vissza a cimoldalra
2017-11-23
részletes keresés    Café Momus on Facebook rss
Bejelentkezés
Név
Jelszó
Regisztráció
Legfrissebb fórumaink
Milyen zenét hallgatsz most? (24980)
Mi újság a Magyar Állami Operaházban? (60140)
Momus társalgó (6274)
A komolyzene jelene és jövője Magyarországon (2276)
Nemzeti Hangversenyterem - és más helyszínek (3855)
Társművészetek (1217)
Kedvenc művek (142)
Kedvenc előadók (2813)
Haladjunk tovább... (205)
Kedvenc felvételek (148)

Olvasói levelek (11196)
A csapos közbeszól (94)

Élő közvetítések (6687)
Operett, mint színpadi műfaj (3379)
Kemény Egon zeneszerző (Wien, 1905 - Budapest, 1969) (1181)
Franz Schmidt (2958)
Pantheon (2147)
Bartók Béla szellemisége (238)
Lehár Ferenc (590)
Mi újság a Szegedi Nemzeti Színházban? (2421)
Magyar Rádió operafelvételei és operaközvetítések – magyar előadóművészekkel (933)
Moldován Stefánia (44)
Operett a magyar rádióban (1949-1990) (2422)
Rost Andrea (1945)
Momus-játék (5368)
A magyar zenei élet elfeledett vagy kevéssé ismert művészei (367)
Brahms, Johannes (155)
Kimernya? (2593)

Fórumok teljes listája
Impresszum

megjelenteti:
Café Momus Egyesület
adószám:
18240531-1-43

apróhirdetés feladása:

Fórum - Vincenzo Bellini (frushena, 2006-12-01 20:25:41)

   
473   Búbánat 2017-11-05 14:28:14

IL PIRATA - OPÉRA NATIONAL DE BORDEAUX

06 novembre 2017   20:00:00

Hommage à Maria Callas

Musique de Vincenzo Bellini

Livret de Felice Romani

Opéra en deux actes créé à la Scala de Milan le 27 octobre 1827

La réussite d’Il Pirata a longtemps été éclipsée par des succès tels que Norma ou I Capuleti e i Montecchi, dans l’œuvre de Bellini. Cet ouvrage devenu une référence dans l’art lyrique pour des compositeurs tels que Donizetti ou Verdi, témoigne de la vogue du nouvel opéra romantique.

DIRECTION MUSICALE Paul Daniel

 

IMOGENE Joyce El-Khoury

GUALTIERO René Barbera

ERNESTO Igor Golovatenko

GOFFREDO Matthew Scollin

ADELE Adèle Charvet

ITULBO Marin Yonchev

 

ORCHESTRE Orchestre National Bordeaux Aquitaine

CHŒUR Chœur de l’Opéra National de Bordeaux

CHEF DE CHŒUR Salvatore Caputo

 

(Koncertszerű előadás!)

472   Ardelao • előzmény471 2017-11-04 16:45:35

:-)

471   Nagy Katalin • előzmény469 2017-11-04 14:40:41

Igen, elkészült. A tubuson meg is nézhető.

https://www.youtube.com/watch?v=al-aAG0tJIQ

470   Búbánat • előzmény468 2017-11-04 10:25:22

Számomra ez a kedvesebb felvétel a Beatrice di Tendából

Sutherland, Pavarotti – Bonynge

 

A tegnap belinkelt felvétel érdekessége, hogy élő előadás hangfelvételét rögzítették.

469   Ardelao 2017-11-03 23:56:24

Róma, 1934.október 14.

Ma megérkezett Carmine Gallone, a híres rendező, s itt az Alleianza Cinematografica Italiana-gyárnál filmet készít majd Vincenzo Bellini, a híres zeneszerző életéről. A film női főszereplője az olasz és az angol változatban is Eggerth Márta lesz. (K.)

Nemzeti Sport, 1934. október 16. (26. Évfolyam, 202. szám)

Vajon elkészült Eggerth Márta Bellini filmje? (megj. A.)

468   Búbánat 2017-11-03 22:04:03

philsoperaworld.music.blog/2017/10/06

Vincenzo Bellini: Beatrice di Tenda (1833)

Opera in two acts. Running Time 2 hours 12 minutes. Bellini’s penultimate opera, written between his masterpieces Norma and I Puritani, Beatrice is probably one of his three or four least known operas. It is a brutal story of spousal abuse, political power grabs, jealousy and murder. This recording as Joan Sutherland in the title role and a then twenty-something Raina Kabaivanska as Agnese. The featured image is an 1845 painting of Beatrice and Orombello by Palagio Palagi.

Beatrice di Tenda, Opera by Vincenzo Bellini Joan Sutherland (Beatrice) Giuseppe Campora (Orombello) Raina Kabaivanska ((Agnese) Dino Dondi (Filippo) Piero De Palma (Anichino) Walter Gullino (Rizzardo) La Scala Orchestra & Chorus Antonino Votto, Conductor Milano, 10.V.1961

467   Ardelao • előzmény464 2017-11-03 21:01:34

Norma

Felújítás az Operában

Vincenzo Bellini halálának századik évfordulója alkalmából világszerte ünnepségeket rendeztek. Különösen Olaszország és Franciaország vették ki a részüket a Bellini-ünnepségekből, ami nem is csoda, mert hiszen a szicíliai születésű nagymester életének utolsó két évét Párizsban töltötte és ott is költözött el az élők sorából fiatalon, harmincnégy éves korában. Több dalművet irt, amelyek majd mindegyike szinte átütő sikert aratott a maga idejében. Legértékesebb zenéjű valamennyi között az Alvajáróval és a Puritánokkal   együtt a Norma, amelyet a kegyeletes évforduló alkalmából kedden este illesztett ismét játékrendjébe az Operaház.

A Norma valamikor népszerű műsor-darabja volt a régi Nemzeti Színháznak, később pedig az Operaháznak is. Abban az időben, amikor még, nagy koloratur-énekesnők szerepeltek ezen a színpadon, Bellini költészete is otthonra talált itt, mert hiszen volt megfelelő interpretálja. Bellini zeneköltészetének a tolmácsolása, igen nehéz feladat. Mint az akkori zeneszerzők túlnyomó része, ő is elsősorban, nagy énekesek számára írta dalműveit. Oly óriási gondot fordított az énekszólamra és arra, hogy bizonyos szerep fekvése valamely kiváló énekes hangjának tökéletesen megfeleljen, hogy dalműveinek komponálásakor képes volt nem egyszer, hosszabb ideig tanulmányozni egy-egy énekes hangjának lehetőségeit s például a Kalózok megírása idején hetekre visszavonult Rubinivel, kora egyik leghíresebb énekesével, hogy a neki szánt szerep az énekes fenomén hangjának a csillogtatását és technikájának a ragyogtatását minél inkább lehetővé tegye.

Akkoriban a drámai aláfestésre nem fordítottak sok gondot és mivel az operákat túlnyomórészt az énekesek számára írták, arra törekedtek, hogy az áriák, minél hatásosabbak, minél szebbek legyenek. A százhúsz év előtti olasz zeneszerzők közül, egyedül Donizettiben és Rossiniben találjuk meg a drámaiságra való törekvést. Különösen utóbbinak a munkái mutatják meg az igyekezetét a történés zenei ecsetelésére, és a dalmű szerves megkomponálására. Bellininél a recitativók még nem annyira kifejező erővel teljesek, mint a nála valamivel idősebb Rossininél. Viszont dallamaiban, akárhányszor igen nagy jellemző erőt talál, a hallgató. Egy-egy édeskés, sokszor egész vidám hangulatú melódia szólal meg hirtelen, moll-ban, olyan hangulatot keltve, mint aminőt a későbbi szerzők különleges harmóniai és zenekari hatásokkal tudtak csak elérni.

Bellini muzsikájának fő erőssége a melódia. Szinte hihetetlen dallam gazdagságú áriái pusztán zenei szépségükkel fogják meg, a hallgató lelkét, és bilincselik le, figyelmét egész este. A Norma muzsikája a szó mai értelmében, nem drámai zene, de annyi szépséggel ékes, hogy operaszínpadon is megvan a hatása.

A kezdetleges és rémdráma-szerű szöveg szinte életet nyer Márkus László főrendező zseniális rendezésében. Színes, eleven és mozgalmas ez a színpad anélkül, hogy a dalmű stílusát megbontaná. Nagy segítségére vannak a rendezőnek Fülöp Zoltán gyönyörű díszletei.

A zenei részt Fleischer Antal karmester tanította be és ő is vezényelte az előadást, Bellini muzsikájának a szépségeit teljes mértékben érvényre juttatva. A címszerep Németh Mária minden tekintetben nagyszeri alakítása. A kitűnő énekesnő hangján ugyan megérzett kissé az indiszpozíció, de ennek ellenére is legtöbbször igaz gyönyörűséget keltően szólaltatta meg Bellini szívbemarkoló dallamait. A másik női főszereplő, Osváth Júlia, Adalgisa személyesítője   szintén kissé indiszponáltan énekelt, de szép hangjával, poétikus  megjelenésével és illúziót keltő játékával méltán rászolgált sikerére. Klotild szerepét Szilvásy Margit énekelte, minden tekintetben rászolgálva a dicséretre. Halmos János érces szép tenorja, pompás éneke és jó játéka Severus szerepében kapott megfelelő feladatot, amelynek a kitűnő művész pompásan meg is felelt, ő volt a legkitűnőbb az egész együttesben. Székely Mihály zengő basszusa és nagy kultúrája a druida főpap szerepében érvényesült. Flavius kisebb szerepében Ney Dávid jeleskedett.

A nagyszámú közönség érthető érdeklődéssel figyelte az előadást. Eleinte igen sokan nem tudták beleélni magukat Bellini stílusába.

A csodás dallamgazdagság azonban később őket is magával ragadta, és a felújítás a jól-ható előadás, szereplőivel együtt megérdemelt nagy sikert aratott.  (g.I.)

AZ ÚJSÁG, 1935. november 13. (11. Évfolyam, 258. szám)

466   Búbánat 2017-11-03 17:32:45

Vincenzo Bellini

Rózsavölgyi és Társa, Budapest


„Un chant mélodieux se perdit dans l’espaces

Et la foule cria: c’est un esprit qui passe!!

