vissza a cimoldalra
2019-10-18
részletes keresés    Café Momus on Facebook rss
Bejelentkezés
Név
Jelszó
Regisztráció
Legfrissebb fórumaink
Olvasói levelek (11440)
A csapos közbeszól (95)

Kimernya? (3247)
Élő közvetítések (8198)
Balett-, és Táncművészet (5897)
Operett a magyar rádióban (1949-1990) (3455)
Amatőrtől a Zenetudósig... (avagy, ki ért jobban a Muzsikához?) (275)
Kemény Egon zeneszerző (Wien, 1905 - Budapest, 1969) (1780)
Franz Schmidt (3436)
Polgár László (268)
Pantheon (2432)
Lisztről emelkedetten (963)
A nap képe (2162)
Nemzeti Hangversenyterem - és más helyszínek (4399)
Jonas Kaufmann (2414)
Házy Erzsébet művészete és pályája (4587)
Hozzászólások a Momus írásaihoz (7226)
Momus-játék (5751)

Fórumok teljes listája
Impresszum

megjelenteti:
Café Momus Egyesület
adószám:
18240531-1-43

apróhirdetés feladása:

Fórum - Erkel Ferenc (Momo, 2007-12-20 08:53:16)

 
964   Búbánat • előzmény963 2016-03-15 19:36:35
ERKEL, F.: István király (King Stephen)

Catalogue No: 8.660345-46
Physical Release: 02/2014
963   Búbánat • előzmény961 2016-03-15 19:33:35
Ez az István király-felvétel, amit most kezd sugározni a rádió, a NAXOS kiadó gondozásában jelent meg, azt hiszem tavaly vagy tavalyelőtt. A CD megvásárolható a lemezboltokban. (Nekem megvan.)
962   Kaliban • előzmény960 2016-03-15 19:15:23
Örvendetes, hogy cédén is kiakarják adni, de sajnos még a Dózsa sem jött ki és információim szerint elképzelhető, hogy még akár évekig nem is jön majd ki :-(. Hallottam olyat is, hogy a Dózsából nem is a teljes, 2014 novemberében felvett anyagot tervezik kiadni - hát sajnálom, ha nem így lenne. De ha esetleg stúdióban újra felvennék az egészet és ehhez a kritikai kiadás készítőivel együttműködve egy szövegben és zenében teljesebb és a szerzői szándékokhoz hűebb verziót készítenének cédé kiadásra, annak örülnék és azért szívesen várnék akár éveket is. De érdeklődésemre azt a választ kaptam, hogy erre nem igazán van kilátás...

A kolozsvári Erkel-felvételek hát nem az igaziak. A Brankovicsot is agyonhúzták és sajnos zeneileg se lett egy nívós kiadvány. De összehasonlítva azt a Magyar Rádió Brankovics felvételével nem teljesen ugyanaz a kettő. Talán a kolozsváriaké valamivel hitelesebb. Nem tudom.
961   Búbánat 2016-03-15 15:45:12
Ma este a Bartók Rádió közvetíti:

19.35 – 22.07.

Erkel: István király

Opera négy felvonásban.

Szövegét - Dobsa Lajos I. István király c. tragédiája nyomán - Váradi Antal írta.

Vezényel: Csányi Valéria.

Km. az István Király Operakórus (karig. Somogyvári Ákos) és a MÁV Zenekar.

Szereposztás:

István, magyar király - Gurbán János (bariton)
Gizella királyné - Bokor Jutta (alt)
Imre herceg - Nyári Zoltán (tenor)
Crescimira, a horvát fejedelem lánya - Bazsinka Zsuzsanna (szoprán)
Vazul, árpádházi herceg - Sárkány Kázmér (bariton)
Sebős, Buda fia - Daróczi Tamás (tenor)
Péter, a velencei herceg fia - Ambrus Ákos (bariton)
Jóva, Gizella udvarhölgye - Sánta Jolán (alt)
Zolna, Jóva leánya - Szakács Ildikó (szoprán)
Gellért püspök - Valter Ferenc (basszus)
Csanád vezér - Fátrai János (bariton).
960   musicus2 • előzmény959 2016-03-15 00:39:23
A Bátori Mária felújításának és a hozzá kapcsolódó CD felvételnek a karmestere Kocsár Balázs lesz. A produkció a Zenetudományi Intézet Urtext kiadványa alapján készül. Emberemlékezet óta - vagy talán Erkel ideje óta - ez lesz az első hiteles előadás. A rádiófelvétel egy "átköltött" csonk - hatalmas húzásokkal és (minő meglepetés...) átírt szöveggel. Sajnos, a kolozsvári előadás még ennél is rövidebb volt.
959   Kaliban 2016-03-03 12:00:33
Lesz koncertszerűen Bátori Mária novemberben.
958   Búbánat 2015-11-10 10:45:00
Erkel és a kulturális megszállók

MNO.hu. Kiss Eszter Veronika, 2015. november 7., szombat 12:10, frissítve: szombat 12:14

„[…] Erkelnél a nemzeti öntudat nemcsak a témaválasztásban, de a zenében is megjelent. Ha a világzene töretlen sikerét nézzük, akkor azt kell mondanunk: ez sem idegen a mai magyar divatirányzattól. Mindezek alapján már csak az a kérdés, akkor egy nemzeti opera születése miért várat olyan sokat magára?
Az István, a király sikere talán közelebb visz a válaszhoz. Kesselyák Gergely karmester már korábban felvetette, hogy a legnagyobb probléma az opera népszerűségvesztésében elsősorban az, hogy a mai, kortárs operák zenei nyelvezete alapjaiban idegen a közízléstől, az emberek nem tudnak mit kezdeni azokkal a dallamokkal, amelyek nem az általuk könnyen befogadható, hazafelé is fütyülhető melódiavilágba tartoznak. Ehhez jön hozzá a silány könnyűzene médiabeli uralma, a felületes musicalek népszerűsége, a komolyzene társadalmi presztízsének meglehetősen alacsony szintje, és az az általános műveletlenség, amely a II. világháború óta generációról generációra rohamosan nő, a harminc alatti korosztálynál pedig már kifejezetten fájóan jelentkezik.
Persze, sokat rontott ezen a helyzeten a rendszerváltás utáni kultúrpolitika, a művészetoktatás-ellenesség, a hozzá nem értés, az ország rossz anyagi helyzete és az, hogy a hirtelen jött szabadpiaccal a művészet területén sem tudtunk mit kezdeni. Mostanra, éppen azért, mert ezen a területen is a félműveltek uralkodnak, és számukra kínos, ha valamihez nem értenek igazán, szándékosan diktálják felülről a kevésbé értékeset. Népzene helyett elnagyolt világzenét, opera helyett musicalt, minőségi helyett tucatot. Nagy kérdés, Erkel és mindaz, amit ez a név képvisel, legyőzheti-e a kulturális megszállókat?"
957   Búbánat • előzmény956 2015-11-07 16:28:00
A beszélgetés után azonnal következik egy mintegy félórás kép és zene bejátszás az operából - ez egy másik link:

Erkel: István király - Képmozaik a 2010- es komáromi, a hangfelvétel a 2012-es budapesti előadásból való
956   Ardelao • előzmény954 2015-11-07 12:29:49
Nagyon jó a bejátszás !
955   Ardelao • előzmény954 2015-11-07 12:25:48
Igen!

Ma, Erkel Ferenc-re emlékezünk, aki 205-évvel ezelőtt született , a zeneszerzőre, zongoraművészre és karmesterre. A magyar opera megteremtőjére, zenepedagógusra valamint, kiváló sakkmesterre, aki a Pesti Sakk-kőr első elnöke is volt.
És neki köszönhetjük a mai napig is élő nemzeti himnuszunkat is.

— „Páratlan szervezőképességével, pedagógiai készségével és eredményes munkásságával hervadhatatlan érdemeket szerzett a magyar zenekultúra terén. Erkel keményfejű, karakán magyar volt. Sem a támadás, sem a meg nem értés, vagy éppen az elfogult bírálat el nem keserítette. Tovább kutatott – keresett, a tegnapot elfelejtve csak a holnap, a magyarság jövője érdekelte.” Részlet Falk Géza: >A Magyar Muzsika Mesterei< című könyvéből (1937).

Erkel Ferenc (*1810.november 7. Gyula - †1893.június 15. Budapest)
954   Búbánat 2015-11-07 11:20:41
Erkel Ferenc 1810. november 7-én született, Gyulán.

A nagy zeneszerzőnkre emlékezve, ezt a beszélgetést linkelem ide be:

Erkel Ferenc István király című operájának előkészületei – Csányi Valéria és Kassai István

Közzététel: 2013. máj. 17.

Erkel Ferenc István király című operájáról Csányi Valéria karmester, Kassai István, a Magyar Művészeti Akadémia levelező tagja, Erkel-kutató és az előadás főszervezője illetve Somogyvári Ákos karigazgató, az Erkel Társaság elnöke beszél. A zeneszerző utolsó befejezett operáját 2013. május 20-án, hétfőn adják elő a MOM művelődési központban.

Még több video: http://bit.ly/mma-tv
953   Búbánat • előzmény951 2015-10-20 21:57:57
Kedves musicus2!

