vissza a cimoldalra
2020-06-03
részletes keresés    Café Momus on Facebook rss
Bejelentkezés
Név
Jelszó
Regisztráció
Legfrissebb fórumaink
Olvasói levelek (11497)
A csapos közbeszól (95)

Bartók Rádió (774)
Pantheon (2648)
Mi újság a Magyar Állami Operaházban? (62175)
Operett, mint színpadi műfaj (4318)
A MET felvételei (462)
Kolonits Klára (1175)
Franz Schmidt (3610)
Kemény Egon zeneszerző (Wien, 1905 - Budapest, 1969) (1952)
Operett a magyar rádióban (1949-től napjainkig) (3898)
Momus-játék (5850)
Nemzeti Hangversenyterem - és más helyszínek (4594)
Házy Erzsébet művészete és pályája (4811)
Hozzászólások a Momus írásaihoz (7358)
Kimernya? (3638)
Társművészetek (1717)
Opernglas, avagy operai távcső... (20488)

Fórumok teljes listája
Impresszum

megjelenteti:
Café Momus Egyesület
adószám:
18240531-1-43

apróhirdetés feladása:

Fórum - Opera, operett, dalciklus, librettók, szövegkönyvek, versek (Búbánat, 2005-10-18 09:20:23)

   
622   Búbánat 2020-05-05 22:57:26

Múltidéző

1926-03-21 / 59. szám
/Világ/

A híres Lili-keringőt nem Bánffy György báró írta, hanem Bánfi Sándor pesti zenetanár

(A Világ tudósítójától.)  Március húszadikán éjjel Bajor Gizi ajkáról csendül fel a Lili-operett édesbús keringője, az a leheletszerű múltszázadvégi érzékiségtől átfűtött dallam, amelyet Hegyi Aranka és Küry Klára megvesztegető művészete csaknem teljes három évtized legnépszerűbb áriájává avatott. A Nemzeti Színház mai csarnokának falai közül indult el hódító útjára a Lili-keringő, a Népszínház fénykorában, Evva Lajos igazgatása alatt szárnyalt fel először és most, hosszú némaság után, újra ezeken a deszkákon szólal meg. Éjjeli előadást rendeznek a Nemzeti Színház művészei K. Hegyesi Mari emlékezetére s ezen az éjszakán Hegyi Aranka, az első diadalmas Lili emlékén kívül egy boldogtalan életű, tragikus sorsú magyar muzsikus szomorú árnyéka is odavetül a rivalda elé... A Bánfi Sándoré.
Hányan vannak még, akik tudnak róla, akik hallottak róla? A Lili-keringő szerzőjét sohasem Bánfi Sándorban látta a közönség, hanem Bánffy György báróban, a szilágysomlyói eredetű ismert muzsikusban, aki kortársa volt Bánfi Sándornak, csak valamivel szerencsésebb, mert bárónak is, tehetségesnek is született és országgyűlési képviselő volt, elég súlyos ahhoz, hogy egyik operettjéhez, A fekete hajó-hoz Rákosi Jenő írjon szöveget.

Az a nemzedék, amely ma az élet delelőjén áll, amely a Lili-keringő epedő hangjai mellett vallott szerelmet, ennek a híres operett-betétnek a szerzőjéül mindig Bánffy bárót ismerte és nem is csoda, hiszen szegény Bánfi Sándor szürke veréb volt hozzáképest: előbb jogász, aztán — a budapesti izraelita tanítóképző zene- és énektanára.
Harminchat esztendős volt Bánfi Sándor — családi nevén: Deutsch —, amikor hóna alatt selyempapírba burkolt papírtekerccsel beállított Szirmai Imréhez, a Népszínház verhetetlen bonvivánjához.

És most átadom a szót a Lili Plinchard-jának:
— Szomorú, beesett arcú, ha jól emlékszem, oldalszakállt viselő ember volt ez a Bánfi. Engem a színházban keresett: Kérem, — mondta — egy keringőt írtam, azt hiszem, sikerült a dolog, nagyon kérem, protezsáljon be engemet Hegyi Arankának. Szeretném, ha ő énekelné el. Lezongorázta előttem a keringőt s én, úgy, ahogy voltam, siettem Hegyi Arankához a szomszédba. A szerzőt magammal vittem. Arankának is tetszett a szépen felépített valcer. Most már csak Evvát, a direktort kellett megnyerni. Evva is el volt ragadtatva, annyira, hogy a nagy sikert ígérő Hervé-operettbe, a Lili második felvonásába szúrta betét gyanánt. Ő maga írta hozzá a szöveget. Azt hiszem, kevés operett-vers van, amit olyan sokan tudtak volna fejből, mint ezt. A múlt század végén százezren és százezren énekelték:

„Oh, ha e kis könyvbe nézek,
Feltűnnek mind az emlékek.
Zeng újra kürtszó,
Oly bűvösen hangzó,
Mint az álom
Zeng újra felém 
Szép ifjúságom.

Oh, mily bohó valék,
Mily balga gyermek!
Oh, e szerelmek ábrándvilága rég,
— Mint könnyű felhő —
Úgy eltűnék.
Kacagnom kell szinte rajta:
Ez voltam én,
De könnyű ragyog át a mosoly felszínén,
A múltat visszasóhajtva.
Csalfa remény!
Tudom, ah ily boldog nem leszek én."

— Ez a Bánfi Sándor — folytatja Szirmai — valami hitközségi alkalmazott volt Pesten. A nagy dicsőség után, amelyet a Lili-keringővel szerzett, még több dalt írt, úgy tudom, operettet is komponált, de nem boldogult vele. Búskomor lett s többször említette előttem, hogy nem bírja sokáig, mert még az egyetlen sikerét is elorozzák tőle ...
(Itt eszembe jutott Kiss Józsefnek az a mondása, hogy vannak poéták, akik egyetlen négysoros versben tökéletesen kiélik magukat és ki is égnek.)
— Aztán eltűnt a szemünk elől. Csak jóval később tudtam meg, hogy ez a derék, nagytehetségű ember a lipótmezei elmegyógyintézetben meghalt. Lehetett akkor vagy hatvan éves. Annyi bizonyos, hogy a köztudatban még ma is az erdélyi Bánffy György báró szerepel, mint a Lili-keringő szerzője. Szó sincs róla! Ezt a gyönyörű dalt a szürke, sovány kis zsidó zenetanár írta. És hogy énekelte azt Hegyi Aranka!... 1882-ben volt a bemutató, 1894-ben az első repríz, akkor már Küry Klárával. Nem tudtam ellent állni, — a napokban bekukkantottam a Nemzetibe, amikor a Lili-t próbálták. Még csak nyers képet láttam, de biztos, hogy Bajor Gizi, Kiss Feri (az én szerepemben), Pethes Sándor nagyszerűek lesznek. Bajor Gizinek nincs erős énekhangja, ő majd zongorakísérettel adja elő a Bánfi Sándor keringőjét.

— Hadd mondjam itt el — emlékezik vissza Plinchard —, milyen nehéz volt Küry Klárit kapacitálni a Lili eljátszására. -— Hogy én Hegyi után eljátsszam? — tiltakozott Küry — és volt benne valami igazság, mert nagyon is eleven emlékkel kellett megbirkóznia. A Népszínház akkor rendszerint üres karzatok előtt játszott. Evvának az volt a kabalája, hogy Küry mint Lili behozza a karzatot. Ez az érv hatott, Küry föllépett és megtelt a karzat. A történeti hűség kedvéért azt is el kell mondanom, hogy Küry az én partnerségemhez kötötte a föllépését. Abban az időben ugyanis még nem énekeltem olyan sűrűn, mint később, a Lili-repríz nagy sikere után. A premiertől a reprízig Tihanyi Miklós és Solymossi Elek játszotta Plinchard-t. Különben ezt mind megírom a memoárjaimban, amelyeken most dolgozom. És én is rehabilitálni fogom Bánfi Sándort.

Talán nem érdektelen följegyezni, hogy a Lili, Hennequin és Millaud e pompás vígjátéka, amelybe Hervé dallamai pókhálószerűen szövődnek, a világ minden színpadán megbukott — Párizs és Budapest kivételével. Bécsben háromszor próbálkoztak vele; sem Girardi, sem Treumann nagy művészete nem tudta a műsoron tartani. A harmadik fölújításhoz Küry Klárát szerződtette a bécsi direktor. Treumann volt a partnere.
— Ügy dolgozott, szegény, mint egy artista — mondta Küry, mikor a kudarc után hazajött —, a földhöz vágta magát, a deszkát harapta, —: semmi sem használt, a bukás teljes volt.
Párizsban ma is játsszák a Lili-t, aminthogy állandóan műsoron van Hervé másik bűbájos vaudeville-je, a Mamselle Nitouche is („Nebáncsvirág”). Budapesten Hegyi Aranka, Tihanyi Miklós és Kassai Vidor (mint Saint Hypothèse márki), azután Küry Klára és Szirmai Imre művészete avatta klasszikussá a Lili-t.
— Mikor a Népszínház összeomlott — fejezi be reminiszcenciáit Szirmai — és azt a páratlanul gazdag ruhatárat elárverezték, olt ültem sírva és néztem, hogyan kótyavetyélik el ezt a sok nagyemlékű drágaságot. Másnap hordár állít be hozzám, csomaggal és levéllel a kezében.
A levelet Braun Sándor, a Budapesti Napló és A Nap boldogult főszerkesztője írta. A csomagban két színpadi ruha volt: Plinchard és Napóleon uniformisai. Friedmann Adolf, Ősbudavára volt tulajdonosa vette meg az árverésen Braun Sándor biztatására és aztán nekem ajándékozta. Ma is ott őrzöm a szekrényemben két legismertebb alakításomnak e drága emlékeit.

... Plinchard tüzéruniformisa március huszadikán Kiss Ferencen fog feszülni. Bánfi Sándornak az egyetlen sikerű dalköltőnek keringőjét Bajor Gizi fogja énekelni. Akiket a boldog tizenkilencedik századvég hangulatába hódítanak az Oh, mi bohó valék akkordjai, áldozzanak egy meghatott pillanatot Bánfi Sándornak, a névtelennek, akinek külön tragikuma volt, hogy egy másik — ma már szintén — névtelen muzsikussal cserélték össze.

Molnár Jenő

621   Héterő • előzmény620 2020-05-04 22:55:31

7 helyes, 7 téves.

620   takatsa • előzmény619 2020-05-04 16:11:21

Tegeződés-magázásba ebben az esetben próbáltam némi (sajátos) logikát követni, bár néhol kizökkentem belőle, ha elkapott a hév.

Tehát (általában) a feliratomban a gróf tegezi az alábbvalókat, részeg katonát játszva tegezi Bartolót, de Alonsoként magázza Bartolót. Figaro tegezi Rosinát, Basiliót, magázza Almavivát és Bartolót. Bartolo tegezi Figarót, Rosinát, Basiliót, magázza a részeg katonát. Rosina tegezi Lindorót, Figarót, magázza Bartolót. Kicsit bonyolult és szövevényes, és időnként belegabalyodtam és lehet, hogy nem voltam következetes. És lehet, hogy az olaszban Figaro és Rosina magázódnak, de az operában való kapcsolatuk annyira közvelen, baráti és cinkos, hogy a tegeződés számomra természetesebbnek tűnt.

Enneken a 2016-os magyar fordításnak a megítélésében teljesen egyetértünk. Én egyébkként sem szeretem a trágárságot, de aki ezt művelte ezzel a bájos operával, annak a számára nincsen kegyelem.:)

619   Héterő • előzmény618 2020-05-04 15:30:21

Kedves takatsa, nagyon reméltem, hogy nem lesz túl sértő a rád vonatkozó rész; valójában nagyon hálás vagyok, mert fény derült korábbi balfogásomra, így lesz módom javítani.

A 2-3 hét, amit valóban írtál, nálad munka melletti, "főleg éjszakai" tevékenységet jelentett, így bátorkodtam teljes munkanapokra átszámítani. :-)

Nyomatékosan ismétlem, amit korábban is mondtam:
csináld bátran, ne riasszon el semmi kritika, valóban sokan örülnek, ha tudják követni a tartalmat.
Amint láthattad, mások hajlamosak nálad sokkal jobban eltérni az eredeti szövegtől, és azok a sorok korántsem olyan szellemesek, mint a tieid, sőt, rendkívül közönségesek is tudnak lenni – teljesen indokolatlanul.

De hogy ne úszd meg most sem némi korholás nélkül:
az angolból nehéz megfejteni, mikor tegeződnek és mikor nem, olaszul viszont nagyon kifejező és tartalmilag meghatározó.

Egyébként – minden szimpátiám a tiéd !

618   takatsa • előzmény617 2020-05-04 13:02:11

Kedves Héterő!
Ha már az én munkám került górcsöved alá, akkor úgy gondolom, illik rá válaszolni. 
Először is pontosítani szeretnék; nekem sem egy hétig tart egy felirat elkészítése, és nem ez szerepelt a válaszomban, amelyre hivatkozol:

"Lehet, hogy más ember másképpen működik, de én egy operában is akkor tudok a megértés magasabb szintjére jutni, ha egy-egy zenei mondatot, frázist, aztán egy áriát, utána egy nagyobb egységet újra- és újra, teljes figyelemmel végighallgatok. Tehát a feliratkészítésem nem a librettóból indul ki, hanem a zenéből, a konkrét videó-felvételből, az énekes gesztusaiból, mimikájából, tekintetéből, szerepformálásából. Így a feliratom abszolút szubjektív, egyedi, egy előadáshoz kötött, leginkább az érzéseimet tolmácsolja, és azt, amit én megérteni és felfogni voltam képes a műből. Ebből a szempontból az idő nem jellemző és nem jelentős faktor, a napszak - mivel sok, és egyéb elfoglaltságom van - leginkább éjszaka, és ha számszerűsíteni szükséges, akkor nagyjából 2-3 hét."

Szóval - nagyjából 2-3 hét. Privátban már folytattam veled egy hosszabb csevegést a feliratkészítésről, ezt most csak ismételni tudom. Én nem librettót fordítok, hanem feliratot készítek egy konkrét videóhoz, a szintén az adott videóhoz készült angol feliratból kiindulva. Mivel az angol feliratból indulok ki, ez lényeges kötöttséget jelent, a magyar felirat megtartja az angol felirat időzítését, és a librettóból azok a sorok lesznek lefordítva, amelyet az angol feliratkészítő fontosnak tartott. A felirat a librettóhoz képest tehát mindig redukált, rövidített szöveg. A célja az, hogy úgy adja vissza az opera hangulatát, úgy segítse a történések megértését és úgy vezesse végig a hallgatót az operán, hogy közben a háttérben maradjon és ne vonja el a hallgatót a zene és a látvány komplex élményétől.  

A felirataim egyrészt erősen kötődnek az angol felirathoz, másrészt mérhetetlenül szubjektívek. Én azt szeretném bennük visszaadni, amit nekem jelent ez a zene és ez a konkrét előadás. Én (büszkén) vállalom a szubjektivitásomat, és ezt megtehetem: nem vagyok költő, nem vagyok nyelvész, a napi munkám (orvos vagyok) egyáltalán nem kötődik ehhez a területhez, én műkedvelő vagyok, nekem ez (az egyik) hobbim, nem tartozom számadással ezzel senkinek. Te, kedves Héterő,  párhuzamosan nézed az operát az angol és a magyar feliratommal (és persze ez is sokkal jobb, mintha csak a feliratokat néznéd zene nélkül), de reményeim szerint vannak és lesznek olyanok, akik az operát fogják nézni önfeledten, és a feliratom talán egy icipicit hozzátesz majd az élményükhöz. Én (saját magamon kívül) nekik készítettem a feliratot.

Írtam már jó pár feliratot opera-videókhoz, de eddig csak "komoly" operákhoz (pl. Don Giovanni, Rigoletto, Traviata, Simone Boccanegra, Anyegin, Bohémélet, Pillangó kisasszony, Turandot, Manon, Parsifal, Trisztán és Izolda,  Kisvárosi Lady Macbeth, Ades: the Tempest, stb) de ez az első vígopera-feliratom. Az a cél vezérelt, hogy visszaadjam azt a bájos és ártatlan, mindenféle szarkazmustól, cinizmustól vagy durvaságtól mentes humort, ami ezt a csodálatos operát jellemzi. Ebbéli igyekezetemben gyakran elrugaszkodtam az eredeti szövegtől, ezt nem tagadom, de talán bocsánatos bűn ez. Mindenesetre ennek eldöntését rábízom a felhasználóra, a Sevillai borbély néhány napig még letölthető. Ez egy csodálatos előadás, bátran adja mindenki a gyereke, unokája kezébe, ha az a célja, hogy megszerettesse vele az operát, amelyért itt, velem- és veled együtt sokan, élünk-halunk. 
 

617   Héterő 2020-05-04 10:35:19

A MET operaközvetítéseinek kapcsán kérdezte nemrég egyik fórumtársunk a másiktól:
mennyi ideig tart egy feliratot elkészíteni? Úgy egy hét. – volt a válasz.

Nos, ha némi elrugaszkodást megengedünk az eredetitől, akkor elképzelhető. A sevillai borbély -libretto azonban humorral gazdagon átszőtt olasz szöveg, óvni kellene az eredetiségét, amennyire lehetséges. Ha egyetlen szó jelentésén is el tud szöszmötölni az ember, akkor bizony kissé tovább tart a dolog.

A MET-oldalon belinkelt Sevillai-DVD nagy örömömre szolgált, azonnal letöltöttem és nézni kezdtem. A magyar szövegen kívül angol is van, jelezte takatsa, ezért egyszerre bekapcsoltam mindkét feliratot, a képernyőn fent az angol, lent a magyar, dupla élvezet. Nagyszerűen ment minden – a PIÓCA szóig. Emlékeztem, hogy én "eret vágatna"-ként fordítottam régebben, ám – sajnos – mindkét értelmezés csúnya baki! Merem remélni, hogy takatsa barátom nem orrol meg rám, hiszen nemcsak ő meg én, hanem – egyetlen kivétellel (!) – az átnézett összes fordítás alaposan félreértelmezte a sanguigna -szót, ráadásul takatsának mentsége lehet, hogy az angol szöveg vezette félre, ilyen mentségem nekem sajnos nincs.

Az operákban rendszerint tocsognak a vérben (egyes rendezéseknél néha szószerint), így könnyű asszociálni a sangue = vér szóra, és máris a borbélyok által korábban gyakran művelt érvágás vagy piócázás ugrik be.

A szótárban ennyi áll:
               sanguigna n fn műv 1. vörös kréta 2. vöröskréta-rajz
Első látásra nem illik a szövegbe, és a "vér" már gyorsan kimosta a józan gondolatokat a fordítók agyából.

               SANGUIGNA

    Eredeti:
               Tutti mi chiedono, tutti mi vogliono,
               donne, ragazzi, vecchi, fanciulle,
               qua la parrucca, presto la barba,
               qua la sanguigna, presto il biglietto...

takatsa feliratában új szavak jelennek meg, merészen még sort is cserél,
a biztonság kedvéért van érvágás is, pióca is:
               Vénség, süldő lány, pisis (!!!) kisgyerek,
               mindenki mindig csak engem keres.
               Parókát, parfümöt, érvágást, piócát,
               és ezt a levelet diszkréten adja át!

Az angol forrás takatsa fordításához, piócával bizony:
               Everyone wants me... (mindenki engem akar)
               children, old men, young maidens. (gyerekek, öregek, fiatal lányok)
               A wig, a shave, leeches for the liver! (parókát, borotválást, piócákat a májra)
                                               A note to deliver! (egy levél, vidd el)

Az alábbi idegen nyelvű szövegek forrása egy Párisban készült DVD-felvétel.

Angol: itt egyszerűen kimarad a sanguigna, ami bölcs megoldás, ha elképzelés sincs arról, hogy mi akar ez lenni; és sokkal jobb, mintha bekerülne valami könnyfakasztó pótszöveg, amiben lehetőleg szerepel a "szív".
               My wig! Quick, shave me! (A parókámat! Gyorsan borotválj meg)
               0000000, Deliver this letter! (Vidd el ezt a levelet)

Francia: itt is kimarad a sanguigna, az előzővel azonos a tartalom:
               Ma perruque! Vite, rasez-moi!
               0000000, Portez cette lettre!'

Spanyol: itt a pióca:
Trae la peluca, corta la barba, (Ide a parókát, borotválj meg)
las sanguijuelas, pronto, la carta. (piócákat, gyorsan: a levelet)

Német: – és az egyetlen fordító, aki eltalálta a sanguigna jelentését.
Megérdemli, hogy megismerjük a nevét: Inken Henkel
               hier die Perücke, rasch den Bart,
               hier das Rot, schnell den Brief ...
A "presto / presto"-ból  "rasch / schnell" lett, stilizálás nélkül még pontosabb lett volna.

Harsányi Zsolt és Blum Tamás szövegében a sanguigna csokorrá változott:
               Parókát gyorsan, hozni a csokrot,
               Szakállat nyírni, levelet vinni,
_______________________

Létezik fordítás, amelyiknél csak abból ismerhető föl, hol járunk, hogy a Figaro, Figaro... következik sorra (forrás: tarjangz -oldal).
Állítólag a fiatalok számára manapság ebben a stílusban kell írni...
Galambos Attila (2016)
               Percenként hívnak, Már várni se bírnak,
               Hát rám tör a falka, Mert viszket a farka,
               Száz különös óhaj, Sok ezer sóhaj.
               Szükségük van reám! Ilyen a karmám...

