vissza a cimoldalra
2017-11-23
részletes keresés    Café Momus on Facebook rss
Bejelentkezés
Név
Jelszó
Regisztráció
Legfrissebb fórumaink
Milyen zenét hallgatsz most? (24980)
Mi újság a Magyar Állami Operaházban? (60140)
Momus társalgó (6274)
A komolyzene jelene és jövője Magyarországon (2276)
Nemzeti Hangversenyterem - és más helyszínek (3855)
Társművészetek (1217)
Kedvenc művek (142)
Kedvenc előadók (2813)
Haladjunk tovább... (205)
Kedvenc felvételek (148)

Olvasói levelek (11196)
A csapos közbeszól (94)

Élő közvetítések (6687)
Operett, mint színpadi műfaj (3379)
Kemény Egon zeneszerző (Wien, 1905 - Budapest, 1969) (1181)
Franz Schmidt (2958)
Pantheon (2147)
Bartók Béla szellemisége (238)
Lehár Ferenc (590)
Mi újság a Szegedi Nemzeti Színházban? (2421)
Magyar Rádió operafelvételei és operaközvetítések – magyar előadóművészekkel (933)
Moldován Stefánia (44)
Operett a magyar rádióban (1949-1990) (2422)
Rost Andrea (1945)
Momus-játék (5368)
A magyar zenei élet elfeledett vagy kevéssé ismert művészei (367)
Brahms, Johannes (155)
Kimernya? (2593)

Fórumok teljes listája
Impresszum

megjelenteti:
Café Momus Egyesület
adószám:
18240531-1-43

apróhirdetés feladása:

Fórum - Simándy József - az örök tenor (Búbánat, 2006-09-05 11:36:15)

   
486   Búbánat • előzmény485 2017-11-20 18:04:43

Köszönöm.

485   smaragd 2017-11-20 16:50:04

KEMÉNY EGON-Ignácz Rózsa-Soós László-Ambrózy Ágoston: "Hatvani diákjai"( 1955)

Daljáték

Magyar Rádió

 

 

Hatvani professzor mellett a másik férfi főszereplő:

 

Kerekes Máté, Hatvani professzor famulusa, debreceni diák...Simándy József

 

Simándy József újra "megszólal"...

A kötetet összeállította es szerkesztette: Simándi Péter

 

"Magyar Rádió, 1955. január 24.

 

Hatvani diákja: Simándy József

 

A Rádióban szinte bevett szokás, hogy az operák felvétele általában a VI-os stúdióban,  a legnagyobb rádiójátékoké, operetteké pedig az I.-es stúdióban történik. A minap mégis azt láttuk, hogy Simándy József, az Operaház Kossuth-díjas művésze a VI-oshoz vezető megszokott úttól hirtelen elkanyarodott az  I-es felé...

Az okot az olvasó már tudja is talán, hisz a múlt héten közöltük, hogy Kemény Egon 23-án, vasárnap bemutatandó daljátéka, a "Hatvani diákjai" egyik főszerepét Simándy József játssza. Erről a szokatlan "kirándulásáról" beszélgettünk vele.

- Nagyon lelkiismeretesen készülök első daljáték-szerepemre, melyben nemcsak énekelek, de prózában is helyt kell állnom. Legnagyobb "prózai" szerepem - Fidelióban elmondott három-négy mondat - után Kerekes Máté szerepe az első komoly próbatétel a fiatalkorombeli operettszerepléseket kivéve. Ezek még huszonnégy éves korombeli emlékek...

Azóta az opera jelentette művészi fejlődésem állomásait. Az első igazi, és egyben legemlékezetesebb operai élmény napján, 1946. március 12., amikor beugrásképpen először énekeltem a Szegedi Nemzeti Színházban a Carmenben Don Josét. Voltak, akik nem hitték, hogy végig bírom. De az előadás végén felcsattanó taps kárpótolt mindenért. Egyébként számomra minden szerep és előadás külön művészi élményt jelent. Szeretem a közönséget és ezért a művészetemnek száz százalékát igyekszem minden előadáson nyújtani. Ezért olvastam el még aznap éjjel, amikor megkaptam a "Hatvani diákjai" szövegkönyvét is. Hatvani, az ördöngős debreceni professzor famulusa, Kerekes Máté szolgadiák, aki szorgalmával és hűségével mintaképe lesz a kollégium minden egyes diákjának. Színes , érdekes alakja ő a daljátéknak. Azért is szeretettel foglalkozom ezzel az alakítással, mert különbözik operai hivatásomtól, de főképpen mégis az a döntő, hogy megtetszett az a fiatalos lendület, az a hazafias, a magyar tudomány szeretetét bizonyító lelkesedés, amellyel Hatvani diákjai kiállnak tanítómesterük mellett.

A közönség kiváncsian várja Simándy kirándulását. Mi is szívesen talákoznánk vele többször is az I.-es stúdió tájékán...

 

A riport szerzője: Haán Endre"

Bízom benne, hogy Simándi Pétert - akárcsak engem -  öröm tölti el, hogy könyve alapján Kemény Egon és Simándy József barátságát és a nagy sikerű, sok szempontból kivételes újdonságokat hozó daljátékot,  a  "Hatvani diákjai"-t Hatvani István professzor születésnapjának holnapi évfordulója alkalmából internetes komolyzenei napilapunk fórumán felidézhettük.

 

 

 

484   Búbánat 2017-11-01 13:30:31

A Dankó Rádió Túl az Óperencián című operettműsora ma délelőtti adásában volt hallható:

Lehár Ferenc: A mosoly országa

 A Rádió 1971-es stúdiófelvételéről került adásba:

  • A II. felvonás fináléja (Házy Erzsébet, Simándy József)
  • A III. felvonás fináléja (Házy Erzsébet, Simándy József, Bende Zsolt, Kalmár Magda) 

Km. az MRT Szimfonikus Zenekara, vezényel: Bródy Tamás.

Ma délután (hat és hét között)  megismétli a rádió a délelőtti adást!

483   Búbánat 2017-10-24 10:58:01

A Magyar Operett Napján a Dankó Rádió Túl az Óperencián c. operettműsorában  Kálmán Imre operettjeiből hangoztak el részletek.

Kálmán Imre - aki ma 135 éve született Siófokon - emlékének szentelt adásban hallott operettmelódiák között felcsendültek a Marica grófnő dallamai is:

- a II. felvonás fináléja: „- Hej, Marica… /Ne szólj, kicsim, ne szólj… /Hej cigány, hej cigány, húzd a nótád, százfelé szakadjon a húr!... / Kis húgom, légy vidám, angyalom, nézz le rám…”

 A felvételen km. Németh Marika, Simándy József, a Földényi-kórus, a Magyar Rádió és Televízió Szimfonikus zenekara, vezényel: Sebestyén András

Rádió Dalszínháza bemutatója (keresztmetszet): 1963. február 2. Kossuth adó, 20.30 – 22.00

A délelőtti adást ma 18 és 19 óra között újra meghallgathatjuk. 

(További részletek szólaltak meg a Tatárjárás, a Csárdáskirálynő, a Cigányprímás és a Montmartre-i ibolya Kálmán-operettekből)

482   Búbánat 2017-10-15 11:08:53

„ C  s a k   f o l y t a s d . . . ”
OTELLÓ  A NAGYVEZíR  RUHÁJÁBAN  - Simándy József

Film Színház Muzsika, 1963-05-04 / 18. szám
Dalos László

Vasárnap  este  fél  kilenc után  öt  perccel  fölberregett  a  telefon Simándy József  Mártonhegyi  úti  lakásán.   Dárday Andor, az Operaház  titkára  volt  a vonal  végén:
— Jól  vagy,  Jóskám?
— Kitűnően.  Miért?

Ami előtte történt
Pontosan másfél órával előbb Kórody András megjelent az Erkel Színház zenekari  emelvényén  s  fölemelte  karmesteri  pálcáját.  Két  vendégművésszel, Margaret Tynes-szel és Ernő Mehringerrel  megkezdődött  az  „Otelló”  előadása.
Kíváncsian  figyeltük  a nálunk  még  sohasem  hallott  tenorista  bemutatkozását.
Az  első  felvonást  követő szünetben  Mehringer  lírai hangszínéről folyt a beszélgetés.
A  második  felvonás  egy nem  is  magas  hangjánál esett  meg  a  baj,  s  a  bosszú-kettősre a  tenorista már  teljesen  berekedt. Éreztük, aligha folytatja az  előadást.
Hosszú-hosszú szünet. Csaknem  fél tíz volt,  amidőn  Mikó András  főrendező  a  függöny elé  lépett:
Vendégművészünk megbetegedése  miatt Otelló szerepét Simándy József énekli  tovább.
És a harmadik felvonást kellett elkezdenie Simándynak, azt,  amelyben  a  szenvedély  már  a  tetőpontjára hágott;  mint  egy  magasugrónak:  tessék,  ugorjon  nekifutás  nélkül  száznyolcvanat.
Különös,  hogy  Otellónak első  mondata,  mellyel  Jágóhoz  fordul,  így  hangzik a  harmadik  felvonásban:
—  Csak  folytasd ...
Pedig  igazán  neki  kellett valamit folytatnia, amit el  sem  kezdett.

Murat kaftánja
Felvonás után vastapsban futok föl,  a  vasajtón át,  a  színpadra.
Hogyan történt? — kérdezem Simándy Józseftől.
— A  kertben dolgoztam egész  nap.  Kiástam egy hetven kilós  követ.  Így, jóleső  fáradtságban  hallgattam  este  a  rádióból  a  „Brankovics György"-öt. Feleségem éppen sonkát készített vacsorára,   amikor megszólalt  a  telefon.  Becsomagoltuk  a  sonkát,  felöltöztem  s  már  ott  is  volt értem  a  kocsi...  Egyáltalán,  szólt  a  hangom?
Margaret Tynes  borul  a nyakába,  majd  Nádasdy Kálmán  igazgató  öleli  át, meghatottan.
— Látod, mi van rajtam? — kérdezi Simándy — Murat kaftánja  a  — „Brankovics  György”-ből!
Amint kiderült a  második felvonást  követő  nagy izgalomban:  Simándy  József  Otelló-kosztümjét  éppen  tegnap  vitték  tisztítóba!  Radányi János  mesternek, a jeles öltöztető-szabónak támadt az a  jó ötlete, hogy Murat  ruháját adják a beugró tenoristára: bugyogó az bugyogó, kaftán az kaftán!
Kertész Gyula, az  éppen jelenlevő  fotoriporter  ugrott kocsijába,  azt  mondták  neki:  „Gyuszikám,  te is  csinálj  valamit!"  —  és áthozta az  Operaház  épületéből Murat nagyvezír ruháját.

„Sono nervosa..."
És  jön  a  negyedik  felvonás.  És  egyre  forróbb  a dráma.  A  törököt diadallal legyőző  Otellón  —  még mindig a török ruha.  Ám nem a  ruha teszi a fényes hangú tenoristát!
A  felvonás végén  vastaps!  Már fél tizenkettő, a közönség nem  megy  el!
— Sokszor ugrottam  be, külföldön is  — mondja Simándy József  —, de ilyen,  hogy  az  előadás közepén kellett volna beállnom, ilyen  még nem volt... Most,  most  vagyok csak ideges!
És meghajolnak  ismét  a vas előtt.
Tynes mosolyogva  emeli föl  bal  kezét: remeg.
Sono nervosa.  Ideges vagyok  — mondja  ő is.
Most  keríti  csak  hatalmába  őket az izgalom, hogy feloldódóban  a  feszültség.  Dörög a taps. Mikó András boldogan jegyzi  meg:
— Olyan  hálás a  publikum. Nem kéne előadnunk az első és a második felvonást is?!

481   Búbánat 2017-10-14 15:22:56

Új Ember, 2004. szeptember 5.

Czigány György: 
T  í z    m   o  n  d  a  t   S  i m   á  n  d  y    J  ó  z  s  e  f  h  e  z


Kedves Jóska, persze tudod, hogy Lohengrin,  Stolzingi  Walter,   Don  José,   Florestan, Otelló vagy Bánk bán indulatainak színpadon valósággá  érő  zenei,  színészi  szépségeit  köszönhetjük neked. És a Psalmus Hungaricus, a Verdi-rekviem,  a IX.  szimfónia  szólóira  gondolva azt érzem, az anyanyelv természetességével szólal meg általad a dallam, akár Kodály írta,  akár Verdi vagy Beethoven. A szorongató szépségről beszéltél egyszer nekem, a szimfonikus zenekar hangszereinek öleléséről, amikor  a  szólista  a  hangzás  közepében maga  is hangszerré  válik,  lényét  megremegteti   az akusztikus  erők  tiszta  beszédének  súgása, suttogása. Azután (merjük kimondani) könnyeivel küzdve énekelni kezd, élére állva hatalmas folyamatoknak. Az operaénekes szakmájáról szólva régi emlékek jutottak eszedbe. Inas  voltál  1931-ben  az  Autótaxi  Vállalatnál, míg nyolc esztendővel később a Városi Színházhoz  kerültél  kardalos  segédszínésznek... Közben hányféle autón dolgoztál: a szürke taxi kiskocsijaitól  kezdve a nyolchengeres Fürdőkig, de az Ezredes utcában teherautót, autóbuszt, tankot s mindenféle csodabogarat javítottál.  Azokban az  időkben,  ha valaki  meg akart élni  egy  szakmában,  akkor azt nagyon jól  kellett  tudnia.  Amikor  énekelni  kezdtél, akkor is a pontosságra törekedtél, a szakmailag  tökéletes  munkára,  ezért  lehetett,  hogy amikor színpadon álltál, már nem kellett arra gondolnod,  hogy  a  hangot  hogyan  formáld meg;  akkor  már  csak  az  az  esendő  ember vagy hős volt a  díszletek  közt,  akit élővé  teremtettél...  Úgy  tudjuk,  ma  is  velünk  vagy: hanglemez, rádió- és tévéfelvételek, film segíti  ezt,  de  természetessé  a  szeretet  emlékező ereje teszi.
 

480   smaragd • előzmény479 2017-10-14 03:17:47

Ugye? Ez a spontán válasz jön elő, gondoltam is rá, hallja-e más is milyen mesteri a zene, az énekhang és a vers összefonódása, a férfias karakter a nőivel (Andor Éva és László Margit) a hangokban ölelkezve....

Pontosan így éreztem, hallottam én is. 

 

Mind a két kettősben, mintha az Opera színpadán állva énekelte volna...a régi Opera színpadán, ő.

Kemény Egon Simándy részére komponálta Fazekas Mihály szerepének minden hangját, magasztos szépséget adott a magyar költő, a Lúdas Matyi szerzője élettörténetének, amely dallamokat Simándy József csodálatra méltó átéléssel, tehetsége minden színével énekelt el a "Messzetűnt kedves" című daljátékban.

479   Búbánat • előzmény478 2017-10-13 22:29:51

Simándyval - és a tenorhangjával - nem tudok, nem lehet betelni...

478   smaragd • előzmény438 2017-10-13 17:01:13

Ma!  Dankó Rádió     ismétlés: 18.30

 

Kemény Egon kétszeres Erkel-díjas zeneszerző születésének 112. évfordulója alkalmából:

 

 

 

KEMÉNY EGON- Erdődy János: "Messzetűnt kedves" (1965)

Daljáték

 

Az első szerelem dala - Andor Éva (Julika), Simándy József (Fazekas Mihály)

Szüretelők dala - Barlay Zsuzsa és Kishegyi Árpád, Földényi-kórus

Rózsa-kettős - László Margit (Ámeli), Simándy József (Fazekas Mihály)

 

A Magyar Rádió Szimfonikus Zenekarát Bródy Tamás vezényelte.

 

 

 

"Túl az Óperencián" - NAGY IBOLYA műsora - Dankó Rádió

477   Búbánat 2017-10-13 14:55:51

Film Színház Muzsika Évkönyv, 1977 - Színészkönyv

Saját magával vívó énekes

SIMÁNDYJÓZSEF
 

"Nyugdíjas  létére nagy  szerepeit  rendszeresen  énekli  továbbra  is.  Ő  volt  a Szegedi  Szabadtéri  Játékok  Bánk bánjának  címszereplője  1975-ben  és  1976- ban  is.  A  televízióban  a  Fidelió  Florestanja,  az  Otelló  címszereplője; a rádió  Brankovics György-felvételének szultánja.

Semmilyen művészetben,  az  operáéban  sem  elhatározó  tényező az  emberi  életkor.  Bár a két  hangszalagjára utalt énekes, élettani okok  miatt, általában  előbb  kénytelen  búcsút  mondani  a  maga  kifejezési  formájának,  mint  a festő  az ecsetjének,  a  szobrász  a  vésőjének. Ráadásul  a  tenorhang  olyan  érzékeny  valami,  hogy  rendszerint  hamarabb   cserbenhagyja  birtokosát (s egyúttal: rabját!),  mint más hangfajták. Kivétel persze van.

Simándy József is az.  Amióta betöltötte  hatvanadik  életévét — 1916.  szeptember  18-án  született  —, minden  operaházi,  Erkel  Színház-i fellépése  azért  különleges  élmény, mert  tőle hetedik  évtizedébe  lépve is  a  nemes  éneklés  és  a  mély  emberábrázolás  olyan  költői  szintézisét kapjuk,  amilyent  ebben  a  műfajban s  ebben  a  hazában  senki  mástól! Páratlan művészetén mintha nem volna  hatalma az időnek.


A  kistarcsai proletárgyerek, a Szürketaxi  Vállalat autószerelője előbb  énekkari  tagként,  majd  a  felszabadulás  után szólistaként  indult
el  nagy  elődök: Környei  Béla,  Székelyhidy  Ferenc,  Pataky  Kálmán nyomában. Simándy több  mint  harmincéves pályafutása: jelkép is.
Sok  szó  esett  már  arról,  de  ismét le  kell  írnunk,  hogy  magánénekesként Vaszy Viktor  szegedi  iskolájából  került  ki.  A  nagy  karmester  és pedagógus  jól  és  jó  irányba  nevelte, a  legnagyobb  igényességre  sarkallta a  fiatal  énekest.
Egy  fantasztikus  adat:  Simándy 1946  márciusában,  Szegeden  énekelte  először a Carmen  Don Joséját,  a tenorszerepek  egyik  legnehezebbikét —  harminc és  fél  évvel később,  1976 karácsonyán,  az  Operaház  színpadán  ugyancsak  Don Joséval  ragadja el a  közönséget!
S  a  két  dátum  között megszólaltatta Mozartot  (A varázsfuvola), Beethovent (Fidelio),  Verdit (Aida, Az álarcosbál,  Don Carlos,  Simone Boccanegra,  A trubadúr, Otelló), Wagnert  (A  bolygó   hollandi, Lohengrin,  Mesterdalnokok),  Muszorgszkijt (A  szorocsinci  vásár), Borodint  (Igor herceg),  Csajkovszkijt  (Anyegin),  Puccinit  (Tosca,  Turandot, Manón Lescaut), Erkelt (Hunyadi   László,  Bánk bán,  Brankovics  György), Kodályt  (Székely fonó,  Psalmus  Hungaricus).

Óriási repertoárjának  csak  legfontosabb állomásait  érintettük.
Mindig tudta s alakításainak ének-  és  színészi  részével  mindig  ki  is  fejezi,  hogy  az  opera:  elsősorban érzelmi  műfaj.  Nagy, nemes, áradó, mindent  elöntő,  robbanó,  ellenállhatatlan  és  kikerülhetetlen  érzéseket  sűrítenek magukba a művek,  s  azok  a  tenorhősök, akiknek ruháját,  arcát és lelkét Simándy több  mint  három  évtizede  magára ölti. A sok tanulás csiszolta tudatossággal  ellenőrzött  és  pallérozott  ösztönösség  munkál  benne. Immár klasszikus  érvényű  alakításainak mélyén  mindig ott a nagy adag megfejthetetlen.  A titok?  A költészet? Talán csak ő tudná  megmondani,  hogy  micsoda.  De  ő  mosolyog és hallgat.