Kérlek, erősítsd meg infómat: ha jók az értesüléseim, megint előadjátok az István királyt. Úgy hallottam, itt Pesten, egy koncerten részletek hangzanak el Erkel operájából. Igaz ez a hír? Ha igen, lehetne erről az előadásról többet megtudni: hol és mikor kerül bemutatásra, esetleg a közreműködőkről is megtudhatnánk valamit?
952   Kaliban • előzmény951 2015-10-20 18:42:54
Köszönöm az információt. Előadják a Brankovicsot? Remélem nem az átdolgozást. Azt már ismerem, kíváncsi lennék az eredetire. De hát még a Dózsa cd se készült el, csak Dohnányi Tenorját lehet kapni. Ami persze nem csak, csak hát két opera cédét ígértek a tavalyi évadban és én várom a Dózsát.
951   musicus2 • előzmény950 2015-10-20 15:55:29
Ha jól értesültem:
1. Az Erzsébet közreadási folyamata zajlik, mármint az Erkel-írta II. felvonásé.
2. A Sarolta grafikája készen van, korrektúra folyamat szükséges.
3. A Dózsa közreadása elindult.
4. a Brankovics-csal igyekezni kell, ha az operaház fel szeretné újítani, hogy hol tartanak vele, nem tudom.
A ZTI honlapján szereplő agenda szerint mind a négy operának meg kellett volna jelennie 2015 végéig, legalábbis az igen óvatos dátumozást én így értelmezem.
Sajnos, az egész Erkel opera projekt a magyarországi humán kutatás akut alulfinanszírozottságától szenved. A zenetudományt nem ismerik el, mint alapkutatást. Emiatt az intézetnek óvatos és takarékos becslés szerint harmad annyi munkatársa van, mint amennyi szükséges lenne. Alapművek nincsenek feldolgozva, kiadva.
950   Kaliban 2015-09-28 13:16:12
Ha már indul a Bartók kritikai kiadás eszembe jutott, hogy vajh az Erkel operák kritikai kiadás-sorozatával mi lehet? Mintha leállt volna a kiadási folyamat az utóbbi években. 2010 óta semmit sem hallottam felőle. AZ erre alakult kutatócsoport/műhely még működik? Vagy ilyen nem is alakult, csak én hittem azt, hogy van ilyen. Persze Szacsvai-Kim Katalin azóta megírt egy doktori disszertációt az Erkel-műhelyből, középpontban az Erzsébet c. részben Erkel komponálta opera elemzésével, vagyis van még, aki folytatja, folytatta közben a kutatást. Anno Tallián azt nyilatkozta, hogy a Sarolta kiadás közeli állapotban van és a Dózsa és a Brankovics munkálatai is előrehaladott állapotban vannak.
949   musicus2 2015-09-09 14:32:56
Versenyfelhívás. Kaptam, küldöm.

A Gyulai Kulturális és Rendezvényszervező Nonprofit Kft. és a Mogyoróssy János Városi Könyvtár Zeneműtára és Erkel-gyűjteménye
2015. november 6-án, 14.00 órai kezdettel
Erkel zenetörténeti vetélkedőt
hirdet.

A vetélkedő helyszíne: Erkel Ferenc Emlékház(5700 Gyula, Apor tér 7.)
Nevezési feltételek:
· A vetélkedőre háromfős csapatok jelentkezését várjuk (a jelentkezéseket érkezési sorrendben fogadjuk) 2015. október 30-ig.

A vetélkedő témakörei:
· Erkel Ferenc élete és munkássága
· Erkel Ferenc zeneművei

Felhasználható irodalom:
D. Nagy András–Márai György: Az Erkel család krónikája (Gyula, 1992)
Németh Csaba: A gyulai Erkel Ferenc Múzeum Erkel-gyűjteménye (Gyula, 2007)
Németh Amadé: Erkel( Budapest, 1979.)
Szőke Margit: Erkel Ferenc lelőhely-bibliográfia(Gyula, 2010.)

Jelentkezés és bővebb információ:
Kovács Ágnes szervező (tel.: 06-70/944-32-75, e-mail cím: muvhazagi@t-online.hu)
A felkészüléshez segítségnyújtás a Gyulai Mogyoróssy János Városi Könyvtár Zeneműtárában.

Komment: Amint látható, az ajánlott irodalom listájában csak Németh Amadé könyve található, mint Erkel Ferencről szóló összefoglaló mű. A nem túl terjedelmes könyvet 1979-ben adták ki... Sem a halál centenáriumán, sem a születés bicentenáriumán nem jelent meg tehát olyan könyv, amit egy ilyen versenyen fel lehetne adni irodalomként?
Nem. Nem született.
Hihetetlen, de nem. Hálás utókor. Magyarországi kultúrpolitika.
947   smaragd • előzmény946 2015-05-13 15:21:48
:-)
946   Búbánat 2015-05-13 11:17:56

2015. május 13. szerda 17:55 - 18:25 Duna World csatorna

Magyar történelmi arcképcsarnok

Erkel Ferenc (1810-1893)

Magyar ismeretterjesztő film (2003)

(27')

Rendezte: Kovács Béla

Operatőr: Kovács Béla

Időtartam: 27 perc

Gyártási év: 2003

A műsorban részletek hangzanak el Erkel Ferenc operáiból és zeneműveiből (Hunyadi László, Rákóczi-induló, Bátori Mária, Bánk bán).

945   musicus2 • előzmény943 2015-04-01 13:06:06
Zeneileg jó, sőt kiváló (Gregor, Melis, Gulyás, Berkes, Pászthy, Barlay, milyen lehetne? Kórody vezényel, Sapszon a kórussal, Rádiózenekar, tánckar Novák Ferenccel...)! Mint film, hagy maga után kívánnivalókat, elsősorban a rendezés (színészvezetés stb.) terén.
A dramaturg nyilván itt is erőteljesen beleszólt a történetbe, ha lesz időm itt is leírom az eredeti és az átdolgozott szöveget, ahogy a Dózsa és az István király esetében tettem. A verseket Romhányi írta, ami a költői színvonalat garantálja, hiszen az egyik legjobb volt ebben a műfajban. Bár az "eredeti" librettista, Tóth Ede is a legjobbak egyike volt a maga idejében, a népszínmű műfajában pedig akkor éppen a legjobb. Ez az opera ugyanis népszínmű, ebben a műfajban a legjobb, amit valaha írtak.
Érdekessége ennek a felvételnek az, hogy amikor a rádióban készültek rá, a Szolidaritás mozgalom javában virult Lengyelországban, (fiataloknak: 80-ban szakszervezeti alapon próbálták meg azt, amit nálunk fegyverekkel 56-ban, vagy csendes reformokkal 68-ban Prágában), amit aztán a Jaruzelski puccsal le is vertek. Kínos lehetett, amikor kiderült, hogy Erkel azért dolgoztatta át Tóth Edével a szövegkönyvet annak idején, mert meg akart emlékezni a magyar-lengyel testvériségről... Magyar-lengyel testvériség? Amikor évek óta folyt a propaganda a lengyelek ellen?...
A dramaturg megoldotta a helyzetet. Itt a filmben szól ugyan a lengyel zene, fölötte énekel a kórus valami lengyelmentes szöveget, de azt is csak pár másodpercig, és ezt sem lehet érteni... 01:02:20-tól hallható...
944   smaragd • előzmény942 2015-04-01 06:18:21

Erkel daljátékának zenei rendezője Fejes Cecília volt.
Ezzel a felvétellel emlékezhetünk Rá, aki nemrég távozott el közülünk.

(Köszönöm szépen, hogy feltetted ide a linket.)
943   Ardelao • előzmény942 2015-04-01 01:52:48
Én ezt felvettem, amikor a TV adta, de még nem tudtam megnézni. Szerinted milyen ?
942   musicus2 • előzmény941 2015-04-01 00:29:11
Erkel: Névtelen hősök - teljes film
941   Búbánat 2015-03-14 11:30:32
Ma éjjel (22:45) az M3 csatorna sugározza:

Erkel Ferenc: Névtelen hősök – színes, magyar operafilm

Zenés TV Színház produkciója (1980)

Rendező: Vámos László

Író: Tóth Ede

Dramaturg: Ruitner Sándor

(80 perc)

Playback felhasználásával az opera rádiófelvételének zenei anyaga hallható a tévéfilmen - a szentendrei skanzen “ihlető” környezetében forgatott a stáb.

Szereplők:

Özvegy Sáskáné – Barlay Zsuzsa
Ilonka, a lánya – Pászthy Júlia
Jóska, a fia – Csák György (énekhangja: Berkes János)
Parasznyai lelkész - Melis György
Gábor, a fia – Sárvári Győző (énekhangja: Gulyás Dénes)
Csipkés Tamás, módos gazda – Benkóczy Zoltán (énekhangja: Gregor József)
Jankó, Csipkés bérese – Korcsmáros Péter

