vissza a cimoldalra
2017-12-17
részletes keresés    Café Momus on Facebook rss
Bejelentkezés
Név
Jelszó
Regisztráció
Legfrissebb fórumaink
Mi újság a Magyar Állami Operaházban? (60224)
Nemzeti Hangversenyterem - és más helyszínek (3861)
Társművészetek (1222)
Momus társalgó (6308)
Milyen zenét hallgatsz most? (24990)
Kedvenc előadók (2814)
Kedvenc művek (143)
A komolyzene jelene és jövője Magyarországon (2276)
Haladjunk tovább... (205)
Kedvenc felvételek (148)

Olvasói levelek (11198)
A csapos közbeszól (95)

Kemény Egon zeneszerző (Wien, 1905 - Budapest, 1969) (1207)
Franz Schmidt (2979)
Beethovenről - mélyebben (679)
Operett, mint színpadi műfaj (3414)
Évfordulók, jeles napok, születésnapok etc. (584)
Verdi-felvételek (533)
Operett a magyar rádióban (1949-1990) (2457)
Kodály Zoltán (358)
Szentély az isteni Anna Nyetrebko-nak (2878)
Erkel Színház (8620)
Hozzászólások a Momus írásaihoz (6452)
A magyar zenei élet elfeledett vagy kevéssé ismert művészei (426)
Élő közvetítések (6758)
film és zene (187)
A nap képe (2010)
Jonas Kaufmann (2151)

Fórumok teljes listája
Impresszum

megjelenteti:
Café Momus Egyesület
adószám:
18240531-1-43

apróhirdetés feladása:

Fórum - Brahms, Johannes (nibelung, 2007-09-07 22:12:23)

   
155   Búbánat 2017-11-25 11:48:28

Ma délután hangzik el a Bartók Rádióban

17.00 – 18.36  Rádióhangversenyek - Évfordulók 2017
 

Brahms 120

Elek Szilvia és Kassai István zongorázik,

Kun Ágnes Anna és Bándi János énekel,

Kuklis Gergely hegedül

Brahms és a magyar hagyomány

A Magyar táncok és forrásaik

(Magyar Rádió Márványterme, 2017 november 14.)

A Magyar táncok forrásai

Elek Szilvia csembaló- és zongoraművész az előző évekhez hasonlóan 2017-ben is számos tematikus koncertet adott. A kodályi négyszeres mesterségideált megvalósító művésznő tanít, zenél, komponál és kutat. Brahmsról, Arany Jánosról, valamint terveiről beszélgettünk vele az idei évet lezáró koncertje előtt”

154   Ardelao 2017-11-21 00:56:48

Ismeretségem Brahms-al.

Írta: Sauer Emil.*

Brahms-al 1889-ben ismerkedtem meg egy bécsi utazásom alkalmával. Rosenthal hívott meg akkor törzsasztalához s ott találkoztam vele először.

A következő évben ismét Bécsben voltam hangversenyezni s akkor összetalálkoztunk a Tonkünstlerverein-ben, majd a lakásán, s ő e látogatásomat viszonozta.

Alig telt el ez időtől kezdve esztendő, hogy ajtaján ne kopogtam volna s mindig a legszívesebb fogadtatásra találtam. Olyan volt az ember is, mint a művész: szeretetreméltó, kedves, nyíltszívű. Az ember minden találkozásnál jobban megszerette. Órákon át ültünk egymás mellett, az ő régi divatú bútorokkal berendezett lakásán, s beszélgettünk napi eseményekről, hamburgi viszonyokról, amelyekhez mindkettőnket kedves emlékek vonzottak.  Mindenről beszélgettünk, csak az ő alkotásairól nem. Ismertem jól ezt a gyengéjét s alkalmazkodtam is hozzá. Még azt sem említettem meg, ha valamelyik műve hangversenyem műsorán szerepelt. De öröm töltött el, ha érdekes fejét a hallgatóság sorában megpillantottam s hallottam a művészek szobájában elismerő szavait. Dicsérete sohasem volt áradozó, de amit érzett, aminek hatása alatt volt, s amit szépnek tartott, azt keresetlenül, őszintén mondotta el s ez többet ért, mint a könnyen hevülők felületes dicséret ömlengése. Nyílt, őszinte jellem volt, a német típus egyszerű, józan életfelfogásával. Magvas és igaz volt minden nyilatkozata, egyszerű, távol a homályosságtól, kétszínűségtől, amelytől éppen úgy irtózott, mint az — autogramgyűjtőktől. Ez utóbbiak valósággal üldözték, mint a kísértetek.  «Igazán hihetetlen, hogy zaklatják ezek az embert» panaszkodott többször nekem.

Utoljára 1897-ben találkoztam vele, öt-héttel halála előtt. Ereje erősen hanyatlóban volt s mégis feljött hozzám a Bristol szállóban levő harmadik emeleti szobámba; éppen a német követségre készültem reggelire. Barátai előkészítették ugyan betegsége következményeire, de mégis össze kellett szedni minden erőmet, hogy el ne áruljam a rettentő hatást, amit teljesen összeroppant szervezetének megpillantása rám tett. Májbajos volt s a betegség már utolsó stádiumában volt. A bőre narancsszínű, teste a bőrig lesoványodva, haja és szakálla kuszált csomókban lógott szenvedésektől meggyötört arcára.  Most először volt szabad segítségére lennem, amikor felöltőjét levetette; alighogy ez megtörtént, valósággal lehanyatlott egy székre.
— Remélem, nem zavarom — mondta alig hallható, teljesen megváltozott
hangon.

— Meg akartam Önnek mondani, mennyire sajnálom, hogy holnapi hangversenyén nem lehetek jelen. Erőm nem engedi, s a teremben levő forróság nagyon elbágyasztana; pedig nagyon szerettem volna F-moll szonátámat és a Händel-változatokat még egyszer Öntől — hallani. 

Azután betegségéről beszélt, amellyel hála Istennek, nem volt egészen tisztában és megemlítette, hogy a karlsbadi kúra nem használt.

Vigasztaltam, ami szemmel láthatólag jól esett neki.

Nagy örömmel beszélt egy pályázat kiírásáról, amelyet a Tonkünstlerverein az ő kezdeményezésére irt ki. A díj felét ő adta egy örökségből, melyet egy angol tisztelője hagyott rá. Lelkesedéssel emlegette a díj nyertesét: Dr. Rabl Waltert,* egy teljesen ismeretlen fiatalembert, akinek szép jövőt jósolt. A mű egy kvartett volt zongorára, klarinétra, hegedűre és csellóra.

Mindenről, amit beszélgetésünk érintett, barátságos, meleg szavakkal emlékezett meg. Betegsége bizonyos tekintetben megváltoztatta; amiről ezelőtt sohasem beszélt, arról most önkénytelenül előtörő szinte fájdalmasan enyhe nyilatkozatokkal emlékezett meg. A rideg telet az enyhe tavasz győzte le. Úgy látszott, mintha régi zárkózottságát fölcserélte volna valami megható nyíltság, amellyel élvezni akart minden jót és kedvességet, amelyet ezelőtt gyengeségből, szeméremből élvezni nem mert. Hattyúdala négy komoly szép dal, ennek a szomorúan érdekes lelkiállapotnak a hatását mutatják. Engem mélyen meghatott nagy barátom ezen állapota.

Körülbelül két óráig maradt e napon nálam. Még egy-egy bebukkanó zavaró látogató sem tudta őt mélázó kedélyhangulatából felrázni és távozásra bírni.  Midőn végül menni akart, csak akkor vettem észre, milyen nehezére esik a felállás. Nem engedte meg, hogy elkísérjem a folyosók labirintusában a lépcsőig, s amidőn többszöri kézszorítás után elváltunk, éreztem a szomorú sejtelmet, hogy drága barátomat többé viszontláthatni nem fogom.

Amidőn április 3-án a megrázó hírt kaptam haláláról, Drezdából Bécsbe siettem, hogy ott lehessek a temetésen s benső barátaival a koporsó mögött mehessek, megadva a nagy halottnak a hódolat utolsó adóját.

