vissza a cimoldalra
2019-08-25
részletes keresés    Café Momus on Facebook rss
Bejelentkezés
Név
Jelszó
Regisztráció
Legfrissebb fórumaink
Olvasói levelek (11433)
A csapos közbeszól (95)

Mi újság a Magyar Állami Operaházban? (61872)
Operett a magyar rádióban (1949-1990) (3397)
Fanyalgások és Nyavalygások… avagy virtuális siránkozó elégedetleneknek (182)
Élő közvetítések (8087)
Verdi-felvételek (549)
Társművészetek (1349)
Magyar Televízió opera-, balett- és operett közvetítései - hazai produkciók (1331)
Plácido Domingo (782)
Végveszélyben a komolyzene a Magyar Rádióban? (469)
Házy Erzsébet művészete és pályája (4551)
László Margit (209)
Kemény Egon zeneszerző (Wien, 1905 - Budapest, 1969) (1742)
Franz Schmidt (3410)
Opernglas, avagy operai távcső... (20298)
Balett-, és Táncművészet (5871)
A nap képe (2142)

Fórumok teljes listája
Impresszum

megjelenteti:
Café Momus Egyesület
adószám:
18240531-1-43

apróhirdetés feladása:

Fórum - Operett a magyar rádióban (1949-1990) (Búbánat, 2008-03-06 21:20:47)

 
3296   Búbánat • előzmény2034 2019-07-08 11:31:24

Kapcs. 2717.,  2034. sorszámok

II. Rákóczi Ferencet ezen a napon - 1704. július 8-án - Gyulafehérváron Erdély, 1705-ben a  szécsényi országgyűlésen magyarországi szövetkezett rendek vezérlő fejedelmévé választják.

E magyar történelmi eseményre emlékezés jegyében a Dankó Rádió mai operettműsorában részletek szólaltak meg Kacsóh Pongrác Rákóczi című daljátékából: a Magyar Rádió 1964-es stúdiófelvételéről bejátszott ének - és próza (dialógus) jelenetek előadói: Barlay Zsuzsa, Sándor Judit, Palcsó Sándor, Palócz László, Udvardy Tibor, valamint az MRT Énekkara és Szimfonikus Zenekara. Vezényel: Kerekes János

A „Túl az Óperencián” adásában a héten minden nap Juhász Előd (zenetörténész, tévés és rádiós műsorvezető, szakíró, a hazai zenei ismeretterjesztés alakja) vendégeskedik, akivel a Dankó Rádió stúdiójában a felelős szerkesztő-műsorvezető, Nagy Ibolya beszélget.

A délelőtti műsort ismét meghallgathatjuk a rádióban és az internetes elérhetőségeken, ma 18 órától.

 

3295   Búbánat 2019-07-07 10:50:25

A Dankó Rádió mai operettműsorában ebből az operettből csendültek fel a jól ismert dalok:

Fényes Szabolcs – Harmath Imre - Romhányi József: Maya

A Rádió Dalszínháza bemutatója: 1971. április 12. Kossuth Rádió, 19.57 – 22.00

Km. a Magyar Rádió és Televízió Énekkara és Szimfonikus Zenekara, vezényel: Gyulai Gaál Ferenc)

- Nyitány

- Maya, Barbara, Rudi jelenete: „Párizs, te szép…” (Házy Erzsébet, Galambos Erzsi, Rátonyi Róbert, kórus)

- Barbara belépője ( Macska-szerenád):” Párizs kellős közepén …Miau-miau…” (Galambos Erzsi, kórus)

- Maya belépője, I. felv. „Megjöttem, tessék! Kérek egy cigarettát!… Azt mondják rólam, hogy szívem titkon jó’ van. Barátaim! Ne higgyétek el! Jó lenni rossznak..../Szeretnék egyszer kicsit boldog lenni, óó-ó, óó-ó … szeretnék egyszer kicsit szeretni, óó-ó, óó-ó, szeretnék egyszer egy vidám napot! De én csak útszéli virág vagyok. Tán még a napfény se tud rám nevetni! óó-ó, óó-ó…” (Házy Erzsébet, kórus)

- Maya, Barbara és Rudi hármasa, II. felv.   „Ahol mi járunk, tapsorkán…   /- Odavagyok magáért, a fekete hajáért, egyetlenegy szaváért, mosolyáért. - Odavagyok egészen, a szívembe bevésem, hallgassa meg ha kérem, a kérésem! – Szeretném, ha szeretne, rám nevetne! Nem kívánom sokáig, csak örökre!...” (Házy Erzsébet, Galambos Erzsi, Rátonyi Róbert)

- Madelaine és Dixki kettőse:Régen a szerelem, titkos veszedelem volt a szívre még. Míg ma ez a titok, szimpla kicsi dolog egy kis víg emlék…./Tudom, hogy van neki, na mije van neki? szöszi haja van a fején… /A szeme kék kökény, pi-pi-pi-pi-pi -piros a rúzs a száján…” (Németh Marika, Korda György)

- Együttes: „Kellene ma éjjel egy kis haccáré, haccacáré…” (Galambos Erzsi, Németh Marika, Rátonyi Róbert, Korda György

 

A "Túl az Óperencián" délelőtti adásának ismétlése ma 18 órától hallgatható meg a Dankó Rádió hullámhosszán és az interneten is online, a rádió honlapjáról.

3294   Búbánat • előzmény3293 2019-07-07 10:46:26

Úgy van, elírtam. Köszönöm a helyesbítést:

Leonid – Bende Zsolt (Pálos György)

Jurij Miljutyin: Első szerelem

A Rádiószínház bemutatója: 1955. november 7., Kossuth Rádió, 20.17 – 22.00

3293   IVA • előzmény3292 2019-07-07 01:36:19

Gyanítom, hogy Bende Zsolt énekléséhez nem a nagyszerű operaénekes, Pálos Imre (tenor), hanem a gyönyörű orgánumú színész, Pálos György prózáját társították.

3292   Búbánat 2019-07-06 22:28:10

Jurij Miljutyin: Első szerelem

A Rádiószínház bemutatója: 1955. november 7., Kossuth Rádió, 20.17 – 22.00

Szövegét írta Pomecsnyikov és Tippot.

Rádióra átdolgozta Fényes Szabolcs és Romhányi József

Zenei rendező: Ruitner Sándor

Rendező: Szécsi Ferenc

Közreműködik a Magyar Rádió Szimfonikus Zenekara és Énekkara

Vezényel: Várady László

A szereposztásból:

Iván Antonovics – Latabár Árpád

Ljuba – Gyurkovics Mária (Szörényi Éva)

Leonid – Bende Zsolt (Pálos Imre)

Jerofej apó – Maleczky Oszkár

Jakov – Szabó Miklós

Alexandra – Petress Zsuzsa

Glafira – Kőmives Erzsi

3291   Búbánat 2019-07-06 12:11:54

Ma este az M5 csatornán láthatjuk:

2019. július 6. szombat 21:00 - 22:10 - Illényi Katica és vendégei koncertje -

A felvétel a Budapesti Kongresszusi Központban készült 2017. január 14-én. Szólista Illényi Katica, ének, hegedű, theremin, sztepptánc.  Közreműködik Sárik Péter és zenekara (zongora, gitár, nagybőgő, dob). Sztárvendégek: Micheller Myrtill -ének, Magyar Hajnal-ének, Illényi Csaba- hegedű, Pirovits Árpád - sztepptáncos.

Mellesleg Illényi Katicát  ezen a héten naponta halljuk a Dankó Rádió élő műsorában ("Túl az Óperencián") , ahol Nagy Ibolya vendégeként  - négy év után megint - mesél életéről, pályájáról, sokoldalú és sokszínű művészetéről, saját lemezeiről bejátszott dalokkal fűszerezve.

A mai műsorban egy kevéssé ismert, elfelejtett német operettszerző műveiből hangzottak fel már nem először szép részletek:

Jean Gilbert - franciás hangzású felvett művésznév -, Berlinben élt operettkomponista (Hamburg, 1879 - Buenos Aires, 1942), aki születésekor még Max Winterfeld névre hallgatott. A maga korában nagy népszerűségnek örvendett  német komponista műveit nálunk alig vagy nem játszották. Operettjei közül a legismertebbekA hermelines nő (Die Frau im Hermelin – Berlin, 1919); Marinka, a táncosnő (Katja, die Tänzerin  - Wien, Johann Strauss Theater, 1923); A bíborruhás asszony (1927)

A darabok története érdekes, fordulatos,  a cselekményük jól felépített, a zenéjük pedig igen vonzó és melodikus,  fülbemászó dallamokkal teli.

A Magyar Rádió e három operett legszebb dalait, kettőseit megörökítette: egyazon évben egyszerre (1956) mutatta be a magyar nyelvű új stúdiófelvételét - a dalszöveg Harsányi Zsolt és Kulinyi Ernő fordításai - , amelyen Gyenes Magda, Osváth Júlia, Vámos Ágnes, Zentay Anna, Kishegyi Árpád, Kövecses Béla, Lendvay Andor, Rátonyi Róbert énekel, km. a Magyar Rádió Szimfonikus Zenekara, vezényel: Bródy Tamás.

Erről a rádiófelvételről szólaltak meg részletek újra.

1.) Jean Gilbert: Marinka, a táncosnő 

- Előjáték

- Hármas: Bevallom, bármily furcsa… Jaj, a szívem…” (Vámos Ágnes, Lendvay Andor, Rátonyi Róbert)

Kettős a II. felvonásból: „Jöjj, sétálj velem… /Csókolj, ha szeretsz, mert így boldog lehetsz…”
(Gyenes Magda, Rátonyi Róbert)

- Kettős az I. felvonásból: „…A titkos, kis bútorozott szoba vár, titok, hogy az én kicsikém oda jár….” (Gyenes Magda, Rátonyi Róbert)

2.) Jean Gilbert: A bíborruhás asszony

- Kettős: „Némely férj nem szól, pedig tudja jól, hogy a nő merre lép, merre jár… /Mókus, te hallgatsz, mindig csak hallgatsz, hiszen te nem szeretsz már engem! Mókus, ha megcsalsz… „ (Gyenes Magda, Rátonyi Róbert)

- Kettős: „Jő, a szép idő…. /Május elsején az ember csókra ébred, május elsején új kalandot vár…” (Zentai Anna, Kishegyi Árpád)

 

Délután hat és hét óra között ismét meghallgathatjuk ezeket a kedves operettmelódiákat a Dankó Rádióban. 

3290   Búbánat • előzmény3289 2019-07-05 16:32:04

 

Helyesbítem: kissé pontosabb dalszöveg

Tündérkeringő: „- Derekadat átkarolni, oldaladon vándorolni, összebújni, szép, babám, rétek bársonyán! /-… csak szeretni, a nagyvilágot feledni. Élni, mint a kismadár a lombos fán./-Tündér, a szerelem! Tündér, fejedelem, s tündéri csodaszép a birodalma! Tündér, hova száll? Tündér hova talál? S a szíveket igázza le hatalma! Tündér! Jer, ide már! A szív úgy idevár! Reménye te vagy és a  bizodalma! Tündér hatalma nagy! Tündérem el ne hagyj! Tündérfejedelem, itt maradj! /- A szemedbe nézni vélem, andalogni kéz a kézben, szívem forró tűzben ég, s tiszta kék az ég. - Édes ábránd, boldog álom, szerelmed egész világom! Csókot adni, csókot kapni, még- még- még!…” (László Margit és Réti József)        

3289   Búbánat 2019-07-05 15:07:01

Jacobi Viktor – Martos Ferenc: Jánoska (keresztmetszet, 1960. augusztus 20., Kossuth Rádió 18.10 – 18.40) – Vincze Ottó – Fábry Edit, László Margit, Pártos Erzsébet, Kishegyi Árpád, Maleczky Oszkár, Réti József, km. a Magyar Rádió Szimfonikus Zenekara, vezényel: Vincze Ottó).

Erről a stúdiófelvételről két részlet hangzott el a Dankó Rádió délelőtti operettműsorában:

-  Magda és Jánoska vidám kettőse: „-Társtalan egyedül a zölderdőn, tele szívem, tele szívem rettentőn, dübörög a tél, zörög a levél, megijed a széltől  rettentőn…./-  hova fut a téli nap, bemutatom alázatos szolgáját. Erre van az utca, jöjjön, kérem, utánam hát! …/- Csak úgy szép az erdő, az erdő, lombos erdő, árnyas erdő…”   (Fábry Edit, Kishegyi Árpád)   

- Tündérkeringő: „Derekadat átkarolni, oldaladon vándorolni, összebújni, szép, babám… - csak szeretni, a nagy világot feledni. Élni, mint a kismadár a lombos fán. -…Tündér! Szerelem! Tündér fejedelem, Tündér! Micsoda szép a birodalma!…-Tündér! Jer, ide már! A szív úgy idevár! Reménye te vagy, győz a  bizodalma! Tündér hatalma nagy, tündér el ne hagyj, tündér, velem itt maradj! … /Szép szemedbe nézni mélyen, andalogni kéz a kézben, szívem forró tűzben ég…- Édes álom, boldog álom, szeretlek egész világon, csókot adni, csókot kapni, még- még- még!…”  (László Margit és Réti József)    

A Túl az Óperencián” adását – benne a szerkesztő-műsorvezető, Nagy Ibolya és e heti vendége, Illényi Katica beszélgetése is, sok zenével – ma délután hat és hét óra között ismét meghallgathatjuk a rádióban.

3288   Búbánat 2019-07-04 16:48:37

A Dankó Rádió Túl az Óperencián című adás-sorozatának mai műsorában operettdalok is elhangzottak - más, egyéb műfajú zenék mellett:

Carl Millöcker: Dubarry grófnő - az operett zenéjét átdolgozta Theo Mackeben.  

A "Dubarry" részleteit Carl Zeller A madarász című operettjének részleteivel együtt - egy műsorban – először 1973. január 30.-án 19.25 - 20.23 óra között sugározta a Kossuth rádió „Operettest” műsorában.  A  Rádió egy korábbi adásában  előzetesen már a műsorára tűzött néhány dalt ("Bemutatjuk új felvételünket"  - 1973. január 4., Kossuth Rádió, 21.39 - 22.00).

A rádióban készült zenei anyagot a Magyar Hanglemezgyár is kihozta: Hungaroton, 1973 – audiokazettán, majd LP-n; Hungaroton Classic, 2006 – CD.

Megjegyzem: A madarász és a Dubarry ének-zenei felvételeire élő, televíziós műsor is készült: Kónya Sándor portréfilmje ( "Nagyapám 20 éves volt..."). Az 1972. év végén a zuglói Zichy kastély dísztermében közönség jelenlétében – én is ott voltam! - vették fel Kónya Sándor portréfilmjét. Ugyanazokkal a művészekkel találkozhattunk a helyszínen, mint akik a rádió dalszínháza mikrofonja előtt szalagra énekelték a két operett ismert részleteit. Személyes emlékeimet erről a számomra nevezetes tévés operettfelvételről már közzétettem itt. Díszletek között, a művészek jelmezekbe öltözve énekelték-játszották szerepüket

 

Paul Knepler  és J. M. Welleminsky szövegét Lakatos László, a verseket Szenes Andor fordította.

Marie Jeanne Vaubernier (Dubarry), királyi szerető – Házy Erzsébet
Renée, költő – Kónya Sándor
Margot – Petress Zsuzsa
Brissac – Palcsó Sándor 

Km.: a Magyar Rádió és Televízió Énekkara és Szimfonikus Zenekara 

Vezényel: Bródy Tamás

A következő dalok hangzottak el ebből az operettből:

  • René dala (Kónya Sándor):

Mily szép az élet! Tiszta mámor! Ha látlak téged, szívem újra lángol! Karomba zárlak, el nem bocsátlak….Mily szép az élet, hogyha téged nézlek,  elönt a mámor, gyönyörű lesz fenn az ég!  Mily szép az élet, mikor a szemedbe nézek, csupa napfény a mindenség…”

  • Jeanne és René kettőse: (Házy Erzsébet és Kónya Sándor)

René:
Ha május ránk talált s oly messziről jön ő, de most csak nékünk nyílt ki ezen csodás idő. 
Az álom és a vágy, amint valóra vált, s ha szívünk mélyén száz rigó dalolja most talán:
Rád vártam mindig én! Csak Rád, mióta élek, hogy eljöttél elém, oly boldog most e lélek!
 

Jeanne: 
A sorsom lesz talán, hogy most leszáll a csend, a messze-messzeségből halk álmok hangja csend! Oly szép az ég, ha szél zenél, felgyújtja a szívem e nagy szenvedély! Ó, jöjj, ne várj, e holdsugár ma kettőnknek égi érzést ígér!

Együtt:
Ha szél zenél, csodás az éj, a szívem, a vágyam csak teérted ég!..
S bár csókra kér, úgy fél, hogy bűn-e a szenvedély.

- Ne játssz a tűzzel! Vigyázz, vigyázz! Sose félj attól, hogy bűn-e a láz, forró a május és ég a szád, légy az enyém, ó, ne várj tovább! …  Miért félsz? Nem hagylak el! /- Csókolj, csókolj…/
- Oly szép az ég, ha szél zenél, felgyújtja a szívem e nagy szenvedély! 
Ó, jöjj, ne várj, e holdsugár ma kettőnknek száz nagy csodát ígér! ----
Szívem tiéd! Oly szép az éj, ha zsong a szél!”

  • - Margot és Brissac vidám kettőse (Petress Zsuzsa éPalcsó Sándor): 

„Reszket bennem minden ideg, szívem, mint a láva ég.  Miért vagy hozzám hát hideg, megfázom a végén még! Hallgass rám! /Van egy kis időm, hát imádlak én! A szíved odavan, és ehhez joga van. Van egy kis időm, hát szeress belém! Nem vagyok eseted, a lábad be se tedd!…”

Még egy részletet hallottunk egy másik stúdiófelvételről:

  • Jeanne dala (Kalmár Magda, km. az MRT Szimfonikus Zenekara, vezényel: Bródy Tamás) –„Csoda kell” – Operettdalok – Qualiton, 1979

Átéltem már néhány szerelmet, és csókokat, és bókokat, a férfiak úgy érdekelnek, s  a pillanat, mely elszalad… /Mindegy nekem, mi lesz velem, ha egyszer felgyúl a szívem, mindegy nekem, ki lesz velem, csak engem nagyon szeressen…”
 

Ismétlés a Dankó Rádióban ma délután hat és hét óra között. (www.dankoradio.hu internetes oldalon is elérhető az adás).

3287   Búbánat 2019-07-03 11:28:48

Huszka Jenő – Martos Ferenc: Lili bárónő - „Szellő szárnyán…” - Házy Erzsébet, Ilosfalvy Róbert

(A fotón jelenet J. Strauss A cigánybáró c. operettjének magyar televíziós változatából  - részleteket vettek fel a rádió 1961-es teljes stúdiófelvétele ének-zene anyagának felhasználásával.)

SZERZŐ:  Vásárhely24

KÖZZÉTÉVE: 2014. október 15. szerda 11:46

FORRÁS: Vásárhely24

Huszka Jenő – Martos Ferenc: Lili bárónő (keresztmetszet, 1961. március 25., Kossuth Rádió, 20.00 – 21.35)

 Házy Erzsébet, Koltay Valéria, Ilosfalvy Róbert, Kishegyi Árpád, Melis György, km. a Magyar Állami Operaház Énekkara és Zenekara.

Vezényel: Sebestyén András

3286   Búbánat 2019-07-02 20:12:47

Múltidéző

Hangverseny Kálmán Imre operettjeiből – közvetítés a Pesti Vigadóból (1986. március 1-i hangverseny hangfelvétele: 1986. március 3., Petőfi Rádió, 21.05 – 23.00)

A koncerten fellépett Decsi Ágnes, Kincses Veronika, Zempléni Mária, Berkes János, Simándy József, Sólyom-Nagy Sándor.

A Magyar Rádió és Televízió Énekkarát (karigazgató: Sapszon Ferenc) és Szimfonikus Zenekarát Selmeczi György vezényelte.

Műsor:

1. – Gábor Andor: Tatárjárás

a.) Nyitány

b.) „Hajrá, előre!” (Zempléni Mária, Énekkar)

2. – Harsányi Zsolt: A cigányprímás – Stradivari-dal (Sólyom-Nagy Sándor)

3. – Martos Ferenc – Bródy Miksa: Zsuzsi kisasszony – „Légy az ici-pici párocskám” (Zempléni Mária)

4. Martos Ferenc: A kiskirály – „Hulló csillagok” (Sólyom-Nagy Sándor)

5. Gábor Andor: A csárdáskirálynő

a.) Sylvia belépője (Decsi Ágnes, Énekkar)

b.) „A lányok, a lányok” (Sólyom-Nagy Sándor, férfikar)

c.) „Emlékszel még?” (Decsi Ágnes, Berkes János)

d.) „Te rongyos élet” (Decsi Ágnes, Berkes János)

6. Az ördöglovas – Palotás

7. – Kulinyi Ernő: A bajadér

a.) Odette belépője (Zempléni Mária, Énekkar)

b.) Radzsami dala (Berkes János)

c.) Balettzene

9. – Harsányi Zsolt: Marica grófnő

a.) „Mondd meg, hogy imádom a pesti nőket” (Simándy József)

b.) Marica belépője (Kincses Veronika)

c.) „Ne szólj, kicsim, ne szólj!” (Kincses Veronika, Simándy József)

d.) Marica és Zsupán dala - „Szép város Kolozsvár” (Kincses Veronika, Simándy József)

 

3285   Búbánat 2019-07-01 23:05:14

Múltidéző

„Farsang van” – operettest közvetítése a Pesti Vigadóból (1985. február 18., Petőfi Rádió, 20.03 – kb. 22.00 )

A hangversenyen fellépett Kalmár Magda, Ligyija Kovaljeva, Pitti Katalin, Berkes János, Gáti István, Igor Morozov.

A Magyar Rádió és Televízió Énekkarát (karigazgató: Sapszon Ferenc) és Szimfonikus Zenekarát Pál Tamás vezényelte.

I, Lehár Ferenc

1. – Mérey Adolf: A víg özvegy

a.)  Nyitány

b.) Danilo belépője (Berkes János)
 

2. – Erdődy János: Giuditta – Giuditta dala (Ligyija Kovaljeva, Énekkar)

3. -  Kulinyi Ernő: A cárevics – Volga-dal (Igor Morozov)

4. Gábor Andor: Luxemburg grófja

a.) „Farsang van" (Énekkar)

b.) Szerelmi kettős (Pitti Katalin, Igor Morozov)

II. Kálmán Imre

1. Kulinyi Ernő: A bajadér „Egy jó kis bár” (Ligyija Kovaljeva, Igor Morozov)

2. Harsányi Zsolt: Marica grófnő

a.) Marica belépője (Kalmár Magda)

b.) Marica és Zsupán kettőse (Kalmár Magda, Berkes János)

III.  Scserbacsov: Dohányon vett kapitány

a.) Bevezető

b.) Germaine dala (Ligyija Kovaljeva)

IV.  Miljutyin: Nyugtalan boldogság

a.) Tajga-dal (Gáti István, Énekkar)

b.) Natasa dala (Pitti Katalin)

c.) Tea-dal (Berkes János, Énekkar)

d.) Natasa és Andrej búcsúkettőse (Pitti Katalin, Gáti István)

V.  Dunajevszkij: Szabad szél

a.) Pepita dala (Kalmár Magda)

b.) Matróz-dal (Énekkar)

c.) Stella és Marko kettőse (Kalmár Magda, Igor Morozov)

d.) Szabad szél-dal (Igor Morozov, Énekkar)

3284   Búbánat 2019-07-01 10:42:53

A Dankó Rádióban mától egy héten át minden nap Túl az Óperencián Illényi Katicával - hegedű, ének és Thermin művész. Beszélgetőtárs a szerkesztő-műsorvezető: Nagy Ibolya.

A mai adásban az operett vonalat Kálmán Imre darabja, a Cirkuszhercegnő részletei képviselték.

Előbb a mai születésnapos, Boncsér Gergely operaénekes énekelte: „Egy drága szempár ragyog igézve rám” élő koncert felvételéről szólalt meg ez a dal (2012)

Ezt további dalok követték Oszvald Marika, Lukács Anita, Kalocsai Zsuzsa, Halász Aranka, Dániel Gábor, Harsányi Frigyes, Jankovits József, Kokas László,  és az ősszel 90 éves Palcsó Sándor stúdió-énekfelvételeiről. 

A délelőtti adást Lehár Ferenc dallamaiból összeállított egyveleg zárta – km. Illényi Katica hegedűn, zenekari kísérettel. (Koncertfelvétel)

Ismétlés ma délután hat és hét óra között a Dankó Rádióban.

3283   Búbánat 2019-06-30 20:54:50

Múltidéző

Lehár-est közvetítése a Pesti Vigadóból (az 1985. október 28-i hangverseny hangfelvételét  a Petőfi Rádió sugározta először 1985. november 4-én, 21.05 – kb. 22.35 ) 

A koncerten fellépett Kalmár Magda, Kukely Júlia, Zempléni Mária, Korcsmáros Péter, Melis György, Molnár András operaénekesek.

A Magyar Rádió és Televízió Énekkarát és a Magyar Állami Operaház Zenekarát Breitner Tamás vezényelte

A műsoron szerepelt:

- A bécsi asszonyok:

Nyitány;

Karmesterdal (Korcsmáros Péter)

- A víg özvegy:

Bevezetés és Vilja-dal (Kukely Júlia, km. MRT Énekkara);

Szerelmi kettős: „Minden vágyam” (Kukely Júlia, Molnár András)

- A cárevics: Volga-dal (Melis György)

- Cigányszerelem:

Cigányinduló (MRT Énekkara);

"Messze a nagy erdő" (Kalmár Magda)

- A három grácia: "Ha megversz is imádlak én" (Kalmár Magda, Korcsmáros Péter)

- Pacsirta: Juliska belépője (Zempléni Mária)

- A vándordiák: "Deres már a határ" (Melis György)

- A mosoly országa:

Liza belépője (Kukely Júlia, km. az MRT Énekkara);

"Vágyom egy nő után" (Molnár András)

- Paganini:

"Szép álom. szállj a szívemre" (Kalmár Magda);

"Volt nem egy, de száz babám" (Molnár András)

- Giuditta: "Olyan forró az ajkamról a csók" (Zempléni Mária, km. az MRT Énekkara)

- Luxemburg grófja:

René belépője (Molnár András, km, az MRT Énekkara);

Basil belépője (Melis György);

Fleury és Basil kettőse (Kalmár Magda, Melis György)

3282   Búbánat 2019-06-30 10:06:31

A Dankó Rádióban imént befejeződött operettadásban hallottuk:

- Ábrahám Pál – Földes Imre – Harmath Imre: Viktória (Szóka Júlia, Teremi Trixi, Bozsó József, Darvas Iván, Dolhai Attila, Jenei Gábor énekfelvételeiről szólaltak meg dalok)

Eisemann Mihály – Baróti Géza: Füredi Annabál  (Petress Zsuzsa, Zentay Anna, Bende Zsolt, Rátonyi Róbert, km.  a Magyar Rádió Esztrádzenekara. Vezényel: Gyulai-Gaál Ferenc) –a Rádió Dalszínházának bemutatója: 1959. március 28., Kossuth Rádió, 20.20 -22.15)

A „Túl az Óperencián” délelőtti műsorát ma délután hat és hét óra között ismét meghallgathatjuk a rádióban.

3281   Búbánat 2019-06-28 11:34:47

A Dankó Rádió Túl az Óperencián című, délelőtt sugárzott operettműsorában elhangzott zenék közül kiemelem:

Jacobi Viktor - Martos Ferenc - Bródy Miksa: Leányvásár

  •  Bessy és Fritz kettőse, II. felv.: „- Lassan uram, édes uram, miért oly mohó? Kár e nagy sietés. Hát hol marad az udvarias bók, sima szó, kézcsókra kész bevezetés? /- Nem tehetek róla, ez a sorvasztó láz, nincs hozzá élő szavam…/- Na, de, méltóságos úr! Nem szokás ölelni ily vadul.…” (Házy Erzsébet, Palcsó Sándor)

 

  • Bessy és Fritz kettőse (Dzsilolo-duett): „-Történt hajdanán, hogy egy hottentotta lány, Párizsba ment, a kis bohó… ..gilolo, gilolo, gilolo... Oly szörnyen szegény, derekán egy kis kötény, több éppenséggel semmi, ó! … ..gilolo, gilolo, gilolo... Csak ment, mendegélt, egy kukkot sem beszélt, csupán az utcasarkon posztoló... ...gilolo, gilolo, gilolo... ..rendőr úr előtt, ki rendre inti őt, hottentottául mondta: Gilolo! /- Nincsen több ily csuda gazella-termet, a sivatag Afrika ölében termett ez! Tűz folyik erében, hajának ében fürtje lengedez! – ha-ha-ha! - Szép szeme sötétje csillog, ha mosolyog, fogsora fehérje villogó, s van neki kicsinyke köténye, gilolo!...”  (Házy Erzsébet, Palcsó Sándor, km. az MRT Szimfonikus Zenekara, vezényel Sebestyén András) a Rádió Dalszínháza bemutatója: 1964. július 18., Kossuth Rádió, 20.52 – 23.33

Egy másik stúdiófelvételről:

  • Lucy dala: „Tele van az élet rejtelemmel, ide-oda hány a tengerár! Tele van a lelkem érzelemmel, ragyog a szívembe napsugár! Szeretek egy embert mélyen, mi a neve meg sem kérdem, valahol a kettőnk fészke vár. Szeretem a bátor, ifjú férjem! Ragyog a szívembe napsugár!” (Kalmár Magda, km. az MRT Szimfonikus Zenekara, vezényel: Hidas Frigyes – az operett televíziós változatának zenei anyagából; Kovács Adél színésznő énekhangja.  A rendező: Zsurzs Éva. Zenés TV Színház, 1985

 

Ismétlés: ma 18 órától a Dankó Rádióban

3280   Búbánat 2019-06-27 10:50:58

Nemrég ért véget a szokásos délelőtti operettműsor a Dankó Rádióban. Most A bajadér és a Rinaldo operettek részletei szólaltak meg az adásban:

Kálmán Imre - Julius Brammer,  Alfred Grünwald - Kállai István - Müller Péter Sziámi: A bajadér

Fésűs Nelly és Bozsó József  énekfelvételéről hallott vidám kettőst („Jön~e velem nagysád shimmyt járniBizsereg a talpamnem tud várni, ha a zenekarban hottentotta tamtam szól…”) követték

 a Budapesti Operettszínház 2009. évi színpadi produkciójának hangfelvételéről elhangzó részletek. Az előadók: Miklósa Erika, Szendy Szilvi, Oszvald Marika, Dolhai Attila, Csere László, Dézsy Szabó Gábor, Kerényi Miklós Máté,  km. a Budapesti Operettszínház Énekkara és Zenekara. Vezényel: Makláry László 

 

Szirmai Albert - Bakonyi Károly - Gábor Andor: Rinaldo

A Magyar Rádió 1965. április 16-án sugározta az operett részleteit a Kossuth adón 20.30 órától, Bemutatjuk új operett-felvételünket címmel. (Egy másik Szirmai-operett, a Mexikói lány  dalai is ekkor haqngzottak el először erről a felvételről.)

Közreműködik a Magyar Állami Hangversenyzenekar, vezényel Breitner Tamás.

Zenei rendező-szerkesztő: Bitó Pál

- Kaliforniai dal: „Száll a szellő, száll, messze földig jár, ó, bocsáss véle, álom tündére, sóhajtásom száll, én is mennék már, szól a szív, visszahív, visszavágyom már. /Kaliforniába vágyom, az arany hazája vár, sokkal szebbek ott a lányok, szebben szól a madár….”  (Bende Zsolt – aki ma huszonegy éve hagyott itt örökre bennünket.)

