntek (január 17.)

DUNA Televízió


23:50, péntek (január 17.)

DUNA Televízió


0:45, vasárnap (január 19.)

DUNA Televízió

https://port.hu/adatlap/sorozat/tv/abraham-pal/hogy-volt-hogy-volt/episode-827170#comments

 

1380   zenebaratmonika 2020-01-15 17:10:09

2020. január 15-én 20.00-tól a Duna word televízión Ábrahám Pál operett- és filmzeneszerző lesz a téma.

Ismétlések

Hely szerint

Január 15. - Szerda

Január 16. - Csütörtök

Január 18. - Szombat

Január 19. - Vasárnap

Január 23. - Csütörtök

Január 25. - Szombat

Január 26-tól pedig az Operett világa lesz a téma

1379   Búbánat • előzmény1315 2020-01-12 20:06:14

Ismétlés

Kapcs. 1315. sorszám

2020. január 12-én (vasárnap) 21:30-tól látható felvételről Giacomo Puccini A Nyugat lánya című operája az M5 műsorán.

1378   Búbánat • előzmény1217 2020-01-04 21:25:46

Ismét láthatjuk ma éjjel a televízióban - mindjárt kezdődik a közvetítés.

2020. január 4-én (szombaton) 21:30-tól látható felvételről az M5 műsorán a Ring Estély. Az Erkel Színházban rendezett műsorban két nemzetközi sztárvendég, Roberto Alagna és Aleksandra Kurzak lépett fel.

Az ünnepi műsor az intézmény „A Ring Gyűrűi”-évadához kapcsolódott, és a Gyűrű-tematikára helyezett kiemelt hangsúlyt. A gálaműsorban a nemzetközi operairodalom remekei mellett Richard Wagner népszerű művei csendültek fel a kiváló magyar énekesek, Megyesi Schwartz Lúcia és Szegedi Csaba, valamint külföldi sztárvendégeink, Roberto Alagna és Aleksandra Kurzak tolmácsolásában.

Rendező: Anger Ferenc művészeti igazgató és Solymosi Tamás balettigazgató
Karigazgató: Csiki Gábor
Társrendező: Aczél András
Karmester: Kocsár Balázs főzeneigazgató

A felvétel 2018. február 10-én készült az Erkel Színházban.

1377   Búbánat • előzmény1374 2020-01-01 17:25:41

Kapcs. 1374. sorszám

Kiegészítés

"Zenés Szilveszter Kolozsvárról" - a Kolozsvári Magyar Operából

Tegnapi közvetítés volt a Duna TV-ben: a  Kolozsvári Magyar Opera  és a Szolnoki Szigligeti Színház közös szilveszteri gálaműsora

A Kolozsvári Magyar Opera igazgatójának (Szép Gyula) és a Szolnoki Szigligeti Színház igazgatójának (Balázs Péter) színpadon elmondott köszöntő beszédei után kezdődött el a zenés szilveszteri műsor:

Karmesterek: Kulcsár Szabolcs és Rácz Márton

I. rész

A Kolozsvári Magyar Opera énekművészeinek  - Ádám János, Balla Sándor, Covachinschi Yolanda, Barabás Zsuzsa, Pataki Adorján, Pataki Enikő, Sándor Árpád és másokelőadásában:

Kálmán Imre: Marica grófnő –„Szép város Kolozsvár, én ott lakom a Szamosnál, jöjj hát mért haboznál? Angyalkám, gyere már!” 

Erkel Ferenc: Bánk bán„Hazám, hazám, Te mindenem…” (Pataki Adorján)

Lehár Ferenc: A víg özvegy – Bevezető kórus és Hanna belépője "... Párizsban én csak jövevény és özvegy is vagyok, az urakat nem értem én, miért e sóhajok? Húszmillióm, ha nincs nekem, koldus vagyok, szegény… Megkéri akkor is kezem e sok finom legény? A millióknak, vagy nekem csapják a szelet? Kíváncsian lesem, hogy minő a felelet?..."

Szirmai Albert: Mágnás Miska„Cintányéros cudarvilág, iszunk egy kortyocskát

Lehár Ferenc: Cigányszerelem – „Messze a nagy erdő,messze száll a felhő,…/ Volt nincs fene bánja,volt nincs vigye kánya”

Kodály Zoltán: Székelyfonó – „A csitári hegyek alatt régen leesett a hó”

Kodály Zoltán: Háry János – Toborzó; A jó lovas katonának de jól vagyon dolga

Jacobi Viktor: Sybill – „Illúzió a szerelem, szívek tündérszép illúziója, kacéran játszik körülem, rózsás illúzió...” 

Ábrahám Pál: Bál a Savoyban  - „Óh, MrBlue nagyszerű fiú, és Lady Bleu elragadó nő".

Kálmán Imre: A Csárdáskirálynő – „Pohár csengett, zene zengett, körös-körül tánc kerengett, oly gyönyörű nóta szólt…./ Emlékszel még, jut még eszedbe a múltunk?...”

Lehár Ferenc: Cigányszerelem – Cigánykórus és cigánytánc

Kálmán Imre: A Csárdáskirálynő – „Ki a legény a csárdában,magam vagyok, mukk!.../ Húzzad csak, kivilágos virradatig, húzd, míg a szívemben is hajnalodik…”

Kalotaszegi verbunk

Mihalik Kálmán - Csanády György: Székely himnusz

 

II. rész

Dalok; operett, zenés játákok és musicalek dalbetétei a Szolnoki Szigligeti Színház társulatának előadásában,  a Szolnoki Bartók Béla Kamarakórus közreműködésével :

Ismerős Arcok: Nélküled – „Annyi mindent kéne még elmondanom…” (Dósa Mátyás, énekkar)

Bach-Gounod: Ave Maria (Geszthy Veronika, Lőrincz Judit, Bot Gábor, énekkar)

Lajtai Lajos: Három tavasz

 - „A régi mániám végig hajtani a Stefánián”

- „Jöjjön ki Óbudára, egy jó túrós csuszára

Aldobolyi Nagy György: Charley nénje – Orchideák, fehér orchideák, mondjátok el, hogy szeretem! Orchideák, lila orchideák, vigyétek hozzá a szívem!..” (Kautzky Armand)

Ábrahám Pál: Júlia - dal

Lajtai Lajos: A régi nyár  (előadók: Kertész Marcella, Kautzky Armand, Dósa Mátyás)

- „Hétre ma várom a Nemzetinél, ott ahol a hatos megáll.”

- „Hol van az a nyár? Hol a régi szerelem? Hol van az a nyár? Átsuhant a szívemen.”

- „Five o'clock, plüss fotel,  Ritz hotel, bár, kis sarok vár itt vagyok már.”

- Tangó

- „Legyen a Horváth kertben Budán”

Presser Gábor: Képzelt riport egy amerikai popfesztiválról Ringasd el magad” (Balázs Péter, énekkar,  tánckar)

Bolba Tamás-Galambos Attila-Szente Vajk: Csoportterápia – dal (Kertész Marcella)

Ábrahám Pál: Viktória „Nem forog már Dorozsmán az öreg szélmalom, nem jár arra már a szél sem, csak a fájdalom…/Lesz még úgy, mint valamikor rég, lesz még úgy, hogy kiragyog az ég...” (Geszthy Veronika, férfi tánckar)

Kálmán Imre: A Csárdáskirálynő Táncolnék a boldogságtól, szívem lázban ég…/ Álom, álom, édes álom, álomkép! Álmodjuk, hogy egymásé leszünk majd még..” (Lőrincz Judit, Bot Gábor)

Kálmán Imre: A bajadér  - „Jön-e velem, nagysád, shimmyt járni, bizsereg a talpam, nem tud várni, ha a zenekarban hottentotta tam-tam szól.…” (Geszthy Veronika, Járai Máté, tánckar)

Kálmán Imre: Marica grófnő„Tűzrőlpattant barna lányok, nyalka szép legények…/Ringó vállú csengeri violám kisangyalom, gyúrjad, gyúrjad, sej de ma a bokám letáncolom…”

Huszka Jenő: Erzsébet „Szüret előtt , már nincs elég időnk , hát szüret után lesz az esküvőnk …/Délibábos Hortobágyon , egy kis kurta kocsma van,s mert a jó bort úgy imádom , hát ott érzem jól magam .,,”

Lehár Ferenc: A víg özvegy – Marsch-septette  - „Asszonynéppel hogy kell bánni?  …/ Bár az asszonyokhoz senki sem ért, de rajongunk a női nemért!  Mert a földön s égen a fő: csak a nő, nő, nő, nő, nő!... /”Férfinéppel hogy kell bánni?  Ezt nem tudja kitalálni sem a bölcs, sem a bolond. Biztos módszert kár keresni!  Hasztalan. Mert hát minden férfiszívnek más-más tolvajkulcsa van…  /S tőlünk olyan furcsákat kérnek! Bár a férfi mind huncut, zsivány, de a szívünk csak férfit kíván, mert a nőknél a fő főszemély, csak a férj, férj, férj, férj, férj! Barna, szőke, kopasz lehet ő, Okos, ostoba, hőn epedő, Vakmerő, reszkető, bárminő, az a fő, hogy fejünkre egyik se nő. Férfi, férfi, férfi, férj, férj, féééérj!” / a Férfikar és női kar együtt: „Asszony, asszony, asszony! Férfi, férfi, férfi! Bár az asszonyokhoz senki sem ért stb. „ (a női és férfi szólisták együtt, énekkar, tánckar)

A Bee Gees együttes számának  - „Stayin' Alive” -  feldolgozásaÉs mi éljük az életünket, talpon maradunk. Ah, ha, ha, ha, éljük az életünket, éljük az életünket. Ah, ha, ha, ha, talpon maradunk.”  - Legyen béke és boldog új év (Balázs Péter)

1376   Búbánat • előzmény1328 2019-12-31 18:01:15

Kapcs. 1324., 1328. sorszámok

Az M5 csatornán ma ismét láthatjuk az idei Budavári Palotakoncert felvételét – ezúttal a két részt együtt. (20.05 – 22.00)

1375   Búbánat • előzmény1235 2019-12-31 18:00:06

Kapcs. 1235. sorszám

Az M5 csatornán az éjjel ismét láthatjuk a 2018. évi V4 Operettgála közvetítését, felvételről a Müpából. (0.10 - )

Az operett-gála közreműködői:

Nemzeti Filharmonikus Zenekar (Vezényel: Peter Valentovič)

Rost Andrea, szoprán; Katarzyna Kuncio, mezzoszoprán; Richard Samek, tenor; Clemens Unterreiner, bariton

1374   Búbánat 2019-12-31 17:58:08

A Duna TV ma éjjeli szilveszteri műsora

2019. december 31. kedd 22:00 - 00:00

„Szép város Kolozsvár...”

Zenés gála a Kolozsvári Magyar Opera, a Szolnoki Szigligeti Színház, valamint a Szolnoki Bartók Béla Kamarakórus közreműködésével.

Rendezte: Dömök Dóra 

A műsor ezúttal is a Szigligeti Színház aktív közreműködésével készül. Ám szakítva az elmúlt tizenkét év hagyományaival, ezúttal a kolozsvári Magyar Operával együttműködve készült a produkció.

Balázs Péter, a Szigligeti Színház igazgatója:

A szolnoki társulat december közepén utazott Kolozsvárra, ahol felvették a Kolozsvári Magyar Operával közös produkciójukat, melyet szilveszterkor vetít le a köztelevízió.

– A közös műsor a nemzeti hovatartozásunk jegyében zajlott, és hatalmas sikere volt az ottani közönség előtt. Egy hatalmas, nyolcszázötven férőhelyes operaházban léptünk fel, ahol egy nagyon emelkedett hangulatú este kerekedett. A mi színházunk nyolcvanöt emberrel ment ki, színészekkel, technikai személyzettel. Nagyszabású feladat volt ez a színházunknak, hiszen tulajdonképpen most utaztunk először ekkora létszámmal – mondta a közös produkcióról az igazgató.

– Az opera, az operett, a kabaré és a kuplé műfajából a legnépszerűbbeket próbáltuk összeválogatni. Saját, valamint vendégművészeink, dolgozóink és a Szolnoki Szimfonikusok segítségével olyan sodró lendületű, nagyszabású gálaestet próbáltunk a színpadra állítani, amely találkozik a közönség igényeivel – válaszolta megkeresésünkre Balázs Péter, a Szigligeti Színház igazgatója.

1373   Búbánat 2019-12-29 15:51:03

Az M5 csatornán láthatjuk ma éjjel

2019. december 29. vasárnap 22:05 - 01:05

W. A. Mozart: Figaro házassága

Vígopera négy felvonásban, két részben

(2019) (180')

Díszlettervező: Khell Csörsz

Jelmeztervező: Benedek Mari

Dramaturg: Kenesey Judit

Rendező: Szabó Máté

Producer: dr. Vadász Dániel

Közreműködik:

A Győri Nemzeti Színház Zenekara és Énekkara (karigazgató: Balogh Eszter)

Zongorán közreműködik: Jonathan Ware

Karmester: Medveczky Ádám

Szereposztás:

Gróf - Kendi Lajos

Grófnő - Fodor Beatrix

Suzanna - Keszei Bori

Figaro - Pataki Bence

Cherubino - Mester Viktória

Bartolo - Busa Tamás

Macellina - Farkasréti Mária

Basilio - Biri Gergely

Don Curzio - Takács Zoltán

Barbarina - Németh-Nagy Johanna

Antonio – Laborfalvi-Soós Béla

Az előadás a Győri Nemzeti Színház és a Co-Opera koprodukciójában valósult meg.

1372   Búbánat • előzmény1371 2019-12-29 15:44:09

Akkor mily' szerencse, hogy nem láttam...

1371   Kati • előzmény1370 2019-12-29 14:59:42

It was an disaster.

1370   Búbánat 2019-12-28 22:03:22

Már megy a darab az M5 csatornán:

2019. december 28. szombat 21:25 - 23:40

Brandon Thomas - Aldobolyi Nagy György - Szenes Iván: Charley nénje  - zenés vígjáték két részben

A Szolnoki Szigligeti Színház előadásának a felvétele

(2019) (135')

Fordította: Fáy I. Béla

Díszlet- jelmeztervező: Túri Erzsébet

Zenei vezető és karmester: Tassonyi Zsolt

Rendező: Molnár László

Az 1892-es londoni ősbemutató óta több mint félmilliószor játszották el a Charley nénjét, melyet hazánkban először 1897-ben láthatott a közönség. Nagy sikereket azonban az 1928-as felújítása és Csortos Gyula főszereplésével ért el a darab, mely 1970-ben kapott újult erőre Aldobolyi Nagy György és Szenes Iván frissen zengő, fülbemászó, napi slágerként dúdolható betétdalainak köszönhetően.

Charley és barátja, Jack diákok Oxfordban, akik beleszerettek a szép Spittigue lányokba, Kitty-be ás Annie-ba, akiket apjuk féltékenyen őriz.  Imádottjaikkal csak gardedám társaságában találkozhatnak… Ráadásul a fiatalembereket nem veti fel a pénz, ezért esélyük sincs a zord apa jóindulatát elnyerni. Charley  nagynénjének, a Dél-Amerikába szakadt dúsgazdag milliomosnak a látogatása azonban reményt kelt a fiatalokban. Remek tervet eszelnek ki, ám mindent tönkre tenni látszik, hogy Donna Lucia, a néni nem érkezik meg. Ezen az apróságon hamar túlteszik magukat a fiatalemberek, és ráveszik egy barátjukat, hogy játssza el a néni szerepét: felöltöztetik és úgy mutatják be a lányoknak, mint Donna Lucia d’Alvadorezt. .Minden szépen halad addig, amíg az igazi tanti meg nem érkezik – írják a színlapon.

 A tökéletes körítés közepén a Jászai Mari-díjas Molnár László által remekül kifőzött és összerendezett, illetve a darab szereplői által olykor láthatóan improvizált gegekkel föltálalt főmenü különös élvezettel fogyasztható a közönség számára....

Szereposztás:

Lord Frank Babberley - Harna Péter

Jack Topplebee - Barabás Boton

Charley Wykeham - Dósa Mátyás

Sir Francis Topplebee - Karczag Ferenc

Donna Lucia d’Alvadorez - Gyöngyössy Katalin

Stephen Spittigue - Horváth Gábor

Kitty Verdun - Molnár Nikolett

Annie Spittigue - Jankovics Anna

Ella Delehay - Kertész Marcella

Brasett - Mészáros István

Kertész - Ónodi Gábor

 

1369   Búbánat 2019-12-28 22:03:19
1368   Búbánat 2019-12-28 22:03:17
1367   Búbánat • előzmény1366 2019-12-24 10:54:06

A Diótörő című mesebalett ma este az M5 műsorán

Az Opera honlapjáról: 

2019. december 24-én 20:30-tól látható felvételről Wayne Eagling és Solymosi Tamás koreográfiájával Csajkovszkij örökzöld mesebalettje, A diótörő.

Csajkovszkij Diótörője évtizedek óta a karácsonyi készülődés elengedhetetlen része. Vaszilij Vajnonen és Oláh Gusztáv emlékének adózva a Magyar Nemzeti Balett a klasszikus balett hagyományait követő, de a XXI. század táncművészeti és látványvilágbeli elvárásainak megfelelő új feldolgozással lépett színre. Csajkovszkij varázslatos muzsikájára egy igazi Diótörő-specialista, a nemzetközi hírnévnek örvendő Wayne Eagling és Solymosi Tamás koreografált új mesebalettet. A Magyar Nemzeti Balett életében fontos állomás, hogy ilyen világszerte elismert művész készített a társulat tagjaira szabott, belőlük ihletet merítő koreográfiát.

A főbb szerepekben: Sarkissova Karina,  Leblanc GergelyKomarov AlekszandrRadziush Mikalai

Közreműködik a Magyar Nemzeti Balett, a Magyar Állami Operaház Zenekara és Gyermekkara (a Gyermekkar vezetője: Hajzer Nikolett).