A ZENE, 1912. december hó (IV. Évfolyam, 12. szám)

*Johannes Brahms (1833-1897)

*Emil von Sauer (1862-1942), német zongoraművész, zeneszerző. Liszt Ferenc tanítványa. Korának egyik leghíresebb művésze volt.

Brahms-ról idézett történet, a világhírű zongoraművész «Meine Welt» cím alatt megjelent könyvéből származik [Leipzig, Spemann].

*Walter Rabl dr. (1873-1940), bécsi zeneszerző, karmester, ének- és zenetanár. Kevés munkát hagyott hátra. Ma már nagyrészt elfelejtették.

(Megj. A.)

153   Búbánat 2017-10-14 20:37:58

A Múzsák kertje Alapítvány szervezésében Elek Szilvia és Kassai István zongoraművész hangversenyt ad Johannes Brahms és az elfeledett magyar hagyomány címmel.

Magyar táncok és az eredeti magyar források

Közreműködik Kiss Tivadar (ének), valamint Sziklavári Károly zenetörténész

A hangversenyen elhangzik Johannes Brahms 21 Magyar tánca az első, négykezes verzió szerint, s világújdonságként egy különleges válogatás társul a darabokhoz a Brahms művek alapjaiul szolgáló eredeti, magyar kompozíciókból.

(A koncert létrejötte a Magyar Művészeti Akadémia támogatásával valósul meg.)

Helyszín: Magyar Tudományos Akadémia Zenetudományi Intézet Bartók terem (Budapest, I. Táncsics u. 7.)

Időpont: október 15., vasárnap 17 óra.

 

Ugyanez a program megvalósul október 28-án is,  a Rákoshegyi Zeneházban.

152   Haandel 2016-05-08 16:27:41
Khatia Buniatishvili, Yuja Wang - Brahms, Hungarian Dance No. 1
151   Búbánat 2016-05-08 10:00:51
Tegnap után ma folyatódik a Classica csatornán a tematikus nap:
Brahms emlékére több műve kerül megint sugárzásra születésének évfordulóján (1833. május 7. – 1897. április 3.):

1.) 13.00: BRAHMS: KLAVIERKONZERT NR. 2 B-DUR OP. 83
Aus dem Wiener Musikverein

LÄNGE DES PROGRAMMS: 00:50:15
DIRIGENT: Claudio Abbado
SOLIST INSTR.:Maurizio Pollini (Klavier)

A, 1976

NÄCHSTE AUSSTRAHLUNGEN
08.05., 20:00
09.05., 03:00


2.) 13.55: ANDRIS NELSONS DIRIGIERT BRAHMS
Vom Lucerne Festival

- Serenade Nr. 2 A-Dur op. 16 –
- Alt-Rhapsodie op. 53 –
- Symphonie Nr. 2 D-Dur op. 73.

Eröffnungskonzert des Lucerne Festivals 2014 aus dem Kultur- und Kongresszentrum Luzern (KKL).

LÄNGE DES PROGRAMMS: 01:48:57

DIRIGENT: Andris Nelsons

SOLIST GESANG:
Sara Mingardo (Alt)

Chor des Bayerischen Rundfunks
Lucerne Festival Orchestra

CH, 2014
NÄCHSTE AUSSTRAHLUNGEN: 08.05., 20:55


3.) 15.45: BRAHMS: DOPPELKONZERT A-MOLL OP. 102
Aus dem Wiener Musikverein

LÄNGE DES PROGRAMMS: 00:38:53

DIRIGENT: Leonard Bernstein

SOLIST INSTR.:
Gidon Kremer (Violine)
Mischa Maisky (Violoncello)

Wiener Philharmoniker

D, 1982

NÄCHSTE AUSSTRAHLUNGEN:
08.05., 22:45
09.05., 05:45


4.) 16.25: BRAHMS: ZIGEUNERLIEDER OP. 103

LÄNGE DES PROGRAMMS: 00:15:14

SOLIST GESANG:

Christa Ludwig (Mezzosopran)

SOLIST INSTR.: Leonard Bernstein (Klavier)

D, 1972

NÄCHSTE AUSSTRAHLUNGEN:

08.05., 23:25
09.05., 06:25




150   Búbánat 2016-04-30 10:58:09
A Classica csatorna mai adásnapján két Brahms-mű is műsoron szerepel:

1.) BRAHMS, SERENADE NR. 2 A-DUR OP. 16
Aus dem Wiener Musikverein

30.04.2016 12:20

LÄNGE DES PROGRAMMS: 00:35:57

DIRIGENT: Leonard Bernstein
ORCHESTER: Wiener Philharmoniker

D, 1982

2.) BRAHMS, EIN DEUTSCHES REQUIEM
Aus der Philharmonie im Gasteig, München
70 Jahre Chor des Bayerischen Rundfunks

30.04.2016 13:00

LÄNGE DES PROGRAMMS:01:23:00

DIRIGENT:
Christian Thielemann

SOLIST GESANG:
Christine Schäfer (Sopran)
Christian Gerhaher (Bariton)

Chor des Bayerischen Rundfunks

Münchner Philharmoniker
BILDREGIE:

D, 2007

NÄCHSTE AUSSTRAHLUNGEN:

30.04., 20:00
01.05., 03:00

149   Ardelao • előzmény147 2016-04-04 16:28:07

[b] Johannes Brahms, [/g] aki még egyszer erős kézzel foglalta egységbe mindazt az erőt és értéket, ami az abszolút zenében még szunnyadt, ami belőle még kitermelhető volt. Az utolsó nagy klasszikus zenésznek mondhatjuk, az abszolút zene utolsó képviselőjének. Vele tehát egy korszak záródott be a zeneművészetben, nem kezdődött általa, nem nyitott „új utakat,” mint azt Schumann jövendölte. Ezeknek az „új utaknak,” amelyeken Brahms járt, nem volt forradalmi jellegük. Konzervatív szellemű volt. A mát meglévőhöz csatlakozott. Aki korának szellemét hangokban kifejezésre juttatta, egyéniségének bélyegét erre az időre rányomta, nem ő, hanem Wagner.
Brahms géniusza a múlt felé hajolt, művészetének gyökerei onnan eredtek, abból táplálkoztak. Teremtő ereje a klasszikus formák keretében a leggazdagabb, mely kereteket nem kívánta szétfeszíteni. Nem olyan eredeti és olyan univerzális zseni, mint az ő világító csillagai, Bach vagy Beethoven. Erős, komoly és férfias egyéniség, kinek szava gyakran nyers, gyakran rejtelmes, a könnyű sikerek nem csábítják. Behízelgő, édes szókat ritkán ejt. Dallamai nem közvetlenek, mintha lehetőleg elrejteni szándékolná az akkordok és a kísérőfigurák gazdag szövevényében. Mindenkor nagyobb mester gondolatainak és témáinak kifejlesztésében és továbbszövésében, mint a tematikus invencióban. Miközben a kortársak, — javarészt a romantikus zenei irányzat apostolai — korlátlanul csapongtak a szenvedélyes érzések kifejezésében, a „tépelődő Brahms,” amint elnevezték, már ifjú korában hirdette Hebbel mondását: „Nicht sein Herz zu entblössen die Keuschheit des Mannes sei.”
Így már, kezdettől fogva a rezervált érzések mestere, akinek beszédjét csak többszöri ismétlés után értjük meg a maga valódi és igaz jelentésében. A szív érzelmes megnyilatkozásai iránt kevés érzéket tanúsít és könnyen megértjük nála azt a vaskos tapintatlanságot, amellyel Liszt Ferencet illette, és amelyet oly sokszor vetettek szemére.
— Ugyanis, mikor még egészen ismeretlen ifjú gyanánt Reményi Edével, a híres hegedűssel egy harmadik nagyhírű zenész-honfitárs, Joachim József ajánlólevelével, Lisztnél Weimarban jelentkezett, történt az eset. Brahms több művét nyújtotta át a nagy mesternek, aki azokat rögtön eljátszotta a zongorán, majd a leghízelgőbb hangon nyilatkozott a darabokról és midőn viszonzásképpen saját nagyszerű h-moll szonátáját játszotta el vendégeinek, Brahms ezenközben — elaludt. Ennyire nem érdekelte, sőt untatta Liszt poézissel teli muzsikája, az ő abszolút zenéhez szokott füleit.
— Annál csodálatosabb, hogy Schumann zenéjét viszont mennyire tudta értékelni mindenkor, noha Schumann éppen nem sorolható az abszolút muzsikusok közé. Itt valószínűleg az befolyásolta, hogy Schumann volt az első, aki reá a figyelmet felhívta. Ő volt az, aki zenei folyóiratában „Új utak” cím alatt a legnagyobb elragadtatás hangján jelentette be a világnak az új csillag, Brahms feltűnését. Ezt soha sem felejtette el neki Brahms, s úgy Schumann-nak, majd annak korai halála után özvegyének Wieck Klárának leghíresebb és legönzetlenebb barátja maradt.

