vissza a cimoldalra
2018-07-17
részletes keresés    Café Momus on Facebook rss
Bejelentkezés
Név
Jelszó
Regisztráció
Legfrissebb fórumaink
Mi újság a Magyar Állami Operaházban? (60953)
Momus társalgó (6347)
Nemzeti Hangversenyterem - és más helyszínek (4053)
Társművészetek (1259)
Milyen zenét hallgatsz most? (24997)
Haladjunk tovább... (213)
Kedvenc előadók (2821)
A komolyzene jelene és jövője Magyarországon (2277)
Kedvenc művek (143)
Kedvenc felvételek (148)

Olvasói levelek (11286)
A csapos közbeszól (95)

Erkel Színház (9432)
Operett a magyar rádióban (1949-1990) (2806)
Verdi-felvételek (539)
Balett-, és Táncművészet (5529)
A magyar zenei élet elfeledett vagy kevéssé ismert művészei (940)
Operett, mint színpadi műfaj (3634)
Házy Erzsébet művészete és pályája (4306)
Palcsó Sándor (220)
Kemény Egon zeneszerző (Wien, 1905 - Budapest, 1969) (1441)
Mi újság a Szegedi Nemzeti Színházban? (2603)
Élő közvetítések (7302)
Jonas Kaufmann (2260)
Erkel Ferenc (1048)
Franz Schmidt (3154)
Kimernya? (2722)
Évfordulók, jeles napok, születésnapok etc. (742)

Fórumok teljes listája
Impresszum

megjelenteti:
Café Momus Egyesület
adószám:
18240531-1-43

apróhirdetés feladása:

Fórum - Palcsó Sándor (Búbánat, 2008-08-29 17:11:57)

   
219   Búbánat 2018-07-16 00:22:42

Budapest, 1959. január 30. Házy Erzsébet operaénekesnő és Palcsó Sándor operaénekes Daniel Auber francia zeneszerző Fra Diavolo című vígoperájában, amelyet a Magyar Állami Operaház Erkel Színházában mutattak be február 1-én Szinetár Miklós vendégrendezésében.

 MTI Fotó: Lónyai Mária 

218   Búbánat • előzmény217 2018-06-24 23:52:52

Kapcs. 217. sorszámhoz

Két pontosítás: 

A Dankó Rádió mai operettműsorában Offenbach Szökött szerelmesek című operettjéből elhangzott: 

  • Bellerose rendőr őrmester  dala (Palcsó Sándor)  - az ismertetett dalszövegben javítom:  a " szívesen lennék ágya őre!" helyett a helyes szöveg: "szívesen lennék hárem őre"

Offenbach A sóhajok hídja című operettjéből elhangzott  „Te tündöklő szép Hold" kezdetű dalbetét -  Palcsó Sándor énekel - helyesen: "Malatromba dala" szám.

 

217   Búbánat • előzmény216 2018-06-24 16:39:06

Palcsó Sándor hete volt ez a  Dankó Rádióban!

John Gay: Koldusopera

Házy Erzsébet; Palcsó Sándor; László Margit

Erkel Színház, 1975. január 5.

Fényképész neve: Keleti Éva

Forrás: OSZMI

 

Túl az Óperencián adásának szerkesztő-műsorvezetője, Nagy Ibolya a Magyar Állami Operaház örökös tagját, a kétszeres Liszt Ferenc-díjas, érdemes és kiváló művészt az otthonában kereste fel diktafonjával, hogy négy év után ismét elbeszélgessenek kissé a  múltról és a jelenről,  de a jövőbe is kitekintve, hiszen a nagyszerű tenoristánk  novemberben tölti be a 89. életévét!

A  mai adásnapon Palcsó Sándor mesélt Wagner szerepeiről: Pásztor volt a Trisztán és Izoldában; Dávid A nürnbergi mesterdalnokokban; MimeA Rajna kincsében  és a Siegfriedben; Loge A Rajna kincsében .  Gershwin Porgy és Bess című operájában Sporting Life szerepére is kitért,  a tündöklő Házy Erzsébet partnerségében…

Szeretettel emlékezett vissza Nádasdy Kálmán rendezőre is, akivel volt egy kis „összetűzése” is, amikor az Operában rá akarta osztani Almavivát A sevillai borbély felújításában; tudott - önkritikusan - nemet mondott neki e felkérésre , nem  hangjának, énekstílusának, karakterének való lett volna ez a szerep.  Ezt be kellett látnia Nádasdynak is… (Réti Józsefet ajánlotta maga helyett...)

Az adásban sok szép Kálmán-, Lehár - és Offenbach -operettmelódia csendült fel Palcsó Sándor hatalmas operett-repertoárjából, amelyeket  a rádióban meglévő számtalan felvétele közül szerkesztett be most is Nagy Ibolya.

Kálmán Imre –Julius  Brammer, Alfred Grünwald – Szenes Andor fordítása nyomán Szenes IvánA montmartre-i ibolya

  • A bevezető zene (km. az  MRT Szimfonikus Zenekara, vezényel:  Breitner Tamás)
  • Ninon és Frascatti vidám kettőse (Kalmár Magda, Palcsó Sándor)   a Rádió Dalszínházának bemutatója: 1983.január 1., Kossuth Rádió , 20:30.

Lehár Ferenc  - Victor Léon, Leo Stein - Mérey Adolf: A víg özvegy 

  • Danilo belépője (Palcsó Sándor, km. a Magyar Állami Operaház Zenekara, vezényel: Bródy Tamás (koncertfelvételről: 1973. október 29., Rádió 6os stúdió, Lehár-emlékest, a zeneszerző halálának 25. évfordulója alkalmából)

„Az orfeum tanyám, ott békén hagy hazám, tegeznek ott a hölgyek és csókkal üdvözölnek, Lolo, Dodo, Zsuzsu, Margo, Clo-Clo, Fru-Fru, a hazaszeretetnél szerelmük többet ér...”

Lehár Ferenc – A.M. Willner, R. Bodanzky – Gábor Andor: Cigányszerelem

  • Ilona és Dragotin Csók-kettőse  (Horváth Eszter, Palcsó Sándor, km. a Magyar Állami Operaház Zenekara, vezényelt Bródy Tamás (koncertfelvételről: 1973. október 29., Rádió 6-os stúdió, Lehár-emlékest, a zeneszerző halálának 25. évfordulója alkalmából)

 „…- Én tudok egy titkos receptet, mely ifjúságot ád…  Nos, árulja el még, madam: mitől örök az ifjúság?…/- Egy dal kísér, amíg csak élsz, egy dal…a vágyról, a csókról beszél…/Addig tart az ifjúság, míg a szívemben ég a szánk, míg az ajkad, mint a tűz…./Csókban van az ifjúság… Csókolj! Semmitől se félj! Csók az orvosság…. ott van a boldogság, az ifjúság…”

Lehár Ferenc – Paul Knepler, Béla Jenbach – Kulinyi Ernő: Paganini

  • Bella Giretti és Giacomo Pimpinelli vidám kettőse (Lehoczky Éva, Palcsó Sándor, km. az MRT Szimfonikus Zenekara, vezényel: Sebestyén András) – A Rádió Dalszínházának bemutatója, 1981.

„- Szép művészet, fütyülök terád, és nem vonz a tudomány! Ez én nékem örömet nem ád, így szól egy Don Juan. Nálam csak az a fő: nem kell más csak a nő!  Hogy minden asszony kapható, nekem ez jelszó! /Könnyű pille mind a nő, lepkeszárnyon libbenő, minden asszony már csak csókra vár és máris boldog ő. Könnyű pille, mint a lány, kapható is mindahány. Mint a lámpafényre, szállnak rám, így él egy Don Juan!

/- Hogyha fordul utánam még a férfiláng, ki oly szép, mint Adonisz. Meglágyítja szépen ezt a lányt, és kísértésbe is visz. Egy szavába kerül, várom őt egyedül. És abban én vagyok a pille, és ő az aki repül. /Könnyű pille bár a nő, mégsem mindig libbenő, néha ráfizet a férfi tán, így jár egy Don Juan!”

Lehár Ferenc – Alfred Maria Willner- Harsányi Zsolt: A három grácia

  • Toutou és Bouquet vidám kettőse (Kalmár Magda, Palcsó Sándor, km. az MRT Szimfonikus Zenekara, vezényel: Breitner Tamás)

 „A tapasztalat, kimutatta már, hogy a női szív mily’ sivár. A nő sose érti, mit érez a férfi…/- Pityke gombot sem ér az életem, csak ha mondod, hogy szeretsz szívesen…”

Offenbach: A párizsi élet  

  • Bevezető kórusjelenet  és  Fritz belépője (Palcsó Sándor, km. az MRT Énekkara és Szimfonikus Zenekara, vezényel: Breitner Tamás) – A Rádió Dalszínházának bemutatója: 1980. január 19., Kossuth adó 20.01- 22.00

    Henry Meilhac és Ludovic Halevy szövegkönyvét fordította és a rádióra alkalmazta: Romhányi József

„A pénzkirály én az vagyok, mert rengeteg a pezetám,

a brazilok mind gazdagok, az én vagyonom vezet ám! 

Hát mulatunk itt ma, komám, mert van itt ötszáz aranyam,

de jön egy hajórakomány, a nagyobb része abban van!  

Én tenyésztetek datolyát és bányászgatok kakaót,

hát igyunk három napon át, de sose rossz’t, csak a jót!

A jókedv hogyha lecsitul majd pezsgőfürdőt rendelek,

mert így mulat egy brazil úr, ha sokat élvez szerfelett! 

A birtokom oly sokat hoz, mert jól terem a kaviár,

a lazachozam az se rossz,  hisz oly magas a napi ár.

Most azért vagyok Párizsban, hogy elverjek egy milliót,

egy pompás napom máris van, hát csapunk nagy ribilliót!

Gyere csak!…  Fizet a jó brazil pénzeszsák!  Ó! /

A pénzkirály én az vagyok, mert rengeteg a pezetám,

a brazilok mind gazdagok az én vagyonom vezet ám! 

Hát mulatunk itt ma, komám, mert van itt ötszáz aranyam,

de jön egy hajórakomány...

 - Hurrá, Hurrá, hurrá!  Hurrá, Hurrá, hurrá!

A pénz nem számít! Fütyülök rá!  …

- Hurrá, hurrá!  Hurrá, Hurrá, hurrá!

A pénz nem számít! Fütyülök rá….

Ha jól mulattam három hétig, elbúcsúzom már…. álljon itt hát a bál!

 

Offenbach: Szökött szerelmesek:

Rádió Dalszínháza bemutatója: 1981. július 13., Kossuth adó 20.06 - 20.57

Szövegét Laurencin és Michel Delaporte írta. Fordította és rádióra alkalmazta: Huszár Klára

Km.: az MRT Szimfonikus zenekara és énekkara, Vezényel: Breitner Tamás

  •  Bordal: (Kalmár Magda, Lehoczky Éva, Palcsó Sándor, énekkar)

„ Egy korty! Nem árthat a finom óbor! Mert itt  őrmester parancsol!  Igyál! Igyál! Igyál!  Borral boldog, mindaz aki issza… a legjobb fajta, elűzi a gondot… Vidám a király! Éljen soká!  Igyál! Igyál! Igyál!... Egy újabb serleg bor…a nagy király neki hódol…Gyere hát!… Igyál!… Egy újabb serleg bor…a nagy király neki hódol… a szerelmi csatába, indulj neki bátran…Igyál!

  • Bordal folytatás: Jelenet és együttes: (Kalmár Magda, Lehoczky Éva, Palcsó Sándor, Rozsos István, Michels János, Moldvay József, Orbán László, énekkar)

„Itassuk tovább a bandát!... – Koccintsunk erre, rajta, hát!  - És még egyszer, a drága kisasszonykánk is éljen! …és még valaki: éljen a szép Denise! … Ne feledjük el, hogy inni még nem minden emberre kéne! Mindenki éljen!  Hurrá! … Vivát!.../Rajta, rajta! Gyújtsunk dalra! Minden fajta balra, gondra jó a bor… Igyunk!”

  • Bellerose rendőr őrmester  dala:

„Sohasem  alszik a rendőrjárat--- de egy kis óbor sohasem árthat--- jó polgár! édes álmokat, mi ébren óvjuk házadat, mi ébren óvjuk házadat…. Én mindent hallok és mindent látok… és mindig ébren vigyázok rátok… jó polgár! édes álmokat, mi ébren óvjuk házadat, mi ébren óvjuk házadat….”

  • Bellerose rendőr őrmester  dala (Palcsó Sándor)

„ Nem ismeretlen nő pedig, mert Bellerose őrmester én vagyok. A dolgom jól megoldom én, a bajban itt vagyok!  Én mindent hallok mindent látok --- szép városunkra én vigyázok, jó rendőr vagyok… Királyunk őre, törvényünk őre, erkölcsök őre, Bellerose, nem vagyok dőre, vágyom egy nőre, szívesen lennék ágya őre! …A párocska eltűnt…itt a városban rejtőznek… nem ismeretlen nő pedig, mert Bellerose őrmester én vagyok…

 

Offenbach: Kékszakáll

Km. az MRT Énekkara és Szimfonikus Zenekara, vezényel: Bródy Tamás - Rádió Dalszínházának felvétele - 1978. december 26., Kossuth Rádió 19.53 - 22.00.

Henry Meilhac és Ludovic Halevy szövegkönyvét fordította és a rádióra alkalmazta: Fodor Ákos

  • A király belépője és Vadóc(Boulotte) dala – Ballada (Kalmár Magda, Palcsó Sándor és az MRT Énekkara)

„-Szóljon a dal, az Udvar várja már! A dal melyben szív van, vagy harc, kezdd már! …/- Mint messzi földek vágyait, ismerjük a csodákat, így szoktunk újat látni, mint más soha se látott…” 

 

Offenbach: A sóhajok hídja

Km.: az MRT szimfonikus zenekara, vezényel: Bródy Tamás) – a Rádió Dalszínházának bemutatója: 1976. december 26., Kossuth Rádió, 18:50.

Crémieux és Halevy szövegét fordította és a verseket írta: Romhányi József

  • Malatromba álma (Palcsó Sándor)

„Te tündöklő szép Hold, te szép Hold, te szép Hold! Oly kedves vagy te nékem, rég oly kedves vagy te nékem rég!  Te tündöklő szép Hold, te szép Hold, te szép Hold! Te tőled ragyog úgy az ég, te tőled fényesen ragyog az ég.  De a felhős az égbolt, s nő a szürkeség, már eltűnt mi rég volt, leszállt a vaksötét!  Te tündöklő szép Hold, kicsillan feléd! Te tündöklő szép Hold, kicsillan feléd!  Ha volnál a szép Hold, a szép Hold, a szép Hold! A tüzes napod legyek én, napod legyek én, a napod legyek én.  Imádnálak szép Hold, te szép Hold, te szép Hold!   Fehér ruhájú tünemény, fehér ruhájú édes tünemény! Már szürkül mi kék volt, az este száll föléd! Te lennél a szép Hold, én lennék a fény! Takarjon  majd be égbolt a vágy éjjelén,  takarjon  majd égbolt a vágyak éjjelén! „

- Malatromba álma (Palcsó Sándor)

 „Ó milyen édes álom volt, hogy szálltam én, hogy szálltam én! A lelkem  lengve vándorolt, mint falevél ha fúj a szél! Ó milyen édes álom volt, hogy szálltam én, hogy szálltam én! A lelkem  lengve vándorolt, mint falevél ha fúj a szél! Egy bűvös tájra … Ó milyen édes volt az álom! Ó milyen édes volt az álom! Ó mily szép volt!

 

Palcsó Sándor visszatekintve pályájára egyben ezekkel a szavakkal búcsúzott tőlünk a rádió „Túl az Óperencián” műsorában egész heti vendégeskedése végén:

„… Nagyon érdekes egyébként a magatartásom! Mert ha megkérdezik, hogy boldog voltam-e evvel a pályával, akkor azt mondom, hogy igen, boldog voltam, de most egy kicsit szomorú vagyok, hogy nincs az a pálya, amitől boldog lehetek.  Igen, de hát ez egy kicsit komplikált mondat. Ne komplikáljuk, szerintem! Szóval, ilyenkor azt szoktam mondani általában – ez a szokásaim közé tartozik -, hogy hálát adok az Istennek, hogy tulajdonképpen nagyon szép pályát adott , és nagyon szép pályát hagyott csinálni!”

 

Nagy Ibolya: „Drága Sanyi bá’!  Kívánunk további jó egészséget! És ha előbb nem, de jövőre ismét bekopogok és remélem, részesei lehetünk a 90. születésnapodnak is!

 

Ismétlés ma 18 és 19 óra között a Dankó Rádióban

216   Búbánat • előzmény215 2018-06-23 16:27:46

A Dankó Rádió ma délelőtt sugárzott operettműsora („Túl az Óperencián”)  Pazeller Jakab Herkulesfürdői emlék  című híres keringőjének dallamaival kezdődött el (a Magyar Állami Hangversenyzenekart Ferencsik János vezényelte.

A szerkesztő-műsorvezető, Nagy Ibolya továbbra is Palcsó Sándor operaénekessel beszélget a művész otthonában, akit ezúttal arról kérdezett, hogy a magyar kortárs operák anno hogyan találtak rá, és azokban énekelt tenor szólamok hangfekvése hogyan "feküdt a torkának”? Palcsó Sándor  kis történeteket mesélt. Petrovics Emil  Lysistraté c. operájában övé volt a Férfikarvezető szerepe, amelyet 1962-től alakított.  Egy későbbi előadáson a szólamot éneklő művészkollégát helyettesítenie kellett; őt keresték meg ezzel, bár tudván, hogy régen énekelte ezt a nem könnyű, igen nehéz szólamot.  Palcsó Sándor rövid gondolkozás után igent mondott, és beugrásával megmentette az előadást.  Nagy Ferenc karmester igen meg volt vele elégedve.

Palcsó Sándor Nagy Ibolyának ecsetelte, mennyire fontos karbantartani a memóriát, a zenei memóriát is:ismételni, folyton ismételni -  hogy az agyban megmaradjon… ; a torokfekvés, a hangszálak pedig mindig rendben legyenek, amikor szükség van rájuk…

Mihály András Együtt és egyedül című operájában a kommunista Schönherz Zoltán szerepét kapta meg. Erről, az egykor élt elektroműszerészről mint operaszereplőnek a színpadi  megformálásáról is igen érdekes adalékokkal szolgált Palcsó Sándor  - így visszatekintve a múltba.

Az adásban nemcsak kortárs operák, de művész- operettművész-kortársak is szóba kerültek:  Honthy Hanna, Latabár Kálmán és Németh Marika… Palcsó Sándor az egyik nyáron a Margitszigeten fellépett Offenbach Szép Heléna című operettjében, mint Paris királyfi (Horváth Eszter volt Heléna), majd a lement öt előadás után Szegedre utazott, hol a szabadtéri játékokon már Jancsi szerepe várta a János vitézben

A következő operettrészletek  bejátszásait hallottuk a műsor folyamán:

Kálmán Imre – Julius Brammer, Alfred Grünwald – Kulinyi Ernő: Cirkuszhercegnő

Rádió Dalszínháza az operett keresztmetszetét először 1976. augusztus 14-én, a Kossuth rádióban sugározta (19.43-20.28.)

A Magyar Rádió és Televízió Szimfonikus Zenekarát és Énekkarát Bródy Tamás vezényli.

  • Slukk Tóni dala:

„Ha bemegyek a cirkuszba, szívem már egy láz, az a sok kis táncos fruska úgy megbabonáz …/A szép kis cirkusztáncosnők, ki ért a csókhoz úgy mint ők …”(Palcsó Sándor)

  • Mabel és Slukk Tóni három vidám kettőse (Domonkos Zsuzsa, Palcsó Sándor):

„Ha engem szeretnél, de boldoggá is tehetnél…”

Gréte, Gréte, jöjj a virágos rétre!Gréte-Gréte, miért nem jönnél a rétre? Jöjj, hát édes…!”

„ Én édes, drága férjem, Iván…”

Kálmán Imre – Julius Brammer, Alfred Grünwald – Harsányi Zsolt: Marica grófnő – Marica és Zsupán kettőse:

„Szép város Kolozsvár, én ott lakom a Szamosnál…”(Kalmár Magda, Palcsó Sándor)

Huszka Jenő – Martos Ferenc: Gül Baba

  • Melodráma jelenet az I. felvonásból (Palcsó Sándor, Bende Zsolt, Németh Marika, Ilosfalvy Róbert, Kovács Péter, km. az MRT Szimfonikus Zenekara és Énekkara. Vezényel: Sebestyén András A daljáték keresztmetszetét 1963. augusztus 20án, a Kossuth Rádió mutatta be (13.42 – 14.57).

    „… Kutya van a kertben, hamar ide, hamar oda… / Borzalom, szörnyűség…../- Miért ez a zaj? Nos, mi baj? - Loptak a zsiványok… - Vasbilincset rájuk…. /- Ez ő, mily boldog álom, szép rózsaszál…. /- Szálljon átkok átka rád! Poklok éje lesz tanyád!…..” 

Lehár Ferenc – Ludwig Herzer, Fritz Löhner-Beda - Szenes Andor – Dalos László: Szép a világ  

  •  Induló: ”…A vágyam, oly régen, egy kis kirándulás…/A madár a bokorban, vígan áriázni kezd, zöldek a földek, völgyben a hölgyek, ő vele ülnek ottan a hölgyek, leragyog a napfény rájuk, szeretik a lányok ezt.  …/Kék a fényes ég, imádlak édes, régesrég, olyan igézők a lombos fák, ott vár miránk most a boldogság!...” (Németh Marika, Palcsó Sándor, km.: az MRT Szimfonikus Zenekara. Vezényel: Sebestyén András ) „Bemutatjuk új felvételünket” , 1974. május 1., Kossuth Rádió, 14.29)

Kálmán Imre – J. Brammer, A. Grünwald – Kulinyi Ernő: A bajadér

  • Radjami herceg dala, I. felv.: „Éj borong a földön, éj és csend…/ Ó, Bajadérom, kit a szívem imád! Ó, Bajadérom. megöl érted a vágy…” (Palcsó Sándor) - élő koncertfelvételről
  • Odette és Radjami kettőse: ”Egy jó kis bár… ott kapta első csókját a lány…” (Pászthy Júlia, Palcsó Sándor, km. az MRT Szimfonikus Zenekara, vezényel: Breitner Tamás) - Csepeli Munkásotthon, 1979. december 3.: a Magyar Rádió Szimfonikus Zenekarának operettestje Kálmán Imre műveiből.  (Élő koncertfelvétel)
  • Marietta és Napoleon vidám kettőse a II. felvonásból: „Aki tudja mi a sikk, mi a módi, rajong az a divatért mi nem ósdi… Jöne velem nagysád shimmyt járni? Bizsereg a talpam, nem tud várni, a zenekarban hottentotta tamtam szól....” (Kalmár Magda és Palcsó Sándor, km. az MRT Szimfonikus Zenekara) – Stúdiófelvétel

 

Az ismétlés a szokott időben, délután hat és hét óra között hallgatható meg a Dankó Rádióban.

215   Búbánat • előzmény214 2018-06-22 17:54:22

Mindjárt, hat órakor kezdődik a délelőtti operettműsor ismétlése a Dankó Rádióban!

Ezen a héten minden nap Palcsó Sándorral beszélget a szerkesztő-műsorvezető, Nagy Ibolya – ezúttal az operaénekes otthonában készült a hangfelvétel.

