vissza a cimoldalra
2017-09-23
részletes keresés    Café Momus on Facebook rss
Bejelentkezés
Név
Jelszó
Regisztráció
Legfrissebb fórumaink
A komolyzene jelene és jövője Magyarországon (2272)
Mi újság a Magyar Állami Operaházban? (59735)
Nemzeti Hangversenyterem - és más helyszínek (3832)
Társművészetek (1196)
Haladjunk tovább... (121)
Milyen zenét hallgatsz most? (24970)
Momus társalgó (6046)
Kedvenc előadók (2796)
Kedvenc művek (141)
Kedvenc felvételek (148)

Olvasói levelek (11086)
A csapos közbeszól (94)

Bánk bán (2928)
Bartók Béla szellemisége (171)
Kodály Zoltán (335)
Élő közvetítések (6580)
Házy Erzsébet művészete és pályája (4043)
Karmesterekről, karmesterségről-"úgy általában" (628)
A magyar zenei élet elfeledett vagy kevéssé ismert művészei (219)
Operett a magyar rádióban (1949-1990) (2307)
Magyar Televízió opera-, balett- és operett közvetítései - hazai produkciók (1106)
Ferencsik János (70)
Lehár Ferenc (565)
Operett, mint színpadi műfaj (3247)
Kemény Egon zeneszerző (Wien, 1905 - Budapest, 1969) (1052)
Franz Schmidt (2888)
Momus-játék (5338)
Udvardy Tibor (140)

Fórumok teljes listája
Impresszum

megjelenteti:
Café Momus Egyesület
adószám:
18240531-1-43

apróhirdetés feladása:

Fórum - Társművészetek (-zéta-, 2007-11-13 12:07:15)

- film, könyv, gasztro, építő, képző, tánc, etc -
   
1195 • Búbánat 2017-09-14 16:31:57
Tervezői gondolatok a Gödöllői Szentháromság Templomról

www.építészfórum.hu


Nagy Tamás, építész tervező:

„A templom centrális tere a szentélyre, mint középpontra szervezett. Mint ahogy a három épületszárny veszi körbe az udvart, úgy öleli körbe a karzat „U” alakú tere a szentélyt, az épületegyüttes igazi középpontját. Az apszis nem csak formájában különbözik a többi térelemtől (az egyetlen íves forma az épületen), de színvilágában is. A 63 színes üvegablak rejtett üzenetet tartalmaz. Alexander Szkrjabin, századvégi orosz zeneszerző kutatása eredményeképpen, mely a zenei hangok és a színek összefüggésére irányult, létrehozott egy mátrixot, melyben minden hangnak egy szín felel meg. Ezt a hang–szín kódot felhasználva, az íves fal ablakaira a Kyrie eleison, könyörgésünk gregorián dallamát írtam fel.”
1194 • Edmond Dantes Előzmény 1133 2017-09-05 17:01:43
Friss hír: Enyedi Ildikó Berlinben Arany Medvét nyert filmjét nevezi a Filmalap Filmszakmai Döntőbizottsága a jövő évi Oscar-díj - idegen nyelvű film kategóriában.
1193 • Búbánat 2017-08-23 14:20:17
Nemzeti Színház – „Ez az emlékezés éve lesz”

ORIGO.HU, VÁGI BARBARA2017.08.22. 21:15
„Az idén ünnepli fennállásának 180. évfordulóját a Nemzeti Színház, a jelenlegi épület pedig 15 éves. Éppen ezért az idei évad az emlékezés éve lesz – mondta Vidnyánszky Attila, a színház igazgatója az évadnyitó társulati ülésen. Balog Zoltán, az emberi erőforrások minisztere pedig beszédében kiemelte: számára attól nemzeti egy színház, ha megmutatja nekünk, magyaroknak, a nemzet tagjainak, hogy kik voltunk, kik vagyunk, és leginkább azt, hogy kik lehetnénk.”
1192 • Edmond Dantes 2017-07-20 09:01:53
1945 - magyar filmdráma

A film alapjául szolgáló eseményekről évtizedekkel ezelőtt kellett volna már írni és akkor a film is korábban elkészül(hetet)t volna. A szerintem sok tekintetben az 1945-re hasonlító, akár kicsit előképének tekinthető Jób lázadása jócskán megelőzte korát és anno Oscar-díjat érdemelt volna. Ebből a szempontból az 1945 talán kissé megkésett -és kissé didaktikus- alkotás, de sosem késő. Sosem késő a szembesítés, a tükröt mutatás, jelképes és valós értelemben. Jelképes értelemben: a szőnyeg alól sosem késő előseperni "tükröt" mutatva az előseperni valót, bár már réges-rég meg kellett volna tenni. Valós értelemben: meg kell mutatni, elő kell szedni azokat a tükröket, bútorokat, szőnyegeket, használati és értéktárgyakat, ingatlanokat, földeket stb., amiket az "elhagyott" (eldeportált lakosságú) zsidó otthonok ezreiből, tízezreiből lopkodtak szét, amiknek a megszerzése céljából az "érintettek" sokaságát feljelentette a "nem-érintettek" egy része és/vagy amiket az "érintettek" megőrzésre átadtak nem-zsidó ismerőseiknek, szomszédaiknak, akik aztán "elfelejtették" azokat visszaadni tulajdonosaiknak vagy tulajdonosaik utódainak, már ha egyáltalán valaha előkerültek. Az 1945-ben valakik előkerülnek, ha nem is azért, ami miatt jövetelük hírére a falu régi-új magyar elöljáróin, egyes lakosain különböző okokból sikítófrász tör ki.

A "téma" komplex, tudományos, történészi feldolgozása Ungváry Krisztián könyvéhez köthető. E könyv ismeretében a film még tökéletesebben érthető, szinte illusztrálja a könyvben leírtakat: a zsidótörvények majd a deportálások valóságos célja az "érintettek" törvényekben, jogszabályokban rögzített kifosztása -majd végül utolsó értékük: puszta életük- elvétele- volt. Gazdagoktól földeket, gyárakat, ingatlanokat, műgyűjteményeket stb., szegény(ebb)ektől azt, amijük volt: ágyneműt, ruházati cikkeket, szőnyeget, varrógépet, karikagyűrűt, bútordarabot...vagy éppenséggel szobatükröt. Igen, azt a tükröt, amibe jó volna már hosszabban, alaposabban belenézni.

Rendező: Török Ferenc, író: Szántó T. Gábor, forgatókönyv: Szántó T. Gábor/Török Ferenc, operatőr: Ragályi Elemér
1191 • Búbánat Előzmény 1190 2017-07-19 18:46:05
Úgy gondolom, annak a "már kevesebb mint tízmillió magyar adófizetőnek" - akik megnéz(het)ték - megnézik élőben is a három képet - elsősorban nem fiskális szempontok jutottak-jutnak eszükbe, hanem ahogy mondod, inkább esztétikai-vizuális élményzuhatagként élték-élik meg mindazt, amit láttak és a amit a jövőben is látni szeretnék. Pontosan ahogy Te is mondod: mi, a nagyközönség.
1190 • Edmond Dantes Előzmény 1189 2017-07-19 13:38:52
Esztétikai-vizuális értelemben: igen, igazad van. Anyagi-jogi-tulajdonjogi tekintetben szélesebb a horizont, muszáj lejjebb ásni, csakúgy mint a Seuso-projektben. És ne felejtsd-ne felejtsük el: az igazi nagyközönség mi vagyunk = a (már kevesebb mint) tízmillió magyar adófizető..
1189 • Búbánat Előzmény 1181 2017-07-19 13:06:15
Gondolom, a nagyközönség számára az a fontos, hogy most újra együtt van kiállítva a három Munkácsy-festmény. Már a Múzeumok Éjszakája óta nincs a Golgotán lepel...
1188 • nickname Előzmény 1182 2017-07-19 12:41:13
Ez a politikai presztízs kérdés nekik, ahogy a Seuso kincs is az volt. Ennyi. Innentől kezdve mindent megtesznek, hogy megvegyék. Még a maffia módszerektől sem riadnak vissza. Ez nem a kultúra iránti elköteleződésről szól.
1187 • Edmond Dantes Előzmény 1186 2017-07-19 11:29:33
A tartós kölcsönőnáluk vajon olyan mint az ideiglenesen hazánkban állomásozás? Ajjaj...
1186 • Heiner Lajos Előzmény 1182 2017-07-19 11:14:59
Ugy tudom, az oroszok is 99 evre vettek tartos kolcsonbe Karlovy Vary nagy reszet, azzal a feltetellel, hogy felujitjak - es a varos meg gyonyorubb lett. Na es a sorarak se mentek az egekbe.
1185 • Edmond Dantes Előzmény 1184 2017-07-19 11:12:26
Próbálok. A szűkkörű baráti pezsgőbontás (ld. MÁO 59438-40) talán segített volna ebben ;-)

1184 • Momo Előzmény 1183 2017-07-19 11:08:14
Próbálj meg a pozitívumokra koncentrálni. Meglátod, egészen más lesz a világ... :-)
1183 • Edmond Dantes Előzmény 1182 2017-07-19 11:03:37
Előzőhöz = Pákh-kép jogaihoz kapcsolódva mellesleg illetve nem mellesleg: ha jól tudom, a Seuso-kincs 1.0 és 2.0 n i n c s a magyar állam (Magyarország) tulajdonában! A sok dicshimnusz, harangzúgás és fanfár zajában "kissé" elsikkadnak a piszkos múltú lelet piszkos anyagi és jogi ügyei. A megtévesztő, pontatlan, jogilag értelmezhetetlen nyilatkozatok, hírek, kifejezések ("visszaszereztük", "kötelességünket teljesítettük", "újra miénk a családi ezüst") mögött az igazság tudtommal és valószínűleg az, hogy:

a "családi ezüst" n e m került a magyar állam tulajdonába: se vissza, se oda!

Az 1.0 leletért (2014) a magyar állam a kincsek őrzési jogáért fizetett 15 millió eurót azaz kb. 4,5 milliárd forintot.
A 2.0 (2017) leletért pedig a magyar kormány 8,6 milliárd forint kompenzációs díjat fizetett a leletegyüttest birtokló személyeknek.