A "választékos" nyelv végigvonul a művön:

       Ezek manapság csak fércműveket írnak.
       Hát van ezekben jómodor vagy ízlés?
       Vagy kecsesség? Egy lószart!
       És ez engem úgy, de úgy elborzaszt...
                                (Engem is elborzaszt, és remélem: nem csak engem!)
_______________________

Végül a strófa a SANGUIGNA = PIROSÍTÓ,  helyes értelmezésével
(a *-melletti szórend stilizált):

               Mind engem hívnak, mind engem akarnak,
               asszonyok, leányok, öregek, gyerekek. *
               Ide parókát, hamar a szakállát,
               ide pirosítót, hamar a levelet.

616   Búbánat • előzmény545 2020-05-01 22:35:14

Lehár Ferenc: Cigányszerelem

Magyar szöveg: Gábor Andor

Zórika dala, I. felv. 
(Házy Erzsébet lemezfelvételén ezzel a szöveggel hangzik el a dal)

Magamban éltem s eljöttél értem,
A szerelemről nem tudtam semmit sem még.
Aludt a szívem, de vártalak híven,
Mert tudtam, hogy eljön az álmom még.

Az erdőnek sírtam el, ha bánatom volt,
A társam a szél, jó barátom a Hold.
És álmodtam ébren sok éjjelen át,
Hol vár majd az ismeretlen boldogság.

És halkan, csak halkan, ne sejtse meg más,
Szép álomba hívott egy bűvös varázs...

Nézz rám, ha szeretsz igazán,
Érted tüzel úgy a szám!
Nézd, csak a tűz, csak a vágy
Lobog szívemen át!
Hidd el, így sohasem vártak rád!
Jöjj, ez a csók a tiéd, ami ajkamon ég,
Boldogabb szív sosem várt rád még!

Jöjj, ez a csók a tiéd, ami ajkamon ég,
Boldogabb szív sosem várt még rád!

615   Búbánat • előzmény588 2020-04-08 20:35:35

Jacobi Viktor – Bródy Miksa – Martos Ferenc: Leányvásár

Tengerész induló

Bessy:

Kis kadétnak pehely a bajusza...


Ha zúg a szél és viharos a tenger,
Gyorsan közeleg a vész,
De nem remeg tőle mégsem az ember,
Ha igazi tengerész!

Hullámra hullám, robog a vitorlán,
Szörnyű csata folyik ott,
Ám végre mégis menekül az orkán,
Kiragyog a horizont!

Hip-hip hurrá, rajta legények,
Mindenki a helyén!

Tengerészek:
Hip-hip hurrá, senki mással
Nem cserélek én!

Bessy:
Hip-hip hurrá, tengeren élni
Az csuda jó, az szép!

Tengerészek:
Hogyha lép, hogyha lép,
Női szíveket összetép!

Bessy:
Nincs szebb élet, mint a tengerész,
Bárhová lépsz, hej, mindig tettre kész,
Ne csodáljad hát, ha kedveli a lány,
Bolondul érte mind valahány!

Tengerészek:
Nincs oly legény, mint a tengerész,
Bárhová lép, hej, mindig tettre kész,
Ne csodáljuk hát, ha kedveli a lány,
Bolondul érte mind valahány!

Bessy:
A hosszú útnak gyönyörű a vége,
Partra evez a legény,
A párja várja odahaza végre,
Csókért eped a szegény.

A tengerésznek, ha ölel a karja,
Szörnyen viharos a csók,
És abbahagyni soha nem akarja,
Ölelik a kis kacsók.

Hip-hip hurrá, rajta, legények,
Mindenki a helyén!

Tengerészek:
Hip-hip hurrá, senki mással
Nem cserélek én!

Bessy:
Hip-hip hurrá, tengeren élni
Az csuda jó, az szép!

Tengerészek:
Hogyha lép, hogyha lép,
Női szíveket összetép!

Nincs oly legény, mint a tengerész,
Bárhová lép, hej, mindig tettre kész,
Ne csodáljuk hát, ha kedveli a lány,
Bolondul érte mind valahány!

Nincs oly legény, mint a tengerész,
Bárhová lép, hej, mindig tettre kész,
Ne csodáljuk hát, ha kedveli a lány,
Bolondul érte mind valahány!

614   Búbánat 2020-03-11 14:02:59

Émile Zola a zenéről

Zenevilág, 1903. január 6. (1. szám)

„Éltem alkonyán kezdtem érdeklődni a zene iránt, azután, hogy Bruneau Alfrédot megismertem. Ő egyike a legelmésebb, legszenvedélyesebb és leggyöngédebb zenebarátoknak, akit valaha ismertem. A zenedráma kérdésében mindennap újra meg újra csodálkozom azon a nagy befolyáson, melyet a jó szövegkönyv a zeneszerzőre gyakorol. Gounod halála alkalmából elolvastam mindazon cikkeket, melyek életének munkásságát bírálták s azt vettem észre, hogy a kritikusok azt a sok kudarcot, melyet Gounod a színpadon vallott, mindig a szerencsétlen szövegnek rótták fel. Pedig ez volt az a korszak, melyben a költemény csak ürügy volt a komponáláshoz.
Ma, midőn a zenedráma új alakban diadalmaskodik, lehetetlen fel nem ismerni a jó szöveg rendkívüli fontosságát. Meggyőződésem az, hogy több fiatal és tehetséges zeneszerző balsikerét csakis a szöveg rossz megválasztásának tulajdoníthatjuk. Azt hiszem, hogy a megzenésítendő drámában feltétlenül szükséges a logikusan indokolt milieu, a húsból és vérből való szereplők, egyszóval a cselekmény emberi volta; a zeneszerző egyedüli teendője azt kommentálni, az eseményeket zeneileg szemléltetni. Szóval, elsősorban minden e személyektől és a milieu-től függ; hiába pazarol a komponista óriási tehetséget, sosem fog érdeklődést kelteni, nem fog nagyot és igazat alkothatni, ha arra kényszerítik, hogy valószínűtlen cselekvénnyel, szív- és értelemnélküli bábukkal küzdjön.
Utóbbi időben gyakran vitatkoznak azon a lapokban, hogy a komponista és librettista miként osztozzanak a darab anyagi és erkölcsi sikerén. És úgy hallom, hogy a szövegírót csak kontárnak tekintik, kinek feladata a másiknak a dolgát elrontani. Csakugyan, úgy látszik, hogy mi sem könnyebb, mint egy operaszöveg megírása; annál is inkább,

mivelhogy verselés dolgában igen türelmesek vagyunk. Gondoljuk meg, hogy ezzel szemben mekkora a komponista munkája: a partitúra megírása hónapokat, némelykor éveket követel; aztán a hangszerelés, több mint ezer lap írott hangjegy. Az a gondolat, hogy a színháztól a librettista ugyanannyit kapjon, mint a komponista, igazságtalannak látszhatik. Másrészt a szövegek általában, — még a műsoron megmaradt operáknál is — olyan rosszak, hogy érthető az emberek csodálkozása, ha azt hallják, hogy a szöveg és a zene írója egyenlően osztoznak. De az is bizonyos, hogy az igazság végül mégis kiderül, mert csakis a komponista neve marad fenn.
Mégis, éppen az imént állítottam, mennyire ritka egy jó költemény; természetesen olyan szöveget értek, mely segíti a komponistát, a helyett, hogy hátrányára volna. Kérdezzük csak meg a fiatal zeneszerzőket és ők el fogják panaszolni gondjaikat és kétségbeesésüket, melyeket a jó librettóra való vadászat okoz, olyan librettóra,  amilyenről álmodnak és amilyent nem találnak. Tehát nem helyes, ha kicsinyeljük a szövegíró feladatát. Bármily szerény is az, kiváló fontosságú lesz abban a pillanatban, midőn az egész mű sikere függ tőle. Sajnos, erre elég példánk van; minden kárba vész, ha a költő nem támogatta a komponistát.
Úgy vélem, kissé gyermekes dolog a szövegíró és zeneszerző jogos osztályán vitatkozni. A kérdés legegyszerűbb megoldása az, hogy a komponista saját magának librettistája is legyen. Igen, az a meggyőződésem, hogy a zenésdráma mai alakjánál, a zeneszerző dalművéhez saját maga írjon szöveget.
Nem is bocsátkozom annak tüzetesebb tárgyalásába, hogy lehet-e másként.
Fontoljuk meg, a mit feljebb mondottam: a zene nem különálló dolog, hanem beburkolja a cselekvényt, egybeforr a személyekkel. Ezért lehetetlennek tartom, hogy a cselekmény és a személyek az egyik részről származzanak, míg életük és lelkűk forrása másutt legyen. Olyan szoros itt az összefüggés, hogy a műnek csakis egy alkotója lehet. Ha elképzelem egy zenésdráma alakulását, a cselekményt és a személyeket a zenével egybeolvadni látom. Hogy e gyermeknek, melynek egy feje és egy szíve van, két apja legyen, — e gondolat határozottan bánt... Ha a komponista már nem írja meg saját maga a szövegét, van még egy út, hogy azt mégis sajátjává tegye: ha a költőhöz oly barátság fűzi, hogy csaknem egy lélek vele.

Bizony nehéz a francia zenedráma sorsa! Egy olyan despotikus, mindenható szellem, mint Wagneré, szörnyen ránehezedik a következő generációra. Láttuk ezt irodalmunkban. Hugo, Lamartine és Musset után, úgy látszik, hogy a lírai költészet örök időkre kimerült. Fiatal költőink kétségbeesetten kínlódnak, hogy egy kis eredetiségre tegyenek szert. Éppen így a zenében a wagneri forma saját logikájában, teljességében és tökéletességében zsarnokként uralkodik, olyannyira, hogy azt gondoljuk, miszerint hosszú ideig nem teremtenek újat s oly kitűnőt. A tér el van foglalva és csak utánzatokat termel... Mióta Bruneau barátom megszerettette velem a zenét, némelykor elgondolkozom ezeken. Wagnert elhanyagolni gyerekesség volna. A mit ő meghódított, azt nekünk is meg kell szereznünk. Ő új formát teremtett s nekünk nem szabad visszafelé haladnunk s egy régebbit elfogadnunk. De a helyett, hogy az újabbnál megállnánk, elválhatunk tőle; a mi francia zenészeinknél ugyanez a megoldás. Semmisem mozdulatlan, minden indul és halad. Új mesterek fognak jönni, akik mellett Wagner elavul. Ne feledjük, hogy különböző nemzetek különböző műveket termelnek, még ha ugyanaz a teremtő szellem uralja is a világot. Én úgy képzelem, hogy a francia dalmű, megtartván a zenekar folytonos helyzetfestését, kommentálván a személyeket s nem juttatván nagyobb szerepet az éneknek, mint hogy az ész és szív kifejező eszköze legyen, fajunk szenvedélyességének, derűit genialitásának festésében fog nagyot és újat teremteni.  Zenedrámát látok, mely közvetlenül emberi, nem vész el az Észak homályos mitológiájában, hanem körünkben játszik s visszatükrözi a mi fájdalmainkat és örömeinket. Nem kívánok én frakkba, avagy munkásblúzba öltözött operát. Nem: elég, ha bábuk és képzelt színhelyek helyébe élő lényeket adnak elénk, kiknek örömében és bánatában osztozunk. Megkívánnám, hogy maga a szöveg lekösse figyelmünket, mint valami érdekfeszítő történet, melyet nekünk elmondanak. Öltöztessék bársonyba a szereplőket, ha úgy tetszik, de a bársonyban is emberek legyenek s az egész műben az emberiség hangja zengjen! Erről álmodom: a dalmű legyen emberi, anélkül, hogy a képzeletet túlcsigázza, vagy a misztikusát hajhássza. Egész tájunk keljen életre a műben, hol az emberiség szenvedélyeit, örömeit, bajait a zene magyarázza.
Ó zenészek! Remegtessétek meg szívünk húrjait, hogy könnyeink peregjenek, vagy
csengő kacaj fakadjon az ajkakon s oly nagyot alkossatok, hogy a szimbólumok piedesztálján pihenő kolosszus, Wagner is elsápadjon bele.. Zengjétek az életet, az élet örökszép dalát!“
*
Zola remek cikke, melynek nyomán a fenti kivonatos és szabad fordítás készült, 1893. novemberében jelent meg a Le Journalban. A cikket a múlt évben újra leközölte a nemzetközi zenetársaság folyóirata, elég szellemes, bár Zola soraival távolról sem vetekedő kommentár kíséretében. Hasznos szolgálatot véltünk tenni azzal, hogy a magyar olvasóközönség számára is megmentettük a feledés nirvánájából azokat az örökértelmű, lángésztől és hazaszeretettől duzzadó eszméket, melyek a fenti sorokban foglalván s melyekből a magyar zeneszerzők és szövegírók is bőségesen meríthetnek tanúságot.

Közli: Lazarus Margit.

613   Búbánat 2020-03-10 20:20:39

Huszka Jenő – Bakonyi Károly - Martos Ferenc: Bob herceg

Annie dala a kis királykisasszonyról

[Eredeti verssorok 1902-ből  (a rádióból - későbbi felvételekről -  részben más, átírt dalszöveggel ismerjük)]  

Volt egyszer egy kis kurta szoknya és abban egy kis királylányka.
Szerette őt egy hős királyfi, kinek lyukas volt a topánja.
Szép volt a kis királykisasszony, de nem volt neki több szoknyája.
És mégis-mégis a királyfi  szívének ő volt a királya.

Oh, mért hogy egy kis kurta szoknyát, meg egy lyukas topánt manap,
Egymást akárhogy is szeressék, nem esket össze már a pap.

A nóta vége mindig oly bús.  A pénzes zsák arannyal telve,
Elvitte a királykisasszonyt, hiába lázadt föl szerelme.

Lesz néki majd hintója pompás, ragyogni fog szép köntösében.
De hogyha egy lyukas topánt lát, elfojtja majd a könnyét szépen.
Oh mért hogy egy kis kurta szoknyát,  meg egy lyukas topánt manap,
Egymást akárhogy is szeressék, nem esket össze már a pap.

612   Búbánat 2020-03-08 11:55:07

A trombitás c. operett

Hermann E. Darewski jr. - Weiner István

A Wampeticsben voltam vacsorázni,

Hallgattam a katonazenét.

A karnagy úrral is kokettáltam ott,

Majd a bandában néztem szét.

Megtetszett nékem egy derék legény,

A bajsza, mint a szén.

Lobbanékony a szívem.

Belelőtt a szerelem,

Rögtön beléje szerettem én.

 

Trom-trom-trom-trom, trombitás,

Oly szép ember, oly csodás!

Ha a bombardonba fúj,

Szívem lángra gyúl.

Hogy fúj ez a szép legény

Rettentő nagy hangszerén!

Nem kell nékem senki más,

Csakis a trombitás!

 

Megtudtam róla, hol van a lakása,

Hogy Csélcsap Vencel a neve.

Csak azt nem tudtam kinyomozni sehogy,

Vajon szabad-e a szíve.

Megírtam néki ezt levélben is

Szerelmem őszintén.

De a levelet neki nem mertem elküldeni,

És csak titokban epedtem én.

 

Trom-trom-trom-trom, trombitás,

Oly szép ember, oly csodás!

Ha a bombardonba fúj,

Szívem lángra gyúl.

Hogy fúj ez a szép legény

Rettentő nagy hangszerén!

Nem kell nékem senki más,

Csakis a trombitás!

 

Tegnap előtt a konyhába kinézek,

Képzeljék a rettentő blamázst!

Kit látok ülni a szobalány ölén,

Szerelmemet, a trombitást!

Csiccsant az úr a bal fenékemet,

A karjába kinyúlva von,

Jaj nagysága instálom, az unoka barátom,

Nem én vagyok én egész bolond.

 

Trom-trom-trom-trom, trombitás,

Oly szép ember, oly csodás!

Ha a bombardonba fúj,

Szívem lángra gyúl.

Hogy fúj ez a szép legény

Rettentő nagy hangszerén!

Nem kell nékem senki más,

Csakis a trombitás!

 

Zentai Anna (Budapest, 1924. június 29. – 2017, január 24. )

https://www.youtube.com/watch?v=4RErZ-2X7SQ

https://www.youtube.com/watch?v=RAmUEK01E0E

611   smaragd • előzmény610 2020-03-06 16:53:53

A felvételek:

Kemény Egon – Dalos László: Kinyílott a pitypang

Tömegdal gyermekkarra nagyzenekari kísérettel

Magyar Rádió.

Bemutató: 1952. május 1.

Andor Ilona Gyermekkara nagyzenekari kísérettel énekelte a Rádióban.

Előadás: Magyar Zenei Hét 1953. október 21 – november 1.

Zeneakadémia, Kórus- és Kantátabemutató, 1953. október 25.

A Magyar Rádió Gyermekkara külföldi fellépéseinek is egyik sikerdarabja volt.

1959-ben lemezfelvételen is megjelent, rövid időn belül több ezer példányt vettek meg.

Forrás:

Kemény Egon: Gyermekjátékok CD, ismertető füzet

Rádiófelvételek:

  • Petress Zsuzsa

Tóth Kamarakórus

Magyar Rádió Tánczenekara

Vezényel: Zsoldos Imre, 1953

  • Andor Ilona Gyermekkórusa

a Magyar Állami Hangversenyzenekart Gergely Pál vezényelte.

Lemezek:

  • Énekel: a Magyar Rádió Gyermekkórusa

a Magyar Hangverseny Zenekar Kisegyüttes kíséretével

Vezényel: Csányi László

1959 Lemezfelvétel

1975 Hungaroton

  • Ének: Magyar Rádió Gyermekkara

Zene: Magyar Hangverseny Zenekar Kisegyüttes

Vezényel: Botka Valéria

Képeslap-lemez, Qualiton, „Budapest” Hanglemezgyár

1959 Hungaroton

(A Hungaroton adatai remélhetőleg pontosak, ezt én is a YouTube-ról vettem át.)

CD

  • Andor Ilona Gyermekkórusa

a Magyar Állami Hangversenyzenekart Gergely Pál vezényelte.

Kemény Egon: Gyermekjátékok 2019 Szerenád Média Kft.

610   Búbánat • előzmény609 2020-03-05 18:53:02

A YouTube-on mostanság többször visszahallgattam mind a két ismertetett felvételről.

609   smaragd • előzmény608 2020-03-05 18:43:26

A Kinyílott a pitypang több lemezfelvételen és rádiófelvételen is megjelent, ez a legújabb lemez: https://kemenyegon.hu/gyermekjatekok-523

19. Kemény Egon – Dalos László: Kinyílott a pitypang… - 3:14:64    
(„Szökkenj, pajtás, pattanj ki az ágyból! …”)
Közreműködött: Andor Ilona Gyermekkórusa, a Magyar Állami Hangversenyzenekart Gergely Pál vezényelte.

608   Búbánat 2020-03-05 18:19:14

"A Rádió dalaiból”  (RTV Újságból)

"Kinyílott a pitypang"

Kemény Egon zenéje és Dalos László verse

Énekli: Petress Zsuzsa, km. a Magyar Rádió tánczenekara -1953. május 10., Kossuth Rádió, 22.15 – 

Énekli: Andor Ilona gyermekkórusa (hanglemezen is ) – 1952. május 30.,  Petőfi Rádió, 6.15 – "Ifjúsági tömegdalok"

  1.  

Szökkenj, pajtás, pattanj ki az ágyból,

rózsaszínű hajnalt virágzik az ég.

Csillog a két szemed, elrepül az álom,

menetelő kedvünk együtemre lép.

Kinyílott a pitypang, kivirult a rét,

sárgarigó rikkant, víg dala szárnyal szét.

Ocsúdik a kaptár (énekkaros változatban: méhes), döng a kicsi méh,

édes mézre éhes, száll a virág felé.

Víg a fa: gyógyítja harkály doktor.

Kékvizű tó partján két gém áll.

Kinyílott a pitypang, üzennek a fák,

Csalogat a visszhang: új öröm vár most ránk!

2.

Hajrá, pajtás, ugorj át a gáton,

hajítsd el a labdát, fuss, akár az őz!

Csónakon jó nagyon kievezni nyáron.

Hogyha sokat úszol, igen nagyra nősz!

Kinyílott a pitypang…  stb.

3.

Menjünk, pajtás, hívogat az erdő,

duruzsol a szellő, mosolyog a táj.

Dombokon, völgyeken barangolunk együtt,

rét virágát szedjük, csilingel a nyáj.

Kinyílott a pitypang…  stb.

606   Búbánat 2020-02-13 23:26:12

Johann Strauss – Karl Haffner – Richard Genée – Fischer Sándor: A denevér

 Dr. Falke és Eisenstein kettőse, I. felv.

Dalszöveg

Falke

Azért jöttem, hogy ma este meghívjalak egy pazar hercegi estélyre, ahol ott lesznek az opera összes táncosnői.

Eisenstein

Mondd, megbolondultál? Hát egy óra múlva be kell rukkolnom a dutyiba!

Falke

Ráérsz holnap reggelig. Ma eljössz velem az Orlovszky villába, tudod, az a lengyel herceg, aki nem győzi a pénzét egyedül elkölteni. Te, az új generációból, a balettiskolából is lesznek néhányan! Remekebbnél remekebb kis patkányok.

Eisenstein

Patkányok! Te, még gusztust kapok, ne uszíts!  (előveszi az óráját)

Falke

A herceg arra kért, hogy hívjak meg néhány jó kedélyű cimborát. Az, ez az a bizonyos patkányfogó?

Eisenstein

Patkányfogó?

Falke

Azt mondják, hogy te ezzel a kis órával minden nőcskét behálózol. Udvarolgatsz nekik, mindegyiknek odaígéred.

Eisenstein

De még egyiknek sem adtam oda…

Falke

No, majd este újra kipróbálhatod az órád vonzóerejét, mert okvetlenül számítok rá, hogy eljössz.

