vissza a cimoldalra
2020-07-06
részletes keresés    Café Momus on Facebook rss
Bejelentkezés
Név
Jelszó
Regisztráció
Legfrissebb fórumaink
Olvasói levelek (11529)
A csapos közbeszól (95)

Régizene (3406)
A MET felvételei (628)
Pantheon (2682)
Operett a magyar rádióban (1949-től napjainkig) (3960)
Operák, amelyeket utálunk (305)
Balett-, és Táncművészet (6029)
Mozartról magasabban (696)
Giacomo Puccini (137)
Házy Erzsébet művészete és pályája (4851)
Magyar Televízió opera-, balett- és operett közvetítései - hazai produkciók (1429)
Társművészetek (1806)
Franz Schmidt (3632)
Kemény Egon zeneszerző (Wien, 1905 - Budapest, 1969) (1973)
Hozzászólások a Momus írásaihoz (7362)
Évfordulók, jeles napok, születésnapok etc. (856)
Operett, mint színpadi műfaj (4376)

Fórumok teljes listája
Impresszum

megjelenteti:
Café Momus Egyesület
adószám:
18240531-1-43

apróhirdetés feladása:

Fórum - Opera, operett, dalciklus, librettók, szövegkönyvek, versek (Búbánat, 2005-10-18 09:20:23)

 
522   Búbánat 2016-10-30 20:44:21
Fényes Szabolcs: Fekete csillagok

Ilonka és Péter szerelmi kettőse

1. változat (Házy Erzsébet és Melis György énekfelvételéről, km. a Magyar Rádió Szimfonikus és Tánczenekara, a Magyar Rádió Énekkara, vezényel: Polgár Tibor)

Dalszöveg: Ambrózy Ágoston

Péter:
Fekete csillag a két szemed,
Csillagok fényében élnék veled.
Olyan szép lenne véled az életem,
Csillagom, fényem, te légy nekem.

Ilonka:
Kettőnkön múlik a boldogság,
kettőnkért szebb lesz a szép világ
Gyere, induljunk szépen kettesben
Kéz-kézben egy boldog élten át!

Kórus: zümmögi az előbbi dallamot

Együtt:

Kettőnkön múlik a boldogság,
Kettőnkért szebb lesz a szép világ
Gyere, induljunk szépen kettesben
Kéz-kézben egy boldog élten át!


2. változat (Házy Erzsébet és Bende Zsolt énekfelvételéről, km. a Magyar Állami Hangversenyzenekar; nincs benne kórus)

Dalszöveg: Ambrózy Ágoston nyomán Innocent-Vincze Ernő

Péter:
Este ha gyúlnak a lámpák,
Eljövök érted, elkísérlek én.
Páros csillag fénye az égen:
Két szép szemed úgy ragyog felém.

Fekete csillag a két szemed,
Csillagok fényében élnék veled.
Olyan szép lenne véled az életem,
Csillagom, fényem, te légy nekem.

Kettőnknek nyílnak az orgonák,
Kettőnkért szebb lesz a szép világ!
Gyere, induljunk szépen kettesben
Kéz-kézben egy boldog élten át!

Ilonka:
Elmúlnak lassan az évek,
Lehull a csillag, bánat és az éj.
De két szemednek fénye, mint régen,
Majd akkor is úgy ragyog felém.

Fekete csillag a két szemed,
Csillagok fényében élnék veled.
Olyan szép lenne véled az életem,
Csillagom, fényem, te légy nekem.

Kettőnknek nyílnak az orgonák,
Kettőnkért szebb lesz a szép világ!
Gyere, induljunk szépen kettesben
Kéz-kézben egy boldog élten át!

Együtt:

Kettőnknek nyílnak az orgonák,
Kettőnkért szebb lesz a szép világ!
Gyere, induljunk szépen kettesben
Kéz-kézben egy boldog élten át!
521   Búbánat 2016-10-30 20:23:00
Fényes Szabolcs: „Van-e szerelmesebb vallomás”

Dalszöveg: Békeffy István

I.

Maga ott kérem, a nézőtéren, könyörgök nézzen rám.
Virággal vallok szerelmet önnek, lám.
Maga ott kérem, ide ne nézzen, neje féltékeny rám.
A bácsi tetszik, de minden szóért kár.

Van-e szerelmesebb vallomás,
Mint egy szál virág és semmi más,
Elsúgja azt, amit most néked mondanék.

Van-e szerelmesebb vallomás,
És ezt meg nem érti senki más,
Egy szál virág, amelyben szívem bennem ég.

Minden szó elkopott és nem mond semmi újat.
Szavakból meg sem érti szívem sóhaját.

Van-e szerelmesebb vallomás,
Mint egy szál virág és semmi más,
Szó nélkül nyújtom hát, e kis virágot át.

II.

Sok ezer éve van ezerféle szerelmi vallomás,
A szöveg persze nem lehet mindig más.
Fűzfapoéták százszor megírták: Szerelem! Csillag! Csók!
Nincsen több téma, legszebb a néma bók.

Van-e szerelmesebb vallomás,
Mint egy szál virág és semmi más,
Elsúgja azt, amit most néked mondanék.

Van-e szerelmesebb vallomás,
És ezt meg nem érti senki más,
Egy szál virág, amelyben szívem benne ég.

Minden szó elkopott és nem mond semmi újat.
Szavakból meg sem érti szívem sóhaját.

Van-e szerelmesebb vallomás,
Mint egy szál virág és semmi más,
Szó nélkül nyújtom hát, e kis virágot át.

520   Búbánat • előzmény519 2016-10-29 15:44:36

Iszaak Oszipovics Dunajevszkij: Szabad szél

Szöveg: V.V. Vinyikov, V.K. Kracht, V.J. Tipot

Fordította: Hámos György és Gáspár Endre

No.15. „KETTESBEN VELED” - Pepita és Miki vidám kettőse (szoprán/szubrett és buffo tenor énekhangra)

Dalszöveg

1. vers

Miki:
Lassan pirkad kint, kelni kell megint, jaj nekem, ti reggelek!
Marasztal a lágy, meleg puha ágy,
majd csak lassan felkelek.

Pepita:
Hallgass tehát a kakasra! Nap süt már a hasadra.
Szégyelld magad lustaság! Vár kint már a munka rád.
Bőg a tarka tehenünk, ezzel üzen be nekünk.
Szénát vár, éhes már.

Refrén

Együtt:
Kettesben veled oly boldog leszek. Büszke lennék rád!
Hogyha te akarod jó reggel kelek, kettesben veled,
így kétszer szebb lesz a világ.
Megosztjuk a bajt, félannyi lesz majd.
Száz évig élek és te is annyi évet,
míg ketten együtt élünk, az kétszáz boldog év.

2. vers

Pepita:
Ha az ég alatt leszállt már a nap, nem állok a lábamon.
Gyorsan ágyba hát, szép jó éjszakát.
És majd szépet álmodom.

Miki:
Kedvesem, ezt már nem lehet. Aludhatsz még eleget.
Kint a tücsök ciripel, buzgón, egész szívével.
Neked szól a szerenád, sétálgassunk, gyere hát!
Szebb estéd nem volt még.

Refrén

Együtt:
Kettesben veled oly boldog leszek… (stb.)
519   Búbánat • előzmény518 2016-10-29 15:42:04
Iszaak Oszipovics Dunajevszkij: Szabad szél

Szöveg: V.V. Vinyikov, V.K. Kracht, V.J. Tipot

Fordította: Hámos György és Gáspár Endre

No.9. INDULÓ –„Szél, szél, szállj keletről hozzánk” - Vegyeskarra baritonszólóval

Dalszöveg

Markó:
Orvul tört ránk, eltiporta földünk úrrá lett itt az ellenség!
Már azt hittük rabigába törtünk, minket már senki meg nem véd!
Ám bent a vén erdők ölén fegyverre kész száz férfikéz!
Új zászlót bontott a szél, lángra gyúlt a hős vér.
Új dal kél, felkelt a szél! S küld harcra szánt, százezer partizánt!
Bennünk él most is e dal… messzire száll a sóhaj:

Refrén (Markó és vegyeskar):

Szél, szél, szállj keletről hozzánk!
Szél, szél új világot hozz ránk!
Jöjj el, te zengő hajnal,
győztes szabadság dallal!
Zúgj, búgj, űz el minden árnyat! Haj-hó!
Zengj te szabad szél!
Bármerre száguld szárnyad,

(Az indulódal egészének ismétlése: már csak a vegyeskar énekli)

518   Búbánat • előzmény517 2016-10-29 15:39:31
Iszaak Oszipovics Dunajevszkij: Szabad szél

Szöveg: V.V. Vinyikov, V.K. Kracht, V.J. Tipot

Fordította: Hámos György és Gáspár Endre

No.8. TENGERÉSZ DAL – Matrózkórus

Dalszöveg

1. vers

Tengerésznek, tengerésznek ej-haj, az a jó,
Hogyha neki vág a vésznek, ej-haj, a hajó.
Ott van otthon, hol a hal, szárazon se él, se hal,
S áradozva szól a dal:

Refrén:

Kék a mély tengerár, fut a fürge hajó, messze jár,
Aki matróz, a tengeren él, ha vihar dühe kél, sose fél, célhoz ér.

2. vers
Tengerésznek, tengerésznek ej-haj, a vízen
gondjai mind elenyésznek ej-haj, íziben.
Él vidáman, mint a hal, rosszról, bajról, hírt se hall,
S áradozva szól a dal:

Refrén:

Kék a mély tengerár, fut a fürge hajó, messze jár,
Aki matróz, a tengeren él, ha vihar dühe kél, sose fél, célhoz ér.
Kék a mély tengerár, fut a fürge hajó, messze jár,
Aki matróz, a tengeren él, ha vihar dühe kél, sose fél, célhoz ér.
517   Búbánat • előzmény516 2016-10-29 15:37:57
Iszaak Oszipovics Dunajevszkij: Szabad szél

Szöveg: V.V. Vinyikov, V.K. Kracht, V.J. Tipot

Fordította: Hámos György és Gáspár Endre

No.3. KERINGŐ - Stella és Markó szerelmi kettőse, I. felv.

Dalszöveg

Markó:
Stella, nézd, hogy szikrázik a fény a kék tengeren!
Mégis, titkon sötétlik mélyében száz rejtelem.
Stellám, sorsunk mélyén is rejtőzhet még száz veszély!
Bár még csak néma sugárban ég s nem beszél.

Stella:
Párom! Hozzon akármit e tiszta szép fénysugár!
Várom! Mert ha velem vagy, mit bánom én bármi fáj!
Boldog úgy is csak egyszer lehet a lány, higgyed el.
Jöjj, mondj el mindent s a szívem felel.

Markó:
Nézd, hajam sötétje ezüstös már!

Stella:
Így is szép!

Markó:
Nézd, szemem tükrében sok emlék fáj!

Stella:
Mégis ég!

Markó:
A nyár, amely tündöklőn ragyog le ránk, most vár!

Stella (együtt Markóval):
A nyár, Drágám! Vár!

Együtt:
És míg szíved ég, soha el nem száll már.

Stella:
Nézd csak, nézd hogy sugárzik a fény a kék tengeren.
Bármily titkon sötétlik, mélyében száz rejtelem.

Markó:
Szívem, lehet, hogy rejthet hulláma még száz veszélyt.
De én érzem, szerelmem örökre ég, s kék az ég.

Stella:
Párom! Hozzon akármit e tiszta szép fénysugár!
Szívem! Szívem! Bármi vár, véled oly szép a nyár!
Párom, örökszép álmom csakis te légy! csak te légy!

Markó:
Várom! Mert ha velem vagy, könnyebb a sors, bármi fáj!
Örökszép csillagom csakis te légy! Stella, Stella!

Együtt:
Jöjj! Ha te velem vagy, élni oly szép!

516   Búbánat 2016-10-29 15:34:09
Iszaak Oszipovics Dunajevszkij: Szabad szél

Szöveg: V.V. Vinyikov, V.K. Kracht, V.J. Tipot

Fordította: Hámos György és Gáspár Endre

No. 1. MATRÓZKETTŐS - Filipp és Foma kettőse: „DULI-DULI” (buffo tenor és buffo basszus énekhangra)

Dalszöveg

Foma:
Szegény matróz kesereg, míg a parton tekereg
tengerésznek tengeren a helye.
Vízre vágyik már nagyon, mint a hal a szárazon.
Azt se tudja, mire jó a feje.

Filipp:
Az a pompás, az a jó, hogyha ringat a hajó,
lábunk alatt imbolyog a talaj.
Ezért iszunk leginkább borhoz egy kis pálinkát.
S megbillen a szárazföld is hamar.

Refrén:

Együtt
Duli, Duli, Duli, Duli, Duli,
Duli, Duli, Duli, Duli-ó
De jó volna végre elindulni! Haj-hó!
Duli, Duli, Duli, Duli, Duli,
Duli, Duli, Duli, Duli-ó.
Végtelen nagy vízre szabadulni! Oly jó!
Tengerésznép tettre kész,
száz viharral szembenéz,
Csak a parton nem viseli el a vizet!
Duli, Duli, Duli, Duli, Duli,
Duli, Duli, Duli, Duli-ó.
De jó volna végre elindulni! Haj-hó!
515   Búbánat • előzmény514 2016-10-02 22:16:29
A Hatvani diákjai rádiófelvételén azt a szöveget éneklik, amit az 511. sorszám alatt leírtam.

Úgy látszik, többféle változata van ennek a dalszövegnek, az egyik, amire rátaláltál a Youtube-on.

Ám, legyen meg itt ez a másik változat is, a teljes szöveget idemásolom:

Még azt mondják, nem illik a tánc a magyarnak,
Nem, ha néki cipellőt, bő nadrágot varrnak.
De sarkantyús csizmának, kócsagtollas főnek,
Illik gyöngyös pártának, magyar főkötőnek.

Az én ingem lengyel gyolcs, csakhogy rojtja nincsen,
Az én csizmám karmazsin, csakhogy talpa nincsen.
Azért varrták a csizmát, hogy táncoljunk benne,
Ha rongyos is, foltos is, illik a tánc benne.

A franc tánc mind negédes, mind szeles a német,
Nincsen mutációja, mind egyrül varr hímet,
Melancholis az ánglus szövevényes lánca,
Csak az ugrós magyar tánc a Szent Dávid tánca.

Forrás: http://folkradio.hu/szoveg/nepdal_show.php?id=5257

Kalamajka együttes
előadásmód: ének, hegedű, kontra, nagybőgő, cimbalom
etnikum: magyar
felvétel helye: Za-Ki Stúdió
felvétel időpontja: 2002

leírás: A dudacsárdás népi szövegének eredetijét Tuboly Liza írta a XVIII-XIX. század fordulóján. A népi-kisnemesi ellenállás így tiltakozott ebben az időben a beszivárgó "német módi" ellen és állt ki a magyar viselet mellett.

forrás: Haj, Rákóczi, haj, Bercsényi...

514   Héterő • előzmény513 2016-10-02 17:55:22
:-)
Most még az első versszakot is...
513   Búbánat • előzmény512 2016-10-02 14:43:10

Köszönöm, figyelmes vagy: elírtam, a második vers akkor így szól:

A franc tánc mind negédes, mind szeles a német,
Nincsen mutációja, mind egyrül varr hímet,
Melancholis az ánglus szövevényes lánca,
Csak az ugrós magyar tánc a Szent Dávid tánca.

512   Héterő • előzmény511 2016-10-01 23:59:40
...mind egyrűl volt himet?
511   Búbánat • előzmény510 2016-10-01 22:29:53
Kemény Egon – Ambrózy Ágoston: Hatvani diákjai

II. felvonás 3. kép
No. 11. Pálóczy Horváth dala „Még azt mondják, nem illik”

(Hegedű szóló vezeti be a kórussal kiegészített dalt.)

Pálóczy Horváth:
Még azt mondják, nem illik a tánc a magyarnak!
Nem, ha néki bugyogót, félnadrágot varrnak.
De illik a sarkantyúnak, kócsagtollas főnek,
Illik gyöngyös pártának, magyar főkötőnek.

Kar:
Hopp! Ördöngös boszorkányos
debreceni korcsmáros!
Annyit vettem az örömből,
majd kibúvok a bőrömből,
Hopp! Hopp! Járjuk reggelig!
Míg felvirrad a magyarnak, míg az éj eltelik!

(Ismétlés)

Pálóczy Horváth:
A frank tánc mind negédes, mind szeles a német,
Nincsen mutációja, mind egyrűl volt himet
Az ánglusé nem alkalmas szövevényes táncra.
Csak az ugrós magyar tánc, a szent Dávid tánca!

Pálóczy és Énekkar - refrén
510   Búbánat • előzmény506 2016-10-01 22:27:36
Kemény Egon – Ambrózy Ágoston: Hatvani diákjai

Amálka és Máté kettőse (No.5.) - „Nincsen messzebb ez az utca…”

Amálka:
Jaj Istenkém, engedj el már, sietek, éjfél van, az idő úgy szalad…

Máté:
Ne haragudj rám, én arról nem tehetek, hogy megcsókoltalak.
Ó, mért vagy olyan édes, kedves?
Oly szép veled az édes kettes,
Oly kár, hogy tiltva van, hogy nem szabad.

Refrén:
Nincsen messzebb ez az utca az ég csillagától,
Mint a szegény szolgadiák a gazdag leánytól,
Mégis mikor néha napján találkozom véled,
Hozzám jönnek a csillagok,
Nem az égen, hanem a te kék szemedben égnek.

Ketten:
Nincsen messzebb… stb.

Amálka:
Ó, mért vagy olyan édes, kedves?
Oly szép veled az édes kettes,
Oly kár, hogy nem szabad, hogy tiltva van,
Hogy nem szabad.

Máté:
Ne búsulj, látod, én már nevetek.
Nézd, ragyognak ránk a csillagok.

Amálka
Jaj, Istenkém, én erről nem tehetek, hogy szomorú vagyok.

Együtt:
Kék szemedben égnek.
Ó, mért vagy olyan édes, kedves?

Amálka:
Oly szép veled az édes-kettes, oly kár, hogy

Együtt:
tiltva van, hogy nem, hogy nem szabad!


509   Búbánat 2016-09-07 11:13:43

Az őrangyal

2016-05-08 13:39:47, Nol.hu – Rab László

Dalos Gábor: A vén budai hársfák poétája.

Egedesign Kft., 2015. 195 oldal, 777 forint

"Egy vonzatot rosszul írtam, akkor telefonált először. Utána mindig megrettentem, amikor rám csörgött, de nem kellett tőle félnem, mert akkor is jelentkezett, ha dicsérni akart. Afféle őrangyalom lett, és egy idő után már nagyon büszke voltam a barátságunkra." [...]

"Dalos László segített akkor is, amikor riportot írtam Magyar Állami Viperaház címmel az Opera körüli botrányokról. Leszóltak, hogy nem érthet egy műparaszt a magasművészethez, én pedig nem mondhattam, hogy a legjobb forrástól szereztem az információkat, attól, aki mindent tudott a műfajról. A Színházi Életnél kezdte az újságírói pályát a háború előtt, majd 33 évet húzott le a Film Színház Muzsikánál. Fordított olaszból (közte A szicíliai vecsernyét 1962-ben) , oroszból (Pausztovszkij egész életművét ültette át magyarra), megírt több ezer újságcikket, mindenféle műfajban otthonosan mozgott."
"Legérdekesebbek a dalszövegei voltak, ezek közül a Bástyasétány 77 című operetthez szűk két óra alatt készült el A vén budai hársfák slágerével. Előtte Eisemann Mihály zeneszerző annyit mondott neki és a librettista Baróti Gézának, hogy „itt Török professzor valamit Budáról énekel”. A darabot 1957-ben mutatták be, Ajtay Andor fátyolos énekhangjára sokan emlékeznek."