Et l’esprit traversa les champs de l’infini;

Il vint se prosterner devant le Dieu supreme

Dont mille étoilles d’or forment le diademe:

C’était ton ame, o Bellini!...”

(Elisa Moreau)

 

„Egy dallamos ének lassan elvész a nagy térségben

És a tömeg felkiált: ’Szellem vonult át fölöttünk!’

És a szellem átröpült a végtelen mezőkön

És térdrehullt a legfőbb Isten előtt,

Akinek ezer aranysugárból készült a koronája:

Ez volt a Te lelked, oh Bellini!”

 

ELŐSZÓ

»És felbukkant egy szicíliai: haja aranyosfényű volt, akár az érett búzakalász, megjelenése bájos, akár az arkangyaloké; ifjú volt, mint maga a hajnal és bánatos, akár az alkonyat.«
Ezekkel a sorokkal jellemezte Leona Escudier Vincenzo Bellinit és ez a hasonlat tényleg ráillik a költőre. Amidőn rágondolunk, látjuk szelíd arcát, nagy, lángoló, ábrándoskék szemét, mosolyát, amelyben sokkal több a mélabú, mint a derű. Tekintette, egész megjelenése, minden mozdulata visszatükrözi azt a néma fájdalmat, melancholiát, amely az akkori költők és művészek sajátja és amely még sokszorozott mértékben ömlik el Bellini egyéniségén. Mintha előre megsejtette volna szomorú végzetét, előre tudta volna, hogy a sors fiatalon vágja ketté életét, úgy, mint ahogyan a villám sújt le egy virágbaboruló fiatal fára….

465   Búbánat 2017-11-03 16:59:49

Anekdota - Bellini nyelvtudása

Heinrich Heine barátjáról, Vincenzo Belliniről lejegyezte, hogy noha évekig élt Franciaországban, olyan rosszul beszélte a nyelvet, ahogy még az angolok se. A romantikus költő, Heinrich Heine Párizsban ismerkedett össze a zeneszerző Vincenzo Bellinivel…

 “Nem is rosszul, mert ez túlságosan hízelgő kifejezés lenne: vérlázítóan pocsékul, érthetetlenül beszélte – kész katasztrófa volt.

Igen, aki egy társaságban volt vele, és hallotta, hogy mint a hóhér az áldozatát, úgy töri kerékbe a francia nyelvet, annak az volt az érzése, hogy óriási robajjal mindjárt elnyeli őt a föld. Ilyenkor síri csend ülte meg a termet, mintha maga a halál festette volna az arcokat falfehérre és jajvörösre. A hölgyek nem tudták, elájuljanak vagy kirohanjanak; a férfiak döbbenten a nadrágjukra meredtek, mintha most fedeznék csak fel, hogy azt viselnek, és ami a legrosszabb: ez a feszültség nehezen elfojtható, eszelős vágyat ébresztett bennük, hogy felnevessenek.  

Forrás: Heinrich Heine naplója

/A Cultura Magazin cikke – 2017. november 1./

464   Ardelao 2017-11-03 15:04:04

BELLINI NYOMÁBAN.

216 évvel ezelőtt, ezen a napon született Vincenzo Bellini a nagy olasz zeneköltő.

Éppen 100 esztendeje (1876), hogy a franciaországi Puteaux-ból hazaszállítatták a Verdi előtti olasz opera egyik legnagyobb egyéniségének, Vincenzo Bellininek hamvait. Catania ma is éppolyan büszke szülöttjére, mint régen. A városban szinte minden a zeneszerzőt dicséri. A Bellini múzeumot a szülőházban rendezték be, de szomorúan tapasztaltam, hogy nem sok gondot fordítanak az épület rendben-tartására, a belső, tisztának éppen nem mondható udvarból ütött-kopott falak között vezet a feljáró a múzeumba. Bent annál nagyobb a rend, a Bellini ereklyéket féltve, dédelgetve őrzik.

Alig két perc innen a Dóm, ahol a harminc négy évet élt nagy cataniai mester nyugszik. Némán álltam az emlékmű előtt, születés és halál mindössze kétszáz méteres közelsége megdöbbentett. Gondolatban tisztelegtem a Norma és a Puritánok zeneköltője előtt.

Cataniában, mindenütt Bellini nevével találkoztam, szobrot emeltek neki. Elneveztek róla egy gyönyörű parkot és az elmaradhatatlan «Teatro» is az operaszerző nevét viseli. Szülővárosa nem lett hűtlen Bellinihez!...[…]…

Lindner András

Film Színház Muzsika,1976. augusztus 14. (20. Évfolyam, 33. szám)
 

463   telramund • előzmény462 2017-10-13 19:11:07

J Camarena nagyon jól énekel,Minden kényes magasság a helyénTézier nem igazán bel canto hang,de megcsinálja.

Nekem kicsit Damrau necces,főként mert 2o éve csak csodás Elvirát hallottam és erre még hab volt a tortnán ,hogy magyar Elvira is felkerült a szerepben nálam a top kategoriába.Teste pedig olyan ,amilyen ,semmilyen.Laikusként ez a vélemé- nyem a felvételről.

462   Búbánat 2017-10-13 14:45:40

 

Hamarosan kijön egy új Puritánok-felvétel DVD-n:

Diana Damrau
Javier Camarena
Ludovic Tezier
Nicolas Teste
Annalisa Stroppa
Fernando Rado

Orchestra and Chorus of the Teatro Real, Madrid
Conductor: Evelino Pido

Expected Release Date: 10th November 2017

BAC 142,  BEL AIR

461   Búbánat 2017-10-09 13:02:53

Edmond Dantes fórumtársunk, írását a Nemzeti Hangversenyterem – és más helyszínek topikjába tette be (3834. sorszám); ennek legyen meg itt is a nyoma.

Bellini: Norma - Metropolitan Opera, New York/MüPa Fesztivál Színház, 2017. október 7.

460   nickname 2017-07-20 13:49:58
"Az a hivatalos olasz staggione, amely március 10-én többnapos vendégjátékra Becsbe érkezik; onnan Budapestre jön és három estén: m árcius 23-án, 25-én és
26-án a Városi Színház vendége lesz. Itt is Toti dal M onté és Aurelio Pertile lesznek a társulat sztárjai és itt is az A lvajáró, a Lam m erm ori Lucia és a Norm a előadásával áldoznak Bellini emlékének."

Órai Ujság, 1935. február (21. évfolyam, 27-49. szám)

Az alvajárót azóta se hallhattuk élőben a fővárosban. Vagy igen?
459   Búbánat 2017-07-14 14:30:40
Koncertvisszahang

Operai katarzis a Kodály Központban: nemzetközi színvonalú Bellini Puritánok előadás

Szerző KOVÁCS ATTILA
Ekkor: 2017. JÚNIUS 8


Forrás: https://koncertvisszhang.wordpress.com/
458   Búbánat 2017-05-28 18:22:46
Egy rendkívüli minőségű Puritánok-produkció Pesten és Pécsett

Café Momus, - zéta -, 2017-05-27 [ Operabemutatók ]

2017. május 21/22.
Budapest - Bartók Béla Nemzeti Hangversenyterem/Pécs - Kodály Központ

Bellini: A puritánok

Elvira - Jessica Pratt/Kolonits Klára
Lord Talbot - Francesco Demuro
Sir George - Bretz Gábor
Lord Walton - Sebestyén Miklós
Richard Forth - Alekszej Markov
Brown - Ninh Duc Hoang Long
Henriette - Szántó Andrea
Maria Callas - Aleszja Popova

a Kolozsvári Opera Énekkara (karigazgató: Kulcsár Szabolcs)
a Pannon Filharmonikusok
vez. Riccardo Frizza


[...] „Nem egyforma intenzitással tette magáévá a koncepciót a produkció két Elvirája. Jessica Pratt volt a távolságtartóbb. A brit szoprán, a szerep nemzetközi szinten is jogosan elismert (nagy)birtokosa a szólam bravúrkoloratúrás oldaláról közelített. Néhány – számomra némileg zavaróan – lemellezett mélyebb futamát kivéve szinte lemezkész produkciót hozott Budapestre. Előadásában elsősorban a hangi csodára koncentrált, melyet a kiemelkedő pianokultúrája révén elsőrangúan teremtett meg. Visszafogott színpadi közlekedését nem segítette előnytelen (civil) jelmeze sem.

Kolonits Klára Pécsett elsősorban az összetett figura (tehát Elvira és Callas „növendéke”) lelki vonulatára koncentrált.
Kolonits Elvirája szélsőségesen hullámzik, s mindent elképesztő mélységgel él meg. Az elhagyatottságot és a szerelmet, a révületet és a szárnyaló boldogságot egyaránt. A hangi megvalósítás perfekcióján átsüt az egyéniség sokszínűsége. A virtuozitás nála csak eszköz, hogy a drámát kibonthassa. Színpadi játékára egyetlen szó az igazán jellemző: sugárzó. A néző hitetlenkedve figyeli, hogy nem egy évek során kiérlelt alakítást lát, hiszen Kolonits ezen az estén debütált a szerepben.

Szintén Budapesten mutatkozott be először Arturo elképesztő nehézségű szólamában Francesco Demuro. A fiatal, jó kiállású olasz tenor többször fellépett már Budapesten, különösebb feltűnés nélkül. Ezúttal viszont szinte elvitte az est sikerét azzal, hogy a világsztárok számára is elénekelhetetlen bizonyult szólam minden egyes hangját (azt a bizonyos magas ’f’-et is) hibátlanul teljesítette. Valószínű, hogy Demuro későbbi pályáját tekintve is meghatározó lesz ez a magyar Puritánok, s ezt követően fokozott figyelemmel fordul a bel canto hősök felé. Külön kiemelendő, hogy az egymás utáni napon énekelt előadások közül a másodikra még tovább tudott fejlődni.” [...]