Talán nem csak én gondolom, hogy őrzési jog (1.0) az n e m tulajdonjog, következésképpen az őrzési jog ellenértéke n e m lehet vételár.
Továbbá (2.0) a kompenzációs díj az nem vételár, következésképpen amiért nem vételárat, hanem kompenzációs díjat fizettünk (nem keveset), annak ellenértéke n e m a tulajdonjog megszerzése max. az őrzési jog megszerzése. Bonyolult? Szerintem is. Sötét ügy/ek? Szerintem is.
1182 • Edmond Dantes 2017-07-19 10:38:52
Kérdezem ezek után: muszáj megvásárolni a képet? Elég lenne tartós (pl. 99 éves) kölcsönbérletbe adni-venni, aminek az ellenértéke nyilván a vételár töredéke lehetne. A tulajdonos a hatalmas képpel úgysem tudna mit kezdeni máshol, szállítása-szállítmánybiztosítása tetemes költség lenne, elszállítás után hová tenné? A sufniba? A hálószoba falára? Plusz magában a kép nemcsak anyagilag, de művészileg-erkölcsileg is sokkal kevesebbet érne. A sufniban vagy a hálószobában főleg.
1181 • Klára Előzmény 1154 2017-07-19 09:50:02
Fordulat: Lekerült a bordó lepel a Golgotáról

Ismét egyben látható Munkácsy Mihály monumentális trilógiája Debrecenben, a Déri Múzeumban. A Golgota magyar származású amerikai tulajdonosa ugyanis úgy döntött, hogy leveteti az alkotást eltakaró leplet. Pákh Imre azért döntött most így, mert a Kúria kedvező döntést hozott abban a bírósági eljárásban, amelyet a kép további sorsával kapcsolatban indított.
Kisebb megszakításokkal két éven át takarta bordó lepel Munkácsy trilógiájának Golgota című festményét. Az alkotást a tulajdonosa takartatta el, mivel az állam a képet védetté nyilvánította így pedig sem az országból, de még a múzeumból sem lehetett kivinni. Pákh Imre, magyar származású amerikai műgyűjtő szerint az állam nem korlátozhatta volna a jogait, ezért bírósághoz fordult.


„Ha nem tudok rendelkezni azzal, ami az enyém, akkor azt ellopták. Lopott képet pedig nem illik kiállítani múzeumban”

– mondta korábban az RTL Híradónak Pákh Imre. A Golgotát az állam szerette volna megvásárolni a Nemzeti Bank Értéktár programján belül. Először úgy tűnt, hogy sikerül megállapodni: kilenc millió dollárban állapodott meg Pákh Imre és az állam.

Később az állam meggondolta magát és már csak a kialkudott összeg kétharmadát, hatmillió dollárt akart fizetni a képért. Ennyiért azonban már nem volt eladó a Golgota, így jött a kép védetté nyilvánítása és így Pákh Imre jogainak csorbítása. A gyűjtő ezután döntött, bíróságra ment, a képet pedig letakartatta. A múzeum látogatói szerint nem az a fontos, hogy mi zajlik a kép körül, hanem az, hogy most újra látható.

Pákh Imre most engedélyezte, hogy levegyék a leplet. Ez azért történhetett, mert a Kúria, a korábbi két bírósági eljárást követően, Pákh Imrének adott igazat és megállapította, hogy a gyűjtő jogainak korlátozása nem volt törvényszerű, ezért az első fokú bíróságot új eljárás lefolytatására kötelezte.
1180 • Klára Előzmény 1173 2017-07-14 09:31:46
Köszi a bővebb válaszért! Valóban a sok ködösítés és politikai felhang miatt ez egyre inkább hitvita. Hogy Lázár János kancellária-miniszter úr mit mond, az sajnos igen sokszor politika. Én még emlékszem, mikor éppen ő és L. Simon László akkori államtitkár (vagy miniszteri biztos? ki tudja ezt követni) állapodtak meg Pákh Imrével szóban a festmény megvételéről és a lehetséges vételárról. Aztán sajnos később változott a helyzet. Mindenesetre a Kúria újabb döntése az egész ügyet kissé más megvilágításba helyezi.
Egyébként én sem tételezem fel senkiről, hogy permanensen hazudna, de sajnos a politikai összefüggések sokszor megváltoztatják a dolgokat.

Ami a Seuso kincseket illeti, ebben sem fog soha senki teljesen tisztán látni, nyilván mindig mindenki igyekezett eltüntetni a nyomokat. Arra vonatkozó feltevések vannak, hogy eredetileg több darabból állt/kellett állnia, de az is kérdéses, hogy mennyiből és nyilván azt sem fogja soha senki kideríteni, hogy az egészet komplett elásták, vagy csak a legértékesebb darabokat. Egy biztos, annak idején már öltek ezért!
A műkincslopásokra szakosodott hivatalos szervek régóta tudják, hogy bizonyos műgyűjtői kört nem igazán érdekel a megszerzés módja és mikéntje, mert egész egyszerűen számukra a birtoklás a lényeg, és egyelőre nem áll szándékukban eladni, kiállítani, stb.
1179 • Momo Előzmény 1177 2017-07-13 23:52:20
(Úgy értem: egyértelmű, hogy a jogi háttér rendezetlen. :-)
1178 • Búbánat Előzmény 1152 2017-07-13 23:20:06
Mai kormányinfón hangzott el:

"Pákh Imre elfogadta, hogy védett kategóriába kerültek a képei, a tárgyalások zajlanak a megvételről."
1177 • Momo 2017-07-13 22:34:22
Ami a rendezetlen jogi hátteret illeti. Hát az egyértelmű.

1. A Northampton lordot nagyon behúzták a csőbe. Egy vagyont költött el valamire, amivel semmit nem tud kezdeni, mert lopott holmi.

2. Lényegében kihúztuk a Lordot a sz.rból azzal, hogy pénzért átvettük tőle az eladhatatlan cuccot. Mivel lopott holmi, a Lord se volt a tulajdonosa, csak (szintén sok pénzért) őrizhette. A brit hatóságok - amikor pénz ellenében kiengedték az országból a kincseket - 1. jót tettek egy brit állampolgárral 2. valamelyik brit bankkal, ahova majd beteszi a vételárat. Szóval hoztak egy racionális döntést.

3. Egyetlen esetben kéne lemondanunk a Seuso kincsről: ha valaki tényleg hitelt érdemlően bizonyítani tudja, hogy honnan (és nem Magyarországról) való. Jó eséllyel ez nem fog menni, mert eddig se ment.
1176 • Momo Előzmény 1175 2017-07-13 22:20:05
... db körüli tárgyról beszélnek. Hát ezeket adogatta el Sümegh József abban a 4-5 évben, míg meg nem ölték.
1175 • Momo Előzmény 1174 2017-07-13 22:18:34
Hát ugye egyrészt azt mondják, hogy több mint 200 darabos eredetileg a készlet. Ennek a nagy része nyilván apró tárgy: evőeszköz pl. Aztán a szemtanúk olyan 40
1174 • nickname 2017-07-13 22:14:56
Egyébként az egészben a legszomorúbb,hogy sok kutató szerint a 14 darab csak az eredeti készlet töredéke, és valószínűleg nemcsak ez a 14 darab lelet került elő, de sajnos csak ez a 14 darab tárgy ismert, mint Seuso kincsként. A többi darabnak valószínűleg örökre nyoma veszett.
1173 • Momo Előzmény 1171 2017-07-13 22:13:27
De, hogy ne csak így válaszoljak: Abban egyetértünk, hogy nem tudjuk, valójában mi a helyzet. Van a kormány verziója, és van Pákh Imréé. Aztán ebből mindenki választ egyet. Innentől hitvita.

Én azért gondolom, hogy inkább Pákh Imre a hunyó, mert a kormánynak most több érdeke fűződik hozzá, hogy megszerezze a festményt, mint hogy ne. (1. sorozatban költenek ilyesmire, 2. presztízs kérdés, és 3. Debrecennek is jó, ami hazai pálya a Fidesznek)
(Plusz ezen kívül nem gondolom automatikusan, hogy Lázár János folyamatosan, és koherensen hazudna ezügyben. És nem is szeretném, ha így lenne.)

Ettől még lehet, hogy tévedek.
1172 • nickname 2017-07-13 22:12:51
A Seuso-üggyel kapcsoltban Lattmann Tamás bejegyzése a posztja a facebookról:

"Nem akarok túl sokat foglalkozni a #Seuso-üggyel, de a lenti interjú sajnos elég sok aggodalmamat igazolja vissza, hogy már megint egy oltári átverést látunk magunk előtt.
A következő hangzik el: "A magyar állam a kincsek tulajdonjogáról sosem mondott le, most sem.", majd utána: "a magyar államnak ezután már semmi dolga, hiszen a birtokosok lemondtak a birtokjogukról, így újra együtt, magyar kézben van a tulajdon- és a birtokjog."
Jogi értelemben ez elég zavaros és aggályos. Az érvelés szerint ugyanis azért lett most a miénk, mert mindig is mondogattuk, hogy a miénk. Csak jelzem, hogy eddig is mondogattuk, mégsem lett az, bíróságon is mondogattuk, mégsem lett az.
Baán "bonyolult szerződésekről" beszél, ami után minden tiszta. Nos, ha nincs olyan szerződés, amiben az előző birtokos a TULAJDONJOGRÓL mond le, addig nem szereztünk meg SEMMIT, csak marha sok pénzt fizettünk azért, hogy őrizhessük a más tulajdonát. Márpedig ha lenne, akkor Baán lelkesen lobogtatná, nem úgy fogalmazna, hogy "lemondtak a birtokjogukról", ami amúgy pontos megfogalmazás, csak éppen nem vezet tulajdonszerzésre.
Szóval a helyzet az, hogy ide kerül a lelet, és mi őrizzük, de ebből úgy tűnik, hogy a tulajdonjog évtizedes kérdése nem rendeződött. Nagyon jó lenne látni a Baán által emlegetett "bonyolult szerződéseket", de nekem az elmondásból úgy tűnik, hogy nincs köztük olyan, ami erre választ adhatna. Ebben az esetben viszont számolni kell vele, hogy a lelet itt van, de bármikor visszakövetelhető.
Lehet, hogy a kormányzat a nagystílű műkincsrablóra jellemző Golgota-stratégiát akarja alkalmazni, aminek a lényege, hogy ami idekerül, azt egyszerűen nem adjuk vissza, kár, hogy ez kicsit kommunista tempó, és épp tegnap döntötte be a Kúria (lásd: http://index.hu/…/ujabb_nem_vart_fordulat_munkacsy_golgota…/ ). Sajnos ennek az attitűdnek van történelmi előzménye nálunk, lásd a Herzog-ügyet (lásd: http://nol.hu/k…/herzogek-nyeresre-allnak-amerikaban-1618227 ).
Tegyük hozzá, hogy egy ilyen esetleges követelés esetén az előző birtokos sokkal rosszabb helyzetben lenne, mint eddig, tehát a magyar állam jelentős pozíciót nyert: az elmúlt évek során a birtokost sikerült lehetetlen helyzetbe hozni, hiszen nem tudta eladni a legális műkincspiacon a leletet, egyszerűen senki nem akarta megvenni, senkinek nem hiányzott a nyakába lihegő magyar állam - emiatt kénytelen volt Magyarországgal tárgyalni. Egy megfordított per esetében ez minket nem kell hogy zavarjon, hiszen nem is akarjuk eladni. Ettől függetlenül, a rendezetlen jogi helyzet még okozhat gondokat a jövőben, nem is keveset."
Forrás.
1171 • Momo Előzmény 1170 2017-07-13 14:33:14
Amit írtál, azt egyébként annak tekintem, ami: egy véleménynek.
(Erre írtam, hogy (te és én) nem értünk egyet.)
1170 • Momo Előzmény 1169 2017-07-13 14:28:41
"Bocs, úgy tudom, azért fórum, hogy különböző vélemények ütközzenek! Nem vagy köteles velem egyetérteni..."

Hát, igazán örülök, hogy sikerült erre rávezetnem téged. Már nem volt hiába. :-))


1169 • Klára Előzmény 1157 2017-07-13 14:07:49
Bocs, úgy tudom, azért fórum, hogy különböző vélemények ütközzenek!
Nem vagy köteles velem egyetérteni, sem te, sem azok, akiknek a nevében a királyi többest használod. Csak azt írtam, hogy kiviheti, mert a sajátja. Az, hogy mikor és mennyiért vette, számlával igazolt adat. Egy műtárgy értéke a legkülönbözőbb okok és tényezők miatt bármikor megváltozhat, erről a műkereskedők, galéria tulajdonosok tudnának mesélni! Az is biztos, hogy a 3 festmény együtt komoly eszmei értéket képvisel!
Aki valamit el akar adni, megszabja a vételárat, a vevő fizet, vagy alkuszik. Itt az első szóbeli megállapodás után jött a "sokalljuk az árat, adja olcsóbban", ami már kissé cinkes, de lehet alku kezdete. De ezt követően egyoldalúan bemocskolni az eladót, és végül zár alá venni más ember tulajdonát, ezt civilizált országban lopásnak hívják.
Nem mondom, hogy csak a Magyar Állam hibás, de hatalmi helyzetével visszaélve elkövetett egy-két vitatható dolgot. Az, hogy Pákh Imre a három festmény együttes elhelyezésével kicsit felértékelte a képet, csak feltevés. Nem biztos, hogy teljesen erkölcsös, de ennél nagyobb hibát egyetlen állami szerv se kövessen el.Egyébként egyikünk sincs abban a helyzetben, hogy ezt az egész ügyet átlássa és helyesen megítélje, mert túl sok benne a politika és a dezinformáció. (ahogy a SEUSO kincsek esetén is, bármennyire örömteli, hogy hazakerültek)
1168 • Momo 2017-07-12 18:39:34
Ezért nagy durranás a Seuso-kincsek visszaszerzése - index
1167 • Momo Előzmény 1165 2017-07-12 15:36:28
Ezt eltaláltad. Szerintem lottózzál a héten... :-)
1166 • Edmond Dantes Előzmény 1165 2017-07-12 15:19:20
"x) nincs" = mármint "x" tipp nincs. Kedvenc fórumtárs(ad) természetesen v a n.
1165 • Edmond Dantes Előzmény 1163 2017-07-12 15:17:43
Tippelj: kedvenc fórumtársad (azaz én)

1) egy befolyásos jól értesült személy = már 3 napja tudta
2) egy látnok = már 3 napja látta lelki szemeivel
x) n i n c s

;-)
"Családi ezüst" mint hallottuk ismét...de...khm... melyik családé?
1164 • nickname Előzmény 1160 2017-07-12 14:36:37
Ne ferdítsünk már! Ajegybank hat millió dollárt lett volna hajlandó fizetni a képért, Pákh ennek a másfélszeresét kérte. AKárhogy is, de ez nem jön ki 230 millió dollárra, csak 9 millió dollárra, ami meg forintba átszámítva sem 230 millió, hanem több. A hatmillió dollárról mondták, hogy 1,7 milliárd forintnak felel meg. A magyar állam magatartása meg elég gusztustalan ebben az ügyben is, mint sok minden másban.
1163 • Momo Előzmény 1159 2017-07-12 13:36:02
Na, és tessék... hazahozták a másik felét is!


:-)
1162 • miketyson 2017-07-11 00:13:27
Jaj, őrültségeket beszéltem, forint, dollár stb
1161 • Edmond Dantes Előzmény 1160 2017-07-10 16:50:46
230 mit kért érte? $-t? Na ne má'! Ez esetben világrekord árat kért volna Pákh a képért. A valaha legmagasabb áron eladott képek listája itt, de többnyire az aukción leütött képárakat "hitelesítik". Ott Picasso Algíri nők c. képe a listavezető, 2015-ben a Christie's aukcióján nettó 179 M $-on (!) kelt el. Munkácsy képe azért talán még Pákh Imre szerint sem ér(ne) többet a Picassónál. Nagyjából talán 10 M $-t mondott Pákh ti. hogy annyit ajánlott neki valaki a képért, a magyar állam ennek kb.a felét.
1160 • miketyson Előzmény 1156 2017-07-10 16:33:57
A kép értéke maximálisan mindent figyelembe véve, túlfizetve stb legfeljebb 5 millió dollár. pákh meg 230-at kért érte, vagy mennyit. ha kifizetnék, most mindeneki azon őrjöngene, joggal, hogy a közpénzt herdálják.
1159 • Momo Előzmény 1158 2017-07-10 14:55:14
Remélem. Kerüljön csak haza.
1158 • Edmond Dantes 2017-07-10 14:50:51
Seuso-kincsek: nos, azok is megérik a pénzüket, valós és átvitt értelemben. Ha valami (mi nem??) átpolitizált, akkor a Seuso-projekt az; az egész ügy telis-tele van rejtélyes, tisztázatlan szálakkal, a tárgyakhoz jó eséllyel vér tapad. Az első transzport véletlenül a 2014-es választások előtt pár nappal-héttel érkezett "haza". Következő Seuso-transzport: 2018 tavaszán?
1157 • Momo Előzmény 1156 2017-07-10 14:38:55
Te úgy látod, ebben az ügyben csak a Magyar Állmnak van erkülcsi- és anyagi kötelezettsége, Pákh Imrének meg nincs? Árulhatja, viheti, ahova akarja... plusz az ismert tényekből, feltételezed, hogy a Magyar Állam képviselői rosszhiszeműen járnak el.

Oké, ez a te véleményed. Nem értünk egyet.
1156 • Klára Előzmény 1154 2017-07-10 14:02:57
"vitte is volna ki az országból" - bocsi, saját tulajdona, miért ne vihette volna ki? Az, hogy a más ember - igazoltan, számlával igazoltan pénzért vett - saját tulajdonát az állam védelem alá helyezi, és nem engedi kivinni, a lopás finomított változata! Egyébként a tulajdonos előéletének vitatott részletei csak az után kerültek előtérbe, hogy nem volt hajlandó a korábban 2 hivatalos, megbízott egyénnel - miniszterrel illetve miniszteri biztossal - egyeztetett és elfogadott vételárból engedni, csak azért, mert valaki ezt kitalálta? Én ezt a magyar szervek részéről sokkal erkölcstelenebbnek tartom. Nem vagyok műtörténész, a képek művészi értékéről nem tudok nyilatkozni, de csak azért aláígérni és szó szerint zár alá vetni, mert állambácsi hatalmi pozícióban van, finoman szólva is erkölcstelen.
Ami pedig a jelenlegi tulajdonos vitatott előéletét, műgyűjtői tevékenységét illeti, ezen az alapon jó néhány honfitársunk fennakadna egy ilyen rostán, maximum a műgyűjtői tevékenység kritérium helyett vállalkozói tevékenység kerülne szemrevételezésre.
Egyébként mindhárom felvetett kritériummal egyetértek. Nagy presztízs veszteség lesz,ha végül valamelyik nemzetközi bíróság elmeszeli a Magyar Államot!
1155 • Edmond Dantes Előzmény 1152 2017-07-10 09:48:09
Csak tessék vigyázni a költségvetési és "politikai" tartalmat hordozó beírásokkal, mert nyomban előterem önkéntes rendőrünk és virtuális nádpálcájával virtuálisan ránk csap :-)

Én is láttam sok éve a 3 Munkácsyt Debrecenben. Bár nem vagyok művészettörténész, megkockáztatom, egyetemes művészi értéküket tekintve nem kimagasló alkotások. Másfelől kétségtelenül van valami magasztos abban, ha a 3 kép -már ha a művész tényleg trilógiának szánta- együtt látható, ami jó száz évig sosem volt így. Bővebben erről itt Továbbá a vitatott kép tulajdonosának ilyen-olyan előélete, műgyűjtői tevékenysége is sok tekintetben tisztázatlan, beleértve a vitatott kép valós anyagi értékét. Azt gondolom, a trilógia eszmei és anyagi értéke végső soron mégiscsak akkor teljesedik ki, ha együtt maradnak.
1154 • Momo 2017-07-10 01:51:31
Igen. Ha minden rendben lenne, mért ne vennék meg...?

