vissza a cimoldalra
2017-11-21
részletes keresés    Café Momus on Facebook rss
Bejelentkezés
Név
Jelszó
Regisztráció
Legfrissebb fórumaink
Mi újság a Magyar Állami Operaházban? (60137)
Momus társalgó (6274)
Milyen zenét hallgatsz most? (24979)
A komolyzene jelene és jövője Magyarországon (2276)
Nemzeti Hangversenyterem - és más helyszínek (3855)
Társművészetek (1217)
Kedvenc művek (142)
Kedvenc előadók (2813)
Haladjunk tovább... (205)
Kedvenc felvételek (148)

Olvasói levelek (11196)
A csapos közbeszól (94)

Kemény Egon zeneszerző (Wien, 1905 - Budapest, 1969) (1178)
Franz Schmidt (2956)
Operett, mint színpadi műfaj (3349)
Bartók Béla szellemisége (234)
Brahms, Johannes (155)
Momus-játék (5366)
Kimernya? (2591)
Házy Erzsébet művészete és pályája (4104)
Magyar Televízió opera-, balett- és operett közvetítései - hazai produkciók (1127)
Giacomo Meyerbeer (650)
Simándy József - az örök tenor (487)
Operett a magyar rádióban (1949-1990) (2418)
Erkel Színház (8510)
Kodály Zoltán (348)
Évfordulók, jeles napok, születésnapok etc. (562)
Hozzászólások a Momus írásaihoz (6439)

Fórumok teljes listája
Impresszum

megjelenteti:
Café Momus Egyesület
adószám:
18240531-1-43

apróhirdetés feladása:

Fórum - Kodály Zoltán (Búbánat, 2006-10-19 22:54:23)

   
347   Búbánat 2017-11-20 16:28:49

Bartók Rádió ma esti adása

19.00 - 19.35  Kodály 135

- X/7. rész Kodály oratóriumai

Szerk.-mv.: Becze Szilvia

(Ism. szombat, 9.30)
19.35

346   Búbánat 2017-11-19 10:48:31

Ma délelőtt,  11:00 : Budapest

Zeneakadémia, Nagyterem


Nyíregyházi Cantemus Vegyeskar (karigazgató: Szabó Soma)
Budafoki Dohnányi Zenekar


Előad és vezényel: Hollerung Gábor


"Vokális univerzum"


KODÁLY: Liszt Ferenchez
KODÁLY: Akik mindig elkésnek
KODÁLY: Öregek
KODÁLY: Jézus és a kufárok
KODÁLY: Mátrai képek
 

345   Búbánat • előzmény344 2017-11-07 23:39:12

Így láttuk Kodályt – Nyolcvannyolc emlékezés. Szerk. Bónis Ferenc,

(Budapest, Balassi Kiadó – Kodály Zoltán Emlékmúzeum és Archívum, 2017)

„Egy árnyalt portré”

szerző: Petrőczi Éva

Új Ember Hetilap - 2017.11.05

Beszédesek a számok: Bónis Ferenc méltán nagy hírű Kodály-kisportré-válogatása először 1979-ben jelent meg, s akkor még csak harmincöt emlékezésből állt. Ez a szám 1982-re már ötvennégyre, 1994-re pedig nyolcvanra bővült. Most, 2017-ben,

Kodály Zoltán születésének 135. és halálának 50. esztendejében így vallott a számukban ismét gyarapodó visszaemlékezések kompozícióvá, egységes portrévá rendezője: „Negyedik alkalommal lát napvilágot ez a memoárgyűjtemény: azok emlékezése, akik hosszabb vagy rövidebb időn át, közelről vagy távolabbról látták Kodályt: megjegyezték mondásait, gesztusait, cselekedeteit. A negyedik kiadás ténye örvendetes: azt mutatja, hogy Kodály jelen van. Nemcsak zenéje él, hanem az embersége iránti érdeklődés is. (…) Amit egykor az olvasóval csaknem egyidejű riportként lehetett olvasni, az mára zenetörténeti tanúságtétellé vált. Visszatekintéssé a magyar muzsika históriájának egykori küzdelmes-diadalmas fejezetére, építőanyaggá e história egy, bizonyosan eljövendő, újabb nagy korszakához.”

Hadd kezdjem azzal, ami számomra és megannyi pécsi vagy onnan elszármazott zenebarát számára sokat jelent: Tillai Aurél pécsi zeneszerző-karnagy és Ivasivka Mátyás szereplésének felidézésével, aki e sorok írójának nagyon szeretett zenetanára, a pécsi kórusmuzsika egyik avatott gazdája volt, többek között a Janus Pannonius Gimnáziumban. „Matyi bácsi” a nagy zenetörténeti eseményeknek kijáró lendülettel beszélt – többek között – az utolsó Kodály-kórusműpremierről, a Mohács című vegyes kari alkotás 1965-ös bemutatásának politikai hátteréről. Azokról a nagy pillanatokról, amelyeket a Keszthelyi Helikon, e rangos művészeti diákverseny közönsége élhetett át a Balatoni Múzeum előcsarnokában.
Egy másik visszaemlékezés borostyánjai – Antal György pécsi karnagy, kórusvezető szavai – a Psalmus Hungaricus pécsi előadásai köré fonódtak, több jóízű, anekdotikus közjátékkal megfejelve a komoly témát… Az egész kötetre jellemző egyébként ez a nagyon rokonszenves egyensúlyi helyzet. Az, hogy a cél nem Kodály „istenítése”, szobortalpra emelése volt, hanem szeretetre feltétlenül méltó, de nem könnyen szerethető, mert a végsőkig igényes és szigorú egyéniségének élethű, hiteles felidézése.

Még néhány nevezetes név a visszaemlékezők impozáns sorából: Ádám Jenő, ifj. Bartók Béla, Eősze László (aki Kodály-monográfiát is írt!), Gulyás György, M. Katanics Mária, Palló Imre (az örök Háry János!), Rajeczky Benjámin, Szabolcsi Bence, Szokolay Sándor és Weöres Sándor.

A szövegeket rendkívül változatos képanyag egészíti ki: találkozhatunk egy szép nyári napon a fűben énekkari próbát tartó békéstarhosi diákokkal (amíg élek, nem felejtem el azt a tarhosi hangversenyt, amelyen még Gulyás György, e nevezetes békési zenei műhely „lelke” vezényelte a Pünkösdölőt!) éppúgy, mint családi-tanítványi fotókkal, kottákkal, plakátokkal. És Kodály dallamosan szép kézírását felidéző levelekkel, lapokkal.

A könyv célközönsége: mindenki, akihez közel áll Kodály Zoltán zenéje, s aki értékelni tudja zenepedagógusi munkásságát is. A konzervatóriumok, zenei tagozatok könyvtáraiból pedig egyszerűen nem hiányozhat ez a páratlan gyűjtemény.

344   Búbánat 2017-11-07 12:06:49

„ÍGY LÁTTUK KODÁLYT”

Szerkesztette: Bónis Ferenc

„A népszerű könyv negyedik, bővített, átdolgozott kiadása nyolcvannyolc visszaemlékezést tartalmaz, abban a sorrendben, ahogyan az emlékezők kapcsolatba kerültek Kodállyal. Tanítványai, kollégái, művésztársai, kortársai egyaránt sokszínű és tanulságos történetekben idézik fel a Mester alakját. A könyv a visszaemlékezések mellett több mint száz fényképet és dokumentumot tartalmaz. A Kodály Emlékév - születésének 135. és halálának 50. évfordulója - jó alkalom arra, hogy az újabb nemzedékek is megismerkedjenek a nagy zeneszerzővel és kortársaival.”

Balassi Kiadó, 2017-11-07

640 oldal, gazdagon illusztrált

343   Búbánat 2017-10-24 12:29:44

Bartók Rádióban ma este

19.35 – kb. 22.00 A Magyar Állami Énekkar hangversenye


Kapcsoljuk a Pécsi Bazilikát Ünnepi hangverseny a Kodály Év alkalmából

 Km. a Pécsi Kodály Zoltán Gimnázium Énekkara,

a Pécsi Bazilika Mozart Kórusa (művészeti vezető: Szamosi Szabolcs),

a Szent Efrém Férfikar (művészeti vezető: Bubnó Tamás) és

Virágh András Gábor – orgona

1. Virágh András Gábor: Orgonaszvit (2002)

2. Liszt Ferenc: Angelus - imádság az őrangyalokhoz

3. Kodály Zoltán: Missa Brevis

A Missa brevis bámulatos közvetlenséggel reflektál a liturgikus zene évszázados tradícióira, miközben minden pillanata a Kodály-stílus esszenciáját hordozza. A darab Angliában és az Egyesült Államokban is nagy sikert aratott. Egy washingtoni koncert után írta a kritika: „Bizonyos részekben Kodály mint Liszt Ferenc hagyományainak folytatója tűnik fel. Olyan harmóniák hangzanak fel, amelyek a nagy romantikus stílust a legmerészebb disszonanciákkal egyesítik. Bár a mise rövid méretű, mégis számtalan bizonyítékát nyújtja a frissen hangzó melódiák adományának. „

(Forrás: RTV Újság)

342   Búbánat 2017-10-23 13:17:32

Bartók Rádió, este 19.00 - 19.30

Kodály 135

Kodály az Operaszínpadon

Szerkesztő-műsorvezető: Becze Szilvia

(Ism.: szombat, 9.30)

341   Búbánat 2017-10-18 13:18:59

Ma este fél nyolkor a Zeneakadémia koncertje:

KODÁLY 2017

Rajk Judit és a Budapesti Vonósok - Átformált tradíciók

Kodály: 114. genfi zsoltár

Respighi: G-dúr szvit orgonára és vonósokra

Kodály: Mónár Anna

Kodály- Angerer: Négy népdal a Magyar Népzene sorozatból – Egy kicsi madárka; Tücsöklakodalom; Zöld erdőben; Dudanóta

SZÜNET

Respighi: Trittico Botticelliano – 1. La Primavera (Tavasz)

Kodály: Ádventi ének

Respighi: Trittico Botticelliano – 2. L’Adorazione dei Magi (A bölcsek imádása); 3. La nascita di Venere (Vénusz születése)

Kodály:Kádár Kata

Kodály: Két dal a Székelyfonó című daljátékból – Szomorú fűzfának; Rossz feleség

Rajk Judit (alt)

Pétery Dóra (orgona)

Budapesti Vonósok

A Zeneakadémia Egyházzene Tanszékének Kórusa

Vezényel: Alessandro Cedron

 

340   Búbánat 2017-10-16 10:08:47

Bartók Rádió, ma este:

19.00-19.30 Kodály 135
X/5. rész - Kodály egyházzenéje

Dalos Annával és Tardy Lászlóval beszélget Déri Balázs.

Szerkesztő: Katona Márta

(Ism. szombat, 9.30) 

339   Búbánat 2017-09-28 23:36:25
Kodály nyomában: országos online zenei játék indul

írta: Ridikül.hu 2017. szeptember 28.

Kodály nyomában címmel szórakoztató, kulturális elemeket tartalmazó országos online zenei játék indul október 2-án. A középpontban a 135 éve született és 50 éve elhunyt zeneszerző öröksége áll.

A játék és a hozzá kapcsolódó program 21. századi technikákkal, a fiatalok számára közkedvelt módszertannal közvetít klasszikus és elvárt nemzeti műveltséget, tudásanyagot. Kapcsolódik a kulturális alapellátás elvéhez, hiszen az ország bármely pontjáról és a határon túlról is részt lehet rajta venni – mondta Lőrinczy György, a finanszírozó Nemzeti Kulturális Alap alelnöke a szerdai sajtótájékoztatón az NKA székházában. Az online vetélkedő fővédnöke Balog Zoltán, az emberi erőforrások minisztere, az NKA elnöke.

A Kodály nyomában című országos játék megvalósítására a kecskeméti Hírös Agóra Kulturális és Ifjúsági Központ az NKA közgyűjteményi és közművelődési kollégiumának közös pályázatán nyert 20 millió forintot. Bak Lajos, a Hírös Agóra ügyvezető igazgatója kiemelte: a játék három fordulójának feladatai Kodály Zoltánt zenekutatói, zenepedagógusi és zeneszerzői tevékenységéhez egyaránt kapcsolódnak.

„A játékban egyéni indulók és csapatok is részt vehetnek, a csapatoknál elsősorban a családokban és kisebb közösségekben gondolkodtunk, hiszen ötfős csoportok nevezhetnek két 18 év feletti felnőttel és három 18 év alatti gyermek részvételével. A vetélkedőbe a három forduló bármelyikébe be lehet kapcsolódni” – fűzte hozzá az igazgató.

Mint elhangzott, a feladatokkal a szervezők azt kívánják ösztönözni, hogy minél többen megismerjék Kodály Zoltán életét és műveit, és a kodályi örökséget ne csak megőrizzék, de alkotó módon gondolják tovább, így a megismerés által a művek befogadása is könnyebbé váljon. A feladatok a kreativitásra és az alkotómunkára helyezik a hangsúlyt, két fordulóban a játékosoknak maguknak kell valamilyen produktumot létrehozniuk Kodály egy művének felhasználásával. Lehetőség nyílik egy Kodály által gyűjtött népdal feldolgozására egy új szöveg vagy egy új dallam elkészítésével, illusztrációkészítésre egy Kodály által írt gyerekkari műhöz, illetve egy rövid koreográfia megvalósítására a Galántai táncok vagy a Marosszéki táncok kiválasztott részletére. A szervezők szeretnék, hogy minél több olyan átdolgozás szülessen, amelyek a mai modern zenei és táncműfajokat használják.

A Kodály nyomában című online játékot kiemelt eseményként kezeli az MTVA. Dér Ágnes, az M5 csatorna igazgatója a sajtótájékoztatón elmondta: folyamatosan beszámolnak a vetélkedő legfontosabb történéseiről, december 16-án, a zeneszerző születésnapján tematikus Kodály-napot tartanak. Hozzátette: egész nap Kodály munkásságával, emlékezéssel, programokkal várják a tévénézőket az M5-ön, tudósítanak az előző napi kecskeméti gáláról, este pedig a Maestro Solti Nemzetközi Karmesterverseny döntőjét közvetítik.
338   Búbánat 2017-09-27 13:56:09
Ma esti koncert:

19:00 : Budapest
Zeneakadémia, Solti terem

Karasszon Eszter (cselló), Pusker Júlia (hegedű), Dani Imre (zongora)

KODÁLY: Duó hegedűre és csellóra, Op.7
KODÁLY: Csellószonáta, Op.8
KODÁLY: Adagio
337   Búbánat 2017-09-24 12:58:53
"A Moszkvai Konzervatórium nagytermében az elmúlt héten kétezer néző előtt hangzott fel Kodály Psalmus Hungaricusa. Ilosfalvy Róbertet az Akadémiai Kórus kísérte, amelyet Alekszandr Szvesnyikov vezényelt."