„Jelen sorok írója négy évtizede jár operaelőadásokra, s még sosem élt meg ehhez foghatóan egységes bel canto produkciót Magyarországon.”
457   Matyus 2017-05-20 11:00:40
Nagyszerű Elvirát énekelt Jessica Pratt, remek technikai bravúrral abszolút fölényesen. Jó, hogy eljött és a magyar közönség is hallhatta!
456   parampampoli • előzmény455 2017-05-20 10:48:47
Alef beszámolójával nagy vonalakban egyetértek. Pratt nekem is nagyon tetszett, egyes részekben fantasztikusan jó volt, de egy pár másikban én egy ennél finomabb és érzékenyebb Elvirát is el tudok képzelni. De ez már tényleg a szőrszálhasogatás kategóriájába tartozik, Pratt ilyen, így lehet és érdemes szeretni, elismerni. Nekem Demuro nagyon tetszett. Az igaz, hogy a hang vékony, ami korábban hallott szerepeiben nem tetszett, itt tökéletesen a helyén van, és élőben is képes volt így megszólaltatni ezt az embertelen szerepet. Markov szerintem nagyon jól kezdett, az ária hibátlan volt, de basszussal énekelt nagy kettősben hirtelen kiesett a pozícióból a hangja -- okát nem is értem mostanáig se --, és onnantól nem tetszett igazán, Az aszt is kihagyta a duett végén, ahogy Bretz is a magas csúcshangját a középrészben. Nagyon tetszett Szántó Andrea, végre mezzo szerepben mezzo hangot hallottam. A rendezés érdekes volt, a callasos kerettörténet is érthető, Popova csodálatosan szép volt és nagyon szuggesztív. Zenekar remek, kórus szintén, ami szerintem Frizza dirigálásának és előkészítő munkájának is köszönhető. Kiemelném a bariton-basszus duett bevezetőjének fúvós szólóját! Sajnos a nevét nem tudom a zenész úrnak, pedig megérdemelné a név szerinti említést. Talán valaki majd segíteni fog, és megírja. Hibátlan volt és gyönyörű! (A bécsi Filharmónikusok hangszeresétől nem hallottam egyetlen egyszer sem így, mindig össze vissza gikszereztek benne.)
455   alef • előzmény452 2017-05-20 02:00:52
Egyetértek. Én is ott voltam, kiváló előadás volt. Az elmúlt két évben - némi zenei előképzettséggel, de az operaműfajban csaknem "újoncként" - bő negyven operaelőadást néztem meg Budapesten, és bár láttam jó, sőt néha kiváló teljesítményeket is, de ez az előadás kiemelkedett mind közül elsősorban abban, hogy egységesen magas színvonalú volt. Én nagyon tudom értékelni az intelligensen éneklő énekeseket - ezen azt értem, hogy azokat, akik tudatosan használják a hangi adottságaikat és a tanult készségeiket, akik tehát először értelmezik a szerepüket, illetve a darab egyes pillanatainak jelentését, és ehhez igazítottan alakítják az éneklésüke (a kotta meg a karmester jelzésein túl persze, meg nyilván a saját korlátaikat is figyelembe véve). És ebben az előadásban ez történt: azon túl, hogy minden énekesnek legalább igen jó, némelyiküknek kiváló, vagy rendkívüli hangi adottságai voltak, mindegyik végiggondoltan, értelmezően használta azokat.
Mindez persze nem azt jelenti, hogy minden énekes egyformán jó volt. Az első helyre szerintem egyértelműen Jessica Pratt kívánkozik. Furcsa, de az első megszólalásánál még azt éreztem, hogy jó-jó, de semmi extra - aztán azonban rá kellett jönnöm, hogy ez is a tudatos szerepformálás része volt, ha nem ilyen visszafogottan kezdte volna, akkor a későbbiekben nem lett volna hova fokoznia - a szerep megkívánta érzelmi hullámoknak megfelelően - a dinamikát, változtatni a hangképzést. És az is kiderült, hogy minden hangi adottsággal rendelkezik, ami a bel canto repertoárhoz szükséges, és - a tudatosság mellett is - magától értetődő természetességgel használja azokat, a színészi játékot is beleértve. Számomra egyszerűen zseniális volt (engem különösen a rendkívül kifejező pianoi bűvöltek el, amik bár pianok voltak, de olyanok, amit vélhetően a harmadik emeleten is hallani lehetett - ez persze csak tipp, én a kilencedik sorban ültem - de hát ez már ízlés dolga).
A második helyen nálam a Riccardót alakító Alekszej Markov áll, aki mindvégig nagyon magabiztosan, és gyönyörűen formált, nagyon szép tónusú bariton hangon énekelt, ideális választás volt ő is a szerepre (talán nem véletlen, hogy idén a Met Puritani-jaiban is ő volt Riccardo).
A többiek nálam utánuk következnek. Francesco Demuro, aki - mint azt Jessica Pratt facebook-os bejegyzéséből megtudtam - most először állt színpadra Arturo szerepében, végig hibamentesen birkózott meg a bitang nehéz szereppel (közte a azzal a "hírhedt" magas F-fel, aminek a nehézségét szerintem tovább növeli, hogy az előadás 3. órájának végén kell "produkálni"). Nem falzett volt, tisztának tűnt - az más kérdés, hogy ezzel a hanggal valóban csak "megbirkózni" lehet, még a legjobb "adottságú" tenoroknak is, de neki "megvolt" (míg pl. Pavarottinak csak falzettben). Szerintem előzetesen neki is lehettek nehézségei a szereppel - de ez leginkább csak abból derült ki, hogy az előadás utolsó hangját követően azonnal egy megkönnyebbült, és fáradtsággal keveredett örömteli mosoly ült ki az arcára, és végig ottmaradt, amíg az ünneplés tartott. Ezt egyébként vitán felül megérdemelte, és Jessica Pratt is joggal dicsérte meg a Facebook-on, de nekem az "ideálisnál" vékonyabbnak tűnik a hangja (amúgy igen jó tenorhang ez, sokért nem adnám, ha lenne egy ilyen magyar énekes az Operában - de engem a betegsége utáni Carrerasra emlékeztetett egy kicsit), szóval Pavarotti, Gedda, vagy a maiak közül Lawrence Brownlee youtube-on hallható Arturo-felvételeinek hangszíne egy kicsit azért jobban tetszik.
Ezzel együtt ez az előadás szerintem a Metropolitan-nek is díszére vált volna, méghozzá a magyar énekeseket - Bretz Gábor, Sebestyén Miklós, Szántó Andrea - is beleértve. Bretz intelligens éneklése - parampampoli írta valamelyik hozzászólásában nemrég, nagyon egyetértek vele - nekem még úgy is "bejön" a legtöbb szerepében, hogy nem a legnagyobb hang, és bár ezúttal mintha egyszer hibázott volna, mindig rendkívül felkészültnek láttam/hallottam. Sebestyén Miklóst a tavaly decemberi "Schrott-os" Don Giovanniban hallottam először, és ott számomra rendkívül emlékezeteset alakított Leporellóként - most nem volt ekkora szerepe, és nem is emelkedett ki olyan nagyon, de ő is intelligensen és üzembiztosan hozta, amit kellett. Szántó Andreát korábban nem hallottam, és neki sem volt nagy terjedelmű szerepe, de ő sem lógott ki a "mezőnyből". A nálunk tanuló vietnami Ninh Duc Hoang Long nem tűnik túl nagy volumennek, de néhány ütemnyi önálló feladatát ő is megoldotta, és még van lehetősége fejlődni (bár ha, mint olvasom, Kiss B. Atilla a tanára, akkor vannak kétségeim).
A zenekar (a Pannon Filharmonikusok), a karmester (Riccardo Frizza) és a kórus (a Kolozsvári Magyar Opera kórusa) megítélését nehezíti, hogy nyilvánvalóan nem volt túl sok lehetőségük az "összepróbálásra". Ezzel együtt ilyen problémát sem sokat véltem felfedezni - talán egyedül a zenekar és az énekesek között nem volt néha (3-4 alkalommal) tökéletes a tempók összhangja. Az énekkar is, néhány kezdeti bizonytalanságot leszámítva, hamar felnőtt a feladathoz, a nem túl nagy létszám is elégnek bizonyult a Bartók Béla Nemzeti Hangversenyterem kedvező adottságai közepette. A nagyon imponáló előélettel rendelkező, bár általam eddig nem ismert karmester tempóválasztásai nekem tetszettek, szerintem egy picit gyorsabb volt, mint az interneten hallható felvételek többsége, és ezt én egyáltalán nem találtam hátrányosnak, sőt. És érezhető volt, hogy ő is nagyon "érzi" a bel canto, Bellini világát.
Amiről még szólni kell, az a rendezés. Számomra a félig szcenírozott előadás is tökéletes színházi illúziót keltett, szerintem Némedi Csaba nagyon jól sáfárkodott a szerény lehetőségekkel. Nekem célszerűnek tűnt a díszlet, és az énekesek, illetve a több közreműködő is nagyon profin "közlekedtek" a színpadon a rövid próbalehetőség ellenére - ebből a szempontból már ez az első előadás is érettnek tűnt. Előzetesen kicsit tartottam Maria Callas "belekeverésétől" a darabba, de - bár nem mondhatom, hogy Aleszja Popova minden mozdulatának szándékolt jelentését egyértelműen megértettem - de egyáltalán nem zavarta a mű eredeti gondolatmenetének követését, miközben "átjött" az a rendezői szándék, hogy felhívja a figyelmet Callasnak az egyebek mellett e bel canto darab újrafelfedezésében játszott szerepére, és az előadás nagyobb részében való színpadi jelenléte azt az illúziót keltse, mintha Callas "odafentről" most is figyelne, és biztatna Bellini műveinek színpadra állítására, s "megdicsérné" az egyes szereplőket. Egyszóval intelligens alkotói munka volt a rendezés is, amely élt, de nem élt vissza a rendezői szabadság adta lehetőségekkel. Érthetetlennek - vagy legalábbis számomra megfejthetetlennek - csupán a szereplők öltöztetését találtam. Egyes szereplők (Arturo, Lord Walton, Bruno) és a kórus férfitagjai öltönyben, mások (Giorgio és Enrichetta) jelmezben voltak, míg Elvira nadrágban-vállkendőben, aztán fehér menyasszonyi ruhában, majd végül újra az eredeti nadrágos-vállkendős öltözékben jelent meg (ez utóbbi ráadásul nem is állt jól a kicsit "királynői alkatú", de amúgy helyes és jól öltöztethető Jessica Pratt-nek).
Ezek azonban lényegtelen problémák az átütő erejű, nagy zenei élményt kínáló előadáshoz képest. Akiknek a még hátralevő alkalmakra van jegyük, ritka magas színvonalú operaelőadásra készüljenek. Ha nekem, illetve a fórumban eddig megnyilvánult más nézőknek nem hisznek, higgyenek Kolonits Klárának, aki lájkolta Jessica Prattnek az előadásról szóló facebook-bejegyzését (és aki ezzel tovább növelte bennem az iránta érzett nagyrabecsülésemet: ha helyes a feltételezésem - bár nem láttam a nézők között - ő is jelen volt, és megnézte az előadást, illetve a Pratt alakította Elvirát, és neki is tetszett a "konkurencia").
454   macskás • előzmény448 2017-05-19 22:47:33
Fent van a tubuson!
453   Búbánat • előzmény452 2017-05-19 12:47:20
Én is alig várom már az előadást!
452   zsoly 2017-05-19 12:21:28
Nem csak Demuro, az egész előadás! Szavakat alig találok! Fantasztikus volt!
451   melisande • előzmény448 2017-05-19 09:50:16
tényleg nagyon jó volt tegnap Demuro :)
450   Edmond Dantes • előzmény446 2017-05-19 09:48:53
Remélem-reméljük, részletesebb beszámolót is kapunk :-) és remélem, hétfőn (is?) minden rendben lesz. A kedvemért...
449   Beatrice • előzmény434 2017-05-19 09:36:03
A meghirdetett Puritani-jegy elkelt.
448   Robesz • előzmény446 2017-05-19 09:24:30
és hál istennek nem csak az F-et..! :))
447   tiberio • előzmény446 2017-05-19 09:01:30
Szerintem is nagyon jól hangzott!:)
446   parampampoli • előzmény444 2017-05-18 23:28:57
Maga Rossini azt mondta rá, hogy olyan, mint amikor egy kakas torkát metélik. -:)

