Kapcs. 5305. és 5304. sorszámok
A https://radiojatek.elte.hu/ oldalán
visszakereshető adatok sok esetben hiányosak, nem pontosak; van ahol részletez,
van ahol „elhagy”, van ahol kevés információt nyújt. Véleményem szerint a
legnagyobb hiányossága, hogy a rádióbemutatók időpontjaként sok esetben csak az
ismétlések dátumát adja meg, továbbá ha ugyanabból az operettből két
stúdiófelvétel ismeretes, összekeveri azok bemutatójának idejét, vagy meg sem
említi a másikét. A szereposztások sem mindenhol teljesek. Ugyanakkor
méltányolom, hogy ez az internetes oldal egyáltalán próbál ismereteket nyújtani
az archívumukban található rádiójáték-felvételekről, köztük a Rádió Dalszínháza
operettbemutatóira is fókuszálni. Ez nem kevés és sokakat érdekelhet.
Mindenesetre ami a Rádióban
1949-től bemutatott operetteket, daljátékokat illeti, s ez rengeteg stúdiófelvételt
jelent, kutatásaim eredményeként az én adatbázisom szinte teljesnek mondható,
és az idők folyamán többségét felvittem a Momusra.
Ezért tudom most adatokkal kiegészíteni és teljeskörűvé tenni az általad említett három operettfelvétel rádiós "színlapját" (jóval korábban beírtam ide a topikba, mint amiket az akkor még nem létező „ELTE RÁDIÓJÁTÉK” weblap most utóbb elérhetővé teszi) , tehát könnyű helyzetben vagyok e tekintetben:
I. Kálmán Imre: A
bajadér (csak keresztmetszete)
A Rádió
Dalszínházának bemutatója: 1962. augusztus 8., Kossuth Rádió, 20.20 - 21.10
Szövegét
írta: Julius Brammer és Alfred Grünwald
Fordította:
Kulinyi Ernő
Az összekötő
szöveget Innocent Vincze Ernő írta.
Vezényel: Bródy Tamás
Közreműködik:
az MRT Szimfonikus Zenekara és a
Fővárosi Operettszínház Énekkara.
Zenei rendező:
Fejes Cecília
Rendező: Rácz György
Szereposztás:
Odette,
operettprimadonna – Vámos Ágnes (Gordon
Zsuzsa)
Radzsami,
Lahore hercege – Udvardy Tibor (Bitskey
Tibor)
Marietta – Zentay Anna
Napóleon – Kishegyi Árpád (Szoó György),
Parker,
angol ezredes – Balázs István
Lajos Fülöp
– Árosi Aladár
Pimprinette,
reklámfőnök – Csákányi László
Az
internetes oldal nem említi, de én itt megemlítem még A bajadér későbbi, új rádiófelvételét is – szintén keresztmetszet:
Bemutató:
1982. augusztus 14., Petőfi Rádió, 16.35 -17.30.
A főszerepeket
éneklik: Kertesi Ingrid, Molnár András,
Zempléni Mária, Korcsmáros Péter, C. Tóth Pál, km. a Magyar Állami Operaház Énekkara
és az MRT Szimfonikus Zenekara. Vezényel: Sebestyén András
II. Jacques Offenbach – Kristóf Károly: Banditák
/Les Brigands - Párizs, Théâtre des Variétés,
1869)
Nagyoperett három felvonásban
Új felvétel!
A Rádió Dalszínházának bemutatója: 1987. február 16.,
Kossuth Rádió, 20.24 – 22.00
Henri Meilhac és Ludovic Halévy szövegkönyvét magyarra
fordította és rádióra alkalmazta: Kristóf Károly
Közreműködik: a Magyar Rádió Szimfonikus Zenekara és
Énekkara (karigazgató: Sapszon Ferenc)
Vezényel: Breitner Tamás
Zenei rendező: Fejes
Cecília.
Rendező: Bozó László.
Szerkesztő: Bitó Pál
Szereposztás:
Fragoletto,
közkatona – Berkes János Falsacappa,
rablóvezér – Begányi Ferenc Fiorella,
Falsacappa leánya – Kalmár Magda Pietro,
alvezér – Póka Balázs Domino,
rabló – Korcsmáros Péter Barbavano –
Mersei Miklós Lorenzo,
uralkodó herceg – Fülöp Attila (Mécs Károly) A granadai
hercegnő – Decsi Ágnes Don
Moszkito, spanyol nagykövet – Benedek Miklós Malacca,
márkinő – Takács Tamara Cicinella,
udvarhölgy – Csonka
Ibolya Hortensia,
udvarhölgy – Császár
Angéla Pipo,
fogadós – Buss Gyula Pipetta, a
leánya – Pregitzer Fruzsina Antonio,
miniszter – Izsóf Vilmos Campoletto,
főkapitány – Szersén Gyula Udvarmester
– Szatmári István Az operett Mantua hercege és Falsacappa rablóvezer
szövetségéről, valamint Fragoletto közkatona hősiességéről szól. Offenbach
muzsikája csodálatos erővel eleveníti meg figuráit és ábrázolja a kor
társadalmi problémáit. A Banditák
első, teljes rádiófelvétele volt: A Rádiószínház bemutatója: 1954. május 9., Kossuth
Rádió 20.10 – 21.42 Henri Meilhac és Ludovic Halévy szövegkönyvét magyarra fordította, rádióra alkalmazta:
Kristóf Károly és Bródy Tamás Közreműködik a Magyar
Rádió Énekkara és Szimfonikus Zenekara Vezényel: Bródy Tamás Rendező: Apáthy Imre A szereposztásból:
|
Kiegészítés:
Carl Zeller: A madarász
A
Rádió Dalszínházának bemutatója: 1989. december 25., Kossuth Rádió, 20.10 – 21.30
Rádióra
West és Held szövege nyomán dr. Székely György dolgozta át.
Verseit
Erdődy János és Fischer Sándor írta
Vezényel: Breitner Tamás
Km. az MRT Szimfonikus
Zenekara és a Magyar Állami Operaház Énekkara (karigazgató: Katona Anikó)
Zenei
rendező: Fejes Cecília
Rendezte: Bozó László
Szerkesztő:
Bitó Pál
Szereposztás:
Ádám,
madarász – Gulyás Dénes
Postás
Milka – Kertesi Ingrid
Mária
hercegnő – Kincses Veronika (Hűvösvölgyi
Ildikó)
Theodor,
választófejedelem – Lukács Sándor
Csörsz,
főudvarmester – Bordás György
Szaniszló,
testőrkapitány – Benedek Miklós
Adelaide,
főudvarmesternő – Takács Tamara
Haskó
professzor – Balázs Péter
Flaskó
professzor – Mikó István
Mimi,
udvarhölgy – Varga Kata
Schneck,
a bíró – Rozsos István
Főlakáj
– Buss Gyula
Monika
– Tallós Rita
Mici
– Papp Ági
Jutka
– Tóth Enikő
Futár
– Tarján Péter
A madarász első teljes rádiófelvétele:
A Rádió
Dalszínházának bemutatója: 1959. november 28., Kossuth Rádió, 19.00 - 21.35. (Közben
20.00-20.20 Esti Krónika)
Rádióra West és Held szövege nyomán dr. Székely György
dolgozta át
Verseit Erdődy János és Fischer Sándor írta
Vezényel: Polgár
Tibor
Közreműködik a
Magyar Állami Hangversenyzenekar és a Magyar Rádió Énekkara
Zenei rendező: Ruitner Sándor
Rendező: Solymosi
Ottó
Szereposztás:
Ádám, madarász – Szabó
Miklós
Postás Milka – Petress
Zsuzsa
Mária hercegnő – Fábry
Edit
Theodor, választófejedelem – Kemény László
Csörsz, főudvarmester – Bilicsi Tivadar
Szaniszló, testőrkapitány – Rátonyi Róbert
Adelaide, főudvarmesternő – Szilvássy Margit
Haskó, professzor – Pethes Sándor
Flaskó, professzor – Kazal László
Mimi, udvarhölgy – Gyimesi Pálma
Schneck bíró – Maleczky
Oszkár
https://radiojatek.elte.hu/
Madarász
https://radiojatek.elte.hu/eng/radiojatek/85012/
1989. december 25.
Carl Zeller operettjének rádióváltozata
Magyar Rádió Dalszínháza
Rádióra West és Held szövege nyomán dr. Székely György dolgozta át.
Verseit Erdődy János és Fischer Sándor írta
Vezényel Breitner Tamás
Zenei rendező Fejes Cecília
Harngmérnök: Geszti Mária
Rendezte Bozó László
Szerkesztő: Bitó Pál
Ádám, madarász – Gulyás Dénes
Postás Milka – Kertesi Ingrid
Mária hercegnő – Kincses Veronika, Hűvösvölgyi Ildikó
Theodor, Választófejedelem – Lukács Sándor
Csörsz, főudvarmester – Bordás György
és mások
1989. december 25., K 20.10-21.30
Author | |
---|---|
Director | |
Zenei rendező |
Játékidő | 80 perc |
---|---|
Bemutató dátuma | 1989. December 25. : |
Rádiós műfaji besorolás | Zenés hangjáték |
Hangfelvételt készítő rádió/műhely neve | Magyar Rádió Dalszínháza |
Ma ünnepli kerek
születésnapját Kalmár Magda Kossuth-díjas
operaénekesnő, Érdemes és Kiváló művész, az Operaház örökös tagja és
Mesterművésze!
Isten éltesse sokáig a Művésznőt!
Ebből a jeles alkalomból,
közzéteszem itt Kalmár Magda tekintélyes számú operett és daljáték felvételeinek
listáját.
Teljes és keresztmetszet rádiófelvételek
(kronológiai sorrendben – saját
adatbázisomból):
· Lehár
Ferenc: A mosoly országa
(Mi) -1971. november 11., Kossuth Rádió, 19.35 - 21.29
· Robert Planquette: A corneville-i harangok
(Serpolette) -1971. december 20., Kossuth Rádió, 19.50 - 22.00
· Lehár Ferenc: Friderika
(Salomea) -1972. április 3., Kossuth
Rádió, 19.20 -20.10
· Carl Millöcker: Gasparone (Sora)
-1972. július 8., Kossuth Rádió, 19.30 - 20.53
· Vincze Ottó -Jókai
Mór nyomán - Ambrózy Ágoston: Kedves
rokonok (Zsófi) - 1972. augusztus 13.,
Kossuth Rádió, 19.55 - 21.14
· Florimond Hervé: Lili (Amelie/Lili) -1972.
december 25., Petőfi Rádió, 17.31 - 18.58
· Carl Zeller: A madarász (Milka) -1973. január 4., Kossuth Rádió, 21.39 - 22.00
· Arthur Sullivan: A Fruska /”H.M.S.
Pinafore”/ (Josephine)
-1973. január 22., Kossuth Rádió, 19.47 - 21.30
· Kerekes János – Bíró
Lajos – Hárs László: Sárgarigó
és az alkirály (Sárgarigó) – 1973. augusztus 19., Kossuth Rádió, 18.25 -19.00
· Fényes Szabolcs – Békeffy
István – Semsei Jenő: Rigó
Jancsi (Clara) -1973.
december 26., Kossuth Rádió, 19.09 - 21.40
·
Arthur Sullivan:
A cornwalli kalóz [avagy a becsület rabja] /”The Pirates of Penzance, or Slave of Duty”/ (Mabel) -1975. augusztus 24.,
Kossuth Rádió, 13.23 -14.39
· Johann Strauss: A bécsi vér
(Franciska) -1976. augusztus 19., Kossuth
Rádió, 19.30 - 21.40
· Jacques Offenbach: A sóhajok hídja (Catarina Cornarini) -1976. december 26., Kossuth Rádió, 18.50 - 20.13
· Lehár Ferenc: A víg
özvegy (Hanna) -1978. szeptember 18.,
Petőfi Rádió, 19.40 – 22.40 – a Rádió együtteseinek hangversenyszerű előadása a
Csepeli Művelődési Otthonban
· Jacques Offenbach: Kékszakáll
(Boulotte) - 1978. december 26., Kossuth
Rádió, 19.53 - 22.00
· Kacsóh Pongrác – Bakonyi Károly – Heltai Jenő: János vitéz (Iluska) -1979. augusztus 20., Kossuth Rádió, 19.26 -
20.01
· Jacques Offenbach: Orfeusz az alvilágban
(Euridike) - 1980. december 15.,19.40 – 22.40, a Rádió együtteseinek hangversenyszerű
előadása a Csepeli Művelődési Otthonban
· Lehár Ferenc: Paganini
(Anna-Elisa) -1981. március 14.,
Kossuth Rádió, 19.15 - 20.35
· Jacques Offenbach: Szökött szerelmesek
(Nanette) -1981. július 13., Kossuth Rádió, 20.06 - 20.57
· Fényes Szabolcs –
Csizmarek Mátyás – Halász Rudolf: Csintalan csillagok -1981. december 25., Kossuth Rádió, 20.36 - 22.00
· Lehár Ferenc: Giuditta
(Giuditta) -1982. szeptember 13., Kossuth
Rádió, 20.19 - 22.00
· Kálmán Imre:
Josephine császárné (Josephine) - 1982.
október 24., Kossuth Rádió, 12.50 -13.50
· Kodály Zoltán: Czinka Panna (Czinka
Panna) -1982. december 25., Kossuth Rádió, 18.40 - 20.00
· Kálmán Imre: A montmartre-i ibolya
(Ninon) -1983. január 1., Kossuth Rádió, 20.30 - 22.00
· Jacques Offenbach: Eljegyzés lámpafénynél (Fanchette)
- 1984. április 8., Kossuth Rádió, 20.15 - 20.58.
· Jacques Offenbach:
Banditák (Fiorella) -1987. február 16.,
Kossuth Rádió, 20.24 - 22.00
· Kálmán Imre:
Marica grófnő (Liza) -1987. december 21., Petőfi Rádió, 20.04 - 21.49
· Carl Millöcker: A koldusdiák
(Laura) -1988. december 25., Petőfi Rádió, 16.35 -18.15
A fentieken kívül Kalmár Magdával számos rádió és lemezfelvétel készült: más
operettekből, daljátékokból és zenés játékokból csak részleteket vettek fel Vele,
így Leo Fall, Franz von Suppé, Schubert-Berté,
Szirmai Albert, Huszka Jenő, Cole Porter, Frederick Loewe és Leonard Berstein
műveiből is.
Kalmár Magda a Rádió együtteseivel a Csepeli Munkásotthonban a fentemlített Víg özvegy és az Orfeusz az alvilágban teljes előadásai mellett további operett-hangversenyelőadásokon is fellépett, amelyeket élőben vagy felvételről sugárzott a rádió. Ezek tematikus jellegű műsorok voltak, amelyek középpontjában egy-egy szerző (Offenbach, Lehár, Huszka, Kálmán, Suppé, J. Strauss) ismert operettjeinek legnépszerűbb részletei hangzottak el.
A Postás Szimfonikus Zenekar is közreműködött Kalmár Magda egyéb operettfelvételein (vezényel: Bolberitz Tamás), azokon egy-egy részletet énekel Hervé Nebáncsvirágjából, Jacobi Sybilljéből és Planquette Rip van Winkle c. művéből. Kalmár Magda a MÁV Szimfonikus Zenekarral Behár György vezényletével Huszka Jenő Erzsébet című daljátékából vett fel lemezre részleteket.
És még említhetném a Zenés TV Színházat - Kalmár Magda televíziós operettfelvételei közül Huszkától a Bob herceget és a Lili bárónőt (énekhang).
Florimond Hervé: Nebáncsvirág – Nagydob-kuplé – Kalmár Magda (YouTube)
Our favourite Gilbert and Sullivan Festival moments
(YouTube)
You can't come to us this year,
so we will come to you! Our favourite Gilbert and Sullivan Festival moments are
all available on https://www.gsopera.tv.