1. Most sorozatban költenek ilyesmire (kezdve a Seuso kinccsel).
2. Ezen kívül presztizskérdés is, hogy összehozzák a trilógiát, és
3. Debrecennek is jó lenne, ami hazai pálya a Fidesznek.

Csakhogy nyilván kiderült, hogy a jelenlegi tulaj nagyot akar szakítani a Magyar Államon, és a zsarolásnak nem engednek (vitte is volna ki az országból, ha nem tesznek rá védelmet).
1153 • miketyson Előzmény 1152 2017-07-10 00:50:56
ez ennél szerintem bonyolultabb. példádnál maradva: ha valaki vasárnap este, tudván, hogy nncs otthon kenyered, eladna neked egy zsemlét egymillió forintért, akkor azt mondod, hogy inkább megvárod a hétfő reggelt, nem? a tulajdoos a munkácsikat körülbelül ötvenszeres áron próbálta eladni az államnak,tudva, hogy nagy a nyomás, meg kell venni...
1152 • Klára Előzmény 1151 2017-07-09 16:18:10
Én még a letakarás előtt láttam a 3 Munkácsy-t Debrecenben. Grandiózus látvány, elmondhatatlan élmény volt. Láttam idős embereket, akik a terem bejáratától szó szerint térden csúszva közelítették meg, mint egy oltárképet. A mindenkori magyar kormányok szégyene, hogy a Golgota megvásárlására nem képesek - az, hogy nincs pénz, mese habbal. Mint gyakorló háziasszony és családanya pontosan tudom, hogy arra van pénze a családnak, amire akarjuk, csak közös akarat kell, és persze adott esetben egy kicsit spórolni kell. Egész egyszerűen erre nincs politikai akarat. Talán egy fél stadionnal kevesebbet kellene építeni!
1151 • Búbánat 2017-06-15 21:47:00
Lehull a lepel a Golgotáról a Déri Múzeumban

Borsod Online, 2017.06.15 15:05

Átmenetileg leveszik a leplet a debreceni Déri Múzeumban a Munkácsy-trilógia részét képező Golgota című festményről a Múzeumok Éjszakája kapcsán, 24-én – jelentette be a rendezvényt beharangozó sajtótájékoztatón a Déri Múzeum Munkácsy-termében Papp László, Debrecen polgármestere. Elmondta: erre azután kerülhet sor, miután telefonon egyeztetett Pákh Imrével, a kép tulajdonosával, aki engedélyt adott erre. A polgármester hozzátette: mivel sajnos továbbra sincs megegyezés Pákh Imre és a magyar állam között a kép további sorsáról, mindhárom monumentális alkotás együttes megtekintésére most csak szombaton, illetve keddtől péntekig lesz lehetőség.
1150 • Búbánat Előzmény 1142 2017-06-13 23:24:53
KOVÁSZNAI GYÖRGY ÉS A KORTÁRS ANIMÁCIÓ

A tárlat egyrészt Kovásznai György (1934-1983) legendás animációs életművét, másrészt egy épp a Pannónia Stúdióban gyártás alatt álló új rajzfilmsorozat képeit dolgozza fel.

(1021 Budapest, Hűvösvölgyi út 64-66.)

A kiállítás 2017.05.31. - 2017.06.28. között tekinthető meg a Pannónia Stúdió belső tereiben.

(Cím: 1021 Budapest, Hűvösvölgyi út 64-66.)

1149 • IVA Előzmény 1148 2017-06-13 04:51:29
Remélhetőleg itt valami szerepre is utal, nem csupán divatos vizuális motívum.
1148 • Héterő 2017-06-08 13:54:38
A mai magyar irodalomba is becsusszant a tolószék.
1147 • Edmond Dantes 2017-06-08 10:43:34
François Ozont muszáj megnézni és Ozonról (be)írni is muszáj. Legújabb filmje is élvezetes, a szó minőségi értelmében tartalmasan szórakoztató. Az embernek valamiért a pár éve Arany Pálmát nyert Haneke-alkotás, A fehér szalag jut eszébe, később pedig Renoir klasszikus Nagy ábrándja. Csakhogy az utóbbi filmet még egy nagy francia-német háborúskodás követte, remélhetőleg az utolsó. Ozon filmje -mint mondani szokás- jókor, jó helye(ke)n készült, noha nem kizárólag és talán nem is elsősorban pacifista célzatú alkotás mint Renoiré volt 1937-ben, de napjainkban aktuálisabb mint bármikor a 2. világégés óta. A francia fiatalember a Frantz családjánál tett látogatása okának titkába már a film közepe táján beavatja az özvegy menyasszonyt és bennünket is, ám a rendező személyisége és több filmje miatt a nézőben a film végéig, sőt, utána is benne marad a kérdés: vajon tényleg a teljes igazságot láttuk-hallottuk avagy Ozon bőröndje még egy titkos rekeszt rejt? Melyik mese az igazi? Netán az, amit el sem meséltek, csupán a néző fantáziájára bízzák? Lekerekítetlenségében is elgondolkodtató és maradandó darab. A filmben többször hallható Chopin-nocturne hegedű-átiratban pedig egyszerűen varázslatos.

Frantz - francia/német filmdráma, rendező és (Philippe Piazzoval közösen) forgatókönyvíró: François Ozon
1146 • Haandel 2017-06-07 18:29:33
Divide and rule
1145 • Búbánat Előzmény 1144 2017-05-26 17:16:07
Madridban zár a Szépmű és az MNG nagy kiállítása, de a sorozat folytatódik
1144 • Búbánat 2017-05-26 17:15:33
[url] http://artportal.hu/magazin/klasszikus/madridban-zar-a-szepmu-es-az-mng-nagy-kiallitasa-de-a-sorozat-folytatodik; Madridban zár a Szépmű és az MNG nagy kiállítása, de a sorozat folytatódik [/i]

http://artportal.hu - 2017-05-2

„E hét végéig még látogatható a madridi Thyssen-Bornemisza Múzeumban a Kincsek Budapestről: A reneszánsztól az avantgárdig című, a két legnagyobb hazai közgyűjtemény anyagából válogatott, kilencven tételt felvonultató kiállítás.”

„[…] Spanyol vonatkozásai persze más alkotásoknak is lehetnek: VI. Fülöp is hosszasan időzött például Mátyás király és felesége, Aragóniai Beatrix márvány képmása előtt és nem véletlenül került be az anyagba Munkácsy Mihály nagyméretű Liszt-portréja sem, hiszen a magyar zeneszerző-zongoraművész 1844 októberében épp a múzeumnak ma otthont adó épületben adta nagysikerű madridi koncertjét.”
1143 • Edmond Dantes 2017-05-25 09:38:08
A Radnóti Színház Futótűz-előadásáról távozóban arra gondoltam: vajon eddig miért nem filmesítették meg Wajdi Mouawad filmszerűen pergő, időben-térben szerteágazó, sokszereplős, sokcselekményes drámáját? Aztán kiderült: 2010-ben Felperzselt föld címmel már megfilmesítették, 2011-ben Oscar-díjra is jelölték.
Súlyában, súlyosságában, horderejében és valamelyest végkifejletében is a görög sorstragédiákra emlékeztet a libanoni születésű, a polgárháború elől családjával kisgyermekként Kanadába menekült Mouawad hosszú, de csaknem mindvégig lebilincselő alkotása. Jelenidőben kezdődik és a keretes szerkezet jegyében jelenidőben fejeződik be a mű, a darab folyamán gyakorta váltakoznak az idősíkok, de a cselekmény mindvégig jól követhető, világos. Egy néhány napja elhunyt asszony, Nawal Marwan végrendeletében úgy rendelkezik, hogy ikergyermekei, Jeanne és Simon kutassák fel Libanonban maradt és/vagy eltűnt apjukat és bátyjukat és ha rájuk bukkannak, adják át nekik az általa írt, névre szóló borítékban található levelet, amelyet az asszony közjegyző barátja ad át az ikreknek, akiknek a kapcsolata anyjukkal évek óta megszakadt. Ifjonti dac és anyjuk iránti -nem egyformán intenzív, de közös- haragjuk, sőt gyűlöletük ellenére, nem kismértékben a jegyző terelgetésének köszönhetően Jeanne mégis felvállalja a nyomozást és a történet elkezdődik...a múltban. A cselekmény középpontjában azonban mégsem a lány (még kevésbé öccse), hanem az anya sorsa, életútja áll, szinte gyereklány korától kezdve, amikor még otthon, Libanonban erőszakkal elvették tőle elsőszülött gyerekét (az ikrek által felkutatandó idősebb fivért), majd rettenetes megpróbáltatásai egy rettenetes polgárháború sújtotta országban, ahonnan valamiképpen sikerült Kanadába jutnia. Boldogságot, megnyugvást azonban ott sem lelhetett, miként igazi családot sem építhetett fel: a múlt borzasztó árnyai ezt lehetetlenné tették.

Napjaink menekültválsága, menekültáradata -mondhatnánk- különösen aktuálissá teszi a darab színrevitelét...de szó sincsen aktualizálásról, még kevésbé aktuál-politizálásról. Költőien szép és költőien megrendítő, szikrázóan drámai és megejtően emberközeli a mű, amelyet Alföldi Róbert vitt színre a kicsiny, mégis tágasnak tűnő térben, amely -mint például ugyanott a Learben is- éppen a kis térbe zártság jóvoltából felfokozott drámai hatást kelt. Alföldi mélységes művészi alázattal, hogy ne mondjam, tisztelettudással közelít témához, irodalmi nyersanyaghoz, előadókhoz, közönséghez egyaránt. Rendezése egy szélsőséges világban és egy szélsőséges világot megjelenítő tragédiában: tiszta, összefogott, szélsőségektől mentes. A dramaturg (Kelemen Kristóf) helyében én talán végrehajtottam volna néhány apró igazítást, ráncfelvarrást, netán húzást. Alföldi állandó díszlettervezője, Menczel Róbert színpadképe maximálisan kihasználja, előnyére fordítja a szűk tér lehetőségeit és jók Nagy Fruzsina jelmezei: jók, mert jeleznek, de nem erőszakosak, nem didaktikusak.

