vissza a cimoldalra
2018-11-18
részletes keresés    Café Momus on Facebook rss
Bejelentkezés
Név
Jelszó
Regisztráció
Legfrissebb fórumaink
Nemzeti Hangversenyterem - és más helyszínek (4098)
Mi újság a Magyar Állami Operaházban? (61317)
Milyen zenét hallgatsz most? (25002)
Momus társalgó (6349)
Kedvenc felvételek (149)
Társművészetek (1278)
Kedvenc előadók (2824)
Haladjunk tovább... (214)
A komolyzene jelene és jövője Magyarországon (2283)
Kedvenc művek (143)

Olvasói levelek (11292)
A csapos közbeszól (95)

Franz Schmidt (3226)
Mi újság a Szegedi Nemzeti Színházban? (2624)
Élő közvetítések (7521)
Kurtág György Szeretete (53)
A magyar zenei élet elfeledett vagy kevéssé ismert művészei (1159)
Évfordulók, jeles napok, születésnapok etc. (784)
Operett, mint színpadi műfaj (3764)
Kimernya? (2839)
Kemény Egon zeneszerző (Wien, 1905 - Budapest, 1969) (1530)
Operett a magyar rádióban (1949-1990) (2995)
Balett-, és Táncművészet (5577)
Opernglas, avagy operai távcső... (20163)
Nagy koncertek emlékezete (35)
A nap képe (2107)
Lisztről emelkedetten (932)
Pantheon (2280)

Fórumok teljes listája
Impresszum

megjelenteti:
Café Momus Egyesület
adószám:
18240531-1-43

apróhirdetés feladása:

Fórum - Társművészetek (-zéta-, 2007-11-13 12:07:15)

- film, könyv, gasztro, építő, képző, tánc, etc -
   
1277   trapper 2018-10-14 19:05:30

Idézet ebből a sokadik szövegáriából:
http://mandiner.hu/cikk/20181012_okovacs_szilveszter_az_operaert_felelek_nem_masok_cikkeiert

"Aki jó magasra ugrik és jó magasságot énekel, az fog itt fellépni, nem pedig az, aki jó magas pozícióban ülő politikushoz húz."

A FŐIG mekkorát ugrik és milyen magasságot énekel?
Csak nem jó magas pozícióban ülő politikushoz húz?
Közismertek olyan művészek, akiket Ő mellőz, pedig bőven teljesítik a fogalmazása szerintieket.

Szövegáriák helyett hozzáértés, megértés, szerénység és emberség kellene! 

1276   nizajemon • előzmény1272 2018-10-13 14:23:09

Attól "tartok",hogy Prőhle Gergely kvalitásai nemcsak a róla kritizálva írókénál,hanem a róla döntőkénél is számosabbak.Nem lesz fényes a finálé,úgy tűnik.

1275   Edmond Dantes 2018-10-11 09:52:39

Kásler Miklós emberminiszter: "Magam kultúrharcot nem érzékelek, de az biztos, hogy mindenfajta túlzott befolyást meg kell szüntetni."..."Az elmúlt évtizedekben gyakorlattá vált, hogy egyesek megmondták, ki a tehetséges és ki nem az. Ezek a minősítések jó néhányszor nem egyeztek a személyes véleményemmel, ízlésemmel. A kultúra területén dolgozóknak és döntéshozóknak feladatuk, hogy a kulturális értékeket juttassák el az emberekhez." (Magyar Idők, 2018. október 11.)

Vajon mire számíthatnak azok a kulturális intézményvezetők, -köztük pl. akár Ókovács Szilveszter MÁO-főigazgató- akik "megmondják, ki a tehetséges és ki nem az", "túlzott befolyásuk van" és a minősítésük nem egyezik a miniszterével? Arra számíthatnak, ami pl. legutóbb Pröhle Gergellyel történt? Eddig úgy tudtam, hogy éppenséggel a kulturális intézményvezetők döntenek az általuk vezetett intézményben történő munkáról és felelősek azért, hogy megmondják, ki a tehetséges és ki nem az. Vagy ezentúl a miniszter dönti majd el, ki énekelje Mimit vagy ki táncolja el Odette szerepét? A kritikusoknak is a miniszter mondja majd meg, ki a tehetséges és ki nem az? A közönségnek, az olvasóknak, a tárlatlátogatóknak a miniszter mondja majd meg, ki a tehetséges és ki nem az? Szóljon valaki, ha rossz a gondolatmenetem! A gondolatmenetemről is a miniszter mondja meg,jó-e vagy rossz? 

1274   joska141 • előzmény1272 2018-10-10 16:09:59

Magyar Idők, Apáti Bence: (idézet)

"Kásler miniszter úr nagyon helyesen belátta, hogy a magyarok többsége április 8-án többek között azért járult a szavazóurnákhoz, mert egy olyan kormányt akart, amelyik elég bátor megvédeni a tradicionális jobboldali értékeket a mindent letaroló, agresszív balliberális világképpel szemben". "

1273   Edmond Dantes • előzmény1272 2018-10-04 16:18:27

A NER forradalom felfalja saját gyermekeit (is).

1272   Klára • előzmény1271 2018-10-04 14:10:04

Akkor miért is kell leváltani? CSAK!

 

1271   Búbánat • előzmény1270 2018-10-04 12:51:48

ORIGO2018.10.04. 11:14

"November 1-i hatállyal Prőhle Gergely vezetői megbízatása a Petőfi Irodalmi Múzeum Főigazgatójának és az Emberi Erőforrások Minisztériumának közös megegyezésével megszűnik.

Kulturális területen végzett eredményes tevékenységét az Emberi Erőforrások Minisztériuma kiemelten hatékonynak tartja, egyben köszönetet kíván nyilvánítani a főigazgató eddigi áldozatos munkásságáért – adta hírül mai közleményében a tárca."

 

1270   Edmond Dantes • előzmény1258 2018-10-03 16:41:56

Friss, hivatalosan még meg nem erősített hír: október 31-i hatállyal leváltják Prőhle Gergelyt a Petőfi Irodalmi múzeum főigazgatói posztjáról. Részletek  i t t. Ld.még ugyanerről ugyanitt 1258-at...

...továbbiakban felkészül???...(Szakács Árpád már felkészült.)

1269   Edmond Dantes • előzmény1268 2018-10-03 09:09:13

Csak hogy tudjuk: o = Szakacs Arpad ujsagiro es tarsashazkezelo az, aki az eddigi legelesebb tamadast intezte - Billy Ellioton keresztul- Okovacs Szilveszter foigazgato es tobb mas , konzervativnak, jobboldalinak tekintett kulturalis vezeto ellen.

1268   Búbánat 2018-10-02 21:53:59

"KEGYELETI OKOKBÓL HALLGATTUNK, DE ENNEK MOST VÉGE"

VÉLEMÉNY

MAGYAR IDŐK, 2018. OKTÓBER 2. KEDD 10:41 2018. 10. 02. 15:31 Papolczy Gizella

„A Magyar Idők szombati számában Szakács Árpád a cikksorozatának XV. folytatásában felemlegeti a színházakból eltűnt Csurka-darabok fájó hiányát. Előtte, a pénteki számban a Csurka Endre, Csurka Eszter és Csurka Dóra közlése alapján született cikk pedig a hangzatos Vége az örökösödési háborúnak címmel jelent meg. Ebben az áll, hogy a „Csurka gyerekek” által kötött szerződések és az ő intencióik szerint újra játszhatják a színházak Csurka István darabjait.

De vajon a színházak miért nem játszottak eddig Csurka-darabokat? Talán a kormány elhibázott kultúrpolitikája miatt?

Nos nem, hanem azért, mert a „Csurka gyerekek” mindenkit bepereltek, aki akár a legkevesebbet is merészelt Csurka István emlékének megőrzése érdekében tenni. Vegzálták az Írószövetséget, a Fiumei úti temető vezetését, a Polgárok Házát, az Ady Endre Művelődési Házat, a Klebersberg Kulturális Központot, beperelték a Dörner vezette Újszínházat, a Bucz Hunor által vezetett Térszínházat és Ivancsics Ilona Színházát, mert játszották Csurka darabjait. Ki a fene szeret bíróságra járni? Hát levették a repertoárról.”

 […]

"Nem kímélték Medveczky Ádám Kossuth-díjas karmestert sem, aki a Négy-öt magyar összehajol című Csurka István-emlékkönyv előszavát írta, és az író születésnapjára rendezett emlékestek fényét nemzetileg elkötelezett, neves operaénekesekkel együtt emelte.

Beperelték Gárday Gábor operaénekest, Szakály Sándor történészt, Boros Imre közgazdászt, Kligl Sándor szobrászművészt, Kosaras Péter Ákos történészt, a Medveczky és a Papolczy család több tagját..."

[...]

Medveczky Ádám Kossuth-díjas karmester,
a Magyar Állami Operaház örökös tagja,
P. Reisz Pál, a sümegi ferences rendház házfőnöke,
Papolczy Gizella, a megszüntetett Magyar Fórum szerkesztőbizottságának elnöke

A cikkben hivatkozott Szakács Árpád-cikk:

XV. ELNYOMÁS ÉS RETTEGÉS A SZÍNHÁZAKBAN

1267   Búbánat 2018-07-28 23:11:30

MIELŐBB ÚJ RENDSZER KELL A SZÍNHÁZI TAOTÁMOGATÁS HELYETT

VÉLEMÉNY

MAGYAR IDŐK.HU,  2018. JÚLIUS 28. SZOMBAT 09:30 

A NEMZETI A TAVALYI ESZTENDŐBEN NEM FÉRT BE AZ ELSŐ TIZENÖT KEDVEZMÉNYEZETT KÖZÉ

 

L. Simon László

„Az elmúlt fél évben számtalan cikk jelent meg arról, hogy az úgynevezett kamuszínházak és a vitatható művészi teljesítményű előadók egyre több bevételre tesznek szert az állam által átengedett társasági nyereségadóból. A számok sajnos alátámasztják ezt az állítást, s miközben madártávlatból úgy látszik, hogy a 2009-ben bevezetett kiegészítő támogatási rendszernek köszönhetően egyre több az előadó-művészetekre fordított közpénz, közelebbről megnézve a fejleményeket riasztó tényekkel szembesülhetünk.”

[...] "A taotámogatások óriási mértékén elgondolkozva nem árt szembenézni azzal a ténnyel, hogy a Magyar Idők és más fórumok hasábjain az állami kulturális források elosztásáról zajló késhegyre menő viták szereplői sajnos nem látják a fától az erdőt: a taotámogatás tavalyi 37 milliárdjával szemben a Nemzeti Kulturális Alapban (NKA) kevesebb mint 800 millió forintot osztottak szét a nagyszámú színházi, zenei és táncos pályázó között. Ehhez jött még hozzá az üres adathordozók után beszedett díjaknak az NKA által felosztott része, ami, ha a könnyűzenei támogatásokat levonjuk, nem éri el a 300 milliót.

A nagy pénz tehát a taóban van, s bizony egy taóból kistafírozott intézmény azt bíz meg rendezéssel, darabok újra fordításával, dramaturgi munkával stb., akit csak akar, azaz ha a szemfüles zsurnaliszták a „kifizetőhelyeket” keresik, akkor a Petőfi Irodalmi Múzeum után nézzenek körül egy-egy előadó-művészeti intézmény háza táján is."

[…] „Joggal adódik az a kérdés is, kik vitték „haza” a legtöbb átengedett adót 2017-ben. Íme a rangsor: Rivalda Stúdió Művészeti Iroda Közhasznú Nonprofit Kft. (Experidance Produkció) 1,5 milliárd forint, Globe Production Közhasznú Nonprofit Kft. (Kékprodukció Előadó- és Alkotóművészeti Nonprofit Kft.) 1,5 milliárd – félreértés ne legyen, az is az Experidance. Esztrád Színház Közművelődési és Közhasznú Kulturális Egyesület 1,44 milliárd, Magyar Virtuózok Művészeti Nonprofit Kft. 1,43 milliárd, ICON (Forrás Művészeti Oktatási és Színházi Közhasznú Egyesület) 978 millió, Broadway Event (Jamdance Közhasznú Nonprofit Kft.) 776 millió, Műhely Produkció Közhasznú Nonprofit Kft. 695 millió forint.

Az első tíz helyezettbe mindösszesen három állami, illetve önkormányzati fenntartású színház fért be: a Magyar Állami Operaház 1,499 milliárd, a Budapesti Operettszínház egymilliárd, a Madách Színház 757 millió forintnyi taót tudott összeszedni. Míg például a Nemzeti Színház nem fért bele a listavezető 15 cégbe, addig a Mága Zoltán koncertjeit szervező, a rangsorban 15 helyezett Ymiso Hungary Kulturális Közhasznú Egyesület tavaly 578 millió forint taotámogatást kapott.” […]

1266   Edmond Dantes 2018-07-28 11:54:52

Ismét tanultam valamit,okosabb lettem. Hiába no, a jó (és nem jó) kommentelő holtig tanul.

Hogy mit tanultam? Hát azt, na, hogy egy konzervatív közéleti napilapnak, legalábbis Magyarországon (!) nem kell, nem feladata -netán nem szabad?- független véleményt közölnie. Ekkora öngólt legutóbb Mandzukic rúgott a VB-döntön. Az is szép volt.

Továbbá megtanultam, hogy egy konkrét színházi produkción rugózva, de annak megtekintése nélkül lehet, pontosabban kell ekézni a ner-lélegeztetőgépen tartott pszeudo "ballibet"...úgy általában. Itt van már a Chicago Csikágó. Az a régi.

Konkrét kritika helyett pedig a kritika "lényegét" kell kifejteni. Remélem, itteni szerkesztőink, cikkíróink azért már csak eztán is megmaradnak régi rossz  jó szokásuknál és konkrét produkciókról fognak konkrét kritkákat írni. Azok jobbak.

1265   IVA • előzmény1263 2018-07-28 03:21:28

Nem az Origo és nem a Magyar Idők védelmében, csupán a tényszerűség kedvéért:
Az Origo nem definiálja magát független lapként. A Magyar Idők konzervatív közéleti napilapként határozza meg magát. Miért is kellene független véleményt közölniük?
Valóban nincs utalás arra, hogy munkatársaik látták volna a Chicago előadását, de nem is kritikát írtak. „Feltehetően azért nem tetszett, mert egyszerűen rossz” – ebben a mondatban a feltehetően jelzi, hogy a minősítés feltevésen alapszik. Fáy recenziója más előjelű összegzést nem tesz lehetővé.

1264   IVA • előzmény1262 2018-07-28 03:18:35

Nem az Origo védelmében, csupán a tényszerűség kedvéért:
Az Origónak van kult.-rovata, de ez nem kötelezi bármelyik színpadi produkció értékelésére, sem azokkal kapcsolatos szakmai vitára. A cikk nem a Chicago előadásáról szól, hanem arról, hogy az ellenzéki média nem fogadja el, nem közli le az Alföldi Róbert rendezéséről formált ellenkező véleményt, történetesen Fáy Miklós szabad véleményét.
Az írás megjelenését az indokolja, hogy az Origót többen olvassák, mint Fáy blogját, a kritika lényegét pedig kifejti a Fáy stílusában kevésbé jártas olvasók táborának.
A PS 2-höz: Le nem közölt kritikáját Fáy Miklós leközölte a blogjában, tehát nyilván nem ajánlotta fel az Origónak (amely linkeléssel elérhetővé tette a cikket).