We are delighted to share with
you these highlights from our favourite shows:
The
Gondoliers, Utopia Limited, The Yeomen of the Guard, Iolanthe, The Mikado (In
Japanese!), Ruddigore, Princess Ida and Pirates of Penzance.
All these fabulous productions
and more are available to stream at https://www.gsopera.tv
Lásd még itt:
Sir Arthur Sullivan: Őfelsége hajója, a Fruska...(H.M.S.
Pinafore) - 5228. sorszám
Sir Arthur Sullivan: Esküdtszéki tárgyalás (Trial
by Jury) - 5226. sorszám
Sir Arthur Sullivan: A cornwalli kalózok [avagy a becsület rabja]
(The Pirates of Penzance, or
the Slave of Duty) - 5224. sorszám
Sir Arthur Sullivan: A
gondolások [avagy
Barataria királya] (The
Gondoliers, or The King of Barataria) -
5222. sorszám
Sir Arthur Sullivan: Patience, avagy Bunthorne menyasszonya (Patience,
or Bunthorne’s Bride) - 5221.
sorszám
A br-klassic német komolyzenei rádió is megemlékezik Kálmán Imre Marica grófnő c. operettje 100. szülinapjáról három dal erejéig.
"BR-KLASSIK-Operetten-Boulevard jetzt auf Facebook "Wir lieben Operette"Ein Blick auf Operetten-Termine 2024 - siehe auch unter "Veranstaltungstipps"
2024. feburár 5-i adás:
100 Jahre "Gräfin Mariza" von Emmerich Kálmáns Uraufführung am 28.02.1924
"Die lustige Witwe" von Franz Lehár an der Oper Zürich (seit 11.02.)
"Die Banditen" von Jacques Offenbach an der Oper Frankfurt (seit 28.01.)
"Der Tenor der Herzogin" von Eduard Künneke im Theater Chemnitz (seit 01.02.)
"Roxy und ihr Wunderteam" von Paul Abráhám im Ammergauer Haus Oberammergau (ab 01.03.)
Itt meghallgatható a műsor:
Operetten-Boulevard am 25. Februar: Heißer noch als Gulaschsaft | Oper | BR-KLASSIK | Bayerischer Rundfunk
Mit Stefan Frey
Musikliste 25.02.:
T: "Komm mit nach Varasdin“ - aus: Gräfin Mariza
K: Emmerich Kálmán
I: Sari Barabas, Harry Friedauer, Münchner Rundfunkorchester; Ltg.: Werner Schmidt-Boelcke
T: "Höre ich Zigeunergeigen“ - aus: Gräfin Mariza
K: Emmerich Kálmá"n
I: Sari Barabas, RIAS-Kammerchor; Berliner Symphoniker; Ltg.: Frank Fox
T: "Grüß mir mein Wien“ - aus: Gräfin Mariza
K: Emmerich Kálmán
I: Hubert Marischka, Orchester
T: "Hab in Paris mich noch nicht ganz so akklimatisiert“ - aus: Die lustige Witwe
K: Franz Lehár
I: Marlis Petersen; Philharmonia Zürich, Ltg.: Patrick Hahn
T: "I’m going to Maxim’s“ - aus: The Merrry Widow
K: Franz Lehár
I: Jeanette MacDonald, Maurice Chevalier, MGM-Orchestra, Ltg.: Herbert Stothard
T: "Ja, das Studium der Weiber“ - aus: Die lustige Witwe
K: Franz Lehár
I: Michael Volle und Ensemble; Philharmonia Zürich, Ltg.: Patrick Hahn
T: Chor der Carabinieri - aus: Die Banditen
K: Jacques Offenbach
I: Chor der Oper Frankfurt, Frankfurter Opern- und Museumsorchester; Karsten Januschke
T: "Zittern sollt ihr alle jetzt“ / Finale II - aus: Die Banditen
K: Jacques Offenbach
I: Chor der Oper Frankfurt, Frankfurter Opern- und Museumsorchester; Ltg.: Karsten Januschke
T: "Bitte nur nicht gleich den Mut verlieren“ - aus: Die Banditen
K: Jacques Offenbach
I: Gustav Gründgens, Orchester der Städtischen Oper Berlin, Ltg.: Hans Sommer
T: "Warum bin ich nur in Dich so rettungslos verliebt" - aus: Der Tenor der Herzogin
K: Eduard Künneke
I: Jakob Ewert, Paula Meisinger, Robert-Schumann-Philharmonie; Ltg.: Jakob Brenner
T: „Ach, wie ist es so gemütlich“ / Quintett - aus: Der Tenor der Herzogin
K: Eduard Künneke
I: Paula Meisinger, Akiho Tsujii, Daniel Pastewski, Jakob Ewert, Thomas Kiechle, Robert-Schumann-Philharmonie; Ltg.: Jakob Brenner
T: "Mädel, du hast Feuer" - aus: Roxy und ihr Wunderteam
K: Paul Abraham
I: Andrew Collis, WDR-Chor, WDR-Rundfunkorchester Köln; Ltg: Stefan Blunier
T: "Eine kleine Handarbeit" - aus: Roxy und ihr Wunderteam
K: Paul Abraham
I: Pe Werner, WDR-Rundfunkorchester Köln; Ltg.: Martin Kerschbaum
T: Ouvertüre – zu: Der Tenor der Herzogin
K: Eduard Künneke
I: Orchester des Hamburger Rundfunks, Ltg.: Wilhelm Stephan
Tematikus hétvégével köszönti a népszerű operaénekest a Dankó Rádió
Mediaklikk.hu - 2024. 02. 29. |
Március
4-én ünnepli 80. születésnapját Kalmár Magda Kossuth- és Liszt Ferenc-díjas
operaénekes, operett- és magyarnóta énekes. A Dankó Rádió ez alkalomból
tematikus hétvégét szentel a Magyar Állami Operaház örökös tagjának, dalaival
és egy vele készült interjúval köszöntik a Jó pihenést! és a Szív küldi szívnek
szívesen című műsorokban március 2-án és 3-án.
(Szívek mérkőzése sok-sok képben)
3:1 a szerelem javára
Írta: Szilágyi László és Kellér Dezső
Kísérőzene: Ábrahám Pál
A felvételt Hornyák György és Csonka Richárd készítette
A rendező munkatársa: Breuer Ottó és Meszéna Mariann
Szerkesztő: Szepesi György
Rádióra alkalmazta és rendezte: Rátonyi Róbert
Szereplők: Gingi – Pálos Zsuzsa; Melinda – Schubert Éva; Blazsek – Zana József; Gyurka – Farkas Bálint; Cheswick – Agárdi Gábor; Báró – Zentai Ferenc; Bertuska – Mányai Zsuzsa; Mira – Kánya Kata; Braun – Bojtor Imre; Csöpi – Szirtes Gábor; Lali – Kassai Károly; Bence – Suka Sándor; Sári – Gelecsényi Sári; Lonci – Neszmélyi Magda; Pedellus – Juhász T. Frigyes; Pincér – Varga Károly.
Bemutató: 1988. 08. 15. 21:32-23:00 Petőfi.
Ismétlés: 1988. 12. 26. 9:50-11:00 Petőfi.
Author | |
---|---|
Director | |
Rádióra alkalmazó | |
Szerkesztő |
Hangfelvételt készítő rádió/műhely neve |
---|
Kapcs. 2048. sorszám
Iszaak Oszipovics
Dunajevszkij: Szabad szél
I. Az operett teljes rádióváltozata
Bemutató: 1955. szeptember 25., Kossuth Rádió, 20.27 - 22.33
Szövegét írta: Viktor
V. Vinnyikov, Vlagyimir K. Kracht, Viktor J. Tyipot.
Fordította: Gáspár
Endre és Hámos György
A Fővárosi
Operettszínház zenekarát és énekkarát Váradi László vezényli.
Karigazgató:
Virány László
Rendezte: Lányi
Andor
A cselekmény
ideje és helyszíne: egy fekete-tengeri kikötőváros 1946-ban; Klementina lakása
(I. felv., 1. kép), A Hetedik Mennyországhoz címzett kocsma (I. felv., 2., 3.
kép és II. felv.), egy hajó (III. felv.)
„A Szabad szél című szovjet operett cselekménye a fekete-tengeri kikötőben játszódik. A háború befejeződött. Forrongás, lüktető élet hatja át mindjárt az első jelenetet. A kikötő matrózai sóvárogva és egyben rosszallóan nézik, mint jönnek, mennek zavartalanul a külföldi – a nyugati – hajók, és türelmetlenül várják, hogy végre az õ hajójuk is kifusson a tengerre...”
A szereposztásból:
Klementina, egy matróz özvegye – Völcsey Rózsi
Stella, a lánya – Németh Marika
Markó, matróz – Hadics László
Filipp, matróz – Bilicsi Tivadar
Foma, matróz – Keleti László (próza)
A Hetedik
Mennyországhoz címzett kocsma pincérlányai:
- Pepita – Petress
Zsuzsa
- Monna – Hódossy
Judit
- Berta – Gyenes
Magda
Gall Cézár, nyugdíjas színész – Melis György
Georg Stan, hajózási vállalkozó – Képessy József
(próza)
Páncsics Miki, a sógora – Rátonyi Róbert
Paulette márkinő – Gáborjáni Klára
Korcsmáros – Basilides Zoltán (próza)
Félszemű rendőrségi besúgó – Juhász József (próza)
Mr. Chesterfield – Uray Tivadar (próza)
Rendőrfőnök – Solthy György (próza)
Ének- és tánckar:
matrózok, kikötői munkások, rendőrök, járókelők
1953. február 13., Kossuth Rádió,13.30 - 14.00
Lehel György vezényli a Magyar Rádió Szimfonikus Zenekarát és
Kamarakórusát
Km.: Gencsy Sári, Petress Zsuzsa, Rafael Márta, Bikády
György, Melis György
III. Későbbi
rádiófelvétel - keresztmetszet
1964.
április 2., Kossuth Rádió, 20.30 - 21.45
Vezényel: Sebestyén András
Km. Barlay Zsuzsa, Forgács Éva, Koltay Valéria, László Margit, Neményi Lili, Szőnyi Olga, Kishegyi Árpád, Külkey László, Palcsó Sándor, Palócz László, Melis György, az MRT Énekkara és Szimfonikus Zenekara.
Az összekötőszöveget elmondja: Elekes Pál. Zenei rendező: Fejes Cecília. Szerkesztő: Bitó Pál
Kapcs. 3103., 3095., 2164. 1879. sorszám
Kiegészítés
Farkas Ferenc: Vidróczki
Történelmi daljáték (zenés ballada) a Mátra betyárjáról - két részben.
Írta: Innocent-Vincze Ernő.
Zenei rendező: Ruitner Sándor.
Rendező: Cserés Miklós dr.
A Rádió Dalszínházának bemutatója: 1959. május 30., Kossuth Rádió 20.30 - 22.00
Közreműködik a Magyar Rádió Szimfonikus Zenekara és Énekkara, valamint Magyari Imre zenekara.
Vezényel: Lehel György.
Szereposztás:
Vidróczki Márton, mátrai betyár - Ladányi Ferenc (énekhangja: Radnay György)
Harkányi Erzsébet, nemeskisasszony - Rafael Márta
Kiss Anna, Harkányi Erzsébet cselédlánya - Petress Zsuzsa
Eszter, Márton édesanyja -Tőkés Anna (énekhangja: Budanovits Mária)
Marsó Lenci, pandúrparancsnok - Major
Tamás
Zsupi, cigánykovács - Maleczky Oszkár
Teca - Zentai Anna
Sisa Pisti, betyár - Pagonyi János
(énekhangja: Bende Zsolt)
Füzes, betyár - Basilides Zoltán
Von Huntsch Konrád, báró - Greguss
Zoltán
Betyárok - Tekeres Sándor, Almási
József, Bikádi György, Balázs István
Kisasszonyok - Deák Rózsi, Csűrös
Karola, Balogh Katalin, Vámos Ica
Sárai Tibor kritikájában többek között ezt írta a rádióbemutató után:
„Farkas Ferenc kulturált ízlése, kitűnő
színpadi rutinja a különböző műfaji elemek (opera, operett, melodráma stb.)
keveredéséből végül is egészében egységes művet volt képes teremteni. A
Vidróczki zenéjének vannak olyan drámai megoldásai, melyek Farkas eddigi
színpadi művészetének legérettebb kifejezői.”
Új kompozíciójáról a zeneszerző így beszélt:
„A történet a 19. század második felében
játszódik és Vidróczkiról, a Mátra híres, népballadában is megörökített
betyárjáról szól. Innocent -Vincze Ernő szövegkönyve igen érdekes feladat elé
állított. Nemcsak népi figurát kellett – népzenei hagyományok alapján, népi
környezetben ábrázolni, hanem a korabeli úri világot, a cigányos mulatásokat, a
zongorázó kisasszonyokat is. A darab zenei felvételeinek munkája közben valami eddig
nem tapasztalt segítséget, mondhatnám együttérzést éreztem a mű iránt a Rádió
és az előadásban részvevő minden szereplő részéről.”
A rádió operett- és daljátékműsoraiban anno rendszeresen felcsendültek a Vidróczkiból ezek a dalbetétek is:
- Jelenet és Anna balladája (Petress Zsuzsa és Rafael Márta)
- Anna és Vidróczki kettőse
(Petress Zsuzsa és Radnay György)
- Csárdai hármas (Zentai Anna, Maleczky Oszkár és Bende Zsolt)
- Erzsébet dala (Rafael
Márta)
- Vidróczki dala
(Radnay György)
A rádiódaljáték alapján Farkas Ferenc háromfelvonásossá átírt „népoperájának” ősbemutatója a Szegedi Szabadtéri Játékokon volt, 1964-ben.
A zeneileg roppant gazdag, sokszínű darab cselekménye a XIX. század közepén, a Mátra hegyes-völgyes vidékein játszódik. Itt él Vidróczki Márton, a Mátra bécsi terror ellen küzdő betyárja, annak a bandának a vezéreként, mely a szabadságharc bukása után bujdosókból, szökevényekből, lázadókból alakult. Itt él Harkányi Erzsébet nemeskisasszony is, aki szerelmes lesz Vidróczkiba. A betyár azonban Kiss Annát, Harkányi Erzsébet cselédlányát szereti. A nemeskisasszony, amikor tudomást szerez erről a szerelemről, tömlöcbe záratja Annát.
Közben Esztert, Vidróczki édesanyját a
pandúrok el akarják hurcolni, mert az asszony korábban elhitette velük, hogy a
fia, Márton meghalt. Erre a betyár, hogy megmentse anyját, saját magát viteti
el. Annát a betyárok kilopják a tömlöcből és fiát már szabadon, Eszternél
szülheti meg. Vidróczki is megszökik. Amikor Anna, akit a fogság alatt átélt
gyötrelmek tönkretettek, meghal, a betyár bosszút esküszik. Az opera befejező
részében végre is hajtja bosszúját.
A mozgalmas, látványos operát színpompás előadásban vitték színre a szabadtérin. Az előadást Mikó András rendezte, Vaszy Viktor vezényelte. A címszerepet Ütő Endre, az anyját Palánkay Klára játszotta. Harkányi Erzsébet nemeskisasszonyt Mátyás Mária alakította. Kiss Anna szerepében Berdál Valéria, a pandúrparancsnokként Domahidy László, Harkányi Erzsébet vőlegényeként Horváth József mutatkozott be. Közreműködött még az operában többek között Mére Ottilia, Mucsi Sándor, Katona András és a Szegedi Nemzeti Színház több más művésze. Az előadás díszleteit Varga Mátyás, a jelmezeket Márk Tivadar tervezte. Koreográfus Barkóczy Sándor volt.
