vissza a cimoldalra
2018-04-25
részletes keresés    Café Momus on Facebook rss
Bejelentkezés
Név
Jelszó
Regisztráció
Legfrissebb fórumaink
Mi újság a Magyar Állami Operaházban? (60781)
Nemzeti Hangversenyterem - és más helyszínek (3976)
Társművészetek (1248)
Momus társalgó (6313)
Milyen zenét hallgatsz most? (24996)
Haladjunk tovább... (213)
Kedvenc előadók (2821)
A komolyzene jelene és jövője Magyarországon (2277)
Kedvenc művek (143)
Kedvenc felvételek (148)

Olvasói levelek (11272)
A csapos közbeszól (95)

A magyar zenei élet elfeledett vagy kevéssé ismert művészei (759)
A nap képe (2053)
Erkel Színház (9243)
Momus-játék (5472)
Kemény Egon zeneszerző (Wien, 1905 - Budapest, 1969) (1383)
Franz Schmidt (3108)
Opernglas, avagy operai távcső... (20067)
Házy Erzsébet művészete és pályája (4258)
Edita Gruberova (3056)
Operett a magyar rádióban (1949-1990) (2680)
Fanyalgások és Nyavalygások… avagy virtuális siránkozó elégedetleneknek (152)
A díjakról általában (1022)
Magyar Televízió opera-, balett- és operett közvetítései - hazai produkciók (1227)
Komlóssy Erzsébet (38)
Élő közvetítések (7039)
Operett, mint színpadi műfaj (3576)

Fórumok teljes listája
Impresszum

megjelenteti:
Café Momus Egyesület
adószám:
18240531-1-43

apróhirdetés feladása:

Fórum - Operett a magyar rádióban (1949-1990) (Búbánat, 2008-03-06 21:20:47)

 
2579   Búbánat 2018-02-03 10:18:31

Wikipédiáról

Bolba Lajos (Késmárk1931augusztus 2.[1] – 2018január 29.)[2] magyar karmester, zenei rendező. A Magyar RádióSzórakoztatózenei Osztályának egykori vezetője, számtalan könnyűzenei műsor (mint a Tessék választani!, a Made in Hungary, a Slágerbarátság), valamint hanglemezekfilmek, színdarabok zenei rendezője az 1960-as évektőlBolba ÉvaBolba Tamás és Bolba Péter édesapja, valamint Póka Éva színésznő férje.

 

A hétfőn elhunyt Bolba Lajosra emlékezett a Dankó Rádió Túl az Óperencián szerkesztő-műsorvezetője, Nagy Ibolya, aki 2016-ban invitálta őt a rádió stúdiójába, s bár már egészségi problémákkal küszködött, de elvállalta a beszélgetést. A ma délelőtti adásban ebből a beszélgetésből - hangfelvételről -  hallottunk részleteket és az elhangzottakhoz kötődő könnyű- és tánczenei bejátszásokat.

Kegyelettel emlékezünk a 86 éves korában meghalt Bolba Lajosra - zenei öröksége megmarad az utókornak!

2578   Búbánat 2018-02-02 11:34:59

A Dankó Rádió Túl az Óperencián adása ma Lehár Ferenc Pacsirta című operettjének részletével indult: az Indulót és palotást a Magyar Rádió Szimfonikus Zenekara játszotta, Rácz Márton vezényelt (koncertfelvétel).

Jacques Offenbach: A szép Heléna  - más-más stúdiófelvételről szólaltak meg az alábbi részletek:

  • Heléna románca – Ima Vénuszhoz (Sass Sylvia, km. az MRT Szimfonikus Zenekara, vezényel Sebestyén András)

„A szép Heléna, így neveznek…. Én nem vagyok könnyelmű léha, csak ellenállni oly nehéz, a bajkeverő Vénusz léha. Csalogatón szemembe néz, csalogatón, szemembe néz! / Oh, Vénusz, mondd, neked örömet ád, ha félre csúszik a, csúszik az erényes láb…”

  • Paris ítélete (Kelen Péter, km. az MRT Szimfonikus Zenekara, vezényel: Lukács Ervin)

Álomisten nagy vitába keveredett,  döntésre közülük melyik…/ Nos ifjú Paris, jól figyelj…/ Evoé, egészen biztos, az, ki győz a versenyen…szép istennő,   tőrbe csalják…”

  • A királyok bevonulása és a királyok kupléja

 (Kishegyi Árpád, Külkey László, Palcsó Sándor, Maleczky Oszkár, Melis György, Palócz László, MRT Énekkara és Szimfonikus Zenekara. Vezényel: Bródy Tamás)

  • A 3. felvonás fináléja (Erdész Zsuzsa, Gombos Éva, Házy Erzsébet, Koltay Valéria, Bende Zsolt, Kishegyi Árpád, Külkey László, Maleczky Oszkár, Melis György, Palcsó Sándor, Palócz László, Réti József, MRT Énekkara és Szimfonikus Zenekara. Vezényel: Bródy Tamás)
    A Rádió Dalszínházának bemutatója: 1965. december  20.,  Kossuth Rádió,  18.58 – 21.52
     

Ökrös Oszkárra, cimbalomművészre, a 100 Tagú Cigányzenekar szólistájára emlékezett  a szerkesztő-műsorvezető, Nagy Ibolya.  A január 15-én, hatvan éves korában elhunyt művésznek ma lesz a temetése. Ezen a napon óránként megemlékezik Róla a Dankó Rádió műsorfolyama.  Ökrös Oszkár művészetét idézve szólalt meg az adás végén

Liszt Ferenc I. magyar rapszódiája. (Budapesti Fesztiválzenekar, a cimbalomszólista: Ökrös Oszkár – vezényel: Fischer Iván (Bartók Béla Nemzeti Hangversenyterem, 2017. március 30.)

 

Ezt az adást délután hat és hét óra között újra meghallgathatjuk az ismétlésben.

2577   Búbánat • előzmény131 2018-02-01 10:21:40

Kapcs. 131. sorszám

A nemrég véget ért operettműsorban – Dankó Rádió  „Túl az Óperencián” -  részletek szólaltak meg

Fényes Szabolcs - Békeffi István – Semsei Jenő Rigó Jancsi  című daljátékából.

A Rádió Dalszínháza bemutatója: 1973. december 26., Kossuth Rádió, 19.09 – 21.40

A hallott részletekben énekelt:

Csákányi László

Kalmár Magda

Németh Marika

Bende Zsolt

Petress Zsuzsa és Rátonyi Róbert:„Miért születtem cigánynak”

Rátonyi Róbert: „Budapest, Budapest, te csodás”

Km. az MRT Énekkara és Szimfonikus Zenekara, vezényel: Sebestyén András

A műsorban volt még egyveleg-összeállítás Robert Stolz, Lajtai Lajos, Zerkovitz Béla, Huszka Jenő és más szerzők dalaiból (Qualiton, 1978)

Az adás Lehár Luxemburg grófja című operettjéből a bevezető farsangi-kórus részlettel kezdődött és Josef Straus Szférák zenéje c. keringőjének dallamaival fejeződött be.

Ismétlés ma 18 és 19 óra között a Dankó Rádióban.

2576   Búbánat • előzmény369 2018-01-31 23:18:47

Kapcs. 369. sorszám

Kiegészítés

Carl Millöcker: Szegény Jonathán

Dalszöveg fordítója: Fischer Sándor

A rádió operettműsoraiban két stúdiófelvételről szokott elhangzani pár dal ebből az operettből:

I.  Bemutató: 1956. február 29.  Petőfi Rádió, 20.00 -20.20

Km.: Gencsy Sári, Fekete Pál, valamint a Magyar Rádió Szimfonikus Zenekara és a Földényi-kórus

Vezényel: Vincze Ottó
 

II.  Bemutató: 1974. június 9., Kossuth Rádió, 16.00 – 16.18

„Bemutatjuk új felvételünket” - részletek  Millöcker Szegény Jonathán című operettjéből

Km. Andor Éva, Palcsó Sándor, valamint a Magyar Rádió és Televízió Szimfonikus Zenekara és Énekkara (karigazgató: Sapszon Ferenc)

Vezényel: Bródy Tamás

- Nyitány

- Jonathan belépője (Palcsó Sándor)

„Csupán az impresszárió, az érti csak, mi szép, mi jó, hol itt, hol ottan  látható, és már rohan tovább…”

- Molly és Jonathan kettőse  (Andor Éva és Palcsó Sándor, km. Basky István)

- Kórusrészlet

- Jonathan dala – rondó (Palcsó Sándor)

 „Jaj, Istenem, mi lesz velem, úgy fáj Mollyért a szívem, most elveszítem kedvesem… /A sors, ó, de borzasztó, amerre lel, csak egyre ver, kikerget itt, az embert itt, ahol szerelme él… /Én kincstelen, nincstelen Jonathán, hogy fájna, ha látna ma jó anyám…"

2575   Búbánat 2018-01-31 17:07:30

 Ma 18 és 19 óra között a Dankó Rádió délelőtti operettadásának („Túl az Óperencián”) ismétlése hallható – benne egyéb zenék mellett részletek szólalnak meg Behár György (1914 – 1995)

 két szerzeményéből:

Baranyi Ferenc: Fekete rózsa - daljáték (1974)

A Magyar Rádió Esztrádzenekarát Pál Tamás vezényli:

  • „Párja nélkül a madár” (László Margit)
  • „Óh miért, hogy a boldogságom”  (Róka István)
  • „Akit a szerelem a sírig elkísér” (László Margit)

 

Mikszáth - Dalos László: Sipsirica  - rádióoperett  (1978)

  • kettős  (Pécsi Ildikó, Mádi Szabó Gábor) 

 

A ma 116 esztendeje született Jávor Pál emlékét idézi fel két dala.

2574   Búbánat • előzmény2573 2018-01-31 11:06:58

RTV Újság, 1974. 06.17-23.

Negyven éve a rádióban

Közreműködött: a Földényi-kórusCsaknem háromezer alkalommal hangzott el ez a mondat az elmúlt negyven év során a rádióban. 1934-ben mutatkozott be az együttes, s hogy milyen céllal, milyen körülmények között alakult meg, arról számol most be a vezető-karnagy Földes János.

- A harmincas években a Budapesti Egyetemi Énekkarok elnöke voltam, majd 1933-ban a régi Magyar Színház karigazgatójának alkalmazott. A Bál a Savoyban előadásán figyelt fel a kórus szép hangzására Marthon Géza karmester, aki akkoriban a rádió operettelőadásait vezényelte; az ő javaslatára bízott meg a Rádió egy állandó kórus szervezésével. Bemutatkozó előadásunk Rubens Hollandi lány című operettje volt. Érdemes egy pillantást vetni a közreműködők listájára: Orosz Júlia, Rösler Endre, Rózsahegyi Kálmán és Kiss Ferenc voltak az előadás szereplői.

Azóta az operett- és daljáték-irodalom szinte minden alkotását megszólaltattuk már…

- Milyen változást hozott a kórus életében a felszabadulás?

- Jelentősen gazdagodott a repertoárunk, bővült a profilunk is; szép új feladat volt pl. a szomszédos baráti országok dalainak megszólaltatása. Az évek során részt vettünk számos mai magyar opera rádiós ősbemutatóján is, így pl. Ránki György Pomádé király új ruhája és Kadosa Pál Huszti kaland című művének előadásán. Ezenkívül a zeneirodalom számos nagyoperájának interpretálásában működtünk közre. Egyik legszebb élményünk A sevillai borbély 1960-as felvétele. Az előadást vezénylő Lamberto Gardelli ekkor dirigált hazánkban először.

- Hozzáteszem még, hogy amikor a Rádió annak idején – külső hangversenyek rendezésével – üzemekbe, gyárakba látogatott, gyakran mi is részt vállaltunk e szereplésekből, autóbusszal jártuk az ország különböző vidékeit. A többirányú tevékenység jó iskola volt a kórus számára. Régebbi tagjaink között sok az immár országszerte ismert név: olyanoké, akik azóta az Operaház magánénekesei, ösztöndíjasai vagy vidéki színházak operaegyütteseinek énekesei. Úgy érzem, negyvenéves működésünknek ez az egyik legnagyobb eredménye.

K.Á.

 

  • Új Ember 1985-11-10 / 45. (2054.) szám

In memóriam: Földényi János

Árván maradt az énekesek egyik családja. Az 51 esztendeje alakult Földényi Kórus karnagya és atyja, Földényi János 81 éves korában Stuttgartban elhunyt. Keresztgyerekeihez ment látogatóba, ott érte a behívó.

Műegyetemre járt, majd a régi Egyetemi Énekkarnak lett elnöke. Szerették, becsülték, s amikor saját kórusát megalakította, szívesen szegődtek hozzá —, tovább vinni a dalt. Sok meghívást kaptak szereplésekre. A magyar zenei életben rangot vívott ki a Földényi Kórus. Számos hanglemezfelvételük van, közülük több egyházzenei. Az utóbbi időben valahányszor vallásos (ökumenikus) művek rögzítésére került sor, Földényi János szakértőként jelen volt. Kórusából jeles operisták indultak művész-útjaikra: Házy Erzsébet, Lehoczky Éva, Berkes János, Réti József, Ötvös Csaba.

Derűs, anekdotázó lélek volt, igazi keresztény, akiről az evangéliumi gyermekség tisztasága sugárzott. Hitét mindvégig megvallotta, a Vörösmarty utcai Oltáriszentség plébánia templomában állandó vendége volt az Úr asztalának.

Kórusa árván maradt. A János napi köszöntőnél, melyet minden esztendőben megtartottak, s az idén is még megtartanak „gyermekei”, helye üres marad. Talán egy gyertyát gyújtanak emlékezetére, miközben rá gondolnak. S akkor a szeretet sugárkörében ott lesz ő. Hiszen az emlékező szeretet visszahívja a túlpartokról azokat, akiket szívünkbe zártunk a földön.

A Farkasréti temetőben hantolták el, október 23-án. Bajcsy Lajos plébános kísérte sírjához, s ő mondott érte rekviemet. A Kórus részéről Szőnyi Jenő festőművész, a régi Egyetemi Énekkar részéről pedig Mericske Ernő búcsúzott.

(tóth)

2573   Búbánat 2018-01-30 21:49:14

RÁDIÓFÓNIA 75 esztendő a magyar zene hullámhosszán (1925 - 2000) A rádiósorozat rövidített, írásos változata Összeállította: Bieliczkyné Búzás Éva

1964. május 19-én stúdióhangversenyen hangzott el először Hidas Frigyes Cantata de minoribus (Kantáta a kicsinyekről) c. műve Forgács Éva, a Földényi kórus és a Rádiózenekar előadásában, Lehel György vezényletével.

A Földényi-kórus 30 év óta énekelt a Rádióban

Amikor Hidas Frigyes művének felvételén dolgoztak a 6-os stúdióban, a munka végén egy férfiénekes babérkoszorút nyújtott át a közreműködő kórus vezetőjének, Földényi Jánosnak, abból az alkalomból, hogy a Földényi-kórus 30 év óta énekelt a Rádió műsorában.

Az ünnepelt így emlékezett:

„Harminc évvel ezelőtt, 1934. május 20-án szerepeltünk először a Rádióban. A 30 év alatt a Földényi-kórussal több ezer adásban, felvételen és külső szereplésen vettünk részt. Alig van olyan műfaj, amelyet ne képviseltünk volna a mikrofon előtt: közreműködtünk új magyar operák rádiós bemutatóján és daljátékok, zenés darabok százainak felvételén. A Rádió gyors és pontos munkát követel, ezért mindig felkészült, szép hangú, jó képességű gárdával kellett dolgoznom. Talán joggal mondhatom: jó iskola volt a Földényi-kórus, kitűnő énekesek sokaságát sorolhatnám fel, akik ebből az igazi közösségi szellemtől áthatott kis együttesből indultak el a hírnév felé.”

 

  • Film Színház Muzsika 1965-01-22 / 4. szám

Jubileum

Harminc éve szerepel zenei életünkben: a Földényi-kórus. Vezetőjével: Földényi Jánossal beszélgettünk.
— Voltaképpen — mondja — Ábrahám Pál révén kerültem a »szakmába«. Én az Egyetemi Énekkar elnöke voltam, amikor Abrahám ragaszkodott ahhoz, hogy a »Bál a Savoyban* című operettje előadásain — a Magyar Színházban — én legyek a karigazgató. Ezután arra biztatott, hogy alakítsak vegyeskart, Marthon Géza karnagy hívására egyre többet szerepeltünk mikrofon előtt.
— Számos neves énekes került ki a kórusból. Az újabb tenorista-nemzedék tagjai közül ebben a kórusban énekeltek többek között Réti József, Tarnay Gyula, Göndöcs József, Bartha Alfonz, Korondy György. A jazztól az oratóriumig minden műfajban szerepeltünk. Most a Kőszívű ember fiai című Jókai-film felvételein működünk közre.

 

  • Film Színház Muzsika, 1970-01-24 / 4. szám

Egy évfordulóról is szeretnénk megemlékezni

Harmincöt éve végzi magas színvonalú művészi munkáját zenei életünkben a Földényi-kórus. Földényi János, az együttes alapítója és mindmáig karnagya, annak idején a jogi pályát cserélte föl a zeneivel. Három és fél évtizede a rádió zenei műsoraiban, filmeken és színházakban működik közre a kórus, amely e tekintélyes idő alatt igen sok jeles énekesünknek volt „nevelő iskolája”. Említsünk néhány nevet: Birkás Lilian, Házy Erzsébet, Bartha Alfonz, Korondy György, Réti József, Tarnay Gyula, Udvardy Tibor. A harmincöt éves jubileumon, fehér asztal mellett, a kórus régi és új tagjai köszöntötték az alapító karnagyot.
 

  • Film Színház Muzsika 1974-05-18 / 20. szám

Negyven éves a Földényi-kórus

Negyven évvel ezelőtt bízta meg a rádió Földényi Jánost, a Budapesti Egyetemi Énekkarok elnökét egy kamarakórus szervezésével, amely a rádió kötött zenei műsorait volt hivatva ellátni. A Földényi-kórus 1934. május 20-án mutatkozott be a mikrofon előtt a Hollandi lány című operettben. A népszerű együttes azóta is főként a rádió műsoraiban szerepelt és szerepel, fellépéseinek, illetve felvételeinek száma háromezerre tehető. A Földényi-kórusban kezdte pályafutását Házy Erzsébet, Réti József, Tarnay Gyula és még sokan mások.

A negyvenéves jubileum egybeesik Földényi Jánosnak, az együttes alapító karnagyának hetvenedik születésnapjával. Gratulálunk!

 

2572   Búbánat • előzmény1837 2018-01-30 10:25:42

Kapcs. 1837. sorszám

A Dankó Rádió most elhangzott operettműsorában ebből a rádióoperettből hangzottak el részletek:

Gyöngy Pál – Török Rezső: Muzsikáló kastély 

A Rádiószínház bemutatója: 1956. július 9., Kossuth Rádió 20.27 – 21.45.

Zenei rendező: Ruitner Sándor
Rendező: Zsurzs Éva

Vezényel: Kerekes János

Km. a Magyar Rádió Szimfonikus Zenekara és a Földényi-kórus


Szereposztás:

Dr. Birkás Pál – Bilicsi Tivadar
Dr. Berend Rózsa – Fejes Teri
Keledi Marika – Petress Zsuzsa
Naspolya Gizella – Békés Itala
Dévény Antal – Melis György (Kállai Ferenc)
Siroki István – Hlatky László
Kukucska András – Rátonyi Róbert
Krammer Lujzi – Pogány Margit
Kelediné – Fónay Márta
Drammerné – Soltész Anni
Babári, népzenész – Heltai Andor
Döme bácsi – Rajz János

  • Nyitány
  • Marika és Antal kettőse: „Másról szeretnék beszélni már rég, vágyról, ami a kezdet s a vég…” (Petress Zsuzsa és Melis György, km. kórus)
  • Marika és Antal másik kettőse (Petress Zsuzsa és Melis György)
  • Érdekesség: a műsorban egy más stúdiófelvételről is felhangzott ugyanez a kettős: Másról szeretnék beszélni már rég, vágyról, ami a kezdet s a vég…”Melis György énekpartnere itt Szabó Rózsa!Km. a Magyar Rádió és Televízió Szimfonikus Zenekara és Énekkara, vezényel: Gyulai Gaál Ferenc. E számot más Gyöngy Pál-operettdalokkal együtt rögzítették hanglemezre a Qualitonnál: „Minden jegy elkelt” – részletek Gyöngy Pál dalaiból (LPX 16572 – 1971)

A szerkesztő-műsorvezető, Nagy Ibolya beszélgetőtársa ezen a héten Császár Angéla, Jászai Mari-díjas színművész, tanár, érdemes művész.

 

Délután hat és hét óra között újra meghallgathatjuka délelőtti adást az ismétlésben. 

2571   Búbánat 2018-01-29 11:10:55

A rádió két Szirmai Albert-operett részleteit vette fel egyszerre: Rinaldó; A mexikói lány  

Először 1965. április 16-án sugározta azokat a Kossuth adón, 20.30 órától: „Bemutatjuk új operett-felvételünket”.

Közreműködött a Magyar Állami Hangversenyzenekar, vezényelt Breitner Tamás

Zenei rendező-szerkesztő: Bitó Pál

Házy Erzsébet mindkét operettből énekelt dalt illetve kettőst:

A „Mexikói lány” két részletében hallhatjuk Házyt: Szerelmi kettős; „Tova lebbent már” (Km. Kelen Tibor)

 

A Dankó Rádió mai műsorában most a másik operettből hangzottak fel részletek:

Szirmai Albert - Bakonyi Károly - Gábor Andor: Rinaldo

- Kaliforniai dal: „Kaliforniába vágyom, az arany hazája vár…” (Bende Zsolt)

- Rózsika és dr. Balázs vidám kettőse az I. felvonásból: „Csincsalavér, csincsalavér, férfi áll a házhoz…” (Zentay Anna, Rátonyi Róbert)

- Helén dala, II. felv.: Zendül a zengő zene hangja puhán…/Várok, valamire várok réges-rég, álmok, napsugaras álmok, várok még….várok rá, hol késik oly soká!”  (Házy Erzsébet)

- Rózsika és dr. Balázs vidám kettőse a II. felvonásból: „Rózsikám, Rózsikám, rózsabimbó rózsaszál, Rózsikám, Rózsikám, én egy csókért roppant hálás volnék ám…” (Zentay Anna, Rátonyi Róbert)

 

A délelőtti "Túl az Óperencián" adását 18 órától hallgathatjuk meg újra a Dankó Rádióban.
 

