vissza a cimoldalra
2019-05-25
részletes keresés    Café Momus on Facebook rss
Bejelentkezés
Név
Jelszó
Regisztráció
Legfrissebb fórumaink
Olvasói levelek (11348)
A csapos közbeszól (95)

Erkel Színház (10118)
Házy Erzsébet művészete és pályája (4492)
Hozzászólások a Momus írásaihoz (6717)
Magyar Televízió opera-, balett- és operett közvetítései - hazai produkciók (1319)
Lisztről emelkedetten (952)
Operett a magyar rádióban (1949-1990) (3254)
Élő közvetítések (7877)
Kemény Egon zeneszerző (Wien, 1905 - Budapest, 1969) (1666)
Franz Schmidt (3337)
Kimernya? (3067)
Elena Mosuc-drámai koloratúra (901)
Jonas Kaufmann (2385)
Birgit Nilsson (41)
Operett, mint színpadi műfaj (3917)
Bende Zsolt (153)
Mi újság a Magyar Állami Operaházban? (61688)

Fórumok teljes listája
Impresszum

megjelenteti:
Café Momus Egyesület
adószám:
18240531-1-43

apróhirdetés feladása:

Fórum - Operett a magyar rádióban (1949-1990) (Búbánat, 2008-03-06 21:20:47)

   
3253   Búbánat 2019-05-25 10:33:33

 

Dankó Rádió – „Túl az Óperencián” – szerkesztő-műsorvezető: Nagy Ibolya

E heti vendégek a stúdióban: Gulyás Dénes operaénekes, a Pécsi Nemzeti Színház operaigazgatója és volt tanítványa,Tatai Nóra operaénekesnő, aki Massenet Manon című operájának címszerepét énekelte ez év januárjában a pécsi operabemutatón

Az operettműsor tartalmából:

- Egy operaária Gulyás Dénes felvételéről: Verdi: Rigoletto – Kesztyűária (Km. az MRT Szimfonikus Zenekara, vezényel: Medveczy Ádám)

- Musical-operett részlet Tatai Nóra előadásában: Leonard Bernstein: Candide – Kunigunda koloratúráriája: „ Glitter and Be Gay” (Szabó Ferenc János működik közre zongorán)

- Kálmán Imre – Gábor Andor: A Csárdáskirálynő – „Lányok, a lányok…” (Korondy György, Gáti István, Gulyás Dénes, Korondy György, az MRT Énekkarának Férfikara és Szimfonikus Zenekara, vezényel: Breitner Tamás) - Kálmán Imre-operettest közvetítése a Csepeli Munkásotthonból (1979. december 3., 3. Műsor, 19.00 –20.30)

- Kálmán Imre: A Csárdáskirálynő – Az I. felvonás fináléja (Házy Erzsébet, Palócz László, Feleki Kamill, Rátonyi Róbert, az MRT Énekkara és Szimfonikus Zenekara, vezényel Bródy Tamás) – a Rádió Dalszínházának bemutatója: 1968. június 1., Kossuth Rádió 19.20 – 22.00

- Szirmai Albert – Gábor Andor: Mágnás Miska – „Cintányéros cudarvilág”  (Szász Kati, Egri József)

A délelőtti adás ismétlése ma délután hat órától hallgatható meg a rádióban és az internetes elérhetőségeken

,

3252   smaragd • előzmény3215 2019-05-25 08:16:05

 

 

FITTLER KATALIN: HANGHORDOZÓVÁLTÁS

KEMÉNY EGON két rádiós daljátéka CD-albumokon

 

címmel a CRITICAI LAPOK 2019. 03-04. száma (10.oldal) ismerteti a februárban kiadott "Hatvani diákjai" és "Komáromi farsang" című műveket, zeneszerzőjük pályaívét, megemlékezve a Rádió Dalszínházáról is.

3251   Búbánat 2019-05-24 12:09:41

DANKÓ RÁDIÓ „Túl az Óperencián” Gulyás Dénessel és Tatai Nórával  - 21. hét

 

A Kossuth-díjas operaénekessel, a Pécsi Nemzeti Színház operaigazgatójával és volt növendékével, a pécsett Gulyás Dénes rendezésében januárban bemutatott Manon címszereplőjével, Tatai Nórával beszélget a rádióműsorban ezen a héten minden nap a szerkesztő-műsorvezető, Nagy Ibolya.

A héten naponta kapunk egy-egy bejátszott részletet Jules Massenet Manonjából,  a 2019. januárban bemutatott opera hangfelvételéről. Tatai Nóra énekli Manont, a Pécsi Nemzeti Színház zenekarát Oberfrank Péter vezényli. A rendező: Gulyás Dénes.

A délelőtti adás Lehár Ferenc Friderika című operettjének Közzenéjével indult (Km. az MRT Szimfonikus Zenekara, vezényel: Sebestyén András) - 1972

Berkes János operaénekest köszöntötte mai születésnapján Nagy Ibolya a stúdióból, Brodszky Miklós - Harmath Imre bejátszott örökzöld dalával:

„Ha holdfénybe öltözött már egész Sevilla, és az esti szél szava zenél, oly szép minden, mint hogyha csak az ég kinyílna, s a csalódott szív újra remél… /Pardon, pardon szenyóra, pardon, pardon egy szóra…”

Részletek következtek egy- egy Kálmán- és Lehár-operettből:

Kálmán Imre – Szenes Andor: A montmartre-i ibolya

Kincses Veronika, Kalmár Magda, Molnár András, Póka Balázs, Rozsos István énekel, km. az MRT Énekkara és Szimfonikus Zenekara.  Vezényel: Breitner Tamás - 1983. január 1., Kossuth rádió 20.30 – 22.00

- Violetta dala: „Csak egy, amire kérem, ha szeret kicsikét” (Kincses)

- Művészhimnusz – Raoul, Florimond, Henry és Violetta négyese: Művész, ha gyötör a szegénység, ha elhagy a reménység, ne add el a lelkedet! Ha látod, a tehetség semmit sem ér, csak harcolj szüntelen a jobb holnapért…”  (Kincses, Molnár, Rozsos, Póka, énekkar)

-  Ninon és a gavallérok jelenete: „Ma ha egy asszony kissé szép…/ Carambolina, Caramboletta”  (Kalmár, férfikar)

 - Violetta belépője: „Az én dalom egy egyszerű dal…” (Kincses)

- Jelenet és finálé: ,Ninon, Ninon, én ébren álmodom…”  (Kincses, Kalmár, Molnár, Rozsos, Póka, énekkar)

 

Lehár Ferenc – Gábor Andor - Zoltán Pál – Semsei JenőCigányszerelem

Kincses Veronika, Kukely Júlia, Gulyás Dénes, Mersei Miklós énekel, km. az MRT Énekkara és Szimfonikus Zenekara. Vezényel: Nagy Ferenc - 1984. július 9., Petőfi Rádió 20.35 – 22.15

-  Józsi dala: „Egy szép szerelem véget ért, eljöttem egy búcsúcsókra… Enyém leszel, Zórika, vár a boldogság…” (Gulyás)

- Ilona és Józsi kettőse: „Mondd meg, hogy szeretsz-e még, mondd, úgy, mint rég…” (Kukely, Gulyás)

- Cigánykórus és jelenet (Kincses, Kukely, Gulyás, Mersei, énekkar)

- Dal és kettős: „Valahol régen, erdőszélen…” (Kincses, Gulyás)

- Ilona csárdása: „Messze a nagy erdő, messze száll a felhő, messze megyek édes rózsám tetőled… /Volt, nincs, fene bánja, volt nincs vigye kánya, volt szeretőm  mindig, volt elég….”  (Kukely)

Az adás Franz von Suppé  Fatinitza című operettje nyitányának dallamaival fejeződött be. (a Magyar Állami Operaház Zenekarát  Sándor János  vezényli) - 1989, Hungaroton. Megjegyzem, a Magyar Hanglemezgyártó Vállalat ezen lemezén csak Suppé-nyitányok hallhatóak: Könnyű lovasság, Fatinitza, Pikk dáma, Költő és paraszt, Banditák, A szép Galathea, Pajkos diákok, Reggel, délben és este Bécsben  

Ezt az operettműsort ma délután hat és hét óra között ismét meghallgathatjuk a Dankó Rádióban és online az internetes elérhetőségeken (www.dankoradio.hu).

3250   Búbánat • előzmény1904 2019-05-23 18:17:17

Kapcs. 1904., 130. sorszámok

Sándor Judit és Bende Zsolt

 Kemény Egon – Békés István „Szabad szívek” daljátékának rádiófelvételén

Rádió és Televízió Újság címlapján - 1960. március 14-20. szám

A fotót áthoztam innen:

1665  smaragd • Fórum - Kemény Egon zeneszerző (Wien, 1905 - Budapest, 1969) (smaragd, 2016-09-10 17:01:08)

3249   Búbánat 2019-05-23 13:24:40

A Dankó Rádióban Bende Zsoltra emlékezett Nagy Ibolya:  az operaénekes ezen a napon hagyott itt bennünket. (Budapest, 1926. május 23. – Budapest, 1998. június 27.)

A kiváló baritonistánk emlékére énekfelvételéről felcsendült a „Kaliforniai dal Szirmay Albert- Gábor Andor Gróf Rinaldó című operettjéből: Száll a szellő, száll, messzi földig jár… / Kaliforniába vágyom,   az arany hazája vár…” A rádiófelvételen közreműködik a Magyar Állami Hangversenyzenekar, vezényel: Breitner Tamás  - az operett részleteit a Kossuth Rádió sugározta először 1965. április 16-án, 20.30-tól, a felvételen Bende Zsolt mellett Házy Erzsébet, Zentay Anna és Rátonyi Róbert énekel.

A „Túl az Óperencián” műsorban ezen a héten Gulyás Dénes operaénekes, a Pécsi Nemzeti Színház operaigazgatója és tanítványa, a pécsi  Manon-előadás címszereplője Tatai Nóra operaénekes a vendég, akikkel a szerkesztő-műsorvezető beszélget.

Ma is kaptunk egy bejátszást Massenet operájából - a hangfelvételen Tatai Nóra énekét halljuk Manon egyik áriájának rövid részletében. (2019. január, Pécsi Nemzeti Színház, Manon –bemutató)

A műsorban hallhattuk még:

Szergej Rahmanyinov Op.34. románcai közül a Polonszkij szövegére komponált Disszonancia című dalt Tatai Nóra énekfelvételéről.

Kodály Zoltán – Balázs Béla: Czinka Panna balladája - Kalmár Magda és Gulyás Dénes énekelt részleteket a műből. A felvételen Lehel György vezényli a Magyar Rádió Énekkarát és Szimfonikus Zenekarát.

Pjotr Csajkovszkij – Josef Klein: A diadalmas asszony  (Csajkovszkij dalaiból, és a Hattyúk tava c. balett zenei motívumaiból összeállított és meghangszerelt darab olyasféle, mint Schubert - Berté Három a kislány c. daljátéka). 

- Menysikov dala, I, felv.”Hol az az asszony, ki rabul ejtett? hol az az asszony, kit nem felejtek? hol van mámor, az örök lobogás? hol az a nő, aki minden nap más?... Hol az az asszony, akire vágyom?…”   (Gulyás Dénes és az MRT Énekkarának Férfikara, vezényel Breitner Tamás)

A Dankó Rádió ma délelőtti operettadása Lehár Ferenc Pacsirta című operettjéből egy keringő-egyveleggel indult  (a Bécsi Johann Strauss Zenekart Willi Boskovsky vezényli)  és Johann Strauss  A cigánybáró című operettjének nyitánya dallamaival fejeződött be (Carlos Kleiber vezényli a Bécsi Filharmonikusokat – koncertfelvétel)

Ismétlés ma délután hat és hét óra között.

3248   Búbánat 2019-05-22 15:19:30

A Dankó Rádió operettműsorában a szerkesztő-műsorvezető Nagy Ibolya megemlékezett a ma 20 esztendeje elhunyt kiváló tenoristánkról, Szabó Miklós operaénekesről (Székesfehérvár, 1909. november 27. - Budapest, 1999. május 22) - aki nemcsak nagyszerű énekművész volt, számtalan opera-, operettszerep, meg dal- és nótafelvétel fűződik a nevéhez, hanem hosszú élete során műfordítóként, zenés színpadi darabok dalszövegeinek írójaként is tevékenykedett, és ebben a mivoltában szintén maradandót alkotott.

Rá emlékezve csendült fel a rádióban énekfelvételei közül  egy Buday Dénes-dal mellett még

 - Luigi Denza – Szabó Miklós: Funiculi-funicula (Szabó Miklós és a Földényi Kórus, km. a Magyar Állami Hangversenyzenekar) – Szabó Miklós e dalnak nemcsak előadója, hanem mint remek zenei műfordító itt az olasz szöveg magyarra fordítója is. 

Az alábbi fotót találtam az MTVA interneten hozzáférhető archívumában:

Házy Erzsébet és Szabó Miklós -  „Operettkettős”  - Charles Lecocq - Kristóf Károly - Romhányi József Angot asszony lánya című operett rádiófelvételén

Fotó: Szalay Zoltán felvétele a Magyar Rádió stúdiójában készült, 1960-ban.

Közzétette: Rádió és Televízió Újság, 1960. november 14 – 20. lapszámának címoldalán

 

A „Túl az Óperencián” rádióműsor vendége ezen a héten Gulyás Dénes operaénekes, a Pécsi Nemzeti Színház operatagozatának igazgatója, rendezője és tanítványa, a pécsi  Manon-előadás címszereplője Tatai Nóra operaénekes, akikkel Nagy Ibolya beszélget.

Jules Massenet operájának januári pécsi bemutatóján készült hangfelvételről most megszólalt Manon két áriája Tatai Nóra előadásában.

 

Ezt követte Gulyás Dénes egyik operettfelvételéről bejátszott részletek:

Huszka Jenő – Martos Ferenc: Gül Baba

- Gábor diák belépője: „Rászállt a galambom a budai várra, a budai várnak bástyája fokára. (Gulyás Dénes)

- Gábor diák dala: „Az utolsó kívánságom, halljátok meg emberek! Süvegem fejembe vágom, vérpadra vígan megyek!.../ Ott túl a rácson egy más világ van, amelynek érzem bűvös illatát!...” (Gulyás Dénes)

- Leila és Gábor diák szerelmi kettőse: „Ha volnék egy énekes madárka, tehozzád szólna mindegyik dalom…./Szép égi virágom, jó sorsomat áldom…/Jer, vélem, édes, szökjünk el innen…” (Farkas Katalin, Gulyás Dénes)

- Gábor diák bordala: „ A kulacsom kotyogós, kotyogós, hej, a gégém, iszamós, csuszamós…/ Borban az igazság, borban a vigasz, borban hadd felejtsünk, borban a tavasz…” (Gulyás Dénes, km. az MRT Énekkara és Szimfonikus Zenekara, vezényel: Makláry László) - részletek, Qualiton, 1986 

 

A délelőtti adás ismétlése ma 18 és 19 óra között hallgatható meg a Dankó Rádióban és online a www.dankoradio.hu oldalon.

3247   Búbánat • előzmény3246 2019-05-21 13:21:32

Az előbb lemaradt a Stradivari-dal előadójának neve: Svéd Sándor

3246   Búbánat 2019-05-21 11:20:11

A Dankó Rádió ma délelőtti, Túl az Óperencián adásában  ezek a zenék is elhangzottak:  

Kálmán Imre – magyar szöveg Harsányi Zsolt: A cigányprímás  - Stradivári-dal  (Rácz Pali dala)

Mi a jobb és mi a szebb:  hegedű vagy asszony?…/- Szól a nóta, csend a vége, ám a nőnél fuccs a béke,…. /Az ócska Stradivari egy árva szót se szól…” (Km. a  Magyar Állami Operaház Zenekara , vezényel:  BródyTamás)

Ruggero Leoncavallo: Bajazzók – Nedda áriája „Madárdal”  Tatai Nóra előadásában (zongorakísérő: Siska Ádám)

Kodály Zoltán – Harsányi Zsolt: Háry János - Háry dala a IV. kalandból  „Felszántom a császár udvarát…”   (Melis György)

Jacques Offenbach magyar szöveg Innocent Vincze Ernő: A 66-os szám  - (részletek, 1989. január 23., Petőfi Rádió; 1991, Radioton)  Az  MRT  Szimfonikus Zenekarát Pál Tamás vezényli.

Erről a felvételről két számot hallottunk:

- François, vándor házaló bordala – előadja Melis György, km.  Kertesi Ingrid és Gulyás Dénes

„Szerencse fel, ifjú úr! Teljesülhet minden vágya! Isten éltesse Önt! Soká-soká-soká! Igyunk egyet reá, itt a jó, finom óbor! Régen sajtolták ezt, nemes szőlőbogyóból. E szív, e száj a legszebben üdvözli önt! A jó burgundit! /- A legszebb hely - a legszebb hely -, a borral teli pince, s egy pincebor - egy pincebor-, a föld egy drága kincse, úgy a jó bor - úgy a jó bor-, a bíbor színben égő…/- Hej, csúszik a bor, ha bármi bánat érjen, csúszik a bor, ha sorsod jobban áll; kell az a bor, mert ízlik bármiképpen, boldogságra, búbánatra kell a telt pohár…/ -gluglu-gluglu-gluglu-gluglu-gluglu-gluglu-gluglu… - akármi boldogságra, búbánatra kell a telt pohár…”

- Házalódal  (Melis  György)

 „Hej, itt a házaló, vegye meg, vegye meg, vegye meg, amit kéne, s amennyit kéne! Ha olcsó is, de jó, akad itt, akad itt, akad itt ezerféle, van itt minden féle. Mind, ami szép, mind, ami jó, nálam kapható. Végeladás, nincs maradás…./Tessék, tessék, gyűszű, festék.....tessék, tessék!  / - Bájos szőke leányka, egy kendő néked oly szépen állna, nos, próbálj, bátran, vedd csak bátran, mily szép vagy benne, nézd, csak nézz! Kis barna kincsem, no, nézd csak, ennél szebb lánc nincsen, csak próbáld fel hát, persze, ingyen. Oly szép, vagy mint egy álomkép! Oly szép vagy, mint egy álomkép!   /- Itt minden holmi kapható! És ingyenesen látható! Vegyék, vigyék, vegyék, vigyék, vegyék! Van itt mindenből épp elég!  /Hej, itt a házaló….”

Az operettműsor befejező száma volt:

Franz von Suppé: A könnyű lovasság – nyitány (a Magyar Állami Hangversenyzenekart Ferencsik János vezényli)

Ezen a héten naponta Gulyás Dénes operaénekes és tanítványa, Tatai Nóra operaénekes a vendég a rádió stúdiójában, a beszélgető társ: Nagy Ibolya szerkesztő, műsorvezető.

A délelőtti adás ismétlése ma délután hat és hét óra között hallgatható meg a rádió hullámhosszán és az internetes elérhetőségeken.

3245   Búbánat 2019-05-20 11:25:04

Gulyás Dénes operaénekessel, a Pécsi Nemzeti Színház operatagozatának zeneigazgatójával, rendezővel és tanítványával, a pécsi  Manon-előadás címszereplőjével, Tatai Nóra operaénekessel beszélget Nagy Ibolya, a Dankó Rádió Túl az Óperencián című operettműsorának szerkesztő-műsorvezetője -  ezen a héten minden nap.

A ma délelőtti adásból – amit a délután hat órakor kezdődő ismétlésben is meghallgathatunk – kiemelem ezeket a műsorszámokat:

Kálmán Imre – Harsányi Zsolt magyar szövegével: Marica grófnő

Tasziló dala: „Mit tudjátok ti benn, hogy idekint mi fáj. Hej, voltam egyszer én is büszke bálkirály…/Hej, cigány…” (Gulyás Dénes, km. az  MRT Szimfonikus Zenekara, vezényel Breitner Tamás)a Rádió Dalszínházának bemutatója: 1982. február 18., Kossuth Rádió  20.00 – 21.29  (Megjegyzem, Sebestyén András zenei vezetésével, Németh Marika, Andor Éva, Simándy József és mások énekfelvételével  a Rádió 1963-ban már készített egy teljes felvételt a Marica grófnőből. )

Szergej Rahmanyinov Op.34. románcai közül a Polonszkij szövegére komponált Disszonancia című dalt hallhattuk most Tatai Nóra énekfelvételéről

Lehár Ferenc – Kulinyi Ernő és Erdődy János magyar szövegével: Paganini  

Három részlet hangzott el az operettből:

 - Paganini dala: „Volt nem egy, de száz babám(Gulyás Dénes)

-Anna-Elisa és Paganini szerelmi kettőse: „Súgd meg…./Nem szeret így téged más…” (Kalmár Magda, Gulyás Dénes)

- Bevezető kórus és búcsújelenet - finálé - „Megyek, Firenze vár…”  (Kalmár Magda, Gulyás Dénes, Palcsó Sándor, Rozsos István, km. az MRT Énekkara és Szimfonikus Zenekara. Vezényel: Sebestyén András) – A Rádió Dalszínházának a bemutatója: 1981. március 16., Kossuth Rádió 19.15 – 20.35. (Megjegyzem, ezt a teljes felvételt megelőzően csak keresztmetszet készült az operettből: 1958-ban mutatta be a Rádió, Bródy Tamás vezényelt, a főbb szerepeket Orosz Júlia, Zentay Anna, Szabó Miklós és Kishegyi Árpád énekelték.)

 

Giacomo Puccini: Gianni Schicchi – Lauretta áriája (Bellai Eszter, km. a Győri Filharmonikus Zenekar, vezényel: Koncz Tamás)

Wolfgang Amadeus Mozart: A varázsfuvola - Papagena és Papagano kettőse - „Pa-pa-pa-pa”  (Csengery Adrienne és Melis György, km. a   Magyar Állami Operaház Zenekara, vezényel: Erdélyi Miklós)

 

Carl Millöcker: A szegény Jonathán  - Nyitány  (a Magyar Rádió Szimfonikus Zenekarát Vincze Ottó vezényli) – (1956)

3244   Búbánat 2019-05-17 20:54:23

Mindig örömmel hallgatok Lehárt! 

Itt van a Dankó Rádió is, amelynek - és akinek: a szerkesztő-műsorvezetőjének - hála és köszönet, hogy rendszeresen felcsendül  napi sugárzású operett adásaiban a  nagy magyar komponistának valamelyik gyönyörű zenéje.  Ma például az igen ritkán játszott Lehár-dalmű, A hercegkisasszony  intermezzójával  indult a délelőtti és az ismétlésben a délutáni rádiós műsor ("Túl az Óperencián").

Ezzel kapcsolatosan érdemesnek tartom elmondani, hogy ez a szépséges instrumentális zenei részlet arról a rádiós felvételről való, melyen részletek szólalnak meg Házy Erzsébet új operettfelvételeiből:

A Magyar Állami Operaház Zenekarát Bródy Tamás vezényli. 

  1. Robert Planquette: Rip van Winkle – Alice levéláriája
  2. Pjotr Csajkovszkij - Joseph Klein: A diadalmas asszony – Mártha románca
  3.  Lehár Ferenc: Hercegkisasszony – Mary-Ann dala + Közzene
  4. Oscar Straus: Búcsúkeringő – Vera Lisaweta Opalinski grófnő dala „Rózsadal”
  5. Lehár Ferenc: Luxemburg grófja – Angéla belépője „Boldogság, ki tudja, mi a boldogság, aki nem volt szerelmes még…”
  6. Lehár Ferenc: Paganini – Liza belépője „Szép álom, szállj a szívemre”

 (1976. december 26., Petőfi Rádió, 15.44 -16.06) 

Erről a rádiófelvételről olykor-olykor a Házy Erzsébet énekelte operettdalok - benne Lehár! -  is műsorra kerülnek az adássorozatban.

A mai adásból egy másik elhangzott zeneszámot is kiemelek: 

Kacsóh Pongrác – Heltai Jenő – Petőfi Sándor – Bakonyi Károly János vitéz című daljátékának egy kevéssé ismert stúdiófelvételéről szólalt meg a Tűndérországban játszódó utolsó jelenet - azaz a III. felvonás fináléja, melynek végén a zenekari hangzásba szőve, az utolsó taktusok alatt prózában, mintegy narrátorként Molnár Piroska színművésznő  Iluska és Jancsi boldog révbe jutásának "elmesélésével" lezárja történetüket. Ez a dramaturgiai megoldás nem szokványos befejezése a János vitéz daljátéknak -  ezzel mintha kihangsúlyozná Petőfi Sándor elbeszélő költeményének sugárzó, népies romantikáját, meseszövését.

A szereplők voltak: 

Kovács József, Oszvald Marika, Gárday Gábor, Molnár Piroska, a Fővárosi Operettszínház Énekkara és Zenekara, vezényel Oberfrank Géza. 

(1979, Qualiton; rádióbemutató: 1981. április 16., Petőfi Rádió 14.00 – 16.30)  Rendező: Vámos László

3243   Búbánat 2019-05-16 21:34:59

„A Csínom Palkó születése”

„1950. február 19-e híres nevezetes dátum az úgynevezett rádióoperettek történetében, ekkor készült el ugyanis az a Csínom Palkó, amelynek zenéjéért május 1-jén a kitűnő komponista, Farkas Ferenc Kossuth-díjat kapott, s így lett a darab máig is az egyetlen így kiemelt alkotása a rádiónknak.

Az elnökségnek valamiféle máig is megmagyarázhatatlan előérzete volt a művel kapcsolatban, hiszen akkor már sok hónapja kísérleteztünk valamiféle új műfaj kialakításával, mégis éppen most, a februári ősbemutató előtt határozta el magát, hogy a soron következőt, a Csínom Palkót, egy éjszakai fogadás keretében, mintegy előzetesként bemutatja a sajtónak. A siker bennünket is meglepett, hiszen a próbák, a felvételek során őszintén szólva nem sejtettük, hogy a többinél mennyivel kimagaslóbb alkotás létrehozásának részesei lehetünk, legkevésbé pedig azt, hogy a bemutatót követően a darab kibővített színpadi változata megjárja majd Operaházunkat, a vidéki színházakat, a Szegedi Ünnepi Játékokat, sőt még külhoni dalintézetek színpadait is.

Sok évvel később a Csínom Palkóból újabb felvétel is készült, most már csupa operaénekes részvételével, de őszinte örömmel hallottam egyszer, hogy a Hanglemezgyártó Vállalat tervei közt szerepel a teljes ősbemutató közrebocsátása. Ugyanakkor fájdalommal tölt el mindannyiunkat, hogy Rátonyi Róberten és az operettprimadonnává avatott Ruttkai Éván kívül (akinek a szerepét az Operaházban Gyurkovics Mária alakította!) jóformán már egyetlen szereplő sem él, s itt kegyelettel soroljuk fel Sárdy János, Gózon Gyula, Mányai Lajos, Rajczy Lajos, Solthy György, Rozsos István nevét.

