vissza a cimoldalra
2017-12-15
részletes keresés    Café Momus on Facebook rss
Bejelentkezés
Név
Jelszó
Regisztráció
Legfrissebb fórumaink
Nemzeti Hangversenyterem - és más helyszínek (3860)
Társművészetek (1220)
Mi újság a Magyar Állami Operaházban? (60213)
Momus társalgó (6308)
Milyen zenét hallgatsz most? (24990)
Kedvenc előadók (2814)
Kedvenc művek (143)
A komolyzene jelene és jövője Magyarországon (2276)
Haladjunk tovább... (205)
Kedvenc felvételek (148)

Olvasói levelek (11198)
A csapos közbeszól (95)

Évfordulók, jeles napok, születésnapok etc. (578)
Élő közvetítések (6753)
Kemény Egon zeneszerző (Wien, 1905 - Budapest, 1969) (1205)
Franz Schmidt (2977)
Kodály Zoltán (350)
Házy Erzsébet művészete és pályája (4125)
Erkel Színház (8611)
Operett, mint színpadi műfaj (3413)
Operett a magyar rádióban (1949-1990) (2456)
Mi újság a Szegedi Nemzeti Színházban? (2430)
Berlioz újratemetése (145)
Lisztről emelkedetten (881)
Hozzászólások a Momus írásaihoz (6451)
Magyar Televízió opera-, balett- és operett közvetítései - hazai produkciók (1143)
Momus-játék (5374)
Zenetörténet (210)

Fórumok teljes listája
Impresszum

megjelenteti:
Café Momus Egyesület
adószám:
18240531-1-43

apróhirdetés feladása:

Fórum - Udvardy Tibor (Momo, 2006-08-25 18:31:53)

   
73   telramund • előzmény72 2014-09-13 15:36:08
A linkre kattintva az opera stúdió felvétele jön fel és ott Simándy Jöszef Canio.
Létezik egy másik is az radió felvétel,de lehet csak részletek és még kis lemezen jelent meg(45)
72   Janus 2014-09-13 12:13:50
Valaki feltette a teljes magyar nyelvű Bajazzók felvételt a youtubera Udvardyval, Oros Júliával, Komor Vilmossal.

Leoncavallo: Bajazzók - kétfelvonásos opera

Szövegét a zeneszerző írta, fordította: Radó Antal
Vezényel: Komor Vilmos
km: a Magyar Rádió Ének-és Zenekara (karig: Vajda Cecilia)

Szereposztás:
Canio - Udvardy Tibor
Nedda - Orosz Júlia
Tonio - Radnai György
Beppo - Réti József
Silvio - Bende Zsolt
I. pór - Erős Sándor
II. pór - Kovács Péter

(1961)
71   Búbánat • előzmény70 2014-09-10 15:19:22
Egy egyenes derekú úr – Udvardy Tibor születésének centenáriuma
70   Búbánat 2014-09-10 15:15:11

Egy egyenes derekú úr – Udvardy Tibor születésének centenáriuma

Forrás: Caruso blog - nem csak a linket (benne a fotókkal), de a teljes szöveget idemásolom, mert itt van a helye a topicban.

"Néhány napja – szeptember 4-én múlt kerek száz éve, hogy Udvardy Tibor megszületett. A kiváló tenorista 35 éven keresztül, 1939 és 1974 között szolgálta a magyar operakultúrát. Udvardy pályafutása szerencsés csillagzat alatt indult. Az Operaház éppen tenorínségben szenvedett (Létezett-e valaha operaház más állapotban!?), már a vizsgája után Pataky Kálmán méltó utódját látták a huszonöt esztendős jó kiállású énekesben. Nem sokkal a II. világháború kitörése után, 1939 októberében a Hunyadi Lászlóként debütálhatott a Magyar Királyi Operaház színpadán. Érdekes, hogy ugyanebben a szerepben mutatkozott be Székelyhidy Ferenc 1909-ben és Ilosfalvy Róbert 1954-ben. Udvardyt egyből szívébe zárta a közönség és a kritika. Már az első szezonjában tíz kisebb-nagyobb szerepet kapott. A következő évadtól azonban már csak főszerepeket kapott. A világháború alatt került repertoárjára Alfred Germont, Faust, Henri a Köpenyből és Siegmund. A Garabonciás Józsiját maga Lehár tanította be a tenoristának a mű ősbemutatójakor. Lírai, magas C-t követelő szerepek, Puccini, Wagner és operett. Mindez elfért a fiatal énekes repertoárján, aki olyan okosan énekelt, hogy ezek a változatos szerepek semmilyen kárt nem tettek hangjában, mely hosszú pályafutása során sohasem hagyta cserben.

Udvardy karrierje világháború után is töretlenül folytatódott. Az együttes egyik legmegbízhatóbb művésze lett. A nagy kiugrásra 1945 novemberében került sor. A Pikk dáma Hermannja az első nagy találkozás szerep és művész között. Udvardy olyan komplex alakítással lepte meg a közönséget, melyre emberemlékezet óta nem volt példa pesti tenoristák esetében. Ezt csak tetézte két évvel később a Peter Grimes címszerepe. Ennek 1958-as felújításáról ránk maradt egy felvétel, melynek részleteit a Rádió néhány éve sugározta. Ez az alig félórás anyag szolgált élő bizonyságul, hogy nem csak a kritikák és a legendák szerint lehetett Udvardy tökéletes Grimes. Ahogy a szerep első mondataiban megismételte a bíró szavait – „Az élő Istenre esküszöm, hogy amit tanúként vallok, színigaz mind!” – tökéletesen bele sűrítette a bomló lélek minden kínját. De hiába a ragyogóan megoldott főszerepek sora (Don José, Cavaradossi, Lohengrin), Udvardy körül lassan fogyni kezdett a levegő. Az 50-es évek elején még ő énekli a fontosabb premierek első szereposztását, így Lenszkijt is Simándy előtt, de a művész lassan a háttérbe szorul. Udvardy igazi békebeli egyenes tartású, mindig jól öltözött magyar úr benyomását keltette. Ez pedig a pártállam éveiben a legkevésbé sem számított erénynek. A megbízhatatlanok közé sorolták. Külföldre alig engedték ki, díjjakkal sem halmozták el, 1955-ben lett érdemes művész, de kiváló művész csak nyugdíjazásakor. A kevéssé nélkülözhető művész sohasem csinált titkot abból, hogy mit gondol a rendszerről. Egy legenda szerint, egyszer jeles szopránunk, aki civilben egy vezérezredes felesége volt, Elzaként meg akarta ölelni Udvardy-Loehngrint, a tenorista ingerülten odasúgta a kolleginának: Ne érj hozzám, te ávós k***a!” Egyéves szilencium lett a bátor tett jutalma.

Udvardyra, az énekes-színészre következőleg 1958-ban csodálkoztak rá, a Salome Heródeseként ismét egy komplex figurát varázsolt a színpadra. Ezután sorra jöttek a nagy karakteralakítások: a C’est la guerre Vizavija, Sujszkij herceg, Loge és végül Ránki Ember tragédiájának Lucifere. Érdekes lenne végignézni, hány fontos szerep maradt ki a hosszú szereplistáról. De nem szabad megfeledkeznünk arról sem, hogy Udvardy karrierje végéig, tehát jóval 50 éves kora fölött is énekelte azokat a lírai szerepeket, melyekbe még pályája elején mutatkozott be. Utolsó Hunyadi előadására például 1973-ban került sor! Már visszavonulása után, 1980-ban rendhagyó módon ünnepelték meg Udvardy Tibor 40. operaházi jubileumát. A jó kiállású művész mindig is a hölgyek bálványának számított. Ifjú korát egy tragikusan végződő szerelem árnyékolta be. Tamás Ilonka, a szépséges koloratúrszoprán a tenorista menyasszonya volt, amikor 1943-ban mindössze harminc évesen váratlanul elhunyt. Udvardy szabadidejében rendszeresen festett, képeiből a színház II. emeleti tanácstermében nyílt kiállítás. A tenoristát alig egy évvel később balatonboglári nyaralójában érte a végzetes szívroham. Mindössze 66 éves volt.

Udvardy Tibor pályája, ha nem is volt hullámvölgyektől mentes, sikeresnek és teljesnek mondható. Szerencsénkre számtalan felvétel őrizte Udvardy meg jellegzetes, kissé nazális tenorját. A haza lemezkiadás fénykorában több önálló portrélemezét is megjelentették. A bakelitek ma is kaphatók, gondos kezeknek hála, sok felvétele a youtube-on is látható, köztük az Erkel film részletei, ahol Udvardy a Hunyadi mellett a Bánk bán részleteit is eljátszhatta. (A szerepet színpadon sohasem énekelhette el.) Mindennek lassan több mint harminc éve. Lám, az Operaház egyik leghűségesebb és legtöbbet foglalkoztatott tenoristájának emléke napjainkra elhalványult. A tiszteletére létrehozott facebook oldalnak mindössze 64 tagja van. Reméljük, születésének centenáriumán került friss virág a Farkasréti temetőben található sírjára.

Udvardy Tibor operaházi szerepei:

Erkel: Hunyadi László – címszerep, Wagner: Trisztán és Izolda – Melot, Wagner: Tannhäuser – Walter, Leoncavallo: Bajazzók – Beppo, Puccini: Pillangókisasszony – Yamadori, Kodály: Székely fonó – Legény, Puccini: Turandot – Pong, Erkel: Bánk bán – Ottó, R. Strauss: Salome – Narraboth, Verdi: Traviata – Alfred Germont, Wagner: A Rajna kincse – Froh, J. Strauss: A cigánybáró – Gábor diák, Gounod: Faust – címszerep, Respighi: Lucretia – Brutus (magyarországi bemutató), Puccini: A köpeny – Henri, Respighi: A láng – Donello, Wagner: A walkür – Siegmund, Zandonai: A veronai szerelmesek – Rómeó (magyarországi bemutató), Lehár: Garabonciás – Józsi (ősbemutató), Puccini: A Nyugat lánya – Ramerrez, Bizet: Carmen – Don José, Puccini: Tosca – Cavaradossi, Csajkovszkij: Pikk dáma – Hermann (magyarországi bemutató), Wagner: Lohengrin – címszerep, Leoncavallo: Bajazzók – Canio, Britten: Peter Grimes – címszerep (magyarországi bemutató), Csajkovszkij: Anyegin – Lenszkij, Kadosa: Huszti kaland – Farkas Tamás (ősbemutató), Moniuszko: Halka – Jontek (magyarországi bemutató), Puccini: Pillangókisasszony – Pinkerton, Ránki: Pomádé király – Jani, Polgár: A kérők – Gyuri, R. Strauss: Salome – Heródes, Suchon: Örvény – András (magyarországi bemutató), Lehár: A víg özvegy – Danilo, Janacek: Katya Kabanova – Tyhon (magyarországi bemutató), Petrovics: C’est la guerre – Vizavi (ősbemutató), Muszorgszkij: Borisz Godunov – Sujszkij, Sosztakovics: Katyerina Izmajlova – Zinovij (operaházi bemutató), Schubert – Berté: Három a kislány – Schubert, J. Strauss: A denevér – Eisenstein, Wagner: A Rajna kincse – Loge, Ránki: Az ember tragédiája – Lucifer (ősbemutató)

A youtube-ról:

Udvardy Tibor - Rákóczi megtérése

Részlet Kacsóh Pongrác daljátékából.