A tatabányai Népházban 1982 februárján a Magyar Állami Operaház és a Fővárosi Operettszínház tagjaiból alakult művészegyüttes Csemer Géza rendezésében mutatta be a Vidróczkit. A Népház ének- és zenekarát Dénes István vezényelte.
A képen balról jobbra Domahidy László, Csemer Géza rendező, Ifj. Palcsó Sándor, Pitti Katalin, Lukács László, Farkas Ferenc zeneszerző, Dénes István karmester, Kukely Júlia, Maros Gábor, Mucsi Sándor, Farkas Éva látható.
Fotó: Mezey Béla
Kapcs. 3443 és 3442. sorszámok
A YouTube-ra felkerült
az alábbi daljáték rádiófelvétele (részletek) – dialógusokkal és énekszámokkal! – Ez az először 1952-ben bemutatott rádiódaljáték második, 1965-ös változata. (55:30 perc)
Mind a dialógusok, mind
az énekszámok track-bontásban, egyenként is visszahallgathatók itt:
Farkas Ferenc – Dékány András – Baróti Géza – Dalos László: Zeng az erdő
„Bemutatjuk új rádiófelvételünket” - 1965. augusztus
21., Kossuth Rádió 14.45 - 15.40
Km. a Magyar Rádió és Televízió Szimfonikus Zenekara
és Énekkara,
Vezényel: Lehel György
Az 1965-ös rádióváltozat
bemutatójához a keretjátékot írta: Baróti Géza
Zenei rendező: Ruitner Sándor
Rendező: Rácz György
Szerkesztő: Bitó Pál
A szereposztásból:
Özv. Balla Mártonné – Kiss Manyi
Marci, a fia, erdész – Palcsó Sándor
Bözsi, a lánya – Komlóssy
Erzsébet
Nemes Bori – László Margit
Kernács professzor: Csákányi László
Parádi Pál – Palócz László
Zeneszámok:
- Nyitány
- Marci belépője: „Be szép az erdő, a tarka rét!
Fák sűrű lombján napsugár ég! Mohos fenyők, mind föld felett, úgy ragyog a
kéklő ég…” (Palcsó Sándor)
- Nemes Bori dala – Mókus-dal: „Hallod-e te
kicsike mókus-pajtás, kérlek, szépen felelj nekem arra, eljön-e vajon ide,
jópajtásom…/Hallod-e, csiribiri mókus pajtás…” (László Margit)
- Holdas éjjel – duett: „Hidd el
nekem édes kincsem, csak te vagy, más senki sincsen, téged adott nékem a
világ...” (László Margit és Palcsó Sándor)
- Mozdony-dal (Komlóssy Erzsébet és Palócz László)
- Parádi Pál dala: „Nékem a
tudomány” (Palócz László)
- Bözsi dala: „A
férfiaknak hinni kell, még akkor is ha nem hiszel, hadd higgye, igaza van
néki...” (Komlóssy Erzsébet)
- Szív-dal – duett: „Csupa
finom szerkezet, mely a szívhez elvezet...- Jöjj hát ketyegő szívemhez közelebb...” (Komlóssy
Erzsébet és Palócz László)
- Marci és Bori szerelmi duettje: „Domb oldalon játszottunk még
valamikor régen, szálltak felettünk a felhők a magas égen! …/Emlékszel, tavasz
idején, kószáltunk, ugye, te meg én? Ránk várt az erdő a domb
oldalán!...” (László Margit és Palcsó Sándor)
- Özv. Balla Mártonné és a professzor kettőse: „Hogyha
egyszer ketten öregek, táncra perdülünk, erre mind a ketten csuda jókedvre
derülünk…” (Kiss Manyi és Csákányi
László)
- Bori dala: „Árva a
madár párja, ha elszáll...” (László Margit
- Marci
dala - Búcsúlevél: „Búcsúlevél ez mit írók néked, elmegyek, bár úgy fáj a szívem. Nem
panaszlom el, hogy megbántottál. Bánatomat magammal viszem… Megőrzöm az édes szép
emléket, most örökre búcsúzom...” (Palcsó Sándor)
- Duett: „Két
kicsi kéz...” (Komlóssy Erzsébet és Palócz László)
- Fütty-dal: „Ha vénül a szíved, de kedved vidám.../ Csupa
virág ez a világ, jó barátaim a füvek, a fák. Cserfalevél, tölgyfalevél, vidáman susog a szél!...” (Csákányi
László)
- Dal és kórus:
„Mifelénk a leány egy csöppet
sem halovány...” (Komlóssy Erzsébet, km. az MRT Énekkara)
Megjegyzem, a rádiódaljáték 1952. évi bemutatója után - utólag - új
dalokat írtak a szerzők a színházak számára háromfelvonásossá bővített darabhoz.
Ilyen új dal volt például:
- Vidorka Mátyás bujdosó-dala az 1965-ös rádióváltozat sugárzott részletei közül hiányzik. Ugyanakkor a rádió önálló stúdiófelvételt készített ebből a „balladá”-ból: „Bükk és Bakony tája, és az ékes
Mátra, századoknak harcán át szegény bujdosóknak, holtbiztos tanyája…/
Erdő-erdő, sűrű a rengeteg, hej, de sokat bujdostam tebenned!..” (Melis
György, km. a Földényi-kórus Férfikara és a Magyar Rádió Szimfonikus Zenekara)
A
rádiódaljáték színpadi változatát Farkas Ferenc zenéje és Dékány András szövege
mellé Baróti Géza és Dalos László újraírt librettója jelenti. A háromfelvonásos
darabot Miskolci Nemzeti Színház mutatta be 1955-ben, majd ezt a kecskeméti színházi
bemutató követte. A darab ismertetése:
Három szerelmespár fordulatos, kedves cselekménye
a Bükkben, a természet igen pazar gazdagságú vidékén játszódik. Romantikus, szép
erdészéletbe vezet a daljáték, amelynek hőse Balla Marci, az iharosi erdő
főerdésze, aki erdőt ültet a Rózsakunyhónál, hogy a távolban tanuló szerelmesét,
Nemes Borit, a soproni erdészeti iskola növendékét, megörvendeztesse ha hazatér.
A bonyodalom abból pattan ki, hogy Marci ellenzi, hogy az iskola-erdőből a
tanulmányútra odaérkezett erdésznövendékek és vezetőjük, Kernács professzor
kísérleti telepet létesítsenek. A bonyodalmat Marci konoksága okozza, amely így
hátráltatja az erdő fejlődését. Ez a konokság megzavarja a fiatalok szerelmét. Második
szerelmespárként Marci húgát, Bözsit és az erdésznövendékek konyhafőnökét, Parádi
Palit ismerjük meg, míg özvegy Balla Mártonné is szerelemre lobban Vidorka
Mátyás iránt, aki egy mord, emberektől távol élő, de azért nem elvadult nyugdíjas
erdész. Ők ketten, életük alkonyán, készülnek csendben esküvőjükre. Tehát hat
ember szerelme szővi át a fordulatos, ötletes mesének cselekményét. Ehhez írt igényes,
változatos muzsikát Farkas Ferenc. Széles ívelésű énekszámok mellett bőven
szerepelnek a daljátékban könnyű táncok, keringők, polkák stb.
A verbunkos cigány
78 perc
1950.
december 11. :
Magyar Rádió
Zenés
rádiójáték Bihari János életéből.
Írta Dékány András. Zenéjét korabeli muzsika felhasználásával szerezte Farkas Ferenc, Kossuth-díjas zeneszerző.
Közreműködik: Tóth Lajos (ének), Ney Tibor
(hegedű) és Gáspár Zsigmond zenekara.
Rendezte:
Szécsi Ferenc.
Szereposztás:
Bihari János — Rajczy Lajos; Éva, a felesége — Tolnay Klári; Banyák Simon, Bihari apósa — Győző László;
Csóka Dudus, bandacigány — Tapolczai Gyula; Batsányi (Bacsányi) János — Básti Lajos;
Fazekas Mihály — Pécsi Sándor; Csokonai — Sárdy János; Lavotta — Somogyvári
Rudolf; Thugut gróf, Ferenc császár kegyence — Uray Tivadar; Titkára — Tallós
Endre; Idneczki, renegát magyar — Lengyel Vilmos; Baldacci báró, besúgó —
Zátony Kálmán; Beethoven — Somlay Artúr; Kreutzer, muzsikus — Z. Molnár László; Vay báró — Pethes
Sándor; Eszterházy gróf — Lázár Gida; Hakker, szállodatulajdonos — Salamon
Béla; Bakter — Képessy József; Utcai énekesnő — Török Erzsébet; Hadnagy —
Turgonyi Pál; Rendőrinspektor — Szegedi Szabó István; Kisbíró — Bársony István;
öregasszony — Batizfalvy Elza; Morózus férfi — Koltai Gyula; Lelkes honfi —
Szabados Lehel; I. pincér — Gulyás Mennyhért; II. pincér — Heltai Andor
Korabeli ajánlószöveg
Bihari
János, a „Verbunkos cigány”, a magyar zenekultúra egyik legjelentősebb
előfutára. 1801. körül alapított öttagú cigányzenekarával Bihari csakhamar
országos hírűvé vált. 80 és egynéhány szerzeménye lelkesítője lett a
szabadságharcot megelőző reform-korszak nemzeti mozgalmának. Bihari érdeme,
hogy a verbunkos zenébe bevonta a népi és régebbi magyar
melódiákat, a kuruc-dallamvilágot is. A császári kormányzat rebellisként
kezelte, de a nép szívébe zárta. Nem véletlen, hogy az ő nevéhez fűzik a
Rákóczi-indulót is, habár erre komoly alap nincs. A verbunkos zene később Liszt
és Erkel művészetében csúcsosodott ki. (1951)
Rádió Dalszínháza - Művészportré sorozatunkban a 100 éve született Sárdy Jánosra emlékezünk
Írta és
összeállította: Ruitner Sándor
Km. Török Annamária.
Szerkesztette: Schubert Ferenc
Petőfi Rádió, 2007. május 30.
Ruitner Sándor Sárdyra emlékező műsorában a művész rádiófelvételei közül az alábbi operettek ill. daljátékok részleteinek bejátszásával (dalok, kettősök) illusztrálta a kiváló tenorista portréját - miközben néhány mondattal felvillantotta, bemutatta a nagyszerű énekművész emberi oldalát, vázolta színházi és filmes sikereit, és bepillantást engedett az elhangzó zenei felvételek rádiós kulisszatitkaiba:
Farkas Ferenc – Dékány András: Csínom Palkó – Palkó dala (Sárdy János énekel, km. a Magyar Rádió Szimfonikus Zenekara, vezényel: Lehel György – az 1950-es rádiós ősváltozatból)
Farkas Ferenc – Dékány
András: Verbunkos
cigány – Bihari János dala (Sárdy János) – 1950. december 11.
Farkas Ferenc – Dékány András: Zeng az erdő – Marci és Bori kettőse: „Domboldalon játszottuk valamikor régen.../Emlékszel, tavasz idején, kószáltunk ugye, te meg én, ránk várt az erdő a domb oldalán...” (Zentay Anna és Sárdy János, km. a Magyar Rádió Szimfonikus Zenekara, vezényel: Vaszy Viktor) – A rádiófelvétel bemutatója: 1952. december 25, Kossuth Rádió, 20.20 – 22.00
Huszka Jenő – Szilágyi László: Mária főhadnagy – Bálint dala: „Nagy árat kér a sors a boldogságért, megfizetünk mindenért, minden pillanatért...” (Sárdy János)
Huszka Jenő – Kristóf Károly: Szép Juhászné – Katinka és Dénes szerelmi kettőse: „Vágyom tűzétől lobog most a szívem, nélküled az élet semmit sem ér .” (Neményi Lili és Sárdy János, km. a Magyar Rádió Szimfonikus Zenekara, vezényel: Lehel György) - A Rádió Dalszínházának bemutatója: 1954. december 19., Kossuth Rádió 19.00 – 21.35.
Florimond Hervé – Semsei Jenő, Szabó Miklós: Lili – Amelie és Plinchard kettőse: „Ó, hányszor nem jutott eszembe a tábor csendes éjjelén: Önt láttam ébren, szenderegve.../Elkezdek trombitálni az ezredtrombitán...” (Neményi Lili és Sárdy János, km. a Magyar Rádió Szimfonikus Zenekara, vezényel: Kerekes János) - A Rádió Dalszínházának bemutatója: 1959. március 1., Kossuth Rádió 20.25 - 21.25
Kacsóh Pongrác – Bakonyi Károly, Heltai Jenő: János vitéz – Bagó és Jancsi kettőse: „Kék tó, tiszta tó, melyből az élet tüze támad, add vissza nékem, ó, szép, szerelmes Iluskámat... Egy rózsaszál, ezt hoztam én, benne a hű szerelme ég...” (Palló Imre és Sárdy János, km. a Magyar Rádió Szimfonikus Zenekara, vezényel: Polgár Tibor) - A Rádió Dalszínházának bemutatója: 1959. december 27., Kossuth Rádió18.40 - 21.05
Vincze Ottó – Innocent-Vincze Ernő: Kis szekeres-nagy szekeres – Egressy Béni „vihardala” (Sárdy János, km. a Magyar Rádió Szimfonikus Zenekara, vezényel a zeneszerző) - A Rádió Dalszínházának bemutatója: 1961. szeptember 16., Kossuth Rádió, 20.29 – 23.10
Tamássy Zdenkó – Baróti Géza, Dalos László: Fő a vendég – Dal: „Kékvízű szép tó ez a nagy Balaton, épp ilyen kék egy szempár…” (Sárdy János, km. az MRT Szimfonikus Zenekara, vezényel: Gyulai Gaál Ferenc) - A Rádió Dalszínházának bemutatója: 1963. augusztus 18., Kossuth Rádió, 18.50 – 21.33
Polgár Tibor – Kristóf Károly: A lepecsételt asszony – Budeusz Anna és Szvanicai Pál szerelmi kettőse: „-Szeretlek tavasszal, amikor virágzik a rét, szeretlek nyáron, amikor tiszta kék az ég, szeretlek ősszel, amikor perdül a levél, szeretlek télen, amikor minden hófehér! /- Szeretlek reggel, amikor kezdődik a nap, délben is várom, szomjazom a csókjaidat, szeretlek este csillagos, forró éjjelen, szerelmem megbolondul, mert végtelen, hiszen jobban szeretlek, mint az életem!...” (Házy Erzsébet és Sárdy János, km. az MRT Szimfonikus Zenekara, vezényel: Kerekes János) - A Rádió Dalszínházának bemutatója: 1962. január 6., Kossuth Rádió 20.45 – 23.16
A Dankó Rádió Túl az Óperencián című adásai visszahallgathatók. Közülük most a 2023. december 28-i adást emelem ki.