Francesco Demuro ma este a Müpában énekelte az F-et a Puritaniban!! Nagyon jól!
445   Csiki Gábor • előzmény444 2017-05-18 17:27:02
Nekem is rémlik ilyesmi - talán a Tell Vilmos Artúrja volt a darab, amelyben megtörtént. Vagy elhisszük, vagy nem.
444   Edmond Dantes • előzmény443 2017-05-18 17:15:00
Még réges-rég olvastam valahol, hogy Duprez énekelt ki először magas hangokat (C-t biztosan) "normál"/nem falzett hangképzéssel. A párizsi nézők nem tudták, elájuljanak vagy megsüketüljenek tőle, netán megbolondult-e vezető tenoristájuk.
443   Csiki Gábor • előzmény441 2017-05-18 16:13:30
Egyébiránt az okosok szerint Bellini és Rossini korának tenorjai ezeket a C és a fölötti hangokat mind falsetto énekelték - ezért is írhatta Rossini talicska-számra a C-ket, D-ket az operáiba. A XX.század nyolcvanas éveiben az alább sorolt urak teremtettek divatot ezeknek az operáknak, azzal, hogy ezeket a gyilkos szerepeket a modern hangzásigénynek megfelelve, teljes hangon meg tudták oldani. Le a kalappal előttük, persze, Kundét kivéve már mind nyugdíjas.
442   Csiki Gábor • előzmény439 2017-05-18 16:06:40
Nem is a Puritánok F-jéről beszéltem, hanem általában a magas F-ről, amiről Te szintén általánosságban állítottad, hogy még nem hallottad nem-falzett megvalósításban. Erre írtam, hogy egyes kiválasztottaknak ezt adottságaiknál fogva sikerült megtenniük.
441   Cilike 2017-05-18 16:01:36
Na meghallgattam párat, ami tényleg nem falzett, de attól még csúnya...bocsánat, de Elvira helyében sürgősen más vőlegény után néznék.
440   Edmond Dantes • előzmény436 2017-05-18 15:56:56
Köszönöm.
439   Cilike 2017-05-18 15:56:48
Volt, mikor végighallgattam ezt a részletet a Puritánokból egy csomó tenorral és az égvilágon senki sem énekelte teljes hangon. Persze elhiszem neked, hogy létezik ilyen felvétel, csak nekem nem sikerült belebotlanom.
438   Csiki Gábor • előzmény436 2017-05-18 15:30:01
Blake, Kunde, Morino, Matteuzzi, Merrit, talán Ford is - nekik fénykorukban simán megvolt. Nekem még főiskolás koromban E volt a csúcs, igaz, emlékeim szerint eléggé be voltam rúgva.
437   Csiki Gábor • előzmény436 2017-05-18 15:22:04
Keress rá a YouTube-on Matteuzzival a Selyemlétra-ária strettájára.
436   Cilike • előzmény435 2017-05-18 15:15:26
Igen. Nem hallottam még tenortól nem falzett f-et.
435   Edmond Dantes • előzmény430 2017-05-18 15:02:12
Pár napja bemelegítésül az előadásra, meghallgattam többek közt ezt a jelenetet is, Geddával itt. Segítséget kérek: ez az "f" kb. 4'50"-nél falzettesnek számít?
434   Beatrice 2017-05-18 14:18:26
Sajnos nem tudok elmenni a pécsi Puritánokra. Fszt. II. sorba, eléggé középre szóló jegyemet ingyen felajánlom az első jelentkezőnek. E-mailben el tudom küldeni.
433   Cilike • előzmény431 2017-05-18 12:56:38
Igen, én is így gondolom. Nekem úgy tetszett, ahogy Florez énekelte, először b, másodszorra egy jól megfújt, tökös d. De nem az a fajta hang, amit a Metben hallottam, nem tudom, hogy hívták, egy olyan kasztrált hangzással...brrr...
432   nizajemon • előzmény431 2017-05-18 12:48:49
Max D,azt jó magassággal rendelkező tenor még elénekli fénylően-tökösen.
431   nizajemon • előzmény430 2017-05-18 12:44:37
Meghallgattam,passzol a hangja a műzenéjéhez-hangulatához. Szerintem egy tenort sem kellene kínozni effekkel,egyszerűen férfiatlan.
430   Cilike 2017-05-18 12:28:55
A tenor főszereplő megosztott az oldalán két részletet a főpróbából, nekem tetszik. Kivéve, hogy jobban szeretem, ha a "Credeasi misera"-ban nem énekelnek falzett f-et. De attól eltekintve oké, pedig debütál a szerepben.
429   Búbánat 2017-05-16 23:50:57
DICSŐSÉGES VÉGJÁTÉK – A puritánok

/Müpa Magazin, 2016/2017 évad 5. szám/

„Hosszú-hosszú dallamokat tudott írni, mint előtte senki más. Lehet, hogy harmóniahasználatban és hangszerelésben szegényes volt, viszont dúsgazdag érzésekben, különösen abban a sajátos melankóliában, amely egészen az övé” – emlékezett vissza az akkor már több mint hat évtizede halott Bellinire a nyolcvanöt éves Giuseppe Verdi. És ki ne adna igazat Verdinek A puritánok lassú tempójú, széles sodrású, érzelemmel teli melódiáit hallgatva?

„Az én melankolikus múzsám” – így nevezte találóan utolsó operáját a szerző, a darab bemutatója után, mindössze harmincnégy évesen elhunyt Vincenzo Bellini. „El vagyok ragadtatva a történettől, amely a munka azonnali megkezdésére késztetett. Remélem, a bolognai Pepoli gróf időben szállítja majd a szöveget is” – írta egyik levelében a komponista. A sokak által Walter Scottnak tulajdonított, ám valójában a francia Jacques-François Ancelot és Joseph Xavier Saintine romantikus történelmi színművének cselekménye az 1650-es években, a Cromwell-féle polgárháború idején játszódik. A drámai alaphelyzet belesimul a romantikus olasz operákat végigkísérő Rómeó és Júlia-téma különböző változataiba egymással ősidők óta engesztelhetetlen haragban lévő, háborúban álló családok gyermekeinek nem beteljesíthető szerelme. A dél-angliai Plymouthban játszódó cselekmény főszereplőit vallási hátterük választja el: Elvira a cromwelli eszméket követő puritán, szerelme, Arturo pedig a royalista nézeteket valló katolikus egyház „báránya”. A konfliktus már az első felvonásban feloldódni látszik, amikor Elvira lehetőséget kap arra, hogy ne a számára kijelölt, magas rangú puritán tiszt, hanem szerelme felesége legyen. A mű azonban természetesen nem érhet véget az első felvonással, s a romantikus operákban amúgy is szokatlan happy endig számos váratlan, és a tragédia lehetőségét magában hordozó fordulat bonyolítja a történetet. Érdekes módon Bellini nem használta ki a librettóban rejlő hatásos szituációk, feszült pillanatok kínálta alkalmakat drámai csattanók megírására, ahogy azt Verdi vagy Meyerbeer tette volna – az ő darabja nem pergő, kalandos cselekmény, hanem az érzések elbeszélő költeménye, a szenvedő magatartás lírai tükröződése. Még a kvartettek, kvintettek, nagyobb együttesek sem „ütköztetik” a különböző zenei köntösbe bújtatott eltérő nézeteket: valójában ezek „aria con pertichinik”, amelyekben egy vagy két vezető szólamot egészítenek ki, kommentálnak a mellékszólamok. Ez az irányváltás nem speciálisan A puritánokhoz kapcsolódik, bár itt jelenik meg teljes pompájában. Ellentétben a 18. század cselekményes, fordulatos, cselszövésben gazdag operáival és azok érdekektől vezérelt, cselekvő hőseivel, az 1830-as évek operahős-típusa érzelmi és irracionális lény volt, gyakran egyensúlyát vesztett lélekkel – következésképpen gyakori őrülési jelenetekkel. Mindez nem jelenti azt, hogy A puritánok zenéje egysíkú, netán unalmas lenne. S itt nem csupán arról van szó, hogy a teljes jelenetekké szélesedő, grandiózus áriák a bel canto igazi remekei. Számos olyan hatás is érződik a zenében, amely Párizsban, a mű keletkezésének helyszínén érte Bellinit. A komponista éppen Nápolyba készült, amikor – útban Londonból, egy párizsi kitérő során – Rossini, a Théatre Italien igazgatója felkérte, hogy írjon olasz operát színháza számára. Bellini dolgát megkönnyítette, hogy bár párizsi dalszínháznak komponált, nem kellett igazán alkalmazkodnia a francia opera követelményeihez. Olasz szövegkönyvet használhatott, jóllehet kiváló librettistája, Felice Romani távollétében a politikai okokból párizsi emigrációban élő Carlo Pepolival volt kénytelen együtt dolgozni, ami megnehezítette feladatát, hiszen lépésről lépésre együtt kellett haladnia a szövegkönyv- íróval. Nem is sikerült feledtetni Romani hiányát. A Moniteur kritikusa így írt: „Íme Ancelot úr színművének a legegyszerűbb kifejezésre csupaszított kínálata, amelyet ez a Pepoli megrövidített, a konfliktusokat elsimította és kiürítette, s így sikerült egy csontvázat létrehoznia. Ó, mily csodás librettó! Szerencsére Bellini elég bátor volt ahhoz, hogy ezt a szánalmas vázlatot aranyba öltöztesse.” A párizsi zenei környezet és színházi körülmények hatására Bellini a korábbiaknál gyakrabban élt a miliőfestés és a zsánerkép eszközeivel. Ilyen például a hajnali őrségváltás, egy napfelkeltével megelevenedő reggeli életkép pasztelles, üde zenei színekkel való megfestése. Tarantellák, polonézek formájában a párizsi szalonokból ismert korabeli társasági tánczene is felhangzik A puritánok felvonásaiban. Bellini maga is jól kimutatható nyomokat hagyott a kortársak munkásságában: Chopin, akivel egyébként személyesen is találkozott, A puritánok II. felvonását záró kettősre reflektált Asz-dúr prelűdjében, a III. felvonás lírai kvartett-tablójának elégikus dallama pedig Verdi emlékezetéből bújt elő, amikor a Rigoletto híres kvartettjét komponálta. A bemutató hatalmas sikert hozott. A négy sztárénekes: Giovanni Battista Rubini, Giulia Grisi, Antonio Tamburini és Luigi Lablache közvetítette a partitúra csillogó szépségét, a közönség szinte valamennyi áriájukat megismételtette, s ennek következtében egy nagyon hosszú premier ért véget 1835. január 25-én. Ezért Bellini kihúzott egy tercettet az I. felvonásból, egy cantabilét a III. felvonás duettjéből, valamint a finálé strettáját. Ezek a részek hozzáférhetők, és vannak rendezők, akik vissza is illesztik ezeket a darabba. A zeneszerző más változásokat is tervezett a közelgő nápolyi bemutatóra, ahol a női főszerepet a legendás Maria Malibran énekelte volna – ám még párizsi tartózkodása idején váratlanul elhunyt. „

