vissza a cimoldalra
2018-12-15
részletes keresés    Café Momus on Facebook rss
Bejelentkezés
Név
Jelszó
Regisztráció
Legfrissebb fórumaink
Haladjunk tovább... (217)
Mi újság a Magyar Állami Operaházban? (61410)
Nemzeti Hangversenyterem - és más helyszínek (4125)
Társművészetek (1283)
Kedvenc előadók (2825)
Milyen zenét hallgatsz most? (25007)
Momus társalgó (6349)
Kedvenc felvételek (149)
A komolyzene jelene és jövője Magyarországon (2283)
Kedvenc művek (143)

Olvasói levelek (11296)
A csapos közbeszól (95)

Edita Gruberova (3064)
Erkel Színház (9495)
Házy Erzsébet művészete és pályája (4393)
Zenei események (995)
Kemény Egon zeneszerző (Wien, 1905 - Budapest, 1969) (1548)
A magyar zenei élet elfeledett vagy kevéssé ismert művészei (1193)
modern eszement rendezesek (215)
Élő közvetítések (7599)
Operett a magyar rádióban (1949-1990) (3026)
Callas (443)
Franz Schmidt (3242)
Szkrjabin (539)
Momus-játék (5563)
Operett, mint színpadi műfaj (3778)
Jonas Kaufmann (2313)
Pantheon (2285)

Fórumok teljes listája
Impresszum

megjelenteti:
Café Momus Egyesület
adószám:
18240531-1-43

apróhirdetés feladása:

Fórum - Herbert von Karajan 1908-1989 (Tomasso, 2008-04-10 23:46:35)

     
98   Búbánat 2017-12-26 14:22:45

Ma este a Bartók Rádió sugározza, 19.35 – 21.26:

HUMPERDINCK: Jancsi és Juliska  (Hänsel und Gretel)

Meseopera három felvonásban (1893, Weimar)

Szövegét – a Grimm testvérek meséje nyomán – Adelheid Wette (a zeneszerző nővére) írta.

Vezényel: Herbert von Karajan) (1953)

Km. a Loughtoni Gimnázium Leánykara, a Bancrofti Iskola Gyermekkara és a Philharmonia Zenekar

 
 

Szereposztás:

Jancsi – Elisabeth Grümmer (szoprán)

Juliska – Elisabeth Schwarzkopf (szoprán)

Boszorkány – Else Schürhoff (alt)

Gertrúd, Jancsi és Juliska édesanyja – Maria von Ilosvay (mezzoszoprán)

Péter, Jancsi és Juliska édesapja – Josef Metternich (bariton)

Altató manócska, Ébresztő manócska – Anny Felbermayer (szoprán)

PROLÓG -  19.00 – 19.30 – Bartók Rádió.

A mikrofonnál: László Ferenc

Szerkesztő: Katona Márta

„A meseopera műfajának egyik kiindulópontja ez a mű. Ellentmondásos darab, mert a szerző monstre-zenekarral és wagneri harmóniavilággal dolgozza fel a mesének megfelelő német népdalra támaszkodó zenei anyagot. Ennek ellenére egy új operai zsáner kiindulópontja lett. - A cselekmény híven követi a mesét.” (Várnai Péter)

97   Búbánat 2016-03-21 08:46:47
A Classica csatornán láthatjuk ma délelőtt 10 órától

Silvesterkonzert 1978 aus der Berliner Philharmonie.

Herbert von Karajan dirigiert die Berliner Philharmoniker.

- Verdi: Ouvertüre zu "La forza del destino"
- Bizet: Arlésienne-Suite Nr. 2
- Liszt: Ungarische Rhapsodie Nr. 2
- Berlioz: Ungarischer Marsch aus "La Damnation de Faust"
- Mascagni: Intermezzo aus "L'amico Fritz"
- Suppé: Ouvertüre "Leichte Kavallerie".

(60 perc)
96   lujza • előzmény95 2016-03-20 00:57:13
Fantasztikusan szép volt!
95   Búbánat 2016-03-19 10:24:43
A Classica csatorna mai műsorán (délután és éjjel) szerepel:

VERDI: OTELLO

19.03.2016 14:25

LÄNGE DES PROGRAMMS: 02:19:53

DIRIGENT: Herbert von Karajan
INSZENIERUNG: Herbert von Karajan

BÜHNENBILD: Georges Wakhevitch
KOSTÜME: Georges Wakhevitch
CHOREOGRAPHIE: Wazlaw Orlikowsky

SOLIST GESANG:

Jon Vickers (Otello)
Mirella Freni (Desdemona)
Peter Glossop (Jago)
José van Dam (Lodovico)
Stefania Malagu (Emilia)
Mario Macchi (Montano)
Michel Sénéchal (Rodrigo)
Aldo Bottion (Cassio)

Deutsche Oper Berlin
Berliner Philharmoniker

BILDREGIE:
Herbert von Karajan
Roger Benamou

D, 1973

NÄCHSTE AUSSTRAHLUNGEN:
19.03., 22:25
20.03., 05:25
94   Diva Plavalaguna 2016-03-10 14:45:30

Hivatalos közlemény arról, amit eddig is tudtunk és amit a Fesztivál nagyon is tagadott.


Salzburg admits it banned maestro for 20 years



A statement by the Salzburg Festival in tribute to Nikolaus Harnoncourt admits what had previously been denied with great vehemence – that the festival had accepted a demand by Herbert von Karajan that his former orchestral cellist should not conduct there in his lifetime.
Harnouncourt taught and performed at the Mozarteum from the 1970s but was not admitted to the Festival roster.
This was the official confession:
The Mozarteum Foundation was also responsible for his debut with the Vienna Philharmonic. After all, Herbert von Karajan did not want him to appear at the Festival during his lifetime.
Karajan and Harnoncourt – those were separate musical worlds. However, they did have one thing in common: they were both after truthfulness in music. Both remained seekers throughout their entire lifetimes, but their searches took radically different paths.
93   Búbánat 2014-07-20 13:12:49
Ma délután a Bartók Rádióban

16.00 – 18.30 Lemezelő - nem csak gyűjtőknek

Évfordulók nyomában - Herbert von Karajan (1908. április 5. - 1989. július 16.) karmester

