vissza a cimoldalra
2017-10-17
részletes keresés    Café Momus on Facebook rss
Bejelentkezés
Név
Jelszó
Regisztráció
Legfrissebb fórumaink
Mi újság a Magyar Állami Operaházban? (59872)
Társművészetek (1210)
Haladjunk tovább... (205)
Nemzeti Hangversenyterem - és más helyszínek (3842)
Kedvenc előadók (2812)
Momus társalgó (6052)
Milyen zenét hallgatsz most? (24975)
A komolyzene jelene és jövője Magyarországon (2273)
Kedvenc művek (141)
Kedvenc felvételek (148)

Olvasói levelek (11177)
A csapos közbeszól (94)

Kemény Egon zeneszerző (Wien, 1905 - Budapest, 1969) (1107)
Franz Schmidt (2919)
Operett a magyar rádióban (1949-1990) (2355)
Marton Éva (686)
Lisztről emelkedetten (846)
Lehár Ferenc (575)
Operett, mint színpadi műfaj (3268)
Bizet és a Carmen (284)
Balett-, és Táncművészet (5404)
Magyar Televízió opera-, balett- és operett közvetítései - hazai produkciók (1119)
Bartók Béla (1881-1945) (194)
Bartók Béla szellemisége (208)
A magyar zenei élet elfeledett vagy kevéssé ismert művészei (290)
Kórusok, kórusművek, karéneklés (107)
Egyházi zene (208)
Kodály Zoltán (341)

Fórumok teljes listája
Impresszum

megjelenteti:
Café Momus Egyesület
adószám:
18240531-1-43

apróhirdetés feladása:

Fórum - Belcanto (Búbánat, 2003-04-03 15:37:18)

   
909   Búbánat 2017-10-09 13:01:10

Edmond Dantes fórumtársunk, írását a Nemzeti Hangversenyterem – és más helyszínek topikjába tette be (3834. sorszám); ennek legyen meg itt is a nyoma.

Bellini: Norma - Metropolitan Opera, New York/MüPa Fesztivál Színház, 2017. október 7.

908   Búbánat • előzmény907 2017-09-20 11:27:34
Kertesi Ingrid Bel Canto estje - In Memoriam Luciano Pavarotti

Zeneakadémia, Zeneakadémia Nagyterem
1061 Budapest, Liszt Ferenc tér 8.

Az opera felejthetetlen csillaga, a legendás Luciano Pavarotti 10 éve távozott közülünk. Az évfordulót megtisztelve a világ számos országában megrendezésre kerülő koncertek sorához kapcsolódva emlékezünk ezen az estén e nagy művészre.


SZEPT 20. SZERDA, 19:30

“Luciano Pavarotti a XX. század operatörténetének egyik legkarizmatikusabb előadója volt. Tehetsége és jelentősége Enrico Caruso-hoz és Beniamino Gigli-hez hasonlítható. Hangszínének egyedülálló szépsége, kivételes rendkívüli lénye és magával ragadó temperamentuma minden idők egyik legismertebb és legnépszerűbb énekművészévé tette.

Emlékkoncertünk – melynek védnöke a másik legenda: Jose Carreras – ezelőtt az Ember és Művész előtt tiszteleg.

Személyes karmestereként a négy világrész legszebb helyszínein vezényeltem előbb saját koncertjeit, majd a Három Tenort együtt is. Munka közben Pavarotti a Lélek és a Vezér volt egy személyben. Halálosan komoly, a tökéletességet könyörtelenül megkövetelő alkotó a színpadon, és jóhumorú, nagylelkű, magával ragadó barát a színfalak mögött.

„Szeretném, ha úgy emlékeznének rám, mint operaénekesre!” Ez volt a végrendeleted- Barátom és Pályatársam; mi most így teszünk – végtelenül tisztelő szeretettel és az Örökkévalóságban való újratalálkozás bizonyosságával.”

Janos Acs
907   Búbánat 2017-09-18 12:45:02
Kertesi Ingrid bel canto estje a Zeneakadémián

Operavilag.net, 2017. szeptember 18.

Pavarottira emlékeznek az est közreműködői szerdán este

Eszményi dallamformálás, bravúros díszítések, mozgékony és tökéletesen kiegyenlített énekhangok – a bel canto kultúrája az operatörténet egyik legvonzóbb vonulata, amelynek népszerűsége és ázsiója ma újra gyarapodóban van. Rossini, Bellini, Donizetti és a nyomukba szegődő ifjú titán, Giuseppe Verdi emblematikus áriái és duettjei hangzanak majd fel Kertesi Ingrid bel canto estjén szeptember 20-án, szerdán este 19:30-tól a Zeneakadémia Nagytermében.

„Mindig arra törekedtem, hogy hangszerként szólaljon meg a hangom” – fogalmaz Kertesi Ingrid, aki számos díj után 2015-ben a Kiváló Művész kitüntető címét is elnyerte.
A nagyszerű szoprán ezen az estén a Bel Canto repertoár kiemelkedő áriái mellett az ifjú baritonnal, Haja Zsolttal is énekel két duettet, valamint hallhatjuk majd Kertesi Ingrid tehetséges tanítványát, Sárközi Xéniát is egy fiatalkori Verdi-áriában az Inventum Dei Vonóskvintett kíséretében.

„Az opera felejthetetlen csillaga, a legendás Luciano Pavarotti tíz éve távozott közülünk. Az évfordulót megtisztelve a világ számos országában megrendezésre kerülő koncertek sorához kapcsolódva emlékezünk ezen az estén e nagy művészre” –ajánlják a közönség figyelmébe a műsort az est szervezői.

Az est programja:

I. rész:
Rossini: „Giusto ciel” – Pamira áriája a Korinthosz ostroma című operából

Bellini: „Ah! non credea mirarti” – Amina áriája Az alvajáró című operából

Verdi: „Non so le tetre immagini” – Medora áriája A kalóz című operából

Donizetti: „Signorina in tanta fretta” – Norina és Don Pasquale duettje a Don Pasquale című operából

II. rész:
Donizetti: „Prendi per me sei libero” – Adina áriája a Szerelmi bájital című operából

Donizetti: „Cruda, funesta smania” – Lord Enrico Ashton áriája a Lammermoori Lucia című operából

Donizetti: „Il pallor funesto, orrendo” – Lucia és Enrico duettje a Lammermoori Lucia című operából

Donizetti: „Il dolce suono” – Lucia Őrület-áriája a Lammermoori Lucia című operából

Közreműködnek:

Baranyi Ferenc (Kossuth-díjas költő, író, műfordító)
Sárközi Xénia (szoprán),
Haja Zsolt (bariton),

Inventum Dei Vonóskvintett (tagjai: Nagy Béla – I. hegedű, Nagy Gabriella – II. hegedű, Fazekas György – brácsa, Molnár Piroska – cselló, Lakatos Sándor – nagybőgő).

Művészeti vezető, vezényel és zongorán közreműködik: Ács János
906   Búbánat 2017-09-01 09:48:01

A Bartók Rádió közvetíti ma este:

19.35 – 21.18 Sarah Coburn (szoprán) és Lawrence Brownlee (tenor) hangversenye

Km. a Tivoli Filharmonikus Zenekar
Vezényel: Michael Balke

I. Bellini:
1. Norma
a) Nyitány
b) Norma kavatinája I. felv (Coburn)

2. A kalóz - Gualtiero kavatinája I. felv. (Brownlee)
3. Rómeó és Júlia – Nyitány

4. Az alvajáró
a) Amina és Elvino kettőse I. felv. (Coburn, Brownlee)
b) Elvino áriája II. felv. (Brownlee)
c) Amina áriája I. felv. (Coburn)

II. Rossini:
1. Tell Vilmos - Arnold áriája IV. felv. (Brownlee),
2. Ory grófja - a Grófnő áriája I. felv. (Coburn)

III. Donizetti: Az ezred lánya
a) Nyitány
b) Tonio kavatinája I. felv. (Brownlee)

IV. Rossini: Ory grófja - Ah! Quel respect, Madame (Coburn, Brownlee)

V. Donizetti:
1. Szerelmi bájital - Adina és Nemorino kettőse I. felv. (Coburn, Brownlee)
2. Don Pasquale - Szerelmi kettős III. felv. (Coburn, Brownlee)

(Koppenhága, Tivoli, június 3.)

(Ism. szeptember 13., 12.36)
905   Búbánat • előzmény903 2017-08-05 12:52:46
Ferdinand Hérold: Az írnokok mezeje (Le pré aux clercs)

Opera három felvonásban

Bemutató: 1832. december 15., Párizs, Opéra Comique

Szövegét Francois Antoine Eugéne de Planard írta

Játszódik Párizsban, a XVI. sz. második felében

Cselekmény:

Vidékről Párizsba érkezik az ifjú Mergy báró. Azért jött, hogy gyermekkori szerelmének, Isabelle-nek a közelében lehessen. A lány Navarrai Margit királynő egyik bizalmas udvarhölgye. A király, IX. Károly azt kívánja, hogy Isabelle a durva, faragatlan Comminge grófot, ezt a félelmetes hírű párbajhőst válassza férjéül. A királynő azonban – látva udvarhölgye boldogtalanságát – egy agyafúrt olasz, Cantarelli segítségével ravasz tervet eszel ki arra, hogyan hozhatja össze a szerelmeseket. Közben a gyanakvó Comminge gróf rájön, hogy Mergy a riválisa, és párbajra hívja ki őt. A királynő már mindent előkészített a titkos esküvőre, de Mergynek el kell mennie a párbajviadalra, mely hagyományosan egy Párizs környéki mezőn, a Pré aux Clercs-en, az Írnokok mezején zajlik le. A fiatalember szerencsésen legyőzi Comminge-ot, és a fiatal pár egybekel, majd együtt elutaznak szeretett szülőföldjükre.


Tehát ezt az operát közvetíti ma este hét órától a Bartók Rádió, a wexfordi O’Really Színház előadásának hangfelvételéről.
904   Búbánat • előzmény903 2017-08-05 12:31:05
Mellesleg a "Le pré aux clers" - magyar címén jobban ismert: Az írnokok mezeje , Héroldnak a "Zampa, vagy a márványmenyasszony" (Zampa ou La financée de marbre - 1831) műve mellett a legnépszerűbb és - Németh Amadé szerint - a legjobb operája.
903   Búbánat 2017-08-05 12:18:44
A Bartók Rádió ma esti műsorán szerepel

19.00 – 21.01 Közvetítés a wexfordi O´Reilly Színházból (2015)

Ferdinand Hérold: Le Pré aux clercs

Háromfelvonásos vígopera

Szövegét Prosper Mérimée nyomán François-Antoine-Eugene de Planard írta

Vezényel: Jean-Luc Tingaud

Km. Wexfordi Fesztivál Ének- és Zenekara (karig. Errol Girdlestone)

Szereposztás:

Navarrai Margit - Marie Lenormand (mezzoszoprán)
Isabelle Montbal,
ifjú Béarnaise grófnő - Marie-Eve Munger (szoprán)
Nicette, Girot jegyese - Magali Simard-Galdes (szoprán)
Mergy báró - Nico Darmanin (tenor)
Comminges grófja - Dominique Côté (bariton)
Cantarelli - Eric Huchet (bariton)
Girot - Tomislav Lavoie (basszus)
Detektív - Jan Capinski (basszus)
Dandárparancsnok - Felix Kemp
Íjászok - David Howes, Sheldon Baxter

Rendező: Éric Ruf

„Hérold (1791-1833) korának egyik legnépszerűbb és legtermékenyebb francia zeneszerzője volt, több mint húsz dalművet fejezett be, de írt baletteket is, „A rosszul őrzött lány” napjainkban is a balettrepertoár része. A komponista a párizsi konzervatóriumban, tizenöt éves korában kezdte meg zeneszerzői tanulmányait, legfőbb mestere Étienne-Nicolas Méhul volt. 1812-ben elnyerte a Római-díjat. Tanulmányi útjáról három év múlva tért vissza Párizsba, ahol hamarosan a színházi élet vezető személyiségévé vált. Stílusa a francia operahagyományok és az olasz vígoperastílus (Rossini) izgalmas elegye. A Le Pré aux clercs című daljátékát 1832-ben mutatták be a francia fővárosban. A darab rendkívül népszerű lett, csak az Opéra-Comique színpadán 1840-1871 között közel ezer alkalommal játszották és a későbbi évtizedekben sem csökkent iránta az érdeklődés.”
902   Búbánat 2017-05-28 18:23:40
Egy rendkívüli minőségű Puritánok-produkció Pesten és Pécsett

Café Momus, - zéta -, 2017-05-27 [ Operabemutatók ]

2017. május 21/22.
Budapest - Bartók Béla Nemzeti Hangversenyterem/Pécs - Kodály Központ

Bellini: A puritánok

Elvira - Jessica Pratt/Kolonits Klára
Lord Talbot - Francesco Demuro
Sir George - Bretz Gábor
Lord Walton - Sebestyén Miklós
Richard Forth - Alekszej Markov
Brown - Ninh Duc Hoang Long
Henriette - Szántó Andrea
Maria Callas - Aleszja Popova

a Kolozsvári Opera Énekkara (karigazgató: Kulcsár Szabolcs)
a Pannon Filharmonikusok
vez. Riccardo Frizza


[...] „Nem egyforma intenzitással tette magáévá a koncepciót a produkció két Elvirája. Jessica Pratt volt a távolságtartóbb. A brit szoprán, a szerep nemzetközi szinten is jogosan elismert (nagy)birtokosa a szólam bravúrkoloratúrás oldaláról közelített. Néhány – számomra némileg zavaróan – lemellezett mélyebb futamát kivéve szinte lemezkész produkciót hozott Budapestre. Előadásában elsősorban a hangi csodára koncentrált, melyet a kiemelkedő pianokultúrája révén elsőrangúan teremtett meg. Visszafogott színpadi közlekedését nem segítette előnytelen (civil) jelmeze sem.

Kolonits Klára Pécsett elsősorban az összetett figura (tehát Elvira és Callas „növendéke”) lelki vonulatára koncentrált.
Kolonits Elvirája szélsőségesen hullámzik, s mindent elképesztő mélységgel él meg. Az elhagyatottságot és a szerelmet, a révületet és a szárnyaló boldogságot egyaránt. A hangi megvalósítás perfekcióján átsüt az egyéniség sokszínűsége. A virtuozitás nála csak eszköz, hogy a drámát kibonthassa. Színpadi játékára egyetlen szó az igazán jellemző: sugárzó. A néző hitetlenkedve figyeli, hogy nem egy évek során kiérlelt alakítást lát, hiszen Kolonits ezen az estén debütált a szerepben.

Szintén Budapesten mutatkozott be először Arturo elképesztő nehézségű szólamában Francesco Demuro. A fiatal, jó kiállású olasz tenor többször fellépett már Budapesten, különösebb feltűnés nélkül. Ezúttal viszont szinte elvitte az est sikerét azzal, hogy a világsztárok számára is elénekelhetetlen bizonyult szólam minden egyes hangját (azt a bizonyos magas ’f’-et is) hibátlanul teljesítette. Valószínű, hogy Demuro későbbi pályáját tekintve is meghatározó lesz ez a magyar Puritánok, s ezt követően fokozott figyelemmel fordul a bel canto hősök felé. Külön kiemelendő, hogy az egymás utáni napon énekelt előadások közül a másodikra még tovább tudott fejlődni.” [...]


„Jelen sorok írója négy évtizede jár operaelőadásokra, s még sosem élt meg ehhez foghatóan egységes bel canto produkciót Magyarországon.”
901   Búbánat 2017-05-16 11:50:35
Idézek részeket a belinkelt Kolonits-interjúból:

Kolonits Klára: 16 éves koromban éppen olyan voltam, mint Elvira!