A mai adásban a kiváló tenoristánk emlékeinek tárházából előbb arra az időszakra tért vissza és arról mesélt, amikor életében először alakította Kukorica Jancsi szerepét az Operában – váltva Sárdy Jánost, aki pont akkor szerződött át a Fővárosi Operettszínházba…

Egy kedves epizódra emlékezett vissza a közelmúltból: 2016-ban, az Operabarátok Egyesülete, Fülöp Attila vezetésével, meginvitálta őt beszélgetős műsorába. Palcsó Sándor egy maga írt versféle-köszöntővel is készült…;  a János vitéz Kukorica Jancsi szerepére és az első, akkor megjelent életrajzi könyvének címére is asszociálva ezt a megható sorokat tartalmazó, nosztalgikus, szép versét most felolvasta Nagy Ibolya mikrofonja előtt, nekünk, rádióhallgatóknak…

Nagy Ibolya érdeklődött nála, hogyan „bírta” hangszálakkal s persze memóriával is, azt a sok-sok modern, kortárs, huszadik századi operaszerepet megtanulni – amelyek abszolválásáról ugyancsak elhíresült Palcsó Sándor…;  Eugen Suchoň „Örvény”-e falusi Vőfély és Szokolay Sándor Vérnászának Hold-béli alakításairól is nagyon érdekes gondolatokat fogalmazott meg.

Részletek:

Kacsóh Pongrác – Bakonyi Károly – Heltai Jenő – Petőfi Sándor: János vitéz
A Rádió Dalszínháza bemutatója: 1959. december 27., Kossuth Rádió 18.40 – 21.05
Rádióra alkalmazta: Karinthy Frigyes
Zenei rendező: Ruitner Sándor. Rendező: Cserés Miklós dr.

Km. a Magyar Rádió Szimfonikus Zenekara és a Földényi Kórus.
Vezényel: Polgár Tibor

- Jancsi belépője (Sárdy János)

„Én a pásztorok királya legeltetem nyájam. Nem törődöm, az idővel a szívemben nyár van…/Az én nevem, az én nevem Kukorica, Kukorica János!”

- Iluska dala (Házy Erzsébet)

„Van egy szegény ,kis árva lány, nincs apja, nincsen anyja, ki szeresse… A kis patakban a leányka, fehér ruháját mossa, mossa…”

 

Farkas Ferenc–Baróti Géza–Dékány András– Dalos László: Zeng az erdő
„Bemutatjuk új rádiófelvételünket”  - 1965. augusztus 21., Petőfi Rádió 14.45-16.00

Km.: a Magyar Rádió és Televízió Szimfonikus Zenekara és Énekkara. Vezényel: Lehel György
Zenei rendező: Ruitner Sándor. Rendező: Rácz György

- Marci belépője (Palcsó Sándor)

„Be szép az erdő, a tarka rét! Fák sűrű lombján napsugár ég! Mohos fenyők, mind föld felett, úgy ragyog a kéklő ég…”

- Marci és Bori szerelmi duettje (László Margit, Palcsó Sándor)
„Domb oldalon játszottunk még valamikor régen, szálltak felettünk a felhők a magas égen! …/Emlékszel, tavasz idején, kószáltunk, ugye, te meg én? Ránk várt az erdő a domb oldalán!”

- Bori dala – Mókus-dal(László Margit):

 „Hallod-e te kicsike mókus-pajtás, kérlek, szépen felelj nekem arra, eljön-e jópajtásom…/Úgy bíz' a csiribiri mókus pajtás”

- Marci dala (Palcsó Sándor):

Búcsúlevél ez mit írók néked, elmegyek, bár utánad fáj szívem… Nem panaszlom el, hogy megbántottál. Bánatomat magammal viszem…. Megőrzöm szívem szép emlékét.”

 

Szokolay Sándor- Federico García Lorca – Illyés Gyula: Vérnász:  „Most kél a Hold” (III. felv., 1. kép, 2. jelenet)

Km.  Palcsó Sándor, Bódy József, a Magyar Állami Operaház Zenekara és az MRT Énekkara. Vezényel: Kórodi András

 

Franz von Suppé: Pajkos diákok

Innocent Vincze Ernő magyar fordításában

A Rádió Dalszínházának bemutatója: 1966. december 28., Kossuth Rádió 19.30 – 20.39 

Km. a Magyar Rádió és Televízió Énekkara (karigazgató: Sapszon Ferenc) és Szimfonikus Zenekara. Vezényel: Breitner Tamás

- Jelenet, Fleck elbeszélése és együttes (Palcsó Sándor, km. Szirmay Márta, Bende Zsolt és az MRT Énekkara)

- Szabadítónk! Szabadítónk!  - Megmentőnk! Úgy jön ő!  /-A teljes bölcs fakultás … ha pénzre szükség támad, csak értem kiabálnak….Mert mint egy gróf Luxemburg,  úgy elverjük ám a  pénzt! /- Jöjj, Fleck, és hárítsd el rólunk ezt a vészt! ... /-  Három sárkány!  Szörnyű bölcsek! - Mind a hármat le is győzted! /- Mind a három, mint a járom, oly nehéz volt, mondhatom. Türelemmel kellett várnom, míg megoldhatom.  Szépen bekopogtam úgy délfelé…  mikor a szobába beléptem ám…  a hölgyekhez kézcsókkal járultam én, és elmondtam kérelmem mily szerény .  … Rám morog egyik: lám, megint pénz  kell egy úrficskának, tán?   Rám ront a másik: lám, nálunk tán, bizony pénz terem a fán?  Harmadik mordul: lám, aki lumpol, az pumpol is, úgy ám!  Rám rohamoznak, rám! hogy a cinkosa vagyok neki tán. Hölgyeim, szavamra, öccsük nagyon szorgalmas diák… Így csevegtek,  így csipogtak, összevesztek, összefogtak, felugrottak és leültek, egyre jobban felhevültek. Mikor forró lázban égve morgó mérgük már lehűlt, akkor nyitották ki végre a nagy pénzes retikült! Ugye bár, látni már, finom módon lépjünk fel, s úgy megy minden, ahogy kell, úgy megy minden, minden, minden…/-Koccintsunk hát! …  Koccintsunk, koccintsunk, koccintsunk, koccintsunk rá!..”

- Angol-kettős (Szirmay Márta és Palcsó Sándor)

„Óh, Yes, yes, yes, yes, yes…”

- Jelenet és együttes (Szirmay Márta, Erdész Zsuzsa, Bartha Alfonz, Bende Zsolt, Palcsó Sándor, Várhelyi Endre, énekkar)

„Kopp-kopp, kopp-kopp…”

- Szerelmi kettős és együttes (Erdész Zsuzsa, Bartha Alfonz, km. énekkar)

„Légy erős! Búcsút vennék… /Szép reménysugár, szívemre vár talán. Drágám! Áldjon ég!”

- Finálé (Szirmay Márta, Erdész Zsuzsa, Bartha Alfonz, Bende Zsolt, Palcsó Sándor, Várhelyi Endre, énekkar)

„koccintsunk rá! Igyunk, igyunk…„Gaudeamus igitur…

 

Lehár: Cigányszerelem – Nyitány (Magyar Rádió és Televízió Szimfonikus Zenekara, vezényel: Sebestyén András)

214   Búbánat • előzmény213 2018-06-21 16:15:55

Palcsó Sándor hétfőtől  „élőben” hallgatható a Dankó Rádió szokásos, délelőtti operettműsorában! A Túl az Óperencián adásának szerkesztő -műsorvezetője, Nagy Ibolya, otthonában kereste fel a "Magyar Állami Operaház örökös tagjai” doyenjét!  Palcsó Sándor ma többek közt arról mesélt a rádió mikrofonja előtt, hogy énekművészetére mind énekhang, mind színészi alakítást tekintve igen nagy hatással volt rá két jelentős operaénekes: Placido Domingót és Tito Gobbit említette, és meg is indokolta, miért… Szóba került Verdi Otellója és Debussy Pelléas és Melisande című műve is, de érdekes történetet mesét lovagló tudásáról – a Margitszigeti János Vitéz előadásain kellett lóhátra pattannia… , amúgy „imádott lovagolni”.

Emlegette volt gégészorvos specialista munkatársát az Operából, aki sokat segítette szakértelmével, ha erre szüksége volt, a hangszálainak épségét tekintve…

A beszélgetésben érintette a László Margit operaénekesnő-kolleginájával való rendszeres kapcsolattartást; egyik eszmecseréjük során szó esett  arról a Tóth Péter karmesterről, aki közös rádiófelvételükön Vincze Ottó Cseberből-vederbe című zenés játékában a  Magyar Rádió zenekarát vezényelte (1964); mi lett vele, miért tűnt el a zenei világból a kitűnő karmester, akit Ferencsik is nagyon becsült, mi lett a sorsa? (1967-ben disszidált, de alkoholizmusa miatt rövidesen eltávozott az élők a sorából…)

I. Leo Fall: Pompadour

Rádió Dalszínháza bemutatója: 1967. szeptember 9. Kossuth adó 20.31-22.00
Fordította: Harsányi Zsolt. Rádióra Innocent Vincze Ernő dolgozta át.

Km.: a Magyar Rádió és Televízió Szimfonikus Zenekara és Énekkara (karigazgató: Sapszon Ferenc. Vezényel: Bródy Tamás
Zenei rendező: Balassa Sándor. Rendező: László Endre

- Bevezető jelenet, Calicot dala (Palcsó Sándor, km. Kishegyi Árpád és az MRT Énekkara)

„- A pom-pom- pom-Pompadour, a pompa-Pompadour! – Éljen Calicot! Éljen Calicot!....- Ti ostoba fickók!, hej, hagyjatok békét! Ti maflanépség, tinéktek nem való költői szépség! Hisz részegek vagytok, adta népe, hogy daloljak néktek, no, még csak az kéne! …/- Calicot!, Calicot! – ez biztató! / - Hohó-hahó, nohát! Kezdem a dalt: A pom-pom- pom- Pompadour, A pom-Pom- pom-Pompadour! Akárkinek le - ha-ha-ha! akárkinek leánya, de rettentő nagy ha-ha-ha! – de rettentő nagy dáma. A pom-pom-pom-Pompadour, a pompa-Pompadour, a Pompadour! Ó, de buzgón törődik a hazával, és a kormánynak piszkos zálogán, néha ágyba is elviszi magával, jó királyunk hatalmas jogarát!.. Pazarlás uralkodik vele…. és Lajosnak vidám az éjjele…. Ha-ha-ha- Ha-ha-ha-… A pom-pom-pom-Pompadour…”

 

II. Kálmán Imre - Paul Knepler - Herczeg Géza: Joséphine császárné - keresztmetszet

Rádió Dalszínháza bemutatója: 1982. október 24. , Kossuth rádió, 12.50 – 13.50

Km.: a Magyar Rádió és Televízió Szimfonikus Zenekara és Énekkara (karigazgató: Sapszon Ferenc. Vezényel: Bródy Tamás.

- Juliette és Bernard vidám kettőse: „Kislány-kislány, mondok én egy jót, minden rangnál többet ér a csók…”  (Domonkos Zsuzsa és Palcsó Sándor)

- Ugyanők egy másik kettősben: „Én minden csókom, bókom néked adom…” (Domonkos Zsuzsa és Palcsó Sándor)

 

III. Vincze Ottó - Obernyik Károly - Ambrózy Ágoston: Cseberből vederbe

A Rádió Dalszínháza bemutatója: 1964. május 9., Kossuth Rádió 20.22 – 22.00
Km.: a Magyar Rádió Kamarazenekara és a Földényi-kórus. Vezényel: Tóth Péter
Zenei rendező: Ruitner Sándor. Rendező: László Endre

  • Cserei Sándor dala: „En hazatérek! Oda kell menni, hol fordul a világ!...” (Palcsó Sándor)
  • Jódli-dal: „Havasi táj…” (László Margit, km. Daróczy Jenő gitáron)
  • Levél-jelenet (Andor Éva, Palcsó Sándor, km. Várhelyi Endre)
  • Cserei Sándor másik dala: „Gondolsz-e rám. én drága, mátkám? Ne hagyj el, árván!...” (Palcsó Sándor, km. a Nőikar)
  • Mici és Pista vidám kettőse (László Margit, Kishegyi Árpád)
     

IV. Jacobi Viktor – Bródy Miksa – Martos Ferenc: Leányvásár

Rádió Dalszínházának a bemutatója: 1964. július 18., Kossuth Rádió

Km.: a Magyar Rádió és Televízió Szimfonikus Zenekara és Énekkara (karigazgató: Sapszon Ferenc. Vezényel: Sebestyén András.

Zenei rendező: Járfás Tamás. Rendező: Cserés Miklós dr.

- Bessy és Fritz kettőse: „Nagyon vad ez a vadon… Kettecskén, az élet édes álom, kettecskén…” (Házy Erzsébet és Palcsó Sándor)

 

A műsorban Bozsó József énekes-színészt születésnapján köszöntötte Nagy Ibolya ezzel a dallal:

Kálmán Imre – J. Brammer – A. Grünwald – Kulinyi Ernő: Cirkuszhercegnő

„Kislány, vigyázz, csókra szomjas a huszár! Kislány, vigyázz, minden ablakot bezárj!” (Bozsó József)

Az adás elején és a végén egy-egy Lehár szerzemény dallamai csendültek fel:

  • FriderikaKözzene (Km. az MRT Szimfonikus Zenekara, vezényel: Sebestyén András) – 1972-es stúdiófelvételről.
  • Luxemburg grófja – Keringő (km. a Bécsi Johann Strauss Szimfonikus Zenekar,  vezényel: Willi Boskovszky)

Ezt az operettműsort ismét meghallgathatjuk most délután hat és hét óra között a Dankó Rádió Túl az Óperencián adásában.

213   Búbánat • előzmény212 2018-06-20 11:36:42

Palcsó Sándort otthonában kereste fel Nagy Ibolya, aki a felvett beszélgetésüket ezen a héten a Dankó Rádió Túl az Óperencián műsorába szerkeszti be.

A mai adásban Palcsó Sándor elmeséli az 1956-os forradalmi események időszakát, amikor még a Honvéd Művészegyüttes tagjaként kínai turnéra utaztak vonattal, Szibérián át Pekingbe, és három hónapig tartott ez a vendégszereplés; kint kapták itthonról a híreket, és csak decemberben tértek haza…

Palcsó Sándor felelevenítette azt az időszakot is, amikor bekerült az Operaházba; arról az időszakról, melyet máig is az „Opera aranykorszakának” neveznek…; kollégáiról, Losonczy Györgyről és Simándy Józsefről osztott meg velünk kis történeteket.

Szóba került Palcsó Sándor első rádiós felkérései, szereplései és a Rádiózenekarral való közös, jóviszonyuk… Sebestyén András, karmester, a Rádió Zenei Főosztályának akkori vezetője hívta be egy szerep eléneklésére, Udvardy Tibor ajánlására az 1960-as évek legelején. Onnantól kezdve nem volt megállás: töménytelen számú rádiófelvételt készítettek vele az elkövetkező három évtized alatt a zenei stúdiókban…

(Talán nem véletlen, hogy a műsorvezető, Nagy Ibolya Palcsó Sándornak ma csupa olyan operettfelvételéből szerkesztett be részleteket, amelyek zenei felvételén az MRT Szimfonikus Zenekarát Sebestyén András vezényli.)

 

Szirmai Albert – Martos Ferenc: Alexandra 

Az 1980. július 2-án, a Petőfi rádióban 18.35-19.25 között bemutatott rádiófelvételről, km. a Magyar Rádió és Televízió Szimfonikus Zenekara, vezényel: Sebestyén András

  • A király dala (Palcsó Sándor)

            „Kicsi feleség, aranyos kis párom, a te csókod várom…”   

  • Alexandra dala (Pászthy Júlia)
  • A király és Alexandra kettőse (Pászthy Júlia és Palcsó Sándor)

            „- Minek ez a hideg pillantás?…ijedelem ül a szép szemén, nem is tudom, mire véljem!? /- Minek ez a heves ostromlás? Egy kissé gyorsan jár, ne legyen a szeme oly mohó…/- Miért vagy oly szépmint az álom, elbűvölő, mint senki más, mióta látlak, érted vágyom…”

  • A Grófnő és Károly vidám kettőse (Oszvald Marika és Maros Gábor)

 

Huszka Jenő – Martos Ferenc: Gül Baba 

A daljáték keresztmetszetét 1963. augusztus 20-án, a Kossuth Rádió mutatta be, 13.42 – 14.57.

Km.: az MRT Szimfonikus Zenekara és Énekkara. Vezényel: Sebestyén András

Zenei rendező: Fejes Cecília. Rendező: Rácz György

Kardos György és Gál Zsuzsa szövegét elmondja: Mészáros Ági

Szereplők: 

Németh Marika (Leila), 
Ilosfalvy Róbert (Gábor diák),
Palócz László (Mujkó), 
Palcsó Sándor (Zulfikár, főeunuch) 
Várhelyi Endre (Gül baba), 
Bende Zsolt (A budai bíró)
Kovács Péter (Kucsuk Ali, budai basa)

Erről a stúdiófelvételről csendültek fel az alábbi részletek:

  • Leila belépője, I. felv. (Németh Marika)

            „Valahol messze, nem tudom, hol…./S lassan elém jött…daliás ifjú legény…” 

  • Melodráma jelenet az I. felvonásból (Palcsó Sándor, Bende Zsolt, Németh Marika, Ilosfalvy Róbert, Kovács Péter, énekkar) 

    „… Kutya van a kertben, hamar ide, hamar oda… /- Borzalom, szörnyűség…../- Miért ez a zaj? Nos, mi baj? - Loptak a zsiványok… - Vasbilincset rájuk…. /- Ez ő, mily boldog álom, szép rózsaszál…. /- Szálljon átkok átka rád! Poklok éje lesz tanyád!…..” 

 

  • Szerelmi kettős a II. felvonásból (Németh Marika, Ilosfalvy Róbert és én énekkar)     „Ha volnék egy énekes madárka, tehozzád szólna mindegyik dalom…/Szép égi virágom, jó sorsomat áldom…. /Jer, vélem, édes, szökjünk el együtt…”

Egy másik felvételről szólalt meg:

  • Mujkó dala (Miller Lajos és az MRT Szimfonikus zenekara, vezényel: Sebestyén András) – „Bemutatjuk új operettfelvételeinket” – Sass Sylvia és Miller Lajos énekel 
    1976. augusztus 16., Kossuth adó 20.25 21.05

    „Darumadár fenn az égen, hazafelé szálldogál. Vándorbottal a kezében cigánylegény megmegáll. Repülj madár, ha lehet, vidd el ezt a levelet. Mondd meg az én galambomnak, ne sirasson, felejtsen el engemet….”

 

Nádor Mihály – Kulinyi Ernő: Babavásár

  • Agglegények dala  (Palcsó Sándor, km. az MRT Énekkarának Férfikara, vezényel: Sebestyén András)

          „A klubfotelben álmodozva hányszor elsóhajtom. ha lenne párom, hű menyecském, s véle négy-öt rajkóm!      / Rossz szokás, rossz szokás, csak rossz szokás a nősülés és semmi más!  Cselszövők,  mind a nők , és mások mindahányan esküvő előtt! Agglegény, légy kemény! Fogadd, ha kell esküvel: bús tatár nem leszel! És hogyha rabbá tett egy nő, papucsba’ indulj már a paphoz hitszegő!...”

 

A délelőtt elhangzott adást ismét meghallgathatjuk a Dankó Rádióban ma 18 és 18 óra között.

212   Búbánat • előzmény211 2018-06-19 15:10:41

A  Dankó rádió Túl az Óperencián című műsorában egész héten át  Palcsó Sándor tenoristával beszélget a szerkesztő-műsorvezető, Nagy Ibolya.  

Az Operaház nyugalmazott énekművésze folytatta tegnap megkezdett, eseménydús életútjának ismertetését, amelynek során gyermekkora első ének-színpadi megmutatkozásainak, próbálkozásainak ismertetésétől, a kezdeti ének-zene tanulmányainak ecsetelésétől eljutott Érsek Mária zongoraművész-zenepedagógussal való találkozásáig; az Operaház Énekkarának helyettes karigazgatója, korrepetitora karolta fel, és tanította,  akire máig nagy gyermeki szeretettel és hálával emlékszik vissza.   

A hangfelvételről elhangzó beszélgetés mellett zenei bejátszásokat is hallunk a művész énekfelvételeiből.

 A Nagy Ibolya szerkesztette adás zenei kínálatából a délelőtti operettműsorban az alábbi operettrészletek szólaltak meg

 

Palcsó Sándor rádiófelvételei közül előbb Offenbach A sóhajok hídja című, 1976-ban bemutatott operettből szólalt meg több dal és együttes:

Crémieux és Halevy szövegét fordította és a verseket írta: Romhányi József

Vezényel: Bródy Tamás

Km.: az MRT szimfonikus zenekara és énekkara (karigazgató: Sapszon Ferenc)

- Nyitójelenet (km. Énekkar)

- Malatromba álma„Ó milyen édes álom volt, hogy szálltam én, hogy szálltam én! A lelkem  lengve vándorolt, mint falevél ha fúj a szél…”(Palcsó Sándor)

- Nr. 16. Malatromba dala: „Egy jó bolt az mindig jó volt…” (Palcsó Sándor, énekkar)

- Nr. 27. Tízek Tanácsa – jelenet: „Van egy kis zúg a völgyben, a hispán vidéken ….hív a mesebeli Spanyolország…” (Palcsó Sándor, km.  Kalmár Magda, Kincses Veronika, Rozsos István, énekkar)

- Hatos: „- Imádlak! - Engem imádnak!... Jöjj, menjünk innen már…” (Kalmár Magda, Palcsó Sándor, Fülöp Attila, Rozsos István, Radnay György, Antalffy Albert)

- Malatromba dala - A galamb és a héja: „A szép kis gerlék most elpihennek szendén…” (Palcsó  Sándor)

- Catarina dala: „Virágos jókedvetek van, de ez a kis dal …” (Kalmár Magda)

- Nr. 25  Amoroso kupléja és kórusjelenet: „Csengj, bongj, zengj! Harsog ma a város… ” (Kincses Veronika, énekkar) 

 

Lehár Ferenc - Ottokar Tann-Bergler - Emil Norini - Mérei Adolf: A bécsi asszonyok

-  A katonakarmester-dal (Palcsó Sándor, km. az MRT Szimfonikus Zenekara, vezényel: Vincze Ottó)

„- A banda élén így megyek, száz szem tekint felém!  Csin-csin-tra-rá, csin-csin-trará… Megállanak az emberek az utca két felén, Csin-csin-tra-rá, csin-csin-trará …de a hallgatóság ó, de nagyszerű! És főleg nőnemű, csinos parázsszemű! Megnyílanak kint mind az ablakok és a földi angyalok!   Csupa lány! Csupa szép! …Sok kis kéz ím rám mutat: / Ó, de szép, de csábító, oly hódító elbódító! Sóhajt nőcske-lányka száz, értem ég szívében láz! Rám borul a kis hamis, megolvad még a jégcsap is, hogyha szemtől szembe néz, a pillantása megigéz! 

/A banda élén vinni kell a karmesterboltot, Csin-csin-tra-rá, csin-csin-trará…Megláthatja a sok irigy, a munka nem robot, Csin-csin-tra-rá, csin-csin-trará…És hozzám hány lány szólott esztelen, szép holdas estelen, derék karmesterem… / Ó, de szép, de csábító, oly hódító elbódító! …”  

 

Ezt az adást ma délután hat és hét óra között újra meghallgathatjuk a rádióban, és online a rádió internetes oldalán is.

211   Búbánat 2018-06-18 16:44:38

A Dankó Rádió „Túl az Óperencián” adásának szerkesztő-műsorvezetője, Nagy Ibolya, a négy évvel ezelőtti látogatása után másodszor is felkereste otthonában

 Palcsó Sándor operaénekest,

a Magyar Állami Operaház örökös tagját, kétszeres Liszt Ferenc-díjas, érdemes és kiváló művészt, aki a Magyar Köztársasági Érdemrend Tisztikeresztjének (1993) és Középkeresztjének (2010) is a tulajdonosa.

Beszélgetésüket – sok zenei bejátszással - ezúttal is meghallgathatjuk a Dankó Rádió operettműsorában; ezen a héten naponta követhetjük figyelemmel diskurzusuk szerkesztett hangfelvételét. 