Nawal, a gyereklány, a fiatalasszony és a halott anya: Kováts Adél fogja és foglalja össze egy emberi élet megannyi drámáját, szenvedését, melyet ikrei elől elhallgatott titkai és emiatt megromlott kapcsolataik tesznek még súlyosabbá. A roppant szerephez szinte önmagát felülmúlva nő föl és járja végig nehéz útját a történésben. Az ő hol szánni- hol szeretni való ellenpontja László Zsolt csetlő-botló, kezét-tördelő jegyzője, aki nagyon is tudatosan látja el az asszony által rábízott feladatot és irányítja az ikerpár cselekedeteit a megismerés, indulataikat a megértés, megbocsátás irányába. Lovas Rozi remekel Nawal húga, Sawda szerepében: az ő lázadó, felejteni és megbocsátani nem akaró indulatait fékezi le Nawal az előadás egyik csúcsjelenetében. Jók a fiatalok: Martinovics Dorina és Olasz Renátó eh. is: magasról indul haragjuk, gyűlöletük: így lesz hatásos a megértésük, megbocsátásuk a katartikus fináléban. Sodró Eliza pompás, bár kicsit tán elrajzolt karaktert hoz az ápolónő alakjában, Pál András kulcsszereplővé válik a végjátékban, parányi szerepében is megvillan a Nawalt annak idején útnak indító nagymama, Csomós Mari (a friss Nemzet Színésze) miként a többiek: Gazsó György, Martin Márta, Schneider Zoltán, Rusznák András és Csarnóy Zsuzsanna.
A nagy csapatjátékos Alföldi Róbert ismét nagy csapatot hozott létre és nagy estét csinált.

Wajdi Mouawad: Futótűz - Radnóti Színház, 2017. május 19.
1142 • Búbánat Előzmény 1141 2017-04-29 19:14:30
Eddig ismeretlen, régi magyar rajzfilmek a Pannónia Stúdióban
1141 • Búbánat 2017-04-29 19:13:46
[url] http://fidelio.hu/vizual/2017/04/29/eddig_ismeretlen_regi_magyar_rajzfilmek_a_pannonia_studioban/; Eddig ismeretlen, régi magyar rajzfilmek a Pannónia Stúdióban [/url

FIDELIO/MTI
2017.04.29. 12:45

„Idén negyven esztendős minden idők legnézettebb magyar rajzfilmje, a Dargay Attila által rendezett Lúdas Matyi. Ez alkalomból szombattól látható kiállítás a rajzfilmrendező és képregényrajzoló alkotásaiból Budapesten, a Pannónia Stúdióban.

A két emeleten elhelyezkedő tárlat középpontjában a Lúdas Matyi című rajzfilm áll, apropóját pedig az adja, hogy április 7-én volt a rajzfilm bemutatójának a 40. évfordulója és az idén lesz Dargay Attila születésének 90. évfordulója - hangsúlyozta Füle Viktória, a Pannónia Emlékstúdió kurátora.

A május 27-ig látható tárlat anyagát Henrik Irén operatőr, Dargay Attila özvegye biztosította a stúdió számára. Az alsó szinten a Lúdas Matyi című filmből több mint 30 alkotást mutatnak be, köztük olyan eredeti karakterterveket is, amelyeket Dargay Attila szánt volna a filmhez, de aztán a Jankovics Marcell által tervezett figurákat fogadták el.[...]"


1140 • Búbánat 2017-04-29 19:07:55
Lőrinczy György kulturális menedzsert nevezi ki az Nemzeti Kulturális Alap (NKA) alelnöki feladatainak ellátására május 1-től Balog Zoltán, az emberi erőforrások minisztere, az NKA elnöke - közölte a tárca sajtóirodája az MTI-vel pénteken.

Az új alelnök megbízatása – operettszínházi főigazgatói feladatkörének megtartása mellett – négy évre szól – olvasható a közleményben.

“Megtiszteltetés és szakmai kihívás a Nemzeti Kulturális Alap alelnöki pozíciója, hiszen az NKA a magyarországi kultúrafinanszírozás, és ezáltal a páratlanul gazdag magyar művészeti élet alappillére. Köszönöm Balog Zoltán miniszter úrnak a bizalmat és a felkérést” – írta az MTI-hez eljuttatott közleményében Lőrinczy György.
Hozzátette: ebben a funkciómban sem kíván mást tenni, mint a szakmában eltöltött harminc évében, illetve a közelmúltban az NKA Színházművészeti Kollégiumának vagy az Emmi Színházművészeti Bizottságának tagjaként.

“Az eltérő ízlés és a különböző meggyőződés alapján alkotó művészek és szakmai szervezetek együttműködését szeretném erősíteni. Valamennyi fontos kérdésben a kormányzati döntéshozók és a szakmai szereplők konstruktív és őszinte párbeszédét kívánom támogatni, mindenekelőtt azonban a nemrégiben átalakított adminisztratív rendszer megújuló működését kell segítenem” – fogalmazott Lőrinczy György.




1139 • Edmond Dantes 2017-03-30 20:09:44
Martin McDonagh ír sikerszerző 2015-ös londoni sláger-újdonsága gyorsan Pestre, a Katonába ért. Szórakoztató, fekete-abszurd angol komédia a Hóhérok egy papírforma szerint korántsem vicces témában. 1965, a halálbüntetést éppen most törölték el Britanniában, a munka nélkül maradt utolsó hóhér kocsmát nyit valahol a kevéssé vonzó Észak-Angliában. A kocsma éli mindennapi (értsd: részeg) életét, közben egy bűnügyi szál is belopódzik a történetbe..."Félnetek nem kell" (én az abszurd műfaja miatt előzetesen féltem): a darab nem hatol lélektani mélységekbe, nem elmélkedik hosszasan a "legyen-e-halálbüntetés?" kérdéséről, mondjuk szórakoztató lektűr, akár szilveszteri mulatságnak is elmegy ott, kicsit hosszú első és megfelelő méretű második résszel. A színészként Enyedi Ildikó díjnyertes filmjében nemrég debütáló Morcsányi Géza vélhetően bravúros (félre)fordítása elhozza az észak-angliai korcsma többszörösen kifacsart tájszólását. Gothár Péter nagyon tud "McDonaghul": rendezői és díszlettervezői kezei közt a színészek szokott és elvárt nívójukon hozzák formájukat. Fekete Ernő excellál mint "második legjobb főhóhér"; a legjobb és tényleg létezett főhóhér, Pierrepoint is megjelenik a fináléban: Máté Gábor. Rezes Judit kiváló a gintől átitatott korcsmárosné alakjában, tetszett 15 éves lányuk szerepében Jordán Adél, nemkülönben Tasnádi Bence és persze a többiek is: A Társulat.
(Martin McDonagh: Hóhérok, Katona József Színház, 2017.03.22.)
1138 • IVA 2017-03-20 03:48:02
Nemrég az Operaház főzeneigazgatójának „fellépési naptára” kapcsán esett szó arról, mi a főzeneigazgató feladata. Nem foglaltam állást a vitában, mert nem tudom, hogy erre a kérdésre a zene- vagy színháztudomány, illetve csupán az egyes gyakorlatok adnak-e választ. (Érdekes módon nem találtam a főzeneigazgató fogalmát definiáló szócikkeket.)
Egyéb dolgok után böngészve akadtam egy 1960-as Nemzeti színházi bemutató, az Irkutszki történet plakátjára (a cikkből nagyítható), amelynek alsó sávja egyéb előadásokra is felhívja a figyelmet. Marton Endre, Ádám Ottó „mellett” a nagy presztízsű klasszikusok (Az ember tragédiája, Vízkereszt vagy amit akartok, Antonius és Cleopatra) Major Tamás, kétszeres Kossuth-díjas, kiváló művész kezében voltak. Nyilván több más darab is, sőt játszott is rendesen, filmezett is, később televíziózott is. Major ekkor (1945-től 1962-ig) a Nemzeti Színház igazgatója volt. (Majd főrendezője.)
Ehhez sem fűzök állásfoglalást, csupán annyit, hogy hagyományok, példák (példaképek) mindig akadnak.
1137 • lujza Előzmény 1136 2017-03-19 03:14:37
Igazad van, írtad, hogy szép a film. csak én a szónak egészen más jelentésére gondoltam. Azt hiszem, ott akadtam ki, amikor azt írtad, hogy Mária vágyának titokzatos tárgya Endre. Én ezt félremagyarázásnak gondolom.
1136 • Edmond Dantes Előzmény 1135 2017-03-18 11:39:18
Hát igen, én sosem értek semmit és semmihez...csak most jöttél rá? Mások itt már rég tudtomra adták ugyanezt...
Mellesleg árva szóval se írtam, hogy nem szép film, ellenkezőleg: azt írtam, "minden szép..." stb. Az, hogy "nem nagyon tudok mit kezdeni vele", nem jelenti azt, hogy lerántottam volna. Ha elolvasol még egyszer (nem muszáj) rá fogsz jönni, hogy minden sorom védhető, vállalható.
1135 • lujza Előzmény 1133 2017-03-18 02:53:10
Én azt hiszem, semmit se értettél. Nagyon szép film.
1134 • tiramisu Előzmény 1133 2017-03-17 11:34:29
A Miért? -ekre , Miért ne! a válaszom.
Szép a film.
Örülök a sikerének.A közönség is élvezte ! A világítás felkapcsolásakor megérdemelt tapssal jutalmazta az alkotást.
1133 • Edmond Dantes Előzmény 1128 2017-03-16 10:01:00
Tegnap este megnéztem a Testről és lélekrőlt. Bevallom, nem nagyon tudok mit kezdeni vele. Remélem mindent értettem, valós történéseket és szimbolikát egyaránt. Minden szép, minden jó, minden nagyon művészi, (sok) minden jól szájbarágós: szarvasok etc., az ún. halivudi stílus (milyen is az?) szerelmesei sem csalódhatnak a végkifejlet tekintetében. Enyedi Ildikó ill. filmje egy darabig úgy tesz, mintha egy igazi, sokszereplős, több szálon futó, cselekményes történetet akarna elmesélni, aztán úgy a felétől -virtuálisan- legyint egyet és nyilvánvalóan kizárólag a két főszereplőre fókuszál. Hogy miért tesz így és hogy kit jelenít meg, kit álmodik bele Mária (Borbély Alexanrda) figurájába, az számomra nem kétséges. Miként az sem, hogy "Mária" vágyainak titokzatos tárgya, Endre szerepére miért éppen a színésznek amatőr, most debütáló Morcsányi Gézát kérte fel. A pesti színjátszás számos kiválóságát és szerepüket csupán szükséges körítésként, elillanó epizód(isták)ként kezeli, kár. E réges-régi vonzalom ihlethette a mag(v)asan díjazott alkotást, melyet a zsúfolt nézőtér dicséretes figyelemmel, pisszenés nélkül követett végig két órán át, a záró stáblista utolsó kockájáig.
1132 • IVA 2017-03-13 01:58:18
Nem tartanám mindenáron fontosnak bejegyezni ide a Röhrig Géza amatőr színész lehetőségeiről és választásairól szóló kis interjút, ha nem kapcsolódna az Opera-topicban gyakran felmerülő és éppen kiújult témához.
Nem mindig tudjuk, hogy feltétlenül áldozat az a művész, aki háttérbe szorul, vagy mellőzöttnek tűnik. A példának hozott eset hőse ugyan nem hivatásos színész, és nem is mindennapos privát személyiség, de kétségtelenül nagy sikert ért el hirtelenül, és választhatná a könnyebb, látványosabb és anyagilag és kecsegtetőbb utat is. Van, aki nyilatkozik ilyen ügyben, van, aki nem.
1131 • Búbánat Előzmény 1129 2017-03-12 14:52:13
Kapcs. 1129. sorszám