/Tóth Anna/

„A produkció karmestere, Riccardo Frizza Milánóban és Sienában tanult, nemzetközi sikerét a legrangosabb operaházakban és zenekarok élén, nem utolsó- sorban a nagy bel canto operák interpretációjával alapozta meg. A leghíresebb fesztiválok rendszeresen visszatérő karmestere: vezényelt a veronai Arénában, a milánói Scalában és a Metropolitanben is. Az Elvira szerepében színpadra lépő brit szoprán, Jessica Pratt többek közt Renata Scotto növendéke volt, ami pedig repertoárját illeti, valóságos specialistája A puritánok női főszerepének, amellyel az utóbbi években számos operaház közönségét késztette viharos tapsra. Lord Talbot alakítója, az itáliai Francesco Demuro igen sokoldalú: Mozarttól Pucciniig, Donizettitől Richard Straussig sokféle szerző és stílus világában otthonos. A bécsi Staatsopertől a londoni Covent Gardenen át a New York-i Metropolitanig számos híres operaházban arat sikereket.”
428   Búbánat • előzmény426 2017-05-15 12:39:47
Puritánok - Bellini utolsó operája a MÜPA-ban – előzetes, tájékoztató video

A Start Plusz vendége Némedi Csaba rendező.

atv.hu
427   nickname • előzmény426 2017-05-08 18:06:12
Az Erkelbe kellett volna A hugenották mellé Puritán bemutatót csinálni Kolonitsal, ezt mindenki tudja.Megint csak a közönség lett szegényebb, hogy ez nem valósul meg.
426   Búbánat 2017-05-08 11:14:59
Némedi Csaba: "A puritánok az olasz belcanto-operák ékköve"


TÓTH ENDRE, 2017.05.08. 09:37 FIDELIO


Május 18-án és 21-én a Müpa Bellini utolsó operáját, A puritánokat tűzi műsorra kiváló nemzetközi előadói gárdával. Az előadást színre vivő, Bécsben élő magyar rendezőt, Némedi Csabát kérdeztük koncepciójáról.

Fidelio: Legutóbb Magyarországon Richard Strauss két operáját, A béke napjá-t és a Daphné-t rendezted Kocsis Zoltán felkérésére, most pedig egy belcanto operát, Bellini A puritánok című darabját. Melyik repertoár áll hozzád közelebb?

Némedi Csaba: Az alapvető szakmai nyitottság, kíváncsiság és érdeklődés ellenére sem titok, hogy Mozart, a híres belcanto-triász (Rossini, Donizetti és Bellini), továbbá Verdi és Richard Strauss alkotásaival foglalkozom legszívesebben, ugyanis az említett komponisták művei esetemben két felületen is érintkeznek: az operarendezés izgalmas feladata, kihívása és a privát operarajongó lelkesedése! Az említett szerzők sorát feltétlenül szeretném még kiegészíteni Meyerbeerrel, akinek munkásságával egyetemi tanulmányaim során több alkalommal is foglalkozhattam, továbbá Erkel Ferenccel is, aki sajnálatos módon saját hazájában továbbra sem számít „trendi” komponistának.
A barokk és kortárs darabok még hiányoznak eddigi repertoáromból, ami nyilván nem jelenti azt, hogy alapvetőn elzárkóznék ezen alkotásoktól, s hasonló módon szívesen rendeznék újra operettet is.

F: A darabnak talán egyik legfontosabb aktualitása a reformáció ötszázadik évfordulója, ugyanakkor mégis egy szerelmi háromszöggel találkozunk benne. Mesélnél a koncepciódról? Mire helyezed a hangsúlyt?

NCs: Való igaz, hogy
A puritánok az olasz belcanto-repertoár egyik ékköve és egyben a komponista hattyúdala is,
amit sok esetben még a zenés színházi nómenklatúra is leegyszerűsítve „történelmi operaként” aposztrofál. Ez utóbbi besorolás azonban ilyen kontextusban nem igaz. A romantikus történelmi opera az első komplexebb csúcspontját – egy évvel A puritánok ősbemutatója után – 1836-ban éri el, amikor ugyancsak Párizsban bemutatják Meyerbeer A hugenották című alkotását, amelynek librettója szintén konkrét vallási, ideológiai feszültségeket, történelmi eseményeket és azok véres kimenetelét tematizálja egy tragikus szerelmi kapcsolat vetületében. A puritánok csak részben szól történelmi kérdésekről, semmivel sem történelmibb, mint például a A trubadúr.

Fontos továbbá, hogy a darab a recepciótörténete során egy különleges aspektussal bővült. Maria Callas megjelenésével nyílt egy új interpretációs felület, amely új tendenciákat hívott életre a teljes belcanto-repertoár újraélesztésére és széles kőrű rehabilitációjára. Maria Callas nemcsak visszahódította a fenti repertoárt a dúsabb, volumenben és kifejezési eszközökben egyaránt gazdagabb hangok számára, hanem valódi katalizátorként egy napjainkig tartó belcanto-reneszánsz folyamatot indított útjára.

A librettó tartalmát kiegészítve a „színház a színházban”alapelv mentén, dramaturgiai vezérfonalként
megidézzük Maria Callas szellemét a Müpa színpadán.
Mindezt azzal a szándékkal tesszük, hogy 2017-ben, negyven évvel a halála után, a Maria Callas-emlékévben is meghajoljunk a legendás görög származású primadonna assoluta művészete és művészi hagyatéka előtt.
A koncepció szerint a darab elején az 1970-es évek legelején találjunk magunkat. New York-ban, a híres Juilliard Zeneakadémián vagyunk, ahol az évei számát tekintve egyáltalán nem idős, de a színpadtól már visszavonult Maria Callas tartja híresen hírhedt mesterkurzusait...

F: A Müpa az adottságai révén úgynevezett félig szcenírozott előadásokat tesz lehetővé. Ez megköti az alkotó kezét, vagy inkább szabadságot ad?

NCs: Noha a Bartók Béla Nemzeti Hangversenyterem nemzetközi mércével nézve is a legkiemelkedőbb és legmodernebb koncerttermek egyike, lehetetlen és naiv elvárás lenne teljesen szcenírozott változatban gondolkozni, hiszen erre sem a terem színpadtechnikája, sem a rendelkezésre álló próbaidőszak nem ad kellő teret és lehetőséget. Ebből a szükségből oly módon kovácsolunk erényt, hogy a darab minden közreműködőjének maximális felkészültségére és professzionalitására támaszkodva, mellőzve a kísérletező, időigényes színházi műhelymunkát feszes tempóban, konkrét elképzelések alapján és maximális koncentrációval dolgozunk.

425   -zéta- • előzmény424 2017-04-27 10:24:44
15 órai indulással... A buszköltség pedig eloszlik a résztvevők között...
424   Cilike • előzmény423 2017-04-27 10:16:42
Igen, ez lett volna nálam is a másik, ami miatt többes számot írtam, csak aztán elfelejtettem. Jobban belegondolva, valószínűleg nekem nem lesz jó, mert én már reggeltájt le akarok menni és szabadisős programokat tervezek. Ha már buli, legyen buli. :-) De az előadáson találkozunk.

423   Robesz 2017-04-27 08:41:09
Újabb kérdés: hány óra tájt indulna a busz?
422   Cilike 2017-04-27 07:21:58
Kérdések: mennyibe kerül a busz? Csak oda, mert én ottalvósra terveztem és foglaltam szállást.
421   Héterő • előzmény420 2017-04-27 01:17:18
Árfekvés:
5 990 Ft ( 7 db ); 5 990 Ft ( 67 db ); 4 990 Ft ( 24 db ); 3 990 Ft ( 42 db )
Egyébként olyan, mintha egy áruház polcán lenne kiírva.
420   -zéta- 2017-04-26 22:06:51
MOMUS-busz a pécsi Puritánokra

A múltkori szegedi kirándulás sikerén felbuzdulva a május 22-i, pécsi Puritánokra ismét indulna MOMUS-busz. Terveink szerint a jegyet mindenki magának venné a helyigény és árfekvés függvényében. (Itt lehet venni...)