- Rózsika és dr. Balázs vidám kettőse a II. felvonásból: „Rózsikám, Rózsikám, rózsabimbóm, rózsaszál, Rózsikám, Rózsikám, én egy csókért roppant hálás volnék ám…” (Zentay Anna, Rátonyi Róbert)

- Helén dala, II. felv.: „Várok, valamire várok réges-rég, álmok, napsugaras álmok, várok még. Várok valami csodára, ó bár jönne valahára, várok rá, hol késik oly soká!”  (Házy Erzsébet)

- Rózsika és dr. Balázs vidám kettőse az I. felvonásból: „- Csincsalavér, csincsalavér, férfi áll a házhoz, csincsalavér, csincsalavér, nagy felfordulást hoz! - Csincsalavér, csincsalavér, én nem félek tőle. -  Csincsalavér, csincsalavér, nem lesz baj belőle!...” (Zentay Anna, Rátonyi Róbert)

 

A délutáni ismétlés is a megszokott időben, hat és hét óra között hallgatható meg a Dankó rádió hullámhosszán és online az internetes elérhetőségein. „Túl az Óperencián”

3279   Búbánat 2019-06-26 17:47:54

A Dankó Rádió délelőtti operettműsorát hamarosan, 18 órától ismét meghallgathatjuk. "Túl az Óperencián"

Lehár Ferenc Gábor Andor magyar szövegével: Luxemburg grófja - ebből az operettből énekelt dalokat és kettősöket Kalmár Magda,  Leblanc Győző, Feleki Kamill, Tiboldi Mária, Honthy Hanna, Peller Károly, Bódy Barbara.

Kilenc évvel ezelőtt, a mai napon halt meg Kovács József opera-operetténekes (Budapest, 1946. május 21. - Budapest, 2010. június 26.)  az Interoperett megalapítója – emlékére  Ernesto de Curtis Non ti scordar di me  című dala csendült fel, a tenorista művész előadásában.

Németh Marika, szoprán énekesnő viszont ezen a napon született (Pécs, 1925. június 26. – Budapest, 1996. február 26. ).  A primadonnára, az Operettszínház örökös tagjára két operettdal felvételének bejátszásával emlékezett a szerkesztő-műsorvezető, Nagy Ibolya.

Lehár Ferenc – Harsányi Zsolt magyar szövegével: A három grácia

- Hélène dala: „Szív, ó, szív, tán a mennybolt hív, oly forrón hív, van-e szebb ennél…./ Vigyázz, a szomorú szerelmes sose légy! Vigyázz, hogy a délibáb vagy a szív hova hív!...” (Németh Marika és a Magyar Rádió és Televízió Szimfonikus Zenekara. Vezényel: Sebestyén András)

-  Charles, Nancy hercege és Hélène szerelmi kettőse: „…Angyalkám, kicsikém hallgass rám, ne figyelj mást, figyeld a szót, a forró szív mélyén lakol…” (Németh Marika, Udvardy Tibor, a Magyar Rádió és Televízió Szimfonikus Zenekara. Vezényel: Sebestyén András)

-  Toutou és Bouquet duettje (Apacs-kettős): „Süvít a szél, hideg a tél, a sarki lámpa fénye sápadtan fehér…/Ha megversz is, imádlak én, te drága rossz, apacslegény, csak üss meg, de tekints reám…” (Kalmár Magda és Palcsó Sándor, valamint az MRT Szimfonikus Zenekara, vezényel Breitner Tamás)

3278   Búbánat 2019-06-25 10:31:35

A Dankó Rádió mai operettműsorában dalokat hallottunk Presser Gábor Padlás című musicaljéből a Vígszínház együttesének előadásában.

Jacobi Viktor operettjéből, a Sybillből Pitti Katalin, Leblanc Győző és Csurja Tamás énekelt részleteket (km. az MRT Énekkara és Szimfonikus Zenekara, vezényel: Makláry László) – 1985

Egy – egy részlet hangzott el Kálmán Imre Marica grófnő ( „Ringó vállú csengeri violám…” - Bozsó József, Fésűs Nelly) és Huszka Jenő Lili bárónő (Nyitány – az MRT Szimfonikus Zenekarát Sebestyén András vezényli) című operettjéből is.

A Túl az Óperencián műsorának e heti vendégei: Fésűs Nelly  és Lux Ádám színművészek – akikkel a szerkesztő-műsorvezető, Nagy Ibolya beszélget.

A délelőtti adást ma 18 és 19 óra között ismét meghallgathatjuk a rádióban.

3277   Búbánat 2019-06-24 17:21:30

Fényes Szabolcs – Békeffy István – Semsei Jenő: Rigó Jancsi

Ebből az operettből hallottunk ma délelőtt részleteket a Dankó Rádió operettműsorában.

A Rádió Dalszínházának bemutatója: 1973. december 26., Kossuth Rádió 19.09 – 21.40

Kalmár Magda, Németh Marika, Petress Zsuzsa, Korondy György és Rátonyi Róbert énekfelvételéről szólaltak meg a bejátszott dalok és együttesek, km. az MRT Énekkara és Szimfonikus Zenekara, vezényel: Sebestyén András.

 

Nemsokára, hat órától az ismétlésben, újra felcsendülnek az operett szép dallamai „Túl az Óperencián”.

3276   Búbánat • előzmény3275 2019-06-23 13:00:05

Csütörtöktől máig naponta Offenbach-muzsika szólt a Dankó  Rádió Túl az Óperencián adásában! A szerkesztő-műsorvezető, Nagy Ibolya Jacques Offenbach születésének 200. évfordulóján, a zeneszerző  életútjának és munkásságának felvázolásán túl  részletesen ismertette azoknak az operetteknek a cselekményét, amelyeknek zenéi elhangzottak a műsoraiban.

A mai adásban a Magyar Rádió archívumában megtalálható Banditák című  operett első magyar nyelvű  teljes rádiófelvételéről (1954) szólalt meg kuriózumként az egész második felvonás.

Jacques Offenbach: Banditák

/Les Brigands - Párizs, Théâtre des Variétés, 1869) 

Nagyoperett három felvonásban

Az operett Mantua hercege és Falsacappa rablóvezer szövetségéről, valamint Fragoletto közkatona hősiességéről szól. Offenbach muzsikája csodálatos erővel eleveníti meg figuráit és ábrázolja a kor társadalmi problémáit.

A Rádiószínház bemutatója: 1954. május 9., Kossuth Rádió 20.10 – 21.42

Henri Meilhac és Ludovic Halévy szövegkönyvét magyarra fordította, rádióra alkalmazta: Kristóf Károly és Bródy Tamás

Közreműködik a Magyar Rádió Énekkara és Szimfonikus Zenekara

Vezényel: Bródy Tamás

Rendező: Apáthy Imre

A szereposztásból:

Fragoletto, közkatona - Kállai Ferenc

Falsacappa, rablóvezér - Szendrő József

Fiorella, Falsacappa leánya - Petress Zsuzsa

Pietro, alvezér - Horkai János

Domino, rabló - Szentesi Zoltán

Barbavano, rabló - Misoga László

A mantuai herceg /Lorenzo, uralkodó herceg/ - Feleki Kamill

A granadai nagyhercegnő - Vay Ilus

A granadai követ /Don Moszkito/ - Dénes György

Malacca, márkinő - Kiss Ilona
Grófnő - Rafael Márta

Pipo, fogadós - Hlatky László
Pipetta, Pipó, a leánya - Lórán Lenke

Valladolid - Csákányi László

Kincstárnok - Harsányi Rezső
Udvarmester - Sugár Lajos

Énekhangok: Melis György, Rősler Endre, Remsey Győző, Várhelyi Endre

Az adásban erről az archív rádió-stúdiófelvételről  most meghallgathattuk a teljes II. felvonást  - a dialógusokkal együtt (próza is)!

Az Offenbachra emlékezés zárásául a  Hoffmann meséi című operájából hangoztak el részletek a rádió magyar nyelvű stúdiófelvételéről - 1962. április 28., Kossuth Rádió 18.49 – 22.00

Szövegét E.T.A. Hoffmann művei nyomán Jules Barbier írta, Innocent Vincze Ernő fordította

Vezényel: Erdélyi Miklós
Km.: az MRT Szimfonikus Zenekara és Énekkara
(Karigazgató: Vajda Cecília)

Zenei rendező: Járfás Tamás

Szereposztás:

Olympia – Ágai Karola
Antonia – Orosz Júlia
Giulietta és Stella – Déry Gabriella
Leindorf, Coppelius, Miracle és Dappertutto – Radnay György
András, Cochenille, Ferenc és Pitichinaccio – Kishegyi Árpád
Hoffmann – Ilosfalvy Róbert
Spalanzani – Bende Zsolt
Crespel, Antonia apja – Veress Gyula
Miklós – Szőnyi Olga
Luther, kocsmáros – Várhelyi Endre
Schlemil – Petri Miklós
Nathaniel – Palcsó Sándor 
Hermann – Nádas Tibor
Antónia anyjának hangja – Komlóssy Erzsébet
A múzsa – Domján Edit – próz

 

Az adásban még felcsendültek – újra -  „A párizsi vidámságok”  dallamai is (a Philadelphiai Szimfonikus Zenekart Ormándy Jenő vezényli)

A délelőtti műsort ismét meghallgathatjuk a Dankó Rádióban ma 18 és 19 óra között (és online a www.dankoradio,hu elérhetőségen is).

3275   Búbánat • előzmény3274 2019-06-22 22:30:04

Ideírom pótlólag, milyen Offenbach-melódiákat sugárzott a Dankó Rádió a „Túl az Óperencián” mai adásában:

Jacques Offenbach Périchole-jának nyitányával indult és az Utazás a Holdra nyitányának dallamaival zárult az operettműsor (mindkét felvételen a Loire-menti Filharmonikus Zenekar játszik, a karmester: Marc Soustrot).

A hallott két nyitány között pedig egy-egy operett magyar nyelvű rádiófelvételéről szólalt meg a teljes harmadik felvonás zenei anyaga:

 

Jacques Offenbach: Kékszakáll

 /Barbe-Bleue, Párizs, Théâtre des Variétés ,1866. február 5. /

A Rádió Dalszínháza teljes felvétele – magyar nyelven, bemutatója, 1978. december 26., Kossuth adó 19.53 – 22.00 

Ez operett teljes rádiófelvétele lett Házy Erzsébet utolsó munkája a Rádió Dalszínháza égisze alatt!

Henri Meilhac és Ludovic Halévy librettója nyomán a szöveget magyarra fordította, és a rádióra alkalmazta: Fodor Ákos

Közreműködik a Magyar Rádió és Televízió Szimfonikus Zenekara és Énekkara (Karigazgató: Sapszon Ferenc)

Vezényel: Bródy Tamás

Zenei rendező: Fejes Cecília
Rendező: Cserés Miklós dr.

Szerkesztő: Bitó Pál

Ideírom a teljes szereposztást:

/Az eredeti szövegkönyv szerinti francia személynevek a magyar fordításban új nevet kaptak, a Dalszínház felvételén ezen a néven szerepelnek, ezért zárójelben ezt is feltüntetem./

Kékszakáll lovag – Róka István (Harsányi Gábor)
Bobéche király (Kandeláber király) – Palcsó Sándor (Körmendi János)
Clementine (Klementina) királyné, a felesége – Házy Erzsébet (Kohut Magda) 
Hermina hercegnő, a leányuk, „Gyopár” (aki először Fleurette-ként mint virágárus, jelenik meg a darabban) – Lehoczky Éva (Sunyovszky Szilvia)
Zafir herceg (aki először pásztorként jelenik meg a darabban) – Fülöp Attila (Szacsvay László)
Oszkár gróf, a király minisztere – Bende Zsolt (Márkus László)
Popolani (Pelikán) alkimista a lovag szolgálatában – Melis György (Sinkovits Imre)
Boulotte, parasztlány („Vadóc”), Kékszakáll leendő – hatodik – asszonya – Kalmár Magda (Schütz Ila)
Alvarez, udvaronc – Szénássy Ernő

Kékszakáll „elhunyt” feleségei:
Héloise, az első asszonya – Horváth Eszter
Eléonore, a második asszonya – Forgács Júlia
Isaure, a harmadik asszonya – Tordai Éva
Rosalinde, a negyedik asszonya – Szabó Anita
Blanche, az ötödik asszonya – Domonkos Zsuzsa,

 


Jacques Offenbach: A gerolsteini nagyhercegnő

/La Grande-Duchesse de Gérolstein, Párizs, Théâtre des Variétés, 1867. április 12.

Az operett magyar nyelvű teljes stúdiófelvétele - prózai dialógusokkal együtt - először1970. augusztus 19-én, a Kossuth Rádióban hangzott el a Rádió Dalszínházának bemutatójaként  (20.07 – 23.04 óra), de a darab ének-zenei hangfelvételére jóval előbb, már két évvel korábban  sor került: Albert István összekötőszövegével – keresztmetszet formájában  - 1968. november 20-án bemutatta a Petőfi Rádió (10.00 és 11.17 óra között). 

Henri Meilhac és Ludovic Halévy librettója nyomán a szöveget magyarra fordította, és a rádióra alkalmazta: Romhányi József 


Km.: a Magyar Rádió és Televízió Szimfonikus Zenekara és Énekkara (karigazgató: Sapszon Ferenc)
 

Vezényel: Bródy Tamás

Zenei rendező: Balassa Sándor
Rendező: Cserés Miklós dr.

Szerkesztő: Bitó Pál

Szereposztás:

A nagyhercegnő – Házy Erzsébet
Wanda, egy parasztlány, Fritz szerelme – Németh Marika
Fritz, közlegény – Réti József (Fülöp Zsigmond)
Bumm tábornok – Melis György
Paul herceg, a nagyhercegnő vőlegénye – Bartha Alfonz (Körmendi János)
Puck báró, szertartásmester – Kishegyi Árpád (Csákányi László)
Grog báró, a kérő – Michels János (Ferencz László)
Nepomuk, hírnök – Pere János (Verebély Iván)
Charlotte – Erdész Zsuzsa (Balogh Katalin)
Olga – Koltay Valéria
Ida – Svéd Nóra
Mama – Divéky Zsuzsa (Hódy Gitta)
Gyerek – Olasz György
Andie – Orczy Teréz

 

Offenbach születésének 200. évfordulója alkalmából a Dankó Rádióban csütörtöktől vasárnapig naponta szólaltak/szólalnak meg a zeneszerző színpadi műveinek stúdiófelvételeiről részletek a Túl az Óperencián műsorán (de. 9 és 10, az ismétlésben aznap 18 és 19 óra között).

3274   Búbánat • előzmény3273 2019-06-21 17:05:14

Pontosítás:

A Fortunio dala című Offenbach-operett második teljes rádiófelvétele bemutatójának időpontja helyesen: 1989. április 3., Kossuth Rádió 20.30 – 21.26. 

 

3273   Búbánat • előzmény3272 2019-06-21 14:09:08

Ma folytatódott - sok zenével - a csütörtökön megkezdett és vasárnapig tartó megemlékezés-sorozat a 200 éve született Jacques Offenbachra, a Dankó Rádió operettműsorában.

Offenbach sírja a montmartre-i temetőben (Párizs)

A franciává vált kölni születésű komponista több mint száz zenés színpadi alkotása ismeretes. A szerkesztő-műsorvezető, Nagy Ibolya, a  Magyar Rádió archívumában őrzött sok-sok rádiófelvétel közül ezúttal a Piaci dámák, a Fortunió dala, a Szökött szerelmesek részleteit valamint A szép Heléna teljes harmadik felvonását (!) szerkesztette be a mai adásba:


1. Jacques Offenbach: Piaci dámák (Mesdames de la Halle - 1858)

Operett egy felvonásban

A Rádió Dalszínháza bemutatója: 1976. július 11. Kossuth adó 18.50 – 19.50

Szövegét Lapointe írta. Fordította és rádióra alkalmazta: Romhányi József

Vezényel: Hidas Frigyes
Km.: a Magyar Rádió és Televízió Szimfonikus Zenekara

Zenei rendező: Fejes Cecília
Rendező: Horváth Ádám
 

- Nyitány

2. Jacques Offenbach:  Fortunio dala (La chanson de Fortunio –1861)

egyfelvonásos operett

Alfred de Musset és mások nyomán fordította: Csepregi Lajos. Rádióra átdolgozta Fischer Sándor és Innocent-Vincze Ernő.

Két teljes rádiófelvételét készítette el és mutatta be a Rádió Dalszínháza:

1958. június 22., Kossuth adó, 20.20 – 21.15: Házy Erzsébet, Palánkay Klára, Ilosfalvy Róbert, Bende Zsolt, Kishegyi Árpád, Kövecses Béla, Külkey László, Réti József, km. a Magyar Állami Hangversenyzenekar, vezényel: Fischer Sándor. Rendező: Szécsi Ferenc

Most a másik, későbbi stúdiófelvételről szólaltak meg részletek:

- 1982. május 7., Kossuth Rádió, 20.45 – 21.30: Kincses Veronika (Hűvösvölgyi Ildikó), Takács Tamara, Molnár András, Fülöp Attila, Korcsmáros Péter, Martin János, Rozsos István, Wendler Attila - ének, Kállai  Ferenc (Fortunio ügyvéd ) - próza; az MRT Szimfonikus Zenekarát  Breitner Tamás vezényli.

Zenei rendező: Bárány Gusztáv

Rendező: Bozó László  

• Lauretta dala (Kincses Veronika

„…- Gondold meg jól, hogy mit csinálsz! Hát jól vigyázz, hát jól vigyázz, könnyen pórul járhatsz!  Könnyen pórul járhatsz, végül könnyen pórul jársz!  Egy szó mint száz, csak jól vigyázz!...Csak annyit mondok, jól vigyázz”
 

• Valentin dala (Molnár András)

„A vágyam, a vágyam, csak érte lángol, érte ég! A vágyam, a vágyam lázban vár már réges-rég!...”


• Kórus, jelenet és vízdal (Takács Tamara, Molnár András, Fülöp Attila, Martin János, Rozsos István, Wendler Attila)

 „- Nincs itt az úr…az ember így felszabadul… Az ördög vigye a sok aktát! Örökös írás, görnyedés!….- Éljen a jókedv, végre kimondom, most mulatunk!  Itt az idő! Ennivalót! Most ez a fontos! Halljuk a konyhát, mit mond ő…
 …- Babett, Babett, drága, siess!… - Adj valamit már légy szíves!...- Úgy éhezek!... /- No, mi a baj? Halljuk a szót!  - Ennivalót! Ennivalót! – De mit verik a házat fel! Hisz adok én, csak szólni kell! Van egy-két alma és kenyér…   /- Van alma, az álom, és finom kenyér, ez mennyei álom, mely mindent megér!...Szép órát ígér! /- Babett, ez nekünk nem elég! Mert ehhez pedig üdítő víz kell!  Valami ital illenék! Töltsd poharamat tele vízzel! …Enyhet nyújtsz, mikor eljön az asszony!... Rajta, Babett, itt a pohár! Szívem e víztől vágyva vár… Rajta, Babett, itt a pohár!...”

• Valentin és Frique kettőse és jelenet (Molnár András, Fülöp Attila, Martin János, Rozsos István, Wendler Attila)

 „… - Nincs arra szó, hogy én mit érzek, mit rejt-e dal? Ha bennünk él egy hit, mely éltet, hallgatni kell! …Nevét elhallgatom, míg élek, mert nincs remény!...  /- A sanzon, a sanzon, de régóta vártuk, végre megtaláltuk! …  - A gazdánk dala…. - Írjuk fel, írjuk fel, mert erről másolat is kell… /- Te bűvös dal!  Ki téged hall, szerelmes dal, édes dal, szerelmet vall, bűvös dal…/- Most kivirul a szerelem… győz ez a dal a szíveken… győzni fog minden asszonyon az én dalom!... Babett, te drága konyhalány! A szíved lángra gyújtanám!...Csak szólj egy szót, tiéd a csók!…”

• Finálé (Kincses Veronika, Takács Tamara, Molnár András, Fülöp Attila, Korcsmáros Péter, Martin János, Rozsos István, Wendler Attila és az MRT énekkara)

„Nincs arra szó, hogy én mit érzek, mit rejt-e dal? Ha bennünk él egy hit, mely éltet, hallgatni kell! …Nevét elhallgatom, míg élek, mert nincs remény!...- Babett! Valentin megtalálja Laurette-tét, és én? – Hallgasson, maga kis Fortunio! …”


3. Jacques Offenbach: A szép Heléna  (La belle Hélène – 1864)

Operett három felvonásban

Rádió Dalszínháza teljes felvétele – magyar nyelven

Rádió Dalszínháza bemutatója: 1965. november 20. Kossuth Rádió 19.58 – 21.52

Fordította: Fischer Sándor

Vezényel: Bródy Tamás
Km.: az MRT szimfonikus zenekara és énekkara (karigazgató: Vajda Cecília)

Zenei rendező: Járfás Tamás

Rendező: Horváth Ádám

A szereposztásból:

Páris – Réti József (Fülöp Zsigmond)
Menelaus – Melis György (Feleki Kamill)
Heléna – Házy Erzsébet (Váradi Hédi)
Agamemnon – Palócz László (Kállai Ferenc)
Calchas – Maleczky Oszkár (Greguss Zoltán)
Achilles – Palcsó Sándor (Kaló Flórián)
Ajax I. – Kishegyi Árpád (Gyenge Árpád)
Ajax II. – Külkey László (Miklóssy György)
Orestes – Bende Zsolt (Tordy Géza)
Bacchus – Koltay Valéria (Örkényi Éva)
Parthamis - Gombos Éva (Böröndi Kati)
Leone – Erdész Zsuzsa (Szegedi Erika)
 

A teljes III. felvonás hangzott el a prózai dialógusokkal:

-  Mulató jelenet és Orestes dala (Bende Zsolt, énekkar)

"Mikor a szív lánggal éget… /TaigetoszraTaigetoszravesszen az ki irigy…”

- Prózai jelenet – dialógus  (Váradi Hédi, Örkényi Éva. Szegedi Erika, Feleki Kamill, Kállai Ferenc, Greguss Zoltán)

- A gálya érkezése és Paris dala (Réti József, km. Erdész Zsuzsa, Gombos Éva, Házy Erzsébet, Bende Zsolt, Kishegyi Árpád, Külkey László, Maleczky Oszkár, Melis György, Palcsó Sándor,  Palócz László, énekkar) 

- … Hát mindenekelőtt te balga népség, vedd tudomásul azt, ne legyen kétség… Mert Vénusz itt az úr, az ő uralma hív!…”

- Prózai jelenet – dialógus (Váradi Hédi, Örkényi Éva. Szegedi Erika, Feleki Kamill, Fülöp Zsigmond, Kállai Ferenc, Greguss Zoltán)

 „- Hogy viselkedhet így egy főpap?”  … „- De hol van a királynő?”

- Heléna érkezése, jelenet és a III. felvonás fináléja (Erdész Zsuzsa, Gombos Éva, Házy Erzsébet, Koltay Valéria, Bende Zsolt, Kishegyi Árpád, Külkey László, Maleczky Oszkár, Melis György, Palcsó Sándor, Palócz László, Réti József, énekkar)

„- Ki az ott? - A szép nő!.. - Mily szép!...- Szeme kéklő! …- Egy hangot hallottam! Úgy rémlik, hogy nem ismeretlen az! - Nagy Vénusz főpapja keres. Kyterébe kísér, Vénusz szentélyéig, hogy így lecsillapítsuk a sértett istennőt! - Kegyes isteni nőt!...- Ez sértés!.. Engedj hát! -  Én segítek majd.  - Segítsd meg őt a bajban! - De hogy segíted őt? - Az ég megsúgja majd. /- Én vagyok szerelmes párod, Páris, Vénusz pásztora! - Mit hallok?! - Jössz-e vélem, erre várok, jöjj, hajózzunk már tova! - Ezt a tisztesség szava… - De én, mint király, elrendelem! - Hiába, ez a végzetem! …/ - No, indulj el Kyterébe, el Kyterébe, el Kyterébe Vénusz szigetére!… - A néped könyörög! …- Menjünk el hát Kyterébe!.. .- El Kyterébe, el Kyterébe, el Kyterébe, el-el-el…/- Figyelj reám, Menelausz király! Már Helénára, többé ne várj!  Páris vagyok!.../-  El Kyterébe, el Kyterébe, el Kyterébe, el-el-el…”

 

4. Jacques Offenbach: A szökött szerelmesek (Monsieur et Madame Denis – 1862)

Operett egy felvonásban

Rádió Dalszínháza bemutatója: 1981. július 13., Kossuth adó 20.06 - 20.57

Szövegét Laurencin és Michel Delaporte írta. Fordította és rádióra alkalmazta: Huszár Klára.

Zenei rendező: Fejes Cecília

 Rendezte: Seregi László

Vezényel: Breitner Tamás, km. az MRT Szimfonikus zenekara

- Nyitány 

 

(Megjegyzem, A piaci dámák és A szép Heléna rádiófelvételének rendezője a napokban elhunyt Horváth Ádám.)

A „Túl az Óperencián” műsorának délelőtti adását ismét meghallgathatjuk ma hat és hét óra között a Dankó Rádióban és az internetes elérhetőségén ( www.dankoradio.hu)

3272   Búbánat 2019-06-20 12:00:32

Ma 200 éve született az "operett atyja",  a "Champs Élysées Mozartja" , Jacques Offenbach. (Köln, 1819. június 19 -  Párizs, 1880. október 5.)

A Dankó Rádió Túl az Óperencián műsorában mától vasárnapig Offenbach művei állnak a középpontban: a Magyar Rádió Offenbach-felvételeiből válogat a szerkesztő-műsorvezető, Nagy Ibolya. 

A mai adásban hallottuk:

Jacques Offenbach: A 66-os szám – Nyitány – a Magyar Rádió Szimfonikus Zenekarát Lehel György vezényli.

Jacques Offenbach: Eljegyzés lámpafénynél 

Az operettből két teljes rádiófelvétel készült: az első 1956. január 8-án került bemutatásra; a televízió e hangfelvétel felhasználásával, ugyanazokkal az énekesekkel, a következő évben elkészítette az első operettfilmjét is: Szabó Miklós, Neményi Lili, Sándor Judit, Szilvássy Margit szereplésével; Fischer Sándor vezényli a rádiózenekart.

Szövegét Leon Battu írta. Fordította és rádióra alkalmazta: Fischer Sándor

1978-ban készült el az egyfelvonásos operett új stúdiófelvétele: Breitner Tamás a karmester, Decsi Ágnes, Kalmár Magda, Takács Tamara, Rozsos István énekel, km. az MRT Szimfonikus Zenekara.

Most ez utóbbi rádiófelvételről szólaltak meg részletek:

- Denise, Fanchette, Catherine és Pierre négyese (Decsi Ágnes, Kalmár Magda, Takács Tamara, Rozsos István):

„- Szól az esti lágy harangszó, nyár idején, hallgat az éj. Szól az esti lágy harangszó itt van a nyugodalmas éj…”

- Bordal (Kalmár Magda, Decsi Ágnes, Takács Tamara, Rozsos István)

„- Este hogyha csendesek a házak, a kert, az udvar munka után, jó baráttal tűz közelében iddogálni jólesik ám. - Az ég is szereti a jó bort! Tele lenne másképp szőlőszemmel! –Hát, tölts a poharadba óbort! A bú, a gond nem kell nekem, nem! - Emelem poharam, - emelem poharam, - emelem poharam,- emelem poharam! Koccints hát, koccints hát, a jó bort Isten adta nékünk! Koccints hát, koccints hát, hogy lenne másképp szőlőszem, még az ég is a jó bort szereti, hogy lenne másképp szőlőszem, emelem poharam, emelem poharam, nem kell gond nekem, nem, nem, nem!....”

- „Veszekedő-kettős” (Kalmár MagdaTakács Tamara)

„…Itt a finom úri dáma, de csúnya a szája…/Azt se tudja, mit beszél, kikaparom a szemét, ami sok az sok, mégis sok…./ Volna egy tanácsom, hagyd őt, ezt ajánlom… Egy tanácsom, szépen mondj le róla… Bárhogyis reméled, nem dőlök be néked…/ Dühbejöttem, dühbejöttem….”

- Fanchette és Catherine kettőse (Kalmár MagdaTakács Tamara

„- Boldogult uram, ha méregbe jött, fogott egy botot és azzal ütött…./ - Én voltam, hát aki méregbe jött, fogtam egy seprűt és ütöttem őt, püföltem, azt hitték elmenekült….nem használt könyörgés, rimánkodás, éjjel és nappal is zengett a ház….”

- Finálé (Kalmár Magda, Decsi Ágnes, Takács Tamara, Rozsos István)

 

Jacques Offenbach: Orfeusz az alvilágban

A Rádió Dalszínháza teljes stúdiófelvétele bemutatójának ideje: 1963. július 20., Kossuth Rádió 20.45 – 23.15.

Szövegét írta: Halévy és Cremieux. Fordította: Romhányi József

Km.: az MRT Énekkara és Szimfonikus Zenekara (Karigazgató: Vajda Cecília).  Vezényel: Blum Tamás.

Pásztordal (Réti József)

„Én Ariszteusz vagyok! A kincsem néhány bárány és egy-két bödön méz, mely ragyog szépen sárgán. Nem gyötri lelkem kín, a szívem sose fáj. Hiszen más gondom nincs, csak ez a kicsi nyáj. /Zöld mezőben, tarkaréten járom utam én, kék gyönyörű tiszta égből árad rám a fény, száll zümmögve ágról-ágra mézet gyűjt a méh. Nincs édesebb élet, mint a jámbor pásztor lét, mint a jó, jámbor pásztor lét. Imádom sorsomat százszor, sohasem kérek mást, így élem éltem, mint egy boldog álmodást.”

- A közvélemény és Orfeusz kettőse, I. felv. (Barlay Zsuzsa, Bartha Alfonz)

 „- Jöjj! jöjj! jöjj! Jöjj! jöjj! jöjj!  Hív a becsület,  jóhírem fontosabb mindennél …/ - Jöjj! Bármi kedves is nékem a hitvesi tisztesség…” 

Jacques Offenbach: Orfeusz az alvilágban  - Styx Jankó dala, II. felv. (Kishegyi Árpád, km. a Magyar Állami Operaház Zenekara, vezényel: Kerekes János)

„Voltam király Beóciában, hatalmas, édes, nagy király! Elhunytam, jaj, de pórul jártam, nincs most pénzem, egy vas sem már. Ez bizony fáj, de mégsem bánom, a földi kincset üsse kő! Az fáj, hogy szép, selymes párnán nem nálam háltál, drága nőm! Ó, bárcsak éltél volna nálam, mikor király voltam Beóciában! /Volnék király Beóciában, királyi trónszék várna rád! Itt bolyong már boldogult árnyam, ez aztán szép kis boldogság! Mit adhat már egy koldus lélek, kiteszi bús lelkét eléd! De édes lelkem, azért félek, hogy ezzel tán nem sokra mégy! Élhetnél ám gazdagon nálam, volnék király Beóciában!”