Továbbá: Kertész Tamás, Kovács Pál, Széki Sándor
940   parampampoli 2015-03-10 16:27:36
A ma esti Bánk bánban Bánk szerepét Bándi János énekli.
939   smaragd • előzmény938 2015-02-28 04:50:35
Nagyszerű!
Jó lenne később a székfoglaló szövegét itt olvasni.
938   musicus2 2015-02-27 23:50:24
2015. március 6-án 10 órakor:
Székfoglaló a Magyar Művészeti Akadémián (Vigadó, IV. emelet, Makovecz terem).
Kocsár Balázs: Erkel operái - avagy miért jobb az igazi gulyás a hamis gulyásnál
937   tollnok • előzmény927 2015-01-02 18:01:20
Igaz és befejeztem az offolást :-).
936   tollnok • előzmény928 2015-01-02 18:00:38
Köszönöm az ajánlást megfogom :-).
935   tollnok • előzmény934 2015-01-02 17:59:17
És hadd jegyezzem meg, hogy szerintem Pánczél Éva is jó Gertrudis volt. 2010. november 7-én ő volt az utolsó Gertrudis élményem élőben és akkor is tetszett és korábban is.
934   tollnok • előzmény931 2015-01-02 17:56:21
Gertrudis ki volt? Régebben Lukács Gyöngyi és Wiedemann Bernadett is énekelte a királynét - nekik azért van hangjuk. Én már közel öt éve - 2010 ősze óta - nem voltam Bánk bán előadáson, mert visszariasztott a címszereplő hiánya. A két, koncertszerű ősváltozat az utolsó Bánk élményem élőben. Az új CD-t és a rádiófelvételt felteszem olykor a régi felvételek is, mert a zenét szeretem, de Kolonits és Agache kivételével a tavalyi évadban se volt, aki képes lett volna bevonzani Bánk bánra. Aztán sajnos hiába volt meg a jegyem, végül nem tudtam elmenni.
933   tollnok • előzmény930 2015-01-02 17:52:17
Az a baj, hogy jelenleg senki sincs, aki legalább elénekelné a nagyurat. Bándi már a 2011-es CD-n is elég fakó, sokszor inkább deklamálva beszél, mint énekel. Kiss B. egy időben elviselhető jelenség volt a színpadon, de az utóbbi jó pár évben inkább kerülöm - ugyanakkor szomorú jelenség, hogy még így is jobb Don José volt, mint Nyári Zoltán, és ha mindenképpen választanom kellene kettőjük közül, akkor nem Nyárit hallgatnám. Hiába van valakinek erőteljesebb tenor hangja, ha nem képes bánni vele, nincs hozzá megfelelő énektechnika. Molnár András pedig már visszavonult. Jelenleg nincs gazdája a címszerepnek, olyan se, aki elénekelné. Amíg Bándi és Kiss B. jobb formában volt, illetve Molnár András nem vonult vissza legalább voltak, akik elénekelték - mellesleg számomra Molnár Bánkja szerethető volt, ha nem is mérhető Simándy-Ilosfalvy-Joviczky trióhoz. Az Opera játssza, mert nemzeti operánk, de a vidéki operatársulatok műsoráról már lekerült a darab néhány éve. Szerintem nem véletlenül.
932   tiramisu • előzmény924 2015-01-02 02:08:30
fach
931   Livingstone 2015-01-01 17:49:13
Tavaly egy meglehetősen rossz Bánk előadás elszenvedője voltam. Bánk bán többet beszélt, mint énekelt. Melindából semmit sem lehetett hallani, Gertrudisz megszólaltatójának alig jött ki hang a torkán. Tiborc énekelt a legjobban, Petur és Biberach a helyén volt, no de sajnos ez nem elég az üdvösséghez.
930   telramund • előzmény926 2015-01-01 17:23:37
Dehogy kell a bariton változat. Hallgassa meg Palló Ímrével a "Hazám hazámat",de hallható Miller Lajossal is.Köszönöm nem kérem.
Kiss B mikor volt jó Bánk bán vagy Bándi?Elénekelték.Bánk bánként Simándy ,Ilosfalvy,Joviczky József( ebben a sorrendben) valóban hozták a nagyúrat hangilag ,figurában egyaránt-Énekelte Udvardy Tibor is.Jaj! Ottónak jobb
volt.Aztán volt még Király Sándor spec életem első Bánk bánja a gyönyörű Oláh Gusztáv díszletekkel Mátyás Máriával, Palánkay Klárával, Székely Mihállyal,Fodor Jánossal.Na ez egy szereposztás volt.
929   martuni • előzmény926 2015-01-01 17:14:46
Agache maradjon a bariton szerepeknél, mert valóban nagyszarű bariton!
928   telramund • előzmény924 2015-01-01 17:14:10
No no tessék csak meghallgatni azt a Luciát ,amit pl: Caballe vagy Katja Ricciarreli,koloratúra tartalommal énekelt.
A Lucia örülési jelentének annyi variánsa van szinte ,ahány énekesnő énekli.Aztán ,ami kimarad Lucia-Raimondo kettőse szinte sehol nem szerepel előadáson csak lemezen , ott is hébe-hóba .A vihar jelent.(Edgardo- Lord Asthon)Bécsben eredetileg megy a Luciába,persze akkor,ha a tenor és a bariton tudja(sokszor kimaradt)25x láttam, abból 10-ben kimaradt.Ennyit Luciáról
Bánk bán:Számomra a Tisza parti jelent pont elég ,amennyi az átdolgozásban van,az ősváltozat bármennyire is szépen éneklik nyúlik,mint a rétestészta.Én ,aki nagy coloratur fan vagyok,azt hittem sohasem lesz vége.
Stb ,stb
927   Búbánat 2015-01-01 16:12:49
A Bánk bán-témát folytatni a topicjában is lehet - van ilyen...
926   tollnok 2015-01-01 16:06:52
Különben baritonokból jelenleg jobban állunk, mint tenorokból. Konkréten jelenleg Bánk bán szerepe kioszthatatlan: nincs rá megközelítően se ideális énekes. A régiek kikoptak, Kiss B. se a régi már (mondjuk ő sohasem volt a kedvenc Bánkom), ahogy Bándi se (nem is tudom ő most az idei évadban miket énekel). Úgyhogy ennyi erővel most is elő lehetne venni a bariton változatot. Agache Tiborc után Bánk is lehetne :-) - csak viccelek. Bármennyire is jó énekes Agache a Bánk címszerepében nem nézném meg.
925   tollnok • előzmény917 2015-01-01 16:03:22
Olvastam ilyen véleményt is, hogy ezért kellet átalakítani, ahogy tenor se volt az átírás idején, ezért kellett baritonba áttenni. Szerintem ez meg semmi más nem volt, mint a színpadra állítók koncepciója, akik az átdolgozás után egy jelentős baritonnak akarták adni a címszerepet, mert ha Erkel nem tenor szólamra írta volna a darabot, akkor Palló Imre nagyszerű Bánk lehetne. Plusz az 1953-as felújítás idején is úgy gondolták, hogy Osváth nagyszerű Melinda lehetne. Mindegy: nem vitatkozom, mert már olyan mindegy, de nem értem és kb. egy opera sincs, ami ennyi átalakításon ment volna keresztül szerintem az operairodalomban, mint a Bánk bán.
924   tollnok • előzmény918 2015-01-01 15:52:58
Még mindig kevésbé lett volna stílusidegen, ha Gyurkovics hangjához szabják át a szólamot, minthogy Moldován és Osváth fakjához szabták át. Azért a Luciat nem dekolorálták tudtommal teljesen soha - különben a sok húzás miatt a Gruberova énekelte októberi előadás is elég zavaros volt dramaturgiailag, igaz csak koncertszerűen adták. Persze ettől még Gruberova őrülési jelenete nagyszerű volt, és a többi énekes is szépen teljesített - a magyarok közül Pataki Adorjánt leszámítva, mert ő nem tetszett. Lehet húzni egy darabból, elvenni belőle, csak nem mindegy hogyan! R. Strauss pl. az Iphigéniával elég kíméletesen bánt, amit eltudok fogadni, a Rékai-féle Bánk zenei átalakítását is (nem a kedvencem, de ok), viszont a Kenessey-féle Tisza-parti jelenet annyira stílusidegen az eredetitől, hogy azt már nem tudom bevenni. Lehet ez az én fogyatékosságom, de ez van.
923   tiramisu • előzmény922 2015-01-01 14:38:58
Igen, és szépen! Ám sztem Ő lírai koloratúr.
922   Búbánat 2015-01-01 14:29:18
Utóbbi években Kertesi Ingrid énekelte még Melindát.
921   tiramisu • előzmény920 2015-01-01 13:09:12
Plusz még az énekesnő alkata, színészi képessége, is számít -színpadon.

BOCSÁNAT!
Az össze-vissza írások nem szilveszteri utóhatás, mert csak 1 pohár pezsgő volt ! Más nem!
De lehet, hogy emiatt vannak a hibák?
BÚÉK!
920   tiramisu • előzmény918 2015-01-01 13:06:02
Elnézést a hibákért!

2.sor : tenni -kihúzva?
3.sor : Moldován S.-nakM Miért ezt a változatot énekelték?
4.sor: kényszerülnek
5. : Luciában.. variálják a koloratúrákat etc.
919   tiramisu • előzmény918 2015-01-01 13:05:55
Elnézést a hibákért!

2.sor : tenni -kihúzva?
3.sor : Moldován S.-nakM Miért ezt a változatot énekelték?
4.sor: kényszerülnek
5. : Luciában.. variálják a koloratúrákat etc.
918   tiramisu • előzmény916 2015-01-01 13:01:22
Nemcsak a hangfaj számít, hisz azon belül is sok az eltérés, bizonyára erről is hallott T. tollnok?

Van lírai és van drámai koloratúra etc. Tessék utána olvasni, és annak is , hogy az illető milyen más szerepeket énekelt! Akkor talán megérti tenni, hogy miért is nem énekelt Gyurkovics Mária Melindát. És miért dekolorálták pl. Osváth J.-nek és Moldován S. is miért ezt a változatot énekelte. Tessék utána nézni, érdeklődni van megfelelő indok és válasz is. Vannak szereposztások, amikor megalkudni kényszerül a szereposztók. Egyébként a Lucia az énekesnők gyakran variálják elvesznek és hozzátesznek.
Fellelhető az erről szóló irodalom.
917   telramund • előzmény916 2015-01-01 13:00:15
Miért nem volt koloratúr szoprán?A csodás Gyurkovics Márián kívűl ott volt Gencsy Sári vagy Páka Jolán.
Most Kolonits Klárán kívűl ki van? Na most nem szubrett koloratúrra gondolok,mint Rácz Rita,mert anno ilyen volt Raskó Magda,Koltay Valéria,de azok abban a szerepkörben is énekeltek..
Aztán a bariton Bánk bán?Arról is lehetne regélni.
916   tollnok • előzmény915 2015-01-01 12:24:25
Hát ebben igaza van. Lassan harminc éve, a Kerényi-féle Bánk óta nem volt normális Bánk premier. A normális nekem nem az átdolgozás ismételt elővételét jelenti. Az eredeti átdolgozás már 1953-ben átdolgozásra került, aztán ezt további módosítás követte a következő felújítás alkalmával, majd további módosítások történtek a szövegben a Kerényi felújítás alkalmából. Ha folyamatosan az eredeti átdolgozással teljesen megegyező verzió lett volna műsoron, akkor azt még elfogadnám, hogy ok, ez van, de úgy látszik az átdolgozás után úgy gondolták az Erkel operák szabad prédák. Az sem állja meg szerintem teljesen a helyét, hogy azért kellet dekolorálni Melinda szerepét, mert nem volt a Háznak az 1950-es években normális koloratúr énekesnője, aki eltudta volna énekelni. Gyurkovics Mária nem lett volna alkalmas rá? Ha jól tudom ő nem is énekelte Melindát, csak Gara Máriát, amit egyszerűen nem értek. Szerintem ő is kitűnő Melinda lett volna! Nagyon szeretem Moldován Stefánia felvételeit, Osváth Júlia is jó énekesnő volt, de akkor ennyi erővel a Luciat is dekolorálhatták volna a kedvükért....
915   Sipi 2014-12-31 17:47:52
Rost Andrea az Erkel-évről ezt mondta.
914   Haandel 2014-12-27 09:06:15
Temas de música - Hungría: un Apocalipsis cantabile. Capítulo 9º
ERKEL: Acto III de la ópera Bánk Bán
29/11/2014 | Radio Clásica Hangtár ( → Reproducir / Descargar audio)

Regreso al siglo XIX. La Hungría de El siglo feliz (novela de Lajos Ziláhy, del ciclo Los Dukay, Ed. Funambulista), un siglo que culmina en la Transilvania y la Hungría central y del norte del ciclo novelístico Trilogía de Transilvania (Miklós Bánffy, Los Libros del Asteroide). Se resumen los acontecimientos que llegaron al 32 Compromiso de 1867, a la doble monarquía. El drama histórico de József Katona, Bánk Bán (El virrey Bánk), es una obra nacional de gran importancia. La ópera de Erkel se estrenó en ópera en 1861. Károly Goldmark, compositor húngaro, judío integrado, cuya fama se remonta a una ópera compuesta en alemán, La Reina de Saba, es la cara cosmopolita de la Hungría musical, que es compatible con la música popular, tal como se ve en Boda campesina.