/Márok Tamás - on 2017-05-15 at 10:00/

„– Egy tévériportban úgy beszéltek a bel cantóról, mintha az nem is opera lenne, hanem egy teljesen másik műfaj, olyan, mint a musical vagy az operett…

– Ekkora különbség nincs! Ezekben a darabokban az a különleges, hogy az egyéni ízlés és a tradíció nincs a kottában lejegyezve. Ha valaki megkapja a kottát, leénekli azt, ami bele van írva, a megfelelő hangokat tempóval és dinamikával, attól az még nem lesz bel canto. A bel canto éneklés az előadói hagyományok és az egyéni ízlés érdekes kevercse. A stílus rajongói között is élénk viták folynak, van, aki az erősen kottahű előadást szereti, más meg ezt unalmasnak, fantáziátlannak tartja. Ami le van jegyezve, az egy szoros vázlat, ami az egyéni ízlés és képességek szerint kibontható. „

„Ebben a műfajban szabad vagyok, itt több oldalról tudom megmutatni magamat. Például egy zenekarral kísért bel canto recitativóban vagy ariosóban szabadabban lehet bánni a drámai idővel. Ha Donizetti és Bellini tovább éltek volna, akkor persze később nyilván változott volna a stílusuk. De a bel canto, mint műfaj elég hamar kiteljesítette a lehetőségeit. Verdi a korai bel canto művei után másfelé indult el, amit elsősorban az irodalmi igényű szövegkönyvek indukáltak, Schiller (Luisa Miller) vagy Dumas (Traviata) és később Shakespeare (Otello, Falstaff) művei már nem csak egy általános drámai töltetet kívántak, hanem szétfeszítették a korábbi zenei kereteket. A későbbi Verdi művekben a dráma uralkodik a zenén, a bel canto stílusban azonban a dráma mindig alárendelt marad a szép énekléssel szemben.”

„– A bel canto fő jellemzője a szép dallam. Ebben hogyan lehet kiteljesíteni a drámaiságot?

– Mivel a bel canto stílusban zeneszerzői alapvetés, hogy a dallam a dráma fő hordozója, ezért semmi más dolgunk nincs, mint formálni. Fontos rétege ennek még az idő kezelése. A filmekben és a fölgyorsult világban hozzá vagyunk szokva, hogy minden valós időben történik. Az operában nem! Gúnyosan mesélik, hogy leszúrnak valakit, aztán még 10 percig énekel, és nem veszik észre, hogy az a haldokló szempontjából 10 perc, nem pedig a reális idő! Az idő tehát absztrakttá válik. Ha az énekesnek van drámai ereje, fantáziája és érzései, amelyeket meg akar mutatni, akkor nem lesz sem nevetséges, sem vontatott, hanem teljes élményt adó lesz! Mintha egy szobrot megmutatnál minden oldalról. A jelenet teljes négydimenziós érzelem-bemutatást kap.”
900   Búbánat • előzmény899 2017-05-15 12:40:27
Puritánok - Bellini utolsó operája a MÜPA-ban – előzetes, tájékoztató video

A Start Plusz vendége Némedi Csaba rendező.

atv.hu
899   Búbánat 2017-05-08 11:15:36
Némedi Csaba: "A puritánok az olasz belcanto-operák ékköve"


TÓTH ENDRE, 2017.05.08. 09:37 FIDELIO


Május 18-án és 21-én a Müpa Bellini utolsó operáját, A puritánokat tűzi műsorra kiváló nemzetközi előadói gárdával. Az előadást színre vivő, Bécsben élő magyar rendezőt, Némedi Csabát kérdeztük koncepciójáról.

Fidelio: Legutóbb Magyarországon Richard Strauss két operáját, A béke napjá t és a Daphné t rendezted Kocsis Zoltán felkérésére, most pedig egy belcanto operát, Bellini A puritánok című darabját. Melyik repertoár áll hozzád közelebb?

Némedi Csaba: Az alapvető szakmai nyitottság, kíváncsiság és érdeklődés ellenére sem titok, hogy Mozart, a híres belcanto-triász (Rossini, Donizetti és Bellini), továbbá Verdi és Richard Strauss alkotásaival foglalkozom legszívesebben, ugyanis az említett komponisták művei esetemben két felületen is érintkeznek: az operarendezés izgalmas feladata, kihívása és a privát operarajongó lelkesedése! Az említett szerzők sorát feltétlenül szeretném még kiegészíteni Meyerbeerrel, akinek munkásságával egyetemi tanulmányaim során több alkalommal is foglalkozhattam, továbbá Erkel Ferenccel is, aki sajnálatos módon saját hazájában továbbra sem számít „trendi” komponistának.
A barokk és kortárs darabok még hiányoznak eddigi repertoáromból, ami nyilván nem jelenti azt, hogy alapvetőn elzárkóznék ezen alkotásoktól, s hasonló módon szívesen rendeznék újra operettet is.

F: A darabnak talán egyik legfontosabb aktualitása a reformáció ötszázadik évfordulója, ugyanakkor mégis egy szerelmi háromszöggel találkozunk benne. Mesélnél a koncepciódról? Mire helyezed a hangsúlyt?

NCs: Való igaz, hogy
A puritánok az olasz belcanto-repertoár egyik ékköve és egyben a komponista hattyúdala is,
amit sok esetben még a zenés színházi nómenklatúra is leegyszerűsítve „történelmi operaként” aposztrofál. Ez utóbbi besorolás azonban ilyen kontextusban nem igaz. A romantikus történelmi opera az első komplexebb csúcspontját – egy évvel A puritánok ősbemutatója után – 1836-ban éri el, amikor ugyancsak Párizsban bemutatják Meyerbeer A hugenották című alkotását, amelynek librettója szintén konkrét vallási, ideológiai feszültségeket, történelmi eseményeket és azok véres kimenetelét tematizálja egy tragikus szerelmi kapcsolat vetületében. A puritánok csak részben szól történelmi kérdésekről, semmivel sem történelmibb, mint például a A trubadúr.

Fontos továbbá, hogy a darab a recepciótörténete során egy különleges aspektussal bővült. Maria Callas megjelenésével nyílt egy új interpretációs felület, amely új tendenciákat hívott életre a teljes belcanto-repertoár újraélesztésére és széles kőrű rehabilitációjára. Maria Callas nemcsak visszahódította a fenti repertoárt a dúsabb, volumenben és kifejezési eszközökben egyaránt gazdagabb hangok számára, hanem valódi katalizátorként egy napjainkig tartó belcanto-reneszánsz folyamatot indított útjára.

A librettó tartalmát kiegészítve a „színház a színházban”alapelv mentén, dramaturgiai vezérfonalként
megidézzük Maria Callas szellemét a Müpa színpadán.
Mindezt azzal a szándékkal tesszük, hogy 2017-ben, negyven évvel a halála után, a Maria Callas-emlékévben is meghajoljunk a legendás görög származású primadonna assoluta művészete és művészi hagyatéka előtt.
A koncepció szerint a darab elején az 1970-es évek legelején találjunk magunkat. New York-ban, a híres Juilliard Zeneakadémián vagyunk, ahol az évei számát tekintve egyáltalán nem idős, de a színpadtól már visszavonult Maria Callas tartja híresen hírhedt mesterkurzusait...

F: A Müpa az adottságai révén úgynevezett félig szcenírozott előadásokat tesz lehetővé. Ez megköti az alkotó kezét, vagy inkább szabadságot ad?

NCs: Noha a Bartók Béla Nemzeti Hangversenyterem nemzetközi mércével nézve is a legkiemelkedőbb és legmodernebb koncerttermek egyike, lehetetlen és naiv elvárás lenne teljesen szcenírozott változatban gondolkozni, hiszen erre sem a terem színpadtechnikája, sem a rendelkezésre álló próbaidőszak nem ad kellő teret és lehetőséget. Ebből a szükségből oly módon kovácsolunk erényt, hogy a darab minden közreműködőjének maximális felkészültségére és professzionalitására támaszkodva, mellőzve a kísérletező, időigényes színházi műhelymunkát feszes tempóban, konkrét elképzelések alapján és maximális koncentrációval dolgozunk.

898   -zéta- 2017-04-26 22:04:42
MOMUS-busz a pécsi Puritánokra

A múltkori szegedi kirándulás sikerén felbuzdulva a május 22-i, pécsi Puritánokra ismét indulna MOMUS-busz. Terveink szerint a jegyet mindenki magának venné a helyigény és árfekvés függvényében. (Itt lehet venni...)

Jelentkezés május 1-ig a bankbanszeged@gmail.com emailcímen...
897   parampampoli • előzmény896 2017-04-09 15:43:43
"Tutto é belcanto!" - mondá Renata Scotto.
896   ladislav kozlok • előzmény889 2017-04-09 09:21:41
Kedves Búbánat,
bizony Neked van igazad. Most volt Pozsonyban A zsidono premierje. Sokat foglalkoztam vele,habár nem vagyok zenetudos.
Ez opera formailag francia nagyopera, de stílusa belcanto !
895   Búbánat 2017-04-08 11:14:47
Bartók Rádió, ma délutáni műsora:

17.51 – 19.11 Világjáró művészeink

Olasz-francia est - hangfelvétel

Kertesi Ingrid és Halmai Katalin énekel

Km. Virág Emese - zongora, Déri György - gordonka

Donizetti, Bellini, Rossini, Offenbach, Duparc, Fauré, Gounod dalai, áriái és duettjei

(Rádió Márványterme, 2017. március 7.)

894   Búbánat • előzmény893 2017-02-19 12:34:09
Bartók rádió műsora, ma este: 21.35 – 22.00

„A bel canto mesterei”

Kertesi Ingrid (szoprán) és Halmai Katalin (mezzoszoprán) énekel, Virág Emese zongorázik

II/2. rész

1. Donizetti-duettek: a) Bordal, b) Az eskü

2. Verdi: A kéményseprő - románc (Kertesi)

3. Bellini: Rómeó és Júlia - duett

(Zeneakadémia, Solti terem, 2016. április 28. - részletek)

(Ism. március 3., 14.35)


893   Búbánat 2017-02-13 10:57:01
Bartók rádió műsora, ma este: 21.29 – 22.00

„A bel canto mesterei”

Kertesi Ingrid (szoprán) és Halmai Katalin (mezzoszoprán) énekel, Virág Emese zongorázik

II/1. rész

1. Rossini: Zenés esték - a) Az ígéret, b) Szemrehányás

2. Bellini-dalok: a) Könyörülj, szépségem, b) Ha már nem követhetem a szeretett férfit c) Tégy csak boldoggá!

3. Donizetti-duettek: a) Szerelem, az ég hangja, b) A hűtlen

4. Rossini: Velencei regatta

(Zeneakadémia, Solti terem, 2016. április 28.)

A következő rész: vasárnap 21.35

(Ism. február 25., 14.29)

892   macskás • előzmény888 2016-11-06 11:59:14
?
891   Búbánat • előzmény890 2016-11-06 00:46:33
Kedves Cilike!
Hadd meg nekem, hogy én miként vélekedem A zsidónőről, az előbbiekben leírtam, nem akarom megismételni. Ide beírtam ezt az operaközvetítést, ami szerintem jó helyen van.
A zenetörténészi fejtegetéseket hagyd meg másnak; tanultam én is valamit, de nem szeretnék kérkedni azzal. A "belcanto" - mindketten tudjuk mit takar, kár erre több szót vesztegetned. De szívesen folytatom, ha Neked ez "fájó" pontod...
890   Cilike • előzmény889 2016-11-05 23:50:32
Nem értesz hozzá, nem tudom, miért okoskodsz. A belcanto egy stílus, nem egy kor, miért nem vagy képes felfogni? Koloratúrás, díszített, hangközpontú művek. Rossini. Bellini. Donizetti. Már a korai Verdik is neccesen, mert ott csak egy-egy szerep -elsősorban a szopráné - felelne meg a kritériumoknak és a drámaiság kerül előtérbe. Ezért baj, mikor valaki, aki sok éve jár operába, azt képzeli, hogy tudósa a műfajnak.
889   Búbánat • előzmény888 2016-11-05 23:18:54
Ez nem "badarság" - ez kortörténet. A belcanto és A zsidónő opera összefüggése nem az én "szüleményem", egy igazi zenetörténész tudja miről beszélek. Halevy operája egyik ragyogó csillaga a műfajnak és a szóban forgó stílusirányzatnak - a XIX. század első évtizedeiben született operák mind idetartoznak - vitatott értéküktől függetlenül.
888   Cilike • előzmény887 2016-11-05 22:19:10
Ne haragudj, de ez badarság. A belcanto nem egy kor, akármikor írták a Zsidónőt, akkor sem az. Nem vagy zenetörténész, hogy megreformáld a stílusok definícióját.
887   Búbánat • előzmény886 2016-11-05 22:05:00
Belcanto opera A zsidónő, ahogy Wagner első operái is azok, ahogy a német nyelvterületen Weber, Lortzing, Nicolai, Flotow operái is azok, Erkeltől annak számít a Bátori Mária és a Hunyadi László, vagy éppen az orosz Glinka operái is. A "Belcanto" kifejezésnek van szűkebb és tágabb értelmezése. A francia lírai operák, de a „nagyoperák” is ebből a korszakból (1820-as-1840-es évekig) végső soron ide tartozik - függetlenül attól, hogy bennük hány darab cantilenát, koloratúrát ölel fel a partitúra. Nem elhatározás kérdése; tudomásul kell venni, nemcsak Bellini-Rossini-Donizetti írt "belcanto" operákat (közöttük is van nem egy, francia nagyoperára jellemző formák), ugyanezen időszakban Olaszországon kívül is, más nemzetek komponistái is alkottak; tágabb értelemben ez a korszak még mindig a "belcanto". Nemsokára véget ér az opera közvetítése a Bartók rádióban. Nem először hallgatom A zsidónőt, jól ismerem zenéjét. Nyilván be lehet(ne) sorolni, be is sorolják, más kategóriák közé, de vannak rajtam kívül is, akik a műben található gyönyörű zenék alapján a ’francia belcanto” korszak alkotói közé sorolják a szerző művét. (Bemutatója: 1835).
886   Cilike 2016-11-05 16:33:41
Francia nagyopera, NEM belcanto. Hol vannak a belcantora jellemző cantilenák, koloratúrák? Ez nem elhatározás kérdése, te úgy döntesz, belcanto.
885   Búbánat • előzmény884 2016-11-05 15:43:26
Mint korszak, stílusirányzat – az 1830-as, 1840-es évekig: a belcanto műfajában alkotott francia operakomponista. Auber és Meyerbeer közt épített hidat, patetikus, romantikus, szentimentális stílusával. Hogy aztán A zsidónő című műve kinek mit mond és jelent az más, szubjektív kategória. Számomra dallamvilága, dallamossága, kitűnő, színes hangszerelése, vonzó lírája – ami a kortárs nagy olasz zeneszerző-triászénak is jellemzője volt, nála is fellelhető, emellett Halevynek erős drámai érzéke is tagadhatatlan. A zsidónő című operája másrészt beleillik a francia nagyoperák közé is, igen értékes darab. Úgy gondolom, a "Belcanto" fórumban, itt is helye van.
884   Cilike • előzmény883 2016-11-05 14:46:06
Hát nem.
Semmilyen jegyét a belcantonak nem mutatja. Attól még lehet szép.
883   Búbánat • előzmény882 2016-11-05 14:23:13
Dehogynem: francia belcanto
882   Cilike • előzmény881 2016-11-05 14:04:31
Csakhogy ez NEM belcanto.
881   Búbánat 2016-11-05 14:02:15
Bartók Rádió ma este közvetíti: 19.00 – 22.06

Halévy: A zsidónő

Ötfelvonásos opera

(München, Bajor Állami Operaház, 2016. június 26.)