I. Életéről, pályájáról beszél Fáy Miklós kritikus (január 26-i műsorunk ismétlése)

II. A Berlini Filharmonikus Zenekar játszik, vez. Karajan,

1. Rossini: A tolvaj szarka - Nyitány (1971. január)
2. Gounod: Faust - balettzene (1971. január)
3. Bizet: Az arles-i lány - II. szvit - a) Pastorale, b) Intermezzo, c) Menüett, d) Farandole (km. Daniel Deffayet - szaxofon, 1970. december)
4. Borogyin: Igor herceg - Polovec táncok, II. felv. (1971. március), 5. Ponchielli: Gioconda - Órák tánca, III. felv. (1971. január),
6. Grieg: Peer Gynt - I. szvit - a) Reggeli hangulat, b) Aase halála, c) Anitra tánca, d) A hegyi király barlangjában (1971. szeptember),

A mikrofonnál: Madarász Zsolt.
Szerkesztő: Bánkövi Gyula
92   Búbánat 2014-07-17 20:37:10

Ubitel Classica csatornán épp most megy


Beethoven, Missa solemnis in D major, Op. 123

Recorded live in Salzburg in 1979, the performance of Beethoven´s Missa solemnis was one of the highlights of Herbert von Karajan´s Easter Festival that year. Amassing the forces of the Berlin Philharmonic and the chorus of the Wiener Singverein, Karajan provided an unforgettable experience enhanced by the artistry of renowned soloists Anna Tomowa-Sintow, Ruza Baldani, Eric Tappy and José van Dam. The Missa solemnis blends an age-old religious service with a musical outpouring of human emotions in an intensely personal manner. In his score, Beethoven wrote the words From the heart... may it find its way to the heart. Indeed, the work´s dramatic, almost volcanic fervor never fails to go to the heart of all listeners.
91   Heiner Lajos • előzmény90 2014-07-17 07:47:51
Bezzeg Mengelberg hogy megszivta.
90   Steff • előzmény88 2014-07-17 06:24:56
Szerintem nagy kedvezmény volt Karajannak, hogy életében nem kellett nagyon védegetnie magát.
89   macskás • előzmény88 2014-07-17 00:09:40
Nem találom a szerzőt.
88   telramund • előzmény87 2014-07-16 23:08:54
Ma ez a trendi,hogy vájkálnak.Ha valaki már meghalt még jobb,mert nem tudja megvédeni magát.
Jó néznénk ki,hogyha minden művészt besároznánk,akik a Rákosi érában felléptek.Nem maradna senki.Na persze arról a korszakról,ami legalább olyan sötét volt sosincs szó!
87   Búbánat • előzmény86 2014-07-16 22:00:48
Mai cikk a Figaróban
86   Búbánat 2014-07-16 22:00:12

[url] http://figaro.postr.hu/aki-hitler-50-szuletesnapjan-vezenyelt; Mai cikk a Figaróban [url]
85   Búbánat 2014-07-16 21:14:46
Karajan vezényel, és rá emlékeztek:

Unitel Classica csatornán nemrég ért végett:

20.00 – 21.00 Herbert von Karajan Memorial Concert in Salzburg

Wolfgang Amadeus Mozart: Aria Betracht dies Herz und frage mich from Grabmusik (Passion Cantata), K. 42 - Laudate Dominum from Vesperae solennes de Confessore, K. 339 - Requiem in D minor, K. 626. Karita Mattila (soprano), Rachel Harnisch (soprano), Sara Mingardo (mezzo-soprano), Michael Schade (tenor), Bryn Terfel (Bass), Swedish Radio Chor, Berliner Philharmoniker; conductor: Claudio Abbado. Recording of a festive concert on the occasion of the 10th anniversary of the death of Herbert von Karajan (1908-1989) on 16 July 1999 in Salzburg Cathedral.
És most kezdődött ugyanott: Herbert von Karajan vezényéi Schumann IV. szimfóniáját (fekete-fehér film)

21.05-21.35 - Schumann, Symphony No. 4 in D minor, Op. 120

In the early 1960s, conductor Herbert von Karajan (1908-1989) became fascinated by the movie director Henri-Georges Clouzot, who had directed films noirs like The Wages of Fear and Quai des orfèvres. He suggested that Clouzot work with him on a visual interpretation of musical masterworks. Their fruitful collaboration included Robert Schumann´s Fourth Symphony (1965). Herbert von Karajan conducts the Vienna Symphony Orchestra. Clouzot creates an extraordinarily captivating climate, reproducing in images all the nuances and strength of the work. Tracked by Clouzot´s camera, Karajan´s concentration is equally fascinating. Never had a conductor been filmed with as much strength and passion.
84   Steff 2014-07-16 08:01:08
[url]http://thediscography.tumblr.com/image/1036887719[/url]
83   Heiner Lajos 2014-07-16 07:49:42
http://www.gramophone.co.uk/feature/karajan-portrait-of-the-conductor-as-celebrity?utm_content=&utm_campaign=Gramophone%20newsletter%2015.07.14&utm_source=Gramophone&utm_medium=adestra_email&utm_term=http%3A%2F%2Fwww.gramophone.co.uk%2Ffeature%2Fkarajan-portrait-of-the-conductor-as-celebrity

Remelem, jol masoltam ide a linket.
82   Haandel • előzmény81 2014-07-14 17:42:35
Karajan, kétszer
Heiner Lajos, 2014-02-17
81   Heiner Lajos • előzmény79 2014-07-14 16:05:26
Ezt mindenkinek nagyon ajanlom, irtam is rola a Momus-ben.
80   Haandel • előzmény79 2014-07-14 16:02:39
Karajan – Das zweite Leben
79   Haandel 2014-07-14 16:00:50
Karajan – Das zweite leben
(ServusTV Videótár)

Die ServusTV-Produktion "Karajan - Das zweite Leben" bietet mit nie zuvor gezeigten Filmaufnahmen und Archivmaterial einen faszinierenden Blick auf die musikalischen Vorstellungen des Dirigenten Herbert von Karajan. Im Zentrum steht die Frage, was von Karajan, der mehr Tonträger einspielte als irgendjemand sonst, und seinem beispiellos ehrgeizigen künstlerischen Vermächtnis bleiben wird.
Ein Film von Eric Schulz.