Az örökifjú tenoristánkat nemcsak kiváló énekesi és színészi talentummal áldották meg az Égiek, de páratlan, elbeszélő-mesélőkedvvel is; a gazdag, fordulatokban teli életútjának megannyi epizódját, eseményét két könyvében is leírta, részletezte és ezért is csodálatos, ahogyan memóriája tárházának gazdag kincseiből merítve, teljes szellemi frissességgel ontja még ma is pályája, hivatása de akár magánéletének színes történeteit, újabb és újabb „sztorikkal” fűszerezve, vagy akár kiegészítve az esetleg korábban már papírra vetett vagy mikrofonba elmondott, vele megesett történéseket - mindezt páratlanul élvezetes, sziporkázó stílus-modorában előadva! És ehhez hozzáteszem, ahogyan az énekének minden szava prozódiailag jól érthető, ugyanezt mondhatom, a civil Palcsó Sándor beszédszaváról is: mondatai érthetőek, követhetőek, gondolatai összeszedettek, logikusak, előadása pedig gördülékeny. Kis történetei elgondolkodtatóak, tanulságosak, érdekfeszítőek, olykor színesek, egyben kis történelem, egy mára már letűnt kornak a „visszhangjai” is…

A 89. életévét novemberben betöltő énekművész és Nagy Ibolya, a régi barátságukat felelevenítve, beszélgetésüket szinte ott folytatták, ahol 2014 augusztusában abbahagyták.

Ami pedig a műsorban elhangzott zenéket illeti, a mai adásban két klasszikus operettből csendültek fel részletek – természetesen közöttük Palcsó Sándor énekhangját is örömmel hallottuk viszont az ismert és kedvelt melódiák felvételeiről:

Franz von Suppé: Boccaccio 

- Lotteringhi, a kádár dala  (Hordó-dal):”Ma reggel óta jár az asszony szája már... tralalalalala- la-la  - oiolé -oiolá- lalalala…/ Bumti rapata, Bumti, bumti, bumti rapata! …” (Palcsó Sándor, km. az MRT Énekkara és Szimfonikus Zenekara, vezényel: Breitner Tamás – magyar szöveg: Harsányi Zsolt nyomán Róna Frigyes; élő koncertfelvételről: Franz von Suppé-est a Csepeli Munkásotthonból, 1978. január 16., Petőfi rádió 19.00 -21.36)

- Még egy részlet hangzott el a hangversenyről: Jelenet, kórus-együttes (Mersei Miklós, Palcsó Sándor, km. az MRT Énekkara)

- Fiametta és Boccaccio „olasz”-kettőse  - de itt magyar fordításban hangzik el a duett! (Házy Erzsébet és Fülöp Attila. Km. a Magyar Rádió Szimfonikus Zenekara. Bródy Tamás vezényel.  – ugyancsak élő, koncertfelvételről hangzott el:„Komolyan-könnyedén” – nyilvános hangverseny közvetítése a Magyar Rádió 6-os stúdiójából, 1977. június 26.  A koncert hangfelvételét 1977. augusztus 18-án, a Petőfi Rádió sugározta (20.33-22.17).

 

Robert Planquette: Rip van Winkle

- Nick, a kocsmáros dala (Palcsó Sándor, km. az MRT Szimfonikus Zenekara, vezényel: Breitner Tamás) - A teljes felvétel a Rádió Dalszínháza bemutatója volt: 1968.12.28., Kossuth Rádió 19.46. A magyarra fordított dalszöveg szerzője: Romhányi József.

- Jelenet, Ripp, Lowna és Jack hármasa (Melis György, Erdész Zsuzsa, Réti József)

- Rip „Visszhangdala” (Melis György és az MRT Énekkara)

Egy másik stúdiófelvételről hallottuk:
- Alice dala – Levélária:Levelemmel üzenem…”  (Kalmár Magda, Km. a Postás Szimfonikus Zenekar. Vezényel: Bolberitz Tamás) 1984 HUNGAROTON RECORDS LTD.

 

A délelőtti adást ma 18 és 19 óra között ismét meghallgathatjuk a Dankó Rádióban.

Holnap és a hét minden napján velünk lesz Palcsó Sándor  - az éter hullámhosszán…

210   Búbánat 2018-06-17 21:30:49

Már jelzem előre:

holnaptól "Palcsó Sándor-hét" kezdődik a Dankó Rádió Túl az Óperencián operettadásában.  Nagy Ibolya beszélgetőtársa - immár másodszor - az Operaház örökös tagja, az idén novemberben a 89. életévéhez közelítő kiváló  operaénekesünk lesz! 

Kezdés: de. 9-10, az ismétlésben 18-19 óra

209   Búbánat 2018-06-15 00:10:02

1978. szeptember 18., Petőfi Rádió, 19.40 – kb. 21.40

Kapcsoljuk a Csepeli Munkásotthont

Lehár Ferenc: A víg özvegy

Koncertszerű előadás közvetítése

Bródy Tamás – Kalmár Magda, Pászthy Júlia, Berkes János,  Fülöp Attila, Katona Lajos, Kárpáti Ernő, Leblanc  Győző, Nádas Tibor, Palcsó Sándor, Róka István, valamint az MRT Szimfonikus Zenekara és Énekkara (karigazgató: Sapszon Ferenc)

208   Búbánat 2018-06-10 13:14:23

1977. december 28., Kossuth Rádió 19.15 – 20.39

Új magyar operabemutató - rádió stúdiófelvétel

Balassa Sándor: Az ajtón kívül

opera öt tételben

Szövegét – Wolfgang Borchert drámája nyomán – Fodor Géza készítette

A Magyar Rádió és Televízió Énekkarát és Szimfonikus Zenekarát Lehel György vezényli

Szereposztás:

Beckmann – Palcsó Sándor

Lány – Tokody Ilona

Féllábú – Polgár László

Isten – Fülöp Attila

Halál – Gregor József

Ezredes – Sólyom-Nagy Sándor

Kabaréigazgató – Bordás György

207   Búbánat 2018-06-08 09:07:15

 

Csacsi történet

Meseopera a legkisebbeknek

Zenéjét szerezte és vezényel: Vass Lajos

Írta: Hárs László

A Gyermekrádió műsorának bemutatója: 1977. augusztus 20., Kossuth Rádió, 10.03 – 10.45

Rendező: Fejes Cecília

Dramaturg: Derera Éva

Közreműködnek az MRT Szimfonikus zenekarának és a Vasas Művészegyüttes énekkarának tagjai.

Szereposztás:

Füles Fülöp - Antalffy Albert

Füli Juli - Ötvös Csilla

Kakas – Palcsó Sándor

Tyúkanyó – Sándor Judit

Kecske – Külkey László

Róka – Barlay Zsuzsa

Disznó és Rák – Bordás György

206   Búbánat 2018-05-09 22:05:56

1976. május 6., Kossuth Rádió, 19.35 –

„Kapcsoljuk a Zeneakadémia nagytermét”

A Magyar Rádió és Televízió szimfonikus zenekarának hangversenye.

Vezényel: Medveczky Ádám

Közreműködik:

Szabó Csilla – zongora

Palcsó Sándor, Sólyom-Nagy Sándor – ének.

  1. Farkas Ferenc: Rákóczi - kantáta („Aspirationes principis”)

II. Rákóczi Ferenc, Mikes Kelemen  és Ráday Pál soraira – bemutató

(Közreműködik: Palcsó Sándor, Sólyom-Nagy Sándor)

 

fonix-sarok.hu/userfiles/rfo4/index191.html

Farkas Ferenc: „Aspirationes principis” című Rákóczi- kantáta (1976)

1976. május 6-án a Zeneakadémián, majd a Rádió augusztus 20-ai ünnepi műsorában mutatták be Farkas Ferenc „Aspirationes principis” című Rákóczi-kantátáját, Palcsó Sándor és Sólyom- Nagy Sándor szólójával, a Rádiózenekar előadásában, Medveczky Ádám vezényletével. 

A kantáta komponálására és bemutatására II. Rákóczi Ferenc születésének 300-ik évfordulója adott alkalmat. Rákóczi a magyar történelem egyik legjelentősebb alakja, életének példája évszázadokon át a szabadságra vágyó, érte harcoló emberek jelképe. 

Farkas Ferenc zeneszerzőhöz különösen közel állt a Rákóczi-kor hangja, stílusa. Így beszélt róla:

„1943-ban a Rákóczi nótája c. film zenéjének komponálása idején tanulmányoztam először a kuruc zene stílusát és hangulatvilágát. Ezt tíz esztendővel később a Rákóczi hadnagya c. filmzenéje követte, majd további, e stíluskörbe tartozó kompozíciók: kísérőzene Szigligeti II. Rákóczi Ferenc fogsága c. színdarabjához, főképpen pedig a Csínom Palkó c. daljáték. A jubileumi megemlékezéssel kapcsolatos feladathoz beható filológiai tanulmányokat végeztem. Felhasználtam II. Rákóczi Ferenc önéletrajzának latin nyelven írt részleteit, Ráday Pál Kiáltványát a magyar nemzethez, Mikes Kelemen 1735. április 8-án írott, Rákóczi haláláról szóló levelét, valamint a konstantinápolyi sírfeliratot – és az ezek alapján kialakítható emberi vonások zenei ábrázolására vállalkoztam.” 

Farkas Ferenc Rákóczi-kantátájának bemutatója után Kárpáti János zenekritikus így kezdte írását:A Rákóczi-évforduló, több zeneszerzőnknek is alkalmat adott ünnepi művek komponálására. Minden művésznek egyformán joga van arra, hogy tiszteletét nemzeti múltunk e kimagasló alakja előtt alkotásban rója le, de – úgy érezzük – Farkas Ferenc tisztelgése mindenki másénál illetékesebb, hiszen ő már mintegy 30 év óta kerülgeti a témát, a kuruc kor zenéjét, nagy alakjait – belső vonzástól vezetve, függetlenül az évfordulók aktualitásától."

 

[A zeneakadémiai koncerten hallható volt még Chopin e-moll zongoraversenye és Schumann III. (Rajnai) Szimfóniája.]

 

1976. augusztus 20., Kossuth Rádió, 15.13 – 15.43

„Bemutatjuk új felvételünket”

Farkas Ferenc: Rákóczi - kantáta („Aspirationes principis”)

II. Rákóczi Ferenc, Mikes Kelemen  és Ráday Pál soraira 

Közreműködik: Palcsó Sándor, Sólyom-Nagy Sándor, valamint  a Magyar Rádió és Televízió szimfonikus zenekarának hangversenye.

Vezényel: Medveczky Ádám


 

205   Búbánat 2018-05-08 14:20:06

Palcsó Sándor egyik briliáns felvétele volt - a sok közül - a rádióban felvett Franz von Suppé-operett, a Pajkos diákok tenor szerepének énekhangja. 

Ideírom az Innocent Vincze Ernő magyar fordításában hallott részlet kivonatos dalszövegét; ezt a dalbetétet ma délelőtt sugározta a Dankó Rádió, és ma délután hat és hét óra között ismét leadja a Suppé-blokkban   "Túl az Óperencián".  (A műsor második felében)

A Rádió Dalszínházának bemutatója: 1966. december 28., Kossuth Rádió 19.30 – 20.39 

Km. a Magyar Rádió és Televízió Énekkara (karigazgató: Sapszon Ferenc) és Szimfonikus Zenekara. Vezényel: Breitner Tamás

Két részlet csendült fel az operettből. Előbb az

  • Előzene és Geier kupléja (Várhelyi Endre)  - ez a dal is szenzációs a maga nemében és a remek tolmácsolásban!

„Minden ember pénzre vágyik, pénzt kíván! Mind csak egyet áhít, pénzt csak, pénzt csupán! .../Nincs nagyobb kéj-gyönyör, nincs a világon! … Pénzem csendülj!  S ha gyűjtelek, te gyűlj!  Egyesével, kettesével, ötösével, tízesével, összesével, egy halomba csapni s rakni újfent széjjel.  Tornyocskákba, halmocskákba, ki a zsákból, be a zsákba, ki a zsákból, be a zsákba, s újra széjjel, ezzel játszom minden éjjel, kéjjel!..."

 

  • Jelenet, Fleck elbeszélése és együttes (Palcsó Sándor, km. Szirmay Márta, Bende Zsolt és az MRT Énekkara)

- Szabadítónk! Szabadítónk!  - Megmentőnk! Úgy jön ő!  /-A teljes bölcs fakultás … ha pénzre szükség támad, csak értem kiabálnak….Mert mint egy gróf Luxemburg,  úgy elverjük ám a  pénzt! /- Jöjj, Fleck, és hárítsd el rólunk ezt a vészt! ... /-  Három sárkány!  Szörnyű bölcsek! - Mind a hármat le is győzted! /- Mind a három, mint a járom, oly nehéz volt, mondhatom. Türelemmel kellett várnom, míg megoldhatom.  Szépen bekopogtam úgy délfelé…  mikor a szobába beléptem ám…  a hölgyekhez kézcsókkal járultam én, és elmondtam kérelmem mily szerény .  … Rám morog egyik: lám, megint pénz  kell egy úrficskának, tán?   Rám ront a másik: lám, nálunk tán, bizony pénz terem a fán?  Harmadik mordul: lám, aki lumpol, az pumpol is, úgy ám!  Rám rohamoznak, rám! hogy a cinkosa vagyok neki tán. Hölgyeim, szavamra, öccsük nagyon szorgalmas diák… Így csevegtek,  így csipogtak, összevesztek, összefogtak, felugrottak és leültek, egyre jobban felhevültek. Mikor forró lázban égve morgó mérgük már lehűlt, akkor nyitották ki végre a nagy pénzes retikült! Ugye bár, látni már, finom módon lépjünk fel, s úgy megy minden, ahogy kell, úgy megy minden, minden, minden…/-Koccintsunk hát! …  Koccintsunk, koccintsunk, koccintsunk, koccintsunk rá!..”

Ahogyan  Palcsó Sándor ezt a vicces elbeszélést előadja, kikarikírozva, jellegzetes tenor hangján elénekli,  utolérhetetlen művészetével,  arra, nincsenek szavak...

204   Búbánat 2018-03-18 02:08:07

Ma Palcsó Sándort köszöntjük névnapján - kinek operaénekesi pályája együtt haladt a tegnapi  születésnapos ünnepelt László Margitéval... A rádiófelvételen a Zeng az erdő c. daljáték rádiófelvételéről egy szép duettben hallhattuk tegnap énekelni őket; akár ma is -  újból - felcsendülhetne a két művész énekhangján ugyanez a kedves  dal a Dankó Rádió Túl az Óperencián c. műsorában!

Farkas Ferenc–Baróti Géza–Dékány András– Dalos László: Zeng az erdő 

Marci és Bori szerelmi duettje:

„Domboldalon játszottunk még valamikor régen, szálltak felettünk a felhők a magas égen! …/Emlékszel, tavasz idején, kószáltunk, ugye, te meg én? Ránk várt az erdő a domb oldalán!...”

Milyen jó, hogy még mindketten köztünk vannak! - mondhatni, az  "utolsó mohikánok" abból az operaénekes-generációból, amelyikben ott volt Házy Erzsébet, Gencsy Sári, Koltay Valéria, Ágai Karola,  Lehoczky Éva, Déry Gabriella,  Erdész Zsuzsa, Moldován Stefánia, Komlóssy Erzsébet, Svéd Nóra, Szőnyi Olga,  Ilosfalvy Róbert, Réti József,  Bartha Alfonz, Külkey László, Szőnyi Ferenc,  Bende Zsolt, Várhelyi Endre...

203   Búbánat 2018-02-26 20:30:48

1975. január 15. Petőfi Rádió, 16.36 – 16.51

„Kapcsoljuk a Rádió 22-es stúdióját”

Palcsó Sándor (ének) hangversenye

Zongorán közreműködik: Várady Katalin

Műsor: 

Mozart: Szöktetés a szerájbólBelmonte A-dúr áriája

Flotow: Márta Lyonel áriája

Wagner: A nürnbergi mesterdalnokok - Stolzingi Walter versenydala

202   Búbánat 2018-02-23 11:36:54

„A tékozló ország”

Rádiószínház bemutatója:1973. január 27.,  3. Műsor (urh adó): 21:09 - 22:00

Juhász Ferenc eposzának oratorikus változata

Rádióra alkalmazta: Dorogi Zsigmond

Zenéjét szerezte: Vujicsis Tihamér


Szereplők:

A költő – Latinovits Zoltán

Dózsa György – Szabó Gyula

Öreg citerás – Sinkovits Imre

Karvezetők – Csengery Adrienne, Kohut Magda, Pécsi Ildikó, Sütő Irén, Bánffy György, Juhász Jácint, Kozák András, Papp János

Szólót énekel: Palcsó Sándor

Közreműködik: MRT szimfonikus zenekara, énekkara (karigazgató: Sapszon Ferenc) és a Nemzeti Színház Stúdióegyüttese

Vezényel:Jancsovics Antal

201   Búbánat 2018-02-22 10:40:08

"A hős falu"

Lope de Vega színművének rádióváltozata

Fordította: Gáspár Endre

Dramaturg: Kopányi György

Rendező: Török Tamás

Zeneszerző: Szokolay Sándor

Szereposztás:

A komtur - Latinovits Zoltán

Flores, a szolgája - Agárdi Gábor

Esteban – Bessenyei Ferenc

Laurencia – Moór Marianne

Frondoso – Sztankay István

Mendo – Körmendy János

Közreműködik: Palcsó Sándor és az MRT énekkara

Hossz: 84 perc

Bemutató: 1971. január 23., 20:25 - 22.00, Kossuth adó 

200   Búbánat • előzmény177 2018-02-22 10:34:47

Kapcs. 177. sorszám

Tamássy Zdenkó - Mándy Iván - Dalos László: Női különítmény – zenés játék

Rádió Dalszínházának bemutatója: 1967. szeptember 30., Kossuth Rádió, 20.30 - 22.00

Pótlólag a zenés játék cselekményéről
 

Történik a század elején, valahol Amerikában

„Vígan száll most a fenemód eleve nóta, Tom Mix nincsen még, de majd kitaláljuk őt…” E kis versike – a Női különítmény c. zenés rádiójáték indulójának rövid részlete – világosan idézi a kort s a századeleji Amerikát. Ambrus Zoltán Emberrablás c. novellája szolgáltatta az alapötletet, és a Mándy-Tamássy-Dalos szerzőtrió gondoskodott arról, hogy a novella figurái sok prózai-zenei ötlettel gazdagítva, a kalandfilmek maszkjait viselve, új életet kezdjenek a zenés játékban. Tévedés ne essék, a darabban szereplő női különítmény tagjai nem hölgyek, csak emberrabló tevékenységüket kizárólag a női nemre korlátozták. Ebből a fajtából is – megkülönböztetett tisztelettel – a gezdagabb hölgyeket választják ki, akikért váltságdíj fejében bőséges dollárerecske csordogál a kasszába. S hogy a „fogás” ezúttal meglehetősen sovány – egy titkárnőcske és az üdvhadsereg kis hittérítője – korántsem zavarja a szerzőket, mindenki megsütheti a maga kis pecsenyéjét: a rablók, az elrabolt hölgyek, az üzletemberek, a szenátorok… a szerzők… és azok a hallgatók is, akik szombat estéjüket a rádió mellett töltik.

199   Búbánat 2018-02-21 21:01:02

„Az akharnaibeliek”

1965. január 25. 20:30

Kossuth Rádió


Arisztophanész komédiája

Arisztophanész, görög játékíró említést tesz a görényekről a komédiáiban, például az Akharnaibeliek-ben, amelyet i.e 450-ben írt.

-Fordította, rádióra alkalmazta és bevezeti Devecseri Gábor

-Zenéjét szerezte Decsényi János

Az MRT szimfonikus zenekarából alakult kamaraegyüttest és a Budapesti Madrigálkórust Görgei György vezényli

-Karigazgató: Szekeres Ferenc

-Zenei rendező: Fodor Zsigmond

-Rendező: dr. Cserés Miklós

(Csak 18 éven felülieknek!)

Szereposztás:

Dikaiopolisz – Major Tamás; Hírnök – Csákányi László; Amphiteosz – Agárdi Gábor; Euripidész – Ungvári László; Lámakhosz – Basilides Zoltán; A szolgája – Rajz János; Megarai paraszt – Tompa Sándor; Földmíves – Makláry János; Egy boiótiai ember – Molnár Tibor; Kosárvivő lány – Csernus Mariann; Karvezető – Sándor Iza / Kőmíves Sándor

Közreműködik: Erdődy Kálmán, Győrffy György, Hindy Sándor, Joó László, Kondor Ilona, Nagy István, Pártos Erzsi, Prókai István, Raksányi Gellért, Szakács Sándor, Tyll Attila és mások

A dalbetéteket énekli: Barlay Zsuzsa, Erdész Zsuzsa, Koltay Valária, László Margit, Lorán Lenke, Svéd Nóra, Palcsó Sándor és Várhelyi Endre

90 perc

198   Búbánat 2018-02-13 14:52:55

1974. október 25., Kossuth Rádió, 18.00 – 18.24

„Új Wagner-felvételeinkből”

Km. Kovács Eszter, Csányi János, Palcsó Sándor és a Magyar Állami Operaház Zenekara.

Vezényel: Lukács Miklós

 

1. Siegfried – Mime halála (Palcsó Sándor, km. Csányi János)

 

2. Az istenek alkonya – a III. felvonás zárójelenete (Kovács Eszter)

197   Búbánat 2018-02-05 23:51:25

1974. október 13., Petőfi Rádió, 17.55 – 18.32

„Bemutatjuk új felvételünket”

Hidas Frigyes: Gyász-zene - oratórium Vörösmarty Mihály Előszó című versének és Nemeskürty István Requiem egy hadseregért című művének felhasználásával

Bemutató!

Km. Palcsó Sándor, Miller Lajos, Sólyom-Nagy Sándor, a Magyar Rádió és Televízió Énekkara és Szimfonikus zenekara

Vezényel: Lehel György

A műsorban szereplő bemutatóról Kroó Györgynek (az Új Zenei Újságban elhangzott) méltató soraiból idézek:

„A Gyász-zene különleges Requiem. Requiem a doni 2. magyar hadsereg katonáinak emlékére. Az magyarázza szövegének, felépítésének sajátosságát, egyedi műfaját. A Halotti Mise két tételének hagyományos szövegkezdete, a Requiem Aeternam és a Lux Perpetua mint nyitó- és zárókórus-textus latin nyelven (és a nagy Requiemek tipikus, mondhatnók történelmi hangvételével együtt) van jelen Hidas művében, de közé ékelődik magyar szöveg is, egy-egy motetta erejéig. Az a magyar szöveg, amelyet a zeneszerző Nemeskürty István jólismert könyvéből állított össze librettóként, és amely kizárólagos alapja az öt-tételes Gyász-zene három középső tételének. A mű vádirat egy letűnt kor ellen és hitvallás-szerű, vonzó emberi megnyilatkozás.”