1263   Edmond Dantes • előzmény1261 2018-07-27 18:16:24

Elozo (ez alatti) beirasom ota rabukkantam egy ujabb gyongyszemre espedig eppen a fuggetlen, elfogulatlan, szabad sajtotermek origo idezett cikkebe agyazva, ezt. Ajanlom mindenki szives figyelmebe. Elvegre ebben az irasban nemcsak honi kulturalis allapotainkrol kapunk hiteles, elfogulatlan tájekoztatast, hanem egy nagy -cikkszerzo es kritikus- egymasra talalas oromteli tanui is lehetunk. Oromunket itt is kisse bearnyekolja az, amit mar emlitettem lejjebb: az a lekuzdhetetlen erzes keritett hatalmaba, hogy a fuggetlen, elfogulatlan, szabad Magyar Idok kolumnistaja sem latta az eloadast mikent nevtelen origos kollegaja sem. Sebaj, az egesz ceco ugysem a produkciorol szol...mikent a Billy Elliot-ceco sem.

 

 

 

1262   Edmond Dantes • előzmény1261 2018-07-27 16:33:02

Szerencsere letezik fuggetlen, elfogulatlan, szabad sajtotermek Magyarorszagon (origo)...

...kar, hogy ez a sajtotermek az idezett cikkben csak a kritikust pontosabban annak velt politikai ertekrendjet minositi, kritizalja. A produkciorol ugy tunik, mar nem futotta (?) szini- (es  n e m  1/1 politikai) kritikat osszerittyenteni.

PS 1 Eddig nem erdekelt a darab. Most mar kezd. (V.o. Billy Elliot-ugy)

PS 2 A fuggetlen, szabad, elfogulatlan origo atvehetne a le nem kozolt kritikat. Rajta!

1261   Búbánat 2018-07-27 14:25:58

"TISZTESSÉG VAGY AMIT AKARTOK"

Fáy Miklós.hu

2018. július 8. vasárnap, 1:19

 

„Tényleg nem akarok itten hősködni, de a következő dolog történt. 

Megbízást kaptam a szinhaz.net oldaltól, hogy írjak az Átrium Színház Chicago előadásáról. Szép feladat, jó feladat, még ha a végén kiderül, hogy egy csapat énekelni és táncolni nem tudó színművésznek kellene énekelnie és táncolnia, ami nem feltétlenül kecsegtet sikerrel. Mindegy nem magyarázom tovább, itt az írás róla.”

[,,,]

„Eltelik egy nap, kettő, az írás csak nincs fönt az oldalon, amit soha nem értek, a bemutató már régen elmúlt, meg egyébként is, internet, nem kell sem szedni, sem nyomtatni, csak beilleszteni, de hát ki tudja, mik máshol a szokások. Közben érkezik egy levél a szerkesztőtől, vagyis a megrendelőtől, hogy azt mondják a színházban, ez egy különlegesen szerencsétlen este volt, ami elromolhatott, az elromlott, nem nézném-e meg meg egyszer az előadást. Mondtam, hogy megnézem én, abban nincs hiba, de nem változtatok, ez így kerek.

Nincs válasz, de az írás nem kerül föl. Aztán jön egy újabb levél, hogy azért csak nézzem meg a másik szereposztást, és fogalmazzam össze a tapasztalatokat, az sem baj, ha az egész őszre csúszik. Dupla honorárium. 

Tényleg? Addig kell nézni egy előadást, amíg nem tetszik? Akkor közöljük róla a kritikát, amikor már úgyis mindegy? És ezentúl majd minden előadás kap még egy lehetőséget, hátha csak rossz napja volt a főszereplőnek, a súgónak meg a függönyhúzónak?” 

 

az Origo.hu kommentárja

ORIGO.hu, 2018.07.27. 12:05

„Egy szinhaz.net nevű internetes színházi újság rendelt egy cikket az egyik kritikustól. Alföldi Róbert a Chicago című musicalt rendezte meg az egykori Május 1. mozi helyén nyílt magánszínház-szerűségben, aminek egyébként Alföldi félig-meddig az egyik vezetője is. A kritikus nem áll különösebben távol az ellenzéki médiumoktól, de valamiért mégsem tetszett neki Alföldi előadása. Feltehetően azért nem tetszett, mert egyszerűen rossz. Mindenesetre a kritikus elkövetett egy hibát. Azt írta Alföldi Róbertről, amit gondol, nem pedig azt, amit a balliberális színházi világban róla gondolni kell.” 

1260   Edmond Dantes 2018-07-26 16:33:34

Kis (?) magyar Kulturkampf, ezúttal Erdélybe kihelyezve. Részletek itt. Zenei vonatkozás ebben nincs.

1259   Edmond Dantes 2018-07-26 16:25:09

Vidnyánszky Attila visszautasította a kritikusok jelölését. 

A Színházi Kritikusok Céhe az előző évad legkiemelkedőbb színházi teljesítményei közé emelte...Vidnyánszky Attila Bánk bánját is. Ám Vidnyánszky nem kér a jelölésből. Részletek itt. Részemről no comment. Ennyit arról, ki(k) politizálja(k) át a művészeti életet. Ki mit mikor miért (nem) vesz át.

1258   Edmond Dantes 2018-07-09 15:46:55

"Reszkess Hammerstein Judit?"--->leváltották. Hammerstein Judit mostani leváltásáig a Balassi Intézet igazgatója volt. Ugyanazon cikkben bírálta őt nemrég a Magyar Idők, amiben pl. a "melegpropagandás" Billy Elliotot, közvetve (vagy inkább közvetlenül?) Ókovács Szilveszter MÁO-főigazgatót, Pröhle Gergelyt, a PIM főigazgatóját és más "polgári-konzervatív" kulturális intézményvezetőket.

1257   Edmond Dantes 2018-07-09 15:37:48

Interjú Alföldi Róberttel a mediapart.fr portálon, lényegi összefoglalása magyarul hvg.hu-n.

1256   Búbánat 2018-07-06 00:54:39

Kiállítások a Víztoronyban

/Papageno - 2018.6./

 

1938 - 2018 - 80 éves a Margitszigeti Szabadtéri Színpad

Hogy volt!? – Pillanatképek a magyar közmédia történetéből Médiatörténeti kiállítás a Margitszigeti Víztoronyban

A magyar televíziózás 65 éves történetét ünnepeljük 2018-ban. Ennek kapcsán a Budapesti Nyári Fesztivál több eseményével is fel kívánja idézni a televíziózás múltját, kiemelve közösségteremtő jelentőségét, ezért a Víztorony idei kiállítását az MTVA-val való együttműködés keretében ennek szenteljük.

A több mint 100 éves műemlék látogatói előtt számos emblematikus mozzanatot és médiatörténeti kuriózumot ábrázoló felvétel elevenedik meg az egykori Magyar Televízió, Duna Televízió, a Magyar Rádió és a Magyar Távirati Iroda múltjából. A kiállítási anyagok az ifjabbak számára lehetőséget nyújthatnak megérteni, az idősebb korosztály részére pedig segíthetnek felidézni egy olyan Magyarország képét, ahol a televíziózás és a rádióhallgatás korántsem volt mindennapi tevékenység. Ma már nehéz elképzelni, de a televíziózás „‚őskorában”, amikor az utcában vagy háztömbben csupán egy családnak volt tévékészüléke, nem adtak minden nap adást. A műsorok felfokozott hangulatú, spontán élményközösségeket hoztak létre: ezt az élményt idézi fel a kiállítás is. A közszemlére tett fotók egyben emlékeztetni kívánják a látogatót az azóta megtett útra, a kommunikáció vívmányának kiteljesedésére és szerepének jelentőségére, amely mára az egyik legfontosabb eszközzé vált. Egy olyan alapvető kommunikációs csatorna lett, amely adásaival összeköt családokat, városokat, kultúrákat.

A múlt pillanatképein bemutatjuk a korai technológia olyan eszközeit, mint a Magyar Televízió próbaadásainál használt kamerák és közvetítő kocsi vagy az Orion gyár akkoriban vadiújnak számító, 1957-es televíziókészüléke. Emellett olyan jelentős műsorok munkahelyszíneit ismerhetik meg az érdeklődők, akár a Kossuth Rádió műszer- vagy a Magyar Távirati Iroda székházának egyik munkaszobája. A korszak mára legendának számító hírességei is fókuszba kerülnek, Szepesi György, az egykori sportriporter, Kovács Eszti, A pancsoló kislány című közismert dal énekese, Ruttkai Éva és Latinovits Zoltán színművészek, Czigány György zongoraművész, Kodály Zoltán zenetudós és Karinthy Ferenc író életéből és munkásságából tekinthetünk meg lopott pillanatokat.

/www.szabadter.hu/

1255   Edmond Dantes 2018-07-02 15:49:06

A multikulti vége - interjú Pröhle Gergellyel, HVG. Ld. még Erkel-topik 9304 és Fischer Ádám-topik 496.

1254   Búbánat 2018-05-30 00:13:45

2018. MÁJUS 29. KEDD 05:55

FENNTARTANI AZ ÉRDEKLŐDÉST

VETÉLKEDŐ KÉSZÜL AZ ISTVÁN, A KIRÁLYBÓL ÁLTALÁNOS ISKOLÁSOKNAK

B. Orbán Emese – magyaridok.hu

Szörényi Levente életművére tette fel a munkásságát, és most ezt az életművet „bebetonozza”. Iskolába akarja vinni az István, a királyt, és filmet szeretne forgatni az Illés zenekar zenéjével. A Zikkurat Színpadi Ügynökség producerével, Rosta Máriával beszélgettünk.

– Köztudott, hogy ön Szörényi Szabolcs felesége, és 35 éve képviseli Szörényi Levente szerzői jogait, elsősorban a színpadi műveket illetően, és ezeket színpadra is állítja. Ezzel kapcsolatosan jelezte, hogy fontos bejelentenivalója van.
– Nemcsak a Szörényi testvérek, de nemrég én is elmúltam hetvenéves. Úgy érzem, tennem kell valamit, hogy az életművüket bebetonozzam. Ez igaz tartalmilag és formailag is. Formailag a megoldás egy alapítvány, ahová Levente műveinek jogait szeretném betenni, és ebben az alapítványban a jogutódokat kuratóriumi tagnak, kuratóriumi elnöknek szánom. Elsősorban Levente fiát, Szörényi Örsöt és Szabolcs Szörényi Réka nevű lányát. Amíg élek, én is szeretnék a közelében maradni, hiszen nem szívesen adom ki a jogokat a kezemből semmilyen szempontból.

– Mit foglal magában az alapítvány?
– Benne van az összes könyv, ami megjelent Szörényi Leventéről, vagy ő írta, szerzemények, fotók, filmek, színház, opera stb. Benne vannak az ásatásai fenn a Pilisben, benne az összes Illés és Fonográf, akkor is, ha az eredeti jog nem nálam van, hanem a Hungarotonnál. Szeretnék egyezséget kötni nemcsak velük, hanem a szerzőtárs Bródy Jánossal és az őt képviselő Melody ügynökséggel, valamint az összes szerzőtárssal is. Tartalmilag két húzó tételünk van: az István, a király és az Illés.– Az István, a király idén harmincöt éves. Készülnek valamilyen különleges produkcióval?
– Egy eddig soha nem látott ünnepi koncertváltozattal jelentkezünk. Miskolcon az operafesztiválon lesz a bemutatója június 11-én. Ez egy oratorikus verzió, nagyzenekarral, rockszekcióval, nagy vegyeskarrá bővített Honvéd Férfikarral, első osztályú szólistagárdával, az elérhető legjobb rockerekkel. Asztrik szerepében az operaénekes László Boldizsárt láthatjuk, Istvánt és Koppányt a régi „vetélytársak”, Feke Pál és Vadkerti Imre, a tíz évvel ezelőtti A Társulat produkció győztesei alakítják. Biztos nagy meglepetés, hogy Réka szerepében Tóth Gabit láthatja a közönség. Vezényel Kesselyák Gergely.

– Láthatjuk ezt az előadást Budapesten is?
– Ezt a koncertváltozatot december 17-én bemutatjuk a Budapesti Sportarénában, de előtte Debrecenben, Veszprémben, Szombathelyen és Zalaegerszegen is láthatja a közönség.

– 2008-ban találta ki A Társulatot. Most van egy új projektje?
– Ez egy nagyon komoly és számomra nagyon fontos elképzelés, az a címe, hogy István, a király iskolába megy… Az általános iskolai alaptantervben benne van röviden az István, a király. A zenei általánosok között vannak olyanok, amelyek az elmúlt években kértek engedélyt egy-egy részlet bemutatására. Kaptak tőlünk zenei alapot vagy kottát is. Pár hónappal ezelőtt valamelyik televízióban, egy pár perces hírben közvetítettek egy részletet, ahol egy tíz év körüli kisfiú Koppányt énekelte. A riporter kérdésére kiderült, hogy semmit nem tud Koppányról, csak azért szereti, mert az édesapjának a kedvence. Ez azt jelenti, hogy apukával kihal az István iránti érdeklődés? Ennek hatására gondoltam, hogy szerzek még egy generációt magunknak. Az összes általános iskolának lehetőséget szeretnénk adni az István, a király színpadi bemutatására. Egy olyan formátumot hoztunk létre, amelyben mind az oktatási, mind a kulturális államtitkárság örömmel mellénk állt. Az egyik márciusi kormányülésen el is fogadták, és kaptam a célra ötvenmillió forintot, ami az idei Szent Korona-évben elegendő az induláshoz.

– Miben áll ez a koncepció?
– Az oktatási tárca felajánlotta, hogy elküldi a felhívást a magyar nyelvű általános iskolákba itthon és határon túlra is, amely tartalmazza a versenyben való részvétel lehetőségét. A 2018/19-es tanévben a Zikkurat által felállított alkotói és művészi stáb segíti az iskolák munkáját. Ehhez sok háttéranyagot biztosítunk számukra, azaz ebben a versenyben végig „fogjuk a kezüket”.

– Hogyan képzelik el a továbbiakat, mi a végső cél?
– Mint ismeretes, a mű négy jelenetből áll, amelyek egyenként 22-25 perc hosszúságúak. Ezek közül választják ki a pályázók, hogy melyiket állítják színpadra: Örökség, Esztergom, Koppány vezér, István, a király. Az iskola saját castingot tart, kiválogatja a szereplőket, elkezdenek próbálni, és házilag megoldják a díszlet-, jelmez-, kellék- és egyéb színpadi elképzeléseket. A zenei kíséretet is saját maguk választják meg. Az azonos részeket viszonyítjuk egymáshoz a verseny folyamán. Ez azt jelenti, hogy négy győztes iskolánk lesz, amelyek a jövő évi gyermeknapon a Kossuth téren vagy más exkluzív helyszínen előadják az István, a királyt. Nem lesz homogén előadás, de a négy különböző stílus kiadja az István, a királyt, amelyet hagyományosan a Beethoven-nyitány és a Himnusz foglal keretbe.