"[Dalos László] 1924-ben született és 2011-ben halt meg, üde, kedves figuraként emlékszem rá, akinek szavai, szép verssorai visszaköszönnek fia, Dalos Gábor újságíró-szerkesztő könyvecskéjéből. Szerencsére igen sok a fotó, Dalos szinte mindegyiken önfeledten mosolyog, s őszintén visszanevetnek rá interjúalanyai, Füst Milán, Giuseppe Taddei, Páger, Simándy, Váradi Hédi."

"Bár a könyvben nincs róla szó, de Dalos írt szöveget Kemény Egon zenéjére is, a dal címe Kinyílott a pitypang. Kerényi Imre lopta el pár éve, amikor a Magyar Krónikához ötletelt. Gondoltam, megírom..."
508   Búbánat 2016-05-06 17:20:05
Rádióműsor-adattárak böngészése közben figyeltem fel erre a zenés rádiójátékra, melynek három adásidőpontját leltem fel:

Tizenkilencen. Alexandr Fagyejev regényét rádióra írta E. Mjetyelszka.

Zenéjét szerezte Kemény Egon.

A rádiózenekart vezényli Török Emil.

Rendező: Rácz György

1950. november 12., Petőfi Rádió, 20.20 - 21.20

A darabot 1951. február 11. (Kossuth adó, 20.20 - 21.20) és július 2. (Kossuth adó, 20.00 -21.00) ugyancsak műsorra tűzte a rádió.

Bővebbet nem tudok erről a Fagyajev nyomán készült, dramatizált zenés rádiójátékról.

Az író eredeti művéhez viszont hozzá lehet jutni a könyvesboltokban (antikvárium).
507   Búbánat • előzmény307 2016-04-28 23:02:41
A Szép a világ című Lehár-operett (1930) egyik híres tenor-dalát – „Ugye gondolsz rám…” kétféle magyar szövegfordításban is ismerem; Szenes Andor nyomán Dalos László átiratában készült verseket használta fel a Rádió Dalszínháza a darab keresztmetszete stúdiófelvételekor; George dalát - amit ebben a változatban (bemutató1974. május 1., Kossuth Rádió 14.30) Korondy György énekel – már beírtam ide a topicba a 307. sorszám alatt.

Korábban, az 1950-es évek végén, Szenes Andor eredeti versfordítása alapján készült el az operett négy részletének felvétele: egy-egy dal Raskó Magda és Zentai Anna, két dal (a címadó „Szép a világ” és az „Ugye gondolsz rám…”) pedig Szabó Miklós tolmácsolásában került megörökítésre.
Legyen meg akkor itt az utóbbi tenorária szövege is – az eredeti magyar fordításban:


Lehár Ferenc: Szép a világ

Magyar szöveg: Szenes Andor

„Ugye, gondolsz rám…” / szerelmi dal tenor hangra/

Ugye gondolsz rám,
Csupa vágy a szám!
Így nem szerettem senkit még talán!
Jöhet tél vagy nyár,
Olyan mindegy már,
Az én szívem egyre téged vár.

Én nem tudom, hogy történt velem,
Hogy éltem eddig és merre jártam?
Ma egészen más lett az életem!
Oly jó, hogy rád találtam!
Én nélküled meghalnék, higgyed el ezt!
De élnék boldogan érted! Árva szíved mit felel?!
Egy szót mondj, azt, hogy: érted!

Ugye gondolsz rám,
Csupa vágy a szám!
Így nem szerettem senkit még talán!
Jöhet tél és nyár,
Olyan mindegy már,
Az én szívem egyre téged vár.

Ugye gondolsz rám,
Ugye vágysz hozzám!
Hisz nem kell nékem többé senki más!
Ha enyém lennél, az a legszebb szív,
Te vagy az utolsó vágy! Nincs más!



Lehár Ferenc: Szép a világ

Dalszöveg: Szenes Andor nyomán Dalos László:


George dala (tenor hangra) No.10

Ugye, gondolsz rám,
csupa vágy a szám,
így nem szerettem senkit még talán!
Jöhet tél vagy nyár,
olyan mindegy már,
az én szívem egyre téged vár!

Én nem tudom, hogy történt velem?
Hogy éltem eddig, és merre jártam!
Ma egészen más lesz az életed!
Oly jó, hogy rád találtam!

Én nélküled meghalnék, higgyed ezt el!
De élnék boldogan érted!
Vállalom, szívem, mindhalált!
Csak annyit mondj, hogy: Érted!

Ugye, gondolsz rám,
csupa vágy a szám,
így nem szerettem senkit még talán!
Jöhet tél vagy nyár,
olyan mindegy már,
az én szívem egyre téged vár!

Ugye, gondolsz rám,
ugye, jössz hozzám?
Hisz, jól tudod, a boldogság a cél!
Ha enyém lennél,
olyan jót tennél,
hisz az én szívem csak érted él!
506   Búbánat • előzmény505 2016-03-26 12:52:00
Kemény Egon – Ambrózy Ágoston: Hatvani diákjai

Bule Lajos dala (No.12.)

I.

Aki felönt a garatra, ne tegyék fel az asztalra!
Asztal alá való, aki sokat beszed.
Nem vagyok én rántott csir-csir…. Rántott csir-csir…
Rántott keszeg.

Refrén:
Egy-két literát jó bor, ha megárt -
Nem találsz jobb patikát –
Nyelj le rá egy hipihupi kupicányi sligovica pálinkát.

II.

Már azt hittem, hogy meghóttam, pedig csak pityókás voltam!
Ha még élek, mért fektettek ravatalra?
Ha meghóttam mi-mi-mi-mi, mért szomjazom az italra?

Refrén ism.

III.

Megfogadom, hogy ezután nem iszom, csak ebéd után,
Akkor is csak, hogyha po-po-potyán mérik –
És legfeljebb mixi-muxi-maximum csak másnap délig.

Refrén ism.
505   Búbánat • előzmény455 2016-03-26 12:50:59
Kemény Egon – Ambrózy Ágoston: Hatvani diákjai

Elmira és Fodoríto kettőse a bon-tonról (No. 8.)

Elmira:
Csak finoman, mindig csak finoman!
Semmi se’ baj, ha jó modora van.
Fátyol, fodor: a jó modor, a látszat
Megszépíti a lényeget, a vázat,
Elkendőzi a zordon elveket.
A finom bók a csókhoz elvezet.

A bon-ton roppant fontos!
Nincs bon-ton nélkül sikk!
Hiszen bon-ton nélkül kellemetlen,
Ami másképp jólesik.
A gáláns férfi hódít,
Azaz illemtan tanár,
Aki klakkban, frakkban,
Új kalapban, tánclépésben jár.
Dank’ schön Fräulein, merci monsieur,
Ez ám a finom beszéd,
És az a nő kinek amúgy sincsen,
Elveszti az eszét.
A bon-ton roppant fontos és kényelmes divat:
Ami bon-ton nélkül botrány lenne,
Ha bontom, úgy szalad!

Fodorító:
Hát rontom, bontom, légyen bármi jó,
A finom bon-ton nem nekem való!
Hát hogy festenék én fátyollal, fodorral?!
Nem élek én csipkeborral!
De ha muszáj, úgyis jó!
Hisz maga, úgy érzem, épp nekem való!

Együtt (refrén):
A bon-ton roppant fontos és kényelmes divat:
Ami bon-ton nélkül botrány lenne,
Ha bontom, úgy szalad!

Ism. refrén
504   Búbánat • előzmény496 2016-03-25 12:11:43
A 496. sorszámhoz beírt versből lemaradt Danilo belépőjének az eleje, ezt pótolva teljessé teszem most a dalszöveget:

Lehár Ferenc: A víg özvegy

Dalszöveg fordítója: Mérei Adolf

Daniló belépője, I. felvonás

Nekem, szerelmetes hazám,
Sok bajt, munkát csinál ám!
Mivel a dolgom sok nagyon,
Délnél tovább nem alhatom.
A hivatalban, óh, egek,
Egy teljes órát görnyedek,
Tele aktákkal asztalom,
S a körmömet piszkálgatom.
Én nálam nincs kihallgatás,
Bölcsebb dolog a hallgatás,
Mindig felhős a homlokom,
A hon javára gondolkodom.
Meg kell jelennem énnekem
Finom, hosszú ebédeken,
El így telik egész napom,
Alig hogy állok lábamon.
Ha jön az est sötétedőn,
Akkor kezdődik pihenőm,
S fáradtan persze éjjelem
A nyugalomnak szentelem.

Az orfeum tanyám -
Ott békén hagy hazám!
Ott éltem vígan élem,
Mert átkarol tündérem:
Lolo, Dodo, Frou-Frou
Clo-Clo, Margo, Zsuzsu,
S a hazaszeretetnél
Szerelmünk többet ér!

Pezsgőben úszom én,
A kánkánt járom én.
Nyakába ott ez úrnak,
Hej, csókokkal borulnak,
Lolo, Dodo, Frou-Frou
Clo-Clo, Margo, Zsuzsu,
S a hazaszeretetnél
Szerelmünk többet ér!
503   Búbánat 2016-03-25 11:52:24
Lehár: A víg özvegy

Fordította: Mérei Adolf

Szerelmi kettős, III. felvonás – szerelmi dalkeringő

Danilo:
Minden vágyam,
Súgom lágyan,
Csak szeress!
Szívem tágul,
Majd elkábul,
Csak szeress!
Szép szemedbe nézek,
S éltet a remény,
Hogy te bűvös, szép szerelmem
Légy enyém!

Hanna:
Dalod szívemhez szól!
Jól esik, igen jól,
Érted dobog e szív,
Ez a hű szív csak téged hív!
Némán elhallgat a száj,
Titkolja, hogy szívem mint fáj,
Érted, büszke legény,
Szeretlek én!

Hanna és Danilo együtt:
Szép szemedbe nézek,
S éltet a remény,
Hogy te bűvös, szép szerelmem
Légy enyém!



Ennek a fenti eredeti versszövegnek van két további verziója is, ezeket is ideírom:

2. változat:

Danilo:
Minden vágyam,
Súgom lágyan,
Jöjj, szeress!
Szívem tágul,
Majd elkábul,
Jöjj, szeress!
Minden érintésed szívem járja át,
Hinni kell, hogy eljön majd a
Boldogság!

Hanna:
Dalod szívemhez szól,
Jólesik, nagyon jól!
A szív csak ver szegény,
És arra kér, hogy légy enyém.
Némán elhallgat a száj,
De mégis minden zengi már:
Szeretlek téged én,
És vágyom rád.

Hanna és Danilo:
(Zümmögve énekelnek a „Minden vágyam…” kezdetű rész dallamára, majd a vers vége következik:)

- Minden érintésed szívem járja át,
Hinni kell, hogy eljön majd a
Boldogság!


3. változat („Ajk az ajkon…”)

Danilo:
Hallgat ajkam,
Hív e dallam:
Jöjj, szeress!
Kínok tépnek,
Mégsem kérlek:
Jöjj, szeress!
Büszke némaság van már az ajkamon.
Érzem, érzem, hogy szeretsz, szeretsz nagyon.

Hanna:
Dalod szívemhez szól,
Jól esik, igen jól,
A szív csak ver szegény,
És arra kér, hogy légy enyém!
Némán elhallgat a száj,
De mégis minden zengi már:
Szeretlek téged én,
És vágyom rád!

Danilo:
Minden vágyam súgom lágyan..

Hanna:
Jöjj, szeress!

Danilo:
Minden nézés forró kérés...

Hanna:
Jöjj, szeress!

Együtt:
Minden érintésed
Szívem járja át,
Hinni kell, hogy
Eljön majd a boldogság!

Minden érintésed
Szívem járja át,
Hinni kell, hogy
Eljön majd a boldogság!
502   Búbánat • előzmény345 2016-03-25 11:15:10
A Pavillon-duett dalszövegét korábban beírtam a 345. sorszám alatt; nem a teljes, van bevezetése is, ezzel kiegészítem azt, az eredeti fordítás alapján:

Lehár Ferenc: A víg özvegy

Magyar szöveg: Mérei Adolf

Pavillon-duett, II. felvonás:

Valencienne és Camille de Rosillon jelenete

I. Bevezetés

Camille:
Valencienne!

Valencienne:
Szegény fiú…

Camille:
Megöl a kínom!

Valencienne:
Meggyógyítom, megházasítom:
Az özvegyet, uram, még ma eljegyzi!

Camille:
Ez a beszéd szívem halálra sebzi!

Valencienne:
Nem mondanék,hej, nemet én,
S nem volnék már régen ilyen bamba,
Ez átkozott, gyűlölt erény…
Ha nem tolakodnék utamba!

Camille:
Lemondjak rólad, boldogságom?

Valencienne:
Van annyi szép nő a világon!

Camille:
Én a tiéd, te az enyém!

Valencienne:
Ne gondolj rá, hiú remény!

Camille:
Egy csókot kérek!

Valencienne:
Uram, ez erőszak!

Camille:
Ne félj, nem bántalak én!

II. Camille de Rosillon áriája

Májusban nyílnak a rózsák!
Pompázva színesen.
A szerelem virága
Bimbózik szívemen!
Magját te szép, te drága:
Te ültetéd belém.
Az égnek boldogsága:
Mint álom száll felém!

És most tőled el kell válnom?
A boldogság csaló?
Csak délibáb volt álmom?
S a rózsa hervadó?

Lelkemben él reményem,
Hogy győzök száz bajon,
Hogy összeforr majd vélem :
Az én kis angyalom,
Hogy összeforr majd vélem
Az én kis angyalom.

Nézd! ez a kicsi pavillon,
Az istenke küldte őt nekünk!
Lásd! ez a kicsi pavillon:
Lesz szerelmetes búvóhelyünk!

Jó lesz fészekül
Hol a szív megrészegül!
Jöjj, ez a kicsi pavillon
Üdvöket ígérget csábítón . . .

Jó ez a kicsi pavillon,
Jer, hadd fogjalak karomba!
Ah! no jöjj, no jöjj, —
Hív ez a kicsi pavillon,
Üdvöket ígérget csábitón .. , !

III. Folytatólag a Pavillon- jelenet: Valencienne és Camille de Rosillon kettőse:

Valencienne:
Oh, Camille!

Camille:
Valencienne!

Valencienne:
Hagyj, kérlek! Hagyj!
Megőrjítsz, a vágyam elragad!

Camille:
Úgy könnyebb a búcsú,
Hogyha csókot adsz!

Valencienne:
De nem itt!

Camille:
Nézd, itt e kicsi pavillon,
Mely megőrzi majd a
Titkunk jól!
Jöjj, vár a kicsi pavillon,
Mindig hallgat,
Még egy szót sem szól!

Áldott félhomály,
Mely csak csókot kínál,
Jöjj, vár a kicsi pavillon,
Hű szerelem és
A forró vágy!

Valencienne:
Hát jól van...
Bevallom én,
Úgy vonz már...

Camille:
Jöjj, vár a kicsi pavillon...

Valencienne:
Biztos, hogy hallgat?

Camille:
Mindig hallgat,
Még egy szót sem szól!

Valencienne:
Elhagy erőm...

Camille:
Hív ez a kicsi pavillon,
Jer, hadd fogjalak karomba!

Valencienne:
E pavilonnak szava merész, csalogató!

Camille:
No, jöjj, no jöjj!

Valencienne:
Nem! Nem megyek én! Nem megyek be!
Nem, nem megyek be!

Camille:
Hív ez a kicsi pavillon!
Üdvöket ígérget csábítón!

Együtt:
Hív ez a kicsi pavillon,
Üdvöket ígérget csábitón…!
501   Búbánat • előzmény345 2016-03-23 13:22:58
Lehár Ferenc: A víg özvegy

Fordította: Mérei Adolf

A II. felvonás fináléja: jelenet, együttes, tánc, Danilo elbeszélése (előzmény: a Pavillon-duett)

/Hanna, Camille de Rosillon, Nyegus, Zéta, Valencienne, Danilo, énekkar/

Eredeti dalszövegfordításban:

Zéta:
Hah!

Danilo:
Hah!

Zéta és Danilo:
Hah!

Hanna (ártatlanul):
Miért e zaj? Mi baj? Mi baj?

Danilo (rémülettel):
Camille és Hanna, jaj!

Zéta (kétkedve):
Nem nőm volt hát a nyomorult!

Danilo:
Camille és Hanna, jaj!
A tűzre ez olaj!
Na, nékem ugyan beborult!

Zéta:
De hol a hitvesem?

Valencienne (ártatlan képpel):
Parancsolsz?

Zéta:
Megáll az eszem!

Valencienne:
Mondd, férjecském, miért e zaj?

Danilo:
Camille és Hanna, jaj!

Camille (Danilóhoz):
Ne félj, nincs semmi baj!

Zéta:
Egy hölgyecskével járt ott e legény,
A kulcslyukon kilestem én!

Hanna:
Úrhoz méltó foglalkozás!

Danilo:
Hasznos egy szokás!

Zéta:
Hallatszott suttogás és cuppogás.
Ki volt a párja, ez a bökkenő?

Hanna:
A párja voltam én.

Danilo (fájdalmasan):
Te voltál?

Zéta:
Kétkedem, mint hajdan Szent Tamás!

Valencienne:
Elhárul hát fejemről a csapás!

Camille:
Itt nem segít, csak a bősz tagadás!

Danilo:
Elszédülök, de iszonyú e csapás.

Zéta:
Még kétkedem, miként Tamás!

Nyegus:
Ki fúrja oldalam rengő kacagás!

Hanna:
Kettőnk titka már nyilvánvaló,
De hát e legénynek a célja jó!
Ismétli ő, ismétli bátran itt is,
Mit ott bent megvallott nekem!

Camille:
Kérem, ismétlem.

Danilo (túlzottan):
Jaj, én szerencsétlen!

Camille (túlzottan):
Nincs nála szebb asszony a földtekén!
Néki kitártam a szívemet én!

Hanna:
„Májusban nyílnak a rózsák,
S most tőled el kell válnom!”
Hiszékeny jámbor férj, szegény,
Irgalmas hályog ül szemén,
Gróf úr, bosszút így állok magán!
Szívét most már kitárja tán!

Valencienne:
Várjon, segítek én baján, én baján
Egy árva szót sem értek én!
Elpártolsz tőlem, csúf legény?
Én nékem énekléd szép dalát,
S most hűtlenül szerelmed néki vallanád!
Te nyomorult! E nő talán az új babád?
Már arád?

Danilo:
Csak délibáb volt álmom?
Hazug? Csaló, csaló?
S most tőled el kell válnom?
Kába dőreség volt szép reményem,
Győzni száz bajon!
Túl e csapást nem élem,
Búcsúzom, angyalom!

Zéta:
Gyanúm szamár volt, már belátom,
Akár a hó, oly tiszta párom!
Ártatlan hű e nő! Valódi drágakő!
Tetten ha értem volna, imádott angyalom,
A hűtlent én apróra szabdalom!

Hanna (prózában):
Most már tudják, hölgyeim és uraim, hogy mi történt odabent a pavillon sötétségében.
(félre): Most már nem lehet visszavonulni.
(Danilo felé:)
És most jön az utolsó ütés! Az adu ász!

Énekkar:
No lám, no lám!

Hanna (újra ének):
S akit kiválasztottam férjnek: Rossilon úr! (általános meglepetés:)

Camille:
Én? Én?

Valencienne:
Nagy ég!

Zéta:
Nagy ég!

Hanna:
A boldog vőlegény!

Énekkar:
No lám, minő regény!

Valencienne:
Nagy ég!

Camille:
Nagy ég!

Danilo:
Nagy ég!

Zéta
Nagy ég!

Hanna (Danilót lesi):
Látom, a szeme lázban ég!

Énekkar (Hannához):
Mi gratulálunk!

Danilo (Zétához):
Felsültünk szépen mind a ketten!