A műsorban a következő énekszámok is elhangzanak
(hogy mit hallunk és kik az előadók, a szerkesztő- műsorvezető, Czikora László,
a legtöbb esetben nem említi, ezért alább kipótoltam):
Verdi: Traviata - Bordal: „Csak
szédülj, csak szédülj a borban, mámorban...” (Mátyás Mária és Szabó Miklós,
km. a Magyar Állami Operaház Zenekara)
Planquette: Rip van Winkle – Rip bordala és a II. felvonás fináléja (Melis
György, Gregor József, Réti József, km. az MRT Énekkara és Szimfonikus
Zenekara, vezényel: Breitner Tamás) - A Rádió Dalszínházának bemutatója:1968. december 28., Kossuth Rádió 19.46
- 22.00
Suppé: Boccaccio - Fiametta dala: „A csók magában nem hoz bajt..." (Osváth
Júlia, km. a Magyar Rádió Szimfonikus Zenekara, vezényel: Polgár Tibor)
J. Strauss: A
cigánybáró -
Barinkay belépője: „Mint sok szegény, de
víg legény, a nagyvilágot jártam én.../ Mert a szív és az ész, együtt
mindenre kész, mindig előre nézz, légy merész s célhoz érsz…” (Laki Péter, km. a
Budapesti Operettszínház Énekkara és Zenekara)
Fényes Szabolcs:
Szombat délután -
Hármas: „Jaj, nem lehet szerelem nélkül élni” (Házy Erzsébet, Petress Zsuzsa,
Maleczky Oszkár, km. a Magyar Rádió
Szimfonikus Zenekara, vezényel: Gyulai Gaál János) - részletek, 1954. június 12., Kossuth Rádió,
16.20 – 16.40
Kálmán Imre: A bajadér - kettős (Fischl
Mónika és Dolhay Attila) - koncertfelvétel
Kálmán Imre:
Cirkuszhercegnő -
Fedora belépője (Pándy Piroska) – koncertfelvétel
Lehár Ferenc: A bécsi asszonyok – Katonakarmester-dal: „A banda élén így megyek, száz szem tekint felém /Ó de szép, de csábító, oly hódító, elbódító” (Palcsó Sándor, km. az MRT Szimfonikus Zenekara, vezényel: Vincze Ottó) - 1965
J. Strauss: Bécsi vér - Kórusjelenet (Polonéz
- lengyel tánc): „Mennyi szép úr és dáma...
még ma összejön a bálba fényes ünnepélyre!...” (Km. az MRT Énekkara és Szimfonikus Zenekara, vezényel: Breitner Tamás)
- A Rádió Dalszínházának bemutatója: 1976. augusztus 19. Kossuth Rádió, 19.30 - 21.40
Szomorúan konstatáltam, hogy egyik napról a másikra a YouTube-ról levették az összes videót, a Rádió Dalszínháza archív felvételeit. (Azokat, amiket Gardi Tamás tett fel az internetre.)
De én előzőleg többségüket meghallgattam és kiírtam magamnak, mit hallunk (opera és/vagy operettrészletek, illetve teljes rádiódaljátékok).
https://www.youtube.com/watch?v=aR_G20yZa0Y&ab_channel=GardiTam%C3%A1s
Előadják
a Színház- és Filmművészeti Főiskola végzős hallgatói: Vásári Mónika, Réti
Andrea, Zentai Lilla, Zsila Judit, Miklósi Anna, Réti László, Gardi Tamás,
Kocsis György, Pál Attila, Laklóth Aladár.
Az
Ódry Színpad zenekarát Fekete Mari vezényli. Az előadást Kazán István rendezte.
A Rádió Dalszínháza 21. – Németh Marika énekel
https://www.youtube.com/watch?v=iVRF79bI5F0&ab_channel=GardiTam%C3%A1s
Kálmán Imre: Marica grófnő
– Bevezető kórus és Marica belépője „Húzd,
mint régen!.../De jó is lenne boldognak lenni, egy édes csókért bolondat
tenni...” (km. Földényi-kórus és az MRT Szimfonikus Zenekara, vezényel: Sebestyén
András) – A Rádió Dalszínházának bemutatója: 1963. február 2.
– Marica és Tasziló kettőse „Vedd fel a szép ruhát ma, kicsikém.../ Ne szólj, kicsim, ne szólj, csak hallgass, úgy válaszolj...” (km. Simándy József)
Leo Fall: Az elvált asszony
–
Jana dala: „Igen, az élet egyszerű és
korántsem talányos..../Illanó, villanó, mégis kincset ér...”
– Jana és Karel kettőse „Ugye, drágám, engeded: én is táncolnék veled! Úgy táncolsz, drágám, mint az uram. Oly szépnek látszol, mint az uram... keringve szépen, mint az uram...” (km. Kövecses Béla, valamint az MRT Szimfonikus Zenekara, vezényel: Bródy Tamás) – A Rádió Dalszínházának bemutatója: 1964. január 1., Kossuth Rádió, 13.30 - 15.00
Lehár Ferenc: Pacsirta
– Juliska belépője: „Akkor vagyok boldog, mikor elbolyongok erdő sűrűjében,
tarka réten. A rigó dallal vár, öröm az élet, örökös a nyár.…/Kis pacsirta víg
dala ég felé száll… én is, én is szállni vágyom a magasba fenn, hol a kedves
kis pacsirta vígan énekel...” Rádiófelvétel bemutatója - részletek: 1962. július 8., Kossuth Rádió, 17.10 – 17.40
– Juliska és Sándor szerelmi kettőse „Mint álom a múlt ködében, úgy tűnsz elő, úgy állasz előttem éppen, te drága nő! Szép szerelmesem, rád emlékezem, feltámad a csodás varázs! Oly szerelem ébredezve száz üdvöt ád, és virul a rózsa szirma, és süt le rá!.../A rózsa tudja senki más, hogy érted a szívem, mint ég! A rózsa tudja senki más, hogy istenítlek úgy, mint rég!…” (km. Udvardy Tibor, valamint az MRT Szimfonikus Zenekara, vezényel: Sebestyén András)
Lehár Ferenc: Szép a világ – „Rio de Janeiro, a napfény ragyogó! Riado de Janeiro, szenvedély ott lobogó! Szerenád, te vagy az ő dallama, gyere hát, ha átfogod a lánynak derekát, nevet a szeme rád...” (km. az MRT Énekkara és Szimfonikus Zenekara, vezényel: Sebestyén András) - A Rádió Dalszínházának bemutatója: 1974. május 1., Petőfi Rádió, 14.29 – 15.00
Jacobi Viktor: Sybill
– Bevezető kórus és Sybill
dala a hercegnőről, II. felv.: „Hé,
emberek, bűbájos emberek! Királyi termet, karcsú, mint a nád. Hisz párja nincs
sehol... /- Mert a hercegnő a hadra szörnyen hajlamos, kétesztendős volt s
ezredtulajdonos! Hadvezér volt ott náluk ifjú és sok vén..."
(km.
az MRT Énekkara és Szimfonikus Zenekara, vezényel: Sebestyén András) –
A Rádió Dalszínházának bemutatója: 1962. január 10., Petőfi Rádió, 20.15 –
22.00
– Sybill levele; Sybill és Petrov kettőse: „- Kis Petrovom, remélem, megbocsátja, hogy búcsú nélkül hagytam el magát… /- Én édes asszonyom, Sybill, visszajő a szép idill! Házunkon olvad már a hó, s majd hogyha zeng pacsirtaszó, esküvőre lépünk... - Hangod hallom, arcod látom, mégis, mégis álom, csak álom!..” (km. Ilosfalvy Róbert).”
Fényes Szabolcs: A királynő csókja – Dal: „Száz vágy, muzsikálj most az éjben…” (km. a Földényi-kórus és az MRT Szimfonikus Zenekara, vezényel: Gyulai Gaál Ferenc) – rádiófelvétel-részletek, 1958
Fényes Szabolcs: Rigó Jancsi – kettős „Nincsen egyebem, csak egy szívem, szívemnek egy dalom! Nincsen egyebem, de ezt a dalt csak néked adhatom!...” (km. Ilosfalvy Róbert, valamint az MRT Szimfonikus Zenekara)
Fényes Szabolcs: Maya – Madeleine és Dixi kettőse „Tudom, hogy van neki, na mije van neki, szöszi haja van a fején...” (km. Korda György, valamint az MRT Szimfonikus Zenekara, vezényel: Gyulai Gaál Ferenc) – A Rádió Dalszínházának bemutatója: 1971. április 12., Kossuth Rádió, 19.57 – 22.00
A Rádió Dalszínháza 20.- Mátyás Mária
https://www.youtube.com/watch?v=2qfzCZ7Wpg4&ab_channel=GardiTam%C3%A1s
„Egy énekes, több szerep...”
Szerkesztő: Szőkefalvi-Nagy Katalin
Mozart:
Don Giovanni – Donna Anna áriája, I. felv.
Verdi:
A végzet hatalma – Leonóra áriája, II. felv. (km. az MRT Énekkara)
Verdi:
A végzet hatalma – Leonóra és a Gvárdián kettőse, II. felv. (km.
Mészáros Sándor, valamint az MRT Szimfonikus Zenekara, vezényel: Lamberto
Gardelli)
Gounod:
Faust – Ballada és Ékszerária (km. a Magyar Állami Operaház Zenekara,
vezényel: Komor Vilmos)
Erkel
Ferenc: Brankovics György – Mara és Murat kettőse (km. Szabó Miklós)
Csajkovszkij:
A pikk dáma – Liza áriája, III. felv.
Puccini: Tosca – Jelenet Tosca és Scarpia kettőse, Tosca imája, II. felv. (km. Simándy József, Radnay György, valamint Magyar Állami Operaház Zenekara, vezényel: Erdélyi Miklós)
A Rádió Dalszínháza 19.
– Lehár Ferenc: A víg özvegy - részletek
https://www.youtube.com/watch?v=6JEk4ct4VtA&ab_channel=GardiTam%C3%
Közreműködik: Házy Erzsébet, Koltay Valéria, Udvardy Tibor, Kövecses Béla, Maleczky Oszkár, Palócz László, Kenéz Ernő, kishegyi árpád, A Magyar Állami Operaház Ének- és Zenekara Vezényel: Kerekes János (1959)
A
Rádió Dalszínháza 18. – Kövecses Béla énekel
https://www.youtube.com/watch?v=Fy_5eKTb2xg&ab_channel=GardiTam%C3%A1s
„Egy énekes, több szerep...”
Szerkesztő: Varga F. István
Haydn: Orlando lovag – Recitativo és Orlando áriája, II. felv.
Verdi: Traviata – Jelenet és
kórusrészlet, II. felv. (km. Sándor
Judit, Bende Zsolt, valamint az MRT Énekkara és Szimfonikus Zenekara, vezényel:
Simon Albert)
Erkel Ferenc: Hunyadi László
– Az I. felvonás fináléja (km. a
Magyar Állami Operaház Énekkara és Zenekara, vezényel: Kórodi András)
Offenbach: Hoffmann meséi – Giulietta
és Hoffmann kettőse (km. Vámos Ágnes)
Ránki György: A Pomádé király új ruhája – Szövőkettős (km. Radnay György)
A Rádió Dalszínháza 17. – Szőnyi Olga énekel
https://www.youtube.com/watch?v=hwNWpIhZxh0&ab_channel=GardiTam%C3%A1s
„Egy énekes, több szerep...”
Szerkesztő: Varga F. István
Gluck:
Iphigenia Aulisban – Klytamnestra
áriája, II. felv.
Donizetti: Lammermoori Lucia – Hatos, II. felv.
(km. Ágai Karola, Réti József, Simándy József, Jámbor
László, Veress Gyula, valamint a Magyar Állami Operaház Énekkara és a Budapesti
Filharmonikus Zenekar, vezényel: Kórodi András))
Wagner: A bolygó hollandi - Fonókórus (km. az MRT Énekkara és Szimfonikus
Zenekara, vezényel: Erdélyi Miklós)
Verdi: Don Carlos – Eboli áriája, III. felv.
Offenbach: Hoffmann meséi – Jelenet és Miklós dala (km.
Ilosfalvy Róbert, valamint az MRT Szimfonikus Zenekara, vezényel: Erdélyi
Miklós)
Offenbach: Hoffmann meséi – Barcarola (km. Déry Gabriella, valamint az
MRT
Énekkara)
Borogyin: Igor herceg – Polovec lányok dala (km.
a Magyar Állami Operaház Énekkara)
Kodály Zoltán: Háry János
– Örzse dala
- Jelenet (km. László Margit, az Edinburgh Fesztivál vegyes
kórusa, valamint a Londoni Szimfonikus Zenekar, vezényel: Kertész István)
-
„Szegény vagyok, szegénynek születtem.”
Horusitzky Zoltán: Báthory Zsigmond – Hármas és az olasz
nők tánca (km. Házy Erzsébet, Szabó Miklós, valamint az MRT Énekkara és
Szimfonikus Zenekara, vezényel: Polgár Tibor) - operakeresztmetszet,
1955
Szenkár Dezső: A maláji lány – Nonni dala (Km. a Magyar Rádió Szimfonikus Zenekara és a
Földényi-kórus, vezényel: Vaszy Viktor) - Rádió Dalszínházának bemutatója: 1955. május 7., Kossuth Rádió, 20.20 - 22.00
A Rádió Dalszínháza 16.
– Rösler Endre énekel
https://www.youtube.com/watch?v=JEqQ0tzSFUs&ab_channel=GardiTam%C3%A1s
„Egy énekes, több szerep...”
Szerkesztő: Szőkefalvi-Nagy Katalin
Mozart:
Idomeneo – Viharkórus (km. az MRT Énekkara és Szimfonikus
Zenekara, vezényel: Fischer Sándor)
Erkel
Ferenc: Bánk bán – Bánk áriája, II. felv.
Erkel:
Hunyadi László – A II. felvonás fináléja (km. a Magyar Állami Operaház Énekkara és
Zenekara, vezényel: Komor Vilmos)
Bizet:
Carmen – Virágária
Puccini:
Tosca – Levélária
Leoncavallo:
Bajazzók – Canio áriája, I. felv.
Kodály
Zoltán: Czinka Panna – Labanc gúnydal a kurucról
Kodály
Zoltán: Székely fonó – két dal: „El kéne
indulni”; „Napot látok az ég alatt”
Schubert
- Berté: Három a kislány –„ Lelkem boldog../Ó, drága szép muzsika,
drága hang...” (km. Gyurkovics Mária)
Johann
Strauss: A denevér –Rosalinda, Adél és Eisenstein hármasa, I. felv. (km. Orosz Júlia, Szilvássy Margit)
Lehár Ferenc: Hercegkisasszony – Dal „Nem akartam rád gondolni, bárhogy vágytam
csók után.../Csend, bohó szívem, álmodj tovább...”
Lehár
Ferenc: Cárevics – Volga-dal
A Rádió Dalszínháza 15. – Neményi Lili énekel
https://www.youtube.com/watch?v=ZOB5bY8N69A&ab_channel=GardiTam%C3%A1s
„Egy énekes, több szerep...”
Szerkesztő: Varga F. István
Puccini:
Pillangókisasszony – Nagyária
Puccini:
Bohémélet – Musette keringője, II. felv.
Gershwin:
Porgy és Bess
– Serena dala
–
Szerelmi kettős, II. felv. (km. Melis György)
–
Hármas, III. felv. (km. Sándor Judit, Melis György)
Szirmai
Albert: Táncos huszárok – kettős (km.
Németh Marika, km. az MRT Szimfonikus
Zenekara, vezényel: Bródy Tamás) - Az
operett részleteinek felvételét először 1959. október 1-jén a Kossuth
Rádió mutatta be.
Szirmai
Albert: Táncos huszárok –
Búcsúkettős „Ó, mondd, miért neheztelsz mostanában rám?” (km. Szabó Miklós)
Szirmai
Albert: Alexandra – A grófnő dala és
hármas „El ne fuss, légy diplomatikus, ha
udvarlóid udvarlással üldöznek” (km.
Fekete Pál, Szabó Miklós, km. a Magyar Rádió Szimfonikus Zenekara, vezényel:
Bródy Tamás) - A
rádióbemutató ideje: 1961. április 29., Petőfi Rádió 19.05-19.40.
Szirmai
Albert: Alexandra – A grófnő dala és
jelenet „Kisleányka voltam én, iskolába
jártam...” (km. Fekete Pál, Szabó
Miklós)
Szirmai
Albert: Alexandra – kettős „Tele vagyok én a női nemmel.../Add csöpp
kis ajkad, angyalom...” (km. Fekete Pál)
Hervé:
Nebáncsvirág – Klastrom-dal „Klastrom
édes otthonunk, jó nekünk, hogy itt lakunk...” (km. a Földényi-kórus és a Magyar Rádió Szimfonikus Zenekara,
vezényel: Bródy Tamás) - Rádió Dalszínházának bemutatója: 1958. február 2,.