Kacsoh Pongrác – Erdődy Sándor – Pásztor Árpád – Sassi Csaba: Rákóczi
(Történelmi daljáték)

A Rádió Dalszínháza bemutatója: 1964. január 4. Kossuth adó 20.25 – 22.00

Vezényel: Kerekes János
Km.: az MRT énekkara és szimfonikus zenekara (Karigazgató: Vajda Cecília)

Zenei rendező: Ruitner Sándor
Rendező: László Endre

Szereposztás:

II. Rákóczi Ferenc – Udvardy Tibor
Reuthreim Magda – Sándor Judit
Andris, tárogatós hadnagy – Palcsó Sándor
Katica – Andor Éva
Kuczug Balázs – Palócz László
Sienowski hercegnő – Neményi Lili
Amália, Rákóczi neje – Barlay Zsuzsa
Heister Hannibál, császári ezredes – Bende Zsolt (Kálmán György)
Bodinyi, Rákóczi nevelője – Horváth Jenő
Bercsényi Miklós – Ujlaky Gábor
Galgóczi Imre, jobbágy – Ambrus András
Esze Tamás – Zenthe Ferenc
Andris apja – Márkus Ferenc
Gránátos Mihály – Rajz János
Wratislaw gróg, császári követ – Horváth Tivadar
Tiszt Rákóczi seregéből – Turgonyi Pál
Inas a hercegnőnél – Dózsa István
I. hang – Zoltai Miklós
II. hang – Szoó György
69   Búbánat 2014-09-04 10:56:28
Ma 100 éve született Udvardy Tibor operaénekes, akinek csodálatos operettfelvételeit nap mint nap hallhatjuk a Dankó Rádióban!

A mai műsorban őt is halljuk énekelni:

Nádor Mihály - Kulinyi Ernő: Babavásár

- Gitta dala (Andor Éva)
- Gitta és Richard lassú kettőse (Andor Éva és Udvardy Tibor, km. a Magyar Rádió és Televízió Énekkara és Szimfonikus Zenekara. Vezényel: Sebestyén András)
- Gitta és Richard kettőse (Andor Éva és Udvardy Tibor)

Lehár Ferenc – Dalos László: Kék mazur

- Közzene és dal (Udvardy Tibor, km. a Magyar Rádió és Televízió Szimfonikus Zenekara. Vezényel: Bródy Tamás)
- Blanka és Julian kettőse (Németh Marika és Udvardy Tibor)


Dankó Rádió, 2014. szeptember 4. de 11 és 12, ill. du. 17 és 18 óra között a rádió hullámhosszain és az interneten a www.dankoradio.hu oldalon.
68   Búbánat • előzmény67 2014-07-13 12:18:40
A Ránki-opera 1970. decemberi bemutatója után írta a Magyar Nemzet kritikusa a következőket:

"...Vonzó szereposztással is gondoskodott a kiállítás sikeréről az Operaház: Bende Zsolt Ádámjával, Házy Erzsébet színészi árnyalatokban gazdag Éva-alakításával, Udvardy Tibor sajátosan zárt stílusú. egységes színezésű Lucifer portréjával, Ütő Endrével az Úr hangja szólamában - és seregnyi jól felkészült epizódszereplővel: lehetetlenség volna itt egyenként mind felsorolni és jellemezni őket. Erdélyi Miklós tartja kezében a zenei irányítást - koncepciózusan és biztonságos fölénnyel." (Magyar Nemzet, 1970. december 8.)
67   márta 2014-07-11 15:54:45
Nem tudom, írta-e már valaki: egyszer egy interjúban Udvardy elmesélte, mennyire szereti Az ember tragédiáját, ebben is kedvence Lucifer. Milyen jó volna valaha elénekelni, de ha valaki operát ír belőle, nyilván baritonra írja, merengett.
Aztán Ránki György megírta, Lucifert tenorral képzelte el, Ádám lett bariton. És Udvardy el is énekelhette.
Egy operaházi anekdotás könyvben meg azt olvastam, hogy Székely Mihály elég mogorva, magának való fickó volt. Egyetlen igazi barátja volt: Udvardy Tibor. Vele jártak lóversenyre.
66   Búbánat • előzmény38 2014-07-11 14:45:02
Udvardy Tiborral található a Youtube-on még egy Gyöngyhalászok-ária is: itt már jelmezben énekli Nadír románcát – azt hiszem, a zenei alap mindkettőnél ugyanaz. Ez is egy televíziós portréműsorból való bejátszás.
(A képminőség elég gyatra.)

Nadír románca a Gyöngyhalászokból
65   Búbánat 2013-10-19 10:39:15

Ma este a Bartók Rádióban

19.00 – 21.00 Verdi: Traviata

Szövegét - ifj. Alexandre Dumas A kaméliás hölgy című színműve nyomán - Francesco Maria Piave írta

Fordította: Lányi Viktor

Zenei rendező: Ruitner Sándor

Vezényel: Simon Albert

Km.: az MR Szimfonikus Zenekara és Énekkara (karigazgató: Vajda Cecília)

Szereposztás:

Valéry Violetta - Orosz Júlia (szoprán)
Bervoix Flóra - Sándor Judit (szoprán)
Annina - Szőnyi Olga (mezzoszoprán)
Germont Alfréd - UDVARDY TIBOR(tenor)
Germont György - Melis György (bariton)
Gaston - Kövecses Béla (tenor)
Douphol báró - Petri Miklós (bariton)
D´Obigny márki (Bende Zsolt (bariton)
Grenvil doktor - Molnár Miklós (basszus)
Komornyik - Toronyi Gyula (tenor)
Inas - Szomolányi János (tenor)
Szolga - Michels János (bariton)
64   Búbánat 2013-08-29 13:50:59
A Híres operettek 14. kötet (Lehár Ferenc: A víg özvegy) „Előadóművészek” fejezetében Udvardy Tiborról írja a kötet szerzője, László Ferenc (lásd a Házy-topicban a 2.486 sorszám alatt is):

„… A Lenszkijtől Lohengrinig és Peter Grimesig ívelő szereplistával büszkélkedő Udvardyt mindemellett különleges viszony fűzte az operetthez, s kiváltképp Lehár Ferenc életművéhez.
Az operettek bonvivánjaként is szívesen fellépő tenorista ugyanis 1943-ban címszereplője volt Lehár legutolsó operettje, a Cigányszerelemből átírt Garabonciás budapesti (Operaház) ősbemutatójának, amelyet maga az idős zeneszerző vezényelt. Lehár nagyra becsülte az ifjú Udvardy tehetségét, s Udvardy utóbb egész pályafutása során előszeretettel énekelte a komponista melódiáit színpadon és rádióstúdióban egyaránt.

A festői tehetséggel is megáldott énekest így jellemezte a visszaemlékező Szinetár Miklós: - Udvardy Tibor különleges személyiség volt: nem csupán lírai hangja és nagyszerű énekkészsége, de komoly intellektusa miatt. Nem hangokat énekelt, hanem tartalmakat. A színpadon sosem csak az énekhang szépsége érdekelte, sokkal inkább a zenei kifejezést és a művészi mondanivalót helyezte előtérbe.”
63   Búbánat 2012-12-23 11:42:06

Lehár: A víg özvegy – szerelmi kettős : Házy Erzsébet-Udvardy Tibor (1960)
62   Búbánat 2012-05-25 14:33:57
Várnai Péter zenetörténész, kritikus Operalexikonában (Zeneműkiadó, 1975) Udvardy Tibor szócikkében többek között ezeket írja róla:

"...Hangja a legpuhább árnyalatoktól a legdrámaiabb akcentusokig minden nüánsszal rendelkezett, ezt egészítette ki, teljes egységben a hangi alakítókészséggel, a nagyszerű színészi kvalitás..."

"...1939-ben debütált az Operaházban Hunyadi Lászlóként. Rendkívül sokoldalú énekes: lírai tenor szerepektől (Lenszkij, Alfréd) a spinto-hősökön át (Cavaradossi, Köpeny-Henry) a nagy drámai hőstenor-alakokig (Lohengrin, Siegmund, Hermann, Don José) terjed szerepköre. Ugyanakkor nagyszerű karakter-hős is, e területeken leghíresebb alakítása és talán egész pályájának csúcspontja a Peter Grimes címszerepe volt."

"Gyakran énekelt oratóriumszólókat és szerepelt operett bonvivánként is..."

Lehár Ferenc igen kedvelte Udvardy Tibort, aki több dalművének magyarországi bemutatóján illetve felújításán énekelte a bonviván szerepet. Amikor Lehár pesti ittléte alatt saját műveit vezényelte, általában ragaszkodott a kiváló tenor személyéhez. Mindig elismerően nyilatkozott alakításairól.
61   telramund • előzmény59 2012-05-25 13:14:54
Karizs Béla Hatalmas hang nagyszerű Kalaf,Canio-csak hát ott is szokni kellett a hangot.De ez hamarabb ment.Igazi hőstenor !
60   álmodó 2012-05-25 11:16:36
Emlékeztek Raskó Magdára?
(Hihetetlenül csipogós, magas beszédje volt...) :-)

Puszi
59   álmodó 2012-05-25 11:12:34
Bocs, nem közbetlen a topic témája:
Karizst is szerettem, na pedig az ő "sírós éneklésétől" jobban "falra másztam". De mégis jó volt hallgatni, látni összességében... Valahogy, nem tudom. Művészek voltak Ők.