Eisenstein

Te én mennék, de a dutyi… Mutyiba a dutyiba? …

Falke

Gyere el, hallgass rám! Oda érdemes ám.

Holnap úgyis vár a zárka, alhatsz békén, jól bezárva.

 Szép az élet, hogyha mersz, hiszen úgyis röpke perc.

Balerina, rózsalánc lenge báli toalettben

vár ma rád, hogy átöleljen,

hogyha hív a polkatánc. Szép lesz, hidd el, mire vársz?

Fellángol a véred, a szíved dobog,

ha égi szírének igéznek ott.

Elröppen az éj gyönyörök közt majd,

elűzi a nappali gondot, bajt.

Könnyebb lesz a fogda, csak emlegesd mily nagyszerű volt a búcsúest.

Belátod ezt?

Eisenstein

Belátom ezt.

Csak meg ne tudja majd az asszony!...

Falke

Csókold meg úgy, hogy nyugton maradjon, búcsúzz el így: „Aludj, kis macska”.

Eisenstein

Nem, nem! „Egérke” jobb, lesz majd, mert ő oly csacska

Falke

Jó, ne macska 

Együtt
mert a macska úgy oson ki, akárcsak mi.

Falke

Ha elalszik, nincs veszély, ahelyett, hogy börtönbe térj,

ma vár ránk egy tündéri éj.

Együtt

Ma vár ránk egy tündéri éj.

Falke

Majd álnéven viszlek oda, marquis Renard jól illik rád. Senki sem tudja ezt meg soha. No, jössz?

Eisenstein

Jaj, ki tud ellenállni?

Falke

Ne félj!

Eisenstein

De hát…

Falke

Ne hagyj prédikálni! Gyere, nem fogod megbánni!

Eisenstein

Igaz is, mehetek, hisz álarcban leszek.

Falke

Könnyebb lesz a fogda, csak emlegesd,

mily nagyszerű volt a búcsúest.

Eisenstein

Könnyebb lesz a fogda, hisz értem ezt,

ha nagyszerű volt a búcsúest.

Falke

Nos, eljössz?

Eisenstein

Hogy tagadjam meg? Persze, elmegyek!

Falke

Ne félj, ezt soha el nem feleded!

Együtt

Vacsorára indulok

hol dalolni és táncolni

szép leányok közt mulatni,

hajnalig vigadhatok…

Vár ma ránk fényes bál, trallala…

605   Búbánat 2020-01-28 11:08:46

Ábrahám Pál: Bál a Savoyban - műsorfüzet

Bemutató előadás: 1999. december 17-én, a Csokonai Színházban

604   Búbánat 2020-01-24 23:01:44

Lehár Ferenc: A mosoly országa – dalbetétek:

„Vágyom egy nő után”

„Egy dús virágzó barackfa ága”

„Szív, hogyan tudsz így tele lenni, mondd!”

Színházfüzet  (1935)

Erzsébetvárosi - Kisfaludy Színház - Józsefvárosi

 

603   Búbánat • előzmény602 2020-01-12 11:40:57

Híres operaáriák tenorhangra, zongorakísérettel 

SZERKESZTŐ: Varga Pál

Kiadó:

Zeneműkiadó Vállalat 

Kiadás éve:

1957

Kötés típusa:

Ragasztott papírkötés

Oldalszám:

88 oldal

Sorozatcím:

Művek énekhangra és zongorára 

Nyelv:

Magyar 

Méret:

28 cm x 20 cm

Megjegyzés:

Kottákkal.

TARTALOM

BIZET, G.: CARMEN, Virág-ária 72
CSAJKOVSZKIJ, P.: ANYEGIN, Lenszkij áriája 77
ERKEL FERENC: BÁNK BÁN, Hazám, hazám 85
GOUNOD, CH.: FAUST, Faust cavatinája 66
MOZART, W. A.: SZÖKTETÉS A SZERÁJBÓL, Belmonte áriája
MOZART, W. A.: VARÁZSFUVOLA, Tamino áriája 12
VERDI, G,: AIDA, Radames románca 58
VERDI, G.: ÁLARCOSBÁL, Richárd balladája 52
VERDI, G.: RIGOLETTO, A mantuai herceg canzonettája 42
VERDI, G.: TRAVIATA, Alfréd áriája 39
VERDI, G.: TRUBADUR, Manrico strettája 46
WAGNER, R.: A NÜRNBERGI MESTERDALNOKOK, Walter mesterdala 23
WAGNER, R.: LOHENGRIN, Grál-elbeszélés 17
WAGNER, R.: WALKÜR, Siegmund tavaszi dala 31

602   Búbánat • előzmény601 2020-01-12 11:33:58

HÍRES OPERAÁRIÁK – szoprán

Kiadó:

Editio Muscica 

Kiadás helye:

Budapest

Kiadás éve:

1957

Kötés típusa:

Ragasztott papírkötés

Oldalszám:

100 oldal

Sorozatcím:

Művek énekhangra és zongorára 

Nyelv:

Magyar  Német 

Méret:

28 cm x 20 cm

Megjegyzés:

Kottákkal.

TARTALOM

L. Beethoven: Fidelo, Leonora áriája 20
P. Csajkovszkij: Anyegin, Levéljelenet 75
Erkel Ferenc: Bánk bán, Melinda áriája 96
Ch. Gounod: Faust, Ékszerária 67
W. A. Mozart: Don Juan, Donna Anna levéláriája 8
W. A. Mozart: Figaro házassága, Susanne áriája (Rózsaária) 3
W. A. Mozart: Varázsfuvola, Pamina áriája 17
G. Verdi: Aida, Nilusparti ária 58
G. Verdi: Álarcosbál, Amália áriája 49
G. Verdi: Trubadur, Leonora börtönáriája 44
R. Wagner: Lohengrin, Elza álma 37
R. Wagner: Tannhäuser, Erzsébet áriája (Csarnokária) 30

601   Búbánat • előzmény600 2020-01-12 11:24:16

HÍRES OPERAÁRIÁK – bariton

SZERKESZTŐ: Varga PÁL

Zeneműkiadó Vállalat 

1960

Fűzött papírkötés

102 oldal

Művek énekhangra ls zongorára 

Magyar  Német 

29 cm x 21 cm

TARTALOM

Bizet, G.: Carmen, Torreador dal

89

Erkel, F.: Bánk bán, Bordal

100

Gounod, Ch.: Faust, Valentin imája

84

Mozart, W. A.: Don Juan, Pezsgő-ária

12

Mozart, W. A.: Figaro házassága, Figaro áriája

3

Mozart, W. A.: Varázsfuvola, Papageno áriája

20

Rossini, G.: Szevillai borbély, Figaro belépője

10

Verdi, G.: Álarcosbál, René áriája

76

Verdi, G.: Rigoletto, Rigoletto monológja

59

Verdi, G.: Rigoletto, Rigoletto nagy áriája

64

Verdi, G.: Traviata, Germont áriája

55

Verdi, G.: Trubadur, Luna áriája

73

Wagner, R.: Tannhäuser, Wolfram versenydala

29

Wagner, R.: Tannhäuser, Dal az esthajnali csillagokhoz

35

600   Búbánat • előzmény599 2020-01-12 11:06:30

HÍRES OPERAÁRIÁK – basszus

SZERKESZTŐ: Varga Pál

Kiadó: Editio Musica

 

Kiadás éve:

1958

Kötés típusa:

Fűzött papírkötés

Oldalszám:

102 oldal

Sorozatcím:

Művek énekhangra és zongorára 

Nyelv:

Magyar  Német 

Méret:

29 cm x 21 cm

Megjegyzés:

Kotta.

TARTALOM

Borogyin, A.: Igor herceg, Koncsak áriája

85

Csajkovszkij, P.: Anyegin, Gremin áriája

93

Gounod, Ch.: Faust, Mefisztó rondója

66

Gounod, Ch.: Faust, Mefisztó szerenádja

71

Mozart, W. A.: Don Juan, Leporello regiszter áriája

14

Mozart, W. A.: Szöktetés a szerájból, Ozmin áriája

3

Mozart, W. A.: Varázsfuvola, Sarastro áriája I.

27

Mozart, W. A.: Varázsfuvola, Sarastro áriája II.

30

Muszorgszkij, M.: Borisz Godunov, Borisz áriája

76

Ránki Gy.: Pomádé király, Pomádé áriája

100

Rossini, G.: A szevillai borbély, Rágalomária

43

Verdi, G.: Don Carlos, Fülöp áriája

56

Verdi, G.: Simone Boccanegra, Fiesco áriája

53

Wagner, R. : A bolygó Hollandi, Daland áriája

33

599   Búbánat • előzmény598 2020-01-12 11:00:17

HÍRES OPERAÁRIÁK – koloratúrszoprán

SZERKESZTŐ: Varga Pál

Kiadás éve:

1960

Kötés típusa:

Fűzött papírkötés

Oldalszám:

106 oldal

Sorozatcím:

Művek énekhangra és zongorára

Nyelv:

Magyar  Német 

Méret:

29 cm x 21 cm

TARTALOM

Donizetti, G.: Lammermoori Lucia, Őrülési jelenet

44

Erkel F.: Bánk Bán, Melinda áriája, Tisza-parti jelenet

96

Erkel F.: Hunyadi László, Erzsébet áriája (La Grange ária)

88

Mozart, W. A.: Szöktetés a szerájból, Konstanza áriája

3

Mozart, W. A.: Varázsfuvola, Az Éj Királynőjének I. áriája

19

Offenbach, J.: Hoffmann meséi, Olympia áriája

26

Rossini, G.: Szveillai borbély, Rosina áriája

79

Verdi, G.: Rigoletto, Gilda áriája

33

Verdi, G.: Traviata, Violetta áriája

60

 

598   Búbánat 2020-01-12 09:09:56

Híres operaáriák _Alt _ Zeneműkiadó Vállalat (1960)

Oldalszám: 102

ALT HANGRA ZONGORAKÍSÉRETTEL - BERÜHMTE OPERNARIEN/ALT MIT KLAVIERBEGLEITUNG

Bizet, G.: Carmen, Habanera

48

Bizet, G.: Carmen, Seguidilla

54

Bizet, G.: Carmen, Kártya ária

60

Csajkovszkij, P. I.: Pique Dame, Paulina áriája

65

Gluck, Chr. W.: Orpheus, Sirató ária

3

Muszorgszkij, M.: Hovanscsina, Márfa jóslata

69

Muszorgszkij, M.: Hovanscsina, Márfa dala

76

Rossini, G.: A szevillai borbély, Berta áriája

8

Verdi, G.: Álarcosbál, Ulrica áriája

32

Verdi, G.: Don Carlos, Eboli áriája

40

Verdi, G.: Trubadur, Azucena áriája

16

Verdi, G.: Trubadur, Azucena elbeszélése22

 

FORDÍTÓ_ Romhányi József

Kötés típusa:

Fűzött papírkötés

597   Búbánat 2019-05-23 11:57:20

Szirmai Albert – Gábor Andor: Gróf Rinaldó

Dalszöveg:

Kaliforniai dal

Száll a szellő, száll, messze földig jár,

Ó, bocsáss véle, álom tündére,

Sóhajtásom száll, én is mennék már,

Szól a szív, visszahív, visszavágyom már.

Refrén:

Kaliforniába vágyom,

 Az arany hazája vár,

Sokkal szebbek ott a lányok,

Szebben szól a madár.

Kaliforniába vágyom,

Hol a kék vizek felett,

Szívem bút, borút és fájó

Szerelmet elfeled.

 

Boldogság völgye, álmaim földje,

Ó, ha elmennék, ó, ha ott lennék,

Sír a szél lágyan, nem visz el vágyam,

Itt vagyok, hervadok, bánat országban.

Refrén:

Kaliforniába vágyom,…

Boldogság völgye, álmaim földje, …

 

Sóhajtásom száll, én is mennék már,

Szól a szív, visszahív, visszavágyom már.

596   Búbánat • előzmény588 2019-05-07 15:00:35

Jacobi Viktor – Martos Ferenc – Bródy Miksa: Leányvásár

 

Lucy Harrison és Tom Miggles (Tom Fleetwood) kettőse, II.. felv.:

Csöndes álmok éjjelén

Tom:

Csöndes álmok éjjelén

Ringó csónak lágy ölén

Asszonyomhoz járok én

Visz az álom,

Járok száz veszélyen át,

Míg csak világ a világ.

Sosem hagyom el a párom.

 

Lucy

Mért nem jött vissza ő,

A nyugalmam nem lelem,

Merre jár, engem hova vár.

Álmom nincsen már.

Ez a szerelem szállna bár,

csak szállna

Felém hozná az álom, a vágy ide.

Mért nem jön, eljár az idő

Vissza sose miért nem

jön ő már.

 

Tom:

Csöndes álmok éjjelén

Ringó csónak lágy ölén

Asszonyomhoz járok én

Visz az álom,

Járok száz veszélyen át,

Míg csak világ a világ.

Sosem hagyom el a párom

 

Lucy:

Sok álmatlan éjjelen át

Mindig gondolok reád,

Vissza várom őt, a párom.

595   Búbánat 2019-03-20 11:03:39

AVAGY SZABAD-E ÚJRAKÖLTENI A CSÁRDÁSKIRÁLYNŐ DALSZÖVEGEIT?

  • 2011. március, Színház.NET 

…az eredeti bécsi, nagyvárosi népnyelv kifinomult kétértelműségeit csak „bécsiül” lehet érteni, szolgai fordításuk magyarul értelmetlen…

Az Operettszínház a 2006-os premier óta hol megfontoltan, hol ingerülten reagál a Csárdáskirálynő dalbetéteinek átköltésével kapcsolatos értetlenkedésre, fanyalgásra. Az 1915-ös bécsi
változat remake-jének szánt előadás alkotóinak a maguk szempontjából igazuk lehet: nyilatkozataikból, de még az előadás promóciójából is jól látszik, hogy nemcsak új műfajkoncepciót, de az Operettszínház új imázsát is erre a korszerűsített változatra igyekeznek építeni. A „koncepció” amúgy alighanem méltányolható szempontja, hogy külföldi turnékon valóban a nemzetközi operettvilágban ismert és játszott
eredeti Csárdásfürstint érdemes előadni.

A fanyalgók helyzete sem irigylésre méltó, mert nem könnyű szabatosan megfogalmazni (bár a továbbiakban kísérletet teszünk rá), mi a baj azzal, hogy a Túl az Óperencián helyett Messze száll a fecskepár, az Álom, álom, édes álom helyett Százezernyi angyal zengi: boldogság, a Jaj, cica… helyett Jaj, lányok nélkül élni, mondd, mit ér (s az ugyancsak átírt A lányok, a lányok, a lányok angyalok és Szilvia belépője) idegenül ható, új szövegeivel halljuk a Csárdáskirálynő ismert dallamait. Kállai István és Kerényi Miklós Gábor új magyarításai a szótári hűség szempontjából valóban jobban illeszkednek az 1915-ös bécsi Béla Jenbach-Leo Stein-szöveghez, s ritmikai, prozódiai problémák is ritkán akadnak. (Kérdés persze, hogy ha ezeket a dalokat átfazonírozták, miért kegyelmeztek meg a többi Gábor Andor-versnek.) Voltaképpen azonban mégsem teljesen ezt a bécsi variánst játsszák. Akkor ugyanis nem hagyhatták volna meg a Hajmási Péter, Hajmási Pál-tercettet (igaz, itt duettként); és nem használnák még csak nem is a Gábor Andor-féle dalszövegek némelyikét, hanem az 1954-es Kellér-Békeffy-féle változat átiratait, Innocent Vince Ernő szövegeit, és mindenekelőtt Anhilte prózai szerepéből sem csinálnának újfent éneklő ál-Cecíliát.
Alapvető kérdés, hogy az 1916 novemberében bemutatott magyar Csárdáskirálynő (akkor még Csárdáskirályné!) valóban az „Urtext” Csárdásfürstin műfordítása-e. Látszólag alig van különbség köztük, mégis inkább két különböző darabról kell beszélnünk.

[…]

Gábor Andor a Hajmási Péter szövegében ezt a nagy trükköt veti be: a szőlő, a kenyér motívumát és a Hajmási nevet szintén kölcsönveszi. Amivel a közönség rejtett emlékezetét megmozgatja, az Szilágyi és Hajmási székely népballadája, melyet először Toldy Ferenc közölt nyomtatásban 1827-ben, de Vörösmarty, utóbb pedig Gyulai Pál is feldolgozta költői beszélyben. Gábor Andor az indító kép elemeit a Magyar Népköltési Gyűjtemény 1882-ben megjelent I. kötetéből veszi (amelynek további népszerű kiadásai ott sorakozhatnak az operettlátogatók családi könyvesvitrinjeiben):

– Pajtásom, pajtásom, kinyeres pajtásom!
Már hét esztendeje, hogy mü fogván estünk
Császár tömlöcébe, két gerezd szőllőért…

Innen tehát a kenyér és a szőlő metaforája az operettdalban:

Ne búsulj, lesz még szőlő, lesz még lágy kenyér…

De a ballada szituációja is áthallásos. A Szilágyi és Hajmási legtöbb változatában a török császár leánya segít megszökni a két magyar rabnak, s velük is menekül; az út során azonban a férfiak összekülönböznek, hogy melyiküké legyen a lány. (Ha a népköltészet növényi szimbolikájának közkeletű értelmezésére gondolunk, akkor a „két gerezd szőllő” említése valamilyen szexuális kihágást sejtet, és egyértelmű, hogy a leány erotikusan is vonzódik a magyar nemesifjakhoz.) Egyes változatok szerint a férfiak párbajra mennek, melyben Hajmási László halálos sebet kap. Más, komikus változatokban azonban egyikőjüknek eszébe jut, hogy otthon várja a feleség, s így a párbaj elmarad. Gábor Andor mindkét szituációt bekapcsolja a történetbe. Bóni és Edvin első felvonásbeli párbajában vagy Kerekes Ferkó és Bóni Szilvia sorsa feletti elkeseredett civakodásában – harmadik felvonás – nem nehéz felismerni a párhuzamot, különösen, hogy Bóni a Stázi iránt érzett vonzalma miatt nem egészen veszi komolyan lovagias felajánlását. Bizonyos értelemben ez az operett csúcspontja, a Csárdáskirálynő dramaturgiailag legfontosabb dala.

Egyáltalán nem véletlen tehát, hogy 1954-ben Kellérék Honthynak ügyeskedték át a tercettet, és emiatt aztán a Honthy Hanna kedvéért Cecíliává átírt Anhilte-szerep lesz a voltaképpeni főszerep. Így kerül át a Hajmási Péter az első felvonásba, ahol Cecília partnerei Kerekes Ferkó és – Bóni helyett – Miska (Feleki Kamill) lesznek. Miska szerepe miatt Innocent Vince át is írja a második versszakot. A „Gyere rózsám, gyújtsál gyertyát, / Vagy gyújtsd meg a villanyt” helyett Miska azt énekli: „Józan fejjel nem jó nézni, / Hogy mulatnak mások…” Bóninak, Szilviának és Kerekes Ferkónak az 1954-es változatban a Kivilágos virradatig jut, amelyben jószerével csak a sírva vigadás nemzeti közhelye marad meg. Valószínűleg ez a magyarázata annak is, hogy a Bónit az 1948-as felújítás után nagy sikerrel játszó Latabár Kálmán az új változatban átadja szerepét a fiatal Rátonyi Róbertnek. Kellérék megoldásával nemcsak a Szilvia- Edvin-Bóni-Stázi vonal, vagyis az alapszerepkörök, a klasszikus primadonna-bonviván-táncoskomikus- szubrett konfliktuscsoport színtelenedik el, de a darab voltaképpeni értelme is megváltozik. Cilikéék tercettjében ugyanis már csak az egykori vetélkedés emlékéről van szó, és ez dramaturgiai szempontból sokkal gyengébb, mint az 1916-os változat megoldása. Ez a szituáció mutatja a legjobban, hogy az 1954 után leggyakrabban játszott Kellér-Békeffy-librettó voltaképpen törli a darab alapkonfliktusait, és igazából csak nosztalgiázik egy letűnt, tétek nélküli, békés világ fölött. Revüoperetté válik, amibe, kényszerűen, összekötő szövegek is kellenek.

[…]

Tulajdonképpen lehangoló, és feltehetően a tercett drámai helyzetének meg nem értéséből fakad, hogy a Hajmási-csárdás az Operettszínház mostani remake-jében is egyszerű revüelemmé fokozódik le: a Weilersheim-házban énekli Anhilte, az egykori sanzonett, duettben Miska „ikertestvérével”, Alfonzzal. A bécsi változatnál erősebb Gábor Andor-féle verzió tercettje így veszíti el kulcsszerepét Kelléréknél, és így válik gyakorlatilag jelentéktelenné a Kerényi rendezte előadásban.

Miért kell vajon 2006-ban a bécsi változathoz visszaigazítani az Álom, álom, édes álom refrénjét erre: „Százezernyi / angyal zengi: / boldogság, / Százezernyi / forró csókkal / várok rád!”? Vajon az Álom, álom, édes álomból ma már nem hallatszik ki Csongor panasza Vörösmarty mesejátékából?

Álom, álom,
Édes álom,
Szállj a csendes föld fölé;
Minden őrszem
Húnyjon, csak nem
A várt s váró kedvesé. […]
Álom, álom, édes álom,
Ah, csak most ne légy halálom.