Zéta (Danilóhoz):
A milliókat elvesztettem.

Camille (Hannához):
De ugyebár, tréfát űz velem?

Hanna (halkan):
Valencienne-t csak így menthetem!

Zéta (Hannához):
Ugye, csak tréfál?

Valencienne (Hannához):
Tréfál, ugyebár?

Hanna:
Komoly való.

Zéta (gúnyosan):
A gróf?

Danilo (közelebb megy, alig tud magán uralkodni):
Hajam egyáltalán nem tépem én,
Ellenben már a házasságról – azt vélem én,...

Hanna (félre):
Szeme hogy ég!

Danilo:
… Hogy feleséget venni téboly. Kész hülyeség!
A házasság, ezt tudni jó,
Egy kis perszonál-unió!
A diplomáciában, hej, fáznak is tőle,
Mert csakhamar, s ezt tudni jó,
Kibővül ez az unió,
S lesz hármas – lesz hármas szövetség belőle.
Ilyenkor kész a zűrzavar,
És gikszer rontja csakhamar
Az európai koncertet,
Mert hát az asszony, hogyha szép,
Más koalícióba lép,
Az asszonynép, hej, furcsa szerzet,
A férjre poklok pokla vár,
Valami bűzlik Dániában már!

Hanna:
Szemtelen!
Előkelők legyünk, az ám!
Párizsban így szokás!
Mondok: möszjő, ő szól: madám,
Párizsban így szokás!
Ebédeket, zsúrt, bált adunk,
Párizsban így szokás!
És egymás mellett – megfagyunk,
Párizsban így szokás!
Mert ez sikk! Sikk! Tralalala!
A házasságban szerelem –
Nem is kell énnekem –
Nem – nem – nem
Ne-ne-ne-ne-nem!

Énekkar:
Mert ez sikk! Sikk! Tralalala!
A házasságban szerelem –
Nem is kell énnekem –
Nem – nem – nem
Ne-ne-ne-ne-nem!

II.

Valencienne:
Nem kell nekünk fiúcska, lány!

Hanna:
Párizsban így szokás!

Valencienne:
Asztalunk közös csupán!

Hanna:
Párizsban így szokás!

Valencienne:
Tiltott gyümölcsöt is eszem!

Hanna:
Párizsban így szokás!

Valencienne:
A vége válóper legyen!

Hanna:
Párizsban így szokás!
Mert ez sikk! Sikk! Tralalala!
A házasságban szerelem –
Nem is kell énnekem –
Nem – nem – nem
Ne-ne-ne-ne-nem!

Énekkar:
Mert ez sikk!.... Stb.

(Kánkán – tánc)

Danilo:
Verejtéket ont e homlok!
Forrok, égek, még megbomlok!
Megölöm!!! – kora öröm!
Csillapulj le, hűlj le vér:
Bosszút állok én ezér’,
Lesz még szőlő, lágy kenyér!

Danilo (Hannához megy):
Egy megható, naiv mesét,
A szép arának hadd mesélek!

Hanna (gúnyosan):
Mesél? Ilyesmi érdekel. No, szaporán, grófocskám,
Kezdje el! Halljuk! Halljuk!

Danilo (alig bír magával):
Hallj, hallja.
Egy ősi királyi családban
Egy leányka élt és egy legény.
Egymásért szerelmetes vágyban
Epedtek ők – úgy hiszem én!
Bár nagy volt az úrfi szerelme,
Ő kelme nem nyilatkozott.
A hercegkisasszony türelme
Egy szép napon elfogyott. (- Hanna találva érzi magát - )
Gondolt nagyot akkor, bolondot,
Kezét másnak nyújtja a lány,
Hogy erre a herceg mit mondott?
Azt sejtik is kérem, talán!
Száz kígyóval versenyre szállnál,
Gyarlóság! – asszony a neved! (- Hanna titkon nevet -)
A Deákné híres vásznánál
Csöppet se jobb, kérem, kegyed!
Hogy siratni foglak örökké,
Hohó, ne képzeld szegény!
Nem gondolok rád – soha többé!
Így szólott a herceg – nem én! (- Hanna öklét üti, feláll, Camille-ra mutat. -)
És végül így szólott a herceg:
Bírd békén a gyászalakot!
S aztán mosolyogva ellépett
És ezt teszem én is! Agyő! (indul)

Hanna (elébe áll):
Hová gróf úr? Hová?

Danilo:
Hogy hová?
Az orfeumba talán, segít szívem baján,
Nyakába ott ez úrnak,
Hej, csókokkal borulnak!
Lolo, Dodo, Frou-Frou
Clo-Clo, Margo, Zsuzsu,
Szívem sajgó sebére
Ott orvosság kerül!

Hanna (magában):
Szeret, engem szeret!

Hanna (kitörő ujjongással, és a tánc folytatódik):
Mert ez sikk-sikk! Tralalala….stb.

Énekkar:
Mert ez sikk-sikk! Tralalala….stb. (általános tánc)
500   macskás 2016-03-23 12:39:41
500
499   Búbánat • előzmény498 2016-03-23 11:48:16
Kevéssé ismert, hogy A víg özvegy partitúrájában a „nőkről” énekelt férfikar indulót azonnal követi a válasz: a nőknek a „férfiakról” énekelt dala ugyanarra a zenére, majd a két kar együtt énekli a refrént. (A rádió 1962-es stúdiófelvételén is csak a férfikar indulója szerepel.)

Itt a teljes, eredeti dalszöveg:


Lehár Ferenc: A víg özvegy

Induló, II. felvonás

A dalszöveget fordította: Mérei Adolf

I.
Danilo, Zéta, Brioche, Cascada és a férfikar jelenete

Danilo:
Asszonynéppel!

Férfikar:
Asszonynéppel!

Danilo:
Hogy kell bánni!

Férfikar:
Mondd meg, na, mondd!

Danilo:
Ezt nem tudja kitalálni
Sem a bölcs, sem a bolond.

Zéta:
Biztos módszert,

Férfikar:
Biztos módszert

Zéta:
Kár keresni!

Férfikar:
Hasztalan!

Zéta és Danilo:
Mert hát minden asszonyszívnek

Férfikar:
Más-más tolvajkulcsa van.

Danilo:
Egyiknek bókot súgsz fülébe,

Férfikar:
Így vagy úgy! Meg így, meg úgy!

Zéta:
Tapintatosan jársz el véle,

Férfikar:
Így vagy úgy! Meg így, meg úgy!

Brioche:
Jó néha imponálni nekik!

Férfikar:
Így vagy úgy! Meg így, meg úgy!

Cascada:
Ha kell, bosszants babádat végig!

Férfikar:
Így vagy úgy! Meg így, meg úgy!

Danilo:
Gyöngéd legyél, sok ezt kívánja,

Férfikar:
Így vagy úgy! Meg így, meg úgy!

Zéta:
Házsártos néha Éva lánya!

Férfikar:
Így vagy úgy! Meg így, meg úgy!

Cascada:
Bőrükben néha alig férnek!

Férfikar:
Így vagy úgy! Meg így, meg úgy!

Danilo, Zéta, Cascda, Brioche együtt:
S tőlünk olyan furcsákat kérnek,

Férfikar:
Így vagy úgy! Meg így, meg úgy!

Danilo és Zéta:
Bár az asszonyokhoz senki sem ért,

Férfikar:
Óh, az asszony!

Danilo:
De rajongunk a női nemért!

Zéta:
Mert a földön s égen a fő:

Férfikar:
Csak a nő, nő, nő, nő, nő!

Zéta:
Barna, szőke, cseléd, úrinő,

Danilo:
Tüzes asszony, leány epedő?
Pityegő, nevető?
Egyformán a nyakunkra nő!

Férfikar:
Asszony, asszony, asszony?!
Bár az asszonyokhoz senki sem ért:
De rajongunk a női nemért!
Mert az égen s a földön a fő:
Csak a nő, nő, nő, nő, nő!

II.
Hanna, Valencienne, Olga, Sylvaine, Praskovia és két másik nő együttese

Hanna:
Férfinéppel,

Nőikar:
Férfinéppel,

Valencienne:
Hogy kell bánni!

Nőikar:
Mondd, óh mondd!

Hanna:
Ezt nem tudja kitalálni
Sem a bölcs, sem a bolond.
Biztos módszert,

Nőikar:
Biztos módszert,

Valencienne:
Kár keresni!

Nőikar:
Hasztalan!

Hanna:
Mert hát minden férfiszívnek

Nőikar:
Más-más tolvajkulcsa van.

Hanna:
Egyiknek szépet súgsz fülébe,

Nőikar:
Így vagy úgy! Meg így, meg úgy!

Valencienne:
Tapintatosan bánsz el véle,

Nőikar:
Így vagy úgy! Meg így, meg úgy!

Hanna:
Jó néha imponálni nékik,

Nőikar:
Így vagy úgy! Meg így, meg úgy!

Hanna:
Gyöngéd legyél, sok azt kívánja,

Nőifikar:
Így vagy úgy! Meg így, meg úgy!

Valencienne:
Házsártos néha, avagy léha,

Nőikar:
Így vagy úgy! Meg így, meg úgy!

Hanna:
Bőrükben vígan alig férnek!

Nőikar:
Így vagy úgy! Meg így, meg úgy!

Hanna és Valencienne együtt:

S tőlünk olyan furcsákat kérnek!
Bár a férfi mind huncut, zsivány,
De a szívünk csak férfit kíván,
Mert a nőknél a fő főszemély,
Csak a férj, férj, férj, férj, férj!
Barna, szőke, kopasz lehet ő,
Okos, ostoba, hőn epedő,
Vakmerő, reszkető, bárminő,
Az a fő, hogy fejünkre egyik se nő.
Férfi, férfi, férfi, férj, férj, féééérj!

Férfikar és női kar együtt:

Asszony, asszony, asszony! Férfi, férfi, férfi!
Bár az asszonyokhoz senki sem ért stb.
498   Búbánat • előzmény447 2016-03-23 11:42:53
A 447. sorszám alatt már ismertettem az alábbi duett szövegének rádióra átdolgozott változatát (az 1962-es Víg özvegy stúdiófelvétele), most legyen meg itt a dalszöveg eredeti magyar fordítása is:

Lehár Ferenc: A víg özvegy

A dalszöveget fordította: Mérei Adolf

Hanna és Danilo kettőse, II. felv.: „Bamba-bamba gyászvitéz”

Hanna:
Hoppla, drágám, kis hamis!
Jönnek a huszárok,
Vígabban süt a nap is,
Hogyha süthet rájuk!
Hoppla, a kis szemfüles!
Férjet foghat menten,
Csípd meg, fogd meg! Légy ügyes!
Koccints rája szentem!

Danilo:
Víg mosollyal ajakán
csalja-hívja őt a leány!

Hanna:
Tetszik néki a huszár,
Ezt a vak is látja már!

Bamba-bamba gyászvitéz,
A leányra rá se néz!
Nem kell neki angyal,
Lova tova nyargal!
Bamba-bamba gyászvitéz!
Hopplá, hopplá, hopplá-hó!
Hopplá, hopplá, hopplá-hó!
Nem kell neki angyal,
Lova tova nyargal!
Bamba-bamba gyászvitéz!

II.

Danilo:
Bamba-bamba gyászvitéz!
Nyargaljunk mi is tovább!
Hopplá! Nézd csak, visszatér!
S most bagóért táncol!
Szóval, szemmel, óh de kár!
Lova is viháncol.
Hasztalan vagy most merész!
Szól a lányka ígyen –
Nem huszár vagy! Szekerész!
Tied nem lész szívem!

Illeg-billeg a huszár!
Teremtette, óh de kár!
Víg mosollyal ajakán,
Lovast lóvá tesz a lány.

Hanna:
Hopplá, hopplá, hopplá-hó!
Hopplá, hopplá, hopplá-hó!
Nem kell neki angyal,
Lova tova nyargal!
Bamba-bamba gyászvitéz!

Danilo:
Óh de bölcs, de bölcs vitéz,
Nem kell neki angyal,
Lova tova nyargal!
Óh de bölcs, de bölcs vitéz.
Hopplá, hopplá, hopplá-hó!
Hopplá, hopplá, hopplá-hó!
Nem kell neki angyal,
Lova tova nyargal!
Bamba-bamba gyászvitéz!

Hanna:
Felsült a kis angyal,
Lova tova nyargal!
Bamba-bamba gyászvitéz!
497   Búbánat • előzmény496 2016-03-19 13:54:50
Lehár Ferenc: A víg özvegy

Dalszöveg fordítója: Mérei Adolf

„Az otthon édes varázsa leng körül” - Valencienne és Camille de Rosillon kettőse, I. felv. (No.5.)


Camille: Mikor?

Valencienne: Édeske, csak csendesen!

Camille: Nézem!

Valencienne: Ülhetünk itt kettesben.

Camille: De jó!

Valencienne: A férj, a feleség…

Együtt: S te vagy eredmény…

Camille: Add a szád!

Valencienne: A férjem csendben néz!…

Camille: Mily gyönyör!

Valencienne: Míg gyűrűt kézbe vész…

Camille: Szegény!

Valencienne: Az irigyek csendje vesz körül…

Együtt:
Az otthon édes varázsa leng körül.
Ne félj a tűztől, a szívem üdvözül!
Mint két lángon bolyong a nagyvilág,
Nekünk e kis világ nyugalmat ád!

Valencienne:
Hol van a boldogság hazája?...
Hol, a túl a világ nagy zaján…
Boldog feleség az oldalán.
Ott van a boldogság hazája
Hű igaz, férfi vigyáz reád.
Kicsi család, kis feleség.
A földön üdvöt vesz át.

Camille: Szívem!

Valencienne: Hiába álmodunk!

Camille: Ó jaj!

Valencienne: Le kell hát mondanunk!

Camille: De kár!

Valencienne: Nem lesz így soha…

Együtt: Elmarad a szép csoda!

Camille: Egy csók!

Valencienne: Csalfa délibáb!

Camille: Ne csalj!

Valencienne: Ne kábíts hát tovább!

Camille: Beszélj!...

Együtt:
Az otthon édes varázsa leng körül.
Ne félj a tűztől, a szívem üdvözül!
Mint két lángon, bolyong a nagyvilág,
Nekünk e kis világ nyugalmat ád!
Ne félj a tűztől! Te kis virág!


496   Búbánat • előzmény495 2016-03-19 13:47:45
Az eredeti magyar fordításban ideírom a dalszöveget:

Lehár Ferenc: A víg özvegy

Dalszöveg fordítója: Mérei Adolf

Daniló belépője, I. felvonás

Az orfeum tanyám -
Ott békén hagy hazám!
Ott éltem vígan élem,
Mert átkarol tündérem:
Lolo, Dodo, Frou-Frou
Clo-Clo, Margo, Zsuzsu,
A hazaszeretetnél
Szerelmünk többet ér.

Pezsgőben úszom én
A kánkánt járom én,
Nyakába ott ez úrnak,
Hej, csókokkal borulnak,
Lolo, Dodo, Frou-Frou
Clo-Clo, Margo, Zsuzsu,
A hazaszeretetnél
Szerelmünk többet ér!
495   Búbánat • előzmény494 2016-03-19 13:44:49
Lehár Ferenc: A víg özvegy

Dalszöveg fordítója: Mérei Adolf

Hanna belépője és jelenet; együttes (Hanna, Cascada, Brioche, urak) - I. felv.

Hanna:
Uraim! Elég!

Cascada:
Nem rejthet szebb angyalt az ég!

Hanna:
Ilyen bókolás!

Cascada:
Oly szép, oly csodás!

Hanna:
Szavamra, már rémítő!

Brioche:
Kegyed a napja, égi nő, az estélynek!

Hanna:
Ej, mit izélnek, már elég!
Nem hallgatom tovább.
Zavar ez émelyítő bókolás!

Férfikar, Cascade, Brioche:
Oly ifjú, bájos, szép, csodás! Köszöntse hódolás!
Mély bókolás!

Hanna:
Párizsban én csak jövevény és özvegy is vagyok,
Az urakat nem értem én, miért e sóhajok?
Húszmillióm, ha nincs nekem,
Koldus vagyok, szegény… Megkéri akkor is kezem
E sok finom legény?
A millióknak, vagy nekem csapják a szelet?
Kíváncsian lesem, hogy minő a felelet?

Férfikar (hadakozva):
Óh, óh, óh!

Hanna:
Ez „Óh” tiltakozó!
Se nő, égő ajkán
Nem édesebb s forróbb a csók,
Ha melegítik, édesítik
A tehermentes szép milliók!

Cascasde és Briosche együtt:
Hogy a hozomány zsíros vagy sovány?
Én nem kérdezem:

Férfikar:
E csók tündéri jó!
Mert véle jár húsz millió!

Hanna:
Hull reánk vádja, óh méltatlanul!
Arcomon szégyen pírja gyul!

Cascasde és Briosche együtt:
Hull reám méltatlanul.

II.

Hanna:
Hazámban tudni nem szokás, a flört mi fán terem?
Ott nincs léháskodás, ott szent a szerelem!
A szív beszéde hallgatás!
S a némaság beszél!
Sok szóban fér el sok csalás!
A hízelgés veszély!
Ez a sok mohó udvarló,
Istenkém, de önző, gyarló!
Szívem mégsem dobog,
Csak pénzkérdés ez a dolog!

Férfikar:
Így még százszor bűvölőbb ez a nőcske,
És én százszor jobban imádom őt!
Nagysád! Imádom én!

Cascasde és Briosche együtt:
Akár minő szegény.
Nem hízelgek én!
Hisz szeretem én!
Bárminő szegény!

Brioche:
Én nem futok a pénz után

Cascade:
Nekem a szíve kell csupán!

Férfikar:
Nekem a szíve kell csupán!
494   Búbánat • előzmény493 2016-03-19 13:43:01
Lehár Ferenc: A víg özvegy

Dalszöveg fordítója: Mérei Adolf

Valencienne és Camille de Rosillon kettőse - I. felv. 2. jelenet

Valencienne:
Jöhet, uram, magunk vagyunk!

Camille:
Talán még csókot is válthatunk.

Valencienne:
Ne gondoljon erre, barátom!

Camille:
Ah! Istennő!
Szeretem, imádom!

Valencienne:
Elég! Orcámon az erkölcs szemérme ég!

Camille:
Szép szemed lángja megbabonáz!
Ah, légy enyém! - tovább ne tétovázz!

Valencienne:
E dőreségnek vessünk véget!
Majd szerzek magának…

Camille:
Ne mondja!

Valencienne:
Én szép feleséget!

Camille:
Nem kell nekem más feleség,
A szívem csak érted ég!

Valencienne:
Bolond szegény!
Hideg zuhannyal gyógykezelem én!
Tisztességes asszony e nő!
Erényem szilárd, mint a kő!
Bár száz úr szíve ver értem.
Én félre, óh, még sose léptem!
Kis számon, tanúm az ég:
Csak férjemnek csókja ég!
Tiltott gyümölcsből nem evő,
Tisztességes asszony e nő!
Mert látja, barátom, a szememben szálka
Az édes-bűnös találka!
Hőstett, erény!
S kínos kemény sanyargatás a böjtölés!
Ám csók terén, jaj, félek én:
Síkos lejtő a flörtölés.
Jónak jó a házasságtörés,
De rémes rossz a bűnhődés.
Lelkem szegény, mennybe mén,
Pokol tüzében égek én!

Camille:
Tisztességes asszony e nő!
E tény szomorú, leverő!
Nincs szánandóbb férfi énnálam,
Mert felkopik éhen az állam.
Ön nékem fügét mutat, óh!
S bár ő maga ennivaló,
Fügéje az nem ehető!
Tisztességes asszony e nő!
A férjurának becses homlokára,
Drágám, ne vigyázzon, nem lesz benne kára!