Geszler Ödön,
a Székesfővárosi Felsőbb Zeneiskolák igazgatója
írása.

Megjelent: „Zenei Szemle”
1924.VIII. évf. 10. számában
148   Ardelao • előzmény147 2016-04-03 22:26:34
Elnézést, javítom a címet:

A 119 éve elhunyt Johannes Brahms emlékére
147   Ardelao 2016-04-03 16:49:10

119 éve hunyt el Johannes Brahms emlékére

(1833.V.7. – 1897.IV.3.)

BRAHMS

Írta és a budapesti Brahms-estélyen felolvasta:

Geszler Ödön
a Székesfővárosi Felsőbb Zeneiskolák igazgatója.

(Részlet)

— Brahms művészetének minden műfajában kiválót alkotott, csak egyikben nem: az opera műfajában. Egy levélben írta:
„Elveim közé tartozik, sem operával, sem a házassággal meg nem próbálkozni”

Tökéletesen függetlenül gondolkodó karakter volt, ki nem törődik az élet előnyeivel, a tömeg kegyével és tetszésével, aki magával szemben a legszigorúbb követelményeket állítja fel, akinek önkritikája sohasem tűnt előtte eléggé keménynek. Már mindenhol ismerték nevét, mégis egy negyedszázadnak kellett elmúlnia, mielőtt a világ mint szimfonikust is megismerhette volna, kezébe adván egy hegedűszonátát. Addig nem érezte magát elegendő erősnek a szimfonikus műfajjal szemben. Csodálatosan termékeny zeneszerző, egy rövid felolvasás keretében még csak az egyes művek címére sem terjedhetünk ki, még kevésbé azok jelentőségéhez méltó, kellő értékelésére. Csak a legnagyobbakat említem fel, „Deutsches Requiem”-je hozta meg számára az egész zenei közvélemény osztatlan elismerését, világhírneve innen keltezhető, 1868-tól. Úgy ebben, mint általában minden nagyobb méretű művében, tehát a négy szimfóniában, a két zongoraversenyben, a hegedűversenyében, kantátáiban, kamaraműveiben. Brahms a legjelentősebb és legérdemesebb Beethoven-epigon, főleg a stílust és formát illetőleg. Kompozícióiban hódol ugyan az újabb zenei kifejező eszközöket igénybe vevő irányzatoknak is, így például a komplikáltabb és érdekesebb harmonizációnak, a gazdagabb hangszerelésnek, de mindenkor kristálytiszta formák közt és a legelmésebb modulációk dacára egy szilárdan álló tonalitás keretében marad, úgy, hogy a mű egységességét pillanatra sem veszélyezteti. Ellensége minden tétovázásnak, szigorúan betartja az önmaga által felállított princípiumokat. Bülow a kitűnő esztétikus-zongoraművész első szimfóniájának hallatára, lelkesedésében kikiáltotta a harmadik nagy „B”-nek, értve alatta Bach, Beethoven és Brahmsot, és az új művet a „tízedik szimfóniának” nevezte el. Természetesen kihívta ez által a bayreuthi mester, Wagner és híveinek szarkasztikus gúnyját, ez azonban nem változtathatott a tényen, hogy szimfóniájának mesteri organizmusa és logikája következtében a Beethoven utáni szimfóniák közt az egyetlen, mely a nagy előd stílusának méltó képviselője. Ugyanez áll további szimfonikus műveire is. Bebizonyította, hogy a szimfónia és a versenymű még Beethoven, Schubert és Schumann után is életképes, sőt, friss és új hajtásokra is hivatott. Mint már említettük, ebben a törekvésében nem volt szüksége sem új formákra, sem pedig benső tartalmukat megvilágító programszerű magyarázatra, — nem tágít az abszolút zenétől.

— Művészetének nagyon jelentékeny hajtásai dalai, melyek értékben sokszorosan felülmúlják mindazokat a dalokat, amik Schubert és Schumann után ebben a műfajban alkottattak. Nem kevesebb, mint 51 füzet zongorakísérettel írt dalt, azonkívül 6 füzet duettet adott ki, nem is számítva az egyéb egyházi és világi karénekeket, kórusokat, kísérettel és anélkül. Dalaiban ellentétben Schumannal, aki a dalban elsősorban a poétikus elemet hangsúlyozza, Brahms a tiszta zenei elemet állítja előtérbe, közeledve ezáltal Schubert felfogásához. ………

— Miként a kiváló komponisták nagy része, így Brahms is kitűnő zongorajátszó volt, s mint ilyen, nem csak egy sajátos zongoratechnikát, de különálló, egyéni zongora-stílust is teremtett, amely az ő férfias erejű játékának megfelelt. ………

— Természetesen zongorakompozícióinak saját maga volt legjobb tolmácsolója, mely körülmény lényegesen hozzájárult a zongoradarabok gyors elterjedéséhez. A legnagyszerűbb, mit e hangszerre írt a d-moll versenymű és az f-moll szonáta. Előbbit elnevezték egy kilencedik zongora-szimfóniának, s valóban a hangulat hasonlósága és a roppant méret indokolja az összehasonlítást Beethoven kilencedikével. …….

— Életéről kevés feljegyeznivaló akad. Munka volt életének tartalma, boldogsága. Más boldogságot nem keresett. Ősgermán jellem izzig-vérig, nyersszavú, gyakran érdes, de szíve jósággal volt tele. Személyes szabadságát nem szívesen áldozta fel, ezért mindig csak rövid ideig tartó hivatalt vállalt, legutoljára a bécsi zenebarátok társaságának karnagya volt. 1878-tól egészen haláláig azután Bécsben privatizált, alkotásainak és barátainak élve. Egyébként egyedül járta meg élete útját, nőtlen maradt. Nagy elme, minden frázis ellensége, lelke legmélyéig igaz ember volt.

Most ott nyugszik Beethoven és Schubert tőszomszédságában. Kívánhatott-e magának szebb és méltóbb pihenőhelyet?!


„Zenei Szemle” 1924. VIII. évf. 10. sz.
146   Búbánat • előzmény145 2015-11-03 19:12:34
„A Német requiem Johannes Brahms héttételes zeneműve, 1866-ban készült el vele. A zenetörténészek általában egyetértenek abban, hogy létrejöttében a Brahmsot ért megrázó halálesetek játszottak döntő szerepet. A zenemű komponálását 1856-ban kezdte, ekkor halt meg Robert Schumann, korábbi nagy pártfogója, a másik esemény édesanyja halála volt 1865-ben, ez is beleszövődik a darab zenei hangulatába.”
145   Búbánat 2015-11-03 19:08:36
A Duna TV sugározza ma éjjel:

2015. november 3. kedd 22:55 - 00:20
.
MüpArt Classic

Brahms: Német requiem

Rendezte: Kecskés G. László

Műsorvezető: Bősze Ádám

Időtartam: 85 perc

Sajnos, a felvétel idejét és a közreműködőket nem szerepelteti a műsorújság.
144   Ardelao 2015-05-07 18:34:35
Betegesen rettegett a szerelemtől Brahms

