vissza a cimoldalra
2019-05-25
részletes keresés    Café Momus on Facebook rss
Bejelentkezés
Név
Jelszó
Regisztráció
Legfrissebb fórumaink
Olvasói levelek (11348)
A csapos közbeszól (95)

Erkel Színház (10118)
Házy Erzsébet művészete és pályája (4492)
Hozzászólások a Momus írásaihoz (6717)
Magyar Televízió opera-, balett- és operett közvetítései - hazai produkciók (1319)
Lisztről emelkedetten (952)
Operett a magyar rádióban (1949-1990) (3254)
Élő közvetítések (7877)
Kemény Egon zeneszerző (Wien, 1905 - Budapest, 1969) (1666)
Franz Schmidt (3337)
Kimernya? (3067)
Elena Mosuc-drámai koloratúra (901)
Jonas Kaufmann (2385)
Birgit Nilsson (41)
Operett, mint színpadi műfaj (3917)
Bende Zsolt (153)
Mi újság a Magyar Állami Operaházban? (61688)

Fórumok teljes listája
Impresszum

megjelenteti:
Café Momus Egyesület
adószám:
18240531-1-43

apróhirdetés feladása:

Fórum - Ilosfalvy Róbert (Búbánat, 2008-06-19 11:47:13)

   
842   Búbánat 2019-05-19 19:41:09

Házy Erzsébet (Mimi) és Ilosfalvy Róbert (Rodolfo) 1957

Puccini: Bohémélet

841   Búbánat • előzmény837 2019-03-30 16:00:12

1961 tavaszán a  Rádió Dalszínháza bemutatta Johann Strauss Cigánybárójának első és máig egyetlen teljes, magyar nyelvű stúdiófelvételét az Operaház elsőrangú, kitűnő és már nagy népszerűségnek és elismertségnek örvendő fiatal művészeinek a közreműködésével.

A Magyar Rádió és Televízió Énekkarát és Szimfonikus Zenekarát Ferencsik János vezényelte, kinek a rádióban ez az egyetlen operettfelvétele!

Ifj. Johann Strauss: A cigánybáró

A Rádió Dalszínháza bemutatója: 1961. április 2., Kossuth Rádió, 18.50 – 21.30

Operett három felvonásban – két részben (126 perc)

Szövegét Jókai Mór nyomán Ignatz Schnitzer írta, a dalszövegeket Fischer Sándor fordította.

Vezényel: Ferencsik János

Km.: az MRT Szimfonikus zenekara és énekkara (Karigazgató: Vajda Cecília)

Zenei rendező: Ruitner Sándor

Rendező: Solymosi Ottó

A szereposztásból:

Barinkay Sándor, száműzött nemes, egykori földbirtokos – Ilosfalvy Róbert
Szaffi, cigánylány – Házy Erzsébet
Zsupán Kálmán, gazdag sertéskereskedő – Melis György
Arzéna, Zsupán lánya -. Ágai Karola
Ottokár, a fia – Bartha Alfonz
Czipra, cigányasszony – Komlóssy Erzsébet
Homonnay Péter gróf (más verzióban: Gábor diák, a toborzó huszárjai élén) - Bende Zsolt
Carnero, császári biztos – Lendvai Andor 
Mirabella, nevelőnő Zsupánnál – Garancsy Márta (Ladomerszky Margit)

A Dankó Rádió "Túl az Óperencián" adásában ma az alábbi részletek csendültek fel erről a klasszikus operettfelvételről:

Arzéna dala és jelenet az első felvonásból: „ A szép mennyasszony jön, várni mily öröm”; „Egy újabb kérő jött… már uram, istenuccse…”; ”Mily bűbájos látvány,  mily szép!”  „Tessék enni, friss kalácsot venni…”; „A lányodat megkérem én…”; „Ó mily szép, igazi angyal ő, az arcvonása megnyerő…” (Ágai Karola, Garancsy Márta, Ilosfalvy Róbert, Lendvai Andor, Melis György, énekkar)

Barinkay belépője, I. felv.: „Mint sok szegény, de víg legény, a nagyvilágot jártam én…/Mert a szív és az ész együtt mindenre kész. Mindig előre nézz! Mindig előre nézz! Légy merész s célhoz érsz!…” (Ilosfalvy Róbert, km. énekkar)

Jelenet és kincskeringő: „Valamikor…, ez az a pont.”; „Jaj, mily csodás, itt a kincs, a kincs…”; Nézd, arra lent, mi cseng, mi peng…” ˙(Házy Erzsébet, Komlóssy Erzsébet, Ilosfalvy Róbert)

Zsupán belépője: „- Itt vagyok! Miért hivatott? - Aláírását kérik most! Én írni!? de drága uram! Sejtelmem sincs, hogyan! Hja, az irka-firka nékem Sose volt a mesterségem. Már ifjú gyermekkorban, csak sertések közt voltam. A költészet nem pálya- Ezer villám és sertésvész –  Különb a disznó hája, És ehhez nem kell ész. Ha-ha… Mert az ideálom semmi más, Mint jó evés! És jó ivás!...” (Melis György, Lendvai Andor)

Ezt a műsort ma délután hat és hét óra között ismét meghallgathatjuk a Dankó Rádióban és online az interneten is (www.dankoradio.hu oldalon)

840   Búbánat • előzmény838 2019-03-30 15:58:23

Szívesen...:))

839   Búbánat • előzmény838 2019-03-30 15:58:20

Szívesen...:))

838   bermuda • előzmény837 2019-03-28 17:52:03

KÖSZÖNET!!!!!!

837   Búbánat 2019-03-28 01:15:36

a Magyar Rádió stúdiója Johann Strauss A denevér című operettjének felvételekor.

Ilosfalvy Róbert (Alfréd) és Házy Erzsébet (Rosalinda) operaénekesek. - 1963

Magyar Rádió stúdiója Johann Strauss A denevér című operettjének felvételekor.

Szőnyi Ferenc (Eisenstein) operaénekes, Mikó András rendező, Ilosfalvy Róbert (Alfréd) és Házy Erzsébet (Rosalinda) operaénekesek.- 1963

Fotó: Szalay Zoltán

Forrás: FortePiano

836   Búbánat • előzmény824 2019-03-24 12:47:51

Kapcs.: 824. sorszám

Helyesbítenem kell a korábban bemásolt fotóra vonatkozó feltüntetett adatot: nem 1959-ből való.

Helyesen:

a Magyar Rádió 6-os stúdiója, Huszka Jenő - Marton Frigyes Gül Baba című daljátékának felvétele. Ilosfalvy Róbert operaénekes és Németh Marika operett primadonna.  - 1962

Fotó: Szalay Zoltán

Forrás: Forte.Pan

A daljáték keresztmetszete

„Bemutatjuk új operettfelvételünket” 

1963. augusztus 20., Kossuth Rádió 13.42 – 14.57

Vezényel: Sebestyén András
Km.: az MRT szimfonikus zenekara és énekkara

Zenei rendező: Fejes Cecília
Rendező: Rácz György

835   Búbánat 2019-03-06 10:56:42

Budapest, 1962. január 18. Házy Erzsébet és Ilosfalvy Róbert Puccini Manon Lescaut c. operája egyik jelenetében a Magyar Állami Operaházban.

MTI Fotó: Keleti Éva 

Tulajdonos: MTI Zrt. Fotóarchívum

Azonosító: MTI-FOTO-829759
Fájlnév: F__EV19620118004.jpg
 

1962. január 18.:
LAMBERTO GARDELLI mv. – Házy Erzsébet, Melis György, Ilosfalvy Róbert, Maleczky Oszkár, Kozma Lajos fh., Petri Miklós, Külkey László, Komlóssy Erzsébet, Máhr Ottó, Nagypál László, Veress Gyula, Egressy Sándor, Hodál Sándor, Zsoldos László

 

834   Búbánat 2019-02-28 22:46:45

Magyar Rádió 6-os stúdiója. Lamberto Gardelli olasz karmester vezényli a Magyar Rádió Szimfonikus Zenekarát. Középen  Ilosfalvy Róbert és Házy Erzsébet operaénekesek,  Házytól jobbra  Hidy Péter hegedűművész-koncertmester.

1962., Fotó: Szalay Zoltán

Forrás: fortepan.hu

"Puccini: Manon Lescaut – új rádiófelvétele 1962.  Karácsony ünnepi hetében Giacomo Puccini Manon Lescaut c. operájából készült új felvételét mutatta be a Rádió. A műsorajánlatban ez olvasható:

„A Rádió számára a stúdiófelvétel készítéséhez nagyszerű alkalmat jelentett a hazánkban tartózkodó kiváló olasz karmester, Lamberto Gardelli és a kitűnő formában éneklő fiatal szereplőgárda részvétele. Az új stúdiófelvételnek két szempontból is külön jelentősége van. Az egyik az, hogy zeneileg lehetőleg tökéletes, hibátlan előadást nyújt, olyat, amilyet az átlagos színházi előadások a színpad és a sok figyelmet megosztó körülmény miatt nem tudnak nyújtani és ezt egy város közönsége helyett az egész ország operarajongó közönségének mutatja be, másrészt megörökít egy produkciót, melynek koncentrált művészi értékein kívül a magyar operakultúra szempontjából dokumentum ereje és értéke van.”

Az opera két főszerepét – mind az operaházi előadásokon, mind a rádiófelvételen -  Házy Erzsébet és Ilosfalvy Róbert énekelte, feledhetetlenül. Kroó György kritikájában többek között ezt írta róluk:

„Házy Erzsébet a fiatal Manon. Szerelme perzselő, alakítása, különösen a második- harmadik felvonásban, ragyogó. Ilosfalvy Róbert Des Grieux lovagja csupa szenvedély és lendület, egyszerűen ellenállhatatlan. Nehezen lehet elképzelni szebb hangot, a szereppel eggyé-forrottabb játékot és ilyen lírai-drámai teljességet egyszerre.”

833   Búbánat 2019-02-20 21:21:57

 Magyar Rádió 6-os stúdiója.  Puccini Manon Lescaut című operájának felvételekor.         Házy Erzsébet és Ilosfalvy Róbert operaénekesek.

1962, Fotó: Szalay Zoltán

Forrás: FortePan

832   Búbánat 2019-02-11 15:09:47

A Dankó Rádió mai operettműsorában  - Túl az Óperencián” -  hallhattuk délelőtt, és ma 18 és 19 óra között az ismétlésben megint módunk lesz erre:

Jacques Offenbach - Innocent Vincze Ernő: Az elizondói lány (1966. május 1., Kossuth Rádió 20.10 – 21.03) – László Margit, Ilosfalvy Róbert, Radnay György, az MRT szimfonikus zenekara.

Zenei rendező: Járfás Tamás.

Rendező: Cserés Miklós dr.

Zenei rendező: Járfás Tamás.
Rendező: Cserés Miklós dr.

Szereposztás:

Manuelita – László Margit (Váradi Hédi)
Miguel, fiatal baszk férfi– Ilosfalvy Róbert (Mécs Károly)
Vertigo, fogadós – Radnay György (Ungvári László)

Km. a Magyar Rádió és Televízió Szimfonikus Zenekara
Vezényel Vincze Ottó.

A daljáték három részlete hangzott el erről a stúdiófelvételről:

- Vertigo áriája (Radnay György)

- Manuelita és Miguel második második kettőse (Ilosfalvy Róbert és László Margit)

- Finálé (László Margit, Ilosfalvy Róbert, Radnay György)

831   smaragd • előzmény828 2019-02-11 09:15:34

 

Házy Erzsébet (Lilla), Lehoczky Éva (Kőmívesné, a színtársulat tagja, olasz primadonna), Fekete Pál (Bájligeti Kázmér, a színtársulat igazgatója, a nápolyi király) és Ilosfalvy Róbert (Csokonai Vitéz Mihály) 1957 körül készült portréi a CD duplaalbum Ismertető füzetének második oldalán, ill. a főszereplőké Házy Erzsébeté és Ilosfalvy Róberté a hátsó borítón is láthatók.

Forrás, copyright és köszönet: Operaház Emlékgyűjtemény.

 

KEMÉNY EGON: Komáromi farsang    

A daljáték rövid tartalma:

Komáromban, 1798 farsangi bálján Csokonai Vitéz Mihály pártfogója, Fábián Juliánna írónő házában találkozhat szerelmével, Lillával. Csokonai tanítani szeretne, híres költő, de pénztelen, emiatt szóváltásba kerül Lilla apjával, Vajda Péterrel, a gazdag kereskedővel. Ekkor toppan be a bálterembe Lavotta János zeneszerző, hegedűvirtuóz – Csokonai barátja – , színtársulata körében. Lavotta magyar dalát Csokonai elénekli, és zenéjére Lillával táncol, ezt látva Vajda Péter haragra gerjed. A költő találkát kér Lillától. Kettesben maradva Kajdács Kelemen fogadójában tervezgetik életüket. Lavotta színészeivel éppen itt szállt meg. Hiányzó társulati tagjai szerepeire Lillát és Csokonait kéri fel. Lilla kedvéért stafírungjáért apja komáromi házához utaznak vissza, ahol Kraxelstumpf óbester éjjeli zenét ad. Lavotta Csokonai szerenádját és a szöktetést készíti elő: jelmezbe öltözött víg komédiásai fondorlatosan leitatják az éjjeli baktert, és a létraállításon szorgoskodnak. Végül lovas szekéren együtt térnek vissza a fogadóba. A két szerelmes első reggelére ébred. Miközben a társulattal generálpróbára készülnek, Lilla dadája gyors esküvőjüket szervezi. Lavotta a paphoz lovagol. Váratlanul Vajda Péter jelenik meg és tanúi előtt, mindenki hallatára végrendelkezik. Ekkor az országúton a csurgói diákok dala hangzik fel –  új professzoruknak, Csokonai Vitéz Mihálynak hozzák elnyert kollégiumi katedrája hírét.

830   Búbánat • előzmény653 2019-02-09 14:08:32

Kemény Egon: Komáromi farsang – daljáték 

Írta: Erdődy János és Gál György Sándor

Versek: Erdődy János
Dramaturg: Fischer Sándor és Haán Endre

Zenei rendező: Ruitner György

Rendező: László Endre

A Rádió Dalszínházának a bemutatója: 1957. március 9., Kossuth Rádió, 20.00 – 22.00

Közreműködik:

A Magyar Rádió Szimfonikus Zenekara és a Földényi-kórus (karigazgató: Földényi János)

Vezényel: Lehel György 

Szereposztás:
Csokonai Vitéz Mihály, költő – Ilosfalvy Róbert és Zenthe Ferenc
Lilla, Vajda Julianna – Házy Erzsébet és Korompai Vali
Vajda Péter, gazdag komáromi kereskedő, Lilla apja – Deák Sándor
Lavotta János, zeneszerző, hegedűvirtuóz – Gönczöl János és Molnár Miklós
Fábián Juliánna, írónő – Berky Lili
Joachim von Kraxelstumpf, szekerészóbester – Bilicsi Tivadar
Korponay báró – Szabó Ernő
Hajós Gáspár, Lilla vőlegénye– Hlatky László
Bájligeti Kázmér, a színtársulat igazgatója, a nápolyi király – Fekete Pál 
Kőmívesné, a színtársulat tagja, olasz primadonna – Lehoczky Éva
Dajka – Völcsey Rózsi
Kajdács Kelemen fogadós, kocsmáros – Gózon Gyula

Éjjeli bakter – Rózsahegyi Kálmán

Fixi és Foxli, arszlánok – Göndöcs József és Kibédi Ervin

A szőnyi kálomista pap – Viola Mihály

Közjegyző – Harkányi Ödön

Majordomus – Kishegyi Árpád

Ordonánc – Lontai István

Színészek – Barabás Irén, Basilides Zoltán, Kéri Gyula, Galgóczy Imre

Vendégek – Kolozs Margit, Galamb György

Éjjeli hangok – Dózsa István és Gál János

Csurgói diákok – Baracsi Ferenc, Balázs Péter, Egressi István

Történik Komáromban, az 1798-as év farsangján

 

A daljáték teljes rádiófelvétele  dupla albumon (2 CD)  megjelent (2019)

Kiadó: Breaston & Lynch Média Kft.

 

 KEMÉNY EGON: Komáromi farsang dupla-album CD kiadvány 

producere Kemény Anna Mária, így az ismertető füzet (booklet) tartalma is az ő munkája. 

Ide tartozik egyebek mellett a teljes és részletes szereposztás felkutatása és összeállítása,  a daljáték tartalmi összefoglalása valamit a tracklista elkészítése.

829   Búbánat • előzmény828 2019-02-07 09:16:43

Épp most  szólnak részletek a Komáromi farsangból a Dankó Rádióban: Házy Erzsébet, Ilosfalvy Róbert, Bilicsi Tivadar és mások énekelnek...

828   smaragd 2019-02-07 05:09:43

 

"CANTO CANTARE, AMO AMARE…”

MEGHÍVÓ

2019. február 7., 19:00

Till Ottó-terem

ÓBUDAI TÁRSASKÖR

KEMÉNY EGON: Hatvani diákjai és Komáromi farsang című daljátékainak CD-bemutatója

Kemény Egon (Bécs, 1905– Budapest, 1969) kétszeres Erkel Ferenc-díjas zeneszerző halálának 50. évfordulója előtt tisztelegve jelenik meg a két duplaalbumot tartalmazó CD.

A kiváló szerző nagyoperettjeit a Fővárosi Operettszínház után – Kikelet utca 3.(1929), Fekete liliom (1946), Valahol Délen (1956) – a Kassai Nemzeti Színház (1929) és a Miskolci Nemzeti Színház is játszotta (Krisztina kisasszony, színpadi változat,1961). A Magyar Rádióval 1934-ben kezdődött a kapcsolata, az intézmény évtizedeken át művei bemutatóinak egyik fő helyszíne lett. A lemezeken most megjelenő daljátékait is a Magyar Rádió mutatta be: a Hatvani diákjait 1955-ben, majd két év múlva a Komáromi farsangot. 