Gábor Andor szövege arról szól, amit Csongor is panaszol Tünde eltűnése után: az egymástól búcsúzó szerelmesek (Edvin és Szilvia a második felvonás végén) nem mernek hinni abban, hogy egyáltalán találkoznak-e még. (Ráadásul éppen 1916-ban fut az Operaházban a Csongor és Tünde egy igen reprezentatív kiállítású szériája.)
Valószínűleg kevesebben vennék ma már észre, mint 1916-ban, hogy az első felvonás fináléjában, a házastársi ígérvény aláírásakor elhangzó duett (megint csak Edvin és Szilvia), az Egy a szívem, egy a párom szövegötlete Petőfi 1843 márciusában írt, Kakasszóra hajnal ébred című népdal-imitációjából való kölcsönzés:

Kakasszóra hajnal ébred,
Én lányokkal nem beszélek.
Mert ha szólok őhozzájok,
Hajnal lesz a két orcájok.

Így valaki azt gondolná,
Én is kakas vagyok talán;
S hej, a kakas hamis madár,
Untalan más fészekhez jár.

Pedig én kakas nem vagyok,
Hanem filemile vagyok,
Egy a fészkem, egy a párom,
Egyért élek a világon.

Gábor Andor átveszi Jenbachék német szövegének „üzenetét” („Eine nur – die ist die Echte, / Eine nur – die ist die Rechte…”), a hűség illuzórikus témáját, de a Petőfi-vers ízeit keveri bele:

Egy a szívem, egy a párom,
Boldogságom tőle várom,
Más leánytól még az édes csók sem kell.
Egy a párom, egy a szívem,
Egyet tud szeretni híven…

S ha ez nem lenne elég: a Te rongyos élet refrénje Laczkó Géza Zrínyi-regényének, a Német maszlag, török áfiumnak a Nyugat 1913/8. számában megjelent folytatásában olvasható részletéből származik, alighanem ezek a regény szimbolikus kulcsmondatai: „A király? Távoli kegyes idegen… A harc? Patkány-marakodás! A hadi pálya? Bohóc-kapaszkodás! Az élet? Rongy, rongy, rongy!”

Maga a „Túl az Óperencián” verssor azonban megint csak Petőfinél, a Pató Pálban olvasható:

Mint elátkozott királyfi
Túl az Óperencián,
Él magában falujában
Pató Pál úr mogorván.
Be más lenne itt az élet,
Ha egy ifjú feleség…
Közbevágott Pató Pál úr:
„Ej, ráérünk arra még!”

A laikus befogadó értelmezői kontextusát a magyar szöveg úgy helyezi át, hogy nem a házastársi hűtlenkedést, hanem a házasság halogatásának témáját sugallja: hol lesznek boldogok? Seholsincsországban, a mesében, vagyis sehol és soha:

Túl az Óperencián boldogok leszünk,
Túl az Óperencián csókra éhezünk,
Túl az Óperencián lesz mesés tanyánk,
Túl az Óperencián fészek vár reánk!

Minden egyéb érthető a dal verzéiből. Érdekes módon Kállai és Kerényi ezeket változatlanul hagyják:

EDVIN De megesik a férjjel ott is, trallala, a hámból hogy kirúg!
STÁZI A férjek, kikről kegyed beszél, trallala, de furcsa kisfiúk!
EDVIN A feleség az csak ül otthon, trallala, és stikkel és imád!
STÁZI S ha kimaradsz, nincs egyéb dolga, trallala, csak szépen várni rád!
EDVIN Ez így van, és nem változhatik, trallala, Pesten úgy, mint Bergengócián!

Folytathatnánk.

[…]

594   Búbánat 2019-02-10 14:47:16

Buttykay Ákos – Bakonyi Károly: Hamupipőke

Mesejáték három felvonásban

Rózsavölgyi és Társa császári és királyi udvari zeneműkereskedése 

Oldalszám: 147
 

Megvásárolható: 9.800 Ft – a www.antikvarium.hu oldalon.

Kötés típusa:

Félvászon

Oldalszám:

147 oldal

Nyelv:

Magyar 

Méret:

30 cm x 24 cm

Megjegyzés:

                                                     A   A kottaborító grafikája Kürthy munkája.

TARTALOM

I. felvonás.
Előjáték 3
1. sz. Ludmilla: Perdülj rokka 9
2. sz. Hamupipőke belépője 23
3. sz. Dal a karosszékről 26
4. sz. Induló (kar) 29
5. sz. Ország báró belépője 31
6. sz. Együttes 34
7. sz. Finale 42

II.  felvonás.
1. sz. Együttes 58
2. sz. Gavotte (kar) 72
3. sz. Dal a mesebeli herczegkisasszonyról 81
4. sz. Együttes 86
5. sz. Az álom játszik tán velem 94
6. sz. Pista dala 96
7. sz. Finale 102

III. felvonás.
Előjáték 129
1. sz. Óh édes, szépséges álom 133
2. sz. Pista dala 137
3. sz. Dal a papucsról 138
Záró szám 145

593   Búbánat • előzmény592 2019-01-21 14:12:39

SZABÓ MIKLÓS: Szabadság-dal – V.V. Scserbacsov: Dohányon vett kapitány - (Iván dala)

Miért, miért, ki tudja, miért, 
mért szenved egy ember a másikért? 
Miért, hogy egyik gazdag úr, 
a másik a porba hull? 
Ahol a sorsa örökös áldomás, 
van háza, földje száz, 
de mindenéből mi jut neked, 
csak sáros cipője, semmi más. 
Az életedben más cél úgy sincsen, 
hát fényesítsed szépen! 
De itt van már a fényes hajnal, 
már süt reám a napsugár. 
Indul a nép diadalmas rajjal, 
és büszke szívünk zenéje száll. 
Mert eljött az a boldog óra, 
már hallom szép harangszavát. 
A szabadság lemosolyog ma a porba, 
és nem lesz többé szolgaság. 
Mert eljött az a boldog óra, 
már hallom szép harangszavát. 
A szabadság lemosolyog ma a porba, 
és nem lesz többé szolgaság.

592   Búbánat 2019-01-18 10:27:13

A dohányon vett kapitány - szövegkönyv (68 oldalon)

DOHÁNYON VETT KAPITÁNY

Operett 3 felvonásban 5 képben.
 

Szövegét irta - Adujev

Zenéjét szerzetté: Scserbesov

SZEREPLÖK:

Peter Alexejevics cár:

Akaki, ceremóniamester: Szmurov, kalmár:

Ljuba, a leánya:

Zsuljev,kereskedő:

Glikerija, leánya:

Nenila Verfolomojevna,bojárasszony

Anton,a fia:

Iván,a szolgája:

Arina,Ljuba volt dajkája:

Germaine,marquise:

Diana,grófnő:

Niniche,fogadósné:

Van Bláziusz,holland kapitány:

Gerváni Hannibál,a cár keresztfia:

Stresnyof, bojár fiú:

Korzakof, bojár fiú;

Lugin, bojár fiú:

Kikötőparancsnok:

Mouton, főszakács:

Keke, szakács:

Szolga Szmurovnál:

Kocsis

I. bojár:

II. bojár

III. bojár

IV. bojár

Bojárok, bojárasszonyok, fiuk,lányok, matrózok, szolgák, női cselédek, szakácsok.

 

- 2 -


Első felvonás.


/Szmurov kalmárnak, a cári hajók vitorlavászon szállítójának a kertje Moszkvában. A háttérben, lehetőleg magasabban az előtérnél ünnepi asztalokat terítenek a szolgák és cselédek. A szín mögé a Nagy Péter kori Moszkva tájképe és aranyló ősze borul/
 

l. szám. Megnyitó kar:
/terités közben, ételhordás etb./


Vendéglátó víg lakomára
készül mára fel ez a ház
Perdülj, fordulj, meg se állj
mert az óra gyorsan jár.
Ünnep van ma, ünnepi napra
készítsd gyorsan, mind, ami kell
Hordj fel tüstént minden jót!
mákos patkót, mogyorót
Nem marad itt ma senki éhen, itt a tál

kés meg a villa vár
s hogyha kedved szeszre áll
itt a telt pohár.
Itt van a tányér, itt a kancsó, itt a bor
melytől a véred forr.
Ennél bővebb ételsor
nincs sehol!
Vendéglátó víg lakomára
készül mára fel ez a ház!
perdülj, fordulj, meg se állj
mert az óra gyorsan jár!
Ünnep van ma, ünnepi napra
kész van máris, mind, ami kell
itt az asztal, itt a szék
Jöhet már a vendégség.


/a kar után belép Szmurov kalmár és a cselédek közül eléje siet Arina, a dajka, a zene elhalkul, melodráma/

591   Búbánat 2018-10-19 10:23:11

Buday Dénes - Szilágyi László: Csárdás

Szeretném a boldogságot egyszer megtalálni

Szeretnélek csöndes nyári este téged várni

Elhervadok én itt egyedül,

Árva szívem hozzád menekül

Fogadd el emlékül!

 

Szőke Tisza udvaromon a zöld tónál

Fáj a szívem nem szeret így az én rózsám

Nem futhatok utána

Más neki a babája

Bánja is ő, hogy vágyom én a csókjára!

 

Szeretném a boldogságot egyszer megtalálni

Szeretnélek csöndes nyári este téged várni

Elhervadok én itt egyedül,

Árva szívem hozzád menekül

Fogadd el emlékül!

 

Elhervadok én itt egyedül,

Árva szívem hozzád menekül

Fogadd el emlékül!

590   Búbánat 2018-10-18 10:19:32

Kerekes János – Darvas Szilárd – Szenes Iván: Állami Áruház
 

Glauziusz bácsi dala (először Feleki Kamill előadásában vált ismeretessé, az 1952-ben bemutatott operettfilmből)

  • Sok éve ennek, jaj de régen, mondhatnám úgyis: hajdanán;
    egy borzas kisfiút a képen, pont így becézett nagyapám;
    és fűnek-fának elmesélte, hogy nálam nincsen szebb gyerek;
    és dolgozott, sosem henyélve, hogy nála sokkal több legyek.
  • Ő életében hajlongott sokat, 
    és mást se tett, csak szolgált másokat.
    És nyár és ősz, és tél jött, sok tavaszra, 
    de életének nem volt semmi haszna.
    Sok gondja közt csak egy volt a remény, 
    hogy életem majd másként élem én.
    A képem nézte és büszkén mondta rám: 
    te boldogabb leszel, kis unokám!
  • Hány évtized múlt el mögöttem, örömtelen és sótalan;
    a kenyerem javát megettem, s csak tűrtem egyre szótalan;
    hány aljas fráter rámkiáltott, hány semmi ember rángatott;
    hogy untam azt a rossz világot, mit nagyapám énrám hagyott.
  • Én életemben hajlongtam sokat, 
    és szolgáltam csak egyre másokat.
    És nyár és ősz és tél jött sok tavaszra, 
    s az életemnek nem volt semmi haszna.
    Csak egyben bíztam, mint már annyian, 
    hogy boldogabb lesz lányom vagy fiam.
    De tudva jól, a semmit kergetem, 
    csak szánni tudtam minden gyermeket.
  • És ha most egy kis képre nézek, sok régi dolgot szégyellek;
    de egy kis büszkeséget érzek, s nem csak azért, mert szép gyerek;
    de mert tudom, hogy két kezemmel, az ő jövőjét védhetem;
    s hogy végre megtelt értelemmel, az életünk s az életem.
  • Ő mások előtt nem hajlong soha, 
    az ő élete nem lesz mostoha.
    Mert nyár és ősz és tél jön sok tavaszra, 
    és életének egyre több a haszna.
    Mert bizonyság már, nem csupán remény, 
    hogy szolga nem lesz ez a kis legény.
    A képét nézve, büszkén mondja szám: 
    hogy EMBER lesz az én kis unokám!
589   Búbánat • előzmény372 2018-10-05 12:45:10

Kapcs. 372. sorszám

Kiegészítés

Jacques Offenbach: Fortúnió dala  

Alfred de Musset és mások nyomán fordította: Fischer Sándor és Innocent-Vincze Ernő.

Lauretta és Valentin szerelmi kettőse, Valentin dala:

(Részlet a kettős dalszövegéből:)

Laura: Nos, üljön mellém és mondja el.    

Valentin: Ó, Lauretta, ne íly közel!

Laura: Ugyan mitől fél?...

Valentin: A szívem fél, van így az ember. Hallgatni nem tud, beszélni nem mer, ó lelkem mélyén él egy édes álomkép, érte fáj a szívem réges-rég….

Együtt: lelkem mélyén él egy édes álomkép, érte fáj a szívem réges-rég….

Laura: Ki ő?

Valentin: A szeme, mint a napsugár!

Laura: A színét még most sem tudom.

Valentin: A szeme kék, mint Önnek, kisasszony.  

Laura: Mondja csak, meghallgattam magát…

Valentin: Ó, nem! Hisz azt se tudja még, hogy én milyen régen imádom! Ki sose mondtam még!

Laura: A szerelméről még nem szólt sosem…

Valentin: Sosem!... A bánatomra nincsen ír, betemet majd a néma sír! Betemet majd a néma sír! Lelkem mélyén él egy édes álomkép.

Együtt: lelkem mélyén él egy édes álomkép, érte fáj a szívem réges-rég, fáj a szívem érte régesrég….

Laura: Nos, mondja meg énnékem titkon, hogy kit szeret, oly végtelen?

Valentin: A neve az én drága titkom.

Laura: Csak egyszerű leány?:

Valentin: Nem, nem..

Laura: Bárónő talán?

Valentin: Nem, nem..

Laura: Nagyúri asszony?

Valentin: Nem…

Laura: Hercegkisasszony?..

Valentin: Nem! Nem-nem-nem, százszor is nem-nem-nem, ezerszer nem!

Laura: Mondja hát, ki az a valaki?

Valentin:

Azt nem merem bevallani.

Jöjj bűvös dal! Segítni hív.

Egy régen fájó, néma szív.

Nincs arra szó, hogy én mit érzek, mit rejtek el,

ha bennünk él egy kép, mely éltet, hallgatni kell.

Számomra, míg csak él az élet és él a nyár,

nevét elhallgatom, míg élek, mert így muszáj!

De érte éget minden sóhaj, mely felzokog,

s kívánja bár egy könnyes szóval, én meghalok.

Haja oly szőke, mint a búza, s szempárja kék.

Fájdalmam, lelkem összezúzza, és mégis szép.

Ez lesz az életemnek vége, bús némaság,

nincs arra szó, hogy kín az élet, szenved a vágy!

Laura: … bennem is csak érted ég a vágy!

Együtt:: Ez lesz az életemnek vége, bús némaság! Nincs arra szó, hogy én mit érzek…

 

(Ez a szerelmi kettős elhangzott ma délelőtt a Dankó Rádió Túl az Óperencián adásában Házy Erzsébet és Ilosfalvy Róbert tolmácsolásában. Km. a Magyar Álllami Hangversenyzenekar, a karmester Fischer Sándor - a Rádió Dalszínháza teljes stúdiófelvétele: 1958. június 22., Kossuth adó, 20.20 – 21.25. 

Újra  meghallgathatjuk a rádió ma délután hat és hét óra között elhangzó műsorismétlésében.)

588   Búbánat • előzmény587 2018-09-30 16:33:36

Jacobi Viktor – Bródy Miksa – Martos Ferenc: Leányvásár

Bessy és Fritz vidám kettőse – a III. felv. jelenete

1. vers

Bessy:

Lassan uram, édes uram, miért oly mohó,
Kár e nagy sietés.
Hát hol marad az udvarias bók, sima szó,
Kézcsókra kész bevezetés.

Fritz:

Nem tehetek róla, ez a sorvasztó láz,
Nincs hozzá élő szavam.
Lázban ég és nem vigyázva
Szenvedély, ha megrohan.

Bessy:

Na, de, méltóságos úr!
Nem szokás ölelni ily vadul.

Fritz:

Mert a Méltóságos úr

Bessy:

Túlon túl dúl-fúl.
 

2. vers

Fritz:

Nem megyek el én,
Amíg csókot nem ád,
Vágyam ég, mint a szén.
Átölelem édes, aranyos derekát,
A leckét jól tudom én!

Bessy:

Tréfa ide, tréfa oda,
Nem járja ám,
Ugrálni, mint egy bolond!
Látja, miért nem hallgat engem?
Minden leckét rosszul mond.

Fritz:

Mert a méltóságos úr
asszonyt ölel ily vadul.

Együtt:

Mert méltóságos úr,
Túlon túl dúl-fúl.

587   Búbánat • előzmény586 2018-09-30 16:01:37

Jacobi Viktor – Bródy Miksa – Martos Ferenc: Leányvásár

Bessy és Fritz vidám kettőse, III. felv.

Jenki-dal (kuplé)

1. vers

Fritz:

Volt valahol, élt valahol
Egy aranyos nő,
Róla e dalban sok szó lesz,
Yorkba bemegy és nyitott egy
Boltot is ott ö,
Egy pálinkás-boltot, au, jesz.
Járt oda majd mindenki,
Tiz jenki, száz jenki,
Gazdag és szegény,
És az italt öt pintig
Hörpintik ők,
S őrizi mind szörnyen a nőt. Sőt
Félti a lányt mindenki,
Tiz jenki, száz jenki,
Ifjú és a vén,
Erkölcs itt az erény,
Mindenkit jellemzi,
És a leány férjhez nem mén,
Ó szegény.

2. vers

Bessy:

Csak hamarán gazdag a lány,
Jól megy a kis bolt.
Házat is épít, való ez.
Cifra terem, pince, verem,
Nyolc szoba is volt,

És hálóterme is. Au, jesz!
Járt oda majd mindenki,
Tiz jenki, száz jenki,
Gazdag és szegény,
És az italt öt pintig,
Hörpintik ők,
Kis csapatuk mindegyre nőt. Sőt
Mindegyikük hoz jenkit,
Tiz jenkit, száz jenkit,
Nincs itt holt idény,
Náluk fő az erény

Mindenkit jellemzi,
És a leány férjhez nem mén,
Ó szegény.

3. vers

Fritz:

Múlik egy év, meg sok egyéb,
És a derék nő
Borzasztó nagy titkot érez,
Bús a regény, bús a szegény,
És a baját ő
Százhúsznak súgja meg, jé, jesz!
Járt oda majd mindenki,
Tiz jenki, száz jenki.
Gazdag és szegény,
És az italt öt pintig
Hörpintik ők,
Kis csapatuk mindegyre nőtt. Sőt
Megszületett gyorsan az
Uj jenki, kis jenki,
Izmos kis legény,
És ha ordítja: apám,
Megfordul száz jenki,
Jót mosolyog mindenki
Ifjú és vén. 

4. vers

(a zenekari játék után dalszöveg ismétlés, majd a refrén együtt:)

Bessy:

Járt oda majd mindenki,

Fritz:

Tiz jenki,

Bessy

Száz jenki,

Fritz:
Gazdag és szegény,

Bessy:

És az italt öt pintig
Hörpintik ők,
S őrizi mind szörnyen a nőt. Sőt

Együtt:

Félti a lányt mindenki,
Tiz jenki, száz jenki,
Ifjú és a vén,
Erkölcs itt az erény,
Mindenkit jellemzi,
És a leány férjhez nem mén,
Ó szegény.

586   Búbánat • előzmény585 2018-09-30 15:39:29

Jacobi Viktor – Bródy Miksa – Martos Ferenc: Leányvásár

Bessy és Fritz vidám kettőse, II. felv.

„Dzsilolo”

1. vers:

Bessy:

Történt hajdanán,
Hogy egy hottentotta lány
Párizsba ment a kis bohó!

Fritz:

Gilolo, gilolo, gilolo 

Bessy:
Oly szörnyen szegény,
Derekán egy kis kötény,
Több éppenséggel semmi, ó!

Fritz:

Gilolo, gilolo, gilolo 

Bessy:
Csak ment, mendegélt,
Egy kukkot sem beszélt,
Csupán az utcasarkon posztoló...

Fritz:
...gilolo, gilolo, gilolo...

Bessy:
...rendőr úr előtt,
Ki rendre inti őt,
Monta hottentottául:
Gilolo!

Együtt (refrén:)

Nincsen több ily csoda
Gazella-termet,
A fekete Afrika ölében 
Termett ez!
Tűz folyik erében,
Hajának ében fürtje lengedez!
Ha,ha,ha
Szép szeme sötétje csillog,
Ha mosolyog, fogsora 
fehérje villogó,
S van neki kicsinyke köténye,
Gilolo!
 

2. vers

Bessy:
Bár múlt az idő,
Soha nem tanult meg ő
Egy szót sem franciául, ó!

Fritz:
...gilolo, gilolo, gilolo...

Bessy:
Ma már nem szegény,
Tele pénzzel a kötény,
S alatta habselyem trikó!

Fritz:
...gilolo, gilolo, gilolo...

Bessy:
Csak megy, mendegél,
Egy kukkot sem beszél,
S ha férfinép utána fordul, ó...

Fritz:
...gilolo, gilolo, gilolo...

Bessy:
Kacéran csak int,
És rögtön érti mind,
A szót hottentottául:
Gilolo!

Együtt (refrén:)

Nincsen több ily csoda
Gazella-termet,
A fekete Afrika ölében 
Termett ez!
Tűz folyik erében,
Hajának ében fürtje lengedez!
Ha,ha,ha
Szép szeme sötétje csillog,
Ha mosolyog, fogsora 
fehérje villogó,
S van neki kicsinyke köténye,
Gilolo!

585   Búbánat • előzmény584 2018-09-30 15:04:34

Jacobi Viktor – Bródy Miksa – Martos Ferenc: Leányvásár

 Lucy belépője

1. vers

De nagyot iramodtam,
Amíg ide jutottam
A meredeken és a sűrűn át!
Egyenesen előre,
Falusi levegőre,
Oda, ahol a szemünk
Oly messze lát!
Falusi szelek szállnak,
Tovarepül a bánat,
A faluban az élet oly vidám!
A falu csupa ének,
Dalolnak a legények,
Dalol a kicsi kisleány,
Falun az élet oly vidám!