Kossuth Rádió, 20.10 – 22.20
Hervé:
Nebáncsvirág – Gránátos-dal (km. Ráday Imre)
Offenbach: Brabanti Genovéva – A tyúk
kupléja „Egy kis jérce pelyhes még…” (km. a
Földényi-kórus és a Magyar Rádió Szimfonikus Zenekara, vezényel:
Lehel György – az
1950-es évek végi rádiófelvételről
Offenbach: Eljegyzés lámpafénynél – Veszekedő-kettős (km. Szilvássy Margit és a Magyar Rádió Szimfonikus Zenekara, vezényel: Fischer Sándor) – A Rádió Dalszínházának bemutatója: 1956. január 8., Kossuth Rádió, 19.00 – 19.54)
A Rádió Dalszínháza 14. – Kónya Sándor énekel
https://www.youtube.com/watch?v=H-ay_SUDelY&ab_channel=GardiTam%C3%A1s
„Egy énekes, több szerep...”
Szerkesztő: Varga F. István
Johann
Strauss: Egy éj Velencében – Gondoladal (német nyelven)
Carl
Millöcker: Dubarry – René dala - „Mily
szép az élet!” (km. az MRT Szimfonikus Zenekara, vezényel: Bródy Tamás) - 1972
Carl
Zeller: A madarász – Ádám dala -
„Nagyapám húszéves volt... Muzsikálj! Muzsikálj!...” (km. az MRT Énekkara) –
1972
Carl
Zeller: A madarász – Kettős - Rózsadal „Tudod-e
azt Tirolban, lent...” (km. Házy
Erzsébet, valamint az MRT Énekkara és Szimfonikus Zenekara, vezényel: Bródy
Tamás) - 1972
Lehár
Ferenc: A cárevics – Volga-dal (német nyelven)
Puccini:
A Nyugat lánya – Ramerrez áriája, II. felv. (olasz nyelven)
Puccini:
Tosca – Levélária (olasz nyelven)
Bizet:
Carmen – Virágária (német nyelven)
Wagner:
Lohengrin – Grál-elbeszélés (német nyelven)
Wagner:
A nürnbergi mesterdalnokok – Walter mesterdala (német nyelven)
Verdi:
Aida –A IV. felvonás fináléja (km. Déry Gabriella, Komlóssy Erzsébet,
valamint a Magyar Állami Operaház Énekkara és a Budapesti Filharmóniai Társaság
Zenekara, vezényel: Kórodi András)
A Rádió Dalszínháza 13.- Gyurkovics Mária énekel
https://www.youtube.com/watch?v=mA3Iu2bbdWY&ab_channel=GardiTam%C3%A1s
„Egy énekes, több szerep...”
Szerkesztő: Varga F. István
Bellini:
Norma – Norma kavatinája és jelenet, I. felv. (km. a Magyar Állami Operaház
Énekkara)
Donizetti:
Don Pasquale – Norina áriája, I. felv.
Weber: A
bűvös vadász – Annuska áriája, II. felv.
Meyerbeer:
Dinorah – Árnyéktánc
Verdi:
Rigoletto – Gilda és Rigoletto kettőse, II. felv. (km. Svéd Sándor)
Verdi:
Rigoletto – Gilda és Rigoletto kettőse, I. felv. (km. Szőnyi Olga és Svéd Sándor)
Erkel
Ferenc: Hunyadi László – Esküvői jelenet és cabaletta (km. Joviczky József, valamint a
Magyar Állami Operaház Énekkara és Zenekara, vezényel: Komor Vilmos)
Kacsóh
Pongrác: János vitéz – A francia királyleány dala (km. a Forrai-kórus és a Magyar
Rádió Szimfonikus Zenekara, vezényel: Pogány László) – a daljáték rádiófelvétele 1956
táján készült.
Szirmai
Albert: Mágnás Miska – Rolla és Marcsa kettőse - „Ó suhogó selyemszálak, csipkeruhácska, csodás...” (km. Zentay Anna és a Magyar Rádió
Szimfonikus Zenekara, vezényel: Bródy Tamás) -
A Rádió Dalszínházának bemutatója - keresztmetszet: 1961. május 30., Kossuth
Rádió, 20.25 - 21.30
Huszka Jenő: Gül baba – Bordal (km. Sárdy János és a Földényi-kórus) - 1952. december 7., Kossuth Rádió 14.00 – 15.00; más Huszka-operettek részleteivel
A Rádió Dalszínháza 11.- Bende Zsolt énekel
https://www.youtube.com/watch?v=8K-cIgClU4s&ab_channel=GardiTam%C3%A1s
„Egy énekes, több szerep...”
Szerkesztő: Varga F. István
Mozart: A varázsfuvola – Papageno dala, I. felv.
Bellini:
A puritánok – Négyes, III. felv. (km. Házy Erzsébet, Mátray Ferenc, Molnár
Miklós, valamint az MRT Énekara és a Magyar Állami Operaház Zenekara, vezényel:
Fischer Sándor)
Verdi:
A végzet hatalma – Melitone jelenete, III. felv. (km. az MRT Énekkara és
Szimfonikus Zenekara, vezényel: Lamberto Gardelli)
Gounod:
Faust – Valentin imája
Bizet:
Dzsamilé – Splendiano áriája
Petrovics
Emil: Bűn és bűnhődés – Szvidrigaljov kocsmai monológja, I. felv. (km.
Karizs Béla, Polgár László, Horváth Péter)
Ránki
György: A Pomádé király új ruhája – jelenet és Garda Roberto áriája, I. felv. (km.
Herczku Annamária, valamint az MRT Szimfonikus Zenekara, vezényel: Oberfrank
Géza)
Lendvay
Kamilló: A Bűvös szék –Titkárnő és Géniusz kettőse (km. Sudlik Mária)
Szirmai
Albert: Rinaldo – „Kalifornai dal” (A
közreműködő Magyar Állami Hangversenyzenekart Breitner Tamás vezényli) –
részletek. Rádiófelvétel bemutatója 1965.
április 16., Kossuth Rádió, 20.30 -)
Fényes
Szabolcs: Maya – Szerelmi kettős „My
sweetheart” (km. Házy Erzsébet, valamint az MRT Szimfonikus Zenekara,
vezényel Gyulai Gaál Ferenc) - A
Rádió Dalszínházának bemutatója: 1971.
április 12., Kossuth Rádió, 19.57 – 22.00
Gershwin: Porgy és Bess – Bendzsódal, II. felv. (km. az MRT Énekkara)
A Rádió Dalszínháza 10. – Gencsy Sári énekel
https://www.youtube.com/watch?v=JMQUtll2kjM&ab_channel=GardiTam%C3%A1sű
"Egy énekes, több szerep...”
Szerkesztő: Varga F. István
Goldmark
Károly: Téli rege – Tavaszi dal (km. a Magyar Állami Operaház Énekkara)
Goldmark
Károly: Téli rege – Perdita és Florizel kettőse (km. Kövecses Béla)
Léo
Delibes: Lakmé – Lakmé áriája, I. felv.
Léo
Delibes: Lakmé – Lakmé és Gérard kettőse, I. felv. (km. Mátray Ferenc)
Otto
Nicolai: A windsori víg nők – Anna áriája, III. felv.
Johann Strauss: Bécsi vér – Dal - „Szerelmes levél”
Karl
Millöcker: A koldusdiák – Laura dala (km. a Földényi-kórus)
Lehár
Ferenc: Friderika – Friderika dala - „Miért fáj úgy az ébredés”
Huszka
Jenő: Lili bárónő – Lili és gróf Illésházy László kettőse - „Tündérkirálynő légy a párom” (km. Szabó Miklós)
Huszka
Jenő: Lili bárónő – Zsokéinduló (km. az MRT Énekkara)
Ábrahám
Pál: Viktória – Szerelmi kettős - „Pardon,
Madame, hadd nyújtsak át egy szál rózsát” (km.
Svéd Sándor, valamint az MN Központi Zenekara, vezényel: Sebestyén András)
Szomorúan konstatáltam,
hogy a YouTube-ról levették a teljes
video-sorozatot: a Rádió Dalszínháza
archív felvételeit. (Azokat Gardi Tamás tette fel az internetre.)
De én előzőleg
többségüket meghallgattam és kiírtam magamnak, mit hallunk (opera és/vagy
operettrészletek, illetve teljes rádiódaljátékok).
Ezeket visszamenőleg megosztom
itt - legalább a címeket és előadókat illetően részletezem:
A Rádió Dalszínháza 08.- Szilvássy Margit énekel
https://www.youtube.com/watch?v=8BVlCg3gFoQ&ab_channel=GardiTam%C3%A1s
„Egy énekes, több
szerep...”
Szerkesztő: Varga F. István
Lehár
Ferenc: A víg özvegy – Glavari Hanna belépője
Lehár
Ferenc: Cigányszerelem – Zórika dala
Leo
Fall: Sztambul rózsája – Kettős a házasságról (km. Szabó Miklós)
Leo
Fall: Pompadour – Pompadour belépője
Leo
Fall: Pompadour – Kettős: „Ó, József...” (km. Kishegyi Árpád)
Johann
Strauss: A denevér – Rosalinda, Adél és Eisenstein hármasa (km. Orosz Júlia és Rösler Endre)
Johann
Strauss: A cigánybáró – Saffi dala
Jacques
Offenbach: Eljegyzés lámpafénynél – Veszekedőkettős (km.
Neményi Lili)
Jacques
Offenbach: Hoffmann meséi – Giulietta és Hoffmann kettőse, II. felv. (km.
Fehér Pál)
Goldmark
Károly: Téli rege – Hermione és Paulina kettőse, I. felv. (km. Lorenz Kornélia)
Goldmark
Károly: Téli rege – Az I. felvonás fináléja (km. Lorenz Kornélia és Nagy Pál
László, valamint a Magyar Állami Hangversenyzenekar, vezényel: Polgár Tibor)
Szomorúan konstatáltam,
hogy egyik napról a másikra a YouTube-ról levették az összes videót, a Rádió Dalszínháza
archív felvételeit. (Azokat, amiket Gardi Tamás tett fel az internetre.)
De én előzőleg
többségüket meghallgattam és kiírtam magamnak, mit hallunk (opera és/vagy
operettrészletek, illetve teljes rádiódaljátékok).
Ezeket visszamenőleg megosztom
itt - legalább a címeket és előadókat illetően részletezem:
A Rádió Dalszínháza 01. – Farkas Ferenc: Csínom Palkó - korábban belinkeltem a topikba
https://www.youtube.com/watch?v=Jabx74Q_BXM&ab_channel=GardiTam%C3%A1s
A Rádió Dalszínháza 03 – Tamássy Zdenkó: Barbara tejbár
https://www.youtube.com/watch?v=TuTcEe4u7kQ&ab_channel=GardiTam%C3%A1s
A Rádió Dalszínháza 04.- Carl Millöcker: A koldusdiák - korábban belinkeltem a topikba
https://www.youtube.com/watch?v=TRuzACFwNaQ&ab_channel=GardiTam%C3%A1s
A Rádió Dalszínháza 05.- Jacobi Viktor: Leányvásár
https://www.youtube.com/watch?v=4XWHPvS8QA4&ab_channel=GardiTam%C3%A1s
A Rádió Dalszínháza 06.- Farkas Ferenc: Zeng az erdő
https://www.youtube.com/watch?v=SW28YKL0zGE&ab_channel=GardiTam%C3%A1s
A Rádió Dalszínháza 09. – Fodor János énekel „Egy énekes, több szerep...”
https://www.youtube.com/watch?v=UIiC6hRiDKM&ab_channel=GardiTam%C3%A1s
A Rádió Dalszínháza 12. – Delly Rózsi énekel „Egy énekes, több szerep...”
https://www.youtube.com/watch?v=XQT0JAY233Y&ab_channel=GardiTam%C3%A1s
A Rádió Dalszínháza 22. – Dalok Budapestről
https://www.youtube.com/watch?v=VOlopctREM0&ab_channel=GardiTam%C3%A1s
A Rádió Dalszínháza 24. - Kókai Rezső: Lészen ágyú!
https://www.youtube.com/watch?v=lKI3cagCBc0&ab_channel=GardiTam%C3%A1s
A Rádió Dalszínháza 25. - Vincze Ottó: A szüzek városa
https://www.youtube.com/watch?v=Kdeti3MxkHA&ab_channel=GardiTam%C3%A1s
A Rádió Dalszínháza 26. - Farkas Ferenc: Vidróczki
https://www.youtube.com/watch?v=rPfIfFTyOu8&ab_channel=GardiTam%C3%A1s
https://www.youtube.com/watch?v=tRvS6hOcqzQ&ab_channel=GardiTam%C3%A1s
A Rádió
Dalszínháza 27. - Polgár Tibor: A lepecsételt asszony
https://www.youtube.com/watch?v=KgVhQ7iZX8Y&ab_channel=GardiTam%C3%A1s
A Rádió Dalszínháza 28. - Mátray Ferenc énekel „Egy énekes, több szerep...”
https://www.youtube.com/watch?v=tRvS6hOcqzQ&ab_channel=GardiTam%C3%A1s
A Rádió Dalszínháza 29. - Sándor Judit énekel „Egy énekes, több szerep...”
https://www.youtube.com/watch?v=0cgmZ2dlQAY&ab_channel=GardiTam%C3%A1s
A Rádió Dalszínháza 30. - Palló Imre énekel „Egy énekes, több szerep...”
https://www.youtube.com/watch?v=P7owD1Y5hys&ab_channel=GardiTam%C3%A1s
Színészmúzeum 24. – Zentai Anna
https://www.youtube.com/watch?v=SuafGaRA2vI&ab_channel=GardiTam%C3%A1s
Művészportrék a Rádió Dalszínházának emlékkönyvéből: Zentai Anna. Ruitner Sándor összeállítása
Színészmúzeum 46. – Németh Marika 2/1.
https://www.youtube.com/watch?v=lmkNsK9kPDE&ab_channel=GardiTam%C3%A1s
Beszélgetés Németh Marikával (1979) A beszélgetőtárs: Boros Attila
Színészmúzeum 47. – Németh Marika 2/2.
https://www.youtube.com/watch?v=7CkXUHNLSEw&ab_channel=GardiTam%C3%A1s
Beszélgetés Németh Marikával (1995) A beszélgetőtárs: Nemes András
(Folytatni fogom a felsorolást az általam kijegyzetelt részek közlésével)
A YouTube-on
fenn volt a link, de már nem elérhető, törölték a zenei videót, amiben Bende
Zsolt énekli a tengerészdalt A gésákból. (Korábban betettem itt a fórumon, Bende topikjába is.):
Fairfax dala:
- Én tengerész vagyok, ám a fényes ég ragyog, mert az otthonunk a széles óceán, és ha partra léphetünk, úgy örülnek nekünk, összecsődül annyi asszony és leány, minden ember arca víg, sorra mind kezet szorít és távozáshoz hívnak ám a nők! Járva messzi tájakat, ennyi kedvesünk akadt, egyre csak visszavárnak ők /- Víg a tengerész! Bátor és merész! Lángra gyúl, ha lányra néz és átölelni kész! Hej, nincs időnk, hahó! Lányka, vár hajónk! Egy búcsúcsók, s az ég megáld! Az ég megáld, az ám!….
A Rádió Dalszínházának bemutatója: 1970. február 14.,
Kossuth Rádió, 19.25 - 20.37. A főbb szerepekben: László Margit, Petress
Zsuzsa, Bartha Alfonz, Bende Zsolt, Reményi Sándor, Feleki
Kamill, Kibédy Ervin, km. az MRT Énekkara és Szimfonikus Zenekara. Vezényel:
Bródy Tamás. Zenei rendező: Matz László. Rendező: Cserés Miklós dr.
Angol hajó vesztegel egy japán kikötőben, ahol „A
tízezer gyönyörűséghez” címzett teaházat sűrűn látogatja Fairfax angol
hajóstiszt, aki – bár vőlegény – nem tud ellenállni a bájos gésa, Mimóza
táncának. Ebből számos bonyodalom származik...