2570   Búbánat 2018-01-28 17:34:09

A Dankó Rádió operettműsorának mai adásában egyebek közt Offenbach-blokkot hallhatunk: a hangfelvételről bejátszott dalok zenei anyaga a 2017. évi Budavári Palotakoncert előadásán készült.

 Ehhez a produkcióhoz új magyar dalszövegeket írt Galambos Attila műfordító, szövegíró - a Túl az Óperencián című adás vendége, akivel ezen a héten a szerkesztő-műsorvezető, Nagy Ibolya beszélgetett a rádióstúdióban.

Előbb a Kékszakállból hangzik el három részlet:

  • Kékszakáll belépője – legenda (Boncsér Gergely)
  • Kettős: „Egy randevú” (Kardffy Aisha, Kerényi Miklós Máté) - megjegyzem: véleményem szerint ez a hadarós dal nem a Kékszakáll, inkább A banditák című operettből való, melyet a "Párizsi élet" egyik változatában is megtalálunk.)
  • Együttes „Saltarelle, avagy mit ad a nő…” (Bordás Barbara, Kardffy Aisha, Lévai Enikő, Lukács Anita, Boncsér Gergely, Kerényi Miklós Máté, Laki Péter, Vadász Zsolt)

Ezt követik további részletek A banditák, A szép Heléna,  a Párizsi élet és az Orfeusz az alvilágban című Offenbach-operettekből.

Énekelnek: Boncsér Gergely, Kardffy Aisha, Kerényi Miklós Máté, Dolhai Attila, Laki Péter, Kocsis Zsolt, Vadász Zsolt, Peller Anna. Közreműködött a Budapesti Operettszínház Énekkara és Zenekara. Vezényelt Makláry László.

 

A ma délelőtti rádióműsor elején Rost Andrea és José Carreras kettősében csendült fel Tony és Maria dala (Tonight, Tonight) Bernstein West Side Story című musicaljéből („Szuperkoncert 1996 – Népstadion).

Ezt az adást most hat és hét óra között újra meghallgathatjuk a Dankó Rádióban.

2569   Búbánat • előzmény519 2018-01-28 15:25:17

Kapcs. 519. sorszám

Végül is nem operett volt ez:

 

Rádiós bemutató: 1973.  szeptember 5., Kossuth Rádió, 21.29 – 22.00 

Sárközy István: Y-háború

Betűkomédia – oratorikus formában

Szövegét – Vörösmarty Mihály nyomán – Weöres Sándor írta.

Vezényel: Mura Péter

Közreműködik:

Andor Éva, Szirmay Márta, Barlay Zsuzsa, Palcsó Sándor, Külkey László, Rozsos István, Miller Lajos, Kováts Kolos, Ötvös Csaba és a Primavera kvintett

Zenei rendező: Fejes Cecília
 

 

Televíziós produkció: 1973. április 1. , 21.15 – 21.45

Zenés tv-színház.

Sárközy István: Y-háború.

Bábopera. 
 

 

Népszabadság, 1973. szeptember 18.

Zenei krónika – Breuer János rádiókritikája

Sárközy István  Y-háború című alkotását a televíziós premier után néhány hónappal bemutatta a Magyar Rádió is.

Bábopera a darab műsor szerinti műfaji meghatározása. A zeneszerző azonban eredetileg a következő címet írta partitúrájára: betűkomédia oratorikus formában. S ez lényeges, mivel az opera szabályai merőben különböznek az oratórium kereteitől. A kompozíció Vörösmarty Mihálykomédiája nyomán született s a nyelvújítás ma már valóban mosolyt fakasztó vitáját, az ipszilonisták és jottisták „harcát” eleveníti fel. A konfliktus valójában a régi és az új, a magyar és az idegen hagyomány ellentéte. A játék végül is kompromisszumos megoldást sugall helyesírásban és kiejtésben, nem ád igazat sem a megcsontosodott hagyományaihoz mereven ragaszkodó provinciális magyarkodásnak, sem az éppoly provinciális idegenmajmolásnak — ez a darab mához szóló tanulsága.

Sárközy István játékos, vidám és a szó legjobb értelmében hatásos muzsikát alkotott a Weöres Sándor átdolgozta értékes szövegre. Zenéje egy sosem volt magyar barokk hangot teremt meg, látszólag egyszerű, valójában rendkívül igényes, bonyolult eszközökkel. Azt a történelmi hangvételt szövi tovább, amely elsőként a Szelistyei asszonyok című daljátékában, majd a Balassi- versekre írott Júlia-énekek című kantátájában jelent meg. A rövid áriákban, kettősökben, együttesekben régi zenei formák elevenednek meg, s kiváltképp élvezetes a magyaros elemekkel átszőtt pergő énekbeszéd.

televíziótól átvett hangfelvétel maximális művészi igényességgel szolgálja a zeneszerző szándékait. A kicsiny hangszeres együttest és az énekes szólistákat Mura Péter rendkívüli biztonsággal, eleven ritmusban irányítja, s megvalósítja a mű gondosan, mívesen kikevert hangszíneit. A szólókat Operaházunk énekesei hangban-karakterben kitűnően tolmácsolják. Őszinte öröm, hogy dalszínházunknak az új zenében ilyen biztonságosan tájékozódó gárdája van. Andor Éva, Szirmay Márta, Barlay Zsuzsa, Palcsó Sándor, Külkey László, Rozsos István, Miller Lajos, Kováts Kolos és Ötvös Csaba szívesen, élvezettel játssza a jókedvű darabot; s nehéz feladatát biztonságosan oldja meg a szép hangzású Primavera énekkvintett.

2568   Búbánat 2018-01-27 10:27:08

A Dankó Rádió nemrég véget ért operettműsorában sugárzott zenei anyagából kiemelem:

Jacques Offenbach: Orfeusz az alvilágban  - Kánkán  - a Nyitányból (Miskolci Szimfonikus zenekar, vezényel Kovács László – élő koncertfelvételről)

Leo Fall: Pompadour

Az operett két zenei felvételéről szólaltak meg részletek:

  • Bevezető jelenet és Calicot  gúnydala: (Palcsó Sándor, km. az MRT Énekkara és Szimfonikus Zenekara, vezényel Bródy Tamás)A rádiófelvétel bemutatója: 1967. szeptember 8. , Kossuth Rádió, 20.31 – 22.00)

„A pom-pom-Pompadour, a pompa-Pompadour! – Éljen Calicot!, Éljen Calicot!....- Ti ostoba fickók!, hej, hagyjatok békét! Ti maflanépség, tinéktek nem való költői szépség! Hisz részegek vagytok, adta népe, hogy daloljak néktek, no, még csak az kéne! …/- Calicot!, Calicot! – ez biztató! / - Hohó-hahó, nohát! Kezdem a dalt: A pom-pom-Pompadour, a pom-pom-Pompadour, akárkinek le - ha-ha.ha! akárkinek leánya, de rettentő nagy – ha-ha-ha! – de rettentő nagy dáma. A pom-pom-Pompadour, a pompa-Pompadour, a Pompadour! Ó, de buzgón törődik a hazával, és a kormánynak piszkos zálogán, néha ágyba is elviszi magával, jó királyunk hatalmas jogarát!.. Pazarlás uralkodik vele…. és Lajosnak vidám az éjjele…. Ha-ha-ha- Ha-ha-ha-… A pom-pom-Pompadour… „

  • Pompadour belépője (Tiboldi Mária, km. Oszvald Marika és az MRT Szimfonikus Zenekara) – a  Zenés TV Színháza bemutatója: 1985

 „Ma érzek itt magamban valamit, ami nyugtalanít! Oly furcsa ez, olyan izgató, mi biztató! …/- Hej, ha kezembe kapnék egy férfit, férfit, de igazit ám!...” (Tiboldi Mária, km. Oszvald Marika és az MRT Szimfonikus Zenekara) – a Zenés TV Színháza bemutatója: 1985

  • Férfi hármas: ” Kegyelmes grófnő!.... Kegyelmes úrnőm, remélem, jól kegyeskedett… , kegyelmes úrnőm! (Kishegyi Árpád, Nádas Tibor, Szénássy István, km. az MRT énekkara és szimfonikus zenekara, vezényel: Bródy Tamás) A rádiófelvétel bemutatója: 1967. szeptember 8. , Kossuth Rádió, 20.31 – 22.00)

 

  • René és Pompadour kettőse (Molnár András , Tiboldi Mária, km. az MRT Szimfonikus Zenekara) a  Zenés TV Színháza bemutatója: 1985

 „- Drága kincsem, van egy utca, hol ismerős nincsen, ott egy eldugott kis szobát vettem, etikettre nem voltam tekintettel, elfeledtem /- Ejnye, hallod, a szerelmet kissé durván vallod, első percben már… Könnyed lángolás, hálás álcolás, az ablakon integet a fény, napsütés, ez nem rossz, ezt meg fogom gondolni még, ezt meg fogod gondolni még! …. /- Mondd meg, hogy hívnak?... Kérlek, mondd már, na, mondd meg, hogy hívnak? - Jeanne. – Jeanne? Te világom, tündéri lány!!! – Nemcsak kettesben, tán, megcsókolhatsz, babám!?...”

  • Pompadour és Calicot vidám kettőse: „Óh, József, ó, józsef, na, gyere…” (Domonkos Zsuzsa, Maros Gábor,  km. az MRT Szimfonikus Zenekara)  a Zenés TV Színháza bemutatója: 1985

 

ifj. Johann Strauss: Kék Duna keringő (Magyar Állami Hangversenyzenekar, vezényel Ferencsik János)

Ezt az adást délután hat órától megint meghallgathatjuk az ismétléskor  a Dankó Rádióban. „Túl az Óperencián”

2567   Búbánat 2018-01-25 18:13:31

1974. február 10., Kossuth Rádió, 14.42 – 15.00

„Bemutatjuk új felvételünket”

László Margit Lehár Ferenc operettjeiből énekel.

Közreműködik a Magyar Rádió és Televízió énekkara és szimfonikus zenekara.

Vezényel: Vincze Ottó

  • Mérey Adolf: A víg özvegy – Viljadal
  • Gábor Andor: Luxemburg grófja – Sanzon
  • Harsányi Zsolt: Giuditta – Giuditta dala: „Oly forró ajkamról a csók…”
2566   Búbánat 2018-01-25 10:11:37

A Dankó Rádió imént véget ért operettműsorában hallhattunk részleteket

Karl Zeller: A madarász

–  Ádám dala: „Nagyapám húsz éves volt… Muzsikálj, muzsikálj, muzsikálj…” (Derzsi György)

– Milka belépője: „Viszem a postazsákot én” (Kertesi Ingrid)

– Hármas: „Hogyha látlak én…”  (Kalmár Magda, Kónya Sándor, Réti József, km. az MRT Szimfonikus Zenekara, vezényel: Bródy Tamás)

-  Rajna-keringő: „Rajna táj, égi báj…” (Csonka Zsuzsanna)

 

Palló Imre ma 40 éve hunyt el.

Kacsóh Pongrácz – Bakonyi Károly – Heltai Jenő: János vitéz  - Km. Palló Imre, Lehoczky Éva, Sárdy János és a Földényi-kórus , valamint a Magyar Rádió és Televízió Szimfonikus Zenekara, vezényel: Polgár Tibor 

  • Bagó dala: „A fuszulyka szára fölfutott a fára…/ Nem bánom, nem bánom, csak szívből sajnálom, hogy az én édesem más karján találom…” (Palló Imre)
  • Jancsi dala, II. felv. „„Gyere, huszárnak, édes öcsém….” (Sárdy János és kórus)
  • Francia királykisasszony és Jancsi kettőse,  és jelenet  (Lehoczky Éva, Sárdy János és kórus)
  • Bagó dala: „Egy rózsaszál szebben beszél…” (Palló Imre, km.  Sárdy János)

(Rádió Dalszínházának bemutatója: 1959. december 27., Kossuth Rádió 18.40 – 21.05)

Az adás végén hangzott el:

Vincze Ottó – Romhányi József: Budai kaland - balettzene (a Magyar Állami Hangversenyzenekart Gyulai Gaál Ferenc vezényli)

 

A délelőtti műsort ma 18 és 19 óra között sugározza megint a rádió. „Túl az Óperencián”

2565   Búbánat 2018-01-22 14:32:11

Ma, a Magyar Kultúra Napján (1822. január 22.: Kölcsey Ferenc ezen a napon írja meg a Magyar Himnuszt) a Dankó Rádió „Túl az Óperencián” c. adásának a kezdetén és a végén Erkel Ferenc két operájának egy-egy részlete fogta keretbe az elhangzott műsort:

Erkel Ferenc: Bánk bánBánk áriája, II. felv.: „Hazám, hazám…(Simándy József, km. a Magyar Állami Operaház Zenekara, vezényel: Ferencsik János)

Erkel Ferenc: Hunyadi LászlóPalotás (a Magyar Állami Operaház Zenekara, vezényel: Medveczky Ádám – élő előadás hangfelvételéről)

Az Erkel-operarészletek között kapott helyett az operett és a musical.

Huszka Jenő - Martos Ferenc Bob herceg  című operettjéből következtek részletek:

Balczó Péter,  Clementis Tamás,  Fischl Mónika,  Dancs Annamari és Boncsér Gergely énekel,  km. az MRT Énekkara és Szimfonikus Zenekara, vezényel: Kovács János. A 2012-ben az MTVA és a Dankó Rádió közös  gondozásában készített,  a Huszka-jubileumi év alkalmából  felvett 32 Huszka-operettrészlet felvételéről szólaltak meg a dalok.

 

Koltay Valéria operaénekesnő (szoprán) születésének évfordulójára (Bp., 1925. január 22.– Bp.,1998.június 03.) emlékezve, rádiós operettfelvételei közül szólaltak meg a következő részletek:

Lehár Ferenc – Zágon István – Dalos László: A kék mazúr

Gretl és Muki vidám kettőse (Koltay Valéria és Rátonyi Róbert , km. a Magyar Rádió és Televízió Szimfonikus Zenekara, vezényel: Sebestyén András - a rádiófelvétel bemutatója: 1965. augusztus 20., Kossuth Rádió 14.05-15.15.)

„- Férjül veszlek, kicsi violám, beköti a fejedet a lány. Neki senki nem kell, csakis ez az ember, te leszel a párocskám! /- Miért pont én rám esik ez a kegy, minek vagyok magam ez az egy?…./- Hölgyem, én édes hölgyem! – Mondj le a nászról szépen bölcsen!...” 

Kálmán Imre – Harsányi Zsolt – Innocent Vincze Ernő: A cigányprímás 

Sári és Gaston vidám kettőse (Koltay Valéria, Külkey László és az MRT Énekkarának női kara és Szimfonikus Zenekara, vezényel: Vincze Ottó – a rádiófelvétel bemutatója: 1964. augusztus 17., Kossuth Rádió 20.30 - 21.30.)

„Végre átfog a karod, fogj csak át, ha akarod! …/ Lárifári, nem kell várni, frissen jó a csók, fürge légy, ha rád fonódnak rózsaszín kacsók!…” 

Nádor Mihály - Kulinyi Ernő: Babavásár

Maca dala, II. felv.: (Koltay Valéria és az MRT Énekkara, Szimfonikus Zenekara, vezényel: Sebestyén András – a rádiófelvétel bemutatója: 1968. augusztus 21. Kossuth Rádió 20.00 - 21.18.)

„Jön a farsang, lányok, férjet fogtok…/Farsangi cécó, csengő kánkán…” 

 

Továbbá elhangzott még a nyitány Lehár Cigányszerelméből (Makláry László vezényli az Operettszínház Zenekarát – élő felvételről).

 

A műsorba meghívott művészvendég ezen a héten Galambos Attila (dalszövegíró, drámaíró, műfordító)akivel a szerkesztő-műsorvezető, Nagy Ibolya beszélget a zenei bejátszások között.

Galambos egyik munkája a Rómeó és Júlia musical műfordítása, mely a Budapesti Operettszínház egyik sikeres darabja volt, most ebből szólaltak meg dalok Szabó P. Szilveszter, Dolhai Attila és Szinetár Dóra énekfelvételéről.

 

A délelőtti adás ismétlését mindig aznap délután 6 és 7 óra között hallgathatjuk meg a Dankó Rádió hullámhosszán és online az internetes elérhetőségekről is.

2564   Búbánat • előzmény1689 2018-01-21 20:39:49

Az 1689. és az 1645. sorszámok alatt ismertettem  Jókai Mór Kedves Atyafiak c elbeszélése nyomán Vincze Ottó – Ambrózy Ágoston szerzőpárosnak a rádió számára írt zenés játékuk, a Kedves rokonok  „színlapját”. 
 

Kiegészítésként, kiírtam ennek a zenés darabnak néhány részletét (szereplő, cím, előadó megnevezése):

- Károly és Sándor jurátusok kettőse: „Nyári Miska nem kismiska” (Korondy György, Palcsó Sándor)

- Károly dala: „A szerelem a legszebb rokonság” (Korondy György)

- Berkes Gábor, megyei főjegyző  és lánya, Zsófi kettőse: „Hegyen-völgyön” (Kalmár Magda, Bessenyei Ferenc)

- Sós Jenő (alias: Kálmán), poéta, ex jurátus  első dala (Kishegyi Árpád)

- No. 8. Zsófi és Károly húga, Lizi kettőse: „Gesztenyefák” (Kalmár Magda és Ercse Margit)

- No.11. Zsófi és Károly jurátus kettőse (Kalmár Magda és Korondy György)

- No.12. Sós Jenő /alias: Kálmán/, poéta, ex jurátus második dala: „Ideál” (Kishegyi Árpád)

- No. 13. Csalavári Júlia, víg özvegy és Sándor jurátus kettőse: „Mennyből pottyant vőlegény” (Petress Zsuzsa és Palcsó Sándor)

 

Km.: az MRT szimfonikus zenekara és kamarakórusa

Vezényel: Breitner Tamás

A Rádió Dalszínházának bemutatója – a teljes felvétel - 1972. augusztus 19-én hangzott el a Kossuth adón, 19.55 – 21.15 óra között.

Zenei rendező: Balassa Sándor
Rendező: Cserés Miklós dr.
Szerkesztő: Bitó Pál

 

2563   Búbánat 2018-01-21 17:56:21

Mindjárt kezdődik a délelőtti adás ismétlése a Dankó Rádió hullámhosszán (18-19 óra)

A „ Túl az Óperencián” operettműsor  második felében  Jacobi Viktor – Martos Ferenc – Bródy Miksa  Leányvásár című operettjének néhány, jól ismert dalát, kettősét élvezhetjük – már nem először a rádióban.

- Lucy belépője: „De nagyot iramodtam, amíg ide jutottam, meredeken és a sűrűn át! Egyenesen előre, falusi levegőre, oda, ahol a szemünk oly messze lát!.../ Óh, mily szép: völgy ölén, rét füvén, nem gyötör se bál, se zsúr, messze mind a frakkos úr!...” (Németh Marika)

- Lucy és Tom szerelmi kettőse a 2. felvonásból: „Csöndes álmok éjjelén…” (Németh Marika, Udvardy Tibor)

- Lucy, Bessy és Tom hármasa: „Szörnyű helyzetben voltunk, jaj, mind a ketten… Szép ez a vidék…” (Németh Marika,  Házy Erzsébet, Udvardy Tibor)

- Bessy és Fritz kettőse az 1. felvonásból: „Nagyon vad ez a vadon… Kettecskén, az élet édes álom, kettecskén…” (Házy Erzsébet, Palcsó Sándor)

- Bessy és Fritz kettőse (Dzsilolo-duett): „Történt hajdanán, hogy egy hottentotta lány, Párizsba ment, a kis bohó…/ Nincsen több ily csuda gazella termet, a fekete Afrika ölében termett… és van neki picinyke köténye, Dzsiloló…”  (Házy Erzsébet, Palcsó Sándor)

Rádió Dalszínházának bemutatója: 1964. július 18.,  Kossuth rádió. Km.: az MRT Szimfonikus Zenekara és Énekkara (karigazgató: Vajda Cecília)Vezényel: Sebestyén András
Zenei rendező: Járfás Tamás. Rendezte: Cserés Miklós dr.
 

A műsor első felében Gyöngy Pál dalaiból is kapunk egy válogatást…

2562   Búbánat 2018-01-20 23:35:02

Ezekről az Ábrahám-operettszámokról szóltam a musical-topicban is... de mégis ez operett és így ideírom: 

Hungaroton CD

Bál a Savoyban 

Részletek Ábrahám Pál operettjeiből

HCD 16886 
This Compilation (P) 2007 Hungaroton Records Ltd.