Jacques Offenbach: Orfeusz az alvilágban (részletek, 1989. január 23., Petőfi Rádió; 1991, Radioton)  - Kertesi Ingrid lemezéről: „Operában és operettben”  Km. az MRT Szimfonikus Zenekara, vezényel: Pál Tamás

-  Euridike kupléja (Kertesi Ingrid)

„ Egy asszony, hogy ha csókot kap most… s ha vágya bármi teljesül most, már hajnalban kel. Édes illatfelhő lebben, a szívemre száll…. szívem téged vár, szívem téged vár. Kit vár, kit vár…/ A férjem mit sem sejthet még, nem sejti még, a nyáj a pásztort várja rég, őt várom rég. Őt várom rég. A férjem mit sem sejthet még, a férjem semmit sem sejt még…”

- Euridiké és Jupiter kettőse, II. felv.: „Légyjelenet” (Kertesi Ingrid, Miller Lajos) 

„- De különös, kellemes szellőcske lengedez, lebbenve száll… -Csak legyeskedj legyecske egyszer  belejössz már!...  Ügyes légy! Zümmögve szállj…- Nézd, egy formás szárnyú szép légy! Egyet nem láttam még..../- Jöjj, kis legyecske, maradj nálam, bús árvaságom fékezd hát…. légy jó pajtásom, kedves társam…/- Nyakon csíplek, hogy el ne szállj!... Elkaplak, elkaplak te szemtelen kis féreg!...- Kedveske, majd a végén én csaplak le téged!.../- Jól van hát, így hálóm lesz ma hálód végre… zzzzzzzz… zzzzzzzz…”

A délelőtti műsor végén Manuel Rosenthal Offenbach  művei nyomán komponált Párizsi vidámságok című balettszvitjénak (1938) dallamai csendültek fel a Bostoni Szimfonikus Zenekar előadásában, vezényel: Seiji Ozawa.

Az adás ismétlését meghallgathatjuk ma délután hat és hét óra között a Dankó Rádióban és az internetes elérhetőségén is.

3271   Búbánat 2019-06-19 10:53:28

A Dankó Rádió szerkesztő-műsorvezetője, Nagy Ibolya, a Túl az Óperencián műsorában a hét első három napján telefonon kereste meg a június 20. és 23. között Veszprémben megrendezésre kerülő II. Rátonyi Róbert Operettfesztivál művészeti vezetőit, akiket a programról (Állami Áruház; Csókos asszony; Mágnás Miska; Operettgála) és Rátonyi Róbert veszprémi kötődéséről is kérdezett.

Szirmai Albert – Bakonyi Károly – Gábor Andor: Mágnás Miska

Keleti Márton rendező filmoperettje 1948-ban készült, amit 1949-ben mutattak be a mozik.

A film ének-zenei anyagából most két részlet hangzott el:

- Marcsa, Pixi, Mixi hármasa: „Csiribiri-csiribiri…” (Mészáros Ági, Latabár Kálmán, ifj. Latabár Árpád)  

- Rolla és Baracs szerelmi kettőse: „ Azt hittem egy percig, hogy szíve az enyém…/A nő szívét ki ismeri, ezer csodával van teli…/Isten veled, búcsúzni fáj, tündéri álomkép…” (Németh Marika, Sárdy János)

A Rádió Dalszínháza felvételéről következtek részletek

km. az MRT Szimfonikus Zenekara, vezényel: Sebestyén András – a felvétel bemutatója: 1969. április 5. , Kossuth adó 19.52 – 22.00

- Marcsa, Pixi, Mixi hármasa: „Hallod lelkem, rózsás kertem, miért vagy oly kacér?…./Adj egy csókot, tillárom, hej, nem lesz abból se bú, se baj.…” (Zentay Anna, Kishegyi Árpád, Külkey László)

- Marcsa és Miska kettőse, III. felv.: Cifra szűre nincsen lónak, kocsis nem való grófnak… Csiribiri-csiribiri kék dolmány, a gróf kendre fittyet hány… /-Felmászott a nyúl a fára, eccer ment el bálba….” (Zentay Anna, Palcsó Sándor)

- Marcsa és Miska kettőse, III. felv.: „Hoppsza, Sári, hoppsza, hó! Minden nap egy forduló! Ráadásnak három csók…”  (Zentay Anna, Palcsó Sándor)

- Marcsa és Miska kettőse, II. felv.: „Így mulatok, úgy mulatok… /Cintányéros cudarvilág, iszok egy kortyocskát…” (Zentay Anna, Palcsó Sándor)  - koncert

 

Lehár Ferenc – Jenbach Béla, H. Reichert - Kulinyi Ernő: A cárevics

- Iván és Mása vidám kettőse, II. felv.: „Elmennék én hozzád, babám. ha este várnál rám! Nem bánod meg hidd el, cicám, ma éppen szomjas szám! Amikor a két szemedet látom, csókjaidra egyre jobban vágyom! Nem bánod meg hidd el, cicám, csak egyszer várj még rám!” (Bódy Barbara, Szabó Dávid, km. a Budapesti Operettszínház Zenekara, vezényel: Makláry László) – élő, koncertfelvételről  

- Szonja dala, I. felv.: „Jön majd egy férfi, ki rám nevet…” (Kalocsai Zsuzsa, km. a Fővárosi Operettszínház Zenekara, vezényel: Váradi Katalin) - „Operett Primadonna” – Kalocsai Zsuzsa lemezéről, 1988.

- Tangó - duett: Mi kell még.../ nem szerettem így még soha mást…”  (Tokody Ilona, Kovács József, km. az MRT Szimfonikus Zenekara, vezényel: Pál Tamás) - Kovács József operettlemeze - részletek, Qualiton,1985.

- Iván és Mása vidám kettőse, III. felv.:Nézd a szemem… Jaj, de jó, hogy itt vársz… (Zentay Anna, Kishegyi Árpád, km. az MRT Szimfonikus Zenekara, vezényel: Bródy Tamás) – a Rádió Dalszínháza felvételéről – keresztmetszet, 1969.

 

A délelőtti adást ma 18 és 19 óra között ismét meghallgathatjuk a Dankó Rádióban és az internetes elérhetőségén.

3270   smaragd • előzmény3265 2019-06-19 05:40:30

 

A 3252 szám alatti bejegyzésben előre jelzett írás:

 

Hanghordozóváltás: Kemény Egon két rádiós daljátéka CD-albumokban

 

A hangrögzítés, felvétel-készítés kezdetei óta felgyűlt dokumentumokat hangarchívumok őrzik. Az őrzésnél hasznosabb az ismételt használatba vételük, alkalmankénti felidézésük, újrajátszásokkal való életben tartásuk. Természetesen módjával, hiszen folyamatosan gyűlnek az anyagok.

A Magyar Rádió hangarchívumának kincsei elvileg mindmáig felhasználható a műsorkészítésnél, azonban – ismerve az aktuális műsorstruktúrákat – elenyésző a felhasználás mértéke. Éppen ezért nagy öröm, ha digitalizált felvételek kerülnek forgalomba.

A régi hangversenyek hangképeinek felidézése annyiból is érdekes, hogy az előadóművészet-történet közelmúltjáról ad mindennél megbízhatóbb (hang)képet, ám fokozott mértékű a jelentősége annak, ha időközben szinte kihalásra ítélt műfajok kerülnek átmentésre.

Ilyesmire került sor a közelmúltban, amikor Kemény Egon lánya, Kemény Anna Mária arra az elhatározásra jutott, hogy a zeneszerző halálának 50. évfordulójáról két daljáték CD-albumban való megjelentetésével emlékezik meg.

Több évtizeddel ezelőtt, az Ifjúsági Főosztály szerkesztőjeként gyermekkari művek szerzőjeként találkoztam először a nevével. Összeállításokban szívesen idéztem fel a Játszótéren című dalciklust, a Csillebérci fák alatt, vagy a Sétarepülés című, kamarazenekar-kíséretes szvitet. Többi művének csak címével találkoztam a kartontárban – de tudtam arról, hogy rádiós daljátékok szerzője is.

Érdemes elgondolkozni csodálatosan gazdag nyelvünk szóhasználatán, pontosabban, szavaknak azon a sajátosságán, hogy időről-időre másik, módosult jelentésük kerül előtérbe. Ilyen a „könnyűzene” kifejezés, amely Kemény Egon esetében korántsem csupán slágereket jelent (bár azokat is komponált, és népszerű tánc-számokat), hanem elsősorban az alkalmazott zeneszerzés lehetőségeinek gazdag tárházát. Kemény Egon, aki a családi emlékezet szerint ötéves korától zeneszerzőnek készült, szívesen vett részt mindenfajta zenei háttértevékenységben, beleértve más szerzők műveinek hangszerelését, átiratok készítését, vagy gyakorló muzsikusként korrepetíciót, vezénylést. Saját kompozícióinál az operett és a filmzene jelentett ígéretes pályakezdést, és főként a rádió, ahol gyakran kérték fel rádiójátékok zenéjének megírására. Nevéhez fűződik az első rádiós daljáték (Schönbrunni orgonák, 1937) és az első rádiós nagyoperett (Májusfa, 1949) – ez utóbbival kezdődött a Rádiószínház, majd a Rádió Dalszínháza rendkívül népszerű sorozata. De miként későbbi korszakos jelentőségű kezdeményezés, a TV-operáké, ez is kiszorult a műsoridőből.

Kemény Anna Máriának köszönhetően élvezhető minőségűre feljavított, digitalizált előadások jelentek meg. A Hatvani diákjai című daljátékot, amiért második Erkel-díját kapta, először 1955. január 23-án sugározta a Kossuth adó, a Komáromi farsang első adása 1957. március 9-én volt. Mindkét történet magyar tematikájú, az előbbi szövegét Ignácz Rózsa és Soós László, verseit Ambrózy Ágoston írta, az utóbbinak az írói zenei ismeretterjesztő könyvek szerzőiként ismertek (Erdődy János, Gál György Sándor).

A daljátékokat hallgatva, utólag megérthető, hogyan lehetett egykor TV (és más audiovizuális média) nélkül „élni”. A rádió a színvonalas műsorokkal házhoz szállította a kultúrát, élvezetes formában (általános műveltséget szerezhetett szinte észrevétlen, akinek volt módja rendszeresen hallgatni a műsorokat). A daljátékok felvétele több szempontból is tanulságos. Kiderül, hogy igényes munkával az egykor rendelkezésre álló technikai lehetőségek is biztosították az élményszerű előadás lehetőségét. Atmoszféra-teremtőek a jelenetek, mondhatni, láttatóak. És érthető a történet, „ülnek” a poénok. Az előadók számára korántsem tűnt „hakni”-nak a könnyű műfajba való kalandozás – Bessenyei Ferenc énekes szerepben Hatvani professzorként mutatkozott be a Rádióban, s e daljátékban volt először prózai szerepe is Simándy Józsefnek (Hatvani famulusa, Kerekes Máté). Partnereik között hallhatjuk többek között Petress Zsuzsát és Mezei Máriát. A Komáromi farsangban – élve a stúdió-adta lehetőséggel – több szerep esetében megosztották a prózai és zenei feladatokat, Csokonai Vitéz Mihály beszédhangját Zenthe Ferenc, énekhangját Ilosfalvy Róbert adta, Lillát Házy Erzsébet és Korompai Vali „alakította”, Lavotta Jánost pedig Gönczöl János és Molnár Miklós. Csodálatosan énekel Lehoczky Éva (olasz primadonnaként is kiváló), és elragadóan komédiázik Bájligeti Kázmérként Fekete Pál.

Nosztalgiázás az idősebbeknek, akik annakidején „élőben” találkozhattak ilyen rádióműsorokkal, és időutazás a fiataloknak. Zenészeknek külön tanulságos megfigyelni a műgondot, az igényes interpretációt – és nem utolsó sorban észrevenni azt a mesterségbeli tudást, ami a szerzők részéről biztosította a nívós kikapcsolódást. Hogy a Magyar Rádió Szimfonikus Zenekara Lehel György vezényletével milyen kedvvel vett részt ebben a munkában (felvétel-készítő és koncertező munkája mellett), az szintén „átjön” a felvételen.

A „könnyűzene” így nyer sajátos értelmezést ezekben a régi-új felvételekben.

 

Fittler Katalin       

3269   Búbánat 2019-06-18 13:33:41

A Dankó Rádió mai operettműsorából:

  • Zerkovitz Béla – Szilágyi László: Csókos asszony

Az operett részleteinek előadói: Pápai Erika, Igó Éva, Földi Teri, Bede-Fazekas Annamária, Méhes László, Darvas Iván, Kern András és a Vígszínház együttese (1987., Radioton, LP)

  • Az MTVA – Dankó Rádió közös produkciója volt: a Magyar Rádió 6-os stúdiójában 2014  decemberében harminckét népszerű operettrészletet vettek fel Huszka műveiből.  Az új stúdiófelvételt tematikusan,  részletekben mutatta be a Dankó Rádió: először  Huszka Jenő születésének 140. és halála 55. évfordulóján, 2015 áprilisában  hangoztak el a Túl az Óperencián adásában, és azóta folyamatosan a műsorán tartja a rádió ezeket  a Huszka-dalokat és kettősöket.

A Magyar Rádió Szimfonikus Zenekarát és Énekkarát (karigazgató: Pad Zoltán) Kovács János vezényli.

Most a Mária főhadnagy részletei csendültek fel a rádióban:

- Nyári Zoltán; „Nagy árat kér a sors a boldogságért”

- Benedekffy Katalin és Peller Károly; „Nem nehéz a lánynak”

- Szendy Szilvi és Kerényi Miklós Máté; „Én teveled”

- Kalocsai Zsuzsa és Nyári Zoltán; „Némán várni egy boldog percet”

- Geszthy Veronika és Boncsér Gergely; „Szabad-e remélnem, hogy egyszer megsajnál”

- Kékkovács Mara, Kerényi Miklós Máté és Peller Károly; Ladilom”

 

  • Lehár Ferenc: A bécsi asszonyok  - Nyitány (az MRT Szimfonikus Zenekarát Vincze Ottó vezényli)

Ezt  a délelőtti műsort ma délután hat és hét óra között újra meghallgathatjuk a Dankó Rádióban és az internetes oldaláról.

 

3268   Búbánat 2019-06-17 16:03:17

A Városmajori Szabadtéri Színpadon holnap este kerül színre Kerekes János operettje: az Állami Áruház. Az ötvenes évek elejének nevezetes zenés színházi darabját a Fővárosi Operettszínház mutatta be 1952-ben, majd pár évvel később sikeres mozifilmet is forgattak belőle – ezúttal a Kecskeméti Katona József Színház előadásában láthatjuk majd az operettet, ami idei produkciójuk. 

Ennek apropóján ma délelőtt a Dankó Rádió Túl az Óperencián műsorában részletek csendültek fel az operett korabeli rádiófelvételéről:

  • Kerekes János - Darvas Szilárd - Szenes Iván: Állami Áruház

Petress Zsuzsa, Zentay Anna, Feleki Kamill, Melis György, Mindszenti Ödön, Kazal László énekét hallhattuk, km. a Tóth-kórus, az Állami Színházak Szimfonikus Zenekara, a Magyar Rádió Tánczenekara, vezényel a szerző: Kerekes János  (keresztmetszet, 1953. március 24., Kossuth Rádió) 

  •  Huszka Jenő – Szilágyi László: Erzsébet

A daljáték részletaiben Galambos Erzsi, Kalmár Magda, Németh Sándor énekhangján csendültek fel dalok, a MÁV Szimfonikus Zenekarát Behár György vezényli (Hungaroton;  1979. február 24., Petőfi rádió 21.20- 22.00) 

- Ebben a daljátékban szerepel Huszkának Petőfi Sándor Szabadság, szerelem című verse megzenésítése – ezt a dalt most Balczó Péter énekfelvételéről hallhattuk, km. a  Magyar Rádió Szimfonikus Zenekara, vezényel: Kovács János (Dankó Rádió-MTVA 32 Huszka-operettrészlet stúdiófelvétele, 2014)

 

A mai adás ismétlése 18 és 19 óra között hangzik el a Dankó Rádióban.

3267   Búbánat 2019-06-14 10:33:44

A Dankó Rádió nemrég véget ért operettműsorának zenei tartalmából:

  • Lehár Ferenc: A kék mazúr

Az operett részleteinek rádiófelvételéről most a Keringő hangzott el (az MRT Szimfonikus Zenekarát Bródy Tamás vezényli) - 1965. augusztus 20., Kossuth Rádió 14.05 – 15.15

  • Gyulai Gaál János – Aszlányi Károly - Romhányi József: Hét pofon

A zenés játék rádiófelvételéről egy Duettet énekelt Felföldi Anikó és Harsányi Frigyes (km. az MRT Szimfonikus Zenekara. Vezényel a szerző) -1970. december 25 – 31.  Kossuth Rádió, I - VII. rész 

  • Kálmán Imre - magyar szöveg Gábor Andor:  A csárdáskirálynő

 „Nem él jobban Kínában sem a kínai császár….  /Hajmási Péter, Hajmási Pál! A barométer esőre áll…”  (Teremi Trixi, Kiss Zoltán)

  • Ábrahám Pál – Földes Andor - Harmath Imre: Viktória

A részletekben hallottuk: Teremi Trixi és Bozsó József közös énekfelvételei mellett az Operettszínház előadásán készült felvételről Frankó Tündét, Kékkovács Marát, Csonka Andrást, Dolhai Attilát, Huszti Pétert, Peller Károlyt. A Budapesti Operettszínház Énekkarát és Zenekarát Makláry László vezényli.

  • Operettegyveleget énekelt Harsányi Frigyes
  • Franz von Suppé: Boccaccio  - az operett Nyitányának dallamaival fejeződött be a mai zenés műsor (az MRT Szimfonikus Zenekarát Erdélyi Miklós vezényli) – a teljes stúdiófelvételt a Rádió Dalszínháza mutatta be 1961. június 24-én a Kossuth Rádióban ( 20.30 – 23.35)

A „Túl az Óperencián” operettműsora mindennap délelőtt kilenckor és az ismétlésben délután hat órakor hallható a Dankó Rádió hullámhosszán, ami az interneten is elérhető.

3266   Búbánat 2019-06-13 10:39:39

Az imént ért végett a napi rendszerességű operettműsor a Dankó Rádióban.

A „Túl az Óperencián” adásában ezek a zenék is elhangzottak:

Lehár Ferenc: Vadrózsák – keringő (km. a Magyar Rádió Szimfonikus Zenekara, vezényel: Rácz Márton) - koncertfelvételről

Kálmán Imre: Marica grófnő

Magyar szöveg: Harsányi Zsolt

 - Marica és Tasziló kettőse: Szent Habakukk, mi van velem? én a helyem már nem  lelem! …./Egy az élet, egyszer élsz csak, kincsem, gondold meg ezt…” (Bordás Barbara, Boncsár Gergely)

- A II. felvonás fináléja (Bordás Barbara, Dancs Annamaria, Boncsár Gergely, km. a Budapesti Operettszínház Énekkara és Zenekara, vezényel: Makláry László) – a felvétel a Budapesti Operettszínház előadásán készült, 2012. október 21-én.

 

Lehár Ferenc: A Víg özvegy

Magyar szöveg: Mérey Adolf

Daniló belépője Harsányi Frigyes előadásában (a bejátszott részlet felvétele Japánban készült, a Fővárosi Operettszínház társulatának vendégjátékán, vezényel: Makláry László) -  „A szerelmetes szép hazám, hogy mennyi gondot ád, az ám… kezdetű dalszöveg elején az első szavakat japánul énekli Harsányi Frigyes)

ifj. Johann Strauss: Császárkeringő (km. a Győri Filharmonikus Zenekar, vezényel: Medveczky Ádám) koncertfelvételről

A szerkesztő-műsorvezető, Nagy Ibolya, ezen a héten Teremi Trixivel és Harsányi Frigyessel beszélget frádióműsorában.

 

Ezt az adást ismét meghallgathatjuk ma délután, 18 és 19 óra között a Dankó Rádióban.

3265   smaragd • előzmény3264 2019-06-09 17:32:58

 

PIROS PÜNKÖSD NAPJÁN 

https://www.mediaklikk.hu/danko-radio-elo/

A mai műsor gerincét képező időben – hasonlóan a tegnap előtti „Hatvani diákjai” szerkesztéséhez (amely a Nyitány részletével indult és a Jelenetben Bessenyei Ferencet is hallottuk), a héten Nagy Ibolya műsorában Kovács Géza igazgatóval https://www.mediaklikk.hu/danko-radio/cikk/2019/06/03/tul-az-operencian-kovacs-gezaval-23-het/ beszélget ­– a Kemény Egon életműsorozat első két dupla CD-albumából hangzottak el felvételek.

Mint ismeretes, a két daljáték megjelenése újdonság abban a tekintetben, hogy most már két Kemény Egon-CD is kapható, a rádiófelvételek kikerültek az MTVA Zenei Archívumából és egyúttal digitalizálva, hangrestaurálással vissza is kerültek, így a mai első műrészlet is a CD-kiadás révén hallható ismét.

A „Komáromi farsang” zenéjét ezúttal egyfolytában sugározza a rádió, így a dalok és előadásuk szépsége, a humoros szerenád mint egy zenezuhatag hull a hallgatóra, kedvet csinál a CD-k megvásárlásához  – https://kemenyegon.hu/  –, amihez manapság már nem csak lejátszó szükséges, hanem az is, hogy ismét helyet csináljunk a szívünkben Kemény Egon műveinek és időt szakítsunk daljátékai meghallgatásához. Ez utóbbi gondolat illik a hét folyamán elhangzott témákhoz.

Dankó Rádió – mai ismétlés: 18.25 órától  

Kemény Egon - Gál György Sándor - Erdődy János: „Komáromi farsang”

Magyar Rádió 1957. Rádiódaljáték 2 részben.

Főszereplők: 

Csokonai Vitéz Mihály – Ilosfalvy Róbert és Zenthe Ferenc

Lilla – Házy Erzsébet és Korompai Vali.

Szereplők:

Deák Sándor, Gönczöl János, Molnár Miklós, Berky LiliBilicsi Tivadar, Szabó Ernő, Hlatky László, Fekete Pál, Lehoczky Éva, Kishegyi Árpád, Völcsey Rózsi, Gózon GyulaRózsahegyi Kálmán és mások.

Zenei rendező: Ruitner Sándor.

Rendező: László Endre.

A Magyar Rádió Szimfonikus Zenekarát Lehel György vezényelte. Közreműködött a Földényi-kórus.

 

KEMÉNY EGON – Erdődy János: Komáromi farsang

Csokonai dala "Sötét lepel borul  reánk …"                                                        
Ilosfalvy Róbert, Magyar Rádió Szimfonikus Zenekara

Kraxelstumpf óbester szerenádja "Egy-kettő, egy-kettő ..."                            
Bilicsi Tivadar, Magyar Rádió Szimfonikus Zenekara

Lilla románca  "Könnyű lepke, kis madár ..."                                       

Házy Erzsébet, Magyar Rádió Szimfonikus Zenekara

A nápolyi király dala "Ferdinándusz büszke nevem ..."                          
Fekete Pál, Kishegyi Árpád, Földényi-kórus, Magyar Rádió Szimfonikus  Zenekara

Lilla és Csokonai kettőse "Az első reggel …"                                                                
Házy Erzsébet, Ilosfalvy Róbert, Magyar Rádió Szimfonikus Zenekara

 

KEMÉNY EGON: Komáromi farsang    

A daljáték rövid tartalma:

Komáromban, 1798 farsangi bálján Csokonai Vitéz Mihály pártfogója, Fábián Juliánna írónő házában találkozhat szerelmével, Lillával. Csokonai tanítani szeretne, híres költő, de pénztelen, emiatt szóváltásba kerül Lilla apjával, Vajda Péterrel, a gazdag kereskedővel. Ekkor toppan be a bálterembe Lavotta János zeneszerző, hegedűvirtuóz – Csokonai barátja – , színtársulata körében. Lavotta magyar dalát Csokonai elénekli, és zenéjére Lillával táncol, ezt látva Vajda Péter haragra gerjed. A költő találkát kér Lillától. Kettesben maradva Kajdács Kelemen fogadójában tervezgetik életüket. Lavotta színészeivel éppen itt szállt meg. Hiányzó társulati tagjai szerepeire Lillát és Csokonait kéri fel. Lilla kedvéért stafírungjáért apja komáromi házához utaznak vissza, ahol Kraxelstumpf óbester éjjeli zenét ad. Lavotta Csokonai szerenádját és a szöktetést készíti elő: jelmezbe öltözött víg komédiásai fondorlatosan leitatják az éjjeli baktert, és a létraállításon szorgoskodnak. Végül lovas szekéren együtt térnek vissza a fogadóba. A két szerelmes első reggelére ébred. Miközben a társulattal generálpróbára készülnek, Lilla dadája gyors esküvőjüket szervezi. Lavotta a paphoz lovagol. Váratlanul Vajda Péter jelenik meg és tanúi előtt, mindenki hallatára végrendelkezik. Ekkor az országúton a csurgói diákok dala hangzik fel –  új professzoruknak, Csokonai Vitéz Mihálynak hozzák elnyert kollégiumi katedrája hírét.

KEMÉNY EGON: Hatvani diákjai                     

A daljáték rövid tartalma:

Hatvani István külföldi egyetemeken elismert tudós. A Debreceni Református Kollégium professzora, ingyen gyógyítja betegeit. A haladást szolgáló kísérleteit sokan varázslatnak, boszorkányságnak tartják.  Diákjai, Kerekes Máté, Pálóczi Horváth Ádám, és a többiek, édesatyjukként szeretve tisztelik, kántussal dicsőítik. 1780-ban a császári biztos Hatvani régi ellenségével, a Kollégium matézis professzorával, összeesküvést tervel ki ellene. Szövetségeseikkel – Bule Lajos a kapatos, volt pedellus, Füzéressy Kristóf, az arisztokrata származására büszke, de bukásra álló kollégiumi diák és előkelő dáma rokona, Elmira  – külhoni ajánlat elfogadására próbálják rábírni az „ördöngös” Hatvanit, hogy megszabadítsák tőle Debrecent. Kerekes Máté szegény szolgadiák beleszeret Fodorító Amálkába, akinek apja hallani sem akar róla, mert diplomás férjet szán neki. A gazdag csizmadia céhmester leánya hozományát ősi címerük némi aranyozásához Kristóf szeretné elnyerni, Fodorító Márton vagyonára Elmira is szemet vet. A magyar tudós, Hatvani, hűséges marad nemzetéhez és kedves diákjaihoz, a fiatalok boldogsága lesz legszebb tiszteletdíja.

 

"Túl az Óperencián" - NAGY IBOLYA műsora - Dankó Rádió

3264   smaragd • előzmény3263 2019-06-08 06:06:24

A tegnap sugárzott daljáték-részletekhez a zenei együtteseket is megemlítve:

Kemény Egon - Ignácz Rózsa - Soós László - Ambrózy Ágoston: „Hatvani diákjai”  

Magyar Rádió, 1955 rádiódaljáték 2 részben.

 

Hatvani professzor – Bessenyei Ferenc, Kerekes Máté – Simándy József, női főszerepben: Petress Zsuzsa, további szereplők: Mezey MáriaTompa SándorSinkovits ImreZenthe FerencBende ZsoltHorváth TivadarKovács KárolyKőváry GyulaHadics LászlóGózon GyulaCsákányi LászlóDénes György és mások.

Zenei rendező: Ruitner Sándor.

Rendező: Molnár Mihály és Szécsi Ferenc.

A Magyar Rádió 64 tagú Szimfonikus Zenekarát Lehel György vezényelte, közreműködött a Földényi-kórus 40 tagú férfikara.

3263   smaragd • előzmény3256 2019-06-07 17:30:59

 

3262   smaragd • előzmény3256 2019-06-07 17:30:55

 

Dankó Rádió - ismétlés: 18.00 órakor  

https://www.mediaklikk.hu/danko-radio-elo/

Kovács Géza, a Magyar Rádió Zenei Együtteseinek igazgatója a mai műsorban a rádióoperettekről is beszélt, Kemény Egon zeneszerzőt kiemelve, munkásságát néhány szóban méltatva.

Ezt követően Nagy Ibolya szerkesztő-műsorvezető a „Hatvani diákjai”- ból válogatott, azt a részletet is hallhattuk, amelyet Melis György énekelt (Hatvani professzor szerepében, a daljáték eredeti felvételének nem része, hanem később külön vele is felvették…)

 

Jelenet  –  Amálka és Máté - Petress Zuzsa és Simándy József

Szerenád „Édes lányka, szép Amálka…” – Amálka és Máté - Petress Zuzsa és Simándy József

Elmira sanzonja Hatvaniról és a debreceni úri dámákról „Elpirult, miért pirult…” – Elmira -Mezei Mária

Bule Lajos dala „ Aki felönt a garatra…” – Bule Lajos, volt pedellus - Gózon Gyula

Amálka és Hatvani kettőse ”Megkérdeztem a madártól…” – Amálka és Hatvani professzor -Petress Zsuzsa és Melis György

 

Jó érzés volt Kovács Géza szavait, gondolatait hallgatni, aki a hétfői műsorban elmondta, hogy mennyire meglepte az a meleg, családias légkör, amely belépésekor a Rádiózenekarban fogadta.

Úgy vélem, szerencsés pályamódosítást hozott sorsa: műveltsége, széles látóköre, nemzetközi tapasztalata és rátermettsége révén büszkék lehetnek rá az együttesek és nagymértékben hozzájárul ahhoz is, hogy a közönség magas színvonalú koncertélményekben részesül. Külföldi zenei szervezetekben betöltött vezető szerepével méltón képviseli hazánkat!

 

"Túl az Óperencián" - NAGY IBOLYA műsora - Dankó Rádió

3261   Búbánat 2019-06-04 10:24:06

Egy ritkán hallható rádiófelvételről szólalt meg három részlet a Dankó Rádió mai operettműsorában:

Polgár Tibor – Carlo Goldoni komédiája nyomán írta Révay József: A furfangos özvegy

A Rádiófelvétel bemutatója - részletek: 1950. január 15., Petőfi Rádió, 19.30 – 21.00

Km. a Földényi-kórus és a Magyar Rádió Szimfonikus Zenekara.

Vezényel: Bródy Tamás

- Nyitány

- Dal: „Jaj, de szép a szerelem” (Rafael Márta)

- Dal: - Szerenád (Szabó Miklós, km. a Földényi-kórus)


Újra meghallgathatjuk a délutáni ismétléskor hat és hét óra között, a Túl az Óperencián műsorában, mely adás-sorozatnak ezen a héten a Magyar Rádió Zenei Együtteseinek igazgatója,  Kovács Géza a vendég, akivel a szerkesztő-műsorvezető, Nagy Ibolya beszélget.

3260   Búbánat 2019-06-03 10:42:51

Ma 120 éve hunyt el ifjabb Johann Strauss  (Bécs, 1825. október 25.  Bécs, 1899. június 3.)  Ebből az alkalomból a Dankó Rádióban a bécsi „keringőkirály” műveinek zenéi szólaltak meg a szerkesztő-műsorvezető, Nagy Ibolya válogatásában.  

  • ifj. Johann Strauss: A denevér – Nyitány (az  MRT Szimfonikus Zenekarát Lehel György vezényli)

 

  • ifj. Johann Strauss: Éljen a magyar!  - Polka  (A Magyar Állami Hangversenyzenekart Ferencsik János vezényli)

 

  • Ifj. Johann Strauss: A cigánybáró

A Rádió Dalszínháza bemutatója: 1961. április 2., Kossuth Rádió, 18.50 – 21.30

Operett három felvonásban – két részben (126 perc)

Szövegét Jókai Mór nyomán Ignatz Schnitzer írta, a dalszövegeket Fischer Sándor fordította.