Jelentkezés május 1-ig a bankbanszeged@gmail.com emailcímen...
419   Beatrice 2017-03-07 13:00:49
Most fedeztem fel, hogy a Puritánok a MüPában (főszerepben Jessica Pratt) nemcsak május 21-én megy, hanem 18-án is lesz egy előadás, miután a 21-i előadásra a földszintre gyakorlatilag elfogytak a jegyek. Kolonits Klára május 22-i pécsi előadására is szépen fogynak a jegyek. Látszik, hogy van érdeklődés erre az operára. Viva Bellini!
418   Búbánat • előzmény417 2016-12-23 11:59:06
12 és 20 órától
417   Búbánat • előzmény416 2016-12-23 11:58:42
A Classica csatornán ma kétszer is láthatjuk: 12 és 2

ELLINI: NORMA

From the Bavarian State Opera in Munich

Duration: 02:35:28

Conductor: Friedrich Haider

Stage Director:Jürgen Rose
Stage Design:Jürgen Rose
Costumes:Jürgen Rose

Soloist:
Edita Gruberova (Norma)
Sonia Ganassi (Adalgisa)
Zoran Todorovich (Pollione)
Roberto Scandiuzzi (Oroveso)
Markus Herzog (Flavio)
Cynthia Jansen (Clotilde)

Chor der Bayerischen Staatsoper
Bayerisches Staatsorchester
Bayerische Staatsoper

Country, year of production:
D, 2006
416   Petyus • előzmény414 2016-12-22 20:19:15
Bellini első operája. Az 1825-ben keletkezett mű könnyed, dallamos zene, remek kórusrészletekkel, kiváló szólókkal, együttesekkel. Kár, hogy a bel canto operák kevés teret kapnak operaházunkban. A nemrég bemutatott Lucia is csak egy nyolcas szériát kapott. Bellini viszont nagyon hiányzik a repertorból, pláne úgy, hogy van egy nagyszerű szopránunk, Kolonits Klára. Norma, Puritánok, Beatrice di Tenda...
415   Petyus • előzmény413 2016-12-22 18:24:19
A MÜPÁ-ban miért nem Kolonits Klára énekli Elvira szerepét?
414   Haandel 2016-12-22 18:07:52
Bellini: Adelson e Salvini
BBC Radio 3 Hangtár | (22 December 2016)

Verity Sharp presents Bellini's Adelson e Salvini, a studio recording made earlier this year by the BBC Symphony Orchestra and Opera Rara. Written in 1825 while Bellini was still a student at the Naples Conservatory, the impact of the work was such the Teatro di San Carlo immediately commissioned Bellini's first professional opera.

Lord Adelson...Simone Alberghini (bass-baritone)
Nelly..... Daniela Barcellona (mezzo-soprano)
Salvini..... Enea Scala (tenor)
Bonifacio..... Maurizio Muraro (bass)
Colonel Struley..... Rodion Pogossov (baritone)
Madam Rivers..... Leah-Marian Jones (mezzo-soprano)
Geronio..... David Soar (bass)
Fanny..... Kathryn Rudge (mezzo-soprano)

Opera Rara Chorus (men's voices)
BBC Symphony Orchestra
Daniele Rustioni (conductor)


Wikipédia
413   Búbánat • előzmény412 2016-11-05 14:21:34

Vincenzo Bellini: A puritánok - félig szcenírozott előadás
412   Búbánat 2016-11-05 14:20:13
Legyen itt is híradás a várhatóan nagy érdeklődésre számot tartó, jövő májusban Pécset, a Kodály Központban bemutatásra kerülő opera-eseményről:

[url] http://www.pfz.hu/rendezvenyeink/koncert/a-puritanok/2017-05-22/987: Vincenzo Bellini: A puritánok [/url] - félig szcenírozott előadás

2017. május 18. és 22. 19:00 | Kodály Központ

Várható szereposztás:

Lord Gualtiero Valton, puritán kormányzó, Plymouth várának ura – Bretz Gábor (basszbariton)

Elvira, a lánya – Jessica Pratt (május 18.); KOLONITS KLÁRA (május 22.) - szoprán

Sir Giorgio, Valton bátyja, szolgálaton kívüli puritán tiszt - Sebestyén Miklós (basszus)
Lord Arturo Talbot, a Stuartok híve - Francesco Demuro (tenor)
Sir Riccardo Forth, puritán tábornok, Elvira udvarlója - Alexey Markov (bariton)
Sir Bruno Roberton, puritán tiszt - Ninh Duc Hoang Long (tenor)
Enrichetta di Franca, I. Károly özvegye (Dama di Villa Forte álnéven) – n.n., a II. Marton Éva Nemzetközi Énekverseny díjazottja





a Pannon Filharmonikusok

a Kolozsvári Opera Énekkara


Vezényel: Riccardo Frizza

Rendező: Némedi Csaba

(Káel Csaba nevét is olvasni találom rendezőként.)
411   Búbánat 2016-07-08 11:11:00
A Classica csatornán láthatjuk ma délután és este is:

BELLINI: NORMA
From the Sferisterio Opera Festival di Macerata

Duration: 02:45:13
Conductor:Paolo Arrivabeni

Stage Director:Massimo Gasparon
Stage Design:Massimo Gasparon
Costumes:Massimo Gasparon

Soloist:
Dimitra Theodossiou (Norma)
Daniela Barcellona (Adalgisa)
Simón Orfila (Oroveso)
Carlo Ventre (Pollione)
Roberta Minnucci (Clotilde)
Giancarlo Pavan (Flavio)

Chorus:Coro Lirico Marchigiano Vincenzo Bellini

Fondazione Orchestra Regionale delle Marche

Country, year of production:
D, 2007

14.15 – 17.00
21.15 – 24.00
410   Búbánat 2016-06-01 16:50:07
Bellini a Szegedi Operabarátoknál

Heiner Lajos, 2016-05-24 Café Momus
2016. május 10.

Szeged, Korzó Zeneház, május 10.

„A Szegedi Operabarátok Egyesülete bő egyórás műsor keretében mutatta be Bellini I Capuleti e i Montecchi című operáját – vagy, ahogyan nálunk általában ismerik és játsszák, a Rómeó és Júliát”
409   Kaliban • előzmény408 2016-05-31 22:15:43
A puritánok előadás számáról nincs semmi adat a könyvben, de az Alvajáróban Hollósy Kornélia 7 alkalommal lépett színpadra. Ha valakit érdekel készíthetek egy ismertetést a Nemzeti Színház első éveinek Donizetti repertoárjáról is. Elég sok minden ment tőle is. A repertoár gerincét Bellini és Donizetti darabok adták, de kedvelt volt Auber is.
408   Kaliban 2016-05-31 22:12:26
Most olvasom Tallián Tibor könyvét: Schodel Rozália és a hivatásos magyar operajátszás kezdetei. Ez alapján adalékok a Bellini operák magyar előadás történetéhez.

Tallián kutatásai alapján Schodelné 11 alkalommal énekelte Rómeót a Bellini operában, a Nemzeti Színházban és három alkalommal Júliát. Tehát az 1800-as évek első felében ment a darab magyar operaszínpadon, ahogy Az ismeretlennőt is adták többször - Alaide szerepét Schodelné 12 alkalommal énekelte Pesten, a Beatrice di Tenda címszerepét pedig tizenötször. Később volt Alvajáró és Puritánok bemutató is, de azokban már Hollósy Kornélia remekelt. Egyébként a könyv szerint Bellini Normája volt az 1837-ben megnyílt Pesti Magyar Színház első komoly opera bemutatója. A címszerepet Schodelné és Déryné Széppataki Róza alakították. És olvastam egy netes cikkben, hogy a Rómeó és Júliát először Kolozsváron adták hazánkban magyar nyelven.
407   Búbánat 2016-05-23 12:54:50
Vincenzo Bellini: Capuletek és Montague-k /Rómeó És Júlia/

Koncertszerű operaelőadás két részben, négy felvonásban, olasz nyelven, magyar felirattal

Erkel Színház

2016. május 23.. Erkel Színház, 19.00

Közreműködik:

Budafoki Dohnányi Zenekar / Nemzeti Énekkar

Karmester: Vashegyi György

Szereposztás:

Júlia - Kolonits Klára
Rómeó - Vörös Szilvia
Capellio - Palerdi András
Tebaldo - Rab Gyula
Lorenzo - Kiss András

Magyar nyelvű feliratok - Csákovics Lajos
406   Búbánat • előzmény396 2016-04-18 10:36:35
Ismét láthatjuk Az alvajárót a Classica csatornán:

Teatro La Fenice di Venezia - (Jessica Pratt (Amina), Shalva Mukeria (Elvino), Giovanni Battista Parodi (Conte Rodolfo).
Vezényel: Gabriele Ferro. A produkciót rendezte: Bepi Morassi. (2012)

18.04. 14:20
18.04. 21:20
19.04. 04:20
405   Búbánat • előzmény391 2016-03-29 13:19:26
Újra láthatjuk a Classica csatornán a San Francisco Opera 2012-es I Capuleti e i Montecchi előadásának felvételét Joyce DiDonato (Romeo), Nicole Cabell (Giulietta), Saimir Pirgu (Tebaldo) főszereplésével.