Francia árverési szokás, hogy hasonló „nemzeti kincsekhez”, írókhoz, tudósokhoz kapcsolódó kollekciók esetében a közintézmények elővásárlási joggal rendelkeznek, így nem is csoda, hogy mind az író szülővárosa, Nantes, mind lakhelye, Amiens képviseltette magát az aukción, ahol személyesen, telefonon, illetve interneten is lehetett licitálni.
Nantes városa végül több dokumentummal, színezett rézkarccal, litográfiával, valamint jó néhány értékes plakáttal lett gazdagabb, például a 80 nap alatt a Föld körül 1886-os színházi bemutatóját hirdető darabbal.
A párizsi Théatre du Châtelet-ban nagy sikerrel, hatvan évig futó előadás szövegkönyvét Verne maga írta Adolphe Dennery segédletével. Jules Verne az 1880-as években költözött az észak-franciaországi Amiens-be, ahol haláláig lakott, sírja is az amiens-i Madeleine temetőben található. A múlt héten tartott aukción az Amiens-i Városi Könyvtár az író Honorine Devi-
ane-nal kötött házasságához kapcsolódó leveleket szerzett meg, melyek közül négy Verne szignójával van ellátva.
A fent említett, kuriózumnak számító térképre viszont mind ez idáig egyik közintézmény sem volt vevő.
1130 • Búbánat Előzmény 1129 2017-03-12 14:48:38
[/url]
A LINCOLN-SZIGET REJTÉLYE
1129 • Búbánat 2017-03-12 14:47:18
A Magyar Idők szombati számából másolom ide:

A leghíresebb francia aukciósházban, a párizsi Hôtel Drouot-ban 166 tételből álló Verne-kollekciót bocsátottak árverésre múlt héten. A magángyűjtemény darabjai mintegy 425 ezer euró összértékben keltek el, ám a legértékesebb darab, a francia író által saját kezűleg rajzolt térkép nem talált vevőre.

A 2012-ben elhunyt svájci műgyűjtő, Jules Verne-specialista Éric Weissenberg hagyatékából származó kollekciót bocsátott árverésre a tulajdonos Boisgirard–Antonini cég március elején Párizsban. A 166 darabból álló gyűjteményben levelekre, fotókra, rézkarcokra, első kiadásokra és egyedi kötetekre lehetett licitálni. A kollekció legérdekesebb tételeit, köztük egy 1874-ből származó térképet, melyet Verne maga rajzolt A rejtelmes sziget című regénye első kiadásához, a Drouot aukciósház hagyományainak megfelelően az aukció előtt a nagyközönség is megtekinthette.

Az itthon sokáig csak Verne Gyulaként ismert francia író (1828–1905) egyik legkedveltebb regénye A rejtelmes sziget, melyben többek közt az író történeteinek legendás alakja, Nemo kapitány sorsára is fény derül. A kollekció legértékesebb darabjaként számon tartott, 21×13 cm-es térkép az elefántfej formájú Lincoln-szigetet ábrázolja, rajta Verne saját kezű, vörös és fekete tintával írt megjegyzéseivel (a sziget részei, tájegységek neve angolul szerepelnek). Az először folytatásokban, majd 1875-ben kiadójánál, a Hetzelnél megjelent regényben szereplő térképet Verne eredetije alapján már Jules Férat grafikus rajzolta – a magyar kiadásokban is utóbbit láthatjuk.

A 100 és 150 ezer euró közé becsült térkép végül nem kelt el az árverésen, az AFP francia hírügynökség jelentése szerint aukción kívüli, csökkentett árú eladása zajlik. Gazdára talált ugyanakkor, több mint 52 ezer euróért, A rejtelmes sziget egy egyedi kötésű, kemény fedeles példánya, melyből mindösszesen öt darab készült még 1874-ben a regényt folytatásokban megjelentető Bibliothéque d’éducation et de récréationnál.

Szintén elkelt egy 1856-ból származó fénykép, mely a 28 éves írót ábrázolja. Mivel a fotó Verne saját tulajdonát képezte, és nem készült róla másolat, ezért értékét öt-hatezer euró közé becsülték. Már jóval nagyobb összegért, mintegy nyolc-tízezer euróért lehetett hozzájutni az árverésen az író első nagyregényének, az Öt hét léghajón-nak 1865-ből származó első kiadásához. Az aukcióra bocsátott kötet különlegessége, hogy a híres francia fotográfus, Nadar által 1873-ban készített fénykép van beletűzve, amelyen Verne feltételezett szeretője, Estelle Hénin látható.


1128 • lujza Előzmény 1127 2017-03-06 01:21:01
Különlegesen szép film a Testről és lélekről. Finom, érzékeny, hiteles munka. Kicsit hosszú, de ezt a témát csak lassan lehet elmondani. Kiválóak és hitelesek a főszereplők, de a többiek is, pl. Békés Itala elképesztő! Remek az operatőri munka, fantasztikusak az álomjelenetek. Megrázó jelenet éppúgy van benne, mint humoros, és valahogy nagyon magyar. Szerintem Enyedi legjobb filmje, érdemes volt sokáig várnia rá! Igencsak többet ér, mint sok olyan operaelőadás, amiről itt beszámolót olvasok. Szerintem továbbra is fogják adni az Urániában is.
1127 • IVA Előzmény 1125 2017-03-03 04:52:13
Attól tartok, ha nekem annyira nem fog tetszeni, mint Az én XX. századom, a Bűvös vadász, vagy a kritikusok által magasztalt Simon mágus, akkor én sem fogom jónak tartani. Ha pedig annyira nem, mint a Tamás és Juli, akkor egyenesen rossznak. A filmhéten való kedvezményes vetítéséről lemaradok, azt pedig nem tudom még, szeretnék-e annyit (vagy még többet) költeni rá, mint egy „erkeles” előadásra.
1126 • IVA Előzmény 1123 2017-03-03 04:44:46
Olyan, amilyen – ez szerintem is pontos méltatás. Hogy mennyire értünk egyet a film legnagyobb, mindenesetre legszenzációsabb nemzetközi díjazásával, az akkor tudnánk megmondani, ha láttuk volna a mezőny valamennyi alkotását, amelyeknél többre értékelték, sőt, ha ismernénk korábbi évek díjazott rövidfilmjeit is.
Nekem is tetszett a Mindenki, de még mielőtt nyert, úgy gondoltam, hogy az utóbbi másfél évtizedben minden évben akadt egy-két ilyen jó magyar rövidfilm. Ugyanakkor az is egy képességet feltételez, hogy egy alkotó vagy egy alkotógárda jelentős versenyig, sőt díjig tudja vinni a filmjét.
Én azért úgy gondolom, ha egy újságíró aláírja a cikkét, abban a „nem jó” vagy a „rossz” a „neki nem tetszett” szinonimája. Amint a fórumra írt véleményünkben is.
1125 • lujza Előzmény 1123 2017-03-03 01:48:30
Enyedi Ildikó filmjéről is olvastam kritikát, ami jól lehúzta. Igaz, még az Arany medve előtt.
1124 • Momo 2017-03-02 01:25:11
Ja igen: nekem tetszett. Jó volt látni ezt a filmet.

Köszönet az alkotóknak!

:-))
1123 • Momo Előzmény 1122 2017-03-02 01:17:31
(Ugyanis ez a film, nem jó, vagy rossz, hanem: olyan amilyen.
Az egy más kérdés, hogy az emberek rendszeresen azt hiszik, hogy ami nekik "nem tetszik" az alapvetően "rossz" is egyben. Pedig hát simán lehet, hogy csak nem elég nyitottak, vagy valami miatt épp képtelenek észrevenni a pozitívumokat.)
1122 • Momo 2017-03-02 01:09:19
Ezen meg röhögök:

Hiába kapott Oscart, nem igazán jó film a Mindenki - 444

"ez a film összességében nem több, mint egy árva gagre épülő, de a megvalósítás során elnagyolt, és ami a legrosszabb, saját alapfelvetését átgondolni lusta kísérlet"

(Vajda Gábor - 444)
1121 • Momo 2017-03-02 01:06:49
Honnan jött a film alapötlete?