1. Toujours l'amour “Bál a Savoyban² (Heltai Jenô) 5'21"
2. Mauzi “Viktória² (Harmath Imre) 3'15"
3. Néger dal (Egy Johnny vagyok) “Hawaii rózsája² (Harmath Imre) 4'05"
4. Beleszerettem magába “3:1 a szerelem javára" (Harmath Imre) 4'21"
5. Pardon madame “Viktória" (Harmath Imre) 5'35"
6. My golden baby “Hawaii rózsája" (Harmath Imre) 2'56"
7. Ittam egy kis pityókát “Hawaii rózsája" (Harmath Imre) 2'35"
8. Lila akácok a “Lila akácok² c. filmből (Mihály István) 4'20"
9. La bella Tangolita “Bál a Savoyban" (Heltai Jenő) 4'48"
10. Édes mamám “Viktória" (Harmath Imre) 3'14"
11. Álmaimban már láttalak “3:1 a szerelem javára" (Harmath Imre) 4'26"
12. Kicsike vigyázzon “Zenebona" (Harmath Imre) 3'42"
13. Good night “Viktória" (Harmath Imre) 4'41"
14. Teve van egypupú “Az utolsó Verebély lány" (Harmath Imre) 4'06"

Összidő: 58'10"

Házy Erzsébet (1, 9, 13), Németh Marika (5, 11), Zentay Anna (2, 4, 6, 7, 10, 12)
Melis György (3, 5, 13 ), Mensáros László (8), Rátonyi Róbert (2, 6)

Harmónia vokál (1, 3, 5. 9, 13), A Magyar Rádió és Televízió Szimfonikus Zenekara (1, 3, 9, 13)
A Magyar Rádió és Televízió Esztrádzenekara (2, 4-6, 10-12, 14),
A Magyar Rádió és Televízió Tánczenekara (7), Stúdió 11 (8), MÁV Szimfonikusok (8),
Vezényel: Bródy Tamás (1-6, 9-14), Bágya András (7), Behár György (8)

Ezek a dalszámok először rádiófelvételeken hangzottak el a hatvanas években ezekkel az előadókkal, de más énekművészekkel is hangszalagra rögzítették az első időkben. Pl. a 3. szám Néger dal (Egy Johnny vagyok) - Radnay György felvételéről jobban ismert...

(A Házy Erzsébet-topicban korábban ugyancsak volt erről szó.)

2561   Búbánat 2018-01-20 21:22:13

A rádió közvetítette élő egyenes adásban  -  mintegy 45 éve....

1973. augusztus 12., Kossuth Rádió, 19.35 – kb. 21.35

„Kapcsoljuk a József Attila Színházat"

Johann Strauss-est

Fellépő művészek:

Barlay Zsuzsa, Horváth Eszter, László Margit, Lehoczky Éva, Korondy György, Réti József

Km a Magyar Rádió és Televízió Énekkara (karigazgató: Sapszon Ferenc) és Szimfonikus Zenekara.

Vezényel: Breitner Tamás

Zenei rendező: Fejes Cecília

Szerkesztő: Bitó Pál

(közben a szünetben - kb. 20.15 – 20.45 – irodalmi összeállítás)

2560   Búbánat 2018-01-20 11:04:46

A Dankó Rádió operettműsorát ma Kálmán Imre Cirkuszhercegnője képviselte, melyből hallottunk néhány részletet megszólalni Dániel Gábor, Virágh József, Molnár Marica, Keszler Éva, Balogh Csaba, Oszvald Marika, Csere László énekfelvételeiről.

Ismétlés18 és 19 óra között - „Túl az Óperencián”

2559   Búbánat • előzmény280 2018-01-19 22:16:22

Kapcs. 280. sorszám

Kiegészítés

Kerekes János – Bíró Lajos – Hárs László: Sárgarigó és az alkirály (zenés játék)

A Rádió Dalszínházának a bemutatója:  1973 augusztus 19., Kossuth rádió 18.25 – 19.00

Vezényel: Kerekes János

Km.: az MRT szimfonikus zenekara és a Harmónia énekegyüttes

Zenei rendező: Matz László

Rendező: Solymosi Ottó

Szereposztás:

Sárgarigó – Kalmár Magda
Miniszteri titkár – Palcsó Sándor
Hoteldirektor – Ráday Imre
Alkirály – Baracsi Ferenc
Pincér – Maros Gábor

A kor, amelyben a darab játszódik: a századforduló (XX. sz.). A szín: az akkori Budapest egyik előkelő szállodája. S a főszereplők? A szálloda fejedelmi lakosztályának szófukar lakója, az egyetlen európai nyelven sem beszélő alkirály, s egy újdonsült grófnő, aki a Sárgarigó névre hallgat, és általában az Orfeum kávéházban fészkel…

A zenés játék részletei közül néhányat megemlítek:

- A miniszteri titkár első dala: „Aki ön előtt itt áll, az egy pénzügy, menő, bűnügyi-miniszteri titkár…” (Palcsó Sándor)   
- Sárgarigó dala: „Megjöttem, itt vagyok!...”  (Kalmár Magda)
-  Kettős: „Észnél legyél kis cicám! …/ … Sárgarigó, jól vigyázz!...”  (Kalmár Magda, Palcsó Sándor) 

- Dal a legyezőről:  „- A felség, feltehető, rém szófukar szerető….Csak azért kell a szép legyező, mellyel jelzi, hogy ha kegyes ő…”  (Kalmár Magda, Palcsó Sándor)

- Sárgarigó dala: „Arany az annyi ma, mint a réten a fű..” (Kalmár Magda)

- Sárgarigó dala: „Kánkán” (Kalmár Magda, Harmónia énekegyüttes)

- A miniszteri titkár második dala (Palcsó Sándor)

2558   Búbánat 2018-01-19 10:38:47

A Dankó Rádió operettműsorát ma Kálmán Imre Marica grófnője képviselte, melyből hallottunk néhány részletet megszólalni Hegyes Gabriella, Kállai Bori, Berkes János, Böröndi Tamás, Lukács Anita és Vadász Zsolt énekfelvételeiről.

Ismétlés18 és 19 óra között - „Túl az Óperencián”

2557   Búbánat 2018-01-18 13:23:30

A Dankó Rádió mai operettműsorában hallhattuk:

Lehár Ferenc – Robert Bodanzky – Alfred Maria Willner – Gábor Andor – Zoltán Pál: Cigányszerelem

  • Jonel dala:  "Ki vagyok?! Ki vagyok?...Az eltaszított szerelmes, mely nyugvást nem talál…/ Zórika, Zórika, jöjj haza már! Hadd térek vissza véled! Otthon a boldogság békéje vár, itt nékem csak kín az élet…” (Szabó Miklós Km. a Magyar Rádió és Televízió Szimfonikus Zenekara, vezényel: Vincze Ottó) Megjegyzem, Szabó Miklós a Magyar Állami Hangversenyzenekar kíséretében is felvett ebből az operettből részleteket, így ezt a dalt is. Az 1954-es stúdiófelvételen Pogány László vezényelte a zenekart.  Kiadó: Magyar Hanglemezgyártó Vállalat (MHV)

 

  • Ilona dala: Csárdás – „Messze a nagy erdő, messze száll a felhő…./Volt, nincs, fene bánja, volt nincs, vigye kánya…” (Pándy Piroska)

Az előbbi, Szabó Miklós énekelte Jonel-dalt a következő felvétel-bejátszáson viszonhallgathattuk más előadóval; a bevezető rész után következő dal duetté egészül ki Zórikával (az eredeti, Gábor Andor-féle dalszöveg):

  • Jonel dala, Zórika és Jonel kettőse:  „Ébredj, kis bimbó! Szép tavasz kél... Szíveden nyílik a rózsalevél, ébred a bimbó, ébred a lány…./Ki vagyok? Ki vagyok? Egy éretted bolygó árnyék, mert nincs nyugalmam már. Az én szívem visszavár, bár elárultál! Jól érzem, hogy meg sem hallod a vádat, mely számon kér, mégis érted sóhajt a dal, mely elkísér! /Zórika, Zórika jöjj vissza már, vár otthon nyugalmas fészked! Ott vár a boldogság, szerelmed vár, máshol csak könnyben lesz részed!  Zórika, Zórika, jöjj vissza hát!…/ - Ne várj rám! … boldogan élek itt… /- Nem szeret a másik, akire vársz… csak bajt hoz Rád!…./- Hogy hív a hangja!  Bűvölő!....Szívem elolvad menten. Csak őt szeretem! Érted?.../ - Zórika, Zórika, jöjj haza már!...”  (Házy Erzsébet, Ilosfalvy Róbert, Km. a Magyar Állami Operaház Zenekara, vezényel: Breitner Tamás – 1965, Hungaroton, LP - a felvétel az operett több részletével 2004-ben, CD-n is kijött.
  • Négyes: „ Az élet olyan, mint a színház!  Mennyi fordulat! Sok szép családi téma van, mint mind egy színdarab…/Sok szerelem, színjáték, szomorú kis vígjáték, amikor a deszkán lépdel, tapsokat érdemel!  De menjen a függöny fel, heroikus műsor kell, sok szerelem kell! Dráma vagy vígjáték!...” (Kukely Júlia, Takács Tamara, Fülöp Attila, Bende Zsolt. valamint az MRT Szimfonikus Zenekara, vezényel: Nagy Ferenc)  Rádió Dalszínháza bemutatója: 1984. július 9.,Petőfi adó, 20.35 – 22.15 )

Két évfordulónak is kiemelt figyelmet szentelt a műsor:

Ma 92 évvel ezelőtt hunyt el Blaha Lujza (született Reindl Ludovika, Rimaszombat, 1850. szeptember 8. – Budapest, Erzsébetváros, 1926. január 18.)  magyar színésznő, „a nemzet csalogánya”.

Az adásban Rá emlékezett a szerkesztő-műsorvezető, Nagy Ibolya, továbbá Tiboldi Mária Blaha Lujzára emlékező műsorának hangfelvételéről került bejátszásra művészetét felidéző  részlet, prózában és dalban (km. Farkas Bálint)

 

Ferencsik Jánosra emlékezés: 111-éve született a nagy magyar karmester (Budapest, 1907. január 18. – Budapest, 1984. június 12.)

Nagy Ibolya felolvas egy idézetet Bónis Ferenc Ferencsik-könyvéből, melyben a szerző a  karmestert interjúvolta meg; ebben a részben itt arra emlékezik, milyen örömteli esemény volt számára a Bécsi Filharmonikusok meghívása vezényelni  a zenekart. (Forrás: Bónis Ferenc: Tizenhárom találkozás Ferencsik Jánossal. Zeneműkiadó, 1984)

 Ferencsik János felvételei közül ebben a műsorban elhangzott zenék voltak:

- Johann Strauss: A cigánybáró - nyitány (MRT Szimfonikus Zenekara)

- Kodály Zoltán: Háry János – Szvit  (Budapesti Filharmóniai Társaság Zenekara)

- Bécsi Harangjáték

- A Kis Hercegek bevonulása 

- Pazeller Jakab:  Herkulesfürdői emlék (Magyar Állami Hangversenyzenekar)

Ism. ma 18 - 19 óra között a Dankó Rádióban

2556   Búbánat • előzmény66 2018-01-17 20:58:36

Kapcs. 66., 630. sorszámok

Kiegészítés


Lehár Ferenc – Dalos László: Tavasz (1922)

A rádió Dalszínházának a bemutatója: 1973. április 23. Húsvét hétfő, Kossuth adó, 17.58 – 18.40

Egyben magyarországi bemutató!

Az egyfelvonásos darab rádiófelvételén szereplő művészek:

Ewald, költő – Bende Zsolt
Lorenz, muzsikus – Korondy György
Hédi – Andor Éva
Antoinette – Németh Marika

Km.: az MRT Szimfonikus zenekara
Vezényel: Sebestyén András


Rádióra alkalmazta: Semsei Jenő
Verseket fordította: Dalos László

Zenei rendező: Fejes Cecília
Rendező: Cserés Miklós dr.

Szerkesztő: Bitó Pál

A zenei anyag az alábbi számokat tartalmazza:

1. Nyitány

2. "Minden este nyolckor már, mikor a sok bolt bezár.." (Németh Marika, Bende Zsolt)
3. „Kicsi, könnyű cipő, ha elindul a nő…” (Korondy György, Bende Zsolt) 
4„  Oly mindegy már, olyan mindegy ma már…” (Korondy György) 
5. „Május rózsái nyílnak…” (Andor Éva, Korondy György) 
6. „Egy perzsabunda mindig izgató, több mint a flört, mely gyorsan illanó…” (Andor Éva, Németh Marika)
7. „Az első randevú” (Andor Éva, Korondy György)
8. Finálé „A randevúján kezdetben, azt mondja minden lány: nem, nem! De mire a nap elmúlik, alkony után, már így beszél a lány: talán…”  (Andor Éva, Korondy György)

1922-ben, amikor két operettje, a Frasquita és a Három grácia elindult „világhódító” útjára, egyfelvonásos kisoperettel is jelentkezett kora egyik legnépszerűbb szerzője, Lehár Ferenc. A kisoperettet egy bécsi kabaré mutatta be, Tavasz címen ("Frühling" – singspiel - 1922. január 20.,Bécs, Cabaret Hölle) - ebből készült el a Magyar Rádió említett, magyar nyelvű stúdiófelvétele. Úgyhogy az eredeti kisoperett rádiós bemutatója egyúttal magyarországi bemutató is volt!

Az egyfelvonásos mű cselekménye Bécsben játszódik a 20-as évek divatos, bohém környezetében, zenéje igényes, a korabeli bécsi lapok vígoperához hasonlították. Az eredetileg kisegyüttesre komponált operettet Vincze Ottó hangszerelésében vették hangszalagra.

Megemlítendő: Lehár a bemutatót követően átdolgozta darabját, s az új – három felvonásossá bővített – változat először Berlinben került színre („Das Frühlingsmädel” 1928, Berlin, Neues Theater am Zoo), majd itthon, a Pesti Színház mutatta be Tavaszi álom címmel, 1932. szeptember 15-én.

 

2555   Búbánat • előzmény2554 2018-01-17 20:21:21

Aki tudta, biztosan meghallgatta az ismétlést-

2554   smaragd • előzmény2553 2018-01-17 18:16:32

 

Mindjárt kezdődik az ismétlés:    Dankó Rádió  kb. 18.35

 

Itt hallható: https://www.mediaklikk.hu/danko-radio-elo

 

KEMÉNY EGON - Erdődy János: "Messzetűnt kedves" (1965)

Rádiódaljáték

Magyar Rádió

 

Az első szerelem dala ("Kislány voltál, most már nagylány...") - Andor Éva (Julika), Simándy József (Fazekas Mihály)

 

Szüretelők dala ("Korcsmárosné kápolnája a pince...") - Barlay Zsuzsa és Kishegyi Árpád, Földényi-kórus

 

Rózsa-kettős ("Messzi földről jött egy jó magyar huszár...") - László Margit (Ámeli), Simándy József (Fazekas Mihály)

 

 A Magyar Rádió és Televízió Szimfonikus Zenekarát Bródy Tamás vezényelte.

 

A héten már sok szó esett Debrecenről is, az elhangzottakhoz kapcsolható Nagy Ibolya bevezetője Kemény Egon fenti daljátékának részletei előtt.

 

A műsor végén, a télies napon, szívet melengetőként, ahogy említette, 

KEMÉNY EGON: "A tavaszhoz "

- rapszódia zongorára és szimfonikus zenekarra -

c. művét hallgathatjuk meg (14'), a Magyar Rádió felvételén Petri Endre zongorázott, a MRT Szimfonikus Zenekarát Borbély Gyula vezényelte.

"Túl az Óperencián"  - NAGY IBOLYA  műsora  -  Dankó Rádió  

2553   smaragd • előzmény2552 2018-01-17 15:48:02

 

Sajnos, a szerepnév mai bejegyzésedben is hibásan maradt, talán legközelebb javítva olvashatjuk.

 

Lsd.:

2352   smaragd • előzmény23492017-10-16 08:09:23

 

Ámeli 

(Amelie Deneulin, a polgármester lánya) szerepében hallottuk László Margitot a "Rózsa-kettős"-ben, ez volt "Messzetűnt kedves"-ből a 3. részlet.

 

2552   Búbánat 2018-01-17 10:07:59

A Dankó Rádió imént véget ért Túl az Óperencián című műsorában hallhattuk:

1. Brahms: VIII. magyar tánc

2.) Lehár Ferenc A mosoly országa című operettjének részleteit a mai adásban ezúttal Vadász Zsolt („Vágyom egy nő után”), Kalocsai Zsuzsa (Liza belépője),  Pohly Boglárka (Mi dala), Ötvös Csilla és Molnár András (Szív duett:  „Lótuszvirág!   …Szív, hogyan tudsz így tele lenni, mondd?”)  felvételeiről hallhattuk. 

3.) KeményEgon: Messzetűnt kedves

Vitányi János hátrahagyott darabját befejezte és a verseket írta: Erdődy János

A daljáték rádiófelvétele 1965-ben készült.

- Julika és Fazekas Mihály kettőse – Az első szerelem dala:  „Kislány voltál, most már nagylány… Páros csókot vár a nagylány…” (Andor Éva és Simándy József, a Magyar Rádió Szimfonikus zenekarát Bródy Tamás vezényelte)

- "Szüretelők dala"  „.. Kocsmárosné kápolnája…imádságos könyvecskéje…” (Barlay Zsuzsa és Kishegyi Árpád; a Magyar Rádió Szimfonikus Zenekarát és a Földényi-kórust Lehel György vezényli)

- Máli és Fazekas Mihály kettőse: Rózsa-kettős
"Messzi földről jött egy jó magyar huszár…/Szebb is lenne minden, jobb is lenne már kürt helyett ha szólna énekes madár..." (László Margit és Simándy József, km. a Magyar Rádió Szimfonikus zenekara, vezényel: Bródy Tamás)

(Megjegyzem, legutóbb 2017. október 13-án sugározta a rádió ugyanezt a három számot)

4. Az adás végén Kemény Egon A tavaszhoz című rapszódiája  .  Szimfonikus könnyűzene (1957) – hangzott el: Petri Endre zongorázik, a Magyar Rádió Szimfonikus Zenekarát Borbély Gyula vezényli.  

 

Az adásban továbbra is Varga Éva színművésszel, rendezővel, tanárral beszélget a szerkesztő-műsorvezető, Nagy Ibolya.

A holnapi műsorban Ferencsik János emléke is „hangot kap” majd…

 

Ezt a műsort délután hat és hét óra között újra meghallgathatjuk az ismétlés során a Dankó Rádióban.

2551   Búbánat 2018-01-16 13:00:16

A Dankó Rádió délelőtti operettműsorában Szirmai Albert és Lehár Ferenc egy-egy dalművének stúdiófelvételeiről szólaltak meg szebbnél szebb részletek:

I. Szirmai Albert – Emőd Tamás: Mézeskalács  (1923)

1977. január 21., Kossuth Rádió 17.19 – 18.04: „Bemutatjuk új felvételünket: Szirmai Albert – Emőd Tamás: Mézeskalács - részletek 

Közreműködik: Andor Éva, Házy Erzsébet, Melis György, Palcsó Sándor, Rozsos István, valamint az MRT Énekkara és Szimfonikus Zenekara, Sebestyén András vezényletével.

Erről a felvételről hallottuk most:

- Az udvar bevonulása, 2. felv.: „Csupa méltóság, csupa méltóság, csupa méltóság a mi képünk! Főmagasságú, főmagasságú, főmagasságú a személyünk!...” (Km. Énekkar)

- Örzse és Jóska kettőse, 1 felv.: „- Kívül piros, belül édes, olyan cukor, mint a rétes, jaj be szép!...” Közepén a kép! …/- Egyik piros, másik sárga, így árulják a vásárba’, jaj be szép!...muzsikára lép…/ Hencida, Boncida, Bergengócia, mér is csak az uraké az óperenci-en-ci-a!” (Házy Erzsébet, Melis György)

- A királynő és Buhu udvari bolond kettőse, 2. felv.: „Fordulj ügyesen!” (Andor Éva, Palcsó Sándor) 

További részletek is elhangoztak a daljátékból, más stúdiófelvételekről:

- A királynő dala, 1. felv.: "A kis királykisasszonyoknak, azoknak jó dolguk van ám… /És mégis, mégis furcsa egy dolog, szegény királynők mégsem boldogok…” (Pitti Katalin, km. a  Magyar Rádió és Televízió Szimfonikus Zenekara, vezényel Makláry László.  A felvétel ideje: az 1980-as évek közepe)

- Örzse és Jóska kettőse 2.felv.: „Vidd ezt a mézest véled el, a tarisznyádba tedd el…./Szív küldi szívnek szívesen, szív a szívtől kapja szívből kedvesen…” (Raffay Erzsébet, Svéd Sándor, km. Stúdiózenekar – felvétel az 1950-es évek közepén készült)
 

II. Lehár Ferenc – Ludwig Herzer – Fritz Löhner Béla – Harsányi Zsolt -  Szenes Andor: Friderika (1928)

- Goethe dala: Óh, lányka, ó, lánykám, imádlak én! Te drága, te drágám, te légy enyém!. (Kovács József, km. az MRT Szimfonikus Zenekara, vezényel: Pál Tamás)

Másik felvétel! A Rádió Dalszínháza bemutatója: 1972. április 3. Kossuth adó, 19.20-20.10
A keresztmetszet-felvételen Andor Éva, Kalmár Magda, Bende Zsolt, Simándy József, valamint a Magyar Rádió és Televízió Énekkara  és Szimfonikus Zenekara  működött közre, Sebestyén András vezényelt.

Erről a rádiófelvételről  most két részlet szólalt meg::

- Diákkar és Salomea dala (Kalmár Magda és az MRT Énekkarának férfikara):

 „Egy nővel annyi baj van, hogy el nem fér egy dalban, hát meg kell küzdeni! Mi boldogok leszünk!.../-  Ez ostrom! Én áttörök majd! Én áttörök majd!...Hahó, ti vakmerő hősök! Térdre gyorsan mind!....Így szeretem én ezt már! … Brávó! Maradjanak térden még! Udvarolni tessék, egy-kettő! Ezt igényli minden nő! … Otthon  az asszony még az úr, táncol a jókedv pazarul….Csókra való az asszonynép!"

- Goethe és Friderika szerelmi kettőse (Andor Éva, Simándy József):

 „Nem hallgathatok róla már, túl erős a vágy, s oly gyönge vagyok Hozzád, hogy így éljek tovább!  Engem te elbűvöltél …. te drága lány! Nem vársz-e te is épp így rám? ../- Én várok Rád!..../- Nem, szerelmem, nem! Én nem ajkad kérem!  Kézcsókkal én most, drágám, beérem! …Kis kezedre félve nézek, ezt se hittem volna én!.../Ó, maradj, te kis virágom, megleltelek végre én! Boldogság, amelyre vágyom, nyugszik itt egy leány kezén! Egy leány kicsiny kezén, fehér kezén!”

Az adásban felcsendült még egy operaária is, Lauretta dala Puccini Gianni Schicchi című operájából, Váradi Zita előadásában (a Magyar Állami Operaház Zenekarát Bartal László vezényli).