– Mi lesz azokkal, akik ebbe a győztes előadásba nem kerülnek be?
– Az egyéni megméretést is célul tűztük ki, és keressük a kisiskolások közül a legjobb Istvánt, a legjobb Koppányt, azaz lesz egy „legjobbak” szereposztás. Velük állítunk majd színre a jövő év őszén egy előadást az Arénában.

– Hogyan fogja eljuttatni az emberekhez? Gondolok itt elsősorban arra a korosztályra és a szüleikre, akik szinte egyáltalán nem néznek televíziót.
– Igen, ők már mind „youtuberek”. Egy online csatornát indítunk. Úgy tudjuk, hogy elsők leszünk Európában egy ilyen típusú műsorral. Ennek persze van egy problémás oldala is, mert kisiskolásokról van szó, és a felmerülő törvényi előírásokat be kell tartanunk.

– Van még valamilyen terve az István, a királlyal?
– Régóta szeretnénk a harmincöt évvel ezelőtti film alapján egy remake-et készíteni. Jobb ötletünk nem is támadhatott volna, mint hogy felkértük Jankovics Marcellt, készítse el az István, a király rockopera animációs változatát. Úgy tudjuk, hogy 2020-ig a Toldival van elfoglalva, de utána ez következik, s úgy gondolom, ez Jankovics Marcell életművének is meghatározó darabja lehet.

– És a Szörényi-életmű többi része? Az Árpád népe, a Veled, uram…
– Az Atilla – Isten kardja, a Kőműves Kelemen és a Fehér Anna, ezeket mind, mind elővesszük. Szeretnénk színpadra állítani az összes Szörényi-operát az Erkel Színházban. Ókovács Szilveszter főigazgató úrral túl vagyunk az első beszélgetésen. Úgy tűnik, hogy 2020-ban elkezdhetjük a Szörényi Levente-életmű felújítását.

– Egy kérdés erejéig térjünk vissza az István, a királyra. Mit tud mondani így utólag a 2013-as Alföldi-rendezésről?
– Az a produkció Alföldi Róbert szempontjából teljesen rendben van, a közönség szempontjából nem egyértelmű. Viszont nagyon fontosnak tartom, hogy 2013-ban a Kárpát-medence még „lángba tudott borulni” az István, a királytól. Harminc év után még el lehetett érni egy művel, hogy az egész Kárpát-medence „ott veri a tamtamot”, pró és kontra. Ez hihetetlenül nagy dolog!

– Megérte a botrányok révén is?
– A marketingnek ez a része így is működik. Mindig fenn kell tartani valamivel az érdeklődést.

– Mit tervez a másik „húzó” tétellel, az Illéssel?
– Abból is szeretnék egy filmet. Megpróbálkozom a filmalapnál. A film zenéje Illés-zene, de a történet nem az Illés zenekar története. A jövőben felkért rendezőn múlik a forgatókönyv, de 2-3 éven belül szeretnénk leforgatni.

– Finanszírozás szempontjából hogyan tudnak előre tervezni?
– Rendkívül fontosnak tartom a tao intézményét. Színházi produkciók esetében, főleg független producerként, mindazokat a feladatokat, amelyeket kitűztünk magunk elé, a támogatás ezen formájával tudjuk részben megoldani. A Zikkurat évek óta belföldön dolgozik, és minden évben hasonló nagyságrendű elszámolásokra kapja meg a határozatot. Így tudunk előre tervezni.

– Régebben tett egy olyan kijelentést, hogy nem kér állami támogatást a produkcióihoz, hogy Szörényi Levente nyugodtan szidhassa a Fideszt.
– Azt mondtam, hogy szabadon beszélhessen.

– Úgy gondolja, ha kap állami támogatást egy arra érdemes kulturális rendezvényre, nem lehet véleménye?
– Nem, nem gondolom. Ezt akkor némi cinizmussal mondtam. És nem gondolom ezt főleg Szörényi Levente esetében, aki már bebizonyította, hogy miről mit gondol és hol a helye.

– Harmincöt éve működtet kulturális céget a „zöld mezőben”, és nem mindig volt könnyű helyzetben. Többször írták önről, hogy erőfölénnyel próbál megoldani mindent. Mennyire erőszakos?
– Nagyon! Ebben a szakmában…?! Hogyha hagyom magam eltaposni, ma egy németfordító vagyok valami kis irodában! Nem először mondom, hogy 35 éve tolom zsidó asszonyként a hunok szekerét, ami eleve feltételezi, hogy eltökélt vagyok, és nekem mindenkivel meg kell küzdenem minden oldalon. Nekem ez lett a sorsom.

1253   Edmond Dantes 2018-05-17 17:06:40

Závada Pál 2016-ban írt azonos című regényének színpadi változatát mutatták be a napokban a Radnótiban. Bár mint annyi mindent, a II. világháború utáni zsidóellenes pogromokat, zsidók elleni verbális és/vagy tényleges, fizikai támadások eseteit is szőnyeg alá söpörte-söpri a történetírás, azok léteztek, megtörténtek. A világháború véget ért 1945-ben, a holokausztot túlélt maradék zsidóság elleni honi gyűlölködés, uszítás és megpróbáltatásaik nem értek véget. Egy "csokorra való" ügy -benne a regény és a színdarab alapjául szolgáló "sajnálatos" eset- rövid összefoglalója itt olvasható: 

http://konfliktuskutato.hu/index.php?option=com_content&view=article&id=140:antiszemita-zavargasok-pogromok-es-vervadak-1945-1948&catid=16:esetek

Uszítás, gyűlöletkeltés, megfélemlítés, kirekesztés: ismerős jelenségek. A múlt elmúlt (vagy mégsem?), a jelen velünk él, a jövő sötét és fenyegető...lehet.

A téma, a kunmadarasi pogrom körülményei és története és a belőle készült darab rendkívüli erejű hangütése illetve az irodalmi-történelmi nyersanyag nagyon passzol a Mohácsi-testvérek dramaturgiai (Mohácsi István) - rendezői (Mohácsi János) stílusához. Az előadás, a maga egyvégtében két és negyed órás hosszúsága, az idősíkok folytonos váltogatása, a népes szereplőgárda állandó jelenléte és szüntelen pulzálása ellenére nem fárasztó, tökéletesen leköti a néző figyelmét. Khell Zsolt függöny- vagy lamellaszerű, szó szerint és átvitt értelemben is keretes díszlete maga is játszik, keretbe foglal, mozog, hangokat ad és hangokat adnak vele. Remete Kriszta jelmezei korhűek. Tizennégy színész és négy zenész (Némedi Árpád játszik is, zenél is) játssza, mozogja vagy üli és éli át az előadást végig a színen töltve, a két főszereplő-feleség beszélgetései közepette. Kettőjük közül Radnay Csilla emelkedik a teljes "mezőny" fölé  -férje szerepében Pál András is jó-, Martinovics Dorina alig marad el kolléganője mögött. A produkció fő erőssége mégis a magasrendű ensemble-kultúra, a társulat csúcsra járatott összjátéka. A felsoroltakon kívül játszik még: Porogi ÁdámLovas RoziSodró Eliza, Gazsó GyörgyKelemen JózsefLászló Zsolt, Schneider ZoltánRóbert Gábor, valamint Józsa Bettina és Konfár Erik eh.-k és a három további muzsikus: Kovács Márton (egyben zeneszerző is), Gyulai Csaba és Móser Ádám.

Závada Pál: Egy piaci nap - a Radnóti Színház előadása, 2018. május 12.

1252   ebera • előzmény1251 2018-04-28 11:34:41

Kedves ED! Ez már tényleg baromira unalmas.Próbálj már leszakadni a politikáról, kérlek szépen!

1251   Edmond Dantes • előzmény1250 2018-04-27 18:34:09

Én úgy tudom, hogy az ország mértani közepe Pusztavacs...de az sem kizárt, hogy egy ideje már egy Fejér megyében található település az ország mértani közepe, ahol kisvasút, stadion és sok más látnivaló van. Végülis a Feszty-körképet is áthelyezhetnék oda, legalább közelebb lenne Budapesthez.

PS Ópusztaszer Pusztavacstól kb. 100-105 km-re délkeletre van.

1250   -zéta- • előzmény1248 2018-04-27 17:29:18

Nagyon egyszerű döntés volt, Ópusztaszer az ország mértani közepe...

1249   Klára • előzmény1248 2018-04-27 12:09:48

Anonymus szerint ezen a tájon  a honfoglaló magyarok  Árpád vezetésével nemesi gyűlést tartottak, ahol megállapították az ország törvényeit: „szerét ejtették” az ország dolgainak. A gyűlés emlékére pedig a helyet Szer-nek nevezték el . Valószínúleg ezért. (Mivel ez történetilleg nem igazolható, gyakorlati jelentősége nincs.)  Egyébként egyetértek, megközelíthetőség szempontjából még nekünk, hazaiaknak is problematikus, Budapesten nyilván sokkal több nézőt vonzana.

Egyébként a csak "Szer" elnevezés miatt lehetne az Őrségben is, hiszen a településnevekre a -szer arrafelé jellemző. Megint egy dolog, amire igazából nincs magyarázat, csak így van.

1248   Edmond Dantes • előzmény1246 2018-04-26 16:58:59

Nemigen értem, miért Ópusztaszer lett a Feszty-körkép "végső nyughelye". Több helyen állt, de mindig Bp.-en és mindig a Városligetben ill. szűk vonzáskörzetében. Manapság az ilyen látnivalók ismét divatos turistacélpontok lettek, művészi értéküktől függetlenül...de a külföldi turisták nem fognak Bp.-ről 150 km-t utazni a Feszty-körkép kedvéért és magyarok is sokkal többen látogatnák, ha a fővárosban lenne.

1247   Búbánat 2018-04-24 21:17:00

Munkácsy Mihály képek a szentpétervári Ermitázsban

artnews.hu - 2018.04.23

A világ egyik legjelentősebb múzeumában, a szentpétervári Ermitázsban önálló kiállításon mutatkoznak be Munkácsy Mihály művei.  Az április 23-án nyíló tárlaton látható 65 festmény zöme, 45 alkotás a Magyar Nemzeti Galéria anyagából, a további 20 festmény pedig a legjelentősebb Munkácsy-magángyűjteményből, Pákh Imre gyűjteményéből érkezett a Néva parti városba.  A kiállítás július legvégéig látható.

1246   Búbánat • előzmény1245 2018-04-24 21:00:53

Kedves Klára!  "Tájékoztatásom"  egy javaslat volt a felvetett kérdésre.  Másokra is gondoltam ezzel, hiszen sokan olvassák a fórumot.  Múzeumba, kiállításra nyilvánvalóan egyhamar nem fog kerülni a kép, sajnálkozhatunk felette, hiszen én is szívesen eltöltenék több időt a festmény előtt,  mint amit egy parlamenti látogatási vezetés lehetővé tesz.  De a parlamenti látogatás továbbra is megoldás lehet azoknak, akik legalább egy pillantást szeretnének vetni erre a csodálatos műalkotásra. Ha másképp nem megy.  

Mellesleg nagyon sok festmény és más műkincsek (műgyűjtemények, magángyűjtemények) nem hozzáférhetők, elzárva tartják előlünk vagy csak korlátozott körülmények között tekinthetők meg.  A Parlament épülete mellett magán- és állami rezidenciák, akadémiák, galériák, csarnokok,  egyházi- és közintézmények, paloták stb soráról tudunk,  amelyekben őriznek - a köznép számára "láthatatlanul" - ehhez hasonló értékeket, amelyekről úgy gondoljuk,  hogy közkincs, és nem sajnálnánk pénzt, időt, fáradságot, ha  időszaki vagy állandó jelleggel a tulajdonosok mindenki számára elérhetővé tennék azokat (nemcsak kivételes alkalmakkor: pl. múzeumok napján...).

Más példa.

A Feszty-körkép megtekintéséhez  Budapestről le kell utaznom Ópusztaszerre, ha újra és megint  újra látni  szeretném ezt a monumentális festményt.  Persze ott sokáig elidőzhetek a körkép előtt. Mégis,  csatlakozva mások véleményéhez, én is azt mondom, nem törvényszerű hogy  az a "valami" mindörökké ott helyben maradjon; "ki kellene/lehetne  találni", hogy legalább időszaki kiállítás keretében minden fontos, szépséges műalkotásunk több helyre is eljusson az országban, hogy minél többen megtekinthessék és hogy  nem kevés időt rászánhassanak az érdeklődők ha már előttük állanak és elmélyülhessenek bennük - láttukra.

Vagy ha nem lehet leszerelni, lebontani, áthelyezni, elmozdítani, elvinni, akkor ott helyben lehessen minél egyszerűbben közel kerülni ahhoz, és az illetékesek részéről elegendő időt biztosítani  arra, hogy  mindenki szabadon (vagy fizetségért cserébe) bennük kellően kigyönyörködhesse magát.

1245   Klára • előzmény1244 2018-04-21 14:14:54

Kedves Búbánat! Köszönöm a kioktatást. Ezt a lehetőséget ismerem, többször jártam bel- és külföldi csoporttal Parlament- látogatáson. A Parlament  és egy nyilvános múzeum között azért van némi különbség. Nem csak a bejutási lehetőség, de az egyéni érdeklődés okán is. Ha egy parlamenti időhöz kötött vezetés és egy egyéni múzeumlátogatás - annyi percet állok egy kép előtt amennyit akarok, stb.- közötti különbséget zongorázni tudnám, én lehetnék Szergej Rachmanyinov!

1244   Búbánat • előzmény1243 2018-04-21 09:32:28

A Parlament Látogató Központban bárki belépőjegyet válthat az Országház épületébe és vezetéssel megtekintheti belülről az érdekesebb helyeket és így eljuthat abba a terembe is, ahol Munkácsy Mihály Honfoglalás c. festménye látható.  Én már többször éltem ezzel a lehetőséggel.

1243   Klára • előzmény1242 2018-04-20 12:14:44

Igen, valamikor kiállítóremenek készült, annak kellene lennie most is! A gondolat második részével is egyetértek, sőt kibővíteném: kiállíthatnák és bemutathatnák végre-valahára a Parlament, valamint egyes közhivatalnak titulált elefántcsonttornyok falait díszítő festményeket, szobrokat és egyéb műtárgyakat. Nem tudom, Munkácsy Mihály Honfoglalás c. képét pl az utolsó évtizedekben látta-e valaki? Aki hivatalosan bejár a Parlamentbe, az ne jelentkezzen!