Nächster Sendtermin 16.07.2014 | 09:20 | ServusTV/ServusTV HD (Astra 19.2°E, kódolatlan)
78   Búbánat 2014-02-18 15:14:20
Ma este a Bartók Rádióban

19.35 – 22.25: Mozart: Cosi fan tutte

Kétfelvonásos opera

Szövegét Lorenzo da Ponte írta

Vezényel: Herbert von Karajan

Km. Philharmonia Ének- és Zenekar

Szereposztás:

Fiordiligi - Elisabeth Schwarzkopf (szoprán)
Dorabella - Nan Merriman (szoprán)
Guglielmo - Rolando Panerai (bariton)
Ferrando - Léopold Simoneau (tenor)
Despina - Lisa Otto (szoprán)
Don Alfonso - Sesto Bruscantini (basszus)

A hangfelvétel 1954-ben, Londonban készült.
77   Sipi 2010-10-01 20:18:28
Karajanról egy órás dokumentumfilm fél kilenctől az M2-n!
76   sphynx • előzmény73 2009-06-25 10:19:57
Karajan nem volt náci. Ha úgy érezte volna, hogy a Gumicukormacik Pártja mozdítja elő a pályáját, akkor oda lép be. Karrierista volt, ami persze jellemhiba.
75   Alvaro 2009-06-25 09:33:46
A cikkíró azon megjegyzése is pontatlan, hogy Karajannak csak egyetlen újévi koncetje volt... Persze, a Bécsi Filharmonikusokkal igen, 1987 - ben. De a berliniekkel rendszeresen adtak ilyen koncerteket.
74   Alvaro 2009-06-25 09:30:46
A "Coraggio, Maestro..." anekdotát én már sok karmesterrel hallottam....
73   nibelung • előzmény71 2009-06-25 09:03:58
Akinek Karajanról a náci párt jut csak eszébe, az tényleg hülye. De aki elfelejti Karajan náci múltját az hibát követ el.
72   nibelung • előzmény71 2009-06-25 09:00:24
Nekem a "hunyt szemü" Karajan maradt meg az emlékezetemben. Kicsit pozőr volt.
71   Darer • előzmény24 2009-06-25 07:46:48
Akinek Herbert von Karajanról a náci párt jut az eszébe, azzal nagyon nagy bajok vannak.
Menjen pszichiáterhez, ugyanis ez egy nagyon súlyos üldöztetéses (paranoid) állapot!
70   Búbánat 2008-08-10 11:07:44
A szépség, ahogy én láttam

Idén lenne százéves Herbert von Karajan

/Új Ember, 2008. augusztus 3./

A zseniális karmester, Herbert von Karajan áprilisban lett volna százéves. Az évforduló kapcsán Salzburgtól Berlinig, Bécstől Tokióig, Londontól New Yorkig számtalan koncerttel, CD-k, DVD-k és könyvek kiadásával emlékeznek rá.

Ausztriában nosztalgiától áthatott és duzzogó-kritikus kiadvány egyaránt napvilágot látott róla. Aki minden módon kiállt mellette, özvegye, Eliette von Karajan. Megjelent könyvében - Mein Leben an seiner Seite (Életem az ő oldalán) - Karajan művészi nagyságának hangsúlyozása mellett a karmester gyengéiről is szól a Salzburgi Ünnepi Hetek néhány vezetője: „Karajan más volt, mint sok dirigens, de éppen ez tette azzá, ami volt\". A vélemények abban megegyeznek, hogy a század zenei életét felvirágoztatta (többek között Bécsben, Salzburgban és Berlinben), az ötvenes és hatvanas évek Furtwängler- és Klemperer-interpretációit felszabadította, forradalmasította. Aprólékosan, pontosan, zseniálisan irányította az énekeseket, a színpadi munkát és a hangtechnikát. Elegáns kezének visszafogott mozdulataival lendületbe hozta a zenekart - sőt, talán még természeti erőket is. A fárasztó, hosszú próbákon és felvételeken mindig tökéletességre törekedett: a fúvósok ajka lemezfelvételkor nemegyszer már nem bírta a sokórás ismétlést, mire Karajan így szólt: „Talán tőlem várják a gyógyítást?!\" A próba még el sem kezdődött, de már megszólalt: „Túl hangos!\"

Ugyanakkor szívből és hangosan tudott nevetni. Különös szokásai nem voltak, de kezdés előtt mindig lehunyta a szemét, és felemelt kézzel hosszú szünetet tartott. Némelyek félreértették ezt. Egy anekdota szerint a Scalában egy fiatal néző nem bírta tovább a hosszú csendet, s lekiabált a karzatról: Coraggio Maestro! (Bátorság, mester!). Személyesen is ismertem. Udvarias és kedves is tudott lenni, bár inkább szűkszavú volt.

Más karmesterek repertoárja életkoruk előrehaladtával csökken, őt a kíváncsiság élete végéig új feladatokra ösztökélte. Utolsó és egyetlen újévi koncertjén a nézőtéren ülhettem. Keze alatt úgy szólt Strauss, mint még soha. Mint minden karmester, Karajan is elmondta újévi köszöntését, ami a lemezfelvételen így hangzott: „Mindenkinek békét kívánok, békét, békét és még egyszer békét!\" Valójában azonban halkan felsóhajtott az egyik megnémult mikrofon miatt: „Ez az év is jól kezdődik!\" A koncert rendkívül kimerítette, a Filharmonikusok több muzsikusa támogatva kísérte ki a Musikverein épületéből. Tekintélyes, tiszteletet és ellentmondást nem tűrő arckifejezése ekkor sem változott. Senki nem mert megszólalni.

Már fekvő beteg volt, amikor Walderdorff gróf a Tosca salzburgi premierjét követően a fellépő Pavarotti és Eliette von Karajan tiszteletére fogadást adott. Eliette elsírta magát, amikor férjéről beszélt, teljesen összeomlott. Mint könyvében írja, ha „anifi házuk kertjének fáira néz, úgy érzi, Karajan bármikor visszatérhet\".

A zseniális Karajan munkásságáról Robert Dornhelm Oscar-díjas osztrák rendező készített filmet, Karajan, avagy a szépség, ahogy láttam címmel. A film bemutatja azt a különleges tehetségű művészt, aki a nagy kortársak ellenére meghódította a zene városát, Bécset, 1956 és 1964 között a Staatsopert vezette, 1955-től pedig haláláig a Berlini Filharmonikusok vezető karmestere lett. 1967-ben megalapította a salzburgi tavaszi fesztivált, Ausztriába hívta a legjobb olasz, amerikai, orosz világsztárokat, bevezette az operák „anyanyelvű\" előadását, felfedezett néhány csodálatos művészt, akik között „legszebb felfedezése\" a hegedűs Anne-Sophie Mutter.