196   Búbánat 2018-01-31 23:25:42

Carl Millöcker: Szegény Jonathán

Dalszöveg fordítója: Fischer Sándor

Bemutató: 1974. június 9., Kossuth Rádió, 16.00 – 16.18

„Bemutatjuk új felvételünket” - részletek  Millöcker Szegény Jonathán című operettjéből

Km. Andor Éva, Palcsó Sándor, valamint a Magyar Rádió és Televízió Szimfonikus Zenekara és Énekkara (karigazgató: Sapszon Ferenc)

Vezényel: Bródy Tamás

- Nyitány

- Jonathan belépője (Palcsó Sándor)

„Csupán az impresszárió, az érti csak, mi szép, mi jó, hol itt, hol ottan  látható, és már rohan tovább…”

- Molly és Jonathan kettőse  (Andor Éva és Palcsó Sándor, km. Basky István)

- Kórusrészlet

- Jonathan dala – rondó (Palcsó Sándor)

 „Jaj, Istenem, mi lesz velem, úgy fáj Mollyért a szívem, most elveszítem kedvesem… /A sors, ó, de borzasztó, amerre lel, csak egyre ver, kikerget itt, az embert itt, ahol szerelme él… /Én kincstelen, nincstelen Jonathán, hogy fájna, ha látna ma jó anyám…"

195   Búbánat 2018-01-24 21:10:49

1973. december 31. , Kossuth Rádió, éjjel

B.U.É.K. - 1974    - A Magyar Rádió Szilveszteri kabaréműsora – benne:

Tamássy Zdenkó – Kertész Iván : A cadizi lelenc avagy A kezeletlen anyajegy

Mini opera egy felvonásban (opera paródia)

Közreműködik: Begányi Ferenc, Palcsó Sándor és a Magyar Állami Operaház zenekari tagjaiból alakult kisegyüttes

Vezényel: Pál Tamás

194   Búbánat 2018-01-14 15:21:41

Ma éjjel a Bartók Rádióban halljuk

22.00 – 23.00  Ars nova
- a XX-XXI. század zenéje

1. Maros Rudolf: Töredék (1977) (Győri Filharmonikus Zenekar, vez. Medveczky Ádám)

2. Dávid Gyula: Brácsaverseny (1950) (Lukács Pál, Magyar Állami Hangversenyzenekar, vez. Ferencsik János)

3. Kósa György: Bikasirató - kantáta Devecseri Gábor szövegére (1975)

(Palcsó Sándor - tenor, Magyar Rádió Ének- és Zenekara, vez. Lehel György)

A mikrofonnál: Varga János

Szerk.: Bánkövi Gyula
 

Egy interjú során Kósa György így beszélt művéről: „Kantátám Devecseri Gábor Bikasirató c. verse alapján készült. A költemény mottója egy humánus ötlet: „A torreádort valamikor mégis megkérdezték, akar-e küzdeni, de a bikát nem kérdezte meg senki.” Művem nem követi a verset – mert zenei szempontból nagyon hosszú lenne – csak azokat a sorokat zenésítettem meg, amelyek legjobban kifejezik elképzelésemet. A 3 tételes kantátát tenor szólóra, kórusra és zenekarra komponáltam. A legszuggesztívebb gondolatokat a szólista tolmácsolja. Érdekes módon, a különböző hangulatok víziószerűen követik egymást. Különleges, nagy élményem volt a Bikasirató rádiófelvétele. Lehel György karmester, Palcsó Sándor énekművész, valamint a Rádió ének- és zenekara – vagy 150-200 ember – hallatlan lelkesedéssel, meggyőződéssel dolgozott. Éreztem, hogy mindnyájan örömmel vettek részt a mű megszólaltatásában, és a felvétel kitűnően sikerült.”

 

Feuer Mária így kezdte zenekritikáját: „Devecseri Gábor egyik (ha ugyan nem a ) legszebb költeményét választotta kantátája tárgyául Kósa György. A hallgató első gondolata a csodálkozás: hogyan is nem jutott eszébe valakinek ezt a gyönyörű és zenébe kívánkozó költői hitvallást megkomponálni? Az irodalmi érzékenységéről ismert zeneszerző ezúttal is biztos érzékkel talált rá a nagy témára: a „bikapárti” művész humánumot sugárzó mondanivalójára. S amilyen nemes anyagú a költemény, épp olyan sugárzó a zenébe öntése. A költemény cselekményét és balladisztikus, érzelmi mondanivalóját színesen ábrázolja a zene és a tolmácsolás.”

193   Búbánat 2018-01-07 13:04:21

1973. február 20. , Petőfi Rádió, 19.20 – kb. 20.45

„Kapcsoljuk a 6-os stúdiót:  a Magyar Rádió Sztravinszkij-ciklusa.  (IV., befejező rész)”

A Sztravinszkij- est ötödik műsorszáma volt:  Mise

Énekes szólisták:

Németh Alice – szoprán

Szirmay Márta – alt

Palcsó Sándor – tenor

Kováts Kolos – basszus

Km. az Ifjú Zenebarátok klubjainak Központi Kórusa

Vezényelt a karigazgató: Ugrin Gábor

Közreműködő hangszeres kíséret tagjai:

Oboa: Béni Fülöp, Kemény János

Angolkürt: Virágh István

Fagott: ifj.: Hara László, Vajda József

Trombita: Inhoff Ede, Varasdy Frigyes

Harsona: Steiner Ferenc, Sztán Tivadar

 

(A  koncert első négy száma volt: Öt könnyű darab; Három kis sanzon; Három tétel vonósnégyesre; Oktett)

192   Búbánat 2018-01-06 12:23:28

Liszt : Requiem R. 488  - pour voix et choeur d'hommes

"Messe des morts" (1868; 1871)

  1. Requiem aeternam
  2. Dies irae
  3. Offertorium
  4. Sanctus
  5. Agnus Dei
  6. Libera me

Vezényel: Ferencsik János

Magyar Néphadsereg Művészegyüttese (Férfikar)

Orgona – Margittay Sándor

 

Bartha Alfonz, Palcsó Sándor – tenor

Bende Zsolt – bariton

Kovács Péter – basszus

 

A felvétel ideje: 1966, Mátyás templom

LPX 1267. – 1968

HCD 11267-2  1986

191   Búbánat 2017-12-17 15:11:44

Kezemben tartom a napokban magánkiadványban megjelent Palcsó Sándor-albumot!

A címe: „A többi, néma csend.”

Ideírom a fényképekkel gazdagon illusztrált, igényes kivitelű életrajzi kötet összeállítójának és szerkesztőjének, Bartók Gergelynek Palcsó Sándort méltató sorait:

„A ’60-as évek elején Albert Herringként robbant be a magyar zenei életbe, majd az Operaház nagyságaitól körülvéve eresztette ki először oroszlánkörmeit az az igazán sajátos tehetség, aki szépen lassacskán birtokba vette az operairodalom comprimario szerepkörének megannyi izgalmas figuráját. Gazdag eszköztára révén nem pusztán életet lehelt e szivárványszín alakokba, de mintegy ki is tágította a karakteréneklés – mint kategória – lehetőségeit. Szerepei sokféleségére gondolva nyilvánvalóvá válik számunkra, hogy esetében a karaktertenor ’skatulya’ tulajdonképpen mindvégig egy óriási ’ládaként’ funkcionált, hiszen egyik nap még Prokofjev operájában bukfencezett, másnap már ármánykodó Mimeként acsarkodott, megint máskor pedig a Borisz Godunovban nyújtott, valóságos pszichoanalitikus elemzéssel felérő Bolond-alakítását dicsérte a kritika. Számára sosem létezett jelentéktelen vagy kis szerep, ennek köszönhetően több mint 70 különböző egyéniségű operai alakot formált meg szabadtéri- és kőszínpadokon egyaránt. A nagyigényű tradíciókkal játszott klasszikusok specialistájaként, s mindenekelőtt a XX. századi magyar opera máig meghatározó darabjainak elkötelezett és avatott tolmácsolójaként működött a hazai operajátszás legendás ’aranykorában’. E széles skálájú művészi pálya és életút állomásai elevenednek meg ezen album lapjain, s mesélőjükkel karöltve, sajátos fénytörésű tükre képében vállalkozik egy izgalmas, több síkú művészportré megfestésére. A többi, néma csend…”

 

Olykor szemezgetni fogok a topicban ebből a kiadványból; az operaénekes önvallomásai, a recenziókból vett szövegrészletek, a pályatársak méltató mondatai, a hihetetlenül sokrétű és sokaságú színpadi és rádiós-televíziós szerepek, a koncertek, az opera-, az oratórium-, az operett - daljáték-irodalom szegmensei, a Palcsó Sándor magánarchívumából való fotók is, mind-mind egy hosszú, gazdag életútnak állítanak emléket ebben a portré-albumban, mely letehetetlen, érdekfeszítő olvasmány  is  - amelyből szándékomban áll alkalmanként röviden idézni sorokat.

/Ez az album illeszkedik abba a sorba, amely a szerzőnek korábban megjelent munkáit is fémjelzi: Házy Erzsébet művészete szerepei tükrében (2012), Déry Gabriella mítosza nyomában (2014)/

190   Búbánat • előzmény145 2017-12-09 10:40:29

Kapcs. 145. sorszám bejegyzéséhez
 

1972. november 6. Magyar Televízió,  22.00 – 22.35:

„Egy este Palcsó Sándorral”

Km.: Érsek Mária, Házy Erzsébet, Gȁrtner András, Maklári József, Pál Tamás, Ruzsonyi Béla, Ütő Endre

Műsor:

1.) Friderici: Ladilom
2.) Kodály: Két dal a Székely fonóból
3.) Wagner: Siegfried – Mime dala
4.) Petrovics: Bűn és bűnhődés – a Vizsgálóbíró jelenete
5.) Váry: Borzsák dala
6.) Giordini: Éljen minden bájos szép nő
7.) Jacobi: Leányvásár – kettős
8.) Suppé: Pajkos diákok – Fleck kupléja
9.) Kacsoh: Rákóczi – András hadnagy dala 
10.) Gershwin: Porgy és Bess – Nem volt minden egészen úgy; Megy a postahajó

A forgatókönyvet írta és a műsort vezeti: Rajk András

Szerkesztő: Kármán György
Díszlettervező: Kaunitz Ervin
Vezető operatőr: Kecskés László

Rendező: Mikó András

 

1972-11-09 / 264. szám, Népszava

A televízióban látott Palcsó Sándor-portréfilmről írt véleményt Vajk Vera.
„[…] Nevezetes külföldi vendégeink mellett kellemes estét szerzett egy rokonszenves, tehetséges hazai művész, Palcsó Sándor operaénekes szereplése is a képernyőn. A portré filmek kissé megmerevedett hagyományaitól eltérő, oldottabb, fesztelenebb hangulatú műsor művészbarátai körében idézte fel Palcsó Sándor pályakezdését, sikeres szerepeit, sokoldalú, hajlékony énekesi és színészi alkatát. A klasszikus zenedrámától a könnyű operettig, a népdaltól a musicalig ívelő repertoár színeiből igyekezett minél többet felvillantani a műsor, amelyet Rajk András írt és vezetett, Mikó András rendezett. „

 

189   Búbánat 2017-12-08 11:00:09

Bemutató: 1967. január 29., Kossuth Rádió, 9.15 – 10.00

A pereputtyi kisinas
Mesejáték.

Írta: Enyedy György.

Zenéjét szerezte: Hidas Frigyes

Szereposztás:

Szeszélyeske – Andor Éva
Tutyimutty – Kemény László
Dinnyemag – Palcsó Sándor
Triccs –traccs – Fónay Márta
Teddide – Bilicsi Tivadar
Teddoda – Erdődy Kálmán
Duplabendő – Tompa Sándor
Hajnyisst – Horváth Tivadar
Kulimász – Márkus Ferenc
Lódulandusz – Siménfalvy Sándor
Mindenlébenkanál – Hlatky László
Hírnök – Kövesdi Kálmán
 

Közreműködik az MRT Kamarazenekara

Vezényel Hidas Frigyes

Dramaturg: Derera Éva

Rendező: László Endre

A Gyermekrádió műsora

188   Búbánat 2017-12-07 12:58:33

Angyal Bandi  - népdaljáték

Jókai Mór novelláját rádióra alkalmazta Máder László

A népdalokat feldolgozta Grabócz Miklós

Szereposztás:

Angyal Bandi – Palcsó Sándor, 
Piroska – Gyurkovics Zsuzsa, 
Molnár – Kiss Ferenc, 
Onódyné – Sulyok Mária, 
Mesélő – Gáti József

Közreműködik az MRT női kara, Bódy Irma vezényletével és ifj. Magyari Imre népi zenekara.

Zenei rendező és szerkesztő: Solymosi János

Rendező: Cserés Miklós dr.

Bemutató: 1968. július 3. 17:20, Kossuth Rádió

 (37 perc)

187   Búbánat 2017-12-06 10:59:42

Balassa Sándor: Requiem Kassák Lajosért, op. 15 – bemutató

1971. október 13., Kossuth Rádió, 18.26 – 18.58.  - Budapesti Művészeti Hetek

Sziklay Erika – szoprán

Palcsó Sándor – tenor

Ütő Endre – bariton

az MRT Énekkara és Szimfonikus zenekara,

vezényel: Lehel György

Az RTV Újság Rádiós zenei naplójában a következő sorok olvashatók a darabról:

„A legutóbbi párizsi Tribunal-on   - a világ rádiótársaságainak évenkénti seregszemléjén  - is nagy sikert elért tehetséges fiatal zeneszerző, Balassa Sándor „Requiem Kassák Lajosért” művének bemutatóját halljuk ma a rádióban, a Budapesti Művészeti Hetek alkalmából.

- Tulajdonképpen nem a régi értelemben vett requiemet komponáltam – mondja kérdésünkre a zeneszerző. Nem akartam követni a műfaj hagyományait, ennek ellenére nemcsak a gyász, hanem a feloldódás is a szemem előtt lebegett. Külön inspirált erre Kassák Lajos személye, akinek verseiből magam válogattam össze művem szövegét, igazodva zenei elképzeléseimhez.

- Talán kicsit furcsán hangzik, de én egy „ateista requiemet” írtam, melynek tehát liturgikus vonatkozásai egyáltalán nincsenek, mindössze az alapkaraktereket őrzi.  Requiemet írtam olyan valakiért - emléket kívántam állítani annak -, aki a jövőért küzdött.

- Művem énekkarra, zenekarra és három szólóhangra készült. Utóbbiak mindegyike sajátos szerepet tölt be. A szoprán képviseli a tisztaságot, a belső líraiságot. A tenor mintegy az élet harcaiban küzdő ember rajza, a bariton pedig a bölcsesség, a summázás jelképe. Természetesen a kórus is végig főszereplő, de leginkább a harmadik tételben állítottam előtérbe. A zenekar sem kísérőszerepet tölt be, végig önálló zenei anyaggal jelentkezik, kikerekíti a hangzásképet.”

186   Búbánat 2017-12-04 23:11:11

Kapcs. 181. sorszámhoz

1970. március 12. Petőfi Rádió, 18.40 – 19.01

Farkas Ferenc – Radnóti Miklós: Naptár

Dalciklus

Km. László Margit, Palcsó Sándor, a Budapesti Fúvósötös, a Szécsi-vonósnégyes, Lubik Hédi – hárfa, Tibay Zoltán – nagybőgő

Vezényel: Mihály András

Radnóti a jugoszláviai, bori rézbányában dolgozott mint munkaszolgálatos, a háború utolsó éveiben. Az utolsó verseit tartalmazó, zsebében maradt Bori notesz – a  dalciklus témája.

Már 1964. december 11-én – „korunk zenéje” égisze alatt koncert keretében előadta a dalciklust László Margit és Palcsó Sándor, akkor éneküket Mihály András zongorán kísérte.  A kritika így fogadta a darabot: „ pompás prozódiai megoldásoknak, néhány csodálatos lírai hangulatkép találó zenei transzformációjának örvendhettünk…”

Maga a mű először 1955-ben hangzott el. „Nagy érdeklődéssel fogadták az ez évben bemutatott dalciklust, melyben szólóének, duett váltakozik fúvóskvintett kísérettel. Csalódna, ki heves, fájdalmas kitörést, szaggatott éles ritmusú muzsikát vár benne. Csendes, méla fájdalom, a halál közelségének érzete, a fátumba való beletörődés hatja át ezeket a „vallomásokat". Elégikus tónusa harmonikusan tükrözi a vers hangulatát. A nosztalgikus dalok kifejezésteljes harmóniákkal nyernek bekeretezést a fúvóskvintett által.” /Alföld. Irodalmi és művelődési folyóirat 25. 1974 / 11. szám: Sonkoly István: Megzenésített Radnóti Miklós-versek – Tanulmány/

"1958-ban, Farkas Ferenc szerzői estjén— amelyet a Magyar Zeneművészek Szövetsége rendezett a Művészklubban -  Báthy Anna és Rösler Endre a zeneszerző zongorakíséretével adta elő a Radnóti Miklós verseire irt „Naptár" című dalciklust, amelyet a kérésükre írt."

185   Búbánat 2017-12-01 01:33:03

1971. július 5., Kossuth Rádió, 17.20 – 17.40

„Bemutatjuk a Magyar Hanglemezgyártó Vállalat új lemezét”

Ránki György: 1944

Oratórium Radnóti Miklós 'A la recherche' cimű versére

Km. László Margit, Palcsó Sándor, Ütő Endre,

a Liszt Ferenc Zeneművészeti Főiskola Kamarakórusa (karigazgató: Párkai István)

Magyar Állami Hangversenyzenekar

Vezényel: Erdélyi Miklós

184   Búbánat 2017-11-30 23:08:59

1972. január 17. Kossuth Rádió 14.10 – 14.21

Palcsó Sándor dalfelvételeiből

Közreműködik a Magyar Rádió és Televízió Énekkara és Szimfonikus Zenekara

  1. Gulyás László – Szilágyi György: Nincs más kiút (vezényel: Lehel György)
  2. Lóránd István – Kapuvári Béla: Hallgat az éj (vezényel: Németh Gyula)
  3. Lendvay Kamilló – Szilágyi György: Megint dalolnak (vezényel: Breitner Tamás)
183   Búbánat • előzmény182 2017-11-08 16:28:48

A Dankó Rádió ma délelőtti operettműsorában hangzott el:

A szerkesztő-műsorvezető, Nagy Ibolya Palcsó Sándort köszöntötte az éter hullámhosszán abból az alkalomból, hogy a kétszeres Liszt - díjas tenorista, az Operaház örökös tagja, ma ünnepli 88. születésnapját! – hozzá teszem, Palcsó Sándor 2014. augusztus 18 -24-ig, egy héten át, a  Dankó Rádió operettműsorának - Nagy Ibolyának - a vendége volt.

Az Ő tiszteletére csendült most fel három részlet operettfelvételei közül:

- Offenbach: A sóhajok hídja - Malatromba álma: „Ó milyen édes álom volt, hogy szálltam én, hogy szálltam én! A lelkem lelke vándorolt, mint a falevél, ha fúj a szél.  Ó, milyen édes volt az álom!...”  (Palcsó Sándor, km. az MRT Szimfonikus Zenekara, vezényel: Bródy Tamás – magyar szöveg: Romhányi József; A Rádió Dalszínházának bemutatója: 1976. december 26. Kossuth adó 18.50 – 20.13)

- Franz von Suppé: Boccaccio – Lotteringhi, a kádár dala  (Hordó-dal):”Ma reggel óta jár az asszony szája már... tralaralalala- la-la  - oiohe oioha- lalarala…/ Bumti rapata, Bumti, bumti, bumti rapata! …” (Palcsó Sándor, km. Az MRT Énekkara és Szimfonikus Zenekara, vezényel: Breitner Tamás – magyar szöveg: Harsányi Zsolt nyomán Róna Frigyes; élő koncertfelvételről: Franz von Suppé-est a Csepeli Munkásotthonból, 1978. január 16., Petőfi rádió 19.00 -21.36)

- Szirmai Albert – Bakonyi Károly – Gábor Andor: Mágnás Miska -   Marcsa és Miska kettőse, III. felv.:  Cifra szűre nincs a lónak… Csiribiri, csiribiri kék dolmány…”  (Zentay Anna és Palcsó Sándor km. az MRT Szimfonikus Zenekara, vezényel: Sebestyén András – A Rádió Dalszínházának bemutatója: 1969. április 5. , Kossuth adó 19.52 – 22.00)

A  „Túl az Óperencián” délelőtti adásának ismétlését 18 és 19 óra között hallgathatjuk meg a Dankó Rádióban  ill. az internetes elérhetőségein.

 

Palcsó Sándor köszöntése és felvételeinek sugárzása 18.40 után kezdődik.

 

182   Búbánat 2017-11-08 08:47:45

Isten éltesse Palcsó Sándort 88. születésnapján!

Palcsó Sándor az öltözőben

Palcsó Sándor az öltözőben

181   Búbánat 2017-10-24 23:10:09

1970. március 12., Petőfi Rádió, 18.40 – 19.01

Farkas Ferenc – Radnóti Miklós: Naptár

Dalciklus

Közreműködnek:

László Margit, Palcsó Sándor - ének

Budapesti Fúvósötös

Szécsi-vonósnégyes

Lubik Hédi – hárfa

Tibay Zoltán – nagybőgő

Vezényel: Mihály András

180   Búbánat • előzmény179 2017-10-23 22:55:34

Pontosítás és kiegészítés

 

Az M3 csatornán  láthattuk legutóbb az  operafilmet.

2016. április 23. szombat 23:30 - 00:25

Zenés TV Színház

Albert Lortzing: Az operapróba

A vígopera televíziós filmváltozata (1982)

Zenés Tv Színház bemutató: 1983. január 7., 2. műsor, 20.01 – 20.55

Szövegét J. F. Jünger nyomán a zeneszerző írta, Hirsch Bence fordította. Közreműködik a Magyar Állami Operaház Ének- és Zenekara (karigazgató: Fehér András).

Vezényel: Breitner Tamás.

Dramaturg: Ruitner Sándor
Zenei rendező: Fejes Cecilia
Vezető operatőr: Molnár Miklós

Rendező: Horváth Zoltán

Szereplők:

Divéky Zsuzsa - A grófné
Kéry Gyula - Kristóf, a komornyik
Korcsmáros Péter - Anton Reinthal
Marczis Demeter - A gróf
Divéky Zsuzsa - A grófné
Ötvös Csilla – Lujza
Zempléni Mária – Hanna
Palcsó Sándor - Báró Reinthal
Korcsmáros Péter - Anton Reinthal
Póka Balázs - Johann, az inas
Kéry Gyula - Kristóf, a komornyik
Csere László - Martin, a szolga
Sugár István – ócskás

Időtartam: 55 perc

A grófnak egyetlen szenvedélye van: imádja a zenét, ezért egész háza népét arra kényszeríti, hogy házi operaelőadásokat tartsanak. Az esti előadás azonban veszélyben forog, mert a tenorista megbetegedett. Szerencsére két fiatalember érkezik a házba. A gróf azonnal megállapítja, hogy egyikük alkalmas a kiesett tenor pótlására. Az énekes nem más, mint a szomszéd földbirtokos, aki megszökött otthonról, mert nagybátyja össze akarja házasítani egy ismeretlen lánnyal. Nem tudja, hogy a kiszemelt menyasszony és a házikisasszony egy és ugyanaz a személy…

179   Ardelao 2017-10-23 22:48:09

 

1962. január 7.

20.00: Zenés TV Színház. Albert Lortzing: Az operapróba, (sz)

Vígopera. Szövegét J. F. Jünger nyomán a zeneszerző írta, Hirsch Bence fordította. Közreműködik a Magyar Állami Operaház Ének- és Zenekara (karigazgató: Fehér András). Vezényel: Breitner Tamás.

Szereplők: A gróf - Marczis Demeter; A grófné - Divéky Zsuzsa; Lujza, a lányuk — Ötvös Csilla; Hanna, a szobalány — Zempléni Mária; Báró Reinthal — Palcsó Sándor; Anton, az unokaöccse  - Korcsmáros Péter; Johann, az inasa - Póka Balázs; Kristóf, a komornyik - Kéry Gyula; Martin, a szolga - Csere László; Ócskás - Sugár István.

NÉPSZABADSÁG, 40./305.

 

178   Búbánat 2017-10-17 23:04:09

Az operett.network oldaláról linkelem ide:

Jelenet Kacsóh Pongrácz "Rákóczi" c. daljátékából, előadja Andor Éva, Palócz László, Palcsó Sándor és férfikórus.

Jelenet, Katica és Andris dala, kuruckar: „Ne bántsátok, ő a legnagyobb vitéz!…/Összebújunk csöndesen, míg a labanc elmegyen… /Kuczug Balázs olyan vitéz, aki mindig előrenéz../”…Kocsmárosné haragjában elájul… Dunán túl, Dunán túl…”  No.9. 

Km. az MRT énekkara és szimfonikus zenekara (Karigazgató: Vajda Cecília)

Vezényel: Kerekes János

A Rádió Dalszínháza bemutatója: 1964. január 4. Kossuth adó 20.25 – 22.00

177   Búbánat 2017-09-28 23:41:21
Tamássy Zdenkó: Női különítmény – zenés játék

Rádió Dalszínházának bemutatója: 1967. szeptember 30., Kossuth Rádió, 20.30-22.00

Ambrus Zoltán novellája nyomán írta: Mándy Iván
Versek: Dalos László

Vezényel: Hidas Frigyes

Km. a Magyar Rádió és Televízió szimfonikus zenekara és a Földényi-kórus.