1242   Edmond Dantes • előzmény1241 2018-04-18 08:55:03

Én is megnéztem a Román Csarnokot, tényleg szép, mutatós a helyreállítás után. Azt nem értem, hogyan kerültek inkább a szecesszióra utaló díszítő elemek a román stílusú építménybe: "gazdag ornamentika" -egyebek közt növényi motívumok-, "állatövi jegyek", "életfa motívumok", "pávák", ezek jelentős része jó magasan van, finom színezéssel, úgyhogy valamiképpen illeszkednek az összképbe. 

Annál sajnálatosabb, hogy a csarnok nem lesz kiállítóterem, hanem mint olvastam, reprezentatív (protokoll) célokra fogják használni és rendezvényekre lehet majd kibérelni. Pedig a Várból kiköltöztetett Nemzeti Galéria visszatérhetne a Hősök terére ahelyett, hogy csillagászati összegért új épületkolosszust húznak fel Nemzeti Galériának a Városliget és zöld felületének kárára és a Baán László-féle ámokfutás projekt nagyobb dicsőségére. De ez már egy másik történet...vagy mégsem?

1241   Búbánat 2018-04-17 22:14:00

A megújult Román Csarnok

Látogatás a felújítás alatt lévő Szépművészeti Múzeumban

Uj Ember Hetilap – 2018. április 15.

1240   Edmond Dantes 2018-04-16 15:43:22

Döblin: Berlin, Alexanderplatz című, kb. 600 oldalas regényét próbálta a Katona 2,5 órába gyömöszölve dramatizálni. A könyvet sosem olvastam, fölteszem, többségünk így van ezzel, de a lehetséges és a szükséges helyett a lehetetlenre és a szükségtelenre vállalkoztak. A végeredmény egy sok zenével, filmbejátszással, horizontálisan-vertikálisan folyamatosan összerakott-szétszedett színpaddal, síppal-dobbal-nádi hegedűvel és sok minden "csudával" fölturbózott történelmi pszeudorevü lett. A színrehozatal értelme, oka, célja? Örök rejtély marad. Alig hiszem, hogy "nem volt más kéznél". Mészáros Béla azért megérdemli, hogy megemlítsem a nevét. Nagy lehetőséget kapott a rászabott főszereppel és ő élt a lehetőséggel.Előadás után a földalattin együttérzésemről biztosítottam az egyik velünk utazó, a darabban közreműködő művészt..

Berlin, Alexanderplatz, Alfred Döblin azonos című regénye után - Katona József Színház, 2018. ápr. 12.

1239   Edmond Dantes • előzmény1238 2018-04-09 13:23:03

Köszönöm a javítást és elnézést kérek a művésztől. Nagyon megköszönném, ha a T. Szerkesztők javítanák elírásomat. (Csak a kivastagított helyen szükséges, lent jó.)

1238   miketyson • előzmény1237 2018-04-09 12:55:30

Polgár Csaba

1237   Edmond Dantes 2018-04-09 09:49:56

Molnár Ferenc színművei mindig biztos közönségsikert, biztos kasszabevételt ígérnek. Az első világháború után éppen A hattyú volt első színházi bemutatója a Vígszínházban, sztárokkal: Varsányi Irénnel, Hegedűs Gyulával, Csortossal, Rákosi Szidivel, Tanay Frigyessel a főszerepekben. A széria szomorú epizódja volt, hogy az egyik ismert művész, Haraszthy Hermin éppen a darab 99. (!) előadása után lett rosszul és hunyt el még aznap tragikus hirtelenséggel. 1920/21-ben időszerű volt a darab alapszituációja: egy trónját vesztett özvegy hercegné (uralkodóné?), Beatrix a már első hamvas ifjúságán túljutott lánya, Alexandra előnyös kiházasításával óhajt visszakapaszkodni az európai dinasztikus elitbe és erre alkalmas jelöltnek látszik Albert herceg, egy másik monarchia trónörököse. A baj "csupán" az, hogy Albert eleddig nem mutatott túlzott érdeklődést a kiszemelt menyasszony, egyáltalán: a hölgyek iránt. Teendő: féltékennyé kell tenni, amire alkalmas megoldásnak tűnik Beatrix két fiának házitanítóját, Ági Miklóst bevonni az akcióba, egyetlen báli estére összehozni őt Alexandrával, ami majd működésbe hozza a "kémiát" a hercegi vőlegényjelöltnél. A dolog azonban az estélyen nem várt vagy nagyon is ismert fordulatot hoz a tanító és a hercegkisasszony eddig nem létező vagy láthatatlan kapcsolatában: ők szeretnek egymásba, mellesleg Albert is főleg a tanítóra figyel föl. Ági Miklós rebellis szelleme ráadásul kiszabadul a palackból.

A darab keletkezésének idején nem volt nehéz fölismerni, hogy -mutatis mutandis- e vígjátékával a szerző a trónja fosztott Habsburg-házat és közvetve a szétesett birodalom, benne Magyarország sorsa alakulását célozza meg. A király nélküli királyságban nincs helye a Habsburgoknak, az anyaország, Ausztria köztársaság, ahonnan úgyszólván kitiltották a császári családot. A valamiképpen-mindenképpen föl- illetve visszakapaszkodás, szinttartás vágya mindennél fontosabb. Így volt ez mindig, így van ez ma, így lesz ez eztán, máshol is. 

Olyan A hattyú előadása az Örkény Színházban mint egy kifordított operett: amott sok zene, kevesebb próza, ami gyakran fárasztó és poros, látványos díszletek és jelmezek, fény, pompa, ragyogás. Emitt, az Örkényben is van zene, kicsit néha tán sok is, maga a darab máig eleven humorú, élvezetes, két szünettel, három felvonásra tagolva sem fárasztja el a nézőt. Az egyetlen díszlet egy hátrafelé szűkülő nagy kék doboz, a tiszta kékséget a falakon barnás foltok-fölfeslések csúfítják, egy elcsúfult világ jelképeként. Tarkabarkák, hangsúlyosak, tán túl hangsúlyosak is a jelmezek (díszlet-jelmez: Izsák Lili) és jelentősek a szcenikai és fényeffektek (Sokorai Attila-Kehi Richárd).

Polgár Csaba, aki a társulatban korosztálya egyik vezető színészének számít évek óta, ezúttal rendezőként jegyzi a produkciót. Ha ez dicséretnek számít (miként manapság és bizonyos körökben igen): nem aktualizálja és nem politizálja át a darabot, kis abszurd e falak közt bőven belefér, néhány "mai" ötlete pedig mint például az, hogy  Albert jóízű szundikálását a színpad hátsó részében TV-monitoron követi a vendéglátó család, nem zavaró. Az előadással szórakoztatni akar és ez nagyjából-egészében sikerül neki és színészeinek. Csákányi Eszter fölényes magabiztossággal, nagy rutinnal, kisugárzással alakítja Beatrixot: olyan trónja fosztott arisztokrata ő, aki valójában már és még semmi és senki, csak múltja van és remélt jövője. Csákányi szemünk láttára töpörödik pöffeszkedő hercegnéből alázatos mamává-anyósjelöltté, amikor a III. felvonásban betoppan az "igazi", trónon ülő hercegnő, Albert mamája, Mária Dominika -Für Anikó ragyogó kabinetalakítással bűvöl el- akinek anyai áldásától reméli saját és családja sorsának egyenesbe jövetelét. Beatrix bátyja, Károly szerepében (aki betért papként JácintMácsai Pál színészi képességei legjavát hozza, a III. felvonásban a szín fölé magasodó rezonőrként állítja helyre a világ keserű-reális rendjét. A címszerepben Tenki Réka járja végig az angolosan hűvös menyasszonyjelöltből, "büszke, ifjú hattyúból" szerelmes naivává alakuló, majd a kasztrendszer papírformáját elfogadó lány útját, elegánsan és sajnálni valóan, lefojtott majd feltörő érzelmekkel, színpadi jelenléttel. Lovaglópálcás mutatványa nem csupán hangsúlyos jellemábrázolás, de valóságos zsonglőrmutatvány! A tanító, Ági Miklós, (egykoron Csortos Gyula játszotta): Nagy Zsolt, az alkatától szerintem távol álló szerepben elég haloványan, kevés meggyőző erővel mozog. Beszédtechnikája javult, de Molnár Ferenc itteni világában nem otthonos (hajdan a Krétakörben jó Liliom volt) és nem sugározza azt az ellenállhatatlan vonzerőt sem, ami egyaránt felkelti Alexandra, Albert és Jácint atya érdeklődését. Szerény ötletem: Polgár Csaba talán inkább önmagát rendezhette volna ebben a szerepben. Albert figurájában Ficza István elsősorban a házitanító iránti kitüntető figyelmét hangsúlyozhatja, oldalán Alexandra számára nem vár túl boldog házasság. Takács Nóra Diána kis szerepében csak ritkán villanthatja fel komikai képességeit. A két hercegi öccs: Jéger Zsombor és Novkov Máté, Wunderlich: Dóra Béla, Caesar: Máthé Zsolt.

Molnár Ferenc: A hattyú - Örkény Színház, 2018. április 6.

1236   Búbánat 2018-04-08 13:18:02

Hit, erkölcs és hűség – A Magyar Corvin-lánc kitüntetettjei

Huszti Péter színművész (2018)

"A Magyar Corvin-lánc a Szent István Rend után következő legnagyobb állami kitüntetésünk. Olyan személyek kapják, akik különleges módon járultak hozzá a kultúrához, a tudományhoz, a magyar közgondolkodás jobbításához. Idén 7-en vehették át ezt az elismerést. Dokumentum-filmsorozatunkban megismerhetik a díjazottak portréit. Huszti Péter Kossuth-díjas és Jászai Mari-díjas színművész, a Nemzet Művésze, kiváló és érdemes művész, a Magyar Művészeti Akadémia rendes tagja, a Színház- és Filmművészeti Egyetem volt rektora, professor emeritus. Pályájáról, szerepeiről beszélgettünk a vele készült portréban."

 

2018. április 8.. vasárnap  Duna TV 14:55 - 15:30-ig

1235   Edmond Dantes • előzmény1233 2018-03-19 23:07:30

Meg Kivalo Muvesz cimet sem kapott. Nem tagja a "megfelelo" Akademianak avagy: nem a "megfelelo" Akademianak a tagja. Szerencsere a Prima Primissima dijat elnyerte.

1234   IVA • előzmény1233 2018-03-19 07:20:00

Csupán egy értelmezési tévedést jegyzek meg: a Kossuth-díjjal nem más díjak elnyerését ismerik el, hanem megnevezett teljesítményeket. (Ha adják.)

1233   detto 2018-03-19 04:23:23

ENYEDI ILDIKÓ  (és csapata) méltatlanul kimaradt az idei március 15-i  dijesőből! Letett már annyit az asztalra, (ld.: alább) hogy kiérdemelte már Kossuth- dijat:

Mikor veszik figyelembe, hogy Magyaroszág neve hangzik el , hangzott el egymilliószor a fillm kapcsán, ha nem ilyenkor. Ez nem a  nemezetközi hirverés??
DIJ(F)OSZTÓK:Figyelem!

1232   Edmond Dantes 2018-03-09 10:04:39

Shakespeare III.Richárdja mindig divatos királydráma volt és maradt. Demokráciákban is, kemény-puhább diktatúrákban, autoriter, illiberális és egyéb jelzőkkel ékesíthető rendszerekben is. Nálunk egyebek közt a Rákosi-rendszerben Major Tamás személye volt a garancia a címszerepben és a Nemzeti igazgatói székében arra, hogy a hatalom ne magát lássa a darabban és akörül; a kádári érában a konszolidáció csúcskorszakában (1969) a Madáchban mutatták be Gábor Miklóssal -ezt az előadást magam is láthattam már- és a hatalomnak szintén nem kellett túlzottan aggódnia esetleges áthallás(ok) miatt. Az új Nemzeti Színház felejthető produkciója (2004) után a rossz hírű király most egyszerre három pesti színpadon is megjelent, hogy tudósítson: "York napsütése rosszkedvünk telét tündöklő nyárrá változtatta át." Néhány éve azonban történt egy történelmi és tudományos jelentőségű esemény: DNS-minta alapján azonosították Gloster hercegének maradványait és uralkodónak kijáró egyházi és világi pompával, több tízezres tömeg kísérete mellett helyezték végső nyugalomra Leicesterben. Ezt is megértük. Közben -inkább már korábban- megkezdődött III.Richárd néminemű újraértékelése és egyes történészek főleg a York-házat követő Tudorok számlájára írják Richárd személyiségének shakespeare-i karaktergyilkosságát. Ezt is megértük. Politikusok, uralkodók, mások is utóbb átértékelhetők: pro és kontra.

Radnóti Színház új produkciója nem értelmezi át az uralkodót és cselekedeteit, inkább ki- sőt túlhangsúlyoz. A hatalom megszerzése a nyomorék herceg életének egyetlen célja, értelme, bármi áron, ezért "úgy dönt, hogy gazember lesz". A hatalom megtartása tán már nem olyan fontos számára. ("Országomat egy lóért!") Ez utóbbi tekintetben azonban, el kell ismerni, Richárd számos államvezető-utódja más nézeteket vall(ott). Andrei Serban rendezése felvonultatja a rendezői színház megannyi elemét. Már a plakátok figyelmeztetnek:  "előadásunk megtekintését stroboszkóp, erős fény- és hanghatások alkalmazása miatt erre érzékeny nézőinknek nem ajánljuk!" Okkal teszik: színek, zajok özöne, színpadi füst és köd, dübörgés, mikrofonba szónokolás és visszhangosítás, szintetizátoros hangeffektek, géppuskaropogások, villódzó neonfények  tobzódnak; a színészek olykor a színpadon kívül rohangálnak, hangsúlyos pillanatokat -gyengébbek kedvéért-  a nézőtéri fények gyakori kigyúlása jelez, elmaradhatatlan a mobiltelefon, a kerekesszék meg sok egyéb ismerős, "divatos" tárgy és nem hiányoznak bizonyos kül- és belhoni politikai aktuál-áthallások sem, #meetoo-tól kezdve mohó hatalomvágyig és korrupcióig, kikacsintó gegekig. Kihagyhatatlan kísértéseknek úgy látszik, egyszerűen nem lehet ellenállni. Mindeme rendezői ötletcunami így együtt, a Radnóti parányi színpadán és légterében megsokszorozódik, eltorzul: még a púpos, vasalt csizmában (műlábbal?) sántikáló, fém-műkezes címszereplőnél is torzabb lesz: "sok". Mindez három és fél órán át, egy szünettel. Vas István klasszikus fordításába -tudtommal- csak mértékkel piszkált bele Závada Péter, tetszettek Nagy Fruzsina jelmezei, Menczel Róbert díszlete megfelelt, bár a vas csigalépcső elég kényelmetlen lehet a rajta fel és le sűrűn futkosó színészeknek.