A nemzeti szocializmus és a második világháború kínos éveit, amikor náci párttagsága miatt a szövetségesek Karajanra kimondták a művészi tilalmat, szinte alig érinti a film. Annál inkább szóba kerül a Bécsi Zenebarátok 1948-as megalapítása. Ugyancsak mértékkel említi azt a fényes, nagyvilági életet, amelyet Karajan a csinos, szőke, francia modell, Eliette mellett élt Saint-Moritz, Salzburg és Saint-Tropez között ingázva. Megszólaltatja a film Isabelt és Anabelt, a két tehetséges Karajan-lányt, akiknek születésekor a bécsi, illetve a Berlini Filharmonikusok sorakoztak fel keresztapaként. Egy-egy kép erejéig látjuk Karajant jachtján és magánrepülőgépén, amint saját maga vezeti őket. Anne-Sophie Mutter szerint hazárdőrként vezetett...

Megragadóak azok a felvételek, amelyek a salzburgi Ring próbáin készültek. Karajan a színpadkép kialakításában és a rendezésben egyaránt részt vett. Nemcsak a zenét irányította, hanem az énekeseknek is előjátszott. Mindig maximumot követelt, de kétségtelenül elöljárt a tökéletességben.

Karajan élete a zene volt. Korának legnevesebb művészeivel dolgozhatott együtt, és a legnagyobb zenekarokat vezényelte. Emlékét nemcsak a Staatsoper oldalához simuló terecske őrzi, hanem elsősorban a Herbert von Karajan Központ, a betegeket zeneterápiával gyógyító, továbbá a gyermekek zenei nevelésével tudományos szinten foglalkozó intézmény.

Az 1989-ben Anifban elhunyt Mester kétségkívül meghatározta a XX. század zenei életét.

Reviczky Katalin (Bécs)
69   pszí • előzmény68 2008-04-20 19:39:37
Igen, az nagyon száraz volt. Sőt, még egy kis baki is becsúszott... Szegény Mester, már nagyon nehézkesen mozgott ekkor, igen nehéz volt már neki a közönség felé fordulás is, amikor őket dirigálta. :)
Amúgy sem kedvelte soha a közönséget, nagyon távol állt tőle az \"efféle bohóckodás\".
Azért jó volt, de a legjobb szerintem a Carlos Kleiber által vezényelt volt.
68   virius 2008-04-20 19:33:13
Na és az egyetlen újévi koncert, amelyet életében vezényelt? 1987. január elsején - két évvel a halála előtt - ő vezényelte a Bécsi Filharmonikusokat, le is írtam jegyzeteimbe az akkori műsort, majd előkeresem. Emlékeim szerint az igazi bécsies temperamentum hiányzott belőle.
67   Hétszünyű Kapanyányimonyók • előzmény66 2008-04-20 08:49:25
Ha akkora volt, mint az arca, akkor nem.
66   macskás • előzmény62 2008-04-19 21:07:42
Belefért?:)
65   Hétszünyű Kapanyányimonyók • előzmény62 2008-04-19 18:57:20
Mi? A dobtáras...?
64   macskás • előzmény58 2008-04-19 18:12:25
Nekem a fülembe van az abszolút hallás, nem az áll-amba:)
De tényleg tanulható egy bizonyos szintig. Különösen a vonósok tudják megtanulni.
63   Emir Krecseti 2008-04-19 17:48:30
Április elején benéztem, és mérhetetlenül fel voltam háborodva, hogy von Karajan nem volt eddig senkinek annyira fontos, hogy fórumozzanak róla…
62   WiseGentleman • előzmény58 2008-04-17 01:07:16
Nekem általában a hegedűtokomban volt :)!
61   Tomasso 2008-04-16 22:55:43
Na mi van! Meghalt a topikom?
60   Búbánat 2008-04-16 00:55:28
Franz von Suppé híres nyitányait (Könnyű lovasság; Költő és paraszt;Reggel, délben és este Bécsben) Karajan és a Berlini Filharmonikusok tolmácsolásában hallgattam meg életemben először, gyermekkoromban, a rádióban. Számomra ez a Suppé-felvétel azóta is mérce! Ma is szívesen hallgatom meg újra!
59   sphynx 2008-04-15 22:44:03
Ezt hallgatom:

Beethoven 2. és 4. szimfónia, Karajan,
Philharmonia
58   Tomasso 2008-04-15 13:34:47
Jut eszembe a hangvilláról:

Kodály Zoltán nagyhirű zenepedegógusunk (\"van-e, ki e nevet nem ismeri?\") fejlesztette ki az áll-abszoluthallás fogalmát és alkalmazta. Lényegileg megtanulta, hogy a hangvilla Á hangja hol van és innen mindent képes volt viszonyítani.
57   pszí • előzmény56 2008-04-15 00:30:05
:))
56   WiseGentleman • előzmény55 2008-04-15 00:03:40
Még nagyobb kunszt, ha valaki 100 összevissza játszó zenész által produkált kakofóniából kiválasztja, aki tisztán játszik :)!

(just kidding)

Jómagam a hangvilla népébe tartozom...
55   pszí • előzmény54 2008-04-14 23:16:43
Igen, nekem is az van, de azért nagy dolognak tartom, egy kb. 100 fős zenekarból megmondani, hogy te és ott te, ez így nem jó... !
54   WiseGentleman • előzmény53 2008-04-14 22:48:38
Abszolút hallás, anyone...
53   pszí • előzmény48 2008-04-14 21:39:29
Igen, legtöbbször csukott szemmel vezényelt! Szinte mindig fejből dirigált, 47-ben arra utaltam, hogy az általam ott felsorolt néhány mű azokhoz tartozott, amiket mindig és bármikor el tudott vezényelni. Voltak olyan művek, amiknek a partitúráját 25-30 éve látta utoljára. Nekem volt szerencsém lemezpróbán látni őt vezényelni. Ott is mindent fejből irányított, a partitúra csak azért volt ott, hogy ha kell, pontosan tudja mondani, hogy honnan kéri. Szegényeket már sajnáltam. Két hegedűs nem volt jó (kihallotta őket!!) és képes volt kettejükkel több, mint hússzor is ua. eljátszatni... Kemény próbák voltak ezek, főleg, ha lemezre akarta venni a művet...
52   Sesto • előzmény51 2008-04-14 21:15:12
Santi minden operát \"kivülröl dirigál\" - de azt hiszem müvészete, varázsa és kisugárzása nem csak ettöl függ, s tk. \"nem csak erröl szól\" ez csupán egy \"adalék\" a teljes képhez,...
51   Tomasso • előzmény50 2008-04-14 21:11:59
Santi és Patané mester ezirányú ambicióit nem ismerem, de azt tudom, hogy Sergio Failoni a Wagner-darabokon kívül mindent fejből vezényelt a koncerteken, és operaelőadásokon.