Mindkét rádiódaljáték magyar szellemi nagyságokat állít középpontba: Hatvani István tudós professzort diákjaival a 18. századvégi Debreceni Református Kollégiumban, illetve  Csokonai Vitéz Mihály költőt szerelmével, Lillával Komáromban, az 1798-as év farsangján.

Élvonalbeli művészek hallhatók a főszerepekben: Bessenyei Ferenc (Hatvani professzor), Házy Erzsébet (Lilla), Ilosfalvy Róbert (Csokonai Vitéz Mihály), Petress Zsuzsa, Simándy József, Sinkovits Imre és Zenthe Ferenc. A kisebb szerepeket is kiválóságok alakítják: Berky Lili, Bilicsi Tivadar, Csákányi László, Fekete Pál, Horváth Tivadar, Gózon Gyula, Lehoczky Éva, Mezei Mária, Rózsahegyi Kálmán, Tompa Sándor és még sokan mások.

Az est díszvendége: Kemény Anna Mária, Kemény Egon zeneszerző lánya, zenei hagyatéka gondozója

Közreműködik: 

Nagy Ibolya Déryné-díjas énekművésznő, a Dankó Rádió Túl az Óperencián című műsora szerkesztő-műsorvezetője

Kassai István Liszt-díjas zongoraművész, a Magyar Művészeti Akadémia rendes tagja

https://obudaitarsaskor.hu/index.php/hu/component/jem/event/38881-canto-cantare-amo-amare

827   bermuda • előzmény826 2019-02-02 00:22:21

Én 10x láttam 66-ban a Nyugat lányát Velük!! Életem egyik nagy élménye volt.Ilosfalvy ideális volt hangban és megjelenésben...Házy maga a tünemény Minnie. Azóta nekem sem tetszett  egyik  előadás sem .. ahogy Klára megfogalmazta.

826   Klára • előzmény825 2019-02-01 07:45:57

Na igen! Számomra mai napig ők az ideális páros erre az operára! Mind Házy, mind Ilosfalvy olyan alakítást nyújtott, és olyan párost alkottak, mely minden tekintetben megfelelt a szerep követelményeinek!

Kaufmann-fanok ne háborogjatok, én is nagyon kedvelem őt, de ettől még lehet véleményem! Kaufmann zseniális volt mind a bécsi, mind a MET-beli előadáson, de ő nem az az igazi hőstenor és - bocsánat- , egyik partnernője sem járt a közelében sem annak a Minnie-nek, aki Puccini megálmodott és zenébe öntött!

825   Búbánat 2019-01-31 11:36:38

Puccini: A Nyugat lánya  - Magyar Állami Operaház Erkel Színháza - 1966

Ilosfalvy Róbert és Házy Erzsébet a próbán, Mikó András rendezővel

Házy Erzsébet és Ilosfalvy Róbert

Házy Erzsébet és Jámbor László

824   Búbánat 2019-01-07 09:30:39

Ilosfalvy Róbert - Németh Marika

1959 - rádiófelvételen

Forrás: http://momus.hu/gallery.php?act=daylist&ldate=2019-01-06

823   Búbánat • előzmény822 2019-01-06 14:23:40

Verdi: A végzet hatalma / La forza del destino - Duett (Ilosfalvy Róbert, Svéd Sándor)

Verdi: A végzet hatalma - Alvaro és Carlos kettőse (3. felv.) La forza del destino - Duetto "Solenne in quest'ora" (Act 3)

Don Alvaro: Róbert Ilosfalvy,

Don Carlo: Sándor Svéd

Vezényel / Conductor: Vilmos Rubányi

1955

 

822   Búbánat 2019-01-06 14:01:42

Ilosfalvy Róbert ma tíz esztendeje távozott el közülünk.

A nagy tenoristára emlékezve itt van ez a kis cikk – benne a vele készült „villáminterjú”

„Szilveszter - helyjegy nélkül”

  • Népszava, 1967. december 31. -  a „Tótágas”- rovatban  Ilosfalvy kis óévbúcsúztatója , saját, repülőgépes - B.Ú.É.K! - rajzával.

- Ilosfalvy lényegesen jobban énekel, mint rajzol — de ezt elnézzük neki.

Des Grieux úrnak nem sok az ideje, s ez érthető. Hamiskártyás eleganciájából kopottabb külsőt kell öltenie, hiszen a bukott Manonnal Amerikába hajózik perceken belül — reggel pedig indul a gépe Kölnbe. Közben számosan üdvözlik, s a taps is szólítja még a vasfüggöny elé. Azért egy villámbeszélgetésre így is marad idő.

Ilosfalvy Róbert:
„— Az én sztorim nem is olyan vidám. Én legalábbis cseppet sem voltam vidám, pontosan egy éve, tavaly szilveszterkor. A helyzet ugyanaz volt, mint most, Budapestről utaztam vissza Kölnbe. Bécsben beültem a repülőtéri borbélyhoz, s valahogy nem hallottam meg a gép indulásához sürgető szózatot. Röviden: ott álltam megborotválva és »megfürödve«. Kölnben nagy szilveszterező társaság várt rám, no meg előadás-kötelezettség. Kalandos úton kerültem vissza lóhalálában a Westbahnhofra, persze helyjegyem sem volt. Végül is 1966—67. fordulóját búsongva és kényelmetlenül, vonaton töltöttem, Bécs és Köln között. Reggelre értem oda — tisztességükre legyen mondva, barátaim megvártak, s még koccintottunk a most búcsúzó esztendőre. A rossz előjel végül is szerencsésnek mondható évet vezetett be — és amúgy sem vagyok babonás.”

Reméljük, az idei szilveszter barátságosabbra sikerült.

 

821   Búbánat 2019-01-01 14:11:55

ifj. Johann Strauss: A cigánybáró 

A Magyar Rádió és Televízió Szimfonikus Zenekarát és Énekkarát Ferencsik János vezényli.

 A Rádió Dalszínházának a bemutatója: 1961. április 2., Kossuth Rádió, 18.50 – 21.30

Szövegét Jókai Mór novellája nyomán Igna(t)z Schnitzer írta. Fordította és rádióra átdolgozta: Szinetár György.  A versszövegeket Fischer Sándor fordította.

Részletek:

  • Barinkay belépője, I. felv.: „Mint sok szegény, de víg legény, a nagyvilágot jártam én…/Mert a szív és az ész együtt mindenre kész. Mindig előre nézz! Légy merész s célhoz érsz!…” (Ilosfalvy Róbert, km. énekkar)
  • Cigánykórus és jelenet az I. felvonásból: „Vigyázni jó, élni jó, hol cigány él… Vigyázz! Vigyázz! Vigyázz! A cigány  itt tanyáz…/- A sors mily változó…/- A hű cigányszívre te számíthatsz… /- A vajdaságot elfogadom!...” (Házy Erzsébet, Komlóssy Erzsébet, Ilosfalvy Róbert, énekkar)
  • Zsupán belépője, I. felv.: „Itt vagyok, miért hivatott?.../ Hja, az irkafirka nékem sose volt mesterségem. Már ifjú gyermekkorban sertések közt éltem...” (Melis György, km. Lendvai Andor)
  • Jelenet és kincskeringő: „Valamikor…, ez az a pont.”; „Jaj, mily csodás, itt a kincs, a kincs…”; Nézd, arra lent, mi cseng, mi peng…” ˙(Házy Erzsébet, Komlóssy Erzsébet,  Ilosfalvy Róbert)
  • Finálé-részlet  „Mert a szív és az ész, együtt mindenre kész. Mindig előre nézz! Légy merész s célhoz érsz!…” ( Ilosfalvy Róbert, énekkar)

Dankó  Rádió - "Túl az Óperencián" 

A délelőtt elhangzott adás ismétlését ma 18 órától hallgathatjuk meg a rádióban és online az internetes elérhetőségeken.

820   Búbánat • előzmény770 2018-12-07 20:37:54

Kapcs.:770., 763. sorszámokhoz

Kiegészítés

1969. február 4., Kossuth Rádió, 13.00 - 13.39
 

Könnyűzene Bródy Tamás szerzeményeiből 

Bródy Tamás - Békeffi István: Jó tündér (Ilosfalvy Róbert)

Km. a Visszhang-együttes és a Magyar Rádió és Televízió Esztrádzenekara.

Vezényel: Bródy Tamás

 (5 perc hosszúságú időtartam)

A Jó tündér című dal a Könnyű múzsa című, 1947-ben készült magyar film egyik zeneszáma volt: Bródy Tamás és Horváth Jenő közös szerzeménye. 

Anno Sárdy János énekelte a filmben ezt a dalt, amit a hatvanas években újra felvettek, önállóan, Ilosfalvy énekével, és a rádió műsoraiban többször is elhangzott.

819   Búbánat • előzmény818 2018-11-11 17:17:25

:))

818   tiramisu 2018-11-11 16:53:59

Köszönjük, hogy feltetted!

817   tiramisu 2018-11-11 16:53:45

Köszönjük, hogy feltetted!

816   Búbánat 2018-11-11 16:43:06
  • Magyar Nemzet, 1985. október 15.

„Mindig a zenéből indulok ..."

Ilosfalvy és a „sors-szerep”

A „Manon Lescaut” főpróbájának valamelyik szünetében néhány pillanatra megjelent a társalgóban. A maga csendes, tartózkodó módján egy-két kedves, biztató szót mondott a fiatal kollégáknak és már el is tűnt a folyosó mélyén.

„A szakma a kisujjában van”

Az énekesek — volt közöttük olyan is, aki most szólalt meg először nyilvánosság előtt az Opera színpadán — irigység nélkül, csodálattal néztek utána. „Mit szólsz hozzá? Óriási! Az egész szakma a kisujjában van!’’

Ilosfalvy Róbert valóban óriási Des Grieux szerepében. Már a puszta megjelenésétől sűrűbb lesz a levegő. Hajlékony, a magasságokban korlátlanul szárnyaló hangja és gyengéd, szenvedélyes lénye a szerelemnek olyan költészetét teremti meg a színpadon, amilyenben manapság ritkán van része a közönségnek. A premierről mindössze ennyit mond: szép este volt. Pedig ezúttal sokkal többről van szó, mint egy forró hangulatú bemutatóról. Valamely előadás új szereplőinek általában mások egykori sikerével, a nagy elődök emlékével kell megküzdenünk. Ilosfalvy Róbert viszont, az 1961-es, színháztörténeti jelentőségű „Manon Lescaut”-felújítás eszményi Des Grieux-je tulajdon legendájával szembesült a mostani premieren.

— Magam is tisztában voltam a feladat súlyával, a helyzetem furcsaságával, ezért először nem is akartam elvállalni a szerepet. Most már örülök, hogy engedtem Mihály András kérésének. Az előadás szép, zeneileg jól kézben tartott, a dirigens, a partnerek nagyszerűek, arról meg, hogy mennyire szeretem Des Grieux-t, nem is szükséges beszélnem.

— Mi a titka annak, hogy „kettejük "kapcsolatát nem kezdte ki az idő?
— Talán az, hogy sikerült valahogy megőriznem hangbéli és lelki fiatalságomat. A figura persze — velem együtt — sokat érlelődött az elmúlt évek során, de érzelmi tartalékaiból nem veszített semmit.

— Ön mivel magyarázza az 1961-es felújítás fergeteges sikerét?
— A darab itthon nem volt túlságosan ismert, így ránk is, és a közönségre is a felfedezés' erejével hatott. Lamberto Gardelli azt nyilatkozta valahol, hogy ő például addig nem is tartotta különösebben nagy műnek a Manont, s csak a budapesti próbák idején jött rá, micsoda sűrű drámája ez az opera az ifjúságnak, az ifjúkori szerelemnek. Az előadást szerencsés találkozások sora hozta létre: karmesteré a darabbal, énekeseké a tökéletesen testreszabott szereppel, énekeseké egymással és a dirigenssel, s valamennyiünké egy meglepően fogékony közönséggel. Gardellivel még jó néhány felújítást csináltunk együtt és mindig hasonló egyetértésben dolgoztunk. Ugyanezt mondhatom el Erdélyi Miklósról is, aki Gardelli elutazása után dirigálta az előadásokat, s akivel néhány évvel később szólólemezt is készítettem.

Ösztönösen

A szemtanúk szerint Házy Erzsébet és ön a Manon Lescaut-ban akkoriban új, szokatlan, modern színészi eszközöket hoztak az operaszínpadra. Emlékszik, hogyan építette fel a szerepet?
— Erről akkor sem tudtam sokat mondani, most sem tudok. Mindig a zenéből indulok ki, minden egyebet csak hozzáadok, úgy, ahogy a zene sugallja.

— Vagyis ösztönösen talált rá a figurára?
— Talán igen, de az ösztönösen megérzett figurákat is fel kell építeni. Házyban is, bennem is szerencsésen keveredett az ösztönösség és a tudatosság, bár ő kissé intuitívabb volt, én valamivel tudatosabb, így kiegészítettük, inspiráltuk egymást játék közben.

— A kritikák, visszaemlékezések külön kiemelik a II. felvonás duettjének hihetetlen intenzitását. „Elbűvölsz újra" — ez a mondat még azok fülében is az ön hangján idéződik fel, akik nem látták, csak később, rádiófelvételről ismerhették meg az előadást.
— Kettőnk kapcsolata sokban hasonlított Manon és Des Grieux viszonyához. Egy kicsit a saját sorsunkat éltük meg a színpadon. Ezért lehetett olyan intenzív a duett, no, meg azért, mert gyönyörűen van megírva. Akárhányszor éneklem ezt a jelenetet, mindig felkavar.

— Azon kívül, hogy emlékezetes sikert aratott benne, mit jelentett a darab az ön további pályáján?
— Ebben az előadásban tanultam meg igazán élni a színpadon. Ekkor oldódtam fel először teljesen egy szerepben. A mű nagy lendületet adott belső, emberi és művészi fejlődésemnek, meggyorsította az érlelődési folyamatot. Addig többnyire lírai hősöket alakítottam, Hunyadi Lászlót, Alfrédot, Rodolphe-ot, Hoffmannt, Lenszkijt.  Des Grieux megnyitotta előttem a drámai karakterek sorát. A Manon után a Nyugat lánya következett, s azóta — kevés kivétellel — elénekeltem a Puccini- és Verdi-operák valamennyi nagy tenorszerepét, a Requiem tenorszólóját is. A Budapesten megteremtett Des Grieux-t később németül és olaszul is megszólaltattam Európa és Amerika operaszínpadain. Jobbnál jobb karmesterek segítettek abban, hogy a figura állandóan új színekkel gazdagodjon. Kölnben és Londonban például Kertész István vezényletével énekeltem a szerepet, Nyugat- Berlinben pedig Lórin Maazellel.

— Mozartot soha nem énekelt?
— Egyetlen Mozart-szerepem volt, még a pályám elején, Belmonte a Szöktetés-ben. Nagyon szeretem Mozart zenéjét, de a színpadon az olasz opera az én igazi világom.

— Szenvedélyes alkat?
— Szerencsés ötvözetben örököltem apám temperamentumát és anyám nyugodt idegrendszerét. E két tulajdonság nélkülözhetetlen a mi pályánkon. Nagy hálával gondolok a szüléimre. Hódmezővásárhelyen születtem, itt is érettségiztem, szép, derűs gyerekkorom volt. Apám szerette a társaságot, a zenét, ő maga is hegedült. Tanító volt, de pedagógiai hajlamait az iskolában élte ki, a négy gyerek nevelését inkább anyámra bízta.

Sors-szerep

— Bizonyára zenére is taníttatták?
— Zongoráztam, orgonáltam, rövid ideig csellóztam is, de ami a legfontosabb: énekeltem. Tóth Lajos kántor mellett segédkeztem a templomban, s amikor ő felkerült az Operába, én léptem a helyére. Ennek a ténykedésnek később nagy hasznát vettem. Főiskolás koromban ugyanis a Bakáts téri templomban kántorkodtam, így egészítettem ki az ösztöndíjat.

— Mi adta végül az impulzust, hogy énekes legyen?
— Az első operaélmény: 1946-ban Várhelyi Endre — szintén Hódmezővásárhely szülötte — lehozott a városba egy kis társulatot, olyan művészekkel, mint Gyurkovics Mária és Székely Mihály. A sevillai borbély került színre a Fekete sas-szálló nagytermében. Már addig is gondolkoztam azon, hogy képeztetni kellene a hangomat, de a végső lökést ez az előadás adta meg.

— Volt-e Des Grieux-höz hasonló ,”sors-szerep” az életében?
— Talán A végzet hatalma Alvarója. (Csak az érdekesség kedvéért említem, hogy ezt a szerepet egy alkalommal Münchenben Placido Domingo vezényletével énekeltem. Nem tudom, hogy végül milyen karmester lesz belőle, de akkor remekül kísérte az énekeseket.)  Alvaro és Des Grieux szerintem rokonfigurák. Mindkettőnek a reménytelen szerelem és a magány az osztályrésze. Mire megkapnák a szeretett nőt, az már halott. Szegény Des Grieux.  Jó családból származó, tanult, művelt fiatalember volt. Ki tudja, mi lehetett volna belőle, ha nem találkozik a végzetes szerelemmel...


A beszélgetés végére megérkeznek a főpróbán készült fényképek. Ilosfalvy Róbert csendes iróniával szemléli magát a fotókon.

— Messziről még egész jó ...

Azt elfelejti megemlíteni, hogy a huszonnégy évvel ezelőtti felújításra készült jelmezein most egyetlen öltésnyit sem kellett változtatni. Úgy vette magára őket, mintha nem telt volna el csaknem negyedszázad a legendás, 1961-es előadás óta.

R. Szántó Judit

815   Búbánat 2018-10-15 11:54:01

A Dankó Rádió Túl az Óperencián mai adásában  több más operettrészlet között ez is elhangzott:

Johann Strauss: A cigánybáró 

Az operett első magyar nyelvű teljes stúdiófelvétele. A Rádió Dalszínházának a bemutatója: 1961. április 2., Kossuth Rádió, 18.50 – 21.30

A Magyar Rádió és Televízió Szimfonikus Zenekarát és Énekkarát Ferencsik János vezényli.