Karmester: Déri András

A felvétel 2016. december 10-én készült az Operaházban.

 

(Megjegyzem: az Arab fiú szerepében Apáti Bence táncol  - aki mostanság más "szerepkörökben"  működik...) 

1366   perempe 2019-12-21 07:13:00

ha valaki esetleg sokallná a 19500Ft-os jegyet a Diótörőért, az megnézheti 24-én az M5-ön 20:30-tól.

1365   Búbánat 2019-12-17 22:41:15

Múltidéző

"ARCKÉPCSARNOK – operettszemüveggel"

I.  rész: (49:50 perc)

Bemutató: 1987. december 24., MTV 2. műsor, 20.25 – 21.25

Morvay Pálma és Leblanc Győző operettműsora

Km. a Magyar Állami Operaház Zenekara, vezényel: Pál Tamás

https://www.youtube.com/watch?v=A4KNtzrDOlM

A keretjátékban közreműködnek: Balázs Péter és Böröndi Tamás (mint képtári „tárlatvezetők”)

Szerkesztő: Lengyelfi Miklós

Zenei rendező: Fejes Cecília

Díszlettervező. Wegenast Róbert

Jelmeztervező: Wieber Marianne

Vezető operatőr: Kocsis Sándor

A forgatókönyvet írta és rendezte: Ferkai Tamás

Ferkai Tamás:
— Az operettszínpadon gyakran jelennek meg valóságos történelmi személyiségek. Ezek közül négyet választottunk ki, Boccacciót, Paganinit, Madame Pompadourt és a Friderika című daljáték hősét, aki nem más, mint Johann Wolfgang Goethe. A nézők hallhatják majd ezeknek az operetteknek legszebb részleteit, s egyben képet kaphatnak arról, hogy milyenek voltak ezek a hősök a valóságban.

  • Franz von Suppé: Boccaccio

-  Fiametta és Boccaccio "olaszkettőse": "Mia bella fiorentina disprezzi l’amor Ignorio furbettina le piaghe del cor..."  (Morvay Pálma, Leblanc Győző)

- Fiametta dala: „Úgy szeret a párom, hogy mindig hű maradt! Én drága, boldog, kedvesem…. Csak úgy szeress te engem, csak úgy, mint téged én,  így boldogabb élet vár…” (Morvay Pálma)

  • Lehár Ferenc: Friderika

- Goethe dala: „Ó lányka, ó lánykám, imádlak én! Te drága, te drága, te légy enyém!...”  (Leblanc Győző)

- Friderika dala: „Miért is fáj úgy az ébredés...” (Morvay Pálma)

- Búcsújelenet: „Elszállt régen, elszállt… Óh, lányka, imádlak!...”  (Leblanc Győző)

  • Leo Fall: Pompadour

- Pompadour belépője: „Ma érzek itt magamban valamit, ami nyugtalanít. Oly furcsa ez, olyan izgató,ami biztató…/Aj, ha kezembe kapnék  egy férfit, férfit, de igazit ám...” (Morvay Pálma)

- Pompadour és René kettőse: „Drága kincsem, van egy utca, hol ismerős nincsen, ott egy eldugott kis szobát vettem, etikettre nem voltam tekintettel, elfeledtem… /- Ejnye, hallod, a szerelmet kissé gyorsan vallod,…” (Morvay Pálma,  Leblanc Győző)

  • Lehár Ferenc: Paganini

 - Paganini dala: „Bűvös Itáliám, te szép ország! Az első korty italt köszöntöm rád! Te vagy az én szerelmes hazám, sosem gondolok, sohasem rád, nincs nálad szebb a széles földtekén!... /Ez a pohár köszöntse őket, a gyönyörű isteni nőket… /A bűvös hangú szép hegedűm, ő nem csal meg, mindig hű… (Leblanc Győző)

-  Anna-Eliza dala: „Csak nem lesz hozzám az élet oly kegyetlen és zord… A boldogság nékem is szent jogom, a szerelmem engedni nem fogom… /Szép álom szállj a szívembe, szent égi tűz,  szép álom, utánad vágyom, ó, el ne űzz!…” (Morvay Pálma)

- Paganini dala: „Volt nekem már száz babám.../Mint lepke, száll a férfivágy….mézet kínál ezernyi szép virág…” (Leblanc Győző)

- Szerelmi kettős: „Súgd meg, hány szerelmes bájos asszony volt már babád…./- Nem szeret úgy téged más, egész valóm egy lángolás, érted élek, mást se kérek tőled én, csak hűn szeress, csak légy enyém!...” (Morvay Pálma, Leblanc Győző)

 

"Operett a világ?" - /Népszava, 1987. december 27. /

Alighanem párját ritkítja a televízióban, hogy egy nyár végén forgatott műsor decemberben már képernyőre kerüljön. Nos, az Arcképcsarnok operettszemüveggel című, ötvenperces összeállítással ez történt csütörtök este. Csak üdvözölni tudjuk e dicséretes gyorsaságot.  E könnyed-nehéz műfaj jól illeszkedett a karácsonyi programba.
Az operett elsősorban magyar és osztrák specialitás (a musical őse), ennek jegyében, ügyes keretjátékkal övezve, pazar kiállításban elevenítettek fel négy, kevéssé közismert darabot. Suppé: Boccaccio, Lehár: Friderike és Paganini, valamint Fall: Pompadour című műveiből hallhattunk összesen 11 behízelgő dallamot. A női főszereplő Morvay Pálma személyében szerencsésen ötvöződik az előnyös külső, a friss arc, a szépen csengő, biztos szoprán és az érthető szövegmondás. Itthon ritkábban lép fel, bár Ausztriában, az NSZK- ban, Spanyolországban. Jugoszláviában, Csehszlovákiában szívesen Iátott vendégénekesnő. Leblanc Győző hangban és játékban egyenrangú partnere volt. Balázs Péter és Böröndi Tamás üdítően szórakoztatott, a forgatókönyvet írta és rendezte Ferkai Tamás.
Operett és szerelem, mintha más nem is lenne a világon. Vagy talán van? Ezzel a kacsintással búcsúztak a szereplők. 
(selmeczy)

"ARCKÉPCSARNOK – operettszemüveggel"

II. rész: (53:25 perc)

Bemutató: 1994. szeptember 10. , MTV 13.25 – 14.20         

Morvay Pálma és Soskó András operettműsora

Km. a Magyar Rádió és Televízió Szimfonikus Zenekara, vezényel: Pfeiffer Gyula   

https://www.youtube.com/watch?v=Nu8ZAJG-rhw&list=PLs_4TYkuLeF8vBVBpRbuLiTJePGe8xjZN&index=3&t=0s

Keretjáték: Balázs Péter (mint múzeumőr) és Tahi Tóth László

A forgatókönyvet írta és rendezte: Ferkai Tamás   

  • Carl Millöcker: Dubarry

- Dubarry dala. „Átéltem már néhány szerelmet, és csókokat, és bókokat, a férfiak úgy érdekelnek, a pillanat, mely elszalad…../Mindegy nekem, mi lesz velem, ha egyszer felgyúl a szívem…” (Morvay Pálma)

- Jeanne és René szerelmi kettőse: „A régi csók, a régi nyár  a szívünkbe újra visszajár…”

  • Jacques Offenbach: Kékszakáll

- Kékszakáll dala: „Ma ismét az ősi helyeknél állok...(Soskó András)

- Boulotte és Kékszakáll kivégzés-kettőse: „Halál, halál, halál…. /Vágyak szárnyán…” (Morvay Pálma, Soskó András)

- Kékszakáll elbeszélése hatodik felesége haláláról és az utáni életérzéséről a királyi udvarban:

 „Madame, ó, madame! Szegény nejem, Boulotte, félve mondja ki a szám, húsz perce már halott. Könnyen és vidáman vágtatott tova a sötétlő éjszakában, nem sejti, hogy hova. A csillagok egyre villámlottak le reá, s ő azt mondta, egyre, nem fáj már…Te életem álma, te isteni lény!  Hát tervünknek vége, te szép tünemény! Mert hirtelen ajkad egy szót se szólt már. Én kérdem, miért hallgat? és véged volt már! És sajgó fájdalommal borult a gyász reám, pedig néhány alkalommal ezt már átéltem ám. Egy sírbolt árnya várjon, mint végső nyughelyed, aztán drágám, Isten áldjon, lássuk most az életet!  Ki élt, ha meghalt, hát mit ér a gyász? Nem lesz többé nagy kaland, bárhogy dukál. Az özvegyi fátyol nem áll jól nekem. Hát elég a gyászból, hol a szerelem?! A jajongás megtört, a sírás-rívás. Ha hív a teremtőd, nincs alkudozás. Nem, nem, nem!. Szedd fel minden rózsát, hervadás előtt! Élvezz minden boldog órát!… Ne törődj a gonddal, feledd el a bút, el a fájdalommal, öröm a kiút!  Szerelem az élet! Az élet a világ! Hát éljen az élet és a boldogság! Hát éljen az élet és a boldogság! Az élet, a boldogság!”  (Soskó András)

  • Lehár Ferenc: A cárevics

- A cárevics dala: „Magány! Nincs hova már! Mindig te vársz rám A szív baját nem érti más, börtönöm ajtaja a rács …/A vén Volga partján őrszem áll, minden vétekkel szembe száll. Az éjnek árnya rám borul.…./Ó,  ki a Mennyekből nézel rám, nem látod, hogy velem jár száz halál…” (Soskó András)

- Szonja dala: „Nem volt egy férfi ki engem óvott… /Jön majd egy férfi….”  (Morvay Pálma)

- Szonja és a cárevics szerelmi kettőse, II. felv.: „…Minden, minden más, Te vagy az Ég, az elmúlás, Te vagy a Föld és Ég! Szívem adtam cserébe, szíved végre már enyém… így élünk egymásért…” (Morvay Pálma, Soskó András)

- A cárevics és Szonja szerelmi kettőse dala. III. felv. (Napolitana): „Hullámok hátán ezernyi táncoló szivárvány, oly szépen járják a szél muzsikáját… /- Miért?…..miért minden rózsa olyan hervadó?… /- Szívem, ne kérdezz semmit, csak szeress! Ne félj!.... ” (Morvay Pálma, Soskó András)

  • ifj. Johann Strauss: Casanova

- Laura és Casanova szerelmi kettőse (Morvay Pálma, Soskó András)

 

Az operettfilmek zenei anyagát - a betétszámokat -  a Dankó Rádió is időnként a műsorára tűzi :"Túl az Óperencián".

1364   Búbánat 2019-12-15 19:45:55

Ma éjjel az M5 csatornán láthatjuk felvételről az operaközvetítést:

2019. december 15-én (vasárnap) 22:45 – 01:25

Giacomo Puccini: Pillangókisasszony 

Rendező: Kerényi Miklós Gábor
Díszlettervező: Kentaur
Jelmeztervező: Vágvölgyi Ilona

Közreműködik a Magyar Állami Operaház Énekkara (karigazgató: Csiki Gábor) és Zenekara

Karmester: Pietro Rizzo

A felvétel 2019. május 25-én készült az Erkel Színházban.

Szereposztás:

Cso-Cso-szán - Rost Andrea 

Pinkerton - László Boldizsár 

Szuzuki - Ulbrich Andrea 

Kate - Zavaros Eszter 

Sharpless - Fokanov Anatolij 

Goro – Megyesi Zoltán

Yamadori – Rezsnyák Róbert

A szerzetes nagybácsi (Bonzo) – Cserhalmi Ferenc

Császári biztos – Egri Sándor

 

 Magyar nyelvű feliratok: Kenesey Judit

 Bemutató volt: 2000. június 10.

1363   Búbánat 2019-12-04 21:45:55

Mindjárt kezdődik az M5 csatornán:

2019. december 4. szerda 21:50 - 23:30

MüpArt Classic

Puccini: Lidércek - Krizantémok

Bartók Béla Nemzeti Hangversenyterem

A 2019. március 31-i előadás felvétele

Koncertfilm (2019) (100')

Vezényel: Alberto Veronesi

Szereplők:

  • Anna - Olga Busuioc
  • Roberto - Carlo Ventre
  • Guglielmo - Roman Burdenko

Közreműködők:

  • Pécsi Balett
  • Pannon Filharmonikusok
  • Kodály Kórus Debrecen (karigazgató: Szabó Sipos Máté)

Alkotók:

  • díszlettervező - Szendrényi Éva
  • jelmeztervező - Zoób Kati
  • koreográfus - Vincze Balázs

Rendező: Káel Csaba

Puccini első operája romantikus szellemtörténet, melyben az elcsábított és hűtlenné vált vőlegényt a villik: a lidércek, és halott menyasszonyának szelleme ördögi varázslattal halálra táncoltatják.

A Müpa félig szcenírozott előadásán az opera szomorú végét egy jól ismert Puccini zenekari mű, a Krizantémok melankolikus motívumaival kísért balett oldja fel

1362   Búbánat 2019-11-27 19:05:29

M5 csatorna, 2019. november 27. szerda 21:50 - 23:30

MüpArt Classic

Ünnepi operagála V4

Koncertfilm (2018) (100')

A Visegrádi országok együttműködését kiválóan reprezentálja ez a magyar elnökség alkalmából a Müpában rendezett operagála, melyen a négy ország képviseletében egy-egy kiváló művész lépett pódiumra. Az est műsorán a klasszikus opera repertoár darabjai mellett a négy ország zeneszerzőinek: a cseh Smetana és Dvořák, a lengyel Moniuszko, a szlovák Moyzes és a magyar Erkel Ferenc és Kodály Zoltán alkotásai is megszólaltak.

Ünnepi operagála – A Visegrádi Csoport magyar elnöksége alkalmából

2017. december 20. szerda / 19:30-22:00

Bartók Béla Nemzeti Hangversenyterem

Vezényel: Peter Valentovič

Közreműködők:
Edita Gruberova – koloratúrszoprán
Schöck Atala – alt
Ladislav Elgr – tenor
Krzysztof Bączyk – basszus

valamint a Magyar Állami Operaház Zenekara

Dvořák: Ruszalka – Polonéz

Smetana: A csók – Recitativo és Barče áriája

Smetana: Az eladott menyasszony – Jeník áriája

Moniuszko: A kísértetkastély – Skołuba áriája

 Moniuszko: Halka – Mazurka

 Bizet: Carmen – Seguidilla

Mozart: Idomeneo – Elettra áriája

 Rossini: A sevillai borbély – Rágalomária

Moyzes: Garam menti táncok, op. 43 – IV. tétel

 Dvořák: Ruszalka – A herceg áriája

Rachmaninov: Aleko – Aleko cavatinája

Mascagni: Parasztbecsület – Santuzza áriája

 Puccini: Gianni Schicchi – Lauretta áriája

 Erkel: Hunyadi László – Palotás

Kodály: Háry János – Szegény vagyok

Bellini: Az alvajáró – Amina áriája

1361   Búbánat 2019-11-16 23:06:47

Múltidéző

FEJÉR MEGYEI HÍRLAP, 1963-05-19 / 115. szám
ÉNEK HANG NÉLKÜL… - TV-próba a Rádióban

„Száll ifjú bátor...” —  hangzik a dal Bartha Alfonz ajkán, és a háttérben az emelvény tetején karjára emeli Örsi János balettművész Balogh Edinát. Mellettem megszólal Szécsi Ferenc.

— A vízbe virágok hullanak, és a háttérben egy vitorla tűnik fel. De hát ez mi? a Bartha Alfonz már régein becsukta a száját, de hangja még mindig szárnyal.
Ez kérem az úgynevezett play back felvétel.
Az éneket, zenét már előre felveszik a magnószalagra, és a próbákon illetve az előadáson erről hangzik fel a kórus éneke, Bartha Alfonz, Házy Erzsébet, Németh Marika, Rátonyi Róbert dala. A Rádió XIII. számú stúdiójában folynak az „Operettalbum” próbái.

Különös és újszerű a dologban, hogy a felvételt majd nem a Rádió, hanem a Televízió fogja bemutatni néhány hét múlva.

Apor Judit, a Magyar Televízió zenei szerkesztője kötötte színes csokorba a több részből álló sorozatot, a jól ismert klasszikus operettek kedves dallamait.

„Vissza kell menni az elejére, és fel kell emelni a hangot” — adja ki az utasítást Szécsi Ferenc, a sorozat rendezője, aki nem kis feladatra vállalkozott, mikor itt a Rádió stúdiójában díszlet és megfelelő színpad nélkül, tisztán a képzelőerejében bízva, tanítja be a TV képernyőjére kerülő, a mozgást korlátozó környezetben, a klasszikus operettek válogatott részleteit.

De nincs semmi baj. A Fővárosi Operettszínház énekkarából alakult kórust nagyszerűen irányítja Virányi László, a színház karnagya. 

Észre sem vesszük, ha a rendező nem figyelmeztetne, hogy milyen kitűnő a kórus tagjainak szájmozgatása. „Teljesen szinkron” a magnetofonból kicsendülő zenével. Pedig a kórus először próbál a szólistával: Rátonyi Róbert-tel. A kitűnő művészek úgyszólván pantomim jelenetet adnak elő - pillanatok alatt megelevenedik a stúdió kopár terme. Már Párizsban vagyunk, és a násznép virággal köszönti a híres vőlegényt — a párizsi hölgyek körében közimádatnak örvendő Pomponnet urat, a szépasszonyok fodrászát.
„Hol a hajtű, hol a fésű?” — énekli a nagy mester. A rendezőnek csak néhány szót kell szólni, a csoportozat máris pregnánsan mozdul, hogy ez a mozdulat jól érvényesüljön majd a TV képernyőjén.

Azonban még sincs minden rendben. A koreográfus, Rimóczy Viola megmagyarázza a „lányoknak" — (azt hiszem, egytől-egyig fiatalasszony a kórus női tagjai), hogy melyik oldalon álljanak, mert Rátonyi Róbert — Pomponnet — lejön a lépcsőről — legyenek a közelben, hogy megfésülhesse őket. Különben miért keresné a hajtűt és a fésűt?
Igen aprólékos munka ez, a rendező úgyszólván centiméterről - centiméterre halad előre, minden szó, minden hang, minden ütem megkapja a maga jelentőségét, értelmét és hangsúlyát.