Az operaműfaj  legnagyobb problémája   —  mondotta  egyszer Nádasdy  Kálmán  —, hogy  csak az tud igazán megszólalni benne, aki az énekelt megszólalást elsődleges jelrendszernek  tudja  fölfogni.   Tehát csakis  az a  művész,  aki nem a  problémákat tárja elénk,  hanem  a  problémák  megoldását.  Simándy József ilyen.  Száz arca  van.  Odüsszeusz-alkat. 

 Ady verse,  a  Száz  hűségű hűség jut  róla  eszembe: 

„És  száz  alakkal  száz  vitába  törjön  /Lelkem , valóm,  e  dús  alaktalan,  / Száz  hűségű  s  egyetlen  hű  a  földön”.

 Simándy alakításaiban a  megfogott démon van  jelen,  s az  emberi  győz az  elemi fölött.
E  sorok  írója  előtt egyszer A huszonhatodik év  című Szabó Lőrinc- szonettkötetről  beszélt  elragadtatással.  Odalépett a  könyvespolcához  s keresni  kezdte a  kötetet.  Nem akadt rá.  Egyre  izgatottabb lett:
Életem egyik nagy versélménye  az  egyik  szonett — mondotta  —, most  nyomban  fel  szeretném   olvasni!  De  hol  lehet  az a  könyv?!
Végül előkerült. Simándy József olvasni kezdte  a  hetvenedik  szonettet,  a Robbanások címűt:

„Hasonlattá  vált minden,  amikor,  /repeső hit  s  vágy,  bűnön,  szégyenen / győzve  megnyíltál,   s  szökőkút-szívem számból  a  szádba  ömlött..
Ritka élmény: verset  —  és  hogyan!  —  olvasó operaénekes.
Mintha költő  lett volna  maga  is, aki  akkor,  abban  a  pillanatban  írja a  verset...”

476   Ardelao 2017-10-10 08:48:28

 

Dalos László (1924. november 19.-2011. október 10.):

Negyven

Simándy Józsefnek

Negyven? Negyven. Mi jut eszembe róla?

Ezerkilencszáznegyven, az a zebegényi nyár,

amikor egy kurblis, ócska gramofónon

Lawrence Tibbett lemezeit – Renét, Scarpiát –

hallgattam. Sejthette-é a  tizenöt és fél

esztendős gimnazista, hogy még azon az őszön

az Operaház szerződteti S. J.-t a karba.

Nem sejthettem semmit. De bérletem nekem

először akkor lett, tíz operaelőadásra,

a Magyar Művelődés Házában, az erkélyen,

az Operaház vendégjátékaira, összesen négy

pengőért, mely összeget öt részletben

fizethettem be… Biztosan ott volt, a színpadon

S. J., a tenor kettőt fújta, talán mind a tíz

operaelőadáson, az 1940-41-es szezonban.

Valahogy így kezdődött az ismeretség,

hogy kölcsönösen nem ismertük egymást.

Negyven? Azt is tudom, hogy az ultizók

szívesen ejtik ki a szájukon, mert jót jelent.

Ha Medárd napján esik az eső? Akkor negyven napig

esik… És az irodalom, nem is olyan rég

a negyvenéves asszony problémáival foglalkozott.

Erről a te negyven évedről, Jóska, még arra

gondolok most: ez a legköltőibb, legmagasztosabb:

Jézus negyven napig magányosan imádkozott

a pusztában; és hasztalan kísértette az ördög.

Józsikám, a te negyven éved ugyanannyi év

imádság! Hiszen amikor a művész énekel

és igazán és szívből és embermódon teszi –

olyan az, mintha könyörögne a színpadok

végtére is mindig pusztai magányában –

te tudod, milyen végtelen az az egyedüllét! –

mintha imádkoznék mindannyiunkért,

akik a nézőtéren hallgatjuk. Hangjaival

bennünk az áhitat mélységeit, magasságait

ébreszti, s az ördögnek mond örök nem-et!

Négy évtizednyi folyamatos, szép imádat

hadd köszönjem meg neked, dadogó szavakkal:

„S áment felelnek angyalok a mennyben…”

1980. június 5.

(Újrakézbesített, szép üzenet. A feladó és a címzett lakhelye időközben megváltozott: a mennyből a mennyei páholyba…)

475   Búbánat 2017-10-09 22:39:59

Magyar Televízió,1970. november 20., 20.55 – 22.05 óra

"Felelj, ha tudsz!"  

Művészeti vetélkedő.

Udvardy Tibor ötlete alapján a forgatókönyvet írta: Gál-György Sándor és Udvardy Tibor

Játékvezető: Bárány Frigyes

Közreműködik:

Antal Imre, Básti Lajos, Kálmán György, Kézdy György, Mányai Lajos, Radnay György, Simándy József, Udvardy Tibor, Újlaki László, valamint az Állami Bábszínház együttese

A zsűri:  Baross Imre, Fasang Árpád, Gál-György Sándor, Mátrai-Betegh Béla,Pátzay Pál

Szerkesztő: Kármán György

Díszlettervező: Kocsis Mária

Jelmeztervező: Apostol Éva

Vezetőoperatőr: Kocsis Sándor

Rendező: Horváth Zoltán

„Az új típusú vetélkedő igyekszik felhasználni a tévé hasonló jellegű műsorainak legjobb hagyományait. Alapgondolata: hogyan ábrázolnak egy-egy témát a különböző művészeti ágak. A játék lényege tehát, hogy a versenyzőknek a zenén kívül más művészetekben is tájékozottaknak kell lenniük. A sorozat első adásának témája a bohóc lesz.” (Forrás: az RTV újság ajánló sorai voltak ezek.)

474   Búbánat 2017-10-08 19:09:57

Békés Megyei Hírlap, 1993. március 15 / 61. szám

„Bánk ezermesterkedik és  Domingót hallgat”

Simándy József 76 éves

Budapest teljes panorámája föltárul a Márton-hegy tetején, ahol minden idők legjobb Bánk bánja, Simándy József lakik. A csöngetésre hatalmas komondor jelenik meg a kertkapunál. Bendegúz  —  Judit asszony csitító szavára — beenged  ugyan,  de  szorosan  a nyomomban van, míg föl nem nyílik a ház ajtaja. Szó sincs protokolláris fogadtatásról,  a szép zengésű hang tréfás szabódással üdvözöl.

—Nem vagyok már énekes, 76 éves koromban mit akartok tőlem?!  Inkább megmutatom, miket csinálok mostanában... Nézd, szekrényt építek. Látod, hogyan munkáltam meg a fát? Sima, mint a selyem.  Ide kerülnek a polcok, ez itt a hátlap.  Megmutatom, hol lesz a helye. Fenn az emeleten van az én külön kis  rezidenciám.  A szoba  melletti  gardróbot  én csináltam, meg a fürdőszobát is...

Leülni, beszélgetni csak az ezermester büszkeségeinek megtekintése után  lehet. Felidézem, hogy pár hete a Kongresszusi Központból sugárzott tv-közvetítésben Anyegin Lenszkij-áriáját Simándy József énekelte. Hangja ugyanúgy szárnyalt, mint régen...


—  Oóh, azt vagy fél éve vették föl.  Akkor bizony nagyon komolyan készültem rá. Nem engedhetem meg magamnak, hogy gyöngébb színvonalon   produkáljak, mint amit megszoktak tőlem. Vagy jót vagy semmit!

Hirtelen belevág: „Hazám, hazám, te mindenem...” Teljes hangerővel,  fényesen, tisztán zeng tenorja, de a zenei mondat végén abbamarad az ária.

— Hála Istennek, nem panaszkodhatom, valami  még maradt a hangomból. De ugyan mit akarjak még — közelebb a nyolcvanhoz, mint a hetvenhez? Amit  kellett, azt már letettem az asztalra. Már nem éneklek. Befejeztem.

Előkerülnek a hosszú, csodálatos pálya emlékei, a barátoktól, tisztelőktől kapott emléktárgyak. S a falakon ott vannak a szerepképek, köztük is talán a legsikeresebb: Szegvári  Károly olajportréja Simándy-Bánkról.

— Már nem hiányzik a színpad.  Különben is: dolgozom. Bádogos, asztalos,  kőműves vagyok  egy  személyben.  És persze sokat olvasok. Most éppen Tolsztojt — egész jó író, nem?

Hatalmasat nevet, aztán folytatja:

—  Zenét aránylag ritkán hallgatok. Domingót — őt nagyon szeretem. Kivált  mióta láttam, hogy a mexikói földrengésnél hogyan segített honfitársainak. S mikor Barcelonában az olimpiai himnuszt énekelte! Talán olyan lehetett, mint mikor én a Psalmus Hungaricust énekelhettem.  Még ma is hálát adok a jó Istennek, hogy tehetséggel áldott meg, s ebből valamit meg tudtam mutatni az embereknek...


/László Zsuzsa/

473   Ardelao 2017-10-07 16:24:30

Minél kevesebb hamis hangot. ...

A téma az utcán hever — tartja a már-már közhelynek számító mondás, de, hogy mégis annyiszor emlegetjük, lehet benne valami.
A téma ez esetben Hámori Tibor Puskásról írott könyvében hevert.
Törtem a fejem, hogy ki legyen az „Idegen tájakon” következő vendége, amikor az említett könyvben ehhez a részlethez értem:

Az író megkérdezi Puskást:

Még kivel szerettél volna találkozni Pesten?

Reggelig sorolhatnám a neveket. Ebben a pillanatban éppen Simándy Jóska jut az eszembe.

Vele is jó barátságban voltál?

Hogyne, én szerettem az operát, bármilyen furcsán is hangzik. Ha lehetett, előírtam csapatprogramnak is, engem nem érdekelt, hogy néhány játékos elaludt a nézőtéren. Egyszer, az ötvenes években a Maróczy család meghívott bennünket vacsorára. Kérdezték van-e kifogásom az ellen, hogy ott legyen egy másik házaspár is? Micsoda beszéd, mondtam, ti vagytok a vendéglátók, s a ti barátotok az én barátom is! Simándy Jóskáékról volt szó. Nagyon megörültem az ismeretségnek, mert rajongtam a hangjáért. Ezen az estén kiderült az is, hogy ő meg szereti a futballt, és szívesen nézi a játékomat.

A könyvrészletből világos, hogy Simándy József az Operaház Kossuth-díjas kiváló művésze sem közömbös a labdarúgás iránt.

Valóban érdekel a futball, de nem vagyok szakértő — szabadkozik mindjárt az elején.

Említem a Puskás-könyv rá vonatkozó részletét.

Magam is olvastam a könyvet. Nagy örömömre szolgált, hogy „öcsi” nem felejtkezett el rólam — mondja a kitűnő operaénekes.

Más labdarúgó barátai is vannak?

Régóta baráti szálak fűznek Szusza Ferihez és családjához. Amikor Spanyolországban edzősködött meg is látogattam. Fazekas Lacival közös autószerelőnk volt. Ameddig vártunk a javításra, elbeszélgettünk a futballról. Szerény, rendes fiatalembernek ismertem meg. Egyik kedvenc játékosom ez a mindig sportszerű, nagy tudású labdarúgó. Más sportágból Papp Lacival vagyok jó barátságban. Sok generáció példaképe lehet. Nagyszerű volt sportolóként, emberként egyaránt.

A hatvanhat esztendős operaénekes korát meghazudtolóan fiatalos, ahogy mondani szokták szálfatermetű, egyenes tartású.

Fogadni mernék, hogy sokat sportolt fiatal korában és ma sem idegenkedik a sporttól. …

Simándy nevet:

Nyert! Valóban mindig sportoltam valamit. Kistarcsán és Sashalmon gyerekeskedtem. A társaimmal naponta jártunk biciklizni és úszni. A polgári iskolában évekig kézilabdáztam. Több évtizeden keresztül minden reggel kiadós futás és gimnasztikázás után jéghideg vízben mosakodtam. Azt hiszem, hogy ez a „kúra” nagyban hozzájárult ahhoz, hogy még ma is jó kondícióban vagyok. Persze most sem tétlenkedem. Rendszeresen lejárok úszni. Érdekes, hogy soha nem volt bennem versenyszellem, talán ezért sem voltam soha egyesületi sportoló. A sportot magáért az egészséges mozgásért csinálom.

Focizott?

Nem éreztem hozzá elég tehetséget magamban. A focit inkább nézni szerettem és szeretem ma is.

Mit szeret benne?

Az észmunkát. Engem a szellemes megoldások, a könnyed játék tud igazán elbűvölni. Ezért volt óriási futballista Puskás, Bozsik, Szusza vagy a külföldiek közül Beckenbauer.

A mostani generációból?

Leginkább Nyilasi játéka imponál. Érzésem szerint ő a régi nagyok között is megélt volna.

Legemlékezetesebb labdarúgó élménye?

Nem nehéz a választás. A budapesti magyar— angol 7:1-es mérkőzést sohasem fogom elfelejteni.

Hogyan látja a mai idők hazai fociját?

Őszinte legyek? Sokat mérgelődöm. Bánt, hogy a fiatal labdarúgók visszaélnek azokkal a lehetőségekkel, amit a magyar nép nyújt a számukra. Erkölcstelenség, amit sokszor csinálnak, becsapják a szurkolókat, akik rajonganak értük. Nagyon szimpatikus viszont a Rába ETO gárdája, akik a szürkeségből ki tudtak lépni, olyan játékot produkáltak, hogy példa lehet a többiek előtt. Nagyon remélem, hogy ez a tűz, ez az akaraterő nemcsak szalmaláng volt részükről.

Művészet és labdarúgás. Milyen közös vonásokat lát?

Mindkét helyen megtalálható a magas fokú művészet és a dilettantizmus. Láttam már olyan futballistát, aki művészként bánik a labdával és olyan operaénekest is, aki úgy adja elő az áriát, mint egy iparos. Tanítok a Zeneakadémián, a növendékeim előtt gyakran hozok fel példákat a sportéletből. Magyar Zoli koncentrálását a lovon, Balczó András küzdelmét a másodpercekkel, Taróczy Balázs csodálatos röptéit. A labdarúgás területéről sajnos csak a legritkábban tudok pozitív példát említeni. Ritka dolog az, hogy egy csapat minden játékosa egyforma erőbedobással küzdjön a győzelemért. Mindig akad néhány olyan játékos, aki csak asszisztál. Ez olyan, mintha egy tizenegy tagú énekkarból csak heten énekelnének, a többi pedig csak tátogna.

Mit tanácsolna labdarúgóinknak?

Az előző gondolatot folytatva: minél kevesebb hamis hangot, jó „muzsikát!” .

KEMÉNY GYÖRGY

LABDARÚGÁS: „Idegen tájakról” cikksorozat.

1962. július hó, 7. szám.

472   Búbánat 2017-10-03 12:31:51

A Dankó Rádió Túl az Óperencián című adása Nagy Ibolya szerkesztésében és műsorvezetésével ezen a héten Udvardy Tiborra emlékezik:  ma is kaptunk egy különleges értékű bejátszást,  egy  régi, archív hanganyagot : örömömre, most Simándy József prózai hangja szólalt meg az éter hullámhosszán és hallhattuk megfogalmazni gondolatait a nagy tenor-pályatársról.

Simándy József visszaemlékezése Udvardy Tiborra a rádió mikrofonja előtt. 

„Udvardy Tibor, pályatársam és barátom két évvel volt idősebb nálam, de tulajdonképpen egyszerre indultunk 1939 őszén. Ő akkor lett az Operaház magánénekese, engem akkor szerződtetett a hajdani Városi Színház az énekkarába.  Udvardy Tibor hamarosan bemutatkozott a Hunyadi László címszereplőjeként, majd elénekelte a Traviata Alfrédját. Magam egy évvel később, 1940 őszén ismerhettem meg közelebbről, amikor az Operaház kórusának tagja lettem.  Tibor igen rokonszenves megjelenésű, szép hangú, színpadra termett énekes volt már akkor is. Nem csak az Operaház színpadán szerepelt sokszor, de a rádió mikrofonja előtt is. Neve és népszerűsége mind jobban nőtt.  Emlékszem, milyen hitelesen Shakespeare-i Rómeó volt ő  Warga Lívia nagyszerű Júliája oldalán A veronai szerelmesek című Zandonai-operában, és milyen tűzet gyújtó vándordiák a Garabonciás című Lehár Ferenc-daljáték címszereplőjeként. Később, 1947-ben, amikor a Szegeden töltött két  szólista évem után engem is magánénekesnek szerződtetett az Operaház, Udvardy Tiborral még közelebbi kapcsolatba kerültem, hiszen szinte naponként találkoztunk a próbatermek táján, a folyosókon, a művészek büféjében. Ő akkor tájt aratta művészpályafutásának egyik legnagyobb sikerét a Peter Grimes című Britten-opera címszereplőjeként. Ez az opera abban az időben igen modernnek számított, és különleges énekes- és színészi feladatott rótt a főszereplőre. Tibor teljesen azonosult a zaklatott lelkű Peter Grimes-szal, és bebizonyította, hogy nemcsak énekesnek nagyszerű, hanem színésznek is. Ugyanezeket mondhatom Hermann-járól is, amelyet a Pikk Dáma című Csajkovszkij-operában alakított.  Pályánk párhuzamosan haladt tovább. Ő sok olyan szerepet énekelt, amit én nem, például Gounod Faustját énekelte talán a legtöbbször, és továbbra is gyakran volt ő a Traviata Alfrédje. Ezt a szerepet igen szerette.

… Figyeltük és beszéltük meg egymás munkáját. És igen hatott rám az a kedvesség és művészi sokoldalúság, amelyet A denevér Eisensteinje vagy a Három a kislány  Schubertjeként mutatott. Emlékszem, 1943 egész nyarán együtt énekeltünk, ő a Danilót, én pedig a tenor szekund kis kóristája Lehár Ferenc Víg özvegy című operettjében. Tulajdonképpen, ott szövődött a barátság közöttünk. Sokszor, sok mindenről beszélgettünk. Nagy jó humorú ember volt, szerette a tréfát, de érdekes módon a humorában mindig éreztem valami szomorúságot, keserűséget.”

Az adásban először Verdi Traviatájából következtek részletek (Orosz Júlia, Udvardy Tibor, az MRT Énekkara és

Következett Lehár Ferenc A víg özvegy című operettjének négy jelenete a Magyar Rádió Dalszínházának 1962-es stúdiófelvételéről (Házy Erzsébet, Koltay Valéria, Kövecses Béla, Palcsó Sándor, Udvardy Tibor, az MRT Énekkara és Szimfonikus Zenekara, vezényel: Sebestyén András

Szomolányi Gy. István fogorvos, diszkográfus egész héten át vendég a stúdióban: Udvardy Tibor művészpályáját tekinti át, szerepeit veszi sorra és lexikális adatokkal is szolgál a rádióhallgatóknak.  

Udvardy Tibor egyik nagy szerepe volt az Operában Eisenstein is, Johann Strauss A denevér című operettjében. A Magyar Hanglemezgyár parádés stúdió-felfelvételt készített a dalműből (Qualiton, LPX 16558/59  - 1968; CD-1996), erről szólaltak meg most részletek (Ágay Karola, Gaál Éva, László Margit, Külkey László, Palócz László, Udvardy Tibor, az MRT Énekkara és Szimfonikus Zenekara, vezényel: Lehel György)

A délelőtti adás ismétlése 18 és 19 óra között hallgatható meg újra a Dankó Rádióban és online az internetes elérhetőségeken. Holnap pedig folytatódik az Udvardy Tiborra emlékezés a rádióban.