De hogy azonnal valami vidámabbról is beszámoljak, ismét egy legendát kell eloszlatnom: a mű létrejöttének tudatosan kitervelt voltáról szóló elképzeléseket. A Csínom Palkó ugyanis a következőképp született meg:

Szász Péternek eszébe jutott egyszer, hogy az akkor ismét divatba jött nagyoperett, A csárdáskirálynő két, csak nótában szereplő, de színpadi valóságukban meg nem jelenő alakjáról: Hajmási Péterről és Hajmási Pálról afféle persziflázs-játékot kellene kitalálni, s az ötlet megvalósítására a Rádiónak sokszor dolgozó Dékány Andrást, sok felnőtt és ifjúsági mű íróját kérte fel, egy folyosói, futó megbízatással. Nos, Dékány örömmel vállalta is a feladatot; amire azonban írógépe elé ült, mindössze annyi maradt meg emlékezetében a pár szavas megbeszélésből, hogy két összeillő, egymásra rímelő nevű férfiról kell zenés rádiódarabot írnia. Meg is írta azt – Csínom Palkóról és Csínom Jankóról. Hogy tévedése, amelyet kitűnő párbeszédekkel, fordulatos helyzetekkel és ízléses, szinte költői versszövegekkel tetézett, eljut egészen a Kossuth-díjig, arra sem ő, sem mi nem gondoltunk egy percig sem, viszont Szász Péterrel mind a ketten megkaptuk munkásságunk jutalmát Farkas Ferenc nagyszerű háziasszony feleségétől, aki a díjkiosztás napján csodálatos uzsonnával vendégelt meg bennünket, amelynek fénypontja egy hatalmas csokoládétorta volt.

A felvételek kapcsán is történt azonban egy derűs eset, amelyet azután sokáig emlegettünk; a darab sokszori ismétlése nem is engedte meg, hogy elfeledkezzünk róla.

A darabnak rengeteg szereplője volt, és a színészek – ők, úgy látszik, megérezték azt, amit mi nem – nagy feszültségben mondták, énekelték szerepüket. A szeretetre méltó, nagyszerű énekes-színész, Sárdy János, annyi siker hőse pedig úgy izgult, hogy egyszer csak kettőt lapozott példányában, s úgy folytatta a szövegmondást. Mivel pedig akkor még nem létezett a magnótechnika, amelynél nem probléma egy rész letörlése és újramondása, a Csínom Palkót is úgynevezett nagy-lakkra rögzítettük. Mindannyian kétségbeesetten néztünk egymásra a technikai-rendezői fülkében, miképp lehet ezt kijavítani, és egyáltalán: miképp fog Sárdy az eredeti, előző lapon rögzített szöveghez visszatérni. Ő azonban pár szó elmondása után rájött tévedésére, visszalapozott, és mielőtt az odaillő mondatot kimondta volna, odaszólt nekem a mikrofonon át:

- Pardon, Gyurikám!

Miután pedig a lemez ezt is rögzítette, a mintegy huszonöt ismétlés során minden alkalommal törhették a hallgatók a fejüket, hogy melyik kuruc vitézt hívhatták a darabban Gyurinak, s miért kellett attól Csínom Palkónak bocsánatot kérnie!

(R á c z  G y ö r g y nek, a Rádió volt főrendezőjének, a rádióoperett-műfaj kitalálójának a közelmúltban a Go-press gondozásában megjelent M e s t e r e k  á r n y é k b a n  című kötetéből)”

RTV Újság, 1984. június 10 – 17.  (23. szám)

 

1., ősváltozat: „a rádióból indult el” - 1950. január 21., Petőfi Rádió, 19.30 - 21.00; Rácz György a fenti cikkében - tévesen - 1950. február 19-ét említ.

Farkas Ferenc – Dékány András: Csínom Palkó (vidám zenés játék)

Vezényel: Lehel György
Km.: A Magyar Rádió szimfonikus zenekara és énekkara

Rendező: Rácz György

Szereposztás

Csínom Palkó – Sárdy János
Csínom Jankó – Rátonyi Róbert
Bottyán János, tábornok – Solthy György
Balogh Ádám, kapitány – Újlaky László (énekhang: Reményi Sándor)
Tyukodi pajtás – Pécsi Sándor
Förgeteg, haramiavezér – Rajczy Lajos
Rézangyal, haramia  – Győző László
Koháry gróf, labanc tábornok – Képessy József
Koháry grófné – Hollós Melitta
Zsuzsika, nevelőnő – Németh Marika
Rosta, mézeskalácsos – Gózon Gyula
Vénuska, a leánya – Ruttkai Éva (Megjegyzem: a karakter neve 1951-ben változik Éduskára, amikor az operaházi [Városi Színház] bemutatóra Bálint Lajos átdolgozza Dékány András szövegkönyvét.)

Piperec báró, császári megbízott – Rozsos István
A fejedelem – Gáti József
Cinka Panna – Lukács Margit
Rajta Miska, kuruc – Náday Pál
Kese Tamás, kancellista – Lázár Tihamér
Kucug Balázs, labanc – Tassy András
Daru, kocsmáros – Mányai Lajos
Polgármester – Téri Árpád
Tiszt – Pálos György


2. változat: 1963. május 1., Kossuth Rádió, 20.10 – 22.00

Farkas Ferenc – Dékány András – Bálint Lajos: Csínom Palkó – 3 felvonásos daljáték

Vezényel: Lehel György
Km.: az MRT Szimfonikus Zenekara és Énekkara (Karigazgató: Vajda Cecília)

Zenei rendező: Ruitner Sándor
Rendező: Mikó András

Szereposztás:

Csínom Palkó – Simándy József
Csínom Jankó – Palócz László
Balogh Ádám, kapitány – Melis György
Zsuzsika – Gyurkovics Mária
Rosta Márton – Szabó Ernő
Éduska, a leánya – Házy Erzsébet
Tyukodi, a strázsamester – Domahidy László
Förgeteg, betyár – Radnay György
Örzse – Komlóssy Erzsébet
Kati – Andor Éva
Koháry gróf – Deák Sándor
Koháry grófné – Neményi Lili

Közreműködik még: Albert István, Balogh László, Barsi Béla, Bikádi György, Fenyő Aladár, Kovács Péter, Lippay Ferenc, Michels János, Őze Lajos, Palkó József, Szénási Ernő, Szénási István, Szilasi Gyula, Vándory Gusztáv

Ismert még egy rádiós változat, melyben ezúttal csak részleteket vettek fel Gyurkovics Mária, Sándor Judit, Szabó Miklós, Melis György, Katona Lajos énekével, közreműködött a Magyar Rádió Szimfonikus Zenekara és a Forrai-kórus. Vezényel: Forrai Miklós - 1952. február 26., Petőfi Rádió, 15.00 – 15.45

3242   Búbánat • előzmény2197 2019-05-16 11:35:09

Kapcs. 2197. sorszám

„Utam muzsikálva járom” - Zenés beszélgetés Sárdy Jánossal

Riporter: Czigány György

Elhangzott: 1963. december 25-én, a Kossuth Rádióban, 10.55 – 11.56 órakor

Km.: Németh Marika, Tolnay Klári és Palló Imre

Az összekötőszöveget Stella Adorján írta

Szerkesztő: Bitó Pál

Sárdyt három évvel később (1966-ban) Czigány György ismét meginterjúvolta rádiós műsorában, amiről itt a 2197. sorszám alatt - Nagy Ibolya szerkesztőnek a  Dankó Rádióban a művészre emlékező operettműsora kapcsán - szóltam.

3241   smaragd 2019-05-15 17:59:45

 

Dankó Rádió     mai ismétlés kb: 18.03

KEMÉNY EGON: "Komáromi farsang"

Daljáték, Magyar Rádió, 1957

https://www.mediaklikk.hu/danko-radio-elo

A mai műsor elején hangzott  fel a Nyitány, amelyben a

Minden vagy te nékem...Csokonai szerenádja majd Csokonai-Lilla duett, Ilosfalvy Róbert és Házy Erzsébet

Létra-kórus - Földényi-kórus

Sötét lepel borul reánk...Csokonai dala, Ilosfalvy Róbert

Áldomásra cimborák....a csurgói diákok nótája, Földényi-kórus

műrészletek dallamaira ismerhetünk.

Főszerepben:

Csokonai Vitéz Mihály - Ilosfalvy Róbert, próza: Zenthe Ferenc

Vajda Julianna, Lilla - Házy Erzsébet, próza: Korompai Vali

A Magyar Rádió Szimfonikus Zenekarát Lehel György vezényelte.

 

További részletek és CD:  www. kemenyegon.hu

 

"Túl az Óperencián"  - NAGY IBOLYA  műsora  -  Dankó Rádió  

3240   Búbánat 2019-05-13 11:07:05

A Dankó Rádió „Túl az Óperencián” adásában hallhattuk most délelőtt:

Kálmán Imre: Csárdáskirálynő

Kokas László, Kékkovács Mara, Molnár Marica, Oszvald Marika, Szász Kati, Szendy Szilvi,  Csere László, Peller Károly és mások énekében szólaltak meg most ismert dalok az operettből.

Lehár Ferenc: Cigányszerelem

Az elhangzott dalok előadói: Fischl Mónika, Kalocsai Zsuzsa, Boncsér Gergely, Faragó András, Vadász Dániel énekel, a Budapesti Operettszínház énekkarát (karigazgató: Drucker Péter) és zenekarát Makláry László vezényli. Az élő, ének-zenei felvétel a 2012. november 3-i sznházi előadáson készült.

Kokas László operetténekes és lánya, Kokas Piroska színésznő a vendégei ezen a héten a Dankó Rádió operettműsorának. Beszélgetőtársuk: Nagy Ibolya, szerkesztő-műsorvezető

A délelőtti adást ma 18 és 19 óra között ismét meghallgathatjuk a rádióban és az internetes elérhetőségén.

3239   Búbánat 2019-05-12 12:10:51

Ma 316 éve, 1703. május 12-én II. Rákóczi Ferenc brezáni kiáltványában harcba szólította Magyarország “nemes és nemtelen” lakóit, szabadságharcot hirdetve a Habsburgok uralmának lerázására, az ország függetlenségének kivívására.  

A Dankó Rádió mai operettműsorában a témát feldolgozó két daljátékból hallhattunk részleteket:

Kacsóh Pongrác – Erdődy Sándor – Pásztor Árpád – Sassi Csaba Rákóczi című történelmi daljátékából csendült fel

Rákóczi dala, jelenet és Rákóczi megtérése:

„- Hogyha jő az este, várom félve-lesve, vár-e rám a csöndes álom, vagy kerget a kétség, kerül a reménység, leszel-e az én párom?... ” (Udvardy Tibor)

„- Nagyságos fejedelem! Mindnyájan megértjük szíved fájdalmát…” / - „Fülembe csendül egy nóta még, ott szunnyadott már a szívembe rég. A dajkanóták emléke kél, egy árva népről bús dalt regél…” (Udvardy Tibor ének és próza, km. Agárdy Gábor, Palcsó Sándor – próza; az MRT Szimfonikus Zenekarát Kerekes János vezényli) - Rendező: László EndreA daljáték teljes felvételének Rádió Dalszínház-beli bemutatója: 1964. január 4., Kossuth Rádió, 20.25 – 22.00. 

Farkas Ferenc – Dékány András: Csínom Palkó

Részletek szólaltak meg a daljátékból. Km. az MRT Szimfonikus Zenekara és Énekkara (Karigazgató: Vajda Cecília). Karmester: Lehel György.  Rendező: Mikó András. A Rádió Dalszínházának új, teljes stúdiófelvételéről: 1963. május 1, Kossuth Rádió, 20.10 – 22.00

- „Jelenet, Tyukodi dala és kórus: „Katonák, katonák…”  (Domahidy László,  km. az MRT Énekkarának férfikara)

- Kati és Jankó kettőse: „Katinkám, ide gyere!..../Elmondom a szemedbe, szívem szerint szeretlek, szemérmes virágom…./Kis Duna-ág, nagy Duna-ág, gyöngyös fodros habja, csupa ragyogó hajnali fény csillog-villog rajta…” (Andor Éva, Palócz László)

- Csatajelenet (Domahidy László, Radnay György, Komlóssy Erzsébet, Házy Erzsébet -  próza;  induló -  zenekar)

- Kuczug Balázs elfogása – táborjelenet (Palócz László, Radnay György, km. Deák Sándor, Neményi Lili – próza)   

- Jelenet és a III. felv. fináléja: „Nézzétek, Tyukodi a bakon”; „Jól verekedtetek, a rangot megérdemlitek”; „Csínom Palkó, Csínom Jankó, csontos karabélyom”  - próza és ének (Andor Éva, Gyurkovics Mária, Házy Erzsébet, Komlóssy Erzsébet, Domahidy László, Palócz László, Melis György, Simándy József, Szabó Ernő, énekkar)

 

Ma 135 évvel ezelőtt született Bedřich Smetana (1824. március 2. – Prága, 1884. május 12) a cseh zene első nagy komponistája,  akinek a nevéhez a később a nemzete függetlenedéséhez kapcsolódó zenei motívumvilág megteremtése kapcsolódik. Emiatt hazájában sokan a cseh zene atyjának tekintik.

A „Túl az Óperencián” adásának elején Az eladott menyasszony című operájából a Komédiások tánca hangzott el (III. felv,), a műsor végén pedig a Hazám című, a cseh nép régi dicsőségét és a cseh tájak szépségét idéző, hat részből álló szimfonikus ciklus „Moldva”  tételének a dallamai csendültek fel.

 

Ezen a héten ma utoljára vendégeskedett a rádió stúdiójában Kovács István – Sajgál Erika színészházaspár, akikkel a szerkesztő-műsorvezető, Nagy Ibolya beszélget.

A délelőtti adás ismétlése ma 18 és 19 óra között hallgatható meg rádióban és az interneten (www,dankoradio.hu).

3238   Búbánat • előzmény1953 2019-05-09 21:51:51

Kapcs. az 1953 és 1952. sorszámú bejegyzésekhez

Lehár Ferenc: Cigányszerelem

Az operett rádióváltozata (a legteljesebb változat, stúdiófelvétel magyar nyelven)

A Rádió Dalszínházának bemutatója: 1984. július 9., Petőfi Rádió 20.35 – 22.15

Szövegét Alfred Maria Willner és Robert Bodarzky írta.

Fordította:  Gábor Andor. Átdolgozta: Zoltán Pál és G. Dénes György

Rádióra alkalmazta: Semsei Jenő

A Magyar Rádió és Televízió Szimfonikus Zenekarát és Énekkarát (karigazgató: Sapszon Ferenc) Nagy Ferenc vezényli.

Zenei rendező: Bárány Gusztáv

Szerkesztő: Bitó Pál

Rendezte: Békés András


Szereposztás:

Ilona, primadonna – Kukely Júlia (próza: Szegedi Erika)

Cigányprímás – Gulyás Dénes (Papp Zoltán)

Drágfay Péter, földbirtokos – Bende Zsolt (Zenthe Ferenc)

Zórika, a lánya – Kincses Veronika (Venczel Vera)

János, Zórika vőlegénye – Molnár András (Rubold Ödön)

Paulette, Zórika barátnője - Decsi Ágnes (Schütz Ila)

Berta, Paulette nevelőnője – Takács Tamara (Mányai Zsuzsa)

Tivadar, színész – Fülöp Attila (Szacsvay László)

Kutula Vincze, cigányvajda – Mersei Miklós (Izsóf Vilmos)

Lina – Arányi Adrien (próza)

Törzsőrmester – Fogarasi Endre (próza) 

3237   Búbánat 2019-05-08 11:02:36

A Dankó Rádió ma délelőtti operettműsorában hallhattuk:

1. Lehár Ferenc: Korallenlippen – PolkaMazurka (a Zuglói Filharmonikus Zenekart Rácz Márton vezényli) – koncertfelvétel: 2015. február 7., Pesti Vigadó)

2. Kálmán Imre – Harsányi Zsolt: Marica grófnő

Négy részlet szólalt meg a rádió teljes felvételéről: km . Kincses Veronika, Gulyás Dénes, Korcsmáros Péter,  Rozsos István, az MRT Énekkara és Szimfonikus Zenekara. Vezényel: Breitner Tamás. A  Rádió Dalszínházának bemutatója: 1982. február 18., Kossuth Rádió  20.00 – 21.29

3. Jacques Offenbach – Romhányi József: A gerolsteini nagyhercegnő (keresztmetszet, 1968. november 20., Petőfi Rádió, 10.00 - 11.17 óra)  Házy Erzsébet, Németh Marika, Erdész Zsuzsa, Koltay Valéria, Svéd Nóra, Divéky Zsuzsa, Réti József, Melis György, Bartha Alfonz, Kishegyi Árpád, Michels János és Pere János.Az MRT Szimfonikus Zenekarát és Énekkarát Bródy Tamás vezényli. A Zenei rendező: Balassa Sándor. Rendező: Cserés Miklós dr. Szerkesztő: Bitó Pál

A magyar nyelvű teljes stúdiófelvétel prózai dialógusokkal együtt -,  először 1970. augusztus 19-én,  a Kossuth Rádióban (20.07 – 23.04 óra) hangzott el a Rádió Dalszínházának bemutatójaként.  

Három részlet szólalt meg erről a stúdiófelvételről:

  • Bevezető jelenet és Fritz dala, I. felv. (Réti József, km. Németh Marika és az MRT Énekkara)

Wanda: 
Szívem, Fritz, ó, milyen bátor! Csatába mégy!…

Fritz:
Ki nekem ront, pórul járhat! 
Ki nekem ront, pórul járhat! 
Mert visszavár, visszavár csókos szád!

Gyertek, szép leányok, csókra epedőn, 
Selymes ágyban háltok, mi a harcmezőn, 
Levest kap a baka, komisz kenyeret, 
Holnap puska ropog, ágyú riogat,
Úgyis elpatkolok, ma még hadd igyak,
Ide veled jó bor! Na, hörpintsük fel! 
Anya, apa, sógor, ma búcsúznunk kell! 

Ó szép szemű lányok, ó hős férfinép!
Most rúgjuk a port! 
Víg körtáncot járj!
Perdülj, fordulj! Ó!

Körbe perdülünk, lengve lendülünk, 
Mint a búgócsiga, Mint a kerge nyáj, 
Erre lendülünk, arra perdülünk, 
Mint a búgócsiga, mint a kerge nyáj! 
Fordulj, perdülj, mint a búgócsiga, mint a kerge nyáj! 
Fordulj, perdülj, mint a búgócsiga! Röppen, szállj! 

Kórus: 
Perdülj, fordulj, mint a búgócsiga, mint a kerge nyáj! Perdülj, fordulj, mint a búgócsiga, röppen, szállj!

  • Jelenet és Bumm tábornok belépője, I. felv. (Melis György, km. Réti József és az MRT Énekkarának férfikara)

Bumm: 
Ez botrány! Ezer ördög! 
Itt a táborban lányok! 

Fritz: 
Bumm! Mindig rosszkor jön!

Bumm: 
Megáll a józan ész! Kergekór. 
Hogy itt mit látok?!

Fritz: 
Az angyalbőrben még a férfiszívünk ég, 
A férfiszívünk ég…

Bumm: 
Megint Ön! Ön felesel!

Fritz: 
Csak épp egy szót! 

Bumm: 
Egy szót se, egy szót se! 
Elönt a méreg, vérem forr!
És akkor jön a vasszigor!

Kórus: 
Ha egyszer mérges, vére forr. 
Jaj, akkor jön a vasszigor!…

Bumm: 
Ahogy felnyihog harci ménem, 
Föl, harcra hát, 
Rohamra indulok én az élen,
Hegy-völgyön át, 
Seregem ellensége reszket, 
Hátrálni kár. 
Riadtan, messze bukkan nyeszlett, 
És meg sem áll. 
Hátrál a nyeszlett 
És meg sem áll. Szólt: 

Refrén:
Piff, paff, puff, tarapapabum, 
Legyőzött a generál, Bumm, bum! 
Piff, paff, puff, tarapapabum,
Nem áll meg itt közben a generál, Bumm, bum!

Kórus: 
Piff, paff, puff, tarapapabum, 
Legyőzött generál, Bumm, bum!
Piff, paff, puff, tarapapabum,
Nem áll meg itt közben a generál, Bumm, bum!

Bumm: 
Hogyha győzelem híre szárnyal, 
vár rám a nép! 
Ünnepi dallal, száz szép lánnyal, 
Tündér zenék. 
De már a csata után várnak 
Új harcmezők, 
Ahol a karjaikba zárnak 
A bájos nők, 
Csókkal várnak a bájos nők. Ó!

Refrén:
Piff, paff, puff, tarapapabum, 
És ott is győz generál Bumm, bum!
És Piff, paff, puff, tarapapabum, 
És ott is győz generál Bumm, bum! 

Kórus: 
Piff, paff, puff, tarapapabum, 
És ott is győz generál Bumm, bum!
És Piff, paff, puff, tarapapabum, 
Más nem győzhet, generál Bumm, bum!

  • A nagyhercegnő dala, a nagyhercegnő és Fritz kettőse a II. felvonásból (Házy Erzsébet és Réti József)

Nagyhercegnő:
- A férj ezt mondta nékem, kérlek, 
Mondd néki el azt, amit érzek! 

Fritz: 
-De mit?

Nagyhercegnő: 
- Amit itt látsz…
Mondd el azt, hogy kellemes és megnyerő.
Mondd el azt, hogy bódító férfi…
Mondd el azt, mennyit tudna itt még hódítani!...
És győzni néha többet ér, 
Ha ezt közvetíti a vágya. Ó! 
Mondd el azt, hogy megláttam vágyait.
Mondd el azt, hogy mindenem lángol.
Mondd el azt, hogy így hatott rám a zsivány, 
Pedig nem vagyok ám én fából. Ó!

Jaj, nincs nyugtom, percnyi sem, 
Csak szenvedek nappal és éjjel!
Csak álmodom róla szüntelen, 
És nem adom reményem, mégsem. Ó!

Mondd el azt, ha kerülni fog: meghalok!
Mondd el azt, hogy várok rá végig!
Mondd el azt, hogy adjon vigaszt!
Mondd el azt néki: vágyom, itt vagyok én is!

Nos, hát! Nos, hát, most mit válaszol nekem?

Fritz: 
- Sorsom dől el ezen! 
Nagy gond: igen vagy nem? 
Nagy gond: igen vagy nem? 

Nagyhercegnő:
- Mit mondd? Mit mondd? Nincs rosszabb, mint a kétség! 
Mit mondd? Döntse el, hogy sorsa mit hív!
Mit mondd? Mit mondd? Mit mondd? Nos, hát?

Fritz:
- Mondja azt, hogy én vele érzek.

Nagyhercegnő:
- Eddig nagyon jó…

Fritz
- Biztos szép, biztos kedves lélek

Nagyhercegnő:
- Eddig nagyon jó…

Fritz
-Azon kell tehát igyekeznem

Nagyhercegnő:
- Ez is nagyon jó…

Fritz:
- Hogy a szívem is így érezzen

Nagyhercegnő:
- Ez is nagyon jó…

Fritz:
- Ez mind szép volna, csak azt kéne tudnom, 
Hogy miről van itt szó? Miről volna szó? 
Az ördög engem örök tűzbe dugjon, 
Ha tudom, milyen sóvárgó..,

Nagyhercegnő:
- Nos, hát?

Fritz:
- Nos, hát…

Nagyhercegnő:
- Nos, hát?

Fritz:
- Mondja még, hogy én vele érzek.

Nagyhercegnő:
- Eddig nagyon jó…

Fritz
- Biztos szép, biztos kedves lélek

Nagyhercegnő:
- Eddig nagyon jó…

Fritz
- Azon kell tehát igyekeznem

Nagyhercegnő:
- Ez is nagyon jó…

Fritz:
- Hogy a szívem is így érezzen

Nagyhercegnő:
- Ez is nagyon jó… Most érti már? 

Fritz:
- Ez tehát a szó…

Nagyhercegnő:
- Én vagyok ő….

Fritz:
- Ez érthető…

A mai rádióműsor utolsó zenéje volt Kálmán Imre Tatárjárás című operettjéből a palotás (az MRT Szimfonikus Zenekarát Vincze Ottó vezényli) - az operett részleteinek bemutatója: 1967. szeptember 3., Kossuth Rádió 14.22 – 15.00 

A Túl az Óperencián” adását ma 18 és 19 óra között ismét meghallgathatjuk a Dankó Rádióban és az internetes elérhetőségeken.

3236   smaragd • előzmény3235 2019-05-07 17:27:48

 

Én is pont most olvastam el a FEJES CECÍLIÁRÓL szóló megemlékező mondatokat és a rádióújságcikket, nagyon jó! Jólesik emlékezni rá, érdemes a 751. számú bejegyzésre is kattintani....nagyszerű életművet alkotott.

Talán sikerül majd egy fiatalabb korában készült portrét is találni róla.

Ez a felvétel otthonukban készült, ahol mindig szólt a zene.

Ebben a hónapban lesz Ruitner Sándor zenei rendező, dramaturg halálának évfordulója is. Tőle tudom, hogy "Cili"-t gyakornokként tették mellé a Rádióban, így indult a szép rádiós és személyes, sok évtizedes kapcsolat.

3235   tiramisu • előzmény3230 2019-05-07 17:18:19

Drága Cili, köszönjük!  Hiányzol....

3234   tiramisu • előzmény3230 2019-05-07 17:18:16

Drága Cili, köszönjük!  Hiányzol....

3233   tiramisu • előzmény3230 2019-05-07 17:18:03

Drága Cili, köszönjük!  Hiányzol....

3232   tiramisu • előzmény3230 2019-05-07 17:18:01

Drága Cili, köszönjük!  Hiányzol....

3231   tiramisu • előzmény3230 2019-05-07 17:17:58

Drága Cili, köszönjük!  Hiányzol....

3230   Búbánat • előzmény754 2019-05-07 14:38:42

A Magyar Rádió nyugalmazott zenei rendezője, FEJES CECÍLIA, 2015. március 18-án halt meg.

751. soraszám alatt emlékeztem Reá, most pedig idemásolok az RTV Újságból egy régi, harmincöt évvel ezelőtt megjelent cikket: Fejes Cecíliát mint zenei rendezőt bemutató portrét:

A ZENE „MŰFORDÍTÓJA”

RTV Újság, 1984. február 6 – 12.

/Udvardy István/

Részlet a cikkből:

Fejes Cecília, a rádiós zenei rendező, hívén korábbi önmagához, nyugdíjba vonulása alkalmából sem hajlandó nyilatkozni. „Nem szeretek magamról beszélni” – pattintatja velem vissza golyóstollam hegyét – „elég alaposan ismernek a muzsikusok ahhoz, hogy bármi újat tudjak mondani”.