Vezényel: Ferencsik János

Km.: az MRT Szimfonikus Zenekara és Énekkara (Karigazgató: Vajda Cecília)


Zenei rendező: Ruitner Sándor

Rendező: Solymosi Ottó

Barinkay belépője, I. felv.: „Mint sok szegény, de víg legény, a nagyvilágot jártam én…/Mert a szív és az ész együtt mindenre kész. Mindig előre nézz! Mindig előre nézz! Légy merész s célhoz érsz!…” (Ilosfalvy Róbert, km. énekkar)

 - Cigánykórus és jelenet az I. felvonásból: „- Vigyázni jó, félni jó, hol cigány él!”; „A sors mily változó…”; „A hű cigányszívre te számíthatsz…” „- …a  cigányvajda megérkezett!....-  A  vajdátok leszek! …  A vajdaságot elfogadom! …” (Házy Erzsébet, Komlóssy Erzsébet, Ilosfalvy Róbert, énekkar)

Zsupán belépője, I. felv.: „- Itt vagyok! Miért hivatott? - Aláírását kérik most! - Én írni!? De drága uram! Sejtelmem sincs, hogyan! Hja, az irka-firka nékem Sose volt a mesterségem. Már apró gyermekkorban, csak sertések közt voltam. A költészet nem pálya- Ezer villám és sertésvész. Különb a disznó hája, hiszen ehhez nem kell ész. Ha-ha… Mert az ideálom, semmi más, mint jó evés és jó ivás!...” (Melis György, km. Lendvai Andor)

- Szaffi és Barinkay szerelmi kettőse, II. felv.  „- Ki esketett? Felelj! - Te mondd: - A pap egy kis pacsirta volt. - A gyertya fénye volt a hold,- S az égbolt oly szép volt, oly áhítat honolt! - Sok csillag, ó, rajta csillogó kis hímes aranyfolt.- Dalolt lágyan, édesen a fán a fülemüle! A vágyról, a vágyról beszélt az éneke. - Dalolt lágyan, édesen a fán a fülemüle! A vágyról, a vágyról beszélt az éneke. /- Ki volt tanúnk? Felelj…” (Házy Erzsébet, Ilosfalvy Róbert, énekkar)

Jelenet és kincskeringő,  II. felv.: „Valamikor…, ez az a pont.”; „Jaj, mily csodás, itt a kincs, a kincs…”; Nézd, arra lent, mi cseng, mi peng…” ˙(Házy Erzsébet, Komlóssy Erzsébet, Ilosfalvy Róbert)

  •  ifj. Johann Strauss: Császárkeringő (a Budapesti Filharmóniai Társaság Zenekarát Ferencsik János vezényli)

 

Mától, ezen a héten Kovács Géza művészeti menedzser, a Magyar Rádió Zenei Együtteseinek ügyvezető-igazgatója a vendég a rádió stúdiójában, akivel Nagy Ibolya beszélget.  

A Rádió Zenei Együtteseinek élén 2017.március 15. óta áll Kovács Géza, aki előtte 22 évig a Magyar Állami Hangversenyzenekar, majd jogutódja, a Nemzeti Filharmonikus Zenekar és a Nemzeti Énekkar igazgatója, főigazgatója volt. 

A délelőtti adást ma 18 órától ismét meghallgathatjuk a Dankó Rádióban és az internetes oldalán. Túl az Óperencián”

3259   Búbánat 2019-05-31 11:28:42

A Dankó Rádió Túl az Óperencián című műsorában ebből az operettből hallhattunk részleteket a ma délelőtti adásban:

Kálmán Imre – magyar szöveg: Harsányi Zsolt – Innocent-Vincze Ernő: A cigányprímás

  • Rácz Pali dala - Stradivári-dal (Gárday Gábor)

„Mi a jobb és mi a szebb: hegedű vagy asszony…/Szól  a nóta, csend a vége, ám a nőnél fuccs a béke…/ Az ócska Stradivari egy árva szót se szól, de hogyha játszom rajta, oly bájosan dalol.…” 

Az operett keresztmetszetének rádiófelvétele először 1964. szeptember 7-én, a Petőfi Rádióban hangzott el (20.00 és 21.00 óra között). Km. az  Andor Ilona Gyermekkara, az MRT Énekkarának Nőikara és Szimfonikus Zenekara, vezényel: Vincze Ottó

Erről a felvételről két részlet hangzott el:

  • Sári dala (Koltay Valéria, km.  a Gyermekkar és Nőikar)

"Nádfedelű kicsi falu rózsája idejön egy vadidegen országba”

  • Vidám négyes (Kishegyi Árpád, Melis György, Koltay Valéria, Németh Marika)

Köszönöm! Köszönöm! Ez a perc nagy öröm!…/- Voltam egyszer én is büszke bálkirály, jártam én is száz leány után…/ - Egy király, egy cigány…./ - Áll a bál….  jöjjön a bor, jöjjön a francia pezsgő!.../ - Én vagyok a bálkirály…  áll a bál, Rácz a király…” 

Részletek a Qualiton hanglemezfelvételéről (1965., km. a Magyar Állami Operaház Zenekara, vezényel: Breitner Tamás):

  • Juliska és Laci kettőse (Petress Zsuzsa, Kelen Tibor)

„Szállszálltovaszáll a nyár, hervad a csók, mint a rózsák 

  • Sári dala: Mese a királylányról (Zentay Annakm. a Fővárosi Operettszínház Énekkarának Női kara)
  • Sári és Gaston vidám kettőse, 1. felv.,

„Hacacáré erre, hacacáré arra, elhagy a csizmám sarka…/furcsa tánc az úri fajta…” (Zentay Anna és Kishegyi Árpád)

Megint egy másik stúdiófelvételről szólalt meg:

- Sárika és Gaston keringődala (Petress Zsuzsa, Szabó Miklós, km. a Magyar Rádió Szimfonikus Zenekara, vezényel: Vincze Ottó (Qualiton – HLP OK 6500 – Kálmán Imre operettrészletek, 1957)

Végre átfog a karod, fogj csak át, ha akarod!.../Lárifári, nem kell várni, frissen jó a csók! Fürge légy, ha rád fonódnak rózsaszín kacsók! …”

 

Az operettműsor elején Lehár Ferenc A mosoly országa című operettjéből a Vágyom egy nő után kezdetű ária hangzott el Laki Péter, a Budapesti Operettszínház tenoristájának énekfelvételéről.

 

Ezt az adást ismét meghallgathatjuk a Dankó Rádióban, ma 18 és 19 óra között.

3258   Búbánat 2019-05-30 11:12:06

A Dankó Rádió mai operettműsorából kiemelem:

Alexandre Charles Lecocq: Angot asszony lánya
A Rádió dalszínháza bemutatója volt: 1960. augusztus 21., Kossuth Rádió, 20.15 – 22.00 óra.
Magyar szöveg: Kristóf Károly és Romhányi József. Zenei rendező: Ruitner Sándor. Rendező: László Endre. Km. Házy Erzsébet, Németh Marika, Geszty Szilvia, Kiss Manyi, Szabó Miklós, Rátonyi Róbert, Fekete Pál, valamint az MRT Szimfonikus Zenekara és Énekkara (karigazgató: Vajda Cecília). Vezényel: Polgár Tibor.

A következő részletek szólaltak meg erről a rádiófelvételről:

  • Hortensie Langé dala: (Németh Marika, km. az MRT Énekkarának Nőikara )

„Csak a férfi való katonának, katonának, ki meg nem hátrál, mindig támad, hős vitéz, ha jő a vész, a harcban el nem fárad, a vésszel szembenéz….” 

  • Hortensie Langé és Ange Pitou kettõse (Németh Marika, Szabó Miklós, km. az MRT Énekkara)

"Ön mindig az utcákon jár, és hallgatja, mit mond a Párizs, hát árulja el most mit várjak holnaptól, na, mondja máris! De fontos az őszinte szó, így hallja meg vélem a nép is!/- Ó, Párizs, köztársaság, ím ma már! Esküszöm én, hogy az lesz végül! / - … mert ilyenről szó sincs…, a fennálló rend örökké és remélve itt soha nem ér véget! Ha rám hallgat, célszerű lesz, mert számít az ön véleménye. /- Válaszom csak ez: vesszen már a király! És a köztársaság éljen!” 

  • Kórusjelenet és Pomponnet belépõje   (Rátonyi Róbert és az MRT Énekkara)

 -„Esküvő, esküvő lesz ma nálunk!… - Jövök már, köszönöm, köszönöm… Éljen soká, éljen soká… Hol van az én szép tündéri párom?…Párizs népe engem bámul, Pomponnet-t, a vőlegényt….Hol a hajtű? Hol a fésű?…”

  • Kórusjelenet (MRT Énekkarának Nőikara)

„ Nem tud más segíteni rajtunk, jaj, más segíteni rajtunk, mint Ön drága jó művész úr! Mert oly ártatlan a mi lányunk, oly ártatlan a mi lányunk, mint az égen a bárányfelhő…” 

  • Jelenet és keringő (Házy Erzsébet, Németh Marika, Geszty Szilvia, Szabó Miklós)

„- Vendégünk felvette szép ruháját… Azt hiszem sikerült a fiút megnyernem… /- Vigyázz, Pitou! Időt kell nyerned! Bármilyen kínos ez a helyzet. Üdvözöllek szép Mademoiselle, csinos ruhát vettél ma fel! /- Légy üdvözölve, uram! Mi történt?... /- Sajnálom, nincs mondanivalóm más! /- Szegény leány, úgy sajnálom őt! Ezért kár volt lefújni az esküvőt! /- Mit válaszolsz kis Clairette? Szívemben szerelem helyett most más szív él! Elárulhatom, valakit szeretek nagyon, nagyon! És soha el nem hagyom!./- Így tehát, a fiú hozzátartozik? Szerelmes belé ő is! /- Pitou, hát szószegőnek vélsz? Ígérted... hallgass!… /- Én úgy szegem meg adott szavamat, mint ezt az esküvőn is hallottad! És úgy teszek! Ezt jegyezd meg, Clairette! /- Ó. Így már értem! .../ - Nos, Ange Pitou! Öné most e ház! … Jól vigyázz!...-  Rendelkezzék mindennel!.....- Előre! Kezdődjék már a tánc!...” (keringő - balettzene)

 

Kocsis Zoltán ma lenne 67 éves.

A 2016. november 6-án elhunyt zongoraművész-karmester-zeneszerző emlékére, a Dankó Rádió „Túl az Óperencián” műsorának végén Ravel Bolerója csendült fel a Nemzeti Filharmonikusok  előadásában, élükön Kocsis Zoltánnal –  élő, koncertfelvételről hangzott el a zenemű, amit a 18 órakor kezdődő ismétlőadásban, háromnegyed hét táján, újra meghallgathatunk a rádió hullámhosszán (és/vagy az internetes oldaláról).

3257   Búbánat 2019-05-29 11:29:39

A Dankó Rádió operettműsorában ma részletek szólaltak meg Johann Strauss Egy éj Velencében című operettjéből.

Három stúdiófelvételről következtek dalok – megjegyzem: Zentai Anna és Kishegyi Árpád két rádiófelvételen is énekli szólamát.

- Kórus és Caramello belépője - tarantella (Szabó Miklós, km. a Földényi-kórus és a Magyar Rádió Szimfonikus Zenekara, vezényel: Lehel György) - keresztmetszet, 1960. augusztus 25, Kossuth Rádió, 20.23 – 21.30. Rendező: Solymosi Ottó.

 „- Evviva, Caramello, a borbély!... - Üdv néktek ifjak-lányok, Velence fényei, sok kedves hű barát!… Én borbély vagyok most is, csak változatlanul, és tudjátok, az én gazdám, a herceg, nagy úr!  /- És most ámulni fogtok, mert elmondok egy titkot: a herceg erre jár.,../- Az urbinói herceg, csak halkan mondom nektek, a nőket kedveli, ez néki gyönge pontja, de nékem ő elmondta, mert jóban vagyunk mi. Így élek, úri módon és megvan rá a módom. De miért is küszködnék, van minden jóban részem! Mert én tartom kézben a herceg üstökét!... Az élete a móka, nagy pompakedvelő, és úri passziója a tánc és a nő! Csak ő a példaképem a jó élet terén! Bár nem volt könnyű éppen, de lépést tartok én! Nem hencegek, nevetség  ha próba kell, no, tessék… - Hős Caramello!..../- Tarantella tánca kell-e még, nem járja senki? - arra mind a ki táncos, jól figyeljen, megtanítom énekelve, lépjen víg a nóta jelre, így a lábat átemelve! Tűzbe-lángba elmerengve, szédítően égve benne. Lángra gyúl a nők szerelme, tamburinnal körbe lengve, rá a pénz miért ne lelne …szép kisasszonyt átölelve, meg nem állva, szárnyra kelve! Járd a táncot… párra lelve! Táncra kell most mind ki fürge, körbe-körbe- körbe!  - Ó, Caramello! Lám, a példakép, éljen az élet, mely csodaszép!...”

- Ciboletta és Pappacoda kettőse (Zentai Anna és Kishegyi Árpád, km. a Magyar Rádió Szimfonikus Zenekara, vezényel: Lehel György)

 „- Micsoda? Férj! Menjek hozzá? Jaj, de jó lesz a házasság! Hát buta vagyok én?! A csókokból nem élünk meg, így hát, korai még… Igaz, nem vagyok túl okos, de mégsem buta éppen! És férjuramnak nem szabad, hogy engem így lenézzen! Mi ketten sosem válunk el, ezt én is belül érzem…./- Ezennel mondd meg hát, célod a házasság?…”

 

- Vacsora ötös és szakács-dal (Udvardy Tibor, Ilosfalvy Róbert, Házy Erzsébet, Zentai Anna, Kishegyi Árpád, km. az MRT Szimfonikus Zenekara, vezényel: Bródy Tamás) - a Rádió Dalszínházának a teljes felvételének a bemutatója: 1966. július 16., Kossuth rádió 20.28 – 22.00. Rendező: Horváth Ádám.

 „- Ketten borulnak vállamra, trallalala, de szívem vágya csak Barbara…Caramello! Mit keresel itt? - Őfelsége, megbocsát, vállalom, hogy felszolgálok, új személyzet, jót nem állok… - Ne menj el, maradj itt!... – Én vagyok a szakács… Nini, Ciboletta?!... Ciboletta! Hűtlenkedel! - Felséges úr, egy jó tanács!.../ - Csakis az nyer, aki mer! Csiribiribumm, a konyhakés, csiribiribumm, most tettre kész, a húst előveszem, a tűzre felteszem, csiribiribumm, most hozzá mész, csiribiri, finom töltelék, köréje barna lé, titok mi kell belé, így idekeverem- odakavarom majd, hamarosan… a fogás most kész. Csiribiribumm, most sütök mást, csiribiribumm, egy főtt tojást… ez a dal most kész. ”  


- Ciboletta és Pappacoda kettőse (Zentai Anna és Kishegyi Árpád, km. az MRT Szimfonikus Zenekara, vezényel: Bródy Tamás)

 „- Nos, jó! Én okos nem vagyok, de mégis annyit mondok… /- búsulni úgysem jó, a férjünk, mint a pillangó, a vágyban mind forró, de holnap elfogy, mint a hó…” - a duettnek dallama ugyanaz, ami a  másik bejátszott felvételen szólal meg - de itt másik dalszöveggel éneklik.

 

- Gondola-dal (Kovács József, km.  a Magyar Rádió Szimfonikus Zenekara, vezényel: Pál Tamás) - Kovács József szóló operettlemeze, részletek, Qualiton, 1985

„- Várlak az éjben, a csillagfény csillog reád, gyere bátran, ég a vágyam, s a gondolám…/Fenn a holdfény jár, gyere, csókolj már! Borulj ránk, csillagos éj! Míg a kéklő messzeség… Jöjj, kicsikém!  Vár az éden, szerelmes csók! Jöjj, nagyon várlak, szívem ma oly lángoló! / Hó-hahó! Hó-hahó!.. Hó-hahó!”

 

Még egy részletet hallhattunk Johann Strauss operettjéből: az Egy éj Velencében nyitányának dallamaival fejeződött be a ma délelőtti műsor.

A Túl az Óperencián adását délután hat és hét óra között megismétli a Dankó Rádió. Az interneten is elérhető a műsor a rádió honlapjáról.

3256   smaragd • előzmény3215 2019-05-27 19:33:44

 

RUITNER SÁNDOR zenei rendező, 1953-ban, Magyar Rádió

(archivum.mtva.hu)

RUITNER SÁNDORRA EMLÉKEZVE

2019. május 27. - Ruitner Sándor zenei rendező, dramaturg születésének 90. esztendejében, halála 2. évfordulóján - Wikipédia-oldal nyílt.

 

Ruitner Sándor (Budapest, 1929. október 14. - Budapest, 2017. május 27.) Erkel Ferenc- és Nádasdy Kálmán-díjas zenei rendező, dramaturg.

Emlékét, két rádiós zenei rendezését, a „Hatvani diákjai” és a „Komáromi farsang” című daljátékok, Kemény Egon - CD-k (2019) is őrzik.

https://hu.wikipedia.org/wiki/Ruitner_S%C3%A1ndor

3255   Búbánat • előzmény3084 2019-05-27 11:30:46

Kapcs. 3084. sorszám bejegyzéséhez

Farkas Ferenc -Dékány András – Dalos László: Zeng az erdő 

A Magyar Rádió két stúdiófelvételt készített ebből a rádió-daljátékból:

I. 1952. december 25, Kossuth Rádió, 20.20 – 22.00

Vezényel: Vaszy Viktor

Km. Zentay Anna, Berky Lili, Kiss Manyi, Sárdy János, Bikády György, Csákányi László, Gózon Gyula, Képessy József, valamint a Forrai-kórus és a Magyar Rádió Szimfonikus zenekara.

 Rendező: Szécsi Ferenc

 

II. 1965. augusztus 21., Petőfi Rádió 14.45-16.00

„Bemutatjuk új rádiófelvételünket” 

Az átdolgozott, 1965-ös rádióváltozat bemutatójához a keretjátékot írta: Baróti Géza

Vezényel: Lehel György

Km.: a Magyar Rádió és Televízió Szimfonikus Zenekara és Énekkara

Zenei rendező: Ruitner Sándor

Rendező: Rácz György

Szerkesztő: Bitó Pál

A szereposztásból:

Özv. Balla Mártonné – Kiss Manyi
Marci, a fia – Palcsó Sándor
Bözsi, a lánya – Komlóssy Erzsébet
Nemes Bori – László Margit
Kernács professzor - Csákányi László
Parádi Pál – Palócz László

Vidorka Mátyás – Melis György

A Dankó Rádió ma délelőtti operettműsorában e daljáték mindkét rádiófelvételéről hallottunk részleteket:

Az 1952-es felvételről egy dal szólalt meg:

•  Fütty-dal: „Csupa virág, ez a világ, jó barátaim a füvek, a fák…” (Gózon Gyula)

 

Az 1965-ös felvételről a következő részletek hangzottak el:

- Marci belépője:

„Be szép az erdő, a tarka rét! Fák sűrű lombján napsugár ég! Mohos fenyők, mind föld felett, úgy ragyog a kéklő ég…” (Palcsó Sándor)

-  Bori dala – Mókus-dal:

 „Hallod-e te kicsike mókus-pajtás, kérlek, szépen felelj nekem arra, eljön-e vajon ide jópajtásom… /Úgy bíz' a csiribiri mókus pajtás…” (László Margit)

- Marci és Bori szerelmi duettje (László Margit, Palcsó Sándor)

„Domb oldalon játszottunk még valamikor régen, szálltak felettünk a felhők a magas égen! …/Emlékszel, tavasz idején, kószáltunk, ugye, te meg én? Ránk várt az erdő a domb oldalán!....”  (László Margit, Palcsó Sándor)

- Vidorka Mátyás bujdosó-dala – ballada:

„Bükk és Bakony tája, és az ékes Mátra, századoknak harcán át 
szegény bujdosóknak, holtbiztos tanyája…/ Erdő-erdő, sűrű a rengeteg, hej, de sokat bujdostam tebenned!...” (Melis György és az MRT Énekkara)

- Marci dala:

 „Búcsúlevél ez…” (Palcsó Sándor)

- Özv. Balla Mártonné és a professzor kettőse:

 „Hogy ha egyszer ketten öregek táncra perdülünk…” (Kiss Manyi, Csákányi László)

 

Mától, ezen a héten új vendégekkel beszélget aTúl az Óperencián” műsorának szerkesztő-műsorvezetője, Nagy Ibolya, a Dankó Rádió stúdiójában:

Baranyi Ferenc Kossuth-díjas költő, műfordító, író – és barátai:

Kassai Franciska költő, zeneszerző, előadóművész

Csák József operaénekes, egyetemi tanár

Amúgy a délelőtti adás Giuseppe Verdi Aida című operájából a Győzelmi kórus és bevonulási induló részletével indult (Km. a Magyar Állami Operaház Énekkara és Zenekara,  vezényel: Kocsár Balázs - koncertfelvételről) és 

Jacques Offenbach Fortunio dala című daljátéka nyitányának (Breitner Tamás vezényli az MRT Szimfonikus Zenekarát – a Rádió Dalszínháza új bemutatója: 1982. május 7., Kossuth Rádió, 20.45 – 21.30) dallamaival ért véget.

Ismétlés: ma délután hat és hét óra között.

3254   Búbánat 2019-05-26 16:05:55

 Ma és holnap este láthatjuk az Erkel Színházban Puccini ritkán játszott Fecské-jét. Az opera lírai töltetű zenéjének dallamvilága közelít az operettmuzsikához - annak is a komolyabb, átkomponált, fajsúlyosabb darabjaihoz -, és tudjuk, Puccini és Lehár zeneművészete az 1910-es évek közepétől kölcsönösen hatott egymásra, ami nemcsak a melódiaszövésben vagy a gazdag hangszerelésben mutatható ki; már a Fecske partitúrájában is felfedezhetők korabeli tánczenék, a keringő, tangó, polka, foxtrott egyes elemei, amelyek Lehár  műveiben is az idő tájt egyre-másra felbukkannak és inspirálhatták Puccinit. 

Aktuálisan, a Fecske című Puccini-mű részleteMagda dala - csendült fel Tatai Nóra énekfelvételéről a Dankó Rádió ma délelőtti operett-adásában: az áriát Siska Ádám zongorakíséretével énekelte a pályakezdő fiatal operaénekesnő, aki patrónusával, Gulyás Dénes operaénekessel, a Pécsi Nemzeti Színház operaigazgatójával együtt, ezen a héten a szerkesztő-műsorvezető, Nagy Ibolya beszélgetőtársa volt a „Túl az Óperencián” műsorban.

További zenék között volt:

Lehár Ferenc – Kulinyi Ernő – Erdődy János: Paganini

- Kártyajelenet  (km. Lehoczky Éva, Gulyás Dénes, Palcsó Sándor, az MRT Énekkara és Szimfonikus Zenekara, vezényel: Sebestyén András) – a teljes operett a Rádió Dalszínháza bemutatójaként, 1981. március 16-án hangzott el a Kossuth Rádióban, 1 9.15 – 20.35-kor.

A jelenet dalszövegéből idézek részleteket:

- A csóknak ára van….rá ha vágyol és szeretsz, majd sírsz utánam…
fizess meg mindenért, fizesd az árat!... Egy boldog pillanat mindent megér…
- Nem kedvez nekem a kártyajárás…/- Visszanyerte a pénzét!…/- Egy férfi mindent a káróra tesz…./- Treff, kör….- Ő vesztett!...
- Nincs többé pénzed, szegény barátom!.... – De mégis játszom! Felteszem hegedűmet is! …
- Nem, nem!... Itt a Stradivarim áll a 100 arany ellen! Tartja? – Tartom….- Vesztettem…
- A kör dámán ön rajtaveszt… - Még gúnyolódik! Unom ezt! 
- Megcsalta önt a kártyajárás! – Így hát a nőknél szerencséje lesz.Egy szép nő többet ér, mint egy játszma, csomagkártya, és többet ér az aranynál. Ha felcsendül egy derűs, ezüst új kacagás… 
- Pénz után futottam én csupán! De most már másra vágyom, szerelemre várok én! 
Nem futok más után, csupán a pénz után, 
mióta a szerelem sugara süt felém! 
Rőt arany, sápadt ezüst nékem szemét, 
engem nem boldogít ma már. 
Mást akarok: egy asszony szívét!
Mert szívem szerelemre vár! 
- A csóknak ára van…

Kálmán Imre – Harsányi Zsolt: Marica grófnő 

 A Rádió Dalszínházának a bemutatója: 1982. február 18., Kossuth Rádió  20.00 – 21.29

A stúdiófelvételen közreműködik  Kincses Veronika, Kalmár Magda, Gulyás Dénes, Korcsmáros Péter, Rozsos István, az MRT Énekkara és Szimfonikus Zenekara, vezényelt Breitner Tamás

Erről a rádiófelvételről most a következő részleteket hallottuk:

- Tasziló dala: Mondd meg, hogy imádom a pesti nőket” (Gulyás Dénes)

 -Tasziló és Liza kettőse: „Kis húgom, légy vidám, angyalom, nézz le rám…/- Kis húgom/- bátyuskám - nézz le rám, légy vidám, nézz le rám, kis virág, drága napsugár…” (Kalmár Magda, Gulyás Dénes)

- Marica és Tasziló kettőse: „Szent Habakuk, mi van velem! … /Egy az élet, egyszer élünk…” (Kincses Veronika, Gulyás Dénes)

Élő koncertfelvételről szólalt meg Marica és Zsupán kettőse:Szép város, Kolozsvár, én ott lakom a Szamosnál, jöjj, hát mért haboznál? Angyalkám gyere már…/… Szép város, Kolozsvár, majd ott lakunk a Szamosnál, hol minden piros, fehér, zöldben jár!” (Kukely Júlia, Gulyás Dénes, km. az MRT Szimfonikus Zenekara, vezényel: Breitner Tamás) - Kálmán Imre-operettest közvetítése a Csepeli Munkásotthonból, 1979. december 3., Petőfi Rádió 19.40 –21.40   ezen a Kálmán-esten fellépett még  Kalmár Magda, Pászthy Júlia, Gáti István, Korondy György, Palcsó Sándor is, valamint az MRT énekkara.

Gioacchino Rossini: Tarantella (La Danza) - Gulyás Dénes – ének,  km. Garam Zsuzsa - zongora

Franz von Suppé: A szép Galathea  - Nyitány (a Magyar Állami Operaház zenekarát Sándor János vezényli) (1989, Hungaroton kiadvány)

 

A jövő héten holnaptól  Baranyi Ferenc költő és barátai, Kassai Franciska színész-előadóművész és Csák József operaénekes lesznek Nagy Ibolya vendégei, beszélgetőtársai a „Túl az Óperencián” műsorában.

A délelőtti adás ismétlését ma 18 órától hallgathatjuk meg a Dankó Rádióban.

3253   Búbánat 2019-05-25 10:33:33

 

Dankó Rádió – „Túl az Óperencián” – szerkesztő-műsorvezető: Nagy Ibolya

E heti vendégek a stúdióban: Gulyás Dénes operaénekes, a Pécsi Nemzeti Színház operaigazgatója és volt tanítványa,Tatai Nóra operaénekesnő, aki Massenet Manon című operájának címszerepét énekelte ez év januárjában a pécsi operabemutatón

Az operettműsor tartalmából:

- Egy operaária Gulyás Dénes felvételéről: Verdi: Rigoletto – Kesztyűária (Km. az MRT Szimfonikus Zenekara, vezényel: Medveczy Ádám)

- Musical-operett részlet Tatai Nóra előadásában: Leonard Bernstein: Candide – Kunigunda koloratúráriája: „ Glitter and Be Gay” (Szabó Ferenc János működik közre zongorán)

- Kálmán Imre – Gábor Andor: A Csárdáskirálynő – „Lányok, a lányok…” (Korondy György, Gáti István, Gulyás Dénes, Korondy György, az MRT Énekkarának Férfikara és Szimfonikus Zenekara, vezényel: Breitner Tamás) - Kálmán Imre-operettest közvetítése a Csepeli Munkásotthonból (1979. december 3., 3. Műsor, 19.00 –20.30)

- Kálmán Imre: A Csárdáskirálynő – Az I. felvonás fináléja (Házy Erzsébet, Palócz László, Feleki Kamill, Rátonyi Róbert, az MRT Énekkara és Szimfonikus Zenekara, vezényel Bródy Tamás) – a Rádió Dalszínházának bemutatója: 1968. június 1., Kossuth Rádió 19.20 – 22.00

- Szirmai Albert – Gábor Andor: Mágnás Miska – „Cintányéros cudarvilág”  (Szász Kati, Egri József)

A délelőtti adás ismétlése ma délután hat órától hallgatható meg a rádióban és az internetes elérhetőségeken

,

3252   smaragd • előzmény3215 2019-05-25 08:16:05

 

 

FITTLER KATALIN: HANGHORDOZÓVÁLTÁS

KEMÉNY EGON két rádiós daljátéka CD-albumokon

 

címmel a CRITICAI LAPOK 2019. 03-04. száma (10.oldal) ismerteti a februárban kiadott "Hatvani diákjai" és "Komáromi farsang" című műveket, zeneszerzőjük pályaívét, megemlékezve a Rádió Dalszínházáról is.

3251   Búbánat 2019-05-24 12:09:41

DANKÓ RÁDIÓ „Túl az Óperencián” Gulyás Dénessel és Tatai Nórával  - 21. hét

 

A Kossuth-díjas operaénekessel, a Pécsi Nemzeti Színház operaigazgatójával és volt növendékével, a pécsett Gulyás Dénes rendezésében januárban bemutatott Manon címszereplőjével, Tatai Nórával beszélget a rádióműsorban ezen a héten minden nap a szerkesztő-műsorvezető, Nagy Ibolya.

A héten naponta kapunk egy-egy bejátszott részletet Jules Massenet Manonjából,  a 2019. januárban bemutatott opera hangfelvételéről. Tatai Nóra énekli Manont, a Pécsi Nemzeti Színház zenekarát Oberfrank Péter vezényli. A rendező: Gulyás Dénes.

A délelőtti adás Lehár Ferenc Friderika című operettjének Közzenéjével indult (Km. az MRT Szimfonikus Zenekara, vezényel: Sebestyén András) - 1972

Berkes János operaénekest köszöntötte mai születésnapján Nagy Ibolya a stúdióból, Brodszky Miklós - Harmath Imre bejátszott örökzöld dalával:

„Ha holdfénybe öltözött már egész Sevilla, és az esti szél szava zenél, oly szép minden, mint hogyha csak az ég kinyílna, s a csalódott szív újra remél… /Pardon, pardon szenyóra, pardon, pardon egy szóra…”

Részletek következtek egy- egy Kálmán- és Lehár-operettből:

Kálmán Imre – Szenes Andor: A montmartre-i ibolya

Kincses Veronika, Kalmár Magda, Molnár András, Póka Balázs, Rozsos István énekel, km. az MRT Énekkara és Szimfonikus Zenekara.  Vezényel: Breitner Tamás - 1983. január 1., Kossuth rádió 20.30 – 22.00

- Violetta dala: „Csak egy, amire kérem, ha szeret kicsikét” (Kincses)

- Művészhimnusz – Raoul, Florimond, Henry és Violetta négyese: Művész, ha gyötör a szegénység, ha elhagy a reménység, ne add el a lelkedet! Ha látod, a tehetség semmit sem ér, csak harcolj szüntelen a jobb holnapért…”  (Kincses, Molnár, Rozsos, Póka, énekkar)

-  Ninon és a gavallérok jelenete: „Ma ha egy asszony kissé szép…/ Carambolina, Caramboletta”  (Kalmár, férfikar)

 - Violetta belépője: „Az én dalom egy egyszerű dal…” (Kincses)

- Jelenet és finálé: ,Ninon, Ninon, én ébren álmodom…”  (Kincses, Kalmár, Molnár, Rozsos, Póka, énekkar)

 

Lehár Ferenc – Gábor Andor - Zoltán Pál – Semsei JenőCigányszerelem

Kincses Veronika, Kukely Júlia, Gulyás Dénes, Mersei Miklós énekel, km. az MRT Énekkara és Szimfonikus Zenekara. Vezényel: Nagy Ferenc - 1984. július 9., Petőfi Rádió 20.35 – 22.15

-  Józsi dala: „Egy szép szerelem véget ért, eljöttem egy búcsúcsókra… Enyém leszel, Zórika, vár a boldogság…” (Gulyás)

- Ilona és Józsi kettőse: „Mondd meg, hogy szeretsz-e még, mondd, úgy, mint rég…” (Kukely, Gulyás)

- Cigánykórus és jelenet (Kincses, Kukely, Gulyás, Mersei, énekkar)

- Dal és kettős: „Valahol régen, erdőszélen…” (Kincses, Gulyás)

- Ilona csárdása: „Messze a nagy erdő, messze száll a felhő, messze megyek édes rózsám tetőled… /Volt, nincs, fene bánja, volt nincs vigye kánya, volt szeretőm  mindig, volt elég….”  (Kukely)

Az adás Franz von Suppé  Fatinitza című operettje nyitányának dallamaival fejeződött be. (a Magyar Állami Operaház Zenekarát  Sándor János  vezényli) - 1989, Hungaroton. Megjegyzem, a Magyar Hanglemezgyártó Vállalat ezen lemezén csak Suppé-nyitányok hallhatóak: Könnyű lovasság, Fatinitza, Pikk dáma, Költő és paraszt, Banditák, A szép Galathea, Pajkos diákok, Reggel, délben és este Bécsben  

Ezt az operettműsort ma délután hat és hét óra között ismét meghallgathatjuk a Dankó Rádióban és online az internetes elérhetőségeken (www.dankoradio.hu).