(Refrén:)
Óh, mily szép:
Völgy ölén, rét füvén
Nem gyötör se bál, se zsúr,
Messze mind a frakkos úr!
Pillangó, vadvirág, lombos ág,
Felhő száll az égen át,
Csodás, mesés világ!

2. vers:

Ha a faluban élnék,
Én sohase henyélnék,
Hanem amire rám köszönt a nap,
A falu füve selymén a teheneket fejném,
Hajamon a virágos nagy kalap!
Falusi liba lennék,
Sok pirosítót tennék,
A falusi legényt hódítanám!
S ha közeleg az este,
Valahol a füzesbe'
Valaki, tudom, várna rám, 
Falun az élet oly vidám!

(Refrén:)
Óh, mily szép:
Völgy ölén, rét füvén
Nem gyötör se bál, se zsúr,
Messze mind a frakkos úr!
Pillangó, vadvirág, lombos ág,
Felhő száll az égen át,
Csodás, mesés világ!

584   Búbánat • előzmény44 2018-09-30 14:57:38

Jacobi Viktor – Bródy Miksa – Martos Ferenc: Leányvásár

„Ha lennék egy lánykának édes, szerelmes babája…”

Lucy és Tom szerelmi kettőse, II. felv.

Kapcs. a 44. sorszámhoz - pontosítva újra leírom a dalszöveget

1. vers:

Tom:

Ha lennék egy lánykának édes szerelmes babája,

Királynőnek tenném meg őt az egész nagy világ előtt!

Lucy:

Ha lennék egy szerelmes, édes legénynek a párja,

De szép volna szép a világ, álmaink tündér csodák!

Tom:
Ha jönne a leány, aki szeretne igazán, elébe elmennék!
Ha jönne a leány, szerelem ifjú tavaszán,csak az övé lennék!

Lucy:
Nem szólana a szám, csak a kezét szorítanám, csak a szemét nézném!

Tom:
Behunyva a szemem...

Lucy:
Reszketne a kezem...

Együtt:
Az ajkát érezném!

2. vers: 

Lucy:

Virágos kis kertemben várom virággal a párom,

Halk léptekkel jön majd felém, az álmok csodás éjjelén.

Tom:

A rózsámat majd megtalálom, de szép lesz az álmom.

Az ajtómon halkan be jő, átkarol, megcsókol ő!

Lucy:

Ha jönne a legény a tavasz illat idején, elibe elmennék.

Ha jönne a legény, fekete fény tüzes szemén, csak az övé lennék

Tom:

Nem szólana a szám, csak a kezét szorítanám, csak a szemét nézném!

Lucy:

Behunyva a szemem,

Tom:

Reszketne a kezem

Együtt:

Az ajkát érezném!....

Ha lennék egy lánykának édes szerelmes babája,

De szép volna, szép a világ, és az álmok tündércsodás!

 

 

583   Búbánat 2018-08-01 11:35:36

Ránki György - Vas István - Hubay Mikós:  Egy szerelem három éjszakája c. musicaljéből (1961)

"Búcsú Budapesttől "  (Sennyei Vera előadásában a rádió sugározta)

Isten veled, Budapest, te édes,
Isten veled, fényes éjszaka!
Itt ezentúl minden csak sötét lesz.
Mit keresek én itt? Oh la la!
Tündöklés a boldog keveseknek,
mely a ránk csukódó éjbe tűnt.
Hol vannak a dámák és a krekkek?
Isten veled, édes életünk!

Ó, ha visszanézek, hihetetlen,
hogy valóság volt ez valaha.
A jogászbált egyszer még mi ketten,
ő meg én nyitottuk. Oh la la!
S később, mikor belénk bújt az ördög,
s tudtuk, hogy tilosba tévedünk.
Isten veletek, ti régi flörtök,
Isten veled, édes életünk!

Pannónia-szálló és Vadászkürt,
ó, a disztingvált különterem!
Pertis hegedűje, jaj, hová tűnt?
És a Grill, a kis Parisien?
Jánoshegyi reggeli utána,
és a sikk, amellyel vétkezünk.
Isten veled, szívünk minden álma,
Isten veled, édes életünk!

Ó, Király-díj, póló, zsúr meg estély,
pezsgőzés meg Zserbo-bo-bo-bo.
Néha nyáron egy vidéki kastély,
ezt szerettük ez nekünk való.
Egész ország, de csupán az úri,
ez kellett, csak ez jutott nekünk.
Mégis fáj, hogy pusztul, fáj búcsúzni.
Isten veled, édes életünk!

 

582   Búbánat 2018-07-11 23:24:41

Huszka Jenő - Kristóf Károly: Szép juhászné

(1954)

Krisztina és Rudi vidám kettőse

Hűvös a kút vize, hűvösebb a lány szíve,
Hogyha benne megbúvik a búbánat.
Sáros a fő utca, tipeg rajta száz ruca,
Nyári naptól elég hamar felszárad.
Csípje a kánya a csípni valót,
Félre a búval, mert csattan a csók.
Adj egy édest repetának.

Magyar lánynak magyar legény a babája,
Mert a szíve, mert a lelke azt kívánja.
Magyar lánynak a világon nincsen párja.
Csókra termett mindegyiknek pici szája.
Magyar lánynak a világon nincsen párja.
Csókra termett mindegyiknek pici szája.

Jó magyar lány leszel, kurta szoknyát felveszel,
Megcsodálja mindenki a formáját.
Két szoknya, bő szoknya, van ám néki száz fodra,
Nem ez teszi magyarrá a szép lánykát.
Csípje a kánya a csípni valót,
Félre a búval, mert csattan a csók.
Adj egy édest repetának.

Magyar lánynak magyar legény a babája,
Mert a szíve, mert a lelke azt kívánja.
Magyar lánynak a világon nincsen párja.
Csókra termett mindegyiknek pici szája.
Magyar lánynak a világon nincsen párja.
Csókra termett mindegyiknek pici szája

581   Búbánat 2018-06-10 12:59:06

Balassa Sándor: Az ajtón kívül

opera öt tételben

Szövegét – Wolfgang Borchert drámája nyomán – Fodor Géza készítette

Librettó - részletek

 

 

580   Búbánat • előzmény362 2018-05-26 14:34:07

Lehár Ferenc: A mosoly országa

A versszöveget fordította: Harsányi Zsolt

 

Szu Csong belépője

Oly megható érzéssel nézek körül,

Szívem nehéz, mint a kő.

Szívem minden kis tárgynak örül,

Itt él és itt lakik ő!

Az aranyos kacaja itt muzsikál,

Mely kimondhatatlanul lágy.

Nem sejti, hogy itt a fájdalom áll

És a szívem hű szívre vár.

De a fajtám az néma és hallgatag.

Nem beszél a szív, inkább megszakad.

Mosolygó nézés és jólnevelt arc.

Mögötte fájjon akármilyen harc,

Mögötte könnyezik a szívem.

Egy kicsit vérzik is, de nem tudja más,

Csak néztem őt, finoman és hidegen.

Szívem az is összetört.

És mi vagyok: játék, bizarr idegen,

Furcsa, fantasztikus flört.

Mint ópiummámorban nézek reá,

Csak mennék utána vakon.

De céltalan az út, nem visz sehova

És a csókját csak álmodom,

És nem kellek őneki,

S elhallgat a szív,

S a fájdalmas vágy

Csak őhozzá hív.

Mosolygó nézés és jólnevelt arc,

Mögötte fájjon, akármilyen harc,

Mögötte könnyezik a szívem.

Egy kicsit vérzik is, de nem tudja más.

Mögötte fájjon akármilyen harc,

Mögötte könnyezik a szívem.

De hogy itt benn mi fáj,

Azt nem tudja más.

579   Búbánat • előzmény575 2018-05-25 13:42:16

Megjegyzés az 575. sz. bejegyzésemhez: a gépiratos szövegkönyv tetején Farkas Ferenc és Dékány András neve alatt feltüntetett Bálint Lajos a második világháború előtt a Nemzeti és a Magyar Színház dramaturgja, illetve a Thália Társaság egyik alapítója volt.  Az ő neve a Csínom Palkó rádióoperett csak  színpadi változata szövegével összefüggésben merült fel.   

Bálint Lajos, író (Wikipédia)

578   smaragd • előzmény577 2018-05-25 12:58:10

Igy van, az 1950-es évszám a fontos.

20 vagy 22, ez már a lényeget tekintve kevésbé, Ruitner Sándor ebben a műsorban igy említette. 

577   Búbánat • előzmény576 2018-05-25 12:05:01

Köszönöm. Természetesen, 1950-ben volt az első rádióbemutató, mely évszámot magam számon tartom és többször leírtam már (itt elgépeltem és utóbb sem vettem észre, hogy 1949: a komponálás és a rádiófelvétel éve).  Jó, hogy erre rámutattál.  

Farkas Ferenc dalművének, a Csínom Palkó című  daljátéknak 1950. január 20-án volt a bemutatója a rádióban.

576   smaragd • előzmény575 2018-05-25 05:09:21

 

Farkas Ferenc: "Csínom Palkó" című daljátékának rádióbeli bemutatója 1950-ben volt, és nem 1949-ben, ahogy az alábbi bejegyzésben megjelent.

Az 1950-es időpontot nemrég az „Operett a magyar rádióban (1949 - 1990)” fórumban is nyomatékosítottuk.

Ruitner Sándor műsorában „ A Rádió Dalszínháza története – 50 év” szó szerint az alábbiak hangzottak el:

Ruitner Sándor:

1950. január 22-én, majdnem 50 esztendeje köszöntek be a Magyar Rádió hullámhosszán Farkas Ferenc és Dékány András "Csínom Palkó" című daljátékának hősei a hallgatók otthonába.”

Ezt követően Farkas Ferenc elmondta, hogy 1949-ben kapta meg a megbízást, a fölvételek kitűnő szereposztásban kerültek előadásra 1950-ben.

575   Búbánat • előzmény377 2018-05-24 22:20:25

Teljes szövegkönyv az internetről - Farkas Ferenc: Csínom Palkó

2008-ban a Békéscsabai Jókai Színház színpadra állította a daljátékot -  a régi librettó /Dékány András/ szövegét Bálint Lajos némileg átdolgozta; a leírt anyag bizonyos helyeken feltünteti illetve a versek után betoldja az eredeti szövegkönyv szerinti ill. a daljáték 1963-as rádiófelvételén hallható dialógusokat és dalszövegeket; így követhetők az eltérések az eredetihez képest. 

 

Farkas Ferenc Dékány András szövegére komponált Csínom Palkó című daljátékát a rádió megrendelésére készítette, melynek 1949-ben volt a bemutatója; e rádiófelvétel átdolgozása után, 1951. február 22-én mutatta be a Városi Színház - a mai Erkel - az átdolgozott művet.

A daljáték második, teljes stúdiófelvételére a Rádióban 1962. december 17-én került sor, ugyancsak Lehel György karmester zenei irányításával. Az elkészült felvételt a Rádió Dalszínháza először 1963. május 1-jén sugározta:

Farkas Ferenc – Dékány András: Csínom Palkó

3 felvonásos daljáték

Vezényel: Lehel György

Km.: az MRT szimfonikus zenekara és énekkara (Karigazgató: Vajda Cecília)

Zenei rendező: Ruitner Sándor
Rendező: Mikó András

Szereposztás:

Csínom Palkó – Simándy József
Csínom Jankó – Palócz László
Balogh Ádám, kapitány – Melis György
Zsuzsika – Gyurkovics Mária
Rosta Márton – Szabó Ernő
Éduska, a leánya – Házy Erzsébet
Tyukodi, a strázsamester – Domahidy László
Förgeteg, betyár – Radnay György
Örzse – Komlóssy Erzsébet
Kati – Andor Éva
Koháry gróf – Deák Sándor
Koháry grófné – Neményi Lili

 

Tájékoztatásul ideírom a stúdiófelvételen található betétszámok megnevezését – részben azonos az internetre feltett szövegkönyv verseivel.


- Előjáték és Förgeteg dala (Radnay György)

- Csínom Palkó és Csínom Jankó kettőse „Jöttünk Edelényből” (Simándy József, Palócz László)

- Kati és Jankó kettőse „Katinkám, ide gyere!..../Elmondom szemedbe, szívem szerint szeretlek, szemérmes virágom…./Kis Dunaág, nagy Dunaág….” (Andor Éva, Palócz László)

- Palkó és „Tyukodi kettőse: „Te vagy a legény!...” (Simándy József, Domahidy László, énekkar)

- Palkó és Jankó dala (Simándy József, Palócz László)

- Balogh Ádám dala „Ahol te jársz” (Melis György)

- Örzse dala: „Tányér, bogrács, fakanál, puha ágy és pörkölt-libamáj, ez az asszonynak, ez az asszonynak a dolga; éles kard és buzogány, kanóc, puska és kacagány, ez a férfiaknak, ez a férfiaknak gondja…/ De ha szól a harci riadó…” (Komlóssy Erzsébet, énekkar)

- Jelenet, Éduska és Rosta kettőse, I. felv.: „Jó estét, jó estét, áldás erő békesség” (Házy Erzsébet, Szabó Ernő, énekkar; próza: Radnay György)

- Prózai jelenet, I. felv. „Mézeskalács, abból ugyan mi nem kérünk” – próza: (Házy Erzsébet, Sándor Judit, Radnay György, Szabó Ernő)

- Zsuzsika dala „Sírva írt levelem” (Gyurkovics Mária)

- Jelenet és Palkó dala, I. felv. „Jaj, ez a sok kacat”; „Elrepült a szép madárka, messze repültˇ  Próza (Ének és próza: Simándy József, km. Házy Erzsébet).

- Éduska és Palkó kettőse, I. felv. „Éduska, te volnál”; „jójszakát kis leány, a nevem Csínom Palkó” (Házy Erzsébet, Simándy József – ének és próza)

- I. felvonás fináléja (Házy Erzsébet, Szabó Ernő, Domahidy László, Melis György, Simándy József, Palócz László, énekkar) 

- Palkó dala: „Elrepült a szép madárka, merre repül?ˇ (Simándy József)

- Zsuzsika, Éduska és Rosta jelenete, II. felv. „ Hát itt fogunk mulatni”; „Olvasd: sírva írom levelem” (Próza, ének: Gyurkovics Mária, Házy Erzsébet)

- Zsuzsika és Balogh Ádám kettőse a II. felvonásból „Hűséges szívemmel” (Gyurkovics Mária, Melis György)

- Zsuzsika és Éduska jelenete, II. felv. „Ennyire szereted?”; „Hé, emberek, jó egészséget, itt volnánk” (Próza és ének: Gyurkovics Mária, Házy Erzsébet, Simándy József, Melis György)

- Éduska és Balogh Ádám jelenete, III. felv. „Kapitány uram, szolgálatára” (Próza és ének: Házy Erzsébet, Melis György)

- Jelenet, III.felv. (Házy Erzsébet, Simándy József, Melis György, Domahidy József)

- Koháry grófné és Rosta Márton kettőse: „Ein, zwei, drei, ein, három a tánc…” (Neményi Lili, Szabó Ernő)

- Prózai jelenet és a III. felv. fináléja: „Ide hozzám! Nézzétek, Tyukodi a bakon!....Jól verekedtetek! Az új rangot megérdemlitek!...Csínom Palkó, Csínom Jankó, csontos karabélyom…” ( próza és ének: Házy Erzsébet, Andor Éva, Komlóssy Erzsébet, Gyurkovics Mária, Simándy József, Palócz László, Melis György, Domahidy László, Szabó Ernő, énekkar)
 

574   Búbánat • előzmény573 2018-05-08 14:00:25

Franz von Suppé: Pajkos diákok

Jelenet, Fleck elbeszélése és együttes (kórus)

Magyar szöveg: Innocent Vincze Ernő

(A dalszöveg - kivonatosan)

 

Brand, diák (bariton):

Szabadítónk! Szabadítónk! 

Frincke Léni, diák (alt):

Megmentőnk! Úgy jön ő!:

Fleck, diák (tenor):

A teljes bölcs fakultás …

Ha pénzre szükség támad, csak értem kiabálnak…

Mert mint egy gróf Luxemburg,  úgy elverjük ám a  pénzt!

Diákok kara:

Jöjj, Fleck, és hárítsd el rólunk ezt a vészt! ...

Frincke Léni, diák (alt):

Három sárkány!  ...

Brand, diák (bariton):

Mind a hármat le is győzted!

Fleck, diák (tenor):

Mind a három, mint a járom,

Oly nehéz volt, mondhatom.

Türelemmel kellett várnom,

Míg megoldhatom.

Szépen bekopogtam úgy délfelé…  

Mikor a szobába beléptem ám…  

A hölgyekhez kézcsókkal járultam én,

És elmondtam kérelmem mily szerény.

Rám morog egyik: lám, megint pénz  kell egy úrficskának, tán?  

Rám ront a másik: lám, nálunk tán, bizony pénz terem a fán? 

Harmadik mordul: lám, aki lumpol, az pumpol is, úgy ám! 

Rám rohamoznak, rám! hogy a cinkosa vagyok neki tán.

Hölgyeim, szavamra, öccsük nagyon szorgalmas diák…

Így csevegtek,  így csipogtak,

Összevesztek, összefogtak,

Felugrottak és leültek,

Egyre jobban felhevültek.

Mikor forró lázban égve morgó mérgük már lehűlt,

Akkor nyitották ki végre a nagy pénzes retikült!

Ugye bár, látni már, finom módon lépjünk fel,

S úgy megy minden, ahogy kell,

Úgy megy minden, minden, minden…

Diákok kara:

Ugye bár, látni már, finom módon lépjünk fel,

S úgy megy minden, ahogy kell,

Fleck és a többi diák:

Úgy megy minden, minden, minden…

Koccintsunk hát!

Koccintsunk, koccintsunk, koccintsunk, koccintsunk rá!

573   Búbánat 2018-05-08 13:37:23

Franz von Suppé: Pajkos diákok

Geyer [Geier] uzsorás [tőkepénzes] kupléja

Magyar szöveg: Innocent Vincze Ernő

I. 

„Minden ember pénzre vágyik, pénzt kíván!

Mind csak egyet áhít, pénzt csak, pénzt csupán!

Nékem másnál több a pénzem, gyűjtöm én. 

Vérem forr, ha nézem, ó ez mind enyém!  

Lángra gyújt egy édes láz,

Boldogságom nincsen más. 

Egyetlen mámorom,

Ha pénzem számolom…  

Egyesével, kettesével, ötösével, tízesével,

Összesével,  egy csomóba csapni s rakni újfent széjjel.  

Tornyocskákba, halmocskákba, ki a zsákból, be a zsákba,

S újra széjjel, ezzel szórakozom minden éjjel, kéjjel! 

Édesem, nézzen ily jól tömött zsákot! ….

Nincs nagyobb kéj-gyönyör, nincs a világon! …

Pénzem csendülj! 

S ha gyűjtelek, te gyűlj!  

Egyesével, kettesével, ötösével, tízesével,

Összesével, egy halomba csapni s rakni újfent széjjel.  

Tornyocskákba, halmocskákba, ki a zsákból, be a zsákba,

Ki a zsákból, be a zsákba, s újra széjjel,

Ezzel játszom minden éjjel, kéjjel!

 

II. 

Nincsen szó, mely rám még hasson, nincsen vágy!

Elhagyott az asszony, el az ifjúság!

Minden régi gyönyörűség messze szállt!  

Egy maradt csak hű még, ez a pénzeszsák!  

Semmi más nem az enyém,

Már csak őt imádom én!  

Egyetlen mámorom,

Ha pénzem számolom:

Egyesével, kettesével, ötösével, tízesével,

Összesével, egy csomóba csapni s rakni újfent széjjel.  

Tornyocskákba, halmocskákba, ki a zsákból, be a zsákba,

S újra széjjel, ezzel szórakozom minden éjjel, kéjjel.

[Már mind ez nem tréfa múlt idők képe]….

Semmi sem vár , hiszen már úgyis vége…

Elmúlt és  kész.

Csak egy maradt: a pénz.  

Egyesével, kettesével, ötösével, tízesével,

Összesével, egy halomba csapni s rakni újfent széjjel.  

Tornyocskákba, halmocskákba, ki a zsákból, be a zsákba,

Ki a zsákból, be a zsákba, s újra széjjel,

Ezzel játszom minden éjjel, kéjjel!

 

572   Búbánat • előzmény381 2018-05-07 21:29:57

Kapcs. 381. sorszámhoz

A dalszöveg pontosítása

Schubert - Berté: Három a kislány

Dalszöveget fordította: Harsányi Zsolt

„Ó drága szép muzsika” - kettős

I.

MÉDI: 
Lelkem boldog, mily nagy dolgot

Értem meg véletlenül.

SCHUBERT:
Ennyi szóval, széppel, jóval

Attól félek, túlbecsül.

MÉDI:
Túl szerény, mert az tény,

Hogy nagyon szép minden műve.

SCHUBERT:
Műveim és nem én…

Persze, hogyne érteném…

MÉDI - SCHUBERT:
Ó drága szép muzsika, drága hang,
Úgy zeng a szívemben, mint lágy harang.
Úgy simogat és annyi enyhet ád,
Úgy simul a mámoros lelken át.
A csendülő, zendülő, 
Szívemben bent ülő, 
Libbenő, ringató nótaszó. .


 II.

MÉDI:

Ennél szebbet, édesebbet, 
Nem csinálhat senki más!

SCHUBERT:

Ó Istenkém, régi gyengém 
Egy kis komponálgatás. 

MÉDI:
Mennyi mély szenvedély 
Lángol minden kis dalában! 

SCHUBERT
Bennem is lenne még,
Hogyha szólni merhetnék! 