A szerénység, különösen a művészvilágban, mindig gyanús. Vagy azért, mert tapshívogatóan kacér, vagy . mint jelen esetben is – valami titkos aranyfedezetet sejtet: tehetségben, tudásban, emberségben. Fejes Cecíliának van mire szerénynek lennie. Emberemlékezet óta, megszakítás nélkül állandó megnyugtató alakja, jelensége az „akváriumnak”, a sokszorosan hangszigetelt ablakú, 6-os stúdióra tekintő rendezői fülkének. Mi, muzsikusok ugyanis a harsogó fortisszimók és a lélegzetállító pianisszimók ár-apálya közt egy kicsit mindig a csend világának kijáró tisztelettel övezzük a tompított lámpák fénykörében némán moccanó párka-árnyakat: a felvételünk magnószálát pörgető rendező-hangmérnök-technikus triászt.

Bizonyára akadnak a rádióhallgatók között, akikben felötlik a kérdés: vajon mit kell, mit lehet rendezni a zeneműveken, a közvetítéseken. Elvégre itt nem léphet be senki jobbról vagy balról, mint a színház vagy operai előadáson – hiszen a zeneszerző ma vezérkönyvben minden hang helyét és idejét, sőt megszólaltatásának módját, erejét, színét, hangulatát is pontosan előírta. Ha igaz az, hogy a „zene: rend az időben”, mire való akkor a rend rendezése?

Hevesi Sándor egyhelyütt a rendező hármas feladatáról ír: összehangolni – például a Hamlet esetében – az eredeti történet idejének Dániáját, az író világát, az Erzsébet-kori Angliát, s végül a jelenkort, amelyben a darab elhangzik.  Ugyancsak hármas – bár nem ennyire időakrobatikus – próbatétel vár a többrétegű üvegfallal izolált, partitúrába mélyedő zenei rendezőre is: meg kell teremtenie a zenemű, az előadó és a hallgató ideális találkozását. Bizony, ez sokszor igen bonyolult dolog. A jó zenei rendezőnek otthon kell lennie a zenei korok, formák, stílusok világában, elemző részletességgel ismernie kell a műveket, tudnia kell bánni olykor egyszerre több száz felajzott művésszel, s miközben belül két-három taktussal „előre hallja” a zenét – állandóan számításba kell vennie a technikai berendezés átadó képességét. Gondoljon csak arra az olvasó, hogy például reggelizés közben hányszor kénytelen otthoni vevőkészülékén – olykor nem minden bosszankodás nélkül – kézi irányítással kiegyenlíteni a beszéd és a zeneszó közti hangerőkülönbséget, s menten fogalmat tud alkotni arról a munkáról, amelyet egy száz hangszerből álló zenekar (hegedűk, csellók, fuvolák, kürtök, hárfák, harangok), gyakran még egy vagy több szólista, énekkar, gyermekkórus stb. hangszín- és hangerőbeli effektusainak arányos visszaadása jelent a rendező számára.  A mikrofonerdővel elemeire bontott, csatornákba terelt, majd a keverőasztalon újraötvözött zenét úgy nyújtani át, hogy mindez természetesnek hasson! Hogy összekapcsolja a két világot – a mikrofonon inneni, s a hangszórón túl.

Fejes Cecília hivatott értője ennek az ördöngös mesterségnek. Kiapadhatatlan türelemmel, tiszteletreméltó igényességgel újra meg újra ismételteti a felvételt, amíg csak a kívánt mércét el nem éri. S a szakmai precízség mellett még kiváló pszichológusnak is kell lennie. Bátorítani a mikrofonlázzal küszködő előadókat – közönség híján, taps, mosoly vagy bármiféle visszajelzés, feloldás nélkül néha igen dermesztő a szenvtelen piros lámpáknak muzsikálni - ; erőt önteni pályakezdő ifjú szerzőkbe, akiket kiver a halál vize, amikor először hallják vissza első zenekari kompozíciójukat; tapintatosan meggyőzni az énekes szólistát, hogy jobb lesz a felvételt az áriavégi kadenciával kezdeni, mert fáradtan már nem visz úgy a voce („vinni visz, csak nem hoz”  - felel rá az operai humor); vagy esetleg fül mellett elengedni a világjáró nagymenő nem éppen hangfogós fricskáját – „nem vagyok hajlandó rádiószerűen muzsikálni, legyen a rádió muzsikaszerű” - ; és így tovább.  S mindezek mellett, egy-egy hosszabb, több tételes zenemű felvételekor fejben  tartani a napokkal korábban szalagra rögzített zenei részek hangulatát, karakterét, tempóit, a hangolás magasságát; ezenkívül ügyelni a szöveg értelmezésére, magyarságára, tisztaságára, érthetőségére – egyszóval azonosulni az előadókkal, de közben mindent kívülről, a közönség fülével hallgatni.

Fejes Cecília mindezt tudja. És nemcsak tudja – éli. Átéli ezt a kicsit műfordításhoz hasonló művészetet, amelyben nem egyszerűen csak átplántálni kell valamit, hanem szinte újraalkotni, az eredeti szellemében. Teszi a maga módján: egyszerűen, érzékenységét leplező szűkszavú határozottsággal, olykor befelé kuncogó humorával. Teszi, mintha kívül állna, s közben – észrevétlen – mindenből részt vállal.

Egy világtalan zongorahangoló elbeszéléséből jegyeztem meg a következő félmondatot: „… és hallottam a hangján, hogy elsápad.” Nos, a vérbeli zenei rendező –amilyen Fejes Cecília is – a rendezőfülke félhomályában ilyesféle röntgenhallással dolgozik: már a kezdő taktusból megérzi, hogy izgatott, elfogódott, fáradt, feldobott, tanácstalan vagy megszállottan lelkes előadók „megfordítására” kell-e felkészülnie, azaz, mennyit ajánlatos hozzátennie vagy mérsékelnie ahhoz, hogy a mű és a hallgató közt a legideálisabb kapcsolat jöjjön létre.

Raffaelló kései remekén – bolognai képtár féltve őrzött büszkeségén – Cecília, a muzsikusok védőszentje e tisztéből épp „nyugdíjba vonul”: eltaszítja magától a […] zeneszerszámokat, amidőn meghallja az égből alászálló angyalok énekét. Reméljük, hogy a mi Cecíliánk – hiszen lehet-e „kiérdemesülni” a hangszeres zene szeretetéből? – sokkal inkább a Rubens festményén orgonáló, vagy az ugyancsak barokk Zampieri mester vásznán gambázó néhai elődjének példáját követve, továbbra is pártfogolja az instrumentális zenét, és – szerény, de férfiasan határozott zenei instrukcióival – segíti Rádiózenekarunkat, és sok-sok hazai meg külföldi muzsikustársunkat.

3229   Búbánat 2019-05-06 12:41:52

Ábrahám Pál zeneszerző ma ötvenkilenc éve hunyta le örökre a szemét (Zombor, 1892. november 2. – Hamburg, 1960. május 6.)

Megjegyzem, a múlt héten a szerbiai – vajdasági - körutazásom során Zomborba is eljutottam.

A komponista emlékére a Dankó Rádió mai operettműsorában részletek csendültek fel a Földes Imre - Harmath Imre librettójára írt Viktória című operettjéből.  A Budapesti Operettszínház élő felvételéről Frankó Tünde, Dolhai Attila, Peller Anna, Peller Károly, Kékkovács Mara, Csonka András, Huszti Péter  előadásában szólaltak meg az ismert énekszámok, valamint Teremi Trixi, Bozsó József és Vásári Mónika énekfelvételeiről is elhangzottak dalok ebből az Ábrahám-operettből.

A szerkesztő-műsorvezető, Nagy Ibolya a „Túl az Óperencián” adásában a 83 éves korában elhunyt  Gencsy Sári (szoprán) operaénekesre is emlékezett - aki ugyancsak ezen a napon halt meg, tizenegy évvel ezelőtt (Debrecen 1924. augusztus 16. -  Budapest, 2008. május 6.). 

Gencsy Sári emlékére négy operett-duett szólalt meg, amelyekben Melis Györggyel és Svéd Sándorral énekelt együtt:

Iszaak Oszipovics Dunajevszkij: Szabad szél

Szöveg: V.V. Vinyikov, V.K. Kracht, V.J. Tipot

Fordította: Hámos György és Gáspár Endre, rádióra alkalmazta: Innocent Vincze Ernő

No.3. KERINGŐ - Stella és Markó szerelmi kettőse, I. felv.: „Stella, nézd, hogy szikrázik a fény a kék tengeren! Mégis, titkon sötétlik mélyében száz rejtelem. Stellám, sorsunk mélyén is rejtőzhet még száz veszély! Bár még csak néma sugárban ég s nem beszél….” (Gencsy Sári és Melis György, km. a Magyar Rádió Szimfonikus Zenekara)

Ábrahám Pál: Viktória - John Cunlight dala: „Vén fiákeren suhantam én a Ringen át…/ Pardon, madame, hadd nyújtsak át egy szál rózsát” (Gencsy Sári, Svéd Sándor, km.  a Magyar Néphadsereg Központi Zenekara, vezényel: Sebestyén András)

Kálmán Imre  - Bakonyi Károly–Gábor Andor: Tatárjárás - Kettős: „Óh, holdas este, miért vagy szívem veszte… Tebenned éltem, tebenned reméltem, te voltál lelkem ringató zenéje” (Gencsy Sári, Svéd Sándor, km.  Magyar Néphadsereg Központi Zenekara, vezényel: Sebestyén András ) - megjegyzem, ez a kettős egy másik Kálmán Imre-operettből - a Kis király” – való, de az idők folyamán a ”Tatárjárás” részévé vált.

Kálmán Imre – Harsányi Zsolt: Marica grófnő  - Kettős:  „Kishúgom - bátyuskám - angyalomnézz le reám, kis leány, légy vidámdrága napsugár…” (Gencsy  Sári, Svéd Sándor)

 

Mától egész héten át Kovács István és Sajgál Erika színészházaspárral beszélget Nagy Ibolya  az operettműsorában

A délelőtti adást ma 18 és 19 óra között ismét meghallgathatjuk a Dankó Rádió hullámhosszán és az interneten is a www.dankoradio.hu oldalon.

3228   smaragd 2019-05-01 17:56:19

 

"Túl az Óperencián" - NAGY IBOLYA MŰSORA - Dankó Rádió

https://www.mediaklikk.hu/danko-radio-elo/

a mai adás ismétlésében 18.30- kor:

 

70 ÉVES A RÁDIÓOPERETT!

Kemény Egon - Mesterházi Lajos - Szász Péter - Romhányi József: „Májusfa”

Bemutató: Magyar Rádió, 1949. május 1.

A „Májusfa” című első, új, magyar rádióoperettről

újabb fotók és rádióújságcikkek állnak rendelkezésünkre, amelyeket most itt részben közreadok, ugyanis egész tanulmányt lehet most már összeállítani a fórumainkon eddig megjelent és a további dokumentumokból, remélhetőleg nemsokára elkészül.

Dr. Rácz György, Kemény Egon, Tamássy Zdenkó, Ruitner Sándor, Ruttkay Éva, Rátonyi Róbert és mások emlékeit őrzik a fennmaradt cikkek, riportok és fényképek – mindannyian örömmel gondoltak vissza a darab készítésére, amelyet a hallgatók részére a Rádióélet mutatott be, pályájuk nevezetes állomásaként tartották számon – új rádiós műfaj keletkezett.

A szereplők és a versíró tekintetében még majd alaposan egyeztetni kell a különböző forrásokat.

Ruttkay Éva a címlapon  - MÁJUSFA

Stúdiófelvétel a MÁJUSFA című rádióoperett alkotóival és szereplőivel: 

Előadás a studióban: 

MÁJUSFA
Mesterházi  Lajos és Szász Péter nagyoperettje.
Zenéjét szerzette: Kemény Egon.
A Fővárosi Operettszínház zenekarát Majorossy Aladár vezényelte.
Közreműködik a Földényi-kórus.
Rendező: Rácz György
Szereplők:
Ferrari Violetta, énekhangja: Fábry  Edit, Horváth Tivadar, Dékány László, Rátonyi Róbert, Kárpáti Zoltán, Bilicsi Tivadar, Szigeti Jenő, Szakáts Miklós, Pálos György, Kardos Magda, Hlatky Edit, Parragh Éva, Ruttkay Éva, Fehéregyházi Tibor, Baló Elemér, Győző László.(Más helyen levő szereposztás szerint Darvas Iván, Pándy Lajos, Rafael Márta is játszott az operettben.)

Kit hallunk? Irodalmi műsorvezető: Balla Katalin (Rádióélet, 1949.)

… A rádióhallgató jogosan fintorog: mi köze a grófnő és tiszttartó, az isteni díva és az álruhás báró bonyolultnak látszó ám valójában igen szimpla szerelmi történetéhez? Igaza van: semmi!

A klasszikus operett és vígjáték valóban szórakoztató lehet, de új, mai darabot is akar hallani. A kívánság érthető és jogos. Erről elég szó esik. Megpróbáljuk – jelentették ki Mesterházi Lajos és Szász Péter, a rádió irodalmi osztályának munkatársai. Nekiültek és megírták az első mai rádió-operettet. Hogy a sikerre mennél több reményük legyen, segítségül hívták Devecseri Gábort, aki a verseket és Kemény Egont, aki a zenét írta. Az operett hősnője 18 éves, kedves, okos, csinos kislány. Itt él közöttünk, nincsenek különleges tulajdonságai, nem él álomvilágban – és sosem merengett még a tengerparton, hacsak a Magyar Tenger partján nem, ahová az üzemi nyaraltatás elvitte. Hősnőnk ugyanis egy pestkörnyéki textilgyár szorgalmas, vidám munkásnője; dolgozik – és énekel, mégpedig az üzemi kultúrcsoport díszelőadásán. Tehetségére felfigyeltek és a kislány otthagyja a gyárat, színésznő lesz.

Hogy ezzel a gyárat társait, régi életét valóban otthagyja-e, ekörül forog a mese. A választ az egymás után pergő, humorban, zenében bővelkedő jelenetek sora adja meg. Felvonul az operett minden kelléke: szerelem, féltékenység, összeveszés, holdfényes est a Balatonon – de ne féljenek, kedves rádióhallgatók, a megoldás megnyugtató lesz mindenki számára. Kísérlet ez, de kísérletek nélkül nem tudjuk megközelíteni célunkat, hogy valóban vidám szórakoztató mai műsort sugározhassunk. Hogy a kísérlet mennyire sikerült, erre Önöktől várjuk a választ. Hallgassák meg a „Májusfa” című operettünket, május 1-én, este 20.50-kor a Kossuth adón.”

archivum.mtva.hu

A kísérlet várakozáson felül jól sikerült: legnagyobb hatással a Májusfa - keringő volt a hallgatóságra, ennek következtében olyan sokan telefonáltak be válaszként a rádióba, hogy Szilveszterre elkészült a második, most már nem kísérleti…rádióoperett,  Kemény Egon: „Talán a csillagok”.

Nagy Ibolya a mai műsorba az alábbi dalokat szerkesztette a „Májusfa” sikerét követő „Talán a csillagok” 1949. szilveszteri ikerdarabot is említve:

Kemény Egon – Romhányi József:

Balaton – keringő (Májusfa) Gyurkovics Mária énekelte a rádiófelvételen

Konty-kettős (Talán a csillagok) Gyenes Magda és Rátonyi Róbert

Kirándulók-dala (Talán a csillagok) Bán Klári, Gyenes Magda, Pogány Margit, Mindszenti Ödön, Rátonyi Róbert, Hadics László

A Fővárosi Operettszínház Zenekarát Bródy Tamás vezényelte.

3227   Búbánat 2019-04-20 11:47:01

A Dankó Rádió  mai  operettműsorában elhangzott zenék közül kiemelem Jacobi Viktor - Bródy Miksa -Martos Ferenc Leányvásárjának a részleteit:

- Tom és Lucy kettőse, 2. felv.: „Csendes álmok éjjelén, ringó csónak lágy ölén, asszonyomhoz járok én, visz az álom…/ - Mért nem jött vissza ő, a nyugalmam nem lelem, merre jár, engem hova vár, álmom nincsen már…” (Németh Marika, Udvardy Tibor)

- Lucy, Bessy és Tom hármasa, 1. felv.: „Szörnyű helyzetben voltunk, jaj, mind a ketten…/Szép ez a vidék…” (Németh Marika, Házy Erzsébet, Udvardy Tibor) 

- Bessy és Fritz kettőse, 2. felv.: „- Lassan uram, édes uram, miért oly mohó? Kár e nagy sietés. Hát hol marad az udvarias bók, sima szó, kézcsókra kész bevezetés, /- Nem tehetek róla, ez a sorvasztó láz, nincs hozzá élő szavam. Lázban ég és nem vigyázva szenvedély, ha megrohan…  /- Na, de, méltóságos úr! Nem szokás ölelni ily vadul.…” (Házy Erzsébet, Palcsó Sándor)

- Bessy és Fritz kettőse - Jenki-kuplé: „Volt valahol, élt valahol egy aranyos nő, róla e dalban sok szó lesz, Yorkba bemegy és nyitott egy boltot is ott ö, egy pálinkás-boltot, ó, yes.…” (Házy Erzsébet és Palcsó Sándor)

- A Fináléból részlet: „Lettem egy édes, szerelmes nőnek a párja, királynőnek teszem meg az egész világ előtt!…” (Németh Marika, Udvardy Tibor)

A „Túl az Óperencián” adásában még egy részletet hallhattunk Jacobi operettjéből: a televíziós változatban Bessy és Fritz szerepét Hüvösvölgyi Ildikó és Szerednyei Béla alakította, most annak a produkciónak zenei anyagából szólalt meg kettősükben a vidám Dsilolo-duett: „Történt hajdanán, hogy egy hottentotta lány, Párizsba ment, a kis bohó, Dsiloló, dsiloló, dsiloló…”

Ezt az adást ma délután hat és hét óra között ismét meghallgathatjuk a Dankó Rádióban és az interneten is, a rádió weblapján online.

3226   Búbánat • előzmény3225 2019-04-19 01:09:54

Franz von Suppé, belga és dalmát származású osztrák komponista, a „Bécsi operett” megteremtője 200 éve született. (Spalato – ma Split, Dalmácia, 1819. április 18. – Bécs, 1895. május 21.)

Legismertebb művei: Boccaccio; A szép Galathea; Pajkos diákok;

A többi operettjének inkább a nyitányai váltak ismertté, a hangversenytermekben, de a rádiós zenei műsorokban is gyakran felhangzanak a pompás dallamai: Költő és paraszt; Könnyű lovasság; Fatinitza; Pikk dáma;  Banditák; Reggel, délben, este Bécsbem

Tegnap a Dankó Rádió operettműsora nem felejtkezett el Suppé születésének bicentenáriumáról: részleteket hallottunk a Boccaccióból (László Margitra és Ilosfalvy Róbertre is emlékezvén a rádiófelvételen énekelt Fiametta-szerep és a címszerep kapcsán);  a "Könnyű lovasság"  és a "Költő és paraszt" nyitányait a MÁV  Szimfonikus Zenekar koncerzelőadásain vezényelte Kesselyák Gergely illetve Medveczky Ádám.

 

3225   Búbánat 2019-04-18 15:34:34

A napokban elhunyt László Margit operaénekesre emlékezett a Dankó Rádió ma délelőtti operett-adásában Nagy Ibolya, a Túl az Óperencián című műsorának szerkesztő-vezetője.

A 88 évesen eltávozott László Margittól fájón búcsúzott Nagy Ibolya, aki egy évvel ezelőtt kereste fel őt az otthonában  és beszélgetésüket egy héten át (2018 április vége – május eleje) hallgathattuk a rádióban. Most az akkori heti adásokból  újra hallhattuk az idős László Margit vallomását, visszatekintését a pályán eltöltött évtizedekre egykori szerepeiről, az abszolvált színházi (opera), a koncerttermi (dal, oratórium) feladatairól; beszélt családjáról,  elhunyt férjáről, Bajor Nagy Ernő újságíróról, özvegységéről, magára maradásáról,  a már kissé zárkózott lényéről, a jelen mindennapi elfoglaltságairól (kerti munkák, keresztrejtvényfejtés, varrás); szólott az 1997-től  a Bartók Rádióban évekig vezetett  műsoráról ("Muzsikáló délután") , amelynek  hétről-hétre ő volt az egyik nagyfelkészültségű "gazdája". László Margit szívesen emlékezett vissza egyik rádiós operett munkájára, amelyben énektudását jódlizásban is felcsillanthatta: Vincze Ottó - Ambrózy Ágoston: Cseberből-vederbe  - Jódlidal   (László Margitkm. Daróczy Jenő gitáron, az MRT Kamarazenekara  Vezényel: Tóth Péter)  László Margit elmesélte, hogy Vincze Ottó kifejezetten az ő hangjára komponálta ezt a dalt, miután meghallotta a Három a kislány rádiófelvételének próbáján a stúdióban, amikor éppen  jódlit énekelt és felfigyelt erre…)

Nagy Ibolya László Margittól most egy dalfelvételével és egy Suppé-operett részleteinek bejátszásával búcsúzott el és kívánt neki örök nyugodalmat a Mennyekben.

Bágya András – Hárs László: A legszebb hosszú út - előadja: László Margit

Franz von Suppé: Boccaccio

Magyar szöveg és versek: Kardos György – Róna Frigyes.  

A Rádió Dalszínházának bemutatója:1961. június 24.,  Kossuth Rádió 20.30 – 23.35.  

Km. László Margit, Ágai Karola, Palánkay Klára, Sándor Judit, Ilosfalvy Róbert, Maleczky Oszkár, Réti József, Bende Zsolt, Kishegyi Árpád, Külkey László, Palcsó Sándor, Várhelyi Endre, Nádas Tibor, az MRT énekkara és szimfonikus zenekara. Vezényel: Erdélyi Miklós.

Zenei rendező: Ruitner Sándor. Rendező: Molnár Mihály

  • Fiametta románca (László Margit)
  • Boccaccio és Fiametta úgynevezett „Olasz kettőse”  (László Margit és Ilosfalvy Róbert)  

Az adás ismétlését meghallgathatjuk ma délután hat és hét óra között a Dankó Rádióban és az internetről is a www.dankoradio.hu oldalon

3224   Búbánat • előzmény2616 2019-04-18 00:04:34

Kapcs. 2616. sorszám

Kiegészítés

Lehár Ferenc  Pacsirta című operettjének rádiófelvételei

Az operett részleteit Sebestyén András karmester irányításával kétszer vette fel a Magyar Rádió:

I. Lehár Ferenc – Martos Ferenc: Pacsirta

Részletek: 1962. július 8., Kossuth Rádió, 17.10 – 17.40

Sebestyén András – Németh Marika, Udvardy Tibor, az MRT szimfonikus zenekara. (Az adásban a Pacsirta mellett bemutatásra kerültek még Lehártól A drótostót,  A bécsi asszonyok és A három grácia című operettjeiből felvett részletek. ) 

II. Lehár Ferenc – Martos Ferenc: Pacsirta

Keresztmetszet-felvétel: 1978. augusztus 20., Kossuth Rádió 13.10 – 13.50  - a  Magyar Rádió új operettfelvételének bemutatója

Sebestyén András – Andor Éva, László Margit, Bende Zsolt, Rozsos István, az MRT szimfonikus zenekara.

Bevezető kórus (MRT Énekkara)

- Juliska belépője: „Akkor vagyok boldog, mikor elbolyongok, erdő sűrűjében, tarka réten…/Kis pacsirta víg dalol, ég felé száll…” (László Margit)

Kórusjelenet, kettős, induló és palotás  (László Margit, Bende Zsolt és az MRT Énekkara):
„ - Véget ért az aratás… /- Nézz le reám, kis Juliskám, mondd, szeretsz-e még? Kedvesem, szerelmesem, vársz-e úgy, mint rég! Mondj igent, de mit jelent, ajkadon e furcsa csend? Mit se szólsz, nem válaszolsz, a szívem fáj itt bent. Miért tekintesz így reám, elfelednél már talán? Mondj egy szót, egy biztatót, de válaszolj, angyalkám! /- Ejnye-ejnye, de sürgős! No, lesz az úr még friss….felelj inkább te nekem: kitartottál-e hűen?.... /- ….Táncba viszlek, jöjj velem, arra visz az út!...”

Pali dala: „Pali, drágám, pattogj lelkem, mondta jó anyám…/- Palikám, Palikám, kis barnám, gyere szaporán vissza megint!  Palikám, Palikám, gondolj rám, feléd a leány vágyva tekint. Bajszodon vastagon fénylik a zsír, érted a lány szíve sír, Palikám kis barnám, mért sietsz már, Temesvár kár neked, kár!...”  (Bende Zsolt, km. a MRT Énekkarának Nőikara)

- Juliska és Sándor kettőse: Egy lágy leheletszerű illatár, nem termeli ezt csak az Éden! Megejti a szíveket, merre jár, elandalítón gyöngéden!.../ Más a szerelem a tanyán, máskép szeret ám a falusi lány! Kesztyűbe nem fejik a tarka kis tehénkét, és minek a cipő ha puha lágy füves a rét. Nem hord frizurát itt a lány, sőt a manikűrt sem ismeri tán. És még is van ki szeretőt tud lelni tanyán, hisz a szerelem valóban oly vak igazán!...” (László Margit, Rozsos István)

- Juliska dala: „Vasárnapra várom a babám” (László Margit)

- Vilma, Juliska és Pali hármasa: „- És most foglaljon itt helyett szépen!  Elszaladni nem szabad! …. - Hogyha tetszik, üljön mellém, s köszönöm a bókokat! … - Hozd a kávét, kis Juliskám, gyere közelébb!.... /- Este a ház előtt… „ (Andor Éva, László Margit, Bende Zsolt)

-  Juliska és Sándor kettőse: „- Festőművész legnagyobb már most is én vagyok… - Reszkess Parnasszus, ostromba kezdek! –a Te képeid lesznek ott a legszebbek.  -Vár egy kincses műterem, -  boldog leszel ott velem…  /- Nézd ott azt az asszonyt, de pompás nő - és a férje a nagyszerű festő! –Csak a bankban a pénzük föltehető.  -jó arany pengő… no persze a rang meg a tenger pénz – a nőnek köszönhető! A férfi csak fest, de nő az ész, - és szoknya sincs,  – csak a nőn./- Nem volt nékem  mindenem,  sok ékszerem, ruhám , és ide-oda jár kezem … - Nem kicsim, az nem lesz jó, nem zongoráznod kell, a hangod, mint a szép  pacsirtaszó, hát inkább énekelj! - Aztán jön majd egy kis tündi édi… - kis fiút inkább vár minden férfi...- az is lesz majd azután… - mennyi munka vár reám...” (László Margit, Rozsos István)

- Vilma és Sándor keringő-kettőse: Mint álom a múlt ködében, úgy tűnsz elő, úgy állasz előttem éppen, tündéri nő! Szép szerelmesem, rád emlékezem! Föltámad a csodás varázs!…/ A rózsa tudja senki más, hogy érted a szívem, mint ég! A rózsa tudja senki más, hogy istenítlek úgy, mint rég…” (Andor Éva, Rozsos István)

- Juliska és Sándor kettőse: „Hol pacsirta zeng, hol a kasza peng, hol a búzaföld tengerárja reng…/Kis Juliska, kis pacsirta, kis dalos madár, fészket rakjunk ház ereszre, mint a fecskepár! Kis Juliska, kedvesem, kis pacsirtám, szállj velem, légy a párom hű szerelmesem!...” (László Margit, Rozsos István)

 

III. Lehár Ferenc – Martos Ferenc: Pacsirta

Kincses Veronika és Molnár András új operettfelvételeiből (1982. május 7., Kossuth Rádió, 20.45 – 21.30)  Oberfrank Géza – km. az MRT szimfonikus zenekara. Szerkesztő: Bitó Pál.