(pl Bajazzók, hát nem volt remek?)
58   telramund • előzmény56 2012-05-25 11:07:14
Attól, még nagyon kedves,szimpatikus ember volt,hogy nekem nem igazán volt kellemes hallgatni az emlitett két szerepet leszámitva.És sajnos márcsak koromnál fogva is azt hiszem jóval többet hallottam szinpadon.Hozzáteszem ott mindig elviselhetőbb volt,mint lemezen.És igaz kinek a pap kinek stb:):).
57   Cilike • előzmény55 2012-05-25 10:48:54
Én is nazálisnak hallottam, de persze élőben lehet, hogy más volt.
56   álmodó 2012-05-25 08:45:31
Hmmm, hát én nem másztam falra.
Sőt, szerintem éppen úgy énekelt, amilyen ember volt (ó, ez míly meglepő :-))) )-, szívből, őszintén, lélekmelengetőn.
"Kinek a pap, kinek a paplan..."
55   telramund 2012-05-25 07:00:49
Tán elnézhető,de a hangjától a falra másztam,igaz fiatal korában nem hallottam,de a lemezeken egy édeskés,kissé nyávogó tenor benyomását keltette.Élőben a Toscában és a Carmenben,Hunyadi Lászlóban nem volt oke,de viszont nagyszerű volt,mert passzolt a hangjához Herodes a Salomeban és Peter Grimes Britten operájában.
54   Momo • előzmény53 2012-05-24 14:41:26
Igen, és nem is véletlenül: Álmodó gyermekkori kedves ismerőse volt a művész úr, és egy időben gyakran beszélgettünk erről.
Akkor jutott eszembe, hogy nyitok neki egy topicot.
53   Búbánat • előzmény52 2012-05-24 12:48:27
Mármint Momo hozta létre a topicot! Bocsánat.
52   Búbánat 2012-05-24 12:46:37
Az alábbi megemlékezésemet Udvardy Tiborról évekkel ezelőtt az „Operett, mint színpadi műfaj” című topicomba írtam. Most látom, hogy ez az írásom kimaradt itt az Udvardy Tibor-topicból. (Csak néhány nappal később hoztam létre a topicot.) Ezt pótolva átmásolom ide az említett bejegyzést:

705 • Búbánat
Válasz erre
2006-08-20 11:48:06

Udvardy Tiborról, az operaház egykor volt legendás kiváló tenoristájáról már több ízben említést tettem operett-szerepeinek, rádiós-és tévés operett-felvételeinek kapcsán.
Most egy kevéssé ismert pályatörténeti adalékkal egészítem ki az oeuvre-jét:

Hosszú művészi pályáján nem ismert kevésbé fontos szerepeket vagy szerzőket. A színház és a játék iránti olthatatlan rajongása vezette el az operett műfajához is. Sárdy János mellett – aki személyes varázsán kívül elsősorban filmjei révén vált országosan ismertté – Udvardy Tibor a 40-es és 50-es évek legnépszerűbb operettbonvivánja is lett. Az operett világának gyakran kissé papírízű figuráit vérrel, valódi emberi érzelemmel telítette meg.
(Lehár Ferenchez fűződő személyes kapcsolatáról is lehetne szólni: Ő volt a Cigányszerelem átdolgozott verziója, a Garabonciások 1943-as operaházi ősbemutatóján a férfi főszerep alakítója! Maga Lehár vezényelte művét!) A Rádió Dalszínháza a hatvanas évek első felében egy csokorra való operettet (Lehár, Kálmán, J, Strauss, Nádor Mihály, Jacobi, Zerkovitz, Kacsoh, Csajkovszkij-Klein és mások műveit) vett fel vele a stúdióban; közte azt a Víg özvegyet, melyen partnere volt Házy Erzsébet volt!
Ehhez az operetthez fűződik élete egyik nagy keserves pillanata is, ami időlegesen nagy törést jelentett életében, mind személyes vonatkozásban, mind a művészi pálya további kiteljesedése tekintetében…

1959-ben-ben két évre szilenciumra ítélték. A városban és az Operaházban terjengő hírek szerint a dalszínház egyik énekesnője volt a feljelentő, aki Udvardy politikai kijelentéseiről állítólag feljegyzést készített, s ennek alapján a felsőbb hatóság megelégelte a tenorista szabad véleménynyilvánítását. A nyári játékok során 1959-ben, az Operaház Margitszigeti Szabadtéri Színpadán Lehár A víg özvegy című operettjének egyik előadásán, Danilo szerepében búcsúzott egy időre szeretett közönségétől. Aznap este hangi szépségben és szerepformálásban egyaránt kimagaslót nyújtott. Lényét átlengte valami különös fluidum: vidám volt, sziporkázó és megnyerő, de ebben a jókedvben ott sejlett a távozásnak, a kényszerű búcsúzásnak néhány sötét sugara is. „Az Orfeum tanyán…” derűs szövege és akkordjai mögött egy művészember bizonytalan jövője is ott sötétlett. Két évig eltiltva a hivatás gyakorlásától, minden jövedelem nélkül: maga volt a kétségbeejtő jövő. Akkoriban senkinek, Udvardynak és másnak sem lehetett elegendő anyagi fedezete, tartalékja, hogy megbirkózzon ezzel a helyzettel.
Udvardyt a szabadtéren működő énekes- és zenészkollégák teljes rokonszenve kísérte a színpadról való lejövetel végső szakaszában. Az énekkar teljes egészében felsorakozott előtte és viharos tapssal köszöntötte. Barátai nem is hagyták magára, s így sikerült átvészelnie a két esztendőt. (Ekkoriban ült le 18 hónapot a börtönben Ilosfalvy Róbert cserbenhagyásos gázolás vádjával… - Két nagyszerű tenorista - két korosztályból; micsoda egybeesés!) De ki tudja megmondani, hogy viszonylag korai halálában (1981-ben, a Balaton mellett állt meg a szíve egy nyári hajnalon), mennyire játszott közre az eltiltás és az átélt izgalom. (Házy Erzsébet egy évre rá távozott a mennyei birodalomba…),

Még volt néhány aktív éve az Operaházban. Elegánsan, filozofikus bölcsességgel viselte a visszavonulást is, ugyanúgy, mint hajdan a kiemelkedő sikereket. Egyszer egy újságíróval találkozva az Operaház közelében érdeklődésére látható derűvel válaszolta: „Cavaradossi eredeti szakmájához tért vissza” – célzott legújabb kedvtelésére, a festésre. Időközben már egy szép kiállításra való festménye gyűlt össze, ennek egy részét be is mutatták az Operaház klubjában. Ezt a művészeti ágat is ugyanolyan elmélyült odaadással művelte, mint az éneklést. Különleges színekkel és páratlan tehetséggel. Sokan, akik ismertük és szerettük, a rá való emlékezéskor mélyen megemeljük a kalapunkat. Mint ahogyan ő tette – tisztelete és megbecsülése jeléül – a magyar művészet temploma, az Operaház előtt, minden egyes alkalommal, arra haladván.
51   Búbánat 2011-09-27 07:45:10

Végre egy teljes operát hallgathatunk meg a legendás nagy magyar tenoristánkkal, Udvardy Tiborral – a pálya csúcsán!

Ma este a Bartók Rádióban 19:35-től:

Leoncavallo: Bajazzók - kétfelvonásos opera

Szövegét a zeneszerző írta, fordította: Radó Antal

Vezényel: Komor Vilmos
km: a Magyar Rádió Ének-és Zenekara (karig: Vajda Cecilia)

Szereposztás:
Canio – UDVARDY TIBOR
Nedda - Orosz Júlia
Tonio - Radnai György
Beppo - Réti József
Silvio - Bende Zsolt
I. pór - Erős Sándor
II. pór - Kovács Péter (1961)
50   Momo von Hofmannsthal • előzmény49 2009-12-15 23:02:44
ez az... meg is van, mióta kiadták... úgy 30 éve.
49   Búbánat 2009-12-15 22:59:31
Itt van ez az LP, mely gyöngyszem a Nagy magyar előadóművészek (Great Hungarian Performers) Hungaroton sorozatából: Udvardy Tibor

No. Szerző(k) Cím

1 Bizet, Georges Alexandre César Leopold; Gyöngyhalászok: Nadir románca (I. felv.)
2 Saint-Saëns, Camille; Sámson és Delila: Sámson áriája (III. felv.)
3 Puccini, Giacomo; Tosca: Levélária (III. felv.)
4 Verdi, Giuseppe; La Traviata: Alfréd áriája (II. felv.)
5 Leoncavallo, Ruggero; Bajazzók: Canio áriája ("Kacagj Bajazzo" I. felv.)
6 Gounod, Charles; Faust: Faust cavatinája (III. felv.)
7 Rimszkij-Korszakov, Nyikolaj Andrejevics; Szadko: A hindu vendég dala (II. felv.)
8 Moniuszko, Stanislaw; Halka: Jontek áriája (IV. felv.)
9 Csajkovszkij, Pjotr Iljics; Anyegin: Lenszkij áriája (II. felv.)
10 Erkel, Ferenc; Hunyadi László: László áriája (I. felv.)
11 Poldini, Ede; Farsangi lakodalom: Kálmán diák dala (I. felv.)

Előadó(k):

Udvardy Tibor; A Magyar Állami Operaház Énekkara; A Magyar Állami Operaház Zenekara; A Magyar Rádió és Televízió Szimfonikus Zenekara; MÁV Szimfonikus Zenekar; Pless László; Kórodi András; Komor Vilmos; Simon Albert; Varga Pál

1976 LP HUNGARY LPX 11822

Talán már CD-is kiadták?
48   Búbánat 2009-12-13 20:08:16
Udvardy Tibornak még életében (halála előtt két évvel) kijött egy LP lemeze, amelyen operett-részleteket és dalokat énekel; csodálatos tenorját hallgatva a legmagasabb szférákba emelkedünk énekművészete által! Szívesen venném, ha CD-n is kiadnák ezt a szép összeállítást!

Udvardy Tibor – „Az Orfeum tanyán…”
Songs from Operettas

Qualiton, SLPX 16609, stereo

Made in Hungary (P) 1979

A borítón Udvardy Tibor Daniló szerepében (színes grafika: Varga Judith)

A hátsó borítón Lehár Ferenc és Udvardy Tibor közös fényképe

A lemezen hallható számok stúdiófelvételének ideje: 1950-es évek vége – 1960-as évek

A Magyar Rádió felvétele: A/1-3; B

Az MHV felvétele: A/4-8


A oldal

1. Kálmán Imre – Kulinyi Ernő: Cirkuszhercegnő c. operettből „Egy drága szempár”- dal (km.: Magyar Állami Hangversenyzenekar, vez.: Pogány László)

2. Buday Dénes – Huzly Imre – Szécsén Mihály: Szakítani nehéz c. operettből „Orgonavirág-dal” (km.: Magyar Rádió és Televízió Szimfonikus Zenekara, vez.: Sebestyén András)

3. Zerkovitz Béla – Szilágyi László: Csókos asszony c. operettből „Hulló falevél” – dal (km.: Magyar Rádió és Televízió Szimfonikus Zenekara, vez.: Sebestyén András)

4. Zerkovitz Béla: „Sokszor úgy szeretnék sírni” - dal (km.: Magyar Állami Hangversenyzenekar, vez.: Behár György)

5. Buday Dénes – Heinrich Heine – fordította: Endrődi Sándor: Vallomás – „Szeretlek Ágnes” – dal (km.: Magyar Rádió és Televízió Szimfonikus Zenekara, vez.: Behár György)

6. Dienzl Oszkár – Endrődi Sándor: „Liliomszál” - dal (Km.: Magyar Rádió Kisegyüttese, vez.: Kiss Ferenc)

7. Lavotta Rezső – Jékely Aladár: „Mezei bokréta” – dal (Km.: Magyar Rádió Kisegyüttese, vez.: Kiss Ferenc)

8. Kacsóh Pongrác – Endrődi Sándor – Pásztor Árpád – Sassy Csaba: Rákóczi c. operettből „Rákóczi megtérése” dal (km.: Magyar Rádió és Televízió Szimfonikus Zenekara, vez.: Kerekes János)