Erkel y Goldmark
ERKEL: Acto III de la ópera Bánk Bán (32’).
K. Ágay, E. Komlóssy, J. Simándy, J. Réti, G. Melis, Fil. de Budapest. Dir.: J. Ferencsik.
GOLDMARK: Movimientos 4º y 5º de Boda campesina, para orquesta (17’35”).
Orq. Fil. de Los Angeles. Dir.: J. López Cobos.
913   tollnok • előzmény912 2014-12-21 22:49:11
Azt sem lehet tudni- pedig engem nagyon érdekelne -, hogy a lengyelek hogy fogadták a debreceniek előadását, amelyet pár éve vittek el hozzájuk, és amely az eredeti operát vette alapul. Mindegy: majd talán egyszer Erkel is az őt megillető, méltó bánásmódban fog részesülni. Úgy látszik ehhez még sok időnek kell eltelnie.
912   tollnok 2014-12-21 22:47:36
Zsótér szerint jóval szélesebb érdeklődésre számot tartó meséről van itt szó, mintha mondjuk a Bánk bánt adnák elő Franciaországban - Forrás: Fidelio

Nem azért, de ez rendezés és értelmezés kérdése. A Bánk bán is feszeget olyan kérdéseket, amelyek érdekesek lehetnek a külföldi közönség számára is. Főleg, ha az eredetit nézzük - én nem tartom zseniálisnak az átírást sajnálom. Ha külföldön előadatnám az operát, akkor mindenképpen az eredetit venném alapul, de nem magyarul, hanem az adott ország nyelvén játszatnám. De az amerikai előadási kísérletek nem azon álltak, vagy buktak, hogy melyik verziót akarták kivinni. Csak hát míg pl. a franciák a Rameau emlékév alkalmából minden követ megmozgattak nagy barokk operaszerzőjük műveinek népszerűsítése érdekében, addig erre a magyarok nem képesek - pénzt lehetne rá keríteni, csak az akarat hiányzik.
911   Búbánat • előzmény910 2014-12-21 22:34:48
Erkel vitathatatlanul a XIX. század legnagyobb hatású magyar operaszerzője volt.
910   tollnok • előzmény909 2014-12-21 18:34:07
Ugyanakkor meg más romantikus operaszerzőnk nincs, akit még mindig játszanánk. Más kérdés, hogy Erkel mellett voltak más, sikeres 19. századi magyar operaszerzők is. Csak őket már régen elfeledtük - pedig egyet-kettőt koncertszerűen érdemes lenne olykor elővenni. Pl.: az általam ismert részletek alapján Császár György Kunok c. műve nem lehet olyan rossz, vagy Doppler Ferenc operái között is bizonyára akadna ma is életképes. Csak valahogy senkinek nem jut eszébe feltámasztani őket. Amit nem játszanak, az még nem feltétlenül rossz és hallgathatatlan - ez már több esetben is bebizonyosodott.
909   Sipi 2014-12-21 17:24:48
Erkelt szerintem is Bartók, Kodály és Liszt mellé kell tenni, ha a magyar zene ügyéért tett erőfeszítéseit nézzük. Ha viszont zenei tekintetben nézzük, akkor én - mint írtam - minden tiszteletem és szeretetem dacára teljesen elképzelhetetlennek tartom, hogy Bartók és Liszt mellett lenne a helye (persze nem vagyok zenetudós), akit világviszonylatban is a magyar zene egyik legnagyobbjának lehetne kettejük mellé tenni. Sokkal inkább Ligeti György lenne a harmadik nagy magyar zeneszerző szerintem. Bár ő csak egy operát írt és az is anti-anti opera. :-)
908   Búbánat 2014-12-11 16:53:26

Dózsa György – egyetlen egyszer

Közzétéve: 2014. december 2., kedd, 15:20

Számok, évszámok teszik az Erkel Színház műsorát figyelemfelkeltővé. Rost 25, Fricsay 100, Dózsa 500 – mi tagadás, elveszünk az információkban. November 17-én Erkel Ferenc Dózsa György című operáját tűzte műsorra a színház; az előadásról lemezfelvétel készül. Sajnálatos módon igen gyér látogatottság mellett ment a nem mindennapi mű, pedig a zenészek minden tudásukat, elkötelezettségüket a darab bemutatásának szolgálatába állították.

Lehotka Ildikó / Gramofon.hu

„A nemesi rangot kapott Dózsáról írt opera a parasztfelkelés 500. évfordulója alkalmával kerülhetett műsorra – egyetlen egyszer. Sajnáljuk, mert minden hibája ellenére érdekes darab: Dózsát mint önmagával is viaskodó embert mutatja be, árnyaltan. A darab vokális részei néha döccennek, nagyon szép zenei anyagok és kevésbé szépek váltják egymást. Talán a legemlékezetesebb szakasz az opera végén szólal meg: Dózsa álmodik kivégzése előtt, s Rózsát, elhagyott (már halott) szerelmét látja. Gyönyörű flautato-hangzást kért Erkel, s valóban álomszerű volt a zene. Ebben az operában is szerepel cimbalom, angolkürttel párosítva. A verbunkos stílus jegyei is benne foglaltatnak a műben, nem állandóan hangsúlyozva, hanem jól adagolva. Nagyon izgalmas, hogy a szerző mert írni Dózsát gúnyoló részeket is, megfosztva a rárakódott mítosztól a főszereplőt. A műben alig vannak zárt számok, az énekkar szerepe jelentős. Nemcsak színez, mint az addigi operák nagyobb részében, hanem vezérmotívumok is fellehetők benne. Erkel negyedik operája (melynek szövege Jókai Mór nyomán Szigligeti Ede munkája) jelentősebb annál, hogy ne sorozatban kerüljön a közönség elé.”

„A vaskos, nagyon szép, éves műsorfüzetben a mű tartalmával nem a célközönségre és az opera mondanivalójára koncentráltak (ezt szinte minden darabról megállapíthatjuk). „D. Györgyről” olvasunk, aki „szerelmét és barátait lecseréli (…) menthetné a bőrét, de inkább elszégyelli magát.” Mi pedig szégyelljük ezt a humorosnak szánt, bizalmaskodó ismertetőt olvasni.”
907   Búbánat • előzmény905 2014-12-11 14:14:38
Off:

Az Operaház a kezdetekben sok, ritkaságszámba menő operát tűzött műsorára francia komponistáktól. Kiírtam a Hetvenötéves Állami Operaház 1884 – 1959 című könyvből néhány szerzőt és címet:

Adam: A lonjumeau-i postakocsis - 5 előadás
Adam: A nürnbergi baba – 85 előadás (a Nemzeti Színházi operajátszást is ide értve)
D’Albert: A hegyek alján – 151 előadás
D’Albert:: A holt szemek – 7 előadás
Auber: A fekete dominó – 119 előadás (a Nemzeti Színházi operajátszást is ide értve)
Auber: Fra Diavolo – 66 előadás (a Nemzeti Színházi operajátszást is ide értve)
Auber: Kőmives és lakatos – 30 előadás (a Nemzeti Színházi operajátszást is ide értve)
Auber: Az ördög része – 12 előadás (a Nemzeti Színházi operajátszást is ide értve)
Auber: A portici néma – 87 előadás (a Nemzeti Színházi operajátszást is ide értve)
Bizet: Dzsamile – 17
Bizet: Gyöngyhalászok – 5
Charpentier: Lujza – 5
Delibes: A király mondta – 12 előadás (a Nemzeti Színházi operajátszást is ide értve)
Delibes: Lakmé – 204
Gounod: Rómeó és Júlia – 74 előadás (a Nemzeti Színházi operajátszást is ide értve)
Halevy: A zsidónő – 322 előadás (a Nemzeti Színházi operajátszást is ide értve)
Lecocq: Az angot asszony (operett) – 9 előadás
Massenet: Heródiás – 14 előadás (a Nemzeti Színházi operajátszást is ide értve)
Massenet: Lahore királya – 35 előadás (a Nemzeti Színházi operajátszást is ide értve)
Massenet: Manon – 80 előadás
Massenet: A navarrai lány – 48 előadás
Massenet: Thais – 20 előadás
Meyerbeer: Az afrikai nő – 145 előadás (a Nemzeti Színházi operajátszást is ide értve)
Meyerbeer: Dinóra – 95 előadás (a Nemzeti Színházi operajátszást is ide értve)
Meyerbeer: Észak csillaga – 108 előadás (a Nemzeti Színházi operajátszást is ide értve)
Meyerbeer: A hugenották – 280 előadás (a Nemzeti Színházi operajátszást is ide értve)
Meyerbeer: Ördög Róbert – 144 előadás (a Nemzeti Színházi operajátszást is ide értve)
Meyerbeer: A próféta – 198 előadás (a Nemzeti Színházi operajátszást is ide értve)
Offenbach: Eljegyzés lámpafénynél (operett) – 28 előadás
Planquette: Rip van Winkle (operett) – 13 előadás
Saint – Saëns: Sámson és Delila – 97 előadás
Thomas: Hamlet – 146 előadás (a Nemzeti Színházi operajátszást is ide értve)
Thomas: Mignon – 283 előadás (a Nemzeti Színházi operajátszást is ide értve)
906   smaragd • előzmény900 2014-12-11 05:34:53
Már dereng...
Az eredetre, eredetire fény derül.
Erkel a saját korában, saját tehetségével, a jónak látott szövegkönyvvel saját hazájának a muzsika nyelvén így óhajtotta bemutatni témáit.
Utólag korrigálni, az adott korhoz, pl napjaink,
igazítani szerintem nem szabad, épp a fentiek miatt.
Ami a külföldieket illeti, a magas jegyárat ott is csak bizonyos réteg engedheti meg magának, utazással együtt, stb. Ez a közönségréteg sem a régi, sem a mai magyar nyelvet nem érti. Érti azonban az eredetiségben a szöveg és a muzsika együtthangzását, amire tollnok is utalt,az eredeti műben. Ezért jön ide, meghallgatni a harmóniát. Gyönyörködni mindebben.
905   tollnok • előzmény904 2014-12-10 21:23:29
Meyerbeer operáit szeretem és sajnálom, hogy itthon még koncertszerűen sem játsszák őket. Meg a Portici néma is nagyon tetszett. Bizetől pedig a Gyöngyhalászokat és A szép perthi lányt is szeretem. Gounod-tól a Mireille volt nagy élmény (azt viszont nagyon sajnálom, hogy Mirella Freni nem Geddával együtt énekelte lemezre a darabot). Sajna mindegyik felsorolt opera csak cd/rádiófelvétel/DVD élmény számomra.
904   telramund • előzmény902 2014-12-10 19:19:43
Ilyen formában elfogadom,de véleményünk nem egyezik ,hogy ezek az operák operett ízűek.
Nem beszélve arról,hogy parádés szerepek vannak benne és számomra nem zavaró,ha egy zene fülbemászó.
Nagyon érdekes,hogy általában nem kedvelik a francia nagyoperákat vagy operákat.(Carmen, Faust kívétel)
Én nagyon kedvelem,főként a Lakmét.Soha nem lépek azon túl,hogy Gruberova nem énekelte el
.A III felvonást nála poétikusabban,gyönyörűbb megoldásokkal senki nem tudta volna elénekelni.
903   tollnok • előzmény902 2014-12-10 19:13:39
Ezen operák. De ez magánvélemény. Az én ízlésem amúgy is eltér a legtöbb operarajongó ítlésétől. Pl.: számomra a 19. századi operairodalom legzseniálisabb remekműve a Borisz Godunov eredeti, 1872-es, Muszorgszkij által megkomponált verziója. A kedvenc Verdi operáim: Attila, Simon Boccanegra, A végzet hatalma. És az egyik kedvenc operaszerzőm Benjamin Britten.
902   tollnok • előzmény901 2014-12-10 19:10:31
Csak megállapítottam, hogy szerintem ezek az operák zenei színvonala nem éri el az Erkel operák színvonalát. Számomra ezen művek inkább igényesebb operettek, mint igazi operák bájosan könnyed (főleg a Lakmé), vagy éppen líraian fülbemászó, de kevés drámai erővel rendelkező részletekkel. Számomra az Erkel operák zenéje drámailag sokkal hatásosabb, kifejezőbb.
901   telramund • előzmény897 2014-12-10 18:55:50
Nem tudom, hogy kerül a csizma az asztalra?
Ezek a francia zeneszerzők és műveik nem hasonlíthatók össze Erkel operáival!
Kíváncsian várom,hogy mi a hasonlóság az említett zeneszerzők és Erkel munkássága közt?

(Persze az is kérdés,hogy egy Lakmé miért mostohagyerek?)
900   Haandel • előzmény883 2014-12-10 18:38:31
Er kell nektek

A ‘magyarok’ már lassan száz éve agyafúrtan magyarázkodnak.
A csehek közben nem kecal|tak, hanem cselekedtek.

Ha lengyel lennék, akkor csak halka|n legyintenék: cseh cselszövés az egész!
De én, ó rossz vagyok, mint gleanka, ezért azt mondom: Er kell nektek!

Igen, Er kell nektek,
eredeti Erkel kell nektek,
hogy Ti ‘magyarok’ végre felébredjetek!
899   tollnok • előzmény883 2014-12-10 17:19:55
Glinka operákat nálunk korában sem játszottak, legalábbis az Operában nem. Ha jól tudom csak az Ivan Szuszanyin ment nálunk egy ideig, de Szegeden, nem Budapesten! A Brankovicsból meg tudtommal nincs eredeti felvétel. A Kolozsváriak CD kiadása - amelynek színvonala méltatlan Erkelhez - az átdolgozáson alapszik! Rá is van írva, hogy hangszerelte Kókai Rezső! Ráadásul annyira agyon van húzva az egész, mint a 2010-es előadásuk anyaga, amelyet az emlékév alkalmából Pestre is elhoztak. Hát ennél a Magyar Rádió által rögzített és egy ideig az Erkelben játszott változat szerintem milliószor jobb volt! Akkor vették volna át azt egy az egyben.
898   macskás • előzmény893 2014-12-10 17:18:14
Így van!
897   tollnok • előzmény896 2014-12-10 17:16:09
Az én fejemben semmilyen rangsor nincs. ÉS hogy írjak Erkelről pozitívat is: szerintem az Erkel operák a maguk eredeti alakjában sokkal jobbak, mint a Lakmé, vagy Ambroise Thomas operái (Hamlet, Mignon), még ha ezek nagyobb nemzetközi karriert is futottak be. Erkel sokkal jobban értett a drámához, a feszültségkeltéshez, a szereplők jellemzéséhez, mint a felsorolt francia operák szerzői. De Adolphe Adam operáinál is jobbnak tartom az Erkel darabokat. Szerintem ezekben az operákban nincs meg a kellő drámai erő, feszültség.

Erkellel kapcsolatban a kérdést meg csak azért tettem fel, mert a zenei átdolgozásokról mélyen hallgattak a régiek. Megemlítik ugyan, hogy történt ilyen, de még a szöveggel kapcsolatban Várnai Péter vagy Kertész Iván is részletesebben kifejtette, hogy miért volt szükség a szövegkönyv átírására, addig arról hallgattak, hogy bizony a zenei formák is meg lettek változtatva, át lettek írva. És itt nemcsak arra gondolok, hogy itt-ott a történet kikerekítése miatt bele kellett komponálni az eredeti anyagba, hogy egyes együtteseket, áriákat nem lehetett meghúzni anélkül, hogy a húzás után nem kerekítik le, fejezik be az anyagot, hanem arra is, hogy pl. Gara nádor áriáját is helyre pofozták, hogy Mátyás áriájából teljesen indokolatlanul Gara Mária áriát csináltak, megváltoztatott tempóval, hogy a recitativók jelentős részének kivágásával egybe nyitották a zárt formákat a Bánk bánban és egy, Erkel mintáitól teljesen idegen, sok esetben az átkomponáltság érzetét keltő, töredékes forma jött létre - ez megint csak tök indokolatlan volt szerintem. Vagy hogy a Bánk-Melinda duettet hogy átírták, megint csak indokolatlanul véleményem szerint. Tehát nemcsak a szöveget, a zenét is alaposan átdolgozták és nemcsak azért, mert másképpen nem lehetett javítani a szövegkönyvön! Olykor bizony Erkel zeneszerzői megoldását vélték korrigálni ezáltal az átdolgozók. Na már most erről Várnai Péter is hallgatott a Ferencsik vezényelte felvétel kiadásának kísérőfüzetében, ami szerintem szakmaiatlan volt a részéről.
896   Momo • előzmény883 2014-12-10 01:29:26
Kedves István!

Több alkalommal aláírtad itt a hozzászólásodat a saját neveddel, így inkább ezt használom, mint a nicket.

Ami a zeneszerzők „méricskélését” illeti, az egész onnan jött, hogy a - most éppen - 'tollnok' néven író fórumtársunk dühödten nekiszegezte a kérdést az átdolgozott változat híveinek, hogy mért nem vállalják fel, hogy Erkelt harmadik vonalbeli szerzőnek tartják.
Na, mondom, szerintem nem kell messzire menni, mindenki fejében van itt egy rangsor, még az Erkel hívekében is. Csak legfeljebb, nem kötik össze a két dolgot.
895   Búbánat • előzmény888 2014-12-09 18:32:28
Így van. Mellesleg A tenor ősbemutatója is ott volt: a Magyar Királyi Operaházban - 1929-ben.
894   Csiki Gábor • előzmény886 2014-12-09 10:07:30
"Fájdalmas nemzeti opusz, amely számos sikeres átírás után nyomokban Egressy Bénit tartalmaz." Már a megújult opera.hu is egyértelműen erröl árulkodik. (És jómagam sem az ujjamból szoptam).
893   musicus2 • előzmény892 2014-12-09 00:50:30
Akik az ilyen darabok iránt érdeklődnek, azok elmennek bárhova, drágábban is. Az Operaház közönségének tetemes része külföldi turista, aki szintén megveszi a jegyet, nekik az a vonzerő, hogy egy hungarikumot nézhetnek meg. Ha a magyar ínyencek kevesen lennének, megtöltik a házat az érdeklődő külföldiek.
892   macskás • előzmény888 2014-12-08 23:49:18
IGEN, IGEN!
Ha többért árulják a jegyet, biztos vagyok benne, hogy el is mennek!
891   parampampoli 2014-12-08 23:19:05
Én az ellenkezőjében reménykedem. És nem vagyok egyedül.
890   musicus2 • előzmény886 2014-12-08 23:17:42
A honlapon eleinte annak sem volt nyoma, hogy a Hunyadi felújítás zenéje a Nádasdy-féle átköltés lesz: a szövegíró nevénél az átdolgozókról szó sem esett.
Majd meglássuk.
És reménykedjünk, hogy most kacsa lesz a híresztelés.
889   musicus2 • előzmény885 2014-12-08 23:11:58
Köszönöm a pontosítást. Ezek szerint meghalt Erkel - éljen Rékai... Pedig már azt hittük, hogy túl vagyunk ezen.
Ezek szerint az eredeti Bánkot már húzva sem fogjuk hallani belátható időn belül.
Erkel szobra ott trónol az Operaház főbejáratánál, eléggé borús hangulatban. Talán tud valamit? Ki akarják cserélni őt is talán?
888   musicus2 • előzmény884 2014-12-08 23:04:47
Szíves elnézést kérek a pontatlanságért. A Tenor szintén az Operaházba kívánkozna (a Dózsa Györggyel és minden más kísérleti felújítással együtt), hiszen az Erkel Színház hatalmas nézőterét nehéz megtölteni egy operaritkaság felújításához. Különösen akkor, ha az operaház vezetőség szándéka szerint újragyökereztetné a darabot a repertoárban.
887   musicus2 • előzmény884 2014-12-08 23:04:40
Szíves elnézést kérek a pontatlanságért. A Tenor szintén az Operaházba kívánkozna (a Dózsa Györggyel és minden más kísérleti felújítással együtt), hiszen az Erkel Színház hatalmas nézőterét nehéz megtölteni egy operaritkaság felújításához. Különösen akkor, ha az operaház vezetőség szándéka szerint újragyökereztetné a darabot a repertoárban.
886   parampampoli 2014-12-08 23:04:11
A honlapon semmiféle utalást nem találtam arra, hogy márciusban visszatérne az átdolgozott változat. Sőt, a leírás pontosan az ellenkezőjét támasztja alá.
885   Csiki Gábor • előzmény883 2014-12-08 21:58:39
Kedves musicus2!