Valencienne:
Hőstett! Erény!
S kínos kemény sanyargatás a böjtölés!
Ám csók terén, jaj, félek én:
Síkos lejtő a flörtölés.
Jónak jó a házasságtörés,
De rémes rossz a bűnhődés.
Lelkem szegény, mennybe mén,
Pokol tüzében égek én!

Camille:
Nincsen helyén a böjt!, a böjtölés,
Nem bűn ám, sőt talán erény a pajkos flörtölés!
Ajkamon ajkát ha érzem én,
Lelkem szegény a mennybe mén.
S a boldogság forró tüzében égek én!
493   Búbánat • előzmény367 2016-03-19 13:41:27
Az eredeti magyar fordításban ideírom a dalszöveget:

Lehár Ferenc: A víg özvegy

Dalszöveg fordítója: Mérei Adolf

I. felvonás - Nyitójelenet (Cascada és Zéta kettőse, km. kórus)

Cascada:
De szép ez az estély, de fényes,
Pompás, ragyogó, vidám!
Ó miért is nem vagyok szónok?
Úgy fáj most ez a hibám!

Ürítlek hát, Champagne nektára:
Dadogón e háznak urára!
A derék és népszerű báró
Sokáig éljen, éljen Ő!

Kórus:
A konyha és a pince kiváló,
Sokáig éljen, éljen Ő!

Zéta:
A szívemet nagy öröm járja.
Hogy éljenzés vesz itt körül!
De nem csupán a ház gazdája,
A diplomata is örül!
Urának születésnapjára
Ő rendezé az ünnepet,
Mert szívében ég hű lojálisa,
Alattvalói érzület,
Mily fényes estre módot ad,
Az alkalmat itt nagyra tartja
Alattvalói hódolat!
Nézz áhítattal ez úrra nagykövet,
Hej, nagy személy,
Fenséges úr ő, per prokura,
Montenegro benne él!

Szólók és kórus:
Nézz áhítattal hát ez úrra nagykövet,
Hej, nagy személy,
Fenséges úr ő, per prokura,
Montenegro benne él!

492   Búbánat • előzmény106 2016-03-10 22:47:06
A 106. és 57. sorszámokhoz:

Korábban ismertettem Lehár Víg özvegyéből a Vilja-dal szövegének variánsait - itt és a Házy-topicban (más szöveggel a rádió- és más szöveggel a hanglemez felvételéről, azokat visszahallgatva); mindegyiket hiányosan írtam le, és a bevezető jelenetében elhangzó dal szövege sem volt meg. Most már teljessé tudom tenni az 1962-es rádiófelvételről ismert Vilja-dal verseit; pontosítva, és a bevezető jelenet szövegével kiegészítve azokat:

Bevezetés és Vilja-dal

Magyar szöveg: Mérei Adolf fordítása nyomán Rácz György

/Bevezetőzene/

Hanna:

A mi hazánk, szép Montenegro,
Ma itt van Párizs kellős közepén!
Ma táncot jár a lány meg a legény,
Ma Cettinjében van az otthonom.

/Bevezetőzene folytatása – ismétlés/

Vegyeskar (többszólamú):

Haj!

/Tánc: kóla/

Haj!

Vegyeskar:

Mi velimo dase, dase veslimo, hejeho!
Mi velimo dase, dase veslimo, hejeho!
Vígan! Félre a gond! Mulassunk! Hej!
Táncot járjatok! Kurjongassunk,
Vígan! Félre a gond! Mulassunk! Hej!
Táncot járjatok! Kurjongassunk,
Mi velimo dase, dase veslimo, hejeho!
Hej!

Hanna:

Az otthon hangja visszatér,
hadd mondjak el egy szép mesét.
Egy tündérlányról szól ekképp:
Viljának hívja őt a nép.

I. vers:

Hanna:

Élt egyszer egy Vilja, egy tündéri lény
Meglátta az erdőn egy ifjú legény.
Csak nézte, csak nézte és úgy megörül,
Hogy lángokat érez a szíve körül.
Remegett a lány előtt,
Csak bámulta a tündérnőt,
Sóvárgott. Vágyakozva kérte őt:

Vilja, ó, Vilja, te szép és csodás!
Légy az enyém, soha el nem bocsáss!
Üdvözítő csókod a sírba temet,
Néked adom éltemet,

Vegyeskar:

Vilja, óh, Vilja, te szép és csodás!
Légy az enyém, soha el nem bocsáss!

Hanna:

Vilja, egy csókod a sírba temet,
Néked adom éltemet.


II. vers:

Hanna:

Így szólt rá a Vilja: tiéd leszek én!
Ölelte mohón, lobogón a legény!
A földi leánynak a csókja hideg,
De másnak a csók sosem érez ilyet
De ha a csók véget ér,
És tovatűnt a tündér kép
Egy csókot! - sóhajtott az ifjú lény:

Vilja, óh, Vilja, te szép és csodás!
Légy az enyém, soha el nem bocsáss!
Üdvözítő csókod a sírba temet,
Néked adom éltemet!

Vegyeskar:

Vilja, ó Vilja, te szép és csodás!
Légy az enyém, soha el nem bocsáss!

Hanna:
Vilja, egy csókod a sírba temet,
Néked adom éltemet!

Jöjj, értem hát! Értem hát! (A kórusnak zümmögő éneke kíséri a dalt; festi alá ezt az utolsó verssort.)

491   Búbánat • előzmény490 2016-03-06 12:09:51
Az előbbi sorszámnál rossz szöveget írtam be, ez itt a helyes:


Az eredeti szöveget is beírom ide, mert a 431. sorszám alatt bejegyzett dalszöveg (a rádiófelvételen hallható) ettől sok helyen eltért:

Lehár Ferenc: A cárevics

Magyar szöveg: Kulinyi Ernő

„Napolitana” (No.14.) - Szonja és Aljosa (a cárevics) szerelmi kettőse, III. felv.

Aljosa, a cárevics:
Napfénybe rengő,
Örök tenger, te szép, te zengő!
Ringasd a sajkám
Oly lágyan, mint a régi dajkám!
Te rengő, merengő
Azúrszín tükör,
Ó, mondd meg, ha kérdem,
A sok kétség miért gyötör?

Miért, miért van egyszer csak egy évben nyár?
Miért repül szerelmünk, mint a gyors madár?
Miért, hogy még a legcsodásabb csók is arra int
Hogy utána majd válni kell megint.

Szonja:
Miért, miért is hervad úgy a rózsaszál?
Miért, hogy nem süt mindig ránk a napsugár?

Aljosa:
Ne kérd, mit rejt a végzet,
Csak szeress, és bánatod nem érzed!

Együtt:.
Csak szeress, ne kérd miért!
Te csak szeress, szerelmem és ne kérd!
Ne kérd, ne szólj!

Cárevics:
Figyeld a tengert, mit dalol
Örül,j míg párod rád hajol,
S dalolj!
490   Búbánat • előzmény431 2016-03-06 12:01:11
Az eredeti verseket is beírom ide, mert a 431. sorszám alatt bejegyzett dalszöveg (a rádiófelvételen hallható) ettől sok helyen eltért:

Lehár Ferenc: A cárevics

Magyar szöveg: Kulinyi Ernő

„Napolitana” (No.14.) - Szonja és Aljosa (a cárevics) szerelmi kettőse, III. felv.

Aljosa, a cárevics:
Napfénybe rengő,
Örök tenger, te szép, te zengő!
Ringasd a sajkám
Oly lágyan, mint a régi dajkám!
Te rengő, merengő
Azúrszín tükör,
Ó, mondd meg, ha kérdem,
A sok kétség miért gyötör?

Miért, miért van egyszer csak egy évben nyár?
Miért repül szerelmünk, mint a gyors madár?
Miért, hogy

Szonja:
Miért, miért van egyszer csak egy évben nyár?
Miért repül szerelmünk, mint a gyors madár?
Miért, hogy még a legcsodálatosabb csókos álmaink…

Együtt:… hogy utána már válni kell megint!

Miért, miért is hervad úgy a rózsaszál?
Miért, hogy nem süt mindig ránk a napsugár?

Aljosa:
Ne kérd, mit rejt a végzet, csak szeress!
És várhatod, ne kérdezz!
Csak szeress, ne kérd, miért.
Te csak szeress, szerelmem, és ne kérd.
Ne kérd, ne szólj!
Örülj, és szeress, várlak ott, csak várj!

Miért, miért van egyszer csak egy évben nyár?
Miért repül szerelmünk, mint a gyors madár?
Miért, hogy még a legcsodásabb csók is arra int
Hogy utána majd válni kell megint?

Szonja:
Miért, miért is hervad úgy a rózsaszál?
Miért hagy este itt az édes napsugár?

Aljosa:
Ne kérd! Mit rejt a végzet,
Csak szeress és bánatod nem érzed!

Együtt:
Csak szeress, ne kérd miért!
Te csak szeress, szerelmem és ne kérd!
Ne kérd, ne szólj

Cárevics:
Figyeld a tengert, mit dalol
Örülj míg párod rád hajol,
S dalolj!
489   Búbánat • előzmény488 2016-03-06 11:36:24

Lehár Ferenc: A cárevics

Magyar szöveg: Kulinyi Ernő

„Légy a mindenem, vigasztalóm /őrangyalom/, szerelmesem...”

Szonja és a cárevics szerelmi kettőse, II. felv.


Cárevics:
Légy enyém és ragyogj felém, drága lány!
Nekem virulj csupán!
Hints derűt, szerte mindenütt
El ne hagyjál
Napfényem maradjál!

Szonja:
Kérd az ifjú szép életem,
Érted eldobom szívesen!
Messze űzöm a bánatod egy mosolyér!
Nékem e kincseket ér!

Cárevics:
Légy a mindenem,
Vigasztaló, szerelmesem,
Az édes üdvöm légy!
Fönn, a mennybe még
Egymásnak szánt minket az Ég!

Szonja:
Gyöngyvirágot hintenék, amerre mégy!
Szívem minden dobbanása csak tiéd!

Együtt:
Légy a mindenem,
Őrangyalom, szerelmesem,
Az édes üdvöm légy!

Cárevics:
Felvidul szívem s lángra gyúl,
S hogyha lát,
Nyíl benne száz virág!
Benne él, száz csodát remél!
Egy szavadtól,
Édes mosolyodtól!

Szonja:
Mint a lágy harang, cseng felém!
Hangod boldogan hallom én!
Bár egy élten át hallanám dallamát,
Boldogabb lenne e szív!

Együtt:
Légy a mindenem,
Őrangyalom, szerelmesem,
Jöttödre vártam rég!

Szonja:
Gyöngyvirágot hintenék, amerre mégy!
Szívem minden dobbanása csak tiéd!

Együtt:
Légy a mindenem,
Őrangyalom, szerelmesem!
Az édes üdvöm légy!
Nékem szánt fönn az ég!
Szerelmem és napom te légy!
488   Búbánat • előzmény432 2016-03-06 11:17:15
Apróbb pontosításokkal újra beírom ide a 432. sorszám alatt már bejegyzett Volga-dal szövegét:

Lehár Ferenc: A cárevics

Magyar szöveg: Kulinyi Ernő

Volga-dal (Aljosa, a cárevics dala, I. felv.):

Egyedül!.... Újra egyedül! ….Magam, mint mindig!
Az ifjúságom elrepül,
Az űr magánya vesz körül.
Úgy fáj e bús, e zord magány!
Aranykalitka ez csupán.

A Volga vizénél őrszem áll…
Mint fészkét őrző darumadár.
A pusztaságom éj és csend,
Nincs holdsugár, se csillag fent.
Mozdulatlan, néma táj,
Kozáklegény szíve, ó be fáj!
Mert a szív, az megérzi mit jelent,
Ha az ember elhagyott,
S úgy zokog,
Így eseng?:

Nézz rám az égből, teremtő Atyám!
Úgy vágyom már én is egy szív után!
Trónod körül annyi angyal virul,
Küldj le egyet az én páromul!
Trónod körül annyi angyal virul,
Küldj le egyet az én páromul!


Nézz rám az égből, teremtő Atyám!
Úgy vágyom már én is egy szív után!
Trónod körül annyi angyal virul,
Küldj le egyet az én páromul!
487   Búbánat 2016-03-05 12:48:36

Lehár Ferenc: A cárevics.

Magyar fordítás: Kulinyi Ernő

Szonja dala, 1. felv.

Jön majd egy férfi, ki lángol a vágytól,
Csókokat óhajt a reszkető számról.
Remeg-e szívem vágya tüzében?
Száz mennyországban lesz-e majd részem?
Jön majd egy férfi, ki csókomért lángol!
Nehéz a szívem, remegve kérdem, miért?

Éjfélre jár…
A csend muzsikál,
S a csókról remél….
Még megejt az éj!...
Elszökhetsz bár,
De várom őt már!...
Tudnám csak:
Öröm vagy bánat, mit küld a sorsom felém?
Nem leszek puszta játék egy férfi kezén?
Akármi vár reám.
Csókolni vágy a szám!
Szerelmes csókra vár csupán!

Jön majd egy férfi, ki lángol a vágytól,
Csókokat óhajt a reszkető számról.
Remeg-e szívem vágya tüzében?
Száz mennyországban lesz-e majd részem?
Jön majd egy férfi, ki csókomért lángol!


(Megjegyzem, az eredeti szövegkönyvben néhány szó másként van leírva, mint amit a hatvanas években készült rádiófelvételen - Házy Erzsébet énektolmácsolásában - ma ismerünk:

Kulinyi Ernő verse így kezdődik:

"Eljön egy úr majd, ki lángol a vágytól..."
486   Búbánat • előzmény485 2016-03-05 12:25:49
"felettem"
485   Búbánat • előzmény484 2016-03-05 12:24:22
A 15. sz. dal (Rodrigo – Jutka kettőse) szövegét ( „Ha meggondolnád mégis a dolgot, szép kislány…”) már korábban beírtam ide.

A No. 16. II. finálé (Km. Bodzás, Kar, Péteri, Anna, Lolita); a No. 17/a. Gonzales és a detektívek bevonulása (Km. Rodrigo, Serna, Gál); a No. 17/b Reminescencia – duett (Km. Gonzales, Rodrigo) és a No. 18. Finale ultimo (km. Kórus, Anna, Péteri, Bodzás, Krizsán) dalszövegeit nem írom le itt.

A hangsúlyt mindig azoknak a daloknak, kettősöknek a szövegére helyezem, amelyek a rádió operettműsoraiban – zenéjével - elhangzottak régen és elhangzanak mostanság is, a Dankó Rádióban.

Ilyen dalszöveg még, végezetül, Kemény Egon - Erdődy János Valahol Délen című operettjéből a

No.17. Krizsán dala a 3. felvonásban: „Úgy arattam, ahogy magam vetettem” kezdetű verse:

I.
Úgy arattam, ahogy magam vetettem,
Sok év szállt el már azóta felette,.
Bizony, bizony, sovány búzát arattam,
Hej, az élet gyorsan röppen,
Meg se szoktam, meg se szöktem,
Maradtam.

II.
Azt reméltem, öregkorom sorára
Magam leszek majd a magam gazdája,
Szakács vagyok, folyton rántást kavartam,
Most megeszem, amit főztem,
Meg se szoktam, meg se szöktem,
Maradtam.

III.
Feleségül csínos leányt kerestem,
De a végén fogasincset szereztem.
Igaz, igaz, jó asszonyra akadtam,
Bár egy kicsit vén a szentem,
Meg se szoktam, meg se szöktem,
Maradtam.
484   Búbánat • előzmény483 2016-03-04 14:35:14
Kemény Egon – Erdődy János: Valahol Délen

Anna – Péteri szerelmi kettős, No. 14.

I.
Péteri:
Csillagos ég alatt minden sötét,
Nyáréjszakán kis lámpa ég.

Anna:
Pillangók rajzanak nyugtalanul,
Mikor a fény este kigyúl.

Péteri:
Repdes a szívem is szüntelenül,
Mint esti pille lámpa körül.

Anna:
Fény hullott szárnyára,
Boldogság lángjába szédül.

Refrén
Péteri:
Két szívet ért a láng.
És forró láva hull most reánk.
A szenvedély tisztító tüzén át
Visz az út tehozzád.

Anna:
Két szívet ért a láng,
És forró láva hull most reánk.
A szenvedély tűzpiros virágként
Már kinyílt, már miénk.
Száll, száll a szó felém.
Szeretlek én, csak érted élek!

Péteri:
Vár, vár a szép remény,
Már követlek én mindörökre téged.

Anna és Péteri együtt:
Két szívet ért a láng.
És forró láva hull most reánk.
A szenvedély perzselő tüzén át
Visz az út tehozzád.

II.
Péteri:
Ragyog a csillag, az esteli fény,
Ketten vagyunk, csak te meg én.

Anna:
Csöndes az éjszaka, csöndes a szó,
Jó ez a csönd, boldogító!

Péteri:
Álmaim álma vagy, csak az enyém,
Vágyaim vágya, szeretlek én.

Anna:
Mint pille, megpihen
Szívem a kedvesem szívén.

Refrén
Anna:
Két szívet ért a láng,
És forró láva hull most reánk.
A szenvedély tűzpiros virágként
Már kinyílt, már miénk.
Száll, száll a szó felém.
Szeretlek én, csak érted élek!

Péteri:
Vár, vár a szép remény,
Már követlek én mindörökre téged.

Anna és Péteri együtt:
Két szívet ért a láng.
És forró láva hull most reánk.
A szenvedély perzselő tüzén át
Visz az út, várok rád!
483   Búbánat • előzmény482 2016-03-04 14:34:29
Kemény Egon – Erdődy János: Valahol Délen

Lolita dala: Valahol Délen (slowfox, foxtrott, konga és közzene)

Refrén:
Valahol Délen, ezen a tájon,
Dobog a szív, tüzes a vér.
A pálma bókol, alatta csókról
Dalol a szél, a búgó szél.
Csak oda száll ma a vágyam, az álmom,
A mesetáján száz gitár zenél,
Ölelj ma még, ha holnap másra vágyom,
A régi párom viszi a szél.
Valahol Délen, ezen a tájon,
Tüzes a csók, a szív és vér.

Vers:
Százszínű trópusi tarka virág,
Illata kábít, részegítő.
Nem mégy el innen, itt a hazád,
Bár múlnak az évek, száll az idő.
Minden hiába, rab vagy örökké,
Nem szabadulsz soha többé.

Refrén:
Valahol Délen, ezen a tájon,
Stb.
482   Búbánat 2016-03-04 14:33:27
Kemény Egon – Erdődy János: Valahol Délen

Lolita kép-chansonja, No. 11.

I.
Fénykép… egy férfiarc… mit monjak róla,
Némán néz rám – mégis, mintha szólna.
Az arc borotvált, domború homlok,
Kissé már végigkarmolták a gondok.
Az orra: orr. Az álla, szája rendes.
Az ember rajta furcsát észre nem vesz.
A nyakkendőnél végződik a kép,
Szívet nem lát a lencsén át a gép.

Refrén:
Fénykép. Ajándék volt… dehát minek,
Dehát minek?
Milyen bolond dolog.
Egyet tanácsolok:
Ne adjál képet soha és senkinek.

II.
Szív, a képen nincs. Hol is keressem?
Itt egy sor írás: „Szeretem – szeressen!”
Akkor még magázott: ez volt a kezdet.
És később tegeztem, ő is tegezni kezdett,
Aztán már arra kért:” Ne hagyj el engem!”
És nemsokára már csak én remegtem.
Akkortól máig hosszú az út.
Ma már a két szóból kettő hazug.

Refrén:
Fénykép. Ajándék volt… dehát minek,
Dehát minek?
Milyen bolond dolog.
Egyet tanácsolok:
Ne írj egy sort se soha és senkinek.