143   Ardelao 2015-05-07 18:23:50
A mai napon, 182-éve született (1833.V.7. Hamburg) Johannes Brahms. Meghalt 1897.IV.3. Bécs.
142   Hangyász 2014-01-11 11:58:01
Keddre, január 14-én este fél 8-ra van egy átadó jegyem az NFZ /Baráti Kristóf /Kovács János Brahms-estjére. Szakmai belépőként csekély 800 Ft. Jelentkezést elérhetőség megadásával privát üzenetben ide vagy a sogyula@gmail.com e-mailre.
141   Búbánat 2013-11-03 13:11:03
Az éjjel sugározza az M1 csatorna

2013. november 4. hétfő 00:55 - 02:36
MüpArt koncertek

"Johannes Brahms 180. születési évfordulóján

Nagy, szimfonikus formákat kínál Brahms műhelyéből ez a MüpArt Classic produkció. A d-moll zongoraverseny első motívumait még egy szimfónia terveként jegyezte fel a szerző 1854-ben. Később két zongorás darabra gondolt, s jó öt év múlva döntött a versenymű mellett. A három tételes, monumentális darabot a lipcsei bemutatón fagyosan fogadta a közönség. A II. szimfónia rejtett utalásokat tartalmaz Haydn 103-as Esz-dúr szimfóniájának témáira, ötleteire, amely különös váltást jelent az egy évvel korábban született, kimondottan Beethoven-reminiszcenciákat rejtő I. szimfóniához képest.”
140   Búbánat 2013-04-04 12:08:04

2013. április 4. csütörtök 23:00 - 00:45

MüpArt classic

Brahms-est

A Concerto Budapest hangversenye
2010. április 28. 19:30 - 22:00

Bartók Béla Nemzeti Hangversenyterem

Brahms: Változatok egy Haydn-témára, op. 56/a
Brahms: a-moll kettősverseny, op. 102
Brahms: I. (c-moll) szimfónia, op. 68

Közreműködik: Baráti Kristóf – hegedű, Fenyő László – gordonka

Vezényel: Kocsis Zoltán
139   zuniga 2011-01-17 09:48:15
A mai születésnapok között látom Reményi Ede nevét.
Egy kis részlet Dietrich-Fischer Dieskau Barhms-ról szóló könyvéből. (Persze, hevenyészett /f/ordításban....:-)))

"1852-ben annak koncertje után, megismerkedett Reményi Edével, a magyar hegedűssel, aki eredetileg német-zsidó származású volt és Hoffmann-nak hívták. Öt évvel volt idősebb Brahmsnál, a Bécsi Konzervatóiumot végezte és részt vett az 1848-as magyar megmozdulásokban, sokkal többet látott a világból, Párizsban és Londonban lépett fel, Amerikában is járt, ahová 1848 után sok honfitársa elvetődött. Brahms el volt ragadtatva a világfias magyartól, aki mindazt képviselte, amit önmagában hiányolt és amire vágyott, vagyis biztos fellépés, öntudat, világos karrier-célok, semmi szégyenlősség, hogy kiélhesse a muzikalitását és hatásosan álljon a világ színpadán."

És utána is sokszor kerül elő Reményi neve, és hogy mennyi mindent "lesett el" tőle Brahms...
138   pszí 2010-12-12 01:16:22
Johannes Brahms (1833 - 1897)

hegedűverseny, D-dúr, Op. 77

Gil Shaham, Berlini Filharmonikus Zenekar, Claudio Abbado

DG CD | DDD Stereo 44 kHz 24 Bit | Rec.: 2000. V. | Studio

Nagyon szép előadás, de a zenekar nekem picit túl "könnyű", és a szólista sem az igazi.
137   pszí 2010-11-23 18:39:21
Johannes Brahms (1833 - 1897)

II. szimfónia, D-dúr, Op. 73

Berlini Filharmonikus Zenekar, Herbert von Karajan

DG CD | ADD Stereo 44 kHz 16 Bit | Rec.: 1963. X. 10-11 | Studio

Nagyszerű előadás, de Karajan Brahms-felvételeiről ez általánosságban is elmondható, kevés karmester tudja ezt a szintet akárcsak megközelíteni is.
136   macskás • előzmény135 2010-06-10 22:54:50
:) Ez nekem is megvan:))
135   pszí 2010-06-10 20:32:50
Johannes Brahms (1833 - 1897)

Versenymű gordonkára és hegedűre, a-moll, Op. 102

Emmy Verhey, Starker János, Amszterdami Filharmonikus Zenekar, Joó Árpád

Brilliant CD (Complete Edition)

Óriási remekmű.
134   pszí 2010-02-13 14:50:24
Johannes Brahms (1833 - 1897)

II. zongoraverseny, B-dúr, Op. 83

Maurizio Pollini, Wiener Philharmoniker, Claudio Abbado

DG CD | ADD Stereo 44 kHz 16 Bit | Rec.: 1976. V. | Studio
133   pszí 2010-02-02 19:07:03
Johannes Brahms (1833 - 1897)

Német requiem, Op. 45

Edith Mathis (szoprán), Wolfgang Brendel (bariton), A Bajor Rádió Kórusa és Szimfonikus Zenekara, Rafael KUBELÍK

Audite CD | ADD Stereo | Rec.: 1978. IX. 29 | Live
132   pszí 2010-01-30 17:25:26
Johannes Brahms (1833 - 1897)

Ein deutsches Requiem, Op. 45

Barbara Bonney (Soprano), Andreas Schmidt (Baritone), Konzertvereinigung Wiener Staatsopernchor, Wiener Philharmoniker, Carlo Maria Giulini

DG CD | DDD Stereo 44 kHz 16 Bit | Rec.: 1987. VI. | Live
131   Sipi • előzmény130 2010-01-28 18:31:08
Gardinerrel mostanában nekem is két nagyon pozitív tapasztalatom volt. A youtube-on néztem Mozart Requiemjét meg a c-moll misét a Nobel-díj átadásakor rendezett előadáson és mindkettő fantasztikus élmény volt. Gondolkodom a DVD-k beszerzésén is, pedig zenei DVD-ket nem nagyon szoktam vásárolni.
130   pszí 2010-01-28 08:57:29
Johannes Brahms (1833 - 1897)

III. szimfónia, F-dúr, Op. 90

A Forradalom és Romantika Zenekara, Sir John Eliot Gardiner

MP CD | DDD Stereo | Rec.: 2008. X. | Live

Gardiner interpretációjában egészen újszerűen hatnak Brahms szimfóniái. Nem azok a felvételek, amelyeket igen gyakran tesz fel az ember, de úgy gondolom, érdemes a polcon tartani őket, mert néha nagyon jó meghallgatni - ellentétben Sir Simon ciklusával, ami nem hazudtolta meg a Sirt: érdektelen, jobb elfelejteni.
129   Momo von Hofmannsthal • előzmény128 2009-12-14 21:00:08
gyöhet...
128   sphynx • előzmény127 2009-12-14 20:59:06
Elküldöm.
127   Momo von Hofmannsthal • előzmény126 2009-12-14 20:57:36
nem, csak a Guarneri féle van meg. Majd megnézem, ha aszondod jó.
126   sphynx • előzmény125 2009-12-14 20:56:28
A Hagen/Gulda megvolt neked? Az magyon jó.
125   Momo von Hofmannsthal • előzmény124 2009-12-14 20:53:35
nemrossz... én nem mentem tőle a falnak... de az 2 évvel ezelőtt volt, újra meg kéne hallgatni, hogy még mindig nem megyek-e...
124   sphynx • előzmény123 2009-12-14 20:51:40
Milyen? Nekem is meglesz (ha lejön).
123   Momo von Hofmannsthal • előzmény122 2009-12-14 20:50:43
a Rubinstein Guarneri megvan...
122   sphynx 2009-12-14 20:49:13
Brahms fantasztikusan érzelemgazdag kamarazenéjét hallgatom, nevezetesen az op. 34 zongoraötöst.

1. Hagen/Gulda
2. Previn/Musikvereinsqtartett
3. Schiff/Takács.

Kellene még: Rubinstein/Guarneri és a Lane/New Budapest.
121   macskás • előzmény120 2009-12-14 08:51:30
Kedvespszím,
ma teszek egy utolsó próbát:)
Lehet, hogy inkább kamarazene kéne legyen:)
A hangszereléssel sem vagyok kibékülve.
Viszont Csajkovszkij... igen, az a csoda!
120   pszí • előzmény119 2009-12-14 06:24:08
De, próbálkozz csak tovább, bátran! :-)
Pedig, azok (Op. 1 & 2) valóságos szimfóniák, de az Op. 5 valóban sokkal jobb ezeknél.