• Forrás: Új Ember, 1963-05-12 / 19. szám


„Kodály Zoltánt, a moszkvai konzervatórium tiszteletbeli professzorává választotta 81. születésnapja alkalmából, 1963. december 19-én pedig hangversenyt rendeztek tiszteletére, amelyen Ilosfalvy Róbert énekelte a Psalmus Hungaricus tenorszólóját.”

• Forrás: Új Ember, 1963-12-29 / 52. szám

„Kodály Psalmus Hungaricusának tenorszólóját énekli Ilosfalvy Róbert, az Állami Operaház magánénekese, két New York-i hangversenyén.„

• Forrás: Új Ember, 1966-04-10 / 15. szám
336   Ardelao 2017-09-24 11:19:44

Részletek Bónis Ferenc: Tizenhárom találkozás Ferencsik Jánossal c. könyvéből:

Ferencsik János Kodály Zoltánról a következőket meséli:

„[…] Első találkozásunk minden volt, csak kellemes nem. Kéréssel fordultam hozzá, melyet nem teljesített. Ez 1930-ben történt, amikor Bayreuthba készültem korrepetitornak. Néhány ajánló sort kértem tőle Toscaninihoz. Nem adta meg. Tulajdonképpen igaza volt, hiszen nem ismert. Ilyen dolgokban igencsak megmutatkozott az egykori zenedei növendék meg az egykori zeneakadémista megítélése közti különbség. Jó időbe tellett, míg átléphettem a bűvös kört, melyet saját növendékei és a Főiskola vontak Kodály köré.

Tulajdonképpen megismerkedésünkre a Székely fonó operaházi bemutatása idején, 1932-ben került sor. A bemutatót Failoni vezényelte, én korrepetáltam. Ez az ismerkedés lett az alapja későbbi, bensőséges kapcsolatunknak, amely barátsággá nem alakulhatott: ahhoz én túl fiatal voltam, ő meg túl nagy ember. De ha barátság nem is: nagyon bensőséges kapcsolat fűzött hozzá. Más szavakkal: elég közel engedett magához. Akik ismerték, azok tudják hogy ez nagyon nagy szó.

Kapcsolatunkat erősítette a Háry János debreceni előadása. Ezeket az előadásokat – szám szerint hármat – a debreceni kollégium udvarán, zsúfolt „ház” előtt tartottunk. Akkor értettem meg – ma is azt gondolom -, hogy a Háry Jánost igazán csak az szeretheti, aki ismeri a magyar vidéket, vagy maga is vidéki. […] A debreceni előadás szólistái ugyan valamennyien az Operaház tagjai voltak, de a kórus helybeli volt, akárcsak a zenekar. Így azután nagyon sokszor kellett vonatra ülnöm, míg a honvéd zenekarból és az ottani zenetanárokból összeállított együttessel megtanultuk a Háry Jánost . […] Az első előadáson Kodály is jelen volt, és nagyon elégedetten szólt a zenekarról, annyira, hogy az első kürtöst magához is hívatta.

[…] Hangversenyeimen egyre sűrűbben szerepeltek Kodály-művek. Úgy gondoltam, meghívom őt a próbákra. Ha már az a szerencse ért, hogy ilyen nagy embert személyesen ismerhetek, akkor ki is kell használnom a lehetőséget olyan Kodály-tradíció megteremtésére, melyet az ő produkciói mellett tanácsai, útbaigazításai alapoznának meg. Ő pedig szívesen adott tanácsot és útbaigazítást nekem is, másoknak is. Nem volt rá példa, hogy ha meghívtam egy-egy próbára, ne jött volna el. Amennyire féltem az első alkalomtól, annyira örültem aztán minden további alkalomnak. Kiderült ugyanis, hogy Kodály nem ragaszkodott mereven a saját elképzeléséhez. Bizonyos kereten belül szívesen vette, ha valakinek az egyéni hangja is beleszól az előadásba. Amikor például bemutattuk a Szimfóniát Magyarországon, akkor egy helyen – a III. tétel felé – azt kértem: hallgassa meg, ritenutóval képzelném. Meghallgatta és azt mondta: „maradhat”.

Nem volt merev vagy kicsinyes a következőkben sem: egyszer felvettük a Rádiózenekarral a Székely fonót . Ez a felvétel rádióprodukciónak készült. Kodály meghallgatta a kész felvételt, és minden további nélkül engedélyezte, hogy lemezként megjelenjen. „Tanár úr kérem – mondtam neki -, ha tudom, hogy ez lemez lesz, bizonyos apróságokat kijavítottam volna. Hiszen a lemez mégis kényesebb dolgo, másképpen hallgatják.” Kodály azt mondta: „nem érdemes, ez így nagyon jó. Nem kell nagyítóüveggel hallgatni.”

Olyan egyéniség volt, akit meg kellett fejteni . Mert ő magáról nem sokat árult el. Legalábbis sokáig semmit sem. Csak egyes felvillanásaival, egy-egy mondatával éreztette valakivel, hogy közelebb engedte magához. Nem kegyeket osztogatott ezzel, éppen csak megválogatta azokat, akik közel állhattak hozzá. […] Mert tudott bizony fagyos légkört is teremteni maga körül, mely aztán bármiféle beszélgetést lehetetlenné tett.

[…] Egyszer kaptam tőle egy Páva- partitúrát. […] Mondtam erre: „ ha már ilyen kedves, akkor legyen szíves, írjon bele valamit”. Ahhoz ismerni kellett őt, az ilyesmi nála körülbelül a foghúzással volt egyenértékű. Nagynehezen aláírta a nevét. Később a Concerto partitúráját már úgy kaptam tőle, hogy „Ferencsik Jánosnak avatott keze alá”. Erre nagyon büszke voltam, és az vagyok ma is, mert ő nemigen osztogatta az elismerést, szóban sem, írásban sem.

Eldirigáltam a Concertot , és felfedeztem benne egy különös helyet. Ha az ember nem nézte meg nagyon alaposan, akkor könnyen átsiklott rajta – én azonban megnéztem, és úgy találtam, hogy Kodály alighanem tévedett egy visszatérésnél, melynek szövete meglehetősen sűrű és bonyolult. Mondtam neki: „Tanár úr, nem tudom, hogy ez itt hogy is van”. Nézi, nézegeti, aztán azt mondja: „Nem is tudom, mit írtam itt”. Igazat adott nekem, és a kérdéses helyet kijavította. Hatvanadik születésnapomra aztán megkaptam tőle a partitúra új kiadását – ennek dedikációjában többek között ez áll: „a javíthatók javításával”.

Mérgesnek egyszer láttam, de akkor nagyon mérges volt. Egyik kollégám – szerencsére nem én voltam, bár akkor még én is lehettem volna – azt mondta neki, hogy „tanár úr kérem, ez az állás … ” Tovább már nem jutott a mondandójában, mert Kodály majd’ megette: „Állás? Nem elég, hogy germanizmus, még rosszul is van fordítva! Az nem ’Stellung’, hanem ’Stelle’, ’hely’! Az illető megnémult, én pedig nagyon boldog voltam, hogy ezt a zenei szaklapokban még ma is olvasható hibát nem én követtem el. Hadd mondja el: az Állami Hangversenyzenekar szóhasználatából ez az „állás” ki van irtva. […]

Kodályhoz fűződő legszebb élményem színhelye ismét lakása a Köröndön. Beengedtek, s a külső szobában vártam rá. Ő a sarokszobában, a zongoránál ült. Bachhal foglalkozhatott, mert egy Bach-melódiát játszott el, már nem emlékszem, hogy mit, egyszólamban, de gyönyörűen. Aztán rám nézett és csak ennyit mondott: „Ezért érdemes élni”. Ez a mondás akkor mélyen meghatott. És meghat ma is, valahányszor visszagondolok erre a jelenetre. Mert igaza volt, igaza van.”
335   Búbánat 2017-09-23 11:47:23
Kodály-sorozat - Óbudai Danubia Zenekar

Óbudai Danubia Zenekar Kodály-sorozatának 1. koncertje a BMC-ben.)

2017. szeptember 23. szombat | 19.00

Műsor:

- MAGYAR RONDÓ
- KÁDÁR KATA BALLADÁJA
- MÁTRAI KÉPEK
- ESTI DAL
- TÚRÓT ESZIK A CIGÁNY
- MAGYAR NÉPDALOK
- KÁLLAI KETTŐS EREDETI DALLAMAI
- KÁLLAI KETTŐS

Vezényel: Somos Csaba

Házigazda: Eckhardt Gábor

Közreműködik:

Haja Zsolt – bariton.
Nemzeti Énekkar (művészeti vezető: Somos Csaba)
Eckhardt Gábor – zongora
Szokolay „Dongó” Balázs – népi hangszerek

334   eszbe 2017-09-22 21:25:02
Bartók eltűnt Kodály mellől
333   Búbánat • előzmény332 2017-09-21 09:57:15
Nagyszombat: Kétnyelvű Kodály-emléktáblát avatnak szeptemberben

332   Búbánat 2017-09-21 09:55:15
Kodály Zoltán emléktáblájának leleplezése Nagyszombatban

Az esemény időpontja ma délután.
2017 szeptember 21. du. 3:00-tól

331   Búbánat 2017-09-20 14:19:12
A „Bartók szellemisége” c., létrehozott topicomba bemásolt interjúból átírom ide a Kodályra vonatkozó részt:

Gách Marianne találkozása Gertler Endrével ( Film Színház Muzsika, 1987. augusztus…)


- Kodály osztályába tizenhat éves koromban vettek föl. Ő a maga csodálatos szűkszavúságának sokatmondásával lenyűgözött. Havonta egyszer mi, a növendékei bemutattuk az óráján, mit komponáltunk. Bartók „Improvizációk magyar parasztdalokra” című művének hatására én is merészkedtem arra, hogy zongorára komponáljam a magam Improvizációját. Kodály megfogta a kottalapot, figyelmesen végigolvasta, de nem adta vissza. Aztán megszólalt: „Ha maga improvizációt ír, akkor miért rögzíti írásba?

- És hogyan kezdődött Bartókhoz való kötődése?

- Tizennyolc éves koromban együtt utaztam vele. Elmondtam, hogy Kodály tanít zeneszerzésre. Azt felelte: „Kodály nagy mester, jobb zeneszerző, mint én vagyok.” Később tudtam meg, hogy mielőtt a nyilvánosságra bocsátja műveit, mindig Kodálynak mutatja meg előbb. Hitt Kodály kritikai érzékének, tévedhetetlenségében.
330   Búbánat 2017-09-18 10:58:32
Bartók Rádió - ma este 19.00 - 19.30

Kodály 135

X/3. rész: Kodály és a pedagógia

Vendégek: Szőnyi Erzsébet, Nemes László Norbert és Pad Zoltán

Szerkesztő-műsorvezető: Katona Márta

(ism. szombat, 9.30)
329   Búbánat 2017-09-16 14:14:26
A Kodály-év jegyében és a magyar népdal napjá hoz igazodva a zenei „kincstárunk” értékeiből válogatott a Dankó Rádió Túl az Óperencián című műsor-sorozatában a szerkesztő-műsorvezető, Nagy Ibolya, amikor egyebek közt a Székelyfonó és a Háry János részleteit szólaltatta meg a délelőtti adásban:

A Székelyfonó Kodály Zoltán 1932. április 24-én Budapesten, a Magyar Állami Operaházban bemutatott egyfelvonásos daljátéka. A zeneszerző második színpadi műve, tulajdonképpen egy hatalmas népdalfüzér.

A bejátszott részletekben Andor Éva, Barlay Zsuzsa, Palcsó Sándor, Simándy József és Rösler Endre énekfelvételeit hallgathattuk meg. Közreműködött a Magyar Rádió és Televízió Énekkara, a Budapesti Filharmóniai Társaság Zenekara, vezényel: Ferencsik János .

A sugárzott dal részletek közül kiemelem:

- „ A csitári hegyek alatt” – A leány és a legény kettőse Barlay Zsuzsa és Simándy József előadásában.

Háry János

Kodály Garay János reformkori költő Az obsitos című elbeszélő költeményéből indult ki. Az opera librettóját Paulini Béla és Harsányi Zsolt öntötte végső formába. Az elkészült daljátékot először Hevesi Sándor, a Nemzeti Színház akkori igazgatója fogadta el előadásra, de hamarosan többen szerencsésebbnek látták a darabot az operaházban bemutatni. Radnai Miklós fel is vette a kapcsolatot Hevesiékkel és a Magyar Királyi Operaház 1925-26-os évadjának műsorára végül fel is vették a darabot. De a partitúra nem készült el időben, így a bemutató csúszott pár hónapot és végül 1926. október 16-án valósult meg. (Wikipédia)

A felhangzott részletekben Sólyom-Nagy Sándor (Toborzó: „A jó lovas katonának” - km. énekkar; „Felszántom a császár udvarát”) és Gregor József felvételeiből hallottunk néhányat.
A Magyar Állami Operaház Zenekarát és Énekkarát Ferencsik János vezényli. (Hungaroton)

Házy Erzsébet Örzse egyik dalát énekelte egy másik felvételről.

Az adás a Háry János Intermezzojának dallamaival fejeződött be.

A délelőtti műsor ismétlése 18 és 19 óra között hallgatható meg a Dankó Rádió hullámhosszán.
328   Búbánat 2017-09-15 12:29:08
Ma este a Bartók Rádió élőben sugározza:

20.05 – kb. 21.30 Kapcsoljuk a Mátyás templomot

A Magyar Rádió Énekkarának Kodály-hangversenye

Vezényel: Pad Zoltán

Km: Szerdahelyi Pál - ének, Tóka Ágoston - orgona

1. Zrínyi szózata (km. Szerdahelyi)

2. Missa brevis (km. Tóka)

(Ism. szeptember 26. 12.36)

327   Búbánat 2017-08-23 12:15:22
A Bartók Rádió mai műsorán szerepel:

21.21 – 22.00 Kodály 50

Km. Fodor Beatrix (szoprán), Simon Krisztina (mezzoszoprán), Brickner Szabolcs (tenor), Cser Krisztián (basszus), a Magyar Állami Operaház Ének- és Zenekara Vez. Héja Domonkos

1. Két ének - a) Berzsenyi Dániel: A közelítő tél, b) Ady Endre: Sírni, sírni, (Cser)

2. Budavári Te Deum (Fodor, Simon, Brickner, Cser, énekkar)

(Erkel Színház, 2017. március 6.)