B oldal

Részletek (egyveleg) Lehár Ferenc műveiből

Közreműködik a Magyar Rádió és Televízió Szimfonikus Zenekara, vezényel: Sebestyén András

1. - Mérei Adolf: A víg özvegy – Daniló belépője „Az orfeum tanyán…”
2. - Mérei Adolf: A víg özvegy – „Minden vágyam…”
3. - Mérei Adolf: A víg özvegy – az I. felvonás fináléja
4. - Martos Ferenc – Kristóf Károly: A pacsirta – „Kis Juliska, kis pacsirta” – dal
5. - Harsányi Zsolt: Frasquita – „Kicsikém, ne tétovázz…” – dal
6. - Zágon István: A kék mazúr - dal
7. - Kulinyi Ernő: A cárevics – „Volga-dal”
8. - Kulinyi Ernő: A cárevics - a cárevics dala
9. - Harsányi Zsolt: A mosoly országa – Szu Csong belépője
10. - Harsányi Zsolt: A mosoly országa – „Barackfavirág-dal”
11. - Harsányi Zsolt: A mosoly országa – „Vágyom egy nő után” – dal
12. - Gábor Andor: Luxemburg grófja – René belépője (Km.: MRT Énekkara)
13. - Gábor Andor: Luxemburg grófja – az I. felvonás fináléja (Km.: MRT Énekkara)
47   Búbánat 2009-09-28 23:59:09
Lehet, hogy eddig elkerülte a figyelmemet, de tegnap este az Operában nagy örömmel fedeztem fel a kiváló tenorista, örökös tag, bronz mellszobrát a 2. emeleten, jobb oldalt, a kiállító teremben.
46   Búbánat 2009-03-15 21:01:49
Az Operamagazin ez évi első számában a “Kulissza: Emlékeim” rovatban folytatódik Welmann Nóra és Szinetár Miklós közös sorozata. Ezúttal Udvardy Tibor, Szilvássy Margit, Orosz Júlia, Mátyás Mária és Palló Imre áll a fókuszukban.

Az archív fotókat Wellmann Nóra válogatta, amikhez Szinetár Miklós „kommentárokat” fűz:

A hat kép közül négyen Udvardyt láthatjuk operai szerepeiben:

1.) “Két lenyűgöző alakítás” - Orosz Júlia és Udvardy Tibor A Pikk dámában (1948)
2.) A Toscában Szilvássy Margit is volt Udvardy Tibor partnere (1940)
3.) Udvardy Tibor a Peter Grimes címszerepében (1948)
4.) Szerepfotó a Traviatából (Mátyás Mária és Udvardy Tibor)

Szinetár Miklós “kommentárja” e képekhez, ami Udvardyt illeti:

“Udvardy Tibor különleges személyiség volt: nem csupán lírai hangja és nagyszerű énekkészsége, de komoly intellektusa miatt. Nem hangokat énekelt, hanem tartalmakat. A színpadon sosem csak az énekhang szépsége érdekelte, sokkal inkább a zenei kifejezést és a művészi mondanivalót helyezte előtérbe. Ugyanakkor félelmetes humora volt, mindifg akadt egy-egy kemény bemondása. Emlékszem, ösztöndíjasként egyszer mellette álltam a visszérpáholyban – a nézőtér jobboldali, hátsó bejáratát nevezzük így - , együtt néztük az előadást. A színpadon igencsak kínlódott az egyik szereplő, sorozatosan gikszerezett. Mellettünk egy másik énekes állt, aki részvéttel jegyezte meg: ‘szegény, meg van fázva!’ Mire Udvardy így replikázott: ‘Mi az, hogy meg van fázva? Ha nincs megfázva, a sarki rendőr is tud énekelni!’ Ez így túlzásnak hangzik, mégis van bölcsesség a szavak mögött. Udvardy annyira tudta a szakmát, hogyha nem volt épp jó hangi formában, akkor is kíváló teljesítményt nyújtott a színpadon, mert technikai tudása biztosította számára, hogy a zenei mondanivaló megszólaljon.”

Kossuth-díjra életében, sem halálában - posztumusz, nem érdemesítették.


45   Momo von Hofmannsthal 2009-03-09 01:19:07
Zerkovitz Béla - Sokszor úgy szeretnék sírni - Udvardy Tibor
44   Búbánat • előzmény36 2009-03-08 23:11:18
Említettem az Udvardy Tiborról készített televíziós portrét, és műsorát is részleteztem. Az MRT műsorújság címlapján közölt egészoldalas képen egy jelenet látható ebből a TV-adásból.
Most a kezembe került a korabeli Film Színház Muzsika 43-as száma (1970. október 24), melynek “A műsor margójára” rovatában a kritikus összegzi véleményét az adásról:

“Udvardy Tibor pompás önarcképet ajándékozott a tévénézőknek, Önarckép című szombat esti műsorával. Egy gazdag művészpálya villant fel a kitűnő portréfilmben; örömmel élveztük Udvardy szép s ritka kulturáltsággal kezelt hangját, s az azzal mindig párosuló színészi tehetséget. Mert ez a pályakép is arról vallott, mennyire fontos operaszínpadon a hang és a színészi ábrázolás egysége. Udvardy pedig ennek már akkor egyik reprezentánsa volt, amikor még a színjátszás kissé háttérbe szorult dalszínházunkban.
Az Önarckép élvezetes perceket szerzett, s híven mutatott be egy, immár negyedszázados pályára visszatekintő, kiváló művészt. Hadd egészítsük ki most egy olyan képpel, amely nem szerepelt a műsorban, csak szellemében, hiszen Udvardy beszélt Kodály Zoltánról is; ezen a képen az ifjú Udvardy Tibort látjuk a halhatatlan Mesterrel.”

(A cikkbe ágyazva ott a fénykép: egymás mellett állnak – Kodály és baloldalán Udvardy)


43   Búbánat 2009-03-07 15:18:20
Nemrég megütötte a fülem Kertész Ivánnak egy megállapítása a rádióban, az Ilosfalvy Róbertre emlékező műsor-összeállításában. Valahogy úgy fogalmazott, hogy az ötvenes-hatvanas években három meghatározó tenoristája volt az Operaháznak: Simándy József,Ilosfalvy Róbert és Réti József. Nem először lepődőm meg azon, hogy Udvardy Tibort mintha elfelejtették volna, mintha nem is létezett volna, mintha valamiért nem akarnának rá emlékezni, és hallgatnak róla, vagy ha mégsem, akkor is kívül marad a „körön” . Ennek sok „apró” jele mutatkozott meg már eddig is,melyekről itt-ott szóltam róla. Most egy újabb,ilyen kis apróságra szerettem volna rámutatni…
42   Búbánat 2009-03-06 15:03:46
Udvardy Tibor hosszú, több évtizedes operaházi működése alatt sok szép lírai és drámai (hősi és karakter) operaszerepet formált meg, de emellett nem idegenkedett más zenés műfajba is „kirándulni”. …

Udvardy Tibor operettszerepeinek nagyvonalú áttekintése - a rádiófelvételei alapján:

Fényes Szabolcs, Harmath Imre, Kemény Egon, Polgár Tibor, Kerekes János, Bródy Tamás, Farkas Ferenc műveinek részletei
Jacobi Viktor: Leányvásár - teljes
Kacsóh Pongrác: Rákóczi - teljes
Kálmán Imre: Cirkuszhercegnő - keresztmetszet
Kálmán Imre: A Bajadér - teljes
Kálmán Imre: Ördöglovas - részlet
Nádor Mihály: Babavásár - teljes
Zerkovitz Béla: Csókos asszony - teljes
Csajkovszkij - Klein: A diadalmas asszony - részletek
Johann Strauss: A cigánybáró - keresztmetszet
Johann Strauss: Egy éj Velencében - teljes
Johann Strauss: A denevér - teljes
Lehár Ferenc: A víg özvegy - teljes
Lehár Ferenc: A mosoly országa (1957) - teljes
Lehár Ferenc: A mosoly országa (1960) - keresztmetszet
Lehár Ferenc: Éva - keresztmetszet
Lehár Ferenc: Giuditta - részletek
Lehár Ferenc: A cárevics - keresztmetszet
Lehár Ferenc: Frasquita - részletek
Lehár Ferenc: Friderika - részlet
Lehár Ferenc: Kék mazúr - keresztmetszet
Lehár Ferenc: Pacsirta - teljes
Lehár Ferenc: Luxemburg grófja - teljes

Lehár Ferenc: Garabonciás – színpadon játszotta; a Cigányszerelem átdolgozása ez, melynek 1943-as operaházi ősbemutatóján maga is részt vett. Mint fiatal énekesnek ez volt az első találkozása Lehár Ferenccel és művével. Később, baráti kapcsolatba került a nagy zeneszerzővel, akit Lehár igen elismert és megbecsült. A komponista halálát követően egy életre elkötelezte magát Lehár világa mellett, és hű tolmácsolója lett aktív pályafutása végéig - mindenekelőtt a rádió mikrofonja előtt… Koncertjein, gálákon is propagálta Lehár műveit, rendszeresen énekelte a népszerű áriákat, vagy duettekben működött közre – műsorába iktatva azokat.
41   Momo von Hofmannsthal • előzmény40 2009-03-06 12:58:21
néhány napja találtam, erre épp hiányolod... :-)
40   Búbánat • előzmény38 2009-03-06 12:57:04
Köszönöm: megunhatatlan!
39   Búbánat • előzmény37 2009-03-06 12:56:24
Valóban az!
38   Momo von Hofmannsthal • előzmény36 2009-03-06 12:18:47
Búbánatnak szeretettel: Nadir románca - Udvardy Tibor
37   Momo von Hofmannsthal 2009-03-06 12:16:08
Traviata Orosz Júlia és Udvardy Tibor


élmény... :-)
36   Búbánat 2009-03-06 11:42:38
Ezt is megismételhetné a televízió

Önarckép – portré

MTV, 1970. október 18., 22.00 –

Km.: Udvardy Tibor, Dömsödi Mihály, Gergely Ferenc- orgonaművész, Sántha Ferenc és népizenekara.