A következő jelenetben Házy Erzsébet és Németh Marika hajlik össze, mint két szép virágszál — lágyan ível a dallam: Clairette és Hortensie Langé kettőse az Angot asszony lánya című régi operettből.

Először csinálják a dal „play back”-jét, de kitűnően sikerült, a rendező meg sem ismételteti.

A magnetofonból most kürtök rivallnak. Ismét Rimóczy Violáé a szó. A stúdió közepére perdül 12 fiatal, csinos lány és erős fiatal legény. Utcai ruhában táncolnak, de így kitűnően érzékeltetik a jókedvű katonák és a külváros fiatal lányainak dévajkodását. — Kicsendül a párizsi humor — kigúnyolják a totyakos ezredes bácsit, aki a szemle után szeretné táncba vinni az egyik katona babáját.

Végül felhangzik Kiss Manyi hangja — Angot asszony legendáját énekli: „Jókedélyű, bőbeszédű, minden viccre kapható …Ilyen asszony volt Angot.”
A hang Kiss Manyi hangja, de Angot asszony megszemélyesítője Pogány Margit. A TV nézője nem is veszi észre a trükköt, — a két kitűnő színésznő, Kiss Manyi hangja és Pogány Margit játéka nagyszerűen kiegészíti egymást.

Az „Operettalbum” zenés oldalai néhány héten belül megnyílnak a TV nézői számára.

Az érdekes, szórakoztató produkcióhoz jó mulatást kívánunk.

/Sényi Imre/

 

"OPERETTALBUM"

MTV 1 - 1963. június 8., 21.50 órakor

További adások: 1966.január 22; 1967.január 29.

A következő operettrészletekből szerkesztették össze a műsort:

1.Hervé: Nebáncsvirág - részletek (Rátonyi Róbert,Németh Marika, Fővárosi Operattszínház balettkara)

2.Lecocq: Angot asszony lánya  - részletek (HÁZY ERZSÉBET, Németh Marika,Pogány Margit, Rátonyi Róbert, a Fővárosi Operettszínház Énekkara, Balogh Edina és Ősi János táncolnak)

3.Planquette: A corneville-i harangok  -  HÁZY ERZSÉBET, Zentay Anna, Bartha Alfonz, Rátonyi Róbert, Fővárosi Operettszínház balett- és énekkara, szólót táncol Balogh Edina és Ősi János).

Szerkesztő: Apor Judit
Operatőr: Király Ottó

Rendező: Szécsi Ferenc

1360   Búbánat 2019-10-30 20:44:03

Az M5 csatorna közvetíti ma éjjel: 2019. október 30. szerda 21:50 - 00:20

Mendelssohn: Éliás op. 70 - oratórium két részben

Művészetek Palotája – Bartók Béla Nemzeti Hangversenyterem - 2018 október 26.

 (150')

Közreműködik:

szoprán 

Ballabás Aliz, Pasztircsák Polina, Pintér Ágnes

mezzoszoprán

Láng Dorottya, Móré Gabriella

alt

Balogh Eszter

tenor

Komáromi Márton, Sebastian Kohlhepp

bariton

Jochen Kupfer

basszus

Borka Ákos, Melkovics Zoltán

gyermek-szoprán

Dömötör Emőke

az Orfeo Zenekar (koncertmester: Paulik László)

a Purcell Kórus.

Vezényel: Vashegyi György

„Meghatározó volt az ifjú Mendelssohn életében Bach Máté passiójával való találkozása, és hatalmas kincs a zenetörténet számára Bach alkotásának újra-felfedezése, amikor 1829-ben, 100 évvel a mű megszületése után Mendelssohn Lipcsében újra előadta.

A barokk oratórium műfaja ihletőnek bizonyult zeneszerzői munkásságában is, két nagyszabású mű: a Paulus és az Éliás tanúskodik Bach hatásáról.

A bibliai témájú drámai oratórium középpontjában Éliás/ Illés próféta alakja áll. Az első részben Éliás életének az Ószövetségben elbeszélt epizódjait eleveníti fel, a második rész Éliás megvádolásával, üldöztetésével, majd mennybemenetelével foglalkozik, zenében is képszerűen megidézve a tüzes szekéren az égbe emelkedő próféta alakját.

Műsorvezető: Bősze Ádám.

1359   Búbánat • előzmény1358 2019-10-26 13:04:46

Így igaz...

1358   nizajemon • előzmény1357 2019-10-26 11:53:34

Muszáj? Annyi régi előadás van felvéve.

1357   Búbánat 2019-10-26 10:47:37

Lehár Ferenc: A víg özvegy

Budapesti Operettszínház előadása,  2019

Az operettközvetíítés felvételének újabb ismétlése ma éjjel az M5 csatornán,. 21.30-tól.

 (160')

1356   Heiner Lajos 2019-10-13 16:09:58

Okt. 20, M5:

21,30: Plácido Domingo Szegeden

22,10: Plácido Domingo Classics - a Szent Gellért Fórum avatásának gálakoncertje

1355   Búbánat 2019-10-12 11:38:34

Az M5 csatorna sugározza ma éjjel:

2019. október 12. szombat 21:30 - 00:10

Lehár Ferenc: A mosoly országa

(160')

A Müpa ­- Bartók Béla Nemzeti Hangversenyteremben bemutatott nagyoperett 2019. február 2-i előadásának a felvétele.

A főbb szerepekben:

Szu Csong herceg: Vincent Schirrmacher,

Lisa Lichtenfels: Karine Babajanyan,

Gustav von Pottenstein-Hatfaludy: Franz Gürtelschmied

Mi, Szu-Csong húga: Yitian Luan,

Csang bácsi: Xiao Rui,

Főeunuch: Franz Tscherne,

Ferdinand Lichtenfels gróf, Liza apja: Ernyey Béla,

Hardegg bárónő: Náray Erika,

Vali, a lánya: Aisha Kardffy,

Fu Li: Nótás György

 

Közreműködik: A Pécsi Balett.

Koreográfus: Vincze Balázs;

a Magyar Állami Operaház Ének- és Zenekara.

Vezényel: Xu Zhong

Rendező: Káel Csaba

Az operett műfajának klasszikus mestere, Lehár Ferenc alkotói pályája csúcsán komponálta ezt a remekművét, melyet élete legjobb alkotásának tartott. Az operai igényességű darab a kor divatos irányzata, a kelet kultusza, a keleti motívumok, témák iránti érdeklődés jegyében született, története az európai, bécsi arisztokrata hölgy és a kínai nagykövet szerelme, mely végül a két világ között feszülő, áthidalhatatlan különbség következtében nem bizonyul életképesnek. Az előadás különlegessége, hogy a darab MÜPA és a Shanghai Opera együttműködésében került színre, kiváló nemzetközi alkotó- és szereplőgárda közreműködésével.

1354   Búbánat 2019-10-06 13:07:12

2019. október 6-án (vasárnap) 21:35-től - 0.00-ig látható felvételről Kodály Zoltán Háry János című daljátéka az M5 csatorna műsorán.

Rendező: Vidnyánszky Attila

Díszlettervező: Olekszandr Bilozub
Jelmeztervező: Bianca Imelda Jeremias
Koreográfus: Gemza Péter
Dramaturg: Szász Zsolt

A főbb szerepekben: Haja Zsolt, Csurka László, Gál Erika, Kőrösi András, Váradi Zita, Hábetler András, Megyesi Schwartz Lúcia, Szvétek László

Közreműködik a Magyar Állami Operaház Zenekara, Énekkara (karigazgató: Csiki Gábor) és Gyermekkara (Gyermekkarvezető: Hajzer Nikolett).

Karmester: Török Levente 

A felvétel 2019. május 2-án készült az Erkel Színházban.

 

1353   Búbánat 2019-10-05 14:44:20

1983. február 19-én az MTV 1 csatorna sugározta

A Zenés TV Színház bemutatója: 20.55 – 21.55

Lehár Ferenc: A garabonciás

A daljáték televíziós változata

(60 perc)

Szövegét és verseit Innocent Vincze Ernő írta.

Zenéjét átdolgozta: Rékay Miklós

Dramaturg: Ruitner Sándor
Díszlet: Mátay Lívia
Jelmez: Wieber Marianne

Maszk: Sammer Katalin
Vezetőoperatőr: Kocsis Sándor
Zenei rendező: Fejes Cecília

Rendező: Békés András

Közreműködők:
- az MRT szimfonikus zenekara

a KISZ Központi Művészegyüttes énekkara (karigazgató: Strausz Kálmán)

- a Bihari Táncegyüttes (koreográfus: Novák Ferenc)

Vezényel: Sándor János

Szereplők:

A diák – Mácsay Pál fh. (énekhangja: Molnár András)

Drághy Péter – Bitskey Tibor (énekhangja: Sólyom-Nagy Sándor)

Sárika, az unokahúga – Fazekas Zsuzsa fh. (énekhangja: Temesi Mária) - megjegyzem: a műsorlapon még a művésznő születési neve szerepel: Tóth Mária

Karolin – Andor Éva (próza és énekhang)

Ferdinand von Kolb – Horesnyi László

Borcsa – Kovács Erzsébet

István – Tarsoly Elemér

(A daljáték televíziós sugárzása előtt emlékezés a darab 1943. február 20-i ősbemutatójára: Magyar Királyi Operaházban)

1352   Búbánat 2019-09-25 21:15:08

Hamarosan az M5 csatorna sugározza

2019. szeptember 25. szerda 21:50 - 00:40

MüpArt Classic

Bellini: A puritánok

2014 (170')

"A bel canto stílus három nagy mestere, Rossini, Donizetti és Bellini, közülük utóbbi élete mindössze 34 éve alatt tíz operát komponált. A legutolsó mű, A puritánok a műfaj csúcsa, melódia-gazdagságával, dallami invenciójával, és a zenekari szólamok karakterizáló szerepének hangsúlyozásával a zene drámaiságát a legmagasabb fokra képes emelni. Az énekszólamok rendkívüli igényeket támasztanak az énekesekkel szemben, így csak a bel canto technika legvirtuózabb tolmácsolói képesek megszólaltatni operáit. A mai est szólistái a világ operaszínpadainak ebben a repertoárban a legkiemelkedőbb előadói. Bellini műveinek népszerűsítésében kulcsszerepet játszott Maria Callas, akinek alakját a rendező, Némedi Csaba megidézi az előadásban. Popova Aleszja, Callas néma megszemélyesítője egy új dimenziót ad a darab történelmi és érzelmi szálához. Riccardo Frizza, az előadás karmestere avatott bel canto dirigens, szenvedélyesen, finom érzékenységgel és biztonságosan vezeti a darab népes előadógárdáját."

  • Bellini: A puritánok - félig szcenírozott előadás

"Vincenzo Bellini utolsó operája a bel canto manifesztuma: a különféle hangvételű számok olyan változatosságát vonultatja fel, amelynek nincs párja a stílus repertoárjában. A mű csak azért nem szerepel gyakrabban az operaházak műsorán, mert nehéz olyan különleges képességekkel megáldott énekeseket találni, akik el tudják énekelni a főbb szerepeket. Ezúttal azonban nincs ilyen akadály. A női főszerepben Jessica Pratt lép színpadra, aki a legigényesebb bel canto-szerepek keresett előadója, Milánó, Zürich, Bécs, Velence, London neves operaházaiban lép fel rendszeresen, Elvirát évek óta alakítja nagy sikerrel. Francesco Demuro szintén tökéletes választás Lord Arthur Talbot nemegyszer elképzelhetetlen magasságokba szökő, az énekes sztratoszféra felső határát jelentő magas c fölé is merészkedő szólamára. A Szardínia szigetén született tenor a bel canto repertoár „életerős szerelmes ifjú” szerepeinek avatott és világszerte ünnepelt megformálója, többek közt a Traviata Alfredójaként, a Rigoletto Hercegeként és a Bohémélet Rodolfójaként járta be a világot a Scalától a Metropolitanig.
Riccardo Frizza, az előadás karmestere 2001-ben debütált, s vérében van a 19. századi olasz operastílus. „Interpretációja teljesen meggyőző, irányítása, ha kell, erőteljes, ha kell, gyengéd, de mindig az énekeseket támogató” - írta róla egy kritikus."

A Müpa és a Pannon Filharmonikusok koprodukciója.

Vezényel: Riccardo Frizza

Közreműködők:

Elvira - Jessica Pratt

Lord Talbot - Francesco Demuro

Sir George - Bretz Gábor

Lord Walton - Sebestyén Miklós

Richard Forth - Alekszej Markov

Brown - Ninh Duc Hoang Long

Henriette - Szántó Andrea

Maria Callas - Aleszja Popova

a Kolozsvári Opera Énekkara (karigazgató: Kulcsár Szabolcs)

a Pannon Filharmonikusok

Alkotók:

rendező - Némedi Csaba

díszlet- és jelmeztervező - Gilles Gubelmann

1351   Búbánat • előzmény1205 2019-09-13 20:49:15

Már most jelzem: az M5 csatorna vasárnap éjjel 21.30-tól ismét a műsorára tűzi

Rossini Olasz nő Algírban című vígoperájának felvételét:

MESTER VIKTÓRIA, ALASDAIR KENT, PALERDI ANDRÁS, SÁFÁR ORSOLYA, BALGA GABRIELLA,  BRUNO TADDIA, DOBÁK ATTILA

Vezényel: FRANCESCO LANZILLOTTA

Rendező:  SZABÓ MÁTÉ

A felvétel 2017. november 23-án készült az Erkel Színházban.

1350   Búbánat 2019-09-10 11:05:56

Múltidézés

A Zenés TV-Színház bemutatja

Lehár Ferenc: Alpesi történet

zenés komédia

A darab televíziós változatának eredeti címe: Rosentock und Edelweis (1912)

A televíziós közvetítés ideje: 1988. május 14.,  MTV 1, 20.05 – 20.45

A forgatókönyvet Julius Bauer librettója nyomán Lehel Judit írta.

Versek fordítója: Bradányi Iván

Szereplők:

Rosenstock – Kerekes József

Edelweiss – Malek Andrea

Közreműködik: Forgács Gábor (jódli), valamint a

 Magyar Rádió Szimfonikus Zenekara.

Vezényel: Sebestyén András

Dramaturg: Ruitner Sándor

Zenei rendező: Fejes Cecília

Koreográfus: Krámer György

Díszlettervező: Nagy Sándor

Jelmeztervező: Csengey Emőke

Vezető operatőr: Szalay Z. László

Rendező: Tímár Béla

 

ALPESI TÖRTÉNET

Az életrajzi emlékekből és addig fiókban maradt Lehár-kompozíciókból felépített Első szívdobbanás című daljáték  - jóval a zeneszerző halála után – a rádióban nyerte el „darab-formáját”, hogy később Rose de Noël címmel arasson jelentős színházi sikereket.

A Zenés TV-Színház soron következő bemutatója abban különbözik az előzőektől, hogy nem operett, s magyarul még sohasem játszották! Akkor bukkantam rá erre a Rosentock und Edelweis című kis tréfára, amikor egyszer, nagyon-nagyon régen, egy Lehár-műsort készítettünk a Televízióban. A különböző operettekből kiragadott zenei idézeteket összekötő szövegrészeket azzal színesítettük, hogy, közben a zeneszerzőről archív filmfelvételeket vetítettünk. Ezek a dokumentumok sok mindent elárultak arról a világról is, amely a Bad Ischl-i kastélyában akkor magát Lehárt vette körül, manapság viszont ennek már csak emlékeit őrzi. Amikor az a bizonyos műsor készült, csak arra kerestem adatokat a különböző életrajzokban, hogy melyik volt az első – ott készült - mű. Az ember azt képzeli, hogy a környezet szárnyakat ad a képzeletnek, és valami egészen kivételes alkotás születik. De vajon melyik? … És lám csak… hogy is mondja a bölcs? „Egeret szültek a hegyek.” Igaz, nagyon mókás kis egeret, egy remek zenés tréfát, amelyet aztán nem is színházban, hanem a „Hölle”, vagyis a „Pokol” nevű kabaréban játszottak (s melyet később Pesten is a Royal Orfeumban mutattak be – német nyelven). Ez a kis mese – amely most Alpesi történet címmel jelenik meg a képernyőn -, jelképesnek is tekinthető: a városlakó zeneszerző kiszabadul a falak, az emberek, a mindennapos tennivalók, az őt körülvevő zaj, füst, az állandó mozgás szorításából; csend, nyugalom, hegyek, jó levegő, kiegyensúlyozottság veszi körül… Így kezdődik a mese is: Rosentock úr, a bécsi rövidáru nagykereskedő felmászik a zergék világába, és találkozik egy Edelweiss nevű tehenészlánnyal…

/Ruitner Sándor/ - Rádió és Televízióújság, 1988. május 9-15. szám

1349   Búbánat • előzmény1204 2019-09-07 16:23:05

2019. szeptember 7. szombat , 21:30 - 00:20  - ma éjjel ismét láthatjuk az MTV  M5 csatornáján a Budapesti Operettszínház 2017-es Sybill-produkcióját, ami tavaly egyszer már adásba került. 

Jacobi Viktor – Martos Ferenc – Bródy Miksa: operettjének főbb szerepeiben Fischl Mónika, Frankó Tünde, Szendy Szilvi, Oszvald Marika, Dolhai Attila, Vadász Zsolt, Kocsis Dénes játszik.

Közreműködik a Budapesti Operettszínház Ének- és Zenekara valamint Balettkara.

Vezényel: Bolba Tamás

Díszlet: Cziegler Balázs

Koreográfus: Bodor Johanna

Rendező: Szabó Máté

1348   Búbánat • előzmény1198 2019-09-03 12:46:38

Kapcs. 1198. sorszám

Kálmán Imre: Montmartre-i ibolya

Az operett televíziós változata

A Zenés TV Színház  bemutatója: 1988. március 6., MTV 1., 20.10 – 22.00

Az operett szövegét írta Julius Brammer és Alfred Grünwald.