Találtam
egy ausztrál színházi Gésa-előadást a neten, a videón csak a
teljes I. felvonás található. Az időskálán az 56:33 -tól 59:52 ig visszakereshető
Fairfax és az énekkar tengerészdala. Hozzáteszem, Bende Zsolt rádiófelvételén
elhangzó dal sokkal karakteresebb, a hangzás ,a Férfikart is hallgatva, dinamikusabb.
Sidney Jones: The Geisha – Act 1 – Jelenet és Tengerész-dal
A magyar rádiófelvételről pedig ízelítőként itt van
két más bejátszás:
Sidney Jones: A gésák – I. finálé – Petress Zsuzsa, László Margit, Reményi Sándor, Bartha Alfonz
Egy másik rádiófelvételről:
Sidney Jones: A gésák - Molly dala - "Lolo, a papagáj" – Németh Marika
(km. a Magyar Rádió Énekkara és Szimfonikus Zenekara, vezényel: Bródy Tamás) - részletek, 1953
A Zentay
Anna énekfelvétele is jó, ám az eredeti változatban, a Rádió Dalszínháza teljes
felvételén is, a Tengerészindulót három szereplő énekli a kórussal:
Km. az MRT
Énekkara és Szimfonikus Zenekara, vezényel. Sebestyén András
A Rádió Dalszínházának bemutatója: 1964. július 18., Kossuth Rádió, 20.52 – 23.30
Sullivan operettjéből a Tengerészdal a Rádió
Dalszínházának „A fruska” felvételéről (1973) nem elérhető a YouTube-on.
Férfikar: „A
kéklő óceánt hófehér hajónkban járjuk, és nincs panasz miránk, úgy pucoljuk meg
az ágyút…”
Legyen itt három változat, angol nyelvű bejátszások:
Sullivan: H.M.S. Pinafore – Act 1 – „We shall sail the ocean blue”
Sullivan: H.M.S. Pinafore – Act 1 – „We shall sail the ocean blue”
Sullivan: H.M.S. Pinafore – Act 1 – „We shall sail the ocean blue”
Ez már egész jó lista. Most megpróbálok mindegyikből egy videót ide linkelni.
És ez is
Sidney Jones: A gésák - Fairfax tengerészdala
Remek hír. Különben milyen operettekben van tengerész dal?
A „Rádió Dalszínháza” címszó
alatt a YouTube-ra sorban kerülnek fel régi rádiófelvételek (teljes operett,
daljáték, zenés játék, keresztmetszet és/vagy részletek). A koldusdiák és a Csínom Palkó linkjeit korábban
betettem ide, sorra jönnek a következők...
Előadják
a Színház- és Filmművészeti Főiskola végzős hallgatói: Vásári Mónika, Réti
Andrea, Zentai Lilla, Zsila Judit, Miklósi Anna, Réti László, Gardi Tamás,
Kocsis György, Pál Attila, Laklóth Aladár.
Az
Ódry Színpad zenekarát Fekete Mari vezényli. Az előadást Kazán István rendezte.
Vélhetően a korábban itt jelzett észrevételem
nyomán, a YouTube-ra nemrég ismét felrakott link A koldusdiák rádiófelvételéről
már a javított, helyes információs adatokat
tünteti fel (tartalmazza).
Kedves Beaumont!
Idebeírásoddal sokat segítettél, hogy megfejtsük a nekem is fejtörést okozó, a többszöri hallgatásra sem igazán értett szavakat, amiket Palcsó Sándor a rádiófelvételen énekel Mydas műkereskedő belépő dalában Franz von Suppé A szép Galathea c., az antik görög világban játszódó egyfelvonásos operettjéből. (és a helyén kipontoztam a dalszöveg ismertetésekor).
Ismert, hogy a szerzők a görög mítosz világából merítették a cselekmény fonalát, a szereplők neve is arra hajaz: Galathea, Pygmalion, Ganymes, Mydas
Innocent-Vincze Ernő „ráutaló” magyar fordítását tekintve is, most rávezettél, hogy kiket említ Mydas szüleinek: megnevezted a „Gordillon” és a „Sibylline” neveket. Ezek alapján újra meghallgattam a youtube-ról a nevezetes dalt, odafigyelve a szövegre és valóban, csaknem szó szerint ezek a szavak szerepelnek az énekelt dalszövegben.
Talán akkor már kissé pontosíthatom is, hogyan hallom Palcsó Sándor énekében Mydas belépőjének versszövegét:
Franz von Suppé – A szép Galathea – Palcsó Sándor
Km. az MRT Énekkara (karigazgató: Sapszon Ferenc) és Szimfonikus Zenekara, vezényel: Lehel György. A Rádió Dalszínházának bemutatója: 1964. november 7., Kossuth Rádió, 20.10 - 21.35 (a rádiófelvételen további szereplők: László Margit, Réti József és Melis György)
„Kedves papa, Gordilon (vagy Gordio), kedves mama, Cybelé (kiejtve: Szibelé) jóvoltukból lett belőlem ilyen finom úr! Kedves atyám, Gordilon (vagy Gordio), kedves anyám, Cybelé (kiejtve: Szibelé), kiskoromtól ők neveltek ilyen finomul...”
Megerősítésként, utánakerestem, „ki kicsoda az antik mítoszokban”?
„Midasz – phrügiai király, Gordiosz király és (egyes szerzők szerint) Kübelé istennő fia.” (a görög Kübelét a mitológiában Cybele-ként is írják)
„A mesés jellegű történetek hőse valódi történelmi személy volt, asszír feliratok tanúsága szerint a Kr. e. VIII. században élt mint Gordion királya. Legendáját Ovidius Átváltozások c. költeménye dolgozta fel.”
Most jut eszembe, Palcsó Sándorral életében többször találkoztam, beszélgetéseink során erre a felvételére és a dalszövegben keresett szavakra, igazán rákérdezhettem volna...
4214-hez:
Kapcs. 5264. sorszám
Farkas Ferenc – Dékány András: Csínom Palkó – Rádiódaljáték teljes stúdiófelvétele!
(1:45:07) a YouTube-on már elérhető.
Az adatbázisomból néhány információt megosztok erről a
csodaszép daljáték rádiófelvételéről, a kor nagyszerű
operaénekes-generációjának avatott képviselőivel rögzített dalszámokról is:
Farkas Ferenc Dékány András szövegére
komponált Csínom Palkó című daljátékát a rádió megrendelésére
készítette, melynek 1949-ben volt a bemutatója; e rádiófelvétel átdolgozása
után, 1951. február 22-én mutatta be a Városi Színház - a mai Erkel Színház -
az átdolgozott művet.
A daljáték második, teljes stúdiófelvételére a Rádióban 1962. december
17-én került sor, ugyancsak Lehel György karmester zenei irányításával. Az
elkészült felvételt a Rádió Dalszínháza először 1963. május 1-jén sugározta:
Farkas Ferenc – Dékány András: Csínom Palkó
3 felvonásos daljáték
Vezényel: Lehel György
Km.: az MRT Szimfonikus Zenekara és Énekkara (Karigazgató: Vajda Cecília)
Zenei rendező: Ruitner Sándor
Rendező: Mikó András
Szereposztás:
Csínom Palkó – Simándy József
Csínom Jankó – Palócz László
Balogh Ádám, kapitány – Melis György
Zsuzsika – Gyurkovics Mária
Rosta Márton – Szabó Ernő
Éduska, a leánya – Házy Erzsébet
Tyukodi, a strázsamester – Domahidy László
Förgeteg, betyár – Radnay György
Örzse – Komlóssy Erzsébet
Kati – Andor Éva
Koháry gróf – Deák Sándor
Koháry grófné – Neményi Lili
Tájékoztatásul ideírom a stúdiófelvételen található főbb betétszámok
megnevezését és előadóit:
- Előjáték és Förgeteg dala (Radnay György)
- Csínom Palkó és Csínom Jankó kettőse: „Jöttünk
Edelényből” (Simándy József, Palócz László)
- Kati és Jankó kettőse: „Katinkám, ide
gyere!..../Elmondom szemedbe, szívem szerint szeretlek, szemérmes virágom…./Kis
Dunaág, nagy Dunaág….” (Andor Éva, Palócz László)
- Palkó és „Tyukodi kettőse: „Te vagy a
legény!...” (Simándy József, Domahidy László, énekkar)
- Palkó és Jankó dala (Simándy József, Palócz
László)
- Balogh Ádám dala: „Ahol te jársz” (Melis
György)
- Örzse dala: „Tányér, bogrács, fakanál, puha ágy és
pörkölt-libamáj, ez az asszonynak, ez az asszonynak a dolga; éles kard és
buzogány, kanóc, puska és kacagány, ez a férfiaknak, ez a férfiaknak gondja…/
De ha szól a harci riadó…” (Komlóssy Erzsébet, énekkar)
- Jelenet, Éduska és Rosta kettőse, I. felv.: „Jó
estét, jó estét, áldás erő békesség” (Házy Erzsébet, Szabó Ernő,
énekkar; próza: Radnay György)
- Prózai jelenet, I. felv.: „Mézeskalács, abból ugyan
mi nem kérünk” – próza: (Házy Erzsébet, Radnay György, Szabó
Ernő)
- Zsuzsika dala: „Sírva írt levelem” (Gyurkovics
Mária)
- Jelenet és Palkó dala, I. felv.: „Jaj, ez a sok
kacat”; „Elrepült a szép madárka, messze repültˇ - Próza (Ének és
próza: Simándy József, km. Házy Erzsébet).
- Éduska és Palkó kettőse, I. felv.: „Éduska, te
volnál”; „jójszakát kis leány, a nevem Csínom Palkó” (Házy Erzsébet,
Simándy József – ének és próza)
- I. felvonás fináléja (Házy Erzsébet, Szabó
Ernő, Domahidy László, Melis György, Simándy József, Palócz László, énekkar)
- Palkó dala: „Elrepült a szép madárka, merre
repül?ˇ (Simándy József)
- Zsuzsika, Éduska és Rosta jelenete, II. felv.: „Hát
itt fogunk mulatni”; „Olvasd: sírva írom levelem” (Próza, ének:
Gyurkovics Mária, Házy Erzsébet)
- Zsuzsika és Balogh Ádám kettőse a II. felvonásból: „Hűséges szívemmel” (Gyurkovics Mária, Melis György)
- Zsuzsika és Éduska jelenete, II. felv.: „Ennyire
szereted?”; „Hé, emberek, jó egészséget, itt volnánk” (Próza és ének:
Gyurkovics Mária, Házy Erzsébet, Simándy József, Melis György)
- Éduska és Balogh Ádám jelenete, III. felv.: „Kapitány
uram, szolgálatára” (Próza és ének: Házy Erzsébet, Melis György)
- Jelenet, III.felv. (Házy Erzsébet, Simándy
József, Melis György, Domahidy József)
- Koháry grófné és Rosta Márton kettőse: „Ein, zwei,
drei, ein, három a tánc…” (Neményi Lili, Szabó Ernő)
- Prózai jelenet és a III. felv. fináléja: „Ide hozzám! Nézzétek, Tyukodi a bakon!....Jól verekedtetek! Az új rangot megérdemlitek!...Csínom Palkó, Csínom Jankó, csontos karabélyom…” ( próza és ének: Házy Erzsébet, Andor Éva, Komlóssy Erzsébet, Gyurkovics Mária, Simándy József, Palócz László, Melis György, Domahidy László, Szabó Ernő, énekkar)
Csínom Palkó
Új magyar daljáték
Szabad Nép, 1951. március 4.
Új színműirodalmunk az évadban már a második magyar zenés színjátékkal lép a nyilvánosság elé. A néhány hónappal ezelőtt színre került „Aranycsillag” az új magyar operettnek mutatta meg egyik típusát, a most bemutatott „Csínom Palkó” pedig a népies daljáték még ki nem taposott útját járja.
A XVIII. század eleje a magyar nép szabadságmozgalmainak felejthetetlen korszaka. Rákóczi Ferenc felkelő serege ezekben az esztendőkben csapást csapásra mérve a sokszoros túlerőben lévő császári hadakra, sorra szabadítja fel a városok, a megyék népét az idegen elnyomás alól. A kuruc-kor nemzeti felszabadító harcainak a hősi világát kelti életre zenéjében, cselekményében a „Csinom Palkó”.
A daljáték cselekménye Érsekújvárnak, a labancok akkori erős várának felszabadításához kapcsolódik. Bottyán János, a jobbágyi sorból tábornoki rangra emelt legendáshírű „Vak Bottyán” és vitéz kapitánya, Balogh Ádám vezetik a vár ostromát; s köröttük ott vannak, akiket a történelemírás ugyan nem jegyzett fel, de akiknek neve, emléke a kuruc dalokban két és fél évszázad távolából is elevenen él a magyar nép ajkán: Tyukodi pajtás, Csinom Palkó, Csinom Jankó… A szabadsághősök mellett bemutatja a cselekmény az ellenséget is, a magyar népet sanyargató császári udvaroncokat és egyik labanc-talpnyalójukat, a népét, hazáját eláruló feudális nagyurat, Koháry grófot.
A témaválasztás tehát igen dicséretes: a daljáték szövegírói, Dékány András és Bálint Lajos a magyar történelmi múlt egyik dicsőséges szakaszát dolgozták fel. A „Csinom Palkó” témája valóban alkalmas arra, hogy felelevenítse a kuruc-kor minden hősiességét, s hogy a nagy elődök példájával a mához szóljon. Nem mindennapi művészi feladat e nagy idők hős alakjait úgy megformálni, hogy a színpadon valóban Csinom Palkó, Vak Bottyán, Balogh Ádám és szabadságharcos társaik keljenek életre. Az ábrázolt alakok közül különösen Tyukodi pajtás jellemzése sikerült. A mindig jókedvű, nagyokat kurjantó, ízesen káromkodó strázsamester derűs, lendületes alakja jól kifejezi a kuruc tábor harci szellemét, katonáinak jövőbe vetett hitét. Eredetien rajzolták meg Rosta Márton pozsonyi mézeskalácsos mester (és kuruc hírszerző) vonásait, s hitelesen ábrázolták leányának, a lelkes Éduskának vonzó egyéniségét. Ugyancsak meggyőzően jellemezték az ellenséget — Koháry grófot, Piperec bárót, s általában az újvári grófi palota rizsporos, parókás, léha udvari népségét. Komoly gyengéje azonban a szövegnek, hogy éppen a daljáték főhősei, Csinom Palkó,Vak Bottyán, Balogh Adám alakjai nincsenek elég határozott formába öntve, túlságosan vázlatosak.
Ehhez a vázlatossághoz járul, hogy a daljáték szerkezete, meséjének a felépítése sem elég tömör, az írók a történetet nem a legdrámaibb ütközőpontoknál ragadták meg. A szerkesztésmód hiányosságai főként Csinom Palkó szerepeltetésénél mutatkoznak meg: a legfőbb tettei nem a színpadon zajlanak le. Mennyivel meggyőzőbb lett volna például, ha a színpadon látjuk, s nem egy elbeszélésből tudjuk meg, miért és miként száll szembe Csinom Palkó a jobbágyait a császári seregbe hajszoló edelényi hűbérúr erőszakával, fenyegetéseivel, s hogyan indul el testvérével a kurucok táborába. És mennyivel lelkesítőbb lelt volna, ha Koháry grófnak Palkó által való elfogatását szintén nem a színfalak mögött bonyolítják le, hanem a színpadon mutatják be a szerzők. Másik fogyatékossága a szövegkönyvnek, hogy nem tudja kellően érzékeltetni a Rákóczi-szabadságharc forradalmi lendületét. Erre mód lett volna a cselekmény regényessége, könnyedsége mellett is.