A színészeknek, akik olykor szinte már nem is beszélnek, hanem szónokolnak, deklamálnak. Meg kell hagyni, ennek van pozitív hozadéka is: az időnkénti szájbarágós beszédmodornak köszönhetően könnyebben követhető a cselekmény. Alföldi Róbert dicséretesen, alázatosan hajtja végre a rendezői utasításokat: vélhetően ő nem így rendezte volna meg önmagát, de kétségtelenül bravúrosan oldja meg a világirodalom egyik legterjedelmesebb szerepét: elragadó az építkezése, kicsit elsietett a bukása, az alakítás összességében, fizikai és mentális értelemben egyaránt maradandó élmény. László Zsolt puszta színpadi jelenléte lenyűgöz, ő aztán igazán 3 az 1-ben: Margit királyné, Edward, a 13 éves walesi herceg és Shakespeare alakjában persze másképpen, de múltkori-itteni Lear-je színvonalán alakít. Jók a többiek, többen több szerepben: Pál Andrást, Gazsó Györgyöt és Schneider Zoltánt emelném ki a férficsapatból. Kováts Adél mint Erzsébet királyné -bizonyára függetlenül igazgatói sarzsijától- extra hangsúlyokat kap a rendezőtől, ő puskázza le Richárdot és -az eredetitől eltérően, ekképpen a dráma végkicsengését áthangolva- a finálé záró monológja is az övé. Sodró Eliza Cordélia után most Lady Annaként és "mellesleg" a kiskamasz yorki herceg szerepében tovább közelít az élvonalhoz, s elégíti ki vele szembeni elvárásaimat. Martin Márta tömbszerűen hangsúlyos anyakirálynét hoz. Kelemen József, Porogi Ádám és Rusznák András felsorolása teszi teljessé a szereplőgárdát.

Shakespeare: III. Richárd - Radnóti Színház, 2018. március 3.

1231   lujza 2018-02-14 02:22:43

https://fidelio.hu/vizual/2018/02/13/marciusban_ket_hetre_megnyilik_a_szepmuveszeti_roman_csarnoka/

1230   Edmond Dantes 2018-02-02 08:48:27

Csak Vidnyánszky pályázik a Nemzetire (index)

1229   Momo 2018-01-23 19:15:05

Nagyszerű!

Azért az utóbbi évek sikereiben határozottan látszik, az átalakított filmtámogatási rendszer. Andy Vajna mindig sokat tudott a filmiparról (ismerte a siker receptjét), és most szerencsére van módja, hogy a magyar alkotókat segítse ezzel a tudásával.

(Arra gondolok, hogy
1. Jó érzékkel döntenek arról, milyen filmötleteket támogatnak.
2. Aki pénzt kap a Filmalaptól, annak muszáj igénybe vennie a gyártási támogatást is. Például a Filmalap által küldött forgatókönyvírókkal dolgozni a forgatókönyvön. stb. Vagyis a jó alkotói ötletek rendszerszerűen kapnak profi hátteret a megvalósításhoz. Ennek meg is van az eredménye a nemzetközi mezőnyben.)

1228   Edmond Dantes • előzmény1220 2018-01-23 15:26:29

Enyedi Ildikó Testről és lélekről c. filmje az Oscar-díj "ötös" döntőjében!

1227   IVA 2018-01-21 04:45:32

Hat színház vezetésére írtak ki idén pályázatot
http://szinhaz.hu/2018/01/19/hat_szinhaz_vezetesere_irtak_ki_iden_palyazatot

1226   Edmond Dantes 2018-01-17 15:33:18

Szinte közhely, hogy a legrangosabb irodalmi elismerést, Nobel-díjat nem kapó írók-költők listája (csaknem?) előkelőbb mint azoké, akik megkapták és ez volt a helyzet már a díjosztás első éveiben-évtizedében is. 1903-ban kitüntették például Bjørnstjerne Bjørnsont, akinek élete sok hasonlóságot mutat kor-, honfi- és írótársáéval, Henrik Ibsenével, de munkásságának utóélete össze sem hasonlítható a csak néhány évvel idősebb kollégáéval. Bámulatos, hogy Európa peremén, a messzi északon elhelyezkedő, kis lélekszámú, nem világnyelvet beszélő, akkor még szegény, önálló állami léttel nem rendelkező Norvégia olyan íróóriást adott a világnak, akinek művei máig élnek, elevenen és elevennek hatnak, színműveinek műsorra tűzése -és megtekintése!- nem holmi kincstári tisztelgés, fárasztóan kötelező irodalom, hanem megannyi katartikus élmény, karakteres figurák, ragyogó párbeszédek, lassan felépülő, de annál csattanósabb történetek, valós, ma is létező társadalmi problémák feltárása. A Centrál Színházban most bemutatott Kísértetek is ilyen darab; a szerző úgy építi fel az öt szereplő jellemén, sorsán keresztül a drámát, hogy néha úgy érzem, kötéltáncos ő, ám bambuszrúd és védőháló nélkül. Nem riad vissza szélsőséges fordulatoktól, gordiuszi csomóként viselkedő emberi konfliktusokat, fel- és megoldhatatlannak tűnő helyzeteket vág el (k)egyetlen suhintással, ám megoldásai sohasem olcsók, vásáriak, mindig a művészi kifejezést szolgálják s emelik műveit és a szerzőt világirodalmi rangra, mindmáig s megkockáztatom: örökre.

A Kísértetekben az öt szereplő mindegyike és mindannyiuk sorsa összefügg egymással és talán leginkább összefügg a fölöttük, múltjuk fölött kísértő hatodik személlyel, a már tíz éve halott Alving kamarással és az ő egykori jellemével pontosabban jellemtelenségével, életvitelével, cselekedeteivel. Hazugságok, képmutatások, elhallgatások sokasága: mind-mind őhozzá köthetők múltba vésző holtában is. Ám -mint a mostani adaptáció rendezője s egyben a darabot dramaturgként kiváló érzékkel egy felvonásba, kilencven percbe sűrítő Alföldi Róbert egy interjúban mondta- "előbb-utóbb kiborul a bili". Minden családban, minden közösségben vannak sötét foltok, elcsalt sorsok és életek,rejtett titkok, amik nemcsak hallgatnak mint ama bizonyos mély, ami fölött fecseg a felszín, de bizony rohadnak és rohasztanak is és ki tudja, mikor, hol törnek a felszínre, pusztítón, visszavonhatatlan hatállyal. A Kísértetekben felszínre törnek, pusztítón, visszavonhatatlan hatállyal: a bili kiborul, nem kicsit, nagyon.

Alföldi Róbert a kis teret minimalista díszlettel (tervező: Kálmán Eszter) teszi még hangsúlyosabbá: egyetlen nagyméretű, fából készült állított négyzetelemmel variál,  amelynek legkisebb, középső egysége ajtóként funkcionál. Ezenkívül csupán néhány, olykor hangsúlyosan ki-berakott szék "játszik", amiket a kortalan jelmezbe (Szakács Györgyi munkája) öltöztetett szereplők rakosgatnak ide-oda. Semmi fölösleges akció. Básti Juli számára -akit régebben Hedda Gablerként már volt szerencsém látni- elsőrangú feladat az özvegy, Alvingné megformálása. Alvingnéé, aki egész életében -nem okvetlenül és nem kizárólag önhibájából- szenvedett, takargatott, képmutatott és elhallgatott s minden és leginkább őrá hullik vissza akkor, amikor a dolgok már éppen rendben lévőnek látszanak: festő fia éppen hazatért Párizsból, a jótékony célokra szánt árvaház nyitásra kész, a fenntartására szánt pénz jó kezekben... Fekete ruhájában, többnyire szordinált hangon, -nagy kitörése annál hatásosabb- takarékos gesztusokkal és mimikával mintha egy görög sorstragédiából lépett volna ki. Nem mint primadonna, nem mint a Centrál "házi dívája", hanem mint első az egyenlők közt: magányos és végezetül teljesen magára maradó polgár-heroina. Gáspár Tibor és Gáspár Sándor nemcsak valóságos testvérként, de a darabban is jól kiegészítik egymást: a nagytiszteletű lelkész és a "matrózotthont" (értsd: jobb vagy kevésbé jó kocsmát) nyitni óhajtó sánta asztalos a fináléban megkötik a maguk kis alkuját -közkeletű mai szóval: mutyiját- : hallgatásért cserébe anyagi támogatás, "korrupció", akárcsak máskor, máshol, ma is. Jók a fiatalok: Ágoston Katalin házvezetőnőnek, nevelt lánynak egyaránt fagyos, számító és nemigen gondolnám, hogy ha egybekel(né)nek Osvalddal, készségesen beváltaná a fiatalember hozzáfűzött reményeit. Ódor Kristóf is jó a zaklatott, születése pillanatában elrendeltetett sorsú fiú, Osvald Alving szerepében.

Ha hihetünk az évszázados legendának, Ibsen már csak a maga korában nagy botrányt kavaró, tiltó-, bojkott- és cenzori listákon előkelő helyen álló Kísértetek miatt nem/sem kaphatott Nobel-díjat. Mi, utókor viszont kaptunk egy magasrendű és ma is aktuális, élvezetes drámát, körítésként egy jelentékeny színházi élménnyel. 

Henrik Ibsen: Kísértetek - Centrál Színház (Kisszínpad), 2018. január. 15. 

1225   Búbánat 2018-01-08 15:04:08

video

A 102. életévében járó Kirk Douglas  menyével, Catherine Zeta-Jones színésznő oldalán megjelent a 2018-as Golden Globe-gálán, Los Angelesben! 

1224   Edmond Dantes 2018-01-06 09:28:39

Karácsony Henrikéknél-Eleonóráéknál: egy másik színházban futó klasszikus darab (Ibsen: Nóra) ottani aktuális címének -Karácsony Helmeréknél- analógiájára nevezhetnénk így át James Goldman Az oroszlán télen című színművét. Az immár fél évszázada ismert, számos díjat nyert  filmalkotás színpadi adaptációját éppen Karácsony előtt tűzte műsorára a Belvárosi Színház.  A darabbéli személyek, események, szövevényes családi hálók és alkalmi szövetségek kavalkádjában való eligazodáshoz nem árt némi előzetes tájékozódás, már ha a néző nem csupán két és fél órányi  felhőtlen -vagy inkább "felhősnek" mondható- szórakoztató kikapcsolódásra vágyik. E színes történelmi képeskönyv tulajdonképpeni főszereplője Aquitániai Eleonóra, aki családi örökségének és kétszeri házasságkötésének köszönhetően a XII. szd. talán leggazdagabb, ennélfogva legbefolyásosabb és legérdekesebb európai asszonya volt. 81 évet élt, két király felesége volt, első férjétől, VII. Lajos francia királytól két leánygyermeke született, fiú örökös híján VII. Lajos a pápánál kezdeményezte -sikeresen- a házasság felbontását. Ezt követően az elképzelhetetlenül gazdag és befolyásos -azaz permanensen elrablásnak és életveszélynek kitett!- Eleonóra a válást követően néhány hét múlva, 1152 Pünkösdjén férjhez ment Henrik normandiai herceghez, akivel két év múlva királynéként lépett Anglia trónjára. II. (Plantagenet) Henriktől nyolc gyermeke született, fiai közül hármat lehetséges trónörökösként temetett el -egyikük, Geoffrey a darabban is szerepel- kettő pedig király lett.  I. (Oroszlánszívű) Richárdot túlélte, és még megérte legkisebb fia, (Földnélküli) János trónra lépését. Férje 1173-ban egyik kastélyukba záratta és a király haláláig (1189) ott tartatta (persze nem éhkoppon), mert asszonyát a trónjára nézve állandó veszélyforrásnak gondolta. Eleonóra 1204-ben hunyt el.

A szellemes, kicsit hosszadalmas, de szórakoztató lektűr 1183 Karácsonyán játszódik, a díszes családból az uralkodói páron kívül jelen van a három említett fiúgyermek, Richárd, Geoffrey és János, az éppen királyi csúcstalálkozóra odaérkező II. Fülöp francia király és féltestvére, Alais (Aliz), aki történetesen II. Henrik szeretője és esetleges jövőbeni hitvese...már ha a pápa felbontaná házasságát Eleonórával. (Ebből viszont nem lett semmi.) 

A karácsonyi színjátékban mindenki mindenkivel összefog és összevész, hatalomra ácsingózik, ármánykodik és hízeleg, színlel és fenyeget...és hazudik, hazudik, hazudik. Az ország, sőt: a két ország csak olyan játékszer, amilyent a gyerekek a karácsonyfa alatt találnak. Megy az adok-kapok és az adok-veszek. Karácsonyfa nincs, ajándékdobozok vannak. És van ordibálás, áltatás, kibékülés, veszekedés...akárha egy igazi, mai család életét látnánk, pontosabban amit és amikor nem lát a kivülálló idegen, amikor eltűnik a bájmosoly, az álságos -netán valódi- jókedv, szeretet, móka és kaczagás. A királyfiak folyamatosan marakodnak, a vendég francia király egy legénykedő puhány -kiskamaszként "természetesen" az őt erre-arra tanítgató Richárdért rajongott vagy tán több is volt köztük- Henrik legjellemzőbb mondása nagyjából így szól: elsőszülött fiamat szerettem legjobban, főleg azért, mert ő már halott. (Törvényes fiait kivétel nélkül és tényszerűen gyűlölte.) Ami kecs és szellem, humor és báj, nagyvilági tartás és elegancia, ármány és (egykori) szerelem, azt Eleonóra szolgáltatja.

Zöldi Gergely fordítása nem nélkülözi a mai szófordulatokat és a vaskosabb, sőt trágár ki- és beszólásokat, összességében adekvát a színpadi történésekkel. Khell Zsolt díszlete alkalmazkodik a zsebkendőnyi színpadhoz, Kiss Julcsi jelmezei maiak is meg olykor és nem túlzottan archaizálnak is, persze nem kimondottan az 1183-as őszi/téli divat szerint. Szikszai Rémusz inkább rutinosan semmint -máshonnan  már ismert- kísérletező kedvével mozgatja színészeit. Köztük is kiemelten a két főszereplőt, Hernádi  Juditot és Gálffi Lászlót. Hernádi elragadó, számára ez a szerep igazi jutalomjáték. Korban és karban, a figura megformálásában egyaránt briliáns királyné, okos és hatalmas asszony. Akkor is érezzük Hernádi-Eleonóra jelenlétét, amikor kivételesen nincs a színpadon. Gálffi László nagy rutinnal és sok decibelnyi hangerővel alakítja a címszerepet a -"sárga fogú"- oroszlánt;. A szerep azonban fiatalabb Henriket igényelne, történelmi hitelesség és színpadi cselekmény szempontjából egyaránt: neki nehezen hisszük el a király éppen Alaise felé tanúsított... khm... nagy természetét. A többiek inkább csak statisztálnak amúgy nem jelentéktelen szerepükben: a három királyfi, Schruff Milán (Richárd), Mészáros Máté (Geoffrey), Ötvös András (János) valamint Szakács Hajnalka (Alais) és Horváth Illés (Fülöp).

James Goldman: Az oroszlán télen, Belvárosi Színház, 2018. január 4.