471   Búbánat • előzmény470 2017-09-28 13:10:03

Kapcs.: 470., 234. sorszámok

Simándy énekével az említett ("új") rádiófelvételeken szereplő operettrészletek némelyike - előbb vagy utóbb - rákerült a művésznek az adott operett teljes zenei anyagát tartalmazó stúdiófelvételére is - az alábbiak szerint:

Lehár Ferenc – Harsányi Zsolt: A mosoly országa

Rádió Dalszínházának a bemutatója: 1971. november 11., Kossuth adó 19.35 – 21.29

Km.: az MRT Szimfonikus zenekara és Énekkara (Karigazgató: Sapszon Ferenc)

Vezényel: Bródy Tamás

Zenei rendező: Balassa Sándor
Rádióra átdolgozta és rendezte: Rácz György
Szerkesztő: Bitó Pál

Szereposztás:

Lichtenfels gróf - Balázs István
Liza, a leánya - Házy Erzsébet
Hardegg bárónő, a nagynénjük - Simon Zsuzsa
Szu Csong herceg - Simándy József
Mi, a húga - Kalmár Magda
Csang, a nagybátyjuk - Radnay György
Hadfaludy Feri - Bende Zsolt
Fu Li, követségi titkár - Szatmári István
Főajtónálló - Börzsönyi Mihály

Lehár Ferenc – Szenes Andor: Friderika

A Rádió Dalszínházának bemutatója: 1972. április 3. Kossuth adó, 19.20-20.10

A felvételen Andor Éva, Kalmár Magda, Bende Zsolt, Simándy József, valamint a Magyar Rádió és Televízió Szimfonikus zenekara és énekkara működött közre, Sebestyén András vezényelt.
470   Búbánat • előzmény234 2017-09-28 12:54:24
Kapcs. 234. sorszám

1970. május 2., Kossuth Rádió, 13.11 – 13.34

„Simándy József legújabb operettfelvételeiből”

Közreműködik: a Magyar Rádió és Televízió Szimfonikus Zenekara.
Vezényel: Sebestyén András

Lehár Ferenc: A mosoly országa
- Szu-Csong belépője: „Mosolygó nézés és jól nevelt arc…” (I. felv.)
- Szu-Csong dala: Barackvirág-dal: „Egy dús, virágzó barackfa ága…” (I. felv.)
- Szu-Csong dala: „Vágyom egy nő után…” (II. felv.)

Lehár Ferenc: Friderika
- A Költő dala: „Óh, lányka, óh, lánykám, imádlak én…” (II. felv.)

Kálmán Imre: Ördöglovas
- „Ma önről álmodtam megint, bocsánat, asszonyom…”

Karl Zeller: A madarász
– Ádám dala: „Nagyapám húsz éves volt, lombok közt sütött a hold…/Muzsikálj, muzsikálj, muzsikálj, hogyha hívlak el ne szállj…” (III. felv.) Km. az MRT Énekkara.

A 234. sorszám alatt utaltam Simándynak a rádióban négy évvel később (1974. május 18-án) bemutatott új operettfelvételeire („Rádió új operettfelvételei - Simándy József énekel”): ennek érdekessége, hogy néhány énekszám az előző (fenti) stúdiófelvételen is rajta van.
469   Búbánat 2017-09-23 15:55:03
Aukció:

Simándy József (1916-1997) operaénekes 40 éves pályafutása alkalmából tartott gálakoncert meghívója 1980-ból. Simándy által aláírt példány

1217. tétel

H. n. 1980. Ny. n. 1 lev. Fűzve. Simándy József által aláírt példány.

KIKIÁLTÁSI ÁR: 1 000 HUF


MIKE ÉS TSA ÉS PORTOBELLO AUKCIÓSHÁZ
88. aukció (könyv, kézirat, aprónyomtatvány, fotó, műtárgyak, numizmatika, játék, egyéb gyűjtemények) | 2. nap

2017. 10. 02. HÉTFŐ 17:00 9 NAP MÚLVA

aukció helyszíne:
Kossuth Klub | 1088 Budapest, Múzeum utca 7.

kiállítás helyszíne:
Mike és Tsa és Portobello Aukciósház irodája | 1053 Budapest, Múzeum krt. 27. II. em.

kiállítás ideje:
2017. 09.25-10.02. az árverés napján 15 óráig!


468   Búbánat 2017-09-19 11:07:15
Moldován Stefánia vallomásai: „Simándyval énekelni”

(Simándy József köszöntése)

Életem első operaélménye Wagner Lohengrinje volt. A felnőttek riogatása ellenére nemcsak megértettem, hanem élveztem is. A lázrózsák arcomon is ezt tanúsították. Ott ültem nagybátyám mellett, ő vitt el az Operába.
A színpadon b] [Simándy József [/b] énekelte Lohengrint, Báthy Anna pedig Elzát. Ferencsik János volt az előadás karmestere.
Szünetben így szóltam nagybátyámhoz:

- Ha én egyszer ezen a színpadon ezzel a tenoristával együtt énekelhetnék és ez a karmester dirigálna, én lennék a világ legboldogabb embere.

És mint a mesében – több mint hét év múlva – teljesült a vágyam, Szegedről hívtak föl beugrásként énekelni a Fideliót. Florestan Simándy József volt, és – Ferencsik János vezényelt!
Amikor a börtöntercettben kenyeret nyújtok a meggyötört, rab Florestannak: „Ím, vedd, egyél, ne éhezz, te szegény, te árva rab” – először a két szeme döbbentett meg, majd a keze, ahogy megfogta a kenyeret. A megtört személyből és a kezéből, amely nem tudom, olyanra volt-e maszkírozva, vagy inkább olyanná lényegült át – az éhség áradt.
Ez volt az a pillanat, amikor azt éreztem, ehhez az emberhez hozzá tartozom, és mintha apámnak, testvéremnek, gyerekemnek nyújtottam volna a kenyeret, nem csak Florestannak. Az utolsó két szót már elcsukló hangon énekeltem, és ez nemcsak a beugrás izgalmának volt tudható. Az első partneri kapcsolatban mélységesen igaznak éreztem, hogy a szem a lélek tükre. És Simándy keze: a fizikai állapot abszolút kifejezője volt.

Az elkövetkező huszonöt évben a Fidelión kívül a Manon Lescaut-ban, A trubadúrban, az Álarcosbálban, a Don Carlosban, az Otellóban, az Aidában, a Parasztbecsületben és a Bánk bánban voltam partnere.

A trubadúr egyik előadása előtt panaszkodtam Jóskának, aki Manricót énekelte, hogy úgy érzem, a középhangjaimat nem tudom eléggé támasztani. Már ott rögtön mutatni kezdte, mit tegyek, de az igazi „éneklecke” a színpadon, kétezer ember előtt történt. Az ő f-moll áriája közben kezemet úgy szorította a mellkasára, hogy én a középhangok támasztását „kézzelfoghatóan” nyomon tudtam követni, miközben az ő az áriát gyönyörűen énekelte. Ebből a közönség legföljebb azt vette észre, hogy Leonóra lélegzetvisszafojtva figyeli Manricót! Később ő kezdett engem figyelni, mit tanultam a „leckéből”! Ez a kettős partneri figyelem mindenkinek hasznára vált. Valamit a színpadon tanultam meg tőle, a közönség előtt – a közönség javára.

A Don Carlosban, amikor ő, a címszereplő bejön a magányosan álló Erzsébet királyné elé, akibe szerelmes, és aki őt még mindig viszontszereti, volt valami a léptei ritmusában, abban, ahogyan letérdelt előttem s közben rám nézett, amitől önkéntelenül hátra kellett lépnem.

És megint a szeme: az éhező Florestan, a szerelmes Don Carlos után Otello szikrázó tekintete. Hogyan tudott féltékenyen és gyűlölettel nézni ugyanaz a szempár! Valóban zöld szörnyeteg ült a szemében. Egyszer, új rendezésben, be kellett ugranom, próba nélkül az Otellóba. Azt sem tudtam, hol menjek be, hol menjek ki a színpadról. Simándy azt mondta: „ Majd én irányítalak a szememmel.

A színpad olyan félelmetes hely, ha nem tud az ember a partner hullámhosszára ráállni, ha hiányzik az empátia képessége (ilyen is előfordul, hiszen emberek vagyunk), akkor a külön-külön esetleg csodálatosan éneklő emberek – megmagyarázhatatlan, miért – sem egymásnak, sem a közönségnek nem tudnak semmit sem adni. Ám végiggondolva a mi partneri kapcsolatunkat, ilyenre nem volt példa.

Egy olaszországi turnén Beethoven IX. Szimfóniájának szólistái voltunk, Komlóssy Erzsébet az alt, Szalma Ferenc a basszus. Udine XII. sázadban épült gyönyörű templomában, a Chiesa di San Francescóban 40 fokos melegben a karmester ragaszkodott hozzá, hogy már az I. tételtől kint kell ülnünk. Minden rendben is volt, amíg ültünk, de amikor fölálltunk, bizony szédelegtünk a hőségtől, Erzsivel egymás könyökét nyomtuk, nehogy előre essünk! Jóska meg mintha a Mátrából érkezett volna, tele friss levegővel, úgy állt föl énekelni. Mondtuk is, hogy ez varázslat meg boszorkányság. Mindegy, tény az, hogy nagy önfegyelme van, a kellemetlen körülményeket nem engedi közel a lelkéhez, a torkához, mert Beethoven ezt nem írta be a kottába.

A legtöbbször a Bánk bánban énekeltünk együtt. Az első felvonásban, amikor azt éneklem: „Én Bánk bán hitvese vagyok!” – ő nincs jelen a színpadon. Mégis úgy éreztem, ott van. Szellemileg ott van.
Igaz, hogy a második felvonásban „őrültként” jelenik meg Melinda, de Bánk bán közellététől kitisztul az agya. ”Átkozott magzat!” – ezt úgy tudta mondani, hogy végigfutott a hátamon a hideg. Az én „Ölj meg engemet Bánk” áriám alatt rezzenéstelen arccal, lehunyt szemmel ült a nagy karosszékben. Mégis láttam a szemét. A közönséggel együtt! Néha patakzott az arcán a könny. Nem is sírás volt az, hanem megtisztulás, mint aki érzi, örökre búcsúzik a hitvestől és gyerekétől.

Az is a partnerség szép példája, hogy most, 1986 májusában, amikor Simándy József színpadon már nem énekel, ismét magára öltötte Bánk bán ruháját, hogy a visegrádi királyi palota falai között elénekeljük, tévékamerák előtt, Bánk és Melinda duettjét.

Simándy József hatvanadik születésnapján is együtt énekeltünk a Bánk bánban. Előadás után egy csillagász jött be az öltözőbe, és így gratulált: ”A tejútrendszer bármelyik bolygóján megállanák helyüket ezzel a Bánk bánnal.”

Józsikám, a mostani születésnapodon hadd kívánjak minden szépet és jót! És ha az elkövetkező hetven évben a tejútrendszer valamelyik bolygóján találkozunk, remélem, ott folytatjuk majd a dalolást, ahol ezen a bolygón abbahagytuk.

Moldován Stefánia

/Film Színház Muzsika, 1986. szeptember 20./

A cikkhez tartozó fotók:

- Moldován Stefánia Simándy Józseffel a Manon Lescaut 1961-es előadásán.
- Bánk bán és Tiborc. A partner Radnay György.
- Az Otelló címszerepében.
- Egy filmszerep. Simándy József mint Dózsa György az Erkel című filmben.
467   Ardelao • előzmény462 2017-09-18 23:13:05

A LEGNAGYOBB MAGYAR OPERAÉNEKES LOS ANGELESBE JÖN


SIMÁNDY JÓZSEF operaénekes neve fogalom lett a magyar klasszikus zene vonalán. Mint a hirdetéseken keresztül hetek óta közöltük, egy magyar vendégművész csoporttal Los Angelesbe jön és december 6-án lép fel a Wilshire Ebell Színházban. Az együttes turnéját már hetek óta megkezdte a keleti partokon. Mikor Simándy a színpadra lépett, a közönség álló ovációval ünnepelte.

Budapesten az Állami Operaházban minden szerepe zsúfolt nézőteret vonzott. Visszatekintve karrierjére: 1945 szeptemberében Szegedre szerződött, ahonnan 10 éven belül Pestre, az Operához került. Kezdetben rövid ideig a karban énekelt, de tehetségét csakhamar felfedezték és remek tenorjával szóló szerepeket kapott. Minden fellépése a legmagasabb rendű operai teljesítmény volt. Simándyt olyan művészek nevelték Simándyvá, mint Klemperer, Ferencsik, Oláh, Nádasdy, a háború utáni operaházi stílust meghatározó karmesterek és rendezők. Ehhez járult a nagy művész született zsenialitása, szorgalma, mindig a művészetet szolgáló egyénisége. Ezáltal jött létre az ideális Bánk Bán, Otelló, Radames, Don Jose és még számos klasszikus operai alakítás.

Simándy autószerelőként kezdte karrierjét, éppen úgy, mint művésztársa, az olasz Mario Lanza és a budapesti Operaház legnagyobb tenorja és örökös tagja lett. Számos művészi díjjal tűn tették ki, a Kossuth díjat 1953-ban kapta. Mélyen hitében élő egyéniség, a Rákosi rendszer alatt sem változott.
Simándy és művész társai: Zentay Anna, Bodrogi Gyula, Voith Ági és Gyarmati István óriási sikerrel járják jelenleg a keleti partokat és könnyen elhihető, hogy az igényes Los Angeles-i közönséget is meghódítják.

CALIFORNIAI MAGYARSÁG, 1985. november 15. (62-64. Évfolyam, 44. szám)
466   Búbánat • előzmény457 2017-09-18 21:47:27
Emlékeztetőül, ma éjjel 23.30-tól a Katolikus Rádió adásában lesz hallható:

Zenei Kincsestár - 1916. szeptember 18-án született Simándy József Kossuth-díjas magyar operaénekes.

Válogatás Simándy operafelvételeiből.
465   Búbánat 2017-09-18 15:02:26
Simándy József: „Ezerszeres köszönet az építőknek” - Simándy József az Operával közös 45 év után

(A forrás számomra ismeretlen. Vélhetően, 1984 szeptemberében készült az interjú, a cikk szerzője:” – rk –„, talán az Esti Hírlapban jelent meg tőle az alábbi írás; akkoriban naponta megvettem ezt a hírlapot. Különben, az érdekesebb cikkeket szokásom kivágni a lapokból és archiválni. Erre nem írtam rá a lap nevét és a megjelenés idejét; az interneten a cikk címe megtalálható, de a szöveg maga nem elérhető…)

Négy estén, négy zsúfolt nézőtér előtt szólalt meg az Operaház centenáriumi évadnyitó műsora. Mikor a Bánk bán palotaképéhez szétnyílt a függöny, s a békétlenek hívására földúltan hazatérő Nagyúrként színpadra lépett, dübörgő taps köszöntötte Simándy Józsefet.

**

- 1980 júliusában, nem kényelemből, de józanul számot vetve a könyörtelen idő múlásával, nyugdíjba vonultam, hogy attól kezdve minden időmet és energiámat tapasztalataim átadására, tehetséges növendékeim tanítására fordítsam. Két év múlva jött a színház megtisztelő fölkérése, hogy vegyek még részt az újranyitás, s egyben századik évforduló díszelőadásán. Attól kezdve két és fél éven át ezekre az estékre készültem. Mint egy sikeres sportoló, aki élete utolsó olimpiáján még becsülettel helyt akar állni.

- Vagyis edzésben kellett maradnia…
- És sportszerűen élni. Anatómusok szerint az éneklésben több mint hetven kisebb-nagyobb izom vesz részt. Ezek az életkor előrehaladtával bizony föllazulnak, elpuhulnak, egyre kevésbé engedelmeskednek az idegrendszerből érkező, működtető parancsoknak.

- És ez még csak a fizikai rész.
- Hát igen. A másik, a lelki-szellemi kondíció üzemképessége semmivel sem egyszerűbb. Sokféle nehézségről van szó. A szerepjátszás köztük csak az egyik. Ha egy prózai színész fölött eljár az idő, átáll hősszerelmesről karakter- és apaszerepekre, s játszhat akár a sírig, változó életkori sajátosságainak és adottságainak megfelelően. A tenorista nem válthat át más szerepkörre. A Traviata ifjú szerelmese nem veheti át apja szerepét, mert az már bariton. Nekünk meg kell őriznünk végig a lelki rugalmasságot is, hogy a hősi figurák és siheder amorózók ne váljanak fáradt öregurakká; hogy a zene által szigorúan megszabott lelkiállapotokat és folyamatokat ugyanolyan pontosan át tudjuk élni, ki tudjuk fejezni, amilyen pontosságot követel a szólam éneklése. Bánk bánhoz két és fél éven át lélektani edzésben is kellett maradnom.

**

- Megérte?
- Hálás vagyok a sorsnak és a színházamnak, hogy gyakorlatilag a nyugdíj után négy évvel meghosszabbíthattam a pályámat. És azt hiszem, minden énekes nevében hálát mondhatok az építőknek a gyors és szép munkáért. Az én helyzetemben különösen egyet jelentett határidejük betartása az utolsó nagy lehetőséggel. Ki tudja, egy év múlva kiállhattam volna-e még! Tudom, nem volt könnyű betartaniuk, amit vállaltak – ezerszeres köszönet érte.
Az Opera a századik születésnapján újra megnyílt, széppé varázsolva, játszóképes állapotban, gyönyörű és kényelmes öltözőkkel, állítható zenekarral, csillogó aranyban és bordó bársonyban pompázva. Méltón a művészethez és a művészetet éltető közönséghez. Nálunk ennek az újranyitásnak az élményét sokan át tudják élni: olyan, mintha valaki álmai lakásába költözhet. Nekem ez a színház száz évéből negyvenötöt ajándékozott – az otthonom volt.

**

- Feltétlenül múlt időben? Az a vasárnap esti vastaps nem udvariasságból született. A közönség csöppet sem búcsúköszöntésnek szánta.
- Túl a hatvannyolcadik éven, akárhogy fáj, abba kell hagyni. Nem akarok az áldott emlékű Giglihez hasonlóan, több tucat búcsúelőadást tartani. Azt sem mondom, hogy ezentúl nem nyitom ki a számat. De biztos, hogy egész operaelőadást már nem fogok énekelni. Úgy gondolom, a vastaps nemcsak a tehetségemnek szólt, amiről nem tehetek, hanem a felelősségérzetemnek is, amivel egész életemre elköteleztem magam a közönségnek.

- Fájdalmas szakasza ez az életnek?
- Gyermekeim vannak és növendékeim. Az élet minden szakasza gyönyörű annak, akinek van érzéke a szépre. Engem a zene sok ezerszer, lebegve a valóság fölé emelt, a Mindenségbe oltott. Mindent elkövetek, hogy ennek mámora a gyerekekben tovább éljen – megtoldom bennük, általuk a pályám,, ott fogok élni az ő művészetükben. Ez az élet magasztos rendje.

/-rl-/
464   Búbánat • előzmény463 2017-09-18 13:48:07
"Simándi Péter"
463   Búbánat • előzmény462 2017-09-18 13:47:49
Jó hogy beírtad; ez a cikk nincs benne Simándy Péter könyvében, amiben az utolsó bejegyzett írás az Új Magyarország, 1996. szeptember 19-én kelt cikke: "Simándy József nyolcvanéves - Bánk örök jelmezében"
462   Ardelao • előzmény461 2017-09-18 13:43:45

Csak az a nép-nemzet képes megbirkózni a XXI. század kihívásaival, amelyik megőrzi kultúráját.