Zenei rendező: Ruitner Sándor
Rendező: László Endre

A szereposztásból:

Blossom kapitány – Gelley Kornél
Miss Dumbleton, titkárnő – Lehoczky Zsuzsa
Miss Senior, hittérítő – Galambos Erzsi
Traweller, ügynök – Erdődy Kálmán
Jebediah szenátor – Bilicsi Tivadar
Bob Whicester – Buss Gyula
Odvas Gorilla, rabló – Basilides Zoltán
Sherwood, rabló – Katona Lajos
Plébános Oszkár, rabló – Palcsó Sándor
Lampton Johnny – Horváth Tivadar
176   Búbánat • előzmény175 2017-09-27 21:33:08
Pótlás

Lendvay Kamilló: Orogenesis - Új hegyek születtek

Lemaradt az oratórium narrátorának megnevezése.
A versmondó: Kozák László
175   Búbánat 2017-09-27 21:29:47
Lendvay Kamilló: Orogenesis - Új hegyek születtek -

oratórium három részben, szoprán-, alt-, 2 tenor- és baritonszólóra, narrátorra, énekkarra és zenekarra,

Vlagyimir Iljics Lenin emlékezetére – Urbán Gyula költeményére

BEMUTATÓ - 1970. április 22., Kossuth Rádió, 21.12 – 22.00

Közreműködik a Magyar Rádió és Televízió Énekkara (karigazgató: Sapszon Ferenc) és Szimfonikus Zenekara.

Vezényel: Lehel György

Szólókat énekli:

Andor Éva (szoprán)
Szirmay Márta (alt)
Réti József (I. tenor)
Palcsó Sándor (II. tenor)
Dene József (bariton)

Lendvay Kamilló:
„A Rádió a '70-es években fordult hozzám azzal a kéréssel, hogy Lenin századik születésnapja alkalmából írjak egy oratóriumot. A legtöbb zeneszerző - akárcsak a régi mesterek - megrendelésre, felkérésre, honoráriumért dolgozik. Azt azért tudtam, hogy az oratórium szövegében Lenin neve elő nem fordulhat. Volt egy nagyon kedves bábszínházi kollégám, Urbán Gyula, a jeles költő, őt kértem meg, hogy írjon valami olyan szöveget, ami erre az alkalomra illik. Először az Oratorium Pauperum, (Szegények oratóriuma) címet adta, aztán kitaláltuk a véglegeset: Orogenesis. A mai napig is vállalom, még úgy is, hogy a Rádió megrendelése nyomán Leninhez fűződik.”

/Forrás: „LEGFŐBB ESZKÖZ A RADÍR”- Beszélgetés Lendvay Kamillóval
MUZSIKA, Szerző: Bársony Ágnes. Lapszám: 2015 május
http://epa.oszk.hu/00800/00835/00221/EPA00835_muzsika_2015_05_4042.htm/

Várnai Péter az Oratóriumok könyvében (1983.) így ír erről a műről:

„Orogenesis című oratóriumát 1969-70-ben írta a Magyar Rádió felké¬résére. A szövegköltemény Urbán Gyula költő müve. A mű célkitűzése - mind a zeneszerző, mind a költő részéről - az volt, hogy a politikai tartalmú, elkötelezett, szocialista mondanivalójú oratórium-műfaj hagyományos kereteit, költői és zenei kifejezőeszközeit meg¬újítsa és korszerűvé tegye. Ez a törekvés tulajdonképpen azokra az elvi hagyományokra támaszkodik, amelyek a 20-as, 30-as években néhány jelentős komponista - így Hanns Eisler, a fiatal Sosztakovics és mások - munkásságában jelentkeztek. Ezek a zeneszerzők, akárcsak Lendvay, koruk leghaladóbb költői és zenei kifejezőeszközeivel szólaltatták meg a szocialista mondanivalót. Lendvay részben megtartja a hagyományos kereteket, legalábbis ami a XX. századi oratórium, főleg pedig a politikai oratórium egyes tételtípusait illeti: vannak a műben különböző tendenciájú nagy kartételek és szólóáriák, bölcsődal, sirató és apoteózis. Ám ennyiben ki is merül az Orogenesis-ben a tradicionális műfaj hatása, mert minden egyéb valóban mai, korszerű eszközök révén szólal meg. Ezáltal a zeneszerző gyakorlatban cáfol meg egy régebben gyakran hangoztatott állítást, amely szerint a zene mai stílusa, hangvétele és eszközei nem alkalmasak a haladó, szocialista mondanivaló kifejtésére. Orogenesis = hegyek születése. A cím a zárókórusra utal, amely bibliai képben idézi fel az új világ születését.
A mű tulajdonképpen nem rendelkezik „hőssel", vagy ha úgy tetszik: hőse az egész emberiség, és cselekménye az emberiség története. Képekben vonul fel előttünk ez a történelem, az ősember mamutvadászatától Osiris siratóénekén, a középkor imáin át egészen korunk elidegenedettségének ábrázolásáig. Ez utóbbi már a mű második részét tölti ki. Értelmetlen szavak (zig-zag) jelzik az értelmetlenné vált szólamokat, összefüggés nélküli mondatfűzések az értelmét vesztett művészetet. A nagy kérdésre: miért szenved az ember? sem a filozófus, sem a költő, sem a pap nem tud felelni. A feleletet a harmadik rész adja meg: a tömegeknek, a szenvedő emberiségnek le kell törniük azt a zárat, amely a szabadsághoz és a jóléthez vezető kaput zárja le. Az öt szólista közül a szoprán, az alt és a második tenor a magányos szenvedőket, minden idők szegényeit személyesíti meg: a szoprán az asszonyt, akinek férje a bánya rabja, az alt az anyát, aki már nem tudja táplálni csecsemőjét, a második tenor a szerencsétlen molnárt (második rész), a mindenéből kifosztott és elűzött munkást. Az első tenoré azoknak szerepe, akik csak szavakkal tudnak felelni, tettekkel soha: a jelszavakban gondolkodó politikus, a steril filozófus, a bibliát idéző pap, az értelmetlen verseket író költő. A baritonszóló személyesíti meg azt a tí¬pust, akit tulajdonképpen hősnek kellene neveznünk vagy prófétának, aki egyedül képes megadni a választ a szenvedők, a szenvedés által feltett kérdésre.
Az Orogenesis zenéje sokféle, néha egymásnak ellentmondó eszközt alkalmaz. Egy visszatérő motívum-mag foglalja egységbe a művet, ez biztosítja a hol széles dallamossággal, hol szaggatott frázisokkal, hol szavalókórussal, hol ariozitással, hol énekbeszéddel operáló egyes jelenetek homogenitását. A mű Lenin születésének századik évfordulójára készült.”
174   Búbánat 2017-09-26 23:14:41
Szokolay Sándor: Lalala – meseopera

Magyar Rádió bemutatója: 1970. április 3., Kossuth Rádió, 8.10 – 9.13

Szöveg: Enyedy György

Vezényel a zeneszerző: Szokolay Sándor

Km.: az MRT szimfonikus zenekara és a Gutenberg-kórus.

Zenei rendező: Fejes Cecília

Dramaturg: Derera Éva
Rendező: László Endre

Szereposztás:

Csinnadratta király – Várhelyi Endre
Lalala királykisasszony – Csengery Adrienne (Voith Ági)
Tipptopp udvarmester – Kishegyi Árpád (Agárdy Gábor)
Sutty kisinas – PALCSÓ SÁNDOR (Botár Endre)
Cérnaszál – Márkus László
Cikkcakk tanácsos – Bilicsi Tivadar
Kacskaringós tanácsos – Kazal László
Csiribi doktor – Csákányi László
Csiribá doktor – Basilides Zoltán
Méregzsák király – Katona Lajos
Tetyetotya királyfi – Patkó József (Körmendy János)
Követ – Rozsos István
Mélyhegedű – Barlay Zsuzsa
Dob – Palócz László
Virágok – Lengyel Erzsi, Szilvássy Annamária, Fodor Zsóka, Kóti Kati, Móricz Ildikó

„… Csinnadratta király legjobban a virágait és a muzsikát kedveli. Reggelenként első dolga virágillatot szippantani a kertben, később pedig a délelőtti koncerten muzsikálni.
Egyik nap kérő érkezik. Lalalát, a király egyetlen leányát kérik Tetyetotya herceg számára. Nem adná Csinnadratta semmi kincsért, de amikor egy lepkegyűjteményt is ígérnek, kötélnek áll. Lalala nem akar Tetyetotyához menni, ezért barátai, a virágok és a hangszerek megtréfálják a királyt…”
173   Búbánat 2017-08-31 00:35:16
Horusitzky Zoltán: A fekete város – zenés ballada

Mikszáth Kálmán regénye nyomán szövegét és a verseket írta: Erdődy János

A Rádió Dalszínházának bemutatója: 1969. december 15., Kossuth Rádió 20.25 - 22.00

Vezényel: Erdélyi Miklós
Km.: MRT Szimfonikus zenekara és énekkara (karigazgató: Sapszon Ferenc)

Dramaturg és zenei rendező: Ruitner Sándor

Rendező: Cserés Miklós dr.

Szereposztás:

Görgey Pál, szepesi alispán – Somogyvári Rudolf
Rozália, a leánya – László Margit (Váradi Hédi)
Fabricius Antal, fiatal lőcsei polgár – Palcsó Sándor (Mécs Károly)
Quendel Mihály, gazdag kereskedő – Radnay György (Ungvári László)
Nusskorb szenátor – Palócz László (Győrffy György)
Hírhozó – Ütő Endre
Klöster kisasszony – Mezei Mária
Fogadós – Várhelyi Endre (Basilides Zoltán)
Blom – Zách János
Grosschmid – Gyenge Árpád
Gosnovitzer – Szegedi Szabó István
Éjjeliőr – Kishegyi Árpád

Ruitner Sándor ajánló sorai a rádióbemutató elé – két kapcsolatos, felvezető írását közli az RTV Újság (elsőt, amikor hírül adja, hogy elkészült az új rádiófelvétel, amit hamarosan műsorra fog tűzni; a másodikat közvetlenül a bemutató hetére időzítve)

(1.) „Mikszáth Kálmán A fekete város című regényét tudomásom szerint eddig két ízben dolgozták fel: filmforgatókönyv készült belőle. valamint kétrészes ifjúsági rádiójáték, ez utóbbi a rádióban már többször elhangzott. Új darabunkat a regény nyomán Erdődy János írta, zenéjét pedig Horusitzky Zoltán komponálta. Tulajdonképpen nagyon nehéz dolog művük műfaját meghatározni. Nem opera, nem operett, nem daljáték, nem zenés játék… A feldolgozás határozottan epikus jellegű, balladai hangú – balladának is nevezzük végül -, alapvetően nem a drámai oldalt hangsúlyozza, hanem mindenekelőtt a zene hangulatteremtő erejénél fogva igyekszik a kor légkörét ábrázolni. (A darab közvetlenül a Rákóczi bejövetele előtti években játszódik a szepességi Lőcse városában és bemutatja a városi polgárság szembenállását a nemesi vármegyével.) A főbb szerepeket László Margit, Palcsó Sándor és Radnai György énekli, prózában Váradi Hédi, Mécs Károly és Ungvári László alakítja szerepüket; megemlítem továbbá a két legnagyobb – tisztán prózai – szerep megszemélyesítőjét, Mezei Máriát és Somogyvári Rudolfot. A felvételt Erdélyi Miklós vezényli, a Rádiózenekar és a Rádióénekkar működik közre, utóbbi tulajdonképpen az egyik főszereplő – és ez egyúttal a darabnak még egy érdekes vonására mutat rá, a drámai oratóriummal való kapcsolatára.”

(2.) „ Mikszáth regénye régóta izgatja a dramaturgok fantáziáját. Esztendőkkel ezelőtt kétrészes ifjúsági rádiójáték formájában már megismerkedhetett a hallgató a regény dúsan szőtt cselekményével, s a szerzők most mégis vállalkoztak új feldolgozására. A történet drámaisága, a kor levegője, a szereplők érzelemgazdag lelkivilága újfajta zenés darab megírására ihlette őket. Megkeresték azokat a drámai csomópontokat, amelyekre a regény épül, s ezeket balladisztikus, oratorikus ívekkel hidalták át. Ilyenformán nem a történet, a cselekmény, hanem annak hősei kerülnek reflektorfénybe; önálló életet élhet és kaphat a kor zenei hangja, s főszereplővé léphet elő a kórus, mint a műfaj nélkülözhetetlen háttér-freskója.”
172   Búbánat 2017-08-28 08:58:44
Váry Ferenc – Fésűs Éva: Macskazene

zenés mesejáték

Nemzetközi rádiójáték fesztivál gyermekeknek.

A rádiófelvétel bemutatója: 1969. április 4., Kossuth Rádió, 9.00 - 9.58

A Gyermekrádió műsora

Vezényel: Sebestyén András

Km.: az MRT Szimfonikus Zenekara és Gyermekkórusa (Karigazgató: Csányi László)

Dramaturg: Derera Éva

Zenei rendező: Rónai István

Rendező: Gál István

Szereposztás:

Franyó – Várhelyi Endre (Gelley Kornél)
Sipircki – Külkey László (Rátonyi Róbert)
Porzsák – Palcsó Sándor (Velenczey István)
Szajkó Matyi – Andor Éva (Csűrös Karola)
Fülemüle Ferkó – Lehoczky Éva (Örkényi Éva)
Csalogány tanár úr – Kishegyi Árpád (Erdődy Kálmán)
Fülemüle mama – Kelemen Éva
171   Búbánat 2017-08-21 13:40:17
„Bemutatjuk a Magyar Hanglemezgyártó Vállalat új felvételét”

1969. június 22., Kossuth Rádió 22.20 - 23.05

Petrovics Emil: Jónás könyve

oratórium Babits Mihály költeményére

Jónás: Réti József
Kormányos: Palócz László
Az Úr szava: Palcsó Sándor és Ütő Endre

Km. a Budapesti Kórus (karigazgató: Forrai Miklós) és a Magyar Állami Hangversenyzenekar

Vezényel: Erdélyi Miklós

Tételek:

Part 1 (Grave — Presto — Larghetto — Presto — Larghetto) 10'14'
Part 2 (Lento — Allegro) 8'12"
Part 3 (L’istesso tempo) 12'29'
Part 4 (Andante)
Epilogue. The Prayer of Jonah (Largo) 2'56"
170   Búbánat 2017-08-21 10:19:15
1964. április 5., Kossuth Rádió, 17.05 – 17.40

Kukutyini tanfolyam

Kispista István népdaljátéka

Szereposztás:

Riporter – Bodrogi Gyula
Tanfelügyelő – Fónay Márta
Tanárnő – Zentay Anna
Agronómus – Angyal Sándor
Miklós bácsi – Maleczky Oszkár
Juli néni – Kiss Manyi
Szabó Imre – Baksay Árpád
Kovácsné – Török Erzsi
Kata – Andor Éva
Péter – Palcsó Sándor

Közreműködik: az MRT Kamarazenekara Sapszon Ferenc vezetésével és Kozák Gábor népi zenekara

Szerkesztő: Halkovics János

Rendező: László Endre
169   Búbánat • előzmény168 2017-08-21 10:18:05
1968. március 24., Kossuth Rádió, 9.11 – 9.53

Kecskefülű Troján király

Mesejáték

Délszláv népmeséből írta: Mánya Anna

A szereposztásból:

Troján király – Csákányi László
A királyné – Balogh Emese
Zorán borbély – Bilicsi Tivadar
Gorán borbély – Erdődy Kálmán
Meskó borbélyinas – Palcsó Sándor
Szolgálólány – Örkényi Éva
Nikola apó – Pethes Sándor
Fullajtár – Vándor József
Tükör – Mikes Lilla
Mesélő – Kőműves Erzsi

Zenei munkatársak: Raics István és Belohorszky Károly

Rendező: László Endre

A Gyermekrádió műsora
168   Búbánat • előzmény165 2017-08-10 15:29:33
Palcsó Sándor mesélte nekem, hogy operaénekes létére sohasem érezte "alávalónak" ha a Rádióba hívták zenés mesejátékok felvételére; énekhangján művészetet - "értéket" - hozott létre: egy bizonyos, behatárolt korosztály számára készültek ezek a "nem komoly", mégis élvezetes, sokaknak nagy örömet okozó vidám, jókedvű, "mesés" darabok, melyek Palcsó Sándor elmondása szerint számára ugyanolyan komolyan vett - felkészült - munkát jelentett, mint az opera, oratórium, operett, daljáték, nóta stb. rádiós-tévés műsorai voltak - nem beszélve a színpadról...Bennük mindig sok örömet talált és örült a gyermekek visszajelzéseinek is; amikor lement egy-egy vasárnap délelőtti mesejáték a rádióban (későbbi más napokon és napszakokban ismét műsorra tűzte), amelynek felvételén ő is részt vett, garmadára kapta a köszönő sorokat tőlük... Úgyhogy ez a kapott visszajelzés felértékelte azt, amit elért azzal a felvételével, ezért, máskor is boldogan vállalta ezt a műfajt, ha később (vissza)hívták a stúdióba egy-egy zenés mesejáték felvételére. (Voltak szerzők, akik egyenesen az Ő hangjára, karakterére írtak szerepet neki a készülő darabban!)
167   smaragd • előzmény166 2017-08-10 15:05:27

Így van.
Por nincs, digitalizálható ami megmaradt.
El lehetne most már kezdeni, nőne a "hallgatottság" is.
166   Búbánat • előzmény163 2017-08-10 14:58:45
Gyermekkoromban - mindig emlegetem - a rádión és a mozin nőttem fel, nem a színházon. A Rádió Dalszínháza, a Rádió Gyermekszínháza, a rádiójátékok, zenés mesejátékok hallgatása állandó programpontot jelentett akkori életemben. (De érdekes módon az "Esti meséket" nem hallgattam, a televízióban pedig nagyon keveset láttam belőlük.) Később a Rádiószínház műsorait is szívesen hallgattam. Kétségtelen, sok értékes adást ment akkoriban. A Rádió a tájékoztatás, a szórakoztatás, a művelődés gyarapítása terén mindig is törekedtt az "értékőrzésre": (nyilván sok selejt is volt közte), de számomra főleg a kulturális-zenei műsorai mindig is sokat jelentettek - ahogyan ma is -számomra.
A rádió hangarchívuma tele van régi értékekkel; ahogy a különféle zenei műfajok közül mostanság a rádióban felvett operettrészletek újra "divatba jöttel" a Dankó Rádiónak köszönhetően, úgy ez a "jó szokás" folytatódhatna, valóban, a zenés mesejátékok és különösen a teljes operettek, daljátékok leadásával. Csak a "port kellene letörölni" azokról és máris fényesen csillogna, ragyogna: a befogadó fül érzékelné ezt: magunk elé képzeljük, amit-akit hallunk s már látjuk is....

Az ifjúság és az idősebb generációk egyformán örömüket találnák ezekben a régi - de nemcsak az ifjúságnak szóló (való) - rádióműsorokban.
(Ma már interneten, laptopon, "okostelefonon" is elérhetők a rádió adásai - kinek-kinek a lehetősége szerint.)

Magam is szívesen venném ha ezek az archív rádióműsorok újra adásba (ismétlésre) kerülnének - nemcsak a nosztalgia miatt, de sokak lelki-szívbeli épülésére is szolgálhatnának...

165   Klára • előzmény164 2017-08-10 14:57:01
Értékőrzés, értékmentés - még hozzátenném, hogy ízlésbeli nevelés.
Mindenhol azt magyarázzák, hogy "erre van igény". A közönségnek "arra van igénye", amit adnak neki. Izaura, Dallas, bugyuta sorozatok, celebek, némi trágársággal fűszerezve, amire a mai médián nevelődő ifjak azt hiszik, hogy ez a menő, és ennél maradnak. Holott lehetne, sőt, KELLENE más, nívós! Főleg, hogy a mai életmód - 10 órás munkaidő, másodállás, stb. - és színházjegy árak mellett egyre kevesebben engedhetik meg maguknak a színvonalas programokat, ha egyáltalán találnak! Kistelepülések, vidék - nem mindenki lakik Budapesten vagy színházas nagyvárosban. Valamikor a rádió és a TV - az az egy csatorna - kötelességének érezte a kulturális misszió teljesítését. Ma is van közszolgálati csatorna, de minek is?
164   smaragd • előzmény163 2017-08-10 13:44:09

Értékőrzés...és értékmentés.
163   smaragd • előzmény161 2017-08-10 13:41:36

...és 'ezeket' meg a 'többit' mind lehetne ismételni a Kossuth Rádió családi sávjában is, ugyanis ott is megy most is naponta zene, értékes műveket kaphatna az egész család, feltéve, hogy mindnyájan a rádió mellett ülnek.
Értékörzés...el van ez is csépelve, de tenni érte még sokat lehet.
A megváltozott szokások is megváltozhatnak, ha nem is vissza, de a jót megtartva előre haladva.
Rádiószínház ma is van, lehetne újra Dalszínház is, mestermunkákból szerencsére sok van, meghallgatnánk újra.
162   Búbánat 2017-08-10 13:18:50
Szirmai Albert - Gábor Andor: Mágnás Miska - „Te kis angyal, édes angyal, nézz le rám…” (Andor Éva, Palcsó Sándor, MRT Énekkara)

Szirmai Albert - Gábor Andor: Mágnás Miska – „Hoppsza, Sári” – Zentay Anna, Palcsó Sándor

Vezényel: Sebestyén András. Km.: az MRT szimfonikus zenekara.
161   Búbánat • előzmény157 2017-08-05 10:21:57
Itt van egy másik mesejáték rádiófelvétele is

Pimpimpáré királykisasszony – Zenés mesejáték

Bemutató: 1965. augusztus 20., Kossuth Rádió 8.12 - 9.00

Írta: Enyedi György

Zenéjét szerezte: Raics István és Nagy Olivér

Közreműködik:
a Magyar Állami Hangversenyzenekar

Vezényel: Nagy Olivér

Zenei rendező: Rékai Iván
Dramaturg: Derera Éva

Rendező: Gál Péter

(48 perc)

Szereposztás:

Rontombontom király – Bilicsi Tivadar
Pimpimpáré királykisasszony – Örkényi Éva
Hipp-hopp udvarmester – Márkus László
Hakapeszik király – Hlatky László
Nyámnyila herceg – Gyenge Árpád
Telipocak főszakács – Csákányi László
Lúdgége – Lázád Gida
Kacsaláb – Szuhay Balázs
Pulykatojás – Harkányi Endre
Abris, a vándorköszörűs – Palcsó Sándor
Locsifecsi doktor – Várhelyi Endre
Etypety doktor – Kishegyi Árpád
Nyakigláb ajtónálló – Galgóczi Imre
Strázsa – Fehér Sándor
160   Búbánat • előzmény156 2017-08-04 10:11:26

Kapcs.: 156. sorszám

1968. március 13., Kossuth Rádió, 20.00 – 22.50

Kacsóh Pongrác – Bakonyi Károly – Heltai Jenő: János vitéz

Daljáték Petőfi Sándor verses elbeszélése nyomán, 3 felvonásban

Közvetítés a Magyar Állami Operaház Erkel Színházából

(A7 1968. február 23-i felújítás hangfelvétele)

Újrahangszerelte és Petőfi-költemények megzenésítésével kiegészítette Kenessey Jenő.
Bakonyi Károly szövegét Karinthy Ferenc dolgozta át.