 

A délelőtti Túl az Óperencián adását ma 18 és 19 óra között újra meghallgathatjuk az ismétlésben a Dankó Rádió hullámhosszán.

2550   Búbánat • előzmény2374 2018-01-15 22:03:38

Kapcs. 2374. sorszám

Kiegészítés

A rádió 1971. február 20-án a Kossuth adón, 19.25 – 20.19 óra között mutatta be új operettfelvételét:

Rudolf Friml  Herbert Stothart – Otto Abels Harbach: Rose Marie – részletek

Közreműködik: Németh Marika, Petress Zuzsa, Bende Zsolt, Palócz László, Rátonyi Róbert, a Magyar Rádió és Televízió Szimfonikus Zenekara és Énekkara.

Vezényel: Bródy Tamás.

Az összekötőszöveget írta és elmondja: Rátonyi Róbert

A 2374. sorszám alatt részleteztem, amit erről a (film)operettújdonságról tudni érdemes.

Most mindezt kiegészítem az operett egyes részleteinek megnevezésével -  a rádiófelvételen hallható dalok közül: 

  1. Előjáték
  2. Hermann dala (Rátonyi Róbert)
  3. „Totem Tom-Tom” (Petress Zsuzsa)
  4. „Rose Marie” (Bende Zsolt)
  5. Rose Marie dala (Németh Marika)
  6. Jane és Hermann kettőse (Petress Zsuzsa, Rátonyi Róbert)
2549   Búbánat 2018-01-15 15:11:05

A Dankó Rádió Túl az Óperencián műsorának mai adásában  Eisemann Mihály – Baróti Géza – Dalos László: Bástyasétány 77 c. operettjének részletei szólaltak meg,

Németh Marika, Ajtay Andor, Zentai Anna, Rátonyi Róbert,  Fejes Teri, Lorán Lenke, Kazal László, Mucsi Sándor, Fekete Pál énekfelvételéről.

 A Magyar Rádió énekkarát és szimfonikus zenekarát Vaszy Viktor vezényelte.

(A rádió stúdiófelvételének bemutatója 1957. május 4-én volt a Kossuth Rádióban. Rendező: Solymosi Ottó.)

Ezen a héten mától Varga Éva színésznő – rendező  (Pesti Magyar Színház) a vendég a rádió stúdiójában, akivel a szerkesztő-műsorvezető, Nagy Ibolya beszélget.

Ezt  a műsort ma 18 és 19 óra között újra meghallgathatjuk a Dankó Rádióban.

2548   Búbánat • előzmény2501 2018-01-15 11:58:44

Jacques Offenbach: A gerolsteini nagyhercegnő

Nagyoperett

Többször szóbahoztam, hogy a Rádió Dalszínházának új Offenbach-bemutatóját (1970. augusztus 19, Kossuth Rádió 20.07 – 23.04) követően évekig - számomra máig érthetetlen okok miatt –  sem teljes egészében, de még a részleteit se, nem sugározta a rádió, miközben gyakorta felhangoztak az operett francia nyelvű felvételének részletei.

Mindennek tüzetesen utána néztem a korabeli RTV Újságban, a lap számainak napról-napra történő átvizsgálásával. Ez az „átok”, ez a nem tudom mire vélni „szilencium”  csak több mint három év elteltével szűnt meg, oldódott fel, mégpedig ekkor:

1973. november 27., Kossuth Rádió, 22.57 – 24.00

A gerolsteini nagyhercegnő

Részletek Offenbach operettjeiből

Közreműködik: Házy Erzsébet, Divéky Zsuzsa, Erdész Zsuzsa, Koltay Valéria, Németh Marika, Svéd Nóra, Bartha Alfonz, Kishegyi Árpád, Melis György, Michels János, Pere János, Réti József, az MRT énekkara és szimfonikus zenekara, vezényel Bródy Tamás.


- Előjáték

- Bevezető jelenet és Bumm tábornok dala (Németh, Réti, Melis, Énekkar)

- Wanda és Fritz kettőse az 1. felvonásból (Németh, Réti)

- Katonák és a nagyhercegnő dala az 1. felvonásból (Házy, Énekkar)

- Katona-dal: „Fogd ezt a kardot, a kardot…” (Házy, km.: Réti)

- Bevezető jelenet és levél-kuplé a 2. felvonásból (Koltay, Erdész, Divéky, Svéd, Pere)

- Buffó hármas (Bartha, Kishegyi, Melis)

- Nagyhercegnő dala, a nagyhercegnő és Fritz kettőse a 2. felvonásból: ”Mondd el azt, hogy…” (Házy, Réti)

- A 3. felvonás előjátéka

- A nagyhercegnő és Bumm tábornok kettőse a 3. felvonásból (Házy, Melis)

- Induló és szerenád (Németh, Bartha, Réti, Melis)

- „Riadó” – együttes (Németh, Bartha, Réti, Kishegyi, Melis, Pere) 

- Esküvői kar és legenda (Házy, Bartha, Kishegyi, Melis, Énekkar)

- A 3. felvonás fináléja (Házy, Németh, Bartha, Réti, Kishegyi, Melis, Michels, Énekkar)

Persze a teljes operett zenei anyaga ennél több,  és azok a részletek is idővel elhangzottak a rádió operettműsoraiban.

 

Ugyancsak,  ismételten kitérek itt  még egy körülményre.

 A gerolsteini nagyhercegnő zenei felvétele 1970 előtt két évvel korábban már elkészült, és ezt a rádió operettrészletek címszó alatt bemutatta. Még összekötő szöveget is írt hozzá Albert István, és így - keresztmetszet-formában -  került adásba először 1968. november 20-án, a Petőfi Rádióban 10.00 és 11.17 óra között. 

(Később úgy gondolhatta a Rádió Dalszínháza szerkesztősége, hogy érdemes ezt a sikeres, szép zenei felvételt dialógusokkal kiegészítve, prózát mondó színművészeket is bevonva, teljes értékű operettként bemutatni, ahogy ezt a többi Offenbach-operett esetében is tették, mint ami például az 1965-ben elkészített stúdiófelvételen a „Szép Heléna” adaptációja volt (többségében azokkal az énekművészekkel, akik a Gerolsteininél is szerepet kaptak). 

 

A teljes rádiófelvétel "színlapja":

Henri Meilhac és Ludovic Halévy librettója nyomán a szöveget magyarra fordította, és a rádióra alkalmazta: Romhányi József 

Km.: a MRT szimfonikus zenekara és énekkara (karigazgató: Sapszon Ferenc)

Vezényel: Bródy Tamás

Zenei rendező: Balassa Sándor
Rendező: Cserés Miklós dr.

Szerkesztő: Bitó Pál

Szereposztás:

A nagyhercegnő – Házy Erzsébet
Wanda, egy parasztlány, Fritz szerelme – Németh Marika
Fritz, közlegény – Réti József (Fülöp Zsigmond)
Bumm tábornok – Melis György
Paul herceg, a nagyhercegnő vőlegénye – Bartha Alfonz (Körmendi János)
Puck báró, szertartásmester – Kishegyi Árpád (Csákányi László)
Grog báró, a kérő – Michels János (Ferencz László)
Nepomuk, hírnök – Pere János (Verebély Iván)
Charlotte – Erdész Zsuzsa (Balogh Katalin)
Olga – Koltay Valéria
Ida – Svéd Nóra
Mama – Divéky Zsuzsa (Hódy Gitta)
Gyerek – Olasz György
Andie – Orczy Teréz

 

2547   Búbánat • előzmény2545 2018-01-15 11:47:17

Sajnos, nem vagyok sem látnok, sem bölcs...

2546   zenebaratmonika • előzmény2543 2018-01-15 11:32:48

Szerintem legalább internetes formában fent kellene tartani a lapot, ha már nincs anyagi lehetőség a kinyomtatására. Támogatókat kéne szerezni az oldalhoz, és így akár ingyenes lehet.

A Port.hu-n rajta van a rádióműsor, de részletezés nélkül, az is megoldás lenne, ha itt részleteznék a műsorokat.

2545   smaragd • előzmény2544 2018-01-15 11:09:50

És hogyan lesz? 

2544   Búbánat • előzmény2543 2018-01-15 11:07:41

Úgyvan.

2543   smaragd • előzmény2542 2018-01-15 10:54:43

Az előzményhez kapcsolok két témát, amely az utóbbi napokban itt szerepelt:

A "Túl az Óperencián" hallgatottságához az alábiakat fűzöm hozzá:

Tetszett, hogy Nagy Ibolya az elmúlt műsorhéten kiválasztott egy zeneszerzőt - Offenbach - és életútja részleteinek ismertetésével együtt művei keresztmetszetét több napon (napi egy műsoróra majd ismétlés) - átívelve mutatta be.

Szerencsés volt az is, hogy már hétfőn hallhattunk erre utalást, kiváncsian várhattuk egész héten a felvételeket,  értékes időtöltés volt.

Némileg a teljes műsoridőben nem hallhatő rádióoperettek, rádiódaljátékok hiányát is pótolná ez a megoldás.

A "Túl az Óperencián" ismétlése:

A koraesti ismétlés szerintem nagyon fontos és hasznos.

18 órakor sokan vannak már - vagy ismét - rádióközelben, éppen ezért tették 17 óráról 18 órára a  kezdést.

A hallhatók egyéni szokásaik szerint veszik igénybe ezt a lehetőséget.

Van, aki csak az ismétlést hallgatja, van aki a koradélelőtti adást, van aki részleteket, van aki mind a kettőt, pl. háttérként vagy szórakozásképpen.

Nagy Ibolya rövid ismertetőiből könnyen áttekintést kaphatunk az operett műfaj történetéről, szerzőkön és felvételeken keresztül. A program érdekes és szórakoztató.

Én  fel szoktam mások figyelmét is hívni az aznapi érdekességekre, például idős emberekét, akik nem olvasnak rádióújságot és  wifis okostelefonjuk sincs, ám ajánlásomra szinte  mindig már 18 órakor bekapcsolják a rádiót és kedvtelve végighallgatják az ismétlést.

Megjegyzés: operettkedvelőknek indult ez a program. Néha az a benyomásom, hogy ez múló tendencia, remélem, hogy nagyon, nagyon, de nagyon tévedek e téren...

A Rádióújság  

(majd korszerű utódai) mint műsorfüzet fogalom volt  mindmáig.

A Magyar Rádióban készült  műsorokat tartalmazta, bemutatta, előzeteseivel a hallgatóknak kedvet csinált új alkotásaihoz.

Így ebbe a fórumba tartozik megszűnése is.

Az új műsorújság:

remélhetőleg még fejlesztés alatt van...és részletes műsoradatok közreadásával majd tartalmasabb lesz. Egyes műsorokra kattintva már most is kapunk alapinformációt. Ez kevés!

Látható, hogy az u.n. okostelefonnal rendelkezők igényeinek kiszolgálása a fő cél, ezzel visszatértek a kezdetekhez...a telefonon keresztüli rádiózáshoz is.

Mától hazánkban megszűnt a nyomtatott verzió, maga a Rádióújság azaz a hallgatóság elég nagy része most már nincs kiszolgálva. 

Semmilyen kézbe vehető lap nincs, amely az egyes rádióműsorok részleteit tartalmazza. 

Ezzel a rádiózás hőskorától tegnapig tartó szolgáltatás és a Rádióújság hagyománya szakadt meg!

Itt állunk megfürödve...ahogy régen mondták. Nem tudjuk most már előre, hogy mi fog elhangzani a rádióműsorokban, nem tudjuk, hogy mi hangzott el, kik voltak az alkotók és kik szerepeltek.

Ez a most beállt helyzet szerintem tarthatatlan.

2542   Búbánat • előzmény2541 2018-01-14 17:17:53

A megérzésemre hallgattam, és jól döntöttem, amikor ismét a Dankó Rádió hullámhosszára kerestem ma délelőtt; a hét utolsó napjára is jutott Offenbach-muzsika a Túl az Óperencián műsorának hallgatói számára!

Jacques Offenbach: Orfeusz az alvilágban - részletek

A Rádió Dalszínháza stúdiófelvétele bemutatójának ideje: 1963. július 20., Kossuth Rádió 20.45 – 23.15 (közben szünet: 22.00 – 22.30 hírek, időjárás, sport)

Szövegét írta: Halévy és Cremieux. Fordította: Romhányi József

Km.: az MRT énekkara és szimfonikus zenekara (Karigazgató: Vajda Cecília). Vezényel: Blum Tamás.

 Hegedűszóló: Hidy Péter. Zenei rendező: Fejes Cecília. Rendező: Rácz György

Szereposztás:

Orfeusz – Bartha Alfonz (Márkus László)
Euridike – László Margit (Váradi Hédi)
Közvélemény – Barlay Zsuzsa (Kohut Magda)
Jupiter – Melis György (Ráday Imre)
Juno – Tolnay Klári
Pluto (Ariszteusz) – Réti József (Kaló Flórián)
Styx Jankó – Maleczky Oszkár
Diana – Ágai Karola (Gombos Katalin)
Vénusz – Szőnyi Olga (Gordon Zsuzsa)
Cupido – Szabó Anita (Csűrös Karola)
Minerva – Dunszt Mária
Merkur – Külkey László (Velenczei István)
Mars – Várhelyi Endre (Basilides Zoltán)
Morfeusz – Pálfy Endre

Erről a teljes stúdiófelvételről most két dal csendült fel:


- Pásztordal (Réti József)

„Én Ariszteusz vagyok! A kincsem néhány bárány és egy-két bödön méz, mely ragyog szépen sárgán. Nem gyötri lelkem kín, a szívem sose fáj. Hiszen más gondom nincs, csak ez a kicsi nyáj. /Zöld mezőben, tarkaréten járom utam én, kék gyönyörű tiszta égből árad rám a fény, száll zümmögve ágról-ágra mézet gyűjt a méh. Nincs édesebb élet, mint a jámbor pásztor lét, mint a jó, jámbor pásztor lét. Imádom sorsomat százszor, sohasem kérek mást, így élem éltem, mint egy boldog álmodást.”

- Euridike második dala -  kuplé  az I. felvonásból (László Margit): 

„Egy asszony, hogy ha csókot kap most… s ha vágya bármi teljesül most, már hajnalban kel. Édes illatfelhő lebben a szívemre száll…. szívem téged vár, szívem téged vár. Kit vár, kit vár… A férjem mit sem sejthet még, nem sejti még, a szomszéd pásztort várom rég, őt várom rég. Őt várom rég. A férjem mit sem sejthet még, a férjem semmit sem sejt még. /Ma újra csokrot szedtem reggel, vagy száz violát. Rápillant máris, hogyha felkelt, az ablakon át. Bárha megleshetném titkon… hisz már tudja édes titkom: szívem kire vár, kire vár! Kit vár, kit vár… A férjem mit sem sejthet, még nem sejti még, a szomszéd pásztort várom rég, őt várom rég. Őt várom rég. A férjem mit sem sejthet még, a férjem semmit sem sejt még.”

Kertesi Ingrid énekében Euridike első dala is elhangzott az operettből – e későbbi rádiófelvételen Pál Tamás vezényli az MRT Szimfonikus Zenekarát (Nem a teljes operett, csak részletei kerültek felvételre.)

 

Jacques Offenbach: Hoffmann meséi – a részletekben elhangzott:

  • Olympia áriája „Babaária” (Ágai Karola)
  • Kleinzack-legenda (Ilosfalvy Róbert)
  • Dappertutto áriája „Gyűrűária” (Melis György)
  • Barcarola (Déry Gabriella, Szőnyi Olga)

Km. az MRT Énekkara és Szimfonikus Zenekara.

Vezényel: Erdélyi Miklós

A rádiófelvétel bemutatója: 1962. április 28., Kossuth Rádió 18.49 – 22.00

Zenei rendező: Járfás Tamás

 

Megemlítem még a műsor elején felhangzott zenét:

Lehár Ferenc: Pacsirta induló és palotás (Km. a Magyar Rádió Szimfonikus Zenekara, vezényel: Rácz Márton – egy koncert hangfelvételéről szólalt meg ez az operettrészlet)

A héten  ma utoljára beszélgetett a rádióstúdióban a szerkesztő-műsorvezető, Nagy Ibolya vendégével, Karinthy Mártonnal, a Kossuth-díjas színházi-és filmrendezővel, íróval.

 

A délelőtti műsort ismét meghallgathatjuk a Dankó Rádióban ma 18 és 19 óra között.

2541   Búbánat • előzmény2536 2018-01-14 00:15:43

Kíváncsian várom, kapunk-e ma is valami Offenbach-operettből részleteket a Dankó Rádióban? - ez de 9 és 10 óra között kiderül...

2540   zenebaratmonika • előzmény2539 2018-01-13 20:06:32

Fényes is többször volt peches karrierje során, persze ő maradhatott volna Berlinben, de viszont segítői,akik megvalósították vol,a ez, köztük Marton és a primadonna Alpár szintén a nem kívánatos személyek közé került.... Alpár Gitta ezután Bécs felé vette az irányt, de Budapesten is énekelt a Városi Színházban (Erkel), Brodszky Miklós (ő egy szintén Berlinből elűzött szerző) Szerelmes királynő c. operettje főszerepét alakította, a darab - elsősorban Alpár népszerűségének köszönhetően - végig teltházakkal ment, 2 dal fent van ebből az operettből a youtube-n, próbálom linkelni, de azt nem tudom, hogy lehet, hogy közvetlenül is elérhessétek:

A másik operett, amit Alpár énekelt a Városi Színházban, Komjáthy Károly Antoinette c. operettje, melyről maradtak képek, és tényleg tökéletesra maszolták a művésznőt. Millöcker: Dübarry-jával aratta egyik legnagyobb sikerét, a Városi Színházban is ment, miatta porolták le még Németországban ezt a XIX. századi alkotást.

https://www.youtube.com/watch?v=F2zEwPRir6E

https://www.youtube.com/watch?v=rfKDLi0epdI

Ezen a két felvételen Alpár énekli a Szerelmes királynő szép slágereit, sajnos ezeket is elfelejtették.

Alpár legnagyobb operettszerepei a Bál a Savoy mellett, Lehár Szép új világ és Millöcker: Dübarry voltak.

Fényes másik pechje Mario Lanza korai halála volt, ezért nem mehetett zenétszerezni Amerikába.

A Marton Ügynökségnek a későbbiekben is óriási hatalma volt az operettszakmában Budapesten.

2539   Ardelao • előzmény2517 2018-01-13 18:42:33

FILM SZÍNHÁZ MUZSIKA, 1981. 09. 12. / 37. SZÁM:

Sas György sorozata 5. – FÉNYES SZABOLCS

(Kivonat. A dőlt betűs rész Fényes Szabolcs válaszait tartalmazza.)

„……………………………………………………………………………………………

Harmath hihetetlen eltökéltséggel tudta beleverklizni, beleszuggerálni önmagába és a közönségbe a sikerprognózist. Maga fogalmazta meg ilyen szellemben a lapokba még a premier előtt leadott három-négy hasábos hirdetéseket.
Itt az albumban is olvashatók ezek. Az egyik például nagy vastag betűkkel közli: „Világbemutató Budapesten november 7-én. A Maya további európai premierjei. Január: Bécs, Theater an der Wien. Február: Párizs, Palace Theatre. Március: Berlin, Metropol Theater. Április: Milano, Teatro der Verne. Május: London, Savoy Theater.”

Ebből persze akkor még egy szó sem volt igaz, mind csak Harmath vágyálma volt: előre felosztotta Európát Mayának, és Mayát Európának.

— De a Maya mégiscsak elindult világsikerű útjára.

…………………………………………………………………………………………..

Rombadőlt remény

- … A Mayához fűződik nemcsak álmaim első nagy megvalósulása, hanem álmaim első nagy meghiúsulása is. Marton Sándor, látva a Maya sikerét, revideálta álláspontját velem kapcsolatban. Láthatólag már cseppet sem bánta, hogy Harmath velem komponáltatta meg a muzsikáját. Sőt, felkeresett engem és édesapámat, s felajánlotta, hogy a tantième összegének bizonyos százalékáért felkarolja további sorsomat. Marton az egész világot behálózó szervezettel — és hozzá megfelelő hatalommal — rendelkezett, amibe beletartozott Berlin, Párizs, London, New York is.

……………………………………………………………………………………………

Ábrahám Pált is ő indította el fantasztikus karrierjének útján, s megvallom, én is ilyesmiről ábrándoztam nagyváradi gyerekszobámban. Akkortájt az operett Mekkája nem Párizs, London vagy Bécs volt, hanem Berlin. Ábrahám hírnevének is az akkori Berlin és Németország volt a trambulinja a maga kétszáz zenés színpadával. S akkor jött Marton, és úgy látszott, nekem is ugyanezt kínálja tálcán. Saját költségén elegáns estélyt szervezett Berlinben, ahol húsz befolyásos színházi embernek, élükön Alpár Gittával, előzongoráztam a Maya zenei anyagát, aminek aztán ott a helyszínen Alpár Gitta, a primadonnák királynője, rögtönözve el is énekelte néhány dalát. Ő éppen Ábrahám Pál Bál a Savoyban című operettjének főszerepét játszotta tomboló sikerrel az Admiral Palastban, s az estély végén kijelentette, hogy a Bál a Savoyban után közvetlenül a Mayát kívánja alakítani. Erre az Admiral Palast igazgatója valóban le is kötötte Martonnál legközelebbi bemutatójául a Mayát.

……………………… 1933 februárjára tűzték ki a premiert, és január 30-án Hitler uralomra került.
— A premierből tehát nem lett semmi.
— Sőt, a színigazgató, Alpár Gitta és mások Németország azonnali elhagyására kényszerültek.

Úgy tudom, később megint szóba került, hogy Alpár Gittával Londonban, a Royal Drury Lane színházban bemutatják a Mayát, sőt Amerikában filmet is csinálnak belőle, szintén ővele.

— Nem valósult meg. A Maya nem került el Berlinbe, Párizsba, Londonba, Amerikába, amire én és Marton is annyira számítottunk. Igaz, ezzel szemben valamennyi környező országban, Skandináviában, később a Szovjetunió több városában is bemutatták. Összesen tizenkét európai államban.