Világhírű énekesünk életútját idézi a Simándy-emlékház


________ FÁBIÁN GYULA________


Magyarország szegletében, Aba-új és Zemplén megye találkozásában, Abaújkér-Aranyos falucskában már ünnepélyes felavatás és megnyitás után áll egy emlékház, múzeum, hogy minden idők legnagyobb, legnemesebb Bánk bánjának művészi életútjára emlékeztessen bennünket. Simándy József Kossuth-díjas operaénekes, a Magyar Állami Operaház örökös tagja életének utolsó esztendeiben gyakran időzött ebben a meséket és történelmet hordozó természeti környezetben. Az alkotó csendben, ahol lehetett pihenni, elmélyülni, készülni, és lehetett emlékezni is. Zemplén nektárt csepegő hegyei-dombjai koszorúzzák az abaúji völgyeket, s ezek egyikében búvik meg az összesen száznégy lelket számláló apró falu, Aranyos, ahol nemrég egy kis házacskában talált magához illő menedéket, „mint száműzött, ki vándorol”, a legemlékezetesebb kortársi Bánk bán.

Különös és megpróbáló század volt a XX. egész nemzetünk számára Néhányan megfogalmazták, hogy a híres bordal mondanivalója történelmi összefoglalás. Katona József alkotása óta, amikor nemzetünk történelmének mélypontjai, az események sorjázó próbái érnek bennünket, akkor mindig megújul a klasszikussá fogalmazott igazság, mely az elnyomó idegenek ellen szól: „Magyar, néked embered nem volt soha!” Törvényszerű hát, hogy aki a leggyönyörűségesebben énekelte nemzeti tragédiánk mondanivalóját, emlékeztetőnek legyen velünk, amikor teste ugyan elköltözött, de hangja-szelleme frissítheti tudatunkat, neveli az új nemzedéket, hogy minden új megpróbáltatások ellenére töltsük be küldetésünket.

Simándy József 1994. május elején Aranyosban, nagymise után itt énekelte utoljára a „Hazám, hazám, te mindenem”-et, a másik „nemzeti dalt”, amit a felavatott emlékház falán kézírásával megörökített. 2003. szeptember 18-án, az év talán egyik legszebb napsütéses napján itt készült felavatásra Aranyosban az életutat megidéző múzeumocska, amely emléktárgyak, díszletek, plakátok sokaságával végigkísér egy csodálatos művészpályát, bizonyságképpen arra a világjáró útra, melyet Simándy József végigjárt. Nemcsak országok, de földrészek, világvárosok dalszerető népe hallhatta egy mélyről induló, csodálatos, istenadta tehetséggel megáldott művész feledhetetlen hangját, népünk-nemzetünk-hazánk nevének fényesítésére rendelt ajándékát. Simándy József mindig tudta, kinek kell hálát adnia az áldott tehetségért.

Szeptember tizennyolcadika feledhetetlen ünnepnap Budapesttől kétszázötven kilométerre a zempléni-abaúji befogadó nép számára. A kicsi faluban négyszerte-ötszörte többen összegyűltek, mint egyéb, akár nagy ünnepeken, hiszen kiemelkedő esemény volt az itt élők számára. A határon túlról, Szlovákiából is jöttek, hiszen az énekhangnak nem lehet határt szabni, az bejárja a szíveket-lelkeket, gyógyít, vigasztal, lelkesít, mikor éppen mire van igénye az embernek.

Külön kiemelt megtiszteltetést jelentett az egybegyűltek számára, hogy a Magyar Köztársaság elnöke, Mádl Ferenc és felesége is eljött, hogy jelenlétükkel emeljék az esemény, az ünnep méltóságát Köztársasági elnökünk megnyitó szavaiban a többi között arra emlékeztetett, hogy a kiemelkedő, országos hírt elért nagy művészeket többnyire a rivaldafényben látjuk, de bennük az a legnagyobb és legkiemelkedőbb emberi tulajdonság, hogy szolgálatnak tekintik hivatásukat.

Az emberi alázat teszi feledhetetlenné emberi nagyságukat, mert művészetüket az emberért, értünk, a közönségért áldozzák. Külön kiemelte elnökünk, milyen jó, milyen felemelő, hogy a legegyszerűbb, ugyanakkor a legmagasztosabb környezetben, népünnepélyen, a legközvetlenebb emberi közösségben, az egyszerűség, a természetesség találkozásában idézzük fel a legmagasabb művészi pálya csúcsára jutott Simándy Józsefet.

A község polgármestere a falunak kijutott megbecsülést hangoztatta, mert íme, egy eddig a többiek közé sorolt kis falunak is meglesz az emlegetni való emlékháza, melyet az egyik legnagyobb énekművésznek köszönhetnek.

Jutka asszony, a művész özvegye azt idézte föl, milyen öröm volt számára, hogy az emlékház berendezéséhez a legféltettebben őrzött tárgyakat méltó helyen, a jövő számára közkinccsé avatva hozhatta a múzeumba, ahová minden bizonnyal eljönnek, elzarándokolnak tisztelők, tanítványok, művészetszeretők, eljönnek diákok, kirándulók, hogy megemlegessék a nemzet nagy énekművészét.

Természetesen az indulásról, a kezdetekről sem hallgathatunk. Simándy József életének utolsó öt évében a gazdagréti katolikus közösség tagjaként, őszinte barátként, László atyával került alkotó kapcsolatba. 1997 óta László atya itt, Aranyoson táboroztatja a hittanos ifjúságot. A táborhelyet a gazdagréti közösség újította fel, és ebben a munkában Simándy József is őszinte szívvel segített.
A táborban asztalosműhely található korszerű gépekkel felszerelve, ahol Simándy József sok hasznos és színes órát töltött el a gyerekekkel. Ebben a környezetben volt az ő kis aziliuma. A gyerekek pártolták először a kezdeményezést az atyánál, hogy a nagy művész házából miért is ne lehetne múzeum? Lett. Egyedül Istené a dicsőség érte, mondta megáldásakor az atya. így a felszentelt hajlék egyben az emlékház, ahová minden bizonnyal egész éven át érkezhetnek a látogatók.

Nem lehet méltatás nélkül hagyni azt a kertben felállított színpadon tartott hangversenyt, melyet a Magyar Állami Operaház művészei, magánénekesei tiszteletadásként tartottak Simándy Józsefre emlékezve Ötvös Csilla vezetésével. És a magyar művészet találkozót adott a népművészettel, hiszen a táj muzsikája, népművészcsoportja a kísérőkkel Abaúj-Zemplén dalaiból-táncaiból „kötöttek csokrot” az ünnepi alkalom megpecsételésére.

Csak az a nép-nemzet lesz képes megbirkózni a XXI. század kihívásaival, amelyik képes megőrizni és gyümölcsöztetni saját kultúráját-műveltségét, amely hűséggel ápolja elődei hagyatékát. Ebben a sok ellentmondással teli időben, amikor az idegen elemek olyan észrevétlenül plántálódnak a fogékony, de még nem eléggé felkészült új és új csapatok zsigereibe, szükséges és kötelező a tisztánlátás. Legyen világos, mi az érték, az örök érvényű, és mi a napi politikai felszínesség, amely gyorsan alámerül, akár egy gyönge szélfúvástól. De mi az érték őrzésére hívattunk!

SZABAD FÖLD, 2002. október 3. (59. Évfolyam, 40. szám)

[Gondolom, hogy ez is benne lehet Simándy Péter könyvében!]
461   Búbánat • előzmény460 2017-09-18 12:59:06
Ennek a Simándy-interjúnak teljes szövege ugyancsak megtalálható Simándi Péternek édesapjáról írt könyvében: Simándy József újra "megszólal"... - A nagy művész nyilatkozatai, a vele készült riportok és jubileumainak dokumentumai

Simándi Péter, 2005 (ez az írás a 200-204. oldalon olvasható a könyvben.)

Felelős kiadó: "Pro Patria, Pro Musica 1997"
460   Ardelao • előzmény458 2017-09-18 12:21:15

„Az istenhit életem vezércsillaga...”

Interjú Simándy Józseffel


Balatongyörök kis létszámú, parányi helység a Balaton mentén, ódon kis temploma mégis zsúfolt a vasárnapi szentmiséken. A misén résztvevőik közül egyesek talán nem is tudják, hogy nyaranta a 8 órakor kezdődő szentmiséken, a templom kórusán nem kisebb művész egyéniség kapcsolódik a nép-ének áhítatához, mint a hazai operakultúra kimagasló személyisége, a tenorok tenorja, a több mint negyven esztendeje fogalommá nemesült magyar énekes, a Kossuth-díjas, kiváló művész: Simándy József.

A hang, amelyet annyian ismernek operaszínpadról, hangversenyekről és különböző lemezfelvételekről, ma is töretlen szépséggel csendül fel a templom kórusán.
Balatongyöröki meghitt, nyári otthonában kérdezzük a művészt: hogyan lehet megőrizni ennyire frissen és ilyen hosszú időn át a vox humanát, az emberi hangot? Van-e összefüggés a művészet és az Isten dicsérete között?

„Kérdéssel válaszolok. Miért járunk templomba? Mi vezérel oda bennünket? Milyen belső igény késztet arra, hogy családommal együtt vasárnaponként fölkeressük az Isten házát?
A hit, pontosabban: az Istenben való hit. Az-az istenhit, amely egész életemen keresztül erőt adott, támaszt nyújtott, útmutatással szolgált és életem vezércsillaga volt. Meggyőződésem, hogy mindennek ez az alapja. A művésznek tudnia kell, hogy nem embertől kapott adottság ez, bár az életet emberektől, a szüleinktől kapjuk, de már a fogamzás pillanatától meghatározott a sorsunk. Súlyos áldozatok árán is az embereknek örömet, művészi élményt kell nyújtanunk. Ez a művész feladata s ennek műveléséhez elengedhetetlen az istenhit.”

Simándy Józsefről köztudomású, hogy tehetségével jól sáfárkodó művész, aki szerint ezt az isteni adományt kemény munkával, töretlen hittel és az emberi jellem nehéz tűzpróbáival kell kiművelni az évtizedek során. Rendkívül sikeres és szép pályádra visszatekintve
megerősíted-e ezt a korábbi véleményedet?

„Nem tagadhatom meg mindazt, ami korábban is a hitvallásom volt. Túlzás nélkül: minden pillanatom az Istené. Mások kisebb jelentőségű dolgokon is elkeserednek, kedvüket, majd hitüket vesztik. Magam elfogadom Isten rendelését, a világ adományait és a rosszat is, mint béketűrő Jób, elviselem. Mindent megköszönök a Teremtőnek.”

Simándy arról is jól ismert, hogy elsőrendű közösségi ember, aki művésztársaival harmonikus kapcsolatot tudott teremteni. Ilyen minőségben vált egyenrangú partnerévé olyan legendás hírű énekeseknek, mint Svéd Sándor, Gyurkovics Mária, Losonczy György, Székely Mihály, Osváth Júlia, Takács Paula, Fodor János és Melis György. A magyar zenei és operai élet legnagyobbjai, mint Kodály Zoltán, Ferencsik János, Oláh Gusztáv és Nádasdy Kálmán is mindvégig nagyra becsülték művészi tehetségedet a pályakezdet óta. Minek köszönhető ez?

„A tehetség minden körülmények között fölismeri a másikban élő talentumot. Ehhez még
különösebb kapcsolat, barátság sem szükséges. Viszont elengedhetetlen az együttgondolkodás, az együttérzés: a művészetet az érzelem fűti fel magas hőfokúra. Az említett nagy egyéniségek bizonyára ezt ismerték fel bennem és művészi habitusomban. Kodály Zoltánnal kapcsolatban el kell mondanom: bennem mindig a legmagasabbra szökött a művészi akarat és vágy, hogy — a Psalmus tenorszólóját énekelve — híven kifejezzem ezt a remekművet, mely a keresztény magyarság lelkületéből fakadt.”

Pályád megítélésében a vélemények megegyeznek. Az operairodalom legszebb tenor szerepeit énekelted el avatotton, töretlenül magas színvonalon; a többség szemében, és tudatában, mint felülmúlhatatlan Bánk bán élsz ma is. Miből meríted ezt a tökéletes azonosulást a középkori nagyúr alakjával? És azt az utolérhetetlen patriotizmust, amely a Hazám, hazám kezdetű áriában annyira felforrósodva jut el előadásodban a közönséghez?

„Magyar vagyok, aki minden idegszálával szereti, félti gyönyörű, szép magyar hazáját! „

Már a bevezető részben, a szentmise látogatása kapcsán fölmerült a vallásos hit kérdése. Hogyan alakult ez életedben?

„Érdekes tény, hogy nem neveltek különösképpen vallásosnak. Bizonyára olyan adottság ez bennem, mint a művészi érzék. Mélységesen bennem gyökerezik és nemcsak ma, hanem akkor is, amikor ennek megváltása nem volt éppen veszélytelen. Az 1950-es évektől kezdve, amikor vasárnaponként megálltunk feleségemmel a Bazilika előtti téren, egyetlen gépkocsi parkolt csak ott a 12-es szentmise előtt — az enyém. Mindenki tudta, hogy én vagyok ott a déli misén. Vállaltam és sohasem tagadtam meg, hogy katolikus vagyok. És nem is féltem, mert Isten velem volt. Akikor is, most is. Nékem erős lelki igényem, hogy elmenjek tisztelegni az Isten házába, ahol a hívő ember mindig kap útmutatást és lelki táplálékot. „

Magán életedben nagy jelentősége volt és van a családnak, a családi élet szoros, harmonikus kötődésének. Valóban így érzed-e?

„Család nélkül nem lehet élni, ez elképzelhetetlen számomra. A család fenntartása és megőrzése a hívő családanya feladata; ő a családi tűzhely melegének élesztgetője. Magam szilárdan élek a hitben, ám a családhoz, a lelki élethez, annak megóvásához az anya áll közelebb. Ha ő nem érti meg a családfő elképzelését, nem támogatja kellően kialakult világnézetében — nagy baj van. Ahogyan az anyanyelvet az anyától tanulja meg a gyermek, ugyanúgy az istenhitet is tőle kell átvennie, megtartania. Magyarságtudat és hit ezen a ponton szorosan egybekapcsolódik egymással. — Egy gondolattal mindezt ki kell egészítenem. Rendkívülinek tartom, hogy annak idején Szent István királyunk a Boldogasszony oltalmába ajánlotta ezt a kis országot. ... Egy ország és egy család életében is ennek rendkívüli sugárzása és megtartó ereje van.”

Mit vársz a mai fiatalabb nemzedékektől?

„Az előző pontokban már jóformán minden elhangzott, amit a fiataloktól várok. Mindenekelőtt emberséget; a magyarság és a kereszténység mozdító tetterejét. Hogy ezt a kis országot és népet nagyon szeressék és becsüljék. Szokásaiban, anyanyelvében, kultúrális múltjában és dalaiban egyaránt. Meg kell őrizzük a jövőben is nemes hagyományainkat, mert e nélkül sem nemzet, sem egyén, nem képzelhető el.”

Szeghalmi Elemér


ÚJ EMBER, 1989. július 30. ( 45. Évfolyam, 31. szám)
459   Búbánat 2017-09-18 10:25:11

Ma 101 éve született Simándy József!

A Dankó Rádió imént véget ért Túl az Óperencián műsorában a szerkesztő-műsorvezető, Nagy Ibolya emlékezett a húsz éve eltávozott nagyszerű tenoristánkra. Az Ő emlékére szólaltak meg az adásban Kálmán Imre csodálatos dallamai a Marica grófnő című operettből, melyben Simándy József Taszilo szerepét énekelte azon a kitűnő keresztmetszet-rádiófelvételen, ami először 1963. február 2-án hangzott el a Kossuth Rádióban, 20.30-22.00 óra között.
Simándy mellett még olyan kitűnő művészek énekeltek a felvételen, mint Andor Éva, Németh Marika, Kishegyi Árpád és Külkey László. A Magyar Rádió Szimfonikus Zenekarát és a Földényi-kórust Sebestyén András vezényelte.

- Taszilo dala, I. felv.: „Mit tudjátok ti fenn, hogy idekint mi fáj…/Hej, cigány…. (Simándy József)
- Taszilo és Marica kettőse, II. felv.: „Vedd fel a szép ruhát ma, kicsikém…/Ne szólj, kicsim, ne szólj, csak hallgass, úgy válaszolj…” (Simándy József és Németh Marika)

- Liza, Zsupán és Populescu hármasa, III. felv.: ”Tűzrőlpattant barna lányok, nyalka szép legények…/ Ringó vállú csengeri violám…” (Andor Éva, Kishegyi Árpád, Külkey László)

- Taszilo dala, I. felv.: „Ha a nap lement, minden elpihent…/Mondd meg, hogy imádom a pesti nőket…”

A Dankó Rádióban a 18 és 19 óra közt ismét elhangzik a délelőtti operettadás: benne Simándyra emlékezés és a Marica-részletek 18.30 után következnek.
458   Ardelao 2017-09-18 01:05:49

Ma 101 éve, hogy megszületett Simándy József, minden idők egyik legnagyobb magyar tenoristája!

Emlékére, a 80 éves Simándy Józsefet köszöntő Szeghalmi Elemér által írt, és az „Új Ember” című folyóiratban megjelent újságcikket idézem – kicsit múlt-időben átírva. Szíves elnézést kérek az írójától!



„A hit sugárzása és megtartó ereje”


A háború utáni magyar opera- és énekkultúra legjelentősebb férfi művésze, Simándy József. Nevéhez számos felejthetetlen operaházi és pódiumi fellépés fűződik. Ő volt az a rendkívüli művész, aki hangi képzettségben, muzikalitásban és szerepformáló tehetségben egyaránt a csúcsokon járt — szereplései valóságos ünneppé avatták az operaházi előadásokat.

A neves művész a 40-es évek elején még a Magyar Királyi Operaház énekkarában működött. A háború után a kiváló karnagy és színigazgató, Vaszy Viktor a szegedi Nemzeti Színházhoz szerződtette, mint szólistát, ahonnan 1948-ban került föl a fővárosi dalszínházba. A háború utáni Operaház a fénykorát élte: kiemelkedő művészek egész sorát foglalkoztatta ebben az időben. Ezek között az európai rangú énekesek, karnagyok és színházi szakemberek között bontakozott ki Simándy énekművészete.

Rövidesen a pesti Operaház fénylő csillagai között emlegették: Svéd Sándor, Gyurkovics Mária, Székely Mihály, Fodor János, Osváth Júlia, Udvardy Tibor és mások méltó partnereként. Néhány év alatt a tenor szerepkör teljes skáláját a magáénak mondhatta, mindezt rendkívüli felelősség-tudattal, szorgalommal és elhivatottsággal látta el szereplései során.

Ez a kivételes művész gyermekkorától fogva mélyen istenhívő volt. Az istenhit — egykori vallomása szerint, — egész életén át, erőt és támaszt nyújtott számára és minden ténykedésének, az alapja volt. Sikerei csúcsán sem feledkezett meg Arról, akinek szülei mellett a legtöbbet köszönhetett.

Művészi tehetségét és érzelmi felfűtöttségét kiválóan kamatoztathatta a szakrális zene területén is. Kodály Zoltán Psalmus Hungaricusának tenorszólójában mindig tudatosan szólaltatta meg a keresztény magyarság hangját s érzelmi világát, amelyhez egy valódi művésznek sohasem szabad hűtlenné, méltatlanná válnia.
Vasárnaponként Simándy József a gazdagréti katolikus közösséggel együtt vett részt a szentmisén: fölcsendülő, töretlen hangjával — amellyel évtizedeken át híven szolgálta hazája kultúráját és nemes hagyományait — dicséri a Teremtőt.