(Ism. szeptember 4., 14.21)

326   Búbánat 2017-03-16 09:59:01
Tardy László Kodály Zoltánról l a nemzetért

szerző: Pallós Tamás
Új Ember Hetilap - 2017.03.12

„Olyan egyéniség volt, akit meg kell fejteni. Mert ő magáról nem sokat árult el. Legalábbis sokáig semmit sem. Csak egyes felvillanásaival, egy-egy mondatával éreztette valakivel, hogy közelebb engedte magához. Nem kegyeket osztogatott ezzel, éppen csak megválogatta azokat, akik aztán közel állhattak hozzá. Ezt látván, idővel felbátorodott az ember és inkább mert beszélni a jelenlétében. Mert tudott bizony fagyos légkört is teremteni maga körül, mely aztán bármiféle »beszélgetést« lehetetlenné tett” – idézte fel Kodály Zoltán alakját és személyiségét Ferencsik János karmester.

Tardy László azok közé tartozott, akiket közelebb engedett magához a „Tanár úr”. A Mátyás-templom kántor-karnagyát, zenei vezetőjét Kodály-emlékeiről kérdeztem.

– Személyesen először 1963-ban találkoztam vele egy tanszéki hangversenyen, ahol a Gesualdo vokál kvintettünkkel léptünk fel. Saját érdeklődés alapján, magánszorgalomból szerettük volna jobban megismerni a vonatkozó zeneirodalmat: Gesualdót, Monteverdit, Lassust énekeltünk. Nem gondoltunk arra, hogy egy rendszeresen koncertező, hivatásos együttes lehet ebből. Ezt meg is mondtuk Kodály tanár úrnak, amikor a hangverseny szünetében magához hívott minket. A maga kicsit nazális hangján megjegyezte, hogy jó lenne ezt komolyabban csinálni. „Nemrég jártam Angliában, és hallottam az angol madrigalistákat. Nem jobbak, mint maguk.” Egy másik epizód. Az Olasz Intézetbe jártunk nyelvet tanulni, ahol találtunk egy prospektust, amelyben egy velencei zenei fesztivált és kurzust hirdettek, többek között kamaraénekre is. Beadtuk a jelentkezésünket, de az Interkoncert vezetői kapásból visszadobták. Mi akkor már a tanár úr és ifjú felesége, Sárika meghívására eljártunk a Köröndre a szombat délutáni házi muzsikálásokra, amelyeken tanítványai, Katanics Mária, Szabó Helga, Lukin László és más kiváló zenetanárok vettek részt. Kodály ilyenkor nem volt velünk, egy szobával beljebb tartózkodott, de rendszerint behívott egy-egy embert, hogy a munkái felől érdeklődjön. Minket többnyire a zeneakadémiai dolgokról és az együttesről kérdezgetett. Elmondtuk, hogy készülünk Olaszországba. Próbahelyünk a Városligeti fasorban, a Zeneakadémia kollégiumában volt, a kvintettből ugyanis két lány ott lakott. Egy alkalommal arrafelé járva az utcán összefutottam Kodály tanár úrral, aki megkérdezte: „Mi van, mennek Olaszországba?” Mondtam, nem, mert a minisztérium visszadobta a jelentkezésünket. „Butaság!” Nem is szólt többet. Másnap csengett a telefonom, a minisztériumból hívtak, hogy menjek be, mert beszélni akarnak velem az együttes kiutazásáról. Kiderült, hogy a tanár úr hazament, és felhívta az illetékeseket. Mi nem ismertük a viszonyokat, ő viszont járta Európát, és átlátta a rendszert. Úgy ítélte meg, hogy vagyunk olyan jók, mint az angol madrigalisták, így kiállt mellettünk. A világon ma mindenütt ismerik a King’s Singerst. Utánanéztem az interneten, 1968-ban alakult az együttes. Mi 1962-ben! Kodály fölmérte, hogy itt valami olyan dolog csírája látszik, amit érdemes támogatni. Egyik alapvető jellemvonása volt, ha valahol egy zenei értéket látott bontakozni, rögtön a pártfogásába vette. Ilyen volt az ének-zenei általános iskolák rendszere is. Mondván, milyen jó lenne, ha az iskolákban éppúgy lenne énekóra, zenei nevelés, mint a középkorban volt a káptalani, plébániai iskolákban. A tanár úr azonnal a „napi éneklés” gondolata mellé állt. A kiváló zongoraművésznek, Vásáry Tamásnak például, aki fiatalon nagyszerű eredményeket ért el, hangszert vásárolt, hogy biztosítsa a további fejlődését…

- Ezen a téren Liszthez hasonlítható, aki ugyancsak sokat tett a „rábízottakért”.

- Kodály is nemzetben gondolkodott. Nagy nevelő volt, aki az egész ország számára építette a kultúrát. A nyolcvanas évek vége felé került a Mátyás-templom zenekarához Balogh Ferenc hegedűművész, aki a kolozsvári zeneakadémia tanára volt számos kiváló növendékkel. Egy alkalommal Kodályról beszélgetve megjegyezte, hogy végzős volt a Zeneakadémián, már túl volt több nemzetközi versenyen, amikor meghívták az amszterdami operaház zenekarába másod koncertmesternek. Amikor a diplomahangversenye után Kodállyal beszélgetett, és elmondta, hogy Amszterdamba készül, a tanár úr azt mondta neki: „Magának nem ott a helye. Menjen vissza Erdélybe, és tanítsa az ottani fiatalokat!” Balogh Ferenc pedig úgy érezte, hogy ezt az „utasítást”, ajánlást komolyan kell vennie.

- Ön hasonlóan járt, hiszen felmerült, hogy Kodály küldötteként és képviselőjeként az Egyesült Államokba megy tanítani.

– Keresett egy megfelelő embert, aki Kaliforniában, a Stanford Egyetemen oktatná a Kodály-módszert. Ez 1966-ban volt. Magához hívott, hogy szót váltson velem erről. A beszélgetés végén megkérdezte, mit csinálok most. „Augusztus óta a Mátyás-templomban vagyok kántor-karnagy” – feleltem. „Akkor felejtse el, amit mondtam. Kaliforniába mást is tudok küldeni. De valakit arra biztatni, hogy templomi kántor-karnagy legyen, azt nem tudok.” Ezután még volt egy emlékezetes mondata, amit máig a szívemben őrzök: „Az ajtóm mindig nyitva áll maga előtt!”
De említhetem Vásárhelyi Zoltánt is, aki Balogh Ferenchez hasonlóan szintén hegedűművésznek indult. Az ötvenes-hatvanas évek kiváló karnagya karvezetés-professzorom volt a Zeneakadémián. Egy időben Észtországban, majd Norvégiában élt és működött zenekari muzsikusként, de Kodály hazahívta, hogy a szülővárosában, Kecskeméten induló zeneiskolának legyen az igazgatója, és vegye át a Kecskeméti Dalárda vezetését. Vásárhelyi csodálatosan virágzó zenei életet hozott létre. Kodály ezt oly módon jutalmazta, hogy az ezután született vegyes kari művek ősbemutatójára Vásárhelyi Zoltánt és a Kecskeméti Dalárdát kérte fel.

- Kodályt a kommunizmus évtizedei alatt nem tudták kikezdeni. Úgy tűnik, az akkori kultúrpolitika nemcsak „tűrte”, hanem „támogatta” is a törekvéseit. Mit gondol, a nemzetközi ismertsége, a tekintélye védte meg őt?

– Ez egyrészt valóban a tekintélyének, nemzetközi ismertségének és elismertségének volt köszönhető. Másrészt Kodály azon törekvése, amely az egyszerű iskolás gyerekek felemeléséről, oktatásáról – és az egész magyarság szolgálatáról – szólt, összeegyeztethető volt az ötvenes-hatvanas évek kultúrpolitikájával. Emiatt Kodálynak viszonylag nagyobb mozgástere lehetett, mint másoknak az akkori kulturális életben.

- Filmfelvételeket és a róla készített képeket nézve, megnyilatkozásait olvasva távolságtartó, szűkszavú művésznek tűnik.

– Kodály alapvetően zárkózott ember volt egész életében. De néha egészen apró dolgok is érdekelték. Megint egy személyes dolog. Egy szombat délután, amikor a náluk összehívott muzsikuskörben énekeltünk, Sárika odaszólt nekem: „Laci, menjen be az uramhoz!” Bementem a tanár úrhoz, aki az íróasztala mögött ülve zeneakadémiai ügyekről kérdezgetett. Egyszer csak egy mondat közepén odafordult hozzám: „Mondja, lesz magukból egy pár?” Hitelen nem is tudtam, mit mondjak. Azt vettem észre, hogy a leendő feleségem, Tarkó Magda – akivel akkor még csak három hónapja jártunk együtt, és ilyesmiről még egyáltalán nem beszéltünk – ott áll mellettem az ajtóban. Sárika ugyanis közben őt is beküldte a szobába. Úgy tűnik, ezt előre megbeszélték, hogy „kiugrasszák a nyulat a bokorból”. Erre ijedtemben-zavaromban elkezdtem: „Tanár úr, mi még nem is…” „Nem magát kérdeztem! Úgysem magán múlik. Majd a leány…”– szólt közbe Kodály. Magdi erre: „De tanár úr, tudja, hogy kettőn áll a vásár.” Mire ő: „Tudom, de az ilyen esetekre nem vonatkozik. Jegyezze meg magának, egy nő ahhoz megy feleségül, akihez nagyon akar.” Mindkettőnkben mélyen megmaradt ez az epizód. És hála Istennek, immár negyvenhét éve együtt vagyunk.

- Mi volt az „utolsó emléke” Kodállyal kapcsolatban? Hogyan értesült a haláláról?

– Halálhírét tulajdonképpen a svájci nagykövettől tudtam meg. Az énekegyüttessel korábban többször is felléptünk a nagykövetségen. Éppen ötven éve, 1967. március 6-án, egy hétfői napon betegen feküdtem az albérleti szobámban. Rádióm nem volt, újságot nem olvastam. Másnap délután csengettek, és beállított a nagykövet úr azzal, hogy Kodály Zoltán meghalt. Kért, hogy írjak egy legfeljebb másfél oldal terjedelmű német nyelvű cikket, amit aztán hazaküldhet Svájcba. Kodály személyes jó barátja és lelkivezetője, Nádasy Alfonz atya pedig arra kért, hogy néhány jó énekessel vegyek részt a tanár úr temetésén. Világi énekkarok adtak elő Kodály-műveket, mi pedig a kispapokkal az egyházi szertartás gregorián énekeit énekeltük.

- Immár több mint fél évszázada teljesít szolgálatot a Mátyás-templomban. A Kodály-életmű tolmácsolásával kapcsolatban milyen emlékeket őriz?

– 1966-ban vettem át a Mátyás-templom zenei együttesének vezetését. Sárika kérésére 1967 óta minden évben Kodály halála napján vagy az ahhoz közel eső napok egyikén szentmisével, illetve koncerttel emlékezünk a tanár úrra. Akkor még nem szerepelt a repertoáron Kodály nagyszabású Missa brevise. Sárikához fordultam azzal, hogy szeretnénk előadni. Mivel a misének nemcsak orgonakíséretes, hanem zenekari változata is van, megkérdeztem tőle, hogyan lehetne megszerezni a zenekari anyagot. Ebből nem volt Magyarországon, ha előadták, kölcsön kellett kérni a Boosey & Hawkes kiadótól. Sárika megszerezte a kiadótól a zenekari anyag másolatát azzal az engedéllyel, hogy maradhat a Mátyás-templomban, és a művet bármikor jogdíjmentesen előadhatjuk a liturgia keretein belül. Nagy élmény volt az első megszólaltatása, ha jól emlékszem ’71-ben. Éreztem, hogy a zenekar velem kapcsolatos addigi kis tartózkodása megszűnt.
Belecsöppenten ugyanis a templom zenei hagyományába, a Mozart-, Haydn-, Liszt
repertoárba, zenekari vezénylést pedig nem tanultam, csak énekkarit. A Missa brevis komoly sikere viszont meghozta számomra az „áttörést”. A zenekar is elfogadott.

- Kodály is sok szállal kötődött a budavári Nagyboldogasszony- (Mátyás-) templomhoz. Mit emelne ki a „historia domus” vonatkozó részéből?

– Kodály egy időben a közeli Hunfalvy utcában lakott, így nagy valószínűséggel alkalmanként oda járt misére. Onnan gondolom ezt, hogy két fiatalkori kompozícióját elhozta a Mátyás-templom akkori karnagyához, Vavrinecz Mórhoz, aki nagyon nyitott lelkű emberként a fiatalabb kortársak műveit is szívesen előadta. A korai Ave Maria, illetve a Mátyás-templom búcsúnapjára, augusztus 15-ére komponált Offertorium-tétel, az Assumpta est Maria kézirata a mai napig a kottatárunkban található. Az utóbbi zenekari hangszer-összeállítása pontosan megegyezik a Vavrinecz miséiben alkalmazott együttesével: a fúvósok közül mindössze két klarinét, két kürt, vonóskar és orgona. Kodály tehát már a komponálás közben arra gondolt, hogy e művet Vavrineczhez fogja elvinni.
Később a fővárostól kapott felkérést a Budavári Te Deum megírására, amely 1936. szeptember 2-án Sugár Viktor vezényletével ugyancsak a Mátyás-templomban hangzott el először. Kodály nagyon elégedett volt, és külön kiemelte Sugár energikus, tüzes előadásmódját. Sugár 1942-ig volt itt karnagy, utána jött Bárdos Lajos, aki nagyon fontosnak tartotta a kortárs magyar egyházzenei alkotások megszólaltatását. Kodály-művek rendszeresen szerepeltek az együttes műsorán. Bárdos 1953 januárjában a Magyar–Szovjet Baráti Társaság II. kerületi szervezete rendezésében, Kodály-esten vezényelte a templom énekkarát. Szólóénekes és kamarazenei közreműködők mellett a kórus a következő műveket adta elő: Köszöntő (Serkenj fel), Székely keserves, A magyarokhoz (Forr a világ), Mátrai képek. Az egyik közreműködő, Létray Pista bácsi később elmondta, hogy a koncert után Kodály így gratulált Bárdosnak: „Kedves Lajos! Műveimet utoljára tíz évvel ezelőtt hallottam ilyen nagyszerű előadásban; igaz, hogy akkor is maga vezényelt.” Bárdos nagyon értette-érezte a Kodály-művek finomságait. Akik az ő keze alatt énekelhették például a Budavári Te Deumot, úgy emlékeznek rá, hogy szinte újjáteremtette a zenei anyagot.