Kezdés 15.10-kor és ismét: 22.10-től.
404   Búbánat 2015-11-03 19:17:51
Érdemes itt is a pénzjegy képi megjelenítését „megörökíteni”:

Vincenzo Bellini a régi 5000 líráson
403   Búbánat • előzmény402 2015-11-03 19:03:11
(Most vettem észre, a 397. sorszám alatt is már hoztam - korábban már leadta a TV - többször ismétli.)
402   Búbánat 2015-11-03 19:00:13
A Classica TV-n a nagy olasz zeneköltő híres műve parádés szereposztásban kerül adásba este 20 órától (délben már sugározta egyszer a zenecsatorna):

BELLINI: NORMA

Aus der Bayerischen Staatsoper München
Große Stimmen

03.11.2015 20:00

LÄNGE DES PROGRAMMS: 02:35:28

DIRIGENT: Friedrich Haider
INSZENIERUNG: Jürgen Rose
BÜHNENBILD: Jürgen Rose
KOSTÜME: Jürgen Rose

SOLIST GESANG:

Edita Gruberova (Norma)
Sonia Ganassi (Adalgisa)
Zoran Todorovich (Pollione)
Roberto Scandiuzzi (Oroveso)
Markus Herzog (Flavio)
Cynthia Jansen (Clotilde)

Chor der Bayerischen Staatsoper

Bayerisches Staatsorchester

D, 2006
NÄCHSTE AUSSTRAHLUNGEN:

04.11., 03:00
401   Ardelao 2015-11-03 18:44:13

Vincenzo Bellini emlékére (1801-1835), „aki az olasz opera háromszáz éves történetének magasra ívelő vonalán egyike a legnagyobbaknak. Száz egynéhány évvel ezelőtt a párizsi olasz operaházban a >Puritánok< opera bemutatóján, nem kisebb ember tűzte Bellini mellére a francia becsületrendet — mint Rossini. A francia király — a kitüntetés adományozója — kívánta így, ezzel is emelni akarva az elismerést.”


Papp Viktor: Zenekönyv/Rádióhallgatók számára/Arcképek – életrajzok (1940).

Ez az opera megunhatatlan!



Norma Overture


400   Heiner Lajos • előzmény399 2015-09-27 17:49:27
E-mail ment Neked.
399   macskás • előzmény398 2015-09-27 17:00:01
Jó fej vagy!

Nem is lehet kapni itthon.
398   Heiner Lajos 2015-09-27 13:13:33
A BBCMusic 2015 novemberi számában Bellini a "Composer of the Month". Gyönyörű cikk van róla, gazdag képanyaggal, mindenkinek ajánlom (56. oldaltól).
397   Búbánat 2015-09-27 10:44:34
Ma kétszer is láthatjuk a Classica csatornán: 13.00 -15.45 és 20.00 – 22.45

BELLINI: NORMA
Aus der Bayerischen Staatsoper München

Zum 180. Todestag von Vincenzo Bellini (1801-1835)
27.09.2015 20:00

LÄNGE DES PROGRAMMS: 02:35:28

DIRIGENT: Friedrich Haider
INSZENIERUNG: Jürgen Rose
BÜHNENBILD: Jürgen Rose
KOSTÜME: Jürgen Rose

SOLIST GESANG:
Edita Gruberova (Norma)
Sonia Ganassi (Adalgisa)
Zoran Todorovich (Pollione)
Roberto Scandiuzzi (Oroveso)
Markus Herzog (Flavio)
Cynthia Jansen (Clotilde)

Chor der Bayerischen Staatsoper
Bayerisches Staatsorchester

D, 2006

NÄCHSTE AUSSTRAHLUNGEN: 28.09., 03:00
396   Búbánat 2015-09-26 16:44:12
Ma este a Classica csatorna sugározza (20.00 - 22.10)

BELLINI: LA SONNAMBULA (AZ ALVAJÁRÓ)

Aus dem Teatro La Fenice di Venezia

Zum 180. Todestag von Vincenzo Bellini (1801-1835)
26.09.2015 20:00

LÄNGE DES PROGRAMMS: 02:11:22

DIRIGENT: Gabriele Ferro
INSZENIERUNG: Bepi Morassi
BÜHNENBILD: Massimo Checchetto
KOSTÜME: Carlos Tieppo

SOLIST GESANG:
Jessica Pratt (Amina)
Shalva Mukeria (Elvino)
Giovanni Battista Parodi (Conte Rodolfo)
Julie Mellor (Teresa)
Anna Viola (Lisa)
Dario Ciotoli (Alessio)
Raffaele Pastore (Notar)

Chor des Teatro La Fenice
Orchester des Teatro La Fenice

I, 2012

NÄCHSTE AUSSTRAHLUNGEN: 27.09., 03:00
395   Búbánat 2015-09-24 11:00:51
Bellini a Normát tartotta legjobb munkájának. Így nyilatkozott róla:
"Ha egy süllyedő hajón, arról kellene döntenem, hogy melyik partitúrámat mentsem, veszni hagynám mindegyiket, csak a Normát vinném magammal."
394   Búbánat • előzmény391 2015-09-24 10:53:02
Bellini halálának évfordulója emlékére, tegnap is, kétszer sugározta a Classica csatorna a már korábban közvetített opera felvételét: I Capuleti e i Montecchi (Rómeó és Júlia)
Persze, ezúttal sem hagytam ki a lehetőséget, hogy az egyik kedvenc Bellini-operámat nagyszerű előadói apparátussal ismét megnézzem.
393   parampampoli 2015-09-23 16:51:46
Én ezzel tisztelgek Bellini emléke és nagysága előtt:

https://www.youtube.com/watch?v=7PlzPmjQ8og
392   Ardelao 2015-09-23 15:25:52

Mai napon, 180-évvel ezelőtt hunyt el Vincenzo Bellini az olasz opera történetének egyik kimagasló alakja.

(*1801.november 3. Catania - †1835.szeptember 23. Puteaux[Párizs mellett])

Egy csodás Netrebko áriával tisztelgem emléke előtt:


Anna Netrebko, Eccomi in lieta vesta... Oh! quante volte, I CAPULETI E I MONTECCHI
391   Búbánat 2015-08-28 11:15:29
A Classica csatornán láthatjuk ma 15 és 22 órától:

Bellini: I Capuleti e i Montecchi (Rómeó és Júlia)

Aus der San Francisco Opera

LÄNGE DES PROGRAMMS: 02:15:10

DIRIGENT: Riccardo Frizza

INSZENIERUNG: Vincent Boussard
BÜHNENBILD: Vincent Lemaire
KOSTÜME: Christian Lacroix

SOLIST GESANG:
Joyce DiDonato (Romeo)
Nicole Cabell (Giulietta)
Saimir Pirgu (Tebaldo)
Ao Li (Lorenzo)
Eric Owens (Capellio)

San Francisco Opera Chorus
San Francisco Opera Orchestra

D, 2012
390   Búbánat • előzmény386 2015-08-22 18:26:22
Puritán körülmények

Operavilág.net, 2015. augusztus 21.

Vincenzo Bellini operájának keresztmetszete a Zamárdi Közösségi Házban. Az augusztus 14-i koncertről BÓKA GÁBOR írt beszámolót

„[…] A belcanto operák sikere persze elsősorban az énekeseken áll vagy bukik. Az ezúttal összeállt csapat minősége azt tükrözte, hogy a szervezői szándék a mű valós értékeit feltáró interpretációját célozta meg, és nem valamiféle vidéki haknit. Mind a négy főszerepre olyan művész állt rendelkezésre, akiktől előzetesen is várható volt, hogy szólamuk betűjét híven tolmácsolják (Bellini esetében már ez sem csekélység!), a koncert után azonban azt is megállapíthattuk, hogy ennél jóval többre is képesek voltak: személyiségük meggyőző erejénél fogva pusztán hangi eszközökkel is hiteles szerepformálást nyújtottak. Ez nem kis teljesítmény, tekintetbe véve a librettó olykori nyakatekertségét, következetlenségét, néha pedig egyenesen nonszensz voltát (a műsorvezetői feladatokat is magára vállaló Csákovics ezt kellő iróniával karikírozta is). Különösen így van ez Elvira esetében, aki a belcanto stílus történetében alighanem rekorderként egyetlen operán belül kétszer őrül meg. Színpadon, rendezői segítséggel mindez elhitethető; e nélkül viszont előadói varázslatra van szükség. Szerencsére Kolonits Klára varázsol: hihetővé, átélhetővé teszi az őrület és a normalitás közti folyamatos ingázást, részben az irrealitást súroló vokális futamok fölényes megvalósításával, részben előadói szuggesztivitásával. Mivel éneklésének módja végtelenül természetesnek tűnik, elfogadjuk, hogy annak tartalma is az – és eszünk ágában sincs berzenkedni a történet ellen, realista szemmel bírálni azt, amit nincs értelme így vizsgálni. Már a közelmúltban kiadott CD-lemeze is világossá tette, hogy Kolonits Klára vokális szempontból a csúcson van, és végre megtalálta igazi szerepkörét is. Mostani Elvirája nem pusztán kiemelkedő művészi élmény, de egyben imperatívusz is az összes hazai zenés színház vezetőinek: íme, egy énekesnő, akire repertoárt lehet, sőt kell építeni.”
389   Haandel 2015-08-01 17:06:02
Concert donné le 11 novembre 2011 au Théâtre des Champs Elysées à Paris
Les Capulets et les Montaigus de Bellini au Théâtre des Champs Elysées
le samedi 1 août 2015| 20h00 | France Musique | (Web/Astra 19.2°E)

Anna Caterina Antonacci, mezzo-soprano (Roméo)
Olga Peretyatko, soprano (Juliette)
Juan Francisco Gatell, ténor (Thibault)
Carlo Cigni, basse (Frère Laurent)
Giovanni Battista Parodi, basse (Capello)

Orchestre et Choeur de l'Opéra de Lyon
Evelino Pido, direction
388   -zéta- 2015-07-29 16:24:45
Már itt oldalról is...:-)
387   Búbánat • előzmény386 2015-07-09 10:47:42
Nagy köszönet a kereső-kutató munkádért!
386   Beatrice • előzmény360 2015-07-09 09:48:59
Erről a plakátról leolvashatók a koncertre vonatkozó infók (forrás: Csákovics Lajos blogja)
385   Héterő • előzmény384 2015-07-08 22:33:51
Viszonzom most, amit korábban nekem mondott: öröm vitázni önnel.
Persze, ha szótagszám, ritmus (énekelhetőség - jaj...) is szempont, akkor dicséret jár a fordításért, ezerszer jobb, mint az ismert szöveg:

Ám, hogyha nem vagy rém, ha élsz,
A szívem újra vádol!
Az életeddel játszol
És menj, amíg mehetsz, ó menj!