Szeghalmi Elemér (Új Ember, 1996. szeptember 29., 52. Évfolyam, 39. szám.
457   Búbánat 2017-09-17 23:05:40
Zenei Kincsestár - 1916. szeptember 18-án született Simándy József Kossuth-díjas magyar operaénekes.

ADÁS INFORMÁCIÓK

Adásban: 2017.09.18. 23:30

Szerkesztő: Laczó Zoltán Vince

Erkel Ferenc: Bánk bán - Bánk áriája: „Mint száműzött, ki vándorol a sűrű éjen át… Hazám, hazám…”
Ea: Simándy József és Budapesti Filharmóniai Társaság Zenekara, vezényel: Ferencsik János.

Kodály Zoltán: A csitári hegyek alatt - Székelyfonó
Előadja: Tokody Ilona, Simándy József, a Magyar Állami Operaház Zenekarát Lukács Ervin vezényli.

Verdi: Don Carlos - Erzsébet és Carlos kettőse (I. felv.)
Előadja: Osváth Júlia és Simándy József, a Magyar Állami Operaház Zenekarát Lukács Ervin vezényli.

Verdi: Álarcosbál - Ricardo áriája a III. felvonásból
Előadja: Simándy József és a Magyar Állami Operaház Zenekara, vezényel: Ferencsik János.

Wagner: A nürnbergi mesterdalnokok: Versenydal (III. felv.)
Előadja: Simándy József és a Magyar Állami Operaház Zenekara, vezényel: Erdélyi Miklós.
456   Búbánat 2017-09-12 10:35:22
KIKE Kulturális Hét Kistarcsán 2017. szeptember 11-17. – Simándy József születésnapjához igazodik
455   Búbánat • előzmény220 2017-08-25 19:35:02
Kapcs. 220., 177. sorszámhoz

Pótlás

Simándy Józsefről készült portréfilm - " A mesterdalnok " első televíziós sugárzásának (bemutató) időpontja:

1969. december 28., MTV 22.35 - 23.25
454   Búbánat 2017-08-21 12:56:16
Magyar Televízió
1969. március 22., 21.45 – 22.25

PREMIER PLÁNBAN: Petress Zsuzsa

Az összekötőszöveget írta: Demeter Imre

A Magyar Rádió Szimfonikus zenekarát Gyulai Gaál Ferenc, Lehel György és Sebestyén András, az Operettszínház zenekarát Vincze Ottó vezényli.

Közreműködik: Baksay Árpád, Bende Zsolt, Korondy György, Melis György, Simándy József, Várhelyi Endre, valamint az Operettszínház tánckara.

Koreográfia: Széki József
Zenei vezető: Deák Tamás

1. Huszka Jenő: Bob herceg - „Az első édes…”
2. Fényes Szabolcs: „Csak álmodom…”
3. Lajtai Lajos: „Én nem szeretek mást…”
4. Cole Porter: „Mért kell férj…”
5. Kemény Egon: Hatvani diákjai – Szerenád: „Édes lányka, szép Amálka...” - kettős, Petress Zsuzsa, Simándy József és a Földényi-kórus férfikara
6. Lajtai Lajos: Nekem egy a liget…”
7. Oscar Straus: Varázskeringő - Piccolo-kettős (Petress Zsuzsa, Várhelyi Endre)
8. Jacobi Viktor: Sybill – „Illúzió a szerelem…”
9. Lehár Ferenc: A víg özvegy – „Ajk az ajkon..” – szerelmi kettős (Petress Zsuzsa, Bende Zsolt)
10. Kálmán Imre: Csárdáskirálynő – „Hurrá! Hurrá!...”

Szerkesztő: Kótzián Katalin
Vezetőoperatőr: Varga Vilmos
Díszlet: Csányi Árpád
Jelmez: Kovács Margit

Rendező: Seregi László
453   Cilike • előzmény451 2017-08-05 10:29:37
Igen,a pontos megjelölése a kottában grand scena ed aria, a második részben voltaképpen együttessel, nem csak Elvira énekel bele,hanem az összes jelenlévő, Ernani kivételével, mert ugye őrajta megy a vita, őtrejtették el.
452   Búbánat • előzmény451 2017-08-05 10:19:20
(A magyar nyelvű idézetek Dalos László Ernani-fordítása.)
451   Búbánat • előzmény449 2017-08-05 10:17:33
Amire utalsz - Don Carlos és Elvira kettőse, I felv. – ezt valóban kihagytam a felsorolásból: Palócz László és Déry Gabriella énekli az Ernani részletei között ezen a magyar nyelvű rádiófelvételen.

Köszönöm, hogy kisegítettél: amit megjelöltem, kettősnek neveztem, a II. felvonásból, valójában Don Carlos áriája: „Minden lépted lepjék rózsák, bárhol jársz - csak erre vágyom!...” (Ez az ária rajta van a rádiófelvételen: Palócz László énekli.)

Ezt követi Elvirától: „Ó jaj, a sorsom átka üldöz, fájdalom, mi vár reám…” – a jelenet lezárása, melyben szerepel még Giovanna, Riccardo és Silva, valamint a kórus, tulajdonképpen átvezet a II. felvonás fináléjába (Simándy József és Szalma Ferenc énekel, közreműködik az MRT Énekkara).
450   telramund • előzmény449 2017-08-05 09:31:42
Igaz!
449   Cilike • előzmény448 2017-08-04 22:15:38
Nekem nem stimmel. Don Carlosnak és Elvirának nincs kettőse a második felvonásban. Sorrendben az a duett az Elvira-ária után közvetlenül van.
448   Búbánat • előzmény433 2017-08-04 21:06:28
Kapcs. 433., 417., 416. sorszámok

Csak sikerül apránként összeszedegetnem az összes felvett részletet...:

Giuseppe Verdi: Ernani – részletek

A rádiófelvétel bemutatója: 1961. november 1., Kossuth Rádió, 20.20-22.00

Közreműködik a Magyar Rádió Szimfonikus Zenekara és Énekkara (karigazgató: Bódy Irma)

Km.: Déry Gabriella, Palócz László, Simándy József, Szalma Ferenc, valamint az MRT szimfonikus zenekara és énekkara

Vezényel: Tóth Péter

- Bevezető kórus
- Ernani áriája, I. felv. (Simándy)
- Elvira áriája, I. felv. (Déry)
- Hármas, I. felv. (Déry, Simándy, Palócz)
- Don Silva áriája és cabaletta, I. felv. (Szalma, énekkar)
- Bevezető zene és kórus, II. felv. (énekkar)
- Don Carlos és Elvira kettőse, II. felv. (Palócz, Déry)
- A II. felvonás fináléja (Simándy, Szalma)
- Hármas, II. felv. (Déry, Simándy, Szalma)
- Don Carlos áriája, III. felv. (Palócz)
- Összeesküvési jelenet, III. felv. (Simándy, Szalma, énekkar)
- A III. felvonás fináléja (Déry, Simándy, Palócz, Szalma)
- A IV. felvonás fináléja (Déry, Simándy, Szalma)
447   Búbánat • előzmény443 2017-08-01 13:31:06
A Simándy 100 kiállítás Gyulán

"A jubileumi kiállítás nagyszámú fotó felhasználásával, személyes visszaemlékezések és korabeli kritikák segítségével igyekszik teljes képet adni Simándy életéről: a nehézségekkel teli gyermek- és ifjúkorról, az autószerelő-műhelyben eltöltött évekről, a zenei tanulmányokról, illetve a szegedi, majd a budapesti Operaházban induló és kiteljesedő operaénekesi karrierjéről. Bemutatjuk repertoárját az olasz, német, francia és magyar operákban, oratóriumokban és további számtalan műfajban."

A kiállítás megtekinthető: 2017. július 17 - augusztus 13.

Helyszín: Gyulai Várszínház

A kiállítás ingyenesen megtekinthető!



446   Búbánat • előzmény445 2017-07-07 12:10:36
Helyesen: Muzsay Ibolyka Lavínia
445   Búbánat • előzmény444 2017-07-07 12:07:04
Simándy József-kötet Kereszti Ferenc szerkesztésében

„Elkészült a neves operaénekes születésének 100. évfordulója alkalmából kiírt pályázatunkra beérkezett írásokból szerkesztett könyv.

A Simándy József művészi és emberi oldalát bemutató írásokat fényképekkel illusztráltuk, és színes összeállítást készítettünk a tiszteletére kialakított emlékhelyekről.”


A könyvhöz Batta András zenetörténész írt előszót: „Egy nagy és igaz művész arcképéhez”

A kötetbe foglalt ötvenhat, Simándyra visszaemlékező írás négy tematikus fejezetbe szerkesztve olvasható:

I. A magyarság tündöklő operacsillaga
II. A hétköznapi emberek cimborája
III. A tenorkirály közvetlensége
IV. A művészetihlető ereje (ebben a fejezetben találhatóak a Művészhez írt versek is)

Néhány szerző és írásuk címe:

Muzsay Ibolyka Lavínina: A tapsolás művészete

Medveczky Ádám: Nagyúr és Grál-lovag

Podráczkyné Szöllösi Mária: Ötödször is… „Hazám, hazám”

Szőnyi Erzsébet: Simándy József Hegyvidék posztumusz díszpolgára

Tarics Péter: „Bűvös erő van a zenében”

Kenessey Zsuzsa: A két hársfa

Kopeczky Lajos: Aranyérem

László Zsuzsa: Kaptam egy centrifugát

Simándi Péter: Emlékeim édesapámról, Simándy Józsefről

Szegő András: Utóélet

Tamássy Teréz: Balatongyöröki emlékek

Zsirai László: Lipótmezei találkozás

Hankiss Ilona: Emlékezés Simándy Józsefre Hegedűs Judit balettművésszel

Ötvös Csilla: Egyenrangú alkotótársi gesztusok

Számadó Gabriella: Hittel a művészetért!

Szeghalmi Elemér: Aranynál ékesebb dalnok

Czigány György: Kései levél Simándy Józsefhez

A könyv végén név szerint felsorolva olvashatjuk a kistarcsai Simándy-szobor és Az emlékem Simándy Józsefről című kötet támogatóit.

A kötetbe foglalt írások közt sok fekete-fehér fénykép található, a kötet végén pedig színes mellékletben ötvenkilenc fotó!

444   Búbánat • előzmény265 2017-07-04 10:12:59

2017. májusban új könyv jelent meg Simándy Józsefről!

EMLÉKEM SIMÁNDY JÓZSEFRŐL című könyvet Kereszti Ferenc szerkesztésében a Kistarcsai Kulturális Egyesület jelentette meg.

A Kistarcsai Kulturális Egyesület Simándy József születésének 100. évfordulójára egy kötetbe gyűjtötte össze a művésszel kapcsolatos visszaemlékezéseket.

Az egyesület 2016-ban irodalmi alkotópályázatot hirdetett Simándy József születésének centenáriumi évfordulója alkalmából Emlékem Simándy Józsefről címmel. A pályázatra minden műfajban várták az irodalmi alkotásokat. Egy szerző legfeljebb három művel pályázhatott.
443   Búbánat • előzmény441 2017-07-04 09:22:30
Gyulán, július 17-én, délután 16 órakor, a Kamaragalériában Simándy 100 címmel kiállítás nyílik Simándy József operaénekes munkásságából.

Ez a tárlat elnyerte „Az év kiállítása 2016” kitüntető címet, amelyet a Múzeumok Majálisán adtak át. Az érdeklődőknek augusztus 13-ig lesz lehetőségük díjmentesen megtekinteni.

Ez a vándorkiállítás Miskolc után – ahol 2017. június 14.-22. között volt látható – érkezik Gyulára.
442   Búbánat • előzmény353 2017-07-03 10:34:40


A Simándy100 – Nagy Tenor-show az M5 HD műsorán július 3-án

2017. július 3-án (hétfőn) 21:05-től látható felvételről az M5 HD műsorán a Simándy József születésének 100. évfordulóján rendezett gála. A műsorban a mexikói tenor, Rafael Rojas mellett hat magyar énekes tisztelgett a legendás magyar tenor emléke előtt.

A felvétel 2016. szeptember 25-én készült az Erkel Színházban.


441   Búbánat • előzmény440 2017-05-20 15:02:14
Simándy József életmű kiállítása volt tavaly a legjobb tárlat
440   Búbánat • előzmény426 2017-05-20 15:01:24
[url] http://szinhaz.hu/2017/05/19/simandy_jozsef_eletmu_kiallitasa_volt_tavaly_a_legjobb_tarlat;
Simándy József életmű kiállítása volt tavaly a legjobb tárlat [/url]

www.szinhaz.hu, 2017. május 19. péntek, 13:29

Az Év kiállítása 2016 díjat az Országos Színháztörténeti Múzeum és Intézet Háromszázezer magas Cé - Simándy 100 című időszaki kiállítása nyerte.

Az indoklás szerint a kiállítás: „Rendkívül gazdag kommunikációs készlettel tette befogadhatóvá és avatta időtállóvá egy múltbéli művész életét és életművét”.

A kiállítás 2016. szeptember 18. és 2017. március 5. között volt látható az Országos Színháztörténeti Múzeum és Intézet kiállítóhelyén, a Bajor Gizi Színészmúzeumban.

A kiállítás kurátorai Simándi Katalin és Sipőcz Mariann, a látványterv Mihalkov György munkája volt.

A díjátadásra a Múzeumok Majálisán a Magyar Nemzeti Múzeum - Múzeumkert nagyszínpadán kerül sor május 20-án, szombaton 13 órakor.

(Forrás: Országos Színháztörténeti Múzeum és Intézet)
439   Búbánat • előzmény438 2017-05-03 08:33:36
Lemaradt: az ismertetett cikkhez tartozik egy fotó: Simándy József és Palócz László A messzetűnt kedves c. daljáték rádiófelvételén láthatók a stúdió mikrofonja előtt, kezükben kotta, miből éppen énekelnek...
438   Búbánat • előzmény249 2017-05-03 00:03:46
Kapcs.: 249. sorszám

KIEGÉSZÍTÉS

A rádiódaljáték főszerepében: Simándy József mint Fazekas Mihály énekhangja

Kemény Egon – Vitányi János – Erdődy János: A messzetűnt kedves
Történelmi daljáték.

Egy ajánlócikket olvashatunk az Rádióújság 1965. év májusi számában a daljáték a hónap 22-i (Kossuth Rádió, 20.25 – 22.00) rádióbemutatójához időzítve.

Idézem a szerkesztői sorokat:

„A Rádió Dalszínháza újabb bemutatóval jelentkezik a héten. A messzetűnt kedves c. daljátékkal. A darab szövegkönyvét a nemrég elhunyt Vitányi János kezdte írni, Váratlan halála miatt már-már veszni látszott a történelmi témájú darab. A régi barát Erdődy János azonban kollegiális kegyelettel vállalta a még csak félkész mű folytatását, hisz ismerte Vitányi szándékát, aki a szomorú sorsú költőnek, Fazekas Mihálynak akart emléket állítani. A daljáték feleleveníti azokat az élményeket és hatásokat, melyek megérlelték a költőben a Ludas Matyit – a plebejus népiesség e merész alkotását. A darab felépítése: Fazekas debreceni diákként találkozik a francia forradalmat előkészítő eszmékkel, majd férfi-korban személyesen ismerkedik a forradalommal és hőseivel – köztük sírigtartó szerelmével is. S végül az idős, oly sokat tapasztalt költő megírja élete nagy művét…

Ehhez a témához komponált zenét – magas hőfokon – Kemény Egon. A próbákat hallgatva, úgy véljük, megküzdött a legnehezebbel: sikerült közelhoznia a korabeli magyar és francia muzsikát a mai közönséghez.”

Vezényel: Bródy Tamás
Közreműködik a Magyar Rádió Szimfonikus Zenekara és a Földényi kórus
Zenei rendező: Ruitner Sándor
Rendezte: László Endre

Fazekas Mihály - Simándy József (Darvas Iván)
Pálóczi Horváth Ádám - Palócz László (Láng József)
Amelie („Ámeli”) - László Margit (Domján Edit)
Julika - Andor Éva (Örkényi Éva)
Polgármester - Várhelyi Endre (Basilides Zoltán)
Carpentier - Szőnyi Ferenc (Benkő Gyula)
Kovács strázsamester - Domahidy László (Farkas Antal)
Weidemühl lovag - Külkey László (Lázár Gedeon)
Öreg Fazekas - Márkus László
Mme Garron - Gáborjáni Klára
Schatten gróf - Velenczey István
De Breuil márki - Ungváry László
Szekeres professzor - Újlaky László
Rektor - Katona Lajos

Történik Debrecenben és egy francia kisvárosban, az 1700-as évek végén
437   Búbánat • előzmény436 2017-04-23 17:28:38
Simándy József 100
436   Búbánat • előzmény434 2017-04-23 17:27:14
Az Opera Trezor sorozatában nemrég megjelent az általam már ugyancsak nagyon várt CD: [url] http://www.opera.hu/v/megjelent-a-simandy100-cd-valogatas-a-legendas-tenor-felveteleibol/;
Simándy József 100 [/url]

A CD kísérőfüzetét Karczag Márton írta.

1. Wagner: Lohengrin – Lohengrin érkezése (Operaház, 1948. 10. 24., vezényel: Otto Klemperer)

2. Wagner: A nürnbergi mesterdalnokok – Stolzingi Walter versenydala (Operaház, 1949. 04. 11., vezényel: Otto Klemperer)

3. Verdi: Simon Boccanegra – Gabriele Adorno áriája a II. felvonásból (Operaház, 1952. 12. 23., vezényel: Ferencsik János)

4. Erkel: Bánk bán – Bánk áriája a II. felvonásból: „Hazám, hazám…” (Moszkva, Nagyszínház, 1958., 09. 01., vezényel: Komor Vilmos)

5. Verdi: Don Carlos – Carlos és Erzsébet kettőse a IV. felvonásból (Moszkva, Nagyszínház, 1959. 09. 03., közreműködik: Osváth Júlia, vezényel. Ferencsik János)

6. Puccini: Manon Lescaut – Des Grieux áriája a II. felvonásból (Operaház, 1961. 12. 22., vezényel: Lamberto Gardelli)

7. Verdi: A trubadúr – Manrico és Azucena kettőse a II. felvonásból (Erkel Színház, 1962. 04. 14., közreműködik: Giulietta Simionato, Dobán Ferenc, vezényel: Lukács Miklós)

8. Erkel: Brankovics György – Murad áriája a III. felvonásból (Erkel Színház, 1962. 06. 21., vezényel: Kórodi András)

9. Verdi: Aida – Radames románca (Erkel Színház, 1964. 12. 29., vezényel: Lamberto Gardelli)

10. Beethoven: Fidelio – Florestan és Leonora kettőse a II. felvonásból (Erkel Színház, 1965. 04.18., közreműködik: Mátyás Mária, vezényel: Ferencsik János)

11. Erkel: Hunyadi László – László áriája az I. felvonásból (Erkel Színház, 1967. 10. 01., vezényel: Ferencsik János)

12. Leoncavallo: Bajazzók – Canio áriája a II. felvonásból (Erkel Színház, 1967. 11.25., közreműködik Házy Erzsébet, Bende Zsolt, vezényel: Borbély Gyula)

13. Verdi: Otello – Otello áriája a III. felvonásból (Erkel Színház, 1972. 11. 17., közreműködik: Melis György, vezényel: Erdélyi Miklós)
14. Verdi: Az
álarcosbál – Riccardo áriája a III. felvonásból (Erkel Színház, 1973. 12. 24., vezényel: Ferencsik János)

15. Erkel: Bánk bán – Bánk és Melinda kettőse a II. felvonásból (Operaház, 1984. 09. 27., közreműködik Tokody Ilona, vezényel: Kórodi András)

16. Csajkovszkij: Anyegin – Lenszkij áriája a II. felvonásból (Budapest Kongresszusi Központ, gálaesten rögzített felvétel, 1992. 03. 12., Medveczky Ádám)

Közreműködik: a Magyar Állami Operaház Zenekara

magyar nyelven

Játékidő: 66’25”
435   Búbánat 2017-04-11 21:38:35
Luigi Dallapiccola: Éjszakai repülés

TV-operafilm (fekete-fehér, 55 perc)

Bemutató: MTV 1963. november 10., 20.55-21.50

Fordította: Blum Tamás

Km.: MRT szimfonikus zenekara és énekkara (karigazgató: Vajda Cecília)

Vezényel: Blum Tamás

Dramaturg: Kármán György
Díszlettervező: Drégely László
Jelmeztervező: Horányi Mária

Zenei rendező: Ruitner Sándor

Operatőr: Kocsis Sándor
Rendező: Szinetár Miklós

Szereposztás:

Riviere – Radnay György
Robineau – Nádas Tibor
Pellerin – SIMÁNDY JÓZSEF
A rádiós – Ilosfalvy Róbert
1. tisztviselő – Pálos Imre
2. tisztviselő – Pálffy Endre
3. tisztviselő – Szigeti László
4. tisztviselő – Várhelyi Endre
Fabienné – Házy Erzsébet
Egy hang – Szőnyi Olga
Fabien – Koncz Gábor

Az alábbi cikket a televíziós opera bemutatója elé írta O.G. – a Rádióújságban volt olvasható:

„Éjszakai repülés”

„Megragadóan költői regényt írt a francia Saint-Exupéry az éjszakai repülés úttörőiről. Tragikus hőse Fabien, a Patagóniából Buenos Airesbe tartó postagép pilótája, aki viharba kerül, s nem tér vissza többé, akárcsak az író, akinek – mint tudjuk – a felderítőgépét (mert repülő volt maga is) 1944-ben lelőtték a németek… Ezt a realitással párosult poézist híven adja vissza Dallapiccolának a regényre épülő operája; szerencsésen ötvözve a századeleji olasz iskola dallamosságát, líráját a modern muzsika keménységével.
A vajon mit visz ebből képernyőre a héten látható tv-változat, a Szinetár Miklós rendezett első magyar televízió-opera?