1223   Edmond Dantes 2018-01-02 13:48:29

Csaknem két éve mutatta be a Katona József Színház Giacomo Puccini műveinek -elsősorban A köpeny zenéjének- felhasználásával az ott és akkor szerzőként-rendezőként egyaránt debütáló Pintér Béla A bajnok c. színdarabját. Az egyik internetes portál nem túl szerencsés ötlettel hozzávarrt a darab cselekményéhez egy általuk azzal összefüggésbe hozott és politikai áthallást is tartalmaz(hat)ó valós szerelmi háromszög-történetet, aminek következtében egyik-másik kormányközeli médium "farkast" kiáltott és elégtételt illetve egyfajta kompenzációt követelve kifejezte azon óhaját, miszerint és ezek után akkor Pintér Béla írjon egy, a színház igazgatója, Máté Gábor magánéletének árnyasabb oldalát bemutató darabot. Máig nem látom, nem értem a fenti két dolog közti összefüggést, de már elöljáróban leszögezem: köszönet a Pintér Bélára és Máté Gáborra ráröppenő kormányközeli médiumnak, mert ötletgazdaként új alkotás megírására ösztönözte a szerző-rendező-társulatvezetőt és akarva-akaratlanul új produkció kihozatalát generálta a Katonában. S mivel Pintér Béla aktuális, divatos és fontos, a hálás közönség, a hálás alkotók és a hálás utókor nem fogja elfelejteni a média eme inspiráló gesztusát.

 
Az Ascher Tamás Háromszéken két, eléggé elkülönülő -szünet nélkül játszott-  részből áll össze, nem teljesen egységes egésszé, de az összhatás így talán még ütősebb. A darab első felében a szerző görbe tükröt tart egy korszak két legmeghatározóbb színháza és azok vezetői elé egy elképzelt erdélyi -mondjuk így- szakmai utazás apropóján, a második, valamivel rövidebb részben, a művészek hazatérését követően bontakozik ki a dráma. A nyitó majd a  háromszéki jelenetek a vígjátéktól a paródián át a vásári komédiáig terjedő széles skálán mozogva kacagtatóak-röhögtetőek, olykor már-már röhejesek. Ettől válik a cselekmény még döbbenetesebbé, fagy meg a levegő még jobban, amikor az addig kuszán szerteágazó cselekmény egyetlen momentumra, az ambiciózus, ám érvényesülési igyekezetében megesett erdélyi színésznőcske további, itthoni sorsára fókuszál...vagyis arra az eseményre és következményeire, ami az egész színdarab megírását kiváltotta, nevezzük néven: arra a közkeletű városi legendára, miszerint Máté Gábor színész-rendező-színigazgató egykoron arra kényszerítette egyik teherbe esett kedvesét, hogy vétesse el a magzatot. ("Félre": saját elmondása szerint Máté Gábornak sosem volt erdélyi barátnője.) Ezzel el illetve vissza is érkeztünk a bevezetésben már említett alapszituációhoz: Pintér Béla megírta A bajnok bemutatása után egyesek által elvárt "esetet", néven nevezve a "tettest", Máté Gábort, ugyancsak néven nevezve -sőt, címszereplővé előléptetve- egy lehetséges "társtettest", Ascher Tamást valamint  harmadikként Bezerédi Zoltán színészt. Más néven, de elég jól beazonosíthatóak még a két csúcstársulat, a pesti Katona József és a kaposvári Csiky Gergely Színház vezetői-rendezői: Babarczy László, Zsámbéki Gábor és Mohácsi János is, vagyis azok, akik a két műhely művészi munkáját évtizedekig meghatározták és részben még ma is meghatározzák. Mindenki megkapja itt alaposan a magáét, de Pintér Béla önmagát sem kímélte, amikor saját ifjúkori személyét is beleírta eme erősen belterjes szösszenetébe. Talán ez a szó: belterjesség, ami mindenkinek eszébe jut a színházból távozóban, abból a színházból, amiről -a Csiky Gergely mellett- jelentős részben maga a darab is szól, és ahol a darab megírását "ihlető" személy az aktuális igazgató. Így harap bele Pintér Béla a saját...nem, ne tessék semmi trágár szótól tartani (akad az előadásban bőven), szóval így harap bele Pintér Béla a saját kollégáiba, a saját szakmájába, és önmagába is; de hát ezt várták és ezt várták el tőle! És ő többet adott ennél, talán a kelleténél többet is: egy belterjes, a laikusoknak nem mindig és nem teljesen beazonosítható panorámaképet a honi színházi élet -egyik?- legprominensebb köréről. Mindezt mindvégig versformában, népzenével-néptánccal, síppal, dobbal, nádi hegedűvel, Anyegin- és Három nővér-parafrázisokkal, sok-sok (ön)iróniával és egyebekkel.
 
Pintér Béla rendezőként -mint rendesen- tökéletes. A számára még mindig szokatlan, "katonás" környezetben és társulattal, néhány saját színészével ráerősítve kifogástalan munkát végez és -mint rendesen- játszik is a darabban, erdélyi rendezőt. Állandó tervezője, Benedek Mari jelmezei korhűek (a 90-es években járunk), Khell Zsolt díszletei megfelelőek. Ökrös Csaba zenéjére élő zene szolgáltatja a talpalávalót, a színészek sokat énekelnek és derekasan ropják az erdélyi táncokat. (Koreográfus: György Károly) Kisebb szerepekben -már ha Pintér Bélánál egyáltalán vannak "kisebb szerepek"- hozza formáját Szirtes Ági, Pálos Hanna, Borbély Alexandra, a "pintérbélás", a produkciót dramaturgként is jegyző Enyedi Éva, Takátsy Péter, Kovács Lehel, Rajkai Zoltán, a szintén "pintérbélás" Friedenthal Zoltán, a Pintér Bélát plasztikusan alakító Dankó István, és "egy igazgatót-két színésszel játszatva": Elek Ferenc és Thuróczy Szabolcs, utóbbi ugyancsak Pintér Béla és Társulatából. 
Bezerédi Zoltán, egykori kaposvári, ma "katonás" színészként önmagát alakítja, narrátorként vezet végig a komédiától a drámán át a tragédiáig vezető hosszú úton, megkockáztatom: a darabban s tán azon kívül is egyfajta híd ő a két színház között. Fekete Ernő hibátlanul, felkészülten játssza Máté Gábort: a próbák alatt talán még saját főnöke is instruálhatta olykor: "ilyen voltam". Nagy monológja ugyanolyan hatásos mint amikor tavaly ugyancsak Szilveszterkor a Kamrában az Ahogy tetszik híres Jacques-monológját ("Színház az egész világ...") hallottuk tőle. Itt arról elmélkedik, érdemes-e élő személyekről, személyek köré színművet írni. Természetesen igenlő választ kapunk. Keresztes Tamás egészen kimagasló Ascher Tamás szerepében; nemcsak külseje, de gesztusai, hanghordozása, járása: személyisége is olyan, hogy maga Ascher sem tudná jobban csinálni...ám senki ne gondolja azt, hogy Keresztes csupán utánoz vagy parodizál. Átlényegül Ascher Tamássá. Az előadás csúcsteljesítményével azonban még őt is felülmúlja az erdélyi színésznő alakjában Tordán Léda azaz Jordán Adél. Játéka, beszéde, éneke, a figura mint általános és napjainkban sokat emlegetett jelenség kibontása (vö."#meetoo") egyaránt lenyűgözi a nézőt, az összeomlás pillanatában viszont éppenséggel mozdulatlan (el)hallgatásával, némaságával vonzza magára mohó tekintetünket. Nagy pillanat!
Szilveszteresti szórakoztató magas-kultúra Pintér Béla-módra - ezt kaptuk s ez nem kevés. Év közben, máskor sem lesz kevés.
 
Pintér Béla: Ascher Tamás Háromszéken - A Pintér Béla és Társulata és a Katona József Színház koprodukciója
Katona József Színház, 2017. december 31.
1222   Edmond Dantes • előzmény1017 2017-12-18 15:00:48

A Katona József Színházban, sokak kívánságára és összefüggésben A bajnok c. produkcióval, bemutatták Pintér Béla: Ascher Tamás Háromszéken c. darabját. A zeneszerző -A bajnok Puccini-zenéitől eltérően- ezúttal Ökrös Csaba.

1221   Edmond Dantes 2017-12-16 17:03:57

"Először az agyakat és a lelkeket erőszakolják meg, majd aztán jön a testi erőszak." Interjú Vidnyánszky Attilával az Ő Nemzeti Színházáról ("...ez a társulat a legmagasabb szakmai színvonalon teljesít..."), Alföldi Róbert Nemzeti Színházáról ("...leültem beszélgetni sok külföldi kritikussal,...véleményük szerint az egy közepes színház."), eurokonform európai színházi (fesztivál)trendekről: "bevándorlás, másság elfogadása, történelmi emlékezetnek az a szegmense, ami az ő számukra fontos" és egyebekről.

1220   Edmond Dantes 2017-12-16 16:50:00

Közelebb került Enyedi Ildikó filmje az Oscar-díjhoz.

1219   Edmond Dantes • előzmény1194 2017-12-11 15:02:51

Újabb fontos díj Enyedi Ildikó filmjéhez kapcsolódóan.

1218   IVA • előzmény1216 2017-12-01 08:18:02

Ha lehet hinni egy olyan lapnak, amelyik azt írja, hogy „oroszok 41%-ka”, akkor 1649 óta: http://hungarian.ruvr.ru/2011/11/04/59826192/

1217   Myway 2017-11-30 19:50:30

Az egyik mai szennylapban láttam, hogy az Operettben KERO helyét esetleg a madáchos Szente Vajk venné át!? "Sztárrendezőként" írnak róla! Bocsánat, de ha a kettejük közötti különbséget zongorázni lehetne, KERO fényévekkel előbbre jár. Mit akar ez a srác, az Operett nem a "Magyarország, szeretlek!"

1216   Edmond Dantes • előzmény1215 2017-11-04 15:32:57

Vajon mióta az orosz nemzeti egység napja november 4-e? Csak nem 1956 óta? A többi: no comment. A Nemzeti Színház sorsa további 5 évre (2018-2023) eldőlt. Vagy további többször 5 évre. A vattagyárak napi három műszakban termelhetnek.

1215   joska141 2017-11-04 15:23:31

Hír a mai, november 4-i, a felkelés szovjetek általi leverése miatti, Nemzeti Gyásznapon:

"Szergej Lavrov orosz külügyminiszter Puskin-éremmel tüntette ki Vidnyánszky Attila Kossuth- és Jászai Mari-díjas rendezőt, a Nemzeti Színház igazgatóját szombaton Moszkvában, az orosz nemzeti egység napján" - írja a 24.hu.

Azért van ebben valami báj...

1214   Haandel 2017-10-23 19:19:24

Rubens: Vulcanus Jupiter villámait kovácsolja

1213   Edmond Dantes 2017-10-21 19:13:37

Okkal vagy ok nélkül, de élénk, a színházi világon túli visszhangot is bőven kiváltó kirándulása után újból saját társulatának írta, rendezte és saját társulatával játszatja és játssza el Pintér Béla legújabb, még márciusban bemutatott darabját. A Szívszakadtig cselekményét nem helyezi történelmi időkbe, szövegét nem szedi verslábakba és nem archaizál, szereplőivel nem énekelteti "szólamaikat", és nem aktuálpolitizál...legfeljebb egy csipetnyit, de ugyan ki nem, hol nem, mikor nem? A színház -szerény és véka alá már többször nem rejtett véleményem szerint- úgyszólván sohasem volt és sohasem lehet vegytisztán politikamentes; mint mindenben, a politizáló színház esetében is a mérték és a színvonal számít. Nos, ezúttal Pintér Béla csupáncsak ír(t).  Írt egy színdarabot, olyant, amiben mindaz, amit némely kritikusok netán a darab hibájaként rónak fel, számomra éppenséggel erényként jelentkezik: kifogyhatatlan mennyiségű és túlnyomórészt jó vagy nagyon jó minőségű gagek, poénok, fordulatos, több mindenbe belekapó, de végső soron nyílegyenes cselekmény, olyan bizarr csavarok, amik láttán-hallatán a néző kapkodja a fejét és kapkod levegő után. Hollywoodi forgatókönyvírók sokasága valószínűleg csak álmodik arról az ötletparádéról, amit a szerző ránk zúdít bő kilencven perc alatt. El kell fogadni, hogy az ún. súlyos társadalmi mondanivaló és az ún. szórakoztatás arányát Pintér nem patikamérlegen egyensúlyozta ki (talán máskor sem teszi), és a patikamérleg ki-nem-egyensúlyozott nyelve itt az utóbbi azaz a szórakoztatás javára billent át, noha a cselekményben a tragikomikum, sőt a tragikum is bőségesen jelen van. Poéngyilkosság nélkül is elmondható annyi, hogy a Szívszakadtig a szív, pontosabban egy szívátültetés körül-előtt-után-okán-apropóján zajlik és -mint címe is jelzi- szívszakadtig tart. Az viszont már maradjon titok (vö. Titkaink), történik-e szívátültetés (és még sok minden más) és szakad-e meg szív. 

Az együttes ismét tükörsimára csiszolt, az ensemble-kultúra hibátlanul működik. Friedenthal Zoltán lehengerlő egy hasonlíthatatlan stílusú öreg apuka és egy Angela Davis-frizurás, enyhén (?) értelmi fogyatékos, kubai/afroamerikai-magyar "keverék" fiú kettős szerepében, amiért a szakma a Kritikusok Díjával honorálta a színészt, mellesleg harmadiknak egy orvos-epizodista alakjában is átsuhan a színen. Tulajdonképpen Stefanovics Angéla is kettős, pontosabban két, egymástól úgy 180 fokban széttartó szerepet játszik el kitűnően, voltaképpen e kettőzött egy-szerep a darab egyik fontos kulcsa, úgyhogy részletezésétől tartózkodnék. Thuróczy Szabolcs ma már szélesebb körben ismert és elismert személyisége ezúttal is a helyén van. Enyedi Éva, aki dramaturgként is közreműködött az alkotásban, derekasan helytáll seconda donnaként. Szabó Zoltán nemrég érkezhetett a társulathoz a néhai Szputnyik Hajózási Társaságtól: nem tudtam eldönteni, ő volt-e kissé halványabb kollégáinál vagy szerepének íve okán fogy ki kissé kezdeti lendületéből. Két nővérke jelmezébe Hajdú Rozi és Hornyák Dóra bújt. Pintér Béla meggyőzően játssza el a főorvos saját magára írt és saját maga által megrendezett szerepét. A jelmezeket mint mindig, Benedek Mari tervezte, zeneszerző mint sok éve szinte mindig: Kéménczy Antal.