III.
Egy kép és néhány szó, mindez mit ér ma?
Ezerszer megtörtént, elcsépelt a téma,
Unalmas szinte már a régi bánat,
De annak, aki érzi, mégis fájhat,
A dolgok rendje, sokszor megtörtént az:
Te még maradnál, és a másik végez.
Akit még szeretsz, az már nem szeret.
Mint szárnyatört madár, vergődik szíved.

Refrén:
Fénykép. Ajándék volt… dehát minek,
Dehát minek?
Milyen bolond dolog.
Egyet tanácsolok:
Ne add a szíved soha és senkinek.



No. 11/a sz. Közzene

No. 12. sz. Magyar táncjáték (táncok)
481   Búbánat • előzmény480 2016-03-03 11:03:56
Javítom, helyesen: "nem leszel újra párom"
480   Búbánat 2016-03-03 11:00:45
Kemény Egon – Erdődy János: Valahol Délen

Gonzales – Rodrigo – duett , No.10. (Paso-doble)

I.

Rodrigo:
Teveled sok baj van, én a bolondját járom,
Így az ember kimerül.

Gonzales:
Hagyd abba, majmocskám, nem leszek újra párom,
Mert ez most nem sikerül.

Rodrigo:
Egy csókot adj és el ne hagyj.

Gonzales:
Hol van a tavalyi hó?

Rodrigo:
Csak az a baj, látod, én a bolondját járom.

Gonzales:
Nem leszel újra párom.

Rodrigo:
Jó.

Refr.:
Tőled a fejem szédülhet,
No, ne veszekedj, békülj meg,
Ezt megígérted nékem,
Tombolok érted régen, drágám.

Gonzales és Rodrigo együtt:
Teeee!...

Gonzales:
No, ne bámulj, ne szédülj meg.
Hisz a falak is szétdűlnek,
Oly nagyokat füllentesz
Éveken át így mehet ez ám.

Gonzales és Rodrigo együtt:
Teeee!...

Rodrigo: Mindig a régi nóta, szólj mást!

Gonzales: Ezt fújom évek óta folyvást.

Rodrigo: Jaj, szívem érted reszket.

Gonzales:
Én komolyan nem veszlek,
Mert szerelem, meg az üzlet: más.

Rodrigo: Az ember belekékülhet.

Gonzales: Na ne bomolj, ne szédülj meg.

Rodrigo: Mért vagy ilyen kegyetlen.

Gonzales: Mert szerelem meg az üzlet: más.

II.

Gonzales:
Ha megint elvennél, akkor is újra válnék,
Mert ez nálunk a szokás.

Rodrigo:
Gondold meg még egyszer: kis szíved engem vár még,
Minden más csak kifogás.

Gonzales:
Hagyd abba, hagyj! Hangot se adj.

Rodrigo:
De néha gondolj csak rám.

Gonzales:
Ha megint elvennél, akkor is újra válnék

Rodrigo:
Kis szíved engem vár még.

Gonzales:
Á!

Refr.:
Tőled a fejem szédülhet,
No, ne veszekedj, békülj meg,
Ezt megígérted nékem,
Tombolok érted régen, drágám.

Gonzales és Rodrigo együtt:
Teeee!...

Gonzales:
No, ne bámulj, ne szédülj meg.
Hisz a falak is szétdűlnek,
Oly nagyokat füllentesz
Éveken át így mehet ez ám.

Gonzales és Rodrigo együtt:
Teeee!...

Rodrigo: Mindig a régi nóta, szólj mást!

Gonzales: Ezt fújom évek óta folyvást.

Rodrigo: Jaj, szívem érted reszket.

Gonzales:
Én komolyan nem veszlek,
Mert szerelem, meg az üzlet: más.

Rodrigo: Az ember belekékülhet.

Gonzales: Na, ne bomolj, ne szédülj meg.

Rodrigo: Mért vagy ilyen kegyetlen.

Gonzales: Mert szerelem meg az üzlet: más.
479   Búbánat 2016-03-02 23:15:58
Anna és Bodzás kettősét, No. 8. („Csendesen vártam… Egy szót se szólj”) - lásd a 459. sorszámnál.
478   Búbánat • előzmény477 2016-03-02 23:11:42

Kemény Egon - Erdődy János: Valahol Délen

Anna – Péteri duett (No. 9.) : „Árván vártam, hogy valaki rám talál…”

Péteri (próza – zene alatt): Nekem tíz éve sem otthonom, se hazám.

Péteri (ének):
Árván vártam, hogy valaki rám talál,
Felhős égen most kisüt a napsugár,
Oly jó a szívemet simogató, drága szó,
Úgy érzem, te vagy az egyetlen vigasztaló.

Anna:
Rád süt a nap, el is oszlik a sötét árnyék,
Vége lesz a rögös útnak, pihenő vár még.
Száz szomorú nap után még jöhet a csoda tán.
Jön az a társ, akire vársz talán…

Péteri: Talán

Anna:
Árván vártad, hogy valaki rád talál,
Felhős égből most rád süt a napsugár.

Péteri:
Oly jó a szívemet simogató, drága szó,
Úgy érzem, te vagy az egyetlen vigasztaló.

Anna (próza): Viszontlátásra…

Péteri (ének):
Árván vártam, és valaki rám talált…
477   Búbánat • előzmény476 2016-03-02 23:10:08
Kemény Egon - Erdődy János: Valahol Délen

Gonzales – Rodrigo duett, No. 7. „Szerelem; Türelem…Légy enyém, hiszen imádlak téged én…”

I.
Rodrigo: Szerelem

Gonzales: Türelem

Rodrigo: Szerelem

Gonzales: Kegyelem

Rodrigo:
Idehallgass hát, ha ma nézek rád,
Szívem épp úgy ég, ahogy égett rég.

Gonzales: Szerelem?

Rodrigo: Szerelem

Gonzales:
Ne beszélj, mert megárt az a mély érzelem,
Mégse kezdj énvelem.

Rodrigo: Ide hallgass hát!

Refrén:
Légy enyém, hiszen imádlak téged én,
Mert engem már sohase csábít más.

Gonzales:
Légy szerény, hiszen a bókod vérszegény,
És így nem ér sokat a csábítás.

Rodrigo:
Nem hallgatsz rám, pedig az ember megvadul.

Gonzales:
Meghallgatnám, ha nem epednél ily vadul.

Együtt:
Légy enyém, vitathatatlan vélemény,
Hogy boldog már teveled leszek a végén én.

II.
Gonzales: Szerelem?

Rodrigo: Feleségül veszlek.

Gonzales: Kegyelem

Rodrigo: Te nem érted ezt meg.

Gonzales: Ugye nem?

Rodrigo: Ma a bánat esz meg.

Gonzales: Türelem

Rodrigo: De így megveszhetnék.

Gonzales: Idehallgass hát.

Rordrigo: Odafigyelek.

Gonzales: Sose nézek rád.

Rodrigo: Ez a baleset.

Gonzales: De te bámulsz rám.

Rodrigo: Ugye, tehetem?

Gonzales: Mi a baj, drágám?

Rodrigo: Hiszen ez a szerelem.

Gonzales:
Ez a nagy baj, látom.
Türelem.

Rodrigo: De a végét járom.

Gonzales:
Ne mesélj! Bajba ránt ez a mély érzelem,
Hidd el ezt énnekem!

Rodrigo: Idehallgass hát.

Refrén:
Légy enyém, hiszen imádlak téged én,
Mert engem már sohase csábít más.
Csak a csókodat kérem, lángol a vérem.
Jöjj hát vélem.

Gonzales:
Légy szerény, hiszen a bókod vérszegény,
És így nem ér sokat a csábítás.

Rodrigo:
Csakis érted ráz a láz!
Nem hallgatsz rám, pedig az ember megvadul.

Gonzales:
Meghallgatnám, ha nem epednél ily vadul.

Rodrigo:
Az ember megvadul

Együtt:
Légy enyém.
Vitathatatlan vélemény.
Hogy boldog már teveled leszek a végén én...

(tánc)
476   Búbánat • előzmény474 2016-03-02 23:09:00
Kemény Egon – Tabi László – Erdődy János: Valahol Délen

No. 6. Tánckép („Így kell járni…”)


No. 6/a. „Valahol Délen” (Reminiscencia)

Anna:
(Péteri dalára, ad. No. 4.)

Valahol Délen, idegen tájon,
Rideg a föld, hideg az ég.
Kenyerem száraz, egyedül élek,
Szívemben bánat fájón ég.
Bolyong a végtelen úton a vándor,
Céltalan jár, száz lidérc után.
Messzire vitt a kósza szél hazámtól,
Viszont nem látom sohase tán,,,
Hazavisz álmom: hazai tájon
Ragyog-e még a kék ég rám?...
475   Búbánat • előzmény469 2016-03-02 22:08:30

Pótlás:

Kemény Egon – Erdődy János: Valahol Délen

Lolita bolerója, No. 1.

A dalszöveg idézett első sorából kimaradt egy rész, amivel kiegészítem azt.

A szövegkönyvet utóbb összevetettem az ének-zongorakivonattal, és akkor jöttem rá a hiányra; de gyanús volt azért is, hiszen a rádiófelvételen Mezei Mária tolmácsolta dalszövegre jól emlékeztem, de mégis a másoláskor erre nem ügyeltem. Így az akkori mulasztásomat most pótolom:

Tehát a dalszöveg eleje így pontos:

Fekete az ég, örvénylő szél zúg, zörög a tető,
A bárban táncol a kubai lány, kint fülledt párák; zuhog az eső
474   Búbánat • előzmény473 2016-03-01 22:25:30
Kemény Egon – Erdődy János: Valahol Délen

Magyar együttes fellépése – No.5.

(Anna, Bandi és Kar)

Fiúk:
Lányok, lányok, leányok,
Selymes szirmú virágok,
Jó bor csurran, vidám kedvvel
Koccintsunk most tirátok!

Lányok:
Lassan, lassan, legények,
Bármily szépen beszéltek,
Huncut szóval be nem csaptok,
Mindig csak a bort nyelnétek.

Bandi:
Csípős a nyelved, eszem a zúzád,
Egyre veszekszik az a pici szád…

Kar:
Lányok, lányok, legények,
Szóljon vígan az ének,
Tiszta szívvel, pohár borral,
Így jó, így szép az élet!

Anna:
Vén Badacsony hegyén ízes muskotály,
Kék Balaton vízén fénylő napsugár,
Nyári meleg esők,
Őszi napos idők,
Víg tavaszi mezők, otthoni határ…
Bárhova visz a szél,
Képed odakísér,
Édes magyar hazám vár.

Badacsonyi határba, határba,
Az a legény be árva, be árva.
Töltöget a pohárba, pohárba,
Badacsonyi csárdába’.
Miért is búsul az árva, az árva?
Mással járja a párja, a párja,
Majd megbékél a nyárra, a nyárra,
Én leszek a mátkája,
Nem maradok pártába’.

(Anna énekét zümmögő kar kíséri)

Dér lepi a mezőt, hűvös őszi dér,
Vándorol a madár, messzi útra kél,
Útra kel a madár,
Újra hazatalál…
Bárhova is repül, mégis visszatér,
Útra kel a madár,
Újra hazatalál…

Fiúk:
Lányok, lányok, virágok,
Koccintsunk még tirátok!
Énekszóval, vidám kedvvel
Bejárjuk a világot.

Lányok:
Lassan, lassan, legények,
Ördög bújt itt belétek.
Otthon bezzeg szerényebben,
Csendes hangon beszéltek.

Bandi:
Csípős a nyelved, szól a nótaszó,
Szidhatsz akárhogy¸ megbékülni jó!

Teljes kar:
Lányok, lányok, legények,
Szóljon vígan az ének:
Tiszta szívvel, pohár borral.
Így jó, így szép az élet!
Bút is, bajt is hordja kánya,
Igyunk rája, igyunk rája, igyunk rája,
Hej!
473   Búbánat • előzmény472 2016-03-01 22:01:38
Kemény Egon – Erdődy János: Valahol Délen

Péteri dala, No. 4.

Valahol Délen, idegen tájon,
Rideg a föld, hideg az ég.
Kenyerem száraz, egyedül élek,
Szívemben bánat fájón ég.
Bolyong a végtelen úton a vándor,
Céltalan jár, száz lidérc után.
Messzire vitt a kósza szél hazámtól,
Viszont nem látom sohase tán,,,
Valahol délen, idegen tájon
Szomorú élet vár énrám.

Távol bujdosom én hazámtól,
Pálmák között álmodom az akácról:
Bólogató akácerdőn a szél zúg,
Hazafelé arra visz az út.

Valahol Délen, idegen tájon,
Rideg a föld, hideg az ég;
Kenyerem száraz, egyedül élek,
Szívemben bánat fájón ég.
Bolyong a végtelen úton a vándor,
Céltalan jár, száz lidérc után.
Messzire vitt a kósza szél hazámtól,
Viszont nem látom sohase tán…
Hazavisz álmom: hazai tájon
Ragyog-e még a kék ég rám?...
472   Búbánat • előzmény469 2016-03-01 21:21:56
Kemény Egon – Erdődy János: Valahol Délen

Gonzales dala a férfiakról, No. 3.

I.
Gazember a férfi mind,
Az élet csak arra int,
A férfiak hibája, hogyha sorra
Elkopnak férjeink.
Volt férjem már ez okból bőven,
A Kékszakáll tanulhat tőlem.

Refrén:
Olé! Caramba!
Ezt minden nő rögtön megérti.
Hogy erről én nem tehetek
Mert mindennek oka a férfi.

II.
Don José vénecske volt,
Jellemén ez volt a folt.
Hogy szeret, azt szinte naponta mondta,
De közben elhanyagolt.
A sebzett szív vad bosszút forral,
Megszöktem egy torreádorral.

Refrén:
Olé! Caramba!... stb.

III.
Pedróval sem sikerült,
Pablónál is kiderült,
Hogy olyan a házasság, mint a hinta:
Mindegyik férfi repült.
S hogy híremhez rossz szó ne férjen,
Lett ötödik, hatodik férjem.

Refrén:
Olé! Caramba!... stb.

IV.
Sok baj volt eddig, pedig
Az ember reménykedik.
De végül a türelmem elfogy, merthogy
Most jön már a hetedik!
A végén, ha férfit találok,
Már hozzá sem megyek, csak válok.

Refrén:
Olé! Caramba!... stb.

V.
Ha kell, hát egy perc alatt
Akárhány új férj akad,
A férfi csak jön-megy, de ezt jegyezd meg:
Az üzlet, üzlet marad.
Kár búsulni, hogyha csalódnál,
Hisz többet ér a csekk a csóknál.

Refrén:
Olé! Caramba!
Ezt minden nő rögtön megérti.
Hogy erről én nem tehetek
Mert mindennek oka a férfi.
471   smaragd • előzmény469 2016-03-01 21:17:00
Lolita: Mezey Mária

Bolero
470   Búbánat • előzmény469 2016-03-01 21:03:24
"Olyan szomjas a vágy..."
469   Búbánat • előzmény462 2016-03-01 21:01:46

Kemény Egon – Erdődy János: Valahol Délen

Lolita bolerója, No. 1.

Fekete az ég, örvénylő szél zúg, zörög a tető, párák, zuhog az eső,
Fekete az éj, dob dobban, húr zeng, dalol a lány;
Vad ritmus pattog, szól a bolero, és felzokog a vágy, a magány.

Refrén:

A vágyakozás úgy sír a szélben,
Kínos az éjszaka, zuhog az eső,
Senki se vár és sohase jön értem.
Elment. Sohase jön ő.
Olyan szomja a vágy, mit ér a mámor?
Perzseli, égeti szívemet a vér.
Gyilkos a vágy, ha zuhog ez a zápor.
Fáj, ha suhog ez a szél.
Forró szélvész ritmusa zúg, őserdők fojtó muzsikája búg.
Jajgat a tenger és viharos a trópusin éjszaka, zuhog az eső…
Jaj, zuhog az eső.
Mint erdei tűz, vad szenvedéllyel
Perzseli, égeti szívemet a vér.
Mit tudom én, kit ölelek az éjjel,
Szítja a tüzet a szél, a szél, a szél.
468   smaragd • előzmény467 2016-03-01 19:42:07
Köszönöm néked.

Kemény Egon zeneszerző volt.
466   Búbánat • előzmény465 2016-02-28 15:38:59
A szövegkönyvet bárki elolvashatja a Széchényi Könyvtár Zeneműtárában - ha máshonnan nem fér hozzá: A Valahol Délen ének-zongorakivonatával, melyhez a bevezető tanulmányt Karczag György írta. Ezt kifénymásoltam és ennek a szövegét is beírom majd az egyik "operett"-topicomba... Ez a kiadvány a Zeneműkiadónál jelent meg, 1956-ban.
465   smaragd • előzmény461 2016-02-28 12:14:15
Kemény Egon: "Valahol Délen" című 3 felvonásos nagyoperettje rádiófelvételei adatainak hiteles forrása a Magyar Rádió Zenei Archívuma.

Abból kell kiindulni, hogy az említett adatok pontosak.

Kemény Egon zenéjét, dalait sokszor értéke és szépsége miatt akkor is rögzítette a Magyar Rádió, amikor egy rádióoperett kivételes esetben vagy el sem készült, vagy nem került adásba, vagy más ok miatt sugárzásra, ilyenkor az elkészült és felvett Kemény Egon-kompozíciót játszotta és ismételte a rádió.

Amikor a szövegkönyvet - nem írtad, hogy hol tudtad megnézni és milyen dátum volt rajta - említetted, eszembe jutott a másik fórumban tett ígéreted, hogy majd visszatérsz az általad felvetett témára, az Operett a Magyar Rádióban ....fórumban...1526 környékén volt.
464   Búbánat • előzmény463 2016-02-26 23:18:00
Helyesen: Fórum - Operett, mint színpadi műfaj
463   Búbánat • előzmény462 2016-02-26 23:16:58
Fórum - Operett, mint színpadi műhely

Ott, a 2611. szám alatt, korábban beírtam Rátonyi Róbert "Operett" könyvéből a szerző visszatekintését Kemény Egon-Tabi László-Erdődy János Valahol Délen c. operettjének bemutatójára, mely 1956. március 30-án volt a Fővárosi Operettszínházban.
Rátonyi részese volt az előadás sikerének; benne volt a szereplőgárdában s mint hiteles tanú, sok érdekességet oszt meg az olvasóval a darabról, a zenéjéről és a szerepeket megformáló kitűnő művészkollégákról.
462   Búbánat • előzmény460 2016-02-26 22:55:53

Kemény Egon – Tabi László – Erdődy János: Valahol Délen

Háromfelvonásos operett

A szövegkönyv (és az ének-zongora kivonat) áttekintése alapján a mű az alábbi ének-zene betétszámokat tartalmazza:

Előjáték
No. 1. Lolita bolerója: „Fekete az ég, örvénylő szél zúg… A vágyakozás úgy sír a szélben…”
No. 2. Rodrigo dala („Kandúr-szerenád”): „Ha az este leszáll, párjával táncol a lány…”
No. 3. Gonzales dala a férfiakról: „Gazember a férfi mind…”
No. 4. Péteri dala: „Valahol Délen, idegen tájon…”
No. 5. Magyar együttes fellépése (Km. Anna, Bandi és a Kar): „Lányok, lányok, leányok…”
No. 6. Tánckép („Így kell járni…”)
No. 7. Gonzales – Rodrigo duett: „Szerelem; Türelem…Légy enyém, hiszen imádlak téged én…”
No. 8. Anna – Bodzás duett: „Csendesen vártam a válaszod…”
No. 9. Anna – Péteri duett: „Árván vártam, hogy valaki rám talál…”
No. 10. Gonzeles - Rodrigo duett (paso doble): „Teveled sok baj van, én a bolondját járom…”
No. 11. Lolita kép-chansonja: „Fénykép…egy férfiarc…mit mondjak róla…”
No. 11/a Közzene
No. 12. Magyar táncjáték
No. 13. Lolita dala: „Valahol Délen, ezen a tájon…” (Slowfox, foxtrott, konga és közzene)
No. 14. Anna – Péteri duett: „Csillagos ég alatt minden sötét, nyáréjszakán kis lámpa ég…”
No. 15. Rodrigo – Jutka duett: „Ha meggondolnád mégis a dolgot, szép kislány…”
No. 16. II. finálé (Km. Bodzás, Kar, Péteri, Anna, Lolita)
No. 17. Krizsán dala: „Úgy arattam, ahogy magam vetettem…”
No. 17/a. Gonzales és a detektívek bevonulása (Km. Rodrigo, Serna, Gál)
No. 17/b Reminescencia – duett (Km. Gonzales, Rodrigo)
No. 18. Finale ultimo (km. Kórus, Anna, Péteri, Bodzás, Krizsán)

Ezek közül beírtam ide a topicba eddig a No.2, a No. 8. és a No. 15. szám dalszövegét. Hogy teljesebbé tegyem a munkát, folytatni fogom minél több szám versének a bemásolását.
461   Búbánat • előzmény460 2016-02-26 10:33:17

Tegnap, a Valahol Délen c. operett elhangzott részletei között volt egy duett, amit egy másik felvételről Gyurkovics Mária és Szabó Miklós (km. a Magyar Rádió Szimfonikus Zenekara) énekében hallgathattunk meg - már nem először a Dankó Rádióban; a műsor részletezésben Kemény Egon nevezett műveként tünteti fel a szerkesztő.