3250   Búbánat • előzmény1904 2019-05-23 18:17:17

Kapcs. 1904., 130. sorszámok

Sándor Judit és Bende Zsolt

 Kemény Egon – Békés István „Szabad szívek” daljátékának rádiófelvételén

Rádió és Televízió Újság címlapján - 1960. március 14-20. szám

A fotót áthoztam innen:

1665  smaragd • Fórum - Kemény Egon zeneszerző (Wien, 1905 - Budapest, 1969) (smaragd, 2016-09-10 17:01:08)

3249   Búbánat 2019-05-23 13:24:40

A Dankó Rádióban Bende Zsoltra emlékezett Nagy Ibolya:  az operaénekes ezen a napon hagyott itt bennünket. (Budapest, 1926. május 23. – Budapest, 1998. június 27.)

A kiváló baritonistánk emlékére énekfelvételéről felcsendült a „Kaliforniai dal Szirmay Albert- Gábor Andor Gróf Rinaldó című operettjéből: Száll a szellő, száll, messzi földig jár… / Kaliforniába vágyom,   az arany hazája vár…” A rádiófelvételen közreműködik a Magyar Állami Hangversenyzenekar, vezényel: Breitner Tamás  - az operett részleteit a Kossuth Rádió sugározta először 1965. április 16-án, 20.30-tól, a felvételen Bende Zsolt mellett Házy Erzsébet, Zentay Anna és Rátonyi Róbert énekel.

A „Túl az Óperencián” műsorban ezen a héten Gulyás Dénes operaénekes, a Pécsi Nemzeti Színház operaigazgatója és tanítványa, a pécsi  Manon-előadás címszereplője Tatai Nóra operaénekes a vendég, akikkel a szerkesztő-műsorvezető beszélget.

Ma is kaptunk egy bejátszást Massenet operájából - a hangfelvételen Tatai Nóra énekét halljuk Manon egyik áriájának rövid részletében. (2019. január, Pécsi Nemzeti Színház, Manon –bemutató)

A műsorban hallhattuk még:

Szergej Rahmanyinov Op.34. románcai közül a Polonszkij szövegére komponált Disszonancia című dalt Tatai Nóra énekfelvételéről.

Kodály Zoltán – Balázs Béla: Czinka Panna balladája - Kalmár Magda és Gulyás Dénes énekelt részleteket a műből. A felvételen Lehel György vezényli a Magyar Rádió Énekkarát és Szimfonikus Zenekarát.

Pjotr Csajkovszkij – Josef Klein: A diadalmas asszony  (Csajkovszkij dalaiból, és a Hattyúk tava c. balett zenei motívumaiból összeállított és meghangszerelt darab olyasféle, mint Schubert - Berté Három a kislány c. daljátéka). 

- Menysikov dala, I, felv.”Hol az az asszony, ki rabul ejtett? hol az az asszony, kit nem felejtek? hol van mámor, az örök lobogás? hol az a nő, aki minden nap más?... Hol az az asszony, akire vágyom?…”   (Gulyás Dénes és az MRT Énekkarának Férfikara, vezényel Breitner Tamás)

A Dankó Rádió ma délelőtti operettadása Lehár Ferenc Pacsirta című operettjéből egy keringő-egyveleggel indult  (a Bécsi Johann Strauss Zenekart Willi Boskovsky vezényli)  és Johann Strauss  A cigánybáró című operettjének nyitánya dallamaival fejeződött be (Carlos Kleiber vezényli a Bécsi Filharmonikusokat – koncertfelvétel)

Ismétlés ma délután hat és hét óra között.

3248   Búbánat 2019-05-22 15:19:30

A Dankó Rádió operettműsorában a szerkesztő-műsorvezető Nagy Ibolya megemlékezett a ma 20 esztendeje elhunyt kiváló tenoristánkról, Szabó Miklós operaénekesről (Székesfehérvár, 1909. november 27. - Budapest, 1999. május 22) - aki nemcsak nagyszerű énekművész volt, számtalan opera-, operettszerep, meg dal- és nótafelvétel fűződik a nevéhez, hanem hosszú élete során műfordítóként, zenés színpadi darabok dalszövegeinek írójaként is tevékenykedett, és ebben a mivoltában szintén maradandót alkotott.

Rá emlékezve csendült fel a rádióban énekfelvételei közül  egy Buday Dénes-dal mellett még

 - Luigi Denza – Szabó Miklós: Funiculi-funicula (Szabó Miklós és a Földényi Kórus, km. a Magyar Állami Hangversenyzenekar) – Szabó Miklós e dalnak nemcsak előadója, hanem mint remek zenei műfordító itt az olasz szöveg magyarra fordítója is. 

Az alábbi fotót találtam az MTVA interneten hozzáférhető archívumában:

Házy Erzsébet és Szabó Miklós -  „Operettkettős”  - Charles Lecocq - Kristóf Károly - Romhányi József Angot asszony lánya című operett rádiófelvételén

Fotó: Szalay Zoltán felvétele a Magyar Rádió stúdiójában készült, 1960-ban.

Közzétette: Rádió és Televízió Újság, 1960. november 14 – 20. lapszámának címoldalán

 

A „Túl az Óperencián” rádióműsor vendége ezen a héten Gulyás Dénes operaénekes, a Pécsi Nemzeti Színház operatagozatának igazgatója, rendezője és tanítványa, a pécsi  Manon-előadás címszereplője Tatai Nóra operaénekes, akikkel Nagy Ibolya beszélget.

Jules Massenet operájának januári pécsi bemutatóján készült hangfelvételről most megszólalt Manon két áriája Tatai Nóra előadásában.

 

Ezt követte Gulyás Dénes egyik operettfelvételéről bejátszott részletek:

Huszka Jenő – Martos Ferenc: Gül Baba

- Gábor diák belépője: „Rászállt a galambom a budai várra, a budai várnak bástyája fokára. (Gulyás Dénes)

- Gábor diák dala: „Az utolsó kívánságom, halljátok meg emberek! Süvegem fejembe vágom, vérpadra vígan megyek!.../ Ott túl a rácson egy más világ van, amelynek érzem bűvös illatát!...” (Gulyás Dénes)

- Leila és Gábor diák szerelmi kettőse: „Ha volnék egy énekes madárka, tehozzád szólna mindegyik dalom…./Szép égi virágom, jó sorsomat áldom…/Jer, vélem, édes, szökjünk el innen…” (Farkas Katalin, Gulyás Dénes)

- Gábor diák bordala: „ A kulacsom kotyogós, kotyogós, hej, a gégém, iszamós, csuszamós…/ Borban az igazság, borban a vigasz, borban hadd felejtsünk, borban a tavasz…” (Gulyás Dénes, km. az MRT Énekkara és Szimfonikus Zenekara, vezényel: Makláry László) - részletek, Qualiton, 1986 

 

A délelőtti adás ismétlése ma 18 és 19 óra között hallgatható meg a Dankó Rádióban és online a www.dankoradio.hu oldalon.

3247   Búbánat • előzmény3246 2019-05-21 13:21:32

Az előbb lemaradt a Stradivari-dal előadójának neve: Svéd Sándor

3246   Búbánat 2019-05-21 11:20:11

A Dankó Rádió ma délelőtti, Túl az Óperencián adásában  ezek a zenék is elhangzottak:  

Kálmán Imre – magyar szöveg Harsányi Zsolt: A cigányprímás  - Stradivári-dal  (Rácz Pali dala)

Mi a jobb és mi a szebb:  hegedű vagy asszony?…/- Szól a nóta, csend a vége, ám a nőnél fuccs a béke,…. /Az ócska Stradivari egy árva szót se szól…” (Km. a  Magyar Állami Operaház Zenekara , vezényel:  BródyTamás)

Ruggero Leoncavallo: Bajazzók – Nedda áriája „Madárdal”  Tatai Nóra előadásában (zongorakísérő: Siska Ádám)

Kodály Zoltán – Harsányi Zsolt: Háry János - Háry dala a IV. kalandból  „Felszántom a császár udvarát…”   (Melis György)

Jacques Offenbach magyar szöveg Innocent Vincze Ernő: A 66-os szám  - (részletek, 1989. január 23., Petőfi Rádió; 1991, Radioton)  Az  MRT  Szimfonikus Zenekarát Pál Tamás vezényli.

Erről a felvételről két számot hallottunk:

- François, vándor házaló bordala – előadja Melis György, km.  Kertesi Ingrid és Gulyás Dénes

„Szerencse fel, ifjú úr! Teljesülhet minden vágya! Isten éltesse Önt! Soká-soká-soká! Igyunk egyet reá, itt a jó, finom óbor! Régen sajtolták ezt, nemes szőlőbogyóból. E szív, e száj a legszebben üdvözli önt! A jó burgundit! /- A legszebb hely - a legszebb hely -, a borral teli pince, s egy pincebor - egy pincebor-, a föld egy drága kincse, úgy a jó bor - úgy a jó bor-, a bíbor színben égő…/- Hej, csúszik a bor, ha bármi bánat érjen, csúszik a bor, ha sorsod jobban áll; kell az a bor, mert ízlik bármiképpen, boldogságra, búbánatra kell a telt pohár…/ -gluglu-gluglu-gluglu-gluglu-gluglu-gluglu-gluglu… - akármi boldogságra, búbánatra kell a telt pohár…”

- Házalódal  (Melis  György)

 „Hej, itt a házaló, vegye meg, vegye meg, vegye meg, amit kéne, s amennyit kéne! Ha olcsó is, de jó, akad itt, akad itt, akad itt ezerféle, van itt minden féle. Mind, ami szép, mind, ami jó, nálam kapható. Végeladás, nincs maradás…./Tessék, tessék, gyűszű, festék.....tessék, tessék!  / - Bájos szőke leányka, egy kendő néked oly szépen állna, nos, próbálj, bátran, vedd csak bátran, mily szép vagy benne, nézd, csak nézz! Kis barna kincsem, no, nézd csak, ennél szebb lánc nincsen, csak próbáld fel hát, persze, ingyen. Oly szép, vagy mint egy álomkép! Oly szép vagy, mint egy álomkép!   /- Itt minden holmi kapható! És ingyenesen látható! Vegyék, vigyék, vegyék, vigyék, vegyék! Van itt mindenből épp elég!  /Hej, itt a házaló….”

Az operettműsor befejező száma volt:

Franz von Suppé: A könnyű lovasság – nyitány (a Magyar Állami Hangversenyzenekart Ferencsik János vezényli)

Ezen a héten naponta Gulyás Dénes operaénekes és tanítványa, Tatai Nóra operaénekes a vendég a rádió stúdiójában, a beszélgető társ: Nagy Ibolya szerkesztő, műsorvezető.

A délelőtti adás ismétlése ma délután hat és hét óra között hallgatható meg a rádió hullámhosszán és az internetes elérhetőségeken.

3245   Búbánat 2019-05-20 11:25:04

Gulyás Dénes operaénekessel, a Pécsi Nemzeti Színház operatagozatának zeneigazgatójával, rendezővel és tanítványával, a pécsi  Manon-előadás címszereplőjével, Tatai Nóra operaénekessel beszélget Nagy Ibolya, a Dankó Rádió Túl az Óperencián című operettműsorának szerkesztő-műsorvezetője -  ezen a héten minden nap.

A ma délelőtti adásból – amit a délután hat órakor kezdődő ismétlésben is meghallgathatunk – kiemelem ezeket a műsorszámokat:

Kálmán Imre – Harsányi Zsolt magyar szövegével: Marica grófnő

Tasziló dala: „Mit tudjátok ti benn, hogy idekint mi fáj. Hej, voltam egyszer én is büszke bálkirály…/Hej, cigány…” (Gulyás Dénes, km. az  MRT Szimfonikus Zenekara, vezényel Breitner Tamás)a Rádió Dalszínházának bemutatója: 1982. február 18., Kossuth Rádió  20.00 – 21.29  (Megjegyzem, Sebestyén András zenei vezetésével, Németh Marika, Andor Éva, Simándy József és mások énekfelvételével  a Rádió 1963-ban már készített egy teljes felvételt a Marica grófnőből. )

Szergej Rahmanyinov Op.34. románcai közül a Polonszkij szövegére komponált Disszonancia című dalt hallhattuk most Tatai Nóra énekfelvételéről

Lehár Ferenc – Kulinyi Ernő és Erdődy János magyar szövegével: Paganini  

Három részlet hangzott el az operettből:

 - Paganini dala: „Volt nem egy, de száz babám(Gulyás Dénes)

-Anna-Elisa és Paganini szerelmi kettőse: „Súgd meg…./Nem szeret így téged más…” (Kalmár Magda, Gulyás Dénes)

- Bevezető kórus és búcsújelenet - finálé - „Megyek, Firenze vár…”  (Kalmár Magda, Gulyás Dénes, Palcsó Sándor, Rozsos István, km. az MRT Énekkara és Szimfonikus Zenekara. Vezényel: Sebestyén András) – A Rádió Dalszínházának a bemutatója: 1981. március 16., Kossuth Rádió 19.15 – 20.35. (Megjegyzem, ezt a teljes felvételt megelőzően csak keresztmetszet készült az operettből: 1958-ban mutatta be a Rádió, Bródy Tamás vezényelt, a főbb szerepeket Orosz Júlia, Zentay Anna, Szabó Miklós és Kishegyi Árpád énekelték.)

 

Giacomo Puccini: Gianni Schicchi – Lauretta áriája (Bellai Eszter, km. a Győri Filharmonikus Zenekar, vezényel: Koncz Tamás)

Wolfgang Amadeus Mozart: A varázsfuvola - Papagena és Papagano kettőse - „Pa-pa-pa-pa”  (Csengery Adrienne és Melis György, km. a   Magyar Állami Operaház Zenekara, vezényel: Erdélyi Miklós)

 

Carl Millöcker: A szegény Jonathán  - Nyitány  (a Magyar Rádió Szimfonikus Zenekarát Vincze Ottó vezényli) – (1956)

3244   Búbánat 2019-05-17 20:54:23

Mindig örömmel hallgatok Lehárt! 

Itt van a Dankó Rádió is, amelynek - és akinek: a szerkesztő-műsorvezetőjének - hála és köszönet, hogy rendszeresen felcsendül  napi sugárzású operett adásaiban a  nagy magyar komponistának valamelyik gyönyörű zenéje.  Ma például az igen ritkán játszott Lehár-dalmű, A hercegkisasszony  intermezzójával  indult a délelőtti és az ismétlésben a délutáni rádiós műsor ("Túl az Óperencián").

Ezzel kapcsolatosan érdemesnek tartom elmondani, hogy ez a szépséges instrumentális zenei részlet arról a rádiós felvételről való, melyen részletek szólalnak meg Házy Erzsébet új operettfelvételeiből:

A Magyar Állami Operaház Zenekarát Bródy Tamás vezényli. 

  1. Robert Planquette: Rip van Winkle – Alice levéláriája
  2. Pjotr Csajkovszkij - Joseph Klein: A diadalmas asszony – Mártha románca
  3.  Lehár Ferenc: Hercegkisasszony – Mary-Ann dala + Közzene
  4. Oscar Straus: Búcsúkeringő – Vera Lisaweta Opalinski grófnő dala „Rózsadal”
  5. Lehár Ferenc: Luxemburg grófja – Angéla belépője „Boldogság, ki tudja, mi a boldogság, aki nem volt szerelmes még…”
  6. Lehár Ferenc: Paganini – Liza belépője „Szép álom, szállj a szívemre”

 (1976. december 26., Petőfi Rádió, 15.44 -16.06) 

Erről a rádiófelvételről olykor-olykor a Házy Erzsébet énekelte operettdalok - benne Lehár! -  is műsorra kerülnek az adássorozatban.

A mai adásból egy másik elhangzott zeneszámot is kiemelek: 

Kacsóh Pongrác – Heltai Jenő – Petőfi Sándor – Bakonyi Károly János vitéz című daljátékának egy kevéssé ismert stúdiófelvételéről szólalt meg a Tűndérországban játszódó utolsó jelenet - azaz a III. felvonás fináléja, melynek végén a zenekari hangzásba szőve, az utolsó taktusok alatt prózában, mintegy narrátorként Molnár Piroska színművésznő  Iluska és Jancsi boldog révbe jutásának "elmesélésével" lezárja történetüket. Ez a dramaturgiai megoldás nem szokványos befejezése a János vitéz daljátéknak -  ezzel mintha kihangsúlyozná Petőfi Sándor elbeszélő költeményének sugárzó, népies romantikáját, meseszövését.

A szereplők voltak: 

Kovács József, Oszvald Marika, Gárday Gábor, Molnár Piroska, a Fővárosi Operettszínház Énekkara és Zenekara, vezényel Oberfrank Géza. 

(1979, Qualiton; rádióbemutató: 1981. április 16., Petőfi Rádió 14.00 – 16.30)  Rendező: Vámos László

3243   Búbánat 2019-05-16 21:34:59

„A Csínom Palkó születése”

„1950. február 19-e híres nevezetes dátum az úgynevezett rádióoperettek történetében, ekkor készült el ugyanis az a Csínom Palkó, amelynek zenéjéért május 1-jén a kitűnő komponista, Farkas Ferenc Kossuth-díjat kapott, s így lett a darab máig is az egyetlen így kiemelt alkotása a rádiónknak.

Az elnökségnek valamiféle máig is megmagyarázhatatlan előérzete volt a művel kapcsolatban, hiszen akkor már sok hónapja kísérleteztünk valamiféle új műfaj kialakításával, mégis éppen most, a februári ősbemutató előtt határozta el magát, hogy a soron következőt, a Csínom Palkót, egy éjszakai fogadás keretében, mintegy előzetesként bemutatja a sajtónak. A siker bennünket is meglepett, hiszen a próbák, a felvételek során őszintén szólva nem sejtettük, hogy a többinél mennyivel kimagaslóbb alkotás létrehozásának részesei lehetünk, legkevésbé pedig azt, hogy a bemutatót követően a darab kibővített színpadi változata megjárja majd Operaházunkat, a vidéki színházakat, a Szegedi Ünnepi Játékokat, sőt még külhoni dalintézetek színpadait is.

Sok évvel később a Csínom Palkóból újabb felvétel is készült, most már csupa operaénekes részvételével, de őszinte örömmel hallottam egyszer, hogy a Hanglemezgyártó Vállalat tervei közt szerepel a teljes ősbemutató közrebocsátása. Ugyanakkor fájdalommal tölt el mindannyiunkat, hogy Rátonyi Róberten és az operettprimadonnává avatott Ruttkai Éván kívül (akinek a szerepét az Operaházban Gyurkovics Mária alakította!) jóformán már egyetlen szereplő sem él, s itt kegyelettel soroljuk fel Sárdy János, Gózon Gyula, Mányai Lajos, Rajczy Lajos, Solthy György, Rozsos István nevét.

De hogy azonnal valami vidámabbról is beszámoljak, ismét egy legendát kell eloszlatnom: a mű létrejöttének tudatosan kitervelt voltáról szóló elképzeléseket. A Csínom Palkó ugyanis a következőképp született meg:

Szász Péternek eszébe jutott egyszer, hogy az akkor ismét divatba jött nagyoperett, A csárdáskirálynő két, csak nótában szereplő, de színpadi valóságukban meg nem jelenő alakjáról: Hajmási Péterről és Hajmási Pálról afféle persziflázs-játékot kellene kitalálni, s az ötlet megvalósítására a Rádiónak sokszor dolgozó Dékány Andrást, sok felnőtt és ifjúsági mű íróját kérte fel, egy folyosói, futó megbízatással. Nos, Dékány örömmel vállalta is a feladatot; amire azonban írógépe elé ült, mindössze annyi maradt meg emlékezetében a pár szavas megbeszélésből, hogy két összeillő, egymásra rímelő nevű férfiról kell zenés rádiódarabot írnia. Meg is írta azt – Csínom Palkóról és Csínom Jankóról. Hogy tévedése, amelyet kitűnő párbeszédekkel, fordulatos helyzetekkel és ízléses, szinte költői versszövegekkel tetézett, eljut egészen a Kossuth-díjig, arra sem ő, sem mi nem gondoltunk egy percig sem, viszont Szász Péterrel mind a ketten megkaptuk munkásságunk jutalmát Farkas Ferenc nagyszerű háziasszony feleségétől, aki a díjkiosztás napján csodálatos uzsonnával vendégelt meg bennünket, amelynek fénypontja egy hatalmas csokoládétorta volt.

A felvételek kapcsán is történt azonban egy derűs eset, amelyet azután sokáig emlegettünk; a darab sokszori ismétlése nem is engedte meg, hogy elfeledkezzünk róla.

A darabnak rengeteg szereplője volt, és a színészek – ők, úgy látszik, megérezték azt, amit mi nem – nagy feszültségben mondták, énekelték szerepüket. A szeretetre méltó, nagyszerű énekes-színész, Sárdy János, annyi siker hőse pedig úgy izgult, hogy egyszer csak kettőt lapozott példányában, s úgy folytatta a szövegmondást. Mivel pedig akkor még nem létezett a magnótechnika, amelynél nem probléma egy rész letörlése és újramondása, a Csínom Palkót is úgynevezett nagy-lakkra rögzítettük. Mindannyian kétségbeesetten néztünk egymásra a technikai-rendezői fülkében, miképp lehet ezt kijavítani, és egyáltalán: miképp fog Sárdy az eredeti, előző lapon rögzített szöveghez visszatérni. Ő azonban pár szó elmondása után rájött tévedésére, visszalapozott, és mielőtt az odaillő mondatot kimondta volna, odaszólt nekem a mikrofonon át:

- Pardon, Gyurikám!

Miután pedig a lemez ezt is rögzítette, a mintegy huszonöt ismétlés során minden alkalommal törhették a hallgatók a fejüket, hogy melyik kuruc vitézt hívhatták a darabban Gyurinak, s miért kellett attól Csínom Palkónak bocsánatot kérnie!

(R á c z  G y ö r g y nek, a Rádió volt főrendezőjének, a rádióoperett-műfaj kitalálójának a közelmúltban a Go-press gondozásában megjelent M e s t e r e k  á r n y é k b a n  című kötetéből)”

RTV Újság, 1984. június 10 – 17.  (23. szám)

 

1., ősváltozat: „a rádióból indult el” - 1950. január 21., Petőfi Rádió, 19.30 - 21.00; Rácz György a fenti cikkében - tévesen - 1950. február 19-ét említ.

Farkas Ferenc – Dékány András: Csínom Palkó (vidám zenés játék)

Vezényel: Lehel György
Km.: A Magyar Rádió szimfonikus zenekara és énekkara

Rendező: Rácz György

Szereposztás

Csínom Palkó – Sárdy János
Csínom Jankó – Rátonyi Róbert
Bottyán János, tábornok – Solthy György
Balogh Ádám, kapitány – Újlaky László (énekhang: Reményi Sándor)
Tyukodi pajtás – Pécsi Sándor
Förgeteg, haramiavezér – Rajczy Lajos
Rézangyal, haramia  – Győző László
Koháry gróf, labanc tábornok – Képessy József
Koháry grófné – Hollós Melitta
Zsuzsika, nevelőnő – Németh Marika
Rosta, mézeskalácsos – Gózon Gyula
Vénuska, a leánya – Ruttkai Éva (Megjegyzem: a karakter neve 1951-ben változik Éduskára, amikor az operaházi [Városi Színház] bemutatóra Bálint Lajos átdolgozza Dékány András szövegkönyvét.)

Piperec báró, császári megbízott – Rozsos István
A fejedelem – Gáti József
Cinka Panna – Lukács Margit
Rajta Miska, kuruc – Náday Pál
Kese Tamás, kancellista – Lázár Tihamér
Kucug Balázs, labanc – Tassy András
Daru, kocsmáros – Mányai Lajos
Polgármester – Téri Árpád
Tiszt – Pálos György


2. változat: 1963. május 1., Kossuth Rádió, 20.10 – 22.00

Farkas Ferenc – Dékány András – Bálint Lajos: Csínom Palkó – 3 felvonásos daljáték

Vezényel: Lehel György
Km.: az MRT Szimfonikus Zenekara és Énekkara (Karigazgató: Vajda Cecília)

Zenei rendező: Ruitner Sándor
Rendező: Mikó András

Szereposztás:

Csínom Palkó – Simándy József
Csínom Jankó – Palócz László
Balogh Ádám, kapitány – Melis György
Zsuzsika – Gyurkovics Mária
Rosta Márton – Szabó Ernő
Éduska, a leánya – Házy Erzsébet
Tyukodi, a strázsamester – Domahidy László
Förgeteg, betyár – Radnay György
Örzse – Komlóssy Erzsébet
Kati – Andor Éva
Koháry gróf – Deák Sándor
Koháry grófné – Neményi Lili

Közreműködik még: Albert István, Balogh László, Barsi Béla, Bikádi György, Fenyő Aladár, Kovács Péter, Lippay Ferenc, Michels János, Őze Lajos, Palkó József, Szénási Ernő, Szénási István, Szilasi Gyula, Vándory Gusztáv

Ismert még egy rádiós változat, melyben ezúttal csak részleteket vettek fel Gyurkovics Mária, Sándor Judit, Szabó Miklós, Melis György, Katona Lajos énekével, közreműködött a Magyar Rádió Szimfonikus Zenekara és a Forrai-kórus. Vezényel: Forrai Miklós - 1952. február 26., Petőfi Rádió, 15.00 – 15.45

3242   Búbánat • előzmény2197 2019-05-16 11:35:09

Kapcs. 2197. sorszám

„Utam muzsikálva járom” - Zenés beszélgetés Sárdy Jánossal

Riporter: Czigány György

Elhangzott: 1963. december 25-én, a Kossuth Rádióban, 10.55 – 11.56 órakor

Km.: Németh Marika, Tolnay Klári és Palló Imre

Az összekötőszöveget Stella Adorján írta

Szerkesztő: Bitó Pál

Sárdyt három évvel később (1966-ban) Czigány György ismét meginterjúvolta rádiós műsorában, amiről itt a 2197. sorszám alatt - Nagy Ibolya szerkesztőnek a  Dankó Rádióban a művészre emlékező operettműsora kapcsán - szóltam.

3241   smaragd 2019-05-15 17:59:45

 

Dankó Rádió     mai ismétlés kb: 18.03

KEMÉNY EGON: "Komáromi farsang"

Daljáték, Magyar Rádió, 1957

https://www.mediaklikk.hu/danko-radio-elo

A mai műsor elején hangzott  fel a Nyitány, amelyben a

Minden vagy te nékem...Csokonai szerenádja majd Csokonai-Lilla duett, Ilosfalvy Róbert és Házy Erzsébet

Létra-kórus - Földényi-kórus

Sötét lepel borul reánk...Csokonai dala, Ilosfalvy Róbert

Áldomásra cimborák....a csurgói diákok nótája, Földényi-kórus

műrészletek dallamaira ismerhetünk.

Főszerepben:

Csokonai Vitéz Mihály - Ilosfalvy Róbert, próza: Zenthe Ferenc

Vajda Julianna, Lilla - Házy Erzsébet, próza: Korompai Vali

A Magyar Rádió Szimfonikus Zenekarát Lehel György vezényelte.

 

További részletek és CD:  www. kemenyegon.hu

 

"Túl az Óperencián"  - NAGY IBOLYA  műsora  -  Dankó Rádió  

3240   Búbánat 2019-05-13 11:07:05

A Dankó Rádió „Túl az Óperencián” adásában hallhattuk most délelőtt:

Kálmán Imre: Csárdáskirálynő

Kokas László, Kékkovács Mara, Molnár Marica, Oszvald Marika, Szász Kati, Szendy Szilvi,  Csere László, Peller Károly és mások énekében szólaltak meg most ismert dalok az operettből.

Lehár Ferenc: Cigányszerelem

Az elhangzott dalok előadói: Fischl Mónika, Kalocsai Zsuzsa, Boncsér Gergely, Faragó András, Vadász Dániel énekel, a Budapesti Operettszínház énekkarát (karigazgató: Drucker Péter) és zenekarát Makláry László vezényli. Az élő, ének-zenei felvétel a 2012. november 3-i sznházi előadáson készült.

Kokas László operetténekes és lánya, Kokas Piroska színésznő a vendégei ezen a héten a Dankó Rádió operettműsorának. Beszélgetőtársuk: Nagy Ibolya, szerkesztő-műsorvezető

A délelőtti adást ma 18 és 19 óra között ismét meghallgathatjuk a rádióban és az internetes elérhetőségén.

3239   Búbánat 2019-05-12 12:10:51

Ma 316 éve, 1703. május 12-én II. Rákóczi Ferenc brezáni kiáltványában harcba szólította Magyarország “nemes és nemtelen” lakóit, szabadságharcot hirdetve a Habsburgok uralmának lerázására, az ország függetlenségének kivívására.  

A Dankó Rádió mai operettműsorában a témát feldolgozó két daljátékból hallhattunk részleteket:

Kacsóh Pongrác – Erdődy Sándor – Pásztor Árpád – Sassi Csaba Rákóczi című történelmi daljátékából csendült fel

Rákóczi dala, jelenet és Rákóczi megtérése:

„- Hogyha jő az este, várom félve-lesve, vár-e rám a csöndes álom, vagy kerget a kétség, kerül a reménység, leszel-e az én párom?... ” (Udvardy Tibor)

„- Nagyságos fejedelem! Mindnyájan megértjük szíved fájdalmát…” / - „Fülembe csendül egy nóta még, ott szunnyadott már a szívembe rég. A dajkanóták emléke kél, egy árva népről bús dalt regél…” (Udvardy Tibor ének és próza, km. Agárdy Gábor, Palcsó Sándor – próza; az MRT Szimfonikus Zenekarát Kerekes János vezényli) - Rendező: László EndreA daljáték teljes felvételének Rádió Dalszínház-beli bemutatója: 1964. január 4., Kossuth Rádió, 20.25 – 22.00. 

Farkas Ferenc – Dékány András: Csínom Palkó

Részletek szólaltak meg a daljátékból. Km. az MRT Szimfonikus Zenekara és Énekkara (Karigazgató: Vajda Cecília). Karmester: Lehel György.  Rendező: Mikó András. A Rádió Dalszínházának új, teljes stúdiófelvételéről: 1963. május 1, Kossuth Rádió, 20.10 – 22.00

- „Jelenet, Tyukodi dala és kórus: „Katonák, katonák…”  (Domahidy László,  km. az MRT Énekkarának férfikara)

- Kati és Jankó kettőse: „Katinkám, ide gyere!..../Elmondom a szemedbe, szívem szerint szeretlek, szemérmes virágom…./Kis Duna-ág, nagy Duna-ág, gyöngyös fodros habja, csupa ragyogó hajnali fény csillog-villog rajta…” (Andor Éva, Palócz László)

- Csatajelenet (Domahidy László, Radnay György, Komlóssy Erzsébet, Házy Erzsébet -  próza;  induló -  zenekar)

- Kuczug Balázs elfogása – táborjelenet (Palócz László, Radnay György, km. Deák Sándor, Neményi Lili – próza)   

- Jelenet és a III. felv. fináléja: „Nézzétek, Tyukodi a bakon”; „Jól verekedtetek, a rangot megérdemlitek”; „Csínom Palkó, Csínom Jankó, csontos karabélyom”  - próza és ének (Andor Éva, Gyurkovics Mária, Házy Erzsébet, Komlóssy Erzsébet, Domahidy László, Palócz László, Melis György, Simándy József, Szabó Ernő, énekkar)

 

Ma 135 évvel ezelőtt született Bedřich Smetana (1824. március 2. – Prága, 1884. május 12) a cseh zene első nagy komponistája,  akinek a nevéhez a később a nemzete függetlenedéséhez kapcsolódó zenei motívumvilág megteremtése kapcsolódik. Emiatt hazájában sokan a cseh zene atyjának tekintik.