Pintér Béla: Szívszakadtig - Pintér Béla és Társulata, Szkéné Színház, 2017. október 19

1212   macskás 2017-10-20 23:47:17

1212

1211   Búbánat 2017-10-20 22:36:22

A TEREMTŐ LÁNGÉSZ” - EMLÉKKIÁLLÍTÁS MADARÁSZ VIKTOR HALÁLÁNAK SZÁZÉVES ÉVFORDULÓJÁRA

Madarász Viktor emlékkiállítás halálának centenáriuma alkalmából

2017. október 19. - 2018. február 18

„Madarász Viktor (1830–1917) halálának centenáriuma alkalmából a Szépművészeti Múzeum – Magyar Nemzeti Galéria emlékkiállításon emlékezik meg a magyar történelmi festészet fontos vezéralakjáról. A 2017 őszén nyíló kamara-kiállítás olyan ez idáig publikálatlan, párizsi levéltárakban végzett kutatásokra épül, amelyek nyomán Madarász Viktor munkásságát új megvilágításban tárhatjuk a nagyközönség elé és legproduktívabb, párizsi korszakát történetileg hitelesen mutathatjuk be.”

1210   Edmond Dantes 2017-10-19 10:55:21

Nem tudom, mi motiválta a Katonát arra, hogy Gogol Háztűznézőjét, ezt a -mint az alcímben írják- "teljességgel valószínűtlen történet két részben"-produkciót kihozza. Dosztojevszkij óta tudjuk, hogy ők, orosz írók mindannyian Gogol köpönyegéből bújtak ki, de ez önmagában talán édeskevés. Leköti-e csaknem két és fél, szünettel súlyosbított órán keresztül a nézőt, megnősül-e Padkaljoszin hivatalvezető, másrészt férjhez megy-e hozzá vagy másvalakihez az első, hamvas ifjúságán már túljutott Agafja Tyihonovna és ha netán igen, melyik kérőhöz a nagy tolongásban? Nagyjából erről szól a darab; a nagy poént pedig, ti. a fenti két kérdésre a megfejtést a világért sem árulnám el. Azt viszont elárulom, hogy a 21. században Gogolt szerintem így nem érdemes és nem szabad sem elővenni, sem előadni, sem eladni. Ha már Gogol, akkor járhatóbb út volt az, amit pár éve a Vígszínház és Bodó Viktorék azóta megszűnt -pontosabban kivéreztetett, ellehetetlenített- Szputnyik Hajózási Társasága követett (el) a Revizorban: totálisan abszurd látlelet egy totálisan abszurd világról, egy totálisan abszurd világban

Ascher Tamás és évtizedek óta összeszokott csapata (díszlet: Khell Zsolt, jelmez: Szakács Györgyi, világítás: Bányai Tamás) úgy háztűznézett, ahogyan harminc évvel ezelőtt is lehetett volna, ma már azonban úgy ahogy van, túlhaladottnak, fárasztónak éreztem. Némi -alaposabb?- húzással (fordító-dramaturg: Radnai Annamária), egy részbe sűrítve talán valamivel ütősebb és biztosan tempósabb lett volna az egész cécó. Dargay Marcell zenéje legalább tényleg kifejező volt, drámai, olykor kísérteties hangeffektusai komikusan ellenpontozták a színpadon csordogáló bágyadt cselekményt. Fekete Ernő úgy tűnt, nem érezte igazán jól magát Padkaljoszin bárgyú-teszetosza szerepében, Jordán Adél sem brillírozott az eladósorban lévő harmincéves szűzlány figurájaként, bár a 2. részt szinte végigpipiskedni lábujjhegyen, nem kis fizikai teljesítmény: de miért is? Fullajtár Andrea markotányosnő-szerű házasságközvetítője mintha egyenesen Kurázsi mamájának komikus(nak szánt) párja lenne. Szirtes Ági sablonos nagynéni, a kérők közül Bezerédi Zoltán főleg színpadi neve (Rántotta) okán volt mulatságos, Vajdai Vilmos mimikájával próbált az lenni. Keresztes Tamás rég kinőtte már a lúzer-harmadik-kérő szerep "köpönyegét", remekbe szabott Popriscsinje óta különösképpen, még ha netán itt poén(os)nak szánták is, hogy az életben ő és Jordán Adél valóban házasok. Rajkai Zoltán pont ellenkezőleg; Kacskarjov főszereplő és nagy játékmester a darab még Gogol által véglegesített változatában: neki meg túl nagy az a bizonyos gogoli köpönyeg, egyszerűbben szólva: nem tölti ki. Ha rajtam múlik, ebben a cast-ban minimum felcseréltem volna Keresztest és Rajkait. Elek Ferenc szinte néma szolgája teszi teljessé a névsort no meg két üde cselédlány szerepében Czvikker Lilla e.h. és Nagy Bakonyi Boglárka e.h. 

 
Gogol: Háztűznéző, Katona József Színház, 2017. október 12.
1209   Búbánat • előzmény1203 2017-10-15 20:39:32

VASHEGYI GYÖRGY: NE NÖVELJÜK A KÁOSZT, HANEM PRÓBÁLJUNK IRÁNYT SZABNI

www.magyaridok.hu  2017. OKTÓBER 15. VASÁRNAP 07:45

"Nem lesz politikus és nem szereti a pazarlást, a kulturális szférában különösen nem. Szenvedélye a régizene és úgy érzi, sokat tehet a magyar kultúráért. Olyan szellemi hátországot vezet november ötödikétől, amely szerinte az állam jó tanácsadója lehet több területen is."

 

1208   Edmond Dantes • előzmény1203 2017-10-15 18:06:08

A témában újabb figyelemreméltó cikk itt:

Ld. ugyenezt a Marton Éva topikban is, mivel a művésznőről hosszabb bekezdés olvasható a cikkben.

1207   Haandel 2017-10-13 16:54:48

Theo Jansen's STRANDBEEST

1206   Búbánat • előzmény1205 2017-10-12 10:48:48

Azt is olvasom, hogy  a másik alelnököt decemberben választják meg, mert a szavazás második fordulójában szereplő három jelölt – Kiss B. Atilla operaénekes, Marosi Miklós építész és Szemadám György festőművész, író – közül senki nem kapott megfelelő számú voksot.

1205   -zéta- • előzmény1204 2017-10-11 22:30:25

Amennyire tudom, Jankovics arra hivatkozott a visszalépésekor, hogy a szarkasztikus stílusa nem biztos, hogy szerencsés lenne az elnöki pozícióban. Az alelnökséget viszont elvállalta, s meg is szavazták....

1204   Búbánat • előzmény1203 2017-10-11 19:35:52

Olvasom, hogy összesen 226-an szavaztak érvényesen, ebből 140-en Vashegyi Györgyre, a szintén induló Marton Évára harminchatan, Rátóti Zoltán színész-rendezőre pedig ötvenen. Jankovics Marcell filmrendező az ülésen jelentette be, hogy az előző nap visszalépett az elnökjelöltségből és magyarázatot nem fűz döntéséhez.

1203   Búbánat • előzmény1198 2017-10-10 19:41:51

Vashegyi: Az érték és minőség területén kell előrelépni

 

ORIGO.hu KOVÁCS ANDRÁS2017.10.10. 16:39

Minden erőmmel azon leszek, hogy képbe kerüljek a napi ügyekkel, de az akadémia eddig is jó úton haladt, így nagyon jelentős változásokra nem lesz szükség - mondta az Origónak Vashegyi György, a Magyar Művészeti Akadémia új elnöke, aki jövőbeli terveiről is beszámolt.

Mik az első feladatai a megválasztása után?

Egy nem várt felkérés volt amelyet kaptam, mivel Jankovics Marcellről és Marton Éváról már egy éve lehetett tudni, hogy indulnak az elnöki posztért. Nyáron kaptam ezt a felkérést, így viszonylag kevés időm volt átgondolni a dolgokat, ráadásul az elnökjelöltek közül egyedül én nem volt korábban elnökségi tag, és csak májustól lettem az MMA rendes tagja.Minden erőmmel azon leszek, hogy képbe kerüljek a napi ügyekkel, de az akadémia eddig is jó úton haladt, így nagyon jelentős változásokra nem lesz szükség.

Minek tulajdonítja, hogy ilyen nagy arányban választották meg?

Nagyon nagy megtiszteltetésnek tartom, hogy az MMA küldöttei ekkora bizalmat szavaztak meg nekem. Igyekeztem az elmúlt időszakban egy olyan programot az asztalra tenni, amely kijelöli a következő időszak fő irányait, de az igazi munka mostantól kezdődik, hogy rálátásom lesz az akadémia teljes életére.

Mit tart megőrzendő értéknek?

Nagyon jó úton van az akadémia, ami Fekete György leköszönő elnöknek köszönhető. Amit az alapként letett arra lehet építeni. A különbség kettőnk között, hogy ő a politika világából érkezett, míg én két együttest alapítottam, és eddig nem volt kapcsolatom a közélet világával. Az általam alapított együttesek nagyon kevés közpénzt szereztek, így az ott megszerzett menedzseri tudásom is talán hasznára lesz az akadémiának.

Miben kíván változtatni az MMA működésében?

Az MMA-nak az érték és a minőség területén kell előrelépni, a napi pártpolitikától továbbra is távol tartom magam.Az akadémiának a magyar alkotó-és előadóművészet értékelvű támogatása és képviselete a legfontosabb feladata.Programomban kiemelt szerepet kapott a művészeti nevelés erősítése a közoktatásban. Ez befektetés a nemzet jövőjébe, mivel a jövendő generációnak sokkal szélesebb látóköre lesz. Tovább kell fejleszteni az MMA ösztöndíjprogramját és a különféle kollégiumok munkáját segíteni kell.

Nagyon fontos lenne a művészeti ismeretek terjesztését bővíteni a közmédiában. A magyar kulturális örökség területén nagyon sok a tennivaló, így ha ezen a területen nem leszünk kezdeményezőek, akkor más ezt nem teszi meg helyettünk. Létre kell hozni egy egységes kulturális archívumot Magyarországon, hasonlóan több nyugat-európai országhoz.

1202   Búbánat • előzmény1201 2017-10-06 13:57:01

Ez jó - és fogas -  kérdés...

1201   Héterő • előzmény1200 2017-10-06 13:48:38
Ráadásul egy bekezdésen belül.
1200   IVA • előzmény1198 2017-10-05 23:46:47

Az a kérdésem, hogy mi a különbség a Nemzet Művésze és a nemzet művésze között.

1199   -zéta- • előzmény1198 2017-10-05 21:43:18

A londoni fogadóirodán már nem vesznek fel előjegyzést, úgy hallottam... ;-)

1198   Búbánat 2017-10-05 20:16:10

Új elnököt választ a Magyar Művészeti Akadémia (MMA)

 

Új elnököt választ a második ciklusa befejeztével leköszönő Fekete György helyére október 10-i, keddi tisztújító közgyűlésén a Magyar Művészeti Akadémia (MMA) a Pesti Vigadóban.

Az MMA alapszabálya szerint az elnök, az alelnökök és a négy fő elnökségi tag választását jelölőbizottság készíti elő, amely szeptember 15-ig Jankovics Marcell Kossuth-díjas filmrendező, illusztrátor és művelődéstörténészt, a Nemzet Művészét; Marton Éva Kossuth-díjas operaénekest, a nemzet művészét; és Vashegyi György Liszt Ferenc-díjas karmestert ajánlotta az elnöki tisztségre.

1197   Haandel • előzmény1196 2017-10-05 19:15:01

Momus Criticizes the Gods’ Creations

1196   Haandel 2017-10-03 18:12:56

Momus Criticizes the Gods' Creations by Maerten van HEEMSKERCK

1195   Búbánat 2017-09-14 16:31:57
Tervezői gondolatok a Gödöllői Szentháromság Templomról

www.építészfórum.hu


Nagy Tamás, építész tervező:

„A templom centrális tere a szentélyre, mint középpontra szervezett. Mint ahogy a három épületszárny veszi körbe az udvart, úgy öleli körbe a karzat „U” alakú tere a szentélyt, az épületegyüttes igazi középpontját. Az apszis nem csak formájában különbözik a többi térelemtől (az egyetlen íves forma az épületen), de színvilágában is. A 63 színes üvegablak rejtett üzenetet tartalmaz. Alexander Szkrjabin, századvégi orosz zeneszerző kutatása eredményeképpen, mely a zenei hangok és a színek összefüggésére irányult, létrehozott egy mátrixot, melyben minden hangnak egy szín felel meg. Ezt a hang–szín kódot felhasználva, az íves fal ablakaira a Kyrie eleison, könyörgésünk gregorián dallamát írtam fel.”
1194   Edmond Dantes • előzmény1133 2017-09-05 17:01:43
Friss hír: Enyedi Ildikó Berlinben Arany Medvét nyert filmjét nevezi a Filmalap Filmszakmai Döntőbizottsága a jövő évi Oscar-díj - idegen nyelvű film kategóriában.
1193   Búbánat 2017-08-23 14:20:17
Nemzeti Színház – „Ez az emlékezés éve lesz”

ORIGO.HU, VÁGI BARBARA2017.08.22. 21:15
„Az idén ünnepli fennállásának 180. évfordulóját a Nemzeti Színház, a jelenlegi épület pedig 15 éves. Éppen ezért az idei évad az emlékezés éve lesz – mondta Vidnyánszky Attila, a színház igazgatója az évadnyitó társulati ülésen. Balog Zoltán, az emberi erőforrások minisztere pedig beszédében kiemelte: számára attól nemzeti egy színház, ha megmutatja nekünk, magyaroknak, a nemzet tagjainak, hogy kik voltunk, kik vagyunk, és leginkább azt, hogy kik lehetnénk.”
1192   Edmond Dantes 2017-07-20 09:01:53
1945 - magyar filmdráma

A film alapjául szolgáló eseményekről évtizedekkel ezelőtt kellett volna már írni és akkor a film is korábban elkészül(hetet)t volna. A szerintem sok tekintetben az 1945-re hasonlító, akár kicsit előképének tekinthető Jób lázadása jócskán megelőzte korát és anno Oscar-díjat érdemelt volna. Ebből a szempontból az 1945 talán kissé megkésett -és kissé didaktikus- alkotás, de sosem késő. Sosem késő a szembesítés, a tükröt mutatás, jelképes és valós értelemben. Jelképes értelemben: a szőnyeg alól sosem késő előseperni "tükröt" mutatva az előseperni valót, bár már réges-rég meg kellett volna tenni. Valós értelemben: meg kell mutatni, elő kell szedni azokat a tükröket, bútorokat, szőnyegeket, használati és értéktárgyakat, ingatlanokat, földeket stb., amiket az "elhagyott" (eldeportált lakosságú) zsidó otthonok ezreiből, tízezreiből lopkodtak szét, amiknek a megszerzése céljából az "érintettek" sokaságát feljelentette a "nem-érintettek" egy része és/vagy amiket az "érintettek" megőrzésre átadtak nem-zsidó ismerőseiknek, szomszédaiknak, akik aztán "elfelejtették" azokat visszaadni tulajdonosaiknak vagy tulajdonosaik utódainak, már ha egyáltalán valaha előkerültek. Az 1945-ben valakik előkerülnek, ha nem is azért, ami miatt jövetelük hírére a falu régi-új magyar elöljáróin, egyes lakosain különböző okokból sikítófrász tör ki.