- Juliska belépője: „Akkor vagyok boldog, mikor elbolyongok, erdő sűrűjében, tarka réten…/Kis pacsirta víg dalol, ég felé száll…”

3223   smaragd • előzmény3221 2019-04-17 16:27:42

 

„A messzetűnt kedves” című daljáték egyik legszebb része, amikor Fazekas Mihály csodaszép versét Kemény Egon gyönyörű zenéjével énekelte megindítóan Simándy JózsefFazekas Mihály  László Margit – Ámeli emlékére…

erre a dalra gondolva búcsúzom László Margit művésznőtől:

 

Fazekas Mihály:

 

Mint mikor a Nap…

 

Mint mikor a nap az ellátás szélére lejutván

Visszatekint, s az aranygyapjas felhőknek alóla

A már barnuló erdőkre veresses arany színt

Leggyent, azzal elűl, s az arany festést is azonnal

a sűrűségből kibukott árnyék letörűli:

Ámelim így nézett még egyszer hátra, kezével

Mejjét és ajakát illetvén, s azzal el is tűnt,

S engem az aggódás és a siralom beborított

Bús árnyékával. Majd rólatok, elfeketült fák!

Mind elmászkálnak a lomha homályok,

Egy pompás hajnal hasadása után; de az én rám

Gyűlt éjnek véget nem vét az örökre lement nap.

3222   Búbánat 2019-04-17 15:18:21

A Dankó Rádió mai operettműsorában elhangzott zenék között volt Leo Fall Pompadour című operettjének részletei is.

Palcsó Sándor, Sass Sylvia és Kalmár Magda énekfelvételei közül szólalt meg két dal és egy vidám kettős ebből a darabból.

A "Túl az Óperencián" adásának ismétlése ma du. hat és hét óra között a rádióban.

3221   Búbánat • előzmény138 2019-04-17 14:50:41

Kapcs. 138., 33. sorszámok

Áthozom a ide „smaragd” 1638. és 1637. sz. bejegyzéseit a Kemény Egon-topicból és beillesztem az én korábbi beírásaim elé - legyen így együtt: 

1638   smaragd • előzmény1637  • Válasz erre

 

2019-04-17 07:14:26

A messzetűnt kedves

A  R á d i ó  D a l s z í n h á z a  újabb bemutatóval jelentkezik a héten,  A  m e s s z e t ű n t  k e d v e s  c. daljátékkal. A darab szövegkönyvét a nemrég elhunyt  V i t á n y i  János kezdte írni. Váratlan halála miatt már-már veszni látszott a történelmi témájú darab. A régi barát, E r d ő d y  J á n o s  azonban kollégális kegyelettel vállalta a még csak félkész mű folytatását, hisz ismerte Vitányi szándékát, aki a szomorú sorsú költőnek, F a z e k a s  M i h á l y nak akart emléket állítani. A daljáték feleleveníti azokat az eseményeket és hatásokat, melyek megérlelték a költőben  a  L ú d a s  M a t y i t - a plebejus népiesség e merész alkotását.

A darab felépítése:
Fazekas Mihály debreceni diákként találkozik  francia forradalmat előkészítő eszmékkel, majd férfi-korban személyesen ismerkedik a forradalommal és hőseivel  köztük sírigtartó szerelmével is. S végül az idős, oly sokat tapasztalt költő megírja élete nagy művét...


Ehhez a témához komponált zenét  - magas hőfokon – K e m é n y  E g o n.  A próbákat hallgatva, úgy véljük, megküzdött a legnehezebbel: sikerült közelhoznia a korabeli magyar és francia muzsikát a mai közönséghez.

(Szombat, Kossuth.20.25.)

A képen: Simándy József (Fazekas Mihály) és Palócz László (Pálóczi Horváth Ádám) valamint a Földényi-kórus

https://archivum.mtva.hu/images/medium/NEWS-dFVvZzFxZlJKbHdaZG10ZytzdWhDQzdvVHBSNlBDR0cwdGdBZ1NmLzdsYz0%3D

1637   smaragd • Válasz erre   2019-04-16 07:10:06

 

Tegnap elhunyt László Margit, a kiváló operaénekesnő, emlékére idézem főszerepét KEMÉNY EGON: "Messzetűnt kedves" című történelmi daljátékában, amelyben a francia polgármester leányának szerepét -  Ámelit, ahogyan Fazekas Mihály nevezte - énekelte:

Kemény Egon - Erdődy János: „A messzetűnt kedves” (1965)

Magyar Rádió, történelmi daljáték.

Szereplők: Fazekas Mihály – Simándy József/Darvas Iván, Pálóczi Horváth Ádám – Palócz László/Láng József, Ámeli – László Margit/Domján Edit, Julika – Andor Éva/Örkényi Éva. Zenei rendező: Ruitner Sándor. Rendezte: László Endre. A Magyar Rádió Szimfonikus Zenekarát Bródy Tamás vezényelte, közreműködött a Földényi kórus.

Bemutató:

archivum.mtva. Műsor  1965.05.21 NEWS-RTV19650521018

RTV 1965. év, 20. hét   1965. május 21. - 1965. május 28

 

 

138   Búbánat • előzmény34

Kiegészítés:

33.) Kemény Egon- Vitányi János – Erdődy János: A messzetűnt kedves 
(Történelmi daljáték)

A Rádió Dalszínháza bemutatója: 1965. május 22., Kossuth Rádió 20.25 – 22.00

 

34   Búbánat

 

2008-03-09 18:34:32

33.) Kemény Egon- Vitányi János – Erdődy János: A messzetűnt kedves 
(Történelmi daljáték)

A Rádió Dalszínháza bemutatója: 1965., ismétlése, 1971. szeptember 19, Petőfi Rádió

Vezényel: Bródy Tamás
Km.: az MRT szimfonikus zenekara és a Földényi-kórus 

Zenei rendező: Ruitner Sándor 
Rendező: László Endre

Szereposztás:

Fazekas Mihály – Simándy József (Darvas Iván)
Pálóczi Horváth Ádám – Palócz László (láng József)
Amelie – László Margit (Domján Edit)
Julika – Andor Éva (Örkényi Éva)
Polgármester – Várhelyi Endre (Basilides Zoltán)
Carpentier – Szőnyi Ferenc (Benkp Gyula)
Kovács strázsamester – Domahidy László (Farkas Antal)
Werdemühl lovag – Külkey László (Lázár Gedeon)
Öreg fazekas – Márkus Ferenc
Mme Garron – Gáborjáni Klára
Schatten gróf – Velenczei István
De Breuil márki – Ujlaky László
Rektor – Katona Lajos

3220   Búbánat • előzmény3192 2019-04-16 23:06:32

Kapcs. 3192. sorszám

  • Esti Hírlap, 1981. március 17.

„A hangszóró mellett”

Rádiójegyzet a Rádió Dalszínháza új  bemutatójáról: Lehár Ferenc: Paganini

Ötvenhárom éves volt Lehár, amikor fantáziáját megragadta a Paganini-téma. Ezzel az operettjével második, rendkívül igényes alkotói szakasza kezdődött el. Saját ifjúkori álmait óhajtotta vele felidézni, hiszen ő maga is hegedűművésznek készült. Amikor előjátszott Antonin Dvořáknak, a nagy cseh muzsikus állítólag a fejét csóválta és így „bíztatta”: Fiam, akassza szögre hangszerét, és inkább komponáljon. Lehárnak a huszonötödik darabja volt a Paganini. Mialatt dolgozott rajta, újból és újból elővette régi hegedűjét, és azon gyakorolta a mesterségbeli fogásokat, világhírű hősének varázsos melódiáit. A bécsi Johann Strauss Theater-beli 1925-ös premier nem hozta meg a várt sikert, amely csak később bontakozott ki, midőn Richard Tauber énekelte a címszerepet. Akad színházlátogató, aki emlékezhet még a darab pesti bemutatójára. Maga a szerző vezényelte, s a női főszerepben Alpár Gitta brillírozott.

 A rádió új felvételének szövegrészét Erdődy János simította át hozzáértéssel, két részre osztva a darabot, kiemelve Lehárnak Paganinivel kapcsolatos mondanivalóját: szerelem vagy művészet, illetve — ahogyan a dal szól: „A bűvös hangú szép hegedű mindig hű.” A zene minden szépsége érvényesül Sebestyén András szakavatott dirigálásával a rádiózenekar és a Sapszon Ferenc vezette rádiókórus élén olyan pompás hangú szólistákkal, mint címszereplőként Gulyás Dénes és Anna-Elisa hercegnőként Kalmár Magda. Szívesen hallgattuk Palcsó Sándort, Lehoczky Évát, Rozsos Istvánt is a többi szereplővel: éneket és prózát egyformán tudtak interpretálni. A cselekmény gördülékeny rendezése Bozó László érdeme, a zenei rész akusztikai finomságainak megteremtése Fejes Cecíliáé. Rokonszenvesen formálta meg Paganini titkárát Csákányi László és művészi finomsággal hegedült Hidy Péter. A Paganini feltámasztása Bitó Pál szerkesztő nevéhez fűződik.

A Rádió Dalszínháza előadásának tanulsága: érdemes kutatni elsárgult szövegkönyvek és partitúrák között, mert ma is élvezhető zenei értékekre lehet bukkanni.
 

(Kristóf Károly)
 

3219   Búbánat 2019-04-16 15:41:10

A Dankó Rádió mai operettműsorában részletek hangzottak el ebből a két darabból:

  • Fényes Szabolcs – Csizmarek Mátyás - Halász Rudolf: Csintalan csillagok (1981. december 25., Kossuth Rádió 20.36 – 22.00)  Sebestyén András – Kalmár Magda, Oszvald Marika, Felföldi Anikó, B. Nagy János, Maros Gábor, Haumann Péter, Tímár Béla, Kaló Flórián, az MRT énekkara és szimfonikus zenekara, valamint a Stúdió 11. Zenei rendező: Bárány Gusztáv. Rádióra alkalmazta: Kárpáthy Gyula. Rendező: Bozó László. Szerkesztő: Bitó Pál

A most elhangzott részletekben Kalmár Magda, Oszvald Marika, B. Nagy János és Tímár Béla énekhangján szólaltak meg az ismert melódiák.

  • Nádor Mihály – Kulinyi Ernő: Babavásár (keresztmetszet, 1968. augusztus 21., Kossuth Rádió 20.00 - 21.18) – Sebestyén AndrásAndor Éva, Koltay Valéria, Udvardy Tibor, Kishegyi Árpád, Palcsó Sándor, az MRT énekkara és szimfonikus zenekara. Albert István összekötőszövegét Váradi Hédi mondja el.. Zenei rendező: Balassa Sándor. Szerkesztő: Bitó Pál.

Erről a rádiófelvételről sem először csendültek fel ebben az operettműsor-sorozatban  ezek a jól ismert dalok:

- Agglegények dala (Palcsó, énekkar)

- Szerelmi kettős (Andor, Udvardy)

- Vidám kettős (Koltay, Kishegyi)

- Maca dala (Koltay, énekkar)

A délutáni ismétlés a szokott időben, 18 és 19 óra között hallgatható meg a Dankó Rádióban.

„Túl az Óperencián”

3218   Búbánat 2019-04-16 09:12:47

Múltidézés

1974. december 23., Kossuth Rádió, 19.30 – 21.00

„Kapcsoljuk a Rádió 6-os stúdióját”

Franz von SUPPÉ-est

Vezényel: Bródy Tamás

Közreműködik:

Andor Éva, Barlay Zsuzsa, Kalmár Magda, LÁSZLÓ MARGIT

Bartha Alfonz, Bende Zsolt, Kishegyi Árpád, B. Nagy János, Sólyom-Nagy Sándor

a Magyar Rádió és Televízió Szimfonikus Zenekara és Énekkara (karigazgató: Sapszon Ferenc)

I. rész

Boccaccio –

  1. Nyitány
  2. Bevezető jelenet (Kishegyi, Sólyom-Nagy, énekkar)
  3. Boccaccio dala (Bartha, férfikar)
  4. Levélhármas (Andor, Barlay, Kalmár)
  5. Hordódal (Sólyom-Nagy, férfikar)
  6. Olasz-kettős (Andor, Bartha)
  7. Hetes (Andor, Barlay, Kalmár, Bartha, Kishegyi, B. Nagy, Sólyom-Nagy)

II. rész

Pajkos diákok –

  1. Frincke dala (Barlay, énekkar)
  2. Jelenet (Barlay, Kalmár, Bartha, Kishegyi, Bende, Sólyom-Nagy)

Szép Galathea –

  1. Galathea ébredése (László M., B. Nagy, énekkar)
  2. Ganymedes kupléja (Bende)
  3. Csók-kettős (László M., Bende)
  4. Bordal (László M., Kishegyi, B. Nagy, Sólyom-Nagy)

Könnyű lovasság – Nyitány

3217   Búbánat 2019-04-15 12:47:10

A Dankó Rádió mai operettműsorában hallhattuk:

Huszka Jenő – Bakonyi Károly – Martos Ferenc: Bob herceg

Az operett teljes felvételének bemutatója: 1965. április 18., Kossuth adó, 20.20 – 22.00

Km. az MRT Énekkara és Szimfonikus Zenekara, vezényel: Sebestyén András

- Bob dala:Amit akar azt el is éri, Bob…/Bárhogy is élek, vígan élek, senkivel nem cserélek…./Szállj, nóta, szállj!...” (Ilosfalvy Róbert, énekkar)

-  Bob és Annie kettőse – „szerenád”:„Úgy megszerettem ezt a kicsi ómódi házat…./Érted eped a szívem, .téged hív a gitárom, jöjj ide keblemre, jöjj ide kicsi párom!...”  ( Németh Marika, Ilosfalvy Róbert, énekkar)

-  Buffo-hármas (Gipsy, a pék, Pickwick, a kocsmáros és Plumpudding, a borbély jelenete): „Most először járok erre, meg kell mondjam, hogy szép kis hely -…/Jaj, jaj, mi lehet az illem itt a fényes udvarnál! Jaj, jaj, fejemen a hajszál félelmemben égnek áll!...”   (Kishegyi Árpád, Külkey László, Palcsó Sándor)

- Annie dala: „Volt egyszer egy kis kurta szoknya…” (Németh Marika)

Egy másik rádiófelvételről szólalt meg:

- Bordal: Gárda ember borral él…. /Hogyha megcsal egy kis nő, csak legyintek, üsse kő, jó kis kocsma, jó kis bor, megvigasztal mindenkor, öt pohárral, hat pohárral…” (Melis György, km.  az MRT Énekkara és Szimfonikus Zenekara, vezényel Bródy Tamás )  - Melis György operettdalokat énekel a  rádió új felvételén: 1980. november 3., Kossuth Rádió 20.31 – 20.50

A szerkesztő – műsorvezető, Nagy Ibolya a műsorban megemlékezett Bodrogi Gyula  színművész mai születésnapjáról (85 éves), dalfelvételei közül megszólalt a „Nem csak a húszéveseké a világ” és Aldobolyi Nagy György zenés játékából, a „Charley nénje” – ből is megszólaltak részletek Bodrogi Gyula, Tolnay Klári és Páger Antal énekében.

 

Az adás elején Jacques Offenbach A szökött szerelmesek című operettjének pompás nyitánya hangzott fel (az MRT Szimfonikus Zenekarát Breitner Tamás vezényli) – az operett teljes felvételének bemutatója: 1981. július 13., Kossuth adó 20.06 - 20.57.

Az adás végén Lehár Ferenc A cárevics című operettjének balettzenéje csendült fel.  (Km. az MRT Szimfonikus Zenekara, vezényel: Bródy Tamás)

 

Nagy Ibolya „Túl az Óperencián” műsorának vendége és beszélgető társa a stúdióban egész héten át Kisfaludy Zsófia musical színésznő (édesanyja Hűvösvölgyi Ildikó színésznő), aki a Budapesti Operettszínházban és más színházak zenés darabjaiban is rendszeresen fellép. Április 13-án mutatkozott be a Győri Nemzeti Színházban Huszka Jenő Bob herceg című operettjének Annie szerepében!

A délelőtti adást ma délután is meghallgathatjuk hat és hét óra között a Dankó Rádióban. Az internetes elérhetősége: www.dankoradio.hu

3216   Búbánat • előzmény3213 2019-04-14 16:57:37

1984. november 12., 3, Műsor (URH adó) - 19.35 – kb. 21.15.

„Kapcsoljuk a Pesti Vigadót”

Offenbach-est

 

Vezényel: Breitner Tamás

Közreműködik:

Kalmár Magda, Takács Tamara, Zempléni Mária, Molnár András, Sólyom-Nagy Sándor,

az MRT Szimfonikus Zenekara és Énekkara (karigazgató: Sapszon Ferenc)

 

Műsorvezető: Rapcsányi László

 

1. Orfeusz az alvilágban – nyitány

2. Hoffmann meséi

a.) Bevezetés és diákok kara (énekkar)

b.) Barcarola (Kalmár, Takács, énekkar)

c.) Dappertutto áriája (Sólyom-Nagy)

3. A szép Heléna

a.) Heléna románca (Kalmár)

b.) Álomkettős (Kalmár, Molnár)

4. A 66-os szám

a.) Nyitány

b.) Házaló-dal (Sólyom-Nagy)

5. A gerolsteini nagyhercegnő – Kard-dal (Takács, énekkar)

6. Kakadu – Barcarola (Molnár, énekkar)

7. A sóhajok hídja – Karnevál (Zempléni, énekkar)

8. Fortunio dala – Szerelmi kettős (Zempléni, Molnár)

9. Eljegyzés lámpafénynél – Veszekedő-kettős (Kalmár, Takács)

10. Dunanan apó utazása - közzene

3215   smaragd • előzmény3203 2019-04-14 06:04:35

 

Kemény Egon-Ignácz Rózsa-Soós László-Ambrózy Ágoston: "Hatvani diákjai"

Daljáték, Magyar Rádió, 1955

Újabb fényképfelvétel a stúdióban (1955), amely az archivum.mtva.hu oldalon jelent meg, ritkaság, én is most láttam először.

A cikk szövege fórumainkon tovább élt, és korábban máshol is többször idézték, innen ered.

kemenyegon.hu

3214   Búbánat 2019-04-13 10:37:31

Huszka Jenő – Bakonyi Károly - Martos Ferenc: Bob herceg

A Dankó Rádió mai operettműsorában Huszkának ebből a művéből hallottunk részleteket:

- Bob belépője (Balczó Péter)
- Szerenád (Fischl Mónika és Boncsér Gergely, km. a Magyar Rádió Énekkara)
- Annie dala: „Jaj de jó ha egy lány szerelmes(Dancs Annamari)

Az MTVA – Dankó Rádió közös produkciójaként a Magyar Rádió 6-os stúdiójában 2014  decemberében harminckét népszerű operettrészletet vettek fel Huszka műveiből!

Az új stúdiófelvételt tematikusan,  részletekben mutatta be a Dankó Rádió operettműsora: először Huszka Jenő születésének 140. és halála 55. évfordulóján, 2015 áprilisában  került adásba.

- A gárdainduló (Bende Zsolt, km. az MRT Énekkarának férfikara és Szimfonikus Zenekara, vezényel: Sebestyén András) a Rádió Dalszínházának bemutatója: 1965. április 18., Kossuth adó, 20.20 – 22.00

A „Túl az Óperencián”  adását délután hat és hét óra között ismét meghallgathatjuk a rádióban és online a www.dankoradio.hu internetes oldalról.

3213   Búbánat • előzmény2653 2019-04-12 23:45:52

Kapcs. 2653. sorszám

Helyesbítés és kiegészítés

A Rádió Dalszínházának új felvétele

Jacques Offenbach: Eljegyzés lámpafénynél
Az egyfelvonásos daljáték felújítása

Szövegét Leon Battu írta.

Fordította és rádióra alkalmazta: Fischer Sándor

Zenei rendező: Matz László

Rendezte: Bozó László

Szerkesztő: Bitó Pál

 

Km.: Magyar Rádió Szimfonikus zenekara

Vezényel: Breitner Tamás

 

Szereposztás:
Martin apó, öreg paraszt – Szabó Sándor (próza)
Pierre gazda – Rozsos István 
Denise, a gyámleánya – Decsi Ágnes
Fanchette, Cathérine, özvegyasszonyok – Kalmár Magda, Takács Tamara

Bakter – Csákányi László (próza)
 

Helyesbítem  az Eljegyzés lámpafénynél bemutatójának időpontját, ami nem 1978-ban volt: a  Rádió Dalszínháza  1984. április 8-án, a Kossuth adón  20.15 – 20.58 óra között sugározta először a daljáték új felvételét.

A szépséges Denise gyámatyja a fiatal Pierre. Szomszédjaik, Fanchette és Catherine özvegyek, mindketten szemet vetettek a férfira. Pierre fontos levelet kap Párizsból a bácsikájától, így tudja meg, hogy estére gazdag lesz. Denise is levelet kap a bácsitól, aki estére a nagy fához küldi. A postás és az özvegyek is értesülnek a titokról, így ők is a nagy fához osonnak este, hogy megleljék a kincset

A szerkesztő Bitó Pálnak a darab új rádiós bemutatójához írt ismertető sorait idézem (RTV Újság, 1984. április):

„Egy felújítás margójára”

Minden kezdetnek van előzménye, az előzménynek van múltja, a múltnak volt őse, és az is származott valahonnan. Így vagyunk az operettel is. A műfaj, amelyet Jacques Offenbach a múlt század közepén Párizsban elkezdett, nagyon kevés rokonságot mutat a mai operettel. Nem is hívták akkor még operettnek, hanem operának. Pedig az „operett” elnevezés, mint az opera kicsinyítése, már a XVIII. században ismert volt. így hívta Mozart is Szöktetés a szerájból című német daljátékát, amelyben – az olasz vígoperák recitativóival ellentétben – prózai részek és dalszerű áriák, együttesek váltakoztak.

Túlzás nélkül állíthatjuk – bár immár közhelynek számít: a klasszikus operett műfajának kialakítója és első mestere Offenbach volt. Kezdetben egyfelvonásos vígoperákat írt. Ilyen például az „Eljegyzés lámpafénynél”, amely operettnek csak abban az értelemben nevezhető, hogy kisopera és egyfelvonásos. Rokonságot legfeljebb a régi francia pásztorjátékkal tart. Az az új szín, amely a ma klasszikus operettnek nevezett műfaj francia formáját jellemzi, egyrészt a politikai aktualitások kifigurázásban, másrészt a XIX. századbeli francia tragikus nagyoperák üressé vált pátoszának parodizálása, nagyképűségének leleplezése. Igaz, a politikai témák felhasználása, az uralkodó és a szentnek tartott eszmék kigúnyolása és fonákjának felmutatása sem volt új a párizsi nép előtt. A vaudville, mely évszázadokkal előbb még udvari dal volt, később pedig ismert kuplék, sanzonok színpadi vidám keretbe foglalt játékát jelentette, már 1700 óta ismert Párizsban.

Offenbach a három műfaj: a vígopera, a pásztorjáték és a vaudville hangját egyesítette első teljes estét betöltő dalművében, az „Orfeusz”-ban, majd „A szép Heléná”-ban. Ez a tiszteletlen hang, ez a kulisszák mögé néző leleplező szellemes paródia – mely rendkívüli drámai érzékkel és finom lírával párosult – magyarázza világraszóló sikerét. És az érintett áldozatok, a sértődött operaszerzők, zenetudósok, politikusok mérhetetlen felháborodását.  Így volt ez már Arisztophanésztől Heinéig minden szellemes leleplező művésszel.

Offenbach első darabjai még lírikusak, s nem szatirikus jellegűek. Közelebb állnak a vígoperák és az érzelmes pásztorjátékok stílusához. Jellemző példája ennek A varázshegedű című egyfelvonásos daljátéka, mely mintha csak Offenbach önvallomása volna arról, hogy mit jelent a számára a muzsika.

Két évvel később színre került egyfelvonásosa, mellyel világhírét megalapozta, a fentebb említett Eljegyzés lámpafénynél című alkotás, mely már négy éve, 1853 óta készen állt, de akkor még csak zártkörű előadáson mutathatta be Offenbach. A címe is más volt:” Mathurin kincse”. Eszközei teljesen operaszerűek, még a klasszikus kontrapunktikus formát, az imitációt, ugyanannak a dallamnak a különböző szólamokban egymást követő belépését is felhasználja benne ott, ahol a négy szereplő gondolatban a keresett kincsről álmodozik.

A Rádió Dalszínháza a közelmúltban készítette el a darab sztereováltozatát, parádés szereposztásban, modern technikai kivitelben.

3212   Búbánat 2019-04-12 11:46:02

A Dankó Rádió „Túl az Óperencián” adásában ma elhangzott:

Részletek Kálmán Imre – J. Brammer – A. Grünwald – Kulinyi Ernő: A cirkuszhercegnő című operettjéből.

Km. a Magyar Állami Operaház Zenekara, vezényel Izaki Masahiro) /Iszaki Maszahiro/

Kiadó: Budapest Művészház Kft., 1996, 1 CD-n. (51 perc)

  • Mabel és Slukk Tóni vidám kettőse: „Gréte, Gréte, jöjj a virágos rétre, jöjj már Gréte, jöjj, hogy csábít a tarka rét! …” (Oszvald Marika, Dániel Gábor)
  • Mr. X. belépője, I. felv.: Trombita zeng és pereg a dobog…/Egy drága szempár ragyog igézve rám… (Jankovits József)
  • Fedora és Mr. X. kettőse: „Imádom önt!  Boldogságra vár a szívem…” (Kalocsai Zsuzsa, Jankovits József)
  • Mabel és Slukk Tóni vidám kettőse: Induljunk, van egy hely, hol minden este siker kell, tánc, ének, színészet, úgy hívják operett…” (Oszvald Marika, Dániel Gábor) 
  • Fedora és Mr. X. kettőse:Láttam rajtad kis cicám, már az első perc után…” (Kalocsai Zsuzsa, Jankovits József)
  • Mabel és Slukk Tóni vidám kettőse: Én édes férjem, Iván…” (Oszvald Marika, Dániel Gábor)

A déáelőtt elhangzott adás ismétlése ma 18 és 19 óra között a Dankó Rádióban és az internetes elérhetőségeken.