Karmester: Dőry Dénes

Karigazgató: Németh Amadé

Koreográfus: Barkóczy Sándor

Díszlettervező: Makai Péter
Jelmeztervező: Szeitz Gizella

Rendező : Makai Péter

Szereposztás:

Kukorica Jancsi - Palcsó Sándor
Iluska - Andor Éva
Bagó - Dene József
Királykisasszony - Erdész Zsuzsa
Francia király - Rátonyi Róbert
Gonosz mostoha - Ladomerszky Margit
Strázsamester - Varga András
Csősz - Veress Gyula
Első gazda - Csőr József
Második gazda - Szekeres István
Bartoló, tudós - Balázs István
Táncmester - Tauz István
159   Búbánat 2017-08-03 21:48:51

Sebestyén András – Szilágyi György: Kantáta a fiúról, aki mindig harmonikázott bemutató

1968. március 15., Petőfi Rádió, 18.49 – 19.00

Közreműködik:

Palcsó Sándor, Kovács Péter – ének,
az MRT Énekkara és Szimfonikus Zenekar

Vezényel a szerző: Sebestyén András

Narrátor: Domján Edit
158   Búbánat 2017-07-19 10:31:00

Palcsó Sándor énekhangját a Dankó Rádió mai, Túl az Óperencián c. operettműsorban újból élvezhettük: Jacobi Viktor - Martos Ferenc - Bródy Miksa: Leányvásár c. operettjének
három részletében hallhattuk énekelni, Házy Erzsébet partnereként:

A Rádió Dalszínháza bemutatója: 1964. július 18., Kossuth Rádió
Km.: az MRT szimfonikus zenekara és énekkara, vezényel: Sebestyén András

Az elhangzott részletek a mai műsorban:

- Bessy és Fritz kettőse, 1. felv.: „Nagyon vad ez a vadon…./Kettecskén, az élet édes álom, kettecskén…” (Házy Erzsébet, Palcsó Sándor)

- Lucy, Bessy és Tom hármasa, 1. felv.: „Szörnyű helyzetben voltunk, jaj, mind a ketten…/Szép ez a vidék…” (Németh Marika, Házy Erzsébet, Udvardy Tibor)

- Bessy és Fritz kettőse, 2. felv.: „Lassan uram, édes uram…./No de méltóságos úr…” (Házy Erzsébet, Palcsó Sándor)

- Lucy és Tom szerelmi kettőse, 3. felv.: „Mondjad igazán, leszel-e babám, szerelmes párom…” (Németh Marika, Udvardy Tibor)

- Bessy és Fritz kettőse, 3. felv.: „Volt valahol, élt valahol egy aranyos nő…”(Házy Erzsébet, Palcsó Sándor)


Ha minden igaz, a ma délelőtti operettműsort 18 órától megismétli a rádió, bár tegnap elmaradt az ismétlés (a rádió frekvenciáján, és az online oldalon is, más műsort adtak abban az időpontban.)
157   Búbánat 2017-06-10 08:32:13
Ispilángi rózsafa - Mesejáték.

Írta: Fésűs Éva

Zenéjét szerezte: Nagy Olivér és Raics István

Szereposztás:

Mihaszna Dani – Palcsó Sándor
Rezeda bácsi – Bessenyei Ferenc
Aligvári királykisasszony – Vetró Margit
Ötvenedik Özséb király – Balázs Samu
Hepciás Tóbiás – Kibédi Ervin
Kackiás Barnabás – Rátonyi Róbert
Kökény Eszti – Andor Éva
Udvarmester – Kéry Gyula
Gazdag Márton – Galgóczi Imre
Hírnök – Árossi Aladár

Közreműködik: Andor Ilona Kórusa és a Magyar Rádió és Televízió szimfonikus zenekara.

Zenei rendező: Fodor Zsigmond
Rendező: László Endre

A Gyermekrádió műsora

Bemutató: 1966. április 10., Kossuth Rádió, 8.10 – 9.16 óra
(Átvette a Prágai Rádió is.)

E zenés mesejáték hangfelvételét az idők folyamán többször leadta a rádió. Például: 1968. április 14-én a Petőfi rádióban 12.41 - 13.47 óra között is.

156   Búbánat 2017-05-15 10:50:19
Új Szó, 1968. március 26. / 85. szám/

„Ez idén a CSEMADOK Központi Bizottsága június 29-30-án rendezi meg a csehszlovákiai magyarok országos dal- és táncünnepélyét. A kétnapos találkozó június 29-én egész estét betöltő műsorral kezdődik. Június 30-án, a „Folklór évkönyv", a „Mulassunk vidáman", az „Egy hazában élünk", és a „Virágcsokor" című összeállítások kerülnek bemutatásra. A legjobb hazai népművészeti együttesek mellett ismét fellépnek külföldi együttesek és neves hivatásos művészek.

A csehszlovákiai magyarok XIII. országos dal- és táncünnepélye legnagyobb eseményének a budapesti Magyar Állami Operaház együttesének vendégszereplése ígérkezik. A terv szerint a népszerű és nagy érdeklődéssel várt művészgárda Június 29-én Kacsóh Pongrác János vitéz című népi daljátékát mutatja be.
A CSEMADOK Központi Bizottsága titkárságának dolgozói a napokban részt vettek a János vitéz budapesti bemutatóján és tárgyaltak a Magyar Állami Operaház vezetőségével, a gombaszögi vendégszereplésről.

Takács Andrást, a CSEMADOK Központi Bizottsága titkárságának osztályvezetőjét megkértük, mondja el véleményét a tárgyalás eredményéről és a felújított János vitéz budapesti bemutatóján szerzett élményéről.

— A Magyar Állami Operaház vezetőségével folytatott megbeszélésünk eredménnyel járt. Az együttes elfogadta meghívásunkat és örömmel közölhetem, hogy a világszerte ismert Magyar Állami Népi Együttes és sok más neves csoport után, amelyek már részt vettek országos dal- és táncünnepélyeinken, a Magyar Állami Operaház együttese képviseletében ez idén a János vitéz jön Gombaszögre... A darab új szereposztásban látott bemutatójáról mindenekelőtt azt kell elmondanom, hogy a János vitéz jelenlegi produkciója a Magyar Állami Operaház viszonylag fiatalabb, nálunk még kevésbé Ismert művészgenerációjára épül. A rendező és egyben díszlettervező (Makai Péter], a koreográfus (Barkóczy Sándor), a karmester (Dőry Dénes) és a szereplők legtöbbnyire az operaház fiatal művészei. Ám ez nem jelenti azt, hogy a mostani előadás halványabb, vagy kisebb értékű, mint az előbbi. Számomra az új nevek és az új, igen ígéretteljes tehetségek megismerése külön élményt jelentett. Bizonyára így lesz ezzel közönségünk is.
— A Petőfi Sándor verséből merített mű a magyar daljátékirodalom hervadhatatlan darabja. A két falu-árvája, Kukorica Jancsi és Iluska bájosan szép históriáját Kacsóh Pongrác zenéje igen gazdag melódiaigénnyel, népi motívumokból font, szívhez szóló muzsikával szövi körül. Az új bemutató engem arról győzött meg, hogy a János vitéz mondanivalója, hangjának közvetlensége, könnyed egyszerűsége, kedves dallama ma is időszerű, szórakoztató élményt jelentő.
— Szerintem a mostani előadás rendezőjének az a legfőbb érdeme, hogy vállalja a darab eredeti tartalmi mondanivalóját, érzelmes líráját, a népies mesefantázia teremtette világ naiv humorát, színességét, eredetiségét.
János vitéz alakját sok egyéni vonással Palcsó Sándor formálja színes, életerős, vonzó figurává.[/b[] Iluska szerepében [b]Andor Éva muzikalitása és kulturált éneke ragadott meg. A darab harmadik kulcsszerepét, Bagót Dene József keltette rokonszenvesen életre. A többi szereplő közül a francia királylány szerepében Erdész Zsuzsa, a gonosz mostoha szerepében Ladomerszky Margit, a francia király szerepében Rátonyi Róbert nyerte meg tetszésemet.

A bemutatón azt az összbenyomást nyertem, hogy a János vitéz új előadása jeles teljesítmény és ez a formájában, színpadi alakjaiban, melódiájában, ritmusában és környezetrajzában hozzánk olyan közel álló népi daljáték, Gombaszögön is nagy sikerre számíthat.

/BALÁZS BÉLA/
155   IVA • előzmény154 2017-03-10 04:14:18
Az interjú bővebb változatában szerencsére javítottak egy akár pikánsnak is mondható hibát. A „terézvárosi változatba” ugyanis csak valami ördög tréfája folytán kerülhetett egy pár évvel ezelőtti szerencsétlen és elhíresült parlamenti elszólással azonos értelmű baki (egy KDNP-s, különben nagy médiamúltat hátrahagyó képviselő követte el), amely szerint János vitéznek bizonyos Juliskával lett volna dolga. János vitéz egyik híres alakítójának szájából ez akkor is meghökkentő, ha az elszólás kísérteties megismétlődése az újságíró, és mindenképpen a főszerkesztő lelkén szárad. Az „érdi változatban” már – szerencsésen – Kukorica Jancsi Iluskához való hűségéhez hasonlítja a magáét Palcsó Sándor.
Köszönet a figyelmes linkelésért!
154   Búbánat • előzmény148 2017-03-09 22:19:03
A Terézváros Magazin februári számából kimásolt Palcsó Sándor-interjú bővebb változata elolvasható a március 8-án keltezett Érdi Újságból. (lásd a linkről megnyíló cikk 4 -5. oldalán.)

Beszélgetés Palcsó Sándor operaénekessel - A pásztorok királya Érden él
153   IVA • előzmény152 2017-03-09 04:25:51
Köszönet az érdekes és szomorú adás „közvetítéséért”. Lehoczky Éva pályája tanulságos is. Minden korban voltak hatalommal felruházott színházi, művészeti vezetők, akik nem mindig ismerték fel a (fiatal) tehetségeket. Annak ellenére, hogy Lehoczkyt nem dédelgették a magyar színházak, rádiós szerepléseinek és néhány televíziós felvételnek köszönhetően mindig is ismert, sőt népszerű énekesnő volt.
(OFF: Gyerekkoromban kijelöltek nekem egy német levelezőtársat, aki Karl-Marx-Stadtban élt. Pár évvel ezelőtt jutott eszembe utánanézni, hogyan hívják ma ezt a várost. Az információ Lehoczky Éva Wikipédia-szócikkéről is elérhető: Chemnitz. Operaháza, úgy tűnik, ma sem jelentéktelen.)
152   Búbánat • előzmény151 2017-03-08 19:23:33
A Dankó Rádió Túl az Óperencián című adásában ma délelőtt és az imént véget ért ismétlésben, Palcsó Sándor emlékezett vissza – Lehoczky Éva-emlékhete keretében - szeretett operaházi kolléganőjére.

Nagy Ibolya, aki meleg, baráti kapcsolatot ápol az idős tenoristával és feleségével, Ildikóval is, ezúttal otthonában hívta fel a művészt, kérve hogy elevenítse fel emlékeit Lehoczky Éváról, akihez az utolsó napokig nemcsak kollegiális, hanem régtől datált, több évtizedes jó baráti viszony fűzte; szinte naponta érintkeztek (ő és felesége) telefonon vele – a tragikus esemény előtti napig kitartott köztük ez a jóbarátság.

Palcsó Sándor:

«Halála napja előtti napon beszéltünk vele telefonon hosszasan. Sütött a nap. „Gyönyörű napsütés van itt nálunk! Boldog vagyok” – mondta Éva. „- Évikém, holnap hívlak!” „- Várom.” – mondta. És másnap ez a szörnyűség bekövetkezett. Kivételes nap volt számára.

Technikailag nagyszerű volt, nem voltak neki tévedései. Volt egy hatalmas pozitívuma: nem szerette egyáltalán a félmunkát, sőt, dührohamokat kapott, ha a partnerek nem voltak rendesen felkészülve, vagy nem tanulták meg tisztességesen a szerepet, azt nem tudta elviselni. Teljes szereptudással érkezett, próbakészen, elvárta ugyanezt, hogy a kollégák is tegyék meg.
Most nagyon hiányzik neki Lehoczky Éva, akit felkészült, nagyszerű művésznek tartott, akit mindnyájan nagyon szerettek.
Számára érthetetlen, hogy amikor Éva még főiskolai hallgató volt, és már akkor rendkívüli muzikális adottságai kitűntek a tanulmányai során, az Opera vezetősége - akik abban az időben a Zeneakadémián mint tanárok oktattak - miért nem hallották meg, hogy ott van egy tehetség, egy gyöngyszem, akit azonnal le kellett volna szerződtetniük az Operába, amint befejezte tanulmányait az énekszakon. Nem érti, ezt hogyan mulaszthatták el. Így aztán jött számára az Országos Filharmónia, hol egy ideig koncerténekesként működött, majd jött az Operettszínház, hol 15 primadonnaszerepet abszolvált, majd Eger következett.
Született tehetség volt. Nagyon jó fülű volt, kiváló ritmusérzékű volt, nagyon muzikális volt, abszolút zenész volt, megjegyzett dolgokat, sok mindent megtanult.
Aztán vezető koloratúrszoprán volt Karl Marx Stadtban, az ottani operaházban, hol nagy számban énekelte a rettentő nehéz koloratúraszoprán szerepeket; begyakorolt szerepek voltak és mire megkésve, 1970-ben a Magyar Állami Operaházhoz szerződött magánénekesnek – hol korábban is fellépett, de csak mint vendégénekes – már beérkezett, kész, felkészült, jó művész volt, született tehetség volt.

Az 1984-es nyugdíjazása, a színpadtól való visszavonulása után nem tanított, pedig lett volna mit átadnia az ifjú énekeseknek, de - a saját bevallása szerint - nem volt hozzá idegrendszere.
Idejekorán visszavonult. Magába zárt dolgokat. Szemei tönkrementek. Nehezen mozdult ki. Egyedül volt. Nem élt társasági életet. „Olyan könnyen felhúzom magam. Ha valami nem stimmel, mérges vagyok és utána rosszul érzem magam.” - mondta sokszor. Fel kellett vidítani.

Idős korában sokszor mondogatta: „ Semmire sem való vagyok már, nem is látok, menni sem tudok, ez a bajom, az a bajom, egy ideges, vén hülye vagyok. Már jó lenne meghalni.” Ezt sokszor hallottuk tőle. Erre rendszeresen az válaszoltam neki: „Évikém! Ezzel azért nem szabad foglalkozni, mert ez nem a mi dolgunk! Ez mennyei Atyánk, az Úr Isten dolga, és ő neki van egy listája, ahol a sorrend fel van írva. Majd amikor a jó Isten odaér a Te nevedhez, akkor majd értesít Téged és magához hív. De addig te ezen ne spekulálj! Addig törődjünk az életünkkel életeddel, és beszélgessünk jóízűeket, és ne foglalkozz ezzel.”
Úgyhogy ezt majdnem minden beszélgetésünknél elsütötte, és rendszerint én ezt válaszoltam neki.

És az egy kivételes dolog volt például az esemény előtti napon, mikor azzal vette fel a telefont, hogy „Gyönyörű idő van! Boldog vagyok!” Úgyhogy ez egy kivételes nap volt szegénynek, na. «

A mai adásban felcsendült dalok Lehoczky Évától és Palcsó Sándortól – rádiófelvételeikről:

- Vincze Ottó – Szabó Miklós: Bolero - dal (Lehoczky Éva & Vécsey Együttes)

- Offenbach: Szökött szerelmesek – Bordal (Kalmár Magda & Lehoczky Éva & Palcsó Sándor)

- Lehár: Paganini – „Kártyajelenet” (Lehoczky Éva & Gulyás Dénes & Palcsó Sándor); Kettős - „Könnyű pille mind a nő” (Lehoczky Éva, Palcsó Sándor)

- Buday Dénes - Séfeddin Sevket Tibor: Nyári felhők – dal (Lehoczky Éva & Magyar Rádió Esztrádzenekara & Bródy Tamás)

Palcsó Sándor tenorján megszólalt még „Malatromba álma” Offenbach Sóhajok hídja című operettjéből: ez a gyönyörű – ideillő - operettdal zárta le Palcsó Sándor telefonban elmondott, megrendítő és megható gondolatait Lehoczky Évára emlékezve.
151   Búbánat 2017-03-08 08:47:39
A Dankó Rádió hamarosan (9 órakor) kezdődő operettműsorában a szerkesztő-műsorvezető, Nagy Ibolya Palcsó Sándor operaénekes kérte fel emlékezni a decemberben elhunyt kiváló pályatársnőjére, Lehoczky Évára.

A rádió Facebook oldalán közzétett műsorból látom, a felcsendülő operettmelódiák között lesznek olyanok, ahol ők ketten együtt énekelnek közös rádiófelvételeikről:

- Offenbach: Szökött szerelmesek – Bordal (Kalmár Magda & Lehoczky Éva & Palcsó Sándor)

- Lehár: Paganini – „kártyajelenet” (Lehoczky Éva & Gulyás Dénes & Palcsó Sándor); Kettős - „Könnyű pille mind a nő” (Lehoczky Éva, Palcsó Sándor)

Palcsó Sándor tenorján megszólal még Malatromba álma is Offenbach Sóhajok hídja című operettjéből.

A délelőtti adást – „Túl az Óperencián” - 18 órától újra meghallgathatjuk majd.
150   tiramisu • előzmény149 2017-03-05 20:50:00
:-) Köszönjük!
149   Búbánat • előzmény148 2017-03-05 19:15:25
Az időskori – a jelenben lévő - Palcsó Sándor visszaemlékezései után érdekes tőle elolvasni egy másikat a régmúltból: a fiatalkori Palcsó Sándor gondolatai a megtett pályáról, és a szakmáról!

Az interjú a Rádió és Televízió Újság 1962.02.26. - 03.04. keltezésű lapszámában jelent meg – aktuálisan, mert a rádió azon a héten közvetítette az Erkel Színházból Carl Millöcker operettjének, "A koldusdiák" premier-előadása hangfelvételét.

„Pillanatfelvétel”

Albert Herring, János vitéz, A koldusdiák: Palcsó Sándor – olvashatjuk újabban az operai színlapokon. Cím- és főszereplő lett egy még szinte ismeretlen fiatal tenoristából, akivel a rádióhallgatók is gyakran ’találkoznak’; e héten éppen, mint A koldusdiák címszereplőjével.
Jellegzetes egyéni adottságai, mozgékonysága, humorérzéke – régi színházi kifejezéssel élve – bizonyos ’naturburs’ szerepkörre predesztinálják. Jól bevált e szerepekben, de tud mást is; repertoárja gazdagnak ígérkezik.

Palcsó Sándor
- Öt éve vagyok az Operaház tagja – mondja a fiatal énekes. Korábban a Honvéd Művészegyüttes szólistája voltam, előzőleg egy autókereskedelmi vállalatnál dolgoztam… 1957-ben jelentkeztem próbaéneklésre az Operaháznál. Miután a tizenkettes döntőbe kerültem, Rodolphe áriáját és a Faust kavatináját énekeltem. Ösztöndíjas tagnak szerződtettek, és legnagyobb örömömre másnap már a próbatáblán olvashattam a nevem. Két év múlva a színház rendes tagja lettem. Nyáron a bécsi VIT-en operaáriákat énekeltem, majd utána idehaza mindjárt bekapcsolódhattam a Haydn-év eseményeibe, az Operaházban színre került az Aki hűtlen, pórul jár. Ebben Nencio kicsiny, de hálás szerep jutott nekem.
- Eddig huszonhét premierem volt, az idén túl leszek a harmincon – hat bemutató erre az idényre is jutott. A koldusdiák felújítása lehetőséget nyújtott, hogy újszerű feladatokban mutatkozzam be. A rádióban meghallgattunk egy bécsi Koldusdiák-felvételt s ezután megpróbáltuk színpadra vetítve, korszerű formában elképzelni. Azt hiszem, minden ilyen meghallgatás hasznos kiindulópontnak tekinthető. Talán előkerülnek, új formában életrekelnek még más értékes darabok is. Én egyébként elejétől fogva vígoperának fogtam fel A koldusdiákot.
- A daljáték, a klasszikus operett éppen úgy próbára teszi az énekest, mint a nagy operai feladat. Mondhatom, hogy amikor először kerültem a színpadra mint János vitéz, olyan izgalom vett erőt rajtam, hogy csak akkor nyugodtam meg, amikor a belépőn szerencsésen túljutottam. Ismeretlen emberként helytállni egy országosan népszerű, nagytradíciójú daljátékban! Ma már szinte bevágtatok a szigeti színpadra paripámon és ezt egész természetesnek tartom…
- A stúdiókban eddig nem túl sok dolgom volt, de közvetítésekből azt hiszem, ismer már a publikum. (Például a Turandot-ból rádió-, a Fra Diavalóból TV közvetítés is volt.) Remélem, mint ’koldusdiák’ is elnyerem a hallgatók tetszését!”

/S.V./

Ebben az interjúban Palcsó Sándor említette A koldusdiák operettet, benne új, (cím)szerepét.
Érdekesség: alig több mint két évvel az Erkel Színház-beli bemutatót követően - a nagy sikerre való tekintettel - a rendező, a karmester és a főbb szereplők változatlan hagyásával a Rádió Dalszínháza elkészítette az operett új stúdiófelvételét:

Erkel Színház-bemutató: 1962. február 1.

A verseket fordította: Blum Tamás

Rendező: Békés András
Karmester: Kerekes János
Koreográfus: Seregi László
Díszlettervező: Forray Gábor
Jelmeztervező: Szeitz Gizella

Szereposztás:

Szymon Rimanowsky, a koldusdiák – Palcsó Sándor
Jan Janiczky – Bende Zsolt
Nowalska Palmatica grófnő – Neményi Lili
Laura, a grófnő leánya – Ágay Karola
Bronislawa, a grófnő leánya – Komlóssy Erzsébet
Bogumil gróf – Maleczky Oszkár
Ollendorf ezredes – Faragó András
Wagenheim őrnagy – Pálffy Endre
Három tiszt – Lux Géza, Szalma István, Mohácsy Zoltán
Ulászló – Mendelényi Vilmos fh.
Porkoláb – Göndöcs József
Pifke, börtönőr – Dobán Ferenc
Pufke, börtönőr – Hantos Ádám
Kocsmáros – Benkő Sándor
Herold – Gazda Antal


A Rádió Dalszínháza bemutatója: 1964. szeptember 19. Kossuth Rádió 20.10-22.00

Fordította és rádióra alkalmazta: Gáspár Margit és Kardos György

A verseket Blum Tamás fordította

Vezényel: Kerekes János

Km.: a Magyar Rádió és Televízió Szimfonikus Zenekara és Énekkara (karigazgató: Bódy Irma)

Zenei rendező: Járfás Tamás

Rendező: Békés András

Szereposztás:

Szymon Rimanowsky, a koldusdiák – Palcsó Sándor
Jan Janiczky – Bende Zsolt
Nowalska Palmatica grófnő – Neményi Lili
Laura, a grófnő leánya – Vámos Ágnes
Bronislawa, a grófnő leánya – Svéd Nóra
Bogumil gróf – Maleczky Oszkár
Ollendorf ezredes – Palócz László
Wagenheim őrnagy – Pálffy Endre
Három tiszt – Szoó György, Regős Péter, Sárosi Gábor
Ulászló – Verdes Tamás
Porkoláb – Göndöcs József
Pifke, börtönőr – Almási József
Pufke, börtönőr – Gál János
Kocsmáros – Balázs István
Herold – Harkányi Ödön
148   Búbánat • előzmény147 2017-03-05 14:40:27
Megvan papíralapon is a Palcsó-interjú.
Ebből néhány bekezdést ide átmásolok:

„A pásztorok királya az aranykorból”

(TERÉZVÁROS - magazin, 2017. január 31. – Temesi László)

„Palcsó Sándor operaénekes boldog ember, hiszen olyan pályát mondhat magáénak, amely nyugdíjas éveit is megédesíti. A magyar operajátszás egyik legnagyobb alakjának tartják, kiemelve technikai felkészültségét, tisztességét, szorgalmát. Felejthetetlen alakításait többek között a János vitézben, A koldusdiákban, A Rajna kincsében, A nürnbergi mesterdalnokokban, a Szöktetés a szerájban és a Cigánybáróban csodálhattuk meg. Ő az az énekes – írták róla a kritikák -, akik számára soha nem volt kis szerep, illetve a legkisebb figurából is főszerepet tudott csinálni.