……..“

2538   Búbánat • előzmény2537 2018-01-13 15:05:41

Az előadásról majd véleményt alkothatunk a másik operett-topicban...

2537   zenebaratmonika • előzmény2536 2018-01-13 15:01:05

Már nagyon várom, meg is van a jegyem rá.

2536   Búbánat 2018-01-13 14:57:19

Ma folytatódott a Dankó Rádió operettműsor-sorozatának ("Túl az Óperencián") Offenbach-„ciklusa” - pontosabban részletek sugárzása műveiből. Ezen a héten már volt:  A gerolsteini nagyhercegnő; Piaci dámák; A férj kopogtat


Jacques Offenbach: Kékszakáll

Az elhangzott dalok - együttesek a következők voltak – két felvételről szólaltak meg a bejátszások:

I. Ismereteim szerint a legkorábban készült rádiófelvételről hallhattuk:

  • Oszkár gróf dala és az udvaroncok kara, I. felv. (Maleczky Oszkár, km. a  Magyar Rádió Énekkara és Szimfonikus Zenekara)

„- Nagy barátunk! Várva várunk!…. /- Üdvözöllek, jó urak!...Urak a dalt!/- Kényes mesterségből él meg, tudja ezt, ki udvaronc…Hűség! Vérmes nagy remények! Ám gyakran másé lesz a konc!… Ám ha be akar futni ő…./Próbáljon meg fekve futni, fekve futni, fekve futni, akkor fog csak célba jutni, célba jutni, célba jutni , hogyha meg sem mozdul ő, célja úgy elérhető.  / … akkor fog csak célba jutni, hogyha meg sem mozdul ő, hogyha meg sem mozdul ő, célja, ugye, érthető?!”

Ezt az 1950-es évek végén készült, most elhangzott dalfelvételt vélhetően valami technikai baki folytán kétszer hallhattuk az adásnak ebben a blokkjában. (Nem is bántam, mert az elsőként elhangzott szám közben éppen cserélnem kellett a kazettát a REC alatt…)

 

II.  A Rádió Dalszínháza teljes felvétele – magyar nyelven, a bemutatója, 1978. december 26., Kossuth adó 19.53 – 22.00 

Fordította és rádióra alkalmazta: Fodor Ákos

Ideírom a teljes szereposztást:

Kékszakáll lovag – Róka István (Harsányi Gábor)
Bobéche király (Kandeláber király) – Palcsó Sándor (Körmendi János)
Clementine (Klementina) királyné, a felesége – Házy Erzsébet (Kohut Magda) 
Hermina hercegnő, a leányuk, „Gyopár” (aki először Fleurette-ként mint virágárus, jelenik meg a darabban) – Lehoczky Éva (Sunyovszky Szilvia)
Zafir herceg (aki először pásztorként jelenik meg a darabban) – Fülöp Attila (Szacsvay László)
Oszkár gróf, a király minisztere – Bende Zsolt (Márkus László)
Popolani (Pelikán) alkimista a lovag szolgálatában – Melis György (Sinkovits Imre)
Boulotte, parasztlány („Vadóc”), Kékszakáll leendő – hatodik – asszonya – Kalmár Magda (Schütz Ila)
Alvarez, udvaronc – Szénássy Ernő

Kékszakáll „elhunyt” feleségei:
Héloise, az első asszonya – Horváth Eszter
Eléonore, a második asszonya – Forgács Júlia
Isaure, a harmadik asszonya – Tordai Éva
Rosalinde, a negyedik asszonya – Szabó Anita
Blanche, az ötödik asszonya – Domonkos Zsuzsa,

Közreműködik a Magyar Rádió és Televízió Szimfonikus Zenekara és énekkara (Karigazgató: Sapszon Ferenc)


Vezényel: Bródy Tamás

Zenei rendező: Fejes Cecília
Rendező: Cserés Miklós dr.

Szerkesztő: Bitó Pál

  • Vadóc (Boulotte)  dala (Kalmár Magda)

„Akadna tán oly pásztorlányka, aki néhány dalra is vehető, ugye?.. Hallod-e, hallod, ejnye, de hallod, nem akarsz a kis Vadócot pajkosságra venni? Nem  akad, nem akad, nem akad… /És minden pajkos leánynak szükséges volt egy pajkos legény, akadna is, ki őt imádja, ám a hitvány nem néz felém…”

  • Vadóc (Boulotte) és Popolani  (Pelikán) jelenete,  Kékszakáll dala (Kalmár Magda, Melis György, Róka István)

 „- Ó, jaj nekem, szegény fejem!  Mily szörnyűség nekem! Eljött a vég!  - Helyes-helyes! Tökéletes! - Ez a vég! … / - Nos, hát? - Íme, kész, az egész. Íme, vége!  Jaj, jaj, szegényke… - Vége. - Vége. … /. Jövőm most nem jön tehát, nincs hátra más: távozom, távozom, énekelve víg dalom! Az új szerelmek szépnél szebbek és minden napra egy. És jöjjön bármi, nem tudom bánni a gyors szerelmeket.! Az új szerelmek, a szépnél szebbek,  és minden napra egy,  csak egy!”

- A III felvonás fináléja (Házy ErzsébetKalmár Magda, Lehoczky Éva, Horváth Eszter, Forgács Júlia, Tordai Éva, Szabó Anita, Domonkos Zsuzsa, Róka István, Melis György, Palcsó Sándor,  Fülöp Attila, Bende Zsolt, MRT Énekkara és Szimfonikus Zenekara, vezényel: Bródy Tamás)

„…Nevem Kékszakáll, új örömömre készen áll!”

 

Az ismétlés ma délután hat és hét óra között hangzik el a Dankó Rádió hullámhosszán, ami a rádió internetes oldalán is meghallgatható

2535   Búbánat 2018-01-13 14:23:44

Ábrahám Pál életútját ismertető szöveget másolok be az Operett mint színpadi műfaj c. topicomba.

2534   zenebaratmonika • előzmény2533 2018-01-13 14:22:28

Azért vettem biztosra, mert egy korábbi felvételen nem lehetett találkozni ezzel a dallal 1935 előtt, először a Savoy filmváltozatában fordult elő az új dal, direkt Alpár koloratur hangja részére, hogy tudjon nagyot énekelni a filmen. Ábrahámra jellemző volt hogy utólag új dalokat tett operettjébe, a 3:1 a szerelem javára c. operettje német változatának a dalai között is vannak új szerzemények, mert azt 1 év múlva mutatták be, és a filmen hallhatók ezek, viszont a székesfehérvári előadásban nem voltak benne.

2533   smaragd • előzmény2532 2018-01-13 14:09:39

Én úgy vélem, hogy a "biztos"-ra még várni kell. Igen alapos kutatás kezdődött el.

(Látom, közben átírtad a "biztost" .)

2532   zenebaratmonika • előzmény2530 2018-01-13 14:01:21

Az Alpár Gittának írt számot később írta Ábrahám a Bál a Savoyban operettbe, ezt olvastam. A magyar színházak a régi, eredeti verziót szokták leadni, még soha se hallottam ezt egy előadásban sem. Szegeden nem láttam még, passz, de a Győri előadásban sem volt benne.

A német eredeti verzióban sincs benne a dal, de a Komische Oper megtehette, hogy utólag ezt is beletette.

Az eredeti partitúrákat folyamatosan dolgozzák fel a németek.

2531   zenebaratmonika • előzmény2530 2018-01-13 13:56:25

Nem tudni, hogy ezután hány dal lett kicserélve, tehát ezek szerint 5 dal volt biztosan Ábrahám szerzemény a későbbiekben, passz mi lett a külföldi dalokkal.

Furcsa, hogy az Operettszínház így játszott darabokat 1928 körül, revüket készítettek különféle slágerekből.

2530   smaragd • előzmény2529 2018-01-13 13:47:57

 

Előző bejegyzésekhez is:

Ez valóban nem ritka, hogy utólag, pl. új színházi bemutató esetén bővítik a zenei részeket is.

Törvénybe ütköző szerzői jogsértés elképzelhetetlen a "Zenebona" esetében, kizárólag pl. megegyézés (pl. pénzbeli megváltás...) után engedélyezhették, az eredeti szerzők neve ezért tűnhetett el később, és maradt Ábrahám Pál, mint zeneszerző.

Olvasói fórumban "elmegy" ez a meglátásod, hogy "kifelejtik a dalt", valószínű azonban, hogy ma már nem tudják az eredeti koloratura dalt elénekelni, ami még az eredeti műben is szerepelhetett, esetleg nem használták még akkor fel, csak 1935-ben. 

Az eredeti  partitura zenetudományos vizsgálata már elkezdődött. Várhatóan sok rendkívül érdekes megoldás kerül majd napfényre.

2529   zenebaratmonika • előzmény2521 2018-01-13 13:11:19

Pesti Napló, 1928. október 12.: rádióműsor

Harmath-Ábrahám: Párizs szép Párizs hawaii j blues a Zenebona.

Sőt Pesti Napló: 1928. június :  rádióműsor

Ábrahám Párizs szép Párizs Saxofónszóló

2528   zenebaratmonika • előzmény2527 2018-01-13 12:58:24

A Párizs, szép Párizs az korábbi, 1928-ban játszotta már a rádió. A másik dalt nem hallottam még, de nem találok felvételt róla. Szerintem semmi, akkoriban, sok hasonló című dal volt. A Maya ugye 1931-es.

http://slagermuzeum.network.hu/video/weygand_tibor/weygand_tibor__parizs_szep_parizs

A Párizs, szép Párizst itt meghallgathatod, ez a dal átdolgozva a Hawaii rózsája címadó dala, és érdekes, hogy már itt hallható benne a Hawaii gitár vagy bendzsó, (passz).

2527   Búbánat • előzmény2525 2018-01-13 12:53:39

Vajon van-e összefüggés a nevezett Párizs, szép Párizs dal  és a Mayából ismert szám - Maya,  Barbara és Rudi jelenete - „Párizste szép…” között.  (Rádiófelvételen Km. Házy Erzsébet, Galambos Erzsi, Rátonyi Róbert, valamint az MRT Szimfonikus zenekara és énekkara, vezényel Gyulai Gaál János) – 1971.
 

2526   zenebaratmonika • előzmény2524 2018-01-13 12:45:06

Köszi, ezek szerint Bécsben játszották a Mayát, de ez nekem is rémlik, hogy ott ment, mint rengeteg más magyar operett, de csak 1935-ben, tehát akkor, amikor eredetileg Londonba is tervezték volna.

2525   zenebaratmonika • előzmény2521 2018-01-13 12:42:47

Megnéztem a Verebély lány szövegkönyvét, azon már fel van tüntetve Ábrahám neve zeneszerzőként, és a Párizs, szép Párizs nincs ebben.

Akkor az lehet, hogy a Párizs, szép Párizs dal utólag került bele a Zenebona előadásaiba, ilyesmi is előfordult akkoriban. Pl. a Hawaii rózsája c. operett eredeti német verziójához képest a magyar verzióhoz 3 új dalt írt Ábrahám. A Bál a Savoyban filmváltozata is tartalmaz olyan dalt, ami nincs benne a színpadi verzióban:

https://www.youtube.com/watch?v=y0Pn07v0EKk

In meinen weißen Armen c. dal csak 1935-ben került bele a Bál a Savoyban előadásába, és a filmváltozat miatt írta később bele Ábrahám kifejezetten Alpár Gitta koloratur szoprán hangjára, a Savoy előadásaiból szinte mindig kifelejtik ezt a dalt, de a Komisch oper Savoy előadásán elhangzott ez a szerzemény is.

 


 

2524   Búbánat • előzmény2520 2018-01-13 12:38:53

Sajtóhíradás a bécsi bemutató előadásról.

Fényes Szabolcs – Harmath Imre: Maya

Neue Freie Presse -  Nr. 25569 (16. november 1935 ),  [Német nyelvű bemutató előadás a Theater an der Wienben]; Nr. 25570 (17 november 1935) [Beszámoló a Theater an der Wien bemutató előadásáról]

Wiener Zeitung - Nr. 318.  (17. november 1935)  [Beszámoló a Theater an der Wien bemutató előadásáról]

2523   Ardelao • előzmény2512 2018-01-13 12:04:40

E malíciáért - bízom benne - nem tör rám a milícia, de e témát érintő bejegyzéseimből biztosan tudod, mire gondolok .....

2522   smaragd • előzmény2518 2018-01-13 11:59:05

(Kétszer ment át, töröltem.)

2521   smaragd • előzmény2518 2018-01-13 11:59:02

 

"Az is lehet"...minden lehet? Hiteles forrás van-e, hogy benne volt a "Zenebona"-'ban?

Az eredeti szövegkönyv műfajként nem jelöli meg a "Jazz operett"-et sem.

Klaus Waller könyvében az első saját Ábrahám operettként "Az utolsó Verebély-lány"-t említi, nem a "Zeneboná"-'t.

"Az utolsó Verebély-lány" számait pontosan meg lehet találni.

Most már érdekel, hol hangzott el először a "Párizs, szép Párizs..."

2520   zenebaratmonika • előzmény2513 2018-01-13 11:54:20

De ténylegesen mentek is az alábbi színházakban? Hány előadás lehetett? Akkoriban sokszor csak előre beigértek dolgokat és nem valósult meg különböző okok miatt. A premierről van beszámoló? Én a Stockholmit olvastam, ott biztosan bemutatták.

 

2519   zenebaratmonika • előzmény2517 2018-01-13 11:48:08

Ezek csak Harmath vágyálmai voltak, kérdés mi valósult meg ebből.

2518   zenebaratmonika • előzmény2516 2018-01-13 11:46:09

Lehet, hogy a Párizs, szép Párizs a Verebélylányban van, de 1928-ban írta Ábrahám ez biztos. Az is lehet, hogy csak a Zenebona későbbi előadásaiba került bele a dal.

Viszont akkor nem tudom melyik lehet a 4. Ábrahám dal a Zenebonában, mert a bemutatásakor ennyi volt benne. A darabból az se derül ki hogy mely daloknak kik a szerzői, ezt a librettóban se tüntették fel, a magyar versek alapján kideríthetetlen, hogy pl. melyik Robert Stolz slágerhez mely szöveg tartozik.

A külföldi szerzői jogok, ez tényleg furcsa nekem is, ezek szerintem se törvényes dolgok, de sok ilyen darab ment akkoriban az Operettszínházban, több szerző slágerei kerültek egy műbe.

2517   Búbánat • előzmény2515 2018-01-13 11:38:06

MAYA 

  • Ujság, 1931. október  31. (248. szám)

Az idei évad kimagasló operettjének európai premierjei:

Bécs — Theater an der Wien — január

Páris — Palace Theatre — február

Berlin — Metrópol Theater — március

Milano — Teatro dal Verme — február

London — Savoy Theater — május

2516   smaragd • előzmény2512 2018-01-13 11:34:52

 

Ez egy kicsit még mindig sántít...

Tegnap átlapoztam, átnéztem a "Zenebona" könyvét, a "Párizs, szép Párizs: nincs benne.

Továbbá érdekes lenne azt is megtudni, hogy a külföldi zeneszerzőkkel - mások mellett Robert Stolz - hogyan intézték el a szerzői jogokat.

2515   Búbánat • előzmény2513 2018-01-13 11:33:55
2514   zenebaratmonika • előzmény2513 2018-01-13 11:31:42

És ki vezénylet? Írt bele 3 dalt Ábrahám? Utána fogok nézni.

2513   Búbánat • előzmény2510 2018-01-13 11:31:00

De bemutatták Londonban (is) a Mayát!

Sas György sorozata 5. Fényes Szabolcs

  • Film Színház Muzsika, 1981. szeptember 12. (37. szám)

Részlet a cikkből:

"Aligha él ma ember Magyarországon, aki valamilyen formában ne látta vagy hallotta volna a gyilkosság bűntudatával az idegenlégióba állt amerikai milliomos fiatalember és az afrikai lebujból Párizsba szöktetett énekesnő — valamint társasága — örökzöld slágerként dúdolt Fényes-muzsikával átszőtt, nagy szerelmi kalandját. Magyarázható-e, miért és mivel ugrott ki ez az operett a maga idején és maradt fenn közkedveltsége fél évszázadon át?

— A siker kiszámítására, de még utólagos elemzésére sincs semmiféle abszolút mérce. Az legtöbbször rejtély, hogy a közönség miért épp arra fogékony, amit felfokozott érdeklődésével tüntet ki. Megfelelő évben megfelelő művel jelentkezni — ebből áll a titok, őszintén szólva azonban magam sem tudom, hogy 1931 őszén és telén a kiismerhetetlen közönség miért egy ilyen sokképes, romantikus, egzotikus, kalandos, internacionális jellegű látványosságra volt kiéhezve, s ha egy évvel előbb vagy később jövünk ki vele, nem felejtik-e el egy hónap múlva az egészet.

— Harmath hihetetlen eltökéltséggel tudta beleverklizni, beleszuggerálni önmagába és a közönségbe a sikerprognózist. Maga fogalmazta meg ilyen szellemben a lapokba még a premier előtt leadott háromnégy hasábos hirdetéseket.
Itt az albumban is olvashatók ezek. Az egyik például nagy vastag betűkkel közli:

„Világbemutató Budapesten november 7-en.  A Maya további európai premierjei. Január: Bécs, Theater am der Wien. Február: Párizs, Palace Theatre. Március: Berlini, Metropol Theater. Április: Milano, Teatro der Verne. Május: London, Savoy Theater.”

Ebből persze akkor még egy szó sem volt igaz, mind csak Harmath vágyálma volt: előre felosztotta Európát Mayának, és Mayát Európának.
— De a Maya mégiscsak elindult világsikerű útjára...."

2512   zenebaratmonika • előzmény2511 2018-01-13 11:25:39

Ez azért így nem igaz, segíteni szerett volna Fényes Szabolcson, csak az ő neve nem volt ismert még külföldön 1935 körül, ezért kérték Londonban, hogy Ábrahám is írjon bele 3 dalt, mindkettőjük neve fel lett volna tüntetve. Zenebona 4 dalát írta Ábrahám (Kicsike vigyázzon egyszer nagymama lesz, Párizs szép Párizs, Cairo, Ide simulj rózsám), és a bemutatáskor csak a külfödi szerzők neve volt feltüntetve, meg a librettistáké, utólag a darab sikere után árulta el Ábrahám, hogy ő is írt 4 bele dal, ezután kötött vele szerződést a Operettszínház, és kérték fel az Utolsó Verebély lány megírására, 1928. végétől már az ő neve alatt futott a Zenebona alábbi 4 szerzeménye.

Miután 1931-ben már sikerrel bemutatták a Mayát a Fővárosi Operettszínházban Fényes Szabolcs neve alatt, emiatt 1935-ben is az ő neve alatt maradt volna.

2511   Ardelao • előzmény2510 2018-01-13 11:12:56

És így vált volna Fényes Szabolcs "Maya" c. operettje Ábrahám kizárólagos produktumává, mint ahogyan a "Zenebona" is! 

2510   zenebaratmonika • előzmény2508 2018-01-13 10:54:18

Akkor még a Kodály módszert használták mindenhol, Ábrahámnak Kodály a tanára volt a Zeneakadémián. Később Fényes Maya c. operettjét szerették volna Londonban bemutatni, tárgyalt is az ügyben Ábrahám, ez úgy valósult volna meg, hogy Ábrahám vezényelte volna kint a művet és három dalt írt volna hozzá, mivel Fényes Szabolcs neve ismeretlen volt akkor még külföldön, viszont Ábrahámot már ismerték Londonban, mert játszották a Bál a Savoybant. Fényes Maya című műve végül úgy néztem, nem került bemutatásra Londonban, de viszont bemutatták Stockholmban nagy sikerrel.

2509   Búbánat • előzmény2508 2018-01-13 09:57:53

."De hogyan is felejthetnénk el Fényes Szabolcsot, a csaknem félszáz operett, zenés játék, a több mint százharminc film kitűnő komponistáját, a sok száz sláger sikeres szerzőjét, a Fővárosi Operett Színház hajdani igazgatóját, a Fészek Művész Klub hétfő esti rendszeres mozilátogatóját..." Ha élne, most lenne 75 éves. Halála előtt néhány nappal ígértem meg, hogy e könyv a jubileumra elkészül. Ám ő, ismerve a magyar nyomda útvesztőit, nem hitt benne. Mi viszont azt nem hittük, hogy Fényes Szabolcs e könyv megjelenését már nem érheti meg. 
1987

2508   Ardelao • előzmény2473 2018-01-13 09:50:05

Ilyen egyszerű …..

Sugár Róbert „Ugye, hogy nem felejtesz el” címmel, Fényes Szabolcsról írt könyvében a következőképpen idézi interjúalanyának, Horváth Tivadar színész-, rendezőnek a visszaemlékezését:

„Ábrahám Pál nagy patronálója és barátja volt Fényesnek. Észrevette, hogy Szabolcs tehetséges gyerek, ezért néha segített neki. Egyszer elment Fényes Ábrahámhoz, és azt mondta:

- Kedves mester! Slágert kellene írnom, de nem tudom, hogyan kezdjek hozzá. Tudja, olyat, ami megmarad az emberek fülében.

- És mi van ebben olyan rendkívüli? – kérdezte Ábrahám.

- Nem tudom elkezdeni.

- Ide hallgasson, fiacskám – mondta a mester. – A sláger titka: a skála. Vagyis do-re-mi-fá-szo-la-ti-do. A hangjegyek egymás után jönnek – magyarázta Ábrahám. Itt van például egyik dalom. Olyan, akár a skála.

- Azzal leült a zongorához, és lejátszotta.

Nem-tör-tént-sem-mi, csak el-vá-lunk csend-ben …

Utána a mester így szólt Szabolcshoz:

- Fiacskám, most üljön ide mellém, és próbálja ugyanezt, csak visszafelé játszani.