Fordította és átdolgozta: Szenes Iván. 

Szereposztás:

Violetta, virágáruslány –  Kocsis Judit (énekhangja: Kárpáti Magda)

Ninon, színésznő  - Kováts Adél (énekhangja: Zempléni Mária)

Raoul, festő – Lippai László (énekhangja: Laczó András)

Florimond, zeneszerző – Hirtling István (énekhangja: Gerdesits Ferenc)

Henry, költő – Laklóth Aladár (énekhangja: Korcsmáros Péter)

Spaghetti, végrehajtó – Szilágyi Tibor (énekhangja: Kovács Péter)

Hadügyminiszter – Iglódy István (énekhangja: Palcsó Sándor)

Színigazgató – Csákányi László

Durand asszony – Törőcsik Mari

Margot – Kádár Flóra

Tiszt – Izsóf Vilmos

Km. az MRT Énekkara és Szimfonikus Zenekara

Vezényel: Selmeczi György

Dramaturg: Ruitner Sándor

Zenei rendező: Fejes Cecília

Koreográfus: Kramer György

Díszlettervező: Kézdi Lóránt

Jelmeztervező: Schäffer Judit

Vezető operatőr: Márk Iván

Rendező: Maár Gyula

 

Ruitner Sándor előzetes, ajánló cikke az RTV Újságban (1988. február 29.- március 6.):

Az utóbbi években úgy hozta a véletlen, hogy a Zenés TV-színház sorozatban mutatott be zenés színpadi keretbe foglalt életrajzokat. Olyan műveket, amelyek önmaguk értékein, valamint a közönségnek nyújtott nemes és tanulságos szórakozáson kívül, a dramaturgnak is különös élvezetet kínáltak. (Természetesen az előkészítés, a tervezés szakaszában, hiszen a megvalósítás már a rendező és a színészek személyes ügye. szinte zártkörű játéka.) Ezeknek a speciálisnak is nevezhető munkáknak eredményeképpen a televízió nézői tanúi lehettek Mozart és Salieri tragikus kimenetelű találkozásának (Rimszkij-Korszakov – Puskin drámája nyomán írt – operájában); láthatták a képernyőn a romantika, a bécsi dalköltészet halhatatlan mesterét, Franz Schubertet (a Három a kislány című Berté-daljáték főhőseként)… most pedig ebbe a sorozatba kívánkozik Kálmán Imre Montmartre-i ibolyája, amelynek művész-szereplőit szintén a valódi nevükön teszi a partitúra címlapjára a Julius Brammer-Alfred Grünwald írópáros. A darab főhőse, Delacroix, a festő ugyan – az általánosan ismert Eugen helyett – Raoul nevet kapja az operett-keresztelőn, költő és muzsikus társa, Murger és Hervé azonban megőrzi a lexikonokban is olvasható személynevét, az Henrit és a Florimond-t. (Közbevetőleg hadd jegyezzem meg, hogy Murger drámája nyomán született Puccini világhírű operája, a Bohémélet, Hervé Lilije, vagy a Nebáncsvirág pedig ma is kasszasiker, ha valamelyik színház műsorra tűzi.)

A Montmartre-i ibolya szerzői operettszínpadokon szokatlan légkört, környezetet teremtenek a játék köré, amelybe a nélkülözésektől terhes, párizsi művészsorsokon kívül nagyszerűen beleillik a részeges, kolduló öregasszony és utcai énekes leánya, valamint a szinte elérhetetlen álomkép: a színház – hőseink darabjának bemutatójával, primadonnájával, s annak miniszter hódolójával.

Az operettek sokszínű forgatagában különös, egyéni színt képvisel Kálmán Imre műve, s Maár Gyula rendezéséről is ugyanezt mondhatjuk el, ha körülnézünk a tizenöt éves Zenés TV Színház – immár meglehetősen gazdagnak tekinthető – tárházában.

1347   lujza • előzmény1346 2019-09-02 22:59:36

"...nem ok nélkül szerepelnek a legnagyobb operaénekesnők és énekesek repertoárján" Persze, mivel ők el is tudják énekelni.

1346   Klára 2019-09-02 14:45:49

Néhány "illetékes"-t le kellene ültetni a TV elé, és megnézetni velük pár,  az archivumból előásott korabeli operett.felvételt, még akkor is, ha csak fekete-fehérben van meg egyik-másik! Pl. Csárdáskirálynő, Víg özvegy, Luxemburg grófja, stb - hogy legyen már némi fogalmuk az operett-ről, mint műfajról, és az operett-rendezés mibenlétéről. És persze kellene néhány művész, aki akar és képes egy operett-szerepet elénekelni, eltáncolni, stb. Szóval irány az archivum!

Egyébként a Lehár, Kálmán, Ábrahám, stb operettek áriái, mindhatnám slágerei nem ok nélkül szerepeltek, szerepelnek évtizedek óta a legnagyobb operaénekesnők és - énekesek repertoárján!

1345   telramund 2019-09-02 12:38:34

Bár a Víg özvegy Házykivételével  egyébként sem kedvelem ez az előadás méltatlan a műhöz minden téren

1344   Búbánat • előzmény1342 2019-09-01 20:25:12

Gyenge, nagyon gyenge előadás volt; az idén készült televíziós színházi közvetítés felvételét megtekintve megerősített engem - visszaigazolja -, amit két évvel ezelőtt írtam a másik topicban a bemutató előadás színvonaltalanságáról, Lehár világsikerű Víg özvegyének eljelentéktelenítéséről.

1343   Haandel 2019-09-01 18:50:39

♫♫ ''Lippen schweigen, 's flüstern Geigen...'' ♫♫
Aber was, Budapesten? HiHeTétlen :-(((

1342   operaisiásza 2019-09-01 16:39:54

Egy-két kivétellel harmatgyenge énekesi produkciók. Danilo alakítóját színpadra sem lett volna szabad engedni. Egyáltalán hogy kerülhetett ez a színvonalon aluli előadás a képernyőre. A zenekari hangzás alig hasonlított Lehár művének hangulatára.

1341   joska141 • előzmény1340 2019-09-01 13:05:40

A 2017-es bemutatóhoz viszonyítva egy szétesett produkció volt. Mintha mindenki minél hamarabb túl akart volna lenni rajta. Nem hallottam a humorosnak szánt részeknél a közönség nevetését, az ismert indulóknál a közönség együtt tapsolását, ami pedig rendszerint bejön. Brrr...

1340   operaisiásza • előzmény1339 2019-09-01 12:15:39

Elkeserítően rossz előadás volt.

 

1339   Búbánat 2019-08-31 14:08:50

Ma éjjel az M5 csatorna közvetíti a Budapesti Operettszínházból - felvételről

2019. augusztus 31. szombat 21:00 - 23:40

Lehár Ferenc: Víg özvegy

(2019) (160')

A főbb szerepekben:

Glavari Hanna – Fischl Mónika
Gr. Danilovics Daniló - Homonnay Zsolt
Báró Zéta Mirkó – Földes Tamás
Valencienne, a felesége – Lukács Anita
Camille de Rosillon – Vadász Zsolt
Nyegus – Laki Péter
Sebastian Cascade – Csere László
Raoul Saint Brioche – Magócs Ottó
Kromov – Faragó András
Olga – Oszvald Marika
Bogdanovics - Dézsy Szabó Gábor

Közreműködik: az Operettszínház  Balettkara (koreográfus: Lőcsei Jenő), Énekkara (karigazgató: Drucker Péter) és Zenekara

Zenei vezető-karmester: Makláry László

Alkotók:

Szövegíró: Viktor Léon és Leo Stein

A verseket Mérey Adolf nyomán újra fordította: Baranyi Ferenc
Fordította és mai színpadra alkalmazta: Lőrinczy Attila

Díszlettervező: Cziegler Balázs
Jelmeztervező: Tihanyi Ildikó

Rendező: Szabó Máté

 (Bemutató előadás: 2017)

 

1338   Búbánat • előzmény1127 2019-08-30 11:26:31

Magyar Hírlap – 1970. szeptember 26.

Vita a tévéoperettről

 „A műhely közbeszól”

Eredetileg nem akartam hozzászólni. Ügy gondoltam: a tv zenés színházának dramaturgiája cikk helyett további bemutatókkal érveljen az operettvitában. Furcsa érzés ugyanis az „alperes szemszögéből” bekapcsolódni egy olyan tárgyalásba, amelyet a T. Bíróság tagjai: bírák (vagy bírálók), esküdtek (vagy esküdt ellenségek), vagy vádlók és védők több mint egy évszázada folytatnak egy nevezetes gyermektartási per kapcsán. E gyermeknek — az operettnek — betoppanását éppoly pimaszul váratlan eseménynek tarthatták annak idején szülei — a színpadi dráma és a szalonmuzsika —, mint amilyen provokatívan rendhagyó volt késői leszármazottjának, a tv zenés színházának létrejötte a mai magyar kulturális életben.

A kezdet kezdetén Offenbach mester még szabadjára hagyta a szertelen — odamondogató, politizáló — ifjút. Később aztán számos pártfogója lett, és végül sikerült is a kamaszoperettet beíratni egy szigorú és nemes hagyományokkal rendelkező konzervatív nevelőintézetbe, ahol is leszoktatták fenegyerekeskedő magatartásáról, és jól nevelt társasági lényt faragtak belőle. A polgárközönség igényének megfelelően egyszerűen slágertermelö gépezetté változott. Új habitusában igazán hatásosan töltötte be — hogy úgy mondjam — a mai táncdalfesztiválok szerepét. Eljátszott egy este tíz-tizenöt számot, ebből a közönség kiválasztotta a győztes hármat.
Később, a technika fejlődésével megváltozott a helyzet. Előbb csupán a győztes dalokat, az operettek slágereit kezdte sugározni a közben népszerűvé lett közlőeszköz, a rádió; azután pedig a szerzők rájöttek arra: teljesen felesleges egy egész estét átzenélni ahhoz, hogy három slágert „eladhassanak”. Megírták azt a három számot, és a színpadot átengedték igazi hivatásának. Ez lehetővé tette, hogy elkezdődjék és még ma is tartson egy új korszak, amelyben a dráma és a zene kölcsönösen egymásért él és egymást szolgálja a színpadon. Amerikában megszületett, majd Európába is bevándorolt az új műfaj, a musical.
De vajon tényleg új ez a műfaj ?
Egészében igen, de részleteiben korántsem az. Atomokban már magukban hordozzák eszközeit a klasszikusok is, de még a slágerrendeltetésű operettek is. Ez az aprónak igazán nem nevezhető atomocska pedig nem más, mint a zenei együttes, az ensemble. Ennek megteremtése már igazi zeneszerzői — és nem slágerszerzői — feladat. Jelentkezése a különböző szintű operettekben olykor már operai igényű, és ilyen értelemben valódi drámai mag hordozója. A darabot szolgálja, a cselekményt fejleszti tovább. Az ilyen művek hallgatása közben figyelni kell, nem lehet elandalodni, tehát már nemcsak az érzelemre apellál, hanem az értelemre is. Ha mármost ezekből az atomokból megpróbálunk egy teljes estét betöltő zenés játékot felépíteni, az eredmény meglepő lesz: a musical születik meg, szinte a szemünk láttára.
No persze a folyamat nem ilyen egyszerű, de el kellett mondanom mindezt, hogy lássák: új műfajok nem születnek előzmény nélkül.

Az eddig elmondottakban mindenesetre azt igyekeztem hangsúlyozni, hogy az operett (s ennek egyik kései alvállalkozója, a tv zenés színháza is): zenés műfaj.
Meg kellene próbálni tehát elsősorban erről az oldalról megközelíteni, és ebből az aspektusból bírálni.

Az inkriminált három bemutató, amellyel a tv zenés színháza három egymást követő szombaton jelentkezett, nemcsak felkeltette a figyelmet, de a kedélyeket is felkavarta. E sorok írója nem vállalkozik arra, hogy a megvalósítás teljességéről számot próbáljon adni; az olvasónak be kell érnie a dramaturg szándékainak rövid ecsetelésével.

Az 1920-as évek végén a nagyérdemű közönség felháborodottan távozott a Clo-clo (Vörös macska) című operett bemutatójáról. — Mit képzel ez a Lehár? Az ember azért jön a színházba, hogy egy évre el legyen látva új slágerrel — és szép melódiák helyett bohóckodnak a színpadon. Sehol egy dal, amit elpötyögtethetek a zongorán, vagy eldúdolhatok, ha „hangulatom” van. A Vágyom egy nő után.,., az volt az igazi! — A siker tetőfokán álló Lehár Ferenc a húszas években megsértette tehát a „nagyérdeműt”, mert zeneszerző akart lenni és nem slágerszerző. S ha ezek után 1970-ben egy dramaturgia — a zeneszerző születésének ünnepi, 100. évfordulóján nem egy agyoncsépelt, ezerszer megrágott és átalakított Lehár-operettet mutat be nyitódarabként, hanem ezt az első magyar (vagy talán az első európai) musical- kísérletet, akkor furcsának kell tartani, hogy a mai kritikusok egy része a produkciót „ósdi kacatnak” és a vállalkozást személyes sértésnek tekinti.

A következő bemutatóhoz, Lajtai Régi nyár című daljátékához nem szükséges ilyen tudálékos jegyzetet írni. Szórakoztatni szerettünk volna vele: játszani. És persze közben muzsikálni is. Szórakoztatni: finoman megformált színészi játékkal. Játszani: mai játékot egy régi, operett sémájára. Muzsikálni: a játékhoz és a szórakoztató szándékhoz alkalmazkodva. S ha ez a film valakiben nosztalgiát ébresztett volna egy valóságos „régi nyár” iránt, az magára vessen, mert nem figyelt oda sem a játékra, sem a muzsikára, sem... az idézőjelre.

És most elérkeztünk harmadik bemutatónkhoz, s vele együtt a következő vádhoz: a történelemhamisításhoz.
őszinte megkönnyebbülésemre a Házasodj, Ausztria! bemutatója tájékán az Iskolatelevízió éppen nyári szünetet tartott, így nem kerülhetett bemutatásra a napóleoni kor — a történész szemszögéből. Mégis izgultam. Nem is magam, és nem is a musical szerzőtriója miatt. Mikszáth nimbuszát féltettem. És nem is alaptalanul. Egy szigorú ítész észrevette a csalást: a darab nem követte híven a történelmi eseményeket! Mentségül egyetlen apróságot szeretnék felhozni.
Adásunk kizárólag szórakoztató céllal készült — vagyis játék volt csupán. S talán bocsánatos bűnt követtünk el, hiszen egy sokkal merészebb történelemhamisító szerzőpár darabját évtizedek óta hatalmas sikerrel játsszák szerte az országban. Igaz, annak hősét nem Aklinak hívják, hanem Háry Jánosnak, de a köret: Ferenc császár, Mária Lujza, Napóleon és a többiek — ugyanazok.

Talán még egy évtizeddel ezelőtt is hagyományos, vagy éppen meseszerű daljáték megírására ihlette volna alkotóit a mikszáthi téma; ám hogy most végül mégsem az lett belőle, azt — tisztelt Bírák, Esküdtek, Vádlók és ítészek — írják annak a dramaturgiának a számlájára, amely tiszteli ugyan a nagy elődöket, mégis a mai közönséget olyan produkciókkal igyekszik szórakoztatni, amelyek formájukban tükrözik az alkotás évét, 1970-től... az ítélethozatalig.

Őszintén remélem, hogy keresetlen szavaim, nem az utolsó szó jogán hangzottak el.


Ruitner Sándor,
a televízió dramaturgja

1337   Búbánat 2019-08-28 21:58:57

Az M5 csatorna éppen most ismétli az "Olasz Estély Sonya Yonchevával" gála televíziós közvetítésének a felvételét. (21.05 - 22.50)

(Kapcs. 1286. sorszám)

1336   Búbánat • előzmény1334 2019-08-28 09:51:13

Persze Tiboldi Mária volt Grisi.  Köszönöm, hogy ezt megemlíted.

A kiírt szereposztás csak a főbb szereplőket tünteti fel, mindenki másét, így Tiboldi művésznő szerepét (pedig  jelentős szerep az övé is) külön nem jelöli, és mint írtam: "további közreműködők" között említi a korabeli műsorújság.  (Bezzeg a Rádió Dalszínháza teljes stódiófelvételének szereposztása feltünteti a legkisebb szerepet alakító művész nevét is.) 

1335   AndersWasRight 2019-08-28 02:04:48

Gyerekkoromban hányszor újranéztem a Három a kislányt... a cselekményről csak valami homályos fogalmam van, de a gyönyörű ruhák meg kalapok nagyon megmaradtak :D

1334   IVA • előzmény1333 2019-08-27 21:37:35

Úgy emlékszem, Tiboldi Mária Grisit, az énekesnőt alakította, akinek a szerepe több, mint egy „további közreműködő”.

1333   Búbánat • előzmény808 2019-08-27 19:01:39

Kapcs. 808. sorszám

Kiegészítés

Zenés TV színház bemutatója

Schubert - Berté: Három a kislány 

A daljáték TV-filmen

MTV 1, 1987. május 31., 20.10 – 21.40

Szövegét Alfred Maria Willner és Heinz Reichert írta.