"Egy svéd lány mesélte, aki Angliában volt a lakótársam. Vele ez megtörtént gyerekkorában, de a befejezést persze már én költöttem hozzá. Amikor elmesélte a történetet, nagyon megütött, hogy mennyire alattomosan kegyetlen ilyet csinálni egy gyerekkel. Akkor kitaláltam a történet vázát és megpróbáltam megírni angolul egy írópárossal, akikkel korábban is dolgoztunk együtt, de nem egészen működött. Eltettem, majd amikor jött a médiatanács pályázata, a saját gyerekkoromat felhasználva újra megírtam, de már a magyar viszonyok közé."


(Deák Kristóf interjú - index)
1120 • Edmond Dantes Előzmény 1116 2017-03-01 16:57:23
Igy igaz,van szimbolikus jelentese,van bizony espedig tagabb ertelemben is,nem kicsit,nagyon ld 1113 itt.
1119 • Cilike Előzmény 1118 2017-02-28 15:04:52
Ezt most mire írod? Nem írtam volna, hogy filmről beszélek?
1118 • macskás Előzmény 1114 2017-02-28 11:18:08
Cilike, ez film:)
1117 • Búbánat 2017-02-28 10:38:47
Az Oscar-díjat nyert kisfilmben egy valódi énekkar is szerepelt, a Bakáts Téri Ének-Zenei Általános Iskola kórusának tagjai közé állt be a Mindenki két főszereplője.
A gyerekek tegnap este az iskolájukban éjszakáztak, a tornateremben leterített matracokon aludtak.
Az Oscar-gála idején aztán összegyűltek a tévé előtt, tortát ettek, gyerekpezsgőt bontottak, majd a győztes kihirdetésekor hatalmas üdvrivalgásban törtek ki. Az öröm pillanatait a képre kattintva élheti át.

Így örültek a Mindenki gyerekszereplői az Oscarnak
1116 • Cilike Előzmény 1115 2017-02-27 18:36:22
Hozzátenném, hogy természetesen a történetnek van egy szimbolikus jelentése is, az elitizmusról, a teljesítmény-centrikusságról, hogy mi a fontosabb, a tömegeket elérni vagy egy szűk csoportot a legjobbra kihozni, szól az összetartásról , a lojalitásról, a kirekesztésről. Amúgy meg én nem is hiszem, hogy sok olyan gyerek akarna kórusban énekelni, akinek rossz a hallása, hiszen nem is talál benne élvezetet. Nálunk például van egy templomi kórus, amelyik nem énekel makulátlanul, de hát ha szeretik csinálni, az ember nem perfekcionista, elnézi azt a kis intonációs bizonytalanságot egy amatőr társaságnál. Gyerekeknél még főleg.
1115 • IVA Előzmény 1114 2017-02-27 17:53:02
Számomra csak akkor lett hiteles a történet, amikor megtudtam, hogy a film 1991-ben játszódik (a szereplő gyerekek tehát az 1982-es születésű Deák Kristóf generációjához tartoznak). Ez az idő ugyanis már nálunk is a nyugati kultúrából érkezett leplezetlen teljesítményorientáltság, önbizalom-építés („Mi vagyunk a legszebbek, legjobbak”) stb. időszakának kezdeti szakasza. (Az én nevelkedésem idején mindenféle nyílt öndicséret viselkedési és jellemhibának számított.)
Nekem viszont ismeretlen az osztályénekkar gyakorlata. Mindig olyan iskolába jártam, ahol valamennyi osztály jobb hangú, muzikális gyerekeiből állították össze az iskolai énekkart – miért kellett volna bárkinek is hallgatnia?
1114 • Cilike Előzmény 1113 2017-02-27 12:46:09
Én énekeltem gyerekkoromban énekkarban, sose volt ilyen. Nem hiszem, hogy ma gyakorlat lenne. Igaz, nem is voltak az énekkarok ilyen teljesítmény-orientáltak. Nekem tetszett a film, és ami fő, a zsűrinek is.
1113 • Edmond Dantes 2017-02-27 09:34:22
Mindenki (Sing)
Oscar-díj a legjobb rövidfilmnek - 2017

Ha csak a film szimpla cselekményét nézzük, számomra nem kimagasló alkotás. Nem tudtam, hogy (gyerek)kórusokat "tátikázókkal" = "némán éneklőkkel" vattáznak-vattáztak ki. Nem tudnék állást foglalni, mi a jó megoldás a filmbéli eset(ek)ben. Ekkora pozitív gyerekszolidaritás pedig elég életszerütlen, sokkal gyakoribb az ellenkezője: ld. a nagyfilmek között Oscart nyerő Holdfényt mint legfrissebb és -sajnos- hihető példát mint arról ez előtt már írtam. Amit a Mindenkibe/ből viszont beleláttam-kiolvastam: igenis létezik összefogás! Összefogás a rossz ellen, a rossz akarat ellen, a rossz felsőbbség ellen, a rossz hatalom ellen. Gratula a magyar alkotóknak!
1112 • Edmond Dantes 2017-02-27 09:31:31
Holdfény (Moonlight)
Oscar-díj a legjobb filmnek - 2017

Háromfelvonásos (film)dráma, nem teljesen kiegyenlített színvonalon. A gyermek Chiron azaz a Little-felvonás kimagasló filmművészeti teljesítmény, a környezet- és lélekábrázolás elsőrangú, igényes a képi-operatőri megvalósítás, a színvilág, a zenei háttér és remek a Little-t alakító kisfiú, Alex R. Hibbert. A mindenkiben, már a kisgyermekben ott lakozó Gonosz színre lép az iskolatársak képében, hogy eltapossa a "kicsit", a gyengé(bbe)t, a "másmilyent", noha ez a másmilyenség ekkor = egy kisiskolásnál még jelen sincs. A középső, "Chiron"-felvonás egyenes folytatása az elsőnek, korrekt, jó színvonalon, ebben a szakaszban érik be a szó minden (nemi, tudati, elszántsági) értelmében a főhős és itt ér Oscar-(jelölés) magaslatra a drogos-prosti anya (Naomie Harris) alakítása is. A harmadik felvonás: Feka (Black), a felnőtt Chiron, aki kitört a gyermekkori megalázottságból, van saját élete, a saját lábán áll (más kérdés, hogy mily módon), de nem biztos, hogy boldogabb lett. A rendező-forgatókönyvíró (Barry Jenkins) úgy tűnik, mintha elbizonytalanodott volna, mit is kezdjen a felnőtt Chironnal és további életével, a film az utolsó harmadban kicsit (kicsit?) leül. Mégis: a halmozottan hátrányos kisebbségi lét megannyi attribútumát felvonultató igazi művészfilmet láttunk. Oscar? Ha van két össze nem vethető film, akkor a La-La-Land (Kaliforniai álom) és a Moonlight azaz a két legesélyesebbnek tartott alkotás az. A Golden Globe-on könnyebb volt: amannak jutott a zenés-vígjáték kategória fődíja, emennek a drámaié. Az Akadémiának döntenie kellett: a saját aranykorát reinkarnáló, könnyed, szellemes, önironikus-parodisztikus Álmot választja vagy kihasználva saját egyetlen "voksolási" lehetőségét, azt a filmet díjazza, amely egy zavaros, baljós jövőjű világban (amilyen most a miénk) korunk égető problémáit: a gyermekerőszakot, kisebbségek kirekesztését-üldözését, másság kezelését boncolgatja.
Mint kiderült: ez utóbbit választotta, szerencsés -mert talán az utolsó- pillanatban.
1111 • macskás 2017-02-26 08:04:53
1111
1110 • macskás 2017-02-26 08:04:40
1109 • Edmond Dantes Előzmény 1107 2017-02-22 21:19:21
Helyesbítés:
A Lenint kerekesszékben alakító színész nem Csákányi Eszter, hanem Kútvölgyi Erzsébet. A két érintett művésznő szíves elnézését kérem. Minden egyebet (1107) fenntartok.

A fórumon oly divatos kerekesszék toposzt kárpótlásul és ezennel továbbfejlesztem. Mivel Porgy (egyelőre?) nem számít mozgáskorlátozottnak -"csak nyomorék"- pl. az Edinburghi Fesztivál produkciója nyilván csak a múló divat szeszélyének hódolva ülteti Porgyt kerekesszékbe. Javaslatom: valahol, egy másik rendezésben Porgyból az újszerűség jegyében síkfutóbajnokot lehetne faragni...de nem ám paralimpián!
1108 • IVA Előzmény 1107 2017-02-22 17:22:08
A hozzászólás "prototípusa" azoknak, amelyekben nem az előzményre ömlik a szó. (Hogy az előzményre hivatkozás elmarad, csupán sunyiság.)
A Lenint megszemélyesítő színésznő nem Csákányi Eszter. Ettől függetlenül írhatsz ide egy tanulmányt Csákányi Eszterről, sőt Csákányi Lászlóról is, és még bemásolhatod saját szerzeményű illemtankönyvedet is.
1107 • Edmond Dantes 2017-02-22 13:58:05
Hölgyek, színésznők korát nem szokás emlegetni, de nem tilos. Két dolog nincs rendjén.

1) Ha vannak 40 éves Júliák és 70 éves Lucrezia Borgiák -vannak-, akkor úgy gondolom, "hogy az 53 éves korában nyilván már nagybeteg államférfi" (Lenin) szerepét bárki eljátszhatja. Fiatal, öreg, férfi, nő. Ölég gyakran előfordul mostanság, hogy férfi szerepét nő, nő szerepét férfi alakítja és nem csupán a némelyek által megvetett "alternatív" színházakban. Feltéve, hogy pl. Vidnyánszky Attila -saját meghatározása szerint- „költői színháza”, a Nemzeti Színház nem számít alternatívnak, ahol pl. Luka (Éjjeli menedékhely) szerepét Törőcsik Mari, az Ahogy tetszik Jaques-ját Udvaros Dorottya, Rosalindát Trill Zsolt, a "rusnya parasztlány" (Juci) szerepét -távozásáig- Eperjes Károly alakította. Minden van.