Szabolcs megpróbálta:

Sze-ret-nék egy-szer ki-csit bol-dog len-ni …

Ábrahám megveregette Fényes vállát:

- Fog ez menni, fiacskám. Látja, nem is olyan nehéz slágert írni …”

2507   Búbánat 2018-01-12 17:22:21

Kapcs.: 492., 362., 361., 308, 112. sorszámok

Jacques Offenbach: A férj kopogtat - egyfelvonásos operett

Az operettből a  Magyar Rádióban három stúdiófelvétel is készült, közülük csak az egyik teljes felvétel, a másik kettő csak részleteket tartalmaz.

1959.  (Gencsy Sári, Szecsődy Irén, Szabó Miklós, Melis György, a rádiózenekart Fischer Sándor vezényli;

1973. február 28., Kossuth Rádió, 19.50 - 20.12.
(Ágai Karola, Andor Éva, Réti József, Sólyom-Nagy Sándor, km. az MRT Szimfonikus Zenekara. Vezényel: Erdélyi Miklós
a.) Dalkeringő (Ágai)
b.) Hármas (Ágai, Andor, Réti)

d) Panasz-dal (Ágai, Andor, Réti)

e.) Négyes és kuplé (Ágai, Andor, Réti, Sólyom-Nagy)

A Dankó Rádió ma délelőtti operettműsorában A férj kopogtat teljes felvételéről játszott be részleteket:

A Rádió Dalszínháza bemutatója: 1977. április 9., Kossuth Rádió, 20.45 – 21.34

Szövegét Delacour és Morand írta, rádióra Fischer Sándor dolgozta át.

Vezényel: Fischer Ádám

Km.: az MRT Szimfonikus Zenekara.

Zenei rendező: Erkel Tibor
Rendező: Varga Géza
Szerkesztő: Bitó Pál

Szereposztás:

Martel, a férj – Gregor József
Susanne, a felesége – Csengery Adrienne
Rosita, a barátnője – Lehoczky Éva
Nicolas, zeneszerző – Rozsos István
Kőműves – Agárdy Gábor (próza)

Az alábbi részletek hangoztak el erről a rádiófelvételről  a Túl az Óperencián operettműsor közepe táján:

  • Dalkeringő: „Drága, na, gyere, vár ma a zene, rég áll a bál…” (Lehoczky Éva)
  • Kettős: „Önért feláldozom  magam, az ablakon kiugrom én. Halálos ugrás, csakugyan, hiába, vége, nincs remény….” (Rozsos  István, Csengery Adrienne)
  • Panaszdal, négyes, együttes: „ Még gúnyolódni mer!?  Ez újabb sértés tőle, de most elég belőle! /Hát, ez jó! – haha-ha; - még ő nevet!... nevet-nevet-nevet… /-Figyeljen jól! Most jön a dal! -  A legszebb tószt, amit ma tőlünk kap…. – Koccints! Igyál! Dalolj! /…. Ezután csak magára vessen ő; Valóban, ez nem egyszerű… valóban ez nevettető; -  ezért csupán magára vessen ő!..../Hogyan? Ön velünk énekelt? – Felőlem dalolhatna bármit, az nékem úgysem számít---- bemegyek mostan a szobába, lefekszem , és így egyedül hagyom magát! Jójszakát! Jójszakát!… / - Ki segít most rajtam? – Mi baj, mi baj? Ne féljen hát!...Ez jó, ez jó, úgy ez szabaddá vált…ne féljen hát!… Jójszakát! (Csengery  Adrienne,  Lehoczky Éva, Gregor József, Rozsos István)
  • Finálé: „ Hölgyek, Urak, azt aki vak, megcsalja… /mert boldogul, ki inni tud…. csak magára vessen ő!.....- Valóban, ez nem egyszerű… valóban, ez nevettető…" (Csengery  Adrienne,  Lehoczky Éva, Gregor József, Rozsos István)

A délelőtti adás ismétlése (18-19 óra) rövidesen kezdődik a Dankó Rádióban.

2506   smaragd 2018-01-12 13:03:12

 

Megnéztem a "mediaklikk musorujsag"- ot ma reggel.

Nem látok benne előzetest a jövő hétre, ami szintén hasznos volt az rtv részletesnél, előre lehetett tervezni, sőt néha örülni is...

Benne volt sok más, évtizedek alatt megszokott és hasznos, művészi és történelmi hagyományainkat ápoló ismertető, a déli harangszó, a templomok fényképe és a leírás...Művek, előadók, adatok, tudnivalók, szereposztások.

Amit a  neten ma reggel  láttam, -  ha egyáltalán gyorsan bejön és lesz türelmem kivárni -, az sok lehetőség kínálatát jelzi, de nem az.

Ezt is meg kell majd szokni ezek szerint, egyre lejjebb...itt is, sajnos itt is.

Lehet levelet írni akinek nem tetszik, úgy látom.

Remélem, hogy megváltozik ez a helyzet, azaz csak átmeneti, ugyanis kétlem, hogy a rádióhallgatók valamennyi rétegének ez megfelelő lesz. Itt egy, kizárólag netes lehetőséget hagytak meg, ami nem elég, korlátoz.

2505   telramund • előzmény2504 2018-01-12 12:07:24

Köszönöm, hogy szóltál ,akkkor oda is átteszem!Legalább valami emlék marad a lap után,bár ki tudja meddig?

2504   Búbánat • előzmény2503 2018-01-12 11:30:15

Köszönöm, hogy hangot adtál sokunk szomorúságának! Ezzel kapcsolatos "nekrológjainkat" lásd még itt: Média, zene, ízlés -topicban az 59. - 63. sorszámoknál.

2503   telramund 2018-01-12 09:24:55

http://www.rtvreszletes.hu/rtv/index.php?option=com_frontpage&Itemid=1

Nagy szomorúsággal vettem észre,hogy évtizedek óta  vásárolt RTV Részletes újság ezzel a héttel megszűnik.Gyakorlatilag az egyetlen újság volt ,ahol részletes egész napot közlő rádióműsor is szerepelt.Megnéztem több hasonló újságot,de sajnos mindenütt csak éppen érintik a rádiót abból is csak 3-at,a külföldi tv adólből csak a politikai karakterűek szerepelnek.Nem beszélve ,hogy a legtöbb adónak a délelőtti illetve késő esti műsorai nem szerepelnek..Arra pedig,hogy naponta végignézze az ember a neten dolgozó embernek nincs ideje.Nagyon fog hiányozni és megnehezül a tájékozódás.Váratlan fordulat és számomra érthetetlen.Láthatalanul is a művelődés nagy segítője volt és könnyűvé tette a tájékozódást.

2502   Búbánat • előzmény956 2018-01-11 22:30:07

Kapcs.: 956., 953., 68. sorszámok

Kiegészítés

Arthur Sullivan: A Fruska 
/Eredeti címe: H.M.S. Pinafore (1878) /

Operett két részben.

Rádió Dalszínháza bemutatója: 1973. január 22. Kossuth adó, 19.47 - 21.30 

Szövegét William Schwenck Gilbert írta.

Rádióra alkalmazta: Romhányi József
Verseket fordította: Blum Tamás

Vezényel: Blum Tamás

Km.: Az MRT szimfonikus zenekara és énekkara (Karigazgató: Sapszon Ferenc)

Zenei rendező: Fejes Cecília
Rendező: Cserés Miklós dr.

Szerkesztő: Bitó Pál

Szereposztás:

Sir Joseph Porter, admirális – Várhelyi Endre (Balázs Samu)
Kapitány – Kishegyi Árpád (Agárdy Gábor)
Josephine, a kapitány lánya – Kalmár Magda (Csűrös Karola)
Ralph, matróz – Rozsos István (Körmendi János)
Dick, matróz – Sólyom-Nagy Sándor (Garas Dezső)
Fedélzetmester – Kovács Péter (Sztankay István)
"Muskátli", zsibárus (kikötői -hajókra feljáró- árus) – Barlay Zsuzsa (Tolnay Klári)
Dada – Divéky Zsuzsa (Kárpáti Magda)

Km.: Pogány Margit, Bay Gyula, Felvinczy Viktor és Lázár Gedeon

Sullivan-Gilbert műve talán inkább tekinthető zenés burleszknek, mint operettnek – bár a klasszikus operettek korából való és annak minden jegyét magán viseli; a magyar közönség nem sokat tudhatott erről az alkotásról a rádiófelvétel bemutatásáig, ugyanakkor már ismerhette a szerzőnek két operettjét  - A Mikádó; Az esküdtszéki tárgyalás - a hatvanas években elkészített magyar nyelvű stúdiófelvételükről. (Két évvel később a rádió elkészíti és bemutatja Sullivan egy újabb operettjét is: A cornwalli kalózok avagy a becsület rabja címmel.)

A Fruska akár az „Őfelsége hajója” címet is viselhetné, hiszen cselekménye a F r u s k a  nevezetű gőzösön játszódik. Főhőse a hajó kapitánya, s annak lánya, akit apja az admirálisnak szánt ugyan, de ő egy matrózt szeret…

Az operett részletei:

  1. Nyitány
  2. A tengerészek dala: „A kéklő óceánt hófehér hajónkban járjuk, és nincs panasz miránk, úgy pucoljuk meg az ágyút…”  (MRT Énekkarának Férfikara)
  3. Muskátli dala: „Muskátli, jó öreg Muskátli…” (Barlay Zsuzsa)
  4. Ralph románca: „Van egy bájos lány, bimbó a rózsafán…” (Rozsos István)
  5. Josephine belépője: „Szomorú sors a nagy szerelem…” (Kalmár Magda)
  6. Ralph és Muskátli kettőse: „A csalogány búsong”  (Rozsos István, Barlay Zsuzsa)
  7. A kapitány dala a tengernagyról és a matrózok kara: „ Legénységem, köszöntlek! – Sir, jó reggelt! …/- Mert bölcsen parancsolni tudni kell. Ha a személyzetem jó, akkor rendben a hajó, s akkor pompás minden út…”  (Kishegyi Árpád és az MRT Énekkarának Férfikara)
  8. Az admirális dala: „De szép volt az elmúlt ifjúság egy ügyvédirodában mint diák, a széket poroltam, a párnákat, ha a porszemek és a cérnák rászálltak, a háztartási munka úgy megtetszett, az admirálissághoz végül ez kellett…” (Várhelyi Endre és MRT Énekkarának Férfikara)
  9. Josephine és Ralph kettőse: „- Te méltatlan vagy rám! Értsd meg már egyszer! Nem érthető talán, mit mond az ember!../- Te kőszívű leány, nincs benned érzés! Hogy miért szeretlek én, ez itt a kérdés...” (Kalmár Magda, Rozsos István)
  10. Az I. felvonás fináléja (Kalmár Magda, Divéky Zsuzsa, Rozsos István, Sólyom - Nagy Sándor, Kovács Péter, az MRT Énekkarának Férfikara)
  11. A kapitány és Dick kettőse (Kishegyi Árpád. Sólyom - Nagy Sándor)
  12. Jelenet, II. felv. (Kalmár Magda, Divéky Zsuzsa, Kishegyi Árpád, Sólyom - Nagy Sándor, Rozsos István, Kovács Péter, Várhelyi Endre)
  13. Búcsújelenet (Barlay Zsuzsa, Kalmár Magda, Divéky Zsuzsa, Rozsos István, Sólyom - Nagy Sándor, Várhelyi Endre, Kovács Péter)
  14.  Legenda (Barlay Zsuzsa)
  15. A II. felvonás fináléja (Barlay Zsuzsa, Kalmár Magda, Divéky Zsuzsa, Rozsos István, Kishegyi Árpád, Sólyom - Nagy Sándor, Várhelyi Endre, az MRT Énekkarának Férfikara)
2501   Búbánat 2018-01-10 13:50:58

Nagy Ibolya, a Túl az Óperencián adásának szerkesztő-műsorvezetője tegnap már a Dankó Rádió operettműsorában jelezte, hogy ezen a héten Jacques Offenbach több operettjének a részletei is elhangzanak majd a műsorában. 

Valóban, tegnap A gerolsteini nagyhercegnő nagyszerű rádiófelvételéről kaptunk egy válogatást,  ma pedig egy újabb Offenbach-operettből szólaltak meg pompás dalok, együttesek:

„Piaci dámák”
 

- Bevezető jelenet: a Kofák kara  (Andor Éva, Barlay Zsuzsa, Forgács Júlia, Kincses Veronika, Köteles Éva, Mátray Zsuzsa, Szemere Erzsébet, Gregor József)

„Tessék, vegyenek itt a zöldség, karalábé, tessék körtét, szőlőt,  friss karalábét, csuda olcsó árú; vegyenek-vegyenek-vegyenek, olcsó a sapka, zöld bab, olcsó a virág…csak tessék, hölgyeim…”

- Piaci jelenet - Raphlafla, ezreddobos dala - jelenet (Palcsó Sándor - valamint  Andor Éva, Barlay Zsuzsa, Forgács Júlia, Kincses Veronika, Köteles Éva, Mátray Zsuzsa, Gregor József)

„… Karneválnak itt a napja, piaci nép is ünnepel,  Raphlafla-lafla-lafla-fla…./Éljen víg a zsivalyos lárma! Éljen minden piaci dáma! Éljen, mind a piaci-piaci dáma!..../... csak tessék, hölgyeim., vegyenek…”


- Ciboulette és Croute szerelmi kettőse (Kincses Veronika, Fülöp Attila):

 „- Ciboulette, lelkemnek az minden álma, hogy Veled oltárhoz állhassak már, hogy Veled oltárhoz állhassak már …. /- Kedvesem, álmod, ha valóra válna, csakhamar lehetnénk ketten egy pár, csakhamar lehetnénk ketten egy pár! /- Nem tudom, mi ez most: való vagy álom? /- Valóság, te leszel, csakis a párom!/- Ránk akkor örökös boldogság vár!…oltárhoz állunk már!/- Lesz itt ünnep, dínomdánom, lesz itt hosszú három nap, azt a percet várva-várom, áldást mondjon ránk a pap!…Ó, jöjjön már ez az a nap!…/- Ajkunk lángol, ég a vágytól….És rázendít, hogy a tánc mily szép… /- De teljes boldogság csakis úgy várhat rád, ha jön valaki - ugyan ki? - több valaki...- pici pólyás babád… - ha sok gyerek vár ránk….”

- Finálé: (Andor Éva, Barlay Zsuzsa, Forgács Júlia, Kincses Veronika, Köteles Éva, Mátray Zsuzsa, Szemere Erzsébet, Fülöp Attila, Gregor József, Palcsó Sándor)
„…Lányom, én vagyok jó anyád!… - az anyja?!…/.- Lányom, én vagyok jó atyád! - az apám?! …- az apja?!  - az anyja!? /- Nejem ő, ez a nő!... /- Most megvagy, nem menekülsz, dobos úr, elhagytad áldozatodat, gonoszul…/ - A csábítója volt…- .Nejem ő! Ez a nő!... /- Ez a sors, ez a végzet, mely szörnyen súlyt le rám, igen Ó, az a nő, ki tetszett egyszer tán…/- Árulja el, mi az a tett?../- Mint ifjú hős vitéz, egy lányt szerettem én, és akkor jött a vész: született egy csöpp lányka, de hadba ment a gárda, és én magamhoz vettem, másnap zálogba tettem az én kis Ciboulette-tem /- Semmi kétség, ő az édesapám!.../- Ez nemes tett, ez ritka jóság!.../- milyen csuda-csoda-csoda jó lélek szeret téged…./- Dobos úr! Már  oly rég egy az álmom, a kedves lányát úgy imádom… - Papám, már oly rég egy az álmom: hogy legyen ez az úr a párom!…./- Mily heves e szerelmi láng! Tüze át terjed rám… /- Keljetek szépen egybe már! Éljen a boldog az ifjú pár!…./- Milyen csuda-csoda-csuda jó lélek, szeret téged…/- Nosza, zengjen a dob!...fürgelábunk…/… - Raphlafla, Raphlafla, Raphlafla-fla…/- Enyém lesz végre szívem párja, többet a sors nem adhat…/ - Jöjjön vígan zsivajos lárma, éljen minden piaci dáma!. Hadd éljen minden piaci dáma!.Éljen,minden piaci dáma!”

Tájékoztatásul ideírom a rádiófelvétel műsoradatlapját:

Jacques Offenbach: Piaci dámák (Mesdames de la Halle – 1858)

Operett egy felvonásban

A Rádió Dalszínháza bemutatója: 1976. július 11. Kossuth adó 18.50 – 19.50

Szövegét Lapointe írta. Fordította és rádióra alkalmazta: Romhányi József

Vezényel: Hidas Frigyes

Km.: a Magyar Rádió és Televízió Szimfonikus Zenekara

Zenei rendező: Fejes Cecília

Rendező: Horváth Ádám

Szerkesztő: Bitó Pál

Szereposztás:

Madame Poiretapée, hal- és zöldségárus – Forgács Júlia
Madame Madou, zöldséges kofa – Barlay Zsuzsa
Madame Beurrefondu, zöldséges kofa – Andor Éva
Raphlafla, ezreddobos – Palcsó Sándor
Mademoiselle Ciboulette, gyümölcsárus – Kincses Veronika
Croute kukta – Fülöp Attila
Rendőrbiztos – Gregor József (Basilides Zoltán)
Csapos – Képessy József
Egy ruhaárus; Egy játékárus; Egy zöldségárus - énekhangok: Köteles Éva, Mátray Zsuzsa, Szemere Erzsébet

 

Kíváncsian várom, hogy kedvenc francia operettkomponistám milyen operettjeiből fogunk még részleteket hallani a következő napok során a Dankó Rádió oprettadásában!

 

A délelőtti műsor ismétlését ma 18 és 19 óra között hallgathatjuk meg a rádióban és az internetes elérhetőségén.

2500   Búbánat • előzmény2499 2018-01-10 11:30:14

Persze mindez részemről csak találgatás...

2499   Búbánat • előzmény2498 2018-01-10 11:25:33

Szerintem a rádió vezetése úgy gondolja, talán több embert lehet leültetni a rádió készüléke mellé. Cél: "Hallgatottság növelése" - mert csak kíváncsiak vagyunk arra, amiről nincs információnk; a teljes adásidőt végighallgatjuk kedvenc zeneszámaink, szerzőink, énekeseink esetleges  bejátszására várva... - az érdeklődés végig fenn van tartva - szemben a korábbi gyakorlattal, amikor mindent előre "tálcán" kaptunk,  már napokkal korábban (vagy csak az adásnap reggelén) felcsigázva voltunk, tudva a műsor részletezését; nyilván sokan voltak, akik csak arra az egy-két számra kapcsoltak oda, mely szívük vágya volt; vagy egyáltalán be se kapcsolták aznap a rádiót -  érdeklődésük hiányában. (nem vonzotta oda a napi műsortartalom)

Mindezt végig gondolhatták az illetékesek, ezért levették a műsorrészletezést, bízva, hogy "meglódul" a Túl az Óperencián másorának hallgatottsága.

A másik szempont lehet az is, hogy esetleg már nem hetekkel korábban (vagy legalábbis sok nappal az adásnap reggele előtt)  kerül felvételre  ez a beszélgetős műsor, ami lehetővé tette a zenei szerkesztőnek és a technikusoknak percre kiszámítaniuk a dalok kezdési idejét; a műsorba meghívott művészvendég mostanság vagy aznap reggel élőben van bent a stúdióban Nagy Ibolyánál vagy legalábbis egy-két nappal az adásnap előtt; így kevés idő maradna a felcsendülő szignált megelőzően, percre meghatározva, lebontva, mit hallunk majd.

Ez utóbbi esetben mégis megoldás lehetne ha az elhangzó, tervezett műsorszámok megjelölését megkapná a hallgató a rádió facebook oldalán, úgy mint régen - csak elhagyva a korábban hozzárendelt, percre lebontott kezdési időt.  Mégis kapnánk, hozzájuthatnánk információhoz, mit fogunk hallani a rádióműsorban a következő egy órában. 


Sokan viszont nem kapcsolnak a délutáni ismétlőműsorra éppen ezért--- ez is lehet az oka annak, hogy megszüntették a Dankó Rádióban a műsortartalom közlését.

2498   zenebaratmonika • előzmény2496 2018-01-10 10:53:45

Azt tudod miért nem teszik közzé a Túl az óperencián napi műsorát? Én már többször kértem őket, hogy örülnénk neki.... gondolom nincs ott a kolléga, aki írta, de hát ez annyira nem nagy feladat szerintem kb. 15 perc beírni.

2497   smaragd • előzmény2496 2018-01-10 10:42:05

Várd csak szépen...arra kérlek, mert vannak csodák!

2496   Búbánat • előzmény2495 2018-01-10 10:12:07

Sajnos, egyelőre reménytelen mindez, álmok, vágyak... Már megszűnt a Dankó Rádióban a napi műsorismertetés is; jövő héttől megszűnik az RTV Részletes, melyben a legrészletesebb rádióműsort olvashattuk... A teljes operettek, daljátékok, rádióoperettek, zenés játékok újra műsorra tűzését a belátható időn belül nem látom, nem várom.

2495   smaragd • előzmény2494 2018-01-10 06:05:26

 

Rádiótörténet : A "Májusfával" kezdődött

Kemény Egon, az első rádióoperett a "Májusfa"  zeneszerzője emlékezik vissza az operett születésének körülményeire

Elhangzott: Magyar Rádió, 1965

 

Nagy örömmel olvastam Bitó Pál mondatait bejegyzésedben.

1973-ban a rádióoperett, az új zenei rádiós műfaj indulásának 25. évfordulója alkalmából készült interjú címében is jelzi a műfaj rangját, amelyet Kemény Egon művészi tekintélye és zenéje alapozott meg  a "Májusfa" és  a "Talán a csillagok" című - mindkettő 1949-ben készült - rádióoperettjeivel. 

Kemény Egon szakmai és közönségsikert elért fenti operettjeihez 1950-ben csatlakozott az első rádiódaljáték, Farkas Ferenc: "Csinom Palkó" c. darabja.

Később a musical is felkerült a rádió dalszínházának műsoraiba.

2019-ben lesz a rádióoperett, a rádió dalszínháza kezdetének 70. évfordulója. 

Ez idő alatt a hallgatók milliói tölthettek szórakozva és tanulva kellemes órákat a rádiókészülékek mellett. Az önművelés egyik lehetőségének is kínálkozott.