Előre bocsátanék valamit: volt olyan időszak, amikor magam is feltétlen meggyőződéssel vallottam, és hírdettem is a környezetemben azt a nézetet, hogy Erkel Ferenc korának egyik legtiszteletreméltóbb zeneszerzője volt. Nemzetközi mércével is, ha a kortárs Donizetti, Bellinni, Mercadente, Meyerbeer, Auber stb.-"terítéket" nézzük. A Zseni és Mester titulusok közötti különbségen pedig értelmetlen lovagolni: mert akár mondhatom, hogy Erkel "zseniális" zeneszerző volt AMELLETT, hogy tíz ember munkáját végezte egyszerre szép fővárosunk zenei életében. És még sakk-mesterként sem volt akárki. Ki rónáfel neki azt, hogy megszámlálhatatlan gyermekével végeztette el a partitúrák körmölési feladatait, hangszerelést, kidolgozást stb. Szerintem (ahogy a zseniknél talán ez lenni szokott) semmire nem volt ideje úgy igazából. Szóval szerintem kivételes az ő munkássága, művei színvonalának egyenletességét pedig kár is lenne számon kérni rajta. Nem írhatott tíz Bánk Bánt, sak egyet, úgy ahogy Keith Jarrett is sok szóló-zongora estet improvizált, DE CSAK EGYETLEN KÖLNI KONCERT van, amiiért az egészet szerintem megérte csinálni... (Akár ki is mondhatom, hogy ahhoz képest minden szar.) Na és? Ezért már nem lenne zseniális zongorista? Bocsánat, tudom, hogy nem teljesen frankó ez a párhuzam, de pl.Momo kollega talán érti, hogy honnan veszem :)

A Bánk Bánhoz annyit szeretnék szólni, hogy 1997-ben a karvezetői diplomámon az első felvonás fináléját tűztem műsora, mert a Bácskay-Oberfrank-féle felvételbe korábban teljesen beleszerettem. Rögtön megértettem, hogy AZ AZ IGAZI Bánk Bán! Hallgatva egy minden szempontból arányos, harmonikus logikus, és hatásos drámai kompozíciónak tűnt az Erkel Színházban akkor futó Rékay-változathoz képest. Bácskay Györgyöt fel is kerestem lakásán a CD-felvételen használt kottákért, és ő sokat mesélt a felvétel viszontagságairól. (De ezekről Ön biztos sokkal többet tud. Jut eszembe: remélem Bácskay tanár úr jó egészségnekk örvend, régen nem láttam).

Na szóval azóta eltelt 17 év, és most az Operaházban az "eredetit" játszottuk az elmúlt három évben. Az előadás 7-kor kezdődik, és fél 11-kor megy össze a függöny, miközben húzva vagyon:

- az I. felv balettjének nagy része,
- az I. felv finálé strettája
- a II. felvonás duettjeiből komplett zárt egységek
- a Király bevonulási indulója
- Király áriája és Stretta
- III. felvonás: Ravatal-kép, a Békétlenek elbeszélése
- meg gondolom a Tisza-parti jelenetből ez+az...


Ezel mindössze azt akarom mondani, hogy az előadás terjedelme - nekünk, előadóknak, és bizonyára a közönségnek is - jelen formájában épp az elviselhetőség határát súrolja. Tanult muzsikusként feltétlen híve vagyok a BB minden taktusának, de színházi alkalmazottként - nem szégyellem - azt kell mondjam: jól van ez így, ahogy van. Persze az Operaház szerint még sincs jól, így márciustól visszatér Rékay Nándor opusza, a maga "gyengédszíved-nemörül"-jével, és "amagyarszabadság, éjjensokááá"-jával. Valaminek mindig lennie kell. :)

Bocsánat, hogy hosszú voltam, és összefüggéstelen. Üdvözlöm, és gratulálok a szívós munkájához!
884   Csákovics • előzmény882 2014-12-08 19:16:33
Kedves musicus2, ugyan nem tartozik szorosan a fórum témájához, de szeretném jelezni: A tenor valamennyi előadása az Erkel Színházban zajlott idén ősszel.
883   musicus2 2014-12-08 15:40:26
Kedves Momo,
Ez a hsz. válasz a Bánk bán topic 2742. hsz-ban leírt felvetéseidre.
A nickem nyilvános könnyen kideríthető a kilétem, amúgy is nagyjából mindenki tudja hogy ki vagyok, nyugodtam szólíthatsz a nevemen. Jelen esetben ezt semmiképpen sem a netikett megsértésének, mint inkább a bizalom megnyilvánulásának tekintem.
Először általános megjegyzéseidről.
Furcsa azt állítani a minőség kritériumának, hogy Erkel művei többségének nincs rajongó tábora. Hogy lehetne, ha nincs hiteles felvétel, és ami átirat-hamisítvány hanganyag van, az kereskedelmi forgalomban nem hozzáférhető, és el sem hangzik, szövőévenként sem, még a rádióban-TVben sem, nem hogy színpadon?! Mi az, hogy a Bánk bán a könnyített „ballaszttól megszabadított” változatban igazán népszerű, amikor az eredetit Budapesten a két 2010-es félszcenírozott előadástól eltekintve 1953 (!) óta nem játsszák, húzva sem? Hogy legyen népszerű az az opera, amit nem játszanak?! A köztudatban azok a művek maradnak meg, amiket játszanak. Nem 5-5 előadásban, ahogy az Operaházban az (átírt) Hunyadit és a (hibrid) Bánkot fogják játszani ebben a szezonban. Az eredeti el sem hangozhat az Operaházban.
Sajnos, a kolozsvári Erkel operák repertoáron tartásáról szóló régi szép történet már a múlté. Jött egy új vezetőség, és semmi sem maradt, nézzétek meg a honlapot. Ha a magyar zenei múlt kultuszáról van szó, mi legyen a véleményünk a magyar nyelvterület kultúrpolitikájáról? „A múltat végképp eltörölni…”
A rajongótábor és a játszottság összefüggéseiről mások írtak alább. Az Erkel operák jó ideig a magyar operajátszás kasszadarabjai voltak, eredeti majd átírt formában is, egészen addig, amíg jött egy olyan kultúrpolitikai irányzat, amelynek képviselői azt mondták, hogy ez helytelen, „nekünk” ez nem kell. Nekik valóban nem kell.
Haandel által küldött linkek mögött borzalmas tartalom van (2745. sz).
Nézzük meg és elemezzük ezeket a számokat.
Az adatok a 2013 január 1-től 2015 december 31-ig terjedő időszak játszottságát reprezentálják.
Glinka:
2 opera 40 előadásban 5 városban, kizárólag Oroszországban. Ez meglepő.
Erkel:
3 opera 54 előadásban 3 városban, amiből EGYETLEN Hunyadi előadás Kolozsvárott. (a tavalyi pesti ifjúsági 25-ös Hunyadi széria dobta meg a játszottságot).
Moniuszko:
3 opera 119 előadásban 10 városban, 3 országban (Ukrajnában és Németországban is)
Smetana:
5 opera 312 előadásban, 23 városban (ennyit számoltam) és hét országban, a szlávon kívül a német és angol nyelvterületen is.
Szerintem Glinka nemzetközi elhallgatását az orosz bel- és külpolitikai helyzet eredményezi.
Moniuszko játszottsága engem meglep. A lengyelek biztosan a lengyel általános műveltség részének tekintik Moniuszko műveinek ismeretét, mint ahogy az is. Erkel műveinek ismerete is a magyar általános műveltség részét képezi.
Smetana helyzete olyan, amilyen a cseh kultúrpolitika. Törődnek a zenéjükkel, mert már függetlenségük elnyerése előtt felismerték annak hasonlíthatatlanul jelentős nemzetközi jelentőségét.
Erkel helyzete is olyan, mint a magyar kultúrpolitika, ezt ismerjük jól. Az 54 Erkel előadás egyike sem eredeti műalakon alapul, tehát lehet úgy is fogalmazni, hogy az Erkel operák játszottsága 0.
Ahhoz, hogy Erkelt úgy szeressük, amilyen, ahhoz előbb meg kellene tudnunk, hogy milyen. Nem tudhatjuk meg, mert a színházi előadások mindegyike átirat (az operai Bánk is részben az, sőt, egészen az lesz, ha a hírek igazak).
Ne játsszuk ki Erkelt a kultúraszervezőt Erkellel, a zeneszerzővel szemben. Emlékeztetek rá, hogy ugyanígy állították szembe Lisztet a zongoraművészt Liszttel, a zeneszerzővel. „Kitűnő zongorista, de nem jó zeneszerző”, hajtogatták. És ezt a papagájszöveg csak száz évvel a halála után némult el végre. Szomorú most ugyanezt visszahallani Erkelről.
Ha az idő rostájáról beszélsz, működik ennek a fordítottja is, bőven ismerünk újra felfedezett zeneszerzőket, elsőként újra Lisztet említem, akit csak az 1970-es, sőt, nyolcvanas években kezdtek értékén kezelni, de a teljes barokk és barokk előtti kor is ilyen. Akadémista korunkban ki hallott Zemlinskyről? Vagy Carl Nielsenről? Holstról? Reicháról? Baguer-ről? Vorisekről?(ld. Haandel 2722. hsz., ezen a listán Erkel nincs rajta)
És most jön a lényeg.
Kit tartunk zseniális zeneszerzőnek?
Az én definíciómban azt, aki a műveiben képes volt az emberi dimenzión/minőségen felülemelkedni. Természetfelettien szépet, transzcendens minőséget hozott létre.
Olyan zeneszerzőnek, akinek minden műve megfelel ennek a kritériumnak, közmegegyezéssel egyetlen embert nevezhetünk meg, és ez Johann Sebastian Bach. Minden egyes hangja ilyen. Az életmű egésze zseniális.
Mindenki más az ő köpenyéből bújt elő. Tehát nevezhető-e zseninek rajta kívül bárki is? Szerintem akkor, ha életműve közelíti a bachi minőséget. Ilyen Mozart, Beethoven és Schubert. Mindhármuk életművében megtalálhatók kevésbé inspirált, vagy könnyű kézzel odavetett darabok, de az életmű túlnyomó része zseniális. Ők a zeniten trónolnak, az Isten jobbján.
És a többiek? Jók és kevésbé jók. Méricskélhetjük, hogy mennyi volt életművükben a zseniális elem.
Erkel életművében van-e ilyen szikra?
Szerintem igen. És nem csak egy szikra.
A Bánk II. felvonásának egésze ilyen, de csak az eredeti változat, a maga eredeti arányaiban és felépítésében, zseniálisan, igen, zseniálisan felépített drámai fokozásaival; és ugyaninnen a harmadik felvonás első képe is, a romantikus őrülési jelenetek közt is kivételes Tiszaparti jelenettel.
Az István király IV. felvonás első képe (ami tulajdonképpen egy komplett operafelvonás) is ilyen a Zolna áriával és az izzóan drámai pogány jelenettel. A Dózsa negyedik felvonásának általam ismert alakja is ide sorolható a kiváló sátorjelenettel, és ugyanennek az operának az ötödik felvonása is, a víziójelenettel és a földi, mennybéli és pokoli dimenzió egyidejű megjelenítésével.
A Hunyadi jóval korábbi mű, de ebben is vannak részletek, amelyek kiemelkednek a kor átlagos színvonalából. A többi operának nincs olyan hangzó anyaga, amely alapján véleményt lehetne mondani e művek minőségéről. Az eredeti Brankovics felvételét sajnos nem ismerem.
De az általam ismert négy operában is van négy felvonásnyi olyan zene, amit a legnagyobbak sem szégyellhetnének. Még Verdi sem, aki Erkel kedvenc zeneszerzője volt.
Vajon arányban áll-e ez a mérleg a fentebb közölt játszási statisztikával? Nem. És ez egyértelműen a magyarországi kultúrpolitika bűne. Történelmi és elévülhetetlen bűne.
Ha a magyar kultúrpolitikusokon múlt volna, Bartók és Liszt beágyazottsága, játszottsága is hasonló lenne. Szerencsénkre nem rajtuk múlt, s így a magyar elem is kitörölhetetlen szín maradhatott a nemzetközi zenei élet palettáján.
Feladatunk az lenne, hogy ezt a palettát gazdagítsuk, mert van mivel.
882   musicus2 • előzmény874 2014-12-01 11:55:48
Bóka Gábor írása a Dózsa György előadásáról az Operavilágban
A vártnál kisebb nézőszám oka - a Péter Zoltán által említett lagymatag reklámkampány mellett - a helyszín megválasztása is lehetett. Az Operaházban ugyanez a látogatottság telt házat eredményezett volna. Ott a többségében külföldi színházlátogatók miatt ez az opera megtartható lenne a repertoáron, ami az Erkel Színházban nehezen elképzelhető.
Egyébként pl. a Tenor-ral sem az Erkelben kísérletezett az Operaház vezetősége.
881   smaragd • előzmény877 2014-11-30 03:52:40
Át nem gondolt, tiszteletlen mondat.
Azt javaslom, térjünk a tárgyra: Erkel Ferenc.
880   Sipi 2014-11-29 17:03:38
Kissé megfeküdte a gyomrodat ez a hozzászólás. :-)
879   smaragd • előzmény877 2014-11-29 15:24:13
CD-n, így írva olvastam most valahol.
Talán ettől nem áll égnek a hajad.
Talán ennek az elírásnak máshol és máshogy adhattál volna hangot. Ez van.
878   smaragd • előzmény877 2014-11-29 04:45:54
Oh, oh..!
Mit szeretnél ehelyett? Azt elfejtetted megírni.Fontos ez neked? Eddig mindenki megértette, miről van szó.
877   Sipi • előzmény874 2014-11-28 22:43:21
Ettől a "CD-én"-től feláll a szőr a hátamon...
876   macskás 2014-11-28 21:08:15
876
875   smaragd • előzmény873 2014-11-28 19:45:57
Megtiszteltetés nekem, hogy ideemelted írásomat, és egyezik véleményünk!
Beleolvastam az előző írásokba. Nekem az eredeti szövegkönyv nagyon tetszik.Egy biztos, hogy előadása esetén nagyon fel kell készülnie annak, aki meghallgatja, főleg, ha fiatal. Nagyon sok ma már nem használt szó van benne. Mivel azonban nem birkák ülnek a nézőtéren, van mód arra, hogy ezt megtegyük, ha kell. A darab ereje, energiája óriási.
Lehet, hogy ettől tartanak egyesek, "túl jó."
Éppen ideje, hogy a fennkölt magasztosság is megjelenjen a színpadon, újra. Akinek nincs meg a formátuma ehhez, az nem is tudja színre vinni. Nem hiszem, hogy itt ugatna valaki is, a karaván is csak addig halad, amíg pl ki nem esik egy kerék. Magasztos dolgok akkor valósulnak meg, ha a benne résztvevők is azok.
874   Búbánat 2014-11-28 18:27:41
Az Erkel Színház Dózsa György előadásáról