Szövegét Eugene Scribe írta

Vez. Bertrand de Billy

Km. a Bajor Állami Operaház Ének- és Zenekara

Szereposztás:

Eléázár, aranyműves - Roberto Alagna (tenor)
Ráchel, a lánya - Aleksandra Kurzak (szoprán)
Leopold herceg - John Osborne (tenor)
Eudoxia hercegnő - Vera-Lotte Böcker (szoprán)
Brogni bíboros - Ain Anger (bariton)
Ruggiero, főbíró - Andrea Borghini (bariton)
Albert, a császári testőrség tisztje - Tareq Nazmi (basszus)
Hírnök - Christian Rieger (bariton)
Egy tiszt - Petr Nekoranee (bariton)
Hóhér - Peter Lobert (basszus)
880   Búbánat 2016-11-05 13:56:11
„Múlt – jelen – jövő” - Kolonits Klára belcanto koncertje az Erkel Színházban

Café Momus - ppp -, 2016-10-21 [ Budapesten ]

2016. október 16.

Erkel Színház

Kolonits Klára – szoprán
Brickner Szabolcs – tenor
Alexandru Agache – bariton
Kovács István – basszus

Magyar Állami Operaház Zenekara

vez. Dinyés Dániel

"Kolonits Klára az elmúlt szezonban húszéves énekesi jubileuma alkalmából koncertet adott barátaival az ELTE Jogi karának dísztermében, néhány napja pedig születésnapját ünnepelte. Ha más nem is, már ez a két évforduló alkalmat kínált egy szép koncert megrendezésére anyaszínházában is. Vártuk ezt a koncertet, mindannyian, akik évek óta figyelemmel kísérjük ennek a ragyogó énekesnőnek a pályafutását, annak robbanásszerű kiteljesedését. Vártuk nagyon, de hogy ilyen nagy élményt fog jelenteni, arra talán senki nem számított."

1. rész

Rossini: A reimsi utazás – Nyitány
Donizetti: Linda di Chamounix – Linda áriája az I. felvonásból (‘O, luce di quest’anima’) – Kolonits Klára
Donizetti: Lammermoori Lucia – Enrico és Lucia duettje a II. felvonásból (‘Apressati, Lucia.’) – Kolonits Klára, Alexandru Agache
Rossini: A reimsi utazás – Corinna áriája (‘All’ombra amena’) – Kolonits Klára
Verdi: A pünkösdi királyság – Nyitány
Donizetti: Lucrezia Borgia - Gennaro és Lucrezia duettje, Lucrezia záróáriája (‘Tu pur qui?… Era desso’) – Kolonits Klára, Brickner Szabolcs

2. rész

Verdi: Attila – Odabella áriája az Előjátékból (‘Santo di patria’) – Kolonits Klára, Kovács István, Brickner Szabolcs
Verdi: Álarcosbál – Renato áriája a III. felvonásból (‘Alzati!… Eri tu’) – Alexandru Agache
Verdi: Álarcosbál – Nyitány
Verdi: Luisa Miller – Rodolfo áriája a II. felvonásból (‘Quando le sere al placido’) – Brickner Szabolcs
Verdi: Luisa Miller – Miller és Luisa duettje a III. felvonásból (‘Pallida, mesta sei’) – Kolonits Klára, Alexandru Agache
Verdi: Luisa Miller – Zárótercett (‘Ah! l'ultima preghiera’) - Kolonits Klára, Brickner Szabolcs, Alexandru Agache
Verdi: Macbeth - Lady Macbeth áriája a II. felvonásból (‘Trionfai!’) – Kolonits Klára

[...] „Kolonits Kláráról köztudott, interjúiban ő se tagadta, hogy igazi hangját és fachját meglehetős késéssel, csak az utóbbi 5-6 évben találta meg igazán. Korábban énekelt szinte mindent, neki valót is, meg egyáltalán nem neki valót is, de most már egyértelmű, hogy az ő legsajátabb területe Mozart hősnőin kívül az olasz opera Rossini, Bellini, Donizetti és a fiatalkori Verdi nevével leírható szelete. Hogy egy jól körülhatárolható repertoáron és szerzőkön belül egy énekes fejlődése az egészséges fokozatosság ellenére is milyen gyors lehet — számomra erre mutatott példát ez a koncert, és ez jelentette a legnagyobb örömet is.”


„És hogy a végén minden egyértelmű legyen, hogy megmutasson mindent, amit tud, összefoglalva múltat, jelent és jövőt, a ráadás nélküli koncert utolsó számaként elénekelte a Lady áriáját Verdi Macbethjének ősváltozatából. „Trionfai!” azaz „Győztem!” — kiáltja a világba a Lady, és nem tudtam nem gondolni arra, hogy olyan ez az ária, mint egy vallomás. Kolonits vallomása arról, hogy történt bármi is a múltban, bolyongott bármilyen énekesi tévutakon, mégis csak megtalálta a helyét.
Itt van, harcedzetten és harcra készen. Valóban: aki ezt a rettenetesen nehéz, sőt magas állásokkal szándékosan megnehezített áriát egy ilyen hosszú és igényes koncertprogram végén ÍGY el tudja énekelni, az valóban mindent tud. Az, kérem, világszínvonalú művész. Vagy aminél többet röviden mondani nem lehet: nagy énekesnő.”

„A nagy énekesnő ezen az estén nem állt egyedül a pódiumon. Mellette állt társa: társa az életben és a zenélésben is, Dinyés Dániel, aki a színház zenekarának élén végig alkalmazkodó partnere volt az összes fellépő művésznek.

Az Attila-részletben Kovács István közreműködött, köszönet illeti, hogy vállalkozott a nem éppen hálás énekesi feladatra.

A már említett Brickner Szabolcs számomra rendkívül kellemes meglepetést okozott. A brüsszeli versenygyőzelem óta kísérem figyelemmel pályáját, de soha nem hallottam még ilyen felszabadultan, biztosan énekelni. Különösen örömteli volt hallani stabillá vált, szabadabb torokból szóló magas regiszterét. Bricknerben egy muzikális, intelligens, sőt gondolkodó énekest látok, aki pályáját és énekesi önmagát is tudatosan építi, a magam részéről most nyugtázni szeretném az eddigi eredményeket.”

„Az est sztárvendége Alexandru Agache volt. Úgy gondolom, hogy ennél jobb választása Kolonitsnak nem lehetett volna! Agache ezen az estén minden számában rendkívüli produkciót nyújtott úgy, hogy két egymástól teljesen eltérő énekesi karaktert is bemutatott. A Lucia-Ashton kettősben is perfekt partner volt, de aki jelen volt és hallotta a Luisa-Miller kettőst, egyhamar nem felejti el, az biztos. A zárórészben Agache bársonyos mezzavocéje és Kolonits ezüstharang hangja úgy olvadt egybe, hogy a hallgatónak valóban a levegője állt el a meghatottságtól. A duett hangulatával és a nézők lelkiállapotával teljesen adekvát volt, amikor a duett végén Kolonits és Agache átölelte egymást: nem lehet, hogy ez az együtténeklés ne folytatódjon minél előbb!”

„Nem szoktam, az utóbbi időben különösen nem, hízelgésnek beállítható dolgokat írni az Operaház vezetésének műsorpolitikájáról. Ha azonban valami elismerésre méltó, úgy érzem, kötelező megtennem. Ahogy tavaly is az Operakaland-programot illetően, most pedig egyenesen megköszönöm Ókovács Szilveszternek, hogy lehetőséget teremtett erre a koncertre. Kolonits Klárát azóta, hogy kamaraénekesnői címet adományozott neki, az ő felfedezettjének tartom. Ha valamire színházvezetőként elégedetten tekinthet, akkor az ő produkcióira feltétlenül. Reméljük, hogy máskor is talál rá még alkalmat, hogy az ő énekesnője minél gyakrabban, a neki való szerepekben a mi énekesnőnk is lehessen.”
879   Búbánat 2016-10-29 09:52:37
„A török Itáliában…” Leyla Gencer portréja

Bartók Gergely – PARLANDO 2016/5 szám

„A „bel canto” kifejezést az olasz zenében először a kora barokkban (1630-1640) használták, egyfajta új koncepció, átalakulás megkülönböztetésére, mind az előkészítés szakaszához, mind pedig a nagy- és kései barokkban alkalmazott zenei dominanciákhoz képest; a melódia és a harmónia szimbiózisát hivatott legfőképpen előtérbe helyezni. A nyers nyelvi fordításban „szép énekkel” azonosított zenei stílusirányzatot jelölő bel canto-terminus a XVIII. században még nem mutatott olyan látványos szétválást, mint a XIX. század elején, amikor is kimondottan az olasz bel canto-operák megkövetelte énektechnika megkülönböztetésére használták a kifejezést, szembeállítva azt a német operakultúrában elterjedt wagneri deklamáló stílussal. A romantika korszaka tudatosan távolodott el a barokk és a klasszicizmus által favorizált, már-már avíttnak ható antik mondavilágtól, és újra felfedezte a nemzeti múltat, kivált az európai történelmet. Krónikások ezekben az időkben jegyzik elsőként bizonyos „florális”, áradó dallamvilágú énekstílus meghonosodását Itália-szerte, mely 1805- 1830 között élte virágkorát, és szorosan kapcsolódik három zseniális zeneszerző – Rossini, Bellini és Donizetti – nevéhez, kiknek legfőbb ismérvük, hogy az énekhang lehetőségeit kiaknázva, azt már-már hangszerként használták. A stílust illetően jelentős szerzők továbbá Cherubini, Spontini, Chélard, Boieldieu és Auber. Itália operaházaiban korábban nem tapasztalható mértékben ismerkedhetett meg a közönség az európai történelem nagy, sorsdöntő eseményeivel és az olasz Risorgimento nemzetépítő eszméivel. A kolorált, gazdag ornamentikájú énekstílus térhódítása, mind az ariózus énekszólam, mind az énekes szerepének növekvő fontosságát kívánták jelezni. A bel canto a hang mozgékonyságán, a hangképzés kiegyenlítettségén alapult, és a tökéletes 10 dallamformálást helyezte előtérbe. A nápolyi bel canto-stílusnak és -iskolának hibájául rótták fel, hogy az énekeseknek túlságos engedményeket tesz, és az énekvirtuozitás fitogtatását fölébe helyezi a drámai követelményeknek, sőt egyenesen a drámai csúcspontok rovására kultiválja azt. A drámai kontrasztok különféle, az expresszivitást fokozó új énektechnikai eszközökkel jutottak kifejezésre. A bel canto-énekes a dinamizmus vonalát és az emóciók kifejezését a hangerő szabályozásával és a színek változtatásával, valamint koloratúrák használatával fejezte ki. Ehhez kitűnő technikai tudás és – persze – kreativitás szükségeltetett. Aztán az egyre inkább egy kaptafára készült bel canto-operák népszerűsége drámai gyorsasággal csökkent, s az énekstílus iránti igény hanyatlásnak indult. Az operai történetek drámaiságának leginkább vérbő kiemelését végül a zenei verizmus valósította meg. Az elfeledett bel canto-operák helyzete aztán a II. világháború után jelentősen változott. Egy csapat vállalkozó szellemű karmester újra felkarolta e stílust egy új énekes generáció megjelenésének köszönhetően, akik elsajátították a valódi bel canto énektechnikát. Ezek a művészek új életet leheltek Donizetti, Rossini és Bellini alkotásaiba, igazi, mély zeneként kezelve azokat, így ismételten visszaszerezték népszerűségüket Európa- és Amerika-szerte.

A Tudor királynők ihlette bel canto-operák – Anna Bolena, Maria Stuarda, Elisabetta, regina d’Inghilterra – többek között Leyla Gencernek köszönhetően születtek újjá, és nyerték vissza méltó ragyogásukat. Gencer számára a valódi áttörést egy Donizetti-opera újrafelfedezése, a Boleyn Anna bemutatója hozta meg 1958- ban. A Tudor-dinasztia története a bel canto-zeneszerzők közül a bergamói mester figyelmét ragadta meg leginkább, s a dinasztiához kapcsolódó nőalakoknak ő állí- totta a leglátványosabb emléket operái által (Boleyn Anna, Stuart Mária, Roberto Devereux).”
878   Búbánat 2016-09-29 11:38:06
Szűcs Márta: „Magányos farkasként jártam az utamat” – I.

Operavilag.net, 2016. szeptember 28.

Sikeres, de küzdelmes pályafutása volt – hullámhegyekről és hullámvölgyekről is beszélgettünk a születésnapját az elmúlt napokban ünneplő drámai koloratúrszopránnal, Szűcs Mártával, aki a bel canto hazai népszerűsítésében vívott ki magának elismerést, és akinek emlékezetes Boleyn Anna-premierjét idén adta ki CD-n az Operaház.
JÁNOSI ILDIKÓ interjúja


Szűcs Márta: "Magányos farkasként jártam az utamat” – II.

Operavilag.net, 2016. szeptember 29

Részleteket másoltam ki a közzétett interjú második részéből:

„– A Boleyn Anna volt az első igazi premierem az Operában: ez a darab a szívem kedvence, fantasztikus feladat, nagyon szerettem. Anna meghatározó szerepem lett, más volt hangilag is, mint Gilda vagy Lucia – igazi nagy bel canto opera. Nagyszerű gárdával dolgozhattam, az élen Erdélyi Miklós karmesterrel, akitől rengeteget lehetett tanulni. Ő olyan magas fokon művelte a bel cantót, amit kevesen tudnak. Olyan pillanatokat tudott megteremteni, amitől az a bel canto soha nem vált unalmassá. Soha nem fogom elfelejteni, annál a résznél, ahol elítélik Annát, van néhány akkord, ami arról szól, hogy bevégeztetett. Ahogy azt Erdélyi meg tudta szólaltatni a zenekarban, érzékeltetve, milyen érzelmeket fejez ki az a néhány akkord – zseniális volt. A bel canto stílust itthon Erdélyi Miklóson kívül csak Giuseppe Patanétól és Lamberto Gardellitől lehetett megtanulni, s később Saccanitól, aki a híres „Patané-istállóból” származott...

A Boleyn Anna zseniális rendezése volt Békés Andrásnak. De Székely László díszleteit és Makai Péter gyönyörű jelmezeit is nagyon szerettem. Az opera sikerdarab lett, pedig nem ismerte, de megszerette a közönség, és jó tíz éven át mindig telt házzal játszottuk. Berlinben is vendégszerepeltünk a darabbal, ahol a közönség nagy tetszésnyilvánítással fogadta.
Sajnos itthon nem minden igazgató kedvelte a bel canto operákat,
pont egy ilyen nagytiszteletű vette le a darabot tíz év után a műsorról, sokak nagy bánatára.”

„- Boleyn Anna az a mérföldkő, ami után elkezdett foglalkoztatni, hogy milyen jó lenne az igazi bel canto felé elmenni. Svájcban adódott is erre lehetőségem, ahol tizenöt előadáson énekelhettem a Robert Devereux Erzsébet királynőjét. Nagy kihívást jelentett hangilag, mert Boleyn Annánál még színezetten drámaibb szerep, izgalmas és nehéz énekelnivaló. Boldog voltam, hogy ezt a szerepet megformálhattam, és utána már nagyon vágytam arra, hogy Bellini-operát is énekelhessek.”