2) Csákányi Eszter -már ha ő lenne a Lenint alakító " 66 éves színésznő" (ő az): wikipédia és más forrás szerint 1953. június 10-én született azaz 63 éves. Tévedni csak pontosan, szépen, ahogy...nem illik.
1106 • IVA Előzmény 1104 2017-02-20 02:23:48
Ez komoly? Sokat segítettél, mert sosem hallottam még erről... Bár valami rémlik: mintha – színházi szokásokon túl – az lett volna a szerzők szándéka, hogy női hanggal érzékeltessék a szereplő serdülőkorát. Talán a 66 éves színésznő szerepeltetésének célja is az, hogy az 53 éves korában nyilván már nagybeteg államférfi illúzióját keltse. :-)
1105 • Edmond Dantes Előzmény 1104 2017-02-19 10:18:32
Valamint olyan is, hogy férfiak játszanak női szerepeket. Ölég sokáig csak ők. A színház már csak ilyen. Volt, van és lesz mindenféleség.
1104 • miketyson Előzmény 1102 2017-02-19 08:44:29
Na jó, de Cherubino? Rómeó? Van ám olyan, hogy nők játszanak férfi szerepeket.
1103 • IVA Előzmény 1101 2017-02-18 22:07:37
Ha belegondolok, hogy a múlt században még filmeket néztem a Május 1. moziban (akkor anyukám mondta, hogy az államosítás előtt Átrium volt), sőt még a XXI. század elején is filmbemutatókat láttam az Átriumban – minden lehetséges.
Egyébként nem kizárt, hogy éppen a kinyuvasztott, ám jobb fővárosi mozik közt akadna olyan operajátszásra alkalmas kamaraszínház, amilyennek a szükségességét felvetetted. (Már amelyik még áll, illetve nem alakították át bálteremmé.) Nekem a Szikra mozi volt a kedvencem, amely később a Metró nevet kapta, de működött Ruttkai Éva Színházként és Nyugati Teátrumként is.
1102 • IVA Előzmény 1100 2017-02-18 22:04:13
Na hát! Jó tudni, köszönöm!
A piros öltönyt kész vagyok szimbolikus jelmezként elfogadni. Már csak azt kell bebizonyítanod, hogy Lenin nő volt. Biztosan sikerülni fog.
1101 • Momo Előzmény 1099 2017-02-18 10:42:21
Nyilván jön a darab az Operaházba... :-)
1100 • Edmond Dantes 2017-02-18 10:41:38
https://hu.wikipedia.org/wiki/Vlagyimir_Iljics_Lenin#/media/File:Lenin-last-photo.jpg
1099 • IVA 2017-02-18 05:31:57
Kútvölgyi Erzsébet Lenin szerepében, a Maladype Színház Dada Cabaret című előadásában, az Átrium Film-Színházban.
Jól látom, miben ül?
1098 • lujza Előzmény 1097 2017-02-09 01:38:48
Engem mégis megerősítettél abban, hogy nem olyan fontos ez. A Bölcs Náthán egész biztos jobb.
1097 • Edmond Dantes Előzmény 1096 2017-02-08 10:11:48
Kedves Lujza, igazán nem akarom senkinek elvenni semmitől a kedvét, a tiédet sem, Lessingtől sem: sem ezzel a beírással sem máskor. Nem kritikát írtam, bár a kritikák is szubjektívek és egyetlen kritika sem megfellebbezhetetlen. A leírtak csupán személyes benyomásaimat tükrözik, bár -mint remélem mindig vagy többnyire- igyekeztem jóindulatú elfogulatlansággal közelíteni a produkcióhoz. Nádasdy tanár úr közvetlenül előttem ült és udvariasan megtapsolta a közreműködőket, nem messze tőle egy másik színházi vezető, Borgula András (Gólem Színház), szóval élénk szakmai és közönségérdeklődés van az előadás iránt, pedig még a múlt szezonban mutatták be és hát valljuk be, nem slágerdarab.
Kurz: semmi lebeszélés és semmi rábeszélés :-)
1096 • lujza Előzmény 1091 2017-02-08 01:18:26
Köszönöm, hogy megírtad! Nagyon gondolkoztam, hogy megnézzem-e.
  
Műsorajánló
Mai ajánlat:
10:00 : Budapest
Zeneakadémia, Előadóterem

Kürtösi István (fagott)
Foglakozásvezetők: Haraszti Rita, Liget Regina
"Liszt kukacok akadémiája"
Zenés beavató foglalkozás

11:00 : Budapest
Régi Zeneakadémia

Razvaljajeva Anasztázia (hárfa)
FAURÉ: 6 Impromptu Op.86
DEBUSSY: La Fille aux cheveux de lin
SATIE: Gnossiennes
FAURÉ: Une Chatelaine en sa Tour, Op.110
RAMEAU: Pieces de Clavecin (részletek)
TOURNIER: Féerie

15:00 : Budapest
Magyar Rádió Márványterme

Kruppa Vonósnégyes:
Kruppa Bálint, Osztrosits Éva (hegedű)
Kurgyis András (mélyhegedű), Fejérvári János (gordonka)
Műsorvezető: Kovács Sándor
HAYDN: D-dúr vonósnégyes, Op.20. No.4.

15:30 : Budapest
Bartók Béla Nemzeti Hangversenyterem

Christopher Maltman, José Fardilha, Laura Aikin, Lucy Crowe
Budapesti Fesztiválzenekar
Rendezte és vezényel:
Fischer Iván
MOZART: Don Giovanni

16:00 : Budapest
Régi Zeneakadémia

Romeo Szmilkov (zongora)
SCHUMANN-LISZT: Widmung
BEETHOVEN: 29. (B-dúr) szonáta, Op.106 ('Hammerklavier') - 3. Adagio sostenuto
WAGNER-LISZT: A bolygó hollandi - ballada
LISZT: Szürke felhők
LISZT: Unstern!
LISZT: 18. magyar rapszódia
NENOV-SZMILKOV: Holy Mother
NENOV: Toccata
LISZT:Slavimo slavno, Slaveni!

19:00 : Budapest
FUGA Budapesti Építészeti Központ

Dolfin Balázs, Matuska Flóra, Tomasz Máté, Virág Mátyás (cselló),
Méri Péter, Molnár Marcell, Szilasi Dávid és Radnóti Róza (zongora)
"Belvárosi Művészeti Napok"
SCHUBERT: Arpeggione sonata D 821
MENDELSSOHN: B-dúr szonáta csellóra és zongorára Op. 45. No. 1.
DEBUSSY: Szonáta csellóra és zongorára
BARTÓK: 1. Rapszódia
KODÁLY: Adagio
JANÁČEK: Pohádka

19:00 : Budapest
BMC Koncertterem

Haja Zsolt (ének)
Nemzeti Énekkar (Somos Csaba)
Eckhardt Gábor (zongora)
Szokolay „Dongó” Balázs – népi hangszerek
Óbudai Danubia Zenekar
Vez.: Somos Csaba
KODÁLY ZOLTÁN: Magyar Rondó
KODÁLY ZOLTÁN: Kádár Kata balladája
KODÁLY ZOLTÁN: Túrót eszik a cigány
KODÁLY ZOLTÁN: Mátrai képek
KODÁLY ZOLTÁN: Magyar népdalok
a Kállai kettős eredeti dallamai
KODÁLY ZOLTÁN: Kállai kettős

19:30 : Budapest
Zeneakadémia, Nagyterem

Várjon Dénes (zongora)
Concerto Budapest
Vezényel: Keller András
MOZART: 16. (D-dúr) zongoraverseny, K. 451
BARTÓK: 3. zongoraverseny, BB 127
BRUCKNER: 9. (d-moll) szimfónia

20:00 : Budapest
Duna Palota

Duna Szimfonikus Zenekar
a Budapesti Operettszínház Balettkara és szólistái
vez.: Deák András
"Budapest Gálakoncert"

20:00 : Budapest
Budavári Mátyás-templom

Solti Kamarazenekar

20:00 : Budapest
Trafó

Harjinder Pal Singh (Santur), Bhupinder Singh Chaggar (Tabla)
16:00 : Vonyarcvashegy
Kossuth utcai rendezvény tér

Zalai Balaton-part Ifjúsági Fúvószenekar

18:00 : Pusztaszabolcs
Római katolikus templom

Hock Bertalan (orgona)
SOTE orvos-zenekar
vez.: Tardy László

18:30 : Solymár
Római katolikus templom

Szokolay Bálint Női Kar - Solymár
Solymári Férfikar
Karnagyok: Blazsek Andrea, Mózes Krisztina, Fábián Attila
Kelemen Istvánné tanár-karnagy születésének 100 éves jubileuma alkalmából
"De Angelis" gregorián mise
19:30
GOUNOD: C-dúr mise

20:00 : Fehérvárcsurgó
Károlyi Kastély

Kállai Quartet:
Kállai Ernő, Szajkó Géza (hegedű),
Dráfi Kálmán (brácsa), Balázs István (cselló)
"Quartettissimo VIII- Európai Vonósnégyes Fesztivál"
SCHUBERT: d-moll vonósnégyes „A halál és a lányka”
CSAJKOVSZKIJ: Vonósnégyes No3, Op.30

20:00 : Pécs
Kodály Központ

Kolonits Klára (ének)
Pécsi Szimfonietta
Pannon Filharmonikusok
Vez.: Bogányi Tibor és Prof. Dr. Lakner Tamás
"XXI. Európai Bordalfesztivál - Gálakoncert"
A mai nap
született:
1973 • Ingrid Fliter, zongorista
elhunyt:
1835 • Vincenzo Bellini, zeneszerző (sz. 1801)
2006 • Pege Aladár, jazz-muzsikus, zeneszerző (sz. 1939)