Harsányi Zsolt fordítása

Rendező: Seregi László

Dramaturg: Ruitner Sándor

Zenei rendező: Fejes Cecília

Díszlettervező: Langmár András

Jelmeztervező: Wieber Marianna

Vezető operatőr: Kocsis Sándor

Közreműködik: a Magyar Állami Operaház Zenekara

Vezényel: Sándor János

Szereposztás: 

Tschöll Keresztély, üvegfestõ – Melis György
Tschöllné – Medgyesi Mária
Médi – Csonka Ibolya (énekhang: Csonka Zsuzsa)
Hédi – Palásthy Bea (énekhang: Kertesi Ingrid)
Édi – Földesi Judit (énekhang: Bokor Jutta)
Franz Schubert, zeneszerzõ – Bándi János
Schober, a költõ – Gárday Gábor
Vogl, operaénekes – Katona János (énekhang: Gerdesits Ferenc)
Schwind, festõ – Csere László (énekhang: Mersei Miklós)
Gumpelwieser, rajzoló – Szüle Tamás
Dán nagykövet – Pataky Jenő

További közreműködők:

Arányi Adrienn, Farkasinszky Edit, Tiboldi Mária
Böröndi Tamás, Forgács Gábor, Harkányi Endre, Korcsmáros Péter, Kokas László, Kovács Pál, Szolnoki Tibor, Varga Tibor 


(89 perc)

Három a kislány

Az ötletet, hogy a Három a kislányt képernyőre kellene vinni, tulajdonképpen egy másik dramaturgiai munkám adta. Több mint két évvel ezelőtt, bevallom: némi elégedettséggel néztem az akkor megvalósult  Mozart és Salieri című Rimszkij-Korszakov operát, s közben azon törtem a fejem, nincs-e az elfekvő „kincsek” között olyan életrajzi zenés ,ű, amelynek televíziós változata legalább így tud hatni? Ekkor jutott eszembe a Schubert-kompozíciókra épített, és a bécsi romantika egyik legnagyobb zeneköltőjének életét ábrázoló Berté-operett; amelynek szereplői közül nem csak a főhős, Franz Schubert, de a darabban az őt körülvevő baráti kör tagjai is mind-mind megtalálhatók a lexikonokban: Franz Schober báró, a költő, aki azonos keresztnevével a játék alapkonfliktusát szolgáltatja; Johann Michael Vogl, a Bécsi Udvari Operaház énekese; Moritz von Schwind, a festő; és végül Nepomuk Gumpelwieser, a rajzoló…

1916. január 15-én egy magyar földön született, de ízig-vérig osztrák zeneszerző, Berté Henrik megteremtette a bécsi operett új arculatú színpadi formáját. Ez nem valamifajta zenei megújulást hozott, mint a századforduló után Lehár Ferenc Víg özvegye, hanem kifejezetten dramaturgiai tanulmány volt, színpadi formaváltás. Hozott – természetesen – zenei változást is, hiszen a kor muzsikája kívül rekedt a színház falain; a komponista alázatos szolgaszerepet vállalt, leporolta, másfajta rendbe rakta Schubert mester szerte heverő kottapapírjait. Szakmai körökben a bemutató óriási vihart kavart, miközben a pénztárakat valóságos ostrom alatt tartotta a publikum, amely látni akarta a darabot, hallani Schubert muzsikáját. Bertét a szentségtörés vádjával támadó osztrák zeneesztétákkal szemben egy német zenetörténet-író, Ottó Keller így védte meg: „… Mit használ a népnek Schubert, ha a lakosságnak csak csekély töredéke ismeri a műveit? Most, ebben az operett-, vagy daljáték-formában felhívták a figyelmet Schubertre. A közönség megismerte a nagy mester pompás muzsikáját, mégpedig csorbítatlan formájában, és könnyen bebizonyítható, hogy a Három a kislány bemutatója után sokkal több Schubert-kottát adtak el a világ zeneműkereskedései, mint előzőleg…”

A darab sikere az életrajzi-operettek egész sorát inspirálta: először folytatódott a Schubert-krónika, megszületett a Médi; aztán színpadra lépett Schumann, Liszt, Beethoven, Mozart, Offenbach, sőt a bécsi népénekes, Schrammel is… Az irányzat egyik utolsó, magyarországi megnyilvánulása – jóval a felszabadulás után -, a Fővárosi Operettszínházban bemutatott, de meglehetősen szolid sikerrel játszott Szerelmi álmok volt, amely ismét Liszt életéről szólt.

Most, amikor a Zenés TV Színház a Három a kislány bemutatására készül, jómagam, valamint a következő stáb, a következő művészgárda már egy jövő évi bemutató, a Montmartre-i ibolya című Kálmán Imre-operett zenefelvételeit készítjük. Azét a darabét, amelynek szintén vannak történelmi művész-szereplői: A Három a kislány bécsi baráti köréhez hasonlóan, a párizsi Montmartre-on él három üres zsebű fiatalember, Raoul, Florimond és Henry. A három keresztnév mögött pedig három nagy egyéniség rejtőzik: Raoul Delacroix, a festő; Florimond Hervé, a zeneszerző; és Henry Murger, a költő… Ám ez a jövő „zenéje”… Most még maradjunk Schubertnél, művészbarátainál, Tschöll üvegfestő mester három aranyos lányánál, és a bécsi romantikánál, amely még így, operettbe foglalva is, bizonyára kellemes estét szerez majd önöknek.

/Ruitner Sándor/ - RTV Újság, 1987. május 25-31.

1332   Búbánat • előzmény1277 2019-08-26 11:07:19

Kapcs. 1277. sorszám

KIEGÉSZÍTÉS

„Szellő szárnyán”  - Huszka-est a IV-es stúdióban

Televíziós operettfilm-összeállítás (Bemutatója: 1985. október 10., MTV 1., 20.00 -21.00)

 (60')

Huszka Jenő négy operettjének - Mária főhadnagy, Bob herceg, Gül baba, Lili bárónő - legnagyobb slágerei hangzanak el a műsorban.

 Közreműködik: Kovács Zsuzsa; Lehoczky Éva; Oszvald Marika; Pászthy Júlia; Sass Sylvia; Tiboldi Mária; Zsadon Andrea; B. Nagy János; Bács Ferenc; Bende Zsolt; Berkes János; Horváth Bálint; Jankovits József; Németh Sándor; Ötvös Csaba; Palcsó Sándor;

 a Magyar Televízió tánckara (művészeti vezető Molnár Ernő);

 a Magyar Rádió és Televízió Énekkara és Szimfonikus Zenekara

Vezényel: Hidas Frigyes

Koreográfus: Bán Teodóra és Keveházi Gábor

Szerkesztette: László Zsuzsa

Díszlet: Langmár András

Jelmez: Tóth Barna

Vezető operatőr: Dubovitz Péter

Rendezte: Apró Attila

 

A műsorvezető: Bács Ferenc

Mária főhadnagy

  1. „Szabad-e remélnem?” (Pászthy Júlia, B. Nagy János)
  2. Antónia dala (Tiboldi Mária)
  3. „Én mától kezdve” (Pászthy Júlia, B. Nagy János)
  4. Palotás (MTV tánckara)

Bob herceg

  1. Bob belépője (Berkes János)
  2. A királynő dala (Lehoczky Éva)
  3. A holló legendája (Bende Zsolt)
  4. Annie és Bob kettőse (Oszvald Marika, Berkes János)
  5. Gárdainduló (Palcsó Sándor és az MRT Énekkarának férfikara, MTV tánckara)

Gül baba

  1. Leila és Gábor diák kettőse (Zsadon Andrea, Jankovits József)
  2. „Darumadár fenn az égen(Ötvös Csaba)
  3. Leila dala (Zsadon Andrea és az MRT Énekkarának nőikara)

Lili bárónő

  1. „Szellő szárnyán…” (Sass Sylvia, Horváth Bálint)
  2. „Gyere, csókolj meg, tubicám” (Kovács Zsuzsa, Németh Sándor)
  3. „Egy férfi képe” (Sass Sylvia)
  4. „Tündérkirálynő, légy a párom” (Sass Sylvia, Horváth Bálint és az MTV tánckara)
1331   macskás 2019-08-25 16:34:11

1331

1330   Edmond Dantes • előzmény1327 2019-08-23 18:33:44

Kedves joska141, nem kerülte el figyelmemet ez a beírása,költőinek szánt kérdése (sem), de inkább közvetetten, apránként és folyamatosan reagálok, ma pl. a Társművészetek/1345-ben. "Felemás eredményt hoz"  megjegyzése pedig mélységes jóindulatáról, jóhiszeműségéről tanúskodik :-) mások, máshol, nem kevesen, nem kevés helyen -olykor e fórumon is- erősebb jelzőket használnak. 

1329   telramund • előzmény1327 2019-08-21 19:53:56

Magam részéről miután absz jobb oldali vagyok csupán a csalódottság szólalt meg.Egyes énekes teljesírményekről pedig nem is írtam,pedig volna mit.

 

1328   Búbánat • előzmény1324 2019-08-21 19:06:52

Budavári Palotakoncert - 2019 augusztusa

Pótlólag ideírom a  Duna TV-ben sugárzott gálakoncert II. részének a műsorát:

Lehár Ferenc: Paganini - Maria Anna-Elisa dala: „Szép álom, szállj a szívembe, szent égi tűz!” (Fischl Mónika)

Kálmán Imre: A Bajadér – Radjami dala: „Óh, bajadérom, megöl érted a vágy!…(Vadász Zsolt)

Dunajevszkij: Szabad szélPepita belépője: „Az ördög bújt belém…” (Szendy Szilvi, balettkar)

Lehár Ferenc: A mosoly országaLiza és Szu-Csong „szív-duett”-je: „Lótuszvirág! ... Szív! Hogyan tudsz így tele lenni, mondd?..." (Bordás Barbara, Boncsér Gergely)

ifj. Johann Strauss: Éljen, a magyar! – polka  (Fitos Dezső Társulatának táncegyüttese)

Erkel Ferenc: Bánk bán Bánk áriája, II. felv.  „Hazám, hazám…” (Ninh Duc Hoang Long)

Kálmán Imre: Marica grófnő„Ringó vállú csengeri violám, kisangyalom…” (Dancs Annamari, Laki Péter)

Lehár Ferenc: CigányszerelemJózsi dala: „Vad cigánylegény vagyok”  (Vadász Zsolt, balettkar)

Cigánytáncok (Fitos Dezső Társulatának táncegyüttese)

Lehár Ferenc: Cigányszerelem Ilona csárdása: „Messze a nagy erdő…/Volt, nincs, fene bánja…” (Fischl Mónika, km. két táncos - Fitos Dezső koreográfiája)

Ábrahám Pál: Viktória – „Tyúkocskám!”  (Oszvald Marika, Peller Károly, balettkar)

Huszka Jenő: Erzsébet – „Délibábos Hortobágyon egy kis kurta kocsma van…”  (Szendy Szilvi, Laki Péter)

Finálé - Kálmán Imre: Csárdáskirálynő „Húzzad csak kivilágos virradatig!...” (Az összes közreműködő énekes, táncos)

1327   joska141 • előzmény1326 2019-08-21 18:19:05

Tisztelt Fórumozók!

 

Olvasva az idei Palotakoncertről szóló, nem éppen az elragadtatást tükröző, soraikat, szeretnék valamit kérdezni. Kérem, fogadják el, hogy nem álnaívitás lesz a kérdésem: tényleg érdekel a dolog.

Miért van az, hogy egy-egy olyan esemény, intézmény, ami mellé az aktuális kormányzat, itt döntően kulturális kormányzatot értek, teljes szélességgel odaáll és minden eszközzel támogatja, az jórészt felemás eredményt hoz?

Gondolok itt elsődlegesen a Nemzeti Színház helyzetére, az Operaház helyzetére, a Palotakoncertek támogatására, az Operettszínház újrapozicionálására.

Az elmúlt hetekben-napokban több televíziós csatornán ismételték például Mága Zoltán különböző Újévi koncertjeit. A látogatókból gyakorlatilag egy egész országgyűlési ülésnapot ki lehetett volna állítani. A koncertek színvonalát nem kívánom minősíteni.

Minden felsorolt példa az ország helyzetéhez viszonyítva írtózatos mennyiségű pénzt vitt el, de az eredmények? Miért? Miért?

1326   telramund 2019-08-21 15:38:48

Valóban gyrnegécske volt az idei konceert.Számomra egytelen pozítívum Fischl Mónika hangja volt .Valószínűleg jó tanárt talált,.mert tavaly bizonyí sok helyen magas hangjai nem a helyükön szóltak most pedig könnyedén szárnyaltak,bomba biztosasan.Az egész koncert a kissé lepusztult.kiállításával a fáradtság jeleit mutat

1325   Edmond Dantes 2019-08-20 21:32:49

Meghallgattam a Budavári Palotakoncert 2. részét. Fischl Mónika szép hangját leszámítva alig volt értékelhető produkció. Azaz dehogynem: a megjegyezhetetlen nevű ázsiai (vietnámi?) tenorista értékelhetően: mulatságosan énekelte a Hazám, hazám-áriát. Kiskero eltűnésével nemhogy tisztességes, de még "tisztességtelen" táncoskomikust sem tudtak kiállítani: Laki Péter nyomokban sem tartalmaz tehetséget, Peller Károly csak (ólom)súlyban zárkózott föl partner(nőj)e mellé. Az új első karmester, Pfeiffer Gyula mintha egy középiskolai fizikatanári katedráról ugrott volna át operettgálát vezényelni.

1324   Búbánat 2019-08-20 18:48:17

Budavári Palotakoncert - 2019 augusztusa

Tegnap este láthattuk a Duna TV-ben  az operett-gála felvételének I. részét

Amire emlékszem  a koncertből az különösen két értékes operarészlet volt, nívós előadásban kaptuk.

A műsorból (az elejét nem láttam, később kapcsolódtam be a közvetítésbe):

Kacsóh Pongrác: János vitéz – Iluska dala (Bordás Barbara)

Johann Strauss: Egy éj Velencében – Lagúna-keringő (Vadász Zsolt)

Fényes Szabolcs: Maya – Vidám kettős: „Galambom-bo-bom” (Dancs Annamari, Laki Péter)

Verdi: Traviata – Violetta nagy áriája, I. felv. (Fischl Mónika, km. Ninh Duc Hoang Long – háttérből énekhangja) (olasz nyelven)

Delibes: Lakmé - Virág-duett , I. felv.  – Lakmé és Mallika kettősét Fischl Mónika és Bordás Barbara adta elő (francia nyelven)

Volt  még: Ábrahám Pál Viktória c. operettjéből a Honvéd banda szól a Stefánián” c. vidám jelenet,  meg egy Huszka-operettdal is...

Fellépett:  Oszvald Marika, Szendy Szilvi, Dancs Annamari, Fischl Mónika, Bordás Barbara, Peller Károly, Laki Péter, Ninh Duc Hoang Long, valamint a XI. Nemzetközi Lehár Ferenc Operett Énekverseny különdíjasai: Faragó Alexandra és Dénes Viktor. 

Az I. rész zárásaként Lehár: A víg özvegy – Grisette-dalt  + Offenbach: Orfeusz az alvilágban – kánkánt adták elő a Budapesti Operettszínház énekművészei, tánckara.

Az Operettszínház Zenekarát  Pfeiffer Gyula vezényli.

Ma 20.05 – 21.00 között láthatjuk a Duna TV-ben felvételről a II. részt

1323   Búbánat 2019-07-20 15:10:14

Az M5 csatornán láthatjuk ma éjjel:

2019. július 20. szombat 21:00 - 23:50

Lehár Ferenc: Luxemburg grófja

Közvetítés a Budapesti Operettszínházból – felvételről (2019)

(170')

„A mű címe eredetileg Luxenburg grófja volt, hogy a hasonló nevű nagyhercegséggel még véletlenül sem vonjon párhuzamot a nagyérdemű, de miután a közönség amúgy is Luxemburgként emlegette az operettet, Lehár is beleegyezett a betűcserébe. A premierre 1909. november 12-én került sor és nem várt sikert aratott, hiszen Lehár, saját bevallása szerint, minden különösebb műgond nélkül néhány Bad Ischlben töltött hét alatt „összecsapta”e remekművet. A kritika is kedvezően fogadta az operettet, de megjegyezték, hogy Lehár korábbi műveinek kamataiból él, azaz nem vitt forradalmi, újító megoldásokat művébe. A viták most már nem csupán az új produkció körül zajlottak, hanem napirendre került a Lehár-operett fölötti vita. Nem véletlenül szólt az egyik kritikus az erotikus-operett vonzerejéről és izgatóerejéről, akarva-akaratlanul megteremtve azt a műfaji meghatározást, mely ráillik a Lehár-operettek többségére. A Luxemburg grófja az operett irodalom egyik legmulatságosabb története, amelyben a gazdag, szenilis vénember, Sir Basil szerelmével üldözi az ünnepelt énekesnőt, Didier Angele-t, akit persze sokkal jobban érdekelnek az éhenkórász, fiatal művészek. Közülük is leginkább René, aki váratlanul értesül róla, hogy Luxemburg grófja lett, s ezt a címet egy névházasság formájában azonnal el is adja Sir Basilnak... A meglepetésekkel, cselszövésekkel és szerelmi párviadalokkal teli, szellemes és fordulatos történet Lehár Ferenc olyan örökzöld melódiáinak szárnyán jut el a kötelezően boldog végkifejletig, mint például a Polkatáncos, vagy a Szívem szeret...”

Szereposztás:

René - Dolhai Attila

Angele - Fischl Mónika

Fleury - Frankó Tünde

Brissard - Kerényi Miklós Máté

Juliette - Szendy Szilvi

Sir Basil - Kálloy Molnár Péter

Lord Lanchaster - Langer Soma

Lord Winchester - Oláh Tibor

Lord Worchester - Pálfalvy Attila

Közreműködik a Budapesti Operettszínház Tánckara, Énekkara és Zenekara

Karmester: Makláry László

Rendező: Somogyi Szilárd

1322   Búbánat • előzmény1278 2019-07-13 10:47:29

Ma éjjel (21.00 - 23.15) ismét láthatjuk az M5 csatornán Johann Strauss Egy éj Velencében című operettjének a Soproni Petőfi Színház előadásán készült felvételét  (2018. december)  

A főbb szerepekben: Domoszlai Sándor, Vadász Zsolt, Sipos Marianna, Teremi Trixi, Szolnoki Tibot, Major Zsolt

Km. a  Soproni Liszt Ferenc Szimfonikus Zenekar, a Soproni Petőfi Színház kórusa,  gyermekkara,  tánckara

Vezényel: Tassonyi Zsolt

Koreográfus: Demcsák Ottó

Magyar szöveg: Zsadon Andrea

Versek: Miklós Tibor

Rendezte – Prof. Dr. Robert Herzl

Művészeti vezető – Zsadon Andrea és Szolnoki Tibor

1321   Búbánat • előzmény1066 2019-06-26 20:11:57

Kapcs. 1066  - 1075 sorszámok

Ma éjjel ismét sugázza a televízió:

M5 csatorna 2019. június 26. szerda 21:05 - 23:05

https://nava.hu/id/3157666/

Tokody 40 - Tokody Ilona jubileumi hangversenye - 2017. március 13

(120')

Rendező: Aczél András

A XX. század utolsó harmadában egy igazi unicum Tokody Ilona magyar lírai szoprán, aki tehetsége és szorgalma, elbűvölő egyénisége révén sikerrel járhatta be a világot. Az olasz lírai szerepek mindegyikében etalon, a kifinomult, artisztikus éneklés nagy alakja. Pályafutása kezdetének 40. évfordulójára rendezett ünnepi hangversenyére személyesen állította össze az est műsorát és szereplőit.