Riporter: Meixner Mihály

Műsor:

1.) Bizet: A gyöngyhalászok – Nadir románca
2.) Csajkovszkij: Anyegin – Lenszkij áriája
3.) Leoncavallo: Bajazzo – Canio áriája
4.) Operett- és nótacsokor
5.) Erkel: Bánk bán – Hazám, hazám…

Szerkesztő: Kármán György
Rendező: Mikó András

35   Búbánat 2008-12-08 21:20:09
Nadir románca a Gyönygyhalászokból
34   Búbánat 2008-12-08 11:06:12
Síremléke
33   Búbánat 2007-10-08 23:13:30
\"Az opera elsősorban színház, amit énekelni tudó színészek adnak elő.\" Erről az állításról egy disputa alakult ki a „ Mi újság a Magyar Állami Operaházban?” c. topicban. A kérdést nem mi fogjuk eldönteni. Általánosságban vethetünk ugyan fel véleményeket, pro és kontra egyaránt, melyek legtöbbször személyes élményekből táplálkoznak, s eljátszhatunk a gondolattal…; e kérdéskörben előrébb jutni, apró adalékokhoz egy-egy konkrét szerep elemzéséből is következtethetünk, mely nincs időhöz vagy helyhez kötve.

Itt van Demeter Imre színházi kritikusnak az alábbi írása, 1958-ból, melyben nem ezt a témát feszegeti, de mégis - egy konkrét szerep és megformálója kapcsán - elemzéséből akaratlanul is az említett kérdéskörhöz szolgáltat elgondolkodtató adalékot – a múltból. Ez az írás egy szerep – egy művész találkozásának rendhagyó „titkára” koncentrál, sommásan nem állít, és általánosságban nem prognosztizál, ezért messzemenő következtetésekre nem alkalmas. Mindenesetre ezt a cikket elolvasva érdekesnek találtam ahhoz, hogy ide másoljam, hiszen egyik kedvenc tenoristámat állítja a középpontba.

Udvardy Tibornak, a kiváló operaénekesnek egyik legendás szerepe volt Peter Grimes.
Nemrég kezembe került a Film Színház Muzsika 1958/8. száma, melyben Demeter Imre nagyon szép elemzést ír a művész és a szerep egymásra találásáról, a szerep színészi megformálásáról.

„Színészek, szerepek, pillanatok

Színjátszás – operaszínpadon.

A zenekritikák csak ritkán szólnak a színészi munkáról, hiszen operaszínpadon a hang a fontos. Itt a színjátszás legfőbb eszközét, a beszédet, az ének pótolja. Olykor azonban az alakítás maga is megragad. Ilyenkor a SZÍNÉSZT is érezzük a muzsika, az ének mögött. Így történik most Benjamin Britten remekművű operájának az előadásán. S ezúttal Udvardy Tibornak nem a hangjáról, kiváló énekkultúrájáról akarunk beszélni - mely ebben a roppant nehéz szerepben különös fénnyel csillog és kivételes élményt ad -, hanem a színészi alakításáról. Játéka tökéletes harmóniában van énekével. Nemcsak énekli, hanem EL IS JÁTSSZA a drámát. Britten a muzsikájához valósággal shakespeare-i méretű hőst talált; Grimes, a halász, nagyot akaró, reménytelen, fátumkísérte küzdelmében őrületbe rohanó ember. Arany-ballada hőseire is emlékeztet s a dráma walesi és skót balladák hangulatát idézi fel.
Udvardy egy tömbből faragja ki Grimes alakját. Már az előjátékban, a bíróság előtt valami furcsa végzetszerűség lengi körül. Mozgása, tartása olyan, mintha máris konokul szembeszegülne az őt körülvevő kegyetlen világgal. Ez a magányosság, ez a szembeszegülés csak erősödik a kocsma-jelentben, amikor Grimes a szörnyű viharban tengerre száll, kicsiny inasával. Udvardy Tibor énekel s hangját, a különös britteni dallamokat kitűnő arcjáték és kifejező mozgás kíséri. Nem is kíséri: A HANGGAL EGYÜTT JÁTSZIK. A dallamot erősíti a tekintete; szemének félőrült villanása a lelkében érlelődő tébolyt rajzolja meg. A színészi játék kegyetlen hitelességgel építi fel a tragédiát. A művész minden mozdulatával a harmadik felvonás drámai forrpontját készíti elő, az irtóztató, halált kiáltó kórus és Grimes pokoli párbaját. Ebben a jelenetben tán a legkiválóbb Udvardy játéka. A borzongató zenét döbbenetesen hű alakítással ábrázolja, valósággal az ő tagjaiban, testében zeng fel a kísérteties kórus, bukdácsolása, testének vonszolása, s arcának eltorzult vonásai is a beteljesedő tragédiát érzékeltetik, művészi erővel. Grimes sorsa elvégeztetett; a színésznek sikerült lélekrajzot adnia, pontosan indokolnia a halász minden lépését, s nemcsak énekében, hanem játékában is felépíteni a drámát.
Az Operaház kiválóan rendezett, szép előadásában ez a színészi alakítás külön élményünk volt; a vad tenger viharzott és az érzelmek sűrűsödtek Udvardy Tibor játékában.”
32   Búbánat 2007-01-11 23:45:05
Volt már róla szó,hogy Lehár Ferenc utolsó operettje (daljátéka), a Garabonciás - melyet 1943. február 20-án mutatott be az Operaház - ,egy korábbi dalművének a \"magjából\" \"csírázott\" ki. Az 1848/49-es szabadságharc időszakában játszódó történet megzenésítése tulajdonképpen a Cigányszerelem áthangszerelése, de a munkába Lehár új dalokat és kettősöket is komponált. Tudni kell azt is, hogy a rendező Nádasdy Kálmán, a karmester Rubányi Vilmos, Sárika Orosz Júlia, a garabonciás diák Udvardy Tibor volt, de szerepet kapott Osváth Júlia, Nagypál László, Hámory Imre, Nagy Izabella és Koréh Endre is.
Ami igen érdekes, Lehár hetekig ott volt a próbákon, gyakran hajnalig dolgozott. Azt sem árt tudni, hogy a daljáték híres tenoráriáját, a garabonciás diáknak az \"Utam muzsikálva járom\" kezdetű belépőjét itt Pesten komponálta a szerző, nem másnak, mint Udvardy Tibornak \"finom unszolására\"!!!
Udvardy, Lehár életében és a halála után még sok-sok éven keresztül, műveinek legfőbb propagálója, és énekművészetével a világhírű zeneszerző legelismertebb itthoni népszerűsítője, tolmácsolója volt. Kevesen tudják azt is, hogy operaházunk vezető tenoristáját Lehár maga nagyon szerette és nagyra tartotta! Nemcsoda, hogy Udvardy Tibor szívügyének tekintette a Lehár-életmű háború utáni, itthoni, minél teljesebb bemutattatását, akár a rádió mikrofonja előtt is. A Rádió Dalszínháza Lehár-bemutatóinak szinte kivétel nélkül ő volt a bonvivánja. Szerencsére a rádiómegőrizte ezeket a felbecsülhetetlen szalagokat, s aki rendszeresen hallgatja a rádió zenei műsorait (mint jómagam is), az az éter hullámhosszán örömmel figyel fel Udvardy nemes énekhangján megszólaló, szárnyalló Lehár-melódiákra...
31   Búbánat • előzmény30 2006-11-29 11:58:52
Igen ez így van. És még sok-sok opera- meg operettfelvétel-, s részletek a rádióban vele.
30   WiseGentleman • előzmény29 2006-11-29 11:51:55
Ránki: Ember tragédiája, Lucifer, ha jól tudom, nyugdíjaztatása előtt ez volt az utolsó új szerepe. Ádám Bende Zsolt, Éva Házy Erzsébet volt, az Úr hangja Ütő Endre. (Nem láttam, csak az évadkönyv van meg :) ).

Udvardy rádiófelvételei közül Lenszkijt és Pinkertont (Szecsődy Irén oldalán) emelném ki, annakidején a Rádiónak volt egy \"Hallgassunk operát\" sorozata, ott adták.
29   Búbánat 2006-11-29 10:37:39
Udvardy Tibor a sok klasszikus-romantikus opera mellett szívesen vállalt feladatot huszadik századi alkotásokban is, színpadon, lemezen és a rádió mikrofonja előtt.
Ilyen volt Poldini: Farsangi lakodalom és Lendvay Kamilló: A bűvös szék c. műve is. Ezekből is hallhatunk egy-egy részletet abban a rádiós összeállításban, mely a Bartók rádióban ma, 14.55 órakor kezdődik, \"Huszadik századi magyar operákból\" címmel:

2.)Poldini: Farsangi lakodalom – Kálmán diák dala, I. felv. (Udvardy Tibor),
8. Lendvay Kamilló: A bűvös szék – Hármas (Sudlik Mária, Udvardy Tibor, Sólyom-Nagy Sándor)

(Részletek hangzanak még el Dohnányi: Simona néni, Kenessey Jenô: Az arany meg az asszony, Farkas Ferenc: A bűvös szekrény,Horusitzky Zoltán: Báthory Zsigmond, Ránki György: Pomádé király új ruhája, Petrovics Emil: C’est la guerre, Szokolay Sándor: Vérnász, Balassa Sándor: A harmadik bolygó c. operákból is.)
28   Búbánat 2006-08-31 17:41:06
MUZSIKA, 1981. szeptember

Emlékezés Udvardy Tiborra

(Albert István)

Az évek szinte észrevétlen elperegnek, a veszteséglistán egyre több név sorakozik: Székely, Losonczy, Báthy, Halmos, Gyurkovics, Réti, Némethy, Palló, Radnai,Kishegyi, Várhelyi,Svéd, s most Udvardy is.