MÉDI - SCHUBERT:
Ó drága szép muzsika, drága hang,
Úgy zeng a szívemben, mint lágy harang.
Úgy simogat és annyi enyhet ád,
A csendülő, zendülő, 
Szívemben bent ülő, 
Libbenő, ringató nótaszó. 

571   Búbánat 2018-05-07 21:26:08

Franz von Suppé: A szép Galathea

Magyar versfordítás: Innocent Vincze Ernő

Pygmalion imája és Galathea ébredése - részlet

Pygmalion:

Vénusz! Óh, figyelj reám!

Találjon Rád forró imám!

Nagy Istennő! Szépség, erő!

Szívemből fájdalmas vágy tör elő.

Ó, tudom jól! Ajkam, ha szól,

Szavadra: életre kél a kő!

Vágyódva kérlek, szálljon rá élet!

Hallgass meg kérlek, adj néki szívet!

Szívébe szerelmet adj, melytől életre kél!

Istennő! Ébreszd fel!

Vénusz! Nézz le rám!

Sóhajom Téged hív!...

 

Felsóhajt!...

Keze mozdul…

Óh, mily szép!...

Szava kél!...

Igen, él!...

 

Úgy van: élsz! Remegve látom!

Galathea!

Galatheám! Én édes álmom!

Galathea! Elönt a vágy!

Galathea! Úgy vágyom Rád!

Galathea:

Mi ez?... Itt bent?… Mi fáj? …

Mi ez?... A titkos dobbanás?...

Pygmalion:

A szívem él!…

Galathea!

Hatalmas, édes vágy!

Galathea:

Mondd, ki vagyok én?

Pygmalion:

Asszony vagy! 

Az, akit vártam!

Akit kívántam!

Szerelmem, boldogságom vagy!

Pygmalion:

Rád várt a lelkem minden álmatlan éjjel!

Égi nő, akire vártam, akit imádtam,

Te vagy az élet és a cél!

 […]

Galathea! ...

Édes mámor, jöjj hát boldogság!

Drága szerelem, áradj rám!

Galathea és Pygmalion:

Jöjj drága párom, tiszta csókodban élek...

 

570   Búbánat • előzmény86 2018-05-07 21:22:58

Franz von Suppé: Boccaccio - operett

Boccaccio és Fiametta  „Olasz kettőse”

a német szövegre írt libretto betétszáma – amit  olasz nyelven énekli a két szereplő.

Az 1879. február elsején Bécsben, a Karl Színházban bemutatott Boccaccio szövegét és verseit Zell és Genée írták.

Harsányi Zsolt fordította le a verseket, munkájában természetesen az "Olasz kettős" verseit nem kellett magyarra átültetetnie… a világ legtöbb színházában az eredeti olasz nyelven szólaltatják meg, hiszen épp ez a lényege, előadásával felkészültségüket, műveltségüket akarják fitogtatni a Majordomusnak tartott herceg előtt.

Ismét ideírom ennek a duettnek az eredeti olasz szövegét: ez a harmadik felvonásban, a herceget megtévesztendő komédia- jelenet részeként hangzik fel Boccaccio és szerelme, Fiametta között. 

Ezen túl Winkler Gábor Operett könyvéből idemásolom ennek szöveghű, de nem prozodikus magyar fordítását is, Blum Tamás gondozásában

III. felvonás – Duettino

Boccaccio:
Mia bella fiorentina
Disprezzi l’amor.
Ignori furbettina
Le piaghe del cor.
Coll’aria di contento
Derisi il mio lamento,
Non calmi i mesti gemiti
Con un sorriso almen!
E pur vedrai ti scorgerai,
Come d’amor i palpiti
Ti stringeranno il seno,

Come d’amor i palpiti
Ti stringeranno il sen!

Fiametta:
Le scalire fiorentine
No sprezzan l’amor.

Boccaccio:
O, si !

Fiametta:
Sorrisi ed occhiatine
Le sorton dal cuor.

Boccaccio:
No, no !

Fiametta:
Si pascon pel contento
Derider il lamento,
E pur nascoste lagrime
Si lasciano fuggir.

Boccaccio:
Ignoran l’amor !

Fiametta:
Ah si, vedrai
Ti scorgerai.
Quando il bramato capita
D’amore san’ morire!
A -  si la bella fiorentina
A - sembra cruda, senza cuore
Un sorriso, un occhiatina,
Firulin, firulin, firulera –
L’infiamma al dolce amor.

Boccaccio:
E pur ver, che la  fiorentina

Al parer, alper sembra cruda senza cuore
Un sospir, un languir
Una dolce occhiatina,
Firulin, firulin firulera

L’in fiama al dolce amor.
Cosi mia fiorentina
Più speme non ho !

Fiametta:
Il cuore e la manina
Io perder non ho’!

Boccaccio:
In van io dunque gemo,
In van d’amor io fremo.

Fiametta:
Se vero son quei gemiti
Allor t’ascoltaro !
Ah si vedrai –

Boccaccio:

Ignori l’amor ah si!
Ti scorgerai –

Fiametta és Boccaccio
Che dell’amor i fremiti
Con te dividero!

Boccaccio:
E pur ver e pur ver

Che la fiorentina

Al parer, al parer, sembra, senza cuor

Un sospir, un languir

Una dolce occhiatina,

Fiametta:
A - si

La bella fiorentina

A - sembra cruda

Senza cuore,

A - un sorriso

Un occhiatina.

Boccaccio és Fiammetta:

Firulin, firulin, firulera

L’in fiamma al dolce amor,

Firulin, firulin, firulera

L’in fiamma al dolce amor

 

Magyarul:

Boccaccio:

Szép kis firenzei hölgy,

ki a szerelmet megveted ,

semmibe véve, te kis ravasz,

gyötrelmét e szívnek.

Elégedettséget színlelve

nevetsz panaszaimon,

bánatos sóhajaimat nem enyhíted

egyetlen mosollyal sem.

Meglásd, majd megtudod,

ha lüktető szerelemtől

összeszorul a kebled!

Hogyan szorít a szerelem,

Megtudod te is!

Fiametta:

A furfangos firenzei nők

nem vetik meg a szerelmet

Boccaccio:

Úgy ám!

Fiametta:

Mosolyuk és pillantásuk

szívből jön

Boccaccio:

Nem, nem!

Fiametta:

Boldogsággal hitegetnek,

a sóvárgást kinevetik,

és csak titokban

hullajtják könnyeiket.

Boccaccio:

Semmibe veszik a szerelmet!

Fiametta:

Meglásd,

majd megtudod:

ha a hőn óhajtott férfi betoppan,

majd meghalnak a szerelemtől.

H az óhajtott férfi betoppan,

meghalnak a szerelemtől.

Ó igen, a szép kis firenzei nő

keménynek, szívtelennek látszik,

ám egy mosoly, egy pillantás

csiribi – csiribá,

édes szerelemre gyújtja.

Boccaccio:

Ez így lehet,

a firenzei nő látszólag szívtelen,

ám egy sóhaj, egy epekedés,

egy kedves pillantás

csiribi – csiribá,

édes szerelemre gyújtja.

Így számomra édes hölgyem,

nincsen már remény.

Fiametta:

A szívemet és a kacsómat

nem veszejtem el!

Boccaccio:

Tehát hiába sóhajtozom

és reszketek a szerelemtől,

Fiametta:

Ha őszinték a sóhajaid,

meglátod,

meghallgatlak én!

Boccaccio:

Semmibe veszed a szerelmet,

ó igen, majd megtudod…

Boccaccio és Fiametta:

hogy szerelmes reszketésem

megosztom veled.

Boccaccio:

Pedig igaz, pedig igaz,

hogy a firenzei nő

e, látszólag szívtelen,

mégis egy sóhaj, egy panasz,

egy édes pillantás

Fiametta:

Ó, igen,

a szép firenzei nő

látszólag kemény

és szívtelen,

ám egy mosoly,

egy pillantás

Boccaccio és Fiametta:

Csiribi – csiribá,

édes szerelemre lobbantja

Csiribi – csiribá,

felkelti a szerelem tüzét.

569   Búbánat • előzmény72 2018-03-19 14:06:03

 

A 72. sorszám alatt beírt dal szövegét pontosítom és kiegészítem:

Carl Millöcker – Theo Mackeben: Dubarry 

Szöveg: Szenes Andor

„Mindegy nekem, mi lesz velem…” – Dubarry keringő dala

 

1. vers

Átéltem már néhány szerelmet
És csókokat, 
És bókokat,
A férfiak úgy érdekelnek,
S a pillanat, 
Mely elszalad… 

A szívem nékik adtam
A szívemért
Mi volt a bér?
Hogy végül itt maradtam,
Semmit sem kaptam
Mindenér?

Refrén:

Mindegy nekem,
Mi lesz velem,
Ha egyszer felgyúl a szívem,
Mindegy nekem,
Ki lesz velem,
Csak engem nagyon szeressen.
Akármi lesz,
Akárki lesz,
Öleljen forrón szívéhez.
Mindegy nekem,
Ki lesz velem,
Király vagy koldus,

Enyém legyen!

 

2. vers

Rajong a férfi mind utánam,

Száz vallomás,

Mi kéne más?

És mindig érdekelt a játék,

A lángolás

Olyan csodás.

 

Ha néha lehull a könnyem,

Még ez se fáj,

Ha így muszáj;

De felvidulok könnyen,

Ha rám mosolyg egy

Férfi száj.

 

Refrén:

Mindegy nekem,

Mi lesz velem...

 

 

568   Búbánat 2017-10-26 22:51:16

Rudolf Friml – Herbert Stothart – Otto Abels Harbach: Rose-Marie

Indián szerelmi dal – kettős

Magyar dalszöveg: Radó István

 

A tó kék vizén ragyog a hold,

Gyönyörűbb nyári éj még sose volt.

Szívemből feléd egy dallam száll

A szellő szárnyán reád talál!

 

Ha leszáll az éj kicsikém te ne félj,

Szíved az enyém, s a tiéd vagyok én.

Szerelmem küldöm a szívem hű forró szaván,

 Akkor mi lesz, ha a válasz nem jön majd az éjszakán?!

De ha szól a dal a sötét völgy ölén,

Tudni fogom én , hogy Te jössz már felém!

Mosolyog ránk a szép nyáresti ég!

Ha leszáll az éj, kicsikém ne félj!

 

Megjegyzem, ugyanennek a dalnak létezik másik versfordítása is, szerzője: Harmath Imre.

„… Tavasz éjszakán ezüst a tó…. csillagfényes ég nevet le rád...- Hangom hogyha hív, gyere már, mire vársz… - Gyere-gyere hát, szívem úgy vár rád!”

 

 

567   Búbánat 2017-09-27 12:05:14
Jacques Offenbach: Orfeusz az alvilágban

Magyar szöveg: Romhányi József

Pluto (Aristeusz) kupléja, I. felv.:

Én Aristeusz vagyok, a kincsem néhány bárány,
És egy-két bödön méz, mely ragyog szépen sárgán.
Nem gyötri lelkem kín, a szívem sose fáj.
Hiszen más gondom nincs, csak ez a kicsi nyáj.

Zöld mezőben, tarka réten járom utam én.
Kék gyönyörű tiszta égről árad rám a fény.
Száll, zümmögve ágról-ágra mézet gyűjt a méh.
Nincs édesebb élet, mint a jámbor pásztorlét,
Mint a jó jámbor pásztorlét.
Imádom sorsomat, sohasem kérek mást.
Így élem éltem, mint egy boldog áldomást.


Styx Jankó dala, II. felv.:

Voltam király Beóciában,
Hatalmas, fényes, nagy király.
Szerettek úgy, úgy általában,
Nevem emléke most is áll.
Térdre borult előttem népem,
Látván e pompás, büszke fényt.
Imát is mondtak gyakran értem,
Hogy mennybe jussak mielőbb.
Kriptám egy nagy márványlap zárja,
Ilyenkor lám, semmi sem drága,
Ó, jaj, ó, jaj, bárcsak még visszamehetnék!

Családom hős emlékét őrzöm,
Háborút vívtak, vérezőt.
Ott veszett el nagyhírű ősöm,
Bősz Lipót, kint a harcmezőn.
Nővérem volt Mária Nosztra,
Magányban élte életét.
Semmit sem költött ő a kosztra,
S így élte gyorsan véget ért.
Öcsém sok szép érdemet szerzett,
Összesen élt vagy negyven percet,
Ó, jaj, ó, jaj, nagy a baj, kihal ez a faj!

Borzasztó baj, hogy így meghaltunk,
Mert roppant tetszik ön nekem!
És ha már éppen ennél tartunk,
Legyen kérem, az özvegyem!
Viszonylag szép boldogult volnék,
Nem baj, ha mégse tetszem én.
Királyné lenne, s tudja jó ég,
Ilyen rang holnap lesz-e még?
De ez a vén csavargó Plutó,
Ez visszatart a földi úttól,
Ó, jaj, ó, jaj, ez a baj, irigy a tulaj!
566   Búbánat • előzmény554 2017-08-06 10:41:42
Kapcs. 554. sorszám


Egy kedves fórumtársam segítségemre sietett!
Megvan az ominózus verssor helyes szövege, további, más javításokkal, idemásolom a teljes dalszöveget:

Lehár Ferenc: Frasquita

Magyar dalszöveg: Harsányi Zsolt

Armand dala Frasquitához (II. felv.)

Kicsikém ne tétovázz,
Vár egy csöndes kicsi ház
Oly régóta kér, hogy jöjj, ne félj!
Pezsgő majd behűtve vár,
Cigaretta füstje száll,
Néked adom át az éjszakát!
Gyere el ha kél a Hold,
Ilyen éj még sose volt,
Szirmát hinti rád a jázminág.
Este fél kilenc után,
Nyitva vár a kis szobám,
Néptelen a ház, csak ő a Hold vigyáz!

Két szívet rejt a boldog éj.
Mily csöndben jár ott künn a szél.
A holdfény benéz a homályon át.
Egy szót se szól, akármit lát.
Hűs park ölén, a lomb alól,
Egy árva kismadár dalol.
Míg végül beszól a friss napsugár:
Jó reggelt! Itt az óra, reggelizni már!

A kiemelt, aláhúzott részeknél történtek javítások.

Tehát, ez a hibátlan dalszöveg leírva.

Ezt a változatot énekli Udvardy Tibor az operett keresztmetszetéből készült rádió-stúdiófelvételen.
565   Búbánat • előzmény564 2017-08-06 00:49:27
:) :)
564   Héterő • előzmény563 2017-08-05 23:44:19
Egyébként a kitett német szöveg is megérdemelne egy misét, pl. melléütések vannak benne, írásjelek hiányoznak.
Küldtem neked sírmákot (Haladjunk tovább...).
563   Búbánat • előzmény562 2017-08-05 23:27:38
Ne legyél telhetetlen...
562   Héterő • előzmény561 2017-08-05 23:11:01
:-)
Egy fél fokkal jobb!

Csak az a kék, mennyezetes ágy, amiről szól az egész, csak legalább az benne lenne! Mondjuk a kleine Maus, mint kis zsivány helyett. És a "lámpafényes légyott" is jó lett volna.
561   Búbánat • előzmény558 2017-08-05 23:00:35
A "megmagyarázás" helyett, íme, egy másik magyar fordítását is leközlöm Lehár híres dalának – ez teljesebb – és - talán (közért)hetőbb szöveg?!…

„Kicsikém, ne tétovázz!”

Kicsikém, ne tétovázz!
Szűk utcában kicsi ház,
Oly régóta vár,
hogy jössz-e már?!
Mindent kapsz te kis zsivány,
Amit szemed, szád kíván.
Nem bánod meg ám,
hidd el, cicám!

Gyere el ma tubicám,
Öt perccel kilenc után,
Magam állok őrt ajtóm előtt.
Bátran jöhetsz, nincs veszély,
Senki sem lát, ó, ne félj!
Néptelen a ház,
Nem kell, hogy úgy vigyázz,
Jöjj szívecském, ne félj, ne félj!
Hisz kettecskén oly szép az éj,

A holdfény benéz a homályon át,
És szemet huny, akármit lát,
A park felől, a fák alól
Egy szunnyadó madár dalol,
S egyszer csak beszól a friss napsugár:
Gyerekek itt az óra, reggelizni már.

Minden elkészítve vár,
Drága szívem, gyere már!
Ne mondd, hogy igen,
Csak jöjj, szívem,
Olyan gyötrő már a vágy,
Olyan árva már a ház,
Nem aludnám át az éjszakát!
560   Héterő • előzmény559 2017-08-05 21:59:59
Abban a reményben, hogy IVA, a lefordított magyar nyelvű éneklés nagy pártolója is elolvassa, miből lesz a sírmák... :-)

Franz Lehár - Hab' ein blaues Himmelbett (Frasquita)

Schatz, ich bitt' dich, komm heut' Nacht,
Alles ist bereit gemacht
Für ein Stelldichein
Beim Lampenschein
Wenn der Sekt im Glase sprüht
Und die Zigarette glüht
Fühlst du, kleine Maus,
Dich wie zu Haus'

Schatz, ich bitt' dich, komm heut' Nacht,
Alles, was dir Freude macht,
Geb' ich gerne dir,
Ach, komm zu mir.
Fünf Minuten nach halb Neun
Werd' ich an der Türe sein.
Niemand wird dich seh'n
Beim Kommen und beim Geh'n.

Ein Glück mir winkt wo wie noch nie,
Kein Laut uns stört, kein Vis à Vis.
Beim Mondenstrahl ganz verstohlen noch spät,
Doch was er sieht, er nicht verrät.
Im nahen Park die Nachtigall
Singt süss dazu ein Madrigal,
Bis dann sie Sonne uns sagt ganz diskret,
Es ist schon Zeit, dass ihr zum Gabelfrühstück geht.

Schatz, ich bitt' dich, komm heut' Nacht,
Alles, was dir Freude macht,
Geb' ich gerne dir,
Ach, komm zu mir.
Hab' ein blaues Himmelbett,
Drinnen träumt es sich so nett,
Aber nicht allein,
Geh, sag' nicht nein.
559   Héterő • előzmény558 2017-08-05 21:33:29
Meg ez a hangszerén ... dalol sem világos: most dalol, miközben ott ül hű hangszerén? Vagy a hangszer énekel?
558   Héterő • előzmény557 2017-08-05 21:23:45
Ne kérd, hogy meghallgassam! Hiszen én sem bántottalak. Inkább segíts a többit megmagyarázni, ha már érdemesnek tartottad közkinccsé tenni.

Néked adom át az éjszakát! ... Gyere el ha kél a hold, ... Este fél kilenc után...
Végülis hányra menjen a lány?

Mily csöndben jár a fű...
Meghiszem azt; biztosan papucs van a fű lábán.

Hű hangszerén a lomb alól, Egy árva kismadár dalol.
Miért hű a hangszere?

...beszólt a friss Napsugár, Itt az óra, reggelizni már!
Nyílik ilyen rímre a bicskám, Nekem a zsebemben ám.

A Parsifal "Liebesmahl"-ja, mint Úrvacsora is kiakasztott, hiszen Wagner a librettoban háromszor is utal arra, hogy dél van. Ehhez képest a sírmák tulajdonképpen kismiska.
557   Búbánat • előzmény556 2017-08-05 20:57:50

Bizonyára az énekszám felvételének hallgatása közben írták le és belekerült ez az értelmetlen szövegű sor.

Most töröm a fejem, de egyelőre számomra is rejtvény, de így volt leírva a sor ahonnét kimásoltam; nem értelmeztem, jó hogy felfigyeltél erre az értelmetlenségre!

„Kicsikém, ne tétovázz…”

Bizonyára az énekszám felvételének hallgatása közben írták le és belekerült ez az értelmetlen szövegű sor.

Meghallgattam a dalt, a verssor vége talán: „… jázmin, ám.”?

Te mit hallasz ki ebből, ha odajutsz és lejátszod a dalt?
556   Héterő • előzmény554 2017-08-05 13:52:20
Sírmák hinti rád a jázminát.
Mi az a sírmák, aminek jázmina van???
555   Héterő 2017-08-05 13:39:06
22B
554   Búbánat 2017-08-03 12:02:34
Lehár Ferenc: Frasquita

Magyar dalszöveg: Harsányi Zsolt

Armand dala Frasquitához (II. felv.)

Kicsikém ne tétovázz,
Vár egy csöndes kicsi ház
Oly régóta kér, hogy jöjj, ne félj!
Pezsgő majd behűtve vár,
Cigaretta füstje száll,
Néked adom át az éjszakát!
Gyere el ha kél a hold,
Ilyen éj még sose volt,
Sírmák hinti rád a jázminát.
Este fél kilenc után,
Nyitva vár a kis szobám,
Néptelen a ház, csak ő a hold vigyáz!

Két szívet rejt a boldog éj,
Mily csöndben jár a fű, a szél.
A holdfény benéz a homályon át.
Egy szót se szól, akármit lát.
Hű hangszerén a lomb alól,
Egy árva kismadár dalol.
Míg végül beszólt a friss napsugár:
Jó reggelt! Itt az óra, reggelizni már!
553   Búbánat • előzmény406 2017-07-27 13:01:46

Kapcs: 406., 65. sorszámok

Lehár Ferenc: Garabonciás (a rádiófelvételen az operett A vándordiák címen ismeretes; a komponista Cigányszerelem c. művének átdolgozása, amihez új dalokat is komponált)

Dalszöveg: Innocent-Vincze Ernő

„Utam muzsikálva járom” (tenor hangra)

Józsi dala

Utam muzsikálva járom,
Búsan keresem a párom ...
Négy húron át, zengem a szív szavát ...
Szép asszony, hej, ha rám nevet,
Szétfutnak mind a fellegek!
Párosan ez a világ
Gyönyörű, aranyos délibáb!

