vissza a cimoldalra
2017-12-12
részletes keresés    Café Momus on Facebook rss
Bejelentkezés
Név
Jelszó
Regisztráció
Legfrissebb fórumaink
Társművészetek (1220)
Nemzeti Hangversenyterem - és más helyszínek (3859)
Mi újság a Magyar Állami Operaházban? (60213)
Momus társalgó (6308)
Milyen zenét hallgatsz most? (24990)
Kedvenc előadók (2814)
Kedvenc művek (143)
A komolyzene jelene és jövője Magyarországon (2276)
Haladjunk tovább... (205)
Kedvenc felvételek (148)

Olvasói levelek (11198)
A csapos közbeszól (95)

Erkel Színház (8564)
Élő közvetítések (6743)
Magyar Televízió opera-, balett- és operett közvetítései - hazai produkciók (1141)
A magyar zenei élet elfeledett vagy kevéssé ismert művészei (418)
Évfordulók, jeles napok, születésnapok etc. (570)
Magyar Rádió operafelvételei és operaközvetítések – magyar előadóművészekkel (935)
Bartók Béla szellemisége (253)
Kemény Egon zeneszerző (Wien, 1905 - Budapest, 1969) (1202)
Franz Schmidt (2974)
Operett a magyar rádióban (1949-1990) (2449)
Jonas Kaufmann (2149)
Berlioz újratemetése (133)
Hozzászólások a Momus írásaihoz (6440)
Kimernya? (2610)
Operett, mint színpadi műfaj (3406)
Tokody Ilona (307)

Fórumok teljes listája
Impresszum

megjelenteti:
Café Momus Egyesület
adószám:
18240531-1-43

apróhirdetés feladása:

Fórum - Palcsó Sándor (Búbánat, 2008-08-29 17:11:57)

   
190   Búbánat • előzmény145 2017-12-09 10:40:29

Kapcs. 145. sorszám bejegyzéséhez
 

1972. november 6. Magyar Televízió,  22.00 – 22.35:

„Egy este Palcsó Sándorral”

Km.: Érsek Mária, Házy Erzsébet, Gȁrtner András, Maklári József, Pál Tamás, Ruzsonyi Béla, Ütő Endre

Műsor:

1.) Friderici: Ladilom
2.) Kodály: Két dal a Székely fonóból
3.) Wagner: Siegfried – Mime dala
4.) Petrovics: Bűn és bűnhődés – a Vizsgálóbíró jelenete
5.) Váry: Borzsák dala
6.) Giordini: Éljen minden bájos szép nő
7.) Jacobi: Leányvásár – kettős
8.) Suppé: Pajkos diákok – Fleck kupléja
9.) Kacsoh: Rákóczi – András hadnagy dala 
10.) Gershwin: Porgy és Bess – Nem volt minden egészen úgy; Megy a postahajó

A forgatókönyvet írta és a műsort vezeti: Rajk András

Szerkesztő: Kármán György
Díszlettervező: Kaunitz Ervin
Vezető operatőr: Kecskés László

Rendező: Mikó András

 

1972-11-09 / 264. szám, Népszava

A televízióban látott Palcsó Sándor-portréfilmről írt véleményt Vajk Vera.
„[…] Nevezetes külföldi vendégeink mellett kellemes estét szerzett egy rokonszenves, tehetséges hazai művész, Palcsó Sándor operaénekes szereplése is a képernyőn. A portré filmek kissé megmerevedett hagyományaitól eltérő, oldottabb, fesztelenebb hangulatú műsor művészbarátai körében idézte fel Palcsó Sándor pályakezdését, sikeres szerepeit, sokoldalú, hajlékony énekesi és színészi alkatát. A klasszikus zenedrámától a könnyű operettig, a népdaltól a musicalig ívelő repertoár színeiből igyekezett minél többet felvillantani a műsor, amelyet Rajk András írt és vezetett, Mikó András rendezett. „

 

189   Búbánat 2017-12-08 11:00:09

Bemutató: 1967. január 29., Kossuth Rádió, 9.15 – 10.00

A pereputtyi kisinas
Mesejáték.

Írta: Enyedy György.

Zenéjét szerezte: Hidas Frigyes

Szereposztás:

Szeszélyeske – Andor Éva
Tutyimutty – Kemény László
Dinnyemag – Palcsó Sándor
Triccs –traccs – Fónay Márta
Teddide – Bilicsi Tivadar
Teddoda – Erdődy Kálmán
Duplabendő – Tompa Sándor
Hajnyisst – Horváth Tivadar
Kulimász – Márkus Ferenc
Lódulandusz – Siménfalvy Sándor
Mindenlébenkanál – Hlatky László
Hírnök – Kövesdi Kálmán
 

Közreműködik az MRT Kamarazenekara

Vezényel Hidas Frigyes

Dramaturg: Derera Éva

Rendező: László Endre

A Gyermekrádió műsora

188   Búbánat 2017-12-07 12:58:33

Angyal Bandi  - népdaljáték

Jókai Mór novelláját rádióra alkalmazta Máder László

A népdalokat feldolgozta Grabócz Miklós

Szereposztás:

Angyal Bandi – Palcsó Sándor, 
Piroska – Gyurkovics Zsuzsa, 
Molnár – Kiss Ferenc, 
Onódyné – Sulyok Mária, 
Mesélő – Gáti József

Közreműködik az MRT női kara, Bódy Irma vezényletével és ifj. Magyari Imre népi zenekara.

Zenei rendező és szerkesztő: Solymosi János

Rendező: Cserés Miklós dr.

Bemutató: 1968. július 3. 17:20, Kossuth Rádió

 (37 perc)

187   Búbánat 2017-12-06 10:59:42

Balassa Sándor: Requiem Kassák Lajosért, op. 15 – bemutató

1971. október 13., Kossuth Rádió, 18.26 – 18.58.  - Budapesti Művészeti Hetek

Sziklay Erika – szoprán

Palcsó Sándor – tenor

Ütő Endre – bariton

az MRT Énekkara és Szimfonikus zenekara,

vezényel: Lehel György

Az RTV Újság Rádiós zenei naplójában a következő sorok olvashatók a darabról:

„A legutóbbi párizsi Tribunal-on   - a világ rádiótársaságainak évenkénti seregszemléjén  - is nagy sikert elért tehetséges fiatal zeneszerző, Balassa Sándor „Requiem Kassák Lajosért” művének bemutatóját halljuk ma a rádióban, a Budapesti Művészeti Hetek alkalmából.

- Tulajdonképpen nem a régi értelemben vett requiemet komponáltam – mondja kérdésünkre a zeneszerző. Nem akartam követni a műfaj hagyományait, ennek ellenére nemcsak a gyász, hanem a feloldódás is a szemem előtt lebegett. Külön inspirált erre Kassák Lajos személye, akinek verseiből magam válogattam össze művem szövegét, igazodva zenei elképzeléseimhez.

- Talán kicsit furcsán hangzik, de én egy „ateista requiemet” írtam, melynek tehát liturgikus vonatkozásai egyáltalán nincsenek, mindössze az alapkaraktereket őrzi.  Requiemet írtam olyan valakiért - emléket kívántam állítani annak -, aki a jövőért küzdött.

- Művem énekkarra, zenekarra és három szólóhangra készült. Utóbbiak mindegyike sajátos szerepet tölt be. A szoprán képviseli a tisztaságot, a belső líraiságot. A tenor mintegy az élet harcaiban küzdő ember rajza, a bariton pedig a bölcsesség, a summázás jelképe. Természetesen a kórus is végig főszereplő, de leginkább a harmadik tételben állítottam előtérbe. A zenekar sem kísérőszerepet tölt be, végig önálló zenei anyaggal jelentkezik, kikerekíti a hangzásképet.”

186   Búbánat 2017-12-04 23:11:11

Kapcs. 181. sorszámhoz

1970. március 12. Petőfi Rádió, 18.40 – 19.01

Farkas Ferenc – Radnóti Miklós: Naptár

Dalciklus

Km. László Margit, Palcsó Sándor, a Budapesti Fúvósötös, a Szécsi-vonósnégyes, Lubik Hédi – hárfa, Tibay Zoltán – nagybőgő

Vezényel: Mihály András

Radnóti a jugoszláviai, bori rézbányában dolgozott mint munkaszolgálatos, a háború utolsó éveiben. Az utolsó verseit tartalmazó, zsebében maradt Bori notesz – a  dalciklus témája.

Már 1964. december 11-én – „korunk zenéje” égisze alatt koncert keretében előadta a dalciklust László Margit és Palcsó Sándor, akkor éneküket Mihály András zongorán kísérte.  A kritika így fogadta a darabot: „ pompás prozódiai megoldásoknak, néhány csodálatos lírai hangulatkép találó zenei transzformációjának örvendhettünk…”

Maga a mű először 1955-ben hangzott el. „Nagy érdeklődéssel fogadták az ez évben bemutatott dalciklust, melyben szólóének, duett váltakozik fúvóskvintett kísérettel. Csalódna, ki heves, fájdalmas kitörést, szaggatott éles ritmusú muzsikát vár benne. Csendes, méla fájdalom, a halál közelségének érzete, a fátumba való beletörődés hatja át ezeket a „vallomásokat". Elégikus tónusa harmonikusan tükrözi a vers hangulatát. A nosztalgikus dalok kifejezésteljes harmóniákkal nyernek bekeretezést a fúvóskvintett által.” /Alföld. Irodalmi és művelődési folyóirat 25. 1974 / 11. szám: Sonkoly István: Megzenésített Radnóti Miklós-versek – Tanulmány/

"1958-ban, Farkas Ferenc szerzői estjén— amelyet a Magyar Zeneművészek Szövetsége rendezett a Művészklubban -  Báthy Anna és Rösler Endre a zeneszerző zongorakíséretével adta elő a Radnóti Miklós verseire irt „Naptár" című dalciklust, amelyet a kérésükre írt."

185   Búbánat 2017-12-01 01:33:03

1971. július 5., Kossuth Rádió, 17.20 – 17.40

„Bemutatjuk a Magyar Hanglemezgyártó Vállalat új lemezét”

Ránki György: 1944

Oratórium Radnóti Miklós 'A la recherche' cimű versére

Km. László Margit, Palcsó Sándor, Ütő Endre,

a Liszt Ferenc Zeneművészeti Főiskola Kamarakórusa (karigazgató: Párkai István)

Magyar Állami Hangversenyzenekar

Vezényel: Erdélyi Miklós

184   Búbánat 2017-11-30 23:08:59

1972. január 17. Kossuth Rádió 14.10 – 14.21

Palcsó Sándor dalfelvételeiből

Közreműködik a Magyar Rádió és Televízió Énekkara és Szimfonikus Zenekara

  1. Gulyás László – Szilágyi György: Nincs más kiút (vezényel: Lehel György)
  2. Lóránd István – Kapuvári Béla: Hallgat az éj (vezényel: Németh Gyula)
  3. Lendvay Kamilló – Szilágyi György: Megint dalolnak (vezényel: Breitner Tamás)
183   Búbánat • előzmény182 2017-11-08 16:28:48

A Dankó Rádió ma délelőtti operettműsorában hangzott el:

A szerkesztő-műsorvezető, Nagy Ibolya Palcsó Sándort köszöntötte az éter hullámhosszán abból az alkalomból, hogy a kétszeres Liszt - díjas tenorista, az Operaház örökös tagja, ma ünnepli 88. születésnapját! – hozzá teszem, Palcsó Sándor 2014. augusztus 18 -24-ig, egy héten át, a  Dankó Rádió operettműsorának - Nagy Ibolyának - a vendége volt.

Az Ő tiszteletére csendült most fel három részlet operettfelvételei közül:

- Offenbach: A sóhajok hídja - Malatromba álma: „Ó milyen édes álom volt, hogy szálltam én, hogy szálltam én! A lelkem lelke vándorolt, mint a falevél, ha fúj a szél.  Ó, milyen édes volt az álom!...”  (Palcsó Sándor, km. az MRT Szimfonikus Zenekara, vezényel: Bródy Tamás – magyar szöveg: Romhányi József; A Rádió Dalszínházának bemutatója: 1976. december 26. Kossuth adó 18.50 – 20.13)

- Franz von Suppé: Boccaccio – Lotteringhi, a kádár dala  (Hordó-dal):”Ma reggel óta jár az asszony szája már... tralaralalala- la-la  - oiohe oioha- lalarala…/ Bumti rapata, Bumti, bumti, bumti rapata! …” (Palcsó Sándor, km. Az MRT Énekkara és Szimfonikus Zenekara, vezényel: Breitner Tamás – magyar szöveg: Harsányi Zsolt nyomán Róna Frigyes; élő koncertfelvételről: Franz von Suppé-est a Csepeli Munkásotthonból, 1978. január 16., Petőfi rádió 19.00 -21.36)

- Szirmai Albert – Bakonyi Károly – Gábor Andor: Mágnás Miska -   Marcsa és Miska kettőse, III. felv.:  Cifra szűre nincs a lónak… Csiribiri, csiribiri kék dolmány…”  (Zentay Anna és Palcsó Sándor km. az MRT Szimfonikus Zenekara, vezényel: Sebestyén András – A Rádió Dalszínházának bemutatója: 1969. április 5. , Kossuth adó 19.52 – 22.00)

A  „Túl az Óperencián” délelőtti adásának ismétlését 18 és 19 óra között hallgathatjuk meg a Dankó Rádióban  ill. az internetes elérhetőségein.

 

Palcsó Sándor köszöntése és felvételeinek sugárzása 18.40 után kezdődik.

 

182   Búbánat 2017-11-08 08:47:45

Isten éltesse Palcsó Sándort 88. születésnapján!

Palcsó Sándor az öltözőben

Palcsó Sándor az öltözőben

181   Búbánat 2017-10-24 23:10:09

1970. március 12., Petőfi Rádió, 18.40 – 19.01

Farkas Ferenc – Radnóti Miklós: Naptár

Dalciklus

Közreműködnek:

László Margit, Palcsó Sándor - ének

Budapesti Fúvósötös

Szécsi-vonósnégyes

Lubik Hédi – hárfa

Tibay Zoltán – nagybőgő

Vezényel: Mihály András

180   Búbánat • előzmény179 2017-10-23 22:55:34

Pontosítás és kiegészítés

 

Az M3 csatornán  láthattuk legutóbb az  operafilmet.

2016. április 23. szombat 23:30 - 00:25

Zenés TV Színház

Albert Lortzing: Az operapróba

A vígopera televíziós filmváltozata (1982)

Zenés Tv Színház bemutató: 1983. január 7., 2. műsor, 20.01 – 20.55

Szövegét J. F. Jünger nyomán a zeneszerző írta, Hirsch Bence fordította. Közreműködik a Magyar Állami Operaház Ének- és Zenekara (karigazgató: Fehér András).

Vezényel: Breitner Tamás.

Dramaturg: Ruitner Sándor
Zenei rendező: Fejes Cecilia
Vezető operatőr: Molnár Miklós

Rendező: Horváth Zoltán

Szereplők:

Divéky Zsuzsa - A grófné
Kéry Gyula - Kristóf, a komornyik
Korcsmáros Péter - Anton Reinthal
Marczis Demeter - A gróf
Divéky Zsuzsa - A grófné
Ötvös Csilla – Lujza
Zempléni Mária – Hanna
Palcsó Sándor - Báró Reinthal
Korcsmáros Péter - Anton Reinthal
Póka Balázs - Johann, az inas
Kéry Gyula - Kristóf, a komornyik
Csere László - Martin, a szolga
Sugár István – ócskás

Időtartam: 55 perc

A grófnak egyetlen szenvedélye van: imádja a zenét, ezért egész háza népét arra kényszeríti, hogy házi operaelőadásokat tartsanak. Az esti előadás azonban veszélyben forog, mert a tenorista megbetegedett. Szerencsére két fiatalember érkezik a házba. A gróf azonnal megállapítja, hogy egyikük alkalmas a kiesett tenor pótlására. Az énekes nem más, mint a szomszéd földbirtokos, aki megszökött otthonról, mert nagybátyja össze akarja házasítani egy ismeretlen lánnyal. Nem tudja, hogy a kiszemelt menyasszony és a házikisasszony egy és ugyanaz a személy…

179   Ardelao 2017-10-23 22:48:09

 

1962. január 7.

20.00: Zenés TV Színház. Albert Lortzing: Az operapróba, (sz)

Vígopera. Szövegét J. F. Jünger nyomán a zeneszerző írta, Hirsch Bence fordította. Közreműködik a Magyar Állami Operaház Ének- és Zenekara (karigazgató: Fehér András). Vezényel: Breitner Tamás.

Szereplők: A gróf - Marczis Demeter; A grófné - Divéky Zsuzsa; Lujza, a lányuk — Ötvös Csilla; Hanna, a szobalány — Zempléni Mária; Báró Reinthal — Palcsó Sándor; Anton, az unokaöccse  - Korcsmáros Péter; Johann, az inasa - Póka Balázs; Kristóf, a komornyik - Kéry Gyula; Martin, a szolga - Csere László; Ócskás - Sugár István.

NÉPSZABADSÁG, 40./305.

 

178   Búbánat 2017-10-17 23:04:09

Az operett.network oldaláról linkelem ide:

Jelenet Kacsóh Pongrácz "Rákóczi" c. daljátékából, előadja Andor Éva, Palócz László, Palcsó Sándor és férfikórus.

Jelenet, Katica és Andris dala, kuruckar: „Ne bántsátok, ő a legnagyobb vitéz!…/Összebújunk csöndesen, míg a labanc elmegyen… /Kuczug Balázs olyan vitéz, aki mindig előrenéz../”…Kocsmárosné haragjában elájul… Dunán túl, Dunán túl…”  No.9. 

Km. az MRT énekkara és szimfonikus zenekara (Karigazgató: Vajda Cecília)

Vezényel: Kerekes János

A Rádió Dalszínháza bemutatója: 1964. január 4. Kossuth adó 20.25 – 22.00

177   Búbánat 2017-09-28 23:41:21
Tamássy Zdenkó: Női különítmény – zenés játék

Rádió Dalszínházának bemutatója: 1967. szeptember 30., Kossuth Rádió, 20.30-22.00

Ambrus Zoltán novellája nyomán írta: Mándy Iván
Versek: Dalos László

Vezényel: Hidas Frigyes

Km. a Magyar Rádió és Televízió szimfonikus zenekara és a Földényi-kórus.

Zenei rendező: Ruitner Sándor
Rendező: László Endre

A szereposztásból:

Blossom kapitány – Gelley Kornél
Miss Dumbleton, titkárnő – Lehoczky Zsuzsa
Miss Senior, hittérítő – Galambos Erzsi
Traweller, ügynök – Erdődy Kálmán
Jebediah szenátor – Bilicsi Tivadar
Bob Whicester – Buss Gyula
Odvas Gorilla, rabló – Basilides Zoltán
Sherwood, rabló – Katona Lajos
Plébános Oszkár, rabló – Palcsó Sándor
Lampton Johnny – Horváth Tivadar
176   Búbánat • előzmény175 2017-09-27 21:33:08
Pótlás

Lendvay Kamilló: Orogenesis - Új hegyek születtek

Lemaradt az oratórium narrátorának megnevezése.
A versmondó: Kozák László
175   Búbánat 2017-09-27 21:29:47
Lendvay Kamilló: Orogenesis - Új hegyek születtek -

oratórium három részben, szoprán-, alt-, 2 tenor- és baritonszólóra, narrátorra, énekkarra és zenekarra,

Vlagyimir Iljics Lenin emlékezetére – Urbán Gyula költeményére

BEMUTATÓ - 1970. április 22., Kossuth Rádió, 21.12 – 22.00

Közreműködik a Magyar Rádió és Televízió Énekkara (karigazgató: Sapszon Ferenc) és Szimfonikus Zenekara.

Vezényel: Lehel György

Szólókat énekli:

Andor Éva (szoprán)
Szirmay Márta (alt)
Réti József (I. tenor)
Palcsó Sándor (II. tenor)
Dene József (bariton)

Lendvay Kamilló:
„A Rádió a '70-es években fordult hozzám azzal a kéréssel, hogy Lenin századik születésnapja alkalmából írjak egy oratóriumot. A legtöbb zeneszerző - akárcsak a régi mesterek - megrendelésre, felkérésre, honoráriumért dolgozik. Azt azért tudtam, hogy az oratórium szövegében Lenin neve elő nem fordulhat. Volt egy nagyon kedves bábszínházi kollégám, Urbán Gyula, a jeles költő, őt kértem meg, hogy írjon valami olyan szöveget, ami erre az alkalomra illik. Először az Oratorium Pauperum, (Szegények oratóriuma) címet adta, aztán kitaláltuk a véglegeset: Orogenesis. A mai napig is vállalom, még úgy is, hogy a Rádió megrendelése nyomán Leninhez fűződik.”