  • Barinkay belépője, I. felv.:Mint sok szegény, de víg legény, a nagyvilágot jártam én…/Mert a szív és az ész együtt mindenre kész…” (Ilosfalvy Róbert, km. az MRT Énekkara)
  • Szaffi, Czipra és Barinkay hármasa –Kincskeringő, II. felv.:Valamikor…, ez az a pont.”; „Jaj, mily csodás, itt a kincs, a kincs…”; Nézd, arra lent, mi cseng, mi peng…” ˙(Házy Erzsébet, Komlóssy Erzsébet, Ilosfalvy Róbert)

A délelőtti operettműsort ma 18 és 19 óra között  újra meghallgathatjuk a Dankó Rádió hullámhosszán, de az interneten is elérhető a www.dankoradio.hu oldalról.

814   Búbánat 2018-10-06 22:53:57

Adós vagyok a Dankó Rádió mai operettműsorában elhangzottak „dokumentálásával”.

Az érsekújvári Házy Erzsébet Nemzetközi Tehetségkutató Énekversenyek szervezőjeként, valamint a komáromi születésű Lehár Ferenc emlékét is ápoló, a Komáromból érkezett Klemen Terézia továbbra is a vendég a stúdióban, akivel ezen a héten a szerkesztő-műsorvezető, Nagy Ibolya beszélget: most Házy „dívasága” és/vagy „primadonnasága” került szóba,  mint olyan oparaénekesé, aki művészete tudásának birtokában megengedhette magának az átjárást más zenei műfajok közé; ennek zálogául a szépséges szopránja és kimagasló tehetsége szolgált, ugyanakkor lényének érzékenységével, emberi mivoltából és körülményeiből fakadó „önérzetével” építette fel a maga mítoszát; a maga korában teljességgel, felelősséggel és „adakozóan” betöltötte hivatását színpadon, az Operában, a koncertpódiumon vagy a zenei- és filmstúdiókban.  Kimeríthetetlennek tűnő életenergiája azonban ideje korán megtört. A műsornak tematikájából adódóan nem dolga ennek az okait keresni, kutatni. Tény: Házy Erzsébet és művészete mára legendává vált az opera- és operettbarátok körében, még vannak köztünk, akik személyesen látták-hallották Őt színpadon, esetleg rendszeres kapcsolatot is ápoltak vele. Vélemény sokféleség lehet, de így vagy úgy a múlt értékeit nem szabad a feledés homályában hagyni, így Házy Erzsébet is megkerülhetetlen az emlékezés, a visszatekintés terén. Klemen Terézia egyike azon lelkes embereknek, aki szívügyének tekinti a kultúránk, a magyar kulturális örökség értékeinek felkutatását, kiemelését és a szűkebb-tágabb közönség és közösség közé elviszi, bemutatja, hirdeti, megírja, elmondja azt, azokat…

Házy Erzsébet operettfelvételei közül az alábbi részletek kerültek az adásban bejátszásra:

1. Johann Strauss – Fischer Sándor magyar dalszövegével: A denevér (a Rádió Dalszínháza teljes felvételéről, 1963. december 25., Kossuth  Rádió 19.05 –22.00, Km. az MRT szimfonikus zenekara, vezényel: Lehel György)

Rosalinda dala – Csárdás (Házy Erzsébet)

Hazámnak dalára nyugtom nem lelem, könnytelt a szemem, a szívem fáj…/Tűz és szenvedély, víg hangú jó kedély, tánc és nótaszó, így mulatni jó!...”

2. Kemény Egon - Gál György Sándor - Erdődy János: Komáromi farsang (a Rádió Dalszínháza teljes felvételéről, 1957. március 9., Kossuth Rádió, 20.00 – 22.00Km. a Magyar Rádió szimfonikus zenekara, vezényel: Lehel György)

  • Csokonai és Lilla szerelmi kettőse, I. felv.  (Házy Erzsébet, Ilosfalvy Róbert)

    „- Lilla, szívemet ne vesd meg, úgy szeretlek, nem feledlek, bízd reám az életed! /- Elszakítnak engem innen, tilt apám és tilt az illem, nem maradhatok Veled.”
  • Csokonai és Lilla szerelmi kettőse, II. felv(Házy Erzsébet, Ilosfalvy Róbert)

„- Az első reggel szép szavadra várok. /- Az első reggel éden volt-e álmod?”

  • Csokonai dala, I. felv. (Ilosfalvy Róbert)

 "Sötét lepel borul reám, nincs házam nékem, nincs hazám."

3. Lehár Ferenc – Victor Léon, Leo Stein - Mérey Adolf- Kristóf Károly: A víg özvegy (a Rádió Dalszínháza teljes felvételéről, 1962. december 8., Kossuth Rádió 18.55 – 21.27, Km. az MRT énekkara és szimfonikus zenekara, vezényel: Sebestyén András)

  • Vilja-dal, II. felv. (Házy Erzsébet és az MRT énekkara)

„Az otthon hangja visszatér, hadd mondjak el egy szép mesét. Egy tündérlányról szól ekképp: Viljának hívja őt a nép. Élt egyszer egy Vilja, egy tündéri lény, meglátta az erdőn egy ifjú legény. Csak nézte, csak nézte és úgy megörül, hogy lángokat érez a szíve körül. Remegett a lány előtt, csak bámulta a tündérnőt. Sóvárgott. Vágyakozva kérte őt: /Vilja, ó, Vilja, te szép és csodás! Légy az enyém, soha el nem bocsáss! Üdvözítő csókod a sírba temet, néked adom éltemet. Vilja, egy csókod a sírba temet, néked adom éltemet…”

  • Danilo és Hanna szerelmi kettőse, III. felv. (Házy Erzsébet, Udvardy Tibor)

„- Minden vágyam, súgom lágyan, jöjj, szeress! Szívem tágul, majd elkábul, jöjj, szeress! Minden érintésed szívem járja át, hinni kell, hogy eljön majd a boldogság. /- Dalod szívemhez szól, jólesik, nagyon jól! A szív csak ver szegény és arra kér, hogy légy enyém. Némán elhallgat a száj, de mégis minden zeng imát: szeretlek téged és vágyom rád. /- Minden vágyam...

4. Jacques Offenbach – Fodor Ákos magyar dalszövegével: Kékszakáll (a Rádió Dalszínháza teljes felvételéről, 1978. december 26., Kossuth Rádió, 19.53 – 22.00, Km. az MRT énekkara és szimfonikus zenekara, vezényel: Bródy Tamás)

  • Clémentine királyné dala a II. felvonás első képéből – rondó  (Házy Erzsébet)

„ – Mivel a kicsi lányt nem kérdi  már kicsi és a nagy-nagy úr, remeg a kicsi és megérzi,  nem örül, amit így tanult.   Lám ilyesmi tehát a kezdet, derűs és színes üdeség.  Vak államérdek nyeli már el, ideje sem volt élni még. És ura lett egy Kandeláber… /S egy szép napon elébe toppan egy kedves ifjú, finom úr.  És szépen szól hozzá, de nyomban, mitől ő sápad és pirul.  Nos, ilyesmi tehát a kezdet…  Uram, királyom, Kandeláber…”

  • A III felvonás fináléja (Házy ErzsébetKalmár Magda, Lehoczky Éva, Horváth Eszter, Forgács Júlia, Tordai Éva, Szabó Anita, Domonkos Zsuzsa, Róka István, Melis György, Palcsó Sándor, Fülöp Attila, Bende Zsolt, valamint az MRT énekkara)

Nagy Ibolya telefonon megkereste a 2017. évi II. Házy Erzsébet nemzetközi tehetségkutató énekverseny győztesét, Bojtos Lucát, és megérdeklődte tőle, hogy azóta mi minden történt vele, hol tart most a pályaíve?  Időközben elvégezte a Zeneakadémiát. Idén már láthattuk őt az Operettszínház színpadán is, hol Offenbach Kékszakáll című, rendhagyó rendezésű, operettben mint Fleurette debütált, és azt is megtudhattuk tőle, hogy a Miskolci Nemzeti Színházban jövő év tavaszán a Marica grófnőben Liza szerepe vár rá.  Mint szabadúszót a vidéki színházak, fesztiválhelyszínek sorra keresik, hívják…Említette, idén José Cura partnere lehetett a Fesztiválkatlanban, akivel több duettet is énekelt, szóló számai mellett… Jelenleg éppen Firenzében intézi dolgait…és pihen…

Az adásban Nagy Ibolya megemlékezett a 87 éve született operaénekesről, a Debreceni Csokonai Színház néhai basszistájáról, Tréfás Györgyről: emlékére, felhangzott  énekfelvételéről az „Akasztófaária” Mozart Szöktetés a szerájból című operájából.

A 145 éve született Rózsahegyi Kálmán színművészre egy archív felvételről bejátszott Petőfi Sándor-vers – „Falu végén kurta kocsma” - tolmácsolásában emlékezhettünk.

Nemzeti gyásznapunk: Október 6.  Az 1848-49. évi magyar szabadságharc leverését követően, 1849. október 6-án Aradon kivégeztek 13 honvéd főtisztet.  Ugyanezen a napon, Pesten kivégezték Magyarország első alkotmányos miniszterelnökét, gróf  Batthyány Lajost.  A vértanú áldozatok emlékére, utolsó zeneszámként

Huszka Jenő – Háy Gyula – Fischer Sándor Szabadság, szerelem című daljátékának dallamai csendültek fel a Dankó Rádióban: a Magyar Rádió Szimfonikus zenekarát Várady László vezényli (1955. május 10., Kossuth Rádió).

813   smaragd 2018-10-06 19:48:26

 

Dankó Rádió    

A mai műsorból  a

Kemény Egon - Gál György Sándor - Erdődy János: „Komáromi farsang”

(1957) 

Magyar Rádió, daljáték 2 részben Csokonai Vitéz Mihály – Ilosfalvy Róbert, Zenthe Ferenc, Lilla – Házy Erzsébet, Korompai Vali, Deák Sándor, Gönczöl János, Berky Lili, Bilicsi Tivadar, Szabó Ernő, Hlatky László, Fekete Pál, Lehoczky Éva, Völcsey Rózsi, Gózón Gyula, Rózsahegyi Kálmán. A Magyar Rádió Szimfonikus Zenekarát Lehel György vezényelte Zenei rendező: Ruitner Sándor Rendező: László Endre 

rádiófelvételt emelem ki, három dalt hallottunk: 

Lilla - Házy Erzsébet és Csokonai Vitéz Mihály - Ilosfalvy Róbert kettősét:

- "Az első reggel..."

- "Lilla, itt a drága óra"

e közé szerkesztve 

Csokonai dalát "Sötét lepel borult reám..." - Ilosfalvy Róbert.

A Magyar Rádió Szimfonikus Zenekarát (a 43 tagú Rádiózenekar) Lehel György vezényelte.

A mű méltatásával már többször foglalkoztunk, erre most nem térek ki. Aki meghallgatta, biztosan nagyra értékeli...Lilla és Csokonai szerelme ihletett előadásban került mikrofon elé...mindkét énekesünk gyönyörű megformálásával.

Bámulatos ez a műsorhét, ezért is örülök, hogy a "Komáromi farsang" szerepel benne. 

Házy Erzsébet iránti csodálatunkat, ha lehet még fokozni, akkor ez megtörtént, előadókészsége és tudása, sokszínűsége, h a n g j a elbűvölő, egyik felvétel után a másik, mindegyiken.

Nagy Ibolya riportalanyai, a riportok és az információk érdekesek, lekötik a figyelmünket. A hét vendége Klemen Teréz sokoldalú személyisége példamutató a művészet támogatása tekintetében, amit ezekben a napokban részletesen megismerhetünk. Kiváncsi vagyok, ismerte-e a mai adás előtt a "Komáromi farsang"-ot?

"Túl az Óperencián"  - NAGY IBOLYA  műsora  -  Dankó Rádió  

812   Búbánat 2018-10-05 13:06:40

A „Túl az Óperencián”  operettadásában a ma 138 éve elhunyt Jacques Offenbach emlékére (is) csendültek fel műveinek szép részletei, Házy Erzsébet, Réti József, Ilosfalvy Róbert és Kertesi Ingrid énekfelvételeiről (A gerolsteini nagyhercegnő; A szép heléna; Hoffmann meséi)

És ez is: 

Offenbach: Fortúnió dala  

Alfred de Musset és mások nyomán fordította: Fischer Sándor és Innocent-Vincze Ernő. A Rádió Dalszínháza bemutatója 1958. június 22., Kossuth adó, 20.20 – 21.25.

Km.: a Magyar Állami Hangversenyzenekar. Vezényel: Fischer Sándor

- Lauretta dala: „...Jól vigyázz! Hát, jól vigyázz!...pórul jársz!.. Csak annyit mondok: jól vigyázz!” (Házy Erzsébet)

- Lauretta és Valentin szerelmi kettőse, Valentin dala (Házy Erzsébet, Ilosfalvy Róbert)

(Részlet a kettős dalszövegéből:)

Laura: Nos, üljön mellém és mondja el.    

Valentin: Ó, Lauretta, ne íly közel!

Laura: Ugyan mitől fél?...

Valentin: A szívem fél, van így az ember. Hallgatni nem tud, beszélni nem mer, ó lelkem mélyén él egy édes álomkép, érte fáj a szívem réges-rég….

Együtt: lelkem mélyén él egy édes álomkép, érte fáj a szívem réges-rég….

Laura: Ki ő?

Valentin: A szeme, mint a napsugár!

Laura: A színét még most sem tudom.

Valentin: A szeme kék, mint Önnek, kisasszony.  

Laura: Mondja csak, meghallgattam magát…

Valentin: Ó, nem! Hisz azt se tudja még, hogy én milyen régen imádom! Ki sose mondtam még!

Laura: A szerelméről még nem szólt sosem…

Valentin: Sosem!... A bánatomra nincsen ír, betemet majd a néma sír! Betemet majd a néma sír! Lelkem mélyén él egy édes álomkép.

Együtt: lelkem mélyén él egy édes álomkép, érte fáj a szívem réges-rég, fáj a szívem érte régesrég….

Laura: Nos, mondja meg énnékem titkon, hogy kit szeret, oly végtelen?

Valentin: A neve az én drága titkom.

Laura: Csak egyszerű leány?:

Valentin: Nem, nem..

Laura: Bárónő talán?

Valentin: Nem, nem..

Laura: Nagyúri asszony?

Valentin: Nem…

Laura: Hercegkisasszony?..

Valentin: Nem! Nem-nem-nem, százszor is nem-nem-nem, ezerszer nem!

Laura: Mondja hát, ki az a valaki?

Valentin:

Azt nem merem bevallani.

Jöjj bűvös dal! Segítni hív.

Egy régen fájó, néma szív.

Nincs arra szó, hogy én mit érzek, mit rejtek el,

ha bennünk él egy kép, mely éltet, hallgatni kell.

Számomra, míg csak él az élet és él a nyár,

nevét elhallgatom, míg élek, mert így muszáj!

De érte éget minden sóhaj, mely felzokog,

s kívánja bár egy könnyes szóval, én meghalok.

Haja oly szőke, mint a búza, s szempárja kék.

Fájdalmam, lelkem összezúzza, és mégis szép.

Ez lesz az életemnek vége, bús némaság,

nincs arra szó, hogy kín az élet, szenved a vágy!

Laura: … bennem is csak érted ég a vágy!

Együtt:: Ez lesz az életemnek vége, bús némaság! Nincs arra szó, hogy én mit érzek…

 

Újra  meghallgathatjuk a rádió ma délután hat és hét óra között elhangzó műsorismétlésében.

811   Búbánat 2018-09-22 14:12:55

1962-ben a Magyar Rádió 6-os stúdiójában. Lamberto Gardelli olasz karmester vezényli a Magyar Rádió Szimfonikus Zenekarát. Középen Házy Erzsébet, profilban Ilosfalvy Róbert.. / Fortepan/.

Forrás: Házy Erzsébet emlékezetes szerepei – facebook oldal – nyilvános csoport

810   Búbánat 2018-09-21 10:51:19

A Dankó Rádió „Túl az Óperencián”  mai adásában Suppé-dallamok is felcsendültek:

1. Előbb a Boccaccio egy televíziós produkciójának zenei anyagából hallhattuk Tiboldi Mária énekét (Km. a Magyar Állami Operaház Zenekara, vezényel: Sebestyén András)

2. Franz von Suppé: Boccaccio A Rádió Dalszínháza produkciója (1961. június 24., Kossuth Rádió 20.30 - 23.35 óra) teljes stúdiófelvételéről két részlet szólalt meg:

Fordította és rádióra alkalmazta: Kardos György. Dalszövegeket Róna Frigyes fordította.

Km. a Magyar Rádió és Televízió énekkara és szimfonikus zenekara. Vezényel: Erdélyi Miklós.

  • Bocccaccio dala, I. felv.  (Ilosfalvy Róbert, az MRT Énekkara)

„A fiatalúr, ha jő az est, egy kis huncut hölgyet les.../Láthatja minden férfi az eskü mennyit ér, csak egy pillantás és a nőcske félrelép…” 

  • Bordal (Boccaccio,  Leonetto, Pietro jelenete) (Ilosfalvy Róbert, Réti József, Bende Zsolt):

    - A csókhoz leány kell és éhes férfiszáj… /
    már inkább undici, dodici, tredici, ez a derék, így a jó… 

    - Az Édenben Ádám oly árva, oly letört, 
    de elmúlt a bánat, mert végre Éva jött,
    hozott az Éva almát, azt reggel-este falták, 
    benépesült a Föld.
    Lett erre undici, dodici, tredici, ez a derék, így a jó…. 