- Karnagyként, egyházzenészként mi számított még igazi kuriózumnak az Ön számára is?

– A Laudes organit, amelyet többször is előadtunk, mindenképpen érdemes megemlíteni. Ez volt Kodály utolsó nagyszabású – orgonára és vegyes karra írt – műve, amelyet az amerikai orgonatársaság felkérésére komponált. A szövegére vonatkozóan az a megjegyzés szerepel a kottán, hogy középkori szekvencia nyomán. A Kodály-életmű egyik legjobb ismerőjével, Eősze Lászlóval beszélgettem a darabról, aki egykor megkérdezte a tanár urat, honnan származik a szövege. Kodály azt mondta, hogy egy kolostorban lelt rá. Eősze elment az említett helyre, de nem találta meg. Neki az a gyanúja, hogy Kodály több elemből maga állította össze. E szekvenciában mondhatni az egész zenepedagógiai koncepciója benne foglaltatik „Halljad a modern művészetnek, a muzsikának törvényét: Az éneklő kedvesen játszik, a játszó dicséretesen énekel… Te muzsikus, katonaként gyakorlatozz! Sokat énekelj, a szabályokat tartsd meg, testben légy egészséges, legyen a szíved könnyű, helyesen lélegezz… Ezeket szem előtt tartva add ki a hangot, tanult kézzel kövesd a dallamot a neumák szerint…” A befejező részben pedig a szolmizáció megteremtőjéért, a középkori zene egyik legnagyobb tudósáért, Arezzói Guidóért fohászkodik: „E művészet mesterének, Guidónak adjon Isten az égben örök életet. Úgy legyen! Amen.” Ezt kérjük mi is a tanár úr számára a Mátyás-templomban évente megrendezett megemlékező szentmiséken.”
325   perempe • előzmény323 2017-03-07 22:21:01
az első rész nem volt az operaház weblapján feltüntetve.
324   Heiner Lajos 2017-03-06 19:27:44
Szép gesztus volt a Classicatól, hogy ma leadta a Háry-szvitet, ráadásul a magyar (származású) Solti vezényletével.
323   Búbánat 2017-03-06 15:11:57
Az Opera honlapjáról

Ma este az Erkel Színházban Kodály-emlékkoncertet tartanak.

Kodály50+

Ha a XIX. századi Magyarországon a haza bölcse „epitheton ornansát” Deák Ferenc érdemelte ki, akkor XX. századi hazánkban ez a titulus Kodály Zoltánnak jár. A már ifjú korától bibliai bölcsességű zeneszerzőről vajmi keveset mond el végzettsége, mármint hogy komponálást végzett, zenét írt. Irodalmi jártassága, nyelvismerete, a népzene iránti tudós elkötelezettsége, a zeneakadémiai katedra és a teljes magyar nemzetet, de legfőképp az ifjúságot a zene világával megismertetni vágyó törekvése – amely önmagában egy teljes életmű volna! – mellett meg kell említeni közéleti szerepvállalását, a Magyar Tudományos Akadémiát elnöklő Kodályt. Rendszerektől függetlenül védte az elesetteket, támogatta a tehetségeket, ha kellett, ellenállt az önkénynek,bízott abban a nemzetközi védernyőben, amelynek bordázatát az ő évtizedeken át mutatott saját emberi nagysága adta.
Halálának 50. évfordulóján az Erkel Színházban igyekszünk kissé azt az 1960-as londoni estét is megidézni, amelyen a mester maga vezényelte a Londoni Szimfonikusokat és a kor legnagyobb dalénekesét, Dietrich Fischer-Dieskaut. A reggel azonban az Operaházban indul, amelynek pincéjében Kodályék is átvészelték az ostromot. Ugyanazzal emlékezünk és ugyanott, ahol az ő Missa brevisét vele együtt előadták: a földszinti ruhatárban.

1. rész

Kodály-dalok

1. Műdalok

A tavasz – Brickner Szabolcs
Aludj, aludj – Brickner Szabolcs
Sappho szerelmes éneke – Simon Krisztina
Mezei dal – Simon Krisztina
Fáj a szívem – Simon Krisztina

2. Népdalok

Három út előttem – Simon Krisztina
Akkor szép az erdő - Simon Krisztina
Ne búsuljon senki menyecskéje – Simon Krisztina
Árva madár – Rőser Orsolya Hajnalka
A csitári hegyek alatt – Rőser Orsolya Hajnalka

Zongorán közreműködik: Zsoldos Bálint

2. rész

Kodály: Galántai táncok

Kodály: Két ének – Cser Krisztián

1. A közelítő tél
2. Sírni, sírni, sírni

Kodály: Budavári Te Deum

Szólisták: Brickner Szabolcs, Cser Krisztián, Rőser Orsolya Hajnalka, Simon Krisztina

Közreműködik a Magyar Állami Operaház Zenekara és Énekkara

Karigazgató: Strausz Kálmán

Karmester: Héja Domonkos
________________________________________


2017. március 6.
Kezdés ideje: 19:30


322   Búbánat • előzmény320 2017-03-05 13:18:59
Bartók Rádió közvetíti az este:

19.35 Kapcsoljuk a Zeneakadémia Nagytermét

A Nemzeti Filharmonikus Zenekar hangversenye Kodály Zoltán halálának 50. évfordulóján

Vezényel: Madaras Gergely

Közreműködik:

Kolonits Klára (szoprán)
Schöck Atala (alt),
Brickner Szabolcs (tenor),
Haja Zsolt (basszus)

a Nemzeti Énekkar (karig.: Somos Csaba)

1. Koessler: Szimfonikus változatok
2. Kodály: Magyar rondó
3. Kodály: Háry János – részletek
4. Kodály: Marosszéki táncok
5. Kodály: Budavári Te Deum (Kolonits, Schöck, Brickner, Haja, énekkar)

(Ism. március 17., 12.36)

321   macskás 2017-03-01 15:59:16
321
320   Búbánat 2017-03-01 10:19:43
Koncerttel tisztelegnek Kodály Zoltán előtt halálának ötvenedik és születésének 135. évfordulója alkalmából a Nemzeti Filharmonikusok vasárnap a Zeneakadémián.

Az emlékkoncerten, Kodály halálának előestéjén elsőként Koessler János, az elfeledett mester Szimfonikus változatok című műve szólal meg Madaras Gergely vezényletével - közölték a Nemzeti Filharmonikusok hétfőn az MTI-vel.

Kodály Zoltán gazdag életművéből a Magyar Rondó, a Háry Jánosból részletek, valamint a Marosszéki táncok, a műsor zárásaként pedig a Budavári Te Deum című oratórium hangzik el Kolonits Klára szoprán, Schöck Atala alt, Brickner Szabolcs tenor és Haja Zsolt bariton, valamint a Nemzeti Énekkar (karigazgató Somos Csaba) közreműködésével.
319   Ardelao 2016-12-16 11:12:31

Zenei Hét, 1920. szept. 29., I. évf. 1. szám - Kodály Zoltán.

„Teljesen zárkózottan el rózsadombi villájában.
Dolgozószobájában találjuk. Íróasztal előtt ül, a nyitott ablakon beárad a zöld mezők pompás illata. A falon székely szőttesek, kalotaszegi hímzések, magyar motívumokkal ékes cserépedények. Olyan a lakás, mint egy magyar népművészeti kiállítás. Az íróasztalon könyvek, kottapapír, közbül kiemelkedik egy fonográf.
— Nem szeretem, sőt határozottan kellemetlen nekem, ha foglalkoznak velem, — jelenti ki mindenekelőtt.
— Különben sem mondhatok magamról semmi olyat, ami újdonságként hatna. Szerenádomat , melyet legutóbb írtam, Waldbauerék már játszották. Berzsenyi: Közelítő tél és Ady: Sírni . . . sirni. . . című költeményeire írt dalaimat a filharmonikusok fogjak előadni a télen. Készülő műveimről pedig nem nyilatkozom, mert azokat — míg készen nincsenek — nem létezőknek szoktam tekinteni.
Kérdést intéztünk a művészhez, mint a modern magyar zene külföldön is nagyrabecsült művelőjéhez): — milyen a helyzet a magyar zenei művek exportja tekintetében?
— A háború megszakított minden kapcsolatot, mely köztünk és az antant-államok közt fennállott. A régi, nehezen szerzett összeköttetések felbomlottak. Annakidején, tíz év előtt, megboldogult Kovács Sándor kezdeményezésére egy magyar koncertet rendeztek Parisban s a külföld figyelmét itt vonta magara a magyar zene. Megismerték és megszerették a magyarokat, ettől kezdve élénk érdeklődés kísérte a magyar műveket. Külföldi művészek, zenekarok állandóan játszottak magyar zeneszerzőktől.
— Egy ízben Amerikából levelet kaptam, melyben egy Kneisel nevű művész értesít, hogy quartettemet nagy sikerrel játszotta több amerikai városban. Mivel Kneiselt nem ismertem, nevét addig nem hallottam, azt hittem valami bátor fiatalember lehet, ki úttörő munkára vállalkozott. Csak nemrég tudtam meg, hogy egyike Amerika legkiválóbb művészeinek s zenei körökben amerikai Joachimnak szoktak nevezni. Hogy miként jutott művem hozzá, máig sem tudom.
— Baj az is, hogy nálunk ma valamit kiadni, szinte lehetetlen. Legtöbb zeneszerzőnk műve kéziratban kerül csak előadasra. Én ugyan nem panaszkodhatom, mert a bécsi Universal összes műveimet lekötötte, azonban ez az állapot zeneszerzőink szempontjaból munkára serkentőnek egyáltalában nem mondható. '
Kérdésemre, mik a tervei a jövőre nézve, előadja:
— Jelenleg, mint köztudomású, szabadságon vagyok. Dolgozom, munkálkodom. Az országot elhagyni semmi körülmények között nem fogom. Német, sőt francia nyelven is tudnék előadásokat tartani, ennek dacára kivándorlásra nem is gondolok. Különben is itt tart az a munkám, amit Bartók Bélával együtt évek óta folytatok: a magyar népdalok gyűjtése. Mondhatnám minden nép összegyűjtötte dalait, még a morvák is, — s az asztalán fekvő vaskos kötetre mutat, — csak mi hagyjuk veszendőbe menni ősi dalainkat. Pedig ilyen gyűjtemény •ékes tanúsága lenne a külföld előtt a magyar nép zenei kultúrájának. Amellett meggyőződésem szerint ugyanazt a hatást gyakorolná a zenére, mint annak idején a népköltés megismerése az irodalomra. Sajnos, igen sok nehézséggel kell küzdenem, támogatást sehonnan sem nyerek. Pedig a már összegyűjtött anyag kiadásához legalább egymillió korona lenne szükséges. Hogy ez az összeg honnan s mikor kerül majd elő, nem is sejtem. Fő, hogy az anyag együtt legyen. Ezért kell folytatni a gyűjtést, bármennyi áldozattal jár is, mert félő, hogy a mai generációval kivesz a régi hagyományok jó része is, a fiatalok nem éneklik már apáik dalait s félő, hogy az utódok már ismerni is alig fogjak őket.
— A gyűjtött anyag egy kis részét, az úgynevezett „Siratóénekeket" a Rózsavölgyi cég meg az idén kiadja. Hogy a többi mikor kerül sajtó alá, a jó ég tudja.
— Maga a gyűjtés úgy történik, hogy felkérem a falu egyik intelligensebb emberét, ahol tanító van, rendesen ezt, hogy hívja össze azokat az embereket, kik énekelni tudnak. Ezekkel azután megismerkedem, megnyerem a bizalmukat, a tőlük hallott s a gyűjteménybe még fel nem vett dalokat fonografírozom, vagy lekottázom. Persze igen sok humoros eset adódik elő ily alkalmakkor. Olyik megkérdezte tőlem, hogy melyik színházban fogják énekelni, amit ő a fonográfba énekelt, a másik meg, hogy sokat keresek-e vele, hogy dalaikat összegyűjtőm. Sehogysem akarjak elhinni, hogy nincs valami huncutság a dologban.
— A gyűjtött anyag feldolgozásánál a hasonló dallamok egymás mellé kerülnek.
Zárkózottsága teljesen felenged s ő, aki mikor önmagáról, saját műveiről esett kérdés, ugyancsak fukarkodott a szóval, most lelkesülten beszél. Hangját átfűti a meggyőződés ereje, amikor kijelenti:
— Ezt a munkát folytatni kötelesség .
Búcsúzás előtt megkérdezzük még, melyik művét szereti legjobban. Mosolyogva válaszol:
— Azt, amit még csak a jövőben fogok megírni.

M. K.”
318   Ardelao 2016-12-16 00:30:55

134 évvel ezelőtt, ezen a napon született Kodály Zoltán dr.

Részletek Falk Géza: „A Magyar Muzsika Mesterei” című könyvéből, Kodály Zoltánról.

Dante Könyvkiadó, Budapest, 1937.

„Kodály Zoltán a ma magyar muzsikájának első elhivatott költője. Útját küldetésének láthatatlan erői irányították. Amit Kazinczy, Erkel, Mosonyi, Liszt és ki nem mondva még sokan megálmodtak, és amit Wagner a dolgok elevenjére tapintó biztonságával egyik - Ábrányihoz intézett - levelében kívánatosnak tartott: a népi zenekincs és a műzene egyesítését, azt Kodály keltette életre. Alkotó, teremtő és látnoki erejével vágott utat a még bozótos, folyondáros, tövises, gazzal teli őserdőben, majd ormótlan hegyeket járt meg, hogy nemzete muzsikájára ráleljen.