/Forrás: „LEGFŐBB ESZKÖZ A RADÍR”- Beszélgetés Lendvay Kamillóval
MUZSIKA, Szerző: Bársony Ágnes. Lapszám: 2015 május
http://epa.oszk.hu/00800/00835/00221/EPA00835_muzsika_2015_05_4042.htm/

Várnai Péter az Oratóriumok könyvében (1983.) így ír erről a műről:

„Orogenesis című oratóriumát 1969-70-ben írta a Magyar Rádió felké¬résére. A szövegköltemény Urbán Gyula költő müve. A mű célkitűzése - mind a zeneszerző, mind a költő részéről - az volt, hogy a politikai tartalmú, elkötelezett, szocialista mondanivalójú oratórium-műfaj hagyományos kereteit, költői és zenei kifejezőeszközeit meg¬újítsa és korszerűvé tegye. Ez a törekvés tulajdonképpen azokra az elvi hagyományokra támaszkodik, amelyek a 20-as, 30-as években néhány jelentős komponista - így Hanns Eisler, a fiatal Sosztakovics és mások - munkásságában jelentkeztek. Ezek a zeneszerzők, akárcsak Lendvay, koruk leghaladóbb költői és zenei kifejezőeszközeivel szólaltatták meg a szocialista mondanivalót. Lendvay részben megtartja a hagyományos kereteket, legalábbis ami a XX. századi oratórium, főleg pedig a politikai oratórium egyes tételtípusait illeti: vannak a műben különböző tendenciájú nagy kartételek és szólóáriák, bölcsődal, sirató és apoteózis. Ám ennyiben ki is merül az Orogenesis-ben a tradicionális műfaj hatása, mert minden egyéb valóban mai, korszerű eszközök révén szólal meg. Ezáltal a zeneszerző gyakorlatban cáfol meg egy régebben gyakran hangoztatott állítást, amely szerint a zene mai stílusa, hangvétele és eszközei nem alkalmasak a haladó, szocialista mondanivaló kifejtésére. Orogenesis = hegyek születése. A cím a zárókórusra utal, amely bibliai képben idézi fel az új világ születését.
A mű tulajdonképpen nem rendelkezik „hőssel", vagy ha úgy tetszik: hőse az egész emberiség, és cselekménye az emberiség története. Képekben vonul fel előttünk ez a történelem, az ősember mamutvadászatától Osiris siratóénekén, a középkor imáin át egészen korunk elidegenedettségének ábrázolásáig. Ez utóbbi már a mű második részét tölti ki. Értelmetlen szavak (zig-zag) jelzik az értelmetlenné vált szólamokat, összefüggés nélküli mondatfűzések az értelmét vesztett művészetet. A nagy kérdésre: miért szenved az ember? sem a filozófus, sem a költő, sem a pap nem tud felelni. A feleletet a harmadik rész adja meg: a tömegeknek, a szenvedő emberiségnek le kell törniük azt a zárat, amely a szabadsághoz és a jóléthez vezető kaput zárja le. Az öt szólista közül a szoprán, az alt és a második tenor a magányos szenvedőket, minden idők szegényeit személyesíti meg: a szoprán az asszonyt, akinek férje a bánya rabja, az alt az anyát, aki már nem tudja táplálni csecsemőjét, a második tenor a szerencsétlen molnárt (második rész), a mindenéből kifosztott és elűzött munkást. Az első tenoré azoknak szerepe, akik csak szavakkal tudnak felelni, tettekkel soha: a jelszavakban gondolkodó politikus, a steril filozófus, a bibliát idéző pap, az értelmetlen verseket író költő. A baritonszóló személyesíti meg azt a tí¬pust, akit tulajdonképpen hősnek kellene neveznünk vagy prófétának, aki egyedül képes megadni a választ a szenvedők, a szenvedés által feltett kérdésre.
Az Orogenesis zenéje sokféle, néha egymásnak ellentmondó eszközt alkalmaz. Egy visszatérő motívum-mag foglalja egységbe a művet, ez biztosítja a hol széles dallamossággal, hol szaggatott frázisokkal, hol szavalókórussal, hol ariozitással, hol énekbeszéddel operáló egyes jelenetek homogenitását. A mű Lenin születésének századik évfordulójára készült.”
174   Búbánat 2017-09-26 23:14:41
Szokolay Sándor: Lalala – meseopera

Magyar Rádió bemutatója: 1970. április 3., Kossuth Rádió, 8.10 – 9.13

Szöveg: Enyedy György

Vezényel a zeneszerző: Szokolay Sándor

Km.: az MRT szimfonikus zenekara és a Gutenberg-kórus.

Zenei rendező: Fejes Cecília

Dramaturg: Derera Éva
Rendező: László Endre

Szereposztás:

Csinnadratta király – Várhelyi Endre
Lalala királykisasszony – Csengery Adrienne (Voith Ági)
Tipptopp udvarmester – Kishegyi Árpád (Agárdy Gábor)
Sutty kisinas – PALCSÓ SÁNDOR (Botár Endre)
Cérnaszál – Márkus László
Cikkcakk tanácsos – Bilicsi Tivadar
Kacskaringós tanácsos – Kazal László
Csiribi doktor – Csákányi László
Csiribá doktor – Basilides Zoltán
Méregzsák király – Katona Lajos
Tetyetotya királyfi – Patkó József (Körmendy János)
Követ – Rozsos István
Mélyhegedű – Barlay Zsuzsa
Dob – Palócz László
Virágok – Lengyel Erzsi, Szilvássy Annamária, Fodor Zsóka, Kóti Kati, Móricz Ildikó

„… Csinnadratta király legjobban a virágait és a muzsikát kedveli. Reggelenként első dolga virágillatot szippantani a kertben, később pedig a délelőtti koncerten muzsikálni.
Egyik nap kérő érkezik. Lalalát, a király egyetlen leányát kérik Tetyetotya herceg számára. Nem adná Csinnadratta semmi kincsért, de amikor egy lepkegyűjteményt is ígérnek, kötélnek áll. Lalala nem akar Tetyetotyához menni, ezért barátai, a virágok és a hangszerek megtréfálják a királyt…”
173   Búbánat 2017-08-31 00:35:16
Horusitzky Zoltán: A fekete város – zenés ballada

Mikszáth Kálmán regénye nyomán szövegét és a verseket írta: Erdődy János

A Rádió Dalszínházának bemutatója: 1969. december 15., Kossuth Rádió 20.25 - 22.00

Vezényel: Erdélyi Miklós
Km.: MRT Szimfonikus zenekara és énekkara (karigazgató: Sapszon Ferenc)

Dramaturg és zenei rendező: Ruitner Sándor

Rendező: Cserés Miklós dr.

Szereposztás:

Görgey Pál, szepesi alispán – Somogyvári Rudolf
Rozália, a leánya – László Margit (Váradi Hédi)
Fabricius Antal, fiatal lőcsei polgár – Palcsó Sándor (Mécs Károly)
Quendel Mihály, gazdag kereskedő – Radnay György (Ungvári László)
Nusskorb szenátor – Palócz László (Győrffy György)
Hírhozó – Ütő Endre
Klöster kisasszony – Mezei Mária
Fogadós – Várhelyi Endre (Basilides Zoltán)
Blom – Zách János
Grosschmid – Gyenge Árpád
Gosnovitzer – Szegedi Szabó István
Éjjeliőr – Kishegyi Árpád

Ruitner Sándor ajánló sorai a rádióbemutató elé – két kapcsolatos, felvezető írását közli az RTV Újság (elsőt, amikor hírül adja, hogy elkészült az új rádiófelvétel, amit hamarosan műsorra fog tűzni; a másodikat közvetlenül a bemutató hetére időzítve)

(1.) „Mikszáth Kálmán A fekete város című regényét tudomásom szerint eddig két ízben dolgozták fel: filmforgatókönyv készült belőle. valamint kétrészes ifjúsági rádiójáték, ez utóbbi a rádióban már többször elhangzott. Új darabunkat a regény nyomán Erdődy János írta, zenéjét pedig Horusitzky Zoltán komponálta. Tulajdonképpen nagyon nehéz dolog művük műfaját meghatározni. Nem opera, nem operett, nem daljáték, nem zenés játék… A feldolgozás határozottan epikus jellegű, balladai hangú – balladának is nevezzük végül -, alapvetően nem a drámai oldalt hangsúlyozza, hanem mindenekelőtt a zene hangulatteremtő erejénél fogva igyekszik a kor légkörét ábrázolni. (A darab közvetlenül a Rákóczi bejövetele előtti években játszódik a szepességi Lőcse városában és bemutatja a városi polgárság szembenállását a nemesi vármegyével.) A főbb szerepeket László Margit, Palcsó Sándor és Radnai György énekli, prózában Váradi Hédi, Mécs Károly és Ungvári László alakítja szerepüket; megemlítem továbbá a két legnagyobb – tisztán prózai – szerep megszemélyesítőjét, Mezei Máriát és Somogyvári Rudolfot. A felvételt Erdélyi Miklós vezényli, a Rádiózenekar és a Rádióénekkar működik közre, utóbbi tulajdonképpen az egyik főszereplő – és ez egyúttal a darabnak még egy érdekes vonására mutat rá, a drámai oratóriummal való kapcsolatára.”

(2.) „ Mikszáth regénye régóta izgatja a dramaturgok fantáziáját. Esztendőkkel ezelőtt kétrészes ifjúsági rádiójáték formájában már megismerkedhetett a hallgató a regény dúsan szőtt cselekményével, s a szerzők most mégis vállalkoztak új feldolgozására. A történet drámaisága, a kor levegője, a szereplők érzelemgazdag lelkivilága újfajta zenés darab megírására ihlette őket. Megkeresték azokat a drámai csomópontokat, amelyekre a regény épül, s ezeket balladisztikus, oratorikus ívekkel hidalták át. Ilyenformán nem a történet, a cselekmény, hanem annak hősei kerülnek reflektorfénybe; önálló életet élhet és kaphat a kor zenei hangja, s főszereplővé léphet elő a kórus, mint a műfaj nélkülözhetetlen háttér-freskója.”
172   Búbánat 2017-08-28 08:58:44
Váry Ferenc – Fésűs Éva: Macskazene

zenés mesejáték

Nemzetközi rádiójáték fesztivál gyermekeknek.

A rádiófelvétel bemutatója: 1969. április 4., Kossuth Rádió, 9.00 - 9.58

A Gyermekrádió műsora

Vezényel: Sebestyén András

Km.: az MRT Szimfonikus Zenekara és Gyermekkórusa (Karigazgató: Csányi László)

Dramaturg: Derera Éva

Zenei rendező: Rónai István

Rendező: Gál István

Szereposztás:

Franyó – Várhelyi Endre (Gelley Kornél)
Sipircki – Külkey László (Rátonyi Róbert)
Porzsák – Palcsó Sándor (Velenczey István)
Szajkó Matyi – Andor Éva (Csűrös Karola)
Fülemüle Ferkó – Lehoczky Éva (Örkényi Éva)
Csalogány tanár úr – Kishegyi Árpád (Erdődy Kálmán)
Fülemüle mama – Kelemen Éva
171   Búbánat 2017-08-21 13:40:17
„Bemutatjuk a Magyar Hanglemezgyártó Vállalat új felvételét”

1969. június 22., Kossuth Rádió 22.20 - 23.05

Petrovics Emil: Jónás könyve

oratórium Babits Mihály költeményére

Jónás: Réti József
Kormányos: Palócz László
Az Úr szava: Palcsó Sándor és Ütő Endre

Km. a Budapesti Kórus (karigazgató: Forrai Miklós) és a Magyar Állami Hangversenyzenekar

Vezényel: Erdélyi Miklós

Tételek:

Part 1 (Grave — Presto — Larghetto — Presto — Larghetto) 10'14'
Part 2 (Lento — Allegro) 8'12"
Part 3 (L’istesso tempo) 12'29'
Part 4 (Andante)
Epilogue. The Prayer of Jonah (Largo) 2'56"
170   Búbánat 2017-08-21 10:19:15
1964. április 5., Kossuth Rádió, 17.05 – 17.40

Kukutyini tanfolyam

Kispista István népdaljátéka

Szereposztás:

Riporter – Bodrogi Gyula
Tanfelügyelő – Fónay Márta
Tanárnő – Zentay Anna
Agronómus – Angyal Sándor
Miklós bácsi – Maleczky Oszkár
Juli néni – Kiss Manyi
Szabó Imre – Baksay Árpád
Kovácsné – Török Erzsi
Kata – Andor Éva
Péter – Palcsó Sándor

Közreműködik: az MRT Kamarazenekara Sapszon Ferenc vezetésével és Kozák Gábor népi zenekara

Szerkesztő: Halkovics János

Rendező: László Endre
169   Búbánat • előzmény168 2017-08-21 10:18:05
1968. március 24., Kossuth Rádió, 9.11 – 9.53

Kecskefülű Troján király

Mesejáték

Délszláv népmeséből írta: Mánya Anna

A szereposztásból:

Troján király – Csákányi László
A királyné – Balogh Emese
Zorán borbély – Bilicsi Tivadar
Gorán borbély – Erdődy Kálmán
Meskó borbélyinas – Palcsó Sándor
Szolgálólány – Örkényi Éva
Nikola apó – Pethes Sándor
Fullajtár – Vándor József
Tükör – Mikes Lilla
Mesélő – Kőműves Erzsi

Zenei munkatársak: Raics István és Belohorszky Károly

Rendező: László Endre

A Gyermekrádió műsora
168   Búbánat • előzmény165 2017-08-10 15:29:33
Palcsó Sándor mesélte nekem, hogy operaénekes létére sohasem érezte "alávalónak" ha a Rádióba hívták zenés mesejátékok felvételére; énekhangján művészetet - "értéket" - hozott létre: egy bizonyos, behatárolt korosztály számára készültek ezek a "nem komoly", mégis élvezetes, sokaknak nagy örömet okozó vidám, jókedvű, "mesés" darabok, melyek Palcsó Sándor elmondása szerint számára ugyanolyan komolyan vett - felkészült - munkát jelentett, mint az opera, oratórium, operett, daljáték, nóta stb. rádiós-tévés műsorai voltak - nem beszélve a színpadról...Bennük mindig sok örömet talált és örült a gyermekek visszajelzéseinek is; amikor lement egy-egy vasárnap délelőtti mesejáték a rádióban (későbbi más napokon és napszakokban ismét műsorra tűzte), amelynek felvételén ő is részt vett, garmadára kapta a köszönő sorokat tőlük... Úgyhogy ez a kapott visszajelzés felértékelte azt, amit elért azzal a felvételével, ezért, máskor is boldogan vállalta ezt a műfajt, ha később (vissza)hívták a stúdióba egy-egy zenés mesejáték felvételére. (Voltak szerzők, akik egyenesen az Ő hangjára, karakterére írtak szerepet neki a készülő darabban!)
167   smaragd • előzmény166 2017-08-10 15:05:27

Így van.
Por nincs, digitalizálható ami megmaradt.
El lehetne most már kezdeni, nőne a "hallgatottság" is.
166   Búbánat • előzmény163 2017-08-10 14:58:45
Gyermekkoromban - mindig emlegetem - a rádión és a mozin nőttem fel, nem a színházon. A Rádió Dalszínháza, a Rádió Gyermekszínháza, a rádiójátékok, zenés mesejátékok hallgatása állandó programpontot jelentett akkori életemben. (De érdekes módon az "Esti meséket" nem hallgattam, a televízióban pedig nagyon keveset láttam belőlük.) Később a Rádiószínház műsorait is szívesen hallgattam. Kétségtelen, sok értékes adást ment akkoriban. A Rádió a tájékoztatás, a szórakoztatás, a művelődés gyarapítása terén mindig is törekedtt az "értékőrzésre": (nyilván sok selejt is volt közte), de számomra főleg a kulturális-zenei műsorai mindig is sokat jelentettek - ahogyan ma is -számomra.
A rádió hangarchívuma tele van régi értékekkel; ahogy a különféle zenei műfajok közül mostanság a rádióban felvett operettrészletek újra "divatba jöttel" a Dankó Rádiónak köszönhetően, úgy ez a "jó szokás" folytatódhatna, valóban, a zenés mesejátékok és különösen a teljes operettek, daljátékok leadásával. Csak a "port kellene letörölni" azokról és máris fényesen csillogna, ragyogna: a befogadó fül érzékelné ezt: magunk elé képzeljük, amit-akit hallunk s már látjuk is....

Az ifjúság és az idősebb generációk egyformán örömüket találnák ezekben a régi - de nemcsak az ifjúságnak szóló (való) - rádióműsorokban.
(Ma már interneten, laptopon, "okostelefonon" is elérhetők a rádió adásai - kinek-kinek a lehetősége szerint.)

Magam is szívesen venném ha ezek az archív rádióműsorok újra adásba (ismétlésre) kerülnének - nemcsak a nosztalgia miatt, de sokak lelki-szívbeli épülésére is szolgálhatnának...

165   Klára • előzmény164 2017-08-10 14:57:01
Értékőrzés, értékmentés - még hozzátenném, hogy ízlésbeli nevelés.
Mindenhol azt magyarázzák, hogy "erre van igény". A közönségnek "arra van igénye", amit adnak neki. Izaura, Dallas, bugyuta sorozatok, celebek, némi trágársággal fűszerezve, amire a mai médián nevelődő ifjak azt hiszik, hogy ez a menő, és ennél maradnak. Holott lehetne, sőt, KELLENE más, nívós! Főleg, hogy a mai életmód - 10 órás munkaidő, másodállás, stb. - és színházjegy árak mellett egyre kevesebben engedhetik meg maguknak a színvonalas programokat, ha egyáltalán találnak! Kistelepülések, vidék - nem mindenki lakik Budapesten vagy színházas nagyvárosban. Valamikor a rádió és a TV - az az egy csatorna - kötelességének érezte a kulturális misszió teljesítését. Ma is van közszolgálati csatorna, de minek is?
164   smaragd • előzmény163 2017-08-10 13:44:09

Értékőrzés...és értékmentés.
163   smaragd • előzmény161 2017-08-10 13:41:36

...és 'ezeket' meg a 'többit' mind lehetne ismételni a Kossuth Rádió családi sávjában is, ugyanis ott is megy most is naponta zene, értékes műveket kaphatna az egész család, feltéve, hogy mindnyájan a rádió mellett ülnek.
Értékörzés...el van ez is csépelve, de tenni érte még sokat lehet.
A megváltozott szokások is megváltozhatnak, ha nem is vissza, de a jót megtartva előre haladva.
Rádiószínház ma is van, lehetne újra Dalszínház is, mestermunkákból szerencsére sok van, meghallgatnánk újra.
162   Búbánat 2017-08-10 13:18:50
Szirmai Albert - Gábor Andor: Mágnás Miska - „Te kis angyal, édes angyal, nézz le rám…” (Andor Éva, Palcsó Sándor, MRT Énekkara)

Szirmai Albert - Gábor Andor: Mágnás Miska – „Hoppsza, Sári” – Zentay Anna, Palcsó Sándor

Vezényel: Sebestyén András. Km.: az MRT szimfonikus zenekara.
161   Búbánat • előzmény157 2017-08-05 10:21:57
Itt van egy másik mesejáték rádiófelvétele is

Pimpimpáré királykisasszony – Zenés mesejáték

Bemutató: 1965. augusztus 20., Kossuth Rádió 8.12 - 9.00

Írta: Enyedi György

Zenéjét szerezte: Raics István és Nagy Olivér

Közreműködik:
a Magyar Állami Hangversenyzenekar

Vezényel: Nagy Olivér

Zenei rendező: Rékai Iván
Dramaturg: Derera Éva

Rendező: Gál Péter

(48 perc)

Szereposztás:

Rontombontom király – Bilicsi Tivadar
Pimpimpáré királykisasszony – Örkényi Éva
Hipp-hopp udvarmester – Márkus László
Hakapeszik király – Hlatky László
Nyámnyila herceg – Gyenge Árpád
Telipocak főszakács – Csákányi László
Lúdgége – Lázád Gida
Kacsaláb – Szuhay Balázs
Pulykatojás – Harkányi Endre
Abris, a vándorköszörűs – Palcsó Sándor
Locsifecsi doktor – Várhelyi Endre
Etypety doktor – Kishegyi Árpád
Nyakigláb ajtónálló – Galgóczi Imre
Strázsa – Fehér Sándor
160   Búbánat • előzmény156 2017-08-04 10:11:26

Kapcs.: 156. sorszám

1968. március 13., Kossuth Rádió, 20.00 – 22.50

Kacsóh Pongrác – Bakonyi Károly – Heltai Jenő: János vitéz

Daljáték Petőfi Sándor verses elbeszélése nyomán, 3 felvonásban

Közvetítés a Magyar Állami Operaház Erkel Színházából

(A7 1968. február 23-i felújítás hangfelvétele)

Újrahangszerelte és Petőfi-költemények megzenésítésével kiegészítette Kenessey Jenő.
Bakonyi Károly szövegét Karinthy Ferenc dolgozta át.