    - A borról, a lányról, de sok - sok nóta száll, 
    konyíts hát a dalhoz, és szótlanul ne állj, 
    mert jó dalolni együtt, ha végre újra kezdjük,
    a bánat messze jár!
    így múlik egy óra, két óra, négy óra, ez a derék, így a jó…

             - (a férfihármas együtt énekli, megismételve a harmadik strófát)

3. Az operettadás végén a Fatinitza nyitányát a Magyar Állami Operaház Zenekara felvételéről hallhattuk, a karmester Sándor János.

Ezt a délelőtti műsort ma 18 és 19 óra között megismétli a Dankó Rádió.

809   Búbánat • előzmény808 2018-08-22 11:18:16

A Dankó Rádió Túl az Óperencián című operettműsorának mai adásában felcsendült zenék közül kiemelem:

ifj. Johann Strauss: A cigánybáró 

Az operett első magyar nyelvű teljes stúdiófelvétele.

A Magyar Rádió és Televízió Szimfonikus Zenekarát és Énekkarát Ferencsik János vezényli.

 A Rádió Dalszínházának a bemutatója: 1961. április 2., Kossuth Rádió, 18.50 – 21.30

Szövegét Jókai Mór novellája nyomán Igna(t)z Schnitzer írta. Fordította és rádióra átdolgozta: Szinetár György.  A versszövegeket Fischer Sándor fordította.

Karigazgató: Vajda Cecília.  Zenei rendező: Ruitner Sándor. Rendező: Solymosi Ottó

 

Legutóbb az augusztus 5-én sugárzott rádióadásban szólaltak meg A cigánybáró elragadó dallamai. Ezúttal az alábbi részletek hangzottak el ugyanerről a felvételről:

- Barinkay belépője, I. felv.: „Mint sok szegény, de víg legény, a nagyvilágot jártam én…/Mert a szív és az ész együtt mindenre kész…” (Ilosfalvy Róbert, km. az MRT Énekkara)

- Cigánykórus és jelenet az I. felvonásból: „Vigyázni jó, élni jó, hol cigány él…/A sors mily változó…/A hű cigányszívre te számíthatsz… /- A vajdaságot elfogadom!...”” (Házy Erzsébet, Komlóssy Erzsébet, Ilosfalvy Róbert, az MRT Énekkara)

- Jelenet, SzaffiCzipra és Barinkay hármasa a II. felvonásból: Nézd, Szaffi, milyen gyönyörű ez a táj!.../- Figyelj, hadd magyarázom én el, mily álmot látott Szaffi éjjel!.../ -Lám, lám, kinn, nevet ezen egyre csak, nem hisz a meseszerű álomnak…” (Házy Erzsébet, Komlóssy Erzsébet,  Ilosfaly Róbert)

- Jelenet és kincskeringő, II. felv.: „- Valamikor…, ez az a pont…/- Jaj, mily csodás, itt a kincs, a kincs…/-  Nézd, arra lent, mi cseng, mi peng…” (Házy Erzsébet, Komlóssy Erzsébet, Ilosfalvy Róbert)

- Szaffi és Barinkay kettőse a II. felvonásból: „Ki esketett?...” (Házy Erzsébet, Ilosfalvy Róbert, MRT Énekkara)

 

A délelőtti adás ismétlése a megszokott időben, délután hat és hét óra között  hallgatható meg a Dankó Rádió hullámhosszán és online az internetes elérhetőségein.
 

808   Búbánat 2018-08-05 11:43:08

A Dankó Rádió ma délelőtt elhangzott operettműsorában  Lehár, Beethoven, Kodály és Berlioz zeneműveinek részletei mellett  egy klasszikus nagyoperett dallamai is felcsendültek a kiváló magyar operaénekeseink ének-zenei és karmesterünk vezényelte rádiózenekarunk és énekkarunk tolmácsolásában: 

ifj. Johann Strauss: A cigánybáró (MRT Szimfonikus Zenekara és Énekkara, vezényel: Ferencsik János) -  A Rádió Dalszínházának a bemutatója: 1961. április 2., Kossuth Rádió, 18.50 – 21.30

Szövegét Jókai Mór novellája nyomán Igna(t)z Schnitzer írta. Fordította és rádióra átdolgozta: Szinetár György.  A versszövegeket Fischer Sándor fordította.

Karigazgató: Vajda Cecília.  Zenei rendező: Ruitner Sándor. Rendező: Solymosi Ottó

Részletek:

  • Bevezető jelenet (próza és ének ): „Én rangbeli úr vagyok…”  (Ladomerszky Margit, Garancsy Márta, Lendvai Andor, Bartha Alfonz)
  • Barinkay belépője, I. felv.: „Mint sok szegény, de víg legény, a nagyvilágot jártam én…/Mert a szív és az ész együtt mindenre kész…” (Ilosfalvy Róbert, km. az MRT Énekkara)
  • Zsupán belépője, I. felv.: „Itt vagyok, mért hivatott?.../ Hja, az irkafirka nékem sose volt mesterségem...” (Melis György, km. Lendvai Andor)
  • Saffi dala, I. felv.: „Oly árva és jó, nincs senki a földön...”  (Házy Erzsébet)
  • Barinkay és Szaffi kettőse, II. felv.: „Ki esketett? (Házy Erzsébet, Ilosfalvy Róbert, MRT Énekkara)
  • Toborzó – „Csapj kezembe, szép öcsém, állj be katonának!…”  (Bende Zsolt, MRT Énekkara)
  • Zsupán „harci” dala, III. felv.: „Spanyolországban, ahol ott jártam…/ Megállj! Kiált egy vad spanyol legény…” (Melis György)
  • Bevonulási induló és finálé, III. felv. – részlet (próza és ének): (Házy Erzsébet, Komlóssy Erzsébet, Ágai Karola, Garancsy Márta,  Ilosfalvy Róbert, Bartha Alfonz, Melis György, MRT énekkara)

A "Túl az Óperencián" adásának az ismétlését meghallgathatjuk ma 18 és 19 óra között a Dankó Rádióban.

807   Búbánat 2018-07-08 11:27:04

A Dankó Rádió mai operettműsorában hangzott el ez a két részlet is: 

Johann Strauss – Friedrich Zell, Richard Genée - Gáspár Margit – Kristóf Károly: Egy éj Velencében

A Magyar Rádió Dalszínházának teljes stúdiófelvételéről:

először 1966. július 16-án, a Kossuth rádió sugározta az operett új felvételét, 20.28 – 22.00 óra között.
A keretjátékot Innocent Vincze Ernő írta
Vezényel: Bródy Tamás. Km.: a Magyar Rádió és Televízió Szimfonikus Zenekara  valamint Énekkara

- Kórus és Caramello belépõje (Ilosfalvy Róbert és az MRT Énekkara): 
 

„Evviva, Caramello, a borbély…. /- Ti jó barátok sorra mind üdvözöllek ma! És téged is te szép Velence városa! Én borbély vagyok most is, csak változatlanul, és tudjátok, az én gazdám, a herceg nagy úr!  .,../Az urbinói herceg, csak halkan mondom nektek, a nőket kedveli, ez néki gyönge pontja, de nékem ő elmondja, mert jóban vagyunk mi. Így élek, úri módon és megvan rá a módom. De miért is küszködnék! Van minden jóban részem! Mert én tartom kézben a herceg üstökét!... Az élete a móka, nagy pompakedvelő, és úri passziója a tánc és a nő! Csak ő a példaképem a jó élet terén! Bár nem volt könnyű éppen, de lépést tartok én! Nem hencegek, nevetség  ha próba kell, no tessék… Hős Caramello!..../Tarantella tánca kell-e még, nem járja senki arra mind a ki táncos jól figyeljen, megtanítom énekelve, lépjen víg a nóta jelre, így a lábat átemelve, tűzbe-lángba elmerengve, szédítően égve benne, lángra gyúl a nők szerelme, tamburinnal körbe lengve, rá a pénz miért ne lelne …szép kisasszonyt átölelve, meg nem állva, szárnyra kelve, járd a táncot… párra lelve. Táncra kell most mind ki fürge, körbe-körbe- körbe! Ó Caramello! Lám, a példakép, éljen az élet, mely csodaszép!...”

 

- Annina és Caramello kettőse az I. felvonásból (Házy Erzsébet és Ilosfalvy Róbert):

„- Annina! - Caramello! – Karomba, nem repülsz, szép lány?! - Karodba?...-  Te mindig hű voltál hozzám! – Óh, drágám, vége annak! – Így fogadsz engem?! Semmi csók?! Annina!  - Nem hallok rólad egy árva szót! Nem, nem, barátom, ennek vége! …-/ Pellegrina, Rondinella. – Kérlek, Annina! –Rondinella, Pellegrina. Pellegrina, Rondinella… Könnyűvérű Caramella! --- Hű az én szívem, Annina! Hidd el ezt nékem! /Hadd valljam be most néked! Távoli földeken bejárva sok vidéket sok asszonyt láttam, szépet, de egy se volt ilyen! - Pellegrina, Rondinella, Rondinella, Pellegrina…”

 

 A Túl az Óperencián adásának ismétlését meghallgathatjuk a délután hat órakor kezdődő operettadásban.

806   Búbánat • előzmény803 2018-07-04 19:14:59

Legyen meg itt most csak Csokonai dala versének kezdete  a Komáromi farsang című Kemény Egon-operettből - (Ilosfalvy Róbert)

„Sötét lepel borul reám, nincs házam nékem, nincs hazám…”

805   smaragd • előzmény804 2018-07-04 19:04:01

Apróság, de fontos, nyilván elütés volt (804 sz. bejegyzés), azért ideírom pontosan:

Kemény Egon: "Komáromi farsang"

804   Búbánat • előzmény803 2018-07-04 18:10:58

Pótlólag:

Kemény Egon: A komáromi farsang


A Rádió Dalszínháza bemutatója: 1957. március 9.,, szombat, Kossuth Rádió, 20.00 – 22.05.


 

803   smaragd 2018-07-04 18:02:41

 

Dankó Rádió     mai ismétlés kb: 18.15

 

KEMÉNY EGON - Gál György Sándor - Erdődy János: „Komáromi farsang” (1957) 

Magyar Rádió. Daljáték 2 részben 

Főszerepben: HÁZY ERZSÉBET  és  ILOSFALVY RÓBERT

Csokonai Vitéz Mihály – Ilosfalvy Róbert, Zenthe Ferenc, 

Lilla – Házy Erzsébet, Korompai Vali, 

Deák Sándor, Gönczöl János, Berky Lili, Bilicsi Tivadar, Szabó Ernő, Hlatky László, Fekete Pál, Lehoczky Éva, Völcsey Rózsi, Gózón Gyula, Rózsahegyi Kálmán 

A Magyar Rádió Szimfonikus Zenekarát Lehel György vezényelte 

Zenei rendező. Ruitner Sándor

Rendező: László Endre

Nagy Ibolya szerkesztő-műsorvezető a mai műsorban a darabból szinte keresztmetszetet adva, több dalfelvétellel is megörvendeztetett minket:

Csokonai dala - Ilosfalvy Róbert és a Magyar Rádió Szimfonikus Zenekara

Az üldözők kara - Bilicsi Tivadar, Göndöcs József, Hlatky László, Kibédy Ervin, Szabó Ernő és a Magyar Rádió Szimfonikus Zenekara

Lilla románca - Házy Erzsébet és a Magyar Rádió Szimfonikus Zenekara

A nápolyi király dala - Fekete Pál, Kishegyi Árpád, a Földényi kórus, a Magyar Rádió Szimfonikus Zenekara

Lilla és Csokonai kettőse - Házy Erzsébet és Ilosfalvy Róbert, a Magyar Rádió Szimfónikus Zenekara

A korcsmáros dala (Kajdács Kelemen) - Gózon Gyula és a Magyar Rádió Szimfonikus Zenekara

Kraxelstumpf szerenádja -  Bilicsi Tivadar és Magyar Rádió Szimfonikus Zenekara

 

"Túl az Óperencián"  - NAGY IBOLYA  műsora  -  Dankó Rádió  

 

 

 

802   Búbánat • előzmény799 2018-06-18 22:16:27

(Véletlenül többször nyomtam meg az Enter-t...)

801   Búbánat • előzmény799 2018-06-18 22:16:22
800   Búbánat • előzmény799 2018-06-18 22:16:18

Itt hivatkozom a 138. sorszám alatt bemásolt cikkre, melyet most kiemeltem és áthoztam ide, mivel az előbbi bejegyzésembe linkelt videón megtekinthető operaelőadás-töredék felvételhez kapcsolható:

A Film Színház Muzsika 1984. júliusában „darabtemetés?” alcímmel közöl egy jegyzetet az előadásról. (Dalos László – déel) Így kezdi recenzióját a kritikus: „Úgy hírlik, A végzet hatalmának június 18-i előadása volt az utolsó, Verdi e művét – legalábbis egy időre – leveszik a játékrendről. Nos, ezt az estét korántsem éreztük darabtemetésnek: olyan forró siker jegyében zajlott, mint a legjobb premierek. Dübörgő taps, bravó!-kiáltások, sok függöny-elé-hívás. 
Ilosfalvy Róbert húsz éve énekli A végzet hatalma tenorfőszerepét. Mai Alvarója a művészi érettség ajándéka, teljes énekesi és színészportré, a bel canto és a romantikus drámaiság biztos arányú elegye, elomló líra és vulkáni erő szép egyensúlya. Igen, így kell a csatatéri duettben a szenvedést, a szomorúságot, a másik Don Carlos-párjelenetben az emberi lélek dialektikáját hanggal ábrázolni! Ilosfalvy Róbert Alvarójából mesterkurzust tarthatnának kezdő énekesek okulására és hasznára…”

799   Búbánat • előzmény798 2018-06-18 21:44:20

Verdi: A végzet hatalma - töredékek egy hajdan volt előadásból (34:09 )

YouTube

conte 47

Published on May 17, 2018

"1984 06.18-án készült ez az igazi "kalóz" felvétel Verdi A végzet hatalma című operájának előadásáról az Erkel Színházban."

Karmester Nagy Ferenc

Szereposztás:

Calatrava gróf - Szalma Ferenc

Leonora di Vargas - Moldován Stefánia

Don Carlos di Vargas - Póka Balázs

Don Alvaro - Ilosfalvy Róbert

Gvárdián - Kováts Kolos

Fra Melitone - Bende Zsolt

Preziosilla, cigánylány - Ercse Margit

Mastro Trabucco, öszvérhajcsár - Laczó András

Alcade (Fogadós) - Tóth Sándor

Orvos - Tóth János

Curra, Leonora komornája -  Farkas Éva

 

798   Búbánat 2018-06-18 21:09:58

A ma 91 éve született Ilosfalvy Róbertre emlékezem az alábbi cikkel:

  • Magyarország, 1983. április 10.

Portré

Ilosfalvy Róbert

Pályaív  

„Olykor nemet kell mondani”

A márciusi „Otello”-bemutatóval tizenkettőre bővült az Ilosfalvy Róbert megszemélyesítette Verdi-hősök száma, összeszámolni is nehéz, hogy ezek mellett kiket, mikor és hol alakított Európában és Amerikában — összesen mintegy 30—35 szerepet.

Hódmezővásárhelyen született 1927-ben. Édesapja tanító volt, elsősorban tőle örökölhette tehetségét, édesanyjától pedig — saját szavaival — „a pályához oly szükséges nyugalmat, jó idegrendszert.” A szülők muzsikáltak, s mindketten énekeltek a helyi vegyeskarban. Ilosfalvy a Bethlen Gábor Gimnázium kórusában már feltűnt szép hangjával. Tizennégy éves koráig a szopránban énekelt, mutálás után pedig — bármilyen hihetetlen — a basszus szólamban. Emellett még zongorázott, orgonált.
 

Első díj
 

Érettségire készülve már nyilvánvalóvá lett a zenei elhivatottsága, érezte, tovább kell tanulnia. („Nem is tudtam volna mást elképzelni, mint e megsejtett adottságot, kifejleszteni.”) Egy esztendeig még szülővárosában maradt, azután költözött Budapestre, ahol — ugyancsak egy évig — kisegítő kántorként működött a Bakáts téri templomban.

1946 őszétől már hivatalosan a Zeneakadémia növendéke; tanárai: dr. Molnár Imre és Jászó Györgyné. Az opera szakot nem végezte el — a Honvéd Művészegyüttes szólistája lett. (A férfikarát 1949-ben alapították Vásárhelyi Zoltán vezetésével.) 1950. május elsején már a Kalinkát énekelte a Hősök terén. Ez volt az első nyilvános fellépés, amit sorra követett a többi: Erkel-áriák mellett az akkor divatos induló-, kantáta- és más kompozíciók tenorszólóját adta elő. („Jó iskolát adott Vásárhelyi — emlékszik vissza —, az abszolút tiszta éneklés volt a vesszőparipája, amire aztán egész pályámon annyira ügyeltem is.”) Az együttessel nemcsak itthon turnézott országszerte nagy sikerrel, hanem külföldön is, például a Szovjetunióban, Lengyelországban.
1953-ban a bukaresti VIT énekversenyen I. díjat nyert, az  Operaház akkori igazgatója, Tóth Aladár felfigyelt rá, s a következő évtől magánénekesnek szerződtette.

1954. május 8-án énekelte első szerepét a műfaj hazai fellegvárában, Erkel operájában a „Hunyadi László”-t. Egy ideig még továbbra is szerepelt a Honvéd Művészegyüttesben, de 1955-től véglegesen a dalszínház kötelékébe került. („Óvatos duhaj voltam, a pályámat a Hunyadi után úgy építettem fel szerepről szerepre, hogy lehetőleg törés ne érjen. Nem vállaltam sok és erőmet meghaladó feladatot. Így adtam vissza, igaz, csaknem az utolsó pillanatban Goldmark Sába királynője Asszád szerepét, amiből fegyelmi lett, sértődés, harag —, de az idő engem igazolt! Immár három évtizede jó hangi diszpozícióban tudok énekelni. Igenis, olykor kell tudni nemet mondani! Általában a legfontosabb ezen a pályán: tudatosan, ügyes beosztással élni, hisz oly sok minden függ az idegrendszertől, egészségi állapottól!”)