„– Hamari Júlia, akivel jó barátságot ápoltam, 1992-ben művészi pályafutásának jubileumát Bellini Rómeó és Júliájával szerette volna megünnepelni, s engem kért fel Júlia szerepére. A művet az Operában adtuk elő koncertszerűen, két alkalommal, Kovács János vezényletével. Az előadásra zsúfolásig megtelt a dalszínház, bizonyítva, hogy a bel canto vonzza a közönséget. A rádiófelvételek korábban zajlottak Ligeti András vezényletével, sajnos nem az egész darabot, csak részleteket rögzítettek, ami nagy fájdalmam.”

"– A lombardok Giseldáját nagyon szerettem. Jó időben kaptam meg ezt a nagy és nehéz szerepet. Ezt egy súlyos drámai szoprán nem tudja elénekelni, vannak benne azok a tipikus korai Verdi-operákra jellemző finomságok, koloratúrszerű futamok, amihez mozgékony, ugyanakkor vivőerős hang kell. A darabot a nagy sikerű 1973-as Mikó-rendezésben újították fel. A próbák idején Mikó András már nagyon beteg volt, de bejárt minden alkalommal; az ő ötlete volt, hogy én alakítsam Giseldát. Maradandó élményem, amikor Barcelonában átütő sikerrel vendégszerepeltünk a darabbal az Opera társulatával.

A Mózes igazi bel canto opera, és szívemet melengette, hogy
az „örökifjú” nagy tanítóval, Gardellivel dolgozhattam. Ő az a karmester, akitől rengeteget lehetett tanulni a bel canto stílusról, éneklésről.
A rendezést viszont nem szerettem: egy kavicsos terepet álmodott meg a rendező a színpadra, a kavicsok azonban nem gumiból vagy szivacsból, hanem kemény műanyagból voltak, ezeken bukdácsoltunk az előadás alatt. Emlékszem, amikor Gardelli kijött meghajolni, ketten támogattuk, nehogy elessen.”

"– 1996-ban megalapítottad az Opera Historica Alapítványt. Milyen céllal hoztad létre?

– Az adta ehhez az alapítványhoz a kezdő lökést, hogy ’96-ban megtették ellenem az első aljas lépést a színházban. Pedig akkor értem a pályám csúcsára, szépen jöttek a szerepek, úgy éreztem, megdolgoztam a bizalomért és sikerért. Már Gounod Rómeó és Júliája után úgy éreztem,
elindult a személyem elleni fokozatos támadás. Bár nyilván túl érzékeny is vagyok, de ha nem lennék az, akkor nem lennék igazi művészember.
Tehát a történtek sarkalltak arra, hogy kezdeményezésemre társalapítókkal – Nagy Ferenc karmesterrel, Lénárd Andor műsorigazgatóval, Shirley Show angol muzsikussal – létrehozzuk az Opera Historica Alapítványt. Fő célunkként azt tűztük ki, hogy a méltánytalanul ritkán játszott vagy elfeledett bel canto művek megszólalhassanak koncerttermekben és operaszínpadokon. Ugyanakkor e történelmi operák remek szerepeket kínálnak az énekeseknek, s másik célunk az volt, hogy fiatal, tehetséges vagy aránytalanul keveset foglalkoztatott művészeknek – magamat is beleértve – fellépési lehetőséget biztosítsunk. Ezenkívül nemzetközi kapcsolatokat is szerettünk volna kiépíteni."

"– Az Alapítvány első jelentős vállalkozása Bellini A puritánok című operájának bemutatója volt 1996-ban: a darab – Rico Saccani vezényletével – koncertszerűen hangzott fel az Operaház színpadán. A főbb szerepeket rajtad kívül Clementis Tamás, Fokanov Anatolij és Gianni Mongiardino énekelte az Operaház Zenekarának és a Rádió Énekkarának közreműködésével. A művet ovációval fogadták a bel canto szerelmesei, és elismeréssel fogadták a kritikusok is, téged Elvira szerepének megformálásáért a legnagyobb világsztárokkal egy szinten emlegettek.

– Büszke vagyok arra, hogy Magyarországon a 20. században nekem sikerült először operaszínpadra vinnem A puritánokat, ugyanis korábban csak a régi Nemzetiben játszották, még a 19. században. A sikerhez nagyban hozzájárult, hogy Rico Saccani – akit én kértem fel – remekül összefogta a zenekart, az énekeseket és a kórust. Fantasztikus élmény volt vele dolgozni, ő nagyon tudta a bel canto stílust. S arra különösen büszke vagyok, hogy nem sokkal a két előadás után Saccanit megválasztották Filharmóniai Társaság vezetőjéül. A produkció létrejöttét támogatta a Kulturális Minisztérium, de hálával tartozom Hoffer Péternek, az Opera egykori korrepetitorának is, aki nagylelkűen támogatott minket és más operai alapítványokat.

– A két koncert sikere után további bel canto művek bemutatását várták a rajongók.

– Rengetegen kérdezték, mikor lesz a folytatás?
De nemcsak a folytatás maradt el, az Opera akkori vezetősége ráadásul a Boleyn Annát is levette a műsorról.

Számos akadály gördült A puritánok további útja elé, pedig Izraelbe is meghívták a produkciót, de meghiúsult. Akkoriban folyt a magyar évad Londonban, s szerettük volna, ha a darab eljut oda annak keretein belül, mert a londoni St. John’s Smith Square híres koncertterme meghívta a produkciót. De a minisztériumban nem támogatták az ötletemet. Később aztán kijutottunk néhány magyar estre Bogyay Katalin, a londoni Magyar Kulturális Központ igazgatója révén.

– Végül 2003 augusztusában, Koppenhágában, a Tivoli Fesztiválon újra felcsendülhetett A puritánok.

– A ’96-os bemutatóról készült egy rádió-, ill. CD-felvétel, amelynek egyik példányát kiküldtük Koppenhágába, s a Tivoli Fesztivál igazgatója felfigyelt az előadásra. 2003-ra meghívást kaptunk a fesztiválra, amit a minisztérium is támogatott, igaz, a létrejött előadás koprodukció volt az alapítványunk, az Operaház kórusa és a Tivoli zenekara részvételével. A mű Friedrich Haider dirigálásával hangzott fel Koppenhágában. A 3000 fős koncertterem teljesen megtelt, ebből is látszik, hogy a közönség ki van éhezve Bellinire, illetve a bel canto művekre.

– Ugyanebben az évben az Operában ismét felhangzott A puritánok – Az alvajáró helyett. Az előzmények azonban nem mindennapinak mondhatók, a véletlenek különös összjátéka folytán…

– Az előzményekről tudni kell, hogy alapítványunk 2001-ben, Bellini születésének 200. évfordulója tiszteletére Az alvajáró bemutatóját tervezte, amelynek két operaházi előadására az összes jegy elkelt. A premierre felkészültünk, Kovács Jánost kértük fel dirigálni, a címszerepet én énekeltem volna, a tenor szerepet pedig Klein Ottokár. De hirtelen elindult a lavina… Hihetetlen indokokkal akadályozta meg az Opera vezetősége az előadás létrejöttét. Egy héttel a premier előtt elvették tőlünk a karmestert, majd pár nap múlva a tenoristát is – mindkettőjüknek be kellett ugrani egy Erkel színházi előadásba, éppen Az alvajáró-premier napján… De én még akkor sem adtam fel, felkértem egy másik karmestert, szereztem egy koreai tenoristát is, s mi történt? Az utolsó pillanatban a karmester lemondta az előadást… S én ott álltam lehetetlen helyzetben, a minisztériumtól kapott másfél millió forinttal. Sajnálatos módon Az alvajáró két előadása nem jöhetett létre, de nem a saját hibánkból… Hogy a háttérben kinek és minek az érdekeit sértettük, arról csak sejtésem van. Aztán a következő évadban már új vezetőség állt az Opera élén, s akkor Petrovics Emil főzeneigazgató felajánlotta, adjuk elő ismét A puritánokat. Így újra felhangozhatott a mű koncertszerű formában, Kovács János vezényletével.”

„– Az Opera Historica Alapítvány az idén szűnt meg. Az ötletekből azonban soha nem fogysz ki, most egy újabb terv megvalósítására készülsz művészbarátaiddal.

– Az Opera Historica sokáig működött, s nekem rengeteg sikert, újfajta tapasztalatokat hozott. A puritánokon kívül sok koncertet rendeztünk az Olasz Intézetben is. Sajnos támogatás híján nem tudott tovább fennmaradni alapítvány, de a célját – a bel canto művek népszerűsítését és ifjú tehetségek felkarolását –, úgy érzem, magas szinten teljesítette. Most már az új feladatra összpontosítok!

Bel Canto Opera Workshop néven vezetésemmel egy iskolát alapítottunk négyen:
Márton András színművész, Andrejcsik István operaénekes, művésztanár (aki Szegeden is tanít), és Csányi Valéria karmester, korrepetitor. Ez tulajdonképpen egy operaműhely lenne, trendi szóval workshop. Azoknak szánjuk ezt az iskolát, akik valamilyen módon lemaradtak az Opera vagy a Zeneakadémia szekeréről, de már van zenei előképzettségük, illetve olyan kezdő operaénekeseknek, akik úgy érzik, egy szerepre való felkészülésben segítségre lenne szükségük. Ugyanakkor rendeznénk opera-keresztmetszeteket, főleg bel canto művekből, de nem riadunk vissza más operaszerzők műveitől sem. Folyamatosan tartunk meghallgatást a Budai Művészházban, ahol a foglalkozások is folynak majd. Várjuk a szerepmegoldásaikban technikai problémákkal küzdő és énektudásukat, képességeiket tovább fejleszteni vágyó énekesek jelentkezését.”

„– Tavasszal az Opera égisze alatt megjelent a Boleyn Anna premierjének hangfelvétele CD-n, az OperaTrezor–sorozat részeként, így hangodat és az előadást immár ez a lemez is őrzi.

– A bemutatót annak idején közvetítette a rádió, a lemez annak az előadásnak a felvétele. Olyan nagyszerű ez a felvétel, hogy arra sarkall, a bel canto egy újabb gyöngyszemével gazdagítsam a repertoárom, és koncertet szervezzek. Van más tervem is, de az hadd legyen meglepetés!”

„– Harcokkal teli pályáról meséltél. De ha összegeznénk a pályafutásodat, azt mondanám, szép karriert értél el, a bel canto operák elkötelezett tolmácsolója vagy, a neved fogalom a szakmában és az operarajongók körében.

– Ha visszatekintek a pályámra, valóban sok szép siker áll mögöttem, abszolút főszerepeket énekeltem. A Jóistentől kapott tehetséggel, hanggal a legjobb tudásom szerint szolgáltam az operaművészetet. Karrier?
Ma bárki csinálhat karriert, akinek jó a PR-ja. Engem a sztárság soha nem vonzott, a szerepeimben való kiteljesedés tett boldoggá.

Büszke vagyok rá, hogy a bel canto itthoni népszerűsítésében oroszlánrészt vállaltam. Az utóbbi években tanítással is foglalkozom, ami boldoggá tesz. A tanítás segít abban, hogy tudása átadásával a művész újból érezze az értékeit, és ne veszítse el a műfajba vetett hitét.

De ami a legfontosabb az életben – és ez ars poeticámnak is tekinthető –: embernek maradni e sokszor oly hitvány világban, és valamiféle értéket képviselni az értéktelenség uralma ellenére is! Igyekszem a jövőben is e hitvallás szerint élni.”
877   Búbánat 2016-09-17 11:27:20
Bartók Rádió ma este közvetít: 19.00 – 21.40

Thomas: Hamlet

Ötfelvonásos opera

(Göteborg, Operaház, április 9.)

Szövegét - Shakespeare drámája nyomán - Michel Carré és Jules Barbier írta.

Vezényel: Henrik Schaefer

Km. a Göteborgi Operaház Ének- és Zenekara

Szereposztás:

Claudius - Paul Whelan (basszus)
Gertrud - Katarina Karnéus (mezzoszoprán)
Hamlet - Thomas Oliemans (bariton)
Polonius - Peter Loguin (basszus)
Ophelia - Ditte Hojgaard Andersen (szoprán)
Laertes - Joachim Bäckström (tenor)
Marcellus - Henrik Andersson (tenor)
A holt király szelleme - Björn Larsson (basszus)
Első sírásó - Anton Ljungqvist (bariton)
Második sírásó - Ingemar Anderson (tenor)



876   Búbánat • előzmény875 2016-06-17 17:45:51
Michael William Balfe (1808-70). Opera Singer and Composer

Habár a romantika korának irodalmában módfelett meghatározó a brit jelenlét, a zene területén már más a helyzet. Az egyetlen, viszonylagos sikert az ír származású Michael Balfe mondhatta magáénak, kiről azt tartja a fáma, hogy a világ legostobább szövegkönyveit is balladaíró vénával zenésítette meg.
A 19. század során a Brit-szigetek operakomponistái közül csak ketten, Balfe és Arthur Sullivan tett szert tartós népszerűségre. A továbbiakban csak Balferól szólok egy „vadromantikus” szövegkönyv nyomán írt operájának most kijött CD-je kapcsán.

Röviden összefoglalom, amit Balferól és munkásságáról tudni lehet és érdemes.

Egy táncmester fia volt. Balfe fiatalon az írországi Wexfordban élt, itt tanult meg hegedülni, majd Londonba utazott és a Drury Lane színház zenekarában játszott. Éneket és zeneszerzést tanult. 1824-ben, Norwichban lépett fel először énekesként, Weber Bűvös vadászában. Ám londoni tanulmányait követően a legtöbbet Itáliában (Rómában és Milánóban) és Franciaországban eltöltött évei során fejlődött. Párizsban nemcsak komponistaként, de baritonistaként is sok bátorítást kapott Rossinitől és Cherubinitől. 1827-ben fellépett A sevillai borbélyban. Első saját operáját 1830-ban Palermóban mutatták be, 1835-ben vitte színre első angol operáját, a The Siege of Rochelle-t (Rochelle ostroma), amelynek jelentős sikerét is szinte azonnal elhalványította következő műve, a The Maid of Artois (Az artois-i lány); a Drury Lane Színházban mutatták be Maria Malibran lebilincselő szopránjával a címszerepben. Több éven át Párizsban alkotott, majd Londonba visszatérve e színház felkérésére írta meg húsz befejezett és el nem kallódott operája közül a legjobbat, a Bohemian Girl-t (A cigánylány). Az 1843. évi bemutatót követően Balfe nevét egész Európa visszhangozta, ő pedig megosztotta idejét London és Párizs között, mindkét várost ellátva zenedarabokkal. Berlinben, Bécsben és Szentpétervárott is nagy sikert aratott, mégis idővel – 1864-től - abbahagyta a komponálást: Balfe, aki operaénekesként és komponistaként is sikereket aratott (összesen 29 operát jegyzett) visszavonult hatalmas hertfordshire-i birtokára és élete hátralevő részét a vidéki élet töltötte ki (gazdálkodó lett).
Megjegyzem azt is, hogy Balfe 1832-ben feleségül vette a magyar Rosen Linát.

Balfe volt az egyetlen angol nyelvű komponista, aki a kontinensen is sikert aratott, ám a brit patriotizmus megnyilvánulása ellenére is be kell ismernünk, hogy művei a nagy példaképeivel – Donizettivel, Rossinivel vagy Verdivel – való összehasonlítást nem állják ki. Operáinak fő vonzerejét balladái, ezek az édesen búskomor alkotások jelentik, amelyeket talán a szalonzenélés vagy a zenés színház magas színvonalú dalterméséhez sorolhatunk, és nem tekinthetők kiérlelt operaáriáknak.