1514 az operaszínpadon

KORTÁRS ONLINE, Péter Zoltán
2014. november 27. csütörtök

„Az est karmestere – Kocsár Balázs – ugyan kifejtette, hogy az előadás előtt alaposabban tanulmányozta Erkel kéziratát, és valóban kiegészítette az 1994-ben játszott verziót néhány eddig nem hallott részlettel, de jelen előadás is a korábban szcenírozott formában színpadra állított verzión alapult. Kassai István Erkel utolsó operája (István király) esetében hosszabb kutatási folyamat eredményeképpen rekonstruálta a darab eredeti formáját, amelyet aztán felesége, Csányi Valéria dirigálásával többször előadtak koncertszerűen, és végül CD-én is rögzítettek. Ha minden jelentősebb anyagi támogatás nélkül Kassai István képes volt elvégezni ezt a nagy munkát, akkor nem hiszem, hogy a Dózsa György esetében az Operaház leküzdhetetlen akadályokba ütközött volna e téren. Mivel pedig az előadásból készült hangfelvétel CD-én is meg fog jeleni, így teljesen értetlenül állok előtte, hogy miért kellett az átírt verzióhoz nyúlni. Hiszen belátható időn belül nem fog még egy CD-felvétel megjelenni az operából.”
873   musicus2 • előzmény869 2014-11-25 13:02:36
Mielőtt belekezdtem volna a hozzászólásgyártásba, félrekattintottam, és a Hozzászólások a momus írásaihoz" rovatban 5208. sz. alatt megtaláltam smaragd hozzászólását. Egy szót sem kell írnom tehát, mert mindent elmond, amit én bővebb lére eresztve és okadatolva leírtam volna. Szokásomhoz nem híven leírom itt is.
"...tőkét is lehet kovácsolni a megmaradt kincsekből: jó marketinggel, ami már ki is alakult az Operában és az Operettszínházban is, kifejezetten hangsúlyozni lehetne és kellene, hogy eredeti műveket mutatnak be, eredeti zenével, hangszereléssel és szövegkönyvvel. Akkor a közönség tudni fogja, ez biztosan úgy szól majd, ahogy megírták, és nem lesz az az érzése, hogy olyan mint egyes történelemkönyvek, a fele sem igaz. Nem mindenki birka, aki jegyet vált egy előadásra. Kulturált emberek is váltanak jegyet. Ami eredeti, az mindig értékes. Többnyire azért, mert rengeteg munka és tehetség árán jött létre. Régiség. Az is csoda, hogy oly sok eredeti zenemű fennmaradt, megmaradt. Hálásak lehetünk mindenkinek, aki mentette őket! Ebben a témában teljesen új szemléletmóddal lehet csak visszajutni a régihez."
Lehet, hogy ugatunk, a karaván pedig halad, látszólag megállíthatatlanul. De biztos, hogy jó irányba halad?
872   macskás • előzmény871 2014-11-22 19:33:39
Csak azért kérdem, mert nem nézést írtál:)
871   musicus2 • előzmény870 2014-11-22 00:56:02
A kakasülő legtetejéről.
870   macskás • előzmény869 2014-11-20 09:30:57
Hol hallgattad meg?
869   musicus2 2014-11-19 10:54:57
Meghallgattam a Dózsa Györgyöt. Felemelő előadás. Az előadóké minden dicséret.
Ami nem rajtuk múlt, azon van mit szóvá tenni, meg is teszem majd.
Illetékestől tudom, hogy a Dózsát az Operaház nem kívánja műsorra tűzni a jövőben.
Erről egy esszét fogok írni, mert ez egy általános és tartós jelenség egyik megnyilatkozása csupán. Miért nem szereti a mindenkori magyarországi elit Erkel Ferencet és operáit? Úgy gondolom, hogy ennek az averziónak az egyik kulcsa éppen a Dózsa, a művészi felelősségtudat eme revelatív erejű megnyilatkozása.
868   Búbánat • előzmény866 2014-11-18 23:27:24
Ebből a Dózsa György-operából CD már biztosan lesz!