3211   Búbánat 2019-04-11 14:17:04

1984. április 2., Petőfi Rádió, 20.00 – kb. 21.50

"Kapcsoljuk a Csepeli Munkásotthont"

Jacobi-est

Közreműködik:

Farkas Katalin, Kalmár Magda, Ötvös Csilla, Zempléni Mária, Bende Zsolt, Fülöp Attila, Korondi György, Rozsos István, az MRT szimfonikus zenekara és énekkara (karigazgató: Sapszon Ferenc).

Vezényel: Sebestyén András

Jacobi Viktor  (Budapest, 1883., október 22. – New York, 1921. december 29.)  az 1910-es évek táján egyike volt az operettműfaj legegyénibb hangú hazai képviselőinek. A rádió 1983 őszén – születésének 100. évfordulóján – egész életművét áttekintve emlékezett sikereire, tragikus gyorsasággal véget ért pályájára.

Az est műsorában kilenc operettje közül a két legnépszerűbb – a Király Színházban 1911-ben, illetve 1914-ben bemutatott, és nagy szériát megért – Leányvásár és a Sybill ma is frissen, elevenen ható részletei csendültek fel.

3210   Búbánat 2019-04-10 10:40:30

A Dankó Rádió Túl az Óperencián c. operettműsorában 

Kerekes János - Darvas Szilárd - Szenes Iván Állami Áruház című operettjéből hangoztak el ma dalok:

 A stúdiófelvételen (keresztmetszet, 1953. március 24., Kossuth Rádió)  Petress Zsuzsa, Zentay Anna, Feleki Kamill, Melis György, Mindszenti Ödön és Kazal László énekel, közreműködik a Tóth-kórus és  az Állami Színházak Szimfonikus Zenekara, valamint a Magyar Rádió Tánczenekara.

Vezényel a szerző: Kerekes János

Erről a rádiófelvételről most Petress Zsuzsa, Melis György, Mindszenti Ödön, Kazal János énekében szólaltak meg az operett bejátszott részletei.

A délelőtti adást ma 18 és 19 óra között ismét meghallgathatjuk a rádióban és online, az internetes elérhetőségeken is.

3209   Búbánat • előzmény2020 2019-04-09 14:28:04

Kapcs. 2020. sorszámhoz

Fő a vendég 

Zenés játék-két részben

Rádió Dalszínháza bemutatója: 1963. augusztus 18., Kossuth rádió 18.50 - 21.33 (Közben 19.52 - 20.25 szünet: esti mese, hírek) 

Írta: Baróti Géza és Garai Tamás

Zenéjét szerezte: Tamássy Zdenkó

A verseket Dalos László írta

Vezényel: Gyulai Gaál Ferenc
Közreműködik az MRT szimfonikus zenekara

Zenei rendező: Ruitner Sándor
Rendezte: Rácz György

A Dankó Rádióban ma ebből a zenés játékból szólalt meg pár részlet  Galambos Erzsi,  Psota Irén,  Zentai Anna,  Sárdy János, Márkus László és  Rátonyi Róbert énekének tolmácsolásában.

A "Túl az Óperenciás" adásását ismét meghallgathatjuk ma délután a hat órakor kezdődő operettműsorban.

3208   Búbánat • előzmény3207 2019-04-09 14:21:05

Ismerem, már eddig is használtam ezt az adatbázist...

Lehet profitálnunk abból...

Jó, hogy feltetted ide a linket, sokakat érdekelhet!

3207   smaragd • előzmény3203 2019-04-09 11:29:07

 

archivum.mtva.hu             szenzációs! 

Minden műsort, szereposztással, riportokkal meg lehet találni!

KEMÉNY EGON művei közül az első két - műfajteremtő - rádióoperett (bemutatók: 1949. május 1. és Szilveszteréj, december 31.) a MÁJUSFA és a TALÁN A CSILLAGOK színlapját most találtam meg az 1949-es 'Rádióújság'-ban. 

Minden eddig hiányzó adat pótolható, itt megőrizték! Hálás vagyok érte!

 

3206   joska141 • előzmény3205 2019-04-08 22:54:27

Ezek azok a hírek, amivel a laikus ember – azon kívül, hogy természetesen örül a korszerűbb stúdióknak - nem tud mit kezdeni.

Nem tudni, hogy ezek az új stúdiók mennyibe kerültek, mit értenek az alatt, hogy „saját forrásból” hozták létre? A közmédia az adófizetők 92,6 milliárd forintnyi pénzéből gazdálkodik, csupán 9,4 milliárd forintot tud előteremteni kereskedelmi, illetve vagyongazdálkodási forrásokból. Vajon ebből a 9,4 milliárd forintból épült? Vagy a „saját forrás” tulajdonképpen az adófizetők pénze?

Megismétlem: akkor korrekt egy híradás, ha a hír értékeléséhez minden körülményt feltár. Így azonban nem más, mint csak egy újabb „győzelmi jelentés”!

3205   Búbánat • előzmény3204 2019-04-08 21:37:51

Ide is bemásolom:

Új stúdiót kapott a Bartók Rádió és a Dankó Rádió

video-összeállítás elérhető innen:

https://www.hirado.hu/kultura-eletmod/teveradio/cikk/2019/04/05/uj-studiot-kapott-a-bartok-radio-es-a-danko-radio

https://www.mediaklikk.hu/cikk/2019/04/05/


A legmodernebb, 21. századi technológiával felszerelt stúdiók épültek a Bartók Rádió, illetve a Dankó Rádió számára. A Bartók kettő, illetve a Dankó egy stúdióját - utóbbi a legnagyobb közülük - a Médiaszolgáltatás-támogató és Vagyonkezelő Alap (MTVA) saját forrásból hozta létre kevesebb mint fél év alatt - mondta Devich Márton, a Bartók Rádió csatornaigazgatója a pénteki sajtóbejáráson.

3204   Búbánat 2019-04-08 11:28:20

A Dankó Rádió ma délelőtti műsorában részletek hangoztak el Kálmán Imre – Kulinyi Ernő A bajadér című operettjéből Miklósa Erika, Oszvald Marika,  Szendy Szilvi,  Csere László, Dolhai Attila, Kerényi Miklós Máté  előádásában,  a Budapesti Operettszínház Énekkarát és Zenekarát Makláry László vezényli (az élő színházi előadáson készült hangfelvétel ideje: 2009). Még egy dal csendült fel ebből az opererettből a zenei blokk bejátszását megelőzően,   Egyházi Géza énekfelvételéről.  

A "Túl az Óperencián" adásában - mint megszoktuk - új hét - új vendég: ezen a héten a 89 éves  Bradányi Iván íróval, színpadi darabok, zenés darabok és táncdalok dalszövegeinek írójával és fordítójával beszélget a szerkesztő-műsorvezető, Nagy Ibolya.

A délelőtti adás ismétlése a szokott időben, aznap 18 és 19 óra között, hangzik el a Dankó Rádióban és az internetes elérhetőségeken is. 

3203   smaragd • előzmény3189 2019-04-07 07:54:05

 

Készül a" Hatvani diákjai"

 

címmel tudósított a cikk a hangfelvételről  fényképekkel is megjelenítve  a rádióstúdióból.

 

Nagy örömmel fedeztem fel ezt a képet, eddig sosem láttam! 

 

A most megjelent két KEMÉNY EGON-CD közül a "Komáromi farsang" felvételéről már láttunk képet, így ez az újdonság a 'Hatvani'-ról pont jókor jött :-) azaz a mai generációkhoz közel hozza a szerzőket, az előadókat és az egykori rádiós életet, mindezt az akkori rádióújság révén, ahol 1955-ben megjelent. 

Ez a kézbevehető hírforrás megszűnt, annál is értékesebb, hogy ez a cikk és kép megmaradt.

Itt szeretném megköszönni mindenkinek, aki kezdeményezte, engedélyezte és elvégezte ezt a nagy munkát! 

MTVA Archívum

3202   Búbánat 2019-04-06 11:38:57

A Dankó Rádió „Túl az Óperencián” adása ezen a héten három színművészünkre való emlékezés jegyében szólt és szól: 100 éve született Bessenyei Ferenc, Komlós Juci és Gábor Miklós.

Ma és holnap a szerkesztő-műsorvezető, Nagy Ibolya Gábor Miklós és Ruttkai Éva leányával, Gábor Júliával beszélget édesapjáról a rádió stúdiójában.

A mai műsorban bejátszott zenék közül kiemelem:

Lehár Ferenc: A mosoly országa

A Rádió Dalszínházának bemutatója: 1971. november 11., Kossuth adó 19.35 – 21.29
 

Szövegét Victor Léon  A sárga kabát című librettóját átdolgozva Ludwig Herzer és Fitz Löhner írta.

Fordította, a verseket írta: Harsányi Zsolt

Km.: az MRT Szimfonikus Zenekara és Énekkara (Karigazgató: Sapszon Ferenc)

Vezényel: Bródy Tamás


Zenei rendező: Balassa Sándor

Rádióra átdolgozta és rendezte: Rácz György

Szerkesztő: Bitó Pál

Szereposztás:

Lichtenfels gróf – Balázs István
Liza, a leánya - Házy Erzsébet
Hardegg bárónő, a nagynénjük – Simon Zsuzsa
Szu Csong herceg – Simándy József
Mi, a húga – Kalmár Magda
Csang, a nagybátyjuk, miniszterelnök – Radnay György
Hadfaludy Feri – Bende Zsolt
Fu Li, követségi titkár – Szatmári István
Főajtónálló – Börzsönyi Mihály
 

  • Szu-Csong dala, II. felv.: (Simándy József)

 „Vágyom egy nő után, egy nő után kerget a vágy! Vágyom a két kezét, fehér kezét, mely olyan lágy. Vágyom a mozdulatát, amely a véremen hullámzik át. Vágyom szavát, azt a bűvölőt, vágyom utána és imádom őt!...”

  • Mi és Hatfaludy Feri kettőse a III. felvonásból:

Próza, dialógus, majd énekszám: „Zig-Zig-duett (Fehér virág)” (Kalmár Magda és Bende Zsolt)

Mi:
Zig-Zig-Zig-Zig-Zig-Zig-Zig
Zig-Zig-Zig-Zig-Zig-Zig-Zig….

Feri: 
Fehér virág, kacér virág, idegen mezőkön termettél. Fehér virág, kacér virág, miért hogy muskátli nem lettél? Miért is nem lehet, hogy kalapomhoz tűzzelek?! Miért is nem lehet, hogy pántlikába fűzzelek?! Fehér virág, kacér virág, de kár hogy nem otthon termettél!

Mi:
Piros virág, tilos világ, idegen mezőkön termettél. Piros virág, tilos világ, de kár hogy virágom nem lettél?!

Feri:

Miért is nem lehet, hogy kalapomhoz tűzzelek?! Miért is nem lehet, hogy pántlikába fűzzelek?!

Együtt: 

Fehér/Piros virág, kacér virág/tilos világ, de kár hogy nem otthon termettél!

  • A III. felvonás fináléja

Bevezető próza, dialógus, majd ének (Házy Erzsébet, Kalmár Magda, Bende Zsolt, Radnay György, Simándy József)

„- Már búcsúzom Tőled én…  Egy dalt akartam énekelni halkan… /-Eredj, Liza, távozz békével, légy boldog! Isten önnel, kedves gróf! …/-  Isten veled, kis Mi!... /- A boldogságot le lehet győzni, de a boldogtalanságot soha!.../ - Drága húgocskám, ne nézz búsan rám. Nem segít itt a búsulás…  - Nem sírok én, hazánkban ez nem szokás…/- Mosoly ország más világ… /-  Hogy tudod, ilyen könnyen elviselni! – ez már minálunk így szokás…/-  Mosolygó nézés és jólnevelt arc, mögötte könnyezik a szívem, de hogy itt benn mi fáj, azt nem tudja más!”

 

A délelőtti adást megismétli a rádió ma délután hat órától, és az interneten is meghallgatható ez a műsor. (www.dankradio.hu)

3201   Búbánat • előzmény3200 2019-04-05 11:42:46

Elírtam: A szép Heléna fináléjában persze Koltay Valériát halljuk. 

3200   Búbánat 2019-04-05 10:28:21

A Dankó Rádió nemrég véget ért operettműsorából az elhangzott alábbi operettzenéket említem:  

Lehár Ferenc: A kék mazúr  - keringő (az MRT Szimfonikus Zenekarát Bródy Tamás vezényli)

Lehár Ferenc: Friderika – Goethe dala: „Óh, lányka, óh lánykám, imádlak én...!” (Vajk György német nyelvű énekfelvételéről hallottuk)

Florimond Hervé: Nebáncsvirág

Rádió Dalszínháza bemutatója: 1958. február 2.. Kossuth adó 20.10 – 22.20

Fordította: Zágon István. Rádióra alkalmazta: Innocent Vincze Ernő

Km.: az MRT szimfonikus zenekara és a Földényi-kórus. Vezényel: Bródy Tamás

- Celestin belépője: Az egyik nevem Floridor, a másik nevem Celestin, Floridor az Celestin, és Celestin az Floridor” (Ráday Imre, km. Neményi Lili)

- Loriot dala: „Az én hazám, Saint-Étienne…/Óh, én szegény, szegény, bamba legény…” (Fekete Pál)

- Denise dala - Nagydob-kuplé „- Az utcán végig szól a zene, a banda játszik indulót. Egy kis nő lépked oldalt vele, s hallgatja a zeneszót…/Üssed csak, üssed jól, úgy jobban szól, üssed egyfolytában…” (Neményi Lili)

- Denise búcsúdala és az I. rész fináléja (Neményi Lili, Ráday Imre, a Földényi-kórus nőikara)

 

Jacques Offenbach: A szép Heléna

Magyar szöveg: Fischer Sándor

- Heléna románca - „A szép Heléna, így neveznek, vagy Nidon lánya, a hamis. És azt mondják, rám súlyt helyeztek, hű Thézeusz és mások is. Én nem vagyok könnyelmű léha, csak ellenállni oly nehéz, a bajkeverő Vénusz léha. Csalogatón, szemembe néz, csalogatón, szemembe néz. / Oh, Vénusz, mondd, neked örömet ád, ha félre csúszik a csúszik az erényes máz! Óh, Vénusz, mondd, neked örömet ád, ha félre kúszik a kúszik az erényes láb…” (Házy Erzsébet)

- A  III. felvonás fináléja   (Erdész Zsuzsa,  Gombos Éva, Házy Erzsébet, Koltay Éva, Bende Zsolt, Kishegyi Árpád, Külkey László, Maleczky Oszkár, Melis György, Palcsó Sándor, Palócz László, Réti József, az MRT Énekkara és Szimfonikus Zenekara, vezényel: Bródy Tamás)

A mai műsor ez operett  nyitányának a dallamaival fejeződött be.

Ismétlés ma 18 és 19 óra között a Dankó Rádió hullámhosszán és az internetes elérhetőségen online (www.dankoradio.hu)

Az elmúlt napokban Bessenyei Ferencnek és Komlós Jucinak szentelt műsorokat Nagy Ibolya, a   hétvégén (péntek, szombat) pedig az ugyancsak 100 éve született Gábor Miklós színművészre emlékezik majd a  rádió „Túl az Óperencián” adása.

3199   IVA • előzmény3198 2019-04-05 00:24:31

A második dedikált fényképen ugyanaz a felvétel látható: a film tükörképének másolata. 1955-ben tehát még volt tükörképe Kövecses Bélának, aki első – és kiváló alakítást nyújtó – Hoffmannom volt.

3198   Búbánat • előzmény3197 2019-04-04 14:49:56

Kövecses Béla Operaénekes. Budapesten született 1919. január 1-jén. Magánúton folytatott hegedűtanulmányokat, majd 1938-tól Jámbor László, Palotai Árpád, Lendvai Andor és Dr. Sipos Jenő növendékeként énekelni tanult. 1947-ben Rómában ösztöndíjasként képezte tovább magát Manfredo Polverosinál. 1946-tól 1975-ben történt nyugalomba vonulásáig a Magyar Állami Operaház magánénekese volt.

 

Kövecses Béla főbb operettfelvételei a rádióban:

  • Kálmán  Imre – Gábor Andor: Csárdáskirálynő (részletek, 1954. február 28., Kossuth Rádió 13.00-) – Török Emil – Házy Erzsébet, Lorenz Kornélia, Kövecses Béla, Szabó Miklós, a Magyar Rádió Szimfonikus Zenekara. Zenei rendező: Bitó Pál. Rendező: Rácz György
  • Jacobi Viktor – Martos Ferenc – Bródy Miksa: Leányvásár (részletek, 1954. március 17., Kossuth Rádió) – Török Emil – Házy Erzsébet, Neményi Lili, Kövecses Béla, Puskás Sándor, Maleczky Oszkár, a Földényi-kórus, a Magyar Rádió Szimfonikus Zenekara. Rendező: Rácz György. Albert István összekötő szövegét elmondja: Bánki Zsuzsa
  • Szenkár Dezső – Ambrózy Ágoston: A maláji lány (részletek, 1955) – Vaszy Viktor - Koltay Valéria, Németh Anna, Szőnyi Olga, Kövecses Béla, a Földényi-kórus, az MRT szimfonikus zenekara
  • Sidney Jones és Lionel Monkton – Fáy E. Béla – Gésák (részletek, 1955) - Bródy Tamás – Németh Marika, Vámos Ágnes,  Kövecses Béla, a Magyar Rádió énekkara és szimfonikus zenekara
  • Vlagyimir V. Scserbacsov: A dohányon vett kapitány (részletek, 1956) – Bánfalvy Miklós - Vámos Ágnes, Kövecses Béla, Szabó Miklós, a Földényi-kórus, a  Magyar Állami Hangversenyzenekar.
  • Viktor Dolidze: Az elcserélt menyasszony (részletek, 1956. március 26, Kossuth Rádió, 16.10 – 16,42) – Várady László -  Petress Zsuzsa, Kövecses Béla, a Fővárosi Operettszínház ének- és zenekara
  • Grabócz Miklós - Kótzián Katalin: Kincskeresők (1956. április 4., Kossuth Rádió, 20.20 – 21.35) – Lehel György - Koltay Valéria, Ferrari Violetta, Feleki Kamill, Horváth Tivadar, Kazal László, Kövecses Béla, a Földényi-kórus, az MRT szimfonikus zenekara. Rendező: László Endre
  • Robert Planquette: A corneville-i harangok (részletek, 1956. szeptember 11., Kossuth Rádió, 17.25 - ) -  Vincze Ottó - Reményi Sándor, Vámos Ágnes, Kövecses Béla, a Magyar Rádió Énekkara és Szimfonikus Zenekara) 
  • André Messager: Nászéjszaka (részletek, 1957. január 5. , Kossuth Rádió, 14.30 – 15.00)– Lehel György - Osváth Júlia, Vámos Ágnes, Fekete Pál, Kövecses Béla, Petri Miklós,  a Magyar Rádió szimfonikus zenekara.
  • Leo Fall: Spanyol csalogány (részletek, 1957) – Bródy Tamás - Orosz Júlia, Gyenes Magda, Kishegyi Árpád, Kövecses Béla, a Magyar Rádió Énekkara, a Magyar Állami Hangversenyzenekar.
  • Jean Gilbert: Marinka, a táncosnő (részletek, 1957) – Bródy Tamás - Gyenes Magda, Osváth Júlia, Vámos Ágnes, Zentay Anna, Kishegyi Árpád, Kövecses Béla, Lendvay Andor, Rátonyi Róbert, a Magyar Rádió szimfonikus zenekara
  • Sidney Jones - Fái Jakab Béla, Makai Emil: San Toy (részletek, 1957) – Bródy Tamás - Németh Marika, Kövecses Béla, a Magyar Rádió énekkara és szimfonikus zenekara
  • Ivan Tijardovics: Kis Florami (részletek, 1957) - Ivan Tijardovics - Lehoczky Éva, Zentay Anna, Kövecses Béla, Palócz László,  a Földényi-kórus, a Magyar Rádió szimfonikus zenekara.
  • Ivan Tijardovics: A sanghaji kaland (részletek, 1957) - Ivan Tijardovics - Lehoczky Éva, Kövecses Béla, Palócz László,  a Földényi-kórus, a Magyar Rádió szimfonikus zenekara.
  • Jacques Offenbach – Innocent Vincze Ernő: Fortunió dala (1958. június 22, Kossuth Rádió 20.20 – 21.25) – Fischer Sándor – Házy Erzsébet, Palánkay Klára, Ilosfalvy Róbert, Maleczky Oszkár, Kishegyi Árpád, Bende Zsolt, Kövecses Béla, Külkey László, Réti József,  a Magyar Állami Hangversenyzenekar. Zenei rendező: Fejes Cecília. Rendező: Szécsi Ferenc.
  • Kemény Egon - Erdődy János: Krisztina kisasszony (1959. augusztus 22., Kossuth Rádió, 20.25 – 22.00) - Lehel György - Petress Zsuzsa, Gyenes Magda, Kövecses Béla, Bilicsi Tivadar, Rátonyi Róbert…, a Földényi-kórus, a Magyar Rádió Szimfonikus Zenekara. Zenei rendező: Ruitner Sándor. Rendező: Cserés Miklós dr.
  • Szirmai Albert – Rajna Ferenc: Táncos huszárok (részletek, 1959. október 1., Kossuth Rádió, 11.20-12.00) – Bródy Tamás - Neményi Lili, Németh Marika, Kövecses Béla és Szabó Miklós, a Magyar Rádió szimfonikus Zenekara.
  • Lehár Ferenc – Mérey Adolf: A víg özvegy (részletek, Qualiton, 1960) – Kerekes János – Házy Erzsébet, Koltay Valéria, Kövecses Béla, Kishegyi Árpád, Kenéz Ernő, Rajna András, Maleczky Oszkár, Palócz László, Göndöcs József, Kerekes Gábor, a Magyar Állami Operaház énekkara és zenekara.
  • Kerekes János – Erdődy János: A majlandi tornyok (1961. április 15., Kossuth Rádió, 20.25 – 22.00) – Kerekes János - Szecsődi Irén, Koltay Valéria, Kövecses Béla, Palócz László, Réti József, Reményi Sándor, a Földényi-kórus, a Magyar Rádió szimfonikus zenekara. Zenei rendező: Ruitner Sándor. Rendező: Török Tamás
  • Lehár Ferenc – Mérey Adolf: A víg özvegy (1962. december 8., Kossuth Rádió 18.55 – 21.27.) – Sebestyén András – Házy Erzsébet, Koltay Valéria, Udvardy Tibor, Kövecses Béla, Palcsó Sándor, Kishegyi Árpád, Külkey László, Bilicsi Tivadar, az MRT énekkara és szimfonikus zenekara. Zenei rendező: Ruitner Sándor. Rendező: Rácz György.
  • Leo Fall – Innocent Vince Ernő – Szabó Miklós: Az elvált asszony (1964. január 1., Kossuth Rádió, 13.30 – 14.50 ) – Bródy Tamás – Németh Marika, Zentay Anna, Kövecses Béla, Bilicsi Tivadar, Kishegyi Árpád, Nádas Tibor, a Fővárosi Operettszínház énekkara, az MRT szimfonikus zenekara. Zenei rendező: Fejes Cecília. Rendező: Solymosi Ottó.

És vannak még vele felvett operettrészletek:

Zeller: A bányamester; A madarász

Fall: Sztambul rózsája

Schubert-Berté: Három a kislány

Kálmán: Zsuzsi kisasszony

Lehár: Paganini

Lehár: A három grácia

stb.

3197   smaragd 2019-04-04 12:00:37

 

KÖVECSES BÉLA

100 éve született Kövecses Béla operaénekes, 1959-ben, a bemutatón 40 éves volt.

KEMÉNY EGON-Erdődy János: "Krisztina kisasszony"

a Rádió Dalszínházának bemutatója

A képen: Petress Zsuzsa (Krisztina) és Bitskey Tibor (István, próza)

 

Száz éve született Kövecses Béla

/Opera Magazin - 2019. január - február - március szám/

 Január 1-jén múlt kerek száz esztendeje, hogy Kövecses Béla, a világháború utáni hazai operajátszás egyik legtöbbet foglalkoztatott tenoristája megszületett. A kerek évforduló alkalmából a tervek szerint 2019-ben emléktábla kerül a művész egykori lakóházára. Alakját a művész lánya, Kövecses Klára segítségével idézzük meg.

Karczag Márton/

http://www.opera.hu/data/opera/leaflet/4821/Opera_Magazin_33..pdf

Házy Erzsébet művészete és pályája Búbánat fórumtárs bejegyzését vettem át.

Karczag Márton összeállításában szerepel:

"Országos ismertségre a Rádióban énekelt számos operett- szereppel tett szert..."

Kövecses Béla főszerepet énekelt Kemény Egon rádióoperettjében

(ezt követően a Miskolci Nemzeti Színház is bemutatta):

Kemény Egon - Erdődy János: „Krisztina kisasszony”

1959 Magyar Rádió, rádióoperett 2 részben.

Főszerepben:

Krisztina kisasszony: Petress Zsuzsa és István: Kövecses Béla

továbbá:

Bitskey Tibor, Gyenes Magda, Bilicsi Tivadar, Rátonyi Róbert, Ungvári László, Gonda György, Somogyi Nusi, Dajbukát Ilona, Pethes Sándor és mások.

Zenei rendező: Ruitner Sándor. Rendező: Cserés Miklós dr. A Magyar Rádió Szimfonikus Zenekarát Lehel György vezényelte, közreműködött a Földényi-kórus.

3196   Búbánat 2019-04-04 10:44:26

A Dankó Rádió „Túl az Óperencián” adás-sorozatának e heti műsor-összeállítását a szerkesztő-műsorvezető három nagyszerű színművésznek szenteli - akik idén lennének 100 évesek: Bessenyei Ferenc, Komlós Juci, Gábor Miklós

 Nagy Ibolya a hét első három napján Bessenyei Ferencet és művészetét helyezte a középpontba, az emlékezésben segítségére volt a beszélgetőtárs, a színművész felesége: a stúdióba meghívott Élthes Eszter. 

Ma és holnap Komlós Jucival egykor készült, a rádió hangarchívumából kikeresett riport- és interjúrészletek bejátszásai is segítik felidézni a színművésznő felejthetetlen alakját és hangját.

A műsorban egyebek között Jacques Offenbach Orfeusz az alvilágban című operettjének zenéje is felcsendült:

Szövegét írta: Halévy és Cremieux. Fordította: Romhányi József

  • Euridike kupléja az I. felvonásból (László Margit)

Egy asszony, hogy ha csókot kap most… s ha vágya bármi, teljesül most, már hajnalban kel. Édes illatfelhő lebben, a szívemre száll…. szívem téged vár, szívem téged vár. Kit vár, kit vár… /A férjem mit sem sejthet még, nem sejti még, a szomszéd pásztort várom rég, őt várom rég. Őt várom rég….”