És most lássuk a lemezújdonságot, melynek zenéjét meghallgatva némileg ellent kell mondanom a fenti, kissé sablonos és túl leegyszerűsített megállapításnak-általánosításnak.

Satanella, or The Power of Love
(Satanella, avagy a szerelem hatalma) – opera 4 felvonásban

Szöveg: Edmund Falconer és Augustus Harry
Bemutató: London, Royal English Opera, Covent Garden, 1858. május 14.

Nézzük a cselekményt:

1. felvonás
Stellával való házassága előestéjén Rupert gróf veszít a szerencsejátékban, Kastélyáról az a legenda járja, hogy egyik őse eladta a lelkét az ördögnek. Könyvtárában ráakad egy könyvre, melynek varázsigéivel megidézi azt az Arimanes nevű gonosz lelket, akivel együtt a szolgálója, Satanella, a nőstény démon is megjelenik. Arimanes bosszús, és hogy Rupertet félrevezesse, apródjaként mutatja be Satanellát, aki szerelmes lesz a grófba.

2. felvonás
Mágikus ereje birtokában Rupert meggazdagodik. Stella még mindig szereti, ő azonban most mostohahúgának, Leliának tesz házassági ajánlatot. Satanella mindkét nőt elrabolja, és nászruhába öltözve Leliának adja ki magát. Rupert az oltárnál rájön, ki áll mellette, megtudja, hogyan járt Lelia, és rohan, hogy kiszabadítsa.

3. felvonás
Arimanes dühöng Satanella engedetlensége miatt, és örök kárhozattal fenyegeti, ha harminc napon belül nem teszi Rupertet rabszolgájává. Satanella egy tuniszi rabszolgapiacon találja meg a grófot és Leliát, és rábeszéli a férfit, hogy Lelia szabadságáért cserébe adja el a lelkét. Rupert elfogadja az ajánlatot, és arájával visszatér a kastélyba.

4. felvonás
Satanella harminc nap múltán eljön, és követeli Rupert lelkét. Lelia is osztozni kíván a férfi sorsában, és meg akarja ölni magát. Satanella azonban széttépi a szerződést, és ő maga lesz az áldozat. Ajándékba kap azonban egy rózsafüzért, és amikor Arimanes a lelkét követeli, a szentelt ereklye segítségével szembeszáll a démonvilággal, s a szerelem hatalma megmenti őt.

Balfenak a Satanella volt a 23. bemutatott operája. Ez az opera is csaknem akkora sikert aratott, mint a The Bohemian Girl, pedig a meséje még amazénál is abszurdabb. Mindazonáltal a Covent Gardenben 1884-ig egyfolytában műsoron volt, a Carl Rosa Operában pedig egészen 1930-ig játszották. A közönséget ezúttal is Balfe muzsikája kárpótolta a történet gyengeségéért. A „The Power of Love” (A szerelem hatalma) című dala hihetetlen népszerűségnek örvendett; még a 20. században is sokáig számított kedvelt zenedarabnak. Erről mindazok meggyőződhetnek, akik megveszik ezt a most kiadott operalemezt és meghallgatják a 2. CD-n a 7. és 8. trackot a harmadik felvonásból, és a negyedik felvonás fináléját is, amelyben visszatér ez a gyönyörű dalmotívum: Satanella éneke.

A teljes lemezt végighallgatva az a benyomásom, hogy ezt a misztikus, vérbeli romantikus történetet a zene, az ének menti/élteti. (Amint olvastam, a korabeli közönség is jól fogadta a friss, könnyen megjegyezhető dallamokat s a nem különösebben bonyolult hangszerelést.)

Balfe tehetségét dicséri, hogy – akárcsak A cigánylány című operája esetében – a rémesen rossz szövegkönyvből, ha nem is sokat, de valamit azért kihozott a cselekmény minden színpadszerűséget nélkülöző kliséiből és lapos karaktereiből. Szokták szóvá tenni a bonyolult történet képtelenségeit, de a Balfe személye és muzsikája iránti tisztelet elfogadhatóvá tették darabjait. Itt is, az invenciózus zene jellegzetesen könnyed, Lelia, Rupert, Satanella egy-egy dala, románca sziruposan, de bájosan szentimentális. Több száma is igen jól sikerült, jól énekelhető, és hatásos. Több hárfakíséretes dalt is hallunk, míg a fináléban az énekes szereplők és az énekkar nagy együttesét a zenekart túljátszva magasztos orgonakíséret, annak kitartott akkordjai emelkedett, himnikus formája zárja le.

Nagyon örvendetes, hogy most kijött ez a lemezritkaság, és a ma zenehallgatója is megismerkedhet a csaknem elfeledett zeneszerző egyik nevezetes „belcanto” darabjával, mégpedig kitűnő szereposztásban, nagyszerű szólistákkal, a világhírű karmester, Richard Bonynge személyében a stílusirányzatnak avatott karmestere irányításával ragyogó énekkari-zenekari tolmácsolásban is hallgathatja meg ezt az operaritkaságot.

Ez a manchesteri, 2014-es Satanella lemzfelvétel számos erényt csillant fel – nem utolsósorban Bonynge szellemes, jókedvű és lendületes vezénylését. A zenekar nagy kedvvel és virtuozitással kísér, a kórus fényesen cseng és kiegyensúlyozottan szól, a hangminőség pedig rendkívül jó. Maga a szerző sem kívánhatna ennél többet.

Balfe: Satanella

Kang Wang (ten) - Count Rupert
Quentin Hayes (bar) - Hortensius
Anthony Gregory (bar)- Karl
Trevor Bowes (bass) - Arimanes
Frank Church (bar) - Bracaccio
Sally Silver (sop) - Satanella
Christine Tocci (mez) - Stella
Catherine Carby (sop) - Lelia
Elizabeth Sikora (mez) - First Lady

Victorian Opera Orchestra
John Powell - singers
Richard Bonynge – Conductor

Issued in 2016 on Naxos 8.660378-79. CD 2

Olvasom, a szalonok zongoraszékein halomban álltak Balfe és mások hasonló dalainak kottái. Olasz operák alapján Balfenak sikerült egy népszerű angol stílust kialakítani. A bemutatók közönsége tombolt a lelkesedéstől, és például a The Bohemian Girl hosszú időn keresztül vonzotta a koncerttermek közönségét. Divatot teremtett. Az emberek bolondultak a cigány dalokért, a cigány témájú regényekért és művészetért. Balfe 500 fontot kapott a Chapell and Co.-tól operadallamainak kiadási jogáért.
875   Búbánat 2016-06-17 13:44:06
Sohasem titkoltam, az opera műfaján belül Verdi hatalmas életműve mellett a XIX. század első felében alkotott szerzők dalművei állnak a szívemhez legközelebb; a szűkebben vett korai romantikának (az első három –négy évtizedet felölelő) összefoglaló néven emlegetett „belcanto” korszakát elsődlegesen Rossini, Bellini, Donizetti munkásságához kötjük, de én idesorolom még Saverio Mercandante (1795-1870), Giovanni Simone Mayr (1763-1845), Giovanni Pacini (1796-1867), Nicola Vaccai (1790-1848) - és még lehetne említeni további - komponistákat is (pl. Coccia, Carafa, a Ricci-fivérek).
Hasonlóan, az én zenei ízlésvilágomat tükrözi, és szívesen hallgatom az olasz mellett az 1800 – 1850 között keletkezett, franciahonban bemutatott (Mehul, Cherubini, Spontini, Paer, Boieldieu, Auber, Adam, Hérold, Halevy, Meyerbeer, vagy Thomas és Gounod) „bel canto” operákat, ahogy a németektől E.T.A. Hoffmann, Weber, Marschner, Spohr, Kreutzer, Lortzing, Nicolai, Flotow - de Wagner korai – operakompozícióit is.

Kevesebb szó esik ugyanezen időszakból Nagy-Britannia (angol, ír) „belcanto” szerzőiről és műveikről, pedig közöttük és közülük is vannak kiemelkedőek, de európai kortársaik mellett rájuk alig vetül figyelem; a romantika korszakának angol operáiban is felbukkan a „stílus, az énektechnika a drámai tartalommal és szöveggel szembeni dallamformálás, az emberi hang tisztasága, bravúros használata”, mely nemcsak az előbb említett olasz, francia, német komponisták - ide sorolom az az orosz Glinka, Dargomizsszkij, de a lengyel Moniusko, és persze hazánk szülöttjének, Erkel Ferencnek első operáit is (nem feledkezve meg pld. Ruzitska József, Thern Károly, Bartay András, Szerdahelyi József, Doppler-fivérek, Császár György korai műveiről sem) - sajátossága vagy kizárólagossága.

Csak néhány név az angol nyelvterületről, akiknek a műveit – a század második felében alkotó Sir Arthur Sullivan mellett (aki klasszikus operettjein túl ugyancsak írt „romantikus” operákat is) - mostanában kezdem felfedezni és értékelni:

Sir Henry Bishop (1786 -1855) több mint 110 színpadi művet írt népszerű hangú zenével. Leghíresebb operája „Marian leányzó, vagy Az arlingtoni vadásznő” című, először 1822-ben, Londonban előadott 3 felvonásos legenda, mely a Robin Hood témaköréből merítette tárgyát.

William Vincent Wallace (1812-1865) ír zongora., hegedűművész, zeneszerző és karmester Amerikában is sikert aratott, operáit főleg Londonban mutatták be. Talán a legjobb műve az 1845-ben komponált 3 felvonásos Maritana. Nyitánya üdülőhelyi zenekarok parádés előadószáma volt. A Naxos kiadó 2 CD-n megjelentette ezt az operát (Majella Cullagh, Lynda Lee, Paul Charles Clarke, Ian Caddy, RTE Concert Orchestra, Proinnsias O Duinn
Label: Naxos, DDD, 1995; cat.no. 8.660308-09; Erscheinungstermin: 31.10.2011)

Wallace írt egy Magyarországi Mathild (Matilda of Hungary) c. operát is, 1847-ben mutatták be.
Egy másik elfeledett operája, a „Lurline” - Grand Legendary Opera 3 felvonásban (1860) – pár éve jött ki a Naxos kiadó gondozásában:
Keith Lewis (tenor) - Rupert (a young Nobleman); Paul Ferris (tenor) - Guilhelm (his friend); David Soar (bass-baritone) - Rhineberg (The River King); Donald Maxwell (baritone) - The Baron Truenfels; Roderick Earle (bass) - Zelieck (A Gnome); Sally Silver (soprano) - Lurline (Nymph of the Rhine); Fiona Janes (mezzo) - Ghiva (the Baron’s Daughter); Bernadette Cullen (mezzo) - Liba (a Spirit of the Rhine)
Victorian Opera Chorus and Orchestra/Richard Bonynge
rec. Cosmo Rodewald Hall, Martin Harris Centre, University of Manchester, England, 27-28 June 2009. DDD. NAXOS 8.660293-94


George Alexander Macfarren (1813-1887) angol zeneszerző és muzikológus zenekari és egyéb vokális szerzeménye mellett mintegy két tucat operát is komponált. Utóbbiak között az egyik legnépszerűbb darab a Robin Hood című romantikus angol opera 3 felvonásban.

Ám romantikus operákat író XIX. századi brit komponisták közül - Sullivant nem ide számítva - számomra a legkedvesebb szerző az 1808 és 1870 között élt és alkotott angol Michael William Balfe. Ahogy Németh Amadé fogalmazza meg: Itáliából olasz stílust, magyar feleségétől temperamentumot nyert alkotókedvéhez. Baritonistának indult, igen jól énekelhető szerepeket írt, ez volt népszerűségének titka. Legsikeresebb műve a Cervantes elbeszélése nyomán komponált „A cigánylány” /The Bohemian Girl/, opera 3 felvonásban, bemutatója 1843. november 27-én volt Londonban. (CD-n is kiadták: Nova Thomas, Patrick Power, Jonathan Summers National Symphony Orchestra Of Ireland, Radio Telefis Eireann Philharmonic Choir, Richard Bonyge (Conductor) - Label: Argo. Ezt a lemezt újragyártotta és kiadta a Decca 473 077-2.)

Balfe másik nagy romantikus operája a „The Maid of Artois”. Ennek is van CD-felvétele:
Kay Jordan (Isoline), Stephen Anthony Brown (Jules de Montangon), Rebecca Rudge (Coralie), Jonathan Pugsley (Marquis de Chateau-Vieux), John Molloy (Sans Regret), George Hulbert (Synnelet), Adrian Lawson (Martin), John Elliott (Centinel), Geoffrey Brocklehurst (Count Saulnier), Annette Reis-Dunne (Ninka); Victorian Opera, Philip Mackenzie
Label: Campion Cameo; Catalogue No: CAMEO 2042/43.

Balfe Párizs számára is írt operát: „A négy Haymonfi” (Les quatres fils Aymon) bemutatója 1844-ben volt az Opera Comic-ban. Pesten is előadták ezt a 3 felvonásos operát 1845-ben.

Ám számomra most a reveláció erejével hatott Balfe egy másik gyönyörű darabja, „igazi” romantikus operája, mely most jelent meg a lemezpiacon: a "vadromantikus", misztikus tárgyú „Satanella”.

Balferól és erről a művéről – lemezélményemről - a következőkben számolok be.
874   Búbánat • előzmény873 2016-05-23 10:44:53
A Bartók Rádióban ma délután (12.36 - 14.10) meghallgathatjuk Diana Damrau (szoprán) és Ncolas Testé (baszbariton) "Belcanto-gálájának" hangfelvételét: a koncertet a Bartók Rádió élőben közvetítette a MÜPA Bartók Béla Nemzeti Hangversenyterméből.

A korábban megadott program - amit előzetesen ismertettem - változott, ezért utólag, ideírom azt a műsor-részletezést, amit akkor hallhattunk és most a rádió ismétlésében hallani fogunk:

• Rossini: A sevillai borbély - Nyitány
• Rossini: A sevillai borbély - Una voce poco fa (Rosina áriája)
• Rossini: A sevillai borbély - La calunnia (Rágalomária - Don Basilio)
• Gounod: Rómeó és Júlia - Je veux vivre (Júlia áriája)
• Gounod: Faust - Balettzene
• Gounod: Faust - Le veau d'or (Mefisztó áriája)
• Massenet: Manon - Suis-je gentille ainsì?… Je marche sur tous les chemins… Profitons bien de la jeunesse (Manon áriája)

• Wagner: A bolygó hollandi - Mögst du mein Kind (Daland áriája)
• Verdi: Szicíliai vecsernye - Mercè dilette amiche (Elena áriája)
• Verdi: A trubadúr - Di due figli vivea padre beato (Ferrando áriája)
• Verdi: A haramiák - Venerabile, o padre, è il tuo sembiante… Lo sguardo avea degli angeli (Amalia áriája)
• Verdi: A haramiák - Mio Carlo!... Carlo! Io muoio (Massimiliano és Amalia duettje)
• Mascagni: Parasztbecsület - Közjáték
• Ponchielli: Gioconda - Sì, morir ella de'! (Alvise Badoèro áriája)
• Bellini: Az alvajáró - Ah, non credea mirarti... Ah, non giunge (Amina áriája)
Ráadások:

- Puccini: Bohémélet – Vecchia zimarra, senti (Colline „Kabátáriája” )
- Puccini: Gianni Schicchi – O mio babbino caro (Lauretta áriája)
- Gershwin: Porgy és Bess – Honey, we sure goin’ strut our stuff today… Bess, you is my women now (Porgy és Bess kettőse, II. felv.)