Először a líraibb szerepeket formálta meg, a legfontosabbak közülük Traviata: Alfréd, Anyegin: Lenszkij, aztán a Faust, Hoffmann, a költő ... Utóbbi alakítását így méltatta Péterfi István az Offenbach-felújításról szóló kritikájában: „Az új szereplők közül elsősorban emeljük ki Ilosfalvy Róbertet a címszerepben. Igen kellemes, világos tenorhangja talál ehhez az igényes szólamhoz, s az együttesekben is tisztán szárnyalva zeng.” Később, fokozatosan sajátította el a hősibb, drámaibb jellegűeket. („Nem véletlen, hogy az Otellóra csak most vállalkoztam.”) Érdekes módon „találkozása” Mozarttal a mai napig sem teljes: csak a Szöktetés Belmontéját énekelte, egyik vágya, Tamino jelmezének magára öltése (Varázsfuvola), máig nem teljesült.

Fordulópont pályáján 1961 decembere, Puccini Manonjának felújítása Lamberto Gardelli vezényletével — ez hozta meg a kirobbanó, teljes sikert. (Kroó György beszámolójából: „...csupa szenvedély és lendület, egyszerűen ellenállhatatlan. Nehezen lehet elképzelni szebb hangot, a szereppel eggyéforrottabb játékot és ilyen lírai-drámai teljességet egyszerre.”) Máig a legnagyobb ajándéknak érzi az együttműködést Gardellivel, akitől elsajátíthatta az olasz iskola és stílus minden fortélyát.
További szerepei: Richard (Álarcosbál), Alvaro (A végzet hatalma), s Puccini: A nyugat lánya” című operájának tenorhőse, Dick Johnson. E szerepek sorát jutalmazta az 1965-ös Kossuth-díj.
 

Talán a tanítás?

Kertész István, a később oly tragikusan elhunyt világhírű karmester, a kölni operaház főzeneigazgatója hallotta a budapesti Manon-előadás felvételét, nyomban elhatározta, 1966-ban átviszi Kölnbe e Mikó András rendezte produkciót. A nyugatnémet kritikusok Ilosfalvyban „csodatenort” fedezték fel, Geddához, Di Stefanóhoz hasonlították. Ennek a sikeres bemutatkozásnak lett a folytatása az állandó szerződés a kölni operában.

Nem ekkor aratott először osztatlan elismerést Nyugaton. 1963- ban részt vett például a Karl Böhm vezényelte Beethoven „Missa Solemnis” előadásban, és Bécsben énekelte még a „Messiás” (Händel), az „Évszakok” (Haydn) és a „Psalmus Hungaricus” tenorszólóit.
1967-től a müncheni Staatsoper intendánsa, Günther Rennert hívta meg Anna Moffo partnerének a Traviatá”-ba. A siker fokmérője: ettől kezdve mintegy tíz évig a müncheni színháznak is tagja. Az egyik legemlékezetesebb ottani produkciója a „Carmen” Don Joséja. Rennert rendezésében, és — a főkképp Mozart-, Wagner- és Richard Strauss-dirigensnek számon tartott — Böhm vezényletével (1969—70). Képzelhető, milyen érdeklődés előzte meg a nagyhírű karmester e „kirándulását”. (Ilosfalvy: „Fantasztikus volt, e zseniális művész egyszerűen mindenre képes!”)
A karrier folytatása: 1964, az első tengeren túli út, a „Traviata” San Franciscóban Joan Sutherland oldalán. E szerep sikersorozatának újabb európai állomásai: Köln, München. Kertész István vezényletével Londonban arat fergeteges tapsot, mint Des Grieux. Ugyanezt a szerepet korábban már San Franciscóban is énekelte, több mással együtt (A rózsalovag, Trubadúr, A végzet hatalma stb.). Ilosfalvy: „1967-ben nagy lehetőséget kellett kihagynom. Megkerestek a Metropolitan operaháztól, hogy lépjek fel Renata Tebaldival, »Des Grieux és André Chenier került szóba«, de sajnos nem vállalhattam, mert szerződésem Kölnhöz kötött, és éppen premier előtt álltunk.”

Ilosfalvyt 1966 után is csaknem évente hallhatta a budapesti közönség. Premierekben, felújításokban, a szükséges hosszabb előkészületek miatt, természetesen nem vehetett részt, csak az úgynevezett „futó” előadásokban, részben az olaszul, illetve németül már alakított szerepeivel. Például Renata Scottóval énekelt a „Lamermoori Luciá”-ban. (Nem érdektelen emlékeztetni arra, hogy Ilosfalvy Róbert első hazai operaházi korszakában (1954—66) itthon még mindent magyarul adtak elő. A későbbiekben nem kis gondot okozott, hogy szerepeit külföldön újra el kellett sajátítania. Egyébként az „eredeti nyelven vagy magyarul?” vita — egyesek szerint találóbban: álvita — napjainkig fel-fellobban, annak ellenére, hogy néhány előadást újabban már nálunk is olaszul énekelnek, s bebizonyosodott, ezeket a közönség cseppet sem fogadja be nehezebben, mint a többit. Persze, a legismertebb darabokról van szó, felesleges a közönséget alábecsülni...)

Egy olasz „kalandjára” így emlékezik: „Patané vezényletével a Manont játszottuk Bolognában. A közönség két pártra szakadt, a többség mellettem bravózott, ez igen jólesett!, mások viszont olasz szövegkiejtésemet vitatták.” Münchenben Placido Domingo énekelte Otellót, akivel már korábban, Amerikában összebarátkozott. Domingo felvetette: szeretné elvezényelni „A végzet hatalmá”-t. Folytatás Ilosfalvytól, miként vezényelt Placido Domingo: „Rennert beleegyezett. Én énekeltem a tenor főszerepet. Már a próbák izgalmasak voltak, bebizonyosodott, Domingo mintaszerűen kísér, karmesternek sem akármilyen. El is határozta, ha »kiöregszik« az éneklésből, dirigálni fog. Én magam ezt még nem próbáltam meg. De lehet, hogy valami mást.,. Talán a tanítást? Hiszen testvéreim is tanítók. De néha úgy érzem, nem lenne elég türelmem hozzá. Persze, ki kellene egyszer próbálni. Majd ...”


A lépcsőfokok

A korábbi magyar kiadású Ilosfalvy-lemezek után, 1967-ben elkészült az első külföldi szólólemez az Elektrolánál Verdi- és Puccini-áriákkal, ugyancsak Patané irányításával. Lelkesen fogadták, mint korábbi felvételeit is. Hazai operaária-lemezét a neves amerikai kritikus, Conrad L. Osborne felsőfokokban méltatta a teljesítményt, a hangot egyenesen Gigli, Björling és Wunderlich mellé helyezve.

A karrier további lépcsője: Wagner. 1976-ban Kölnben „Lohengrin”, 1979-ben ugyanitt Stolzingi Walter — azóta is e szerep egyedüli birtokosa Kölnben. Majd Richard Strauss „Az árnyék nélküli asszony” című operájában a Császár rendkívül hangigényes szólama, továbbá „A rózsalovag” ... („Sajnálom, hogy a tavalyi budapesti »Lohengrin«-felújításban nem mutatkozhattam be a címszereplő jelmezében, mint ahogy az is kár, hogy a Mesterdalnokok most nincs műsoron. Talán majd később, az újjávarázsolt Operában...”)

És most ismét Budapest: újra az Operaház magánénekese. „Otelló” után talán a „Bánk bán” következik. „Hunyaditól a Bánk bánig, Budapesttől Budapestig ível eddigi utam — mondja. — Aztán, ki tudja? Semmiképpen sem várom meg, hogy »kényszerből, sajnálatból« szerepeltessenek. A nyugodt, kiegyensúlyozott életet kedvelem, amiben sok helyet kap a sport, az úszás, a tenisz, a sí. Mindez segít, hogy teljes erőmmel, inspiráltan, saját egyéniségemmel átlényegítve tudjam visszaadni a zeneszerzők elképzeléseit. Mert a közönséget sohasem lehet — és nem is szabad — becsapni. Megérzi, ha nem szívből fakad az ének.”


JUHASZ ELŐD

 

797   Búbánat • előzmény796 2018-06-01 18:03:34

1977. június 20.,  Kossuth Rádió, 20.40 – 21.36

„Magyar Operaénekesek”

Ilosfalvy Róbert

Kertész Iván műsora

  1. Verdi: Macbeth - Macduff áriája, IV. felv.
  2. Offenbach: Hoffmann meséi - Kleinzack-legenda (Km. Palcsó Sándor és az MRT Énekkara)
  3. Puccini: Bohémélet - Rodolphe áriája, I. felv.
  4. Verdi: A végzet hatalma - Alvaro áriája, III. felv.
  5. Meyerbeer: Az afrikai nő - Vasco da Gama áriája, IV. felv.
  6. Flotow: Márta - Lyonel áriája, III. felv.
  7. Puccini: Manon Lescaut  - A III. felvonás fináléja (Km. Turpinszky Béla, Mészáros Sándor, az MRT Énekkara és Szimfonikus Zenekara, vezényel: Lamberto Gardelli)
  8. Bizet: Carmen - Virágária
  9. Verdi: Az álarcosbál - Richard áriája, I. felv. (Km. László Margit és az MRT Énekkara)
796   Búbánat 2018-05-19 10:06:52

László Zsuzsa emlékezése Ilosfalvy Róbertre - halálának évfordulóján

"Az 1970-es évek végén jó sorsom San Franciscóba vezetett. Az ottani Operaház sajtófőnöke, amikor megtudta, hogy magyar vagyok, lelkesen emlékezett Ilosfalvy Róbertre, aki több mint tíz évvel azelőtt, Joan Sutherland partnereként, kiválóan énekelte a Traviata Alfrédját. Ennek a kaliforniai páratlan sikernek köszönhetően meghívták a Met-be Tebaldi mellé a Manon Lescaut des Grieux szerepére. Később mesélte Ilosfalvy Róbert, hogy az előadást nem tudta vállalni, mert feladata Kölnbe szólította, ahol Carmen premierje volt. Ám a kölni karmester, Kertész István kárpótolta őt úgy, hogy egy év múlva New Yorkban a Carnegie Hallban a Psalmus Hungaricus tenorszólóját  énekelhette, amerikai kórussal és zenekarral, Kertész vezényletével. Őszinte meghatottsággal emlékezett arra, hogy az amerikai fiatalokból álló kórus remekül megtanulta a magyar szöveget. Lelkesen mondta, hogy a mi kis országunknak milyen kiváló komponistája van, s hogy mennyire becsülik a magyar zenekultúrát a világban. „Jó érzés volt ott is magyarnak lennem. Én mindig, mindenütt a világban magyarnak vallottam magamerre büszke is voltamAmikor tudtam, mindig hazajöttem, mert nekem az Ybl palota az életemet jelentette.” - közölte 70 évesen, portréfilmjének forgatásán."

795   Búbánat • előzmény565 2018-05-06 16:30:17

Talán nem érdektelen ismét előhozni Ilosfalvynak ezt az operettfelvételét –  László Margit „vendégeskedik” a Dankó Rádió Túl az Óperencián adásában – ma ismét megcsodálhattuk Ilosfalvy Róbert és László Margit énekhangján a  nevezetes „Olasz kettőst”  Franz von Suppé Boccaccio című operettjéből:

 

A Rádió Dalszínháza produkció bemutatója: 1961. június 24., Kossuth Rádió 20.30 - 23.35 óra között hangzott el.

A háromfelvonásos operett stúdiófelvételének sugárzását két szünet szakította meg. A teljes zeneidő: 140 perc

Fordította és rádióra alkalmazta: Kardos György

Dalszövegeket Róna Frigyes fordította

Vezényel: Erdélyi Miklós
Km.: a Magyar Rádió és Televízió Szimfonikus zenekara és énekkara (karigazgató: Vajda Cecília)

Zenei rendező: Ruitner Sándor

Rendező: Molnár Mihály

Szereposztás:

Fiametta – László Margit (Örkényi Éva)
Boccaccio – Ilosfalvy Róbert (Somogyvári Pál)
Scolza, borbély – Maleczky Oszkár (Horváth Jenő)
Beatrice, a felesége – Ágai Karola (Csernus Mariann)
Leonetto, a diák – Réti József (Szatmári istván)
Lotteringhi, hordókészítő – Külkey László (Pécsi Sándor)
Izabella, a felesége – Sándor Judit (Kállai Ilona)
Pietro, Palermo hercege – Bende Zsolt (Suka Sándor)
Lambertuccio, szatócs – Kishegyi Árpád (Rajz János)
Peronella,a felesége – Palánkay Klára (Szemes Mari)
Majordomus – Palcsó Sándor (Varga Zsolt)
Cecco – Nádas Tibor (Basilides Zoltán)
Könyvárus – Várhelyi Endre
Herceg – Kemény László
Tofano, diák – Horkai János

Az alábbi részletek szólaltak most meg Suppé operettjéből:

  • Fiametta románca (László Margit);
  • Fiametta, Izabella és Peronella levélhármasa (László Margit, Sándor Judit és Palánkay Klára) mellett felhangzott az operettből
  • Boccaccio és Fiametta úgynevezett Olasz kettőse is Ilosfalvy Róbert és László Margit előadásában

– ez a jól ismert duett, amit a libretto szerint, olaszul énekelnek az énekesek;

nálunk a rádióban  egy másik stúdiófelvételen ugyanezt a kettőst olaszul Molnár András és Kincses Veronika énekli.

Az 1879. február elsején Bécsben, a Karl Színházban bemutatott Boccaccio szövegét és verseit Zell és Genée írták (német nyelven).

Harsányi Zsolt fordította le a verseket, munkájában természetesen az "Olasz kettős" verseit nem kellett magyarra átültetetnie… a világ legtöbb színházában az eredeti olasz nyelven szólaltatják meg, hiszen épp ez a lényege, előadásával felkészültségüket, műveltségüket akarják fitogtatni a Majordomusnak tartott herceg előtt.

Ideírom ennek a duettnek az eredeti olasz szövegét: ez a harmadik felvonásban, a herceget megtévesztendő komédia- jelenet részeként hangzik fel Boccaccio és szerelme, Fiametta között.

Winkler Gábor Operett könyvéből idemásolom ennek szöveghű, de nem prozodikus magyar fordítását is, Blum Tamás gondozásában:

III. felvonás – Duettino

Boccaccio:
Mia bella fiorentina
Disprezzi l’amor.
Ignori furbettina
Le piaghe del cor.
Coll’aria di contento
Derisi il mio lamento,
Non calmi i mesti gemiti
Con un sorriso almen!
E pur vedrai ti scorgerai,
Come d’amor i palpiti
Ti stringeranno il seno,

Come d’amor i palpiti
Ti stringeranno il sen!

Fiametta:
Le scalire fiorentine
No sprezzan l’amor.

Boccaccio:
O, si !

Fiametta:
Sorrisi ed occhiatine
Le sorton dal cuor.

Boccaccio:
No, no !

Fiametta:
Si pascon pel contento
Derider il lamento,
E pur nascoste lagrime
Si lasciano fuggir.

Boccaccio:
Ignoran l’amor !

Fiametta:
Ah si, vedrai
Ti scorgerai.
Quando il bramato capita
D’amore san’ morire!
A -  si la bella fiorentina
A - sembra cruda, senza cuore
Un sorriso, un occhiatina,
Firulin, firulin, firulera –
L’infiamma al dolce amor.

Boccaccio:
E pur ver, che la  fiorentina

Al parer, alper sembra cruda senza cuore
Un sospir, un languir
Una dolce occhiatina,
Firulin, firulin firulera

L’in fiama al dolce amor.
Cosi mia fiorentina
Più speme non ho !

Fiametta:
Il cuore e la manina
Io perder non ho’!

Boccaccio:
In van io dunque gemo,
In van d’amor io fremo.

Fiametta:
Se vero son quei gemiti
Allor t’ascoltaro !
Ah si vedrai –

Boccaccio:

Ignori l’amor ah si!
Ti scorgerai –

Fiametta és Boccaccio
Che dell’amor i fremiti
Con te dividero!

Boccaccio:
E pur ver e pur ver

Che la fiorentina

Al parer, al parer, sembra, senza cuor

Un sospir, un languir

Una dolce occhiatina,

Fiametta:
A - si

La bella fiorentina

A - sembra cruda

Senza cuore,

A - un sorriso

Un occhiatina.

Boccaccio és Fiammetta:

Firulin, firulin, firulera

L’in fiamma al dolce amor,

Firulin, firulin, firulera

L’in fiamma al dolce amor

 

Magyarul:

Boccaccio:

Szép kis firenzei hölgy,

ki a szerelmet megveted ,

semmibe véve, te kis ravasz,

gyötrelmét e szívnek.

Elégedettséget színlelve

nevetsz panaszaimon,

bánatos sóhajaimat nem enyhíted

egyetlen mosollyal sem.

Meglásd, majd megtudod,

ha lüktető szerelemtől

összeszorul a kebled!

Hogyan szorít a szerelem,

Megtudod te is!

Fiametta:

A furfangos firenzei nők

nem vetik meg a szerelmet

Boccaccio:

Úgy ám!

Fiametta:

Mosolyuk és pillantásuk

szívből jön

Boccaccio:

Nem, nem!

Fiametta:

Boldogsággal hitegetnek,

a sóvárgást kinevetik,

és csak titokban

hullajtják könnyeiket.

Boccaccio:

Semmibe veszik a szerelmet!

Fiametta:

Meglásd,

majd megtudod:

ha a hőn óhajtott férfi betoppan,

majd meghalnak a szerelemtől.

H az óhajtott férfi betoppan,

meghalnak a szerelemtől.

Ó igen, a szép kis firenzei nő

keménynek, szívtelennek látszik,

ám egy mosoly, egy pillantás

csiribi – csiribá,

édes szerelemre gyújtja.