A kuruc harcok célja, jelentősége, máig mutató tartalma a darabban a nézők számára nem elég világos és nem is elég vonzó. Sokkal hitelesebben szemlélteti a szövegkönyv Koháry, a hazaáruló császári marsall palotáját, környezetét, annak fényét, csillogását.
A daljáték gazdag áradású zenéje bőven kárpótol a szövegkönyvnek ezekért a hiányosságaiért. A kuruc-kor dallamkincse a régi magyar népzene legjavához tartozik. Nem egykorú kótákból maradt ránk, hanem évszázados késedelemmel jegyezték fel, elsősorban Pálóczi Horváth Ádám, akinek „ötödfélszáz énekek” című gyűjteménye ma is a legértékesebb forrása a kuruckor népdalköltészetének. Ez a száz évvel későbbi zenei visszapillantás a Thököly- és Rákóczi-kor emlékei felé, jellemzően mutatja az első népdalgyűjtők kuruc-érzelmeit is. Hogy milyen élő, gazdag ez a dallamkincs, azt gyönyörűen szemlélteti a „Csinom Palkó”-nak a kuruc szabadságharc zenéjén alapuló muzsikája. Farkas Ferenc zeneszerző művét egy évvel ezelőtt rádióoperettként mutatták be. A zenét Kossuth-díjal tüntették ki. Szép dallamai azóta széles körben népszerűsödtek.
A „Csinom Palkó" zenéje értékes példája a népi zene haladó hagyományaiból merítő, s azt eredményesen továbbfejlesztő zeneszerzői alkotómunkának. Színpadi változatában a nagy sikerű rádióoperett további zenével bővült. A szívet-lelket gyönyörködtető népdalfeldolgozások, a „Csinom Palkó”, a „Törökbársony süvegem”, a „Pajtás, gyere hát”, a „Te vagy a legény, Tyukodi pajtás”, s az egy év alatt oly népszerűvé vált „Jóéjszakát” kezdetű kettős, továbbá Balogh Adám és Zsuzsi szép duettje 17 új számmal, változatosan hangszerelt közzenékkel, együttesekkel, recitativókkal (opera-szerű énekbeszéddel), új tánczenével, hatásosan felépített finálékkal gazdagodott.
Az így megújított „Csinom Palkó”-zenét ugyanaz a keresetlenség jellemzi, mint első formáját. Ez a zene nemcsak szervesen összefügg a történettel, hanem újabb és újabb hajtóereje is a cselekménynek. A szerző sehol sem tévesztette szem elől, hogy a zene alapvető követelménye a dallam és Farkas Ferencben megvan a gazdag lelemény, hogy szépen ívelő dallamokat formáljon. Milyen megkapó szépséggel és nemes pátosszal bontja ki például Balogh Adám és Zsuzsi kettősét és milyen őszinte érzelmességgel Csinom Palkó és Éduska „Jóéjszakát”-duettjét. Zenéje jól is jellemez (példa erre Piperec báró kupléja), s határozott légkört is teremt (a grófi udvar gavottos-menüettes barokk pompája, a harmadik felvonás első és második részét összekötő, csatajelenetet érzékeltető, lüktető ritmusú, mozgalmas közzenéje).
A „Csinom Palkó” zenéjének legfőbb eleme a líraiság. Ez igen örvendetes, mert példamutatás a múlt burzsoá-formalista béklyóitól most szabaduló zeneszerzőink egy része számára, akik még mindig lebecsülik a lírát. Ezúttal azonban mégis több drámai erőre lett volna szükség. A szövegkönyvben nagyrészt elsikkadt a forradalmi lendület és ennek következtében nincs meg eléggé a zenében sem az a hősi sodrás, amely a kuruc-kor nagyszerű tetteit jellemezte. A rádiójáték kibővítése egészében igen szépen sikerült, de egyik-másik zenei bővítést nem tartjuk szerencsésnek, így főként az I. felvonásban előforduló opera-szerű énekbeszédet, amely többször is fékezi a játék lendületét
Az új magyar daljátékot az Operaház mutatta be a Városi Színházban. Az énekes játék műfaja színpadi beszéd és mozgás dolgában elég távol esik az operától: az igényes énekszerepek egyúttal komoly prózai feladatot is rónak a művészekre. Az Operaház tagjai pedig elsősorban énekesek. Amíg énekelnek, nincs is semmi nehézség, de amikor szövegmondásra kerül sor, nyomban kiderül az operai munka egyik hiányossága, az, hogy operaénekeseink javarésze mennyire nem ismeri a színpadi beszéd és mozgás alapvető szabályait. Az együttes tagjait így is elismerés illeti, mert a számukra idegen területen is lelkes művészi munkával szolgálják az előadás sikerét. A címszerepet Sárdy János énekli. Könnyed játékkal, lendülettel formálja meg a szerzők által kissé túlkönnyűnek megrajzolt alakot. Az előadás színészileg legjobban megoldott figurája Éduska lelkes leányalakja. Az Operettszínház vendégként fellépő tehetséges, fiatal tagja, Zentay Anna játssza és énekli keresetlen eszközökkel, vonzó, egyéni színekkel. Balogh Ádám szerepét Losonczy György játssza. Igen hatásosan énekel, a szokatlan műfaj szövegnehézségei azonban a kitűnő opera-színész számára is komoly próbát jelentenek. Fodor János, a népköztársaság érdemes művésze Förgeteg betyár dalait rendíti meg. Rosta mézeskalácsost Maleczky Oszkár játssza meleg kedéllyel. Domahidy László Tyukodi pajtásból lendületes figurát formál, de sok benne a műnépieskedés. Birkás Lilian őszinte lírával énekli Zsuzsika szólamát. Az újvári grófi palota udvari népségének mintatípusát, az üresfejű nőcsábász Piperec báró figuráját Fekete Pál alakítja remek jellemzéssel.
A rendezés a fiatal Mikó András munkája. Az együttes beállításában, mozgatásában, láthatóan a realista színpadi követelmények vezették. A zenei részeknél általában megoldotta a feladatát, amikor azonban prózára kerül sor, kitűnik, hogy ezen a területen már nem tudott segítségére lenni az énekeseknek. A szerzők túlságosan is vonzóan rajzolták meg a Koháry-palota udvari környezetét és Mikó András rendezése is - helytelenül - mintha erre a felvonásra fektette volna a fősúlyt. Az előadás legjobb elemei: a leghatásosabb díszlet, s a táncok közül a sikerültebb koreográfia is a II. felvonásra jutottak. (Mennyivel kifejezéstelenebb például a III. felvonás kuruc kardtánca, mint az udvari táncok.) A díszletek Fülöp Zoltán, a koreográfia Vashegyi Ernő, a jelmezek Márk Tivadar tervei. Az előadást Kerekes János vezényli.
A daljáték harmadik előadása a bemutatóhoz viszonyítva máris fejlődést mutatott. A szereplők otthonosabban mozognak a műfajban, játékuk felszabadultabb. A további előadások bizonyára még inkább megérlelik majd a játékot. A dramaturgiai hibák egy részét pedig érdemes volna és lehetséges is „menetközben” kiküszöbölni.
A „Csinom Palkó” bemutatója jelentős állomása színházi művelődésünknek. Nemcsak, mert fontos lépés előre a daljáték-műfaj múltbeli csökevényeinek elvetésében, hanem azért is, mert egészséges hangjával, főként pedig zenéjének sajátos népi légkörével a műfajnak azt a jó hagyományát folytatja - és fejleszti eredményesen tovább -, amelyet Kacsóh Pongrác a János vitézzel alapozott meg.
/Lózsy János/
Lehár Ferenc: A víg özvegy –„Pavilon-kettős” - Koltay Valéria és Kövecses Béla
Magyar szöveg: Mérei Adolf
A Rádió Dalszínházának bemutatója: 1962. december 8., Kossuth Rádió 18.55 – 21.27. – Vezényel: Sebestyén András – Házy Erzsébet, Koltay Valéria, Udvardy Tibor, Kövecses Béla, Palcsó Sándor, Kishegyi Árpád, Külkey László, Bilicsi Tivadar, km. az MRT Énekkara és Szimfonikus Zenekara. Zenei rendező: Ruitner Sándor. Rendező: Rácz György.
Valencienne és Camille de Rosillon jelenete, II. felv.:
Valencienne: Szegény fiú!
Camille: Megöl a kínom!
Valencienne: Meggyógyítom, megházasítom: az özvegyet, uram, ma még eljegyzi!
Camille: Ez a beszéd szívem halálra sebzi!
Valencienne: Nem mondanék ma nemet én, nem volnék már régen ilyen gyáva,
ha nékem a gyűlölt erény nem állna mindenütt utamba.
Camille: Lemondjak Rólad, a boldogságom?
Valencienne: Van annyi szép nő a világon!
Camille: Én a tiéd, Te az enyém!
Valencienne: Ne gondolj rá, hiú remény!
Camille: Egy csókot kérek!
Valencienne: Uram, ez erőszak!
Camille: Ne félj, nem bántlak én!
Camille de Rosillon áriája:
Májusban nyílnak a rózsák, oly dúsan, színesen.
Szerelem szép virága kinyílt a szívemen!
Ha nékem rózsafája Te vagy Te drága lény,
Az égnek boldogsága, mint álom száll felém!
Most Tőled el kell válnom, a boldogság csaló?
Csak délibáb volt álmom, s a rózsa hervadó?
Lelkemnek reménye, ha győzök száz bajon,
Ha összeforr majd vélem az én kis angyalom!
Ha összeforr majd vélem az én kis angyalom!...
Folytatólag a jelenet
Valencienne: Rossz fiú!
Camille: Angyalkám!.
Valencienne: Ó, hagyj el! Hagyj! Különben elhagy a józan ész!
Camille: Búcsúra egy csókot! Ajkad nyújtsd felém!
Nézd, ez a kicsi pavilon, csupa titok ez a hely itt bent!
Nézd, ez a kicsi pavilon, nem fecseg ki semmit sohasem!
Félhomálya véd, csak a vágy lángja ég!
Nézd, ez a kicsi pavilon, üdvöket ígérget csábítón!
Valencienne: Óh, érzem,... bemegyek én de nyomban...
Camille: Jó ez a kicsi pavilon...
Együtt: Félhomálya véd, csak a vágy lángja ég!
Hív ez a kicsi pavilon, üdvöket ígérget csábítón!
Kapcs. 5261. sorszám
Az előbbiekhez hozzáteszem: 2012 és 2022
közötti időszakban a Dankó Rádió munkatársai: Nagy Ibolya énekművész hét évig, majd
őt követte Erdélyi Claudia és Tölgyi Krisztina, szerkesztő-műsorvezetők, akik
jegyezték itt az operettműfajt. Mint említettem, egy éve Czikora István László (tenor), a Budapesti Operettszínház művésze,
vezeti az operettadást a Dankó Rádió stúdiójából.
Abban a kényelmes helyzetben vagyok, hogy a
jelzett tíz évben, amig rendszeresen hallgattam a csatorna hullámhosszán
operettet a kazettásrádióm mellől, üres magnókazettákra több száz operettmelódia
felvételét rögzítettem. Ezáltal megörökítettem saját céljaimra a Magyar Rádió
zenei hangarchívumából értékes, engem érdeklő operettrészleteket, azokkal az opera-énekművészekkel,
akik közel álltak/állnak hozzám. Kezdetben azokra a stúdiófelvételekre
fókuszálltam, amiken kedvenc operaénekesnőm, Házy Erzsébet szopránja hallható illetve
vele a részletekben ismert, neves operaházi kollégák a partnerek: Udvardy
Tibor, Sárdy János, Kelen Tibor, Ilosfalvy Róbert, Simándy József, Szabó Miklós,
Kövecses Béla, Bartha Alfonz, Réti József, Korondy György, Kishegyi Árpád, Palcsó
Sándor, Külkey László, Fülöp Attila, Kónya Sándor, Radnay
György, Melis György, Palócz László, Bende Zsolt, Maleczky Oszkár, Várhelyi
Endre, Begányi Ferenc. De Baksay Árpád, Rátonyi Róbert operetténekes-művészekkel
vagy Bilicsi Tivadar, Szabó Ernő színművészekkel együtt is énekelt operettslágereket
a rádió stúdiójában teljes- vagy keresztmetszetfelvételeken. Házy Erzsébet számos,
operaénekesnővel és operetténekesnővel közös jelenetekben is hallható az operettfelvételein,
pld.: Neményi Lili, Osváth Júlia, Gyurkovics Mária, Gencsy Sári, Ágai Karola, Lehoczky Éva, László Margit, Koltay
Valéria, Kalmár Magda, Andor Éva, Németh Marika, Petress Zsuzsa, Kiss Manyi, Barlay Zsuzsa, Komlóssy Erzsébet, Palánkay
Klára, Sándor Judit... Később pedig más énekművészekkel készített operettrészletek
kerültek érdeklődésem fókuszába, az ő hangjukat is megörökítettem a rádióból
felvett operettrészletekben: pld. Gyenes Magda, Déry Gabriella, Kincses
Veronika, Tokody Ilona, Pitti Katalin, Pászthy Júlia, Kertesi Ingrid, Zempléni
Mária, Csonka Zsuzsanna, Decsi Ágnes, Oszvald Marika, Zsadon Andrea, Teremi
Trixi, Dancs Annamari, Kalocsai Zsuzsa, Mezei Mária, Takács Tamara, Mátray
Ferenc, Gulyás Dénes, Molnár András, B. Nagy János, Korcsmáros Péter, Rozsos István,
Leblanc Győző, Maros Gábor, Kovács József, Nyári Zoltán, Balczó Péter, Boncsér
Gergely, Peller András, Dolhai Attila, Miller
Lajos, Kovács Péter, Gáti István, Kováts Kolos, Gregor József...
Több mint 80 darab teljes 90 perces kazettám
volt teli operettrészletekkel, melyeket aztán CD-re mentettem át: mintegy 180
lemezre. Úgyhogy elmondhatom, az operettirodalom színe-java a rendelkezésemre
áll magyar nyelvű felvételeken a Magyar Rádió hangarchívumából kijátszva.
Költségem „mindössze” a kazetta meg a CD ára, és a kazettáról CD-re átírás volt.
Igen megérte. Viszont a tíz év alatt végig kellett ülnöm a Dankó Rádió napi,
heti rendszerességgel leadott operettadásait, időt szentelnem a
zenehallgatásra, és közben a magnót időnként felvétel állapotába hozni, majd a
számok végén a készüléket leállítani, mindez nagy figyelmet követelt a részemről. Később a magnókazettákat egyenként visszahallgattam
és kijegyzeteltem a rajta lévő énekszámok címét, az előadókat, énekkar,
zenekar, karmester, a felvétel időpontja stb adatokat, melyeket aztán az elhangzás sorrendjében a CD-tasakoknál mint kísérőjegyzék állítottam össze.
Még annyit: a Dankó Rádió szerkesztő-műsorvezetői feladatát közel egy esztendeje Czikora István László látja el. Róla
amit tudni lehet erről a linkről elolvasható:
Czikora István László tenor operaénekes és
okleveles énekművész-tanár. A Budapesti Operettszínház művésze, a Magyar
Művészeti Akadémia ösztöndíjasa, a Dankó Rádió szerkesztője,
műsorvezetője. Az Őrségből indult, és amikor teheti, visszajár Vasba.
Fontos ügyet képvisel: az állami gondozásban élő gyermekek társadalomba való
integrálását.
A Dankó Rádió műsorsugárzása kezdetétől több
mint tíz éven át (2012 és 2022 között) napi, heti rendszerességgel beszámoltam
itt a topikban a rádió operettadásaiban (Túl
az Óperencián; Az a szép) elhangzott ének-, zeneszámokról. Részleteztem, az adott operettmelódiákról érdemes
tudnivalókat: ismertettem a szerzők, a címek, az előadók (énekes, zenekar,
karmester), az archív stúdió- vagy koncertfelvételekről bejátszott operettrészletek
helyének és idejének adatait, utaltam a cselekményre, idéztem a dalszövegekből,
továbbá megosztottam a műsorokba alkalmanként meghívott énekművészek, alkotó
személyiségek műfajjal kapcsolatos gondolatait.