A zene igényéssége nagyon sok mű esetében kiemelkedő volt. 

Ehhez társult a gondosan kiválasztott szövegkönyvek mellett  az akkori zenei rendezők, rendezők, dramaturgok, zenészek és stúdió-munkatársak kiváló és odaadó munkája.

A szereplőket az akkori színészek és énekesek legjavából választották. 

Említésre méltó, hogy operaénekes először Kemény Egon művében énekelt.

Ezt a komoly, magyar rádiós zenei hagyományt 2012-től őrzi a "Túl az Óperencián" című műsor, amely indulásakor az operettkedvelőknek készült. 

Nagy Ibolya felelős szerkesztő-műsorvezető a hét minden napján hallható programjában felkészülten ápolja az operett, daljáték, musical közel 70 éves rádiós hagyományait.

Ma már nincs mód arra, hogy teljes egészükben meghallgathassuk a többször viharos rádiós évek alatt és után gyakran csodával határos módon megmegmaradt, megmentett műveket. 

Miért? Nincs rá válasz.

Nagy vesztesége ez a helyzet a rádióhallgatóknak, a magyar kultúra egy része, ezek az archív művek  elérhetetlenek lettek, köztük magyar szépirodalmi témájú feldolgozások, történelmünk és irodalmunk kiemelkedő személyiségeinek életéről, tetteikről, műveikről  készültek darabok, amelyek 1949-től kezdve a hallgatóság művelődését szolgálták, vidám formában is.

Az alábbi bejegyzéshez kapcsolódik az a tény, hogy jelenleg nincs hazánkban olyan újság, amely a rádióműsort részletesen tartalmazza. 

Ez szintén veszteség, amellyel méltatlanul sújtják a rádióhallgatókat. Kik?

Változatlanul remélem, hogy az eddig megalkotott értékeket minden tekintetben méltóan juttatja majd el a jelenlegi rádiózás vezetősége a hallgatókhoz azaz teljes összidőben lejátszva a gyakran több részből álló darabokat és megfelelő rádióújságban részletezett műsorismertetéssel.

2494   Búbánat 2018-01-09 23:56:40

RTV Újság, 1973. április 2-8. heti szám

„Mércénk: a műfaj rangja…” – Látogatás a Rádió Dalszínházában

(Magyar Rádió, Budapest, VIII. Bródy Sándor u. 5-7.)

A szerkesztőségi szoba, ahová benyitunk, pontosan ugyanolyan, mint a zenei főosztály többi munkatársáé, tehát semmi sem utal arra, hogy itt nem egyszerűen rádióműsor, hanem színházi repertoár készül. A falakon nem függenek baráti ajánlásokkal ellátott művészportrék – holott a negyedszázados múlt alapos okot és anyagot szolgáltatna az ilyesfajta „dekorációhoz” – Bitó Pál ugyanis emlékezetében és katonás rendben sorakozó iratmappákban tartja nyilván ennek az egyedi színháznak a történetét.

Kemény Egon és Romhányi József Májusfa című darabja volt az első jelentős, önálló munkánk – akkor még rádióoperettnek hívtuk. Célunk is nagyjából a műfaj stúdióváltozatának megteremtésére és kidolgozására korlátozódott, s a magunk elé tűzött feladatot sikerült is megvalósítanunk. Olyan rangos szerzőket nyertünk meg, mint például Farkas Ferenc, és olyan dalműveket indítottunk el a népszerűség útján, mint a Csínom Palkó vagy a Zeng az erdő. Eisemann Bástyasétánya is a stúdióból került át színpadra, s a maga korának egyik legkedveltebb operettje lett – de bizonyára Tamássy Zdenkó és Bródy Tamás szép dallamaira is sokan szívesen emlékeznek vissza két évtized távlatából.

A kulcs a lábtörlő alatt és a Talán a csillagok vonzó zenei anyaga adta az elhatározást egy fontos lépéshez: az igényes énekszólamokat operaénekesekre bíztuk. Ez a bevált kísérlet – gondolom – egyben jelzi: mindig is igyekeztünk elkerülni a giccset, a stílustörést, a színvonaltalanságot.

A Páholyból című műsorban gyakran hallani is a Rádió Dalszínház új felvételeit készítő karmesterek, operaénekesek nyilatkozatát arról, milyen örömmel vállalják a közreműködést egyegy klasszikus nagyoperett megszólaltatásában. Kalmár Magda és Breitner Tamás legutóbb például elragadtatással beszélt Planquette A cornevillei harangok című művéről. De hadd kezdjem messzebbről a sort, ha már érdekes nevekről van szó: több mint tíz évvel ezelőtt A cigánybárót Ferencsikkel vettük fel, és Zsupán szerepében Melis Györgyöt hallhatta a közönség! A nyáron Kónya Sándor énekelte szalagra a Dubarry és A madarász legszebb áriáit, A mosoly országa tenorfőszerepét pedig Simándy József egészen kivételes diszpozícióban! (A darab felvételét a hanglemezgyár átvette tőlünk, tehát hamarosan lemezen is megjelenik majd!) Úgy érezzük, ezekkel a produkciókkal bekapcsolódunk abba az európai áramlatba, amely a klasszikus operettet vígoperaként kezeli, és világnagyságokkal jelzi a műfaj rangját; elvégre a Bécsi Szimfonikusok és Willy Boskowsky, Nicolai Gedda és Hilde Güden ebbe a kategóriába tartoznak!

- Mielőtt a tervekről beszélnénk, érdemes volna a műfaji választékról is szólni…

- Annál is inkább, mivel van is miről beszámolni! Egyik legjobb bemutatónknak tartjuk Ránki – Hubay Vas kitűnő musicaljét, az Egy szerelem három éjszakáját, ezt az értékes és klasszikusan szép darabot.  Irodalmi színvonalat és korszerű zenét hoz Kopányi György és Hidas Frigyes minden együttműködése. A múlt év legnagyobb közönségsikerének Gyulai Gaál János – Aszlányi Károly pompás Hét pofonját könyvelhetjük el, ugyanakkor Kerekes János zenéje, a Házasodj, Ausztria! című darabban (Mikszáth – Hubay – Vargha Balázs) még a komponista sokszínű palettáján is új tónust és árnyalatokat mutat. A történelmi tárgyú zenés művek listája Horusitzky Zoltán – Mikszáth kirobbanó tetszéssel fogadott Fekete városa után Vincze Ottó – Ambrózy Ágoston Kedves rokonok című zenés játékával gazdagodott, s már kész, hamarosan műsorra is tűzzük egy fiatal, most induló zeneszerző első rádiós munkáját: Darvas Ferenc Becsületes megtaláló című musicaljét. (Szöveg: Semsei Jenő, versek: Hajnal István).

- És mi minden van előkészületben?

- A klasszikus anyagból Offenbach Kékszakáll című nagyoperettje (szerintünk: vígoperája), melynek új fordítását Fodor Ákos készítette. Goldoni darabjából Tamássy Zdenkó zenéjével készül rádióoperett Törököt fogtunk címmel, Kerekes János és Hárs László Sárgarigója pedig már a jövő hónapban felvételre kerül. Felújítjuk Fényes Szabolcs – Békeffy István Rigó Jancsiját, és rendelésünkre Szőnyi Erzsébet most készít Urbán Éva szövegére egy gyermekoperát, a címe: Aranyszárnyú méhecske. Horusitzky Zoltán is új művén dolgozik, ezúttal Molnár Ferenc darabjából, a Csókok éjszakájából ír zenés játékot, végül pedig hadd zárjam egy fiatal, népszerű mai szerző nevével a felsorolást: Victor Máté Huszár Erika szövegére komponálja a Különös utazást.

/K. M. /

2493   Búbánat 2018-01-09 17:35:22

Hamarosan, 18 órakor kezdődik a Dankó Rádióban a Túl az Óperencián délelőtti adásának ismétlése!

A zenei kínálatból kiemelem (a műsor második felében, 18.30-tól):

Jacques Offenbach: A gerolsteini nagyhercegnő

A klasszikus nagyoperettből klasszis hazai rádiófelvétel készült a Rádió Dalszínházának égisze alatt!

Az operett teljes stúdiófelvételét, prózai dialógusokkal együtt, először 1970. augusztus 19-én, a Kossuth Rádió sugározta (20.07 – 23.04), de magát a zenei anyagot már két évvel korábban felvette a rádió a művészekkel, énekkarral és zenekarral, Bródy Tamás karmester zenei irányításával: ezt a felvételt először 1968. november 20-án a Petőfi Rádió sugározta,  10.00 és 11.17 óra között.

 Henri Meilhac és Ludovic Halévy librettója nyomán a szöveget magyarra fordította, és a rádióra alkalmazta: Romhányi József 

A következő részleteket hallhatjuk most ebből az Offenbach-operettből a  Dankó Rádió műsorán:

  • Bevezető kórusjelenet (Énekkar)
  • Jelenet és Fritz belépője (Réti József, km. Németh Marika és Énekkar)

„- Szívem, Fritz! Ó, milyen bátor!  Csatába mégy!… /- Ki nekem ront, pórul járhat!  Ki nekem ront, pórul járhat!  Mert visszavár, mert visszavár csókos száj! /Gyertek szép leányok, csókra  epedőn, selymes  ágyban háltok, mi a harcmezőn, levest kap a baka, komisz kenyeret… Holnap puska ropog, ágyú riogat, úgyis elpatkolok ma még, hadd igyak! Ide veled, jó bor, na hörpintsük fel! Anya, ara, sógor ma búcsúznunk kell!  Ó szép szemű lányok, ó hős férfinép! Most rúgjuk a port, víg körtáncot járj!  Perdülj!  Fordulj!  Ó!  /Körbe perdülünk, lengve lendülünk, mint a búgócsiga, mint a kerge nyáj! Erre lendülünk, arra perdülünk, mint a búgócsiga, mint a kerge nyáj.  Fordulj, perdülj, mint a búgócsiga, mint a kerge nyáj!  Fordulj, perdülj,  mint a búgócsiga, röppen, szállj!” –a  refrént ismétli: Énekkar.

  • Jelenet és Bumm tábornok dala (Melis György, km. Réti József és Énekkar)

„Ez botrány! Ezer ördög! Itt a táborban lányok!…./Ahogy felnyihog harci ménem, 
föl, harcra hát! Rohamra indulok én az élen, hegy-völgyön át…/ Piff, paff, puff, tarapapa bumm! Legyőzött a generál, Bumm, bum! …”

  • A nagyhercegnő dala, a nagyhercegnő és Fritz kettőse a II. felvonásból (Házy Erzsébet, Réti József)
    „ A férj ezt mondta nékem, kérlek, mondd néki el azt, amit érzek! …/Mondd el azt, hogy kellemes és megnyerő. Mondd el azt, hogy bódító férfi. Mondd el azt, mennyit tudna itt még hódítani!...És győzni néha többet ér, ha ezt közvetíti a vágya. Ó!..../ 
    Jaj, nincs nyugtom, percnyi sem, csak szenvedek nappal és éjjel! Csak álmodom róla szüntelen, és nem adom reményem, mégsem. Ó!.... Nos, hát! Nos hát, most mit válaszol nekem?.../ Mondja azt hogy én vele érzek; Biztos szép, biztos kedves lélek…- Azon kell tehát igyekeznem… Hogy a szívem is így érezzen…
    Ez mind szép volna, csak azt kéne tudnom, hogy miről van itt szó? Miről volna szó? 
    Az ördög engem örök tűzbe dugjon, ha tudom, milyen sóvárgó…”
     
  • Jelenet  (Kishegyi Árpád,  Melis György, Bartha Alfonz, Michels János, Németh Marika,  Énekkar)

„… Bűbájos asszonyka, szép Jó’jcakát, elég ha önnek ennyit mondok… Jó’jcakát….nem mondunk mást --- Jó’jcakát...”

  • Jelenet és a III. felvonás fináléja  (Házy Erzsébet, Németh Marika, Réti József, Bartha Alfonz, Kishegyi Árpád, Michels János,Melis György, Pere Jámos és az MRT Énekkara)

„ ….Jó estét urak!... - Százhúsz évig éljen a szép ifjú pár!  Ma szóljon hát a bor, a serleg körbejár…/...

- A díszsisakom visszakaptam!
- A lantomat visszanyerem!
- A szívem végleg önnek adtam!
- És viszontlátom két szép gyermekem!
- Visszavár most a csendes fészek!
- Ahol szépen megbújunk majd!

Nagyhercegnő:
- Mindenkor izgalmak és vétkek: 
Jobb a csend, elkerülni minden bajt.

Fritz:
Bár főtábornok rangos serege csak most ér haza végre, 
Egy jó tucatnyi vasgyúró szapora lesz a házam népe!

Kórus: 
Egy jó tucatnyi vasgyúró szapora lesz a házam népe!

Nagyhercegnő:
A bérre bár az asszonyka akad a csókra szomjas férje
A józan ész most azt mondja, legyen a mókának most vége!

Kórus
A józan ész most azt mondja, legyen a mókának most vége!

Nagyhercegnő:
Ha látna most a dédanyám, ő biztos büszke volna rám!
Ha látna most a dédanyám, ő biztos büszke volna rám! Ó!...”

2492   Búbánat • előzmény2491 2018-01-08 11:58:02

Korrigálom az előbbi bejegyzésemből:  nem ezen az 1970-es rádió dalszinházbeli musicalfelvételen szerepeltek:

Tenson MacPhab - Benkő Gyula

Laskett riporter - Ráday Imre

Ők az Aszlányi Károly regényéből készült Hét pofon 1961-ben bemutatott rádiójátékának szereplői között fordultak elő (rendező: Varga Géza)

2491   Búbánat 2018-01-08 10:44:02

Gyulai Gaál János – Aszlányi Károly – Romhányi József: Hét pofon

Musical hét részben

A Rádió Dalszínházának bemutatója: 1970. december 25 – 31.  Kossuth Rádió, I - VII. rész

(hét részben, egymást követő napokon, az év végére időzítette a rádió a musical felvételének bemutatóját)

Rádióra alkalmazta:  Karinthy Ferenc

Közreműködik: az MRT szimfonikus zenekara, énekkara (karigazgató: Bódy Irma) és a Stúdió 11 zenekara

Vezényel a zeneszerző: Gyulai Gaál János

Szereposztás: 

Tenson Mac Phabb - Benkő Gyula

Laskett riporter - Ráday Imre

William Macphab, állástalan mérnök és filozófus - Harsányi Frigyes
Terbanks, az acélkirály - Tomanek Nándor
Maisie, a lánya – Felföldi Anikó
Miss Finigale, Terbanks titkárnője – Psota Irén
Laskett újságíró – Lőte Attila
Bixman sofőr – Kozák László
Titkárnő – Ág Éva
Rikkancs – Paudits Béla
Drive, rendőrfelügyelő – Csákányi László
Fődetektív – Hadics László
Gyorsírónő – Csala Zsuzsa
Inas – Lázár Tihamér

Továbbá közreműködik: Sárosi Katalin mint dizőz (bárénekes)

Rendező: Cserés Miklós dr.

Dramaturg: Ruitner Sándor

A Dankó Rádió nem rég véget ért Túl az Óperencián c.  operett és zenés színház kedvelőknek szóló adásában az alábbi dalfelvételek kerültek bejátszásra a musicalből:

  • Út az elnökhöz (Harsányi Frigyes)
  • Randevú az Alhambrában (Felföldi Anikó, Sárosi Katalin, Harsányi Frigyes)
  • Macphab ötletei (Harsányi Frigyes, Felföldi Anikó, Lőte Attila)
  • Hyde parki csók (Felföldi Anikó, Harsányi Frigyes)
  • Whiskydal (Harsányi Frigyes, km. a Stúdió 11)

E zenés darabhoz kapcsolódva érdekességként megemlítem a következőket:

1971. augusztus 21.-én nagyszabású operett-musical gálára került sor a Zeneakadémia Nagytermében, melyet a Kossuth Rádió 19.35 órai kezdettel élőben közvetített:

A „Nyáresti szórakozás – operettest Offenbachtól Bernsteinig” című műsorban közreműködött:

Házy Erzsébet, Kalmár Magda, László Margit, Németh Marika, Szirmay Márta, Zentay Anna, Karizs Béla, Nagy Sándor (a „Sólyom” előnevet akkor még nem vette fel), Melis György, Palócz László, Simándy József
valamint a Magyar Rádió Énekkara és Szimfonikus Zenekara, a Harmónium Énekegyüttes. Karigazgató: Sapszon Ferenc. Vezényelt: Bródy Tamás
Zenei rendező: Balassa Sándor. Szerkesztő: Bitó Pál és Bencze Magda. Műsorvezető: Bárdy György
Ennek a műsornak a II. részében egyebek közt ebből a musicalből is felcsendült egy részletegy kettős Kalmár Magda és Sólyom - Nagy Sándor előadásában.

A Dankó Rádió mai operett műsorának végén egy összeállítás következett Nádas Gábor dalaiból: Voith Ági, Bodrogi Gyula , Sárosi, Katalin és Sasvári Sándor énekeltek.

Mától – egész héten át - Karinthy Mártonnal, a Karinthy Színpad igazgató-rendezőjével beszélget a szerkesztő-műsorvezető, Nagy Ibolya a Dankó Rádió Nagymező utcai Thália-látványstúdióban.

 

A délelőtti adás ma hat és hét óra között újra meghallgatható lesz a rádióban és az internetes elérhetőségein.

2490   Búbánat 2018-01-07 13:58:20

A Dankó Rádió Túl az Óperencián című műsorának mai  zenei kínálatából nem operettmuzsikát emelek ki, hanem az elhangzott három keringőt:  az adás legelejéről,  a közepéről és a legvégéről:

Lehár: Arany és ezüst - keringő (km. a Magyar Rádió Szimfonikus Zenekara, vezényel a Szolnoki Szigligeti Színház jelenlegi karmestere, zenei vezetője: Rácz Márton)

ifj. Johann Strauss:  Kék Duna - keringő (Km. a Magyar Állami Hangversenyzenekar, vezényel: Ferencsik János)

Dohnányi Ernő: Pierette fátylakeringő (Km. a  Philharmonia Hungarica, vezényel: Doráti Antal)

 

Batta András zenetörténésszel  ma utoljára beszélgetett ezen a héten a szerkesztő-műsorvezető, Nagy Ibolya. Szó esett köztük az operett, mint  zenésműfaj továbbéléséről itthon és külföldön; a keringő-zene változatlan népszerűségéről, mely a mai napig él, szívesen táncoljuk/hallgatjuk; a jelen és a jövő terveiről, megvalósuló elképzeléseiről;  a Városligetbe tervezett Zeneház  majdani működéséről, programjairól; a Virtuózok televíziós műsorbeli szakmai munkájáról is hallottunk gondolatokat Batta Andrástól – búcsúzóul.

A délelőtti rádiós műsort 18 és 19 óra között hallgathatjuk meg  ismét  a Dankó Rádióban.

2489   Búbánat 2018-01-06 15:55:10

Erkel Ferenc Hunyadi Lászlójának Palotása volt az első zeneszám, ami a Dankó Rádió  Túl az Óperencián délelőtt elhangzott adásában felcsendült: Medveczky Ádám vezényli a Magyar Állami Operaház Zenekarát – egy koncertelőadáson.

 Batta András Nagy Ibolya mikrofonja előtt folytatta zenetörténészi mivoltából fakadó fejtegetését, kis „értekezéseit”  azokról a nagy magyar zeneszerzőkről, muzsikusokról, karmesterekről, akik valamilyen módon kötődtek vagy közük volt a mi  Zeneakadémiánkhoz, illetve elvitték a magyar zene jó hírét szerte a nagyvilágba…

A héten már volt szó Kodályról, Hubay Jenőről, Huszkáról, Kacsóhról, Kálmán Imréről, ma pedig  - Erkel után - Liszt Ferenc, Bartók Béla, Solti György,  Reiner Frigyes,  Doráti Antal, Széll György, Ormándy Jenő, Anda Géza, Cziffra György neve, személyisége és művészetük került „terítékre”; alkotó tevékenységüket, zenei működésüket helyezte „képbe” a rádióhallgatóknak Batta András -  vázlatosan, olykor csak felsorolás jelleggel, de mindvégig érdekfeszítő mondanivalóval.

További zenék a műsorból:

Liszt Ferenc: II. Magyar rapszódia  -  az MRT Szimfonikus Zenekarát  Vajda Gergely vezényelte a felvételen.

Bartók Béla: Magyar képek  - a  Chicagói Szimfonikus Zenekart Solti György vezényelte. Az öt tételből négynek a zenéje hangzott fel:

  • Este a székelyeknél 
  • Medvetánc
  • Kicsit ázottan
  • Ürögi kanásztánc

Lehár Ferenc: A víg özvegy – részletek:

Rádió Dalszínháza teljes felvételének bemutatója 1962 karácsonyán volt a Kossuth rádióban:
Szövegét André Meilhac Attasé című darabja alapján Victor Léon és Leo Stein írták, a magyar dalszövegek Mérey Adolf munkája. Rádióra átdolgozta: Kristóf Károly
Km.: az MRT Szimfonikus Zenekara és Énekkara (Karigazgató: Vajda Cecília)
Vezényel: Sebestyén András


Zenei rendező: Ruitner Sándor
Rendező: Rácz György

Szereposztás:

Glavari Hanna, gazdag özvegy – Házy Erzsébet
Danilovics Danilo, követségi titkár – Udvardy Tibor (Zenthe Ferenc)
Zeta Mirko, nagykövet – Palcsó Sándor (Rajz János)
Valencienne, a felesége – Koltay Valéria (Kállai Ilona)
Camille de Rosillon – Kövecses Béla (Kaló Flórián)
Cascade, vicomte – Kishegyi Árpád (Lázár Gedeon)
Raoul de St. Brioche – Külkey László (Petrik József)
Nyegus, írnok – Bilicsi Tivadar
Bogdanovics, konzul – Nádas Tibor (Nagy István)
Olga, a felesége – Korompay Vali
Kromov – Várhelyi Endre (Szoó György)
Sylviane, a felesége – Magda Gabi
Prisics – Balázs István

Erről a rádiófelvételről hallhattuk most a következő számokat:

- Daniló belépője, I. felv.: „A szerelmetes szép hazám, hogy mennyi gondot ád, az ám…/Az orfeum tanyám, ott békén hagy hazám…(Udvardy Tibor)

- Grizette-dal, II. felv.: „Ritantouri, tantire…” (Koltay Valéria, Női kar)

- Jelenet, Danilo elbeszélése és a II. felvonás fináléja: „…Egy ősi királyi családban…/-Párizsban így szokás…”  (Házy Erzsébet, Udvardy Tibor, Koltay Valéria, Kövecses Béla, Kishegyi Árpád, Külkey László, Palcsó Sándor, Nádas Tibor, Várhelyi Endre, énekkar)

- Szerelmi kettős a III. felvonásból: „Minden vágyam, súgom lágyan, csak szeress!…” (Házy Erzsébet,  Udvardy Tibor)

- A III. felvonás fináléja: „Bár az asszonyhoz senki sem ért…”  (Házy Erzsébet, Udvardy Tibor, Koltay Valéria, Kövecses Béla, Nádas Tibor,  Palcsó Sándor, énekkar)

 

Ma 18 és 19 óra között megismétli a Dankó Rádió a délelőtt elhangzott műsorát.