A "se" szótár szerinti 12 jelentése közül ajánlom szíves figyelmébe a harmadikat:

3. amennyiben; minthogy;
se sei onesto, e lo sei, non devi temere nulla amennyiben v. minthogy becsületes vagy és az vagy, nem kell semmitől sem félned;
e se le cose stanno così és amennyiben a dolgok így állnak

Az első gondolatok gyakran a legjobbak... :-)
384   Pál Tamás • előzmény383 2015-07-08 21:34:27
Kedves Héterő, igen, a fordítás az enyém, gondoltam, gyorsan improvizálok egy hozzávetőleges négysorost, amely kb. arról szól, amiről az eredeti, no meg a szótagszám és a rím-szerkezet stimmel. Így legalább nem hiányos a szövegkönyv. Egyáltalán nem hiszem, hogy ne lehetne sokkal jobban megoldani a feladatot. Mindazonáltal engedjen meg egy-két megjegyzést.
A mai magyar igeidő használat nem él a régmúlt szép lehetőségeivel, s a visszaható ige szerepe sem azonos az olaszéval.
Luna olaszul is látja, hogy riválisának sors-fonala nem szakadt el, azaz él, s lám, ezt mégis szemébe mondja.
A "fuss innen messze el" első gondolatom szerint "fuss tőle, s tőlem el" volt, éppen a "messze el" fordulat miatt javítottam, amely nekem jobban tetszett. De hát ízlések és pofonok...

Szeretettel üdvözli
Pál Tamás

NB. Angolból eddig még nem fordítottam.
383   Héterő • előzmény382 2015-07-08 20:56:10
Kedves, - nagyon tisztelt - Maestro!
Vélem, hogy ez a pár sor az ön tollából ered; nézze el kíméletlenségemet.

1 Az első két sorban többes szám harmadik személyű az ige, és elbeszélő múltban áll, ráadásul visszaható.
Ebben a magyar fordításban elvész az olaszban meglévő, szép allegória.
2 S a vak szerencse megvéd
"savak" - nem szerencsés hangzásra nézve sem, de a szövegre ráhúzni ezt a szófordulatot - túlfordítás, hiszen szó sincs ilyesmiről.
Az idő is hibás, ld. 1. pont.
3 Ha élsz - Hiszen látja, hogy él, a szemébe mondja, a feltétel indokolatlan.
4 A "még" nincs benne az olaszban, teljesen indokolatlan.
5 Fuss innen messze el. - Nos, itt a fő baj: így erősen csonkul a tartalom. Nem innen fut, hanem da lei, da me. Kihagyhatatlan, hiszen ez a versszak fő mondanivalója.
6 A "messze el" - ó-operai, nyakatekert szórend.

Megragadom az alkalmat, és megkérdezem: {ha még szóba áll velem :-) }, fordít-e angol nyelvről is?
382   Pál Tamás • előzmény374 2015-07-08 15:15:07
Ez a megoldás tetszene?

Bár óvja élted most a sors,
S a vak szerencse megvéd,
Ha élsz és élni vágysz még,
Fuss innen messze el
381   Búbánat • előzmény380 2015-07-08 15:09:47
Házyval vettek fel Gilda-áriát, amit pályája kezdetén koncerteken is énekelt, ahogy Violettát is a Traviatából. Igaz, idővel ezeket sem énekelte, "nem erőltette" - nyilván ő is belátta, nem erre viszi az útja...
380   Cilike • előzmény377 2015-07-08 14:39:49
Jaj, nem akarom én Házyt bántani, Isten ments! Nyilvánvalóan nagy személyisége volt az operajátszásnak. De nyilvánvaló az is, hogy nem véletlenül nem Luciát, Gildát énekelt, tudtommal még Traviatát sem, akkor meg miért pont vele vették fel a Bellini-részleteket? Olyan énekes meg nincs, aki mindent tud, lsd Callas.
379   Búbánat • előzmény378 2015-07-08 11:27:48
Pontosan. Egy példa. Az operettnél maradva, a Ferencsik vezényelte A cigánybáró 1961-es rádiófelvételén Házy (Szaffi) puha, meleg, sokszínű, helyenként drámai színezetű lírai szopránja mellett Ágai (Arzéna) koloratúrszopránja - a kiénekelt biztos magas hangok ellenére - számomra kellemetlenül, túl „élesnek” is hatott, meg olyan egysíkú maradt. (Más kérdés, hogy pompás karaktert hozott ebben a kényeskedő, bájolgó szerepében.) Persze, mondhatjuk, ez a rádiófelvétele viszonylag korai, hiszen a pálya főleg ez idő tájt indult el nála. Házyénál pár évvel később…
378   telramund • előzmény375 2015-07-08 10:37:04
Én nagyon szeretem Ágai Karolát,de helyenként olyan keményen énekelt,ahogy Házy sohasem tette.Főleg hangzón visszahallgatva szinte kellemetlen hangokat produkált.Ez a színházban azért nem ütközött élesen ki,de ott is ott volt.
377   telramund • előzmény372 2015-07-08 10:26:50
Senkinek nem jut eszébe Házyt Gruberovával vagy az igen rövid pálya után teljesen tönkrement Bonfadellivel összehasonlítani.Mert nézzük meg az ők és nézzük meg Házy repertoárját..Amikor Te a opera közelébe kerültél gondolom nem ötven éve volt.Házy fénykora kb 1957-től mondjuk 1971- ig tartott.Viszont ezalatt mindent énekeltettek vele.Mozartot,Donizettit,Monteverdit, Puccinit Wagnert,Richard Strausst,Petrovicsot,Verdit Szokolait,Orfot,Mascagnit ,Leoncavallot,Polgár Tibort stb stb.Aztán a töméntelen operett,mind stílusosan.Az egyetlen operaénekesnő,aki tudott operettet énekelni,minden operás "mache" nékül.Nos ,aki ennyi féle zenestílussal megbirkozik már ne keressük,hogy virtuóz koloraturát nem énekel.Netrebko is pl a Boleyn Anna
lírai szoprán változatát énekelte,pedig koloratúr volt abban az időben még.
Házy a magyar operatörténet meghatározó egyénisége volt és ezt senki nem vitathatja,főleg nem ha fénykorában nem hallotta.
376   Búbánat • előzmény375 2015-07-08 09:57:44
"drámai koloratúrszoprán"
375   Búbánat • előzmény372 2015-07-08 09:38:44
Csatlakozom Hozzád: Házy hangja univerzális volt, minden stílusban "otthonosan" mozgott; más kérdés, hogy alakja nem az Ágai Karola-féle drámai szopránként marad meg emlékezetünkben. Az alvajáró és A puritánok rádiófelvételének részletei alapján akár "bel canto" szopránénekesként könyvelhettük volna el, ha az ötvenes évek végétől fokozatosan nem tért volna át a "keményebb" lírai-drámai szerepkör irányába.
374   Héterő • előzmény371 2015-07-07 21:47:13
Ó, néha egészen egyszerű mondatokkal sem birkóznak meg még az - úgymond - "profi" libretto-fordítók sem. Az alábbi trubaduros sorokba szinte minden nyelven beletört pl. a DVD-feliratozók bicskája; jobb esetben nemes egyszerűséggel kihagyják. Luna - Manricohoz:

Ma se non mai si fransero
De' giorni tuoi gli stami,
Se vivi e viver brami,
Fuggi da lei, da me.
  
Műsorajánló
Mai ajánlat:
11:00 : Budapest
Erkel Színház, Bernáth Büfé

"Ringató"

19:00 : Budapest
Zeneakadémia, Solti György Kamaraterem

Akilone Quartet: Emeline Concé, Elise De-Bendelac (hegedű), Louise Desjardins (brácsa), Lucie Mercat (cselló)
BEETHOVEN: 6. (B-dúr) vonósnégyes, Op.18/6
WEBERN: Öt tétel vonósnégyesre, Op.5
WEBERN: Hat bagatell, Op.9
SCHUMANN: 1. (a-moll) vonósnégyes, Op.41/1

19:00 : Budapest
Erkel Színház

ROSSINI: Olasz nő Algírban

19:00 : Budapest
Óbudai Társaskör

Trojan Tünde előadóművész, Pintér Gábor színművész,
Szilasi Alex (zongora)
"...Ne hagyd a sorsod csillagokra..." - Pilinszky János versei

19:30 : Budapest
Zeneakadémia, Nagyterem

Oláh Vilmos (hegedű)
A Magyar Rádió Szimfonikus Zenekara
Vezényel: Vásáry Tamás
BEETHOVEN: 2. (F-dúr) románc, Op.50
BEETHOVEN: 1. (C-dúr) szimfónia, Op.21
BEETHOVEN: 1. (G-dúr) románc, Op.40
BEETHOVEN: 8. (F-dúr) szimfónia, Op.93

19:30 : Budapest
Bartók Béla Nemzeti Hangversenyterem

Chantal Santon-Jeffery (ének)
Purcell Kórus, Orfeo Zenekar (korhű hangszereken)
Koncertmester: Simon Standage
Vezényel: Vashegyi György
"Ragyogjatok, új csillagok!"
Válogatás Rameau és francia kortársai operáiból

19:30 : Budapest
MOM Kulturális Központ

Aysen Ulucan (hegedű), Birsen Ulucan (zongora), Özcan Ulucan (hegedű, mélyhegedű)
Anima Musicae Kamarazenekar
MOZART: Esz-dúr sinfonia concertante K.364
ONUR TÜRKMEN: Versenymű két hegedűre, zongorára és vonósokra (ősbemutató)
MICHAEL ELISON: Versenymű két hegedűre, zongorára és vonósokra (ősbemutató)
MOZART: A-dúr szimfónia no. 29, K. 201
19:00 : Pécs
Kodály Központ

Wing Singers Gospel
Cantissimo
Trillák Kórus – Mohács, Babits Kamarakórus
VoiSingers
"Hamisítatlan kórus-ünnep!"

19:30 : Debrecen
Szent Anna Székesegyház

Kodály Kórus Debrecen
Vezényel: Szabó Sipos Máté
"Mint a hegyek"
Orbán György kóruskönyvei az idén 70 éves szerző tiszteletére
A mai nap
született:
1872 • Manuel de Falla, zeneszerző († 1946)
1933 • Krzysztof Penderecki, zeneszerző
elhunyt:
1585 • Thomas Tallis, zeneszerző (sz. 1505)