Boccaccio:

Ez így lehet,

a firenzei nő látszólag szívtelen,

ám egy sóhaj, egy epekedés,

egy kedves pillantás

csiribi – csiribá,

édes szerelemre gyújtja.

Így számomra édes hölgyem,

nincsen már remény.

Fiametta:

A szívemet és a kacsómat

nem veszejtem el!

Boccaccio:

Tehát hiába sóhajtozom

és reszketek a szerelemtől,

Fiametta:

Ha őszinték a sóhajaid,

meglátod,

meghallgatlak én!

Boccaccio:

Semmibe veszed a szerelmet,

ó igen, majd megtudod…

Boccaccio és Fiametta:

hogy szerelmes reszketésem

megosztom veled.

Boccaccio:

Pedig igaz, pedig igaz,

hogy a firenzei nő

e, látszólag szívtelen,

mégis egy sóhaj, egy panasz,

egy édes pillantás

Fiametta:

Ó, igen,

a szép firenzei nő

látszólag kemény

és szívtelen,

ám egy mosoly,

egy pillantás

Boccaccio és Fiametta:

Csiribi – csiribá,

édes szerelemre lobbantja

Csiribi – csiribá,

felkelti a szerelem tüzét.

 

Hamarosan, ma délután hat órától, ismét meghallgathatjuk a délelőtt elhangzott adás felvételét a Dankó Rádió hullámhosszán, de az elérhető internetes oldalakról is.

794   Búbánat • előzmény793 2018-02-27 10:45:02

Köszönöm, de már a 658. sorszámnál belinkeltem; de jó, hogy frissítetted!...

793   parampampoli • előzmény792 2018-02-27 10:37:24

Innen meghallgatható, esetleg le is tölthető:

https://www.youtube.com/watch?v=CC-us5-yj2o

792   Búbánat • előzmény658 2018-02-27 10:26:36

Kapcs.: 658., 580. sorszámok

Kacsoh Pongrác – Bakonyi Károly – Heltai Jenő: János vitéz

teljes daljáték 3 felvonásban

1961-ben készült mono hangfelvétel, Qualiton kiadás: 1961 év LPX 6529-31 (3 LP); CD - 1996.

(2:11:17)

Ilosfalvy Róbert - Kukorica Jancsi

Zentai Anna - Iluska

Melis György - Bagó

Bilicsi Tivadar - A francia király

Gyurkovics Mária - A francia királykiasasszony

Gobbi Hilda - A gonosz mostoha

Radnai György - Strázsamester

Domahidy László - A falu csősze

Pethes Sándor - Bartolo, udvari tudós

Km. a Magyar Rádió és Televízió Énekkara (karigazgató: Vajda Cecília), a Magyar Állami Operaház Zenekara - vezényel: Lukács Ervin

I. felvonás

01 - Előzene

02 - No.1. "Megjöttek a szép huszárok"

03 - No.2. Bagó dala "A fuszulyka szára"

04 - No.3. "Mellettem csatázó pajtásom"

05 - No.4. Együttes

06 - No.5. Jancsi belépője "Én a pásztorok királya" (Ilosfalvy Róbert)

07 - No.6. Iluska dala "Van egy szegény kis árvalány"

08 - No.7. Furulyanóta "Én vagyok a bojtárgyerek, Jancsi" (Ilosfalvy Róbert)

09 - No.8. Finálé (Ilosfalvy Róbert…)

II. felvonás

10 - Előzene és Menuette

11 - No.9. A francia királyleány dala "Ó csak ne volnék gyönge lányka"

12 - No.9. "Bartolo, mi lesz azzal a csatával?"

13 - No.10. A francia király belépője "Vívtam életemben sok nehéz csatát"

14 - No.11. János belépője "Szép huszárok" (Ilosfalvy Róbert)

15 - No.12. Együttes "Szép a huszár, ha lóra pattan" (Ilosfalvy Róbert…)

16 - No.13. A francia király dala "Ha egy király világra jő"

17 - No.14. Finálé (Ilosfalvy Róbert)

18 - No.14. Finálé (Ilosfalvy Róbert)

19 - No.14. Finálé "Egy rózsaszál szebben beszél" (Melis György és Ilosfalvy Róbert)

III. felvonás

20 - Előzene

21 - No.15. Bagó dala "A furulyám, jaj be búsan szól"

22 - No.16. "Kék tó, tiszta tó" (Ilosfalvy Róbert)

23 - No.17. Finálé - Balett

24 - No.17. Finálé – Tündéravatás (Ilosfalvy Róbert…)

25 - No.17. Finálé - Befejező melodráma (Ilosfalvy Róbert…)

791   Búbánat 2018-02-24 12:26:20
  • Magyar Nemzet, 1957. szeptember 22.


"A megifjodott Bohémélet"

Az új Bohémélet kellemes meglepetése Házy Erzsébet Mimije. Az első számú fiatal, kétségkívül. Eddigi legjobb s legigazibb szerepében mutatkozik be. Murger, a „Scénes de la vie de bohémé” írója ilyesfélének láthatta gyengéd hősnőjét, a kis hímzőlányt, aki virágokat varr ki, s maga is virág: kamélia, rózsa. Énekében olaszos lágyság, egész lényében dolcezza. Finom portamentók, fáziskötések. Játszik a hangjával, mint az olaszok. Színesen kifejezi, éli Mimit. Olyan légkört hoz magával, hogy akkor is érezzük, ha némán állva tekint a közönség felé, s közben más szereplőre figyelünk. Megindítóan ábrázolja szitakötő-sorsának változásait. Persze, a természetes szépség is sokat tesz! Igen, ez Mimi, kívül-belül.

 Partnere, llosfalvy Róbert, nem kevésbé kellemesen lep meg. Szép színezetű, értékes lírai tenorja, mellyel rendkívül hajlékonyán bánik, a Puccini-színpad nagy nyeresége. Megjelenésében is rokonszenves párizsi költő, méghozzá kissé „parnassien”. Fejlődésében örömteljes, hogy színészi munkája elhitetővé vált; azt mondhatnánk, igazi
szerelmes. Egyáltalán, a játék, az alakítás örvendetes jeleit látjuk ebben az előadásban.


Szenthegyi István

790   Búbánat • előzmény744 2018-02-23 15:04:51

Kapcs. 744. sorszám bejegyzéséhez

Újsághír volt:

  • Magyar Nemzet, 1959. február 19.

Ítélet a gázoló operaénekes bűnperében

„Szerda délelőtt folytatta a Pesti Központi Kerületi Bíróság Ilosfalvy Róbert operaénekes halált okozó tudatos veszélyeztetés, valamint áldozat cserbenhagyása miatt indított bűnperét. A vádirat szerint 1958. október 2-án 20 óra 45 perckor Ilosfalvy Róbert feleségének [Búbánat megjegyzése: nem volt felesége, csak élettársa], Házy Erzsébetnek CR—960 rendszámú kocsijával a II. kerületi Budakeszi úton haladt a Zugligeti út irányába. Az úttest csúszós volt. A kocsi városi világítással haladt, 40—45 kilométeres sebességgel. A Budakeszi út 26. számú ház felé közeledve Ilosfalvy elütötte dr. Kontári Gyula 75 éves orvost. Az áldozat ráesett a motor elejére. A szélvédőüveg kettétörött. A kocsi 25 méterre vonszolta az áldozatot, aki ott a földre esett. Ilosfalvy Róbert a kocsi sebességét csökkentette, de nem állt meg, hanem befordulva a Zugligeti útra, a balesettől mintegy 500 méterre állította le kocsiját. A szakértők szerint a baleset azért következett be, mert Ilosfalvy Róbert az esőtől síkos úttesten a megengedett sebességet túllépte. A vádlott kihallgatásakor azzal védekezett, hogy azért nem állt meg a baleset pillanatában, mert hirtelen azt sem tudta, hogy mi történt. Később, mikor befordult a Zugligeti útra és a kocsit leállította, visszaszaladt a sebesülthöz, akit azonban akkorra már orvosi kezelésbe vettek.
A Pesti Központi Kerületi Bíróság kétévi börtönbüntetésre, háromezer forint pénzbüntetésre ítélte, valamint a vezetéstől két évre eltiltotta llosfalvy Róbertet. Az operaénekes még nem fellebbezett."

789   Búbánat 2018-02-01 10:43:19

Ilosfalvy Róbert - Lamberto Gardelli - Házy Erzsébet

Puccini: Manon Lescaut - Magyar Állami Operaház - 1963

/Café Momus - Galéria/

788   Búbánat 2018-01-26 13:45:16

A Magyar Televízió egykori szerkesztője, Kármán György (1933 - 2008) meséli az RTV Újság 1974. április 15-21. számában  a „Maszk nélkül”  televíziós portré-sorozat egyik epizódjában szereplő Ilosfalvy Róbert kapcsán a következő történetet:

„A technika ördöge”

Ilosfalvy Róbert műsorának egyik számában arra volt szükség, hogy az éneklő művész mögött „háttérként” a kivilágított esti Budapest látképe jelenjen meg. Vámos László rendező trükk-berendezéssel kívánta ezt megoldani, a ruha színe és a háttérfotó azonban sehogy sem akart „összejönni”; hiába izzadtak a műszaki kollégák, apró pontok jelentkeztek az énekesen. Szaknyelven szólva: „kilyukadt a kép”. Végül kezdődhetett a felvétel. A művész éneklés közben kezével egy mozdulatot tett, amitől „kilyukadt” a zakója… Élénk derültség közepette visszajátszották a felvételt, s a rendező kérte: moccanás nélkül énekeljen. Másodszorra sikerült! A vendég végignézte, és csendesen megjegyezte: - Még mindig jobb, ha vigyázzállásban „imádom a pesti nőket”, mintha rongyos a ruhám…

787   Búbánat • előzmény786 2018-01-26 13:42:48

Ott még nem jártam... mármint célirányosan rákeresve.

Köszönöm ezt a forrásmejelölést.

 

De itt most hangsúlyozottan ezeknek a képeknek a "kitevése" a topicba volt a szándékom... a sok közül.

786   -zéta- 2018-01-26 12:59:32

Ez jó, de ezek a képek egytől egyig megtalálhatók a galériánkban, itt: http://momus.hu/gallery.php?skey=Ilosfalvy&kwid=&serid=&sls_offset=5

785   Búbánat 2018-01-26 11:30:31

Az alábbi fotókat az operett.network.hu oldaláról linkeltem ide.

Kincses Veronika és Ilosfalvy Róbert

784   Búbánat 2018-01-26 11:27:28

Ilosfalvy Róbert

783   Búbánat 2018-01-26 11:26:37

Házy Erzsébet és Ilosfalvy Róbert

782   Búbánat 2018-01-26 11:25:24

Ilosfalvy Róbert A nürnbergi mesterdalnokokban

781   Búbánat • előzmény776 2018-01-26 11:23:48

Kapcs. 776. sorszámhoz

Renata Scotto és Ilosfalvy Róbert a Lammermoori Luciában - 1971

780   Búbánat 2018-01-26 11:21:32

Ilosfalvy Róbert a Hoffmann meséiben - 1957

779   Búbánat 2018-01-26 11:20:00

Geszty Sylvia és Ilosfalvy Róbert A denevérben - 1973

778   Búbánat 2018-01-26 11:18:06

Anna Moffo és Ilosfalvy Róbert, München, 1967

777   Búbánat 2018-01-18 15:54:58

Dankó Rádió mai operettműsorában - Túl az Óperencián -  ismét hallhattuk (és délután hat és hét között ismét hallhatjuk)

Lehár Ferenc – Robert Bodanzky – Alfred Maria Willner – Gábor Andor – Zoltán Pál: Cigányszerelem

  • Jonel dala, Zórika és Jonel kettőse:  „Ébredj, kis bimbó! Szép tavasz kél... Szíveden nyílik a rózsalevél, ébred a bimbó, ébred a lány…./Ki vagyok? Ki vagyok? Egy éretted bolygó árnyék, mert nincs nyugalmam már. Az én szívem visszavár, bár elárultál! Jól érzem, hogy meg sem hallod a vádat, mely számon kér, mégis érted sóhajt a dal, mely elkísér! /Zórika, Zórika jöjj vissza már, vár otthon nyugalmas fészked! Ott vár a boldogság, szerelmed vár, máshol csak könnyben lesz részed!  Zórika, Zórika, jöjj vissza hát!…/ - Ne várj rám! … boldogan élek itt… /- Nem szeret a másik, akire vársz… csak bajt hoz Rád!…./- Hogy hív a hangja!  Bűvölő!....Szívem elolvad menten. Csak őt szeretem! Érted?.../ - Zórika, Zórika, jöjj haza már!...”  (Házy Erzsébet, Ilosfalvy Róbert, Km. a Magyar Állami Operaház Zenekara, vezényel: Breitner Tamás – 1965, Hungaroton, LP - a felvétel az operett több részletével 2004-ben, CD-n is kijött.

(Az operettből  elhangzottak további részletek is, más előadókkal, más felvételekről: Szabó Miklós, Pándy Piroska, Kukely Júlia, Takács Tamara, Fülöp Attila, Bende Zsolt).

776   Búbánat 2018-01-07 12:37:44

Renata Scotto és Ilosfalvy Róbert a Lammermoori Lucia próbáján (1971)

775   smaragd • előzmény769 2018-01-06 19:22:40

 

Ilosfalvy Róbert elhunyta évfordulóján, emlékére:

 

Kemény Egon - Gál György Sándor -  Erdődy János: "Komáromi farsang " (1957)

Rádiódaljáték 2 részben

Magyar Rádió

A "Komáromi farsang" próbáján, Magyar Rádió, 1957

Házy Erzsébet és Ilosfalvy Róbert a mikrofonnál, a zongoránál Kemény Egon.

 

Lilla és Csokonai kettőse - Házy Erzsébet és Ilosfalvy Róbert

 

"A zene a két főhősnek (Csokonai - Ilosfalvy Róbert, Lilla - Házy Erzsébet) olyan hátteret biztosított, hogy az komolyságban, drámai feszültségben az opera színvonalát közelítette meg."

Gál György Sándor - Somogyi Vilmos: Operettek könyve, Zeneműkiadó, Budapest, 1976

 

774   Búbánat 2018-01-06 12:40:44

ILOSFALVY RÓBERT

(1927-2009)

IN MEMORIAM

(Megjelent a Délvilágban, 2009. jan. 23-án dr. Lázár János polgármester úr nevével)

"A derék nem fél az idő mohától,

A koporsóból kitör és eget kér,

Érdemét a jók, nemesek, s jövendő

Századok áldják."

 

(Berzsenyi Dániel)

773   Búbánat 2017-12-20 12:47:31

Ma 115 éve - 1902. december 20. - csendült fel a Népszínházban Huszka Jenő-Martos Ferenc operettje, a Bob herceg!  Huszka mondhatni a magyar operett első elismert komponistája, a műfaj hazai megteremtői között az első, külföldön is nagyhírű zenés színpadi szerző a Bob herceggel megalkotta az első igazi magyar operettet. (Hozzáteszem: Lehár Ferenc ugyanez évben – 1902. november 21. -  Bécsben mutatta be első operettjét, a Bécsi asszonyokat. )

Erre a nevezetes évfordulóra emlékezve a Dankó Rádió ma délelőtti operettműsorának első felében a Bob herceg rádió- és hanglemezfelvételeiről szólaltak meg részletek.  Németh Marika és Ilosfalvy Róbert énekfelvételein közreműködik a Magyar Rádió és Televízió Énekkara és Szimfonikus Zenekara, vezényel Sebestyén András (1965) illetve Kerekes János  (1962)

- Annie dala „Jaj, de jó, ha egy lány szerelmes… Jaj, cipi-cupi, cup-cup, cuppant a csók…” (Németh Marika és az MRT Énekkarának Női kara)

- Szerenád - duett- „Úgy megszerettem ezt a kicsi, ómódi házat …. Érted eped a szívem, téged hív a gitárom… Jöjj ide keblemre, Jöjj ide kicsi párom!...” (Ilosfalvy Róbert, Németh Marika, az MRT Szimfonikus Zenekara, vezényel: Sebestyén András - 1965)

A Qualiton hanglemezkiadó gondozásában részleteket vettek fel a Bob hercegből (LPX 6536 -  1962 – a Magyar Rádió Szimfonikus Zenekarát és Énekkarát Kerekes János vezényli.

Erről a felvételről elhangzott most:

- Bob belépője: „Londonban, hej, van számos utca, és minden utcán több sarok  …”  (llosfalvy Róbert)

- Bob dala, I. felv.: Dal az első szerelmes csókról „Holdvilágos, bűvös éjjen jártam messzi tájon, árkon, bokron átszökellve, túl az Óceánon…/ Az első édes találkozásnál rabul ejtett engemet; az első édes, szerelmes csókot feledni többé nem lehet….”  (Ilosfalvy Róbert)

- Gárdainduló, Bob és férfikar: „Dicső dolog szép gárdistáknak szolgálni …./A gárda, a gárda viharsebesen tör az ellenen át, a gárda, a gárda, meghal, de megadni nem adja magát! …” (Magyar Rádió Énekkara és Ilosfalvy Róbert)

 

A Túl az Óperencián című adás legvégén Kemény Egon Krisztina kisasszony című operettje nyitányának dallamai csendültek fel.

A délelőtt elhangzott műsort ma 18 és 19 óra között újra meghallgathatjuk a Dankó Rádióban és online az internetes elérhetőségeken.

772   Búbánat 2017-12-02 11:40:58

Ilosfalvy Róberttel 1991-ben készült rádióriportból hallottunk részleteket a Dankó Rádió ma délelőtti, Túl az Óperencián adásában!  