Bár szerintem A bolygó hollandi simán befért neki még a fejébe.:)
50   Sesto • előzmény49 2008-04-14 20:53:14
...ha ez a \"mérce\", ki dirigál partitúra nélkül - nos, ebben a témában Nello Santi is a verhetetlen, csalhatatlan veteránok egyike! :-)
49   -zéta- • előzmény48 2008-04-14 20:51:30
Ez nem lenne annyira kirívó. Pl. Patané MINDENT kivülről vezényelt, a legenda szerint 216 operát tudott fejből. Amikor itt Pesten tartott egy \"Patané-hetet\", akkor mindent így dirigált, a Lohengrint is.
48   Tomasso • előzmény47 2008-04-14 20:38:54
És bizonyára a nem Wagner-darabok közül is sokat vezényelt fejből.

Egyébbként egy ilyen kaliberű karmester azt hiszem, hogy a próbák alatt lényegileg megtanulja a darabokat. Aki látott már Vele bármilyen zenekari zenei előadást, az észrevehette, hogy leggyakrabban becsukott szemmel vezényelt. Szerintem ilyen esetben semmiképpen nem kell a partitúra.
47   pszí • előzmény44 2008-04-14 19:19:38
Nem csak azt! Beethoven és Brahms összes szimfóniájának partitúrája a fejében volt állandóan. Sőt, Wagner egyes operáinak teljes partitúrája! Amik egyenként is..... Szóval...

Egyébként a felvételeinek száma jóval 900 fölött van!
46   pszí • előzmény45 2008-04-14 19:15:46
\"Mellesleg, Rachmanyinov 2dik zv-jét vezényelte csak. (Weissenberg és Gieseking)\"

Én is csak erről tudok, azért kérdeztem, hogy van-e még valami, amiről nem tudok.
45   sphynx • előzmény39 2008-04-14 16:43:34
Akkor most a TÉNYEK:

Karajan 27 éves, amikor Salzburgban egy Klein nevű NSDAP-tag beszervezi, 5 Schillinget fizet és beadja a jelentkjezési lapját, de csakhamar lelécel Németországba. A tagsága nem lép érvénybe.

1935. áprilisában Aachenben kinevezik a Stadttheater Generalmusikdirektorává, és ezzel egy időben a városi náci vezetés megkeresi, hogy lépjen be a pártba. Belép, az igazolványán a belépés idejét visszadatálják 1933. május 1-re, amikor még Ulmban volt. (Nyilván a folytonosság kedvéért. Bizonyíték pl. hogy a tagsági számok közt akkora a különbség, hogy annyian nem léphettek be egy hónap alatt a náci pártba.)

Hitler nem komálja, és második házasságát a (negyedízig zsidó) Elmy Holgerloef-fel sem nézik jó szemmel.

Mellesleg, Rachmanyinov 2dik zv-jét vezényelte csak. (Weissenberg és Gieseking)
44   Tomasso 2008-04-14 16:16:22
Mindenesetre az tény, hogy a hanglemezkiadás történetében mindenkit felülmúl a felvételek sokféleségével. Nem hinném, hogy más meg is közelítette volna.

Egyszer 1970ben amikor a Mesterdalnokokat újra felvette Kollo és a többiek társaságában az EMInél, azt mondta, hogy a mű annyira elevenen él benne, hogy utóljára akkor láttam a partitúrát, amikor 195?(nemtudom hányban) felvették, és elég jól emlékezett sokmindenre.
43   Tomasso • előzmény39 2008-04-14 16:03:51
Tarnheim! Köszönöm az információk pontosítását!
42   Alvaro 2008-04-14 15:42:41
Amikor először meghallgattam az EMI 1978 - as Don Carlos lemezét Karajan vezényletével, olyan élményben volt részem, ami azóta is felejthetetlen. Ilyen erejű operafelvétel nem sok van, és a Don Carlos alapból is az egyik kedvenc operám.
Karajan rendkívüli karmester volt, és politikai tevékenységének valóban nincsen köze ahhoz amit zenészként letett az asztalra.
41   pszí 2008-04-14 14:52:35
Tudtok valamit arról, hogy Karajan dirigált Rachmaninovot?? A c-moll zongoraversenyről tudok, ami úgy meg van és a többi műve? Szerintem nem nagyon, mert nem tartotta sokra, de a közönség a II. szimfóniát nagyon szerette már akkor is (és ez nála alapvető szempont volt), esetleg azt? Ti mit tudtok erről??
40   tukán 2008-04-14 09:31:28
Azt hiszem 1964-es (???) az a salzburgi Rózsalovag felvétel, amit az osztrák Tv és tán a MEZZO is leadott többször, amihez foghatót keveset lehet és lehetett látni operaelőadásként! Abszolut és relatíve.
Nem érdekes a nem túlságosan jó képi és hangi minőség, mert oly intenzíven átjön minden, mint egy élő előadáson! S milyen minőségben!
Karajan, Schwarzkopf, Jurinac, Rothenberger...csodálatos!