Egyébként, Brahms műveinek nagyon érdekes az emocionális tartalma, de erre igen kevesen fogékonyak, mégis elég széles körben ismerik és szeretik az alkotásait - ami, szerintem azok minőségére vezethető vissza elsősorban. A B-dúr zongoraverseny a szerző talán legszemélyesebb műve, nagyszerű, csodálatos alkotás.

Egyébként, a korábbi bejegyzésem utolsó mondatára van példa: Csajkovszkij V. szimfóniája. Amiről csak csodálattal lehet beszélni - és itt szerencsére egyetértünk... ;-)
119   macskás • előzmény118 2009-12-12 21:10:15
Szóval akkor ne fárasszam magam?:)
Közben meghallgattam az OP. 1 és OP. 2-es cuccokat, a vélemény marad:((( Nem az én világom:(
118   pszí • előzmény117 2009-12-12 19:28:15
Johannes Brahms (1833 - 1897)

I. zongoratrió, H-dúr, Op. 8
II. zongoratrió, C-dúr, Op. 87
III. zongoratrió, c-moll, Op. 101

Henryk Szeryng, Pierre Fournier, Arthur Rubinstein

RCA CDs | ADD Stereo | Rec.: 1972. IX. 4-10 | Studio

Brahms zongorás kamarazenéje minden tekintettben lenyűgöző. Minőségileg kikezdhetetlenek, bár valóban nem emocionális téren hatnak, hanem intellektuális értelemben elsöprő erejűek. Ezért is mondta Molnár Antal annak idején, hogy Brahms művészete a konzervatív, akadémikus műveltségű intellektuelek művészete.

Ennek kapcsán, eszembe jutott Bruckner. Mert az ő művei pont nem igazán magas minőségükkel, hanem különleges emocionális, filozofikus, spirituális töltetükkel hatnak. Hogy ne is a VIII. szimfónia csodálatos lassú tételét említsem: például a VI. szimfónia lassú tétele egészen érdekes érzéseket vált ki belőlem.

Persze, az ideális eset az lenne, amikor ez a két dolog egyensúlyban/arányban van egymással.
117   pszí 2009-12-12 19:27:47
Johannes Brahms (1833 - 1897)

I. zongoratrió, H-dúr, Op. 8
II. zongoratrió, C-dúr, Op. 87
[b]III. zongoratrió, c-moll, Op. 101[//b]

Henryk Szeryng, Pierre Fournier, Arthur Rubinstein

RCA CDs | ADD Stereo | Rec.: 1972. IX. 4-10 | Studio

Brahms zongorás kamarazenéje minden tekintettben lenyűgöző. Minőségileg kikezdhetetlenek, bár valóban nem emocionális téren hatnak, hanem intellektuális értelemben elsöprő erejűek. Ezért is mondta Molnár Antal annak idején, hogy Brahms művészete a konzervatív, akadémikus műveltségű intellektuelek művészete.

Ennek kapcsán, eszembe jutott Bruckner. Mert az ő művei pont nem igazán magas minőségükkel, hanem különleges emocionális, filozofikus, spirituális töltetükkel hatnak. Hogy ne is a VIII. szimfónia csodálatos lassú tételét említsem: például a VI. szimfónia lassú tétele egészen érdekes érzéseket vált ki belőlem.

Persze, az ideális eset az lenne, amikor ez a két dolog egyensúlyban/arányban van egymással.
116   frushena • előzmény108 2009-08-25 22:47:28
Kathleen Ferrier-rel nem lehet rossz! Azt meghallgatnám ... majd egyszer ...
115   frushena • előzmény105 2009-08-25 22:46:04
Ezt nem tudom miért nem szerepel, pedig kiadott lemez. Bár ami nekem van, az szerintem bakelitről lett digitalizálva.
114   tarnhelm2 • előzmény105 2009-08-25 11:26:25
Nekem még ilyenek vannak:

Alt-Rhapsodie, Op. 53
Fritz Busch (dir.), Kathleen Ferrier (ca), The Dannish Radio Male Chorus, The Dannish Radio Symphony Orchestra. Coppenhagen, 1949. 10. 06. [live] in. Danacord (1986, ADD) DACOCD 301

13'53"

Alt-Rhapsodie, Op. 53
Bruno Walter (dir.), Mildred Miller, Columbia Symphony Orchestra, Occidental College Concert Choir. Hollywood, 1961. 01. 11. in. CBS (1988) M2YK 45503

12'26"

Mindkettő remek. A Böhm/Ludwig is jó.
113   macskás • előzmény112 2009-08-24 22:21:12
De csak NÉHA! Wagnerem is van, meg Mahlerem, több felvételen
112   Kanteletar • előzmény111 2009-08-24 22:17:27
Nocsak, nocsak! Ha MH, akkor még akár Brahmsot is énekelhet?
111   macskás • előzmény107 2009-08-24 20:48:15
Nem is olyanoknak való, mit Te:)))
Nekem megvan, az a lényeg:))))
110   Kanteletar • előzmény108 2009-08-24 20:42:20
Bocs, félreírtam: a bécsi felvételre gondolok. Megzavart a két Christa Ludwig...
109   sphynx • előzmény108 2009-08-24 20:40:46
Az jó, megvan. Kicsit régi, 47-es felvétel.
108   nibelung • előzmény107 2009-08-24 20:38:21
Ha jól látom, a londoniak Kathleen Ferriert kisérik.
107   Kanteletar • előzmény105 2009-08-24 19:52:43
Számomra ezek közül Christa Ludwig a londoniakkal a favorit. (Bocs, macskás, tudom, hogy MH-felvétel is van, de azt még nem hallottam.)
106   sphynx 2009-08-24 19:19:29
Jessye Normannal milyen lehet az Alto Rhapsodie? Én szeretem a Brahms dalokat vele.
105   nibelung • előzmény104 2009-08-24 12:05:07
Találtam egy listát az Alto Rhapsody legismeretebb felvételekből, érdekes módon a tiéd nem szerepel rajta. Nekem a Kathleen Ferrier-es van meg.

* Soloist: Dame Janet Baker

John Aldis Choir
London Philharmonic Orchestra
Conductor: Sir Adrian Boult
Duration: 11:45

* Soloist: Stephanie Blythe

Ensemble a sei voci
Ensemble Orchestral de Paris
Conductor: John Nelson
Duration: 12:14

* Soloist: Christa Ludwig

Philharmonia Chorus and Orchestra
Conductor: Otto Klemperer
Duration 12:27

* Soloist: Aafje Heynis

Royal Concertgebouw Chorus and Orchestra
Conductor: Eduard Van Beinum
Duration: 12:43

* Soloist: Marjana Lipovšek

Ernst Senff Chamber Choir
Berlin Philharmonic Orchestra
Conductor: Claudio Abbado
Duration: 13:04

* Soloist: Dunja Vejzovic

Houston Symphony Chorus & Orchestra
Conductor: Christoph Eschenbach
Duration: 13:55

* Soloist: Marilyn Horne

Atlanta Symphony Chorus & Orchestra
Conductor: Robert Shaw
Duration: 14:01

* Soloist: Brigitte Fassbaender

Prague Philharmonic Chorus
Czech Philharmonic Orchestra
Conductor: Giuseppe Sinopoli
Duration: 14:28

* Soloist: Kathleen Ferrier

London Philharmonic Chorus & Orchestra
Conductor: Clemens Krauss
Duration: 15:53

* Soloist: Christa Ludwig

Vienna Singverein
Vienna Philharmonic Orchestra
Conductor: Karl Böhm
Duration 16:10

Érdekes, hogy a Janet Bakeres előadás majdnem 5 perccel rövidebb az egyik Christa Ludwigosnál. Ez nem semmi, ha az átlagidő 13-14 közé esik.
104   frushena 2009-08-24 10:29:00
Na tegnap meghallgattam a már lentebb említett felvételt :