873   Búbánat 2016-05-14 11:10:43
A Bartók Rádió ma este élőben közvetíti a MüPá-ból:

19.35- kb. 22.00 Kapcsoljuk a Bartók Béla Nemzeti Hangversenytermet

Belcanto-gála

Közreműködők: Diana Damrau - szoprán, Nicolas Testé - basszbariton és a Nemzeti Filharmonikus Zenekar

Vezényel: Gianluca Martinenghi

1. Rossini: A sevillai borbély a) Nyitány, b) Rosina kavatinája, I. felv., c) Rágalomária, I. felv.,
2. Bellini: A puritánok - Jelenet, Elvira Esz-dúr és Asz-dúr áriája,
3. Donizetti:
a) A kegyencnő - Nyitány
b) Lammermoori Lucia - Raimondo áriája
4. Bellini: Az alvajáró - Amina áriája, II. felv.
5. Verdi: a) Traviata - az I. felvonás előjátéka és Violetta áriája
b) A trubadúr - Ferrando elbeszélése, I. felv.
c) A haramiák -Amalia és Massimiliano kettőse, I. felv.
6. Mascagni: Parasztbecsület - Nyitány
7. Verdi: A szicíliai vecsernye - Elena áriája, V. felv.
8. Wagner: A bolygó hollandi - Daland áriája, II. felv.
9. Verdi: Luisa Miller - Jelenet és Luisa áriája, II. felv.

(Ism. május 23., 12.36)
872   Kaliban 2016-05-08 09:48:55
Egysébként a múltkor torrenten találtam Jessica Pratt-tal teljes Puritánok és Capuletek és Montague-k előadás közvetítéseket torrenten. Ha valakit esetleg érdekel feltöltöm őket valamelyik tárhelyre szívesen és megoszton a linket. A Capuletek és Montague-k egy képtárban, múzeumban játszódik. A kerekesszékek után lehet majd egyszer képtáras előadások is jönnek Budapestre is :-))))))))))))))))).
871   Búbánat 2016-05-08 09:32:16

Mezzo TV-ben láthatjuk délután:

16:30 - Hamlet de Thomas dirigé par Marc Minkowski
la Monnaie de Bruxelles

Stéphane Vérité, (2013 - SPECTACLE - Opera)

Hamlet, d'Ambroise Thomas

Orchestre symphonique et choeurs de la Monnaie,

Marc Minkowski (direction)
Olivier Py (Mise en scene)
Pierre-André Weitz (décors et costumes)

Szereposztás:

Bertrand Killy (Éclairages)
Stéphane Degout (Hamlet)
Vincent Le Texier (Claudius)
Sylvie Brunet-Grupposo (La Reine Gertrude)
Lenneke Ruiten (Ophélie)
Rémy Mathieu (Laërte)
Jérôme Varnier (L'Ombre du feu Roi)
Henk Neven (Horatio/Premier Fossoyeur)
Gijs Van der Linden (Marcellus/Deuxi?me Fossoyeur)
Till Fechner (Polonius)

Enregistré le 17 décembre 2013 au Théâtre de la Monnaie de Bruxelles
870   Búbánat 2016-04-11 20:56:38
A bel canto mesterei női szemmel

ZENEAKADÉMIA, 2016.04.11. 13:04 FIDELIO.HU

A Zeneakadémia három művész tanára, Kertesi Ingrid, Halmai Katalin és Virág Emese április 28-án a Solti Teremben adnak közös koncertet. Műsorukon a bel canto mestereinek áriái és duettjei csendülnek fel.

Rossini, Bellini, Donizetti – a bel canto, vagyis „szép ének” legnagyobb képviselői. A stílus, énektechnika lényege, hogy a drámai tartalommal és szöveggel szembe a dallamformálást, az emberi hang tisztasága, bravúros használata kerül előtérbe.

Kertesi Ingrid, az est egyik szólistája ars poétikájában épp e szemlélet köszön vissza: „Mindig arra törekedtem, hogy hangszerként szólaljon meg a hangom. Legyen társa a fuvolának, hárfának, trombitának. Szándékosan készítettem több ilyen lemezt is. Amikor énekelek, akkor nagyon boldog vagyok. Ezt a boldogságot szeretném Önöknek megmutatni.” […]

Az est másik énekese Halmai Katalin 2002 óta a Zeneakadémia tanára. 1995-től a bécsi Staatsoper szólistája volt, együtt dolgozott a legjelentősebb karmesterekkel (Rilling, Norrington, Blomstedt), s dalénekesként is rendszeresen fellép különböző fesztiválokon.

Az est dalait, áriáit, duettjeit szintén a Zeneakadémián tanító Virág Emese kíséri.
[…]

A három művésznő Solti termi dalestjén olyan művek hangzanak el, mint Gounod Rómeó és Júlia duettje, a fent említett három zeneszerző nyomába szegődő ifjú titán, Verdi hat románcának egyike, vagy Bellini Alvajárójából Amina áriája.”
869   telramund • előzmény868 2016-03-10 09:16:28
Na azért élve nem kell eltemetni J. Prattot.Nem az első énekes a világon,akinek vannak alacsony hangjai.Inkább áll a hagyományos coloratúrénekesnők táboroház közel,mint az általam preferált énekesnők,akik érzelmi tartalmat is tudnak közvetíteni.Én mindenesetre meg fogom hallgatni élőben.Nagyobb gond nekem a tenor Demuro.Mert amiben hallottamm abban nem győzött meg,hogy bírni fogja Arthuro magasságait.
868   melisande • előzmény866 2016-03-10 07:50:39
sok esetben hamis, és hangszín... ízlés dolga..
867   Kaliban • előzmény866 2016-03-10 07:41:47
Jessica Pratt - őrülési jelenet a Puritánokból.

Jessica Pratt - őrülési jelenet a Luciából.
866   lujza • előzmény865 2016-03-10 02:03:04
És milyen ez a Jessica Pratt?
865   Kaliban 2016-03-08 14:41:01
A puritánok a MÜPA-ban - 2017 májusában.

864   Búbánat 2016-02-13 11:16:14
Ma este a Bartók Rádió közvetíti:

19.00 – 21.23

Heinrich Marschner (1795-1861): Hans Heiling

Háromfelvonásos opera prológussal

(Theater An der Wien, 2015. szeptember 13.)

Szövegét Eduard Devrient írta

Vez. Constantin Trinks

Km. az Arnold Schönberg Kórus éa az Osztrák Rádió Szimfonikus Zenekara

Szereposztás:

A földszellemek királynéja - Angela Denoke (szoprán)
Hans Heiling, a fia - Michael Nagy (bartion)
Anna, Hans Heiling menyasszonya - Katerina Tretyakova (szoprán)
Gertrúd, Anna anyja - Stephanie Houtzeel (kontraalt)
Konrad, a gróf vadásza, Anna kedvese - Peter Sonn (tenor)
Stefan, kovács - Christoph Seidl (basszus)
Miklós, parasztlegény - Patrick Maria Kühn (tenor)

„A Hans Heiling Heinrich Marschner (1795-1861) legsikerültebb műve. A darab ősbemutatója Berlinben volt (1833), de igazán átütő sikert Lipcsében aratott.
Címszereplője – miként Wagner egy évtizeddel későbbi operájában, A bolygó hollandiban – a szellemvilágban él. Egy halandó lány (Anna) szerelméért sóvárogva földi élet után vágyakozik, még a túlvilági birodalom kormányzásának ígérete sem tántorítja el tervétől. Megígéri azonban, hogy amint csalódik az emberekben, visszatér. Hans Heiling ’emberi’ élete kezdetben jól alakul, jegyben jár Annával. Egy alkalommal, a falusi bálban Anna találkozik korábbi udvarlójával, Konráddal, a vadásszal. Bár Hans Heiling megígérteti a lánnyal, hogy senkivel sem fog táncolni, Anna végül mégiscsak elfogadja Konrád felkérését és csakhamar felébrednek benne a régi érzések. Hans úgy érzi, hogy a lány sohasem volt az övé…”

Winkler Gábor írja a „Barangolások az operák világában” c. könyvében, hogy Marschner elsősorban operaszerzőként vált ismertté, számos műve közül azonban csak a két ’szellemtörténet’, a Hans Heiling és A vámpír vált repertoárdarabbá, azok is elsősorban a német nyelvterületeken. Alkotóművészetét összekötő kapocsnak tekintik az áradó dallamvilágú, romantikus hevületű Weber és a letisztultabb hangzást képviselő Wagner zenei stílusa között. Korai műveiben kiemelt figyelmet szentelt az énekelt dallamíveknek, s kísérletet tett a „bel canto” német zenében történő meghonosítására, későbbi operáiban azonban inkább a deklamáció került előtérbe. Elemzők kiemelik a színpadi szituációk kibontása iránti érzékét – ebben a francia operaszerzők műveinek beható tanulmányozása segítette – és különböző hangulatok zenei megjelenítésére való képességét.
863   Búbánat 2016-01-20 21:59:20
Müpa hírlevelét idézem:

Akik az elmúlt hétvégén a Metropolitan-operaközvetítések a Müpában sorozat látogatóiként részesei lehettek Bizet: Gyöngyhalászok című operája rabul ejtő előadásának, bizonyára nagy örömmel fogadják a hírt, hogy a produkció két sztárja, a sajtó által „a világ legjobb koloratúrszopránjaként” (New York Sun) és „korunk kultikus alakjaként” (The Guardian) ünnepelt német Diana Damrau és a francia basszbariton Nicolas Testé (akik az életben nemcsak zenész-, hanem házastársak is) tavasszal fellépnek a Bartók Béla Nemzeti Hangversenyterem színpadán.

2016. május 14., szombat 19:30
2014-ben valódi szenzációt keltett az először Prágában bemutatott Belcanto-gála, amelyen Diana Damrau és Nicolas Testé e repertoár legszebb áriáit és duettjeit szólaltatta meg.
Budapesti estjükön – a Nemzeti Filharmonikusok közreműködésével – Rossini, Donizetti, Verdi, Bellini áriái és kettősei szólalnak meg, de Testé jóvoltából Daland áriáját is meghallgathatjuk A bolygó hollandiból.

Büszkék vagyunk rá, hogy a Müpa operaszerető közönsége évről-évre újabb és újabb Metropolitan-csillagokat ismerhet meg személyesen – legyen részese Ön is a nem mindennapi élménynek!
862   Búbánat • előzmény861 2015-12-20 09:14:31
Aliberti, Bruson, Kraus... mind kedvenc...
861   zsolnay 2015-12-20 06:16:43


„ART OF BELCANTO”
Aliberti, Lucia / Bruson, Renato / Kraus, Alfredo


Liszt, Franz
Petrarch, lyricist(s)

3 Sonetti di Petrarca, S270/1/R578a (1st version)
1. No. 1. Pace non trovo
2. No. 2. Benedetto sia 'l giorno
3. No. 3. I' vidi in terra angelici

Donizetti, Gaetano
La corrispondenza amorosa
4. La corrispondenza amorosa

Donizetti, Gaetano
Redaelli, Giovanni Antonio Luigi, lyricist(s)
Amore e morte
5. Amore e morte

Donizetti, Gaetano
Nourrit, Adolphe, lyricist(s)
La derniere nuit d'un novice
6. La derniere nuit d'un novice

Donizetti, Gaetano
Hugo, Victor, lyricist(s)
Nuits d'te a Pausilippe: No. 6. Le crepuscule
7. Nuits d'te a Pausilippe: No. 6. Le crepuscule

Mascagni, Pietro
Fiorentino, Enrico, lyricist(s)
La tua stella
8. La tua stella

Mascagni, Pietro
Ghislanzoni, Antonio, lyricist(s)
Pena d'amore
9. Pena d'amore

Mascagni, Pietro
Pagliara, Rocco Emanuele, lyricist(s)
Rosa
10. Rosa

Respighi, Ottorino
Negri, Ada, lyricist(s)
Notte, P. 55a
11. Notte, P. 55a

Respighi, Ottorino
Donini, Alberto / Zangarini, Carlo, lyricist(s)
Stornellatrice, P. 69
12. Stornellatrice, P. 69

Respighi, Ottorino
Boccaccio, Giovanni, lyricist(s)
Cinque canti all'antica, P. 71: No. 2. Ma come potrei
13. Cinque canti all'antica, P. 71: No. 2. Ma come potrei

Respighi, Ottorino
Negri, Ada, lyricist(s)
Nebbie, P. 64
14. Nebbie, P. 64
Tantobella, P. 12
15. Tantobella, P. 12

Verdi, Giuseppe
Maffei, Andrea, lyricist(s)
6 Romanze (excerpts)
16. No. 3. Ad una stella
17. No. 1. Il tramonto
18. No. 4. Lo spazzacamino

Disk 1
NAXOS/CD


Nagyon szép válogatás, öröm volt hallgatni.

860   Ardelao 2015-12-20 00:37:05

Simon MAYR: „Jacob a Labano fugiens”

(Oratorio)


Laban ------ Siri Karoline Thornhill, Soprano
Leah -------- Andrea Lauren Brown, Soprano
Rachel ----- Gunhild Lang-Alsvik, Soprano
Jacob ------ Julie Comparini, Mezzo-soprano
Shepherd - Katharina Ruckgaber, Soprano

Simon Mayr Chorus and Ensemble
Concert-master: Theona Gubba-Chkheidze

Franz Hauk

>World Première Recording<
NAXOS/CD
859   Búbánat 2015-11-11 10:53:06
A Classica csatornán láthatjuk ezt az operaritkaságot:

11.11.2015 12:40

SPONTINI: LA FUGA IN MASCHERA (1800) - vígopera

Aus dem Teatro G.B. Pergolesi, Jesi

LÄNGE DES PROGRAMMS: 02:29:27

DIRIGENT: Corrado Rovaris
INSZENIERUNG: Leo Muscato
BÜHNENBILD:Benito Leonori
KOSTÜME:Giusi Giustino

SOLIST GESANG:
Ruth Rosique (Elena)
Caterina Di Tonno (Olimpia)
Alessandra Marianelli (Corallina)
Clemente Daliotti (Nardullo)
Filippo Morace (Marzucco)
Alessandro Spina (Nastalgio)
Dionigi D'Ostuni (Doralbo)

ORCHESTER: I Virtuosi Italiani

I, 2012

NÄCHSTE AUSSTRAHLUNGEN:
11.11., 20:40
12.11., 03:40

200 Jahre lang galt das Frühwerk "La fuga in maschera" (Die maskierte Flucht) des italienischen Komponisten und Dirigenten Gaspare Spontini (1774-1851) als verschollen. Die Commedia per musica in zwei Akten wurde 1800 während des Karnevals am Teatro Nuovo in Neapel uraufgeführt, verschwand danach von den Bühnen der Welt und kam 2012 in Jesi wieder zur Aufführung. Humorvoll werden Episoden voller Liebeleien, Versprechungen und Maskeraden ineinander verstrickt und erlauben einen Einblick in die italienische Gesellschaft um 1800, die Spontini hier feingeistig verspottet. "Ein Feuerwerk an Humor und heiterer Unterhaltung" (Opernglas).

Mit ihren motorischen Ensembles, rhythmisch akzentuierten Wiederholungen und phantasievollen Wortspielen antizipiert "La fuga in maschera" Rossini in Bestform. Unter den vielen abwechslungsreichen Stücken, die den typischen Buffo-Stil auf den Punkt bringen, sind romantische Arien für den Tenor und ein Kampfduett, ausgefochten zwischen zwei Primadonnen mit rasiermesserscharfen Koloraturen.