A gálakoncerten az ünnepelt művésznő többek között a Figaro házassága, a Simon Boccanegra, az Otello, az Aida, a Bohémélet és a Tosca híres nőalakjait is megelevenítette, a duettekben Alexandru Agache és a művésznő férje, Muskát András működött közre.

A jubileumi előadást a néhai Luciano Pavarottival rendszeresen együttdolgozó, a Három Tenor-koncerteket rendszeresen vezénylő Ács János dirigálta. Közreműködik: a Magyar Állami Operaház Zenekara

  1. rész
    Mozart: Vado, ma dove?  („Megyek, de hová?”) K. 583 – Tokody Ilona
    Mozart: Don Giovanni – Nyitány
    Verdi: Otello – Ave Maria – Tokody Ilona
    Verdi: A lombardok – Oronte áriája a II. felvonásból – (’La mia letizia infondere’) – Muskát András
    Verdi: Simon Boccanegra – Boccanegra és Amelia duettje az I. felvonásból (’Orfanella il tetto umile… Figlia! A tal nome palpito’) – Tokody Ilona, Alexandru Agache
    Bellini: Norma – Nyitány
    Verdi: Aida – Aida és Radamès duettje a IV. felvonásból (’O terra, addio’) – Tokody Ilona, Muskát András
     
  2. rész
    Cilea: Adriana Lecouvreur – Adriana áriája az I. felvonásból – (’Ecco, respiro appena’) – Tokody Ilona
    Giordano: Andrea Chénier – Gérard áriája a III. felvonásból – (’Nemico della Patria’) – Alexandru Agache
    Rossini: A tolvaj szarka – Nyitány
    Meyerbeer: Az afrikai nő – Vasco da Gama áriája a IV. felvonásból – (’Pays merveilleux... O Paradis...’) – Muskát András
    Puccini: Bohémélet – Mimì áriája a III. felvonásból – (’Donde lieta usci’) – Tokody Ilona
    Verdi: Aida – Előjáték
    Puccini: Tosca – Tosca és Cavaradossi duettje az I. felvonásból – (’Qual occhio al mondo…’) – Tokody Ilona, Muskát András

Ráadások:

Paolo Tosti: A vucchella

Ernesto de Curtis: Non ti scordar di me 

1320   Búbánat 2019-06-02 11:13:11

A Zenés TV Színház bemutatója volt: 1986. február 27., 20.00 – 21.00

Behár György: Primadonna

Zenés játék/dalmű/

"Regényes történet Pálmay Ilkáról, aki meghódította a világot".

Krúdy Gyula kisregénye nyomán a forgatókönyvet írta és a televízióra alkalmazta:  Juhász István

Versek: Baranyi Ferenc

A zenei felvételen közreműködik a Magyar Rádió és Televízió Énekkara (karigazgató: Sapszon Ferenc) és Szimfonikus Zenekara.

Vezényel: Jancsovics Antal

Rendező: Bohák György

Dramaturg: Bánki László

Vezető operatőr: Kocsis Sándor

Díszletterrvező:  Langmar József

Jelmeztervező: Wieder Marianne

 

A szereposztásból:

Primadonna  (Pálmay Ilka) – Pitti Katalin

Florica, szobalány (öltöztetőnő) – Oszvald Marika

Timothy, angol inas (lakáj) – Benedek Miklós

Kinsky gróf - Bács Ferenc

Cziráky gróf – Bende Zsolt

Négy színésznő - Torday Éva, Barlay Zsuzsa, László Margit, Lehoczky Éva

Evva Lajos, a Népszínház igazgatója – Haumann Péter

Szigeti József – Vajda László

További szereplők:Mácsai Pál, Hirtling István és Szolnoki Tibor, Jáki Béla

Km. a Magyar Néphadsereg Művészegyüttesének tánckara (koreográfus: Molnár Ernő, Szirmai Béla).

A Színházi Élet a húszas évek elején folytatásokban közölte Krúdy Gyula kisregényét, Pálmay Ilkáról, a századforduló tehetséges. kalandos életű színművészéről. Pálmay Ilka színészi pályája Kassáról indult; játszott a pesti Népszínházban, amelynek hőskora elválaszthatatlan az ő nevétől, majd Bécs és London után Amerika színházlátogató közönségét is meghódította. A francia pikantéria, a sejtetett, de ki nem mondott kétértelműségek bájos és virtuóz művésze volt.

 

A Dankó Rádió mai operettműsorában ("Túl az Óperencián")  ennek a televíziós daljátéknak a zenei hanganyagáról részlet  szólalt meg:  a finálé:

Km.  Pitti Katalin, Bács Ferenc, Vajda László, Oszvald Marika, Benedek Miklós, valamint az MRT Énekkara és Szimfonikus Zenekara, vezényel: Jancsovics Antal.

Ezt a mintegy 15 perces részletet ma délután (18.00 - 19.00) az ismétlő adás végén  megint meghallgathatjuk.

1319   Búbánat • előzmény1057 2019-05-26 20:27:05

Kapcs. 1057. sorszám

Ismétlés:

2019. május 26-án (vasárnap) 21:35 órától látható felvételről Richard Wagner A walkür című zenedrámája az M5 csatornán. 

(250 perc)

Rendező, vizuális koncepció: M. Tóth Géza
Díszlettervező: Zöldy Z Gergely
Vetített látvány: KEDD Kreatív Műhely
Jelmeztervező: Bárdosi Ibolya
Koreográfus: Venekei Marianna
Dramaturg: Orbán Eszter

Szereplők: Kovácsházi István (Siegmund), Sümegi Eszter (Sieglinde), Andreas Hörl (Hunding), Tomasz Konieczny (Wotan), Linda Watson (Brünnhilde), Németh Judit (Fricka), valamint a walkürök szerepében: Wittinger GertrúdBátori ÉvaFodor BeatrixVörös SzilviaVárhelyi ÉvaKálnay ZsófiaGál ErikaFodor Bernadett

Vezényel: Halász Péter

A felvétel a bemutatón, 2016. március 6-án készült az Operaházban.

1318   Búbánat 2019-05-25 10:48:17

Ismét láthatjuk ma éjjel az M5 csatornán ezt az operettszínházi közvetítést:

2019. május 25., 21.00 – 23.55

Kálmán Imre: A chicagói hercegnő

- Operett két felvonásban

(2018) (180')

Díszlettervező: Horesnyi Balázs.

Jelmeztervező: Velich Rita.

Rendező: Béres Attila

„A chicagói hercegnő a nagy közép-európai operett-áradat hullámain született, de amikor bemutatták, 1928-ban a csillogó műfajnak már új versenytársa akadt. A kávéházakban megjelent az addig szokásos muzsika mellett az európai publikumot piszkálgató amerikai dzsessz. Charleston vagy csárdás, pénz vagy monarchia, amerikai életstílus avagy európai tradíciók - ezek a darab alapkérdései, amelyek természetesen a mű zenei anyagában is megjelennek.

A színpadon egy jazz- és egy népi zenekar segítségével az amerikai jazz számok mellett klasszikus operett melódiák éppúgy felcsendülnek majd, mint cigány- és népzenei ihletettségű dalok.

"Amikor valami nincs, az nagyon nagy felelősség, mert rajtad múlik, tovább fog-e élni vagy sem." Béres Attila kiemelte, hogy az operett színpadra varázsolásánál arra törekedett az alkotói stáb, hogy formailag és színészi kifejezési eszközökben valami fajta kísérlet jelenjen meg az előadásban. "Nem tudom, sikerült-e, hogy a nitrogén bomba felrobban-e majd, de az biztos, hogy összeöntöttünk egy csomó színházi gondolkodást, sok-sok műfaji követelményt, sőt! műfaji ellenkövetelményt is, megpróbáltunk annyira ironikusak lenni, ami még nem sértő, és annyira cinikusak lenni önmagunkkal, amennyire csak lehet.”

Szereposztás:

Mary - Bordás Barbara,

Borisz, Sylvária trónörököse - Dolhai Attila,

Lizaveta nagyhercegnő, az Anyja - Kalocsai Zsuzsa,

Mr. James Bondy, Mr. Lloyd Titkára - Kerényi Miklós Máté,

Rosemary Dragica, morániai hercegnő - Szendy Szilvi,

Edith Rockefeller - Szulák Andrea,

Sarah Rotschild - Zábrádi Annamária,

Bobby, szaxofonos - Bársony Bálint,

Bunda Mihály, cigányprímás - Ökrös Tibor,

 Alexej Zénó Luparovics nagyherceg, Moránia uralkodója - Földes Tamás,

Közreműködik:

Bársony Bálint és zenekara,

Ökrös Tibor és zenekara,

A Budapesti Operettszínház Énekkara, Balettkara, Zenekara,

valamint a Vasutas Zeneiskola Pesti Broadway Musical Stúdiójának növendékei.

Vezényel: Bolba Tamás

1317   Edmond Dantes • előzmény1316 2019-05-20 21:29:11

Aki nem latta ezt a friss, 2019-es beszelgetest Kincses Veronikaval, sok vendeg kollegajaval es a főigazgatóval, itt megtekintheti

1316   Edmond Dantes 2019-05-20 19:22:51

Duna World-on ma 20:00-tol  a "Hogy volt?!"-sorozatban zenes multidezes, beszelgetes Kincses Veronikaval.

1315   Búbánat 2019-05-19 16:58:04

Ma éjjel láthatjuk a televzióban:

2019. május 19-én (vasárnap) 21:00 órától látható felvételről Giacomo Puccini A Nyugat lánya című operája az M5 műsorán

A felvétel a 2018. december 13-i előadáson készült az Erkel Színházban.

(Bemutató: 2018. december 1.)

David Belasco The Girl of the Golden West című drámája alapján a szövegkönyvet írta: Guelfo Civinini, Carlos Zangarini

 

Díszlettervező: Zinovy Margolin

Jelmeztervező: Olga Shaishmelashvili

Világítástervező: Alexander Sivae

Dramaturg: Orbán Eszter

Rendező: Vasily Barkhatov

 

Közreműködik a Magyar Állami Operaház Zenekara és Énekkara (karigazgató: Csiki Gábor).

Vezényel: Kocsár Balázs

 

Szereposztás

Minnie – Bátori Éva

Dick Johnson (Ramerrez), bandita – Gaston Rivero

Jack Rance, seriff – Szegedi Csaba

Nick, pultos – Balczó Péter

Ashby, a Wells Fargo társaság ügynöke – Bakonyi Marcell

Sonora, aranyásó – Cseh Antal

Trin, aranyásó – Ujvári Gergely

Sid, aranyásó – Geiger Lajos

Bello, aranyásó – Erdős Attila

Harry, aranyásó – Kiss Tivadar

Joe, aranyásó – Kristofori Ferenc

Happy, aranyásó – Rezsnyák Róbert

Jim Larkens, aranyásó – Gábor Géza

Billy Jackrabbit, indián – Kőrösi András

Wowkle, a felesége – Heiter Melinda

Jake Wallace, vásári énekes – Káldi Kiss András

José Castro, mesztic férfi – Kiss András

1314   Búbánat 2019-05-18 13:09:41

Ma éjjel az M5 csatorna sugározza

2019. május 18. szombat 21:00 - 00:00

Szirmai Albert: Mágnás Miska

A Budapesti Operettszínház előadása  (2019)

Szereposztás:

Alsótrécsei Trécsei Mixi Miska, lovász - Peller Károly

Marcsa, mosogatólány - Peller Anna

Rolla grófnő - Lukács Anita

Baracs István - Vadász Zsolt

Alsótrécsei Trécsei Mixi - Csere László

Felsőrécsei Récsei Pixi - Csonka András

Zsorzsi nagymama - Lehoczky Zsuzsa

Korláth gróf – Virágh József

Stefánia – Kalocsau Zsuzsa

Mausi grófnő – Ullmann Zsuzsa

Jella grófnő – Csengeri Ottilia

Leopold – Benkóczi Zoltán

Eleméri gróf – Péter Richard

Szele, Korláth gróf titkára – Balogh Bodor Attila

Közreműködik a Budapesti Operettszínház Zenekara és Énekkara.

Karmester: Rónai Pál

 

Író: Bakonyi Károly

Dalszövegíró: Gábor Andor

Átdolgozó: Békeffy István, Kaszó Elek

Dramaturg: Kállai István

elmeztervező:Tordai Hajnal

Díszlettervező: Kis-Kovács Gergely

Karigazgató: Drucker Péter

Koreográfus: Nagy György

Rendező: Verebes István

1313   Búbánat 2019-05-15 22:49:57

Múltidézés

 „La Bella Tangolita”

Részletek a Pesti Vigadó 1983. augusztus 7-i operettműsorából

I. rész: 1984. február 15., Magyar Televízió 1., 20.00 – 20.30

Felléptek: Goetz Judit, Kukely Júlia, Mészöly Katalin, Ötvös Csilla, Pitti Katalin, Horváth Bálint, Leblanc Győző, Ötvös Csaba, Palcsó Sándor, Rozsos István

(A műsorrészletezésről nem áll rendelkezésemre adat)

II. rész: 1984. március 22., Magyar Televízió 1., 20.00 – 20.35

Műsorszámok:

  1. Ábrahám Pál – Harmath Imre: Bál a Savoyban – Tangolita dala (Kukely Júlia)
  2. Lehár Ferenc – Kulinyi Ernő: Paganini – „Volt nekem már száz babám” (Leblanc Győző)
  3. Lehár Ferenc – Erdődy János: Giuditta„Olyan forró ajkamról a csók” (Pitti Katalin)
  4. Lehár Ferenc – Kulinyi Ernő: Paganini„Nem szeret így téged más” (Kukely Júlia, Horváth Bálint)
  5. Lehár Ferenc – Innocent-Vincze Ernő: Cigányszerelem„Messze a nagy erdő” (Mészöly Katalin)
  6. Kálmán Imre – Harsányi Zsolt: Marica grófnő„Kis húgom, légy vidám…” (Ötvös Csilla, Ötvös Csaba)
  7. Kálmán Imre – Gábor Andor: Csárdáskirálynő„A lányok, a lányok…” (Goetz Judit, Kukely Júlia, Mészöly Katalin, Pitti Katalin, Horváth Bálint, Leblanc Győző, Ötvös Csaba, Palcsó Sándor)

Műsorvezető: Antal Imre

Km. a Postás Szimfonikus Zenekar

Vezényel: Dénes István

Szerkesztő: László Zsuzsa

Rendező: Bodnár István

1312   Búbánat 2019-05-12 10:24:47

Ma este 21 órától látható Jules Massenet Werther című operája az M5 HD műsorán.

Rendező: Szikora János

Karmester: Alain Guingal

A főbb szerepekben: 

Brickner Szabolcs (Werther), 

Szegedi Csaba (Albert), 

Busa Tamás (Le Bailli), 

Szerekován János (Schmidt), 

Egri Sándor (Johann), 

Mester Viktória (Charlotte), 

Szemere Zita (Sophie)

Díszlettervező: Horesnyi Balázs
Jelmeztervező: Kovács Yvette Alida
Dramaturg: Kenesey Judit
A gyermekkar vezetője: Hajzer Nikolett

A felvétel 2017. május 6-án készült az Operaházban.

1311   Búbánat • előzmény349 2019-05-09 12:28:35

Kapcs.  349. sorszámhoz

Kiegészítés

Petrovics-opera: Lysistrate

Az opera tévéváltozata

Írta: Ruitner Sándor

/RTV Újság, 1984. december 10-16./

Egy kritikus szerint az a mű, amelyik nem tűnik el a feledés homályában a bemutatót követő egy-két évtizeden belül, feltétlenül érdemes arra, hogy sorsának alakulását figyelemmel kísérjük. Korunkban ugyanis a formák és stílusok olyan sorozatban váltják egymást, amely ennek előtte szinte századokra elegendő lett volna. Ha egy huszonöt évvel ezelőtti, a magyar zene forrongó és megújulást szülő korszakából származó zeneműre azt mondhatjuk, hogy mainak, frissnek, fiatalosan üdének tetszik, akkor ebből az „opus”-ból igazi tehetség sugárzik. Petrovics Emil Lysistrate című koncertoperája (keletkezésekor így határozta meg műfaját a szerző) ilyen mű. A művészeti ízlésváltozások buktatóit szinte észre sem véve jelentkezett újra meg újra; változott külsővel, de változatlan tartalommal.

Először a rádióban szólalt meg. A fiatalosan dinamikus, abszolút drámai töltésű zene – érdekes módon – nemcsak hallgatóságának képzeletét ragadta magával, de szereplőit is a „mozgás” felé vonzotta. A felvétel címszereplője, Sándor Judit például ragaszkodott ahhoz, hogy a róla nem sokkal később készülő televíziós portréfilmben feltétlenül szerepeljen a darab egyik áriája.