Gyöngyvirágom, kicsi violám!
Mondd, az arcod mért oly halovány?
Elepeszti tán a szerelem,
Ami idebenn dalol szíveden?
Sóhajod megérti majd az ég,
Elküldi a párod tefeléd!
Rólad álmodik nótafám,
Szép violám!

Utam muzsikálva járom,
Egyszer meglelem a párom ...
Négy húron át, zengem a szív szavát ...
Szép asszony, hej, ha rám nevet,
Szétfutnak mind a fellegek!
Véled lesz ez a világ
Gyönyörű, aranyos délibáb!
Kereslek rég ...
Álmok csodás ligetén
Tündér Ilonát találtam én!
552   Búbánat 2017-07-05 13:32:51
Fényes Szabolcs: Két szerelem

„Hajnali vallomás”

Dalszöveg: Halász Rudolf

Kék, hajnali fény ragyog a fákon át,
Én a völgy ölén remegve várok rád.
Már ébred a szép ,harmatos rózsaág,
A tavasz dalos reggelén jössz az úton át.
Száz pipacs virág mezején leng a szél,
Még egy perc csupán, s ajkunk összeér.
Nézd, a napsugár kibontja szép haját,
Lágy fürtökben hull reád,
Elküldi a rét nekünk, illatát.
Száll feléd e halk, hajnali vallomás,
Hidd el, amíg élek én, nem kell soha más!

Fekete szárnyon száll az éj, a boldog napnak vége már.
De holnap újra várlak én, a hajnal újra ránk talál.
Ne feledd el ha véget ér e boldog álmodás.
Ez nem csak múló pillanat volt, ez több, ez szebb, ez más!

Kék, hajnali fény ragyog a fákon át,
Én a völgy ölén remegve várok rád.
Már ébred a szép, harmatos rózsaág,
A tavasz dalos reggelén jössz az úton át.
Száz pipacs virág mezején leng a szél,
Még egy perc csupán, s ajkunk összeér.
Nézd, a napsugár kibontja szép haját,
Lágy fürtökben hull reád,
Elküldi a rét nekünk, illatát.
Száll feléd e halk, hajnali vallomás,
Hidd el, amíg élek én, nem kell soha más!


Ez a dal ma délelőtt hangzott el a Dankó Rádió Túl az Óperencián c. operettműsorában.

(Ilosfalvy Róbert & Magyar Rádió És Televízió Szimfonikus Zenekara & Gyulai Gaál Ferenc)

551   Búbánat • előzmény550 2017-05-25 12:21:40
Gyöngy Pál: Minden jegy elkelt (rádióoperett)

Juliette dala: „Inkább csókolj”
(Házy Erzsébet énekli hanglemezfelvételen - Qualiton – 1967. LPX 16572 )

Dalszöveg: Kristóf Károly

Inkább csókolj és ne beszélj!
Hisz a csók időre jár!
Na de jól figyeld, mert mit sem ér,
ha csókod röpke szeszély .
És a hosszú csóktól ne félj,
ha a szám a szádhoz ér!
Inkább csókolj és ne beszélj,
mert a szónál a csók többet ér!

Milyen édes tud lenni az életben
egy kis váratlan, egy kis véletlen!
Olykor át segít bennünket mindenen.
Én a véletlent úgy szeretem!
Ez a perc is véletlen.
Vagy talán csak éget benn…?!

Inkább csókolj és ne beszélj!
Hisz a csók időre jár!
Na de jól figyeld, mert mit sem ér,
ha csókod röpke szeszély .
És a hosszú csóktól ne félj,
ha a szám a szádhoz ér!
Inkább csókolj és ne beszélj,
mert a szónál a csók többet ér!

De a hosszú csóktól ne félj,
ha a szám a szádhoz ér!
Inkább csókolj és ne beszélj!
Mert a szónál a csók többet ér!
550   Búbánat • előzmény549 2017-05-25 12:20:29
Gyöngy Pál: Minden jegy elkelt (rádióoperett)

Kettős: „Mire vársz?”
(Házy Erzsébet és Bende Zsolt éneklik hanglemezfelvételen - Qualiton – 1967. LPX 16572 )

Dalszöveg: Kristóf Károly

1.

József:
Ha választhatok most egy témát:
a szerelemről legyen szó,
mert én szakember lennék e téren.

Juliette:
Bár nem igen látom a célját,
hogy szóbahozni miért jó,
hisz már azonnal felforr a vérem.

József:
Mire vársz, ha a szív szava szólít?
Mire vársz, ha a vágy tüze bódít?

Juliette:
Kereslek úgy, ahogy a vándor üde forrást,
álmom ez. Nem kérek mást.

József:
Le ne késs; ez a perc vissza nem tér!
Van-e még, ami több is lehetne ennél?

Juliette:
Egyre kérlek hát,
hunyd be a szemed, add a szád;
csak a csók oltja el szívem szomját!

2.

Juliette:
A tűzzel játszani nem félek!
És figyelmeztet most az ész,
hogy itt kincseket kínál az élet…

József:
Egy meggondolatlan kis lépés
s az ember aztán nagyot néz…

Juliette:
És már veszélyes ösvényre tévedt.

József:
Mire vársz, ha a szív szava szólít?
Mire vársz, ha a vágy tüze bódít?

Juliette:
Kereslek úgy, ahogy a vándor üde forrást,
álmom ez. Nem kérek mást.

József:
Le ne késs; ez a perc vissza nem tér!
Van-e még, ami több is lehetne ennél?

Juliette:
Egyre kérlek hát,
hunyd be a szemed, add a szád;

Együtt:
Csak a csók oltja el szívem , a szívem szomját!
549   Búbánat 2017-05-25 12:18:56

Gyöngy Pál – Bródy Tamás: Éva a paradicsomban – (rádióoperett)

Kettős: „Ne kérdezd tőlem”
(Házy Erzsébet és Korondy György éneklik hanglemezfelvételen - Qualiton – 1967. LPX 16572 )

Dalszöveg: Békeffy István

Éva:
Részegít a pezsgő, részegít a csók,
nem tudom mi lesz, de inni jó.

A bonviván:
Könnyű flörtnek indult, máris szívre ment!
Meddig fogsz szeretni engem?
E válasz most mindent jelent!

Éva:
Ne kérdezd tőlem, hogy meddig foglak szeretni még.
Ki tudja előre azt, hogy a szíve meddig ég!

A bonviván:
Ne kérdezd tőlem, tudnék-e még így szeretni mást,
már holnap siratni máris az őszi hervadást.
Ma miénk az élet: szívünkben még a nyár vidul.

Éva:
Hát csókold a számat és minden bánat elsimul! Elsimul…

Ne kérdezd tőlem, hogy meddig foglak szeretni még.
Ki tudja előre azt, hogy a szíve meddig ég.

Együtt:
Egy édes, szerelmes csókból minek csinálunk tragédiát.
Jöjj édes, töltsük hát el most a legszebb éjszakát!
548   Búbánat • előzmény45 2017-03-17 16:05:38
Kapcs. 119. és 45. sorszámok

Jacobi Viktor – Martos Ferenc – Bródy Miksa: Sybill

Sybill és Nagyherceg kettőse

Dalszöveg

Nagyherceg:
Hogy van? Hogy van? Fenséges asszonyom.
Szívem dobban, hogy újra láthatom!
Nos, mért hallgat? Valóban, mégse szép!
Olyan furcsa Ön,
Nem nyújtja Ön csókra kicsiny kezét!

Sybill:
Szívem dobban, nincs szörnyű fordulat…

Nagyherceg:
Hogy van? Hogy van? Remélem, jól mulat!

Sybill:
Fenség, fenség! Viseltem bár nevét…

Nagyherceg:
Mily furcsa Ön! Nem nyújtja Ön csókra kicsiny kezét!?
Mért nem gyöngéd? Hozzám, fenség!? Nézzen a szemembe jól!
Nézzen a szemembe, honnan múltunk száz emléke szól!
Emlékszik még, nyár volt, nem rég, és az álmok kék taván
Játszottunk, mint balga gyermek a szerelmek csónakán!?

Engedelmével, táncba vinném el.
Csak csodálom, Itt a mámor, ajka rózsaszín tüzét!
Eltűnődni kár, az idő eljár!
Ábrándozás az élet! Álmodásra hív!

Kórus:
Engedelmével, táncba vinném el.
Csak csodálom, tiszta mámor, ajka rózsaszín tüzét!
Engedelmével, az idő eljár!
Ábrándozás az élet, álmodásra hív!

Sybill:
Pardon, fenség! Nagy bűnt követtem el.
Nincs más mentség, kegyelmet kérni kell!?

Nagyherceg:
Pardon, fenség! Szokatlan ily beszéd.
Mily furcsa Ön! Mért sújtja Ön, ennyire hitvesét!?

Sybill:
Mért oly gyengéd? Hozzám, fenség? Ez a flört...

Nagyherceg:
Engedelmével, táncba vinném el.
Csak csodálom, tiszta mámor, ajka rózsa szép tüzét!

Sybill:
Engedelmével, az idő eljár.

Együtt:
Ábrándozás az élet, álmodásra hív!
547   Búbánat 2017-03-07 12:44:20
Az alábbi dalszöveg Buday Dénes- Szilágyi László Csárdás c. operettjének vidám kettőse - ma hangzott el a Dankó Rádióban:

„Kis kacsa fürdik a Római part strandon, háp-háp”

Nincs ide messze a Római-part,
Hallom a népszerű dzsesszzenekart,
Dú, digi-dú.
Ránk nevetett az a vén sunyi hold,
És a zenének csak egy dala volt,
Dú, digi-dú.

Kis kacsa fürdik a, kis kacsa fürdik a
Kis kacsa fürdik a római parti strandon
Háp, háp.
Arra jön egy liba, szól neki:
"Kis baba, jöjjön a Hangliba
este, ha ráér, pardon,
Gá-gá".
Rohannék örömmel, de férjem a sanda gúnár,
Az édes, szegény kis nejének ilyet nem kínál.
Kis kacsa fürdik a, kis kacsa fürdik a,
Kis kacsa fürdik a római-parti strandon,
Háp-háp.

És ugye mit tesz a népszerűség,
Csak kacsahúst eszik ottan a nép,
Dú, digi-dú.
Hogyha ma tíz vacsorát abonál,
Önnek e dal már az étlapon áll.
Dú, digi-dú.

Kis kacsa fürdik a ....stb.
546   Búbánat • előzmény461 2017-02-22 09:32:19
Kapcs. 461., 465. és 466. sz. sorszámok.

Áthozom a Kemény Egon-topicból:

782 • smaragd Előzmény 781 • Válasz erre 2017-02-21 15:27:42

KEMÉNY EGON-Raics István: "Szerencsés utazás" (1950)
sikeresen előadott rádióoperett számok...

erről az el nem készült rádióoperettről már én is írtam korábban az "Operett a magyar rádióban (1949-1990)" fórumban.
Szász Péter nem tudta időben elkészíteni a szövegkönyvet, így elmaradt a szigorú határidőhöz kötött bemutató.
Megmaradtak Kemény Egon kompoziciói, amelyeket Tamássy Zdenkó nem akart veszni hagyni, ezért annak idején egyvelegbe foglalták a jól használható zenét, amely azóta is sikernek mondható, rengetegszer játszotta a Rádió.

Különösen kedvelt volt a "Szerencsés utazás-keringő", Gyurkovics Máriával majd Gencsy Sárival felvéve:

KEMÉNY EGON-Raics István: "Szerencsés utazás-keringő" (1950)
Bécsi keringő, 4' 20"

Gyurkovics Mária, Szabó Miklós, Gencsy Sári, Fehér Pál, a Földényi kórus felvételei, majd később újra felvették magnóra, részben más közreműködő művészekkel és karmesterrel, korábban Pogány László és Vincze Ottó majd Lehel György dirigálta a Rádiózenekart.

A mai műsorban halljuk - ismétlés 18.53 - 19.00 - az előjátékban annak a kettősnek a témáját, amelyet feltehetőleg a digitalizáláskor nem a megfelelő helyre soroltak, és tévedésből Kemény Egon "Valahol Délen" című nagyoperettje betétdalának írták, adminisztrativ hiba, az elmúlt években.

Legutóbb jeleztem, hogy meg lesz a kettős pontos helye, csak egy kis türelem szükséges, amíg a műsorban is pontosan meg fog jelenni.
A "Szerencsés utazás" előjátéka korábban is ment már a Dankó Rádióban, örülök, hogy ma fórumtársaim is hallották és együtt most már szerencsés utazást is kívánhatunk a kettősnek pontos helyére irányításához.

KEMÉNY EGON-Raics István: "Nézd, hogy ragyog ránk a rét " (újrafelvétel 1956)
kettős, 3', a "Szerencsés utazás" részletekből (1950)

Énekelte Gyurkovics Mária és Szabó Miklós.
A Rádió Szimfonikus Zenekarát Lehel György vezényelte.
545   Búbánat • előzmény544 2017-01-20 18:08:55
Lehár Ferenc: Cigányszerelem

Magyar szöveg: Gábor Andor

Zórika dala, I. felvonás ("Óh, add ide édesem...")

Zórika:
Volt egy leányka, egy csöppnyi leányka,
Ki még sose hallotta e szót: szerelem.
Bársony kabátja, selyem a ruhája,
Ezüstje és kincse töméntelen.
Csókolta a virágról a harmatot ő,
Csodálta a holdat, az égre, ha jő,
Úgy várta a boldogság égi hadát,
Tudatta naponta, milyen álmot lát.

Óh, mondd csak, te lány, te kis árva, beteg,
A holdnál s virágnál mi szebb lehetett?

Óh, add ide édesem a kék eget nekem!
Óh, még a csókom is kell?
Vedd a szívemet el,
Csókodban a csillag fénye tüzel!
Hív ez a nagy szerelem,
Csak szeress te híven,
Másra nem vágyik szegény szívem!

Zórika, Józsi:
Hív ez a nagy szerelem,
Csak szeress te híven,
Másra nem vágyik szegény szívem!
544   Búbánat • előzmény124 2017-01-20 18:07:44
Lehár Ferenc: Cigányszerelem

Magyar szöveg: Gábor Andor

Csárdás – Ilona dala

Ilona:
Ejnye, mit csinálnak itt?
Nagy baj ért tán valakit?
Vízbe megy virágos ág,
Ej, kérem, ez csak tréfaság!

Rózsaszállal szívet ölni?
Orgonával elbűvölni?
Régen volt ez,
Hej, azóta más a nóta!

Férfinek mi csókot
Sose kínálunk,
Untig elég, hogyha
Csak így csinálunk!
Így csinálunk, úgy csinálunk,
Isten tudja, hogy csinálunk,
Van már ennek
Ezer módja minálunk!
Lányka esze úgy kifőzi,
Hogy a legényt csak legyőzi,
Vagy így, vagy úgy,
De mindent jól csinálunk!

Pillantásod, mint a tűz,
Minden férfit láncra fűz,
Minden férfi bamba ám,
Csak nézz körül, és van babád!

Hogyha lábáról leszedted,
Vagy pirulj,
Vagy sóhajts egyet,
Még mielőtt véle végez,
Semmiség ez!

Férfinek mi csókot
Sose kínálunk,
Untig elég, hogyha
Csak így csinálunk!
Így csinálunk, úgy csinálunk,
Isten tudja, hogy csinálunk,
Van már ennek
Ezer módja minálunk!
Lányka esze úgy kifőzi,
Hogy a legényt csak legyőzi,
Vagy így, vagy úgy,
De mindent jól csinálunk!

Szép az első csók,
De tán szégyenlős a drága lány,
Bármily bátor a legény,
De kicsit mégis fél szegény.

Csók számára, semmi kétség,
Nagyszerű egy kis sötétség,
Csók sötétben kábítóbb is,
Izgatóbb is!

Ilona + Kórus:
Férfinek mi csókot
Sose kínálunk,
Untig elég, hogyha
Csak így csinálunk!
Így csinálunk, úgy csinálunk,
Isten tudja, hogy csinálunk,
Van már ennek
Ezer módja minálunk!
Lányka esze úgy kifőzi,
Hogy a legényt csak legyőzi,
Vagy így, vagy úgy,
De mindent jól csinálunk!


543   Búbánat • előzmény59 2017-01-20 18:04:45
Kapcs.: 59. sorszám

Apróbb pontosításokkal újra írom:

Lehár Ferenc: Cigányszerelem
Szöveg: Gábor Andor

Ilona - Dragotin keringője (Csókban van az ifjúság...)

llona:
Van egy különös szer,
Én ismerem,
Mely ifjúságot ád,
Használja csak azt,
De szüntelen,
S hamar művel csodát!

Dragotin:
Hát ez kitűnő, óh, drága nő,
Csak szerezze meg ezt a szert!

Ilona:
Valódi kincs, receptje nincs
És nem patikus keveri!

Dragotin:
Nos, mondja meg gyorsan nekem,
Mitől ifjúl meg életem?

Ilona:
Az életen át édes nóta száll,
Úgy hódít, úgy bódít, ha rezg,
Az ember a hangjára táncot jár,
A jó Isten adta ezt!
Ujjong, aki hallja
E szép zenét,
Mely harsog, de mégis oly lágy,
Örök virágnyílásra ád reményt,
És felpezsdül ettől a vágy!

Csókban van az ifjúság,
Csók, te dús, virágos ág,
Csókolj, míg a szád piros,
Csókolj, ah, amíg tilos,
Csókolj, míg a csók tüzel,
Gondot, bút a csók űz el,
Csók, te bódító boldogság,
Gyógyító orvosság,
Csók, csók, csók!

Dragotin:
E szer kitűnő, e szer csodás,
Szememben tűz ragyog,
Már azt hiszem, itt a jó hatás,
Megint legény vagyok!

Ilona:
Mily kurta idő, ez szédítő,
De most bizonyítsa be hát!

Dragotin:
Nos, mondja kegyed,
Hogy mit tegyek,
Követni fogom a szavát!

Ilona:
Talán legjobban megfelel,
Ha engem szépen átölel!

S most hallja, csak hallja,
A nóta száll,
Úgy hódít, úgy bódít, ha rezg,
Az ember a hangjára táncot jár,
A jó Isten adta ezt!

Dragotin:
A keringő ritmusa lágyan szól,
Ki hallja, meggyullad belül!

Ilona:
A párját magához szorítja jól,
S eltáncol a vénség elől!

Csókban van az ifjúság,
Csók, te dús, virágos ág,
Csókolj, míg a szád piros,
Csókolj, ah, amíg tilos!

Együtt:
Csókolj, míg a csók tüzel,
Gondot, bút a csók űz el,
Csók, te bódító boldogság,
Gyógyító orvosság,
Csók, csók, csók!
542   Gnora82 • előzmény541 2017-01-10 14:09:32
Nagyon köszönöm :)
541   Héterő • előzmény540 2017-01-09 17:03:49
Nerone e Poppea

Pur ti miro, pur ti godo, * Csak bámullak, csak örvendek,
pur ti stringo, pur ti annodo, * csak szorítlak, csak ölellek,
più non peno, più non moro, * már nem sírok, nem halok meg,
o mia vita, o mio tesoro. * ó, életem, ó, kincsem, te drága.

Io son tua, tuo son io, * Tiéd vagyok, - én meg tied,
speme mia, dillo, di', * reménységem, mondd hát, mondd:
l'idol mio, tu sei pur, * imádottam - csak te vagy,
sì mio ben, sì mio cor, * így, drágám, így, szívem,
mia vita, sì, sì, sì... * életem, így van, így...

Talán gyorssegélynek jó lesz, kedves Nóra. :-) Bis dat qui cito dat.
De nem lenne jobb inkább meghagyni olaszul?
540   Gnora82 • előzmény539 2017-01-08 23:52:13
Énekhez kellene.
539   Héterő • előzmény538 2017-01-07 12:47:12
Érteni vagy énekelni szeretnéd?
538   Gnora82 2017-01-05 20:00:29
Azután szeretnék érdeklődni, hogy a Poppea megkoronázás c. operából a Pur ti miro-nak létezik magyar változata? És ha igen, meglehet találni valahol a szövegét? Előre is köszönöm
537   Búbánat • előzmény235 2017-01-03 17:06:05
Pontosítva újra ideírom a teljes dalszöveget, amit korábban itt a 235. sorszámnál a „Tercett (1.)” változathoz jegyeztem le.

(A Dankó Rádióban ma 18-kor kezdődő operettadásban újra elhangzik ez a dal Zentay Anna (Pipsi), Puskás Sándor (Dagobert) és Rátonyi Róbert (Larousse) 1957-es rádiófelvételéről.)

Lehár Ferenc: Éva

Pipsi, Dagobert és Larousse tercettje (az 1. változathoz kiegészítés)

Dalszöveg: Gábor Andor verse nyomán Szabó Miklós

Pipsi:
Egyik részről jő a férj,
másik részről jobb ha fél,
a nő a férjre vágyik,
mert rab lesz mindhalálig.
……………………………
hadd jöjjön, aki adva van,
sőt még a kor sem számít!
Ki hát az első szám itt?

Dagobert: Legyek első én!
Larousse: Én a második!
Pipsi: És ha kell, a sorrend változik!
Larousse: Legyek én jelen!
Dagobert: Én a múlt vagyok!
Pipsi: A nevem Desire,nagy titok!
Dagobert és Larousse: Én már voltam hitvese!
Larousse: El is váltunk, lássa be!
Pipsi:Ha-ha-ha...

Refrén

Pipsi:
Elválunk, ha kell, azt mondja e dal,
mert manapság ez a szokás.
Ez biztos siker, és nagy diadal,
mert elválni külön varázs!
Ha elvált a nő, már szabad az út,
hogy azt tegye, amit kíván!
Hát váljon csak el a szép és a rút,
ki ő ma a bolond csupán!