Tamáskodom, hogy ez a kettős a Valahol Délen-ből való lenne: végiglapoztam az eredeti szövegkönyvet, meg az ének-zongora kivonat lapjait is, de nem találtam nyomát ennek a számnak. (Vagy más szöveggel is felvették volna később a rádióban ezt az ének-kettőst?...nem tudom.)

Volt már arra is példa, hogy ugyanannak a szerzőnek tévesen más műveként hozzák.

Talán Smaragd fórumtársunk segíteni tud ebben, hogy megtaláljuk ennek a szép szerelmi kettősnek a hiteles forrását.

Ide írom a nevezett duett szólamának szövegét, amit kiírtam magamnak (lehet, hogy nem minden szót értettem helyesen a szoprán és tenor énekéből):

- Nézd, hogy ragyog ránk a rét és a vadvirág!

- Csupa fény, csupa csillogás ez a nagyvilág!

- Az éden napja süt ránk, légy hát az enyém!

- Szép az élet és csupa szép remény!

- Szeretem én a napsütést! Rétek illatát!

- Meglátod még, majd a miénk lesz ez széles nagyvilág!

Együtt:

- A fény teli rét, csak örvend a szív, miénk, miénk, miénk lesz!

- Két fiatal, hát szálljon a dal, az édes ének, az édes égen.

Ismétlés

- Nézd, hogy ragyog ránk a rét és a vadvirág?
- Csupa fény, csupa csillogás ez a nagyvilág!
- Az éden napja süt ránk, légy hát az enyém!
- Szép az élet és csupa szép remény!
- Szeretem én a napsütést! Rétek illatát!

Együtt:
- Meglátod még, majd a miénk lesz ez széles nagyvilág!
460   Búbánat • előzmény459 2016-02-25 18:33:54
Kemény Egon - Erdődy János: Valahol Délen

Rodrigo dala – „Kandúr-szerenád” No.2. („Ha az este leszáll”)

Ha az este leszáll, párjával táncol a lány.
Hogy az édes csók mire jó, meg is érti, talán.
Az a zöld szemű vén kandúr ott sír a tetőn.
Cicalányt vár a ház tetején, muzsikál epedőn:
Nyávog a kandúr, szereti bolondul ezt a csinos cicanőt,
Itt ez a kémény és a tetején én – hív oda szív dala.
Pff!....
Gyere, már, szívem ég, miau, miau, gyere hát!
A tetőről száll tefeléd ez a szép szerenád.
Hisz a zöldszemű vén kandúr csak téged imád.
Ez a kandúr – moll - szerenád, tereád vár!
Nyár van szép Venezuelában.
Látod, nagy divat ez a tánc ottm
Látod, ugye látod, az a tánc a kandúr-sztepp.

Refrén:

Ha az este leszáll, párjával táncol a lány.
Hogy az édes csók mire jó, meg is érti, talán.
Az a zöld szemű vén kandúr ott sír a tetőn.
Cicalányt vár a ház tetején, muzsikál epedőn:
Nyávog a kandúr, szereti bolondul ezt a csinos cicanőt,
Itt ez a kémény és a tetején én – hív oda szív dala.
Pff!....
Gyere, már, szívem ég, miau, miau, gyere hát!
A tetőről száll tefeléd ez a szép szerenád.
Hisz a zöldszemű vén kandúr csak téged imád.
Ez a kandúr – moll - szerenád, tereád vár!

….Miau… Jaj, de édes!!!

459   Búbánat • előzmény458 2016-02-25 18:32:47
Kemény Egon - Erdődy János: Valahol Délen

Anna és Bodzás kettőse, No. 8. („Csendesen vártam… Egy szót se szólj”)

I.

Bodzás:
Csendesen vártam a válaszod arra, hogy szeretsz-e engem?
Hangtalan kérdezem, szemem a szemedbe néz,

Anna:
Néma a szívem és nem tudom, hogy mit is kellene tennem,
Mert nemet mondani néha oly nehéz.

Bodzás:
Egy szót se szólj:
A szerelemre rábeszélni senkit nem lehet.
Kár a szó,
Ha meg nem ért a másik szív és nem szeret.
Ne várj csodát,
Ha már a délibábot el nem érheted,
Egy szót se szólj:
A szerelemre rábeszélni senkit nem lehet.

II.

Anna:
Mi tegyek? Fájna, ha válaszom bánatot okozna neked,
Mégiscsak megmarad, remélem, a jó barát…

Bodzás:
Sokszor úgy éreztem, vallanom kellene: szeretlek téged,
De minek szólanom, - hallgatok tovább.


Refrén:

Anna:
Egy szót se szólj,
A szerelemre rábeszélni senkit nem lehet,
Kár a szó,
Ha meg nem ért a másik szív és nem szeret.

Együtt:
Ne várj csodát,
Ha már a délibábot el nem érheted,

Anna:
Egy szót se szólj:

Együtt:
A szerelemre rábeszélni senkit nem lehet.
458   Búbánat 2016-02-25 18:31:33
Kemény Egon - Erdődy János: Valahol Délen

Jutka és Rodrigo kettőse: No. 15. Duett („Ha meggondolnád mégis a dolgot” – „Még nincsen senkim sem”).

I.

Rodrigo:
Ha meggondolnád mégis a dolgot, szép kislány,
Ha maradnál mégis tán,
Ha tevéled élhetnék,
Férj lennék!

Jutka:
Ha férjem lennél, én a Dunának is mennék!
Hisz a lánykéréshez talpig talpig férfi kéne még!

Rodrigo:
Még nincsen
senkim sem,
Csak téged kíván szívem,
Mert nincsen
más kincsem.
Remélhetnék tán?
Temiattad
Szívattak
Kerülget, majd meghalnék
Én érted,
Ezt érted?
Te légy asszonykám!
Ide jönnél, ha szeretnél…

Jutka:
A szerelem egészen más, ugye bár?

Rodrigo:
Szívet szívért, ha cserélnél…

Jutka:
Ez a csere nem ér semmit, az a kár!

Rodrigo:
Carramba!
Karomba
Jön még nő, száz meg száz is,
Nem kérlek
Már téged

Jutka:
Ne is számíts rám.

II.

Rodrigo
Most megpróbálom mégis ez egyszer, angyalkám:
Ha a szíved hallgat rám,
Ugye, jó lesz kettecskén,
Kedveském?

Jutka:
Ha megpróbálnád százszor is, úgysem vállalnám,
Hogy a végén tartásdíjat még én adjak tán.


Refrén:

Rodrigo:
Még nincsen
senkim sem,
Csak téged kíván szívem,
Mert nincsen
más kincsem.
Remélhetnék tán?
Temiattad
Szívattak
Kerülget, majd meghalnék
Én érted,
Ezt érted?
Te légy asszonykám!
Ide jönnél, ha szeretnél…

Jutka:
A szerelem egészen más, ugye bár?

Rodrigo:
Szívet szívért, ha cserélnél…

Jutka:
Ez a csere nem ér semmit, az a kár!

Rodrigo:
Carramba!
Karomba
Jön még nő, száz meg száz is,
Nem kérlek
Már téged

Jutka:
Ne is számíts rám.
457   Búbánat 2016-02-11 19:21:04
Még várhatók dalszövegek a Hatvani diákjaiból - beírok ide többet is (felvettem kazettára, visszahallgathatók) - ha kellő érthetőséggel a fülembe eljutnak az énekelt szavak... Ez igaz a többi, rádióban hallgatott dalművek verseire is.
456   smaragd • előzmény455 2016-02-11 18:54:40
(Akik ismerik és szeretik ezt a daljátékot - a részleteket tegnap is meghallgathattuk a "Túl az Óperencián" c. műsorban - azok a sorokat olvasva szinte hallják Petress Zsuzsa, Simándy József és Bessenyei Ferenc hangját, énekét.
Az is érdekes, ahogy Simándy a felvételen a "piros" szót kiejtette és hangsúlyozta...
A zenemű teljes egésze még hosszú ideig szerzői jogvédelem alatt áll.)
455   Búbánat • előzmény454 2016-02-11 16:16:57
Kemény Egon – Ambrózy Ágoston: Hatvani diákjai

Jelenet és duett: „Édes lányka, szép Amálka” (próza és ének)

Hatvani professzor, Kerekes Máté és Amálka jelenete – dialógus, prózában:

- Menj szépen, kísérd haza ezt a madárkát! Azazhogy…. Hú, a kutyafáját! Most jut szembe: nem való, hogy egy kislány egy legénnyel egymagában járjon egész éjszaka! Megszólná egész Debrecen!
– Majd sietünk!
– Hogyisne! Hát amikor vőlegény és menyasszony vagyunk! Mondjon ki-ki, amit akar. Én tudom, hogy Te, Máté, te ugye, tisztelsz engem?
– Az életemnél is jobban szeretlek, Amálka!
– No, hát akkor, én megyek a padlásra. Ad vocem: padlás. Nem lesztek magatokra gyerekek! Az ördöngös Hatvani vigyázz rátok! Ha kell, kitoldja a szemét a távcsővel! Hehe… Hát ehhez képest viseljétek magatokat! És most menjetek!
– Isten áldja! És ne feledje: legyen óvatos!”

A dialógust követi Kerekes Máté és Amálka kettőse (ének) – km. kórus:

Kerekes Máté (szerenádja):

- Édes lányka, szép Amálka,
Muskátli nyílt ablakába,
Még szebb lenne, még jobb lenne,
Te magad, ha nyílnál benne.
Szerelmedet pihenőnek kívánom,
Nézz ki, nézz ki, bársony-piros virágom!
Édes lányka, szép Amálka,
Tiéd vagyok, enyém leszel nemsokára!

Amálka dala:
- Szívem nyíló ablakába,
Vár a párom vallomása,
Még szebb lenne, még jobb lenne,
Párom is ha velem lenne.

(Kórus zümmögése alatt):
- Szerelmedet pihenőnek kívánom,
Jöjj be hozzám, jöjj el értem, hű párom!
Nálad nélkül el nem válva,
Tiéd vagyok, enyém leszel nem sokára.

Együtt

Szerelmedet pihenőnek kívánom!
Jöjj el végre, jöjj el értem, hű párom!
Légy a mátkám, szívem várja,
Tiéd leszek, enyém leszel nemsokára!
454   Búbánat 2016-02-11 16:14:19
Kemény Egon – Ambrózy Ágoston: Hatvani diákjai

„Megkérdeztem a madártól” - Amálka és Hatvani professzor kettőse

Amálka:
Szép is vagyok jó is, mégis árva vagyok,
Aki hozzám való, az már csak bujdosó!
Ha el kell bujdosni, űz a keserűség,
Valami nem enged, megkötöz a hűség!

Megkérdeztem a madártól, a fecskétől, a gólyától:
Fáj-e mikor hű szívében, elbúcsúzik a hazai tájtól?
Fájó szívét hogy csitítja? Árva szárnya meddig bírja?
Messze földön, idegenben, a fészkétől, hazájától távol?
Azt felelte a bujdosó, hogy gyógyítja a halálos, fojtogató vágyát;
Hogy elviszi orvosságnak szívében a hegyes – völgyes, gesztenyefás, szép hazai tájat.
Addig élni furcsa érzés, álmodozni - mindenkinek elmeséli:
Hogy tavasszal hazájába újra visszaszállhat!

Hatvani professzor:
Nem születtünk kóbor, vándorló magyarnak,
Hiába űznek itt, ott hiába várnak,
Magyarnak születtünk, itthon maradónak,
Érted is hűséges feketerigónak.

Megkérdeztem a madártól, a fecskétől, a gólyától:
Fáj-e mikor hű szívében, elbúcsúzik a hazai tájtól?
Fájó szívét hogy csitítja? Árva szárnya meddig bírja?
Messze földön, idegenben, a fészkétől, hazájától távol?
Azt felelte a bujdosó, hogy gyógyítja a halálos, fojtogató vágyát;
Hogy elviszi orvosságnak szívében a hegyes – völgyes, gesztenyefás, szép hazai tájat.

Amálka és Hatvani együtt
Addig élni furcsa érzés, álmodozni - mindenkinek elmeséli:
Hogy tavasszal hazájába újra visszaszállhat!
453   Búbánat • előzmény234 2016-02-11 12:22:02
Charles Lecocq: Angot asszony lánya

Jelenet, kettős és keringő (No. 14.)

Magyar szöveg: Kristóf Károly és Romhányi József

Kórus, Clairette és Pitou jelenete

Kórus:
- Vendégünk felvette szép ruháját…

Clairette:
Azt hiszem sikerült a fiút megnyernem…

Clairette (Hortensie-nek):
- Vigyázz, Pitou! Időt kell nyerned!
Bármilyen kínos ez a helyzet.

Pitou:
- Üdvözöllek szép Mademoiselle,
csínos ruhát vettél ma fel!

Clairette:
- Légy üdvözölve! Mi történt?...

Pitou:
- Sajnálom, nincs mondanivalóm más!

Clairette:
- ... Szegény leány, úgy sajnálom őt!
Ezért kár volt lefújni az esküvőt!...

Pitou:
- Mit válaszolsz kis Clairette?
Szívemben szerelem helyett
most más szív él!
Elárulhatom, valakit szeretek,
nagyon, nagyon!
És soha el nem hagyom!

Clairette (Hortensie felé):
- Így tehát, a fiú hozzá tartozik.
Szerelmes belé ő is!...

Clairette:
-Pitou, hát szószegőnek vélsz?
Ígéreted... hallgass!…

Pitou:
- Én úgy szegem meg adott szavamat,
mint ezt az esküvőn is hallottad!
És úgy teszek! Ezt jegyezd meg, Clairette!

Clairette:
- Ó. Így már értem! ...
Nos, Ange Pitou! Öné most e ház!
Jól vigyázz!...
Rendelkezzék mindennel!...
Előre! Kezdődjék már a tánc!...

(keringő - balettzene)
452   Búbánat • előzmény32 2016-02-11 11:32:01
Farkas Ferenc - Dékány András: Csínom Palkó

Ez egy teljesebb librettó-részlet- próza-dialógus előzménnyel:

Éduska és Palkó kettőse, I. felv. – dialógus és ének:

Dialógus (próza):

Palkó: Éduska! Te volnál?
Éduska: Jujj!
Palkó: Ne félj, nem harapok.
Éduska: Tudom… Nem harap, csak tátja a száját.
Palkó: Ha megbántottalak, kis húgom, bocsáss meg…
Éduska Nem haragszom én magára…, dehogy is.
Palkó Segíthetnék?
Éduska Nékem ugyan nem! Inkább szégyellje el magát! Egy ilyen erős fiatalember. Ha én legény volnék, már régen ott lennék Rákóczi táborában, úgy ám! Vak Bottyánnál, Esze Tamásnál a kurucok fövegén sastoll a dísz. Egy szál a közembernek, kettő a tisztnek, három a főtisztnek…
Palkó: Hiszen mennék én, ha tudnám, merre találom a kurucokat.
Éduska: Jó kifogás sose késik…
Palkó: No de…
Éduska: Nem azért mondtam, hogy bántsam. Jó éjszakát!
Palkó: Furcsa jószág vagy te, egyszer még szeretnék találkozni veled.
Éduska: Majd ha magán is sastoll lesz, addig…
Palkó: Addig?
Éduska: Addig... Jó éjszakát.

Palkó és Éduska kettőse (Ének):

Palkó: Jójszakát, kisleány, a nevem Csínom Palkó,
Szívem tereád olyan régen vár!

Éduska: Jójszakát, jójszakát, az álom ringasson el
Csupa csodaszép messzi cél felé.

Palkó: A hangod akár a bársony – rám borul majd a
Holdsütötte fényes éjszakán.

Együtt: Jójszakát, jójszakát, ha lecsukódik pillánk,
Az álom kapuján ugye gondolsz majd rám?

451   Búbánat • előzmény450 2015-11-18 19:35:59
Kedves Sipi! Köszönetem a jelzett munkádért, fáradozásodért!
450   Sipi 2015-11-18 18:27:50
Búbánat jóvoltából letölthetővé vált Massenet Manon című operájának szövegkönyve innen.
449   Búbánat • előzmény433 2015-10-07 00:15:14
Robert Planquette: A corneville-i harangok

Magyar fordítás: Innocent Vincze Ernő

Henry márki belépője (bariton hangra)

Dalszöveg

Bejártam kétszer a világot, és várt reám ezernyi báj,
Mert végig él sok színes álmot a jó hajós, ha vízre száll.
Bejártam kétszer a világot, azt hittem, csupa rózsa vár!
S tövist találtam, nem virágot.

De mégis- mégis várt néha szép is, kék volt az ég is, és szállt hajóm.
Kalandos szemmel figyelt az ember, s dalolt a tenger áradón.
Itáliában, Algériában, Arábiában, az édes éj,
Ezernyi pálma varázsos álma szívemre szállva zenét mesél.

Sok bűvös esten egyet kerestem, csak arra lestem, hol az a nő.
Akivel végül sorsom megszépül, és együtt indul majd a jövő.
Mert semmi kétség, eljön a szépség, e nagy reménység nagy tünemény.
A nagyvilágban rá nem találtam, most is csak vágyban éget a szív.
Most is csak vágyban éget a szív. A szív…

A messzi tájak, vitorlaszárnyak, bár merre szálljak, őt nem lelem.
Oly régen várom, csak ő az álmom, s ha nem találom, mi lesz velem?!
Csak őt imádom, ölelni vágyom, a boldogságom, csak ő a cél!
Bármerre járjon, én megtalálom, mert minden álmom csak benne él!
448   Búbánat • előzmény447 2015-09-16 22:33:33
Lehár Ferenc: A víg özvegy

A dalszöveget fordította: Mérei Adolf

Grisette-dal (Olga – az 1962-es magyar nyelvű
rádiófelvételen Valencienne – énekli, kórus közreműködésével)

I. vers

Nőikar:
A grisette-nek nincsen párja,
Ezt a sanszát felhasználja…

Valencienne:
…Lolo, Dodo, Jou-Jou, Frou-Frou, Clo-Clo, Margot.

A bulvárról véges végig
Illeg-billeg-billegünk,
Nem baj, ha a nap kialszik,
Fényesebb a szép szemünk.

Nőikar:
Illeg-billeg billegünk,
Billeg-ballag ballagunk,
Innen-onnan, sirren-surran,
Sirren-surran, suhanunk.