Elnézést, ha rossz dátumot írtam!
39   tarnhelm2 • előzmény38 2008-04-14 09:04:59
Elolvasva az alábbi beírásokat, és látva, hogy a fórumtársak közül többeket Karajan NSDAP tagsága foglalkoztat, és ezzel kapcsolatban mindenféle félinformáció kering, íme a tények:

Karajan első belépése: 1933. ápr. 8., salzburgi körzet (tagsági szám: 1.607.525)

második belépése: 1933. május 1., Ulm, württembergi körzet (t.sz.: 3.431.914)
(több belépés ill. kilépés nem volt)

Mindazonáltal az a véleményem, hogy:
a) semmi különöset nem követett el
b) rengeteg kiváló zenésznek volt kommunista pártkönyve Sztálin és Rákosi alatt - amit egyébként szintén nem tartok lényegesnek
c) az egész felfújt kérdésnek nem sok köze van ahhoz, hogy jól vezényel-e vagy rosszul.
38   Heiner Lajos 2008-04-14 07:30:54
Mahler Kilencedikje (a későbbi, \"élő\" előadásra gondolok) verhetetlen vele.
A Mezzon mostanában adott Eroica is gyönyörű.Egyetlenegyszer hallottam-láttam koncerten, Bécsben, 1988 telén, úgy jött be, hogy a kottaálványokba kapaszkodott, a Verklaerte Nachtot dirigálta, szünet után a Brahms Másodikat, utóbbiban sok zenekari hiba volt, de milyen \"krémesen\", vastagon szólt a zenekar, úgy három hétre rá Berlinben szintén a Berliniekkel és Abbadoval hallottam ugyanezt a szimfóniát, technikailag perfekten, de messze nem volt olyan élmény.
37   pszí • előzmény30 2008-04-14 01:12:50
Végre, aki racionálisan gondolkodik! Még, ha maga lett volna a párt vezére is, akkor sem érdekelne! Nagyon szerettem a koncertjeit és a felvételeit is igen kedvelem! Carlos Keliber és Karajan az abszolút kedvencem a karmesterek között. Azért, mert amit letettek az asztalra, az nagyszerű és sok esetben felülmúlhatatlan! Én is nagyon szeretem a 60-as években készült Beethoven sorozatot! Az első 3 szimfónia egyszerűen felülmúlhatatlan, abszolút ETALON és sorolhatnám még a halhatatlan felvételit!! Aki pedig nem tud elvonatkoztatni a vezénylési stílusától (szerintem a 70-es évekre igen kifinomult, elegáns mozgáskultúrát fejlesztett ki, bár a 80-as években ez egy picit visszaesett) és a politikai múltjától, azt nem is érdekli igazán, hogy valójában, milyen az az interpretáció és saját magát fosztja meg sok, nagyszerű élménytől! Na, jó éjt mindenkinek!
36   SzJ • előzmény34 2008-04-13 23:04:48
Én is béna vagyok, de megtettem :-)
És most látom, hogy más is segített :-)
35   frushena 2008-04-13 23:03:47
Link
34   Tomasso • előzmény33 2008-04-13 23:01:37
De béna vagyok!

Tegye meg valaki, hogy megoldja, hogy 1 kattintással be lehessen jutni a honlapra!

Köszönöm előre is!
33   Tomasso 2008-04-13 22:59:32
Most találtam
32   Tomasso 2008-04-13 22:58:42
Én a Bohémélet felvételét ismerem nagyon jól. Szerintem kiválóan válogatta össze az énekes gárdát.Trubadúr: Callas, Di Stefano féle. Én nagyon szeretem mind a kettőt.

Nekem az 1960as évekből a Beethoven-szimfóniák vannak meg vele. Lendületes, fiatalos.Meghallgattam annak idején mindegyik sorozatot, de (lehet, hogy csak megszokásból) szerintem ezek a legjobbak.

A Rózsalovagből én a Böhm és a Bernstein félét ismerem.

A Bernsteiné nem tetszett annyira, viszont a Bőhm féle annál inkább. Érdemes a Karajan-félét is meghallgatnom?
31   Tomasso 2008-04-13 22:58:41
Én a Bohémélet felvételét ismerem nagyon jól. Szerintem kiválóan válogatta össze az énekes gárdát.Trubadúr: Callas, Di Stefano féle. Én nagyon szeretem mind a kettőt.

Nekem az 1960as évekből a Beethoven-szimfóniák vannak meg vele. Lendületes, fiatalos.Meghallgattam annak idején mindegyik sorozatot, de (lehet, hogy csak megszokásból) szerintem ezek a legjobbak.

A Rózsalovagből én a Böhm és a Bernstein félét ismerem.

A Bernsteiné nem tetszett annyira, viszont a Bőhm féle annál inkább. Érdemes a Karajan-félét is meghallgatnom?
30   Tomasso 2008-04-13 22:44:51
Elnézést!

Tévedés ne essék, de legjobb emlékeim szerint nem kétszer, hanem 3szor lépett be a náci pártba. De gondolkodjunk már el alaposan: Lehet annak a párttagságát komolyan venni, aki 2szer, vagy 3szor lépett be egy és ogyanazon pártba? Akkor az illetőt legalább 1szer, vagy 2szer ki kellet rúgni.

De nem is ez a lényeg.
29   tukán • előzmény27 2008-04-12 12:49:11
Kedves TARNHELM 2!

ZÉTÁ-nak tettem fel a kérdést a 17. beírásra!

Elnézted.
28   Búbánat 2008-04-12 11:10:17
Én Karajan Verdi-vezényléseit is nagyon értékelem! Videóról illetve DVD-ről pl. a Trubadúr, a Don Carlos, az Otello produkciókban rendre sok szépséget és örömet lelek...
27   tarnhelm2 • előzmény18 2008-04-12 11:09:22
Kedves tukán, a 9. hsz-ban a Rózsalovagot is felsoroltam. (A korábbi felvételt)
26   sphynx • előzmény24 2008-04-12 08:01:01
Otthon volt.

(Aki nem értené a viccet, v.ö.: a \"Nácik haza!\" bekiabálásra nem az a válasz, hogy \"Nem vagyunk nácik!\", hanem, hogy \"Itthon vagyunk!\")
25   tukán • előzmény24 2008-04-12 00:29:31
És sokan mások......
24   janomano 2008-04-12 00:24:29
Kétszer lépett be a náci pártba: egyszer Ausztriában, egyszer Münchenben. De ez persze nem komilfó. fujfujfuj.
Lehet, hogy még én leszek szemét...