  • Euridiké és Jupiter kettőse, II. felv.:  „Légyjelenet” (László Margit, Melis György, km. az MRT Szimfonikus Zenekara, Blum Tamás vezényel) - A Rádió Dalszínháza teljes stúdiófelvételéről, a bemutatója: 1963. július 20., Kossuth Rádió 20.45 – 23.15

„- De különös, kellemes szellőcske lengedez, lebbenve száll… - csak legyeskedj legyecske egyszer  belejössz már!...  Ügyes légy! Zümmögve szállj…- Nézd, egy formás szárnyú szép légy! Egyet nem láttam még..../- Jöjj, kis legyecske, maradj nálam, bús árvaságom fékezd hát…. légy jó pajtásom, kedves társam…/- Nyakon csíplek, hogy el ne szállj!... Elkaplak, elkaplak te szemtelen kis féreg!...- Kedveske, majd a végén én csaplak le téged!.../- Jól van hát, így hálóm lesz ma hálód végre… zzzzzzzz… zzzzzzzz…”

  • Styx Jankó dala, II. felv. (Kishegyi Árpád, km. a Magyar Állami Operaház Zenekara, vezényel Kerekes János):

„Voltam király Beóciában, hatalmas, édes, nagy király! Elhunytam, jaj, de pórul jártam, nincs most pénzem, egy vas sem már. Ez bizony fáj, de mégsem bánom, a földi kincset üsse kő! Az fáj, hogy szép, selymes párnán nem nálam háltál, drága nőm! Ó, bárcsak éltél volna nálam, mikor király voltam Beóciában!...”

  • Nyitány (A MÁV Szimfonikus Zenekarát Kesselyák Gergely vezényli) – Koncertfelvételről.

Ezt a délelőtti adást ma hat és hét óra között újra meghallgathatjuk a Dankó Rádióban és az internetes elérhetőségen (www.dankoradio.hu).

3195   Búbánat • előzmény3192 2019-04-03 19:29:37

Gulyás Dénes operaénekes születésnapján, Lehár Paganinijének rádiófelvételéről bejátszott részletek előtt Nagy Ibolya a Dankó Rádióban jelezte, hogy a közeljövőben ismét vendégül látja őt  - beszélgetni fog vele -  a "Túl az Óperencián" műsorában.

Magam részéről igen várom ezt a beígért találkozást az éter hullámhosszán át Gulyás Dénessel.

3194   smaragd • előzmény3193 2019-04-03 18:13:47

 

Örülök, hogy a Kemény Egon zeneszerző fórumba ma beírt bejegyzésem tartalmi és formai elemei itt rámkacsintanak...köztünk, azaz a fórumokon marad...

Fontos, hogy a Hatvani diákjai CD megjelenése után az MTVA Zenei Archívumából Nagy Ibolya is sokkal több részletet, sőt szerencsés feltételek megléte esetén a teljes darabot műsorra tudja, tudná  tűzni, másrészt a korábban kimentett kettősök és más zenei részek most már nemcsak a jelenetekkel bővültek, hanem a már meglevők is teljességükben hallhatók.

Kemény Egon-mű legutóbb március 5-én szerepelt a Dankó Rádió műsorában, "A tavaszhoz" című rapszódia zongorára és szimfonikus zenekarrra részletét hallottuk.

Érdemes és érdekes volt meghallgatni Élthes Eszter szavait, csakúgy mint férje, Bessenyei Ferenc riportrészleteit, beleértve a mai műsor végén azt, ahol a szenvedés és az igazgyöngy összefüggéséről beszél.

3193   Búbánat 2019-04-03 10:26:09

 

Dankó Rádió Túl az Óperencián című, nemrég véget ért műsorában hallhattunk egy részletet

KEMÉNY EGON-Ignácz Rózsa-Soós László-Ambrózy Ágoston Hatvani diákjai c. daljátékából.

 - Amálka és Hatvani professzor kettőse:

„Szép is vagyok jó is, mégis árva vagyok, aki hozzám való, avval elbujdosok. /Megkérdeztem a madártól, a fecskétől, a gólyától: Fáj-e mikor ősz időben elbúcsúzik a hazai tájtól? …/- Nem születtünk kóbor, vándorló madárnak, hiába űznek itt, ott hiába várnak, magyarnak születtünk, itthon maradónak, télben is hűséges feketerigónak…” (Petress Zsuzsa, Bessenyei Ferenc, km. a  Magyar Rádió Szimfonikus Zenekara,  vezényel Lehel György) – Bemutató:1955.január 23., Kossuth Rádió, 20.30 -)

BESSENYEI FERENC SZÜLETÉSÉNEK 100. ÉVFORDULÓJÁN.

Vendég a stúdióban: Élthes Eszter, Bessenyei Ferenc felesége, akivel a szerkesztő-műsorvezető, Nagy Ibolya beszélgetett a héten (hétfőn, kedden és szerdán).

Most jelent meg a HATVANI DIÁKJAI - CD duplaalbum – a daljáték restaurált és digitalizált felvétele (MTVA)

A daljátékból az említett duettet 18.30-tól újra meghallgathatjuk a Dankó Rádióban. Műsorismétlés: ma 18 és 19 óra között, az interneten is elérhető online, a  www.dankoradio.hu oldalon. 

3192   Búbánat 2019-03-31 10:44:05

Nagy Ibolya, a Dankó Rádió Túl az Óperencián” adásának felelős szerkesztő-műsorvezetője a mai műsor elején Gulyás Dénes operaénekest köszöntötte 65. születésnapján.

Gulyás Dénes operettfelvételei közül most a Paganini részleteiben hallhattuk szép tenorját:  

Lehár Ferenc - Paul Knepler - Béla Jenbach: Paganini

I. A Rádió Dalszínháza bemutatója: 1981. március 14., Kossuth adó 19.15 – 20.35

Magyar szöveg: Kulinyi Ernő.  A rádióra átdolgozta és alkalmazta Erdődy János

A felvételen közreműködnek: Kalmár Magda, Lehoczky Éva, Gulyás Dénes, Palcsó Sándor, Rozsos István, az MRT Szimfonikus Zenekara és Énekkara (karigazgató: Sapszon Ferenc)

hegedűszólót Hidy Péter játssza.

Vezényel: Sebestyén András

Paganini dala, II. felv.: „Volt nem egy, de száz babám, nem vártam én, míg csókot ád a lány! Szád ha ég, fürge légy! Rózsaszál! Azért vagy, hogy letépd! Mint lepke száll, csapong a férfivágy, mézet kínál ezernyi szép virág, férfiszív, egy se hív, drága lány, azért csapongok így! /Tudom, hogy őrjít az édes száj, tudom, hogy csalódni szörnyen fáj, tudom mily forró a friss vágy, a szív, tudom, hogy kiég a szenvedély…” (Gulyás Dénes)

Paganini és Anna-Elisa kettőse: „Egy magányos éjszakán álmot láttam talán…” (Kalmár Magda, Gulyás Dénes)

Paganini és Anna-Elisa szerelmi kettőse, II. felv.: „- Súgd meg!  - Én mind elfeledtem rég!  - hány szerelmes bájos asszony volt már a babád?…/ - Nem szeret így téged más, oly lángolón…./- Csak egész valómmal érted élek, mást se kérek tőled én, csak  úgy szeress, és légy enyém!…” (Kalmár Magda, Gulyás Dénes)

 

II. Keresztmetszet-felvétel  - A Rádió Dalszínháza bemutatója: 1958. május 2., Kossuth Rádió 19.00 - 19.50

Magyar szöveg: Kulinyi Ernő. 

A felvételen közreműködnek: Orosz Júlia, Zentay Anna, Kishegyi Árpád, Szabó Miklós és a Magyar Rádió Szimfonikus Zenekara.

hegedűszólót Ney Tibor játssza.

Vezényel: Bródy Tamás

- Bevezető (km. Ney Tibor - hegedű)

- Bella és Pimpinelli duettje, I. felv.:  „-Szép művészet, fütyülök terád, és nem vonz a tudomány! Ez én nékem örömet nem ád, így szól egy Don Juan. Nálam csak az a fő: nem kell más csak a nő!  Hogy minden asszony kapható, nekem ez jelszó! /Könnyű pille mind a nő, lepkeszárnyon libbenő, minden asszony már csak csókra vár és máris boldog ő. Könnyű pille mind a lány, kapható is mindahány, mint a lámpafényre, szállnak rám, így él egy Don Juan!...” (Zentay Anna, Kishegyi Árpád)  

- Bella és Pimpinelli duettje, III. felv.: „Örülök a házasságnak, úgy a mesebeli élet vár,reggelire felszolgált vajhoz, ugyebár, méz is jár…/- Ha este nyit a színház, már ne számíts rám, jó híredre vigyázz, én megvárlak ám! Ha bálba kellett menned, mert táncra szottyant kedved, én ringatom a babát, ha bömböl netán….” (Zentay Anna, Kishegyi Árpád)

A délelőtti rádióműsor ma 18 és 19 óra között újra meghallgatható az ismétlésben, online az internetes elérhetőségeken is.

3191   Búbánat 2019-03-30 10:00:08

A Dankó Rádió „Túl az Óperencián” mai adásában a szerkesztő-műsorvezető, Nagy Ibolya megemlékezett a ma 92 éve született Liszt Ferenc- és Kossuth-díjas, érdemes és kiváló művészről, Ágai Karoláról  (született Staud)  (Budapest, 1927. március 30. - 2010. február. 22. )

1961 tavaszán a  Rádió Dalszínháza bemutatta Johann Strauss Cigánybárójának első és máig egyetlen teljes, magyar nyelvű stúdiófelvételét az Operaház elsőrangú, kitűnő és már nagy népszerűségnek és elismertségnek örvendő fiatal művészeinek a közreműködésével.

A Magyar Rádió és Televízió Énekkarát és Szimfonikus Zenekarát Ferencsik János vezényelte, kinek a rádióban ez az egyetlen operettfelvétele!

Ifj. Johann Strauss: A cigánybáró

A Rádió Dalszínháza bemutatója: 1961. április 2., Kossuth Rádió, 18.50 – 21.30

Operett három felvonásban – két részben (126 perc)

Szövegét Jókai Mór nyomán Ignatz Schnitzer írta, a dalszövegeket Fischer Sándor fordította.

Vezényel: Ferencsik János

Km.: az MRT Szimfonikus zenekara és énekkara (Karigazgató: Vajda Cecília)

Zenei rendező: Ruitner Sándor

Rendező: Solymosi Ottó

A szereposztásból:

Barinkay Sándor, száműzött nemes, egykori földbirtokos – Ilosfalvy Róbert
Szaffi, cigánylány – Házy Erzsébet
Zsupán Kálmán, gazdag sertéskereskedő – Melis György
Arzéna, Zsupán lánya -. Ágay Karola
Ottokár, a fia – Bartha Alfonz
Czipra, cigányasszony – Komlóssy Erzsébet
Homonnay Péter gróf (más verzióban: Gábor diák, a toborzó huszárjai élén) - Bende Zsolt
Carnero, császári biztos – Lendvai Andor 
Mirabella, nevelőnő Zsupánnál – Garancsy Márta (Ladomerszky Margit)

Most az alábbi részletek csendültek fel erről a klasszikus operettfelvételről:

- Arzéna dala és jelenet az első felvonásból: „ A szép mennyasszony jön, várni mily öröm”; „Egy újabb kérő jött… már uram, istenuccse…”; ”Mily bűbájos látvány,  mily szép!”  „Tessék enni, friss kalácsot venni…”; „A lányodat megkérem én…”; „Ó mily szép, igazi angyal ő, az arcvonása megnyerő…” (Ágai Karola, Garancsy Márta, Ilosfalvy Róbert, Lendvai Andor, Melis György, énekkar)

- Barinkay belépője, I. felv.: „Mint sok szegény, de víg legény, a nagyvilágot jártam én…/Mert a szív és az ész együtt mindenre kész. Mindig előre nézz! Mindig előre nézz! Légy merész s célhoz érsz!…” (Ilosfalvy Róbert, km. énekkar)

- Jelenet és kincskeringő:Valamikor…, ez az a pont.”; „Jaj, mily csodás, itt a kincs, a kincs…”; Nézd, arra lent, mi cseng, mi peng…” ˙(Házy Erzsébet, Komlóssy Ildikó, Ilosfalvy Róbert)

- Zsupán belépője: „- Itt vagyok! Miért hivatott? - Aláírását kérik most! Én írni!? de drága uram! Sejtelmem sincs, hogyan! Hja, az irka-firka nékem Sose volt a mesterségem. Már ifjú gyermekkorban, csak sertések közt voltam. A költészet nem pálya- Ezer villám és sertésvész –  Különb a disznó hája, És ehhez nem kell ész. Ha-ha… Mert az ideálom semmi más, Mint jó evés! És jó ivás!...” (Melis György, Lendvai Andor)


Az adás elején hallottuk még:

Jacobi Viktor – Martos Ferenc: Jánoska  - Nyitány  (Km. az MRT Szimfonikus Zenekara, vezényel: Vincze Ottó)  - keresztmetszet, 1960. augusztus 20., Kossuth Rádió 18.10 – 18.40

Ezt a műsort ma délután hat és hét óra között ismét meghallgathatjuk a Dankó Rádióban és online az interneten is (www.dankoradio.hu oldalon)


 

 

3190   Búbánat 2019-03-27 15:13:47

A Dankó Rádió mai operettadásában a szerkesztő-műsorvezető, Nagy Ibolya, a ma 343 esztendeje született vezérlő erdélyi fejedelmünkre, II. Rákóczi Ferencre emlékezett.  (Borsi, 1676. március 27. – Rodostó, 1735. április 8.)

Az Országgyűlés 2018. november 27-én egyhangúlag fogadta el azt a határozatot, amely a 2019-es esztendőt II. Rákóczi Ferenc-emlékévnek nyilvánította.

Az emlékév jelmondata megegyezik a Rákóczi-szabadságharc jelmondatával: Cum Deo Pro Patria et Libertate (Istennel a Hazáért és a Szabadságért)

 

Természetesen, a „Túl az Óperencián” műsorának zenei blokkjában részleteket hallottunk:

Kacsóh Pongrác: Rákóczi  - történelmi daljáték (1906)

A Rádió Dalszínháza bemutatója: 1964. január 4. Kossuth adó 20.25 – 22.00

Szövegkönyv: Bakonyi Károly (alapötlet és dialógusok), Endrődi Sándor, Pásztor Árpád (dialógusok) és Sassy Csaba (versek). 

Km.: az MRT Énekkara és Szimfonikus Zenekara (Karigazgató: Vajda Cecília)

Vezényel: Kerekes János

Zenei rendező: Ruitner Sándor.  Rendező: László Endre

A szereposztás:

II. Rákóczi Ferenc – Udvardy Tibor 

Reutheim MagdaSándor Judit

Andris, tárogatós hadnagy – Palcsó Sándor

Katica – Andor Éva

Kuczug Balázs – Palócz László

Sienawski hercegnő – Neményi Lili

Amália. Rákóczi felesége – Barlay Zsuzsa

Heister Hannibál, császári ezredes – Bende Zsolt (Kálmán György)

Badinyi, Rákóczi nevelője – Horváth Jenő
Bercsényi Miklós – Ujlaky László

Makra Pál, jobbágy – Agárdy Gábor
Galgóczi Imre, jobbágy – Ambrus András
Esze Tamás – Zenthe Ferenc
Göröncsér, Andris apja – Márkus Ferenc
Gránátos Mihály – Rajz János
Wratislaw gróf, császári követ – Horváth Tivadar
Tiszt Rákóczi seregéből – Turgonyi Pál
Inas a hercegnőnél – Dózsa István
I. hang – Zoltai Miklós
II. hang – Szoó György

A daljáték bejátszott részletei között az operaénekesek prózában mondott dialógusai is helyet kapnak.

-Rákóczi megtérése(Udvardy Tibor)

Fülembe csendül egy nóta még, 
Ott szunnyadott már a szívembe rég.
A dajkanóták emléke kél, 
Egy árva népről bús dalt regél.

A hársfák lombja szomorúan rezdül,
Lassú sóhajtás száll, miként a szél.
Hazámba vágyom, Duna-Tisza partja vár,
Szebb ott az álom, szebben dalol a madár.

Csak most születtem, most érzem én, 
Csinált a jókedv, nem igaz e fény.
Latorca partján a nóta más,
Leányok ajkán galambsírás.

Legények ajkán csatakürtök hangja,
Sodor mint orkán, vihar, zokogás.
/:Hazámba vágyom, Duna-Tisza partja vár.
Szebb ott az álom, szebben dalol a madár.:/

- Kuczug Balázs dala, II. felv. „Csillagos az ég, az éj csöndes, jöjj ki, galambom, senki sem lát…”  (Palócz László – próza és dal)

 - Rákóczi és Amália búcsúkettőse: ”Kezembe a kezed, szívemre a szíved, édes párom. Tudom, hogy utolszor, tudom, hogy örökre el kell válnunk…”  (Barlay Zsuzsa, Udvardy Tibor)

- Búcsú a hazától (prózában – Agárdy Gábor, Palcsó Sándor, Udvardy Tibor); – kórusjelenet (Énekkar)

- Rákóczi búcsúja  (prózában): Bercsényi! Hazánk határára értünk. Búcsúzunk!... Én elmegyek. Messze, idegen országba. Azoktól, akik visszafordulnak, búcsúzunk. … Még a szél is velünk zokog, amikor: búcsúzunk…. „ (Udvardy Tibor)

- Folytatva dalban: „Fülembe csendül egy nóta még…” (Udvardy Tibor)

 

Ez a zenei blokk az egyórás rádióadás második felében hangzik el; ismétlése a Dankó Rádióban ma 18 és 19 óra között, valamint online a www.dankoradio.hu oldalon. 

3189   Búbánat • előzmény3171 2019-03-26 20:44:51

RÓZSAVÖLGYI ZENEMŰBOLT, BUDAPEST

MEGJELENTEK A CD-ALBUMOK!

KEMÉNY EGON DALJÁTÉKAI:

"HATVANI DIÁKJAI", "KOMÁROMI FARSANG"

 

Ár: albumonként 7.590 Ft.

(A CD-bemutatón, az Óbudai Társaskörben, 5.000 Ft/db áron vásárolhattuk meg a kiadványokat - aminek örülhettem akkor.)

3188   Búbánat • előzmény2072 2019-03-25 13:04:41

Kapcs.: 2072. sorszám

A Dankó Rádió délelőtti, „Túl az Óperencián” operett-adásában elhangzott zenék között egy rádióoperett dallamai is felcsendültek.

Vincze Ottó A szüzek városa  című rádióoperettjéből szólalt meg három részlet. Mark Twain Lóvátett város című novellája nyomán a zenés komédia szövegét és verseit Vidor Miklós írta.

A Rádió Dalszínházának a bemutatója: 1964. december 26., Kossuth Rádió, 20.00 – 22.00

Km. a Földényi-kórus és az MRT szimfonikus zenekara.  Vezényel a szerző: Vincze Ottó

- Az öreg utcaseprő dala: „Ez itt a szüzek városa, Hadleyburg, itt senki nem vét soha az erény ellen, mindenki jellem..." (Bilicsi Tivadar, Palcsó Sándor, Csajányi György)

- Együttes: „Hallom a hangod kicsike rigó” (Andor Éva, Kovács Ibi, a Földényi-kórus)

- Együttes: Egy lány férfival …”  (Andor Éva, Kovács Ibi, Palcsó Sándor)

 

 Egész héten át az idén nyolcvan éves, Erkel Ferenc-díjas zeneszerző, szövegíró Aldobolyi-Nagy György a vendége a stúdióban, akivel a szerkesztő-műsorvezető Nagy Ibolya beszélget.

A délután elhangzó ismétlőadás időpontja: 18-19 óra

 

3187   Búbánat 2019-03-24 13:37:23
3186   Búbánat • előzmény1995 2019-03-24 13:28:06

Kapcs. 1995. sorszám

a Magyar Rádió 6-os stúdiója Székely Endre Tavirózsa  ("Vizirózsa") című daljátákának felvételekor.

Ruitner Sándor zenei rendező és a Rádiózenekart vezénylő Erdélyi Miklós karmester.  - 1962

Fotó: Szalay Zoltán

Forrás: FortePan

A rádiófelvétel szereposztása: 

Vízirózsa - László Margit
Halászlegény - Réti József 
Öreghalász – Székely Mihály
Vízikirály – Palócz László
Harangozó – Rösler Endre

A Magyar Rádió ének- és zenekarát Erdélyi Miklós vezényelte.

Zenei rendező: Ruitner Sándor

 

3185   Búbánat • előzmény3149 2019-03-24 13:12:42

Kapcs. 3149. és 43. sorszámpkhoz

Kiegészítésül egy másik fotó

a Magyar Rádió stúdiója Mark Twain Egymillió fontos bankjegy című művéből írt Londoni szenzáció című zenés játék felvételekor. - 1964.

Rátonyi Róbert színművész, Ruitner Sándor zenei rendező, középen kissé takarva Balassa P. Tamás karnagy, Lehoczky Zsuzsa és Németh Marika operett énekesek.

Fotó: Szalay Zoltán

Forrás: FortePan

3184   Búbánat • előzmény3161 2019-03-24 13:06:49

Kiegészítés:

A 3161.sorszám alatt  bemásolt fotóhoz

  a Magyar Rádió 6-os stúdiója az  Akik a színészábécéből kimaradtak című szórakoztató műsor felvételekor. Lehoczky Éva operaénekesnő.  - 1962

Fotó: Szalay Zoltán

Forrás: FortePan

https://upload.wikimedia.org/wikipedia/commons/thumb/e/e8/Lehoczky_%C3%89va_fortepan_137332.jpg/375px-Lehoczky_%C3%89va_fortepan_137332.jpg

 

3183   Búbánat • előzmény2021 2019-03-24 12:52:37

Kapcs. 2021. sorszámhoz

a Magyar Rádió 6-os stúdiója, Huszka Jenő - Marton Frigyes Gül Baba című daljátékának felvétele. Ilosfalvy Róbert operaénekes és Németh Marika operett primadonna.  - 1962

Fotó: Szalay Zoltán

Forrás: Forte.Pan

A daljáték keresztmetszete

„Bemutatjuk új operettfelvételünket” 

1963. augusztus 20., Kossuth Rádió 13.42 – 14.57

Vezényel: Sebestyén András
Km.: az MRT szimfonikus zenekara és énekkara

Zenei rendező: Fejes Cecília
Rendező: Rácz György

 

3182   Búbánat • előzmény1856 2019-03-24 12:34:29

Kapcs.: 1856., 119. sorszámok

a Magyar Rádió stúdiója Miljutyin A cirkusz csillagai című operettjének felvételekor. Bitskey Tibor színművész és Németh Marika operett primadonna.  - 1962.

Fotó: Szalay Zoltán

Forrás: FortePan

Rádió Dalsznháza bemutató: 1963. január 16., Kossuth Rádió, 13.58 - 16.25. (sugárzása közben tíz perces szünettel).

Írta: Jak Ziskind. Fordította és rádióra alkalmazta: Innocent Vincue Ernő
Verseket Raics István fordította

Vezényel: Bródy Tamás
Km.: az MRT szimfonikus zenekara, a Földényi-kórus

Zenei rendező: Ruitner Sándor. Rendező: Marton Frigyes

3181   Búbánat 2019-03-22 16:45:16

A Farkasréti temetőben a napokban búcsúztatták és temették el az életének 81. esztendejében, március 2-án elhunyt táncdalénekest, színészt, humoristát, Koós Jánost.

A Dankó Rádió ma délelőtt elhangzott „Túl az Óperencián”  adásában a szerkesztő-műsorvezető, Nagy Ibolya mikrofonja előtt a  legendás művészre emlékezett az e heti két vendég az Operettszínházból: Vásári Mónika és Bardóczy Attila.

Koós János emlékére, most két ismert dalát hallottuk előadásában a rádió régi stúdiófelvételéről:

  • Kislány a zongoránál  - (Lovas Róbert – Szenes Iván)  - az 1968-as Táncdalfesztivál – 1. díj

Hallom ma is egyre a zenét
Látom, szinte látom a szemét
Elmúlt, s ami elmúlt sose szép
Rágondolni mégis gyönyörűség.

Kislány a zongoránál
Fehérebb az orgonánál
Jaj, de szépen játszotta a Liszt-rapszódiát
Kislány kit úgy szerettem
Akit soha nem feledtem
Rabja voltam, mint egy kisdiák.

[…]

  •  Kapitány  - (ifj. Kalmár Tibor - Havasy Viktor)

Volt egy hajóút, lenn a déli tengeren 
és a nagy fedélzeten napozott egy lány! 
Nem tétováztam, hozzá léptem merészen, 
kis kalandot reméltem, de ő így szólt rám: 

Kapitány, Kapitány, ahány dokk annyi lány? 
Kár a szó, értem én, mit kíván! 
Kapitány, Kapitány, van ilyen csacsi lány. 

[…]

Kálmán-melódiák is felcsendültek ebben a rádióműsorban:

  • A bajadér Dal (Vásári Mónika)
  • A cigányprímás „Lári-fári, nem kell várni, frissen jó a csók, fürge légy, ha rád fonódnak rózsaszín kacsók!...” (Koltay Valéria, Külkey László, km. az MRT Szimfonikus Zenekara, vezényel: Vincze Ottó) – 1964. szeptember 7.,Petőfi Rádió, 20.00 – 21.00
  •  Marica grófnő  - Tűzről pattant barna lányok, nyalka szép legények, Csenger táján hogyha járnak a csárdába térnek…./Ringó vállú csengeri violám, kisangyalom, gyúrjad, gyúrjad, sej de ma a bokám letáncolom…” (Németh Marika, Kishegyi Árpád, Külkey László, km.  az MRT Szimfonikus Zenekara, vezényel: Sebestyén András) - 1963. február 2. Kossuth adó, 20.30 – 22.00

Az adást két Offenbach-daljáték nyitánya foglalta keretbe:

- „ Fortunió dala” - a Magyar Állami Hangversenyzenekart Fischer Sándor vezényli (a teljes stúdiófelvétel bemutatója: 1958. június 22., Kossuth Rádió 20.20 – 21.25) 

- „ Eljegyzés lámpafénynél” -  a Magyar Rádió és Televízió Szimfonikus Zenekarát Breitner Tamás vezényli (a rádiófelvétel bemutatója: 1978. március 3.,  Petőfi Rádió 18.32–19.23) 

A délelőtti adás felvételét nemsokára  - 18 órától - ismét meghallgathatjuk a Dankó Rádióban és az internetes elérhetőségén (www.dankoradio.hu).