Karmester: Dőry Dénes

Karigazgató: Németh Amadé

Koreográfus: Barkóczy Sándor

Díszlettervező: Makai Péter
Jelmeztervező: Szeitz Gizella

Rendező : Makai Péter

Szereposztás:

Kukorica Jancsi - Palcsó Sándor
Iluska - Andor Éva
Bagó - Dene József
Királykisasszony - Erdész Zsuzsa
Francia király - Rátonyi Róbert
Gonosz mostoha - Ladomerszky Margit
Strázsamester - Varga András
Csősz - Veress Gyula
Első gazda - Csőr József
Második gazda - Szekeres István
Bartoló, tudós - Balázs István
Táncmester - Tauz István
159   Búbánat 2017-08-03 21:48:51

Sebestyén András – Szilágyi György: Kantáta a fiúról, aki mindig harmonikázott bemutató

1968. március 15., Petőfi Rádió, 18.49 – 19.00

Közreműködik:

Palcsó Sándor, Kovács Péter – ének,
az MRT Énekkara és Szimfonikus Zenekar

Vezényel a szerző: Sebestyén András

Narrátor: Domján Edit
158   Búbánat 2017-07-19 10:31:00

Palcsó Sándor énekhangját a Dankó Rádió mai, Túl az Óperencián c. operettműsorban újból élvezhettük: Jacobi Viktor - Martos Ferenc - Bródy Miksa: Leányvásár c. operettjének
három részletében hallhattuk énekelni, Házy Erzsébet partnereként:

A Rádió Dalszínháza bemutatója: 1964. július 18., Kossuth Rádió
Km.: az MRT szimfonikus zenekara és énekkara, vezényel: Sebestyén András

Az elhangzott részletek a mai műsorban:

- Bessy és Fritz kettőse, 1. felv.: „Nagyon vad ez a vadon…./Kettecskén, az élet édes álom, kettecskén…” (Házy Erzsébet, Palcsó Sándor)

- Lucy, Bessy és Tom hármasa, 1. felv.: „Szörnyű helyzetben voltunk, jaj, mind a ketten…/Szép ez a vidék…” (Németh Marika, Házy Erzsébet, Udvardy Tibor)

- Bessy és Fritz kettőse, 2. felv.: „Lassan uram, édes uram…./No de méltóságos úr…” (Házy Erzsébet, Palcsó Sándor)

- Lucy és Tom szerelmi kettőse, 3. felv.: „Mondjad igazán, leszel-e babám, szerelmes párom…” (Németh Marika, Udvardy Tibor)

- Bessy és Fritz kettőse, 3. felv.: „Volt valahol, élt valahol egy aranyos nő…”(Házy Erzsébet, Palcsó Sándor)


Ha minden igaz, a ma délelőtti operettműsort 18 órától megismétli a rádió, bár tegnap elmaradt az ismétlés (a rádió frekvenciáján, és az online oldalon is, más műsort adtak abban az időpontban.)
157   Búbánat 2017-06-10 08:32:13
Ispilángi rózsafa - Mesejáték.

Írta: Fésűs Éva

Zenéjét szerezte: Nagy Olivér és Raics István

Szereposztás:

Mihaszna Dani – Palcsó Sándor
Rezeda bácsi – Bessenyei Ferenc
Aligvári királykisasszony – Vetró Margit
Ötvenedik Özséb király – Balázs Samu
Hepciás Tóbiás – Kibédi Ervin
Kackiás Barnabás – Rátonyi Róbert
Kökény Eszti – Andor Éva
Udvarmester – Kéry Gyula
Gazdag Márton – Galgóczi Imre
Hírnök – Árossi Aladár

Közreműködik: Andor Ilona Kórusa és a Magyar Rádió és Televízió szimfonikus zenekara.

Zenei rendező: Fodor Zsigmond
Rendező: László Endre

A Gyermekrádió műsora

Bemutató: 1966. április 10., Kossuth Rádió, 8.10 – 9.16 óra
(Átvette a Prágai Rádió is.)

E zenés mesejáték hangfelvételét az idők folyamán többször leadta a rádió. Például: 1968. április 14-én a Petőfi rádióban 12.41 - 13.47 óra között is.

156   Búbánat 2017-05-15 10:50:19
Új Szó, 1968. március 26. / 85. szám/

„Ez idén a CSEMADOK Központi Bizottsága június 29-30-án rendezi meg a csehszlovákiai magyarok országos dal- és táncünnepélyét. A kétnapos találkozó június 29-én egész estét betöltő műsorral kezdődik. Június 30-án, a „Folklór évkönyv", a „Mulassunk vidáman", az „Egy hazában élünk", és a „Virágcsokor" című összeállítások kerülnek bemutatásra. A legjobb hazai népművészeti együttesek mellett ismét fellépnek külföldi együttesek és neves hivatásos művészek.

A csehszlovákiai magyarok XIII. országos dal- és táncünnepélye legnagyobb eseményének a budapesti Magyar Állami Operaház együttesének vendégszereplése ígérkezik. A terv szerint a népszerű és nagy érdeklődéssel várt művészgárda Június 29-én Kacsóh Pongrác János vitéz című népi daljátékát mutatja be.
A CSEMADOK Központi Bizottsága titkárságának dolgozói a napokban részt vettek a János vitéz budapesti bemutatóján és tárgyaltak a Magyar Állami Operaház vezetőségével, a gombaszögi vendégszereplésről.

Takács Andrást, a CSEMADOK Központi Bizottsága titkárságának osztályvezetőjét megkértük, mondja el véleményét a tárgyalás eredményéről és a felújított János vitéz budapesti bemutatóján szerzett élményéről.

— A Magyar Állami Operaház vezetőségével folytatott megbeszélésünk eredménnyel járt. Az együttes elfogadta meghívásunkat és örömmel közölhetem, hogy a világszerte ismert Magyar Állami Népi Együttes és sok más neves csoport után, amelyek már részt vettek országos dal- és táncünnepélyeinken, a Magyar Állami Operaház együttese képviseletében ez idén a János vitéz jön Gombaszögre... A darab új szereposztásban látott bemutatójáról mindenekelőtt azt kell elmondanom, hogy a János vitéz jelenlegi produkciója a Magyar Állami Operaház viszonylag fiatalabb, nálunk még kevésbé Ismert művészgenerációjára épül. A rendező és egyben díszlettervező (Makai Péter], a koreográfus (Barkóczy Sándor), a karmester (Dőry Dénes) és a szereplők legtöbbnyire az operaház fiatal művészei. Ám ez nem jelenti azt, hogy a mostani előadás halványabb, vagy kisebb értékű, mint az előbbi. Számomra az új nevek és az új, igen ígéretteljes tehetségek megismerése külön élményt jelentett. Bizonyára így lesz ezzel közönségünk is.
— A Petőfi Sándor verséből merített mű a magyar daljátékirodalom hervadhatatlan darabja. A két falu-árvája, Kukorica Jancsi és Iluska bájosan szép históriáját Kacsóh Pongrác zenéje igen gazdag melódiaigénnyel, népi motívumokból font, szívhez szóló muzsikával szövi körül. Az új bemutató engem arról győzött meg, hogy a János vitéz mondanivalója, hangjának közvetlensége, könnyed egyszerűsége, kedves dallama ma is időszerű, szórakoztató élményt jelentő.
— Szerintem a mostani előadás rendezőjének az a legfőbb érdeme, hogy vállalja a darab eredeti tartalmi mondanivalóját, érzelmes líráját, a népies mesefantázia teremtette világ naiv humorát, színességét, eredetiségét.
János vitéz alakját sok egyéni vonással Palcsó Sándor formálja színes, életerős, vonzó figurává.[/b[] Iluska szerepében [b]Andor Éva muzikalitása és kulturált éneke ragadott meg. A darab harmadik kulcsszerepét, Bagót Dene József keltette rokonszenvesen életre. A többi szereplő közül a francia királylány szerepében Erdész Zsuzsa, a gonosz mostoha szerepében Ladomerszky Margit, a francia király szerepében Rátonyi Róbert nyerte meg tetszésemet.

A bemutatón azt az összbenyomást nyertem, hogy a János vitéz új előadása jeles teljesítmény és ez a formájában, színpadi alakjaiban, melódiájában, ritmusában és környezetrajzában hozzánk olyan közel álló népi daljáték, Gombaszögön is nagy sikerre számíthat.

/BALÁZS BÉLA/
155   IVA • előzmény154 2017-03-10 04:14:18
Az interjú bővebb változatában szerencsére javítottak egy akár pikánsnak is mondható hibát. A „terézvárosi változatba” ugyanis csak valami ördög tréfája folytán kerülhetett egy pár évvel ezelőtti szerencsétlen és elhíresült parlamenti elszólással azonos értelmű baki (egy KDNP-s, különben nagy médiamúltat hátrahagyó képviselő követte el), amely szerint János vitéznek bizonyos Juliskával lett volna dolga. János vitéz egyik híres alakítójának szájából ez akkor is meghökkentő, ha az elszólás kísérteties megismétlődése az újságíró, és mindenképpen a főszerkesztő lelkén szárad. Az „érdi változatban” már – szerencsésen – Kukorica Jancsi Iluskához való hűségéhez hasonlítja a magáét Palcsó Sándor.
Köszönet a figyelmes linkelésért!
154   Búbánat • előzmény148 2017-03-09 22:19:03
A Terézváros Magazin februári számából kimásolt Palcsó Sándor-interjú bővebb változata elolvasható a március 8-án keltezett Érdi Újságból. (lásd a linkről megnyíló cikk 4 -5. oldalán.)

Beszélgetés Palcsó Sándor operaénekessel - A pásztorok királya Érden él
153   IVA • előzmény152 2017-03-09 04:25:51
Köszönet az érdekes és szomorú adás „közvetítéséért”. Lehoczky Éva pályája tanulságos is. Minden korban voltak hatalommal felruházott színházi, művészeti vezetők, akik nem mindig ismerték fel a (fiatal) tehetségeket. Annak ellenére, hogy Lehoczkyt nem dédelgették a magyar színházak, rádiós szerepléseinek és néhány televíziós felvételnek köszönhetően mindig is ismert, sőt népszerű énekesnő volt.
(OFF: Gyerekkoromban kijelöltek nekem egy német levelezőtársat, aki Karl-Marx-Stadtban élt. Pár évvel ezelőtt jutott eszembe utánanézni, hogyan hívják ma ezt a várost. Az információ Lehoczky Éva Wikipédia-szócikkéről is elérhető: Chemnitz. Operaháza, úgy tűnik, ma sem jelentéktelen.)
152   Búbánat • előzmény151 2017-03-08 19:23:33
A Dankó Rádió Túl az Óperencián című adásában ma délelőtt és az imént véget ért ismétlésben, Palcsó Sándor emlékezett vissza – Lehoczky Éva-emlékhete keretében - szeretett operaházi kolléganőjére.

Nagy Ibolya, aki meleg, baráti kapcsolatot ápol az idős tenoristával és feleségével, Ildikóval is, ezúttal otthonában hívta fel a művészt, kérve hogy elevenítse fel emlékeit Lehoczky Éváról, akihez az utolsó napokig nemcsak kollegiális, hanem régtől datált, több évtizedes jó baráti viszony fűzte; szinte naponta érintkeztek (ő és felesége) telefonon vele – a tragikus esemény előtti napig kitartott köztük ez a jóbarátság.

Palcsó Sándor:

«Halála napja előtti napon beszéltünk vele telefonon hosszasan. Sütött a nap. „Gyönyörű napsütés van itt nálunk! Boldog vagyok” – mondta Éva. „- Évikém, holnap hívlak!” „- Várom.” – mondta. És másnap ez a szörnyűség bekövetkezett. Kivételes nap volt számára.

Technikailag nagyszerű volt, nem voltak neki tévedései. Volt egy hatalmas pozitívuma: nem szerette egyáltalán a félmunkát, sőt, dührohamokat kapott, ha a partnerek nem voltak rendesen felkészülve, vagy nem tanulták meg tisztességesen a szerepet, azt nem tudta elviselni. Teljes szereptudással érkezett, próbakészen, elvárta ugyanezt, hogy a kollégák is tegyék meg.
Most nagyon hiányzik neki Lehoczky Éva, akit felkészült, nagyszerű művésznek tartott, akit mindnyájan nagyon szerettek.
Számára érthetetlen, hogy amikor Éva még főiskolai hallgató volt, és már akkor rendkívüli muzikális adottságai kitűntek a tanulmányai során, az Opera vezetősége - akik abban az időben a Zeneakadémián mint tanárok oktattak - miért nem hallották meg, hogy ott van egy tehetség, egy gyöngyszem, akit azonnal le kellett volna szerződtetniük az Operába, amint befejezte tanulmányait az énekszakon. Nem érti, ezt hogyan mulaszthatták el. Így aztán jött számára az Országos Filharmónia, hol egy ideig koncerténekesként működött, majd jött az Operettszínház, hol 15 primadonnaszerepet abszolvált, majd Eger következett.
Született tehetség volt. Nagyon jó fülű volt, kiváló ritmusérzékű volt, nagyon muzikális volt, abszolút zenész volt, megjegyzett dolgokat, sok mindent megtanult.
Aztán vezető koloratúrszoprán volt Karl Marx Stadtban, az ottani operaházban, hol nagy számban énekelte a rettentő nehéz koloratúraszoprán szerepeket; begyakorolt szerepek voltak és mire megkésve, 1970-ben a Magyar Állami Operaházhoz szerződött magánénekesnek – hol korábban is fellépett, de csak mint vendégénekes – már beérkezett, kész, felkészült, jó művész volt, született tehetség volt.

Az 1984-es nyugdíjazása, a színpadtól való visszavonulása után nem tanított, pedig lett volna mit átadnia az ifjú énekeseknek, de - a saját bevallása szerint - nem volt hozzá idegrendszere.
Idejekorán visszavonult. Magába zárt dolgokat. Szemei tönkrementek. Nehezen mozdult ki. Egyedül volt. Nem élt társasági életet. „Olyan könnyen felhúzom magam. Ha valami nem stimmel, mérges vagyok és utána rosszul érzem magam.” - mondta sokszor. Fel kellett vidítani.

Idős korában sokszor mondogatta: „ Semmire sem való vagyok már, nem is látok, menni sem tudok, ez a bajom, az a bajom, egy ideges, vén hülye vagyok. Már jó lenne meghalni.” Ezt sokszor hallottuk tőle. Erre rendszeresen az válaszoltam neki: „Évikém! Ezzel azért nem szabad foglalkozni, mert ez nem a mi dolgunk! Ez mennyei Atyánk, az Úr Isten dolga, és ő neki van egy listája, ahol a sorrend fel van írva. Majd amikor a jó Isten odaér a Te nevedhez, akkor majd értesít Téged és magához hív. De addig te ezen ne spekulálj! Addig törődjünk az életünkkel életeddel, és beszélgessünk jóízűeket, és ne foglalkozz ezzel.”
Úgyhogy ezt majdnem minden beszélgetésünknél elsütötte, és rendszerint én ezt válaszoltam neki.

És az egy kivételes dolog volt például az esemény előtti napon, mikor azzal vette fel a telefont, hogy „Gyönyörű idő van! Boldog vagyok!” Úgyhogy ez egy kivételes nap volt szegénynek, na. «

A mai adásban felcsendült dalok Lehoczky Évától és Palcsó Sándortól – rádiófelvételeikről:

- Vincze Ottó – Szabó Miklós: Bolero - dal (Lehoczky Éva & Vécsey Együttes)

- Offenbach: Szökött szerelmesek – Bordal (Kalmár Magda & Lehoczky Éva & Palcsó Sándor)

- Lehár: Paganini – „Kártyajelenet” (Lehoczky Éva & Gulyás Dénes & Palcsó Sándor); Kettős - „Könnyű pille mind a nő” (Lehoczky Éva, Palcsó Sándor)

- Buday Dénes - Séfeddin Sevket Tibor: Nyári felhők – dal (Lehoczky Éva & Magyar Rádió Esztrádzenekara & Bródy Tamás)

Palcsó Sándor tenorján megszólalt még „Malatromba álma” Offenbach Sóhajok hídja című operettjéből: ez a gyönyörű – ideillő - operettdal zárta le Palcsó Sándor telefonban elmondott, megrendítő és megható gondolatait Lehoczky Évára emlékezve.
151   Búbánat 2017-03-08 08:47:39
A Dankó Rádió hamarosan (9 órakor) kezdődő operettműsorában a szerkesztő-műsorvezető, Nagy Ibolya Palcsó Sándor operaénekes kérte fel emlékezni a decemberben elhunyt kiváló pályatársnőjére, Lehoczky Évára.

A rádió Facebook oldalán közzétett műsorból látom, a felcsendülő operettmelódiák között lesznek olyanok, ahol ők ketten együtt énekelnek közös rádiófelvételeikről:

- Offenbach: Szökött szerelmesek – Bordal (Kalmár Magda & Lehoczky Éva & Palcsó Sándor)

- Lehár: Paganini – „kártyajelenet” (Lehoczky Éva & Gulyás Dénes & Palcsó Sándor); Kettős - „Könnyű pille mind a nő” (Lehoczky Éva, Palcsó Sándor)

Palcsó Sándor tenorján megszólal még Malatromba álma is Offenbach Sóhajok hídja című operettjéből.

A délelőtti adást – „Túl az Óperencián” - 18 órától újra meghallgathatjuk majd.
150   tiramisu • előzmény149 2017-03-05 20:50:00
:-) Köszönjük!
149   Búbánat • előzmény148 2017-03-05 19:15:25
Az időskori – a jelenben lévő - Palcsó Sándor visszaemlékezései után érdekes tőle elolvasni egy másikat a régmúltból: a fiatalkori Palcsó Sándor gondolatai a megtett pályáról, és a szakmáról!

Az interjú a Rádió és Televízió Újság 1962.02.26. - 03.04. keltezésű lapszámában jelent meg – aktuálisan, mert a rádió azon a héten közvetítette az Erkel Színházból Carl Millöcker operettjének, "A koldusdiák" premier-előadása hangfelvételét.

„Pillanatfelvétel”

Albert Herring, János vitéz, A koldusdiák: Palcsó Sándor – olvashatjuk újabban az operai színlapokon. Cím- és főszereplő lett egy még szinte ismeretlen fiatal tenoristából, akivel a rádióhallgatók is gyakran ’találkoznak’; e héten éppen, mint A koldusdiák címszereplőjével.
Jellegzetes egyéni adottságai, mozgékonysága, humorérzéke – régi színházi kifejezéssel élve – bizonyos ’naturburs’ szerepkörre predesztinálják. Jól bevált e szerepekben, de tud mást is; repertoárja gazdagnak ígérkezik.

Palcsó Sándor
- Öt éve vagyok az Operaház tagja – mondja a fiatal énekes. Korábban a Honvéd Művészegyüttes szólistája voltam, előzőleg egy autókereskedelmi vállalatnál dolgoztam… 1957-ben jelentkeztem próbaéneklésre az Operaháznál. Miután a tizenkettes döntőbe kerültem, Rodolphe áriáját és a Faust kavatináját énekeltem. Ösztöndíjas tagnak szerződtettek, és legnagyobb örömömre másnap már a próbatáblán olvashattam a nevem. Két év múlva a színház rendes tagja lettem. Nyáron a bécsi VIT-en operaáriákat énekeltem, majd utána idehaza mindjárt bekapcsolódhattam a Haydn-év eseményeibe, az Operaházban színre került az Aki hűtlen, pórul jár. Ebben Nencio kicsiny, de hálás szerep jutott nekem.
- Eddig huszonhét premierem volt, az idén túl leszek a harmincon – hat bemutató erre az idényre is jutott. A koldusdiák felújítása lehetőséget nyújtott, hogy újszerű feladatokban mutatkozzam be. A rádióban meghallgattunk egy bécsi Koldusdiák-felvételt s ezután megpróbáltuk színpadra vetítve, korszerű formában elképzelni. Azt hiszem, minden ilyen meghallgatás hasznos kiindulópontnak tekinthető. Talán előkerülnek, új formában életrekelnek még más értékes darabok is. Én egyébként elejétől fogva vígoperának fogtam fel A koldusdiákot.
- A daljáték, a klasszikus operett éppen úgy próbára teszi az énekest, mint a nagy operai feladat. Mondhatom, hogy amikor először kerültem a színpadra mint János vitéz, olyan izgalom vett erőt rajtam, hogy csak akkor nyugodtam meg, amikor a belépőn szerencsésen túljutottam. Ismeretlen emberként helytállni egy országosan népszerű, nagytradíciójú daljátékban! Ma már szinte bevágtatok a szigeti színpadra paripámon és ezt egész természetesnek tartom…
- A stúdiókban eddig nem túl sok dolgom volt, de közvetítésekből azt hiszem, ismer már a publikum. (Például a Turandot-ból rádió-, a Fra Diavalóból TV közvetítés is volt.) Remélem, mint ’koldusdiák’ is elnyerem a hallgatók tetszését!”