Ilyen előzmények után izgalmas dolog nyomon követni a mű színpadi pályafutását. A Magyar Állami Operaház az 1962-es rádiós premier után kilenc esztendővel tűzte műsorára, Házy Erzsébettel a címszerepben. A cselekmény egy, az egész művet átfogó, látványos koreográfiától nyerte el szokatlanul újnak tetsző kifejezési formáját. Ezek után nem tarthatjuk véletlennek, hogy a rendezés munkáját – vendégként – a Pécsi Balett vezetőjére, Eck Imrére bízták. A Lysistrate új közönsége immár két Petrovics-opera ismeretében ült be a színházba. Két, nyomasztó témájú mű kontrasztja, és ugyanakkor vidám „előzménye” is a Lysistrate, hiszen anyaga – kísérőzenekéntelőbb született, mint a C’est la guerre, vagy a Bűn és bűnhődés. Aristophanész sodró erejű komédiájának először kiszolgálójává szegődött az alig harmincesztendő, fiatal zeneszerző, Devecseri Gábor tüneményes fordításához társítva klasszikus ihletésű motívumait. S amikor a prózai színházban elért siker nyomán egy opera lehetőségének körvonalait látta kibontakozni, bátran vállalkozott arra, hogy immáron ő kényszerítse igába az arisztophanészi szöveget, hogy szolgálja a zenei mondanivalót és kifejezési formát.

Az első elképzelés, a rádióváltozat, a koncertopera még statikus volt; a színpadon, a táncos lábakon már szinte szárnyakat kapott a mű; és nemcsak az első változat. A budapesti premiert – kis idő múlva – követte egy más formátumú berlini, Mikó András rendezésében. Ennek filmszalagra rögzített részletét 1974-ben láthatták a magyar operabarátok, a forró sikerű színházi estéről beszámolt a televízió zenei híradója is.

Akkor merült fel először a tévéváltozat elkészítésének gondolata, ám a zeneszerző ellenálltA Zenés TV Színház addig kialakult palettáján nem talált olyan színt, olyan formát, amely a mű, általa még mindig keresett, igazi kifejezési formájaként megfelelt volna. Alkotótársat keresett és Maár Gyula személyében (egyre gyarapodó zenés rendezései láttán) ezt a társat meg is találta. A Bűn és bűnhődés író-rendező szerzőtársa újraálmodta a táncos elképzelést, de mellőzte a konkrét játéktér kényszerítő kalodáját. A képző-és és a mozgásművészet rafinált kifejezési eszközeiből épített olyan sugárzó „színpadot”, amelynek fényébe, sőt fókuszába mindig életrehívója, a zene került. S még sincs olyan érzésünk, hogy ebben a megoldásban minden a zenét szolgálja. A különböző művészetek, a zenével társulva, olyan módon hatnak egymásra, mint a természet erői, hogy megszüljék a csillaghoz hasonló gyémántot: az arisztophanészi gondolatot.

Petrovics Emil: Lysistrate

az opera tévéváltozata

Zenés TV Színház bemutatója: MTV 1, 1984. december 16., 21.50 – 22.35 óra

(44 perc) 

Szereplők:

Lysistrate – Zempléni Mária

Nő karvezető – Farkas Katalin

Férfi karvezető – Gulyás Dénes

Közreműködők:

a Magyar Állami Operaház zenekara,

a Debreceni Kodály Kórus,

a Népszínház tánckara,

a Rockszínház tagjai

Vezényel: Petrovics Emil

Arisztophanész művét Devecseri Gábor fordította

Zenei rendező: Erkel Tibor

Karigazgató: Erdei Péter

Koreográfus: Györgyfalvai Katalin és Reinthaller Éva

Díszlettervező: Kézdi Lóránt

Jelmeztervező: Schäffer Judit

Szerkesztő: Ruitner Sándor
Operatőr: Gulyás Buda

Rendező: Maár Gyula

 

1310   Búbánat 2019-05-07 14:28:22

Richard Wagner: Parsifal

Zenés ünnepi játék három felvonásban

Felvétel az Erkel Színházban készült, 2018. április 5-én.

Leadta: 2019. április 21. vasárnap 21:05 - 01:30, M5 csatorna

Mikó András legendás rendezése 35 év után, 2018. április 5-én ezzel az előadással búcsúzott a közönségtől.

Karmester: Kocsár Balázs

Km- a Magyar Állami Operaház Énekkara és Zenekara

Szereposztás: 

Amfortas: Tómas Tómasson 
Titurel: Kovács István 
Gurnemanz: Palerdi András 
Parsifal: Kovácsházi István

Klingsor: Gábor Géza 
Kundry: Németh Judit 
1. grál-lovag: Kiss Péter
2. grál-lovag: Geiger Lajos 
1. apród: Markovics Erika
2. apród: Simon Krisztina
3. apród:
4. apród: Szerekován János 
I./1. viráglány: Váradi Zita 
I./2. viráglány: Szakács Ildikó 
I./3. viráglány: Simon Krisztina 
II./1. viráglány: Gál Gabi 
II./2. viráglány: Wierdl Eszter 
II./3. viráglány: Várhelyi Éva 
Egy hang: Vörös Szilvia 

Szövegíró: Richard Wagner 
Koreográfia: Seregi László nyomán László Péter 
Díszlettervező: Forray Gábor 
Jelmeztervező: Makai Péter 
Magyar nyelvű feliratok: Oberfrank Géza 

Karigazgató: Strausz Kálmán

1309   Búbánat • előzmény347 2019-04-16 23:21:14

Kapcs, 346., 347. sorszámok

Kiegészítés

  • Esti Hírlap, 1984. április 7.

„PESTIEKKEL BÉCSBEN”
„Indul a Lehár-expressz”

A sztárok: Sass Sylvia és Siegfried Jerusalem

Magyar operettművészek állnak a bécsi televízió stúdiójának kamerái elé. Nagyszabású, hamarosan az NSZK-ban, utóbb majd nálunk is bemutatandó, a szokásosnál tarkább zenei programot rögzítenek. A zenét Budapestről viszik magukkal: a dalok és a táncok muzsikáját ugyanis már rögzítették a rádió VI. stúdiójában. Egyetlen komponista műveit: Lehár Ferencét. A Bécsben dolgozó magyar művészcsoport vezetője Kalmár András, televíziónk szórakoztató osztályának vezetője. Őt kérdeztük a program részleteiről.

A világ körül

— Hatnapos bécsi utunk célja, hogy képeket adjunk a hangoknak — mondta. — Lehár-expressz című műsorunkhoz forgatunk. A műsor alapötletét az a közismert tény adta, hogy Lehár Ferenc minden operettjének más-más ország a színhelye. Abból indultunk ki — jómagam és GüntherTolar, a forgatókönyvben társszerzőm —, hogy a valóságban létező Lehár-expressz mintájára világkörüli útra hívjuk meg a tévénézőket. Olyan országokba, ahol a Lehár-darabok cselekménye játszódik. Például a régi Oroszországba (Cárevics), Spanyolországba (Frasquita), Olaszországba (Giuditta, Paganini), Franciaországba (A víg özvegy). Összesen tizenöt helyre, természetesen Magyarországra is, Pacsirta című operettjének egyik részletével. A zeneszámokat blokkokra osztottuk, becsempésztünk „kívülálló” muzsikát is, ilyen például A három grácia. Felhangzik a Vilja-dal, a Várj, várj, szép délibáb, Ajka az ajkon, majd egy részlet a Tatjana című munkájából.

A bécsi felvételek résztvevői: Sass Sylvia,  Oszwald Marika, Kovács József, Straub Dezső, Decsi Ágnes és az osztrákok egyik kedvence, Németh Sándor. Osztrák részről egyébként szintén sok közreműködője van a Lehár- expressznek Herbert Grunsky rendezésében.

Fellép például a bécsiek Danilója, Harald Serafin, s korunk egyik legnagyobb művésze, Siegfried Jerusalem. Amikor a zenei felvételekre Budapestre érkezett, elmondta nekem, hogy hatszor vendégszerepeit már hazánkban, de operettet még soha nem énekelt. Úgy érzi, legalább olyan nehéz kifogástalanul előadni egy Lehár-áriát, mint bármelyik operáét.

Ó, lányka...

— Táncok?
— Palotás, részlet a Cigányszerelemből, a Drótostótból, s lehári tarantella. Élőre felhívom a figyelmet, hogy felhangzik majd a leghíresebb Lehár-tenorista, azaz Richard Tauber gyönyörű hangja is. A Friederikából adja elő az Ó, lányka, ó, lányka kezdetű dalt, amelyre Bécsben Szőnyi Nóra Michael

Birkmeier társaságában táncol egy pas de deux-t.

— Időtartam?
— A műsor összesen kilencvenöt percig tart. Ebből nyolcvan perc Lehár-zene, a többi próza, csakhogy két változatban. A német nyelvű kissé hosszabb, a magyar szöveg rövidebb. A zenei részeket a Magyar Rádió és Televízió Zenekara élén Pál Tamás vezényelte.


/Kristóf Károly/

1308   Búbánat • előzmény1306 2019-04-14 20:49:28

 

Egyelőre csak ezt találtam: egy részletet a youtube-on:

Terzetto:  "Guerrieri,e preso il tempio... Io t'amava..."

Abigaille - Veronika Fekete

Fenena - Éva Tordai

Ismaele - József Csák

Conductor: Ferenc Nagy

1995 - Erkel Színház (Erkel Theater), Budapest

https://www.youtube.com/watch?v=m4gtNVR5Zpo

1307   Búbánat • előzmény1305 2019-04-14 20:41:28

 2018 után tudtommal ma éjjel másodszor láthatjuk a Nabucco  2017-es előadásának felvételét  (közvetítés az Erkel Színházból) a televízióban.

1306   nizajemon • előzmény1305 2019-04-14 19:57:34

Nincs felvéve Misura Zsuzsával? F.Veronikával?Elsőrangúak benne.

1305   nizajemon 2019-04-14 18:59:46

Hányadjára????

1304   Búbánat • előzmény1212 2019-04-14 16:26:11

Ismétlés az M5 csatornán ma éjjel: 21.05 - 23.20

(Először 2018 márciusában láthattuk a képernyőn az operaelőadás felvételét.)

Giuseppe Verdi: Nabucco 

A felvétel 2017. október 21-én készült az Erkel Színházban.

Alexandru Agache, Brickner Szabolcs,  Bretz Gábor

 Rálik Szilvia,  Gál Erika

Rendező és karmester: Kesselyák Gergely

1303   Búbánat • előzmény1127 2019-04-14 15:52:15

Kapcs. 1127., 1063., 930., 929. sorszámok

Kiegészítés

1984. június 22. , MTV 20.30 – 21.15.

Zenés TV Színház bemutatója

Offenbach: Fortunio dala

Az operett televíziós filmváltozata

Libretto: Hector Crémieux, Ludovic Halévy
 

Műfordító: Innocent Vincze Ernő

Vezető operatőr: Márk Iván

Díszlettervező: Langmár András

Jelmeztervező: Wieber Marianne


Rendezte: Szirtes Tamás

Szereposztás:

• Fortunio, ügyvéd - Mádi Szabó Gábor  (próza)
Lauretta, a felesége - Zempléni Mária
• Babette, szakácsnő – Halász Aranka
• Valentin, Fortunio írnoka, Lauretta imádója - Mácsai Pál (próza) - Énekhang: Molnár András
• Friquet, Fortunio patvaristája - Maros Gábor 
• Ügyvédbojtár - Gárday Gábor
• Ügyvédbojtár - Kozáry Ferenc 
• Ügyvédbojtár - Szolnoki Tibor 
• Ügyvédbojtár - Sipos András 

• Lányok: Détár Enikő, Makai Ágnes, Szegedi Dorottya, Vásári Mónika

Közreműködik: a Magyar Állami Operaház zenekara.

Vezényel: Makláry László


Dramaturg: Ruitner Sándor

Zenei rendező: Fejes Cecília

Koreográfus: Hencsey Róbert

 (Időtartam: 45 perc)

Fortunio ügyvédet féltékenység gyötri, mert valaki lopkodja a rózsáit, és fiatal felesége Lauretta egyre több rózsacsokrot kap ajándékba. Fortunio félve emlékszik ifjúkorára, mikor másodírnok volt André ügyvédnél és elcsábította annak fiatal nejét egy szerelmes dal segítségével. Ezért gyanakodva figyeli a neki dolgozó ügyvédbojtárokat, különösen a Laurettába titkon szerelmes Valentint, mert nem szeretne úgy járni, mint elődje. Friquet elmeséli Fortunio történetét az ügyvédbojtároknak, akik nagyon szeretnék megtalálni az asszonyszíveket hódító bűvös dal kottáját…

 

Ruitner Sándor dramaturg gondolatai az új televíziós operett bemutatójához (Megjelent az RTV Újságban):

„Akadnak az ember életében olyan vétségek, amelyek jóvátétele néha évtizedekig várat magára. A Zenés TV Színház következő bemutatója ilyen jóvátételi alkalmat kínál. Attól a pillanattól kezdve ugyanis, amikor Jacques Offenbach Fortunio dala című operettje megelevenedik a képernyőn, a történet két változatban szerepelhet a hallgatók-nézők ismeretében: az egyik az ötvenes években készült rádiófeldolgozás, amely több mint százszor hangzott el - („Búbánat”: a Rádió Dalszínházának bemutatója 1958. június 22, Kossuth Rádió 20.20 – 21.25. - Házy Erzsébet mint Fortunio lánya szerepel itt!, további énekes szereplők: Palánkay Klára, Ilosfalvy Róbert, Maleczky Oszkár, Kishegyi Árpád, Bende Zsolt, Kövecses Béla, Külkey László, Réti József. A Magyar Állami Hangversenyzenekart Fischer Sándor vezényli. Zenei rendező: Fejes Cecília. Rendező: Szécsi Ferenc) -, a másik ez a most bemutatásra kerülő „új” változat.

Ennek a kettősségnek – bármennyire furcsának tetszik – erkölcsi indoka van. Amikor a remek, sodró erejű vígjátékot bemutatta a Rádió Dalszínháza, igencsak erkölcsös világban éltünk, Az, hogy a megbecsült, idős ügyvédet megcsalja fiatal felesége az iroda pelyhesállú ügyvédbojtárjával/írnokával, nem tartozott a hivatalosan támogatott operett-témák közé. A sziporkázóan szellemes zenét viszont be lehetett mutatni. Kínálkozott hát egy kézenfekvő megoldás: az ifjú asszonykából fiatal lány, az idős férjből pedig – korához illő – apa lett. Mindezek után még a hepiendet is tálcán kínálta a korántsem ilyen konszolidált megoldásokért lelkesedő szerző darabja: a fiatalok – apai áldással – egymáséi lettek.

Ám higgyék el, ez az eredeti Offenbach-darabban nem így van. A valódi történet most jelenik meg a képernyőn. S akik jól ismerik az operett megálmodójának, első nagy mesterének gondolatvilágát (és az Offenbach életrajz-filmsorozat jóvoltából nálunk ez immár nem korlátozódik szűk körre), azok számára ez a régi-új változat adhatja a maradandó színházi élményt. No és a dramaturg lelkiismerete is megnyugodhat végre, korrigálhatja sok évtizedes „tévedését”. A darab mostani változatát nem dolgozta át senki, hiteles alakjában kerül a néző elé.

Egyetlen apró kis csalást azért mi is elkövettünk, de ezt közzétettük a színlapon: Operaházunk magánénekese, Molnár András „kölcsönzi” énekhangját a Valentint játszó Mácsai Pálnak.”

Megjegyzem:

A rádió 1982-ben készítette el a Fortunio dala 1958-as felvételének „ remake”-jét: már ezen a stúdiófelvételen énekel  - két évvel a televíziós változat előtt  - a Zempléni Mária-Molnár András páros:

  • Jacques Offenbach – Fischer Sándor: Fortunio dala (1982. május 7., Kossuth Rádió, 20.45 – 21.30) – Breitner Tamás – Zempléni Mária, Molnár András, Takács Tamara, Fülöp Attila, Korcsmáros Péter, Martin János, Wendler Attila, az MRT énekkara és szimfonikus zenekara.
1302   Búbánat 2019-04-09 16:18:05

1983. február 19-én az MTV 1 csatorna sugározta

A Zenés TV Színház bemutatója: 20.55 – 21.55

Lehár Ferenc: A garabonciás

A daljáték televíziós változata

(60 perc)

Szövegét és verseit Innocent Vincze Ernő írta.

Zenéjét átdolgozta: Rékay Miklós

Dramaturg: Ruitner Sándor
Díszlet: Mátay Lívia
Jelmez: Wieber Marianne

Maszk: Sammer Katalin
Vezetőoperatőr: Kocsis Sándor
Zenei rendező: Fejes Cecília

Rendező: Békés András

Közreműködők:
- az MRT szimfonikus zenekara

a KISZ Központi Művészegyüttes énekkara (karigazgató: Strausz Kálmán)

- a Bihari Táncegyüttes (koreográfus: Novák Ferenc)

Vezényel: Sándor János

Szereplők:

A diák – Mácsay Pál fh. (énekhangja: Molnár András)

Drághy Péter – Bitskey Tibor (énekhangja: Sólyom-Nagy Sándor)

Sárika, az unokahúga – Fazekas Zsuzsa fh. (énekhangja: Temesi Mária) - megjegyzem: a műsorlapon még a művésznő születési neve szerepel: Tóth Mária

Karolin – Andor Éva (próza és énekhang)

Ferdinand von Kolb – Horesnyi László

Borcsa – Kovács Erzsébet

István – Tarsoly Elemér

(Előtte emlékezés az 1943. február 20-i ősbemutatóra: Magyar Királyi Operaházban)

1301   IVA • előzmény1300 2019-04-04 02:51:08

Kedves Héterő, egyikünk sincs a megengedés vagy a nem megengedés helyzetében.
Csak tiszteletre méltónak lehet nevezni Puccini híres, megszállott igényességét a tökéletes szöveg érdekében, egyben szerencséje volt, hogy korának kiváló költői, librettistái között válogathatott. Nyilván tudta (ha sejtette egyáltalán a Manon Lescaut komponálásakor), hogy ha muzsikája a számos nyelvet használó nagyvilág közkincsévé válik, már nem lesz módja ügyelni minden szóra és kirúgni szövegírókat, műfordítókat. Azt sem kötötte ki, hogy szövegeit nem szabad lefordítani, az előadó ország nyelvén énekelni. Sem ő, sem más.
Biztos vagyok abban, hogy Nádasdy Kálmán éppen annyi szövegeltérést engedett meg magának, amennyi szükséges volt a magyar nyelvű énekelhetőséghez, de nem változtatott a cselekményen és a szerep jellemén. Egy „átértelmezett” rendezői koncepció, gesztus, jelmez vagy díszlet sokkal erősebb hamisítás, mint egy eleve (olykor szándékosan) közhelyes szöveg átfogalmazása.