Olvasom a kiosztott kísérő lapon: "A hangversenyszerű előadásról...élő hangfelvétel is készül, amely később CD-n is hozzáférhető lesz."
867   Búbánat • előzmény866 2014-11-18 23:08:12
Bocsánat: "Molnár Zsolt" - Barna
866   Búbánat • előzmény865 2014-11-18 22:35:00
Sok mikrofont láttam a színpadon: vajon a rádió felvette? Kár,hogy csak ezt az egy előadást kaptuk: nekem Erkel Ferenc életműve szívügyem és operái mind igen közel állnak hozzám. Húsz éve ott voltam a színpadi bemutatón, mindkét szereposztás láttam, videón is megvan a produkció. Sok rosszat olvashattunk arról a produkcióról, de nekem tetszett az is. Ismerem a rádió régi stúdió felvételét Szabó Miklóssal a címszerepben, és egy jóval később, kolozsvári magyar operatársulat által kihozott Dózsa György-CD-t is. A tegnap esti produkció zenei anyaga már az eddigi legteljesebb, aminek örvendtem: mintegy 180 percnyi zene. Az előadás előtt vetített bevezető kis filmben (a próbafolyamatból láthattunk részleteket) Ókovács Szilveszter főigazgató úr kissé zavarosan fogalmaz, de a lényeg kijött: lehetetlen rekonstruálni az eredeti partitúrát, mert az 1867-es bemutató után következő kilenc előadás zenéje sohasem volt ugyanaz. Maga Erkel változtatott rajta: hozzáírt, betoldott, elhagyott, átírt… A szövegkönyvvel ugyanez a helyzet, így az 1994-es Erkel Színházi bemutatón énekelt szöveg (Oberfrank Géza és Mészöly Dezső átdolgozása) közel sem azonos az opera ősbemutatóján elhangzottakéval. A zenetörténészek feladata, hogy a többféle kéziratból összeálljon a lehető leghitelesebb partitúra. Ez a koncertszerű előadás az ötfelvonásos operáét hűen követi még akkor is, ha itt négyfelvonásban halljuk. Ez az egyszeri előadás-bemutató bennem semmiféle hiányérzetet nem hagyott, mivel mint említettem, ismerem az előző változatokat, azokhoz képest ez több. Az más kérdés, ahogy a húsz évvel ezelőtti Dózsa György dramaturgiai szálai sok kivetnivalót hagynak maga után, úgy ez áll a mostani verzióra is. Ha akkor hűvösen fogadta a közönség és hamar lekerült a színről – amit én akkor fájlaltam - , úgy a tegnapi mintegy háromnegyedig telt nézőtér lelkes tapsa ellenére is azt hiszem, ha megrendezve kerülne repertoárra, hiába a kiváló énekesein egész sora, nem tudnák huzamos ideig belopni magukat a „zeneértő” közönség szívébe - de se Dózsa Györgyöt, sem Erkelt. Pedig Molnár György (Barna) valóban nagyszerű, felkészült énekművész, aki biztosan mindent megtenne azért, hogy jelmezben, díszletek között ne csak vokálisan álljon helyt. De kis megingása ellenére remekelt súlyos énekszerepében Fekete Attila is mint Dózsa. A kisebb nagyobb szerepeket éneklő művészek is (így például Miksch Adrienn – Rózsa; Boncsér Gergely – Bornemissza; Geiger Lajos – II. Ulászló, magyar király és Ambrus, szabó) mindent megtettek annak érdekében, hogy a hallgatóság figyelme, érdeklődése mindvégig fennmaradjon a romantikus „vérdráma” lírai szépségekben is bővelkedő, megrendítő, végkifejletéig. Nem tudom, hogy a következő évadok egyikében visszakerülhet-e a Dózsa György a repertoárba. A fent elmondottak miatt- vagy ellenére – kétségeim vannak. Pedig én nagyon szeretném, ha ismét ott lenne! Nemcsak 1514 – 2014, azaz az 500 év jegyében van erre igényünk: „Míg a nemes a néppel összetart – meg nem töri ellen a magyart” - idézet Erkel operájából.
865   macskás • előzmény864 2014-11-18 21:36:04
?
 
Műsorajánló
Mai ajánlat:
18:00 : Budapest
Zeneakadémia, X. terem

"Józsa Tamás és Lázár Dániel szerzői estje"
JÓZSA TAMÁS: Vigilate mecum
Józsa Dalma, Rozsnyói Judit, Körmendi Johanna (hegedű)
LÁZÁR DÁNIEL: Quartet „E”
Szabady Ildikó (fuvola), Tóth Csamangó Blanka (klarinét), Schaff Magdolna (hegedű), Puskás Bernadett (gordonka)
LÁZÁR DÁNIEL: Lux Aeterna
Aya Shirai (gordonka), Lázár Dániel (zongora)
JÓZSA TAMÁS: Floyd
Tritonus Guitar Trio: Molnár Levente, Szurgyi Gergely, Varga Bálint (gitár)
LÁZÁR DÁNIEL: Air
Aya Shirai (gordonka), Riko Hosomi (zongora)
JÓZSA TAMÁS: Vinea mea
Józsa Dalma (hegedű), Kósa Lőrinc (bariton), Frecska Rebeka (fuvola), Láposi Dániel (vibrafon), Tóth Barnabás (gordonka)

18:00 : Budapest
Marczibányi Téri Művelődési Központ

Ninh Duc Hoang Long (tenor), Balogh Ádám (zongora)
Duna Szimfonikus Zenekar
vez.: Kanai Toshifumi
Jótékonysági koncert a Törös alapítvány javára
ROSSINI: Sevillai borbély - nyitány
DONIZETTI: Szerelmi bájital - Nemorino áriája
LEONCAVALLO: Mattinata, op. 5
BEETHOVEN: Holdfény szonáta („Mondschein-Sonate”) - I. tétel
CSAJKOVSZKIJ: b-moll zongoraverseny

19:00 : Budapest
Zeneakadémia, Solti György Kamaraterem

Kállai vonósnégyes:
Kállai Ernő, Szajkó Géza (hegedű), Dráfi Kálmán (brácsa), Balázs István (cselló)
Balog József (zongora)
"Kamarazene karnyújtásnyira"
BARTÓK: 2. vonósnégyes, BB 75
BEETHOVEN: 11. (f-moll) vonósnégyes, op. 95 („Serioso”)
BRAHMS: f-moll zongoraötös, op. 34

19:00 : Budapest
Régi Zeneakadémia, Kamaraterem

Halmai Katalin (ének), Dorota Anderszewska (hegedű), Bálint János (fuvola)
Szokolay Balázs (zongora)
"Liszt Születésnap Bevezető Koncert"
LISZT: Három dal Schiller Tell Vilmosából
LISZT: Zarándokévek, Második év: Itália – 1. Sposalizio
LISZT: Wartburg Lieder – 4. Walter von der Vogelweide
LISZT: Epithalam (hegedű-zongora változat)
LISZT: Romance oubliée (hegedű-zongora változat)
LISZT: Benedictus a Koronázási miséből (hegedű-orgona változat)
LISZT: S’il est un charmant gazon
LISZT: Comment disaient-ils
LISZT-BÁLINT JÁNOS: 2. magyar rapszódia

19:00 : Budapest
BMC Könyvtár

"Billentyűs történetek 3/2"
Tóth-Vajna Zsombor történelmi billentyűs hangszereket bemutató sorozata.
FRESCOBALDI: Partita sopra Ciacona (Libro II, 1627.)
FRESCOBALDI: Toccata Quarta (Libro II, 1627.)
FRESCOBALDI: Toccata seconda (Libro II, 1627.)
FRESCOBALDI: Aria detta la Frescobalda (Libro II, 1627.)
FRESCOBALDI: Capriccio di durezze e ligature
FROBERGER: Toccata in G
FROBERGER: Ricercar
BUXTEHUDE: Toccata in G
BUXTEHUDE: Nun lob mein Seel den Herren
LÜBECK: Chacon ex A
"Stile Italino" - Frescobaldi és hatása a német zenére

19:00 : Budapest
Nádor Terem

"Lukács Péter (az unoka) brácsaművész és barátai"
Lukács Pál 100 sorozat/1.
MOZART: Kegelstatt trió, K. 498
HINDEMITH: Szonáta-fantázia, op. 11, No. 4
MAX BRUCH: 3 Stücke für Klarinette, Bratsche und Piano aus, op. 83

19:00 : Budapest
Magyar Rádió Márványterme

Süle László (zongora), Borbély Mihály (fafúvók), Kántor Balázs (gordonka)
Süle László és Borbély Mihály szerzeményei
Klasszikus és jazz

19:30 : Budapest
Bartók Béla Nemzeti Hangversenyterem

Mayu Kishima (hegedű)
Pannon Filharmonikusok
Vezényel: Gilbert Varga
"Virtus & eksztázis"
HAYDN: E-dúr szimfónia, Hob. I:12
LALO: Spanyol szimfónia, op. 21
SZKRJABIN: Az eksztázis költeménye, op. 54

20:00 : Budapest
Szent István Bazilika

Virágh András (orgona)
19:00 : Szeged
Szegedi Nemzeti Színház

PUCCINI: A köpeny / Gianni Schicchi

19:00 : Gödöllő
Gödöllői Királyi Kastély

Csuprik Etelka (zongora)
"Liszt Fesztivál"
SZERKESZD TE IS A PORT.HU-T!
LISZT: Zarándokévek – Második év: Itália S. 161.
Sposalizio
Sonetto 104 del Petrarca (104. Petrarca-szonett)
Szonáta h-moll S. 178.
CHOPIN: Grande Valse Brillante Op. 18.
Nocturne No. 4, Op. 15 No. 1. F-dur
Mazurka Op. 17, No. 4. a-moll
SCHUMANN: Carnaval, Op. 9.

19:00 : Debrecen

Maxim Vengerov (hegedű)
Nemzeti Filharmonikus Zenekar
Vezényel: Hamar Zsolt
"A tánc apoteózisa"
RAVEL: La Valse
BRUCH: 1. (g-moll) hegedűverseny, op. 26
RAVEL: Tzigane
R. STRAUSS: A rózsalovag – szvit
A mai nap
született:
1706 • Baldassare Galuppi, zeneszerző († 1785)
1898 • Lotte Lenya (Karoline Wilhelmine Blamauer), énekesnő, színésznő († 1981)
1927 • Lakatos Gabriella, balett-táncos († 1989)
1945 • Jávori Vilmos, jazz-muzsikus († 2007)
elhunyt:
1545 • John Taverner, zeneszerző (sz. kb. 1490)
1893 • Charles Gounod, zeneszerző (sz. 1818)
1944 • Viktor Ullmann, zeneszerző (sz. 1898)
1968 • Tóth Aladár, zenetörténész, 1946 és 1956 között az Operaház igazgatója (sz. 1898)