A szerkesztő-műsorvezető, Nagy Ibolya e heti vendége a stúdióban, Boros Attila készítette Ilosfalvyval azt a beszélgetést a Magyar Rádióban, amelyből a szerkesztő kiválasztott részeket és bejátszotta -közöttük Ilosfalvy énekében elhangzott operaáriát és operettdalokat is, amelyek felcsendültek az interjú-részletek között:

- Nagyon korai felvétele, az 1954/55ös évekből: egy sanzont énekel Ilosfalvy - Heinrich Heine megzenésített versét, a címe: Vallomás. Az Endrődi Sándor magyar fordításához komponált Buday Dénes-dal refrénje:  „Szeretlek Ágnes!” (Ilosfalvy Róbert)

Erkel Ferenc: Bánk bán – „Hazám, hazám, Te mindenem…”  (Ilosfalvy Róbert) – ezt az áriát énekelte  legelső fellépésén, 1950. május 1jén,  a Honvéd Művészegyüttes szólistájaként,  kissé megilletődve a nyilvánosságtól, a hatalmas, összegyűlt tömeg láttán…

Fényes Szabolcs - Békeffy István: „Van-e szerelmesebb vallomás, mint egy szál virág és semmi más…”   részlet a Régi nyár c. operettből (Ilosfalvy Róbert)

- Kálmán Imre –Szenes Andor: Az ördöglovas„Ma Önről álmodtam megint, bocsánat, asszonyom, de nincsen abban semmi bűn, hogy Önről álmodom.” (Ilosfalvy Róbert)

- Huszka Jenő - Martos Ferenc: Gül baba – Leila és Gábor diák szerelmi kettőse:  „Ha volnék egy énekes madárka, tehozzád szólna mindegyik dalom…./Szép égi virágom, jó sorsomat áldom…/Jer, vélem, édes, szökjünk el innen…” (Németh Marika,  Ilosfalvy Róbert, a Magyar Rádió és Televízió Énekkara és Szimfonikus Zenekara, vezényel: Sebestyén András -  a rádió új felvételének bemutatója:1963. augusztus 20., Kossuth Rádió 13.42 – 14.57)

 

Boros Attila most, Nagy Ibolya mikrofonja előtt utalt Z. Tóth Antal Ilosfalvy-könyvére is, az abban olvasható gazdag forrásanyagra is, a fenti riportrészletek bejátszása előtt. Ez a blokk a "Túl az Óperencián" műsora második felében hangzott el a Dankó rádióban. Ismétlését meghallgathatjuk ma 18 és 19 óra között elhangzó adásban (a rádiókészülékek mellett online az internetes elérhetőségekről is). 

 

771   Búbánat 2017-11-01 13:47:40

A Dankó Rádió délelőtt elhangzott Túl az Óperencián című operettműsorában

Ilosfalvy Róbert  Szu-Csong A mosoly országában

Ilosfalvy Róbert Szu-Csong dalát ("Egy dús, virágzó barackfa ágát") énekelte Lehár Ferenc A mosoly országa című operettjéből (1982-es stódiófelvételről).

Ilosfalvy a fotón mint Szu-Csong látható az operett egyik előadásán - amely szerepet megformálta a Szegedi Szabadtéri Játékokon (1988-89) és az Óbudai Zichy kastély udvarán is (1982) 

Ma délután (hat és hét között)  megismétli a rádió a délelőtti adást!

770   Búbánat • előzmény763 2017-10-24 22:50:37

Kapcs. 763. sorszámhoz

Ilosfalvy Róbert énekelt egy dalt a rádióban, amelynek a felvételéről korábban már hírt adtam: 

1969. február 4., Kossuth Rádió, 13.00 - 13.39 Könnyűzene Bródy Tamás szerzeményeiből 

Bródy Tamás - Békeffi István: Jó tündér (Ilosfalvy Róbert)

Km. a Visszhang-együttes

(5 perc hosszúságú időtartam)

Kiegészítem ezt most azzal, hogy a Jó tündér című dal a Könnyű múzsa című, 1947-ben készült magyar film egyik zeneszáma volt: Bródy Tamás és Horváth Jenő közös szerzeménye. 

Anno Sárdy János énekelte a filmben ezt a dalt, amit a hatvanas években újra felvettek, önállóan, Ilosfalvy énekével, és a rádió műsoraiban többször is elhangzott.

769   Búbánat • előzmény653 2017-10-13 11:11:39

Kapcs.: 653.,   729., 723., 722., 710. sorszámok

„A nap képe” – galéria – Café Momus

2017. október 13.

A "Komáromi farsang" (1957) felvételének próbája a Magyar Rádió stúdiójában

A zongoránál Kemény Egon zeneszerző, a háta mögött Fischer Sándor, a mikrofon körül mások mellett Házy Erzsébet és Ilosfalvy Róbert

768   bermuda • előzmény767 2017-09-25 19:11:46
A címe legalább igaz!
767   parampampoli • előzmény766 2017-09-24 14:23:32
Tévedésektől hemzsegő írás!
766   Búbánat 2017-09-24 13:44:15
• 2002-06-18 / 140. szám
Népszabadság

„L e n y ű g ö z ő s z é p s é g ű o r g á n u m”

Ilosfalvy Róbert köszöntése hetvenötödik születésnapján

„Ferencsik János főzeneigazgatói kinevezésén még szinte meg sem száradt a tinta, amikor 1957 szeptemberében csikócsapattal - így emlegettük akkoriban - felújította a Bohéméletet. Néki ez volt az első tennivalója új funkciójában. Emlékezetessé tette a produkciót, hogy valóban Nádasdy Kálmán rendezte, kinek „Neve, ha van, csak áruvédjegy” a tegnapi, mai Bohéméletek műsorlapján. Különleges varázsa volt annak, hogy a közreműködők valóságos életkora harmonizált szerepeik színpadi életkorával hangban-alakításban egyaránt.
Mimi a huszonéves Házy Erzsébet, Rodolfo az épphogy 30 Ilosfalvy Róbert. Mellettük a többi bohém: Melis, Bende, Bódy, a hisztis Musetta, Koltay Valéria. Ketten élnek e gárdából, Melis György és Ilosfalvy, a Simándy-utód, ki ma tartja 75. születésnapját.
Nem volt nyeretlen kétéves persze, 1954-ben szerződtette az Operaház, s a mély vízbe vetette azon nyomban. Nem énekelte az udvaronc Borsát a Rigolettóban, Spolettát,a derék besúgót a Toscában. Nem! Ilos Hunyady László volt, Erkel címszereplője, jegyezzük fel az operatörténeti napot: május 8-án, első évadjában. Csupán bemutatkozása előtt kérdezgették: ki ez? Mert aki hallotta, észrevette, tenor műfajban oly ritka hangfenoménnal volt szerencséje találkozni. Lenyűgöző szépségű orgánum, hibátlan énektudás; játékban akkor még tán cseppnyit merev. Lehetett is elfogódottság az alakításában, hiszen előtte öt évet szolgált le a Honvéd - anno: Néphadsereg - Művészegyüttesben, s ott színpadi gyakorlatot nem szerezhetett, annál több kényszerű tapasztalatot a zenei környezetszennyezésről, miközben az Alexandrov Együttestől importált rémséges katonaindulók szólóit fújta. Csoda, hogy nem ment rá a hangja időnap előtt.
Hanem Nádasdy, majd Szinetár Miklós hamar megtanította, mint kell hőst, szerelmest, embert ábrázolni nem csupán hanggal, gesztussal, mozgással is. Teljes értékűt nyújtott francia operákban, Mozart daljátékaiban, Wagnerben; a XX. század zenéje sem volt tőle idegen, döbbenetes drámai erővel formálta meg Sztravinszkij három évtizede nem hallott Oedipus rexének címszerepét (1958), a Szökevényt Petrovics Emil C’est la guerre- jének ősbemutatóján (1962). Valódi otthona mégis az olasz opera volt, Verdi és Puccini. Ez állt a legközelebb hangszínéhez, bel canto stílusához, gondolom, személyiségéhez is. Lamberto Gardelli preferált tenorja volt. Elementáris indulatokkal, lobogó szenvedéllyel énekelt, s ugyanígy vezényelt az olasz karmester-mágus. Ellenőrizhető kettejük kitüntetett kapcsolata, hisz nemrég jelent meg a Hungaroton CD-jén új kiadásban a Gardelli vezényelte Manón Lescaut a Házy-Ilosfalvy-Melis trióval. 1961 és 1966 között minden operaházi évadban született koprodukció a magyar tenor és a maestro közreműködésével. A repertoárról hiányzó műveket keltették tartós életre.
1966 őszétől azután minden megváltozott; Kertész István főzeneigazgató Kölnbe szerződtette Ilosfalvyt (nagyjából egy időben kezdték operaházi pályájukat itthon). Nem gond ez normális viszonyok között, szerződik a muzsikus, ahová akar, jön haza, ha hívják, és éppen rá is ér. A mi viszonyaink nem voltak ilyenek. Augusztus 1-jén nevezték ki Lukács Miklóst az Operaház igazgatójává, s ő hamarost kijelentette, aki külföldre szerződik, az az Ybl-palotába vissza nem térhet többé. Nem tudhatom, ő, a felvilágosult européer gondolta-e így, vagy a korabeli művelődési politika mondatta ki vele ezt az abszurd tézist. Utóbbira gyanakszom, hiszen magasabb helyen döntötték el, aki - pláne engedély nélkül - a Nyugattal köt szerződést, az disszidál, visszaút pedig nincs. Fájdalmasan hiányzott nekünk aranytorkú tenoristánk, kit nélkülöznünk kellett 16 hosszú esztendeig. Sok időbe telt az is, míg a televízió interjúban megszólaltathatta. Gondolom, igazoló jelentés volt ennek is az ára. Kölni szolgálati helyéről Ilosfalvy eljutott Londonba, a Covent Gardenbe, San Francisco patinás operájába, számtalan más ötcsillagos együttesbe. Csak Budapestre nem, míg 1982-ben, az életfogytiglani ítélet cáfolatául vissza nem tért. 55 évesen, tán nem ugyanazzal az ifjonti tűzzel; hangján is hagyott nyomot a világsztárként eltöltött 16 esztendő.
De Bánk bánként újból letette a névjegyét hamarost. Pedig az - Simándy után -, életveszélyes mutatvány. Hódító volt kedvelt olasz szerepeiben. Vastag plajbásszal írta be nevét Ilosfalvy Róbert a magyar operajátszás aranykönyvébe. Kívánok - kívánunk! — néki születésnapján egészséget, örömet, boldogságot sok-sok évre.

/Breuer János/

Megjegyzésem: Breuer János cikkéből hiányolom, hogy nem említi meg Ilosfalvy rendszeres hazalátogatását a kölni operaházhoz szóló szerződése alatti 16 esztendős időszakából.
765   Búbánat 2017-09-24 12:59:10
"A Moszkvai Konzervatórium nagytermében az elmúlt héten kétezer néző előtt hangzott fel Kodály Psalmus Hungaricusa. Ilosfalvy Róbertet az Akadémiai Kórus kísérte, amelyet Alekszandr Szvesnyikov vezényelt."

• Forrás: Új Ember, 1963-05-12 / 19. szám


„Kodály Zoltánt, a moszkvai konzervatórium tiszteletbeli professzorává választotta 81. születésnapja alkalmából, 1963. december 19-én pedig hangversenyt rendeztek tiszteletére, amelyen Ilosfalvy Róbert énekelte a Psalmus Hungaricus tenorszólóját.”

• Forrás: Új Ember, 1963-12-29 / 52. szám

„Kodály Psalmus Hungaricusának tenorszólóját énekli Ilosfalvy Róbert, az Állami Operaház magánénekese, két New York-i hangversenyén.„

• Forrás: Új Ember, 1966-04-10 / 15. szám
764   Búbánat 2017-09-24 12:27:40
„Egy világhírű tenorista – Ilosfalvy Róbert”

/Új Ember Családi Magazin – Szeghalmi Elemér, 2003. április/

„Manón Lescaut 1961-es budapesti bemutatója. Ebben az évtizedek óta nem játszott műben llosfalvy Des Grieux szerepét énekelte Lamberto Gardelli vezényletével, Házy Erzsébet oldalán - s ezeket az előadásokat olyan különleges hangszépséggel és beleélő erővel énekelte, hogy szinte magával ragadta az Operaház közönségét egy távoli, érdekes világba. Az ifjúság és a kegyetlen sors összeütközésének ezt a tragikusan szép, lírai alkotását az említett két művész, Házy és llosfalvy páratlan szuggesztivitással varázsolták a színpadra.”
763   Búbánat 2017-08-21 08:50:49
1969. február 4., Kossuth Rádió, 13.00 - 13.39

Könnyűzene Bródy Tamás szerzeményeiből

Bródy Tamás - Békeffi István: Jó tündér (Ilosfalvy Róbert)
762   Búbánat • előzmény228 2017-08-20 20:11:57
Kapcs. 228. sorszámhoz

Szabó Ferenc: Föltámadott a tenger - oratórium Petőfi Sándor verseire

Km.: Ilosfalvy Róbert - ének, a Budapesti Kórus, a Magyar Állami Hangversenyzenekar

Vezényel: Németh Gyula

Pontosítom e stúdiófelvétel első rádiós sugárzásának idejét:

„Bemutatjuk a Magyar Hanglemezgyártó Vállalat új felvételét” :

1969. március 15., Petőfi Rádió, 15.06 – 16.00

Ismétlése: 1969. június 26., URH adó, 19.00 - 19.54

761   Búbánat • előzmény569 2017-08-10 00:10:31
Schubert – Berté: Három a kislány

Az alábbi linkek a http://operett.network.hu/video megosztóról valók:

(Megjegyzem, a daljáték részletei a Magyar Rádió 1963-as felvételén vannak rajta, nem a netre feltett hanglemezborítón feltüntetett stúdiófelvételről szólalnak meg.)

A Magyar Állami Hangversenyzenekart Fischer Sándor vezényli.

Schubert-Berté: Három a kislány - ”Óh drága szép muzsika” - László Margit & Ilosfalvy Róbert

Schubert-Berté: Három a kislány – Ötös: „Tavaszi felhők az égen” – Ilosfalvy, Réti, Bende, Melis, Várhelyi E.

Schubert-Berté: Három a kislány – Négyes: Réti József & Melis György & Bende Zsolt & László Margit

Schubert-Berté: Három a kislány - „Ó be durcás, drága kincsem” - László Margit, Melis György

Schubert-Berté: Három a kislány – Hármas: „Tschöll papa lányai mink vagyunk” - László Margit & Hankiss Ilona & Andor Éva
760   Búbánat • előzmény346 2017-08-09 21:15:37
Kapcs.: 346., 345. sorszámok

Házy Erzsébet és Ilosfalvy Róbert Moszkvában, a Manon Lescaut előadásuk után (1971 szeptembere) – fotó

/Tolna Megyei Népújság, 1971-09-30 / 230. szám/

„Kedden este Moszkvában megtartotta búcsúelőadását a Magyar Állami Operaház Moszkvában vendégszereplő társulata. A Manon Lescaut került előadásra. A főszerepeket ezen az estén Ilosfalvy Róbert és Házy Erzsébet énekelte.
Képünk az előadás után készült."

A youtubre-ról:

Házy Erzsébet és Ilosfalvy Róbert kettőse, Manon Lescaur - „Taci taci tu il cor mi frangi” - Moszkva, 1971


759   Búbánat • előzmény265 2017-08-06 20:46:26
Kiegészítés a 265., 264. sorszámokhoz

Dvorak: Ruszalka – részletek

Rádiófelvétel az 1950-es évek végéről

Mátyás Mária, Szecsődi Irén, Takács Paula. Fábry Edit, Koltay Valéria, Ilosfalvy Róbert, Jámbor László,
valamint a Magyar Rádió Szimfonikus Zenekara.

Vezényel: Várady László


758   Búbánat • előzmény586 2017-07-28 14:05:19

Lehár Ferenc: Cigányszerelem - Házy Erzsébet és Ilosfalvy Róbert – „Zórika, Zórika térj vissza már”

„Ébredj, kis bimbó.../Zórika, Zórika térj vissza már...Zórika, Zórika, jöjj haza már...”

Km. a Magyar Állami Operaház Zenekara. Vezényel: Breitner Tamás

(6:48 perc)

Qualiton gondozásában, Házy Erzsébet - Ilosfalvy Róbert - Radnay György hármas énekében hangzanak el részletek az 1965-ös stúdiófelvételen, ami később, 2004-ben, CD-n is kijött.
757   Búbánat • előzmény756 2017-07-28 13:49:33
Lemaradt: Leo Fall: Sztambul rózsája
756   Búbánat • előzmény575 2017-07-28 13:48:02
Kondzsa és Ahmed kettőse, az I. felv. fináléja – László Margit, Ilosfalvy Róbert
755   Búbánat • előzmény687 2017-07-24 16:49:37
Kapcs. 687. sorszám

Fényes Szabolcs-Romhányi József: Ma utoljára – „Várlak én” (Ilosfalvy Róbert)
754   Búbánat • előzmény687 2017-07-24 16:48:02
Kapcs. 687., 568. sorszámok

Huszka Jenő: Gül baba - szerelmi kettős (Ilosfalvy Róbert, Németh Marika

Leila és Gábor diák szerelmi kettőse: „Szép égi virágom, jó sorsomat áldom...”

(Németh Marika és Ilosfalvy Róbert, km. az MRT Énekkara és Szimfonikus Zenekara, vezényel: Sebestyén András – 1963.)