Ja, Böhm is náci szimpi volt.
23   tukán • előzmény19 2008-04-12 00:04:07
Ki mástól?
22   pszí 2008-04-11 22:44:32
Hallottátok már az 1961-es Beethoven I. és II. szimfóniát vele? Ja, és főleg az EROICA: abszolút ETALON!!!
21   pszí • előzmény19 2008-04-11 22:43:03
Nem, az R. Strauss!
20   sphynx 2008-04-11 21:21:56
Minden arannyá vált, amihez az öreg hozzányúlt.
19   Szilgyo • előzmény18 2008-04-11 21:19:56
Wagnertől?
18   tukán • előzmény17 2008-04-11 21:14:50
És a csodálatos Rózsalovag?
17   -zéta- • előzmény14 2008-04-11 21:09:04
Igazad van, a legjobb karajanos Wagner-felvételek a Mesterdalnokok...
16   Szilgyo • előzmény9 2008-04-11 20:57:10
És a gobbis Falstaff.
15   Szilgyo • előzmény9 2008-04-11 20:54:11
Szerintem nagyon jó még az EMI-os Denevér is. Érdekesek még a Mahler 9-ek. Meg a Csajkovszkij-szimfóniák.
14   tarnhelm2 • előzmény11 2008-04-11 18:05:38
Igazság szerint egyik Karajan Ring sem a kedvencem. Túlságosan steril, túlságosan áttetsző. sokkal jobbak vannak: Furtwängler, Böhm,Knappertsbusch, Krauss, Solti.
A Dernesch/Vickers Tristant sem szeretem. Több okból. Először is Vickers szerintem rém ellenszenves Tristan. Dernesch sem éri el Flagstad, Traubel, Varnay, Mödl, Nilsson, Ligendza, Stemme szinvonalát. Másfelől ez a felvétel is steril, azt hiszem Karajan volt az első, aki sikerrel vonta ki a szenvedélyt a darabból. (A korábbi, bayreuthi Tristanja nem ilyen! Az nagyon jó!)
A studió Parsifalt sem szeretem vele. Viszont van vele egy hibrid, bécsi Parsifal 1961-ből, azt szeretem. Csak azért nem írtam fel az előbb, mert Knappertsbusch egyfelől, Boulez másfelől. Krauss középről megveri nálam ezt a lemezt.
13   Alvaro 2008-04-11 17:43:31
Nekem is ez van meg, tényleg nagyon jó.
12   Momo von Hofmannsthal 2008-04-11 13:22:55
Szerintem ezt a Bohémélet felvételt ne hagyjuk ki.
11   WiseGentleman • előzmény9 2008-04-11 12:43:32
No és a Karajan-féle Ringről mi a benyomásod? Nem beszélve a Dernesch/Vickers-féle Trisztánról és a késői (Kollo/Ridderbusch) Lohengrinjéről...
10   Pancoletti • előzmény9 2008-04-11 12:36:30
jaja: páratlanul önmegvalósítók...
9   tarnhelm2 2008-04-11 12:15:50
Kedvenc Karajan felvételeim (szerzői abc sorrend), a következők:

Liszt: Les Preludes. BPO. 1968.
Mozart: Requiem. BPO. 1962
Puccini: Pillangó kisasszony. Scala, Callas, 1955
J. Strauss: Kék-Duna keringő. WPO. 1968.
R. Strauss: Rózsalovag. London, 1956.
Wagner: Tristan, Bayreuth, 1952
Wagner: Mesterdalnokok, Bayreuth, 1951
Wagner: Mesterdalnokok, Drezda, 1970

Ezek majdnemhogy páratlanok a maguk nemében. Sok más felvételt is szeretek vele (Beethoven, Schubert, Bruckner, Mahler, Bartók stb.), de szinte mindegyiknél van más felvétel, amit jobban.
8   pszí • előzmény7 2008-04-11 12:14:21
Igen, szerintem is a mű legjobb, forgalomban lévő felvétele. (Nem a digitális, hanem az analóg! Persze a digitális is jó!)
7   Sipi 2008-04-11 09:14:41
Sajnos nem ismerem még túl behatóan Karajan felvételeit, de Brahms első szimfóniája a DG kiadásában fantasztikus. A felvétel hangminősége pedig a legjobbak között van.
6   daunerni • előzmény4 2008-04-11 07:12:29
Sorry - én gépeltem el. Javítottam!
5   pszí 2008-04-11 01:50:14
Kemény ember volt, az biztos. A tökéletesség megszállottja. Amikor átvette a berlinieket, kikötése volt, hogy szabadon, bárkit kitehessen a zenekarból, ha az tiszteletlenül viselkedik vele a próbán...

Nehéz ember volt, erősen egoista, de páratlan karmester! Csodálatos dolgokat tett le az asztalra. Tegnap újra lenyűgözött Csajkovszkij III. szimfóniájával! A \"Karajan hangzás\" egyszerűen páratlan!
4   pszí • előzmény3 2008-04-11 01:34:04
Bizony, bizony! Nekem is azonnal szemet szúrt!
3   egy kívülálló 2008-04-11 01:01:42
Szerintem nem 1998-ban, hanem 1989-ben halt meg...
2   macskás • előzmény0 2008-04-10 23:58:22
Nagyon sármos, de semmi több.
1   tarnhelm2 2008-04-10 23:58:14
Szvjatoszláv Richter keserűen emlékezett vissza arra az esetre, amikor Karajannal (Oisztrah és Rozstropovics közreműködése mellett) lemezre vették a Beethoven hármasversenyt Berlinben, egy megemlítette Karajannak, hogy ő maga is német. (Richter volgai német család sarja, az apját a világháború alatt KGB (NKVD?) származása miatt elhurcolta és kivégezte).

Karajan végigmérte Richtert és csak ennyit mondott: \"Akkor én kínai vagyok.\"

Kedves ember lehetett. :)
0   Tomasso 2008-04-10 23:46:57
Mindenféle véleményt szivesen várok a 20. század 2. felének egyik legnagyobb karmesterzseniéről. Ha lehet, akkor csak a művészetéről értekezzünk és NE a politikai hozzáállásáról, illetve hovatartozásáról.

Mindenkinek a véleményét sok szeretettel várom!

Anekdoták is jöhetnek!
   