/S.V./

Ebben az interjúban Palcsó Sándor említette A koldusdiák operettet, benne új, (cím)szerepét.
Érdekesség: alig több mint két évvel az Erkel Színház-beli bemutatót követően - a nagy sikerre való tekintettel - a rendező, a karmester és a főbb szereplők változatlan hagyásával a Rádió Dalszínháza elkészítette az operett új stúdiófelvételét:

Erkel Színház-bemutató: 1962. február 1.

A verseket fordította: Blum Tamás

Rendező: Békés András
Karmester: Kerekes János
Koreográfus: Seregi László
Díszlettervező: Forray Gábor
Jelmeztervező: Szeitz Gizella

Szereposztás:

Szymon Rimanowsky, a koldusdiák – Palcsó Sándor
Jan Janiczky – Bende Zsolt
Nowalska Palmatica grófnő – Neményi Lili
Laura, a grófnő leánya – Ágay Karola
Bronislawa, a grófnő leánya – Komlóssy Erzsébet
Bogumil gróf – Maleczky Oszkár
Ollendorf ezredes – Faragó András
Wagenheim őrnagy – Pálffy Endre
Három tiszt – Lux Géza, Szalma István, Mohácsy Zoltán
Ulászló – Mendelényi Vilmos fh.
Porkoláb – Göndöcs József
Pifke, börtönőr – Dobán Ferenc
Pufke, börtönőr – Hantos Ádám
Kocsmáros – Benkő Sándor
Herold – Gazda Antal


A Rádió Dalszínháza bemutatója: 1964. szeptember 19. Kossuth Rádió 20.10-22.00

Fordította és rádióra alkalmazta: Gáspár Margit és Kardos György

A verseket Blum Tamás fordította

Vezényel: Kerekes János

Km.: a Magyar Rádió és Televízió Szimfonikus Zenekara és Énekkara (karigazgató: Bódy Irma)

Zenei rendező: Járfás Tamás

Rendező: Békés András

Szereposztás:

Szymon Rimanowsky, a koldusdiák – Palcsó Sándor
Jan Janiczky – Bende Zsolt
Nowalska Palmatica grófnő – Neményi Lili
Laura, a grófnő leánya – Vámos Ágnes
Bronislawa, a grófnő leánya – Svéd Nóra
Bogumil gróf – Maleczky Oszkár
Ollendorf ezredes – Palócz László
Wagenheim őrnagy – Pálffy Endre
Három tiszt – Szoó György, Regős Péter, Sárosi Gábor
Ulászló – Verdes Tamás
Porkoláb – Göndöcs József
Pifke, börtönőr – Almási József
Pufke, börtönőr – Gál János
Kocsmáros – Balázs István
Herold – Harkányi Ödön
148   Búbánat • előzmény147 2017-03-05 14:40:27
Megvan papíralapon is a Palcsó-interjú.
Ebből néhány bekezdést ide átmásolok:

„A pásztorok királya az aranykorból”

(TERÉZVÁROS - magazin, 2017. január 31. – Temesi László)

„Palcsó Sándor operaénekes boldog ember, hiszen olyan pályát mondhat magáénak, amely nyugdíjas éveit is megédesíti. A magyar operajátszás egyik legnagyobb alakjának tartják, kiemelve technikai felkészültségét, tisztességét, szorgalmát. Felejthetetlen alakításait többek között a János vitézben, A koldusdiákban, A Rajna kincsében, A nürnbergi mesterdalnokokban, a Szöktetés a szerájban és a Cigánybáróban csodálhattuk meg. Ő az az énekes – írták róla a kritikák -, akik számára soha nem volt kis szerep, illetve a legkisebb figurából is főszerepet tudott csinálni.

Palcsó Sándor:
- Nem mindig olyan a szerep, amit elképzel az ember magának, de azt a legjobb tudása szerint kell megformálni . Mindig tudtam, és el is ismertem interjúim során, hogy mik az erényeim és mik a gyengéim. Tisztában voltam azzal, hogy belcanto értelemben nincs szép hangom, de az biztos, hogy használható… Az is biztos, hogy a muzikalitásommal minden szerepet, a moderneket is megoldottam. Szinte mindig fürödtem a munkában és a sikerben, folyamatosan próbáltam és játszottam. Az igen tisztelt kollégák megszokták, hogy engem állandóan meg lehetett találni. Ettől nem volt mindenki boldog, de én úgy gondoltam, azért nem vagyok hajlandó rosszabbul teljesíteni, hogy az irigyeim szeressenek. Akkoriban nagyon működött a káder-politika, érdemtelenek jutottak előre a ranglétrán vagy jutottak külföldi ösztöndíjhoz, és ’érdemesek’ kerültek háttérbe. Engem őszinteségre neveltek a szüleim, nem is rejtettem soha véka alá a véleményemet, legyen az rendező vagy zeneszerző….

Palcsó Sándor:
- […] Számomra soha nem volt fontos a kapcsolatrendszer, csak a közönség, és erre büszke vagyok és voltam is mindig. Más módszerekkel biztosan többre vihettem volna, de azt hiszem, ha újra kezdhetném, akkor is így csinálnám. Igaz, nem voltam a rendszer kegyeltje, ’csókosa’, pedig egyszer valaki az ötvenes években úgy nevezett, Palcsókos elvtárs.

- Ez akkor történt, amikor a Honvéd Művészegyüttesben indult a művészi pályája?

Palcsó Sándor:
- Igen. Sztálin halálakor, 1953. március 5-én éppen koncertet adtunk Budapesten, a Tiszti Klubban, amit Vass Lajos vezényletével a Meghalt a cselszövővel kezdtek… A nagy gyászban senki sem törődött a műsor tartalmával, de utána nagy csillaghullás következett az együttesnél, egy csomó tisztet azonnal leváltottak. De talán az érdekesebb, hogyan indult pályám egy évvel korábban. A Honvéd Művészegyüttesnél az énekkar művészeti vezetőjénél jelentkeztem meghallgatásra, aki azt kérdezte tőlem: ’Mit hozott fiatalember és milyen hangfaja van?’ ’Úgy tudom, tenor vagyok’, válaszoltam, amire rögtön jött a ledorongolás: ’Rosszul tudja, ön bariton. Milyen számot hozott?’, érdeklődött, mire én: ’A Hazám, hazámat.’ ’Biztos a Palló-féle fekvés’ – jegyezte meg, de nem így volt. ’A Simándy-féle fekvés’ – mondtam kissé dacosan. E kedves diskurzus után előadtam az áriát, majd a tanár úr elismerte, hogy tenor vagyok. Az együttes férfikarának szólistája lettem, beutaztam a fél világot, a legmélyebb benyomást számomra Kína tette, ahol éppen az 56-os forradalom idején jártam.

- Egy évvel később fordulat következett be az életében, amikor már az Operaházban hallgatták meg…

Palcsó Sándor:
- Első számom Puccini Bohémélet című operájából Rodolphe áriája volt az első felvonásból. Hála Istennek jól ment, a magas C is elég hosszú volt. Palló igazgató úr felszólt a színpadra: ’Hoztál még valami magosat?’ Mire én: ’Ha szabad, elénekelném a Faust Cavatinát.’ ’Eredetiben?’, kérdezte a direktor. ’Természetesen’, válaszoltam büszkén. Tudniillik előadásokon a tenoristák sokszor transzponálva szokták előadni, úgy könnyebb. Na, ez is lement. Láttam, hogy a nézőtéren össze-összehajolgatnak. Azt hittem, hogy végeztem, amikor egy rekedtes hang felszólt: ’Valami Mozart van?’ Ferencsik János főzeneigazgató volt az. ’Igen van, a Szöktetés a szerájból, első felvonás, Belmonte dúráriája.’ ’Na halljuk.’, szólt az utasítás. A próbaéneklés után Palló Imre csak ennyit mondott: ’Szépen énekeltél édes fiam.’ Felvettek, és innentől kezdve nem volt megállás, elég szép karriert futottam be.

- Csaknem nyolcvan opera és dalmű tenorszerepeit énekelte, egyike a leggazdagabb repertoárú karakterénekeseinknek. Ő az az énekes – írták önről a kritikák -, aki számára soha nincs kis szerep, illetve a legkisebb figurából is főszerepet tud csinálni.

Palcsó Sándor:
- Az Operaház annak idején jól sáfárkodott a tehetségemmel. Bár nem voltam soha jó káder, egymás után kaptam a repertoáron lévő és a felújításokon bemutatott operák jelentős szerepeit, például: Mime, Loge, Heródes, Dávid, V. László, Albert Herring.

- Kiemelték színészi és énekteljesítményét, atmoszférateremtő képességét, humorát. Az operákban ritkán lehet humorizálni…

Palcsó Sándor:
- Ez igaz, de azért néha lehet. Soha nem voltam földre szállt angyal. Az operaszínpadon szerettem részeg muzsikot, néger drogost játszani, de legjobban bohóckodni szerettem. A humor az opera büféjében, a magánéletben és a családban sem hagyott cserben. Szerencsére, mert meggyőződésem, hogy enélkül nem könnyű elviselni az életet, pláne nem egy diktatórikus rendszert.

- Elégedett a pályájával és a sorsával?

Palcsó Sándor:
- Nem panaszkodhatom az életemre és a karrieremre, gyönyörű pályát futottam be. Akkor lehettem az Operaház tagja, amikor azt aranykornak hívták. Nagyszerű volt együttjátszani olyan nagy operaénekesekkel, mint László Margit, Moldován Stefánia, Házy Erzsébet és Melis György. Hálás vagyok a sorsnak, mert kedvemnek valót csinálhattam. Számomra az a jó igazgató, aki hagyja az énekest azt énekelni, amit tud. Engem többnyire hagytak, szerencsére könnyen tanultam meg a darabokat. Azt is nagy szerencsémnek tartom, hogy prózai szerepeket is játszhattam, sőt tévéfilmekben is szerepelhettem.
Egy dolog azért bánt, hogy különféle betegségek miatt korábban hagytam abba a pályámat. Én mindig hű voltam önmagamhoz, a társulathoz és – mint elismert pásztorok királya, Kukorica Jancsi – Juliskához. Meg a feleségemhez, Ildikóhoz, aki nélkül már talán nem is lennék. Ő az én őrangyalom, a társam mindenben. És van még egy őrangyalom, Ildikó, a lányom, aki nem vitte tovább a hivatásom, de kitűnő operatőr lett.

- Hogyan telnek nyugdíjas évei?

Palcsó Sándor:
- Sokat rádiózok, tévézek és olvasok. Szép lemezgyűjteményem van, és szívesen hallgatom mások lemezeit is.”


Palcsó Sándor Pécsett született 1929. november 8-án, a Pécsi Janus Pannonius Tudományegyetem jogtudományi karára járt hat és fél évtizeddel ezelőtt, de a származása miatt egy év után eltávolították. Szerencsére, hiszen így lett operaénekes. Kétszeres Liszt-díjas, érdemes és kiváló művész, az Operaház örökös tagja.
147   Búbánat • előzmény146 2017-02-09 11:59:49

Kedves Dantes! Köszönöm a beírt linket!

Rákerestem és elolvastam a Palcsó-interjút: „Pásztorok királya az aranykorból”

Igyekszem beszerezni a magazint hogy eltehessem magamnak belőle a cikket "eredeti" papírformátumában is.

Forrás: Terézváros Magazin – 2017. február
146   Edmond Dantes 2017-02-09 09:15:29
Érdekes, mert nem csak szokványos interjú a művésszel:

https://issuu.com/terezvarosmagazin/docs/terezvaros_20170131_www

(16-17. oldal)
145   Búbánat 2017-02-08 11:23:06
Magyar Televízió, 22.00 – 22.35 „Egy este Palcsó Sándorral”

1972-11-09 / 264. szám, Népszava

A televízióban látott Palcsó Sándor-portréfilmről írt véleményt Vajk Vera.

Sorait idézem:

„[…] Nevezetes külföldi vendégeink mellett kellemes estét szerzett egy rokonszenves, tehetséges hazai művész, Palcsó Sándor operaénekes szereplése is a képernyőn. A portré filmek kissé megmerevedett hagyományaitól eltérő, oldottabb, fesztelenebb hangulatú műsor művészbarátai körében idézte fel Palcsó Sándor pályakezdését, sikeres szerepeit, sokoldalú, hajlékony énekesi és színészi alkatát. A klasszikus zenedrámától a könnyű operettig, a népdaltól a musicalig ívelő repertoár színeiből igyekezett minél többet felvillantani a műsor, amelyet Rajk András írt és vezetett, Mikó András rendezett. „
144   Búbánat 2017-02-08 10:59:24
„Öten a hatszáznegyvenezerből”

• 1962-03-27 / 72. szám Népszabadság

„A Kommunista Ifjúsági Szövetség immár átfogja a fiatalság minden rétegét. Egyesíti az ifjúmunkásokat, akik a jobb munkát a tanulással és az egymás közti szocialista kapcsolatok kialakításával valósítják meg, a diákokat, akik a tudás várának ostromában fognak össze, a parasztifjúságot, amely a szocialista mezőgazdasággal köti egybe jövőjét, az ifjú művészeket, alkalmazottakat... Mennyi szép szándék, nemes erőfeszítés egyesül ebben a fiatal sokaságban. Számuk immár meghaladja a hatszáznegyvenezret. Hadd villantsunk fel néhány arcképet ebből az ifjú seregből, hogy érzékeltessük a kommunista ifjúsági mozgalom vonzóerejét, sokszínű táborának imponáló egységét.”

Öt fiatalembert keresett fel az újságíró („Sz.L.L.”); az említett dolgozói rétegekből egy-egy főt választott ki magának és beszélgetett velük a bevezetőben vázolt jövőképről.

Közülük, az idén 88. életévében járó Palcsó Sándor operaénekes mondatait idézem az újságból:

— Milyen hamar elszaladt ez az öt év! Mintha csak tegnap lett volna, úgy emlékszem az első „fegyvertényekre”. A forró csepeli és az ózdi estekre, a hansági szereplésekre, a vidám napokra a balatoni építőtáborokban, a fellépésekre a Békés megyei falvakban, ahol a tsz-ek segítségére akartunk lenni dallal, muzsikával. Emlékszem, egyszer Aligán teherautóval jártunk házról- házra, hogy zongorát kérjünk kölcsön. Mert minden együtt volt az önkéntes építők szórakoztatásához, közönség, pódium, zenekar, énekesek, csak éppen zongora nem volt, a szervezés zűrzavarában erről elfeledkeztek. Azután szereztünk. A hozzáértő műszakiak híján hányszor tologattuk mi, művészek, a díszleteket is, hogy azután rövid „lihegési szünetet” tartsunk, mielőtt felmegy a függöny, mert hát kifulladva nem illik operaáriákat énekelni...
Valahogy így telt számunkra a KISZ-ben az első öt év. Hozzáadtuk az ifjúsági élethez, amit nyújtani tudtunk: a művészetünket. Hétközben próbák, előadások (én 29 szerepet énekeltem az öt év alatt), a ráérőidőben pedig patronáltuk a gyárak, szövetkezetek kulturális életét. A prózai színházakkal közös brigádokban jártuk az országot. Sajnos, kevesen tudják, hogy a művészvilágban igen aktív és áldozatkész KISZ-szervezetek vannak. Talán több nyilvánosságot érdemelnénk. Nagyon sokat tett az Operaházban is a 60 tagú KISZ-szervezet. Ápolta a fiatalok művészi igényességét, fenntartotta kapcsolatukat a „privát” élettel, nem engedte, hogy kiszakadjunk az ország vérkeringéséből. Kellett ez, nagyon kellett nekünk is, s bizonyára nem leszek szerénytelen, ha azt gondolom, hogy kellett az üzemek, a tszcs-k fiatalságának is ...
De hát miért beszélek én múlt időben? Hiszen az öt év csak kezdet. Még minden előttünk van ...

/Sz. L. L./
143   Búbánat 2016-11-10 21:43:35

Nádor Mihály: Babavásár –Agglegények dala – Palcsó Sándor

Km. a Magyar Rádió és Televízió Énekkarának férfikara és Zenekara
Vezényel: Sebestyén András

142   Búbánat 2016-11-10 21:42:35
Millöcker: A koldusdiák – „A jókedélyem megmaradt” - Palcsó Sándor, Bende Zsolt

Km. az MRT Szimfonikus Zenekara. Vezényel: Kerekes János
141   Búbánat 2016-11-08 14:18:28

12 kép Palcsó Sándorról

– érdemes „diavetítésre” beállítani és elindítani.
140   Búbánat • előzmény138 2016-11-08 09:27:35
A sorba illik ez is: a „Kettesben veled” után jöjjön a „Kettecskén”

Jacobi Viktor: Leányvásár – „Kettecskén” – Házy Erzsébet, Palcsó Sándor

139   Búbánat 2016-11-08 09:13:10
Még egy kettős dalfelvételét is belinkelem ide:

Leo Fall: Madame Pompadour – „Ó, Jozef” – Házy Erzsébet, Palcsó Sándor – részlet [/url]
138   Búbánat 2016-11-08 09:08:30
Palcsó Sándor ma tölti be 87. életévét!

Születésnapján ezzel a vidám operett-kettőssel köszöntöm szeretettel a a kétszeres Liszt Ferenc-díjas, kiváló és érdemes művészt, a Magyar Állami Operaház Örökös Tagját:

Dunajevszkij: Szabad szél – „Kettesben veled” – Koltay Valéria, Palcsó Sándor

A Dankó Rádió mai operettműsorában is hallhatjuk Palcsó Sándor énekhangját:

Szirmai Albert – Emőd Tamás: Mézeskalács – „Fordulj ügyesen!” – a kettősben Andor Éva működik közre.

(Ez a részlet 09:46:34 órakor csendül fel, illetve a délutáni ismétlésben 18:46:34-kor hallhatjuk a rádiófelvételt.)
137   Búbánat 2016-07-25 11:13:05
Átmásolom ide az "Operett a magyar rádióban (1949-1990)" topicból az 1688 sorszámú bejegyzésemet:


Új hét - új vendég a Dankó Rádió Túl az Óperencián című operettműsorában: Vágó Bernadett-tel - az Operettszínház művészével beszélget a szerkesztő-műsorvezető, Nagy Ibolya.

A zenei kínálatból megemlítem először Suppé Boccacciójának részleteit. A klasszikus operett négy különböző hazai felvételéről szólalt meg a rádióban Palcsó Sándor; László Margit, Ilosfalvy Róbert, Réti József, Bende Zsolt; Kincses Veronika és Molnár András; Tiboldi Mária énekhangja.

Megemlítem, hogy Palcsó Sándor a most hallott részletet (a kádár dala: „Hordó-dal”) nem egy stúdiófelvételen, hanem a Csepeli Munkásotthonban énekli egy Franz von Suppé-esten! Ezen az 1978. január 16-i koncerten partnerei voltak Házy Erzsébet, Kalmár Magda, Kincses Veronika, Barlay Zsuzsa, Fülöp Attila, Korondy György, Melis György, Miller Lajos, km. az MRT szimfonikus zenekara és énekkara (karigazgató: Sapszon Ferenc, vezényelt Breitner Tamás. A Boccaccio mellett még részletek hangzottak el A szép Galatheából is. A Petőfi rádió akkor helyszíni közvetítést sugárzott 19.00 -21.36 óra között, erről a hangfelvételről hallottuk most az említett dalt Palcsótól (a nevezetes „Hordó-dal”-t stúdiófelvételekről ismerjük Külkey László és Melis György tolmácsolásában is.)