1300   Héterő • előzmény1299 2019-04-03 22:59:01

Kedves bermuda, nem akartam udvariatlan lenni, de ha mégis úgy érzed, elnézésedet kérem. Akinek valójában szólt, válaszolt is. Régi témánk IVÁ-val... :-)
Idő híján most csak ennyit tudok írni, de a véleményedre nagyon kíváncsi vagyok: megengedhető ekkora szövegeltérés a Manon-románcnál? Puccini sorra rugdalta ki a szövegírókat:  Marco Praga, Domenico Oliva, Giuseppe Giacosa, Luigi Illica, Ruggero Leoncavallo és mások bicskája is beletört, mert a zeneszerző minden szóra ügyelt.

1299   bermuda • előzmény1297 2019-04-03 20:44:27

Kedves IVA. Köszönöm szépen... -nem akartam reagálni a" nagyon udvarias "helyreigazításra.. nem számit. ...Kb 100x hallottam Házyval , élőben is lemezen is, s most a You Tubeon is direkt meghallgattam... köszönöm .bermuda.

1298   IVA • előzmény1296 2019-04-03 03:45:04

Valószínűleg kedvelték a jól hangzó Ékszerária elnevezést. Hiszen azonos a címe Margit áriájának (Ballada és Ékszerária), sőt gyakran hallottam így nevezni Dappertutto áriáját is, a Tükörária és Gyűrűária elnevezések mellett.

1297   IVA • előzmény1293 2019-04-03 03:27:06

Dehogynem érti! – szólok a védők nevében.
Nincs ékszer ennél gyönyörűbb – olvassuk Nádasdy Kálmán magyar szövegkönyvében. (Érthető.) Se szeri, se száma azoknak az eseteknek, amelyekben egy énekes apró vagy merészebb, egyéni vagy hagyományos szövegmódosítással énekel, legtöbbször a kiéneklés vagy könnyebbség kedvéért. Ugyanúgy érthető az is, hogy nincs ékszeremnél gyönyörűbb. Bermuda nem értette félre: nem tudni, miért, felvételek tanúsága szerint így énekelte Orosz Júlia, Házy Erzsébet, Pitti Katalin, Kukely Júlia is.
Ettől még Nádasdy Kálmán Manon Lescaut-fordítása minden idők egyik legszebb, legszívhezszólóbb magyar operaszövege, amely méltó Puccini zenéjéhez.
Bár a Magyar Állami Operaházban időről időre akadtak kiemelkedő sikerű előadások, népszerű és nagy tekintélyű énekesek, az utóbbi 60 év operajátszása legnagyobb sikerének a Manon Lescaut bizonyult. Ebben kétségtelenül nagy szerepe van az 1961-es felújítás zenei minőségének, még inkább a Házy–Ilosfalvy-párosnak és legendájának, valamint az előadás alapján készült rádió- és lemezfelvételnek. Nem sok érdeme volt a sikerben Fülöp Zoltán díszletének, amely a zseniális tervezőnek korántsem a legihletettebb munkája, amint Mikó András sem a Manon Lescaut rendezésében mutatta meg fantáziája legjavát. A magyar fordítás azonban mintegy 20 éven át volt részese a sikernek és a népszerűség megalapozásának.
Ennyit a magyar nyelvű operaelőadásról.

1296   Héterő • előzmény1293 2019-04-02 11:12:02

Puccini: Manon Lescaut - Manon: In quelle trine morbide

Hívhatnánk a teljesen légből kapott, ezért randán hamis Ékszerária-megnevezés helyett Alkóváriának vagy Hálófülke-áriának (ld. 1293), ami mutathatná a fordító dicséretes és kívánatos törekvését a pontosságra. Azonban Manon nem ingatlanügynökként vagy belsőépítészként vágyakozik vissza alkóv nélküli kicsiny lakába. Az egyébként igényes fordítás ( ritka eset! ) elkerülhette volna ezt a "hálófülke"-szarvashibát.

In quelle trine morbide...
nell'alcova* dorata v'è un silenzio gelido, mortal,
v'è un silenzio, un freddo che m'agghiaccia!
Ed io che m'ero avvezza a una carezza voluttuosa
di labbra ardenti e d'infuocate braccia
or ho tutt'altra cosa!
O mia dimora umile,
tu mi ritorni innanzi gaia, isolata, bianca
come un sogno gentile di pace e d'amor!
________________
alcova
1. la camera da letto matrimoniale, o *il letto stesso, con allusione, spesso scherzosa, ai rapporti sessuali
 2. parte di una stanza, generalmente separata da un arco, da tendaggi ecc., dove si colloca il letto
________________

Az alábbi értelmezés jobban megfelel az olasz eredetinek:

Ezekben a finom csipkékben...
az aranyozott, baldachinos ágyban jeges, halálos némaság van.
Ez a némaság, ez a fagy halálra dermeszt!

Én ahhoz szoktam, hogy vágytól hevülve simogat
a forró ajak, az izzó kéz;
most milyen más az egész!

Ó, szerény kis lakom,
előttem vagy újra-meg-újra, vidáman, kiesen, fehéren,
mint édes álom - nyugalomról és szerelemről.

1295   lujza • előzmény1293 2019-04-02 02:26:35

De az igazi blamázs mégsem a fordítás, hanem a IV. felvonás "Sola, perduta..." ária ide kavarása volt. Valóban nem árt, ha a májusi bemutatóig a csapat megpróbál ismerkedni a művel.

1294   lujza • előzmény1290 2019-04-02 02:21:21

Nem szeretnélek elszomorítani, de a Gioconda kapcsán volt egy beszélgetés Almási Tóthtal, és akkor nekem úgy tűnt, hogy neki is vannak fogalmazási és nyelvhelyességi gondjai.

1293   Héterő • előzmény1292 2019-04-02 01:24:22

    A felirat most ez volt:
Aranyozott hálófülkémben
   a puha csipkék között

                                Nincs ékszer ennél gyönyörűbb,   ( ! )
                                Szebb selyem, puhább bársony...

Ennyit a magyar nyelvű operaelőadásról: aki védi, az sem érti...

1292   bermuda • előzmény1291 2019-04-01 23:46:11

"Nincs ékszeremnél gyönyörűbb, szebb selyem,puhább bársony.".. magyarul az "Ékszerária".  Sola perdut abbandonata: Árván, a dermesztő magányban.. ..nem tudom hogyan lehet a kettőt összetéveszteni..az illető még sosem látta a Manont....

1291   Búbánat • előzmény1289 2019-04-01 21:37:14

A  tények kedvéért: 

Egy kedves fórumtárstól kaptam az előbb az alábbi hozzászóló-sorokat: 

'de miért nem az Ékszerária lett volna? Dehogynem,az volt,az "In quelle trine morbide " kezdetű ária,ezt nevezik Ékszeráriának. A kezdősort idézték rosszul, nem az ária címét."

Köszönöm.

1290   Héterő • előzmény1289 2019-04-01 12:24:17

Drukkolok az új Artistic Director -nak, András Almási-Tóth -nak, hogy találjon maga mellé olyan munkatársakat, akik kevésbé trehányak, és meg tudják különböztetni például a "ki"-t az "aki"-től, a "mely"-t az "ami"-től, és a magyar nyelv használatában a klasszikus formátumokat részesítik előnyben, ellentétben a jelen, magyar-nyelv-gyalázó, reklám-ízűen ócska szöveghasználat képviselőinek áldatlan tevékenységétől.

1289   Búbánat • előzmény1288 2019-04-01 10:53:17

Bizony,  a Yoncheva által előadott Manon-részlet nem az Ékszerária volt… - ami még érdekesebb: Ókovács Szilveszter a „Tatjana néném”-nek címzett  internetes  (Origo.hu) levelében ugyanígy  nevezi az Olasz Estélyről írt beszámolójában ezt a hallott Puccini-áriát ebből az operából.

Egyébként  a gálaest programjának televíziós, szerkesztett változatából kimaradtak ezek a részletek:

  • Ponchielli: Gioconda – Enzo áriája a II. felvonásból („Cielo e mar”) » Boncsér Gergely
  • Mascagni: Parasztbecsület – Intermezzo
  • Mascagni: Parasztbecsület – Nyitókórus 
  • Leoncavallo: Bajazzók – Harangkórus
  • Mascagni: Fritz barátunk – Intermezzo
1288   IVA • előzmény1287 2019-04-01 01:48:59

Valaki simán félrepárosította az első Manon-ária magyar címét a IV. felvonásbéli (olasz nyelvű) kezdősorával. (Merem remélni, hogy nem a készülő Manon Lescaut-felújítás próbáinak tapasztalata nyomán.

1287   Héterő • előzmény1286 2019-03-31 23:09:55

Puccini: Manon Lescaut – Manon áriája a II. felvonásból (Ékszerária - „Sola, perduta, abbandonata”) » Sonya Yoncheva

A Nádasdy-fordítás nyomán Ékszeráriának nevezett Manon-dalocskában ékszer ugyan még nyomokban sem volt, de a „Sola, perduta, abbandonata” már végképp túlzás lenne.

1286   Búbánat 2019-03-31 20:28:39

Ma éjjel az M5 csatornán láthatjuk felvételről:

21.35 – 23.25 „Olasz Estély”

Sonya Yonchevával

Erkel Színház, 2019. március 2.

Műsor:

I.rész

  • Nádasdi András / Puccini / Andorka Péter: Puccini-keringő – Nyitótánc 
  • Leoncavallo: Bajazzó– Prológ » Kálmándy Mihály
  • Puccini: Lidércek – Anna áriája az I. felvonásból („Se come voi piccina io fossi”) » Sonya Yoncheva
  • Rossini: La Fede » a Magyar Állami Operaház Gyermekkara
  • Rossini: La Caritá » a Magyar Állami Operaház Gyermekkara, Ittzés Berta (szóló)
  • Mráz Kornélia / CsajkovszkijVirágkeringő » a Magyar Nemzeti Balettintézet növendékei
  • Ponchielli: Gioconda – Enzo áriája a II. felvonásból („Cielo e mar”) » Boncsér Gergely
  • Mascagni: Parasztbecsület Intermezzo
  • Puccini: Bohémélet – Mimì áriája az I. felvonásból („Sì, mi chiamano Mimì”) » Sonya Yoncheva
  • Giordano: Andrea Chénier – Gérard áriája a III. felvonásból („Nemico della patria”) » Kálmándy Mihály
  • Mascagni: Parasztbecsület Nyitókórus 
  • Puccini: Bohémélet – Mimì és Rodolfo duettje az I. felvonásból („O soave fanciulla”) » Sonya Yoncheva, Boncsér Gergely

II. rész
 

  • Leoncavallo: Bajazzók Harangkórus
  • Puccini: Bohémélet – Mimì áriája az III. felvonásból („Donde lieta uscì”) » Sonya Yoncheva
  • Sarkissova Karina / RespighiLa pentola magica, P. 129 » Ivanova-Skoblikova Sofia, Kekalo Iurii, Melnik Tatiana, Leblanc Gergely, Felméry Lili, Timofeev Dmitry, Lagunov Ievgen
  • Puccini: Manon Lescaut – Manon áriája a II. felvonásból (Ékszerária - „Sola, perduta, abbandonata”) » Sonya Yoncheva
  • Giordano: Andrea Chénier – Kórus az I. felvonásból („O pastorelle, addio!”)
  • Mascagni: Fritz barátunk – Intermezzo
  • Puccini: Pillangókisasszony – Cso-cso-szan áriája a II. felvonásból ( „Nagyária” „Un bel dì vedremo”) » Sonya Yoncheva
  • Wolf-Ferrari: A négy házsártos – Lunardo áriája az I. felvonásból („Quando un omo xe serio”) Palerdi András
  • Cilea: Az arles-i lány – Federico panasza  - románc („È la solita storia del pastore”) » Boncsér Gergely
  • Verdi: Falstaff – Zárófúga („Tutto nel mondo è burla”) » Rőser Orsolya Hajnalka, Wiedemann Bernadett, Kiss Tivadar, Szegedi Csaba, Nagy Zsófia, Balga Gabriella, Szappanos Tibor, Fülep Máté, Boncsér Gergely, Gábor Géza

Ráadás:

  • Puccini: Gianni Schicchi – Laueretta áriája Sonya Yoncheva
     

Közreműködik a Magyar Nemzeti Balettintézet, a Magyar Nemzeti Balett, a Magyar Állami Operaház Zenekara, Énekkara és Gyermekkara 

Karmester: Kocsár Balázs főzeneigazgató 


Rendezők: Almási-Tóth András művészeti igazgató és Solymosi Tamás balettigazgató 
A rendező munkatársa: Kováts Andrea

Az est házigazdái: Morvai Noémi (MTVA) ás  Ókovács Szilveszter főigazgató
 

A gyermekkar vezetője: Hajzer Nikolett
Zongorán közreműködik: Foskolos Bettina
Karigazgató: Csiki Gábor

Partner: BMW Group Magyarország

1285   Búbánat 2019-03-31 20:13:23

Kapcs. 1264. sorszám

Operettest a Vigadóban - felvételről

I. - Johann Strauss műveiből

 (60')

II. - Lehár Ferenc műveiből

 (50')

Az Ifj. Johann Strauss és Lehár Ferenc legnépszerűbb, legismertebb műveiből készült válogatás  

Kiegészítésül:

Km. a MÁV Szimfonikus Zenekar

Karmester: Makláry László

(1993)

I.rész

I. Johann Strauss: A cigánybáró – részletek (Kincses Veronika, Pitti Katalin, Berkes János, Gregor József, Miller Lajos)

II. Johann Strauss: A denevér

- Nyitány

- Adél dala (Kincses Veronika)

- Csárdás (Pitti Katalin)

III. Johann Strauss: Egy éj Velencében

- Gondoladal (Berkes János)

- Lagúnakeringő (Miller Lajos)

IV. Johann Strauss: Éljen a magyar! – polka

 

II. rész

Lehár Ferenc: Éva – keringő

Lehár Ferenc: A víg özvegy

- Danilo belépője (Miller Lajos)

- Hanna és Danilo szerelmi kettőse – „Minden vágyam súgom lágyan, csak szeress” (Pitti Katalin, Miller Lajos)

Lehár Ferenc: Pacsirta – Juliska dala (Kincses Veronika)

Lehár Ferenc: A garabonciás – „Deres már a határ” (Gregor József)

Lehár Ferenc: A mosoly országa – Szu-Csong dala, II. felv. „Vágyom egy nő után” (Berkes János)

Lehár Ferenc: Paganini – „Szép álom, szállj a szívemre” (Kincses Veronika)

Lehár Ferenc: A cárevics –Volga-dal (Miller Lajos – német nyelven énekelte)

Lehár Ferenc: Cigányszerelem – „Messze a nagy erdő” (Pitti Katalin)

 

id. Johann Strauss: Radetzky-induló (vezényel: Gregor József – poén)

1284   Búbánat 2019-03-30 16:06:35

Ma éjjel, az M5 csatornán láthatjuk:

2019. március 30. szombat, 21:00 – 22:00; 22.00 – 22:50

 

Operettest a Vigadóban - felvételről

I. - Johann Strauss műveiből

 (60')

II. - Lehár Ferenc műveiből

 (50')

Az Ifj. Johann Strauss és Lehár Ferenc legnépszerűbb, legismertebb műveiből készült válogatás  

Kincses Veronika, Pitti Katalin, Berkes János, Miller Lajos és Gregor József előadásában, a Vigadó hangversenyterméből.

Rendezte: Horváth Zoltán

  
Műsorajánló
Mai ajánlat:
17:00 : Budapest
Szent István Bazilika

Virágh András (orgona)

19:30 : Budapest
Bartók Béla Nemzeti Hangversenyterem

Baráth Emőke, Balogh Eszter, Zachary Wilder, Kovács István
Purcell Kórus
Orfeo Zenekar (korhű hangszereken)
koncertmester: Simon Standage
Vezényel: Vashegyi György
Mozart, Werner, Albrechtsberger
MOZART: Sancta Maria, mater Dei, K. 273
ALBRECHTSBERGER: Domine, secundum actum meum (első előadás a 18. század óta)
WERNER: c-moll Requiem, 1763 (első előadás a 18. század óta)
MOZART: Ave verum corpus, K. 618
MOZART: Requiem, K. 626
19:00 : Tatabánya
Jászai Mari Színház

Baross Loretta, Mórocz Virág, Derzsi György és Ollé Erik
Tatabánya Város szimfonikus zenekara
vez.: Román Géza
PETŐ ZOLTÁN: Ady Endre válogatott versei megzenésítve, szimfonikus zenekar kíséretével
A mai nap
történt:
1844 • A Hunyadi László bemutatója (Pest)
1921 • Az Allegro Barbaro bemutatója (Bp.)
született:
1756 • Wolfgang Amadeus Mozart, zeneszerző († 1791)
1806 • Juan Crisóstomo Arriaga, zeneszerző († 1826)
1823 • Edouard Lalo, zeneszerző († 1892)
1948 • Mihail Barisnyikov, táncos
1970 • Emmanuel Pahud, fuvolista
1976 • Renaud Capuçon, hegedűs
elhunyt:
1629 • Hieronymus Praetorius, zeneszerző (sz. 1560)
1901 • Giuseppe Verdi, zeneszerző (sz. 1813)
1956 • Erich Kleiber, karmester (sz. 1890)
2000 • Friedrich Gulda, zongorista (sz. 1930)