Műsorajánló
Mai ajánlat:
10:00 : Budapest
Zeneakadémia, Előadóterem

Liszt-kukacok Akadémiája

11:00 : Budapest
Régi Zeneakadémia, Kamaraterem

Asztalos Bence (hegedű), Gábos Judit (zongora), Kertész György (cselló)
CSAJKOVSZKIJ: Évszakok, op. 37b (átirat zongoratrióra)

11:00 : Budapest
Erkel Színház

PUCCINI: Bohémélet

15:00 : Budapest
Klauzál Gábor Budafok-Tétényi Művelődési Központ

Budafoki Dohnányi Ernő Szimfonikus Zenekar
Vezényel: Hollerung Gábor
Csajkovszkij: A diótörő - szvit

17:00 : Budapest
Pesti Vigadó

Vámosi Katalin, Simon Krisztina, Megyesi Zoltán, Najbauer Lóránt
Bajor Filharmonikusok Ifjúsági Zenekarának fúvósai
Vezényel: Mark Mast
J.S. BACH: Karácsonyi Oratórium BWV 248 I., II., III. kantáta

18:00 : Budapest
Régi Zeneakadémia, Kamaraterem

Karvezetés vizsgakoncert
Sweelinck: Angelus ad pastores ait – motetta
Bruckner: Pange lingua – himnusz
Vezényel: Varga Áron
Croce: Triaca musicale – Mascheratta de' gratiani
Rheinberger: Waldblumen, op. 124 – 1. Abend am Meer
Kodály: Adventi ének
M. Haydn: Missa Tempore Quadragesimae – 2. Credo
Közreműködik: Sárosi Dávid (orgona)
Vezényel: Gerály Anna Borbála
Hauptmann: Du bist ja doch der Herr, op. 42/4
Liszt: Ave Maria
Közreműködik: Sárosi Dávid (orgona)
Vezényel: Schnell Máté
Willaert: Vecchie letrose non valete niente – canzona
Haydn: Abendlied zu Gott, Hob. XXVc:9
Stanford: O living Will, that shalt endure
Kodály: Szép könyörgés
Közreműködik: Magyar Valentin (zongora)
Vezényel: Zsíros Levente
A koncerten közreműködik a Zeneakadémia hallgatóiból alakult kórus.

18:00 : Budapest
Erkel Színház

CSAJKOVSZKIJ: Diótörő - balett

18:00 : Budapest
Budai Ciszterci Szent Imre Gimnázium Díszterme

Budapesti Vonósok
vezényel: Kovács Zoltán
koncertmester: Soltész Ágnes
művészeti vezető: Botvay Károly
Karácsonyi koncert a Weiner Konzervatórium ifjú szólistáival
J.S. BACH: IV. Brandenburgi verseny I. tétel
Seres Barbara, Boros Adrienn (fuvola)
ALBINONI: d-moll Concerto II-I. tétel
Pávási Nikolett (oboa)
HAYDN: C-dúr gordonka verseny III. tétel
Bognár Domonkos (gordonka)
MOZART: Don Ottavio „Dalla sua pace” áriája (Don Giovanni)
Papp Viktor (ének)
VIVALDI: C-dúr concerto-t (RV444) II. I. tétel
Lajkó Ivett (blockflöte)
QUANTZ: G-dúr fuvolaverseny I. tétel
Kurcsák Viktória (fuvola)
LALO: Spanyol szimfónia I. tétel
Mákszem Fanni (hegedű)
TELEMANN: e-moll Concerto I-II. tétel
Drahos Balázs (trombita)

18:00 : Budapest
MOM Kulturális Központ

Csala Éva (gordonka), Vimláti Judit (fuvola), Tarnai Dávid (ének)
Ad Libitum Gitáregyüttes
konferál: Bárkányi Judit
Klasszikus gitárzene a reneszánsztól a XXI. század zenéjéig.

18:55 : Budapest
Müpa, Fesztiválszínház

Metropolitan-operaközvetítések a Müpában
VERDI: Traviata

19:00 : Budapest
Belvárosi Szent Mihály Templom

Organ & Choir

19:00 : Budapest
Pozsonyi úti Református Templom

Sümegi Eszter, Pataki Adorján , Fellegi Balázs
Haydn Filharmónia
A. Vivaldi, G.F. Händel, J. S. Bach, J, Haydn , W. A. Mozart , R. Strauss művei

19:30 : Budapest
Olasz Kultúrintézet

Bódi Zsófia, Wittinger Gertrúd, Megyesi-Schwartz Lúcia, Horváth István, Sándor Csaba
Nemzeti Énekkar (karigazgató: Somos Csaba)
Bizják Dóra, József Ács, Zentai Károly (zongora)
Vezényel: Janos Acs
ROSSINI: Korinthosz ostroma – Pamira áriája
ROSSINI: Mózes – jelenet az I. felvonásból, Mózes imája
SCHUBERT: Mirjam győzelmi dala
ROSSINI: Kis ünnepi mise

19:45 : Budapest
Zeneakadémia, Nagyterem

Yeree Suh (szoprán), Fulvio Bettini (bariton)
Budapesti Fesztiválzenekar
Művészeti vezető és koncertmester: Midori Seiler
Barokk gesztika: Sigrid T’Hooft
GEMINIANI: 12. (d-moll) concerto grosso („La Follia”)
HASSE: Larinda e Vanesio – intermezzo (1. rész)
TORELLI: g-moll („Karácsonyi”) concerto grosso, op. 8/6
HASSE: Larinda e Vanesio – intermezzo (2. rész)
VIVALDI: Esz-dúr triószonáta, RV 65 – 2. Allemanda, 3. Sarabanda
HASSE: Larinda e Vanesio – intermezzo (3. rész)
19:00 : Veszprém
Hangvilla

Kuti László (klarinét)
Győri Filharmonikus Zenekar
Vezényel: Gilbert Varga
HAYDN: C-dúr szimfónia No. 9, Hob. I:9
MOZART: A-dúr klarinétverseny, KV 622
MUSZORGSZKIJ-RAVEL: Egy kiállítás képei
A mai nap
született:
1873 • Kacsóh Pongrác, zeneszerző († 1923)
1905 • Farkas Ferenc, zeneszerző († 2000)
1917 • Hilde Zadek, énekesnő
1939 • Andor Éva, énekművész († 2014)
1943 • Perényi Eszter, hegedűs
elhunyt:
1792 • Joseph Martin Kraus, zeneszerző (sz. 1756)
1909 • Francisco Tárrega, zeneszerző, gitáros (sz. 1852)
1984 • Jan Peerce, énekes (sz. 1904)