A "téma" komplex, tudományos, történészi feldolgozása Ungváry Krisztián könyvéhez köthető. E könyv ismeretében a film még tökéletesebben érthető, szinte illusztrálja a könyvben leírtakat: a zsidótörvények majd a deportálások valóságos célja az "érintettek" törvényekben, jogszabályokban rögzített kifosztása -majd végül utolsó értékük: puszta életük- elvétele- volt. Gazdagoktól földeket, gyárakat, ingatlanokat, műgyűjteményeket stb., szegény(ebb)ektől azt, amijük volt: ágyneműt, ruházati cikkeket, szőnyeget, varrógépet, karikagyűrűt, bútordarabot...vagy éppenséggel szobatükröt. Igen, azt a tükröt, amibe jó volna már hosszabban, alaposabban belenézni.

Rendező: Török Ferenc, író: Szántó T. Gábor, forgatókönyv: Szántó T. Gábor/Török Ferenc, operatőr: Ragályi Elemér
1191   Búbánat • előzmény1190 2017-07-19 18:46:05
Úgy gondolom, annak a "már kevesebb mint tízmillió magyar adófizetőnek" - akik megnéz(het)ték - megnézik élőben is a három képet - elsősorban nem fiskális szempontok jutottak-jutnak eszükbe, hanem ahogy mondod, inkább esztétikai-vizuális élményzuhatagként élték-élik meg mindazt, amit láttak és a amit a jövőben is látni szeretnék. Pontosan ahogy Te is mondod: mi, a nagyközönség.
1190   Edmond Dantes • előzmény1189 2017-07-19 13:38:52
Esztétikai-vizuális értelemben: igen, igazad van. Anyagi-jogi-tulajdonjogi tekintetben szélesebb a horizont, muszáj lejjebb ásni, csakúgy mint a Seuso-projektben. És ne felejtsd-ne felejtsük el: az igazi nagyközönség mi vagyunk = a (már kevesebb mint) tízmillió magyar adófizető..
1189   Búbánat • előzmény1181 2017-07-19 13:06:15
Gondolom, a nagyközönség számára az a fontos, hogy most újra együtt van kiállítva a három Munkácsy-festmény. Már a Múzeumok Éjszakája óta nincs a Golgotán lepel...
1188   nickname • előzmény1182 2017-07-19 12:41:13
Ez a politikai presztízs kérdés nekik, ahogy a Seuso kincs is az volt. Ennyi. Innentől kezdve mindent megtesznek, hogy megvegyék. Még a maffia módszerektől sem riadnak vissza. Ez nem a kultúra iránti elköteleződésről szól.
1187   Edmond Dantes • előzmény1186 2017-07-19 11:29:33
A tartós kölcsönőnáluk vajon olyan mint az ideiglenesen hazánkban állomásozás? Ajjaj...
1186   Heiner Lajos • előzmény1182 2017-07-19 11:14:59
Ugy tudom, az oroszok is 99 evre vettek tartos kolcsonbe Karlovy Vary nagy reszet, azzal a feltetellel, hogy felujitjak - es a varos meg gyonyorubb lett. Na es a sorarak se mentek az egekbe.
1185   Edmond Dantes • előzmény1184 2017-07-19 11:12:26
Próbálok. A szűkkörű baráti pezsgőbontás (ld. MÁO 59438-40) talán segített volna ebben ;-)

1184   Momo • előzmény1183 2017-07-19 11:08:14
Próbálj meg a pozitívumokra koncentrálni. Meglátod, egészen más lesz a világ... :-)
1183   Edmond Dantes • előzmény1182 2017-07-19 11:03:37
Előzőhöz = Pákh-kép jogaihoz kapcsolódva mellesleg illetve nem mellesleg: ha jól tudom, a Seuso-kincs 1.0 és 2.0 n i n c s a magyar állam (Magyarország) tulajdonában! A sok dicshimnusz, harangzúgás és fanfár zajában "kissé" elsikkadnak a piszkos múltú lelet piszkos anyagi és jogi ügyei. A megtévesztő, pontatlan, jogilag értelmezhetetlen nyilatkozatok, hírek, kifejezések ("visszaszereztük", "kötelességünket teljesítettük", "újra miénk a családi ezüst") mögött az igazság tudtommal és valószínűleg az, hogy:

a "családi ezüst" n e m került a magyar állam tulajdonába: se vissza, se oda!

Az 1.0 leletért (2014) a magyar állam a kincsek őrzési jogáért fizetett 15 millió eurót azaz kb. 4,5 milliárd forintot.
A 2.0 (2017) leletért pedig a magyar kormány 8,6 milliárd forint kompenzációs díjat fizetett a leletegyüttest birtokló személyeknek.

Talán nem csak én gondolom, hogy őrzési jog (1.0) az n e m tulajdonjog, következésképpen az őrzési jog ellenértéke n e m lehet vételár.
Továbbá (2.0) a kompenzációs díj az nem vételár, következésképpen amiért nem vételárat, hanem kompenzációs díjat fizettünk (nem keveset), annak ellenértéke n e m a tulajdonjog megszerzése max. az őrzési jog megszerzése. Bonyolult? Szerintem is. Sötét ügy/ek? Szerintem is.
1182   Edmond Dantes 2017-07-19 10:38:52
Kérdezem ezek után: muszáj megvásárolni a képet? Elég lenne tartós (pl. 99 éves) kölcsönbérletbe adni-venni, aminek az ellenértéke nyilván a vételár töredéke lehetne. A tulajdonos a hatalmas képpel úgysem tudna mit kezdeni máshol, szállítása-szállítmánybiztosítása tetemes költség lenne, elszállítás után hová tenné? A sufniba? A hálószoba falára? Plusz magában a kép nemcsak anyagilag, de művészileg-erkölcsileg is sokkal kevesebbet érne. A sufniban vagy a hálószobában főleg.
1181   Klára • előzmény1154 2017-07-19 09:50:02
Fordulat: Lekerült a bordó lepel a Golgotáról

Ismét egyben látható Munkácsy Mihály monumentális trilógiája Debrecenben, a Déri Múzeumban. A Golgota magyar származású amerikai tulajdonosa ugyanis úgy döntött, hogy leveteti az alkotást eltakaró leplet. Pákh Imre azért döntött most így, mert a Kúria kedvező döntést hozott abban a bírósági eljárásban, amelyet a kép további sorsával kapcsolatban indított.
Kisebb megszakításokkal két éven át takarta bordó lepel Munkácsy trilógiájának Golgota című festményét. Az alkotást a tulajdonosa takartatta el, mivel az állam a képet védetté nyilvánította így pedig sem az országból, de még a múzeumból sem lehetett kivinni. Pákh Imre, magyar származású amerikai műgyűjtő szerint az állam nem korlátozhatta volna a jogait, ezért bírósághoz fordult.


„Ha nem tudok rendelkezni azzal, ami az enyém, akkor azt ellopták. Lopott képet pedig nem illik kiállítani múzeumban”

– mondta korábban az RTL Híradónak Pákh Imre. A Golgotát az állam szerette volna megvásárolni a Nemzeti Bank Értéktár programján belül. Először úgy tűnt, hogy sikerül megállapodni: kilenc millió dollárban állapodott meg Pákh Imre és az állam.

Később az állam meggondolta magát és már csak a kialkudott összeg kétharmadát, hatmillió dollárt akart fizetni a képért. Ennyiért azonban már nem volt eladó a Golgota, így jött a kép védetté nyilvánítása és így Pákh Imre jogainak csorbítása. A gyűjtő ezután döntött, bíróságra ment, a képet pedig letakartatta. A múzeum látogatói szerint nem az a fontos, hogy mi zajlik a kép körül, hanem az, hogy most újra látható.

Pákh Imre most engedélyezte, hogy levegyék a leplet. Ez azért történhetett, mert a Kúria, a korábbi két bírósági eljárást követően, Pákh Imrének adott igazat és megállapította, hogy a gyűjtő jogainak korlátozása nem volt törvényszerű, ezért az első fokú bíróságot új eljárás lefolytatására kötelezte.
1180   Klára • előzmény1173 2017-07-14 09:31:46
Köszi a bővebb válaszért! Valóban a sok ködösítés és politikai felhang miatt ez egyre inkább hitvita. Hogy Lázár János kancellária-miniszter úr mit mond, az sajnos igen sokszor politika. Én még emlékszem, mikor éppen ő és L. Simon László akkori államtitkár (vagy miniszteri biztos? ki tudja ezt követni) állapodtak meg Pákh Imrével szóban a festmény megvételéről és a lehetséges vételárról. Aztán sajnos később változott a helyzet. Mindenesetre a Kúria újabb döntése az egész ügyet kissé más megvilágításba helyezi.
Egyébként én sem tételezem fel senkiről, hogy permanensen hazudna, de sajnos a politikai összefüggések sokszor megváltoztatják a dolgokat.

Ami a Seuso kincseket illeti, ebben sem fog soha senki teljesen tisztán látni, nyilván mindig mindenki igyekezett eltüntetni a nyomokat. Arra vonatkozó feltevések vannak, hogy eredetileg több darabból állt/kellett állnia, de az is kérdéses, hogy mennyiből és nyilván azt sem fogja soha senki kideríteni, hogy az egészet komplett elásták, vagy csak a legértékesebb darabokat. Egy biztos, annak idején már öltek ezért!
A műkincslopásokra szakosodott hivatalos szervek régóta tudják, hogy bizonyos műgyűjtői kört nem igazán érdekel a megszerzés módja és mikéntje, mert egész egyszerűen számukra a birtoklás a lényeg, és egyelőre nem áll szándékukban eladni, kiállítani, stb.
1179   Momo • előzmény1177 2017-07-13 23:52:20
(Úgy értem: egyértelmű, hogy a jogi háttér rendezetlen. :-)
1178   Búbánat • előzmény1152 2017-07-13 23:20:06
Mai kormányinfón hangzott el:

"Pákh Imre elfogadta, hogy védett kategóriába kerültek a képei, a tárgyalások zajlanak a megvételről."
  
Műsorajánló
Mai ajánlat:
11:00 : Budapest
Zeneakadémia, Nagyterem

Purcell Kórus (karigazgató: Vashegyi György)
Vashegyi György (orgona)
Budafoki Dohnányi Zenekar
Előad és vezényel: Hollerung Gábor
"A megérthető zene"
A zeneirodalom mérföldkövei
J.S. BACH: „Jesu meine Freude” – motetta, BWV 227

15:30 : Budapest
Zeneakadémia, Solti György Kamaraterem

Megyesi Zoltán (tenor), Viviane Hagner (hegedű), Rohmann Ditta (cselló), Simon Izabella, Várjon Dénes (zongora)
kamara.hu - A Zeneakadémia Kamarazenei Fesztiválja
Üveggyöngyjáték
Schubert: Esz-dúr notturno, D. 897
Schubert: Hattyúdalok, D. 957

16:00 : Budapest
MTA Zenetudományi Intézet

Alexander Dimcevski (hegedű), Botos Veronika (mélyhegedű), Hegedűs Katalin (zongora), Baráti Eszter (cselló), Csongár Péter (klarinét)
MOZART: G- dúr duó, KV 423
MOZART: Kegelstatt trió, KV 498
JOACHIM JÓZSEF: Héber melódiák
MOZART: Esz - dúr Sinfonie concertante, KV 364
MOZART: Esz - dúr Divertimento (részletek), KV 563

17:00 : Budapest
Zeneakadémia, Kávézó

kamara.hu - A Zeneakadémia Kamarazenei Fesztiválja
Nyolszemközt - beszélgetés irodalomról, filmről és zenéről
A fesztivál művészeti vezetői: Simon Izabella és Várjon Dénes
Vendégek: Enyedi Ildikó és Wilhelm Droste
Közreműködik: Anthony Marwood (hegedű)

17:00 : Budapest
Óbudai Társaskör

Capella Cracoviensis

18:00 : Budapest
BMC, Koncertterem

Csalog Gábor (zongora)
Fazekas Gergely (zenetörténész)
Dialógusok (a) zenével I.
COUPERIN: Pièces de Clavecin - részletek
DEBUSSY: Metszetek - részletek
DEBUSSY: Prelűdök - részletek

19:00 : Budapest
Zeneakadémia, Solti György Kamaraterem

Megyesi Schwartz Lúcia (mezzoszoprán), Viviane Hagner, Andrea Hallam, Anthony Marwood (hegedű), Jürg Dähler (brácsa), Christoph Richter, Rohmann Ditta (cselló), Pivon Gabriella (fuvola), Vigh Andrea (hárfa), Roman Rabinovich, Simon Izabella, Várjon Dénes (zongora)
kamara.hu - A Zeneakadémia Kamarazenei Fesztiválja
DEBUSSY: Szonáta fuvolára, brácsára és hárfára
MOZART: 2. (Esz-dúr) zongoranégyes, K. 493
LISZT: Orpheus – szimfonikus költemény (Camille Saint-Saëns átirata)
RAVEL: Madagaszkári dalok
FAURÉ: 1. (c-moll) zongoranégyes, op. 15

19:00 : Budapest
Nádor Terem

Pavlovits Dávid (gitár)

19:30 : Budapest
Zeneakadémia, Nagyterem

Varga Donát (ének), Fuchs Diána (zongora)
Budafoki Dohnányi Zenekar
Budapesti Akadémiai Kórustársaság (karigazgató: Kocsis-Holper Zoltán)
Vass Lajos Kamarakórus (karigazgató: Kocsis-Holper Zoltán)
Vezényel: Guido Mancusi
KECSKÉS D. BALÁZS: Zsoltártöredék
MOZART: 9. (Esz-dúr) zongoraverseny, K. 271 („Jeunehomme”)
PROKOFJEV: 7. (cisz-moll) szimfónia, Op. 131

19:30 : Budapest
Bartók Béla Nemzeti Hangversenyterem

Vadim Gluzman (hegedű)
Nemzeti Filharmonikusok
vez.: Hamar Zsolt
SCHUBERT: Rosamunde-nyitány
CSAJKOVSZKIJ: D-dúr hegedűverseny, Op.35
BRAHMS: II. (D-dúr) szimfónia, Op.73

21:00 : Budapest
Zeneakadémia, Solti György Kamaraterem

KÓDA
kamara.hu /6
Moderátor: Mona Dániel
Beszélgetőtársak: Simon Izabella, Várjon Dénes
16:00 : Székesfehérvár
Sóstói Stadion

Alba Regia Szimfonikus Zenekar
vez.: Kollár Imre
"Stadion Nyitány"
Trónok harca, West Side Story, Gladiátorok bevonulása, Vivaldi, Kardtánc

19:00 : Szolnok
Szolnok Városi Sportcsarnok

Operát az Operából! – Belföldi turné
PUCCINI: Turandot

19:00 : Veszprém
Petőfi Színház

Operát az Operából! – Belföldi turné
Klasszikus és modern Balett-est
A mai nap
született:
1786 • Carl Maria von Weber, zeneszerző († 1826)
1899 • Ormándy Jenő, karmester († 1985)
elhunyt:
1986 • Bárdos Lajos, zeneszerző, karnagy (sz. 1899)