Palcsó Sándor:
- Nem mindig olyan a szerep, amit elképzel az ember magának, de azt a legjobb tudása szerint kell megformálni . Mindig tudtam, és el is ismertem interjúim során, hogy mik az erényeim és mik a gyengéim. Tisztában voltam azzal, hogy belcanto értelemben nincs szép hangom, de az biztos, hogy használható… Az is biztos, hogy a muzikalitásommal minden szerepet, a moderneket is megoldottam. Szinte mindig fürödtem a munkában és a sikerben, folyamatosan próbáltam és játszottam. Az igen tisztelt kollégák megszokták, hogy engem állandóan meg lehetett találni. Ettől nem volt mindenki boldog, de én úgy gondoltam, azért nem vagyok hajlandó rosszabbul teljesíteni, hogy az irigyeim szeressenek. Akkoriban nagyon működött a káder-politika, érdemtelenek jutottak előre a ranglétrán vagy jutottak külföldi ösztöndíjhoz, és ’érdemesek’ kerültek háttérbe. Engem őszinteségre neveltek a szüleim, nem is rejtettem soha véka alá a véleményemet, legyen az rendező vagy zeneszerző….

Palcsó Sándor:
- […] Számomra soha nem volt fontos a kapcsolatrendszer, csak a közönség, és erre büszke vagyok és voltam is mindig. Más módszerekkel biztosan többre vihettem volna, de azt hiszem, ha újra kezdhetném, akkor is így csinálnám. Igaz, nem voltam a rendszer kegyeltje, ’csókosa’, pedig egyszer valaki az ötvenes években úgy nevezett, Palcsókos elvtárs.

- Ez akkor történt, amikor a Honvéd Művészegyüttesben indult a művészi pályája?

Palcsó Sándor:
- Igen. Sztálin halálakor, 1953. március 5-én éppen koncertet adtunk Budapesten, a Tiszti Klubban, amit Vass Lajos vezényletével a Meghalt a cselszövővel kezdtek… A nagy gyászban senki sem törődött a műsor tartalmával, de utána nagy csillaghullás következett az együttesnél, egy csomó tisztet azonnal leváltottak. De talán az érdekesebb, hogyan indult pályám egy évvel korábban. A Honvéd Művészegyüttesnél az énekkar művészeti vezetőjénél jelentkeztem meghallgatásra, aki azt kérdezte tőlem: ’Mit hozott fiatalember és milyen hangfaja van?’ ’Úgy tudom, tenor vagyok’, válaszoltam, amire rögtön jött a ledorongolás: ’Rosszul tudja, ön bariton. Milyen számot hozott?’, érdeklődött, mire én: ’A Hazám, hazámat.’ ’Biztos a Palló-féle fekvés’ – jegyezte meg, de nem így volt. ’A Simándy-féle fekvés’ – mondtam kissé dacosan. E kedves diskurzus után előadtam az áriát, majd a tanár úr elismerte, hogy tenor vagyok. Az együttes férfikarának szólistája lettem, beutaztam a fél világot, a legmélyebb benyomást számomra Kína tette, ahol éppen az 56-os forradalom idején jártam.

- Egy évvel később fordulat következett be az életében, amikor már az Operaházban hallgatták meg…

Palcsó Sándor:
- Első számom Puccini Bohémélet című operájából Rodolphe áriája volt az első felvonásból. Hála Istennek jól ment, a magas C is elég hosszú volt. Palló igazgató úr felszólt a színpadra: ’Hoztál még valami magosat?’ Mire én: ’Ha szabad, elénekelném a Faust Cavatinát.’ ’Eredetiben?’, kérdezte a direktor. ’Természetesen’, válaszoltam büszkén. Tudniillik előadásokon a tenoristák sokszor transzponálva szokták előadni, úgy könnyebb. Na, ez is lement. Láttam, hogy a nézőtéren össze-összehajolgatnak. Azt hittem, hogy végeztem, amikor egy rekedtes hang felszólt: ’Valami Mozart van?’ Ferencsik János főzeneigazgató volt az. ’Igen van, a Szöktetés a szerájból, első felvonás, Belmonte dúráriája.’ ’Na halljuk.’, szólt az utasítás. A próbaéneklés után Palló Imre csak ennyit mondott: ’Szépen énekeltél édes fiam.’ Felvettek, és innentől kezdve nem volt megállás, elég szép karriert futottam be.

- Csaknem nyolcvan opera és dalmű tenorszerepeit énekelte, egyike a leggazdagabb repertoárú karakterénekeseinknek. Ő az az énekes – írták önről a kritikák -, aki számára soha nincs kis szerep, illetve a legkisebb figurából is főszerepet tud csinálni.

Palcsó Sándor:
- Az Operaház annak idején jól sáfárkodott a tehetségemmel. Bár nem voltam soha jó káder, egymás után kaptam a repertoáron lévő és a felújításokon bemutatott operák jelentős szerepeit, például: Mime, Loge, Heródes, Dávid, V. László, Albert Herring.

- Kiemelték színészi és énekteljesítményét, atmoszférateremtő képességét, humorát. Az operákban ritkán lehet humorizálni…

Palcsó Sándor:
- Ez igaz, de azért néha lehet. Soha nem voltam földre szállt angyal. Az operaszínpadon szerettem részeg muzsikot, néger drogost játszani, de legjobban bohóckodni szerettem. A humor az opera büféjében, a magánéletben és a családban sem hagyott cserben. Szerencsére, mert meggyőződésem, hogy enélkül nem könnyű elviselni az életet, pláne nem egy diktatórikus rendszert.

- Elégedett a pályájával és a sorsával?

Palcsó Sándor:
- Nem panaszkodhatom az életemre és a karrieremre, gyönyörű pályát futottam be. Akkor lehettem az Operaház tagja, amikor azt aranykornak hívták. Nagyszerű volt együttjátszani olyan nagy operaénekesekkel, mint László Margit, Moldován Stefánia, Házy Erzsébet és Melis György. Hálás vagyok a sorsnak, mert kedvemnek valót csinálhattam. Számomra az a jó igazgató, aki hagyja az énekest azt énekelni, amit tud. Engem többnyire hagytak, szerencsére könnyen tanultam meg a darabokat. Azt is nagy szerencsémnek tartom, hogy prózai szerepeket is játszhattam, sőt tévéfilmekben is szerepelhettem.
Egy dolog azért bánt, hogy különféle betegségek miatt korábban hagytam abba a pályámat. Én mindig hű voltam önmagamhoz, a társulathoz és – mint elismert pásztorok királya, Kukorica Jancsi – Juliskához. Meg a feleségemhez, Ildikóhoz, aki nélkül már talán nem is lennék. Ő az én őrangyalom, a társam mindenben. És van még egy őrangyalom, Ildikó, a lányom, aki nem vitte tovább a hivatásom, de kitűnő operatőr lett.

- Hogyan telnek nyugdíjas évei?

Palcsó Sándor:
- Sokat rádiózok, tévézek és olvasok. Szép lemezgyűjteményem van, és szívesen hallgatom mások lemezeit is.”


Palcsó Sándor Pécsett született 1929. november 8-án, a Pécsi Janus Pannonius Tudományegyetem jogtudományi karára járt hat és fél évtizeddel ezelőtt, de a származása miatt egy év után eltávolították. Szerencsére, hiszen így lett operaénekes. Kétszeres Liszt-díjas, érdemes és kiváló művész, az Operaház örökös tagja.
147   Búbánat • előzmény146 2017-02-09 11:59:49

Kedves Dantes! Köszönöm a beírt linket!

Rákerestem és elolvastam a Palcsó-interjút: „Pásztorok királya az aranykorból”

Igyekszem beszerezni a magazint hogy eltehessem magamnak belőle a cikket "eredeti" papírformátumában is.

Forrás: Terézváros Magazin – 2017. február
146   Edmond Dantes 2017-02-09 09:15:29
Érdekes, mert nem csak szokványos interjú a művésszel:

https://issuu.com/terezvarosmagazin/docs/terezvaros_20170131_www

(16-17. oldal)
145   Búbánat 2017-02-08 11:23:06
Magyar Televízió, 22.00 – 22.35 „Egy este Palcsó Sándorral”

1972-11-09 / 264. szám, Népszava

A televízióban látott Palcsó Sándor-portréfilmről írt véleményt Vajk Vera.

Sorait idézem:

„[…] Nevezetes külföldi vendégeink mellett kellemes estét szerzett egy rokonszenves, tehetséges hazai művész, Palcsó Sándor operaénekes szereplése is a képernyőn. A portré filmek kissé megmerevedett hagyományaitól eltérő, oldottabb, fesztelenebb hangulatú műsor művészbarátai körében idézte fel Palcsó Sándor pályakezdését, sikeres szerepeit, sokoldalú, hajlékony énekesi és színészi alkatát. A klasszikus zenedrámától a könnyű operettig, a népdaltól a musicalig ívelő repertoár színeiből igyekezett minél többet felvillantani a műsor, amelyet Rajk András írt és vezetett, Mikó András rendezett. „
144   Búbánat 2017-02-08 10:59:24
„Öten a hatszáznegyvenezerből”

• 1962-03-27 / 72. szám Népszabadság

„A Kommunista Ifjúsági Szövetség immár átfogja a fiatalság minden rétegét. Egyesíti az ifjúmunkásokat, akik a jobb munkát a tanulással és az egymás közti szocialista kapcsolatok kialakításával valósítják meg, a diákokat, akik a tudás várának ostromában fognak össze, a parasztifjúságot, amely a szocialista mezőgazdasággal köti egybe jövőjét, az ifjú művészeket, alkalmazottakat... Mennyi szép szándék, nemes erőfeszítés egyesül ebben a fiatal sokaságban. Számuk immár meghaladja a hatszáznegyvenezret. Hadd villantsunk fel néhány arcképet ebből az ifjú seregből, hogy érzékeltessük a kommunista ifjúsági mozgalom vonzóerejét, sokszínű táborának imponáló egységét.”

Öt fiatalembert keresett fel az újságíró („Sz.L.L.”); az említett dolgozói rétegekből egy-egy főt választott ki magának és beszélgetett velük a bevezetőben vázolt jövőképről.

Közülük, az idén 88. életévében járó Palcsó Sándor operaénekes mondatait idézem az újságból:

— Milyen hamar elszaladt ez az öt év! Mintha csak tegnap lett volna, úgy emlékszem az első „fegyvertényekre”. A forró csepeli és az ózdi estekre, a hansági szereplésekre, a vidám napokra a balatoni építőtáborokban, a fellépésekre a Békés megyei falvakban, ahol a tsz-ek segítségére akartunk lenni dallal, muzsikával. Emlékszem, egyszer Aligán teherautóval jártunk házról- házra, hogy zongorát kérjünk kölcsön. Mert minden együtt volt az önkéntes építők szórakoztatásához, közönség, pódium, zenekar, énekesek, csak éppen zongora nem volt, a szervezés zűrzavarában erről elfeledkeztek. Azután szereztünk. A hozzáértő műszakiak híján hányszor tologattuk mi, művészek, a díszleteket is, hogy azután rövid „lihegési szünetet” tartsunk, mielőtt felmegy a függöny, mert hát kifulladva nem illik operaáriákat énekelni...
Valahogy így telt számunkra a KISZ-ben az első öt év. Hozzáadtuk az ifjúsági élethez, amit nyújtani tudtunk: a művészetünket. Hétközben próbák, előadások (én 29 szerepet énekeltem az öt év alatt), a ráérőidőben pedig patronáltuk a gyárak, szövetkezetek kulturális életét. A prózai színházakkal közös brigádokban jártuk az országot. Sajnos, kevesen tudják, hogy a művészvilágban igen aktív és áldozatkész KISZ-szervezetek vannak. Talán több nyilvánosságot érdemelnénk. Nagyon sokat tett az Operaházban is a 60 tagú KISZ-szervezet. Ápolta a fiatalok művészi igényességét, fenntartotta kapcsolatukat a „privát” élettel, nem engedte, hogy kiszakadjunk az ország vérkeringéséből. Kellett ez, nagyon kellett nekünk is, s bizonyára nem leszek szerénytelen, ha azt gondolom, hogy kellett az üzemek, a tszcs-k fiatalságának is ...
De hát miért beszélek én múlt időben? Hiszen az öt év csak kezdet. Még minden előttünk van ...

/Sz. L. L./
143   Búbánat 2016-11-10 21:43:35

Nádor Mihály: Babavásár –Agglegények dala – Palcsó Sándor

Km. a Magyar Rádió és Televízió Énekkarának férfikara és Zenekara
Vezényel: Sebestyén András

142   Búbánat 2016-11-10 21:42:35
Millöcker: A koldusdiák – „A jókedélyem megmaradt” - Palcsó Sándor, Bende Zsolt

Km. az MRT Szimfonikus Zenekara. Vezényel: Kerekes János
141   Búbánat 2016-11-08 14:18:28

12 kép Palcsó Sándorról

– érdemes „diavetítésre” beállítani és elindítani.
140   Búbánat • előzmény138 2016-11-08 09:27:35
A sorba illik ez is: a „Kettesben veled” után jöjjön a „Kettecskén”

Jacobi Viktor: Leányvásár – „Kettecskén” – Házy Erzsébet, Palcsó Sándor

139   Búbánat 2016-11-08 09:13:10
Még egy kettős dalfelvételét is belinkelem ide:

Leo Fall: Madame Pompadour – „Ó, Jozef” – Házy Erzsébet, Palcsó Sándor – részlet [/url]
138   Búbánat 2016-11-08 09:08:30
Palcsó Sándor ma tölti be 87. életévét!

Születésnapján ezzel a vidám operett-kettőssel köszöntöm szeretettel a a kétszeres Liszt Ferenc-díjas, kiváló és érdemes művészt, a Magyar Állami Operaház Örökös Tagját:

Dunajevszkij: Szabad szél – „Kettesben veled” – Koltay Valéria, Palcsó Sándor

A Dankó Rádió mai operettműsorában is hallhatjuk Palcsó Sándor énekhangját:

Szirmai Albert – Emőd Tamás: Mézeskalács – „Fordulj ügyesen!” – a kettősben Andor Éva működik közre.

(Ez a részlet 09:46:34 órakor csendül fel, illetve a délutáni ismétlésben 18:46:34-kor hallhatjuk a rádiófelvételt.)
137   Búbánat 2016-07-25 11:13:05
Átmásolom ide az "Operett a magyar rádióban (1949-1990)" topicból az 1688 sorszámú bejegyzésemet:


Új hét - új vendég a Dankó Rádió Túl az Óperencián című operettműsorában: Vágó Bernadett-tel - az Operettszínház művészével beszélget a szerkesztő-műsorvezető, Nagy Ibolya.

A zenei kínálatból megemlítem először Suppé Boccacciójának részleteit. A klasszikus operett négy különböző hazai felvételéről szólalt meg a rádióban Palcsó Sándor; László Margit, Ilosfalvy Róbert, Réti József, Bende Zsolt; Kincses Veronika és Molnár András; Tiboldi Mária énekhangja.

Megemlítem, hogy Palcsó Sándor a most hallott részletet (a kádár dala: „Hordó-dal”) nem egy stúdiófelvételen, hanem a Csepeli Munkásotthonban énekli egy Franz von Suppé-esten! Ezen az 1978. január 16-i koncerten partnerei voltak Házy Erzsébet, Kalmár Magda, Kincses Veronika, Barlay Zsuzsa, Fülöp Attila, Korondy György, Melis György, Miller Lajos, km. az MRT szimfonikus zenekara és énekkara (karigazgató: Sapszon Ferenc, vezényelt Breitner Tamás. A Boccaccio mellett még részletek hangzottak el A szép Galatheából is. A Petőfi rádió akkor helyszíni közvetítést sugárzott 19.00 -21.36 óra között, erről a hangfelvételről hallottuk most az említett dalt Palcsótól (a nevezetes „Hordó-dal”-t stúdiófelvételekről ismerjük Külkey László és Melis György tolmácsolásában is.)

Palcsó Sándort a mai operettadásban egy másik operett részletében is hallhattuk énekelni: Szirmai Albert Alexandra című darabjából a Király dalát énekelte, elragadóan: „Kicsi feleség, aranyos kispárom, a te csókod várom…”. A további részletekben Palcsó mellett Pászthy Júlia, Oszvald Marika, Kelen Péter, Oszvald Marika, és egy kettősben - régebbi rádiófelvételről - Osváth Júlia és Szabó Miklós énekhangján csendültek fel a varázslatos Szirmai-dallamok.

Az adás meghallgatható újra ma 18 órától a Dankó Rádió hullámhosszán és online a www.dankoradio.hu internetes oldalán.
136   Búbánat • előzmény135 2016-06-23 19:04:32
"Zéta Mirko'
135   Búbánat 2016-06-23 18:58:46
Az elmúlt években többször leadta a Dankó Rádió Palcsó Sándor énekével Lehár A víg özvegy című operettjéből Danilo belépőjét; tudván, hogy a nagyszerű tenort 1962-ben a Sebestyén András - Házy Erzsébet, Koltay Valéria, Kövecses Béla, Udvardy Tibor neve által fémjegyzett teljes stúdiófelvételről még Zéta Marko buffo-szerepkörében hallhattuk, mindig foglalkoztatott, hogy ezt a híres bonviván-dalt mikor és hol énekelhette el; a felhangzó tapsokból ítélve, egy koncert hangfelvételén rögzíthették a dalt. (A Dankó Rádió ehhez az énekszámhoz azt az információt megadta, hogy az Opera Zenekara játszott Bródy Tamás vezényletével.)

Az említett kíváncsiságom nemrég kielégítést nyert: rábukkantam egy netes adathalmazban a hiányzó adatokra:

1973 október 29-én egy élő rádiós koncertműsor közreműködője volt Palcsó Sándor: a Kossuth rádió Lehár-emlékestet közvetített a 6-os stúdióból a szerző halálának 25. évfordulója alkalmából. Ezen közreműködött:

Házy Erzsébet, Horváth Eszter, Németh Marika, Petress Zsuzsa, Melis György, PALCSÓ SÁNDOR, Simándy József, valamint a Magyar Állami Operaház Zenekara és az MRT Énekkara (karigazgató: Sapszon Ferenc)
Vezényelt: Bródy Tamás

Zenei rendező: Fejes Cecília

Szerkesztő: Bitó Pál

Palcsó Sándor A víg özvegyből Danilo belépője mellett énekelt még a Cigányszerelemből egy kettősben (Km. Horváth Eszter; „Csókban van az ifjúság”) és a Luxemburg grófja egy kettősében is (km. Petress Zsuzsa; „Gyerünk tubicám, se kocsink, se lovunk…”)

Egy másik műsoradathoz is hozzájutottam: szintén egy Lehár-koncertközvetítést sugárzott a rádió:

Lehár-est a Magyar Néphadsereg (MN) Művelődési Házában, 1981. augusztus 10., Kossuth Rádió, 20.15 -22.00 óra – a június 27-i hangverseny hangfelvétele.

Km.: Kalmár Magda, Ötvös Csilla, B. Nagy János, Basky István, PALCSÓ SÁNDOR, Pere János, Rozsos István, Zimányi István, valamint az MRT Énekkara (karigazgató: Sapszon Ferenc) és Szimfonikus Zenekara.
Vezényelt: Breitner Tamás

Szerkesztő: Bitó Pál

Palcsó Sándor a következő operettekből énekelt részleteket:

- Pacsirta – „Palikám, Palikám…” (km. az Énekkar)
- Luxemburg grófja
a.) Sir Basil belépője (Km. Basky István, Pere János és Zimányi István)
b.) Kettős: „Polka táncos, polka táncos…” (Km. Kalmár Magda)

Mindezt azért hoztam most elő, mert a Dankó Rádió a mai operettműsorában ismét lejátszotta a nevezetes Danilo-belépőt Palcsó Sándor előadásában. Tudtam „hova tenni” a felvételt magát.
134   Búbánat 2016-06-14 11:47:05
Szokolay és Hamletje

Mimi blog – 2016. május 18.

„A címszerepet alakító, s 86 esztendősen ugyancsak máig köztünk élő Palcsó Sándor viszont annál magabiztosabban vállalta szerepét, hiszen neki már a Vérnász sikerében is oroszlánrésze volt.

„- Őszintén szólva nem lepődtem meg túlságosan, hogy rám címszerepet osztottak. […] Azért egy parányi fenntartás motoszkált bennem. Az első szereposztás Hamletje ugyanaz az úr volt [=Szőnyi Ferenc], aki már Mihály András Együtt és egyedül című darabjában is a vízben hagyott. Be kell vallanom, nem csalódtam különösebben […] a tisztelt kolléga nem tudta a szerepét. Felháborítóan sok zenei hibát vétett, szegény Szokolayt majd megütötte a guta a méregtől.””
133   Búbánat 2016-05-06 15:12:55
Zenetörténeti érdekesség:

1976. május 06. Zeneakadémia – Rákóczi Ferenc 300. születésnapja alkalmából Farkas Ferenc – Aspirationes principis c. Rákóczi – kantáta előadása

Énekelt: Palcsó Sándor és Sólyom Nagy Sándor

Vezényelt: Medveczky Ádám

A kantátáról bővebben
132   Búbánat 2016-04-02 12:45:01
Ezen a héten a kilencven éve született Bende Zsoltra emlékezik a Dankó Rádió operettműsor-sorozata, a „Túl az Óperencián”. Minden nap egy volt kollégát, pályatársat kér fel a szerkesztő-műsorvezető, Nagy Ibolya, hogy a rádióban emlékezzen a kiváló baritonistára, idézzék fel emlékeiket róla. Ezek a beszélgetések mind telefonon át zajlanak, amit meg- megszakítanak operettzenék Bende és a rá emlékező művészek közös rádiófelvételeiről.
Bejátszott archív hangfelvételről magát Bende Zsoltot halljuk „prózában”: egy rádiós riportműsorban diákok kérdezik őt, s ebből a kérdez- feleletből képet kapunk életútjáról, operaénekesi pályája alakulásának főbb mozzanatairól, de vall az éneklés öröméről, a tanítás szeretetéről is; nagyon barátságosan, „kedvcsinálóan”, közvetlen tónusban, a tizenéves gyerekek „nyelvén” beszél mindarról, ami érdekelheti őket. Ebből a rádiós interjúból is hallunk naponta részleteket ebben az emlékműsorban.

Tiboldi Mária, Kalmár Magda, Medgyesi Mária, Kincses Veronika és Pitti Katalin után ma PALCSÓ SÁNDORNAK Bende Zsoltra visszaemlékező, szeretetteljes szavait hallhattuk a telefonvonal túlsó oldaláról.

A novemberben 87.életévét betöltő Palcsó Sándor remek humorral, jó kedéllyel előadott kerek kis történeteket tárt fel emlékezetének mélyéből, melyekből kitűnt Bendéhez fűződő egykori – de ma is elevenen élő - a kollegiális viszonyon túli jó barátsága, amit ápol, akivel évtizedeken át sok darabban lépett fel az Operában, de a rádióban is együtt sok közös felvételt készítettek.

Palcsó Sándor szóba hozta az Operaház 1958-as, háromhétig tartó moszkvai vendégjátékát, melynek egyik magukkal vitt darab a Hoffmann meséi volt. Nem repülővel, hanem vonattal utaztak Moszkvába, ami akkor két napig tartott. Bende Zsolt és Palcsó Sándor közel egy időben kerültek be az Operába, s mint fiatal énekesek hamar barátságot kötöttek egymással. Ezért is merte megkérni Moszkvában Bende Palcsót, hogy mivel régi beidegződése, hogy szeret reggel a borotválkozás közben hosszas ideig a a tükör előtt tartózkodni, szívesen venné ha itt az elegáns, osztályon felüli Ukrajna szállóban nem kellene sokadmagával bezsúfolódnia egy közös szobába, engedje meg, hogy Palcsóhoz társuljon, megtudva, hogy neki lehetősége volt a többiektől külön, egy kétágyas szobát foglalnia. Így történt, hogy a három hét alatt Palcsó Sándor „befogadta” magához az énekeskollégát, akivel a szállodai szobában alkalmuk volt együtt próbálni, tanulni a Hoffmann meséit, amiben szerepeltek. (A moszkvai operai vendégjáték során Offenbach művén kívül még a Bánk bán, a Háry János és a Don Carlos szerepelt a programban.)
Szabad idejükben pedig volt lehetőségük bejárni a várost, megtekinteni a látnivalókat, nevezetességeket, és az ilyen sétákban sokszor vele tartott Bende is.