Palcsó Sándort a mai operettadásban egy másik operett részletében is hallhattuk énekelni: Szirmai Albert Alexandra című darabjából a Király dalát énekelte, elragadóan: „Kicsi feleség, aranyos kispárom, a te csókod várom…”. A további részletekben Palcsó mellett Pászthy Júlia, Oszvald Marika, Kelen Péter, Oszvald Marika, és egy kettősben - régebbi rádiófelvételről - Osváth Júlia és Szabó Miklós énekhangján csendültek fel a varázslatos Szirmai-dallamok.

Az adás meghallgatható újra ma 18 órától a Dankó Rádió hullámhosszán és online a www.dankoradio.hu internetes oldalán.
136   Búbánat • előzmény135 2016-06-23 19:04:32
"Zéta Mirko'
135   Búbánat 2016-06-23 18:58:46
Az elmúlt években többször leadta a Dankó Rádió Palcsó Sándor énekével Lehár A víg özvegy című operettjéből Danilo belépőjét; tudván, hogy a nagyszerű tenort 1962-ben a Sebestyén András - Házy Erzsébet, Koltay Valéria, Kövecses Béla, Udvardy Tibor neve által fémjegyzett teljes stúdiófelvételről még Zéta Marko buffo-szerepkörében hallhattuk, mindig foglalkoztatott, hogy ezt a híres bonviván-dalt mikor és hol énekelhette el; a felhangzó tapsokból ítélve, egy koncert hangfelvételén rögzíthették a dalt. (A Dankó Rádió ehhez az énekszámhoz azt az információt megadta, hogy az Opera Zenekara játszott Bródy Tamás vezényletével.)

Az említett kíváncsiságom nemrég kielégítést nyert: rábukkantam egy netes adathalmazban a hiányzó adatokra:

1973 október 29-én egy élő rádiós koncertműsor közreműködője volt Palcsó Sándor: a Kossuth rádió Lehár-emlékestet közvetített a 6-os stúdióból a szerző halálának 25. évfordulója alkalmából. Ezen közreműködött:

Házy Erzsébet, Horváth Eszter, Németh Marika, Petress Zsuzsa, Melis György, PALCSÓ SÁNDOR, Simándy József, valamint a Magyar Állami Operaház Zenekara és az MRT Énekkara (karigazgató: Sapszon Ferenc)
Vezényelt: Bródy Tamás

Zenei rendező: Fejes Cecília

Szerkesztő: Bitó Pál

Palcsó Sándor A víg özvegyből Danilo belépője mellett énekelt még a Cigányszerelemből egy kettősben (Km. Horváth Eszter; „Csókban van az ifjúság”) és a Luxemburg grófja egy kettősében is (km. Petress Zsuzsa; „Gyerünk tubicám, se kocsink, se lovunk…”)

Egy másik műsoradathoz is hozzájutottam: szintén egy Lehár-koncertközvetítést sugárzott a rádió:

Lehár-est a Magyar Néphadsereg (MN) Művelődési Házában, 1981. augusztus 10., Kossuth Rádió, 20.15 -22.00 óra – a június 27-i hangverseny hangfelvétele.

Km.: Kalmár Magda, Ötvös Csilla, B. Nagy János, Basky István, PALCSÓ SÁNDOR, Pere János, Rozsos István, Zimányi István, valamint az MRT Énekkara (karigazgató: Sapszon Ferenc) és Szimfonikus Zenekara.
Vezényelt: Breitner Tamás

Szerkesztő: Bitó Pál

Palcsó Sándor a következő operettekből énekelt részleteket:

- Pacsirta – „Palikám, Palikám…” (km. az Énekkar)
- Luxemburg grófja
a.) Sir Basil belépője (Km. Basky István, Pere János és Zimányi István)
b.) Kettős: „Polka táncos, polka táncos…” (Km. Kalmár Magda)

Mindezt azért hoztam most elő, mert a Dankó Rádió a mai operettműsorában ismét lejátszotta a nevezetes Danilo-belépőt Palcsó Sándor előadásában. Tudtam „hova tenni” a felvételt magát.
134   Búbánat 2016-06-14 11:47:05
Szokolay és Hamletje

Mimi blog – 2016. május 18.

„A címszerepet alakító, s 86 esztendősen ugyancsak máig köztünk élő Palcsó Sándor viszont annál magabiztosabban vállalta szerepét, hiszen neki már a Vérnász sikerében is oroszlánrésze volt.

„- Őszintén szólva nem lepődtem meg túlságosan, hogy rám címszerepet osztottak. […] Azért egy parányi fenntartás motoszkált bennem. Az első szereposztás Hamletje ugyanaz az úr volt [=Szőnyi Ferenc], aki már Mihály András Együtt és egyedül című darabjában is a vízben hagyott. Be kell vallanom, nem csalódtam különösebben […] a tisztelt kolléga nem tudta a szerepét. Felháborítóan sok zenei hibát vétett, szegény Szokolayt majd megütötte a guta a méregtől.””
133   Búbánat 2016-05-06 15:12:55
Zenetörténeti érdekesség:

1976. május 06. Zeneakadémia – Rákóczi Ferenc 300. születésnapja alkalmából Farkas Ferenc – Aspirationes principis c. Rákóczi – kantáta előadása

Énekelt: Palcsó Sándor és Sólyom Nagy Sándor

Vezényelt: Medveczky Ádám

A kantátáról bővebben
132   Búbánat 2016-04-02 12:45:01
Ezen a héten a kilencven éve született Bende Zsoltra emlékezik a Dankó Rádió operettműsor-sorozata, a „Túl az Óperencián”. Minden nap egy volt kollégát, pályatársat kér fel a szerkesztő-műsorvezető, Nagy Ibolya, hogy a rádióban emlékezzen a kiváló baritonistára, idézzék fel emlékeiket róla. Ezek a beszélgetések mind telefonon át zajlanak, amit meg- megszakítanak operettzenék Bende és a rá emlékező művészek közös rádiófelvételeiről.
Bejátszott archív hangfelvételről magát Bende Zsoltot halljuk „prózában”: egy rádiós riportműsorban diákok kérdezik őt, s ebből a kérdez- feleletből képet kapunk életútjáról, operaénekesi pályája alakulásának főbb mozzanatairól, de vall az éneklés öröméről, a tanítás szeretetéről is; nagyon barátságosan, „kedvcsinálóan”, közvetlen tónusban, a tizenéves gyerekek „nyelvén” beszél mindarról, ami érdekelheti őket. Ebből a rádiós interjúból is hallunk naponta részleteket ebben az emlékműsorban.

Tiboldi Mária, Kalmár Magda, Medgyesi Mária, Kincses Veronika és Pitti Katalin után ma PALCSÓ SÁNDORNAK Bende Zsoltra visszaemlékező, szeretetteljes szavait hallhattuk a telefonvonal túlsó oldaláról.

A novemberben 87.életévét betöltő Palcsó Sándor remek humorral, jó kedéllyel előadott kerek kis történeteket tárt fel emlékezetének mélyéből, melyekből kitűnt Bendéhez fűződő egykori – de ma is elevenen élő - a kollegiális viszonyon túli jó barátsága, amit ápol, akivel évtizedeken át sok darabban lépett fel az Operában, de a rádióban is együtt sok közös felvételt készítettek.

Palcsó Sándor szóba hozta az Operaház 1958-as, háromhétig tartó moszkvai vendégjátékát, melynek egyik magukkal vitt darab a Hoffmann meséi volt. Nem repülővel, hanem vonattal utaztak Moszkvába, ami akkor két napig tartott. Bende Zsolt és Palcsó Sándor közel egy időben kerültek be az Operába, s mint fiatal énekesek hamar barátságot kötöttek egymással. Ezért is merte megkérni Moszkvában Bende Palcsót, hogy mivel régi beidegződése, hogy szeret reggel a borotválkozás közben hosszas ideig a a tükör előtt tartózkodni, szívesen venné ha itt az elegáns, osztályon felüli Ukrajna szállóban nem kellene sokadmagával bezsúfolódnia egy közös szobába, engedje meg, hogy Palcsóhoz társuljon, megtudva, hogy neki lehetősége volt a többiektől külön, egy kétágyas szobát foglalnia. Így történt, hogy a három hét alatt Palcsó Sándor „befogadta” magához az énekeskollégát, akivel a szállodai szobában alkalmuk volt együtt próbálni, tanulni a Hoffmann meséit, amiben szerepeltek. (A moszkvai operai vendégjáték során Offenbach művén kívül még a Bánk bán, a Háry János és a Don Carlos szerepelt a programban.)
Szabad idejükben pedig volt lehetőségük bejárni a várost, megtekinteni a látnivalókat, nevezetességeket, és az ilyen sétákban sokszor vele tartott Bende is.

Palcsó Sándor említett az itthoni sok szerepe közül kettőt, amelyekben Bende Zsolt partnere lehetett az Operában. Egyik Ránkinak Az ember tragédiája volt, itt ő Lucifer, míg Bende Ádám volt. A másik darab Milöcker nagyoperettje, A koldusdiák volt, melyben mindketten lengyel szabadsághősöket alakítottak, akik egymással örökbarátságot kötöttek, és a cselekmény szerint sok viszontagságon, akadályon, ezer veszélyen át végül,sikerrel jutottak ki az ellenség karmai közül, miközben mindketten a szerelemre is rátaláltak… Palcsó Sándoré volt a címszerep (Simon Rimanowski), míg Bende Zsolt kapta meg Jan Janicki szerepét. Később a rádió az Erkel színházi bemutató két szereposztásából kiválogatott művészekkel a hatvanas évek közepén elkészítette az operett teljes stúdiófelvételét, Kerekes János vezényelte az MRT Szimfonikus zenekarát és Énekkarát.
Zenei illusztrációként ebből az operettből három részlet (három duett) hangzott most el:

- Simon és Jan kettőse, I. felv., No.3. „A jókedélyem megmaradt…” (Palcsó Sándor és Bende Zsolt, valamint az MRT Énekkara)
- Jan és Borislava kettőse, II. felv.: „Hűen szeress…. Most az élet minden kincse nékünk csillog, kedvesem…” (Bende Zsolt és Svéd Nóra)
- Laura és Simon kettőse, II. felv. (No.10): „Szép szemedben könny ragyog… Szólni kéne, jobb ha mégse, jaj most mit tegyek? Hogyha én nem lennék a nagyhatalmú herceg…” (Vámos Ágnes, Palcsó Sándor)

Palcsó Sándornak évekkel ezelőtt már volt egy teljes hete a Dankó Rádióban és innen is ered az a jó, baráti viszony, melyet Nagy Ibolyával mindmáig ápol. Ennek lehettünk fültanúi a mostani telefoninterjúban is, amikor Nagy Ibolya kedvesen érdeklődött a művész hogyléte felől, hogy telnek a mindennapjai.
Palcsó Sándor egyebek közt megemlítette a családi háttér, a nyugalom szigetét, a hű feleségét, aki mindenben ott van mellette, körülötte…
Nagy Ibolya találóan választotta ki azt az operettdalt Palcsó Sándor előadásában, mely Szirmai Albert Alexandra című operettjének szép részlete, megható dal, A király dala: „Kicsi feleség, aranyos kis párom, a te csókod várom…. kicsi feleség, te leszel a jóság….gyere hát, hisz oly suhanó a boldogság!...” (Km. a Magyar Rádió és Televízió Szimfonikus Zenekara, vezényel:Sebestyén András)

Palcsó Sándortól a művész közel száz operettfelvétele közül kiválasztott egy Lehár-melódiával búcsúzott a szerkesztő-műsorvezető, remélhetőleg nem végleg:
A bécsi asszonyok című Lehár-operettből „A banda élén… Ó, de szép, oly csábító, oly hódító oly bódító…” – énekelte Palcsó Sándor.

A Dankó Rádió délelőtti operettműsorát ismét meghallgathatjuk 18 és 19 óra között a rádió frekvenciáin, ami az interneten is elérhető a www.dankoradio.hu oldalon.
131   Búbánat • előzmény10 2016-03-08 12:33:46
Korábban összeszedtem és beírtam ide az idén 87. életévét betöltő Palcsó Sándor operaénekesnek összes rádiós operettfelvételét (46 darab; a Magyar Rádió hangtárában több mint 140 opera, operett, daljáték, kamarazene, mesejáték, népdalok, hangverseny közvetítés található!) Most – pótlólag - ugyanezt megteszem a kitűnő tenor televíziós munkáival is: kigyűjtöttem és nevesítem a Zenés TV Színház produkcióiban való közreműködéseit (25 szerep; énekhang); ez sem kevés szám… Meg ott vannak még a hanglemezfelvételei is…

Palcsó Sándor életrajzi könyvének („Én a pásztorok királya …Palcsó Sándor emlékei” – Érd, 2011) függelékében feltüntette több mint hetven színpadi szerepét (74), külföldi operai vendégjátékokban, itthoni és külföldi szabadtéri színpadokon-, koncerteken való fellépéseit (ezek száma 47), úgyhogy az alább ismertetendő TV-filmjeivel (opera, operett, zenés játék) válik teljessé művészetének hihetetlenül gazdag, sokoldalú, széles spektrumát felölelő szereplista, oeuvre-jének /életmű/ bemutatása.

Zenés TV Színház

1964:
- Kodály Zoltán: Székelyfonó – A gazdag legény (Rendező: Békés András)

1966:
- Gaetano Donizetti: A csengő – Spiridione, inas (Rendező: Horváth Ádám)
- Tamássy Zdenkó: Éneklecke – Tanítvány (Rendező: Horváth Ádám)

1971:
- Arthur Sullivan: Egy esküdtszéki tárgyalás – A felperes ügyvédje; énekhang (Rendező: Szitányi András)
- Franz von Suppé: Pajkos diákok – Fleck, a diák; énekhang (Rendező: Seregi László)

1972:
- Lendvay Kamillo: A bűvös szék – Költő (Rendező: Vámos László)
- Robert Planquette: Garasos mennyasszony – Rascalon, szenes; énekhang (Rendező: Vámos László)

1973:
- Sárközi István: Y-háború - bábopera (Rendező: Szőnyi Kató)
- Ivo Lothka-Kalinsky: A gomb – A férj (Rendező: Szitányi András)
- Franz Schubert: Házi háború – Flórián, szerelmes katona (Rendező: Békés András)
- Tamássy Zdenkó: A palacsintás király – Árus (Rendező: Katkics Ilona)

1974:
- Hidas Frigyes: A tökéletes alattvaló – Gépember (Rendező: Vámos László)

1975:
- Tamássy Zdenkó: Vendégek – Sátoros Józsi, pesti tisztviselő (Rendező: Félix László)
- Giacomo Puccini: Gianni Schicchi – Spineloccio, orvos (Rendező: Szinetár Miklós)
- Farkas Ferenc: A bűvös szekrény – A mester (Rendező: Fehér György)

1976:
- Franz von Suppé: A szép Galathea – Mydas, műkereskedő; énekhang (Rendező: Szirtes Tamás)

1977:
- Vajda János: Barabbás – II. nyomorult (Rendező: Fehér György)

1978:
- Erkel Ferenc: Hunyadi László – V. László; énekhang (Rendező: Vámos László)
- Lamberto Gardelli: Az impresszárió – Schuster, szabó (Rendező: Mikó András)
- Franz von Suppé: Boccaccio – Scalza, borbély; énekhang (Rendező: Seregi László)

1979:
- Ránki György: Pomádé király új ruhája – Dani; énekhang (Rendező: Félix László)

1981:
- Giacomo Puccini: A köpeny – „Csuka” (Rendező: Mikó András)

1985:
- Giuseppe Verdi: Falstaff – Bardolf (Rendező: Vámos László)
- Vujicsics Tihamér: Éjféli operabemutató (Rendező: Vámos László

1988:
- Kálmán Imre: A montmartre-i ibolya – Hadügyminiszter; énekhang (Rendező: Maár Gyula)
130   Búbánat 2015-11-09 15:47:34
Palcsó Sándor tegnap - november 8-án - ünnepelte születésnapját: betöltötte a 86-at!
Úgy tudom, jó erőnléti állapotban - van és - fogadta az őt felköszöntőket.
Azon túl, hogy magam is szívből gratulálok a Művész Úrnak, innen kívánok a kiváló tenorunknak, az Operaház örökös tagjának, további jó erőt, egészséget, és még sok örömet minden téren - Családja körében!

Szeretettel köszöntöm és üdvözlöm őt!

129   Búbánat • előzmény128 2015-09-18 14:47:27
Ma éjjel megint adásba kerül ez a Balassa Sándor-mű: Requiem - Kassák Lajos költeményeire Op. 15.

(A Bartókon 23.00 órakor kezdődő rádióműsor második száma előtt ezúttal nem Dávid Gyula Brácsaversenye, hanem Szokolay Sándor II. vonósnégyese hangzik majd el.)
128   Búbánat 2015-07-03 22:29:02
Hamarosan kezdődik a Bartók Rádió éjjeli adása:

23.00-23.55 Ars nova
- a XX-XXI. század zenéje

1. Dávid Gyula: Brácsaverseny (Lukács Pál, Magyar Állami Hangversenyzenekar, vez. Ferencsik János)

2. Balassa Sándor: Requiem - Kassák Lajos költeményeire Op. 15.

Sziklai Erika – szoprán
PALCSÓ SÁNDOR - tenor
Ütő Endre – basszus

a gordonkaszólót Wilhelm Ferenc játssza

Magyar Rádió Ének- és Zenekara

Vezényel: Lehel György

A mikrofonnál: Varga János
Szerk.: Bánkövi Gyula
127   Búbánat 2015-05-22 16:43:25
Palcsó Sándor énekét a Dankó Rádió Túl az Óperencián című operettműsorában Leo Fall Pompadourjának részleteiben hallhatjuk – a délelőtti adás ismétlése 18 órától:

Rádió Dalszínháza bemutatója: 1967. szeptember 9. , Kossuth Rádió 20.31 - 22.00
(Házy Erzsébet, Koltay Valéria,Szirmay Márta), Korondy György, Palcsó Sándor, Kishegyi Árpád. Külkey László, Nádas Tibor, Katona Lajos, valamint az MRT szimfonikus zenekara és énekkara. Bródy Tamás vezényel. Rádióra Innocent Vincze Ernő dolgozta át. Zenei rendező: Balassa Sándor. Rendező: László Endre

- Bevezető jelenet, Calicot dala (Palcsó Sándor, km. Kishegyi Árpád és az MRT Énekkara)

„- A pom-pom-Pompadour, a pompa-pompa-Pompadour! – Éljen Calicot!, Éljen Calicot!....- Ti ostoba fickók! Hej, hagyjatok békét! Ti maflanépség, tinéktek nem való költői szépség! Hisz részegek vagytok, adta népe, hogy daloljak néktek, no, még csak az kéne! …/- Calicot!, Calicot! … ez biztató! / - Hohó-hahó, nohát! Kezdem a dalt: A pom-pom-pom-Pompadour, a pom-pom-pom-Pompadour, akárkinek le - ha-ha.ha! akárkinek leánya, de rettentő nagy – ha-ha-ha! – de rettentő nagy dáma. A pom-pom-pom-Pompadour, a pompa-Pompadour, a Pompadour! Ó, de buzgón törődik a hazával, és a kormánynak piszkos zálogán, néha ágyba is elviszi magával, jó királyunk hatalmas jogarát! Pazarlás uralkodik vele…. és Lajosnak vidám az éjjele…. Ha-ha-ha- Ha-ha-ha-… Ha-ha-ha- Ha-ha-ha. A pom- a pom- a pom- a pom - ---- a Pompadour!”

- Belotte és Calicot kettõse (Koltay Valéria, Palcsó Sándor)

- „ – Mindent kérhetsz, angyalkám, csak egyet nem: tánc az nincs, nem lehet ebben engednem! Elvégtére bennem is van méltóság! Megvethet, nem ugrálok tehát!.../- Mert a vágy nagyúr, táncra hív! És a lábam meggyorsul, szívem újra fiatalon ver-ver-ver!...”