Bartók háromgyökerű és forradalmi zenéjével szemben Kodály muzsikája egy gyökérből nőtt ki, és higgadtabb mérsékletű. Bartók előbb mindent összetört, hogy egyéni és egyedüli haladását semmi se korlátozza. Kodály a múlt maradandó értékeit szívesen átvette, és költészetének koronájába több régi, kincset érő drágakövet helyezett. Bartók messzi a jövőbe nyúló művészete számára a ma embere csak alapot jelent, és így a meg nem értés nem zavarja. Kodály népi gyökerű, mérsékeltebb és gyakorlatibb művészete már a ma emberének akar általános gyönyöröket szerezni. Bartók egy új művészet sikeréért harcol. Kodály nemzetének önálló művészetét akarja diadalra vinni. Bartók új művészete új kifejezőeszközöket kíván. Kodály művészete csak a muzsika magyarságát hangsúlyozza, és így eszközeiben nem szakad el a múlttól. Már a jelenben elért győzelmét ennek tulajdoníthatjuk. .....

Kodály Zoltán 1882. december 16-án, Kecskeméten született. Iskoláit Kecskeméten és Nagyszombaton végezte. A Zeneakadémián Koessler növendéke. A német mester alaposságát, nyugati műveltségét tisztelő Kodály elgondolkodik az elhangzó germanizáló művészi elvek felett, valamint az Operaház és a Filharmóniai Társulat idegenszellemű vezetése és műsora is feltűnik neki. Cselekvőereje ekkor mozdul meg. …..

Tanulmányainak befejezését (1906) „Nyári este” című zenekari művével ünnepli meg. Ebben a kompozícióban már a magyar muzsika új hangja él, és a közben -1905-ben Mátyus-földön (a mai Szlovákia területén található, megj.: A) - végzett népdalgyűjtői munkásságának leszűrt eredményeit hímesen beleszövi - a meglepetést és vitát keltő - első zenei vallomásába.

Ebben az évben köt örök és értékes barátságot Bartók Bélával. Eszmei közösségük mély vitáiban merülnek fel lelki szemük előtt a magyar muzsika elérendő körvonalai. A nyugati műveltséget megszerezni és annak kipróbált pillérein felépíteni a tiszta magyarságú műzenét, ez a legközelebbi feladat. Az érintetlen népdalkincset összegyűjteni, tudományos rendszerbe foglalni és annak értékeit a műzenén át a végpusztulástól megmenteni, valamint épp ezen, népi értékek szűzi tisztaságával zenénket újjáteremteni, ízében, hangjában és végül stílusában magyarrá tenni, ez kettőjük elhivatottsága.

Kodály „A magyar népdal strófaszerkezete” című munkájával doktorál, és a nagy küzdelemhez erőt gyűjteni, a végső győzelemhez szükséges szellemi felsőbbséget megszerezni Nyugatra utazik. Berlinben, Párizsban edzi szellemét, és okulva Debussy sikeres gall győzelmén, még fanatikusabban hisz a magyar faj győzelmi lehetőségeiben.

Lélekben, szellemben és kultúrában megerősödve tér vissza hazájába, hogy önként vállalt küldetését teljesítse. Bartókkal együtt és párhuzamosan bejárja a felvidéki, erdélyi, a csángó lakta falvakat és a város mindent beszennyesítő álkultúrájától legtávolabb fekvő tanyákat. Több ezer dallamból álló kinccsel tér vissza a fővárosba. A falvak életében szerzett tapasztalatok, átélt élmények és a dallamokból kiáradó üde illat gazdagságától megittasulva lát hozzá a rengeteg anyag áttanulmányozásához és rendszerbe szedéséhez. Most látja csak, hogy vállalt küldetésének teljesítésében mily kincsek segítik, és lázas örömmel élvezi új utakon haladó munkáját.

1907-ben az Akadémia tanárává nevezik ki, és így közvetlen alkalma nyílik tapasztalatainak, gondolatainak és művészi elveinek közlésére. Bár szűkszavú, hűvös és tartózkodó, mégis évről-évre nő pedagógiai hírneve, amit tárgyilagos nevelőereje, éles megvilágító képessége, mindig a dolgok lényegére mutató határozottsága és széles látókörű kivételes műveltsége vált ki.

Pedagógiai tevékenysége nem gátolja tudományos és alkotó munkásságában. A népdalok szerkezetéről, skálájáról, ősi egységéről, a múlt hiányairól és hibáiról, a jelen küzdelmeiről, felesleges művészeti vívódásairól, a jövő megalapozásáról, a városi lakosság zenei érdeklődésének és műveltségének a népdal értékeivel való és lehető megmozdításáról és fejlesztéséről, az általános magyar zenei klasszicizmusáról és sok minden más művészi kérdésről ír, beszél, magyaráz. Eszméi terjednek, hitvallását mind többen magukévá teszik, és művei egyrészt ünneplést, másrészt vad vitát váltanak ki. A magyar népdal ősi pentatonikus (öthangú skálarendszer) dallamvonalából és a régi - egyházi - népi hangnemek jellegzetes keretén belül épülő melódiák, amelyeket szintén a népdalból eredő gazdag és kimeríthetetlen ritmikai változatosság hat át, általános felfigyelésre késztetik a zenevilágot. Épp így szélsőséges érzést keltenek harmóniái és színkombinációi is, amelyek már nem a germán függőleges és merev akkordikus gondolkodás, hanem az ősi magyar dallamból eredő, sajátosan magyar zenei nyelvezet termékei. Kodály nem vetette el a régi esztétikát, nem képzett új dallamokat, harmóniákat és ritmus-ütem kombinációkat, mint Bartók tette, hanem a nyugati zenei fejlődés rég lezajlott klasszikus periódusaival egyenértékű, de más kivitelű, jelenbeli magyar klasszicizmust készített elő, amelynek építőanyagai a népdal gazdag dallam- és ritmusvilága és az ezekből kiváltódó, egyénien magyar harmóniák. Ezek a harmóniák bátor és merész hangzásúak, de semmiképp sem lépik túl az ősi esztétika fejlődő és változó képleteinek határát. A régi magyaros dallam is kényszeredve tűrte a germán kíséretet. A magyar dallam természete azonban semmiképp sem bírja. A haladók és fogékonyak Kodály mellé álltak, a maradiak és begyepesedett fejűek pedig a „régi jó világot” követelve dorongolták Kodály magyar muzsikáját. …..

Útját ezután már diadal és dicsőség kíséri. Magyarországgal megtelt lelkét az elismerés és így a magyar muzsika diadala új munkára ihlette. A népi kincs érvényesítésére a színpad egységesítő- és a kórus nevelőerejét kapcsolja művészetéhez. A zenekar színpompájához is utat talál, és megszületnek a nagy és kis művek, a magyar-muzsika egységes stílusának klasszikus szépségei. ………………………

Lassú munkás, de annál alaposabb és a részletekig aprólékos. Igazi ötvösművész. A legkisebb díszítőelem kifaragását épp oly műgonddal végzi, mint az egész forma vonalának megrajzolását. Higgadt, megfontolt, meggondolt és szűkszavú. Mindig annyit mond, amennyit a lényeg kíván. Invenciójával a mű javára takarékos, helyesen gazdálkodó, és így alkotásai világosak, áttetszőek, levegősek, és imponálóan arányosak. Leszűrt technikája és kiforrt stílusa minden ősi túláradást, fékeveszettséget vagy oktalan érzelgősséget szűk mederbe szorít. Formaművészete – miképp Bartóké is – egybeolvad a mű stílusával, azaz minden műhöz az éppen szükséges formát alkotja meg. Hangszerelő művészete is minden hiú vagy hangos elemtől mentes. Miképp dallam-, harmónia-, ritmus- és hangszínvilága is a magyar népdalból nőtt ki, éppúgy zenekari hatásait is a nagy egység irányítja, amelyeket a mű jellege szerint szab meg, vagy máskor a falu hangszereinek színét-rajzát kelti életre, és ha a mű nagyvilági hangot kíván, akkor délcegen feszítenek fényes szólamai. De sablonba sohasem esik, a hétköznap „gyakorlati zenéjének” „rutin-„fogásait messze elkerüli, és egyhangúságban még ütemekre sem fullad. Zenei ideálképe Debussy, akinek végtelen művészi gazdagságában méltó példát lát. Miképp ötvösművészete is Debussyre emlékeztet. …………...

Végezetül, Kodály, mint nemzetének elhivatott költője, saját élményében az egész nép érzéseit, szomorúságát, gyötrelmes sorsságát adja. Tehát, a nemzet lelke általa nyilatkozik meg. Egyetemes átfogó szelleme ismét a múlt kényszerű mulasztásait pótolta, megalkotván zsoltárában a Nyugat évszázados dicsőségének méltó magyar párját.
Kodály művészi halhatatlansága a magyar nemzet művészi öröklétét biztosítja.”


317   Edmond Dantes • előzmény310 2016-12-13 08:53:33
Kedves Klára, szerintem mindenkinek "csak ennyi jutott", mert egységes volt az ének-zene oktatás. Biztosan nem (volt) alkalmas módja a zene megszerettetésének, én sem az iskolában szerettem meg a (főleg komoly)zenét. Aki pedig zenész lett, tutira nem az iskolai ének-zene oktatás és a Kodály-módszer jóvoltából.

Szerintem is szűkek e rovat keretei arra, hogy az ének-zene, testnevelés, rajz és (ahogy az én időmben nevezték) "gyakorlati foglalkozás" tantárgyak oktatását, oktatásban elfoglalt helyét megbeszéljük. Annyi talán megengedhető és belátható, hogy ezeket a tárgyakat valamiképpen elkülönítve kellene oktatni az ált. és középiskolákban sőt a felsőoktatásban is, ahol ami ezek közül azokban még "oktatva van".
Sok gyerektől-fiataltól egyszerűen nem várható el, hogy énekelni tudjon, szépen-ügyesen rajzoljon, "lógni tudjon a szeren" és készsége legyen pl. kézimunkázni, fát-vasat megmunkálni mint az én időmben vagy műszaki rajzolni, ami nekem jutott osztályrészül a gimnáziumban...nyelvi tagozatos = humán osztályban. Arra viszont alkalmasak ezek a tantárgyak és számonkérésük, hogy lerontsák a tanuló előmenetelét és ami ennél sokkal rosszabb, adott esetben (mert nem jeleskedik egyikben-másikban-netán egyikben sem) frusztrált, kinevetett, leszakadó gyerek--->felnőtt váljék belőle.
316   Momo 2016-12-12 10:01:52
Ádám Jenő

"Kulcsszerepet játszott a „Kodály-módszer” kidolgozásában és gyakorlatba ültetésében. Fő pedagógiai művében, az 1944-ben megjelent Módszeres énektanításban már szerepeltette a később Kodály-módszerként világszerte elterjedt metódust (Ádám Jenő ezt „magyar metódusnak” nevezte)."

(portréműsor)
315   Cilike 2016-12-12 08:06:51
Az én gyerekeim nagyon nehezményezik, hogy hetente 1, azaz EGY énekórájuk van. Jó, hogy persze a zenetanulás azon kívül van, de az iskolai oktatásba ennyi fér. Elég baj.
314   IVA • előzmény312 2016-12-12 07:21:22
Én is erre gondoltam: hogy közben elmúlnak az éveink, elmúlik az élet.
313   lujza • előzmény309 2016-12-12 02:31:25
Megnyugtatlak, sehol sincs reggel 8-kor énekóra, ha van egyáltalán. Manapság az ének-zenei osztályokba is már csak 3 jut hetente. Szolmizálás viszont van, az unokám kimondottan élvezi, én meg azt, amikor az apja is bekapcsolódott, és ketten együtt mutogattak.
312   Héterő • előzmény311 2016-12-12 01:25:09
Sajnos, nagyon véges
az emberi élet.
311   IVA • előzmény308 2016-12-12 01:20:54
Csak lassan, lassan, türelem – ahogy Sybill mondja.
310   Klára • előzmény309 2016-12-11 12:14:48
Kedves E.D. sajnálatos, hogy Önnek annak idején csak ennyi jutott, nyilván a tanerő (szándékosan nem pedagógus)és nem a módszer hibája! Persze, a szolfézs is benne van, mert kottát olvasni másképp nem lehet. De ami még ezen kívül, arra kevés ez a rovat. Érdekes lenne külön lapon nyitni vitát arról, miért alkalmazzák világszerte, miért elsődleges zenetanítási módszer a Távol-Keleten, miért mondja egy szakértő pszichológus és agykutató, hogy készségtárgyként olyan agyi funkciókat mozgat és fejleszt, melyek az egész agyi tevékenységére kiható fejlődést eredményeznek? Nem beszélve arról az apró hatásról, hogy bevezet a zene alapelemeibe, megtanít hallgatni és élvezni a zenét, stb. Nem utolsósorban megismertet a magyar népzene, népi zene kincseivel, mely valahol mégiscsak a magyar kultúrkincs része (legalábbis kellene, hogy legyen!)Persze, mint mindenhez, ehhez is két dolog kell: elkötelezett pedagógus érdeklődő diák. Két hete olvastam KOCSIS ZOLTÁN utolsó interjúinak egyikét, Ő szintén sz iskolai zeneoktatás fejlesztését, horribile dictu a Kodály-módszer visszavezetését fogalmazta meg célként, mondjuk akár egy stadion építésének beáldozása árán is. Én speciel annak idején egy életre szóló alapot kaptam a zene megértéséhez, megszeretéséhez, a művészi zene a -bocsánat- gagyi megkülönböztetéséhez. Szándékosan nem "komoly" és "könnyű" jelzőt használtam, mert ilyen megkülönböztetés nincs!
309   Edmond Dantes • előzmény299 2016-12-11 11:23:24
Ha a "Kodály-módszer" azt is tartalmazza, hogy ált. iskolai énekórákon, lehetőleg reggel nyolckor énekeltetik a Hej Dunárólt meg a Komáromi kisleányt meg kézzel mutogatják a dóremifászólátidót (nekem ez az énekóra-"sors" jutott osztályrészemül, akkor a Kodály-módszert sürgősen el kell törölni a föld, de legalábbis az iskolák "színéről" és a helyét sóval behinteni. Aztán lehet emlékművet emelni a Kodály-módszernek meg az ő szellemi kulturális örökségének...Addisz-Abebában.
308   parampampoli • előzmény305 2016-12-11 09:30:29
Én azt szeretném már látni, hogy Anger "borul meg" végre.
307   IVA 2016-12-11 05:02:03
Lehet ám menni Háry Estélyre is. Karácsonyi kedvezménnyel olcsóbban számítják meg.
Biztosan igen előkelő rendezvény, mert olyan dolgok is lesznek, amiket valószínűleg kész lehetetlenség magyarra fordítani: welcome pezsgő & finger food (or) backstage party. (Vigyázat, nem mindenkinek!) A finger foodban az is kérdéses, hogy az elefánt vagy az egér ujjáról nevezték-e el, mert aszerint tudnám kiszámítani, hány katonát ehetek meg 110 vagy 88 ezerért otthon: Anger Ferenc és Solymosi Tamás ízlésvilágától távol.
306   IVA • előzmény304 2016-12-11 04:19:11
Majd? Az az Erkel Színházban 2013. október 6-án bemutatott, oda is a debreceni Csokonai Színházból átplántált rendezés lesz. Háromszor néztem meg az Erkelben, ötszörös árért az Operában kihagyom.
305   IVA • előzmény303 2016-12-11 04:17:29
Miért neee? Nem találnád izgalmasnak, ha ezúttal Janival és Örzsével (vagy Mária Lujzával) borulna fel a kanapé? Esetleg hármukkal...
304   lujza • előzmény303 2016-12-11 02:10:57
Nyugi, az Operában Vidnyánszky rendezi majd!
303   parampampoli • előzmény301 2016-12-10 23:23:02
Neeeeeeeeeeeeee !!!!!!!!!!!!
302   eccerű • előzmény299 2016-12-10 23:14:55
Hallgatni arany.
301   IVA 2016-12-10 04:18:00
Anger Ferenc-rajongóknak