Marian Anderson: Brahms Alto Rhapsody & Lieder

Philadelphia Orchestra

Eugene Ormandy

Marian Anderson

-BRAHMS Alto Rhapsody, Op.53
-BRAHMS Dein blaues Auge, Op.59
-BRAHMS Der Schmied. Op. 19
-BRAHMS Immer leiser wird mein Schlummer, Op. 105

Most biztos nem mondok újat ezzel, az Alt rapszódia egy igen csak mély alkotás & rendkívül sötét. Melankóliából nincs szűkölködés, valóban szép darab. A négy említett műből még az rapszódián kívül a 'Immer leiser wird mein Schlummer, Op. 105' tetszett, a többi annyira nem. Valamint a lemezen található darabok közül tetszett még Donizetti : Kegyencnőjéből az O mio Fernando caro
103   Andris • előzmény102 2009-08-23 18:48:05
Elnézést, az "s" lemaradt: Brahms.
102   Andris • előzmény89 2009-08-23 18:46:00
Solti a kedvencem Brahm-ügyben! Azt hiszem, 2-szer is felvette a szimfóniákat. Hogy nekem melyik sorozat van meg, azt nem tudom :) . Karajan és Bernstein is jó, de én Soltira esküszöm.
101   Sipi 2009-08-23 17:12:39
Én sem értek németül, sem olaszul, de mostanában már az operákat is magyar szövegkönyvvel a kézben hallgatom. A passióknál meg kezembe veszem a Bibliát. Mert az elbeszélő, evangélista részek azért számomra unalmasak, ha nem tudom, miről van szó. Viszont ha tudom, még nagyobb is a hatása az egész műnek.
100   nibelung • előzmény99 2009-08-23 16:06:12
Tolmácsolhat, de nem fontos.Sem a Német Requiemből, sem az Alto Rhapsodyból nem értek egy kukkot sem, mégis gyönyörűnek találom őket. Schubert dalairól, Mahlerből és a Bach Passiókról, kantátákról nem is beszélve.
Gyerekkoromban, de még most sem értem a Beatles összes szövegét, de a többségüknek ez direkt előnyére vált.
Egyedül Bob Dylan-ra gondolom, hogy kellett volna értenem a szöveget is.
99   frushena • előzmény98 2009-08-23 13:58:06
A német nyelv nem az erősségem - ebben az esetben megkérjük Sextust, hogy tolmácsoljon. :)
98   nibelung • előzmény97 2009-08-23 13:43:21
A német nyelv nem az erősségem (mondjuk nyugodtan, hogy nem tudok németül), de a 96-os postban azt hiszem kellőképpen specifikáltam a művet.
97   frushena • előzmény96 2009-08-23 13:19:25
Van az is,

'Denn es gehet dem Menschen'
'Ich wandte mich und sahe'
'O Tod, wie bitter bist du'
'Wenn ich mit Menschen-unt mint Engelszungen'

?

Ha erre gondolsz!?
96   nibelung • előzmény95 2009-08-23 12:49:03
Nézd meg, hogy a "Vier ernste Gesänge" (Négy komoly ének) op.121 nem kerül-e elő.
95   frushena • előzmény94 2009-08-23 11:58:02
Még nem hallgattam meg, egyenlőre csak 'találtam' :-)
94   nibelung • előzmény93 2009-08-23 09:51:39
"Csillogó fekete lemezeken Marian Anderson énekel....."
Na,de hogy tetszett?
93   frushena • előzmény91 2009-08-22 23:47:14
Marian Anderson-nal találtam fekete lemezen Alt - rapszódiát és még ... :

-BRAHMS Alto Rhapsody, Op.53
-BRAHMS Dein blaues Auge, Op.59
-BRAHMS Der Schmied. Op. 19
-BRAHMS Immer leiser wird mein Schlummer, Op. 105
92   pszí • előzmény85 2009-08-21 18:28:04
Amennyiben túl leszel az ismerkedésen, ajánlom még figyelmedbe Gardiner felvételeit (egyelőre csak I. és II. szimfónia), nagyon érdekes élmény lesz! :-)

Brahms zongoraversenyeivel is érdemes ismerkedni. A romantikus zongoraverseny-irodalom két csúcsteljesítményéről van szó.

Mivel, csak most szándékozol ismerkedni a szimfóniákkal, így kérdésedre adekvát választ adva, én Karajan és Furtwängler felvételein túl, Jochum felvételeit is jó szívvel merem ajánlani.
91   nibelung 2009-08-21 09:52:44
Bár tudomásul vettem, hogy elsősorban az opera érdekel,(na ez Brahmsnak nincs), de mégis erősen figyelmedbe ajánlom a már egyszer említett Alto Rhapsody (Altrapszódia)
című fantasztikus művét.
90   frushena 2009-08-21 09:11:33
Bár tegnap a kutakodásban találtam még a gépen Brahms-t!

Igaz ez nem szimfónia.

BRAHMS : Serenade No. 1 in D, Op. 11 (1858), Concerto for Piano and Orchestra No. 1 in D minor, Op. 15

Lorin Maazel, conductor
Emanuel Ax, piano


Concert Archive 033
Subscription Concert – Radio Broadcast
89   frushena • előzmény88 2009-08-21 09:06:49
Furtwängler-rel találtam! Soltis? Milyen lehet?!
88   Sipi 2009-08-21 08:38:09
Furtwängler Brahms-ban nagyon jó, de Karajant is érdemes meghallgatni. Kétszer vette fel a DGG-nél az analóg korszakban a szimfóniákat, szerintem a korábbi, 60-as évekbeli jobb, de a későbbi is élvezetes.
87   frushena • előzmény86 2009-08-20 22:49:45
Momó, köszi!

Kulcs? Nos én egy szimfóniáját hallottam, ami meg is van (IV.) de meghallgattam és eltettem. Kb. ennyi! Most pl. azt sem tudnám megmondani kik az előadók. Azért köszi, majd keresek valamit ma este Brahms-tól.
86   Momo von Hofmannsthal • előzmény85 2009-08-20 22:44:08
Nekem például a 2. szimfónia 1945-ös felvétele Furtwänglerrel nagyon bejött.
(Addig nem igazán szerettem Brahmsot, csak kerestem hozzá a kulcsot.)
85   frushena 2009-08-20 22:26:29
Még mindig nem tudom kivel hallgassak Brahms szimfóniákat! :)
84   Haandel 2008-05-03 18:07:24
2008-05-03, 18:35-19:25, Barók Rádió
Előadások a zenéről
Az ismeretlen Brahms, I.rész
(a zeneszerző születésének 175. évfordulóján)
A mikrofonnál: Csengery Kristóf
Szerkesztő: Papp Márta
(II.rész: jövő szombat, 18.35)


Bartók Rádió
A jóindulattal „kerek számnak” tekinthető 175. évforduló kínál alkalmat, hogy az 1833-ban született zeneszerző oeuvre-jéből reflektorfénybe kerüljenek mindmáig alig játszott Brahms-művek. Olyan kompozíciók, amelyek nem - vagy legalábbis nem csak - önmagukban „érdekesek”, hanem amelyek ismeretében megingatható az a közhiedelembe sziklaszilárdan bebetonozott vélekedés, miszerint Brahms a romantika konzervatív képviselője.