3180   Búbánat 2019-03-21 11:17:43

A Dankó Rádió ma délelőtti operettműsorának második felében részletek szólaltak meg:

Kálmán Imre – Julius Brammer és Alfred Grünwald - magyar szöveg Szenes Andor – Szenes Iván: A montmartre-i ibolya

A Rádió dalszínháza bemutatója: 1983. január 1., Kossuth Rádió 20.30 – 22.00


Közreműködik: az MRT Szimfonikus zenekara és Énekkara. Vezényel: Breitner Tamás

- Violetta dala, III. felv.: „Nem sok, amire kérem, ha szeret kicsikét…. Csak egy, amire kérem,  hogy szeress kicsikét…” (Kincses Veronika)

- Ninon és Florimond kettőse, I. felv.: „- Ha lenne egy parányi fantáziád… /- Ha volna egy csipetnyi fantáziád…/- Csak gúnyolj, Ninon, én könnyen bírom…” (Kalmár Magda és Rozsos István)

- Bevezető kórusjelenet ésMűvészhimnusz” - Raoul, Florimond, Henry és Violetta négyese, II. felv.: Művész, ha gyötör a szegénység…” (Kincses Veronika, Molnár András, Rozsos István, Póka Balázs, Énekkar)

- Ninon dala, II. felv.: „Ma, ha egy asszony kissé szép… /Carambolina, caramboletta…” (Kalmár Magda, férfikar)

- Violetta belépője, I. felv.: „Az én dalom egy egyszerű dal…”  (Kincses Veronika)  

- A II. felvonás fináléja (Kincses Veronika, Kalmár Magda, Molnár András, Rozsos István, Póka Balázs, Énekkar)

 

Az adás ismétlése ma du. hat és hét óra között: „Túl az Óperencián” – amit az interneten is elérhetünk, a www.dankoradio.hu oldalról.

3179   Búbánat 2019-03-20 11:19:46

A Dankó Rádióban még tegnap Franz von Suppé Boccaccio (Erdélyi Miklós – László Margit, Ilosfalvy Róbert, Bende Zsolt, Réti József és Külkey László, az MRT Énekkara és Szimfonikus Zenekara – 1961. június 24.,  Kossuth Rádió 20.30 – 23.35) és Lehár Ferenc: A víg özvegy (több felvételről bejátszott részletek szólaltak meg) című operettjeinek ismert dallamai csendültek fel, ma pedig  az ugyancsak híres operettnek,  a Csárdáskirálynőnek a zenéjét élvezhettük a rádió zenés műsorát hallgatva:

Kálmán Imre – magyar szöveg Gábor Andor: Csárdáskirálynő – az I. finálé 

(Valójában, ez a II. felvonás fináléja; a Rádió azonban két részben vette fel az operettet.)

Ea.: Házy Erzsébet, Korondy György, Palócz László, Rátonyi Róbert, Feleki Kamill, Nádas Tibor, valamint az MRT Énekkara és Szimfonikus Zenekara. Vezényel: Bródy Tamás

 „Gyere csak, Bónikám... Én, Edwin Roland…Nászinduló…. Elnézést, ha zavarok…. Melodráma” … „Nincs szebb, mint a szerelem…/Az asszony összetör, megkínoz, meggyötör…”A lányok, a lányok angyalok…”


Házy Erzsébet és a többi énekes a dialógust is - saját beszédhangjukon - mondják...

A teljes operettet a Rádió Dalszínháza mutatta be először: 1968. június 1., Kossuth Rádió, 19.20 – 22.00
 

A „Túl az Óperencián” adását - melynek legelején Offenbach A párizsi élet című operettjének pompás nyitányát hallhatjuk a (Loire-menti Filharmonikus Zenekar előadásában, vezényel: Marc Soustrot -  ismét meghallgathatjuk ma délután hat és hét óra között a Dankó Rádióban és az interneten (a www.dankoradio.hu).

3178   Búbánat 2019-03-18 11:32:26

A ma délelőtti operettműsort hallgatva a Dankó Rádióban, érdekes összeállítást hallhattunk Fényes Szabolcs műveiből - egyvelegfelvélelről, melyben rövid részletek követték egymást-egybefűzve: Házy Erzsébet, Korondy György, Petress Zsuzsa, Rátonyi Róbert, Zentay Anna,  Kishegyi Árpád, Melis György énekel, az MRT Énekkarát és Szimfonikus Zenekarát Gyulai Gál János vezényli.

A Túl az Óperencián e heti vendégei a stúdióban: Vásáry Mónika és Bardóczy Attila, az Operettszínház művészei, akikkel a szerkesztő-műsorvezető, Nagy Ibolya beszélget.

A délutáni ismétlés időpontja:  hat és hét óra között.

3177   Búbánat • előzmény3176 2019-03-18 11:25:08

Vártam már ennek a beszélgetős, visszatekintő, műsoros esten készített filmnek a megjelenését.  Fontos képes-hangos dokumentum. 

3176   smaragd • előzmény3171 2019-03-17 21:03:21

 

Közvetlen beszélgetésekkel, művészfellépésekkel, az est díszvendége meglepetésével, korabeli kritikák, cikkek bemutatásával, hangfelvételekkel idézi fel a most megjelent film

Kemény Egon személyét, zenéjét - a "Hatvani diákjai"  és a "Komáromi farsang" CD-k bemutatóján:

YT    https://youtu.be/FMRDsMg0nX4

3175   Búbánat 2019-03-16 10:01:53

A Dankó Rádió most véget ért operettműsorában ezek a zenék is elhangzottak:

-  Lehár Ferenc: Pacsirta – Keringő (MRT Szimfonikus Zenekara, vezényel Sebestyén András)

- J. Srauss: A denevérAdél dala (Fonyó Barbara)

- Sullivan: KalózkalandAz Ellentengernagy dala (Andrejcsik István, a Szegedi Nemzeti Színház énekkara és zenekakara, vezényel Koczka Ferenc)

- Huszka Jenő: Erzsébet –Délibábos Hortobágyon” (Szendy Szilvi, Kerényi Miklós Máté)

- Kálmán Imre: Marica grófnő „Ringó vállú csengeri violám” (Fésűs Nelly, Bozsó József)-

- Kálmán Imre: A bajadér – „Jön-e velem nagysád shimmyt járni” (Fésűs Nelly, Bozsó József)

- Dal: Ó, Champs-Élysées!” (Császár Angéla )

- Zerkovitz Béla: Csókos asszony - „Asszonykám, adj egy kis kimenőt…” (Oszvald Marika)

- Buday Dénes: „Rózsalevél”  - dal a Kalotaszegi Madonna c. filmből„Elpihent a nagyvilág, elpihent a lomb…” (Sárdy János)

- Kálmán Imre: Tatárjárás Nyitány (MRT Szimfonikus Zenekara, vezényel Vincze Ottó)

 

A „Túl az Óperencián” adását ismét meghallgathatjuk ma délután hat és hét óra között a  Dankó Rádióban.

3174   Búbánat 2019-03-15 10:49:21

A mai nemzeti ünnepnapunk és az ötven éve elhunyt Sárdy János emlékezete indukálta a Dankó Rádió „Túl az Óperencián” adásának délelőtti zenei összeállítását, melynek második felében csupa Huszka-melódia csendült fel a felelős szerkesztő-műsorvezető, Nagy Ibolya gondozásában:

Huszka Jenő - Kristóf Károly: Szép juhászné

A már hetvenkilencedik évében járó Huszka 1954-ben, a Magyar Rádió felkérésére új operettet ír, Szép juhászné címen. A darab a szabadságharc bukását követő időkben játszódik.

Hamarosan a darab színpadi változata is elkészült, melynek ősbemutatója a Szegedi Nemzeti Színházban zajlott le: 1955. május 8-án. (Az előadás egyik kiemelkedő teljesítményét egy kezdő színésznő, Domján Edit nyújtotta.)

Huszka Jenő – Kristóf Károly: Szép Juhászné

A Rádió Dalszínháza bemutatója: 1954. december 19., Kossuth Rádió 19.00 – 21.35

Vezényel: Lehel György
Km.: a Magyar Rádió Szimfonikus zenekara és énekkara


Történik 1856 tavaszán és nyarán, Pest – Budán

Most az alábbi részletek hangoztak el erről a rádiófelvételről:

  • János szabadság-dala: „Háromszínű ősi magyar lobogó, fújja a szél, fújja, mind azt fújja: él a magyar szabadság,hősök dicső múlta, hibázhatja bárhogyan is az idő, újjáéledt mi korunkban az erő, háromszínű ősi magyar lobogó, lengjen, a szél fújja /Vállvetve vívja meg ez a nép harcát, fáradnak, kéz akad a helyén száz, védi e hős csapat a hazát, pajtás, jöjj velünk, jó lesz ha közibénk állsz!…./Szállj be csak bátran most közibénk, pajtás, védd meg az ősi magyar zászlót! ” (Sárdy János és a Magyar Rádió Énekkarának Férfikara)
  • János és Katinka kettőse: „- Vágyam tűzétől dobog most a szívem, nékem az élet semmit sem ér, búsongó lelkem idegenbe tévedt, mégis reméltem egyszer visszatérek, érdemes volt várnom, érzem, miért? /- Vágyom tűzétől dobog most a szívem, egyedül az élet semmit sem ér, árva magányban múltak el az évek, féltem én, hogy így marad ez végleg…/- Nehéz időkben állok én melletted, becsüld a férfi hű és nagy szerelmét. Ha úgy kívánnád, érted tűzbe mennék, mert úgy hiszem, Te éppen úgy megtennéd….”  (Neményi Lili, Sárdy János)
  • Krisztina és Rudi vidám kettőse: „Szerelmi vallomásom nélkül, keveset ér a legszebb tánc, hallgasd meg szívrepesve, hajnalba- délben- este, sohase félig engem látsz… …/ dibegő-dobogó szívedet kérem, hogy az enyém is beleférjen, libegő-lebegő hajadat érzem, és ettől máris forr a vérem, szaporán, tubicám, soká ne várj, az idő sürgető…” (Petress Zsuzsa és Rátonyi Róbert)
  • Krisztina és Rudi vidám kettőse: „Hűvös a kút vize, hűvösebb a lány szíve, hogyha benne megbúvik a búbánat…/ csípje a kánya….félre a búval, mert csattan a csók…/Magyar lánynak magyar legény a babája, mert a szíve, mert a lelke azt kívánja. Magyar lánynak a világon nincsen párja…..félre a búval, mert csattan a csók…. magyar lánynak a világon nincsen párja…” (Petress Zsuzsa, Rátonyi Róbert)

Huszka Jenő – Szilágyi László: Mária főhadnagy (1942)

Bálint dala, II. felv.:  „Nagy árat kér a sors a boldogságért! Megfizetünk mindenért, minden pillanatért…”  (Sárdy János)

A már 80 éves Huszka Jenő Jókai Mór Politikai divatok című regénye nyomán, Háy Gyula és Fischer Sándor szövegére, komponálta meg az utolsó színpadi művét: " Szabadság, szerelem"

A „Szabadság, szerelem” bemutatója 1955. április 2-án a Fővárosi Operettszínházban volt, a rádió stúdiófelvételére nem sokat kellett várni, alig egy hónappal később, 1955. május 10-én már hangszalagra rögzítették a darabot: a dalokat és kettősöket Petress Zsuzsa, Zentay Anna, Csákányi László, Hadics László, Jámbor László, Kishegyi Árpád és Radnay György énekelték, közreműködött a Magyar Rádió Szimfonikus Zenekara és a Földényi Kórus, Várady László vezényelt. Érdekesség, hogy ezen a stúdiófelvételen Lávay Béla szólamát hárman is megszólaltatták: Hadics László, Jámbor László, Radnay György.

Most a következő részleteket hallottuk a daljátékból:

1.  Béla dala Hadics László előadásában hangzik el.Szabadság, szerelem” (Petőfi megzenésített verse is betétszáma a darabnak!): 

„Szabadság, szerelem, e kettő kell nekem! Szabadság, szerelem, e kettő kell nekem! Szerelmemért feláldozom az életet, szabadságért feláldozom szerelmemet! Szabadság, szerelem, e kettő kell nekem! Szabadság, szerelem, e kettő kell nekem! Szerelmemért feláldozom az életet, szabadságért feláldozom, feláldozom szerelmemet! Szabadság, szerelem, e kettő kell nekem!”

2.  Judit belépője: „Száll, száll a tavaszi remény….” (Petress Zsuzsa)

3. Szerelmi kettős (Petress Zsuzsa és Jámbor László)

„Ó, csakhogy hazaértem, boldog ez a nap, hogy csókra idenyújtod újra ajakad! Sose féltem háború tüzében.../ - Áldom az ég urát, hogy nékem adott ma téged! Jó volt így várni rád, most érzem, mily szép az élet! ….Bennem most béke van. Száz fénylő szivárvány ragyog a felhők között le ránk. A szívünkben nem lehet nagyobb és szebb érzés, mint e láng! ”

4. Béla és a honvédek dala - „Virradóra, virradóra” (Jámbor László és a Földényi Kórus Férfikara): 

„Ráborult a szívre az éjszaka árnya, sok halott vitéznek, sápadt katonára, megkondult az életharang gyászos virradóra. Virradóra! Virradóra! Kiégett mezőknek fekete rögére piros rózsát hullat honvédeknek vére, sötét felleg hullatja a könnyeit a szónak. Virradóra! Virradóra!.,,/- Most a bécsi udvaroncok mulatoznak sorba, összegyűlnek pártosan víg halotti torra… Virradóra, virradóra!”

5. Nyitány

A délutáni műsorismétlés 18 és 19 óra között hallgatható meg a rádió frekvenciáin és az interneten is a www.dankoradio.hu oldalán.

3173   Búbánat 2019-03-14 18:01:24

A Dankó Rádió ma délelőtti operettműsorának ismétlése most 18 órakor kezdődik. Benne részleteket hallhatunk Sárdy János felvételei közül két Huszka-operettből:

  • Huszka Jenő: Lili bárónő (részletek, 1956, Kossuth Rádió)  - Gyurkovics Mária, Petress Zsuzsa, Sárdy János énekel, közreműködik a Magyar Rádió szimfonikus zenekara. Polgár Tibor vezényel
  • Huszka Jenő: Gül baba (részletek, 1956, Kossuth Rádió)  - Gyurkovics Mária, Sárdy János énekel, közreműködik a Földényi-kórus és a Magyar Rádió szimfonikus zenekara. Polgár Tibor vezényel

A „Túl az Óperencián”  adásában még részletek szólalnak meg az Abigél című musicalből is.

Kezdésként a Hoffmann meséiből a Barcarola dallamai csendülnek fel (a Magyar Rádió Szimfonikus Zenekarát Breitner Tamás vezényli), befejésként pedig ugyancsak Offenbach zenéje, A 66-os szám című daljáték nyitánya hangzik el (a  Magyar Rádió Szimfonikus Zenekarát Fischer Sándor vezényli).

3172   Búbánat • előzmény3170 2019-03-13 10:07:51

Épp most ért végett a Dankó Rádióban az operettműsor:

Szirmai Albert: Mágnás Miska – Nyitány  (Km. az MRT Szimfonikus Zenekara, vezényel: Sebestyén András)

 

Franz Schubert – Berté Henrik Harsányi Zsolt magyar szövegét átdolgozta Innocent Vincze Ernő: Három a kislány  (1963. január 5., Kossuth Rádió, 18.55 – 22.00) 

 „Ó, drága szép muzsika, drága hang, úgy zsong a szívemben, mint lágy harang…” (László Margit, Ilosfalvy Róbert) 

„Árva a ház, nincs kacagás”  (Palánkay Klára, Maleczky Oszkár)

 

Az 1966-ban Sárdy Jánossal készült rádióinterjú (Czigány György volt a beszélgetőtárs) archív felvételének bejátszása után  közvetlenül felhangzottak a János vitéz dallamai - az ötven éve elhunyt operaénekes  emblematikus szerepét, Jancsit énekli ezen a szép rádiófelvételen:

Kacsóh PongrácBakonyi Károly - Heltai Jenő: János vitéz – a II. felvonás fináléja (Lehoczky Éva, Sárdy János, Palló Imre, Szakács Sándor, a Földényi-kórus, a Magyar Rádió Szimfonikus Zenekara, vezényel: Polgár Tibor) -  a Rádió Dalszínháza bemutatója: 1959. december 27-én (vasárnap) a Kossuth Rádióban hangzott el, 18.40 – 21.05 óra között.

- A második fináléban ez a nevezetes dal is felcsendül: „Egy rózsaszál szebben beszél, mint a legszerelmesebb levél” (Palló Imre)

 

A "Túl az Óperencián" műsorának ismétlését ma 18 órától hallgathatjuk meg a rádióban és az interneten is.

3171   smaragd • előzmény3110 2019-03-13 05:15:52

 

RÓZSAVÖLGYI ZENEMŰBOLT, BUDAPEST

https://kemenyegon.hu/

MEGJELENTEK A CD-ALBUMOK!

KEMÉNY EGON DALJÁTÉKAI: 

"HATVANI DIÁKJAI", "KOMÁROMI FARSANG"

Szerzőtársak:

- Ignácz Rózsa, Soós László, Ambrózy Ágoston (Hatvani diákjai)

- Gál György Sándor, Erdődy János (Komáromi farsang)

Főszereplők:

Bessenyei Ferenc, Simándy József, Petress Zsuzsa, Mezei Mária, Sinkovits Imre, Zenthe Ferenc  - Hatvani diákjai

Házy Erzsébet, Ilosfalvy Róbert, Korompai Vali, Zenthe Ferenc, Gönczöl János, Molnár Miklós, Gózon Gyula - Komáromi farsang

3170   Búbánat 2019-03-12 21:34:25

Utólag:

A Dankó Rádió „Túl az Óperencián” adásában egész héten át Pozsgai Zsolt magyar drámaíró, színházi és filmrendező, forgatókönyvíró a vendég a stúdióban, akivel a szerkesztő-műsorvezető, Nagy Ibolya beszélget.

Ugyanakkor Sárdy János opera- és operetténekes emlékét (is) megidézi a  - a rádióműsor, a legendás tenorista halálának ötvenedik évfordulóján. A mai operettadásban a kiváló bonvivánra archív felvételről Németh Marika kedves visszaemlékezéseit hallottuk, előtte pedig egy másik archív interjúrészletben maga Sárdy mesél életéről, művészi pályája alakulásáról Budapesten, a Bajcsy-Zsilinszky úti otthonában, 1966-ban Czigány György rádiós személyiségnek.  

Sárdy János mellett Kiss Manyi színésznő emlékéről sem felejtkezett el Nagy Ibolya, hiszen a Kossuth-díjas, érdemes és kiváló művész ma száznyolc éve született (1911. március 12. – 1971. március 29.).

Természetesen a ma elhangzott zenék javarésze az említett művészek énekfelvételeiről szólaltak meg.

Ezek között voltak:

Jacobi Viktor – Bródy Miksa – Martos Ferenc: Leányvásár 

- Lucy és Tom szerelmi kettős: Ha lennék egy lánykának édes, szerelmes babája, királynőmnek tenném meg őt, az egész világ előtt…/Ha jönne a leány, aki szeretne igazán, elibe elmennék. Ha jönne a leány, szerelem ifjú tavaszán, csak az övé lennék…” (Németh Marika, Sárdy János, km. a Fővárosi Operettszínház Zenekara)

-  „Tom dala: „Tele van a szívem rejtelemmel, valakire vár az álmom már. Tele van a lelkem érzelemmel, ragyog a szívemben napsugár.” (Sárdy János, km. az Odeon zenekar) - zenés film, 1941

Farkas Ferenc - Dékány András – Dalos László: Zeng az erdő

- Kettős: „Domboldalon játszottunk valamikor régen.../ Emlékszel, tavasz idején, kószáltunk, ugye, te meg én, ránk várt az erdő a domb oldalán...” (Zentay Anna, Sárdy János, km. a Magyar Rádió Szimfonikus zenekara, vezényel: Vaszy Viktor) – Rádiófelvétel bemutatója: 1952. december 25, Kossuth Rádió 20.20 – 22.00

- Vidám kettős: „Hogyha egyszer ketten öregek táncra perdülünk” (Kiss Manyi, Csákányi László) - Rádiófelvétel bemutatója: 1952. december 25, Kossuth Rádió 20.20 – 22.00

Jurij Mijutyin: Nugtalan boldogság  (magyar dalszöveget írta: Romhányi József) - Kapitolina és Nyefjedovics vidám kettőse (Kiss Manyi és Fekete Pál, km. Magyar Állami Operaház Zenekara, vezényel: Bródy Tamás) - 1959. január 1., Kossuth Rádió, 19.10 -22.00

Gyöngy Pál – Kristóf Károly: Minden jegy elkelt

Vidám kettős: „Rumba” (Kiss Manyi, Rozsos István, km. a Magyar Rádió Szimfonikus Zenekara, vezényel: Gyulai Gál Ferenc) - 1958. november 10.,Kossuth Rádió 20.20 – 22.00) 

Eisemann Mihály – Kellér Dezső: Fiatalság, bolondság – „Jaj, de jó a habos sütemény”  (Kiss Manyi)

3169   Búbánat 2019-03-11 16:35:06

A Dankó Rádió mai operettműsorában részletek csendültek fel előbb

Jacques Offenbach A párizsi élet című operettjének rádiófelvételéről  (Kincses Veronika, Lehoczky Éva, Ötvös Csilla, Mészöly Katalin, Fülöp Attila, Palcsó Sándor, Miller Lajos, Rozsos István, Kovács Péter, Bordás György,  km.  az MRT énekkara és szimfonikus zenekara. Vezényel: Breitner Tamás - 1980. január 19., Kossuth adó 20.01-22.00.

Ezt követően, az ötven esztendeje elhunyt Sárdy János emlékére szólalt meg néhány dal

Dankó Pista – Vaszy Viktor – Baróti Géza - Dékány András Darumadár /Dankó Pista/ című daljátékából.  A rádiófelvételen Petress Zsuzsa és Sárdy János énekel, a Magyar Rádió Szimfonikus Zenekarát Vaszy Viktor vezényli.  (Dankó Pista dalaiból összeállította és zenéjét részben szerezte: Vaszy Viktor) - 1954, június 5. , Kossuth Rádió 20.10 – 22.00. 

A „Túl az Óperencián” délelőtti adását ma délután hat és hét óra között ismét meghallgathatjuk a rádióban és az internetes elérhetőségeken.

3168   Búbánat 2019-03-10 20:30:19

1983. október 10., Petőfi Rádió 20.35 – 22.30

A Rádió Dalszínházának bemutatója

Lili bárónő

Huszka Jenő operettjének rádióváltozata

Szövegét és a verseket Martos Ferenc írta

Rádióra alkalmazta: Ruitner Sándor

Vezényel: Sebestyén András

Közreműködik az MRT szimfonikus zenekara és énekkara. Karigazgató: Sapszon Ferenc.

Zenei rendező: Fejes Cecília

A szereposztásból:

Malomszegi, bankár – Melis György

Lili, a lánya – Kukely Júlia

Illésházy László – Molnár András

Clarisse, színésznő – Zempléni Mária

Galambosi Frédi – Rozsos István

Berta, Lili szobalánya – Hűvösvölgyi Ildikó

József, komornyik – Tímár Béla

Emma, Clarisse szobalánya – Pregitzer Fruzsina

Becsey, jószágigazgató – Csákányi László

Rendező: Bozó László

Szerkesztő: Bitó Pál

 

Rádió dalszínházi bemutató

Huszka Jenő: Lili bárónő

Bitó Pál írása az RTV Újságban az operett rádióváltozatának 1983. október 10-i bemutatója elé.

A darab legszebb zenei részleteiből már korábban is készültek felvételek, de a teljes rádióbemutatóra csak most kerül sor.

A színházi ősbemutatót 1919. március 7-én tartották a Városi Színházban, Péchy Erzsivel a főszerepben. Az operett szövegírója, Martos Ferenc Svájcban élt, ezért a munka csak körülményesen haladhatott.

 „Az operett ilyen formában Svájc és Budapest között íródott, az akkori háborús cenzúra alatt nyögő Posta szíves engedelmével”mondta Huszka, a bemutató előtt. – „A szövegkönyv talán a legjobb azok közül, amiket Martos eddig írt. Elmés, mulatságos, és ami a fő, mindvégig érdekes. Nagy szerepe van benne a lírának is, igazi melegség árad belőle, amilyen csak született költő lelkéből fakadhat.”

A zeneszerzőről még sikerei tetőpontján írta valaki, hogy a magyar operett klasszikusa. S ha kicsit fellengzősen hangzott is ez a mondat, ma már senki sem vonhatja kétségbe tartalmának igazát.

A századforduló évtizedében a Bob herceg, az Aranyvirág, a Gül baba és a Tündérszerelem című alkotásával bizonyította be a kétkedő színigazgatóknak, hogy magyar szerző magyar zenés darabját is lehet százas szériában játszani.

A Bob herceg melódiái új fejezetet nyitottak a hazai operett históriájában. Nemhiába írta másnap a Budapesti Hírlapban Beőthy László, a Király Színház későbbi igazgatója, hogy „Huszka zenéje csupa új ötlet, csupa új dallam, s valamennyi  válogatott dallam és nem köznapi ötlet. Az a muzsikus, aki ennyit tud meríteni invenciójából, a mi mulattatásunkra és gyönyörűségünkre, még sok sikert fog megérni!”

Beőthy jóslata szó szerint valóra vált. Huszka még hat évtizeden át ontotta szebbnél szebb operettmelódiákat, s noha elsősorban magyar színházak számára dolgozott és soha sem „exportra” – megismerte, megszerette műveit a világ csaknem minden zenés színházának publikuma Párizstól Moszkváig. Nyugodtan mondhatjuk, minden új Huszka-premier esemény volt, mindegyik új darabjával megörvendeztette híveit eredeti zenei ötletekkel, kedélyes, szellemes, finoman érzelmes dallamokkal.

Ezért bízunk benne, hogy a Lili bárónő felújítása ismét kellemes szórakozást kínál a műfaj kedvelőinek.

 

3167   Búbánat 2019-03-09 10:35:23

A Dankó Rádió „Túl az Óperencián” műsorának szerkesztő-műsorvezetője, Nagy Ibolya, két év után ismét Gyurkovics Zsuzsa színésznővel, sanzonénekessel beszélget a rádió stúdiójában - de most az eheti műsort azért is kiemelt figyelem övezheti, mert a  korát meghazudtolóan, bámulatosan fiatalos, friss szellemi és fizikai kondícióban lévő művésznő - aki éppen ma ünnepli 90. születésnapját  - fiával, Cséffalvay Gáborral és unokájával, Cséffalvay Dorkával érkezett, és így együtt, közösen visszapillantva a múltba elevenítik fel az ünnepelt életútjának, színművészi pályájának fontosabb állomásait.

Gyurkovics Zsuzsa 1959-ben

Az élő adásban telefonon bejelentkezett művésztársak - Csák József operaénekes, Hegedűs Valér zongoraművész és az idén ugyancsak 90. életévét betöltő Palcsó Sándor operaénekes - is nagy szeretettel, kedves szavakkal köszöntötték fel Gyurkovics Zsuzsát és emlékeztek a vele közös fellépéseikre, amely emlékek számukra nem halványulnak, máig megnyilvánuló barátságukban tovább élnek.