„[i]A Háry János tehát nem pusztán egy találékonyan, zenében elmesélt, színes és kacagtató történet, hanem – mind színpadi lehetőségeit, mind mélyebb értelmét tekintve – egy rendkívül összetett darab, mely újra és újra gondolkodóba kell hogy ejtsen minket. Ehhez a közös gondolkodáshoz igyekszik új szempontokat adni Anger Ferenc rendezése.[/u]”
300   macskás 2016-12-02 20:40:05
300
299   Klára • előzmény298 2016-12-02 20:23:34
Most már "csak" a hazai iskolai oktatásba kellene visszavezetni és ismét alkalmazni!
298   szálkák 2016-12-02 19:30:31
Tisztelőknek, rajongóknak!
297   Búbánat • előzmény296 2016-09-28 23:06:19
Székely fonó lengyel rendezésben
296   Búbánat 2016-09-28 23:02:27

[url] http://magyaridok.hu/kultura/szekely-fono-lengyel-rendezesben-1034692/; SZÉKELY FONÓ
lengyel rendezésben [/url]

www.magyaridok.hu
Szilléry Éva, 2016. SZEPTEMBER 28. SZERDA 12:21

"A tizenkilenc népdal egy nagy drámai ívben szólal majd meg, amelyek az alapvető emberi érzések által egyetemessé lesznek – mondta a világhírű Michal Znaniecki lengyel rendező az Opera magyar évadának első hazai vonatkozású nagyszínpadi bemutatója kapcsán. Kodály Zoltán Székely fonója október 1-jén kerül a közönség elé. Ez az első alkalom, hogy a Székely fonót nem magyar származású rendező állítja színpadra, de az előadás különlegességét fokozza, hogy az egyes részeket Pál István Szalonna és bandája autentikus népzenével vezeti fel."
295   Búbánat 2016-03-23 11:40:25
A Bartók Rádióban ma kora délután meghallgathatjuk a Zeneakadémián előadott Kodály-, Gounod-koncert hangfelvételét:

12.36 – 13.49: A Magyar Rádió Szimfonikus Zenekarának és Énekkarának (karig. Pad Zoltán) hangversenye

Zeneakadémia Nagyterem, 2016. március 11.

Vezényel: Vásáry Tamás

Hintalan-Mondok Yvette – szoprán
Kertész Mónika – alt
Varga Donát – tenor
Rácz István – basszus

1. Kodály: Budavári Te Deum

2. Gounod: Szent Cecília mise
294   eccerű • előzmény293 2016-03-07 08:31:28
Nem vagyok kommunistázós típus, de Balázs Árpád bemutatóval ünnepelni kerek Kodály évfordulót nem igazán elegáns.
293   Búbánat 2016-03-06 13:22:31
Tegnap tartották meg Balatonfüreden az 50. Kodály Emlékhangversenyt

Szép hagyomány Balatonfüreden a városban működő, kórusok, iskolák, közreműködésével, immár 50. alkalommal megrendezésre került Kodály Emlékhangverseny.

1967-ben Horváth Ernő karnagy rendezte meg először az emlékhangversenyt, azóta minden évben színpadra állnak a város kórusai. Ez évben március 5-én, az Anna Grand Hotel Dísztermében csendült fel az ének Balatonfüreden.

A hangverseny résztvevőit dr. Bóka István, Balatonfüred város polgármestere köszöntötte

Ünnepi beszédet mondott: Tillai Aurél professor Emeritus, Érdemes művész

Díszvendég: Kodály Zoltánné Péczely Sarolta énekművész

A programban egy Ősbemutatóra is sor került:

Balázs Árpád - Berzsenyi Dániel: Él a nemzet!
Vezényelt: Balázs Árpád zeneszerző, Balatonfüred város díszpolgára

Fellépett kórusok:

• Református Általános Iskola Balatonfüred Kiskórusa
• Balatonfüredi Eötvös Loránd Általános Iskola Kórusa
• Református Általános Iskola Balatonfüred Nagykórusa
• Radnóti Miklós Általános Iskola Gyermekkara
• Lóczy Lajos Gimnázium és Két Tanítási Nyelvű Idegenforgalmi Szakközépiskola Kamarakórusa
• Balatonfüred Város Vegyeskara
• Bem Emlékkórus
292   Búbánat • előzmény290 2015-10-13 10:43:34
A Kodály Intézet és a Nemzetközi Kodály Társaság jubileumi koncertje

(Zeneakadémia Nagyterem, 2015. október 1.)

Az első negyven év

1. Fölszállott a páva - változatok magyar népdalra
2. Szólószonáta
3. Budavári Te Deum)

Az október elsejei koncert - amit élőben közvetített a rádió – ismétlése hangzik el ma délben a Bartók Rádióban (12.05 – 13.30).
291   Búbánat • előzmény290 2015-10-01 17:08:37
"Az emberiség boldogabb lesz, ha megtanul zenével élni, s aki valamit is tett ez irányban, már nem élt hiába" - vallotta Kodály. Az elmúlt évtizedekben a Kodály Intézet és a Nemzetközi Kodály Társaság is sokat tett azért, hogy ez a gondolat a gyakorlatban is tovább éljen, és közvetve vagy közvetlenül minél több ember számára teremtse meg a zenével való találkozás, a zenével teli élet lehetőségét. A reprezentatív koncertet Kodály Fölszállott a páva című népdalra írt kompozíciója nyitja, mely az ősi magyar dallam és az Ady által képviselt modern költészet hatásait egyesíti. Ezt követően a Szólószonáta hangzik el a Budapesti Fesztiválzenekar szólamvezetője, Szabó Péter előadásában. Végül a Psalmus Hungaricus testvérdarabjaként számon tartott Budavári Te Deum lesz hallható, mely Kodály egyéni stílusát és az őt ért zenetörténeti hatásokat egyedülálló módon foglalja monumentális formába. A koncerten a Kodály Filharmonikusokat, valamint a Debreceni Kodály Kórust Erdei Péter vezényli.
290   Búbánat 2015-10-01 11:18:56
Ma este a Bartók Rádióban:

19.35 – kb. 22.00 Kapcsoljuk a Zeneakadémia nagytermét

A Kodály Intézet és a Nemzetközi Kodály Társaság jubileumi koncertje. Az első negyven év

1. Fölszállott a páva - változatok magyar népdalra (Kodály Filharmonikusok Debrecen, vez. Erdei Péter),

2. Szólószonáta (Szabó Péter - gordonka),

3. Budavári Te Deum (Wierdl Eszter - szoprán, Schöck Atala - alt, Fekete Attila - tenor, Jekl László - basszus, Új Liszt Ferenc Kamarakórus, Kodály Kórus és Filharmonikusok Debrecen, vez. Erdei Péter)

Ünnepi beszédet mond Dr. Nemes László Norbert, a Kodály Intézet igazgatója és Michalis Patseas, a Nemzetközi Kodály Társaság elnöke
289   Búbánat 2015-03-07 12:04:52
Bartók Rádióban hallgathatjuk ma kora délután:

13.39 – 14.30 A Győri Filharmonikus Zenekar hangversenye

Győri Kisfaludy Színház, 1975. december 1. - részletek

Vezényel: Erdélyi Miklós

Km. Korondy György - ének és a KISZ Központi Művészegyüttes Énekkara

1. Weiner: Magyar szvit

2. Kodály: Psalmus Hungaricus (Korondy, énekkar)
288   Búbánat • előzmény287 2014-09-09 21:42:36
Ezeknek én is örülök, de azért szeretném már végre látni és megvenni az év elejére ígért Erkel102 duplalemezt is! Miért késik ennyire, vajon...?
287   Janus • előzmény285 2014-09-09 19:50:27
De folytatódik az Erkel operák kiadása, ha minden igaz plusz kijön A tenor is. Azért én ezeknek örülök, hogy az Opera új operafelvételeket készít és jelentet meg.
286   Sipi • előzmény285 2014-09-08 23:30:13
Mondjuk ha az Opera valóban exkluzív kiadványokat akarna megjelentetni, én tudnék még ötleteket adni hozzá, például a füzetbe még több képet vagy esetleg egy "így készült" kisfilmet tartalmazó DVD-t még a tokba...
285   Sipi 2014-09-08 23:27:42
Már egy ideje kapható a Háry János az Opera kiadásában, én pár hete vettem meg. Nem ismertem a művet korábban, nem hallottam a Ferencsik-féle felvételt sem, de ez semmiben nem keltett hiányérzetet és nagyon tetszett. A szereplők mind az énekes részekben mind a prózában nagyon jók. A kiadvány minősége pazar, továbbra is a nagy műanyag tokban kapjuk a lemezeket külön ismertetővel és külön szövegkönyvvel.

A hangminőség is remek (az MÁO 001-es jelzésű Bánk Bán óta egyértelműen fejlődik az operaház lemezeinek hangi színvonala), csak egy kicsit a prózai részek vannak hangosra véve, a szövegérthetőség mindenhol kiváló. A felvétel helyszíne ezúttal nem az Erkel Színház, hanem a MÜPA, a hangzás tere tágas és áttetsző. A hangeffektusokkal is ízléssel bánnak a készítők, én pozitívumnak tartom, hogy alkalmaznak ilyesmit.

A következő Opera CD sajnos nem a Székely fonó lesz, pedig abból is elkelne már egy technikailag korszerűbb kiadvány (nem lebecsülve a régi értékeit).
284   Búbánat 2014-05-28 21:10:20

Depardieu szerződött a szegediekkel

MNO, 2014. május 28., szerda 14:57, frissítve: szerda 15:08 , forrás: MTI-MNO, szerző: Grund

Aláírta a Szegedi Szabadtéri Játékokkal kötött megállapodást Gérard Depardieu. Ő játssza nyáron Napóleon szerepét Kodály Zoltán Háry János című daljátékában.
283   Búbánat 2014-04-04 10:56:09
Ma este a Bartók Rádióban

19.35 – 20.56 Az MR Szimfonikusok Kodály-hangversenye

Vezényel: Dénes István

1. Galántai táncok

2. Fölszállott a páva - változatok magyar népdalra

3. Marosszéki táncok

4. Psalmus Hungaricus (km. Fekete Attila - ének, MR Énekkar, karigazgató: Somos Csaba),

Zeneakadémia Nagyterem, 2009. április 10.

(Ism. április 16., 12.05)
282   Búbánat 2013-12-12 13:17:19
Éjjel a Duna Tv-ben

23.45 - 1.20:
MüpArt classic - "Hommage' a Kodály Zoltán művei a Művészetek Palotájában"

Elhangzik:

- Kodály: Galántai táncok (Záborszky Kálmán, Zuglói Filharmónia - 2012. február 19.)
- Kállai kettős (Kocsis Zoltán, Nemzeti Filharmonikusok - 2011. március 24.)
- Pangue Lingua (Fassang László – orgona, Nemzeti Énekkar – 2010. március 23.)
- Fölszállott a páva - változatok magyar népdalra (Kocsis Zoltán, Nemzeti Filharmonikusok – 2009. január 33)
- Budavári Te Deum - Km. Bazsinka Zsuzsanna (szoprán), Wiedemann Bernadette (alt), Juhász Tamás (tenor), Nagy Zoltán (basszus), a Nemzeti Filharmonikusok, a Nemzeti Énekkar (karigazgató: Antal Mátyás), Vezényel: Kocsis Zoltán - 2011. március 24.

Operatőr: Homonnay Viktor
Szerkesztő: Várbíró Judit

„Igazi örökzöldek szólalnak meg a MüpArt Classic Kodályra emlékező adásában, a zeneszerző-zenepedagógus
közelgő születésnapja alkalmából. A legjobb, legnépszerűbb szimfonikus-oratorikus népzene-feldolgozások szólalnak meg olyan egyházi kompozíciókkal, amelyek között amatőr énekkarok számára is megvalósítható kórusmű is található. Így formálódik teljessé a népzenét gyűjtő és feldolgozó, a kiváló zeneszerző és a világhírű, a hungarikumot jelentő zenepedagógiai módszer kidolgozójának születésnapi portréja.”
281   Búbánat 2013-12-01 12:37:19
Önéletrajzát írja Kodály Zoltán bizalmasa

Kilencven esztendős Eősze László

MNO, 2013. november 30., szombat 15:30, frissítve: szombat 17:16 , szerző: Vig György

Kilencven éves korában az emlékiratain dolgozik dr. Eősze László zongoraművész, zenetudós, kiadó igazgató, a Magyar Művészeti Akadémia Zeneművészeti Tagozatának rendes tagja. Van mire emlékeznie, hiszen majd másfél évtizedig dolgozhatott Kodály Zoltánnal, és harminckét esztendeig irányította a magyar zeneműkiadást. Hét forrásértékű Kodály életrajzi kötete és számos tanulmánya mellett Wagnerről, Verdiről, Liszt Ferencről írott munkái is megalapozták nemzetközi hírnevét.