A 175 éve született zeneszerző életművét ellentmondásosan ítéli meg a muzsikus szakma és a nagyközönség. Már életében elterjedt az a vélekedés, mely szerint Brahms a romantikus korszak klasszikus formai keretek között komponáló mestere - vagyis konzervatív. Ezzel a nézettel helyezkedett szembe a centenárium évében, 1933-ban írt tanulmányának lapjain Arnold Schönbergnek, aki a zenei nyelv jelentős újítójának nevezte Brahmsot. Schönberg értékítélete csupán a szakmai elit berkeiben terjedt el, a nagy nyilvánosság számára Brahms ma is olyan alkotó, akit hatásosan szembe lehet állítani Wagnerrel és Liszttel, a hősi romantika kiválóságaival. Így vélekednek róla a hangversenyrendezők és a hanglemezkiadók is, akik a brahmsi oeuvre-nek mindmáig csupán egy „biztonságos” töredékéből, nagyjából az életmű egyharmadából válogatnak, újra és újra ugyanazt a néhány tucat darabot szólaltatva meg koncerten, rögzítve hangfelvételen. Május 3-án és 10-én jelentkező műsorának kétszer ötven percében Csengery Kristóf a brahmsi termés kevéssé ismert zugaiba invitálja sétára a hallgatót abban a reményben, hogy ha sikerül a figyelmet felhívni Brahms néhány mellőzött, de értékes kompozíciójára, nem volt haszontalan az évfordulós megemlékezés. A sok zenével illusztrált két előadásban szó esik a korai zongoramuzsika néhány ritkán hallható darabjáról, Brahms „bárd-hangjáról”, a szimfóniák megértéséhez nélkülözhetetlen, ám szinte soha nem játszott két szerenádról. Érinti a két műsor Brahms és a német népdal kapcsolatát, a zeneszerző lelkesedését olyan nagy hagyományú műfajok, mint a zsoltár, a motetta vagy a kánon iránt. Hallunk Brahms zenéjének irodalmiságáról és ezzel összefüggésben az oratorikus termés elhanyagolt opuszairól, valamint az alkotói pályát berekesztő orgona-korálelőjátékokról. Befejezésül Csengery Kristóf arra tesz kísérletet, hogy megfogalmazza: a magyar zenehallgatónak miért volna különösen érdemes fokozottan figyelnie „az ismeretlen Brahms” alkotói személyiségjegyeire.
83   frushena 2008-05-01 12:50:22
Csak jókat tudok írni a tegnapi Zenekadémián megrendezett koncertről. Noha kedvencem nem lesz a darab, kiváló este volt, érdekes volt mást hallgatni a szokottnál. Brahms műve monumentális, aprólékos és csodálatosan kidolgozott. A kórusok kiváltképp ragyognak. Félelmetesen szólt! Maga zene nekem túlontúl romantikus és felfokozott, de maradandó élményt nyújtott. CD-n Klemperer által vezényelt előadás van, de nekem ez a tegnapi koncert jobban tetszett. LUKÁCS Ervin zseniális volt, akár csak a szólisták. Kálmándi Mihály és González Mónika remekül énekelte a valljuk meg nem könnyű szólókat. Dícséret illeti a zenekart is és minden egyes közreműködőt.
82   Andris • előzmény77 2008-04-28 23:22:42
Nos, én meg igen későn reagálok :D .
Nem magyaráznám túl, ugyanis ez csak úgy jött. Arra gondoltam, hogy mennyire merengő, bölcs, megfontolt, tudatos Brahms zenéje. És ezekről a filozófikus jelző jutott eszembe. Olyasmi, mint amikor valaki arról beszél, hogy szerinte hogy működik a világ, az erről való nézeteit meséli el. Nos, kb. ennyi :) .
81   frushena • előzmény80 2008-04-27 12:21:14
Ettől nem kell tartanod! :-)
80   tarnhelm2 • előzmény79 2008-04-27 12:15:58
Lám, Német Requiem rajongóvá váltál. :)
79   frushena 2008-04-27 11:45:14
30.-án Német Requiem a ZAK-on!
78   janomano • előzmény70 2008-03-29 22:11:44
Vagy akár te... :-)

Filózófikus zene, zenei filozófia.
Jó! Muhahaha :-DDD
77   janomano • előzmény68 2008-03-29 22:07:31
Bocs, ezt csak most vettem észre.

Engem mindenről meg lehet győzni, csak mondd el, hogy érted ezt. :-)
Várom az elemzést!
76   -zéta- • előzmény75 2008-03-29 19:44:15
Amúgy kicsit elsiették ezt a szülinapi koncertet, Lukács Karnagy Úr valamikor augusztusban lesz csak 80., persze erről a korai koncertről biztos nem Ő tehet...
75   frushena • előzmény74 2008-03-29 17:56:19
Nagyon elapróztuk Zétám! :)
74   -zéta- • előzmény73 2008-03-29 16:43:49
És akkor már a kezdést is: 19,30 :-)))
73   frushena • előzmény72 2008-03-29 15:56:49
Hát írjuk ! :-)
72   -zéta- • előzmény71 2008-03-29 09:23:05
Írjuk oda a helyszínt is: Zeneakadémia. :-)
71   frushena • előzmény62 2008-03-29 00:57:42
Nos ez a koncert módosul a férfi énekes személyében :

2008. április 30., szerda

Lukács Ervin születésnapi koncertje

Brahms: Német requiem

Km.:

GONZÁLEZ Mónika
KÁLMÁNDI Mihály

Nemzeti Énekkar (karig.: Antal Mátyás)

Vez.: Lukács Ervin
70   tarnhelm2 • előzmény69 2008-03-18 19:22:53
Hm. Brahmsról ez még nekem sem jutott eszembe. Bachról vagy Beethovenről inkább.
69   pszí • előzmény68 2008-03-18 18:19:14
Szerintem nem. Brahms egyáltalán nem ilyen típus volt. Bár zenéjének lehetnek efféle aspektusai is, de csak nagyon erőltetve. Brahms zenéje (nem is tudom, hogy mondjam, lehet, hogy rossz kifejezés, de) túl jól definiált ahhoz.
68   Andris 2008-02-28 22:18:12
Ma az ötlött a fejembe, hogy Brahms zenéje filozófikus. Ki ért egyet? :)
67   tukán • előzmény65 2007-12-10 22:57:31
Kedvenc rekviemem.
66   frushena • előzmény65 2007-12-10 20:14:42
Kedvelem eme művét, de mondom. Kevéssé ismert szerző a számomra. Már épp nézegette az általad bejegyzett dolgokat. Köszönöm!
65   tarnhelm2 • előzmény64 2007-12-10 20:10:11
Kedves frushena! Nagyon örülök, hogy neked is tetszik a Német Requiem - amit én Brahms legnagyszerűbb művének tartok. Álláspontomat (ami persze erősen szubjektív)különféle felvételekről az 52-es hozzászólásban olvashatod.
64   frushena • előzmény63 2007-12-10 19:50:08
Remekmű a javából! Nem nagyon ismerem Brahms művészetét, de a Német Rekviem már elég rég óta megvan és egészen fantasztikus. A 2008-as előadás pedig valóban jónak ígérkezik. Hang lesz szerencsére! :)

ez van meg, más felvételt nem \'kóstoltam meg\' ... Persze szívesen fogadok ajánlatokat!

Elisabeth Schwarzkopf
Dietrich-Fischer-Dieskau

vez : Klemperer
63   Sesto • előzmény62 2007-12-10 19:45:27
...hááát ez egy /minden szinten/ nagyon szép eseménynek igérkezik! :-)
62   frushena 2007-12-10 19:41:02
2008. április 30. (szerda) 19:30 óra

Lukács Ervin születésnapi koncertje


Brahms : Német Requiem

GONZÁLEZ Mónika
PERENCZ Béla

Nemzeti Énekkar - MÁV Szimfonikus Zenekar

Vez:LUKÁCS ERVIN

\"1928. augusztus 9-én született, nem nehéz kiszámítani, hogy néhány hónap múlva 80 éves lesz a magyar karmesterek doyen-je, aki 33 évig volt az Állami Operaház karmestere, az utolsó 3 évben főzeneigazgatója; aki mintegy 30 évig tanította a Zeneakadémián a jövő magyar karmestereit és nem utolsó sorban: a MÁV Szimfonikus Zenekar legtöbbet szereplő vendégkarmestere. Úgy jelenik meg mindig a Múzeum utcában, mintha hazaérkezne, a zenekar mindig tisztelettel és szeretettel fogadja, ő pedig magával hozza gazdag életének tapasztalatait, hogy bőkezűen átadja a muzsikusoknak. Ne ütközzünk meg rajta, hogy az örömünnepre egy rekviemet választott: Brahms Német Requiem-e reményt és vigasztalást hirdet, azt mondhatjuk róla: optimista requiem.
Boldog születésnapot, jó egészséget és még sok örömteli évet kívánunk, Tanár Úr!\"
61   Hangyász • előzmény52 2007-12-06 14:19:46
A múlt héten, Kovács János (Allah növessze hosszúra stb.)Brams-estjére készülődve meghallgattam mindhárom CD-men a 6. tételt. Giulini jött ki győztesen, sőt a szólista, Andreas Schmidt éneke is jobban tetszett DFD-nél, illetve Quasthoffnál.
60   Sesto • előzmény59 2007-12-05 21:46:07
...Ferrier dús, pasztózus altja biztosan remekül érvényesül ebben gyönyörü darabban!
59   tarnhelm2 • előzmény58 2007-12-05 21:42:29
Nekem a kedvencem a Busch/Ferrier (1949), de jó a Walter/Miller (1961) és a Böhm/Ludwig (1979) is.
58   Sesto • előzmény57 2007-12-05 18:54:21
...nekem tetszik, toplistás Momus-stilusban (=de érdemjegyektöl eltekintenék!) a kedvenc a Sinopoli/Fassbaender felvétel, utána jön Muti/Norman es ugyancsak dobogós helyen: Abbado/Lipovsek.