Valencienne:
Kis lábunkon kis cipőcske,
Kippen-koppan koppanó,
Férfiszem, ha jő a nőcske,
Libben-lobban lobbanó.

Nőikar:
A grisette-nek nincsen párja,
Ezt a sarmját felhasználja…

Valencienne:
… Lolo, Dodo, Jou-Jou, Frou-Frou, Clo-Clo, Margot.

Nőikar:
La-la-la-la, lalalalalala

Valencienne:
Rittantouri tantirette,
E voila les belles grisettes,
Les grisettes de Paris,
Rittantouri tantiri!

Nőikar:
Rittantouri tantirette,
E voila les belles grisettes,
Les grisettes de Paris,
Rittantouri tantiri!

II. vers

Valencienne:
Vajból van a férfi szíve,
Dibben-dobban dobbanó,
Csábítóan, rá ha nézünk,
Mint a bomba robbanó.

Nőikar:
Dibben-dobban dobbanó,
Libben-lobban lobbanó,
Mint a bomba nyomban-nyomban,
Robban-robban robbanó.

Valencienne:
A fülünkben pezsgős flaskó
Dirreg-durrog durrogó,
Nem szabódunk, kell a csókunk,
Cippen-cuppan cuppanó!

Nőikar:
A grisette-nek nincsen párja,
Ezt a sarmját felhasználja…

Valencienne:
… Lolo, Dodo, Jou-Jou, Frou-Frou, Clo-Clo, Margot.

Nőikar:
La-la-la-la, lalalalala

Valencienne és nőikar:
Rittantouri tantirette,
e voila les belles grisettes,
Les grisettes de Paris,
Rittantouri tantiri!
Rittantouri tantirette,
e voila les belles grisettes,
Les grisettes de Paris,
Rittantouri tantiri!

Refrén újra

Valencienne és a Vegyeskar:

Rittantouri tantirette,
e voila les belles grisettes,
Les grisettes de Paris,
Rittantouri tantiri!
Rittantouri tantirette,
e voila les belles grisettes,
Les grisettes de Paris,
Rittantouri tantiri!
447   Búbánat • előzmény446 2015-09-16 22:28:21

Lehár Ferenc: A víg özvegy

A dalszöveget fordította: Mérei Adolf

Hanna és Danilo kettőse, II. felv.: „Bamba-bamba gyászvitéz”

I. vers

Hanna:
Figyelj, lányom, kedveském,
Jönnek a vitézek,
Lesz-e köztük vőlegény?
Vagy itt hagynak téged.
Figyelj, mert a szemfüles
Férjet kaphat rögtön,
Régi csáb: légy ügyes,
Hagyd a puskát szemben.

Danilo:
Víg mosollyal ajakán csalogatja őt a lány…

Hanna:
Tetszik neki a huszár,
Ezt a vak is látja már!…

Bamba-bamba gyászvitéz,
Ki a lányra rá se néz.
Nem kell neki angyal,
Lova tova nyargal.
Bamba-bamba gyászvitéz.
Hoppla, hoppla, hoppla-hó!
Hoppla, hoppla, hoppla-hó!
Felsír a kis angyal,
Lova tovanyargal,
Bamba-bamba gyászvitéz!

II. vers.

Hanna:
Figyelj, nézd csak visszatért,
Most bagóért táncol.
Szóval-szemmel egyet kér,
Lova is viháncol.
„Kár a gőzért, kis koma!”
– szól a lányka imigyen.
Nem hat rá, ki ostoba,
Férjhez menne szépen.

Danilo:
Illeg-billeg a huszár,
Teremtette, ó de kár,
Víg mosollyal ajakán
Lóvá tette őt a lány!

Hanna:
Bamba-bamba gyászvitéz,
ki a lányra rá se néz…

Együtt:
…Nem kell neki angyal,
Lova tova nyargal.
Bamba-bamba gyászvitéz/Ó, de, ó, de/ gyászvitéz
Hoppla, hoppla, hoppla-hó!
Hoppla, hoppla, hoppla-hó!
Felsírt a kis angyal,
Lova tovanyargal,
Bamba-bamba/Ó, de, Ó, de/ gyászvitéz!

Hanna:
Felsírt a kis angyal,
Lova tovanyargal,
Bamba-bamba gyászvitéz!
446   Búbánat • előzmény345 2015-09-16 22:24:45
A 345. sorszám alatt leírt dalszöveget megismétlem, annak egy másik változatát a Rádió Dalszínháza 1962-es stúdiófelvétele alapján:

Lehár Ferenc: A víg özvegy

Magyar szöveg: Mérei Adolf

Pavillon-duett, II. felvonás:

Valencienne:
Szegény fiú!

Rosillon:
Megöl a kínom!

Valencienne:
Meggyógyítom! Megházasítom!
Az özvegyet, uram, ma még eljegyzik.

Rosillon:
Ez a beszéd szívem halálra sebzi!

Valencienne:
Nem mondanék ma nemet én. Nem volnék már régen gyáva,
ha nékem a gyűlölt erény nem állna mindenütt utamba.

Rosillon:
Lemondjak rólad, boldogságom!

Valencienne:
Van még annyi nő a világon.

Rosillon:
Én a tiéd, te az enyém!

Valencienne:
Ne gondolj rá! Hiú remény!

Rosillon:
Egy csókot kérek!...

Valencienne:
Uram, ez erőszak!...

Rosillon:
Ne félj! Nem bántlak én!...

Májusban nyílnak a rózsák!
Oly dúsan, színesen.
Szerelem szép virága
Kinyílt a szívemen!

A lelkem rózsafája,
Te vagy, te drága lény!
Az égnek boldogsága,
Mint álom száll feléd!

És most tőled el kell válnom?
A boldogság csaló?
Csak délibáb volt álmom?
S a rózsa hervadó?

Szemed tüzének reménye,
Győzött száz bajon!
Hogy összeforr majd vélem
Az én kis angyalom!

Hogy összeforr majd véled
Az én kis angyalom!

Valencienne:
Úgy félek!...

Rosillon:
Angyalkám!...

Valencienne:
Ó, hagyjál! Hagyj! Különben elhagy a józanész!

Rosillon:
Búcsúra: egy csókot! Ajkad nyújtsd felém!...

Nézd! Ez a kicsi pavillon,
Csupa titok ez a hely itt benn!
Nézd! Ez a kicsi pavillon,
Nem fecseg ki semmit sohasem!

Félhomálya véd,
Csak a vágy lángja ég!
Nézd! Ez a kicsi pavillon,
Üdvöket ígérget csábítón!

Valencienne:
Ó, érzem, remegek itt, de nyomban..

Rossillon:
Jó ez a kicsi pavillon!...

Együtt:
Félhomálya véd,
Csak a vágy lángja ég!
Nézd! Ez a kicsi pavillon,
Üdvöket ígérget csábítón!
445   Búbánat • előzmény444 2015-09-15 12:59:00
Kálmán Imre: A csárdáskirálynő

Szilvia belépője: "Hajhó, hajhó…"

Magyar szöveg: Gábor Andor

Hajhó,hajhó...
Messze délen zordon hegyek ölén...
Hahó,hej, hó,hej...
Ott születtem,onnan jövök el én...
Hol az ég sűrű hava hull,
s a gyopár allatta kivirul...
Hejhó,hahó,hej!
Ott a lány csóktól pirul!
Hogyha szívem kéred tőlem,
jól vigyázz babám
Azt ne hidd,hogy hű szerelmem játékszer csupán
Hogyha csak mulatni vágyol
engem elkerülj,vigyázz!
Kérd a csókot más leánytól,
szedd a mézet más virágtól,
évelem ne kezdj,velem ne játssz!
Hej rózsám már odább mehetsz!
Hej,rózsám elmehetsz!
Bánom is én, hogy száz csókot összeszedsz,
ha már nem engem szeretsz!
444   Búbánat • előzmény443 2015-09-15 12:56:08
Kálmán Imre: A csárdáskirálynő

„Egy a szívem, egy a párom” – Szilvia és Edvin kettőse, I. felv.

Magyar szöveg: Gábor Andor

Edvin:
Téged szeretlek én! Csak érted ég a szívem rég!
A szerelem furcsa jószág, a szerelem egyszer súlyt.
Ha kikerült eddig, lám, most rajtam a sor, engem gyújt.
Csitítom a szívem, hagyd el nyomban, minek ez a roppant hév?
Kicsúfol a szívem, s jobban dobban, dobogása, mint egy név.

Szilvia:
E név miért az én nevem, ezt mondja meg nekem!

Edvin:
Ha tudnám, én megmondanám, de ezt a szív sem tudja ám, mert
Egy a szívem, egy a párom,
Boldogságom tőle várom.
Más leánytól még az édes csók sem kell!
Egy a párom, egy a szívem
Egyet tud, szeretni híven!
Nála nincsen szebb!
Nincs nála senki édesebb.

Szilvia:
Csak ügyelni, mert nem biztos, hogy igazi tűz e láng.
Kialudna gyorsan, és ez szomorúan hatna rám.
Mi marad a tűzből, hogyha végül hunyorog a kis parázs?
Mi marad a forró üdvösségből? Kicsi hamu, s tán mi más.

Edvin:
Ne lágy ilyen bölcs angyalom,ez nem jó alkalom!

Szilvia:
Most azt mondod még, hogy szeretsz, de holnap estig elfeledsz, mert
Egy a szívem,egy a párom
Boldogságom tőle várom.
Más legénytől még az édes csók sem kell!

Együtt:
Egy a párom,egy a szívem
Egyet tud, szeretni híven!
Nála nincsen szebb!
Nincs nála senki édesebb.
443   Búbánat • előzmény442 2015-09-15 12:54:15
Kálmán Imre: A csárdáskirálynő

„Jaj, cica…” – Bóni dala és együttes, I. felv.

Magyar szöveg: Gábor Andor

I. vers:

Hányszor mondtam már magamnak,
Nézd ezt nem szabad!
Hagyd a nőket abba már,
Mért vagy oly szamár?!

Mit törődsz te azzal,
hogy száz lány szív megszakad?
Megvigasztalódnak ők,
Nem hallnak bele!

Hogy mit szólnak majd a nők,
Hát mit törődsz vele?
S újra jött egy csak egy még,
És a szívem újfent ég, mert...

Refrén:
Jaj, cica eszem azt a csöpp kis szád.
Nélküled még a mennyország is fád.
Nem megyek egyedül oda,
Nem hagylak el, nem én soha!

Jaj, cica eszem azt a csöpp kis szád.
Nélküled még a mennyország is fád.
Ha ülök is a mennybe,
Te cica csak üzenj be,
Érted kiugrom cicám!

II. vers

Hányszor mondtam már magamnak,
Most megházasodsz!
Ezzel minden rendbe jő,
Majd vigyáz a nő!

Hogyha látsz egy szoknyát,
Attól meg ne zavarodj!
Mind a mellett ez se ment,
Jaj de bús rege!

Egész asszony, regement
Jár a szívembe be.
Erről már le nem szokom,
Nők fülébe csak súgom, hogy...

Refrén: Jaj, cica eszem azt a csöpp kis szád…. Stb. és újra megismételve..!
442   Búbánat • előzmény441 2015-09-15 12:02:41
Kálmán Imre: A csárdáskirálynő

„Emlékszel még…” - Szilvia és Edvin kettőse, II. felv:

A dalszöveget Gábor Andor eredeti fordítása nyomán Innocent Vincze Ernő írta (a Kellér Dezső – Békeffi István-változat, 1954.)

Edvin:
Mi ketten azért jóbarátok maradunk, ugye?

Sylvia: Persze. Jó barátok.

Edvin: És az a bizonyos este az Orfeumban? A legutolsó. Az is csak egy álom volt?

Sylvia: Csak, csak egy álom.

Edvin: De szép álom. A legszebb álma életemnek.

Sylvia: Pohár csengett, zene zengett, körös-körül tánc kerengett, oly gyönyörű nóta szólt.

Edvin: Inkább álom, mint valóság, babér erdők, piros rózsák, a jókedvem szikrát szórt.

Sylvia: Elfeledni mégsem tudnám, bár tréfa volt a házasság, friss koszorú volt a hajamban, mirtusz ág, mirtusz ág volt.

Edvin-Sylvia: Mondd, ami olyan régen elmúlt nem jöhet vissza többé már?

Sylvia: Nem, ami benne szép volt, azért mégis kár, igazán kár.

Edvin:
Emlékszel még, jut még eszedbe a múltunk?
Szép volt, de szép, minden perc üdvöt kínált.
Emlékszel még, egymás szívére borultunk.
Emlékszel rá? Emlékszel még?
Bűbájos álom, de szép! Szép volt, de szép!
Egymásra csak rátaláltunk, máris mindörökre váltunk.
Férjhez mentél, angyalkám!

Sylvia: Boldogságod mástól várod! Ma már te is úgy találod, okosabb, hogy így van tán?

Edvin: Mindent a kockára dobtál! Mily' hamar jött a változás! A bűnöm az, hogy szerettelek, semmi más, csak az, semmi más!

Sylvia: Lásd, abból, ami messze el szállt, már alig egy kis emlék él.

Edvin: Mind tavaszi volt a virágunk, s jött a tél, szomorú tél!

Sylvia:
Emlékszel még, jut még eszedbe a múltunk?
Szép volt, de szép, minden perc üdvöt kínált.
Emlékszel még, egymás szívére borultunk.

Sylvia-Edvin: Emlékszel rá? Emlékszel még? Bűbájos álom, de szép! Szép volt, de szép!

Syliva:
Ilyen könnyű kis regény, hidd el, száz van!
Ilyen szörnyű lányregény minden házban!
Ilyen könnyű kis regény rám nem hathat,
Legfeljebb ha megkacagtat!
Tra-la-lalalalala, megkacagtat,
Tra-la-lalalalala, rám nem hathat!

Edvin-Sylvia:
Ilyen könnyű kis regény, hidd el, száz van, minden házban, ily' regény!
Emlékszel rá? Emlékszel még? Bűbájos álom, de szép, ó, de szép volt, de szép!
441   Búbánat • előzmény440 2015-09-15 12:00:50
Kálmán Imre: A csárdáskirálynő

„Hajmási Péter, Hajmási Pál…” – Szilvia, Bóni, Feri bácsi jelenete, III. felvonás

A dalszöveget Gábor Andor fordítása nyomán Innocent Vincze Ernő írta.

A Kellér Dezső – Békeffi István-változatban, 1954. – Cecília, Feri bácsi, Miska főpincér éneklik az I. felvonásban

I. vers

Nem él jobban Kínában sem a kínai császár,
Mint mikor a szívemre a búbánat rászáll.
Magamat nem nyúzatom, szívemet sem zúzatom,
Három veder pezsgő mellé csak a cigányt hozatom,
Ha mulatós kedvem támad, csak ezt húzatom!

Refrén:
Hajmási Péter, Hajmási Pál,
A barométer esőre áll.
Ne búsulj rózsám, mert az egy garast sem ér,
Ne búsulj lesz még szőlő,l esz még lágy kenyér…
Hajmási Péter, Hajmási Pál,
A barométer nem imponál!
Húzatom agyba-főbe, beugrom a nagybőgőbe,
Hajmási Péter, Pityke Pál!

II. vers:

Józan fejjel nem jó nézni, hogy mulatnak mások,
Ha jó kedvem támad akkor jól be pityizálok.
De akár mennyit iszom is, józan vagyok vígan is.
Nem szököm meg a cheh elől és amikor elmegyek,
Odahívom önmagamat, Miska fizetek!

Refrén: Hajmási Péter, Hajmási Pál!…stb.

III. vers:

Ne húzd, hogy a szerelemnek boldogság a vége,
Ne húzd, hogy a szerelemért hűség jár cserébe.
Húzd, hogy hervad a virág, húzd, hogy komisz a világ.
Húzd el azt, hogy rosszul jár a lány, ha csókért szívet ád,
Húzd el, hogy a szerelem csak csalfa délibáb…

Refrén: Hajmási Péter, Hajmási Pál!…stb.


Ideírom Gábor Andor eredeti versszövegét is:

I. vers:

Nem él jobban Kínában sem a kínai császár,
Mint mikor a szívemre a búbánat rászáll.
Magamat nem nyúzatom, szívemet sem zúzatom,
Három vödör pezsgő mellé csak a cigányt hozatom,
Ha csikorgós kedvem támad, ezt elhúzatom!

Refrén:
Hajmási Péter, Hajmási Pál,
A barométer esőre áll.
Ne búsulj rózsám, mer’ az egy garast sem ér,
Ne búsulj lesz még szőlő, lesz még lágy kenyér…
Hajmási Péter, Hajmási Pál,
A barométer nem imponál!
Húzatom agyba-főbe, beugrok a nagybőgőbe,
Hajmási Pityke Péter Pál!

II. vers:

Ne húzd, hogy a szerelemnek boldogság a vége,
Ne húzd, hogy a szerelemért hűség jár cserébe.
Húzd, hogy hervad a virág, húzd, hogy komisz a világ.
Húzd el azt, hogy rosszul jár a lány, ha csókért szívet ád,
Húzd el, hogy a szerelem csak csalfa délibáb…

Refrén: Hajmási Péter, Hajmási Pál!…stb.

III. vers:

Gyere, rózsám, gyújtsál gyertyát,
Vagy gyújts meg a villanyt.
Hadd tudja, hogy szép embert lát, aki reám pillant.
Hogy ki vagyok, azt se nézd,
Hoztam egy zsák apró pénzt,
S ha csókot, amit kérek,
Stantepante megadod,
Veszek neked cigarettát, kettő darabot.

Refrén: Hajmási Péter, Hajmási Pál!…stb.
440   Búbánat • előzmény439 2015-09-15 11:51:32
Kálmán Imre: A csárdáskirálynő

„Húzzad csak kivilágos virradatig” - együttes, III. felvonás.

Dalszöveg fordítása: Martos Ferenc

(Eredetileg A kiskirály című operett betétdala volt, de a Zsuzsi kisasszonyból átemelt „Jaj, mamám!” - Martos Ferenc-Bródy Miksa szövege - refrénjével is ismert…)

I. vers

Sose búsulj kis galambom, add ide kezed!
Rendes szokás ami köztünk bekövetkezett!
Isten áldjon tubicám,
Néha-néha gondolj rám,
Húzasd el a cigánnyal a nótámat!
Ne rágja na szívedet a búbánat!

Refrén:
Húzzad csak kivilágos virradatig,
Húzd, míg a szívemben is hajnalodik!
Míg el nem felejtem a csalfa babám,
Húzd csak, húzd csak az én nótám!

II. vers

Volt szeretőm, de már nincsen, faképnél hagyott!
Bánatomban mit csináljak? Lumpolok nagyot!
Tíz kocsmába bemegyek,
Száz icce bort lenyelek,
Száz szál gyertyát felgyújtatok, annyi szent!
Úgy siratom ezt a gonosz hűtelent!

Refrén: Húzzad csak….stb.

III. vers

Ki a legény a csárdában? Magam vagyok, hukk!
Akire én rákiáltok, azt se´ mondja: mukk!
Bár a nőknek bedűlök, a hűségre fütyülök,
Aki megcsal, azt én el nem átkozom,
Érte megyek, össze-vissza csókolom.
Jaj-jaj-jaj!

Refrén: Húzzad csak….stb.
439   Búbánat • előzmény123 2015-09-15 11:49:11
Kálmán Imre: A csárdáskirálynő

„A jányok, a jányok, a jányok angyalok!”

A dalszöveg Gábor Andor fordítása (Kellér Dezső – Békeffi István-változat, 1954.)

I. vers

Bűnösök vagyunk mi, mert éjszakázgatunk mink,
S nem vonz bennünket tízkor még az ágy!
Ó, e romlott város, erkölcseinkre káros,
S az ellenállás szívünkben be lágy…

Hogyha új leány van, az Orfi műsorában,
Mi már előre érte lángolunk!
Ó, be finom itt a helyzet, csók, kacaj, meg tarka tánc!
És a jány mind könnyű szerzet, még mit is kívánsz?