Die Handlung besteht aus zahlreichen Verwechslungen und Mißverständnissen sowie dem unvermeidlichen trotteligen Bewacher einer schönen jungen Frau: zwei junge Kusinen sind wild entschlossen, die Männer, in die sie sich verliebt haben, zu heiraten, und schaffen es trotz des Wächters Marzucco und der Intrigen zweier Schwindler bis zum Altar - mit Hilfe vieler Maskierungen, Verkleidungen und überraschender Wendungen. Um Geist und Witz der Handlung zu steigern, transformiert Regisseur Leo Muscato die typisch neapolitanische Buffokomödie in ein provozierend buntes Spektakel.

858   Búbánat 2015-09-30 10:11:13
Belvárosi Művészeti Napok 2015.

I. Opera Gálaest
2015. október 1. este 7 órakor
Színházterem

A Bel Canto Operatársulat és a Duna Szimfonikus Zenekar előadása.

Díszvendég: PERENCZ BÉLA operaénekes

Közreműködnek a Bel Canto Operatársulat énekesei:
Banai Sára, Benabdallah Yanis, Bihari Adél, Csóka Anita, Pálfi László, Pető József, Staszny Zsófia, Szakács Ildikó, Tarnai Dávid, Vámosi Katalin

Művészeti vezető: Adrigán Judit

valamint a Duna Szimfonikus Zenekar
Karmester: Deák András

Részletek hangzanak el Mozart, Rossini, Donizetti, Verdi, Puccini, Csajkovszkij, Dvořák, Delibes, Offenbach műveiből

Az est támogatója: Belváros-Lipótváros Önkormányzata. A belépés ingyenes. Helyfoglalás érkezési sorrendben.

II. Opera Gála
2015. október 2. este 7 órakor
Színházterem

Műsoron az opera irodalom legnépszerűbb szerzőinek művei

Közreműködnek a Bel Canto Operatársulat szólistái és vendégművészei
Vezényel:
Deák András
Jegyár: 2900 Ft

III. Opera-matiné
2015. október 4. de. f11-kor
Színházterem

Műsoron válogatás népszerű énekes és zenekari számokból

Közreműködnek a Bel Canto Operatársulat szólistái
Műsorvezető:
Zelinka Tamás
Jegyár: 1200 Ft

IV. Magyarok a nagyvilágból
2015. október 7. este 7 órakor

Műsor:
Mozart: Kis éji zene, K.525 | Haydn: Esz-dúr trombitaverseny Hob. VIIe:1
Közreműködik: Makkos Noémi — trombita

Brahms: D-dúr hegedűverseny op. 77
Közreműködik: Kovács Anikó — hegedű

Vezényel: Medveczky Ádám (Kossuth-díjas Érdemes Művész)
Jegyár: 1500 Ft

V. Tiszta romantika
2015. október 30. este 7 órakor

Műsor
Smetana: Az eladott menyasszony — nyitány
Brahms: D-dúr hegedűverseny, op. 77
Schumann: 4. (d-moll) szimfónia, op. 120

Közreműködik:
Nyári László — hegedű (a 2015. évi Fischer Annie ösztöndíj nyertese)
Vezényel:
Horváth Gábor
857   Búbánat 2015-07-10 13:04:09
Nyári Belcanto Studio

"Csaba Attila Bankuti Olaszorszagban elo magyar szarmazasu operaenekes kurzusa,aki Siepi,Cappucili,Gigli novendekeitol Mario Canalli es Enrico Gregori iranyitasa alatt tanulhatta a hamisitatlan olasz belcanto eneklest.

A Belcanto Studio lenyege:
- olasz enektechnika elmelyitese.
- Hangi problemak kezelese
- Repertoar kialakitasa vmint meglevo repertoar interpretalasa.
- Meghallagatasokra,versenyekre valo felkeszites.
Kezdo,kozephalado,halado enekesek jelentkezeset varjuk,minden hangfajban."

krisztinaleila@hotmail.com, bankutics@yahoo.it
856   Búbánat 2015-06-04 10:10:20

A Classica csatornán láthatjuk ma délután (16.55 – 18.55)

BIZET: LES PÊCHEURS DE PERLES

Aus dem Teatro di San Carlo, Neapel

04.06.2015 16:55

LÄNGE DES PROGRAMMS: 01:57:38

DIRIGENT: Gabriele Ferro

INSZENIERUNG: Fabio Sparvoli

BÜHNENBILD: Giorgio Richelli
KOSTÜME: Alessandra Torella

SOLIST GESANG:

Patrizia Ciofi (Léïla)
Dmitry Korchak (Nadir)
Dario Solari (Zurga)
Roberto Tagliavini (Nourabad)

CHOR:
Chor des Teatro di San Carlo

ORCHESTER:
Orchester des Teatro di San Carlo

BILDREGIE:
Tiziano Mancini

I, 2012

NÄCHSTE AUSSTRAHLUNGEN:

04.06., 23:55
05.06., 06:55

855   Ardelao 2015-04-29 13:12:06

Simone MAYR : „Il sogno di Partenope” (Cantata opera)

Partenope : Andrea Lauren Brown (soprano)
Minerva : Sara Hershkowitz (soprano)
Urania : Caroline Adler (soprano)
Tersicore : Florence Lousseau (mezzo-soprano)
Mercurio : Cornel Frey (tenor)
Apollo : Robert Seller (tenor)
Il Tempo : Andreas Burkhardt (bass)

Members of the Bavarian State Opera Chorus
Simon Mayr Chorus and Ensemble
Concertmaster : Theona Gubba-Chkheidze

Conducted by Franz Hauk

„World Première Recording"

854   bermuda • előzmény853 2015-04-12 11:22:31
Ott a helyem..)))
853   Búbánat 2015-04-12 10:28:40
Bartók Rádió, ma 18.30-19.00: Kritikus füllel

Kolonits Klára bel canto áriákat énekel

Km. Schöck Atala, Varga Donát, Gábor Géza – ének,
Magyar Stúdiózenekar, Á la Carte Kórus

Vezényel: Dinyés Dániel

A kiadványról Mácsai János, Molnár Szabolcs és Ujházy László beszélget

Szerkesztő: Katona Márta

(30 perc)
852   Ardelao 2015-04-08 18:04:18
Giovanni Simone Mayr :
Stabat Mater No.3 in C minor

Elena Bertocchi (soprano), Sergio Rocchi (tenor), Giovanni Guerini (bass)
Coro Polifonico „Antiche Armonie” Giovanni Duci (chorus master)
Orchestra da Camera „Incontri Europei con la Musica”
Pieralberto Cattaneo (conductor)

DYNAMIC LIVE RECORDING
Recorded at Basilica di S.Maria Maggiore, Bergamo Italy
27 September 1998.

Egy nagyon szép Mayr alkotás ! Egy Belcanto „gyöngyszem” !

851   Búbánat • előzmény850 2015-04-08 12:24:56
Bartha Alfonz
850   Búbánat 2015-04-08 12:23:57
Az OperaTrezor-sorozat részeként a teljes archív operafelvételek között a Boleyn Anna is kijön CD-n. Ókovács Szilveszter az interjúban említi Szűcs Márta, Gulyás Dénes, Kováts Kolos nevét. "Erdélyi Miklós vezényletével – a premier hangjai szólnak újra."

1987. június 12. Magyar Állami Operaház

Donizetti: Boleyn Anna

Vezényel: Erdélyi Miklós

Szereposztás:

VIII. Henrik: Kováts Kolos

Boleyn Anna: Szűcs Márta

Jane Seymour: Komlósi Ildikó

Lord Rochefort: Mészáros Sándor

Lord Richard Percy: Gulyás Dénes

Smeton: Sánta Jolán

Sir Hervey: Barta Alfonz

Rendező: Békés András
849   Búbánat 2015-04-08 12:06:40
„2016/17-ben érkezik egy vadonatúj Lucia-produkció, azután egy esztendővel pedig, a félezer éves reformációs jubileumon mindkét nagy protestáns tematikájú belcanto darab színre kerül, valódi és saját produkcióként – és ezzel ki is tágul a szerzői kör ugyebár, Meyerbeer irányába.”

„Amit eljátszunk, azt játsszuk el tisztességesen” – interjú Ókovács Szilveszterrel, a Magyar Állami Operaház főigazgatójával
- zéta -, 2015-04-07 [ Interjúk ]
848   Búbánat 2015-04-03 14:25:48
A francia bel canto egy szép darabja

Annick Massis - John Osborn - Chris Merritt - La Juive – 2007
847   bermuda • előzmény846 2015-03-21 21:09:24
Bellini a CSÚCS!!! Ő kihagyhatatlan..))
846   Ardelao • előzmény845 2015-03-21 20:44:38
És Bellini, őt nehogy kihagyjuk !
845   Búbánat • előzmény844 2015-03-20 15:08:52
DVD-n is kijött.
844   Ardelao • előzmény842 2015-03-20 14:42:16
A "Medea in Corinto" Münchenben is előadásra került.
843   Ardelao • előzmény842 2015-03-20 14:26:23
Igen. És szerencsére egyre több operáját adják már Németország szerte. Pl. Braunschweig-ben a "Fedrá"-t, Regensburg-ban a "Medeá"-t.
842   Petyus • előzmény841 2015-03-20 13:23:53
Azt hiszem, a müncheni opera néhány éve játszotta ezt a darabot. Remélem, jól emlékszem...
841   Ardelao • előzmény840 2015-03-20 13:00:15
Szerencsére, ma már sok helyen kapható, de a Rózsavölgyiben biztos van.
840   Petyus • előzmény839 2015-03-20 12:51:21
Budapesten hol kaphatók a művei?
839   Búbánat • előzmény838 2015-03-19 16:37:21

Giovanni Simone Mayr is megérdemli, valóban, itt is a figyelmet!
Szerencsére, a kereskedelmi forgalomban ma már több művének (opera, kantáta, oratórium) felvétele hanghordozókon (CD-n) hozzáférhetők!
838   Ardelao • előzmény836 2015-03-19 16:26:51
Ne feledjük Donizetti mesterét, Giovanni Simone Mayr-t sem !
837   Búbánat 2015-03-10 12:49:11
Mercadantét is fel kéne "támasztani" sírjából...
836   Ardelao 2015-03-09 18:04:10
Simone Mayr : „ La Lodoiska”
3.felvonásos opera
Bemutató : 1796. Velence, La Fenice

Lodoiska (lengyel hercegnő) --- Anna Maria Panzarella (szoprán)
Lovinski (lengyel nemes) --- Elena Belfiore (a szerep eredetileg kasztrált szoprán volt)
Boleslao (lengyel vár-úr) --- Jeremy Ovenden (tenor)
Resiska (Lodoiska bizalmasa) --- Elvira Hasanagic (szoprán)
Narseno (Lovinski tása, eredetileg kasztrált mezzo) --- Ines Reinhardt (mezzo)
Radoski (Boleslao bizalmasa) --- Nam Won Huh (tenor)
Sigerski (Lodoiska apja) --- Marc Megele (basszus)
Giskano (tatár herceg) --- Marco Cilic

Männerchor des Prager Philh. Chors
Münnchner Rundfunkorchester, George Petrou (dirigent)

A történet alapját Jean Baptiste Louvet de Couvral regényének epizódja képezte (Les amours du Chevalier de Faublas), amely Cherubini korábbi – ugyanilyen nevü – operájának is ez szolgált alapul. Az opera nagy sikert aratott a bemutatón, az 1796-os szezonban még 13 alkalommal előadták. A következő évben (1797-ben), a La Fenice újra bemutatta. 1798-ban sikerrel adták elő Liszabon-ban is. Mayr-nak ez lett az egyik legnépszerübb operája.
Ezután Mayr újra átdolgozta a művét, több zenei számon változtatott, illetve még újabbakat illesztett bele. Az új verzió premierje 1799.december 26-án volt a Milanói Scalaban. Majd mégegy módositott változat készült, mely 1804-ben a Torinói Teatro Regio-ban került bemutatásra. Majd bemutatta a Nápolyi San Carlo is, a címszerepet Isabella Colbran énekelte.
Az opera nagyon népszerű volt a maga idejében, változatos, izgalmas és lebilincselő zenei jelenetekkel, kitünő kórus-részekkel, de azután (érthetetlen okokból) teljesen a homályba veszett. Manapság az opera (szerencsére) a reneszánszát éli sok más Mayr szerzeménnyel együtt.
Állítom, hogy ez az opera remekmű ! Szélesebb körben kellene propagálni, illetve előadni !
835   Ardelao 2015-03-05 17:17:28
Giovanni Simone Mayr 1763-ban született a Bajorországi Mendorfban. Apja elismert orgonista volt a közeli Ingolstadtban. Mayr itt tanult a jezsuita kollégiumban. Zenével is itt kezdett foglalkozni. Majd olasz földre ment (először Velencébe) további zenei tanulmányokat folytatni. 1802-ben Bergamoban telepedett le, hírnevet szerezve bekapcsolódott az ottani zenei életbe. A megszerzett tudását átadta a fiataloknak. Híres tanítványa volt Donizetti.
„Az olasz opera atyja” szokták emlegetni, mert Rossini, Bellini, Donizetti, Mercadante ( és még lehetne sorolni) elötti időszak leghíresebb ieneszerzője lett. Teljesen „olasszá” vált és ekkor kezdte nevét is olaszosan írni. Igen termékeny mester volt.
2011 májusában, Ingolstadtban egy nemzetközi Zenei Fesztivál alakult ami Simone Mayr nevét fémjelzi, melynek zenei igazgatója Franz Hauk dr. (nagy Mayr szakértő). Nagy opera gála volt Mayr műveiből. Mellette Rossini és Donizetti műveiből is hangzottak el részletek. Örök hála Hauk dr-nak, hogy ezt a sokáig tévesen alulprezentált szerzőt megismerteti a nagyvilággal.
Elhatározták, hogy ezután két-évente megrendezik a „Mayr Zenei Fesztivá”-t , amelynek a célja, hogy ezután nem hagyják feledésbe merülni a kiváló zeneszerző műveit, közkicsé teszik a nagyközönség számára is. Csak dícsérni lehet ezt a nemes szándékot.
Simone Mayr élete során fenekestől felforgatta a 19.századi zeneszerzők életét újszerűségével. Rendkivül népszerű volt Európában addig, míg Rossini később háttérbe nem szorította
834   Ardelao • előzmény833 2015-03-03 22:37:45
lenyűgöző
833   Ardelao • előzmény831 2015-03-03 22:36:02
Pl. a "Demetrio Re di Siria" c. operája csodálatos, lenyúgöző alkotás !
Rossini nem szégyelt átvenni dallamokat tőle, amiket saját operáiban felhasznált.
832   Ardelao • előzmény831 2015-03-03 22:28:47
Helyesen, olaszosan Simone !
831   Ardelao 2015-03-03 22:25:26
Itt ragadom meg a lehetőséget, hogy egy másik nagy kedvencemről Giovanni Simon Mayr-ról írjak. Ez a nagytudású német mester az élete nagy részét olasz földön töltötte és végül maga is "olasszá" vált. Bár korábban is ismert volt, de csak egy speciális közönség támogatta. Csodálatosan szép a zenéje, már jó sok művét ismerem és egyik ámulatból a másikba esem, hogy ezt a zeneszerzőt miért nem ismertük jobban. A nagy "bel canto" mesterek sokat tanultak tőle ! Még írni fogok többet is róla.
830   Búbánat 2015-02-12 18:28:16
Bryan Hymel_Héroïque: French Opera Arias

CD
24 Feb 2015

Rossini: Tell Vilmos
Verdi: Jérusalem
Verdi: A szicíliai vecsernye
Berlioz: A Trójaiak
Gounod: Sába királynője
Meyerbeer: Az afrikai nő
Meyerbeer: Hérodiade
Ernest Reyer: Sigurd
Alfred Bruneau: L'attaque du Moulin
Henri Rabaud: Rolande et le mauvais garcon

Other participants: Prague Philharmonia, Emmanuel Villaume
829   Búbánat 2015-02-12 18:11:13
Piotr Beczala (tenor) szóló lemeze most jelent meg a lemezpiacon

Massenet: Werther, Cid, Manon (kettős)
Berlioz: Faust elkárhozása, Béatrice et Bénédict
Verdi: Don Carlos,
Boieldieu: A fehér asszony
Donizetti: A kegyencnő, Dom Sébastien
Gounod: Roméo et Juliette, Faust
Bizet: Carmen

Közreműködik: Diana Damrau (szoprán)

A Lyoni Opera Zenekara, Alain Altinoglu

Deutsche Grammophon / 1 CD 47941o1
828   Búbánat • előzmény827 2015-01-16 12:41:42
Ma délelőtt a Bartók rádióban újabb részleteket hallgathattunk meg Joyce Didonato „belcanto” -lemezéről. Aki lemaradt erről, és szeretné meghallgatni a lemezen szereplő ritkaságokat, a rádió hangtárából előkeresve ezt a műsort, egy bizonyos időintervallumon belül ez módjában áll.