 

A Túl az Óperencián adásában egy daljátékritkaság felvételéről is hallottunk egy zenei bejátszást: Gyurkovics Zsuzsa és Palcsó Sándor  énekelnek  egy duettet („Repülj, madár, repülj!”)  az Angyal Bandi népdaljátékból: 

Jókai Mór novelláját rádióra alkalmazta Máder László

A népdalokat feldolgozta Grabócz Miklós

Szereposztás:

Angyal Bandi – Palcsó Sándor, 
Piroska – Gyurkovics Zsuzsa, 
Molnár – Kiss Ferenc, 
Onódyné – Sulyok Mária, 
Mesélő – Gáti József

Közreműködik az MRT női kara, Bódy Irma vezényletével és ifj. Magyari Imre népi zenekara.

Zenei rendező és szerkesztő: Solymosi János. Rendező: Cserés Miklós dr.

Bemutató: 1968. július 3. 17:20, Kossuth Rádió (37 perc)

Gyurkovics Zsuzsa tiszteletére – 90. születésnapján -  ma este a Duna Palotába szerveznek egy kis – zártkörű - ünnepi műsort – da amint megtudhattuk, mégsem zárkóznak el ha tisztelők, rajongók ellátogatnak oda, hogy  láthassák a Művésznőt és kifejezhessék iránta érzett szeretetüket.

Az adás elején a ma ötven éve elhunyt Sárdy Jánosra emlékezett Nagy Ibolya – a jövő héten minden nap a kiváló tenorista művészete, pályája lesz a középpontban  a "Túl az Óperencián" adás-sorozatában:

Sárdy János énekel - Buday Dénes: Kalotaszegi Madonna - Rózsalevél

Ezt a délelőtti rádióműsort ismét meghallgathatjuk a Dankó Rádió hullámhosszán és az interneten is, a  www.dankoradio.hu oldalon, 18 és 19 óra között.

3166   smaragd • előzmény3164 2019-03-09 06:13:59

 

Lehoczky Éva a "Komáromi farsang"- ban szerepe prózai részét is maga játszotta  - lehet, hogy finom, szép beszédhangja rádiófelvételen csakis ebben a daljátékban maradt meg. 

Két jelenetben, a CD 2-n (23., 25.) hallható, a színtársulattal Lilla és Csokonai körében. 

3165   IVA • előzmény3163 2019-03-09 05:40:58

Noha Petrovics Emil zenéjével, Makk Károly játékfilmet is készített Mikszáth kisregénye nyomán. A Mit csinált felséged 3-tól 5-ig? a népes és pazar színészgárda (élén Makk méltán kedvenc színészei, Psota Irén és Darvas Iván) alakításától is élvezetes.
https://hu.wikipedia.org/wiki/Mit_csin%C3%A1lt_fels%C3%A9ged_3-t%C3%B3l_5-ig%3F

3164   smaragd • előzmény3162 2019-03-09 05:16:28

 

A "Hatvani diákjai" és a "Komáromi farsang" CD-bemutató filmje  "A zeneszerző: KEMÉNY EGON" YT csatornán https://www.youtube.com/channel/UCgSeVDBzibhPKm3T0JfnkfA  hamarosan megtekinthető lesz.

3163   Búbánat • előzmény402 2019-03-09 00:42:52

Kiegészítés

Kapcs.: 402. sorszám bejegyzéséhez

Sárközy István – Benedek András – Semsei Jenő: A szelistyei asszonyok

A daljáték szövegét Mikszáth Kálmán kisregénye nyomán írták a szerzők, a verseket Innocent Vincze Ernő írta.

A Rádió Dalszínháza új bemutatója: 1983. augusztus 20., Kossuth Rádió 15.05 – 16.42

Km.: az MRT Szimfonikus Zenekara és Énekkara (karigazgató: Sapszon Ferenc)

Vezényel: Breitner Tamás

Zenei rendező: Fejes Cecília

Rendező: Békés András

Szerkesztő: Bitó Pál

Szereposztás:

Mátyás király – Kalocsay Miklós

Szelistyei asszonyok:
Anna – Mészöly Katalin
Mária – Sudlik Mária
Vuca – Zempléni Mária

Nagy András, kocsis – Miller Lajos (Csernák János)
Mujko, udvari bolond – Benedek Miklós
Rostó Pál, prefektus – Sólyom Nagy Sándor
Wolfgang, kocsmáros – Palcsó Sándor
Czobor hadnagy – Mersei Miklós
Vendelné, fogadósné – Divéky Zsuzsa
Marini lovag – Lesznek Tibor
Bánffy, ajtónálló – Dózsa László
Kassai Mihály, földesúr – Kertész Péter
 

A szerkesztő, Bitó Pál ajánló sorai a daljáték rádióbemutatója előtt,  az RTV Újságban jelentek meg:

Szelistyei asszonyok

„Mi vagyunk a szelistyei asszonyok, / Hárman jöttünk, de háromszáz van még ott, /Nagy királyunk megígérted, /mindahánynak te adsz férjet…”  Az operettműfaj kedvelői bizonyára jól emlékeznek még ezekre a sorokra, amelyek 1951-ben hangzottak fel először a Fővárosi Operettszínház színpadán, a Mikszáth Kálmán elbeszélése nyomán készült daljátékban. A szelistyei asszonyok ugyanis hosszú hónapokon át újra meg újra meghódította a műfaj kedvelőit. A fordulatos, romantikus történetet Semsei Jenő és Benedek András ültette át színpadra. Sárközy István fülbemászó muzsikája és Innocent Vincze Ernő versszövege hamarosan közkedvelt lett.

Valószínűleg ezzel a sikerrel magyarázható az is, hogy ez a daljáték sem kerülhette el sorsát. Legnépszerűbb melódiáiból rádiófelvétel is készült, így a darab országszerte népszerűvé vált.

Az 1951-es bemutatót követően a kritika megállapította: „Sárközy igen helyesen a népzene forrásához fordult. Láthatóan jól ismeri anyagát, s a népi motívumokra épített muzsikában néhány valóban sikerült népdalfeldolgozással örvendezteti meg a közönséget. A darabnak azonban alapvető fogyatékossága, hogy nem eléggé operett, s nem eléggé daljáték.”

E bíráló észrevétel ellenére a Szelistyei asszonyok legtöbb száma tartósan népszerű maradt. Alighanem ez is szerepet játszott abban, hogy a Rádió Dalszínházának szerkesztősége elhatározta: rádiószerűsített formában most már teljes egészében felveszi Sárközy daljátékát.

A zenei felvételek január végén kezdődtek stúdiónkban.

Külön érdekességként említjük meg, hogy ugyanazok a művészek játsszák és éneklik az egyes szerepeket. A közreműködőknek e kettős feladaton kívül az ősbemutató emlékével is meg kellett küzdeniük, hiszen akkor Gábor Miklós játszotta Mátyás király szerepét, Nagy András parasztlegényt Homm Pál alakította, a három szelistyei asszonyt pedig Honthy Hanna, Kiss Ilona, Zentay Anna. De a szereplők listáján még olyan nevek is álltak, mint Bilicsi Tivadar és Latabár Kálmán.

A felújítás tehát új szereposztásban hangzik fel, így bemutatónak is számít. Remélhetőleg egy újabb sikersorozat nyitányaként…

3162   smaragd 2019-03-08 19:38:47

 

Lehoczky Éva halálának évfordulója 2019-ben szinte egybe esett a "Komáromi farsang" CD dupla-album megjelenésével. 

Az 1798 farsangján játszódó  daljáték báli jelenetének egyik szereplője, olasz primadonnaként lép fel a gazdag kereskedőváros bálján. Fábián Juliánna (Berky Lili) írónő meghívására érkezett házában, ahol, Csokonai (Ilosfalvy Róbert és Zenthe Ferenc) találkozhatott Lillával (Házy Erzsébet és Korompai Vali.)

 

Valódi neve Kőmívesné, a vándor színésztársulat tagja, aki - ahogyan a darabban elhangzik - "csalogányénekével megszépíti bálunkat".

"...de mert olasznak csaptam föl, megnyíltak a szívek..." - mondta később Csokonainak, aki a bál után meglepődve fedezte fel a színésznőben az "olasz" primadonnát.

Nagy Ibolya szerkesztő-műsorvezető Lehoczky Éváról készített emlékműsorában - Túl az Óperecián - riportokban hallhattunk a csodálatos operaénekesnő fordulatos életéről, megismerhettük útját az Operaházig. 

Elhangzott az a koloraturdal is - Kemény Egon - Erdődy János: Hajnali szerenád (Koloraturdal szimfonikus zenekarral, 1958), amelyet a Magyar Rádió felkérésére Kemény Egon komponált Lehoczky Éva  részére.

 

A "Komáromi farsang"-ban olasz primadonnaként a "Nel cor piú..."-val lép fel, amelynek végére Kemény Egon koloratur befejezést komponált - így bravúrária lett, ahogyan a CD bemutatón Kassai István zongoraművész kiemelte - magas F hanggal kitartva, briliáns szépséggel énekelte 1957-ben a Magyar Rádióban hangfelvételre Lehoczky Éva.

3161   Búbánat 2019-03-07 17:34:31

Hamarosan kezdődik a délelőtti operettműsor  - "Túl az Óperencián" - ismétlése a Dankó Rádióban (18.00 -19.00)

Benne:

Jacques Offenbach: Szökött szerelmesek

Rádió Dalszínháza bemutatója: 1981. július 13., Kossuth adó 20.06 - 20.57

Szövegét Laurencin és Michel Delaporte írta. Fordította és rádióra alkalmazta: Huszár Klára

Vezényel: Breitner Tamás

Km.: az MRT Szimfonikus zenekara és Énekkara (karigazgató: Sapszon Ferenc)

Ma 94 esztendeje született Lehoczky Éva operaénekesnő, aki 92. életévében tragikus körülmények között vesztette életét.  

A rádióműsor szerkesztő-műsorvezetője, Nagy Ibolya  szeretettel emlékezett meg a 2016 decemberében elhunyt kiváló koloratúr-szopránunkról, Lehoczky Éváról - akinek rádiófelvételei közül most az alábbi részleteket választotta ki ebből az Offenbach-operettből:

- Lucille dala: Jöjj, hát!...” (Lehoczky Éva, km.  énekkar) 

- A rendőrőrmester belépője: Sohasem  alszik a rendőrjárat--- de egy kis óbor sohasem árthat--- jó polgár! édes álmokat, mi ébren óvjuk házadat, mi ébren óvjuk házadat…. Én mindent hallok és mindent látok… és mindig ébren vigyázok rátok… jó polgár! édes álmokat, mi ébren óvjuk házadat, mi ébren óvjuk házadat….” (Palcsó Sándor) 

- Lucille és Gaston kettőse: Én mindig veled leszek… csak kettesben veled…” (Lehoczky Éva, Rozsos István)

- A rendőrőrmester kupléja:  Nem ismeretlen nő pedig, mert Bellerose őrmester én vagyok. A dolgom jól megoldom én, a bajban itt vagyok!  Én mindent hallok mindent látok --- szép városunkra én vigyázok, jó rendőr vagyok… Királyunk őre, törvényünk őre, erkölcsök őre, Bellerose, nem vagyok dőre, vágyom egy nőre, szívesen lennék hárem őre! …A párocska eltűnt…itt a városban rejtőznek… nem ismeretlen nő pedig, mert Bellerose őrmester én vagyok… (Palcsó Sándor)

- Finálé (Kalmár Magda, Lehoczky Éva, Palcsó Sándor, Rozsos István, énekkar)

3160   smaragd • előzmény3154 2019-03-07 12:09:04

 

HATVANI DIÁKJAI - Nagyon szép részlettel emlékezett meg Nagy Ibolya szerkesztő-műsorvezető a Hatvani diákjai három fő szerepét alakító művész, Petress Zsuzsa és Simándy József elhunyta évfordulóján hozzákapcsolva Hatvani professzort alakító Bessenyei Ferenc születésének 100., ez évi jubileumát

A Hatvani diákjai bemutatója (1955) szinte egy napra esett Ignácz Rózsa születésnapjával (akkor 46 éves volt).

2019 - Kemény Egon halálának 50., 

2019 - Ignácz Rózsa születésének 110. és halálának 40. évfordulója.

A közel 15 perces részlet Hatvani éjjeli csillagászati megfigyeléseivel indul, famulusa mellette van, segítségére lenne, ám a professzor hamar észreveszi ennek okát, bánatát, sejti, hogy emiatt tölti ébren az éjszakát.

„Ha a távcsőbe nézel hosszasan....” halljuk  Hatvanit,  Bessenyei szelíden oktató hangján és Simándyt , aki  nagyon természetesen,  kiváló prózai előadással (ebben a daljátékban először operaénekesi pályája során) árulja el szíve titkát, professzora megértően a segítségére siet:  felfedi előtte, hogy milyen út vezeti el majd szolgadiákként a diplomaszerzéshez.  Máté - Simándy hálás hangon mond köszönetet és elindul  a megfigyelés előkészítésére.
Ekkor Amál kopog az ajtón, veszélyre figyelmezteti a professzort, és a  jelenet után most kezdődnek a duettek, amelyeket az utóbbi években is hallhattunk, most így teljességükben érvényesülnek a daljáték zenei, prózai és előadói szépségei, a zenei rendezés és a rendezés rádiós erényei.
"Szép is vagyok, jó is, mégis árva vagyok...." énekli Petress Zsuzsa Bessenyei Ferenccel:
"Nem születtünk kóbor, vándorló madárnak..." „...Megkérdeztem a madártól, a fecskétől, a gólyától..."

Máté toppan be és a jelenet folytatódik, meglepődve látja Amálkát Hatvanival beszélgetve, az éjszaka közepén...a professzor a fiatal leány hazakísérésére bíztatja diákját, aki készséggel teszi ezt, Amálka kedvére is....
"Az életemnél is jobban szeretlek Amálka" -  hangzik Simándy vallomása, olyan gyengéden, hogy minden bizonnyal emlékezetes maradt évtizedeken át a rádióhallgatók körében, ráismerhetnek, akik a CD-n újra meghallgatják, és a leendő hallgatók fülében is zengeni fog.
"Az ördöngős Hatvani vigyáz rátok, ha kell, kitoldja a szemét egy távcsővel" - szól Hatvani, védve és az illemre figyelmeztetve.

„Nézd, milyen csendes a holdfényes utca...” hangzik el a mondat, ismét megcsodálhatjuk, a színészi tehetséget, egy mondat szépségét, ahogyan Petress Zsuzsa megformálta, a hallgató szívéhez elérve, saját élményeinket érinti meg...
Kemény Egon korhű, finom zenéje átszövi a jelenetek egy részét is, a Magyar Rádió Szimfonikus Zenekara szépen szólaltatta meg, a zeneszerző jelenlétében vették fel.
A „Túl az Óperencián” című műsorban gyakrabban hallott duett következik, Amálka és Máté dala:
„Felhőcske száll a Hold előtt...” Simándy József énekel, „Ha majd a fény…”
„Alszik a  város, szendereg...” Ambrózy Ágoston választékos, hangulatos versei.

A hosszabb részletet Simándy József hangja, Máté szavai zárják le, Amálkát nyugtatja kedvesen, Hatvanira utalva:
„Nem  leselkedik ő miránk, mikor a Holdat nézheti...” nagyzenekari befejezéssel.

3159   Búbánat • előzmény3158 2019-03-06 09:05:00

Találtam  még ezeket is:

Erkel Jenő: Masinka (1903) -  Gúnydal

Forrai Miklós: Az istennő (1896) - Gúnydal az istennőről

Hűvös Iván: A két Hippolit (1905) – Nanetta gúnydala

Rádiófelvételükről nem tudok.

3158   Búbánat • előzmény3156 2019-03-05 14:08:33

Majd még számbaveszek gúnydalokat operettekből; hirtelenjében ezek jutottak eszembe...

3157   smaragd • előzmény3156 2019-03-05 12:29:48

 

KEMÉNY EGON, 20. századi magyar zeneszerző is komponált gúnydalt, 4 különálló strófa, szóló, kórus, à capella

"Gúnydal Napoleonról" 

Kemény Egon - Erdődy János: „Krisztina kisasszony” 

Magyar Rádió, 1959, rádióoperett 2 részben. 

Krisztina kisasszony: Petress Zsuzsa, István: Kövecses Béla 

továbbá 

Bitskey Tibor, Gyenes Magda, Bilicsi Tivadar, Rátonyi Róbert, Ungvári László, Gonda György, Somogyi Nusi, Dajbukát Ilona, Pethes Sándor és mások. 

Zenei rendező: Ruitner Sándor. Rendező: Cserés Miklós dr. A Magyar Rádió Szimfonikus Zenekarát Lehel György vezényelte, közreműködött a Földényi-kórus.

 

Legközelebb  a daljáték CD kiadásakor fogjuk hallani... :-) vagy talán már korábban is.

3156   Búbánat 2019-03-05 10:29:57

"Gúnydalok" operettekből: 

- Charles Lecocq: Angot asszony lánya - Clairette gúnydala (Házy Erzsébet, az MRT Énekkara és Szimfonikus Zenekara, vezényel: Polgár Tibor) - 1960. augusztus 21., Kossuth Rádió, 20.15 – 22.00

- Johann Strauss: Egy éj VelencébenAnnina gúnydala (Házy Erzsébet, az MRT Szimfonikus Zenekara, vezényel: Bródy Tamás) - 1966. július 16., Kossuth rádió 20.28 – 22.00

- Jacques Offenbach: Orfeusz az alvilágbanGúnydal Jupiterről (Dunszt Mária, Ágai Karola, Szőnyi Olga, Szabó Anita, Réti József, az MRT Énekkara és Szimfonikus Zenekara, vezényel: Blum Tamás)  - 1963. július 20., Kossuth Rádió 20.45 – 23.15

- Leo Fall: PompadourCalicot gúnydala (Palcsó Sándor, az MRT Énekkara és Szimfonikus Zenekara, vezényel: Bródy Tamás)  - 1967. szeptember 9., Kossuth Rádió, 20.31-22.00

3155   Búbánat 2019-03-04 21:47:44

A Dankó Rádió "Túl az Óperencián"  operettműsorában Simándy József  és a száz éve született  (1919. február 10.) Bessenyei Ferenc  emléke mellett Petress Zsuzsa emlékének is szóltak a dalok: 

Forrás: Médiaklikk.cms.mtv.hu

Petress Zsuzsa, magyar színésznő, primadonna, a Budapesti Operettszínház érdemes és kiváló művésze volt. 

Ma tizennyolc esztendeje hagyott itt bennünket. (Budapest, 1928. december 11. – Budapest, 2001. március 4.)  

3154   smaragd 2019-03-04 19:01:29

A Dankó Rádió     mai műsorában:

SIMÁNDY JÓZSEF EMLÉKÉRE

Kemény Egon - Ignácz Rózsa - Soós László - Ambrózy Ágoston: HATVANI DIÁKJAI 

Magyar Rádió, 1955, daljáték

felvételeiből hallhattunk  jelenetet és duettet, zenei részeket, Petress Zsuzsa, Bessenyei Ferenc és Simándy József főszereplésével, mindhárman az ének és a prózai szerepüket is alakították a darabban, amint már olvasóink előtt ennek története bizonnyal ismeretes.

https://www.mediaklikk.hu/danko-radio-elo

Az elhangzott részletek a most megjelent CD 2. lemeze elején találhatók:

Amálka és Hatvani kettőse....

"Megkérdeztem a madártól..."

majd két rövid jelenet következett zenei aláfestéssel - Amálka és Máté

Ezt követte

Amálka és Máté kettőse

"Ha majd a fény..." és a jelenet vége.

A Magyar Rádió Szimfonikus Zenekarát Lehel György vezényelte.

Túl az Óperencián  - Nagy Ibolya  műsora - Dankó Rádió

 

  
Műsorajánló
Mai ajánlat:
11:00 : Budapest
Erkel Színház

PUCCINI: Manon Lescaut

11:00 : Budapest
Régi Zeneakadémia, Liszt Múzeum

Xuesha Hu (zongora)
LISZT: 11. magyar rapszódia, S. 244/11
LISZT: Spanyol rapszódia, S. 254
LISZT: Obermann völgye, Zarándokévek I., Svájc, S. 160
LISZT: Dante szonáta, Zarándokévek II., Itália, S. 161

14:00 : Budapest
Olasz Kultúrintézet

Katayama Dozan (Shakuhachi)
Koto-Shakuhachi együttes
Anima Musicae Kamarazenekar
vez.: Antal Mátyás
DOZAN KATAYAMA: Sakura Quartet
DOZAN KATAYAMA: Kokiriko no Kaze
DOHNÁNYI - SITKOVETSKY: Szerenád
MICHIO MIYAGI: - Haru No Umi (Spring Sea)
MINORU MIKI: Lotus Concert
DOPPLER:Hungarian Pastorale Fantasie op.26

17:00 : Budapest
Müpa, Üvegterem

Juniki Anna (szoprán), Katona Ágnes Ariadné (fuvola), Boldog-Nagy Zsófia (csembaló)
Bartha Lóránd (próza)
"Hangulatkoncert"
Pengető billentyűk - Vibe a 17-18. századból
J.S. BACH: D-dúr toccata, BWV 912
A. SCARLATTI: Ardo e' ver per te d'amore
SIRET: Második szvit
STORACE: Passacaglia
TAKEMITSU: Rain Dreaming

18:00 : Budapest
Zeneakadémia, XXIII. terem

"Házimuzsika a Zeneakadémián"
Mező Péter tanítványai
Kamarahangversenyek 2018/2019 tavasz
HAYDN: 59. (g-moll) vonósnégyes, Hob. III:74 („Lovas”)
Meier Eveline, Agárdi Anette (hegedű), Lakatos Vivien (brácsa), Nagy Róbert (cselló)
MOZART: 19. (C-dúr) vonósnégyes, K. 465 („Disszonancia”)
Eveline Meier, Hoang Ho Khanh Van (hegedű), Li Ke (brácsa), Kristina Vocetková (cselló)
RACHMANINOV: 2. (d-moll) zongoratrió, op. 9 („Elégikus”)
Matous Peruska (hegedű), Kristina Vocetkova (cselló), Jan Vojtek (zongora)

18:00 : Budapest
Nádor Terem

Ittzés Gergely (fuvola), Monostori Gábor (zongora), Zétényi Tamás (cselló)
A darabról bevezető előadást tart: Sándor László
SÁNDOR LÁSZLÓ: Korálfantázia virágokkal

18:00 : Budapest
Szent Imre Gimnázium Díszterme

A Budapesti Vonósok és a Weiner Leó Konzervatórium ifjú szólistáinak közös koncertje
Műsor:
MARCELLO: d-moll Concerto II-I. tétel
Holes Éva – oboa
MOZART: A-dúr hegedűverseny K. 219, I.tétel
Réthy Lilla – hegedű
CASTELNUOVO TEDESCO: D-dúr Cocerto op.99, III. tétel
Csíki Janka – gitár
HIDAS FRIGYES: Florida Concerto I-II. tétel, Versenymű két harsonára
Ruzsányi István és Nok Roland – harsona
HAYDN: C-dúr oboaverseny Hob.VIIg:C1 I. tétel
Ozsváth Dorottya – oboa
PONCE: Concerto del Sur III. tétel
Riesz Péter - gitár
WIENIAWSKI: D - dúr Polonéz op. 4, I. tétel
Szabó Gergely – hegedű
TELEMANN: D-dúr szonáta -koncert
Pusztaszegi Ákos, Huszti Boldizsár – trombita
Felkészítő tanárok: Kerényi Judit, Fejérváriné Németh Zsuzsa, Kató Árpád, Foltyn Péter, Monoki Attila, Kis András

19:00 : Budapest
Régi Zeneakadémia

Ando Yuki (ének)
Gaján Evelin (oboa), Kitatani Mariko (hegedű), Holló Mariann (zongora, orgona)
Ando Yuki ének diplomakoncertje
J.S. BACH: Magnificat, BWV 243 – Quia respexit
GRIEG: A szív melódiái, op. 5 – 3. Ich liebe dich
GRIEG: Hat dal, op. 48 – 3. Lauf der Welt, 6. Ein Traum
LISZT: Kling leise, mein Lied
LISZT: Oh, quand je dors
LISZT: Benedetto sia'l giorno (47. Petrarca-szonett)
R. STRAUSS: Nyolc költemény Hermann von Gilm verseire az Utolsó levelekből, op. 10 – 3. Die Nacht
R. STRAUSS: Öt kis dal, op. 69 – 5. Schlechtes Wetter
R. STRAUSS: Das Rosenband
R. STRAUSS: Négy dal, op. 27 – 4. Morgen
R. STRAUSS: Hat dal, op. 17 – 2. Ständchen
ELGAR: „The sun goeth down” – ária A királyság című oratóriumból

19:00 : Budapest
Zeneakadémia, Solti György Kamaraterem

Veronika Eberle (hegedű), Tabea Zimmermann (brácsa), Christoph Richter (cselló), Zempléni Szabolcs (kürt), Simon Izabella, Várjon Dénes (zongora)
"Összkiadás élőben"
Schumann zongorás kamarazenéja/5
SCHUMANN: Meseképek, op. 113
SCHUMANN: 3. (a-moll) hegedű-zongora szonáta, WoO27
SCHUMANN: Adagio és Allegro, op. 70
SCHUMANN: Esz-dúr zongoranégyes, op. 47

19:00 : Budapest
Erkel Színház

PUCCINI: Pillangókisasszony

19:00 : Budapest
Óbudai Társaskör

Frankó Tünde, Kun Ágnes Anna, Gulyásik Attila (ének)
Kassai Franciska előadóművész
Neumark Zoltán (zongora)
Szerkesztő, műsorvezető: Baranyi Ferenc
"Mediterrán május"
Olasz, francia, spanyol áriák, operettdalok, mindenféle énekek

19:00 : Budapest
Belvárosi Szent Mihály Templom

"Organ & Choir"

19:30 : Budapest
Zeneakadémia, Nagyterem

Agata Szymczewska (hegedű)
Liszt Ferenc Kamarazenekar (koncertmester: Tfirst Péter)
WEINER: Pasztorál, fantázia és fúga
GÓRECKI: Concerto - Notturno hegedűre és vonószenekarra
LISZT: 2. magyar rapszódia
DEBUSSY: Vonósnégyes – vonószenekari változat
18:00 : Pécs
Kodály Központ

Nika Gorič (szoprán)
Pannon Filharmonikusok
Vezényel: Bogányi Tibor
VILLA-LOBOS: I. Sinfonietta(A memória de Mozart)
MOZART: “Pupilleamate“ - Cecilius áriája (Lucio Silla)„Schon lacht der holde Frühling“– koncertária, K.580
VILLA-LOBOS: Bachianas brasileiras No.5
STRAVINSKY: Tűzmadár-szvit (1919)
A mai nap
született:
1928 • Hidas Frigyes, zeneszerző († 2007)
1929 • Beverly Sills, énekes († 2007)
elhunyt:
1934 • Gustav Holst, zeneszerző (sz. 1874)