- Nem ’tévésítettünk’ a szó megszokott értelmében – mondja Blum Tamás (aki nemcsak vezényli a drámai sűrítésű, zenei ’csemegét’ ígérő produkciót, hanem fordítója is Dallapiccola librettójának). Nem is volt szükség különösebb átdolgozásra, - már első olvasásra érzi az ember: ez az opera majdnemhogy tv-re íródott, komponálódott. Ami színpadon megoldhatatlan, a képernyőn megvalósítható: láttatni a külső történést, a repülőteret, a repülő útját, - ezzel a változtatással bontakoztatva ki igazán az eredetiben csak benne rejlő lehetőséget.
- A szereplők?
- Nemcsak hangban, - játékban, mozgásban is feltalálták magukat a kamera előtt. Kezdettől fogva ’érezték’ az opera figuráit: Radnai György például a kíméletlenségével emberséges, aszkéta-típusú főnököt, Riviére-t, Simándy József a chilei postagép pilótáját, Házy Erzsébet a viharba került Fabien feleségét, Ilosfalvy Róbert pedig a rádióst, aki az eredeti darabban villanásnyira sem látható Fabien adásait veszi és közvetíti, ezzel mintegy magát a pilótát is alakítván.
- Az új műfajnak e ’prototípusánál’ egyébként nem szeretnénk megállni. Határozott szándékunk, hogy magyar szerzők kimondottan tv-re készülő operáival folytassuk a sort."
434   Búbánat 2017-04-11 09:10:49
Megjelent a Simándy100 CD: válogatás a legendás tenor felvételeiből

/Az Opera honlapjáról:/

Simándy József (1916 – 1997) azon kevés magyar operaénekesek egyike, akiknek a pályafutásáról számos hang- és videofelvétel maradt ránk. A Magyar Állami Operaház a művész születésének centenáriuma, illetve halálának huszadik évfordulója tiszteletére egy különleges CD-vel szeretné árnyalni a ránk maradt Simándy-képet.

A tenor stúdiófelvételei mellett jó pár élő előadást őrzött meg a Magyar Rádió Archívuma, a szalagok egy része évtizedek óta hever a dobozában, s talán olyan is akad köztük, ami egyetlenegyszer került csak adásba. Ezekből a ritkaságokból készült a CD-re került válogatás.

Simándy József pályafutása is hosszú időszakot ölel fel, hiszen már 1940-ben az énekkar tagja lett, neve 1953 óta összeforrott Erkel Bánk bánjával. A lemezen egy 1958-as felvételen énekli Bánk híres áriáját. Utoljára 1984-ben, az újranyílt Operaházban alakította ezt a szerepet, a CD-n is hallható kettős pedig méltó színpadi búcsúja egy nagy művésznek. „Ráadásként” került a korongra egy gálán rögzített felvétel, ahol a 75 éves művész Lenszkij áriájával (Csajkovszkij: Anyegin) búcsúzik a tavasztól és az élettől.
A válogatásban olyan további művekből hallhatunk részleteket, mint a Lohengrin, A nürnbergi mesterdalnokok (Wagner), a Simon Boccanegra, A trubadúr, az Aida, az Otello, Az álarcosbál (Verdi), a Manon Lescaut (Puccini), a Fidelio (Beethoven), a Bajazzók (Leoncavallo), a Brankovics György és a Hunyadi László (Erkel).

A CD megvásárolható az Opera Shopban.


433   Búbánat • előzmény417 2017-04-10 14:04:06
Kapcs.: 416-417. sorszámok

Két további operarészlet megnevezésével kiegészítem az említett Ernani-rádiófelvételen szereplő hangzó anyagot:

Giuseppe Verdi: Ernani – részletek

A rádiófelvétel bemutatója: 1961. november 1., Kossuth Rádió, 20.20-22.00

Közreműködik a Magyar Rádió Szimfonikus Zenekara és Énekkara (karigazgató: Bódy Irma)

Km.: Déry Gabriella, Palócz László, Simándy József, Szalma Ferenc, valamint az MRT szimfonikus zenekara és énekkara

Vezényel: Tóth Péter

- Bevezető kórus
- Ernani áriája, I.felv. (Simándy)
- Elvira áriája, I. felv. (Déry)
- Don Silva áriája és cabaletta, I. felv. (Szalma, énekkar)
- Don Carlos és Elvira kettőse, II. felv. (Palócz, Déry)
- Hármas, II. felv. (Déry, Simándy, Szalma)
- Don Carlos áriája, III. felv. (Palócz)
- Összeesküvési jelenet, III. felv. (Simándy, Szalma, énekkar)
- A III. felvonás fináléja (Déry, Simándy, Palócz, Szalma)
- A IV. felvonás fináléja (Déry, Simándy, Szalma)
432   Búbánat 2017-04-04 23:11:14
1963. június 16., Kossuth Rádió 14.00 - 14.26

"Bemutatjuk új felvételeinket"

Simándy József énekel.
Közreműködik a Magyar Rádió és Televízió Szimfonikus Zenekara.
Vezényel: Tóth Péter

1.) Csajkovszkij: Anyegin - Lenszkij áriája, II. felv.

2.) Ponchielli: Gioconda - Enzo románca, II. felv.

3.) Puccini: Tosca - Képária

4.) Mascagni: Parasztbecsület - Turiddu áriája - Búcsú az anyától.
431   smaragd 2017-04-04 14:49:27

Rádióműsor, 1987

MAGYAR RÁDIÓ ÉS TELEVIZIÓ

Petőfi Rádió

8.05: Kemény Egon műveiből

1. Szerencsés utazás - előjáték (MRT szimfonikus zenekara, vez. Lehel György), 2. - Erdődy János: A messzetűnt kedves  - a) Az első szerelem dala (Andor Éva, Simándy József), b) Szüretelők dala (Barlay Zsuzsa, Kishegyi Árpád, Földényi-kórus), c) Rózsa-kettős (László Margit, Simándy József) 3. Valahol délen a) - Valahol délen (Melis György), b) Bolero (Mezei Mária), c) Egy szót se szólj (Petress Zsuzsa, Melis György), 4. - Ambrózy Ágoston: Hatvani diákjai - a) Elmira sanzonja (Mezei Mária), b) Dal a bontonról ( Mezei Mária, Tompa Sándor), c) Óh, miért vagy ilyen édes-kedves (Petress Zsuzsa, Simándy József), 5. - Szász Péter: Talán  a csillagok - Balatonkeringő ( Gyurkovics Mária, km. Földényi-kórus) (Monó)



(RTV műsorújság)
430   smaragd 2017-04-04 14:49:18

Rádióműsor, 1987

MAGYAR RÁDIÓ ÉS TELEVIZIÓ

Petőfi Rádió

8.05: Kemény Egon műveiből

1. Szerencsés utazás - előjáték (MRT szimfonikus zenekara, vez. Lehel György), 2. - Erdődy János: A messzetűnt kedves  - a) Az első szerelem dala (Andor Éva, Simándy József), b) Szüretelők dala (Barlay Zsuzsa, Kishegyi Árpád, Földényi-kórus), c) Rózsa-kettős (László Margit, Simándy József) 3. Valahol délen a) - Valahol délen (Melis György), b) Bolero (Mezei Mária), c) Egy szót se szólj (Petress Zsuzsa, Melis György), 4. - Ambrózy Ágoston: Hatvani diákjai - a) Elmira sanzonja (Mezei Mária), b) Dal a bontonról ( Mezei Mária, Tompa Sándor), c) Óh, miért vagy ilyen édes-kedves (Petress Zsuzsa, Simándy József), 5. - Szász Péter: Talán  a csillagok - Balatonkeringő ( Gyurkovics Mária, km. Földényi-kórus) (Monó)



(RTV műsorújság)
429   Búbánat 2017-03-31 10:46:27
Volt egy televízió műsor, melyben Simándy József csak dalokat énekelt:

1963. január 29., MTV, 22.05 - 22.25

Schubert: A muzsikához
Brahms: Szerenád
Liszt: Ha álmom mély
Csajkovszkij: Csak kit a vágy emészt
Fauré: Álom után
Grieg: Szeretlek

Zongorán kísér: Arató Pál

428   Búbánat • előzmény234 2017-03-23 12:07:18
Az utóbbi időben többször is elhangzott a Dankó Rádió Túl az Óperencián című operettműsorában Simándy József énekében Hans két dala Oscar Straus Legénybúcsú című operettjéből. Közülük különösen az első dal az 1. felvonásból, amit nagyon szeretek: „Mi kell, szívem, mi kell, mivel csitítlak el? …”
Örömömre, ma is felcsendült a rádió műsorában ez a gyönyörű, érzelemdús dal (Km.: az MRT szimfonikus zenekara és énekkara, vezényelt, Sebestyén András.)

Erről a stúdiófelvételről - Hans dala után - még egy szép kettőst is hallhattunk az operettből - ami ugyancsak mindig meghat ha hallom:
Stella és Hans duettjében László Margit volt Simándy partnere: „ Van úgy, néha olyan fényes az álmom, olyan szép, hogy nem lehet való, felébredek és nem találom…”

Érdemes a rádió délelőtti adásának délután hat órakor kezdődő ismétlésére odakapcsolni (18:12 – 18:24) – ha élvezni szeretnénk újra ezeket a szép melódiákat, nemes, „operai énekhangokon” előadva, a nagyszerű művészek operettfelvételéről.

Megemlítem továbbá, hogy ezen a héten minden nap a marosvásárhelyi születésű Keresztes Ildikó színésznő-énekesnő a vendége a Dankó Rádiónak, akivel a stúdióban a szerkesztő-műsorvezető, Nagy Ibolya beszélget.
427   Búbánat • előzmény420 2017-03-04 10:51:30
Simándy József halálának 20. évfordulójához igazítva, holnap, vasárnap 11 órától 18.30-ig tárlatvezetéssel, jelmezkiállítással, vetélkedővel (Czigány György – Ki nyer ma? 60 percben) és az operaénekesre emlékező beszélgetős műsorral (Rost Andrea, Berczelly István, Kováts Kolos, Ókovács Szilveszter) - zárul a tavaly szeptemberben megnyílt Emlékkiállítás a Bajor Gizi Színészmúzeumban.

Ma délután pedig - halála évfordulóján - Simándy Józsefre emlékeznek operaházi művészek
a Budapest-Gazdagréti Szent Angyalok Templomban (XI.ker., Gazdagréti út 14.)

Időpont: 15 óra
426   Búbánat 2017-03-04 10:35:11
Simándy és a magas C

Nemzetközi szinten is ritkaságszámba megy, ha egy operaénekesről egy városban egyszerre három kiállítás is nyílik. Márpedig ez történt Budapesten szeptemberben, Simándy József születésének centenáriuma alkalmából.

Szerző: Karczag Márton

| Forrás: |
http://magyarmuzeumok.hu
2017‐01‐23 08:12:26

Az Operaház Vörös Szalonjában a dalszínház emlékezett meg a művészről, az Erkel Színházban az OSZMI vándorkiállítása volt látható, mely a tenorista életének összes fontos állomására eljut a 2016/17‐es évadban. A Háromszázezer magas C – Simándy József 100 emlékkiállítás, melyet éppen a művész születésének centenáriumán nyitottak meg a Bajor Gizi Színészmúzeumban pedig minden valószínűség szerint a legnagyobb tárlat, amelyet valaha Magyarországon operaénekesről készítettek. A tenorista évtizedeken keresztül volt az Operaház és a magyar operajátszás ikonikus alakja, így mindenképpen érdemes arra, hogy méltó módon emlékezzenek rá a kerek évfordulón

Simándy József az I. világháború alatt született, a tanácsköztársaság alatt még nem eszmélt, iskolába a Bethlen‐kormány idejében ment, szakmáját, majd hivatását az 1930‐as 40‐es évek egyre fojtogatóbb légkörében kezdte gyakorolni. Fiatal szólistaként koholt vádakkal elűzték az Operaházból, szólista karrierjét vidéken, Szegeden kezdhette, hogy aztán 1947‐től fokozatosan találja meg helyét a budapesti operaéletben. Azonnal főszerepeket kapott, ikonikus szerepét, a Bánk bánt 1953‐ban énekelte először (majd csak Budapesten majdnem százhúszszor). Még ebben az évben – a Rákosi‐korszak közepén – megkapta a legmagasabb állami kitüntetést, a Kossuth‐díjat. Simándy egyike volt azon kevés művészeknek, aki útlevelet kapott, a vigyázó szemek biztosak voltak benne, hogy nem disszidál. A viharos 1956‐os őszt Münchenben töltötte, de rövidesen hazatért a családjához. Karrierjében semmiféle törés nincs, 1973‐as nyugdíjazása után több mint egy évtizeddel 1984‐ben, amikor a felújított Operaház ismét megnyílt, a művész négy estén, közel 70 évesen ismét magára öltötte Bánk bán kosztümjét. A Kádár‐korszak mindent megadott Simándynak, Az Istenhegyi úti házon, a balatoni nyaralón, autón és motorcsónakon kívül az országos ismertséget is. Felvételeit állandóan sugározta a rádió, fotói rendszeresen az újságok címlapjára kerültek. [i] Talán Házy Erzsébet lehetett az egyetlen operaénekes, [/url] aki hasonlóan népszerű volt a 60‐as – 70‐es években, mint Simándy. A tenorista jóval a rendszerváltás után, 1997‐ben hunyt el, 80 évesen. Szerencsés korszakban élt Simándy József abból a szempontból, hogy művészetét minden ma is elképzelhető eszközzel megőrizték az utókor számára. Rádió‐ és tv felvételek, operafilmek és élő előadások hanganyaga, valamint rengeteg fotó áll szép számban az érdeklődők rendelkezésére. Kérdés, hogy mindezt a páratlanul gazdag, ám halott anyagot hogyan lehet ma éltre kelteni, milyen eszközökkel lehet a mostani érdeklődőknek megidézni Simándy József szellemét egy kiállítás alkalmával? A tárlat kurátorai, Simándi Katalin és Sipőcz Mariann – az Országos Színháztörténeti Múzeum és Intézet munkatársai –, valamint Mihalkov György látványtervező igyekeztek minél jobban elszakadni a klasszikus kiállítási formáktól, és mertek nagyot álmodni a Bajor Gizi Múzeum földszinti termeibe. Többre vállalkoztak, mint a tenorista életének bemutatására, megpróbálták megidézni azt a kort, amelyben felnőtt, művésszé, majd sztárrá vált. Szobáról szobára haladva felidézik a kistarcsai gyerekkort, az autószerelő műhelyt, a világháború előtti Operaházat, ahol Simándy énekkarosként debütált, a pálya indulása szempontjából oly fontos első szegedi fellépéseket, és természetesen a leghangsúlyosabban az operaházi évtizedeket. Az életutat bemutató, számos frissen keretezett fotó mellett nagy hangsúlyt kap a színház lényege: a játék. Az alkotók nemcsak Simándy Józsefet akarták minél több oldalról bemutatni, hanem okosan kigondolt gesztusokkal megpróbálták megidézni azt a korszakot is melyben élt: egy varrógéppel, mely a kistarcsai szülőházra utalt, egy 1960‐as éveket idéző berendezett, korabeli tv‐vel felszerelt nappalival vagy az Operaház színpadát és széksorait megidéző kis térrel. Egy operaénekes emlékezete természetesen semmit sem ér a zene nélkül. A Simándy‐kiállításban pedig minden zenél, a Víg özvegyet játszó néprádiótól (Jóska gyerek egyik első zenei élménye), a különféle – látogató által szabadon kezelhető – lemezjátszókon át a bársonyszékekből irányítható moziig, ahol a tenoristát vagy egy tucat szabadon válaszható szerepben lehet megnézni, meghallgatni. Akinek ideje engedi, sokórányi Simándy‐felvételt élvezhet végig – egyetlen múzeumi belépő áráért! A tárlat folyamatos aktivitásra biztatja a látogatót, mindenhol apró titkokat, feladványokat rejtettek el. Éppúgy otthonosan érzi magát a terekben az, aki a fotókon és hangzóanyagokon keresztül akar Simándyval ismerkedni vagy egykori élményeit felidézni, mint az, aki szeretne elmélyülni az életműben. Hiszen az első oklevelektől az összes külföldi koncertig minden megtalálható valahol. A játék harmadik rétegét a szobákon körbefutó legendás öt fekete vonal adja. Ám hangjegyek helyett itt borítékok vannak rajta, bennük a művésznek szóló, írógéppel írt, változatos stílusú rajongói levelek. A facebookos rajongói oldalak korában mosolyogtatónak tűnik, hogy fél évszázaddal ezelőtt egy ország – mely a kedvencének érezte Simándyt – árasztotta el a művész postaládáját. A páratlan kordokumentumot a gondos tenorista megőrizte, és özvegye, Jutka asszony – számos korábban nem látható dokumentummal együtt – bocsátotta a kurátorok rendelkezésére. Az egyik falon Simándy‐idézet olvasható a Bánk bánnal kapcsolatban: „Soha nem szerep volt, hanem az én ügyem!” Mintha a kurátorok (egyikük a művész lánya) magukévá tették volna ezt a nemes gondolatot, az egész kiállításon érződik az a szeretetteli törődés, mellyel az anyagot előkészítették. S hogy kiknek szól a Simándy József emlékkiállítás? Milyen korosztály a célközönség? Talán az a tárlat legnagyobb erénye, hogy az egykori bakfis rajongók (mára nagymamák) éppúgy megtalálják a maguk örömét benne, mint a legkisebbek, akik látható élvezettel játszanak a különféle hangzó és képi eszközökkel.
425   Búbánat • előzmény423 2017-03-04 09:32:19
“KERESZT A TÜKRÖN” – FANTASZTIKUSAN VÁLLALTA FEL HITÉT SIMÁNDY JÓZSEF A SZOCIALISTA RENDSZERBEN

Simándy József Kossuth-díjas operaénekes akkor vállalta fel a hitét, amikor szinte senki nem merte. Özvegye, Hegedűs Judit a Kossuth Rádiónak beszélt a napra pontosan húsz éve elhunyt művész sziklaszilárd hitéről.