Az alábbi részlet egy későbbi – a ’70-es évek vége - felvételről való: (Kalmár Magda, Palcsó Sándor, Korondy György, a Magyar Rádió és Televízió Szimfonikus Zenekara, vezényel: Breitner Tamás)

- Pompadour és Calicot kettőse a 2. felvonásból (Kalmár Magda, Palcsó Sándor)

„…- Most értem meg csak egészen Putifárné álláspontját, ahogy azt a vének mondják; én is érzem, szóról-szóra…,./- Ez a bolond nő megszédül! Isten tudja, mi lesz végül?! Jobb is volna kívül lennem! Asszonyom, most el kell mennem!... Bármily nagy kitüntetésnek tartom, mégis azt kell mondanom, hogy: pardon! Engem ne igézzen! Más fiúra nézzen! Ó…./- Józef, óh, Józef, na, gyere, ne félj, majd rájössz, hogy milyen jó a szenvedély!. Ó Jo-jo-jo-jo-Jozef, te, gusztusos gyerek, ha nem lett volna köpenyed, nem érzed ezt a meleget! Ó Józef, óh, Józef, na, gyere, ne félj, majd rájössz, hogy milyen jó a szenvedély! /- Ez a dolog nem megy babra, felszólítom: hagyja abba! Végre bennem van szemérem, köpenyem, ne fogja kérem! Egyre jobban érzem én, hogy minden csepp türelmem elfogy! Óh…! / - Vágyam az kimondhatatlan, sőt feloldhatatlan…./ - Rémes ez, hogy rám kacsintgat, esküszöm, hogy még megingat. Gusztusom kezd lenni rája. Távozom! Alá szolgája! /- Óh, ne hagyjál el engem…./- Téves helyen kereskedik nálam. Túlságosan csiklandós a vállam. Továbbá a mellem. Kérem, legyen jellem! Óh! /- Józef, óh, Józef, na, gyere, ne félj, majd rájössz, hogy milyen jó a szenvedély!. Ó Jo-jo-jo-jo-Jozef, te, gusztusos gyerek---- Ó Józef, óh, Józef, na, gyere, ne félj, majd rájössz, hogy milyen jó a szenvedély! /- Nézze, hogyha gyáva vagyok, van arra egy nagyon-nagyon bennem hajlam, hogyne lenne, csakhogy éppen az van bennem: ha elkezdem, édes kincsem, se Isten, se ember nincsen! Óh!...”

Sass Sylvia is énekelt el egy dalt - Pompadour belépőjét - a rádióban 1974-ben készült operettfelvételéről (az MRT Énekkarát és Szimfonikus Zenekarát Sebestyén András vezényli).

A mai műsorban még Lehár Pacsirta című operettjéből is elhangzottak részletek, László Margit, Bende Zsolt, Tiboldi Mária felvételeiről.
126   Búbánat 2015-05-20 14:18:20
A Túl az Óperencián című adás ma délelőtti műsorában részletek hangzottak el Johann Strauss Egy éj Velencében című operettje (Házy Erzsébet, Ilosfalvy Róbert, Kishegyi Árpád, Szabó Miklós) mellett Lehár Ferenc Giudittájából is.

Ez utóbbi operettből hallottuk:

- Bevezető, Anita és Pierrino kettőse, No.7. (Koltay Valéria és Palcsó Sándor)

Ez a részlet a Magyar Rádió 1968-as stúdiófelvételéről való, melyen az operettből csak részleteket vettek fel. Km.: Házy Erzsébet, Koltay Valéria, Korondy György, Palcsó Sándor, valamint az MRT szimfonikus zenekara és a Földényi-kórus. Vezényel: Bródy Tamás. A dalszöveg Erdődy János munkája.


„ - Na, gyerünk, mire vársz, mire vársz? Csengess be már, csengess be már! Mondd, mire vársz! – Ez a két feladat, akiért, csengess be már, miért állsz itt, mint egy szamár?! - Minden az én dolgom; ezt én már unom, nagyon. – Gyáva kutya vagy, te egyetlen szép angyalom! – /- Édes, ha két szív csak egymásnak él, mindegy az, bárki bármit beszél. – Mindegy, hogy nyár van vagy hideg tél. – Aki szerelmes, csak csókot kér! – Óh, ha két szív csak egymásnak él. – Te vagy nékem az egyetlen cél! – Mert mi mindig csak egymásnak él!
/- Kicsikém, még nem bizonyos, hogy így van ez, és az sem fix: hogy így is lesz! – De hiszen ez egész bizonyos, állítod ezt? Szerelmem képtelen lesz. – Képtelen szerelem, de ez elég…. - Szerelem végtelen, és ebben te vagy a bűn! /- Édes, ha két szív csak egymásnak él, mindegy az, bárki bármit beszél. – Mindegy, hogy nyár van vagy hideg tél. – Aki szerelmes, csak csókot kér! – Óh, ha két szív csak egymásnak él. – Te vagy nékem az egyetlen cél! – Mert mi mindig csak egymásnak él!”

- Ugyanerről a felvételről szólalt meg Korondy György énekével Octavio belépője: „Élni jó! Barátaim, élni jó! … O signora, signorina, szól az édes kavatina…” (No.7.), melyben közreműködik a Földényi Kórus.

- A Magyar Rádió elkészítette az operett teljes stúdiófelvételét is: a Rádió Dalszínháza bemutatója: 1982. szeptember 13., Kossuth Rádió 20.19 – 22.00. Fordította és rádióra alkalmazta: Erdődy János . Zenei rendező: Fejes Cecília. Rendező: Bozó László. Km. az MRT szimfonikus zenekara és énekkara (karigazgató: Sapszon Ferenc). Vezényel: Oberfrank Géza
Erről a felvételről hallottuk most Anita és Pierrino duettjét ( No. 15.) „Jöjj, jöjj, gyerünk el innen már, jöjj, jöjj, gyönyörű élet vár…” (Zempléni Mária és Korcsmáros Péter)

- És még egy dalt hallottunk az operettből: Sass Sylvia énekelte Giuditta dalát (km.: a Magyar Rádió Énekkara és Szimfonikus Zenekara, vezényel: Sebestyén András): „Más nem csókol oly forrón, mint én...” (Más fordításban így hangzik:” Olyan forró ajkamról a csók…” – pld. Házy Erzsébet egy másik, 1967-es felvételén ezzel a verssel halljuk énekelni őt.)

Az operettműsor ismétlését ma 18 órától újra meghallgathatjuk a Dankó Rádióban és az elérhető internetes oldalakról.
125   palcsoildi 2014-12-23 17:08:35
A Zenei klubban lévő beszélgetésből készület műsort, itt lehet visszanézni.

http://erdmediacentrum.hu/tv/2014/12/16/fenykep-2014-december-16/
124   macskás • előzmény122 2014-12-18 21:13:37
:)
123   macskás 2014-12-18 21:13:19
123
122   Búbánat 2014-12-18 11:14:57
A Bartók Rádió ma éjjeli rádióműsorában Balassa Sándor műveiből – köztük egy operából – hallhatunk részleteket:

23.00 – 23.55 Ars nova
- a XX-XXI. század zenéje

A felhangzó hét részlet között - ötödik számként - szerepel egy operajelenet is:

Az ajtón kívül - A Kabaréigazgató és Bekcmann jelenete Op. 27. (Palcsó Sándor, Bordás György - ének, MR Szimfonikus Zenekara, vez. Lehel György)
121   Búbánat • előzmény120 2014-11-24 12:33:43
Sajnálatosan lemaradt a Palcsó Sándor-estről írt élménybeszámolómból a művésszel beszélgető társ neve. Ezennel pótolom mulasztásomat: az Érdi Zenei Könyvtárban Lehotka Ildikó, ének-zenetanár, a könyvtárban működő Zenei Klub szakmai vezetője vállalta a moderátori szerepkört, akinek pallérozott szakmai tudása és empatikus ráhangolódása művészpartnerére igen megkönnyítette az Operaház Örökös Tagjának „kitárulkozását” - a zene és a kiváló énekművész iránti nagy várakozás jele volt, hogy megtelt a könyvtár terme. Ez a körülmény ugyancsak örömet okozhatott a beszélgetés résztvevőinek és megjelent érdeklődők számára.
És ha már itt tartok, szintén köszönet illeti a „házigazdát” is, Nida Judit könyvtáros személyét. Kettejük érdeme a „Zenei Klub a könyvtárban” funkcionálása - amint a honlapjukon olvasni lehet, céljuk „hogy a színvonalas zenét szerető közönség élvezetes, tanulságos, sok kiváló zenével fűszerezett beszélgetéseken vehessen részt, esetenként találkozhasson a szakma jeles képviselőivel.” Hát egy ilyen emlékezetes beszélgetés résztvevői lehettünk elmúlt csütörtökön, Érden, a Zenei Könyvtárban, Palcsó Sándor vendégeként.

120   Búbánat 2014-11-21 12:20:05
Tegnap este Érden, a Csuka Zoltán Városi Könyvtár Zenei Könyvtárában Palcsó Sándor vendégei voltunk, mint ahogy az „örökifjú” tenorunk is vendégként érkezett oda, hogy a Zenei Klub meghívottjaként nagy érdeklődéssel övezett beszélgetésben tárja fel legbensőbb gondolatait, érzéseit az eltöltött hosszú művészi pályáról, valljon életének „titkairól”, örömeiről-bánatairól, a változatos, sokrétű, de akadályoktól sem mentes életút meghatározó szakaszairól így az indíttatás, az indulás, a beérkezés főbb állomásairól, az Operaházban eltöltött időszakáról.

A zsúfolásig megtelt könyvtárteremben a beszélgetés moderátorának jól megfogalmazott és célirányos, olykor személyes hangot is megütő kérdéseire Palcsó Sándor mindig poénokkal teli és frappáns, szellemes, humoros szófordulatokkal válaszolt. Tömören vagy kibontva a tárgykört, idézte fel emlékeit, életének emlékezetes epizódjait. Egy pillanatig sem zavartatva magát a videokamerák, a fotóapparátusok „kereszttüzétől” vitte tovább a szót, és közben minden szavából kiérződik és kirajzolódik (aki nem ismerte volna őt eddig) egy igazat kereső és azt megvalló tiszta szívű, őszinte, humánus, a munkájáért és családjáért élő és azért felelősséget vállaló, alázatos ember képe – akit ma is az örök optimizmus vezérli, és aki hiszi azt, hogy az ember akár sikereiben, akár mellőzötten, örömben-bánatban, egészségesen vagy betegségek közepette, a boldogságát és hitét keresi. És tudja, hogy ebben a keresésben nemcsak önmagát találhatja meg, de azt is, nincs magára hagyatva sem, hiszen van és őrködik mellette a hűséges, kitartó, szerető család, ott vannak a barátok, jó ismerősök, egykori és sajnos egyre fogyatkozó számban az egykori kollégák, munkatársak, akikre számíthat. De legfőképpen bízhat egy magasabb fórumban is: az isteni, örök Gondviselésben, aki vigyáz rá!

Palcsó Sándor színes visszaemlékezéseit, valamint „hitvallásait” bejátszott zenék szakították meg. Énekében hallhattunk részleteket emlékezetes operaelőadások hangfelvételeiből (Erkel: Hunyadi László – V. László király áriája; Szokolay Sándor: Sámson - tercett (benne közreműködött Faragó András és B, Nagy János), és operettrészletek is felcsendültek Palcsó Sándor rádiófelvételei közül: a miniszter dala J. Strauss A királyné csipkekendőjéből; Daniló belépője Lehár Víg özvegyéből; Malatromba álma Offenbach A sóhajok hídja című dalművéből.

Számomra - és gondolom mindazok számára is, akik jelen voltak - megható, személyes találkozás volt régi kedvenc tenoristámmal, aki ma már egyedüliként, doyenként, van közöttünk szólamából. A közönség vastapssal köszönte meg neki a Vele együtt eltöltött igen tartalmas másfél órát, mely kikapcsolódást, felüdülést hozott a napi robotba, bújába-bajába belefáradó- belefásuló emberekbe, és jólesően megidézte nekünk egy mára már letűnt „aranykort” is az Opera múltjából.
Bízom benne, lesz még folytatás, lesz még alkalmunk hasonló körben összejönni sokunk által kedvelt, szeretett Palcsó Sándor művész úrral, aki felhatalmazott bennünket nyugodt szívvel őt „Sándor bátyázni”. Ezúton is, még egyszer, innen kívánok neki boldog születésnapot és további jó egészséget szerettei körében.
119   Búbánat 2014-11-08 12:33:48
Palcsó Sándor ma 85 éves! Isten éltesse még sokáig, erőben és egészségben!

A Dankó Rádióban Nagy Ibolya emlékezett meg nagy szeretettel kiváló tenoristánkról, aki a Túl az Óperencián című rádiós operettműsora vendége volt augusztusban, kivel a rádió mikrofonja előtt egy héten át beszélgetett.

A ma délelőtti adás végén Palcsó Sándort három operettfelvétel részletével köszöntötte a szerkesztő-műsorvezető:

– Lehár: A víg özvegy - Daniló belépője: „A szerelmetes szép hazám, hogy mennyi gondot ád, az ám…Az orfeum tanyán, ott békén hagy hazám… „
(Palcsó Sándor) – élő felvétel; km. a Magyar Állami Operaház Zenekara, vezényel: Bródy Tamás

– Kálmán: A Bajadér- Radjami herceg dala „Éj borong a földön, éj és csend… Ó, bajadérom… (Palcsó Sándor, az MR Szimfonikus Zenekara, vezényel: Breitner Tamás – élő felvétel, Csepeli Munkásotthon, 1979. december 3.)

– Kálmán: Cirkuszhercegnő –dal: „Ha bemegyek a cirkuszba, szívem már egy láz… /A szép kis cirkusztáncosnők, Ki ért a csókhoz úgy mint ők…” (rádió stúdiófelvételéről)


Ezt az adást ismét meghallgathatjuk a rádióban 17 és 18 óra között, valamint online a www.dankoradio.hu internetes oldalon.
118   Búbánat 2014-11-04 09:58:57
Palcsó Sándor november 20-án az érdi zenei könyvtár (Csuka Zoltán Városi Könyvtár Zenei Könyvtára) vendége lesz, 17.00 órától.

A cím: Érd, Alsó utca 27.
117   Búbánat • előzmény116 2014-10-23 15:09:10
Palcsó Sándor kétszeres Liszt Ferenc-díjas operaénekes, tenor, érdemes és kiváló művész, az Operaház örökös tagja 85 éves

MTVA „Palcsó Sándor operaénekes a Sajtó- és fotóarchívum 2014. 45. hét érdekes emberei sorozatban:”
116   Búbánat 2014-09-04 12:13:34
Örökös tag lett Palcsó Sándor – video

Érd Média Centrum
http://erdmediacentrum.hu/
2014 szeptember 3. 14:34

„Hétfőn hivatalosan megnyílt az idén 130 éves Magyar Állami Operaház új évada. Az évadnyitó társulati ülésen örökös tagokat is köszöntöttek, többek között az Érden élő Palcsó Sándor, operaénekest is.”

A videó-felvételen Palcsó Sándor nyilatkozik a helyi televíziónak operaházi elismerése kapcsán.
115   IVA • előzmény112 2014-09-01 21:50:01
Ó, most olvastam – nagyon örülök, és gratulálok!
114   Búbánat • előzmény113 2014-09-01 16:35:46
Mondanom sem kell,mennyire örülök a híreknek...!!!
113   Károly • előzmény112 2014-09-01 15:26:00
Nagy- nagy gratula a művészeknek, és az eldöntő bizottságnak is!!! Jól döntöttek, az új örökös tagok pedig nagyon megérdemelték.
112   palcsoildi 2014-09-01 15:12:05
Az évadnyitó társulati ülésen az Operaház három új örökös tagját köszöntötték az Andrássy úti palota színpadán, Lukács Gyöngyi Kossuth-díjas operaénekest, Palcsó Sándor Liszt Ferenc-díjas operaénekest és Szakály György Kossuth-díjas táncművészt, a Magyar Táncművészeti Főiskola rektorát, aki egyúttal mesterművész címet is átvehetett.


http://magyarhirlap.hu/cikk/3903/Elindult_az_uj_evad_az_Operahazban
111   macskás 2014-08-25 20:39:01
111
110   Búbánat 2014-08-25 14:02:15
A tagnapi adásnapon, a Palcsó Sándorral való múlt heti beszélgetés-sorozat utolsó napján, a Dankó Rádióban azzal köszönt el tenoristánktól a Túl az Óperencián… című operettműsor szerkesztő-műsorvezetője, Nagy Ibolya, hogy felolvasta Palcsó Sándor „hitvallását” könyve („Én a pásztorok királya…” zárófejezetéből. Ez olyan szépen megfogalmazott, annyi mély érzésről és szívről tanúskodik, hogy megérdemli, idemásoljam a nyolcvan éves korában írt, öt évvel ezelőtt megjelent záró gondolatait az életrajzi kötetéből – melyeket a rádióban, élőszóban Nagy Ibolya tolmácsolásában hallhattuk:

Palcsó Sándor:

„Ide sereglik, ami tovatűnt…” (József Attila)

„Most megkérdezhetnék, hogy nem unalmas-e a jelenlegi életformám egy ilyen mozgalmas, feszített tempójú pályafutás után. Egyáltalán nem. Ha valaki figyelni tud másokra is, soha nem unatkozik. Valóban többet üldögélek már kedvenc fotelomban, mint régen, de ha a testmozgásom ’behatárolt’ is, a szellem, a lélek szabadon szárnyal. Maradt bőven ’útravalóm’ még az otthonból, gyermek- és diákkorból, a fellépésekből. Ha mosolyogva üldögélek, ezekből szemezgetek. A nappalim falán bekeretezett képek sorakoznak régi szerepeimből, hajdani kedves partnereimről, művésztársaimról. Frissek, elevenek – a képek nem öregszenek.
A rádió, a TV nagy találmány, így figyelemmel tudom kísérni az eseményeket. A sportközvetítések mindig felpezsdítenek.
’Földi ember kevéssel beéri, vágyait, ha kevesebbre méri…’ mondja Arany János. Sok? Kevés? Relatív dolgok. Meg kell tanulni boldognak lenni, örülni annak, amit megkaptunk, és nem siránkozni az után, amit nem értünk el.
Tudom élvezni feleségem virágainak, a kert fáinak látványát, a madárhangok zenéjét, a készülő finom ételek illatát, és boldog vagyok, amikor lányom este hazatér végre. Olyan ez, mint amikor friss levegő árad be a szobába.
Fiam, unokám tovább viszi nevemet. Nem az a fontos, hogy mi a foglalkozásuk, hanem az, hogy becsületes, igaz lelkű ember legyen a fiú, a lány... Édesapámtól kapott útravalóból jut még nekik is.

Íme, ez a vége írói szárnypróbálgatásomnak. Ezennel elkészült a ’nagy mű’.
De az alkotót nem hagyják pihenni…

Isten legyen velünk!”
109   Búbánat • előzmény108 2014-08-24 15:08:39
Annyi kiigazítást kell tennem, hogy bár Palcsó Sándor a Fidelio Jacquino szerepét említette, valójában nem ezzel, hanem a Falstaff Dr. Cajus szerepével búcsúzott el Szegedtől, és a szabadtéri színpadoktól, 1980-ban.
108   Búbánat 2014-08-24 14:55:25
Egész héten át az idén novemberben a 85. életévét betöltő Palcsó Sándor operaénekes volt a Dankó Rádió Túl az Óperencián… című operettműsorának kitüntetett vendége, akivel érdi otthonában a rádió szerkesztő-műsorvezetője, Nagy Ibolya beszélgetett.

Palcsó Sándor a mai utolsó beszélgetésben egyebek közt felelevenítette a szabadtéri opera- és operettelőadásait: Margitsziget (kiemelve:Pillangókisasszony, Hunyadi László, János vitéz, A cigánybáró), Szeged (kiemelve: Brankovics György, Cigánybáró, Turandot és Fidelio -1980-ban Jaquino szerepében búcsúzott el a szabadtéri színpadtól), míg az Operaházban az utolsó előadására 1986. október 22-én került sor a Rózsalovagban.
Szép szavakkal említette családját, gyermekeit, feleségét. Szóba kerültek kitüntetései, díjai is... Megelégedett emberként tekint vissza eddigi élete folyására.
A beszélgetés-sorozat befejezéseként Palcsó Sándor beszélgetőtársa, Nagy Ibolya megköszönte az egész heti együttlétet az Operaház nyugalmazott művészének és reményét fejezte ki egy év végi - születésnapjához kötődő - újabb találkozás elé, ezt követően pedig felolvasta a nagy tenoristánk életrajzi könyvének utolsó fejezetéből zárógondolatait.

A Dankó Rádió mai adásában, Palcsó Sándor zenei felvételei közül újabbak hangzottak el:

Erkel Ferenc/Tóth Lőrinc/Egressy Béni: Hunyadi László – V. László király áriája „Én rabja képzeletnek, árva bús király….” (Palcsó Sándor és a Magyar Állami Operaház Zenekara, vezényel: Ferencsik János) – élő operaelőadás részlete

Ifj. Johann Strauss –Blum Tamás/Innocent Vincze Ernő: A királyné csipkekendője (Km. a Magyar Rádió és Televízió Énekkara és Szimfonikus Zenekara, vezényel: Bródy Tamás) – 1967

- A miniszter dala „Főurak asztalánál, ha minden étel romlott, jó képet kell hogy vágjál, hogy milyen jó a koszt… Ez a mesterség, ehhez tartozik…” (Palcsó Sándor)
- Irene dala „Akkor boldog….” (Orosz Júlia és az MRT Énekkara )

Ifj. Johann Strauss - Fischer Sándor: A denevér (Km. a Magyar Rádió és Televízió Énekkara és Szimfonikus Zenekara, vezényel: Lehel György) – 1963. december 25.