A „Túl az Óperencián” adásának elején Az eladott menyasszony című operájából a Komédiások tánca hangzott el (III. felv,), a műsor végén pedig a Hazám című, a cseh nép régi dicsőségét és a cseh tájak szépségét idéző, hat részből álló szimfonikus ciklus „Moldva”  tételének a dallamai csendültek fel.

 

Ezen a héten ma utoljára vendégeskedett a rádió stúdiójában Kovács István – Sajgál Erika színészházaspár, akikkel a szerkesztő-műsorvezető, Nagy Ibolya beszélget.

A délelőtti adás ismétlése ma 18 és 19 óra között hallgatható meg rádióban és az interneten (www,dankoradio.hu).

3238   Búbánat • előzmény1953 2019-05-09 21:51:51

Kapcs. az 1953 és 1952. sorszámú bejegyzésekhez

Lehár Ferenc: Cigányszerelem

Az operett rádióváltozata (a legteljesebb változat, stúdiófelvétel magyar nyelven)

A Rádió Dalszínházának bemutatója: 1984. július 9., Petőfi Rádió 20.35 – 22.15

Szövegét Alfred Maria Willner és Robert Bodarzky írta.

Fordította:  Gábor Andor. Átdolgozta: Zoltán Pál és G. Dénes György

Rádióra alkalmazta: Semsei Jenő

A Magyar Rádió és Televízió Szimfonikus Zenekarát és Énekkarát (karigazgató: Sapszon Ferenc) Nagy Ferenc vezényli.

Zenei rendező: Bárány Gusztáv

Szerkesztő: Bitó Pál

Rendezte: Békés András


Szereposztás:

Ilona, primadonna – Kukely Júlia (próza: Szegedi Erika)

Cigányprímás – Gulyás Dénes (Papp Zoltán)

Drágfay Péter, földbirtokos – Bende Zsolt (Zenthe Ferenc)

Zórika, a lánya – Kincses Veronika (Venczel Vera)

János, Zórika vőlegénye – Molnár András (Rubold Ödön)

Paulette, Zórika barátnője - Decsi Ágnes (Schütz Ila)

Berta, Paulette nevelőnője – Takács Tamara (Mányai Zsuzsa)

Tivadar, színész – Fülöp Attila (Szacsvay László)

Kutula Vincze, cigányvajda – Mersei Miklós (Izsóf Vilmos)

Lina – Arányi Adrien (próza)

Törzsőrmester – Fogarasi Endre (próza) 

3237   Búbánat 2019-05-08 11:02:36

A Dankó Rádió ma délelőtti operettműsorában hallhattuk:

1. Lehár Ferenc: Korallenlippen – PolkaMazurka (a Zuglói Filharmonikus Zenekart Rácz Márton vezényli) – koncertfelvétel: 2015. február 7., Pesti Vigadó)

2. Kálmán Imre – Harsányi Zsolt: Marica grófnő

Négy részlet szólalt meg a rádió teljes felvételéről: km . Kincses Veronika, Gulyás Dénes, Korcsmáros Péter,  Rozsos István, az MRT Énekkara és Szimfonikus Zenekara. Vezényel: Breitner Tamás. A  Rádió Dalszínházának bemutatója: 1982. február 18., Kossuth Rádió  20.00 – 21.29

3. Jacques Offenbach – Romhányi József: A gerolsteini nagyhercegnő (keresztmetszet, 1968. november 20., Petőfi Rádió, 10.00 - 11.17 óra)  Házy Erzsébet, Németh Marika, Erdész Zsuzsa, Koltay Valéria, Svéd Nóra, Divéky Zsuzsa, Réti József, Melis György, Bartha Alfonz, Kishegyi Árpád, Michels János és Pere János.Az MRT Szimfonikus Zenekarát és Énekkarát Bródy Tamás vezényli. A Zenei rendező: Balassa Sándor. Rendező: Cserés Miklós dr. Szerkesztő: Bitó Pál

A magyar nyelvű teljes stúdiófelvétel prózai dialógusokkal együtt -,  először 1970. augusztus 19-én,  a Kossuth Rádióban (20.07 – 23.04 óra) hangzott el a Rádió Dalszínházának bemutatójaként.  

Három részlet szólalt meg erről a stúdiófelvételről:

  • Bevezető jelenet és Fritz dala, I. felv. (Réti József, km. Németh Marika és az MRT Énekkara)

Wanda: 
Szívem, Fritz, ó, milyen bátor! Csatába mégy!…

Fritz:
Ki nekem ront, pórul járhat! 
Ki nekem ront, pórul járhat! 
Mert visszavár, visszavár csókos szád!

Gyertek, szép leányok, csókra epedőn, 
Selymes ágyban háltok, mi a harcmezőn, 
Levest kap a baka, komisz kenyeret, 
Holnap puska ropog, ágyú riogat,
Úgyis elpatkolok, ma még hadd igyak,
Ide veled jó bor! Na, hörpintsük fel! 
Anya, apa, sógor, ma búcsúznunk kell! 

Ó szép szemű lányok, ó hős férfinép!
Most rúgjuk a port! 
Víg körtáncot járj!
Perdülj, fordulj! Ó!

Körbe perdülünk, lengve lendülünk, 
Mint a búgócsiga, Mint a kerge nyáj, 
Erre lendülünk, arra perdülünk, 
Mint a búgócsiga, mint a kerge nyáj! 
Fordulj, perdülj, mint a búgócsiga, mint a kerge nyáj! 
Fordulj, perdülj, mint a búgócsiga! Röppen, szállj! 

Kórus: 
Perdülj, fordulj, mint a búgócsiga, mint a kerge nyáj! Perdülj, fordulj, mint a búgócsiga, röppen, szállj!

  • Jelenet és Bumm tábornok belépője, I. felv. (Melis György, km. Réti József és az MRT Énekkarának férfikara)

Bumm: 
Ez botrány! Ezer ördög! 
Itt a táborban lányok! 

Fritz: 
Bumm! Mindig rosszkor jön!

Bumm: 
Megáll a józan ész! Kergekór. 
Hogy itt mit látok?!

Fritz: 
Az angyalbőrben még a férfiszívünk ég, 
A férfiszívünk ég…

Bumm: 
Megint Ön! Ön felesel!

Fritz: 
Csak épp egy szót! 

Bumm: 
Egy szót se, egy szót se! 
Elönt a méreg, vérem forr!
És akkor jön a vasszigor!

Kórus: 
Ha egyszer mérges, vére forr. 
Jaj, akkor jön a vasszigor!…

Bumm: 
Ahogy felnyihog harci ménem, 
Föl, harcra hát, 
Rohamra indulok én az élen,
Hegy-völgyön át, 
Seregem ellensége reszket, 
Hátrálni kár. 
Riadtan, messze bukkan nyeszlett, 
És meg sem áll. 
Hátrál a nyeszlett 
És meg sem áll. Szólt: 

Refrén:
Piff, paff, puff, tarapapabum, 
Legyőzött a generál, Bumm, bum! 
Piff, paff, puff, tarapapabum,
Nem áll meg itt közben a generál, Bumm, bum!

Kórus: 
Piff, paff, puff, tarapapabum, 
Legyőzött generál, Bumm, bum!
Piff, paff, puff, tarapapabum,
Nem áll meg itt közben a generál, Bumm, bum!

Bumm: 
Hogyha győzelem híre szárnyal, 
vár rám a nép! 
Ünnepi dallal, száz szép lánnyal, 
Tündér zenék. 
De már a csata után várnak 
Új harcmezők, 
Ahol a karjaikba zárnak 
A bájos nők, 
Csókkal várnak a bájos nők. Ó!

Refrén:
Piff, paff, puff, tarapapabum, 
És ott is győz generál Bumm, bum!
És Piff, paff, puff, tarapapabum, 
És ott is győz generál Bumm, bum! 

Kórus: 
Piff, paff, puff, tarapapabum, 
És ott is győz generál Bumm, bum!
És Piff, paff, puff, tarapapabum, 
Más nem győzhet, generál Bumm, bum!

  • A nagyhercegnő dala, a nagyhercegnő és Fritz kettőse a II. felvonásból (Házy Erzsébet és Réti József)

Nagyhercegnő:
- A férj ezt mondta nékem, kérlek, 
Mondd néki el azt, amit érzek! 

Fritz: 
-De mit?

Nagyhercegnő: 
- Amit itt látsz…
Mondd el azt, hogy kellemes és megnyerő.
Mondd el azt, hogy bódító férfi…
Mondd el azt, mennyit tudna itt még hódítani!...
És győzni néha többet ér, 
Ha ezt közvetíti a vágya. Ó! 
Mondd el azt, hogy megláttam vágyait.
Mondd el azt, hogy mindenem lángol.
Mondd el azt, hogy így hatott rám a zsivány, 
Pedig nem vagyok ám én fából. Ó!

Jaj, nincs nyugtom, percnyi sem, 
Csak szenvedek nappal és éjjel!
Csak álmodom róla szüntelen, 
És nem adom reményem, mégsem. Ó!

Mondd el azt, ha kerülni fog: meghalok!
Mondd el azt, hogy várok rá végig!
Mondd el azt, hogy adjon vigaszt!
Mondd el azt néki: vágyom, itt vagyok én is!

Nos, hát! Nos, hát, most mit válaszol nekem?

Fritz: 
- Sorsom dől el ezen! 
Nagy gond: igen vagy nem? 
Nagy gond: igen vagy nem? 

Nagyhercegnő:
- Mit mondd? Mit mondd? Nincs rosszabb, mint a kétség! 
Mit mondd? Döntse el, hogy sorsa mit hív!
Mit mondd? Mit mondd? Mit mondd? Nos, hát?

Fritz:
- Mondja azt, hogy én vele érzek.

Nagyhercegnő:
- Eddig nagyon jó…

Fritz
- Biztos szép, biztos kedves lélek

Nagyhercegnő:
- Eddig nagyon jó…

Fritz
-Azon kell tehát igyekeznem

Nagyhercegnő:
- Ez is nagyon jó…

Fritz:
- Hogy a szívem is így érezzen

Nagyhercegnő:
- Ez is nagyon jó…

Fritz:
- Ez mind szép volna, csak azt kéne tudnom, 
Hogy miről van itt szó? Miről volna szó? 
Az ördög engem örök tűzbe dugjon, 
Ha tudom, milyen sóvárgó..,

Nagyhercegnő:
- Nos, hát?

Fritz:
- Nos, hát…

Nagyhercegnő:
- Nos, hát?

Fritz:
- Mondja még, hogy én vele érzek.

Nagyhercegnő:
- Eddig nagyon jó…

Fritz
- Biztos szép, biztos kedves lélek

Nagyhercegnő:
- Eddig nagyon jó…

Fritz
- Azon kell tehát igyekeznem

Nagyhercegnő:
- Ez is nagyon jó…

Fritz:
- Hogy a szívem is így érezzen

Nagyhercegnő:
- Ez is nagyon jó… Most érti már? 

Fritz:
- Ez tehát a szó…

Nagyhercegnő:
- Én vagyok ő….

Fritz:
- Ez érthető…

A mai rádióműsor utolsó zenéje volt Kálmán Imre Tatárjárás című operettjéből a palotás (az MRT Szimfonikus Zenekarát Vincze Ottó vezényli) - az operett részleteinek bemutatója: 1967. szeptember 3., Kossuth Rádió 14.22 – 15.00 

A Túl az Óperencián” adását ma 18 és 19 óra között ismét meghallgathatjuk a Dankó Rádióban és az internetes elérhetőségeken.

3236   smaragd • előzmény3235 2019-05-07 17:27:48

 

Én is pont most olvastam el a FEJES CECÍLIÁRÓL szóló megemlékező mondatokat és a rádióújságcikket, nagyon jó! Jólesik emlékezni rá, érdemes a 751. számú bejegyzésre is kattintani....nagyszerű életművet alkotott.

Talán sikerül majd egy fiatalabb korában készült portrét is találni róla.

Ez a felvétel otthonukban készült, ahol mindig szólt a zene.

Ebben a hónapban lesz Ruitner Sándor zenei rendező, dramaturg halálának évfordulója is. Tőle tudom, hogy "Cili"-t gyakornokként tették mellé a Rádióban, így indult a szép rádiós és személyes, sok évtizedes kapcsolat.

3235   tiramisu • előzmény3230 2019-05-07 17:18:19

Drága Cili, köszönjük!  Hiányzol....

3234   tiramisu • előzmény3230 2019-05-07 17:18:16

Drága Cili, köszönjük!  Hiányzol....

3233   tiramisu • előzmény3230 2019-05-07 17:18:03

Drága Cili, köszönjük!  Hiányzol....

3232   tiramisu • előzmény3230 2019-05-07 17:18:01

Drága Cili, köszönjük!  Hiányzol....

3231   tiramisu • előzmény3230 2019-05-07 17:17:58

Drága Cili, köszönjük!  Hiányzol....

3230   Búbánat • előzmény754 2019-05-07 14:38:42

A Magyar Rádió nyugalmazott zenei rendezője, FEJES CECÍLIA, 2015. március 18-án halt meg.

751. soraszám alatt emlékeztem Reá, most pedig idemásolok az RTV Újságból egy régi, harmincöt évvel ezelőtt megjelent cikket: Fejes Cecíliát mint zenei rendezőt bemutató portrét:

A ZENE „MŰFORDÍTÓJA”

RTV Újság, 1984. február 6 – 12.

/Udvardy István/

Részlet a cikkből:

Fejes Cecília, a rádiós zenei rendező, hívén korábbi önmagához, nyugdíjba vonulása alkalmából sem hajlandó nyilatkozni. „Nem szeretek magamról beszélni” – pattintatja velem vissza golyóstollam hegyét – „elég alaposan ismernek a muzsikusok ahhoz, hogy bármi újat tudjak mondani”.

A szerénység, különösen a művészvilágban, mindig gyanús. Vagy azért, mert tapshívogatóan kacér, vagy . mint jelen esetben is – valami titkos aranyfedezetet sejtet: tehetségben, tudásban, emberségben. Fejes Cecíliának van mire szerénynek lennie. Emberemlékezet óta, megszakítás nélkül állandó megnyugtató alakja, jelensége az „akváriumnak”, a sokszorosan hangszigetelt ablakú, 6-os stúdióra tekintő rendezői fülkének. Mi, muzsikusok ugyanis a harsogó fortisszimók és a lélegzetállító pianisszimók ár-apálya közt egy kicsit mindig a csend világának kijáró tisztelettel övezzük a tompított lámpák fénykörében némán moccanó párka-árnyakat: a felvételünk magnószálát pörgető rendező-hangmérnök-technikus triászt.

Bizonyára akadnak a rádióhallgatók között, akikben felötlik a kérdés: vajon mit kell, mit lehet rendezni a zeneműveken, a közvetítéseken. Elvégre itt nem léphet be senki jobbról vagy balról, mint a színház vagy operai előadáson – hiszen a zeneszerző ma vezérkönyvben minden hang helyét és idejét, sőt megszólaltatásának módját, erejét, színét, hangulatát is pontosan előírta. Ha igaz az, hogy a „zene: rend az időben”, mire való akkor a rend rendezése?

Hevesi Sándor egyhelyütt a rendező hármas feladatáról ír: összehangolni – például a Hamlet esetében – az eredeti történet idejének Dániáját, az író világát, az Erzsébet-kori Angliát, s végül a jelenkort, amelyben a darab elhangzik.  Ugyancsak hármas – bár nem ennyire időakrobatikus – próbatétel vár a többrétegű üvegfallal izolált, partitúrába mélyedő zenei rendezőre is: meg kell teremtenie a zenemű, az előadó és a hallgató ideális találkozását. Bizony, ez sokszor igen bonyolult dolog. A jó zenei rendezőnek otthon kell lennie a zenei korok, formák, stílusok világában, elemző részletességgel ismernie kell a műveket, tudnia kell bánni olykor egyszerre több száz felajzott művésszel, s miközben belül két-három taktussal „előre hallja” a zenét – állandóan számításba kell vennie a technikai berendezés átadó képességét. Gondoljon csak arra az olvasó, hogy például reggelizés közben hányszor kénytelen otthoni vevőkészülékén – olykor nem minden bosszankodás nélkül – kézi irányítással kiegyenlíteni a beszéd és a zeneszó közti hangerőkülönbséget, s menten fogalmat tud alkotni arról a munkáról, amelyet egy száz hangszerből álló zenekar (hegedűk, csellók, fuvolák, kürtök, hárfák, harangok), gyakran még egy vagy több szólista, énekkar, gyermekkórus stb. hangszín- és hangerőbeli effektusainak arányos visszaadása jelent a rendező számára.  A mikrofonerdővel elemeire bontott, csatornákba terelt, majd a keverőasztalon újraötvözött zenét úgy nyújtani át, hogy mindez természetesnek hasson! Hogy összekapcsolja a két világot – a mikrofonon inneni, s a hangszórón túl.

Fejes Cecília hivatott értője ennek az ördöngös mesterségnek. Kiapadhatatlan türelemmel, tiszteletreméltó igényességgel újra meg újra ismételteti a felvételt, amíg csak a kívánt mércét el nem éri. S a szakmai precízség mellett még kiváló pszichológusnak is kell lennie. Bátorítani a mikrofonlázzal küszködő előadókat – közönség híján, taps, mosoly vagy bármiféle visszajelzés, feloldás nélkül néha igen dermesztő a szenvtelen piros lámpáknak muzsikálni - ; erőt önteni pályakezdő ifjú szerzőkbe, akiket kiver a halál vize, amikor először hallják vissza első zenekari kompozíciójukat; tapintatosan meggyőzni az énekes szólistát, hogy jobb lesz a felvételt az áriavégi kadenciával kezdeni, mert fáradtan már nem visz úgy a voce („vinni visz, csak nem hoz”  - felel rá az operai humor); vagy esetleg fül mellett elengedni a világjáró nagymenő nem éppen hangfogós fricskáját – „nem vagyok hajlandó rádiószerűen muzsikálni, legyen a rádió muzsikaszerű” - ; és így tovább.  S mindezek mellett, egy-egy hosszabb, több tételes zenemű felvételekor fejben  tartani a napokkal korábban szalagra rögzített zenei részek hangulatát, karakterét, tempóit, a hangolás magasságát; ezenkívül ügyelni a szöveg értelmezésére, magyarságára, tisztaságára, érthetőségére – egyszóval azonosulni az előadókkal, de közben mindent kívülről, a közönség fülével hallgatni.

Fejes Cecília mindezt tudja. És nemcsak tudja – éli. Átéli ezt a kicsit műfordításhoz hasonló művészetet, amelyben nem egyszerűen csak átplántálni kell valamit, hanem szinte újraalkotni, az eredeti szellemében. Teszi a maga módján: egyszerűen, érzékenységét leplező szűkszavú határozottsággal, olykor befelé kuncogó humorával. Teszi, mintha kívül állna, s közben – észrevétlen – mindenből részt vállal.

Egy világtalan zongorahangoló elbeszéléséből jegyeztem meg a következő félmondatot: „… és hallottam a hangján, hogy elsápad.” Nos, a vérbeli zenei rendező –amilyen Fejes Cecília is – a rendezőfülke félhomályában ilyesféle röntgenhallással dolgozik: már a kezdő taktusból megérzi, hogy izgatott, elfogódott, fáradt, feldobott, tanácstalan vagy megszállottan lelkes előadók „megfordítására” kell-e felkészülnie, azaz, mennyit ajánlatos hozzátennie vagy mérsékelnie ahhoz, hogy a mű és a hallgató közt a legideálisabb kapcsolat jöjjön létre.

Raffaelló kései remekén – bolognai képtár féltve őrzött büszkeségén – Cecília, a muzsikusok védőszentje e tisztéből épp „nyugdíjba vonul”: eltaszítja magától a […] zeneszerszámokat, amidőn meghallja az égből alászálló angyalok énekét. Reméljük, hogy a mi Cecíliánk – hiszen lehet-e „kiérdemesülni” a hangszeres zene szeretetéből? – sokkal inkább a Rubens festményén orgonáló, vagy az ugyancsak barokk Zampieri mester vásznán gambázó néhai elődjének példáját követve, továbbra is pártfogolja az instrumentális zenét, és – szerény, de férfiasan határozott zenei instrukcióival – segíti Rádiózenekarunkat, és sok-sok hazai meg külföldi muzsikustársunkat.

3229   Búbánat 2019-05-06 12:41:52

Ábrahám Pál zeneszerző ma ötvenkilenc éve hunyta le örökre a szemét (Zombor, 1892. november 2. – Hamburg, 1960. május 6.)

Megjegyzem, a múlt héten a szerbiai – vajdasági - körutazásom során Zomborba is eljutottam.

A komponista emlékére a Dankó Rádió mai operettműsorában részletek csendültek fel a Földes Imre - Harmath Imre librettójára írt Viktória című operettjéből.  A Budapesti Operettszínház élő felvételéről Frankó Tünde, Dolhai Attila, Peller Anna, Peller Károly, Kékkovács Mara, Csonka András, Huszti Péter  előadásában szólaltak meg az ismert énekszámok, valamint Teremi Trixi, Bozsó József és Vásári Mónika énekfelvételeiről is elhangzottak dalok ebből az Ábrahám-operettből.

A szerkesztő-műsorvezető, Nagy Ibolya a „Túl az Óperencián” adásában a 83 éves korában elhunyt  Gencsy Sári (szoprán) operaénekesre is emlékezett - aki ugyancsak ezen a napon halt meg, tizenegy évvel ezelőtt (Debrecen 1924. augusztus 16. -  Budapest, 2008. május 6.). 

Gencsy Sári emlékére négy operett-duett szólalt meg, amelyekben Melis Györggyel és Svéd Sándorral énekelt együtt:

Iszaak Oszipovics Dunajevszkij: Szabad szél

Szöveg: V.V. Vinyikov, V.K. Kracht, V.J. Tipot

Fordította: Hámos György és Gáspár Endre, rádióra alkalmazta: Innocent Vincze Ernő

No.3. KERINGŐ - Stella és Markó szerelmi kettőse, I. felv.: „Stella, nézd, hogy szikrázik a fény a kék tengeren! Mégis, titkon sötétlik mélyében száz rejtelem. Stellám, sorsunk mélyén is rejtőzhet még száz veszély! Bár még csak néma sugárban ég s nem beszél….” (Gencsy Sári és Melis György, km. a Magyar Rádió Szimfonikus Zenekara)

Ábrahám Pál: Viktória - John Cunlight dala: „Vén fiákeren suhantam én a Ringen át…/ Pardon, madame, hadd nyújtsak át egy szál rózsát” (Gencsy Sári, Svéd Sándor, km.  a Magyar Néphadsereg Központi Zenekara, vezényel: Sebestyén András)

Kálmán Imre  - Bakonyi Károly–Gábor Andor: Tatárjárás - Kettős: „Óh, holdas este, miért vagy szívem veszte… Tebenned éltem, tebenned reméltem, te voltál lelkem ringató zenéje” (Gencsy Sári, Svéd Sándor, km.  Magyar Néphadsereg Központi Zenekara, vezényel: Sebestyén András ) - megjegyzem, ez a kettős egy másik Kálmán Imre-operettből - a Kis király” – való, de az idők folyamán a ”Tatárjárás” részévé vált.

Kálmán Imre – Harsányi Zsolt: Marica grófnő  - Kettős:  „Kishúgom - bátyuskám - angyalomnézz le reám, kis leány, légy vidámdrága napsugár…” (Gencsy  Sári, Svéd Sándor)

 

Mától egész héten át Kovács István és Sajgál Erika színészházaspárral beszélget Nagy Ibolya  az operettműsorában

A délelőtti adást ma 18 és 19 óra között ismét meghallgathatjuk a Dankó Rádió hullámhosszán és az interneten is a www.dankoradio.hu oldalon.

3228   smaragd 2019-05-01 17:56:19

 

"Túl az Óperencián" - NAGY IBOLYA MŰSORA - Dankó Rádió

https://www.mediaklikk.hu/danko-radio-elo/

a mai adás ismétlésében 18.30- kor:

 

70 ÉVES A RÁDIÓOPERETT!

Kemény Egon - Mesterházi Lajos - Szász Péter - Romhányi József: „Májusfa”

Bemutató: Magyar Rádió, 1949. május 1.

A „Májusfa” című első, új, magyar rádióoperettről

újabb fotók és rádióújságcikkek állnak rendelkezésünkre, amelyeket most itt részben közreadok, ugyanis egész tanulmányt lehet most már összeállítani a fórumainkon eddig megjelent és a további dokumentumokból, remélhetőleg nemsokára elkészül.

Dr. Rácz György, Kemény Egon, Tamássy Zdenkó, Ruitner Sándor, Ruttkay Éva, Rátonyi Róbert és mások emlékeit őrzik a fennmaradt cikkek, riportok és fényképek – mindannyian örömmel gondoltak vissza a darab készítésére, amelyet a hallgatók részére a Rádióélet mutatott be, pályájuk nevezetes állomásaként tartották számon – új rádiós műfaj keletkezett.

A szereplők és a versíró tekintetében még majd alaposan egyeztetni kell a különböző forrásokat.

Ruttkay Éva a címlapon  - MÁJUSFA

Stúdiófelvétel a MÁJUSFA című rádióoperett alkotóival és szereplőivel: 

Előadás a studióban: 

MÁJUSFA
Mesterházi  Lajos és Szász Péter nagyoperettje.
Zenéjét szerzette: Kemény Egon.
A Fővárosi Operettszínház zenekarát Majorossy Aladár vezényelte.
Közreműködik a Földényi-kórus.
Rendező: Rácz György
Szereplők:
Ferrari Violetta, énekhangja: Fábry  Edit, Horváth Tivadar, Dékány László, Rátonyi Róbert, Kárpáti Zoltán, Bilicsi Tivadar, Szigeti Jenő, Szakáts Miklós, Pálos György, Kardos Magda, Hlatky Edit, Parragh Éva, Ruttkay Éva, Fehéregyházi Tibor, Baló Elemér, Győző László.(Más helyen levő szereposztás szerint Darvas Iván, Pándy Lajos, Rafael Márta is játszott az operettben.)

Kit hallunk? Irodalmi műsorvezető: Balla Katalin (Rádióélet, 1949.)

… A rádióhallgató jogosan fintorog: mi köze a grófnő és tiszttartó, az isteni díva és az álruhás báró bonyolultnak látszó ám valójában igen szimpla szerelmi történetéhez? Igaza van: semmi!

A klasszikus operett és vígjáték valóban szórakoztató lehet, de új, mai darabot is akar hallani. A kívánság érthető és jogos. Erről elég szó esik. Megpróbáljuk – jelentették ki Mesterházi Lajos és Szász Péter, a rádió irodalmi osztályának munkatársai. Nekiültek és megírták az első mai rádió-operettet. Hogy a sikerre mennél több reményük legyen, segítségül hívták Devecseri Gábort, aki a verseket és Kemény Egont, aki a zenét írta. Az operett hősnője 18 éves, kedves, okos, csinos kislány. Itt él közöttünk, nincsenek különleges tulajdonságai, nem él álomvilágban – és sosem merengett még a tengerparton, hacsak a Magyar Tenger partján nem, ahová az üzemi nyaraltatás elvitte. Hősnőnk ugyanis egy pestkörnyéki textilgyár szorgalmas, vidám munkásnője; dolgozik – és énekel, mégpedig az üzemi kultúrcsoport díszelőadásán. Tehetségére felfigyeltek és a kislány otthagyja a gyárat, színésznő lesz.

Hogy ezzel a gyárat társait, régi életét valóban otthagyja-e, ekörül forog a mese. A választ az egymás után pergő, humorban, zenében bővelkedő jelenetek sora adja meg. Felvonul az operett minden kelléke: szerelem, féltékenység, összeveszés, holdfényes est a Balatonon – de ne féljenek, kedves rádióhallgatók, a megoldás megnyugtató lesz mindenki számára. Kísérlet ez, de kísérletek nélkül nem tudjuk megközelíteni célunkat, hogy valóban vidám szórakoztató mai műsort sugározhassunk. Hogy a kísérlet mennyire sikerült, erre Önöktől várjuk a választ. Hallgassák meg a „Májusfa” című operettünket, május 1-én, este 20.50-kor a Kossuth adón.”

archivum.mtva.hu

A kísérlet várakozáson felül jól sikerült: legnagyobb hatással a Májusfa - keringő volt a hallgatóságra, ennek következtében olyan sokan telefonáltak be válaszként a rádióba, hogy Szilveszterre elkészült a második, most már nem kísérleti…rádióoperett,  Kemény Egon: „Talán a csillagok”.

Nagy Ibolya a mai műsorba az alábbi dalokat szerkesztette a „Májusfa” sikerét követő „Talán a csillagok” 1949. szilveszteri ikerdarabot is említve:

Kemény Egon – Romhányi József:

Balaton – keringő (Májusfa) Gyurkovics Mária énekelte a rádiófelvételen

Konty-kettős (Talán a csillagok) Gyenes Magda és Rátonyi Róbert

Kirándulók-dala (Talán a csillagok) Bán Klári, Gyenes Magda, Pogány Margit, Mindszenti Ödön, Rátonyi Róbert, Hadics László

A Fővárosi Operettszínház Zenekarát Bródy Tamás vezényelte.

3227   Búbánat 2019-04-20 11:47:01

A Dankó Rádió  mai  operettműsorában elhangzott zenék közül kiemelem Jacobi Viktor - Bródy Miksa -Martos Ferenc Leányvásárjának a részleteit:

- Tom és Lucy kettőse, 2. felv.: „Csendes álmok éjjelén, ringó csónak lágy ölén, asszonyomhoz járok én, visz az álom…/ - Mért nem jött vissza ő, a nyugalmam nem lelem, merre jár, engem hova vár, álmom nincsen már…” (Németh Marika, Udvardy Tibor)

- Lucy, Bessy és Tom hármasa, 1. felv.: „Szörnyű helyzetben voltunk, jaj, mind a ketten…/Szép ez a vidék…” (Németh Marika, Házy Erzsébet, Udvardy Tibor) 

- Bessy és Fritz kettőse, 2. felv.: „- Lassan uram, édes uram, miért oly mohó? Kár e nagy sietés. Hát hol marad az udvarias bók, sima szó, kézcsókra kész bevezetés, /- Nem tehetek róla, ez a sorvasztó láz, nincs hozzá élő szavam. Lázban ég és nem vigyázva szenvedély, ha megrohan…  /- Na, de, méltóságos úr! Nem szokás ölelni ily vadul.…” (Házy Erzsébet, Palcsó Sándor)

- Bessy és Fritz kettőse - Jenki-kuplé: „Volt valahol, élt valahol egy aranyos nő, róla e dalban sok szó lesz, Yorkba bemegy és nyitott egy boltot is ott ö, egy pálinkás-boltot, ó, yes.…” (Házy Erzsébet és Palcsó Sándor)

- A Fináléból részlet: „Lettem egy édes, szerelmes nőnek a párja, királynőnek teszem meg az egész világ előtt!…” (Németh Marika, Udvardy Tibor)

A „Túl az Óperencián” adásában még egy részletet hallhattunk Jacobi operettjéből: a televíziós változatban Bessy és Fritz szerepét Hüvösvölgyi Ildikó és Szerednyei Béla alakította, most annak a produkciónak zenei anyagából szólalt meg kettősükben a vidám Dsilolo-duett: „Történt hajdanán, hogy egy hottentotta lány, Párizsba ment, a kis bohó, Dsiloló, dsiloló, dsiloló…”

Ezt az adást ma délután hat és hét óra között ismét meghallgathatjuk a Dankó Rádióban és az interneten is, a rádió weblapján online.