Fassbaender szenvedélyesebb, drámaibb, addig Jessye melegebb, gömbölyü hangon énekel.
57   tarnhelm2 • előzmény56 2007-12-05 18:34:04
Jó ez? Muti nekem eddig nem nagyon tetszett, ha \"német\" zenét vezényelt. Ezt a felvételt nem ismerem, de a darabot szeretem nagyon.
56   Sesto 2007-12-05 16:49:14
J. Brahms, \"Alt-Rhapsodie\"

* Jessye Norman - Choral Arts Society of Philadelphia - Philadelphia Orchestra - Riccardo Muti

(Philips 1990)
  
Műsorajánló
Mai ajánlat:
11:00 : Budapest
Erkel Színház

CSAJKOVSZKIJ: A diótörő

17:00 : Budapest
BFZ Próbaterme

Bíró Ágnes, Tuska Zoltán (hegedű), Kostyál Péter, Sipos Gábor (brácsa),
Kertész György, Sovány Rita (cselló), Jóföldi Anett (altfuvola), Bazsinka József (tuba), Polónyi Ágnes (hárfa), Ivanyickaja Irina (zongora)
"Vasárnapi kamarazene"
SOSZTAKOVICS: Adagio (A tiszta csermely című balettből)
LAURENT BOUTROS: Amasia
TORU TAKEMITSU: Toward the Sea (I. The Night, II. Moby Dick, III. Cape Cod)
ANDY EMLER: Tuba Stone
CSAJKOVSZKIJ: d-moll vonósszextett („Firenzei emlék”), Op.70

18:00 : Budapest
Zeneakadémia, X. terem

"Házimuzsika a Zeneakadémián"
Fejérvári Zoltán tanítványai
ELMARAD

18:00 : Budapest
Zeneakadémia, XXIII. terem

"Házimuzsika a Zeneakadémián" Botvay Károly tanítványai

18:00 : Budapest
Régi Zeneakadémia

Gaál Dániel, Pelle Fanni, Hadobás Gergely, Madarasi Szabolcs, Kóta Donát, Blaskovics Bence (cselló)
Taraszova Brigitta (zongora)
"Kertész Ottó növendékeinek cselló tanszaki koncertje"
POPPER: 22. etűd
J.S. BACH: 3. (C-dúr) csellószvit, BWV 1009 – Gigue
DAVIDOV: 2. (a-moll) csellóverseny, op. 14 – 1. tétel
POPPER: 10. etűd
J.S. BACH: 3. (C-dúr) csellószvit, BWV 1009 – Courante
LALO: d-moll csellóverseny – 1. tétel
POPPER: 20. etűd
CRUMB: Csellószonáta – 1. tétel
SCHUMANN: a-moll csellóverseny, op. 129 – 1. tétel
POPPER: 20. etűd
LUTOSŁAWSKI: Sacher-variációk
HAYDN: 1. (C-dúr) csellóverseny, Hob. VIIb:1 – 3. tétel
J.S. BACH: 6. (D-dúr) csellószvit, BWV 1012 – Prélude
BUKINYIK: f-moll etűd
POPPER: 12. etűd
J.S. BACH: 6. (D-dúr) csellószvit, BWV 1012 – Prélude
KABALEVSZKIJ: 1. (g-moll) csellóverseny, op. 49 – 1. tétel

18:00 : Budapest
Zeneakadémia, Solti György Kamaraterem

Perényi Miklós (cselló), Spányi Miklós (csembaló)
J.S. BACH: 1. (G-dúr) csellószvit, BWV 1007
g-moll prelúdium és fúga, BWV 885
g-moll szonáta viola da gambára és csembalóra, BWV 1029
G-dúr szonáta viola da gambára és csembalóra, BWV 1027
D-dúr prelúdium és fúga, BWV 874
D-dúr szonáta viola da gambára és csembalóra, BWV 1028

18:00 : Budapest
FUGA Budapesti Építészeti Központ

Zétényi Tamás (cselló)
J.S. BACH: Szóló szvitek BWV 817, 997, 1002, 1013 (ZÉTÉNYI Tamás átiratában)

19:00 : Budapest
Erkel Színház

PUCCINI: Bohémélet

19:30 : Budapest
Zeneakadémia, Nagyterem

Jevgenyij Koroljov, Anna Vinnitskaya, Ljupka Hadzigeorgieva (zongora)
Concerto Budapest
Vezényel: Keller András
J.S. BACH: Karácsonyi oratórium, BWV 248 – Pastorale
J.S. BACH: d-moll háromzongorás verseny, BWV 1063
J.S. BACH: A-dúr zongoraverseny, BWV 1055
J.S. BACH: c-moll kétzongorás verseny, BWV 1060
J.S. BACH: c-moll kétzongorás verseny, BWV 1062
J.S. BACH: f-moll zongoraverseny, BWV 1056
J.S. BACH: C-dúr háromzongorás verseny, BWV 1064

19:30 : Budapest
Bartók Béla Nemzeti Hangversenyterem

Kristóf Réka, Mester Viktória, Kovácsházi István, Sebestyén Miklós, (ének)
Kántor Balázs (cselló), Bizják Dóra (zongora)
Nemzeti Énekkar (karigazgató: Somos Csaba)
Nemzeti Filharmonikus Zenekar
Vezényel: Hamar Zsolt
KODÁLY: Két ének - mély férfihangra zenekarral
KODÁLY: Fölszállott a páva - változatok egy magyar népdalra
KODÁLY: Jézus és a kufárok - vegyeskarra
KODÁLY: Békesség-óhajtás - vegyeskarra
KODÁLY: Szonatina csellóra és zongorára
KODÁLY: Budavári Te Deum

19:30 : Budapest
Pesti Vigadó

Kiss-B. Atilla, Beéri Benjámin, Ninh Duc Hoang Long, Patak Zita (ének)
Dóczi Áron
Symphonia Fantasia
Vezényel: Ménesi Gergely
CORELLI: g-moll (Karácsonyi) Concerto grosso Op. 6 No.8
HÄNDEL: Messiás - He shall feed his flock
CSAJKOVSZKIJ: Diótörő - szvit
FRANCK: Panis Angelicus
BIZET: Agnus Dei
SCHUBERT: Ave Maria
DONIZETTI: Szerelmi bájital - Nemorino románca
ADAM: Cantique de Noël
19:00 : Győr
Evangélikus Öregtemplom

Joanna Kamenarska (hegedű)
Akadémia Klasszika Salzburg
Művészeti vezető: Bényi Tibor (gordonka)
GEMINIANI-CORELLI: d-moll “La Folia” Concerto grosso No. 12
HÄNDEL-HALVORSEN: g-moll Passacaglia
J.S. BACH: E-dúr hegedűverseny, BWV 1042
MOZART: G-dúr “Milánói” szimfónia, KV 156
Tobi Reiser - népzenei gyűjtése
A mai nap
történt:
1865 • Schubert "Befejezetlen" szimfóniájának bemutatója (Bécs)
született:
1749 • Domenico Cimarosa, zeneszerző († 1801)