Korunkat elfeledjük, egyéb bajunkkal együtt!
Mihelyt a jány, a kis zsivány,
A táncra hív, mi nyomban táncolunk!

Refrén:
A jányok, a jányok, a jányok angyalok,
A férfakkal csak komédiáznak!
A jányok szerelme nem egyszerű dolog,
A jányok a csóktól csak ritkán fáznak!
A jányok, a jányok, a jányok angyalok,
Az oltárhoz nem szaladnak véled!
Új műsorhoz új férfi kell,
Ezt ők sosem felejtik el.
Gyerünk, gyerünk, gyerünk, mert gyors az élet.

II. vers

Élek itt a bűnben, aránylag még jó színben,
Sőt azt is mondhatnám, hogy boldogan!
Itt a lét csak látszat, itt minden ember játszhat,
Szerelmi hőst ha erre kedve van!
Itt egy kis bűvészet, az egyszersmind művészet,
Ezt érdemes jól megtanulni ám!
Itt unatkozás kizárva, ez egy nagyszerű világ,
Nem lehetsz itt sosem árva,és a bűn se rág.
És ahhoz még a legfőbb, itt vannak mind a nett nők.
Mind vár reád, mind csókot ád,
Itt mind aranyos, gyönyörű szép lány!

Refrén:
A jányok, a jányok, a jányok angyalok….stb.

438   Búbánat • előzmény437 2015-09-08 23:43:08
Pontosabban: Harsányi Zsolt magyar fordításának felhasználásával új dalszöveget írt az operetthez Erdődy János.
437   Búbánat • előzmény436 2015-09-08 23:36:01
Lehár Ferenc: Giuditta

A dalszöveget fordította Harsányi Zsolt verse nyomán Erdődy János

Octavio dala (No. 11.)

A szíved titka furcsa rejtély!
Két ember találkozik egyik nap
és összeforr a sorsuk végleg.
És az, aki csak önmagának élt,
Most csak másnak élhet.

Ó, te vagy a napfény!
A ragyogás az égbolt kékjén.
Ha te nem vagy velem,
Oly üres a nagyvilág.
Az égen felhők, és
Elhervad száz virág!
Ó, te vagy a napfény!
Te vagy a tűz a szívem mélyén!
Az életem tiéd és a szíved már enyém!
Közös a sorsunk, mert szeretlek téged én!
Mikor az időnk üzeni nékünk:
Itt az idő, most ez az óra szerelemé!
Elmondom halkan, varázsos dalban.
Rajongva száll a szerenád szíved felé!
Egyetlen nő! Gyönyörű nő!
Nincs rá szebb szó:
Te vagy a napfény!
A ragyogás az égbolt kékjén.
Ha te nem vagy velem,
Oly üres a nagyvilág.
Az égen felhők, és

Elhervad száz virág,
Ó, te vagy a napfény!
Te vagy a tűz a szívem mélyén!
Az életem tiéd és a szíved már enyém!
Szeretlek én! Te vagy a szép napfény!
436   Búbánat • előzmény216 2015-09-08 23:34:27
Lehár Ferenc: Giuditta

Bevezető, Anita és Pierrino kettőse, No.7.

A dalszöveget fordította Harsányi Zsolt verse nyomán Erdődy János

Pierrino:
Egy barna fiú, barna lányka, szívük gazdag, fénykép nincs.
Most indulunk a nagyvilágba, és szerelmünk drága kincs.
Hát vándoroljunk, hív a napsugár!
És énekeljük friss dalunkat már!

Anita:
Csak peng és zeng a mandolinunk, kedvünk jó, a nóta víg.
Kit életünkkel felvidítunk, mily réges rég garast sem ér.
Már száll az ének, táncra perdülünk!
És minden ember énekel velünk!

Együtt:
Mindig minden egyre megy, egyre megy, egyre megy. Csak az út völgybe kanyarog, vagy ha hegyre megy! Csak azt mondom, te neked, te neked, te neked, bármikor ér, ne veszítsd el a kezedet!

Anita: Hidd el azt, hogy szép az élet, és ne bántson bánat téged.

Pierrino:
Egyet mondunk folyvást néked:

Együtt:
Mindig minden

Anita:
Egyre megy

Pierrino:
Egyre megy

Anita:
Egyre megy

Pierrino:
Egyre megy

Anita:
Egyre megy

Pierrino
Egyre megy

Együtt:
Ha az út völgybe kanyarog, vagy ha hegyre megy!

Refrén

Együtt:
Mindig minden

Anita:
Egyre megy

Pierrino:
Egyre megy

Anita:
Egyre megy

Pierrino:
Egyre megy

Anita:
Egyre megy

Pierrino
Egyre megy

Együtt:
Ha az út völgybe kanyarog, vagy ha hegyre megy!

Anita:
Hegyre megy

Pierrino:
Hegyre megy

Anita:
Hegyre megy

Pierrino:
Hegyre megy

Együtt:
Egyre megy!
435   Búbánat • előzmény434 2015-09-08 23:30:53
Robert Planquette: Rip van Winkle

A dalszöveget fordította Romhányi József (1968 – a rádiófelvétel számára)

Visszhang-dal /Rip/

Nem! Nem! Nem! Nem!
Ki fél, annak vége!
Ki tétova, még soha nem nyert.
Hát vágj bele végre!
Nem nyerhet, csak az, aki mer!
Nem nyerhet, csak az, aki mer!

Szólj, visszhangozz! Nézegess széjjel!

Kórus:
-...széjjel.

Rip:
Mondd, rejt-e kincset a hely?

Kórus:
-...a hely.

Rip:
Mi ad erőt az ember szívének?

Kórus:
-...szívének.

Rip:
Félek!

Kórus:
- ...félek.

Rip:
Trallalala – lalallala- lallalala

Kórus:
- ...Lallalala

Rip:
Trallalala – lalallala- lallalala

Kórus:
- ...lallalala

Rip:
Trallallala, Trallalala,Trallalala, lalallala- lallala

Kórus:
- ...lallalala.
434   Búbánat • előzmény67 2015-09-08 23:27:43
Robert Planquette: Rip van Winkle

A dalszöveget fordította Romhányi József (1968 – a rádiófelvétel számára)

Rip bordala (bariton hangra; km. kórus)

Nem sörre szomjas most a gégém!
Bár akad más a pince mélyén…
Ma olyan tüzes borra vágyom!
Nem is terem földi tájon…
Csak bort is tölts!
Csak bort is tölts!
Hozz bort!… hozz bort!…hozz bort és tölts!
A bort a, bort a, bort a… tölts!
Ettől gyúl fel a gégém!
Jó bor a pince mélyén…
Sokszor koccint a bölcs…
Hozz bort! Sorra tölts!

Kórus:
Ettől gyúl fel a gégém,
Jó bor a pince mélyén,
Sokszor koccint a bölcs...
433   Búbánat • előzmény332 2015-09-08 23:17:45
Újra leírtam ezt a dalszöveget, ami korábban tele volt „szarvashibákkal”, de „tiramisu” fórumtársunk szakavatott ismerete (lásd 326-332 sorszámoknál) segített kijavítani:

Robert Planquette: A corneville-i harangok

Magyar fordítás: Innocent Vincze Ernő

Harangdal – I. felvonás (szoprán hangra és kórusra)

1. vers

Germaine:

Régi hagyomány, hogy bátor jó vitézek
Laktak hajdanán a várban odafent.
Lakoma után, a dalra-táncra készek,
De hajnalban valamennyi harcba ment.
Szerették a kardot, s ha, szép szóra hajlott,
Szerették a lányt, ki édes csókot ád.
Örömre vagy gyászra, messzi híradásra,
Meghúzták az ősi vén harangokat!

Kórus:
Meghúzták az ősi vén harangokat!

Germaine:

Bim-bam, bim-bam, bim-bam, bim-bam, bim-bam – bum
Fenn a vártoronyban, vígan cseng a hang.
Bim-bam, bim-bam, bim-bam, bim-bam, bim-bam – bum
Belezendül, kondul a nagy harang.

Kórus: Belezendül….. bim-bam….

Germaine:

Bim-bam, bim-bam, bim-bam, bim-bam, bim-bam – bum
Fenn a vártoronyban, vígan cseng a hang.
Bim-bam, bim-bam, bim-bam, bim-bam, bim-bam – bum
Komoly hangon belecseng, kong a nagy harang.

Kórus:
Bim-bam, bim-bam, bim-bam, bim-bam, bim-bam – bum
Fenn a vártoronyban, vígan cseng a hang.
Bim-bam, bim-bam, bim-bam, bim-bam, bim-bam – bum
Komoly hangon belecseng, kong a nagy harang.


2. vers

Germaine:

Üres már a vár. Nem laknak ott, csak árnyak.
Vén kísértet vár, mit hoz az idő.
Uruk messze jár, nem szólnak a harangok,
Néma mindahány, akár a sziklakő.
De a mendemonda mégis csak azt mondja,
Lesz nagy ünnepség ott fenn és itt alant.
Minden baj elhárul, megjön az új várúr.
S megszólal magától majd a vén harang.

Kórus: S megszólal magától a vén harang.

Germaine

Bim-bam, bim-bam, bim-bam, bim-bam, bim-bam – bum
Fenn a vártoronyban, vígan cseng a hang.
Bim-bam, bim-bam, bim-bam, bim-bam, bim-bam– bum
Megszólal magától a vén harang.

Kórus: Megszólal… Bim-bam…

Germaine:

Bim-bam, bim-bam, bim-bam, bim-bam, bim-bam – bum
Fenn a vártoronyban, vígan cseng a hang.
Bim-bam, bim-bam, bim-bam, bim-bam, bim-bam – bum
Komoly hangon belecseng, kong a nagy harang.

Kórus:
Bim-bam, bim-bam, bim-bam, bim-bam, bim-bam – bum
Fenn a vártoronyban, vígan cseng a hang.
Bim-bam, bim-bam, bim-bam, bim-bam, bim-bam – bum
Komoly hangon belecseng, kong a nagy harang.
432   Búbánat • előzmény431 2015-09-06 17:54:55
Lehár Ferenc: A cárevics

Magyar szöveg: Kulinyi Ernő

Volga-dal (Aljosa, a cárevics dala, II. felv.):

Egyedül! Újra egyedül!
Magam mint mindig!
Az ifjúságom elrepült!
A szív magánya vesz körül.
Úgy fáj e bús, e zord magány,
Aranykalitka ez csupán!

A Volga vizénél őrszem áll.
Mint fészkét őrző sas madár.
A pusztaságon éj és csend!
Nincs holdsugár, se csillag fenn.
Mozdulatlan néma táj.
Kozáklegény szíve fáj.
Mert a szív megérti ez mit jelent.
Ha az ember elhagyott,
Így zokog, így eseng:

Nézz rám az égből, teremtő Atyám!
Úgy vágyom már én is egy szív után!
Trónod körül annyi angyal vidul!
Kérek egyet az én páromul!
Trónod körül annyi angyal vidul!
Küldj le egyet az én páromul!

Nézz rám az égből, teremtő Atyám!
Úgy vágyom már én is egy szív után!
Trónod körül annyi angyal vidul!
Küldj le egyet az én páromul!
431   Búbánat 2015-09-06 17:53:56
Lehár Ferenc: A cárevics

Magyar szöveg: Kulinyi Ernő

„Napolitana” (No.14.) - Szonya és Aljosa (a cárevics) szerelmi kettőse, III. felv.

Aljosa, a cárevics:
Napfény, te szellő, a könnyű szélben zúgva zengő,
Hullám, a vízen, te ringass lágyan és szelíden.
Kerengő- merengő, volnál te az új szép tükör!
Ó, mondd meg, ha kérlek, a kétség árnya miért gyötör?

Szonya:
Miért, miért van egyszer csak egy évben nyár?
Miért repül szerelmünk, mint a gyors madár?
Miért, hogy még a legcsodálatosabb csókos álmaink…

Együtt:… hogy utána már válni kell megint!

Miért, miért is hervad úgy a rózsaszál?
Miért, hogy nem süt mindig ránk a napsugár?

Aljosa:
Ne kérd, mit rejt a végzet, csak szeress!
És várhatod, ne kérdezz!
Csak szeress, ne kérd, miért.
Te csak szeress, szerelmem, és ne kérd.
Ne kérd, ne szólj!
Örülj, és szeress, várlak ott, csak várj!

Miért, miért van egyszer csak egy évben nyár?
Miért repül szerelmünk, mint a gyors madár?

Szonya:
Ne kérd, mit rejt a végzet, csak szeress!
És bánatod nem érzem!

Aljosa:
Ne kérd!

Szonya:
Ne szólj!

Együtt:
Örökké várok rád, csak szólj, csak szólj/várj
430   Ardelao • előzmény429 2015-09-06 10:44:32
Sajnos! Így igaz!
429   Búbánat • előzmény428 2015-09-06 10:42:42
Hát igen: a bemutató és a további előadások nagy "ágyúi" , színpadi egyéniségei voltak ők...Ahogy jóval később, a Mágnás Miska filmben is "tobzódtak" a kiválóságaink... Rég volt-elmúlt. Aranykor volt...
428   Ardelao • előzmény426 2015-09-06 10:37:20
Nemcsoda! Fedák Sári és Rátkai Márton egymást múlta felül benne. Azután még ott volt Király Ernő és Lábass Juci. Az id.Latabár Árpádról nem is beszélve.
427   Búbánat • előzmény426 2015-09-06 10:36:08
...ki-ki kedvére dudorászhatja - váltogatva a szövegvariánsokat!
426   Búbánat • előzmény425 2015-09-06 10:30:05
Milyen jó! Ebből is látszik, milyen sikere volt a dalnak...
425   Ardelao • előzmény424 2015-09-05 17:23:38

Kezemben van a Színházi Élet 1916.12-ik, „Mágnás Miska” különszáma.
Ott még az alábbi dalszövegek találhatók:

A cigánynak nem kell szappan, (Miska)
Kotlós tyúkból nem lesz kappan,
Krinolinból nem lesz jáger,
Nyúlból nem lesz hózentráger.

Csiribiri…..

Kétszer kettő az nem három, (Miska)
Új esztendő nincsen nyáron,
Mert ha újév nyáron vóna,
Pünkösd hétfő kedden vóna.

Csiribiri…...

Szoldaszappan nem parfényes, (Miska)
Marcsa grófnő jaj de kényes,
Hogyha úri népek nézik,
Kékítővel fösti képit.

Csiribiri…..

A birkának van négy lába, (Marcsa)
Mégsem jár tánciskolába,
Kendnek nincs csak két ballába,
Mégis egyre táncot járna.

Csiribiri……

Eccer vót egy büszke bóha, (Marcsa)
Úgy tett mintha birka vóna,
A birka csak egyet mukkant,
És a bóha ketté pukkant.

Csiribiri…..

Hogy finom ember lehessek, Miska)
Noncsalance néked tessek,
Úgy bánok aztán a lóval,
Nem mosom csak otkolonnyal.

Csiribiri…….

Elnézést a kiegészítésért. Nekem is nagy kedvencem ez az operett. Főleg, a jól sikerült filmen.

424   Búbánat • előzmény351 2015-09-05 15:11:12
Az alábbiakban a Mágnás Miskából a „Csiribiri, csiribiri kékdolmány” dalszövegnek a két változatát közlöm le itt: az eredeti, színpadiét és az átdolgozott, filmre írtét.

Szirmai Albert – Gábor Andor: Mágnás Miska

„Csiribiri, csiribiri kékdolmány”

Eredeti – színpadi – változat szövegét Gábor Andor írta


Marcsa:
Cifra szűre nincsen lónak
Kocsis nem való gerófnak
A geróf csak fittyent rája
S ő a kantárt pucoválja.

Ref.
Csiribiri, csiribiri kékdolmány,
A gróf kendre fittyet hány,
Csiribiri, csiribiri kékdolmány,
Ilyet, milyet, fittyet hány.

Miska:
Felmászott a nyúl a fára,
Eccer ment el a bálba, Sára
Három krajcár nem száz pengó,
Hű, be kár, hogy bálba ment ő

Ref.
Csiribiri, csiribiri kékdolmány…

Marcsa:
Szeptemberből október lesz,
Novemberből december lesz
Decemberből január lesz
A Miskából nagy szamár lesz

Ref.
Csiribiri, csiribiri kékdolmány…

Miska:
Három galamb, meg egy veréb,
Ez a Marcsa néha be szép!
De ha járni kezd a szája,
Hű, de csúnya a neszpája!



Szirmai Albert – Gábor Andor: Mágnás Miska

„Csiribiri, csiribiri kékdolmány”

A filmváltozat számára a szöveget írta: Békeffy István és Kaszó Elek

Pixi:
A rangomra sokat adok
És mivel én egy gróf vagyok,
Előfordul hébe-korba,
hogy magammal sem állok szóba

Ref.
Csiribiri, csiribiri kékdolmány,
A gróf kendre fittyet hány,
Csiribiri, csiribiri kékdolmány,
Ittyem, pittyem, fittyet hány.

Marcsa:
A modorom olyan finom,
Hogy már én magam sem bírom,
Így szól hozzám, aki meglát:
Csókolom a szilvupléját!

Ref.
Csiribiri, csiribiri kékdolmány…

Mixi:
Kutyából nem lesz szalonna,
A suszterból primadonna,
Szalmalángból nem lesz kráter,
Nyúlból nem lesz hózentráger!

Pixi: Ha-ha-ha

Mixi: Hülye!

Pixi:
Hülye vagyok, én belátom,
És ez itten, a barátom.
De egyre azért büszke vagyok,
Hogy kettőnk közül, ő a nagyobb!

Ref.
Csiribiri, csiribiri kékdolmány…
423   Búbánat • előzmény422 2015-09-03 16:29:05
Leo Fall: Az elvált asszony

Dalszöveget fordította: Szabó Miklós

Hálókupé-dal (No.4.)

I.
Az utazás, kérem, az szép dolog,
Az ember a vonaton messze robog.
S hogy éje se teljék gyötrelmesen,
Egy nagyszerű ötlet a sötét egen!
Mert bizony a döcögés
Csak zörög, de nem visz az álom elé.
És ülve pedig nem mindenki tud.
Egy akrobatát is megőrjíteni tud.
Hát, mit lehet itt mást kívánni?
Meggondolhatja bárki!
Egy ringató kis ágy,
Ezért emészt a vágy!

Hálókupé, hálókupé, csak lennél bár enyém!
Az álmaim boldogság ködén a világra vágyom én!
Hálókupé, hálókupé, csak lennél bár enyém!
Mint boldog, jó útitárs, elalszom én!

II.
A hálókupéban a gond messze tűnt,
Ha tetőtől talpig levetkezhetünk.
S ha bebújtunk már a dunna alá,
Már vihet a vonatunk akárhová!
A kerekek zenéje altató,
A hálókupéban aludni, de jó!
Míg robog a vonat a váltókon át,
Én elalszok szépen, és jó éjszakát!
Hát, mit lehet itt mást kívánni?
Meggondolhatja bárki!
Egy ringató kis ágy,
Ezért emészt a vágy!

Hálókupé, hálókupé, csak lennél bár enyém!
Az álmaim boldogság ködén a világra vágyom én!
Hálókupé, hálókupé, csak lennél bár enyém!
Mint boldog, jó útitárs, elalszom délelőtt én….
 
Műsorajánló
Mai ajánlat:
Nincs mai ajánlat
A mai nap
született:
1937 • Vladimir Ashkenazy, zongorista, karmester
1944 • Rozsos István, énekes
elhunyt:
1971 • Louis Armstrong, jazz-muzsikus (sz. 1901)
1973 • Otto Klemperer, karmester (sz. 1885)