3226   Búbánat • előzmény3225 2019-04-19 01:09:54

Franz von Suppé, belga és dalmát származású osztrák komponista, a „Bécsi operett” megteremtője 200 éve született. (Spalato – ma Split, Dalmácia, 1819. április 18. – Bécs, 1895. május 21.)

Legismertebb művei: Boccaccio; A szép Galathea; Pajkos diákok;

A többi operettjének inkább a nyitányai váltak ismertté, a hangversenytermekben, de a rádiós zenei műsorokban is gyakran felhangzanak a pompás dallamai: Költő és paraszt; Könnyű lovasság; Fatinitza; Pikk dáma;  Banditák; Reggel, délben, este Bécsbem

Tegnap a Dankó Rádió operettműsora nem felejtkezett el Suppé születésének bicentenáriumáról: részleteket hallottunk a Boccaccióból (László Margitra és Ilosfalvy Róbertre is emlékezvén a rádiófelvételen énekelt Fiametta-szerep és a címszerep kapcsán);  a "Könnyű lovasság"  és a "Költő és paraszt" nyitányait a MÁV  Szimfonikus Zenekar koncerzelőadásain vezényelte Kesselyák Gergely illetve Medveczky Ádám.

 

3225   Búbánat 2019-04-18 15:34:34

A napokban elhunyt László Margit operaénekesre emlékezett a Dankó Rádió ma délelőtti operett-adásában Nagy Ibolya, a Túl az Óperencián című műsorának szerkesztő-vezetője.

A 88 évesen eltávozott László Margittól fájón búcsúzott Nagy Ibolya, aki egy évvel ezelőtt kereste fel őt az otthonában  és beszélgetésüket egy héten át (2018 április vége – május eleje) hallgathattuk a rádióban. Most az akkori heti adásokból  újra hallhattuk az idős László Margit vallomását, visszatekintését a pályán eltöltött évtizedekre egykori szerepeiről, az abszolvált színházi (opera), a koncerttermi (dal, oratórium) feladatairól; beszélt családjáról,  elhunyt férjáről, Bajor Nagy Ernő újságíróról, özvegységéről, magára maradásáról,  a már kissé zárkózott lényéről, a jelen mindennapi elfoglaltságairól (kerti munkák, keresztrejtvényfejtés, varrás); szólott az 1997-től  a Bartók Rádióban évekig vezetett  műsoráról ("Muzsikáló délután") , amelynek  hétről-hétre ő volt az egyik nagyfelkészültségű "gazdája". László Margit szívesen emlékezett vissza egyik rádiós operett munkájára, amelyben énektudását jódlizásban is felcsillanthatta: Vincze Ottó - Ambrózy Ágoston: Cseberből-vederbe  - Jódlidal   (László Margitkm. Daróczy Jenő gitáron, az MRT Kamarazenekara  Vezényel: Tóth Péter)  László Margit elmesélte, hogy Vincze Ottó kifejezetten az ő hangjára komponálta ezt a dalt, miután meghallotta a Három a kislány rádiófelvételének próbáján a stúdióban, amikor éppen  jódlit énekelt és felfigyelt erre…)

Nagy Ibolya László Margittól most egy dalfelvételével és egy Suppé-operett részleteinek bejátszásával búcsúzott el és kívánt neki örök nyugodalmat a Mennyekben.

Bágya András – Hárs László: A legszebb hosszú út - előadja: László Margit

Franz von Suppé: Boccaccio

Magyar szöveg és versek: Kardos György – Róna Frigyes.  

A Rádió Dalszínházának bemutatója:1961. június 24.,  Kossuth Rádió 20.30 – 23.35.  

Km. László Margit, Ágai Karola, Palánkay Klára, Sándor Judit, Ilosfalvy Róbert, Maleczky Oszkár, Réti József, Bende Zsolt, Kishegyi Árpád, Külkey László, Palcsó Sándor, Várhelyi Endre, Nádas Tibor, az MRT énekkara és szimfonikus zenekara. Vezényel: Erdélyi Miklós.

Zenei rendező: Ruitner Sándor. Rendező: Molnár Mihály

  • Fiametta románca (László Margit)
  • Boccaccio és Fiametta úgynevezett „Olasz kettőse”  (László Margit és Ilosfalvy Róbert)  

Az adás ismétlését meghallgathatjuk ma délután hat és hét óra között a Dankó Rádióban és az internetről is a www.dankoradio.hu oldalon

3224   Búbánat • előzmény2616 2019-04-18 00:04:34

Kapcs. 2616. sorszám

Kiegészítés

Lehár Ferenc  Pacsirta című operettjének rádiófelvételei

Az operett részleteit Sebestyén András karmester irányításával kétszer vette fel a Magyar Rádió:

I. Lehár Ferenc – Martos Ferenc: Pacsirta

Részletek: 1962. július 8., Kossuth Rádió, 17.10 – 17.40

Sebestyén András – Németh Marika, Udvardy Tibor, az MRT szimfonikus zenekara. (Az adásban a Pacsirta mellett bemutatásra kerültek még Lehártól A drótostót,  A bécsi asszonyok és A három grácia című operettjeiből felvett részletek. ) 

II. Lehár Ferenc – Martos Ferenc: Pacsirta

Keresztmetszet-felvétel: 1978. augusztus 20., Kossuth Rádió 13.10 – 13.50  - a  Magyar Rádió új operettfelvételének bemutatója

Sebestyén András – Andor Éva, László Margit, Bende Zsolt, Rozsos István, az MRT szimfonikus zenekara.

Bevezető kórus (MRT Énekkara)

- Juliska belépője: „Akkor vagyok boldog, mikor elbolyongok, erdő sűrűjében, tarka réten…/Kis pacsirta víg dalol, ég felé száll…” (László Margit)

Kórusjelenet, kettős, induló és palotás  (László Margit, Bende Zsolt és az MRT Énekkara):
„ - Véget ért az aratás… /- Nézz le reám, kis Juliskám, mondd, szeretsz-e még? Kedvesem, szerelmesem, vársz-e úgy, mint rég! Mondj igent, de mit jelent, ajkadon e furcsa csend? Mit se szólsz, nem válaszolsz, a szívem fáj itt bent. Miért tekintesz így reám, elfelednél már talán? Mondj egy szót, egy biztatót, de válaszolj, angyalkám! /- Ejnye-ejnye, de sürgős! No, lesz az úr még friss….felelj inkább te nekem: kitartottál-e hűen?.... /- ….Táncba viszlek, jöjj velem, arra visz az út!...”

Pali dala: „Pali, drágám, pattogj lelkem, mondta jó anyám…/- Palikám, Palikám, kis barnám, gyere szaporán vissza megint!  Palikám, Palikám, gondolj rám, feléd a leány vágyva tekint. Bajszodon vastagon fénylik a zsír, érted a lány szíve sír, Palikám kis barnám, mért sietsz már, Temesvár kár neked, kár!...”  (Bende Zsolt, km. a MRT Énekkarának Nőikara)

- Juliska és Sándor kettőse: Egy lágy leheletszerű illatár, nem termeli ezt csak az Éden! Megejti a szíveket, merre jár, elandalítón gyöngéden!.../ Más a szerelem a tanyán, máskép szeret ám a falusi lány! Kesztyűbe nem fejik a tarka kis tehénkét, és minek a cipő ha puha lágy füves a rét. Nem hord frizurát itt a lány, sőt a manikűrt sem ismeri tán. És még is van ki szeretőt tud lelni tanyán, hisz a szerelem valóban oly vak igazán!...” (László Margit, Rozsos István)

- Juliska dala: „Vasárnapra várom a babám” (László Margit)

- Vilma, Juliska és Pali hármasa: „- És most foglaljon itt helyett szépen!  Elszaladni nem szabad! …. - Hogyha tetszik, üljön mellém, s köszönöm a bókokat! … - Hozd a kávét, kis Juliskám, gyere közelébb!.... /- Este a ház előtt… „ (Andor Éva, László Margit, Bende Zsolt)

-  Juliska és Sándor kettőse: „- Festőművész legnagyobb már most is én vagyok… - Reszkess Parnasszus, ostromba kezdek! –a Te képeid lesznek ott a legszebbek.  -Vár egy kincses műterem, -  boldog leszel ott velem…  /- Nézd ott azt az asszonyt, de pompás nő - és a férje a nagyszerű festő! –Csak a bankban a pénzük föltehető.  -jó arany pengő… no persze a rang meg a tenger pénz – a nőnek köszönhető! A férfi csak fest, de nő az ész, - és szoknya sincs,  – csak a nőn./- Nem volt nékem  mindenem,  sok ékszerem, ruhám , és ide-oda jár kezem … - Nem kicsim, az nem lesz jó, nem zongoráznod kell, a hangod, mint a szép  pacsirtaszó, hát inkább énekelj! - Aztán jön majd egy kis tündi édi… - kis fiút inkább vár minden férfi...- az is lesz majd azután… - mennyi munka vár reám...” (László Margit, Rozsos István)

- Vilma és Sándor keringő-kettőse: Mint álom a múlt ködében, úgy tűnsz elő, úgy állasz előttem éppen, tündéri nő! Szép szerelmesem, rád emlékezem! Föltámad a csodás varázs!…/ A rózsa tudja senki más, hogy érted a szívem, mint ég! A rózsa tudja senki más, hogy istenítlek úgy, mint rég…” (Andor Éva, Rozsos István)

- Juliska és Sándor kettőse: „Hol pacsirta zeng, hol a kasza peng, hol a búzaföld tengerárja reng…/Kis Juliska, kis pacsirta, kis dalos madár, fészket rakjunk ház ereszre, mint a fecskepár! Kis Juliska, kedvesem, kis pacsirtám, szállj velem, légy a párom hű szerelmesem!...” (László Margit, Rozsos István)

 

III. Lehár Ferenc – Martos Ferenc: Pacsirta

Kincses Veronika és Molnár András új operettfelvételeiből (1982. május 7., Kossuth Rádió, 20.45 – 21.30)  Oberfrank Géza – km. az MRT szimfonikus zenekara. Szerkesztő: Bitó Pál.

- Juliska belépője: „Akkor vagyok boldog, mikor elbolyongok, erdő sűrűjében, tarka réten…/Kis pacsirta víg dalol, ég felé száll…”

3223   smaragd • előzmény3221 2019-04-17 16:27:42

 

„A messzetűnt kedves” című daljáték egyik legszebb része, amikor Fazekas Mihály csodaszép versét Kemény Egon gyönyörű zenéjével énekelte megindítóan Simándy JózsefFazekas Mihály  László Margit – Ámeli emlékére…

erre a dalra gondolva búcsúzom László Margit művésznőtől:

 

Fazekas Mihály:

 

Mint mikor a Nap…

 

Mint mikor a nap az ellátás szélére lejutván

Visszatekint, s az aranygyapjas felhőknek alóla

A már barnuló erdőkre veresses arany színt

Leggyent, azzal elűl, s az arany festést is azonnal

a sűrűségből kibukott árnyék letörűli:

Ámelim így nézett még egyszer hátra, kezével

Mejjét és ajakát illetvén, s azzal el is tűnt,

S engem az aggódás és a siralom beborított

Bús árnyékával. Majd rólatok, elfeketült fák!

Mind elmászkálnak a lomha homályok,

Egy pompás hajnal hasadása után; de az én rám

Gyűlt éjnek véget nem vét az örökre lement nap.

3222   Búbánat 2019-04-17 15:18:21

A Dankó Rádió mai operettműsorában elhangzott zenék között volt Leo Fall Pompadour című operettjének részletei is.

Palcsó Sándor, Sass Sylvia és Kalmár Magda énekfelvételei közül szólalt meg két dal és egy vidám kettős ebből a darabból.

A "Túl az Óperencián" adásának ismétlése ma du. hat és hét óra között a rádióban.

3221   Búbánat • előzmény138 2019-04-17 14:50:41

Kapcs. 138., 33. sorszámok

Áthozom a ide „smaragd” 1638. és 1637. sz. bejegyzéseit a Kemény Egon-topicból és beillesztem az én korábbi beírásaim elé - legyen így együtt: 

1638   smaragd • előzmény1637  • Válasz erre

 

2019-04-17 07:14:26

A messzetűnt kedves

A  R á d i ó  D a l s z í n h á z a  újabb bemutatóval jelentkezik a héten,  A  m e s s z e t ű n t  k e d v e s  c. daljátékkal. A darab szövegkönyvét a nemrég elhunyt  V i t á n y i  János kezdte írni. Váratlan halála miatt már-már veszni látszott a történelmi témájú darab. A régi barát, E r d ő d y  J á n o s  azonban kollégális kegyelettel vállalta a még csak félkész mű folytatását, hisz ismerte Vitányi szándékát, aki a szomorú sorsú költőnek, F a z e k a s  M i h á l y nak akart emléket állítani. A daljáték feleleveníti azokat az eseményeket és hatásokat, melyek megérlelték a költőben  a  L ú d a s  M a t y i t - a plebejus népiesség e merész alkotását.

A darab felépítése:
Fazekas Mihály debreceni diákként találkozik  francia forradalmat előkészítő eszmékkel, majd férfi-korban személyesen ismerkedik a forradalommal és hőseivel  köztük sírigtartó szerelmével is. S végül az idős, oly sokat tapasztalt költő megírja élete nagy művét...


Ehhez a témához komponált zenét  - magas hőfokon – K e m é n y  E g o n.  A próbákat hallgatva, úgy véljük, megküzdött a legnehezebbel: sikerült közelhoznia a korabeli magyar és francia muzsikát a mai közönséghez.

(Szombat, Kossuth.20.25.)

A képen: Simándy József (Fazekas Mihály) és Palócz László (Pálóczi Horváth Ádám) valamint a Földényi-kórus

https://archivum.mtva.hu/images/medium/NEWS-dFVvZzFxZlJKbHdaZG10ZytzdWhDQzdvVHBSNlBDR0cwdGdBZ1NmLzdsYz0%3D

1637   smaragd • Válasz erre   2019-04-16 07:10:06

 

Tegnap elhunyt László Margit, a kiváló operaénekesnő, emlékére idézem főszerepét KEMÉNY EGON: "Messzetűnt kedves" című történelmi daljátékában, amelyben a francia polgármester leányának szerepét -  Ámelit, ahogyan Fazekas Mihály nevezte - énekelte:

Kemény Egon - Erdődy János: „A messzetűnt kedves” (1965)

Magyar Rádió, történelmi daljáték.

Szereplők: Fazekas Mihály – Simándy József/Darvas Iván, Pálóczi Horváth Ádám – Palócz László/Láng József, Ámeli – László Margit/Domján Edit, Julika – Andor Éva/Örkényi Éva. Zenei rendező: Ruitner Sándor. Rendezte: László Endre. A Magyar Rádió Szimfonikus Zenekarát Bródy Tamás vezényelte, közreműködött a Földényi kórus.

Bemutató:

archivum.mtva. Műsor  1965.05.21 NEWS-RTV19650521018

RTV 1965. év, 20. hét   1965. május 21. - 1965. május 28

 

 

138   Búbánat • előzmény34

Kiegészítés:

33.) Kemény Egon- Vitányi János – Erdődy János: A messzetűnt kedves 
(Történelmi daljáték)

A Rádió Dalszínháza bemutatója: 1965. május 22., Kossuth Rádió 20.25 – 22.00

 

34   Búbánat

 

2008-03-09 18:34:32

33.) Kemény Egon- Vitányi János – Erdődy János: A messzetűnt kedves 
(Történelmi daljáték)

A Rádió Dalszínháza bemutatója: 1965., ismétlése, 1971. szeptember 19, Petőfi Rádió

Vezényel: Bródy Tamás
Km.: az MRT szimfonikus zenekara és a Földényi-kórus 

Zenei rendező: Ruitner Sándor 
Rendező: László Endre

Szereposztás:

Fazekas Mihály – Simándy József (Darvas Iván)
Pálóczi Horváth Ádám – Palócz László (láng József)
Amelie – László Margit (Domján Edit)
Julika – Andor Éva (Örkényi Éva)
Polgármester – Várhelyi Endre (Basilides Zoltán)
Carpentier – Szőnyi Ferenc (Benkp Gyula)
Kovács strázsamester – Domahidy László (Farkas Antal)
Werdemühl lovag – Külkey László (Lázár Gedeon)
Öreg fazekas – Márkus Ferenc
Mme Garron – Gáborjáni Klára
Schatten gróf – Velenczei István
De Breuil márki – Ujlaky László
Rektor – Katona Lajos

3220   Búbánat • előzmény3192 2019-04-16 23:06:32

Kapcs. 3192. sorszám

  • Esti Hírlap, 1981. március 17.

„A hangszóró mellett”

Rádiójegyzet a Rádió Dalszínháza új  bemutatójáról: Lehár Ferenc: Paganini

Ötvenhárom éves volt Lehár, amikor fantáziáját megragadta a Paganini-téma. Ezzel az operettjével második, rendkívül igényes alkotói szakasza kezdődött el. Saját ifjúkori álmait óhajtotta vele felidézni, hiszen ő maga is hegedűművésznek készült. Amikor előjátszott Antonin Dvořáknak, a nagy cseh muzsikus állítólag a fejét csóválta és így „bíztatta”: Fiam, akassza szögre hangszerét, és inkább komponáljon. Lehárnak a huszonötödik darabja volt a Paganini. Mialatt dolgozott rajta, újból és újból elővette régi hegedűjét, és azon gyakorolta a mesterségbeli fogásokat, világhírű hősének varázsos melódiáit. A bécsi Johann Strauss Theater-beli 1925-ös premier nem hozta meg a várt sikert, amely csak később bontakozott ki, midőn Richard Tauber énekelte a címszerepet. Akad színházlátogató, aki emlékezhet még a darab pesti bemutatójára. Maga a szerző vezényelte, s a női főszerepben Alpár Gitta brillírozott.

 A rádió új felvételének szövegrészét Erdődy János simította át hozzáértéssel, két részre osztva a darabot, kiemelve Lehárnak Paganinivel kapcsolatos mondanivalóját: szerelem vagy művészet, illetve — ahogyan a dal szól: „A bűvös hangú szép hegedű mindig hű.” A zene minden szépsége érvényesül Sebestyén András szakavatott dirigálásával a rádiózenekar és a Sapszon Ferenc vezette rádiókórus élén olyan pompás hangú szólistákkal, mint címszereplőként Gulyás Dénes és Anna-Elisa hercegnőként Kalmár Magda. Szívesen hallgattuk Palcsó Sándort, Lehoczky Évát, Rozsos Istvánt is a többi szereplővel: éneket és prózát egyformán tudtak interpretálni. A cselekmény gördülékeny rendezése Bozó László érdeme, a zenei rész akusztikai finomságainak megteremtése Fejes Cecíliáé. Rokonszenvesen formálta meg Paganini titkárát Csákányi László és művészi finomsággal hegedült Hidy Péter. A Paganini feltámasztása Bitó Pál szerkesztő nevéhez fűződik.

A Rádió Dalszínháza előadásának tanulsága: érdemes kutatni elsárgult szövegkönyvek és partitúrák között, mert ma is élvezhető zenei értékekre lehet bukkanni.
 

(Kristóf Károly)
 

3219   Búbánat 2019-04-16 15:41:10

A Dankó Rádió mai operettműsorában részletek hangzottak el ebből a két darabból:

  • Fényes Szabolcs – Csizmarek Mátyás - Halász Rudolf: Csintalan csillagok (1981. december 25., Kossuth Rádió 20.36 – 22.00)  Sebestyén András – Kalmár Magda, Oszvald Marika, Felföldi Anikó, B. Nagy János, Maros Gábor, Haumann Péter, Tímár Béla, Kaló Flórián, az MRT énekkara és szimfonikus zenekara, valamint a Stúdió 11. Zenei rendező: Bárány Gusztáv. Rádióra alkalmazta: Kárpáthy Gyula. Rendező: Bozó László. Szerkesztő: Bitó Pál

A most elhangzott részletekben Kalmár Magda, Oszvald Marika, B. Nagy János és Tímár Béla énekhangján szólaltak meg az ismert melódiák.

  • Nádor Mihály – Kulinyi Ernő: Babavásár (keresztmetszet, 1968. augusztus 21., Kossuth Rádió 20.00 - 21.18) – Sebestyén AndrásAndor Éva, Koltay Valéria, Udvardy Tibor, Kishegyi Árpád, Palcsó Sándor, az MRT énekkara és szimfonikus zenekara. Albert István összekötőszövegét Váradi Hédi mondja el.. Zenei rendező: Balassa Sándor. Szerkesztő: Bitó Pál.

Erről a rádiófelvételről sem először csendültek fel ebben az operettműsor-sorozatban  ezek a jól ismert dalok:

- Agglegények dala (Palcsó, énekkar)

- Szerelmi kettős (Andor, Udvardy)

- Vidám kettős (Koltay, Kishegyi)

- Maca dala (Koltay, énekkar)

A délutáni ismétlés a szokott időben, 18 és 19 óra között hallgatható meg a Dankó Rádióban.

„Túl az Óperencián”

3218   Búbánat 2019-04-16 09:12:47

Múltidézés

1974. december 23., Kossuth Rádió, 19.30 – 21.00

„Kapcsoljuk a Rádió 6-os stúdióját”

Franz von SUPPÉ-est

Vezényel: Bródy Tamás

Közreműködik:

Andor Éva, Barlay Zsuzsa, Kalmár Magda, LÁSZLÓ MARGIT

Bartha Alfonz, Bende Zsolt, Kishegyi Árpád, B. Nagy János, Sólyom-Nagy Sándor

a Magyar Rádió és Televízió Szimfonikus Zenekara és Énekkara (karigazgató: Sapszon Ferenc)

I. rész

Boccaccio –

  1. Nyitány
  2. Bevezető jelenet (Kishegyi, Sólyom-Nagy, énekkar)
  3. Boccaccio dala (Bartha, férfikar)
  4. Levélhármas (Andor, Barlay, Kalmár)
  5. Hordódal (Sólyom-Nagy, férfikar)
  6. Olasz-kettős (Andor, Bartha)
  7. Hetes (Andor, Barlay, Kalmár, Bartha, Kishegyi, B. Nagy, Sólyom-Nagy)

II. rész

Pajkos diákok –

  1. Frincke dala (Barlay, énekkar)
  2. Jelenet (Barlay, Kalmár, Bartha, Kishegyi, Bende, Sólyom-Nagy)

Szép Galathea –

  1. Galathea ébredése (László M., B. Nagy, énekkar)
  2. Ganymedes kupléja (Bende)
  3. Csók-kettős (László M., Bende)
  4. Bordal (László M., Kishegyi, B. Nagy, Sólyom-Nagy)

Könnyű lovasság – Nyitány

3217   Búbánat 2019-04-15 12:47:10

A Dankó Rádió mai operettműsorában hallhattuk:

Huszka Jenő – Bakonyi Károly – Martos Ferenc: Bob herceg

Az operett teljes felvételének bemutatója: 1965. április 18., Kossuth adó, 20.20 – 22.00

Km. az MRT Énekkara és Szimfonikus Zenekara, vezényel: Sebestyén András

- Bob dala:Amit akar azt el is éri, Bob…/Bárhogy is élek, vígan élek, senkivel nem cserélek…./Szállj, nóta, szállj!...” (Ilosfalvy Róbert, énekkar)

-  Bob és Annie kettőse – „szerenád”:„Úgy megszerettem ezt a kicsi ómódi házat…./Érted eped a szívem, .téged hív a gitárom, jöjj ide keblemre, jöjj ide kicsi párom!...”  ( Németh Marika, Ilosfalvy Róbert, énekkar)

-  Buffo-hármas (Gipsy, a pék, Pickwick, a kocsmáros és Plumpudding, a borbély jelenete): „Most először járok erre, meg kell mondjam, hogy szép kis hely -…/Jaj, jaj, mi lehet az illem itt a fényes udvarnál! Jaj, jaj, fejemen a hajszál félelmemben égnek áll!...”   (Kishegyi Árpád, Külkey László, Palcsó Sándor)

- Annie dala: „Volt egyszer egy kis kurta szoknya…” (Németh Marika)

Egy másik rádiófelvételről szólalt meg:

- Bordal: Gárda ember borral él…. /Hogyha megcsal egy kis nő, csak legyintek, üsse kő, jó kis kocsma, jó kis bor, megvigasztal mindenkor, öt pohárral, hat pohárral…” (Melis György, km.  az MRT Énekkara és Szimfonikus Zenekara, vezényel Bródy Tamás )  - Melis György operettdalokat énekel a  rádió új felvételén: 1980. november 3., Kossuth Rádió 20.31 – 20.50

A szerkesztő – műsorvezető, Nagy Ibolya a műsorban megemlékezett Bodrogi Gyula  színművész mai születésnapjáról (85 éves), dalfelvételei közül megszólalt a „Nem csak a húszéveseké a világ” és Aldobolyi Nagy György zenés játékából, a „Charley nénje” – ből is megszólaltak részletek Bodrogi Gyula, Tolnay Klári és Páger Antal énekében.

 

Az adás elején Jacques Offenbach A szökött szerelmesek című operettjének pompás nyitánya hangzott fel (az MRT Szimfonikus Zenekarát Breitner Tamás vezényli) – az operett teljes felvételének bemutatója: 1981. július 13., Kossuth adó 20.06 - 20.57.

Az adás végén Lehár Ferenc A cárevics című operettjének balettzenéje csendült fel.  (Km. az MRT Szimfonikus Zenekara, vezényel: Bródy Tamás)

 

Nagy Ibolya „Túl az Óperencián” műsorának vendége és beszélgető társa a stúdióban egész héten át Kisfaludy Zsófia musical színésznő (édesanyja Hűvösvölgyi Ildikó színésznő), aki a Budapesti Operettszínházban és más színházak zenés darabjaiban is rendszeresen fellép. Április 13-án mutatkozott be a Győri Nemzeti Színházban Huszka Jenő Bob herceg című operettjének Annie szerepében!

A délelőtti adást ma délután is meghallgathatjuk hat és hét óra között a Dankó Rádióban. Az internetes elérhetősége: www.dankoradio.hu

3216   Búbánat • előzmény3213 2019-04-14 16:57:37

1984. november 12., 3, Műsor (URH adó) - 19.35 – kb. 21.15.

„Kapcsoljuk a Pesti Vigadót”

Offenbach-est

 

Vezényel: Breitner Tamás

Közreműködik:

Kalmár Magda, Takács Tamara, Zempléni Mária, Molnár András, Sólyom-Nagy Sándor,

az MRT Szimfonikus Zenekara és Énekkara (karigazgató: Sapszon Ferenc)

 

Műsorvezető: Rapcsányi László

 

1. Orfeusz az alvilágban – nyitány

2. Hoffmann meséi

a.) Bevezetés és diákok kara (énekkar)

b.) Barcarola (Kalmár, Takács, énekkar)

c.) Dappertutto áriája (Sólyom-Nagy)

3. A szép Heléna

a.) Heléna románca (Kalmár)

b.) Álomkettős (Kalmár, Molnár)

4. A 66-os szám

a.) Nyitány

b.) Házaló-dal (Sólyom-Nagy)

5. A gerolsteini nagyhercegnő – Kard-dal (Takács, énekkar)

6. Kakadu – Barcarola (Molnár, énekkar)

7. A sóhajok hídja – Karnevál (Zempléni, énekkar)

8. Fortunio dala – Szerelmi kettős (Zempléni, Molnár)

9. Eljegyzés lámpafénynél – Veszekedő-kettős (Kalmár, Takács)

10. Dunanan apó utazása - közzene

3215   smaragd • előzmény3203 2019-04-14 06:04:35

 

Kemény Egon-Ignácz Rózsa-Soós László-Ambrózy Ágoston: "Hatvani diákjai"

Daljáték, Magyar Rádió, 1955

Újabb fényképfelvétel a stúdióban (1955), amely az archivum.mtva.hu oldalon jelent meg, ritkaság, én is most láttam először.

A cikk szövege fórumainkon tovább élt, és korábban máshol is többször idézték, innen ered.

kemenyegon.hu

3214   Búbánat 2019-04-13 10:37:31

Huszka Jenő – Bakonyi Károly - Martos Ferenc: Bob herceg

A Dankó Rádió mai operettműsorában Huszkának ebből a művéből hallottunk részleteket:

- Bob belépője (Balczó Péter)
- Szerenád (Fischl Mónika és Boncsér Gergely, km. a Magyar Rádió Énekkara)
- Annie dala: „Jaj de jó ha egy lány szerelmes(Dancs Annamari)

Az MTVA – Dankó Rádió közös produkciójaként a Magyar Rádió 6-os stúdiójában 2014  decemberében harminckét népszerű operettrészletet vettek fel Huszka műveiből!

Az új stúdiófelvételt tematikusan,  részletekben mutatta be a Dankó Rádió operettműsora: először Huszka Jenő születésének 140. és halála 55. évfordulóján, 2015 áprilisában  került adásba.

- A gárdainduló (Bende Zsolt, km. az MRT Énekkarának férfikara és Szimfonikus Zenekara, vezényel: Sebestyén András) a Rádió Dalszínházának bemutatója: 1965. április 18., Kossuth adó, 20.20 – 22.00

A „Túl az Óperencián”  adását délután hat és hét óra között ismét meghallgathatjuk a rádióban és online a www.dankoradio.hu internetes oldalról.

3213   Búbánat • előzmény2653 2019-04-12 23:45:52

Kapcs. 2653. sorszám

Helyesbítés és kiegészítés

A Rádió Dalszínházának új felvétele

Jacques Offenbach: Eljegyzés lámpafénynél
Az egyfelvonásos daljáték felújítása

Szövegét Leon Battu írta.

Fordította és rádióra alkalmazta: Fischer Sándor

Zenei rendező: Matz László

Rendezte: Bozó László

Szerkesztő: Bitó Pál

 

Km.: Magyar Rádió Szimfonikus zenekara

Vezényel: Breitner Tamás

 

Szereposztás:
Martin apó, öreg paraszt – Szabó Sándor (próza)
Pierre gazda – Rozsos István 
Denise, a gyámleánya – Decsi Ágnes
Fanchette, Cathérine, özvegyasszonyok – Kalmár Magda, Takács Tamara

Bakter – Csákányi László (próza)
 

Helyesbítem  az Eljegyzés lámpafénynél bemutatójának időpontját, ami nem 1978-ban volt: a  Rádió Dalszínháza  1984. április 8-án, a Kossuth adón  20.15 – 20.58 óra között sugározta először a daljáték új felvételét.

A szépséges Denise gyámatyja a fiatal Pierre. Szomszédjaik, Fanchette és Catherine özvegyek, mindketten szemet vetettek a férfira. Pierre fontos levelet kap Párizsból a bácsikájától, így tudja meg, hogy estére gazdag lesz. Denise is levelet kap a bácsitól, aki estére a nagy fához küldi. A postás és az özvegyek is értesülnek a titokról, így ők is a nagy fához osonnak este, hogy megleljék a kincset

A szerkesztő Bitó Pálnak a darab új rádiós bemutatójához írt ismertető sorait idézem (RTV Újság, 1984. április):

„Egy felújítás margójára”

Minden kezdetnek van előzménye, az előzménynek van múltja, a múltnak volt őse, és az is származott valahonnan. Így vagyunk az operettel is. A műfaj, amelyet Jacques Offenbach a múlt század közepén Párizsban elkezdett, nagyon kevés rokonságot mutat a mai operettel. Nem is hívták akkor még operettnek, hanem operának. Pedig az „operett” elnevezés, mint az opera kicsinyítése, már a XVIII. században ismert volt. így hívta Mozart is Szöktetés a szerájból című német daljátékát, amelyben – az olasz vígoperák recitativóival ellentétben – prózai részek és dalszerű áriák, együttesek váltakoztak.