Nem lenne méltó hozzá, ha valamiféle szerepfelsoroló képeskönyv-szemlélettől vezettetve emlékeznénk rá, mégsem mellőzhetjük pályája néhány fordulójának fölelevenítését. Beugrással kezdte, a Zeneakadémiáról 1939 őszén az Operaházba kerülve mindjárt a Hunyadí Lászlót énekelte, s aztán a nyugalom éveinek békésebb öblébe kívánkozva, egyik utolsó föllépésén - megint. A két Hunyadi között a hangkarakterben egymástól távol eső kis-és nagy szerepek sora: Alfréd a Traviatában, Cavaradossi a Toscában, Lenszkij az Anyeginben, Faust, Ramerrez A nyugat lányában, Canio a Bajazzókban, Don José, Rómeó (Zandonai operájában), Lohengrin, Siegmund, két herceg: a Hovanscsina Golicinja és a Borisz Sujszkija, mellettük a kisebb feladatok: Melot a Trisztánban, Yamadori a Pillangókisasszonyban, Froh majd Loge A Rajna kincsében. Elfeledkezhetünk-e róla, hogy hány újabb magyar mű tenor-szólamát vitte sikerre: ő volt a Székelyfonó Legénye, a Huszti kaland Farkas Tamása, ő énekelte-alakította a Vizavit a C\'est la guerre voyageurjét, a Tragádia Luciferjét. És a lírai-drámai karakterszerepek meredek emelkedőjének még nem értünk a tetőpontjára, oda, ahol Udvardynal lelki talányokat feszegető, pszichodramatikus alakításai sorolnak, s melyekben hazai operaszínpadokon máig nem akadt párja. Felejthetetlen, milyen érzékiség-korbácsolta drámai izgalom, igazi concitato remegett Herodesében, a gyanútól űzött, különc halászmester, Peter Grimes monológjában, milyen üszkösödő, vak szenvedély parázslott a Köpeny Henrijában, a Pikk dáma pénz és szerelem dilemmája közt vergődő Hermannjában...
Most már föltehetjük a szónokias kérdést: hogyan fért meg ennyi alak, ennyi lélek egyazon énekes-színészben. Bízvást mondhatjuk: úgy, hogy Udvardy \"de tout coeur\", egész szívvel, egész habitusával, testestől-lelkestől művészetének élt, feloldódott benne. A rá kiosztott szerep nem egy-egy új szólam, kosztüm, maszk és néhány jól begyakorolt gesztus volt számára, hanem megoldandó feladat, szolgálat, mellyel az embert, az álmodozó-ábrándozó, a szenvedélytől szenvedő, a meghasadt lelkű embert, sorosok roppant kontrasztjait - a valóságot, az élet egy metszetét - kellett színre idéznie. Ehhez korántsem lett volna elég a természettől kapott fényes orgánum, a muzikalitás, a pallérozott technika, a vonzó megjelenés, ehhez szükség volt fejlett művészi morálra, ízlésre, színes és árnyalatos kifejező tehetségre, érzékeny atmoszférateremtő készségre. Ezek az erények együtt tették hivatottá Udvardyt, hogy föllépjen oratórium-énekesként koncertdobogón, énekeljen külföldön, vállaljon filmszerepeket, és időnként áldozzon a könnyebb múzsa oltárán.
Világlátásának, színgazdag ember-és helyzetfelismeretének egyik magyarázata talán az, hogy diákkorában festőnek készült. Nyugalombavonulása (1973) után festegetéssel múlatta az időt; pasztell képein kissé fátyolosan, őszies nosztalgiával párlanak fel háztetők, kémények, udvarok, cukrászda-teraszok, hervadó levelekkel borított utcastögletek. A szülőföld, a pesti táj, ahol Udvardyannyi sikert aratott, annyi igaz hívet gyűjtött.

A kiváló művész 67 évesen távozott; hangját lemezekről, magnetofonszalagokról hallhatjuk - az ember, a színész-énekes immár beköltözött barátai, tisztelői emlékezetébe.
27   Búbánat • előzmény25 2006-08-31 16:42:39
Melissel is nagyon élvezetes a szám, hogyne. Egyszer Schubert Ferenc zenei szerkesztőt telefonon helyre kellett igazítanom, mert az éppen Melissel leadott számhoz előadóként Radnai Györgyöt konferálta fel; jeleztem neki, hogy Radnainak is megvan ez a felvétel, de ami megy, az nem az övé: megköszönte, hogy kiigazítottam. Régen volt, kezdő szerkesztő-korában. Azóta már vérbeli zenei - operett-szerkesztővé nőtte ki magát.

Udvardy Tibor viszont meglepő módon egyetlen Offenbach- operettben sem énekelt. Valószinűleg mind orgánumától, mind alkatától távol állónak érezte ezeket a parodisztikus, ironikus buffó-figurákat,még az alapvetően lírai jellegű betétszámok eléneklését sem vállalta el a rádióban; az ő hősi,lírai - kissé baritonális - színezetű hangja elsősorban a drámai és érzelmes tenorszerepekre predesztinálta, még az operettekben is: Mosoly országa, A Víg özvegy, Cárevics, Frasquita, Éva, Luxemburg grófja, Babavásár, Cirkuszhercegnő, Bajadér, Leányvásár, Egy éj Velencében, Denevér, Rákóczy, Csókos asszony, A diadalmas asszony.
26   bemaria • előzmény25 2006-08-28 23:29:42
Én is csak Búbánatnak köszönhetően ismertem meg,és nem értem miért rejtegetik előlünk ezt a gyöngyszemet!
25   WiseGentleman • előzmény24 2006-08-28 23:03:30
Én pl. nem ismerem (itt derülnek ki a hiányosságok).

Mindenesetre Búbánat fórumtársnak üzenem, hogy a Házaló dalt már meghallgattam (a Rádióból letöltve), igaz, Melissel.
24   bemaria • előzmény22 2006-08-28 22:40:41
Éljen a Babavásár! :)
Aki nem ismeri, ismerje meg!
23   WiseGentleman • előzmény18 2006-08-28 22:36:59
Igen, én is rá gondoltam. Énekesnőként egyszer hallottam gyerekkoromban Háry-Örzseként, meg persze megvan néhány lemez, ahol ő énekel (Tosca és Traviata részletek, az előbbin Simándy és Radnai az utóbbin Szabó Miklós és Dr. Palló Imre is említésre méltó).
22   Búbánat 2006-08-28 21:43:10
Kedvencem tőle Nádor MIhály Babavására. A rádióban több részletet is felvettek az operettből, Udvardy partnerei voltak Andor Éva, Kishegyi Árpád, Koltay Valéria és Palcsó Sándor. AZ MRT Ének és Zenekarát Sebestyén András vezényelte. Ez a felvétel a hatvanas évek közepén készült;ebben az évtizedben számtalan operettfelvétellel is megörvendeztetett bennünket ez a kiváló tenorista.
21   Sesto • előzmény20 2006-08-28 12:33:58
...egyenesen perfekt!!! Csak szuperlativuszokban tudok erröl a felvételröl beszélni!!!-és minden szempontból: nem csak a zenei oldala, de a próza és az egész felvétel temperamentuma és-és-és... ;-)))

Sokszor elöfordul, hogy egy Denevér esetében \"csak\" Hölgyek ÉS/VAGY \"csak\" a férfi énekesek jók-de itt hallatlanul homogén szereposztással találkozunk!!!
20   Momo • előzmény19 2006-08-28 12:23:20
Bizony... :-))))
19   Sesto • előzmény7 2006-08-28 12:15:51
...de jó is ez a felvétel!!! IMÁDOM!!! Milyen kár, hogy \"csak\" magyar nyelven készült el: ott lenne különben a top-on a \"Denevér\"-diszkográfiában!!! ;-)))
18   vidai • előzmény4 2006-08-28 12:00:01
Mátyás Mária. Egyébként kitűnő énekesnő. Az 56-os események értékelése történhet \"hivatalosan\" és személyesen is. Mindenki azt gondol, amit akar. Tóth Ilona sem volt hős, mint ahogyan Mátyás Mária sem volt az, aminek Udvardy nevezte.
17   vidai • előzmény13 2006-08-28 11:56:17
Még szerencse, hogy már Magyarországon is megszűnt a katonarabszolgaság, így a sorozás is. www.hel.hu
16   WiseGentleman 2006-08-27 15:44:20
Azt egyébként nem is tudtam, hogy Siegfriedet is énekelt!!! (Köszi szépen a tartalmas összefoglalót)
15   WiseGentleman 2006-08-27 12:05:08
Látom, Te is olvasója vagy a New York Times-nak :) (All the news that\'s fit to print.)

Most már csak azt nem értem, hogy Udvardy Tibor miért az AUTOS kategóriában szerepel? (Bocs, csak hülyülök.)
14   Búbánat 2006-08-27 08:37:29
The New York Times