“Azokban az években, amikor nem lehetett templomba járni, illetve egész pontosan „nem volt ildomos”, akkor ő ugyanúgy gyakorolta a hitét. Minden vasárnap egyetlen autó állt a Bazilika előtt, az övé.

Minden fellépése előtt úgy ment be a színpadra, hogy keresztet vetett, kérte Isten segítségét. Mindig hordott egy feszületet, amelyet a legüldözöttebb időkben is büszkén viselt. A fellépésekkor ezt a kis keresztet az öltöző tükrére akasztotta, jól látható helyre. Jött is a személyzeti osztály vezetője, aki megemlítette, hogy nem nagyon illik a kereszt a minden szobában megtalálható Sztálin képhez. Ő pedig úgy felelt, hogy köszöni szépen, jól megvannak egymással!
Bárki bement oda, látta a kötelezően kirakott Sztálin képet és az általa kirakott feszületet. Nem jó néven vették, de ő nem engedte magát befolyásolni.”

/777blog.hu/


424   smaragd 2017-03-04 09:02:13

Simándy József elhunyta napjának évfordulóján felidézém Kemény Egon: "Hatvani diákjai" (1955) című" daljátékában alakított szerepét és egyúttal azt a ma már történelmi távlatú, rendkívül szép művészi hangulatot, amely a felvétel idején a Magyar Rádióban, a "Rádió Dalszínháza" alkotóműhelyében a hallgatóság örömére szolgált...

"Édes lányka, szép Amálka..."
Kettős - Petress Zsuzsa és Simándy József énekel
KEMÉNY EGON- Ambrózy Ágoston: "Hatvani diákjai" (1955)



 
423   Búbánat 2017-03-04 09:00:52
A Dankó Rádió hamarosan kezdődő operettműsorában a ma húsz éve elhunyt tenoristánkra emlékezik:

09:31:27 Dal Simándy József & Arató Pál -- Ha álmom mély (Szerző: Liszt Ferenc/Hugo, Victor)

09:38:38 Dal Simándy József & Magyar Rádió és Televízió Szimfonikus Zenekara & Sebestyén András -- Óh lányka, óh lánykám (Szerző: Lehár Ferenc/Szenes Andor)

09:41:20 Dal Simándy József & Magyar Állami Operaház Zenekara & Bolberitz Tamás -- Rákóczi - Rákóczi megtérése (Szerző: Kacsóh Pongrác/Bakonyi Károly/Endrődi Sándor)

09:45:45 Dal Simándy József & Magyar Rádió és Televízió Szimfonikus Zenekara & Sebestyén András -- Szu Csong dala _ Vágyom egy nő után (Szerző: Lehár Ferenc/Herzer, Ludwig/Löhner-Beda, Fritz)

09:49:15 Dal Simándy József & Kalmár Magda & Magyar Rádió és Televízió Szimfonikus Zenekara -- Szu-Csong és Mi (Szerző: Lehár Ferenc/Herzer, Ludwig/Löhner-Beda, Fritz)

09:52:11 Dal Simándy József & Budapesti Kórus & Magyar Rádió És Televízió Gyermekkórusa -- Psalmus Hungaricus (Szerző: Kodály Zoltán/Kecskeméti Vég Mihály)

A 18 órakor kezdődő ismétlésben is!
(www.dankoradio.hu)
422   Búbánat • előzmény421 2017-03-02 09:32:40
A 21.05 órai kezdetű portréfilm után, 22.15-től a Zenés TV Színház operafilmjét, Verdi Otellóját (1977) láthatjuk újra a televízió képernyőjén (M3 csatorna)

Főszerepekben: Simándy József, Melis György, Pitti Katalin.

Rendező: Horváth Ádám
421   Búbánat 2017-03-02 09:27:55
Az M3 csatorna este ismét műsorára tűzi a tavaly szeptember 17-én – a születési centenárium alkalmából - már sugárzott Simándy-portréfilmet:

"Simándy József köszöntése"

magyar zenés műsor, 1991

1991-ben, az egyik legkedvesebb és sokak számára legemlékezetesebb szerepének felidézésével, a pályatársak és barátok megszólaltatásával ünnepelte a 75 éves művészt a Magyar Televízió.

A műsorban részletek elevenednek meg a Zenés TV Színház operafelvételéből, Erkel Ferenc Bánk bánjából.

Rendező: Ruitner Sándor
Operatőr: Bucsi János, Dubovitz Péter

Közreműködnek:

Bessenyei Ferenc
Komlóssy Erzsébet
Simándy József
Mikó András

Műsorvezető: Meixner Mihály

Időtartam: 65 perc

A zenés műsorban a riportokat, beszélgetéseket a Bánk bán- operafilmnek a részletei illusztrálták:

- "Hazám, hazám...": Simándy József
- Tiborc és Bánk kettőse: Solti Bertalan (énekhangja: Melis György) és Simándy József
- Melinda és Bánk búcsúkettőse, finálé: Szakáts Eszter (énekhangja: Ágai Karola), Simándy József, Melis György
- Szobajelenet (Gertrudis-Bánk kettőse): Komlóssy Erzsébet, Simándy József, Trokán Péter (Ottó: énekhangja - Réti József)

Ferencsik János vezényel.
420   Búbánat • előzmény419 2017-02-28 17:02:53
„Háromszázezer magas Cé – SIMÁNDY 100” FINISSZÁZS

Időpont: 2017. március 5. vasárnap

Helyszín: Bajor Gizi Színészmúzeum (1124 Budapest, Stromfeld Aurél u.16.)

PROGRAM

11.00 - Tárlatvezetés kurátorral I. ( Sipőcz Mariann)

12.30 - Tárlatvezetés kurátorral II. (Simándi Katalin)

14.00 - 14.45 - Filmvetítés Simándy Józsefről

15.00 - 16.00 - „Ki nyer ma?”- Játék és muzsika 60 percben. Közreműködik: Czigány György költő, zenei szerkesztő

16.00 - 17.00 - Vendégeink: Rost Andrea operaénekes, Harazdy Miklós zongoraművész. Beszélgetőtárs: Sediánszky Nóra dramaturg

17.00 - 17.30 - Bánk bán-jelmez a kiállításban. Bemutatja: Tordai Hajnal jelmeztervező

17.30 - 18.30 - Vendégeink: Berczelly István operaénekes, Kováts Kolos operaénekes.

Beszélgetőtárs: Ókovács Szilveszter, a Magyar Állami Operaház főigazgatója


Belépő: 500 Ft
419   Búbánat 2017-02-26 11:38:03
Több helyen említettem meg a fórumom a Színháztörténeti Múzeum és Intézet gondozásában létrejött és a Bajor Gizi Színészmúzeumban megtekinthető centenáriumi emlékkiállítást – „Háromszázezer magas CÉ - Simándy 100” - , mely a nagy magyar operaénekesünk, Simándy József énekművészete előtt tiszteleg.

A kiállítás időtartamát úgy tervezték meg, hogy Simándy születése és halála évfordulója közé essen, mintegy keretbe foglalva az életutat: a művész tavaly szeptember 18-án töltötte be volna a 100. életévét és idén március 4-én lesz hogy 20 éve itt hagyott bennünket.

Tegnap elmentem a Színészmúzeumba megnézni a tárlatot, mely hamarosan - március 5-én - zárul. Aki még nem látta a Simándy-emlékkiállítást, érdemes felkerekednie, mert nagy élményben lesz része. Ki kell használni még az utolsó napokat, amíg lehetséges!

A kiállítás március 5-ig látható szerdától vasárnapig 14 - 18 óra között.

Simándy életpályája bemutatásához felhasznált anyagok gerincét a Simándi-család archívumában fennmaradt dokumentumok alkotják, amelyeket az Operaház Archívuma és Emlékgyűjteménye, az MTI fotóanyaga, az OSZMI Fotó- és Színlaptárának dokumentumai egészítenek ki.

A látogatók korabeli fotók és archív - főképp - rádió- és hanglemez-felvételek segítségével utazhatnak vissza az időben, a nagyszerű tenor legnagyobb színpadi szerepeit megidézve. A kiállításon interaktív alkalmazás is segíti a látogatót a hangzó és képi élmény együttes megteremtésének lehetőségével: egy hatalmas kivetítő vászon előtt helyett foglalva az egyik székre applikált távirányító segítségével mintegy húsz opera részleteit hallgathatjuk meg Simándy előadásában! „Egér” nyomógombbal ide-oda kattintgatva váltogathatjuk, kiválaszthatjuk azokat az operákat, amikre kíváncsiak vagyunk. A felhangzó áriák, duettek alatt azokhoz kapcsolódó színpadi jelenetképeket látunk: korabeli bemutatók, szerepbeállások fotó dokumentumait; Simándy mellett az Opera egyik „aranykorszakának” (a negyvenes évek végétől a hetvenes évekig bezárólag) sok-sok legendás énekművésze tűnik fel szerepeikben a képeken (Otello, A varázsfuvola, Bajazzók, Parasztbecsület, Tosca, Simone Boccanegra, A nürnbergi mesterdalnokok, Aida, Carmen, Rigoletto, Fidelio, Don Carlos, Az álarcosbál, Manon Lescaut, A trubadúr, Anyegin, Turandot…).
Ha van elegendő időnk, az itt felsorolt operákat – akár egy ültünkben – sorra vehetjük, hatalmas zenei és emlékező vizuális élményt jelentett mindez a számomra. És akkor még nem szóltam a falakon, a tárlókban, vitrinekben és máshol el(ki)helyezett sok-sok fényképről, iratról, kottáról, személyes anyagról, tárgyról, vagy éppen színpadi jelmezről, melyek dokumentálják Simándy pályáját, életútját, de a szakma mellett a család és a magánélet történéseibe is bepillantást engednek. Öt termen át haladva telistele mindennel, ami Simándyra és művészetére koncentrál. Egy külön sarokban az emblematikus Bánk bán opera szerepét idéző tárgyak, egy másikban egy muzeális „Kékes” televízióból folyamatosan Simándy-portréfilmeket vetítenek. Mindenhol halkan szól a zene, halljuk Simándy énekfelvételeit a hangszórókon át is.

Nagyszerű kiállítás, amit csak ajánlani tudok azoknak, akik még nem látták; ha tervbe veszik, ne feledjék, március 5-e az utolsó nap, amíg ezt megtehetik.
418   Búbánat 2017-02-24 08:58:27
Emlékezés Simándy József operaénekesre

Simándy József operaénekes halálának 20. évfordulóján március 4-én 15 órakor operaházi művészek emlékeznek, Budapest-Gazdagréti Szent Angyalok Templomban (XI.ker., Gazdagréti út 14.)
417   Búbánat • előzmény416 2017-02-22 09:16:58
Helyesbítés:

Victor Hugo - Giuseppe Verdi: Ernani - színdarab- és az operarészletek, magyar nyelven.

A rádiófelvételen

Ruy Gomez de Silva – Gáti József (Szalma Ferenc)
416   Búbánat 2017-02-21 13:04:05

Áthozom ide a „Magyar Rádió operafelvételei és operaközvetítések – magyar előadóművészekkel” topicból a
898., az 567. és 158. sorszámok alatti bejegyzéseimet:

Verdi: Ernani - színdarab- és operarészletek, magyar nyelven

A rádiófelvétel bemutatója: 1961. november 1., Kossuth Rádió, 20.20-22.00

Victor Hugó színműve nyomán a színműrészleteket Kardos László, az operát Blum Tamás fordította.

Vezényel: Tóth Péter

Közreműködik a Magyar Rádió Szimfonikus Zenekara és Énekkara (karigazgató: Bódy Irma)

Zenei rendező: Fejes Cecília

Rendező: Rácz György

Szereposztás:

Ernani – Benkő Gyula (énekhang: Simándy József)
Ruy Gomez de Silva – Gáti János (Szalma Ferenc)
Don Carlos – Sinkovits Imre (Palócz László)
Elvira – Sütő Irén (Déry Gabriella)
Duenna – Máthé Erzsi
Riccardo – Velenczei István

Ruitner Sándor összekötőszövegét Berek Katalin, Győző László és Ladányi Ferenc mondja el.

A rádiófelvételre így emlékszik vissza Simándy József Dalos László „krónikásnak” a Bánk bán elmondja… című könyvében:

„Ekkor tájt készültek az Ernani-részletek felvételei a rádióban. Déry Gabriella, Palócz László és Szalma Ferenc társaságában énekeltem, Tóth Péter vezényelte. Igen szép felvétel lett belőle, szívesen csináltam. Tóth Péter nagyon jó hangulatot tudott teremteni munka közben, zenekarral, énekkarral, szólistákkal. Nagy kár érte, hogy később elkerült Magyarországról. Úgy hallottam, nemrégen halt meg. Igen tehetséges ember volt, nagyon sajnálom. Milyen kár, hogy Verdinek ez a fiatalkori operája ebben az időben nem szerepelt az Operaház játékrendjén. Azt hiszem, Ernani nagyszerű szerepem lett volna. Szívesen énekeltem a részleteket a rádióban. (Az is tetszett benne, hogy a hősnőt – Elvirának hívják, mint az én drága nővéremet. Miközben énekeltem, mindig rá gondoltam: neki énekeltem. Felvétel után ki is mentem hozzá Mátyásföldre, és megmondtam neki. Boldog volt, hogy egyszer az ő nevét is énekeltem pályafutásom alatt…)"

Giuseppe Verdi: Ernani – részletek

Km.: Déry Gabriella, Palócz László, Simándy József, Szalma Ferenc, valamint az MRT szimfonikus zenekara és énekkara

Vezényel: Tóth Péter

- Ernani áriája, I.felv. (Simándy)
- Elvira áriája, I. felv. (Déry)
- Don Silva áriája és cabaletta, I. felv. (Szalma, énekkar)
- Don Carlos és Elvira kettőse, II. felv. (Palócz, Déry)
- Hármas, II. felv. (Déry, Simándy, Szalma)
- Don Carlos áriája, III. felv. (Palócz)
- Összeesküvési jelenet, III. felv. (Simándy, Szalma, énekkar)
- A IV. felvonás fináléja (Déry, Simándy, Szalma)
415   Búbánat 2017-01-31 16:12:49
Találkozások, emlékezések. Ötödik beszélgetés

A háromszázezer magas Cé - SIMÁNDY 100 kiállítás kísérő programja

„Háromszázezer magas Cé” címmel nyílt kiállítás a száz éve született Simándy József operaénekes tiszteletére.

Ebből az alkalomból beszélgetéseket szerveznek a művész pályájának megidézésére.

A következő beszélgetésre 2017. február 9-én (csütörtökön), 16 órai kezdettel kerül sor a Bajor Gizi Színészmúzeumban.

VENDÉGEK:

Kasza Katalin, operaénekes

Sólyom-Nagy Sándor, operaénekes

Medveczky Ádám, karmester

A beszélgetést vezeti: Sediánszky Nóra

A belépő díj: 500 Ft/fő

Helyszín: Bajor Gizi Színészmúzeumban. (1124 Bp. Stromfeld Aurél út 16.)
414   Búbánat 2017-01-05 23:16:14

Találkozások, emlékezések. Negyedik beszélgetés

A háromszázezer magas Cé - SIMÁNDY 100 kiállítás kísérő programja

„Háromszázezer magas Cé” címmel nyílt kiállítás a száz éve született Simándy József operaénekes tiszteletére.

Ebből az alkalomból beszélgetéseket szervezünk a művész pályájának megidézésére.

A következő beszélgetésre 2017. január 19-én (csütörtökön), 16 órai kezdettel kerül sor a Bajor Gizi Színészmúzeumban.

VENDÉGEINK:

Gulyás Dénes, Kossuth- és Liszt Ferenc - díjas operaénekes

A beszélgetést vezeti: László Ferenc zenekritikus


413   Héterő • előzmény412 2016-12-28 00:09:43
Az inkriminált rész
412   Búbánat 2016-12-27 13:37:18
Ma a X. résszel véget ér a „Főszerepben: Simándy József” sorozata a rádiónak – a nagy tenor énekes születésének 100. évfordulójára emlékezve

Bartók Rádió, 19.35 – 22.38

Wagner: Lohengrin

Opera három felvonásban

Szövegét a zeneszerző írta

Vezényel: Otto Klemperer

Km. a Magyar Állami Operaház Ének- és Zenekara

Szereposztás:

Henrik - Losonczy György (basszus)
Lohengrin - Simándy József (tenor)
Elza - Rigó Magda (szoprán)
Telramund - Jámbor László (bariton)
Ortrud - Némethy Ella (mezzoszoprán)
A király hirdetője - Reményi Sándor (bariton)
Brabanti nemesek - Hollay Béla, Lux Géza, Mally Győző és Ilyés Sándor

(Magyar Állami Operaház, 1948. október 24.)

Erről az előadásról beszámoló krónikák számon tartják azt a botrányosnak mondott jelenetet, amikor Simándy Grál-elbeszélését követő tapsvihart és szűnni nem akaró ovációt megelégelve Klemperer rákiabált a közönségre, leállította a zenekart és elhagyta helyét az árokban. Ha igaz, az ária utáni „botrányos” jelenetet is a rádióközvetítés hangfelvétele megörökítette: a visszahallgatásban benne lesz (?), amint Klemperer a közönség „arcátlanságát” (Frechheit) emlegeti.
411   márta 2016-12-21 11:00:00
Jaj, nagyszerű! Mindig is szerettem. Egyik énekes jobb, mint a másik.
410   Búbánat • előzmény409 2016-12-20 10:46:38
Így igaz! Jó hogy észrevetted a téves dátumot, amit az RTV Részletesből korrigálás nélkül átvettem:

Most én is utána néztem a dátumnak: egész pontosan, 1953. november 9-11. között készült a hangfelvétel a rádió stúdiójában.
409   parampampoli • előzmény408 2016-12-20 09:55:37
Ez az Aida 1953-ban készült, az 1959-es dátum téves.
408   Búbánat 2016-12-20 09:27:01
Ma este a Bartók Rádió közvetíti:

19.35 – 22.00 Főszerepben: Simándy József

X/9. rész Verdi: Aida

Négyfelvonásos opera

Szövegét - Francois Auguste Ferdinand Mariette novellája nyomán - Antonio Ghislanzoni írta.

Fordította: Závodszky Zoltán.

Vezényel: Vaszy Viktor.

Km. a Magyar Rádió Ének- és Zenekara.

Szereposztás:

Aida - Takács Paula (szoprán)
Amneris - Palánkay Klára (mezzoszoprán)
Radames - Simándyi József (tenor)
Egyiptom királya - Rissay Pál (basszus)
Amonasro - Svéd Sándor (bariton)
Ramfis, főpap - Littasy György (basszus)
Főpapnő - Sándor Judit (szoprán)
Hírnök - Réti József (tenor).

(1959. június, Magyar Rádió, 6-os stúdió)

(Bef. rész: jövő kedd, 19.35: Wagner Lohengrin – Ottó Klemperer – 1948. október 24.!!!