Palcsó Sándor említett az itthoni sok szerepe közül kettőt, amelyekben Bende Zsolt partnere lehetett az Operában. Egyik Ránkinak Az ember tragédiája volt, itt ő Lucifer, míg Bende Ádám volt. A másik darab Milöcker nagyoperettje, A koldusdiák volt, melyben mindketten lengyel szabadsághősöket alakítottak, akik egymással örökbarátságot kötöttek, és a cselekmény szerint sok viszontagságon, akadályon, ezer veszélyen át végül,sikerrel jutottak ki az ellenség karmai közül, miközben mindketten a szerelemre is rátaláltak… Palcsó Sándoré volt a címszerep (Simon Rimanowski), míg Bende Zsolt kapta meg Jan Janicki szerepét. Később a rádió az Erkel színházi bemutató két szereposztásából kiválogatott művészekkel a hatvanas évek közepén elkészítette az operett teljes stúdiófelvételét, Kerekes János vezényelte az MRT Szimfonikus zenekarát és Énekkarát.
Zenei illusztrációként ebből az operettből három részlet (három duett) hangzott most el:

- Simon és Jan kettőse, I. felv., No.3. „A jókedélyem megmaradt…” (Palcsó Sándor és Bende Zsolt, valamint az MRT Énekkara)
- Jan és Borislava kettőse, II. felv.: „Hűen szeress…. Most az élet minden kincse nékünk csillog, kedvesem…” (Bende Zsolt és Svéd Nóra)
- Laura és Simon kettőse, II. felv. (No.10): „Szép szemedben könny ragyog… Szólni kéne, jobb ha mégse, jaj most mit tegyek? Hogyha én nem lennék a nagyhatalmú herceg…” (Vámos Ágnes, Palcsó Sándor)

Palcsó Sándornak évekkel ezelőtt már volt egy teljes hete a Dankó Rádióban és innen is ered az a jó, baráti viszony, melyet Nagy Ibolyával mindmáig ápol. Ennek lehettünk fültanúi a mostani telefoninterjúban is, amikor Nagy Ibolya kedvesen érdeklődött a művész hogyléte felől, hogy telnek a mindennapjai.
Palcsó Sándor egyebek közt megemlítette a családi háttér, a nyugalom szigetét, a hű feleségét, aki mindenben ott van mellette, körülötte…
Nagy Ibolya találóan választotta ki azt az operettdalt Palcsó Sándor előadásában, mely Szirmai Albert Alexandra című operettjének szép részlete, megható dal, A király dala: „Kicsi feleség, aranyos kis párom, a te csókod várom…. kicsi feleség, te leszel a jóság….gyere hát, hisz oly suhanó a boldogság!...” (Km. a Magyar Rádió és Televízió Szimfonikus Zenekara, vezényel:Sebestyén András)

Palcsó Sándortól a művész közel száz operettfelvétele közül kiválasztott egy Lehár-melódiával búcsúzott a szerkesztő-műsorvezető, remélhetőleg nem végleg:
A bécsi asszonyok című Lehár-operettből „A banda élén… Ó, de szép, oly csábító, oly hódító oly bódító…” – énekelte Palcsó Sándor.

A Dankó Rádió délelőtti operettműsorát ismét meghallgathatjuk 18 és 19 óra között a rádió frekvenciáin, ami az interneten is elérhető a www.dankoradio.hu oldalon.
131   Búbánat • előzmény10 2016-03-08 12:33:46
Korábban összeszedtem és beírtam ide az idén 87. életévét betöltő Palcsó Sándor operaénekesnek összes rádiós operettfelvételét (46 darab; a Magyar Rádió hangtárában több mint 140 opera, operett, daljáték, kamarazene, mesejáték, népdalok, hangverseny közvetítés található!) Most – pótlólag - ugyanezt megteszem a kitűnő tenor televíziós munkáival is: kigyűjtöttem és nevesítem a Zenés TV Színház produkcióiban való közreműködéseit (25 szerep; énekhang); ez sem kevés szám… Meg ott vannak még a hanglemezfelvételei is…

Palcsó Sándor életrajzi könyvének („Én a pásztorok királya …Palcsó Sándor emlékei” – Érd, 2011) függelékében feltüntette több mint hetven színpadi szerepét (74), külföldi operai vendégjátékokban, itthoni és külföldi szabadtéri színpadokon-, koncerteken való fellépéseit (ezek száma 47), úgyhogy az alább ismertetendő TV-filmjeivel (opera, operett, zenés játék) válik teljessé művészetének hihetetlenül gazdag, sokoldalú, széles spektrumát felölelő szereplista, oeuvre-jének /életmű/ bemutatása.

Zenés TV Színház

1964:
- Kodály Zoltán: Székelyfonó – A gazdag legény (Rendező: Békés András)

1966:
- Gaetano Donizetti: A csengő – Spiridione, inas (Rendező: Horváth Ádám)
- Tamássy Zdenkó: Éneklecke – Tanítvány (Rendező: Horváth Ádám)

1971:
- Arthur Sullivan: Egy esküdtszéki tárgyalás – A felperes ügyvédje; énekhang (Rendező: Szitányi András)
- Franz von Suppé: Pajkos diákok – Fleck, a diák; énekhang (Rendező: Seregi László)

1972:
- Lendvay Kamillo: A bűvös szék – Költő (Rendező: Vámos László)
- Robert Planquette: Garasos mennyasszony – Rascalon, szenes; énekhang (Rendező: Vámos László)

1973:
- Sárközi István: Y-háború - bábopera (Rendező: Szőnyi Kató)
- Ivo Lothka-Kalinsky: A gomb – A férj (Rendező: Szitányi András)
- Franz Schubert: Házi háború – Flórián, szerelmes katona (Rendező: Békés András)
- Tamássy Zdenkó: A palacsintás király – Árus (Rendező: Katkics Ilona)

1974:
- Hidas Frigyes: A tökéletes alattvaló – Gépember (Rendező: Vámos László)

1975:
- Tamássy Zdenkó: Vendégek – Sátoros Józsi, pesti tisztviselő (Rendező: Félix László)
- Giacomo Puccini: Gianni Schicchi – Spineloccio, orvos (Rendező: Szinetár Miklós)
- Farkas Ferenc: A bűvös szekrény – A mester (Rendező: Fehér György)

1976:
- Franz von Suppé: A szép Galathea – Mydas, műkereskedő; énekhang (Rendező: Szirtes Tamás)

1977:
- Vajda János: Barabbás – II. nyomorult (Rendező: Fehér György)

1978:
- Erkel Ferenc: Hunyadi László – V. László; énekhang (Rendező: Vámos László)
- Lamberto Gardelli: Az impresszárió – Schuster, szabó (Rendező: Mikó András)
- Franz von Suppé: Boccaccio – Scalza, borbély; énekhang (Rendező: Seregi László)

1979:
- Ránki György: Pomádé király új ruhája – Dani; énekhang (Rendező: Félix László)

1981:
- Giacomo Puccini: A köpeny – „Csuka” (Rendező: Mikó András)

1985:
- Giuseppe Verdi: Falstaff – Bardolf (Rendező: Vámos László)
- Vujicsics Tihamér: Éjféli operabemutató (Rendező: Vámos László

1988:
- Kálmán Imre: A montmartre-i ibolya – Hadügyminiszter; énekhang (Rendező: Maár Gyula)
130   Búbánat 2015-11-09 15:47:34
Palcsó Sándor tegnap - november 8-án - ünnepelte születésnapját: betöltötte a 86-at!
Úgy tudom, jó erőnléti állapotban - van és - fogadta az őt felköszöntőket.
Azon túl, hogy magam is szívből gratulálok a Művész Úrnak, innen kívánok a kiváló tenorunknak, az Operaház örökös tagjának, további jó erőt, egészséget, és még sok örömet minden téren - Családja körében!

Szeretettel köszöntöm és üdvözlöm őt!

129   Búbánat • előzmény128 2015-09-18 14:47:27
Ma éjjel megint adásba kerül ez a Balassa Sándor-mű: Requiem - Kassák Lajos költeményeire Op. 15.

(A Bartókon 23.00 órakor kezdődő rádióműsor második száma előtt ezúttal nem Dávid Gyula Brácsaversenye, hanem Szokolay Sándor II. vonósnégyese hangzik majd el.)
128   Búbánat 2015-07-03 22:29:02
Hamarosan kezdődik a Bartók Rádió éjjeli adása:

23.00-23.55 Ars nova
- a XX-XXI. század zenéje

1. Dávid Gyula: Brácsaverseny (Lukács Pál, Magyar Állami Hangversenyzenekar, vez. Ferencsik János)

2. Balassa Sándor: Requiem - Kassák Lajos költeményeire Op. 15.

Sziklai Erika – szoprán
PALCSÓ SÁNDOR - tenor
Ütő Endre – basszus

a gordonkaszólót Wilhelm Ferenc játssza

Magyar Rádió Ének- és Zenekara

Vezényel: Lehel György

A mikrofonnál: Varga János
Szerk.: Bánkövi Gyula
127   Búbánat 2015-05-22 16:43:25
Palcsó Sándor énekét a Dankó Rádió Túl az Óperencián című operettműsorában Leo Fall Pompadourjának részleteiben hallhatjuk – a délelőtti adás ismétlése 18 órától:

Rádió Dalszínháza bemutatója: 1967. szeptember 9. , Kossuth Rádió 20.31 - 22.00
(Házy Erzsébet, Koltay Valéria,Szirmay Márta), Korondy György, Palcsó Sándor, Kishegyi Árpád. Külkey László, Nádas Tibor, Katona Lajos, valamint az MRT szimfonikus zenekara és énekkara. Bródy Tamás vezényel. Rádióra Innocent Vincze Ernő dolgozta át. Zenei rendező: Balassa Sándor. Rendező: László Endre

- Bevezető jelenet, Calicot dala (Palcsó Sándor, km. Kishegyi Árpád és az MRT Énekkara)

„- A pom-pom-Pompadour, a pompa-pompa-Pompadour! – Éljen Calicot!, Éljen Calicot!....- Ti ostoba fickók! Hej, hagyjatok békét! Ti maflanépség, tinéktek nem való költői szépség! Hisz részegek vagytok, adta népe, hogy daloljak néktek, no, még csak az kéne! …/- Calicot!, Calicot! … ez biztató! / - Hohó-hahó, nohát! Kezdem a dalt: A pom-pom-pom-Pompadour, a pom-pom-pom-Pompadour, akárkinek le - ha-ha.ha! akárkinek leánya, de rettentő nagy – ha-ha-ha! – de rettentő nagy dáma. A pom-pom-pom-Pompadour, a pompa-Pompadour, a Pompadour! Ó, de buzgón törődik a hazával, és a kormánynak piszkos zálogán, néha ágyba is elviszi magával, jó királyunk hatalmas jogarát! Pazarlás uralkodik vele…. és Lajosnak vidám az éjjele…. Ha-ha-ha- Ha-ha-ha-… Ha-ha-ha- Ha-ha-ha. A pom- a pom- a pom- a pom - ---- a Pompadour!”

- Belotte és Calicot kettõse (Koltay Valéria, Palcsó Sándor)

- „ – Mindent kérhetsz, angyalkám, csak egyet nem: tánc az nincs, nem lehet ebben engednem! Elvégtére bennem is van méltóság! Megvethet, nem ugrálok tehát!.../- Mert a vágy nagyúr, táncra hív! És a lábam meggyorsul, szívem újra fiatalon ver-ver-ver!...”

Az alábbi részlet egy későbbi – a ’70-es évek vége - felvételről való: (Kalmár Magda, Palcsó Sándor, Korondy György, a Magyar Rádió és Televízió Szimfonikus Zenekara, vezényel: Breitner Tamás)

- Pompadour és Calicot kettőse a 2. felvonásból (Kalmár Magda, Palcsó Sándor)

„…- Most értem meg csak egészen Putifárné álláspontját, ahogy azt a vének mondják; én is érzem, szóról-szóra…,./- Ez a bolond nő megszédül! Isten tudja, mi lesz végül?! Jobb is volna kívül lennem! Asszonyom, most el kell mennem!... Bármily nagy kitüntetésnek tartom, mégis azt kell mondanom, hogy: pardon! Engem ne igézzen! Más fiúra nézzen! Ó…./- Józef, óh, Józef, na, gyere, ne félj, majd rájössz, hogy milyen jó a szenvedély!. Ó Jo-jo-jo-jo-Jozef, te, gusztusos gyerek, ha nem lett volna köpenyed, nem érzed ezt a meleget! Ó Józef, óh, Józef, na, gyere, ne félj, majd rájössz, hogy milyen jó a szenvedély! /- Ez a dolog nem megy babra, felszólítom: hagyja abba! Végre bennem van szemérem, köpenyem, ne fogja kérem! Egyre jobban érzem én, hogy minden csepp türelmem elfogy! Óh…! / - Vágyam az kimondhatatlan, sőt feloldhatatlan…./ - Rémes ez, hogy rám kacsintgat, esküszöm, hogy még megingat. Gusztusom kezd lenni rája. Távozom! Alá szolgája! /- Óh, ne hagyjál el engem…./- Téves helyen kereskedik nálam. Túlságosan csiklandós a vállam. Továbbá a mellem. Kérem, legyen jellem! Óh! /- Józef, óh, Józef, na, gyere, ne félj, majd rájössz, hogy milyen jó a szenvedély!. Ó Jo-jo-jo-jo-Jozef, te, gusztusos gyerek---- Ó Józef, óh, Józef, na, gyere, ne félj, majd rájössz, hogy milyen jó a szenvedély! /- Nézze, hogyha gyáva vagyok, van arra egy nagyon-nagyon bennem hajlam, hogyne lenne, csakhogy éppen az van bennem: ha elkezdem, édes kincsem, se Isten, se ember nincsen! Óh!...”

Sass Sylvia is énekelt el egy dalt - Pompadour belépőjét - a rádióban 1974-ben készült operettfelvételéről (az MRT Énekkarát és Szimfonikus Zenekarát Sebestyén András vezényli).

A mai műsorban még Lehár Pacsirta című operettjéből is elhangzottak részletek, László Margit, Bende Zsolt, Tiboldi Mária felvételeiről.
126   Búbánat 2015-05-20 14:18:20
A Túl az Óperencián című adás ma délelőtti műsorában részletek hangzottak el Johann Strauss Egy éj Velencében című operettje (Házy Erzsébet, Ilosfalvy Róbert, Kishegyi Árpád, Szabó Miklós) mellett Lehár Ferenc Giudittájából is.

Ez utóbbi operettből hallottuk:

- Bevezető, Anita és Pierrino kettőse, No.7. (Koltay Valéria és Palcsó Sándor)

Ez a részlet a Magyar Rádió 1968-as stúdiófelvételéről való, melyen az operettből csak részleteket vettek fel. Km.: Házy Erzsébet, Koltay Valéria, Korondy György, Palcsó Sándor, valamint az MRT szimfonikus zenekara és a Földényi-kórus. Vezényel: Bródy Tamás. A dalszöveg Erdődy János munkája.


„ - Na, gyerünk, mire vársz, mire vársz? Csengess be már, csengess be már! Mondd, mire vársz! – Ez a két feladat, akiért, csengess be már, miért állsz itt, mint egy szamár?! - Minden az én dolgom; ezt én már unom, nagyon. – Gyáva kutya vagy, te egyetlen szép angyalom! – /- Édes, ha két szív csak egymásnak él, mindegy az, bárki bármit beszél. – Mindegy, hogy nyár van vagy hideg tél. – Aki szerelmes, csak csókot kér! – Óh, ha két szív csak egymásnak él. – Te vagy nékem az egyetlen cél! – Mert mi mindig csak egymásnak él!
/- Kicsikém, még nem bizonyos, hogy így van ez, és az sem fix: hogy így is lesz! – De hiszen ez egész bizonyos, állítod ezt? Szerelmem képtelen lesz. – Képtelen szerelem, de ez elég…. - Szerelem végtelen, és ebben te vagy a bűn! /- Édes, ha két szív csak egymásnak él, mindegy az, bárki bármit beszél. – Mindegy, hogy nyár van vagy hideg tél. – Aki szerelmes, csak csókot kér! – Óh, ha két szív csak egymásnak él. – Te vagy nékem az egyetlen cél! – Mert mi mindig csak egymásnak él!”

- Ugyanerről a felvételről szólalt meg Korondy György énekével Octavio belépője: „Élni jó! Barátaim, élni jó! … O signora, signorina, szól az édes kavatina…” (No.7.), melyben közreműködik a Földényi Kórus.

- A Magyar Rádió elkészítette az operett teljes stúdiófelvételét is: a Rádió Dalszínháza bemutatója: 1982. szeptember 13., Kossuth Rádió 20.19 – 22.00. Fordította és rádióra alkalmazta: Erdődy János . Zenei rendező: Fejes Cecília. Rendező: Bozó László. Km. az MRT szimfonikus zenekara és énekkara (karigazgató: Sapszon Ferenc). Vezényel: Oberfrank Géza
Erről a felvételről hallottuk most Anita és Pierrino duettjét ( No. 15.) „Jöjj, jöjj, gyerünk el innen már, jöjj, jöjj, gyönyörű élet vár…” (Zempléni Mária és Korcsmáros Péter)

- És még egy dalt hallottunk az operettből: Sass Sylvia énekelte Giuditta dalát (km.: a Magyar Rádió Énekkara és Szimfonikus Zenekara, vezényel: Sebestyén András): „Más nem csókol oly forrón, mint én...” (Más fordításban így hangzik:” Olyan forró ajkamról a csók…” – pld. Házy Erzsébet egy másik, 1967-es felvételén ezzel a verssel halljuk énekelni őt.)

Az operettműsor ismétlését ma 18 órától újra meghallgathatjuk a Dankó Rádióban és az elérhető internetes oldalakról.
125   palcsoildi 2014-12-23 17:08:35
A Zenei klubban lévő beszélgetésből készület műsort, itt lehet visszanézni.

http://erdmediacentrum.hu/tv/2014/12/16/fenykep-2014-december-16/
124   macskás • előzmény122 2014-12-18 21:13:37
:)
123   macskás 2014-12-18 21:13:19
123
122   Búbánat 2014-12-18 11:14:57
A Bartók Rádió ma éjjeli rádióműsorában Balassa Sándor műveiből – köztük egy operából – hallhatunk részleteket:

23.00 – 23.55 Ars nova
- a XX-XXI. század zenéje

A felhangzó hét részlet között - ötödik számként - szerepel egy operajelenet is:

Az ajtón kívül - A Kabaréigazgató és Bekcmann jelenete Op. 27. (Palcsó Sándor, Bordás György - ének, MR Szimfonikus Zenekara, vez. Lehel György)
121   Búbánat • előzmény120 2014-11-24 12:33:43
Sajnálatosan lemaradt a Palcsó Sándor-estről írt élménybeszámolómból a művésszel beszélgető társ neve. Ezennel pótolom mulasztásomat: az Érdi Zenei Könyvtárban Lehotka Ildikó, ének-zenetanár, a könyvtárban működő Zenei Klub szakmai vezetője vállalta a moderátori szerepkört, akinek pallérozott szakmai tudása és empatikus ráhangolódása művészpartnerére igen megkönnyítette az Operaház Örökös Tagjának „kitárulkozását” - a zene és a kiváló énekművész iránti nagy várakozás jele volt, hogy megtelt a könyvtár terme. Ez a körülmény ugyancsak örömet okozhatott a beszélgetés résztvevőinek és megjelent érdeklődők számára.
És ha már itt tartok, szintén köszönet illeti a „házigazdát” is, Nida Judit könyvtáros személyét. Kettejük érdeme a „Zenei Klub a könyvtárban” funkcionálása - amint a honlapjukon olvasni lehet, céljuk „hogy a színvonalas zenét szerető közönség élvezetes, tanulságos, sok kiváló zenével fűszerezett beszélgetéseken vehessen részt, esetenként találkozhasson a szakma jeles képviselőivel.” Hát egy ilyen emlékezetes beszélgetés résztvevői lehettünk elmúlt csütörtökön, Érden, a Zenei Könyvtárban, Palcsó Sándor vendégeként.

120   Búbánat 2014-11-21 12:20:05
Tegnap este Érden, a Csuka Zoltán Városi Könyvtár Zenei Könyvtárában Palcsó Sándor vendégei voltunk, mint ahogy az „örökifjú” tenorunk is vendégként érkezett oda, hogy a Zenei Klub meghívottjaként nagy érdeklődéssel övezett beszélgetésben tárja fel legbensőbb gondolatait, érzéseit az eltöltött hosszú művészi pályáról, valljon életének „titkairól”, örömeiről-bánatairól, a változatos, sokrétű, de akadályoktól sem mentes életút meghatározó szakaszairól így az indíttatás, az indulás, a beérkezés főbb állomásairól, az Operaházban eltöltött időszakáról.

A zsúfolásig megtelt könyvtárteremben a beszélgetés moderátorának jól megfogalmazott és célirányos, olykor személyes hangot is megütő kérdéseire Palcsó Sándor mindig poénokkal teli és frappáns, szellemes, humoros szófordulatokkal válaszolt. Tömören vagy kibontva a tárgykört, idézte fel emlékeit, életének emlékezetes epizódjait. Egy pillanatig sem zavartatva magát a videokamerák, a fotóapparátusok „kereszttüzétől” vitte tovább a szót, és közben minden szavából kiérződik és kirajzolódik (aki nem ismerte volna őt eddig) egy igazat kereső és azt megvalló tiszta szívű, őszinte, humánus, a munkájáért és családjáért élő és azért felelősséget vállaló, alázatos ember képe – akit ma is az örök optimizmus vezérli, és aki hiszi azt, hogy az ember akár sikereiben, akár mellőzötten, örömben-bánatban, egészségesen vagy betegségek közepette, a boldogságát és hitét keresi. És tudja, hogy ebben a keresésben nemcsak önmagát találhatja meg, de azt is, nincs magára hagyatva sem, hiszen van és őrködik mellette a hűséges, kitartó, szerető család, ott vannak a barátok, jó ismerősök, egykori és sajnos egyre fogyatkozó számban az egykori kollégák, munkatársak, akikre számíthat. De legfőképpen bízhat egy magasabb fórumban is: az isteni, örök Gondviselésben, aki vigyáz rá!

Palcsó Sándor színes visszaemlékezéseit, valamint „hitvallásait” bejátszott zenék szakították meg. Énekében hallhattunk részleteket emlékezetes operaelőadások hangfelvételeiből (Erkel: Hunyadi László – V. László király áriája; Szokolay Sándor: Sámson - tercett (benne közreműködött Faragó András és B, Nagy János), és operettrészletek is felcsendültek Palcsó Sándor rádiófelvételei közül: a miniszter dala J. Strauss A királyné csipkekendőjéből; Daniló belépője Lehár Víg özvegyéből; Malatromba álma Offenbach A sóhajok hídja című dalművéből.

Számomra - és gondolom mindazok számára is, akik jelen voltak - megható, személyes találkozás volt régi kedvenc tenoristámmal, aki ma már egyedüliként, doyenként, van közöttünk szólamából. A közönség vastapssal köszönte meg neki a Vele együtt eltöltött igen tartalmas másfél órát, mely kikapcsolódást, felüdülést hozott a napi robotba, bújába-bajába belefáradó- belefásuló emberekbe, és jólesően megidézte nekünk egy mára már letűnt „aranykort” is az Opera múltjából.
Bízom benne, lesz még folytatás, lesz még alkalmunk hasonló körben összejönni sokunk által kedvelt, szeretett Palcsó Sándor művész úrral, aki felhatalmazott bennünket nyugodt szívvel őt „Sándor bátyázni”. Ezúton is, még egyszer, innen kívánok neki boldog születésnapot és további jó egészséget szerettei körében.
  
Műsorajánló
Mai ajánlat:
Nincs mai ajánlat
A mai nap
született:
1960 • Dawn Upshaw, énekes
elhunyt:
1998 • Lamberto Gardelli, karmester (sz. 1915)