Egy idő után leálltam ezzel, abbahagytam, tekintve,
hogy az adások ideje rendszertelenné, a műsorok némelyikének zenei összetétele számomra
„vegyesfelvágottá” és emiatt hallgatásuk fárasztóvá, olykor érdektelenné vált. Idővel
az ismétlések követték/követik egymást...Úgyhogy már csak nagy ritkán kerestem (és keresek) rá a rádiócsatornára.
Tudom, közel egy éve szerkezetében megújult a Dankó Rádió és benne az operettadás is: maradva a régi műsorcímnél, a „Túl az Óperencián” minden nap (a hétvégén is) du. hat és hét óra között mintegy 55 percben Szikora László műsorvezetésével ad operettet. Műsorába néhányszor belehallgattam, de továbbra is fenntartásaim vannak, hiszen a legtöbbször két interjú között felcsendülő operettslágereket egyáltalán nem konferálja fel, csak úgy elindul egy-egy dal, egy operettrészlet anélkül, hogy ismertetné kitől mit hallunk, nem tudunk meg arról semmi információt. (Én felismerem, de feltehetően sokan vannak rádióhallgatók, akiket azért érdekelné, hogy mégis mi szólal meg, ki a zeneszerző, melyik operettjéből halljuk a dalt, a kettőst, kik adják elő a felvételen, s a jelenetben kik a közreműködők stb.)
A másik szempont: bárki rákattinthat a Dankó Rádió internetes oldalára és online meghallgathatja az adást, sőt, itt vissza tudja hallgatni azt. (Rákeresni a csatornára, kiválasztva a műsor megnevezését és kezdési időpontját). De rám már ne várjon senki, hogy „helyre tegyem”, pótoljam mindazt, amit a zenei csatorna operettadásának felelős szerkesztője és műsorvezetője „elmulaszt(ott)” – tekintve, hogy amit akartam, azt tíz éven át megtettem a műfaj szerelmeseinek, ide leírtam, ami visszakereshető.
Az
érdeklődő rádióhallgató, ha késztetést érez rá, kapcsoljon oda az adáshoz, és csak
úgy önmagában szeresse meg élvezze a felhangzó, többségében ismert operettmuzsikát;
vagy felismeri azt a többféle rádiófelvétel közül, és örülhet ennek, vagy nem
ismeri fel és bosszankodhat miatta...
Mintaképpen, a mai operettadás erre a linkre kattintva érhető el és hallgatható vissza:
A műsorban egyebek közt részletek hangzottak el Huszka Jenő Bob herceg (Palócz László), Lehár Ferenc Paganini (Kalmár Magda), Luxemburg grófja (Baksay Árpád), Cigányszerelem, Kálmán Imre Tatárjárás, Ábrahám Pál Bál a Savoyban, Robert Planquette: Rip van Winkle (Melis György), Jacques Offenbach Párizsi élet című operettjeiből és Frederick Loewe My Fair Lady (Lehoczky Zsuzsa) című musicaljéből.
Időnként azért belehallgatok a Dankó Rádió operettadásába, és továbbra is
bejegyezni fogok ide a Magyar Rádióban felvett, archív operettfelvételekről
megtudható ismereteket, illusztrálva akár a YouTube oldalán megtalálható hangzó
(ének) anyagokkal.
Jacques Offenbach: A 66-os szám
Operett egy felvonásban
A Magyar Rádió Dalszínházának bemutatója: 1990. április
16., Kossuth Rádió, 10.05 - 11.00
Az internetre felkerült a Rádió archívumából a teljes operett magyar nyelvű felvétele!!
Pittaud de Forges (szövegkönyvíró)
és Paul-Aime Chapelle (költő) librettóját Innocent-Vincze Ernő fordította magyarra
Az 1850-es évek elején,
osztrák és német tájakon játszódó történet szereplői – az eredeti, francia
verzió alapján:
Piccolo - Gulyás Dénes (tenor)
Suzon- Kertesi Ingrid (szoprán)
Francois,
vándor házaló - Melis György (bariton)
Km. a Magyar Rádió és Televízió Szimfonikus Zenekara
Vezényel: Pál Tamás
Zenei rendező: Fejes Cecília. Rendező: Avanesian Alex.
Duration 30:57
1. Nyitány
2. Madárdal (No.1) (Suzon és Piccolo kettőse) Erdőkön, mezőkön végig... (5:22-től)
3. Románc (No.2) (Suzon és Piccolo románca) A posta hozta ezt a pár sort (7:16-tól)
4. Dudadal (No.3) (Suzon és Piccolo kettőse) Ó szép Tirol, hol a jódli szól...(9:21-től)
5. Házalódal (No.4) (Francois dala) Hej, itt a házaló! Vegye meg, vegye meg, vegye meg, ami kéne... (12:53-tól)
6. Sorszámjelenet (No.5) Tercett (16:47-től)
7. Bordal (No.6) (Francois dala és együttes) Szerencse fel, ifjú úr, teljesülhet minden
vágya! Isten éltesse Önt! Soká! Soká! Soká! Igyunk egyet rá... (20:55-től)
8. Mandolindal (No.7) (Suzon románca) Hozzád fűzött minden régi szép emlék...(25:00-tól)
9. Hármas (No.8) Nagy
ég! Nagy ég! Ki hitte volna!.. (28:04-től)
10.Finálé (No.9) Együttes (29:30-től)
Megemlítem, hogy ezt megelőzően huszonöt évvel korábban már bemutatta a Rádió Dalszínháza Offenbach egyfelvonásosát: A 66-os szám - 1964. december 27., Kossuth Rádió, 17.00 – 18.00
A Magyar Rádió Szimfonikus Zenekarát Fischer Sándor
vezényli.
Suzon – László Margit; Piccolo – Palcsó Sándor; Francois, vándor házaló – Radnay
György
Zenei rendező: Ruitner Sándor. Rendező: Szécsi Ferenc
Kapcs.: 3899- sorszám
1928-ban mutatták be Lehár új operettjét, a Friderikát, amelynek hőse a fiatal Goethe, egyes szövegrészleteit pedig a nagy költő művei alapján írták. Lehár a Friderikát daljátéknak tartotta, amely a ballad operához hasonlóan színpadi műfaj, szövegét mondják, zeneileg pedig meglehetősen egyszerű. A Friderika cselekménye 1771-ben játszódik Sessenheim faluban, A libretto Goethe-ről szól, aki beleszeretett a lelkész Friderika nevű lányába, és el is jegyezte őt, a lány azonban, hogy ne ártson szerelme karrierjének, okos cselszövéseknek köszönhetően szakít a költővel. A mű zenéje a lehári operettek legtöbbjéhez hasonlóan, igen drámai.
Lehár Ferenc – Ludwig Herzer – Fritz
Löhner-Beda: Friderika
Magyar dalszöveg: Harsányi Zsolt és Szenes Andor
A Rádió Dalszínházának bemutatója
(keresztmetszet):1972. április 3., Kossuth Rádió, 19.20 - 20.10
A rádiófelvételen énekel: Andor Éva, Kalmár Magda,
Bende Zsolt, Simándy József. Az MRT Énekkarát és Szimfonikus Zenekarát
Sebestyén András vezényli.
Az operett néhány részlete a YouTube-ra is felkerült:
Lehár Ferenc: Friderika – A költő dala, II. felv. – „Ó lányka, ó lánykám, imádlak én” – Simándy József (A filmrészletben feltűnik Andor Éva is.)
Lehár Ferenc: Friderika – „Báránykám, báránykám, csalfa lelkű mind a lány” – Bende Zsolt
Egy másik, televíziós felvételről:
Robert Planquette: A corneville-i harangok
Operett
(eredetileg „opera comique”) három felvonásban, 1877
Librettó:
Charles Gabet azonos című színdarabja nyomán Louis-Francois Clairville (eredeti
nevén: Nicolaie, 1811-1879) és Charles Gabet
Részletek
az operett magyar nyelvű stúdiófelvételeiről – amelyek rákerültek a YouTube
oldalára:
1. Házy Erzsébet archív, fiatalkori televíziós operettfelvételéről – Fekete-fehér filmen részlet (1960-as évek eleje, MTV):
A film ének-zenei hanganyaga az alábbi rádiófelvételről való:
Robert Planquette: A corneville-i harangok - keresztmetszet, 1960. január 13., Petőfi Rádió, 20:30 – 21.45 ; a Rádió Dalszínházának bemutatója
Vezényel: Erdélyi Miklós - Házy Erzsébet, Zentay Anna, Bartha Alfonz, Radnay György, Maleczky Oszkár, Rátonyi Róbert, km. az MRT Énekkara és Szimfonikus Zenekara.
Zenei rendező: Fejes Cecília. Rendező: Solymosi Ottó.
Albert István összekötő szövegét Temessy Hédi és Kálmán György mondja el.
Megemlítem, hogy Házy Erzsébet Germaine énekszólamát újra hangszalagra énekelte fel tizenegy évvel később, már az operett teljes rádiófelvételén!
Rádió Dalszínháza teljes felvétele, magyar nyelven:
A Rádió Dalszínházának bemutatója: 1971. december 20., Kossuth Rádió, 19.51 – 22.00
Magyar szöveg: Innocent Vincze Ernő
Vezényel: Breitner Tamás
Km.: az MRT Énekkara (Karigazgató: Sapszon Ferenc) és Szimfonikus Zenekara
Zenei rendező: Balassa Sándor
Rendező: Cserés Miklós dr.
Szerkesztő: Bitó Pál
Szereposztás:
Gaspard, a kastély gondnoka „Gáspár apó” – Várhelyi Endre (Balázs Samu)
Germaine, Gaspard unokahúga – Házy Erzsébet
Serpolette, Gaspard szolgálólánya – Kalmár Magda (Lehoczky Zsuzsa)
Henri de Corneville márki – Melis György (Sinkovits Imre)
Jean Grenicheux, parasztlegény – Korondy György (Zenthe Ferenc)
A bíró – Sólyom-Nagy Sándor (Kovács Károly)
Kormányos – Szirmay Jenő
Matróz – Hága József
Vásárbiztos – Michels János (Galgóczy Imre)
Corneville-i lányok – Arányi Adrienne, Barlay Vali, Encsi Katalin,
Hódy Gitta, Kéry Edit, Mátrai Zsuzsa, Létay Klári, Takács Judit,
Szatmári Liza, Zsombor Klára
4. Robert Planquette: A corneville-i harangok - Serpolette dala - Kalmár Magda
5. Robert Planquette: A corneville-i harangok - Gáspár apó dala - Várhelyi Endre
6. Korondy György énekével felvett dal nem került fel a YouTube-ra, ezért helyébe egy másik előadó stúdiófelvételéről linkelem be:
Robert Planquette: A corneville-i harangok - „Szállj, ifjú bátran.../ Szállj szellő szárnyán...” - Baksay Árpád - Grenicheux belépője az I. felvonásból. Km. a Magyar Rádió Szimfonikus Zenekara, vezényel: Váradi László - Qualiton, 1954
Egyébként a teljes rádiófelvételen a következő részletek ismeretesek:
- Bevezető jelenet „Itt a corneville-i vásár…” (Házy, Kalmár, énekkar) Történik XIV. Lajos francia király uralkodásának végén,1710 táján, egy normandiai halászfaluban, Corneville-ben. ÉRDEKESSÉGEK: MIKSZÁTH KÁLMÁN 1878-tól három évig Szegeden élt, s mint újságíró cikkek, karcolatok, tárcák egész sorát jelentette meg a helyi lapokban. A fiatal író 1879 februárjában megnézte az operettet, az előadásról írt kritikája igen figyelemreméltó! Íme a szövege: 1879. SZEGEDI NAPLÓ - A SZÍNHÁZ ROVATBÓL (56. kötet)
„ A »Corneville-i harangok« első előadása, dacára a fölemelt helyáraknak, nagy közönség és e közt számos, a híres operett kedvéért bejött vidékiek előtt ment végbe. Planquette műve itt is, mint mindenütt, ahol színre került, nagyon tetszett. Az előadás, a premiereknél előfordulni szokott apróbb gikszerektől eltekintve, jó volt. Az operett cselekményéről: A normandiai halászfaluban, Corneville-ben elhagyatottan áll a tengerpart fölé emelkedő kastély. Tulajdonosai eltávoztak, jó ideje az örökösök sem adtak életjelt magukról. Az épület egyébként is elátkozott hírében áll, éjfélkor ugyanis rendre megszólalnak tornyának harangjai, mind nagyobb félelemmel töltve el az ott lakókat, olyannyira, hogy biztonságosabbnak tartják elkerülni még a környékét is. Húsz év telt el. A kastély gondnoka, Gáspár apó két árva lánykát nevelt fel mostanra, a gondjaira bízott lányt és egy talált gyermeket. Serpolette az egyik, aki arról álmodik, egyszer majd az derül ki róla, hogy nemesi származású, és aki az ügyeskedő Grenicheux-be szerelmes, aki inkább a másik lányt, Germaine-t rajongja körül. Germaine-t nevelőapja a bírónak szánja, de a lány egy jóslat beteljesedésében bízik, hogy majd ahhoz megy feleségül, aki a tenger felől érkezik és megmenti az életét… Éppen vasárnap van, amikor egy csapat matróz kíséretében egy idegen keresi fel a falucskát. Az ismeretlen valójában Henri márki, a kastély örököse, aki inkognitóban tér vissza gyermekkora színhelyére, s amint jár-kel, hirtelen felrémlenek előtte egykori emlékei: a kastély, s egy kislány, aki beleesett a tengerbe, ám ő kihúzta, a partra vitte, majd – sorsára hagyta. Úgy határoz, egyelőre nem fedi fel kilétét, gazdag utazónak adja ki magát, s szolgálatába fogadja Serpolette-et, Germaine-t és Grenicheux-t, majd Gáspár jóváhagyásával a kastélyban üti fel szállását... |
Kapcs: 4164. sorszám
A fent hivatkozott sorszámra utalok - hiszen ami operettzene felcsendült és a műsorvezető felkonferált, eszembe juttatta három évvel ezelőtti emlékeimet: egy régi adás ismétlését hallottam október 25-én a Magyar Katolikus Rádió hullámhosszán; Kálmán Imre legnépszerűbb operettjeiből - a szerző születési évfordulója alkalmából sugározta a rádió akkor és most újra.
A Magyar Kornél szerkesztette és
vezette rádióadás műsoráról már három éve beszámoltam és részleteztem amit hallunk.
A megismételt adás visszahallgatható: itt.
Újra ideírom a zenei bejátszásokat:
Tatárjárás (1908) -Lassú keringő részlet
Az ördöglovas – Palotás (Magyar Rádió Szimfonikus
Zenekara, vezényel: Makláry László)
A csárdáskirálynő (1916) - Gábor Andor magyar dalszövegével – részletek
A
Magyar Rádió stúdiófelvételéről (1962):
Németh
Marika, Gyenes Magda, Honthy Hanna, Baksay Árpád, Rátonyi Róbert, Feleki Kamill
és Homm Pál énekel , km. a Fővárosi Operettszínház Zenekara és a Magyar Rádió
Énekkara, vezényel: Bródy Tamás)
Marica grófnő (1924) – Harsányi Zsolt magyar dalszövegével – részletek
A
Magyar Hanglemezgyártó Vállalat stúdiófelvételéről (Hungaroton) -1965
Németh
Marika, Zentay Anna, Szőnyi Olga, Ilosfalvy Róbert, Melis György és Csajányi
György énekel, km. a Magyar Rádió Énekkara és Szimfonikus Zenekara, vezényel:
Gyulai Gaál
Ferenc