407   Búbánat • előzmény406 2016-11-29 18:04:53
Ma este a Bartók Rádió sugározza 19.35 - 22.15

Főszerepben: Simándy József
X/8. rész

19.35-től Leoncavallo: Bajazzók

21.02-től Mascagni: Parasztbecsület
406   Klára 2016-11-26 13:49:25
2016.11.29 19:35 - 22:15 Bartók Rádió
tv-műsor

Leoncavallo: Bajazzók és Mascagni: Parasztbecsület -
Főszerepben: Simándy József
X/8. rész
1. Leoncavallo: Bajazzók
Kétfelvonásos opera prológussal
Szövegét a zeneszerző írta
Vez. Komor Vilmos
Km. a Magyar Rádió Gyermekkara (karig.: Botka Valéria), a Magyar Állami Operaház Énekkara (karig.: Pless László) és a Budapesti Filharmóniai Társaság Zenekara
Szereposztás:
Canio - Simándy József (tenor),
Nedda - Orosz Júlia (szoprán),
Tonio - Radnai György (bariton),
Beppo - Réti József (tenor),
Silvio - Palócz László (bariton).
2. Mascagni: Parasztbecsület
Egyfelvonásos opera
Vez. Lukács Miklós
Km. a Magyar Állami Operaház Énekkara (karig.: Pless László) és a Budapesti Filharmóniai Társaság Zenekara
Szereposztás:
Santuzza - Dunst Mária (szoprán),
Turiddu - Simándy József (tenor),
Lucia - Barlay Zsuzsa (alt),
Alfio - Radnai György (bariton),
Lola - László Margit (szoprán).


405   Búbánat 2016-11-20 14:39:28

Simándy József konferencia a Bajor Gizi Színészmúzeumban

szinhaz szerk.
2016. november 19. szombat, 14:00

Az Országos Színháztörténeti Múzeum és Intézet konferenciát szervez az operaénekes születésének 100. évfordulója alkalmából.

Háromszázezer magas Cé – Simándy 100. címmel szeptember 18-án nyílt kiállítás a Bajor Gizi Színészmúzeumban, amely az operaénekes pályafutását mutatja be.
A kiállításhoz kapcsolódóan az Országos Színháztörténeti Múzeum és Intézet konferenciát szervez zenetörténettel, zenekritikával, színház- és művelődéstörténettel foglalkozó (BA, MA vagy PhD képzésben résztvevő) egyetemi hallgatók és fiatal kutatók számára.

A konferencia célja, hogy fórumot teremtsen a háború utáni magyar operakultúra jellegzetességének, történetének bemutatására.

A konferencia helyszíne a Bajor Gizi Színészmúzeum (1124 Budapest, Stromfeld Aurél út 16.), időpontja: 2017. március 3.

A konferencia középpontjában az 1945 utáni magyar operajátszás több szempontból is izgalmas periódusa áll, egy olyan korszak, amelynek emblematikus alakja volt Simándy József. A konferencia szervezői Simándy József pályáját a kritikai recepció tükrében bemutató, főként az operaházi korszakra (1940-1980) koncentráló előadásokat várnak. Állhat a vizsgálat fókuszában az is, hogy ki határozza meg az operák színrevitelét az említett 40 év során. Mindez a szervezők ajánlása szerint értelmezhető tágabb kontextusban is: hogyan érvényesülnek a politika diktálta kötelezettségek az 1945 utáni operaműsorban? Milyen körülmények között jött létre az 1953-as legendás Bánk bán-előadás?
Szívesen fogadják a konferencián az elődök, illetve a kortársak (énekesi) pályájának bemutatását. A korszakot meghatározó Nádasdy Kálmán és Oláh Gusztáv életműve – a rendezés és a színpadkép átalakulása az 1960-as évektől kezdődően – is érdekes témája lehet az előadóknak. Hogyan hat a kor operai színrevitelére a Nádasdy-Oláh-örökség? A Simándy József által énekelt operák (pl. Verdi: Otello és Traviata, Erkel Ferenc: Bánk bán, Puccini: Tosca) és az ezek alapjául szolgáló irodalmi művek (pl. Shakespeare: Othello, Dumas: A kaméliás hölgy, Katona József: Bánk bán, Sardou: La Tosca) összehasonlítása szintén izgalmas előadások alapjául szolgálhat.

A maximum 20 perces előadások, egymást követő szekcióban (délelőtt és délután) hangoznak majd el. A szervezők az Országos Színháztörténeti Múzeum és Intézet honlapján az elhangzott előadások írott változatából szerkesztett válogatást közölnek.

A konferenciára az előadó elérhetőségeinek (név, e-mail cím, telefonszám, intézmény) megküldésével és a tervezett előadások absztraktjával (2000 leütés) lehet jelentkezni.

Az absztraktok és a jelentkezés beérkezésének határideje: 2017. január 9.

(Forrás: Magyar Színházi Társaság)

Jelentkezés: az idézett cikk végén található a fogadó neve és elérhetősége.
404   Búbánat 2016-11-20 14:37:08
Színházi vetélkedő Simándy Józsefről

Az Országos Színháztörténeti Múzeum és Intézet vetélkedőt hirdet nyugdíjas klubok, 60 év fölötti baráti társaságok számára. A Bajor Gizi Színészmúzeumban megnyílt Simándy József életét, pályáját bemutató kiállításhoz kapcsolódó versenyre várjuk az érdeklődők jelentkezését. Az első forduló során csapatonként egy feladatlapot kell kitölteni, melyhez ajánljuk a kiállítás megtekintését. Jórészt, e tárlat anyagából szerkesztettük a feladatlapot, mely megtalálható a Múzeumban illetve letölthető az intézmény honlapjáról.

A kitöltött feladatlapot névvel, címmel ellátva megadott határidőre vissza kell juttatni vagy a Bajor Gizi Színészmúzeumba (1127 Budapest, Stromfeld Aurél u. 16.) vagy az Országos Színháztörténeti Múzeum és Intézetbe (1013 Budapest, Krisztina krt. 57.).

A legjobb munkák beküldői jutnak tovább a döntőbe. A személyes megmérettetésre 6-8 csapatot hívunk meg, csapatonként 5 főt delegálva a versenybe.

Fontos határidők:

Feladatlapok beérkezési határideje: 2016. november 21. hétfő (személyesen is lehet hozni)

Eredményekről tájékoztatás a honlapon: 2016. november 25. Péntek

Döntő időpontja: 2016. december 8. csütörtök 15 óra

Helyszíne: Bajor Gizi Színészmúzeumba (1127 Budapest, Stromfeld Aurél u. 16.)
403   Búbánat • előzmény361 2016-11-20 14:35:40
Országos Színháztörténeti Múzeum és Intézet

„Találkozások, emlékezések”

A háromszázezer magas Cé - SIMÁNDY 100 kiállítás kísérő programja

„Háromszázezer magas Cé” címmel nyílt kiállítás a száz éve született Simándy József operaénekes tiszteletére. Ebből az alkalomból beszélgetéseket szervezünk a művész pályájának megidézésére.

Az első beszélgetésre 2016. november 17-én, 16 órai kezdettel került sor a Bajor Gizi Színészmúzeumban.

Vendégek:

Kalmár Magda Kossuth-díjas operaénekes,

Boros Attila zenei szerkesztő, műsorvezető

Érdi Sándor újságíró, szerkesztő

A beszélgetést vezette: Szebényi Ágnes, az OSZMI munkatársa
402   márta 2016-11-17 14:34:31
A Don Carlos egyik kedvenc Simándy-szerepem. Karcsún és elegánsan énekel, gyönyörű, kifejező pianókkal, benne van az egzaltáltság és az életidegenség.
401   Búbánat • előzmény398 2016-11-17 11:46:40
Simándy könyvében is ír az akkori moszkvai fellépése élményeiről - Krónikás: Dalos László ("Bánk bán elmondja"), fia, Simándi Péter szerkesztésében kiadott könyvben is olvashatunk erről: "Simándy József újra megszólal")

400   Búbánat 2016-11-17 11:37:06
Simándy József operettfelvételei közül a Legénybúcsú című Oscar Straus-operettből Hans két dala is elhangzott a Dankó Rádió ma délelőtti operettműsorában:

- „Csak hallgass, csak hallgass, hallgatni oly jó …” (2. felv.)

- "Mi kell, szívem, mi kell?" (1. felv.)

Rádió Dalszínháza bemutatója: 1968. április 14., Kossuth adó 20.32 - 22.00

Dalszöveget Gábor Andor fordította.
Romhányi József összekötőszövegét Bárdy György mondja el.

Vezényel: Sebestyén András
Km.: az MRT szimfonikus zenekara és énekkara (karigazgató: Sapszon Ferenc)

Zenei rendező: Erkel Tibor

Rendező: László Endre
Szerkesztő: Bitó Pál

Szereplők:
Andor Éva, László Margit, Kishegyi Árpád, Kovács Péter, Külkey László, Palcsó Sándor, Simándy József, Sikolya István, Várhelyi Endre

Később, a "Rádió új operettfelvételén" Simándy József operettdalokat énekel - 1974. május 18-án a Kossuth adó mutatta be 21.13 – 21.32 között: Simándy újra felénekelte Hans I. felvonásbeli dalát - ezt a változatot hallottuk most a rádióban.

Petress Zsuzsa is énekelt egy dalt az operettből: "Egy vicces, spicces óra"

Az adás ismétlése a szokott időben, 18 órától hallgatható meg a Dankó Rádióban.

399   telramund • előzmény398 2016-11-17 09:34:30
Akkor még volt annyi nagy énekes,hogy azokat is szerepeltetni kellett.Egyébként is nincs kis és nagy szerep.Ékes példája volt ennek egy korábban már jelzett Tosca,ahol a kis szerepek éneklői elviselhetetlenek voltak.Aztán a mai futtatott énekesek többsége abban a korszakban nem is jutottak volna főszerephez.
398   Klára • előzmény396 2016-11-16 13:10:44
Kedves Búbánat! Elismerésem és köszönetem! Ritkán, egyre ritkábban esik szó a "kis" szerepek fontosságáról és jelentőségéről! Nem lehet mindenki Don Carlos, vagy Fülöp király, hogy helyben maradjunk, de ha csak a 6 központi szereplő áll színpadra, nincs OPERA csak kamaradarab. Én nem csak arra gondolok ilyenkor, hogy micsoda énekeseket tudott az akkori vezetés a kisebb szerepekre beállítani, hanem arra is, hogy az akkoriakban volt elkötelezettség, alázat, stb és vállaltak az előadásért és a közönségért ún. kisebb szerepeket is! Hány mai énekesről mondható el ugyanez? Egyébként káprázatos előadás volt, még így, csak hangban is.
397   Búbánat • előzmény394 2016-11-15 17:02:57
1958. augusztus végén, szeptember elején utazott Szovjetunióbeli vendégszereplésre a Magyar Állami Operaház. A szovjet sajtó a Lityeraturnaja Gazeta és a Szovjetszkaja Rosszija is méltató cikkekben köszöntötte a magyar társulatot és azt írta, hogy „a magyar Operaház sokoldalú, gazdag játékrendje mintakép, követendő példa lehet a szovjet operaházak előtt” (Film Színház Muzsika 1958/37.).
A Film Színház Muzsika 1958/39. számában Nádasdy Kálmán számolt be az előadások sikeréről, és a Muzsika 1958./11. száma is nagy cikkben foglalkozott a vendégjátékkal.
396   Búbánat • előzmény395 2016-11-15 11:53:45
... bizony, ilyen jól állt akkor a magyar opera szekere, hogy még a legkisebb szerepekre is nagyágyúkat léptettek fel; megengedhették, megtehették...akár egy előadáson is egyszerre ilyen kaliberű énekesek jussanak hozzá a három kis -de fontos - szerephez is!
395   Heiner Lajos • előzmény394 2016-11-15 10:50:45
Volt olyan, hogy Tebaldot Agai Karola enekelte, a Mennyei hangot Birkas Lilian, V. Karolyt Antalffy Albert...
394   Búbánat 2016-11-15 10:37:37
A Bartók Rádió közvetíti ma 19.35 – 22.12

Főszerepben: Simándy József

X/7. rész Verdi: Don Carlos

Háromfelvonásos opera

Szövegét - Friedrich Schiller drámája nyomán - Francesco Maria Piave írta

Moszkva, Sztanyiszlavszkij és Nyemirovics-Dancsenko Színház, 1958. szeptember 3.-i előadás hangfelvétele – a Magyar Állami Operaház vendégjátéka

Fordította: Lányi Viktor

Km. a Magyar Állami Operaház ének- és zenekara (karigazgató: Pless László)

Vezényel: Lukács Miklós

Szereposztás:

II. Fülöp - Székely Mihály (basszus)
Erzsébet - Osváth Júlia (szoprán)
Don Carlos - Simándy József (tenor)
Eboli hercegnő - Delly Rózsi (mezzoszoprán)
Posa márki - Jámbor László (bariton)
Lerma gróf - Pálffy Endre (tenor)
Tebaldo, apród - Ágai Karola (szoprán)
Főinkvizítor - Faragó András (basszus)
Udvarhölgy - Vámos Ágnes (szoprán)
Mennyei hang - Birkás Lilian (szoprán)
V. Károly császár - Antalffy Albert (basszus).

393   Búbánat • előzmény391 2016-11-11 10:45:58
Igen, öt évvel később Házy Erzsébet részben más szereposztásba állt be:

Giacomo Puccini: Turandot – Liu – 1959. január 8.

Magyar Állami Operaház

Fordította: Lányi Viktor

Díszlet: Fülöp Zoltán
Jelmez: Márk Tivadar
Koreográfia: Eck Imre

Rendező: Nádasdy Kálmán (későbbi felújítás -1966 - Mikó András)

Karmester: Erdélyi Miklós

Szereposztás:

Turandot: Laczkó Mária
Altoum: Kolonich János
Timur: Antalffy Albert
Kalaf: Pálos Imre
LIU: HÁZY ERZSÉBET
Ping: Radnay György
Pang: Külkey László
Pong: Palcsó Sándor
Mandarin: Rajna András
Első udvarhölgy: Szabó Mária
Második udvarhölgy: Divéky Zsuzsa


1959. január 17.:
Erdélyi Miklós – Laczkó Mária, Kolonich János, Székely Mihály, Pálos Imre, Házy Erzsébet, Radnay György, Külkey László, Palcsó Sándor, Rajna András, Szabó Mária, Divéky Zsuzsa

1959. június 19.:
Erdélyi Miklós – Takács Paula, Somogyváry Lajos, Antalffy Albert, Pálos Imre, Házy Erzsébet, Melis György, Kishegyi Árpád, Palcsó Sándor, Varga András, Szabó Mária, Divéky Zsuzsa

1966. szeptember 13.:
Komor Vilmos – Déry Gabriella, Sikolya István, Antalffy Albert, Szőnyi Ferenc, Házy Erzsébet,
Sebestyén Sándor, Somogyváry Lajos, Palcsó Sándor, Rajna András, Hagymássy Ilona, Jurenák Ida
392   IVA • előzmény390 2016-11-10 23:02:15
Nincs, ez nem a harag lapja.
391   IVA • előzmény389 2016-11-10 23:01:18
Ezek szerint januárban Házy egy harmadik szereposztás Liùja volt, vagy új beálló.
390   Klára • előzmény387 2016-11-10 11:34:06
Köszönet a visszakeresésért és a tájékoztatásért! Nem állítottam, hogy az 1953 konkrétan kinek a fordítása volt, csak utaltam egy jelensége. Azért nincs harag remélem!
389   Búbánat • előzmény387 2016-11-10 09:36:37
Én is Lányi Viktor szövegfordítására gondoltam - amikor Házy Erzsébet összes, az Operában énekelt szerepét dokumentáltam, ott volt köztük a Turandot Liu-ja is. Erre emlékeztem.

(A szerepet először 1959. január 8.-án alakította. Feltüntettem Lányit is, aki a magyarra fordította a librettót.)
388   IVA • előzmény386 2016-11-10 00:55:27
Akkoriban? 1953 nem a reformkorban volt.
Például Lányi Viktor elég profi műfordítónak számított...
387   IVA • előzmény385 2016-11-10 00:52:26
Arra lehet vélni, hogy a magyar fordítás készítőjének neve hiányzik a valamikori egy Rádióújság adattárából, és a mostani szerkesztő nem nézett utána.
A Turandotot 1927. november 14-én mutatta be a pesti Operaház, Lányi Viktor fordításában.
Az 1947. november 5-i, majd az 1958. december 21-i új rendezésekben szintén Lányi Viktor fordításában szólalt meg az opera.
Az 1969. január 10-i, 1973. március 25-i és 1977. június 5-i Erkel színházi új betanulások még mindig Lányi Viktor szövegével mentek.
A Zeneműkiadó Vállalat 1960-ban kiadott szövegkönyvében szintén Lányi Viktor neve szerepel műfordítóként.
Semmi a valószínűsége annak, hogy az 1953. decemberi rádiófelvételhez egy másik fordítást készítettek. Azért állítom, hogy semmi, mert ismerjük a felvételt, és számtalanszor láttuk-hallottuk színpadon a Turandotot magyarul.
  
Műsorajánló
Mai ajánlat:
11:00 : Budapest
Erkel Színház, Bernáth Büfé

"Ringató"

19:00 : Budapest
Zeneakadémia, Solti György Kamaraterem

Akilone Quartet: Emeline Concé, Elise De-Bendelac (hegedű), Louise Desjardins (brácsa), Lucie Mercat (cselló)
BEETHOVEN: 6. (B-dúr) vonósnégyes, Op.18/6
WEBERN: Öt tétel vonósnégyesre, Op.5
WEBERN: Hat bagatell, Op.9
SCHUMANN: 1. (a-moll) vonósnégyes, Op.41/1

19:00 : Budapest
Erkel Színház

ROSSINI: Olasz nő Algírban

19:00 : Budapest
Óbudai Társaskör

Trojan Tünde előadóművész, Pintér Gábor színművész,
Szilasi Alex (zongora)
"...Ne hagyd a sorsod csillagokra..." - Pilinszky János versei

19:30 : Budapest
Zeneakadémia, Nagyterem

Oláh Vilmos (hegedű)
A Magyar Rádió Szimfonikus Zenekara
Vezényel: Vásáry Tamás
BEETHOVEN: 2. (F-dúr) románc, Op.50
BEETHOVEN: 1. (C-dúr) szimfónia, Op.21
BEETHOVEN: 1. (G-dúr) románc, Op.40
BEETHOVEN: 8. (F-dúr) szimfónia, Op.93

19:30 : Budapest
Bartók Béla Nemzeti Hangversenyterem

Chantal Santon-Jeffery (ének)
Purcell Kórus, Orfeo Zenekar (korhű hangszereken)
Koncertmester: Simon Standage
Vezényel: Vashegyi György
"Ragyogjatok, új csillagok!"
Válogatás Rameau és francia kortársai operáiból

19:30 : Budapest
MOM Kulturális Központ

Aysen Ulucan (hegedű), Birsen Ulucan (zongora), Özcan Ulucan (hegedű, mélyhegedű)
Anima Musicae Kamarazenekar
MOZART: Esz-dúr sinfonia concertante K.364
ONUR TÜRKMEN: Versenymű két hegedűre, zongorára és vonósokra (ősbemutató)
MICHAEL ELISON: Versenymű két hegedűre, zongorára és vonósokra (ősbemutató)
MOZART: A-dúr szimfónia no. 29, K. 201
19:00 : Pécs
Kodály Központ

Wing Singers Gospel
Cantissimo
Trillák Kórus – Mohács, Babits Kamarakórus
VoiSingers
"Hamisítatlan kórus-ünnep!"

19:30 : Debrecen
Szent Anna Székesegyház

Kodály Kórus Debrecen
Vezényel: Szabó Sipos Máté
"Mint a hegyek"
Orbán György kóruskönyvei az idén 70 éves szerző tiszteletére
A mai nap
született:
1872 • Manuel de Falla, zeneszerző († 1946)
1933 • Krzysztof Penderecki, zeneszerző
elhunyt:
1585 • Thomas Tallis, zeneszerző (sz. 1505)