 

2488   Búbánat 2018-01-05 12:03:47

A Dankó Rádió Túl az Óperencián című adásában Batta András zenetörténész és vendéglátója, a szerkesztő-műsorvezető, Nagy Ibolya beszélgetése ma érintette Kodály Zoltán művészetét: szó esett a zenéjéről,  műveiről, a pedagógiájáról,  a népdalgyűjtő-kutató tevékenységéről; a kóruszene, a kóruskultúra , a kórus közösségformáló erejéről, szerepéről;  a Kodályhoz, Bartók Bélához, Vikár Bélához köthető magyar népdalkincs-gyűjtés-, feldolgozás fontos szerepéről  a zeneoktatásban.

Offenbach Az elizondói lány (eredetileg „Pépita” a francia bemutatóhoz; a német nyelvű bemutatón kapta a másik címét az operett) nyitánya szólalt meg a műsor elején: az MRT Szimfonikus Zenekarát Vincze Ottó vezényli.  

Kodály Zoltán – Harsányi Zsolt: Háry János  - daljátékrészletek:

„Tiszán innen Dunán túl” -  Háry és Örzse kettőse (1. kaland)

„Toborzó”

„Sej, Nagyabonyban csak két torony látszik” – kórus és csatazene (3. kaland)

 

Kodály Zoltán: Jézus  és a kufárok –kórusmű. Előadja MRT Énekkara (karigazgató: Sapszon Ferenc), Ferencsik János vezényel.

 

Kálmán Imre – J. Brammer – A. Grünwald – Kulinyi Ernő: A cirkuszhercegnő

  • Mabel és Slukk Tóni kettőse, II. felv. (Domonkos Zsuzsa  és Palcsó Sándor) „Én édes, drága férjem, Iván…”
  • Mr. X belépője, I. felv. (Jankovits József): „Trombita zeng és pereg a dobog…/Egy drága szempár ragyog igézve rám…”
  • Fedora belépője, I. felv. (Lukács Anita):  „Mindig a régi dal, az ember mást se hall: mindig csak pour l’amour, csak pour l’amour…/Csók és mámor: ördögi szép találmány…”
  • Slukk Tóni dala, I. felv. (Dániel Gábor): „ Ha bemegyek a cirkuszba…  /A szép kis cirkusztáncosnők…”   
  • Mabel és Slukk Tóni kettőse, III. felv.  (Teremi Trixi és Bozsó József ) „Ha engem szeretnél…./Induljunk van egy hely, hol a Schilling csilingel…”

 

A délelőtt elhangzott műsort ismét meghallgathatjuk a Dankó Rádióban, ma 18 és 19 óra között.

2487   Búbánat 2018-01-04 13:36:02

A Dankó Rádió ma délelőtt sugárzott operett műsorában ifj. Johann Strauss Verdi Az álarcosbál című operájának motívumaira komponált quadrille-je (az MRT Szimfonikus Zenekarának előadásában, egy koncertfelvételről hallottuk) után elsőként

A denevérből Rosalinda dala (Csárdás) hangzott el Lukács Anita felvételéről (km. a Budapesti Operettszínház Zenekara), ezt követte:

Huszka Jenő – Martos Ferenc: Gül baba  - részletek

A felcsendülő dalok előadói:

Balczó Péter, Fischl Mónika, Boncsér Gergely, Geszthy Veronika, Nyári Zoltán (km. az MRT Énekkara és Szimfonikus Zenekara, vezényel: Kovács János) – MTVA- produkció (2014).

 

Kacsóh Pongrác – Petőfi Sándor – Bakonyi Károly-Heltai Jenő: János vitéz

A daljáték II. felvonásának fináléja: „Győzelem, győzelem…. Ó, mily öröm, ó, mily boldogság…. Nem kell, nem kell a boldogság…., Egy rózsaszál szebben beszél, mint a legszerelmesebb levél… (Km. Lehoczky Éva, Sárdy János, Szakács Sándor, Palló Imre, a Magyar Rádió Szimfonikus Zenekara és a Földényi-kórus. Vezényel: Polgár Tibor.  – Rádió Dalszínházának bemutatója: 1959. december 27., Kossuth Rádió,18.40 – 21.05.

 

A Dankó rádió délután 6 és 7 óra közötti adásismétlésében újra meghallgathatjuk a fenti műsort. "Túl az Óperencián"

2486   Búbánat • előzmény2485 2018-01-03 22:50:00

Még idesorolom Planquette-tet is, Lecocq-ot is,  Zellert is, sőt az ún. "ezüstkorszak"-ból Leo Fallt,  Berté Henriket (a Schubert dallamait felhasználó "Három a kislány" szerzőjét), Josef Kleint (a Csajkovszkij dallamait feldolgozó "A diadalmas asszony" komponistáját) és persze még Oscar Straust is. Az angol nyelvterületről pedig Sullivan mellett Sidney Jonest. Lehárról pedig ismerjük azt az elcsépelt közhelyet: Opera - Operett - és Lehár...- akinek még a kései művei is az idők során mára úgymond "klasszikussá" nemesedtek...

2485   zenebaratmonika • előzmény2484 2018-01-03 16:05:54

Offenbach, Strauss, Lehár, Millöcker, Suppé, Hervé, Sullivan - ezek a kedvenceid?

Én inkább a jazz-operetteket és a musicalaket kedvelem. Ez már az ezüstkorszak után volt, talán bronzkorszak nevet kaphatná, de revüoperettnek szokták inkább hívni.

A klasszikusok közül a Cigánybáró és a Madarász a kedvencem, de érdekel a Kékszakáll is, és a Három a kislányt is szeretem és az Angot asszony leányát.

Lehár késői művei is klasszkusnak számítanak nálad?

 

2484   Búbánat • előzmény2483 2018-01-03 14:53:06

Igen; egyébként hozzám mindig is a "klasszikus nagyoperettek" világa áll a legközelebb: a bécsi, a francia, az angol szerzők alkotásai - és persze: LEHÁR

2483   smaragd • előzmény2482 2018-01-03 14:14:41

Kellemes és érdekes összeállítás volt a mai program, emlékeztetett a "Túl az Óperencián" eredeti mottójára és tartalmára: operettkedvelők műsora.

2482   Búbánat 2018-01-03 13:06:25

Batta András zenetörténész, a Dankó Rádió „Túl az Óperencián” adás-sorozatának e heti vendége, ezúttal az ... álom, álom, édes álom…- népszínművek, operettek az Osztrák – Magyar Monarchiában című, a Corvina Kiadónál 1992-ben megjelentetett könyvéről, annak témájáról és a benne tárgyalt, a monarchia idejének egyik legjelentősebb komponistája, ifj. Johann Strauss két ismert operettjéről (A denevér, A cigánybáró)  „csevegett" Nagy Ibolya mikrofonja előtt.

A délelőtti műsor első része Lehár Báli szírének c. keringőjének dallamaival indult, majd az alábbi operettekből következtek szép részletek:

Lehár: Éva

Két stúdiófelvételről szólaltak meg a bejátszott dalok:

I.  A Rádió Dalszínházának a bemutatója: 1975. június 23. Kossuth adó, 19.30-21.30.)  Km. a Magyar Rádió és Televízió Énekkara és Szimfonikus Zenekara. Vezényel: Sebestyén András

  •  Éva belépője (Lehoczky Éva)

 ” Az én anyám szép volt, nem láthatom már…./Hogyha csak egy perc a boldogság…”

  • Oktáv monológja (Korondy György):

„A névrokonod, Éva ősanyám, mondd, mivel hatott rád?..  Egy szót se szólj! -  Nők összefognak, minden előtt, almára vágynak s mi fizetünk!/ Éva, miért vagy büszke, hogy Ádámhoz hű maradsz?... Ősanya, Éva, drága szívem, hogy történt ez velem?...Ősanya, édes, drága szívem, mondd meg nekem! ….Madame, agyő!”

II.  A Rádió Dalszínházának a bemutatója: 1958. április 8. Kossuth adó 20.20 -
Km.: Romvári Gertrud, Zentay Anna, Baksay Árpád, Puskás Sándor, Rátonyi Róbert, valamint az Állami Hangversenyzenekar, vezényel: Török Emil

- Pipsi és Dagobert vidám kettőse, III. felv. (Zentay Anna, Rátonyi Róbert):

 „Válni kell, hát válni kellett… /Jaj de kár, vége már, boldogság, vége már, várni kell, semmi sincs, hogyha nincs némi kincs, hordd el hát sátorfád, fel is út, le is út, búcsút ints, volt de nincs.”

  • Pipszi, Dagobert és Prunelles hármasa, II. felv. (Zentay Anna, Rátonyi Róbert, Puskás Sándor)

„- Egyik részről jó a férj, másik részről jobb ha fél, a nő a férjre vágyik, mert rab lesz mindhalálig... hadd jöjjön, ki adva van, sőt még a kor sem számít, ki hát az első szám itt? /- Legyek első – és én a második – és ha kell, a sorrend változik – legyek én jelen – én a múlt vagyok!... /- Elválunk ha kell, így szól ez a dal, mert manapság ez a szokás. Ez biztos siker, és nagy viadal, mert elválni külön varázs! Ha elvált a nő, már szabad az út, hogy azt tegye, amit kíván! Hát váljon csak el a szép és a rút, ki hű, bolond csupán”

 

Johann Strauss: A denevér

  • Nyitány (részlet)  vezényel: Makláry László)
  • Adél kacagó dala, II. felv.   (Csonka Zsuzsanna) a művésznőt születésnapján, ezzel a dallal köszöntötte a szerkesztő -műsorvezető, Nagy Ibolya!:

„Ej, márki úr, Ön nem tanul…/Nevetséges, ha-ha-ha”

  • Orlovszky kupléja, II. felv. (Kozma Lajos, km. az MRT Szimfonikus Zenekara, vezényel: Lehel György) -  A Rádió Dalszínháza bemutatója: 1963. december 25., Kossuth adó, 19.05. A magyar szöveget Evva Lajos fordítása nyomán Fischer Sándor írta.

„ Van nálam roppant társaság, és szórakozni kell…/Mert énnekem így tetszik, ki hogy szokta meg…”

  • A III. felv. fináléja (Ágay Karola, László Margit, Udvardy Tibor, Korondy György, Külkey László, Bende Zsolt,  Palócz László, km. az MRT Énekkara és Szimfonikus Zenekara, vezényel: Lehel György – Qualiton, LPX 16558/59  1968.)

„ Ó irgalom, ó irgalom, jó denevér, ne bántsd nagyon!.../ - Édes Rosalindám, meg tudsz bocsátani…?  - Megbocsátok! De utoljára! … A pezsgő volt a vétke, tralala, ezt ő vitte véghez, tralala…./- Koccints, koccints reá!  /- A felségnek ez mindig jár, így dukál, Első Pezsgő néven ő király!”

 

Johann Strauss: A cigánybáró

A Rádió dalszínházának bemutatója: 1961. április 2. , Kossuth Rádió, 18.50 – 21.20

Km. az MRT Énekkara és Szimfonikus Zenekara, vezényel: Ferencsik János. (Magyar fordítás: Fischer Sándor)

  • Zsupán belépője, I. felv. (Melis György):

 „Hja, az irka-firka nékem, sose’ volt a mesterségem, már apró gyermekkorban csak sertések közt voltam. …”

  • Barinkay belépője, I. felv. (Ilosfalvy Róbert, Énekkar)

 „Mint sok szegény, de víg legény, a nagyvilágot jártam én… /Mert a szív és az ész, együtt mindenre kész..,”

  • Hármas: Czipra, Szaffi,és Barinkay jelenete, és szerelmi kettős, II. felv. (Komlóssy Erzsébet, Házy Erzsébet, Ilosfaly Róbert)

„- Itt őrzöm még… az uram birtokát, a drága lánykát… /- Tán álomkép, mely rábeszél, hogy visszatérjek már, mert boldog élet vár…/Nem álom ez, való igaz, örökre mindig az marad, nézz rám hát édes asszonyom a rózsaszínű hajnalon…/- én asszonyod vagyok,- én mindig férjed maradok! – Én vagyok a nőd!…. /Ez éjszakán, a hold sugarán elnéztelek, lehunyt szemedet...”

  • Homonnay toborzója és csárdás, II. felv. (Bende Zsolt, Énekkar)

„- Zengjen a toborzó! Éljen!... Csapj kezembe szép öcsém, búcsút mondj a lánynak…”

  • Jelenet, Szaffi és Barinkay kettőse és a II. felvonás fináléja (Ágai Karola, Garancsy Márta, Házy Erzsébet, Komlóssy Erzsébet, Bartha Alfonz, Bende Zsolt,  Lendvay Andor, Melis György, Énekkar)

„… Hogy gondolnék fenséged kezére? Lemondok szívem ellenére!…- Most el kell válni!.../ - Vár a katonaság!… Szerelmemért adom az életem! Hazámért odaadom szerelmemet!...Ne hagyj el, itt maradj!  -  Ne szólj! Mennem kell!  - Már késő! felcsapott! Hadd menjen el! - Áldjon ég!  - Hadd menjen el! Az Ég megáldja majd a kardját!  - Harcra hát!..”.(a Rákóczi induló dallama is bele van szőve a zenébe)

 

Ezt az operettadást ma délután hat és hét óra között újra meghallgathatjuk az ismétlésben a Dankó Rádió hullámhosszán és az internetes elérhetőségeken

2481   Búbánat 2018-01-02 14:46:03

Ma elhangzott operettműsor volt  a rádióban:

Lehár: Kék mazúr – keringő  (km. az MRT Szimfonikus Zenekara,  vezényel: Bródy Tamás)

Johann Strauss: Egy éj Velencében 
A Rádió Dalszínháza magyar nyelven először 1960. augusztus 25-én, a Kossuth Rádióban mutatta be Strauss híres operettjének keresztmetszet-felvételét. 
Olyan nagyszerű énekesek működtek közre a felvételen, mint Szabó Miklós, Fábry Edit, Zentay Anna, Mátray Ferenc, Kishegyi Árpád.  A  Magyar Rádió és Televízió Szimfonikus zenekarát és a Földényi-kórust Lehel György vezényelte. A rádiós rendező Solymosi Ottó volt.

Megjegyzem, a neves tenorista, Szabó Miklós mint műfordító is kivette részét ebből a rádiós produkcióból: a verseket is ő fordította le!
Erről a stúdiófelvételről hallhattunk most három számot:

  • Caramello belépője és tarantella (Szabó Miklós, km. a Földényi-kórus)

 „ Üdv néktek ifjak-lányok, Velence fényei, sok kedves hű barát és minden ember itt!  Én nem vagyok csak borbély… csak pajtása a hercegnek…/ És most ámulni fogtok, mert elmondok egy titkot: a herceg erre jár… a szoknya nagy bolondja… (kórusegyüttes)”

  • Ciboletta és Pappacoda kettőse (Zentay Anna és Kishegyi Árpád)

„- Micsoda? Férj! Menjek hozzá? De jó lesz a házasság? Hát buta vagyok én?!.../Igaz, nem vagyok túl okos, de mégsem buta éppen, és férjuramnak nem jogos, hogy engem így lenézzen…/Ezennel mondd meg hát, célod a házasság?...”

  • Caramello gondola dala, kórus-együttes és a II. felvonás fináléja (Szabó Miklós, a Földényi-kórus)

„ Várnak az égen, a csillagfény villog reád, szerenádtól ég a vágyam, a gondolán…/ fenn a holdfény jár, gyere, csókolj már! Borulj ránk, csillagos éj!...Ó jöjj, kicsikém!.../ Hó-hahó! Hó-hahó! Jöjj vélem, édes…(Kórus-együttes – finálé)

Egy részlet hangzott fel  még a későbbi, a rádió teljes stúdiófelvételéről is: a Rádió Dalszínházának bemutatója 1966. július 16. Kossuth Rádió 20.28 – 22.00.

  • Annina dala (Házy Erzsébet, km. az MRT Szimfonikus Zenekara, vezényel: Bródy Tamás)

 „ Ez itt az alkalom, most bosszút állok, nincs bennem irgalom! …/Oly csábítóan szép leszek, bizony, babám… „

 

A Dankó Rádió Túl az Óperencián műsorában még egy klasszikus operettből csendültek fel dalok:

Jacques Offenbach: Szép Heléna  - más-más stúdiófelvételről szólaltak meg az alábbi részletek:

  • Előjáték (MRT Szimfonikus Zenekara, vezényel: Bródy Tamás)
  • Heléna románca – Ima Vénuszhoz (Sass Sylvia, km. az MRT Szimfonikus Zenekara, vezényel Sebestyén András)
    „A szép Heléna, így neveznek…. Én nem vagyok könnyelmű léha, csak ellenállni oly nehéz, a bajkeverő Vénusz léha. Csalogatón szemembe néz, csalogatón, szemembe néz! / Oh, Vénusz, mondd, neked örömet ád, ha félre csúszik a,  csúszik az erényes láb…”
  • Paris ítélete (Kelen Péter, Km. az MRT Szimfonikus Zenekara, vezényel: Lukács Ervin)

Álomisten nagy vitába keveredett,  döntésre közülük melyik…/ Nos ifjú Paris, jól figyelj…/ Evoé, egészen biztos, az, ki győz a versenyen…szép istennő,   tőrbe csalják…”

  • Oresztész dala (Bende Zsolt és az MRT Énekkara és Szimfonikus zenekara) - Rádió Dalszínháza felvétele: 1965. november 20., Kossuth Rádió

Mikor a szív lánggal éget…/ Taigetoszra!Taigetoszra! Vesszen az, ki irigy!...”

  • Heléna és Páris jelenete, valamint a II. felvonás fináléja – Rádió Dalszínháza felvétele: 1965. november 20., Kossuth Rádió

(Házy Erzsébet, Réti József, valamint Koltay Valéria, Erdész Zsuzsa, Maleczky Oszkár, Melis György, Palócz, László, Kishegyi Árpád, Külkey László, Palcsó Sándor,  az  MRT Énekkara, Szimfonikus Zenekara, vezényel: Bródy Tamás)

„Elfogom rabolni őt..   /-Hát, menj csak, menj, a szerelmem kísér!...  /-Na várj, Te gaz csábító! Meggyaláztad! Páris,  vedd a sátorfát máris!… Tűnj el, tűnj el!.../Azt mondom ennek a fele-fele-fele fele sem tréfa…”

 

Ezt a délelőtti operettadást újra meghallgathatjuk az ismétlésben, ma délután hat és hét óra között a Dankó Rádió hullámhosszán és az internetes elérhetőségein.

2480   smaragd • előzmény2479 2018-01-01 13:55:13

 

 

Nagy Ibolya szerkesztésében kiváló felvételeket, zeneműveket hallhattunk Újév napján.

Békés, boldog, sikerekben gazdag új esztendőt kívánok a rádiós munkatársaknak!

 
Műsorajánló
Mai ajánlat:
17:00 : Budapest
Müpa, Üvegterem

Szabadi Ildikó (fuvola), Papp Tímea (hárfa), Sárosi Dániel (orgona)
"Hangulat Extra"
FROBERGER: a-moll toccata, FbWV 101
KERLL: d-moll passacaglia
J.S. BACH: g-moll szonáta, BWV 1020
MOQUET: La flute de Pan, Op.15 - I-II. tétel
LIEBERMANN: Szonáta fuvolára és hárfára, Op.56

19:00 : Budapest
Erkel Színház

MOZART: A varázsfuvola

19:30 : Budapest
Zeneakadémia, Nagyterem

Alekszej Vologyin (zongora)
"MVM Koncertek – A Zongora"
SCHUMANN–LISZT: Widmung
SCHUMANN: Kreisleriana, Op.16
CHOPIN: 2. (F-dúr) ballada, Op.38
LISZT: h-moll szonáta

19:30 : Budapest
Bartók Béla Nemzeti Hangversenyterem

Budafoki Dohnányi Zenekar
Vezényel: Hollerung Gábor
Une symphonie virtuelle - Rameau operáiból összeállított szimfónia
VAJDA JÁNOS: Pièces symphoniques - des memoires de Mme Karnyó (ősbemutató)
BEETHOVEN: II. (D-dúr) szimfónia, Op.36
DOHNÁNYI: Szimfonikus percek, Op.36

19:30 : Budapest
Pesti Vigadó

Miranda Liu, Pablo Hernán Benedí, Charlotte Saluste-Bridoux (hegedű)
Concerto Budapest
Vezényel: Keller András
"Ifjú hegedűvirtuózok"
HUBAY JENŐ: III. hegedűverseny, Op.99
VERESS SÁNDOR: Hegedűverseny
JOACHIM JÓZSEF: II. (d-moll) hegedűverseny, Op.11
A mai nap
történt:
1926 • A Turandot bemutatója (Milánó)
született:
1918 • Astrid Varnay, énekes († 2006)
1924 • Szőnyi Erzsébet, zeneszerző