- Rosalinda, Eisenstein és Dr. Blind hármasa I. felv. „….Na, csillapodj le édesem… Ó, szegény, szegény, uram… Ha börtönből kijön, újra pört indítat ön... (Házy Erzsébet, Szőnyi Ferenc és Palcsó Sándor)
- Adél dala a III. felvonásból „Óh, bárcsak művésznő lennék, játszhatnék falusi szendét… Látja, ugyebár, érti, ugye, már, ez művészet, ismerje el, aki ennyit tud, színpadot érdemel… ” (László Margit)
- Óra-kettős „ Ez az ízlés, ez a szellem, ez a termet ritka kellem, óh, de lázít, csókra csábít… Itt az óra, nézzük meg, lássuk, hogyan ketyeg...” (Házy Erzsébet és Szőnyi Ferenc)

Lehár Ferenc – Harsányi Zsolt: A három grácia (Km. a Magyar Rádió és Televízió Szimfonikus Zenekara, vezényel: Sebestyén András)

- Toutou és Bouquet vidám kettőse: „A tapasztalat, kimutattam már, hogy a női szív mily’ zsivány…” (Kalmár Magda és Palcsó Sándor) - 1970-es évek vége
- Charles, Nancy hercege és Hélène szerelmi kettőse: „Engem szép szóval sosem raboltak el….Angyalkám, kicsikém, hallgass rám, ne figyelj mást, figyeld a szót, a forró szív mélyén lakol … (Németh Marika és Udvardy Tibor) - az 1960-as évek első fele
- Apacsdal (Toutou és Bouquet duettje): „Süvít a szél, hideg a tél, a sarki lámpa fénye sápadtan fehér… Ha megversz is, imádlak én, te drága rossz, apacslegény, csak üss meg, de tekint rám…” (Kalmár Magda & Palcsó Sándor) - 1970-es évek vége
-
Franz von Suppé - Innocent Vincze Ernő: Pajkos diákok – Angol-kettős (Frincke Léni, pincérlány: Szirmay Mérta; Fleck, diák: Palcsó Sándor; km. a Magyar Rádió és Televízió Szimfonikus Zenekara. Vezényel: Breitner Tamás) – A rádió stúdiófelvételének bemutatója: 1966. december 28., Kossuth Rádió 19.30 – 20.39

Kerekes János/Bíró Lajos/Hárs László: Sárga rigó és az alkirály - A miniszteri titkár dala: „Aki ön előtt itt áll, az egy pénzügy, menő, bűnügyi miniszteri titkár…” (Palcsó Sándor) - Rádiós bemutató: 1973 augusztus 19., Kossuth rádió: 19.35

Johann Strauss: Kék Duna keringő (Bécsi Volksoper Zenekara, vezényel Alfred Scholz)
107   Búbánat 2014-08-23 15:56:40
Dankó Rádió – Házy Erzsébet és Palcsó Sándor a Koldusoperában – fotók

Kurt Weill: Koldusopera

Magyar Állami Operaház Erkel Színháza
1975.01.05
Házy Erzsébet; Palcsó Sándor

Fotó: Keleti Éva
106   Búbánat • előzmény105 2014-08-23 15:37:50
Palcsó Sándor operaénekes a Dankó Rádió hullámhosszán egész héten át a Túl az Óperencián… című operettműsor vendége, akivel érdi otthonában beszélget a szerkesztő-műsorvezető, Nagy Ibolya.
A mai adásban Palcsó Sándor az operaházi munkásságáról beszél hosszasan (74 különböző szerepet, köztük sok modernt és klasszikusat alakított a színpadon), kiemelve Szokolay operáit, a Ring Miméjét, Britten Albert Herimgjét, az orosz klasszikusok közül a Borisz Godunov Bolondját, az Igor herceg operát, és Balassa Az ajtón kívül című operáját, melynek tenor szólamát direkt az ő hangjára írta Balassa Sándor; először az opera rádiófelvétele készült el, s csak utána került sor az operaházi bemutatóra. Palcsó Sándor felelevenítette a rádióban felvett rengeteg operett, daljáték, musical, kantáta szerepeit, szólamait – közel félszázat őriz a rádió hangarchívuma; elmesélte, hogy a legelső ilyen felkérés a rádiótól a hatvanas évek elején érkezett hozzá Sebestyén András karmestertől/ a zenei főosztály helyettes vezetőjétől, aki A víg özvegy egyik szerepére keresett beugró tenoristát valaki helyébe, Udvardy Tibor, aki Danilót énekelte az elkészült stúdiófelvételen, ajánlotta őt Sebestyén András figyelmébe. Ennek dátuma: 1962. Ekkortól indult el Palcsó Sándor rádiós szerepléseinek és felvételeinek hosszú sora

A műsor ismétlése a rádióban ma délután öt órától hatig, az interneten a www.dankoradio,hu oldalon szintén elérhető az adás.

Az alább részletezem az adásban elhangzott operettrészleteket:

Szokolay Sándor-Németh László: Sámson – Jefte, Thimneus és a király jelenete – részlet (Palcsó Sándor, B. Nagy János és Faragó András – Magyar Állami Operaház Énekkara és Zenekara, vezényel: Nagy Ferenc) – Hungaroton, LP – 1976

Offenbach: Kékszakáll (a Magyar Rádió stúdiófelvétele – 1978)

- A király belépője és Vadóc dala: Ballada „Szóljon a dal, az Udvar várja már…,kezdd már… Mint messzi földek vágyait, ismerjük a csodákat, így szoktunk újat látni, mint más soha se látott…”
(Palcsó Sándor, Kalmár Magda és az MRT Énekkara)

- Kékszakáll és a vendégek bevonulása a II. felvonás első képéből – jelenet: „ Eljött a boldog pár,,,, A vígből jön, hogy új hitvesét megmutassa, hogy lerója ezúttal is hódolatát…Ezennel, gratulálok a párnak,,,, Szép, mint az álom, ó, de várom, végre megtaláltam hetedik párom… Ó, borzalom!... Miért e nagy megütközés, miért e szemmeresztgetés… Felháborító!... „
(Km. Házy Erzsébet(Clementine királyné), Kalmár Magda (Boulotte/Vadóc), Lehoczky Éva (Hermia/Fleurette/Gyopár), Róka István (Kékszakáll), Palcsó Sándor (Bobéche király/Kandeláber király), Bende Zsolt (Oscar gróf), Fülöp Attila (Zafir/ Herceg) és az MRT Énekkara és Szimfonikus Zenekara. Vezényel: Bródy Tamás)

Lehár Ferenc/Mérei Adolf: A víg özvegy

– Daniló belépője „A szerelmetes szép hazám, hogy mennyi gondot ád, az ám…Az orfeum tanyán, ott békén hagy hazám… „
(Palcsó Sándor) – élő felvétel; km. a Magyar Állami Operaház Zenekara, vezényel: Bródy Tamás

– Bevezetés és Vilja-dal: „ A mi hazánk szép Pontenegro, ha itt vagy Párizs kellős közepén, ma táncot jár a lány meg a legény…., Az otthon hangja visszatér, hadd mondjak el egy szép mesét, egy tündér lányról szól e kép, Viljának hívja őt a nép…. Élt egy egyszer egy Vilja, egy tündéri lény, meglátta az erdőn egy ifjú legény…”
(Km. Házy Erzsébet és az MRT énekkara és Szimfonikus Zenekara. Vezényel: Sebestyén András) - 1962

Huszka Jenő/Martos Ferenc/Innocent Vincze Ernő): Bob herceg

- Hármas (Gipsy, a pék, Pickwick, a kocsmáros és Plumpudding,a borbély jelenete): „Most először járok erre, meg kell hagyni, szép kis hely… Jaj, jaj, mi lehet az illem itt a fényes udvarnál, jaj, jaj, fejemen a hajszál félelmemben égnek áll….”
(Km. Kishegyi Árpád, Külkey László, Palcsó Sándor és az MRT Szimfonikus Zenekara, vezényel: Sebestyén András) – 1965

- Annie dala „a kis kurta szoknyáról…” (Németh Marika) – 1965

- Annie dala „Jaj, de jó, ha egy lány szerelmes… Jaj, cipi-cupi, cup-cup, cuppant a csók…” (Németh Marika és az MRT énekkara) – 1965

- Gárda-induló: „Nevet a nap sugara, ruhánk a fényben úgy ragyog… a nők szemében nincsen párja… Csörög a kardunk, dob pereg… A gárda, a gárda, vihar sebesen tör az ellenen át…”
(Km. a Magyar Rádió Énekkara és Szimfonikus Zenekara. Vezényel: Kerekes János) – Qualiton hanglemezkiadó - 1962

Ifj. Johann Strauss: Déli rózsák (Bécsi Volksoper Zenekara, vezényel: Carl Michalski)

105   Búbánat • előzmény104 2014-08-23 12:12:17
Ez téves!

Az itt közölt szombati műsorprogram volt tegnap adásban, amiről beszámoltam. Az itt vasárnapra hirdetett műsorüsszeállítást hallhattuk ma délelőtt, szombaton. Kíváncsian várom, mi kerül adásba holnap, vasárnap - utolsóként, Palcsó Sándor műsorában.
104   palcsoildi 2014-08-23 11:03:07
SZOMBAT, VASÁRNAP IS!!!!!!!!!!!!


/NAGY IBOLYA/ Vendég: Palcsó Sándor
TÚL AZ ÓPERENCIÁN 11 és 17 órakor.
ZENE: szombat, vasárnap.
-----------------------------------------------------------------------------
SZOMBAT: 11:09:30 Dal Petress Zsuzsa & Palcsó Sándor & Magyar Rádió és Televízió Szimfonikus Zenekara -- Vidám kettős (Szerző: Millöcker, Karl/Zell, Friedrich/Genée, Richard)
11:12:09 Dal Kalmár Magda & Magyar Rádió és Televízió Szimfonikus Zenekara & Bródy Tamás -- Dubarry - Jeanne dala (No.12) (Szerző: Millöcker, Karl/Mackeben, Theo/Knepler, Paul)
11:16:29 Dal Kónya Sándor & Magyar Rádió és Televízió Szimfonikus Zenekara & Bródy Tamás -- 4. René dala (Szerző: Millöcker, Karl (1842-1899) - osztrák/Mackeben, Theo/Cremer, Hans Martin)
11:20:11 Dal Házy Erzsébet & Magyar Rádió és Televízió Szimfonikus Zenekara & Bródy Tamás -- Jeanne belépője (Szerző: Millöcker, Karl/Zell, Friedrich/Genée, Richard)
11:28:16 Dal Palcsó Sándor & Magyar Rádió és Televízió Szimfonikus Zenekara & Lehel György -- Marci belépője No.2 (Szerző: Farkas Ferenc/Dékány András/Dalos László)
11:30:57 Dal Palcsó Sándor & Magyar Rádió és Televízió Szimfonikus Zenekara & Lehel György -- Zeng az erdő - Búcsúlevél ez (No.20) (Szerző: Farkas Ferenc/Dékány András)
11:33:26 Dal László Margit & Magyar Rádió és Televízió Szimfonikus Zenekara & Lehel György -- Zeng az erdő - Árva madár (Szerző: Farkas Ferenc/Dékány András/Dalos László)
11:35:59 Dal Zentai Anna & Sárdy János & Magyar Rádió Szimfonikus Zenekara -- Zeng az erdő - Emlékszel, tavasz idején (Szerző: Farkas Ferenc/Dékány András)
11:40:17 Dal Zentai Anna & Magyar Rádió Szimfonikus Zenekara & Vaszy Viktor -- Zeng az erdő - Mókus-dal (Szerző: Farkas Ferenc/Dalos László/Dékány András)
11:46:15 Dal Palcsó Sándor & Magyar Rádió és Televízió Szimfonikus Zenekara & Breitner Tamás -- Nick dala (No.7) (Szerző: Planquette, Robert Jean Julien/Farnie, Henry Brougham/Romhányi József)
11:49:24 Dal Petress Zsuzsa & Melis György & Magyar Rádió és Televízió Szimfonikus Zenekara -- Nelly és Rip kettőse( No.4) (Szerző: Planquette, Robert Jean Julien/Farnie, Henry Brougham/Romhányi József)
11:52:42 Dal Kalmár Magda & Magyar Rádió és Televízió Szimfonikus Zenekara & Breitner Tamás -- Levélária (No.19) (Szerző: Planquette, Robert Jean Julien/Farnie, Henry Brougham/Romhányi József)
11:56:32 Dal Bécsi Johann Strauss Zenekar & Boskovsky, Willi -- Krapfenwaldban - polka (Szerző: Strauss, Johann)
-------------------------------------------------------------------------
VASÁRNAP: 11:07:24 Dal Palcsó Sándor & B. Nagy János & Faragó András -- Kórus, Jefte, Thimneus és a király jelenete (Szerző: Szokolay Sándor/Németh László)
11:09:33 Dal Kalmár Magda & Palcsó Sándor & Magyar Rádió És Televízió Énekkara -- A király dala és Ballada (No.22) (Szerző: Offenbach, Jacques/Meilhac, Henri/Halévy, Ludovic)
11:11:45 Dal Házy Erzsébet & Kalmár Magda & Lehoczky Éva -- Jelenet (No.14) (Szerző: Offenbach, Jacques/Meilhac, Henri/Halévy, Ludovic)
11:25:38 Dal Palcsó Sándor & Magyar Állami Operaház Zenekara & Bródy Tamás -- Víg özvegy - Danilo belépője (Szerző: Lehár Ferenc/Léon, Victor/Stein, Leo)
11:28:29 Dal Házy Erzsébet & Magyar Rádió és Televízió Szimfonikus Zenekara & Sebestyén András -- 1. Introduktion (No.7) (Szerző: Lehár Ferenc/Léon, Victor/Stein, Leo)
11:29:46 Dal Házy Erzsébet & Magyar Rádió És Televízió Énekkara & Vajda Cecília -- 3. Vilja dal (No.7/b) (Szerző: Lehár Ferenc/Léon, Victor/Stein, Leo)
11:38:33 Dal Kishegyi Árpád & Külkey László & Palcsó Sándor -- Hármas (Szerző: Huszka Jenő/Martos Ferenc/Innocent Vincze Ernő)
11:41:34 Dal Németh Marika & Magyar Rádió és Televízió Szimfonikus Zenekara & Sebestyén András -- Dal a kis kurta szoknyáról (Szerző: Huszka Jenő/Martos Ferenc)
11:46:27 Dal Németh Marika & Sebestyén András -- Jaj, de jó (Szerző: Huszka Jenő/Martos Ferenc)
11:49:25 Dal Magyar Rádió Énekkara & Magyar Rádió Szimfonikus Zenekara & Kerekes János -- Gárda induló (Szerző: Huszka Jenő/Martos Ferenc)
11:51:24 Dal Bécsi Volksoper Zenekara & Michalski, Carl -- Déli rózsák (Szerző: Strauss, Johann)
103   Búbánat 2014-08-22 13:43:44
A Dankó Rádió „Túl az Óperencián…” című műsorának e heti vendége, az operaénekes Palcsó Sándor, a mai beszélgetés során élete nagy korszakainak felidézésében eljutott addig a pontig, hogy a Magyar Állami Operaház magánénekese lett: 1958. De még visszatekintett a Honvéd Művészegyüttes tagjaként 1956 őszén elkövetkezett kínai vendégszereplésükre, és hogy élték át visszafelé jövet Moszkvában a közben itthon lezajlott forradalmi eseményeket…

A Nagy Ibolya műsorvezető szerkesztésében a délelőtti operettadásban (ismétlés délután öt és hat között; az interneten is online www.dankoradio.hu), ma is olyan, a rádióban készült operettekből hallhattunk részleteket, melyek közt Palcsó Sándor felvételei is megtalálhatóak:

Millöcker: Dubarry (km. az MRT Szimfonikus Zenekara és Énekkara, vezényel: Bródy Tamás) - 1972
– Margot és Brissac vidám kettőse „Reszket bennem minden ideg….. Van egy kis időm, hát imádlak én! A szívem odavan…” (Petress Zsuzsa és Palcsó Sándor)
– Jeanne dala „ Átéltem már néhány szerelmet… Mindegy nekem, mi lesz velem…” (Kalmár Magda)
– René dala „Mily szép az élet…” (Kónya Sándor)
– Jeanne belépője „Ma élni jó, ma élni szép…” (Házy Erzsébet, énekkar)

Farkas Ferenc/Dékány András/Dalos László): Zeng az erdő (Km. az MRT Szimfonikus Zenekara, vezényel: Lehel György) - 1965
- Marci belépője „Be szép az erdő, a tarka rét, fák sűrű lombján a napsugár ég…” (Palcsó Sándor)
- Dal: „Búcsúlevél ez mit írók néked, elmegyek, bár utánad fáj szívem…” (Palcsó Sándor)
- Bori dala: „Árva a madár szárnya, ha elszáll, árva egyedül minden fűszál…” (László Margit)
- Kettős: „Domboldalon játszottunk valamikor régen… Emlékszel, tavasz idején, kószáltunk, ugye, te meg én…” (Zentai Anna és Sárdy János, km. a Magyar Rádió Szimfonikus Zenekara, vezényel: Vaszy Viktor) – 1960-as évek eleje
- Mókus-dal (Zentai Anna)

Planquette – Romhányi József: Rip van Winkle (Km. az MRT Szimfonikus Zenekara, vezényel: Breitner Tamás) - 1968

– Nick dala „Tegnap, még ha magamba néztem, ha magamba néztem, szemem előtt egy férfi állt, Nemes hős, a szerelmi végzet…. Nincs még egy lány, a ki így hámoz répát…” (Palcsó Sándor)
– Nelly és Rip kettőse „Tölgyeken a lomb, csalogatva szól…. Gyere hát, olyat látsz, mit máshol nem találsz...” (Petress Zsuzsa és Melis György)
– Alice dala: Levélária (Kalmár Magda)

Ifj. Johann Strauss: Krapfenwaldban - polka (Bécsi Johann Strauss Zenekar, vezényel: Willi Boskovsky)
102   Búbánat • előzmény101 2014-08-21 14:36:45
Természetesen, ez a délelőtti rádióadás is visszahallgatható a délután öt órától hatig tartó ismétlésben, ami az interneten is elérhető online a www.dankoradio.hu oldalon.
101   Búbánat 2014-08-21 14:33:58
A Dankó Rádió operettműsorában egész héten át Palcsó Sándor a vendég, akivel érdi otthonában beszélget a szerkesztő-műsorvezető, Nagy Ibolya. A mai műsorban Palcsó tovább meséli visszaemlékezéseit életéről, művészi pályájának alakulásáról, zenei tanító mestereiről, az első szerepekről, és művésztársakról, így felidézi a ma 106 esztendeje született Feleki Kamillal való ismeretségét, barátságát is, akivel először a Lili című Hervé-operett felvétele során találkozott először.

A mai zenei kínálat három nagyobb blokkra oszlott: az elsőben Házy Erzsébet és Palcsó Sándor négy duettet énekel a Leányvásár 1964-es rádiófelvételéről!