„[…] Írt egy cikket az ötvenes évek elején, az volt a címe: Százéves terv. Ha az valóra válik, akkor ma minden iskolában természetes lenne a mindennapos énekóra. Akkoriban gomba módra szaporodtak a zeneiskolák, ének-zenei általános iskolák. Ma már csak néhány működik. Szerencsére még van néhány kiváló karnagy, énektanár – azért nem sorolom a neveket, mert nem szeretnék senkit megsérteni azzal, hogy esetleg kifelejtem. De együtt sem képviselnek akkora tekintélyt, mint Kodály Zoltán. Kádár János megkérdezte tőle, mit szeretne a születésnapjára – kocsit adjunk vagy inkább egy villát? „Semmi ilyesmi nem kell nekem. Heti egy énekórát kérek a gyerekeknek” – válaszolta.”
280   Búbánat 2013-08-06 11:03:08
Bartók Rádió, ma délelőtt 10.00 – 12.00 Hang-fogó

1. Dvorák: A vadgalamb - szimfonikus költemény (Skót Nemzeti Zenekar, vez. Neeme Järvi)
2. Mahler: Gyermekgyászdalok - dalciklus Friedrich Rückert verseire - a) Már újra kél a napsugár, b) Most értem én, c) Anyukád, ha ajtómon belép, d) Csak egy kis sétára térek, e) Ily rút időben (Anne Sofie von Otter - mezzoszoprán, Bécsi Filharmonikus Zenekar, vez. Pierre Boulez)
3. Janacek: Szvit (Norvég Kamarazenekar, hangversenymester: Iona Brown)

4. Kodály: Magyar népzene - IV. füzet –
a) Barcsai, b) Kádár Kata, c) A nővérek, d) Tücsök lakodalom, e) Zöld erdőben, f) A három asszony, g) Most jöttem Erdélyből, h) Cigány nóta

Korondi Anna – szoprán
Meláth Andrea - mezzoszoprán
Németh Judit – mezzoszoprán
Wiedemann Bernadett – alt
Brickner Szabolcs – tenor
Bretz Gábor – basszus

Zongorán közreműködik: Vásáry Tamás

5. Dohnányi: Ruralia Hungarica Op. 32/b (MR Szimfonikus Zenekara, vez. Lehel György)

A mikrofonnál: Schaefer Andrea

Szerkesztő: Bánkövi Gyula
279   Búbánat 2013-03-14 22:54:57
A Bartók Rádió holnap délelőtti adására hívom fel a figyelmet:

9.05 – 11.00 Hang-fogó

1. Bartók: Magyar képek - a) Este a székelyeknél, b) Medvetánc, c) Melódia, d) Kicsit ázottan, e) Ürögi kanásztánc (MR Szimfonikus Zenekara, vez. Erdélyi Miklós)
2. Weiner: Concertino zongorára és zenekarra (Sebők György, Weiner-Szász Kamaraszimfonikusok, vez. Varga Tibor)

3. Kodály: Székely fonó - egyfelvonásos daljáték

Szövegét - népdalokból és népballadákból - a zeneszerző állította össze.

Vezényel: Ferencsik János

km. MR Énekkara (karig. Sapszon Ferenc) és a Budapesti Filharmóniai Társaság Zenekara

Szereposztás:

Háziasszony - Komlóssy Erzsébet (alt)
Kérő - Melis György (bariton)
Fiatal legény - Simándy József (tenor)
Szomszédasszony - Barlay Zsuzsa (alt)
Fiatal leány - Andor Éva (szoprán)
Nagyorrú bolha - Palcsó Sándor (tenor)

A mikrofonnál: Schaefer Andrea

Szerkesztő: Bánkövi Gyula
278   Búbánat 2012-12-19 00:14:12
Szeghalmi Elemér újságíró, író (1951-től 1987-ig a Magyar Állami Operaház énekkarának tagja, 1978-87 között szólamvezető) szép megemlékező cikket írt a százharminc éve született Kodály Zoltánról. „A magyar lélek székely kapujában” című írása az Új Ember 2012. december 16-i számában olvasható.

Egykor a hetilap kulturális szerkesztői munkája mellett, ma külső munkatársként, fáradhatatlanul írta-írja a lapba irodalmi-zenei témájú cikkeit, jegyzeteit. Írásai egy része könyv alakban is megjelent. Pl. a Házy Erzsébetről és más „operístákról” (Svéd Sándor, Székely Mihály, Gyurkovics Mária, Simándy József, Ferencsik János, Oláh Gusztáv, Nádasdy Kálmán, Udvardy Tibor, Joviczky József, Moldován Stefánia, Kövesdi Károly, Erdei Gyula) írt magvas sorai máig élvezetes olvasmányok számomra.
Hadd idézzem legutóbbi, Kodály Zoltánra emlékező, a személyét és alkotói életművét méltató írása utolsó bekezdését:

„... Személyes élményem marad: 1962 karácsonya előtt Kodály Zoltán születésének nyolcvanadik évfordulójára az Operaház felújította a Háry Jánost. Színes, kitűnő rendezés és szcenika, kiváló művészek, élükön a felejthetetlen címszereplővel, Melis Györggyel. A férfikar számára újdonságot jelentett, hogy a népszerű Toborzót az eddigi unisono helyett osztott szólamokra írta át a mester. Az operaházi énekkar igen jó erőkből állt annak idején, és az ünnepi repríz lázától szinte mámorosan énekeltük az új hangzású betétet. A tanár úr lejött a színpadra előadás után és – bár nem tartozott a könnyen dicsérők sorába – jellegzetes magas hangján köszönetet mondott a közreműködőknek a pontos és erőteljes hangzásért. Már csak néhányan élünk az akkori előadás résztvevői közül. Máig ritka kitüntetésnek érezzük ezt a gesztusát.”

Szeghalmi Elemér írásában még előzőleg kitér a daljáték 1926-os operaházi sikeres bemutatójára, „amellyel kapcsolatban Kodály így nyilatkozott: - Most először szólaltak meg az Operaház színpadán a magyar nép dalai. Bár fakadna nyomukban egy kevés szeretet az ország legárvább gyermekei iránt.”
277   Búbánat • előzmény275 2012-12-19 00:13:10
Igazad van: orgona (a neten – ahonnét kimásoltam - tévesen szerepel a zongora) – a kórusunkkal mindig orgonakísérettel szólal meg a Magyar mise.
276   virius • előzmény272 2012-12-18 15:08:47
A koncert elnevezéssel kapcsolatosan: jó 30-35 évvel ezelőtt hallottam egy megkülönböztetést: hangversenynek nevezték a komolyzenei estéket, koncertnek a könnyűzeneieket. Persze ez nem hivatalos megkülönböztetés volt, inkább a nép körében terjedt el így.
275   virius • előzmény269 2012-12-18 15:06:38
Azzal vitatkozni szeretnék, hogy a Magyar mise ének- és zongorára íródott, inkább orgonára, mert egy évvel a II. Vatikáni Zsinat befejezése után írta a Mester, amikor a nemzeti nyelvű misézést vezette be az Egyház, azon belül is az anyanyelven énekelt népmisét, ekkor születtek Szigeti, Werner, Halmos stb. népmiséi is.
274   virius • előzmény270 2012-12-18 15:04:00
Utolsó mondatod sajnos színigaz. És azért ütötte ki, mert abban több a zsé... Tehát mégiscsak igazam van nekem is az elmerkantilizálódott világot illetőleg...
No meg gyermekkoromban a tömegdalok mellett a közszolgálati (akkor még csak ilyen volt) rádió ezerrel nyomatta a Kodály-gyermekkarokat, lehet, hogy ezt korlátoplt fejű döntéshozók egybemosták az úttörődalkokkal, de pl. az anno ugyancsak agyonjátszott Pünkösdölő az apostolokkal, Szent Jánossal stb. abszolűt nem úttörő, iléletve KISZ-like...
273   szálkák 2012-12-18 09:27:50
"...nemcsak azt kell nézni, hogy nagy művet komponált-e, mert azt valóban nem."
Rendkívül magabiztos ítélet. Meg kellene ismerni alaposabban pl. a Missa brevist. Ajánlanám hozzá a Santa Cecilia akadémia YouTobe-on található felvételét. Kevés mise hasonlítható hozzá zenei megoldásokban, s főleg emocionálisan.
Érdekesek megírásának körülményei is.
272   IVA • előzmény270 2012-12-18 05:38:38
A könnyűzene mindig népszerűbb volt a komolyzenénél. Az igényes könnyűzene hívei mára kétségtelenül nagyobb tekintélyt követelnek a műfajnak, ami talán azzal kezdődött, hogy a könnyűzenei műsorokra is kiterjesztették a koncert elnevezést, amely korábban csak komolyzenére volt értendő. De nem hiszem, hogy a komolyzenét valaha is ki tudnák ütni.
271   eccerű • előzmény266 2012-12-17 23:48:17
Hm. Ez eddig fel sem tűnt, de van benne valami. Mondjuk Kodály nem kizárólag zeneszerző volt, tehát nemcsak azt kell nézni, hogy nagy művet komponált-e, mert azt valóban nem. Viszont erre a periódusra esett a zenepedagógiai művek megírása, és a témával való foglalatoskodás, ami nem elhanyagolandó.
270   eccerű • előzmény265 2012-12-17 23:44:49
Ugyan már, ez szamárság. Azért mellőzik, mert ma ez már ódivatúnak számít, aki pedig döntési helyzetben van, annak fogalma sincs róla, miről van szó.
Másrészt pedig mára a könnyűzene teljesen kiütötte a komolyzenét.
269   Búbánat • előzmény266 2012-12-17 21:31:10
Mintha nyugdíjas életkorba lépve, mai észjárással szólva a "jól megérdemelt pihenéssel" töltötte volna további éveit? Nem, erről szó nincs. Ha ritkábban is jelentkezett újabb kompozíciókkal, még olyan jelentős – még ha a korábbiaknál talán kevésbé súlyos - műveket írt, mint

Csendes mise (orgona, 1942); Missa brevis (vegyeskar-orgona v. zenekar, 1942 - 1945); Czinka Panna (daljáték, 1946–48); Zrínyi szózata (1954), 114. genfi zsoltár (1958); Szimfónia C-dúr (1961); Epitaphium Joannis Hunyadi (ének-zongora, 1965); Magyar mise (ének-zongora, 1966)

Élete utolsó három évtizedében is folytatta zenepedagógiai - zenetudományi munkásságát és fontos írásokat publikált: A magyar népzene (Bp., 1937; Vargyas Lajos példatárával: 1952); A folklorista Bartók (Új Zenei Szemle, 1950. 4. sz.); Arany János népdalgyűjteménye (Gyulai Ágosttal együtt, Bp., 1953); A zene mindenkié (Szőllősy András szerkesztésében, Bp., 1954); Visszatekintés (Bónis Ferenc szerkesztésében, Bp., 1965).

Az is tudjuk, hogy ő és Illyés Gyula is visszautasította Rákosi felkérését, hogy a Kölcsey-Erkel Himnusza helyébe egy másikat írjanak.
268   Heiner Lajos • előzmény267 2012-12-17 14:50:39
Megkerdeznem, a Szimfoniat mely idoszakbol szarmazo vazlatokbol eszkabalta ossze?
Kerlek, ne erts felre, a Psalmust az egyetemes zenetortenet egyik legnagyobb alkotasanak tartom (es szerencsem volt meg Simandival hallani koncerten), ertheto Toscanini csodalata (apropo: ha megvalosul az oreg Toscanini terve, ki lett volna vajon a tenor a Psalmus NBC-s eloadasan?), de a negyvenes evektol kezdve igazan jelentoset nem alkotott.
267   virius • előzmény266 2012-12-17 14:31:32
Na azért Emma asszony halála után is alkotott Kodály, ekkor született pl. a Székely fonó utólag beírt betétszáma, a Te túl rózsám, aztán a Szimfónia meg a Magyar mise...
266   Heiner Lajos • előzmény265 2012-12-17 14:29:45
Negyedik lehetseges ok pedig, hogy elete utolso mintegy harom evtizedeben igazan jelentos opust nem komponalt (amugy hogy is van ez a Kodaly Emma Zoltan-kerdes?)
265   virius 2012-12-17 14:25:18
Szerintem azért mellőzik ma Kodályt, mert egyfelől egyesek túl magyarnak tartják (ha ma élne, talán még a miépes, jobbikos jelzőt is ráhúznák), másfelől a másik oldal esetleg úgy gondolja, kiszolgálta a Rákosi- és Kádár-rendszert (úttörődalok, pl. Ej, haj, száll az ének), Bartók pedig ma a követendő hős, aki emigrált és külhonban halt meg...
Harmadik lehetséges ok pedig a mai, elmerkantilizálódott társadalmunk, a reklámok és a celebek világa...
264   eccerű 2012-12-16 19:43:28
Beszédes három vélemény.
263   Búbánat • előzmény261 2012-12-16 19:20:47
Sebő Ferenc (a Liszt Ferenc Zeneakadémia népzene tanszékének tanára, Kossuth-díjas népzenekutató-zenetörténész):

A jelenlegi elitnek teljesen közömbös dolog a társadalom műveltségének kérdése, s ezen belül a zenei műveltség problémája. Így Kodályra sincs szükség, ezért sorvadhatott el az öröksége. Az egykor népzenére épülő ének-zene oktatásban ma alig találunk olyan tanárt, aki valóban népdalokra alapozza a gyerekek tanítását, miközben a népzene sikertanszék a Zeneakadémián. A népzene széles körű ismerete hiányzott eddig. Olyan tanár hogyan kedveltethetné meg a diákokkal, aki maga sem ismeri, ennélfogva nem is szereti, sőt megveti a népzenét? A Zeneakadémia példája azt mutatja, hogy mégiscsak megy ez… Kodály életművében a népzene mindvégig különös jelentőséggel bírt. A népzenei szakma pedig mostanában leginkább a Bartók-gyűjtésekre hivatkozik, és érdekes módon szereti szembeállítani a két alkotót. Ennek mindig volt valami aktuálpolitikai háttere is. A népzenei szakma pedig egyelőre magával van elfoglalva. Itt is a kellő ismeretek hiányoznak. De dolgozunk rajta.