Pipszi:
Kezdetben azt mondtam én:
ejnye, ez már fess legény!
No, ez se lenne botrány,
de összevesztünk aztán.
A csók terén is mást akart,
hát én azt mondtam, üsse kard!
S már gondolhatja bárki,
mi volt a finom márki?

Pipszi: Ön az első szám!
Dagobert: Maga jő aztán!
Larousse: Belenyugszunk mind a hárman már!
Dagobert: Semmi nagy remény!
Larousse: Semmi költemény!
Pipsi: Kivéve azt, aki vélem él!
Larousse: Párizsban ez így szokás!
Dagobert: Szörnyű banalitás!

Refrén

Dagobert és Larousse:
Elválunk, ha kell, így szól ez a dal,
mert manapság ez a szokás!

Pipsi:
Ez biztos siker és nagy diadal,
mert elválni külön varázs!

Dagobert és Larousse:
Ha elvált a nő, már szabad az út!

Pipsi:
hogy azt tegye, amit kíván!

Mind:
Hát váljon csak el a szép és a rút,
ki ő ma a bolond csupán!
536   Búbánat • előzmény535 2016-12-19 11:33:28
Eisemann Mihály: Bástyasétány 77

„Bástyasétány 77” – együttes: kórus, szólisták

Dalszöveg: Dalos László

Bástyasétány hetvenhét,
újra szép lesz, szebb, mint rég,
messze száll az árva csend,
nóta csendül idebent,
kedves, régi hajlék,
te leszel az Édenkert!

Bástyasétány, ódon ház,
csak te kellesz, nem kell más.
Újjáépítünk mi majd,
minden rózsatő kihajt,
együtt énekeljük
mindig ezt a dalt!

Házereszre száll a fecske,
otthonra lel,
jobb, ha fészekre lel,
s többé már nem hagyja el.
Szívnek, égnek száll az ének,
fészket rakunk.
De rendes lesz
majd az új otthonunk!

Bástyasétány hetvenhét… (Refr.)
535   Búbánat • előzmény534 2016-12-19 11:32:41
Eisemann Mihály: Bástyasétány 77

„Szesztestvér” – vidám kettős

Dalszöveg: Dalos László

Rudi:
Nem kell nékem többé semmilyen óbor
Csak a csuda jó csókból-
Literivel innám.
Nem voltam még szesztől sohase spicces.
No, de ami szesz itt lesz:
Benyakalom tisztán.
Ha valaki szesztestvér,
Minimum egy kettest kér:
Deci kadar duplán mérve,
Ezt szereti ő!
De ha sok a szesz benn már-
Valahol a mennyben jár,
S literivel kortyolgat, mert
Hukk!-csak ez a fő!

Tini:
Akiben a szesz-tesz-vesz:
Ide-oda repdes.
Fennen kedves,
Lelkes nyertes
Bennfentes lesz.
Bezzeg vesztes
Egyszer sem!

Rudi:
Én vagyok a szesztestvér,
Aki tőled egyet kér:
Cipi-cupi jobbról-balról.
Ezt szeretem én!

Tini:
Nem voltam még eddig rokona önnek.
De ha ez a mód könnyebb,
Egye fene, had lám!
Testvérmódon minden idegen szót ért,
Nem neheztel egy csókért
Se kicsi, se nagylány!
Ha valaki szesztestvér,
Minimum egy kettest kér:
Deci kadar duplán mérve,
Ezt szereti ő!
De ha sok a szesz benn már-
Valahol a mennyben jár,
S literivel kortyolgat, mert
Hukk!-csak ez a fő!

Rudi:
Akiben a szesz-tesz-vesz:
Ide-oda repdes.
Fennen kedves,
Lelkes nyertes
Bennfentes lesz.
534   Búbánat • előzmény126 2016-12-19 11:32:12
Eisemann Mihály: Bástyasétány 77

”Pest-Budán” – vidám kettős

Dalszöveg: Dalos László

Tini:
Van itt férfi, lesz aki majd ágyást ás!
Ide a virág, oda jön a mák,
Paradicsom, zöldpaprika, és száz más:
Mindenféle kerti vetemény!

Rudi:
No de drágica, hagyjuk a
Vitamint, a csapot-papot,
Mikor másról papolhatok. (Arról, hogy)
Pest-Budán
Szép a lány!
Még szebb Palánkán.
De a legeslegszebb talán
Lent a Tisza partján,
A szegedi boszorkány!

Tini:
Két szemét,
Jó szívét,
Kell, hogy szeressék!
De ha Ő szeretne beléd:
Bátortalan ne légy,
S megleled a szerencséd!

Rudi:
Jön, lát, győz,
Oly karcsú mint az őz.
Egy szem kincs.
Hát párja sehol sincs!

Együtt:
Pest-Budán
Szép a lány!
Még szebb Palánkán.
De a legeslegszebb talán
Lent a Tisza partján,
A szegedi boszorkány!

Rudi:
Gizgazosan ez a kert oly festői,
Had maradjon így!
Ne legyen irigy!
Ide járnak majd a környék festői,
S maga lesz a kertben a virág!

Tini:
Maga szép szavúférfi, de
Tegye sutba ideáit,
Velük engem el nem ámít (sőt avval se, hogy)
Pest-Budán
Szép a lány
Még szebb Palánkán.
De a legeslegszebb talán
Lent a Tisza partján,
A szegedi boszorkány!

Rudi:
Két szemét,
Jó szívét,
Kell, hogy szeressék!
De ha Ő szeretne beléd:
Bátortalan ne légy,
S megleled a szerencséd!
533   smaragd • előzmény532 2016-12-16 17:16:03

Én itt nagyon komoly problémát látok a szerzői jogok megsértése tekintetében, ugyanis nincs semmiféle szabályozás a Café Momus-n, a fórumozók nem kapnak alapszintű tájékoztatást, a Szerkesztőség nem vállal felelősséget a bejegyzések tartalmáért.

Eddig ez talán nem volt szükséges, de a jogvédett művek folyamatos idézése miatt - főleg ezen a fórumon - az lett.

Itt a Szerkesztőségnek lenne teendője szerintem, bizonyos új fórumozó szokásokat keretbe kellene rendezni, világosan megmondani néhány pontban, hogy mit enged meg a törvény és mit nem, ezt be kell tartani, vagy tartatni, mint minden törvényt.

Ezek szerint kívülről kell jönnie a féknek, a keretnek, ha belül nem működik a mértékletesség.

Teljes műveket, vagy teljes műrészleteket - versek, jelenetek, stb. tilos az interneten megjelentetni szerzői (jogutód) engedély nélkül.

A szerzői jogi törvény az artisjus.hu oldalon elérhető.

Ettől függetlenül kellene,azaz jó lenne, ha lenne... a fórumozóban egy belső fékező erőnek, ami csak részletek bemutatásara készteti.

Más a helyzet szerzői jogvédelem alól kikerült műveknél, ott már a teljes terjedelem felhasználható.

A szerzői jogi törvény nagyon bonyolult, segítséget az Artisjus Ügyfélszolgálata is ad, illetve erre szakosodott ügyvédek.
532   Búbánat • előzmény530 2016-12-16 11:15:32
Kemény Egon – Erdődy János: Komáromi farsang

Dalszöveg: Erdődy János

Csokonai és Lilla kettőse az I. felvonásból

Csokonai:
Lilla, szívemet ne vesd meg,
Úgy szeretlek, nem feledlek,
Bízd rám az életed!

Lilla:
Elszakítnak engem innen,
Tilt az apám és tilt az illem,
Nem maradhatok Veled.

Csokonai:
Lilla, hív a szívem és szám –
Lilla… nézz rám!...

Lilla:
Arra kérlek, légy türelmes!
Engedelmes, illedelmes
Lány egyebet nem tehet!

Csokonai?
Kedvesért a kedves – elvet
Engedelmet, illedelmet
Mert a szíve úgy szeret!

Lilla:
Szégyen éri érte bérül
Lásd be végül!

Csokonai:
Szégyen lenne az talán, ha
Hallgatunk szívünk szavára?

Lilla:
Erre oktatott apám…

Csokonai:
Oktatását elfelejted,
Halld csak azt, mit súg a lelked
Szép szerelmünk hajnalán:

Lilla és Csokonai együtt:
Nem maradhat szívem árván,
Várj, várj rám!...

531   smaragd • előzmény530 2016-12-15 13:18:13

Kemény Egon zeneszerző művei még sokáig szerzői jogvédelem alatt állnak.
Színpadi- és rádióoperettjei verseinek, szövegének, szövegkönyvének, kiadványok interneten való közlése a szerzők engedélyéhez kötött.

(Az más lapra tartozik, hogy az ember örül, ha itt olvashatja művei részleteit.)
530   Búbánat • előzmény416 2016-12-15 12:07:50
Kemény Egon – Erdődy János: Komáromi farsang

Üldözők kara - buffo hármas - az I. felvonásból (a rádiófelvételen hárman éneklik)

Megjegyzem, a szövegkönyv szerint ez a jelenet egy „szextett” - szereplői a következők:

Flixi és Flexi – arszlánok
Hajós Gáspár
Vajda Péter, Lilla apja
Joachim von Kraxelstumpf – szekerész óbester
Korponay báró


Most egymás alá ideírom a két változat szövegét!


I. változat – a rádiófelvételről (összevont szólamokkal: három énekhangra)

- Gézengúz!
- Léhűtő!
- Imposztor!
- Spitzbub ő!
- Ki látott ilyesmit még!
- Viszket a tenyerem,
- A fejét beverem!
- Elcsípni, az lenne szép
- Léhűtő! Himpellér!
- Itt jár és mégsem fél.
- Szavamra: megölöm, megölöm én!
- A méreg ha meg is esz,
- Micsoda dolog ez!
- Egyszer még fejünkre szakad az ég!

- Ebadta költője,
- Mindenki fél tőle!
- Poéta, versfaragó!
- Titokban, ott bujkál,
- Megfogjuk, pórul jár!
- Elcsípjük, az lenne jó!

- Léhűtő! Himpellér!
- Itt jár és mégsem fél.
- Szavamra: megölöm, megölöm én!
- A méreg ha meg is esz,
- Micsoda dolog ez!
- Egyszer még fejünkre szakad az ég!

- Hol bujkál! Hadd látom!
- Pincében… padláson…
- Kályhában… háztetején…
- Gézengúz, orcátlan!
- Itt látták, ott látták!
- Elcsípjük még idején!

- Léhűtő! Himpellér!
- Itt járkál és nem fél.
- Szavamra: megölöm, megölöm én!
- A méreg ha meg is esz,
- Micsoda dolog ez!
- Egyszer még fejünkre szakad az ég!

II. változat az eredeti szövegkönyv szerint, hat énekszólamra, helyenként más szöveggel:

Flixi: Gézengúz! Léhűtő!

Flexi: Imposztor! Spitzbub ő!

Hajós: Ki látott ilyesmit még?!

Vajda: Viszket a tenyerem!

Kraxel: A fejét beverem!

Korompay: Elcsípni! – az lenne szép!

Együtt:
A méreg meg is esz,
Micsoda dolog ez?!
Fejemre szakad az ég!

Flixi: Ebadta költője

Flexi: Mindenki fél tőle!

Hajós: Poéta, versfaragó!

Vajda: Itt lappang… ott bújkál!

Kraxel: Megfogjuk! Póruljár!

Korompay: Elcsípni! – az lenne jó!

Együtt:
Rímet sző és skandál,
Itt jár ő, - ez skandál!
Akasztófára való!

Flixi: Hol bujkál! Hadd látom!

Flexi: Pincében… padláson…

Hajós: Kályhában… háztetején…

Vajda: Gézengúz, orcátlan!

Kraxel: Itt látták! Ott látták!

Korompay: Elcsípjük még idején!

Együtt:
Itt járkál és nem fél,
Imposztor, himpellér!
Megölöm, megölöm én!...
529   Búbánat • előzmény414 2016-12-15 11:33:26
Javítom és kiegészítem a korábban hiányosan bemásolt szöveget:

Kemény Egon – Erdődy János: Komáromi farsang

Dal a nápolyi királyokról (Bájligeti és a kórus):

Bájligeti (mint „Király”):
Ferdinándusz büszke nevem,
E sorban a kilencedik.
Én voltam a fejedelem
Nápolyban a múlt péntekig.

Kórus
Nápolyban, hol a citrom aranylik,
Nápolyban, hol a narancs pirul,
Ott székelt biz a trónusom, - addig
Míg tűrték, ez királyi úr.

Bájligeti (mint „Király”):
De aztán jött a szörnyű végzet,
Mely elsodorta a hatalmat!
Képen rúgta az egészet,
Kitörte hát a forradalmat.

Majordomus:
Kilencedik Ferdinánd
Bizalmatlan mindenféle
Forradalmi rend iránt.

Kórus:
Hát persze, persze, persze,
Ha itt a végnek perce,
Ilyenkor egy királynak
Inába száll a mersze.

Bájligeti (mint „Király”):
Ferdinándok ősi bora,
Végéhez ért, íme, velem,
Lejárt ott az urak kora,
Elfújta a történelem.

Kórus:
Nápolyban, hol a pálmafa bókol,
Nápolyban, hol a Vezúv morog,
Népünknek ma elég is a jóból,
Úgy történt ez a csudás dolog.

Bájligeti (mint „Király”):
Hát ballagunk mi, szertehordván
Történetünket, ezt a furcsát,
A nép felébredt, s ennek folytán
Voltam király, - vagyok: tanulság!

Majordomus:
Kilencedik Ferdinánd
Lemondott… de sajnos ezért
Nem neheztel senki ránk.

Kórus:
Hát persze, persze, persze;
Ha itt a végnek perce,
Olyankor egy királynak
Inába száll a mersze.
528   Búbánat • előzmény527 2016-12-15 11:12:30
Kemény Egon: Komáromi farsang

Lilla románca (I. felvonás)

(A szövegkönyv szerint könnyedén, mintha kis mesét mondana.)

Dalszöveg: Erdődy János

Könnyű lepke, kis madár
Száll a lenge légben…
Vajh ki tudja, hogy mi jár
A lány fürtös fejében?...

Könnyű lepke, kis madár
Röpke hírnök, égi…
Egy legény szavamra vár,
A válaszom reméli,
Vidd a szómat néki:

Könnyű lepke, kis madár,
Száll az ágról-ágra,
Vágyva vár a lányka már
A csókra, boldogságra…
Merre jár a párja?...
527   Búbánat • előzmény415 2016-12-15 11:11:19
Javítom és kiegészítem a korábban hiányosan bemásolt szöveget:

Kemény Egon – Erdődy János: Komáromi farsang

Lilla és Csokonai szerelmi kettőse a III. felvonásból

„Az első reggel…”

Csokonai:
Az első reggel szép szavadra várok.

Lilla:
Az első reggel édes volt-e álmod?

Csokonai:
Az első reggel szíved dobbanását érzem én,
Az első reggel enyém vagy, mondd, enyém?

Lilla:
Böjti szél fúj, véget ért a farsang.

Csokonai:
A böjti szél fúj, zúg süvít a nyers hang

Lilla és Csokonai együtt:
A böjti szél fúj, zúzmarás az ág, fehér a dér,
A böjti szél fúj, szerelmünk mégis él.

Csokonai:
Az első reggel napsugár a hóra!

Lilla:
Az első reggel: itt a drága óra!

Lilla és Csokonai együtt:

Az első reggelt,
Álmaimban egyre vártam én,
Az első reggel:
Enyém vagy, már enyém!

526   Búbánat • előzmény525 2016-12-13 12:51:08
Helyesbítem az előbb beírt dalszöveget!

Vincze Ottó – Csizmarek Mátyás: Boci-boci tarka

„HARAGSZOM RÁD”

Versek: Innocent Vincze Ernő

Rozika és Tóbiás vidám kettőse

Tóbiás:
Kicsikém, figyelem, fegyelem, türelem!
Mérges arccal nem vagy szép!

Rozika:
Te hibád ez a baj, ez a zord zivatar.
Szebb a csendes együttlét!

Tóbiás:
De ha így veszekedsz, verekedsz
Attól tartok megversz még!
Ezen az alapon veszem a kalapom,
S búcsúzom!

Rozika:
Kár volt néked én utánam járni,
Ha szívemmel bánni nem tudsz igazán!

Tóbiás:
Ezt nem érti sohasem a férfi,
De bizony a lány sem, ám!

Rozika:
Haragszom rád, mert nem szeretsz.
Haragszom rád, hát elmehetsz.
Nem is kell már a búcsúcsók,
Ha többet nem jössz, úgyis jó!

Tóbiás:
Haragszom rád, mert nem szeretsz.
Haragszom rád, hát elmehetsz.
Haragszom rád, de szívem fáj,
Na, gyere, kössünk békét már!

Rozika:
Sohasem faragom le az én haragom,
Bárki bánt az szenvedjen!

Tóbiás:
Ha ez így szerelem, kereken felelem,
Nem kell már egy cseppet sem!

Rozika:
Ha te ezt akarod, amit én akarok
Szívem, tán megbékülnék,
De ha nem, da ha nem, fel is út, le is út,
Búcsúznék!

Tóbiás:
Kár volt néked én utánam járni,
Ha szívemmel bánni nem tudsz igazán!

Rozika:
Szívhez szív kell, ez a titok, hidd el!
De te benned kétség sincs, tán!

Tóbiás
Haragszom rád, mert nem szeretsz.
Haragszom rád, hát elmehetsz.
Nem is kell már a búcsúcsók,
Ha többet nem jössz, úgyis jó!

Rozika:
Haragszom rád, mert nem szeretsz.
Haragszom rád, hát elmehetsz.
Haragszom rád, de szívem fáj,
Na, gyere, kössünk békét már!


Ismétlés, együtt: a kettős szövegének kombinációja, szólamcserével.

TÁNC!


525   Búbánat 2016-12-13 12:17:56
Vincze Ottó – Csizmarek Mátyás: Boci-boci tarka

„HARAGSZOM RÁD”

Tóbiás és Rozika vidám kettőse

Versek: Innocent Vincze Ernő


Tóbiás:
Kicsikém, türelem, figyelem, fegyelem!
Mérges arccal nem vagy szép.
Te hibád ez a baj, ez a zord zivatar.
Szebb a csendes együttlét.

Refrén:
Haragszom rád, mert nem szeretsz.
Haragszom rád, hát elmehetsz.
Haragszom rád, de szívem fáj,
Na, gyere, kössünk békét már.

Rozika:
Sohasem faragom le az én haragom,
Bárki bánt az szenvedjen!

Tóbiás:
Ezen az alapon veszem a kalapom,
S távozom.

Rozika:
Kár volt néked én utánam járni,
Ha szívemmel bánni nem tudsz igazán.
Szívhez szív kell, ez a titok, hidd el!
Tudja ezt a lány is ám!

Refrén:
Haragszom rád, mert nem szeretsz.
Haragszom rád, hát elmehetsz.
Haragszom rád, de szívem fáj,
Na, gyere kössünk békét már!

Ismétlés, együtt: kettősük szövegének kombinációja, szólamcserével.
TÁNC!
524   Búbánat 2016-11-14 10:42:21
Eisemann Mihály: Fekete Péter

Dal: „Lesz maga juszt is az enyém”

Szövegíró: Harmath Imre

Lesz maga juszt is az enyém,
Csak az enyém,
Csak az enyém!
Nincs egyebem, csak a remény,
Csak a remény, a remény.
Karikagyűrű ragyoghat a kezén,
Kacaghat gúnyosan ma még felém!
Lesz maga juszt is az enyém,
Csak az enyém,
Az enyém!

Hiába táncol éjszakán át,
Hiába van babája száz,
Tudom, hogy gyötröm minden álmát,
Vidám szívét emészti láz.
Hiába járja még a tangót,
Ha pezsgő gyöngye könny csupán.
A bánat ezerszer jajgatóbb,
A sok-sok pohár után.

Lesz maga juszt is az enyém,
Csak az enyém,
Csak az enyém!
Nincs egyebem, csak a remény,
Csak a remény, a remény.
Karikagyűrű ragyoghat a kezén,
Kacaghat gúnyosan ma még felém!
Lesz maga juszt is az enyém,
Csak az enyém,
Az enyém!
523   Búbánat • előzmény410 2016-11-05 23:21:15
Huszka Jenő: Gül baba

Szöveg: Martos Ferenc

„Rászállt a galambom a budai várra” - Gábor diák belépője (1. felv.)

1. vers

Rászállt a galambom a budai várra,
a budai várnak bástyája fokára.
Le se került onnét, ott maradt bezárva,
emelgeti szárnyát, de nem viszi szárnya.
Keresi a párját, de nem jön a párja,
Hej, pedig a párja valahol itt várja!

2. vers

Utam, hogyha járom, csak utánad járom.
Szárnyad csattogását éjjel nappal- várom,
Mikor látlak újra, édes kicsi párom?!
Közel vagy-e hozzám, távol vagy-e tőlem?
De ahogy érzed, te utánad jöttem,
A neved kimondom! Szállsz-e felém, mondd el!

3. vers

Szép fehér madárka, minek szálltál a budai várra?
Nem illik ez gyönge tollú, puhatestű madárra,
Kutyafejű török népnek rabtartó láncára.
Én szép Violám, várj, várj kicsit rám!
Nélkülem is közeledik már a
Szabadulás!
  
Műsorajánló
Mai ajánlat:
Nincs mai ajánlat
A mai nap
született:
1904 • Jan Peerce, énekes († 1984)
1924 • Palánkay Klára, énekes († 2007)
elhunyt:
1875 • Georges Bizet, zeneszerző (sz. 1838)
1899 • ifj. Johann Strauss, zeneszerző (sz. 1825)
1998 • Erich Bergel, karmester (sz.: 1930)