Jacobi Viktor-Bródy Miksa–Martos Ferenc: Leányvásár (Km. az MRT Szimfonikus Zenekara, vezényel: Sebestyén András) – 1964
- Bessy és Frit kettőse, No. 11. „Lassan uram, édes uram, miért oly mohó!? …. Na de méltóságos úr, Nem szokás ölelni ily vadul…” (Házy Erzsébet és Palcsó Sándor)
- Bessy és Fritz kettőse, No. 6. „Nagyon vad ez a vadon… Kettecskén, az élet édes álom, kettecskén…” (Házy Erzsébet és Palcsó Sándor)
- Bessy és Fritz kettőse No. 16. Jenki-kuplé: „Volt valahol, élt valahol egy aranyos nő, Róla e dalban sok szó lesz,…” (Házy Erzsébet és Palcsó Sándor)
- Bessy és Fritz kettőse No. 13. „Történt hajdanán, hogy egy hottentotta lány, Párizsba ment, a kis bohó, Dsiloló, dsiloló, dsiloló…” (Házy Erzsébet és Palcsó Sándor)

Kálmán Imre - Kulinyi Ernő: A Bajadér
- Radjami herceg dala „Éj borong a földön, éj és csend… Ó, bajadérom… (Palcsó Sándor, az MR Szimfonikus Zenekara, vezényel: Breitner Tamás – élő felvétel, Csepeli Munkásotthon, 1979. december 3.)
- Marietta és Napoleon kettőse „Egy jó kis bár…” (Kalmár Magda és Palcsó Sándor)
- Marietta és Napoleon kettőse az I. felvonásból „Szervusz, rózsám…” (Zentay Anna és Kishegyi Árpád)
- Balettzene (az MR Szimfonikus Zenekara, vezényel: Breitner Tamás – élő felvétel, Csepeli Munkásotthon, 1979. december 3.)
- Marietta és Napoleon kettőse a II. felvonásból: „Aki tudja mi a sikk, mi a módi,
rajong az a divatért mi nem ósdi… Jön~e velem nagysád shimmyt járni?...” (Kalmár Magda és Palcsó Sándor)

Lehár Ferenc – Gábor Andor: Luxemburg grófja
- Basil belépője „Szívem szeret, valóság ez, nem álom….” (Feleki Kamill, km. a Fővárosi Operettszínház Zenekara, vezényel: Várady László)
- Fleury és Basil kettőse „Polkatáncos, polkatáncos, voltam deli legény…” (Honthy Hanna és Feleki Kamill)
- Fleury belépője „Konfetti felhő száll, mint a vihar… Jó hírnév, jó modor a fő…” (Honthy Hanna)
- Juliette és Brissard kettőse „Egy kis szoba, hej, ott szűkös a hely… Gyerünk, tubicám, se kocsink, se lovunk..” (Petress Zsuzsa és Palcsó Sándor, valamint a Magyar Állami Operaház Zenekara – élő felvétel)
- Keringő – km. a Bécsi Johann Strauss Zenekar, vezényel: Willi Boskovsky)
100   Búbánat • előzmény98 2014-08-20 13:10:32
Palcsó Sándor a Dankó Rádió mai operett adásában – Nagy Ibolya szerkesztő-műsorvezető beszélgető társaként - folytatta a hétfőn és kedden elkezdett, ifjú korának viszontagságokkal teli időszakának felidézését, a művészi pálya felé irányuló törekvéseit, melyre rátalált a Honvéd Művészegyüttesben. Innen indul el, ível fel és majd az Operában teljesedik ki egy több évtizedre szóló nagyszerű művészi pálya… E mellett vall hitről, becsületről, hűségről. Palcsó Sándor ritka pontos emlékezőtehetséggel, és színesen, mesél és mesél a rádió mikrofonja előtt az érdi otthonában. A hét további napjaiban is érdemes lesz a rádió adását nyomon követni, megismerni Palcsó Sándor hosszú, változatos életpályája további alakulását – „első kézből”- a saját hangján!

Aki lemaradt volna a délelőtti műsorról, a délután öt órakor kezdődő ismétlése során még meghallgathatja, ami az interneten is elérhető a www.dankoradio.hu oldalon.

A rádióban ma felcsendült zenék a következők voltak:

Szirmai Albert –Martos Ferenc: Alexandra (Km. az MRT Szimfonikus Zenekara, vezényel: Sebestyén András) - 1980
- A király dala (Palcsó Sándor)
- Alexandra és a király kettőse (Pászthy Júlia és Palcsó Sándor)
- Jelenet (Pászthy Júlia, Kelen Péter, Palcsó Sándor)
- Grófnő és Károly kettőse (Oszvald Marika és Maros Gábor
-
Vincze Ottó – ifj. Ambrózy Ágoston: Cseberből-vederbe (Km. az MRT Kamarazenekara és a Földényi Kórus, vezényel: Tóth Péter) – 1960-as évek vége
- Sándor dala (Palcsó Sándor)
- Levél-dal (Andor Éva, Palcsó Sándor és a Földényi Kórus)

Huszka Jenő – Martos Ferenc: Gül baba (Km. MRT Szimfonikus Zenekara és Énekkara, vezényel: Sebestyén András) - 1962
- Zenés jelenet (Németh Marika, Palcsó Sándor, Bende Zsolt, Ilosfalvy Róbert és énekkar)
- Leila belépője (Németh Marika)
- Mujkó nótája: „Darumadár fenn az égen” (Miller Lajos – egy hanglemezfelvételről)
-

Kacsóh Pongrác/ Endrődi Sándor/Pásztor Árpád): Rákóczi (Km. MRT Szimfonikus Zenekara, Vezényel: Kerekes János) - 1964
- Rákóczi dala és megtérése: „Hogyha jő az este, várom félve-lesve, vár-e rám a csöndes álom…./ Fülembe csendül egy nóta még …” (Udvardy Tibor – ének; Palcsó Sándor, Agárdy Gábor, Ujlaky László -próza)

Vesztergám Miklós: Régi Rákóczi induló (tárogatóra)

Erkel Ferenc: Palotás a Hunyadi László című operából (Km. a Magyar Állami Hangversenyzenekar, vezényel: Ferencsik János)

Kálmán Imre: Ördöglovas – Palotás (Km. a Váci Szimfonikus Zenekar. Vez.: Farkas Pál)
99   macskás 2014-08-20 12:12:19
99
98   Búbánat 2014-08-20 10:49:51
Ezen a héten: Palcsó Sándor a Dankó Rádióban

Az augusztus 20., 21. és 22-i adásnap műsora a linkre kattintva megtalálható

Kezdés 11 és ismétlés 17 órakor

Palcsó Sándorral Nagy Ibolya beszélget.
97   Búbánat • előzmény94 2014-08-18 10:25:38
Hamarosan kezdődik:

Dankó Rádió facebook oldalán olvasható:

Vendég: Palcsó Sándor operaénekes

TÚL AZ ÓPERENCIÁN 11 és 17 órakor.
ÉLETRAJZ és ZENE: hétfő,kedd.
-----------------------------------------------------------------------
A Liszt Ferenc-díjas érdemes és kiváló művész munkásságát a Magyar Köztársasági Érdemrend tisztikeresztjével és a Magyar Köztársasági Érdemrend középkeresztjével is elismerték már. Az operaénekes, eredetileg jogot tanult, majd beiratkozott a Honvéd Művészegyüttes Zeneiskolájába, ahol gyorsan kiemelték szólistának. A zeneiskola elvégzése után a Magyar Állami Operaház énekese lett egészen nyugdíjba vonulásáig, ám az énekléssel azután sem hagyott fel: szerződéses operaénekesként folytatta pályáját. Kiváló énekhangja tehetséges színészi adottságával válik teljessé. Fellépései mellett több tévé- és rádiófelvételben is részt vett, így a rádió számtalan operett felvételét is őrzi, mellyel egész héten szórakoztatjuk a kedves hallgatókat.
A művész Érdi otthonában beszélgettünk.
2011-ben megjelent egy könyve is ( Érd Város támogatásával) melyben maga írja le regényes és ténylegesen regénybe illő történetét. A címe: Én a pásztorok királya….
------------------------------------------------------------------------------

Szerkesztő-műsorvezető: Nagy Ibolya

HÉTFŐ: 11:08:00 Dal Palcsó Sándor & Magyar Rádió és Televízió Szimfonikus Zenekara & Breitner Tamás -- A banda élén (Szerző: Lehár Ferenc/Szabó Miklós)
11:11:47 Dal Lehoczky Éva & Gulyás Dénes & Palcsó Sándor -- Paganini - Kártya-jelenet (No.8) (Szerző: Lehár Ferenc/Kulinyi Ernő/Erdődy János)
11:17:59 Dal Kalmár Magda & Magyar Rádió és Televízió Szimfonikus Zenekara & Bródy Tamás -- Szép álom, szállj a szívemre (Szerző: Lehár Ferenc/Kulinyi Ernő)
11:24:50 Dal Palcsó Sándor & Magyar Rádió És Televízió Énekkara & Magyar Rádió és Televízió Szimfonikus Zenekara -- Cirkusz után (No.6) (Szerző: Kálmán Imre/Brammer, Julius/Grünwald, Alfred)
11:28:20 Dal Palcsó Sándor & Magyar Rádió és Televízió Szimfonikus Zenekara & Bródy Tamás -- Jonathán belépője (No.5) (Szerző: Millöcker, Karl/Fischer Sándor)
11:33:00 Dal Andor Éva & Basky István & Magyar Rádió És Televízió Énekkara -- A szegény Jonathán - kettős (Szerző: Millöcker, Karl/Fischer Sándor)
11:40:35 Dal Palcsó Sándor & Magyar Rádió És Televízió Énekkara & Magyar Rádió és Televízió Szimfonikus Zenekara -- Agglegények dala (Szerző: Nádor Mihály/Kulinyi Ernő)
11:44:55 Dal Andor Éva & Palcsó Sándor & Magyar Rádió és Televízió Szimfonikus Zenekara -- Fordulj ügyesen! (Szerző: Szirmai Albert/Emőd Tamás)
11:47:27 Dal Házy Erzsébet & Palcsó Sándor & Magyar Rádió és Televízió Szimfonikus Zenekara -- Édes-kedves krumplileves (Szerző: Szirmai Albert/Emőd Tamás)
11:49:32 Dal Palcsó Sándor & Rozsos István & Magyar Rádió És Televízió Énekkara -- Előjáték és vásári jelenet (Szerző: Szirmai Albert/Emőd Tamás)
11:56:49 Dal Bécsi Johann Strauss Zenekar & Boskovsky, Willi -- Cigányszerelem - Keringőegyveleg az operett motívumaiból (Szerző: Lehár Ferenc)
------------------------------------------------------------------------------

KEDD: 11:07:17 Dal Palcsó Sándor & Magyar Rádió És Televízió Énekkara & Magyar Rádió és Televízió Szimfonikus Zenekara -- A jó bolt (No.16) (Szerzõ: Offenbach, Jacques/Halévy, Ludovic/Crémieux, Hector-Jonathan)
11:09:39 Dal Palcsó Sándor & Magyar Rádió és Televízió Szimfonikus Zenekara & Bródy Tamás -- Malatromba álma (Szerzõ: Offenbach, Jacques/Halévy, Ludovic/Crémieux, Hector-Jonathan)
11:12:43 Dal Kalmár Magda & Kincses Veronika & Magyar Rádió És Televízió Férfikara -- Duettino (No.19) (Szerzõ: Offenbach, Jacques/Halévy, Ludovic/Crémieux, Hector-Jonathan)
11:15:34 Dal Kalmár Magda & Palcsó Sándor & Fülöp Attila -- Hatos (No.11) (Szerzõ: Offenbach, Jacques/Halévy, Ludovic/Crémieux, Hector-Jonathan)
11:25:27 Dal Horváth Eszter & Palcsó Sándor & Magyar Állami Operaház Zenekara -- Cigányszerelem - Csók kettõs (No.5) (Szerzõ: Lehár Ferenc/Willner, Alfred Maria/Bodanzky, Robert)
11:31:39 Dal Koltay Valéria & Palcsó Sándor & Magyar Rádió és Televízió Szimfonikus Zenekara -- Bevezetõ és kettõs (No.7) (Szerzõ: Lehár Ferenc/Erdõdy János)
11:36:08 Dal Házy Erzsébet & Földényi Kórus & Magyar Rádió és Televízió Szimfonikus Zenekara -- Giuditta dala (Szerzõ: Lehár Ferenc/Erdõdy János)
11:41:54 Dal Barlay Zsuzsa & Palcsó Sándor & Kovács Péter -- Dinasztia hármas (Szerzõ: Straus, Oscar/Jacobson, Leopold/Dörmann, Felix)
11:46:07 Dal Palcsó Sándor & Magyar Rádió És Televízió Énekkara & Magyar Rádió és Televízió Szimfonikus Zenekara -- Boccaccio - A kádár dala (Szerzõ: Suppé, Franz von/Genée, Richard/Walzel, Camillo)
11:49:54 Dal Ágai Karola & Sándor Judit & Palánkay Klára -- Szeptett (Szerzõ: Suppé, Franz von/Zell, Friedrich/Genée, Richard)
11:53:58 Dal Magyar Állami Operaház Zenekara & Sándor János -- Nyitány (Szerzõ: Suppé, Franz von)
96   Búbánat • előzmény94 2014-08-13 23:54:25
A facebookról egy fotó: Nagy Ibolya a Dankó Rádió Túl az Óperencián… című operettműsorának szerkesztő-műsorvezetője (nem „civilben”: primadonna), aki napi rendszerességgel beszélget a stúdióba érkező meghívott vendéggel: énekművészekkel, énekes-színészekkel, karmesterekkel, rendezőkkel, zeneszerzőkkel; a rádióban emlékműsorokat szerkeszt már eltávozott vagy még köztünk levő, a műfajban alkotott művészekről - az életútjuk és életművük előtt tisztelegve; mint ahogyan ezen a héten külön megemlékezik a 30 éve elhunyt Vincze Ottó és a 18 évvel ezelőtt meghalt Kerekes János zeneszerző-karmesterekről, valamint a 90 éve született Gencsy Sári énekesnőről. (Az elmúlt napokban Pohly Boglárka ének- és táncművésszel beszélgetett Nagy Ibolya.)

Jövő héten az idén 85 esztendős Palcsó Sándor operaénekest köszönthetjük a rádióban Nagy Ibolyával együtt, akinek nagy hírű tenor vendégét nem csak beszélni halljuk majd a mikrofon előtt, hanem a zenei blokkban sok szép felvételét is meghallgathatjuk majd.
95   Búbánat • előzmény94 2014-08-12 22:47:42
És az adott héten minden nap megismétli a rádió a műsort 17 és 18 óra között. + az interneten online a www.dankoradio.hu oldalon is elérhető az adás.
Magam részéről előkészítem a kazettás magnómat...
94   palcsoildi 2014-08-12 09:52:40
Palcsó Sándor a Dankó rádióban

2014.augusztus.18- tól augusztus 22- ig

DANKO_RADIO - 11:00 - 12:00 Túl az Óperencián című műsorban Palcsó Sándorral beszélget Nagy Ibolya
93   IVA • előzmény92 2014-07-18 02:34:02
Noha az operaházi és más színházi örökös tagság jóval patinásabb intézmény, mint a Nemzet Színésze, sosem tudtam, milyen grémium választja az örökös tagokat, vagyis hogy a kiválasztás módja a Nemzet Színészéével azonos. Míg mindig jóleső érzéssel nyugtáztam, hogy egy énekes, vagy táncművész neve alatt látom ezt a kitüntetést, keresni sosem kerestem, ha hiányzott onnan. Nem tudtam, hogy Palcsó Sándor nem örökös tag, és a szemrehányás és a sürgetés szándéka nélkül be kell vallanom, értetlenül, szinte hitetlenkedve, sőt megdöbbenéssel fogadtam most e fórumon.
Mivel Palcsót gyerekként ismertem meg a színpadon (a Fra Diavolo Lorenzójának máig emlékezetes megformálójaként, Házy Erzsébet, Szőnyi Olga, Ilosfalvy Róbert társaságában, akik mind örökös tagok lettek), s onnan szinte teljes pályáját követhettem – különös ámulattal a Bolond (Borisz Godunov), az Írnok (Hovanscsina), Mime, Loge, Néró, Sporting Life, Alwa, az Iskolamester és a Kutya (A ravasz rókácska) szerepében –, tapasztalva, milyen széles skálán és milyen tökéllyel aknázza ki a karaktertenor szerepkör lehetőségeit, és micsoda atmoszférát teremt a színpadon alakításaival, nem hittem volna, hogy éppen őt nem sorolják az Operaház mindenkori társulatának legerősebb oszlopai közé. Nem, nem értem!
Lehet, hogy a kitüntetésről döntő grémium még sohasem tévedett az örökös tagság odaítélésében, úgy gondolom, megfeledkezésük Palcsó Sándorról: a tévedhetetlenségüket erősítő kivétel.
92   Búbánat • előzmény91 2014-07-16 16:04:56
Bizonyára lesznek közöttük "bölcsek", akik megértően viszonyulnak a felvetésemhez, már csak azért is, mert ismétlem: Palcsó Sándor novemberben már 85 éves lesz. Nem hinném, hogy annyi sok operaénekes "várakozik" erre az Örökös tagság" elismerésre - az Ő korában - aki bizony, nagyon megérdemelné ezt a kitüntető címet - nyilván, ahogy azok is, akik már megkapták, és azok is, akik Palcsóval együtt eddig hiába vártak rá.
Még egyszer: Palcsó Sándor novemberben tölti be a 85. életévét! Éppen itt az ideje, hogy ezt a mulasztást pótolja az illetékes grémium!
91   parampampoli • előzmény89 2014-07-15 16:32:57
Vannak még jópáran, az idei jelöltek között is, akik rendkívüli művészpályát futottak be, nagy nemzetközi karrierrel a hátuk mögött, akik nem örökös tagok. Hogy kit választanak meg örökös tagnak az örökös tagok, azt bízzuk rájuk inkább. A Nemzet Színészein kívül ez a másik grémium, akik önmaguk döntenek róla, ki lehet az illusztris "klub" tagja, és eddig még nemigen tévedtek.
  
Műsorajánló
Mai ajánlat:
16:30 : Budapest
MÁV Szimfonikus Zenekar Próbaterme

"Búgócsiga 3."
Zenés foglalkozás, zenehallgatás babákkal érkező családok számára

18:00 : Budapest
Erkel Színház

HUMPERDINCK: Jancsi és Juliska

18:00 : Budapest
MÁV Szimfonikus Zenekar Próbaterme

"Szeretethang 3."
Koncert várandós kismamák, és az őket kísérők részére

18:00 : Budapest
Zeneakadémia, X. terem

"Házimuzsika a Zeneakadémián"
Hargitai Géza tanítványai

18:00 : Budapest
Régi Zeneakadémia

"Házimuzsika a Zeneakadémián"
Fülei Balázs tanítványai

19:00 : Budapest
RS9 Színház

Paizs Miklós (játék), Kertész Ágnes (hegedû), Szabó Anna (brácsa), Kertész Endre (gordonka)
Don Giovanni "ujjbábopera"

19:00 : Budapest
Magyar Rádió Márványterme

Meláth Andrea (ének), Horn András (klarinét), Farkas Katalin (hegedű), Ittzés Gergely, Fülep Márk, Drahos Béla (fuvola) és növendékei, Nagy Izabella, Kovács Eszter, Ruskó Rózsa, Tóth Ágnes (fuvola)
"Gábor József emlékhangverseny"
Bach, Mozart, Roussel, Hue, Jolivet, Bartók, Orbán György művei

19:30 : Budapest
Bartók Béla Nemzeti Hangversenyterem

Andrew Tyson (zongora)
SCHUBERT: A-dúr szonáta, D. 664
CHOPIN: cisz-moll mazurka, op. 50
CHOPIN: Desz-dúr mazurka, op. 30
CHOPIN: C-dúr mazurka, op. 33
CHOPIN: Asz-dúr ballada
ALBÉNIZ: Ibéria-szvit
LISZT: Spanyol rapszódia

20:00 : Budapest
Zeneakadémia, Nagyterem

Bajári Levente és partnere
Vox Humana Kórus (karigazgató: Sándor Bence) Óbudai Danubia Zenekar Vezényel: Hámori Máté
"Klasszikus karácsony 2017"
Békebeli advent
GLINKA: Ruszlán és Ludmilla – nyitány
CSAJKOVSZKIJ: Diótörő-szvit, op. 71a
HÄNDEL: Messiás, HWV 56 – nyitókórus
SAINT-SAËNS: 3. (c-moll) szimfónia, op. 78 („Orgona”) – II. tétel
ELGAR: Vonósszerenád, Op.20
MOZART: Ave verum corpus, K. 618
Nosztalgia karácsony – egyveleg:
Pásztorok, pásztorok; A kis Jézus megszületett; Karácsonynak éjszakáján; Hull a pelyhes, Kis karácsony
09:30 : Szombathely
Bartók Terem

"Karácsonyi ünnepvárás"
ismétlés: 10:45

18:00 : Szentendre
Városháza díszterme

A Vujcsics Tihamér Zeneiskola népzene tanszaka
"Adventi népzenei koncert"

21:00 : Pécs
Kodály Központ

Pannon Filharmonikusok
Bősze Ádám − házigazda
Vezényel: Vajda Gergely
"Angol nyelvű beavató koncert"
Dohnányi Ernő: Szimfonikus percek, op.36
Richard Strauss: Till Eulenspiegel vidám csínyjei
A mai nap
született:
1896 • Ádám Jenő, zeneszerző, kóruskarnagy, zenepedagógus († 1982)
1947 • Pászthy Júlia, énekes
elhunyt:
1956 • Geyer Stefi, hegedűs (sz. 1881)
1963 • Rösler Endre, énekes (sz. 1904)