2015. január 16., 10.00 – 12.05 Hang-fogó
1. A Londoni Filharmonikus Zenekar játszik - a) Wagner: Tannhäuser - Bacchanália (vez. Klaus Tennstedt), b) Albeniz: Spanyol rapszódia (km. Alicia de Larrocha - zongora, vez. Rafael Frühbeck de Burgos), 2. Dittersdorf: A-dúr hárfaverseny (Marisa Robles, St. Martin-in-the-Fields Kamarazenekar, hangversenymester: Iona Brown), 3. Debussy: Suite bergamasque - a) Prelűd, b) Menüett, c) Holdfény, d) Passepied (Jean-Yves Thibaudet - zongora), 4. Delibes: Sylvia - balettszvit - a) Előjáték, b) Intermezzo és keringő, c) Pizzicato, d) Bacchus díszmenete (Suisse Romande Zenekar, vez. Ernest Ansermet),

5. Lemezújdonság: "Stella di Napoli" - Joyce Didonato (mezzoszoprán) énekel. Km. Lyoni Opera Ének- és Zenekara, vez. Riccardo Minasi:

a) Rossini: Zelmira - Zelmira áriája (km. Nabil Suliman - bariton, Rémi Mathieu - tenor),
b) Carlo Valentini: Az alvajáró - Adele áriája (km. Héloise Mas - mezzoszoprán),
c) Giovanni Pacini: Saffo - Saffo árája (km. Rémi Mathieu - tenor, Héloise Mas - mezzoszoprán, Nabil Suliman - bariton)

A mikrofonnál: Schaefer Andrea. Szerk.: Bánkövi Gyula
827   Búbánat • előzmény823 2015-01-13 10:17:36
Ma délelőtt itt a folytatás:

Bartók Rádió 10.00 – 12.05 Hang-fogó

I. Beethoven: Hat dal Christian Fürchtegott Gellert verseire - a) Imádság, b) Felebaráti szeretet, c) A halálról, d) Isten dicsősége, e) Isten hatalma, f) Én vétkezem (Stephan Genz - bariton, Roger Vignoles – zongora
II. Spohr: a-moll hegedűverseny (Elizabeth Wallfisch, The Brandenburg Orchestra, vez. Roy Goodman),
III. Boccherini: e-moll gitárötös (Narciso Yepes, Melos Vonósnégyes, tagjai: Wilhelm Melcher, Gerhard Voss - hegedű, Hermann Voss - mélyhegedű, Peter Buck - gordonka),
IV. Chopin: Etűdök - részletek az Op. 10-es sorozatból - a) C-dúr No. 1., b) a-moll No. 2., c) E-dúr No. 3., d) cisz-moll No. 4., e) Esz-dúr No. 6., f) Esz-dúr No. 11., g) c-moll No. 12. (Szvjatoszlav Richter - zongora),
V. Csajkovszkij: Variációk egy rokokó-témára (Ofra Harnoy - gordonka, Londoni Filharmonikus Zenekar, vez. Charles Mackerras),

VI. Lemezújdonság: "Stella di Napoli" - Joyce Didonato (mezzoszoprán) énekel.
Km. Lyoni Opera Ének- és Zenekara, vez. Riccardo Minasi:

1. Bellini: a) Adelson és Salvini - Nelly áriája,
b) Rómeó és Júlia - Júlia áriája, I. felv.,
2. Donizetti: Stuart Mária - ária és kórusrészlet

A mikrofonnál: Schaefer Andrea
Szerkesztő: Bánkövi Gyula
826   telramund 2015-01-12 10:39:08
Hát nagyszerű lemez az tény!
825   Búbánat • előzmény824 2015-01-12 10:37:21
Ezt minden bizonnyal sokan szívesen vennék a rádióból, hiszen a Kolonits-lemezt - különböző okokból - nem mindenkinek áll módjában megvásárolnia. Meg aztán tudtommal magánkiadásban jelent meg; ahhoz, hogy a rádió leadja, gondolom szükséges a közreműködő művészek belegyezése is. Jogdíjak kérdése is ott van. (De lehet, hogy rosszul tudom.)
824   parampampoli • előzmény823 2015-01-12 09:42:09
Inkább adnák le Kolonits új cd-jét, mindenkinek nagyobb öröme lenne benne.
823   Búbánat • előzmény822 2015-01-12 09:23:41
Bartók Rádióban ma délelőtt 10.00-12-05 Hang-fogó

1. Haydn: g-moll szimfónia (A tyúk) No. 83. (New York-i Filharmonikus Zenekar, vez. Leonard Bernstein), 2. Bach: a-dúr szonáta BWV. 1015. (Jaime Laredo - hegedű, Glenn Gould - zongora), 3. Mozart: D-dúr divertimento K. 251. (Salzburgi Mozarteum Zenekara, vez. Végh Sándor), 4. Beethoven: Esz-dúr zongoraötös Op. 16. (Robert Levin - fortepiano, Frank de Bruine - oboa, Anthony Pay - klarinét, Anthony Halstead - kürt, Danny Bond - fagott),


5. Lemezújdonság: "Stella di Napoli" - Joyce Didonato (mezzoszoprán) énekel.
Km. Lyoni Opera Ének- és Zenekara, vez. Riccardo Minasi –

a) Giovanni Pacini: Stella di Napoli - Stella áriája (km. Héloise Mas - mezzoszoprán),
b) Michele Carafa: Le nozze di Lammermoor - Lucia áriája (a klarinétszólót Jena-Michel Bertelli játssza),
c) Saverio Mercadante: La vestale - Giunia áriája,
d) Donizetti: Erzsébet Kenilworht kastélyában - Amelia áriája (a harangjátékon Morgane Fauchois játszik)

A mikrofonnál: Schaefer Andrea.

Szerkesztő: Bánkövi Gyula
822   Búbánat • előzmény817 2015-01-11 13:34:00
Bartók Rádió, ma este: 18.30 – 19.00 Kritikus füllel

Joyce DiDonato bel canto operaáriákat énekel

Km. a Lyoni Opera Ének és Zenekara

Vezényel: Riccardo Minasi

A kiadványról Mácsai János, Fazekas Gergely és Ujházy László beszélget.

Szerkesztő: Katona Márta
821   Búbánat 2014-12-18 11:04:02
Bartók Rádió ma délben sugározza

12.05 – 13.05. Renata Tebaldi dalestje

Zongorán km.: Eduardo Müller

1. Alessandro Scarlatti: Meddig tart e kínos élet
2. Paradisi: Behálózott engem
3. Pergolesi: A telhetetlen
4. Rossini: Az ígéret – canzonetta
5. Bellini: a) Melankólia, bájos nimfa, b) Szerencsés rózsa,
6. Verdi: a) Stornello, b) Magányos szobában
7. Donizetti: Otthonra vágyom
8. Beethoven: Ah, perfido! – hangversenyária
9. Puccini: A madárka
10. Zandonai: A kis fülesbagoly
11. Buzzi Peccia: Velencei szerenád

(Amsterdam, Concertgebouw, 1974. november 12. - részletek)
820   Búbánat • előzmény817 2014-11-21 09:59:59
Most olvasom a rádióújságban, hogy más műsorszámok után, Joyce DiDonato lemezéről három részlet elhangzik a Bartók Rádió műsorában, most délelőtt:

10.00 – 12.00 Hang-fogó

1. Reznicek: Donna Diana - nyitány (Göteborgi Szimfonikus Zenekar, vez. Neeme Järvi), 2. Leopold Kozeluch: D-dúr szimfónia (London Mozart Players, vez. Matthias Bamert, 3. Václav Vincenc Másek (1755-1831): Hat változat üvegharmonikára (Ingeborg Emge), 4. Smetana: Macbeth és a Boszorkány (Peter Schmalfuss - zongora), 5. Janacek: A ravasz rókácska - szvit (Bécsi Filharmonikus Zenekar, vez. Charles Mackerras), 6. Respighi: h-moll szonáta (Kyung Wha Chung - hegedű, Krystian Zimerman - zongora)

7. Lemezújdonság: "Stella di Napoli" - Joyce DiDonato (mezzoszoprán) énekel. Km. Lyoni Opera Ének- és Zenekara, vez. Riccardo Minasi

- a) Rossini: Zelmira - Zelmira áriája (km. Nabil Suliman - bariton, Rémi Mathieu - tenor)
b) Carlo Valentini: Az alvajáró - Adele áriája (km. Héloise Mas - mezzoszoprán)
c) Giovanni Pacini: Saffo - Saffo árája (km. Rémi Mathieu - tenor, Héloise Mas - mezzoszoprán, Nabil Suliman - bariton)

A mikrofonnál: Schaefer Andrea.
Szerkesztő: Bánkövi Gyula
819   Búbánat • előzmény818 2014-11-13 20:57:21
Video
818   Búbánat • előzmény817 2014-11-13 20:56:01

[url] https://www.youtube.com/watch?v=Y3AQjjwSBtg;
Video - Joyce DiDonato: Stella di Napoli (recording and interview) [/url]

817   Búbánat 2014-11-13 20:55:01
JOYCE DIDONATO - Stella di Napoli – bel canto áriák

1 CD ERATO – Warner Classics

Ritkaságok: Pacini, Bellini, Rossini, Donizetti, Carlo Valentini, Mercadante, Michele Carafa

• Orchestra: Orchestre de l'Opera National de Lyon
• Conductor: Riccardo Minasi
816   Búbánat • előzmény814 2014-10-02 20:37:53
Az említett, a napokban megjelent Déry Gabriella-albumba belelapozva (szerzője Bartók Gergely; magánkiadás, 2014.) azonnal meglepi az olvasót a gazdag és jó minőségű képanyaga, a nívós grafikai és nyomdai kivitelezés.

E könyvben Déry Gabriella (1929-2014) idézi fel életútját, operaházi - eseményekben bővelkedő - művészi pályáját.

A könyv melléklete egy CD, melyen válogatás található Déry Gabriella felvételeiből. Total: 79’03”

A CD-n az alábbi operákból hallhatunk részleteket:

- Händel: Rodelinda (Km. a MÁO Zenekara, Ferencsik János – 1970)
- Erkel: Hunyadi László (Km. a MÁO Énekkara és Zenekara, Ferencsik János – 1967)
- Puccini: Turandot – két jelenet a II. felvonásból (Km. Nikola Nikolov – tenor; a MÁO Énekkara és Zenekara, Komor Vilmos – 1962)
- Mascagni: Parasztbecsület – négy jelenet (Km. Vadas Kiss László – tenor; Szabó Anita – alt; a MÁO Énekkara és Zenekara, Borbély Gyula – 1967)
- Verdi: Nabucco (Km. a MÁO Énekkara és Zenekara, Lukács Ervin – 1968)
- Verdi: Az álarcosbál - két jelenet a II. felvonásból (Km. Ilosfalvy Róbert – tenor; a MÁO Zenekara, Lukács Ervin – 1964)
- Verdi: La Traviata – két jelenet a IV. felvonásból (Km. Korondi György – tenor; Melis György – bariton; Szabó Anita – alt; Mészáros Sándor – basszus; a MÁO Zenekara, Borbély Gyula – 1967)
815   chenier • előzmény814 2014-09-30 13:05:49
Gyönyörű a Turandot képen.
814   Búbánat 2014-09-30 11:26:42
Bartók Gergely: Déry Gabriella mítosza nyomában

A kötet a Belcanto Operabarátok Magyarországi Társasága - Belcantohungary Facebook oldalán megrendelhető!
813   Búbánat • előzmény810 2014-06-23 20:46:22
Ennek a linknek igazán örülök; kedvenceim, mindjárt „átemelem” a topicjukba, legyen ott is megtalálható.
812   Haandel • előzmény811 2014-06-23 19:51:49
Mármint a ‘belcantót’?
811   macskás • előzmény810 2014-06-23 19:33:57
Ó, ezt én kívülről fújom:)

Tegnap meg újra megnéztem Merilimmel egy tóksót, hatalmas fazon:)
810   Haandel 2014-06-23 18:35:39
How to Sing Bel Canto: Sutherland, Pavarotti and Horne (1981)
  
Hírek
• A Pannon Filharmonikusok vehette át a 47. Varasdi Barokk Esték nemzetközi horvát komolyzenei fesztivál legjobb teljesítményért járó Ivan Lukačić-díjat
Műsorajánló
Mai ajánlat:
11:00 : Budapest
MűPa, Üvegterem

Baksa Krisztina (cselló), Takáts Márton (zongora)
moderátor Fülei Balázs
"Hangulat junior"
POULENC: Szonáta csellóra és zongorára

17:30 : Budapest
Marczibányi Téri Művelődési Ház

Szersén Gyula színművész
Algács Melinda (ének), Neumark Zoltán (zongora)
"Ki nyer ma? Játék és muzsika 70 percben"

19:00 : Budapest
Fesztivál Színház

a Kolozsvári Magyar Opera Zenekara és Énekkara
(karigazgató: Kulcsár Szabolcs)
vez.: Szabó Sipos Máté
SELMECZI GYÖRGY: Boldogasszony lovagja - bemutató

19:00 : Budapest
Magyar Rádió Márványterme

Banda Ádám (hegedű), Prunyi Ilona (zongora)
"Korngold 120-60"
KORNGOLD: Meseképek Op.3.
KORNGOLD: Zongoradarabok Shakespeare: Sok hűhó semmiért c. színdarabjához Op.11.
CLARA SCHUMANN: Három románc Op.22.
SCHUBERT: C-dúr fantázia Op. 159. D. 934.

19:00 : Budapest
Duna Palota

Antal Imola (ének)
Opera és operett áriák és dalok Telemanntól Donizettiig

19:00 : Budapest
Nádor Terem

Baranyay László (zongora)
"Válogatás F. Chopin műveiből a szerző halálának 168. évfordulóján"

19:30 : Budapest
Zeneakadémia, Nagyterem

Maria João (ének); Egberto Gismonti (zongora, gitár)
"Jazz itt"
A mai nap
elhunyt:
1837 • Johann Nepomuk Hummel, zeneszerző (sz. 1778)
1849 • Frédéric Chopin, zeneszerző (sz. 1810)