Archives
• WORLD
• U.S.
• N.Y. / REGION
• BUSINESS
• TECHNOLOGY
• SCIENCE
• HEALTH
• SPORTS
• OPINION
• ARTS
• STYLE
• TRAVEL
• JOBS
• REAL ESTATE
• AUTOS
TIBOR UDVARDY
• PRINT
• SAVE
AP
Published: July 18, 1981
Tibor Udvardy, a Hungarian tenor whose opera appearances ranged from New York to Moscow, died of a heart attack today.
He was 67 years old.
After studies in Budapest\'s Ferenc Liszt Academy of Music, Mr. Udvardy made his debut at the Budapest Opera in 1939. Besides operatic roles, he became famous also for oratorio singing and classical operetta and starred in films.
Mr. Udvardy\'s voice was regarded as exceptionally mellow and smooth. He performed in the United States in 1967 and 1968. He retired in 1977 and took up painting.
13   Búbánat • előzmény12 2006-08-27 08:37:04
„ ’Író’ úgy lettem, hogy kiképeztek. Katonakönyvemben ez áll: különös képzettsége: ’írnok, aktavető’. Az Opera annak idején csak kiképzett katonát tudott felmentetni és ezért bevonultam hat hétre katonának. Beosztásom folytán a sorozásnál vezettem a jegyzőkönyvet. A sorozó bizottság katonai és polgári részlegből állt. Egyik alkalommal egy szeneslegény, aki ki szerette volna rúgatni magát, piszkosan, részegen jelent meg a sorozáson. Mikor minden panaszát előadta és az orvos megvizsgálta, de panaszait nem találta indokoltnak, a katonaparancsnok, aki unta és gyorsítani akarta a sorozást, odaszólt a vizsgáló orvoshoz:’felelősségemre: alkalmas’.
A szeneslegény, aki kevesellte az ’alkalmas’ jelzőt, felháborodottan így kiáltott: ’Mi az, hogy alkalmas?! Lovat alám és gyerünk’.
A katonaságnál játszottam a világ leghosszabb 21-es kártyapartiját. Mikor őrmesterünk rájött, hogy hivatali idő alatt kártyázunk, szétültette külön szobába azokat, akik kártyáztak. A játékot folytattuk olyképpen, hogy akták között küldtük egymásnak a kártyát egyik szobából a másikba. Az altiszttel. Ha kellett még lap, akkor kértünk még egy aktát, ha fuccs lett, visszaküldtük az egészet. Így leírva semmi, de lejátszva a parti – egy egész délelőtt tartott.
A debreceni polgármestertől kaptam egy levelet ’Kedves barátom’ megszólítással. Meghívott a debreceni nyári egyetem megnyitó koncertjére, énekelni. Parancsnokomat nem a meghívás, hanem a megszólítás annyira meghatotta – megvallom, hogy a polgármestert nem is ismertem - , hogy elengedett azzal a kikötéssel, hogy nem énekelhetek katonaruhában, nehogy szégyent hozzak a hadseregre. Nem mondom, rosszul esett, de később nem tudta, hogyan tegye jóvá. Azon törte a fejét, hogy hat hét után milyen kitüntetésre terjesszen fel. Megköszöntem fáradozását, sőt, visszautasítottam azzal, hogy voltam én már Hunyadi László Nándorfehérvár és az összes magyar hadak főkapitánya, Bánk bán, Magyarország nagyura, mi lehetek még? Szorongva arra gondoltam: talán az Operaház megbízható tagja.”
12   Búbánat • előzmény11 2006-08-27 08:36:35
„Idők múltán szerepkörünk a civil életünkre is átcsap és egy kicsit az áldozatai is leszünk. Ha sokszor énekeljük azt, „hogy királyomat nem árulom el, igazságot várok”, végül hiszünk az igazságban. Ha állandó hősöket játszunk, beleesünk a kisegér tragédiájába – hol az a macska, hadd harapom meg, vagy ha valaki egy életen keresztül kacagtat, azon a siralomházban is kacagnak. Egy életen keresztül nem lehet mindig másnak a maszkját felvenni úgy, hogy a saját bőrünk ne karcolódjon meg. Nem elég a maszkot felvenni, a maszkkal azonosulnunk is kell. Három nap alatt ugrottam be életem egyetlen opera-főszerepébe, az előadáson, mikor az ügyelő kiabálta, hogy ’Hunyadi! Jelenés!’, mellette álltam és nem tudtam, hogy én vagyok.
Nincs az a remekmű, mely a művész fantáziájában nem élt volna szebben, mint a kivitelezésben. Ízlésünk megelőzi és elhagyja képességeinket, ezért a nagy művészek hibáikat elrejtik, erényüket tálalják.
Kitűnő balerinánk azt mondotta: a pályáján egy ellensége volt a teste, mely nem hagyta repülni, és a földhöz kötötte.
Az igazi művész ’magára énekli’ a maszkot. Magyar kollégáim közül azért nem említek senkit, nehogy kifelejtsek valakit. Világhírű partnereim, akik rendkívüli hatással voltak rám, Pertile mint Canio, zakóban is félelmetes volt. Rossi-Lemeni, olyan Mefisto, hogy a lángokat is láttam körülötte. És Simionato is cigánylánnyá változott mint Carmen.
Láttam ezüst vértben aranyszőke hajjal, földöntúli fényben bejönni Lohengrint, és amikor megszólalt – ’leénekelte magáról’ a maszkot”.
11   Búbánat 2006-08-27 08:36:12
„Nem dicsekvéssel, inkább céllal mondom el, hogy két főiskolára felvételiztem egyszerre. Zene- és képzőművészetre, méghozzá mindkét helyre sikerrel. Hallom kollégáim gunyoros hangját, amint e sorok olvasásakor mondják: ’Milyen jó festő lehetett volna’. Maszkot mégsem tudtam festeni magamnak, de csak azért mert olyan ’drukkos’ voltam, különösen előadás előtt, hogy a szememet sem tudtam volna aláhúzni.. Sőt, az Operától, mint épülettől is annyira féltem, vagy inkább tiszteltem, hogy hosszú időn keresztül a Lázár utca felől közelítettem meg. Maszkjaimat két kiváló maszkmester barátom, Dömsödi Mihály és Kalmár Antal látták és látják el még ma is, mind kevesebb festékkel, és munkával (ráncot már nem kell festeniük), mert ma már az idő is nekik dolgozik. Gazdag pályámon találkoztam ’jó’, „ráénekelt’ és ’leénekelt’ maszkkal, sőt, civil maszkkal is, melyet nem a színpadon, hanem az életben használtak a legnagyobb sikerrel.
Az operaszínpadon mint végzős főiskolai hallgató a ’Bajasszók’-kal és a ’Bánk bán’-nal vizsgáztam. Mind a két maszk ’jó maszk’ volt. A bajazzót őszülten, fehérre meszelt arccal, a Bánk bánt vállig érő hajjal és szakállal alakítottam. Az élő haj és a paróka között áthidalhatatlan a különbség. Az élő haj ’átél’, játszik, sőt, meghal a szereppel és órák kellenek, míg újra magához tér. Az említett szerepeimben parókát viseltem; és nem sajnálták a szőrt. A bajazzó zárójelenete után a Bánk bán következett, majd amikor a bán tapsait is megköszöntem, az akkori színpadmester, Pill István a következőképpen gratulált: ’kitűnő volt, de attól, aki a bajazzót énekelte, félnie kell.’ A sok szőr alatt nem tudta, hogy a bajazzo is én voltam. Viszont, ha akkor ennek a kedves embernek a szavára jobban odafigyelek, sok mindentől óvhattam volna meg magamat…
Ezen az estén tanultam meg, hogy a darab és a művész sikere először hátul a színpadon, a műszaknál dől el. Ha színház műszaki dolgozói a színpadon közömbösek, a nézőtéren a közönség is alszik.”
10   Búbánat 2006-08-27 08:35:44
Udvardy Tibor (Bp., 1914. szept. 4. – Balatonboglár, 1981. júl. 16.): operaénekes (tenor), Liszt-díjas (1952), érdemes (1955) és kiváló művész (1973). Évekig mint ösztöndíjas a Belvárosi Plébániatemplom szólistája volt.. 1939-ben a bp.-i Zeneműv. Főisk.-n szerzett oklevelet Molnár Imrénél. Azonnal rendes tagjaként szerződtette az Operaház. Hunyadi Lászlót énekelte először Erkel Ferenc operájában 1939. okt. 6-án. Évekig mint ösztöndíjas a Belvárosi Plébániatemplom szólistája volt. 1945. márc. 15-én az Operaház megnyitásán énekelte a Psalmus Hungaricus tenorszólóját. Oratóriuménekesként is elismerték. Rendkívül sokoldalú énekes volt. A lírai tenorszerepektől egészen a drámai karakter hőstenoralakokig terjedt szerepköre. Mind opera-, mind operettszerepeit rádió- és hanglemezfelvételek örökítik meg. Külföldön fellépett Bécsben, Moszkvában, Prágában, Szófiában és az USA-ban. – F. sz. Lohengrin (Wagner: címszerep); Siegmund (Wagner: A walkür); Siegfried (Wagner: címszerep); Faust (Gounod: címszerep); Don José (Bizet: Carmen); Cavaradossi (Puccini: Tosca); Henri (Puccini: A köpeny); Bajazzó (Leoncavallo: A bajazzók); Peter Grimes (B. Britten: címszerep); Anyegin (Csajkovszkij: címszerep); Pinkerton (Puccini: Pillangókisasszony); Alfred (Verdi: Traviata), Tamino (Mozart: Varázsfuvola); Erkel: Hunyadi László, Bánk bán (címszerepek); Kálmán diák (Poldini: Farsangi Lakodalom), Legény (Kodály: Székelyfonó); Kodály: Budavári Te Deum, Psalmus Hungaricus, Missa Brevis - tenor szólók stb.
Operett és daljáték (rádiófelvételek: teljes és részletek): Lehár: A víg özvegy, A mosoly országa, Frasquita, A kék mazúr, A Luxemburg grófja, Éva, Friderika, A cárevics, Vándordiák (Garabonciás), Giuditta;
Kálmán: Cirkuszhercegnő, A bajadér; Montmartre-i ibolya, Ördöglovas, Jacobi: Leányvásár; Nádor: Babavásár; Kacsóh: Rákóczi; Offenbach: Egy éj Velencében, Denevér; Zerkovits: Csókos asszony; Csajkovszkij- Klein: A diadalmas asszony stb

Udvardy Tibor amellett, hogy kiváló énekese volt az Operaháznak, civilben festett és irogatott is. Egyik írása a Film Színház Muzsikában is megjelent (1965-ben), a Maszk és Toll rovatban volt olvasható, címe: Szakáll és huszonegyes.

Három fejezet, visszatekintés a pályára. Olyan önéletrajzféle. Amint következik:
9   Búbánat 2006-08-27 08:35:12
Tovább böngészgetve a régi emlékek között, felidéződik 1965 júliusának egyik csillagfényes nyári éjszakája, mikor szinte még gyerekfejjel egyik legelső opera-operett-koncert kedvéért váltottam jegyet, és mentem ki a Margitszigetre, hogy a Szabadtéri Színpadon olyan gyerekkori és máig tartó kedvenceket láthassak, hallhassak, csodálhassak a színpadról - akkor még nem tudhattam, hogy részemről az első és egyben utolsó személyes találkozás, élmény lesz velük -, mint Svéd Sándor, Réthy Eszter, Carelli Gábor. De felléptek még a kor olyan nagy sztárjai is, mint Eszenyi Irma, Udvardy Tibor, Házy Erzsébet, Ilosfalvy Róbert, Honthy Hanna, Szabó Miklós vagy a nemzetközi operaéletbeől ismert kiváló baritonista, a Milánói Scala tagja, Paolo Silveri, és ott volt Zsolnay Hédi sanzon-énekesnő is, valamint olyan népszerű balettművészek, mint Orosz Adél és Róna Viktor.
A műsornak azt a „hivatalos” címet adták a szervezők: „Garden Party”. Sajnos, már nagyon halványak az emlékeim, akkor még nem jegyzeteltem, s abból az időből nem őriztem meg programfüzeteket. Arra emlékszem, hogy népszerű opera-, operett-, sanzon-, és balettrészletek követték egymást. Leginkább Házy, Udvardy és Ilosfalvy számaira koncentráltam: Traviata, A víg özvegy, A cigánybáró részletei maradtak meg igazán az emlékeimben. Most a kezembe került a gáláról egy fotó-összeállítás, melynek megragadó képei egy csapásra előhívták a fenti emlékeket. Az egyik felvételen Ilosfalvy Róbert látható szmokingban, az akkori feleségével a büfé asztalnál beszélgetnek egymással két palack bor társaságában; egy másik képen Carelli Gábor, a Metropolitan művésze éppen autogramokat osztogat öltözőjében lányok gyűrűjében. A következő képen Udvardy Tibor hódol Honthy Hanna operettprimadonna előtt, két kezébe fogva az „örökifjú” hölgy hófehér kesztyűs kezét. Paolo Silveri Vasady-Balogh Lajossal, a Szabadtéri Színpad akkori igazgatójával beszélget a parkban. Egy kép még Zsolnai Hédiről és a kísérő Stúdió együttesről is.
Szép volt, rég volt! De igaz volt!
8   Búbánat • előzmény5 2006-08-27 08:32:17
Udvardy Tiborról, az operaház egykor volt legendás kiváló tenoristájáról már több ízben említést tettem operett-szerepeinek, rádiós-és tévés operett-felvételeinek kapcsán.
Most egy kevéssé ismert pályatörténeti adalékkal egészítem ki az oeuvre-ját:

Hosszú művészi pályáján nem ismert kevésbé fontos szerepeket vagy szerzőket. A színház és a játék iránti olthatatlan rajongása vezette el az operett műfajához is. Sárdy János mellett – aki személyes varázsán kívül elsősorban filmjei révén vált országosan ismertté – Udvardy Tibor a 40-es és 50-es évek legnépszerűbb operettbonvivánja is lett. Az operett világának gyakran kissé papírizű figuráit vérrel, valódi emberi érzelemmel telítette meg.
(Lehár Ferenchez fűződő személyes kapcsolatáról is lehetne szólni: Ő volt a Cigányszerelem átdolgozott verziója, a Garabonciások 1943-as operaházi ősbemutatóján a férfi főszerep alakítója! Maga Lehár vezényelte művét!) A Rádió Dalszínháza a hatvanas évek első felében egy csokorra való operettet (Lehár, Kálmán, J, Strauss, Nádor Mihály, Jacobi, Zerkovits, Kacsoh, Csajkovszkij-Klein és mások műveit) vett fel vele a stúdióban; közte azt a Víg özvegyet, melyen partnere volt Házy Erzsébet volt!
Ehhez az operetthez fűződik élete egyik nagy keserves pillanata is, ami időlegesen nagy törést jelentett életében, mind személyes vonatkozásban, mind a művészi pálya további kiteljesedése tekintetében…