262   Búbánat • előzmény261 2012-12-16 19:20:16

Szabó Dénes (a világhírű Cantemus kóruscsalád karnagya, a nyíregyházi Kodály Zoltán Ének- Zene Tagozatos Általános Iskola énektanára, a Debreceni Egyetem Zeneművészeti Karának tanára, Kossuth-díjas zenepedagógus):

Azon zenészek közé tartozom, akik személyesen nem találkoztak Kodály Zoltánnal. 1969-től viszonyt Nyíregyházán az ének-zene tagozatos általános iskolában már kötelességszerűen találkoztam a Kodály-módszeren nevelkedő gyerekekkel, akik hihetetlen inspirációt jelentettek. Közöttük nap mint nap csodáltam meg a módszer hatékonyságát s azt, hogy közel száz évvel ezelőtt megfogalmazott kodályi alapelvek mennyire érvényesek ma is. Kár, hogy erről keveset beszélnek manapság, pedig az egész magyar pedagógiát rá lehetne építeni erre a gondolatvilágra. Az általa megfogalmazottak olyanok, mint egy alkotmány preambuluma, amelyet sarkalatos törvényekkel hatékonnyá lehet tenni, vagy olyanok, mint a Biblia, amelynek a tanításai kortalanok, időtlenek és irányadók az egész emberiség számára.
1995-ben a Horn-kormány kulturális vezetése úgynevezett reformokat hirdetett az oktatásban arra való hivatkozással, hogy a hagyományos iskolarendszerből át kell állni a különböző hat- és nyolcosztályos modellekre. Döbbenten tapasztaltam, hogy az új iskolarendszerből gyakorlatilag száműzték a Kodály-módszert. A döntéshozók úgy tettek, mintha Magyarországon sosem működött volna ének-zene tagozatos általános iskola, pedig akkoriban is legalább 200 ilyen intézmény volt. Ezeket akkor beolvasztották a művészeti alapiskola modelljébe, ahol már a hagyományos kodályi elvek egyre kevésbé tudtak érvényesülni, így azok az eredmények is fokozatosan eltűntek, amelyek ezeknek voltak köszönhetők.
Kodály hangsúlyozta, hogy a módszer csak akkor tud érvényesülni, ha mindennapos a jelenléte. Ezt tették lehetetlenné az óraszámcsökkentéssel.
De úgy tűnik, ismét van remény: az új oktatási tervezetben megjelent az ének-zene tagozatos általános iskola modellje. Sőt, a nem tagozatos osztályokban is kettőre nő az énekórák száma, egy jó pedagógus még ezzel is komoly eredményeket tud elérni. A legfontosabb az lenne, hogy a pedagógusképzésben megtaláljuk azokat a szakembereket, akik a kodályi alapelveket teljesíteni tudják. Kodály egyébként görög példákból kiindulva a test és a lélek nevelését egyformán fontosnak tartotta. A testnevelő és az énektanár meghatározó kellene legyen a tantestületben, így az ő kiválasztásukra sokkal nagyobb gondot kellene fordítani.
261   Búbánat 2012-12-16 19:19:29
„Legyen Kodály öröksége újra mindenkié! – Tanítása nélkül semmiféle nevelés nem lehet teljes – A 130 éve született zenetörténész – pedagógusra emlékezünk”

/Magyar Nemzet, Vakulya Eszter, 2012. december 15.)

Ma ünnepeljük a magyar zenetörténet és zenepedagógia egyik legnagyobb hatású alakja, Kodály Zoltán születésének 130. évfordulóját. A jeles alkalomból a lap munkatársa a magyar zeneoktatás három meghatározó alakját – Záborszky Kálmánt, Szabó Dénest, Sebő Ferencet – kérdezte, mi lehet az oka annak, hogy Kodály szellemi örökségét egyre kevésbé értékeli méltó helyén a zeneoktatás.

A három szakember véleményét a lapból idemásolom:


Záborszky Kálmán (a Zuglói Filharmónia karnagya és művészeti vezetője, a Szent István Király Zeneművészeti Szakközépiskola és Alapfokú Művészetoktatási Intézmény igazgatója, Liszt-díjas karmester):

Kodály Zoltán műveit rendszeresen és örömmel tűzzük műsorra. Nagyra becsülöm azt a törekvését, hogy a magyar népzenét – ezzel nemzeti önbecsülésünket, nemzeti értékeinket – állítja a középpontba. Példamutatónak és követendőnek tartom nevelési eszméit – sajnos elveit mélységében kevesen ismerik. Sokan a szolmizációval azonosítják, egyszerű módszertani kérdést látnak benne, holott ennél sokkal többről, zeneoktatásunk lényegéről szól! Legfontosabb üzenete, hogy a zene a személyiség formálásának egyik alapvető eszköze, „zene nélkül semmiféle nevelés nem lehet teljes”. Nagy veszély, ha egy fiatal nem kap időben zenei nevelést, de legalább ilyen káros, ha a személyiségét romboló, ízléstelen, rossz zenén nő fel. Nem az a legnagyobb baj, ha nem tanul meg szolmizálni, hanem az, ha felnőttként nem tud majd különbséget tenni értékes és értéktelen zene között. Nagy segítség iskolánknak, hogy szoros kapcsolatban vagyunk a Zuglói Filharmónia együtteseivel, így időről időre létre tudunk hozni olyan szimfonikus előadásokat, amelyekben Zugló valamennyi iskolai kórusa - 1000-1500 fő – részt vehet. Ezek az előadások nagy lendületet adnak az iskolai kóruséletnek is, hiszen a gyerekek egy-egy ilyen alkalommal életre szóló zenei élményben részesülnek.
A hivatásos zenészeknek, zenekaroknak nagy a felelősségük abban, hogy a zenei nevelés visszakapja régi rangját.
Olyan nagy a médiából sugárzó „ellenszél”, a társadalom nagy tömegei oly mértékben eltávolodtak a kodályi eszméktől, hogy a pedagógusok és a gyakorló muzsikusok legtelesebb összefogására van szükség az ország lelki-szellemi talpra állításához.

260   Búbánat 2012-12-16 15:41:56
Kodályt ünnepli ma a Google

259   Búbánat 2012-08-25 11:57:14
Holnap este a rádióban:

Kodály: Budavári Te Deum

Andor Éva - szoprán, Szirmay Márta - alt, Réti József - tenor, Gregor József - basszus, Magyar Rádió Énekkara és Szimfonikus Zenekara, vez. Ferencsik János
(1969)

Bartók Rádió, 2012. augusztus 26.
21.10 Az emberi hang dicsérete
Nyolc évszázad kantátái, miséi, oratóriumai

Kodály darabja a Beethoven: István király – kísérőzene és a Schubert: Asz-dúr mise zeneművek elhangzása után, a befejező 3. műsorszámként csendül majd fel a rádió értékes archívum-felvételéről (amely CD-n is utóbb kijött).

258   Búbánat • előzmény257 2012-03-06 21:54:21
Ha ez így van, akkor a felvétel dokumentálásakor nagy zavar, "fejetlenség" uralkodhatott valaki(k)ben...
257   parampampoli • előzmény255 2012-03-06 21:46:37
Ha műsorra tűzik, mindig Temesi Máriát tüntetik fel, tévesen, mert a szoprán szólót ezen a felvételen Andor Éva énekli.
256   Búbánat 2012-03-06 21:43:04
130 évvel ezelőtt született és ma 45 éve hunyt el Kodály Zoltán

Megemlékező cikk a MNO honlapján.

255   Búbánat 2011-10-23 18:01:47
A Bartók Rádióban holnap 12.05-13.09: Hangverseny délidőben

Zeneakadémia Nagyterem, 1987. december 15.

Kodály: Budavári Te Deum - Lamberto Gardelli- Temesi Mária, Takács Tamara, Ilosfalvy Róbert, Polgár László

A hangverseny első részében Beethoven IV. szimfóniája hangzott el.

A teljes koncert felvételét közvetíti a Bartók Rádió.
254   Búbánat 2011-09-24 22:22:19
Újra megnyílt a Kodály Zoltán Emlékmúzeum és Archívum
253   Búbánat • előzmény252 2011-08-25 23:06:09
A Pannon Filharmonikusok közleménye a "Páva-ügy"-ről
252   Búbánat • előzmény247 2011-08-25 23:05:24
url] http://fidelio.hu/klasszikus/hirek/a_pannon_filharmonikusok_kozlemenye_a_pavaugyrol; A Pannon Filharmonikusok közleménye a "Páva-ügy"-ről [/url]

2011. augusztus 25. -
(vd) -
Fidelio -

"A Pannon Filharmonikusok Művészeti Tanácsa a zenekar művészei nevében mélységes csalódottságát fejezi ki Peskó Zoltán nyilatkozatai és az azt körülvevő, a komolyzenéhez és a művészethez méltatlan sajtómegjelenések és értelmezések kapcsán. Megdöbbentőnek és méltatlannak tartjuk azt a polémiát, ami Peskó Zoltán karmester úrnak az ÉS részére adott interjúja mentén - annak egy mellékmondatát felkapva - az országos médiában kialakult. Különösen riasztó, hogy a 'páva-ügy' médiageggé vált. A Művészeti Tanács és a zenekar elhatárolódik minden, a művészetet politikai kontextusba helyező értelmezéstől.

Annak leszögezése mellett, hogy Peskó Zoltán életművét, művészi nagyságát nagyra tartjuk, és tisztelettel gondolunk a Pannon Filharmonikusoknál eltöltött két évadra, rögzítsük a tényeket.

1. A Művészeti Tanács értetlenségét fejezi ki amiatt, hogy Peskó Zoltán több hónappal távozása után bírálja együttműködését a zenekar igazgatójával, holott együttműködésük két évében ilyen panasszal a zenekar és a zeneművészet érdekeit képviselő választott grémiumhoz, a Művészeti Tanácshoz nem fordult.

2. Peskó Zoltán karmester úr szerződése 2011. júniusában lejárt, melyet az igazgató a Művészeti Tanáccsal egyetértésben nem hosszabbított meg.

3. A Kodály Központ hivatalos megnyitó programján Kodály legfontosabb művét, a Psalmus Hungaricust játszotta a zenekar. Hozzáértők számára bizonyára nem kétséges a választás helyessége, és az alkalomhoz illő volta.

4. A Pannon Filharmonikusok Művészeti Tanácsa kiemelten fontosnak tartja leszögezni, hogy a zenekar az elmúlt tíz évben Magyarország meghatározó, mára már külföldön is jegyzett szimfonikus zenekarává vált; mindezt Horváth Zsolt igazgató úr - aki maga is művész, a zenekar tagja - vezetése alatt, kitűnő karmesterek szerződtetése mellett érte el. Az együttes a jelenlegi vezető karmester, a Finnországból hazatérő Bogányi Tibor segítségével folytatja azt a művészi utat, amit az ezredfordulón megkezdett.

5. A Pannon Filharmonikusok Művészeti Tanácsának javaslatára Horváth Zsolt igazgató tartózkodik bárminemű nyilatkozattól annak érdekében, hogy a szeptember elején induló zenei évad a művészetről szóljon, melyet Bogányi Tibor új vezető karmester vezetésével épp a mai napon kezdett meg a zenekar."


251   zalbarna • előzmény249 2011-08-25 15:08:26
Nem véletlen hogy most történik..A művészet helye, jelentősége, maga az érték fogalma teljesen bizonytalan... Az emberek, a közvélemény ilyen és hasonló vitákkal próbál tájékozódni...
250   eccerű 2011-08-25 15:03:46
Mit kéne még betiltani
249   eccerű • előzmény247 2011-08-25 14:52:47
Azért érdekes, hogy ez most történik. Mondjuk 2 éve miért nem jutott eszébe senkinek ilyen baromság?!?Meg még az ugrott be, amikor (tán 1993-ban?) Kiss Imre a Rádió zenei osztályának akkori vezetője levetette a műsorról október 6-án Mozart Requiemjét, mondván az "labanc" zene.
248   Sipi • előzmény245 2011-08-25 09:24:59
Hát nem tudom, én ha külföldi fociközvetítést látok, ott általában tele a stadion. Magyarországon valami miatt nincs...
  
Műsorajánló
Mai ajánlat:
17:00 : Budapest
MűPa, Zászlótér

Möntör Máté (gitár), ifj. Farkas József (zongora)
"Hangulatkoncert"

18:00 : Budapest
MTA Zenetudományi Intézet

Hlavacsek Tihamér (zongora), Wiedemann Bernadett (ének)
Kodály, Lajtha, Dohnányi és Liszt dalai
KURTÁG: Játékok (válogatás)
KODÁLY: Székely keserves
BARTÓK: Kilenc kis zongoradarab (válogatás), 14 bagatell
LISZT: Ave Maria, Legenda no.2

19:00 : Budapest
Zeneakadémia, Solti György Kamaraterem

Rachmaninov Trió:
Mikhail Tsinman (hegedű), Natalia Savinova (cselló), Viktor Yampolsky (zongora)
"Budapesti Moszkva Napok"
HAYDN: G-dúr trió, Hob. XV:25
MENDELSSOHN: d-moll trió, Op.49
CSAJKOVSZKIJ: a-moll trió, Op.50

19:00 : Budapest
Magyar Rádió Márványterme

a Magyar Rádió Szimfonikus Zenekar szólistái
"Ránki György 110"
RÁNKI GYÖRGY
Ballada és ellenballada az ifjúságról 4:50
Pentaerophonia
Don Quijote és Dulcinea
A hétfejű sárkány szerenádja
Lúdapó meséi

19:30 : Budapest
Zeneakadémia, Nagyterem

Rost Andrea (szoprán), Vigh Andrea (hárfa)
GLUCK: „Che farò senz’Euridice?” – Orfeo áriája az Orfeo és Euridice című operából
HÄNDEL: „Ombra mai fu” – Xerxes áriája a Xerxes című operából
HÄNDEL: C-dúr chaconne, HWV 484
JOHN THOMAS: The Minstrel's Adieu to his Native Land
BELLINI: „Oh! quante volte ti chiedo” – Júlia áriája a Rómeó és Júlia című operából
BALLINI: „Casta Diva” – Norma áriája a Norma című operából
DONIZETTI: „Prendi, per me sei libero” – Adina áriája a Szerelmi bájital című operából
DONIZETTI: „Regnava nel silenzio” – Lucia áriája a Lamermoori Lucia című operából
DONIZETTI–ROMAN MOSSHAMMER: Hárfa szóló a Lammermoori Lucia című operából
WALTER-KÜHNE: Fantázia Csajkovszkij Anyegin című operájának témáira
VERDI: „È strano, è strano!” – Violetta áriája a Traviata című operából
PUCCINI: „Vissi d'arte” – Tosca imája a Tosca című operából

20:00 : Budapest
Trafó

"10 éves a Bélaműhely"
Szépen játsszál mer’ elveszem!
A mai nap
született:
1942 • Hamari Júlia, énekes
elhunyt:
1695 • Henry Purcell, zeneszerző (sz. kb. 1659)
1938 • Leopold Godowsy, zongoraművész (sz. 1870)