Túlzás nélkül állíthatjuk – bár immár közhelynek számít: a klasszikus operett műfajának kialakítója és első mestere Offenbach volt. Kezdetben egyfelvonásos vígoperákat írt. Ilyen például az „Eljegyzés lámpafénynél”, amely operettnek csak abban az értelemben nevezhető, hogy kisopera és egyfelvonásos. Rokonságot legfeljebb a régi francia pásztorjátékkal tart. Az az új szín, amely a ma klasszikus operettnek nevezett műfaj francia formáját jellemzi, egyrészt a politikai aktualitások kifigurázásban, másrészt a XIX. századbeli francia tragikus nagyoperák üressé vált pátoszának parodizálása, nagyképűségének leleplezése. Igaz, a politikai témák felhasználása, az uralkodó és a szentnek tartott eszmék kigúnyolása és fonákjának felmutatása sem volt új a párizsi nép előtt. A vaudville, mely évszázadokkal előbb még udvari dal volt, később pedig ismert kuplék, sanzonok színpadi vidám keretbe foglalt játékát jelentette, már 1700 óta ismert Párizsban.

Offenbach a három műfaj: a vígopera, a pásztorjáték és a vaudville hangját egyesítette első teljes estét betöltő dalművében, az „Orfeusz”-ban, majd „A szép Heléná”-ban. Ez a tiszteletlen hang, ez a kulisszák mögé néző leleplező szellemes paródia – mely rendkívüli drámai érzékkel és finom lírával párosult – magyarázza világraszóló sikerét. És az érintett áldozatok, a sértődött operaszerzők, zenetudósok, politikusok mérhetetlen felháborodását.  Így volt ez már Arisztophanésztől Heinéig minden szellemes leleplező művésszel.

Offenbach első darabjai még lírikusak, s nem szatirikus jellegűek. Közelebb állnak a vígoperák és az érzelmes pásztorjátékok stílusához. Jellemző példája ennek A varázshegedű című egyfelvonásos daljátéka, mely mintha csak Offenbach önvallomása volna arról, hogy mit jelent a számára a muzsika.

Két évvel később színre került egyfelvonásosa, mellyel világhírét megalapozta, a fentebb említett Eljegyzés lámpafénynél című alkotás, mely már négy éve, 1853 óta készen állt, de akkor még csak zártkörű előadáson mutathatta be Offenbach. A címe is más volt:” Mathurin kincse”. Eszközei teljesen operaszerűek, még a klasszikus kontrapunktikus formát, az imitációt, ugyanannak a dallamnak a különböző szólamokban egymást követő belépését is felhasználja benne ott, ahol a négy szereplő gondolatban a keresett kincsről álmodozik.

A Rádió Dalszínháza a közelmúltban készítette el a darab sztereováltozatát, parádés szereposztásban, modern technikai kivitelben.

3212   Búbánat 2019-04-12 11:46:02

A Dankó Rádió „Túl az Óperencián” adásában ma elhangzott:

Részletek Kálmán Imre – J. Brammer – A. Grünwald – Kulinyi Ernő: A cirkuszhercegnő című operettjéből.

Km. a Magyar Állami Operaház Zenekara, vezényel Izaki Masahiro) /Iszaki Maszahiro/

Kiadó: Budapest Művészház Kft., 1996, 1 CD-n. (51 perc)

  • Mabel és Slukk Tóni vidám kettőse: „Gréte, Gréte, jöjj a virágos rétre, jöjj már Gréte, jöjj, hogy csábít a tarka rét! …” (Oszvald Marika, Dániel Gábor)
  • Mr. X. belépője, I. felv.: Trombita zeng és pereg a dobog…/Egy drága szempár ragyog igézve rám… (Jankovits József)
  • Fedora és Mr. X. kettőse: „Imádom önt!  Boldogságra vár a szívem…” (Kalocsai Zsuzsa, Jankovits József)
  • Mabel és Slukk Tóni vidám kettőse: Induljunk, van egy hely, hol minden este siker kell, tánc, ének, színészet, úgy hívják operett…” (Oszvald Marika, Dániel Gábor) 
  • Fedora és Mr. X. kettőse:Láttam rajtad kis cicám, már az első perc után…” (Kalocsai Zsuzsa, Jankovits József)
  • Mabel és Slukk Tóni vidám kettőse: Én édes férjem, Iván…” (Oszvald Marika, Dániel Gábor)

A déáelőtt elhangzott adás ismétlése ma 18 és 19 óra között a Dankó Rádióban és az internetes elérhetőségeken.

3211   Búbánat 2019-04-11 14:17:04

1984. április 2., Petőfi Rádió, 20.00 – kb. 21.50

"Kapcsoljuk a Csepeli Munkásotthont"

Jacobi-est

Közreműködik:

Farkas Katalin, Kalmár Magda, Ötvös Csilla, Zempléni Mária, Bende Zsolt, Fülöp Attila, Korondi György, Rozsos István, az MRT szimfonikus zenekara és énekkara (karigazgató: Sapszon Ferenc).

Vezényel: Sebestyén András

Jacobi Viktor  (Budapest, 1883., október 22. – New York, 1921. december 29.)  az 1910-es évek táján egyike volt az operettműfaj legegyénibb hangú hazai képviselőinek. A rádió 1983 őszén – születésének 100. évfordulóján – egész életművét áttekintve emlékezett sikereire, tragikus gyorsasággal véget ért pályájára.

Az est műsorában kilenc operettje közül a két legnépszerűbb – a Király Színházban 1911-ben, illetve 1914-ben bemutatott, és nagy szériát megért – Leányvásár és a Sybill ma is frissen, elevenen ható részletei csendültek fel.

3210   Búbánat 2019-04-10 10:40:30

A Dankó Rádió Túl az Óperencián c. operettműsorában 

Kerekes János - Darvas Szilárd - Szenes Iván Állami Áruház című operettjéből hangoztak el ma dalok:

 A stúdiófelvételen (keresztmetszet, 1953. március 24., Kossuth Rádió)  Petress Zsuzsa, Zentay Anna, Feleki Kamill, Melis György, Mindszenti Ödön és Kazal László énekel, közreműködik a Tóth-kórus és  az Állami Színházak Szimfonikus Zenekara, valamint a Magyar Rádió Tánczenekara.

Vezényel a szerző: Kerekes János

Erről a rádiófelvételről most Petress Zsuzsa, Melis György, Mindszenti Ödön, Kazal János énekében szólaltak meg az operett bejátszott részletei.

A délelőtti adást ma 18 és 19 óra között ismét meghallgathatjuk a rádióban és online, az internetes elérhetőségeken is.

3209   Búbánat • előzmény2020 2019-04-09 14:28:04

Kapcs. 2020. sorszámhoz

Fő a vendég 

Zenés játék-két részben

Rádió Dalszínháza bemutatója: 1963. augusztus 18., Kossuth rádió 18.50 - 21.33 (Közben 19.52 - 20.25 szünet: esti mese, hírek) 

Írta: Baróti Géza és Garai Tamás

Zenéjét szerezte: Tamássy Zdenkó

A verseket Dalos László írta

Vezényel: Gyulai Gaál Ferenc
Közreműködik az MRT szimfonikus zenekara

Zenei rendező: Ruitner Sándor
Rendezte: Rácz György

A Dankó Rádióban ma ebből a zenés játékból szólalt meg pár részlet  Galambos Erzsi,  Psota Irén,  Zentai Anna,  Sárdy János, Márkus László és  Rátonyi Róbert énekének tolmácsolásában.

A "Túl az Óperenciás" adásását ismét meghallgathatjuk ma délután a hat órakor kezdődő operettműsorban.

3208   Búbánat • előzmény3207 2019-04-09 14:21:05

Ismerem, már eddig is használtam ezt az adatbázist...

Lehet profitálnunk abból...

Jó, hogy feltetted ide a linket, sokakat érdekelhet!

3207   smaragd • előzmény3203 2019-04-09 11:29:07

 

archivum.mtva.hu             szenzációs! 

Minden műsort, szereposztással, riportokkal meg lehet találni!

KEMÉNY EGON művei közül az első két - műfajteremtő - rádióoperett (bemutatók: 1949. május 1. és Szilveszteréj, december 31.) a MÁJUSFA és a TALÁN A CSILLAGOK színlapját most találtam meg az 1949-es 'Rádióújság'-ban. 

Minden eddig hiányzó adat pótolható, itt megőrizték! Hálás vagyok érte!

 

3206   joska141 • előzmény3205 2019-04-08 22:54:27

Ezek azok a hírek, amivel a laikus ember – azon kívül, hogy természetesen örül a korszerűbb stúdióknak - nem tud mit kezdeni.

Nem tudni, hogy ezek az új stúdiók mennyibe kerültek, mit értenek az alatt, hogy „saját forrásból” hozták létre? A közmédia az adófizetők 92,6 milliárd forintnyi pénzéből gazdálkodik, csupán 9,4 milliárd forintot tud előteremteni kereskedelmi, illetve vagyongazdálkodási forrásokból. Vajon ebből a 9,4 milliárd forintból épült? Vagy a „saját forrás” tulajdonképpen az adófizetők pénze?

Megismétlem: akkor korrekt egy híradás, ha a hír értékeléséhez minden körülményt feltár. Így azonban nem más, mint csak egy újabb „győzelmi jelentés”!

3205   Búbánat • előzmény3204 2019-04-08 21:37:51

Ide is bemásolom:

Új stúdiót kapott a Bartók Rádió és a Dankó Rádió

video-összeállítás elérhető innen:

https://www.hirado.hu/kultura-eletmod/teveradio/cikk/2019/04/05/uj-studiot-kapott-a-bartok-radio-es-a-danko-radio

https://www.mediaklikk.hu/cikk/2019/04/05/


A legmodernebb, 21. századi technológiával felszerelt stúdiók épültek a Bartók Rádió, illetve a Dankó Rádió számára. A Bartók kettő, illetve a Dankó egy stúdióját - utóbbi a legnagyobb közülük - a Médiaszolgáltatás-támogató és Vagyonkezelő Alap (MTVA) saját forrásból hozta létre kevesebb mint fél év alatt - mondta Devich Márton, a Bartók Rádió csatornaigazgatója a pénteki sajtóbejáráson.

3204   Búbánat 2019-04-08 11:28:20

A Dankó Rádió ma délelőtti műsorában részletek hangoztak el Kálmán Imre – Kulinyi Ernő A bajadér című operettjéből Miklósa Erika, Oszvald Marika,  Szendy Szilvi,  Csere László, Dolhai Attila, Kerényi Miklós Máté  előádásában,  a Budapesti Operettszínház Énekkarát és Zenekarát Makláry László vezényli (az élő színházi előadáson készült hangfelvétel ideje: 2009). Még egy dal csendült fel ebből az opererettből a zenei blokk bejátszását megelőzően,   Egyházi Géza énekfelvételéről.  

A "Túl az Óperencián" adásában - mint megszoktuk - új hét - új vendég: ezen a héten a 89 éves  Bradányi Iván íróval, színpadi darabok, zenés darabok és táncdalok dalszövegeinek írójával és fordítójával beszélget a szerkesztő-műsorvezető, Nagy Ibolya.

A délelőtti adás ismétlése a szokott időben, aznap 18 és 19 óra között, hangzik el a Dankó Rádióban és az internetes elérhetőségeken is. 

3203   smaragd • előzmény3189 2019-04-07 07:54:05

 

Készül a" Hatvani diákjai"

 

címmel tudósított a cikk a hangfelvételről  fényképekkel is megjelenítve  a rádióstúdióból.

 

Nagy örömmel fedeztem fel ezt a képet, eddig sosem láttam! 

 

A most megjelent két KEMÉNY EGON-CD közül a "Komáromi farsang" felvételéről már láttunk képet, így ez az újdonság a 'Hatvani'-ról pont jókor jött :-) azaz a mai generációkhoz közel hozza a szerzőket, az előadókat és az egykori rádiós életet, mindezt az akkori rádióújság révén, ahol 1955-ben megjelent. 

Ez a kézbevehető hírforrás megszűnt, annál is értékesebb, hogy ez a cikk és kép megmaradt.

Itt szeretném megköszönni mindenkinek, aki kezdeményezte, engedélyezte és elvégezte ezt a nagy munkát! 

MTVA Archívum

3202   Búbánat 2019-04-06 11:38:57

A Dankó Rádió „Túl az Óperencián” adása ezen a héten három színművészünkre való emlékezés jegyében szólt és szól: 100 éve született Bessenyei Ferenc, Komlós Juci és Gábor Miklós.

Ma és holnap a szerkesztő-műsorvezető, Nagy Ibolya Gábor Miklós és Ruttkai Éva leányával, Gábor Júliával beszélget édesapjáról a rádió stúdiójában.

A mai műsorban bejátszott zenék közül kiemelem:

Lehár Ferenc: A mosoly országa

A Rádió Dalszínházának bemutatója: 1971. november 11., Kossuth adó 19.35 – 21.29
 

Szövegét Victor Léon  A sárga kabát című librettóját átdolgozva Ludwig Herzer és Fitz Löhner írta.

Fordította, a verseket írta: Harsányi Zsolt

Km.: az MRT Szimfonikus Zenekara és Énekkara (Karigazgató: Sapszon Ferenc)

Vezényel: Bródy Tamás


Zenei rendező: Balassa Sándor

Rádióra átdolgozta és rendezte: Rácz György

Szerkesztő: Bitó Pál

Szereposztás:

Lichtenfels gróf – Balázs István
Liza, a leánya - Házy Erzsébet
Hardegg bárónő, a nagynénjük – Simon Zsuzsa
Szu Csong herceg – Simándy József
Mi, a húga – Kalmár Magda
Csang, a nagybátyjuk, miniszterelnök – Radnay György
Hadfaludy Feri – Bende Zsolt
Fu Li, követségi titkár – Szatmári István
Főajtónálló – Börzsönyi Mihály
 

  • Szu-Csong dala, II. felv.: (Simándy József)

 „Vágyom egy nő után, egy nő után kerget a vágy! Vágyom a két kezét, fehér kezét, mely olyan lágy. Vágyom a mozdulatát, amely a véremen hullámzik át. Vágyom szavát, azt a bűvölőt, vágyom utána és imádom őt!...”

  • Mi és Hatfaludy Feri kettőse a III. felvonásból:

Próza, dialógus, majd énekszám: „Zig-Zig-duett (Fehér virág)” (Kalmár Magda és Bende Zsolt)

Mi:
Zig-Zig-Zig-Zig-Zig-Zig-Zig
Zig-Zig-Zig-Zig-Zig-Zig-Zig….

Feri: 
Fehér virág, kacér virág, idegen mezőkön termettél. Fehér virág, kacér virág, miért hogy muskátli nem lettél? Miért is nem lehet, hogy kalapomhoz tűzzelek?! Miért is nem lehet, hogy pántlikába fűzzelek?! Fehér virág, kacér virág, de kár hogy nem otthon termettél!

Mi:
Piros virág, tilos világ, idegen mezőkön termettél. Piros virág, tilos világ, de kár hogy virágom nem lettél?!

Feri:

Miért is nem lehet, hogy kalapomhoz tűzzelek?! Miért is nem lehet, hogy pántlikába fűzzelek?!

Együtt: 

Fehér/Piros virág, kacér virág/tilos világ, de kár hogy nem otthon termettél!

  • A III. felvonás fináléja

Bevezető próza, dialógus, majd ének (Házy Erzsébet, Kalmár Magda, Bende Zsolt, Radnay György, Simándy József)

„- Már búcsúzom Tőled én…  Egy dalt akartam énekelni halkan… /-Eredj, Liza, távozz békével, légy boldog! Isten önnel, kedves gróf! …/-  Isten veled, kis Mi!... /- A boldogságot le lehet győzni, de a boldogtalanságot soha!.../ - Drága húgocskám, ne nézz búsan rám. Nem segít itt a búsulás…  - Nem sírok én, hazánkban ez nem szokás…/- Mosoly ország más világ… /-  Hogy tudod, ilyen könnyen elviselni! – ez már minálunk így szokás…/-  Mosolygó nézés és jólnevelt arc, mögötte könnyezik a szívem, de hogy itt benn mi fáj, azt nem tudja más!”

 

A délelőtti adást megismétli a rádió ma délután hat órától, és az interneten is meghallgatható ez a műsor. (www.dankradio.hu)

3201   Búbánat • előzmény3200 2019-04-05 11:42:46

Elírtam: A szép Heléna fináléjában persze Koltay Valériát halljuk. 

3200   Búbánat 2019-04-05 10:28:21

A Dankó Rádió nemrég véget ért operettműsorából az elhangzott alábbi operettzenéket említem:  

Lehár Ferenc: A kék mazúr  - keringő (az MRT Szimfonikus Zenekarát Bródy Tamás vezényli)

Lehár Ferenc: Friderika – Goethe dala: „Óh, lányka, óh lánykám, imádlak én...!” (Vajk György német nyelvű énekfelvételéről hallottuk)

Florimond Hervé: Nebáncsvirág

Rádió Dalszínháza bemutatója: 1958. február 2.. Kossuth adó 20.10 – 22.20

Fordította: Zágon István. Rádióra alkalmazta: Innocent Vincze Ernő

Km.: az MRT szimfonikus zenekara és a Földényi-kórus. Vezényel: Bródy Tamás

- Celestin belépője: Az egyik nevem Floridor, a másik nevem Celestin, Floridor az Celestin, és Celestin az Floridor” (Ráday Imre, km. Neményi Lili)

- Loriot dala: „Az én hazám, Saint-Étienne…/Óh, én szegény, szegény, bamba legény…” (Fekete Pál)

- Denise dala - Nagydob-kuplé „- Az utcán végig szól a zene, a banda játszik indulót. Egy kis nő lépked oldalt vele, s hallgatja a zeneszót…/Üssed csak, üssed jól, úgy jobban szól, üssed egyfolytában…” (Neményi Lili)

- Denise búcsúdala és az I. rész fináléja (Neményi Lili, Ráday Imre, a Földényi-kórus nőikara)

 

Jacques Offenbach: A szép Heléna

Magyar szöveg: Fischer Sándor

- Heléna románca - „A szép Heléna, így neveznek, vagy Nidon lánya, a hamis. És azt mondják, rám súlyt helyeztek, hű Thézeusz és mások is. Én nem vagyok könnyelmű léha, csak ellenállni oly nehéz, a bajkeverő Vénusz léha. Csalogatón, szemembe néz, csalogatón, szemembe néz. / Oh, Vénusz, mondd, neked örömet ád, ha félre csúszik a csúszik az erényes máz! Óh, Vénusz, mondd, neked örömet ád, ha félre kúszik a kúszik az erényes láb…” (Házy Erzsébet)

- A  III. felvonás fináléja   (Erdész Zsuzsa,  Gombos Éva, Házy Erzsébet, Koltay Éva, Bende Zsolt, Kishegyi Árpád, Külkey László, Maleczky Oszkár, Melis György, Palcsó Sándor, Palócz László, Réti József, az MRT Énekkara és Szimfonikus Zenekara, vezényel: Bródy Tamás)

A mai műsor ez operett  nyitányának a dallamaival fejeződött be.

Ismétlés ma 18 és 19 óra között a Dankó Rádió hullámhosszán és az internetes elérhetőségen online (www.dankoradio.hu)

Az elmúlt napokban Bessenyei Ferencnek és Komlós Jucinak szentelt műsorokat Nagy Ibolya, a   hétvégén (péntek, szombat) pedig az ugyancsak 100 éve született Gábor Miklós színművészre emlékezik majd a  rádió „Túl az Óperencián” adása.

3199   IVA • előzmény3198 2019-04-05 00:24:31

A második dedikált fényképen ugyanaz a felvétel látható: a film tükörképének másolata. 1955-ben tehát még volt tükörképe Kövecses Bélának, aki első – és kiváló alakítást nyújtó – Hoffmannom volt.

3198   Búbánat • előzmény3197 2019-04-04 14:49:56

Kövecses Béla Operaénekes. Budapesten született 1919. január 1-jén. Magánúton folytatott hegedűtanulmányokat, majd 1938-tól Jámbor László, Palotai Árpád, Lendvai Andor és Dr. Sipos Jenő növendékeként énekelni tanult. 1947-ben Rómában ösztöndíjasként képezte tovább magát Manfredo Polverosinál. 1946-tól 1975-ben történt nyugalomba vonulásáig a Magyar Állami Operaház magánénekese volt.

 

Kövecses Béla főbb operettfelvételei a rádióban:

  • Kálmán  Imre – Gábor Andor: Csárdáskirálynő (részletek, 1954. február 28., Kossuth Rádió 13.00-) – Török Emil – Házy Erzsébet, Lorenz Kornélia, Kövecses Béla, Szabó Miklós, a Magyar Rádió Szimfonikus Zenekara. Zenei rendező: Bitó Pál. Rendező: Rácz György
  • Jacobi Viktor – Martos Ferenc – Bródy Miksa: Leányvásár (részletek, 1954. március 17., Kossuth Rádió) – Török Emil – Házy Erzsébet, Neményi Lili, Kövecses Béla, Puskás Sándor, Maleczky Oszkár, a Földényi-kórus, a Magyar Rádió Szimfonikus Zenekara. Rendező: Rácz György. Albert István összekötő szövegét elmondja: Bánki Zsuzsa
  • Szenkár Dezső – Ambrózy Ágoston: A maláji lány (részletek, 1955) – Vaszy Viktor - Koltay Valéria, Németh Anna, Szőnyi Olga, Kövecses Béla, a Földényi-kórus, az MRT szimfonikus zenekara
  • Sidney Jones és Lionel Monkton – Fáy E. Béla – Gésák (részletek, 1955) - Bródy Tamás – Németh Marika, Vámos Ágnes,  Kövecses Béla, a Magyar Rádió énekkara és szimfonikus zenekara
  • Vlagyimir V. Scserbacsov: A dohányon vett kapitány (részletek, 1956) – Bánfalvy Miklós - Vámos Ágnes, Kövecses Béla, Szabó Miklós, a Földényi-kórus, a  Magyar Állami Hangversenyzenekar.
  • Viktor Dolidze: Az elcserélt menyasszony (részletek, 1956. március 26, Kossuth Rádió, 16.10 – 16,42) – Várady László -  Petress Zsuzsa, Kövecses Béla, a Fővárosi Operettszínház ének- és zenekara
  • Grabócz Miklós - Kótzián Katalin: Kincskeresők (1956. április 4., Kossuth Rádió, 20.20 – 21.35) – Lehel György - Koltay Valéria, Ferrari Violetta, Feleki Kamill, Horváth Tivadar, Kazal László, Kövecses Béla, a Földényi-kórus, az MRT szimfonikus zenekara. Rendező: László Endre
  • Robert Planquette: A corneville-i harangok (részletek, 1956. szeptember 11., Kossuth Rádió, 17.25 - ) -  Vincze Ottó - Reményi Sándor, Vámos Ágnes, Kövecses Béla, a Magyar Rádió Énekkara és Szimfonikus Zenekara) 
  • André Messager: Nászéjszaka (részletek, 1957. január 5. , Kossuth Rádió, 14.30 – 15.00)– Lehel György - Osváth Júlia, Vámos Ágnes, Fekete Pál, Kövecses Béla, Petri Miklós,  a Magyar Rádió szimfonikus zenekara.
  • Leo Fall: Spanyol csalogány (részletek, 1957) – Bródy Tamás - Orosz Júlia, Gyenes Magda, Kishegyi Árpád, Kövecses Béla, a Magyar Rádió Énekkara, a Magyar Állami Hangversenyzenekar.
  • Jean Gilbert: Marinka, a táncosnő (részletek, 1957) – Bródy Tamás - Gyenes Magda, Osváth Júlia, Vámos Ágnes, Zentay Anna, Kishegyi Árpád, Kövecses Béla, Lendvay Andor, Rátonyi Róbert, a Magyar Rádió szimfonikus zenekara
  • Sidney Jones - Fái Jakab Béla, Makai Emil: San Toy (részletek, 1957) – Bródy Tamás - Németh Marika, Kövecses Béla, a Magyar Rádió énekkara és szimfonikus zenekara
  • Ivan Tijardovics: Kis Florami (részletek, 1957) - Ivan Tijardovics - Lehoczky Éva, Zentay Anna, Kövecses Béla, Palócz László,  a Földényi-kórus, a Magyar Rádió szimfonikus zenekara.
  • Ivan Tijardovics: A sanghaji kaland (részletek, 1957) - Ivan Tijardovics - Lehoczky Éva, Kövecses Béla, Palócz László,  a Földényi-kórus, a Magyar Rádió szimfonikus zenekara.
  • Jacques Offenbach – Innocent Vincze Ernő: Fortunió dala (1958. június 22, Kossuth Rádió 20.20 – 21.25) – Fischer Sándor – Házy Erzsébet, Palánkay Klára, Ilosfalvy Róbert, Maleczky Oszkár, Kishegyi Árpád, Bende Zsolt, Kövecses Béla, Külkey László, Réti József,  a Magyar Állami Hangversenyzenekar. Zenei rendező: Fejes Cecília. Rendező: Szécsi Ferenc.
  • Kemény Egon - Erdődy János: Krisztina kisasszony (1959. augusztus 22., Kossuth Rádió, 20.25 – 22.00) - Lehel György - Petress Zsuzsa, Gyenes Magda, Kövecses Béla, Bilicsi Tivadar, Rátonyi Róbert…, a Földényi-kórus, a Magyar Rádió Szimfonikus Zenekara. Zenei rendező: Ruitner Sándor. Rendező: Cserés Miklós dr.
  • Szirmai Albert – Rajna Ferenc: Táncos huszárok (részletek, 1959. október 1., Kossuth Rádió, 11.20-12.00) – Bródy Tamás - Neményi Lili, Németh Marika, Kövecses Béla és Szabó Miklós, a Magyar Rádió szimfonikus Zenekara.
  • Lehár Ferenc – Mérey Adolf: A víg özvegy (részletek, Qualiton, 1960) – Kerekes János – Házy Erzsébet, Koltay Valéria, Kövecses Béla, Kishegyi Árpád, Kenéz Ernő, Rajna András, Maleczky Oszkár, Palócz László, Göndöcs József, Kerekes Gábor, a Magyar Állami Operaház énekkara és zenekara.
  • Kerekes János – Erdődy János: A majlandi tornyok (1961. április 15., Kossuth Rádió, 20.25 – 22.00) – Kerekes János - Szecsődi Irén, Koltay Valéria, Kövecses Béla, Palócz László, Réti József, Reményi Sándor, a Földényi-kórus, a Magyar Rádió szimfonikus zenekara. Zenei rendező: Ruitner Sándor. Rendező: Török Tamás
  • Lehár Ferenc – Mérey Adolf: A víg özvegy (1962. december 8., Kossuth Rádió 18.55 – 21.27.) – Sebestyén András – Házy Erzsébet, Koltay Valéria, Udvardy Tibor, Kövecses Béla, Palcsó Sándor, Kishegyi Árpád, Külkey László, Bilicsi Tivadar, az MRT énekkara és szimfonikus zenekara. Zenei rendező: Ruitner Sándor. Rendező: Rácz György.
  • Leo Fall – Innocent Vince Ernő – Szabó Miklós: Az elvált asszony (1964. január 1., Kossuth Rádió, 13.30 – 14.50 ) – Bródy Tamás – Németh Marika, Zentay Anna, Kövecses Béla, Bilicsi Tivadar, Kishegyi Árpád, Nádas Tibor, a Fővárosi Operettszínház énekkara, az MRT szimfonikus zenekara. Zenei rendező: Fejes Cecília. Rendező: Solymosi Ottó.

És vannak még vele felvett operettrészletek:

Zeller: A bányamester; A madarász

Fall: Sztambul rózsája

Schubert-Berté: Három a kislány

Kálmán: Zsuzsi kisasszony

Lehár: Paganini

Lehár: A három grácia

stb.

3197   smaragd 2019-04-04 12:00:37

 

KÖVECSES BÉLA

100 éve született Kövecses Béla operaénekes, 1959-ben, a bemutatón 40 éves volt.

KEMÉNY EGON-Erdődy János: "Krisztina kisasszony"

a Rádió Dalszínházának bemutatója

A képen: Petress Zsuzsa (Krisztina) és Bitskey Tibor (István, próza)

 

Száz éve született Kövecses Béla

/Opera Magazin - 2019. január - február - március szám/

 Január 1-jén múlt kerek száz esztendeje, hogy Kövecses Béla, a világháború utáni hazai operajátszás egyik legtöbbet foglalkoztatott tenoristája megszületett. A kerek évforduló alkalmából a tervek szerint 2019-ben emléktábla kerül a művész egykori lakóházára. Alakját a művész lánya, Kövecses Klára segítségével idézzük meg.

Karczag Márton/

http://www.opera.hu/data/opera/leaflet/4821/Opera_Magazin_33..pdf

Házy Erzsébet művészete és pályája Búbánat fórumtárs bejegyzését vettem át.

Karczag Márton összeállításában szerepel:

"Országos ismertségre a Rádióban énekelt számos operett- szereppel tett szert..."

Kövecses Béla főszerepet énekelt Kemény Egon rádióoperettjében

(ezt követően a Miskolci Nemzeti Színház is bemutatta):

Kemény Egon - Erdődy János: „Krisztina kisasszony”

1959 Magyar Rádió, rádióoperett 2 részben.

Főszerepben:

Krisztina kisasszony: Petress Zsuzsa és István: Kövecses Béla

továbbá:

Bitskey Tibor, Gyenes Magda, Bilicsi Tivadar, Rátonyi Róbert, Ungvári László, Gonda György, Somogyi Nusi, Dajbukát Ilona, Pethes Sándor és mások.

Zenei rendező: Ruitner Sándor. Rendező: Cserés Miklós dr. A Magyar Rádió Szimfonikus Zenekarát Lehel György vezényelte, közreműködött a Földényi-kórus.

 
Műsorajánló
Mai ajánlat:
18:00 : Budapest
Deák téri evangélikus templom

Dóbisz Áron (orgona)
J.S. BACH: Esz-dúr prelúdium
J.S. BACH: c-moll triószonáta
J.S. BACH: Esz-dúr fúga
HAYDN: Introduction (A Megváltó utolsó hét szava a keresztfán c. oratóriumból)
MENDELSSOHN: A-dúr szonáta, No. 3 - I. tétel
BRAHMS: Három korálelőjáték (Herzliebster Jesu, Herzlich tut mich verlangen, O Gott, du frommer Gott)
BARTÓK: Román népi táncok
PADRE DAVIDE DA BERGAMO: Simfonia

19:00 : Budapest
Munkás Szent József templom

Deák László (orgona)
G. MUFFAT: Toccata septima
J.S. BACH: Allein Gott, BWV 662
J.S. BACH: G-dúr prelúdium és fúga, BWV 550
MENDELSSOHN: B-dúr orgona szonáta, op. 65. No. 4 - I. II. III. IV.
MOZART: C-dúr templomi szonáta, K. 278 (Szathmáry Zsigmond átirata)
MOZART: C-dúr Adagio
MOZART: D-dúr templomi szonáta, K. 245 (Szathmáry Zsigmond átirata)
KOLOSS ISTVÁN: Húsvéti fantázia
17:00 : Fertőrákos
Barlangszínház

Soproni Szimfonikusok kamarazenekara
"Ötórai hangoló"
RAVEL: F-dúr vonósnégyes
A mai nap
született:
1918 • Leonard Bernstein, karmester, zeneszerző († 1990)
1940 • José Van Dam, énekes