1959-ben-ben két évre szilenciumra ítélték. A városban és az Operaházban terjengő hírek szerint a dalszínház egyik énekesnője volt a feljelentő, aki Udvardy politikai kijelentéseiről állítólag feljegyzést készített, s ennek alapján a felsőbb hatóság megelégelte a tenorista szabad véleménynyilvánítását. A nyári játékok során 1959-ben, az Operaház Margitszigeti Szabadtéri Színpadán Lehár A víg özvegy című operettjének egyik előadásán, Danilo szerepében búcsúzott egy időre szeretett közönségétől. Aznap este hangi szépségben és szerepformálásban egyaránt kimagaslót nyújtott. Lényét átlengte valami különös fluidum: vidám volt, sziporkázó és megnyerő, de ebben a jókedvben ott sejlett a távozásnak, a kényszerű búcsúzásnak néhány sötét sugara is. „Az Orfeum tanyán…” derűs szövege és akkordjai mögött egy művészember bizonytalan jövője is ott sötétlett. Két évig eltiltva a hivatás gyakorlásától, minden jövedelem nélkül: maga volt a kétségbeejtő jövő. Akkoriban senkinek, Udvardynak és másnak sem lehetett elegendő anyagi fedezete, tartalékja, hogy megbirkózzon ezzel a helyzettel.
Udvardyt a szabadtéren működő énekes- és zenészkollégák teljes rokonszenve kísérte a színpadról való lejövetel végső szakaszában. Az énekkar teljes egészében felsorakozott előtte és viharos tapssal köszöntötte. Barátai nem is hagyták magára, s így sikerült átvészelnie a két esztendőt. (Ekkoriban ült le 18 hónapot a börtönben Ilosfalvy Róbert cserbenhagyásos gázolás vádjával… -Két nagyszerű tenorista - két korosztályból; micsoda egybeesés!) De ki tudja megmondani, hogy viszonylag korai halálában (1981-ben, a Balaton mellett állt meg a szíve egy nyári hajnalon), mennyire játszott közre az eltiltás és az átélt izgalom. (Házy Erzsébet egy évre rá távozott a mennyei birodalomba…),

Még volt néhány aktív éve az Operaházban. Elegánsan, filozofikus bölcsességgel viselte a visszavonulást is, ugyanúgy, mint hajdan a kiemelkedő sikereket. Egyszer egy újságíróval találkozva az Operaház közelében érdeklődésére látható derűvel válaszolta: „Cavaradossi eredeti szakmájához tért vissza” – célzott legújabb kedvtelésére, a festésre. Időközben már egy szép kiállításra való festménye gyűlt össze, ennek egy részét be is mutatták az Operaház klubjában. Ezt a művészeti ágat is ugyanolyan elmélyült odaadással művelte, mint az éneklést. Különleges színekkel és páratlan tehetséggel. Sokan, akik ismertük és szerettük, a rá való emlékezéskor mélyen megemeljük a kalapunkat. Mint ahogyan ő tette – tisztelete és megbecsülése jeléül – a magyar művészet temploma, az Operaház előtt, minden egyes alkalommal, arra haladtával.
7   Momo 2006-08-27 00:58:03
Egy Denevér felvétel Ágay Karolával és László Margittal.
6   WiseGentleman 2006-08-25 23:04:51
Akkor félreértettem, tudniillik én arra gondoltam, amikor a hetvenes elején nyugdíjazták, de akkor nincs összefüggés a nyugdíjazás és a \"komcsizás\" között.
5   WarteNur • előzmény4 2006-08-25 22:51:33
\'50-es évek vége volt, egy ideig nem engedték énekelni.1970 biztos nem lehetett, mert akkor nam adtak volna neki \'73-ban Kiválót.
4   WiseGentleman • előzmény2 2006-08-25 22:42:39
Ha jól tudom, utolsó operaházi szerepe a Ránki Ember tragédiájának Luciferje volt. Ha igaz, amit mondasz, ez 1970-ben történhetett (sejtem, hogy ki lehetett az a \"nagy szoprán\").
3   Momo • előzmény2 2006-08-25 22:42:36
Azok azért legendás idők és legendás emberek voltak. Sajnos valahogy úgy van ez, mint a magyar focival...
Csak azért Operában még egy kicsit jobban állunk. :-)
2   WarteNur • előzmény1 2006-08-25 22:38:18
Micsoda tenor volt!
Azzal ásta el magát, hogy az operában \"lekommunistakurvázta\" az egyik akkori nagy szopránt, aki tényleg komcsi volt.Kirúgtág.
1   Momo 2006-08-25 22:32:49
Udvardy Tibor Liszt-díjas (1952), érdemes (1955) és kiváló művész (1973).
1914. szeptember 4-én született Budapesten. 1939-ben szerzett diplomát a Zeneművészeti Főiskolán, Molnár Imre növendékeként. Még ez évben az Operához szerződött, ahol októberben be is mutatkozott a Hunyadi László címszerepében. Ezután egészen 1974-ig a Magyar Állami Operaház tagja volt.
Sokoldalú énekesként, a lírai tenorszerepektől a drámai karakterekig, Wagner hősöktől, a Puccini szerepeken át a modern művekig számos alakot megformált, oratórium énekesként is ismert volt.
Pályája kezdetén évekig a belvárosi templom szólistája volt. 1945. március 15-én, az Operaház megnyitóján ő énekelte Kodály Psalmus-ának tenorszólóját.
Opera és operett szerepeit rádió, és lemezfelvételek örökítik meg.
Néhány szerepe a teljesség igénye nélkül: Lohengrin, Siegfried, Cavaradossi, Lenszkij, Alfred, Peter Grimes, Don José…
Fellépett Bécsben, Prágában, Moszkvában, és az Egyesült Államokban is.

Udvardy Tibor, 1981. júliusában, 67 évesen hunyt el, Balatonbogláron.
0   eccerű 2006-08-25 18:48:39
itt nincs is semmi, naccerű.
  
Műsorajánló
Mai ajánlat:
11:00 : Budapest
Erkel Színház

"Bohém kiskarácsony"
ismétlés: 14:00

16:00 : Budapest
Bartók Béla Nemzeti Hangversenyterem

A Magyar Rádió Gyermekkórusának együttesei
Vezényel: Matos László
"Karácsonyi koncert"

18:00 : Budapest
Zeneakadémia, Kupolaterem

"Házimuzsika a Zeneakadémián"
Fülei Balázs tanítványai

18:00 : Budapest
Zeneakadémia, Solti Kamaraterem

Rónai Gábor (trombita, tanára: Kirsch János)
A Zeneakadémia BA I. évfolyamos hallgatói
Vezényel: Kováts Péter
TELEMANN: G-dúr szvit, TWV 55:G10 („Burlesque de Quixotte”)
HÄNDEL: D-dúr szvit trombitára és zenekarra, HWV 341
MOZART: D-dúr divertimento, K. 136
HOLST: Szent Pál-szvit, Op.29/2
PHILIP GLASS: Company (vonószenekari változat)
WEINER: Divertimento, op. 20 – Jó alapos csárdás, Rókatánc

18:00 : Budapest
MTA Zenetudományi Intézet

Kalafszky Adriana (szoprán), Lachegyi Imre (blockflöte), Szászvárosi Sándor (viola da gamba), Tegyei Zoltán (csembaló), Nagy Réka (viola da gamba)
"Barokk muzsika - hangverseny Telemann halálának 250. évfordulójára"

19:00 : Budapest
Aranytíz Kultúrház

"Történelmi Táncklub a Mare Temporis táncosaival"

19:00 : Budapest
Klauzál Gábor Budafok-Tétényi Művelődési Központ

Harsányi Elina (hegedű)
Budafoki Dohnányi Zenekar
Vezényel: Kornel Laszlo Thomas
C.Ph.E. BACH: D-dúr szimfónia
BARBER: Hegedűverseny op. 14
SIBELIUS: II. szimfónia

19:00 : Budapest
Klebelsberg Kultúrkúria

Tóth Armand karmester, zeneszerző
Horváth Béla (oboa), Granik Anna (zongora)
Házigazda: Detvay Mária Marcella
"Grazioso Zeneszalon"

19:00 : Budapest
Magyar Rádió Márványterme

Ted Rosenthal zongora
"Gershwin-est"

19:00 : Budapest
Nádor Terem

Belovári Beatrix (barokk fuvola), Tóth-Vajna Zsombor (csembaló)
Harmonia Caelestis Barokk Zenekar
Tóth-Vajna Gergely (moderátor)
Purcell, Couperin, Händel, Stanley és J. C. Bach művei

19:00 : Budapest
Óbudai Társaskör

Érdi Tamás (zongora)
CHOPIN: Andante spianato és nagy polonéz, Op.22
DEBUSSY: A boldog sziget
Suite bergamasque
BARTÓK: Este a székelyeknél, BB 51/5
Improvizációk magyar parasztdalokra, op. 20, BB 83
Román népi táncok, BB 68
KODÁLY: Marosszéki táncok
BARTÓK: Allegro barbaro, BB 63

19:30 : Budapest
Bartók Béla Nemzeti Hangversenyterem

Szabóki Tünde, Wiedemann Bernadett, Horváth István, Rácz István (ének)
Magyar Rádió Szimfonikus Zenekara, Énekkara, Gyermekkórusa
Vezényel: Vásáry Tamás
KODÁLY: Psalmus Hungaricus
KODÁLY: Szimfónia
KODÁLY: Nyári este
KODÁLY: Budavári Te Deum

20:00 : Budapest
Zeneakadémia, Solti Kamaraterem

Moldoványi András (zongora)
A Zeneakadémia BA II-III. évfolyamos hallgatói
Vezényel: Ménesi Gergely
SUK: Szerenád
BEETHOVEN: 5. (Esz-dúr) zongoraverseny, Op.73
DVOŘÁK: c-moll szláv tánc, Op.46/7
DVOŘÁK: C-dúr szláv tánc, Op.46/1
20:00 : Pécs
Kodály Központ

"Maestro Solti Nemzetközi Karmesterverseny – Döntő"
A mai nap
született:
1873 • Kacsóh Pongrác, zeneszerző († 1923)
1905 • Farkas Ferenc, zeneszerző († 2000)
1917 • Hilde Zadek, énekesnő
1939 • Andor Éva, énekművész († 2014)
1943 • Perényi Eszter, hegedűs
elhunyt:
1792 • Joseph Martin Kraus, zeneszerző (sz. 1756)
1909 • Francisco Tárrega, zeneszerző, gitáros (sz. 1852)
1984 • Jan Peerce, énekes (sz. 1904)