753   Búbánat • előzmény564 2017-07-24 16:44:27
Kapcs. 564. sorszám

Offenbach: Fortunio dala – Valentin dala (Ilosfalvy Róbert)

Valentin dala: „Imádom, imádom, ha látom, arcom lángra gyúl…”

(km. a Magyar Állami Hangversenyzenekar, vezényel: Fischer Sándor – 1958.)
752   Búbánat 2017-07-24 16:39:50
Verdi: Rigoletto - Questa o quella - Ilosfalvy Róbert

Verdi: Rigoletto - La donna e mobile - Ilosfalvy Róbert

Verdi: Rigoletto - Quartet – Ilosfalvy Róbert, Ágay Karola, Komlóssy Erzsébet, Radnai György
751   Heiner Lajos 2017-07-05 22:17:32
Na akkor itt a 751.
Ez volt a pályaszáma a magyar villamosközlekedés története talán legelfuseráltabb jószágának.
Az 1960-as években Szeged akkor egyetlen Tisza-hídján iszonyatos forgalom bonyolódott. Egyvágányú villamos vitt át a hídon, általában a 701-704-es pályaszámú kocsik közlekedtek (érdekesség: az első kettő még favázas, a másik kettő már vasvázas volt).
Ezek utaskapacitása azonban korlátozott volt, így az SZKV (Szegedi Kocogó Vacak) gondolt egyet, és a Nagy Októberi Szocialista Forradalom 50. évfordulójára elkészítették a 751-est - két 300-asból, és egy hozzátoldott középrészből.
Az csak hagyján, hogy a legalsó lépcső vagy fél méter magasra került. De a sikeres - utasok nélküli - próbajáratok után ünnepélyesen elindult az első "hivatalos" járat, tele utasokkal.
És nem bírt a hídra felkapaszkodni...
Talán még Lenin is forgott sírjában a szégyentől.
750   -zéta- 2017-07-05 22:03:48
750
749   Búbánat 2017-07-05 13:27:14
Fényes Szabolcs - Halász Rudolf: Két szerelem – Hajnali vallomás – Ilosfalvy Róbert

"Kék, hajnali fény ragyog a fákon át"

(Km. a Magyar Rádió és Televízió Szimfonikus Zenekara & Gyulai Gaál Ferenc)
748   Búbánat 2017-07-03 10:50:17
Ilosfalvy 90

Café Momus, - zéta -, 2017-06-18 [ Főtéma ]

"Ma lenne 90 esztendős Ilosfalvy Róbert."

"Emlékezzünk a jeles tenoristára a pályájára vetett húsz pillantással. Húsz kép egy majd fél évszázados művészpályáról."
747   Búbánat • előzmény746 2017-06-27 13:33:57
Fontos információ. Köszönöm.

Hogy az - időbeni - egybeesést folytassam,
ugyanebben az évben (1969 júniusa) vették fel Londonban, az EMI stúdióban Donizetti Roberto Devereux című operáját, melyben Ilosfalvy Róbert énekelte a címszerepet.
746   joska141 2017-06-27 13:06:21
Véletlen egybeesés lehet, de az Opera Depot oldalán most jelent meg egy 1969-es müncheni operai Carmen felvétel.
Ilosfalvy partnerei: Tatiana Troyanos és Helen Donath, vezényel Karl Böhm.
745   bermuda • előzmény744 2017-06-23 22:29:57
Köszönöm kedves Búbánat, szívesen olvastam, ritkaság, h engedett a magánéletébe betekinteni...
744   Búbánat 2017-06-23 00:37:24
Az Operaénekes egy napja – Ilosfalvy Róbert

/Szabad Föld, 1993. február 9. (6. szám)/

Találkozónk megbeszélésekor Magdi, a feleség így szól:

- Robi műfaja az éneklés, nem a beszéd, nem könnyen diskurál.

Eszpresszóban találkozunk. Jön Ilosfalvy, és kamaszmosolyától hirtelen fölmelegszik a terem.

- Kezdjük a tegnapi napod elbeszélését!

Kér egy kávét és egy vajas pogácsát. Utána:

- Nem izgalmas. Magdival együtt ébredtünk. Háromnegyed hétkor. Tudod, ő a kereskedelemben dolgozik, időre kell érkeznie. Ami fontos, mindig vidáman kelünk, jókedvűen csevegünk. Ez jó nyitány a napra neki is, nekem is.

- Reggeliztek - mondom szükségtelenül.
- Ő nem reggelizik. Viszont én indítom el napi útjára. Amikor becsukom utána az ajtót, megborotválkozom, tusolok, elkészítem a reggelimet. Általában joghurtot, szalámit, kolbászt, kenyeret fogyasztok.

- Nem éppen fogyókúrás a reggelid -jegyzem meg.
- Miért volna az? - fürkészi arcomat. - Nem kell vigyáznom a súlyomra. Különben is nem a reggeli hizlalja az embert.

Besettenkedik a művésszel folytatott beszélgetésbe a régi időkre való emlékezés.

- Ha nem kellemetlen erről szólnod, kószált Pesten egy történet arról, hogy annak idején magadra vállaltál egy cserbenhagyásos gázolást, mert menteni akartad élettársadat, a világszép operaénekesnőt.

- Mondjuk ki, Házy Erzsébettel kapcsolatban híresztelték ezt. Elegáns mártírkoszorú volna ez a fejemen, de... de mi az igazság? Egy moszkvai vendégszereplés után azt mondtam magamnak, jó volna egy kocsikázás. Viszonylag új Skodám volt, fölmentem Budán a Ságváriligetig. Jöttem vissza a lejtős úton, s egy öreg ember kivilágítatlan helyen ment át az úttesten. Nem vettem észre - elgázoltam... Sokkolt az eset, nem értettem, mi történt, és csak az út végénél, a kanyarban fogtam föl, hogy milyen rettenetes az egész. Visszamentem a helyszínre. De már nem tudtam igazolni, hogy nem akartam cserbenhagyni szegényt, akit nagyon-nagyon sajnáltam... Ezért ültem másfél évet.

Fölszisszenek.
-Jaj... Ez fordulópont volt az életedben.
- Darvas Ivánt váltottam föl a börtönben. Ugyanabban a könyvtárban dolgoztam ott, mint ő... Fordulat? A szakmával kapcsolatban is annak mondhatom. Ott nyugodt környezetben voltam. Megengedték - bármilyen furcsa is-, hogy mindennap gyakoroljak. Ott alapoztam meg a technikámat. Szépen, magamnak énekeltem. És az Opera nem írt le. Még ott benn megkaptam a színháztól a Manón Lescaut kottáját meg egy másik operáét is. így történhetett, hogy október huszadikán szabadultam, s november negyedikén már bemutatón énekeltem.

- Csak nem azt mondod ezzel, hogy öröm volt számodra a börtön?
- Ugyan... A szabadság elvesztése mindenképp kegyetlen dolog. Különösen, ha harminc-harmincegy éves az ember, mint amennyi én voltam akkor... És a magánéleti következmény. Házy Erzsi jött értem autóval. És már útközben megvallotta, míg én a rács mögött voltam, beleszeretett valakibe, már vele él. Ez nagyon lesújtott.

Nem megyünk bele a dráma elemzésébe. Visszatérünk tegnapjának fölidézéséhez.

- Délelőtt sétáltam egy jót a Műszaki Egyetem előtti Duna-parton. A délelőtti és esti séta egyaránt fontos számomra, erőnlétem fönntartásához. Sokat vagyok szabad levegőn. Ez segít abban, hogy kiállhassak a színpadra.

- Vigyázol a torkodra... - vélem.
- Nincs szükségem rá. Nem kényeztettem el a torkomat. Érettségi után kántorkodtam. Hideg templomokban énekeltem Hódmezővásárhelyen. Ugyanott ministráltam is. Meg énekeltem a kórusban... Szóval a séta... Délben fölmelegítettem az ebédet, amit Magdi előzőleg elkészített... Bár az utóbbi időben rájöttem, jót tenne nekem kis ebéd utáni szunyókálás, eddig nem tudtam rászánni magamat. Pedig kéne, mert este tévénézés közben előfordul, hogy leragad a szemem.

- Az, talán a műsor kritikája - mondom.
Nem válaszol. Inkább arra felel, szükségét érzi-e, hogy az esti előadás előtt fölelevenítse magában a szerepéhez tartozó szöveget és zenét.

- Már napokkal a föllépés előtt foglalkozom a dologgal. Úgy eszem, alszom, pihenek és úgy skálázok.

- Melyik a legrégebbi szereped?
- Des Grieux a Manón Lescaut-ban. Hatvanegy karácsonyán mutattuk be. Bár igazából a Hunyadi László volt az első. Abban harminckilenc éve mutatkoztam be. Még a Honvéd Művészegyüttes tagjaként.

- Jó ég, harminckilenc esztendeje!
Előfordulhat mégis, hogy a színpadon rövidzárlat támad a művész memóriájában? Valaki elmondta nekem, hogy híres-szép szerepedben, a Bánk bánban egyszer újra meg újra elkezdted a „Mint száműzött, ki vándorol...” indítású áriát, mert hirtelen nem jutott eszedbe az ezerszer sikerrel énekelt imádságos varázsú szöveg.

Rázza a fejét. Közli, hogy a másik szereposztás nagyszerű címszereplőjével esett meg ez a kellemetlenség.

-Persze van súgó - jegyzi meg. De akad köztük, aki csak néz rád kritikus helyzetben, és lapoz, lapoz, hallgat. Az aztán kínos helyzetet teremt.

- Képzelem, milyen gond lehetett az ilyesmi tizenhat évi külföldi vendégszerepléseden.
- Igen - réved el. - Pláne német szöveggel. De azt úgy megtanultam, hogy álmomból fölriadva is mondtam, énekeltem. A véremben és a torkomban volt.

- Beszélj kicsit arról a nem is kurta kiruccanásodról!
- Kölnbe szerződtem először. De énekeltem San Franciscóban, Münchenben és egyebütt is... Aztán hazajöttem. A közönség szeretettel fogadott. A pályatársak egy részében volt némi tartózkodás. De erről kár beszélni.

- Még mindig Bánk bán vagy. Az pedig nálunk nem egy az operai szerepek közül, hanem megtestesül benne a magyar fájdalom, kifosztottság, férfiharag... Milyen volt az estéd a tegnapi előadás után?

-Fölzaklatott. Pedig nyugdíjasként nem kell arra gondolnom, hogy a sorsom megfordul szereplésemen... Mégis... Sokáig beszélgettünk otthon Magdival. Nehéz elaludnom ilyen este után.

- A baráti kör?
- Sajnos ilyen nekem sohasem volt. Ma sincs. Már gyermekkoromban is magányos lehettem.

- Ez szomorúan hangzik.
- Nem vagyok szomorú, csak hatvanhat éves. De eszembe jut gyakran a híres énekesnek, Udo Jürgensnek egy dala, amely arról szól, hogy hatvanhat éves korban kezdődik csak az élet.

Ebben maradunk. És gyorsan elhagyjuk a presszót, ahol minden második vendég legszívesebben autogramot kért volna a fölismert, magányos Ilosfalvy Róberttól.

/ Bajor Nagy Ernő /
743   Búbánat • előzmény742 2017-06-18 22:30:38
Kétségtelen: Nagy Ibolya által felkért "társszerkesztő" kissé pontatlan volt bizonyos adatok említésekor...Jól teszed, hogyha hangot adsz észrevételeidnek!
  
Műsorajánló
Mai ajánlat:
11:00 : Budapest
Erkel Színház

PUCCINI: Manon Lescaut

11:00 : Budapest
Régi Zeneakadémia, Liszt Múzeum

Xuesha Hu (zongora)
LISZT: 11. magyar rapszódia, S. 244/11
LISZT: Spanyol rapszódia, S. 254
LISZT: Obermann völgye, Zarándokévek I., Svájc, S. 160
LISZT: Dante szonáta, Zarándokévek II., Itália, S. 161

14:00 : Budapest
Olasz Kultúrintézet

Katayama Dozan (Shakuhachi)
Koto-Shakuhachi együttes
Anima Musicae Kamarazenekar
vez.: Antal Mátyás
DOZAN KATAYAMA: Sakura Quartet
DOZAN KATAYAMA: Kokiriko no Kaze
DOHNÁNYI - SITKOVETSKY: Szerenád
MICHIO MIYAGI: - Haru No Umi (Spring Sea)
MINORU MIKI: Lotus Concert
DOPPLER:Hungarian Pastorale Fantasie op.26

17:00 : Budapest
Müpa, Üvegterem

Juniki Anna (szoprán), Katona Ágnes Ariadné (fuvola), Boldog-Nagy Zsófia (csembaló)
Bartha Lóránd (próza)
"Hangulatkoncert"
Pengető billentyűk - Vibe a 17-18. századból
J.S. BACH: D-dúr toccata, BWV 912
A. SCARLATTI: Ardo e' ver per te d'amore
SIRET: Második szvit
STORACE: Passacaglia
TAKEMITSU: Rain Dreaming

18:00 : Budapest
Zeneakadémia, XXIII. terem

"Házimuzsika a Zeneakadémián"
Mező Péter tanítványai
Kamarahangversenyek 2018/2019 tavasz
HAYDN: 59. (g-moll) vonósnégyes, Hob. III:74 („Lovas”)
Meier Eveline, Agárdi Anette (hegedű), Lakatos Vivien (brácsa), Nagy Róbert (cselló)
MOZART: 19. (C-dúr) vonósnégyes, K. 465 („Disszonancia”)
Eveline Meier, Hoang Ho Khanh Van (hegedű), Li Ke (brácsa), Kristina Vocetková (cselló)
RACHMANINOV: 2. (d-moll) zongoratrió, op. 9 („Elégikus”)
Matous Peruska (hegedű), Kristina Vocetkova (cselló), Jan Vojtek (zongora)

18:00 : Budapest
Nádor Terem

Ittzés Gergely (fuvola), Monostori Gábor (zongora), Zétényi Tamás (cselló)
A darabról bevezető előadást tart: Sándor László
SÁNDOR LÁSZLÓ: Korálfantázia virágokkal

18:00 : Budapest
Szent Imre Gimnázium Díszterme

A Budapesti Vonósok és a Weiner Leó Konzervatórium ifjú szólistáinak közös koncertje
Műsor:
MARCELLO: d-moll Concerto II-I. tétel
Holes Éva – oboa
MOZART: A-dúr hegedűverseny K. 219, I.tétel
Réthy Lilla – hegedű
CASTELNUOVO TEDESCO: D-dúr Cocerto op.99, III. tétel
Csíki Janka – gitár
HIDAS FRIGYES: Florida Concerto I-II. tétel, Versenymű két harsonára
Ruzsányi István és Nok Roland – harsona
HAYDN: C-dúr oboaverseny Hob.VIIg:C1 I. tétel
Ozsváth Dorottya – oboa
PONCE: Concerto del Sur III. tétel
Riesz Péter - gitár
WIENIAWSKI: D - dúr Polonéz op. 4, I. tétel
Szabó Gergely – hegedű
TELEMANN: D-dúr szonáta -koncert
Pusztaszegi Ákos, Huszti Boldizsár – trombita
Felkészítő tanárok: Kerényi Judit, Fejérváriné Németh Zsuzsa, Kató Árpád, Foltyn Péter, Monoki Attila, Kis András

19:00 : Budapest
Régi Zeneakadémia

Ando Yuki (ének)
Gaján Evelin (oboa), Kitatani Mariko (hegedű), Holló Mariann (zongora, orgona)
Ando Yuki ének diplomakoncertje
J.S. BACH: Magnificat, BWV 243 – Quia respexit
GRIEG: A szív melódiái, op. 5 – 3. Ich liebe dich
GRIEG: Hat dal, op. 48 – 3. Lauf der Welt, 6. Ein Traum
LISZT: Kling leise, mein Lied
LISZT: Oh, quand je dors
LISZT: Benedetto sia'l giorno (47. Petrarca-szonett)
R. STRAUSS: Nyolc költemény Hermann von Gilm verseire az Utolsó levelekből, op. 10 – 3. Die Nacht
R. STRAUSS: Öt kis dal, op. 69 – 5. Schlechtes Wetter
R. STRAUSS: Das Rosenband
R. STRAUSS: Négy dal, op. 27 – 4. Morgen
R. STRAUSS: Hat dal, op. 17 – 2. Ständchen
ELGAR: „The sun goeth down” – ária A királyság című oratóriumból

19:00 : Budapest
Zeneakadémia, Solti György Kamaraterem

Veronika Eberle (hegedű), Tabea Zimmermann (brácsa), Christoph Richter (cselló), Zempléni Szabolcs (kürt), Simon Izabella, Várjon Dénes (zongora)
"Összkiadás élőben"
Schumann zongorás kamarazenéja/5
SCHUMANN: Meseképek, op. 113
SCHUMANN: 3. (a-moll) hegedű-zongora szonáta, WoO27
SCHUMANN: Adagio és Allegro, op. 70
SCHUMANN: Esz-dúr zongoranégyes, op. 47

19:00 : Budapest
Erkel Színház

PUCCINI: Pillangókisasszony

19:00 : Budapest
Óbudai Társaskör

Frankó Tünde, Kun Ágnes Anna, Gulyásik Attila (ének)
Kassai Franciska előadóművész
Neumark Zoltán (zongora)
Szerkesztő, műsorvezető: Baranyi Ferenc
"Mediterrán május"
Olasz, francia, spanyol áriák, operettdalok, mindenféle énekek

19:00 : Budapest
Belvárosi Szent Mihály Templom

"Organ & Choir"

19:30 : Budapest
Zeneakadémia, Nagyterem

Agata Szymczewska (hegedű)
Liszt Ferenc Kamarazenekar (koncertmester: Tfirst Péter)
WEINER: Pasztorál, fantázia és fúga
GÓRECKI: Concerto - Notturno hegedűre és vonószenekarra
LISZT: 2. magyar rapszódia
DEBUSSY: Vonósnégyes – vonószenekari változat
18:00 : Pécs
Kodály Központ

Nika Gorič (szoprán)
Pannon Filharmonikusok
Vezényel: Bogányi Tibor
VILLA-LOBOS: I. Sinfonietta(A memória de Mozart)
MOZART: “Pupilleamate“ - Cecilius áriája (Lucio Silla)„Schon lacht der holde Frühling“– koncertária, K.580
VILLA-LOBOS: Bachianas brasileiras No.5
STRAVINSKY: Tűzmadár-szvit (1919)
A mai nap
született:
1928 • Hidas Frigyes, zeneszerző († 2007)
1929 • Beverly Sills, énekes († 2007)
elhunyt:
1934 • Gustav Holst, zeneszerző (sz. 1874)